Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
21.44 MB
2022-12-13 10:05:35
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
249
463
Rövid leírás | Teljes leírás (528.65 KB)

Zalai Közlöny 1876. 071-078. szám szeptember

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
15. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

5AGT-KAMZ8A, 1876. september 3-án.
71-Us: araéirrx.
Tizenötödik évfolyam.
^----
| üilzitiü ar
'' ss¿« é*rs . fél écra . . . gegyeé érrt
8 írt.
a .
!
Mlrástssst
6 huihm petitsorhaa 7, nAioduor 6 s mindoa további sorért 6 kr.
.IJfiLTTKEHJCK
Í toron jnnt 10 kmn *A-
■*xatik fal giartUrí illetik minden itgye« hirdetésért kai« i |ü kr. fizetendő
kfilftnf
Q
fiaiy-Kanízta várt«
J Uletf «seri
W4S»
ni
lap
Utal« ,________ .
uffkMttOet, Taka rékpénstár^épület földszint, — *ny*gt rémét ! illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-MUffn miAMClcCt: SAflY-KAXIZHA
Wlsssleskár
Bármentetlen levelek euk ismert mnnkatár-«aktól fogadtatnak el
előbb
-BOMOO
ÖZLON
Késiratok tínm n«m küldetnek.
helyhatóságának. nsmkfltöitbffi a „nagy-kaiiizsaJ kertskedftlaJ • Iparban*", testület'', a .Zala-StMgy* gőzhajózási rsszványtársuiat s több
j Kési
n i

a
a .nagy kanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általants tanító és várssi egyesület hivatalos értesitije.
üetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő yegyes tartalmú lap.
Kend az Alvinczy ?
ÜL
Az, aki a magyarosodás ügyét előmozdítani és buzdítani akarja, reménye horgonyát kevéssé vetheti egy-két germaniza-tióval emiitett egyesületünkre, melyeket sí-cut figura docet átváltoztatni nem lehet; oly tényezőkre kell tehát a figyelmet és jó erőket fordítani, melyek az élvexet czége alatt a kedvtelésnél egyidejűleg jobb szájízt aduik arra, hogy a magyarra is adjunk valamit és abból is tartsunk valamit jónak.
A színi kérdéssel nem lett volna helyes felvetni az egyház és iskola kérdését is, de a casus bellit keresvén S. S. ur, már szó nélkül nem hagyhattam annyival kevésbbé, mert igazam van.
Kétségtelen, hogy a játék élvezete és látása könnyedén hat a kedélyre és mert szórakozással karöltve jár, legfogékonyabbá leszi a kedélyt az iránt, mit játszunk és ezekből mit látunk.
Hisz a .Falu rosszaa az éneklés kedvet százszorta jobban emelte, mint minden dalárda; ennek előadása után a suszterinasok sem dúdoltak mást, mint:
.Vörös bort ittam* stb.
íme, egy színi előadás is okoz hatást, hát a többi.
A hol megfeneklett baj elenyésztéről van szó és ha e baj a sociális életbe vette magát, az általa áthatott egyesületek bármiként törekedjenek is, érezhető lökést a ja* válásra nem adhatnak, oly orvoslás szükséges, mely nem sért sem egyént, sem osztályt, sem egyesületet.
Ha egyesületeinket (már a németeket) feltámasztani akarnók, mindenesetre azon volna a kérdés rendje, hogy a germánisatiót
eddig tttró, vagy honosító elnököket és választmányokat cassáljuk, kik pedig igen jóravaló és befolyásos polgárok lehetnek.
Mily elkeseredés, visszavonulást okozna mindez? Hány személyi ambitió sértetnék vérig ?
A színház nem bánt senkit, sőt vonz, nemesit és összehozza a szórakozás és nemesülésre boldog, boldogtalant.
Szóval, nem bántunk senkit, ha sarkaljuk a magyar színházba járni, sőt ha kissé mulatnia sikerül, megköszöni buzdításunkat, kedvet kap máskorra is; becsülni tanulja az élvezettel a nyelvet és fog valamit adni arra, hogy értse és beszélje otthonn, kávéházban és mindenütt és ha egyszerre nem mind is, lassanként többen többen...

Insert failed. Could not insert session data.