* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
18.35 MB | |
2011-02-16 14:08:07 | |
Nyilvános 854 | 4871 | Rövid leírás | Teljes leírás (427.47 KB) | Zala 1889 április Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 14. szám Nagy-Kanizsa, 1889. április 7-én. XVI. évfolyam. V I I. mmj**f- U Ifcfctiéi inmwUI Mái * Uu m kmé mtaém ■MWMwMl Vára«há»^ UwkWl mgamnuűi «i fistl>*fc rlHH MM) millHiii "Bí ITTi BI—ZXL \' mmm Politikai óe vegyes taxtalm\\i lietllaip. A Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak és a Bankegyesület hivatalos közlönye. f m ni nx—zn BLÖritITÉSI ÁRAK: Igtas ........» í rt - kr F414m . KegywlAvro Hirdetőik jttUajons oáaitUÉMk. Imrtá • «0éb liivsUlw blrdelményik 10 kr. Uln(dUw folttl 100 Mói| 1 trv uodíqI minden ssöirt tfj fii kr. É" lyllttér pettteor* mie te. I TTT Tjr T* H Megjelenik Nagy-Ianinán hetexüdnt egyieer: vasárnap. A népoktatási törvény revisiója. Nem szándékunk tisztán paeda-gogiei csikket irrii, E lap olvasóit ez nem érdekelné A közoktatásügyi bi sottaág azonban éppen most tárgyalván ja közoktatásügyi költségvetést; az érdekes íelszóllalások alkalmából akarunk egyetmást a népoktatási törvény revisjójára nézve elmondani, annál is inkább, mert maga gróf Caáky Albin közoktatási miniszter ur bnjlandónak nyilatkozott a népoktatási törvény re-visióját foganatba venni. Az 1868. évi 38. t cs létesüléae óta két évtized múlt el.; kétségtelenül nem sok, de elegendő idő arra nézve, Jií^gj valsmely törvényes rendelkezés kipróbálUisxék; hogy előnyös és hát-ráuyb* oldalaival a szakértelemmel biró vilsg megismerkedjék, bogy hibáit lútiliitutliesae s az esetleges javításra szolgáló enzkö/öket és teendőket kijelel hVsse A népoktatási törvény kétségjele-nlll kiváló alkotás volt, mely méltán keltette íel az egész művelt világ figyelmén s alkotója fényes érdemeihez még egy babért fíizölt. De nincs emberi alkotás, bárminő magas szellem is süsse reá bélyegét, mely minden időre szólhasson s rusly oly tökéletes legyen, hogy soha javulásra ne szoruljon. AH ez különösen a népoktatási törvényekről | melyeknek a tapasztalás szerinti folytonos javítását, rendeletekkel való pótlását, bővítését már a dolog termé szele is megkívánja. Az a szempont, mely a népoktatási törvény megalkotásánál irányadóul szolgált, nálunk Istennek hála —• még mindig fennáll. Minden ellenkező hireastelés daczára a \'felekeseti, községi s, állami oktatás dolgában a mi nép iskolai törvényünk classikus alkotás, melyet kár volna bolygatni, kár volna már asért is, mert bármint caürnék-csavárnák a dolgot, jobb oompromie-sumot ennél, melynél az állam és egyház érdekei egyaránt meg vannak védve, létesíteni nem lehetne Nemzetünk viszonyai szempontjából az egyetlen helyes mód, mely itt met van állspitva, a a kik felekezeti szempontból vele megelégedve nincsenek, azok aligha jó intentiókból ellenzik azt, ha nem bizonyára különleges érdekeik vsnnak. Vannak azonban a népoktatási törvénynek olyan rendelkezései is, melyekre nésve a két évtiseden át tett tapasstalások alapjáu javítani nagyon érdemes munka volna. Mert az bizonyos, hogy törvényt késiiteui, ugy hogy az mindén irányban megfeleljen, mikor annyi fél érdekét szüksége* szemmel tartania és körébe foglalni nagyon nehés dolog A gyakorlat azokta aztán szentesíteni azt, a mi helyes, és ki mutatni, mi felesleges, mi végrehait hatatlan. Előttünk bizonyosnak látszik, hogy életbevágó, lényeges változáao kat felealegea lenni a népoktatási törvényben, de azokban a pontokban, melyekre nézve annak gyakorlati végrehajtása a revislót szükségesnek kimutatta, a mennyiben ezeknek a pontoknak íentártása az egyik másik irányban vagy a tanügy fejlődését hátráltatnák, vagy pedig a törvény teljes végrehajtását akadályoznák, kár volna avval még tovább is várni. Szaklapjaink bő mégékben foglalkoztak már azon pontosatok megbessélés... |