Zala 1886 01 január n..djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.78 MB
Keltezés:	2011-02-16 10:29:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	398
Megtekintések száma:	2869
Leírás:	Zala 1886 január Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: X 1. Rám. Nagy-Kanizsa, 1880. január 1-én. Xm. évfolyam. \| I "WKZ^BMT\'.\'WKt i I^MMM 4. M N yiillllnkli ............ t M«»KMImi M Mt tmmrni Utík Ml %Mlta«Mft ci ® KMnMí Hmm M bei ; m az m zxx ZALA -f 1 J X\' ^lltilcal és f^y&M tartalmi 2i®tllap. JL A Zaltmtgyet <"6Yádegytet. a Nagy-Kanimi- é$ Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeaület Á tH u Alaó-murakőn lakarékpénxtár réacvénytánaaág és önt. azdvetk. hivatalos közlönye. Ha\'1 Megjelenik Va\|X-Kjuüiiá& hetenkint ifynir: vaiánap. xnt stx hí afT JT tiAmrrfm iaas I t - fcr íj ?: 3.:\' I g IMmMi jnáv/MiS ■ÉeiVtataafc M ) Arvartal t «gfM Kwnto hlaéiiaiajali : j B\' 10 Ir Miméibe Mii 100 í frt igM r B" Rgfca «vr»\' mm I Mmjtékm tmmtm afaot —Hrf «gy ftf k#/ 1 ■ I 4 SjtUtér petttaera M kr ; ZZZ : zrz ZXX _ zxx xx KlSflutéli fllhivil. Lepnek, a Karín, ujével pálya/atiaé-oak UMabarMllh évéi kiadi Mf. iIMm ea alkelomfcél Tlpoank éi hm* lytek t. kiVtAnaéfét lapnak pirtoláaára, elő-fUetéire, hívjuk fel, lolasljgaaaik isrtjuk, íjn réazletiiiw körülírni aat a prograanaot, mélyet a lap maga kittaéit. Tizenkét év Ma (ömkftuk, íárad ts a lap kbftxMi ezétjá-sak tléréaén: • megye éa váró* intefttgencziá-jájuk imiléeén, kultúrába tOrekvéailnek bmgO teasogatáaán, valódi érdekeinek, agy löl-fflfíní lafalé rendiihillen amgvédelamsétée. Tizenkét év éta láthatta Zalamegye éi Nagy-Kaniaae vároa kOaóniéga, bogy a lila, lé Irat éti minden Altiéit éi meflékérde-kai, Hután éi egyedfll eaak a kfta-ugyü akarja iiolgélef éi mroigáijais mirden tehetsége éi araH) Martot. Btkukéu éi Anénatial mondhatjuk, begy a tizenkét évi tirádáéi nem umnmU sikertelen; aagyoa aok oaaménk termékeny la* tejra lalaH é* meghozta g) Qmoksaét. Szavunkat gyakran magion tol* ák A* belyaank találták ott, M • k8a0a«éf érdekéről volt mó éi kévették eseréey lenáoaaakal agyea-rük a kéznek érdakékan. A megye éi város Ügyeiben aem volt footoaabb BMaaaaatfmely!iet miadeokor boáié flitn unitunk volna a kéivélemény ingallata éi tiüta emggyéeftdéatknk aaerinl. ía ka — a kftaénség valódi érdaka nempoat jakét — m áramlatnak etfenéhe keUe»t ané-gülnönk, faagtattak est U, nem térödva önmagunkkal. Ai igaaaág éi meggy Aaódée ve* •érall bennünket mindig. Igy Inai aaaiáa ii. Ifiani okunk áttérni a* addlf kftviiait iraaytol. Lapnnk aiantoi Hi kiaaréiag magyii, halyi ttallamft <an. A magi* potttika o^néléaai méaokra bisrak; mi aal a kért, maiyhan mmgnnk, alég lonioa-nnk tartjuk ü alég lenni valót találunk banna. A mai lati mindig karQI)ftk a aolajta^ haaaont alant éa ami nitaaméayt aya\|tonk kéiénaégtekaak, iaon vagyaak, kogy aa ét-vaaataa éi haatnoa lagyan. A Imim irodalmi aivte áll éi arréi l n^n fog lauülni Ttoankél év alatt agyra \| m^bödMi; gyarapodott aréban éa esel* \' lambaa. Még aagynkk ■ankiMUti, még W-kaaabb boagóiégra már eaak ax ftaxtönfahel kaanflakat, ha a köiönaég minél tsélaaabb ! roérvQ limoptáaéval arról gyéi amg mio* \| kat, bogy a munkámégot, a lalkaaaégat kállaiig méltányolja. Ea laa< agyaaaramlnd lagacabb jnlalmnnk. Nabéa álláapontonk van a vidéki aajté ünyarn viaaoayai köti, melyek bennünket annyival vniyoaábbaa érinlaoak, mert az ailanxéki áramlattól elborított megyében a j mi lipunk u egyedüli, mely a iiabadal-vA párt lobo\|dja alatt kOad raadlC-halion QI. ts — bérmj nabéa a k&xdilam — mi , küzdünk tovább. Nem ejij&k ki ketQnliél a I láaalót, malyot mi a lilvirágzáa itaitajtaak \| iamarttnk. Aki • iáaald biva, a/t kétazeree érdek I OeetAnAcbati arra,\' hogy • Zalét témogaaaa. Lapnak mindan rovata axaninl ía kiváló gonddal, aa irodalom «invonalának magíe-\| lalótag éa — mint mondmk — kizárólag i baiyl axellamton lm iiarküitva. DjévtOi kezdve néhány czélaiarü ii\|iiat b üikftilftnk, melyek bizonyára oaak íoko-• taodják a kMnaég ietwéaé», mélyet a lánnlf tiiankél ivaa pályaíatáaa alatt aika-rüii kivívnia. Bisalomauü fordulunk lakát a kőxön-! aégiiii, bogy lapunkra iióftaaMan. Aa aíöAaatéiii ár marad a régi: igém évro ..... ftfI. \| Wévri..... a rt 50 kr I aegyidéVN .. ; . . I fi ad kr. A lala mrrkrtili^ir _én kliééfclvitili. 1986. IVagjr Kfali\'a, 1660. jan. !. Aa Oraf Kailvaaatar apó aa 6 fol érŐ eaak állával kíaOpn aa 6 aag-I tandót Mindenki vtgan iparkodik 16- \| la bveatuní ; mindenki örfll, liogy elmúlt ; aa oj naatendó küaxoUn m^g a kíebitllak iaivét ía fDagaaállja a bí-atkrainak éa reménynek legalább egy bálvány ingám; hilba aa aj évben j naeglaaa aa, amit a régi ném tudott magboaní I A aafri fátyolnál, mély aa ígaa-I aág aioaát takarta, még etlrQbb aa a —- aaarencaéra —" fellebbeiitbatleii lepel, moly a jövő képét rejti. A jövő birodalmába asemtlnk nem, eaak képzelet fink bír balolni éa ea ia a mmény wdíüvegén át nézi a tftrténendőket. Kemélni mindig hajlandók vagytrak, mert mindig rtivaeen érezzük azt, ami nakttnk yl eaik. Eiért fogad\'uk m«ndig tárt karokká 1, híee remén) nyel aa uj eaz-téttddt Af elmnlt régi évnek nekrologot mondani nem izeretQnk Penrgiriat még kevéabbé. Nem éperr bálátlanaág ból, hanem inkább azért, mert az emberi lélek eredeti gyengeaégénél fogt hamar felejti az eautlagea jókat; aok-kaJ tovább 6rzi meg n eaalódáaok am lékét éa benyomáaait Így vagyunk moat ia, mikor az 1686 iki eaztendótól véve bucaut, bele lépünk aa 1866 ba Amit a múlt évfordulókor aa akkori uj évtől vártunk, abból bizony igen aok nem teljeeQlt be • az érzéa, melyet moat átvmflnk aa mj eeaten* dőlie még nem valami fájó vagy bántó érié, nem a c«ttggedéinok, hanem a reményeégnek énéae. Mit várunk, mit reményiünk az 1886 iki eaztendótől ? Bokát, igen nokat Reménykedő azivtlnk elaŐ aorban annak érdekében remél, ami mind nyájnnk előtt a legazentebb: a hazáért. A mult év vége Mé a keleten kitört vérea válaág aggaagtó, aötét fel-leget borított a mi békénknek derült képére A aajtalmea lélek aainte etóre meghallotta a fegrrercaOrgédt a harcai kéazfllődéat itthon. Majdnem kft azöbére kérültUnk mi ie egy háborúnak, hol aok, igen vér folyhatott volna nem a nemzeti eezmáért, neaa a baca boldogaágáért ée jóDétdéíi, kenem tíaztán a magaaan üiött politika következményei kedveért R Megyünk Baalo-nikibatff ezt auitogták többé ke«éabbé bangoaaii éa ea aa ut, ha talán tfdi caőeégei* ia, de mindeneaetre igen vérea leendett. Pedig - - minden egyébtől eltekintve — aa Európa eliirmeréeét, bámulatát legközelebb ía nagy mértékben kivívott, fejlődő, haladó Magyar-orezág oaak ugy fejlődhetik éi haladhat tovább, ha norgalmw munkájának megmarad báláa talaja, eeilárd alapja: a béke. Ea izmorít meg bennünket, ez ad erőt, alapot éa kitártáét arra a nemzeti munkára, mély nem fegyvert, hanem ekét kovácaoi; nem a caaták tüzében, hanem aa ipar, a ke reakedrUm, az irodalom, a mfivéeaet terén krr ai a díc«Wget Talált ía, fog ia talál ni, ba alapja megmarad. Aa ujév megnyiltávul a békát ve azélyeztetŐ válaág azQne\'ef ugyan, d« még végkép megoldva nincaan. Keményünk oda irányul tehát, hogy a lebonyolódáa mihamarább t0 kélete* n oly alakn laaa, mely békénk érdekeinek teljeaen megfelel. Annál inkább a annál btaonyoaabban merjük ezt remélni, mert kttlQgyi politikánknak ez irányban eddig tanoai-tott maga viaelete eaak ugyan olyan,hogy legbékáaebb aaándék^ikos ée e tekintetben való komoly törekvéeeibes kát* aég nem fér. Még egy válaágot hagyott nyakunkon az ó év Ez a válaág nem áll ngyan tetőpontján, de márii elég élea éa elég mélyen vág bele életérdekeinkbe, bogy minél előbb muibadulni óhajuunk tőle Agríkulturália államban — é^ elaŐ aorban ez vagyunk — a TÓlXGZQL. Süljem Piti hgedftjt) helyofi Patl higad&\|e, bagadü\|e, Hoasorkáoyoa a bordája nyiratlyí^e; Ai efraooyeép eaaéi veaati. Né«á)át ba migiriaili Hulyom leti bagad^e, begedoje Klkékorog Arag tatét, aagy $j*aka riWlyom l\'éti ágiddía airó aaava; — Mást valami ágvél aaakadi, Koidakgat agy akiak alatt: jMfAad II, Ziéi, kivalm kia ablakodat I flweftffta a begtdimj máraa Iáiét, Hi kailkaaea aoha aatfli a-aóláiát; Mnyfla a le aaived amef, Mro aeevét aem érti \|nag; ütnek kén—, kieak liaaem akkor, kisek fehér Zaél lauyukafemi aaiymaégyaa HéeykeUdtk, - kavüi ai édee mm. Aa á aéla ea^a, vm^a. Kin aaaél éemalmai\|a, iaftiaima, mm aa máa Iftrüfo^a J 7 Y. . Jté a lüftéa van egy na\|y vta, m\| a öreg anyját, Areg apját hagyta eaerbe, Kiment vele, iötéi zajgó Iingerekre. Oyéngi tütét a akdÜ járta, Meg aem oUalamata párja 8 ayomtalanal odaveszett a világba. Súlyom Peti hegedűje, hegedűje, Boeaorkáeyoa a bordája aiirettyttye. Ai aanouynép iaaét vmali, Hétijét ba megeraaaii Bolyom Peti hegedbe, hegedni uimm iémiC TiNawNll ktaüefau^iti). drép g\|étfygyai. ti\|íw vaum, üvtmácl étL tlyaaga MÜÜ megvédtek éu, p NNaM» tagtop Mi HHfi a Wd kmkée • )iMa MUi « wmium Mipa eaöém mám mmmtm m ^Wf ij m a aaamé I mN lé tA#a tart* pfcW Sj^grgsaga^ mmrnm m* mm éeeegli Siegedi levél — A Uh Mim lámtk - Szagé4 I6H6. deaiamber. Tektütetea axarkiaatA ur 1 Ha migangedi, ugy aéha-oapjén tadó-«tom kedvei baaánk máaodik viroaában elő-forduló világraoditd (?) do\'gokról. Tehát kaaéiáw legelöl f Midőn aa ideám — mént voMam aseiOtt egypár kével kedvéé magam lf bajée 8akiiére, ken méttepik a iaép, paietaaeműie éoümt ká-mé, amik aaoakae iá^dalem -^Jelmra eltetek lutat a kaeaér dámák, i i mtvaét-IMtok, jekkae mondva éreaak. Nem leket I gükki lakét fogót még rillval aem, marta li fti vteér aUa Igea megeeappant a lakók aiéme - Mart kát gnedo!)ék magukban — ■én, inókiTtaaemetlett leknlayároa ét Oaa-•mI, da ékért a Ili aiorwii leHeeeMaért ■aakt aam kiváikat\|a, begy kMeitmmi aa ember magát, méet I dunáatali kye«ek ei Ir lavameaal, ahogy klaaalelu\|d a lynkkél! Kilflaftaaa a vtaér etán iadgy-emagy épea maradi háaak lekéinek mtm léM-mét — gondolta égy M baühaté gatat téré*, mivel aatk % fcéaek a vároa áHa-eaak oiyaa aüvttiá a Kémma kévékái ék mmrnm, hagy • AéMPBMIíéMi nem Ttata^f Igaaán aajnálatra améltAfft aa ilyen házak, mert agy néznek ki, mint az olyan boanyák vité/ek, akiknek e aaerb ágyo-golyó elviite mindkét boeakor lertókájá. Eai leaximitva, a vároa meglepő aaép. Aa épttletek leiréae axooban nem vághatván agy rövidke levél keretébe, nem ie on-tatok eankit aual. Hanem egy dolgot még-aem hagyhatok figyelmen kivÚ, mivel a tekintetben Szeged elaO várna a eyűngyhar amioa hazában: L i. oletáia dftbOrOgvé fttt a gOtmoadotoy éi néha 20—30 i ibér kocáit ii von maga otan. Igaxán inipoxáne banyo-máat laaa aa emberben ennék a látáaa (nem agy mint a temaavári villaaUámpék, ami-lyekaél a géboroieaei pe\'rélenm lámpák ia k&lOoben égnek Kaoliaán, pl. a mindig pia-jogO étajméca a D Gunli báeai házaalétt). j)i Mért atl mondják a temeavári veit erek: »Ciaé várna a mienk iaegéaa yilágon* (Ebben igáink ie ven. De e nteiint a kanéaail-ak »em aopbimáinak, ha aat mondják ; ♦Mivel aálenk águrá) a Selibal Piéta, abbéi pedig aa égé* fold kerekvégéa ceek agy van, tahál Kaaitaa ü iWI váró* a világon# I í Bocaáaat, bogy így etténam a tárgyiéi 1 A aatgedi vMet (már a esiviaekél ér tam) ma\|d olyan, mint a üikák«é, — még agy pérdéa — kukani/aabik-é. öameli eaarilai ia ember a áiegadit, oyy viaérnepi napon áka-nixaii vároakáa mOti éomr\|6 ktakinlaMival, amigmeg neéi ixolalna Iiecaak admg, mena kie)téemár kttlOntiérA.—Cpeoikéten (MM le egy ki iiegvdl „pégai • mgitfi ta a kíijié-aaa én Aa igar, aa érvii idejélen logté oaak kl a gólya a vtíbéi, di mér marva ajk bor-kedik. Ürnala éa aa aiyiáaél étkeiem i a lAbbek MMWI alAlimtam, hogy miné jéeae reám) él ettem éa akkor éa éllor. AH\| mondtam kl a eaeraaaaye wái,\\jbflivá\| ai éajé-vtmde öjelvujiiVtm: »Wárvl aa aam oaatair aya (még aalypél • maatre), kmmm eae-Itetayif » Habár aat mondták, Scegad llaata magyar várót, én mégeem biazem, mivel az árvix alán roppant számmal vándorolt be a sváb elem, ugy bogy ez ember egy kanál kávét nem tud megenni eváb nélkül, mirt — ami legjobban jellemzi a népfajt — tu-csat számra elöjftn aa étel mgt és addig el nem megy, míg felét agyon ném Oti az ember egy sfalirláta voealaéval. Kölftnben aat lenámlive, marad vagy 76 eser tiazta magyar iakOa a városban, aki a magyaron kivDI más nyelvet eaak akkor kallana, ba eSIáradna pl. ugy szombati nap a MUka bácsi kávéházába Kanizsára. Erdeke* itt a kOlöníéle czímen levft mniaiségok lömkelege, amelyeket a helyi lapokban hirdetnek a koromároaok. Ugyan la van balpeprikáe-zene, tOliMI paprika-ae-lély, de aaék átet — már csimre — tegér-délesébt e fáe-farkemulataái I Ugy-e bár ha ez nlóUiif a Apaek Hánat birdetaé a »7. a-I á«-baa. régtrm lelfilelnék éa bevinnék a mihaaináneumtia. Pedig hajh f de ártailaa dolog aa egén Nem mái miai jogrém egy csekély, ma kiadódé, holnap vigaédé murikéra, amiké itt la éviinek ám Baftgjfyttmi t Hét hogy magumgyarázama: az agéaz aem mái, miét aertéi Téléi éi tarkái -atkéaaiiik olyan paprikásképpen, amelyre Igea vlgao csuazik a murcti. Hanem, midén éa agy Ilyen lAletarka éatélyre bivetodém, aeke>ma estem én abból, mert isk»lés gyerek koromkan igen elidegenített a tanítom a léléKM (már t. i. az envimtol) • azóta, ba IMet létek, bevaód-tik a hátim I Hsaem elkelem adtáa enem én ütUMarkát (aoaka), ami am hkmam méa 16 aavelév« agyéanek ia fahhau iallk, amrt kél arra la matíeba! ám iugi en kél empp liter borékát. de rOvideaaa áml Moei pidig bezárván kvglam, amrad-tem a Tak. üirkimH) urnák nunvTW m»6. faboanárakolyfonaasfllyedése, milyen immár majdnem két éve folyik, nlA« aftgoe ▼iháfot jelent A földmireW nép vmjtébi nebéa munkáit rn találja ■mg ktltó jutalmát i nép alif btrja ihmiiii • raá neheeedó közterheket, ■tafinaa&kaégleteit kénytelen a legszűkebbre önseevonni, ennek bénító hatA-sát nagéni ipar. kereskedelem, köz-yetve még irodalom éa művészet ín é* gaedaságtlag • lefolyt esztendő bízó nyára nem vo\'t j6 esztendőnek mondható. Jobb leiz e az állapot as njérben ? Igen szeretnénk, ha erre nésve poeitff kilátásokat registrálhatnánk. Ámde egyelőre egyedüli kilátásunk a — remén? ; aa a remény, melyet minden újév kezdetével táplálunk. Nem sejthetjük előre azokat a kii rflltnényeket, melyek a gazdasági kon-stelléczióknfc megváltoztatni, jobbra íor-ditani leesnek hivatva Mi csak azt re méljflk. hogy ilyen körülmények be fognak állani i* segítségünkre lesznek e haladás nagy in unkájában. Reménykedünk nemesik a politika ée kfagazdaság, reménykedünk a társadalom terén és annak érdekében is E tekintetben a jövőre nézve biztatóbb volt a most eltemetett év. Hatalmas mozgalom, a n e rpzeti kfamivelődé* moz galma. indáit meg a hazában A kedélyek megmatat ük, hogy tudnak ■Ug lelkesedni, as emberek, hogy tudnak áldozni a társadalom érdekében. A kuliuráli" mozgalom üdvös terjedését kétszeresen reméljük mi dunántúliak, hol e mozgalom eddig még legkevesebb hullámokat vetett s kg mkább specsialiier mi zalamegyeiek, kiknek a nemze\'i közművelődés terjesztésére itthon oly na.y és foutos terünk van. Itt sem szólunk kilátásokról, csak a reményről De ha komolyan akar juk —- és hogyne akarnánk — hogy ez a remény már a most kezdetét vett «j esztendőben határozott lépésekkel induljon megvalósulása felé, akkor tennünk, butgón és lelkesen cselrked uünk, kell a nemes és hasznos ügy érdekében v . Est a munkát, est a cselekvést \|\| reméljük Reménykedünk minden téren és lehet is reményünk, ha minden téren cselekedni akarunk Ami végül sefikeltb otthonunkat, ami városunkat illeti itt is tág tere van a reménységnek Nagykanizsa városára még ellen* ségei sem lóghatják rá, hogy nem, Aldocik eleget haladása érdekében, tá aat sem tagadhatja senki hogy aa ál dósatoknak rsn H látszat jj De magánk előtt sem titok máeréssről as, hogy még Igen-igen sok teendő s ennek mcgtelelóleg még igen igen sok áldozat van hátra, hogy aat a nívót elér jtk, melyre törekszünk. Mik esek a teeudŐk, mik esek as áldozatok, aat sokasor fejtegettük a maitben s — ugyhWzük —- elég alkalmunk less fejtegetni s jövőben; — különben is érzi ezeket a vá oe minden jóakarata polgára Itt tehát sa a mi reményünk hngy a jóakaratnak saintén megfelelő tea a cselek vés Aldosni ée tenni gnnk városunknak minden téren való emelkedéséért, hogy valóban áldást hozó legyen aa 188 t-ik i asslendő Erőt kitartást kivánuk ac«elek- r Várai kfiftfjtlét ftagy-K ^etasa, éves. 94 I Kmt—ssy sfcM nap détailsfla ahtg\' $Sj\| i vinAii tsfráeaternn a »ároa atyai val, kft mM as 6 é« ben etá^tra gftf-lak émm M\|ytM\|s>»Isn kéagjtiésf. A Iftngftlie aM0fc.túse* it\'apiisM vak, U- t& í IkÉirtni (Ijjí^H kMl wmU-líjpau sgyssattse egy sem. Már a kftagy t-i« aMpiyiiass elélt Usitték hogy s pénz ágyi ktesMgasá iaqffaifte alá úrllnél általános helypénzaek as 1Í87-ik évtől valO behozatalát • c szerint már a* 1887. évi költségvetésbe faló lei vételét indítványozza, nagyobbmérvfi vitát fog előidézni Es a vita a tárgyalás alkalmival meg kilelt, még pedig eléggé zajosan, sőt izgatottan A k iskanizsaiak és egy áltálján az iparosok a Javaslat által tegviiaÜssbb érdekeiket látták megtámadva és svadén módon, tárgyilagosan, könyörgön, elkeseredettén, söt íenyegetöleg is nyilatkoztak eliepe. Még kémikus jeleae-tekben sem volt hiány, így pí. midőn egy kiskanizsai képviseld azt a konkrét indítványt tette, bogy arra az esetre, ha a köz-gzfilés csakugyan elfogadja as általános hely-pénzt, ásassanak mindjárt egy nagy meszes gödröt a város határában (gondolom, még a helyet is mégjelólte, bogy hol legyen az a meszest gödör) és abba fojtsák majd azokat a szegény embereket, kik eme határozat következtében éhen fognak bslni. A pénzügyi bizottságbeliek védelmére keltek javaslatoknak, de a közgyűlés a hosszú vita után halasztó javaslatot fogadott el, meiyiyel Tóból y Viktor lépett a ^képviselőtestület elé. — Minderről, valamint a közgyűlés egyéb jelentékeny mozzanatairól szól következő tudósításunk: II. Uaboehay György polgármester d. a. 3 órakor megnyitván a közgyűlést, a tárgy-sororat első pontjaként tárgyalás aJá veszik a város jövő evi knlb ég vetését A pénzügyi bizonya* által kidolgozott költségvetés ki \'é-vén nyomatva s a tagok között szétosztva, ez nem olvaatatik fel újra. A közgyűlés a költségvetést általános-ságben vita nélkül egyhangúlag elfogadta. A részleteknél is e-ak egy pon\'nál történt felszólalás, még pédig az »egy házbeli .ek« rovatnak 76-ik száma tételére nézve. Ez a létei ugyanis azt indítványozza, bogy az izraelita hitközség hitoktatásra a mnlt évben felveti 600 Irt., tekintettel a tanalók létszámának gyarapodására, 800 írtra emeltessék fel/ B a b o s s László s felemelés ellen nyilat kflsoii,mig a ellette emelt azót dr. Schrey-er Lajos ésEbenspanger Leo. A közgyűlés a 200 frtnyi többletet megszavazta. Egyéb felszólalásnetn történvén, a költségvetés részleteiben is elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett ezután a pénzügyi bizottság jegyzökönyve. Babochay üyörgy polgármestere jegyzőkönyv egyes kiválóbb passzusait bő vebben indokolja és.magyarázza\'. Így a * segedelmek* rovatnál előadja a Wsiei Wladimir ecetét, kinek gyermekeiért a város köteleztetett a minisztdriom áltál a tartásdíj fizetésére. A »világitá« rovatnál különösen érdekes kijelentést tett a polgármester; kijelentette ugyanis, hogy a tanács a város világításának reiortnjái tervezi olyképen, hogy Nagyksaissa városa alehetö. legrövidebb idő múlva vili a-mos világítással láltassék el. K kijelentést a kftzgyfilés éjjenzévsel fogadia. A pérzögyl bizottság további est Javasolja, hogy a villamos világítás behozata-láig is az atcsai lám pák kivilágítása jövőben oe házilag, hanem béri<esdás utján ke zelissaék. A közgy&lés erre nézve csak a jövő év derekán fog határozni, amikor petro-leutnszálliióval jelenleg fennálló szerződés l«jár Az u t építészet rovatnál a pénz-ögyi bizottság ast javasolja, hogy a főtér é» a mellette elvonuló nt szakasz közti ki nem khnkerezett csekély ter&let, ufT a lőtér és a Zoldta mellett eivonuló, a magyanUczai klinkért Összekötő ul«zakasz,továbbá a Zöldfa előttt tér ar ntépitési alapterbére^ugyszinten a ?.-Háromság előtti háromszög az állami utfentartásí költség rovására klinkerrel ki-raka^ék és egyuttsl a varon kapitányi hivatal odsufasittassék, bogy a Zöldfa előtt álló nhffk"c«ik n á-hoT.i helyeztessenek el, . s ez érderobsni je\'eu\'é\'ét a városi taaács-I aak beuyaitsa. A kftsgyilés est az indítványt magiévá teszi. J Ugsaae pontnál felszólal Mihsleez \| kiakeliéai képviselő, felpanaszolván, bogy KsIimm oicráinak kövasési érdekében U vajad kevés történik. A polgármester WiBásostiáskép kijelenti, hogy aa e csira rzotgáló alapnak Kis-\| Kanizsára eső része tei)éera falsmterislik , már s •záAtalan hidisvitás által is. Kiska-aissáaek\' teaafifdek bídja váa, ezeket mteden , étbea egyasótváa ura kell építeni, mert e peHoást vte fsNadssil folyton eQopiák (De-HKg)éb(ránt is\\jislsnisss atcaáinak \| és slateal y ksrbaa tartására annyi tórtéaík, \' ame ney í a a a^evő gsafcöcik a tépvén a vá -, ruanak te6é\|aUa áll Panaszra tekéi a* n- A e ktysiéetéH tudomá el a »lsirásek«- aál a bizottsági jelentéé a követte* tételt illetve indítványt tartahaazza: A költségvetésinek tételenként történt tárgyalásának befejezése után Eperjessy Sándor bizottsági tag ar tnditváayára túlnyomó szótöbbséggel azon javaslat teijeszt^iík elő, bogy aaeak tekintetbevételével, mi kép minden megadóztatási rend<ser közt a közvetett adó, miután az mindenkit a kép, amint az adó tárgyát valaki igénybe veszi, terheli, a legigazságosabb, mégis, hogy a városnak terhes kötelezettségei oda utalták a várost, lógy egy jüvödelmi kut forrását se hagyja parlagon; végre tekintetbe véve, hogy a városi piaezokat tulnyomólag igénybe vevő nap-számosi osztály as ujabbi adótörvények által az egyenes adó alul felmentet vén, követ* kezve a város terhsihes sem járulnak; mondja ki a városi közgyttlés már most, bogy az általános helypéas fizetési kötelezettség elrendeltetik és az 1887-ik évi köUségvetéa előirányzat alkataival már ezen jÖvödelmi torrás számba vétessek. E pont kőről bosszú és élénk eszme oere fejlődött li. M i h á I e p z József a kiskanizsaiak nevében felszólal az általános helypénz ellen A helypénz fizetése alól való mentesség úgyszólván az egyetlen kötelék, mely Kiskanizsát Nagykanizsával kellőleg összefűzi Csak ez nyújt némi kárpótlást az óriá si pótadóért, melyhez hasonlót má< falusi ember sehol sem fizet Az általános helypénz mellett a kiskanizsai szegény polgárság, melynek étetfentartója a kanizsai szabad piacz, óriási csapást szenved és nem is lesz képes, adóját megfizetni. De hátrányára lesz ez a nagy-kanizsai kisebb iparosoknak is, vabmint minden szegény-embernek Kéri tehát er indítvány teljes elejtését. Hasonló értelemben szólalt fel a vita folyamában több kiskantzyai is, többé-ke-véabbé izgatottan követelve az indítvány elütését. H e n c z Antal a kérdést sokká! fonto-sabbnak tartja, semhogy most egyszerre döntő határozatot lehetne hozni. Kéri az iodit-ványnak legalább is elhalasztását. Tuboly Viktor megtoldja Hencz indítványát azzal, hngy a kép viselőt esi ölet kttldj&n ki a msga kebeléből egy vegyes bic zottságot, mely e kérdést beható tanulmány tárgyává téve, ebhez képest terjesszen elő javaslatot a legközelebbi közgy&\'ésuek. (Helyeslés.) Eperjessy Sándor, Plibái Ferencz hosszabb beszédben védelmezik a pénzügyi bizottság javallatát. Uj vegyes bizottságnak nem látják be lu&kségét Kérik a pénz&gyi bizottság javaslatának elfogadását Uaboss László, Ysrga Lajos, W«>I-heim Ernő a halasztó javaslatot pártolják. Még az is hosszabb vitát idézett elő, bogy az elnöklő polgármester milyen sorrendben bocsássa szavazás alá a két indítványt. Végfii elhatározták, hogy először a Tuboly Viktor indítványa felett szavazzanak. A közgyűlés nagy többsége elfogadta Tuboly Viktor indítványát; e szerint tehát a pénzügyi bizottság jsvas-lata nem is kerfllt szavazás alá. A vegyes bizottságba a polgármester indítványára a következő kép viselőt esi üle ti tagok küldettek ki: Tuboly Viktor. Baboss László, Mihálec* Jöaseír Lengyel Ignác/, Bogyay Ödön, Thomka Endre é^ T o p o I i t s József. A közgyölés további tárgyát képezte a teherkocsikkal való közlekedésre vonatkozó uj vároai szabályrendet jóváb&gVám A szaháiyreudelet B-ík pontja idézett elő hosz szabit vitát E pont »serint ngfsnis a teher asálilásaM QzletszerQlée foglalkozók kocsijainál a kétfoga\'nak kerekeinek talpa legalább I Bl/t cm., az egy fogatúéinak 10 cm. széleseknek kellene lenniük. E rendeíkezés ellen felszólaltak a képvisfclö tentfilet kereskedő tagjai közOl néhányan, o m. Blau Lajos, Sommer Sándor. Berger Adolf. Eben-speuger Leo stb. — rés t vett a vitában Fiihál Ferencz i<, inig végúl a köz-gyfiiés e szakaszt odamódoitdtta, hogy e rendelkezés csak azokra a teherszállító kocáikra nézve áll, melyek 25 metermázsánál nagyobb terhet raknak lel. — Babosa László inditványára azt b bele tAzték a szabályrendeletbe, hogy a kocsisoknak meg vaa tiltva, a léherszatitó kocsit es utczán felégyelet nélkül hagyni, — Igen fidvős és forgalmi, valsmínt rendészeti szempontból — régóta óba tott intézkedés is ísglaltahk e azabslyrendeleiben: meg van asyam« benne tiltva az utoán való W- éa lerakódás. A aagyéréekft éa ritka éteefcsé\|ft köz gyüés tárgysorozatának ateisó pontját képezte a városi értékképviselők (virilisták) jövö évre ővseáltitott Lajstromának Molva-sása és jóváhagy*- Ezzel a közgyüés véget ért Irodalmi viszonyaink. Két körieméey. L Egy nemzet törekvéseit s e törekvések folytáé elért vívmányait legjobban tikrteik viaaaa iro4aln.i víaaeayai Az trodnna (en- irodalmatl küzdi ere a aeaiaat naflemi éle- -lenek Ezen a téren szóhoz juthat minden párt, a milyen nemcsak a politikai téren ven. hái.em a tudomány terén is, sőt s szttkebb értelemben v«tt szépirodalom tárén isi Irodalmi viszonyaiokai kívánom röviden jellemezni, némiképen viaszapiOaetásul aa évforduló alkalmából Á első tekintetre beláthaiia mindenki, hogyha ilyen szándék mellett as ember tárgyilagos akar lenai, akkor meglehetősen ki kell terjeszkednie az irodalom minden ágára, (a agyaeke#, ra--íjek távolabb állsaak a nagy közönség ér-deklödé<ető!. legalább töviden érifUve) tekin-teihe kell vennie a könyvpiacz jelenségeit; bővebben kell foglalkoznia a nagyközönség igéuyeit szolgáló, könnyebb szépirodalmi termékekkel, érintenie kell a kritikái és gzót-nis kel a napiaajtóról. Irodalmi viszooyaink megítélésénél a közönséges szempont határozottan tévútra vezetne, és oly ítéletet provokálna, mely első sorban nagyon szo uoru conc usiókrs adhatna alkumat, másodsorban theg -em felelne a lényeknek és igy igazságtalan h volna. Mert állhat valami a részékről, á mi az . egészről nem áll s a ki esak egyfe jelenségekből meríti ítéletét s ezt ráolvassa az általánosra, as nagyon helytelenül .cselekszik A generalizálás lehet kényelmes dolog, Inert mqgkiniél s knlatástól, de nem igazságos. Igy, ha következtetést akarnék vonni szépirodahr.ank állapotáról a karácsonyi könyvpiaca alkalmára megjelent müvek után, .akkor magára a szépirodalmi ágra nésve talán löbbé-kevésbbé helyes volna\' ítéletem, de az irodalmi viszonyokra általában nem. Azért bizonyos rendet akarok tartani a jelenségek felemlitésében, ugy a mint azokat én fogtam fel, ugy hogy végül az olvasó ma^s is könnyen kivonhassa belőle a tanulságot. S miután bizonyos, bogy b nemzeti szellem első sorban a szépirodalmi (költői és prózai) művekben nyilatkozik, a szépirodalommal fogok legelőször foglalkozni. A szépirodalom költői ága (a tiszta poesis)b:-sony nemi tekintetben meddőnek mondható. Az egez eiranlt évben önállóan megjeleni köliöi művek bizonyos meddőségre vallanak. Ismertebb kó.iőtnk közfii Önálló kötettel kevesen léplek lel, a másrd- éa harmadrendű tehetségek sovány. I&zetei tart alomra nézve is jurészben soványaknak bizonyulnak. Hanem kár volna ebből a jelenségből a poéták számának fogyását coostatálni. Habár prózaibb lett a világ s az alkotmány birtokában nem igen kínálkozik tárgy a hazafiság. nemzetiség, szabadság eszméinek is megéneklésére: ott van a poéták örök tárgya, a szerelem s valóban a lantos költészet majdnem kizárólagos tárgya még mindig a szerelem, pedig Arany János már msjduem egy negyed század előtt azt a jóakaró tanácsot adta fiatal költőinknek, hogy ne mindig a kék szemet, a szőke hajst stb. énekeljék meg, hanem nézzenek más tárgy után. De mert egy negyed század után is látjuk még, bogy lantos költőink még mindig abban a körben mozognak; nagyobb szabású lantos vagy elbeszélő költemény m\'eg-je:enéséről az utóbbi időkben nem tudnók, ha csak a fordításokat nem számiljuk Az eredeti drámairodalom terén (Jsik y dominálja a tért, kinek a nemzeti színházban élősdott darabjai rendesen könyvalakjában is kiadatnak. Nagyobb mozgalom, élénkebb tevékenység van s próza terén. A regény, a novella, a rajz keresett czikkek. Határozott tény gyanánt noaatslilhstjak, hogy mai napság többel olvasnak Magyarországon magyarúl, mint valaha, s tekintve azt a temérdek francziából, német bői, angolu l, oroszból fordított regényt, mely nálunk éveokiot produkáltunk, ftgy látszik, hogy a kínálat nem felel m g egészen a keresletnek, a mi az eredeti regényeket illeti. S itt is majdnem kivétel néikfel néhány név as, mely ágy a folyóiratokban, mint a könyvek czt«nlapjain tartóban dominálja a tért A férfink közfii: Jókai, Mikszáth. P. Ssathmáry Károly, Tol na v ta;os, Peteley, a még néhány név. a nők közfii: Reniesky Bajza Lenke és Gyarmat h y Z«igftné. Ezeknek a regényeivel, novelláival rendesen megismerkedett már az olvMókőzönség. mikor azok a könyv piaezra M\|tnek. Ezt nem tartjnk ngyau teljesen egtim«éges dolognak, azonban igy lévén már a rendje, nem kívánjuk indokát adni, hngy miért nem? Mai napság az egész művelt világban a legki-tnnöiib írók re^éoyei előbb tárcsában, azután könyv alakjában jelennek meg. a szokás pedig idővel szabélylyá válik. A lapok talán nem is tudnák, bogy est a nagy tértv melyet a regény elfoglal, mivel töltsék be. Nektek mindén újság egy eredeti és egy (uídMntt regéavt hoz. Qső aorfasa iu es ereésüskrt! kell ráőlai. Jókai, Tetnei sa P. Ssatmáry Károly, ujabban még agy lét névvel talál-kosnak évea át a rfgényirodalom terén. Hih«etlen produktivitást lejt ki Tolnai Lajos, de aem kevésbhé P. Ssathmáry Károly. JJe mivel nem kizárólag kritikát akarok írni, IU tárgyam keretében -illő dolog gyxnánt Wewifaem, bogy esek regényeihez a lapok utján mindenki hozzá Whet ugyan, de kényt alakjában nem annyira. Egyáltalán arról lehet panaszkodni, bogy sinagyar szépirodalmi termékek nagyon drágák. Rajzok, éfbeázélések, rféoyek tők-nyíre fi&y ál\'ütalnak ki, iwgy a köaly ■éda ember azt mag nem vásárilhsOs, V marad többnyire mámén « silány fordítót \| tngény Bened e% £k. Mikszáth. { Palotát 1\'íliUi, Jaksb ödfta, HO-tHlaliiiri Iimdó c-ek • pepirus ét kMs isiseiéi u Iliimwé mái Tnrtigi tett, 4s aagyoe í* drága munkái csak a I hoaduir aastel számára késKŰfoek At & mit magyar népnek neveeaénfc. —Ni t dolgo- I kai vagy nem, van 9mk kevesse ismeri, P. Smümétv Kro»y egy regénye, mely ! eredetileg a •■ni\' tíj»ág«-bea jeleni meg, • kott»a kiadásban harmadfél loriaiba vagy I többe kerüli Pirvsepiroe vászonba ran kötve I ée íBa-tt lékkai ellátva. Nemi adom, meny- I nyit jovedelmss ex at ajándék littaraiura a I kiadóknak, de aétetein menni etek a diái* kiadások nem igen érnek máaodik kiadáat \| a aa mwlahni termékek nagyobb elterjedésem nésve többet használna as egyszerűbb de oiesóbb kiadás, a melyekre iljusági és I sfyesttten könyvtáraink tekintetéből nagy ! szükaég volna. Ezek akiadások as irodalmi ! pr«luciót is szűk térre szorítják- mert a j mi nem érdemli meg a di«zköiést és illan \| (rétiét, azt köJön raeg/elenesre sem tartják ; jogosítottnak Olvasóközönségünk \| edtg any-ayira hozzá van szokva ahhoz, bogy az is menebb nevek után nézzen, bogy e tekintet ben magára az irodalmi prodakiióraoemmt befolyással nini jen. Igaz hogy ennek részben as as oka, bogy csak időtöltésből olvasván jobbára, reá bízza \'magát nem mindig I megbízható kritikánkra, a mennyiben a nálunk asokáaos irodalmi bírálat kritikának nevezhető. ># A könyvek drágaságával szemben fiond- j hatná ugyan\' valaki bogv az ole«óbb váila-la-ok, melyek az imént m a\'udu\'tak, segíteni tofnak a bajon. Oe es.c^ak félig áll. Mert első sorban tekintetbe veendő az, bogy sok ilyen disakötésü regeny nem érdemli meg a bekötést, másreszt pedig túlságos mertékben előmozdítván s fordított regények terjedé- j sét, nem igen mozdítják elő az eredeti pro ductiót. Pedig T o n a y Lajos rendkívüli pro* duk ti vitása bizonyítja, hogy a magyar társadalom is nyújt elegeedö tárgyat a feldolgozásra Igy többnyire hazai tárgysk körül forognak Beniezky Bajza Lenke és Gyarmathy Z-igáué regényei, Jókaii j nem is említve. De e két termékeny női rönk produk- , t tójával jövőre fogunk foglalkozni. HOFFMANN MÓR. mindig olyan alaosonyzn lógagk, hogy minden arrs meaa ember beié jók tű sa orrát. C»ak a m<fliit\| nem. Talán ennek aáncs orra. Pedig, Ind-tómmal, eléget kapott már. liiylBI Tollhegygyel. Most már bízvást nyugaton kelhet lei a nap, káromkodhatnak nz angyalok, irhád-kozhainak az ördögök, macska és egér el-jártgat hatnak egymáskoz staatsvizhre, kiépülhet sz uj-utezs, ké-és nélkül érkezhelik meg s prágerliofi vonat, — nii nen tudunk rsjts csodálkozni, előttünk mi sem látszik többé leheteilennék. Tuboly Viktornak egy Indítványát elfogadta a városi közgyűlés. Az általános helypénzlöl ugy megijedtek á kiskanissaiak, hogy erre azuián a k&skanlzsaiaktól ijedett meg Nagykanizsa Ijedtében azután mindsketiö elveiette azt a terhet, melyet a pénzügyi bizottság a oyákába. akart alúuztani. Majd a Tuboly Viktor gyermeke; a vegyes bizottság eldönti, ez a teher nehezebb-e* vagy a 66 krajczárae pótlék? Avagy — egy régi közmondás v áriáié-sával — az egyik tslán hatvanhat, a másik meg egy htján hatvanbét? A polgármester ur kijelentette, hogy a tanács azon van, hogy Kanizaa elektromos világítást kapjon Éljen! Mrlven díszes látvány le«z a C.zígány-utezs, Mibáldi ntcra, Soproui-uteza villamos világítás mellett! És — ha itt is érvényeseinek n kis-\' kanizsaiak jogsi — rf foilyen dicső dolog lesz as, minden vasárnap este elektromos világítás mellett beverni egymás fejét? s A városházi óra is elektromos világot kap Igy legalább egész tisztán láthatja majd ju ember, ba akkor indult el a soproni uiexából mikor a felső- templom órája lia / 6rftf ütött, hogy épeo öt perczczel tíz óra rtőtt éti le a városházáig S ka egy kicsit siet. háromlertály tízre ott lehet a barátoknál. már t. i. ha dolga van a cziatorium táján, ami ugyan ilyen késő este. gyanús bietória. \'I . \| c\' Szilveasier estédén három helysn is leaz molataág. Vf Sokan otthon maradnak; utaH nem 14d}ák magokat elhatározni, bova menjenek. Olyant ís ismerek; akinek esért nincs kei^e, mflvessterkor mulsini, mert másnap * p van. % s Í£$ as mesztendé. Újévi ajaadék 4 é6%-os pótadó. Igy már bátran bemehetünk as aj-esttennobe % Hi§f bőségnoft Hinti lennie, hogy ai eflherek akkora adót kibírjanak, ff A lőtéren a kirakatok előtt a petroleu-jMjs lámpéMÉ — Mesétalásank deesara — Különfélék- — Aa ajéirl miatt la- punk jelen számát két nappal előbb veszik t olvasóink, "Iliknek egyúttal boldog uj&ret kivan a JfrW tztrkistütét* — A kélhs iéii Vágaer György 18 éves vaeatí díjnok szombaton, o hó 264a, délután .néhány társával át ment Kiskaaisaára Varga vároai tanácsoshoz, hol estig elmulattak. Este hazaiad alván. Vágner elaő ment ki a setét sd varra, hogy ott beváije társait. £sek kijővén, már nem találták ott Vágaert s abban a hiedelembea, hogy es már hárs ment, Sk is elmentek. Reggel, mikor Vargáik a kútból vizet menteni akartak, a kat fel* színén látták Vágaer kalapját Vsrgs, j mindjárt roesataejtve, létrát bocsáttatott le a kútba a rövid kutatás után caakugyaa I megtalálták a kútban a szerencsétlen Vágner holttestét Az öreg ember a sötétben botorkálva, beleesett az alacsony kávéju, nyitott )ratba. — Az esetről a rendőrség jegyzökönyvet vett M. — Ksltttvfl Gelseifíatmann László nagykereskedő e hó 5-én délelőtt tartja esküvőjét Klein Róza kisasszonnyal, Klein Upói zalavári nagybirtokos leányával. Az esküvő Bécsben, a lipótvárosi zsinagógában megy végbe/. Tartóé szerencsét kívánunk a szép frigyhez. - Felelte érdekes Inestdena lor dult elő a nagykaaizssi kaszinónak vasárnap délelőtt tartott közgyűlésén. Meglehetősen élénken, sőt itt -ott izgatottan, folyt a kaszinónak tervezeti ^pitkezese, lelett a vita. Ennek hexében felkel Blau Lajos nr és előbb magyarul Bocsánatot kérve, németül akarta nézetéit fejtegetni. Azonban a teljesen magyar szellemű, fiatal párt • eláll 1« és »m»-gyarul!* kiáltásaira meggondolta a dolgot és magyarul beszélt, még pedig elég folyékonyan és értelmesen Utána Vidor Samu ureme\'tazót németül, azzal mentegetődzve, hogy magyarul nem beszél jól; — ujabb vi- : haros tiltakozás a fiatalsag részéről. As elnök I félbeszakítva a szólót, kijelenti, hogy esek abban az esetben engedheti meg a német szót, I ha a közgyűlési többség ebbe beleegyezik Dr. B e 111 n e i m Béla erre kijelenti, hogy sem az elnöknek, sem a többségnek nincs i joga ilyen engedély megadására, miután a I belügyminisztérium által szentesített alap-I szabályok szerint a kaszinó hivatalos nyél-! ve a magyar. A többség mégis megengedle Vidor Samunak a német beszédet s es élt \| ís az engedelemmel és némelül beszeli. Dr. B. B. bejelentette óvását az eljárás .ellen. - Felhívás sa njévl Advftmle-I leli mrgváliáss lárgyáhae. A nagy-I méltósáp m. kir. belügyminiszter árnak I aa ajéví tidvüzléteknek megváltása tárgyá* I ban t évi 65251/B5. sz a. felhívását tanács magáévá tevén, felkéri a váron ko- I zöurfégét. hogy sz újévi üdvözletek ssét/ küldését szüntesse be, és ehelyett as eszel iáró költséget megtakarítván, azt avároe-náz tanácstermében kitett, s az újévi üdvözletektől mentesítő aláírási Ívekbe leendő bevese\'betés végett a városi tanácshoz békülden, s a helyben építendő1 árvaház rézcére adományozni szíveskedjék. Az újévi üdvözlést ily módon Megváltottak névsora az adományózott ősaseg kitétele nélkül a helyi lapokben közzé tétetik. A városi tanáea. Kelt Nagy Kanizsán, évi deczember hó 30. Baboehay polgár-. mester. \' — A Kőben" IHka»«iAga. 8z. L. helybeli izraelita kereakedó jegyben járt Seb. P.-val,] egy féljétől törvényesen elvált nővel 8a. L a .Kohaa" törzahóa tartozik, melynek tagjai — a régi ssidó rítus saeriat — Lm léphetnek hánsságrs elvált nővel. Nfn ia akarta a jegyespárt összeesketni sem a helybeli, sárii egyéb rabbik, kikhea 8a. ieidalt Végre Lleht e e h e i a csurgói rabbinak volt annyi smanezipáltsága, \| hogy őssseadta Őket. Történt pedig ezla történei a felvilágosul taág asásadán^k utolsóelőtti évtiaedé aek hössaéu ... ,{ í . -4 %ár«al vlrlllslák ilvgora as 1 B> 6 fik évr^ ICarczag BtÉU, Ksresag ván, lH)br)u Herö, Tóth Ugós, tiulimnao Henrik, GaAm hMr,- (iutimsn Vilmos, Bross Mikss, Pllhál Ferencs/ Hirschel Ede, Wei-er József, Kosenherg Izrsel, Dr. Bsa-kifs Nándi r, Stern J. Mór, Grlrhui Fülöp, flfca Pál, Cbenapanter Upél, IflaiafU U-■\'s#, Váaasf Károly, Beitilheim SeeM Imm Henrik, Utviry IMéa, Kpffftmv tiéaéns. flam Amál, Behadíay UyiMfy, WailásmAi Pm$í, Uéftelsadv Béla, df. Mervath Antal, Umg Adolf, nbpér Psrenos. lAarlager laaáea Ur. Saokeras Jneael, Vueikies Jaaoa, Vidor Batau, Szrgrtt Róbert. Hansw lántk, fer-sÉnerky József, üátz Antal, Meree Albán* Gvőrfy János, dr. Hekreyer Lajos, leid Adolf, dr Taholy Uynla, Taijbsr Ala-jot l.awner Henrik, Killák Ferencz, E gtia dsr Lajos, ElMHpaagrr Len, Weisemayer Mór, Tkomka Kr.die, Hchwarcz Sun, Kein-mar József, Beceer Adolf, Ifj.FeMdbcfler Jó-asef, Ptanssrr Ignáes, Kaerfner Frigyes, Szommer Sándor, Prager B-la, Streai Vtl-mos, Klein Illés, HtaMm ttábor, Ksfler Ignátz, Varga Ujos, Sehercz Jakah. Wsiss Manó, Rapoch (iyulg, Fisehel Fölóp, Wáss Zsig-mood, Bogyajr ödón. PoHák Ármin, Rsiahia fold Ignác/, Bogenrieder Jussef,Nenleld Sándor, Haha Jémef, Paalrnn György, Belrger Mér, Dávldovlea Antal, Srhtefeld Mdms, Sehs^ri Henrik, ábrahám Károly, r"T»tra lek János. Iiannebsrg Jakab. Weiss Adolí, Hsua József. Horváth Ffensz, Ikrhrach tíyula, Xerkovítz Albert, Stemmvr Kálmán, Berényí Jóstól, Weéai I. H., Clánoraayi llol-dtssár, Orosa Jóssal, Harai Benő. (írtairat Henrik, (irünhnt Altiad, FMel Pál Kaof-mana Samu, ilj. Blau Károly, Lengyel J. P. Lovak Károly. — Kijeg) »éek S c h i f I e r Kálmán helybeli fiatal fepreskedö eljegyezte Réeaei Hermui kisesaaonyt. Ráesel Jó-zsef lebenyei IÖkll>irtokos leányátR e i-eke a leld Üytna e napokben tartoiia es* jegyzését Po ll á k Msfi klsasssonynyal. — fwratstkái, Akik a jeaaár 74d tnmáaabálra tévedésből nem kaptak meghívót és igényti tartanak reá, szíveskedjenek eziránt M i I h o f e r ödón éksnerMe úrhoz fordulni. \'* Fklllmrra megyénkben. A ts-polez u járásban levő Nemes-Pécsei községben a philloiera jelente i. knMatálván, ■ löldmiveiés, ipar- és kero»ke4eieinégyi mi* niazteríom nevezett község össats s«őlőte> rüle\'eii. valamim olyan kerteket, melyekben eretleg egyes szőlőtök állanak, sár alá helyezte." — Xagy asereaeeétleaség törtéét szombaton, deos. 86 áa, este a helybeli vaeutí pályaudvarban. Kovács Ferencs keeaitolóvigyázatlanaágból olyan vágányra lépett, melyen egy a fűtőházból jövő Üres mozdony jött neki cgéaz oebességgel. Kovács későn vette észre a veszedelmet; a mozdony elgázolta és a aaerenosétlen embert a szó szoros értelmében derékon kettéfűrészelte Ott maradt, mint iszonyúan szétroncsolt holttest, a vágányon. A. boldogtalan özvegyet és három neveletlen árvát hagyott -hátra. KI nevesé. Deíninger Imre, a keszthelyi ni. kir. gazdasági tanintézet igaz-galó-tanára ugyanezen intézet igazgatójává kineveztetett. — Dr. Mangin Károly, sala-negyei tiszti-löorvost a belügyminisztérium vezetésével megbízott aiiniszlerelnök az országos közegészségi tanács rendkívüli tagjává nevezte ki i — Piaraérbál. A pinczérek hálja lesz az idei tarsang első mulatsága; a pinczérek ugyanis már a farsang elö napján, jaa. 1-én tartják meg zártkörű lánczvtgal-mokat s^ját beiegsegélyző egyesűlelök javára a »Korona* éttermében. A talpalávalót Sárközi zenekara lógja szolgállal ni — A láaczvigalom kezdete 8 órakor — Bélépti-díj: szemelyenkint I frt.. cspládjegy í Irt. — l^(\'n«ii^rc>idArlli>u oda kel* lene utasítani a Német-utcza végén levő jégpálya tulajdonosát, hogy ha már minden kurcsolyáxótól 20 kra ezért, inindrn nézőtől 10 krt, sőt mikor zene van a jégen kétannyit Med, — legalább állilsou s jégpálya mellé egy m e I é g e d 0 h ó d é t, hova egy-két pereznyi pihenőre bei érhetnének a korcsolyázók és nézők. így mindeket fen I agyonláznak és számos megl\|ü!é«i esetet tu-duuk, melynek eredte onuan való a jégpályáról. - Különben ifinél csak társadalmi viszooyainkrs jellemzi), hogy míg Z.-Eger-saegen, Keszthelyén, A -Lendrán stb. létezik és virágzik a korcsolyázó-egylet, addig Bálunk nem tudta magát lentartaní. Igy aztán van olyan pálya, amilyent a Bárány-koros-máros akar. i • ▲ k&ttino építkezése. A nagykanizsai kaszinó-egyesület deos. hó 21-én d e. tartotta kösQüléséi, melynek lőtárgyát képezte a kassino tervesett építkezésének ügye. As igen látogztoU kisgyűlés lélolyáss a következő költi Ebeispangér Lipót eln<)k a kös-gyhlést aiegnyitván, elöierjtosti \' a* t^itk^\' sfii ügyre nézve n válssztinány liWfltvAnyni, mely sbben áll, hogy arftt Mi esetit hs ái e Mélból aláírandó, ^anmtoaó, k»U- véafelke) f»,i Oü trt kölcsön biito«ttvá less, megbízniIk a választmány, hegy as épfteodő kaszinó épület réstere s Tárostól a ráfi kórhás telkét megvegye. — Az elnök 1 kikéri a kAsgTWN*, ^ az ÉMI^ vaeyhns heaistz^ljsask H Irsehel Ede hslfiolenái, hogy a rilsaatif a IMtaí onfc egy wka i a\|ánl. helMi ImU Maétt lehetős váÉMMi I a régi kárház — as a rseappy mmát rfetö RmiliH ii WsHesh-léls telea káaiiL Aü mdiiváayMsa slsö serlaa, ho0 s lg\|g^ ki-\' Mtéeaéaek kérdése kníaettaaaén a^^gMf a i 19000 (ti egy Ht lesz, masodsorhee pedig, j hegy as Éke, végügas heiárasatáesntal esszékéi flsogiartandó kóag\|4léaaa maadenki r annyi saavaaaual birjna. ahány limiéayt \' sláht. c . . Fisekfl Pál élleMsvy s H>r«ehel i Ede indítványái, a válaactaány javaslatát i ajánlja eMegndás véfol4 Kspock Gynle hhaMi, hogy 6 mennyit ÜfntfBeoU ebben as igyfasa, ériali • sgyaisrmaind azt hogy 6 asm tehet íMe , hogy aaját érdekével « islálkozik. hs a Ro-I setibevf-Welisrh-léi lelket ajánlja. Feftegeit \' a telek elöoyea e« kifelenti, kafy Hirschel * Ede indítványához csatlakozik. Hirschel Ede ajelog feeaótalva, po- , \| lomhái Ftscheí Pállal ée jogáéi érvekkel .. iparkodik a nmvszali réazre vonatkozó álláspontjai védelmezni. Kije lenti, hogy ö nem j hiszi, hogy létezik jogász, hí as síea alspos \| ktiofái«t emelhetne. Dr. Sehwart Adolf szemmel láthatólag nagy hatást keltett beszédében mindenekelőtt kifejti, hogy a válásaimáay eljárása teljesen korrekt.\'A választmánynak kötelessége minden, a kaszinót érintő ügyben Haiározott állást foglalni, és a közgyűlésnek a ssját álláspontját ajánlani elfogadás végett. A választ mán) béli kisebbségnek módjában !, lett volna, kül^irréleményayel lépni a köz-gyülé« elé; de mindskét velemenyt ajánlani, imperlamentaris dolog leendett Hirschel Ede t tndtiványának máaodik részét illetőleg, szóló tiltakozik as abban javasolt szavazási mód j eUea; tiltakozik as eúéa, hegy itt, adat a ! tagok teljes egyenjogúságának feltételezése \' meltett alakult erkölcsi testületbe, ptutokre-\| tika« élvek e^empétziemeaek. As iodüva-nyozó által onniiett jogok és kötelesoltségek I kölcsönöseége s zi»ló stennt abban áll, hogy \' aki \|iénzi ad kölcsön, az esnek feléből ka-, melókat kap, de pénzért szs vasatokat kapni Itt nem Ing soha senki. Az építkezés kér-\' dése csak ugy tartozik a közgyűlés elé, míat ; akármelvik más közgyűlési tárgy és a többségnek joga sincsen, as alapsiahályilag mec-J sí lapított ssavazási módon változtat i^. (He i 1) e- éA Saóló sjánlja sllogadáara a választ-. máay határozati javealatál. E nagy tetszéssel fogadott felszólalás \' uláa meg szót emelt Blttu Lajosa választ-j mány javaslata, Vidor Samu pedig a Hirschel Ede indítványa mellett Esetén szavazásra kerülvén a dolog, l a közgyűlés nagy többséggel elfogadja a vá- \' j laaztmáay javaslatát. Következett a jövő évi választmány megválasztása, mely alkalomnál egy-két ki-i vétellel a tavalyi tagok újra megválasztanak. Irodalom. . — Aa Orsság-TIIAg-ot az alév alkalmából ajánljuk előfizetésre. A kitűnő képet hetilap egyre magasabb azin vonal \| felé törekaziz ée teljes mértékbea megér-I demlí a közönség pártfogását Tartalma jeles, képei mkertltek ée e mellett aem drágább a németeknél. — A héevl életlapek tudvalevőleg nem a leghizelgőbb módon nmktak rólunk magvarokról megemlékeanL Életlen vágáaaikatkönuyen elviselhetjük ugyan, de mégis jól esik látnunk, hogy vaa a bécsieknek olyan élcalapjak is, mely mindig jóindulattal és elismeréssel viseltetik irántunk. Ilyen fehér holló a .Wiener Witzhlatt, mely amúgy ia kiválik szellemes, pikáns tsrtsuina és művészt kivi- j telü, érdekes illusstráeziói által. Miaden-esetre érdemesebb olvaamáay a aeMtea j aKikerikia-nél, melynek különben is kanyaré a magyarfalas. Aki állunk német élczlapot járat, annak jó lélelűí.el sjánlhat-\' juk a .Wiener Witahlatt-ot 8zerkesztő-l sége ée kiadóhivatala Béoa II Obere I Donaustrasse Nro. I0S Előfiaetéei áim egész évre 8 frt — UJ kering. Táborszky ée Parech kiadásában Budapesten megjelent: »Feldsei-chen« keringő, szerzé és a bs k közös had- i seregnek pánija ilj.Fahrback Fülöp. As I\' igen csiaoe kiállítású zenemű ára l !rt j Nyilttér) Minden egyék ériMtíém helyeit vaa sserenesém 1 barátaimmal éa ismerő-\' selmmei tudatni, hogy 1886 ik évi dineam i bar hóPénaatt.saknrőmat tartottam Sehwarz Pa uj ia urhülgygyel. ~ \' lilaiek tajss. •) ás s rmltes gárs álillnlgit & válkl -as >1 F^Tfl Legolteijadtobb a legoloadbb magyar napilap. CL1"."\| ~ VmtTainitrtti p.i,rty TDTT C T T XX T T5 T . A LJ ^ i.m ^ Fyj FJuij X 1 II 1 Xv íja i \'7^?\',, rt» t : Bektlct pírUkiM t kormánytál tfyaránt független j Or. A#al \| r>0XXTisejáLX ^T^JPTT > uh* teli i>\| iá m y lie éjt « r 1 ^^ — - ■ i i[VtfSF Tört . ! , f . Barték *** hm _Nrrs^S Kálmán «ICB BÍDdCDDip, bétfOD ÍS ÜDDepet Ufttf Qápokoo k, 16 20 OldtlOjl teijedelflübM. 1 Lajos 1 <£T^frk.\\7rHfiJ Lmi >ifiim I■ Wtf Októbertől keidre rotáciloi gépen nyomatik, mely a lapot éránkét 10,000 példányban, \| ——— jwsíiS^wf^frl Pest i telioi 16 oldalon. kSnyvaltkban, fel várva állítja elő. \|«5Tf 1 \\ja 1 Frigyet f • Béli --Minden liétaa rendet ZENEMELLÉKLET válogatott zenedarabokkal. \' m, i é^mfiw»\| eli I Borottyáni --------- 11 \' \'. Or. Kosost rtrt-^^S \| Nándor Előfizetési ir a: egéaz évre M írt, félérre 7 frt, negyedévre 8 írt 60 kr., aJ^JJj :- egy hór» 1 írt 80 kr. --\' jt7Bp\| Mutatványszámok egy hétig ingyen 6s bérmentve küldetnek. ^! ^ ^ Felelöe eaarkeeatfr nnnririririnrTtirMaaiinnm B2aanaar3X3X3örjnaoDc i a h ci a i a j o a , Rovatvezeti rrunkatártak: Antailk Károly, 6yöngyö«y tiszté, Luby Sándor, SchsMsIy Jéaef, Tábori Róbert, ttb. TtramerkoaatO: • _____ .__\|________L__J_____________ . Firk ii Imire. ■ — — " * M11 * M ** -irír «■«« ■ m « ■ m — mm »ü 463 6- 12 PSERHOFER J,féle ".rr" \|KöSZVény ®9SS * .tteM Reiche.pfel * J DW,DfB\' k 4- 1 1 Itt, miflfcri miedm i^lá* fclmlw. I VA^UilttA laManc!/ nT™ Maak aart alatt; ta itóbM ml toiW >T DetegeKneK. 1 aarataak ktbál CMl « a eaáya. „ \| vertisztito laccacsoK gá, t. —i .i.( ^k ut^.. » ° sjsSit u • "i~rw" a luuiaM.k caadáa hataaakat mwwM ba B-m biaaayiiották rol»« 1 kgaukaetaLü »«itkbM. •tlytk\'wa mla- laetmrt aaég aam lamank,«n«lyh>w 0 IOm ttiéb HWT alkwttlMtl AikalMaUtott, mm UbdMMk MáaUlaaMor ét a Ugrtrifcbh Ml aUM CaUi é« köeivénv belerak kű« I rV M.» I n •rwlaéavaiuk 1 dobM 16 UbáMMMl\'il kra^oár 1 Uktra\' dobMul I írt 6kr, WraiMtadM aU«véAk\|l4« „ . . . , lr>É,tB I -niii Itri.iOkr (I Uk»fc«i4lkf».bb Maküd^i. «it H^®u1m UtíI .rk.Mti, m\\r k írül kiUt ■«•\'M.k lOrOa fia veimébe ajánlandó mid I a OpUlaMk tmdmm I. l^MlMaskkt m.j.kB.i 1 lfkilft«f4Ubb éi ItfwlyoMbb Ut^^nkbM •fMflk MjrnáUitA^I kMW.k , v. , \' _ . - . , . " nitán mapsüamk. I a ti «Mk vwrkMiM Utt vtllk tovább ajtai ja A náBtdu kmM inl ktatl, 14* altékdv* ka (ir Kiebne eaelőU Vildbed-ÜMteini In40h70fa kapató ■ ImMM gyicjr- \\%\'k ^_________ca. k. Itiidőoror vénye után eddig Lm(m\|. 1883 bí}m tft. iiiMti vftlMMuri fofUlkwáiát Kért mívmMM* Neniwich Qyula gyAgyeaeréim által ■LmmhwmmhX ._ M . .. ______ ^ «...__. .jxy. • kálai/ilTiaitAMmt u teua unndA >ván M . .. . \\ L.x_____..» éa Tftrúk Jóawf gTéumrUráhM tafaM. I te ti?tol1 t f1. iríS kaawái.1 éa agjaMrmiMi BéiUituaik ^mi két liattAn minden árUlman anyaftól _ I &&J* *** rS?? karca labdacaol éa kél ib. aklaal aaapjnai klldral ment növénvekMI kéwitett I^Tf^t&^pCStó ... ^ Bövtey^wi ké^uu -RirfntplftHá^ I buiirá éa imrMi kfttftU wWUi at I a aia- Mm áh Ate\|M, Akartéaa I >11 I C I K( -ldC lHh. I fi huuakit mn -tfMkon éa kl -— \|( AO? Iléüli 17DC7T r.\\ftla t^kM. batag^fbM aiayljdő Ma«élyak ia «ak Takl.Utw Urwl Am ftlUrkoo, hogy « 6u P Uoi VC IfO/Co/l. C-.n!niUptlr „.L-^j Li^i- I álJ la Mai ia laljaa ^4a«aégdk.ft ia tobak Jara- TtI,B,„yl mbV a fta \' , bWntpeterur falamegyel I ImI arartak éa tovikkia tkai^ak bmaálal. Fogtdja hi\|«a4 fa^y butaiMaui. maljr ai éa ouUdMibaii at- bn leVO kényelmei Inkóbáaamj mely I £ ^Mf^^rsísiíi^ Több mint 10 ív óla v.n 41u áll boltból, több «.bából .tb VhU- laaa agéaaaéfiakai Df«U«\|tr lértaa vaauak arra luliioiUra ai MigaMal, hogr aa la rér- lánoa alkalmaiéiban rten FiOT — míllt a bouá Uirtoaó raktári éa mag- Bap-Hat Ojön-. 1882. fcMr ll ^^ jj wbMlH ^ ^ Wll, , T. JT . báalioa urtoaó gaadanági épületekkel TI-UII Uraai i m « ^o Nf 1 háMttlm\'k\'1 " me,y ldó ÓU a kerttel eaivaUvu^kutUl atb a legjobb Iaaéljabb káláaut aa la laUaaaaUil. mart Jataa aaail- Mrébaa i«a «JWwa « UMmm m i liaHtttlAltÍAlnLt; 1 l fl i jlí i ri laégt atáa M tdai aa ia ht-hmaiMi grér/ait bi ain, kai viaaa ia aamaii kffafiaaa aa tfiaa. ba fti i aa- iobb ikerrel üaaanaiiaiou teltételek mellett eaabadkéaból aaon« \|b» ír lw> ém ammraiait niaareWUa; ta»a^r wya- , ^ jJj-^ÉMa\'m H^ / Hw-mmrlc OO kr nal eladó vagy több évre bérbevebet« llVa aiég aékt ka ktll vraaia a ikbdwaoVbót, daagi- **** AlréW UtaUUéUl AT* fty WT^Kw^K ow rT e/, 0 a , ... \|tép «ár aaayira bajytaéll Ujj iatataa Iriaaaaalnal j béta, litl hbr. M._C i f. AiSiMÜiti WtilMétífl igfÚtl UffVanC^ak Saenlpéterur köiiég Iji iui ihui l ii^riM. ! --\' 1 Baomeaédnágában levd"a tObb holdnyi Fagybalzsam ZZl\'-^ZLZ Tannochinin-hwkenflcaW^ M M!fí Ö icpüslielj SS^BÍÍÍÍSíÍ\' I «> Umlfll. ragylajok aH«a ralaatm aagroa Idill Ha orrotok éa laftaaai álUl nlfMal bjaifaa^t ^ , . Oroaaron aaODIiai megveUalO aabtk alb .IU. U. 1 téftir kr. a JuJaH^k aÉbMrrt I arfaaaaa MT WaflJ-MmMlBlM Bdvebbet W HMer Icnáfl. I . ■ ■ ■ ------- — ——-r.— " " Htotl mii aulaucaa ) M. ___ ... - , - . . \| . i u .. l i .. E^temeslen figStfl Má,,dák ^"\'LÍ^0\' ^ a-s1ÍESSSS^ d»MlU\|.l dka. ailtel 1 ^ mir\| ^^bU üt Oimttt _£___ I ^ - takt«ki»; r»ftyllé UUtftulnktál. aahaaéa ifil- _______ I ITlifrin/wív iltaláaaaM iaparl killal Ualaaar Ia4l aMilakail a baaaail ktJokMJ HMalaaÉ btoa- 177 11 ^^^^^^ \|Ü2S?i cV&tr* m-4rH"1 --------—— Yennytalútakartttalftziittnédelfftnek 17-m > ir.—:—,___> RgYttcmes m ztitó-só.í,1\'^!, ihhhhhbb Mar KAMrlar éa rbaaaaaaarl kajak tlka. Ara t aijrarfal ítJUJéa, aaélllét, rw\|6.«, giiiatrbéj —--—1-1 \', lá--JlFfW lOJáM B^H I bt, 10 kr. araajér, éa«^éa Hb. aÜM laaaaan áw 1 fri . ÓUienni^ ^njU J^V JH ^VJJJ Miada fajtája kucepaiiiku szerek (ultin nkttm tunL ** a v APre?? n , \|Aa itt falaaralt aéamtaéajakaa khll kapktté rataMBaji ...irék t^Ua bMmrti kll ét Wftl^ A Y A L A £ t 0. tukllló- 68 poki ÓCZgJ Ül ÍTtartW kilNJafaaaíf a. mi lö 31/ Efjyedüli raktár Mfká ott bMalaktt. hogy aa a)aaau fkteatftU L. . . _ ... .. I o. 1 Vr^áAy II lagy-aialaila kaakaimakval ■agklaáeeÜ, I^bgrgge8Z!<7<0te\'-íc- ^^ FeuelkorerJftzsefírtál I Porok Ubizzadto elleu lo kT Schaumann-íéle gyomoreő 478 l^"100 liÖtaiSaPOIiat IGeorgé Pate pektorale-ja, 5ÍÍ labdacsok ebek szántóra --—n----m9??* arlIbAaaééa. klblgéa, rtkaüaéf. barvt aal«-éa IMA- - ■■ .nnfkn I mw, raalag. aa4- ^^ Totirirta^kenflca ^ OOOOOOOOíOOoOOOO ^SST Jk. . I Alpe«i ftt-likör „ t lMf ÍSX90^- \' fcVa, I etiokr._ Cha8gaiDg-féle Pepsin>bor, LfVf son o««r tm^mZ- JWESSM^ IDtT Romerahausen-íéle azem- TitrirozoUaina^boríl^.^ 3\|^^ ^ifl^TV ---------I tar at --------—----■ ^ I aataláaa tyMMtfyaurt káiinarak- áaaaka J mueuczia I ai 10 kv. __ fíllinnKnr 1 I ■ kallwaag^gytoitottákkl Baaél- raléhM tlpaatH- » I „ 7 . #it SC-á , fli.,j ... ^"inaDOr t at w kr._ ! ffl fogtab^.il7cnUtoKnok, akár milyon Aa alkiláéa IKwizda-íéle Köazyény-ninduni « ,.t va^H^S ifim t ai\' £ Hl3mawovodkmTkauaM«ima- «wkuiéM n^«tá«ytt l l ; Paulimapor STSTSTaTíiítf ■ ZLtaal a kMéttTktev^éi Ricktat • TŰ* -ÍSU Wajráb WU- I Irtg I Mim. ^ _ ... .J. . ri \'r " ■ kiadá kiüaalééfll IJiiáiikm wiituulid I aiéi taak a takarék a MiadMlU aagj tat- Hb. lik. ta BlaiM aaUite rtklém mm Imi mlkk kHéMtragyaftaa la ataaéa ■■piinai.ltk. Hl I MéabM láaaaailaak awt éjrrtarltlkéat ia baa» ___ . _ ............ .. ____ n mjssnZm kiss «rr i H i ***** M HM. Wmmi killi«miaai Ori. aldi e^iiifiikaél waik — iwag alllagM IL \| karIHak. CMan ................ mpe» ............... rn iHkiiiaNail HBHHHBEBBESB irakMMl mklér ^sw AMiréa« ■«BmmimBBmmmBmmB^mmBm«m»—■■e^Mm^HaMMad ———————ataa. Obar-DebMag Martaayaaabáaá^a; xxxxxxxcxxxxxxxxxxxxxxxxxxyxxxxxcx ooocooccccccocoo Nyomatott FMmJ Fülöp hftalajfcmáJ Nagy Kamatán " Legelioijediebb i legoloaöbb magyar napilap Vasúti menetreni pártoktél o kormánytél afyaránt füogtllen NAPI! I AJP Bokaica Coaztáv Barték Lajei levelei mindconap, bétfon és Inoepet kővető napokon k, 16 20 oldalojl terjedelenbeiL ff OklóbcrlOl kexdve rotáczlot gépM nyomatik, mely a lapot éránl(int 10,000 péklinyban teljot 16 oldalon, könyvalakban, felvágva állítja elő. ■Indon héten rondoo ZENEMELLÉKLET válogatott zenedarabokkal. Or. Kened! Géza IfcMIi uari. Borostyául Nándor ElőfUcetési ira: egész évre 14 fri, félérre 7 fri, negjedérre 8 fri 60 kr. egy hón 1 fri 80 kr. Mutatványszámok egy hétig ingyen 6s bérmentve küldetnek. Felelői axerkeastö: y i ss á i< á I o i Tirauerkeaslö: F irk ii 1 m r •. Rovatvezeti stsskatároak: Antallk Károly, GyBagylsy László, Luby Sándor, Schmlttely József, Tábori Róbert, otb. Köszvény betegeknek. hop n i llwvéey, kadoraaAiáaiaaar, ak Caua ée kOeavény betegek kü-lOrOa figyelmébe ajánlandó m«d dr. Kíebne eaeldtt Vildbad-Qaataini ca, k. Itlidőonoe ténye után eddig Nentwicb Qyula gyAgyeaeréea által líaatán minden Artalmaa anyagtól ment növények ból kéaaített már aa ilii baiBraailta atla ainpiliaaak Ara 40 éa 70 kr , kapható a UgtAbb gfágj-marürbaB9. fl-rarar: Gjégjaaartár u ^may onagkbboa, Prága, Allatait A iakall ralaawaayi faglalkaamát Kért mívmMUI a bAlaayilráaitlaamal u Oaaiaa aaaaradlk javára fcl baaaaálal éa tgjMtrmiad méltóxtaaaék ojból kát ta-karca labdaoaot éa kél db. aktaai aaappaat klldaal. Kiváló tíaatalattal maradtam aláaataa aaalgáK laták álaiaa, SkartáM éa Török Jáaaaf g/dg/narlárábaa Bndapaai Birtokeladós K öS2vénys2es2t Taktatatai Urául Ama AHavéatwa, hogy aa lu valaaaaaji gyÓKvaatra agyaaU Jdbatátn, raiat aa ia killal f4j kaluaam, BMiy ai la aatládfkaa at-báij idill e^jiagiaalJl hamar mrgMmmliititl da«aár> aa agyaayaatt igya aaat aatrtk allaa éraatl tlUaaaaa-ramatk arra luluaitkia ai Hígamat, hogr aa la vár tlaatitó-lalHlír.allíoa folyimodom. kagj a kl. galrka kák aagitaéféval o«itrt moljkm aok éri blmortboidáll-bajómat Ham baboatm Inaak bmHaai. bogy Mlli bajom aégybtti baaaaálal atka taljaaait ^igaalal a bag« iamaüOakfm kftrábaa Igaa baigda ajáalom a lakitaaa. kat Nlaea la aamml kífogáaom aa ,Qm ka la a tarokat nyilváaotan —da aávalálráa m aétktl — ktaá-traaL Kiváld tíaatalattal Uu. IMI Ma. 10. OL t. T, Saentpétarur aalemegyei bbeaég-ben levő kényelmet lakóházam^ mely áll boliból. tObb it-bából etb valamint a boiaá Urtoaó raktári éa mag-tárí épületeket, továbbá agyenoaak a báalioa tartotó gatdanági épületekkel kerttel naiveUvuükttlial atb a legjobb feltételek mellett eaabadkéaból azonnal eladó vagy tObb évre bérbevehető Ugyanexak 8aentpéterur ktiaaég ■aomeaédnágábao levő e több holdnyi terUletU aaőllőbirtokom, falaaerelt préa-háxael örökáron azonnal megvehető Bővebbet Hl Mer Igváes. a lalajdonoe IftüerkereekadŐ 684 8—5 Nzorabmthelyrn Több mint 80 év óta van álta lánoa alkalmaiéiban ezen ezer — atíat ktuféMjr (/kiuoa) cm tlluti Hatalmaknál — mely idő óta a legtöbb \'ikerrel baaanáltatott Ára ncy üveanrk OO kr. hurtálatt wtuttéml 9&ttt Eoedili főraktár b mmiltlbíktli NaiytKaalikás Mán dák Gyula Sándor JfrfréltikoM aimatt gfégpitrtin. 177 t-lt Béga-8al..Oy5rg\'. 1882. febmár 11 Tlaatalt Uram t Kam fcWabatrm ki aliggé lag- ! mályabb bálámat aa la taMaaaailit »art latM aafit> ! aégt atáa •g\'tdiil aa la ht-hsaP M gyáryalt lal nlw, ki aár árak Ha aaaaaraialt adtam. Lm ; ia • abir atya tVa még aékt ba ktll vtaait a labduaalbdl, daaaUa ! tép már aaayira balyraált logy lataloa Mimatlggal \| Egy 5o év ótamnnauo Peugl AYALA & Co. Egyedüli raktér takaró* és pokróczgy&r mtgbi ott bMattakat, bogy m ajoaaan MmatAll kaakurranciával magktadaadft, Lótakarökat 478 10-100 tormfyii aaak I aagr, taatag. aaá-ka, mpaaaUibatiM frUktuik limatar mdaaaaaa* iMylyl ■ alyM • • ■ ^ IV taatag mlat a \\ ^ áaaaka taaélfagva % 1 1 - 1-L. valábaa alpaaatil- •■WKÍIp!^ baÜM. Aa tlkUiét aa lataag alAlagaa bakildáaa ragy ntáarál mtlittt tlrtáalk. Na\|waklat a vtláff mladta irimyáb kil-\| daUtk Mát taak a takarák a mladMttt aagy tat-aaáabM réaaaaUa«b mact ágytarltlkéit ia baam Mái tatba taak éa aóbb a kétaaana áraál Hbba ktrihtk. Otlaai ámkUaatl raklár <vt«r A aaUU" Maa. Obtr-Ubdag ItartaagaaM 81. a^lát báaábp! ftaaik a mim pontot/* JMmia aawiír Sok 9or aaok Máma, a kik a •Ratagbaiit onlmft röpirat étkapaUaa után m annak út-nmiatám nyomán tgytumi káakmarak-kal tamagvkat gjágyitották ki. Banál-IbgttbáraUyaebangaok, akár milyaa bjkaa asenvod ia, aam kattan* aime* laaataai a kérdéatt kfev vacakát Riohtor kiad* intínotától IipwáMÍ moghouini. xxxxxxxooooooooocxxxxxxxxxxxxxxxoc OOCCOOCCCGCGOCGO MpméU* fltohal FnlOp kytolajliinssil Nagy Oakai iral. mff lmiw, éaea. 054a. a 7 Irt 16 kr. I írt — kr. 0 Irt SS kr. 0 frt IS kr. -Ám 7 frt - fe 0 fH 10 kr. — Zak 0 St Tft kr, — St — kr. — Ttafer 0 St — kr. 0 trt 80 kr. HIRDETÉSEK Kiadóhivatal: Budapest, V., nádor-utca 7. sz. Laiti 1 & szám .Nagy-Kanizsa, 1886. január 10-én, XÍTÍ. évfolyam. ai m m . » zzz * lurkmUMf y M* Mweái a lap «»«I>mi fésatov mit taaé «l«4b> >■>)—áwy \| IU4éUvia) i Vá«<abAa-»UM. I : ItraMMtn Itvda caftk tsasrt festet -Ml topdlatart ét ZALA Folltllcal ám xrrn^ym tartalmai hetilap. ttt ni . m tsz jzz< fSjtftt,?!flMf áSAff; ■ hf . , , (frt \'f * mát Ái* if\'jt Wé0méfmi > \| <fQtf I Irt J ff hs m tr, B tldnM »IMM MI MUrtMfc xxx tsz xzx zzs • zzz \'V Jh A Zalemegyei ÚgyvAlegyH a Nftgy-Kntijwh és Déteiilni laksrékpónr.lársk, Barj{00fftUte( JL / x® » Aláó-murakÖzi laünríkpéníláf részvénytársaság és Ons. «U)vatk hivntslo kúzlunye, Qtp Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenklnt egyszer: vasárnap. IfllUér pétttwrs 10 fcr. xxx xzx xxx ízi xxr n Farsang. Nsgykssisss Jsn. 7. Nincsen as Üstnek annyi tragédiája — pedig hány játszódik la ize* niUnk előtt mindennap — melynek valami kómikns oldalát ne találná a mik némileg ti sakepéozizmuszrs hajlandó szem. És ép igy, megfordítva, nincsen aa életben olyan bolondság sem. mely felett komolyan ne elmér • kedlietnék a gondolkodó ember. KI* váltkép, mikor ennek n bolondság-nak akkora mindenféle jelentősége van, mint. pl a farsangnak Mulatságaiból már anticaipélt is egyet mást s jókedvŐ emberiség, melynek ugyan nem jut ezébe a bojt előtt böjtölni, de ha farsang előtt mulatságra bivjék, #4" bát osak szívesen leláldozza magát Alapjában réve nem igen kifogásolható sajátsága es as embereknek. Annyi mindentéle terhet akaeit nyakunkba az élet, annyi azorongató hálót fon körénk a gond, bogy a legtöbb ember mindkét kézzel kap ái alkalmon, bogy egy-egy araaznyi időre le-vesae magáról elfeledje a terheknek reá neheze lő súlyát s egyet tágítson a köteléketen, melyekkel be van fogva n* élei igá\|ábn A feledést a szórakozás itt aiinte egyértelmű az üdüléssel és ezt az üdülést ki tudná roes néven venni? Már most, hogy az önmagukat igen szerető emberek kitalálták ennek az1 ttdttlésnek, a szórakozásnak, a mulatóágnak agy egéas isisonját, a far sangot s hogy est a saisont a kitUzött csélra lelkiismeretesen fsl Is használ ják, — e felett hadd elégedetlenkedjék as asakéta, hadd irigykedjék az, aki - akár jó, akár rost okból belelovagolta magát a világfájdalombs, hada forgassák megbotránkozó ssemö-ket sz álszenfeskedők: - szemberek azért mulatnak, alighogy beköszönt a farsang és aki teheti, as végig li mulatja a farsangot. A Karneval herozeg csörgő aapkája édes zeneként osilingel fülükbe a fiataloknak, kiknek árosán tanég nem szántott barázdákat a gond éa a keserűség • akik még nem tették fel aat azt a sötét szem Üveget, melyen át a rózsaszínű felhő is vésse* villámokat rejtő sötétségben Minik fel; as idősebbek pedig, kik nagyon jól tudják, bogy vsn elég keserv és Ijó-bánst az életben, - azok is derültebb ábrázatot öltenek a frtikk és báliruha mellé és a mulatságnak es évadja alstt - ha elég jó a terméssetök —» ipar kodnsk feledni a jelent és emlékesni a multin, mikor még as ő asívök is tele vojt as öröm \' borával és as \|6v legfontosabb • ssakánsk tekintették a farsangot. A mulató emberiség e mindkét réssének szólnak jelen sorsink, melyeknek korántsem az a cséljok, hogy bárkit* is i«s indokolt és ugyssól ván ssúkséges farsangi élvezettől visz* azat artsanak. E sorok csak sserény kérelmet skamak képcsni sma társa dal mbos, melynek ssámára írjuk lapunkat. Kérelmet as iránt, bojry a farsang éli eseteit, mulataágait akkép osszák be, liogy ások válóban élvesetet, ne pedig terhet képezzenek a benne résztvevőkre Teherré válik minden, ami sok, j— még sz élreaet is Bizonyos körülmények, viszonyok és lekötelezottségek képesek az embert belekényszeríteni akárhány mulatságban való részvételre, melyet különben sziveden kihagyna a sorból, leginkább ssért, mert már ss embernek a fizikuma sincsen akkép teremtve, hogy a túlságos élveset Ártalmára ne válnék. Meg nemcsak a fizikum, nemcsak ss egészség, de ss erszény is igen * érzékenyen támsdta tik meg a bálok, estélysk és egyéb mulatságok ásakadailan lánczolatsá ital Pedig ast talán felesleges is magemii• tani, miiveti ezük vjlágot élünk. Az igaz, hogy legegyszerűbb elv: akinek nincs pénze, az ne mulasson De vajon hányan esskitansk ezsel as elvvel, bármi áldozatnak árán is ? Mennyi péns és mennyi idő, —« mely bői mindeket tőnek is jutná bizonyára jobb rendeltetése, költődik el farsangi, mu)atá«i csélokra? Ezt pedig később mikor a vig idő elmúlt,\' annál nehezebben keserülik meg as illetők. Ne rendezsenek tehát tulságossn sok mulatságot as smugy is igen. hosszú fstsang slatt KI végre is. ez a két hónap is szigorusn munkaidő min dun rendbeli fbglslkozásasl birók számára j ez idő alstt is első a hivatal, \| as Iroda, a műhely, az üzlet; tőkepénzesek és mágnások igen kevesen vannsk köztünk. A munkában e»btő kár mindig felér as egészségivel és ax anyagiak tekintetében egyébként es hatóval. Ez ss egyik A második, amit különben városunk és megyénk társadalma dicsére- j tes módon szokott ssem előtt tsrtuni, as. hogy a farsangi mulstságot lelni tőleg valami jótékony, tsgy közezéll.tl j kössék egybe. Igy köttetik össze a Isg- I ssebb módon s kellemes h hiutsnossnl; A mulatók és lakmárosók gondoljanak azokra, akik éhesntik és fásnak és akiknek a nagyvilág gyönyörűségei j ről élveseteiről ugyssólván sejtelmük I Bitien. Tánczoljunk és mulassunk n szegények jnvárn; igy Áldás fakad as élvesetből Végső sorbsn pedig előkerül s mi — fájdalom — ebronikns felszóliilit-sunk Iparkodjanak a társadalom széthúzó, divergáló eleméi a fit saug latt kellemes tslálkosó poutokst találni. Alkalmuk vau elégj A vidéki társadalom a mienk legalább ugy, mint a többi — e tekintetben nlkod-vetlenitŐ\'képet nyújt. 8inte feléledni látfuk a sötét ókor kanztezellemét, mely as embereket egymástól külön válaezf ja, állás, rang, foglalkozás, sőt. jnég vallás szeiint is A társsdslmi egyetértés által termelhető üdvös gyümölcsök számunkra kárbs vettnek, mert es sz egyetértés hiányzik. Kisértsük meg. s farsangot közvetítő eszkösül felhasználni, hogy e vftlalis létezett egyetértés felé ismét közeledjünk Hs \'bb eredifiényét s farsangnak alig képzelhet ük s hogy valóban igy történjék, szivünk kivánságs, ■ habár reménykedni még alig merünk. A rentekonverzio. Gr, ftxapáry pénsügymlniaxier beterjesztette sz ora/ággyttlés elé jelentéséits r e n t e k o n versinlefolyásától. Az 1686 ki 82-ik tórvoiiy kólelezle erre, ogysuszon tor-vény, m«ily z hátralékos arany-reme konverzióját jmou hozzátétellel rendelte fl, liogy ss operáreziónsÉ 18^4. év végéig he kell le-jexlefnie >£ hz/áridtt tie is isrfsfott s s pénzj iigyminisxter\'tá n eg feleli SZ ulsailásnskj hogy s konver/io eredményéről jelentéséi legkésöhli Il8f>. év végéig s ntm/et képviselete eloii hemuiassa. £ jeleitlás slspján megismertetni akarjuk olvasóinkul a Tisza-kormány sson nagy* szeiú pén/ttgyi mOveleiévsl, mely s nemzet hatszáxalé\'uM aranyjársdék adOoságát négy sxásslékosra szálliloliu lé ; es- által az ország évi kainaiterbértek ket millió kéiszáz ezer íiuinital vnló usAkkenéset • ss ország Itiielének nagymérvű emelkedéséi éi kouszo* lidáozióját eredményezte. A feladat voji; 1100 milliónyi ö"/ö-oh \' aranyrentéi, melynek évi knmsis 24 m^lió volt, három év lefolyta alatt 4°/#-osrs változ-laini ugy, hogy a Iftntl j évi kamatmegiaka-ritás előálljon. Három évig tartott • felmondás s s ki cserélés s e három óv slstt már kstnaller-httnk lápesAxoiesen több mint három niillió-vsl esőkként, ib^á. év végén az operáczió □Táugozgu, Qörbe ut - czélh.02 vili — Mm pártwUd. — — A lals snésU táreeáj. - U e 0 r g e I te l Eb, bármint töröm is feíemet, nem bírom kitslálni s módiál. Nsgy do\'og is, mlsásosas nagy, amit kivinni akarok, meg azslán kifogytam már valamennyi esykftxSniböl A prémes selysm köpenyt, szt még oak meg tudtam kapni könyörgésnek árán, esek szépen kértem ... No de furesa, as emtier csak nem járhet olyan nevetséges Mon bundáhen, ttilitllm ihazamagának öreg-sntys volna; — már épen három éves kort éri ss si utálstos ruhsdarah. A férjem Qs leti hitele is vssséljfestetve lett volns, hs még esen s télen is abbsn járok Itt tehát A Is belát Is si elkerttlhetlen ssOkséget. Ifilég volt s könyörgés. Már s osipliertthái, mely bee s Mereler ék esiélyére mentem, est már duszogáMsal kellelt tftle kloslkaml. Azt mond-ta — oh az egyttgyft ^ hogy a oréme-bst-ttsst ruhám É elég uj Mehaaa I Ugyanaz a ruha, melyben két héttel szalon Plumenék-Sál tánezoftam. Majd, hogy a\|\|al mataason rám Mertleraé, aki — ss Igaz, hogy a sétál éstélye volt — eseté át szás fraakos Irt Mttei esénalteteil magának és sanvl gyé siáattsl volt tslerak\'a, hogy s Jeléuvoll haak-dnklor másasp euadsa stfugás aélkfll áss-kenmtáita a férjének egy e\|yveatesr fraaeos táítójái, pedig tudtsievö dolog, hogy MerHer ék InIOabsn nem valami nagyon ft afessn állnak üs értik sst, hötjf mflép kell \| világnak s sieena kltolaf. AdhésMtrrs Is máéme egy Irts éteMnssség. Lám II s Mi vAny gyoagyeolíHr, aelyfe pedig agrsa joa-jgal tarthattam ssámel, mialáa már lélév Ms ryijffikndtsa wáns Is amgsm isseislism hl ksráseoeyi ^áadékul, est már eask a Isgnagyobb erömegleaxiléssel tudtam megmerezni. Pedig Bréloeaae, sz éksse-rész, már ksrácaony előtt egy héttel is gu-nyossn mosolygott, mikor kirsksis elüti elmentem. fis igára voll, ha gunyolódólf. Hónapokkal ezelőtt kértem, hogy ezt a eolllert lehetőleg r.e adja cl, miután férjemmel meg akarom Tétetni. Mit gondolt volns sz sz ember s ml essládi viszonyaink felöl, ha llysn osskélységgei félsOlni enge>l a férjem r... Igstán megfoghatatlan, hogy Adhemár az ilyeneket nem képes belátni. dehogy kaplsm volna meg a eolllert, ha báróin napig folyionosán nem sirok, mint s felhöszaksdás. Még ezer sxerenese, hogy olysn jól tudok almi. As s borsssxtó emlier pedig tslán még egy héfig engedte volns könyeimel folyni, ha a jó dpk-tor — az Isten áldja meg érte — ki nem mondja, hogy sssmgyulsdá»bs esem, ha sx még tovább igy lart. fákkor elsaaladt és mM-hoxta De mikor örömsugárxé srexessl nyakába borultam és megköszöntem neki az ajándékot, még azt sem mondta, hngy isi vesen. Az udvariatlan .861 másnap még ex-sel s ross vicscsel merts fogadul ax orvost i ,1)okior, irjs meg vslsmsly gyógyiudományi seektspask. hogy e tudomány terén tti és fet.tos találmány történt Nöt sxsmgyulsdá-sok leghtstosabhan gyégyithaták korall nyakékekkel hán.ui eser forinttól fölfelé... Iga aáa sajnálni tudom, hogy vannak még be-e-olstss asssonyok a legfőbben sajnálom, hogy megam Is ts vagyok. Usylátsslk, s férfiak szt hiszik, s há-saaságH flgysJmetlenség flubikmtjs, — ám miért ne legyen asastinspkrs nézve s bőségé? Ax udvsrió mindig flgyslmee s ezért Sem osodálom, hogy némely sassony dssk ss udvsrléjáluís itM hu lenni. . ,. De mft ér es a hláhavsló höleseu ksdés: ss másában vévs egy lébéssei sem vtsi elére. Pedig én ptt skarok wnid s ke rsstsdelml adalsster hálfáa. Aót ott kell tea- nem. Igen, kell. Nem logoiu a hsmUfogu Merciernésok, ski bltonyoagn ott lesz, nem logom nekfi sst sx örömet azerexnl,\' hogy legköxelebHI islálkoxásunk álkslmávsl édeskés mosol ylyal igy szóljon hozzám : »Oh mint sajnálom, drága Heorgelle,\'hogy neui voltunk együtt a ininlaxler bálián I Oly fényea lárssság volt egyQlt a a mintasler lelelle nyájas voll. Háromszor íz mogazóliioit e a fér jeinmel egésx bizalmaaan félrevonult néhány pereire Peraxe öu nem jölírietl, kedveaeni; sz ön térje túlságosan as tfxloi embere; ö nem ér rá bftlbztii. IIjuh, ölsoserövel akar milliomos lenni I)e meg vollak Itlva — ugy-e?« — Mimim már hallanám sst sz édes-fanyar megazólltást és lálnám a kárörömei kfvlllog-ni azokból s hunyorgs\'é, azQrke szentekből. Asulán a hátam mögött elttondja s (tarát-nőinek: »1(épyelem, mennyire rsereteit volna ez a (ieorgeiie olt lenni a miuiszlér bál-Ián. De p«rave a psniutgyájrból nem lehel kiasöni n toiletiel és a jó házaspár azonle-IDl talán leaxélyozve Is létl\' volna nbb\'iit a nagyon etökelü körben • — Kxt ax örömól bizony nem fogom neki megsxeresni. Ámde annyi hixonvns, hogy Adhétnarnnk egy csöpp kedve sem leai elmenni A meghívót is osak vélellenOI leláltam meg Irósaztálán. (londo-san elrejtette egy pár Ozteil levél közé, liogy valsmlkép rá ne eksttyak. A hál után — tt<-dom — megmutat la volna, aaiel n köny-nyed megjegyzésMOl, hogy egéssén tnegfulsd-keseU róla, ámbár hiszen természete, hogy úgysem mentünk vo\'ns, mivel arravaló loi lettem esskugysn nlnea és ss Qxletl köröl-ménysk jelenleg esskugysn nem engedik , meg stb, ,.i,0\|i ssok ss ostoba ttsleti körülmények 1 — Hál ssért hog s Dö férjének nyolosvánsssr frank hozományl, hogy sznián otlbon maradjon, mikor egyaser annyira vít-te, liogy meghívják s minlsster liánjára 1 As olysu ember as uösOljÖa, ski nept ttslsti kiiPülmények miatt kényleien áldozsiul dobni s világ cipó megjegyzéseinek. Milyen boldoglslsnnsk érzem magamat. Es már valamennyi fogy verőmet is kilőttem: könyör* géa, duxzogás, kiiny mind elkopott in6y. Ujat pedig sehogy sem tudok kitalálni. •• A d h é m a r (belép, egy újsággal keaé-beu. Udvariaun kezel csókol nejének). Jé. reggelt, kedvesem. Nem ia reméltem, hogy már egészen lelöltösvf találom. Ds hihetőleg jól sludl az éjazsks; igssán viruló színben vsn. (A konsolra tessi sz újságot; félre:) Igen méls arexot mutat, liizonyos, hogy meg-\' találta a meghívót. De as egyszer nem log ki rajiam. (Hangosan). Valóban naptól-nap-re bljosnlib lesx as én feleségem. Ha nem tarlana annyira elfoglslvs sx üzlet a ha nem tudnám, hogy nöm ugyii azorat, igazán kedvem lenno újra feli\'Mpni sxenvedélyea ud-varlóusk. A divallspot linziem he, édesem. Gpen most érkessit. (I e o r g e 11 e, Kösxönöm flgyolmét, ursm. Ámbár s divstlsp vslóazinüleg leivá-gsllausl lug maradni. Az idén talán járatni aein kellene. Alig hiszem, hogy hasznát venném. A d h é m a r. Dehogy nem, édesem. Igax ugyan, bogy ludomáaom axerint egyelőre nincsen rá szüksége, He egyszerre csak itt less s tavasai aaisoa s skkrfr Ugy hiszem, Újból ki lógja egészíteni tollettejét Nemde? (i e or g e 11 e, Igen, igen, tavsasszsl; Úgyis el vagyok tökélve, a Taraaoffo! s leg* nagyobb visasavonuliságban töltési. A mu-Istságok nem érdekelnek an megelégasem s házi hor élveseteivel- Nem ssáadékozom meglátogatni egyetlen setéig sem. Ugy-e nincs kilogá\'m ex ellen, Adhémar? A d h é m a r- Dehogy ninea; már hogyne volna ? J&lteklntvs sitól a négy uj eetély-toíistutöi, melyet ön a* évad eleién készít* teleit a mely sahál msgfetjibeWUeMbbé tessi sx ölt élbslároxá<át, — de blasen öo A. belejeateieH ■ • v m4r pa megiakanláat tünteti W. , A ptMtgyminiagfer •« IMI. A\|»r 8 án megkötött aaeraOdésael a kóvetke\'0 pénnn-téaetek éa bankházak egyttltmtkOdéeét bu-toaitá A nagy müvelelhet a Ultrák hitelintézetet, a béoai Wodianen, a buda peati nxiKitr hitelintézetet, • berlini Dia-tvnto-lioaellachaltot, « berlini WeichrOdert • a darmatadti ipar- é* keeeakedelmi bankot Továbbá a béoai, frankfurti, pánti éa londoni Hot h Idokat Kur^, aőt mond hatni a világ el»0 péoahatalmsíoak atóvet-keaé«e volt • így nem ^ Kgyeaaég a,enni, ha négy »AaalékeAÍVitte magasabban kél fl a m.\'ghaiánuott minimálta Árnál. skkor a foKWegbol kél atáaa k koraoreaiuné utalom fejéiül, A lóbbi \|»édig egyet \'on leloaxtik koate a a mAgyjr állam koaott. A konaoreaium jeleaen n^gMrli feladatának. A ueki átadott 534 éa léi milliónyi négyaátadék oa kötvényeket "4 27 ai lagoe áron értékeaitette. Kt eredményt a kon aorcuum ügyéeaégo «• nagy hatalma elohléaie annak dac»ára hogy kül mh»\\ő e>emények levet 0 belolyáat gyakoroltak a péntpiaca hangulatára a igy a koavertio lefolyáaára ia, ily eacményekül jeleti piánzügyminiuter jelentése at »K» Bontoux-téle pAri<at váUágot. at amerikai válságot. a* egyptomi aa>arokat * a tavalyi angol-orost bonyoda inat, Jrll«ntn\\ hogy a 4<X> millró több mini niAalvl * Aa milliót felmo.dani Ifi-lelt, mart tulajdonaik a 4 ,-os teníe a\'A-irAaAval nem jelentették 1* kicserélés vegeit. A kincatAr kezelése aIaIII Alapok birtokában III nullio kétazát CJter Irinyi U,, oa volt, a ttvbbi legnagyobbrészt külloldi tokepéntéeék kenvben így a n itt;)»r Állam két millió kél-«áa<aér Mmthyi kamatmegtakarítása leg-nagy bbréeat a UllOidi hitr W I ^ic e-i k A k\\»nvmio egy millió kél- <uieaer Hxibt twlieíiaa magyar Államot, a lobbi a koaaoneaittm \\trbét* tatti. bogy f ifit* \|4nae«»bertk tArisnuAga letet CMOAlt, de a* ia hhtonyoa, bívgy al»l i^l a legnagyobb nyereofg a wmgyar Á lamé, ti>e!> e konxeraio folytAn bíVlével a nyugott lntelü Allam««k aorAU imeÜ«le«t. K kon vart io a legjobb iNualrAcaiOjAt T i a i a K A I m A n lia kormAny aatAi.ak. Emlckc::ünk régiekről.\') (C.alAdt«vrUvneluo reBri.») irta MAKAY DKXSÖ VI. A Itcuka craUdnak l^coje gynnAnt\', eUA (Vae "«.u»toi ll lka me»ter elonexe ^SaAn uN a mai S^AuuVI) utan. Somogymegyt le-Vintheto ugyan, mimlam«llatt /«lamegyvi t* oly joiosai mondhatjuk n ^a\'Ad lor<< lakhelyének; mert mint Itoutebb érintette«»>. na el»0 mar aa\'ai ali^\|»An v\\»ll a így itt kelleti laknia ia, mA^ré^t a XV. wAadelf- l.a.ü a •tata »«lt 4» S: taáaait jén talÁlunk nyomot arra, hogv a Boikák Zalamegyfbrn -»#>te\|^!nek. — ilyeu aa or«. Ie>^ tAiban Aet. N K la^. I6W alntt \|U»tka IVtor eg> nyugtaivAnya I4t4-hót. valamint uxyanott fa«c. alatt tUxka l<tiAn ork bevallás I4ÍA bol. — Ilyen tovAUhA a ki-tele* helyt kiadvAnv K malybeo aaAnt<b lb»tka IVter mim aalai lakoa 1161 ben lo-tiltatik a >alavArt cimr^nt ekvtt i\'atrAkr M)k«ehlta ennek «a Által, ho>y eek «Al»b ! birtokait el ne íoglalha»»a — (Turul. ! 78? II.) K rOvidka adatok »» kétté«teleon« «♦• aaik hogy a i 11 te\'enleg ia birtokoa Bot-ka e •> a I A d Za\'amegye 0« caala.lj »mak \|eg)ikft kfpe-i. 3y U y n m 0 r e y o«a!ad (gyomOreiV — Keo, 7Álam«fyélvo ma»g »a tobb balyen btrtoko«, raalAd mAr a XIV. aa.Wad ,va i<-, merete* a megy«ben. — C.«ak rO«i.len érintve ugy a mi rende\'ke>f«Qnkre Ai\|<\\ adat<^k k\\^UI l éhAuyai, a aalavAri konr^mnek 1413 exi inliiia i^-én k#lt l>e(ktA\'Ait t ,nu«itA ok-lee • -aennt tí y o m 0 r e y J A n o a éa Téter — (Jy. Mihály íial (Joannea et l\\»tru< bMi* Mieh. de tíemerew) aalame-uyeitiyOmArö belyaeg negyed re«»be beiktaltatoak. — (Kred Bee«Aytj KAim^n ménfői .vtAralmn. — Cod. Oipl. I\'a\'r. III ÍM.) Kaoku Any uermt bimonxoa aa, hog^ (iyOiuAtrey MihAly mAr neme<kent taerej»e!t a 14. a • Aa id A XV axAxadban ivedig mAr i«eo tok tiyOi\' Orey lakta Zalam^gyet, — mire t»éa-\\e elfg léa tV-(Agh MibAly nAdor i»l>Annak Hu Un 1104 évi maiiiu< 11 én kelt itéld levelére hivalkoanunk. melyei a Paj^ay tiyOrgy AHaI tObb Zalamegyei neme « e k e\'len lAmaaatolt \|>ert e\'na\|w\'ia. — Kl»-b^-n at olt énuteil perelt nemesek kO»i elft-forxiul a tiyOmOrey-ekbOl egyerre caalAd tg u u». (iyOm>»r»>y Mihály, (»y. I\'eter éa tiyorgy — Mikl.«» fii; — ÚjAmOrty tíer-gely, tiy. Anatol. Claudtua fa MiklOa ^Cod. \|)ipl. Pe r I. ?34) A eea\'Ad jelenleg ia birtokoa öai ado-inAnyoa ^xekbelyén (SyOmArAn. — Ee«-kivi)I bír a megyfhmi, (Jó»rAnfAn, llkk-on, (Maki puajitan é« Sümegben i«. — A itala* Kgen^egi kir. Ivadék elnOle tíy.ymArey Vin eaé t^en n«xielt barANmi ia een oaalAd egyik igen jelea aartadéka. l.\\«Mink vfge/etQI még egy-két e«a lAdot a III. csoportUAl ív — K».he eaik at I ti k e y e a a I A d (\|>allini.y ZaUmegye e/en e okeW\\ ealAdj;» a XVII. «/Axad mA«o dik le\'é\'Ol keadve vi-eli mo«tani nevél; hajdan a rfgubb aaAaadokban L o r A n I né ven fordul elO, a egy köxtVa lömliól ered a liuuftntul iMnert nikei Loranth e ahd-dal A I^orAntii c<alAd melybOi így a» I n k e y Niintegy kiaaakadt. ZalAban máig ia él l.o-r A nt h Aa A n é* Aranyodon — Inke koxaeg — melylO\' a l/>rAn»l. CMOAdelOne-vél, a illetve utóbb aa I n k e y • ek eaalAd-n^vtlkel Vélték, V»mog)niegy«-ben fek«"k, tehát a caalüd innét i* aaAri» a»haté A régibb M>a «dokban, mi<iÁn még a ca)Adnevek teljeaen um«alidA!va nem valAnak, c«ak a lakóhely aaolgAlt a nevekre néave némi almiul i — f\'nemaetaég lajelvAltva maid .de lneheagy Inehey, majd loranth néven f«»r-dul elo, míg a veg\\ea bAabe\'i kirAlyok kor-t«aka eleién mA megAtlapodAot lalAluuk ; elohb tank a« egv«aerO I ^rAnth, utóbb aa in kei l.orAulh elAnév (inkei) lelt caalAdi uéxUl eltogadva. Ily hang-Aau calAdnévnek — re»tem-K.l logalab — a XIII aiAtadban találtam e\'6 nyomai. Ugyam«, a eaikAdori convent- oek Moya nAdor éa aopront fOiapAnhoa 1271 év kOrO! inteaetl jelentéeeben Inehey Imre (Kmrirua de Inehey) mint nAdort ember (hook> palati oali) van lelemlitva (tir. Károlyi o«aiAd okievei Ura 7 oki.) M nthógy arrOl, miMennl hajdan egy m A a i k ily n e v Q eaalád ia létaaeii volna, eaalAdtani gyAjteményea munkAink e« laaaart oklex eleink adatot neai nyújtanak, eaen Kmericuat aa Inkey etalAd <wnek vagyuk haj\'endty tartani. UtOhb nem ia lordéi Mai I ne Ne y név hanem e helyett mmdinkAbb talAlank LorAoth-okra igv mar 13 t-ben l^aaté •rdé ji vajda egy ittlét levelben tObb caalAduév kOaOtt lelem liieat mer a I.orAnth e«alAd ia. — (S«A-aadok X. H63 ) — Bobért Károly ki- • A\'ynak tí z ben hruge\'h Vilmoa nkdor Ítélet lehelet hatá yon kivOl he\'yeaA okieve t • Comea LorAnt réaaere van kíAllitva (Fejér. VI I 4. 369) A caalAd 1 4 I 9-heo nrmea<eg megeréaitéat nver. (Nagy IvAn V. 511 V) - S^»j>ro«imegyé>tek a« I.V»5 évi rékoai oraaAfgyú\'Aare kűldótl egyik követe l.orAulh MihAly volt. — A K ik aaáaad 2 ik leiében báró K e v a y MihAly tunVai foi«pAn. kir. KtojtOnAllO a ama kor egyik legelőkelőbb (OurAnak leAnyAt H o r-b A I A t ugyano»ak L ó r A n t h Mihály bírta leleaégOI. (Nagy I. M2.) A lA>rAnth caalAdnak Zalamegyében valO a#ereptf «ére aaonban iámét elao ada tu Lóránlh Miki.«t lehet Mhoani, ki I&3K ban kaniaaai porkoláb (várnagy) volt (Saalay Magy Levaiea lár "-lap) — 1AM-ban kapja KanalOcuinkel LOrAot M.kkW - A XVII. ^xAtadban laaaanként lete-ai a a család a LorAoth vexeifknevet a mar lnkey nexen la axerepel, mert I.ég r Ad várának 16t£ l an kapitánya már lnkey Fe-renca néven mineretee; ennek fia lnkey Jánoa a 17. aaAuid vfg+n 3 kOzaégre kap nádori adományi, kOatUk KigyAcara ia ugyanO, Sombor UtvAnnak VaratdrvM KOI. évi aug ?0 An gr. F.rd<%dy-nrhe< intéaett Jeve\'e a/erinl, mint ceáa^Ari párii, Légrád-rx^l megtámadván a portyátO ft a-ákmányo-kl kuruoaokal — ciap.tljával pónal tár — a a kuruc/ok 101 «llo(aiik. (Thaly KalmAn [HinAntuli ha^jArat; S/.ái hlí . IX. fó ) 1.21 ben lnkey Jánoa - inkei Lóránth Jinoa né»en — bárO Nagy Ferenca fiAgoni kihaltával f2 belyég, vánva éa puaatAra, kOxIQk aok 7jí la meg vei re a jeU-Ü magára Pa I inra ia III. Kámly királytól adomAnyt nyeri. K javakai legnagyobb rVnt aonban mAr elObb I4M Nagy-IOI meg U vfte. Kkkor lette le v\'egleg a l^orgnth nevet a aa alObb oaak pieidicálumul aaolgAlt • inkei* nevel eaalád névül, aa imént ad<* manyb;i kapott •Paliul* idlg elooévül lelve ve, alakitá a mai p alibi lnkey c a a • ládot._ Irodalmi viszonyaink (Két ko lemény.) II. Uiabb időben igen gyakran tafkoaiiok ugy ahir a^>ok tárv-xahaaábjain, mint a kAnyr luacaon kei nOi névvel, Benieaky Hajaa Ibiiké éa lijaraniby /.-igkné neveivel. KQlOatV aen ai eUO fejt ki nagy produktívitAat ugy, hogy ntmelykor két három regénye ia egv a-erre indul a külOnléte táreaákban. Tagadhatatlan, hogy H. Hajaa I^nke igeo aaalle mea éa üg>ea irOnO; irálya müvali, van éraeke a lorma irAnt K a ine»ébeo ta leiemé-nyea, — müvei axonbAn nem teaanek éa nem ia tehetnek mélyebb haUai, mert nem o ég erOa a Jellemleatéahen, A jellemek <vn aeqoaen kereaiüUiteléhen. A kOnyvet olvaaauk. anélkül, hogy melegebb érdek re. gadott volna meg bennünket a regény akár egyik, akár mA«ik hOe iránt A kOrt Aton-bAn, melyben regényeinek asemélyet moiog. nak, alég érdekeaaa \|ellemai. tiyannathy ZtigAné enteebb a jéllemek kiaaineaéaeben éa eddigi munkAiban mindenestre igen ügyea irfaOnek biaonyult, kinek tollAbOl még JM vArhatunk. A íorditoit retényekrol kevéa a dani valvVik. ZolAtOl keltve, ki — ugylAt< aaik — nálunk teljeaen meghonotuli, minden valamire valO francaia, angivl éa nemet re. tény fonhtáahan megie\'enik ná\'unk. Van a kOat t»aony elegen»b\\ mely a lordINid alg éntemli meg Soi rendeanek bebvok olykor tObble\'e kiad Aat K drégAhbat, olea,\\bbat Aa oUaaOkO^naég mindennapi ken>ere etek, kQUViA«en pedig a kO\'caOnkOny viár Ailando\'-an ke.eett te.mékei Végig tekintve tehát aaükebh értelem!ven veit taép«rod.tlmunkon, a mult év nem mondható épen meddflnak, de valami nagyon gyQmOlcaOaOnek aem. mart hahár jelent ia meg egy pár magvaaahb regény H rajagvajtemény, kiválóbb müvet nem hoaoti még a karécaony tara a kOnyvpiacara. A jelenaégnek okát talán olt kereahei-jük a lolyOtrátok nagy aaaporvxláaálvaa. Na gyobb ké\|>ea folyóirataink gyora munkára Aaa-touaik irv^inkat Legalább egy ered«ti regv\'uy mindef>ikl>en aaakadatlanul My K folyóiratoknak mii deue-e!re nagy jelent^égük van táraadalinunkban Mert mentől jobban iparkodnak megfelelni caéljoknak, a mentől jobb tartalommal, valto atoaabb képekkel igyakea oek elnyerni aa oivaM\\kOxOnaég tetaxéaét, an nál lobban fog átkerülni nekjk laaaAnkint kiaxontani a német ki\'pea KvlyAlTatokaf, melyek idővel egéiaen nélkü!0xhei0kk« válónk. K tekintetben hatAroaoit miaaioja \\an a • VaaArnapi UiaAg nak, ax •OratAg VI-lág.-nak éa a •Magyar Staloo-nak. melv utóbbi ketaégenkivül mind tartaKno, min I tlluatnkcaio tekintetében hathat.v««n ver^e nyex a külloldi, külonAaen német, ilynemű folyóiratokkal Tudoinányoa irodalmunkbao ia tolytonoe, Imbár l.n«u haladáa éadelheto Igat, hogy a ludiKiiAuyvw tárau\'atok könyvkiadó vállalatai nem imnaaakodhatnak valami nagy rv\'iXNétrOl a nagyobb kOaOnnég réaxárOl T>e ea nem ckhIx. KlOaxOr nép^aerü tudomAnvoa inMlalmunk meg fiatal, maaodaxor nagy kO-aOiiégünkl»en hiányaik még ax alapoaabb mü\\eli>ég iránti nag>obb OaalOn éa Imrmol-«or aa iyágok nvindent felölelvén, nagy mér-lékben t^rje-uitoivé válnak aonak a falaamot müveitiégnek, mely at ujaágv>klx\\i megaae reabetO ugyan, de mely egyaaaramind a komolyabb ludomán>oa munkák iránt kedvét ciOkkeoti. De a»ért mind a terineaxettudományi, mind a loKIragrt tár«ulat a axakm^-jukba vagO kiadványaikkal nuud nagyobb éa nagyobb tért h.Vlnanak a műveltebb kOtOu-aág kóréhen, igy a történelmi tértolat ia nagyérvlrkü éa oagybecaQ kiadvAuyaival at akadémiái nem ia említve, mely kiváló müvek olcaO áron való kiadátAval ax AltalAnoamü vrlt-éget nagyban elOmoxditja Ha még a Hu-«k>ll triNnOrOkOt aegite alatt keletkeaft nagy munkát rmlitein lel, melynek egy pár lü-tele már a kóxOntég keaén forog, akkor be-végextem volna aaeu lémet — váalaloaan — a kOnyv irodai mai illetőleg Mert nem atAn dekotUm aa egyet ir»dalmi ágakban megjelent munkákat névleg elaaámitant, aóta tai könyv irodalmat, mely legnagyobb rubrikát maga említette, m nnyire örül péWAul a J0-v<\\ heti o\| hm ab Álnak, melyre barátaink már \|ó előre lefoglaltok valamennyi négyeiét, ugv hogy nekem már ceak nagv Ügy gyei-bávi1 lu,otl fr* ^\'"\'án egvvaa aorotat.i at eitely látoga\'áaoknak volt tervben. ti e o r g e 11 e lg.it, do a<0ta meggondoltam a dolgot A IkiIi ruhákat talán vnuua lehel adni a aaaVmak, vagy egr\\»ata#abb etet ben éa ha aaüka^g leaa erre. a jovO évadban át lehet Okét alakiUntni, de ebben a tekintetben e^aien aailárd at e határoaáaom. Nem logv^k aa idéu elmenni aebovA. A d h é m a r. TalAn aaabad e váratlan elhalArxaáa okát tudakolnom V Ön igen meglepett eatol tieorgelte. Aat hnaem, nem kelé mellen Önnek et a meglepeté. Ami i»edig aa elhatAroxAa okait illeti, aaok igen egy-» orürk • On Által igen kOnynyen elk^p<el heti k. ha nem asólok i« egy taOi »em. A d h é m a r Meg\\alU>m, kelveaom, én raak tiaxta rettélynek tudom lalAlni ax on aaavait Akánnikcp gondotk,>dom i« lelettok, annyira eiképxelhvtleu előttem at eg^a* dialóg, hogy még komolyuak teui \\Agyok haj \|Audo Att tekinteni ti e o rg el t e. Pedig ^komolyabban nem ta gondolhatnám. £a ha on éi>etneggel képtelen aa okol kitalálni éa aat tóiéin akarja meghallani: íme megmondom. A YiaaiAVO-itült, maganyea éle\', melyet lolytaiunk... . A d h e m a r. IV kedveaem ... ti e o r g e t t e KOrem, hagyjon kibe-aiélni Igent a laagányoa, x hasa vonult életet lolytaiunk. Kgyp\\r e^toly egipár lóverseny, imn leu hetvii háromator annliátba, ott aem l>Ah«Uyb.i, hanem aárlaaékbe, itthon vajmi ritkán logadunk táraaaá^l, — hát nem viaixavonultabb Ve«-e et aa oaeidobeli re-metrénél? Hisonv nyár5\|M»lgánaaabl> m.nhm nem ia lehetne eltengetoi etl at e\'etet, mely lói }>edig lteraoger aal moodja ,.. A d h é m a r. Kle« tievMvrttero, any-nyira nettem önnek jO reggel kívánni, hogy még poatámat »em néthettem át. Arra kertem Ont, h«^g> hirtelen éa kül«moa elhatA-n>xAAt előttem indokolja, de kérem, tegye •at — tekintettel Qxleti el.\'oglaltaAgomra — c ilAtumok nélkül. tieorgelte Jol van Kat a figyelmet-teicat nem rovom lel udvan.itlamAgnak. Teljesen beleeltem magamat a viaaooyokba^ H0-vid le»ek. Kedvca uram, én tahAt magányunk caOndjében igen nagyon ráértem, gondolkodni a nóitek lérjóx el azemben vállalt éa tel-jeaitendó kóteloaa«vgeirol. Kemélem, et elten eaak nem emelhet kilogáai. A d h d m a r dehogy, dehogy ; igen helye. Aa.bár még mindig nem értem .. tieorgelte. C-ak mé/ egy c e\|»ptü re\'roet kérek. K kO\'e e^égvkhea, véleményem azérint, a« ia taitorik, hogy a nO alkalmat k« <1 ék, i lelve rendéje h\'A magát teljeaen a lérj, mtol b-Mcaebb. elóreiátobb fel, gondol-k«>dáaának, aaokáaainak, rendvlketéaeioek. Legyen megadó hüaégea ellentmondAa nélkül engedelmeskedő uto\'gája annak aa embernek, kinek keél>e letette aoraál. Sót minden akaratával éa erejével eló kelt tnoadi-tanta, fejleattenie kell aat aa irányt, melyet férje kóvetni jónak lát. Kivált, ahol gyennek van a hAauAl éa nekünk van kettó — ott a ca.-vlád jóvOjére. bold\\>gaAgára vtlo tekintet mioden egyéb vágyat, vagy hajlamot a hAttérl* kell, hogy atoriuon. Mi nOk aa alkotó állat ugyu rabatolgmAgra vagyunk teremtve. Adhémar. De Oeorgatia . , (i e o r g e i t e. Semmi félbmobikitáat, ba a«abad kérnem. Kgyaaer eaak tiaalátnunk kell a belyaetet a minél előbb eaünk tül eaen. aunál jobb KülOnben ninca ia axAndékom-ban Oonek elméleti elOadAat tartani a nói kó-teleteit-égekrol, nekem elég, ha tefyaa öntudatom van lelólük a ha eróa aWatom, tel- jeieu hot/ájuk alkalmatkodoi. Kpen etert eaak annyit mondok : én belátom, hogy a nagyvilágban való lorgo.ódáa roppant aok pénat»e éa időbe kirül. Ha e pénat éa idot gyermekeink ne\\e\'é-ére, j«\\vOjfik meg<ailár-ditáaára fordítjuk, mindenesetre Odvo»ebb munkál végétünk. A-onknül On, uram — nem akarok eatrl caélaAat tenni taármaxA-tára — aok kai ia polgáribb hajlamokkal bir, aemhogy a nagyvilágban jol éremé magát. Éla a hol ón nem érti jOl magát, oda nekem már oak étért »em axabad »ágyaknxnom. Maradjunk tehát itthon a ne\\éljük gyermekeinket. felt at e^éai Adhémar. Kedvea (ieorgettem, ón egyik meglei-étéiből a má»ikba ejt Hiaxen mi aioea tAvolabb tőlem, mint hogy abban, amit on elmondott, bArmi kivetni valói ia mernék találni. On a legmagaaxtoaabb elvek lulajdonoaául vallotta mag.u előttem, amiben én kltOoben a ha aem kételkedtem egy pillanatig aem Kl\\i!eg min«kaben oaatom ia aa ón néteteit, de Aaért még aem talAkxn lu-doko tuak At ón elhAtárotAaAL tieorgelte. ta miért nem, ha már moat nekem aaabad kérdeoem? Adhémar. Hogy egyéb okot ne említ »ek, ón érvelésében teljeaen megteled ke-aett arról a viiAgról, melyben élünk a melynek véleményével — akarva nem akarva — mindenkor atámoluunk kall A mi teljea iaa-axavonuláaunk miodeoeaetre igeo nagy fel tüoéat keltene éa nagyon aok félremagyarázásra adna okot éa alkalaaat. — Olyan magyarázatokra ia, melyek aebogy aem lennének előnyünkre, >ót itt ott határoxottan ártalmunkra \'zolgálnának. É aaután ugylát-aaik, hogy Ou At én hajlamomat ia kia»é lu-lotva bírálta meg £o igeo jól tudom magamat éretni nagy táraaaágban, aót — ónnel együtl, kedveaem — fel ia kerekem, amikor időm éa körülményeim engedik. Gyermekeink nevelését legbensőbb meggyőződésem axer nt — aohaaem hanyagoltuk el legke-véabbé aem, jóvöjük — hála Utennek —a maguuk réaiéról eléggé biatoaitva van márít ét nem leat okuk aohaaem atületk ellen naaikodni. Ha valaha aat vette ón rnjlam é-are, hogy oem egé«xen jó azemmel néztem valami mulataágAt, akkor bito-ayotan eaak a tulaAgoaaAg ellen lehetett kifogáaom. A tutaágoe élvexelet a világ ép ugy megaaO(ja. mint a teljea viaaxavo-nu\'AaL Mind árt okokat kereaoek éa, akármikép ia de találóak. Axt pedig higyje el, gyermekem, a világ mindig hajlandóbb roaa azul vélekedni éa beaxéloi at emberek felól, mint ellenkexóleg. George t te. A világ., igen a világ ... de hát nem vAgyunk mi elég fügcetlenek, hogy a világgal ne kelben törődnünk? Adhémar. Nem, ataonyom. Senkit aem ímerek, aki teljeaeo független lenne. Biaooyoe tekintetben rabjai vagyunk környezetünknek, ha ninoa it uorosabb kapoca, mely vele Oaazelü<ne.l George t te Ej mit! A világ mégis csakhamar napirendre fog térni e feleli ia. A lérfivk oem Hetykálnak, a nők (ledig őrülni logoak, ha megasabadutnak egy konkur-rencxiáiól, bármennyire Ártalmatlan ia az Adhémar (megfogja neje kátét; gyöngéden.) Sőt éppen oem aa, kedveaem Ha nem tudnám, milyen jó aaazony vagy, még féltékeny tudnék lenni reád, mikor a atemera láttára annyian kOrülrajonganak De Átért cssk menjünk és muÍAa«uak ; — éo nem AkA* rom, hogy iljuaAgod éa azépaéged eaak nekem vint-on a hogv e miatt majdau tasmrehá-nyáaokat tehesa nekem Láad aa a c»unya világ — megint eaak a világ — ne u tudná felfogni a le Onaetlenaégedet éa azt fogná reám, hogy sanmok, tigría vagyok, Aki eróa tár mófóti lógva tartAlak. Geo rget te Aa ige?; hogy borzAaz-ló dolgok at regélne Mercierué, Givaletoé, Nü, t íktt egtsi, kmméssiil irodalmat még \| Mtfsg mm »1b>(iihí A trttfkei a—iheuks terén kMMmi j lét mnake vot»»e magara>hgy a tejió min* • közönség negyet* Anyaimét Bsőthv Mi-nek éi Rákom lettnek »A tragikumról* treit művei Mindkettő ftnállű nyomokon kábé. Horthy »é képtelenül negyefch fa-áotnéuyoawiggal vaa írva, a mi kllóobeu Ráköti Jmőaek nem tz volt azándoke, hv bér poiamizál Iteóthyvel. A két áftfetpont méfcatáae éa tagialaea Mm tartozik idé; 4a am\'bettksi irodalmunkra nézve mindkét maka nyere»ég A politikai irodalomról Mifllér\\lii)l\' • . ; f j , Hátra volna még hogy eiiy&mt/i ét- ( mondjunk a lajiéntl i. Ha $rtM ugyan so-\' kai lehetne mondani. í)e tmk néhány vö-aáeel akarjuk az IAS-iki sájtóvia/onyo-kat jellemezni. A mi a fővárosi aajlót illeti, a hangra nézve, mely henna es évieri uralkodó volt. határozott haladás lapazts?hnfó I88f»#yef szemben; a mérges, sőt durva kifakadások nem oly gyakoriak. sől jé rézben egéasea megszűntek. Az s jobb belátás szerzett mn-gának érvényt, hogy e gorombaság épen nem szükséges s pVitikáboz, a hogy a gyanúst* fás még nem bizonyíték. Nevesebb lapjain* kai már az őszinte nyíltság s a józan lapin-tat vezeti s esek valóban legszebb Jllajdo nei feeájfónak. Ha általánossá várnák, akkor mindenesetre négy és jótékony befolyása fesz a sajtónak a közvéleményre iá Hiszen épen az ázŰkaé?es,hogy míg egyrészt a avj\'ó képviselője a k\'/.véfe-riénynek. másrészt irá-nyovóya K de he az, akkor legyen lidomos és feptnlatcn s ne nyújtson segédkezet sohasem a köze/ellem depravali«jara hanem ellenkezőleg iparkodjék a jé Mozszefleinet elő-mozditani. A vidéki sajtót íliétőlég már nem lehet Oly kedvező ítéletünk. A vidéki hírlapírók eongre«suan nagy zajjal mént u^toi végbe, de bogy elérik-e a kilftzóff c/i!t\'/kiemelni a vidéki hirlapirodalmaf lengéséből,- az már egészen más dolog. Megvalljuk, hogy a vidéki hírlapirodalom, ngy s mini ván, nem felel meg ezéljának. Az a tengődés, s melyben p legtöbb vidéki hírláp vsn, a pártolás hiá-nyánsk követ keretén ye. Egy pár száz clOfi-setö. a melynek j\'i ré«i (a 10városi lapok legfőbbjeit. ís olvasvai nem igen törődik a tartalmával, nem biztató egy lapnak jó jóvíe jóre nézve Eyyáitslán s legkevesebben még az olvneókO/őur^ghól is, vaunak listában egy vidéki lap hivatása irá\'it Már hogyne nézné le ss ilyen vagy olyan czímfi vidéki lapot, mikor a • Nemzetei« meg az »Egy«t-értést* olvassa Pedig ez févddéa. A köz-azeliem, ama jótékony loláln? patriotizmus , hiánya miatt tengődnek a vidéki lapok — de maradna a kis városok vnlodi provtn* eziáits kisvárosok a hs)adás Vágya, azeUeai éa ösztöne nelkü . Pedig Kisebb, művelt H-dékt emporiumok nélkül Magyarország roha-moaao fejlődő fővárosa daezárl sem lesz sz, a mivé lennie kellene. Kell, hogy a kisebb városokban is ss snysgi fejlődés szűkégea tényezőt mellett, erőteljes msgysr azellemi pezsgés legyen a lárssdalomban, azért kell a vidéki lap, de hogy az gzéljának megle lelhessen, szüksége, hogy azt a társadalom a kis Boadartné. akinek leghegyeaehb a nyelve és ski úgyis mindig azt terjeszti rólunk, bogy mi ezért nem vettünk részt ebben, vagy smsbben mert nálnnk eem futja. Per»ze az ő férje is pemutgyároa. De mit árt az nekünk, ha bármit is beszélnek hátunk mögött? NekOnk meglesz ss erkölcsi öntudatunk, hogy helyssen cselekedtünk. A d h é 01 a r. Nem egészen. Kröezskknl beszéltetni magunkqftl, az nem helyes. Még özleti szempontból sem. As ilyen Boudart-Iéie beszed — mágában véve bármi jelentéktelennek látásik ís -41 mégis ross következményeket vonhat maga ufán Ismerek olyan üzletembert is, ski egész Ártatlanul ment tőnkre, csupa alaptalsn szóbeszéd miatt. Nem, nem,(«eorgette, ezt oem szabad tennünk. 0 e o r g e 11 e. Annyira terjed tehát a ml rahezogn»águnk. hogy a világ kedveért olyanra is rá kell magunkat kényzzeriieuönk, ,/un»i nekünk áldozat? A d h 6 m a r. Kell, édesem. Mondom, hegy kell. Semmitől eem lélek jobbén, mint altéi! bogy a gonosz oyelvék élére kerüljünk. Geo rget le. De hát nem járna-e még gonoszabbat a vilájr Szája, ba elmennének botari égétz aytlváaos operabálokra, azután a kereshedöfgylet bábára, a mészárolok háljárs, s psmutgyároaok eatélyére, es iga-sáa előkelő helyesre pedig nem volna bátorságunk menői? A d-h é m á t (Meg^zep}>enve) Mit ért te eseletl, kedveaem \| Oe#r\|stte. Hls/en jéllefieön, uram, \| hogy eMobta a mi«\|atr magbi»A\|át Karem ágában eloai, az A hifara elaienai, Ode tiipÉM Mm lenne eiégségie as én töllit* teai. Ode legaiáhh ... v Ad hé Mer Háromezer frank .. üeergttu. Hatezer, kedifeeei, !# fiább hateaer MN aondoh MerHemé nyel* esaf szánt rá, Ööttiftíaé — emhit öt isme* hm legatábh eafenennyif. Nem, ad nem mehet ttok és ht ede asm, hát nrjwvá. Hadd mondják hegy e hukáa saélén állnnk és ftttgy saégyetjOk magunkat, e mtabwfer bál-ját aNgjátogstal, mHror maholnap üfndeeink Mini Mkeretiag tlmngassa eemeaak eayagüaf, ha* nem sseliemüeg ia HOTPMANN MÓR Különfélék- - MIvnsIsv mléjél vígaa Oté meg egész Kaaiaaa. A társaskörben a pol ^ gán-egj\'lethee e a kaszinóban zene h\|tiM i SHtllett beleáztatták aa é ével egészen as \| u\|év elsé reggeléig Miehárom bevvee hitted volt a kedv, senki mm akarta háaan megkezdeni a RÖ-et s ftgyaSrlH srisdsáki. bogy a 85-b^l jzerseieéesa kilábolt. A ^nulatéei aaspíezímnok tehát, melyek, alatt aa Ifttö-iki esztendő kfndŐdSU, a lehető j legjobbak. — Díszes hölgykeeeora veti \| részt mindahárom szilveszteri estélyen. \\ Tedósitéink a kövstkeeő neveket jegyez- j ték fel: A t ár seakfirben : (Mán Lftjosné. (.\'lemenf. íiaétaé. f)amm fligM, i Daaseha Otténé, Detemana József né. Kr-dódy Lnjoseé, Kárnak fisaléné, ifj- Fessel- \| hofer Józaeíné, Gósony Nándorisé, tíreber Józsefné, Nagy Elekná, Pálfy Alajoené, Plibál Fsrenezné.Hekmidi Frígyaeaé, nehea-tyén Lajoeeé Homssich Lörieesaé, Tríjpam- i mer Reseftné, Vagner Károly né, Varga \| Lajosné, Vioas Láaalóaé, 2athareeaay \| ZeigsMmdné úrhölgyek, továbbá Helee Paula, ! Oftmm Anna Ontzmann Viktória, Henny Katinka, Ilartmann Helée, Keindl Anaa, Keiadl Gizella, Nieener Faany Novinsska j l«ermoldía, Plihál Vilma, ifemssíeh Katinka, \| Szekeres Krzsi, Vagner Aranka, Viesz Mariska kisasszonyok * stb. A polgári egyletben: dr. Bentdk FereiMaaé, Horsios Lajoené, Epeiíesy Dezsőaé, dr Hot- ( váth Antal né. Horváth Istváuaé. Juhász ! GyóTgyaé, Janda Károly né, Keertaer \| Györgyéé, Ksssay Antalné, Krátky léssef-ne, Morgenbeaáer Jáneané, flehneider Fe-renezné, Hzalav Lajosné, Szeatgyörgyi i Dessóné; SzHa Gyuláné, Bsalmay Károly né, Vajda Hálintné, Vsrga Imréné. Wittíager Antalné, Vezekényi Horváthné, Zoók \| Kándomé nmők. továblrá Arvay Kmília, \| í)obrin Lqtti, Fríedl Tinka. Horváth Irma, \| Juhász Rtnl\'ia, Jubáaz Lujza, Janda Hed- ! víg, Ko<«iss Appoll.onia, Kurta Hermin, \| Kassay Irma, Kassay Rtelka, Morgenbeeeer ; Ilona, Szalmay Teréz, Tuboly Araaka. Tuboly ttéz:i, V. Horváth Lilla, Wajdies j Flóra, Varga Magda kisasszonyok stb. A kaszinóban: Deatsch JoseAn, Klein j Fanny. I Kohn Hedvig. l>einnik S/elin, ■ Ollop Panni. Keehnitser Adél, Hosenlierg Adél, Seberz Herta, fleherz Jenny, Hehers Kamilla, Sommer Lujza, Btrém Hermin, Weisz Rebeka, Weltner Hermin, Wolheim Krtní kísasszonypk; továbbá tfrönhut Al-Irédné, dr. Geröné, Weiserné, (igrainé, Ollopné, Wnaamayeraé nb. artiőlgyek. — A palgárMgyiet évi rendes kiizgyQléaére folyó hó 8-án a tagok élénk részvétele éa érdeklődése mellett folyt le; sz Isbö-tKi választmány lagiai a kővetkezők leltek ; Elnök : Benczik Ferencz, titkán Kaor-czer György, ^ egyhangúlag, — a követ* ke/ők pedig mind szótöbbséggel u. m: álel-nök: Henrrz Antal, háznagy: Fsics Lajos, Adhémar fijedfen.) Micsoda? Ilyent falának nem mer mondani aenki ? Geergetfe. Ha már kiszalaazfottam számon ezt a szót, hát megmondom. Igenis, volt elég bátorságuk, ilyenl is beszélni. De ez ne bántson bennünket. Mi tudjuk, hegy báznnk legs\'ább is oly szilárd, mint akármely ikftké. Adhémar. De én oem akarom,hogy ilyent higyjenek. És szt s meghívót sem dugtam el Csak félretettem mert nem volt még időm, Önnel e felől erleke/ni Böt szán- \| fiókom Un van elmenni a miniszter báljára. Ma este akartam önnel megbeszélni a dolgot. Mennyit mondott ön: négyeser fránk kell? Georgette. Hatezer kellene, de eny* nyi pénzt én egy bálra ki netn adok Bea- ■ darték kedveért. A d h é m s r. Nem az ö kedveért, he-nem s mienkért, Ok hedd pukkadjanak meg. ha nekik tetszik. Igenis ön ott leás és fut lógja ragyogni vslsmennyit. Elmegyünk, ass-szonyom. 0 e o r g e 11 e. Lehetetlen. Sohssem tudnám magsmnsk meibocsálsni. A gyer-, mekekaz ftzletikö rQltnények .. Adhémar (növekvő hévvel) A gyermekek az én giermekeim ás as flízleti kő-rfllmények is essl engemet illetnek. Hála Istennek még kudok ugy gondoskodni valamennyiről, hogy nőmet és magamat nem kell a világ azájéra adnom. Akarom, hogy elmenjünk s mlníazfer báljára, trti ssszo-nyoai, akarom I Ueorgatte. £s nékem nem szsbad nem akáhil? Adhémar Nem t ön miga mohdá, hogy alyrndell ákariiáf az/enyémnek, ()g-gatotiarr óklével ái ászfálri öl) Hl nem elég as a karizom, akkor persaesolom, hogy veletn iőj(öi l 1 \' (leorgs11 e (btís lynohdáwml,) As asszony ml/szolga- Ön nsráneael, ursm, ée engedelmeskedem. Szegény lyermekeim, bo-esáaasfok meg, nekem el kell mennem a minl«zter liö\'jára Firka* Imre. pénztárnok ftHnea Oéhev, könyvtárnak Téth István. váMs/taeányí tagak Üt. n+ goaaey Kálssáe, Her^eléadf Béla, Gyéfffy János, Kováes Béla, PMf ióaaaf, Kaeees lök dizsár. Keme\'a ttéze, Veraer Fimaes, Vaeu-kie« iáaee, Henfm Mértem Kéter Ignéez, j MütéayiSéáder^étiegpfc Mneíder fmwmi, \\ Grtehnf Henrik, Meeníeiter Pál, saéa^ilss gáí/t bízottzég: Réusey ftyórgy Juhéez György Fsggyas Lá(oe. — isisei r<gt«ieaa LászW e hó 6-étt tartotta Bécsben a Npói városi sst* aagrvgáhee, esküvőjét Kliii Róza kesass-szanayal, Klem t aatahért eagytvirtohes leányával. Az sskévön igen nagy és dísses kfeóÍNég volt jelen. Mátsvtő heidoyág ki-aérje ez a) frigyei A a sjévl AdvIsMek aaeg-vállain A váméi fsaárseek lapunk mell számában kőzött le\'héváae kaveikeziéhén, e létesítendő városi árvaház javára adoaaá-nyosoti Sfándék oM/egsktel megváltói fák a szokásos ufévi kőazónlő jegyeket e kővefkésők : Hartelendy Béta, Cheaspaager IJpót, Hofer Psrenes, Orebenes Henrik, Juháas fiyórgy. Herényi Jóoséf, Stsr-heegky Ftreaez, K o v á e a Jánoe, Hal-tér Lejos, Löw láger Izrael, Dr izekére a Jóeasf, Dinéi Gábor, He néz Antal, Bahoss Uszló, B ahde ha y Gvőrgy, Lengyel l^ejoa, B e r é í n Márton, Tóth Mihály, C s e m i e s Károly. Vágaer Károly, N ees• ez József, Pl essze r fg-náez, Plihál Ferenez, Lőwinger lf-aáez, L a n g Henrik, 8 s a k o a y I József, Btera\'J. Mér. Pál ftaader,Dr Rofsöild Jakab — lalAUsáa. Üjév napján íajézfe he életét hírtelen helalltl Ars Imre, a\' helybeli kir. fogház Migyelője. A még nem igen hnjíoti korú, erőa fe«la«aifa, egélátségea ember ebéd után egyszerre rosszul let. esz-méletleoöl ő««/eregyoit; a rögtön odahívott örves aeélhödéat konstatált. Ara nem lén többé eszméiéire a 3 órakor meghalt. Halála kósréftzvétel kotlett, sunyival inkább, mert Aes váresexerte kedveltetyénieég volt. Elhunytáról családja a következő gyáecie lentést bocsátoifa ki: óxv. Ara Imréné, aafil. Mákovazki Jutz\'ina. a maga\' ngy kiskorú gyermekei Károly. Mariska, Imre, KveÜn éa Malvin nevében elazomorodott aziwet jelenti telejtbetlen lér.e, illetve sty.uk Aee Imre nagy kantzeai kir. logházMOgyelő é« fSAH) 40-iki honvédnek tflftÖ ki január hé l én délután 2 órakor éhe !-ik, tioidog házassága ?0-ik évében történt gyássos elhunytai. A boldi\'gultnsk hftlt tettmei f. hó 1-án 4 óra kor fognak a kir. törvénysaéki helyiségből főtér, Hild 8. I. nsgy-kepizaai lemetkezi vállalata állal a helybeli rom kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni, az eogaazietö azent iniseájdozal pedig t hó 4-éa délelőtt 10 órakor fog n helybeli Szent Ferenczrendéek plébánia templomában az Urnák bemutatni. Kelt Nagy-Kanizsán 1*6 január hó 1-én. Áldás emiekéreI — A ssgyksslMal Iriialsm éa Bilvéasetplrtalé agjMiiei vigalomrendező bizottsága ethelárosts, bogy — lehetőleg még a farsang fofyamáip — m kedvelő előadással kapcsolatostánezvj-galmaf rendes. A mflkedvelő sliedáeoksi rendeső albizottság elnöke Györfy, János ttgyvéd, máris tevékenyen működik e nagy élvesetet iférö est sikerének biztosításában s remélhető ia, hogy eg a siker teljes mértékben he fog következni. Aa-irodalom- és művészet pártoló egyesölet áz utóbbi időben egyáltalán elismerésre méltó buzgóságot feji ki mindazokban a cselekvési ágakban, melyeket működési körébe felvett —\' Slang verseny. Walter Guss táv bécsi operaénekes ée leánya e hó 26-án hangversenyezni fognak Nagykanizsán, a .Szarvsa-szálló nagytermében. Az igen élvezetesnek Ígérkező hangversenyen mindenesetre tekintélyes hallgatóság lese jelen. — nzelia sétáin volt Szilveszter éjszakáján V. István helybeli, Rákóeay-aéczai polgárnak. A a atyafi ugv Szilveszter némának délutánján, valamint estéjén fa, jócskán bessedett a legkülönfélébb ese-eses italokból. Erre azután hihetőleg nagyon faresa álmai lehettek, mert éjfélkor leesállt aa ágyról és — agy ahogy volt — épen esak a legssflkségesebb fehérneműben, gyalogsétára indult a városban. A Délzalai takarékpénztár előtt megállt A társaskörből le hangzott a vidám sene • V. István barátunk ott hallgatta as ahlak alatt gyönyörködve. Nagy gyönyörűségé ben msenvára meg la fagyott volna mént* láb, hajadon fővel, egv ssál ingben, ha a rendőrség őrjárata rá nem ezed és be nem viszi a (ütött Artaobábe, hol V. István mindenféle zavaróé beszédek etán végre magához tért óriási részegségéből. Oda-hivztták nejét la, ki elhozta férje ruháját • azután haza vezette a iámbort, aki ott nyomban meg is fogadta, hogy nem iasik máskor ennyit, vagy ha igen, — akkor — felöltözve fekszik ác átybe. — U\\\\9ffU%. Pa Üli Béla k5^ meadl fiatal ipároe a napokben tartotta eljigyiéaét Létrádon Pereneiy Pál, \'Ottani városbíró kedvei leányával, Emma klseiieenynvál. A kötendő Irigynek tar* tóe iMíldogságot klvánank. — lálneveaéa A m. kir. iglsság-Qgyminiszter Mester Sándor eagy-kénissai klf. kőajrgyrdi írnokot i perliki járAabirö-aághoa végrehajtóvá nevesig kl. — Aflhalysnás Kövér Jénes iefe4-easi \|áráa>»^ság< iflMró kneoalé eMeá^én a gyóagyóaí \|ártmMr/«é#ms halfistMm M. — IslaaMgft ......... IM évi jaaaár hé 14-éa Nagy-Kanfc(sáe} as Ariny Beer na« teruMÉun sártkiri tánca-vigMmai mén A readsaflete ángy UK Ar. Arvaé litván, Behoea Lászfé, Mké %ÍÉi, Balérád y László, dr. Barik Oyévgy. Bettka fmmm, Cs^aly Káréty. (jMk MWéf, Csesraák Oéáa. taaer 1púmét fmétám Károly, Farkas lesre fíraeair Sárely, Háez-ky Kálmán Hirmea Thndr, HérvHh Csoa-ter, Éőha Vimee dr. Km István, Kováes Benső. Marton Uadrt, dr. Htmkim Amá, Nnahevlae Sándor, Olsrhehev fAssié. Pef rieá Lém PMál Viktor, dr Bálz Káhnán BeMdt Károk, Bhnen \\t Bteeáer Antal, dr. ftséíeres József, dr Bmgmlé Bemér, Bsmodies Viktor, TaUhér Kálmán, Thessy KrMt, Tőfcey Jenő, Ténésy IMa, árVTeMy dyele, Onatey Pál, Véber Károly, Vmas Pereeez. ét. Tulnjriy Imra, Vizlendvary József, Vhtleaávay Sándor. Kezdete mái á órakor. BzemHyjegy $ Irt. eaglád-jegy • kl. hmm jegy g irt. — Upéz Kani tz Sean helyheK kereskedő a mait héten nejével egyltt\' néhány napra eltávozvánhazulrél, alskás őrizetét Ke reeetz Szidónia nevi aaeléd jérs bízta- Hazaérvén eeeekaa aeaeléd-neh hilt helyét, a helyett eeoukaa a hasért wshéh és szekrényeket feltörve lelte, Keroaste Kaídéma négyszáz Mataál na-gvnhh értékf ruha- ás éhsserasmáeket ellopva, nvmatakaal eltűnt A rendőrség erélyesen kereei. — Aa «M aaag/ar kltvék\' ■aealf «e ápelálaléaelf. (Badepes-len I ker. Alkotás meze 10. tz. i.) küldi szét halódik értesítőjét* melyből e kővetkezőket vettük: az intézetnek 10 évi fóanáftá* ateft 64 aőveadéke vett (lőhh 600 aá! jeAmikenen Mvétet elán) enak közül ma még ÍJ vaa aség pedig ít le és 3 leány. VsHáimk sseriat 10 r. kel., II ssidó és I för. ke, ftessétni tud 16, aem led he aséini 1, ezek kózűi egysserssnind aikétnéass I. A hsawilet érti 19, nem érti 9. Imi oi-vssm tud It. KgyseOl enűk 18, étetni keU 4; Wóltőekődai én leveikőzai tad \\St eaak veikősni i, se felöilőzni se levetkőzni 6. A kilépettek közölt lett kertéas 4, kézssűves 6, kereekeléeekheo ven alkalmazva 4, nyű váaos Hfcolál látogat 4, mezőgazdasággal foglalkozik 4, téhoivdáhsa él I, kAKöldöe 1. Az évi bevétel lli.8?3 Irt 12 kr., a kiadás többlet lehál 1Ű4 Irt U kr^ a miből világosan kitetszik, hogy as intézet még négy fokú támogatásra szőrül. Hogy es lehetséges, ajánljak »s hülyeség és a hölyeíntézetek, különös tekintettel Msgysrorazág hülyéire. 8e-géfyssOzet a magyar neeueihes< czimű kis mtmkál; irta Frímm i. ára 1 frt. kaphatón szerzőnél az intéseiben. Még rn^jd 8000 péidányben van s munka, i melynek eladása áHal befolyó összegből igy intézet építésére szép leiket lehetne venni. Irodalom. — Vsanti pellilkáak te a kis-véleaaéay. Resel a ezímmel jelent meg Budapesten Homyánezky Viktor nkadémiei kőnyárusnál egy t66 oldalra terjedő Htom, melraek kiváló alkalomszerűiriget ad Tol-nay^Lsjósnak a magy. kir. államvasalak igazgatóságától való viaszalépése. A névtelen szerző as egész mű folyamán fejtegeti a magyar vasúti politika fejlődését majd neesknter áttérve Tolaey működésére, I olnaynak elismeri kitűnő érdemeit ée tehet-aégeit, melyeket es a magyar áUamvasati intézmény fejlesztése körűi igen érvényieí-lett is. Kivésbbé szerencsés volt, -úgymond a szerző — Tolaey, mint vaiuti politikus. Az Ö Igazjatási ée iservezéii politikája mellett kéteeaé válandott a magyar állam vasúti rendaser jövőjének biztosi-táaa, amipsdig a jővö vaanti politikának legnehezebb intenzív feladata, ő alatta az admlniestraczió sok kívánd valót hagyott hátra s épea az ő visszalépése alán inaugurált Uj rendszerföl remélhető a nagy esél elérése — As egész könyv téhát — mint esekhűl látható — nem egyéb, mint Tolaey Lajos visszalépietéséne k apoiogiája és mint ilyen agy a pro-, mint a kontra-állásponton levőknek minden esetre igen érdekes otvasmáay. — Váslstek te Tsailmánysk az irodalom, élit és neveiéi köréhűl mdmű munkára hirdet előfizetési felhívást Hofisa a n n Mór taaár, lapunknak is eiőnyűaee ismeri munkatlrsa Ai elöfixetéei lelhivásből kösö^jűk a kövitkwöket i KÖmiI másfél év Uted slait szétszórva msgjeleW \'dolgosetii-mil, melyeknek tartalma Mat az alábbi sorozat elég bővee iáiékosfét, a fent Jelzett eaim slsti igy kótsiben aeándékoeom kózre-bocsátani Kgy begy Öltésükre talán jogeiimet ed ison körülmény, hogy népwwű nyelven vinnék krvi • a kttaónség ifóa részéhes fordulnak, mely tdegeekedii • nngyobb, tudományos ipperlteissl dolgoeott, általa meg nem érthető taaalmánytik olvasásától, de ssivesen bővíti indás-körét, felfogását tel \| nem baladó oly izeüeml termékkel, mely kteépatit iparkodik betsriaai a könnyebb \| szépirodalmi olvanmány s a nehezebb tndo- mányoa apparátussal dolgoxott tanulmány koxott. Uy munkáknak ninca bővében magyar irodalmunk K dolgoiatok slaö metje-eoésttk vty lelolvaatatáauk alkalmával többit érdekeltségei kellettek . talán igy össae gyűjtve ia megfelelnek céljuknak, mely nem egyéb, m.ui a komolyabb tárgyú olvaamé-nyoknak megkedvelteiéi. K dolgosatok kőiül aa aethetika.ak n«m vindikálnak ma-Kuknak teljea eredeti-éget; ax erlelmea ol-vao axonhsu mindeuütt rá log akadni axer-aöoek onállö gondolkodására Ha itt-olt egy-egy gondolat, melynek e dolgoialokbau ki-lejeaéat adtam, termékeny talpra talál, akkor exen váalatok megfeleltek hivatásuknak A munka 18 X) ,vnyi diuea kiállítású lüxetben log meieleuni. Kloflxetési ára t Irt. uiely lekésőbb (leg^eNxerübben posta utal-ványnyal) lm. \|auuár végéig axeraO cxi-mére Nagy-kenusára küldendő Gyötöknek •u példány után egy tisatelelpéldányuynl ked-?! VT\' M\'helyl 11 ,u0 kiadhalását bialo-wtö kellő aaáinu előfizetők jolenlkeatek. a müvet aaiiO alá adom, a a t. el6Hxeiokiiek bérmentve kuldéodem meg. Nagy Kanlaaa, ISiO. november 2. Hofímaon Mőr lartnlma I. lioethe, Byron éa Madách. (.hitfHt., • Manfréd« a .Aa em-, \'fegédtAja.) Osxehaonlilö irodalmi tanulmány (1876.) -JA regény éa annak viaxonya a társadalom boa (IHW ) — 3 Km-lékexto Szigligetire, tekintettel a ncpuiniaüie. }~~ í Arny Jáno* Toldija. I ré>x. UW. ) - ő lioethe • Hermann und 1H>. rolhea. a Sxéptam értekexé. (1876) 2 k2Tin\\{\\HSl) ~ 7 A és a Mteaaei kúUuux% u.km(t„d ptlög %t xU%{ ságko tiwetere S A nők neve- leséről. (Juial\'UHKott pályamunka) ti8í.) * lyertnek kertek \' r 10 A a nok. I \|n7 >) r Z lilil\'í^ * - Aa isko- ..Aa filetbUM t. eltftaetti. he. A n.ult ev ele én elöHaetéM hirdettem ,.Aa áMkil" eaiuiü elbesaéleakotetrc A kötetnek a mull ev ttvaaaáu kel eH v^na megjelennie, axonbaa egyresat ax eiölUeiOk gyér aaama — má»rés,t eg^éb, Tőlem nem iUggu okok miatt, — . kötet klböiátáaa eddig lehetetlen eg volt reám „é/xe Aat hiaaem, a t. eK.fUetok nem valami túlságos lülelmei e,.seggel vártak aaerény munkám megjelenését e. meg h>g,ak nekem bocsátani ha .Ax Í!eiből«-t ex ev marexiu^ havi hen lógjak megkap,. A n unka leh xt \|«g késftb iMárcxiua hü vegeig l,g megjeleni,, » a lossxu varakoaásért araal velvk < némi kárpót láat nyújthatni, ha annak tartalmát minél gondosában OaaaevA»o«alom éa ujabb darákkal megtoldom. UjbaM ko.ek tehát slué^áat M eddigi várak oxá»éii 0a „ eg eg> Ikreiméi. Kar kas Hirdetések: Köxgudasag. „Tlír U.rmhmm \' éle«biaio.iiO tAraa- vember Wéu tartotta rendes «vt kőxgyülé-tjHlybmi élőterjesiietiek ax 17 W Tlativ, a\'?, f a követkeank lebWyi éaleti év eredménye iktei, k.-dv* Voh, benyomnak l m buL ^X^ kTÍSS tSS";lYtt • * kötvéaya uiosiiasért axetett oassegvt, iá Itó tón 17 realua \' •r,^kek nem ■sasí8fssííi -Z?."".\'. lílíídOl <6 ~ • S ^erkasatő: > A H 44 á \|, 4 j o a 1 áraaaerksnaiö; Imra Mh Kláajáa keN«etl MisvU. illiaa -tv UkA «cr.s.k kik 411s« ts d,\| »>rsj«crk nissWlás^ MlWtli •IsjAMtsl ss ISHá vt XXXI torviajrraikk n«nal fc^lslkosu aásju ask. ny rsags S..IU1 álul rsa4kivtl •Majroa MUl.\'O w«ll»it r.lvriri.a Umt uvik»s> ég mJMI toa-am rriaji ksii krmir« •sáanikatal. Ml 1 6 ái&alatok ss . Jüig, fogUlkoftia MtMwWnl\' Mí^m IUhWI urkoa iWcs rak J. 1141) Házeladás. Gelsén Déhái Micheller Ferenci n^u^almaiotf asAmtartó ttriikíWnek tulajdonát kepexő. 12o esám alntti cserép ■-iiuielyea hás a vaautj áilomáa mellett, liáalioly éa kert saabad ki<ak>61 eladó ; a foltétekk Dr Horvát Antal nagykanizsai llgyvéd urnái, mint mrgba talraaaottnál, megtudhatók 540 1 — 2 immm mAr a v-ralsdUu UrU hk mis^ko reklám ftJtakjrifa. k toroknak tskil v«ak ai a •a <y> > >»ket, a kik • re.jeaakkoraya»t aaxiamt mai i«(iH<nk. iratw\\V k.yp aa • kásavSsy. aaaa tk saémaakUsi aaar. nuat 1 — --r---- a tas\|im , „,,, ayei haianaltaUk A ^l^rnsk „U^ Tar aa « W Uua RMvaasrk is 40 «a kr.; karáalu a U^tok. gyikv-Mwtsrhsa. VV-iabár DyvtOMt-ráu aai O w —————————H^g 4a Tárek Jraaaf a>^MMtAraksa ti\'.tKxk \|\| AHVKHfiSJ HIRDETMÉNY. Eilamegve os«/e<iteit áivalára kéovi ^eletében l»r. Tuboly tiyula Ugvvéd nkam ---- 1 ■ >>m < 11 ss 111 * «s.\| iakite vegrehajtatvmak 8aernecx Já nos nedelicai lakoa végrehajtást s/enve«leit — a nedmkai tk"»t» ^aámu tjkvben felxen S erneea János tu ajd«mst képeaö 464 a hraa a. lelxett Irtia beeaüll. — Vü\' a hr. aa. :i. luglalt Ilii Irira h»v»üli és vég-ts a h r. sa. a. foglalt! I frtra l^c ült ínfntleitokra kérelmeaő /.alanegye (iasaeaitell árvaiáia >Hirt iHkrtőke követelésének ettO lí»8 » eii\|auuár ho I iol (áro 7 a ksm.itokkal 8 Irt kr.. j>erbeli 6 IrtiO kr. vegrjhaj-táai mar megállspiioil valamint ju enlegi 10 Irt óó kr. — 4 Irt ujabb kérvényt es a mag lelmerulendő koltsegeknek . kialégité^ vegeit a kért végrehajtás árveréa elrendeltetik, ea ennek teltételei a koietkeaokbea áiiapittatuak meg I or Ktkiáiiáai ár a leunebb kitett becs ár, meljeu alul ax árverésrs kttáaőit birtokok sitognak adatni egyutteeen I or. Áiveiexm kívánok tsr\'oanak ax ingat la a betyárnak 10\\.-at vagyis M fri. S0 krt kéa/\|H>nxben, vsg> Ovadekkoi^s i>a-lurbaa a kiküdoii kexéhea lelenni 3 or Vevő kételes a vetelárt J egyenlő résxlstbeu és ped.g aa el^őt ta árverés JOgerőré eiue.kedeadöl sxámitando .isp alatt, a másodikat ugyanaxon nsptol siamit.vndó nap alatt a harmadikat ugyanaxon naptol saáiuttandó \|H» nap alatt, minden egyes vételén res/let után a birtokba lépés napától aaAmitando t>% kamatokkal egxfttt a caáktornyai kir. sdo , mint bírói letéti pénx-lámál lelaetni. A báast\|»éna ax niolsö réssletbe log besxAaaittatui. 4-er. Vsvő koiele^ aa épü etekel a bír tokba lépés papjától tüxkir ellen l.uiosiUuu. Al érverés jogeiwe * me-krdésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, an nélfogva a megxeit ingatlan ha^ana éa tei^ bei ex időlöl őt illetik « i»r a tulajdonjog bekeble^ese cask a veteiár és kamaismak tsljvs leli ctéae után log vevő javára hivatalba esakiWjtaloi. Ax átruhá/Asi koluégek ve\\öt terhelik. ? er Amennyiben \\evő sa árverési fel léteKk bármelyikének ví»get nem tenne a megvan inga an ax érdskelt lelek barme lyikének kérelaaere a végr t. 186 fa értelmében tevő ve-»eiyér* és kőli-égere baost pénaének elvetése aaelleit i^.bb árverés slá UvaáHaini éa v^>upán sgv bntáridOa^ ki.üxese medett eladaim tog. Ax árveréa aMgtartásárs határidőül február hó V Ik napjának mindenkor d e 10 órája Nedeliex köxaég háaáhox kitftxebk ée foas-i aaiomtáaa vegeit annak idején agy ba vég \| rehajió kikWdetik. A caáktornyai kir. jbiroség mint tkvi hatóság Csáktornyán , I8á6. Novemb. 7 éo. Köszvény betegeknek. Oiua éa kítaavény betegek ktU lónOa figyelmébe ajánlandó nu-d. dr. Kiélnie eaelőtt Viliibad-Qaatein^ ca, k. lUidóor\\oa vénye után eddig Nentwich Gyula gyógyaaeréaa által tiastáu minden ártalmna anyagtól ment növényekbÓl késaitett 0 Köszvény szeszt. Tobb mint 30 év óta van álta lánoa alkalmazásban eaen aser — miitf kósxrtny (/Aroma) mm tiliMts bcntalmakncl ~ mely idó óta a leg-< bb >ikenel hanxnáltatott Arik Uvegark «0 kr. has aAlati otésituul tgyűlt- bedőli főraktár ts megreadelésikelj ^ugj-kttiiltaáii M án dák Gyula Sándor grélto/H.\' etimnít tjófjicutér. 477 to ta «e<a\|saj Traagé AYALA & Co /vvycilW/i riktér kagj-KaatMta fóseliofer József «ruj 47S_ll -Ja) fiiul islasielj kegjeaaes, a ki mindei ütt hödil, majd miudeu caaládnál, aae-génynél » gazdagnál egyaránt otthonoa « Hrandi H. gyOgyaxcréex avájexi labdacui taely különösen kellemes, bixtoa, s ártalmatlan hn tása állal máj éa epebajokban, aranyerea bántalmakbnu atb. munlen egyéb hAi aaert a haa/nálalbol kÜaoritoM. Muiden valmli éo-boxon (a gyogysaertárakban 7<> krért kaj> hatot Cxégjegyül. egy lehér keres/t vorw* uiexnbeti a llraudt H. né* aláírása látható. i m xi. 4 legjobb SZIVARKA PAPÍR , a % ii Ont LE HOUBLON francaia gyártmány «a«ils ea lirary-Ut l\'Artakaa I Hfirt dr J J IVkU, ér. kl Lajvig, IV M Li\|-t>ui««s arak bv«i «t>«\'«aii »«e.>un4i\\»k aowM kilat..> stia4«afs, skwMiii n«UMkx« 4a aauu. k«>a> akkamatan uUlsw «ox aisesta Wl»kav«(v# 431 to m ______ i> i HHHHHflBBHHHHHMHB —i—r "rSZfPSHRHOFER J. féle ".TIT Vértisztitó labdacsok raa)«n HTtkus UUIac^^k Hn slstl m atAkkt a«vl 11 Mg4résailik, aurai «ak«c.<raa alig Uraik Vins \' \|U\'.lt,..\| htUMlit b* HM b<».\'üi<l uO . ll \\ ^ i ■ \| Ja g>4b rasr •ikvrUlvaal slksJ»ssUlotl, aaaa lMs<wok aaAsiUlasessr 4a a ta«rCi«lJa^ iJA a oi ,».>« a\' I a»•nJslvitt 1 16 lakdaeeeeelit krajraAr t Wáaroaléakassal tfH&kr. WmraMUs «Ui> I «lu» t m lUkr (i toksrvualk««a»kk aam káMatil as4A) Kaáailalaa Wv4i tekrasit, fc-l. k irvi Kalai . •ok4rt, sirljvka.k a lckeu^a»kk 4a tafraljraaskk W>af4takkra g4aa><ea> kaa.«a I A kl (Ml ioimi ki«4rl«ul Uli raim továák A aaAailalaa kassAsá Irat k«sát, téa smMk. Illtk a4kAajl 4 Laosgaag. "kjaa tá. Igsa lisault araail áa fta lakaosai vaKSWa kkUMuk ••. >»U 1 IUi»t .1 i 4 • I IW, Mk vs)v>aaa anstWs hsj sUas »r«>i»a«sl A ksaviirs rraMl UbOMapk l««sagyakk rteaM Ibariuia te ,»a«rv>raia k^tMi .«»(. !UK as I a sJa ■«■«>,•• HuiujI.i raiuk i>muI It te ka ItUl la ••« u Htes^cvNk.i U uuaM )a«« 14.1 akartak te U>«Akk la Uar)4k kaasaXlsi f««s4js I aa 4a Ugbsasm kalAval te ».sJaaok«i U>ksak • • Irra«.a4ak >ail aa ía UUla^sra\'^r\') «Jral «ira I aaa agkss^Xakal 1 k«U«\|«i B4iW« Baga-Stai O/Argr. Mreir 11 Tt aat alt l\'raaa t Naa tejrakatew ki »)«CC4 \|ai. ».bt kalaai.t aa vd b>«m laias aafil Ia4g atAa a«fadal aa Oa laWIa te \| «>»!» W aáa, Iki aUr »\\k «Ha aaaa\\«<l«it a.lim.Ui m ib«r llAra mit s4áa ba kall «aas\'a a latstv.^!^. éaagtea l4ga aUr asajrlra Uljrtelt i aalaloa ír inaalggat lakait valamaaa.! fo«la)kaAaál K«r» Ml<sk>U«l a kAlaa.il.laiU»<ai\| aa teaa«« »s»a\\aJAk wm h ksaasAUi te «^raraaiiaü a.^li.vau«tek vJV-1 kte fc karra labdává te kai Jk aktaat aaavi<sa> Kiváló liaatekMal aaaradteai alAasira a«ik Amkarraaa Takiatoiaa Pt%b • Aaa fo)ta«4a«aa. kae.v »« valaaMaavi (v4c«aaara agtralA ^katAas wial •• klias4 (s«t>U«wa »«al» a« «a fls.líJ«a.vra « kAsv Hlaa k\|;ili)tMl4 kaaiar aw«raaia.la>tl Urnát aa U«MtM«:t . aa»rvk tllaa 4raaM alt raairak arra kaiaiaaUai al mv^umI, k«v aa • nranu> líMvuioi áOvaMÜcaa. a k>a rtj<» kak ara>u«r\\ti etaml\|ia a»k 4vl káara ka^raal Nast U»W«a«« l at karaltaat. k-a» •\'» ka^>Si »4a.vkn KaaaolUt alaa K>\' m eagesaei ik>s taaiarAaaiai k.^rAbaa igaa k«ag->a ajaaKra, a ltWla»» kai Miata ia «a»an k f. ... .a .Has ka Aa a a r\\>kat a^tbAaraaa 4a svala<r« ■ sMktl — áAs* teaai KtvAK) Uaatelaltel Ui tMl bke. 10 €. e T Fagvbalzsaii jsar VArauM* fratt> . l\'Mrhafar J.-lAI trak 4I« 1 aliasMrra, alsl lacteatesalb nag7kaj«k altes vsiaaiial <4\'l aabak alb aUaa la I 40 kr \| K letess/.t^nczia Mitérarasia altaalbai.k i.Wa a.taa« kisiaaaa. I Iragraa A> kr I I \'tifílivfwí v Altalaaraaa «s«arl k.iaa4k»-< \| A MIIIIHVI > UUrkM> rak<\\Jiae aaau.» La alb alt.a 1 lvf A0 kr. \|Amerikai Köszvt^ny-kenőcsX ■f kiu>ta.« te rkaaBiaiaarA "u^k altra. Ara I at, ag m. T»niiochinin-hiukenóc«7m^ tea srvorak »a ta l»aok altel »ala»raat •• »a-r kXaMI a lagjokksak a)U»arra 1 wla— k . litell a«g.t mtwm I ftt. Egyetemes kenőcs " kakaói, aiaésarava wlrgra kalteaks41. ralaanr • j-asakuskis: r««avtte UbJa«aat»la> aab« % .jal Udl iraJlakaél a luaraM ka>oáaal tMlaU Um •JhU l Ugal> 10 kr. tomes u xUtó-sdaífín.faü aUaui Mt-gaatarl ikmh.. mséaa kSra«ka«te)ai acjraial asztala. ar»a».ir««rra f K\' »raj»ac ésgulra My aUas T wa«\| ars 1 fi Niodei r^jtaja k»iopaikiUs m\\ Filrtoo raktárai uml I áa iU fslaorvh a4asit»4a^«k.s ktvál kt\|>kal4 vaUaraa^l aaaii i mé^ju aj^lra ktrésten kát te baÜMJ IX^Cjiart kalkK{r%..c a. ■ . lOhinai Toiletteszai>pan l>ÍTy I Porok lábizzatlás ellen t>0gjiarí katSakgaa^i ^^ 1 Sósborszesz »• k» Síliauniann-iele gyomorsO Ubdaesok ebek számára ^^ Tourisla-kenőos IfiT* Kiaar^a kC:dsl^»sa%sk _ t , Chassaiug-fóle Pep«n-bor} faf Dr. Romerahauaen-íéle szem- Tiírím^iiPKÍiv k.,. OKzenczia ! ^ — 1 tnrozoUChina.bor [ííeorg^ Pato pt>ktorale-ja. í ,V 1 ajralkéaMlaa. k«k.^. .• . < kural «all U.JA bajk ilfOé.ulail alias u«t»u a- I \|kal ■agláaaiiaik iHalAsaras aliaMf. i Alpesi fia-likőr jy; fai a rag I át H kr Kwizda-féle KószvOnv-líuuhim1 vu,,,li,,VI\'«»i »k- Chinal)or; HI41 I ti I M ssaaL 1 a.<« t ms, I Ajrtm. % "I Pauhniapor ÍTtT^lM^ It am .1, 4. »>a<iaa raiats. rak,ara. ^ Wv4 ralkk ki^lra Jarasa te IrJ^Ll ^-^kael -teX-eilel la^lkJ^lraZck N} cB.au,ll FiacbeJ Fvtep UpiuUjdoiKmué) Kag^ 5. szám. . Nagy-Kanizsa* 1886, január 17-ón. XIII. évfolyam. tsz zzz zzz ixxzxz fantE— téeég: Btyfa+trta, 4, zj: H Ma taléaoatt a hji aoltoal ráartro voasi kwtó aifuUa közlemény. S Kiadóhivatal: Váro«ház-atcx. I. Bámaatotlra levelek mk ieawrt kmk-bÖI fogadtatnak ol. Kéairatok viasza nem kiildetnak. XXX tXX Trr in ZALA ■ IFolltllcal és Troerym tartalmvi fcLejtlla\|x. A Zala megyei ügyvédegylet, a Nagy-Ka ttóai- és .Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület az Alsó-mura\'közi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szövelk. hivatalos közlünye. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. zzz zzr zzz t zar zzzz KI/jFI/.KT^Í ÁRAK: Kg»« /ivrn.....6 frt - kr. Félém ...... f.„ KVh Negyedévre . . »\' . . I , S n Hir.Jeláaek jsláayaosn »zimUfal#ik. árverési a egyél) klvsleloa )ilr<J«lm/;nyek !J0 kr bélyedljnn tolul 100 asétg I Itt szoslsl aisdassséérl agy Ml kr. ftjrtlttér f stOsore 10 kr. ~zzz zzz: w ar; Városi dolgok Nagykanizsa városában minden adófizető polgár as idén 66 kr. községi pótadó fizet államaddjának minden egyes forintja után. Ekkép pótol-tátik as a 96,153 frt 46 kr., mely a város 1886 ik évi költaégvetéeének kiadási többletét képezi. Aki ismeri a jelenlegi gazcfeaági helyzetet, aki tudja, milyen nehezére esik a polgárságnak, mér csak az egyenes államadót is rendesen meg? fizetni, az fel tudja fogni azt a nagy terhet in, mely vároeunk polgáraira a 66% os pótlék által sulyoeodik. A város képviselőtestülete mégis, úgyszólván vita nélkül, egyhangúlag megssavaata a költségvetést, — a polgárság tehát ellentmondás nélkül vette magára est a nagy terhet. Es a jelenség ismét csakis annak tekinthető bizonyságául, hogy e kiadások fedezésére — a bevételek elégtelensége következtében — sem a költségvetést előterjesztő tanács, sem a képviselőtestület más módot nem ismer a pó<lék ily mondhatni aránytalan nagyságban való kiszabásánál. Másrész Ől pedig, ugyancsak a költségvetést megszavazó városi közgyűlésen történtekből világosah látható volt, bogy maga a város pénz-Ügyi bizottsága, mely elvégre is szín tán csak a város adófizető polgáraiból áll, maga is megdöbbent a községi adóteher ily súlyos voltától én —miután arra kilátás nincsen, hogy a város kiadásai a jövőben megapadja nak — gondolkodóba esett a felett, miként lehetne a város bevételeit közvetettebb módon, a pótlék leszállítása mellett, ssapo\'itani. A város pénsügyi bizottsága e nagy és fontos csél elérésére egyelőre csak egy módot tudott ajánlani: javaslatba hozta as általános helypéíns kötelezettségének a jövő évjől való behozatalát E javaslatot a közgyűlés nem tette feltétlenül magáévá és est igen helyesen oselekedte. Már a kÖSgyülée hangulatán észrevehető volt, a légér-dekeltebb oldalakról mekkora fontosságot tulajdonítanak e kérdésnek, észrevehető volt as ellenssenv, mely e különbet! teherkönnyitéare irányuló reform behosatala ellen azok részéről nyilvánult, kik a dolgot a maguk szempont-jából ugy tekintették, hogy az egyik oldalról könnyitenek ternükön, de viasont a másik oldalon még nagyobb terhet akasztanak reájuk Idegesen és izgatottan nyilatkostak a teher megkönnyítésének (?) e módja ellen, melyet magukra nésve igazságtalannak és károsnak találtak, A képviselőtestület — mint es igen természetes dolog — ssintén nem volt képes egy pillanat alatt meggyŐ-sődni a bevételszaporitás e javasolt módjának igazságosságáról; nem is akarta magára venni, nem is vehette msgára a felelősséget, mely ily fontos lépéselbamarkodásánakesetleges következményeiből reá héramlandó lehetett. A képviselőtestület — akkori, előkészületien helyzetében — a legjobb megoldását találta az ügynek abban, hogy a kérdést tüzetes, beható tanulmányozás és ehhes képest leendő véle ményesés végett kiadta egy uj, vegyes bizottságnak, melyben képviselve vannak a \'közvetlenül érdekelt elemek is: a földmivelő, ipar »s éa kereskedő osztály képviselői, kiknek e bizottság tanácskozásai alatt módjukban lesz, álláspontjukat és\' helyzeteket a szándékolt reformmal szemben kellőleg demonstrálni A bizottság — ha — mint felteszszük — eléggé helyesen és lelkiismeretesen iogja fel teendőit, -— részletes statisztikai adatokst fog magának szerezni a helybeli piacz forgalmáról d helybeli ptscsi eladók ssá- máról, eseknek foglalkosási ágairól, a helybeliek réaaéről itt pjsczra karülő termékek mineműségéről és mennyiségéről; a piacai árviszonyokról, ugy mint esek jelenleg vannak és abban az alakban, mint ezek az általános helypéns mellett fejlődnének. Es adatok alapján kutatni fogja, vajon az általános helypéns képében létesíteni szándékolt uj teher csakugyan olyan terméezetü lesz-e, amilyennek a javasló pénzügyi bizottság állítja, hogy valóban egyenlően fog e megosztani elsdók és fogyasstók között és nem less-e egyoldalú teher akár az egyik, akár a másik részére A bizottság iparkodni fog arra, hogy valami konkrét kom-binácsióra juthasson az általános helypéns behosatala által elérhető bevételi összegről, melyet as indítványozd pénzügyi bisottság még hossávetőleg eem jelölt meg; ki fogja deríteni, vajon csakugyan lényeges direkt teherköny-nyitést érne el a város az uj intésmény által s hogy érdemes-e, ennek kedveért belemenni abba az ódiumba, mely-lyel as uj intésmény — legalább az első esztendőben mindenesetre járna És még ezekenkivül vannak e kérdés körül momentumok é* körülmények, melyeknek kipuhatolása és megfejtése a vegyes bisottság feladatát képes-ndi Nem valami könnyű föladat vár tehát erre a b zottságra és mi fessült várakozással és éber figyelemmel várjuk tanácskozásainak eredményét Addig a magunk részéről tartózkodunk a pro vagy kontra vélemény nyilvá nitástól, annyiVn1 h inkább, mert — őrzintén megvallva — a jelen pillanatban, m g a fent emiitett adatok megszerezve pinosenek, mip azokat nem iaitiijnVj addig n4n is tudunk maguo\\uaS határozott véleményt alkotni a dologban. Visszatérve eredeti kiindulási pon-tunkhos és újból telemliitve a 66 ssá- TáLrczsL, Sálion. — A Zala eredeti tárcsája. -N#. Fűzfapoéta koromban—kinek ne lett volna ilyen kora?—azt hillem, az évszakok változása meg sem történhetik az én veraem hozzájárulása nélkül. Igy aztán, nehogy meg-nkssszsm a világ folyását, mert mindig iszonyodtam ^ zsarnokságtól, legalább négy poemát hoztam évenként a világra. A dicsvágyó fiatal kebel persze nem s msga épü-- lésére ömleng kötött beszédben, mert belső értékéről bizonyilék hiányában is eléggé meg van gyösödve, hanem a világot verseinek meg- és elismerésére kényiseriiendö, ezeket a nyilvánosság elé ssánje. A< közvetítés dicsősége s sserkesztöségekre hárítlatik. As alolaó rovat, mely akkortájban t ed vágyamat legjobban tattá lebilincselve, rendesen hasonló módon örökített meg: •Delerederé: Őszről, hulló lombról, sárguló mezőről, hervadó virágról, gyöngyöző földpáráról, fonnyadó szivekről, öszftlö hajrát ssAó versek, mar rizsmsszámra hevernek telt papírkosarunk gyomrában; valóban, zs varban vagyunk sa ön vernének méltó fethassaáiáaa iránt, áinyemásra ép saséggel elkelaaflea. Mérni figyelmet eaak azon rése érdemet, ahol a fakmló szerelmet, as eljeey-_sést, as egybekelést és s házaséletet ao$y évsiakksi aWegwlaáfle. A gondolathoz azon hsa Ügyes tol k kell ásL« As as irigy sserkesstöség — igy gpa-dolkcdism — semmi esetre sem akarj* elismerni hogy engem a mftzse homlokon esokofc D safirtt fordulnom a mássátél. De veismlat ön drága aagysám, ekképra a llassa arm boceátia meg s büilenséget. jisesnmask s további kegyeimet histoattandó, hánaaségemet s ssrrkesmőeéggsl fedeztem. Ha hfillen lenek hmoád oh múzsái — mondám psthosszal — okold ezért as illető szerkesztőt Azóta nem verseltem. A búcsú nem lehett a mnzsahölgy ínyére, mert homlokom még mindig degusztál neki. Talán a hangszerben és nem bennem \| rejlett a hiba. rendítsünk más húrokat. Nem-e lenne helyes a hulló lombot vizeza-rándúli kirándulókkal, a gyöngyöző ködcsep-peket a szalon otthonos derültségével, a sárguló mezőt az apró irigykedéasel, a hervadó virágot a felüdült szépekkel felcserélni? Fonnyadó ssivek, őszülő haj no azok már felcserélhetlenek. Az évszakokról írni t mi könnyebb annál ? Annyiszor megértem váltakozásaikat,-bogy önkényielen&l is les\'em el sajátságaikból valamit. írjon az ember, mikor a szobájába nyíló mellékszobában nyitott ajtó mellett különféle sonáták hamis akkordjaival delektalják... Akkord, zongora, klaviatúra... Heurekal \\ Tekintsük az évasakokat s klaviatúra magsalatáról. Ax évszakok klavituráiáa a tavasz éa öaz á legtökéletesebb félhangok. A tél g, a taváss gisz, a nyár % az ősz fisz. Meg vagytok bossúlva hamis akkordoki mégis van\'tehát a világ rendjében erkölcsi igazságszolgáltatás, Oh mennyim könnyű a tál előnyeiért annak hátrányait elfeledni I Nsponkénttslál-koshatoyk kedves ismerőseinkkel vagy eme vngy eme Vendégszerető család szalonjában, ahol as egyik legmaáasahhré^hecsOli a potya csemegéket, a másik, hogy ösasegytytött adomáit értékesítheti, s harnfcdik ée a többi, hoey amgát ebben vagy aaiabhan kellemes oldalról matathatja. Nekem pedig ez okos végtelen gyönyört, hogy egy pár szemmel ssemtöl-ssemben állhatok, kiolvasván belőlük s ssennyei boldogságoi, melyet szók zalékos községi pótlék nyomasstó voltát, osak annak a közóhajnak adunk, kifejezést vajha sikerülne a város ügyeit intézőknek olyan módot találniok, melynek segítségével e nagy terhet mega-psssthstnák. Mert, hogy a kiadások csökken-nének, arra csakugyan nincsen kilátás. A kiadási rovat legjelentékenyebb tételei b ezt nem sajnálkozva említjük, — azok, melyek a közművelő dési osélokra való kiadásokat tartal-maasák; tisztán iskolai osélokra erre as évre 68419 frt 22 kr. van előirányozva Ezekhes járul a "kisded ne velő egyesületnek nyújtandó segély 607 frt 29 kr., az egyházbeliek kiadási tétele 3004 frt, az állandó sainházalap részére évei.kint félretett 1000 frt stb, úgyhogy legalább is kijön a kerek 00000 irt; ezzel szemben as Iskolai bevétel 28786 frttal van előirányozva; — majdnem 40000 frt tehát a tiszta áldosat, melyet Nagykanizsa városa egy évben a közművelődésnek hoz. Erre a nagy összegre méltán lehet büszke a város Lakosságunk számarányát tekintve^ kevés városa lehet az országnak, mely kultuláris csélra ennyit áldozik, fis ha meg valóéul a kanizsai felső leánytanoda essméje, a kiadási többlet még egy pár eser forinttal ssaporodik; — as áldosat még nagyobb lesz Erre as áldozatra büaske tehát a polgárság, de mégis osak igen nagyon megérzi, hogy — áldosat fis ha kimerül ée ha nem birja tovább, akkor káibavész sok, amit eddig vívmánynak tekintett. Nem szabad tehát, est a kimerülést forcirdzni. Talán - ha nem hoa zák is be as általános helypénst — lelhetnek egyéb módokat is, jóakarattal és buzgósággal bizonyára fognak lelni oly módokat, melyekkel as ál- nyújtani képesek — volnának. Ezen szempár sugaráról énekli a költő: „E ssép aofár minden tésy kGsponti fénye. Benne fellángol s dolgok belsD lénye h\'^ját világukká len ss 8sn mindenség, Éa kadves hasává n nagy végtelenség " Legyen kik.i a aaját (a^onja szerint boldog, ne rójjuk fel neki kedvtelését, respektáljuk gyengeségét, mint a társaságmozaik egy hézagpótló kellékét., A ssison szárnyai alatt társasággá alakulunk és élvezzük a polgárisul! társads-lom e kedves intézményét. Itt egy élet-vidor, ezüst hangú kaczsgás, amott egy pajzán élez, egy finom vonatkoztatás, egy gyengéd figyelmestelés, egy diskrét kézazo riiáH, egy komoly definitio, egy ártatlan ptknntérín, egy eliamerő mosoly, egy ismeretterjesztő beszályke, egy érdekes helyt hir, zene, ének, táncz és egyéb nippee-jei a szórakozásnak, melyek a társas Aaüejövete-leket oly kimondhatlaoúl vnasóyá alakitják. Ha egy kié pletyka b becsempésztetik a >mQsorosstbs« azt roaz néven ki venné? azokért, akik a pletykát tendazerint szövik és fonják, szívesen tűrjük magát a pletykát is. Vajon Miezi kisasszony oresáinak rózsái valódiak-e avagy\' as ars kozmetika remekei? (A kérdés kétségtelenül fontos de fordulhat elö fontoeabb ia.) Nem lehet felette napi rendre térni. A víznél csak az emberi kedély hozható könnyebben mozgáaba, mi sem természetesebb tehát, hogy as egéss társaság magáévá tette az fljgyet, A legmesszebb ügy is tállal védőkre, egy szép hölgyet pedig kötelesség védeni. A vádlók a hivatalból üldözők sssrepét játszák. A társaság egéss abo-je asint vall. Liberális és eon-esrvsliv párttá alakúi. Tftbbeég vagy kjeebb* ség, gyöselem vagy hakás, diadal vagy kndares, de nyíltságán nem enged csorbát. Dehogy as egass társaság, hát akik a neutraliták szinlelik? Ezek voltaképen eaját véleáiénynyel vagy véleményük bátorságává nem bírnak. Ezek a társaság hermsphroditái Oe talán az efféle hermaphrodiáka említeni sem kellett volna, bías ők nem egyedül s társsság és a ssison specziáHtá-saij találkozunk velők minden téren, bármelyik szakában az évnek. •Ha ama bisonyos rózsák tekintetében eltértek is nézeteink* — ily ssavakkal iparkodik Ilka kisaassony a társalgásnak más irányt adni — >a francsia nyelv s^átságát mindsunyian megengedik, hogy külonöanek találjam. Hogy is ne, mikor Dengremonl-nak írják és Dengremó-nek olvassák, < »Különös-nekjelég különös* — mondja egy máaik fülbe mászó hang — »részemről azonban különösebbnek tartom az angol nyelv aajátságát, mert sz már csakugyan borzasztó, mikor Windbzm helyett Ujndem-t kell mondani.\' •Csekély fogalmatok van kedveaeim a különlegességekről — kezdi egy harmadik, —> •az általatok említett nyelvek saiátságai gram-matikáilag vannak azabályozvaEn ismerek egy idiómát—tessék nekem ennek szabályára kulcsot mondani FI. Gebén Bie mir eioe Virginia, aber eine gute, az emiitett idioma ekkép mondja: Gen se mer e verdzsine adar e gfito — >Édesem—- mondja egy negyedik — a te idiomád szabálya a szabálytalanság * Tél és tavasa — mioö ellentét I honnan tehát egynémely jelenség rokonsága, ha nem a végletek -találkozásából. A tavaszi viruló természetbe belevegyül a viasszá jövő föcakehad csicsergő danája, a téli szunnyadó természetét pedig élénkíti a bevonuló fülemile danoló csiesfrgése. Ha vétenék ellened asavaimmal, akkor bocsáss meg, oh Walter Gusztáv! A falemilékkel még koránt ánee kimerítve a sora ama vándor állatoknak, melyekből nekünk már as elmúlt öazisaisönis annyit juttatott As oroszlánokat pl. nem lehet semmiért sem ignorálnunk, mert azok éocntot kieebbitík, anélkül. bogy aa eredményt csökkenImik. á haladás első sorban pénzbe kerül, — eet tudjuk; — de épn e pku előtárom tétében kell hogy nyilvánuljon u a bfllonoség é§ ügTMiét, melyet a polgárság ásóktól Tár, kikre a város ügyeit buta. A terhek folytonos emelése — es igei, hogy e legegyaserübb mód ée legkevesebb fejtőréebe kerül, — de es e kérdés: bújuk e tovább? A feleletet, ugyhiaaaük, mindenki - ém. Nyilvános könyvtárak Nagykanisss jan. 16. f f. L Egy igen tisztelt barátom e lepnek mégelösö két számáhán behatóbb módon értekesett irodalmi viszonyainkról, agy mint eseknek tényleges képe es ej év eleiéve! m&telkosotf Jobban mondva, visszapillantás volt as, rövid összegezése es simult eszlen-% irodalmi jelenségeinek. Ebből as öeszege-zésböl is látta mindenki, aki eddig talán nem tudta volna, mily kevéssé nembetö fényesnek a mi gyorsan, sót rohamosan fejlődő, terjedő irodaimunltielyzete. Nem azért, mintha ai irodalom terén nem volna elég produczeniünk -« talán még nagyobb bej lenne magára es irodalomra nézve, hanem mert aránytalanul kevés nálunk as irodalmi konzumén; a magyar olvasó közönség számra nézve meg igen igen fejletlen; a megirott munkának igen bejoeen akad kiadója, mert be kinyomatják, bizony aránylag vgjmi kevesen olvassák és még sokkal kevesebben vessik meg. Csek egyes, — vagy kiváló, vagy kiváltságos — iróink vannak abban a kelleme* hely* zetben, hogy munkájuknak van kiadójuk; — a többi aem ir, mert nincs kinek. Pedig volna. Mellőzve minden theore-tikns bizonyitgetást, csak azt a lényt említ j&k íej, hogy egyedül e fővárosban naponkint — minimális számítás szerint — hetvenezer példányban jelenik meg magyar napilap; mindegyikre állag csak három olvasót számitvs; as ót millió magyar ember között kétszázezernél több ason az értelmi fokon áll, hogy napilapot olvas, — már pedig a napilapok olvasó közönsége bátran lehetne egyszersmind könyvolvasó is. De nem as. A magyar összes irodalomban soha olyan könyv, vagy egyébb irodalmi munka annyi példányban meg nem jelent, hogy es a szám ekkora közönségnek megfeleli volna. Ha valami magysr m unkából hatezer példányt nyomnak, ez esemény, mely izgatottságban tartja as egész irodalmi világot és ha abból a hatezer példányból négyeser elfogy, ekkor elöjönnek ások a btsonyos legöregebb emberek, akik mindjárt megesküsinek rá, bogy ők ilyenre nem emlékesnek. Igaz, hogy az újságoknak, a napilapoknak oly nagymértékben veié elterjedettsége sem régi keletű dolog. Egy rövid éviizeddel ezelőtt félennyi újságol sem olvastak nálunk, ktváh magyart nem, — de igas as is, hogy as qságolvasás terjedésévél épen nem tudott lépést tartani as irodalom egyéb ágaival való megismerkedésnek vágyé és gyakorlása. A magysr könyvpiaca viszonyai — minek ssépiteni a dolgot — magokban véve igasán szomorúak, a külmidéihez képest pedig igen nagyon kicsinyes, primitív alakban tűntethetik (el est a mi oly elösseretettel még e lapok ejdonsági rovatából is félénk ordítottak éress* bsngjukkal, mely e főtéri lakosok ugyancsak edzett füle dobját nem csekély próbára teheti. No meg a lovakról honfiai bűn volna megfeledkezni, még távozások otán is. Magunkat egyenesen. megkárosítanánk, meg nélktUök hol vennénk eme tófejeket, melyekkel e tél beköszöntése az erről szóló jelen csevegést megelőzte? Itt a báli idény, sorozzák e fiatalságot a deficitért szavatoló bizottságokba. As saséntaló comissió zavarban a kontingens boseolgá Itatása iránt, szerb- bolgár mintára a harmadik koroestálynuket is beuóiil-ják. As eversló az efléie lisstség iránt me-gától értetőd. Esnek esoeben a kellemetlenségeket kiegyenlítő bizoitsági fiiésék Is Ssükségss persze, hegy legyen egy olyfce mnnifioens-Maottságí téglán, mint e át fiskális bar-, teák, kinek jó bem, finom sűtsménys, klll-aft szivsrja nagyon jötékoevea lendített e lanácskosásoa, és kinek BaOagija lehetőst-tette rendesendő mnlatságnekm e megtelelő snmmsfoturtt fciiftafÉsiai és skiors liisilsaiigsl hengostatott szellemi knltnránket. Nem a sseppaa-, hanem a köoyv\'o-gyasstás képezi ma már a caiviiisáeséó fokmérőjét, minden rend- és á!lábeli embert a művelődé kötelességei odautaaitják, bogy a foglalkozása által be nem töltött időnek egy résaét ismerteinek gyarapítására, szellemi lát körének kitágítására, Ízlésének finomítására, — szóval olvasásra fordítsa. Olyan szigora követelménye ez e műveltségnek, mint akár. a mosdás. A fokmérő tehát nálunk igen alacsony fokon áll s ha es idegen bíráló itt tisztáit esek ez után indulna, nagyon b oem hízelgő véleményt mondana Magyarorazág szellemi miveltségérfll. A vélemény nem lenne igazságos, mert oem lenne alapos. Mi kivételes helyzetben vegyünk. Nekünk egyszerre támadt könyv-irodalomnak, annéikfil, hogy kösönség is egyszerre tudott volna támadni Nem s czí-vilizáczíó iránt való kisebb szerelel, hassa az idő rövidségs az ok. Magyarország msgysr olvasó közönsége —• mint minden közönség — csak nehezen lod leszokni egy régi szokásról ée még nehezebben tud felvenni aj szokást. A régi szokás volt: oem venni és nem olvasni könyvet, mert hiszen nem igen veit könyv — gg uj szokásra pedig, — könyvet olvasni és venni — erre oaak Issssn és bajosan szokik a közönség. Es e tekintet ben röppent négy, sőt veszedelmes kookurrencziát képez ez irodalom valamennyi többi ágára a napisajtó olyanná fejlődése, emilyen es most. A napi sajtónak — irodalau tekintetben — határozottan encziklopaediaztikua iránya van. Helyettesíteni akar mindent. A napi sajtó — e feladatának tulajdon képi keretébe tartozókon, a nap eseményeinek feljegyséeén, kivül — folyton egész tárházé akar lenni az irodalom legkülönfélébb termékeinek A legelaö szép-irók szépirodalmi müvei ma már agyesólván kizárólag az ujaágok tárrza hasábjai ben látnak először napvilágot; ugyané helyen kerül fejtegetésre, előadásra — annál kellemesebb, mert könnyen megérthető, népszerű formában, vonzó irályiyal — szezskt tudománynak épen felszínen levő, bármily kérdése; a politika, társedslom, közgssdaság, irodalom, mfivészet jelenségei kaleidoaskopikus változatossággal vezeitelnek mindennap az olvasó szemei elé; ezeknek fejtegetése, bírálásé, az agynevezett közvéleménycsinálás, sok irodalmi erőt emészt, de sok hasábot is tölt és az njsághoz már teljesen hozzászokott olvasónak sok idejel veszi igénybe. Ezen-kivfil is — a fentebbiekből követkesőleg — ez újságok már szinte állandó reklámfrázisuk gyanánt szeretik hirdetni ezt, ez ösa-szes irodalomra mindenesetig veszélyes, állítást : »Lapunk feleslegeasé tesz mioden egyéb olvasmányt.....• Ezt perese igen szíveven hiszi el neki e jámbor lörzselőfizető, kinek miveilségi lelkiismeretére (sit venia vérbő) egyrészről nagyon megnyngtatólag hat az a biztatás, hogy lepjáo kivül akár egyebet se olvasson, — így is megkapja teljes mértékben ast a szellemi táplálékot, amelyre neki, mint mü-veit embernek szüksége ven (megjegyzem még, hogy minden nspilap előfizető eo ipeo mivelt embernek tartja magát), — másrészről pedig igen jóleső lodst az, hogy az egéas irodalompártolás, a miveltaégi igények teljes kielégítése melleti. — nem kerül többe évi 14-20 írtnál, mert csak ennyi a napilap előfizetéai ára. &* csakugyan számta lan • művelt* ember van olyan, aki már assel as ö évi csekély összegével ée ennek árán saersett felületes ismereteivel is igen négyre van; de még están még több ven olyan, aki a lapot is agy olvassa, bogy nem fisét rá elő— t kávéházban, klobban stbM ahol azután a fekete kávé árábe ée e tsgsági dijbá beletudja ar irodalompártolás költségét/is. Igen távol vagyunk még attól as állapottól, hogy Magyarországon is — miot a mfi veit oyugst többi orsságában — minden házban előtörd aló bútordarab legyen a könyvszekrény, igen távol vagynnk attól, hogy es irodalmi csélokra való kiadás a háztartási költségvetésben állandó tételként fignrál-jon: — igeo távol vagynnk ettél, hogy sgéilsnl miveltáégünk fokmérője, olyan níyéra emelkedjek, hogy e misit se kelljen aaégyeakesnünk ások slfitt, kiknek egyéb kai taráiét oly gyöm lépéssel iparkodunk E sorok i\|isns<ggsl asm akarnak ] szemrehányásul szolgálni e napisajtónak, hogy (eledele keretén taker)«mkedve, káros \| beiolyáesel van as Irodalom többi ágaira, i Csak konstatálni kívántok ezt e jelenséget, \| ssely sslntén egyik oka a magyar könyv- i piaoa seomorn viszonyainak. Sajtónk fejlett* ségéra igen bümkék lehetünk és he majd síkertfond e köiönségst meggyőzni orrét, begy ez magában véve migasm elég, be majd sikerül e magyar közönséget a köny vek olvasására éa megvételére rássok-lelni,— as a napi sajtónak nem less kárán/ es ekkor is pótolbettea szükséget fog képesni. Hogy e rás sok tatái mikép történjék, annak egyelőn esek egy csébzerü, mert vínsooy sínknek megfelelő, módját ismerjük : Nyilvános könyvtárakra, I állami és egyéb közköltségén létesitettmyil- vánoe könytárakrs vén müksége a magysr \| ! közönségnek. Ingyen olvsswány, válogatott tartalma iogyenolvesmány, kell egyelőn e \| mi közönségünknek, bogy ea olvasáshoz \| I hozzászokjék. Ha már hozzászokott, akkor I nem sejnálje e pénzt aem, hogy kényelme-•ebben ée állandóan megszerezze e maga azámára est, ami ekkor már valódi szükségletét képezi, f A fővárosnak sincsenek olyan nyOvá- ! nos könyvtárai, melyek es általunk említett ! cséloknak megtelelnének, a vidéknek sseg •emilyen nyilvános könyvtáréi .nincsenek, j Pedig létesíiésök aránylag nem nagy költ-[ ftéggel járna és — nem forintokban ée ga- \| I raaokben ugyan — de szellemileg busásan \| meghoznák e költség kamatéit. As ingyen olvasmány iránt logékooy s kösönség, es rá tudná ssoktatni. Német-, i Franczia-, Angolorsságbao a könyvpiaca ! állapota öaazehasonlithatlanol jobb a miénknél a ott majd minden kiaebb váróénak ia i ven nyilvánoe könyvtára. A konsekvenczie világo. Létesítsünk mi ia nyilvánoa könyvtárakat t Emlékezzünk régiikril/) (Családtörténelmi reflexió) Irte: MAKAY DEZSŐ. VH — W^nI kfteliéey. — Palini lnkey Jánoa fiai iámét két ágn oasták a családot és pedig Gáspár az iháros-berényi, Bold is sár a palini ágat alkotván. — Utóbbi ssersé meg Oroastooyt is (Nagy lv. Pótkötet) A palini lnkey ceslád a XVIL század második fele óla folylon jelentő tényező 1 s előkelő ezerepet vivő család Zalában; — nemkülönben ez volt már a Loránth név viselése idejében más megyékben is; - így az ország legelőkelőbb s régi kiváló oselád jei közül kiszemeli pozsonyi ke merni te-náceoaok névsorábanemUii tel Bel Mátyáa a Loránth de Inke családot is. - (Not. nov. Hang. I. 456—462 L) Zelamegvéböl országgyűlési kövelek voltek a 18. őre jelen esásadben a családból: lnkey Ferencs 1705-ben; — I. János 1 1714-16-ben, ugyanő 1711-161 évek Árán át Zala éa 9omogy megyék alispánja, 1722— 23-ban ugyancsak salai követ — I. Ferencs, ea. k kamarás, követ l8ll—12 ben. - 1. Ádám 1861 ben. - lnkey Lássló pedig e jelen orasággyüléseo képviseli a nagykanizsai kerületet—A családnak Somogy- \| Pozsony s más megyékben, ugy Horválor-azágbeni szenplésél e helyütt nem lehet felsdatom érinteni. — Végül nem sárkóeha- \| tom el abbeli csodálkozáaomnak kifejezésre juttatásától, bogy ezeo előkelő s folyton a legjobb nevü családokba hásaeodott nemzet- i eégnek megfelelően Össseállitott nemzékrendi táblázatát sem stemmatbognflai nyomatott müveinkben, aem példáal a magyar nem seti museumban őrzött számos genealógiai gyűjteményes kéziratokban megtalálnom aeo I ros kutatás után sem sikerölt — Azonben bár nem leljeeen — mégis okleveléé alapon — ömseáHitottamaala maid- ennek hélyén és idején felhssináisnéom. A III.csoportbelissámosabb családok közül moet még vagy két oly caaládot érintek meg teljes rövidséggel, metyekronérre azok régiségét Illetőleg es adatok talán kevéabbé ismerlek a negy kösönség elölt; — ilyenek p. o. sCzigánéss Böröndy család. Így e Bőröndy család fböröndi) zalamegyei Börönd helység után viseli elő-nevét is. - 1 Ferdinánd király 1687 évben (Detum Strígontí feris seonnds prox: aote testűm netivílatis Dni) zalsmegyei B á t h k s kösségbeli birtokait a hűtlenségbe eseU Ráthksy Ferencz ée lürislótnek nemes Börendí Péternek adomáayflsss (liber Regiu* I. 61 L ons. levlár. Dobátiók). lí>ŐJ-ban nyert e család birtokéin áj királyi adományt. — Zalamegye alispánt ssékében %m \') Láai * JUta\' aalt évi IMI «a 18M4U 14^7-bea egy Bsrendí Pál Üt — A cselei jelenleg Is A Zeláben s bértntos több he- W . \' :. • A Csigás eaalád.(Kerteseiepior-foldO\' A mohácsi véns előtti időkben Szábolcs megyében Uktyek légi^évbeo Csigán űrét (tod. dint. ComünmKárolyi U. tt oki,).-A család már mint nemés, Zalamsgyében I Ferdinánd Iftr.-töt. kin adományt és pedig 1M8 étben (Delem Strlgonii forte eexts prox. post fest, ekenmelstonls Dni.) nemes aehcseí Cstgán Fsnocz királyi adomány-bea nyeri Zalay Jfcao* hűtlensége czíméo ennek \' zalamegyei Zágorhyda kösségbeli birtokait. (Láb. Heg. L 71 L; ons. levtár. Donátiak), A Czigán ok kösftl többen viseltek s 17 ik századtól fogva Zalában megyei hivatalt. A család jelenleg kél Zalában s birtokos itt több községben Az eddig előedottek etán is már mt-•ea hiszem, bogy oem szükséges e 1 olvasót szoa állításomnak bővebb btzooyiigetá-sával untatnom, miszerint Zalamegyében nem szűkölködünk es Üt élő \'és amíg birtokos régi családokban.\' Ason egy-két család esonbnn, mslyst mindegyik csoportból e jelen közlemény len és megengedhető korlátéi között szí-eerü rövidséggel felsoroltam, még korántsem meríti ki Zalamegye régi eeeiá-dait. — Vannak mindegyik csoportba sorolható sok családáink még. Ilyenek e többek közt: A Bessonyey család (galaathei). Ez már az Árpád királyok korszakában i* elsőrangú nemes eaalád volt, melyből több oraságnagy s főispán emelte e eaalád tekintélyét Zalamegyében a család százados birtokos mai napig. A Chernel család (chernoihási), már a XII század óta áll nemesi rangon. Zeláben e XV. századtól fogva folyton birtokos s jelenleg is Sümegb-Rendeken. A Hertelendy család (vindornya-laki éa berteiendí), már a XT azázad óta Zalamegye ősi adományos családja, bot máig is él s birtokos több helyen mint L-Tomej, Vindornyalek atb, A Petrich család.ösePetricblAaxlő mint már nemes 1687. évben I Ferdinándtól (Dátum Viennae in festő Epiphaniaram) kap nemeeaég megeröilét s ezímares lévaiét . Zelábsn asásedos birtokos meig is még Kacaorlakon. Búslakon, BörzÖnczén atb* helyen. A Tbnaay eaalád (nicakei éa monostori) XV ssásnd óin nemesi rangon áiló a birtokos család Zeláben is ősi adományos birtokos s bér mai napig. A Tbsbs család(KsllvézfelvQXVsm-sadban szár salai birtokos család. Meig is él s birtokos is. A Zsrks család (lukafalvi) A li-ik század végtizedétől fogra oemesi rangon álló vasmegyei eredetű eaalád. Zalában már száaadoa birtokos stb. Ezen, úgy a jelen közlemény csoportjaiban ssigornan csakis zalamegyei szempontból s mintegy dióbéjben tárgyalt, családokat bővebb s részlet esebb ismertetés tárgyává teendem készülőben levő eaalád tani munkámban, melyben Magyaronság meig élö s virágsó régi családjait állitom össze eddigelé részben nem ismert, részben pedig nem ismertetett okleveles adatok e források alapján. Eme egyes ember erejét cssknem meghaladó fáradságos munkámnál — bizony nem valamely anyagi haszon kilátása — mely nálunk s főleg ily munkánál cssk hiu ábránd lenne — hanem a történetírás s a régiek iránti kiváló előszerel elem nyujl erői ée kitartást. Zslsmegyét illetőleg egyszerűen csak snnyit cooststálok, bogy míg munkám némi segiiségeül es ország legtávolibb részéből is jönek egyes családoktói tömegesen eaedatok. — sőt elvétve egéaz leveles ládák is, -r- addig Zalamegyéből e mai napig nem kaptam még egyetlen adatot, vagy cak egy sornyi irast is — senkitől. Végül még csek egy pár ssót! A jelen igénytelen közlemény — jól tudom — számot ugy sem tarthatott arra, hogy 111 nálunk érdeket keltsen, avagy erek igen olvastassák is. Ismerem a határtalan köaönyt a hogy ágy BMmdjam letbargiát, mely minden el\'en, ml es anvagiaágoe leiül ált, mintegy megostromolhatlsrál gátol emelkedik; ámde én mégis oly igeo naiv tudok lenni ée bátnn küzdők kitűzött csélotn mellett : ebesei történetírást sa^gked vehetni n régmúlt lé őt dicső és tisateletre méltó elekjeinek ismertetését áikereeitenitf E czélom elérhetésére negy bátormág kitartás s nem kis munkásság kívántatik; én aaon-ban Zrínyi e költővel ast tartom: •Bátor azüve) asokot sserenche játseni, De bátor ö néki nem ssokot engedni, Valamint kormányos babbei tusakodni Tud, ^y kall bátor ssüvaek evei kűezködni.« Így tehát erűa e hitem is, hogy sse-gyénkben még elkövetkesik eme idő, midőn élénkebb érdeklődéssel fogjuk elmondani. •Emiékenünk vágiekröL I V Tollheggyel. Meikezdődöu t báli saison. Ilár egy (tara-) élit bál le is zl#tt e Siinu per-keitjéa. A tornászok béna. Nagyon szépen sikerült. Pompán jókedv uralkodott a ténye-eeo kivilágiiott teremben. Mindazonáltal X. ur (kifogástalan kalho-likue) a aaünóráben egy eaál égő viaazgyu-fával járt-kelt a báli publikum közt, padig aa egyezer as étterem is kellőleg ki volt világítva. Kérdezte ia valaki e furcsa magaviselet okát. > X. ur ekkép adott felvilágosítást: Í — Magamhoz hasonlót keresek Mondják, bogy nem talált. • Egypár báli vendég csak délfelé ment haza, Hihetőleg a báli éjasakáo dühöngött hófúvás volt nz oka. Befútta a hazavezető át jókat A messze földről jött báli vendégeket asután még négy napig rekesstette itt a hó. Ili egyebet tehettek azután, mint hogy négy napig tánczoltak és mulattak. Kaniaaán ezt is lehet Ninca nekünk rosskedvünk, csak as adó-szekntor előtt • Bezzeg láttam a hófúvásos idő alatt olyan kétségbeesett, savanyú aiasot, melyről ha sgész biztosan nem tudtam volna, hogy S ó 1 y m o i i Eleké, a népszínház jókedvű komikusáé, egyebet sem gondolhattam volna, mint hogy ez az arcz egy balálra keseredett öngyilkosjelöltnek képezi tulsjdonát. Ámbár — ugy szinpadon kívül — nem hiába mondja ö, hogy malörfts ember. Most Pécseit volt vendégszerepelni Onnsn, bogy előbb érjen haza Pestre, hol nagy türelmetlenséggel várták, Knnissának kgrüli. Ideért héttőn reggel s itt ti felsége s hó nevében tudtára adták, hogy nem mehet tovább. Itt rekedt hétfő reggeltől péntekig, Miután nem volt hivatalos báli vendég, nem is vitték táncsbs, muriba. Egéss nap egyebet sem tett, mint hogy táviratokat adott lei a következő lakonikusan stereotyp tartalommal : •Népszínház, Budapest. Jerlek havat söpörni, különben itt msradok tavaszig.* y Sr miután sem Ewa, sem Blsbáné nem jöttek havat söpörni, Solymosi egész rezignált keserűséggel készült Kanizsán bevárni a tavaszt. As arcza olyan fanyar lett bele, tyúnt egy vndkörte. S olyan volt a kedve, mintha est ia e^fuita volna a hó. fin nem is értettem, hogy lehet ennyire hasa vágyódni. Ennek az embernek talán ollhőn nincs is — hitelezője. S ezt én igen restejném, ha Sólymoei volnék. . • Egyszer mégis csak felengedett a rósz kedve, ámbár akkor még nem volt kilátáea, hogy elmebet tőlünk. Egy fé! napot töltött kedves, jó helyen igen szeretetreméltó emberek körében. Remélem, Sojymosiné nem olvaasa a Zalái, s igy megírom szt is, hogy a jeles művészre igen nagy benyomást tett két szép szem is, mely nagy nyájesaággal sugárzott a váratlan s annál kedvesebb vendég le!é. Itt aztán megint Sólymoei lett Sólymo-siból. Vacsora után sorba elénekelte valamennyi kupiéját Nem volt ugynn zongora -kiséret — es s család van annyira kedves, hogy nines zongorája — de azért nagy élvezet volt az, mely eltartott jóval éjfél utánig. \' , K pár sor vigye meg neki utólagosan ia azok háláját, kiknek est as élvezetet sse rest a. e Mikor ezeket a sorokat írom — pénteken délelőtt — még nem jött u ság. Vasár-náp délután óta nem láttsm nyomtatott betflt. Történhetett azóta odakünn »bármi<-republikánássá lehett Bismarck, Stáresevics hívei felrobbanthatták a zágrábi fogházat, bel atyjuk és spostoluk »ülve« káromkodik, — a magyar képviaelöházban Tisza Kálmánt dicsőítő beszédei tarthatott Csanády Sándor bátyápk, — valami bankeUen brudersaftot ihatott letócsy Wahrmannal, ssóta megnyílnál ott a Paoama-csa\'oroa is és nem lehe-tellen az sem, hogy a görög hadsereg már efloglella Konstantinápolyt, - i ni hó-idyllünk csendjébe nem jutott semmi iz-gsió hír. As emberek olysn nyugodtak, derültek, a kávéházakben, knazinókban olyan csendes jókedvüséggei (oly a kalábriász és tarokk, nincsen szórakozottság, ninoseaek bevés debátfok, senki sem politizál, méH nfffl tndja ? jelenleg* milyen a világ állása. te msgsm is erek most jövök rá, miért vsajok néhány nap%öts olyan jeles han-gvathaa: Vesárnap óta nem olvastam újságot. Lapslss. Ztlícíélék. — léAiVéMk Szokatlan mérvű háflSvások lepték meg vároeaukat a mull hét vifáe és tartottak e bét elején három aa-fstyiemees Melt péniskea és saombe-lea még nagy mértékben esett g hó. Ssosa- batoo estefélé fergeteg tlamdt, mely s földet kontó ée as u\|ból hulló hóval ugysnosak járta a boszorkánytáncsot, befútta az utakat és már vesárnap reggelre nagy aksdályul siolgált a közlekedésnek, (s a rósz idő folyton tartott a keddről szerdára forduló é\|iza-káig. A szél vihar egyre dühöngött éa közbe, kevés szünettel, esett a hó. A fergeteg néhol ölnyi magasra hordta össze s hótöme-geket, még az ulczákon a gyalogközlekedés ia caak nagy ügygyel-bajjel járt. A kocsik úgyszólván teljeeen eltűntek az utczákról, helyökel elfoglalták a vígan csilingelő ssánok, de még etek is bájosan tudtak előre hatolni ns eléjök tornyosuló hótömegekben. A világtól, de még st legszomsiédabb környezettől is, e napokon át teljesen el voltunk. zárva. A legnagyobb savarnak, Öt valóságos panik-nak, volt előidézője a vasúti forgalomnak és közlekedésnek teljes szünetelése. Vasárnáp délutántól kedd délutánig egy vonat sem közlekedett a helybeli állomáson. Hétfőn és kedden, ugyssinlén szerdán reggel elms-radt a pesti posta s a nagyvilágban történő hirekről a legkisebb tudomás nélkül maradtunk. Oe péntek eetig is csak a Mjiki postát kaptuk, Bécsen ál. Levél nem jött és nem meni ex idő alatt. Szóval: asiget, de megközelilhetlen s/iget, voltunk a hóóczeáuban. És est a Robinson-életet velünk együtt élvezte ax a számos idegen, kit a/hó itt rekeszlelt Kanissán. A szombati tornászbálra érkezett vendégek, kik vaaámep reggelig tánczollsk, a mulatságot három napig is folytathatták vonn; élvezték is ennyi ideig a kanizsaiak vendégszeretetét. Atutaztukban egypár nspra ftt rekedtek a többi köst P a x y honvédtábornok, B a n c s 1 s r i törzskari ezredes, \| továbbá S ó I y m o s i Elek, a budapesti , népszínház elsőrangú kómikuss, kit Pécsről jövet marasztott itt a hó és ski nagy sze-, rencséjének tekinthette, bogy tavalyi vendég-j szereplése ♦ alatt ismerősöket és jóbarátokat szerzett magának Kanizsán, különben agyon-I úhhatia voloa magát ebben a mi szigorúan •zártkörű városunkban. — Nem hagyhat-\| juk egyúttal megemlítés nélkül azt a ren-\| detlenséget melyet ezekben a napokban a hóeltakaritás körül tspssztaltunk. Ebben a tekintetben néhány {helyen valósággsl ázsiai állapotok uralkodtál). A rendőrség, melyet e tárgyban meginlerpelláltunk, azt válaszolta, bogy keze meg vsn kötve, mert nem létezik szabályrendelet, mely a háztulajdonosokat arra kötelezné, hogy házaik előtt a havet jókor, vagy bármikor is, eltakarítsák. Hs ugy tetszik, olt hagyhatják a havat\' ítéletnapig is, hs ugyan addig a jóságos nap meg nem könyörül és fel nem ol vaaztja. A háztulajdonosoknak különben a hó el nem takarítására nézve a legjelesebb példával szolgált maga a város. As ulczai átkelőkön és torkolatoknál, tehát ahol nincsenek nagylelkű háztulajdonosok, ott leg-nsgyobb volt a hó...., — Hogyan vadáaanak Bssinl-ábait. Szerajeyóból —légy kellemes vsdáss ajándék, két erdei szalonks, kíséretében — érdekes rporltudóaifást küldött lapunk felelőe szerkesztőjének, Varga Lajos nrnak, egy Kanizsáról Szarajevóba leiepedett derék polgártársunk, Neusiedler Károly ur,. ki ittbon Js közkedveltségnek örvendett s a bosnyák fövárosbsn, mint zzálló tulajdonos, igen kedvező vagyoni állásra tett szert. Az érdekea levél a következőleg irja le a boszniai vadászatot: Szarajevótól négy órányi kocsiul után, Herczegovina felé, többször előfordul, hogy a jelen évszakban ia igen zzép eredménnyel vadáashatni szalonkákra. Hs hirtelen nagy havazások történnek, skkor a szalonkák a magas begyekről lejönnek a meleg forrásokhoz, mert ott eny-be, Isngyos időjárás vsn. Temérdek ilyenkor ott a mocsári vzslonka s kitűnő eredménynyel foly a vadáazat. Szerajevói földink tár-aaságában a minap egy török vadáss volt, mint vezető; ez roppantul csodálkozott, a többi milyen ügyesen lődöz erre az apró vadra, merf a török spotismanek nem foglalkoznak Ály apróságokkal, kivált repülő vadra foem lönel, csak ülőre éa futóra; apróbb sőréiét nem is visznek msgukkal; felette elbámult tehát es emberségee müzül-mán, mikor Neusiedlér ur egy vadáazat alkalmával 38 drb. mocsári és 13 erdei ssslonkát lőit. Augusztusban zergét íz lőtt Neusiedler ur. As igaz, hogy ez a vsdászst kissé fárasztó volt Hat óra hosszat lóháton szt^én két óráig gyalog kel\'ett megmászni egy örököe hóval borított, 6H00 láb magas hegyet. Ott jföhn a szándékokban rehgeteq sokasága van a sergéknek. Októberben egy 62 kile vályú kis medvét lőtt nevezett honfitársunk Ugyanakkor egy lörbk vsdáss meg-se berHeit egy vén medvét, melyet csak barna adnepra (aléltak meg, még élve s ékkor agyonverték. As állat t<9 kilogramm súlyú volt — Klmae HsláAmdal kelti Agy ben hozott e hó IÖ-én Ítéletet s nsgyka-nisssi kir törvényssék. Pflaneaér Gáhftr helybeli kir. fögymnáslumi rajstanár Ült a vádlottak padján, hamis eskü bűntettével vádolva 7, á n k a y Zsigmond polg. iskolai tanár által Pflanrzer ugyanis egy megelőző ,polgári perbqn s bíróság előtt esküt tett srra nézve, hogy egy Zánksy áltál elfogadott frtoe váltón, melyen ö (Pfisnser) mint kibocsátó szerepelt, s •Pflan-zbr Oábor* aláírás nem az övé. E miatt ajratán Zánkay a hamis eskü vádját emelte Pflaoser ellen, ki ellen a törvényssék as eljárást mog is indította, a öt vád alá helyeste. Pflanzert ea ügyből kifolyólag állásától is fellüggeszletle a minisztérium. As e hó 15-én * reggel 0 órától délután \'/«5 óráig tartott végtárgyalás tele volt érdekes momentumokkal. Zánkay, a magánvádló, fentartotta ; panaszát, ndg az utána kihallgatott vádlott I előadta, hogy ö meniuek érzi magát a ter-I bére rótt súlyos búntlöl; ő ezt sl nem kö-! vetie, a kérdéses váltón levő aláírás nem ! az övé. Tenukkép kihalgatta a törvényszék W e g e I e Lajos iskolaszolgát, $ o h m I d t Károly és 8 c b u I z polg. isk. tanárokat, \| Darázs Ágost, Tripammer Gyula és \| V á g ti.u r György taksrékpénztári hivatal-I nokokal, Blau Károlyt, F1 srheI Pál és (•arai liánéi ügyvédeket. A bizdnyilási eljárás befejezése után as Ügyészség (dr. 8a ss Elemér alügyéssáltal képviselve (fsa-I tartotta Pflanser ellen a hamis eskü vádját, mig Sebestyén Lajos védőügyvéd, véden-! csének bűnösségét sem látvánmegállspltottnak, \| ennek felmentéséi kérte. A törvényszék (elnök Cseresnyés, ^irák Maksy és Erdödy, jegyző Himfy) hosszabb tanáoskozás mán húdette ki az ítéletet, mely szerint Pflanzer Gábor a terhére rótt vád éa következményei alól felmentetett. Az ítélet ellen az ügyéss-ség felebbezést jelentett be. — A asl segeraaeg-ezesIIvárni szárny vasul ügye ugylátssik határozott lépésekkel közeledik megvslésulása felé- A végrehajtó bizottsághoz eddig négy ajánlat érkezett az építési vállalkozási illetőleg. Az egyiket dr. Beck és társai, a másikat Thomasovica, a harmadikat Piok Henrik, a negyediket Kohn, Königsberger és Rechtiitser adták be. E négy közül fog választani a vasúti érdekeltség legközelebbi közgyűlése. — ToruAazhál. A nagykanizsai tornaegyletnek e hó 9-én, a Szsrvas nagytermében rendesett tánozvigalms a legkitűnőbb siker mellett folyt le. E siker meghálálta a buzgó rendezőségnek hónspokon át tartott fáradozását. A rósz idő daczára tömegesen jöttek a vendégek a szépen és Ízléssel díszített terembe; a vidékről ia szá- \| mosan jöttek .be a bálra, a többi közt a I budapesti nemzeti tornaegylet kiküldötte is részt veit a mulatságban. A nöi tánezren-dek igen elmés és csinos meglepetést képestek a szép tánezoznök részére: bronce-lán-ezon függő lelyem tornász-enbleme az egylet hármes. £ monogrammjávsl. A fiatalság tüzesen és hsialmas jólftdvvel. lejtelte a tánezot egészen reggeli 6 óráig s hs ekkorra s mamák el nem álmosodnak, talán másnapig sem hagyták volna abba, olyan jól érezték magukat. — Az első négyest 66 pár tánczoUa. A jelenvolt tánezosnök sorából tudósítónk felemlíti a következőket: Dr. Blau Simonné, Dr. Gerö Jósaefné, Grünhut Henrikné, Grün-hul Alfredné, Hochsinger Arnoldné (Kőrösről,) Lönry Adolfné, Ledofaky Arminné, Maachans-ker Mórué, Milhófer Ödönné, Práger Béláné, Dr. Rothschild Samuné, Roeenfeld Adolfné, Rzthscild Samuné Dr. Scbreier lajosné, Dr. Winterné (Eszekről.), Weizzmsyer Izidorné VVeisz Zsigmondné urhöjgyek; továbbá Deutach Josefin, Dobrin Sarolta, KreislerN. (Csurgó ), Ksiser Anna Kronfeld EmUis Klein Fanni, Kohn Hedvig, Keűer Jósaa, Lackenbacher Kamilla, Leipnik Szelin, Maytinssk N, (Pápa,) Pol-Iák Szabin (Budapeet.) Pollák Marcsa, Ollop Fáni, Rosenberg Adél, Rosenfeld Adél, Kei-chenfeld Malvin, Reicheafeld Leopoldin, Sé-csey Hermin (Le\'enyq), Schreier Neili, Sommer Lujza, Scherz Berta, Sirem Hermin, Weiaz Károlln, Welisch Ida- Wolbeim Fá-nicsa stb kisasszonyok. I A salsegeramgl knsalms e bó 8rán tartott közgyűlésén a kaszinó I8s6-ik évi yálssstmánys következőkép alakult meg: Svastits Benó elnök, dr. Zarlű Zsiga, Ssalay László jegyzők, Háczky Kálmán háznagy, dr. Arvay István ügyéM, Thomasils Sándor pénztárnok, Horváth Ede könyvtárnok. Az ifiszgató választmány tagjai: ur. Gyömörey Vincze, SkublicK Jenő,Thaasv Miklós, Gózony László, Arvay Lajos, dr. Msngin Károly, Arvay . István, Csessnák Sándok Tbaasy Krisióí, Szeghő István, Skublics Imre, Gfdró László. A kaszinó ez évi költségvetéee: bevétel 1869 frt 93 kr., kiádák 1470 frt 19 kr. . ~ lalamrgye flnlnlaágámak tlkb tagjn 1686. évi február hó 6-án Zala-Egerazegen as »Arany-Bárány* nagytermében ? árt körű tánczvigalmat rendez, A rendezőség .Arvsy Lajos, Botka Ferencz, Eítner Zsiga, alő Ferencs, Farkas Imre, Farkas \| Oábor, Föstnajer Lajos, Oidró László, dr. Oraner Adolf, Horvát Ede, Kaffshr Béta, Marton László, Ossterbuber László, Petrieh Lajos, P\|lhál Viktor, 8oós Poafráos Skublics Károly, Szabó József. Sselay Lászléh> : Hsmodics Viktor, Thaggy Ferencz, Thasey Kristóf, dr Tbsssy János, dr. Tuboly Oynls, Ursziiiy Pál, Viosz Ferencs, dr. Vizlsodvsy Imre, dr. Vizlendvsy József, Vlzlendvay Sán-i dor, Vizy Géza. — Ssemélyiegy 9 frt. A üss-j fa jövedelem a megyei szegények segélyesé-sére fordittaük. Kezdete 9 órakor. — A I4-II»I M> — ellzalaeatva A salsmegye ifjúsága általa, hó 14-érss nagy kanizsai Szarvas-esállöSaa megtartatni szándékolt bált a kózleledést akadályozó hófúvások miatt e hó lflUra halasztották. A bálra nsgymérvű előkéaükfek tétettek és Igen sikerültnek Ígérkezik, kivált miután a közlekedési akadályok teljeeen megszűntek. — A p«lgárl egylet Jubllenaan. A nsgy-kani/sai polgári egylet 1896. évi «február hó 2-án alapításának félssázados évfordulója alkalmával saját helyiségének 1 termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete II órakor. Személyjegy 1. frt. — Családjegy 2 frt. — A s.-ksslzisl véré-kereset I egylet választmányának nöi osztálya réssé I röl a helyi lapokban közsé tett felhívás folytán, a szerb és bolgár sebeeültek segély-zenére alább felsorollak voltak aziveeek adakozni: A nagykanizsai takarékpénztár 10 frt, s délzalai takarékpénztár 6 frt, Gelaei Gullmann Vilmosáé 5 frtot, Unger Ferencz I Langvizröl 3 frlol, Ebenspanger Leó 2 frtot, id. Fesselhóler Józsefhé, Fiscbel P\'álné, Ebenspanger Lipótné, Kürschner Ignáozné, Weisz Henrikné, Leszner Henrikné, Sommer Sáa-dorné, Rosenberg Israelné, Ozseezli Antalné, Plihál Ferenczné, Knauss Boldizsárné, Ba-bochay Irma, Rosenleld Adolfné, Grünhut \|. Henrikné, Blau Lsiosné, Vidor Ssmuné, Eisinger Henrikné, UHnyinn István, Fessel-! holer József ifj., Knauss Boldizsár, Dr. Tu-\' boly Gyula, Wollbeiui Ernő, Ebenspanger Lipót, l)r Schreier Lajoa, Henczelmann Jó-z^ef, Tripammer Gyula, Dr. Szekeres József,^ és Töttösy Béls egyenkint t frt. Hoffmann I Mórná 40 kr. ősazeeen 53 frt. 40 kr., mely Összeg az egyesület saját pénztárából ugyán esen czélra megszavazott 90 frttai egyetemben rendeltetése helyéra küldetett. Amidőn fenti öaszegek vételéi eaennel nyilvánoean nyugtaljuk: nem mulazzihatjuk el egyúttal a nemeeleikű adakozóknak kegyes adományaikért legőszintébb köszönetünket nyilvánítani. A n.-kanizsai vöröe kereszt egylet válssztmányánsk nöi osstálya — Tttaeltébál. A nagykanizsai ónk tűzoltó-egylet 1886. évi február hó 6-án a ■segály-slsp* javára az >Arsnv Szarvas* szálló dísztermében két zenekarközreműkö-déee mellett zártkörű tánczeetélyt rendez. Belépti dij: személyjegy I frt, családjegy (3 szem.) 2 frt 50 kr. karzati személyjegy I frt. Kezdeie 8 ée félórakor. Felülfizetések köszönettel fogsdtatnak és hirlspilag nyug-tástatnak. — A bs. k. postataksrékpéas-lárl köalöny 2 ik száms megjelent a következő tartalommal. Néhány nyomtatványminta, a ksmaiszámitázi táblásat és egy röpirat kibocsátása — h\'elvÜágoeitás a »Szabályozó Rendelet* egyei pontiai iránt — Figyelmeztetés. — Személyzetiek. A mellékelt rópirat czime: > Néhány szd a^posta-takarékpénztárakról, ezzel a\' jelszóval: •segíts magadon, az isten is megsegft. E röpirat inkább csak a művelt kösönségnek szól; általánossbb köröknek szánt és ssin-lén s postatakarék pénztári intésa^ny lényegét és sservezetét ismertető röpirat legközelebb fog kibocsáttatni. E röpiratok ingysn kaphatók a postahivatalnál. Irodalom. - IVsabátyáai ősimmel uiévvel uj élcslap jelent meg Budapestsn Mikszáth Kálmán és Bartók Lajoa jónevü íróink szerkesstése mellett. As uj élcslap első száma teljeeen megfelel az előre kibocsátott progrsmm tendencsiáínak: nem foglalkozik semmiféle aktuális kérdéssel, legkevésbé p dig a politikával. Humoros közleményeket közöl, válogatott, ióisü tartalommal, \|ó toll-ból eredőket. As Urambátyám elöflsctéei ára nem drágább többi élcslap iáinkénál: évnegyedre 9 frt. Melegen aiánljuk t olva-sóinknsk pártfogásába. - lUaenvélgyl éa Társa ktadá-aában Budapesten megjelent »Hét kedvelt magyar népdal* bariton- vagy mezzoazopráa énekhangra zongorakísérettel átírta Kolosa-vári Aladár. Tartalmát a következő népdalok képezik: 1. A xegedi hármas határ, i Tul a Tiszán faragnak as ácsok. & Ha meghalok, csillag less én belőlem, é. Peti mr. jöjj ki a tanyára. & Kéri pusstáa. 6. Fonóházban szól a duda. Tegnap kesd-tem egy kis leányt szeretni. — A zenemű ára 90 kr. Ajánljuk a magyar seoe éa ének kedvelőinek. - A „Magyar Háalaaanamy-£ Budapesten megjelenő hetilap felöleli változatos rovstsiban mindazt, ami nö előtt csak érdekkel birhat. Közöl mindenekelőtt minden számban nö-társadahai vesércaikket boz közleményeket ée hessnos tanácsokat a konyha, a gazdasági a kertészet, a nevelés ss egészségügy, a kési munka, a divat köréből, s ezeken kívül még a kővetkező érdekes rovatai vannak : • Gyermekeink.« — •Társasjátékok « — >Lskás * — Házi aee- rek.« «Hu<Múd«Ak« — »Hází Iliink 1 • >IHUnii. stb. A Munka Után eat* mi ingywss ssépirodalmi mslllálit pedig éréstJesarte regények. elbeeeéÜeek, humor resafcek stb.. továbbá költemények, talányok altimák • egjéb apróságok kósiése állal é család minden tagjának, a ssrdtttö leánynak épugy, mint á jé öreg nagymamának keöe-mea asorakosámal szolgál. A »Magyar Házij mmrnmy* eSöiaetéai ára egy éne 6 frt, fél-érre 3 bt., negyed érre 1 oO kr. Elöftsetní logcnllssorübboa postautalvány által, czimez* ve e »Magyar Háziasszony.* kiadóhivatalé* hoz Bndapesten, negy korona- utcza 19. —« Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik n kiadóhivatalhoz ezekért — legcélszerűbben levelezőlappal — fordulnak. Közgazdaság. A gabeiiaHtlflnmglf évben^ í v Az elmúlt év aok esalalkoaáat é* váratlan eseményt hozott, melyek miatt a gabonaüz«j \| let történetében. mint e legkedvezőtlenebbek egyike lesz följegyezve. A legmélyebben éa j lcgtartósabban károsították s gabneforgalmat az elmúlt év elején kilátáabe helyezett éa, ez év folyamán téuynyé vált német gabna-; j éa liszt vámok. E rendszabály viaaaabatáasal volt az öaaaes nemzetköz) gabnakereskede < lemre és egészen természetellenes útra te* relte ezt, anélkül, hogy legalább a német mezőgazdaságnak hozta volna meg a kiiá tásba vett hasznot. Németország gaboake-. j reakedelme eaak ugy szenvedett a vámok) kedvezőtlen hatása alatt, mint as összes gabnakereskedelem. Különösen a délnémet-országi gabnapiacz<>k a vámpolitika rend-! azebályok által elveszítették jelen tőségüket a svljczi közvetüí) kereskedelemre nézve.! Habár e tranzito-forgalmat nem érintik ia! a magas vámok, a megfigyelő ée ellenftraö rendszabályok mégis sok akadályt gördite- j nek e forgalom kifejlődése elé. A kereske-\' delem és főleg a gabnakereskedelemnek mindenekelőtt szabad mozgásra van szüksége éa minden korlátozás és alkelnmtlankodás alatt érzékenyen szenved. Ha e kereskedelem szabad, természetes fejlődésében aka- \| dályostatík, kénytelen más utat kmSaut és tssmésasislin m térre szorittatík Hogy es alatt más gazdasági ágak is mily súlyosan szenvednek, mint pl a forgalmi intésetek, erről e helyen nem akarunk ssölani. A mi ai effektív gabna üzletet Öleti, es as elmúlt évben nagyon vontatott volLCsek átmenetileg befolyásolták e vámkérdések és politikai események annyiban, hogy a határidői üzlet mozgalma as effektív üzletre is némi visszahatással voltak. A halyset annál Is inkább kedvesötlenné alakult, meri a kő* veti tő kereskedelem öeBUó tevékenységére nem nyilt tér. Általában remélték, bogy a kedvező aratás végre fordulatot fog előidézni annál la Inkább, mivel na aratás nem eaak meny* nyídégtleg, hanem minőségileg is iól sikerült. De a tömények nem teljesültek. Egész mérvében tspasstalhattuk, hogy mily bánitó befolyásuk volt gabnakivitsíünkre a német vámoknak. A tnlejdonosok .minden előzékenysége dacsára, lehetetlent volt a magysr busának piacaot teremteni Nessetonzágban. A svájezi kivitől nagyobb kiterjedést nyeri ügyen, főleg azért, mert a magyar állomásokról direkt irányult ea Arlborg vasúton át. As utolsó hónapokban a dunagözbajözási társulatnak is sikerült olcsó dgiételek áltel élénkebb forgalmat előidézni. — Aránylag kedvesöbb volt as üsleti campagne árpára nézve, mely élénk kivitelnek örvendett Dél-Németországba és Angolorsaágba, de e kivitel is csak számos nehézség leküzdésé után fejlődhetett ki. Ross általában nagyon alárendelt szerepet játszott Zabban, as oroaa aratás nem sikerülése következtében, idő-közönkint élénkebb volt a forgalom és tengeri, ha jó mioösegü volt, jól kelt. Megem-litendo még, bogy miután keleti Olaszországban as srstás kedvezőtlen volt, rendszeres gabnaforgslom I ej lödül t Dél-Magyarországból Velenczébe Fiamén át A heiáridöüelet Idökösönkint és pedig laveszszel sz sngol-oros* konfliktus és őszssel a sserb-bulgár háború alatt, igen élénk volt, Egéssben és negyjáben véve azonban az üzérkedéa nem árait el nagy vállalkoaáai szellemet éa es év végén kisebb-nagyobb veszteséggel igyekezett kötelezettségeit lebo-nyolitani. 5986\|sz. tk. 885. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A Zalamegye összesített árvaiára végrehajtatnak, t— Ssklepita Imre f. pnsztako-veozi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 85 frt töke követelés és ennek 1883. évi deczember hó 10 napjetól járó 7« kamatai, 9 frt. 93 kr. pérbeli, & frt végrehejiáai már megállapított, valamint jelenlegi 11 Irt 66 kr. és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett as 1881 IX lcz. 144 § alapján éa a 146 fertelmében a nkentzsai kir. törvényszék ea a csáktornyai kir. járásbíróság területén levő f. pusztakoveczi 16 sz. tjkvben fekvő l6jb hr. aa. a felívelt ingat lenre 341 írtban I 112/a hr. sz, a. felívelt ingatlanra 300 Irt-1 ban, UD\'a brsz. ingatlanra Hl írtban, 1276\|b hr. az. a. felvett Ingatlanra 149 frfbar. af pusztakoveczi 141 ss tjkvben 97/a brsz. a. felvett ingái Ionra 101 (rlban. ezennel meg-állapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 18M éri fabruAr hó 10-lk napjá nak d e. 10 drája f- Pusztakoveczen tűzetik ki. Árverezni szándékoaók lartoznsk ez ingatlanok becsárának 10% át kéazpénzben vagy aa 1881. LX. I, ca. 49 fi-ában jelzett árfolyammal számított és as 1881 évi november hó 1-én 8333 ss. a. kelt m. kir. I igasaágügyminiszteri rendelet 8 f-ában ki- Í\' (lóit óvadék képes érték papírban a kiküldött osébez leienni, avagy az 1881 LX lcz. 170. ft-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltstni. Vevő köteles a vételárt 3 egyénlö részletben és pedig és elsőt az árveréa napiától számítandó 8 nap alatt, a másodikat agyaion naptól számítandó 30 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól asámitandó 60 nap alatt, minden egyes részlet ulán as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt ez 1881 évi deczember hó 6-án 39416/L M. ~~Szám alatt kelt rendeletben előirt módon a caáktornyai kir. adóhivatalnál, mint bltoi letéti pénztárnál léfizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog . bessámitatnl Kelt Csáktornyán 1886 szeptember hó 14 ik napján. A csákiárnyai kir. jbiróság mint teleskvj hatóság. ^ CsaiaSlea^.tn, ^ tpÉnm a valódi is sz a készítmény, mely által s UuvHjf is oaéz cweteibon az iaaeeretsa meglepi \|yégyeresásysk éretlek aL I rés jónak bizonyait házltzer 40 is 70 kr. a MgÉBbb cyégystartárbaa* hapbató Főraktár: Oyógyassslár as arany orosalláahos. Prága, UtstadL »o ás Török Jáseef gyégyaasrtárábsa Budapest. 648 l-l 8ERA m. k. kir, járásbiró. /^pv jgmSl ImL, .. ••// féénr PéZSgé ATALA & Co fyyrdük raktér FessetkefoMázseT vraál Mh Ellayil keresel ! Minden állán < gybelybea laké egyének, kik állam-ée dij-aoreJegy»k ráeslstlaslás melletti eladására] as 1881. évi XXXI lonroytsikk saeriat fbglslkoaai dhajta-aak, egy eleíi raags bedapeatl bsakbáa által readkiv&I előnyős fettételek mellett felvételiek; sémi tevékeny-aig mellett lee nee f>ts,i havi keresetre számíthatni. Ml 9 6 Ajánlatok aa «ddigt fbglalkoaáa megnevesésével t Mosse Rudolf erkea Báos seb J. 11 Ml latáaasdék Házeladás. Qelsén nébái Micheller Ferencs I nyugalmazott számtartó örökösének tulajdonát képező, 120 szám alatti cserép zsindelyes ház a vasúti állomáa mellett, házhely és kert szebad kézből eladó; a föltételek Dr. Horvát Antal nagy-kanizsai ügyvéd urnái, mint meghatalmazottnál, megtudhatók. 640 2-2 A szRcényet MoM jM az, ki irányunk ben a felebaráti aaeretetett gyakorolja ez pedig Orllné R tanár or Berlidben, ki engem és még sok szegény / embert \' Igrn Jelemtékemj Termn-■yeremáiyekre segített Ennélfogva csakia köszönettel ismerhetem el, hogy e= boldog emberré » tett engem. Egésa életemen kereastfil jégtörőnknek fogjuk öt nevezni^ ugy én, mint családom. Chrudln _Widy Ferencs. trtn< Is Sfcw, JókVsk bizonyult lofté-ntaütásalt Illetőleg * IV aieiiBil én lagyen W ed feleidet Orllné \'XI, a ssámindomány tsaára és Iréja Berlinben, Friedriehstrassé Nro 21. 646 BHfííKKMHBBBmMMBsaHmMfcaSL IrflBBHHBHBHHBHB r • 1 ■ < \' - Hhmhééíéhn flsles Étmk. Nagy-Kaaísse, jen. lMfr . 7 írt 65 kr. 7 frt 16 kr. — Rom 6 Irt 50 kr 6 fii fiö kr. — Ama 7 Irt - kr. 8 firt — kr. — Sah 6 fri 16 kr. 6 frt 60 kr. - Ti Ö frt — kr. 6 Irt 60 kr. 4 SmkmtSi tu&itik. g. gL tseraleva léksUrt. Bár mmmmém Isheass Sasai éheaai aa eálwá eaémesHeayemSL Ssésm laáásMa^i súsksr Is sas aHMamsI Npdjsk ■stfckr Béla aiaah ftaleeserssag. Bá-áev Isáeáa arask Kies sikálta MaMa asm vélitek asst méásnési to sagyeak kém atsmtsssi értjük léhát, álért atteat Mess Nyilttér) üekwara Baéáa aaerveftlesu (fass Belée) fl. 1.15 per Meter ÜÜlftl4 lltltaa) nailil la alaasbaa Bebaa mé pasasa Mk-hm saUBei l»\'» Bsw dia Nénáktteail vas CJ, Msaashssg ik. ssd k EtílWerastJ, BBHsk Maslar sagilmS Brk* koetsa 10 kr. Psrte. rarMgwr, eakwasa aai eekmsléeeer Aláás 75 kr per MeteríS varm&fci ta eéssslsaa Bsbaa aad Btáekss saBfrel tas Basa éas Beéásslhhrik-lkget <2. Hieselwi (k. k. Heéto la Bkriek MsMer isjtlaf BM kaalea 10 kr Forte Má ) As a rsistkas kjallÜslÉrt tára klaUsaégal a ssstfc. U aa- Felelős sserkesmö: \\ A H U 4 g«AJO0 Társszmkssstö: Farkas I as r • 698l\|ik. 86. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A Zalamsgys össsesített árvaiára vég-rehajtatónak — Márczius József végrehajtást seenvedett elleni végrehajtási Ügyében a kérelem kövstksetében a végreheftási árverés 60 frt 71 kr lőks **** él éajMklllt évi jannir hé íi « tai ft frt 66 kr mMI 6 Ü » Mám már ssagáöspitoít vafcsmém JeMogi tö\'lrt. m kres\'s még HhBiitlwd/ kőltaé-asÉnek kMéégÜért véf«M as \\M. lX t ea In I a alapján és a I4Ő f érslssábes a sknirr-\' Mr. törvény^ s osáktotneyai kár. iáiá^lrflrti larilsáán levő e pisiiUanu Mm lik lek vő aa ÖV hr sa a, Wven ingsiíaaból HevesM ióasoíet «M vésso Béh írtban lOf/b hr as a Uhftt legeilaa Ml mintán ligih^K smmfádH . illétö Itles 9U írtban osiaool msgUsfsimt ktb-áltast árban okseés»sHk. As árverés megtartására hnláriám 1886 éfl február MIMI napjának d. e. 10 órája Pratottaoosee tűzetik ki Ajimaaai sMtnéáknnők tartósnak as ingatlanok hsraáránsk 10•/,-át kész péozbet vsgy es 1881. LX t ea 43 fában gebeit árfolyammal ■ámított éi az 19SI. évi november hé I éa tttf aa. e. kelt m Mr. igazságOgymíntssteri Vendelet 8 \| ábae kijí lölt óvadékképes érték papírban a kiküklátt kezéhez letenni , avagy ea 1981. lXt.es. 170 \|-e értelmében a hánatpénzbek s biró-aágná! előleges elhelyssosérfll kiállított sss-hályeserü elismervényt átseolgáJtetai. Vevő kotelea a vételárt bárom sgysaló réosletben és pedig: as elsőt es árverés napjától számítandó 8 nap alatt, a másodlkat ugyeneaon naptét számítandó 90 nap alatt a harmadikat ugyeneaon naplói számitaa-dó H0 nap alatt minden egyes vételár rémiét után as árverés napjától siámltaeéó 67* kamatokkal együtt as 1981 évi deczember hó 6-án 99416 J. M. as. alatt kelt rendelet ben előirt módon a csáktornyai kir. adóhivatalnál mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz as utolsó réuietbe log boáz ám itatni Keit Csáktornyán 1886 sseplembm hó 14-ik nap)ás. A caáktornyai kir. járáabiréaág mint toikkvi hetóeág. S&IA m k to I—I kir. jáiáahlrö. Singerstrasse 15 aam „gold- Ralchsapfol Vértisztitó labdacsok f PSERHOFER J féle gyógyturtár Béeskea, raelött eiyalsssei libdacaak sava alatt j es ntdbbl aerst teüee Jaf-iái mi>xéniemliK mivel essksgjras alig létezik belegaés, welybea e UUlacsok caedás katáaakkt «smsirsees be asm blasayttstuk vslaa. A lecsukaaaabb iselskbss, mstyskkss ssls^ dss eg}éb ssev elket1el«nUl alkalmastalett, aaaa Isbéscssk saáatalaasaar és a legvietdebb Ide akM teUeetré f válást erwlnényeKtek 1 dobos 11 labdeaeeeelll krajcsár 1 tskena € ésbeaaal I frt&kr , bérmeatetlea stásvééfcSMe méar 1 Irt. lOkr (I lekennél híresebb aam küldetik saéO Saámtalaa levél érkesett, melvrk íréi bálát —sáeaeh e Itpdecsokért. nelyekeek e lefkalieMIbb éa legsalnaabb 1 ilipleikbes eeéaaséftk kelyraáUitá^t A kl ceek íjjeam kUérletet tett eeltk, tovább ajislje A eeásitslee kSaaáal fial kűstl, lés Itek sábásjaL. Laasgasg. 1881. s»f}as 11. Ifse Usatelt nramt Aa Ss labaeaal saláhas caedás bstássak aem olyanok mint eok sál kidicsért •aer, esek vatyban minden baj ellen segítséget sr^Jtaask A kassáira rendelt lebdacmk legsegyobb ráeset Uiátalm ée lekerűeelm káasn eaalsttsm sa t s nla- IveeketUék javára kl- ••neylss Jé beesaukst vették, még megsekam ée ki-, i^tftle i.ttjben, betegségben stsylldá eaeesálysk Is essk 4!tsl. la aam Is taljes egésuégflket. de tstamea javn-lAst nyerték éa tovább le ekaíjsk bsaaaálal. Fogsdje as ée legbsaeább bálámat és mindenükét sklkaek s a rssciénk volt an la labdacesi eegiteégévsl nyerni vtea-ssa egéssségttoket. Demálagar Máriám. Béga-^st Oy5rg;. 1881 február 11 Tisatslt Uram t Nem fe]enbetrm kl eléggé Isr mélyebb bálámat m áa IsWkcsalérl, mart leien segiv aágs ulán eg\'Vdál sn lie KI laeaet\' U gyór/nlt fél bőm, ki már évek At* em-arsdcU sdsersHUa} éa I«ab4r etje-líra még aába be kell vennie a labdusskbél, dsegáaa-eégs már annyira bel/reált isgy iatnlea fiiesemIggel áahetl valamennyi feglilkssáaét Kársa i e bálanyllvénltásomst aa asesee saeaeellt Javára bsaaaálal éa egysaenmlad méltdstasaék nJWl kél tekerve labdacsot éa kél db. aktaat aaappant kilésst. Kiváló UsstalaHsl maradiam aJásstos mslgá\|s. laváh álalaa, ttstka Teklntetse üraml Ama fWuvéeses. bogy ss Ss vnlameaayt gjógysasrs egyenlő Jáhaláaa, mial as áa kliamé fsajtSslesaasa, mely ss és eaeládembaa né-hány Ideit kgvdagaaatjl bamar messemmleUstt éassire aa ngynevetett »gye\'eeae azersk ellen éraett oBsssssa vseasek arra batáiastam el magamat, bogr sa la vér UasUlé-laUsmelkes folyamodom, bogy e sk gobéca-kék segítségével seUsmo)\|ui sok ávf blmnrtbeMllt\' bajomat. Bem babosom Ssask hevallsat, hagy Wáli bajom aégykstl kasssáktalás le\\jsssn megsaisl s beg> lamertkelm körében Igen beagáe ajánlom a labéaaas álWl kat Blaes k rakat nytl Ma ll fogásom u elles, ba Is e se* —4a aévalálrásom sálkll - hSasá-KtváU tleateletéel kkr S0. G. v. T. F<to-rlvi 1 vonm ^befer J.-tai. évek éte f UgV ÜUlZSaiTl eiinuarve, mist legbésloaabb ja«r hármlfUs (agybajok atka valamint nagyon idft\|t eeWk alti oll«n te. 1 tégely 40 kr. letess/énem mlcdeaasml allaatbej k elles sillsl kásleser 1 bvegeae 20 kr. niifVinnrlv ilt«Wa»»» kttáslké«dMsr UlUUntHl V iMtsrksa, rskedteég, easmérburst stb. sllfc I Iwg 20 kr. Ameríkni Köszvény-kenöcsjlJS eser Köeavéey ée rbenmssseri bajok el ka. An \| frt. M kr. Tannochinín-haikenö(»73M^ óta areoaak és lalkasek álul velimsaat kajsávssn^ easr klaMl a legjobbnak sllamanri. 1 mlnoéaa klá) Illett segy saakaos t frt. Egyetemes kenőcs SrFJSX\'i lüknél, mindeanoal mérges kéléMknél, valsaűat léé* asskoaktat mg«ylld Ubdagasalskaál, sebes áa gysl< Isdt melléknél s kassalá b^joksál ktttsAssk btso-nyntt 1 tégely 10 kr. _ - Bsllrteb A. W ML Klttslhá kevem EKVetcmeB ii^ztitó-só ataaer amgsavarl emésatáa mlalas k amasavart ngymlst főfájás, aaédtlés, aranyér, dugulás atb. elks »v«tkesaéare< m, gJ\'smeriáj éta 1 frt Miodeo fajtáj koDoopatbiku szerek roiyton raktáron Tiuak. As Itt felsorolt téssitméayekes klvll ksybatá vslaaaaayl sutrák-msgysr uj^sbsa h gyógytár! kákakgeaeég u. m.: Iréetstt kál- és bsM darab Chinai Toiletteszappan h if. Porok l&bizzodAs ellen Georgó Pato poktorale-ja, ayálkáesdés. káhbgée, r«ksdt4s. hunit mell- és Iádé-bajok gégebéntabaak elks tagjotdi és I gáallimiMbl eegédsaersek áltsl/iaesaa Alpesi Ptt-likör fél 8veg I frt. JO kr ■ Dr. Roinershausen-féle szem-emzenczia 1 tXg + Kwizda-fóle Köszvófay-fluidum I lyef I forint I dobos 10 ii. eok áv ááe el- éllsmsrve I dbbM ára 10 kr. Ci" ■mrakarellél 1 Sreg \'i fri. S i kr, egy Só8bor8Z<)8Z 1 Ing 18 m. Schauraann-1 labdacsok ebek artmtm gtír Tourista-kenöcfl mtT* fraaeaée káli Chas8aing-féle Pepain-bor} fj Titrirozott China-bor ^SuiJTí Chinabor T^gJ 5? _________ Paul iniapor JJ stb. itb. ás míades ssteléa rakláras asm lati csikk ki«éaetra gyorsas ás raaáal blllemédrek 8 fri. alatt msgesséeleaakaéé eaakls as tae aaeüH aaoebá la isagskmét aláavéálal la asalBs lil I ésbas I át kr. m Msa 11 mm Nycvetott Firrbel Fftlty laptnlajdoocnnál Kegy 5. szám. . Nagy-Kanizsa* 1886, január 24-ón. XIII. évfolyam. * vn nt xn m vt i lnrlMllaÉ\|; >y wéhw, f i U« mim < I » »» rwM»t «WM< y Uaft SsalMáey. y BliMUvtUJt fUméU <Hn I U IfMÉ *» ÍM Ml MUMI st lii>wii> vmmm mm MMsMwk-m js az zzz zzz 8 ZALA Folltllcal ém tartalmú liatlláp.. A Zalemegyw ugyvédrgylri. a NagY\'Ksnizmfi« é§ Uéíxalsi takarékpénztárak. tifcnk egyesület aa Alsó-munüUta Ukart-k pénztár ráBvénYiámaig éa Ikn wuitetk hivatalos kteloppi Ki\|)iUaik Nagy-JLanltaán betenkint iijiur; vuárap, i m m in na v jn ttéftfirlM álic I j n KoiO\'H n wmmm tmtm^m nMMÉpi i I Mflap ww\'w»ni ím l ki Vyüan piitaiíi H ar. zzz m xzx m nx 4 Tirudilmi közönyösség. Magykaelzse jan. 80. I Ha valamely malioeióatis — de fajának jettrmM iulejdonaágeit min* daiesetre jól tmrő — nyalva lustaságot al merte naveani megyer betegségnek akkor ni, menten mmden malioziától osak a ksaarfi tapasztalatokon okulva, nsgyképásködés nélktíf kimondhatjuk, bogy a bennünket legközelebb ről érdakid társadalomnak, megyénk én városunk társedaJ mának legfőbb betegsége — bogy hibát vagy bünt na említsünk - a közönyösség Mi meg száz f< le váriácaióban kellett már ngyaneasel a kellemetlen tbénával foglalkozunk ée a théma még sem kopott el, — nyomaeató lidérosként bánt bennünket ss a tudat, bogy a tbéma még mindig ttj, sőt eredményeiben napról-napra aktuálisé bbá válik társadalmunkra nésve. As a közönyösség mely ignorál mindent, teljes apsthiával viseltetik minden iránt, ami csak egy fokkal is felül emelkedk sz anyagelvSség leg primitívebb korlátain, — es s köaö nyősség as,? mely társadalmunkat — fájdalom — élesen jellemsi ée amely oka annak, hogy sok nemes törekvés, sok derék eesme napfényre sem jő, —-mert nem akarja magét kitenni as okvetlentll bekövetkező mellŐaéenek; vagy ba igen. ba akad oly vérmes gondolkozású ideálista, ski a kpsjóra irányuld eeaméjévei a nyilvánosságaié lép: es csakhamar el kedvetlenkedve, oeflggetegen visszavonul1, mert törekvésével hajótörést eienved. még mielőtt as elérni ^óhajtott kikötőnek ossk kö selébe W jutóit volna Törekvéseiuek bajója — a jóakarat bármi frissen dagasatja ia vitorláit —- mindjárt a sík tengerre isállása után megfeneklik a közönyösség zátonyán, A mi társadalmunk nem tud, vagy nem akar érdeklődni semmi iránt, minek ered- ménye nem biztatja fi forintok éa garasok képében elérhető 0reális" h/l azonnal. A nem minden ok nélkül jónak neveertt régi idő csöndes ideális-mnsaa belyt adott a legvastagabb materíalismnaanak. Ami nem rég annak a keretébe, as elvész, mert nem törődik vele, nem ápolja senki. Nem valami könnyeimfon oda vetett, alaptalan vád ea, - bár as volna! Inkább mi lennénk igasaágtaia-ttok, csak esavainkm bebísonyitható lenne, bogy ások túlságosan eötét szín ben feetik a léteső állapotot De ne künk megvan es a szomorú meggyő-sődésflnkt bogy igásat mondtunk most is Sármerte tekintünk, a társadalmi magaaztosabb törekvések minden tere sivár, elhagyatott pusstaságkénl szolgál látványul lelki siemQnknek. Bizonyítsunk-e V újra felsoroljuk e mindazokat, miket egyenként és öae esevéve már snnyissor felpanaasoltunk annélkfll, hogy panaasunknak egyéb eredménye lett volna, mint hogy leg feljebb beismerték snnak jogosult séféit? Im megtessestlk még egysaer. már osak asért is, hogy msgunkon köny. nyitsUnk egyet, kíbessélvén szt, ami saivtlnkön fekszik és megtesssstlk asért is, mert még sem tud erőt venni raj tnnk akkora pesszimizmusa, bogy arra ne saámítanánk, hogy vannak ennek a mi társsdalmunknak olyan tagjai is, kiknek es a közönyösség ép atiy-nyira fáj, mint nekünk s hogy a társadalom e jobbjai talán mégis inkább szaporodóban vannak, mint fogyóban, úgyhogy az ájlspot javulását valami k o r r a mégis csak reményleni lehet Kesdjük tehát legelői NevessUk társadalmunk apsthikusaágát akár kö* sönyősségnek, akár e\'kedvetlenedés-nek, miben rejlik alapoka? Erre a kérdésre a felétet nem oly nebés, mint es első pillsnatra gondolható volna. Vlaaonyaink alapos (aQperetéből ígpn hamar és igán pre rzíze fo\|,ii i felelet K«mosk eredményed társadalmi Jnüködéaről, da társad Imi működééről egy ál talján, osak ott lehet saó, ahol megvan ennek a működésnek fŐ le áJapkelléke: a társadalmi e g y a l é r tés. E nélkül társadalmi cselek vés nem m képzelhet, mert ahol a jobb kés frontja ast, amit a ba) oelekseik, vagy ahol a jobb kés épít, a bal padig bont, ott nem kéesül el semmi. Es bogy a mi társadalmunk nem ért egyet, eat már ugyancsak bizonyítani sem kell; újra fejtegetni U kínos lenne Csak sajnálkozva, féjó szív vei, érezzük én folyton éressük Kssgtokra Mari osztva es a tai társadalmunk és tyiég az egy kasstbellek U széthúznak itang, vagyon és tsületáa szeri/it, a különböző „kaszt ok pedig a társa dglmi életben nem is Ismerik egymást. Hogy as egyetértő, együttes működés ilyen körülmények között teljesen illusóriussá válik s hogy aképeti s társadalmi oselekvéenek ab initto utia van vágva, es a dolog terméssetéből Önkényt, következik As alaphty>a tehát megvan As a kénlés marad osak lenn, ki ebben a Hibás és lehet e á hibán segíteni ? A hibás tagadhatlsnnl maga a társadslom, mely elsárkósik a felvilá gosult kornak egyenlőséget hirdető, szabad szellője elől és visszajönni a Idülön váltság fülledt odújába, ahol min-dkenki - ugy ahogy — él önma gnnak Csak a magánéletnek, s magánviszonyoknak divergens érdekei as irány sdók, ösazérdek nincsen : ezért nem fess senki áemmit Kik tehetnének itt valamit, tálén sokst, tálén mindent, hogy as állapot jobbra forduljon ? Kétségtelenül asnk, skik állásuknál, befolyásuknál, nyilvános és * köséletbeli hivatásuknál íogfa olyan helysetben van- S»ekt bogy as ő példájuk követőkre, eljárásuk utánzókra találna , EUő sorban a közhatóságok fajai. Ezeknek rnég megmaradt aa a bizonyos nimbusank, kogy eljárások után nagy közönség indul Da a tekintetben mi csak ngy vagyunk, bogy a mi köeéleibeli elő-kelwégainktől társadalmi ideáltsabb törekvések és cselekvések lak iu taté ben nemoak hngy tn>eaiattva nem szokott kiindulni, hanam — ha a társadalom eme vagy ama rétege, mert biseen együttes működés nincs valamint inícsiál ás végbesvisa, — rendesen a közönségnek hivatásszerű veeárférftai akik legjobban tündökölnek távollétük által. Ha esek a férfiúk valódi hivatásuk magaslatára tudnának emelkedni, ha Cslfognák. bogy pl. a város fajainak nemoesk a hivmloe helyiségben, bánom a társadalmi életben is van fon-tos • sőt mondhatni — kötelesség; sterü tsendŐiük, — ha ők buzgón és lelkiismeretesett lógnának a társadalom együvé tereléséhea, ha társadalmi és kulturális mozgalmakban nem a passzai v néző hanem a keademényeső és vesérlő agerepet vennék magokra, amint es őket (megilleti: — nemcsak köva tőket találnának ss össstáraadslomban, hanem ebben magában ia élesztenék, fokoznák a kedvet jelesebb, ideálisabb motgslmsk támasstására és as ezekben való lelkes részvétre Da hát ők sst n- m tesz k, ők talán még kevéebbé, mint a közönség többi része. Nem aksrnake, nem tudnak-e. vagy nem mernek a, — est ók tudják, mi nem. Már pedig a kösönaég mindenha reá volt szorulva a vezetésre, nem-oeak a hivatalon de a társadalmi életben la. A nyáj is ssertfc oszlik, ba pálstora nsm tereli együvé éa ba triviális is a hasonlat —• a köeönséf sem sokkal jobb e tekintetben ^Táurczsu. ICirt nagyon szép. Kedves bárátjném, édes I arStném, egyetlen, drágs, fé - és n milyen csak tetszik — bérelném, ön tudja, hogy mihelyt önnel beszélek, valosftgon bolond vagfokl lm, itt van levelem, melyet tegnap este megígértem. Így inlén majd neegértjök egymást, Egész éjjel gondolkoztam fslette. Még egyszer ods képvsism msgsm lábéihoz, a bSrsony zsámolyon Ölve, melyet ábrándosan dissített kerevetje mellé toltsm, hol ön oly kényelmesen foglalt helyet, ás ön esohájá-nek nincs pa^ja egész Budspesten, kedves hafátném. Ntnes több szoba, melyben nly kevés dolga volna a kárpitosnak, ds mely mégis oly tökélet ss, kényelmes é» szerén y Sewtniíéle kandalló nem árasst oly sodali-, te meleget mini aa ön kályhája; nincs szőnyeg a világon melybe oly mélyen, puhán, és gyöngéden lehetne bebstolnl, mint ss ön ■i/tnyegébe és ss a régi, batalsus ksros-szék, eiefy ott s saAglethöl nyujija \'tágas kaHait w mintha élő sslv dobogna onnan tetéak sstvéfyes fugsdtstásul. Kröt vett rsjism ss s hsngOlsf, aslf esek ss ön hérsonysságkolyán, as ön seobá-léhea és as Aa jeleniéiéhsn, ss ön ssemel-aek varázsa alatt uralkodik feleltem* # igen, ss fta sssmelaek vsrSssa alatt, hol még s legkesystlesehh adévégrsksjtAnsk fe báráartasliddé kelleae válnia Jk sst észrevette — hhen minden aő Megáhen ftíll esi a lelki hőmérőt, mely eeeihatlenul psfi aMlege van-e másnsir, láatk e és én msggyénisiott engem, üfomas^\' De án, sNg ssól\'sm aékáaygi, már /sevstáshe tarl ki, asl sfeendta hogv hoload ragyáé és hegy éy smksmel, kinek oly állása, jövödslsM, szellemé meg isten Indfn mije vau, mint nekem, nem sssbsd söhnj-tosnis és hogy semmi sem, blánytik, mint egy esinoe, takaros, kis jil egyszer elhallgatnil, azt mondts: beszégOuk másról, fis misfstt tekintetével az sjlönsk muisiott, hol a ssép Kamilla ment el gavallérja karján, — vskllöán fényes jelenség volt as aitöredök sölél keretében hirtelen, mini ha minden e pillansl-101 lOggoe, azt kérdszte : - Nos, hogy tetszik Dnnsk Kamilla ma este? Zavarlia hozott, meglepett; éreslem, hogy roppant ostoba átázol vághatok. Ez a közvetlen ezélzás Kamillára az. imént folytatott társalgásunk után, a jelentőségteljes gondolatjel után, mely alaU aa rejlett, a mi még •hiányzik nekeot valami sejtelem támadt bennem és ez még jobban meg-zavart. Aztán áltértönk srrs, a mit sgéss éjjel nem tudtam elfeledni, Arrs s megfordított sserepes párbeszédre s midőn én a táma dás helyett önvédelemre voltam utalva Feladatomat rosszul oldottam meg, másként s levélre nem is lenne szükség Es ami még rosszabb silói tartok, hogy most sem lesiek Ügyesebb mert skár mennyit Irok is, a vég sor mégis osak ugyanaz s végzelssertsn psrsdóx ellentmondónk lálorö fguz tétel lesz: nagyon szsp, nsm Ishst -r nem lehet, nagyon ssép I más eUsnvsléssm, kifogásom i lncs? Niaes. * . s • KstnÜls psgérdsmli mindast s kossOrut, miket tsgnsp neve köré^(04Ött / nkos, jo, testileg felillls tökéletsv. A mflVelt társslgó vele szemben közönséges etlevéllé s a dies-himnusz hivatalae szetnélyleirássá válik t niaes ofv hízelgés, melyet joggal valónak nem vrhetne. I)e hát Ksmills szépség. mit osörjem, rsavsr,sm7 A szépségst inegbámuloin,\' a szépséget istenítem, a exépséget imámba foglalom: de nöQI nem vehetem a szépséget, K meggyöxődésemhen ép oly hlsios vagyok, mint a mily bisonytalan. Indokolni tudom-f. A dolog lényegét azonban s tények képezik, nem az in\|okqlAs. ís ba az egyes tételeket rosszul »ls ladnám össze—a végösszegben nem oselődhstoin. Végsődig s dolog {akárhogy, a legfőbb ok mégis sz: félsk a tökélytől. Mindenki ázt mondja liogy KsmHIs klasszikus seépsépség és mindenki ibggsl mondja azt. Egész HuHspesten, amsnnyire én tudom, két klassxikus orr,van és esekböl ss.egyik Ksmilláé. Most sst kérdeni Anlöl s állhatok e blsslmss fesztelen viszonyban oly növel, kinek az orroeskáját meg nem foghatom, mert teher gysnánt nehezedik lelkemre aa a nagy-szerű érsée, hogy ltudspeit fél klassiiesismu-musát ujjaim kosött tartom? Enssm as a tndst roppsnlui bánlsns. As én kedélyem halárai kösé. Ily nagy gondolatok meg nem férnsk. Mimiin stiédemhes mindig a Upöt-városi bazilika hárangjával nsengstnénsk. Poharam kicsiny legyen, hogy ss enyém legyeit, mondtsMusset, ftehs eltekintek lessé-mélyss érzsimolmlől egy triké\'etes nőnek slvevéss osiobsság. A házesság boldogsága nemcsak a kiegéssölés fogalmában fejlik, de a kiegészülés tüdstábsn ka No« sg\| tAkéle-tss lén* mellett blrbsi-t vslskl Ily tadsttal? A lökélstesen ssép ssép nö egéss kOhmáll, msgs a terméssel helyes lábai alá talapsa* IqIí bogy köxOlQnk mindennapi embSrek kö-sQl seoktsem állhasson ngllléje drágs lát-ványosxág, melyben s teremtés osak uitnsp-napokon győnyörkMhetik és vaksmrO dolog, ijyen ese«ben villára es késre gondolni De s! én feleségem se legyen narádée étel: na legyen as éa asksm, s mi elvégre nem sokat mond, de ne legysn nUsoknsk sem, a mi már nsgyon is sok. Hisxen tetszik tudni, ss sgési termé-esetben törvény erejével btr e tétel; s leg-szebb szinti virágnak nincsen iüsta éa a gyümölcs, mely a termés végnaéljs, ssinben és Illatban utána áll a virágndk. ís mit teszünk mi? A virágot ksliátnnkbs tüsittk, hs egykét örát sz uioaán sétálgatunk ; ds s gytt-mölesöt, si illsmélküll, zzintelsn terméét haza vissz Ok és otlhoo ál vessük. Hs Kamillát.oöflf vészem, ksmélts potn-páslk a azohámhsn Igen, kitmélia — ez s helyes hseonlat, büszke és hiseigö, ön Is elismert; ds engedje meg, nem rokonszenves* Pompásé, vakító virág, de ninos (llslft. A távolból Int fSjlftk, mert s pompa IsliOnlk már ttesazlröl lc; az illat esonbsn melynek létét e<sk a közslálló tudja, shnsrsd Padig hát én lele«égemi ek a közelből U felismerhető előnyére flktetem a fősúlyt, mart én nem illeathávasaá\|et Óhajtok kötnf. A természet rendjének működé-\| séröl sokkal erőeebb s meggyőződésem, mintsem el ns hinném ast, begy s midőn Kamillánál s szaglásra és harapásra kerül a sor, isméi osak slöáll as, hogy a lennészel rsmekmttvfit osak látásból lehet élvezni * Vsnn.ik panze férlek, kik sudön háss-sódnak is, osak a riiszvirágnkra gondolnak, kik esek a külvilágnak és nem önmaguknak nős ölnék. Ksek a nöharpsgonok, a ssépség taaso* rásai, kik ossk ssért tartják kínosokét, hogy magukénak mondhassák, hem pedig, h»gy hasznát Is rtgvék; ostobt emberek, kii asm saját élvesstQkksI, hanem avok IHft * \| kedésável gondolnak, kiknek az élvezetben ressOk nem lehst; hiti bábok, kik termeik számára megveszik a ssép nőt, mintha Hun-káosy képét vennék meg mások hosessa-l \'lásárs, nem sejAt őrömSkre • í £n nemcsak a hatóságok emberei ások, kik társadalmi aoáthiájuk álul kiválnak A asellem férf»a«, a tudomány emberei, kiknek bizonyos aaempontból szintén vese tó eserep jut esek is visszavonulnak nálunk eló-adási termeikbe, irodáikba stb s igen félénken ügyelnek arra, neh<vgv a tár aadalom felélénkitéeében, felbuiditása ban valami sserepök legyen Pedig nekik is lennének — é* tgen hálás követóik Ámde ók wm tudnak ke vfsbbé önsók lenni mint a többi. Igy áll a mi társadalmunk vesetó igazító elem nélkül, rnagárA hagyatva As elhagyatottság következménye a ezétforgácsolód á«, esé a pangás PangunV a legnagyobb mértél, ben. Talán másutt is élihez hasonlAk as állapotok, de nálunk a lehető legek latánsabban van es igy. A mi társadalmunk kulturariter és moraliter teljesen pang (Vak e lap legutóbbi amámában hangzott megérdemlett panasz egy elókelö állású férfiú réeaéról, ki hivatalos elfoglaltsága mellett egyéb üdvös, asellemi munkával foglalkozik Nagy gonddal éa fáradsággal dolgozik egy nagyszabású, hazai, családtörténelmi művön. Kelkérte a hasai közönséget, hogy a nagy és nehés munkában adatok közlése által támog-m-a A fel hlváa talált is viashangra « — legtávolabbi vidékeken Me«-se földról küldtek irományokat és adatokat, — Zalamegy éból, hol annyi régi éa jeles család él és virágt k, egyet len egynek sem jutott eszébe csak egyetlen adat közlésével ím olyant cselekedni, amibój óreá ugyan kösvet len anyagi hasson nem jut, de elóse gitt-tik egy közérdekű, beca ■» mfl elkészülése. Akár többet se említsünk. Eléggé jellemtó es a mi kulturális érdeklódé sünkre. Hát ahol még VMlami áldoxat kellene .. Senki, Senki! 8 igy nem caak a cselekvés véss kárba, de a vjó akarat is és nemsokára jós karó sem les. Lefestettük est a aötét k\'pet, hadd okuljon belóle, aki még tud. Szeret nénk végttl egy kis reményt ia han gostatni, hogy legalább magunk ia némi megnyugtatást mentsünk belÓle, — de egyelőre még a remény k razakát sem etjük. SzeszmonopoÜum. Budspest, január 20. A német kormány i utit* árulást állami monopóliummá akarja tenni; ex a hir érkesik Németországból s e hir egy hatalmas, valóstínüleg más országokban ia utánzásra találó, reform kezdeményeiéit jelenti. A szesztermelés és áruláa eddig a magán-ipar tárgya volt, mely Ibö) as állam csak mérsékelt hasznot hutott, s bár egyesek meggazdsgodásánsk lorrása. de forrása egyúttal a sokféle hsmisitás toly-Ián a nép testi lelki e\'sstnyuláaának is. Németország az állam e(yédarujává teendi a siesz kimérést, hogy eleget tegyen a birodalom tokozott pénzügyi s az onuág tnezögszdasági érdekeinek, de ugy, hogy az erkölcsi és pénsügyi tekintelek is tejesen megöva«anak. % A német törvényjavaslat mindenesetre nagyon éVdekea és hasai viszonyaink köst nagy figyelmet érdemlő, azért a porosz pénzügyminiszter áltsl kidolgozott reform javaslatot a kővetkezőkben ismertetek: A magániparnál a reform létrejötte u\'án csak a nyers wei főzése marad, «zi-goru ellenőrzés mel\'elt; azontúl a szesz finomitá-a, pálinkává alakitáss. kicsiben és nagyban, bel- s külföldön leendő eláru»itáa állami monopoliumot fog ké\|<ezni. A saesz-fözdék fzigoru ellenőrzés alatt lesznek s termelt szeszüket csak az államnak árusíthatják el. A szeszfőzők köteleik lesznek a szeszt aira rendelt edényekben a kijelölt vaauti állomáshoz, az állami ze«z-raktárba szállítani, természeteden egy bizonyos távol-ágon túl a szatlitási díj megtérítése mellett. A beszállított szesz árát időről-időre a azövetségtanác határozza meg; egyelőre a burgonyaszesz hektolitere legalább hariuincz és legföljebb negy ven márkáién határoztstik meg (Most as ily szesz árs adO be«zámitfi»a nélkül huaxonket márka.) A nyers szeszt az Állami egyedsruság finomít)* s készíti oly italokká, amilyeneket a bellogyasztá* szükséglete megkíván, s eszközli a kuiléldi behozatalt is. A pálinka eladási árát isVa szövetségtanács siabja meg litere kél, legfolebb három márka lesz. Az állam tehát a 30—40 márkán veit hektoliter szeszt pálinkává finomitva két-három száz márkán fogja eladni. A pálinkának mindenféle nemét beles küllőidre egyaránt kizártság az egyed-Am-ág közegei adják el, nsgyban az ÜgynOkok, kicsiben as árusok. Vendéglősül, kávésok, csukráazok, kasziuOiulajdonosok atb. engedélyt kephamak a tarifaazerü i monopol-áraknál nagyobbat szedhetni, a községek pedig fölhatalmazást kapnak, hogy az ár ötven azázaleka erejéig pótlékot szédít estesek. I>e mird«nki caak a kincstár árusoknál vagy az ügynöküknél fedezheti szükségletéi s ezek kivételével senki aem tarthat ötven liter páliukánál többet. A szesz-tOzdék tulajdonosai háziszükaéglrtre visszatarthatnak maguknak bizonyos mennyiséget, de ennek lejében adót fizetnek. Az igy létrehozandó siette gyedáruság tiszta jövödelme a német birodalom összes országai kOzt kulcs szerén! fel fog osztatni, s természetes hogy bö forrása lesz az állami szükséglelek kielégítésének. Az államnak mindenesetre pémügyi érdeke, hogy a szeszlogyasztás eredménye nagyobb hasznot hajtson a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, a melyek Németorsiágon Ily emberek számára teremtvék a • szépségek.* E férfiak kOxül nem ismer városunkban senkitsem? Ilyen házasságok kOzÜl egyről sem bír tudomással? Az asszony szépség, a lérj bolond; a nő höditö, a \'érj unalmas jelenség A naiv gondolkodású emberek azt kérdik ilyenkor, hogy as oly szépség mint lüshette magát ily semmiséghez? Kj ha* ép azért mert nem akarta magát hozzá rUtni! A szépségben legyőzhetetlen propagsliv erő rejlik, vele született természetes hivatása, hogy tessék, hódítson, győzedelmeskedjék. Mindennek eltűrésére az öntudatos férfi képtelen. A szépségnek megvan te iát as az Ösztönszerű Ügyessége, hogy a leskényelme-sebb térijei, a hiúval szövetkezik ; mert a lérfi hiúsága a nő alkalomazeriője. Haragtól szikráző szemeire esküszöm, hogy eszel nem gondolok aemmi rosszat Nem mondom azt, hogy a szépnek okvetlenül rossznak is kell lennie De a szépségnek nem Írhatom rovására, ha mindenekelőtt éa minden körülmények kőzött ssép akar lenni Szép akar lenni! I)e hiszen ez felhívás a nézőkhöz, felasOlamlás a nyilvánossághoz, a mit én feleségem Dél el nem tűrhetnék. Rn aa ily szépség oldalán látva a tériét, mindig a tesaék besétálni kiáltást vélem hallani. Játaza a szerepet, a kinek kedve van hozzá — én nem vágyom utána. Lehetséges ugyan, sőt magam is azt hiszem, hogy nagyon ridegen gondolkozom e tárén; de a mint én rendeztem el a dol- C>t — már pedig mindenki maga fesü a épet, melyet házaa életében megvalósítva szeretne látni — ott a azépség számára nsm találok üres hetjeL Minden nő, a ki »»zép»ég«. valóságos közhely is: ámde az a nő. ki egyszersmind as én feleségem, magáu jelleggel bírjon A házasság sz a szentély az én nézetem szerint, a hol a kollégiumit s lsdn közmondás szerint nem háromnsk kell alkotni. Már pedig teleségemmel egy ü\'tharmadmagsmmal vagyok ha közlünk nem is állna egyéb, mint az idegen vágy. Ku neiw akarom, hogy teleségem neve ezer asájbau forogjon; nem akarom, bogy agglegényt körlen. pezsgő és zene mellett az én teleségem keblét, karcsú termetét bírálgassák . neui akarom, hogy bárki ia, a kinek megtetszett — éa a ki semmire sem gondol, annsk is van érzéke a szép iránt — egy lorintért hazavihesse leleségem arczké-pét, nem akarom, hogy nyárban a corsön, télben a váczi-atezában mindenki tudja, hogy leleségem két nsp öis halványabb, két hőnsp öt a teltebb tormáju, hacsak a kiváncsiaág még saját házamig ia üldözőbe nem veaz; nem akarom vegre, hogy féltékenynyé legyek éa attői tartok. hogyha oly szépséget veszek nőül, mini a milyen Kamilla, a velenca-i mör ötödik felvonását játszom el, még az elaö előtt. Tehát féltékeny? Nem tagadom. Természetellenes lenne mást állítani Míg a világok e légkor látóit abbjában egy és ugyanazon helyen két ember egyszerre meg nem állhat, mindsddig ha a szerelem azt mondja: téged bírói akarlak«, a féltékenysés tolytatőlag hozzá teszi: »és kívülem ne bírjon senki aem." De valamint szerelmet nem ismerek téltékeovség nélkül, ugy nem vehetnék nóül valami híres szépséget s nélkül, hogy asiod- I nagyon el vannak terjedve s a német belterjes gazdálkodásnak egyik tő és biatositö elemét képezik . úgyszintén érdeke a termelt •zeaz árának emelkedése s st orsság erkölca- es egészségügye ia csak nyerhet az által, ha az állami monopo!ium még szigo rubb ellenőrzés alá veazi a azeaigyártá^ a pálinka kéa«itését és eladását pedig kiveszt azok kezéből, akik most az iparszabadság révén a népet mindentéle mérges anyagból készült alkohol kotyvalékkal mérgezik meg. Kzek meggondolása után bátran kimondhatjuk, hogy azok közt a társadalom-politikai reformok közt, amikkel Humsrk lángesze a birodalom pénzügveit a nép lölletének emelésével kapcsolatban javimi akarja, ez a reformterv szinten hatalmas lépézi képez, melyet valószínűleg a mi pénzügyi vezérköreink valamint moralistáink és társadalom-politikusaink ia valöszinüleg he-hatö figyelemre fognak méltatni. Különfélék. — Ktchberg Adolf, a helybeli izr iskoláknsk ti év öta nyugalmazott igszga toja, országosan ismert tanférfiu, a koronás ezüst érdemkereszt tuls)dono«a, e hó 17-én déli I örakor meghalt A Hl éves kort ért aggastyán 40 éven át állott a nagykanizsai izr. hitközség iskoláinak élén, a kereskedelmi ••kólának ő volt megalapítója és, nyugalmaz-tatásáig, vezetője ö virágozlaita tel éa juttatta olyan hírnévre a kanizsai izr. iskolát, hogy messze főidről tön egesen küldték ide a tanulókat Idegen származása daczára nemcsak hogy teljesen el-sajátította nyelvünket, hanem szív vel lélek-kel magyarrá lett és isnitványaiba is lelkes szavukkal ültelte a hazsfissaág csiráit. Kgyéb-iránt nagy általános mi veit «eggel hirő, csendes, derült kedélyű ember volt, kit mindenki őszintén tiszteli, tauitványni pedig meleg szeretettel csüggtek rajta Nemes kedélyére, sxiv-jöságára nézve jellemző a következő kis epizód: Kichberg a többi közt egy szegény kereskedősegédet tanított ingyen a könyvvitelre Kgy alkalommal majd egész két örán keresztül tartotta szobijában és oktatta tanítványát. Mikor a tanítás elvégezte utáu a laradtaágtöl teljesen kimerülve, s tanítványt elbocsátotta és kilépett dolgo/ö-sxobá\|áhol, neje aggodslommal szölt: . Miért társsztod magadat ennyire, a kimerülésig? • Nem baj; úgysem fizet érte,* volt a válasz Ebben a pár sxöban egy egésx ksrskter van, egy neme»le!lü, müveit, szelVmea ember karaktere és valöban ilyen ember volt Kichl»erg Adolf, ki e axép tulajdonságait változatlanul megőrizte élete végiig. Halálát rövid betegség után végelgyengülés okozts. A kitiné lerfiu elhunyta a legasélesebb konikben. mondhatni egé^x Magysrorsxág tanítói karánál, a legélénkebb résxvétet kel telte, a temetés napián százszámra érkeztek a gyá-zolö családhoz a részvéttáviratok. Kich herg elhúnytáről, a családon kívül, az izr. hitközség és az izr. tanitóikar is adott ki gyászjelentést Ax orsz. tnagy. tanilötés-tülel i etlig a következő gyászjelentést Adta ki: »Az orsz magy. •aniiő egyesület központi választmánya tájdalma* szívvel jelenti, hogy a nagy kamzssi izr hitközségi iskolák szeretve tisztelt igsxga töja. egyesületünknek rendes és tiszteletbeli tagja, ki tobb mint félazáxadon át liaxteletet két érzelmem meg ne sértetnék. £a mégis folyton azt kellene ismételnem, hogy nincs igszam, hogy a szépségnek joga van tetszeni és hogy terméa/eti törvény at, hogy az emberek annál mélyebb árnyat veinek, minél nagyobb világitásnsk vannak kitéve — : az árnyak miatt, miket as emberek ax én utaimra vetnének, nem szabadna panaszkodnom, s tűig nincs ellenvetésem, hogy Kamilla teljes lényben ragyogjon A ki szép-éget vesz nőül, annak vagy mindent el kell viseluie; ax vagy Apollo vsgy eunuch legyen; de mi: köznapi férfiak elveszszük a csinos nőket, a kedve* nőket, a kellemes nőkéi, a \|ő, érdekes, cece nő ket, — de »azepégeket nem veaxünk el. Khex nincs elég bátorságunk. Midőn még a czéhek létextek, mindenkinek egy remekmüvet kellett kéaxitenie, a mivel képességét igazolta; —» drága müdsrab volt rendesen, a minek aaonban gyakorlati hasznát nem lehetett venni Igy a természet, ez őserő is, időnkint egy-egy nőt teremt műremekül: ismerem a czéhek szokását, megbámulom és tovább megyek A rAzsafából, miből a bálványokat szokták taragni, nem hozatok kályhám (ülésére Azon lángokon, miket a termésnél gyújtott oltárán, nem merem kezemet melegíteni. A női széprégek láncxolsláből helyivel-közzel egy-egy fenséges jelenség kimagaslik. l>e hiszen ön ludja, hogy a touriaták mint cselekazenek. A legmagaasbb pontot egyszer meg akarja mászni mindenki; de ott lakni nem akar senki aem. Aiphm. («.) éa közbecsülést szerzett a tanitöaágnak * saidö tanügynek fáradhatlnn és nem** bai noka, Kichberg Adolf úr, áldáadús életénei NHk évében, tolyó hő U én elhunyt Ha t tetemet Nsgykarnisán fognak a« itraeliták sírkertjében elhelyeztetni Budapesten, tHs», évi lanuárhö IH-án Áldás emlékére.. temetés, mely 19 én d e. 10 örakor végbe, s legimpozánsahban fejezte ki axeretetet és tiszteletei, melyben at elKa„., állott. A temetést a helybeli iar. h.tl.w\' rendezte, a jeles hslotth vz és a httkiitsZJ hez egyaráut méltő m.^don A hak>ttss hí, tágas udvarát égésién megtvMtötte a nagy es díszes közönség, mely eljött, hvgy megadja a végtisztességet anuak, ki as ottlevök leg többjének telephetlen tanitöia volt. A gv-áw szertartás befejezése után a virágkoszorúk egész oiönével elborított dis/es k»vpona\\ feleit mindenekelőtt Hoffmann Mör unár mondoii megható bucsúsxőxatot, felemlitven ax elköltözöttnek, mint tanítónak s ember nek, kiváló érvtemeit a kifejezési sdvan st elhúr.yta lelett érzett gyásxnak Utána a \\olt tanítványok nevében Wolheim Krao hely-beli tekintelyes kereskedő mondoti ugy bi mailag, mint tartalmilsg kilogástalan steP. Ségü beszédet, mely már hangulalteljes rhetonksi előadása áltat ia mélyen megindította a jelenvoltakat. Wo I h e i m ur be szé.le azvVs/ennt következőleg hangzo\|(-Népünk régi dicsősége gyanánt em iti M ,vi történetŰnk, hogy at iskolát és annak tanítót mindig i..egl<s sQlte, sőt as iskolát elejei* helyezte a templomnak, mert at iljak nevelését és oktslását magát is valöaágoa isteni tiszteletnek tartoita K régi szép szoká«t követve, iőttein ravaUKvt elé. Ilaláa tsmt ványaid nevébeo, kik a polgári áiet külön féle pályáin működnek es a kik ennek súlyos és nehéz gondjai kőzött sem feled kéziek meg rőlad - búcsúzom tőled, drága mesterünk, kedve* tanitöek\' tionéoe nevelőnk voltál te, butgvV tanítónk, ki szive, den hordád jövendőnket, b Idogságuukat, + ki le\'ke<t melegével tápláltad bennünk a jő szép és nemesnek csiráit. Önfeláldoto szeretettel vezettél be bennünket a szüks* ges ismeretek csarnokába, általad vettünk irényi, hogy életünk ösvényén továhb halad hassunk. Te gyújtottad tel bennünk a toly touoa lovábbkétvzés szikráját es hoztál tényt szón intézetnek, mely nevedet tiszteli és áldja Idegen földön születtél bár, de szived melegen vert e sxép hazáért, melynek sxeretetét azivünkben, lelkesedései egész hevével ébresztetted es ápoltad. Sxi goru mesterünk voltál, de az ilju lélek konnyelmüsege nem képet felfogni, hogy e szigor az ö javára szolgál, a azért könnyen megeshetett, hogy nemes lelkednek gyskran bánatot okoztunk. Ámde a hála érzeimo azon virágokhoz tartozik, melyek bár később szoktak nyílni, de annál szebben és bizto-sabbsn — s azért, ha most ravatalod előtt megjelenünk fájdalmas hucsúszözatunkkal, hálánkkal, egyszersmind kőnyeink legyenek az engesztelő áldozat melyet koaxorunk meilett sírodra teszünk. Kegyelettel tog iuk megörttm drágs emlékestet és biztosítani ip-o kódunk atl továbbra ta aszal, hogy szellemed értelmében, sz általad aunyi gondal vezetett intézetei apVvőszámára is lenntartjuk. Isten veled! Isten veledS Msjd Boron kay Karoly haceúzott el a halottól a kar társak nevében Közben és végül telhanszotlak ,a templomi énekkar gyásztsolossmái, M ko\|H«r- sot lelteitek a hitközség négylovas, di-zes gyászkvHaijára éa a nagy menei mego.duli a temető leié, hol átadták a tőidnek, ami m földé Kichberg Adolt hűli te\'emei felett immár bezárult a sir, de eni\'éke sokáig fv»g élni és áldott lest Örökké. »At igatak nem halnak meg. — Lelkes tsattgykarAtsk Lenek Ödön úr at alsö-lendvai ^nvlgári iskola részére tb meter tölgyfát éa 0 meter fenyőfát adományozott V^tdö V é e a y Arnold nagykapornak! Jéxus-társasági jösxágkor-mánytö úr btxiivs kilátásba helyette, hsvgy a kegyuraság állal a mull évben felállított s a Megvállólöl nevetett iskolanővérek veselése s>á adott leSnyiskola mellé még a t tv asz toly tán kiadedövod&i fog felállíttatni. II i r s c h I e r Lipót, M i k s a, J a k a b és Henrik urak Alaő-lKunborúröl, Muraközben a magyar nyelv tanitásában legszebb eredményt feltüntető tanitök és a magyar nyelvet legalaposabban els^jAtitő növendékek megjutalmatására UHH) Irtot á)ánloltak lel oly kép, hogy exen öaateg öt év alatt ?t> Irtos résxletekl>en ostiassék ki a kir. tan felügyelőség által. A megyei kozi.-azgai.vi bizottság lanuár havi ülésén megyénk e lelke tanügy-barátainak a nevelés oltárára hozott nagylelkű adományaikért te>\|ea elismerését nyilvánította. — A Ift-lkl tál frlamegyeitiiiságá-nak a kedvezőtlen időjárás miatt e nő 14-érői IK ára elhalsiutolt bálja hétlön éjjet zajlóit le a Sxarvas-siálló termeiben A t»ál mindjárt eleinte nagyszabásúnak igérkeaett és a közbejött akadályok daexára is, vakéban nagyszabású lelt A roax időjárás meg a bál nap,án is rendkivül tnegnehesitetie a közlekedést, mindazonáltal seregestül jöttek a vidékiek s az egészen megtelt bálteremben több vidéki arezot láttunk, mint helybelit A bálterem pompásan volt díszítve a megye czimerével ée szineivel Kitűnő volt a tene is, melyet Sárközy bandája szolgáltatott ez alkalommal, a báli közönság teljes megelégedésére. A hölgyekel igen Ízléses tánczreoddel leple meg a busgö rendezőség • paMto\'tANtat kAny • MMI 7. H. MUg\' pedig ár****** j A ham WHódrftí nmptfl kofö iWlt Wtbnssék • Mát IM, * hétiépas rgadeiflaég ag t n MMÉI Ml mébánl Uras l4j bétoá Mié Megy és még agm S*** « MM • mwésadkóa, fc»< nma • nfiiwmi vtasanyoioa mN Mind <wilni Ige* féaysa Él WÉilft mnlstsAg ifcj Wt\|H M * mreangbtélei bftaM btb* •étog agy Mi lég lüMMhM A há/t kosén* •ég Immíu — mi kivit — a* ve* Pely bonvédiábereofc PéaaiéJ, iriMM R6iii iumdn és CfiMilk •rwigy m A ftsméker ktMeben gyérebben #í képviselve, mtnt más fttfalOff^ elkiUgék-0b As iM eégy«i étvennét tobb pár láo-•wt A bAJ <$gg • kora rsggai Áfákba* árt vén, A mtenvoH bóigyek névsorát a követks-rókámé kósötjök Baáa KáJmenné, dr. Bentsik fwwxnl, Bolke hmm íUjfJif,j Halk* U#-léf-4 (Hab<éf; br. Betbmeree. Bnrjáe Lajosáé, Qmt Lépáseé (PsJln,) ftauwu Hagóné (Jfol-HaJáas,) frensab* Oltoaé, fltrvsrtes Akoseé (Klttmen,} Ifdődy Laposné, kWke* Perkón* (Aedrkabid,) ifi Jék setwé, (IdvMf Mwíftrné. Martamon fri« gyeséé (Bérska,) Hodászy Betoné, Kfamy Viktor** (MarniaÜ,) Ksrkápoty Möraé (ftet* Tamás.} Lerak Aetelné, l<aprsbarrk járni-aé (Csek\'orny .) Molnár Etokeé (Csáktornya,) Máedak Uyuieeé, Merkly Auyine, hibái yrwnmé, FáJfy fAerdéssaé, rín&f lém* j toné íJt-Kamirom.j Bála Antalaé, fteáry \| Vtocséné (Kassibefy,) BzWsníesoé íRads.) i feárossy Umdáné (Csáktornya,) féeváry j ttoké* (Kov-Kórs,) Habe-rfyén Lsissnl, Hr hmid» f^rtfyn^Mly H/i Agyi Ot eláné foák\' tornye,) SooMsieh LOrinc/né, Varga Letosaé, \| Varga Imréné, Vágn«r Káiintyoé, Vney Ivánsé (Kezijiely,/ V, Horveibné, Ösv Vkw* féexlötté, ftetborecsky Mártonná (Zoigmondházaj, /athtirwrzky Zsigán* (Palin) erbolgyek, továbbá Hán Ilona Halna Paula. Brrfka Erozim (Ujlele,) Botka nAserek (MehÍM,) Daana k. a. (91.Hálás,) Dervifies Blanka (Killmái,) Piíop Erzsiké í/sfcSKrod-báza.) (flaiavan* Aans, Garger r.ogáni* (Készt hely, > Hartmann Halán(Boeska,) Hanay kats (B. Magyar/id,; Hugadlís Margii, Hndá- \| ssy Jolán (Csákány.) Horrálk Usliaka (Csák\' foraya,) Issfl Hórs (Maresall,) Kérkápoly ! Magds és Mili (Szi -Taitiás,\') KftrAsy J^i«(a (Marosali,) l^trcb Tiaka, Laparsbardi kr ,4 iC^áki/irnys.) Molnár Jolán (Csákiornéa.) NovinMka i^poldin, Wíéstiér ^anni (PaHnj Nanivlirtt Min, Hiihal Vilma, Pénsalr Halra (K \'Komárom,/ Hscx lk«nka éa Arsnks, fe<nns«rh fisiinka, Hztgrils oArérsk, Bágráry k. a (Knvr-EdfaJ Hiiriaoio* Pspl (Hada,) Haáry Piroak. (Mzlbsly,) Vérlassr Jolán és tíisad* (Kassibély,) Vío«* Mariska,. Vi-oss Marinka (Aftdr*bida,; Vojniin Jolán (Kasstbslf,) Vágnar Aranka, Varga Magds, V. Morváik ívO síb kisasssonyok^ - A érAhkssmrt K bé 20 An. két nappal a nagylábigaiminágn 18 iki bál titáa ngysamak a Hzarrgs isrsNlbsn mant tágb* s bagyimiányos birnavO daákkon-ezan K mnlsiság rég idotöl (Agvs sg\|lk* a ksnisssi Isrsgng lagtkarOltakb)éinak és a klmavéntk magtatli ss idén I. A Isrméi igsn nagy és «zép kiisönség tAliAUé mg < as a vlgalm sparzlaliisr a Aatalabb laáay* Iák mnlataága lavén, a Mö bimbók gyó nyórü rsokra volt ott égyOtt a teljés pom-pávst kitsjiodoit rós«ák negy sokssága ami-mit.A törsímsliétt lábeóskák a tánes-kedvtói alig gyásiék bevárni s hsngverseny végét Msge a hengvarssny IskliOnóen stke^ rmt, e kósónség es eliMMvés tepselval adó-sott minden sgres ssám tnae a Aaial zené\' •seknak és dalérfiknek A bangtéfseny után kssdetéi vette a tánca, mely leirnetlen enlm/fval tartóii reggslig. Kgyálislában elyen )ókdv uralkodott ssen e vigalmon, mely áirsasdt még se órsgekre Is és esekét Is a legvidámabb kedély hangulatban terfotli a muliág végéig. Panasz nem is lehal, lég (tljsbb a iáftfl\'i>eoe ellen, metylyel e Torme-baods seoiial nem igen escseílált. KQ< Ionban pompás sott minden s ss snysgi )0vedé-Ism M4simyára jetemesen sspor\|isnd\|a e eym-eéKiumi ssgélyégylai iftkéjét — JetsnvoJtsk liemaikné, Cm^esayés Hándomé, Darázs Oussiávné. dr, Párnk Lásslóné, tlrtteba\'né Vidor Bribto, (iyddfy Jánosné, Horváth \'Istvánná. Heneleedy Béláné, Horváth Uyu-láné (Koliort), dr. Horváth Antsloé, Jands Károivné, KnáeaaHo\'dissámé, Mándák (iyn-fár?é, Molnár Ételivé (Caákioreya), Motmo-bassar Jánosné, Pttriál Parsnrtné, rálfy Aletosné. Kats Anisleé- dr. Hznklisné, ftres-Mis Kámltné,HébmidtKrl\|y«0né,dr Sohreysr Lemsné, Mitckné, Metfóené, Vrentslts Ká-ratyaé (Oakiorny). Wenrsel Hessoné, Wa\|» élts, Jóssofaé, dr Wlnisraé, ^SakálRearlkné (Caéfctoraie) erhoigiék) továbbá Aévsy Merlke, Általa MsIvUks, Beim Pánit. Bér gar Hentin, Hla nővérek. Ciemeni Jeles, Oevéanyé* nó«ér«M CettfáliAsy Jullaba, f>e ráss Melfln és Tlnki, nénse Panls, Kagel Hósát m és Hervnias. Preted llermln, urln Mtem N^aeit, Horváth Irma, Horváth(Hsells, f NeHemee Irnm éa Merle« Japla Medtlg, Meenmi Rútaké. KAhler Mlne, Usesk ndré-tek« M alnssr PentHt, Amá^le ás Kaettíls, taiaene Jenke, Molnár Jeláe (Oéákiorari), rssglemvr Hona. Novtnaska Uotoldm, MáwKeOir Irme. Plihél Vilms, Poflék Mrakln, léte néNrel, SohíNik Hee, lehel tnm, fhresMts tivéfik, Ishfeyer NeMI, Hoher enilne. Henir <HseHe, Hetl# MeHsts, Bénél nevérsá, Wedmtot Wstss Mlne, Zabéi néeéreft, stb islálssái Hsimheimi, e He H4» rsogM 7 areker bmsyl é Megy Jftefc a i kelybéb m. k. Itlstikswkási kévatal inkAra Az sbg asgyrenérss térin fmk aéáéay bónaapnl enefMi (Ml vnumlfci iakni; már ideérkaiisásr betsgss veHsamn Is sdált M kmiHalálét ásvsgys * \| ■agymáme rekenal séra^ák. Béke poraira\' lakájé a Balslsiaa A BalnionegykN Mveiales tnesésdfénsk e amdt Mm sMgyaleni !•• ssámábee slrassek e " kóvetkevft, s^ndeégiisireérdsám kOsléményl: Egy boatNármmk ssHMén Mlelált sgy kór \| sueyoshaie leghefét. A k^naányozba^A lég-hdA már rég magwSnt faatom lenni/ Maö-\|lár»nnk kormányozhaiO téghaiMáenk min-iája a gépessel valódi rmnake. A kefékzer-keséi agyaazoa faaembót késsili, a mely I hói a aagy léfkafóé; a «oag»iAemt á min iánál srós, Inom rvgé nytfjt\|a, K légba^ó-nak legfoniosabb előnye sz orosz és francai találmányok fftfcMl, bgy istsiéssisrinil ma-gasaágis képes smslksdel s egysbbnn egyenes, egy vonsfbyk em emekedve, a kuftsóft eaíél telé ssállani Kst párattgeel Ogya ssarkesala áhaJ eszkOzótbsli. A lássál* \| fást e aegy léghf/máj a kormányáé intézi I az elére kiittzutt azélpontnál; a mintánál ] ugyanez történik, mert ficye késstíiéfc ae* aéíyéveí szintén ott széli I* s km gép, a hová már s!ós«teas irányították. A Mtaláió leneár ff én réslete*n magyarázó föloiva sás klsérsiébsn bemutatja a nagy k^még-nek e kis mintái, ases repttve Nyárra lervesve vsn s Balatonon keresstll veié (ftiótoktot Peredre) resttlés, C terv komolyságát legjobban Mzonyttja as a negy-szeri fogadási njánkH, e flielyet egy anort lárseaág ajánl, a mfy »aerént Hz ftmnlióí bármily ngy tVssseg strogedfelik. A fogadási A«seg vslsmely királyi kOz\|gysTinél less le téve s e fogadás srra szót, hogy g rspiló gép a Balatonon akiiű/^dtf pályái básxnalvs (es s kormányozhnt/mág bésonvitékal Ingái* rópolni. Ea Irányban levélbeli kérdftzOskó* déare órfnoést ad bóvsbb tói világosítást a \'Aport Almsnsk* szerkesztóségs (Budavár). — A féNks;Pfls<srágy, Az Ogyéssség visNzevonte e törvényszék Ítélete ellen bejelentett feUbbetési. A Pflenssarra nézve nOxott Mmemó Hélet tehát jog ér vényes. — g«rikéssi kimavasés A veszprémi megyés püspók úr6 nsgyméltósága e szebsd Mdományosá^ó peesei plebánie jsvsdsltnsi Illés István eala-sséril-mihályl lel késr helyei lesnek adományozta s ss igy mg0réedu zele-sseatHnihályl plébániára Hserke Anlei sssssnskl helyi kap-láat nevezte ki lelkészbelyetlesnek. — A 4lfiarlilss, mely Morakós felsó vidékén klpusztitott sgy egész sreg gyermeket, ugylátszik csak azokban e hely séaskben van sz^iófélben, ahol már nincs mit imsztlteni/ Ujabban szomszédos kös* ségeklié is áirándult: igy etóbbikdgt Nede-Hczen ültHlé f«l lenyáját A bsi/mági kóse-gk mindent elkóvetnék, hogy e bstnek elejéi vegyék^ oe s nép mekacs a gyakran íknyegsió maptsrtása e lejyobb szándékú ioléskdés elé is akadályt górdit. Igy tor* tént í, hó 13-én Nedelicsen is, a hová e járási fószólgablré és a járásorvos, a kósa. jégysft és két csendór kiséreiében Intézkedés tétsl végett megjelenték. Azonban a nép felsudult s esen szevakkal állotta útját se egés4»égftgyi\' inféxkadésaknék t • Vegyük el a zsandároitól a puskát s Üssttk agyoa a zoigahirót, orvost s Jsgysót. Öten mi is vsgyunkf* Goriosánecs Istvánt, alóeslnkost e járór esonnsl iefsrtósisita Másokat pedig e fóssolgsbiró, mivel as orvos rendéléleinsí (e hullának e halottan kamrába esállitáss, a lakhás fertóstelenliése stb.) ellenszegttliek, súlyos pénzblmággel s elzárássel bOnietett meg. Es slkelomaml csakis Vraneslla Károly főszolgabíró erélyénsk s s \|len volt csend ftrftkoek kószónbetó, bogy a nép tettleges ségre oem velémedetl s ennek szomorú kAvetkesmésysi elmaradtak, Es eset kOvet* kéziében a rsendArprsncnok erósitést kért. — A Ha lat mm a pad Sasé* sasai-kvdásr. A Habion mmagassági I8t5. októberben érte sl a Biótársnlst állal a le imapoláskor megállepitott normális vízszint. Es 00,01 méter szAdriefeleil. 186.1-tói Ingva mosi másiglszor osfikkeni e normális ssinre; legkóialebb asonbsn már emslksdéss vár* haló, A tóldmttvetés , ipsr* ás kereskedelm-ftgyl mintssisnembsn IsvO grsllkel térkép ponioa (hl\|egylései est niutatiák, hogy as évi evapadékok hatol yáskO 10 hónftp múlva érvényesül/ a Halai on vlxasinének emelkedésében. Ennyi idd kell, míg a fnldbe szivárgóit eUpédékokból a palakok és Zala forráséi annyi táplálékot nyernek, hogy ávjukbal megeóveltli a tstat. As tb7ft-lki M^y esőzés éppen ils bóeap múlva érvényesüli tel \|eén, s I Hit ben érte el a Heletnn busz év slatt Isgnsgyobb amgsssáaát, vsgylé lol A3 métert ss %IHe fsleti, eiig í$06 ssepiem-berlöl It\'M (tmlesig a normális vísesin alait mgrsilt a fé megnaaága Ekkor volt tsklt e Isgalaesonyabb visáiiás sz utóbbi thász év elett Notéfiberben már negy mennyiségű rsapsdek hallóit, melynAi hatásé lélávmulvs ukveilenll kesd érvéneestllAl, égy lir>gy bla losságial lósotheio, heiras ldet jűntnsben e tltortásásrs alkalmasan! vissrin-amelksdéat logank a Babionon le\|eias)elheial« — iiteré. HsnmhatMyen dr. Haver AdoH tegtudor v hé Ián e saédo-valiásret étiért S1 róm kelboHkas vsttásra \'V \'.el . r in r • í f Ksw—imitok nssneskl W fUem kamerá ás ess* vnNek. - WísHsr kiagviws\|. Waüer Onmrtáv, s. kár kaewt-énakes é« g béesll néven éetmimkikás elseremin Waiísv\| Mrana opnrs éasksene és fleitonberg íróm ihuv.- i-ijri. n k/mreméhódéss mstfleti IMi, évi mnnár M-Aa a »Hsarvns« vmwíégto negy* lermábmi tanandá kaagvarssnyiasá mi*ra e knvmkasó \|,A Jmmsni lenete(SNmSl L Hai Hmtonkerg Uéin 1 %tk e) Am Maer. b] He as gserisst e) Isim. Waltor tkmsiáv. I WsWr í M Ari* sas PrshwMts. WsHer Mtona é. BshnNrt P a) ANégrstto kl Vberzm Rolisabsrg, Ujos. k. Brahms J, imenssripis a) Komme bekf. b) Mash\'igsll r) Trsaanog, dl MwaeHad ) lfiorferrhiMsetto VolkatM. Wsl»r Ommiáv I. a) Beknmanafl ErimV b) Tklsrlm Psrd. UtodaraÉPsé WsHar Miana. 7 gshnmsnn H. Bomanze. Bvabmm i, Rbepsmhs. Bettea-bsrg Le^os. Daeile: %. Rmaa Méra is hleasa Inna. ttchamsaa H. Urner m Psnsisr. Waltor Mioaa és WeHar (Insztár. Jegyek stére váltbal/>k Prágsr Béla er gyéeyssar* tárába* én este a pénztárnál. Helyek ára I. sor a Irt, 1, I., 4 sor 1 fn v) kr., a tóhbi sor I fn. Kerseli ülftheíy I frt 90 kr. Beléptt-dty 10 kr, Ksedsle pontban 8 érakor. — A esgy ksalmat Irsdslsa* én mif<mslpnslé >gyr»iM »iga-lomrndsA-bízottságs slhalározia, hogy már ezías hó dán a Bsarvja szálló aagytsrmé ben, iánezvigalommal egybskótóti nsgjobb s/abásu hang«renyi rendez, saját etapul kéje gyempifáse javára, A belépdiMíj való* szmoHr 1 fri M kr. tesa a e bizottság min* dot etkovü, hogy a mindenesetre -igen sikerfilmek Igérkesó sstély ssámára Sünét nagyobb közönségt béMottson. -» A mi-kedvelói sióadást, sMÍyrói már Ispunkban is lórtéat említés, a böjt lotjwaán fogja csk rendasní z egyasitol s 0 y 6 r f f y Jáoés igyvéd nr, a miksdvslöi eióadasokst rea desó bisoitség stnókg, jalénleg foglalkozik sgy srre vonatkozó tervezet kidolgozásával A IgA r \|«agy lei lahitoomi lánezvigslam, amty s jóvr, hó 2-án megy végtm es sgytei irmelbn. e fer* sang sgytk legsikfÍMisbl> és legnagyobb ssabásu mulaiaágáoak Ígérkezik A várna egész kózónség odakészbi. Aktk mindeddig lévedrbói nem keptk meghívói és srre igényi tensnak, szivsksd\|snek * végból Kovács Lsjos tórvéeysséki j"ggfskornok árhoz lordulni, ski kéaaséggsl szolgál meghívókkal, A mérik éa a tarka Sok. ]jdeime história ssett mag - h* igaz — e begolat fáraókon szombaton, e hó ltán ssts. A bagotebeli bama azsófok ugyanis a mondott estén kocsin mentek Ihároe-Beránrbe ahol másnap lakodalomban voltak muzsiká landók. Muzsikállak in, egész elevenen, — habár elevettségOk nem a — farkasokon molt. Amint ugyanis a bagóim zeneművészek heezélik s hogy est es ihsrosi srdoke rfilO is bizonyiije, a koeeizó czigánykersvánt a nevezeit erdőben két éhes farkas támadta meg. A lovak nekivadítva rohanlak a zené szes kocsival, de a/ ordseok ia )ó futók s esen sz sstén bizonyára jutott volna is nekik nyers czigánypeesenys, he a larkasok és a muzsikusok Ovóüésére s !egvá)«Égosahb ptlleneiban ott nem terem két erdőkerfiió, kik kózibéje durrsniottek a farkisoknak, mir* ezek beljebb as .erdőbe, e eslgányok pedig Barénybs menekítitek. Egyik félnek •em esett ss ijedtségnn kivttl nagyobb bsje — A JBalm-kaamlkalAas An vléá-be lak. tiisllé^g;tst javárs Zala* szent balásson, f. évi jannár hó 27-én as újonnan épOlt vendégtó nagytermében táncs* vigalom lartalik. As igényeknek megfeleld isístss étetek és ltotok, valamint pontos ssot* gálstról gondoskodva vnn. Belépiidlj 80 kr. f*ládjgy t frt. Kgjenrubáben érkssók felét flzstik. Az egylet jeváre tónénsndd IslOli* setések kóxzöneitel fogadtelnek és hirlspileg nyugtástatnak. Kezdete 8 érékor. Wehdfsíta Adolf alelnök, PálfTy Elek tópannosoik. — A NagykaalMal Imnranlljmi sAg áakfpil egylete IHM évi január bó ll-én Hárkózi Janui jeles ankr* kftz* remOkódésévsl a „Korona" vendéglő nagy-termében e fenloeimzeit egylet pénziára js* váre ssayalal- és de{éatél)rlrel egyliekóiótt jótékonycvélu sártkOrO\'láncxvígalmsi rendez, tlelépfl dy szetnélyenklht b0 kr., oaeládiegy (bárom asemélyr) I, IH >0 kr Pefilflseté sak kóssOnettsl fogadlatnak és blrlipllag nyugt áztatnak Kéretnék a Hsaiéit hölgyek. lioélOfrM sgynasrttan megjelenni. Kesdms I Örskor. — A Nsgy KsnlmsI l\|NsiinatA« Iné as élaggot (Iparosok asgélyéee alapjának javars I é. február hó tl-án HárktVsl jelén zenekara kfttremikódéae mellett es • Arany Hservs< vendégté diastermébén zárlkórtt lánezvlgalmet rendez fctáüefe tí\'/i órakor. Heiépii-db személysnkem I fn. — Cselá4jegy t tn. 60 kn PelOliiteiések kftszft nettel fogmtfátnak és HlrlepUag ayigtásiat-nek. — riayarsaitoy Tudomásunkra Intett, bogy a t. hó léén taHotf aserít nyeremény aorsjegvas Alnyeremény 100 000 frank aranyban a PAvá\'oal VáltóOsbt Tár-seidg, Adtor és Táma Budapest (POrdó éa Itoroityrn fitosa serkán) áltál résgletieiseiésre eladott (sorosét ftU4, ssám sorsjegyre eeeii. a saerennM es alkalommel egy vidéki hlretalenk ósvegyébek kedveseti, kl tenntt Aasaeget emllteii cságnél már lel lé veiii. iátákssyaég. Egy haMiU >ékedvi sspleiA társaság H L kséíivi-nyár k^vstksaileg séaCsaett e várom m* aényeá javára; Vsáae Tivadar 1 fen, tané* \\p*i I Irt, ByHaMd lánlsr I Irt, Hemnz Jéu í írt, infsws Béla I frt, Prtod Ódén I Irt, Lsmérey Ipása I írt, Hamkmrgsr Igaáes I frt, H B t tn, Beéé Heta I fn, Zmhenltt Imrs I In, ZerkovHe Lajos 1 bt, Hséáaty TivaAar f fn, Bedé Aladár 1 In, M. E I bt - áassesea lé> bt — A sag; kaalual Isk. tás> sltosgylst vifűnm rendest bwoMaágs aevébea bátor vagyok télkéral e n. é. kó-zóoaéfm bogy azoa kÉ s rsadezsndtf láase-vlgatomrs tovdésb4f etogblvót aem kepfek vetne s Üysnre Igényt lananak, e tisoHél órtaay* hetyutgábi* bármitor jstistkssal s ott neveikéi talfégyesleiai ssIvssáiJ ssá, bogy e neiáa igéayleadó meghívók még lés^s-koráé kézbemihsióá leeyeaek. Eotbmana Béla tflparaaesnokl senálbsl. — A a ,.Aia4 Bsmksral slysaé kér" labmár hó Ma a helybeli negyvsndégto termében e leláfttton aj orgona javára tombvdáral egyybeköiétt sártkiri láeeseslélyi rendez. Belépti-dlj: msml íyénként I frt, családjegy 2 m 20, kr., tnm* botajgy árs 10 kr Tafcintoffel a jótékony trM sIómordHAsám a kösóeség lelkératá tombolatárgysk kegyes ajándékozára és azoknakf é, febreér bó 4-ig befybel Wislsll Henrik úrhoz leendó ssives beküldésére. PslöJ-Izmések kóazónettoi iopdtoieek éa bMapi-lag aongtáztatnak. Kasdete 0 órakor. — A ssg\|ksstiml katk ÍSgymeátlsm segllyil agfasdHa-ia í hó 20-áa ksnfTsrsstmyei egybskA-lótt tánczvigalmet rendezett, melyen es óssars bevétel H3b fn, só kr, levon ve abból a 417 fn 5H kr. kiadást, marad tiszta jgvódslam 4(7 fn 02 kr. E ssáp snysgi sl* Arslómos\'litásáhoi fettiiseiésast járulni méU tóztattak\' ÍOi Pap Jánoa fi fn, Jánky Károly I fn 60 kf_, Oerey JósmI 1 frt 60 kr^ K\'.vassy KáJmán 1 tn., Beik Béla 1 frt Ml kr, Szab<. Jóftsf f fn 60 kr, Kovsosik József I fn., Hám József a frt 60 kr„ Puhán (íyala 2 fn., (iedó N. I frt , ea ÜMiszt«,end6 Vorós Mátyás \| fn 60., lnkey Usalé 6 fn., Oytoty János 6 in., Pick Henrik í írt 60 kr,, Moimáry János S frt,, Tretjkó (Jyórgy 6 fn., Fí-w-ber Józsefné f frt 60 kr,, fchen snsnger \\Á\\bs b fn., Hechmch I. H. 2 frt., saller Uios f írt., Lówingsr Ignác 2 frt 60 kr,, Knsuss Hódi I irt 50 kr., Osxesü Arnsl 3 fn., Mándák ftyuia 7 fn., Hajé Mihály/a In M kr,, Sclimldi Prtgyes I tn 60 kr" Ur, Bchwercz Adolf 8 fH., í>r. Bet-letbeim Béta 2 frt 60 kr., N. R. 10 kr., Kovárs Gyórgy I fn 60 kr., ff. JV. 60 kr. Hoffawnn M6r I fn 60 kr., Bscbraoh I fn. Bsmát Nándor I frt., N N 60 kr, Dr. Hclarars Albert 60 kr., E/lén^János 50kr,, B. L 60 hr., Kovács Béta 2 frt CO kr, Plihál Persooz 4 frt., Nagy Sándor 4 frt , Eisinger N. 1 fn Unger Etek 2 frt 60 kr. Uilmann István 8 fn 60 kr., Pilóp Kázmér 1 frt 60 kr, Preiler Adolf 60 kr., Znoker József 60 kr., Hamuét y N, 2 frt, HambuN ger Ignácz I frt, Nsn<iedler József 50 kr, Pensetboter Jóssef 6 fn.,\' Nedányi Mikié I frlit Anlei Ferenc* I Irt Ali kr., Scbreier N. 60 kr. Eberberdt Antal 60 kr., Ontnaer Arinányos 60 kr., Ebenspanger N. 6 frt 60 kr., Bogvai Jenő 60 kr., Bartoa Béta f frt., Lóké Emil I frt. Midón az igazgatóságé szíves fe* lftifUeié«ekst e helyen nyugi ássa, aam mnlaaat-batja el az Ifjúság bálás kóaaönetát nyllvá* nltoni Egyúttal kószónetot mond lek. W^j* \' dits József könyvárus űrnek, ki e neki járó tiszteíetdijból 6 irtot adományozott a gyakorló Iskola cséljeírs, melynek hova fordítását s gyakortóiekoia vezetőjére bízta. Ksft Nsgy-Kenizsen 1666. évi jenuár bó 72-én. I As igasgsi.iság. — Vgal asAmmmkhas Halmrlrk I Frank MOkme tlé«t\|«bargt naOg 1 blréaidaa enm asaliékalva. Irodilom. — Táhanaky éa Psissb aenus* , ti zenemű kereskédéseben (váosi-aicse 10. : ss. Deák Ferenc* utose sarokház) megjelent ! Bárí néni« Almást Tlhemér sredeti népegitt- müvének Összes kedvelt dslel énekbnngra \| songoraki«erettel. vegz zongorára kilón i Hereseoberger J^lót. Tenelmn: I. Nem \| vagyos en . (Eredeti del H. J.liél)l Vemé I mrifrabb élet . (Eredeti del H. J.-tOI.) I. ! Nincs szebb virág mint a lehér liliom^, ; fedeti d\| H J^tól.; 4 Bsáraz e 10, kiepedt j sTBózsabimhó a galambom, i. Jaj de aoknt I jártam arra. (Eredeti dal Orbán Arpedtol) I 0. A szerelmes leány szive szomorú i Pálra I bánat, félre gonddal 0.A kfissóbóa gugeet Bári néni Kredeií del Orbán Arpádiot) 10. I Ee Istenem hova lett e áyngnlmamr 11. Kis aranyos madárkám. IS A minap bogy I hátad eimt elmentem ti. Jere ide kb vto-I lám. Ara Asssesea t fn — A Bslslsaigylet blvnlmlme I fcrlasltijemak l-só ssáma msgjelent e I hó 6-án* A lap léMI időre jelenik meg, ea egylet igaagsiosigáhak betárosstábos ke-pest a Ingyen kildmik mep ea egyimi tagoknak. As alsó ssám tartalmi t As obrasóhes. A Belátón érdekében Egy killhldi író n Balatonról Tudósttái a kOagyiléaréL A Ba leton-egylet évkönyve. Vegyes kislemények. As fcnesHA sserkessinjs dr. Sslkley Jánoa, Bndspest Bándor>nieas t? ettátn. Ili j W KbrudMáf. rpooqvúooouoooooooooooooooooootxs tíaMata Arab. j »éee MUm to batyWa WW ««eak. k ium» » \' I J Tmateleilel ktnikaáaft «M a V *** ieéüleéi%«>* 1I i réMiaatatfa. Mtteiaabáiae««iaa i«at 1iiumit a a\|r e<tk Imim aeetn ál laatMt te e »tie aÉmlttaaése Itrytt* ■ WafT-fciai—i, jaa IMü xixT tenéapaAkk m akn»>ai 1 J re AtaatUott » I Hu3» ? M HÜ kr f» tf _ kr mL agy wifi Muwai taakkla Mai wjfcftg ; I J » . i ;tv k » ^ v aj. í I i 90 kr Yfci 46 kT i I , J •••rial® te IakataalracV* • ktrtlktdttl ] \| híirSÁ^-^l —x„HAUSER J A NOS4\' SWDUIr dmWlr. I á)AeU4 « .&Hgi HklkaMi aiawiialilNti tt««« . X , „ T___ . n,t . . I taMf «Hm Ma j iiw münMi I 3 fül tlttt, wuihiMik UR\|it ullilki alti nmek Miéia I I ^eaaVaeetM fttanaiaV mmhmhmwmmmmmhm J A nudli \|dig Me» Mfff hueUMatfl lmn ptK<t+»ta<, a MtM •• i \' \| wSar&ldawwl uSSQ«v«& _m • A ület.i>t aao)i év«te* kereesttl réaaeaneai tetHtatateit, a kneaoneieamM 1 K. Uy A .HiJ. imftiUmfc mmmmmm^mtmmmttttmmmmmmmmmmmmtmmmmmm V AfUváMMM^ «g\|UÜal btnuk>d<M« Jé halálomat \| M ttale \|aleiltg< V : A Q7croirKT/^eKr IMT X TÜ . > ^ ^ fcti ) Aart kMiMi i lutibu mii A ól c- rv c. IN L o K 1 IN I W A eetg u»e«válio0taá»ak ivm» hmKkmmií utote maiiett Maradtam WwmUrfT t^toto^waaalMe-ili Iliét kuda^ fi ^ M^Jéft >! XNyliUer I (éa mindenki tele, akt pontot caimét B. 10000 X V ___________ peel raatante (ftrtita avonnal beküldi A A lent Irt ta dr Hamar Jtnoa ur élni kitartott katfevtl »din. Uttar- \| 1 RrlwfMfir\' Meflfc 00 \|kr. per «»!«>. Ml l- 5 í S kodom t t. t ktaieatgtt amU artaallaui, hogy a tftW llvtM \' I I tat!I ..........i.r..k.íM ,; tti\'bea u.ttd «»\'• IUm 4»i knl- - - - \' f VT rn ~ m* 1 1 - _ __1 ^ V 1 D.J* €U n«.a«ben (k- ta* I ------ I J—M BMmai ■ i , —m O Vl U 11 CC OT l> 1X ül Q n D JEí 1 O IX ö lArlrk ilaitor aa«akt>ad. Bii»MmIm U>kr. ISvu> j ^^HHHHHVHBHHHHBHV M , J _ ! t IÍH^d»m r«é\|oin alatt fög^nn iswaUh Mytatut v 1 W 114 ^T^tSl 1 ? Atoa aaolid éa aailaré taumkoéta, a »alY#k alanMtn ka i I ¥o kr. per Meter 17XfipyftAv%vv 1J tt•fll>f, mam inatfkmi^ a,m aia«atoa k^,r i taa) r«rM«Jt( aiaa^aM Ibtoa aad tMvkaa \| fVUS# V BTl V I J " ^ kt\\aUiia#ftia« ntia«miu n«tm tatalmai 0a lAim^alAal, a malyhrtt X IBI Uaaa daa SMéMtkkrtk D^al ti. Htaarkcri , 4AV V V AA W X alOdiUMOt i#at«»-i«i»m MéltfatalOH, Ilin h kctf^ait MtariaallafU MlY«tka4i#k aki V L^k^lolr^^ m* hfiiafroknak \\ Ml 1 ^^ ktMaiualni .aimUg u^kváui ft»k \' ) W 1 1 l N\|tr inmmmm I ) KÍM«iielMjtfvAitltá«. Gaui éa k^avény We^ ktl- Q^qqqqqqqqqqqqqqqqq^ Mmdatoknak, kik lel^jthatlan alfánk, \\ötí«a figyrliuébn ajénUndó mttl. I A Kiebbarg Aduit, elhunyta alkalmiból fftidal- dr. Kifhua eae\|ótt Vildbnd-Qaateini \| OOCOO^OOOOOOOOOOOOOOOOOOCÍOOOOOOC I mukat utves réaavétókkal enyhiiatték, kö- ea, k. ftltddor>oe yénye «tén eddig 9 MnllJáloL t bAiHiilJiitoU! V lóntetn \|>epi\| a nagy kaniuai ir. hltköa- Nettlwioh Oyuln gyógyaanréaa által , X 1)1600 darai. eOl 1 I aémek. nely a teuietéarOl oly keuvelatea . . , % . . %f • , ^a l j... . .. i, . ... tmtán mindfiv Arialmni anvRfftól rt _ ___w jx ^ jl __ _ _ __ »m _ I , ^ g felöltokendot ;11 nak, melyék oly meleg uayakkal f«uaxték , . . fr O te\\jea alakú, a legnagyobb larmettSi ht\\l\|y aaámára te, amidéit kapialhato dtvataiia< 1 1 ki réagvétflkat, valamint a aiereietóket éa KOSZVCd Y JZCSZTr >MMt\' M°rllf\' harMH\| ,,,ro"\' ^k ilb, a halyttég Mnrnéae 1 1 kegyeletöktt oly élénktn nyilvánító volt ta- pí U miau iiarabaakéat I IrlJávAl uláuvét mailét tréiküld a I. i nitvántokoak, ei utón is kifeiesgük mí O .r., % » ... , . 4. „ \| i vttnk roélyiéhftl l.k.d«, teiniu hAlAnkui. Több mint 80 év ótn vmi ilu ö u it i _L« i A UhaNtohitni, Nartenitiu* II, 1 a M.iá<i Irhok ttlknlmasaauan o»t)n aaer ___ _ __________■ l i " " tim^r Z«m) «u „iu„ ooooooooooooooooooooqqqqqqqpqqo ! •) As e rovat has kóali ttok ért mb váll I su.- ... ,_ ... f __ , ... .. _ «_____I_ _ gin fihiffnitf* ass«rk. ké«f«/»aJwdl — mely idd ótnn leg* —s—■■ i ............. ............... ■■ wn ■ ■»■ - - I jobb nlkjr.1 h(«nál»»totj fflag^^ta PQERHOFER \\ ZT^ VAKUA 14 j ON Arii Uvrniirlí 00 kr, „«aMHtieM«pftl" 1 wUlXlIVI J. IV 1U U^nbim. Táresterk«aiiö: í AéJiJiéllíl tt<flJ/<(l\|«l lffd«. \\lfa4\\oyMh lohifurenli I Mé*l m«s alatti •• stMi wv« ntH ha farkai Imre fül 115/IIlu IClüIliitOUH ,»i m^iiIi lik »t%#\| mkntu »ua U.tik kiifei, ail)Wi • 11 jflii tg iii i iiii jlai_ labdaswtk nwlái katésakat aa#N«raea ke kiawa^ii eak vatsa A kiatakafaakb\'Mlaklias, nmI.^I^s wls . .„M I-----iT ~ T"\' F.ffVBüU OFítlaí ül llltlIlíC lUC cl Mu w -Iken^sl slk.l.aUM.U, ss. I.W.-4 as«»Ul«SMMr í. . Idft shUI lalHW Egy UMttnő aner. Pancsol (Ma- r»»jwuwt» luiuimi vb umuuiwuimw.j fn,\|«Ht mdsiéayamk 1 a«tmi t» laMw«^«ltflI IMkkr, kimatmiu sigavAklIiis eyarorsság.) Tiaslelt uram! önnek svájoti Nngy•Knnl*áii «4s>ltrt.tukr (i i«karsaaik»vaMttk sMaksidaU «»ét Mmuia lavsi irkaMit, a>«.i» k m>i UUt a..^ »s«k IhKiIhphbiI mov iffaia hmtnállMm Mranv«ri«a .. . L É - . . • linlsoanksrl, sialvekesk S Ugkllaalltltk ia lagattlluMMi hal(^\|«kkas «\|toaaés«\| kMSHik labdacsait egy ideig naagniltam nr»nyeres i\| AII fll á Ift ÍÍVII h) SAlldür á IT^samwlltséileist Ml wllk tevéi A MtMlea klssoeé Inl ktMI, tés ai»IHk«tv« ke bajaim ellen • már is bálls elismerérémal maiiuaii ujum weiiuui llek séháaisi. • köwönetamet lejeiem ki, mart aaok basa Mecváltóhot ctimxttt gyimnrttoa. — I 1 1 . S nálata évekig g^btrött fajdalmaimtól me\|sxn v 1 Ueegssg, laas W. tsksM vsIsimbwI \'sgUlkseéiék Kérsst •sUmIwIJ^ badttntt. Teljesli-aieleiielH. Milaukovic. m IWI l^MUstsIt ursmli ás ja tó • ^IViíí\'rip^li^ Mindig meg kall \|yOaOdnir hogy Hrandt , , ntdéi bstéassk ss» olyanok eitei snkMt kidiwéfi M (\|\|( ........ MM , H. lyógyaaerés svájcai labdacsainak min- ! ; : . KivsMita.ut.iw stsrséusi j T«_ jr • i^1 , . _ l A kasvétra rsntl.lt latsl.wwik agM.gyul>li r««a»t „ denik doboaán (agy dobos ára 70 kr. ig^HHKftt\'l\'liF\'1 ™tM— UUtiin és Uissréssis. ksastt shmusi n t • v3s Nevili «i«\|»a, iai..i«.. a itóiyaiertArakban) rajta van-e eaégjegyüli 1 \| •isMitaié ksa.saksi vetuk, sisgwkftw * kii I a fehér keresxt vhrtts marAl>en a Brand H. ^^^rnaJmammmámmmmmmtmmmammmm haieíilflie slsjilé* »smMyk la aaeh Tskiatstei Uremt áei. Mievésttse, hs« a» ss Dévaláirása, minden másfajta esumag JZT „ - fíT\'1 l.ü^J\'.íSS\'t^ÍA^ 1LÍ-4ÍÍrvíj!. \' nysaM JétntH atttTii M AlninaiiiinftÁ ^T5^ \' Pf>XII\|\|A ILt ayertsk és lovtkb I. sksrjak tl«M«AI»l- r»gsé\|s uittlMé faoltaliaame isalv i.isi«hM«a sé-eiutflsuanuo. ff^J^ -d^V AVAT A U Pa u Isgbsa^bk hálámat és mlnil.aukít akika^ a • Métt,Ai»- v«l«\| «sai baisar Wii^iUiiiMtatt --------—. - _ ....... I Ajhjjjv VVy AlALiA ív v 0 rsstaéak vslt ssfte labdamisagiteégév^ »>»isl vlaa M aeniiftil 11/9 aatea i\'ihtk flli s éfsslt allaaaasS\' I mmmmmmmmmmmmm—m—mmmm^rn—m—m [(kJ tKATl.J/Q^ nllÁ, MS agétsségkak^ IlealÉMgav MArloM «.Mh«k «rr< MílMiW .1 nisku«; aa l\| vér I A Irír lulili IVPA^iV ••!/ \\njW --tí..\|\|\|A hl.1f.iÍlin\| \|..Ivím.I.« . (l» . i 7/ Nacy.KenlaeA» iila NgttJgMj ...........k J?t MsiartMUl. szivarka papír Fkttltoílik wvZZIZivZ 1 A VALÓDI _VéélltKy_j?8 11—100. s^lvsbb béléval ss As laUlaaaaiéit. mart l.l.s aagil- \| IsusréMiis kmabas láss ksague Ma»l»«i 9 leMeane I P" llillim 111 11 1 aéga alés .gadsl aa Is KMiafitt gjéf > slt Isi sk, la aasusl k Itaia^a1 aa »ll#s ka le ♦ I L U III IIJI Ilii I -j- ■ j- — \|\| aAr évek^ éUas.s»aA#ll sMa^Usi is • abiati). \' mkat ivllfésasss -és aévalflra. » aélkll - kiaeé \| r Hl IIIHl I IN I \|HHHHaBHBjZMflMm\|HMaaaHaB Ilit téka b» kéli vassls a iskévMbél. üAgi»a tlasletalUl hib HUUUklfll ■■■■■■■■■■■■■■■■■ aéga mit aaaylra kai/r^II Ugj lalalas i. taa^éHSl , \'M> ^ ft» t (Vanexia gyárt mén y / —— 1 v r.„.^„«„.u,r.ri.b.. íTl.i\'\'-\'\'T\'.\'.\'■ -Q. Pagybnlmni Tun 1 iocl>inin-bíykoník-s Á " ■ i ■B#)lllHlll4lIa)\|\|HmjBl ^aar Mnstlél. taffbajsk all«a valasiint sag>«s hletl éta wwl h IsiIsmI allsl ulsaisaal k»jsé»Mi \' OrakuÍjunk at MMamtohdf. 1 flWlllBÉijNlMinn Mbak atb alU. I4. I lag.ly 40 kr. ktuMi • b>fj.bbsak allaiaarvs l salanaés k ta* 1 papírt ér. J J. Foki. dr M. Udvls Dr II fc.r(—»»i 2 ------- f, ,,,,,,, aasUseae 6 M, Upismm arak béml agystes.1 vagyta»A«lk kllé- ^ i^jfí A^iiSÍS?\' üt ^ 4 B OtOSMSOnCKIA ÍÚToimni .3\' is. Afi.miiu \\ iiu/fru ÜnIvÍ ^I^P1® Jfíri bt,BI ^ -i.da.MM .lábai k uST t ,y!u • ^ k 1 \'V ? rr éa SMi.it, kogy abb. aomul ártslmss aaysgalaoaaa inegiorio lyagysrsemasyaa «mta si. ■ l, 1 ImVh^I; MlaéMtit. I a4ra4 ka\|«M\|Mti. v.l.iaisl M>i> Wakswrva. áll II-M ^f tfaak bliaayalt káxlixar 40és70kr. 1 w .j , ,:,,, , ..., .«aka«k(sl é«g«)ile i«U.sea«!.ii4l. aaUtéa aysl I íooKESfil y % ZÍ^iÉ^F^T^^ X THWVtrin/í/ illaUaessi betart fettáalhiataaet l«li teallalsO a ImmsIa b^kaai k\|\|\|«M bia« I t^lY!?!3\' JnrL raktár: (ly^ysaartár as sraayowsaHakes. « UllITinCCIV aHUrbaa rakadta^s, .aaa.érk«rsl ayaM I Ugab M» ki, 1 SflOBlil vTjC HHfeu^JÍ!!^ jtb. ribs I Cvag Mi kr, __h.n kin Wlff-Hrra ^feíS-^> A. TirAk JM gyégyaMnérib.. Mp^C ff á mApiL\'n i lí A«yVrtll V.k\'íinrtCM ^ 111 1 tó\'^SJÜ ké vAo-mnup.firnwni IIím H\'rj i« AUltJuKni IVUBÍbV U\|lj "litíliuvn j(t\|a\|. aUa«f ffffMVSft na«.ktas a^sésa bávMbaea^ak.i ■■■■■■■■■■MV i aaw KAssréay és rbeesMssaft kajak allae, ára egywlst rajfajéa, asédllés, DMMirgAfas. gvwiaarbéj - ■ 1 ■■■■■■MVHBaJHHMH ! tH, isi kr. sfaayéf, dagsléa tib stlea T asaisg éra I fik f xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ MiÉi fojlíjí bio^iililti remi ftlrioi takiárnn uuat "Ka \\ • V Aa m falseeell séssttaésjakag Utál kapketé taUeee;l Matrak s«f»pysi Kp^gbas btaéaMi kii la Mlat J 1 ^ alélealagw^i s a. 1 } Ci.kir.oiitrík-m»jy»r .ab.l.lm.iott ö Cbinai Toilütlmn^pan ^ Söibcmoas I«\'««± \'!FaPiinnnu.m^lit^Avnk Porok lAbiwaM,á>,ollonn ^anrosna-lélégyomoraéVTtT . rarugOliy-mairaCZOKv QWTH6 Pab) pektorale.jn,Sí.t Ubdooaok I ;__ . 1 spAlláaséás. bsb%é., aMse, bevai mP- és isdá- _ -----------Z. Z ^^ "Ü5L >fiju j^^^^^^tP^Sfbm X Tourjala-ksnfloa tf" < V -"aMIVMátfZ l Alpesi fÜ-íikör ÍTÍ\'Í"::,\', ,, < fií^B mm—rr~r— fi frt. I \' »«• \|P Cba«M(BÍng-fél. Pup«n<bor \| j Stm^mmmmdmí ! fDr> ^SíÍ\'^ÍÍh^.Í ^trirosottcbins^ws^ \\ Pótlék szalmazsákok é> sodronybstéjek helyett 1 Kw^-féle K^vöD^Ldum ChÍMbor^ . _ tt BBtt V WMt y fluidum l\'auliniapor ÍTSSUtt« j főraktár: BÉCS, I. Feuir lürkt 7 u. m < 1 W a. 004 I- III ( ^^ ................... , _ _ f - qqqqqqqqqqqqqqqqqqqq^sqqqqqq#^q^yQ ^ eanaiááas laUaii ............... etiawiat te i mV ^ ff Vytv$i(fU Flarbel Flldp laptilajík-cofnáJ V$$y KesMib " Etafudisáf Mh Ktéayéa kereset I ltoáaa MHaa r-gy batylaa laké miieak, Uk Uba> ÉHaaiipat lésalaaiasaéa adliNéÉlié«al aa Wl Ia4 XXXV landnyeiÉkb amist famlalÉMsal iift aak, ser ela* maga baé^pseU baakklia AMal adMnl atóaj-te fciatlalak aialtsW Hliaitaik aéaal Isaéhs^ •lg iMMaN lee eea Mail batt keisahi aalntikaMal Mi l C ápaáalak as \'áélgl Hekükaaáa aweaaviaéaéasil Hmm feaéalf sthse Ma sab ,1 ttata SaMasaélk TVwNMéw kiHilaÉMi eeoMMa I V aaiaaariiit a mét #HÉ Meaaae anatn ál 1 Ma Itnálnt fit HiMiln ta Itktltal Uabaa árak. Kagf• K aeitaa. jet. tMs ÍM ? Irt 90 kr. H irt — kr — Iloaa é tr< 90 kr 6 <ri éó kr. -Aipe $ frt — kr. g IH 4 te. — Sah I kt ID ^ I ftt &ok-Tengeri SktMkril^SOkr. reá\| atatt, harttiunaak lltger UllvittB ttltk eintk mémt A niéfci pedig tatt naty hutehMeéri ta httMiaa ptritnUaért, lihttt ann)i éveken ktveaatli) réseebét mii mth ásta tett, ttegiftNiehl aytiváunoa^ agyúttal NMorkotKvai Jé harétemti t lent neaeeett u»le\' donuaát begyes Ingtat ha s\|ániaai A cHf megvAHoatatnak tieeaea iwhwtáanl vétele aaibett immn Siirkisxtfii timiUk. K. V; 1 vsnak klUballiaik Ca, M. laaaSMS m Irtékm III- batyut, silyail k Is Hall a JM aaAmbaa MAI A SZERENCSE INT agéaa bistoaaáael aa IHHI-tkl ulév kaada tét mindenki (tlé, akt poniua eatmtt B. 10000 peal rtatante (iórtita aaoentl beküldi fré4 \\ — } A lentin ta dr> Mauser Jáeoa ur Ihtl kthoeattntt kÓHevtl millttl. Uh-nana kOaoeatget amU trMleei, hogy a KÜa tlvfit vaa, aaeraatm éa lakatoaárupsikk ktrtaktdéat ariwfMr.f\' Halk ae \|kn pav Meler, aoww á t vad 1 t.lé kéa iTáiO (fcrtif ga. .teatna aaé earrirte Daasteat Mwaaéal la etaMlaas MaWa aaé BUckaa aatltkai iaV MaMdaalMdnf Wik-Depát CL Hennelkevf (k. aaé k. VltMWaatv, Iti^rkt MaslM aagabMd. Irtaik kwtaa U\'kr. Pwit« racblft «ad aabwaraaaldasa UnaadtM. 85 kr. per Meter ÍSÜJi^J (aa) ramadet ia ataMlaaa Rabaa aaé tM«kaa nlltnl ia a UaM dM naéésatbkrtk Dafal ti. Haaa«k.r\| (k aad k. Hoflíeíwaai), BÉrleM. Maetar aa^Wad! ariafc kaaWa 10 kr. Nrta. Köszvény Klaiiiittitylivánllá. Mindaaeknak, kik leltjthetlen tlytnk, Stehberg Adolf, elhunyta alkalmából fajdalmukat aaivea réaavétökkei enyhiittttk, kQ-lönósen pépig a nagy-kaniaaai iar. hitkáa-aégnek, moly a temettaról oly kegyeltlta módon gondoskodott, továbbá as orsa« lanilé aiytaQlttntk éa a helybeli ixr. lanitói kar-nak, mélyek oly meleg aaavakkal híjtxlék ki réaxvélÖkat, valamint a axareietókat éa ktiytletöktt oly tlénkan nyilvánító volt tt-nltvtnyokntk, ea utón ia kifejesaük axi-vünk mélfébtH fakadó, óaiinit hálánkat. A \|)áa«elé easléd. •) Aa . rovatbas kAaUttekért mb váll I at\' glra MalAMéf.1 a ssark. Otui éa kttaavény bt\'egek klU \\OtiAa tigyrltufbe ajénltiidó med. dr. Kiehue eae\|6tt Vildbtd-Qtateini Ca, k. ftliddor^oa ytSnyo gtétt eddig Nthlwtoli Gyula gy^gyaaeréaa Altul tiattAu minden Arttlmna tnyagtél ment növényekből kéuitett V ie\\jes alakú, a legnagyobb larmttO hölgy ssámára la, tutidaM kapialhtló dlvttaaii). O ben, axtrki, baraa, Itktla, plrot, kék, fahtr, akti, MrAk nk a htlyisét kttritéet O minit «i»ri.Uoa«keaai i trtjéiai uiáioéi mellet aaélkttld a J\| 450 l-l t.Kur Aiaait kltllell Melef, Héea, X Oharddhllni, Mtrttnitaat II, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Kőszvényizeszt TObb mint 80 év ót van ált* léttna nlktlmniAabatt r»en aaer — mint ktonény (/Aitunt) cjo* i/litu bdatalmakndl —* mely idd éta n leg* lobb sikerrel baaanálutott Am <%uy Uvfgnek OO kr. Aoj-aé/flfi tiisltisiil tfjútt Ftlalfla aatrktaatö: V t K (J ( UJON Ttraaxtrkeaxiö: farkai Imire. Mii Hi éi mepiiiiilielj IVttg^Ktn Imnáii Mán dák Gyula Sándor fttráltóhoM uuMlt fféffstirtán 477 ti-ta Egy klIAmé aner. Pancaova (Ma-iyaroraxt\|.) Tiaatelt uraml Önnak avtjoai labdacsait egy ideig haaxnállam aranyarea bajaim ellen a már ia bállá ellamtrérémet a löaxönetemtt tejeaem ki, mert aaok haaa-nálata éveltig gyótrölt fajdalmiiimiól me\|sxa bidítótt* Ttljaa tisatelettal, B. Milaukoviea. Mindig meg kell gyöxOdnir hogy Brandt R. lyógyáaerésx svljexi labdacsainak min-dtnik aoboxán (egy doboz ára 70 kr. t\'cyóiyaxerttrakbtn)rajit vto-a exégjegytll: t fehér keresxt vhrós maróben a Brtnd H. Dévtltirtsa, minden loásfajta esumag tlQttalttndó. libeM valaiMsayl \'sglsllaaéaéti Kéraei aaivaab«\|iH a hálaayileealláaaaaat sa Isim aMstadlk úvéw ni kaassalsl éa vgy.Mr.siisd stélté\|la»«ék ajbíl két I"-kaira libdaaM éa kél tjb. .klaai Mappss IIMaal Kivett llaatalallal SMradtaw alÁMtaa siel§Mt NevtM íttl.iiééi Lseagaag, IMI h!)m IA, Igaa tiaalall srael Aa aa \|ab.«MÍ valébas rildli bstlMsb sasi slyaaak plal a»k mát kldtaaéri »asff aseb val«asa si\|sd.s alias «f ltaég.1 arojiSMk A bnavélra féeéall labdaaeek l«gMagyebb N«a»l Uiliiin és lemaatailm kiállt assitsusi m i i v.la •«aaylas lé kaaasaksl vatták, még magaakors éa ks lllflla bajuan, batscségbks aisptsta Mseélyak la a«k é l.l I. saai ia ts(p (%áasaAaokié, d. M.etM j\|V» 11.1 ayertsk és tevaab la akarjak kaassélal y»gadji aa la lagkaealbb halárnál éa oilsdaa.kél .kika^ a s ráunlak veit m le labéasMi aagilségéval syaist vlaa les agéssséglak.! llewllttgev Nlrlas Takiatatev Uraml Aiaa Mlevéaitse, bsay ss aa vilaateasyl gviig^Mara agyaslé j>lbatiaa, »i»!M ia la lilltat fa\|> Itataaaiaia s«aly .. iite«\|>ilftNtltaa sé* Unsgr Mé\|t ,tkrvdagvsai >t baisar pagaasnslaltatl daaeéN aa sivsaiiiad ig/e min i>irab ilhi éfisit itlaaeeeS\' asiMt>k srra kAliiMisi d atigaMl, bagf aa la vér-tiHlltA-UlaivMllisi Mlyiwslsia, Im^y a nIk soltéé* kék aaglt^vil Mdii mt\|»ia auk évi li\|fnV<rtno(ijlj\|i ItalaaMil: Nbiíi \|i:ili:i»t fti ót ii»k bavallaai, kagy leéli liajmii ségykall baaasélal alés lélj\'aa eagaflsl 1 kf< lastardMisi knrabaa Igaa bsague aiaslsn a IsMiasa kai Hlsas la "tiniül iIImIms ii vllae k. Aa . a» rskat aytlváaeeea -—da Mvalalrta si eélkll kasai\' imaI Rivíld tlaatalaitai kéia, Ilii fabr, \|0 (V v. t. A legjebb Hfl«Hat Oyorg , lHHJ. fbbralr tt Tiaitalt ürsaM Nasi /a\|aslil<lrui II .léggé lag-mélyalib Hálámat ss As labdaaeaiéit »frl Utas saali* aéga atla ag>adsl a\| Is Kbliafvtt M gyér^ sll lal swa, ki aér évek étasMavsdsttailasNi\'Usils • abltai>a líra még aéba bs kdll vassls a iabdtwVbél\| dAiUi aéga Mr annyira helyrééit Ugj iatalas ii !iaaa»ÍKal Védjegy (Vanexia gyárt mén y fawle éa Hearyitl PAHabss Orak&ljvMk as nfilntiUoíldl, I papírt ér. 1 J. PokU, dr. Ik Udwlg, Dr. II Uppmaaa urak bésat agveteaii y.gytanárok kilő-sAmb ajánlják kiláaA adaéeéga, absalsl Uaslaaiga Is aaüall, kagy abba aasiaij AiIsIms anyag slaoan . __ bslakaservs. 4HI 11-40 IVnnodiinin-hiykenfloiT.^! Ata arrsiab h UiIsmI állal lalasiseal kajelvaa\'i a<r kasatl a k>fjbbsak allaaMfrs i satMi«sa III\' líMt sv\|f .aslcssa. 9 fitt Cir.veUim<«\' Unto .fe\'i^áft iMksél, atlséeeM" C i»4ri«a likMlml, valistlsl Mü •asbaekist Ag«\|ile l\|M.gaMtikaAI. MUaés ayat-lliH teallalMI a baa«s\|A ksjelaAI llllsleak láae-ayslt I Mgai} M» krM üuvi toniBH ní SSs^^gi iWi ^ifgaavsi! aia««ktM mleéea káaetkNialava\' ugymlsi tajfájéa, aMdIlés, nreMiffAm, gywaakéj sfaayéa, dsgeléa Mb stlea T aaniag Ari I l<i s valódi és ax a kéailtmány, mely (Utal a klatvaev és oadx Mstaibsa ss ismaratos iiuigtúriO gyégysreéaéaysá énrtlak ol. B rés jósak bliaayalt káxlixar tó k 70 kr. a legtöbb cyiígyvartárbeu* kapható, lt> rakariÖy&ysaartAr aa arany oroMlénbna, l\'i^ft, Altstadt JMMMÉ és TArAk Jésssf 0égysaartérAksa BadapMÍ. \'fití/"-, ) Ci.klT.oMtrih-migyir ^Uftf nibiiilmiiott , : Farugony-miatráczok: \\ Pótlék szalmazsákok és sodronybelé^ek helyett X \'frtta A. iatáayw ktHalasa eflulMM tt»Hka«\'l és kéHA#abk\|b Manrotb aaeerMtle- < 1 < léeataét »agtaislé áHeeagaééa. A —sreadsOaaka/1 u égy MA axálpiégs és kuaeM laiaiaadá I < főraktár: IIÉt\'S, I. RfUir lürkt l n. ^ Qxxxxxxxxdooooooooooooooooocxxxxí VytwHeU r»rb») Fülöp l\|HBl)d<ti)w»á) Vtff K»BÍMa. 5. szám. . Nagy-Kanizsa* 1886, január 31-ón. XIII. évfolyam. XXX XXX XEL n iaerfeésatiaég: Bmjm^km, 4. u Ü iíÜ a lap MMttral ikiw wmI Wa4 iMn kWaÉi}. h Blaéáfclvalal: Vánabés-aicaa. I. j BirnsatatUa \|>fafek tuk ioawt kawk-\| kii tagad Ulaak •!. IWnlok viasM aa . ™ CTX~ i ktthtotsak. xn m: ZALA Folltlteal és vagyaim tartalmvL limtllap. A Zalamegyei iigyvédegylet, a NagyKamaaai- éa PéUalai takarékpénztárak, Bankegyesütel az Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság ée öns. aaövelk. hivatalos közlönye Kégjilcnlk Nag;y-Kani teán heteukint igyisiri v&náruap. -íx , \'-fft?, an m\' in ii.orizrrcet áiác iaa ávta . . . , , I M -- k»- »»k \|aléfaiaa utai\'^i^iltr ■f tt Arvatiai a Mvatslai kiféeMaéaftk M kr llkijléii Wal l<> «tls I ai U aaaatal aUan éaáá^i w ttl ki I VyUllér HttlMfi lé kr. xxx jebl asa xu iu A muraköri dohinykérdés. Nagy kan iaa a jaa. 86. Á költeégvetési vita folyamában, a dohány jövedéki könponti igazgató-aág tételénél egymásután felssólalt a caáktornyai és as aleólendvai választókerület képviselője, aa előbbi tárgyi, as utóbbi alanyi argumdkitumokkal arra igyakeave birui a pénzügyminisztert, hogy a muraközi lakoaeágnak engbdje meg újra a dohánytermelést, mely e nagy földterületen immár hatodik eestendeje be van tiltva, A pénatlgyminiaater ur e felázó-laláaokra adott válaszában kijelentette, hogy a külföldi termeivénybői ezért csak ugyanannyit kell rendelni, noint eddig; — másrészről kijelentette, amit különben úgyis tudtunk, hogy a tilalom a nagymérvű csempészet következtében támadt, végül pedig — s es a legfontosabb, -- hogy már Zalamegye közigazgatási bizottságának felirata következtél)\' n ie e kérdést tüze taeen tanulmányozni fogja és ehbex képeet fog határozni benne. Már általánoe nemzetgazdássati érdek is azt parancsolja, h< gy amit a szükséglet fedezésére itthon termelni képesék vagyunk, azt ne importáljuk külfbidről: — a muraközi dohányt pedig — akármilyen alacsony minő-aégü ia ez — .apl^tt mégis eeak felhasználta az állam. Amennyivel n tilalom óta hevesebbet termelnek itthon, annyival többet kell pótolni külföldről, ea a tény alig megczáfolbatd. Országos érdek ia ast kívánja tehát, bogy a tilalom megzzüntettessék. De a dohánytermelési tilelomnak mielőbb való megszüntetését, mint égető szükségletet, kategorikusan pa rancsolja a Muraköznek gazdazégi helyzete. Aki ismeri a muraközi népnek > sanyarú gazdasági viszonyait, aki ismeri a muraköziek szegénységét, az teljen mértékben méltányolhatni fogja a nagy csapást melyet a Muraköe a dohány termelési engedély megaaün-tetéee által raenvedett — Amig dohányt is termelt a muraközi nép, ad dig aa év elején megvolt aa a vigaaea, hogy ha nem ttt be a kukoricaatarmée, lese helyette dohány. Most a lerméere vald kilátása caupa rémület ée aggodalom: hátha ba] éri a kukoricáét ? Miből él azután a család éa miből fedeződik az adó? Dohánytermelésen! a Muraköznek alsó vidéke, leginkább aa a része log lalkozntt, melynek aaőllóhegyeí már ti4 év óta áldáetalenok ée a különben is negy hegyvám folytán ea a mive-léai ág nem hozta meg a kellő hasa nót a földmivelő verejtékéé fáradxá gának ; indokolt tehát bogy ea oly téren legyen értékesíthető, mely valóban jövedelemmel kecsegtet. Nyolczvaneaer léinknek a gazda-aági válsága méltó arra, hogy aa or aaág foraát intéző körökben komolyan foglalkozz!* nnkl vele és a legnagyobb jóakaratta\\ adják meg azt az olcsó eszközt, mely a bajon kétaégkivil segithetrie Hallgassa meg s pénzügy miniaatar Zalamegye közigazgatási bizottságának indokolt kérelmét, fogadja el aat aa argumentáláat melyet e kérdésben a képviselőházban felhozlak előtte : sdja viasza a Muraköznek a dohányterme lést A tilalom indokát egyedfii a nagymérvű csempészet képezte. Fel kell tennünk és ai ia hisszük, hogy a muraközi tudatlan nép roppant mértékben fiaté a csempészetet, csak ia es tehette indokolttá a tilalomnak oly nagy területre való kiterjesztését, melyre egyébütt laláti példa sincsen. Egy-egy községtől, j néha kettőlől-háromtól egyszerre meg szokta vonui a dohánytermelés! engedélyt a pénz ügyminiaztar, de ekkora területtől, kerek nyolczvaneaer ember által lakott i rrld- KOik tea teainteni e leiznamereiei aa aa l MRM^fi SMpiill^Nl földrésztől nem igen Cbakugyan kivüli módon kellett hogy virágt Mqraköaben a csempéaaet Elő vanee ott segítve a ternweaeti helyaet, a félsziget fekvése által \'is. A legközvetlenebb közelségében a stájer ha táraséi nek, a pénzügyőri köeegek által kevéssé Őrizhető halárátkelési pontok, a dohánynak a határon tnl való nagyobb értékééithetóae igen vonzó lehetett a saegény termelőkre, kiknek aa a pár garas többlet, melyet a csempészet zö vetkeatében kaptak, nagyon osábítd kilátás volt a tilalmas cselekmény elkövetésére. Ehhes járul a nép tudat-lanaága, mely tudvalevőleg műveltebb vidékeken ie annyira terjed, hogy a oaempéaaetet nen képes valódi bűntettnek tekinteni e lelkiismeretét aa által Tekinl előtti ^dnyónek felállítása előtt aa állam j^Bkaveaabb eaakönökkel rendalkaaatt HBpampéaaet megfékeaésére Ml taga-lAáfl benne, a köanép előtt so hasam jHk saimpátikus ember a ,finánca, VVmost sem aa, sőt ennek n kijátaaá-sában. ©ég ba nem ia boaolt naki "HTi_ ina* i^pn. így van úrnőét nemcsak Muraközben. Utóvégre is elismerjük hogy az állsm helyesen cselekszik, midőn törvényeinek ée intézkedéseinek rendsze resen űzött kijátszását kemény büntetéssel feddi. De egyrészről nem ssabsd e büntetésnek olyannak lenni, mely as állam polgárainak egy tekintélyéé számát megfosztja létfcntertáaának «gy lényegea kellékétől, ahol eaenfelül aa ártatlan együtt lakol a bünöaael, másrészről pedig bizonyos az, hogy a muraközi nép az inpmár majdnem hat eaztendeig tartottjiilelöm káros hatáaain okulva. ha a dohánytermeléai engedélyt viaaaanyeri, jobban fogja ezt ^aiaai má»nlTis, — megbecsülni és féltékenyen tog őrködni arra, nehogy megvonása fUtnl újra olyan válságos helyzetbe jusson, mint a milyenben jelanW sínylődik. Hozzájárul az a körülmény, hogy a csendőrség! iutésmétíy nf volta dacaára — máris nagy reapektoanak Örvend a nép résééről s hogy a per rasat ha nem léit ée nem léi annyira^ a fiuánoatól de fél a zsandártól a igy uem is kell, attól tartani, hogy aa engedély viasfcaállitáaa által a osem-péaaet újra lel fog virágozni a Mura* kősben Nem hagyhatók figyelmen kivül aaok a nemzetiségi indító okok sem, melyekkel Vaaslar Imre képviselő úr a Muraköe lakosaágát a kormány Jó-akartába ajánlta Míg a haaánkbeli mbbi nemzetiségek folyton fészkelődik és agitálnak a magyar nemeati llam eszméje allén, addig a tisztán b uAlpk által lakoti Muraköazal e kan soha sem volt nagyobb bal, lagyeroaodáe hazafias munkája mia£n kiutnragyesület nélkül és da-«lflkiA\|rAbi egyháamagyébaz val6 td^Hkak, maglepő eredményekkel bnlmMi mureköat nép köaött Ea a .dióséretas magatartáa ts jutalmat éréi és faltéve aat is, hogy as államnak a muráköai dohánytermelésből épen semmi anyagi hasana nem lenne — kárról nem lehet aaó, — de mindenesetre értékes erkölosi haszon, mely abból log támadui, ha ea aa idegen nemaetiségü és nyelyü nép a dohány-engedély visszanyerése által ujabb hálára lesz köleleave a magyar hazának,- a magyar államnak, melynek ők eddig i« bfi alattvalói. Es igaza van az alaólendvai kerület képviaelŐjének abban, hogy a petriotiemusa virága ia csak olyan virág, melyet ápolni kell, különben még hervadásnaa is in-dullist. Reméljük tehát, hogy pénzügyi kormányunk böloeesége méltányolni Tái rcza. CUssicus falusiak. Irts Hó várj Béla — A Zala traésCi ttresljs. - Tessék elhinni, bogy nekem negyon sok jó ismerösöm Iskik KolyHiányon! Szeretek is bessólni, be bébe-bóbe srre csavar-aok, mély körülményen tisslelt olváróink nem fognék csodálkozni, belátván, hogy a trediczlonllis magyar vendégszeretetnek tárgyé lenni vejmi kívánatos éolog. Biz\' isten van okom dicsekedni kot) mányi isnte-\'röseím és beráfaim seregévelt Ott ékeskedik mindjárt as első helyen Fukszin Farkú a kedélyes és elegáns sgglegény, ki rengeteg orrán kfvi) arról nevezetes, hogy barátéi, — köztük bála ieiea én is, — >pspa« névvel ilisiik, noha csen pelriiikáll garzon teljes viiágéietében megvetette a családi 6r6aseket. Bizcmyossn büntetésül mérte rá a fátam as anhérzáHs pápaságot Olt van továbbá Lecst barátnak, aa áhítatos lelki péastor, ska ennyire Igénybe vem a túl-vgág, bogy eaak Ires éráit saenisibeti bará-ménsk TÜzfelt Olvasóink élénk fantádtíára kéaaak alklpssinl, bogy müven gyárak faiét-aek eaak es ires órák«. — Fasfcaa a ketytaányi RMasar, Laeaá nádig aa ottani SiékáBsa, akÜ — élét sa^tsáfss: aay-ayire gytlaifl a kártyái, begy Ferksa egyadea lafekk-eankist karakterbe vágó »ttéSibeHs Isfclm-ask teklai, Laeai neág aetbe sárve tsn)s e parafirsoakol « el-igiaibti egyének sáatt akik aimtmini egy Ma praásraaee jatesaAsa valemamsak. Katymáayea lek tovttbá Kereké Abei nr Is, a kl aaeimtsés ás ssmsstesétlea m- ft^kakij ítanáÉykmi HáMamMayiÉyBiÉ mmulritf SnammÉ Nr fn wnMVjDtv. onfvm inn, wi Hfjilmais éa lilf eaim birtokkal áMatta meg a kedvező sors, szerencsétlen pedig az elébb bőven előadandó\'okoknál fogva. Ábel urnák életér párja a költői lelkű Zeoóbie asesony, akkor boldog, ha forró nyári napokon öriáai parazolja alalt a birka-uazlató közelében foglalhat helyet, mert ilyenkor est képzeli, hogy Árkádiának pásztornője ö, aki hflvöe csermelyek regényes suhatagia mellett nyáját legelieti. Abe) ur khnondbetatlanellenazenvvel vizeit étik Árkádia és s pásztorok iránt azon setét Idökiöl fogva, midőn Zenóbia asszony aat elvaata valahol, bogy Philemon \'éa Baucia kizárólag téijel, mészét és gyümölcsökkel táplálkostsk, s esen ókori étlsnot házánál rögtön életbe léptette. Képzelhető a tisztes családfőnek a^ltö felháborodása, — aki mellesleg mondva: valóságos hódolattal viseltetett sifirQ-tokány és rostélyos Iránt — mJd^n aratslán egye bet se telkit, mint sevéi, aludttejet, néhány éretlen szilvái és pogáesa-alzíát I óriási házi perpetvart kerekített ö, de lájdalom hiábs, mert Zenóbia diadalmasén bonia-kezelt IU k kftsdelemb6l,s a mennt továbbra is a i ie^iébbi nyomorult ingred lenes iák alkották. Ábel nr nem tehetett egyebet, minthogy a kotymányi restenralear sseréay asstaláaál abeaafresta magát ás as ott élve-sett Inncbe-Ök ás ossoeaák kárpótolták az ebédek és vacsorák gyötrelmeiért. Zeaábfr mindezeken kivll szerződtetett egy keaveaesfos tltiakfot, egy elzüllött esfrdá* esemélyébea. kinek bévatales köte-iességs abbét áioti, bogy tertosett alkonyattól kezdve egész as efaOnepsugár slöbokks-a llpsslnabatóék pásztori dalokat ll a boldog básaspár ablakai alatt flssgény Ábel v as első debat alkalmával agyaa puskát ragadott és Irgalom nétkai i álnpjásntt a mmmiaillm látásra, e rasa-amri bsaeráU l>aahi#ai ie, de Zeaékie előre tavtváa ilyetén iadulatkü6éáaMÍ: lékor klsaiéti a söiéiet a ptmkábál Végre ismét Ábelnek kellé belenyugodnia a változhat ai latiba és beletörődnie aa andalító áljell zenébe, mely ablakai alatt ssakadetlanul haraogoit. fclseri érdekes háxaepániak trónörőköae: Tbeaetm urfl, egy korhely jogász, a kivel semmi dolgunk sinos albeszélésQnk folva-mában, azért csupán leeséséi oonataiál\|uk éa áladjuk öt a reá néave mindenesetre üdvös feledéenek. Annyit azonban mágia meg kell jegyeznünk, hogy azeretett mamájának lefrhsilan fájdalmára: a gftrögdoliok körül csupán a görög-dianyének barátja. — Pindsrosz és Kslimachüsz egéag költészetéért nem adna egy osigarellepnpbost J ~ a jó öreg Anskreonl nem ismeri ugyan, de becsüli, mert Theoes vidékén ebben e renomében áll, bogy 0 minden lumpoknak Őeatyja. No de annál több anyai örömben réasesiü Zenóbiát leánykája, a liaenhatévea Karfklea, aki aanyira légies és eszmémvi. hogy csupán apróasőlővel és mondola-teljei táplálkozik. — Zeoóbiáaak jókor sikerült e gyepgéd teremtés leikébe oltani as ókor iránti szenvedélyes rajongást Sápból és Sophokleet (német fordiiásban) agy Idézi, hogy Tél ffy Iván ö nagysága menten általános örökösévé tenné, ha sserenos^e lenne egysser hallani. — A Ssangs Karikies valósággal száplálek, a bel lén költészet és művésze! lorráaáböl saOroaöl Ő s aapoakiatcaatali vízből kéazllt fürdőt vesz. Zenóbia méltó büszkeséggel szemléli Kavikleát éa ssiiáfdul meg van győződve, hogy Alkiblaéeaea khil nem élt efhe oly lári, aki méltó volaz as 0 kaséra.} Meg kell még (egyeznünk, begy Zenóbia fiatalabb éveiben (sőt tüokbaa mai nep Is) rendkívüli előszeraiettel viseltetett a légiek áitei hordott aagyebbasakása görög orrok iránt — Boudoir-jának IséekOvÜfos Mese, mátyás király ás Pabsky Feraass arcaképei dissltik s minden baiaibea e nagyorrú háromsághoz folysaM>dlk párt-torsért. Fukszin Fsrkss berálom annak idején ilén nagy határi gyakorolt Zenóbia asiyére, még pedig p \'xentiméntális delnő saját vallomása srer. J: — egyéb háláin kivül: roppant zörög ftfánál lógva. Abbsn as időben (ezelőtt huszonöt esztendővel) Farkast essk (Adoniss* néven ismerte Zenóbia ás ssiát gyengéd kaaeoakéivel hímezett ssámára arenyhojloa hási sipkát és ékss papucsokat — Karakó Abel ur ebben az időben pirue-possgás talusi dandy volt, a kl kl-mondbatstlan hódolattal tskintstt fel Zenó-biáhoi — Vetélytársként ugyan nem mert Ferkasse! sorompók közé szállni, meri ennek hatalmas orrával minden vetélkedés caéltelennek mutatkozott, azonban csendes magányában ssekedatlannl Zenóbiára gondolt, a átkozta a sorsot, mely Öl sfláey pisze orral verte meg. [íjsesorrs Ábel Fájdalom sssabsa nyilatkozott e ZenóWát a vesetis oltárhoz. Fukszin ás Zenebés ssnabaa altért nem szakítottak, sőt Farkas barátunk sza-relémtől ársdosó leveleket bt ZenóWáaak, melyekben kék sesamit aa abe-paastábna, •mának pírját a ziaoberbei a kezainek fehérségét a fsásnssn has hasonlította. ~ Abel ur msp^ialt valamit s esakbamer felébredi beaae e sftlésseail szörnyeteg, s mint egy eoriegi Omstte rohant Zenóbia szobájába, k* épen egv rOsssasiai levélke olvasásával talált sHs^alva arntyaa F. F. moeogramm ékeskedeM OMytktr) Iprá iiiinikM * körülményeket és 4 * IimkM már legköcelebb meg fogja ajándékoani a dohánytermelési enge délylyel, eleget téve eaaal ea igaaaá-inááf elvéljek ie, — inert hiaaen a büntetés nem arra rilé, hogy a bűnöst tönkretegye, hanem arra, hogy megjavítsa. Épen eaért nem tarthat örökké. A nagykanizsai takarékpénztár kfiigyfiléii. A nagy-kanizsai takarékpénstir réoevénytáraaoág 1886. évi február hé 9 én taitandó ktagyflléeének tárgy soro-aata: f. Elnöki megoyitis. — A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. %. Ax igszgstóaigi és fslügyelö bizott-sftgü jelentetnek felolvasása* t. A mérleg előterjesztés — ax osztalék megállapítása, — as igazgatóéig és fel-j egyelő bisottság részére a felment vény megszavazása. 4. As alapszabályok érteinkében sor-j rend szerint kilépő lé igazgatósági tanácsos, ngy a 8 tagból állé felügyelő-bisottság helyett ujak, esetleg asoknak isméti megvá-laastáaa <*• és pedig a sorrenden levő Babochay György, Blau Lajos, Blau Nándor, Ebenapenger Lipót, Feaeelhofer József, Oerai Benő, Prágar Béla, Roeenfeld Adolf ée Rnsenfeld Sándor, valamint as időközben elhalt Saaveber József helyett behivottj Eilinger Henrik igazgatósági tagok helyett 3 évre, a 3 íelögyelő-bisoitsági tag helyett 1 évi időtartamra. 6. Netáni ieditványok. A réeéaxN éoyeaek figyelmeztetnek, mi-s/erint axavazé-lapjaikat folyó 1886 február bő 8 ik napján délelőtt 9—12 és délután 8—6 óráig as iutéxet helyiségében átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok 64-dik S-a szerint szavazati jogot csak ax igényelhet, kinek réaxvéoye a közgyűlést megelőzőleg 4 héttel oevére átíratott. Andrissy gróf interptlücziója. A hét eseményét Andrássy gr interpelláesióia képezi, melyet a főrendi j házban intéseit a miniszterelnökhöz a balkáni bonyodalmak kiinduló pont ja,.a bolgár kérdés tárgyéban. Érdekes volt es interpelláczió a fel-szólaló egyénisége miatt, mert ő mint kül-Ügy miniszter egyik lő alkotója volt a berlini szerződésnek, melyet a bolgár államcainy, midőn Bulgária a török közvetlen uralom alatt hagyott keleti Rumelie egyesítését proklamálta, asétszakitva lökött a nagyhatalmak lábai elé. 8 érdekes ezért ia, mert az interpelláczió teljesen rávall as interpelláló külügy miniszteri múltjára: valamint a dipkxaaczia esigaléptakkel vonszolja magit a gyorsan fejlődő balkáni bonyodalom egyes fázisai után, ngy Andrássy kérdése is nem as egészet, hanem annak csak ki* induló pontját ölelte fel. Igás, bogy a bolgár kérdés mikénti megoldása egyúttal világító sugári képes egész balkáni politikánk megvilágítása tekintetében la. Andrissy helytelenifi as európsi diplo-mácziának alapok állal hireaztelt azon szándékát, hogy s bolgár kérdés a Bulgária éa Kelet-Rumelia közt Sándor bolgár fejedelem ruifieliai kormányzóvá kioevezietése által esz-közlendő personal unió által oldasaék meg. Sseriate es senkit aem elégiiene ki, nem elégítené ki a bolgár népet, mert annak aaptrácxiója a teljes reál egyetüiéere irányul, nem lenne előnyős a portára, mert as vele szemben a bolgár nép állaadó ellenségességét gyökereztetné mea ; továbbá állendóeitaná a többi balkáni népekben, melyek—kütynöeen a görög s a szerb— a megnagyobbított Bulgáriától nemseti a állami rziatentiálukat féltik, 1 a rekompenzáezio utáni vágyat és törekvést \| s evvel tárt kaput hagyna as európai béke megzavartaiáaa állandó vessélyelak Is. Ast kérdé Andrissy, hogy monarchiánk mostani külügyi vesetárá e megoldási módról hasonlóiig vélekedik-e? Andrássy sejtette velünk aat a módot fm melyet 6 a megoldásra helyesnek találna. Krtsti nélklil meg kell nagyobbltni Bolgá-HM, mennyire aa a török birodalom bis-tonságí érdekeltei ■egigyezik.Azt hiszi, hogy oe áron Bulfária fcisttfilbető, önálló illesai Műé ÉtflMfl Hogy ml lörtéojék aztán Snsvfciival, Tórókoraaiggal, aMlyek egyeoe-sea háborúkéaaaéfbee áilaoak, hogy Bulgária^ oogyoliioiiio eeetén, a aagyhatalmak tetasé-eével vagy aaaak ellenére, salaién magna-ayehhodiOt vívjanak kl mogahaak, a mely Ml ersaig kftst ugylitaaik Utokbea a eaö-vetaée ái mát mogtatieteit, anél Aadrissy egy hangot ama mteu, de BeMe példája Üia agyié magáiéi értetődő dolog. A miaMeretaik rőfiön Wall aa In-la rpeüeaüra. Aat maedm, hogy e bolgár kérdés magoldiaa most képest e afgyhatalmak értekeaiee tárgyát a Igy arról a külügyi kormány moet még teivilágoeltáat nem adhat Di hit a megoldás nem váraihat sokáig magára. Ha a nagyhatalmak a bolgár pereooál-uniót logad\|ik el, ekkor a keleti kérdés elhaiaaxtaiott, hs ugyan a nrooaiuuok elkerül Görögörasig s Seorhie Megyvorko séeét előidésai. A balkáni népek ugvaa legjobban szeretnék, ha a nagyhatalmak vglok nem törődnének: ők hiszik, hogy Törfthar azággalrkl tudnának ea asplriesióik javára egyezni. Oe hát két-három nagyhatalom van, melyek a Balkán félszigetet zsákmánynak tekintik, mely fotoaztáses vár. Am a íeloaz-tiakor összeverekedhetnek, ennek idejét ugylátAzik egyik vagy másik készület lenséga miatt halasztani kívánja. A bolgár personal-unió megalkotásának lénye a halasztást jelenti. Andrássy terve a dolog élére állítását, i keleti osztozás napirendre tűzését jelentené. Ha monarchiánk teljesen késsen volna, mi aem akadályosai — Andrássy uj külügy- minisztereégét. A házi könyvtár ) Kivéss a atp — Mely tadea lay aélkál valá Franoziaországban—főleg Páriaban—a munkás oaetály szobájában ia nélkűlözbetlen, szokott bútordarab a »köayvssekréay.« Kisebb vagy nagyobb alakban, de elsaarad-hatlau népies divat, mint népünknél a »tulipánoaJáda,« a zsellérnél egyszerű kis belső fiókkal, a négy ökröméi a »s u b-latos, hstökröeoél poháreaékea is* Németország majd minden köxaégébea van »falusí könyvtár.* Igas, hogy mindkét emiitett orssigban olcsók is a könyvek, — a legjobb irók művei olcsó kiadiaban jelennek meg, füzetenként pár krajczárjával, — éa épen ezért lehet ott a könyvekeket olcsóé adni, mert sok a vevő, nsgy as olvasó közönség. Hanem aztán meg is látszik ss olvasás éa tanuláanak mind asellemi mind anyagi haaxna mindkét aemsetnél. — Mutatják a közel mult történetei. Kimondá a világ Ítélete: bogy a németek nagy gyöselmét s francziák ellenében I nem annyira a katonák, de ax iskolamesterek vivták ki, mert a poroex tanrendszer mintaszerű jónak van elismerve. De viasont a levert francxia nemzet ia j ál alános közműveltsége, tudományosan fqj-f lelt ipara, kereskedelme és tudományosan kezelt gazdássala által állott lábra oly bámulatos gyorsan! Csak a borászatát nés-zük. mily tudományos szakértelemmel űzi, hogy egész Európát megadóztatja vele. Asért mondá egy fraaetia borász — midőn a németek által kirótt temérdek hadikölt-j ség követelésén borsadtunk — hogy sok, aok, de caak I évben ia már nagy részét visszafizeti a német a franezia pezsgők vételárával ia. fis a magyar ember ia mondogatja ám, \' >tubbet észszel mint kézzel «l)e inkább csak a természeti észt érti, amit Isten adott, amiért nem kell táradosni, és a miért nem kell pénzt kiadni. Hanem a tanuláshoz, a tanulmányokba mélyedéshes, qífcg kissé >ke* I leli vérünk« vsn, — s ha egy-egy uj maainit látunk, melylyol p. o. as elveteti borsepri kisajtolt kásájából is festéket, vagy világító ssesxt s ebből meg pénzt fscsar az ánglius; rá mondja népünk, bogy »bizony mégis hanozfut .J, mit ki nem fondil a németi* Pedig a .kifundáló* találékony éas népünknél is megvan. Hanem meg van irva, bogy »könyV-táraSigfried és Kártigám. az ablak párkányán vagy a meatergerendin. Milyen szép volna egy kis Üvege < könyvszekrény. Az apa megkezdené, a fiu folytatná, -4 az nnoka könnyen nagyobbítani. Moet már nálunk is jönnek klasszikus Íróinknak \| olbpó kiadazai. Azaz jönnének, ha kelnének. — Ott van a »vssárnapi könyvtár* (az az volt, míg kellő részvét hiány miatt félbe nem azakadt.) Ott van a>falosi könyvtár* olcsó füseiea vállalat. Es ki cssk teng. — Most adatnak kl Jókai beszél yei 5—6 jó magyar zamatu novellái 1 niaetbeo 40 kr. sat. Hanem hát valljuk be, hogy népűnk még nem igen szomjúhozza es olvasási, — pedfg osak kesdené, csak kóstolna bele — ugy járna mint a boros kaneaóval, sbol as eloö itcze maga utáa kivánja a máao-tttkall tss második könyv Is síig kerOlae löbbe, mint a misodik itosel Nagy Sséehenyink idejében egyszer egy franoia utazó ailöldűnknak Hortobágy pwatáián eltévedvén: egy közel legeltető johiaeboz fordult utbiigasitiaéit és ma{d aóbálványnyá lett, midőn pásstonukit bir-lapolvaaiahan találta ée franezia nyelven mutala meg neki a kérdéséit utat. Ka el-mondá otthon, hogy Magyarenaiaon a ja-hiaa a nyáj Mellett ieujsásot oUrai Pedig kii ugy eseti, bogy a földea ar oélhon teleltet) puskájáért hasefettalvin a juhászt, addig o vette ri a jahies rndfra * ismilai ilialsifc aékéay Ml aalta mf úmmit „I iliksíjll iSal Unaamlikalksi. sm!j-aek r Üto aa méHjrt m. kkmh. \| szűrét, s as aiall etvasplt* a ssjét sssbé-hea volt hírlap. Sok — aki már ohm k népünkből I — esek kölcsönkért könyvbdí olvas, agy goadelkoBvia, hogy minek ese-tia, ha egyseer elolvasta t Jól mom^a Jókaink, hogy >nem jó kőayvas,mely a l ik elolvasást meg aem érdemli! De a néhai jó Öreg Idvi UMaiak mer ** aaoadta, bogy alaes rossz köayv, mert nincs olyan, aasiből valamit aa taaattmt-niak éa aalg olvasaak. mis rosshaa aem foglalkozunk. De mi kissé olvasottahhak la agy vágynák a könyvvel, hogy első 00! vasiékor esek v i g t a t V a latnak "it rajta, — kerget berniünket a kíváncsiság a végeredmény mielőbb megtudbatisára — és esek a 4x olvasáskor értjük, érezzük ia ea&rjttk it lelkinkön higgadtan. De ezt caak a saját könyvünkkel tehetjük kellőleg. •Mért niaoa minden lánynak kot as udvariban ft, mood)a a népdal Pedig hit i falukul ról Is mogál aa ember: de ki udvariban mereget, biaoey bővebben, gyakrabban mereget Máeok ellenvetik, hogy • könyvekre nem kerül.* Nem igaz! Mert aránylag mindenkinek körül, amire keríteni akar. Épen magyar jellemünk olyan, hogy amit aaomüak, azánk megkiván, k i d apu t á Ij 0k aaI a pokolhói is, a dohányt, a szalagot, a selyem ruhát, a pörkölt tortát a több effélét.- S no akkor ezek mellett, vagy eaek helyett könyv aem kerülne? Még mások mondják, bogy agy ao érünk rá olvaaai. No ea még épen nem igazi Mert niao oly elfoglalt ember, kinek üroa ideje nem volna. Bár lazen felvenné népünk as elvet, hogy idő pénz.* No es inkább angol közmondás. Még nsm igen van magyarra kifordítva. A nap 14 órájából ha 8 őrit dolgozunk, 8 érit aluszunk, hova less a harmadik 8 óra? Ssérakoziara. Hit ennek felét, I vagy negyed réazét nem lehet ae-e könyvvel, belüvei szórakozni? A szellemi munkás leilörő, sokszor pedáns, hivatalos iriaheli munkájában kínon-rülve, örül, üdül, könnyebbül, ba más taju betűhöz menekülhet A kézi mvnkás mig pihen, míg déli álomrs dül, mig leyesehül, 0.gazda mig munkásai után sétál, mig marhái dalolnék, elővehet! zsebéből (ha bele tette) könyvét, hiriepjit Sok ember panaazkodik, hogy nehezen alasik el. Tooaék riazokni, 01 il v ia előtt pá rlspot olvasni, mily jótékooy saó-rakozis es e napi fáradalmak a gondok ellen. Ezeket kiszorítja a fejből ta, aalvből ia — és megjön a jótékony álom. Tohit még •iltilóaik* is jó az olvasás. De fönnebbiek szerint »é 11 e l ö n e k> is jó — sőt mellözheüen, ha a haladó világ kereke iltil magunkat eltiportatni nem akarjuk. Nekünk magyaroknak nemzeti kötelesség ia! körülvéve annyi mis nemzetiséggel—kitéve a — hol politikivai, hol erOveü — beolvasztás nak, most Is vészieljes felbök tornyosulnak katárainkon, félmillió saliv fegyver csoportosul 0 szomszédságunkban, és épen mi vagyunk nagy gát, nagy ssilka a szemében, «— készül is agyonnyomai bennünket. S ml örijqmn meg bennünket? Ami eddig. A jó Istenin kivttf a nyelvűnkbe* és nemzetségünkben való erős ragaszkodás, mert nyelv nélkül nincs többé nemset. . Nemzetiségűnk pedig nyelvünkben, ez pedig iroda 1 m unk ha n fenekük* Ide menekült nemzetiségünk az irodalomhoz mir sokszor. Nem magyar tehát, a ki a magyar könyvet nem esereti. S oki esereti, vegye ia meg azt! A házi könyvszekrény, szellemi kincs-saekrény. Nekünk magyaroknak pedig driga • frigyláda* is az, melyben mint 0 régi izraeliták Istennel kötött frigyiratai!, ugy mi is nemzeti geniusunkkal kötötött véd szövetségünk aranybetüit őrizni tarlósunk 1 Cslgéay IL. Ai ipartwttlet köréből Fontoo esemény folyt le a legközelebbi betekben városunkban az iparosoastilyt illetőleg. Oly lontoa, hogy aomsaak mini eaeményt Illeti meg a migpmliili, honom bordereiénél fogva, omelyet 0 jövőre la hir, éa bisonynyol Uhotnlli fog, tiraadaJmi tekintetből ia figyelmet érdemel. As uj ipartörvény alapján ugyanis a kézmOiparoook olyan teotületté alakulhatnak, amelynek mioden kénaoiparoe. oki moateraégét önnállóan folytatja, taigje lenni kötoloa.A nagy-kanizsai általánoa ipartáreu-lat k tahit, unelyaek as oraaig többi ipar-társulatai között nem kia része vaa as aj Ipart örvény kiooiköailéoéhen, eainte ede törekodeU, bogy Nagy-Kaaiseia is agy kőtelező iportoatülot alakuljon, bogy ehhee aa iooooo tparoeaág öeespoatoanlra, ugy aa eayaa adat as összes iporomág érdekeit egyeake t erővel timoaathaim éa olflmnadlthoooo, 0 hegy aeaaeaak maggáloihasaa eseo oeatiiy lolyianos haayatliait, hanem, hegy ovböiea- I hoe ii minlllléan oiflholadiow oirhoe-moeik, hogy esiltal elfoglalhassa a társad-lomban oeoa állást, melyei nemcsak joagal. de hüoioaaégssorlal ia Ml bogy oifoglaQoa a tíastssségss polgári iflist • Bár, fájdalom, magok as Iparosok kő süt aegt kevás aaok nini, akik eaaa eolli megérteni nem tudják, vagy aem akarjak, aoeioaooárs mtgk ooMtnl több aaoké, akik íetíogiák, a szoknék sikerth a testületei mag-alakítani s as alapqmbilyok miniszteri jóváhagyást nyervén, órait doceemhor hó Mo 0 testület egészen ssorveeve lön. Aminek emlékét ossndhoa agyán, ds mégis siée ia-nepélyea át kedélyes liroes vaeeorinl ünnepelék meg decaember 8-án a polgári egylet volt beiyieégáten, amely holyiaégek moet a testületéi. Ugyanez érdembea a másik fontos eeemány L hó 10-éu ment végbe amidőn 0 tiz át óta lonnállé általánoa ípartárwlat ree-dea évi közgyűlésén egyhangúlag kiaaoodotta, bogy öooooa vagyonit, ami egy hiz és több ingóságok ée egyebekben minden terhet le-számítva Í000 frtot tesz, s testületre ruházva, maga ia a testületbe olVad. A társulat kimúlt, hogy feltámadjon mint testület 0 blytaoso eseo attnŐségben mait erővel, 0 0 törvényre támaszkodva több ée hatékonyabb eeoköaökká mind eddig ) oson munkát amelyet évek óta mindig a feni-i nevezett caél felé törekedve folytatott Adja laton, bogy ások is, akik eddig 0 cséh fel nem íoeva az ügy iránt liazhen \| idegenkedik voltak, ezentúl velünk beritUag egyesülve eegiteeoek mindnyájnak javára közremunkálni, hogy miadsnikfiak jelaxáva legyen »egy mindenikért éa mindenik egyért.* Egyúttal a n. é. közönség iránti tekintetből tisztelettel tudatjuk, mlaaerint sz ipar-I testület első alakulásának emlékére mindén évben február 4-ére határozta ugyan segélyalapja javire rendezendő zártkörű tánezvi-cahaat tartani, as idei farsangon azonban elkerülhotlon akadályok saiait olhalmxtotta I éa lebrnir 18-án isrtandjs a Sxarvaa ven-I déglő dísztermében. A névre aaőló mechivók már kiküldőitek, oki exoobea netalán léaedéaböi nem I kapott a igényt tanhat rei, szíveskedjék a j Jeetület irodájában a polgári egylet régi há zinak utczára nyíló (öldninli helyiségében jelen tkexni. Amidőn ezeket köstndomásra bozm bátorkodtunk, egyúttal aaon kérésiéi it fordulunk 0 a. é. köxönaéghex, különöeea annak müveü 0 zlályáhoa, miszerint tekintve azon társadalmilag lontoa cséit, melyet elérni /törekezünk, testületünket erkölcsi támogatásiban k részeltetni méltóztassék. Ka épen eaon erkölcsi ealy szempontjából kéljük n fent jelzett mulatságunkra meghívott n. á. közönséget, hogy saives megjaleoáatk által bennünket megtisztelni máltóatossonsk. As előljáréoág nevében nid\| Peremes. Különfélék. — Rsgj vnamf I mswswltliailg. Vasárnap, 0 hé 14-én, reggel viQámgyoranoág-gal terjedt el városunkbon ns a hir, hogy a helybeli pályaudvar közvetlen közelségében, a murakareszt uh irinybnn levő első őrház mellett, 0 reggeli vonatok árkosjeekor hir-mas vonatöaazeűtköxéa történt, mely ember-halált ée szimos sebesüléseket okoxott. A rémhír az egész városban mondhatlao izgatottságot keltett s az emberek seregestül tódultak a szerencsétlenség színhelyére. S a hir tejesen valónak biaooyult A pályaudvar végétől mintegy 2000 lépésre, 0 hóval borított térség közepén levő vasúti vágányokon ott álltak hárem vonatnak, egy teher-és két asemélyvenotaak roncsát Megsérült mozdonyok, darabokra tört waggonok, lármázó, sürgő-forgó, izgatott vasúti emberek, rémült arcsunézök,a hatóság férftsi, rendőrök, szerte heverő kupéitok, ülések, függönyök, az össxexuaott kocsikból kihullott szállítmányok lopták el a pályatestet, mint saomoru hirdetői a végbement katasztrófának. A ősegén y áldozatot, egy viruló fiatal aöt, ki férjétől, otthonától tivol, itt halt mog a bili* lok legrettenetesobbikével, s kórhás halottas ksmrájábe vitték akkor, miközben a liviró 0 logtivolihh vidékre vitte a gyioeoa eoe-mény hírét flsgárélokataoströfáról legauiben-tiknoahb infonaáosióink alapján követkesü ta-désitást köaöljik: Andri Peronos városi rendőr vasár-nap reggel fél nyolos énkor azzal a hirrel keltette Jel Lövik* Kde helybeli törvéay-eékl vizsgálóbírót, kogy arendőrhiatoo aaog-bisásából közli vek, miexenni 0 vaoatí állomásnál aaeroncaélleaség történt s hogy hir sserint halottak éa aehoaültok vannak. A viaagilóbiié asoanal kisietett a heiysainire, útközben ralézkedvén orvoeok kiköidetOeéról, értesítvén es ifyéeaséget, molynok réaaérOl dr. 8 a ss Elemér elügyées rögtön, amaso-kira pedig Bogyey Ödön Ügyiso ia kimentek, gondnokadvia továbbá aaakértökröt Hanta Antal ée Dénie Lajoa mérnökök ooomélyébea. Aa előre küMöü rendőrök állal levihbi aaoanal iatiakedott a viat- gtóóttré* km « balettek ét M\|É takarttáae Aa i helyszínén mÍDden as s»«ieii állapotban maradjon, A kataaztrófa salahelyáe magjelcetck továbbá t candörtoll alkapitány, a polgáraasalar atb. Már a vasúti állomásfönöki irodában megtudta a magáié bizottság, bofy a Mértan Hisz lég olykép történt, kon a pálya-•ivar előtt megállott prsfsrkoá £60* ea. leMrvoaaiba beleütközött aa ntáaa jövő piágsrhói tűt. u gyorsvonat, ebbe pedig ai etáaak indult fiumei 210/1. ss. személyvonat. As összeütközés következtében a pregerhoA vonat utaséi közül megkelt Alber Anna asszony, Alber Frigyes spalatoi élelmezési tiszt nqje, továbbá meg-efcült M o k 1 Anna budspesti anmsouutcsai lakos, ki Polából ment Budapestre; Haupt-assi vssuii revizor pedig karját törte. A holttestet a kórházba azállitották, a sebeseteket pedig dr. Sehreyer Lejos és dr. 0 e r ö József látták el orvosi segélylyel. A vizsgálóbizottság as állomási épületből külön segélyvonaton ment a helyasinére. Ba a pályaudvar déli vége ée a 66. számú Őrhás között ven. Ott a nyugati vágányon állott egymás mögött a három vooat; a teher vonatnak két koeaija teljezen öaase volt roncsolva* a pregerhofi gyorsvonat mozdonya megsérülve éa néhány kocefye teljesen szétzúzva Több kocsi kereke a sineken kivül feküdt; a pragerboft gyorsvonatnak a szó ssoros érteimében elpusztított kocsmainak egyes deratyei éa butorréssletei foszlányokban bevertek e sinek mellett a hóban. A szakértők a helyszínén talált állapotról rajzot vetlek fel. Az etönyomozáat pedig lögtöa, a bely azinén megindították. A vizsgálóbíró kerdésére, hogy Murakeresztúrról mikor indultak el a vonatok, a vonatok személyzete azt a feleletet edte, hogy a tehervonat 6 óra 35 pereskor, a gyorsvonat • óra f pereskor, a fiumei vonat 6 óra 11 pereskor. A tehervonaton a következő személyzet volt: Holzbeim Károly h. mozdony vezető, Tazeh (ütő, Szojko-vicz vonatvezető, Krizmanioa vezér kalauz, Ivanico fékező. — A pregerhofi gyorsvonaton: Weinovics Kde moz-lonyveseió, Gru tticza fűtő, Friedling vonatvezető, Latjtóczy kalauz. — A fiumei vonaton: Zeitz Ferencz mozdonyvezető, Orgelzbkrger fütö, Szabó Péter éa Q e I e a Gufctáv kalauzok. klagának a szerkncsétlenségnek miként történt bekövetkeztéről a helyzzinén kihall* gzttatváa a tehervonat Vezetője, azt állította, hogy midőn e venat a pályaudvar déli részén Hrrfl jelző tárcsa (elé közeledett ez zöld (jöhet) ssint mutatói); hirtelenül azonban pirosra (megállj) fotduit s ekkor a tehervonat megállt mintegy 10 peresig. Ennek daczára elmnlaaztotta á lehervonst személyzeté aa utána jövő gyorsvonat elé a vészielzö durrantyukat szóról Hogy az első ütközésből még nem következtet be nagyobb laj, aa ngy történt bogy z prsgerbofi gyorsvonat vezetője a nagy köd daczára észrevette a távjelzőnek • megállj* jélét, továbbá észrevette a vörös lámpákról as előtte álló vonalot és sikerült annyira fékeznie, hogy a gyorsvonat csak igen csekély erével ütközött a tebervonalba. A gyorsvonat iemély-sete ea első összeütközés után megtette a szükséges intézkedéseket, rakdlt dörrent yu-kel, de a vonatvezető nem haJadhalott messze visszafelé, egyrészről a nagy h6 miati, másrészről as idő rövidségé mistt, mert as első összeütközés után alig egypár peresre érkesett e fiumei vonal, mely a jeleket már későn véve észre, a nagy szerencséden tágnak közvetlen okozója volt, A vizsgálóbíró sz első kihzltgktások után nyomban letartóztatta a tehervonat személyzete közül H olz h eimot, Szoj-koviesot és Krlzzsanieaol, továbbá a t3. ss. őrbázbeli vonalört, kit az a mu-lasatás terhel, bogy a vsatokat kmsfttsra aem igyabaeztette. A letartóstatotlakatrészint még sznsp, . részint zttsasp sszhsdlábrs haifaiték A helyszínéről bement a vizsgálóbizottság as áUeas forgalmi irodájába, hol a; vizsgálóbíró mindenekelőtt kihallgatta K a n i t z Lajos forgalmi tisstet ki e sxe-Uncséilenség éjjelén as állomási felügyelelet emette. Vele együtt voltak: a távirdaissoi-flgistbaa Boda Györgyi irodai segéd- és pjsö-asolgálaiban S t r I e k e r Lipót vesaii lkat Kamtz a vonatok indulási idejére aáz\'e, a vonalok sieiréljpetélól elütöleg Ml sdja elő, hogy sz áli^a tett távirati Éflssiiások sserint Murakeressturéfcl eündail a teberaoaat 6 óra 87 paBsri^J^vcK-Betti 6 órakor, a fiumei fonat 6 fy K pereikor. Kani Is erre a kérdésre miért ttyi-p kl ée aárte be hirtelenül e pályát é villanyos géppel keselt Jelző tárcsával, Éjjtal védekezett, bogy ö nem ayMortz ki, I{hál hirtelen be sebt sflftalta. A pálye Imi aáaf órától, a baresi tebervoaat égaaieioi lógva, Iplytoa sárva volt Tadta egy.o, bogy e iwegarbufi tehervonat itt, ds jpaaaaoa időbea volt kiesve Bade felöl Iá tehervonat érkezés* Mintás pedig a mel-16 Vágányokon mm vok bsJy, asy a budai, m* a pragsrbol tthervoaaiot a 16vágányon dbrta áiremtaé és padig aiőbb a hadai, eznÉáa 10 aeres araivá Iámét másik reaai kővsáeaett agysaesak Buda felöl (F jMaikncy ama as iráavne nagyobb az jivjtél aagy kan y maist és a fás ktyctkestábea idejekorán aem vehető éaare, a déli pedig messziről Is ásembetOaö helyen áll, előbb e budai vonatot ercssiatfs la Lehet bogy s déli jelsöt sUsvslakl ujji-tolta áa zárta aa ő todtán kivül. e A premrbófi gysrsvonston a követ késő utasok voltak, az életét elveestett Albernén kivül: M o h 1 Anne Budapestről, dr, K u -randa Emil, ss »Adria] hajózást társnlst budapesti igazgatója, HoffaiDo Soma, ugyan-e táraulat titkára, S a e g h ö Gellért, hatvanijóezázbérlö, Löwensohn boglári lakós, Lőw] Henrik nkanlsssi ügynök és C s I c z e 11 e Vincze, zákányi lakos. — Az emlitetteken kivül dr. Kuraada is jelentéke nven megsérült, de mint Budapestről Írják, állapota javulófélben van. Alber né kl akart ugrani a II. oszt kupéból melyben üli, eeak még csípőjét akarta felhúzni, ebben a pillanatban történt azoabaa a másodszori összeütközés, mely a kupét izekre törte s a boldogtalan nő halálát okoata. A holttestnél málhéján kivül, g visszatéri tett jegy árával együtt iá irt 71 kr. készpéust találtak. - Férjét rögtön táviratilag értesiistlék a szerencsétlenségről értesítették továbbá a lérj által megnevezed rokonokat is. A holttestet hétfőn délután boocsolla fel dr. Pick és dr Báts, de z bonczolás tikalmával a Míső sérülés semmi nyomát sem tslálták * holttesten. A halált valósainüieg agyrázkódás okozta. A temetés kedden délután ment végbe. s A vaíuli szerencséi lenség hire országszerte nagy feltűnést kellett s a napilapokban ia bő megbeazéléa tárgyát képeate. A vizsgálat vezetésére résaint e katasztrófa estéjén, részint másnap városunkba érkeztek a közlekedésügyi minisztérium részéről Ambrosovits Bélz min. osz-, tálytanácaos, a vasúti főfelügyelőség elnöke s Barvics Albin out. tsjnácos; a déli vasút részéről Brahm M. forgalmi igazgztó, Saaer felügyelő Weiss Dávid ésKléh-blatt felügyelők. s A törvényszéki vizsgálat vezetését másnap, a törvényszék elnökének kijelölése folytan, Erdödy Lajos kir. törvényszéki biró vette át, zkia kihallgatásokat nyomban megkezdette s a vizsgálatot minden irányban a legnagyobb erélylyel és gyorsasággal azonnal foganatba vette. A vizsgálat folyamáról az itteni ügyáaaaég alján, a kir. fö-Ügyészség, illetve as igazságügyaiiaiszteriitm részletes jelentést kívánt. — A pelgárl egylet Ju bt lennie. A polgári egylet nagyszabású ünnepélylyé teszi fennállásának félszázsdos jubileumát, melyet kedden, február U-án, késsül megünnepelni. Az ünnepélyességek sorrendjét a következőleg állapították meg: A jubileum napján délelőtt fél tizkor as egylet tagjai összegyülekeznek az egylet helyiségében. Innen testületileg vonulnék a felső templombs, hol a jubileum alkalmából ünnepélyes istentiszteletet (zenés miee) tartatik. A templomból visszatérve, aa egylet nagytermében, diaaközgyüléa lesz, melyen az egylet elnöke dr. Bentzik Ferencz, először is lelolvassa a polgári egyle! félszázados törtéoetét. Ezu-. tán tárgyslás alá vétetnek, illetve megszavazásra sjáaltatnak, az egylet által a jubileum alkalmából teendő következő alapítványok : 1.) A polgári egylet. tíz éven át évenkint 10" Intel törlesztendő 100 frtoa alapítványt tea e Nagykanizsán építendő állandó azinhás javára. 2.) Aa egylet lft> forintnyi alapítvány nyal belép az érdél yréazi közmivetodéai egyesület alapüé tagjai közé. 3.) As egylet elhatározza, hogy évenkint egy-egy arany jutalomban réseesiti a helybeli föjtymnfizium 7. és 8. osztályának egy-egy teaitványt, kl a magyar nyelv tanulásában a legfőbb eredményt mutatja fel — A közgyűlés után bankéit következik as az egytetí vendéglőben. Egy teríték ára t frt 60 kr. Este pedig mcgmrietik a lapunkban ismételten emiitett táncsvigalosB, mely oly látogatottnak ígérkezik, bogy haaoalóen kedvaaö auspieziumok között Kanissán rég "aem tartottak még tánc i?igaImm.A polgári egylet mkilep^a é sserint atőNáiha-télag fiiján reaz, mely méltó ez egylet tár-sadalmi iontosságáboz, saerepéhez és működéséhez, aielynek immár bezárul elsf félszázados időszaka. A második féissáxadot alig kezdhetné mag nemesebb eseiekeéettel, mint e Imi emllett slspitványokkal, melyekhez — reményünk sserint — a közgyűlés egyhangúlag Mg hozzá járulói. Fényes tana-sága^ leesnek esek as egylet áldozztkésssé-fáről, iőlag szia tán sa most lövtéalk, közvetlenül staták, .hogy az agvlet, tetamee áldozatok árán, létesítette a\|. disaes épületét. A\' BMleg áséaklődés lebál,> mslytysl a város sgéss közönsége e polgári egylet jubilenma elé tekint, teljee mértékben meg vsa érde mm a h Mk a mymnfe^mz veti tudtuk, nem muhiszthstfuk el, hegyes öröm-ünaepa alkalmából kl ne fejezzük iráafábsn ériett s szivünkből fzkadó jó kiváaatuakat: vívat, osesoat, floreatt — As Idei sjtseisiáa Ierve-sete. A nagykaoissai járásra nézve t Svas-tlts Benó polg. elnök, dr. Msngin Károly polg. orvos Msrcsius 1 - 8 felszólamlás 3., 4., 6-én ujonezosás. As tyonezok száma 290 aa 861 a U. I8t a Ill ik korosztályból. — A nagykanissai városi sorosé \|árásra nézve: 8vaatits Benó po!g. elnök, dr. Mangin Károly polg. orvoe. Márcsius 6-án felasólamlás; 6., P., 9., 10-én ujonezosás. As ajonesok száma: 160 az I., 125 a II. és f»8 a III ik korosstályból. Mindkét járásra nésve s közös bsdsereg részéről Werner JánosÖrnsgy elnök, Westei József hadnegy avató tiszt. \' —• Ang> ilUoaaág. Korunk Isgszo-morúbb mániája, az öngyilkossági, immár as i(jak körében lájazik találni légtöbb kővetőjét, illetőleg áldozatát. S mintha egy-egy olyen szomorú hősnek példája épen a ttját kora és foglalkoaáaabeliek körébea találna utánzókra. Néhány héttel ezelőtt lölle agyon magát vámunkban egy lützerca tanonc/ éa e hó 87-én hasonló öngyilkosság történi. Sehenk Károly II éves füsseresiaooncz, kiFleiachaoker Józseffüszerkereskedö boltjában volt alkalmazva, a mondott reggelen felment a ház padlására i ott a feltört bolti fiókból magával vitt revolverrel, tőbe lölle magát. A hoíthellaknek feltűnt e Hu boaazas távolléte, keresték mindenfelé, végre a padláson ia; mikor a lépcsőn felmentek, akkor durrant el a lövés a e belülről bezárt padlásajtó (eltörése után ott taláHák e fiút, vérében fetrengve. A boldogtalan s revolverrel szájábs lőtt; eszméletlenül, haldokolva azálilották a kórházba, hol néhány perce múlva megtzünt élni. As öngyilkosság oks ismeretlen. — Klaeveade. Ö felsége az igazság-ügy miniszter elöieijessiéséra Szele y Lássló zelá-egerzsegi kir. törvényszéki iejfyzöt z sümegi. Deák Ferencs nsgy-ksnizsai tör vényszéki sl jegyzőt s mnra-azombali járásbírósághoz albirákká nevezte ki. A m kir. ígzaságügvminiszter .dr. Horváth Fereocz kalocsai kir. törvényszéki joggyakoruokot a aaia-egerazegi kir. törvényszékhez zljegyzövé ■evezte ki — A Ksvám-Heek párbaj-ügyben a helybeli kir. lörvénysaék meghozta már a vádhatározatot, mely zzerint párbaj vétsége miatt vád alá helyeztetett ■dndkét párbajozó fél: Hock János tanár éa Kovácz Lsjos törvényszéki jogzyskor nok. A végtárgyalás a jövö hó folyamán \| fog megtartat ni. 1 — Névnap. As ősi magyar vendégszeretetnek emlékesetre málló szívélyes jelenségeit feltüntető névnapi estélyröl értétől ön k, mely városunk egyik jeles polgára ffencs Antal ur vendégszerető házánál f.\' hó 16-án — »Antzl«-nzpját megelőző éjjelen tartatott Jól ezik egy ilyen bázizs és s mellett msgyar szellemű társas estélyiül /megemlékeznünk, mint a mely — kivált nálunk — ma már a ritkaságok közé tar-főzik. A zamatos érvéget érni nem akaró »Menu« alatt ozigány zene és durrogó pezagö ^palaczkok ébresztő hangjai mellett — természetesen a lelkesítő áldomások is egymást érték s ás Oroazvárv Gyula által megkez deti toaszl Tuboly Victor, Töttösy Béla és Kiss Pista lelkesiiő verses áldomásai és fel-OÉraaáaaival végződött. — A flgyma. Ifjnaág haagver* Mjlnya alkalmával felülfisetök soráltól t. Hlrsohel Ede ur tévedésből kimaradt, ki fSrt 50 krt fiseteit felül, mit teljes tiszte-léttel hoz nyilvánosságra az igazgatóság. Ktjfgytéaelt. Tha-sy Kristól megyei árvsszéki ülnök e hó tl-én tartotta eljegyzéséi Kiss Mariskatósasssooayai, néhai nemes-Véri Kiss Sflndör és neje miske-mo-nostorí Tbassy Margit aomogymegyei földbirtokos kedves leányával. — Gulmann no va( postamester és fekereskedö kedves és eaidteindus leányát éljegyeste msgánsk Brüll Dezső sala-lövői bérlő rdlsgielen boldogság lisévje otaikon a jegyeseket. — Mörjegyaé-válaaslaa. F. hó 18-án bucsu-szenUIásrlóikörjegyzőnek lt szótöbbséggel Saekér Jánea szt, goihsrdi lakós kÖijegyzö választatott n eg — A Walter-bangveraemy, mely e bó 86-ára volt lurdetve, közbejött akedályok mktt #lmttdt fWalier ur ugyania megbetegedett a miután ideje nagyon pontosan van beoaztra, kérdéséé, vajon egyáltalában meg Mja-e tartani kanizsai baagversenyét. Ha nem, akkor azok,-""akik élöiá i.váltottak jegyeket, természetesen visszskspják pén-söket. . j, - —. Tlrkfsy. Alsó- és Fels6-Ha-bóton jen. 6-ike óte vörheny uralkodik kösübelül 50—60 gyermeken. Komolyabb még ezidsig oem fordult elö. A megbe tegfiltek 8-8 napi ágybenlétök at^n es utosán játszanak. — A magvliamlnal hasaimé azombnton, jaa. hó 8o-án Báját helyiségei-ben, műkedvelői előadással egybekotöti táncz-tat raadm. A tmakedeiiai eWadáe baag-íjTil és tzsvslatból log állsní, £ang- J vemeayezai fognak; Weiser Jóssafné, Garai Benőné, Ofíop Imréné uitíölgyek, Seben Bertz és Kamilla kisosssonyok ; dr. Schwzrz Adolf pedig et fogta szavam Anmy János nak fTsUnare blvás< czimű gyönyörű balladáját. * r f - CbáklarmvAm as ettaai hölgyvilág több tagja február tt-én zártkörű táncsvlgalmst rendez. A rendezőséget a következő díszes bölgykoesegu képerii b. elnök özv, Göncz Lejosné, Ángyán Kálmánná, Buchberger Kstinka Qsvetkovlcs Antslné, Fischer Éndréné, Kolloriu MibáJyaé, Krasovecz ígnáctné, Margitéi Józsefné; Pálya Mibályné, Sároeey Láazlóné, Zakál Henirikné. — Személyjegy 2 frt kezdete léi 9 órakor A tiszta jövödelem jóvödelem Jótékony ezélra fordittelik. - Jelmezbál, A nagykanizaei izr. nőegylet ez évi február hó 20án nagy jd-mezbált rendez a\'Szsrvas-ezáfló dísztermében. •Most kél éve is pompássn sikerült as isr. nőegylet jelmezes bállá z az idei siker ~ sz előkészületek után ítélve —»legalább is ugyanzkkora lesz. - UJ táislté egylet. Zala béren Kozáry Aurél földbirlokoe buzgólkod áss folytán tűzoltó-egylet elnkeit. As elekaló közgyűlés e bó 10-én ment végbe Kosáry Aurél elnöklete slatt, ki a jelenvolt negy közönségsek meggyőzön sdia elő a tűzoltó inlésmóny c/^lj&L Az zlzkulás kimondatván, megválzsslziink tisztviselőkké: elnöknek Kozáry Aurél, alelnöknek Blchler Henrik, pénztárnoknak -Papp Béla, főparancsnok Getsai Gutmane László, belyeiles ÍÖpa-ranonok Scbneider )., alparancsnoknak Mayer Muki, jegyzőnek Herovios Gyula, zzetíárnoknak N í m z g e r Vilmos, szzksazvé-zelönek Fekete József. Az alspssabályok véglegee megállapít&aa végeit, a hó II-én közgyűlés log isrtstnL Oabma árak Nagy-Kanisaa, jen. 30-án. Busa 7 frt 60 kr. 7 írt 80 kr. — Bozz 6 irt 30 kr. 6 frt 60 kr. — Árpa 6 frt öOljkr. 8 frt — kr. — Zab 6 frt 60 kr.! 6 frt 66 kr. — Tengeri 6 frt — kr ö Irt 60 kr. Szerkesztői üzenetek. m—f I— a, 11 Táskán a A ktld««éayt kB aaAsattat vatták s Ugkósalibb sorit "jtjok. NyütUr) lyllvánes kömönet! Alölirott mélyen megszomorodotts/.ülÖk és testvérek, kik z f. bó 24 én történt vasúti szerencsétlenség következtében szeretett leányukzt és tesi vérüket Relrk A ama, férjezett Alber os. kir. élelmezési tizzt-nöt borzasztó módon veazletlék, legmélyebb éa legíorróbb köszönetüket nyilvánítják a (emelésen való nemeaszivű részvétért, különösen szonbsn Dr. HorváthTíntal ügyvéd urnsk feláldozó fáradaágáért éa azon rendkívüli méltányosságért, melyet e bennünket ért Hulyos szerencsétlenségben As esen szomorú ügy rendezésében tanúsított Kas ss 1886, jsnuár 28-án. 669 1-1 Belek aaalá4. ParMge seláeaa PaUla rraagalse, Sarak, ttaUa merralllaaa Atlaass, DaaaaaSe aipaa mmé TaffaUa fl 1. SS per Hátér Ms á ] 45 ven. la oincolne Boksa aad Mekaa aoUftst ia\' sHaas das 8oid«afabrik-D«pol 6. Heaaeksrf (k. aad t Hofliforant). Zftrteh. Xnstar lapbat Brfefe kostaa 10 kr, Párta. BahaaMaaa BastkleMar (Hasa Mii) fl. S.W> par aaaapt Kaba, sowia siváran <és»-lltáloa remndet b. Ábaakao von mladnteas tvst Robin aollftal Iaa Haas daa Soidaabkrik-Dapot ■aa—besg -k. a. K HaOésávaal) aiaéeb Maa-br aatfahaad Brlab kéaUa 10 kr. ^a •) Á» • roratbaa kBxlöttokért nem rálUl (ára Maltaégst a aaork. Vasnti menetrend. 1885. jun í jétól , . --»- to" r,,Mt "sy voa. mtm. »s—l ^V®^! I •Hí U a r+ -SIS p. T < M p. 1 4. ♦ OV.^. f" T \' gy . S«é«put Ka n HOtiiAu at > as \'»rr»t ator .lwillKasp.1 e<Zs »eéjj i* ,--U. »..al\' jsr Z.abs-1\'J j „ j wto > racztt ^ Hl».4áy.\| ■ ji í % [rz^r i r i r^L ^ sTjt pj_ M6_p tm «Vm. vftMl W«B. »«aM »-M Ksatm-HicalJ n»(aJ a S. _ w Hi-íltlA * 4 M> 1-jf vomI aMBI V\'rtMklj m-ataataH 4 a \| rSS Zrt i ÜNU/is* W f [ttl I_^ „ ~ ~ »m\| mm. ••a^li™\' j Saab^-iarj , íjoftj * i * a s-l n* a f JLL_ . ^ . aaa.aaaa\| a^awveaat I BurtS-Kunh* \' S. S. mk\'\|u i ii , i 4 \|i I tS I - ■ * Felelős szerkesztő: I A >tB A ». A JO» nTnTTlTT JL ooooooooaooooooo rzi •=rrzz i-Expeiler >f .* ■Ur • W>bk ,«alaJhau iluMlw Uru tvk. MMlfctu auDvkm reklám MnI«m K toroknak Mát caak u a aiokat M ht^k, a ktk a rta iMtt teroayatl UMnrlM,atmuo>Aim%TabM» teteu. u a káarvMy. Mái atk alton, ■uat WfcuMoia w,, . laajaM inteli baMuáltotik A vljmak t«o.Imm »ár M U bfrMraaátea uUo nxwuaiUH Ara 40 70 kr ; kapató a teltebb •aartarbna* W-raktár \'j^jwtiát a» 1 <0 ao 2 Kllajla k A! Miadaa uiam .Lt W/Ua uk4 agyiaM kik álla* te Jtrwkacrak rteatetSaatte —IWiU aladaMral aa 18M& 4tÍ XXXI. Urr4ar«ikk aaartat fogtelkaaal abajto iák. a«7 ateá ru\|« MOapaaU baakkáa által r.adki»tl etóajda (ViUto\'ak toaltett CaWatotaak Maai Urik—J IH-tM frl-jl kari karaaalr aaáBÍlbatat Ml 4 6 Ajáalatok aa \'<Wtg» foglalkoaáa aopi«MWi«l\' Moaaa BwkOÍ axboa Béca Mb J 114* UUmJM Ház és kőfejtő eladás. OOOOOOOOIOOOOOOO Házeladás Nagykanizsán. Alulírottak a M agyarú tcsában levó 647. aaámu háaukat. karttel, telekkel éa kapoaolatbau lévő réttel együtt aaa bed kémből eladják Hóvebb feltételek megtudhatók a tuhgdonoeokuál, v / 1 g M,r«k1 Ar«al« ém I IMi- A uettytt letoa&jobb j A Nagy K aniaeán a Király utcaában 39. ea n. Wt* deon-" kanimaai f94^-ljkvben felvett lakóbáa, kófar^ műhely iró-oha udvar éa kerttel, valamint a Horvátodban Varod cmisx levő ée a vinicai 191 eatjkvben felvett kófejiő, barakok «er saámok ée kőhordó asekérrel kedveaő feltételek mellett eaabad kés ból eladó. Közelebbi felvilágoaitáaeal eaolgál a tulajdonoe Hlld Hl-roly H«preabau vagy tíyőrlTy Jáuom ügyvéd KautaaJkn. W« 1-4 as, ki irányunkban a telebaréii Meretelelt gyakorolja as pedig Orl!«* ál immár ur . Berlinben, ki engem éa még sok ai^éuy I Slügerstr&SSO 15 embert «u» Jeletotékeaaj Terme II »>w A®**" atereaiéajekre MM segített Ennélfogva caakia kOaxOoetiel iamer-hetem el, hogy ■"boldog emberré tett engem fcgaa életemen kereuiOl jól tevénknek íog\|uk 01 oevetni ugy én. mint cnaládoat. Chrudin Widy Kerenc S«r44aakra, jokaak biMajralt lottt-ataaitAaait ooooooo>ooc ooooo ■ ^ Sok eser iJ P Uj I áttokiatoM atao la uok St ■ ■ a»utetoM ayamia apaaara h>na»arak- ■ I itt^Ty^R*3"0*^ H I n H 1 kárw. Wvraoak RkAto, U B .atoa.tolál L^UbóI —«k«aat»u B k kj mmtuinewaléyaaertmr jfl in Maáilifa kakWak u^ l\| I oc 00O0O00 >00000000 gxxxxxxxxxxxxxxx Meausl éa lagjea _ ad feleletet Orll<* K, a sstmtudoménr tanára éa iiója Berlinben, Knedrtchalraaae Nro 21. 546 t-S lVaaKél AYALA & Co twJih tnkliU Üagy.Maalaaáa Mifer Jéixer írsál 47S 11-100 Ua4c iati Mvia .HÍVÁS S «laé«a malAékesI " ipar WrM biytoi a\|al éa ^rakUkaMl k«aaM. a «aUUM klatMJU UWt . - w w v»Ur<SWUt. Marta^w SI. akZ^llitL.wJ" «»»rk#f »U»l4af(4l Itratla 4a a»M« aaaJyMtMa »U • Mal«aikaUa kitaatea(ftama«la«aka aa«.«ha 4akk aiaybM aiár%aitkat)a. . A oe. k. eiab. patent. lhönlx-eatUt.«Tkéealt « 4rk ^oaapáa to)4aMrla(. W(«a »« taaaatr4 k\|i A a^M WmIZ" ----— ** J\|t a m/m» lS-fr&dé i. k . "••«am»MSBl.»k4Mta4ak alái MitaMia kiMrálag »i <i\|}ul (WkaUl»MTa a a kötat-Saaa Maai%loaa okM trakoa aJjuk al • aaaWikéa UIWnaaWM aMil • piirMak\'lWa^^\'" e 4rk W»«r aaak PhtaiiMtot «Ula a ......1 <H »0 kr UMkaa41 karaaávai - tó k, t U^kaaki i I Jí ii eo [ll6»»r k\'ttad taaaa«r«(b(aa\\y4val — 90 kr. Il taaSr, kit«a4 UlaaiA kaakl - K kr [l kitkad W«aaaar&k«»41 I frt —I 4 j^aa k4aá!l«4a; I frt 16 kr It asép aaatell grartjaUrt . , 1 frt — I I foapia tte«r. fkiaaalgilatalcaa 1 frt 60 kr 1 Makor up Varak>atA — 40 kr ^^es ea ... .T .... i» M ►> kr n ^ ie frtM kerai. I i ■ fclwih 4vm «am> kma4 baa ra^m^ÍTV. % i,^"\'*1 UbkmmjiU. k ko^ aa ajaaaaa foiulalt .tír • Mkat »a 14 MMÍkalT te, ét Xi\'tT kaaalak.t 4a fiiakat »4c tfrM iff^lZ .a. I---- éaSLTtíSjSíK. kaM»kaáSak ^ i^mm aa^U. te k44a arakat a^faUM Ukadxaaa»>aj Wa rteMte^ ------tJ— •i.ailalaak te a a4l 4ta ... ... . , . M^ött agjaUaaaa lakdacmk aat a».tt a. alókbl a.rat taUaa Vértisztitó abdacsok -^-íü^ . V, aaaraa»raaa«ba aaa k.aoajitulUk rolaa A »a»®aka«aabb ^alakhaa. aialyakSM UWiM»a cwááa kateaakat 352SLÍ Tm. UVte^k .M«U..aMor te a WgrvvMabb M Uj- « JJTlf n krajcMr I ukart.^doboaa.1 1 M Skr. WmaaUIlM «Ua»akkl4a • ralaat ereaMja*ek 1 daWa l» ^ ^^ Ark-Mtl k ,rui kalál M laa.k Itak aaUa.Tat PSERHOFER J. féle gyógysiortAr Béeabeu. a il »k agyaMratterlatat tett tallk te«4kk •jaalja a maxab laa.k _______ktaaétek TataV\'koaaMé Irat kteSl,\'14a aaUakaJ«a kik _____ te mi crkaaail. a«j» k in4 kalat r(«.u(tk kaljfMllttatel lSeS auja. 15. Laaagaaj l(U tiaaialt »rMil Aa 4a Uka«ai vatetell caaJte kaUaauk a«a> olraaok »ial a«>k a.4a k.jlictert •aar. aaak valuMa »i»Jaa bal Utea A kaatetra raaJalt latete«aok teg«agy«bb ra»rt baikia.a te kMéU oMttela. aa I • »aU >.aa?tea 14 kaaaaakat tattok. a>.C a.«.koM at-;4atkte ba)W bata«4»baa aiajrteüJ aaaa^yak U aMk Ltal. la aaaa ta ta^M at4aaar>kat, Ja tata«M )a»® ttet ajartak te tovább ta akarják kaaaaalat >t«a4j» m 4a U«baM4bb bali»at te »ta<Uaak«t akikaak a a raacteak ralt aa tel labdacaa. aaf»ta4\|4al avarmi vtm-aaa H4aaa4(t«kat MArt® Ba«a<Sal Ojtefj. ISS\' fabrmár lt, Ttaatalt Craai I Na« te\|«aktrai ki al.04 !•» •élyabb káláaial aa 4a laU.caaitil, ■•♦it mm »<««t-tega ntáa af>ad4l aa ba hl KMíl\'»lg>^aJt tel atew, ki »4r 4vak 6U a»aa»o<telt aluni. l"* . •• • »b.r •»»• lAra a>«( s4ka ba kall faaaia a .ateUavlbot, Ua a«..a •4ga toár aaajua UI/raáH l ^ galÜM r.^aaa».gt«i Fugybalzsam «aar bAmlfkla teg^ba aabak atb alias te. 1 tMrhfer J.-i^l <» alumarva, wlat tegbiab«a>.b tegybajvk alUa «ala»i»t aag^vaUlttl aitea te 1 tágalj 40 kr. Élotesszenczia í.\'i^."^ ZZ-?. ■laAMMRá altaatbaKk tltea tittaá lUix«r I tTagMa 80 kr. ______ kJtaJáMwaa teMrt kiitaá káawaar katorkua, rakaJtarg. Maaikrkanit aMk <n I tvag Ü kM _ 53 >abb Ara 1 Utifűnodv Amerikai Kö&zvény-kenőcs aaar &4m«teijr te rkMmaaMrt ba^k \'tea. a k ai i. 4aka«i «atea»aaaji ToglalkaMaát Kim aalT««ka4>k a balaayilvaaitaaoMt aa taaM taaarwtek >»»ira fai kaaaMlai te »g>aaanwi«a ai4ltMtaaa4k aj^l kát te-l karca labJacaut te két Jb cklaal ama^at ktlüaai KiválO tteatotettal aaraJteai ateMtoa aaalgája. Nai4k AkartáM Takiatatot Uraai\' Aai fblto.teoaa. kogj aa te talaaiaaavi (W«mri agraaM t«.k«ti»a, ailat m áa klltuo r»«»lM»la»«tM »aljr aa 4a c^UJoaitea a4-baav Mlall fao.Ui.aal »t kaaiar a<\'gaMÍaitatt Jaaeára aa «g,\\aa^»ait «c.ra aan-aa/trak cllaa áraatt <-ilaaaaa .•ntA »rra kjl.icvum al ai^gaiaat, kog» aa ka t4t tiaatltá-Ut-la<>«(ko4 k..gy a kla ritjác ktk aagittegáv«l a.trvaH>l\|«« aok 4«l kaawrtWMah bajomat Naat kvb^.ai 4 aak bavallaal. nlal. bajom u.gvWI kMaaÁU(at4a taljaMu toagaatal ite>g> teaiarteriH koráhaa Igaa buagOa ajáateto • labdarao kat Niaca te k.teg».«>a. aa altea ka ta a M- rokal militHHi -éa a4»alairaa ai aalktl - k4«a teaat XitaJo tteatatettal isei tey. 10 —JLZM Tannoohinin-b^ikenöcsTi^ir! i»ia (trtoavk •« Uilutok által «alaa»s\'kaiá^M J ifi a <aau a tef\|obtaak aiteaaarra I eaiaaaaa kla\' Miatt i«u mi««(m ! Ari._ Kgj ctemes kenőcs Srí^aí^\'J te>Vaál, ailaJaaaa^t a..rt.a kalteakaél, Y»la»iat iJ4« aakoalia: rg«;ilv UUIagMatokaal. aabaa te aval la.lt aaltektel a kaaoalá tejokai) klttataak b.ao aj alt 1 Ugalj 60 kr E«yt tömés n zütö^tSSAa ■um aaacaaar1 aateaataa ai4ti k»Mtka*taMl ngjruiat fajtejáa. aa44tl4a. ajomnrtfrm, gjruMTkaj aranjar, dagalaa atb. altea T W)at\| ára i Ot bt, 10 kr. Miodei fajtaji kiieoHiiiku m\\ ielTlon raktáron mnl Aa Itt falaproJt aáM«tea«akaa khtl kafkatá %auam».l aaatr4k auff%t aj.^ua hiréte^t ktl te bainh g/ág/tári kiteltegaaa>g a. m. : Chinai Toiletteszappan Porok lábixzadás ellen l ü. boa 50 kr George Pate pektorale-ja, S í- ajklkkaodaa. kakAgte. i. kadU4g, karai mi\'- te I4JS-t^jak g4gab4aUi»ak altea lagiobb te I gkaltea^aabb ■i^táMiraak áltoiiaoaaa altaaar«a 1 «k4M ára 50 kr. aiihm fQ-Hkör r, • nrttz, L?t. I kr.__ Dr. Romershausen-íéle szem- ewzeuczia ! l\\VubolT w Kwizda-féle Köszvény-Huidum 1 4 rag \| fúrta t Sósborsztvsz 1 á\'t e kr ScbaumHun-íóle ^yomorsó l^tbdacsolc ebek »záiuAra i,^ Tourista-kenőcs io?,"^_ Vraaeala kHOalig-aaaéyak Cliasíiaing-Íéle Tepöin-bor i Titrirozott China-bor JESTTt/ÍS; Chinabor ^50 C" Pauliuiapor iíVboí w. atb atb 4a toiMtea MtaUa raktára Mai te«4 catkk kt«áaatra gyuraaa te oteata Vtotal kálátMraitk a frt. atoll aiagraateltoakaél faakl* aa tekálá4M Mltett aagiabk »a»ngka4l aMatMtol te MUl A 1 elhi OHltruu Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári t á r s ság BÉCS 1817. IT. Hovautklfateo IS, alapíttatott Mar kert M. veaetéae alatt aiánlja nagy ár urak tárái kéea ajtók ée ablakokból vaaaláaaal egyltt, továbbá lágy fa padlók ée amerikai tölgyfa friee ée parkett padlókból A gyár annálfogva, hogy dóaan tel van aaerelve uútos fü^nyoggal valamint kéea áruinak nagy mennyisége folytán abban a heiysetben van, hogy minden megrendeléeneh e téren a legrövidebb idd alatt eleget tehet. Továbbá elvállalja portálék elkéaaitéeét, telje, berendeaéeekot kaaaároyák, kórhá ukolák, irodák atb. eaámára, továbhá Urminemá. gépekkel kéesitendó famnnkákat, eléírt rejaok ée minták asertni, aaoUbotor. k kivételével 66$ I—It Nyomatott Kecfcel t Ofop laptnUidonoanál Nagy KaniasAn. ^ 5. szám. ÍJ ;J," ;/\'!" - ■\' \\/ ■ ■ I: gCW Nagy-Kanizsa, 1886. jannár 81-&l/! . XIE éyíolyaöL * •MatnaNMyi mm.- t. »}; I MHIMIWM Méa*. I ■MMtaMMiVtaaÉÉMMM.l. II taMiMkaklMilM. WMtMi B IMM w mm B ~ ni rr-—-r>—■■■ ^ \| 1 AkA I yolltl,lc»l \'éa ytymm tartalmú li«tllap. A Zalamegyei iigyvédegylel, a Nagy-Kanizsai-ésDélzalái takarékpénztárak, Bankegyesülel U Alsó-muraközj takarékpénztár részvénytársaság ta Ons. szővetlj. hivatalos közlönye. L» l i l i ■tfjalanlk Magy-KanlTrin hetankint egyszer: Tuámp. fj" " ia xn: Ifi KI/INZETÉ8! itat Uo Mn \'.....» frt — kr. Klitrl......I . M . tfaonMm . í . ,v. \'» . * « Mtr Iliink Jillif ■ «li»l(t«l»lk lmU • vM űnuta MiliM.It [1 j 80 kr MWttop MU MM 1 Irt. I umHÍ awa mUr c%f m kr. 1 HftlIUr »««tnrt M kr. A mwkW dohinykérdéi. lilThilni jaa. M. A Ajfillsif^tM vita folyamában, • k napon t) %aag«4 tág Híifimfl egymásaién UssóUM a Csáktornyái 4* ai akókndvai tilm-tókerület képviseltje, mi alábbi tárgyi, as utóbbi alanyt argumentumokkal arra ígyekesve birut a péntflgyminim-Urt, hogy a murák ö«i lakosságnak engedje meg újra » dqhihytermeWat, mely • nagy földterületén imrnér hatodik eastandeje be yüt) tiltva. A pénstlgymihÍMlar ur * feUtó Iskkokn adott vállasában kijiükntette, bofy a külföldi termelvénybíl rsért mak ugyanannyit kall rendelni, mint eddig; r— máir észről kijelentette, amit különben úgyis tudtunk, hogy a tila-l^p a nsgymérvfl oiempéatet követ-keltében támadt, végfll pedig j-t • et a legfontosabb, -- bogy mar Zeh-megye kösigasgatáti bizottságának felirata követkeiléb\'-n is a kéraéat jttko kiá tanalm4nyoani fogja 4a ehhez képest fog lmlánftni benne. Már általára* nemxetgaidáizati Mik ia aat naranraolja, hegy amit a •stiksáckt fiasskks iuhon termelni káMMfc vtgyaak, aat na importáljuk kUlfWdröl i — a muraközi dohányt bedig «- akármilyen tltwony miti6-aégB ja at juelőtt mégii "eaak fel-ha—4lt> aa üm Amennyivel a tilalom, 4ta W><nibb»t termelnek itthon, aiwjritinl tObW kell\' pótolni kallóidról, — ea a jtítm alig jnegcaáfolhald ^ Onaágoe érdék fi nt kivánja tehát,, hogy a tilalom magaaflnlatlaaiák. löe a dobánttermeléíi tilalomnak itíiolöbb vili nijnIMMMt, mint \\ égeíí szükségletet, kstsgorlknaan pa-\\ ranmoija a Murák ősnek gasdaaégi hely-t laet» Aki itmeri a thmaküzi népnek sanysni gaadasá^i vidionyait, aki lámán a Vnuraköiiok magényaágát, aa tote^ márt ék ben méltányolhatni í«-fja a nagy aaapáat, melyet a. MurakOa a dokiaytainniéá engedély mngnOn-tatáaa által nenredeU. — Amig dohányt ia termek a muraksai nép, ad aa 4r elején mrgrolt a< á ryaaaa, hogy ha nem Bt ba a kukoríoaaterméa, leaa helyett dohány. Moat a larméare ▼mié kilátáaa eaupa rémtllet éa aggodalom: hátha ba) éri a kakoriciát? Mibél 41 aintán a eaalád 4a mi bél frdaaédik aa adó? J)etíUiytermel4eeel a MorakStnak alaó riééke, leginkább aa a réaae fog lalkoanU, melynek nélWhagraí már th 4r étá áluatalanok 4a a kfllOnben ia na\|y\' hegyvám folytán ta * mhre-léai ág nem bottá meg a kellé haat npt a föJdmivftlő Verejtékei ftradfá gának ; indokolt tehát hogy ea oly téren legyen értékeaithefd, mely valóban jövedelemmel .keCMgtet Nyolcavanaaart lAaknek a gaada-■ági válaéga méltó arra, hogy aa or •aár rónát intéaé körökben komolyan logTalkoaunak vele és a legnagyobb Jóakarattal adják meg ast aa olcaó eaaköat, mely a bajon k4«a4gkirfll •egithetne Haligaaaameg a pénaflgyminiinter Zahmegya köiigiigatáai biiottaáginak indokolt kérelmét, logadja el aat aa argvmentáláat melyet, e aárdéabw a képvioeléháaban fojWlak eWtie: adja riaaaa a- Mura kötnek a dohány terme I4t A tilalom indokát fgyadSI a nagymérrfi om^apéaaet képeate. Fal kall tannünk éa el ia hiaaau, bogy a muraköti tudatlan nép roppant mértékben firte j a caempMaeiet, eaak ia ea \\ahatle indokolttá a tilalomnak oly ifljg. tcrülelrtí való kiterjeaatéaét ,melyré egyébUtt talán példa lincoen. Egy-rgr kötaégtél, néha kettétíl-hárómtél egytaarre meg aaolrta vonni a dobánytermeléai engedélyt a pént-Ogymioimtar, da ekkora terfllettél, kerak nj olotraneaer amber által lakott fyan rtad-viiágoamk löldrémtél nem igen Gbakagyi kivflli módon kellett bogy vii Mqrakötben a caempéoet £14 van aa ott aagitva a tarmáaaeli belyaet, a Mtaiget fekvése által ia. A legköavet-lenebb kötelaégében a atájar határaiéi nak, a pénaOgyóri kflaagak által kevétaé ériiheté htárátkelén pontok, a dohánynak a határon tol való nagyobb ért&keaithetéae igen vonté lehetett a magény termelőkre, kiknek aa a pár garaa többlet, melyet a caempéatet kö vetkettében kaptak, nagyon caábité kilátáa volt a tilalmu cselekmény el-követétére. Eh bet járni a nép tndat-lantágt, mely todvalevóleg mCvebabb vidékeken ia annyira tarjed. hogy a eaempéetetet nem képet valódi bűntettnek tekintem a ldküameretét aa által egyáltalán nem órai terbehe. Tekintetbe veeudí vjfgtll, hogy tt et-elótti években — a otendSraég in tét ményének Mállitáaa elótt - at állam il kevaaebb atakdaökkel rendelketett a caempéatet megféketéaére Mi taga-dáa benne, a köanép elélt tohatem volt aaimpátikaa ember a .finánca, — moat aem as, tót ennek a kijátatá-aában, még há nem ia ,hoaott neki nagy haaanot, mindig bisonyoa ,rir tna\'-t látott. így van ea moat ia, máatt ia, — nemotak Murtkötben. Utóvégre k Ht merj lik hogy ax állam helyesen oaelekaaik, midén törvényeinek 4a iniéaked4aeinek rendase resen üsött ki;átssáa&t kemény bOnta-téaael teddi. De egyréaarfl nem aaabad a büntetésnek olyannak lenni, mely at állam polgár a mak egy tekintély ea atámát megfoaatja létfcntartáaának < gy lényeget kellékétói, ahol eteafelfll as ártatlan egyfltt lakol a btlnöteel, m\'áaréatrGl pedig bizonyos aa, hogy a muraköti nép aa imair majdnem hat eratendeig tartott tilalom kárai batáaain okolva. - ba a d^hányUimalási engedélyt visszanyeri, jobban fogja eat megbectUloi 4a féltéktoyao log ír-ködni arra, nehogy nMgvonáaa által ■jra olyan válságos halraatba jnatna. mint a milyenben jalanhg ainylódik. Rottájárol ti a tt^aBnánr, bon a ctendfiraégi iutétmény 1) volta dacaára — máris nagy ratpektnsnak örvend a nép réneról i hogy a parsat ha nem félt 4a nem ím annyira s fináncától de iái a saandártól tigy nem ia kall attól tartani, hogy aa engedély vitasaállitáaa által a otem-pétset újra isi fog virágosai a Mura-kötben Nem hagyhatók figyelmen kivfl ssok a nemtetitégi inditó okok aem, melyekkel Yestter Imre képvissló or s Morakös lakoaaágát a kormány jóakaratába ajánlta. Mig a haaánkbdi többi nemtetiségek folyton fémkalód-nek éa agitálnak a magyar nemssti álltm etsméje ellen, sdaig s tintán h rvátok által lakott Varakösssl a tekintetben aoha tem volt nagyobb baj, aőt s magyarosodás harafiai munkája minden kulturegyetfllet nélktll éa dácsára a aágrábi egy básmegy éhet való tartosásnak, meglepó eredményekkai ftfclad a muraköti nép kötött. Es s dicséretet magatartáa u jutalmat 4r-demel éa feltévé ast ia, hogy as államaik a auraköti dohánytarmaI4ab41 épen tem mi anyagi kanna nem lenne j- kyrél nem leket ssó, — ds mindenesetre értékes erkölcti httton, mely abból fog támadni, ha « as idegen nansetiaégfl 4a nyelyfl nép s dohány-engsdély viaassnysréas által ujabb hál árt leaa kötejasrs a magyar haténak, s majrytr államnak, mélynek ék eddig ü hfi sUltvslói. Ét igsss van M utélendvai kerület képriselójének abban, bogy a patriotiaarata virága is eaak olyan virág, .mslyet ápolni keQ, különben még bervadásnsk ia indulhat. Reméljük tehát, hogy pénzügyi kormányunk boleaeeége méltányolni Tdrcza. CUuicui falusiak. Irts. láavar/ B«l. elbladl, iegf nekem ssk\|4 ItasiMlaiIsUk Ko»j«ayosi Sm-Wk ia kassáW, ha kááa káka ana ctatar-aok. mely ItHfcMajea tteteli olvstóhik at* lofaak orodálkatai. Mátváa, bogy a twáliiBiaálh ■agyar VtaMaHNStttaSk «a\|M kMaaass Mas- Ma\' tttsa vsa aáoB dnarkedw hetaaáayt QMSksa if>mm ás karSisiai maeíiell Ja4árt at tWö kaiyea Nuoia Fartts a , ksdá^m la aitttat mlagásv, M rsagttsi sr«a UnO atwl srmaiaa, kegy ksriwt, — MSH Ma Mas én K — w a«v-xt.llMk, aoha sasa natidttMl prma ka t\'tr\'Tft-i Msavatsua a mriádi . Mpaáii. aswtassa btatstá^l artrta r s (Irtsa u aatvsrtatfa m>»s»i\' 0»t vsa tat IMS tssat kMjiiMMm Mkt Mar, tm ssmím Iplaybs iss s tai-\|. fca^jMk km MSH issal^m kssa- kas áMa<-» VM Immmp mmm, Umt aaétgaaelMai fMMai^aia Ms a^UsiasM — wy- wywm a^nvai\'\' w lanyPi 1 w^y■ itr\'^xsriS tS^S^Smm tmmilm Mp ■ t kM M^ai awa^aki stég a kedved aors, ítérenítéllen\' pedig U alább köven elötdindö okoknál fagvs. Abti ornsk ílélé-pífja s költői Wkt Zeoéblt aiatony, akkor. boldog, ha forró syári napokon ériül psriutolja aláft s birka-utttalé kösslébsa foglalhat helyet, mert ilymkor ttt káptaü, hogr ArHmkak ptu-(oriiöjé Ö, akf bfivöt ettnnélydt regényei takuasja melleit nyáját legelteti; Abel ar litnondkaliiltneflenttenvrel liaeHlllk Arkt-éit áa s péMforok bánt axco tatéi időktől forrt, aridfla Zaaébis tmoey ut oItuU vakból, hogy PMeawt ét Baada kitárttal féfist, Béuei át fyMkafláM tapttlkotitk, s ean ókori ádspet káaáaál rtgtta éleibe lafflHMc klpÉllklU a tátin aaltdf&sek arfié ieOtáboredáaa,- aki MUsstaf Boadrt: TtÜtágoi kédolsUsl vtwlinni II trfi-iokány áa IMM Hol - mtéem arataite aaye bet m talált, aiiot nvét, sMMkt, aékky ámka astrál ás aegátss ik<ll Őrién kásl yarpalmrt kankMt ft, át kiáske kláfea, jMM Z«áWs dkHMj kneét ki a llilüisdilia—ik k a ímM...... ~ \' \' " slkatták. Akai MÉMl kMMlli atataiáaál SMWfeSstsmsgkt ás m ou álva-ssftkmki l> ái assswttlt >ás>éittlák ti skSéak áa v^awrak gyátnkMÜit I, IMI aaiiÉi^ jsgy skÜW* knskkh mám tan Siy k«a»Iliül HUakén aNMk skaMMbsa. kksk iMMm tM pnap \'■■■wwai apippaR saaaasai ■Sgrnl 1 ksHij tája jl aUsW iéml •ssglay ÍM sr ssiéia 4M akstarfnal wm^bzípnw a nbppihjnk a^nzza, lákár kkmks a mhm s gaiWtil f<r» iinti Ábelnek ksOebekoyagodois avákos-kalatlaaba ái beleiörödme aa taéaiilá ájjéli taoébe.-mel; ablakai akti tiltsditltwil ksraofoli. Ezen érdeket bá^aipárnak trtakttBis: Tbeteot nrB, agy korhely jogán s kitti touu dolgunk ainct slbesaéiétüak folyt-■ában, atárt enpáa léietéaét eomtatáljnk éa átadjak öl a reá nátve mitdiawUrt Mvfia feledésnek. Annyit atoahan népi meg kall jagyeaslak, boígj itsrslstt Barnájának Itfrhsllaa fájdahaára: a gftrögdolgok körül canpáa a gArög-diBayássk baltija. — Piodarou ét Ktlimtohoti egétt kflllétie-táért m adna egy sd^nŐMÉMi — a jé öreg Aaakracat nem iaeri Bgyta, da bectüli, mert Tbsoa vMékéa tbbas a rtaooébu áll, hogy t súsdra Iwayiknak ks^jí, No ds aanál iBhb tayti Ilink ■ rétMiU Zaaékiál letaykéja, a lÉwkitérn Kariklet, aki aaayka lé#M k nméén, hogy cnpés tprtáioiflvel ál sNadak-ttfri láfklktwik. - Zaoúbissak júkor tikvtUl a lakába oltani at áhsr iitati awik)S rajoaféaL SaphM k geghklm (aánat fis liláin) agy MM, bogy Téltff ívta « aan^p nsnt« általá-not Máitéul lesné, ha ■ataasitji Isaaé •syotr kaltasl — A ssnms KasUa^afo-riMSMkWa, S ktlléa kSlléttal ésnlv\'é-net fcinásam nirnilö-i\'asfsakkteasM vUfi kétiUl Ar4tt tsm. Karikiéét ás MÜHdal SMg vsa Ijwvs, ham IMkliiii kkk sasi «k sákt aty HA ak ■áhá volna as a kasánU., » Mag ksll ái lenatatek, hsgy Is-aáka imijtt jpi\|sa ■* M U mkMI dkkkhl vkMMIi Ük 4M Mm. esessMMsÉka akk tretképei dinilik t mindan bajiibta a Bagyorra btrocniégboz folytaodik párt-#Sgátért. * • • Fu^tiio Firkát barátom tasak idején igen nagy báláit gyakorolt ZaoóManhárs, még pedig — t Bieotimentilit delnő njál vsliomán nsHsl: — egyéb báláin kivül. roppanl förög orrtnál lógva Abban at UA-bea (tttldU botioeAi ntteodéveTi Farksat csak Adoaitx. téren iaaMrCt Zaaébis k t^él gytogéd ketectkéiril hitteiiu ttámárt trttfbojlot bázi tipkll áa ákn pajracto-kat — Kirakó Abal ur ttihSB ss Uéhm ftrea-ponsái talui dsady volt, a U ki-Itoadhauilan hódolattal lakkisit W Zsaé-biáhoi. - Vetélytárséul Dgvtn aa Bért Ftrktml woonpók Usé néJhi, msi sa-ask hskbstl orrárai misdte vsWftsdái cjiSkilisaik nalalknaoil, ttoobta etsadn Mgtaytbtn mkaáatlsasl TmtHári na áek, t átkoata a msot, asty Bt tfltsy psn orral rtrti meg. Tmiktt t ptntorra Ftjdaioia ayüatkototi s rssslls oiilrbot raknia áa wm nskiwlik, tM Farkn kartiaak na-MtaMAl Éitzöoa6 Mlilll hl Balfék hsa kék ■mának ltját a dslhwhii ■ hantaá ZtoAMtotk Mnsli as su pnnllhn, bsnt s MsnsMas hasMÜSMt Npaksit vakBlt ábal ar aspa\|Ml vakak s sgy jak Othsha nhna \' l\'klé5"aHaSLÍía étáiaysttg, s kast Ztaéhta OMrt

Insert failed. Could not insert session data.