Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
21.22 MB
2022-11-15 10:32:20
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
225
431
Zalai Közlöny 1874. 071-078. szám szeptember

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasági egyesület", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat, úgy a „zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet” s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
13. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KAMZ8A, 1874. szeptember 3-án.
71-
Tlzcnharmadik évfolyam.
------- n
F OétzttáH ár :

;>l HTT* . • • „.^yeö *TTl- - -
#<71/ mftm ÍO kr.
HirSetaacfc
tí h*aAbo» petiuorbao
7, ajjUod»*or tí ■ minden '' további sorért 6 kr.
SYU/rTÉtUtKTí [40ro».fcini !0 tn-.ri »♦•
| Kinfütiri illeték minden J^ye* hirdetésért kölöi j() kr. fi*etend6.
—r ----
r* lletó *ötieninny»-« itericeixtóhet, —
I A Jap txellemi rm*
í
előbb:
-BOMOG
özlön
xayagt re«xpt .ii^to Köx<f.m«>nyek pr«ii« * kiadóhoz bérmom v.. m-
NAííY-KAMZHA Wlattlcsba;
Bérmeutetlen levelek csak iámért munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok ri*«a nen> í á küldetnek. fc
Nagy-Kanizsa váras helyhatóságának, nemkülönben a „zalamegyei gazdasagi egy asüier, a. nagykanizsai kereskedelmi s iparbank4, a , nagykanizsai takarékpénztár a , Zala-Somogy gőzhajózási részvény társulat, ugy a ,zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet" s több megyei es városi egyesfiiet hivatalos értesítője.
Heteiikint kétszer, vasarnap- s csutoriokóiu megjelenő vegjes tartalmú lapc
Nagy-Kanizsa, aug. hó, 1874.
(Vége.)
5. „A néptanítók nyugdíjazása, özvegyeik és árváik gyá-molitása s ennek módozatai." K tétel volt a Unitok sorsára logfontosabb. Mindamellett az indítvány, crizisén küuy-nyen átesett. Elfogadtatott Molnár Aladár ebbeli törvényjavaslata; a módozatokra nézve pedig egy 50 tagu bizottság —köztük csekélységem is — neveztetett ki,mely egyszersmind a törvényjavaslat mielőbbi tárgyaltatása végett kérelmét ugy a minis-teriiím-, valamint a képveselóháznál benyújtsa. A többi ügyek elintézésével ez ismét egy lő tagu központi bizottságot jelelt ki. Ezután az albizottság felment béreimé velTrefort minister úrhoz tisztelegni, ki tudomásul vévén óhajukat, kijelenté,hogy képtelen annak teljesítésére, s nem bír a bajon segíteni----
Ha mindinkább megfogy a tanítók száma, mint sajnosan tapasztaljuk, majd segít a kénytelenség. —
6. .Ismétlő-iskolák és a fel-ft^é-tt-e-k -okU-táaV afflft -tételnél egyhangúlag elfogadtatott a kővetkező indítvány : Az ismétlő-iskola felállítására törvén} ben kimondott kötelezettség szigorúan megtartandó. A tanító az ismétlő iskolákban adott órákért, reídes tanítói fizetéséhez mért arányban dijaztassék, a hol több tani tó van,azok közt az ismétlő iskola tanítása megosztható, vagy nagyobb helységekben e czélra külön tanitói-állomás létesíthető.
- Bár mielőbb örvendhetnénk az indítvány keresztülvitelének !
7. „A póttanfolyamok* meg-
tartása kimondatott a nyári szünidókönö -
heti időtartammal, jól berendezett képez-dékben, három éves periódussal, melynek végeztével a nem okleveles tanítók képesítési vizsgára bocsátandók. Az oktatás lehetőleg gyakorlati legyen. Egyike, a legjobb indítványoknak, melynek létesítését több tanügyi körülmény hálával fogadhatná.—
8.,Az iskolaszékek kérdésében" elfogadtatott, hogy „ szervezte^ék kivétel nélkül minden községben a népoktatási törvény kívánalmának megfelelő iskolaszék, s ez gyakorolja a törvény által meghatározott felügyeleti jogot az illető községben levő minden népiskola felett. A felekezeti népiskolák íölött azonban nem közvetlenül, hanem az illető iskolai hatósággal vagy elöljárósággal érintkezésbe lépve.* Semmi különös nincs benne. —
Ennyit a nagygyűlés tárgyairól röviden, mert a vitatkozás részleteit többnyire egész terjedelmökben hozták különben is lapjaink. Sőt kartásaimnak kizárólag a négy nap mozzanatairól szóló „értesítő-" vei is készséggel szolgálhatok.
Tartattak ezen kívül érdekes szakülések nem kis szellemi -haszonnal. Ilyen volt a tanítóképezdei tanároké, melyen több fontos indítvány tétetett. Például: a tanitó-képzdébe csak 6 gymn. vagy reáltanodai osztályt végzett növendékek vétessenek fel. Minden ily növendéknek a zenében bizonyos jártassága legyen. A tanitóképezdei növendékek és a tanítók a katonakötelezettség alul föl mentessenek. A tanítók fizetése (tisztes lakáson kivülj500 -800frtban álla-pittassék meg sat.
Míg ez utóbbi pont óhaja nem teljesül, addig nem 6, de 4 gymn. vagy reáltanodai
osztályt végzett ifjak sem igen fognak a szolgailag díjazott tanítói pályara vállalkozni. — Ami pedig a képezdei ifjak és a tanítók hadkötelezettség alóli felmentését
illeti, nagyon helyes, ha visszaélések el-
*
kerülése végett hozzá tétetnék : hogy amint valamelyikök tanító pályáját elhagyná,azonnal katona- kötelezett.
.Nem kevésbbé volt érdekes a kisded ncvelóké.Ajánltaiott többi közt, hogy a kisdedek nevelcsét nem szabad a véletlenre bízni; hanem a kisdedek nevelése lélektani tapasztalatokon alapuló módszer szeriut gyakoroltassák az e czelra kellőleg kepzett egyének altal. Hogy a közökt. minister tűzzön ki pályadíjat, egy kisdednevelési módszertan megirasa czéljából. *
Hogy a „kisdednevelök egylete aFrö bel-rendszerben használt eszközökhöz hasonló, oly eszközöket iparkodjék feltalálni, melyeket a falusi nép is képes legyen megszerezni," sat.
A leány nevelési szakosztályban indítványba jött az is.hogy az ismétlő,felső nép-- és polg. iskolában a kisded-neveléstan szintén fölvétetnék. Hogy a nagy szünidő julius és augusztus hónapoK legyenek. — Ezt valóban igen sok szempontból általánosítani kellene.
A természettani szakosztályban tanulságos vegytani előadások tartattak.
A polgári iskolai szakosztaly üléséről—ugy hiszem — Teesz János ur tüzetesen fog szólani.
Fekete Károly, a váczi süketnémaintézet derék igazgatója, két tan itvany nyal a süket- némák oktatási módját ismerteté meg. igen érdekes és megható előadásával ;a szemléltetés és érzékitési módszer által néma jel-
beszéd helyett a szerencsSÍTcnek már élő
szó beszélgetésre is taníttatnak.
A tanszertár meglepő fény- és valódi műizléssel volt kiállítva, következő csoportokban :
iskola-bútorok,különféle padmintával. Gyermekkert, foglalkozási eszközök és nő-vendékek munkáival. Iskolák és egyletek kiállítása; térképek, rajz-, irásminták-, tanulók dolgozataibol sat. Szemléleti eszközök. Különböző irányú tankönyvek, bőségben. Vakok intézete, taneszközökből, a siketné-mak és vakok kis számú (német) irodalmából. — Kajz és mértani tanszerek. — Térképek nagy mennyiségben. — Tornászat, taneszközökkel és irodalommal. Iparosok kiállítása: iskolai táskás,irkák, palatáblák és vesszők, tollkések, tintatartokból sat. • — Boucztani készitmények,ásvanygyüjtemény. Fizikai és vegytani eszközök, zene. — Gyorsírás. — Női kézi munkák.—
Volna bizony a sok közöl elég megszerzésre méltó és szükséges, egyelőre azonban iskolánk szamára mint legszükségesebbet, szabadjon kérni a méter rendszer megismertetésére szolgáló gyűjteményt Calderoni és társától; ára csomagolás- és magyarázó szöveggel 4 frt. öU kr. és Keszler Gyula tapolczai tanár távíróját, 7 frt.
Ezen kívül, amennyire csekély időnk engedte, megtekintettük Budapest kiválóbb nevezetességeit, és azután — szétoszoltunk körülbelül ezen vékony útravalóval: „Perge pati patiens, pariét patientia palmam !*
A tek. iskolaszék, szives fagyelméért fogadja hazafias köszönetemet!
HAJGATÓ SÁNDOR.
TÁRCZA.
A városok kftzegészségl állapot-jának javítási eszközeiről,
különös tekintettel hazánk viszonyaira *J
Ha figyelemmel kísérjük legújabb időkben az orvosi tudomány irányát és törekvéseit, azon örvendetes tapasztalást tehetjük, hogy mig egyrészt a betegségek gyógyítását törekszik elérni, másrészt a betegségek okainak ki-fürkészését és elhárításit tűzte ki czéljául; ezen törekvés sokkal footosabb és idővel eredmény dúsabb w lehet, amenynyiben vannak betegségek, mint p. o. a cho-lera, melyet ha egyszer nagy fokban fellépett, gyógyítani alig lehet, de melynek terjedését akadályozni sok esetben lehetséges. —
Mióta a járványokat nem tekintik isteni csapásoknak, az emberek romlottsága büntetésiül, melyet imákkal, búcsújárások kai és as ó-korban szokásba volt áldozatokkal el lehetne li.iritani; miután kikerült több ilyen, az emberi nemet tizedelő ©qtegség okai felett némi világosságot nyerni; miután, hogy egyes példákkal világítsam állításaimat tapasztaltatott, hogy a hasi hagy máz (Typhua)olykor ragályos anyaggal fertőztetett ivóvis által terjed,amenynyiben igen sokszor történt, hogy ugyanazon
*}A magyar természettudományi társulat XVII-ilc r.itfy gyűlésen, Győrött • lrasta tel * szerző ezen értekezést, mely tetszéssel fogadtatott é* ngyanacon társulat évkönyTékn felétetni hstároatatotl. Upy véljük kötaiessófftt hljosittlnk akkor, ka e közhaszna olvasmányt kdzOnségJok figyelmébe ajánljak. Sserk.
kút vagy patak vizét élvező város rész lakói egyszerre és tömegesen kapták meg ezen beteg séget, és a járvány azonnal megszűnt, midőn a fertőztetett víz használatát beszüntették ; miután tudjuk, hogy a mocsár-gerj a hideglelések és más lázaknak előidézője, és olyan vidékek, hol a posványok kissáradtak vagy mesterségesen kiszáríttattak, ezen helybeli betegségek is csökkent ek:gondoskodni is kezdtek arról, miképpen lehetne as emiitett kórfeltételeket eltávolítani ée nagy gonddal kezdik a górcső, vegyvizsgálat és kísérletek segítségével kisebb-nagyobb sikerrel minden, különösen a járványos betegségek okait kifürkészni, ée ha lehet azokat eltávolítani. Már «z említett két példából lehet látni, milyen nagy szerepet játszik a talaj • ivóvíz minősege a betegségek, különösen a ragályos vagy pedig egy helyben vagy vidékben uralkodó tájkórok gerjesztésében. Már 20 év előtt Pettenkofer és Buhl müncheni egyetemi tanárok és azóta számosak buvárlatai folytán kiderült, hogy a cho-lera és typhus járványos elterjedésére nagy befolyással bír a talajnak emberi és állati üriték anyagok általi fertőxtetése, és kétségen kívüli, hogy más betegségek is tüggnek össze ezen elter jedt káros tény esőkkel. —
Tapasztalati tény és legujabbanKiemayer által a tüdő gümőkórra nézv« is érvényesnek állitatott, hogy ason foglalkozás mondható kiválóan egészségesnek, mely tiszta levegőbeni tartózkodással jár; s innen magyarásható a falusi levegőnek előnye a városi felett; tekintetbe véve azt is,hogy a városokban a kuli vis többnyire tisztátalan és szerves anyagokkal vegyitett; hozzá véve, hogy a városokban a lég a magas házakkal kerített szük utczák és udva-
rokban elzáratván a túlnépesedéssel járó szük lakások mellett, elveszti tisztaságát, és hogy gyárak s más iparágoknál támadó ártalmas füst és kigőzölgések által megroutatik ; mégis legnagyobb hátrány fekszik azon körülményben, hogy a házakban a rothadásnak indult emberi és állsti üriték anyagok a levegőt megrontják, a talajt átszivárgás által megfertőztetik, és igy a kutak vizét ihatlanná s egészségtelenné teszik.
Midőn tehát a járványos és más betegségek ily általános okok által idéztetlek elő,egyes ember ellenök mit sem tehet; itt csak egyesült erővel egyes államok, megyék s városok közreműködésétől várhatni eredménvt.
w
E tekintetben legtöbbet tett Angolhon, hol a közegészségügy nálunk alig képzelt gondban részesül; ée hol e tekintetheti már eddig ie szép sikert értek el,Angolhonban m ír a40-eejévek ben kezdték az árnyékssékekből & házakba terjedő a at egészségre ártalmas bűz meggátlására a vízzel kiöblíthető zárt, úgynevezett water-closet árnyékszékeket behozni, miután ez s szokásban volt sárgödrökkel, melyek hamar megteltek, nem fért össze, lassankint a rendszeres csatornázással és vízvezetékekkel összekötött öblitőrendsxer hozatott be legtöbb városba, miáltal ott a halandóság évről*évre csökkent — csak egy példát hozok fel: midőn fővárosunkban a halandóság 1000 emberre évenkint 40-50-et tesz, addig Londonban, as egész világ legnagyobb városában a halandóság 24-nél többet nem tesz; és ezt csak azáltal érték el, hogy egéesaégee ivóvízről, sokszor költséges vízvezetékek által és különösen czélsserü csatornázási rendszerről gondoskodtak.
Amint az üriték anyagok kiürítése ná-
lunk kezeltetik, úgy városok-, mint falukban, az egyaríiut hátrányos az egészségre, s a közegészség-ügy kivánja, hogy az ily közveszélyes állapotok megszüntettessenek, mire pedig legczélsztirübb volna, hogy ha minden üriték, mielőtt felbomlásnak indul, eltávolíttatnék a házakból. — Sajnálattal kell constatálni, hogy legalább tudtomra hazánkban ezen fontos tárgyat illetőleg, majdnem semmisem történt.
Fővárosunknak vannak ugyan e czélra ~ Dunába vezető csatornái, de oly hiányos állapotban, ho^y különösen a tavali cholera-jár-vány és átalában a fővárosban uralkodó nagy halandóság következtében az egész csatorna rendszert változtatni szükségesnek tartják. Kisebb városokban,vagy még falusi szokás szerint vagy nyilt sárgödrökbe folyik az árnyékszékek tartalma, vagy pedig zárt, földalatti emésztő gödrök szolgálnak az emberi üritékek fölvételére, hounan takarékossági szempontból legföl lebb egyszer ürittetnek ki évenkint, ée pedig oly módon, hogy ezen müvelet által egéez városrészekben néhány óráig tartó kiállhatlan búz terjed el, mialtai sok esetben veszélyea betegségek támadnak. De nagyobb kár támad ezen rendszer által, hogy ezen gödrök falai nem lehetnek annyira és annyi ideig vizáthatianok, hogy tartalmuk folyó része lassankint átszivárogván a közellevő talajba a há?falakat nedvesekké és a kuti vizet élvezhetlenné é.s egéazségtelenné ne tenné; en nélfogva a most többnyire használt emésztő-gödrök, mint a közegészség állapotára igen ártalmaaak. álalában nem helyeslendők, és oly mód volna alkalmazandó, hogy az emberi ürU-lékek minél hamarább eltávolíttatnának • a
Keszthely, au*. 26.1874. *)
A keszthelyi magy. kir. gazdasági tanintézet oly sokáig függőben volt sorsa., végre vala- '' hóra eldőlt és pedig oly képen, h<»gy ar. ügyet j annyira szivéu hordozó Keszthely varosa,Z.iln-rnegye 8 az egész dunántul gazda közönsége teljesen megnyughatik benne, nif.rt czámfMi alkalommal kifejezett óhajuk szerint teljesült minden !
Utóbbi időben sürüebben merült fel köz-tüuk uzon hir, hogy Bartal György föld-uiiveléai Minister O Exelentiája személycsen fug a helyKzinén megjelenni, hogy saját beuyo máaai alapján el végre megoldja a gordiusi csomóvá fejlődött ügyet. Ez nagy öröuihir volt Keszthelyre nézve, mert a személye* meggyő zódés eredménye nem leletett kétséges s igy könnyebbült lélekkel néztünk őNagyméltósága várva vkrt mt^érkezése elé, mely m. hó 21-én Máday Izidor min. titkár ur kíséretében csakugyan be is következett.
A Minister ur kísérőjével együtt Festetics Tasziló gróf U Ex-ja vendége volt. Megérkezése után nem sokára a tanintézet tanári karának (Sporzou igazgató kivételével, ki jelenleg Keszthelyről távol vau) tisztelgését fogadta s ezen alkalommal a Minister ur, nyilatkozatának értelmét röviden visszatükrözve, a következőket jelenté ki:
A hazai gazdasági tanügyet tüzetes tanulmánya tárgyává tevén, U Exeelientiája azon meggyőződésre jutott, miszerint azt reíorraon kell keresztül vinni. A reformmunka most mar keszen van, sőt a Király ő Felsége jóváhagyását is kinyerni szer-mesés volt és főbb vonásuiban abban áll, hogy a m.-óvári gazdasági tanintézet magvur-Démet oktatási tannyel welrt»kademia" rangjára emeltetik a keszthelyi. kolozB-monostori és az idén őszszel megnyitandó kassai tanintézet pedig egyöntetű szervezetet kapnak.
A m. óvári tanintézetbe ezentúl csak érettségi vizsgát kiállóit gvmnasiumi vagy reáliskolai ifjak vétetnek fel és tanfolyama két éves leen d,— atöbbi három tanintézetbe ellenben 6 gymnasiumi vagy 4 reáliskolát végzett tanulókat is fölvehetnek, de tanfolyamuk három éves lesz, az első tanév főleg a gazdasági gyakorlat elsajátítására levén rendeltetve.
A keszthelyi tanintézet különlegesen nemcsak hogy ezentúl íb fentartatni szándékolutik, hanem mind területileg, mind szellemi tekintetben még bővebo kifejlesztést is nyerend, sőt a Minister ur máris azon kedvező helyzetben van kijelenthetni, miszerint szerencsés volt Festetics Tasziló gróf ur ő Ex jától a tauiutézet gazdaságának ki kerekítésére lehető méltányos föltételek alatt egy ujabb földterületet kinyerni, mi által a gazdaság területe a tanári kar rég kifejezett óhajához képest teljesen kiegé«zitve lesz.
Egyúttal kinyilvánitá a Minister ur, hogy a sok költségbe s a tapasztalás szerint nélkülözhető földmives iskolát beszüntetni, aunak helyébe ellenben a vidék szükségleteinek sokkal inkább megfelelő vinczellér-ké-p e z d é t, valamint magasabb borászati tan-
*) A stom.\xé dm egyei lapok axerkcaztőségei miidannyiau kivétel ftélkül felkéretm-k eren fo&-toa • főkép a fr»zda*ági pályára lépni sxándáko-sokat igeu érdeklő — c«ikk átvételére! Szerk.
földművelésre trágya gyanánt el használta ihatnának.
E czélra kétféle eszköz volna alkalmasható : 1-szőr az árnyékszékeknek vizzeli kiöblítése és tartalmaknak bevezetése azon czélra épített csatornákba; 2 szór: az úgynevezett hordórendszer utján, t. i. hol az ürülékek az e czélra alkalmas zárt hordókban néhány napig összegyűlvén, hetenkint egy- vagy kétszer a városból kivitetnének. — Ezen kérdés nemcsak
4
közegészségi,hanem építészeti s gazdaszati szempont ból figyelmet érdemekés miután az idei magyar orvosok és természetvizsgálók, gyűlésének tekinteteselnöksége azon szerencsés gondolatra jött, hogy a hatóságokat is megkérte, magukat a közegészségügyi kerdések megvitatásánál képviseltetni, bizonyára számosan vannak itt orvosok és nemorvosok is, kik a közigazgatás élén állanak, vagy legalább arra nagy befolyással bírván, szintén sokat tehetnek ezen kérdés megoldására, melynek elvitázhatlan fontosságát Angolhonban már 30 év előtt és jelenleg különösen Németországban Belgium- s Francziaországban is belátták, és melyet gyakorlatilag is megoldani már több városban szerencsésen megkezdették.
Nehogy értekezésem igen hosszura terjedjen, részletekbe nem bocsátkozom, és megelégszem azzal, ha sikerülne a t. gyülekezet tagjainak figyelmét ezen tárgyra irányoznom; és végül csak azon elveket akarom előadni, melyek a mult évi Bécsben tartott nemzetközi orvosi gyűlésben e tárgyra nézve mérvsdóknak elismertettek :
1-ször A városok talajának tisztán tartása és javkása közegészségügyi szempontból elke-rülhetlenül szükséges.
folyamot szervezni szándékozik, mi czélból az intézeti szőlő szintén tetemes kibővitáben része sülend.
Végül a tanári kar egyes tagjaival le ereszkedő módon kegyes szavakat váltván, melyekből nzok ő Exja a tárgy és körülmények beható ismeretéről győződhettek meg, folszólitá az összes tanári kart, hogy jóakaratú szándékai megvah''witásában őt buzgón támogatni szíveskedjék.
n tanári kar emelkedett hangulatban s a Minister ur szeretetreméltó megnyerő személyi sége által elbűvölve hagyá el a fogadtatáai ter met s a Varos tanácsa által vezetett nagyszámú városi polgárokból álló küldöttségnek engedett helyet, nx-lyiiok Ó Ex ja az előbbiekhez hasonló kijelentéseket téve, a küldöttség tagjai teljesen megnyugtatva tértek vissza s a kihallgatás erediuéuyére kíváncsi lakósokkal az örvendetes hírt közölni siettek, mely városszerte örömteljes hangulatot idézett elé.
Másnap korán reggel a Minister ur a tan intézet mindi n egyes helyiségét, a gyűjteményeket, a vegyi iui laboratoriumot, a könyvtárt, a tantermeket saL vette szemle alá s az egyik tanteremben össz- nvült néptanítóknak, kik jelen-leg gazdasugi tanfolyamra vannak itten, buzdító szavukat mondoli ét> »zou hírrel örvendezteti meg, kogy utazási költségeikhez 150frtnyi pót összeggel járulni kegyeskedett. Egyike & néptanítóknak, kik önfeláldozó buzgósággal igyekeztek a rövidre szabott időben az okszerű gaz daság elveit elsajátítani, talpra esett velős szavakkal fejezé ki társai nevében azon hálát, melyet az ország gondoskodó kormánya iráut éreznek, őket a mezőgazdaság áldásos tanainak megismertetésében részesítvén.
Azután a földmives iskola s a vele kapcsolatban levő gazdasági épületek szemléltettek meg, úgyszintén a kertet, a kísérleti tért, az egész intézeti gazdaságot s a szőlőt tekinté meg a Minister ur, mi mellett fáradhatatlan, ritka buzgóságot fejtett ki, s a legcsekélyebb részletek kitudásában is lankadatlan érdekeltséget és beható szakavatottságot tanúsított.
Fáradságos hivataloskodasa után a Minister ur ő Ex jauak alig maradt ideje egy kis frisitőt magához venni és máris visszasietett székhelyére, hogy az ország kormányzásában bokros es terhes teendőit ismét folytassa.
A legmélyebb tisztelettől ösztönözve a városbíró ur és tobb városi polgár, a prémout-rei kanonok rend több tagja s a gazdasági tanintézet összes tanári kara kisérte el ő Nagy méltóságát a vasúthoz, az elválás perc.zében egy dörgő „éljennel" ezivbol kívánva, hogy Urunk és királyunk e nagy tehetségű és ernyedetlen buzgósága tanácsosat, ki azonfelül a legszere-tetreméitóbb emberi tulajgonukban ragyog, az ég áldása kisérje a haza jólétének előmozdítására irányzott összes működéseiben !
Ezen két örömnap Keszthely gazdasági tauintézetének történetében uj fordulatot jelez.
Bartal György földmivelési Mmister ur varázsteljes érintése egy már-már tetszha-lotnak híresztelt intézményt uj, reméuyteljes életre ébresztett: a biztosan ható gyógyír tehát el van készítve s a betegnek híresztelt intézet teljes megerősödése biztos kilátásban van, a mihez szívből azt kiáltjuk:
Vivát Keszthely redivivus !
—b. —d.
2 szór : Legalkalmasabbak erre a jól épített csatornák, mivel egyszersmind a városok talajának kiszáradását előmozdítják. —
3 szor: Ahol csak lehet, az ürülékek csatornák által el vezettetvén, gazdasági czéiokra alkalmaztassanak; azoknak bevezetese folyók-ö p itakokba, különösen, hol ezeknek vize ivásra v.»gy tűzésre ha»zn:Uiatik,szerfelett ártalma*.—
4-szer: Minden városban, hol ez üovus intézményt ébt beléptetni akarjak vegyes szakbizottmányok határozzák meg, előbb a város-és vidékének fekvését és minden körülményt tekintetbe véve — s készítsék a czél elérésére legjobb tervet. —
5-ször: Hol az öblítő-rendszerhez szükségelt vízmennyiség hiányzik, vagy pedig a városok fekvése azt igen költségessé tenné, ott az ürülékek közvetlen elszállítását hordók által kellene életbe léptetni. —
Azt hiszem, hogy hazánkban mindazon városokban, melyek vizmelletti kedvező fekvéssel nem bírnak, vagy költséges vízvezetékeket maguk számára felállitatni nem képesek, ezen rendszer volna legalkalmasabb és az emiitett okoknál fogva a városiak egészségi álapoti-nak javítására legüdvösb hatású. Végűi azon helyeken, hol vagy a lakosok szegénysége, vagy pedig más okoknál fogva, ezen mindenesetre tetemes költségekkel járó javításokat egyelőre életbeléptetni nem lehetne,ámbár azon haszon, mely az illető város egészségének javításából származnék, a költségeket sokszorosan felülmúlná, ott legalább szükséges volna,hogy az árnyékszékek vizkészülékekkel legyenek ellátva, a gödrök pedig éven kint többször tisztitassanak, falaik zárvák, s amennyire lehet vizithatlanok legyenek.
A méter-mérték behozataláról
szentesített 1%14. évi Vili ik torvényezikk v égrehajt ásához.
A hivatkozott tör. ény 16. § "a szerint a méter-mérték hatályba lépte 1876. évi január hó 1-sőre van kitűzve, még pedig hazánkban eddig használt összes mértékekre vonatkozólag.
Ha tekintjük azon fontos körülményt, melynél fogva hazánk, mint ''.ermeló ország terményeinek elárusitására ulal\a van, ca»k örömmel üdvözölhetjük azon törvényt, mely hz egy öntetü mértéknek behozatalára utal bennünk, sőt azok betartására kötelez, kétszeres örömmel fogadhatjuk ezt, inert egyészt a termelő terményével együtt bizton lép ki a piácsra tudva, hogy caak az általa h.isznált mértékkel veszik terményét, míg másrészt kereskedőink is nyugton tekintenek a termelőnél megvett áru tárgyra tudva azt, hogy megvételkor azon mérték szerint veszi meg, mint eladáskor tőle bármely irányban megvétetni fog, mindezt átérezve mi a jövőben egy szebb és üdvösb jólétnek bisztositékát látjuk, de egyúttal aggodalommal nézünk a jövőbe nem ugyan a mérték tárgyában, hanem azért, hogy a hivatkozott törvény 19. § sában meghatározott büntetési összeget meg igen sok esetbeu alkalmazni kell,pedig nem ritkán történik meg, hogy a büntetésül fizetett 100 frt. bírság nem a megbüntetett fél községi pénztárába, hanem igen azon hatóság pénztárába (oly be, melynek rendőri közegei a büntetést kiszabják, és mivel a hivatkozott törvény 13dik§sa folytán a hordók köbözése ez ujmérték alapján mul-hatlanul megkívántatik iehetlen,hogy ép e téren ne aggódjunk, tudva hogy fÖldmivelő népünk mily közönyös ép a bort tartó hordaira nezve, xik már számos esetben a tulságig megjárták, hogy az általuk számított mennyiségből nem ritkán nevezetes összegben lettek megrövidítve, mert hordájuk űrmértéke a kereskedőhordó űrmértékével meg nem egyezett, és ez mégis évről évre csak maradt, bordaját mégsem köboztette meg, állítván,ha az apámnak jó volt.kell hogy fianak is jó legyen.
No de ez jövőre így nem maradhat, mert az általunk hivatkozott törvény 19. § sa különösen a 2 dik bekezdésben ezt mondja „hasonló vagy is 100 frtig terjedhető pénzbírsággal sújtatnak azok is, kik a 13. § ban emiitett hata-rozatokat a hordókra nézve meg nem tartották* tehát; mivel most nem egyesek akaratára, hanem a törvény világos határozatára van alapítva a hordók megköböztetése, nem lehet más óhajunk, minthogy a megyék mélyen tisztelt hatóságai illetőleg törvényhatóságok a hivatkozott törvény 14. § sa szerint lehető rövid idő alatt a köbozésbes szükséges eszközök és az azt teljesítő hivatalnokokról goudoskodva foganatosítását lehetővé tegyék, hogy igy ezáltal megmutatva a népnek,mi kép a hatóság nem mulasztotta el az eszközöket és a személyzetet berendezni arra, hogy kiki a büntetés alul a a törvénynyel összeegyező intézkedése folytán menekülhessen és mivel Zalamegye a bortermelésre nézve a többi megyékhez képest nevezetes állást foglal el, sőt ha mondjuk,hogy bortermelésre az első helyen áll, igy kívánatos volna, hahogy nálunk a hordók köbózésére nézve mi hamarább meg tétetnék az intézkedés, annál inkább is mert még a szükséges esz-
2-szor: Hogy — az emésztő gödrök u kutak tőszomszédságából hatóságilag eltávolíttassanak.
3 szor: Hogy a gödrök az e czélra feltalált szivattyúk által, melyek sokba nem kerülnek, bzagtalanul kiüríttessenek,ámbár mind amellett a talaj fertőztetése és igy különféle betegségek az általi terjedése meg nem akadályoztatnék.
4-szer: Falukban vagy pedig olyan helyekben, hol elegendő hely és munka erővel rendelkeznek, miután tapasztaltatott, hogy némely földnemek, különösen a turfa igen alkalmasak az ürülékek szagtalanítására és rothadásuk meggátlására és azonkívül az ezen módon nyert trágya igen hathatós, az agy nevezett földárnyékszékek volnának alkalmazandók.
Legegyszerűbb szerkezetök alakja volna egy földréteggel ellátott rekesz az árnyékszék alatt az ürülékek felvételére és mellette egy száraz földdel telt szekrény lspáttal,melylyel az ürülékek azonnal betakarittatnának. Ilyen rekesz hetenkint egyszer volna kiürítendő.
Ezen mód a fertőztelenités legegyszerűbb eszköze, csakhogy miután s városokban keresztülvitele igen nehéz, ott a közegészségügy javítására, a megbetegedések és az ijesztő nagy halandóság csökkentésére, a hol lehet a csatornázási vagy pedig hol vízhiány van a kádrendszer alkalmazása volna ajánlandó és minél előbb életbe léptetendő.
Dr. SCHREYER LAJOS s. k.
orvon és sebésztndor, kir. törvényszéki és vasat! orvos, timtb. megyei foorvos
közök a hivatkozott törvény 15. §-»a szerint ! a Budapesten működő központi mérték hitele i sitő bizottság álul adatik ki, és így ugy hisz -szűk, hogy az előbb jelentkezett hatóságok korábban fogják megkapni,mint a később jelentkezettek, de nézetünk szerint tekintve Zala s*ő-1 ősze ti tereire, itt e czélból egyelőre több hite lesitő bizottságok volnának feláilitandók, kik a köbözést foganatositandók, a törvény kellékeinek érvényt szerzendők utalva lennének, mert Nagy-Kanizsára kereskedelmi forgalminál fogva a magas kormány által kiboesájtot 13,417 számú és a megyék hatóságaihoz. in?.5-zett körirata szerint felállitatni kilátásba hely • hezett hitelesítő intézet lehetlen, hogy a vidék kívánalmainak teljesen megfelelhessen, és mi vei a megye illetőleg törvény hatóság a törvény világos határozatánál fogva a hitelesítő bizottságok felállítására utalva van. igy tehát a b..r termelő vidékek minden esetre figyelembe veendők Jeaznek, ezt hőn óhajtjuk. —
Es mivel a törvény a törvény hatóságokat az általa felállítandó hitelesítő bizottságokat szabály rendeletteli ellátásra utalja, szabad n-m ény lenünk mi kép azon körülmény, hogy kádáraink tartoznak általuk elárusítandó hor.lu kat a köbözö hitelesítő bizottságnál eláru-sitás előtt bemutatni és általa köl»öz tetni, ellenesetben a 19. § ba kiszabott büntetés reájuk is alkalmazandó Jlesz. ezzel elérve lesz azon czél, mikép foldmiveló népünk nem utaltatik annak teljesítésére. —
Helyi hírek.
— Tatát''ól irják nekünk, hogy a város az oda és környékére oszpontositott lovasságba legfelsőbb udvar megérkezése óta i^eu élénkült. Királyunk Ó Felsége naponként kilátogat a gyakorlatok színhelyére, sőt személyein i-t már többször vezényelt. Nemesszivü jótékony ságat a szegényebb sorsuak közül számosan áldják. -
— JEEymen. Koller István, a zalamegyei fiatal ügyvédek egyike, mint már előlegesen jelentettük,augusztus hó 30 án vezeté Lesencze Tomajon oltárhoz Hertelendy Róza kisasszonyt, méltóságos Hertelendy Kálmán, megyénk sze retett főispánjának bájos leányát. Násznagyok : Bogyay István és Szily Kálmán, koszorú leá nyok : Koller Vilma és Skublics Iza kisasszonyok, vőfélyek: Szily D-tzsó és Hertelendy Fo rencz valának. Az esketést Svastics Károk keszthelyi apát ur végzé. A boldog pár mé.,'' azon nap külföldi útra indult. Kisérje őket hí ég áldása!
— Hivatalos. Az igazságügyi m. kir. miniszter, az 1874 évi XV. t. cz. 2. § bun nyert felhatalmazásnál fogva SzabóSándor szigetvári járásbirósági albirót a nagy kanizsai kir. törvényszékhez, és Révfy Imre kuuhalasi járásbirósági albirót a zala egerszegi kir. járásbírósághoz eddigi albirói minőségükben helyezte át.
— A nagy kanizsai vasúti állomás tisztikara f. évi augusztus 30-án dij-teke-ver senyt rendezett a pályaudvarban levő és a társulat költségén szabályosan,kellő csinnalépitett s legjobb karban tartott tekepályán. A verseny d.u. 3 órakor vette kezdetét,nagyszámu résztvevő és szép hölgykoszorú jelenlétében. Már a belépés nél meglepett mindenkit a pályának virág és cserfalevél koszorúkkal történt csinos feldiszi-tése, mely a versenytrendező tisztikar kitünó ízléséről a legszebb bizonyítványt tárta fel a vendégek előtt. Az érdekeltség, hogy váljon a kitűzött 10 drb jutalmat kik fogják megnyerni, annál nagyobb volt, mert közel két óra folyá sig a legjobb dobók is kedvezőtlen eredményt mutathattak fel, nem azért, mintha a tekék nem hallottak volna, hanem mert a fenálló rendszabályoknak nem feleltek meg. Este 9 órakor, midőn a zárlat kimondatott, felkérték Ku kolj cs. kir, ezredesné <5 uagy-ságát, hogy a jutalmakat szíveskednék az illetőknek kiosztani. Miután hajlandónak nyilatkozott kívánságuknak eleget tenni, az átnyuj-tásnál minden nyerőhöz a nyereményhez illő szót intézet, kik következő sorban jelentek meg előtte: az első nyereménytClementLeopold palini bérlő; a másodikat Lorenz Vilmos; harmadikat Kromer Antal, m, kir. távirdatiszt; negyediket Friedl János, vasúti ellenőr, ötödiket Lowenz György,pénzt. ellenőr;hatodikat Amtmann Teo-fií cs. kir. főhad nagy: hetediket Wildau Ferencz cs. kir. főorvos nyolczadikat Weissenböck János, vasúti tiszt; kilenczediket Bursics Antal vasutitiszt, és végre az utolsót, mint olyan nye reményt, mely a legkevesebb egységet csináló-nak ítéltetett:Kovács Alajos 7asuti tiszt nyerte meg és vette át a picziny kezekből. A társaság csak este 10 óra után. oszlott szét.
—Gyászhir.Özvegy B1 a u B «11 i, született Uffenheimer maga és csa/ádja nevében mélyen szomorodott szívvel je/enté felejt-hetlen férjének Blau Henriknek, m. hó 30-án reggeli 3 órakor életének T7-dik évében végelgyengültségben történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetsmei hétfőn m. hó 31 én délután 4 órakor tétettek az isr. sírkertbe örök nyugalomra, a rokonok érfnagy számú közönség részvéte mellett. Bék< hamvaira 1
— A magyar <trszági néptanítóknak
Budapesten tartott II. e^yetonx-a gyűlésén azoo 50 tagból álló bisuttaágbü, melynek feladatává tétetett, hogy a néptanítók nyugdijasása « az özvegyek s árvák gyámolitása érdemében ,-jry a magas kormánynál és a képviselőháznál bemutatandó javaslatot készítsen — Hajgató Sándor n«-kanizsaí tanító és e lapok t.munka-tárta, kinek jelentése utolsó részét mai számunk hozza — be választatott.
— Aztán mondja még valaki, hogy uem vagyunk mi központ! Ha egy cseh verklivel útnak indul s dél felé tart, Nagy-Kanizsára bekell rándulnia; ha akucséber urak Mzak felé tartanak,Nagy-Kanizsát meg kell lá-togatniok,hátha akad szerencse, s ha f o 1 k z e n-gerek vetúduek felénk? — — nó azoknak okv.-trtlen be k*ll kukkiutani hozzánk, hogy N*"V Kanizsa lakóinak épülésökre holmi ki-kai-Ákuriugozott szavakat illő arcrtintoritások és tagenielgetési''k kiséretébeo avult hangsze n k^n ("torok)elgőgicséljenek. Ily kiváló nagy gzr-rr.ncaébeu részesültünk, m. hó 27-én, midőn a falakon piros és tehér ragaszokkal hirdették:
A us l''eat H o 11 a r id i tírüder''s Conceit im gold^neu Hirschen etc* és „Pestről a Komlókért népenekesei közül többen S z u-szánue Klára igazgatóaága és B. P « 1 g á r Gyula vezetéae alatt ma a,Koroua-vendéglőben hungveraenyt rendeznek stb. Igen termé-szeies, hogy ez utóbbiak, meri magyarok voltak, anuak rendjei szerint pár nap alatt megbuktak és elpárologtak, mig ellenben a német sógorok még l én itt szállingóztak. Nincs azon ban semtui csodálni való, ez nagyon termesze
us n a 1 u n k.
— Hihetetlen, de mégiaigaz, hogy mult hó 31 én d. u. 5 órakor Nagy Kanizsa város főutcáján, a n»p el homály osodek és lőn a járókelők megbotránkozása a a tüdők rikácsoló hangjának nyilvánulása! . . . Es miért V kérdik u lavolabbi utcás üde léghez szokott jámbor lakói. Egy-ialka fcost és birkát tereltek végig a város porban gazdag főutcáján, mely akkora portelieget vert, hogy az uj városház kupoláját hat szemmel ee lehetett volna meglátni.U t c x a-o n t o z é s, jojjon el a te országod is valahára !
— Készséggel adunk helyet lapunkban mii.dig oly közleményeknek, melyek — mint az alábbi »s — társadalmi életünkre és jótékonyság felébresztésére irányozvák. A levél tartalma következő : T. szerkesztő ur! Meglepetve olva-öám a budapesti lapok egyikében, hogy a s z i-lágy-somlyói m ü k e d v e 1 ő k századik fellépteül „Dobó Katicza" adatott. Meglepő volt előttem e. hír, mert én is egyike vagvok. azoknak, kik a műveltség e kiválóbb tárgyaköiül csoportosulnak: de meglephette második sorban azon városok lakóit is, kik ily élvezetekben gyönyörködni szokva vannak, s kik a műkedvelői Bzini előadásokhoz fűződött jótékony czél iránt mindig lelkesedéssel és áldozatkészséggel viseltetnek. Városunkban is ezelót t másfél év vei egy uj alapra lektetett s kellőleg szervezett műkedvelői társaság alakult dr. Freund Zsigmond ügyvéd elnöklete éí Lovák Ede törvényszéki jegyző művezetése alatt. Az előre meghatározott ó elóadas közül egy a legszebb sikerrel megtartatott, a más kettő nem csak hogy elmaradt, de az óta még a társulat fennállásáról sem tudhatni semmit. És most midőn nyári színkörünk is van, midőn színészeink nincsenek s midój a legjobb alkalom kínálkozik Szilágy-Somlyó és a többi városok példáját követni: összedugott kézzel állunk s barnulunk másokat, holott mi is képesek volnánk hasónlólag működni! Vajha a tisztelt elnök ur használva e lapok hasábjait— szerkesztő ur engedelmével*) nyilatkoznék az iránt, ha váljon a vezérlete alatt álló taraaaág fennáll-e még ? — hajlandó-e színielőadást rendeztetni?— vagy ha tisztéről leköszönt önhatalmúlag, miért teve azt éa miért nem hozta tudomásunkra? — Megkülönböztetett tisztelettel maradtam a t. Hzerkesztő urnák alázatos szolgája Nagy-Kanizsán szept. 1-én 1874. Egy műkedvelő.
— Ji<rro* Jancsi ismert n.-kanizsai népzenész, ki az utóbbi időben Keszthelyen tartózkodott, m. hó végén megőrült és pár nap-
*) Igen s«:vesen, sGt elvárjuk!
Szerk.
'' pal később a pápai elmebetegek kórházába szál-
[ littatott. A kedvelt és kitűnő népzenészi tehetséggel biró még fiatal ember szerencsétlen esetét méltán sajnálhatjuk !
—Egy Balaton Füredről vett ujabb tudósítás szerint sajnálattal kell jeleznünk, hogy az onnan Arad városába távozott Aradi Gerő-féle jeles színtársulat az idény utolsó napjaiban a kellemetlen idő miatt pártoláshiányban részesült. Ugy látszik időnkben az ilyen hir már nem bir ujsági színezettel!
— Tátriratilag tudóait Kolozsvárról ottani levelezőnk, hogy az idei országos dalverseny jutalommal kitüntetett hősei: a pécsi, — pesti,
— nagy-váradi, — szegedi és maros-vásárhelyi dalkörök ; dicsérő okmányt nyertek: a holdmező-vásárhelyi és kecskeméti dslárdák. Élje nek ! — Ezeket tudva, váljon mit éreznek kebleikbeu a nagy-kanizsai dalárda tisztelt tagjai ? ...
— Névváltoztatás. Heti inger József tapolczai lakós vezetéknevének „Hev eai'' re kért átváltoztatása f. évi 3ö.535számu belügy ministeriumi rendelettel megengedtetett.
A keszthelyi gazd. tanfolyamon jelen volt néptanítók az ottani tanárok vezérlete alatt kirándulásokat tettek a vidék következő helyein : Feneken a minta gulyát és ménest tekintették meg, Badacsonyban a Bogyay-féle minta szőlőszetet, végre a keszthelyi hegyeu Csesznyák László uradalmi kormányzó ur szőlőjét. Ezen kirándulásról még bővebben fogunk értekezni egyik résztvevő szívességből.
— A* arácsi tűz, melyről már tettünk említést 11 hazat lett semmivé mellék épületei-vei együtt éa egy 66 éves földmives lett áldozata, ki 8 midőn másodszor rohant szobnjxbt holmijét kihozandó : elv észté lélekjelenlétét és a nagy hőségben kiadá lelkét. A balaton furudi gyógyhelyen azonnal megtudlak, honnan Écai J. éa Háry A. lüredi fürdő biztos az ottani fecs kendőkkel a helyszínére siettek és buzgó, erélyes fáradozásuknak sikerült a tüzet, mely az egész falut fenyegette eloltani. Később a füredi fürdő biztos Háry A. a tüz által károsultak iészére aláírási ivet bocsátott közzé, melynek azon eredménye lett; hogy 80 és néhány forint gvült össze, mi a tüzkárosultak közt aránylag a helyszínén nevezett biztos ur által ki is osztatott. Mint halljuk a gyújtás szándékos volt, mit
i abból következtethetni legvalószínűbben, mert ugyanazon egy időben a falu két külömbözó részén ütött ki a tüz.
— Mult hó 31-én déli 12 órakor a ré dicsi hegyen a szombatfai községbiró neje Bene Erzsébet férjezett Kovács Józ^efné, saját hajlékában agyonverve találtatott, a fején széles fá val történt több ütéa nyomai láthatók.
— Veszprémből irják, hogy ott egy második sóda-viz gyár állíttatott fel, mely szükséges volt, mert az eddigi egyedüli gyár tulajdonosalOkrért adta palaczk-ját,de már most ő is kénytelentíkrért kiszolgáltatni.Nagyou szép, de hát mi kanizsaiak mit szóljunk hozzá, kik 12 krt. fizetünk egy flaskáért ? . . .
— Vázsonyban és Városlödön (Veszprémmegye) a villám többször lecsapván, tetemes tűzkárt okozott mindkét helységben.
— A „ Vasárnapi Újság" augusztus 30 iki száma a következő tartalommal jelent meg: Bock Ernő (arczképpel). — Prolog a székesfehérvári színház megnyitására, Jókai Mórtól. — A kilenczedik. (Elbeszélés, Benedek Böttner Linától.) — A természetvizsgálók győri nagygyűlésnek kiránduló helyei: L A magyaróvári felsőbb gazd. tanintézet. II. A lébényi templom (két képpel). — Az országháza vakációkor (képpel). — A harangokról. — Tenger alatti vaspálya Anglia és Francziaország közt.
— Utazás a tenger alatt. (Regény képekkel illuaztrálva.) — A svéd partokon, II. — A történelmi társulat gyűlése Besztercsebányán. — A természetvizsgálók nsgygyűlése Győrött. — A székesfehérvári színház megnyitása. — A hétről. (Tárcsa.) — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok.
— Rövid hirek. Szentpéterváron nők vannak alkalmasva,mint katonaorvosok. — Gr. Andrássy Gyula már 1849-ben szabadkőműves volt, midőn a török portánál,mint Kossuth ügynöke működött. — Pankovics István ungvári püspök aug. 29-én meghalt. — Blaháné felgyógyult. — Garibaldi lábbadozik. — Rózsa Sán-
dort halálra ítélték. — A mohácsi veszedelem évfordulóját az ottani munkás kör m. hó 28 án
fényesen ülte meg. — Az ezüst árkeletpotlék szept. havára 2.5%-kal állapíttatott meg. — „Érsek Újvár én vidéke" czimmel f. hó 15 tői lapot indítanak Érsek-Ujvárott. — Balla Gergelynek, az ál Vesselényinek bűnperét m. hó. 28-án ismét tárgyalni kezdették. — A közös had ügy ér«ég az alsóbbrangu tisztek fizetés fölemelését is czélozzs. — A fővárosi állatkertbe két fókát szállítottak az északi tengerről. — Ozv. hg. EszterházyPálné meghalt.— Az a hir, hogy a Pázmaneum Bécsből Budapestre hozatnék, alaptalan. — Prielle Cornelia asszonyt a pécsi műkedvelők meghívták és szept. 6 ára várják.
Vegyes hir.
— Egy kucsáber tragoeditija. Elt Ungváron egy fiatal kucséber, a ki na^y on szerette megnyerni a szép tételeket és a szép leányokat a mindkét tekintetben szerencse fia volt; kis eorajátéka már 200 frt. tiszta nyereséget szerzett neki s ünnepi délutánokon nem egy utczaajtóból szálltak epedő pillantások raja éa uyereményes kosarára. A szerencse vidámá tette őt; még nem igen régen is vigczimborák közt mulatva, ezeket borral vendégelte, s szerencsésebb estéken pedig majd minden kapu varkocsos cherubbja belenyúlhatott a narauc^ok halmazába. Egy idő óta azonban kucaéberünk megváltozott. Barátaitól viaszavonult, gyöngébbnemü ismerőseinek pedig cjak fügét mutatott, de nem természetben, hanem öklével. Mi okozhatta volna e változási egyén, mint a szerelem. Egy imá-dottja, kit kezével boldogítani óhajtott volna,* nem elégedett meg a kézzel, mely csupán nj-alánkságok&t osztogat, hanem szép ruhákra 8 mi több, talmi ékszerekre vágyott. Mindez nem fuiotta ki a nyereménye* .kosárból s így szivének bálványa rá sem hederített. Hogy tehát ennek vágyait kielégíthesse, a kártyaasztalnál próbált szerencsét. Tegnapelőtt mind a 200 írtját • evvel minden nyereményét is elvesztvén, bujában fölakasztotta magát.
Történeti naptár.
Szept. 4. 1670. II. Rákóczy Ferencz születésnapja. — 1848. Kossuth nevezeteaszó noklata a horvát ügyben. — 1850. Haynau Londonban a nép által tetie gesen bántalmazta tik.
5. 1784. Ányos Pál halálozása Vesz prém ben. — 1848. Széchenyi István a döblingi tébolydába megy. — 1858. Saphir, a humorista halálozása.
6. 1848. A 100 tagu magyar küldöttségei Bécsben fáklyás zenével fogadja a nép. — 1860. II. Ferencz, napolyi király futása.
7. Zrínyi Miklós hősi halála Szigetvárnál. — 1849. Pétervárad megadja magát. — 1859. Sarayl orosz fogságba esik. — 1860. Garibaldi bevonulása Nápolyba.
8. 1831. Varsó eleste. 1853. A magyar korona megtalálása.
„ 9. 1319. Csák Máté halálozása.—1848. V. Ferdinánd király s a magyar nemzet 100 tagu küldöttsége álul utolsó találkozása.
10. 1369. Corvin Mátyás cseh királynak koronáztatik- — 1848. Jellasics hadat üsen a magyar kormánynak.
Papírszeletek.
Egy urnák igen gazdag felesége volt — a ki aztán minden lehető alkalommal iparkodott axt i kitüntetni, hogy a gazdaság, a vagyon az Cvé. A férj egyszer neje előtt dicsérte egyik kedvencz lovát barátjának. . Engdelmet. ez az én lovam — szőlt kősbe az asszony — az én pénzemen vetted* — .Igen asszo-nyom, monda a férj udvariasan meghajtva magát — „engemet is kegyed a pénzével vett meg."
Nagy-Kanizsán, ilyen czimfi üzlet is van : , Cukrázda.*
— A n g y a 1 fi Opernsanger emlékkönyvébe Angyali hangokat véltem biz hallani tőled, Hej de te angyalnak korc*ivadéka levél
Ördögfi.
— Egy alkalomkor egyik vidéki ier. hitközségi elöljáróhoz a hitközségi szolga azon kérést intézett hogy mintán 5 — a szolga beteges és szw-gény. előlegeznének neki 4 frtot, mely összeget később apródonkint fizetéséből levonhatnak. Hát ha maga meghal, akkor ki fog nekünk fizetni ? felelt rá az elnök.
Czlet.
Lobmayer J. F. üzlet jelen te$e.
B udapest, augusztus 29. Eddigi jelentéseimben vont következtetést termény üzletünkre nézve a lefolyt hét teljesen felmu-tatá illetőleg megerősité. A beállott ellanyhulás és ennek folytán az érték csökkenés buzáuáliü—00 rozsnál 10 -15, ár p á n á 1 15-20 krajczárban'' nyilvánul; csupán zab tartotta, mig kukoricza 15 krajezárral javitá értékét, azon véleményben élünk e két czikkre nézve is, hogy .szintén megolcaul, kivált a kukoricza, ha a szeszgyártók törekvése, a munkát reducálui, a kormány engedélye folytán, érvényesülhet. A buza csökkenés valósággal alarmirozta az itteni kcresk -dői köröket, hol a magas árakra volt speculálás; azonban ezen csökkeuós kimaradhatlau volt mert, h.i idei termésünk nem lartosik is a kitűnők közzé, auuyi még is áll, hogy többet arattunk átlag mint a mennyit saját szükségletünk követel s így a többlet kivitebe levén utalva, az érté* meghatározást ez idejüleg, részben a külföldtől keUatt elvárni.
Malmaink, ezt tudva, a mult hét folytán any-nyira visszatartok voltak,hogy a kínálatba hozott mint -egy 260,0OO mérőből alig 100.000 vettek át mindég olcsóbb áron s igy az értéket napouta csökkentvén, a külföld hangulatára is ily iráuyban hatottak, $ igy még mindég feltehető, hogy a külföld még olcsóbb limiteket fog előírni.
Végre magas áraknak, a jelen viszonyok között, midőn külföldön mindenütt jó termések vannak nem lehet jogosultsága, és a magas árak felerősza-kolásának uem lehet jó következménye, de ez idejű-leg, a malomipar által követett eljárás mellett, nem is kivihető. — A ki előbb eladhat az valószínűleg legjobban is fogja értékeaiteni búzáját.
A lefolyt héten kölöuösen keresett volt z s i r és szallonna valamint, szilva és szilvái t ugyszinte g u b i c s, mely köblönként 2—2''/, forinttal emelkedett
Tájékozásul feljegyzem a mai árakat: 85 -89 fontos buza 5 frt — 5.60 vámmássán-
ként
80 fontos rozs 4 frt. — 4.10 mérónkéut 72 , árpa 3 frt. — 3.63 48 „ zab 2 frt 26 — 2.S0-50 bécsi font tengeri 4 frt. 70 — 4.75 vammázsánkéni p eiti z s i r 48 frt — 49 b-icsi mázsánként amerikai tiir 46*/^ frt — 47 p esti s z al I o u a 4l''/f ír: — 42''/„ , amerikai , 40 frt. — 41 8 z i 1 v a ^októberi szállításra) 18 frt il v a i z 15 frt — 16
g ab i c s 1-ma 18 frt. köblönként Il-ma 15 frt. készpénzért, Budapestre szállítva.
Mai tőzsdén buza újra 15—20 krajezárral csökkent.
Vasúti menetrend.
Indul Kauizttiíról:
Eszék Mohács (Zákánynál) Zágráb Fiúméig
5 óra 18 peres reggel
. Zágrábig 2 p 45 . délután
BadAi« 6 . 18 , reggel.
1 , 48 , délután.
10 . 40 _ estve.
Szombathelyig (innét délután 6
óra 26 perez Bécsbe) 5 , 43 „ reggel.
Bécsig (8zombath. Bécsujh. felé) 2 „15 „ délután*
-n »» ii i, 10 „ 55 M este.
Pragerhof felé Triesztig
», „ és Bécsbe 2

11
5 >» 3 * reggel. „ 23 „ délután.
33
este.
Érkezik Kauizsára :
lék, Mohács (Zákánynál), Zágrábból
4 óra 19 perez
»» n t, Dombóvár, Finme, Zágrábból 1 „ 21 „ Zákány-Fiume-Zágrábból 9 „ 64 ,, Budáról 4 „ 43 „ rt 1 „ 46 H >i _ 9 „ 20 M Szombathelyről 10 „ 33 „ Bécsből(Bécaujh.8zombath.felől 4 „ 37 „
»» » »» n 10 », 18 „
„ (Pragerhof felől) 3 „ 60 „
Trieszt- és Bécsből 1 |t 9 „
Triesztből 10 „ 22 „
reggel.
délutáa.
este.
reggel.
délután.
este.
délelőtt.
reggel.
este.
reggel.
délután
estve
Felelős szerkesztő: Bátor fi Laj«t.
Árlejtési hirdetmény.
A dráskoveczi plébánia templo m (Muraközben,Zalamegye) megnagyobbitására árlejtés hirdettetik.
Az építkezési költséget 5308 frt. 74 kr. átlagos összeg jelzi. Felhívatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint 1874. évi szeptember hó 10-én délelőtti 10 órakor Drás-koveczen a plébánia háznál megjelenni szíveskedjenek ; mely alkalommal a tervek-, költségvetés-, épületi leírás és építkezési feltételek megtekinthetők.
Kelt Dráskoveczen 1874. augusztus 27-én. u. p. Králjevecz, vaspályai állomás.
1436)
iestrits Gábor plébános,
_ melyek egy órában annyit csépelnek,mint
3 cséplő egy nap alatt. — Egy szemet sem hagynak a szalmában 8 nem aprítanak semmit,
Már oszt ért. 150 forinton franco Bécs.
Próba-idő és képességéérti jótállás mellett szállít lfl, WBIIi MOH
gépgyára Frankfurt a M.
v Megszerezhetők : a fentebbi czégnél: Frankfurt a. M.
vagy pedig ÖOlierZ LUlza asszonyságnál Nagy-Kanizsán. 1301~-

Conn.L. általános korpa-»tyja.
Gyorsan és bixtnssn működő gyógyszer mindenkinek, ha erós fqjkorpa képződé* tf-rhét zxenvedi.Gyorí ét fényes eredményű anélkül, hogy a bajnak ártana. Egyo-dQli ster a fentnevex>-tt terhes szenvedés meggátláaára. A bizonyítványok megtekinth.-tők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pénzbeküldésspl vagy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-O4U-10) kanergasse Nr. 3.
az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
haladási és érd ein-ére mmel kitüntetve,
Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22.
o o
8
8 O
o o o o a o
8 O
o
a közeledő vet ó-idény re ajanlja kitűnő szerkezetű
6arett-féle sorvető-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel. Járgányok es járgány-cséplőgépek. Homsby-fele gabonarostak.
Lhuiliier-féie legczélszeriibb konkolytiszti tó gépek és ilyenek Pernol let-féle szerkezettel.
Richmond & Chandler-féle. ugyszinte eredeti angol Bentall-féle szecska-vágó gépek.
Repavago és repazuzé gépek.
Őrlő és daralo malmok járgány nyal vagy kézzel haj hatók, ZUZ0 malmok sat. sat.
Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, főtér h sz. a.
o o o o o o o o o o
Q
o o o o o o o o o o o o o o o o o
Hirdetmény.
A pesti központi papnövelde Zal&uwgyében fekvő kis komáromi uradalmához tartozó Ö BudaVáiT községben található Ugu-sitott birtoka regale joggal együtt a kis komáromi tiszt tartósáéi irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. tn. kir. mi-nisterium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egy In? kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni.
Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll:
900 Dől belsőségből, melyen korcsma épületek vannak,
4 hold 306L3J31 rétből* 115 hold 1112 Möl szántóföldből, 124 hold 246 F|öl erdőből, 58 hold 1026 [Jól erdő legelőből._
összesen 303 catastralis hoíd és 390i Jöl.
A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint magokot a kikiáltási vagy bíróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek.
írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat péuzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, mig az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak.
Az árverési feltételek a kís-kom irouii uradalmi tiszttartó>ági irodaban
betekinthetók.
Kis-Komárom 1874. évi augusztus hó 12-én.
(14-J") - 0>
A klvkonii''iroml uradalmi tís/llarlósás.
KANITZ C.
Dorottya-utcza 12. szám.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. u. m.
Ajánlkozás.
Égy művelt nő, ki magyarul és németül beszél, minden gazdaasszonyi teendőkben, ruhapipere készítésben,valamint a divatszerinti fésülésben jártassággal bír ajánlkozik g:a<ZClaBZSZOnynEll£, vagy társalkodónőnek, bővebb tudósítás Wajdits József urnái nyerhető.
XX+XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa város közelében fekvő B itthyányi Lajos grófné urodalmához tartozó sánczi korcsma f. évi Szt.-Mihály naptol szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők.
Sánczban, 1874 aug. 20-án. Vágner Ignácz,
{1429—4) Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője.
100 drb. levélpapír névvel • — ft. 50 kr.
100 „ levélpapír és 100 db. boríték névvel csinos
dobozban 1 ft. - kr.
100 „ látogatójegy dobozban _ ft. 50 kr.
100 „ levélpapír fekete nyomattal - - ft. 80 kr.
1000 „ len boríték , „ • 4 ft. — kr.
5000 , lenboriték , , 18 ft. — kr.
10000 , lenboriték „ » 35 ft. — kr.
1000 , pecsétbélyeg 2-50, _ 3---3 ft. 50 kr.
1 teljes íróasztali berendezés • 5 ft. — kr.
1 drb. téntatartó florentini bronzból • 30 kr. 60 kr.
1 „ gyertyatartó gj-nfat&rtóval • — ft. 55 kr.
1 yf óratartó . • 25 kr. — 45 kr. 60 kr.
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak ugy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legpontosabban eszközöltettnek. 1313—2:
I
x x x x
X X X
s
X X
8 X X
X
X X X X X
X +
*
Wajdits József kiadó-, üp- és nyomdatulajdonos gyornaritó nvomiaa, Nagy-KW.^
Moll a. seldlitz-poka.
E porok rendkivűli « * legeltérőbb esetekben bebiaonyult gyógy-hatásuk által minden, eddig elismert háai merek köaUtt, tagadhatatla-nnl a* els0 bolyét foglalják el; mit ai sok oaer, a caáaaári birodalom minden réaaébBl keaetnkhea küldött hála-iratok a legrésaleteaebben tann-sitják, hogy 0 porok lögaött aiorulásoknil, emészthetetleaiégekRél, gya-■orfcévaél, továbbá görcsök, vet* 4> Ideg-hajókban, tzivdabogásaál, ide-
Kiég okoata flfiját, vért ti alá*, végM hytterlára, búkér és bazanas yátra bajiamnál a legjobb sikerrel alkalmaatatnak, a a legtartósb gyógyhatást eredményeztek. 1407-8
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL
H A legiiiogbiahatóbb orvoasaer a szenvedő emberiség sogedel-™ m inére mindég''belsC és kdlsíf gyuladái, logtObb betegség, mindonue-mfl seb-, fej-, ftll- és t''ogfájás, régi sérvek és nyitott sel«k, rák, fone, taemgyulladás, bénulás és mindennemfl aérdlés elleu, stb. stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
nORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. ^m
H H A legtiaxtább és leghathatósabb orvosi saer Norvégia hegyeiben ■Pnem cserélendő fel a mesterségesen tisatitott halinájaair-olajjal.
A valódi Otrsoh-halaiájztlr-olaj mell- és tOdfi-bajoknil, toropho lat* 4a raohltlt-betegségekben legjobb gyógyhatássnl van ; meggyógyítja a iegiduitebbkötzvény- ós o» tízbajokat, valamint as idösaaki bflrkütegeket.
Ara I üvegnek használati utasítással I frt.
Raktárak Nagy-Kaninsán: Belus J. gyógy»z Lovák K. gyógysa. Fewalhoffer J. és lloseufeld F. uraknál.
Beleváratt Lakovios a. letenyén Kalivoda J. gyógysa. Ctákttrayin Káráaa H. Marozallbaa Is/.tl Nándor CaargtR Kreisler Dávid Bánok-Szt.-gySrgyön Fibica J. gy. Kapatvárttt Kohn Jakab Szombathelyen Pilioh Fereuca gy. | Kaprtnozán Werli Bánd. gyógysa. Sopronyban Meaey AndrAs gyógys*. Keszthelyen WUnsoh F. Zágrábban Mittelbach Zs. gyógysa Karetztta Breyer Jakab fiai u „ Ceyleck J. J. gyógytr KSailf CsacsinovlU Istv. gyógysa. ITrwejw« Fr* gyóygs*
Dr. POPP J. O.
cs. kir. udvari fogorvos Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2.
NÖVÉNYI F0GP0RA.
Ezen fogpor tisztítja a fogakat ezáltal, hogy naponkinti használata mellett nem csak a közönségesen elhanyagolt fogkövét távolitja el, hanem a fogmázt fehérré is teszi és erősiti.
Dr. POPP J. G. bécsi cs. k. udvari fogorvos
Anatlierin szájvize,
megóvja a fogtörzset, enyhíti a fogfájdalmat, megakadályozza a borkőképződést és a szájból minden kellemeslen szagot eltávolít. Mint legjobb száj- és fogtisz-titó mindazoknak igeaajánlható, kik mesterséges fogakat használnak vagy foghús fajdalomban szenvednek. Elgyengült fogak általa ismét megerősödnek. —
Kaphatók: Nagy-Kauiasán : Belna Jóa*ef gyógysae., Kosenbergi Hosenfeld, Welisoh, J. és Fesaelhotfer J. kereskedésében. — Pápán : Tscbepen J., Keaathelyen : PAaaterer gy ógysaerésa, Binger M. Weis" A. Zala-Egersaegen : Itóó Fi, gyógysaeréaa. Kaproncaán : Werli gyógy-•aerésa. Varaadon : Halter gyógysaerésa. SUmegen : Dorner Kajet. Baom* bathelyen: Plllich Ferenci éa Rudolf gyógysaer. Iiatár5rvidéki dc.-QyOr-
Flbic E. C. Veaaprémben : Meyr Tnaakan, ugy Qnthard Tivadai fialnál. — 8aékesfehorvárott ; Legmann A. Hrann J. gyógysa. Lovas • Serényben; Heislei gyógysa.''Kalocsán : Horváth K. gyógysaerésa. Kecskeméten : Mllhofer és Maohleid gyógysa. Pakson : Flórián J. gyógysa. Körmenden: Horváth J.Soraaeorend gyógysr. Kaposvárott: Kohn J. Bögl, Heh>« és Bohrftder gyógysa. Öaegsaánl: Hrahsay gyógysa. — Bonyhádon: Kramolin J. 8aigetvárott:Barwarth, Salamon gyógysa.— Baján : Miohitach Hl. in Herafeld fiai, ugy Heraog Ignáeanál. — Pécsett : Zaolnay W. és K. Zách, ttlvBCa gy«5gy««- Kárádon: Zadnhánsaky gyógysa, Marcaaliban: Kiss gyógysa. ^ Tolnában : Oraff gyógysa. — Dunaf«ld-várott Lukács gyógysa. — Seent-Qyttrtryöu : Nöthig. — Alsó-LendvAn Kiss gyógysa. — Hohoncr.on: Simon syógysxerése nraktiáK___
NAGY-KANIZSA, 1874. szeptember 6-án.
72-lk szá>m.
Tizenharmadik évfolyam.
$ Bitzstiti V.
I egé« e^e '' '' ® frt" fél erre • • '' J » 9ecyed érre . J ,
Hlrtstsssk
6 petittorban
; miaodsxor 6 • minden '' további sorért 6 kr.
yyiLTTÉRBEU
,,oronkint 10 krért védetnek fel.
Kincstári illeték minden egyea hirdetésért kfllö-1 | jO kr. üaetendB
résxe:r
ek J
A iap sseilemi réaxe Pilletó xöxiemények I txerceutáhet, —
myagi reuét illetó I közlemények pedig a ikúuióboc bérmentve in-Htésenddk:
5í AGY-KA NIZS A Vlasaleahá*
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
ÖZLON
j Késiratok riuu nem [ küldetnek. |
előbb: „Z A. H. A. - S OM O Gr Y I
Mjjp^ r-nriTn
jötW ''P^j^H
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület", a .,nagy-kaniz£ai kereskedelmi s iparbank", a ,nagy kanizsai takarékpénztár'' a , Zala-Somogy'' gőzhajózási részvény társulat, ugy a ,zaia-egerszegi torna-tűzoltó egylet* s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője,
Heten ki n t kétszer, vasaroap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lape
Kolozsvárii aug 3f. 18U.
A testvér haza fővárosából irom e sorokat
Egy nagy horderejű ünnepély visz-hangja ez, melyet kevesen értenek meg.
Megszokott valami a magyarnemzetnél! Valami azért, mert magnnk sem
tudjuk mi.
Tényekkel beszélek.
• Nagy-Kanizsán egy régi dalárda van ; - most tolyt le az országos magyar dalár-ünnepély s Nagy-Kanizsa Magyarországban \an ; jól esett látnom némi kárpótlásul, hogy'' a Királyhágón tuli testvéreink fővárosában legalább nyomtatva láttam a „Zala" szót.
Nevessetek ezen igénytelen örömön !
én is nevetek.
Gúnyoljatok ki én,is tehetem.
A nemesis kárpótolja hazafias bánatomat, mert elgondolom, hogy Zalamegye, Magyarország büszkesége: s habár nem szorította is kebelére e magyar Schweicz, e megfogyott, de megnem tört igaz magyar tisztán érző hú testvér a szent korona tartományának tulszélén lakó ismertjeit, mondom a nemesis gondoskodott, mert épen Zaiamegye lelkes szülöttjét, a szép érzelmek frigyszekréuyét Királyi Pált üdvözölte körében. ki míg más honatya párnáján pihen, addig ó a*tövisekből készített művészi hidon a tespedés és közönyösség iszapos vizén áthaladva az érzés és dal varázs égi hatalmával szivárványként ölelte át a két hazát s egy oly kapcsot létesitett, mely a sziveket köté össze, melynek melege a szeplőtlen hazafiságot össszeforrasztja s a hideg közöny jégkérgét elolvasztja . . .
TÁRCZA.
Emlékszel-e reám ?
Te ! ki messze tőlem
Zöld begyeknek alján Élsz tieid között
Boldogan . . kis leány ! Emlékszel-e reám ?
Virágos kertedbe
A napnak alkonyán Ha kimégyss s rád mosolyg A „Mfelejts- ... kis lány! Emléktxel-e reám ?
Hogy ba andalogván
Megállsz a tó partján, S annak sima tükrén
Egy sajkát látsz, . . kis lány ! Emlékszel-e reám ?
Ha a milliárdnyi
Csillagok táborán Holdvilágot estén Elmerengsz, ... kis leány I Emlékszel-e reám?
A nyiló ,n«felejts*
Az úszkáló sajka, Fenn a csillagtábor Mindegyik csillaga : Eskünket rntogja.
UJMAJüBI.
Istenem! mi szép feladat ez! S még szebb e feladat sikerdns megoldása!
Királyhágón tul KiráJyi királyiiag viselte magát. Igaz, hogy ő nem maradt árván, mert vele ténykedett gróf Eszterházy Kálmán kolozsmegyei lelkes főispán.
A társadalmi élet legmagasztosabb fogalmának legtisztább érzetének diadal mas ünnepe tartatott meg Kolozsvárott, a sokat szenvedett Erdély fejedelmi városában, s habár csak is a lakások jelzik,hogy ittAla tyás király született, ott Bethlenek, emitt Rákóczyak,Báthoriak sat. laktak, a szívélyes fejedelmi érzet: a magyar vendégszeretet s a nemzetélet törhetlen koronája: a housze relem dicsőn ragyog itt,lelkesítve,boldogítva.
Sok, igen sok nyereményt mutat fel ez országos dalárünnepély, mert több ezren ismertük meg Erdély viszonyait, melyet ezelőtt csak hallottunk, vagy tanultunk.
Nincs czélom az ünnepély leírását tüzetesen jelezni, csak röviden emlitem meg : hogy aug. 27-én vette kezdetét s aug. 31-én érte végét.
Öröm örömet értjdehogyöröm üröm nélkül ne legyen megkezdette a gondoskodást a Bécs ben székelő osztrák-magyar közös hadügy -ministerium, midőn a katonai zenekar közreműködését megtagadta. No de a magyar állami vasutak t. cz. basái szinte kegyelme sen megtagadtak minden kedvezményt, az erdélyi pályákon, holott Németországban a tudományos utazók részére igen előnyös kedvezményeket adnak.
11 dalegylet versenyzett aug. 28-án este a téli színházban, mely alkalommal a szinház zsúfolásig tele volt s minden dai-egyelet működése után zajos tapsvihar
.keletkezett, de leginkább a pécsi és pesti egyletek működésénél.
Aug. 29-én délelőtt közgyűlés tartatott a városháza tanácstermében, elnöknek egyhangúlag ujolag Királyi Pál választatott meg. Délben közebéd a lövöldéi kerthelyiségben. Este díszhangverseny a színházban.
Aug. 30-án vasárnap délelőtt a főtéren a „Dalkör* és „Hilária* zászlói avattattak föl. délben Biasini Domonkos által adott díszebéd tartatott. Délután volt az összhangverseny az e czélra épített dalcsarnokban, mely megható s magasztos volt. Este tűzi játék s fényes tánczvigalom volt, amaz a ligeti tó partján, emez a lövöldéi tágas helyiségben.
Aug. 31-én, hétfőn délelőtt a zár-közgyülés alkalmával adattak át a jutalmak, nevezetesen a pécsi, a pesti, a nagyváradi, a szegedi és a marosvásárhe-lyieknek ítélte oda a jury, s mindegyik tárgyat gróf Eszterházy Kálmán talpra esett alkalmi mondattal nyújtotta át.
Aug. 31-én Királyi Pál, mint az országos daláregyesület elnöke, díszebédet adott.
Jövő, 1876 iki országos dalárünnepély Szegeden fog megtartatni.
Hétfőn, aug. 31-én legnagyobbrészt eltávoztak a venaégek, vivén magokkal a legszebb emlékeket, azon imaszerű óhaj tással tekintve vissza : hogy éljen Erdély! lengje körül a béke áldása s viruljon századokon, ezredeken át!
Adja Isten!
BÁTORFI.
Műipar éa kereskedelem hazánkban *)
„Nyers termények előállítása távolpia-ezok számára — mondja Carey — rabszolgáknak és barbároknak való munka.*
Amily mélyen érezzük e szavak igaz ságát, épen oly szomorúan meg kell vallanunk, hogy Cereynek felhozott szavai igen igen ráillenek a mi országunkra.
A ki talán kétségbe akarná ezt vonni, i annak csak Magyarország nemzetgazdaságán ; nat; tüzetesebb tanulmányozását ajánljuk.
Q u e t e 1 e t azon lelkiismeretes irók | közé tartozik, akiknek szavait, adatait két-j ségbe vonni nem igen lehet; akire parlamentekben is igen gyakran történik hivatkozás. így, hogy csak a legnjabbi eseményekre reflectáljak, Tisza Kálmán is Queteletnek egyik barátjához czimzett ie-velé bői czitált akkor, midőn Poiitnak a magyar nemzet nevében oly derekasan megfelelt, tekintettel a democratia miként való értelmezésére.
E lelkiismeretes iró „Physique sociale* czimü munkájában ugyanis igen érdekes adatokra akadunk, melyekből megérthetjük, mennyire hátramaradtunk, mi Magyarok az ipar és kereskedelem terén, szemben a többi európai államokkal.
Van tudniillik e műben egy táblázat.me-lyet egy érdekességénél fogva jónak tartók-egész terjedelmében a t. olvasókkal is megismertetni,már csak azért is,hogy lássuk az arányt számokban kitüntetve, melyben állunk ipar és kereskedelem tekintetéoen egyéb idegen államokkal.
#) A debrecaeni iparos ifjoaág mürel6dési egyletének nyilt gyűlésén felolvasta Vadon ^JLndor 1874. aag. 16-án.
200 éves oxirat.
Én Kelcz Mihály kegyelmes Urunk eő Felsége Alsó Lendvai és lenti Jószágainak gondviselője, adom tudtára mindeneknek az kiknek illik, de kiváltképen, és nevezett szerint
az mostani Lendvaj és Lenthy, és ennek utánna való Tiszteknek, hogy minek uiánDa vettem volna az nemes Camera kegyelmes paran-caolattyát, Reszneki Tánczos György Sáard névü puszta falu helynek megh szállítása végett, ottan minűgyárast az nemes Camera kegyelmes parancsolattyának satisfacialni akarván. Im azért in perpetuam memóriám supra specificati Georgy Tánczos, et H«redum ac Posteritatem ipsius a nemes Camera kegyelmes parancsolat-tyát de verbo ad verbum hisce Literis interalván hoc modo. Egregie Domine Amice nobis hono rande ! Salutem, et omnem Prosperitatem. Ex hic in specie indusa Georgy Tánczos subditi suai mattis Resnekien nobis potrecta Instantia uberius percepturi estis, qualiter, quibusve ex rationibus idem Tánczos desertum Locum Pagi Sárd nuocupati, interposseseiones Rédics, et Resznek sic dictas, situatum, et existens a Se-xaginta, et pluribus Annis juxta annexas Tes-timoniales Judtium Cottus Szaladiensis, Incolis vacuum esse probans, noviter ad incolatum 8uscipiendum, et Bibi, ac haeredibus, Posterita-tibusque suis Residentias proincolatu sedificare intendenti Libertationem, et ab omni Censua, ac La borúm onere imunitatem tanquam Liber-tino in perpetuum, aliis vero Similiter ibidem habitationes et Domos, pro sua requisita Como-ditate exstructuris, ad certum tempus solum modo concedendam a nobis expetat. Cui Geor-gio Tánczos, scqui ac coeteris Locum illum Pagi Saárd desertum, sedificationi Eodem exstruere, et eadem incolere volentibus una cum Terrítoris ad idem Spectan ut ibidem Colonias suas sedi-ficarre, et exercere possint quatonus iisdem as-signetis, vobis per pra^entes injuDgimus Sub conditionibus superius deolaratis, pro ut et recte

agere. Id Reliquo felioter valebitis. Posony die 23. May A o ] 674. R. N. Sacra Cuísareo Regi-eaque Mattis Camerae Hungiae Prsefectus, et Conaolary. Továbbá minthogy az Nemes Camera Parancsolattya az tarttya, hogy az Spéci-fiacalt Tánczos György mellé az m^hemléttet Saárd nevű puszta hellyre mások is készülnek, azért azoknak mindeneknek valamennyien lien-dök, és megh szállandók azon puszta falu hel lyet lesznek, eött égisz Esztendeigh szabadságok lészen minden adózástól, és robotolás tói, hogy ha találkoznak, mellyek ezen Tánczos Györgyén kivül azon puszta-falu hellyet megh akarván szállanyi kinek kinek megh szállása kort, bizonyos fertál, íéi, három fertál, a vagy egész Sessiot az Lendvai Tisztek rendelvén Annis supra specifícatis exemptusok, és mentek ibidem modo praesenpto legyenek. Eltelvén pedig azon eött Esztendők tartoznak Annuatim egy egy Quarta sessiotól fizetnyi H. az. — duos aionkivül semmi némü robottal avagy más adóval nem fognak tartozni. Az felül spécitioalt Tánczos György pedigh, cum utriusque sexus Posteritatibus juxta mandatorías Camerae Hun-gise Posoniensis Literas örökös Szabados lészeo minden reája irt, és neki kimért harmincz hold föld, és az mellé husz szekere való Rétektől az melly méretett néki egy egész Sessiora. Hogy penigh ment, és Szabados legyen minden cen-suratul, oka kitetezik föllül az Nemes Camura Levelének Continentiajábul, az mind hogy szokás is, ezen az nyomorult Törökös Földen, hogy az kik a féle régtől fogvást pusztán álló falu helyeket megh száliák, örökös szabadságok adatik magoknak és minden maradékjoknak azon házban, és hellyben maradóknak, az melly Eleiknek ki mérettet, és adatott. Actum Alsó Lyndse
prima Augusty Anno Domini Millesimo Sex Centeaimo Scpluagesimo Quarto. Idem qui supra Kelcz Mihály m. p. (L. S.)
Az eredetiről másolta: Rédicsen 1874. april 29 én
Tárok József,
tanitrt.
Táreza levél.
Tisztelt szerkesztő barátom!
Szomorú emlék, meghiusult remény és a folytonos deficit, mely ma már a magas kormánytól kezdve a szegény halandó és földet turó-maró gazdáig kiterjeszkedik, nagy lehan-goltságot idéz általános kedély állapotunkra, és kivált azokra, — kik legégetőbb szükségeiket szóval családi ügyeiket nem képesek rendezni : és sokan kérdik, mi lehet annak oka ? csupán azon önállóságunk, melynek járma alatt hosazu évek során át tengetjük az életet, és mely biztos kilátást nyújt arra, hogy ha ez soká igy megy, — hisz ugy ezután majd jobbén leszünk szegények ! —
Reménytelen elmerengek a mult időkön és mintha keblem barátait látnám, kik egykor nekem vig napokat, én pedig viszont részükre barátságos órákat iparkodtam szerezni, mintha ők áilanák körül ezen igénytelen hajlékot, melyben most irom e sorokat,hogy némi életjelt adjakzalavölgyi távozásomról ée jelenlegi létemről.
Igaz, hogy ez a táj nem az, hol egykor Cleopatra hattyúi úsztak, nem a gúlák hazája, de elvégre nem lehet csodálni, ma már megvá)-

I
Megjegyzem, hogy az említett „Phy-sique Sociale" 1869-ben ért II. kiadást, s épen ebben található fel az itt következő táblázat :
Ezer lélek közül találtatott ;
Földmives, iparos, keresk.
Angol és Skót
országban 120 234 28
Belgiumban 490 310 64
Dániában 393 229 53
Franczia orsz. 510 280 44
Görög 203 299 9
Porosz 492 182 12
Szász 250 561 78
Svéd 355 40 4
Magyar . 650 41 8
E táblázatból mi magyarok igen sok
szépet és jót tanulhatnánk, ha akarnánk, s ha nem volna bennünk oly nagy adag indo-lentia, mint amennyivel valójában bírunk.
Az első tekintet e táblázatra azt mondja hogy itt nagy baj van ; mert ezer ember közül csak 350 foglalkozván egyébbel, mint földmiveléssel, jele, hogy mi nemzetgazdasági tekintetben idegen nemzetek rabszolgái vagyunk, inkább, sem mint mi magunknak urai.
E táblázat fényesen igazolja Careynek föntebb idézett s ránk vonatkoztatott sza-vait» Határozottan, statistice kitüntetve látjuk benne ugyanis, hogy Magyarországban az ipar és kereskedelem el van hanyagolva, nincsen istápolva.
Oda kell tehát törekednüuk, hogy a magyar ipar és kereskedelem tekintélyes művelőkre, s hatalmas pártfogókra talaljon úgy az arra való nevelés, mint anyagilag eszközlendó segélyezés tekintetében.
Hogy azonban e nemcsekély megfontoltságra igényt tartó ügy nemcsak ad hoc, de a messze jövőbe ható átgyökereztetéssel sikeresen keresztülvihető legyen: nagyon üdvös lesz, ha előbb gondolkodunk azon okok, s büjok felett, uielyek a magyar ipart és kereskedelüiet évszázadokon át oly elhagyatottságban senyvettették, mint a milyen seny vesztésnek vyn kitéve még mai napság íf.
F részben, határozottan már nem emlékszem melyik, de ugy hiszem, a mult évben fejtegettem egy lényeges okot a „Z. S. K." basubjain , A magyar ipar életkérdése" felirat alatt. Ott ugyanis a rangkort emlitjém okául annak, hogy nálunk iz iparos és kereskedő palyara oly kevesen vagy oly csekély ismerettel szánják magukat.
Midón az ott felsoroltakat ez alkalommal is teljes meggyőződésemből ismételném áttérek azon okok fejtegetésére, melyek a czim-és rangkornál mégiukább iparkodnak
tozott minden elannyira, hogy ma holnap az éjszakának kellő közepén megláthatjuk a nap visszamaradt sugarait ; — másként volt az csak. harmincz évvel ezelőtt, nem játszottak akkor oly vakmerőn a börzén, mint a közel múltban
— nem ismerték nálunk a váltót, oly írástudó furfangossággal,mint ma ismerik;nem kívánták a magyar embernek becsületes utoo szerzeH vagyonát eltulajdonítani oly titkos uton, mint ma, — ehhez természetes nem kell talentum,
— csak egy kis ruotinirozott erőszak ; — a múltban egyes hivatalokra csak compe^ensek applikáltattak — mig ma csapa protectio a testimonium ! — e nyilatkozatban sok szerénység, és sok való rejlik; igénytelen magammal történt, midőn a temesvári kincstári erd^k téves eladása ellen, mely az országnak 13 millió forint veszteséget okozott, felszólaltam, én lettem áldozata a mennyiben folyamodványom és benyújtott bizonyítványom a pénzügyminis-teriumban adacta lettek téve, —tettem az erdészet jövőjeért és pedig szívesen ; s habár szellemem nem is hagyott szorgalmához méltó nagy müveket hátra, — úgymint a tudományt tisztelő és méltányolni tudó Némethonban Grabne Msnteufel, vagy Cotta, — annyit mégis tettem ; hegy ma nap van „magyar erdészeti iro dalműnk* a mennyire számtalan felszólalásaim az illető lapokban és kivált a „Vasárnapi Újság* hasábjain boldogult Pach Albert szerkesztése alatt sikerült'' előidéznem, — csak-hogy fájdalom, még máig sincs erdőtörvényünk és igy rövid idő múlva tapasztalni fogjuk azt, hogy ugyan „erdészeti irodalmunk* van — de nem lesznek erdeink, mi felett azt értékesíthessük. —
Most már a gazdászati téren teszem kisér-
meggyilkoloi a magyar ipart és kereskedelmet.
Eltekintve minden pártszinezettól, meg kell vallanunk be, kell ismernünk, hogy valamint vasúti politikánk eltévesztett alapokra lett fektetve, ezt Lónyay volt p. ü. minister is elismeri már — ugy a kereskedelem és ipar fejlesztése, í támogatása is csak annyiban tette gondolkozás tárgyát kormányunknak, hogy hozott egy gyakorlati haszonértékkel nem biró ipartörvényt, de a kereskedelmi szakban előforduló concret esetek törvényszerű rendezését már nem igen merte bolygatni. Ezenkívül „szerencsétlen közgazdá-szati állapotunknak róható fel az a visszásság. hogy vagyonunk, amenuyiben külföldre nem vándorol, jobbára azon egyének kezébe szivárog, kik a termelő és műi páros, a vevő és felhasználó közt közvetítőül szolgálván, i a térbeli távolságok leküzdé sén fáradnak, s kik ennyiben okvetlenül szükségesek, de azonnal feleslegesekké válnak, mihelyt a műiparos és felhasználó, a termelő és vevő együtt laknának."
(Vége köv.) SZERÉN YI ENDRE.
A soproni kereskedelmi és iparkamara főjelentése az 18<3-ik évre.
Közlekedési ügy.
Nem csekély bizalmatlankodással kíséri a kereskedelem, a vasutaknáli általános tarifa fel-| emelés iránti, Németországból átjött agitatiót. li\ en fellebbemelés Magyarország népgazdászaá érdekeit csak mélyen sérthetné. Az evek folytán szakadatlanul vitt küzdelemnek sikerült a vasutaknál némely engedményeket kivívni, de a kereskedelem kívánalmai még kielégítve nincsenek, mert több czikkre még mai nap is oly vételdij van róva, mely különleg Magyaror-szagra káros bebolyással van.
Magyarország kivitelre van utalva, azonban abban hatalmas vetélytársak által akadá-lyoztatik. Az orszagra nezve tehát sarkolatos kérdés, hogy a vi.ag piaezokon terményeivel gyorsan és olcsón megjelenhessen.
A tulajdonképi termelési költség Magyarországban az utolso években amúgy is nagyon felszÖKÖtt és a szállítási kölu-ég jelenben eem oly csekély, hogy a távolabbi versenyzők képesek ne lennének áruikat legalább szintoly olcsón vasárra állítani.
Magyarország tehát mindig kényszerülve volt, a Vtiag piaczon a versenyt megállani, de ez eddig meglehetősen egyenlő fegyverreli küzdelem volt. Azonban, ha a szállítási költség a vasúti vitelbérek alul fokoztatik, akkor Magyarország kivitele véget ért.
Ennél fogva világos, hogy a tarifák fe-lebbernelése azon köröknek legnagyobb ellen-zesere talál, melyek általa leginkább érintetnének ós kötelmünknek tartjuk, kereskedelmi forgalmunk érdekében határozottan minden —
leteim és bérletemben már keverő alá szántogattatok, azonban vidékünkön a hosszadalmas esőzés, mely e nyár folytán volt, egyes gazdának nagy kérdőjelt vont a homlokára, több helyen a kepék, melyek a szántóföldön érettek ti g\ b:in kicsirásultak, és több helyen az asztunk, melyek a közelebbi időben gőzcsépletés végett könnyen voltak összerakva részben xuegpenyhedve, részben megrothadva,— és igy a majd földbe hintendő jövő reménye— a vetőmagvakra és a teljesítendő őszi vetésekre nagy figyelmet kell fordítanunk.
Hullámos láthatárunk felett, — hol néhány hónappal ezelőtt az égbe emelkedő madarak énekeitek, ott most a fecskék és seregélyek csoportulása jelzi a kora őszt, — a varjuk és csókák estéli csoda károgása jóformán erős télre mutat, miről a jövőben többet.
NEUSZIDLER.
Emlékűi.
— N. M. úrhölgynek. —
Amidrn az eatí szellő Lengedez a réteken, Szállok én is gondolatban Hozzád drága kedvesem.
Hogyha ébredek a reggen, S estelen ha szunyadok, Elaő * utolsó te léaz Angyal, kire gondolok. —
ZALAY.
a magyar-osztrák vasutaknál eszközlendó tarifa felemelés ellen felszóllalni.
De a mennyire szabódunk a tarifák felebb emelése ellen, épannyire. óhajtanunk kell a kisebb vasúti társulatok eg esülését.
Nem csak hogy ezen elforgácsol tság a forgalmat természetszerűleg nehezíti, hanem a keselésnek magasabb költségeiben is nyilvánul.
A kamarai kerületben szinte van néhány kisebbszerü vasút, és pedig a duna drávai vasút 21.80, a pécs-barcsi vasút 8.92 és a mohács pécsi vasút 7.25 mérföld hosszaságban, melyeknél az elforgácsoltság a szállítás drágább voltában érezhető.
Leghatályosabbnak és a kereskedelem óhajának leginkább megfelelőül tekint»mók pedig azon vasutak, üzletének az állam általi átvételét, melyek acnak terhére esnek.
Belga és Németország e tekintetben jó példával előment*, Angolország szinte oda törekszik.
Mily jótékonyan hat ez a kereskedelem és forgalomra, mutatja amaz országok tapaszta lata. Hogy az Magyarországban is szintazon jótékony következmény követné, alig lehet kétséges.
A magyar államtól a vasutak kezelésének képességét sehogy megtagadni nem lehet, miután az államvasút üzleténél, bármi ellenvetés tétessék i«, — oly elismerésre méltó sikert bír felmutatni, minőt legjobb helyzetű magán-vasutainknál nem találhatni.
A kamarai kerületbeli közlekedési ügy terén az 1873. évben legörvendetesebb eseményül a magyar nyugoti vasút szombathely-gráczi részének megnyitása felemlítendő. E* álul egy uj közlekedési hálózat, t. i. az ország '' fővárosának Sujerországgal való összeköttetése Szombathelyen át, valamint Győrnek ugyanezen özszekóttetése a győr-kisezeii szárnyvonal segélyével — tökéletesen befejeztetett.
Ellenben a győr-sopron-ebenfúrti és a sopron-pozsonyi vonalok kiépítése, a pénzválság Következtében sajnos módon fennakadt. Az előbbi vasútvonal tekintetében folyamaiba tett tárgyalások reményelteük ugyan , hogy legalább ezen vonal ki fog építtetni; azonban nem oly kedvező a remény az utóbbi vasúti vonal iránt, miután ennek kiépítése a vágvölgyi vasúti társulat álul, legalább mostanra nézve teljesen elejtetett, mibe a magas kormány kényszerülve bele«gyezett,hogy a vágvölgyi vasútnak fontosabb nagy-Bzombafailleini részét megmentse.
A magas kormány részéről mindkét eset ben adott engedélyek a szükségtói kivántatuk és semmi oldalról e tekintetben szemrehányás nem emelhető, ámbár ez kamarai kerületünk némely vidékére nézve, meiyek részint később jönnek vasútnak birtokába,részint ebbeli reményüket oeláthatlan jövőre elnapolni kénytelenek, mindenkor sajnos.
Az egyébb közlekedési eszközök, a közutak iránt.ma is szintoly jogosuluk panaszaink, mint korábban voluk, sőt még jogosulubbak; mert azok állapou mindenütt inkább rosszab bul, mintsem javul.
A kamarai kerületből vett összes jelentések szerint consutálutik : hogy ha az uuk fenntartására vagy javítására valami történt, ez majdnem kizarolag az államuUkon történt és hogy a megyei uUk mindenütt többé-kevésbé elhányagolutnak; egyszersmind e jelentésekben az a feletti sajnálat is ki van fejezve, hogy a magas kormány ukarékossági szempontból több államuttól e minőséget megvonni és a megyéknek gondozására bizni szándékozik.
Aránylag legkedvezőbbek a jelentések Baranya, Tolna, Vas, Sopron megyékből, Zala megye Balaton vidékéről és Veszprém megyé bői.
Tapolczáról azon óhajtást vesszük, hogy a Upolcza devecseri, mint vaspályához vezető útra, több gond fordittassék, mely kívánat köny-nyen teljesíthető volna ós mi Tapolcza kereskedelmére, mely az újkori közlekedést, a vas-uUt nélkülözi, igen előnyös lenne, miután es útnak ép: lésére és fennUrtására kívántató anyag
— a mint levelezőnk drasticus módon kifejezi
— „az ut árkában Ulklható."
Pinkafőről panasz tétetik a pinkafő-sin-nersdorfi ut, illetőleg a stájer területen Sinners-dorf és Haideggendorf közti útrésznek rosz, sőt egyenest veszélyes állapoU iránt: a koiláífák elkorhadtak és PinkapaUknak mélyébe dűltek, anélkül, hogy azok pótlásáról gondoskodva lenne. Igen kívánatos volna, ha a sUjer tartományi kormány ezen bajnak orvoslására felkéretnék.
A vasúti indóházakhoz, különösen pedig az újonnan épült vasuUk állomásaihoz vezető utak iránt szinte állandó azon panasz, hogy azok csak nyáron száraz időjárás alkalmával, midőn a nap végzi az utmesteri teendőt, járhatók, de hogy nedves őszi időben, ugy a télnek és tavasznak legnagyobb részében tökéletesen jár-hatlanok. Ezen bajon okvetlenül segíteni kell, ha akarjuk, hogy Magyarországnak terményeiből és drága pénzen épült vasutaiból haszna legyen.
Igen jól tudjuk ugyan, hogy a jelen '' helyzet a legnagyobb takarékosságot kívánja,
de annyira a takarékosságot egy államban sem
szabad vinni, hogy sürgősen kívántatott beruházások abban hagyatnak, miutáu ez a gazdászati romlást idézi elő.
Ez alkalommal n-m mu''asz;hatjuk el arra utalni, hogy a közmunka szolgalatnak rendszeremagát.túlélte s már a megyei utakuak csak félig használható állapotbaui fenntartásárasem elégséges. Ezen rendszert általános inegadózU-táasal pótolva, sokkal többet lehelne élérni, mire az országnak valóban szüksége vau.
iielyi hírek.
— Ghyczy Béla houvéd ezredes, & budai magyar kir. honvéd kerület parancsnoka a mai déli vonattal Nagy• Kanizsára érkezik 8 itt a holnapi napra tervezett s a perlaki honvéd zászlóaljjal együttesen tartandó nagy hadgyakorlatot — melyről lapunk jövő számában fogunk bővebb említést hoz n — fogja megszemlélni.
Honvédség fcörébtU. Mint értenülüuk Nagy Károly altábornagy Ü nagyméltósága József cs. kir. föherczeg O fensége honvédségi főparancsnok ur adlatoaa a Dudás százados pa-rancsőrtiszt ur kíséretében szemle utjaalkalmá val au£. 29-én Karádra érkezve a -Balaton-So-
O w
mogyí" 70-ik honvédzászlóaljat is beható szemle alá vette. — Nevezett napon 0 nagyméltósága 11V, órakor délelőtt érkezett meg, s a határszó • len tekt. Fekete Lajos ottani földbirtokos ur által a közönség neveben kevés, de annál szívélyesebb szavakkal fogadutott s a városba vezettetett. A fogat eiött két fürge lovas nemzeti zászlókkal lovagolt. Mihelyt 0 nagyméltósága kocsija a láthatárba jött, a levegőt mozsárdur rogások kezdték megrendíteni, s ez mindaddig tartott, mig 0 nagyméltósága a gyakorló téren a fogatról le nem szált. — Nevezett zászlóalj magas rendeletének és hivatásának megfelelőiig századgyakoriatul volt elfoglalva; a zászlóalj -parancsnok ó nagy méltóságát tiszteletteljeseu fogadu — s jeieuteset megtelte, mire a zászlóaljat fejlődött voualba alakiutni reudelé. — A zászlóaljparancsnok álul elrendelt tisztelkedéai v ezény Jet után Ó nagy méltósága a zászlóalj arcz vonala előtt végighaladván, a diszmenetet rnéi-tózUtott elrendelni. Alig 4 perez múlva a zász lóalj már oszlopban alakulva lé/én, a zászlóalj szakoszlopban remek, még a szakavatottat i» bámulatra ejtő rendben O nagyméltósága elótt elvonult, ki is azt latszólag teljes megelégedés sel szemléié végig. Ezen díszmenet uun a zász lóalj bevonult s ekkor a laktanya összes helyi Bégéit, kórszobát és a zászlóalj raktárát szemléle meg. DéluUn 2l/a órakor a zászlóalj Karádtói az éjszak irányban fekvő erdőbe vonult s Ö nagyméltósága ugyanott az ahoz alkalmas tere pen szakasz- és századonként mind a négy századot zárt rendben, — azuUn szakaszt szakasz ellen, végre kétszázad álul egymás ellen a szétszórt harezmód gyakorlaUt tűzben is elővétette és leg7égre hat emberrel még a czélba is lövetett, mialatt már sötét is lett és a zászlóaljat be-vonulutni rendelte el. Ó nagyméltósága mindenről a mit látott, különösen a zászlóalj élénkségéről és szép magatartásáról dicsérőleg és igen inegeiegedetten nyilatkozott, mely egyrészt a honvéd tisztikar tapintatossága és fáradhatlan szorgalmának, másrészt a legénység igyekezete s jó indulatának talajdonitható. Esti 9 órakor a zuhogó eső daczára még a szántódi állomásra kocsizott, hogy útját a megérkezendő vonatul folyUthassa és mielőbb Budára érkezhes-sen. — Ó nagyméltóságának lakása Karádon a plébánia lakban Neymajer Károly plébános urnái volt, ki álul a lehető legszivélyesebben is fogadutott.
— Hivatalos. A közmunka és közlekedési m« kir. miniszter Kliegl József k. mérnököt főmérnökké, Vavrek János volt államvasuti főmérnököt első osztályú k. mérnökké, Dobrovicg Ferencz k. segéd mérnököt II. oszt. k. mérnökké és Balogh Mihály ministeri segéd mérnököt I. osztályú kir. segédmérnökké nevezte ki; továbbá Ő felsége álul a zágrábi székes kápUlanhoz Nóvák Károly főesperes s nedeliczi lelkész és az igazságügyi minister álul a Upolczai
kir. járásbírósághoz segédtelekönyvvezetővé Kopácsy Sándor ottani telekkönyvi írnok neveztettek ki.
— Hynwn. Fay Adolf Csáktornyái uradalmi ispán ur eljegyezte magának Ctodina János palini urod. főpénztárnok ur kedves s széplelkü leányát Róza kisasszonyt. Tartóa boldogságot kívánunk!
— JSirvcs többé — pori Mult számunk „hihetetlen" czimü czikkecskéjére azt az örvendetes választ nyertük hatóságunk egyik kiválóbb s mindenben a legnagyobb buzgalmat kifejtő tagjától, hogy intézkedés tétetett az iránt, miszerint jövőben semmi néven nevezendő falka, nyáj, csorda stb. fényes nappal a városon nem fog keresztül hajutni. Ez igen szép, hanem azért utcza öntözés, mégis jöjjön el a t e országod!. .
- — A ,Telekya-utcában (előbb Sopron-utca) lakó békés polgárok kedélye háborog. Naponta panaszkodnak az éjjeli csendzavarók
rakonczátlankodáaai ellen, kik nemcsak felza várják nyugs lmokból, de sőt éktelen lármájok közé még illetlen párbeszédeket is vegyítenek, ttot mi több, igen gyakran meg is ütlegelik egymást. Mi nem utasítjuk el ugyan panaszaikkal, de azt sem kivánhatjik, hogy cirkáló poroszlókat állítsunk ki utcáink mindenikében, — hanem azt igen is megtehetjük, hogy kapitányságunkat szóllitsuk fel ez ügyben erélyes intézkedés re. Audiatis . . . . etc.
— Melyen! A ,Petőfy-utczá«-ban közel a honvéd laktanyához szorgalmason dolgoznak az utat keresztülvágó csatorna kitisztításán és tsj uj hid felállításán. Hogy a folytonos közlekedés elősegítésére, mily hasznos intézkedés, azt mondanunk sem kell, csak azt jegyezzük meg, hogy e nemben még sok tenni való várakozik erélyes hatóságunkra.
— Szabadhegyen több ismeretlen látogató te«»zi tiszteletét a gyümölcsösökben, kik olyanforma" néznek ki, mintha az óazigyakor-latokra berendelt mindkét nemű hadsereghez tartoznának. E jelenségre figyelmeztetem a szomszéd birtokosokat is,nehogy veszett fejszének a nyelét kapják. (Beküldetett.)
— Mai Hzámunkhfy* van mellékelve K.öchel Gabrielle ésFnderike gráczi nevelőintézeti tulajdonosuók felf$váaa. Ajánljuk a t. szü-|.r»k párti ogásaba!
— Sem tudjuk, hogy miféle köd vágó bécsi civilizátorok érkeztek hozzánk, de falragaszokon oagy betűkkel hirdetik, hogy szent és puszta képeket kívánnak nálunk anbringolni, nincs ugyan névaláírás, hanem gyanítható, hogy Ergér- JBerger es Milhmayer urak, alig lesznek kepesek népünk hátára szent és puszta képeket tukmálhatni; magunk is kíváncsiak vagvunk,nogy mikép néznek ki az fcrger- Ber-^er Milhmayer féle szent és puszta képek.
— A Keszthely mellett tekvő Hév Víz fürdő ez évbeu sokkal nagyobb látogásnak örvendett, mint fennállása óta bármely évben.
— A nagg kanizsai ifjúság azon tagja1, kik a in. ho ]8-iki tánczkoszorucskát rendezték, tegnapelőtt, f. hó 4-én tartották zárüiésöket, melynek feiadata volt a kiádáao-kon felülmaradt jövedelmi résznek h^vaforditá-Bát meghatározni. Miután a kör pénztárnoka, meglehetős lármás előzmények után számadását a közgyűlés előtt megtette: a koreinök az elágazó véleményekből kiindulva és a közhangulat előtt meghajolva, következő három kérdéssel kivánta megoldatni feladatot: ]. Akarják-e a közgyűlés tagjai, hogy a pénztári felesleg egy. még ezután tartandó ifjúsági tánczkoszorucska költségeihez csatol-taasék . - vagy 2 or, akarják-e, hogy jótékony ezélra, pöIdául a .Petőfi ház" megvételére gyűjtőit összegszaparitásáraküldessék az illető helyre? — avagy ó or. . . (ezt az indítványt az itjuság iránti kíméletből elhall-
gatjuk.). A véleménytobbség az első pontot forgadta el.
— Munczi Lajosnak ki a fentebbi tánczkoszorncskában zenéjével közreműködött, fáradhatlan ée kitartó buzgalmáért a kialkudott díjon felül 10 frt. jutalmat szavazott meg az ifjúság.
— A csurgói állami tanitóképezdében f. é. október 1-én nyittatik meg az 1874—5. tanév. Az 1868. évi 38. trvcz. alapján : A ta nitóképezdébe olyan ép testű növendékek vétetnek föl, kik a 15. évet már meghaladták s az anyanyelv, számvetés és földrajz ismeretében b a történelemben legalább annyi jártassággal bírnak, a menynyit a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4 első osztályában tanítanak. A belépni kívánó növendék erről vagy nyilvános iskolai (bélyegmentes) bizonyítványt köteles előmutatni, vagy fölvételi vizsgának keli magát alávetnie." A beírások szept. 28—30. napjain — , a tel vételi vizsgálatok október 5 én tartatnak meg. A fölveendő növendékek közöl 5 — 6 an a Beleváry-féle alap kamataiból, 40 — 44-ben pedig államiiag fognak segélyeztetni. A segély köztartásból és szállásdíjból, vagy ennek megfelelő ösztöndíj ból áll. A Beleváry-féle segélyért valláskülönb ség nélkül bárki íolyamodhatik a Oelsősoraogyi helv. hitv. ev. egy házmegyéhez (nagytiszteletü Mezey Pál esperes úrhoz, Csökölbe, Somogy-megyébe czimezve.) Állami segélyért a képezdei igazgató-tanácshoz lehet folyamodni (a képezdei igazgatósághoz, Osurgó-a, Somogyinegyébe czimezve.) A segély iránti kérvényhez keresztlevél, szegénységi bizonyítvány és az iskolai bizonyítványok melléklendők. Az iga?g*u> tanács a segélvzés iránt beérkezendő kérvénye kei október 6 — 8-án fogja tárgyalni. Cs»k azokra leaz tehát tekintettel, kik megelózotcg már fölvétettek a növendékek soraba. Az intézet köztartásában bárki részt vehet saját költségén, öt havi köztartási dijat azonban (47 frt50 kr.) előre tartozik lefizetni. Csurgón, 1874. augusztusban. Bárány Ignácz, igazgató. (.S-)
— Muraközből irják, hogy a Mura és Dráva folyók lassankint visszamennek medreikbe. kukoricza igen sokat szenvedeti a kiöntés miatt, de ha a most néhány napi meleg idő hosszasabban fog tartani reménylik, hogy közép termést nyerhetnek.
— A vadászati idény jelen szakáról sok panaszt hallunk. Elvétve találhatni egy — egy foglyot vagy fürjet. Nyulakban sem oly gazdag vidékünk, mint ezelőtt pár évvel is volt.
— Az öreg Balaton, mióta a halászati
rendszabályok életbe léptek és alkalmaztatunk, újra kezd népesedni s mint keszthelyi levelezőnk irja, halászainkra ez év igen kedvezőnek mutatkozik.
— Zala Szt. Gróth kezd az eseménydús helyiségek egyike lenni. Ugyanis a mult
hó 31-én d. u. tartott iir. hitközségi iskola zár-! vizsgálatán oly eset adta elő magát, mely nem csak szokatlan és feltűnő, de sőt páratlan a maga nemében. N. ur, kinek fia a vizsgálatot megelőző néhány hétig B. tanítóhoz járt, a terembe lépett és B. tanítót azért, mert fiát vizsgára nem bocsátotta azon egyszerű oknál fogva, miszerint egy, a gyermekre szabott büntetés miatt azt otthon tartották és más tanító kezére bízták s miért igen természetes nevezett tan: tó a ki maradottak közé sorolta — a hallgatóig, vizsgáló-bizottság és tanítványai előtt legdurvább kifejezésekkel illette. A készületle nül így megtámadott tanító komolyan figyel-mezteié N. urat, hogy boszuja kitöltésére itt sem hely, sem idő nincs és illetlen kifejezéseit viuszautasitá. Erre N. urat pártolandó, felugrik S. L. b az iskolaszéki elnök háromszori rendre utasítása daczára is oly lármát csaptak védenczével, hogy B. tanító azon nyi laikozata után, miszerint ily körülmények között a vizsgát nem folytathatja — kénytelen volt a teremből kimenni. A két egyén azonban követte és a folyosón útját állva, S. L. a tanítót egy párszor a rcz ui csapta. Jóllehet a teremben mindezt hallották, de azért a tanulók vizsgálatát tovább folytatták s a mi bámulatos — mert csakis az osztálytanító ismerheti a növendék ismeretkörét — a varako-zasnak megfelelő eredményhez jutattak. Kell - e még bővebb magyarázat ? Kérdezzük e az iskolaszéki elnöktől és társaitól, hogy miért nem igyekezett állásának tekintélyt szerezni, s 4 fentebbi szégyenteljes eseményt megakadályozni ? — Ugy hisszük, hasztalan tennők e kérdéseket, hisz feleletül elég világosan áll előttünk a fentebbi bizonyítvány!
— Irodalom. Beküldetett szerkesztő aégünkhöz „A néptanoda földrajzi kézikönyve, mely Budapestről kiindulva utazási modorban közli a haza és a fold ismertetését "Irta Berényi Salamon polgári iskolai tanító. Ara a mellécsatolt magyarordzág térképével 36 kr. Kapható Kókay Lajos könyvkereskedésében (IV. Ká-roly-utca, kaszárnya épület 25. sz.) Budapesten.
— Az PApoUo* zenemilfolyóirat
legújabb (17. 18.) számának tartalma: Száz szűz, nég)es Lecoq Károly hason czimü ope rettejéből vett dallamokból, szerkeszté Hölzl Lőrincz. 2) Bölcsődal Kapi Gyulától. 3) Andagló, toborzó és fris Biharitól, zongorára alkalmazta Wachtel Aurél. 4) Etude, Berger L. tői. 5) Két kedvelt népdal, I. Be szomorú ez az élet. II. Pántlikás kalapom. 6) „Árva voltam nincs öröme szivemnek", és .Mit ér a fa ha rosz fajta", Oláh Károly dalai, zongorára átirta Tisza Aladár. — A borítékon: A zenetörténelme, Kapy Gyulától. Bihari zeneszerzőmé nyei Wachtel AureltóL — Vegyea. — Zenemüjegyzék. Előfizetési ár egész évre (mintegy 100 válogatott zeneműre) 6 frt,
félévre 3 frt. A jelen kettős-Bzám előfizetési ára 50 kr., bolti ára 1 frt Az előfizetés vidéken legczélszerüebben a postahivataloknál posta utalványozás utján eszközölhető, Budán az „Apollo" kiadóhivatalában, iskola utcza 681. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet folyton kapható.
— Rövid hirek. Fogaraasy Mihály erdélyi r. k. püspök jotékony czélokra ujabban 24.689 frt adományozott. — B. Prónay Gábor az egyetemes felügyelőség százados évfordulóján díszebédet adott. — Dr. Abdul-luh Bey (Hammerochmidt Károly) Konstáii-tinápolyban meghalt. — Rónay a vidék: színészek egyik legkitűnőbbje "súlyosan be teg. — A szegény ügy rendezéséhez a fővá rosban hozzá fogtak. — Szlova Károly íBmert. budapesti vendéglős elhunyt. — A városi főispánság intézményének megszüntetéséről szólió törvényjavaslat elkéazült. — Bécsben az alserkaazárnya pénztárát és a főposta kiadóhivatalát kirabolták. — A Kárpátokon hó esett, Bánfán aug. 26-án fagy volt. — Albn-cht fliget a szebeni szászok tüntetőlég fegudták. - Parisbau egy csalót fogtak el, ki mugat iMxir. hgnőnek adu ki. — Egy budapesti szabó olyan kabátot csinált, mely felölt vt: teaiiiez áll, kifordítva bő paletot képez. — Uralkodónkat e. hó 2 ik felében várják Gödöllőre. — A pesti törvényszék börtöneiben a skorbut kiütött. —
Szerkesztői Qzenet.
Í417. P. S. B. Füred. Üdvörlotűnk.i oek; is; ha elmentek szeroursés utat!
1418 Argn<i Hanem azért csak rötidcu, gy o>-sau, pontosan é* kiiLeritőieg saját használattal*
1119 Z. Szt.-Uróth. A nyílttért igénybe >«b»ti 1420 .Alakítsunk részvény társulatokat- — annak idejében bozxnk
1421. X J. Cfcyik -ern jött ki. 1422 Önktnytelenfy Igen borsos, ne«x> jó sokat tréfálni.
1428. Kunfi \ árjuk a bérezek szülöttjeit c««i minél hamarabbi
szeptember 6-tól szeptember 12-ig 1874.
H''''- és heti- KaMioiikn* nap- Protestáns n*P naptár
CT
otj.
86) K. A naími ifiáról Luk. VÍI Pl. LuÍTXVH - Gr. Jdát XXII. 2-14.
c ; Vasársap D 15 Zarh
7 | Hétfő ; Regina
8 Kedd Hsatsz n
9 Szerda Qorg.*n
10 11 12
Csütörtök Tőle-, Nik. Péntek Athanas Szombat Tóbiás Q.
D 14 Magn.
Redina Kisassxn
'' Górjon
Jodok ! Protus '' Athanas.
m
át á*
Felelős szerkesztő: Batorfi Lajos.
A
valódi
orsz. szab. legiljabban ő Felsége által k-i váltsággal kitünteíett, az STVSSÍ kartól megvizsgált, « síke-resi.-k talált ezerféleképen kipróbált titkos szer a patká-
■yok. házi s mezei egerek, vakawJok és svábsk teljes kiirtására, (melyet sokfelé megpróbáltak hamisan utánozni s árulni,) hamisitian minőségben
Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ur
Kaposvárott: POLITZER R. úr
kereskedésében,''Pesten Schneider G. Lipót-utczai kereskedésében kaphatr1!. fl''>-27 in Egy nagy bádog 1 frt, kis bádog 80 kr. li>
Egyes bádog megrendelése is utánvétel mellett gyorsan tel-je sitté tik.
Ugyanott kapható CZÍtrom-ket»6o8 egyedüli szer a íagyhé-lyagok és tyokszem ellen, egy tégely 50 kr. <
Kivonat egy, naponta érkoző hasonló dicsérő-levelekből :
ar-
Kérek számomra még két adag arcanumot küMeni. Hatá felülmalbatlan : piocxéinben tömérdek patkáuy volt, s az öu cánnmával sikerült ő^et kipusztitani. Tisztelettel Leoben, sept. 9. 1873
Seb ritza I. Leoben ben.
Kérek arcannmából ismételten egy adagot küldeni, mert + az mindenütt, hol vele kísérlet tétetett, kitűnőnek bizonyult. Tisztelettel M a y r J o a.
Lembrechten, Felső-Aastria.
Kérek arcauumá1; I számomra még 2 adagot küldeni, mi-( után batása kitüoő, miadenkinek készséggel fogom ajánlani. Kiváló tisztelettel
Canale (Küstenland) aug. 2. 1873.
Hö nig F.
Egyik barátom önnek arcannmából megajándékozván, minthogy baUsa teljesen czélszerüuek bizonyult, kérek számomra is 6 a<*agot küldeni. Tisztelettel
Bozzay János, Ittoarnohi (Bánát), földbirtokos^
Ezen krajezá r-h i r d e t é s
mutatja, hogy minden versengésnek
eleje vau véve. Daczára annak, hogy az áruezikkek nézve minden várakozást felülmúlnak.
hallatlan árakon hirdetvSk, mégis minőségükre
1 kr 5 db jó aczéltoll l kr 2 db tolltartó
1 kr 1 db irka
1, 2, 3, 5 kr "uindenféle illatos i szoba tüzjáték
2 kr 1 kávéskanál érczből, ezüstözve
2 kr 1 db finom pipereszappan
3 kr egy csélszerü kulcsi''og* 3 kr egy bekenőkefe $ kr 2 csomó finom havannab
szivarpap iroa ■i kr egy patent csipő- és keztyüfílző 3 kr egy radirgummi 3 kr egy örök naptár 3 kr egy finom jegyzőkönyv 3 kr egy finom jóillatu pecsétviasz 3 kr egy pléhtálcza 8 kr egy fiuoui zsebgyufatartó vinsxgvertyácskákkal töltve
3 kr egy palacak bécsi haladás-tenta
4 kr egy divatos fényképkeret 1 kr egy festékszekrény 12 színnel és ecsettel
4 kr egy rőf gyújtó (Lunte)
4 kr egy exüstösött gvüszü b kr egy zsebtükör b kr egy saájharmonika
kr egy pár harisnyakötő |d kr 1 evőkanál ércből, ezüstözve
5 kr egy zseb tüzelő szer 5 kr egy lánykafogó 5 kr egy csioos óraláuca 5 kr 1 lámpamanchette üvegből 5 kr egy ezüstgolyó, legjobb tisztítószer érez számára
5 kr különféle játékszerek 5 kr különféle társasági játékok 5 kr 1 szép képeskönyv szöveggel > kr 1 finom női melltfi (Broche) 5 kr egy esinos gyürü í kr egy czélszerü keletmutató 5 kr egy kávétáleza
Ingyen és bérmentve
6 kr egy finom késalj (rasztli) 5 kr egy finom gyertyakörző 5 kr 1 glicerin- v. növényszappan
5 kr egy finom viaszkenőcs kr egy körfé.ifi kantschukból kr legjobb növény fogkenőcs kr egy takarékperzsely pléhből kr egy pár nadrágóvó kr csinos pléhtrumbiták kr vadász- vagy jeUŐsip kr 1 szivartárcza ui és czélszerü kr egy doboz 3 dó finom pe-
csétviaszszal kr 12 db irón
kr egy foldozófa (ítoppbolz) kr a legszebb fényscép kr egy szivarvég fosztó 5, 10, 20, 30. 40, 5C kr különböző hölgyek, urak, fiuk és leánykák saámára ajándékul alkalmas tárgyak.
6 kr egy tucsat hajfodrótekercs
jó bőrből 8 kr egy gyermekóra láncxcaal 10 kr egy finom urí selyemcsokor 10 kr 1 finom jegy-sők. naptárral 10 kr 1 dobos 12 db finom ssinnel 10 kr 1 valódi tajték azivarszipka kr egy finom garnitur, melltü s fülbevaló kr egy üvegcse legfinomabb illatú baj olaj kr egy ollóláncz 10 kr 1 feltűző fésű bivalwarvból 10 kr 1 jó lakat böröndök számára 10 kr egy fokmérték, bécsi és
franexia mérték számára 10 kr egy szép legyező 10 kr lpár kávéfindaaa porcelLánból 10 kr 1 desserttányér porcellánból 10 kr egy csélszerü szivargép 10 kr 100 db finom varrótő, válogatva 10 kr egy jó pénztáreaa
10 10 10
10 kt egy pár gyermekharisnya
10 kr pipa szárral
10 kr egy szivarsxipka Ujtékból
10 ka egy cznkorszóró
10 kr egy függő gyufatartó
10 kr egy öv bőrből
10 kr l fin. arauvbronz medaillon
10 kr 1 esi no* óratart<> bársonyból
10 kr egy sárkef•
10 kr egy finom goraböszlet ing-
elő, mell és gallér számára 10 kr egy czélszerü dugaszhuzó 10 kr »gy tizedes mérték 10 kr egy burnótszelencze 10 kr egy jó olló aczélból 10 kr egy z*inor valódi korál 10 kr egy üvegcse legjobb folt-
tisztító vtz vagy szappan 10 kr egy szépen feöltözött baba 10 kr egy fogkefe 10 kr egy finom fodrászfésfi 10 kr egy pár divatos fülfüggő 10 kr 1 bödönke hajerősítő kenőcs 10 kr egy kötőkosárka 10 kr 1000 db jó fafogpisxkáló 10 kr egy rubap.iroló 10 kr egy fodrozó fa 10 kr egy divatos óraláncz 10 kr 1 album 12 bécsi tájképpel 10 kr egy tollkés 2 késsel 10 és 20 kr finom sétapál<*zák 15 kr 1 pár nagy erős urí kapeza 15 kr 1 pár nagy erős női harisnya 15 kr 1 pár czúrna keztyü nŐkuek 15 kr egy piai Isxij bőrből 15 kr egy evŐUé»zlet. villa és kés 15 kr egy üvegcse finom illatszer 15 kr 1 üvegcse valódi kölm viz 15 kr egy finom olló 20 kr egy pár uri czérna keztyü 20 kr egy üveg folyó enyv, hidegen használható 20 kr egy nagy voaó harmonika 20 kr egy kenyérkosár drótból
sza-
20 kr egy fejkefe, jó minőség 20 kr egy balhafogógép 20 kr egy zsebhévméró, jól
bályozva 20 kr egy czélszerü keztyütágitó 20 kr egy finom zsebkefe fésű tükörrel
20 kr 1 pár virágvása porcellánbó. 20 kr egy jó op;-."iai látcső ne
gyed mértföldnyi távollal 20 kr egy jó angol borotva 20 kr egy pár erős, hosszú női harisnya
20 kr 1 csinos varrópárna sróffal 20 *r egy pár nadrágtartó 25 kr egy egész evőeszköz, kés,
kanál és villa 25 kr 100 db finom levélpapiros 25 kr 1 napóra jól szabályozva 25 kr egy fényképalbum 25 kr 1 orrszemüveg, optikai üveg 30 kr egy vásárló kosárka 30 kr egy patent köszörűkő minden vágóesskös számára 30 kr legújabb a&gol szoptató üvegek, melyek által minden dajka nélkülözhető 35 kr egy földgömb a föld minden népei képleges ábráival 35 kr 1 gyermekszinház figurákkal 35 kr egy nagy erős iskolatáska szíjjal
40 kr 100 db finom levélpapír 50 kr egy napernyő 1 frt 20 kr egy nagy jó esernyő 1 ft 30 kr 1 ssobaóra, jól ssabá-lyozva, két évi jótállás mellett 3 frt egy teljes iróasztal-össslet bronz öntvényből, 10 dbból állván : 1 tentatartó, 1 levél-nyomó, 2 magas gyertyatartó 1 kézi gyertyatartó, 1 hév mérő, 1 gyufatartó, 1 óra tartó, 1 tolltartó, 1 hamutartó
kap bárki egy kis képekkel ellátott árulajrtromot, melyben ezernyi tárgyak vannak felsorolva.
FRIUDMANN BAZÁR Bécs, Pratcrstrasse 26.
(1190-7)
ír''
■ j:í.T
SÁNDOR i Arlejtési hirdetmény.
Raktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, nád-és szalma székekben.
saját készitményü
bútor gyári raktár Szombathelyről.
Raktár
ruganyos ágy a 1 j a k, matráczok, (1345-8) tükrök
N.-KANIZSAN vasut-ulcza, a városházban.
(14.17)
I I I I I I I I I I I III I 11*4
Első 27 krajczáros csarnok. ;
t
T Alulirottak bátorkodunk a n. é. közönségnek tisztelettel jelenteni, hogy
I ITT" Zala-Egersze^eo
Ja/ötérén, Kaizer-féle házban lévő rófös kereskedésünket ujonan rendeztük, é. p. Jakép, hogy abban miuden néven nevezendő czikkeket azon olcso és egyseges áro^
♦ u. m. 27 lJClTöirt eladni határoztuk.
^Miután a legelső gyárakkal magunkat érintkezésbe tettük, tehát abban a kedvező ^vásárlási alkalomban részesi lelhetjük a t. közönséget, hogy a legújabb és legjobb
í" x
inóségü czikkeket azon
báinula;os olcsó áron
megszerezheti, a melyről bármily csekély megrendelés által meggyőződhetnek. ^ Reméljük tehát, hogy ez által számos látogatásnak örvendünk és becses meg-^rendelésekkel szerencséltetnek bennünket.
Í" Az eladandó szikkek következőkép vannak összeállítva:
Legújabb «/« széles gyapjú ritka szövetek, és Baregek. Tartós szinü cosma--^oti parkalinok, Batisztok. Briliantinok és Cretonok. Perkalin és Batiszt fej kendők Jjtikészőlt kötények nagy választékban. Uri és női czérna Kesztyűk. Legjobb minőségű fonal, creász és Hollánder vászuak. Szines Kanavásznak, Szalvéták és törülköző kendők. Finom chiffunok, Moll és Treppeliss, jó és */i széles schnirl Parkét^ ugy színién szines Parketofc. Férfi és női nyakkendők nagy választékban, ugy szín-X-jtén zsebkendők, selyem Boch kendők, és végül szőnyegek sat.
Yidéki megrendeléseket utánvétellel pontosan teljesítjük, és kívánatra készj ntákat készséggel küldünk. ^
F&rst és (Mdlaef. + 11111111
Ajánlkozás.
Egy művelt nő, ki magyarul és németül beszél, minden gazdaasszonyi teendőkben, ruhapipere készítésben,valamint a divatszerinti fésülésben jártassággalbir ajánlkozik ffazdaazazonynalc, vagy társalkodónőnek, bővebb tudósítás Wajdits József urnái nyerhető.
14*8—l
KERESTETIK.
es
függöny tartókban.
A dráskoveczi plébánia te m plo m (Muraközben,Zalamegye) megnagyobbitására árlejtés hirdettetik.
Az építkezési költséget 530S frt. 74 kr. átlagos összeg jelzi. Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint 1874. évi szeptember-hó" 10-én délelőtti 10 órakor Drás-koveczen a plébánia háznál megjelenni szí veskedjem k ; mely alkalommal a tervek-, költségvetés-, épületi leirás és építkezési feltételek megtekinthetők.
Kelt Dráskoveczen 1874. augusztus 27-én. u. p. Králjevecz, vaspályai állomás.
(1436)
Kestrits Gábor plébános,
Figyelmeztetés
a n. é. gazdászati közönségnek.
Szóró és szelleló rosták, szőlő morzsoló gépek jótállás mellett Gradicsky György gyárából, azonkívül tizedes mázsák minden nagyságban, mindennemű fegyverek és gazdászati gépek n. m. Gubicz, Vidacs, és Czenki ekek löerejü járgányok, szecskavágók, amerikai önlerakó, gabna arató és kaszáló gépek, kézi cséplőgépek, gabna és kukoricza vetógépek sat. gyor san és jutányos áron kaphatók
Weiser János
vaaKtreskedés és gépraktárában N.-Kanizsán.
Első s legtöbb kitüntetéssel jutalmazott
mr órák!
a legjatányosabb árak mellett egyedül
AÜER JÓZSEF
cs. k. szabadalmazott chronometer és műórásnáJ
kaphatók
SZEGEDEN.
Arany érem
Felbátorítva azon kegy és elismerés által, mely szerint saját tanulmányú óráim számos bel- és külföldi kiállításnál a legjobb sikerrel versenyezvén, szerénytelenség nélkül kell kijelentenem, miszerint ő cs. kir. felségétől aranyérem, a londoni és bécsi világkiállításnál aranyéremmel felérő angol diploma és kitüntetés, a kecskeméti kiállításnál ezüst diszérem stb. álul lettek jutalmazva.
Midőn tehát leszállitott árakkal ellátott aj árjegyzékemet a n. é. műpártoló közönség pártfogása végett bemutatom, bátor vagyok e szerinti megrendelést annál is inkább ajánlani, mivel óráim mind szilárdságra, mind pontosságra, mind jutányosságra nézve minden más hason üzletboli órák felett előnynyel bírván, a rendes és pontos járásért 10 évig kezeskedem.
Orák urak rémére
Ezüst hengeróra 4 rubinnal
. .10-12 frt. tokkal 14-16 „ 13-15 „ 16-18 „ 15-18 ,
d
p , „ krist. üv. „ „ d. tokkal horgonyóra 15 rubinnal
„ „ d. tokkal 17—21
angol horg. óra krist üv. . 18—23
. , , „ , d. tok. 21— 27 valódi kulcsnélküli remon-
. 28-34
. 34—28
toir horgonyóra ugyanaz dupla tokkal
Arany horgonyóra 15 rubinnal . 25—58 „ ugyanaz dupla tokkal . . 54—100 , valódi kulcsnélküli remon-
toir kristály üveggel . .55 — 80 „ ugyanaz dupla tokkal . . 90—150
Órák hölgyek részére :
Ezüst hengerórák 4 és 8 rubinnal 12—17 frt.
Arany hengercrák..... 24—29 „
„ „ zománezozra. . . 30—35 „
„ , arany köpenynyel 35—39 „
„ » zománc- ós gyém. 41—47 .
„ kristály üveggel 38—40 „ „ dupla tokkal . . 44—47 „ horgony óra 15 rubinnal . . 44—45 , „ „ krist. üv. 46—48 „ , „ d. tokkal 48-55 „ - valódi kulcsnélküli remontoir 54-60 „
, „ d.tk. 75-180 „ Ingaórák : Ingaóra 8 napi felhúzással . . . 21 — 21 * „ B „ „ óra s félóra üt. 37—42 , „ m m „ negyedsóra üt. 59—69 ,
Havi regulátorok...... 35—38 w
Ingaórák bepakolási dija 1 frt. 50 kr.
vételre egy mezei birtok, főkép vágásra alkalmas tölgy vagy fenyő erdőből álló nem tá- i voiabb a legközelebbi vaspálya — vagy hajózható folyamállomistöl 4—5 mértfoldnél mintegy 100.000 frt. értékben.
Egan Tanárky és társa birtokközvetitő szakintézetében Budapesten, Mázsa utcza 7. sz.
Wajdits József kiadó-, Up- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-K*niisán.
Ezenkívül serkentők, zenélő franczia bronz és mindennemű órák, valamint arany és ezüst, talmi és aczél láncok is igen jutányos árakon kaphatók.
V
v_
Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése vagy postai utánvét mellett pontosan teljesíttetnek.
Órák ja vitásra vagy becserélésre elfogadtatnak.
Regulázásért külön dijak számíttatnak. (1195—
(1195—9)
HAASTEIN és VOGLER
hirdetési ügynöksége
Budapesten, Bécsben és Prágában ós Németország, Ausztria és Sveícz minden főhelyein,
minden egyéb európai és tengerentúli országok képviselőségeivel eszközöl mindennemű
hirdetéseket, felhívásokat, utasításokat stb.
úgymint Üzletmegnyitások és változások, áru ajánlatok, eladások és árverések, bank-kiadványok, sorsolások, főü-lésck, tan-, nevelési, fürdő és gyógyintézetek, vasúti és hajózási tervek : társulati-, ügynöki, állomási- és munkálati ajánlatok, lakási és vételi ajánlatok családi hirdetések stb. közlését,
a világ minden hírlapjaiba s egyéb kö-röztetési eszközeibe
azoknak eredeti árjegyzéke szerint; ajanlatok, hirdetések , közlésére és tovább ódájára dijszámítás nélkül, és 1 hirlap czim jegyzékek és költségvetések szándékolt hirdetményekre i ngy en és bér ment ve küldetnek.
(140(>_I)_|__
130 akó fehér
és
ÍOO el Író veres

jö minőségű bor szabad kézből eladó; minden közelebbi e lapok kiadó hivatalában tudható meg. (1439—i)

SAGT-KANIZSA, 1874. szeptember 10-én.
Tizenharmadik évfolyam.

f
* ei
Qél2«t*»l
(éu • •
fél érre. . • • ne*!®* eTre Egy
8 írt-
10 kr.
Hlristtsek
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 .minden további ■ őrért 6 kr.
ntyilttérbkn
lorotucint 10 kren v#»-
-.etnek fel. Kincstári illeték minden ;egyes hirdetésért külör S0 kr. fizetendő.
I0ZL0IIT
rr
észéiT
>k J
előbb:
-somog
ÖZLÖN
lap szellemi resaé ,f Jletí löxiemények ! izerzeaztóhez, —
inym részit illető söaiemenyek aeóif a riadóhoz bér ment** ín-túesdók:
XACtY-KASlZ&A I WlaaalCsUl.
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatár saktól fogadtatnak el
1 Kér iratok vissz* nem f & küldetnek. I
Naay-Kanizsa város helyhatótágának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasagi egyesület^ a ..nagykanizsai kereskedelmi s iparbanka ,nagy-kanizsai takarékpénztár a .Zaia-Somogy" gézhajózási reszvónytársulat, ugy a .zala egerszegi torna-tüzoltó egylet'' s több
megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Heteiiklnt kétszer, vasarnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapc
Műipar s kereskedelem hazánkban.
(Vége.) -
Ránk nézve a műiparos a külföldön van. Pedig ha van elegendő felhasználója a iuúiparos gyártmányoknak, mért ne lehetnének a múiparosok itt benn ? Mindjárt nem kellene egyes áruczikkekért oly nagy ősszeg pénzt kiadnunk; mert a szállítási költségek,és a vámdij nem vétetnék meg a vevőkön, ha belföldön gyártatnának azok.
Ránk" nézve a termelő itt, a vevő ott künn vau. Mi nagy bölcsen kiliferáljuk véres verejtékkel öntözött termel vényeinket nyers állapotban, hogy aztán kidolgozva ismét visszaküldessenek ide drága pénzen való megvásárlásra.
Mint ebből látható, nincs tetteinkben, magunk viseletében oly logikai rend, amilyet józan természetes eszünktől még a legutolsó külföldi logikus is megkövetelhetne.
Csakhogy ennek is meg van a maga
oka.
Az ismerethiány egyrészről. Mert hiába csak igaz marad örökké az a latin közmondás, hogy ignoti nulla cupido. Aki valamely dologról semmit sem tud, biz az azon előtte teljesen ismeretlen dolog után nem igen áhítozik.
A v%gy oni szegénység másrészről. Már pedig a műiparnak valamely országban való meghonosítására nézve az egyik kardinális pontot a vagyoni gazdagság képezi. A hol nincs vagyoni erő, ott nincs miből gyárakat emelni, berendezni, munkaerőkkel ellátni, szóval működésbe hozni. Hogy kit illet e részben a vád, magunkat-e, vagy uralkodó kormányunkat, azt e czikk-ben fejtegetni nem akarom. Annyi bizonyos, hogy sem a kormány, sem mi magunk
TÁKCZA.
Emlékezés. -
Kisovits József uj katlanokról. A ves prémi „kerekeskut''-nál
— 1874. aug 3l-é». —
Szép s „kerekesknf tája, Ut, kétfelől vezet rája ; A hegyen fél^áros uyoma, A völgyet gyöngypatak mossa !
Verőfényes nyári napon Ott jártam-a patakparton Mit gondoltam, mii éreztem ; Krónikámba igy jegyeztem : -
— A veszprémi hegyek alatt, Nyugat felől patak szala<i ;
S mi ritkaság! éjszak felé, Kelsiet a Bakony felél
Ha a Bakony legény volna, 8 a kis patak leány volna ; Azt gondolnám, szerelmesek ! 8 legényt a lány keresi meg !
Csintalan & paukvize Csak a vároai keríti ite. Megcsalja a Bakony szivét; Mint a leány a legényét.
Koronás a Bakony feje, Fényes csillag a kedvese ! Eped a város hegyvölgye : Azt oltja a patak* gyöngye 1
— A kutnái, int hangya sereg, Edénynyel sok fi- s lánygyerek! 8 ha tele a korsó — sajtár; N«m kérdezik: érte mi jár,
nem állunk e részben tisztán. Mert ha egyesek megtakarított filléreikből ángyi bankrészvény jegyet, annyi sorsjegyet, s absolute nélkülözhető fényűzési czikket betudnak vásárolni; ha a kormány nemesitett csódö-rökre, vasúti kamatgarancziákra, boulevar-dokra sat. annyi milliókat ki tud adni: bizony bizony mindakét részről folliangozlia-tik a magyar ipar s különösen a magyar műipar és kereskedelem ellen elkövetett méltatlanságért a mea culpa !
A bünstatistika szerint a „ vágyonnélküli bűntettesek száma 1855 — 1860-ig 7 %-kal szaporodott a módosabbaké pedig ugyanannyival fogyott." A mi annyit jelent, hogy az emiitett években az elszegényedettek számra nézve emelkedtek, daczára annak, hogy ug)anakkor, mint Szernmleiuél olvassuk — „a legelő elkülönítések és viz-szabályozások következtében a gabnaterme-lés mennyiség tekiutetébeu emelkedett."
Ebből ismét azt tanulhatjuk, hogy mindaddig mig úgyszólván pusztán nyers-termeléssel fogunk foglalkozni, s ennek kedveért a műipart és kereskedelmet elhanyagolni, nem várhatunk biztos javulást a nép vagyoni állapotában; mert hogy Licbig szavaival éljek, Magyarhon a kivitt nyers-terményben a talaj azon alkatrészeit adja el, melyek a földet egyedül képesitik növények elóhozására, melyeket a legtermékenyebb talaj is csak igen korlátolt mennyiségben tartalmaz, s mely készlet csak arasznyi időre elég." Oly ország pedig — mondja hozzá Garey — mely folytonosan gabonát viszen ki, idők multával kény telén lesz vagy trágyát vinni be, vagy embereket vinni ki.fc*)
•) Carey : Társadalmi tudomány kézikönyve-
Előszó Halász Imrétől VIII. 1.
íme az okok, melyek a magyar ipart, főleg a magyarmüipart és kereskedelmet lelánczolva tartják, s kifejlődni, s külföldi piaezokon imponálni nem engedik, s nem fogják engedni addig soha, mig el nem pusztulnak végkép az okok sorából!
Ócsudjon fel a nemzet dermedt álmából; vetkőzze le a gyilkos indolentiát, átkos közönyt minden, de főkép a haza érdeke iránt; kövessen nyilt, de mindig a haza, nem pedig sajat egyénisége érdekében vallott politikát kiudenki; mert a politika kétélű kard, u.elylyel megsebezhetünk más nemzeteket, de saját testünkbe is márthatjuk, még pedig észrevétlenül, hanem kezeljük ügyesen; ne legyünk fényűzők, de fillé-rezó fösvények se; kerüljük a tékozlást, mert ebben is kitűnnek közöttünk nagyszámú neveletlen uracsok; mindenekelőtt pedig hassunk teljes erőnkből oda, hogy hazánkban a műipar meghonosítása eszméjének, minél több oly barátot szerezzünk, akik ugy az irodalom torén, mint a törvényhozásban hathatós szavukat fölemelni mindenkor készek leeudenek; iparosaink és kereskedniük pedig legyenek rajta, hogy ügyeiket minél többen képviseljék ott, ahol Magyarország sorsát kovácsolják, t. i. a magyar képviselőház ban.
Iparkodjunk mindezeknek érvényt szerezni, s akkor a magyar ipar és kereskedelem nem lesz puszta szó, hanem valóság, mely hogy az is legyen legtisztább szivból kívánjuk!
SZERÉNYI ENDRE.
=
Amodább meg gyöngyzáporba Csatáz a hősnők tábora! Ide jároak télbe, nyárba. Mosni a kristály forrásba ! —
— A forrásoknál réges rég Az isteneket tisztelték, Nera is csuda ily bó forrás, Valóságos iítenáldás ! —
— A „kerekeskut* forrása. Veszprém nagy részét táplálj* ! Szerencse is van vizében : Látszik többnek életében 1 —
— Mikor iskolába jártam , Ide csalt egy deák társam ! E kútból mindketten ittunk ;
8 éltünkben jó barcsot vivtonk !
Kopácsyt itt fürösztötték, E knt vízzel keresztelték ! Azért jutott primátságra, Földijei példájára . —
Mondják : ax is ide jára, Ki most jött kanonokságra ! Hisz az is Veszprém szülöttje Gyerekkorát itt tSltötte I
Mind a kik e kútra járnak, Neki szivből gratulálnak! A Föld i r e mind kiváncsi : Lesz e második Kopácsy ? ! -
— Krónikám én is bezárom ; Kisovitsnak azt kivánom, Jésus hitiskolájábsn,
Járjon Kopácsy nyomában !
Legyen áldás hazájára Éljen a lelkek javára ! Emelje e forrás dissét Sokáig igya jó riaét!
ÖB8L
A vihar.
Ballada
Cvölt a szél, rag a vihar, Recsegnek a tölgyágok. Tán most kelnek halál harezra, Az angyalok s dlmonok.
Fekete az ég bcltozat, Gyásrt mutat s természet, Visszavonul ember s állat, Közeleg a fergeteg.
Az erdei patak partján, lm itt halad eg^ lovag, Kinek ssomorn alakján Rajta 01 a bú-bánat.
Sötét srczát c*i>k ngy látod, Ha a villám erikázik Mi a fák lombjai alatt, Bűvös fénnyé1 világit.
Lova minden dörrenésre, Toporzékol a''atu, Hosszú fehér serónnyére, Az ég könnyét hullatja.
Siratnak még a felhők is ! így sóhajt fel a lov&g Megszakadt az ég boltja is Látva szivfájdalmimat
Csak te nem könyörülsz rajtam Észak hideg fajzatja Uyönyörködöl tán kinaimban Hiúságod mutatja ?
Ha ez igy van ; oh nagy egek! Küldjetek rám villámot Hogy a pxtak s nefelejtsek Közt lelhess ;m siioinat.
8 ha egykor élvezni jönnél E liget virányait
Szemelvények a népszerű természettan köréből.
I- A gőz.
Ki azon óriási haladást, melyet a nemzetek életé beu földrészünkön a gőzerőnek alkal inazáaa eszközölt ügyelőmmel kiférte, az a mi dón a gyárok magasba nyúló kéményeikből kitóduló füstgomolyt látja, vagy az előtte sebesen elrobogó mozdonynak éles füttyét és czikákoló zaját hallja, — bizonyos nemével a titokszerü érzetnek ezeket mint a jövő idők kérdőjeleit fogja tekinteni, ka nem ok nélkül, mert bármely termeló ország népei, például mi magyarok sem tagadhatjuk el a gőzerő alkai mazásának mély behatáaát a nemzetek éleiéb* és jövőjébe.
Amely uemzet nem siet a gőzerő atkái mazása által kizsákmányolni a szerencse fórrá sait s nem törődve saját sorsával tespedve.néti mint viszik el más nemzetek orra elől a nyereséget, az sajátkezüleg irta alá szegénységi bito nyitványát.
Valljuk be az igazat, még mi magyarok sem állhatunk némi önvád nélkül a müveit angol-, franczia és németnemzetek sorába.Nem látjuk-e naponként, miként viszik küllőidre nyer* termékeinket az ásvány , növény- és állatországból, mig azokat kikészítve drága pénzen vásároljuk vissza. Már pedig ezek ki és bevitele mind pénzbe került, nyerni is kellett mind a kereskedőnek, mind a gyártulajdonosnak, a gyári munkás is megvárta a maga diját, ki szinte a drágább élésü országban magasabb munkadijjórt dolgozott, s ezeket pedig a mi pénzünk bánta meg. Nem jobb lett volna e ha ezeket gyárosaink mind idehaza készítenék ki ? Igy a gyáros olcsobbért adhatná gyártmányát, a kereskedő nek, mert olcsóbb áron jutva a nyers termékhez, olcsóbb élelmi szerekoél a gyári munkások is alacsonyabb munkadíjért dolgozhatnának tehát a kereskedő is jutányossabb árér". adhatná kelméit. Igy mennyivel több pénz maratdna kezeink közt, meg most azt tapasztaljuk, hogy noha egész Európában az egy Orosz birodalmat kivéve, honunkban van legtöbb
Itt hallgatnád sírhelyemnél A cj ilogány panaszit.
Nézd meg akkor a patakban, Hol nyillik s nefelejts, Tűzzél abból szép hajadba'' És soha el ne felejts 1
Alig mondá e szavakat, Követi egy villámlás, Tán ég és föld egyben szakad, Oly mérvű s csattanás.
Hová csak néhány ölnyire Le is ütött a villám, Pokoli kép nyi!l előtte Ég a fa és folyondár.
A csapkodó lángok fölött, Egy szivárvány ive nyúlt, Mely minden veszélyek között, Monda szerént reményt nyújt.
A szivárvány ive alatt S a lángok világánál Elbűvölve állt a lovag, Mint diadal kapunál.
Merengő lelke távol szállt, Fény derült el homlokán, Lekürdve az éji homályt, A kibnvó napsugár.
E jelenet lovagunkat. Egy jobb hitre téritté, Félre téve a bánatot,
Ismételve igy kezdé :
Lehetséges volna az hát, Hogy szerelmét bírhatnám ? Hogy magamat e nagy világ, Boldogjának mondhatnám ?
Mint növésnek nyúlt folyondár. Égfelé fo.''y tö vérül,
ir&ny — és ezüstbánya, még is nálunk van az arany és ezüstpénz legkisebb forgalomba.
Sajnosan kell tapasztalni, hogy a magyar köznép közül igen ritkán találkozik, ki rá adná magát a kézművességre vagy a gyári munkára. Még a magyar honi gyárakban is többnyire idegen nemzetbeli munkásokat találunk alkalmazva. H* okát kérdeznők a gyárosoktól, bizonyosan ezt nyernénk feleletül: mivel a magyarok közül nem igen találkoznak alkalmas ügyet* gyári munkások. Ha nem egészen igaz is állításuk, de sok igaz van benne; mert a magyar köznép idegenkedik a gyári munkától, sót a gépekre is bizonyos előítélettel tekint. Hiában keleti pezsgő vérünk meg nem tud barátkozni az egyhangú gyári munkával, sokkal hajlandóbb az a több elvet adó raez<ii munkához.
Hogy segíthetnénk ezen napról napra erezhetőbb hiányon? Nézetem szerint ugy, ha a gépek és gőzerűnek ismeretét a természettan körébe vonva népiskoláinkba is bevíszszük, s gépek iránt figyelmet és érdeket keltünk tanonczainkbau, ha népies fololvaaásokat tartunk téli estéken a felnőtteknek is a természettanból és a gépek ismertetéséből. Sokat tehetnének még e részben az urodul-mak is, ha a gazdatiszt közbejöttével a gépész is cséplő és aratógépek egyes részeit népszerűen a segédkező munkások előtt megmagyarázná. Tudva levő dolog, hogy a műnek a nyitját és módját az einber ismeri, attól nem idegenkedik, sőt érdeklődik iránta. Ez a czélja jelen értekezletemnek is, hogy a .Zalai Közlöny" falusi olvasóiban némi érdeket és figyelmet keltsek e nagyjelentőségű gyáripar és gőzerőnek alkalmazása iránt.
Ha egy edényben vizet teszünk forrni a tűzhöz, tapasztaljuk, hogy a víz a mint lassankint melegszik, — a vizbe meritett hőmérő higanya is fokúnként emelkedik follebbes föílebb, de a miut el<-rte azt a hőfokot, midőn a vízből felswülo gázbuborékok a vizet forgó mozgásba hozzák, azaz a viz forrni kezd, a mi ugy 100 celsiusi fok körül szokott történni, — azt fogjuk észrevenni, hogy a hőmérő higanya megszűnt föllebb emelkedni, s hogy magasabb hőfokot a viz, bármeddig forraljuk is — nem fog mutatni. Ezen pontját a hőmérő állásának: azon hely forrpontjának nevezzük. (Igen magas hegyeken, hol a lég ritkább, kevesebb fokú hőnél is fel fog a viz forrni.)
Ha viz forraiást addig folytatjuk, mig csak viz leend az edényben, mind addig a hőmérő ugyanazon hőfokot fogja mutatni, de ha kiszabaduló gőz felett tartjuk is a hőmérőt, akkor i* azt a hő fokot mutatja. Hova lett tehát azon meleg, a mit a tüz a vízzel kö/ölt, ha sem a víznek s^m a gőznek hőt..ka n<-m emelkedett ? kerdezhemők ? Nem vwszett el avon hó hatás nélkül, mert az a viznek iöz aliapuiba hozatalára fordíttatott. Es azon hö j-;lcti vau a 100 fokot 111titMi<i s^ő/.bfn.
Ha erről meg*karnauk g\ő/ni magunkat
Mive mepleivf n ''áját ölelve íontiya körül.
így fonnám őt karjaimmal Erte érző uivemre, Mely minden dobbanásával. Kdeneket teremve. «
F szavakat alig mondván, Ujr* elkomolyodott. Mert egy véu tölgy s/ároz ág.\n. Két nagy bag..ly huhogott.
Dajkájától hallo:ta már, Hogy ez nem jelenthet j.»t Minden baglyot elátkozván, Lehangolva igy szólott:
Félre tőlem téli bábok, Kecsegtető remények, Félre ti őrült ábrándok, Engem ne kísértsetek.
Félre szép reményű rajzok, Czelmetek csaljáték, Miben ma reményt nyújtatok, Az holnap hab buborék.
N''.-m lehetek én e földön Boldoggá már soha nem, Mert nékem a göröngyökön Csak dudva, s tövis terem.
Oh egek ! szakasszátok ki Kebelemből szivemet, Vagy belőle bamTadjon ki A hit, retaény, szeretet!
A liget:iek bncsut mondva Tovább haladt a lovag. Hú előtte, bú utánua Mig szive meg ne® szakad .
BALATONI.
Jutalmazott szolgálat. *)
— SeuuuU. — Hammer után —
A kertnek legszélsőbb zugában tán, állott a bárom pálma és platán ;
egy szeszfőző kazánba öntsünk egy akó
4 celsius fokú vizet, a hütökádba (csévés) pedig 6 szor annyi ugyan ily hő fokú vizet, tehát 6-akót, alkalmazzuk a kazánra a púpot úgymint a szeszfőzésnól tenni szoktuk, és forraljuk ezután a kazánban levő vizet mig c*ak a hűtő kádba levő viznek hőfoka 54 fokig nem emelkedett. Mire a hűtő kádban levő 6 akó viz, mit több izben felkavartunk, hogv egyenletesen melegüljön fel — elérte az 54 fokú melegséget, arra már a felfogott s lepárologtatott viz is ''/» akót tesz, ugyan ennyi fog hiányozni a kazányban levő vízből is. Ha a fél akó viz gőtének hője a 6 akó vizét 50 celsius fokkal magasabb hőre emelte, bizonyos, hogy a meg hátralévő */» akó vizből származó gőznek hője is a 6 akó vizot 50 fokkal emelné fellebb, ha tudni illik végbe tudnók vinni, hogy a fejlődő gőzből 8<inmi sem szabaduljon el.
A viznek ily forralása által kivált gőznek vau oly roppant hatása és ereje, mit a gőzgépeknél eléggé tapaszulhatunk. De az igy forralás által kivált gőzt ne tévesz-Bzük Össze azon gáz-nemekkel, melyek a vízből vegyi felbontás utján származtak. Ugyanis a vilanyerőnek bontó hatása által a vizet fellehet elemeire, t. i. 8 sulyrész élenyre és 1 sulyrész könenyre bontani. De ezen gáz nemekről majd más alkalommal fogunk értekezni. Tegyük mostani vizsgálódásunk tárgyáva csak a gőzt.
A gőznél tehát nincs még a viz elemeire bontva, csak alakját változtatta át, t i a folyékony állapotból a terjedékeny állapotba tért, mely azonnal mihelyt 100 fokon alól hül ismét az előbbi folyékony állapotába tér vissza, mint azt föntebbi a kazánnali kísérletnél volt alkalmunk tapasztalni.
A gőz a légkörrel egyenlő feszültségi állapotában 1700-szorta nagyobb tért foglal el, mint akkor, ha ez vizzé sürittetik. Midőn a viz fedetlen edényben forraltatik a kifejlődő gőz egyenlő feszültséggel bir a íoldköri levegővel; de egészen máskép áll a dolog, ha a viz oiy edényben forraltatik, melyben a gőzt a küllégtöl elzárni lehet, üy edényben a vizből kivált gőz terjedekeny természeténél togva, oly feszültséget nyer, hogy az útjában álló fedőt, ha még oly nehéz is, felemeli és a szabadra kitör, ha a fedő nem engedné még az is szét robbantja, s ezen jelenet azért állt elő, mert a fedő alatt Össze szorult gőznek már sokkal nagyobb feszültsége volt, mint a küllégnek.
A jobb s világosabb megmagyarázásunk kedvéért kell, hogy a levegőről is szóljak annyit mennyit ertekezletem világossá és érthetővé tétele megkíván.
A földszinén körülöttünk levő légnek súlya bár caekeJy 770 szerte könnyebb a viznél. mellnek köülábának súlya 56 4 font tehát a levegő súlya köbUbankint 41 gramm vagv 2-34 bec*i lat, még is a felettünk levő legnek nyomasa mindeu Q hüvelknyi területre 12-76 font, mit csak ugy érthetünk meg, ha elgoudoljuk, mikép a felettünk levő

Gyep ágy alatt a zöldben elterült És a gyep agyon a *zép Zallah tilt A». üdv, a mely a hét menyben Ukik, A csók, a melye; adnak szép hurik • E hölgyhez olyan, mintha szép granát Helyett nyujtnád : vad iserje bimbaját. A barna pillák s dús semöldj«i Ea gyémánt fényű göndör fürtjei • Rózsa ligetnek néruéd ajakát, Ha ő bailatná bűbájos szarát. Mi e leányhoz az ég édene ? . . Ilyen virág nincs Alah kertjébe '' A kéj , az ábránd, boldogság ''anyája, Az örök élet megszentelt virá»ya
A szép Zallah vágvtelve nézdelé: Kicsiny galambok, mint búgtak felé 8 a szép jazminn&k illattáljain, Mint leng a lepke tarka szárnyain — Arany mezőkön, mint a játszi nap, Csalékony képet változva mutat, 8 mint árva róasa. rút gyomok között, Miként örül a nap. ha kisütött, Ugy a szép Zallah árnyas fák alatt Meg nem lesetve senkitől malat, De im az árnyban, titkolva magát Zullah egy ifjat közelegni lát Rohanna már, hogy szemtől ment legyen, De a varázs megtartja őt helyen. Arczát kezébe eltakart* Zallah 8 a szép rózsára kis levélke hulla.
Nadir kopjája nem szebb, mint Scherid, (Az ifjú neve a ki közeüt.) Nem tudna művész szebbet festeni, Alakja oly szép, olyan isteni. Miként az ijj feszitett borja zeng, Miként a langyos éjszak szele leng, Mint a vadászok kürtszava riad, Az ifjú mond, úgy esdő szavakat. — Seberid, az ifjú szármasása nagy, Móbed volt atyja, bölcs mágus avagy. Hozzá hasonló nem vala sehol Irán kezdődik s végződik a hol
számtalan légréteg mindenik a maga súlyával az alatta valóra nehezedik, valamint a , felette álló légrétegeknek súlyát is átadja az alatta levőnek, hasonlóul a sokrétegűén egy másfölé rakott telezsákok között *z szenved legnagyobb nyomást, meiyik legalul van és legkevesebbet, melyik legfelül van, csak az a különbség e hasonlításban, hogy a lég az : ő terjedékeny és rugalmas tulajdonságánál fogva a mily erővel a felsőbo légrétegek nyomása által kisebb helyre 82ori:atott ő | azon erővel igyekszik azt vissza nyomni, így a legalsó légréteg ldgtömöttebb is leend. S ezen tömöttség és rugacyosaágánál fogva nem csak lefelé okoz nyomást mint a szilárd testek; hsnem felfelé is. Egy lopot (h^l.ér) hosszabb végével vizbe vagy más cscpfolyós anyagba viszünk, ha a lopóból a levegőt kiszívtuk, a viz vagy bor azonnal b«le nyomul a hébér légüres térébe, mit a lefelé ható légnyomás eszközölt, de most a lopónak felső nyílását a külső légtől ujjunk reá nyomása által elzárjuk és ugy huzzuk ki a hordóból vagy más edényből, azt fogjuk tapasztalni, hogy a viz vagy más folyékony tárgy akkor sem ömlik ki a lopóból, midőn annak vége már a szabadba van. Mi az oka ennek ? nem mas, mint hogy a levegő felfelé is gyakorol nyomást. De a mint a felső nyílást kinyitom, azonnal a viz vagy bor ki fog ömleni alulról, mert a felőröli llgnyomás a felfelé hatót megsemmisítette, s igy a lopóban lévő folyadék a föld vonzó erejénél fogva kiömlött. Képzeljünk egy □ lábnyi átmet-szetú légoszlopot oiy magasra, meddig csak levegő találtatik (a határt meddig tart a földköri levegő, általiban 10 mértföld magasságra teszik ;) ezen légoszlopnak nyomása vagy súlya közép légnyomásnál: a tengerszine fölött egyenlő ugyan akkora átmetszetü, de csak 28,8. hüvelk magas higany • vagy 32 láb magas viz oszloppal, a mi körülbelül 18 mázsa 25 fontot tesz. Egy felnőtt ember ugy 280 mázas légnyomási szenved minden oldalról Ö88zessen. Hogy e nagy légnyomás által össze nem roskadunk, csak annak köszönhetjük, hogy a bennünk levő levegő ugyan ily erővel hat kifelé, és a belölről kifelé történő légnyomás a külsőt megsemmisíti.
^Vége köv.)
PATAKI GÉZA, tanító.
A soproiii kereskedelmi és iparkamara feljelentése az 1873-ik évre.
H i t e 1 ü g y .
Az 1873. évi válság terjedelmében nngyobb és egészben véve, mélyebb hatású ( volt, mind a korábbi vrilságok bármelyike. I Eredetére nézve tisztán tőzsdeválság, egymás után a kereskedelem és termelés minden körére kiterjedett Ennek következtében a hitelügy 1873 ban igen szomorú, de reményl-hetőleg tanúságos tapasztalaton ment keresztül.
•) Szaadi, világhírű perssa költő. — Ham mer jénai tanár, ki Dsámi és Tirdaii költeménveiből is többet lefordított e költőt választá ujabb tanulmányai tárgyául. — Fordításunkat az 8 átdolgozása szerint eszközöltük. K. B.
A harrztéren. ha vágtatva rohan : Kar.íján a hősök zord halála v»n, Szivét eltölté a szép lányka képe Amint elébe mosolyogva lépne.
Mint a taláayos Móbed beszéde, Melyei Sháht kérdi próbára téve, Az ifjú, agy beszéle érthetőn S szemét a lányra szegzi égetőn.
— ,0b! báj leánya, a fény gyermeke, A milyen nincs több Alah kertibe ;
A mosebus illat száll ki ajkidon 8 a tej fehére halvány arcaidon ! Oh ! vak bűnös én '' Oh ! szentségtörő A ki ez arezra néztem vakmerő !* — Még igy beszéle meghatva Scherid Szép Zallah nyitja szóra ajakit; Nem saól, csak karjait tárja felé 8 Scherid az ég jutalmát éldelé. Szép Zullah elmerül a boldogságban ; Égbe siet Scberid-nek bő karában.
Zullahnak fátyla nincs már arexain ; Szerelmi caók égbibor ajkain És olvadozva, mint a fénysugár Hő keble ujabb élvezetre vár. — A két szerelmes önfeledten ott Perez, perezre kelve nyugton mulatott ; Veszélyt nem sejtve, nem remegve még Az ifjú párnak szive lángban ég. Ha sejtenék, hogy gyáva szolga szó, Mig ők enyelgnek volt az áruló ! Sherid, miként Akumkheil vize, A szép Tharimnak befolyt kertibe; A szép leánykát ágy ölelte át Fenekig hajtva a kéj poharát. Nem is lehetne senki boldogabb tán, Nem a valóban, nem legszebbik álmán.
A hatalmas sháh a lányka atyja, Zullah-t sokáig hiába várja, Végre le küldi Malcbu Kbánt legott A ki sebesen a kertbe futott. 8zeme meredve függött a csudán Zullah-t ott látta 8«herid oldalán; Malcbu most sebten vissza indula 8 a sháh lábaihoz 6 leborula. —
— Hatalmas sháh I mindenható uram Bizony javadra nem vált most utam 1 Egy ifjú tartja leányodat karán
Ém csókja ott ég Zallah ajakán l Malcbu a mig besséle zordonan 8 haragtól égre a ab áh eüohan.
Azon visszaélés, melyet alakossá* nem nagyon számos kivétellel a közhitelen elkövetett; a reális értékek alkotása iránt némely oldalról szándékosan élesztett tévfogalmak; ugy a csalékony fény után itélő nagy közönségnek hiszékeny sége — keserű megtorlást idézett elő és azon felizgatott kóros vágy, mely fáradtság nélkül és gyorsan kincseket kívánt összehalmozni, melyek után a fáradalmas, erkölcsileg szigorú munka hasztalanul törekszik, nagy csalódást szenvedett.
Számos bankintézet, mint több évi szédületes üzérkedésnek gyümö''cse, semmi ségbe sülyedett, ezerek vagyoni állapotát Összezilálva, sőt sok családnak egy el len é* utolsó megtakarított fillérét egészen elnyelve.
Ezen csapás legkeményebben a soproni piaezot sujtoua. A két legnagyobb és feltétlen bizalomnak örvendő bankintézet kényszerülve volt, még május havában a c*öd«''»t bejelenteni, egy harmadikat ugyanazon sors s<-ptember havában érte, másik kettő pedig kénytelen volt liquidalni. A csak megközelítőleg számított tőke veszt ősség 4*/2 millióra rug. Az év végével fenáll itt 3 hitelintézet, és pedig: egy-épitő- és földhitelbank, egy takarékpénztár és egy kölcsönös takarék- cs kölcsön egylet. "Noha a kitört ár ezen intézeteket sem ki mélte meg teljesen, ugv mindazonáltal további fennállásuk bizton reményelhető.
Hogy ezen piaezunkoni rettenete pusztítások csak uéháuy csekélyszerü czégm.-k bukását vonták maguk után, ellenben h régi czégek érintetlenül maradtak, az üzleti életnek oly egészséges alaponi nyugvásáról tesz tanúságot, mely a pixeznak legnagyobb becsületére válik és kereskedőink testületére büszkén enged tekintenünk.
Győr, Kanizsa, Szombathely, Veszprém és Pécs sem maradott megkimelve, és ha u tőkevesztesség e piaezokon megközelítőleg sem oly jelentékeny mint Sopronban, ug) mindazouahal a forgalmon ejtett sérvek ott sajgóbbak lesznek mint itt.
E czikknel nem mellőzhetjük, kulönleg a takarékpénztárak iránt némely megjegyzéseket tenni.
A takarékpénztárak a jelzálogos hitelben sokkal tovább mennek, mint a mennyi okszerű népgazdászattal és bankpolitikával összeegyeztethető.
A jelzálogos hitel hosszabb fizetési időt és bizonyos állandóságot igényel, hogy jótékonyan hasson. Azonban a takarékpénztárak természetszerűen idegen pénzzel, azaz : a betevők pénzével működnek, melyek többé vagy kevésbé gyorsan visszakövetel hetők. Sok takarék-pénztár tehát (meggondolással mondjuk: „sok takarékpénztar,* mert tudjuk, hogy e tekintetben kivétel is van) a jelzálogos kötvény mellett még váltót is követel, mely minden 3 — 6 hónapon megújítandó, * mi az adóst természetszerűleg folytonos félelemben tartja és a magas kamatterhet a többszöri járulékokkai növelt.
Nem akarjuk mondani, hogy a takarékpénztárak a jelzálogos ügylettel ne foglalkoz-
Malcha kisérte távolról tekintve. Királyi dijat s tisztséget remélve.
De a remény csalékony gyakran ám És ert tapasztalá jó Malcbu Khán. Megkérlelé a shábnak zord szivét. Min, boldogan ott látta gyermekét S boszu helyett, keblére vonla St 8 Scheridet szinte a hű szeretőt. Malcbu remegve látta ezeket, Mint a babérlomb jobban reszketett, Majd térdre hullva esd bocsánatot, Mit Zullah néki készszivrel adott De sháh igy szólt : Halj meg áruló Tőled ne menjen, hogy tovább a szó ! 8 az áruló jntalmat elvevé : A sháh kardjával fejét elaté. Az ál b fis éget igy jntalmazá meg, Éltét vévén el mint a bfitleunek.
KÖVÁRY BÉLA
Dalok.
VI.
Mehetnék s nem megyek hozzád ; Hadd éljem a remény harczát. Úgyis azt mondod : nem szeretsz, Enyém e földön nem lehetsz 1
Amíg velem a reménység, Nem sujt a halálos kétség. Oh lányka engedd meg tehát: Hogy dalban is e sziv imád.
Mert aztán mi sem vigasztal, Sem barátság, »em vig asztal: Ha ajkad Lázas pirja Azt jelai, hogy azfid más birja.
Nemi nem olvasom est soha, — A vi lág nem ily mostoha! Hogy szivemet összetépje, Mielőtt a menybe lépne.
Te vagy az én menyországom t A másik csak rideg álom. TSled egy csók, egy ölelés . . . 8 nincs semmi bó, nincs szenvedés.
zanak. hanem egyszerűen inteni kívánjuk őket, bogy abba nagyon mélyen bele ne bocsájt-kozzanak, mivel ez nekik könnyen zavart, hitelezőiknek pedig nagy kárt okozhat.
Ezen veszélyt máx több okszerűen kezelt takarékpénztár be is látván, az adott kölcsönök visszafizetésére nézve a tiz évi törlesztés rendszerét léptette életbe, mely mindig több-több utánzásra talál.
A földbirtokost felsegélni, főleg jó alapú jelzálogbankok hivatvák, melyekben az ország jjulán még nagy szükséget szenved.
Jelentésünknek végén nem mulaszthatjuk el, általán a v á s á r i ü g y és különleg a vásárengedélyezés tekintetében némely észrevételeket tenni.
A vásárok régi időből átszármazott intézményt képeznek, midőn az áruk kicserélése, megrendelése és forgalma még nem volt oly cvors, könnyű s olcsó, mint jelenben.
Egy evtizeduéi több, hogy a viszonyok e részben lényegesen megváltoztak éa a közlekedési eszközök folytonos szaporitása s javítása jolvtáu még inkább változni fognak.
A vásárok tehát általán véve jelen tőségükből vesztettek, habár megengedni kell, hogy ez edd''g kevésbé történt a mezőgazdászat, mintsem a kézmű- és iparczikkek forgalma tekintetébe. 1-Je a vasárok a mtfzógazdaszati forgalomra uézvr- is csak oly helyeken bírhatnak jelentőséggel, melyek földrajzi fekvésük, közlekedési viszonyaik,''vidékük és egyéb tulajdonságuk folytan a kereskedelem es iparos tevékenység ^vulpontjául minősitvék.
Azonbau tény, hogy az orezágbau rég elmuit időből számos vásári szabadalom létezik, í csupán ezen kamarai kerületben volt 1867 ig y:3U országos és 119 hetivásár) és hogy számos helyen országosvásár tartatik, melyek env egyáltalán uem minősitvék ; ehhez járul még számtalan községnek szabadalma bucsuvasárok tartásira, melyek száma a kamaravásári jegyzéke szerint 340. ^
Az országos vásároknak ez«n aránytalan nagy száma mellett sok munkanap elvész; a falusi nép, mely ily alkalommal magát az ivásra adja, szellemileg és anyagilag gyengittetik és erkölcsisége aláásatik.
Különösen pedig nagy kárt szenved ily viszonyok alatt az ipar, miután a vásározó gvakran kiadásait sem képes bevételéből viselni, mi ót árujának elharácsoiására készteti, mely anyagi veszteség mellett még időt is mulaszt.
Ezen jelenségek népgazdászati szempontból felette szomorúak, miután a nemzeti vagyonnak gyengülését vonják magok után, mert a fóldmiveléstől elvonatik a munkaerő, minek következménye a csekélyebb termés, kereskedelem es ipar pedig anyagilag káro-sittatik, mivel a vásári forgaiombol haszon belvett csak vesztesége van.
Az 1863. évi február 25-én 9389 sz. alatt kelt canczellári rendelet, mely a szabadalmat az eogedélylyel helyettesíti, sok egészen csekély községet felizgatott, nagyravágyását minél több vásárra szolló engedélynek kinverése állal kielégíteni és sajnos módon csakhamar pártfogói befolyások is vergődtek érvényre, melyek folytán egészen jelentéktelen községeknek sikerült, az annyira óhajtott engedélyt megnyerni.
Ezen állitásunk beigazolásául csupán felemlítenünk kell, ltogy 1867 óta bezárólag 1873-ig 147 község 419 "országos és 40 hetivásár megtarthatásáért folyamodott és hogy a magas ministerium 60 községnek 118 országos és 38 hetivásárt engedélyezett.
A kamara mindössze 42 országos és 28 hetivásárt javaltengedélvezendőnek : ez utóbbiakat főleg azért, mert ezen vásároKnak azon kettős czéJja van, hogy a termelést s baromkereskedést élénkítsék és egyes köz--égek élelmezését könnyítsék.
Jelenben tehát a kamarai kerületben 1048 országos és 157 hetivásár tartatik.
Hogy például, minő k?>7ségek nyertek vásári engedélyt, mutatja az, hogy a kamarának javaslata ellenében vasmegyei Rakicsán községnek alig 300 lakóssai, — somogymegyei Báté községnek alig 600 lakossal, zalamegyei Sz.-Györgyvölgye községnek 800 lakóssai, Bánok-Szt.-György" községnek 700 lakóssai és Szepetk községnek "600 lakossal — ilyen engedély 4, illetőleg 2 vásárra adatott.
Továbbá vasmegyei Óri-Sz.-Péter községnek még k é t országos vásár tartása engedé-h ''íztetett, ámbár ugyanott már régi időtől fogva ii ég y vásár máris tartatik ; sőt a zalamegyei jelentéktelen Lenti községnek meglevő négy \ .isárjaihoz még három adatott, ugy hogy itt most hót országos vásár esik.
Ez csak néhány példa, de elég azon terv-nélküliséget jelezni, mely az országos vásárok engedélyezése körül fennforog.
Minő jelentéktelen helyeken tartatnak vásárok, azt igazolja azon körülmény, hogy vasmegyei Miske községben 457 lakossal 8, Rum községben 610 lakóssai 6, — zalamegyei Zala-Lövő községben 614 lakóssai 5, — vasmegyei Vórösvár községben 821 lakóssai 5, Borostyán községben 995 lakóssai 5, Répcze-
Sz.-György községben 351 lakóssai 5 és Felső-Lendván 531 lakóssai 5 vásár tartatik.
Evenként négy négy országos vásár tartatik : zalamegyei Becsehelyen 810 lakóssai, Bánok Sz.-Györgyon 791 lakossal, Sz.-György-völgyén 846 lakóssai, — sopronmegyei Sajtos-káJon 361 lakóssai. Beön 826 lakóssai, Undon 879 lakóssai, — somogymegyei Mozsgón 844 lakóssai, Zalán 664 lakóssai, Büsün 965 lakós sal, Sárdon 924 iak.''.ssal, Gálosfán 822 lakós sal, Hetesen 951 lakossal, Kaposmérőn 803 lakossal, Bátén 571 lakossal, — vasmegyei Gyi-mótfalván 658 lakóssai, Széplakon 545 lakóssai, Pápóczon 900 lakossal, Surányban 314 lakóssai Szécsenyben 641 lakossal, Monyorókeréken 458 lakóssai, Iván-Egerszegen 412 lakóssai, Oláhban 325 lakóssai. Barátfalván 666 lakóssai, Rakicsánban 276 lakóssai, — baranyamegyei Górcsönyben 796 lakóssai, Szabad Sz.-királyon 947 lakóssai, Gödrén 906 lakóssai, Harkányban 521 lakossal.
Más jelentéktelen helyeket, hol 1 — 3 vasár tartatik, felemlíteni sem akarunk.
De még népesebb községekben is, melyek minden közlekedéstől félre esnetc, hol sem kereskedelem, sem ipar nincs, melyek tehát a kereskedelmi, illetőleg a vásári forgalom tekin-tetebeu minden jelentóséget nélkülöznek, a vidékbeliek vesztére számos vásár esik.
A kamara a vasári ügyuek veszélyes voltát régóta felismerte és anuak rendezését, illetőleg a jelentéktelenekké valt vásári szaba dalmak megsemmitését sürgölte.
Nem ismeri félre a kamara e rendezéssel kapcsolatos nehézségeket, miután szerzett jogok megszüntetése forog szóban; de a kényszerű szükséget szem előtt tartva, ismételten nrr:i visszatérnie és a vásári ügynek rendelését sur gösen javasolnia kell.
Uj vásári engedélyek pedig egyáltalán adandók nem lennenek, hacsak súlyos közgaz-dászati okok kivételt nem igényelnek.
Alább még egy átnézetet nyujtunk az iránt, miként csoportosulnak a vásáros helyek és az országos vásárok száma az egyes megyek főhelyei körül, ezektől 3 mértföldnyi körben.
Jelesül van : Sopron körül 24 községben 74 vásár Szombathely 22 ; 111 „
N.-Kanizsa , ''4 „ 58 „
Kaposvár ,15 , 60 F
Pécs „ 9 „ 28 „
Szegszárd ,7 , 26 „
Veszprém „ 11 P 39 „
Magyar-óvár .10 „ 42 „
Győr „ 5 „ 16 „
Hogy pétiig általáu a kamarai kerület egyes megyéiben levő országos, heti és bucsuvásarok számának világos képletét nyujtsuk, egyszersmind közöljük a vásári jegyzéknek kivonatát, mely szerint tartatik : országos heti bucsu községben
v a s a r
Sopron megyében 120 8 — 37
Vas 2''Ó6 22 85 101
Zala 176 20 102 110
Somogy „ 187 27 77 107
Baranya „ 99 25 47 63
Tolna'' „ 87 19 8 30
Veszprém „ 69 27 2 22
Győr 12 3 12 6
Mozsony „ 60 6 7 19
összesen 1048 157 340 495
Helyi hírek.
— ö Felsége Kovák Károly főesperest és nedeliczi lelkészt a zágrábi székekeskáptalan-hoc tiszteletbeli kananokká nevezte ki.
— A marhavés% N.-Kanizsa szomszédságában fekvő B a j c s a községbe Horvátországból átcsempéssett marhával behurcoltatván,
A bucsuvásárokat illetve, melyek legnagyobb részt iparos vásároknak tekintendők, meg kell jegyeznünk, hogy a kamara vásári jegyzéke e részben hiányos és hogy azok száma hihetőleg jóval nagyobb.
Bátorkodtunk itt ez ügyet tüzetesebben tárgyalni ée igyekvők voltunk a nagyméltóságú ministeriumnak oly képet nyújtani, mely minden fejtegetés nélkül a vásári ügy rendezésének szükségét önmagában feltünteti, ehhez azon kérelmet kapcsolván .* miszerint ez ügyet kellő méltánylásban részeltetni kegyeskedjék.
Ellenvethető volna, hogy szükségtelen országos vásárok, látogatás hiánya miatt, önmaguktól megszűnni fognak és lehet, hogy ily ellenvetés igazoltnak látszhatnék.
De ki az országot és népét ismeri, a ki tudja, hogy ez a nevelésnek mily alantas fokán áll és hogy a kocsmározást az erős munkánál jobban kedveli: az bizonnyal helyesnek ismerendi azon állításunkat, miszerint az országos vásárok a vidékbeliek által mindig látogattatni fognak, ha nem is más czélból, mint arra, hogy pénzüket s idejüket a kocsmában pazarolják és hogy ennél fogva az országos vásárok, ezen önalkotott ünnepnapok kevesbiiése erkölcsi szükségnek mutatkozik.
két udvarban kiütött, miután minden csak fo ganstositható óvintézkedések s a legszigorúbb zárlatok elrendeltettek i végre hajtattak, s
miután máig ujabb megbetegülési eset nem
észleltetett, igen remélyhető, hogy a két udvarban elfőj tat ván s meggátoltatván többé terjedni nem fog. N. Kanizsán septb. hó 6 án. M N.
— Kovács Qdbor ujon szervezett s föle- a veszprémi zenekarból álló zene társulatával uj darabját ,.40-ik honvédlovas zászlóalj indulót" szombaton szept. 12-én a „Korona'' ebédlőjében adja elő, mely Pallavicini Hypolit őrgróf, József fő berezeg ő fensége szárnysegédének van ajánlva.
—Simpliciuse vidéken jól ismertjeles népzenész külföldről visszaérkezvén a nagykanizsai Kovács Gábor s Boros János féli zenetársulat vezetését átvette.
— Sajtóhiba. Neuszidler János t. munkatársunkn <k lapunk előbbi Bzámában közölt czikkénél elmaradt a hely és a közlemény keltje: Pötréte, szept. 3. 1874 és Grabne helyett Grabner értendő.
— Tüz. Nagy-Bécsén 8 ház s több gazdasági épület égett el. Gelsén pedig Svastics Károly földbirtokos urnák gazdasági épületei s több takarmanykészlet esett a tüz martalékává, mint gyanítják szántszándékon gyújtás következtében.
— Jx alső-Lendvai tűzoltó egylet 28 tagja Hajós Mihály ur főparancsnok vezénv-lete alatt lolyó hó 5-ikén Marburgba utaztak, tűzoltói ünnepélyre; — jó sikert és szerencsés vissza jövetelt kívánunk. Alsó Lendvaiak.
— Érdekes megtekintésre az alsó-lendvai polgári iskola muzeuma, a mely Csókás György iskolu igazgató ur és iványi tanár ur által, sok szép érdekes gyűjtemény nyel díszítve van ; — megemlítést érdemel az ottani fizicai tárgyak közöl, a légszivatyu és villanv gép ; — egy kis cKecsemó csontváza, s töbWféle állatka, melyek a nevezett tanár urak által izlés teljesen elrendezve vannak. —
— Hginen. Tafferner Béla, a sümeghi reálianoda közszeretetben levő rajztanára, f. hó 29 én vezetendi oltárhoz Schrotta János urnák erény és kellemdus leányát Mariska kisasszonyt. Az ég áldása legyen az uj frigyen !
— JProgramm. A lengyeltóti gazdasági kör altal Somogyváron 1874 évi sept. hó 25, 26 és 27 én rendezendő termény kialli''ás tárgyában. I. A kiállításban részt vehet So mogymegyének minden a gazdaságul foglal kozo lakosa. 2. A kiállítandó tárgyak a kiállítást rendező bizottsági tag urnái Deszáihv Jó-zsefuél Somogyváron bezárólag foiyó hó 15 ig l>< jelentendők s e hó 22-ig bezárólag Somogy -várra elküldendők, — kivéve a szőllő és hasonló kényes tárgyak kiállítás megelőző napon is elfogadhatók. 3. A kiállítandó tárgyak 4 csoportra oszlanak: I. gazdasági termények : gabna, takarmány, olaj. gyök és iparnövények magvakban kalászokban vagy hüvelyekben. II. Erdészet: tamagvak, gubacs, faátmetszetek es csemeték. III. Szőlőszet és borászat: mindennemű es fajú szőllő nyersen vagy feldolgozva és borok. IV. Kertészet és gyümölcsészet zöld-ség, gyümölcsfák, gyümölcs nyersen vagy feldolgozva, kertészeti magvak és disznóvények. 4. A tárgyak természetűknek megfelelő tartályban (zacskó vagy üvegben) jól becsomagolva küldendők és pedig: gabnanemüekből 5 icze suly mértékűek bői 5 font, darabszámuakból 5 darab kertivetemény és zöldeégmagvakbol 1 lat, borokból, 2 palaczk. 5. A beküldött tárgyakhoz függesztendő jegyzékeken kiírandó: a) a tárgyaknak tudományos — vagy az ílietó vidéken divatozó neve. b) a termelő neve a termelés ive és helye. Az ekként felnem szerelt küldemények bírálat alá nem bocsájtatnak. 6) Serkentésül és jutalmazásul az e végett niegvá lasztott bíráló bizottság ítélete alapján a következő dijak fognak kiosztatni: I. Csoportra 15 arany, ebből 1 első díj 5 arany ; 2 másod 3 — 3 arany; és 4 harmad J — 1 arany ; II. Csoportra 5 arany ebből 1 első 3 arany és 2 másod 1 — 1 arany. III. Csoportra 17 arany ebből aszőlőre
1 első 3 arany; 2 másod 2—2 arany és 3 bar mad 1—1 arany; a borra 1 első 3 arany; 1 másod 2 arany és 1 harmad 1 arany. IV. Csoportra 32 arany, ebből A.) a termény kertészetre 1 első 4 arany; 2 másod 3 — 3 arany :
2 harmad 2 — 2 arany ; 2 negyed, 1—1 arany ; B.) a diszkertészetre 1 első 3 arany ; 1 másod
1 arany. C.) a fakertészetre 1 első 2 arany;
2 másod. 1 — 1 ar*ny; D.) a gyümölcskerté-szetre 1 első 3 arany; 2 másod 2—2 arauy ésl harmad. 1 arany 7. A kiáilitás sept. 27 én záratik be és e napon osztatnak ki az oda ítélt dijak. 8. A kiállított tárgyak a kiáilitás bezár-tával kiállítók szabályrendelkozésére bocsájtatnak: azonban két nap alatt elaem vitt tárgyak a somogyvári szegények javára fognak fordíttatni.
— Marburgból írják nekünk: A Stájer havasok előhegyein vagyok- A véletlen ép Marburgba érkeztemkor a stájerországi tűzöl lók szövetsége tartja évi összejövetelét. — A város ünnepiesen fel van lobogózva — diadal oszlopok a bejárásnál felállitva — az egyes tűzoltók zenekarai várják érkező társaikat, más nap reggeli 10 órakor tartották együttes bevo
~ __
nulásakat,— a városház előtt ax elnök és parancsnok a felállított álványokon várják. Az üdvözlő beszédet a polgármester tartotta ,erre következett a marburgi elnök és parancsnok
üdvözlete, H-il! Ez itt a szokásos éljen, mire a csapatok fel s elvonultak — a tűzoltók száma 1000 •re tehető. Délbe megnyitották a szertár kiállítást; mely kitűnőnek mondható — gépek szeranyagok bőségben és változókoságban volt kiállítva. — Időmet felhasználva a felső reál iskolát meglátogattam. — Külsőleg igen szép román stylben épített iskola —nagyszerű termei, természetűn és rajzi, ugy vegytani készletekkel felszerelt csinos berendezésű iskola — megemlítésre méltó a fŐ8zminta (gyps öutvény) gyűjtemény, melyet még eddig ily iskolákban nem található fel. — Mögötte van a bécsi mintára berendexett Stadtpark — hatyukkai s a. t. Valóban a város nagyszerű haladást tesz —
közvetlen közelében van a pályaudvarhoz _
onnét a városba macadamirozott ut vezet — két-három emeletes házak köz t boltokkal — a legelegánsabb kirakatokkal. Hje! a város élénkségét az ide telepitett vasúti műhelyek teszik — egy pár év óta a püspöknek székhelye áthelyeztetett; nagyszerű 1,000,000 ft. beruházott kaszárnyaja s egyéb provincziáiis koz-ponti intézetei vannak. — E város halad, mert mindenütt jólétet tapasztal az ember. —
— Rövid hirek. Muukácsy Mihály hazai festészünk nejével a fővárosban időzik. — Az adójavaslat és köszségvetés tárgyában a minist, tauács működését megkezdette. — Az osztr.-magyar északisark expeditió tagjai szerencsésen menekültek. — A kolozsvári osztr, dalárünepély bevétele meghaladja a 7000 forintot — Toron tál megy é l>e u nugymen-nyiségű sáska jelent meg. — Az 1867 ki osztr. sorsjegyek közelebbi sorsolásánál 25ó sorozati 52-ik szarn 200.0<X) frt. nyert. — Kouay Gyula, a vidék elsőrendű drámai színésze meghalt. — Király 0 Felségét Prágában nagy ünnepély ly el fogadták. — Buda pesten a m. héten élve született 229 gyermek, elhalt 233 egyén. —
Vegyes hir.
— Egy intézmény 1808 bál egy .kictíári macskára" vonatkozolag, inelv Prágából 1808-ik évi oktober 3-kán küldetett C s a s z-lauba a ,Verpflegsmagaziuhoz- : „Az nagyon szomorú dolog, hogy u raktárban felhalmozott kincstári élet készletet a patkáuyok és egerek megrágják. Ennek következtében az élelmezési raktáraknak kötelessége az itt küldött mac* kát kitartani, hogyha pedig az öregség vagv betegeskedés miatt hivatásának eleget nem tehetne, akkor az superarbitrium elébe állítandó, s az, a prágai invalidus házba ideiglenes könnyebb szolgalat teljesítése végett a faskamarába beadandó. — Ezen esetben egy mindenféle kellékekkel ellátott uj macska assentalandó. annak a kincstar legmagasabb érdeke lelkére kötendő, (derselber der Vort-heil des allerhöchsten Aerars zu Gemüthe zu ftihren) és jutalom által ia ösztönzendő tekintélyes hivatasa teljesítésére. — Egyébiránt pedig a tekintetes stbb. hivatal beallitására bizatik, hogy a leghatályosabb intézkedéseket megtegye az időszerinti raktári macskának éjjeli össze-vissza kóborlása, s erkölcstelen szerelmi cselekvéuyei ellen, különösen pedig az ellen, hogy a raktártetején idestova ne szaladgáljon; és áteljában tanítsa meg a hivatal a raktiri macskát, miszerint a szolgálat-té-el azt igényli, hogy a tetőkön ne kóborog jon, hanem a csűrökben s kamarában tartóz kodnék. — Az aredményről a jelentés bevá-rauk. Z^Btiery m. p. tisztartó. Ezen intézmény ném?t nyelven a legnagyohb komoly-sággal fogalmazva van megírva.
Vasúti menetrend-
Indul Kauizxnról:
! Kszék Moíidcs (Zákánynál) Zágráb Fiúméig
5 óra 18 perez reggel
, Zigrábig 2 . 45 . délután Budáig 6 „ 18 , reggel.
1 . . délután * 10 . 43 „ eatve.
Szombathelyig (innét délután 5
óra 25 perc* Bécsbe) 5 . 43 Btcjiig (Sr-ombath. Bécsujh felé) 2 „ 15
eet*
reggel. „ délután ,. este.
»» reK&el-„ délután-
Ft ti »l lt 1b !» 55 ,,
Pragerhof felé Triemttig 5 „ 3 „
„ „ „ é» Bécnbe 2 „ 23 •i »■ , H ll lt 38
SrUesik kauizHiira : Eszék. Mohács (Zákányuál), Zágrábból
4 óra 19 perez reggel.
n it i, Dom-
bóvár, Kiume, Zágrábból 1 „ 21 „ délután. Zákány-Fiume-Zágrabhól 9 „ 54 „ e«te. Budáról 4 tj 43 „ reggel.
„ 1 „ 46 „ délután.
9 „ 20 „ este. Szomb-thelyrol 10 „ 33 „ délelőtt.
Béc8böl(liéi-sujh.Sxorabath.ícl5l 4 „ 37 „ reggsl. n •» 11 ,t 10 „ 18 „ este.
n (Pragerbof felölj 3 „ 50 „ reggel. Triesst- éa tiecsböi Triesztből
1" „
9 22
délután estve
fr''elelóá szerkesztő: Batorfi LajOS.
gazdasági gépgyáros
s
o o o u o
s
o o
o o o o o o ü o o a u u o o o
0
1
o
az 1873 bícsi világkiállításon a le*nag}-obb úgymint:
haladási ésérde m-é remmel kitüntetve,
Bécs, Favoritén, Erlacligasse 22.
aközeledó vei ó-idény re ajánlja kitűnő szerkezetű
Garett-féie sorvető-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel. Járgányok es járgany-csepiőgépek. Hornsby- fele gabonarostak.
Lnuiliier -féle legczélszerübb konkolytisztitó gépek és ilyenek Pernollet-féle
szerkezettel.
Richmond & Chandier féie. ugyszinte eredeti angol Bentall-féle SZőCska-
vágo gépek.
Repavago és repazuzó gepek.
őrlő és daraJÖ malmok járganynyal vagy kézzel hajhatók, ZUZO-malmOksat. sat.
Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátolt jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyen, lőtér 1. sz. a.
1435—3 lévő gépraktárban.
o o o o o o o o o o o o
8 o
o o o o o o o o o o o o o o o o o
Q
o o o o o
o
©
8 o o
KANITZ C.
^apirkeresfcedést
BUDA PESTEN, Dorottya-utcza 12. szám. bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. u. m.
— ft. 50 kr.
1 ft. — kr.
— ft. 50 kr.
— • ft. 80 kr.
4 ft. — kr. 1 8 ft. — kr. 35 it. — kr.
2-50, -3--3 ft. 50 kr.
5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr.
— ft. 55 kr. . 25 kr. — 45 kr. 60 kr.
100 drb. levélpapír névvel
100 , levélpapír és 100 db. boríték névvel csinos dobozban ....
100 „ látogatójegy dobozban
100 * levélpapír fekete nyomattal 1000 „ len boríték , .
5000 „ lenboriték , .
10000 „ lenboriték „ .
1000 „ pecsótbélyeg
1 teljes íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 » gyertyatartó gynfatartóval 1 , óratartó .
Úgymint nagy választéka legfinomabb írod;ii és levélpapír, s borítékoknak ugy -szintén minden e szakba vágó czikkeknek. Írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszei pén/.tárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legpouto-sabban eszközöltettnek. nu ^
Figyelmeztetés
a n. é. gazdászati közönségnek.
Szóró és szelleló rosták, szóló morzsoló gépek jótállás mellett Gradicsky György gyárából, azon icivül tizedes mázsák műiden nagyságban mindennemű fegyverek és gazdászati gépek u. in. Gubicz, Vidacs, és Czenki ekek löerejű járgányok, szecskavágók, amerikai önlerakó, gabna arató és kaszáló gépek, kézicséplögépek, gabna és kukoricza vetőgépek sat. gyor san és jutányos áron kaphatók
04 7)
_ Weiser János
vaskereskedés és gépraktárában N.-Kanizsán
Árlejtési hirdetmény.
A d r a s k o v e c z i p l V» b á n i a templom (Muraközben. Z.latnegye) meguagyobbitasára árlejtés hirdettetik.
Az építkezési költséget 5308 frt 74 kr. átlagos összeg jelzi. Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint 1874. évi szeptember hó 10-én délelőtti 10 óraiior Drás-koveczen a plébánia háznál megjelenni szíveskedjenek ; mely alkalommal a tervek-, költségvetés-, épületi leírás és építkezési feltételek megtekinthetők.
Kelt Dráskoveczen 1874. augusztus 27-én. u. p. Králjevecz, vaspályái állomás.
103 »z
1874
A keszthelyi községi iskolaszéktől
Pályázati hirdetés.
főiskolánál 1874/5-ik segédtanítói di-
fi 436)
Mestrits Gábor plébános,
130akó fehér
és
Keszthely mvárois polgári tanév kezdetével a lomás betöltendő.
Ezen állomás össze van kötve a magyar nyelv, esetleg történelem tanításával. Évi fizetés 800 frt. o. ért.
A pályázni kívánók kellően felszerelt folyamodványaikat, melyekben a polgári iskolára kivánt tornászati tan-képességűket oklevél által, továbbá a fentérintett szakokhoz való képzettségüket kimutatni tartoznak, f. é. szeptb. 20-áig iskolaszéki elnökséghez küldjék.
A megválasztott csak egy sikerrel betöltött próbaév után erősíttetik meg véglegesen.
Keszthely, 1874. szeptb. 4-én.
Pályázat.
Kis-Kanizsán (Zalamegye) a tanító lemondása folytán, a közös-községi népiskola II-sod fiosztályu magyarajku tanítói állásra f. évi 1874. szeptember hó 28-ig bezárólag pályázat nyittatik.
A rendes tanítónak évi fizetése : 400 frt. havi részletekben a város pénztárából, továbbá 50 forint failleték és végre kényelmes lakás az iskolaépületben. A pályázni óhajtó tanitó uraktól megkívántatik, hogy a törvények ért. tanké-pesitettek legyenek, s hogy kellőleg felszerelt kérvényöket folyó évi szept. hö 28-áig bezárólag, főtiszt. Letlinger Kelemen iskolaszéki elnök úrhoz, Nagy-Kanizsára beküldeni szíveskedjenek. Az állomás f. év 1874. october 1-én okvetlen elfoglalandó.
Kis-Kanizsán, 1874. szeptb. hó 9-én.
Horényi Pál,
(1442—1) iíkoUezéki jegyzS.
(1440-1)
Az elnökség.
jó minőségű bor szabad kézből eladó; minden közelebbi e lapok kiadó hivatalában tudható meg. (1439—2)
Pályázat,
A nagv-kanizsai községi elemi népiskolánál egy, évi 650 frttal egybekötött rendes tanítói állomás jővén üresedésbe. erre ezennel pályázat hirdettetik. — Kik ezen állomást elnyerni kívánják, szabályszerűen fölszerelt folyamodványukat f. évi szept. hó 24-ig az iskolaszékhez benyújtani kéretnek. A megválasztott tanitó egy próbaév után lesz véglegesen megerősítve.
Kelt Nagy-Kanizsán, a községi iskolaszéknek 1874. szeptb. hó 3-án tartott ülésében.
Conn.L általános korpa-ol^ja.
Gyorsan és bixtosan működő gyógyszer mindenkinek, ha erős fejkorpa képződés terhét tzenvedi.Gvors és fényes eredményű anélkül hogy a hajnak irtana.'' Egyedüli szer a fentnevexett terhei izenvedbí meggitliaára* A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pénabeküldé*sel vagy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-(1414-n) kanergasse Nr. 3.
.. Soha állíttatott össze egy gép a gazdakö-
zönség számára, mely oly gyors elterjedésnek és oly nagy tetszésnek örvendhetett volna, mint ez. — Ennek bizonyítékául szolgálnak a következő számok: 1872 — 1873. évben az ifj. Weil Mór féle czégnél Frankfurtban három ezer hat-Száz kézi-cséplőgép, egyezer kétszáz 2 lóra szánt vono-cséplógép adatott el. — Bővebb bizonyság alkalmasint nélkülözhető e gépek kitűnősége mellett, —
Megszerezhetők : a fentebbi czégnél: Frankfurt a. M. vagy pedig SolierZ Lnlza asszonyságnál Nagy-Kanizsán. 1301-5
(1441—1)
Az elnökség.
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssijtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
3AGY-KANIZ8A, 1874. Meptember 18-án.
Tizenharmadik árfolyam.
S^Bétert**1
f „e* 4 tri
•éi
nyea «vr*

mnf
KXjtrm 10 kr.
Hlrtietessfc
6 hasábos petitsorbao 7, másodszor 6 • minden I további sorért 6 kr.
NYILTTÉRBKN j toronrioc 10 *rf»rr v*»-
.emelt fel [ Kincstári illeték minden ex hirdetésért külőr 30 kr. fizetendő
réasstr
ek J
előbb:
-somOg
ÖZLON
A lap szellemi réss* ''.llet/5 közlemények -i*er*e»*u5bftx, — I
anyagi restét ilistó lóxiRtnenyek pedig » küuinhnz bérmentve io-toaflodók:
N Atl Y-KA NIZbA Wlasslcahai.
Bérmentetlen levelek csak ismert mnnkatár-saktól fogadtatnak el.
1 Késiratok Tuui nem f 3_ küldetnek- |>
Nagy-Kaniz*a város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalameqyei gazdasaoi eayesfllet" a namf-kani7*ai ir0rQ<>i,OHQim; . , , résivényláridlat, W a
tfeteiiklni heiszer, vasanup- * csuwtflkOn. m^jele.,.). vesreTurtZ^
Alakítsunk részvénytársulatokat.
A jelenkornak legkedveltebb regény írója Jókay Mór a , Jövő század-regénye* czioiü müvében oly államnak képét vezeti az olvasó elé, a mely részvény társulatot képez ugy, hogy az államnak mindegyik polgára ugyan állami részvényes is. így aztán a képzelt államot, minekutánna a polgárok mindegyike segédkezet nyújt az állam jövedelmeinek szaporítása és költségei ke-vesbitésére, gyönyörű virágzásban hagyja
t&Ddökölni.
A mostani viszonyok és körülményeknél fogva az ilyen gondolatot túlzott, ábrándos vagyis igen regényes eszmének mondhatnók. De ki merné mégis határozottan állítani vagy ki tudhatja, hogy azon ábrándosnak tartott eszme idóyel nem-e testesül, nem lényeget öltend-e. Kogy Buda város melletti meredek Svábhegyre vezető vaspálya építésére vállalkozzanak, szinte regényes eszmének tartatott, még is az eszme felkaroltatott s pedig sikeres eredménynyel.
Képzelhettük-e volna még csak egy évtized elölt is. hogy például megyénk némi szükkörü kerületében *) három hitelintézet fog fennállani, a melyeknek mindegyike, a tőzsde válság daczára is jótékony hatású és czélszerü működésük mellett virágozzanak, dus hasznot is hajtsanak a részvényesek számára.
Azonban a haladás évszázadát éljük és a szellemi eszkőzök jóakarat által inditatva, hacsak bátortalanság és szűkkeblűség gáncs t nem vetnek, ugyan elérhetlennek vélteket is lehetővé varázsolják. —
») Mind p. Sümrg vidékén.
E mondottak után ezen sorok irója sem tarthat tán a ludarezra jutástól, hogy szerény állásából kilépve, ezzel szinte uj eszmét megpendíteni óhajt, a mi pedig nem egyébre czéloz, mint részvénytársulat alakítására ugyan kettős czélu megyei intézet életbe léptetésének indítványozására.
Ha t. i. nem tévesztjük szem elől, hány külföldi biztositó társulat működik széles e hazában, magától is felveti magát a kérdés, vájjon ama társulatokat jótékony czél, emberbaráti szeretet — hogy p. akarják, hogy a jó magyar kárt ne valhassou -vagy is nyeremény és haszonra lévő biztos kilátás serkenti-e működésűk kiterjesztésére. De csak egy tekintés több bécsi,tr ies ti sőt hazai biztositó társulatok végszámodá-sainak kimutatására, látván mint gyarapodott tőkéjük, mint jövedelmeznek részvényei, szükségtelenné teszi az imént felvetett kérdésre a feleletet; hisz meggyőződést szerezhetünk arról, miszerint ugyan nemesekéi) ösz-szegek vándorolnak a biztosítások utján külföldre, nem csekély haszon folyik a jól vezetett belföldi biztositó-társulat részvényeseinek tárczáiba.
V. « —
Hogy lehet-e azt kikerülni, lehet-e a biztosittatással járó kiadásokat saját hasznunkra érvénycsitni ? kérdjük. Oh bizonyára lehet! csak ildomosán s bátran hozzáfogva alakittassék megyén kbeli tekintélyek befolyása ésközreműkö-dése által viszonyos megyei biztositó in té-: zet. Viszonyosán biztosítsuk egymást, ez a , biztosításoknak legtermészetesb s legönzés-telenebb módja.
De az ilyesmi életbeléptetése, ilyen '' vállalatra igen nagy összegű tőke szükséges
és hogyan és honnét volna az öszegyüjthetó, előteremthető ? igy kérdez é« joggal kérdezhet egyik másik. — Igaz oly társulatnak nem kevesebbre,mint egy milliónyi részvény tőkére kellendenc szert tennie. Ez roppant összeget képez, még ha pénzviszonyaink kedvezőbbek volnának is, azonban az összeg nagysága még sem visszariasztó megyénk terjedelmével, az abban lakó számos főúr, gazdag földbirtokos és vagyonos iparosokkal szemben; vis-za nem riasztó, ha számba vétetik, hogy az összeg tízezer drb. 100 frtos részvény elhelyezése — aminek köny-nyen keresztülvihető módját ezen sorok irója a t. szerkesztő ur engedelmével külön tervvázlatban közzétenni akarná — által előteremthető ; vissza nem riasztó annál inkább sem, mivel a töke, nem mint más társulatoknál állampapírokba, hanem csak első helyen bekebelezett kötvényekbe fektetnék. S igy a pénz nálunk forgalomban maradna, sót eléretnék az által a társulat második fö-czélja, hogy t. i. pénzetlen kis birtokosaink számára kisebbszerü, de mégis az igényeknek megfelelhető megyei földhitelintézet is létesülne. Ennek szükségességét és czélszerüségét pedig nem kell bővebben és világosabban ecsetelnünk, hisz már régóta fájlaltan érzett hiányt pótolna és elodáz-hatlansága ugyan a nemzetgazdasági téren szakavatottsággal biró tekintélyek által be van ismérve.
Az eszme tehát meg van pendítve, jól megfontolva nem is találhatjuk ábrándos vagy regényesnek, azért tehát „csak energiát a kivitelben! —
Sümegh 1874. szeptember hó.
VEISZFELD ADOLF,
Szemelvények a népszerű természettan köréből.
I. A g ő z.
(Folytatás.)
Azon eszköz, melylyel a lég arnyát mérlegeljük áll egy 30 hüvelyk magas hi-gaaynyat töltött Üveg csőből, melynek felad vége beforrasztva van, alsó nyitott végével egy edénybe merül, némelyek edény helyeit alsóvégekkel felfelé görbültek. A mint a cső függélyes állásba hozatik, a felső beforrasz'' »tt végnél a higany kissé alább száll és a rövidebb csőben vagy az edényben levő higany felső színétől számított hüvelyk, vagy
760 millitneter magasságnyira meg áll s a higany felett egy kis légüres tér támad. Minél nagyobb a légfeszültsége, annál magasabban áll a higany a felső szárba, s minél alacsonyabb annál ritkább légre lehet következtetni. Miután a légntkulás az esőnek
előjele, azért a légsulymérőt időjóslóul is tekinthetjük.
A külléggel egyenlő feszültséggel biró gőz sokkal könnyebb, mint a közönséges levegő, mert mig a levegő 770 szerte, addig a vízgőz 1700 szórta könynyebb a víznél, vagy ha a közönséges levegő súlyát egynek vesszük, akkor a gőznek fajsúlya egyenlő0.45, leend. De ezen fajsúly csak addig áll a gőzre, mig a góz hőfoka 100 Celsius foknál nem nagyobb, a mint azonban a gőznek hőfoka 100 foknál magas -sabb, ugyanannyi minnyiségü gőznek már nagyobb tér kell, ha pedig térfogatra nézve nem terjedhet tovább akkor feszültsége fog nevekedni, azon esetben pedig, ha nagyobb tért nyerhetett, már fajsúlya nem lehet az előbbivel egyenlő.
Tehát a 121 foknál már két akkora tér kell a gőznek, mint a 100 foknál, s ha pedig az előbbi térre szorittatik. akkor feszültsége leend kétszerte nagyobb. Az is tudva van, hogy ha a gőz feszültsége nagyobb a közönséges lég feszültségénél, a forrásban levő víz felett légmentesen elzárt helyen, azon esetben » víznek hője is magasabb fokra emelkedik.Érdekes tudni, mily arány-
TÁRCZA.
Születésem éviiapján.
— Aug. 22. 874. —
Megjöttél hát megint, kort jelző kronikiu. Hogy gyönyörködj vagy sírj * tors mostoháján ? Érki-xtedre biz" én, bogy őszintén szóljak. Nem számoltam annyi bal»zerenc*e után.
De hiába'' te csak megmaradsz a régi — Naplódba kivánod hogy bevalljam neked, Mi édes lét a sok küzdelem alntt is, S egywersmint mi kinoa, bus emlékek lelett.
Jó tehát, ha jővél, légy Bdvüz általam ; Előtted kunyhómban rejtélyret nem lészeo Mit bölcsőmtől ismersz, miudax, mi környez itt Kégi tükröt láttat, megvan még egészen.
Váz vagyok, mint voltam ; létüdvöm, édenem Szenvedésnek tenger, boldogságnak semmi, S e széttépett foszlányt majd a kegyeletnek Maroknyi föld alá kőnnyü leaa letenni.
lény csillag, mint tndod nem is volt egemen,—
5 tengve igy sokáig kőszoborrá lennék. Pedig ez elhagyott magánylói a sírig
A keserözünből mennyi van vissza még!
H&riuiiicznéyycs a szám, melyet ma hoztál meg — Kevés az életből mégis sokat buzél ; Ennyi időn át kit kizsákmányolt a sors, Hüvelyével könnyen tovarohan a szél.
Ám ki tudja meddig küzdöm még e harexot — Ki valaha jobbat utolérni véltein, Naplódba ma annyit jegyezhet irónod, Hogy boldog barmineznégy napot m^g nem értem.
6 ez után, ugy tetszik, ha ismét ine^rjönél.
— Mert •uegteozed, tudom hfi kötelességed : —
Nem itt * nem rám, már * követkerő számot Majd ott künn, egy halmon, bus íejlámra vésed.
NOTTER A^iTAL
A nevelő ur.
Beszély ke.)
I.
Geró bácai igen szerette fiatal ne^ét. Nem is csoda. Hh az ember már az ötödik X. felé jár és a nélkül, ho«;y csak álmodott volna is róla — egy szép s hozzá még az élet tavaszán levő nő birtokába jut: ily körülmények között akadhat-e férfi, ki a varázs hatalomnak ellent-állni tudna, s akaratja előtt meghajolni kötelességének ne ismerné i
Péterdi Geró, midőn még a fiatalok közé számíthatta magát, egyike volt Z. megye legcsinosabb és jó hirü ifjainak. Később atyja ha lála után tanulmányait abba hagyva, gazdasága után nézett s a máris tetemes vagyont szorgalma által hatványozta.
Z. megye mamái, különösen azok, kik jószágai közelében laktak, igen sokat adtak arra, sót büszkeségöknek tárták, ha Geró ur néha néha látogatásával szerencsélteté s uem egy hír járta át a megyét hoascában-széltében, hogy végre már komolyan gondolkozik és ennek meg ennek müveit, szellemdú* s azép lelkű leá-nyát jegyezte el magának, sőt akadt a fővárosi lapok egyikének olyan levelezője is, ki mint ténynyé vált dolgot az újdonságok rovatában „Hymen* alatt közzétette.
Igen természetes, bogy a szép reményekben élő mamák a hirro fölpattantak é* oda
nyilatkoztak, hogy igen helyesen tette, ha más háznál kopogtatott, mert ók ugy sem adták volna kedves leányaikat ilyen meg olyan emberhez feleségül.
— Mit ér h» gazdag is — mondá egyik — leányom ugy sem szereti.
— En is ugy gondolkozom — viszonzá a másik — mert én nem a gazdagságot óhajtom, hanem gyermekem boldogságát.
— Nem is gazdag — felelt reá a harmadik — hisz több az adóssága, mint félmegye vagyona.
— Ab ugy t Sok szerencsét hát Füzé-resaynének — zúgták rá. mindannyian.
Hanem hogy az egészben legtöbb volt a valószínűtlenség, azt legjobban tudta Gerő uram s ép azért első haragjában feltette boszut állani a világ nyelvén s elhatározta, hogy soha meg nem nősül.
Nagy szó, melynek beváltására a legszilárdabb akarat feltételestetik és Geró bácsiban ép ez az egy hiányzott.
Hogy ember tervez, isten végez, — és bogy nem alszik az ördög mindig, azt a következmény világosan bebizonyitá.
Midőn a negyvenedik évet elhaladta, bus komorbág lepte meg. Éjjel-nappal azon gondolat marczangolta szivét: váljon ki fog bir tokának örököse lenni ? — Es e gondolat oly mélyen gyökereződött keblébe, miszerint elha-tarozá, hogy a faluból a legszebb paraszt leánykát magához veszi, nevelteti s később egy jóra való fiatal emberhez adja nőül, ki majd fogadottjával vagyonát is öröklendi.
Feltevése mellett megmaradott és azt ér-vénye*it*ndő — a reá következő napok egyikén kÍTálasztá a falu leányai kózüi a legszebbet,
ki ugyan a tizenötödik évbe járt és olvasni, írni nem tudott, de azért tetszését leginkább megnyerte és a legszebb reményeket köté hozzá.
Mig Mariska részére — igy bivták a fogadott leányt — nevelő után tudakozódott, azalatt egy másik gondolat érlelődött meg agyában, t. i. nem gondolni az előítéletekkel és megnősülni, hátha a szerencse kedvez és oly nót jelölt számára, ki nemcsak öreg napjaiban ápolandja, de sőt — nincs lehetetlenség — még fimagzattal is megajándékozza.
Dictum, factum !
Két hót múlva a fentebbiek után udvará ban szokatlan mozgás 7olt észrevehető, mely azt jelzé, bogy a házi ur, Péterdi Gerő uram megnősült és magával hozá a szomszédmegyé-ból Fejérvári Károly iskolatársának Janka leányát.
A ki látta e napon Gerő bácsit, mindenki csodálkozott, ma oly jól néz ki, oly vigkedvü, élezés s keresi az alkalmat, hogy ismerőseivel, jó barátaival találkozhassék s feltárja határtalan örömének okát.
És a kit megcsíphetett? — no az asi. j nem szabadult meg Addig körmei közül, mig el nem mondá, hogy kedve szerint nősült, mert fiatal, szép, szegény nót kapott s mert ez által nemcsak magán, de neje családján is segitett.
Ezen nősülét^ álul tett áldozatkészségében még annyira is m nt, hogy nejének ifjabb nőtestvérét, a szintéu kedves Katinkát is elhozta azon egyszerű oknál fogva, hogy a szeretett nő addig is, mig ő kénytelen gazdasága után nézni ne nnja magát és legyen kivel az időt eltölteni.
Gerő bácsi tehát a helyett, hogy egyedül és nő nélkül éljen, egy gondolattól megkapatva, hármat hozott házához, kik közül as egyiket
ban nevekedik a gőznek tVszereje a magasabb
hőfokoknál:
121,k cels. foknál 2 szerezett légnyomás tehát 25 5 font négys/ög hüvelykre. 135 cels. fokuál 3 szorozott légnyomás tehátü^ 25 font 1 négyszög hüvelykre, 145 celb. foknál 4 szerezett légnyomás tehát 51 font 1 négyszög hü-velvkrc, 153 cels. foknál 5 szorozott légnyomás tehát 63,7 font 1 négyszög hüvelykre, 160 cels. foknál 6 szorozott légnyomás tehát 76 font 1 uégyszog hüvelykre, 166 cels. foknál 7 szerezett légnyomás tehát 89 font 1 négyszög hüvelykre.
E*en kis táblázatból látható, inikép a 166 fokú gőz 7 szerte nagyobb feszültséggel bir, mint a közönséges levegő. Például egy vasedény, melynek fcuője 100 hüvelyk, a nyomás, melyei az elzárt gőz a tedóre gyakorol leeud i>y X 100 font, az az a fedőt 8900 fontnj i erővel emelné felfelé, de mivel a k ül lég ebből 1 légnyomást minden négyzet hüvelykre 12.76 fontnyit, az egész fedőre 1200 fontnyit megsemmisít, azért ezen fedőt, hogy a belső lég feszültségét meggyőzzük, kerek számmal 7600 fontnyi erővel kell leszoritanunk.
Alkalmazzuk már most ezen szabályt egy gőzgepre. Minden gőzgépnél noha annak barm-ly kis része hiányozzon, nem mozoghat folyva?i, mégis főbb alkatrészek, a víztartó kazán, mely alatt a tüzelő hely van, a kazán gőztar tójával közvetett szomszédságban a gőzhenger, a benue fol-alá vagy elő és bá:ra mozogható dug*ttyuval, e duguttyunak vasrudjával összeköttetésben van egy könyök forgatvu álial a lendkerék vagy a mozdony kerekei (a Yatt féle gőzerőmünél még szükséges főrész a mi a magas nyomású gőzerő-müvckuel már hiányzik). A mint a kazán gőztarto részéből egy ketté ágazó csőn a gőz a dugattyu folé bocsáttatott, a gőz melyet vegyünk jelen példánknál 2 légu\omasuyinak a 18 hüv. átmérőjű tehát 254 hüvelyk-
nyi felülettel biró dugattyura fontnyi
nyomást gyakorolva a dugattyut lenyomja, midőn a dugattyu a hengerbeu már csaknem egész útját megtette a gőzvezetőcsőnek másik ága nyilik meg és a gőzt a dugattyu alá vezeti, ugyan ezen pillanatban megnyílt a henger felső részéből a gőzsüiitőbe szolgáló cső b a dugattyu felett levő elhasznált gőz ezen azonnal a süritőbe takarodin, mi altaJ a gőzíeszereje a dugattyu felett megszűnvén a dugattyu alá vezetett gőz most a dugattyut felfelé mozgatja s midőn felfelé is megtette az utat a dugattyu ugyan a pillanatban a gőzvezető csa«ornáuak, íelső ága ineguyiiik, az alsó p^dig elzáródik, de ugyan ekkor meguyilik azon cső is, mely a hengernek alsó részéből a süritőbe szolgai s így alatt a hengerben a gőz feszül. »ége megszűnven ismét elkezd a dugattyu a felette lévő gőznyomás következtebeu lefelé mozog.á. A dugatiyunak ezen játéka folytonosan ismetiőuik, de a dugau_) unak ezen tol e» aia v»g\ mini már az ujjabo gőzerőmüveknél laiható előre es hatra uiozgaaa a lendkereket íorgo mozgasba hozza. Igen meglepő a gőzgépnek azon elmés azerkezete, melynél fogva a gőz, hol a dugaty-tyu ala, hol íbiéje vezetieUk, és a szabaJyzó, mely altal a gőzgépnek egyenletes mozgasa eszközöltetik. A vasúti mozdonyoknál, melyek
magas nyomásuak a gőz nem a süritőbe
(mivel ez itt nincs is) hanem a szabadba
vezettetik, azért a magas nyomású gőzgépnél egy légnyomás mindig elvész a légellentállása következtében, míg az aJacsony nyomású gőzgépnél ha surlódasra 1*5. font a tökéletesen össze nem szorított gőz ellen tál lására pedig 3-5 fontot négyzet hüvelykenkint felveszünk is csak s/u résznyi légnyomás vész kárba Ábrák nélkül a gépnek pontos leírása nem lenoe eléggé világoo, azért annak részletes leírását jelen alkalommal elmellőz >m. Mindamellett nem hagyhatom megemlítés nélkül a kazánhoz tartozó vízállás mutatót, a gőz t eszme-rőt és a kazánbanni viz és gőz hőmérőjét és a biztonsági szelepet, melyen a felesleges gőz szabadba iKjesáttatható, inert «*zek ha nem is a mozgást eszközlő részek, még is igen szükségesek, sőt nélkülözhetlenek, ha a kazánt a szétrob-banás eshetőségének kitenni nem akarjuk.
PATAKI GÉZA,
tanító.
^Vége köv.)
Helyi hirek.
— A földtnivelés , ipar- és kereskede lemügyi m. k. ministeriumioi 15448 sz. a. kö-következő megkeresést vettüuk : A métermér-ték behozataláról szóló törvény sikeres keresztülvitele, a méterrendszernek előnyös és mi-nél könDyebb megismertetését tevén szükségessé : ez irányban mindenekelőtt gondoskodtam a hasznalando uj mertetek es sulyok alakjait feltüntető táblazat készítéséről, és miután azon meggyőződésre jutottam, hogy a magán vállalkozás a rendszert ismertetni akaró népszerű munkalatoknál oly irányt követ, mely az ügynek nemcsak előny ere nem szolgál, hanem bar utián a szerzők akaratán kívül is öntudatlanul az olvasót a rendszertől elidegeníti, a metermértékről egyúttal alkalmas és népszerű munkácskát is készíttettem. Ezen kétrendbeli kiadmánynak leend hivatasa a rendszer meghonosítását előkesziteni. J£ végből egyrészt a kozponti kormány közegeit, épugy mint a közvetlenül alatta álló hiyatalotcat el akarom látni ezen munkákkal, és gondom lesz, hogy minden községben legalább egy ily táblázat és munka közkézén forogjon. A törvényhatóságok, melyeket e czéi előmozdi:asara fölhívtam, az ügy iránt már is élénk erdekehséget tanúsítanak, és részben sajat költségükön rendelék meg e kiadványokat. A munkák, szétküldésévé! mindazáltal eddig késnem kellett, mivel a mű-vecske mindeddig az orszagban divo különböző nyelveken kiallnva nincs s a két kiadvany még eddig nem állott rendelkezésemre oly szam-ban, nogy tömeges szétküldést eszközölhettem volna. Legközelebb azonban mar e tekintetben sem lesz fennakadás. Habár így a kormány ko zegek és a törvenhatosagok tamogatasa mellett mmdent tolfogok hasznaiul, mi a méterrendszer megismertete»ere, es nepszerüvé teleiéte alkalmas, — mégis a kitűzött czelt elérhetóneK csak akkor vélem, ha a nyilvánosság legfontosabb lényezőinek egyikét, a napi sajiot issikerüleud törekvéseim támogatására megnyerni. — Bizo-nyoB vagyok benne, hogy napi sajtónk minden árnyalatú képviselői a törvényhozás hatarozott intézkedesenek sikeres keresztülvitelét erélyesen támogatandják. Ezért bizalommal fordulok az
útitársul válaaziá, a másodikat az útitárs unaloműzőjének tartá és a harmadikat azon szándékkal vevé magához, hogy majd legyen, ki vagyonát örökölje.
legszebb egyetértés uralkodott közöttük, midőn egy este Gerő bácsi papírt tartva kezében, a nők közé lép.
— Mariska, holnap a nevelő ur megérkezik.
— Nevelő? — kérdi az asszony.
— Engedelmedből kedvesem — feleié.
Ha már örökbe fogadtam — sugá tovább _
gondoskodnom keli, hogy szégyenünkre ne legyen.
— Helyesen kedvesem! Ah tehát, — mormogá magában — fiatal ember jő a házhoz !
— Váljon ügyes, szép leend-e — kérdé önmagától Katinka.
— Mily sok szépet fogok tanulni tőle ! — sóhajta fel Marifka.
II.
— Isten veletek, kedves barátim ! A sors ugv akarja, hogy megváljak tőletek s a falusi magányban keressem fel menedékemet — szól bucsuzolag Cingáry Béla az őt környező fiatalokhoz.
— Hova, hova Béla — kérdék mindannyian.
— Nevelői állást nyertem Z.- megyében és sietek azt elfoglalni.
— Kinél?
— Péterdi Gerő földbirtokosnál Vályog ! faluban. j
— No Regény Béla, te ugyan jól válasz- I totti! — mond gúnyosan egyik az ifiak közül. í
— Miért ? .
— Libák közé kerülsz s majd ha Pe^re visszatérsz még mi sem fogunk felismerni.
— Adja Isten, ne legyen igazad, de történjék bármi, a végzetelőtt meghajlok.
— Sok szerencsét hát.
— Isten veletek !
Baráti kézszoritások után emberünk az indulandó gőzmozdony egyik kocsijában helyet foglalt s gondolataiba mélyen elmerült.
Szegény Cingáry !
Jó hogy a véletlen nem juttatta tudomására, miszerint ott, hová meghívták, három nő várja megérkezését, mert akkor türelmetlenségében össze lármázta volna az egész világot conductöreivel együtt, hogy miért haladnak oly lassan ; mig ellenben igy észre sem vette, hogy már a hajó állomásnál vannak, hol ki keli szállania és a magyar tengeren, a Balatonon folytatni útját rendeltetése helyeig.
Az utazók legszerencsésbike az, kit gondolatai annyira elfoglalnak, hogy csak útitársai figyelmeztetik a ki vagy leszállásra.
Cingáry barátunk is a figyélmeztetésre egyet sóhajtva kilépett a kocsiból s néhány szaz lépésnyi gyalog ut után az utazókra várakozó és indulásra készen álló sajkába veté magát.
A Balaton és vidéke — miután ez idyli szépségű tájat még eddig nem látta — annyira meglepte utasunkat, hogy feledve a mult gyönyöreit, egyedül a jelenre gondolt. Ábrándos lelke, mely csak mondákból ismerte a vidék romjait, megnépesité azokat s látá a szellemi harezot megujulni s a véres tusák által romba dült várfalak tompa dőrdülését vélve hallani — az átváltozás nagy munkája szemei előtt állott e meglepetve a nagyszerűségtől, tagadó-
igen tisztelt szerkesztőséghez • az emiitett kiadványokból egy—egy példányt oly kéréssel
bocsátok a tixztelt szerkesztőség rendelkezésére. hogy egyrészt e kiadványokra a közön-Bég figyelmét a legalkalmasabb módon irányozni, másrészt pedig a táblázatot szerkesztő ségének helyiségeiben oly módon felfüggeszteni szíveskedjék, hogy az ott nagyszámban megfordulni szokott közönség minden lépleu-n\u mon az újításra figyelmeztetve legyen, s i^y rz utou is alkalma legyen a rendszerrel megbarátkozni. — Budapesten 1874. augusztus hóban BARTAL.
— Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a nagyméltóságú földmivelés,- ipar és kereskedelemügyi m. kir. mínisteriuin rg\ íil<-jüleg a fentebbi megkereséssel beküldőiw. «/.er keRZtősé«''ünkhöz: Tudnivalók .a méter ui^rl^k-ről- czimü füzeteiket, aieiy a m. kir. k««zj>. mértékhitelesítő bizottság ajánlatára ké*/i>lr s melyből időnként mi is közleményeket fogunk hozni. Ára e kis füzetecskének 20 kr.
— Színészet. Sümegh sept. 10. 1874. Varosunkban néhány nap ota Gerő J. igazgatása alatti színtársulat eddig három előadásban mutatta be magát a közönségnek. ,A tücsök" PA libapásztor,* .Huszárok es dámák," vagy „Természet e» műveltség," mely utóbbi, eltekintve Szikra közhuszárnak közbe-közbe ejtett némely darabos kifejezéseitől, nagyon is sikerültnek mondható; különösen kiemelhetően szerepeitek :Merkurius (^Marton) és leánya A s p á 8 i a (Gerő Lina) ki a természet szende leányát valóban remekül lünteté szemeink elé. Ha az őszinteség nyiltszivüség, valódi önzetlen szeretet az egyszerűséggel üy öszpontosulva lenne lelhető a szép nemnel általában, mint As-pásiában : ugy hiszem a nőtlen emberek özöne tartana Szentesy vei, ki gróf TüzesEduárd huszár kapitány létére az egyszerű szobaleányt nőül véré. E társulat általaban jól szervezettnek látszik lenni, csak &z akár, hogy Sümegh közönsége oly részvétlenül viseltetik iránta! (Kár, kár; van a világon sok kár, de azért a színész időnkben igy jár !)
— Mult kedden, kisasszony napján, az őszigyakorlatokra ujabban berendelt tartalékosak közt hadiérmek osztattak ki, mely alkalommal Kukulj ezredes ur az ezred három nyelvén u. m. németül, magyarul és horvátul tartott a legénységhez buzditó beszédet.
— Beküldetett. .Tervek és törekvések a keszthelyi gazd. fels. tanintézet ujjá szervezése tárgyában." IrtaSporzon Pál. Sokszor szólaltunk fel már a valahára mi e n k n e k mondható gazd. intézet érdekében, hanem azért, ha időnk engedi, a fentebbi fuzetecskéhez is hozzá fogunk szólani. ->
— A nay kanizsai fiatalság több tag ja f. hó 19-én tánczkoszorucskat rendezend. Hol leend a tánezhelyiség, arról még eddig tudomásunk nincs.
— Postáink gyors közlekedéséről: hihetetlen bár, de mégis igaz az, miszerint a postai közlekedés és kezelés sok tekintetben igen hiányos. Mult hó 28-án küldetett el ugyanis Kanizsáról egy bizonyos pénzösszeg táviratilag Budapestre a Széchenyi szállodában lakó G. ezredes ur részére, minthogy azonban érintett ezredes ur a pénzt még harmadnap múlva sem kapta meg, annélkül Budapestről N. Kanizsára viszszautazott. A kanizsai posta hivatal megkerestetett, miszerint ez a pesti postahiva-
lag rázta fejét és türelmetlenkedve leste azon pontot, melyen lábaival ismét Bzáraz földet érinthet.
Vályog falu a kikötőhöz egy félórányira fekszik. Igen természetes, hogy a nevelő ur után Péterdi kocsiját is elküldé.''
Cingáry mihelyt szárazra lépett, azonnal a kocsi után kérdezősködött, mit meg is talált.
Az udvarias kocsis kalapját leemelve a podgyászt kérte s annak rendje szerint alkalmas helyre tette és felüléssel kínálta meg a nevelő urat.
— Hallj s kend kocsis — mond a nevelő útközben — milyen falu az a kenteké ?
— Az bizony csak megjárja tens úrfi, a mikor szép idő van.
— És ha eső esik ?
— Rendőssen falábokon kell járni, mint a szomszéd falukban.
- — Az rosz. Nagy család az a hova megyek ?
— Nem épen. Nincs más, mint az ur, a fiatal asszony és testvére s a fogadott kisasszony.
— Milyen testvére van az asszonynak?
— Leánytestvére.
— Köszönöm! — Ez nem rósz dolog — dünynyögé később magában. Fiatal asszony-— leánytestvér, fogadott leány! Igy csak megélünk valahogy. A táj szép, a principális környezete szép, mi kell egyéb ? !
Ezalatt a kocsi bedöczögött a Péterdi uram udvarába, hol már fogadásra készen várta a házi ur.
— Adjon Isten ! Ajánlom magamat Cingáry Béla nevelő.
— Fogadj Isten ! Én Péterdi vagyok. Tessék csak előre menni Ma egész délután
tálnak az elküldött pénzösszeg visszaküldése
tekintetéből irjon; sürgöltetett a kanizsai posta hivatal ez után még több izben is, BŐt e tekia-tetbeni intézkedésre a postai gondnokság is megkerestetett, de mind hiába, a pénz még szeptember hó 11-ig sem érkezett vissza. — Felfo^hatlan valami e lanvha intézkedés. H:i
n w
netán üzleti ügyben törtéouének ilyen, s ehhez hasonló «*et^k, akkor az illető kereskedő nez-hetné a napot s üzlete pangását, vagy tán annak éppeu végelbukását minek köszönhetne másnak, mint az ily pontos és gyors posta kezelésnek. Felhívjuk az illető postaiguzgatoaág figyelmét ez ügyre, mely valóban nem nagy szolgálati buzgóság és tevékenységre mutat. (B''j küldetett)*)
— Néhány szó a n. kanizsai műkedvelőkhöz. Örömmel olvastuk e becses lapok egyik közelmúlt s/.ámáb.iu azon sorokat, melyekkel „Egy műkedvelő" - a társaság aluszékonyságát és sem mit-tevését mérlegelve, okadato-lásra hivja fel az elnök és rendező, mint a társaság vezetésével megbízott egyéneket: adná nak felvilágosítást ez ügyre vonatkozólag. Miután azonban a válasz meg mindig késik s azt hisszük, hogy ahoz csekély kilátásunk is lehet, annál is inkább miután már itt volna az idő, hol ÍBmét tenni kellene, de még mit sem lettünk s ha még mindig várnánk, odajutnánk, hol eddig voltunk: mindenki kaczagna felettünk. Kzt kikerülendő, mi, kik a társaság létesítésén annak idejében nem kíméltünk munkát és fá radságot, szívesen lépünk fel ezúttal is a társaság érdekében, hogy a múltban kivivott közeiismerést, számunkra ujolag biztosítsuk. Felszólítjuk tehát a n. kanizsai műkedvelő fiatalság minden egyes tagját, ugy azokat, kik a társaságba belépni szándékoznáuak f. évi szeptember 18-án az rEgylet-kert"-ben esti 8-órakor tartandó criekezletre minél számosabban megjelenni, hol a társaság ujjá-szervezésére vonatkozó teendők megáiiapittatnak. Tcbb kanizsai műkedvelő.
— JSymen. Csötörtökön, folyó hc 10-én volt menyegzője lapunk egyik munkatársának, Deszáth Géza kis-komáromi uradalmi ispánnak a nagy kan zs&i bálokból is igen jól ismert szép kedves és szellemdus B o h u n i c z-ky Amália kisasszonynyal Pécselen. Hymeu rózsaláncza fűzze össze állandóan az ifjú párt 8 a szeredet fáklyája világánál fellegtelen boldogság kisérje az élet utjain!
— A. 9Sopron" a magyar tűzoltóknak 1874 évi H-ik országos nagygyűlést emelendő, rendkívüli mellékletül „E m 1 é k lap" ot adott ki, melyben a magyar tűzoltó testületek szövetségének történeti áttekintését hozza és az ün nepélyről tüzetes leírást kösöl. E mellékletből kibetűzhettük, hogy a nagy-kanizsai .önkéntes tűzoltó egylet "is t i z e nk é t taggal képviselve volt Helyesen !
— Balaton Füreden a fürdő-vendégek száma a 20-ik névsor kimutatása szermt
1989.
— Zala Egerszeg szept. 9 én ünnepi fényt öltött magara — irja ottani levelezőnk — és hogy ezt méltán tevé, bizonyítja azon eszme megtestesülése, melyért nemcsak a müveit szülők és egyes honpolgárok áhítoztak, de melyért mindazoknak, kik szeretett hazánk jólété^
*) Lipnnk bezártával vesszük a hírt, hogy tegnap szept. 12 én valahára visszajött a kérdéses összeg. Sxerk.
vártuk, ugy látszik késett a csólnak. No de se baj, csakhogy itt van nevelő ur, igen örülünk.
— Magam is — válaszolá és mintegy után gondolva, hogy a fogadtatás nem a legrosszabb.
Az ajtó kinyílt és Péterdi karján vezeté be Cingáryt. Egyszerre azonban a nevelő ur reszketni kezd elannyira, hogy Gerő bácsi meglepetve tekintett reá és kérdé :
— Mi baja önnek ?
— Semmi, csak a melegség elgyengitett.
Ejh pedig, ha látta volna Péterdi uram,
hogy az*ő egyetlen Jankája hányszor váltott azon idő alatt szint, mig ő a nevelő hogyléte felől tudakozódott, észrevehette volna az okot is.
Boldog Gerő bácsi!
Miután Cingáry egészen helyre jött, legelőbb is bemutatá nejének.
— Cingáry Béla nevelő ur — nőm ! —
— Ürülök, mond szem lesütve Janka.
— Nőm testvére Katinka és fogadott leányom s önnek leendő tanítványa Mariska !
A bemutatás után vacsorához ültek. Mindannyian szótlanul tekintgettek egymásra. Vacsora után megmutatták a nevelő ur lakását s elkísérték mindnyájan. Az öreg ur kezet szorított.
— Jó éjt! —- mond Katinka. Kedves -em bernek látszik — folytatá magában.
— Aludjék jól I — fűzé tovább Mariska, mert holnap már sok szépet akarok tanulni.
— Szép álmokat!— szól hangosan Janka s közeledve hozzá lassú hangon folytatá — még ma beszélni akarok önnel! —és magára hagyták a nevelőt.
(Folytatása köv.)
helységeink, városaink előrehaladásit, a nemzet boldogságát óhajtják mindenfelé, mindenütt és mindenben tenni, hatni hasafiai Kötelességeik.
£s ez eszme mondjam - e : népmivelődée uagy eszméje, mely csak akkor és ugy fog hazánk minden szeletében megtestesülni, ha a kormánynyal minden egyes ember kezet fog b nem sajnálja nélkülözhető filléreit azon oltárra hozni áldozatul, honnan a miveltség lángja, áttörve a sötét felhőket, az égig emelkedik hatalmas tűzoszlopban és reánk deríti a szellemi felvilágosultság éltető fénysugarait! Ily áldozatokkal tanodáink száma óriásilag fog növe kedni és ily áldozatok mellett fogják községeink, városaink azon édes örömet érizhetni, mit érzett Zala-Egerszeg akkor, midőn f. hó 9-én a kereskedelmiés polgári iskola alapkövét letették. Az ünnepélyen jelen volt méltóságos Hertelendy Kálmán ur, megyénk szeretett főispánja, ki hathatós szavakkal adott kifejezést érzelmeinek s mondott köszönetet mindazoknak, kik a szeut ügyért lelkesedni meg nem szűntek és különösen üdvözölte Cailiagb László ministeri tanácsost s országgyűlési képviselőt azon buzgóaágáért, m*Jyet ez itezmény léteaitéae és keresztülvitelében tanúsított. Ezután (Jsillagh László emelt szót, ki a töb biek között felemlíti, hogy ez nem az ő. de Zala Egerszeg városa tevékeny, buzgó és lelkes poharainak érdemeül tekinthető. E beszéd után főispán ur letevé az alapkövet és háromszor ütvén rea — élteté a Királyt, Hazát és Zala-Eger szeg városát, mely után a nép egetrázó .éljen" ével az ünnepély véget ért. Szivünkből óhajtjuk, hogy Magyarország ez uj iskolából számos derék, jó, müveit, lelkesés hazafiúi erényekben gazdag polgárt nyerjen.
— Mlllt számunkban jelzett marhavészt illetőleg a nagyméltóságú földm. ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a .Budapesti Közlöny" f. é. 206-ik számában a következőket teszi közzé: Zala és a szomszédos Somogyme-gye vészes területén a marhavásárok tartása egyelőre betiltatott, ugy nemkülönben ezen megye területén fekvő és Kottoritól egész Kis Komáromig bezárólag terjedő vasúti állomáso kon a kérődző állatoknak és nyersterményeknek fel- vagy lerakódása egyelőre beszüntettetett, azok átvitele ellenben minden megállapodás nélkül s a Nagy-Kanizsán működő vészbizottmánynak eleve értesítése mellett továbbra is megengedtetett. A mi ezennel oly hozzáadással tétetik közhírré, hogy a* ország összes vasúti és hajózási fel és lerakodó állomásain az e rész ben fennálló szabályzat VIII. szakasza értelmé ben addig, mig a* országban ez ide tzérint uralgó marhavész megszűntnek nyilváníttatni n«m fog nem csak <i kérődző állatok egyáta-lában, hanem minden állati nyerstermény is, állategészségilgyrendöri vizsgálat alá vonandó-
— Tüz. F. hó 5-én esti 9—10 óra közt Leposa János ráoi lakós ház sarka szándékosan meggyújtatván, 3 lakházat, több gazdasági épületet s Tánczos János rádi birtokos majorjat összes takarmányaival együtt a tüz elhamvasztotta. A kár becsüje 10,000 írt. Leposa János ipa, napa s velők ez utóbbiaknak 21/2 éves leánykájuk a kamarában aludt, a láng erős dühöngése és gyors terjedése miatt nem lehetett őket a kamarából kiszabadítani ; a szerencsétlenek az ágy ali bújva akartak menedéket keresni, de az iszonyú füst ós hőség miatt áthevült levegő következtében megfulladtak. Leposa János nejét s leányát sikerült megmenteni, ez utóbbiak azonban annyira megégtek, hogy életben maradásukhoz nem sok reményt lehet kötni. Peternics József szolgabíró ur a helyszínén előleges vizsgálat,illetőleg nyomozás teljesítése végett megjelent, a gyanús egyéneket maga elé állitatta s azok közül Nagy István rádilakóst, ki a bűntény elkövetésével leginkább g^anusittatik, a nyomozás befejeztével elfogatta, s az előleges vizsgálati iratokkal együtt őt az illető királyi járásbíróságnak adta át. Rád községben ez év folyama alatt 3 tüzeset fordult elő, s f. évi auguszt. 21-én délben próba kísérlet tétetett a rádi bíró pajtájának
felgyuj tására, azonban a pajtában csépléssel foglalkozó munkásoknak sikerült az eresz alá helyezett s fellobbant gyúmyag lángjait elfojtani, s a tüz tova terjedését meggátolni.
— Rövid liirek. Kazinczy sírjáról írják, hogy elhanyagoltatik. — Miskolczon napi renden vannak a tüzesetek. — Böszörményi L. sirja fölé oszlopot emelnek e felirattal: .Törhet, de nem hajlik." — Az aradi uj színház bizottsága Szász Károlyt kérte egy prolog írására. — Elméleti és gyakorlati tanfolyam nyittatik a közjegyzők előkészítésére Budapesten.— Rónay Gyula elhunyt jeles színész sírkövére gyűjtést rendeznek. — A magyar tűzoltók III. országos nagygyűlése helyeül Arad választatott. — Szabadkán f. hó 20 án fogják az apácza zárdát felszentelni. — Győrött hamis 5 és 10 frtos bankjegyek vaunak forgalomban. — A fővárosban múlt héten élve született 253 gyermek, ! meghalt 214 egyén. — A lánczhid befestése 5000 frtba került. — A nemzeti színházban kedden kezdette meg Hauck Minnie k. a. vendégszereplését. — Maros-Ludason (Erdély) tűzöl tó társaság alakúit. — Tarczalon a m. kir. vinczsllór-képezde az ősz folytán nyilik meg.— Bécsben a birodalmi tHiuic«palota alapkövét letették. —
A nagy-kanizsai takarékpénzíár
1874. évi augustus havi forgalma.
BEVÉTELEK.
Ffnztár számW 15. Hitelezőnek. Betét számlfcuak Váltó
Kötelezvény , ElSlegezési „ Bélyegilleték . Kötvény és váltó kamat sz. Beiratási díj »
Késedelmi kamat . Költség Százalék
Háxjövedelem „
Házbér óvaüek ,
Kintlevő kamat r
Arany és frauk F
Értékpapír „ Értékpapír szelvény.
Betét arany ,
Betét frank • Vegyes
Lejegyzési dij *
c
jt c
e
ft
'' I''
52
31,19 J i.i 30, li>.) 7 í 2,43!! -8,375 — 9j20 9,313 y« llü''30 56 40
2I&5
111 [25
175 — _•_
192 02
4 27
II—
52
KIADÁSOK : 12 Adós Pénztár számi.
Betét • zárnia
Váltó „
Kötelezvéuy „
Betét kamat „
Költség
Kötelezvény és váltó kamat sz. Bélyeg
Házjövedclein számla
Tiszti fizetés „
Értékuapir Előlete/.ési Adomáin ozási Százalék Ösxton.lij Arany «» frat k
i) n
B B
85,145 03
S7.437Í26 36,350 23,360 812147 64 188
7á 93
4 53 23.20 320 —
5250 —
750 20-
Összes forgalom. 52!
103.8^8 188,98J
Í2 65
Vegyes hírek.
— Egy nimet lapban a következő hirdetés olvasható: .Egy fiául ember, ki közelébb meg akar házasodni, egy éllesb urat keres, ki őt szándékáról lebeszélje."
— A meglopott tolvaj A párizsi lapok egy mulatságos tol vaj históriát közölnek. Ugyanis a BouJovard Ornano egyik házának másod emelétére tolvaj lopódzott be, hanem sem értékes tárgyat, sem pénzt nem lelt sehol, csak
a szekrényben talált öltöny darabokat. Legott
meg is kezdé az átőltőzködést, mivel a szekrényben volt öltönyök hasonlithatlanul jobbak voltak az övéinél. Hanem ép abban a pillanatban, midőn BSakadozótt ingét jobbal akarja fölcserélni, lépuket hall az előszobában. Mit tehetett? — az ágy alá bujt s ott nem kis félelem közi halgatta végig, amint a szoba ajtajának zárjában a kulcs megfordult, az ajtó meguyih s a szobában valaki motozott és keresgélt, majd néhány perez múlva távozott. A tolvaj könnyebbülten Bohajtva, előjött rej ihelyeből 8 folytatva az egéez szekrény tartalma ki volt ürítve, sőt /nég a tolvaj rongyos ruháit is elvitte egy inasoüik tolvaj. Az ily kudarezot vaiiott tolvaj most Ádám mezé- ; ben, képzelhető fatális helyzetben állt a szoba 1 közepén, mígnem bizonyuianságaüol az ajtó nyilasa zavarta föl. Megérkezett a szoba tulajdonosa. Ez fülön csipte a jó madarat, ki szive nek egész keseredettségébői kiáltozá: „Hisz én vagyok a meglopott!'' i
— Európa főbb államainak lóúUomá-nyai. Egy staiistikai kimutatás a loteuj éaztési állapotokat elöiüntetve, a következő számadatokat nyújtja. Oroszországban ^Lengyelországot is ide ertve) van 15 millió 50U,U0u darao ló; Ausztria-Magyaroszágban 3,10u,(AX>; Fran-cziaoraxaguan (.Algírt nem szamuva; Augliauau 2,üüU,000; .Németországban 1,100,ÜOO; Spanyolországban ü;X),000 ; Olaszországban pedig 520,000 darab.
menést szenvedett. a bécsi tőzsdén, mi piaosunkon
nem maradott befolyás nélkül.
I Jegyzünk ma az als. ausztr. m. szerint :
Buza minőségéhez képest 4. — 5.10 krig. Kos* , . 2 90 — 3^50 .
Árpa „ . iT20 — 3 frtig.
Zab 50 fontja 1.70 - 60 krig. Kukoricza méreje 6 frt.
Papírszeletek.
Midón a kanizsai fiatalság .töob ta^ja" által t&rtott zárülcsan az rlnök a feuuiuar^U» ov^i-g u-inOlcaöztetéséc illetolc-j azt a kérdési m:é/.tt a tagokhoz hogy hol eszközöltem.-* az t — egy önkényt** a Következő indítványt tette :
— Adjuk ki kamatra aznu részvény** t irsaink-1 nak, kik a saját kezűleg aláirt tagsági o s s /. c g g« m^g mindig hátralékban vaunak
— Euyje szomszédasszony, olv drága az élelem-alig biroa ui''egélm. Gondol,, caak édes komamaasrony egy mazsa szcua ket lonnt !
Báró Bikficz az ntjáüan áll. p*r»«:boz :
— Minden s z • m a r a i én kerüljek ki y
— Bocsánat báró ur — niuiiU a paraszt kalapját leemelve — ez egyszer majd caak e n kerülöm ki
lak 1
Szerkesztői ü/eiie(.
1424. B. Sümeg Csak raJ? .. ,„;„.:, ,
I"Ijb el ár-
1425- P. Könnyű reá aka l>. mi azonban hallgatunk, várjuk a további ré«zl»?ie*«-i Ouftk követelése ott, a bol — jogos lebet.
1426. Sz. F. Helybeu. Jövő számunk hoeza.
1427. Baglad. Nincs semmi nesz, nincs semmi zaj, caak egy pár .Centrale* zavarja »z éj-magányt Idegiebet a napokban eikUbiöm, de meg uem készült el.
1428 Zn. Boldogságod oly véguélküh legyen mint a gyürü, mely ujjodon — nincs !
»»pt««ber 13-tól szepteaber 19-lg 1874.
Hó- és heti- Kaiholikus nap-oap tár
Protestaux naptár
37) Jexo* viakórosi gyógjrit meg. Luk. áIV. Ev. Mát. XVIII G. Mát XXII 35.
utj.
— Pr
13 Vtiárup
14 Héttő
16 Kedd
16 Szerda
17 Csütörtök
IS Péntek
19 Szombat
D 16 Már. n. t fel mag. Hildegard Kánt f Lambert Tam. t Konrád
D 16 Mór.
Salome
Nikodém
KupU.
Lambert
Timii
Konstantin
n
cs£
m
Keielós szerkesztő: Batorfi Lajos.
rv: yllttér.*) Minden betegnek ero és egészség gyógyszer és költség nélkül.
Revalesciére du Barry
Londonból.
áemmi betegség nem képes 26 év óta a zamatos du Barry Revalesciérenek ellentállani; ez eltávolítja gyógyszer es költség néiküi minden gyomor , ideg , meli-, tüdő , mij-, mirigy-nyakhártya-, lélegzési-, húgyhólyag- és vesebajokat, mellb3tegsigekei, szédülést, nehéz lélek-zotvé:elt, köhögést, emészthetlenzóget, dugulást, h.iainjóéit, álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, vizia/i, vóruidulíjt, fülziiboagást. ájuiáát éi hányást, még a terhesség folyamatában is, hashártyalobbot, mélakórt, soványodást, csúr.t, köszvéuyt, öápkőrt. — Kivonat 76.0T) bi zo-nyitványból, gyógyításokról, melyek minden gyógyszerrel daczoltak.
iy8l ..H ''lDf q^wa«»10 ^Jyaitiuoiiq ZH''LQ
Ön Revalesciérenek isteni g indviselessel kö-sxöubetem életemet rettenetei gyomor- és idegbeteg*
Bégemben, tio lez János, plebáuiai provisor Gleinacta, posta Unterbcrgen, Klageufurtnál i 4. bizonyítvány.
Weskao, szept. 14. 186Ö.
Mivel éu évek ÓU i lült aranyér st*nve«lé», nixj''j.•rteg.tóg éa dugulás ellen minddu orvo.<i segélyt következés nélkül husználum, kéuégemben mtue leket vettem az ön Kevalesciérejébez. Éu uem eleget kB-8Zoubetem a jó istennek és önnek, a természet ezen ju a''iomMiiynaak, mely nettem számithatatlau jóiéte-méuy volt. Steinin&nu Ferenc.
Táplálóbb levén a húsnál, 50-$zert*en
kíméli a gyógyszer árátt felnöiteknel ugy, gyér m ekeknél.
Pléhszelenrzékbeu ''/« íout 1 f»"- »U kr., 1 font 2 frt kr., 2 fout 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 2u trt , 24 iont 36 frt. Kevalesciére pmkoták szeien-czékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krrai. Revalesciére Cho-coladé tablákbau 12 caészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 írt 50 kr, 4Ö-ra 4 frt 50 kr., poralakbau 12 cséazére i frt 50 kr., 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 írt 50 kr., 120-ra lu írt., 2»a-ra 20 frt . 576 ra ''66 frt.
Megrendelhető Barry du Barry & Comp
álul, Wien, Wallfi8chfla8se Nr. 8.,
N.-Kanizsán Lovak Karoly gyógyszertárában; DeüreczenbenMihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eger Tachecy Adolf és Valle Antálnál; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Nagy-Becskerek Goldberg J. M. nél; Marosvásárhelyen Fogarasi Dömötörnél; Miskolcz Eszáthy István gyógyszerésznél: Sopron Eder Ferdinánd gyógyszerésznél; Pesten Török Jó-zsetnél; Győrött Némethy Fái gyógvsz^ré^zael; Öiéiíea-Fehórvárott Dieballa Györgynél. Temesváron Pap József városi gyógyazerésínél ; Verseczeu Fizcher Móricznál.
A bécsi cég minden vidékre küld utalványra vagy utánvétre.
meg-
mint

Üzleti szemle.
(S. S.) N a g V - K a n i z 5 a, 1874. *zept 12. IdSjárás derült, sreles, reggel hűvös.
Gabnaüzlet. Forgalmunk hiányosságából mindeddig ki nem vetkSxött. Árak lényegesen visszamentek és még egyaránt követik ez irányt
Zab is ax utolsó napokban 40 —50 krnyi vissza-
— Beküldetett. Gazdákra nagy ér tékü. (Cséplőgépek.) A gazdákra nézve egyik a legfontosabb találmányok közül az ujabb cséplőgép, mely két ember által hajtva, egy óra alatt annyit csépel, mint 3 cséplő ember egy egész nap alatt. Minden gabna neműt egyenlően oly jól kicsépel, hogy egy mag sem marad i a szalmában, azonban a mag meg nem sérül. - Megrendelési ár franco Nagy-Kanizsán 130 írt. bj. Németországban ezen cséplőgépek ezer számra terjedtek el, de e vidéken is több van már. Ptu Mayfarth & Comp. Frankfurt a. M. czég a l igjobb beszerzési forrásul ajánl-tátik. Ugyanott a megrendelések levél által tétethetnek meg.
#) E rovat alatt közlóttért felelősséget nem vállal a Szerk.
Conn.L. általános korpa-otyja.
Gyorsan és biztosan működő gyógyszer mindenkinek. ha erc.tj fejkorpa képződés terhét sxenvedi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a feotnevezett terhes szenvedés meggátlására. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pénabekflldéatel vagy utánvéttel rendelve.
Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-d4n-ii) kanergasse Nr.3.
lesz buzáa a bécsi községi kölcsön dij-sorsjegyekbSl, ugyanott
főnyeremény
nnnnnn n 1000 fi1
Ezen sorsjegyek Béc« városa részérSl biztosítva a kétségtelen biztonság m^lletlL knirtnft.An u.-í.. ^ „ ,
(1444—1)
Évenklnt 4 húzás, * "zzzt
200,000 fit
Minden sorsjegy legalább 130 egész 200 frttal visszafizetve le.«z. Eredeti sorsjegyek napi árfolyamon Készletekr 16 frt fel ül fizetéssel.
ígérvények " 200000 frt 2 frt 50 kr. ^ bdyeg
A cs. kir. szab. bécsi kereskedelmi-bank, előbb Sotheu János C. váltóirodája Graben 19. sz.
K£r^sorsjegy^igérréwyek^a^fentebbi jríltűiroda^által kiállítva, szintén^ap^at^k^^^^-^^^^/^j^rA^frito Zsigmond urnái.
.a
Elsó 27 krajczáros csarnok.
Alulírottak bátorkodunk a n. é. közönségnek tisztelettel jelenteni,
Zala-Egerszegen
jfjj* főtérén, Kaizer-féle házban lévő rőfös kereskedésünket ujonan rendeztük, é. p. akép, hogy abban minden néven nevezendő czikkvket azon OlCSÓ és 6QyséQ8t ároi
u. m.
eladui határoztuk.
Miután a legelső gyárakkal maguukat érintkezésbe tettük, tehát abban a kedvező, vásárlási alkalomban részesitethetjük a t. közönséget, hogy a legújabb és legjobb, inöségü czikkeket azon
bámulatos olcsó áron
megszerezheti, a melyről bármily csekély megrendelés által meggyőződhetnek.
Reméljük tehát, hogy ez álul számos látogatásnak örvendünk és becses meg-j rendelésekkel szerencséltetnek bennünket.
Á.7 eladandó szikkek következőkép vannak összeállítva:
Legújabb 4/« széles gyapjú ritka szövetek, és Baregek. Tartós szinü cosma-, ^noti parkalinok. Batiszfok. Briliantinok és Cretonok. Perkalinés Batiszt fej kendők.^ Tjhlkészőlt kötények oagy választékban. Uri és női czérna Kesztyűk. Legjobb minő-jy
t" ségü fonal creász és Holiáoder vásznak. Színes Kanavásznak, Szalvéták és törül-i közó kendők. Finom chiffonok. Moll és Treppeliss. jó és 4/« széles schnirl Parkét^ ^ugv *zin£én színes Parket<»K. Férfi és női nyakkendők nagy választékban, u^y szín-I tén zsebkendők, selyem Boch kendők, és végül szőnyegek sat. jy
Vidéki megrendeléseket utánvétellel pontosan teljesítjük, és kívánatra készl
t +
^mintákat készséggel küldünk. ^
í FSrat és QoMaer. t
T.: 428—3) i
Ti m m 11 m i m 111 m 11111111 iT
1*74
A keszthelyi községi iskolaszéktől.
(1440-1)
Az elnökség.
Pályázati hirdetés.
Keszthely mváros polgári főiskolánál 1874/5-ik tanév kezdetével a tornÉLSzatl segédtanítói állomás betöltendő.
Ezen állomás össze van kötve a magyar nyelv, esetleg történelem tanításával. Évi fizetés 800 frt. o. ért.
A pályázni kivánók kellően felszerelt folyamodványaikat, melyekben a polgári iskolára kivánt tornászati tanképességüket oklevél által, továbbá a feutérintett szakokhoz való képzettségüket kimutatni tartoznak, f. é. szeptb. 20-áig iskolaszéki elnökséghez küldjék.
A megválasztott csak egy sikerrel betöltött próbaév ut&n erősíttetik meg véglegesen.
Keszthely, 1874. szeptb. 4-én.
Pályázat.
A nagy-kanizsai községi elemi népiskolánál egy, évi 650 frttal egybekötött rendes tanítói állomás jővén üresedésbe, erre ezennel pályázat hirdettetik. — Kik ezen állomást elnyerni kívánják, szabályszerűen fölszerelt folyamodványukat f. évi szept. hó 24-ig az iskolaszékhez benyújtani kéretnek. A megválasztott tanitó egy próbaév után lesz véglegesen megerősítve.
Kelt Nagy-Kanizsán, a községi iskolaszéknek 1874. szeptb. hó 3-án tartott ülésében.
(1441-1)
Az elnökség.
rö I ^
"o "2
« s
© £ K
O ^ C3 -w iC —
•íí ca. t;
</3 O
>-> JS5 % «
u. «
co £
a> ^c tt lm
I
oo
O O
00 fe
a> . ÖC
é £ cS C
■sS
O .
c
o S
a
zZ -o « 2
c xS
<u c
U Z
^ c* = £
OS w
tc<2
©
u 5? oo —
NO? Jü
® B «0
•5 «
. oo
.O VU
•í <J « I
00
-ec
CJ

II
oe
■g e
= c= o
- 5
-r T3
©
N ® «
^ O
>Sj
C
''S?
■c
U J
U
QJ
Vj
e-oo

Ci g
CJ
Pu
o>
N
EA
"" c
en
O <=C T —
fE o
e 4> a t-*
Jr es a>
•r a
CD
«
fl ^
Keller Ignacz
1258-10
iVÍELSTy-''
Ajánlja gazdagon felszerelt arak-, hölgyek és gyermekek számára való topánraktárát, a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
Ug}szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a es. k. katonaság s l. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt legjutányo-sabban számítom.
Az én raktáromban vásároltakat kijavi-lásra elfogadom.
Empfiehlt sein reich assortír.^3 Láger aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-Stifletten von bester Qualitat und zu möglichst biliigen Preísen.
Ferner mache ich das k. k. Militár und verehrungswúrdige^ Publikum aufmerkBam, dass ich alle Bestellungen vom beaten in- und Auslánder Leder verfertige und prompt und billigst berechne.
Auch wírd von mir gekaufte Waare zu reparieren angenommen.

S''pitltöűflrfBÍí©rCflíd)űfts(fpirlf]
«» iR fleforgt fút jtb<« Jtinb, ob jong oö<t olt, eb rtidj oöer arm; man ^nbet in ©ien feni m.cttf» »cf(báft, ivo cint bírnrtifl marnigfaájc «u«roül)l ®örc nnb ju fold* búl^cn *reiíen wríonft iuirí>. 4>erí4 <öenc .atercílontc viffeafftiftliAe 6pitU für bit Bájuliugenb. fo mut eme tmmenfe tat roabl oon ne.u-n mtereffontw ®tíeQf^oftlfpieíeti fúr finbet jebei litert if. Jt
1 étái tr. to,
40.
tJíc<ttvoa gt''ltibci
n.». t. s, 4.
U gcicicett ^upíta. 1 fitfttf ít.10, «>, tO,
M, HO, 11 1. J.
TOrtNuilífrí í«u(i«rj*n nli Cti«w, «cpf. Oi«S< ub: 8 .fce. 1 6tűd tu »•,
tu
1 »t> XemboU''Cpieie |i tt. N, N, H, N.
(^amna u«.- ®le<tt. tr. 10, M, M. Ioimro. tr. ÍO. 30 >«. «».
Irts. a ti ftijurem, f. 1J0, USO, t. •c d. tr. 10, 40. 60, 90. lákfulPipirtc ffc. JO, »0, 40, 60, 90, f. L. I »aB áft<r. tr. *0, 40, eo, fL t, 1J0, t. I «ntu<irirlc. tr. W>, 60, T<>. 90, f. 1J0, L iTirtxiic ^J''tetirt. tr 90, f. I, 1^0, ; f ionrí ju «. t, *, 4.
•t''0 aitnnt, 2co«pítc«, Iwmmrtm. ©teíben (Smt -rtou ffttloiimní, twMWtptrt''ts. Qax> momta«, rab «niect 3«nnn«BSí ?t*r ^Oifl.
eHc tcoarti fftr BBVcrlOnbigf ftisber, ial
Ka-nrtob efcer tr. 15, 84, *i, A.
X*z)*itbtat Zlicct <uxf tr. 5, 10, »o
bt« (l. 1.
XJjiítt, |ük) Wttftrb4 tMiefftlct, 50 tr., fl- l M« fl *.
Hnbm PXcM*4estsl000f«4crCaft»«tl. 10 tr.
Wí )i. 4.
®íttCk»afm>-dt mi SO, 5f> tr. ktf tL a. Na »t SUMtMUfrer, für mit ober o^ttt
"LesU l ©töd tr. lo, 15, tS, 46, «, R. 1. C^nc [tbtn gnmti^t rtaaai Stixtxz ipidnU Irfa Uokd burt$ bl« nmen ?ef<'' ni Bifterfaftts. i ©tfitf B. 1. Cpitlcnt •Bn man bot ffiabtn: rcdi$ltSOK fianbarí-ttic. tmn ben* bit wa Kricittl^Mica. i érni M tr.. fL l.«C J, 8. vSlobnfft, bU ©tfitf tr. 50, 80, 1L l, 1.50, «.
i4terci OM<IC, geaaxBt SanbcfSa''enie, bei
acgaicfemflc Unttr^öl! ftr 5aag trab Vt, 3 ©ifltf mit 12 eubers tr. «5, 86, (L 1.50, 2. S, 4 bU n. 6.
1 tUinef 9U4 • Osttrancxt , gatanst brr ffiaabamegd, bsr4 íod^eí buu bea Ockng á*ct i«bcs CootU tíafcynb m^ma tana; bicM (c^c kxtz-rtfíaríe ©pidjeag t»{t«t Mt* S5 tr.
• OcrtjettgtilW, gífüfll im bcan^btrts Snt)csjea, 1 R. 1,
1.50, >, 1.60, S. 4, MekOf* Bcii ftr «wbr:, ír. 15, J», « >. •0, fL U
Z>k Mrtgrpfetaetem ©itó«
StrbnW<« ti|Hng, b grőfelet faftN^I, nb SUbc^ca icbcs VIttrt, l ©ptd 80
l^v.50, J, J 60.
* 8i4bntatia, tsstpld itt CTb^a bctoi a ab atraftlteo. fftr croc^it* tiaba, fe. 85, |L 1.10,
1.8s, 4 bü n. 5.
«ia artttf SRtrf- mfc ^üettuít ait 80 mcatn Cfnflcrn fűt 5 tr. Ksfext tcHrn^t ©pitit in Stéíitz tjrttoafcL
üSíTiitirbtnt ©rtt:«xíart*. Is ©^c^trta mpadt, in ttulwcW, fftr OOb4ts u> toxbtn, per ©tftd
tr. 1<>, 10, 4o 40, fL 1. 1.
Teberraseknif CBteHuűt"^^
aoo&bm btc stucs ©cloa»g«etrmcr!t, ofvt dn ftUcs «(raeb |u etrbmtes, i* — nUMl UmK per
€t4f tr. 8. 5, s, 10, 15.
■1
i
Jtnabai ft. J 50,
lt ur l, Jtx 10 tr..
II. ewnc. tabfB. átmmer, ©«Ipb# ttErt oiii Bib o^nc ttinriOtmg. »i«btr.t>íater, fr 36 , 40, fL 1..-0. ©partaRen. tr. 10, 10, JO. fRctimorp^owa-etitlt, tr. 10, 40, <o, 80. HoBlrtíí-Cpidt, tr. 35, 50, 80, fl. 1 W&ajc mit íMTWerf, tr. 40. OHenitt&a wil ?cHf**rt, I- l-«o. ». rtuber-n^rtB felat, ait ©^Ugtoert, tr. ». Vcberr éoria, tr. 10, 1$, 10, 10, «0.
let«, ttarabintr iBb <4>or<trt mit »B«a-«fltIt, 1 ©t. fr. ao,40,80, fl. i. 1^0, 1.50
W, BOB »It#, tr. tj. 30, 40, c.B ©labt, fr. 90, ft. 1.80.
©Bcgr®!* a«tf»oV«>oa magn.iif<brit rrklw iartn, bit is ©afnr aa<$ ber SRiittung btí lMjjnctJ f^rimmro, 1 ©4<4ttí ft H, 10, 30,10, 8 >.
rjtOji., Saffet'', Z^tf « 6«ift-©eruic<«. i» Ba4 tr. 60, 80, f! i, 1 50, 2, 1.50.
initrtflaat anb aaüfont flnb für
«lttr bit Bts lafauiBscngfftt.itcn 30"1*5''
Jtcfkttra. itt tiat ^űbi^t Seito''f mii &tr14teb*ncn iafeerfl femcliiirtm 3anbtr Spmattn, BOrt mit Rcnaotr £ altit ing, fo t«s 3tber mit arifcur 8ei«tt ?''ctt bit i^ouflcn 3fluberftúdt (• la froftffot éotto) maton tanú. 1 *aiitnt ff b«4 anjabt ber Epporott fU 140, 1.80, 2^0. i.so, 8.50._
3>it írbe nb ttrt Smo^aer, fftr rttftiBbigt S^W ttiber ttft (I rmpft$lta ; eí (fi Ha ttti mit ir:globul, regdreot «a«gtfübrt uat tűé Sr-robi^r btr ©d: tl ibxrr 9Jtl •aol*lra<bt colorirt au ^.-fftbri. l iter ictrv in 8 ©;ra$er. itt flanc; fcMM • 35 tr.
it gtíl übajogea, ft|r ba«er|aft, 1 ©t.
tr. so, 50, 80. fl. 1, 1.50, a.
Z$im, mi! Batfirliftcr ©Hmm.
tr. 50, 80, fl. 1, 1.30, 1.50, V, 1.50. fia* 8le4 fc^r baserbaft trnfhutne imb WMib bemaltc fcttipoflcn, fiabrioletf, ©tefltoageo, f»i«-erd, tomfortablt unt onbcrc üBcqcn, tOt mit fftrbrv, tr. 8<), 50, fL 1, 1.50.
EBiener ^''erbebo^., Sikaba^iroi uit ©Oifh. ÍM tr. 60, 80, fl. I. 1.50.
Z>er fbotogropfc, cin iat«rb«Iicabe4 ©ekt, tre bob »irt(i£t ^potoítrap^cn erjeugo: toon. 1 ©t. Hr.stfifung tr. ao, 40.
©^rcií- unb Srt^nci • Kpparatt C|uc ltb< 8orttnntnif Urti (ebe* OfaU feseli |<t<tieii aab ikreiben erl raeo. Cin E$p«rat fftr je»e» ©ege ti ab ferint tr. 4", 40, 8a * herípUl tr. M, 80. tBcttrcnmípid tr 90, fL 1.80. Mai- ub lBt»ortfptaL ft^r rtmrif^, f». 1*. «cxeftt eaft.f ifielea tr. 80, 80, 70. öiaterlaber «®e»e^t« tr. 40, 80, fl 1.10. ©i"fl oa« «Lí<4> tr SO, «n8 ©i»W tr 80, f 1. M^fl^ Der ricint ftritger. tfine rompíete, Kbr uubf*< ^^^ ftnfrfiftsng, beftebemb «a» 1 ©ábtl Bit *s$r«l. 1 ®etoebr mi! ©ajointci. 1 ¥atroBta<(pc, 1 4}«f». «Bc« IKtammex fi. 1.20, fcirftt 6crtt fl. X 50, 3.50. jM^V1* Rtacftrt Dvc^robstL 1 6tütf fRib^eaf3n<|tt ^^ 5 tr — CBen c< ibA, Per trape fi*. 1 ©tud Caícitroptr ait ©piegd 10 rr
m^p* Rótt (Ífincüen-Curftl mit «t<bani«ma4, fii ^^ Utint Mnber uaierbaltcnb, 1 ©tfltf müttl. gróf jr. 15, 4S gro|i ©erte «5 fr.
£it Oií»ímarreafpi.«, barfteSeak cinen © bűdet bti femea *rbeit«tif(^c, trel^er. ®ean ■>« baraxl ras^e. Mi Imi inb kol Stau booegt. 1 ©iád
so tr.
faaimt
Der klelne Z&uberer
^íüí 3«»»tT.«jt«rat« tan «aa dutt.at ferfanea ober au* ganjt ©ekUfttaftca anf ba« © aa icuPfU
M >>««t fütarri* foaitatri, baj iar bet Seu^cr berft bca bit ®crf.t> e> aa-»;ge.i
. trrbdt ». • nrc tl lífea la é''uabe i|t;
cia Qacinacárt^ter tana rtuBbeolan,! no b.ntea, c^ne íc« *eiuiUie ju Rtia igtu. Me ftpvaratc fi«b mit ©cUíining v ric^«.
U* $inger bar* iebca ^rt ps fWiíta, SAt ianjcsXa JtarUa é» tr
^1 ^J^ÍJ^ w* -1 -v- ^ I ®iat **** te<» Kit-
Sűí Sen*»inbd eüwr «ln|e,a5 tr.'' maa\ l» fr
L<Z J1^4 itHm .íartorlaf* ober bit ia»<rítcg*
feblag eerf^aUbet etn •cgca^aiU. batc Cmau. M ad* maa fc#-T''®rr-B fcttrt Wetriafe aatfjanién faai.
Tafifee i*Beucr)ea«; an elBffKt. b*. i Srád fl.
ro«.«t ci©íratta. 44 tr. f*r í>eí*B-«örfer, U cat^ra *0t* 8 ibt bet; bírt Itg< .4 tf liacia, ta jcr.lotra aab ocm^ttt airb, ) B.
«« '' Mit Círem. ©űfer ,c. fL 3 »0.
Dal Bcrtr.^crtcaawMic, laattMl J>er »rt»i asf ftoa>
0elb ober iauttr lm 10 tr. | maaba 60 tr © e Sexir.uigarrentof*, ao tfl btc I>er1d.x alt ©opwI»Bí*ir «L 1 JO.
. i-iarrt ? 4i ft. í Da« <*«faaJtear»«t«i, ao C&4 oet*
£.''» taa^uí-®, Ber faaa el aaf-. ftainbet aab aii euca «af aáe.
fitue i1 • fr. | ber reaat, fl.
tftn tfortenfp rt ®o foB Pú tat* £>a# 8jn6-«aaaiin la Dtoabe 15 tr cdv^iaca '' 45 tr. 3*r SeracíriÍTftr^tVtlL 1,0
«4 Si«P no* mfiptePeat anbrrt a»tar«t/, rcgra Rángd aa
J^aerbeMtfiartca tai)enlrl,rtB 50-X>u ©urei-l''rn- o:-ct ba< Oíebcímnri
)B erratben, T • fr ©er Cvubet''Vallen ©c^f glei^ Rrc. B«0ea rőnaea la Ctnta ájan jtri a rbea, fl S. ©ti ©!ird>itl4t ao ift aber M<
Itete? 50 tr7 X*x öelbftaerb bar* ben ©cl*, vorr ffia«''ür-xarbe iftbaa'''' tffstfc iBb^rd i
fldtV:, tcinci ven tea, fo fr. Dic aararaSflUtbc €d)iiar; m^n itr-léa.''tPet l <tfc orr bem 1>ub itai ■aP bcn.io* ift út j*.i), (5 ft. SXr ^erta*i.iipter. ot r boaUK-aó*.
I:*'' Bogiid) B4vb a fo tr fXt ©rar»J*it, a bei ao i|l Hai«<ib t» tl.
SttP no* Mt1*«ebeac anPert *»Car«t/, n*gca Rangéi aa Rua tana ii*t Mrt gcn«nH «r«-Ntn
«ine «ea0e oabeter Spielwuonn unb •efíQf«^ftffpide. bit aflt n.djt beninnr írerben fönnen
J» 0ICÍÍ" wt in b« geftrtijtíu SieNriage >» ^iben *reilblaltet, »eld>r
frbr iB''ftreflonf ftub. merben aratii oertbeilf. ^^
Friedmann,
V«í<iit8 József kUdó-, Up- ós nyomdAtuiajdanoa gyoras^jtó ayomia*, Nt«y-Kjuüzsán.
m BSHOC tCSJIBt
iPa > tartós lóságnak.
Olcsó ékesség hölgyek és férfiak számára.
Ezen uj érc nítvezeteieti talmiarauyból kósíitott ék mellóihetóvé testi az igaxi arauv és eBÜat diait, mivel mind fényre mind alakra liasonlil Itiizaá, h a mellett c»ak negyedréstho se kerUl aunak, most as igazinál c»ak fayouért fiaotnek. Maga a azakértfl is csalatkoihatik, oly jól van ut&ooi»a.
[íj ékeHM(''m>U, Csillám gyürük ar nyból, I ft 20 kr, 1 ft 50 kr.
legdivatosabbak uj aranyból mely folytonosan ""''g-Keressték és Jjvek, 2, 3, 4 ft.
tartja arany sxinét és nugyou hasonlít a valódihoz, „..♦,.» A jl
utánzott kövekkel. A« örökké illatos ékténén Broch, finom, 1 db. 40, 00, 80 kr , 1 ft. termés«et indiai növényból, mely termésietes jó illa-„ legfinomabb 1 db. 1 ft 60 kr, 1 ft 80 kr, tát mindig megtartja, és az uj romok sieriot van
2 ft. 2 ft. 50 kr. késsitve. Pampában még eddig nem haladták fel ós Kgész garnitúra, broch és fülbevalók 80 kr, 1 ft 20 kedves illata miatt kőzkedvessógüvé lett. Ha vala-
kr, 1 ft 60 kr. finomabb 2 ft, 2 ft 5o kr, mely uó e diszsael valamely terembe lóp ugy as
3 ft f»0 kr, 4, 6 ft. 1—2 perc alatt illatos less. Uraclet, finom, 1 db. 00, 80 kr, 1 ft. 1 broche 80 kr, 1 ft, 1 ft 20 kr, 1 ft 60 kr.
legfinomabb, l ft 60 kr, 2, 3 ft. 3 ft 60 kr. 1 pár függöny 80 kr, 1 ft, 1 ft 20, 1 ft 60 kr. A legszebb nyakravalók 1 db. 90 kr, 1 ft 20 kr, l braclet, 60, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr.
1 ft 50 kr. 1 collier. 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr, 2 ft, 2 ft bO kr Küzó fésűk, uj arany dÍ8*ituióuynyel, 80 kr. 1 ft 1 óraláuc, illatos, 1 ft 40 kr.
l ft 60 kr, 2, 3 ft. DiMieM, dlvfttoH éa tökéletes Érmek, finom, I db. 20 40 60 kr. M ^ r0cc0c0.ék me|y a köaépkorban csak fejode i
. lefinotnabb 80 kr, 1 ft. 1.50 kr. ^ meknéí volt u|áiható. Oyürük szépen utánaott kövekkel, l db. 30, 40, 50, 1 garnitura broche ea függöny 2 ft 50 kr, 5 ft.
60, 80 kr, 1 ft. 1 8 finomabb 4 ft 50 6 6 ft Szép férfi óralánc, rövid. 5 \ 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 l j ft 60 kfi 2 ft, 2 ft 50 kr.
kr'' 2 ft 1 finomabb 3, 4, 5 ft.
Nyakláncuk, finom wj n • .:''ikuak, 1 ft 40 kr, 1 ( ftíj((i ^ ^ ft
^ , ,8t" kr, 1 . , ll karperec, ft''ft! 0 ft 50 kr, 7 ft 60 kr.
TQzótÜk fél ..ak számár <. J 10, 60, 80 kr. { c0-jiierő 3 ft 50 kr, 4 ft f>0 kr, 5 ft 50 kr. Üallérgombok 5 kr. es 1 i »r. .
Kgész garniturok ciiuiiset inanchet gomiiok saép A lekete dlMS.
kiilliiás, 50, 70 kr. 1 ft 50 kr. B divatos köszörült tehát nagy fényt fojt ki éa
1 köteg órafüggelékek, tlO, bO kr. 1 ft. I mégis igon olcsó.
Igazi aranygyűrűk kövekkel, 1 ft 50 kr, 2 ft, 2jl gftrnkur* broche és féuygyöngy 30, 50, 80 kr.
ft f)0 kr. colli«rc 1. -> és 3 soros 1 ft, 1.50, 2 fL
13 latos bélvegzett ezüstlánc tüzaranyozissal rövid l pár fejtó, 16, 25, 30 kr
3 ft 60 kr. 4 ft. 1 diadém, 60, 80 kr. 1 ft 20 kr.
Ugyanezek hosszú nyaklánc, 6, 7 ft. , A dlvnto* fekete di«S,
13 latos oaüat érmek tüzaranyoaássa! ei aománco- üvegbó,. yaUmint jet dnyft bÍTttUwru> rQg.
z '' 1 K w Kr'' 3 gyantából. Finomhii elkémitfÜ brilantedÍMS. Kgy broche 20, 30, 50, 80 kr, 1 fL Maga a szakértó is csilatkozhatik ea által. E disz , pár függöny, 26, 35, 50, 80 kr, 2 ft. valódi ezüstbe vau foglalva, arunv tókkel ellátva ; „ karperec, 30, óO. 60, 80 kr, 1 ft. az utánzott csillárok legfinomabb hegyi kriótálból . nyakcollier, 50, 80 kr, 1 ft.
vannak, melyek tüzüket aoha aem vesatik. „ rövid óralánc, 15, 30, 60 kr \ broche 4, 5, 6 ft. „ nyakláuc, 30, 80 kr, 1 ft. 1 pár függöny 4, 5, 6 ft. „ inggomb, 4 kr.
1 pár ing gomb. 2 ft 60 kr. 3 ft 50 kr, 4 ft 50 kr. „ pár mauchettegomb, 15, 20, 30, 40 kr. 1 db. trt, 1 ft 80 kr, 2 ft 80 kr, 3. 4 ft. . tüzó fésű. 20, 40. (10, 80 kr. Ez áruk ily minőség- és árban csakis alulírottnál kaphatók. Árjegyzékek ingyen küldetnek ssét. Ily. (1191—6 példány mindenkire nézve erdekes
Bazár Friedmann. Wien. Praterstrasse

\ \CA -KANIZSA, 18T4. szeptember 17-én.
Tizenharmadik évfolyam.
öéflzetetí


ettti ar: f
re . . * fr-

/;<7V szám 10 kr.
Hirdetések
ö ha.t:ihoK j>ftit*orh*n 7, m:ino«if«*or U a minden további »orért 5 kr.
yYII.TTKRHKN loronkint 10 k.-prr »<>
:etn«»r Kinrutárí illeték minden ■ bgye* hirdeléaért kíllü (5 30 kr. fizetendő
r
illAt
A lap szellemi részét .
''illető közlemények txericesxtóhez, —
ínyafi résxét illeert köxiesnenyek pedig a
ki&dóhoz bérm«n;Tf in-
jjeésmulók:
SAÖY-KANIZSA WlftMtoftfcáz.
B^rmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
előbb: „ZALA-SOMOGYI KÖZLÖN
r | M
« J Késiratok risssa neni''f
küldetnek. &
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasagi egyesület *, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'' , a .nagy kanizsai takarókoénztár" a ,Zala-Somogy* gózhajozasi reszvenytársulat, ugy a ^zala egerszegi torna-tüzoltó egylet" s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Heten ki i»t kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap<
A nngy
kanizsai vészkerületi bizottságtól.
J. szaru.
v. B7
Rendelet
Zalamegyei Bajcsa községben con-statalt keleti marhavész ezen községben
szórványosan terjed.
Bár ezen, ugy a marhatartó közönségre, mint a nemzeti vagyonra legnagyobb veszélyes állati járvány eddig csak Bajcsa községre*) szorítkozik, tapasztaltatván a vidéki lakosságnak a vészszel szembeni makacs és könnyelmű magatartása, a közvagyon megmentése, a vész terjedésének meg-gátlasa, de sikeres elfojtása czéljából az alólirt vészkerületi bizottság által az 1874. évi XX. t. cz. alapján rendeltetik:
1-ör. az 1874. évi XX. t. cz. 41.§-a alapján a vészkerület megállapittatott; hogy azonban a törvény rendeletei és az óvintézkedések minél szigorúbban végrehajtassanak, a Nagy-Kanizsán székelő vészkerületi bizottság vezetése alatt vészbiztosok rendeltetnek ki és pedig:
a) Talabér Zzigmond ur: Sárszeg, Csapi, Nagr-ftécse és pasztái, Kis-Récse, Szt.-Jakab községekre; b) l''ánczos lstvár ur: Kis-Kauizsa, Sormás, Szepetnek községekre; c) liaffay István ur; Bajcsa, Fitye-ház, Muraüeresztur, Koliátszeg községekre; dj (jvdina JánosJur: Pallin községre; e) Szakoiúji József és Tarródy Józsej urak : .Nagy-Kanizsa városára; f) Ghrunner Ernő ur • Szt.-Miklós, Moriczhely, Belezna, Pátró, vSurd községek és pusztáira; g) Kui-lay Alajos ur: Domború, és Kottori községekre : h) Semetke Isijos ur:
*) Most már többre is.
Szerk.
TÁRCZA.
A nevelő ar.
— (Beszélyke.) — (Folytatás.)
1U.
A fiatal ember megdermedve állott szobája közepén.
Való-e az, mit látott és hallott, vagy csak a nvugodt kedélynek egy rosz álom általi megrázkódtatást volt?
Tagjait hideg borzadály futá át, mely megfagyasztá a vért ereiben. A szemek merev tekintete és halvány képe oly borzasztó összhangot egyesitettek, hogy a szemlélő nem tudja sjijoálatot avagy félelmet érezve közeledjék azon alakhoz, vagy távozzék a* tói, mely mozdulatlanul ott áll a szoba közepén.
Cingáry le 70lt sújtva.
A csendes, jó kedélyű fiatal ember, ki a fővárosban egy második világot teremte magának h ki akkor, midőn nevelői állást fogadva el a vidékre indult, hol reménye volt a magányban ■-v.ivnyugalmát fellelhetni — az édes ábrándokból ép akkor ébredett a keserű valóra, mikor közeledni látta a czélpontot, mely felé 8aj-kriját az élet sik tengerére kibocsátá.
Pajzán kis gj ennek a sors, mint könnyű játékszert hányja az embert ide-s tova! . .
A nevelő lassankint magáhos. tért.
Megsimitá hideg verejtéktől gyöngyöző homlokát s bágyadtan dőlt pamlagára le.
— Janka itt ? — kezdé gondolatait ren
dezni.
Komárváros, Kis-Komárom és Galambokra; i) Micheller N. ur: Karos. Garaboncz és Merenyére; k) Stankay Kálmán ur: Mi-háld, Bak és Sandra; 1) Szekeres Józsej ur: P.-szt,-Péter és Ihr. Berényre; m) Hir-scliel Henrik ur: Bagola, Sánczra, ki alá egyúttal Grunner- Ernő ur, alárendelt somogyi községek együttes működéssel rendeltetnek. Bajcsa ésSzt. Jakab vészes helységek szigorúbb elzárolása iránt katonai segédlet vétetik igénybe és pedig mindkét községben 3—3 álló űrállomással, 3 — 3 mozgó órjárati állomással.
Mindezekről a kiküldött biztos urak és a vészkerületbe osztott községek egész lakossága és elöljárói felhivatnak a vész elfojtása, tova hurczolásának meggátlására minden lehetőt elkövetni, sót a teendő intézkedések és a fennálló szabályok a következőkben hozatnak köztudomásra :
2-szor, a vészkerülethez tartozó községben vagy határában talalható összes marhaállomány azonnal összeírandó és pedig nem csak fő összesítésben, hanem az összeírás névszerint és az ökör, tinó, borjú állománynak külön rovat alatti kitüntetésével, sót az egy éven alóli állománynak ezen négy rovat szerinti részletes kitüntetésével; ezen kimutatás a község kerületi vészbiztosának két példányban adandó a községi elöljáróság által át, ki is egy példányt ezen vészkerületi bizottsághoz haladéktalanul beküldeni fog.
3-or, a vészkerülethez tartozó községekben nemcsak ujabb marha járlati levelek ki nem adhatók, de a már netán kiosztottak és azonnal visszaveendók.
4-cr, szarvasmarhákkal a vészkerületben egyik községből a másikba való közle-
— De hát miért is jöttem én ide? . . Miért?
. . Hogy a már behegedt sziv sebeit ismét felszakgassam ? .. vagy az örökös szenvedést, melynek ez ideig rabja valék, ismét újra kezd jem ? . . . Nem! Ez sok lenne. Ennyit nem ki-vánhat tőlem senki, én ennyire képjelen vagy ok!
Ülőhelyéből felemelkedve mély gondolatok közt tett pár lépést szobájában fel s alá.
— Nevelő vagyok — kezdé ismét önmagához. Igen, nevelő vagyok és az akarok lenni.
...Megfogom mutatni a világnak, hogy mit képes eltűrni az ember, ha van erély és elhatározottság. Én érzem, hogy erős leendek. Feledni fogok mindent, de mindent; odaadással, lelki nyugodtsággal működöm a pályán, melyre léptem 8 ha isten segit honleányt nevelek a ha zának, korán szivébe csepegte''em a legszentebb szerelmet, melylyel hón szeretett hazájának le-end köteles adózni, de esküszöm, kitépem szivéből a kétszinüség átkos gyökerét, mely e ki-gyó fajzat veleszületett tulajdona! Szeresse, igen, hazáját, de gyűlölje az emberiséget, mely rövid életét mételyezi meg és könnyeket sajtol ki szemeiből.
Még talán tovább fűzte volna magán beszédét, ha az ajtón halk kopogást nem hall.
Egész lényében megrázkódott s alig hallhatólag ejté ki a „szabad* szót.
Péterdi Gerőné, született Fejérvári Janka lépett a nevelő szobájába.
— Jó estét Cingáry ur!
— Kezeit csókolom — és kimért egyenes léptekkel közeledett a házi asszonyhoz s a feléje nyújtott kezeket ajkaihoz emelé.
— Ön oly rosszul néz ki, talán valami baja van ?
i kedés csakis az igazolt teljes egészségi állapot és a helyi viszonyoknak megítélése után a község kerületi vészbiztosa által kiadott írásbeli engedély mellett történhetik.
5-ör, a marhavásároknak tartása ezen vészkerületben további intézkedésig, egvut-tal az ezen vészkerületre eső vasúti állomásoknál a kérődző állatok és ezek nyers terményeinek fel, — vagy lerakódása beszftn-tettetik.
6-or, a vészkerülethez tartozó községeken Keresztül bárhonnét jövő kérődző ál latokat vagy ezek utáni nyers terményeket vinni tilos; csak is a vészkerületi bizottság kivételes engedélye mellett hozhatnak a nagyobb fogyasztási községekbe a mészárosok Magyarország vészmentes területéről, származási és szabályszerű felülvizsgálati bizonyít váayuyal ellátva, de csak is vasúton, vágó marhát, mely marhák azonban a helyi bizottság által is felülvizsgálandók és szabályszerű zárlat alá veendók lesznek.
7 er, a vészkerületbe osztott községek határszéli utain őrök állitandók fel, kik a kérődző állatok behajtását ezeknek, ugy ezek nyers terményeinek, széna és szalmának a vészk- rületból való kiszállítását meggátol ni tartoznak, mely községi őrizet szigorú fen-tartásuért a községek elöljárósága tétetik felelőssé.
8-or, a kirendelt vészbiztos urak beosztott községeikben az elöljáróság, lakosság, pásztorok meghallgatásával az állategészség állapotáról meggyőződést szereznek és erről ezen vészkerületi bizottsághoz jelentést tesznek; gyanús vagy kóros eset felmerülésével minden intézkedéseket nemcsak azonnal megtesznek, de ily eset felmerüléséről a vészkerületi és megyei központi
—Volt és nincs asszonyom.
— Hogy értsem ezt !
— Eh, hagyjuk azt! Szabad kérdeznem hogyan jött ide ?
— Az egész ház népe lenyugodott és én siettem adott szavamat beváltani.
— Hogyan, és miért?
— Mert sok mondani valóm van.
— De ha én nem akarok hallani semmit.
— Azt nem hihetem, nem akarom elhinni.
— Pedig igen könnyű dolog, mert én a a gyermeknevelést illetőleg senkitől utasítást nem fogadok el és kijelentem, hogyha csak egy árva szót mondanak kezem alá, azon perezben itt hagyom a házat.
— Ha ha ha ! édes Cingáry ur, felesleges igy b''.-szélni, nem jöttem én utasításokat szabni ón elé, mert hisz tudja jól, hogy csak fogadott leánya férjemnek az, kit ön tanítani fog.
— Ugy nem látom át, miért méltatta volna nagysád csekélységemet becses látogatásával.
— Ejh, ejh, ön ugy látszik gúnyolódik is.
— Nincs okom reá.
— Térjen magához Cingáry ur, a múltról akarok felvilágosítás; adni, mond Péterdiné nyájasan és a nevelőhöz közelebb lépett.
— A múltról ? nem akarok arról hallani, én csak ajelennek élek
— Es mégis, ha trzépen megkérem és fel -fedek ön előtt mindent, ugy-e meg fog bocsátani.
— Megbocsátottam én már régen !
— Cingáry ! Em ;ék»zik-e ön ;--
— Semmire sem emlékesem.
— De kérem az istenre, egykori forró
vészbizottságot sót vészbiztos társait is ezen kerületben haladéktalanul és táviratilag is értesiti.
9-er, a vészbiztos urak kerületeik községeit legalább minden két napban beutazzák, mi végből minden biztos ur mellé egy _ egy foglár szükség szerint kirendelhető és a községek elöljárói szigorúan uta-sitvák ezek részére fuvarokat haladéktalanul kiállítani.
10-er, az 1874, XX. t. cz. 22 § a alapján a pásztorok, gazdák felhivatnak, hogy a mennyiben valamely marhán bárminemű betegség vagy kór jelei mutatkoznának, azon marhát a falkától vagy az istállóban levő egyébb marháktól azonnal teljesen elkülönítsék és az esetről az elöljáróságnál azonual jelentést tegyenek, az elöljáróság pedig a vészbiztost rögtön értesítvén a gyanús vagy kóros esetet a lakosság tígyel-meztetéseül köztudomásra hozza a vészbiztos megérkeztéig a vészgyanus udvart szorosan elzárja; a lakosság pedig másrészt figyelmeztetik, hogy a uienuyibon''az észlelt Uete-ges vagy kóros áU&potut rögtön feljelenteni elmulasztaná, nemcsak a lebunkózandó marhára nézve kárpótlási igdnyét veszti ei, de ezen kivül minden ily eset, mioí eltitkolás után, a törvény 60-ik §-a szerint 5ü0 frtig terjedhető pénzbírság megfizetésére, vagy az ennek megfelelő fogságra fognak elitéltetni.
1 1 % "
11-er, a községi elöljárók a vészbiztosokon kivül a vészkerületben utazó és működő állatorvosok részére a szükséges fuvarokat és egyúttal minden kitelhető támogatást nyújtani felelősség mellett tartoznak.
12-Ör, széna, vagy szalmába csomagolt áruk szállítására nézve, nehogy ily módon
szerelmére, melyet irányomban érzett, ha van még egy szikra abból, hallgasson meg. Nem vártam be, hogy ön vonjon kérdőre, im önként teszem bűnbánó vallomásomat. Hallgasson meg és ítéljen felettem s Ítéljen szerelmem felett, mely öné, egyedül öné volt, de melyet fel kellett áldozni enyéimért.
— Es miért ? mondá meglepetve Béla.
— Megmondom azt is, csak engedd meg, hogy elbeszélésemben bizalmas lehessek.
— Megengedem.
— Köszönöm Bélám, e szavakkal visszaadtál mindent, még azt is, a mit soha sem reméltem. Még egyszer köszönöm, — és most figyelj ! — Jól tudod azt te kedvesem, hogy atyám ezelőtt néhány évvel, midőn én kimondhatatlan boldog valék, ha hozzánk jöttél— igen szép hírnek örvendett. Házank látogatott volt, a mindenféle rangú és rendű vendégek egész raja hemzsegett vendégszerető asztalunk kurűl. Birtokunk nem volt és atyám nyomorult fizetéséből volt kénytelen a meglt^stős számú családot fenntartani. Nem egyszer panaszkodott szegény, hogy ha ez igy megy, nem tudja mi lesz családjából. Ez id^ tájban jöttél te elŐBzör hozzánk. Emlékezhetel merinyire örültem, ha pár perczig beszélgethettem veled s mily figyelmesen hallgatám a napi eseményekrőli elbeszé lésedet. Ugy-e emlékezel ?
— Emlékezem, emlékezem ! — mond Béla s ajkán egy hosszú sóhaj lebbent el.
— Oh azok más idők voltak 1 Akkor nem tudtuk, hogy mit hoz a jövő; mert boldegok voltunk, mert szerettük egymást. De a sors, e vakmerő kalmár meréez kezekkel dönté halomra ábrándjaink fellegvárait s bár ast hittük hogy szivünk megszakad a nagy veszteség után;
t vész becsempésztessék, köteleztetnek a községi elöljárók arra, hogy ily csomagolásra használt széna vagy szalma az árukkal együtt és a vészbiztos irott engedélye mellett K/ál!itassék, lerakás után pedig a széna vagy szalma hatósági felügyelet mellett azonnal elégettessék és ezt a vészbiztosnak bejelentsék.
13 «»r, a midőn valamely községben a \ész kiüt a község a szomszédos községektől azonnal és teljesen elzárandó, még a lakosságnak sem engedtetvén meg a szomszédos közlekedés, mi végből a községi őrökhöz foglárok is alkalmazandók.
Miután mindezen intézkedés nemeik az 1874 cvi XX. t cz. rendeletein alapul, de a vészkerületi bizottság azon indokból bocsátja ezeket ki, mert meg van győződve, hogy a szigorú és lelkiismeretes végrehajtás nyújthat reményt arra, hogy a nemzeti vag\ ónunkat ki számit hat! a n nagyságban fenyegető veszedelem tova terjedése meggátoltat ik, é? mindezek csak oda czéloznak, hogy a legközelebb veszélyeztetett lakosság anyagi jóléte lehetőleg fentartható és az épen szükségessé vált, ipar- kereskedelem és gazdaságra egyátalán sújtó és káros közlekedési tilalom mielőbb feloldhatóvá legyen, reméli a vészkerületi bizottság, miként a lakósok önön, és az ország érdekeit lelkiismeretesen szivükön hordozzák és elöljáróikkal együtt legszentebb kötelességüknek ismérendik a törvény, és ezen rendeletben foglaltakat gyorsan és pontosan teljesiteui, nehogy azok áthágása, elhanyagolása, mulasztása miatt ellenök az 1874 évi XX. t. cz. 59 és 60 §§-aiban megszabott büntetések alkalmaztassanak.
Nagy Kanizsán, 1874. évi szept. 10. Dr. ZLAMÁL VILMOS s. k.
m. o««t. Unácjos, elnök.
TANDOR FERENCZ s. k.
b. jegyxS.
Szemelvények a népszerű természettan köréből.
L ▲ gős.
i£gy kis számvetési példa megfog bennünket győzni sson roppant erőről, melylyel a kazán faluinak dsezoini kell. Például egy gőzkazán hossza 14 láb, átmérője 6 láb (ily nagyságú ka sánok s gyárakban gyakoriak) szabványoa két légnyomású feasültségnél, mily erővel kell a kasán falainak daczoíni ? Számitauk ki először is s kásás falainak belső összes felületét következőkép s henger alsku kazán oldalfala területéhez, melyei megkapunk, ha az átmérőnek ss ismeretes körviszony — 3,1416 számávali szorozmányáts henger hosszával 14-gyel szorozzuk, — botsá adjuk a két végeni fenék l»p területét kétszer vére, melyet ismét megka-
punk, ha a fél átmérő négysetét megint a 3,1416 körvisronyszámmal szorozzuk.
Ha az igy megtalált kazán belsőfólületét = 320,43 □ lábat az egy négyzet lábra gyakorlott nyomással 18 mássával szorozzuk (az egyik légnyomást a küllég nyomáss megsemmisítette) — kitaláljuk, hogy még a kasánnsk 5767 mázsányi erővel kell dsczolni s benne le vő gőznyomása ellen. Ily roppant erővel kell a kazán falainak megküzdenie. Azért lelkiismeretesen kell a gépvezetőnek ügyelni, hogy a szabványos foknál nagyobb feszültség ne legyen a kazánban.
A gépvezetőnek a következőkre kell leg-uagyobb figyelmet fordítani.
1. Hogy a kazánbani viz a kazán Ürtar talinának két harmadréazénél kevesebb ne le-gyen.
i. Hogy a szabványos foknál nagyobb feszültség ne legyen a kazánban, mit a hőmérő és feszmérő pontos figyelése által ellenőrishetni.
3. Hogy a midőn s gép megállittatik a du-gattyu rúdjának a lendkerékkel! összeköttesési pontja a könyökforgó holtpontjára ne essék, mi cssk ugy érhető el, ha a gép akkor áll meg, midőu még a dugattyu utjáuak csak egy harmadrészét tette meg.
4. Ha a gépet kihűlt állapotában újra tevékenységbe hozzuk, ilyenkor mivel még a gőz-hengerben fel nem melegült, a gőzhengerben vis szokott öeszegyülemleni, melyet az er re rendelt csapon kikeli bocsátani; mert ezen viz a hengerben károshatást szülhet, mivel a víznek az a természete, hogy ss összenyomásnak nem enged, minek következtében a mozgásban levő lendkerék által lökés adatván a dugattyura, miután a viz nem enged a dugat tyu rúdja fog megtágulni a dugattyuban vagy tömszelenczében. Ennél pedig egyben nagyobb hibája nem lehet a gőzgépnek.
5. Hogy a kazán hetenkint egyszer tisztára kiseper tessék, mert s vízben levő idegen részek a kazán fenekére lerakodnak, ha sokáig azokat ott hagyjuk a kazán fenekén kemény kéreggé képződnek, mi a kazán füttését nagyon késlelteti, de s kszán snyagának is árialmss.
6. Hogy a gép mozgásban levő részei kellőleg olajozva legyenek, nehogy a bebes súrlódás által szármozott hő a gép valamoly részében árialmss hatást okozzon. A dugattyu rúdját, mely bejár s gőzhengerbe legjobb skkor olsjozni, midőn a gép mozgásban van, ellenben a könyökforgó azon részét, mely a dugattyu rugójával van összeköttetésben, csak akkor olajos: ható, ha a gép nyugvásban van, mert ez a ve-lebánónak ruháját könnyen oda kaphatná.
7. Még arra is kell ügyelni, hogy a gőz-erőmü csak skkor hozsssék kapcsolatba cséplést vagy más munkát végző géppel, midőn az már kellő sebességgel jár, a kazánban kellő fe^ szültségü gőz müKöüik.
Több figyelemre méltó szabályokra is kell ügyelni a gépésznek, de azokat itt mind el nem sorolhatjuk, mert az több lapokba kerülne.
Föntebb már szokunk arról, hogy a magasabb hőfoknál nagyobb a feszültség is — igy midőn a gős 166 Celsius hőfokksl bir, már akkor a gőzfeszültsége a küllég feszültségét hétszerezi. És hogy a viz is nagyobb gőzfeszült-ségnél nagyobb hőfokksl bir, mely a gőzhőfokával mindig egyenlő. De a mi áll a gőzfeszültsége alatt forrásban levő vizre, ugyan ez áll a szaoad levegőn forralt vizre is. Ugyanis minél
élni engedett s túlzott roszlelküségével ast kö-vetelte, hogy ne csak magunknak, hanem másoknak is éljünk. És ugy lőn 1 Midőn te mint kérő léptél fel, atyám megtagadá kezemet. Jgen, megtagadá, mert még nem tudta, hogy szivem tied. Emlékezhetel midőn elbúcsúztál tőlem, neked is felemlitém, hogy elhsmarkodtad a dolgot, s biztatálak, miszerint megmondok nyíltan atyámnak mindent, s ha csak egy kevéaaé szeret, bele kell egyeznie házasságunkba. Te azonban nem hallgattál reám, sőt mi több, nem hittél s kétségbe vontsd irántadi szerelmemet. E feltevésedet mindeddig nem tudtam megbo-csátaui.
-És most, térdemen kérek bocsánatot? — mond Béla egy gondolattól hirtelen megkapatva.
— Nem, ast nem szabad tenned, én jöttem hozzád büBbáaólag, kell, hogy te bocsáss meg először neksk, mert még ezután fogod meg-hallani, miért jogosan vádolhattál volna.
— Tovább, csak tovább !
— Távotásod és nyilatkozatod lesújtott igen. Tudtam én, hajó aiyámhos azon kéréssel fordulok, hogy engem ahoz adjon nőül, a kit én szeretek, megtette volna már osak szért is, mert gyermekeit oly igen szerette és szereti mindig. En azonban est nem tettem. De a helyett bostut esküdtem ellened s atyára elé léptem e nyilatkozatul: Jól tudom kedves atyám, hogy te anyagi dolgokkal küzdecz s Cingáry elutasítása által bebizonyítottad, hogy gyermekeid szerencsés elhelyezése által magadon is segíteni akarss. Azért kijelentem, hogy ahoz megyek kedves papám feleségül, kit te kezemre érdemesnek tartass. E nyilatkozattal visszatért atyám vig kedélye s homlokomat megcsókolva
Egy délután a kanizsai .Práterében.
A dugába dült erdei kirándulás feletti lehangoltságból vagy tán snnak kárpótlásául egy a „Práter"-be indítványozott sétát fogadtunk el. Kis társaságunk, melyben túlnyomólag a szép nem volt képviselve, vizsgáló szemekkel fÜrkésste as eget, melyen a nap hol ki, hol el-bajva a terhes felhők foadányai háta mögött
csak annyit mondott : Szeretlek gyermekem! Alig pár nappal jelentették, hogy Péterdi Gerő a szomszéd Z. megyéből, ki teijedelmes^birtok kai rendelkezik, kezemet megkérni jő. Én gondolkozás nélkül elfogadtam és máig egyedül neki éltem, mert szegény családomra e lépesemmel szebb nap virradott.
— Boszut esküdtél és mégis, mint mondád, szerelmed mindig enyim volt V
— Igaz, de még többet is mondottam.
— Mit?
— Halld csak! Azt mondám, gondolkozás nélkül elfogadtam Péterdi sjánlatát és msig egyedül neki éltem.
— Hogyan ? — és ezután mit teendesz ?
— Kettőtökért fogok élni
— Hogy értsem ezt ?
— Igen egyszerűen. Te itt maradsz nálunk s mig férjem bennem csak nejét birjs,
te addig osztatlan szerelmemet öröklöd _ g
tárt karokkal sietett Béla felé.
— Lehetséges-e? mond emez, keblére ölelve halottaiból feltámadt régi szerelmét.
— Igen Bélám, én a tied vagyok és leendek síromig!
(Folytatása köv.)
nagyobb a légnyomás annál msgasabb hőfokot fog a forrásban levő viz mutatni, és minél kevesebb a légnyomás, snnál alantabb fokon áll a forrásban levő víznek hője is.Ugy tapaastal ta tott, hogy a higanyos légsúly mérőnek a kösépalláson 31 milliméternyi vei alább esése a celsíusi hőmérőn 1 hőfokkal alább szállást okoz, azaz a 729 milli meter légsúly mérői állásnál s celsíusi hőmérő s forrásban levő vizbe merítve csak 99 fokot fog mutatni. Hs tehát egy igen érzékeny hőmérőnk van, melyen a celsíusi egy foknak egy harminezsdrésze is megmérhető, ennek segélyével bármikor és hol megtudhatjuk a légsúly mérő állást határozni. Példa. Egy érzé keny hőmérő bizonyos helyen és időbeu a forrásban levő visbe merítve 98 29/ao celsiusi fokot mutat, mennyi ott a légsulymérői állás ? A 99 fokú forrd vis megfelel 729 m. m. magas légsulymérői állásnak, ugy de még 7»o fokkal alantabb áll a hőmérő, ez pedig még a légsúly mérőn még egy milliméternyi alábbszálláat okoz, igy lenne szon helynek légsulymérői állása 278 m. m.
Nagyobb különbségeknél ezen számítás módunk már nem alkalmasható, m''Után a forrásban levő víznek hőfoka a légfeszültségének vagy a légsúly mérő állásnak mindig mint egy mértani haladványnak kitevője. Például Mont-bUnc hegycsúcsán, mely 14,700 láb magasságban van a tenger szine felett, a viz már 86 Celsius foknál forr. Itt s légsulymérő állását ugy számítjuk ki, fogyó mértani haladvány ok sora szerint; hogy a 1.043 nak 14-dik hatványával elosztjuk a közép 760 mmeter légsulymérői állást, az eredmény leend 42i.s mm. Tehát Mont-blanc hegycsúcs tetején a légsulymérő csak 42l.s mm. magasságot fog mutatni.
Az ily módon történt számitások utján következő táblát készíthetünk: Oels. hőmérő a légsulymérő áll
100 foknál 760 milliméternyit
99 , 728.7
98 „ 698.,
97 . 669.g
96 , 642.,
95 „ 615.,
94 P 590..,
93 „ 566. „
92 . d42.» p
91 90 89 88 87 86
520.3
498.,
478.te
4Ó8.67
439.t,
421.
Ezen tábla segítségével a celsiusi hőmérő 100-tól 86 fokig levő egész fokoknak megfelelő légsulymérői állást készen találjuk.Aron esetben pedig, hs a hőmérő nem az egész foknál állapo dik meg, egyszerű számvetéssel megtaláljuk. Például valamely hegytetőn a viz 948/M Celsius foknál forr, hogy ennek légsulymérői magasságát megtadhassuk, nézzük meg a táblában a 95 és 94. foknál a légsulymérői állásban hány milliméter különbség van. 615.7 és 590.M m. közötti különbség = 25.^ azaz 25 egész es 35 századrész, ezt szorzom */3o szaz nyolcz har-minczad részszel s a talált 6.1S mm. pedig hozzáadom a 94 foknak megfelelő Ö90.w mm. állásához, vagy levonom s 95 foknak megfelelőjéből 615-, milliméterből a 25.^ nek *7/i0 részszeli ssorozmányst — megtalálom a 948/lg lóknak megfelelő 597.a mm légsulymérői állást.
Nem szsbsd elhallgatnunk azon tudósok nevét, kis: búvárkodásuk és találmányaik által is magukat hallhatatlanokká tették, kiknek emiékök maradandóbb azon érczszobroknál, melyet a hatalom vagy a gazdagság polczán levőknek emeltek az utódok.
Ily nagy nevet kiérdemelt férfiak: Tor-ruzeli, ki a légnyomást határozta meg, még a 17-ik században élt. Moriotte és Gay Lussák; Foultón, a gőzhajó feltalálója. Vatt a gőzgépet találta fel, Ftefenson György pedig a vasúti mozdonyt; Yolf szinte a gőzgépen tett hasznos javítást.
Ha a mostani gőzhajót a Foultonéval, vagy a most használatban levő gőzerőművei, Vatt erőmüvével, va-ry Stefenson mozdonyát a jelenkori vasúti mozdony nyal összehasonlitanók, bi xony nagy különbséget találuánk, mert azon idő alatt már sok javításokon mentek keresztül ezen gépek ; de azért mégis őket illeti az érdem.
PATAKI GÉZA,
tanitó.
a jövő órák thermometerjét kétségessé tevé.
De mindegy, bármi történjék — elszántan utnsk indultunk. A .Práter*, mely a régi jó időkben, — hová már as emlékezet szárnyán is síig lehet vissza szállani, — a közönség vasárnapi restauratiója volt, — most elhagyatott legelő.
Pedig a „Práter"-nek 5s van szépsége : az éjszaknak elterülő völgye, hol gyermekéveim annyi óráit töltöttem ; hányszor bújtam köde alá, mig a napnak reggeli sugarai áthatoltak hozzám, eloszlatva a ködöt. Déli oldalán a széleden fekvő rét, melyen a rendetlenül szétszórt ágss kutak emelik fel karjaikat, s a melyet s lustán folyó „kanális" határol. Maga az erdő százados, terebélyes fáival, hová a nap sugarai csak titokban lopódznak be, csalogatja árnyába a fáradt utast.
Mire kiértünk s nap már tisztán ragyogott. A természet elhsgystott s csendes volt. Éreztem igazságát Humboldt szavainak: .a természet csendje, erősbité a fájdalom benyo-,, mását. « —
Hölgyeink példájára leültünk egy akáos-bokor alá, mely helyet — hajlandó vagyok hinni — számításból választottak ki, — mert mig mi férfiak pinkaföldit kerestünk elő, hogy szivarra gyújtva elfüstölhessük a dongó szúnyogokat, — addig hölgyeink leszakgatták az akácz szárny ss leveleit, megkérdezvén mindegyikétől „szeret — nem szeref-e? De akár-minő volt a válasz, féltékenységből vagy kétely miatt újra s újra megkérdeztettek azok. Mire felnéztem, a szélső galyak csak mint csontvázak nyújtották ki karjaikat meztelenül.
Ruhájoktól a női kíváncsiság fos*, totta meg.
Visszapillantás a keszthelyi gaztl. tanfolyamra.
Metts : .Markolj ctak keveset, hogy art
jól megazoritsd ;
Ne a földet, hanem a munkit szaporitad !"
Az okszerű állattenyésztést, as állatok ápolását, gyógykezelését ép oly szükséges tudni a gasdának, valamint kell tudni az okszerű talaj mivelés elveit é® szabályait is, mert e kettőnek bírása által emelheti a gasda évi jövedelmét.
Hazánkban ma már nem találunk megyét, hol gazdaaági egyesületek ne léteznének, me lyek minden időben főbb törekvéseiket oda irá nyitják, hogy földmivelő népünk közt az ok szerű gazdálkodás alapvonalainak ismerete mi nél gyökeresebben elterjedjen és hátramaradi nemzetgazdászatunk mindinkább felemelked jék. Tudjuk, hogy csak azon nemzetek és népek mezőipara áll biztosított slapon, hol okszerű állattenyésztés létezik.
Vannak gazdaságok, hol a vonó erők tó kéletes számban léteznek, de az ezek egészségi állapotára vonatkozó gondos ápolás hiánya és a nem számított körülmények miatt származó betegségek sem fel nem ismertetnek, sem a betegségek csirájában el nem f..j latnak, mi által a némelykor könynyen segitheio baj elharapod zik s a gazda hosszú év során szerzett, gazda ságához megkívántató vonóereje néhány nap vagy hét alatt a kór áldozata lett!
Tudjuk továbbá azt is, ha gyenge szsrnu a gazda vonó ereje gazdaságához, akkor nagy »u hátra marad a talaj munkálásában, sőt mi tóbb, nagyobb mennyiségű földjét ugaroltatni kénytelen, pedig ez által csak csökkenik jövedelme. Tehát kétszeres veszteséget szenved a garda, mert trágyát sem szaporíthat kellő arány bHU, pedig a termelés álul veszített növény életét ez adja meg a talajnak. Azért vagyok bátor a gazda figyelmébe ajánlani a fentjelzett jeligét!
Nem czélom ezúttal gazdasági czikk irá-sávsl foglslkozni, mert erre csak gyakorlott gazdák vannak hivatva, de az előre bocsátottak után néhány kérdést vagyok bátor koczkáztatni:
a) Oly községekben, hol a tanítón kívül szakértő egyén nem létezik, ki nyújt segélyt a netán előforduló veszélyes, de némikép gyorsan
Mig magam is álmodoztam, N. . . . tiszta hangja vert fel, melyet közkívánatra a regé -nyesebb színezet végett, a közeli bokorból hal látott. Vig kedélye, mely folytonosan játszani szeret, s kedvvel keresi az extremeket, a legbúsabb magyar népdalból átcsapott a ,Fischer Lieds-re. Naivsága azonban bűnhődött.
Alig hogy elhangzott az első stropha, elkiáltja magát valaki hátul: „Hej ! ne énekeljenek; mert mejjednek a tinók s az Isten se tudja őket össze terenyi! *
Mi mindnyájan felugrottunk. A csordás hangja volt.
Ily érzékeny sértés, forbatot követelt.
Oda hagytuk a „Prater-t" összes tinóival, melyek nem igen látszottak félélemben lenni, mert szelíden megállva bámultak reánk. De a csordás, a szegény csordás nem hallotta még Seume szavait:
Lieder spielen, wie mit Wachs, mit
Herzen:
Rührt der Sánger nur den rechten Ton.
Schnell ist alle Seelenangst entfiohn,
Schweigen Stürme und entschlummern
Schmerzen.
Később kárpótlásul N.... nek a buja rét virányiból kötött óriási csokrot nyújt ttam át, mint elismerésem jelét, de as irigység ebbe is beleszólott.
Igy töltöttünk egy délutánt a . Práter"-ben, de el is határoztuk, hogy soha többé oda nem megyünk, hacsak el nem maradnak a mogorva csordás s félénk tinói.
Ss. J.
I
l»g)ibetá állatbetegségek alkalmával ?! . . . A
bl Ki érintkezik köxvetlen legtöbbször az SyMorű tudatlan pórnéppel ? A tani tő.
c) Ki adhat felvilágosítást u népnek, hogy m állatnál előforduló betegségek alkalmával mutatkozó kórjeleket gyorsan feliomerje, ■ ki v,gje keresztül ennek gyógyítását a azükaég
ben y . . A tanító.
ch Ki oktatja a nép gyermekeit a gazda- '' alapvonalainak elméleti, részint gyakorlati
ismeretére ? A tani tó. Végre :
e) Alkalmas e mindezekre a tanító?
A nagyméltóságú fcldmivelés- iparés kereskedelmi magyar királyi ministeriutn népta-uitck részére évenkint gazdasági tanfolyamokat szervezni kegyeskedett az orazág különböző helyein l«vö gazdasági felsőbb tanintézetekben, hol''az alább sorolandó tantárgyak adatnak elő, roelvuek figyelmes végig hallgatása álul a tanító* a feltett kérdésekre azt állítom : hogy al
kalmas.
Alulírott is, a zalamegyei taufelügyeJ-iség által az ez évben Keszthelyen tartott ily tanfo Ivauiut végig hallgattam ; meggyőződtem ízen .* valóban elkerülhetlenül szükséges tanfol ram hasznosságáról, s lelkem mélyéből azon örülnék, ha nem volna tanító, ki e szerencsében nem
részesült vo''na !
Elmerem mondani, hogy az ügybuzgó tanító nem magának, hanem a népnek él, s még is sajnosan kell tapasztalounk> hogy a nép sóját él-tét : a tanítót kárhoztatja, midőn ez épen U. nép boldogitására fáradhatlanul gyűjti a kellő tapasztalatokat; mi több még ilyenkor, hogy a „fárát* ott hagyja: szűre kitevésével
is biztogatják.''
Szegény tanitó ! keserű tűrés a te életed,
de — hiszen az első tanítónak még töviskoronát h fontak fejére. Téged pedig biztasson azou remény, hogy : keserű tűrésed gazdagon feslő ruz&ákat fog teremni, melyek illatukkal keresztül hatolnak a posvány bűzt árasztó tömkelegén e lerombolják a tudatlanság szúrós töréseit.
Azt mondottam, hogy a tanfolyam főbb mozzanatairól fogok szólani, tehát ennek sorrendjét is megkezdem.
T. Kngelbrecht Károly, Dr. Csanádi Gusztáv, Bálás Árpád, Belke Tivadar éa Soóa Mihály tanár urak vezetése mellett 23 tanitó vett részt a gazdasági tanfolyamban, mely augusztus hó 10 én vette kezdetét.
Előadott tantárgyak : a f ö I d m i v e lés, állattenyésztés, gyógyászat, kertészet, szőlészet, méhész et, és borászat alapvonalai.
Az előadások reggel 7 órától 11 ig, délután 2-től 4-ig az intézeti tantermekben ; a gyakorlati útmutatások pedig 4 tői az idő engedte viszonyokhoz merten 7 — l/2S óráig tartattak a szabadban.
T. Engi*lbrecbt Károly tanár ur vezetése mellett augusztus hó 25-én délután, néhánv — a gazdászát iránt lelkesülni tudó vendégtől környezve, Fenékre, gróf Festetics Tasziló ur ura dalmi minta gulya és ménese megtekintésére tettünk kirándulást, hol a nevezett tanár ur az itt létező gulya és ménes számára felállított minta épületeket mutatá be, ezek után a gulyát es ménest tekintettük körül ; hol mindenkor kedvelt tanárunk E. K. ur kedves modora, jóbánásraódja s figyelmünket lekötő éber ma gyarázatával igen is érdekessé le^e ittlétünket. Valóban bámulatra ragadó jelenet volt látni a tehenek ökör nagyságú ritka szép és szabályos testalkatát, valamint a 2—3 hónapos borjuk ez időhez mért kifejlettségét is. Láttuk a ménesnél a sok különböző fajú lovak közt azon fekete arabs mént is, mely a königrálzi csatában mint paripa tett szolgálatot gróf ur ő méltóságának. Kapott a szegény állat is oldalán slrálot azon golyó által, mely ura egyik

lábát elseperte. Van a fenéki p e p i n e r i á
b a n 101 db. tehén ; Szt-Györgyön 225 db ; Vörsön 75 db ; Sármelléken 134 db stb. stb. Szarvasmarha állomány 26üO. Juh 26000.
Innétafeuéki halász kunyhóhoz mentünk, hol a derék halászok által részünkre készített ugyancsak magyaros halászlé/est elköltve, néhány magyarzamatu, négyes férfikarra alkalmazott dalt énekelve vígan hazatértünk.
Augusztus 27-én kora reggel midőn felébredtem, első volt kitekinteni, vájjon kedvező-e a regg számunkra, mert midőn tanitó, tanuló vagy katona valahova csoportosan utazik, rendesen eső vagy kellemetlen idő szokott bekövetkezni. Ma azonban az idő mindnyájunk tetszését kiérdemlé, mert a nap fényének egész méltóságával mosolygott ránk.
Csend uralkodott.
Még csak szellócske sem zavarta a levegőt.
A Balaton sima tükre mozdulatlauul aludt bölcsőjében, s mindnyájan örömtől nugáneó szemekkel siettünk a számunkra rendelt kocsikra felülendő. — 7''/a órakor indultunk a századokon át viharokkal küzdő mohos Bada csony felé. A ránk kellemesen ható üde légtől környezve haladtunk utunkon. Már messziről szemlélhettük a vészes időktől megrongált S z i g 1 i g e t vár romjait, melynek látása önkénytelenül visszavezetett bennünket történelmünk véres betűkkel beirt lapjaira. Kevés idő múlva Csabáncz vár romjait is szabadszem • mel láthattuk. Végre 21/* órai kellemes utazásunk atán elértük az óhajtva vágyott Bada c 8 o n y t
Beszállásoltuk magunkat itt nagyságos Ramazetterur hegyi villájába. Kövideu végezve reggelinket ns. Bogyay ur minta szólle jének megtekintésére siettünk, siettünk m<>n dom, nehogy az időből kifogyjunk. Innét fel mentünk Kisfaludy jeles költőnk hajdani, most ugyan már roskadozó félben levő épületét megtekinteni, hol szivünk mélyéből hangoztattuk : .Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar!'' Mindnyájan vettünk magunkhoz egy ereklyét azon gesztenye fáról, mely alatt boldogult költőnk oly sokszor szokott poetai érzelmeinek kifolyást engedni. Ittunk azon forrásból e pincze mellett, mely „Ki* faludy" forrásnak neveztetik.
Ismeretlen uton, kalauz nélkül másztunk fel Badacsony mintegy 7—S000'' magasra emelkedő k őszi kiás hegyére, mely kapaszkodás a/fcórát vett igény be,de végre mégis feljutottunk. A regényes vidék szemlélése álul, mint egy elbűvölve hatott gondolatunk viszza a mul tak emlékeire.
Szerencsésen leérve a hegytetőről ismét Ramazetter ur említett helyiségéhez tértünk. Kevés ittlétünk után kocsira ültünk s hajtottunk vissza Gyenesbe ebédünk elköltésére.
Az itteni derék vendéglős józamatu magyaros ebéddel várt bennünket. Ebéd felett nem hiányoztak a magyar szokásos pohár köszöntések. Első sorban éltetve volt a fölséges király és király né; továbbá a felelős magyar királyi minisztérium stb. stb. Estefelé mintegy 71/* órakor ismét Keszthelyre érkeztünk vissza.
Augusztus hó 28-án délután 4 órakor kirándultunk nagyságos Csesznyák László kir. tanácsos és uradalmi kormánvzó ur minta szőllejét megnézendő. Itt is, valamint | Badacsonyban t. Belke Tivadar tanár úrtól a szőlőszetból nyertünk gyakorlati utmutatásL
Augusztus 29-én reggel t.|jSoÓ8 Mihály tanár ur a méhészetből tartotta utolsó előadását 9 óráig. Mintegy 10 órakor vettük át a .Látogatási bizonyítvány "ainkat.
E bizonyítványok csak azon esetre lennének nem hiányosak, ha jelezve volna főleg az is, hogy ki-ki minő szorgalommal járt el az előadásokra.
Végre a tanári testülettől bucsut véve,
érzékeny meleg késszoritások közt váltunk el kartársainktól s mindenki sietett övéi körébe.
JUHÁSZ PETEK, nagy-kanizsai közaégi tanitó.
Helyi hirek.
— Folyó évi szeptemberben Zala-Egerszegen tartott megyei állandó választmány1 gyűlésen elhatároztatott, hogy Alaó-és Felső" Kora, Lovas, Páloznak, Csopak, Arács, Kövesd'' Balaton Füred, Balaton Kis- Szőlős, Balaton'' Udvari, Tihany, Aszófő, Orvényes, Vászoly* Nagy és Nemes Pécsei községeknek Veszprém megyéhezi átkapcsolását azon feltétel alatt fogják vélcméuyezni, ha Vasmegyéből azon községek, melyek Zalába btazőgeinek, s a Balaton melletti hét község visszacsatoltatnak.
— Főterünkön Grob Keiohardt booct-tani és uépismei museumot állított fel müvé* szeti alakitások gyűjteményével az ember testélete köréből. Különösön figyelemre méltók művészeti készítményei a boncztanból éa termo apeti készítményei spiritusban. Ethnologiai nép-isméjo a néptörzsek külön fél eségét tünteti elő physicai és szellemi tekintetéoen. Az inquisitió kínzó-eszközei borzadálylyal hatnak a szemlélőre. stb. Minthogy ritkán van alkalmunk ily museumot láthatni, azoknak, kik a boneztan-, természeti kinövések és idomlalanságok iránt érdeklődnek ajánlhatjuk Reinhardt museumának megtekintését.
— A megyénkben felmerült marhavész terjedéséről aggasztó híreket veszünk, jóllehet a törv. intézkedések mindenfelé a legpontosabban foganatosíttató uk.
-- A nagy kanizsai .műkedvelő társulat" elnökétől következő tartalmú levelet kaptunk : Örömmel olvastam a .Zalai Közlöny" 71-ik számában — habár a tényállásnak meg nem felelőleg ellenem kissé erős hangon tartott „egy műkedvelő* — úgy a 74-ik számban .több műkedvelő" aláírással közzétett czikke-ket, melyek reményt keltettek bennem, hogy a m. évben oly szép sikerrel a tevékenység terére lépett .N. -kanizsai műkedvelő tarsaság" ismét feléledve, a kitűzött szép czélt moat már nagyobb álUndóóág és önmegtagadással fogja zászlójára tűzni j mert, hogy a társaság m. évben csak egy előadást rendezett — nem az én rész vétlenségemnek — hanem az egyes tagokban megkívántatott buzgóság- és önmegtagadás hiányának tulajdonitható, mi által már az első előadás is majdnem meghiosult, mert egy-két tagot — önmaguk közti súrlódás » folytán, már erre is csak alig lehetett megtartani, ezután pedig többen határozottan kijelentették kilépésüket ; a távirdaiiszteknek pedig, kik legnagyobb számmal voltak képviselve — állítólag megtiltatott a szinpadrai fellépés s igy lehetetlenné vált a már tervezett második előadás s félek, hogy az idézett csikkekben mutatkozó buzgóság és érdekeltség ismét csak rövid ideig fog tartani. De hagy juk a multakat s lássunk egyesült erővel a jövőhöz, én örömmel üd-vöziendem f. hó 18 áa az összejövendő tagokat I s előre is biztosíthatom, miszerint — csekély erőmtől kitel hetőleg mindent megteendek, hogy ne maradjuuk ismét a kísérletnél, hanem a szép czél el is eressék a mint azt szép anyanyelvünk — különösen hazánk határát képező | e vidékeni terjesztésének érdeke megkívánja.
Tehát uraim 1 tegyünk félre minden személyes | érzelmeket s lássunk erélylyel és kitartással a munkához s a kellő eredmény nem maradand el! — Nagy-Kanizsán, 1874. szept. 14. Dr. FREUND ZSIGMOND.
— Halálesetek. A mindennapi személyes súrlódások elmaradhatlan következményei az ütlegok, melyek ha némelykor véletlen szerencsével járnak is — legtöbb esetben mégis
halált okoznak. Marton János Karosban 25 érés
fiát megfenyíteni akárván, olyan szerencsétle. nül üté meg mellét és fejét, hogy a fiu egy órai szenvedés után meghalt. — Bakonakon veszekedés közben egy ember annyira megsérült, hogy rövid b«t«>$ség után kimalt. — Mind a három esetben a törvényuéki vizsgálat fogana tosittatott —
— A Nagy-Kanizsán állomásozó 77-ik m. kir. honvéd zászlóaljhos az őezi gya koriatokra berendelt honvédek — elvégezvén önkénytelen gyakorlataikat — haza bocsáttattak, magukkal vivén a háromrendbeli magasabb elismerést, melyeket Nagy altábornagy, Ghyczy ker. parancsnok és Gelich ezredes uraktól szorgalmukéit tapintatos buzgalmukért skifejtett ügyességükért nyertek.
— Múlt számunkban megemlítettük, hogy a nagy kauitaai fiatalság „több tagja* t. hó 19 én este tánczkoszorucskát rendezend, mely hirüuket oda egészítjük ki, hogy az ifpi-ság e társas összejövetele is a .Korona" vendéglő éttermében Kovács Gábor zenéje meftott tartatik meg.
— A megkezdendő iskolai év tartamára egy tiBztesst''ges polgári caahkduál két ifjú tanuló részére teljes ellátással lakást szándékoznak adui. Bővebb tudósítást nyerhetni e lapok kiadó hivatalában.
— A helgbeli sóda-viz-gykr tulajdonosa Vucskics ur felszólította szerkesztőségünket, miszerint lapunk f. évi 7l-ik számában hozott azon hírünket, melyben a sóda víz árát palacz-konként 12 krra tettük — módosítsuk oda, hogy az emiilett ár csak a vendéglőkben található, mert gyári-ára az említett tulajdonosnál 8 kr.
— Tiíz. Folyó évi aug. hó 31 én virradóra F.-Hahóton a nagyveudéglő udvurán az istálló és kocsiszín szándékosan, még idáig ismeretlen tettes által felgyújtatván, — mint. hogy előtte való napon eső volt s a körüllévő épületek szalma tetőzetei nedvesek valának, és a szél sem uralkodott, — több kár nem esett.
— A „vasárnapi Újság-1 gzeptemb. 13 iki száma a következő tartalommal jelent meg: Pap Gábor (arczképpel). — A haza. (Költemény Benedek Aladártól.) — A szántóföldön. (Rajz Büttner Júliától.) — Bank és tőzsde (hat képpel). — Régi levelek, Kazinczy Ferencztől és Körösi Csorna Sándortól. - Utazás a tenger alatt. (Regény, képekkel ilusztrál-va.) — A gyermekek érdekében. — Ar oszt-
| rák határőrvidékről. — Az észak sarki expedi-; tio. — A hétről. (Tárcza.) Irodalom és müvé-! szet, közintézetek, egyház, iskola stb. reDdes rovatok.
— Isméi egy német lap! Szombathelyen .Jenspits der Donau" czimmel uj társa, dalmi hetilap indult meg Roder Adolf szerkesztése mellett. Elég is lenne már a sokból!
— Rövid hirek. Izabella volt spanyol királynő egyik unokahuga férjével a napokban csalás miatt a párisi fenyítő törvszék előtt állót, tak. — Gr. Zichy minister Bukarestbe utazott a vasutak csatlakozása végett értekezni. — A zágrábi egyetem ünnepélyes megnyitása oki. 19-én lesz. — Rudolf fhg. ur Gödöllőn az őszi idők alatt hoaszaeabban fog tartózkodni. — Kőszegen polgári iskolát állítanak fel. — A pesti ártezi kut mélysége eddig 232 öl. — Az Aetna tüzbányóhegy kitört. — Milán szerb-fejedelem Svajczbaés onnan Rómába megy. — Kolozsvárott minden évben kétszer akarnak képzőművészeti kiállítást rendezni. — Meiningbe oly roppant tűz volt, hogy a leégett épületek árát 3 millióra teszik. — Borszék mell itt több szái holdnyi erdő leégett.
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.
D

l
AmilMii szájvize,
Dr. TOPP J. G. bécsi cs. k. udvari fogorvos Bécsben, Stadt Bognergassc, Nr. 2.
üvegekben I frt 40 kr., « legkitűnőbb saer a csúios togfájdalmak-ban. gyuladá«oknál, a foghat daganatai- sebeinél; fölolvasztja a létc-nó fogkövet éa megakadályozza annak uj képződését-, az ingd fogakat * foghtia críiaitt-se Aliul aailArditja i s midőn a fogakat és fogbust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kai-lemas fiiaaeséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja
z kellemetlen szagot.
Anatlierln-rovpaBta
Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben.
Eaen készítmény a lehelet fiiseaégét és tiaztaségát fentartaj, aaonkivül a fogaknak hófehéraéget kölcsönöz átok romlását meg-akadályoaaa éa foghuat erósblii.
Kaphatók : Nagy-Kaniasán : Helus József gy^gysze., Kosenberg Kosenfeld, Weliaoh, J. éa Peaaelhoffer J. kereskedésében. — Pápán : rarhepeu J., Keszthelyen : Pfiazterer gyógyaaeréaa, 8inger M. Weis A. Zala-Egeraaegen: laóó Pl. gyógyszerész. Kapronezán : Werli gyógy" izerész. Varaadon : Malter gyógyaaeréaz. Sümegen : Domer Kajet. 8aom~ batbaly a: Pillich Fareocz és Rudolf gyógyszer. Hntárőrvidéki 8a.-Györ* ryttni Fibic £. 0. Veaaprémben t Meyr Tuazkau, ugy Guthard Tivada-M fiainál. — Baákeafehérvárott ; Legmann A. Braun J. gyógyaa. LovaaT Barénybent Heialar gyógyaa. Kalocaán t Horváth K. gyógyszerész. Keoa* kaméteu : Milbofar éa Maohleid gyógy aa. Pakson : Plorián J. gyógyaa Körmenden; Horváth J.flornaenrend gyógysz Kaposvárott: Kohn J. Uögl, Belha és BobrŐder gyógyaa. Saegazárd : Brabaay gyógysa. — Bonyhádon: Kramolin J. Sr.igetvárott: Barwarth, Salamon gyógyaa. — Baján : Miehitaeh Ht. és Hersfeld fiai, ugy Herzog Ignáeanál. — Pécsett : Zanlnny W. és K. Zách, 8ipőcs gyógysz. Kárádon: Zadnbánazky gyógyaa, Mnrcaaliban: Kiaa gyógyaa. - Tolnában : Graff gyógyaz. — Dunaföld-rárótt Lukács gyógyaa. — 8zent-Györ*y0n : Nötbig. — Alsó-Lendván Kiss gyógyaa. — Kohoncaon: Blmon gyógyszerész uraknál.
Pályázat.
A nagy-kanizsai községi elemi népiskolánál egy, évi 650 írttal egybekötött rendes tanitói állomás jővén üresedésbe, erre ezennel pályázat hirdettetik. — Kik ezen állomást elnyerni kívánják, szabályszerűen fölszerelt folyamodványukat f. évi szept. hó 24-ig az iskolaszékhez benyújtani kéretnek. A megválasztott tanitó egy próbaév után lesz véglegesen megerősítve.
Kelt Nagy-Kanizsán, a községi iskolaszéknek 1874. szeptb. hó 3-án tartott ülésében.
1441-3) Az elnökség.
Pályázat.
Kis-Kanizsán (Zalamegje) a tanító lemondása folytán, a közös községi népiskola II-sod fiosztályu magyprajkú tanitói állásra f. évi 1874. szeptember hó 28-ig bezárólag pályázat nyittatik.
A rendes tanítónak évi fizetése : 400 frt. havi részletekben a város pénztárából, továbbá 50 forint failleték és végre kényelmes lakás az iskolaépületben. A pályázni óhajtó t&nitó uraktól megkívántatik, hogy a törvények ért. tanké-pesitettek legyenek, s hogy kellőleg felszerelt kérvényöket folyó évi szept. hö 28-áig bezárólag, főtiszt. Letlinger Kelemen iskolaszéki elnök úrhoz, Nagy-Kanizsára beküldeni 8ziveskedjenek. Az állomás f. év 1874. october 1-én okvetlen elfoglalandó.
Kis-Kanizsán, 1874. szeptb. hó 9-én.
Horény i Pál,
(441''i—2) inkolasséki jc^yco.
lillll
w #
KANITZ C.
pftpir&eres&edése
Dorottya-utcza 12. szám.
bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. u. m.
100 drb. levélpapir névvel 100 .
— ft. 50 kr.
2 50, - 3
levélpapir és 100 db. bori tél- névvel csinos dobozban ....
100 n látogatójegy dobozban 100 „ levélpapir fekete nyomattal
1000 , len boríték .
5000 , lenboriték , . .
10000 , lenboriték „ .
1000 , pecsétbélyeg
1 teljes Íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 9 gyertyatartó gyufaUrtóval 1 , óratartó .
Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapir, s borítékoknak ugy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. írómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumoK, stb. legolcsóbb gyári áron.
Különös figyelmébe ajánlom t. cz. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapir és borítékra, arany és többféle színekben legdiszesebben kiállítva.
Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legpontosabban eszközöltettnek. 1313
1 ft. — kr.
— ft. 50 kr.
— ft. 80 kr.
4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ít. — kr.
— 3 ft 50 kr.
5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr.
— ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr.
Figyelmeztetés
a 11. é. gazdászati közönségnek.
Szóró és szellelő rosták, szőlő morzsoló gépek, jótállás mellett Gradicsky György gyárából, azonkívül tizedes mázsák minden nagyságban, mindennemű fegyverek és gazdászati gépek u. m. Gubicz, Vidacs, és Czenki ekek lóerejü járgányok, szecskavágók, amerikai önlerakó, gabna arató és kaszáló gépek, kézicséplógépek, gabna és kukoricza vetógépek sat. gyor san és jutányos áron kaphatók
Weiser János
(14,7)
vaskereskedés és gépraktárában N.-Kanizsán.
Makkoltatás.
Az ollári urodalomhoz és fóbérlethez tartozó Hahót-, Fakos- és Sárkányszigeti 500 hold bükkös erdókbeni makkoltatás f. é. szeptember 20-án reggeli 10 órakor az alsó-hahóti uradalmi tiszti lakban nyilvános árvere/.és utján ki fog adatni. A bérleni akarók kellő bánatpénzzel ellátva tisztelettel meghívatnak. — Az előleges feltételek alulirtnál Ollárban megtudhatók. —
011 ár, szeptember 9-én 1874.
(1446-2)
Sövegjártó Lajos,
asámt&rtó.
a7. 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
haladási és érdem-éremmel kitüntetve,
Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22.
a közeledő vetó-idényr e ajánlja k it ü in ő s z e r k e z e tü 6arett-féie 80rvet0-gépeit, melyek a legújabb jav tásokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak :
Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel. járgányok és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták
Lhuillier-féle legczélszerübb konkolytisztitógépek és ilyenek Pernollet fele
szerkezettel.
Richmond & Chandler féle. ugyszinte eredeti angol Bdntall féle szecska-vágó gépek.
Répavago és répazuzó gépek.
őrlő és daraló malmok járgánynyai vagy kézzel hajhatók, ZUZO malmok sat. sat.
Kitünó anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesi vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérincnt - e küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a
Szombathelyeit, főtér 1. sz. a.
lévő gépraktárban. ^
IOOOOO
Egy kertész,
33 éves. nós, nemzetiségére német, a magyar nyelvben azonban tökéletesen jár tas, ki husz év óta műkődvén a kertészet terén, a mezei gazdaság, virág- és konyhakertészet, valamint a gyümölcsfatenyésztés kezelésében kellő jártassággal bir, elméletileg s gyakorlatilag képzett s jelenleg öt év óta folytonosan szolgálatban van, deczemberben vagy 1875 ik évi január 1-én állomását változtatni szándékozik. Rendelkezésére a legjobb bizonyítványok állanak.
Szives ajánlatok e lap kiadó hivatalában fogadtatnak el. (1446 — 2)
14;
El. kü. 1874.
Arlejtési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. ügyészség részérói közhírré tétetik, miszerint a nagy-kanizsai kir. ügyészségi börtönben, valamint a nagy-kanizsai-, keszthelyi-és letenyei kir. járásbirósagi fogházakban 1875-ik évben letartóztatandó vizsgálati, elitélt és beteg fegyenczeknek, a nagyméltóságú igazságügyi miniszter ur
által, 1872. évi 11.216 s a budapesti kir.fóügyész ur Ó méltóságának számú rendeletben előirt módoni élelmezése együttesen és zárt ajánlatokkal is egybekapcsolt nyilvános árlejtés utján kiadandó lévén, ezen árlejtésnek és zárt ajánlatok feletti tárgyalásnak határidejéül folyó 1874. évi octóber hó 7-ik napjának reggeli 9 órája a nagy-kanizsai kir. ügyészség hivatalos helyiségében kitüzetik, megjegyeztetvén, hogy kedvező ajánlatok esetére a vállalat 3 évre is ki fogna adatni, — tehát a zárt ajánlatban nyilatkozni kell, vájjon 1 vagy 3 évre kiván-e az illető vállalkozni.
Mihez képest a vállalkozni kivánók értesitetnek, hogy az egy évre vállalkozók a börtön vállalatának 400 frt, az egyes járásbíróságoknál 100 frt bánatpénz letétele mellett az árlejtésben részt vehetnek, mely összeg a szerződés megkötése után letéteményeztetik, felsőbb jóváhagyás esetében a szerződés további biztositékául vállalkozó még ugyananvnyi összegig jelzálogos biztosítékot nyújtani köteles, a zárt ajánlatok a bánatpénz hozzá kapcsolása, az ajánlott összegnek számmal és betűvel való irása és az árlejtési feltételeknek kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifejezése mellett az árlejtés határidejéig alólirt kir. ügyészségnél a hivatalos órákban beadandók, a hol az árlejtési feltételek is megtekinthetők. Megjegyeztetik, hogy egyenlő ajánlatok esetében az összes vállalat kibérlójének a részletes felett elsőség adatik, — végre, hogy a vállalkozó részére járó összeg havonkint utólagosan az igazságügy-ministeri számvevőség helyesbítési jogának fenntartása mellett, bélyeges nyugtára fog a rabtartási átalány kezelője által kifizettetni, melvre a bélyeg és közvetlen illeték költsége a vállalkozó által viselendő.
N.-Kanizsán 1874. évi szeptember 6-án.
Dr. Laky Kristóf, \
(1^48-1) - királyi ügyész.
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
103 i* 1074
__A keszthelyi községi iskolaszéktől_________
Pályázati hirdetés.
Keszthely mváros polgári főiskolánál 1874/5-ik tanév kezdetével á tornétszatl segédtanítói állomás betöltendő.
Ezen állomás össze van kötve a magyar nyelv, esetleg történelem tanításával. Évi fizetés 800 frt. o. ért.
A pályázni kivánók kellően felszerelt folyamodványaikat, melyekben a polgári iskolára kivánt tornászati tanképességüket oklevél által, továbbá a fentérintett szakokhoz való képzettségüket kimutatni tartoznak, f. é. szeptb. 20-áig iskolaszéki elnökséghez küldjék.
A megválasztott csak egy sikerrel betöltött próbaév után erősíttetik meg véglegesen
Keszthely, 1 874. szeptb. 4-én.
O440-2> Az elnökség.
Arlejtési hirdetés.
Dekánovcczen (Zalamegy. muraközben) a plébániaiak kijavítására árlejtés tartatik september 26 án reggel 10 órakor; — hová a szakértő urak ezennel meghívatnak. — A költségvetés 551 ftot tészen.
Kelt Szoboticzán, 1 874. szeptb. 13.
Molnár István,
(14^4 —2) esperes plébános.
XAGT -KANIZSA, 1874. szeptember 20-án.
Tizenharmadik évfolyam.
frt V
---
c: Oífetf**1 v;
\ eteti ^ -
fél " " '' " >
MV kr''
Hlrdete»«k
6 bwábos petitsorban /„asodszor 6 . m^en \0vábbi sorért 5 kr.
SY1LTTÉRBKN ^ronÉint 10 kr«rt .étnek fel
Kiocúri UUtíkmmd.n Wye* hirdetésért külöl Í kr. fizetendő
r
1 A L
lap ixeiienrf részét
,'':lletó köziemények a n tzerkesztóhez, —
ujm reaxet ílietó közlemények pedig a ri&dóhoz bérmentve iu-téxendók:
NAGY-KANIZSA Wlasslsshar
Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
f
elóbb:
-SOMOG
ÖS5LÖN
Cl
Kéziratok riitu n küldetnek.
v Kanizsa varos helyhatóságának, nemkülönben a .zalamegyei gazdatagi egyesület 4, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy kanizsai takarékpénztár a TZala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat, ugy a ,zala egerszegi torna-tüzoltó egylet45 s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Heieukint ketszer, wisarnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú iap.
Az 1*74. évi XX-ik törvénycfíikk
végrehajtásához*)
A ki a létező alkotmányos és a népképviselet alapján szerkesztett eddigi törvényeink özönét tekinti, és azokra egy futó pillantást vet. azonnal beismeri, hogy az 1674 évi XX. törvényczikk az, mely gazda-közünségünk anyagi jobblétét teljes mértékben nemcsak biztosítja, de ha a törvény 14. s-sát mely ezúttal csak a határszéli marhák könyvezését rendeli el, egész országra kiterjeszti, ugy hazánk v^yonosodása a marha tenyésztésben kiváló, tökéletesen biztosítva és a jóllét teljesen elérve ''lesz. Könvvezös nélkül azonban a törvény csak holt''betű lesz, melynek végrehajtása ezer és ezer zátonvra akad, s mintegy kivihet-lenné válik ; ugy jár, mint azon gyümölcsfa, melvet bár a legnemesebb anyafárol neme-,itténk ha azt örökös árnyékban elfedve tartjuk, terem ugyan gyümölcsöt, de nem azon ízletes és kifejlettet, mely a nap melege által érleli gyümölcsét.
Mi tehát tisztelt olvasó a nemzetezen vagvonosodására, annak biztosítósára irányzott törvényt teljes odaadással üdvözöljük, egyúttal kijelentjük, hogy czűját, melyre hivatva van csak ugy éri el, ha teljesen végrehajtva lesz.
Szabad reménylenünk, hogy a törvény tökéletes végrehajtásához szükséges szabályrendelet ki fog terjesztetni a marhaállomány könyvezésére, bár a hivatkozott törvény" 14. §-sa csak a határszéli községek marhaállományának könyvezését rendeli el. Hogy e törvény ezúttal csak is a határszéli
♦) Kérrt i*k a t''nxtelt *iapok szerkesztőségei eien közczélu «-*ikknek átvételéi e. Szerk.
marhák könyvezését érinti, érezzük annak szükségességét, mert horváth testvéreink ama számos jótéteményért, melylyel mi magyarok őket elhalmazzuk, viszont minket a folytonos marhavészszel jutalmaznak, pedig nem hisszük, hogy magas kormányunk akkor, midőn minket a keleti marhavésznek Horváthországbani léteiérül értesite, midőn biztonságunk érdekében a katonai cordont felállította, hogy akkor a tulsó <>1 dalon t. i. Horváthországban levő tisztviselőket saját kormányférfiaik utján ne értesítette volna, hogy Horváthországból Magyarhonba a marháknak áthajtása tilos. És mégis tisztelt olvasó, mit tapasztalunk szemben ezen intézkedéssel ?— azt, hogy a horváth tisztviselők az általuk saját hivatalos pecsétjük és nevük aláírásával kibocsátott marhás járlatokon, a csempészek neveit illetékes községük nevével egyetemben bevezetik, és megengedik, hogy azok az annyi ezer és ezer forintba kerülő katonai cordonon át a Horváthországban neveit marhákat Magyarhonba becsempészszék, s ezzel a vészt is behurczolják.
Igaz ugyan, hogy a ki az általam hivatkozott törvény 59. §-át olvasta, köny-nyen azt mondhatja: ott a törvény, ha csempészett, el kell kobozni és értékesitni a befolyandó pénzösszeget az állam pénztárába letenni, — a csempészt azonfelül megkell büntetni! — No ez már szép, de mivel vannak, még pedig nem megvetendő számban oly mészárosok, kik marhás járlat nélkül is a marhát levágják, — ki fogja most azt igazolni tudni, hogy azon levágott marha nem-e Horváthországból való volt-e? hisz magyar földön vágatott le, magyar csempésztől vásároltatott Ugy hiszem senki! —
Ha azonban a könyrezés behozatik, ugy le-hetlen, hogy ilyen esetek előforduljanak, mert minden marha akár vétetett, akár neveltetett, a helyi nyilvántartási könyvbe bevezettetvén, a könyvvezető tudta nélkül se le nem vágattathatott se pedig el nem idegenitetthetett, annál inkább sem, mert a törvény 22. §-sa alapján a mészárosok oda utalvák, hogy a vidékről hajtott marhát 12 óra lefolyása alatt bejelenteni tartoznak, valamint a magányos birtokosok és pásztorok szinte a törvény 26, illetőleg 31. §-ai alapján az elsők a betegséget, ez utóbbiak a nyáj közé hajtott marhát feljelenteni tartoznak. És ha könyvezés nem lesz, ki fogja mind ezt ellenőrizni? ki lesz képes indolens népünk brutális eljárását fékezni? Mi nem képzeljük, hogy a törvény, mely egyenest a marhavész meggátlására, az innét felmerülő temérdek költségek meggazdálkodására, népünk vag yonosodására, kereskedelmünk és szabad közlekedésünk fejlesztésére van irányozva, hogy a marhák könyvezése nélkül teljesen végrehajtható legyen.
De erősen hisszük és bizton reményi jük, mikép kormányunk, mely átérezte azt, hogy törvénybe kell foglalni a vész meggát-lását, ha csak maga magával és a törvény intentiójával ellentétbe nem akar jőni, a marhakönyvezést mihamarább, lehetőleg 1876. év január elsővel életbe fogja léptetni.
Mert mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy a kormányzásra hivatottak átérzik — mikép ők vannak a népért és nem a nép ó érettük, miből folyólag oly alapot fognak lé-tesitni, mi is a legszebb és legjobb jövőt felfelé ép ugy. mint lefelé biztositni fogja. —
Nézzük csak a helyzetet ugy, a hogy
van; - ha egy községben a keleti marhavész kiüt, a hivatkozott törvény értelme szerint a vészbizottság összeállittatik, a vészkerület a vészes község körül 3 mértföldnyire kikerekittetik, és a vész tova terjedése tekintetéből ezen községek közt a szarvas-marhávali közlekedés megnehezittetik, ha egy kereskedelmi város a vészkerüietbe esik. bárha az vészmentes, a szarvasmarhákkal! vagy ezek nyers terményéveli kereskedés mily egyszerre megnehezittetik, a heti- és országos vásárok betiltatnak, bárha csak a kérődző állatak és ezek terményeire, mindazonáltal az iparos osztályra is kiható csapás ez. és még ha a vész meggátlása, vagyis a fertőzött marhák tova czipelése lehetővé lesz, ugy ezen tornyosuló csapás elviselhet-lenné válik, mind az államra, mind pedig annak minden egyes polgárára. —
Kérdjük most: nem-e köréhez tartozik a magas kormánynak, hogy a gondozása alatti népek boldogok legyenek? Mi ugy hisszük, hogy igen. Az innét vont következtetésnél fogva reméljük, ho<*y a törvény teljes végrehajtása lehetővé tétetik, mely szerintünk a jobblét megalapítása, a biztonság védbástvája és a teljes megelégedés révpartja leend.
_ KOVÁTS.
Tudnivalók amóter-mértékről.
Kindja a m. kir. központi mértikkUeleritö ín-zotuág ajánlatára a m. kir. földmiveUt-, ipar. é$ lcerukéddemilgyi ministerium.
Mértékek folyadékok és száraz tárgyak mennyiségének megmérésére.
Ha valami folyadékfélének, például viz-nek,tejnek, bornak stb.mennyiségét megakarjak mérni, mit csinálunk ? Elővessünk egy ismert
TÁRCZA.
Visszaemlékezés.
(Tiz év után )
Ha visszagondolok reád te szép vidék ! Hová hajóm egykor vidám szelek vivék ; Fojedem azt a sok csalódást, bánaiot, Mit öuhibám nélkül rögös páhám adott
Hogy útra keltem, tiszta volt a láthatár, Örültem is neki. mint a vándormadár. Mely ki« családjával, ha elköielg a tál Az osi fészekből örvondve útra kél.
A sora kikergetett, atyám hogy meghal a A hátból, hol hangzott dajkám bölczódala. E helyre juték és azt gondoltam — talán Itt fogják be nemem létemnek alkonyán !
Jól ia ment itt aoroin mért mondanám — hiszen Úgy éltem, mint szabad búvár a nyilt viaeu. Szivem tudott akkor remélni, hinni mép, Pályám tövisei lábam nem véreaék.
Őszinte volt a sxiv, vidám volt a kedély A melyben most titkos csalódás férge él. Olyan volt a beaaéd, mit mondott az ajak Mint a cseng? ezüst, melyhez nem fér salak.
A gondos, hfi anya, a kedves jó család Úgy nézett engemet, miként saját fiát ; Örömöt, bánatot megosztottam hiven, Nem volt méltatlanul ütött seb a szivén
Ha úgy egy fitt ülénk a hold angárinál A bő aszUi körül — mely tán még most is áll — Ajkunk vig dalra kelt s a megtöltött pohár Ugy bujdosott, mint ölyv elől a kis madár.
A kedves jó fink ! a szende kis leány ! Rózsás reményekkel létüknek hajnalán. Mind eiátalltak, miként fészekből a madár, Mt''lyre a jó anya most már hiába vár.
A vég/et engem is elhitt ismét hamar, Rózsás jöv6 helyett jutott kopár avar. Ha egy helyt megszokom, tovább hajt végzetem Örök vándorlás van fönntartva én nekem.
Isten veled te jó család a bájos vidék ! Úgy tűntök fel nekem mint egv tündéri kép. Melyről annyit tudunk, hogy egykor tündökölt, Nem birhatáaa szüt g lelket titkon megölt.
M«jd visszatérek még bejárom a helyet Hol a szív otthonos, mindent könnyen feled. . Zavart jel en boldog jövőhöz nem vezet Te légy csak hfi hozzám : remény s emlékezet !
GYÚROM ANTAL
A nevelő ur.
— (Beszély ke.) — (Folytatás.)
— Éa én bocsánatot kérve megújítom mindazt, mit első látásodkor bevallék!
— így, igy kedves nevelő ur vigyázzon, el ne áralja magát, tanítson buzgón, áhítattal s ugy néha-néha gondoljon reám, ki szem elől nem fogom téveszteni.
— Az utasitás ezennel elfogadtatik s utolsó pontjára a viszont figyelmeztetés nem késik.
— Jó éjt kedvesem ! — mond Janka az ajtóhoz közeledve.
— Isten veled, szép álmokat !
— ó ismét az enyim. ő sleret és én ismét boldog vagyok — mormogá magában Péterdi Gerőné, gondosan bevonva maga után az ajtót.
Cingáry Béla gondolkozni látszék a történtek felett.
— Megállj kigyó! Boszut esküdtél? Vigyázz, nehogy ez estét megbánd! Hahaha! szeret és hiszi, hogy én is szeretem ? ... £ szi vet egyszer könnyű voit megcsalni, de másodszor jégre nem viszed, arra esküszöm ! Foglak, igen, foglak szeretni: de jól ügyelj magadra, nehogy szerelmem álnok szivedet megölje. Élvezd szerelmemet, mert ki tudja, nem üt-e hamarabb a boszu órája, mint képzelnéd !.. ..
...És mily szépen turbékol a szelid galam-bocska . . . Megvetett, kikosaraztatásom által
vélt segíteni atyja és családja sorsán ?.....
Oh ezt elhiszem, sőt gonosz fejedtől még az is kitelnék, hogy a jelenben is hízelgő szavaiddal elmémet megzavarva, kellemetlen órákat szerezz számomra ; de résen leszek. . . . Nagy mester a kétszinüség, te ismered és ón igyeketni fogok még jobban megismerni 1 Majd meglátjuk, mikép fogom szerelmedet örökségül felhasználni. . . . Aludj csak, álmodj pzépeket, fe.fólem is, kinek szerelmét ismét bírni véled, én majd azalatt a teendőkről fogok gondolkozni... . En és rnult szerelmem nem vagyunk mái egymáséi asszonyom s jól vigyázz, hogy a képzelt barátság ne legyen kétélű tőr, mely szivedet halálra sebezze ! . . . Hahaha! Jó éjt, aludjál csendesen és álmodj szépeket !. .
E beszéd, vagy jobban mondva, hangos gondolatok után ruháit ledobálva ágyába ereszkedett s rövid pár peres alatt az álom jótékony hatását élvezé.
IV.

Péterdi Gerőnél azon pár hét alatt, mióta nevelőt hozott a házhoz, minden megváltozott.
I
Az eddig csendes lakhely megnépesedni látszott a bennlakók vigsága és sokoldalú csevegése
által.
A szép Mariska, ki azon körben, melynek addig, míg a jó Gerő bácsi magához vette — tagja volt, mindig komoly és szótlannak látszott és íme, mióta Cingáry messziről mutatá meg a Múzsák templomát s feltárta előtte a természet azdag tárházát: oly vig, oly lármás és csevegő, ogyha szépsége és kedvessége által nem keltené fel maga iránt az érdekeltséget elbeszélései alkalmával, melyeket a legközelebb hallottakról szokott csengő hangon tartam — talán unalmassá is válnék. És mily szépen halad a tanulmány okban ? nevelője nem győzi eléggé dicsérni és magasztalni. S mintha mindig összebeszéltek volna Cingáryval, ő is rendesen igy végzé be elbeszéléseit :
— Ezt tanultam ma a kedves nevelő úrtól. De csak hallanátok őt, mily szepen, érthetőn adja elő s mennyire leköti figyelmemet a folytonos változatosság által.
Mariska egész nap üres óráiban másról nem beszél, mint nevelőjéről s mindig azon óhajának ad kifejezést, hogy bárcsak az ő bácsija Cingáry urat mindig itt tartaná.
És e nyilatkozatra Katinka elszokott pirulni, szemeivel a földön keres valamit ilyenkor, mert fél, hogy az a rózsapir, mely arczáin elömlik, feltűnést okozna s elárulná ast, mit önmagának sem merészel bevallani.
Mariskáját naponta számtalanszor megkérdezi, hogy ugy-e bizony a nevelő ur derék, jó ember, tudományos és müveit? mire perwe a semmit sem Bej tő tanítvány mindennel elhalmozza azt, ki neki annyi élvezetes órát szerez.
Pedig ha tudná, s ha beláthatna annak a
nagyságú edényt, kis mennyiségeknél a félme-azeiyt (verdungot), vagy meszelyest, nagyobbaknál az itczést vagy pintest, még nagyobbaknál az akót; aztán megszámláljuk, hogy a folyadék meunyiségében, melyet megakarunk mérni, hányszor foglaltatik a verdung, vagy a meszely, vagy az itcze, vagy a pint, vagy az akó. Verdung, me&zely, itcze, pint, akó folyadékok mérésére valók, vagy — a mint röviden mondani ttzokás — folyadék-mértékek.
Mindenki tudja, hogy 1 akóban 40 pint, 1 pintben 2 itcze, 1 itczében 2 meszely éa 1 meszely beu 2 verdung foglaltatik.
E számok segítségével át lehet számítani a foh adék mértékeket egyiket a másikra.
'' Hu például azt akarjuk kiszámítani, hogy ennyi m*.g ennyi akóban hány itcze van, úgy az a''kók *zámát sokszorozni kell 80-nal; h» viszont a/t akarjuk kiszámítani, hogy ennyi meg enuvi itcze hany akó, ugy az itczék számát el kell osztanun k 80-nal.
Megint milyen fáradságos számítás ! Sokszorozni 80 nal vagy pedig osztani 80-nal ! Mennyivel jobb lenne, ha az akóban uem380 itcze,"hanem épen 100 itcze foglaltatnék. így a folyadék-mértékek átszámítása csak oly könnven menne, mint a mostani pénzünkkel való számítás.
Mielőtt elbeszélnők, hogy micsoda folya-dékniértékeket rendel az uj törvény, szóljunk egy füst alatt azokról a mértékekről is, melye ket még mostanában a azáraz tárgyak mennyiségének megmérésére használunk.
Ha valamely száraz tárgynak, péld. ga bonáuak, véleménynek stb. mennyiségét megakarjuk mérni, mit csinálunk ? Előveszszük a mérót vagy a vékát, kisebb mennyiségeknél pedig a gabona-itczét; aztán megszámláljuk, hogy a gabona vagy vetemény mennyiségében, melyet megakarunk mérni, hányszor foglaltatik a mérő, vagy a véka, vagy a gabna itcze. Mérő, véka, gnbna-itcze száraz tárgyak mérésére valók, vagy — a mint röviden mondani .-zokas — mértékek száraz tárgyak mérésere.
Mindenki tudja, hogy 1 mérőben 64 gabna-itcze van, és hogy 2 véka tesz 1 mérőt*)
Ha tehát ki akarjuk számítani, hogy ennyi meg ennyi mérőben hány itcze van, ugy a mérők szamát sokszorozni keli 64-gyel (a réjji penti mérőnél pedig 96 tal); és ha viszont azt akarjuk kiszamitani, hogy rnnyi meg ennyi itcze hany mérő, ugy az itczek számat el kell osztanunk. 64-gy sl (a régi pesti merőuel pedig 96-iai).
Ez is milyen faradságos számítás ? Menynyivel jobb jmne, ha a mérőben is nem 64 itcze, hanem épen 100 itcze foglaltatnék.
De a mobiani folyadék és száraz mértékeinknek a fóhibán kivül, hagy nrm 100 itcze tesz egy akót vagy mérőt, hanem vagy 80 vagy 64, — mondom ezenkívül, még egy más nagy hibájok is van. Nincs t. i. semmi összetartozan-dóság a mostaui hosszaság-mértékek és a mostani lolyadék- vagy száraz mértékek között. Minő viszonyban van az itcze a hüvelykhez, az akó a lábhoz, vagy a mérő a lábhoz? Az oly koczkába, melynek széle, hossza, magafsága
*) A régi pesti mérőben 3 véka, tehát itcze foglaltatott. — Némely vidékeken a 4 vékát kiláoak vagy köbölnek is nevezik.
szive rejtekeibe,ki hozzá ezen kérdéseket intézi, könnyen észrevehetné az érdekeltség okát.
Boldogok a gyermekek, mert ók csak a külsőt látják ! . . . A szív érzelmeivel nem sokat törődhetnek.
Boldogabbak azok, kik a szív világot m.gií>merték s keblükben hordozhatják a legszentebb érzelmeket és áldozhatnak az égi szerelem magasztos oltárán annak, ki előtt sziveiket nyitott könyvként kitárhatják s engedik leolvasni annak lapjairól az„e lsőszeralem" igéző szavait
Legboldogabbak pedig azok, kik az álta-lok remélt boldogságot nemcsak elérni, de átélni is tudhatják.
És hogy Katinka e lépcsőzet melyik fokán áll, azt is igen könnyű kitalálni.
Először szeret, és szerelme tárgya azon térti, kiről mindnyájan oly sok szépet mondanak.
Boldog Cingáry ! . .
Feltűnő lett az is mindenki előtt, hogy iVterdiné, ki eddig a kapun kivül nem járt, hacsak látogatóba nem mentek szülőihez, — luiutha előbbi szokásait levetni látszanék — n.,ponta tesz sétakocsixásokat s ilyenkor magával viszi a nevelő urat tanítványával és Katinkát is s oly örömest cseveg a legcsekélyebbnek látszó tárgyakról is, hogy környezői alig képe-«ek kérdéseire felelni. Ha valahol társaa összejövetelt rendeztek és meghívták, el nem mulasztotta volna a megjelenést. Sőt mi több, ismerőseinek még ast is felemlité, hogy Cingáry úrtól órákat vess a füvészetből ■ jövőre minta konyhakertésxetet fog létesíteni.
Szavai a hitetleneket bámulatra s a ké-telgöket mosolyra készteték.
A Péterdi-ház minden tagján lehetett
1 — 1 láb, hány itexe fér ? vagy az oly koczkába, melynek széle, hossza, magassága 1 — 1 öl, hány mérő fér ? Ki tudná ezt előleges próbálgatás nélkül megmondani ? A baj épen abban van, : hogy az itczéről nem lehet megmondani mit ábrázol ? A mostani itezénk egy egészen önké-nyesen választott tartalom-mérték, melynek '' nagyságát mikor megválasztották, arra semmi tekintettel sem voltak, hogy az itcze meg a hüvelyk között bizonyos egyszerű összetartozan-• lóság hozaasék létre. Mennyivel jobb lett volna, ha azok, kik annak idejében az itezét kigondolták é» törvényes mértékké tették, az itcze nagyságát nem önkényesen, minden tervszerűség nélkül állapították volna meg, hanem azt mondottak volna, az itcze oly tartalommérték les/., mely ép akkora, mint egy oly koczka tartalma, melynek széle, hossza, magassága ennyi meg ennyi kerekszámu hüvelyket tesz. A mostani iiczénk, ha kimérjük belső tartalmát, ugy üt ki, mint az olyan koczkáé, melynek széle, hossza,és magassága 3 és 3K3/I000 hüvelyk. Es miért épen ennyi ? Miért nem kereken 3 vagy 4 hüvelyk ? Azért, mert akkorában erre nem gondoltak s az itcze tartalmát csak ugy találomra mérték ki, mint a hogy Mátyás. királyról regélik, hogy a czinkotai itezét az ottani kántor torkához szabta volna.
A mostani folyadék- és gabona mérté keinknek tehát két nagy hibájok van, t. i.
1-ször. Hogy az akóban és mérőben nem 100 itcze van, hanem 80, illetőleg 64 itcze.
2 szór. Hogy a hosszaság mértéke és az iteze között nincs semmi, előre megállapított összetartozandóság.
A francziák, mikor a mult század végén új mértékeiket megállapították, e kettős bajon egy csapással segítettek. Törvényt hoztak, hogy az ujfranczia itcze olyan tartalmú legyen, mint az a koczka, melynek belső világossága, szjéltében, hosszában és magasságában, ép*n 10 centiméter: s ezt az itezet külön névre keresztelték. A mondott mértéket t. i. 1 i-t e r n e k nevezték el. A liter tehát nem egyéb, mint az uj franczia itcze, melynek belső tartalma epén akkora, mint a 10 centiméter hosszaságu, szélessegü és magassagu koczkáé. E határozattal az egyik bajon segítettek.
A másik bajon pedig így segítettek. Törvény nyé tették, hogy az uj franczia akóban és mérőben épen 100 liter legyen. Ezt az uj akót és mérőt — minthogy e szerint az akó és mérő egyforma nagy lett—szintén egy uj névvel nevezték el. Az uj franczia akónak és mérőnek h ek tol i te r lett a neve. A hektoliter tehát nem egyéb, mint az uj franczia akó vagy mérő, melyben épen 100 liter foglaltatik. A liter és hektoliter között tökéletesen az a viszony van, mint a krajezar és a forint között. Ha hektolitereket literekre vagy litereket hektoliterekre kell változtatni, ép ugy kell tenni a dolgot, mint mikor forintokat krajezárokra, vagy kraj-czárokat forintokra változtatunk. E szerint 17 hektoliterben épen annyi a liter, minta mennyi krajezár van 17 forintban, t. i. 1700. Es 1548 literben 15 hektoliter és 48 liter foglaltatik, ép ugy mint 1548 krajezárbao 15 forint és 4b krajezár foglaltatik.
Ez a két tartalom mérték — a liter és a hektoliter — még kevés a közforgalomra. Ha uagy> vagy legalább nagyobbacska folyadék-és
valami változást észrevenni, mi eddig szokatlan volt, csakGerő bácsi az egyedüli, ki megtartotta régi formáit ós szokásait.
Azon perezben, melyben felvesszük elbeszélésünk fonalát, a nagy szobában felkészülve taiaijuk ünnepi pompában mindannyit.
— Es havá szándékoznak menni kedveseim ? — kérdé Péterdi nejétől.
— Majálisra a kis „Kakas"-domb aljába. Reményiem férjem uramhoz is lesz szerencsénk.
— Köszönöm a maghivást,jól tudod, hogy én az ilyen mulatságokban nem szoktam részt venni. Csak menjetek, vidd el a leány-! kákát és ügyelj, nehogy meghütsék magokat.
— De kedvünkért megtehetnéd, hogy pdr órára kijöjj, mit mondanak szomszédaink, ha mindenhol csak minket és téged sehol sem látnak ?
—Tudod te azt jól édesem, hogy én a szomszéd urakkal nem törődöm s annál kevésbé az aszszonyokkal. Nskem dolgaim vannak, nincs elpazarolni való időm.
— E szerint hit mi is időt pazarlunk az által, ha elmegyünk, nemde bácsikám? — jegyzé meg Mariska.
— Oh nem — igyekezék megnyugtatni az öreg ur — ti fiatalok vagytok, ti mulathattok, sőt szükséges is az ily szép napokon a szabadban sokszor kijárni magatokat. Én öreg vagyok nekem nyugodnom kell. Azért csak kedves Jankám minden további kérdezősködés nélkül vidd magaddal a gyermekeket és mint mondám vigyázz reájok. Ah, de itt jön Cingáry ur, ő is veletek fog menni. Jó, hogy jőn spectabilia — mond a beérkezőnek nyújtva kezét.
— Humilimus servus! miben lehetek bzoI-gálatjára principális urnák ? J
gabna mennyiségek méréséről van ssó, ugy beérjük ezzel a két űrmértékkel is; de ha igen cse-kély folyadék-mennyiségeket kell mérni, például akkorákat,mint a mekkorákra eddig egy meszely t és a verdungot hnasnaltuk, ugy a liter, minthogy jóval nagyobb a mostani itcsénél, már nem tehet eleget. Ily esetekben kisebb mértékre is van szükség. As ilyen kis mennyiségű folya dékok mérésére acentilitert gondolták ki. A centiliter t. i. épen századrésze a Hternsk, vagyis épen 100 centiliter tesz egy litert. Valamim tehát a hektoliter százszor akkora mint a liter, ugy viszont a litöi száz akkora, mint a ceutiliier. E három mértek — a hektoliter, liter és centiliter — között epen az a viaaony van tehát, mint a száz forintos, az egy forintos és a krajezár között. A százas bankóban 100 forint: a hektoliterben 100 liter; és az 1 forintban 100 krajezár: a literben 100 centiliter foglaltatik.
E három tartalom-mérték már most untig elegendő minden a gyakorlati életben előforduló folyadékok — vagy száraz tárgyak mennyiségeinek megmérésere. A centiliter már oly kis mérték, hogy annál kisebb a közforgalomban soha sem fogja magát előadni. Mig ekkoriág a folyadékok és a száraz tárgyak mennyiségének mérésére nem kevesebb, mint hét különféle mértékünk van, u. m. az akó, a mérő, a véka, a pint, az itcze, a meszely, a verdung ; ezután, mikor az uj törvény már éietbe lépett csak háromféle tartalom- mértéa.üiik lesz, u. m. a hectoliter, liter és centiliter. Felénél is kevesebb, mint a mostani. Nem lesz szükséges azt a sokféle, kisebb nagyobb mértéket, ast a sokféle viszonyszámot — 1 akóban 80 itcze, 1 mérőben 64 gabona-iteze, 1 pintben 2 itcze, 1 itczében 4 >erdung stb. — észben tartani Az csak bizonyos, hogy három mértéket — hektolitert, litert es centilitert — észben tartani könnyebb, mint hetet; és azt sem fogja senki egy könnyen elfeledni, hogy a hektoliterben épen 100 liter és a literben épen 100 centiliter van.
Most mar csak ax a kérdés, hogy aránylanak a régi folyadék- és száras mértékek ax ujakhoz ? Ennyi meg ennyi eddigi akó, vagy ennyi meg ennyi eddigi mérő hány hektoliter ? és ennyi meg ennyi pint, vagy itcze hany liter ? és ennyi meg ennyi meszely vagy verdung hány centiiiter ?
Először is, hogy aránylik a hektoliter az eddigi akó hoz ?
Ahektoliter jóval nagyobb a mostani akónál. Nem sokat hibaaok, mikor azt mondom, hogy 1 hektoliter annyi min t 1 és 3/» skó. Hozzávetésre ennek a számnak tudása is elegendő. Egészen pontos számitásnál ugy kell vonni, hogy 1 hektoliter annyi mint 1 akó öl itcze ós 1 lf% verdung. Hogy a számítás könnyebben menjen és a közönségnek ne kelljen a fáradságos átszámításokkal vesződni, e fejezet végén egy kis táblázat található, melyből mint látni fogjuk, könnyen ki lehet vetni, hogy ennyi meg eunyi akó mennyit tesz az uj mértékben ?
Lássuk most, hogy aránylik a hektoliter a mostani mérőhöz ?
A hektoliter jóval nagyobb a mostani mérőnél. Igen igen keveset hibázok, mikor azt mondom, hogy 6 hektoliter annyi, mint 13 mérő. Nem csak hozzávetésre, de a gyakorlati életben pon tos számításra is elegendő e szám tudása.A fejezet végén levő táb-
— A nők májálisra akarnak menn> s nincs, a ki elkísérje.
— Ah ugy ? Szívesen felajánlom szolgálatomat s ha megengedik, részt veszek a kirándulásban.
— Köszönjük és nagyon fogunk örvendeni ! — sietének mindannyian a felelettel.
— Én is köszönöm — mond Cingáry — s e nagy szívességet nem tudom mivel háláljam meg.
— Most már van kísérőtök — szól nejéhez fordulva Péterdi — indulhattok 1 Hanem spectabilis, jól vigyázzon ám ezekre a nyughatatlan fehér cselédekre, nehogy bajok legyen. Tudja mily könnyen áll nálok minden. Azért csak éber figyelemmel kisérje lépteiket.
— Parancsolatjára principális uram I
— Hát csak rajta gyermekek, induljatok !
— Azonnal kedves sógorkám — mond Katinka, csak ezt a rózsát tűzöm még hajamba.
— Miért annyi virágot hajába tűzni, — szól Cingáry, ábrándos tekintetét Katinkára függesztve — hisz kegyed úgyis mindannyi között a legszebb rózsa.
Ej ugyan . . . ! — és tűiig pirult a kis ártatlan.
— Hát engem meg sem dicsér a nevelő ur ? — mond a háttérből lassankint közeledő Mariska.
— Egyszerre nem lehet mindenkit körülnézni. Csak ide közelébb kis Humboldtom, így ni. Mint látom nincs semmi igazítani, sőt kivánni való sincs. Kegyedet azonban nem dicsérhetem meg, mert a Unitónak soha sem szabad tanítványáról olyan társaságban, hol ő is részt vesz, véleményt mondani. Igen sokszor kellemetlenségekkel kell a tanítónak ugy, mint tanitványának küzdeni az elhamarkodott dicsé-
lázatból könnyen ki lehet keresni, mint látni
fogjuk, hogy ennyi meg ennyi mérő mennyit tesz az uj mértékben ?
És a liter hogy aránylik a mostani it-cséhes?
A liter jlval nagyobb a mo«. tani itcsénél. Megint csak keveset hibá zok, mikor ast mondom, hogy & liter annyi mint 7 itcze. Hozzávetésre ennek a számnak tudáa* is elegendő. Pontosabban esik ki a számítás, hu ugy vesszük, hogy 17 liter anyi, mint 24 itcze. A fejezet végén levő táb/ázatból azt is könnyen ki lehet keresni, hogy ennyi meg eunyi itete mennyit tesz az uj mértékben ?
Es végre a centiliter hogy aránylik i verdunghoz ?
A centiliter sokkal kisebba verdung nál. Nem sokat hibázok, mikor azt mondom hogy 9 centiliter tesz l/2 verdungot. A fejezet végén levő táblázatban az is meg van, hogy ennyi meg ennyi verdung mennyit tea* az uj mértékben.
A régi folyadék- é* gabna mértékek átváltoztató táblája ujakra.
(Rővideég okáért a hectoliter h -val, a liter I -lel
a cenliii''er 0.1.-lel jelöltetik.) 1) Itczék át rá ltoz tatása literekre éa centiliterekre
Euuyi itcze Hány 1 Eunyi Hány Ennyi Hánj
1 ''Jj itcze 1. c.l. itcze 1. c.l.
7. (''/« verdung) _ 9 4 2 83! 20 14 15
''/«u — 18 5 3 54, 25 17 68
''/. -Vt 0 meszely) — 27 6 4 24 30 21 2Ü
— 35 7 A 9&J 35 24 7«
/4 (lV.msssely) — 44 I 8 5 66J 37 40 28 29
— 53 y 6 46 31 83
} — 62 10 7 07j 50 35; 37
_ 71 u 7 78Í 60 42 44
2 (1 pint) 1 12 | 12 13 8 49! 70 49 52
3 2 9 2ü| 80 56
2) Akók átváltoztatása b.-kre. l.-kre c.l.-kr*.
Ennyi Hány Enuyi Huny
akó b. 1. c.l. akó b. 1. c.l.
1 _ 66 60 60 33 95 30
2 1 13 20 70 39 61 20
3 1 69 80 HO 45 27 10
4 2 26 40 90 50 93 —
5 2 82 9<» 100 56 58 90
6 3 39 50 200 113 17 80
7 3 96 10 1 soo 169 76 70
8 4 52 70 t 400 226 36 60
9 5 9 30 500 282 94 60
10 5 65 90 600 339 53 40
20 11 31 80 700 396 12 30
30 16 97 70 800 4o2 71 20
40 22 63 60 900 509 31 10
50 28 29 40 1000 565 90 —
3) Mérők átváltoztatása h.-ekre, 1 ekre ét r.l-ekre
Ennyi Hány Ennyi Háuy
mér6 h. 1. c.1. mérő b. 1. c.l.
1 61 50 60 36 89 20
2 1 23 — 70 43 4 10
3 1 81 50 80 49 18 90
4 2 45 90 90 55 33 80
5 3 7 40'' 100 61 48 70
6 3 68 90 200 122 97 40
7 4 30 40 300 184 46 —
8 4 91 90 400 245 94 70
9 5 53 40 500 S07 43 40
!0 6 14 90 600 368 9á 10
20 12 29 70 700 430 40 80
30 18 44 60 800 491 89 50
40 24 59 60 900 553 38 10
50 30 74 30 1000 614 86 80
retekért. Szabad kérnem hölgyeim kisétálni ésa kocsira ülni, mely már rég várakozik reánk? — s karját nyujtá Péterdinének.
— Isten veled Gerőm !
— Jó mulatást gyermekeim.
— Pá bácsi, sógor, principális uram ! — hangzók a kimenők búcsúja.
Kevés idő múlva a kocsi elrobogott s Gerő bácsi fehér kendőt lobogtatva abla kábul utánuk nésett és tekintetét nem vevé le addig » távozókról, mig kocsiját lathatá.
Alig sárta be ismét ax sblak tábláit, ko pogtak szobája ajtaján.
— Szabad!
Izzadságtól áthevült pórfiu lépett be.
— Mit akarsx Jancsi ? — kérdé tőle, felismerve benne Mariska fiútestvérét.
— Téns uram, megkövetem alássan, anyám asszony igen beteg, téns urammal akarna beszélni.
— Jól van fiam, menj és mond neki, hogy azonnal ott lessek.
— Isten áldja meg érte jó téns uram! Addig is szaladok, megnyugtatom szegényt. Istennek ajánlom ! — és ment gyorsan vissza, arczán as öröm azon kinyomata látszók, mely azt ielenté, hogy édes anyjától kapott küldetését híven betőlté.
Gerő bácsi nem tudta elgondolni, hogy miért oly sürgős megjelenése. Hisz a Zsuzsö asszonyt alig pá/ napja még meglehetős állapotban látta. Vagy talán oly különös betegség jött volna reá, mely bisonyos halált hoz? — E világon minden lehetséges 1 Nem sokáig gondol kosott, kalapját féltévé, bot]át kesébe fogta ea sietett Mariska anyjához.
(Folyt. kör.)
Helyi hírek.
f
Gróf Batthyány Imre
Zalamegye egykori főispánja szeptember 16 án meghűlt batthyányi birtokán, 1781 anuár 2''ó an született, tehát 93 éves volt. Az elhunyt első tanulmányait, — irja a ''.Budapesti Közlöny- — Virág Benedek vezetése alatt végezé; járt Székesfejérvárott, majd Pesten. Az ügyvédi vizsgálatot letevén, közpályáját a helyt, tanácsnál, mint tiszteletbeli fogalmazó kezdette meg. A helyt, tanácsnál fokozatosan a tanácsosi állomásra emel Ite dött s midőn ÍÜ''Jó bau Zalában zavaró® viszonyok állották be, miut kir. biztos küldetni le. hLésobb a megye főispánja Iőu a az >» maradt, a mig az administrátori rendszer be neui hozatuit; időközben a hetszemelyes tabla biraja lón amint ilyen lfN-18-ig működött. Zala azonban mindig ✓r. Batthyány Imrét tartá főispánjának, ö tuidóu Istv&n fhg., mint nádor körútját trtte, Zala küldöttségileg kérelmezte grof Batthyánynak főispánná való újra iiaeveztctésé''., a mit a nádor, engedve az aiiaiánoa kiváuatnak, meg is tett. Az ab bolut kormanykorszak szomorú éveit a grót a magánéletben tölté. E korszak sem bírta az »ub*o Zalában hátrahagyott emiekét eltörülni a 1860-ban a canceilária ismét a grófot kérte tol, hogy a megyét szervezze. A gróf — magaa életkora es tolódott egeszaege daczára —azt elvállalá. Midőn azonüan Zala első közgyűlése alkalmával a muraközi járást az akkori horvát bán katonaság kirendelése által a megjelenésben gátolta, a gróf kijelenté, hogy az ország integritaaa lévén sértve, a megyét mindaddig nem szervezi, mi^ a Muraköz is meg nem jelenik. A megye osztozott e felfogásban. A gróf axkor a iegerély eab lépéseket tette, mind a canoel -larnal, mind a tárnoknál, a Muraköz visz-syacsa tol tatása kiválólag a gróf érdeme, l&til. elején a horvát bán maga kereste fel a grófot a a létező'' kérdések kiegyenlítettek. 1&61 február 16-án Zala megtarthatá a gróf elnöklete alatt alakuió közgyűlését,* Batthyány azon ban ezután törődött egészségi állapota miatt í''ó.spáni állásáról lemondott. Ez volt a grof utolsóelőtti nyilvános föllépése ; utolsj volt az, midőn mint főlovászmester a koronázáskor szolgálatot telt, a minek emlékéül az arany gyapjaa-rendet nyerte. Az öröm és lelke-ardea könnyei villogtak akkor a derék ag gaatyan szemeiben; — hisz teljesült az, I a mit oly hón várt es hitt. A Bach-korszakban ugyanis a magányában őt meglátogató barátainak mindegyre mondá, hogy hiaz majd megváltozik mindez, lesz meg koronás Király. 6 csakugyan lón s grot Batthyány három koronázást ért meg. — Feroncz király koronázásakor még gyermek volt, V. Ferdinánd koronázásakor már uiiDt főlovászmester vala jelen, a ugyanily minőségben vett részt a 67-diki koronázási ünnepelyeken. Oly erős orga-niamusa volt, hogy halála előtt két évvel még üveg nélkül irt és olvasott; nyolcz-vao éves korában részt vett a vadászatokon. A közügyek iránti érdekeltséget megórzé mind végiglen; a lapokat s törvényeket még az imént felölvaatatá magának. Mint hazafi, mint köztisztviselő és biró érdemes volt a közelismerésre, mint gondoa családapa övéi szeretetére. U betöltötte hivatását; nyugodjanak békében porai !
—A hivatalos lapban olvassuk, ho^y a foldmivelés-,ipar és kereskedelemügyi minia-ter az országban levó gazdasági tanintézetek tanári karában több kinevezést és áthelyezést eszközölt az újjá szervezés alkalmával. Igy a többek között megyéukben a keszthelyi fela. gazdasági tanintézet eddigi igazgatóját és a , Mező Gazda* szerkesztőjét Sporzon Pált a magyar-óvári gazd. akadémiához helyezte át tanári minőségben és helyébe a keszthelyi i-azd. intézet igazgatójául Bálás Árpád ottani tanárt nevezte ki s as ezen kinevezés által üresedésbe jött tanszéket Sisaovics Károly magyar-órvári ideiglenes tanárnak udta. A mennyire sajnosan vesszük tudomásul, hogy megyénk egy tapintatos szerkesztőt és tanárt vészit el Sporzon Pál úrban : — ép annyira örvendünk a nagyméltóságú ministerium azon sokat mondó intézkedésének, hogy megyei gazdasági tanintézetünk vezetőjéül oly egyént állított, ki már ismeri a viszonyokat s ki Keszthelyen köz szeretet-és tiszteletben áll s kinek munkássága és fáradhatlan, kitartó buzgalma nemcsak környezőig előtt, de megye és országszerte ismeretes. Üdvözöljük a ministerium
intézkedését és üdvösöljük a tanár urakat uj állomásaikon, melyekhez sok szerencsét ki vánunk !
— A tnagy. kir. honv.ministertől 35,779 ss. Az 1848/9 évi hadjáratban valamely testtagnak elvesztése miatt rokkantá vált vagy a kapott sebek folytán megbénult cs. és kir. katonák és ma*y. honvédek javára (.őrmestertől azámitva lefelé)néhai b. Haynau által lett alapítványból, a hadastyánok nagyszombati házában, élethosz-sziglani ellátással létesített alapítványi helyekre a budai cs. és kir. hadfőparancsnokságnak f. é. aug. 16-án 7433 sz. a kelt értesítése szerint jelenleg már egyetlen honvéd sincs előjegyezve. Minthogy ezen időről időre folyton megüresedő alapítványi helyek betöltése végett a pályázati határidő f. é. oktober végéig tart, a még mindig léiezhetuek az >448/9 é. hadjáratban rokkantá vált, ezen alapítványra igényt tartható, de ennek létezése felől tudomással nem oiró honvédek : ennélfogva sürgősen felhívom önt, hogy a legtágasabb módon tegye közhírré s egyúttal azt is hirdesse ki, hogy emiitett alapítványra igényt tartható, de ennek létezése felől tudomással nem biró honvédek e helyek elnyerése végett szerkesztett munkaképtelenséget kitüntető okmányokkal felszerelt folyamodványaikat a közös hadsereg illető tartalék-parancsnokságainál nyújtsák be. Budapesten, 1874 aug. 21 én Szende s. k.
— A baj csal marhavész állása. Szept. 1-én volt 182 drb. marha. Ebből szept. 8-ig megbetegült 8, meggyógyult 2, mint beteg le bunkóztatott 4, gyanús lebunkóztatott 9, összes veszteség 15, maradt marha áilomány 1C7. — Szept 8 tói 16-ig beteg 4, lebunkóztatott ürüt beteg 4, mint gyanús 4. összesen a vész kez detétől megbetegült 12, meggyógyult 2, elhu lott 2, mint beteg lebunkoztatótt 8, gyanús ÍJ. összes veszteség 23, marad marha állomány 159. — Szt. Jakabon teljesen megszűnt.
— Kovács Gábor zenészünk, ki folytonos vándorlásáról és hűtlenségéről is nevezetes, elbocsátá vezér nélkül s rajkókat,kiket magával hozott és ismét viaszaiért övéihez, kiket h&tlenül már oly aokazor a faképnél hagyott. Most — a mint halljuk— hiszik, hogy a kapocs nem lesz olyan könnyen szétválasztható ; no aztán meg a tél is közeleg, mikor nem ád minden bokor száláat.
— A kanizsai járási szolgaöiró-ságtól körrendelet. 3772. k. i. szám. A te kintetea cs. k. had parancsnokságnak f. é. 1110/ E. B. azámu átirata folytán értesítem jegyző urakat, hogy a cs. k. szabadságos és tartalékos katonáknak e 11 e n ő r z ési szemléje f. é. oktober 5 tői egész 9-ig fog Nagy-Kanizsán a .Zöldfa" vendéglő termében megtartat ni. A f. é. ellenőrzési szemlére berendelendők mindazon szabadságos éa tartalékos katonák, kik a folyó 1874-ik évben tényleges szolgálatot nem teljesítettek, vagy kik fegyvergyakorlatra f. é. be nem hivattak, vagy végre kik semmiféle katonai kiképzésben nem részesültek; a szabadságos és tartalékos katonák, kik berendelendők lesznek, minden nap pontosan reggeli 8 órára a kitűzött helyen megjelenni köteleztetnek, a meg nem jelenők vagy hanyagul jelentkezők fogság büntetéssel fognak fenyíttetni, magától értetődik, hogy tisztán öltözködve jelenjenek meg és mindegyik katonai igazolványát vagy okmányát, mely kezei között létezik, magával hozza. — A szabadságos és tartalékos katonák a jegyző urak által a következőképen rendelendők meg u. m: F. é. oktober 5 én berendelendők a kis komáromi éa galamboki jegyzóségben tartózkodó szabadságos és tartalékos katonák ; f. é. o k t. 6-án a sárszegi, ba&o-naki és gelsei jegyzőségbeli szabadságos éa tartalékos katonák; f. é. oki 7-én ahahóti és azt.-balázsi jegyzőségbeli szabadságos és tartalékos katonák ; f. é. o k t. 8-án a langvizi, esztregnyei és szepetneki jegyzőségbeli azabagságoa és tartalékos katonák ; végre f. ó. o k t 9-én Nagy-Kanizsa város és kis-kanizsai jegyzőjégbeli aza badságos és tartalékos katonák. Felhívom tehát jegyző urakat, hogy a pontos berendelést eszközöljék és kellő gondot fordítsanak arra, ha váljon a berendelt szabadságos és tartalékos ka tonák pontosan jelennek-e meg az ellenőrzési szemlén, végre a megjelenési határidőt jó eleve és a legtágasabban közhirré tegyék. — Erről a bizonyítványt beküldjék. Kelt Nagy-Kanizsán, 1874, évi szeptember 12-én. KOVaCS,; szolgabíró. —
— Következő felhívást kaptunk: Ismeretes tény, miszerint 1876. évi január 1-től fogva a méter rendszer honunkban is törvényszerűen be lesz vezetve. Az illető törvény padig már jóval ezelőtt kihirdettetett azon czélból, hogy a t. cz. közönség a tárgyat a kitűzött határidőig kellően tanulmányozhassa. Ez okból alulírott elhatároztam magamat ez évi, oktober 1-től kezdve esti tanfolyamot nyitni, melyben as nj mérték és suly vagyis a méterrendszer szerinti számolást, mindennemű átváltoztatást a régi mértékből az újba és fordítva stb. magyar és német nyelven 10 órában alaposan és könnyen fölfogható módon tanítom mindazoknak, kik csak egyébiránt a szám un alapelveivel megismerkedtek. Tanítási díj 5 frt. BÚN SAMU, hely béli nyilvános tanitó.
— Mini halijuk műkedvelői zene-estély t készül egyik zenetanitónk rendesni. (Így már csak lesz élvezetes estélyekre kilátásunk.)
— Vá rotti hatóságunk a közlekedési miniateriumhoz kérvényt nyújtott be főut-czánknak az .Egylet-kert*-tői a herczegi épületig leendő klinkerestetése tárgyában.
— Hála Isten! Az elő készület ből-ugy vesszük észre, hogy városi kapitánysá gunk egyszer mégis meghallgatá kérésünk annyi rimánkodás után és több világosságot nyújt az éjben tapogatódzóknak. Már csak nem less igaza annak a jó kedvű barátunknak, ki ezelőtt egy évvel oda nyilatkozott — látva a kicsiny és gyérvilágot terjesztő lámpákat — hogy ugy látszik Nagy-Kanizsa városában csak azért gyújtanak éjjelenkint pár mécset meg, mert a sötétséget akarják jobban meglátni, s nem fogja ezután lámpáinkat Szt-János bogaraknak nevezni. Az uj lámpák, melyek egyszersmint légszeszhez is alkalmazhatók, megérkeztek, a régiek ma-holnap kicseréltetnek s as újonnan állított oszlopok is (mert 35 egész lánggal fog több világítani, mint eddig) felszereltetnek.
— A föutczán a gödrök és mélyedések téglávali betöltésén fáradoznak. Az ilyen és hasonló intézkedéseket csak helyeselni tudjuk.
— Kerestetik \\! a) A folyó hó 18 ra hirdetett műkedvelői közgyűlés kezdete és vége. b) Az említett gyűlés hatarozata az első előadást illetőleg c) A gyűlésen résztvett ifjúság száma, d) Az elnök ur megnyitó beszéde teleg-tipolotográphirozva e) Nagy-Kanizsa város fiatalsága í) .Megbukott" czimü dramolett folytatása. Egy állandó színház létesítésének eszméje, h) A magyar művészet és nyelv ápolása. \) Egy méruotk az állandó szinház tervrajzának meg készítésére, k) és végre egy százezer forintot tartalmazó bugyeláris az építkezési költségek fedezésére. A fentirottak megtalálója jutalmaul fogja nyerni a nagy-kanizsai toronyórák megkicainyitett példányait.
— Nyilatkozat. A .Zala- czimü lap 36-dik szamu nyílt rovatában oly tartalmú rágalmazó czikk jelent meg,K. J. F.M. P. J. betűk alatt, a mi részemről figyelmen kivül nem hagyható, már csak azért sem, mert ezen közleményben oly sulyoa vád foglaltatik, ami az öaazes járásbirósági személyzetet vérig sérti ; de mivel a közleményt hozók nem merték nevük egész kitételével a vadat aláírni, és mivel az én nevem kezdő betűi is K. ós J. sietek ezen lap hasabjain figyelmeztetni a .Zala" t. szerkesztőjét, ha nyílt-titokkal akar a küzdtérre lépni, nevezze meg a lapjában érintett nyilttér beadóit, — hadd lassúk névleg, kik azok, akik mások, de különösen egy törvényes testületnek, s magának a törveuynek rontanak, mert csak ugy adatik rrug a vádnak a kellő alap, ha a vádlók neve tudva lesz. KOVACS JÁNOS, szbiró.
— Panasz a déli vasúttársaság pénzt&ri személyzete ellen. Mult hó 23-án írja a .Vasmegyei Figyelő" egy közösis-kolabeli főtanitó, mint kiküldött Szombathelyről Enyingre utazni szándékozván, a szombathelyi vasúti állomás pénztárához lépett a Lepsényig, mint utazáai czéljának legutolsó állomá-aáig jegyet kért a vitelbéri árt felére leszállító miníster kiadvány előmutatása mellett A pénz. tárnok egy ideig habozott, majd meg kijelenté, hogy ő lepsényi állomást nem ismer s ennél fogva a kívánt menetjegyet csak Nagy-Kanizsáig adhatja ki. Hiába beszélt azután a főtanitó, a pénztárnok Lepsényről mit sem akart tudni, a igy utóvégre is a Nagy-Kanizsáig szolgáló menetjegyet elkelle fogadnia. Az illető felült a vonatra, elutazott, de Nagy-Kanizsán leszállt, hogy a lepsényi állomásig jegyet válthasaon. A pénztárnál azonban a felmutatott miniateri kiadványt figyelembe nem vették, hanem megfizettették a fötanitóval a menetjegy egész árát, a midőn ez érdembeni panaszát belejegyezni akarta, tőle a panaszkönyv használata megtagadtatott. F. hó 5-én midőn visszajött ismét az elutazás alkalmával történtekben részesült, a minthogy a menetjegy egész árának megfizetésére szorították s kívánatára a panaszkönyvet sem Lepsényben, sem Szombathelyen nem bo-csáták bejegyzési rendelkezésére. Az egészben az a legmegbotránkoztatóbb, hogy a főtanitó altal felmutatott menetárnak felére leszállítását tartalmazó irat a föld. ipar és kereskedelmi és az oktatásügyi ministeriumok által aláírva figyelembe sem vétetett. Hisszük és reméljük, hogy az emiitett ministeriumoir nem fognak késni rendeleteiknek érvényt szeiezni, a a menetdíjban okozott kárt megtérittetui.
— Irodalom. A Dolinay Gyula által szerkesztett .Hasznos mulattató" II évfolyamának VI. kötete megjelent és bekhldetett hozzánk változatos és tanulságos tartalommal. Minthogy a szerkesztő e vállalatának feladata: népiskolai és népkönyvtárak létesítésének ess. méjét megismertetni s a népnek és gyermekek, nek könnyen érthető s mulatva oktató olvasmányt nyújtani, ajáoijuk a lelkész s néptanító urak, iskolai elöljáróságok figyelmébe. Éven-kint 32 füzet jelenik meg a ára 6 frt. o. é.
— Aradi Oerő színtársulatáról halljuk, hogy városunkat megakarja látogatni. Hozza isten, de minthogy bukását nem akaijnk, ta-
c
nácsoljuk, hogy jól meggondolja előbb és azután induljon a hegynek. Nagy itt nálunk az érdeklődés, figyelmébe ajánljuk a .Kerestetik, czimü csikkeakét.
— Megörült. Kis Kanizsán Jankovics N. jó módú földmivelő tegnapelőtt hirtelen megőrült
— Rönid hirek A asebeni ág. hitv. j gymnásiumban és főreál tatodéban a m. nyelv
kötelező tantárgy lesz. — Bihar megye Hagymádfalva határán a vaddisznók sok kárt tesz. nek a kukoriczában. — Budán egy 17 évea lakatos legény éhség miatt agyonlőtte magát. — Mommsen Tivadar, Európa első régésze a fővárosban mulat. — Simonyi Ernőt gödpuaz-tai lakában kirabolták. — Beniczky Ödön oras. képvísélő meghalt. — Guizot franczia történész és a világirodalom elismert tekintélye meghalt i Párizsban. — Petőfi Sándor összes költeményei megjelentek, ára diszkötéabou 16 fa. — Az aradi színházat holnap nyitják meg — A soproni lóversenyre nagyban folynak az előkészületek. —
Üzleti szemle.
(S. S.) Nagy-Kanizsa, 1874. szept. 19. — Id3járáa: derült meleg G*bu*azle: változatlan — Vételkoir fai Anya mailen * forgalom igénytelen. — Árak rrnUem
járultak múltbeli jegyzésünk irányában. _
tíutára kevés meyrendsMj jelentkeiik ; rou némi ctiláidabb csikk, ngjatint* cab —árpa kissbb meoD/uégecskékbeo jön axállitáara.
Mai jegyzékeink ala.-aattr. mérő •eorin: : Bura minőségből kép«it 4 — :» frtig.
Ko" . . 2.8U — á.ÖÜ krig.
árpa . , 2.20 - 3.10 krig.
Zab 50 fontja 1 70 — 80 krig Kukoncza méreje 4.90, kr.
szsptsafesr 20-töl szsptsafcsr 26-l§ 1874.
Protestáns naptár
I Hó- és heti- Katholikus nap-> nap tár |
38; K. A 1 egfőblT parancsrólT" Máté. X.XÍI PrTIT Luk. VII. Q. Er. Mát. XXV. 14.
<4
utj.
20 Vssársap D. 17 Eust. j D 16 Faust. m\
21 Hétlo Máté ap. Máté ap. tm\
22 Kedd Mór. Móricz tik
23 Szerda Tekla, L. Tekla. L. a
24 Csütörtök Gellért 1 Gellért
26 Péntek Kleofás 1 KJeofás
26 Szombat CÍtipriáu J Cyprián S
Kelelós szerkexztó: Öátorfl Lajos.
Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül.
Kevalesciére du Barry
Londonból.
Mióta számtalan orvosi tekintélyek snyil vános gyógyintézetek a Kevalesciére du Barry hasznát, úgyszólván csodatevő erejét elismerték, nem fog találkozni senki sem, ki annak gyógy-hatását tekintve, hozzá még olcsóságát is el ne ismerje.
Kivonata a 76,000 bizonyítványoknak , melyek minden gyógyítással dacoló kóresetekre vonatkozva.
73,877-ik bizonjitrány.
Nagyvárad, 1872. íebr. 28.
Huszonhat nap 6ts csupán az Istentől küldött du B*rry Revalesciérejéböl élek. Ezen isteni adománya a természetnek elkomorodott állapotomban valóban csodatevS volt, axért oxen gyógytápsxert az emberiségre nézve Udvftzitonek nevemem. Engemet megszabadított e gyógytáps*er egy igen nehé* tüd5-és torok-sérvülés, továbbá nyakssédülé* éa aiükmeí. lünégtől, iszonyatos kórok, melyeknél eddig mindea gyógyszer hasztalan volt. A természet ezen csodatáji-gyógyszere azért a legnagyobb dicséretet érdemli, és a szenvedó emberiségnek legjobban ajánlhátó. önnek holtomig kdazöuettei tartozó izolgája
Köller Flóriáu, cs. k. nyugalmazott katona-titat.
Táplálóbb levén a húsnál, 50-sxeresen még-kinúli a gyógyszer árát% fslnötteknil ugy, miut gyermekeknél.
Pléhszeleuczékben */* font 1 Én. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr , 5 font 10 frt., 12 font 2<» frt. 24 font 36 frt. Kevalesciére piskóták szelen-czékben 2 frt 50 és 4 frt 5<> krral. Eevaleseiére Cho-coladé táblákban \2 csészér* 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra. 4 frt 50 kr.. poralakban 12 csészére 1 írt 50 kr., 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., 120-ra lo frt.. 288-ra 20 frt . 576 ra 36 frt.
Megrendelhető Barry du Barrv & Comp
álul, Wien, Wallfischgasse Nr. 8.,
N.-Kanitsán Lovak Károly gyógysiertdrában\ DebreczenbenMihálovits István gyógyazertári-ban a kígyóhoz ; Eger Tachecy Adolf és Vallp Antálnál; Eszéken Dávid Gyula gyógyazeréss-nél; Nagy-Bocakerek Goldberg J. M. nél; Ma'', rosvásárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Miskolcz Eszáthy István gyógyazerésznél; Sopron Eder Ferdinánd gyógyszerésznél; Pesten Török Józsefnél ; Győrött Néraethy Pál gyógyszerésznél j Székes-Fehérvárott Dieballa Györgynél. Te-mesvárott Pap József városi gyógyszerésznél y Verseczeu Fischer Móricznál.
A bécsi cég minden vidékre küld posta utalványra vagy utánvétre.
♦) E rovat alatt közldttórt felelősséget nsa vállal a Bsark. -
TÓTH SÁNDOR

Raktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, nád-és szalma székekben.
Már kL l-í
saját készitményü
bútor gyári raktár Szombathelyről.
(1345—9)
N.-K ÁNIZS AN vasut-utcza, a városházban.
Raktár
ruganyosj
á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök
és
függöny tartókban.
_____ Soha állíttatott össze egy gép a gazdaközönség számára, mely oly gyors elterjedésnek és oly nagy tetszésnek örvendhetett volna, mint ez. — Ennek bizonyítékául szolgálnak a következő számok : 1872—1873. évben az ifj. Weil Mór féle czégnél Frankfurtban három ezer hat $záz kézi-cséplőgép, egyezer kétszáz 2 lóra szánt vono-cséplőgép adatott el. - Bővebb bizonyság alkalmasint nél-
'' külözliető e gépek kitűnősége mellett, —
i
1 Megszerezhetők : a fentebbi czégnél: Frankfurt a. M. vagy pedig Soherz H/CLlzeL asszonyságnál Nagy-Kanizsán.
1302-6
leax huris a bécsi k8zaégi kölcsön díj-•orsjeg-yekbSl, ugyanott
Ezen sorsjegyek Béca rároia réazérSI biatoaitrn, a kétségtelen biatonsig mellett, kttlönöaeu kedvezS játéktervük által, znindaxon elSojfiket axolgáltatják, melyet a jelenleg annyira kedvelt bitelaorajegyek, — melyek Árfolyama jelentékenyebben magasabb áll — nyújtanak. . (1444—2)
Éveukint 4 hozás, * assz?
200.000 frt.
Minden aorajegj legalább 130 egéaa 200 frttal risaaafieetve leaa. Eredeti aorajegyek napi árfolyamon. Részletekre 16 frt felülfíxetáaael.
ígérvények " 200000 frt — 2 frt 50 kr. *. miw
A cs. kir. szab. bécsi kereskedelmi-bank, előbb Sothen János C. váltóirodája Graben 19. sz.
Récai aoraieey-igérvények a feiitnbhi ▼■íltmrotia álUl ^iállitr*, saintén kaphatok : Nagy-Kanizsán, Zerkowitz Zsigmond urnái.
PÁLYÁZAT.
A perlaki elemi népiskolánál egy, évi 300 frttal, egy szobával és 3 öl tűzifával egybekötött Ill-ad fiosztályu magyar és horvátajku rendes tanítói állomásra ezennel pályázat hirdettetik. — A pályázni óhajtó tanitó urak szabályszerűen felszerelt folyamodványukat f. évi oktober hó 15-ig alulírotthoz Perlakra beküldeni sziveske djenek.
Kelt Perlakon, 1874. szept. hó 16-án.
Láposy G. Márton,
1460_i h. alesp.-pleb., igazgató.
Vajdits József kiadó-, lap- ea nyomdatul^donos gyorsító nyomása, Nagy-Kanizs&n.
+ * $ * + *
í
Arlejtési hirdetmény.
[| A nagy-kanizsai kir. ügyészség részéről közhírré tétetik, miszerint a [nagy-kanizsai kiír. ügyészségi börtönben, valamint a nagy-kanizsai-, keszthelyi-Eés letenyei kir. járásbirósagi fogházakban 1876-ik évben letartóztatandó vizs-Fgálati, elitélt és beteg fegyenczeknek, a nagyméltóságú igazságügyi miniszter ur
Fáltal, 1872. évi 11.216s a budapesti kir .főügyész ur ó méltóságának -j^* számú | rendeletben előirt módoni élelmezése együttesen és zárt ajánlatokkal is egybekapcsolt nyilvános árlejtés utján kiadandó lévén, ezen árlejtésnek és zárt ajánlatok feletti tárgyalásnak határidejéül folyó 1874. évi octóber hó 7-ik napjának reggeli 9 órája a nagy-kanizsai kir. ügyészség hivatalos helyiségében kitüzetik, megjegyeztetvén, hogy kedvező ajánlatok esetére a vállalat 3 évre is ki fogna adatni, — tehát a zárt ajánlatban nyilatkozni kell, vájjon 1 vagy 3 évre kiván-e az illető vállalkozni.
Mihez képest a vállalkozni kívánók értesitetnek, hogy az egy évre vállalkozók a börtön vállalatának 400 frt, az egyes járásbíróságoknál 100 frt bánatpénz letétele mellett az árlejtésben részt vehetnek, mely összeg a szerződés megkötése után letéteményeztetik, felsóbb jóváhagyás esetében a szerződés további biztositékául vállalkozó még ugyananynyi Összegig jelzálogos biztosítékot nyújtani köteles, a zárt ajánlatok a bánatpénz hozzá kapcsolása, az ajánlott ; összegnek számmal és betűvel való irása és az árlejtési feltételeknek kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifejezése mellett az árlejtés határidejéig alólirt kir. ügyészségnél a hivatalos órákban beadandók, a hol az árlejtési feltételek is megtekinthetők Megjegyeztetik, hogy egyenlő ajánlatok esetében az összes vállalat kibérlójének a részletes felett elsőség adatik, — végre, hogy a vállalkozó részére járó összeg havonkint utólagosan az igazságügy-ministeri számvevőség helyesbítési jogának fenntartása mellett, bélyeges ; nyugtára fog a rabtartási átalány kezelője által kihzettetni, melyre a bélyeg és közvetlen illeték költsége a vállalkozó által viselendő.
N.-Kanizsán 1874. évi szeptember 6-án.
Dr. Laky Kristóf,
(1448-2) királyi ügyész. j
Arlejtési hirdetmény.

A zala-egerszegi kir. ügjészség részérói közhirré tétetik, hogy az itteni kir. törvényszéki, valamint a sümegi és tapolc?ai kir. járásbirósági börtönök és fogházakban letartóztatott elitélt egészséges, ugy beteg foglyok és fegyenczek élelmezése egjüttesen; vagy a körülményt khez képest elkülönítve ; nemkülönben az ágyakba való zsupszalma, továbbá mosó-szappan, olaj, petróleum és faggyúgyertya szállítása az 1875. évi január 1-ső napjától azon évi deczember 31-dik napjáig terjedő időtartamra ; végié az irt börtönök és fogházak téli fűtésére szükséglendő tűzifa beállítása az 1875—6. közti téli idényre, a nagymélt. m. kir. igazságügyi ministerium által 1872. julius 22-én 11216, sz. a. kibocsátott szabályrendelet értelmében f. 1874. évi Oktober 7-én délelőtti 10 órakor Zala-Egerszt gen a kir. ügyészség helyiségeiben, — hol a feltételek a hivatalórákban elóre is megtekinthetők, — Írásbeli ajánlatokkal is egybekötött nyilvános árlejtés utján a legkevesebbért vállalkozóknak ki fog adatni.
Tartoznak az élelmezési vállalkozók és pedig az írásbeli ajánlattevők, az árverésre kitűzött határidő elérkezte elótt, Írásbeli ajánlatukhoz zártan 400 frt bánatpénzt a kir. üg}észséghez beküldeni, — a szóbeli ajánlatot tenni szándékozók pedig az árlejtés kezdetekor ugyanannyi bánatpénzt, — azonfölül a legkevesebbért vállalkozó a szerződés megkötése után még 400 frtot, — összesen tehát 800 frtot készpénzben, vagy ily összeget tevő értékpapírokban, ugy a többi elölnevezett czikkek állítására vállalkozók is, a vállalat értékének 10% a zala-egerszegi kir. ügyészségnél letenni. A vállalkozó részére járandó összeg, havonkint utólagosan a kir. ügyész által, az igazságügyministeri számvevőség helyesbítésének fentartása mellett fog bélyeges nyugtára kifizettetni.
Kelt Z.-figerszegen, szeptb. 15-én 1874.
Remete Sándor,
i - kir. alügyész.
^ -^^i-''y'' ••» T. Kundén eutwe4aranrftoK*anoaaaen min *•< «*» Wwie «ftt«n« t. tta B«weto 4et rtwafitoa iShttliT ''
Es gflt nur eme Probe,
«m fid) non ben pnuurnb biUí^rn JfrrrlJrn brr untrn otrftidpirtrn fcfgenjtóntií
ju ftbrrjruflrn.
fj AHo Watrtn w«rd»n nnUr Oarantte dar beatan QualtUt verkaaft
'' « "ff dat bttar u grojc «u»ir«»l ven bta a<utfltn, tcalliffttn, |ewi» lurut é|(« UcgtnfUabtn, telt t< In £ Ww W»« J»rii« . tt ifi | lor.t fflr Juna unb *U. lo NI aun fflrdnt t^UiU dn |c*öB.> >a(fcnw« ®t(A<M f''»W>H Iflrffaatffc .Nt Omti. aU in* .Br Kintit jtbtn tilltr* unb tótonWÍ in .aufmbfaOn Hűitől ftnbcn fann fl ta. « iS^í! I11''1 S**™4"" M<* •<"•■«» «'' iwill franca |urfef<%(<ft, tt ifi boNr I l í l* £• h t ri*í?l^LcbnfT H tta uT(M dr mrUx tornwca |u ta||«, .ibm ^rin cwftl I i i 9"''illt "é tU k*m Ntalll^n ^Knftínb, „B«Vrfl4»U* fi ab. ®S 6 ÍJ ► N«a «cf*tfi «atiwt« mit fU4it«(m( etn gtgen «lnframni M fkitaqtt
i _ Mette «•• Haueaas Hu4 biHljt ©«a« fana gui fdat
Wiener Lederwa&ren,~^B SV t)«f" Nia(TNftaabprartif<»,
I M.MI . , 8aMira«. ^ ÍZ. «0. M fr.. ... 6db« , tr.,
■ BflT í4f*» M,íi »''«W«tf, I eiftj t''Ci.t cngi. Httmnfffft. N»#6tfl<Jt5, 13
■ ■TT * t , rt. i, J.tO; au« frinltíM ^^ «. a • tí.. (!. l, 1 "o. '' ''
■ r". m40,tt tm •«lt''®etoí 1 fit. H- «. ».K'', M" Wt«(|<taum«1 ijarrm-iPfflffn anb
jn. ».J0, 8.M) ..... ím* MÍ&Bfte ffatoa anb Tdaf»« e*ai«mi l «Vü<f
Inr'' ffoicfu |>T.>t I|.*.c f írttmonnalrt fflr SJainm »<> ft., fl. I, 1.61, i, ». ^
l[(lnfKa gwM fi. l.»0 i6o • r.10 f^am u»b tfonfUIn, In (tata «tai. M«<nfov,„, ,
tfst.''íss''íui rstfotuü IWr > «< m, .si^Trrr^í ''"^
3 r.li^r''ÍL;^ ''''í 8?-, „ , o.v feiÉ" VfJ l«f*a.í«ct,n.(ií. mii aab c\ut 9ua:t i ÍT »0 40 M- '' r'' MF>. 1 M'' W'' 60 fr"
S jM^" <aN!t4f4cn."rr. 4o, «o, eo, fi. i, i to, i.M>. B^t Für Herreztaehrbrauohbar.
1 r«r _ •WftUf^ai tat n«rí<m If bír, mit e^a^toi '' °«tWfat.Wíflr.Steifm<.ffafTrttt. fdn, inm «pmm, mit ÍLÍLE- tJ0'' 1 80 8 10 ''-Wf < J0. ». ?p,3«ir m'''' ttin > ftintf otíHíiM WaHnntífcr. í W* JBaffcrtt#lc 9teift.it clftt. mii hfla dln^tuna. ""Niflnrinftl tat ttWatrn, i ft^ne »4fir.?Pl«Mrr-
* AÍ ei ff. 14''. ».8Q 8.60, 4, * iO, 6. «ctf», 1 WdaQ.Ranrtoft, l unb e<%(drf)(tu 1 »djc.niaf<»fn, unt Vtlxr flbír|eatn anb Btáix, » i ^ubfirfll, 1 ^tfid f.|, t 1 ~ w J «t. f>. l.«0, l öO, Sabnpafu, | 6t«d Wa^lísoBiabí, 1 C tfld Aanbfti''t
. W* frflaato Auewahl » (Jt«c«« ''ti-t* Ocl, i fferf.''
fiflíiíí -5S 8SuT™""''1
«J W&n .aíjcflat.rt, ''r. 80, 80, fl. !, l.tO - ^^ flklRa.llk«r---
, - JO . (tiii mit «oibmfl.m4, ír. w. ff. i.so,». Wliaillbar ^pg
- ni. f<VrtHf r <{(rji<i ung, fl. t.iO.8,3.50,4,6 . M,,t ®Ub«H>Ia»íf. ; 100 unb 10 flllbnr, 1 61. fl. i. 5, t. 8. V"!''.''''^ «nitlOií^ria« «,:ranlit bd fltwm »«Srauí6#.
BfS? BMb ,n t<mftlí''n 1 fcMSfJíífi-fi. ^..ao,
.. ^Pamen-Neoe»eaire« t« rnn«m ^ui^ut m* i4n. i et «W.
Ífía-.,.. "»« í«taflcr la|t.R w> Ur., fl. I, ;JO. 1 fitfld grefe e»rtb« fl. l.m Jumtiuna t 60 8 '', fl. i, i M) I.RO, J.ío, i Ctfld Wuttnfj>rtb«90% , j.V j «,M PWK* ««t l<wAiau»(ÍatlBn.i ft. I, t.60, I. 4, 6. IDunbírdbc, ®ía» 10 fr., álnn 10 ft.
ai VrtU »*««» frilíwr. igr- Brilannla-fSfftl (0''rfunb^filí«?6ffel). Ilt-r * ®ff«. hmfle 5afen, franj Vor»ttUn, lt# Mritot ifi rtin tea aOm WftftefTcu, <0, 80, ff. |, 1.60. bírt nt<tt. teli anbm ÍKttant, |R fc»i bautrbafl 6ert« fl i, a, 4, 6. nnb blctbi immtr tr<i§ unb gUnirab.
Wh ptnrtifdK* biOlflf* 0<fd)(itV Ifi fe|« »»«tfld Jíaffttlolftl fr.
nrnt e<brtlb anillut aní Brenctaul, btjltbfab *> « «tní«il6fftl ft. I.»0.
• n» 10 eti«rfn, unb jtrar: 1 tl|r^altct, i 6<«ttU»rti, « . etxWíHcl fU 1 »0. l 9fbftndatr, l 1 6Ardb.8o«»eflr, 1 IBmao- 1 . Dba<i<ír»>(«l0 Rr. .^i''1 1 9«b<rtelf(»(T, Kflrt 1 . finbPfnJibíWft »" fr.
(ctr anb tttaaiilau«a«(ti(rt unb foflrt 8 fl. Eohto Alpeeoa-X.0ffeL
- »»„ . _ 1 ©íb. aeidffclft 1 40,2.80, J.ÍO, KiO, ».
WW Hanpt-Depot i - **tiviwti. í.ao, i.«m.4o.
»on Vemni'', ^rrra. «..b jrtu&r#rfla,{>"»Hlta * ^SrPJSSfíí11^,!
fa<»Rfíbt# Rabriíat 1 - ®«ií<t>l<^oí>''rr 16, 60 Tr.
i emefodtn ir. A 3 4o , - „ P?'' íu ,Maa Wd| ,Ui9n 1 í
« . '' Wt eóri, fl. í.60, «.í0. ^ <IMKlS r ''t''
l . PlíbnUrflat-fe f. l 60 », t w '' '' '' ? }" i*Ml, í< »■*«, r
,1. „ '' \7 » . fcinR< fiotltn H. s.60, e.''-O, T.wt. 4
• II £ V *" ""•••Waeii fl . Wrtt-ötM'', tnOeti, Cdn obn»flff<t»omfl«.0
Bull-, Theater-a. Pr«Meaadefáehera. _ »ajt, fi.i,»,4. >C
i et. dnfacb. abtrjttbf^.''.t. ao, 4», oo W" J?eln»tc 4lp8ce« - tcűchtcr. "^fcfiö
1 et. mit HWnn Wafmt. fr. 40, R0, ff. 1, l.«0. Qb)t: »«, «-, 7-, R«, í>-, 10-.'' '' W
Pra<tÜ°n '' «>,., t.w. a, 4, 6, 0. ?wi(f. t €t> ^o, 60, fl". 70, H<), P
HT Jüt í)(Jinn; unfntbfhrlirf) "^^Mf fcáiÉP^®!* «6nftín |>lortn.lnct lütoncfldíclÍMKbUr. S
m-w ^uinih Jiiriiiurijuuy. W ^ ítfaar ft. i ao, t.-o, j, 3.10, * Ditftibtn, bop. 3
tt n< UniTerael-Oem.u-7elletU Knae.tto, JHl<«nat|. ntucfltr Ijaccn, l ^aor s fl. H
fdn, polirt, inn fipcrrtn, mit <t>t««l unb nlt rem 1 íldbHjjam aut «(abafltr to rr., mit Ia(|< 1 . ft Jtiíafl<ivart I «5tód 5tjildte:ifttfc, 1 Macon |>arfil», m^É* »HU íaftbtn.Sfatfrntn. |«tr »rafiif<b l «t. mit B 1 ©Ifld fDatbfponabf, 1 €lü<f Ia|<MplMtl( 1 grtftr. Cfenbalal, gibt rlittn f<(»r gro^n ei.blfrtll fr.60. B I mm, 1 Ctnubfamm. 1 glacon «ölntr»»a|tr, 1 í»«ar. 70, 80, »Urfa$c iöunt< f( i.j...
mpftr, 1 6tüd 3a^n|x>rla, 1 ffíacrn ^aartfl, t ^iar« a^T* Opltf(>{ Rmutfbrt mit gutmt «lal, uxl^c ouf 2 ítfmnbf, Xa[(Vnf«mm. t eiltlfamai , I flammwinlg t. ^^ ttiwr Jal^n WdU |}«iiflcti| afft* Uullt4 ttftnntn 1 1 3"i«tnf4<«bcr, l Waíflfcl^t unb Vníít, l íf:db<rbfltf»t, Uflta. 1 Ctüd *•>, 80 fr., f( 1,1. *o. I UíopfbBift I SRűfldbütPf, l ^bnbaiftt «Dc4 ecn ltf" SnntfKMIJir (1"b bit Wan^amttann aní 8 tltipft CiMalUai nnb refld uif«mm»n Meí fl. 4.80. m^W £5p«ll Viliig feronctang. ®tit«i|amntrlfltt S MB*" ©dbtn.^afítlnbín fUt í>nr<n, 1 ©tfltf (Awajj 0tutntafonn), dn Himbálta, (in ^tattuug unb dn f<$ö* Bf ~ "" obtr folcdrl «s, J6,46. «0 hr " m nrt íigamnpldfittn anf fetnfttm Bít«f<t«nm. Wtt iu- W BÍBbtmflt 6dtxn^<barl«a » 80 fr., fl 1,1.90. % faiamra blc8 fl. 1.60. % ; <
gaald^ ma^t (Abit f>í<9a«6rtm ^roflnibttto^ntr ant mdnt«ommt|flcn«*«bt^iIun8 anfmtrtlaat 1 tl ifi bt.» balfinjijt F «e|<íá(Ibltftr Krt, ta btw fotoo^I btr ftduflt alí au<$ btr gr»|tt Tluflwg, In Itbt ©ran<*« dnWía|tttb, f^atll aab ti biflla btferal tstrb. ''Ut embfltbtt P.<t battr iu tablrd<btn Ilii tdtac-
BAZÁR FRIEDMANN,
Wien, Práterstrasse 26.
i * ■ _________

— . • • '' '' >TA€rl -KANIZSA, 1874. szeptember 34-én.
Tizenharmadik évfolyam.
EMIzitiil ár.
efetx erre . . 8 frt íél erre.... 4 t aegyec evre . 2 .
20 Ar.
Klrdtteiek
6 huiboi petiuorbao 7, másodszor 6 ■ minden további torért 6 kr.
.VYILTTÉRBKN soronrint 10 rr«rt Teletnek fel Kincstári illeték minden hirdetésért kf''Kn fl 30 kr. fizetendS.
J^ÍV^f^l elóbb: ----------
halvhatósáaának nemkülönben a ..zalamegyei (jazdasafli egyesület", a ..nagy-kanizsai kereskedelmi » ioarbank''-, a .nagykanizsai takarókpénitár Najy-Kamzsa jaiSonWfly* flértajózáai reszvénytársulat, ugy a .zala-ejerszegi torna-tűzoltó egylet'' s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője.
Heten kint kétszer, vasarnap- s csütortökoiu megjelenő vegyes tartalma Upt
-SOMOGYI KÖZLÖN
lap axelleiai reaaet cöiieseuy^K a aaeraeastóhez, —
vnyagi reiz*t ílletf köxiea*ayek a
kiadóhoz bérmRtirv** m-
téaoadók:
HAíiY-KANIZÜA WlassJetfcaz.
Bérmentetlen levelek euk wioert tnuukatár-aaktól íogadt*tii»k el.
Késiratok viasza n«ui
küldetnek.
:f
J Késii
Siy v
ii i t f
Előfizetési felhívás
11 k i n t k l t t z e r megjelenti
.MIM KÖZLÖNÍ"
folyó 1874. év oktober deczemberi évnegyedére-
Bizalommai felkérjük lapunk mindazon tisztelt pártulóit, kiknek előfizetésük szeptember hó végével lejár, azt mielőbb megújítani I szíveskedjenek, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék.
Ijipuuk előfizetési ára:
Évnegyedre.....Z fr:.
- . . 4 ,
Félévre Egész évre
8
két czitk Erdélyről.
I.
A Kolozsvárit lefolyt országos dalár-ünncpély alkalmával közelebbről megismerkedtünk a kies Erdély viszonyaival s a benne rejlő életerős tevékenység-, kitartó munkásság- s ernyedetlen szorgalom gyümölcseit jól esett látnunk, Ízlelnünk s benne gyönyörködnünk.
Löt^lmégrtnkké vált, hogy
visszaemlékezzünk; igen, emlékezzünk visz-sza az önzetlen öröm gyöngéd érzetével, habár az egy kissé előtérbe nyomuló szégyen-pirt elfedi is, hogy a kis Erdély a közgazdászat terén kiválóbban jövödelmező irány felé halad a nagy Magyarországgal szemben.
Legyünk őszinték. Tisztelet a kivételeknek itt, de nyujtsuk az elismerés babérát amoda Királyhágónt.uli testvéreinknek, s kövessük nyomdokaikat a közgazdászat
terén.
Ebből érthetóleg szólni akarok az „ Er-
TÁRCZA.
Az alpesi vadász.
—Schiller Frigyes —
.Ffi-rirág táplálj'' a bárányt, Kis pataknak partjain ; — Hát nem 5rxöd-e fiam már Zöld rétek virányain ? . .Engedj mennem, anyáin ! anyám ! Vadászni a begy magasán !*
,S riadó kürtöd »ravával Nem bivod-e pyájad.nt ; — Hol az erdők víg dala kört Hallod a harangokat ? .. „Engedj mennem, anyám ! anyám ! Fönn járni a hegy magasán !*
,És virágid elfelejted, Melyek szépen oyilanak ? . . . Nem találsz kertet a béreién, Hol vad axirtek állanak . . . .Hadd nyíljanak, anyám! anyám! Engedj sietnem aaután 1*
És megy a fin vadászni, Zord béresek mezőire, — H.\jtia bátran s von*a szive : Legmagasb tetőire — Siet és szélként elCtte, Menekül x félénk zerge.
A begy kopaax ormain fenn Könnyen njeaaze ngrik el, 8 rémito mélység felett 6 Gyors lábakkal átszökel.
De as ifjn bátor an-rrel _
Utáni haláloa ívvel.
Most a legmagasbbik ormon Függ a zerge rémitőn ; — Hol a sziklák megszakadnak,
délyi pincze-egylet" és az erdélyi gazdasági egylet .Vándorgyűléseiről* ; mindkettő négy év ota él, virágzik s mondhatlan hazafiúi örömmel látjuk: e két egylet megérté alkotmányos életünk biztositásán&k fóerét, a közvagyon emelésének helyes irányát; tényleg bizonyítják be, hogy erős, szilárd állam s nemzet csak ugy maradunk, ha erőnket felhasználva, magunkat nem a hirtelen ga/.da-godási vágy virágos mezején sétálónak te kintjük, hanem földünk terményeinek fig) elmés feldolgozásában törhetlen kitartással
fáradozunk.
Saját tapasztalásunk, figyelmes vizsgálódásunk nyomán szólunk először az „ Erdélyi pincze-egylet''-ról s később az erdélyi gazdasági egylet „vándorgyűléséről", annyival is inkább lehető tüzetesen, mert Zalamegye oly hirneves bortelmeló vidék, mely a kellő figyelmet megérdemli, de a véletlen ama titokzatos müveletét sem tévesztve szem elől, hogy épen a hires s nevezetes zalai borvidék egyik legmunkásabb fiatal szülöttje Eóry Tivadar ur Gulácsról az erdélyi „Pin-cze-egylet" köztiszteletü s tevékeny titkára, ugyszólva a társulat munkásságának lelke, működik ott.
Az erdélyi „Pincze-egylet4 1871.már-czius 10-én alakult 300.000 frt. alaptőkével, 1500 db. 200 frtos részvény által fedezve, ebből csak 701 db. részvény kelt el a megalakulás stadiumában s mégis a szükséges kellékek berendezése mellett az első évben 98 ezer forint ára bort vásárlott be s deczember végén 3250 frt. nyereséget mutatott fel. adva minden részvényre 6% kamatot s 4 ft osztalékot, vagyis részvényenként 147o-kot. A ministerium ez egyletet Erdély közvagyonosodása egyik tényezőjének
tekintvén, közvetitó pártfogásával szerencséltette.
1872-ben 116,303 frt értékű borvásárlást tett s 7690 frt nyereséget mutatott fel s 742 részvény nyel birt.
187 3-ban már 166,420 frt értékű borral birt s 16 ezer forint nyereményt nyújtott, mely következőleg osztatott fel: 743 részvény után 15% jutalékul 11.145 frt, igazgatóság s személyzet jutaléka 3200 frt, adófedezetre 1655 frt.
A következő nemes borok találhatók:
a) Asztali borok: első osztályú (a lei rásban mindig 10U nagy üveg értendő) 65 frt, harmad osztályú 48 frt. b) Csemege borok: 1866-ki termés riesling első osztályú 150 frt, 1872-ki termés riesling másod osztályú 80 frt, 1866-ki termés somlai első osztályú 150 frt, 1866-ki termés bakator első osztályú 80 frt, másod osztálj u 70 frt, 1862-ki termés küküllómenti sajtolás első osztályú 150 frt, 1862-ki termés küküllómenti első osztályú 90 frt, 1862-ki termés mezőségi első 80 frt, 1866-ki termés leányka elsó 80 frt, 1866-kitermés trámini első osztályú 150 frt4 1872-ki termés tramini másod osztályú 80 _frt, 1862-ki termés rózsamáli 80 frt, 1862-ki termés törökhegyi 150 frt, 1872-ki termés alexandriai muskotály 120 frt, kitűnő erdélyi aszú elsó osztályú 150 frt, másod osztályú 125 frt. c) Piros borok: carbenette 120 frt, oporto 80 frt, kadárka elsó osztályú 70 frt, másod osztályú 60 frt Hordó árak: % akós hordó darabja 2 frt 75 kr. 1 akós hordó darabja 3 frt 75 kr. 2 akós hordó darabja 5 frt 25 kr. 4 akós hordó darabja 8 frt, 8 akós hordó darabja 14 frt, 10 akóstól 13 akóig akónként 1 frt 75 kr.
Utasítás. A hordós borokat megérkezés után 10 — 14 napig pihentetni kell;
hideg időszakban érkezetteket addig, mig a hordó külseje megszáradt, — a hordók teljesen töltve tartandók. Megkezdés esetében, ha azok 8 nap alatt el nem fogyasztatnának, más alkalmas edénybe, melyet megtöltenek, hozandók,
Üvegekbeiii csemege és asztali borok fekve, ellenben aszubprok fennáliva tartandók.
Üvegekbeni borok szállítása vidékre csak márcziustól novemberig eszközöltetnek.
A kiürült hordók tisztán kimosandók és kiszáradás után kikénezendők ; a kikénezést havonként ismételni kell.
Jegyzés. Fizetendő Kolozsvártt oszt. értékben, kötelezettség nélkül az ár változásért. — 100 nagy üveg vételnél készpénzért 10%, 3 hóra elfogadott váltó mellett 8% árengedés. — A nagy üvegek 1 12 kr., a kis üvegek a 6 kr. helyt, Kolozsvártt visszavételnek. — Hordó és csomagolás olcsón számittutik. — Szállítás a megrendelő veszélyére eszközöltetik. — 8 napon tuli felszólamlások tekintetbe nem vétetnek. — A .Társaság" csakis az egylet pecsétjével ellátott boutelliák valódiságáról felelős.
Az „Erdélyi pincze-egyletu-nek jelenleg 9 nagy pinczéje van, melynek mindegyikénél egy-egy pinczemester alkalmazta-tik, többnyire németajkuak, be kell vallanunk őszintén : magyar ember még mindig nem szeret ilyesmire vállalkozni. Mindegyik pinczében a palaczkozás eszközöltetik akkor, ha a borfejtés ideje nincs ; a borfejtés persze géppel történik, egy nap a pinczemester maga 400 — 500 akóí fejt át.
S eltűnt az fit a tetőn, Előtte mélység tátogat Utána ac ifjú halad.
Küld kSnvörgve, régre még egy Néma pillantást busán, De a kegy leien vadásznak Nyila immár kézbe van. — Most szellem kezével intve Lép elo a .bérezek véne.'' •)
A szegény vad^t megóvja. Majd igy szól az itjuhoz : — .Mért küldesz nyomort s halált te
Fel a bérez lakaihoz ?......
Helyet mindennek ád a föld, Nyájam ''te, hát mért üldözöd.-
KŐVÁRY BÉLA.
A nevelő ur.
—Beszély ke.— (Folytatás.)
A meglehetős terjedelmű Vályog helység fekvése nem a legigézöbb. Náddal födött házai rendetlenül szétszórva terülnek el Az egyetlen hosszú utcza végén balfelől rozzant kunyhó áll, falai düledezőfélben és fedele a viharok által annyira megrongálva, hogy a szél kényekedve szerint sétálhat padlásán.
E kunyhóban lakik KépesZsuzsó néne — a mint közönségesen elnevezték — Jancsi fiával, mert Mariska leányát a derék földesúr magához vette és kisasszonyt nevel belőle.
A kicsiny szobában, egyszerű szalma ágyán nyugszik Zsuzsó néne szótalanul, néha-
•) A* eredetiben : d«r Bergesalte.
néha nagyokat sóhajtva. Jancsi az ablaknál foglalt állást s tekintetével az utcán tévedezett.
— Édes anyám ! — szólal meg kevés idd múlva, miután az ágyhoz lábhegyen visszament.
— Nos fiam ? — felel felrezzenve az
anya.
— A téns urunk itt jő, ->- és az ajtóhoz közeledve felnyitá azt öerő bácsi előtt, ki meglehetősen elfáradva egy székre ült.
— Jó napot Zsuzsó néne!
— Isten hozta téns uram. Köszönöm, hogy eljött; ugy tetszik, mintha megjelenésére már könnyebben érezném magam.
— Ugy legyen ! De hát miért hivatott, talán valami nagy baj van ?
— A mint vesszük, jó uram, én köteles Bégemet fogom teljesíteni ez által.
— Igen szép öntől, de kíváncsivá tesz.
— Azonnal végezhetünk. Jancsi fiam !.— szól a fiúhoz fordulva — te kimehetsz, mert a téns urunkkal négy szem közt kívánnék szólani.
— Ha ugy tetszik anyám asszony, de kérem, ügyeljen, nehogy a hosszas beszélgetés ártalmára legyen! — és kilépve csenaysen be vonta maga után az ajtót.
— A gondos jófiú! —sóhajtafei a beteg. Mennyire fáj téns uram, ha reá gondolok, hogy itt kell hagynom a jó gyermeket.
— Nem kell ily korán elcsüggedni Zru-zsó néne, jó az Isten, majd csak meggyógyítja.
— Még a remény sem biztat aasal, jó uram ! Van egv betegsége családunknak, melybe ha egyszer valaki beleesett, nem volt ée nincs eset reá, hogy átlábbalja. Az én és fiam szerencsétlenségére megkaptam e beteg-
séget, mely oly zsibbasztólag hat tagjaimra. Ez oly előjel, mely után a halál nem sokáig várat magára.
— Hagyjon fel az ily setét képekkel, nem szeretem, ha valaki annyira megfeledkezik az isteni gondviselésről. Bizzék és ne veszítse el a reményt
— Vajha bizhatnék és remélhetnék még De mivel napjaim már megvannak ssámlálva, nem akartam addig enyéimet itt hagyni, míg téns uramnak egy titkot fel nem fedeztem.
— Titkot ? — mond meghökkenve Pé-terdi uram.
— Igen, egy titkot, mely Mariskánkat
illeti
— Mariskát? hogy értsem est ? Beszéljen kedves Zsuzsó néni, mertnyughatlsnná tesz.
— Mindent meg fog tudni téns uram. — Hogy tehát elől kezdjem a dolgot, ki kell nyilatkoztatnom, miszerint Mariska nem aa én leányom.
— Mit mond ? nem az ön leánya ? — szól csodálkozva Geró bácsi és székét közelébb vonta az ágyhoz.
— Nem.
— De hát kié?
— Azt is megmondom. — Ezelőtt mintegy tizenöt évvel Szt.-Mihály napján ködös éjszakánk volt. Éjfél tájban egy négylovas fogat állott meg kapuuk elótL A kocsiról lefátyolozott hölgy ugrott le és utánam kérdezősködött. Miután kijelentém, hogy én vagyok as, a kit keres, felkért, hogy lakásomba vezetném. En meghajolva kérésének, bevezetéra ugyanezen szobába és leüléssel kínáltam meg. Az idegen körülnézett és amott az ablakmélyedésben helyet foglalt. Többször akart valamit mondaní|
Nem régiben egy pinczemestert a külföldön utaztatoLt az egylet jelentékenj'' költséggel, de dus eredmény nyel.
Hordók kisebb-nagyobb alakúak, rendesen számozvák s pontosan kőnyvezvék; itt-ott egymás tetején is vannak. A pincze-mesterek kifogástalan kezelése miatt a hordójelzések németül alkalmazvák, de kijelentetett előttem, hogy mihelyt képzett magyarokat lehet pinczemesterekül használni, azonnal minden intézkedést magyarnyelven teljesítenek. Különben az irodai munkálatok s könyvek magyarnyelven vezettetnek.
Több rendbeli kitüntetést és érmeket nyert már az egylet tiszta, biztos és hú borkezelése miatt, mire méltán büszke is lehet.
Tagadhatlan, hogy mig az egyletnek anyagi haszna évről-évre gyarapodik, addig kimondhatlan nagymérvű jót gyakorol a szőlőművelés és borbezelés dúsan gyümölcsöző voltára nézve, mely érdemben az egylet tevékeny választmánya, de legkivált ügy buzgó) igazgatója Dávid Antal, titkára Eóry Tivadar és könyvezöje Pánczél Imre urak minden lehetőt elkövetnek.
Igen óhajtandó, hogy ily egyletek létesülnének hazánkban is, nevezetesen a megyei gazdasági egyesületek vennék közökbe a kezdeményezést, mert mint már láttuk Magyarországban vagy tizszer megpendit-tetett egy borászati társulat léte-itése, s mindannyiszor hajótörést szenvedett; nézetünk szerint azért, mert a terjedeímes szőlőhegy lauczolat hazánkban különböze talajjal bir s igy nagyban eltérő bortermelést mutat fel mind minőség-, mind mennyiségre nézve, egy társulattá alakulásban a verseny némi elkeseredést szül, mig kisebb egyletek alakulásában a verseny nemes fejlődésnek örvendhet A vidéki gazdasági egyesületek birnak ugyan szólószeti szakosztálylyal, de gyakorlati eredményt, specificus haszonnal karöltve, keveset mutathat föl, mig az erdélyihez hasonló pinczeegylet nagy hordereje kétségbe vonhatlan. így például: Zalában két jövedelmező egylet is alakulhatna, Ba-laronmelléken és Alsó-Lendván, sót, egy megyei fóegylet mellett, ót közvetítő alegy-let is létezhetne, mert Zala-Egerszeg, Zala-Istvánd, Kagy-Kanizsa vidéke is termel, sót hivatva van termelni kitűnő borokat. pedig mindannyi különböző talajminó-séggel bir.
Zalamegyében szóbahozta már több bormiveló, de elhangzott szó volt a pusztában, mi megdöbbentőleg hat reánk. Csak kettőt említek : Baán Kálmán szabari birtokos ur egész lelkesül:séggel kezdte pengetni az eszmét, közbe jött a bécsi világkiállítás, hol Baán ur jeles bora is, mint sok zalai, kiváló
w
de a szó mindannyiszor megakadott torkán, vogre zokogni kezdett és megszólalt.
— Gondolja-e Zsuzsó néne — mondá hozzám — miért valék kénytelen ily időben felkeresni V
A kérdés meglepett ugyan, de azért kijeientém, hogy bármi legyen az iaditó ok, bennem kész szolgájára talált.
— Egy ereklyét hoztam önhöz, — foly-tatá — melynek megőrzése és titokban tartása sok gondot és fárad ágot okozand, de a melyért tett szolgálat jutalma gazdag leend.
— Parancsoljon velem ! felelém.
Ulőhelyeről felállva, megkoczogtatá kétszer az ablakot. Kevés idő múlva egy második lefátyolozott, de alsóbb rangú nő lépett be, kaiján kis csecseinőt tartva.
— íme itt van ! — mondá és elkapva a gyermeket keblére szorítá s csókjai halmazával ár isztá el. — E kisded leányka — folytaié — enyém, de a világnak nem szabad megtud ni botlásomat.
Ez»n szavaival teljesen felvilágosított. El-vevém a kis kékszemű angyalt és a gyertya halván v világánál vizsgálgatása. Oly szomorú volt szegény, mintha érezte volna, hogy örökre elszakad az édes anyai kebelről és hogy soha sem fogj a látni azt ki neki életet adott; mintha Tnost is látnám a■/. anya kétségbeesett mozdulatait 8 hallanám szivszakgató siránkozását. Szí vem elszórni, hacsak reá gondolok skönnveznem kell a puszta visszaemlékezésre — mondá a beteg, mialatt könnyek hullottak alá leaaszott arczáról. — Folytassa, csak folytassa kedves Zsuzsó néni — "biztatá Gerő bácsi. Ki volt azon nő ?
— Mindjárt megmondom — szólalt meg az öreg, felemelkedve fekvéséből. — Miután
figyelembe vétetett, most már alig győri pa-
laczkozni, nem is emlitve a veszprémi püspöki uradalom, Ramazetter, Bogyay, Her-telendy, Festetics, Csesznyák, Trstyánszky, Svastics s más urak kitűnő borait. A másik körülmény az, hogy Tersánczky József jeles borász nagy kelendőségnek örvendő borászati könyvein kivül nem jelenik meg a könyvpiaczon mistől, pedig tudtunkkal Árva v István kitűnő pomologus és borásznak szinte van évek óta kéziratban egy borászati kézi könyve, sajnáljuk hogy már eddig nem látott napvilágot, ha nem csalódunk a gazdasági egyesület fogja kiadni.Miigen óhajtjuk megjelenését, mert megyei, sót országos szőlészeti irodalmunk egy hasznos kincscsel fog gyarapodni, miután Árvay ur tollát nem egyedül az elmélet, hanem a gyakorlati bó-ismeret vezérlé.
És most vegye szivesen lapunk t közönsége a londoni borkiállítás magyarországi részének hú és tüzetes leirását Bartha Schief-ner Gyula szakavatott tollából, melyet a je-, lesen szerkesztett „Erdélyi G-azdáu-ból ve-: szünk át; e lapnak felelős szerkesztője Ga-mauf Vilmos, ki egyszersmint az erdélyi gazdasági egylet titkára is, fő-munkatársa Vörös Sándor gazd. tanint. tanár, mindkettő egykor lapunknak kedves emlékű munkatársa volt, és ezt édes örömmel jegyezzük meg, mert a két jeles szakférfiú első munkálatai lapunkban láttak napvilágot, készséggel nyitottunk tért a törekvő munkásság és ifjú hévvel megkezdett tanulmánynak.
BÁTORFI.
(Folytatása köv.)
Tudnivalók a méter-mértékről.
Kiadja a m. kir. központi mértékhitelesítő bizottság ajánlatára a m. kir. földmiveUipar és kereskedelemügyi ministerium.
Suly mértékek.
Ha valami tehernek, árunak vagy portékának a nehézségét vagyis súlyát a kereskedő megakarja mérni, mit csinál ? Előveszi azt a sulymérő eszközt, melyet, ha nagyobb fajta, mázsáiénak, ha pedig kisebb fajta, fontmértéknek nevezünk ; az egyik serpenyőbe beleteszi a megmérendő tárgyat, a másikba pedig addig rakja a súlyokat, előbb a fontosokat, azután a latosukat, íélUtosokat, quintliket, mig végre a fontmérték nyelve se jobbra se balra ki nem billen. Mikor ez megtörtént, összeszámlálja a serpenyőbe rakott fontosokat, latosokat, quint-likit, » aztan ebből megtudja, hogy a megmért portékának súlya ennyi meg ennyi font, ennyi meg ennyi lat és — ha még ez is kell — ennyi meg eunyi quintii. Quintli, lat, font, mázsa, a tárgyak súlyának mérésére valók, vagy — ammt röviden mondani szokás — súlymértékek vagy sulyok.
''Mindenki tudja, hogy 1 mázsában 100 font, 1 fontban 32 lat és 1 latban 4 quintli van.
kijelentéin, hogy kész vagyok a gyermeket felfogadni a tartási költségek fedezése mellett, zsebébe nyúlt és mondá :
— íme fogadja ez összeget előlegül s mellé e kis keresztet.
— Miért a keresztet is ? — kérdém.
— Hogyha majd valaki — folytatá — kérdr/.ójködik gyermekem után, ez leend ismertető jeie.
Átvettem s nemesi czimert pillanték meg rajta. Közelebbről vizsgálgattam és látám, hogy az öt ága korona alatt P. M. betUk állanak és felette egy arany karika gy ürüt két holló tart csőré ben.
— Asszony! — kiáltá Gerő bácsi magán-kivül székéről felugorva — igazat szólj éc ne
ámits!
Zsuzsó néne e hirtelen fordulatra nem számitva, ijedtében visszahanyatlott párnáira.
Péterdi látva, hogy hevessége nem a legjobb hatást szülte, az ágyhoz közeledett s szelíd hangon igyekezett beszédre birni a beteget
— Zsuzsó néne, az Isten szent szerelmére kérem folytassa, csak annyit mondjon, hogy hivták azon nőt ! Ne féljen, nem csinálok én semmit, hisz ha kell életem hátralevő felerészét adnám oda. csak megtudnám gyógyítani. A mi szent van ön előtt, mindenre kérem, folytassa, mondja meg azon nő ne /ét, tmdni akarom, boldogságom függ attól ! . . . Térjen magához, ne ijedjen ugy meg ! . . . Nem bántom, sőt hálával fogok tartozni. . . Csak egy szót, nevét azon nőnek!
A boteg asszony felpillantott
Ott látta arczához hajolva a földesurat, ki könvtelt szemekkel nézte az ébredőt.
Bámulva tekintett a könyezőre s elhaló hangon kérdé:
E számokat tudván, át lehet számítani a súlymértékeket egyiket a másikra.
Ha például azt kell kiazáraitani, hogy ennyi meg ennyi mázsában hány tont van, úgy a mázsák számát sokszorozni kell százzal: ha viszont azt akarjuk kiszamitani, hogy enuyi meg ennyi tont hány mázsát tesz, úgy a fontok számát el kell osztani 100-zal.
Ép igy, ha az a kérdés, hogy ennyi m-g ennyi fontban hány lat van, ugy a fontok számát sokszorozni kell 32-vel, vagy ha latokat fontokra kell változtatni, ugy a latok számát »-l kell osztani 32-vel.
Mázsákat foutokra, vagy fontokat má-zaákra könnyű átszámítani. A 100 «al Bzorzás vagy o<ztás ti. csak két zérusnak hozzá ragasztásából, illetőleg két számjegynek elvágásból áll. De már a fontoknak latokra, és a latoknak foutokra változtatása bajosabb munka, mert 32-vel szorozni vagy oaztani fejből nem megy egykönnyen.
Mennyivel jobb lenne, ha fontban is nem 32 lat lenne, hanem épen 100, valamint a fo rintban 100 krajezár, a méterben 100 centimé ter, a hectoliterben 100 liter, a literben 100 centiliter van.
De még más bajai is vannak a mostani súlymértékeknek.
Az egyik az, hogy most már nálunk volta képen kétféle mázsa és kétféle font divatozik. A kereskedők sok esetben, különösen a gab-nakereskedésben már nem a bécsi mázsát, hanem az úgynevezett vámmázsát és nem a bécsi fontot, hanem a vámfontot használják. Ha most nálunk mázsáról vagy fontról van szó, világosan meg kell mondani, hogy félreértés ne legyen, melyiket értjük a bécsit-e, vagy pedig a vámszövetségit ? És a tévedés annyival könnyebben megeshetik, mert a bécsi súlymértékek nem valami nagyon sokkal ütnek el a vámszövetségiektől. A vámfontban t L 32 lat helyett, kerekszámban véve, 28 lat foglaltatik ; vagyis 7 bécsi font igen közel annyi mint 8 vámfont, 1 bécsi mázsa pedig, megint csak kerek számban véve, annyi mint 112 vámfont. £ szerint a tévedés, vagy a mi szintén nem ritkaság, a szántszándékos csalás is könnyen előadhatja magát.
A másik bsja a mostani súlymértékeknek az, hogy valamint az itczéről nem lehet megmondani, hogy micsoda összetartozandóságban van a hosszaságmértékekkel, ép úgy a fontrol sem lehet megmondani, hogy miként van kap csolaiban a másiajta mértékekkel. Minő viszonyban van a font egy iteze folyadéknak például a mindenütt található víznek, nehézségéhez, vagy minő viszonyban van a mázsa egy akó víz nehézségéhes? Milyen nehéz egy iteze víz, vagy egy akó víz ? Ki tudná ezt előleges próba nélkül megmondani ? A baj ,itt is épen abban van, hogy a fontról nem lehet megmondani; voltaképen mit ábrázol ? A mostani 1 fontosunk egy egészen önkényesen választott súlymérték, melynek nagyságát mikor megállapították, arra semmi tekintettel sem voltak, hogy a font meg az iteze viz súlya között bizonyos egy szerű összetartozandóság hozassék létre. Ha egy iteze víznek megmérjük a nehézségét, ugy üt ki, hogy 1 iteze tiszta viz súlya l font 8 lat és P/a quintli. És miért épen ennyi ? Miért nem kerekesen 1 vagy 2 iont? Azért, mert akkoriban mikor az 1 fontost megállapították, a ne-
— Mit parancsol jó uram ? !
— Nevét, csak nevét akarom tudni azon lefátyolozott nőnek.
— Azonnal. Hol is hagytam el ?
— A czimernél.
— Folytatom, de könyörgöm alássan, tekintsen beteg helyzetemre és ne ijeszszsn m eg annyira.
— Csendesen leszek, csak folytassa.
— Jól van. — A cximert mihelyt meg-pillantám, azonnal reá ismertem s kétkedőleg tekinték a nőre, és miután megmondották, hogy a leánykát Mariskának hívják, anyja nevét is tudni akartam. Az anya kijelenté, hogy senkinek sem fedezi fel soha, még leányának sem. Ismételt kérésemre azonban annyit mondott, hogy keresztnevét leánya is bírja.
— ö volt az, a szerencsétlen — tört ki zokogva Péterdi.
— Ki?
— Testvérem.
— De téns uram .... hogy .... mikép ?
— Megtudja, csak végezze elbeszélését.
— A mondottak után érzékeny bucsut vett gyermekétől és tőlem, háromszor is visszatért az ajtótól, lelkomre kötötte és megígérte, hogy gondoskodni fog. Szükséget nem is szenvedtünk, mert minden négy-öt hétben gazdag ajándékokat küldött. A kis Mariska napról-napra, évről-évre fejlődött, sxépült,|hanem azért anyja soha sem látogatta meg. Sokszor gondol tam arra, hogy téns uramtól kérek utasítást, mert a czimerről megismertem, hogy családjához tartozik, de adott szavamat nem akartam megmásítani. Végre még as is aggasztott, hogy alig nyolez év elteltével a küldemények is elmaradtak. Panaszom azért még sem lehet, mert as előbbi évekből meggasdálkodtam annyit,
hézségét csak úgy találomra, minden előleges plánum nélkül mérték ki.
A mo-taui súiymértékeinkuek. — a két féle mázsa én kétféle fonttal járó zavarokról nem is szólva— két nagy hibájok van tehát, t. i.
*1) Hogy a lontban nem 100 lat, hanem
32 foglaltatik.
2) Hogy a font é* az itez.- között ninc.1 semmi «lőre megállapított ösazítartuzandóság.
A fraticziAk, mikor a múlt század végén új mértékeiket megállapították, « bajokon is Segítettek. Törveuyuyé tették, hogy az új franczia fontnak olyan nehézsége logyn mint «-gy liter 4 foknyi melegü tiszta vízerek ; s ezt az új fontot külön névre is keresztelték. E »úly mértékét t-i. kilogrammnak nevezték «I. A kilogramm tehát nem egyéb, mint az új francziafont, és uehéz-xége épen akkora, inintaz egy liter 4 foknyi nielegü tiszta vízé. E határo zattal slz egyik bajou már segitettek, t. i a súly mértéket kapcsolatba hoziá* a folyadék mértékkel; s mintogy a folyadék mérték is kapcsolatban van a hosszasagmértékkel, e szerint minden mérték együvé tartozó lett.
A másik bajon, hogy t. i. a fontban 32 lat foglal tátott, most már könnyen lehetett segi teni. Tórvénynyé tették azt is, hogy az új franczia fontban, a kilogrammban, épen 100 lat le gyen. Ez az új latot is külön névvel nevezték el. Az új francsia latnak dekagramm lett a neve. A dekagramm tehát nem egyéb, mint az új franczia lat, melvből épen 100 megy egy kilogrammra. A kilogramm és dekagramm között tökéletesen az a viszony van megint,mint a forint és a krajezár között. Ha kilogrammo kat dekagrammokra kell változtatni, ép úgy kell teoni a dolgot, mint mikor forintokat kraj-czárokra, vagy métereket centiméterekre, vagy hectolitereket literekre, vagy litereket centili terekre változtatunk. E szerint 16 kilogramm ban épen annyi a dekagramm, mint a mennyi krajezár van 16 forintban, t i. 1600. És 1253 dekagrammban 12 kilogram és 53 dekagramm foglaltatik.
E két súlymértéken — a kilogrammon és dekagrammon — kivül, lesz még a közforgalomban egy harmadik is t i. mázsa, melyet mind eddig is, a nagy terhek kifejezésére fogunk használni. Csak hogy p-rsze az űj mázsában nem 100 mostani font vacy 100 vámtont hanem 100 kilogramm fog foglaltatni. Ezt a mázsa'', melyben 100 kilogramm találtatik, megkülönböztetésül és az össze tévesztés elkerülése véget'', legalább eleinte jó lesz métermázsána k nevezni.
Az új súlymértékekre nézve tehát igy á>l a dolog. A közforgalomban három súlymérték lesz :ti. akilogramm, amétermázsas a dekagramm. Valamint a métermázsa 100-szor akkora mint a kilogramm, ép ugy a kilogramm 100-szor akkora,mint a dekagramm. E három mérték — a métermázsa, kilogramm és dekagramm — között épen az a viszony van tehát, mint a száz forintos, az egy forintos az a krajezár között A százas bankóban 100 forint: a métermázsában 100 kilogramm,és az 1 forintosban 100 krajezár: a kilogrammban 100 dekagramm foglaltatik.
Parányi kis súlyok mérésére most e quint-lit, t. i. a lat negyedrészét használjuk. Ilyfajta mérés azonban a közforgalomban csak nagyon
hogy még örökséget is hagytam volna, ha jó uram magához nem veszi. A küldemények elmaradása után semmit sem hallottam a lefátyo lozott nőről és mivel az anya titkát elárulni nem akartam s megtudtam, hogy téns uram mit szán -dékozik tenni, igyekeztem a leánykát megkedveltetni azon hiazemben, hogy majd, ha megtetszik és örökbe fogadja, lesz idő, midőn titkomat feltárhatom.
— Helyesen gondolkozott Zsuzsó néne és nem is fogok soha háládatlan lenni. Hanem mondja csak, hol van az a kereszt ?
— Mindig keblemen hordozom. Most azonban bátran átadhatom, mert nekem ugy sincs reá többé szükségem — ésátnyujtá a keresztet.
Mohón kapott Péterdi a kis ereklye után, mintha attól félt volna, hogy Zsuzsó néne megmásítja szavát Aggodalma azonban felesleges volt, mert a jó öreg asszony öröm sugárzó arcs-czal lerte vendégének minden mozdulatát
Gerő bácsi, mihelyt a kis keresztet kezébe vette, a rajta levő czimert vizsgálta meg és kevés ideig tartó szemle után, mint olyan, ki a családi ereklye titkaiba be van avatva *, a korona középső gombját megnyomta. Az avatatlanok által észrevehetlen két kicsiny rugó a titkos zárt szétválasstá, és az ezáltal támadott üregben darabka papír lett látható. Sietve vette ki és bontá fel, róla e szavakat olvasá :
„Rokonok! — mert cs&k ti ismerhetitek e rejtély titkát —haKépes Marifik á-r ó 1 valamit tudtok és segíthettek rajta, tegyétek ezt, mert ő az én leányom, de neki soha sem szabad meg tudni anyjs nevét! Péterdi Mari. ■
(Folyt, köv.)
ritkán adja elő magát; s ezért a dekagrammnál kifcebb súly mórlék re a közéletben csak elvétve lest néha-néha szükség. Az új törvény azt rendeli, hogy az ilyen parányi aúlyok mérésére ^grammot kell használni. A gramm a dekagrammnak tizedrésze, vagyis 10 ^ramm tesz egy aek&grammot. A gramm tehát csak olyanforma mennyiség lesz, mint az egy tizedrész kraj-
dár.
Most már csak as a kérdés, hogy arányúnak a régi súlymértékek az újakhoz? Ennyi ajeg ennyi bécsi mázsa, vagy ennyi meg ennyi vimmázsa, hány métermázsa ? és ennyi meg ennyi bécsi font vagy ennyi meg ennyi vám-font hány kilogramm ? és ennyi meg enn^i lat
hány dekagramm?
Először is hugy aránylik a kilogramm az
eddigi fonthoz ?
A kilogrammjóvalnagyobb a mostani fontnál. Nem sokat hibázik, mikor azt mondom, hogy l kilogramm annyi mim 1 66 3/t bécsi font. Hozzá vetésre ez a asám tudása is elegendő. Egészen pontos számitásnál ugy kellvenni, hogy 56 kilogramm annyi, mint
1UU bécsi font.
Ebból aztán azt is könnyen megtudhatjuk, hogy mennyit tesz V metermázaa bécsi uiazsaban V Nyilvánvaló, hogy 56 métermázsa sunyi, mint 100 bécsi mázsa; mert hiszen a uietcruiazsa és a bécsi mázaa között csak az a víszuny van, mint a kilogramm és a bécsi
között.
Hát a vámfonthoz hogy viszonylik a kilogramm ''(Itt a viszony igen könnyen megjegyezhető ; 1 kilogramm épen 2 vámfont, vagy is 1 vámfont épen''/s kilogramm ; szintigy, a métermássaépen 2 vámmáza a, vagyis 1 vám mázsa épen l/\ métermázsa
És hogy aránylik a dekagramm a lathoz ? a dekagramm kisebb a latnál és pedig annyival, bogy 4 lat épen 7 dekagrammot tesz.
Hogy a régi súly mértékeknek átszámítása
az újakra könnyebben menjen és a fáradságos sc-kszorozásokkal a közönségnek ne kelljen vesződni, a fejezet végén szintén készítettem egy kis táblázatot, meiyből,mint látni fogjuk köny-nyen ki lehel vetni, hogy ennyi meg ennyi régi súlymérték mennyit teáz az új súlymérték ben ? 4
A régi túl) mértékek átváltoztató lábiája újakra.
(Kövidség okáért & kilogramm k.-val, a dekagramm d -vei ée & gramm | -vei jelöltjük.)
1) Latok átváltoztatása dekagrammokra éa gram-
mokia
Ennyi lat
Hány s — Hány c í Hány
d. j g. s _ 4 d. | g- jj — d- | g-
V..CV
Ve (7
: is '' ;/. •
. i* *
i
. i
^
ja . i •
qciutli) 3 íjuintli) 4quintli)
quintli).

• • •
/is 1. .
l i I 7\ 17 29 7''lt
_ 2 2 3 5 1« 31 5
— 3'' 1 T 3 5 19 33 2Mt
_ 47, 4 m 4 20 S5
_ 51 fi 8 7M, 21 36 *''!»
_ 6'' í. 6 10 5 22 38 5
_ '' li 7 12 2''i. 23 40 2U,
_ 1 8 14 24 42
1 9 15 7''|t 25 43
1 1 10 17 íi 26 45 5
1 2 11 19 2''U 27 47 2''i,
1 3 12 2i 28 49
1 X 13 22 n, 29 50
1 5'' 14 24 6 30 52 5
1 6'' 15'' 26 2M, 31 54 2M,
1 V s 16 28 32 56
2'': Bécsi fontok átváltoztatása kilogrammokra.
Ennyi bécsi font Hány Ennyi bécsi font Hány Ennyi bécsi font Hány
k d k. . 8L k
1 56 8 4 48 60 33 60
2 1 12 9 5 4 70 39 20
3 1 6* 1U 6 60 80 44 80
4 2 24 20 11 20 !H) 50 40
5 2 80 30 16 80 100 56 _
6 3 36 40 22 4U
7 3 92 50 28 -
Helyi liirek.
— A nagy kanizsai fiatalság több tagja által f. hó 19 én a „Korona" vendéglő éttermében rendezett tánczkoszorucska egyike volt az idei legsikerültebbeknek. Hölgyeink t /ép számban, egyszerű, izlésteljes öltözékben vettek részt a kedelyes mulatságban, honnan • reggeli négy óra után oszlottak s/ét csendes hajlékaikba, álmodni szépeket élményeik folytatásául. — Zenéjével a visszatért Kovács Gábor működött közre és bemutalá újonnan szervezett jeles társulatát, melynek tagjai közül a most szervezett pécsi czímbalmos vonta magára többek figyelmét. — A részvény-dijakból a költségek nemcsak fedeztettek, de sót feleslegül pár forint is maradott, melyre nézve — mint halljuk — elhatároztatott, hogy jótékony czéira fogják adományozni. Éljenek !
— Hymen. Stein Antal alsó • lendva m. k. postamester, folyó hó 28-án vezeti oltárhoz, a kedves és müveit Prei Berta kisasszonyt. Fellegtelen boldogság kisérje élet utain, az ifjúi
árt. —
— Felült a .Zala.'' Néhai Martincse vics János volt slridói plébános, ez előtt mintegy két hónappal elhalálozott; a „Zalának, most jut eszébe 36. számának .Újdonságok'' rovatában a boldogultról írni, hogy bár .húsvét körül őrüléai rohamok kínozták, ismét jobban van." Kár a köztiszteletü elhunytakkal ily tréiát űzni! —
— Zalamegyének egyik legfontosabb kérdése most területének szándékba vett keves-bitése, tisztelt közönségünknek bizonyára feltűnt, hogy ez ügyben mi eddig hallgattunk s csak röviden registáltuk a rendkívüli közgyűlés határozatát; kötelességünknek ismerjük kijelenteni, miszerint e nagy horderejű kérdésben nem a mi szavunkat akartuk először hallatni, hanem Zalamegye t közönségének hivatalos intézkedését, jelezvén, hogy lapunk jövő számában a szept. 9 ki közgyűlésnek a minis teriura • hoz intézett feliratát egész terjedelmében közöljük.
— Pintér Endre főtdő ur a keszthelyi gymuásiumnak hosszas éven át volt igazgatója, ez állásától, előre haladott kora miatt felmentetett s igazgatóul Sailer Ármin tanár neveztetett ki. —
— A keszthelyi községi elemi iskolásai megürült párhuzamos osztályhoz Nagy Mariska k. a. — ki a budai állami tanítónő kepezdét kitűnő sikerrel végezte — választatott segéd tanítónőül. Üdvözöljük a rögös tanítói pálya ez ifjú harezosnőjét, melyhez midőn a megválasztottnak sok türelmet kívánnánk, egyúttal az is-kolaazéknek a beválasztás tekintetéből történt eljárását méltán helyeselhetjük !
— A keszthelyi polg. fiúiskolánál a tor-nászatí segédtanítói állásra szóló pályázati idő október 8-ig meghosszabbíttatván, felhívjuk illetők figyelmét iapuak mai azámának hirdetési rovatára.
— Balaton Füreden szept. 15 i«, mint a fürdői idény bezártáig 1337 sorszámban 2013 fürdő vendég érkezett. Ezentúl is érkeztek s folyton érkeznek ujabb vendégek az úgynevezett szülőgyógymód használása végett. Dr. Orzovenszky fürdói főorvos ur által rendezett tombolajáték jövedelme 100 frt. volta b.furedi kórház javára, ugyan e czéira adott Báró Orczy Tekla úrhölgy 5 írót. Lengyel Samu ur 5 frtot s a fürdőbiztos ur hivatalosan áttett 16 frtot.
— A marhavész uraikodáaa folytán a csempészetek erősen büntettetnek; így egyik turnicsai Brenner nevü marhakereskedő altal Rácz-Kanizsánál a Murán átcsempészett 36 göbölyt elfogták, s szept. 22 én Csáktornyán hivatalos uton elárverezték. Ezen göbölyök Zágráb vidékén vásároltattak be.
— Csutor Imre megyei alispán ur erélyesen működik a keleti marhavész megakadályozása körül, majdnem állandóul Csáktornyán van, mint a marhavészes terület központján*
— Színészet &ümeghen. F. hó 12 én Gerő J. színtársulata által adatott „Királyleány, mint koldusnő vagy ,az élet iskolája" czimü darab (Raupach Ernőtől.) A közönség, mintha megkedvelni mutatkoznék a társulatot. Ez előadásban kiválóan szerepeltek Gerő Lina (Donna Izaura király leány) és Szentesi (San-choaranj míves). Szőnyegre kerültek még 13 án Schneider Fáni, 15-én egy jeles franczia tréfa „Az elkényeztetett férj- s Kukli prédikácziók ; továbbá 17-én Angyal Bandi népszímú Feleki Miklóstól. Utóbbiból kiemelendőuek tartjuk Gerőné, Szenteai, s Martont. utóbbit ily szerep-fajtákban (Kákotói tiszttartó) látjuk legszívesebben. Élethüu adu Horváth (Becskereki) betyárt ia. A dalról ez alkalommal hallgatunk de már azokról, kik a kifüggesztett kérelem ds-czára, hogy a nők iránti kíméletből az előadás alatt ne szivarozzanak, s azt mégis tették, kérdezzük: váljon hol tanulták az etíquettet? Szombaton 19 én, Gerő Lina jutalomjátékául, „a boldogasszony templom harangzója," melyre jövő alKalomkor visszatérek. X.
— A „ Vasárnapi Újság" szeptemb. 20-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Ivacskovics Prokop, szerb partriárkha (arczképpel.) — Fekete-piros dal, 1848. (Petőfi Sándortól.) - Petőfi egy kiadatlan verse. — Pe tőfi költeményeinek uj kiadása (négy képpel.) — Az erdélyi székely szombatosok. — Miért kell aludnunk ? Utazás a tenger alatt. (Regény, ké-pekke1 illusztrálva.) — Családi viszonyok. — Az osztrák-magyar expediczió az északi sarkvidékre. — A hétről. (Tárcza.) — Irodalom és
i művészet, stb. rendes rovatok.
í — Tanügyi. A zalamegye ált. tanitó-
; testűlet elnökétől a napokban küldetett szét felhívás négy tanitó-iskola tanácsos beválasztása 1 tárgyában. A szavazatok beküldési határideje : okt. 10. — Hisszük, hogy a t. tanító urak minden mellék tekintés nélkül, legmegfelelőbb kartársaikai fogják bizalmukra érdemesíteni. —
— Körözvény. Tekintettel ama való ban szembeötlő körülményre, hogy Magyarország fővárosa a külfölddel való nagy kiterjedésű üzleti és magán összeköttetései daczára nyilvános forditó intézettel mai napig sem bír,
— minek folytán az illetők külföldi levelezéseiket leggyakrabban csak túlzott díjazás mel lett s akkor is többnyire illetéktelen kezek ál tal eszközöltetni, vagy nagyobb mérvű összeköttetések mellett jelentékeny díjazással külön levelezőket alkalmazni kénytelenek : Aiólirott több oldalról vett buzdítások folytán f. é. julius hó 1 én aTüköri utca 3. sz. alatt külföldi válogatott erők közreműködése mellett „Központi forditó irodát" nyit. Ezen iroda elfogad mindennemű fordításokat bármily európai nyelvre és viszont; továbbá akár az üzleti vagy hivatalos, akár pedig a magán életbe vágó bárminemű eredeti levelezéseket a külfölddel; ügyiratok, kérvények sat. szerkesztését, úgyszintén bármily irányú önálló müvek stb. styláris átvizsgálását s javítását lehetőleg mérsékelt díjazás mellett késedelem nélkül eszközli. Miután alólirottat ebbeli működésében mindenkor a tiszta lelkiismeretesség, feltétlen pontosság s előzékenység fogja vezetni, viszont remélni bátorkodik, miszerint törekvése ugy a t. íizleti-czégek valamint a müveit közönség nagybecsű bizalma és pártfogásával találkozand. Végűi pedig a t. cégek különös figyelmébe ajánlom, miszerint az üzleti levelek lefordításánál igényelt pontosság- és titoktartásért biztos jövőbe számító vállalatom komoly czélja kezeskedik. , Budapesten, 1874. junius hó 30-án. GYÖKÖK l.EO GY.
—P. Szathmáry Károly koszorús írónk s országgyűlési képviselő ur, mint a kisdedóvó intézetek tevékeny terjesztője Nagy-Kanizsára érkezett; benső tiszteletérzettel üdvözöljük a nemes ügy e lángbuzgalmu harezosát körünkben, hazafiúi örömmel mondjuk : Isten hosta ! szept. 2&-én, pénteken délután 4 órakor a városházánál a ki-drdóvó intézet ügyében felöl vaaást tart, melyre e város tisztelt közönségét midőn meghívjuk, a minden nemesért oly buzgón lelkesülő hölgyeinket minél nagyobb számbani megjelenésre különösen felkérjük
— Értesites. Sümegh város (Zala megye) 4 osztályú reál — és tő elemi osztályaiban az 1874/5 ik tanévre a beiratások f. évi okt. hó elsején kezdődnek; a tanév ünnepélyes megnyitása pedig 5-én leend. Városunkban a tanulók számára lakások jutányos áron kapha tók. Az iskolai bizottság.
— Csáktornyán múlt vasárnap, szept. 20-án volt a lótenyésztési bizottság által rendezett lókiáliitas és jutalmazás. 80 arany állami dij 8 50 frt megyei jutalom osztatott ki: az első dijat, mely 12 aranyat tett. Matyasect föld mi velő nyerte Bisztriczérúl ; a tubbi dijakat is foldrnivelők nyerték. Az egesz kiállításnak előzetes tudósítása s ismertetése nagyon elhanyagoltnak mondatik, és emiatt a kiállítás szükkörü s csakis a közelvidék által volt képviselve.
— Alszeghy Jánost, az alsó-lendvai polgári iskolánál a zene-és ének tanításával egyelőre ideiglenesen megbízott segédtanítót, a vallás és közoktatási m. kir. miníster, állomásán végleg megerősi tette.
— Az alsó lendvai magyar tannyelvű polgári fitanodánál a jövő 1874/5-iki tanévben a 4 ik osztály is megnyittatik. A beiratások szept. 28-tól okt. 4-ik délelőtti órákban tartatnak meg, az igazgatósági irodában (a várban) A javító vizsgálatok okt. 5-én fognak megtartatni. A tanév okt. 5-én veszi szabályszerű kezdetét.
— Petesházán a torokgyik erősen dühöng, már több áldozatot ragadott magával.
— A zala szt-gróthi izr. hitközség iskolaszéki elnökétől Bieliczből (Szilézia) kovet-kéző levelet kaptunk: Ma olvaaám becses lapjában a szt. gróthi izr. iskola zár vizsgája alkalmával előidézett kellemetlen jelenettöli jegyzetét, melyben rosz néven veszi, hogy az iskolai bizottmány azon esetet megakadályozni képtelen volt, és hogy a megsértett tanító ur távoztával a vizsga még folytattatok — Mint az akkori iskolai bizottmány elnökét, első helyen engem illet szemrehány ása,kény telen vagyok tehát igazolásomra jelen nyilatkozatom felvételét kérni. Becses lapjában említett scandalum Geszner tanító úr vizsgája alkalmával történt, ki Berger ur osztályában néhány tantárgyat adott elő, és én mindent elkövettem, hogy a felbomlott csendet helyre állítsam, midőn mint becses lapja is megjegyzi a vitatkozókat többször (sajnos! eredménytelenül) rendre utasiiám De midőn Berger ur meglámadói által követve a tantermet odahagyá, nem gondolhattuk sem én sem a jelenvoltak, hogy még tettleges sértegetésekre is kerülend a dolog, mert hasonnemű eset nem a mindennaposokhoz tartozik, miért is képtelenek valánk a szobán kívül történteket megakadályozni. — Én a történtek fölött in-dignátiomnak nyomatékos szavakkal kifejezést adván, Geszner ur vizsgáját folytattatám és ennek bevégzésével, csak is Berger ur érdeké ben, s az általa előadott tantárgyakból ia tevék néhány kérdést, hogy működése eredményéről némileg meggyőződést szerezve, neki távoztával megérdemlett bizonvitványt állíthassak ki, mi később nem történhetett volna mievhogy ón másnap üzletem érdekében néhány hetet igénybe veendő útra indulók.Megunva a végtelen tusát, lemondottam az iskola vezetéséről. Midőn egyik kézzel az iskola fen tartási ért küz-
döttem, másikkal a tanítókat kelle oltalmaznom, mely utóbbi tettemet a helybeíi itrfelita hitközségi tagok többsége rosszal ta. íffen faji a lom, hogy az iskola és tani tók érdekében! mű ködésemet oly jelenet fejezte be, mely a zár vizsga alatt véghez vitetett ILAKENBaCHEK PINKASZ.
— Rövid Mrek. Komáromban f. hó 20 án tartatott meg Papp Gábor ref. »uperin tendens felszentelési ünnepe. — Gyöngyöéön et;y földb. oly szántógépet készíttetett, mely szántva vet és boronál is. — Az Óriás hegye ken f. hó 12-én egész nap havazott. — A postai t -herszállitmányok dijának mérséklése czéljából tárgyalások folynak a keresk. ministeriumban. — Czekocz helység (Korponához közel) majd nem földig égett, az összes kár 50,217 frt. — ü Felsége jelentékeny összeget utalványozott a prágai cseh nemz. színházra. — A Tátra legmagasabb csúcsait Déchy Mor két hét alatt inászta meg. — Kissingenben dr. Diruf házára fölhely ezék Bismarck szerencsés megmenekülésének emléktábláját. — A nemz. mawua könyv és irattára m. hóban 2084 db. nyomtatvány és 2315 kézirattal gyarapodott. — A fCvárosi p<i*ta és távírda palotája 1,381,651 frt. 81 krba k<riilt. — Türr tbk. pár havi távolié; után Budapestre viaszaérkezett. —
Történeti naptár.
Szept. 24. — 1046. Gellért, «»anádi püspök, Budán a Kelen-hegyről (ez idő óta Gellérthegy) letaszittatván, vértanui-lag meghalt. „ 25, — 1848. Lamberg a magyar seregek parancsnokává neveztetett ki. — 1849. Id. Strass J kedvelt táneztene-szerző halálozása. — 26. Haller Gábor jeles erdélyi állam férfi születése. — 1556. Vallásbéke, melyben a lutheránusok a katholiku-sokkal egyenlő szabadságot nyertek. „ 27. 1848. A horvátok Székes fejérvá-rott. — 1849. Komárom kapitulál. —
28. 1760 ban állíttatott fel a magyar testőrség Bécsben. — 1848. Lamberg a lánczhidon megöletik.
29. 1748 Pákozdi csata.
30. 1848. gróf Zichy Ödön felaki tátik.
Papírszeletek.
X. Voltál a szept. 19-iki tánczkosxorucskában részvényes ?
Y. Igen.
X. Nos, hogy sült el ?
Y. Igen jól. csak a szegény Kovács Oábor kapott ki a teljhatalma rendezőségtől.
X. Hogyhogy ?
Y. Egyik fi anczimégyes záradékául csupa magyar vérű szívességből rákezdette az általa szerzett .Hángyi csárdást'' s e merészségeért. mert a tánczrendtől eltért, irgalmatlanul lekorholta a főfőfofőfő.
X. Ugy k-ll neki, mért nem tudja meg azt, hogy nálunk a csárdás már lejárta magát, — bop-szok-, czrppedlik-, valczerek- s tud^a fránya még mivel járják a bolondját.
Y. Aunye!
Z. A helybeli fiatalság „kevesebb" (olim : több) tagja által rendezett bál jövOdelmesS volt?
V. Néhány forint a költségeken felül maradt is. Z. Mit csiuáltok vele ?
V. Alkalmasint a tartandó legeslegealegutolsó
majális költségeihez csatolják.
Z. Mit beszélsz majálisról ? V. A .Zala" nevezte ezt utolaó majálisnak. Z. Baunye ! s ha nem leaz ? V. Akkor majd jótékouysági szempontból bu-csuzóul hatalmas dáridot rendezünk.
— Egy falusi ember NagY-Kanizaán. Miklós sógor hogyan vau as, hogy mi oly olcsón adjuk itt a busát, és a kifli és zsemle mégis oly kicsin ? Biaon igax sógor, de ez csak azért van, mert ott a kifli és zsemléhez nagyon kevés tésztát vesznek.
— Egy boros korsó oldaláról. Készült. Sümegben octóber 26-án 1862 eszt. ebben van ez a jó erkölcsű ital, a kit én ugy mint most as kezembe fogtalak a kit as múlt, évben gOrbe késsel megmetéltelek csOrgő börgő szerszámomat ki tisztogattalak, dete magadon olly erőt vettél hogy nékem az fejembe ütóttél ámbár er<~>s*on tartottam magamat mégis megunt — ontottad »« én inaimat de most én is neked Sentencciát szabok tudod régtől fogva miaz katona inars az aristomba.
Éljünk, késbül kézbe adaasék, éllen as barátság.
Érték- és váltofolyan augustus 12.
5*/t metaliques 71.40; 5*/® nem*, kölcsön 74.55: 1860-ki álladalmi kölcsön 109.75; bank-részv. 994 —; hitelintézeti részvények 250.50; London 109.80; magyar földtehermentési kötvény 77.50; tenesvári földtehermentési kötvény 77.—; erdélyi földtehermentési kötvény 76. — ; horvát-slavon földtehermentési kötvény 80.—; ezüst 103 90 ; cs. kir. arany 5.25 Napoleond''or 8.78
Felelős szerkesztő: Bátorti LajOft.

Már oc
lesz húzás a becsi JtfizsAgi kölcsön dij-»or§jejjyekb51, ugyanott
főnyeremény
200000 &
Exen sorsjegyek Héc« ráros* ré.zérSl biztosi tv a. a kétségtelen bixtonnig mellett, különösen kedvező játekterrök iltol, mindazon előnyüket axolgálUtjik, melyet a jeleuleg annyira kedvelt Uitel.orajegyek. — melyek árfolyam* jelentékenyebben gabb áll - nyújtanak. (1444—d)
Évenkint 4 liuzás,
a főnyeremény mindenkor
200.000 írt.
Minden aorajegy legalább !3u eRé« 200 írttal visszafizetve le**. Eredeti aorajegyek napi árfolyamon. Ré.rletekr. 1& frt feltilfixetéuel
ígérvények TuyLÍV^ 200000 frt 2 frt 50 kr. * mw
A cs. kir. szab. bécsi kereskedelmi-bank, előbb Sothen János €. váltóirodája Graben 19. sz.
Bécai aorsieey-igér vények a fentebbi vütniroWa á Ul wi.illitr*. szintén kaphatók: Sagy-Kan izsá^j^koitúlzjkiig niOlld ^urnáh
PÁLYÁZAT.
A perlaki elemi népiskolánál egy, évi 300 írttal, egy szobával és 3 öl tűzifával egybekötött Ill-ad fiosztál) u magyar és horvátajku rendes tanítói állomásra ezennel pályázat hirdettetik. — A pályázni óhajtó tanitó urak szabályszerűen felszereit folyamodványukat f. évi oktobor hó 15-ig alulírotthoz Perlakra beküldeni szíveskedjenek.
Kelt Perlakon. 1874. szept. hó 16-án.
Láposy G. Márton,
14 .0—2 h. alesp.-pleb., igazgató.
j 1111111
o o o o u
u u
u u u Ü u u ü u o u
8 u o
HOFHERR M.
gazdasági gépgyaros
az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint:
haladási és érdem-éremmel kitüntetve,
Bécs, Favoritén, tirlacligasse 22.
a közeledő vet ó-idény re ajánlja kitümőszerkezetü Barett-féle sorvető-gépeit, melyek a legújabb jav tásokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják.
Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel. Járgányodéi jarg iny-C3eplőgepek. Hornsby fele gaüonarostak.
Lnuiliier-fete legczélszerüab konkolytiszti tó gépek és ilyenek Pernollet-féle
szerkezettel.
Richmond & Chand er féle, ugysziate eredeti angol Beiltall-féle szecska-vágo gépek.
Repavaga es repazjzó gepek.
őrlő és daráló nuimo* jarganynyal vagy kézzel hajhatók, ZUZ0 malmok sat. sat.
Kitüu-) anyagért és hibanélkűli szerkezetért kezesseg vallaltatik. Ábrak«a! ellátott jegyzi* és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekimhetók és uieg-eudclhitóív a
Szombathelyei!, főtér l. sz. a.
1435—j5 lévő gépraktarban.
Ö0009000000009003003990030000000Ü
| Egy kertész, *
33 éves, nós, nemzetiségére német, a magyar nyelvben azonban tökéletesen jár • tas, ki husz év óta működvén a * ertészet teréu, a mezei gazdasag, virág- és T| konyhakertészet, valamint a gyümölcsfatenyésztés kezelésében kellő jártassággal 3 bir, elméletileg s gyakorlatilag képzett s jelenleg öt év óta folytonosan szolgálat-ban van, deczemberben vagy 1875 ik évi január 1-én állomását változtatni szándékozik. Rendelkezésére a legjobb bizonyítványok állanak.
Szives ajánlatok e lap kiadó hivatalub >u í.>-adtatnak el. (1446 —3)
o o o
o o u o u o ü o o o u o o u
8 u
o;
u u o o
8 o o u o o u u u u o o u u
» * * * * *

103 ... 1874
A keszthelyi községi iskolaszéktől.
Pályázati hirdetés.
Keszthely mváros polgári fiúiskolánál 1874/5-ik tanév kezdetével a tomászatl segédtanítói állomás betöltendő.
Ezen állomás össze van kötve a magyar nyelv, esetleg történelem tanításával. Évi fizetés 800 frt. o. ért.
A pályázni kivánók kellően felszerelt, folyamodványaikat, melyekben a polgári iskolára kívánt tornászati tanképességüket oklevél által, továbbá a fentérintett szakokhoz való képzettségüket kimutatni tartoznak, f. é. oktober 8-áig iskolaszéki elnökséghez küldjék.
A megválasztott csak egy sikerrel betöltött próbaév után erősíttetik meg véglegesen.
Keszthely, 1874. szeptb. 4-én.
Cséplő-
gópek
i kitűnőnek hizonvnlt legújabb szer-| kezettel. óránkint annyit csépelnek, I mint három ca^pló ember ejfy napon át Ár« 150 frt Bécsbe szállítva, próbaidő s garanczia mellett
Ph. Mayfarth & Comp.
gépgyára majnai Frankfurtban, l^lgynökök kerestetnek, (1333—9)
1440-3)
Az elnökség.
Árlejtési hirdetmény.
A zala-egerszegi kir. ügyészség részéről közhírré tétetik, hogy az itteni kir. törvényszéki, valamint a sümegi és tapolczai kir. járásbirósági börtönök és fogházakban letartóztatott elitélt egészséges, ugy beteg foglyok és fegyenczek élelmezése együttesen ; vagy a körülményekhez képest elkülönítve; nemkülönben az ágyakba váló zsupszalma, továbbá mosó-szappan, olaj, petróleum és faggyúgyertya szállítása az 1875. évi január 1-só napjától azon évi deczember 31-dik napjáig terjedő időtartamra; végre az irt börtönök és fogházak téli fűtésére szükséglendó tűzifa beállítása az 1875 — 6. közti téli idényre, a nagymélt. m. kir. igazságügyi ministerium által 1872. julius 22-én 11216. sz. a. kibocsátott szabályrendelet értelmében f. 1874. évi Oktober 7-én délelőtti 10 órakor Zala-Egerszegen a kir. ügyészség helyiségeiben, — hol a feltételek a hivatalórákban előre is megtekinthetők, — Írásbeli ajanlatokkal is egybekötött nyilvános árlejtés utján a legkevesebbért vállalkozóknak ki fog adatni.
Tartoznak az élelmezési vállalkozók és pedig az Írásbeli ajánlattevők, az árverésre kitűzött határidő elérkezte előtt, írásbeli ajánlatukhoz zártan 400 frt bánatpénzt a kir. ügyészséghez beküldeni, — a szóbeli ajánlatot tenni szándékozók pedig az árlejtés kezdetekor ugyanannyi bánatpénzt, — azonfölül a legkevesebbért vállalkozó a szerződés megkötése után még 400 frtot, — összesen tehát 800 frtot készpénzben, vagy ily összeget tevő értékpapírokban, ugy a többi elölnevezett czikkek állítására vállalkozók is, a vállalat értékének 10% a za la-egerszegi kir. ügyészségnél letenni. A vállalkozó részére járandó összeg, havonkint utólagosan a kir. ügyész által, az ígazságügymínistcn ^amvevőség helyesbítésének fentartása mellett fog bélyeges nyugtára kifizettetni.
Kelt Z.-figerszegen, szeptb. 15-én 1874. Remete g^dor,
kir. alügyész.
1449-1
A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
Tanulók számára.
A közelgő iskola-idéoyre ajáolom bámulatos legolcsóbb árakon és a legnagyobb választékban a következő iskolai szereket, u. m.:
Rajzeszközök, iró- ós rajz-tárczák, rajzpapirok, rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- és színes irónok. toll- ós vakaró-kósek. könyvtáskák, tóntatartók, festókládák, számolótáblák stb stb. s egyéb szükséges iskolai _ '' eszközöket. 1452-1
Ajánlom továbbá dúsan berendezett iskolafelszerelési eszközeimet, u. m. Íróeszközök, levélpapír és levél borítékaimat, czéggel nyomva vagy szines monogrammal, irodai és boríték-papírjaimat, üzleti köayveimet stb. stb. szintén bámu
latos legjutányosabb árakon.
K.ANITZ C.
Dorottya-utcza 12. szám.
(14.7)
„ Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
Figyelmeztetés
a 11. é. gazdászati közönségnek.
Szóró és szelelő rosták, szőlő morzsoló gépek, jótállás mellett Gradicsky György gyárából, azon kivül tizedes mázsák minden nagyságban, mindennemű fegyverek és gazdászati gépek u. m. Gubicz, Vidacs, és Czenki ekek löerejü járgányok, szecska vágók, amerikai önlerakó, gabna arató és kaszáló gépek, kézicséplőgépek, gabna és kukoricza vetógópek sat. gyorsan és jutányos áron kaphatók
Weiser János
vaskereskedés és gépraktárában N. -Kanizsán.
un-KANIZSA, I«T4. szeptemberedén
Tizenharmadik évfolyam.
f

£iéf2«t«»í tf
fél *rT* MV
évre

á írt
JO fcr.
I

HirtttiMt
6 h«ibo. petiuorbw. 7 másodszor 6 » ,
további sorért 6 kr.
*YIl.fTÉKBKS
(nron*.t.t 10 *r*rx
MlUf.t ifi
Kinc.ún illeték minden . dye. hird^rt Wlfiní 30 kr. átetendo^gj
LA KÖZLÖNY

li
a í»d siHlemi reszet ? lietó iöri«tnények
JZtTK.»«iUÍbftXt —
luyzMfi réaaét ill^t/,! <ózi«»menyek pedif » siaáohos o érmen tv.- ,u-
tásandók:
SJL<iY-KANIZSA
Wlassfeafcá;
Bérmentetlen levelek csak KHiert muukAiir-sektól fogadUtnak el
előbb:
a-somOgyi közlön

Kéziratok viasza kílldetn-k.
... (
Maav-Kaniz»a város helyhatóságának, nemkülönbaa a „zalamegyei gazdasági egyesület", a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', a .nagy kanizsai takarékpénztár a ,Zala-Somogy* gőzhajózási reszvénytársulat, ugy a ,zala-egerszegi torna-tüzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasarnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes íartaloiu lapc
Előfizetési felhívás
ak6t6nkintkif*ermeSjelén(i
„ZALAI KÖZLÖNY"
folyó 1874. é» oktober-deceemberi évnegyedére.
Bizalommal felkérjük lapunk mindazon üitelt pártolóit, kiknek előfizetek szeptember hó végével lejár, azt mieiőbb meg.Jitam szíveskedjenek, hogy a pontot szétküldésben fennakadás ne történjék.
Lapunk előfizetési ára:
Évnegyedre.....í nt.
Félévre......* ''
Egéaz évre.....8 *
Másolat.
Zalamegye közönségétől-
5942. saimahcx.
214. jk.
Nagyméltóságú m. kir. belügyminUter ur!
Folyó évi augusztus hó 6-án 32894. sz. a. kelt magas leiratában felhívni méltóztatott e megye közönségét, miszerint tekintettel a terület rendezés kérdésének megoldására nézv£, a képviselőház bizottsága által javaslatba hozott azon alapelve, hogy az elszigetelt vagy feltűnően beszögelló területek megfelelő átkeblezések által elén vészt essenek, e megyéhez tartozó felső és "alsó Örs, továbbá Lovas, Palóznak, Csopak, Köves, Aracs, Balaton-Kis-Szóllós, Balaton-Füred, ''íhany, nagy és nemes Pé-czel, végre Aszófó, örvényes, Vászol és Balaton-Udvari községeknek a közigazgatás érdekében a szomszéd Veszprém vártnegyéhez leendő csatoltatására nézve saját érdekei szempontjából nyilatkozzék, s ez érdembeni
nyilatkozatát Nagyméltóságodhoz felterjessze. Ezen felhívás folytán, midőn mindenek előtt elismerő szavazatunknak bátorkodunk kifejezést adni a felett, hogy Nagy-méltóságod a terület rendezés nagy fontosságú kérdésében a képviselőház elé terjesztendő javaslatait, amint fennhivatkozott magas leiratában is kijelenteni njéltóztatott az érdekleit törvényhatóságok meghallgatásával és ez érdembeni előterjesztéseik figyelembe vételével szándékozik tenni, van szerencsénk kivánt nyilatkozatunkat a következőkben mély tisztelettel előterjeszteni. Tekintve, hogy a területrendezés kérdésének a képviselőház bizottsága által javaslatba hozott és a vonatkozó magas leiratban hangsúlyozott alapelveken leendő megoldása az államháztartási egyensúly helyreállításának és elsősorban a közigazgatás legfontosabb érdekeinek olyszerú követélményéül állíttatott előtérbe,melynek kielégítése mellózhetlen feltétét képezi annak, hogy a megyei házipénztár az önkormányzat igényeinek és az állami közigazgatás közvetítése által elószabott feladatoknak megfelelő eredményre vezetőleg életbe léptettethessék ; ezen nagy és közkormányzati tekintetben az ország egyetemére kiható érdek érvényesül-hetésének áldozatul hozni azt és annyit, mennyit az önfenntartás érdeke meg nem tilt, a törvényhatóságok elutasithatlan feladatának ismervén: miután e részben a feltett kérdésre vonatkozó adatok szigorú számbavételéből az tűnik ki, hogy a czélba vett elcsatolás által e megyétől két mértföldnél nagyobb kiterjedésű s 8400 lakost számláló terület szakittatnék el, mely után 40,213 frt. évi egyenes államadó fizettetik; habár e számok a törvényhatósági kiadásokra
nézve életbeléptetendó fedezeti arány mérlegelésénél jelentékeny sulylyal szerepelnek oly annyira, miszerint kérdésessé sem tétethetik, hogy az elcsatolás folytán az említett adó alap elvesztése nevezetes mérvben fogja növelni a törvényhatósági kiadások fedezésére az államadó után nyerendő 10 százaléknyi javadalmazáson felül szükségelt pótlék-kivetés fokozatát, de minthogy ez még is nem oly mérvben történik, hogy az által a törvényhatóság önfenntartási életképessége támadtatnék meg, illetőleg az elcsatolás által előidézendő pótlék többlet tul lépne azon határon, mely a magas belügy minis-téri leirat 2-is és 3-ik pontjaiban kifejezett alapelvek szerint a terület rendezésnél mérvadóul fog tekintetni a törvényhatóság fennmaradható sára nézve, s miután más felől az elcsatolni czélzott községek által saját helyi érdekeik szempontjából beadott nyilatkozataikban hangsúlyozott érvek, de főleg azon körülmény, hogy ók törvénykezésileg a veszprémi királyi törvényszékhez tartoznak, közigazgatásilag is Veszprém megyéhez leendő csatoltatásuk iránt kifejezett kívánalmuknak méltánylatot érdemlő indokát szolgáltatja ; mindezeknél fogva, habár nem titkolhatjuk mély fájdalmunk érzetét a felett, hogy az elcsatolás által e megyének historiaiiag alakult területe csorbítást szenved. és az illető községek lakossága az évszázadokon át szőtt együvétartozás kötelékéből kiemeltetik, de azt a fentebb kifejtett országos közérdek érvényesülhetésének áldozatul hozni önzéstelen hazafias indulatunkkal készek lévén, ezennel kijelentjük megnyugvásunkat az iránt, hogy a kérdésbe hozott községeknek, névszerint felső és alsó Örs, Lovas, Palóznak, Csopak, Köves,
Arács, Balaton-Kis-Szőllős,Balaton-Füred, Tihany, nagy és nemes Péczel, Aszófó, Ör -vényes, Vás/ol és végre Balaton-Udvari községeknek elcsatolása amennyiben az álul a czélba vett terület rendezés iránt fennforgó közérdek elutasithatlan követelménye elégíttetnék ki, foganatba vétessék, illetőleg hogy a nevezett községek közigazgatásilag is e megyétől el s a szomszéd Veszprém megyéhez csatoltassanak. Egyszersmint azonban elengedhetlen kötelességünknek ismerjük, e megyének saját önfenntartói érdekeit érintő ezen elkapcsolás alkalmából kifejezést adni, ugyanazon köztekinte: álul elvitázhatlanul indokolt következőkét kivá nalmunknak, u. is: 1-ör Hogy e megyének azon községei, melyek a most közigazgatásilag is elcsatolandókon kivül még a bala-ton-füredi kir. járásbírósághoz s azzaí a veszprémi kir. törvényszékhez beosztva let tek, névszerint Nosztori, Akaii, Zánka. Kis-, Alsó-és Felső-Dörgicse. Szt.-Antalfa ésÓ Budavár községek ugy saját, valamint a közkormányzat érdekeire ogyaránt hátrányos ezen kettős kapcsolat megszüntetésével törvénykezésileg is ezen megyéhez visz-sza, illetőleg a zala-egerszegi kir. törvényszékhez és a tapolczai kir. járásbírósághoz csatoltassanak : és hogy 2-or. Midőn a terület rendezésre nézve elfogadott azon alapelv, hogy a beszögelló területek megfelelő átkeblezés által elenyésztessenek, a megyét illetőleg, annak területi épsége rovására és csak is némi részben beszögellést képező 16 községeinek elkapc3olásával vétetik alkalmazásba, más felöl vétessenek figyelembe az e megyébe beszögelló területek is, és azok ugyan az emiitett alapelvnek nem csupán ezen törvényhatóságot egyoldalról, ha-
TÁRCZA.
Dalok.
vni.
A mi szerelmünk azért ritka, Mert a természet csodás titka Ebben meg van irva.
Szemeink még nem találkoztak, Ks már is édes kéjt okoztak, boldogságot hoztak.
%
Kis kezed nem volt a kezemben. Mégis mindeddig azt hittem Nékem adu Isten
Nem zárhattalak kebelemre, Mégis lángoló szerelemre
Gyújtottál Örökre.
Hátha majd színről-szinre látlak, Hidd el : nj világok támadnak S nj virágot adnak.
Sxfid világokat teremthet, Benn az érzés istenlehellet, — Mely sokat feledhet.
Viiág is vagy, az éj virága, Az üdv, boldogság rózsafája Kedves kis leányka !
A nevelő ur.
—Beszélyke.-
(Folytatás.)
A kereszt a papir darabbal együtt kihűl loí.t öregünk reezkető kezeiből, tekintete meg-frkadt s köcyek nedvesiték meg szemeit.
— Hála neked te gondviselő jó Isten! — kiáltott fel a pereznyi elfogultság után — ki nem engedéd az árvát, az ártatlant e hosszú életen át szenvedni. Köszönet neked jó asszony — szólt a beteghez fordulva — ki megtartád az
anyának adott ígéretedet és a titkot oly híven megőrzéd ! Neked nem szabad meghalnod, élned és gyönyörködnöd kell a gyermekben, ki felett oly biven örködéi!
— Nem értem jó uram - - mond az asz-szony elhaló hangon — mit tetszik mondani ?
— Az előbb, midőn még csak sejtettem valamit, de biztosan nem tudám, megígértem, hogy mindent megmondandok, 8 jóllehet e pa pirkán — folytatá Péterdi, felemelve mindkettőt a földről — meg van irva, hogy még leányának sem szabad tudni anyja nevét: én még is elárulom neked a titkot, tudva azt, miszeriut ezután is megfogod őrizni s bevallom, hogy Mariska valóban rokonom, húgom, mert szerencsétlen Mari nővéremnek egvetlen leánya.
— Mindjárt gondoltam. De hát testvére miért szerencsétlen ?
— Mert ugyhiszem gyermeke utáni búja okozta azt, hogy az alig hujrronhárom éves leányt oly korán BÍrba vitték. Épen azon időtájban halhatott meg, midőn a küldemények számodra jó öreg asszony elmaradtak.
— A kedves lélek!
— De gyermeke él s annak szentelem hátralévő napjaimat, neki nem szabad a nyomorúságot még csak nevéről sem ismerni. És most Isten önnel Zsuzsó néne, mi sokszor, igen sokszor fogjuk egymást látni, mert fel kell gyógyulnia ée éreznie velem ama határtalan örömet, mely most kettőnk titkából származik.
— Adná as ég 1 de nem hisaem.
— Neoi kell elcsüggedni, bizzék. A legközelebbi viszontlátásig, gyógyulást kivánok!
— Köszönöm szépen, áldja meg az Isten jó uram !
Péterdi Gerő a szívélyes bucsu után örömtelt kebellel lépett ki a szegényes lakból. Rég nem érezte maigát ily különösen, mint épen e pillanatban, léptei gyorsabbak, izmai rugéko-nyabbak lettek és szive hevesebben dobogott. Mihelyt haza érkezett, azonnal kiadá kocsisának a parancsolatot, hogy gyorsan készüljön és fogjon be.
V.
A kis .Kakas"-domb kőrü''Helől léi órányi távolságra feküdt Vályog helységtől százados cserfák által szegélyezve. Nyugati részén a mesterséges feljárás nyilást képez, melyen keresztül a Balaton sima tükörét lehet látni. A feljárás alsó részénél szép, tiszta forrás körül hevenyészett viskók terültek el. Jobbra, balra kocsik nyeritő ée kapálódzó, tüzes vérű lovakkal, melyek a kocsisoknak nem kevés dolgot adtak.
A dombon kettós tánezhelyiség — t. i. egy födött és födetlen — cserfalevél koszorúkkal gyönyörűen feldíszítve pompázott. Készítői ugy látszik a bekövetkezhető kedvező vagy kedvezőtlen időre tekintettel voltak.
Délután négy órakor a k.....i zenekar indulóját lehetett hallani, melylyel az ünnepély kezdetét jelezték.
Az eddig még üres és a kedvező időre fenntartott tánezhelyiség pár perez alatt megnépesedett. A környékbeli mindkét nemű fiatalság sietett fel árkon-bokron keresztül törtetve. A zene hangjaira verseny fejlődött ki ifjaink között, mindannyian elsők akartak lenni a tán ez
elkezdésében; midőn azonban a helyszínére érkeztek, bámulva láták. hogy Zádori Gabriella kisasszony és Balatoni Sándor pesti jogász már javában belefáradtak a csárdásba. Az általános legyőzetés annyira hatott ifjainkra, hogy hatványozott tűzzel forgatták meg szép hölgyeiket s háromszor újrázták a nemzeti tánezot.
A csárdás után ki-ki párjával körsétára indult s beszélgettek, csevegtek oly jó izüen és kedvvel, hogy a mamák elfeledték az öltözékek birálgatását és némán gyönyörködtek gyeüne-keik vidorságában.
Egyszerre csak elterjed a hir, hogy Pé-terdiék jönnek.
Nem kellett több. A mamák összesúgtak 8 arczaikról lehetett leolvasni, hogy mindnyájan az érkezendőkről beszélgetnek.
— Hallott már valamit kedvesem — szó-litá meg Dárdainé asszony a mellette ülő Répá-synét — Péterdinéről ?
— Oh igen, nagyon sokat — volt a rövid válasz.
— Azt beszélik, — folytatá az előbbi — hogy mióta ama bizonyos Cingáry nevelő a ház nál van, sokkal vidámabb és szeret megjelenni a társaságokban.
— Az igaz, mert eddig sehol sem lehetett
látni.
— De még többet is mondanak.
— Mit kedvesem ?
— Azt, hogy azóta ép oly keveset törő dik az öreg Péterdivel, kit sehol se lehet látni.
— Igen természetes. Fejérvári Janka még fiatal, alig 25—28 éves, Péterdi pedig már kz ötven felé jár. Aztán meg azt is tekintetbe kell venni, hogy a férj, mint olyan öreg emberek ■soktak lenni, igen mogorva, magába aárkozotl
nem az összes törvényhatóságokat általában egyenjogulag érintő követelményéhez képest e megye kiegészitó részéül kebleztessenek át, ilyen főleg a Vasvármegyéhez tartozó Egervár és vele közvetlen szomszédos némely községek vidéke, mely hogy megyénkbe feltűnően beszögelló területet képez, arról a térkép egyszerű áttekintése megczáfolhatlan tann-bizonyságot tesz. — Midőn a fenntebb mé)y tisztelettel előadottakban foglalt nyilatkozatunk felterjesztésével nagyméltóságod felhívásának megfelelni szerencsénk van, bátrak vagyunk ahoz záradékul azon kérelmünk kifejezését csatolni, hogy egy felől a czélba vett el csatolásra vonatkozó fenntebbi nyilatkozatunkban a terület rendezés által érvényesítendő közérdeknek meghozott áldozatot kegyeskedjék nagy méltóságod olyannak tekinteni, mely ezen törvényhatóság saját Önfenntar-tási érdeke által kijelölt végső határig terjed el annyira, miszerint azontúl e megyétől bármely oldalróli terül etcsorbitás fej-lódhetési életképességének koczkáztatása s illetőleg önfeladás nélkül nem is kívántathatnék, másfelől pedig, a fennebb kifejtett két kívánalmunk közül az 1-só pontban emiitettnek teljesültét nagyméltóságod, az az iránt fennforgó s köztekintetból is teljesen indokolt megyei érdekeknek legfőbb védvet nynjtó hathatós közbenjárulásával az illetékes migas igazságügyi ministerium-nál kieszközölni, és a 2-od helyen felemlített kívánalmunkat, mint a terület rendezés iránt elfogadott alapelv szükségképeni folyományát, nagy méltóságod kegyes figyelmébe véve, valósítása iránt intézkedni méltóztassék. Kelt Zalamegyének Zala-Egerszegen, 1874. szeptember 9-én tartott rendkívüli közgyűléséből.
Zalavármegye közönsége.
A nagy-kanizsni vészbizottságtól.
23. »xim
» b.
Hivatalos értesítés!
A n;igy - kanizsai xé<zbizottságnak 1874. september 2l-én tartott ülése határozatairól.
Az e hó 20 án Fityeliáz községben con-statálr marha vé-z >zi«oru intézkedéseket tevén szükségedé, az rddigi határozatok pótlásául kimondatik, hogy a vészkerületbe osztott valamennyi községek egymástól eizáran-dók. miért is minden község elöljárósága köteleztetik a szomszéd községek irányában határát kellő számú őrökkel ellátni és szigorúan meggátolni, hogy egyik községből a
már pedig egy fiatal asszonyra semmi sem hat oly leverőleg, mintha életét folytonosan az ily férj oldala mellett kellene leélni. Egy kis légváltoztatás nem árt. Én is ugy tennék.
— Megengedem kedvesem, hanem engedje hozzá tennem azt is, hogy nem eszélyesen jár el. Ha már nem törődik férjével, tegye ezt ügy* hogy feltűnő ne legyen.
— Ne féltse őt kedvesem, tudja Pál, mit kaszál.
— Elhiszem azt, de ha a tulajdonos szeme be van is kötve, azért a szomszédok megláthatják és könnyen besúghatják.
— Nem kell félteni.
Ez alatt mindnyájan, a kik Péterdinét ismerték, siettek eleibe üdvözleteikkel.
Két csinos leányka azonban hátra maradt s oly halkan beszélgettek egymással, hogy szomszédjaik sem voltak képesek kivehetni a beszéd tárgyát.
— Vettél észre valamit édes Vilmám ?
— Annyit megjegyeztem, hogy Balatoni, ki oly széles kedvvel s tetezelgőleg tánczolt Gabriellával, azonnal a fa képnél hagyta, mihelyt mephallá, hogy Péterdiék jőnek.
— Es mennyire rohant, mindenkit félre lökött útjából, csakhogy első legyen, ki üdvözletökre siet.
— Különben azt hallottam kedves Irmám, hogy Balatoni igen sokszor teszi tiszteletét Péterdiéknél s különösen Katinka körül sokszor ólálkodik.
— Pedig nem igen tanácsos neki udvarolgatni, mert mint hallám, Cingáry fészkelte be magát szivébe.
— Ugyan hová gondolsz édesem ? Cingá-rynak legkissebb gondja is nagyobb annál, semhogy Katinkát szeresse.
másikba kérődző állatokkal (szarvasmarha,
jnh, kecske) és ezek nyers termékeihez számítható nyers termékekkel, (csont, bór, gyapjú, szór) közlekedés ne történhessék; egyik határból a másikba széna, szalma és más szálas takarmány ne szállitassék.
A községi elöljáróság egy-két megbiz bató községi lakost maga mellé vévén, községi bizottságot képez, mely is különösen felügyel az istállók lehető tisztántartására. éber szemmel kiséri a községi marhák egészségi állapotát, ezeket naponkint lehetőleg megvizsgálja, minden változást a helyi biztosnak bejelent. Őrködik a határzárlat helyes megtartására.
A községben netán kint levő marha-járlati levelek haladéktalanul beszedendők a következőkép :
a községi marhalétszám az elöljáróság által házról-házra men\e két egyenlő példányban teljes pontossággal az elöljáróság személyi és vagyoni szigorú felelőssége mellett azonnal összeírandó, a tulajdonostól, a kezei közt levő marhás levelek elveendók, a marhalevél kelte, kiállítási helye az ösz-szeirási lajstrom mindkét példányában megfelelő rovat alatt beiktatandó. Az összeírás elkészültével a járási szolgabíró urat értesítvén, ez a munkálatot felülvizsgálván, hitelesiti és egyik példányát magánál tartja; a másik példány az összeszedett marhalevelekkel együtt, az elöljáróságnál marad. Ezen összeírás alkalmával az elszedett marhalevelekben foglalt leirás a marhával együtt összehasonlítandó, és legkisebb eltérés esetén a járási szolgabiróságnál jelentés teendő.
A marháknak a községbeni eladása, el-cserélése az elöljáróságnál bejelentendő, ki is erről jegyzéket vezet, úgyszintén a községi hus fogyasztásra levágott, vagy szomszéd mészáros által engedélyivel elhajtandó marhákról is.
A Horvátországból jövő csempészet sikeresebb meggátlására a Dráva vonalon levő őrség utasítandó, hogy kellő igazolvány nélkül senkit át ne bocsássanak ; a légradi réveken köilekedés csak nappal engedtetik meg, alkonyatkor tehát a légradi révek hatóságilag lezárandók.
A helyi biztos urak a réteken még netán kintievo széna, vagy szalmának a szomszéd községi tulajdonosok általi, de csak egy kitűzött napon leendő elvitelét kivételeben engedélyezheti, dc semmi esetre sem adhat engedélyt, hogy az elszállítás másként, mint lovakkal történhessék és az engedély csak is a tulajdonosnak a szomszéd határban fekvő birtokán kint álló takarmányára vonatkoz-hatik.
Betegség által gátolt Grunner Ernő
I biztos ur helyett Belezna-, Surd- és Pátró községekre Huszár Lajos surdi ispán ur végleg, Hirschel H. ur helyettesítésére pedig Krug József ur biztosul kiküldetik.
A biztos urak fel kéretnek, a községi bizottság megalakítását községeikben keresztül vinni, ezek, ugy a községi őrök teendőire nézve oktatásokat és utasításokat adni. Sáncz község Zalamegye irányában az ( országút mentében záratik el, hogy a Nagy-Kanizsa határában levő szabadhegyi közlekedés és ugjan azon határban levő alsó erdei legelő a kellő felügyelet és ellenőrzés mellett használható legyen.
Nagy - Kanizsán , 1874. september 21-én.
Dr. ZLAMÁL VILMOS,
min. oszt. tanácsos, elnök.
— Talán caak nem a nevelt paraszt leánykát mulattatja szerelmi ömlengéseivel ''? hisz az meg sem értené.
— Oh nem ! Cingáry sem egyiket, sem a másikat nem szereti.
— Es ugyan ki mást?
— Péterdinét.
— Valóban ? Ezt nem hittem volna.
— Pedig
semmi hihetetlen sincs abban, ha tudni fogod, hogy ók egy idóben jegyesek voltak, de a mennyegzó meghiusult.
— Ah, most értem.
E megjegyzésre mindketten hangosan nevettek b a azemközt jövőket üdvözölve karon fogták egymást és siettek helyeikre, mert megadatott a jel az első négyesre.
— Kedves barátom ! — szólitá meg Balatoni Sándort egy soványképü fiatal ember
— nincs tánezosnóm.
— Se baj, azonnal lesz. A két fi atal ember Péterdinéhez tartott,
Iii Katinka- és Mariskával a részökre fenntartott helyet fogiaiá el.
— Szabad bemutatnom nagysádnak — szól Balatoni, meghajtva magát Mariska előtt
— Orsi Arthur műegyetemi hallgatót !
—Örülök a szerencsének— mondá Mariska kissé elpirulva s szemeit a földre szegezve.
— Ha lehetnék oly bátor az első négyesre megnyerhetni nagysádat! — folytatá Örsi mélyen meghajolva.
— Köszönöm! Elfogadom.
— Es ón Katinka nagysáuiot lennék bátor felkérni, — mond Balatoni a felszólított elé lépve.
— Igen sajnálom, hogy kívánságát nem teljesíthetem — felel Katinka családjával született bátorsággal — mert van tánezosom.
Levelek a londoni borkiállításról.
London, 1874. jnliua hó 24-én.
Kedves szerkesztő barátom !
Ha ily későn jövők Ígéretemet — hogy a londoni borkiállításról tudósítód leszek — beváltani, azért ne engem okozz. A kiállítás, mely a londoni permanens kiállításoknak utolsója, még csak most tudott ugy a hogy elkészülni. Hogy befejeztéig végleg elkészüljön, nem hiszem. Mintegy három napja nyitották meg az oroszok kiállításukat, a szerbek, részben a francziák és a spanyolok még ma is hiányzanak és bajosan is fognak már eljönni. A mostani bánásmód, melyben az angol kiállítási commissió, mint az angol közönség által része-sittetnek, elég ösztön az otthon maradásra. Hogy egy kiállítás rendszerint nagy áldozatokkal jár ez iránt tisztában volt mindenki, hogy azonban ez áldozatokat csak is a kiállítóknak kellessen viselniök, és az angol kiállítási bizottság azonfelül, hogy a kiállítás érdekében semmit sem lesz, még a kiállító rovására akarjon nyerészkedni: erre elkészülve senki sem volt, senki sem lehetett. Az ily hallatlan eljárásnak okvetlen meg kelle magát boszulnia s következményei el sem is maraduk. A nagyobbára a mult évi bécsi világkiállításon részt vett kiállítók nem kissé csudálkoztak, midón annak pompás helviségeit látva szemeik előtt, itt kiállítási helyiségül egy hosszú keskeny pincze folyosót találtak kijelölve, a mely pinczének meleg, egyéb helyiségnek sötét. Könnyen érthető, hogy igy már a kezdetnél sokan vissza riadtak, és a kiállításhoz hozzá »em fogtak. A nagyobb rész azonban vette a helyzetet ugy, a mint az volt s iparkodott azt tűrhetővé tenni. Így a május 1-ére tűzött megnyitási napra, készen voltak a portugállok, készen Magyarhon és Erdély, készen a görögök, Ausztralia és részben a spanyolok; a töboi kiállítónak csak neve volt üres helyeiken olvasható.
Május 1-én azután megtörtént az ünnepélyes megnyitás. E megnyitás abból állott, hogy a kiállítási helyiség kapuit az előző napon este bezárták és másnap délben a közönség számára kinyitották. Tehát minden külső disz, minden
— Ki légyen az ? — volt a kíváncsi kérdés?
— Epen itt jön.
Cingáry lépett a társalgók közé.
— Jöjjön csak nevelő ur — folytatá Katinka — be kell mutatnom. Balatoni ur, pesti jogász és régi ismerősünk, — Cingáry ur, Mariskánk nevelője.
A szokásos kézszoritások után Balatoni végig mérte Cingáry t s egy szánalmas mosol/ után Péterdinéhez lépett.
— A nyert kosár után engedje nagysád remény lenem, hogy nem fogok kikosaraztatni 1
— Óhaját teljesítem.
— Ezerszer köszönöm!
Karját ajánlva a „colon" rendezéséhez kezdett, mivel e tisztet társai ruházták reá.
A zene megszólalt, a négyest elkezdették
Janka szemeit a nevelőről ritkán vette le 8 csak néha-néha felelt röviden Balatoni megjegyzéseire.
Katinka és Cingáry még a vezénylő szavaira Bem igen figyeltek s néha ugy összezavarták ellenfeleiket, hogy alig tudtak kibontakozni.
Péterdinének feltűnt az, hogy Katinka, ki magános óráiban varrása mellett oly kedvetlen volt, sőt ha olyankor meglepték és hozzá szóllottak, annyira habozni szokott — ma oly rendkivülileg jól érzi magát.
Es Cingáry V
Talán soha oly boldognak még csak nem is képzelte magát, mint épen ma. Kifogyhatatlan volt a csípős élesekben. Most erre, majd meg arra a párra tette megjegyzéseit. És élezein Katinka oly lelkéből nevetett, mintha csak tanulmányozta volna.
Igen természetes, hogy ez nemcsak szóta-
szertartás nélkül, mintha ez által is akarták
volna jelezni, hogy itt n»*m egy világkiállításról van szó, a fogalomnak nemesebb értelmében, hogy itt mindössze is egy nagy borpinczének felállítása czéloztatik, a mely egy nemzetközi bazárnak jellegével bírjon.
Hogy azonban tényleg ez volt az elérendő czél, ez iránt csakhamar meggyőzheté a kiállító közönséget azou a helyszínen vett értesülés, hogy a kiállított borok valamely nemzetközi jury Ítélete alá vettetni nem fognak. Igaz, hogy ez ítéletek hitele a bécsi jury bőkezűsége folytán vajmi nagyot hanyatlott, és igy azokat küiöuós«-u borkiállításoknál elhagyni nem nagy szerencsétlenség az ügyre nézve, azonban hiba volt az angol bizottság részéről ezen talán indokolt ujjitáöt ugy tenni, hogy annak a kiállítás programmban uyoma sem Jévén, azt a kiálli tók mint mindenesetre váratlan meglepetést kapják.
Egyébiránt az angol commissió kiállítási programmjának ez legkisebb hibája. Sokkal nagyobb gyöngéje annak az a rendkívüli hatá rozatianság, a mely az egésznek jellemző sajátosságát képezi, s a mely a borkiállítás fiaskó jának nem kis mértékben okozója.
Az idézett programm 1 ső pontja szerint a borkiállitási bizottság azzal lesz megbízva, hogy az összes bortermelő országok természetes boraiból,, „of the pure wines of all countries-rendezzen kiállítást. E megbízásban egy nagy elv rejlett, a mely helycsen keresztül vive az angol borkereskedésnek egészen uj irányzatot adhat vala. Éveken át folyik a harcz, éveken át a küzdelem, hogy a természetes szinborok-nak fölénye a mesterségesen főzött és szeszezeit port és sberry borokkal szemben biztosittassék ; nagytekintélyű orvosoknak e^ész sora küzd e czél érdekében, de a . haladás bár jelezheti, mégis a conservativ angol szellemmel szembeu az csak lassan történhetik. A borkiállitási bi zottságnak programmja e részben határozott előrelépést mutatott, amennyiben a term esze tea boroknak kiállítását mondván föladatául, pártállást foglal a mesterségesen készíteti, borczi-men árult fózeményekkel szemben. Sajnos azonban ugy látszik, hogy ezen egyetlen határozott pont is csak azért vétetett föl a pro grammba, hogy meg ne tartassék. Mert a mig egyes országok kormányai, illetve gazdasági és bortermelési egyesületei a programm szavaihoz híven csak is valóban mesierkeíetlen termesze tes borokkal jelentek meg, mialatt például a portugali kormány ezrekre menő költségekkel allitotta össze természetes borainak gyűjteményét; a Londonban lakó port és sherry ágenseknek még azon borai is befogad tattak, a melyekről maguk is elismerik, hogy mestersé gesen készültek, mentség gyanánt csak is az'' hozván fel, hogy nem sok szesztoldat v»u bennük.
A kiállítási programm leglényegesebb pontjának elejtesével, elejiettek annak alapjai is. Kialiithat mindent, ez lett a jelszó, s a kiállítás zagy va képe ennek híven megfelel. Poriu gall országos kiállítása mellett ott all egy csomó londoni port kereskedő. Magyarhon és Erdély két nagy collectiv kiállítása mellet külön állított ki LápoBsy Ferencz Pestről; Görögországot, Ausztráliát egy egy londoni borkereskedő üzlete képviseli, a spanyolok egy két kivétellel mind londoni ágensek, Oroszország ismét orszá-
lan szomszédnőit, de testvérét, Jankát is vérig boszantá, ki nem tudta elgondolni, hogy váljon Cingárynál nincsenek-e otthon, vagy Katinkánál készülnek elmenni hazulról.
Adig várta a négyes végét, azonnal ma gához inté mindkettőt, kik még akkor is nevettek, midőn Janka parancsolatjára előtte meg-hajták magokat.
— Önök ugy látszik — kezdé a dorgálást Péterdiné — nagyon jól érzik magokat.
— Igenis asszonyom, reméljük nincs kifogása ellene.
— Ép azért intettem ide, mert kifogásolom és megtiltom Katinkának, hogy oly feltü-nőleg viselje magát.
— Feltűnést csakis jó kedvünkkel okozhatunk, — folytatá Cingáry — már pedig e helyen nemcsak hogy nem illik és nem szabad, de sőt, ha nem volna, erőltetve is kellene színlelnünk.
— Ön Cingáry ur mindig „nemcsak hanem de sőt" szavaival akar engem tanítani ! Tudom én uram, mi illik és mi nem illik.
— De ugyan édes Jankám, mit tettem én, a mi neked nem tetszik, vagy ma még nevetnem sem szabad ? — kérdé Katinka.
— Nincs több szavam,csinálj a mit tetszik. Nevelő úrral még beszélni valóm. lesz.
— Szolgálatjára leendek asszonyom, de előbb a kis tanítványommal kell egy keringőt lejtenem.
— Az elmaradhat, vagy talán ő előbbre való, mint én ?
(Folytatása köv.)
Folytatás a mellékleten.
maciién nachstehende probate Erfindnngen.
tyapieve, SBifítfarten, ^etfdmfW
d uní) mt&ert Sdjretb-Reí|ni(ton. $ Sffel feinfler Duolitot jq nadjfte$enben atyottyreffeti.
w
Motto det Hauses : Va$ biHigc Baert !ann gut ftta.
Kein Zim verputsar mehr. | Ein Siefr der Wisienschaft
Die au*r axeiohne''e Zlmmerboden-_ ~ ~ ~
OUnapaata. mtt S« i írt). Km »obea
Í4r &i*fde
tebe E.irtrt 4H< TOnr ^Jíilti r f?aatn bía IS.-rtl fcúitr lím fc-m^ |c$av<B 1 fctflj 6* ír„ ''dafi
tct.ltc
beit f»JB< tea«*lan|
Btricibt a. ea öalt» bariéit aDttbrw ^cn út>T» tr. t.!->» tft pet ©dadtd. gtvdgcab jut tia
.HiWKt, 80 ft.
•D»d«
s««t bea 3m«ert«*« <mb) tatbeirlid, ks *r e-liabümárfie (€*c teidti it-l étái Bodem-Wlohabftxata fortéi . . fL 1.
Amerikanisches Patent.
Gtnadt, tehis* walaae Z&fcna tana
x-t tiwlcn bet aaBcrTBiit''.U&eu
b t''.rf t (.« ía rt<daf-.-ababtrttB (ft: SRuab. rápfr anra;ttbrtid). 1 ©ttd 90 fr.
I Gu''den 50 kr. ein Dampf-Apparst
tur X>eli ifrfttoi ber fd>4Mi<hcn í«ft. n«íntK-br d út Splt&iar, Sofcolan, A«n-t«r, W. :k titton, Woluiximxncr, ííttí: aad Baloa*. I «je JRa''dmc irt ecii i8: lb r.-nct ■ «br nieblio a vgifübrt. fe k«t ff< íticafleab b:t .«d « wtrbea faaa. 1 ©ttd teftrt 1 fl. (fiat í*l->f*c X«nnftfti»a«.$erfB« 5® !t. U»''nu eab flr ftafiigmaL) _
NZum Schutze der Person
un 4 i»r Ciíhírfcdt >H (tigrnthuml
aacf.Sitid aotba»eabta. eiat »bu aBB8«»3T<t ia ttn|(t; bitfel fr»b bte ntmx*rt>e<« itr:fi L»fauoh*«x.**ralT«r mh Ci^ct-
bt t»- p rtc, bflCptUír <?rtKg*n$ snb oejogtnen tea ea, 6f büffig. |e ba» man ta tinc* WHnotf le+i <«dt« €d-;ff«. «bjt»:a faaa; el tt bal Nob plvs ultra bob B«f<ta. 1 ©ttd 7 S.''ÜTtmeser ft. II l00©attJncB B ».— 1 . 9 . P 16. . .
i * it . fL i7. . . n.*.-Taaoh«a-n*tel*a, feia baaaffcirt. l feuá ámfu fl >eprcn«as.a fl
L*b«n*rettor , cfccr TodUchli^cr 40 aiBit) voa ®i{f«iBS r^t"11^ ••■ftru.
tat tf» |t 6<ii''»Btrt><iH}«ag bd aagtintu <tl 1 brftt fBi^t ib tasí^bl*1* nx«n bsr^ bk ,;otm brrft ^b ri c 3tfjt <í»«ir«U aiifübt.i lann. ^Bb bit ö**98 Jfbemaa •
is bit lafAc fana. 1 €xü(I b.d 19 fr.
Elektro-galvaniache Ringé,
eme kódtfi wAíiflí. főr iebtn Wcnfrt-fii tKohlmarmf <*rfinbiirfl rta bcíflfB K rtjtiii«4fn Oa: acsUtra i(J I írt^rKUt. N fcft «>al;«.iiH>iBl Bcju&ctig ae fi ttatca t » iwtc ffrantl tifcn »ttf. 9la(í*n-.-atttiBeí bnu.ai tBl:anffr«r,tc« Jcurbt ^ngtt.^jan^nbai 1 Ctutf fammt aBBDrifaBg 15 fr. nnet is >.fb«t Orcst ««• ^ a«<}t ftugt «tt T.ohnRrhmerZ mekr
Mt >n!Cfi< cícet ft- tO''mcíqBtrii^fa Tr^ttf.1 A.ein z.annscnm©rz jubiu,
SX.OCT >»< a .fri>!b te t:irtia; bat. |u wrtutfa uav jb b«!fB aür <fiJbt , Rbtrmj- Bnb Heroti* tctXn ® C » b x. öíb fol<btt gia''tet
Kti''rna; teftrt He- tr. BBb »Tb átjtli^itkitl itbtrr.aas Uajca fw foblta
Lnftpo l«ter,
:z tatárt''ta Jtttr. Hit 1 sí<o, fí and ftr ns-f.b.''i'' " v *■«. Bn^ bitk fntd ifrt íía-U. jt ját. »f t «• b r4 Vaft fieagt serbta ''«nn, cll € s bí sdli''r.llk^T in bt »Jtt Baübcr. ttrfflid « r ^tt ifi .«, baí aiaB biefe
íclftct isi i.cnüta Síé a uattrtriaafs faan. »faB raa 1 6tflcf p. 5 MJ 4
Daa D«aa Atbem FrlasrvatlT,
bei ®t''.rawcb felett B Üb«:r.c4«aí<m Htbtat, bob ami tmr. et Íí ráy.eab, bc.tia:u( bbc> mtl cistsi <mrB KibmabtB Uroira t«nre<Mc t.
it itttiB i! rr s:ta |B
Sían tt btf B^ot > (B CfflpiWtB 1 gtfJB fftutBit 4a» i unj 90 fr
Eine Wohltbat ^
irorbt aa itV>a «H*tft<<t í t^
<»ctbfticrung »rr ntu ratcat >tca sj. jbu fit» gl«»''(fr<, maii fonn irbr lci<bt t« > rd iíb .«■< t«tfcí$rc:t i»iel >u agt Ij* fttnb ''c m U-grab, earn^t ebtr (c.b t w -r.-íUfc btr rt»
briten Ba? l«..r tCTfdbcN íitlk. Sltnn H Bob DtsnerbmC (a^irvn »ttt <, naoiiub rbac
®rn b-fti^ 1 ttiJ
•B«í<ta:»rt 90 tr.
Neueste chirupgische Erflndung!
Basliaob«8clbst-Xly«tter mitíuftrumrc. bei tiabtrn anb v.rta^cici «..ja»t«"ti: felH •tfdtrádtt, fwnrt f<rfcBta fönan ebat ftiiriguaj as td <«!t>t W írTtnsirat ©c Bab sissait bi<M «:cHter |« aad ö Uatf bú »btx «ré^te «uf IMtfrí 3nftm»-*t f.Oie
gcwij is tnarm Jpaa-''t fcbKa. 1 ftütf S H.
Ein interetsanter Fedephalter.
W» Se. IRa; ftaiftt S«^cltca Hl. b«'' Bnt 3alia« iíí''at fd:t b. á«b tt fea *aitta«. aaa augt tbat bárd etuca Ser <ef^ii.tf)en Uítd*:1''^ pae:-. íjtberbalttr nad ri^rart ftngakí audcü UftB, tatait Ut Hf!i -« ti it.irdta rrfvatt »Tti, anb tb(r*«*t bfiai zjietix* fbe» aat tt *t4Btftt
rnt^fH-id aud«- Jp^r **
sód bebeatenb bu Jbeí. cab erb«elt fúr fcefcc ff->te;tne €ictf 50 taai.t », ia t* ttbt* alt
Sbtrartaa.-ea b<« őbk<í» tntirrod«» bu. SKber^alicr «tt «;:• feiaea CbmaR:ber. Bcr?d''iei. b«r. bú .ítjftnstrten íft btrert. bal aua «oa JTtíf *teab fdttiben faan. c\n< itbt ©torang bb? ba'' frlitíai Stt 7<nte b<tltbijxeial.tta faan. baxr .ir>f»«aa ui raí''fblta, beiea>rtf a^tt für ntabt. Btaaac,«fe«rtcir<, Dottorea, e<bt f. »c. 1 etűd rotrt tt, : tíBb«5b Va?cle®aieb«m bitju 15 tt.
Havanna-Bonqnet. "
fut 1'' . tr eint >0 tt. ffigatr-. nS«nd bit blDi fl« íicatrt ta<a ia cint edte vatcau batd ra# íxraa ia»*»B««et t*r»«.fet wtrbíB. X''eft faaj r.ft laiccitátt Ori^taa''.jrntai »irb aal b«r tnt.cl nab etaebt brr ed^en wrbabi''ibfB !«■ ba''i fl ir| • fCMnrt 1. u k ara- einfadt Sfffadtrag ai t btrie.bca »tts .ver ®nud bei erb náttn la* -a''* CBt|?fni »nb ít^ni tal iH.eSr^ma íttaa« fc.''títnar.i ^a-anna wrreA ett. ''Sin: &lafd«. $ náS? ib für v5ií«rrta. Jt 1.
Medi*inische Theerseife,
gtnannt bit ©a b<rfcifC aBcrabattí bbí Hóerrt sKuttl gtJtn jet ^aattan''^cit. Sa«fdl««. ?Htd«c. ginnra. 3B<fta« Sinbtra nab Snraíjcnai
Otbtr 3abnfd«tr\, bntd Rbmma ebtr CrT2[tBB4 jnjtjsgtn. eirb üi tinttn SajtaMttf |<$cilt bsrd bit ntatn ®ítl atr yebntror''ttu lit v^arar.tit tft btrait ftdtr, bal Ki 9?idnpirta-§ba« <Mb retear. gegeben wtrb. 1 glacea mtí laweifnBg »0 tr.
Praktische Erfindung.
« Mid ift rt geluB ta. tii STiat-atalcet iu ir• jtBjiet. wtldrt brtr bitta »trt: ti tber-
trirrt aüt* Ci-Jtrijt >om:t>l ai®utt, al* aad aa eiClgltit. Durd ffiniiftfaat tiart ?beile# Saffet tasn mer. auatsbiitftid íit bt-t fd»a"K 2bite erjtag^, Jrtld: featdí ■*, taudtr ifL 1 e«» Ttr, (^tB»>g:a^ fur tiat IRai. tefttt • • fr
Eraparnist
itt irbt b«Uu"g ft b Út u u coatrairtea LooomobU-B'' irelal»m as« rt-p^tt.d- *r» ib«t ii| aa QWb, Cinú4 «a3ett. Hm * tr. Pte«a» 3 a.ciel taaa maa ciuca balbea Zag
büada: cf tBtr&üt b.-''jvt bal in CJta, um bca riajaltjeabta 6ta^t ja Vt«. 2-it &ona bldd Ul.:ttc»»e=» it betart, baj t> f«bt Icidt )b baab* b txn irt anb faaa bab. td íb bemte^ea .Stitraam atl aut eii<cai «e»öbnlid« »tg-trt|fa bal telte gcttifl t c>crbca.
1 etűd fa=j«t ItB? Ufkt »UI % •
Persisohet H&arf árbemittel,
laobatd OBgra btiílld grand ^oor nad Beliebea b-ana obet fd»aq gef.-rrt tacbea faas; et aí&lt jng''.rid bie aattrlid* grifdt <~<''.M ff! «cb Mte* tere btitiítí aab it fna) anfdóblid. 1 fiartoe fant CaiMifam tt-
Zahnperlen!!
Tlaftreitig tt e«. b«t H< «:.iber fd»a ia (bnr jart''ftta 3u}eab butd bul jíabnea «of« j a e ínben jC«I aarr .-aat btftt íittttt bajegea nnb bit ftTtrbtto a<lQt bca ftiabéra
bal Sabaen betart a3<td:era. fai fit (d=et»tcl Ibtt ^ibBC erb«tteB Preil ttat. 64«Br 90 tr.
Pnlver gegeii Fmssohweiaa.
Xiefel beftitlgt bel atig: Cditi^a ber gt|e aab tea bebsrd erjengtta fcr-*f» ::Baageaebma ®ttad, fBBktttn aad b* <b«u. 1 Gdadttt fant Kamedaag. gnríigtab !tr S Koaatc 50 tt.
M agen-Tr opfen.
bárd «oe;d« Uíag-níibtl foxfe »tam>f,
trt. aab 8crbauBB$llcftg? rit, ^ctbrenaea, laUtt% x. x. fofott beaírnb bebebt • werí n, ait gataa> t''.rtcm fefolgt. 1 fjtercs fam nt t metfaag tO tt.
Einaige Kilfe
''ftt framrfltibenbe gái* ; an farb Wt cagUfdl arampfaberrrfiBOíft !aoa bteft-1 <dttd&d« Htbtí aaaj icjctet merbea 4u fetraapf fetdtr trt
feftet ft. a.so.l. _
Her knl ei-Ess enx.
Tifk « | í-eftft bit ^aft aat Í!»e=14aft bta {taatbebc , 10 rrit íit ^aamar).-! ju b:Xebca aat p ftárftn, Berbinber &*b r í$cb nad (na uftta ® braude bel tslfafltn b.r be<«tti|t feract
íi: Borbaabtnea tEcjBjtrra aab rerbiabeit bem ^tabllbasg. 1 $l*rea faamt taB»e:j«| M tr.
Praktisch und biliig.
3am ©jidemtrten ebet 3ortrsát i da gaa|H ftbr |tbfd .-r^intf «Ubabet íaaiatl pantebet ®«raiti.r á''Híe^ no" ftlafde drmtfitr Slart» t rrtt unb iRe^ittvi.''.fet, tütl |uí;m«fs ta eiaem btbfden Sarton totr blol 71 tr. Ztatt aüeta fofttt JO tr.
Neueste Zaubernadel-Böchte.
9iat nc''te fta>t!búdf<, gefóS: mit M> feiaea far* tirtea tajltjd^B ®alböbr;:abíl« Bab mit dnct 8.-tridtaag, baf mcs itfrt gtw.:a;dtt Rabel aad Vtnmmtra vem Scr''dein tommtn Ufjta faaa. QJ Dtrb babard bal Kófica cerbőtct aab bal €adca crfperu 1 Cadfí ü tc.
Fliegen-Aether
ftr 3iBnaer. Jfüdta, 6«Iíbi je'' reageBe^airit^eBb aab rettet itiraei % Ctaabe btc gjrétte VW &titíea aat. l ftafd< tr.
fon": eben bt trtiM f!nb für bit öflerrti<$ f<fct Konat ^ í
BAZARPMBD1H&NK ;it
oinxig- und r.Uel& in bet gtfettigteB Stieberfage jb babai.
WJM,;})Mter|tra6e ttr. 26.

r
t
iád-
t. -.tó fl. -.45 t. —.75 S. —,&5 fl. 1.-1L —.50 ft. - .50
n. - as fl. —.6"
__Fraisftt. Irlefj>«pierr
j mit etatíl • íinyttfíang Jebrr belitbigea Ramtn
taben anb *rontn. 1100 etttf ctue. ffiB Bíd-. M . . tagi. ftrippt obtr tiniirt 100 , gmpBt, ia Bittea gaibta
100 „ D»«rl. feia jrti| 100 . „ tagi gttippt ebtx tiniirt 100 . Coiívmi, Ditao, .
100 » .1. CfrBB. vriWt. fUrt. faB. 100 , . f-rbíg, gttippt
!«*• . , ten tanta tmaiflirt .
ÍM _ , ftrCaatt,getÍBpt,ií«rtff ^apítr fL —^5 mtr 5VH\ Hbfd* ®adfjbe» f>mmt ír ont ia bem mebttaea t*tfditbo«tn ftarbeabead frfttn aaf 100 Barin*. SRenog a .ua . 30 IBr. too mcuwfta SKoaogramm . so „
109 Stflck TIsitkartfn
•B• f. íif^ogtarbit, titnett e^nftart fL l.—
biefelbea, ftiBt mit fdaMtKni Xtai . . fL —.40
SUhlfédert.
Wfflnlator . fetera jnm ndiea ftr iebe daab aab ta
jtbtm f artX lt Cilid...... u tc.
1 eagüfde. ia u bn betta ©mea . . 10 tt. lí „ (ein *íertoa) ia oetgtn ectlta . go tr
U . Hlamiaia™»gebtr =. gdAü,;: -.fgrn K»t • «■» ft. I „ aaatfdBf.grttm. anl^ti ib ib-et fltt tO fr. bérlőit? uorjüg ute JKar «om bauttja.^tbfr, fár
;t>t í>anb po ''f.b. Ua-ist .<e trbalttr i» €tü<I íi ft l „ Bltit''.ítf, gutt coru, 10. 15. *», tr.
l „ gefctrfrftt w ío, 15, ro. 90 tr
LM.jp- 8iatn greftn Portbei! gtttjbrta b« ntatu mrSNafitiinrnblcffti''t y: m.-n cr.port bei laftk^ fc. i^tn aab tt ieatn taí t)i«btn ber 6p(fee gtttdeit. l €tutf is $eli qeiefet -o fr., 1 gifitf u «eia litC l tfi« mit StterbeUer aub lAtifer 90 ft., 1 tapklftttniM. ftt brrt Keaatt gtBaiotb, io fr., 1 €tütf Zlaioa . »ebir« gumaii fftt ©itt aab Xiarr 4 tt.
Ber sehűoe Kedcrhtlter.
« i fd::f finjtaa geartcitttet «-be ta Itt aaf Ü*in, rer-fe^ca mit eiaer tatettf|aartu SKirto.^jctogra?b« it |a babta cm ben ©petírrrif bcb ti fr. pe< ©ttí.
Feiait grtTirte TeUehaíte
mft fd>ónu rr 2d>rift. 1 értd mit t ©adflabtn «i-nm: fantt»n ©tödet 50 fr., >reae_t»td 30 tr., gan)t Ramta a>ttetu biuigft bertdaet ♦f^brnrfprefírB tammt ííantn. fetat aoi* ■efB^rt, t. t-to.
itampigUm famart ©Itdtaftea, gett aab^iafd I. 1JC.
X)ie urutf.tn 2-rlbftbrfrocbtna^l''XtampigHm madea íooo tbfcrütft mi: dnmet ttáatoi ber í atbiat. bal frartitdeftt fúr lemttr ebet tomctotrl l tc tüő jénait ftiafitr ®res ran^ ft 6.5 ).
Itt fdíaftea Síemeniraq*. u (H.-atuletiaa*. *«rtea, reqcBbaalgíteatt 1 ©tutf 5,10. li tr.. ertrafdat ©artei; mit ftiBt par-daiirttm, tmü bafteabem ftiedtíelfler. 1 €tü<S so, to, <o, 40 tr.
Zit HaBermüfíli<bcn t afttfAea Stedna. Taírta, 1 ©tfitf fr. 6, 1<>, 15, JC.
Schreibe-Mappen,
n ia. ^ ftat.getniat. bVbí Cinratiia^ mit idl»l t. l.*>, fl J.io i to. lieft ea m^ t m.ltttr ©4>rtib.iinr.d'' ta;ig 1 €tí<f f! 3, j injar el aula f»at:rt tea 3aaea ana *a5ea, fl. 3 W. 4. 4.4-j ©rcf Cnart-frcrmat obat <ímt.<lung ft s. i 4 Di-HtVra IuhkiSI aalgeflatttt t 4 40, 4, i h>
Eriefaiegelmarken,
»<1..< rrt^tn i^t.t "í''t.''pjfm''idfrit, Binig''nt nnb ifcrtl ^Cx-m %tfri<t!ui(tl Ka Cbíatn: aal bem ©icgetlatf ©ot. iB}it: ts fUr, in ft i7i,'':er Cue .:át, bíi- btiubiger gtrme, frarpta, ??eattn rbtr iKonegramm, 50o étttf IL 1^0. 1000 ©tatf ft t.gu
M (''íipclrrien.
fiat fdöa ealgtflot''.cic ^.ipflappc, g-íudi murerfd«t«ttB Jiiral-íapirrea ur.b (ívsotrtl, 1 étutf 15, W, 60, 60,
«« tr., ÍL t. «.
10 ©tttfta, sab pear: 1
Idretb:
1 ©ef$»«r<t, » ©dttttíeadier,
(Na prefrtf«b<4
___________ MOWt
©dttíbgotabst eaI Srssctgxg
•ef<b«f
tendta, 1 Mtaenmgttáaet, 1 P ©dmad. anb Uittraget. Hírt k^r ealgefüfrl nar totet blol 3 )L
_ _ >>ea erhadeiet Tiitet-Palver.''
«ar bárd Setstifdaag bob ©efitr erbitt ma bit jqeidaett ©lanitintt. 1 ©dadtd ftr M tt.
MT* Vnrltgea flr gewökalie^e aad kali^raphUeke SekriftAkaagea,
pfe^Itaftsert^ l (xfi, Heiatf gormát, mit 11 ©dtifutfei ratd 10 ft. l ^.-ft, gráf* ^acaut, mit tOcrtd ©tad trdáftartea Is tr. - Scttagea. am fdadt tdtbaca ■ leraex, araete TOttbobe, ftt aafeaiet aat £üettextra, ia autaai«fadcr Salait. 1 fxíl 10, l*, is b.
T Eiae ceBpleteleiehieasekttle
ia ( ^eftta, bob rinem letMTrageaben ae dacamerfft
btraa-gépest:., Bom cttcc ©ttid a.:ge;a:i>tn ia f«traa< tifdcs Btlafaagta bif jar giajlidtn í^ofl nbaaa ba indeataat güt btc liftesbe 3agcab befoabetl ú tat. pltblta flűt 6 í>rftt tatn twl í.to
lUraUieuer-BleittifL ^f
fi tt it tia |icr.ider, tBgc:fpri»eaf,rari*r ikeidiara-
M.iti t in benea t Kebsliaftu td ».d.rBe.«cifti tt ''frr Bi_b>fcc iRoBatt befut ben. 1 ©tütf fifiei blol ft
B^T* ^as seae Sckreib-Iaoleüai
a. l .tudtealftet. febt eUgaat, tddt aat q ibriai b. b-t d add f-r €d-ilt gtd art tt. mt: bem jab*!" ia f:mt t ü" uatttá'': 1 e^.fbjCBg 1 geberbiliti, t üuton, 1 Ptatal ad ©eia. I ^ixta, 1 ©et|«att. i Ra.-tr-mtffer , í etttf ©itgeHad , 1 Kabfaraammi , 6 ©tad getera, lafesmcs b al fl. i.ro.
SckilUirkei flr I»deke> aad Luki.
1 ©tád faanat Sficmea, tia''ad f» 40, so. A 1 . bieietbe aal ítber. ft M, bu. so. W i . SRibd •B»©dal»©cm''tatK, tr to, %. i. t to. Pf Ber tette Federawlseker.
«faH»f. . fdaaptgfc
bit
©tfli
10 tt.
»fd«'' f orjíBeaíStdea, mit ©erftta gtfttt, »tlde ijtbet mit damat abttrrifea beflcal rttaigt l Ctftá «o ft.
__Tiate ia allea Farkea,
beflt ©oric. i gta.-oa fd»«j. tot\ bLia. jtta,
Keste Relstieage.
itt ©düler 80 fr., t 1 —, í.to, l.*0.
m gr»í« ©ortt, romrlct t MO, ©tfld fdnft fit Onaeaitste (l 1.-, t.40, M«, 4J0. 3irttt to fr, 1 Rttlfeber So ft
Mr Farkea-Ki trkei,
gtftQt m.t f iata ^osigfarbc«. ftr tfcionrá.uagCB oXt aad Iquartfl • Díaltrtiaa. i ftáfllbca. geítOt mtt U, t«. 14 (JarteB, i5. 36. tó tr. l ftejidea. fúlt »''t ftiaftea ©ertta. it, is. M gart«a, SO ft, S. l, l *> 1 ©tM k aca ^carptajtl 1 tr. aab a tr. 1 ©tfld diacflfdca trfd to aab >0 fr_
filekasse
ftr ©dtter -ebe. JKafie. 1 Ctid 50, 80 ft, 1.10 1.50, a.—, 1 40. 1 ©tfld mit TOnibiea
a so, uo,ey>
Netitkleker
1 ©tfld, in Vapia gebanba 5, 10 fr. I . ta ?da»«.tb . !3, is tr. l , fctber. ftrate »5. 45. U tr l e»i$cf Rítíjbsd mit gomtat•QQttcta, tidtr.
Pralti^ekr Ittaaiaareif r,
i ettd fit tanjieiea to. jo. *> It. 1 . te a i. na «.aí al. 7v tt, *. l. 1 .ta.
U^T" (epir-Pressea,
be#t, baueriMfttflt aab ptePtifAt *ra iratuoa, dn ©ttd fl 4 M>. CofT''üder > 6 u »litttr 1.80. edt fraij CBtirtiatc, 1 fixa^ 4r- ft : 1 fráter Őorta.n. b €t''.d fcinnel SitgtQatf ia btoerfen gerben blal 14 tr
l
X.—.
í >.
__Sn öirírr fluolitit ollfin ju h,abrn t»
Wien BAZAE''Vicdmann, pratrrítninr Ur. 26.
.tv ,.
Intünk n ámítástól!
;ii..jaz<»n sok hirdetmény közól. melyek már megjelentek, találkoznak, melyek csak bálóba búzzák & ve-vo;. Óvakodjék tehát miridenki oly órák vásárlásától, melyeknél nem elég jotátiást kap. Tólem vásárlott órák vagy vissza vétetnek, vágy másokkal cseréltetnek ki, bixonyitékul a sxelid bánásmódomnak.
a kitűnően szabálvzott órák. melyek 2 évi jótállásjegygyel adatnak el; a nevezett órák következő olcsó árakon kaphatók, "csakhogy nagy árulás eszközöltessék ; tehát ne mulassza senki az alkalmat a házban
oly szükséges dolog megvásárlásánál.
Minden óráért jótáll, mint bármely órádnál.
Egy igen szép óra bronc cifrázattal és zománe (email) lap......
, ugyanolyan porcellán-lappal ...........
, " verógéppel............
Mindezek egy felkeltővel (wecker) 20 krral többe kerül.
Egy óra nagv, szép, p«rcollán cifrázattal.......2 ft 80 kr.
r finom cifrázattal gazdagon színezve, verógép . . . 3 ft 90 kr.
[ „ finoman festett előrészszel és arany kerettel vagy finom belvét faragással
•.■erőgéppel ............ 5, 6.
Teremóra brcncból üveg burával igen szép egy db........2 ft
Egy dh nagv . . • • • • • • • • • . 3 ft 30 kr.
. db. jól ízabálysott angol utaxó-óra felkeltóvel borítékkal......
Jól szabályzóit helvét zsebóra 2 évi jótállás uj-arany lánccal......
tíármeiy térecn valódi diszoül szolgálnak a hires bécsi ingaórák 2 napi járgéppel 13 ft 50
járgí''ppel 22 ft. 8 napi járgéppel és verógéppel 32 ft.
1 ft 30 kr.
1 ft 60 kr. 3 ft 80 kr.
3 ft 20 kr.
4 ft 50 kr.
7, 8 ft. —
2 ft 60 kr. 4 ft 50 kr. . 5 ft —
4 ft 60 kr. kr. 8 napi
Finom ni eke! va;r prarcis óra gep b évi jótállás; ezek a legjobb órák, melyek mai napig készítettek,
''ágy db. heDger-cürORorn'' ter óra 9 ft 50 kr.
db. túzarar.yozáss-J 10 ft 50 kr.
db. kriitál üveggel 10 ft 50 kr.
db. aranyozott H ft- —
db. kettős köpeny 13 ft 50 kr.
db. ugyanez aranyozva 14 ft 50 kr.
üveggel 15 ft 50 kr.
Angol órák finom géppel 20 ft —
Egy db. remontoir kulcs nélkül 12 ft 50 kr.
„ db. finomabb 14 ft. —
„ db uj kettős kristál üveggel, ugy hogy
a gép látható, az óra nyitása nélkül 10 ft 50 kr. Egy db. ugyaanez, finom horgony 13 ft 50 kr.
Női órák finom egy db. 12, 15. 18 ft.
Kundmachung!
ÍVegren Sicherstellung der Viktualien, Getránke und Fonstiger Be-dürfnisfce, — wegen Uebernahme der Verzinnun^ von kupfernen und eisernen Kochgeschirren fur das k. k. Trappén Spital zu Gross- Kanizsa auf die Zeit vom 1. Jánner 1875 bis Ende Dezember 1875 wird ain 6. Oktober d. J. VTormittags um 9 Unr im gedachten Spitale eine Lizitation abgehalten werden, Bewerber wegen Verabfolgung traiteur-mássisrer Verköstigung habén vor andern Lieferanten den Vorzug. —
Sowohl die Lieferanten, als auch die Traiteure werden ersucht, aich mit Probemustern der Viktualien und Getránke zu versehen. Die náheren Lizitationa-Bedingnisse können in derSpitals-Kanzlei in den gewönlichen Amts-Stunden eingesehen werden, zu welcliem Behufe eine weitláufigere J Kundmachung in dem benannten Amts-Locale erliegt. — Bei günsfcigen } Anboten kann auch auf 3 Jahre abgeschlossen werden.
1454-1 Von der k. k. Spitals-Verwaltungs-Commissioru
Gross-Kanizsa am 14. September 1874.
merikai duplex óra kettős géppel ez
előtti áruk volt 40 ft most csak 18 ft — i ^oi oraa nnom egy au. is, ío, 10 n.
iorgonv óra, pompásan kiállítva kristál
iindennemü óra. sót azok ia, melyek itt nincsenek kijelentve, olcsóbbak, mint bárkinél. Egy jól szabályzóit napóra compassal, melyiyel minden óra igazitható, csak 25 krba kerül.
Óral&ncok talmiaranyból.
uj pompás, melyek az igazi aranylánccal hasonlók.
•:gy db. rövid 70. 90 kr. 1 ft 20 kr. és l ft 50 kr.
db finom 1 ft 50 kr. 2 ft, 2 ft 50 és 3 ft. „ , hosszú nyaklánc 1 ft 80 kr. 2. 3 ft. PrmíiL- ^gszebb fajú 60, 80 kr 1 ft 50 kr 2, 3 ft L/I Hitelt. 12 1. ezüstből 2 ft 50 kr. 3, 4 5 ft
Egyeduj ktpható az aj aagy
FRIEDMANN BAZAR.I iBAN, BÉCS, Praterstrasse Nr. 26.
1^9—6 Károlvsxinház átellenében.
Egy db. ugvanoly, finom 2 ft 50 kr. 3 ft 50 kr. n db. igazi 13* latos ezüat 3 ft 50 kr. 4, 5 ft. „ db. kb* hoaszu 5 ft 50 kr, 6 ft 50 kr. Egy köteg órára való 0 különböző alakkal kerül 60 krtől 1 frtig.
I I II I I I I I I I I I I I I II I I I I I I I I I I I I I I I
Figyelmeztetés
gazdászati közönségnek.
Szóró és szelelő rosták, szőlő morzsoló gépek, jótállás mellett Gradicsky György gyárából, azon-fcivül tizedes mázsák minden nagyságban, mindennemű fegyverek és gazdászati gépek a. m. Gnbicz, Vidacs, és Czenki ekek löerejü járgányok, szecska vágók, amerikai önlerakó, gabna arató és kaszáló gépek, kézicséplógépek, gabna és knkoricza vetógépek sat g>''or-san és jutányos áron kaphatók
Weiser János
vaskereskedés és gépraktárában N.-Kanizsan.
(1437)
I I II III II I MIMIIMMMMI I II I


melyek egy órában annyit csépelnek.mint 3 cséplő egy nap alatt. — Egy szemet sem hagynak a szalmában s nem aprítanak semmit,
Már oszt. ért. 150 forinton franco Bécs.
Próba-idó és képes^égéérti jótállás mellett szállít 1Q. WBIL MÓR
gépgyára Frankfurt a M.
Megszerezhetők: a fentebbi czégnél: Frankfurt a. M.
vagy pedig Sctierz Lulza asszonyságnál Kagy-Kanizsán. iau3-7
Pályázat.
Szent-Márjui (Zalamegye, Muraköz) a kath. népiskolánál segédtanítói állomásra ok tóber 15 ig pályázat nyittatik.
Évi dij: szabadlakás, 220 forint, a vasárnapi ismétlésért 30 frt és 2 öl tűzifa.
Az ottani iskolaszékhez irányzott s felszerelt folyamodások alulírotthoz küldendők.
Kelt Szoboticzán, szeptb. 20. 1874, u. pósta Csáktornya.
Molnár István,
U54—1 esperes, kerül. isk. felügyelő.
SÓVAL.
HAASENSTEIN és VOGLER
hirdetési ügynöksége Budapesten, Bécsben és Prágában és Németország, Ausz I triaés Sveicz minden főhelyein,
minden egyéb európai és tengerentúli országok! képviselőségeivel eszkőzöl mindennemű i
hirdetéseket, felhívásokat, otaslíá-!
sokat stb.
úgymint üzletmegnyitások és változások, áru ajánlatok, eladások és árverések, bank-kiadványok, sorsolások, fóü-lések, tan-, nevelési, fürdő és gyógyintézetek, vasúti és hajózási tervek : társulati-, ügynöki, állomási- és munkálati ajánlatok, lakási és vételi ajánlatok, családi hirdetések stb. közlését,
a világ minden hírlapjaiba s egyéb kö« röztetési eszközeibe
azoknak eredeti árjegyzéke szerint; ajánlatok, hirdetések közlésére és tovább adására díjszámítás nélkül, és hírlap czim jegyzékek és költségvetések szándékolt hirdetményekre ing yen és bérmentve küldetnek. (1400—2)
TÓTH S ANDOR
▲ legmegbízhatóbb orrouxer a szenvedő emberisúg segedelmére minden belső és külső gyuladá*, legtöbb betegség, mindennemű seb-, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyitott sel«k, rák, fene, szem gyull adás, bénulás és mindennemfi sérülés ellen, stb. stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
lORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.
Dl___________________________ . _
A legtisztább és leghathatósabb orvosi szer Norvégia hegyeiben nem cserélendő fel a mesterségesen tisztított balmájzgir-olajjal.
A valódi Dopscb-balaájzsir-olaj mell- és tüdó-bajoksáJ, scropho lat- és riobltia-betegségekben legjobb gyógyhatással van; meggyógyítja a legidnitebbkiazvéay- ésosózbajokat, valamint az időszaki bfrkBtsgeket.
Ara I üvegnek használati utasítással I frt
Raktárak Nagy-Kanizsán: Belas J. gyógysz Lovák K. gyógyw. Feweihoffer J. és Rosenfeld F. araknál.
Bsiovirett Lakovics Q. Csáktorayás Kárász H. CsargÓB Kreisler Dávid Ksp«svir«tt Kohn Jakab KaprsnozáR Werli 8ánd. gyógysz. Keszthelyei Wűn«ch F. Kereszten Breyer Jakab fiai K5*2CfM Csaesinovits Istv. gyógysa.
Lstsayéa Kalivoda J. gyógysz. Harozaliban Tsztl Nándor Báask-Szi-iylrfyfa Fibiez J. gy. Szombathelyet Pilich Fer<»acz gy. Ssprsiybu Mezey András gyógy»=. Zágrábbal Mittelbacb Zs. gyúgysz , Ceyleck J. J. gyógysz. _._tVweisz Fr» gyóygsz
Raktár
asztalos és
kárpitos bútorokban, hajtott, nád-és szalma székekben.
saját készitményü
bútor gyári raktár Szombathelyről.
(1345—10)
N.-KANIZSAIN vasnt-ntcza, a városházban.
Raktár
ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök
és
függöny tartókban.
111111I IIIJJiJ
A „R E F O R M"
Előfizetési felhívás
EFORM
czimü politikai napilapra.
Megjelenik mindennap reggel, hétfőn s üanepek utáni napokban délután 3 órakor.
A ,Reform'' a jelen évnegyeddel fennállásának ő t ö d i k é v- é t tölti be, mely idó alatt az ország legértelmeseob rétegeinek kedves lapjává lett.
Terjedelemre nézve egy nagyságú a legnagyobb politikai lapokkal.
Magatartása a köxjogi kiegyezés terén belül tüggetlen minden irányban. Vezérlő elve a ma-gvar nemzetiség vezérlő állása az országban.
A lap szerkesztésében kiváló súlyt fektet tárcza- közleményeire, melyek jelesség és változatosság dolgában minden más magyar lap tárczáját meghaladják.
Előfizetési ár: U57-1
Egy hóra 2 frt. Három hóra 6 frt Hat hóra 12 frt.
Az előfizetési pénzek beküldésére legczélszeriibb a postai utalványlapokat használni.
P
O
o 3
belváros, Lipót-utcza 2-ik szám, első emelet.
Moll a. seidlitz-pora.
E porok reudkivüli b a legeltérőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk álul minden, eddig elismert házi szerek között, tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; mit az sok ezer, a császári birodalom minden részéből kezeinkhez küldött bála-iratok * legrészletesebben tanúsítják, hogy e porok tbgzött szorulásoknál, emésztbetetlenségekaél, gyo-■orbévaél, tpvibb* görcsök, vese és ideg-bajskban, szivdobogasnál, ids-gesssg okozta fi fájás, vsrtolniis, végül hysteriara, búkor és hozanos '' hányasra bajiamnál a legjobb sikerrel alkalmzztatr.uk. » .1 l*>gtxrtósb eyftgyhatást eredményeztek. Ilü7—9
Ara I eredeti doboznak használati utasítással 1 frt.
Ezen kr a j c^ár-h ir d e t é s
mutatja, hogy minden versengésnek eleje vau véve. Daczára annak, hogy az árucsikkek hallatlan árakon hirdetvék, mégis minőségükre
nézve minden várakozást felülmúlnak.
I kr 5 db jó aczéltoU l kr 2 db tolltartó
1 kr 1 db irka
1, 2, 3, 5 kr mindenféle Illatos szobatüzjáték
2 kr 1 kávéskanál érczből, ezüs-
tözve
kr 1 db finom pipereszappan kr egy czélszerü kulcsfogé kr egy bekenőkefe kr 2 csomó finom havannah szivarpapiros H kr egy patent czipő- és keztyüfüző kr egy radirgummi kr egy örök naptár kr agy finom jegyzőkönyv kr egy finom jóillatu pecsétviasz kr egy pléhtálcza kr egy finom zsebgyufatartó
viaszgyertyácskákkal töltve kr egy palaczk bécsi haladás-tente
kr egy divatos fényképkeret kr egy festékssekrény 12 sain-
nel és ecsettel kr egy rőf gyújtó (Lunte) kr egy ezüstözött gyüszü kr egy zsebtükör kr egy szájharmonika kr egy pár harisnyakötő kr 1 evőkanál ércből, ezüstözve kr egy zseb tüzelő szer kr egy lánykafogó kr egy csinos óraláncz kr 1 lámpamanchette üvegből kr egy ezüstgolyó, legjobb tisztítószer érez számára kr különféle játékszerek kr különféle társasági játékok kr 1 szép képeskönyv szöveggel kr 1 finom női melltfi (Broche) kr egy csinos gyürü kr egy czélszerü keletmutató kr egy kávétálcza
5 kr egy finom késalj (rasztli) 5 kr egy finom gyertyakörző 5 kr 1 glicerin- v. növényszappan 5 kr egy finom viaszkenőcs 5 kr egy körfésfi kautschukból 5 kr legjobb növény fogkenőcs 5 kr egy takarékperzsely plébből 5 kr egy pár nadrágóvó 5 kr csinos pléhtrombiták 5 kr vadász- vagy jelzősip 5 kr 1 szivartárcza uj és czélszerü 5 kr egy doboz 3 db finom pe-
csétviaszszal 5 kr 12 db irón 5 kr egy foldozófa (Stoppholz) 5 kr a legszebb fénykép
5 kr egy szivarvég fosztó
5, 10, 20, 30, 40, 50 kr különböző hölgyek, urak, fiuk és leánykák számára ajándékul alkalmas tárgyak.
6 kr egy tucxat hajfodrótekercs
jó bőrből 8 kr egy gyermekóra lánczczal 10 kr egy finom uri selyemcsokor 10 kr 1 finom jegyzők, naptárral 10 kr 1 dobos 12 db finom ssinnel 10 kr 1 valódi tajték szivarszipka 10 kr egy finom garnitur, melltü
s fülbevaló 10 kr egy üvegcse legfinomabb
illatú haj olaj 10 kr egy ollóláncz 10 kr 1 feltűző fésű bivalszarvból 10 kr 1 jó lakat böröndök számára 10 kr egy fokmérték, bécsi és
francaia mérték számára 10 kr egy szép legyező 10 kr lpár kávéfindssa porcellánból 10 kr 1 desserttányér porcellánból 10 kr egy csélsserü ssivargép 10 kr 100 db finom varrótő, válogatva 10 kr egy jó pénstáreza
10 ki egy pár gyermekharisnya 10 kr pipa szárral 10 kr egy szivarszipka tajtékból 10 ka egy ezukorszóró 10 kr egy függő gyufatartó 10 kr egy öv bőrből 10 kr 1 fin. aranybronz medaillon 10 kr 1 csinos óratartó bársonyból 10 kr egy sárkefe 10 kr egy finom gomböszlet ing-elő, mell és gallér számára kr egy czélszerü dugaszhuzó kr egy tizedes mérték kr egy bumótszelencze br egy jó olló ácséiból kr egy zsinór valódi korál kr egy üvegcse legjobb folt-tisstitó víz vagy szappan kr egy szépen feöltözött baba kr egy fogkefe kr egy finom fodrászfésfi kr egy pár divatos fülfüggő
10 10 10 10 10 10
10 10 10 10
10 kr 1 bödönke hajerősitő kenőcs 10 kr egy kötőkosárka 10 kr 1000 db jó fafogpisskáló 10 kr egy ruhaporoló 10 kr egy fodrozófa 10 kr egy divatos óraláncs 10 kr 1 album 12 bécsi tájképpel 10 kr egy tollkés 2 késsel 10 és 20 kr finom sétapálcsák 15 kr 1 pár nagy erős uri kapeza 15 kr 1 pár nagy erős női harisnya 15 kr 1 pár czérna kestyü nőknek 15 kr egy plaidssij bőrből 15 kr egy evőkéssiet, villa és kés 15 kr egy üvegcse finom illatsser 15 kr 1 üvegcse valódi kölni vis 15 kr egy finom olló 20 kr egy pár uri csérna kestyü 20 kr egy üveg folyó enyv, hidegen használható 20 kr egy nagy vonó harmonika 20 kr egy kenyérkosár drótból
20 kr egy fejkefe, jó minőség 20 kr egy balhafogógép 20 kr egy zsebhévmérő, jól szabályozva 20 kr egy czélszerü keztyütágiló 20 kr egy finom zsebkefe fésű tükörrel
20 kr 1 pár virágvása porcellánból 20 kr egy jó optikai látcső negyed mértföldnyi távollal kr j^ angol borotva kr egy pár erős. hosszú nő
harisnya g
kr 1 csinos varrópárna srónal kr egy pár nadrágtartó kr egy egéss evőeszköz, kés,
kanál és viUa kr 100 db finom levélpapiros kr 1 napóra jól szabályozva kr egy fényképalbum
20 20
20 20 25
25 25 25
25 kr 1 orrszemüveg, optikai üveg 30 kr egy vásárló kosárka 30 kr egy patent köszörűkő minden vágóeszköz számára 30 kr legújabb angol szoptató-üvegek, melyek által minden dajka nélkülözhető 35 kr egy földgömb a föld min den népei képleges ábráival 35 kr 1 gyermekszinház figurákkal 35 kr egy nagy erős iskolatáska szijjal
40 kr 100 db finom levélpapír 50 kr egy napernyő
1 frt 20 kr egy nagy jó esernyő 1 ft 30 kr 1 szobaóra, jól szabályozva, két évi jótállás mellett 3 frt egy teljes iróasztal-összlet bronz öntvényből, 10 dbból állván : 1 tentatartó, 1 levélnyomó, 2 magas gyertyatartó 1 kéri gyertyatartó, 1 hév mérő, 1 gyafatarto, 1 óra tartó, 1 tolltartó, 1 hamutartó
(1190-8)
Ingyen és bérmentve kap bárkifegy kis képekkel ellátott árulajstromot, melyben ezernyi tárgyak vannak felsorolva
FRIEDMANN BAZÁR Bécs, Praterstrasse 26.
Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán.
Melléklet a „Zalai Közlöny" 1874. évi 7S-ik számához.
aü van képviselve, a franczia bortermelést ^zben Behány franczia bortermelési intézet, ''tzben néhány londoni ágens, a Rajnát egy it-Li borkereskedő s egy pezsgő gyáros képviae-llk aat. szóval a kiállitás eléggé jól van szervetve arra nézve, hogy a még lehető érdekelt-^ is elólessék a közönségnél és a kiállítási helyiségek folytonos elhagyottsága félreismer tjet''lenul szól a* mellett, hogy az angol közönség Kiállítási commiaaiójának intentioit méltányolni
tudja.
Midőu az angol bizottság ily tormán minden lehetőt megtett arra nézve, hogy a kiállitás cxélját tévessze, utolsó még nem alkalmazott eszköz gyanánt elhatározta, a végre is a kiállítási területen belül levő borkiállitási helyisé-''<;k látogatásáért a riudes bemeneti dijon felül külön bemeneti dijat szedni. „Bizonyára — irja e részben dr. Silver a Medical Times Gazet-tc-nek avatott reportere — a kiállitók, kik oly távolról jöttek ide, s oly sokat költöttek kiállításukra jobb bánásmódot érdemeltek volna a commissió részéről, sem hogy ily helyre száműzessenek, hova a közönség csak is a rendes bemeneti dij >n felül külön bemeneti dij fizetése mellett juthat be. Ha valaki a kiállításba megy, hogv az itt kiállítva lévő különböző borokat ölelje meg, ugy van vele, mint az, a ki a Madame Tusseaud viaszbáb cabinetjébe megy, hogv itt csak is a „borzalmak szobáját'' nézze meg. Először 1. shillinget (50 kr. ezüstben) kell fizetnie a kiállitás azon részeiért, melyeket nem akar látni s midőn végre rendeltetése helyére ér, itt újból kell fizetnie.''
(Folytatása köv.)
Helyi hirek.
— JSagy-Kanizsaváros évkönyvének egyik legszebb lapját képezi a szept. 25-én P. íSzaihmárv Károly képviselő ur által a városháznál tartott értekezlet, melyszerint nemes versenyzéssel, s tömeges részvételift kimondatott a kisdedovoda szükségessége, az üdvös eszmének keresztül vitele közohaj. Mind az értekezleten, mind az előadáson számosan jelentek meg 8 a legtisztább érdeklődéssel viseltettek az ügy iránt. P. Szathmáry Károly örök hálára kuteJezte Nagy-Kanizsa városát önzetlen tiszta hazaíiui lelkesültséggel párosult törekvéséért; kimondatott a,kisdedóvó-egylet''nek alakulása lelkesülő hölgyeiuk által, mely egyletnek szervezésévei az ugy iránt kiválóan buzgó Belus Jőzseí polgármester ur bízatott meg, ki is az egylet alakítására aláírási ivet fog mielőbb kibocsátani, melyet előre is a t közönség, különösen hölgyeink méltó pártfogásába ajánljuk. A városi képviselőség a nemes ügy felkarolására szinte felkéretni fog. P. Szathmáry ur eiüadasa szép, nagy és nemes eszméket tartalmazott, még vozóbbá tette azt az érzelem-, ertelem és emberbaráti szeretet őszintesége ; jól esett üdvözölnünk e hazafiúi foglalkozásban a koszorús irot ; tisztelt barátunk megígérte, hogy lapunk számára ez ügyben irni fog. Este a „Korona* éttermében tiszteletére banquette adatott, melyet kedélyes íelköszöntések fűszereztek. Az éji vonattal Budára utazott. Hordozza az ég szerencsésen!
— A nagy-kanizsai kath. főgymná-siumban a beálló 1874/5-ik iskolai évre a bei-ratások folyó szept. hó 29 és 30-án, ugy szintén oktober hó három első napján mindenkor délelőtt fognak tartatni; ugyanezen nspok délutánjai pedig a fölvételi-, javitó-, pót és magánvizsgálatok tartására fordíttatn.vk. — Az ünnepélyes Venisancte oktober 3-án leend ; a rendes előadások pedig okt. 5 én veszik kesdetöket. Nagy-Kan i/»án, 1874. szept. 25-én. Az igazgatóság.
— Huc&ecz József tanfelügyelő ur hosszabb idó óla körúton van a megyében, hivatalod iskola látogatásokat tesz.
— Hangversenyt ad a napokbsn Bischitzky Mik»a zongoraművész ur a „Zöldfa" nAgytei mébeP ; közreműködnek a nemes lel -ke*ült*égü GeJich Emma kisasszony, Gracheg uradalmi rőerdótis, Scbender a. kir. főhadnagy, 1 >i''iop Imre urak sat. a müélvnek előre is örvendünk.
— IHszes városházánk zárkövének ünnepélyes letétele f. évi novemberben less, mely alkalommal többeken kivül Csengery Antal, Királyi Pál és P. Szathmáry Károly országgyűlési képviselőket is üdvözölni szerencsések leszünk.
— Marhavész. Szent Jakabon és
Bajcsán ujabb marhavésze* eset nem merült fel, Fityeházán terjed, erősen körül van zárolva. Letenyén is fordult elő eset.
-Hivatalos. A fóldmivelés ,ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister 8899. szám alatt kelt körrendelete uj postai dijjegyek kibocsátása iránt. Folyó évi oktober 1-től kezdve uj jel vény ü postai dijjegyek, dijjegyes levél bo
ritékok, levelező lapok és postautalványok jönnek forgalomba. Az uj dijjegyek jelvénye egy fehér levélalak, melyre az értékszám van nyomva, s melyet jobbfelől borostyán , balfelöl tölgylevélfüzér vesz körül. A füzér felett a magyar korona díszlik, alul a füzért összekötő csokor alakban postasip van előtüntetve, a füzér alatt félkörben e felirattal: „Magyar kir posta." A dijjegyek 1, 2, 3, 5 és 10 kr. értéket képviselnek: az 1 kros dijjegyek, melyek kizárólag a hírlapok bérmentésére vannak szánva, s azokon könnyebb megkülönböztetés czéljából a színnyomás gömbölyűre van kike ritve, téglavörös, — a 2 krosak viola, a 3 kro-sak zöld, az 5 krosak piros, a 10 krosak kék-szinüek. A levélboritékok papirja „Magyar kir. posta" viznyomattal van megjelölve. A 3 5 és 10 kros dijjegyek felső jobb sarkára vannak nyomva, A levelező lapok világos sárga Bzinü, — „Magyar kir. posta" viznyomattal megjelölt papíron vannak kiállítva. A szöveg és két krt. képviselő dijjegy barna színnel van kinyomva. A postautalványok világos piros és szintén „Magyar kir. posta" viznyomattal megjelölt papíron vannak kiállítva, azokon az 5 kros dijjegy a szöveghez hasonló fekete szinnel van kinyomva. A keresztszalagokra és ntánvéti jegyekre ezentúl szintén az uj jelvényü postai dijjegyek fognak nyomatni. A mostani postai dijjegyek, azonképen a levélboriték, levelező lapok és postautalványok f. évi oktober 1 én tul is forgalomban maradnak, mindaddig, míg a meglévő raktári készlet el nem fogy. A határ idő a magánosoknál a raktári készlet eladása után is netán fen maradandó dijjegyek kicserélésre később fog méghatároztatni. Budapestan, 1874. sept,22.
— Értesítés. A nagy-kanizsai községi polgári tanodánál az 1874/5 tanévre a beiratá-sok sept. 27—30 ig, továbbá oktober 4 első napján, 9 —12 ig, a felvételi, javitó és pótvizs-gáiatok pedig föntnevezett napok délutánjain fognak tartatni.
— A marczali polg. dalkör a „Korona" szálloda termében, szept. 28-án tánczkoszoruval összekötött dalestélyt tart. Bélépti dij 1 frt. A pártoló tagok szabadjegyet kapnak. M&sorozat a pénztárnál adatik ki.
— Csöndes J. F. nyilvános joggal biró tan- és nevelőintézetének értesítője Sopronból beküldetett hozzánk ez intézet az ország egyik legismertebb fiu tan és nevelő intézete levén, az érdekeltek figyelmét ez értesítőre is felhívjuk, az intézetet pedig jó lélekkel ajánljuk.
— Győrött Hennicke Rezsőnél megjelentek s beküldettek : a) Győr, Pannonhalma s Hédervár. Vázlatos rajz e helyek érdekességeiről irta Fehér Ipoly. Külön lenyomat „Győr-megye és város egyetemes leírásából, ára 25 kr. — b) Emléklapok a győri kiállításról 1874-ki évben. Közli Vargyas Endre a régészeti bíráló bizottság tagja. Ara 40 kr. Mindkettő igen érdekes közlemény t tartalmaz ; egyik a múltról, másik a jelenről ir, valóban mindegyik nemes érdekkel bir.
— Színészet. Sümeghen Gerő J. színtársulata által sept. 19-én Gerő Lina jutalomjáté-kául szinre került: „Boldogasszony temploma harangozója" Hugó Viktor regényéből, örvendve emiitjük a terem zsúfolásig tele volt. A közönség a kedves színpadi alak iránti pártolását jelenléte mellett koszorú és virág csokor halmazattal is megmutatta. Alig lépett ki a csinos Eszmerálda (Gerő Lina) virág zápor öntötte el a színpadot. Ma különösen átérezve játszotta szerepét. Qua-simodo, (Marton) ez alkalommal bemutatta, hogy nagyobb színpadon is aratna ő diadalt! Don Claude Frolló (Szentesi) a gyilkolási jelenetet remekül mutatta be. — Gervaise (Gerőné) mint anya, ha gyermeke föltalálásánál egy kissé nem túloz, kitűnően játszik. 20-án „Egy óra" irta angolul Levis, fordította Pály Elek ; tüneményes varázs játék. A terem tele. Az ilyenféle darabokat jó lenne máshol előadni,mint ily kis színpadon. A személyzet közöl csak is Szkádó(Tomanoczy) ki Gerőt helyettesité, em-litbevő, igen jól adta az együgyü ficzkót. 22 én „Az ördög része" spanyol vígjáték 3 szakasz ban, irta Logonve, fordította Egresi Béni. Gerő igazgatót, ki betegsége miatt eddig csak másodszor léphetett föl, e darabban szerencsénk volt láthatni; a bemutatás jól kezdődik ! Carló, lantos (Berzsenyiné) e napon az oroszlányrósz öt illeti. Károly (Szentesi) az őrült szeszélyes spanyol királyt ez alkalommal még tűrhetően sem adta. Királyné (H Emma) — fenséges maga tartása mellett tán jó volna a szerepet is át • nézni ? — X.
— Hegyi csendélet. Muraközi vuká-noveczi hegyen eladott, de még ki nem fisetett szőlejét akarta szüretelés előtt birtokába keríteni az előbbi tulajdonosnő ; egyelőre ugy látszott, hogy a kis hadjárat az óhajtott ccélt eredményezte is, minthogy az ellenfél visszavonult, de éjfélkorra őszzeszedve erejét a hajlékban elbarrikadirozott foglalót az ellenfél megtáma-dóan legyőzte s egyúttal az elfoglalt positióból
brevi manu kiröpítették.....Most nyngaszsza
a vesztes fél a vesztett csata fáradalmait
— Uj ilgyvéd iroda. Van szerencsénk a t. cz. közönségnek s kartársainknak tudtára adni, hogy ügyvédi irodánkat Zala-Egerssegen Csácsi utcza 359 sz. alatt f. é. szeptember hó 15 én megnyitottuk és a t. cz. közönségnek mindennemű polgári, úrbéri, osztályos, árva, katonai, közigazgatási, továbbá telekkönyvi, bünügyi, nem különben váltó-, kereskedelmi éb esőd-, peres ugy mint nemperes ügyeiben ezennel rendelkezésére állunk. Megbízó fe leink érdekeinek kép viselésében, érvényesítése, illetőleg megvédelmezésében peres és nem peres ügyeik pontos, gyors és lelkiismeretes vitelében egyetemleges felelősséget vállalunk. Kartársaink részéről nyert becses megbízásoknak azonnali pontos teljesítését pedig collegialis kötelességünknek t&rtandjuk. Zala-Egerszegen, 1874. évi szept- hó 15-én. Dr. CZINDER ISTVÁN és SZETSÓDY GYÖRGY társügyvédek.
— Rövid hirek. Az alföld-fiumei szegedi szén raktárában 4800 mázsa kőszén égett el észrevétlenül. — Magyar János veterán szi-nész 80 éves korában elhunyt — Az egyetem szülészeti tanfolyama bábák számára okt elsejére nyittatik meg. — Gödöllón okt 15-én lesz az ötfutamu lóverseny s a kutyakiállitás dij kiosztással. — Királynénk a jövő hó elsején tér haza. — Göttingában Corvin-Krukowkoy Zsófia orosz asszonyt tud árrá emelték. — A Háromszéken (Erdély; eleseit 1848/9-iki honvédek emlékére S. Szt Györgyön oszlopot állítottak. — A népszínház berendezése 18,000 frtba kerül. — A középtanodaitörv. javaslat a a jövőülés szakban tárgyaitatni fog. — Haynald érsek a kalocsai jezsuiták gymnasiumának 1000 ftot adományozott — A m. államvaspálya hivatalnokait megakarják tizedelni. — Nagy-Becskereken fiuk és leányok számára polg. iskolát Állítanak. — Budapest városa az északi sark bajnokainak 3000 frt tiszteletdijat szavazott meg. —
Vegy es hir.
— A chxnai hivatalos lap nagyon furcsa egy ujságocska, néhány hüvelyk nagyságú, sárga papíron van nyomtatva és egyebet sem tartalmaz, mint kérvényeket, melyek alá ily lakonikus mondások vannak irva: „tudva van", „láttatott", „megadatik., továbbá császári rendeleteket ily föliratul : „nézd ezt". Egyebet nem tartalmaz e lap ; Sanghaiban és Hongkongban tartózkodó olvasói nagy meglepetésére még azon fogadtatásról sem tudósított,
1 melyben a chiuai ^császár a hat nagyhatalom
I képviselőit részesítette. —
1431. V. K. Zákány. A szép költeményt mielőbb körfiljflk, többire nézve személyes jövetelsd stükségeg.
1432 B A. Sümegh. Iskolaügyi értesítésért nem \estünk dijt, mely a hirek közt tétetik, közzé. 1438. M Bécs. Megegyeztünk • bej«fcy*ctük. 1484 Több beküldött kéziratr* később felelünk.
Üzleti szemle.
(S. S.) N agy-K a aint 1874 azept. 24. Időjárás: derült, meleg.
Qabnaüzlet. Az utóbbi napok ót* a hangulat kissé kedvezőbb szint matat s a fővárosi piarcz-rol érkező hirek közelre némi kielégítőbb fordulatot helyeznek kilátásba. E tény annyiban köszöntött már be, hogy árcsökkenést nem jeleznek a birlapok, mit eddig is majdnem már szokásos forgalmunkban azonban még nem észlelhető semmi változás.
Araiuk stereothipek a multhetiekhez képest s következnek ilyképen :
Mai jegyzéseink als.-ausztr. mérő szerint:
Búza minőséghez képest 4 — 5 frtig. Rozs . „ • 2.80 — 3.50 krig. ''
Árpa . „ 2.20 — 3.10 krig. »
Zab 50 fontja 1.70 — 80 krig. Kukoricza méreje 4.90 kr.
Üzlet.
Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy. Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből : 1874 év* september hó 23-án.
Qabonamüek: egy alsó auszt. mérő szerint, Buza 85—86 fontos 4 frt 80 kr. 87- 90 fontos 5 frt 20 kr. Rozs 74—78 fontos 8 frt 40 kr. Árpa serfőzésre 68—70 fontos 2 frt 80 kr. etetésre való 2 frt 50 kr. Zab 2 frt. Lisztnemüek : egy bécsi mázsa szerint Liszt legfinomabb 14 frt Zsemleliszt 13 frt. Fehér kenyérliszt 10 frt. Fekete kenyérliszt 8 frt. Buza. dara 16 frt. Árpakása 18 frt. Rizs 18 frt. Hüvelyesek : egy alsó auszt. mérő szerint Borsó 9 frt. Bab 6 frt. Leucse 9 frt. Köles 8 frt 50 kr. Hajdina (pohinka) 4 frt. Kukoricza 3 frt 50 ki. Burgonya 80 kr. Hus • egy bécsi font szerint. Marhahús 28 kr Disznóhús 32 kr. Borjúhús 28 kr. Zsirfélék : Disznózoir 50 kr. Mar-hazsir 60 kr. Szalonna 40 kr. Szappan 24 kr. Lámpaolaj 28 kr. 8tearin-gyertya 54 kr. Faggyú-gyertya 34 kr. Bor : egy alsó auszt. akó 40 pint szerint ó-bor
8 frt. Uj-bor 6 frt. 8ör : egy alsó austr. sörakó 42 pint szerint. Legmagasabb 8 frt. Tűzifa : 1 bécsi 01 36 hüvelyk bosszú Bükkfa az erdőben 12 frt. Tölgyfa
9 frt. Kőszén egy bécsi mássá szerint 70 kr. Faszén egy mérő 70 kr. Széna egy bécsi mázsa szerint 1 frt. 20 kr. Szalma 1 frt. Napsaim : Élelmezéssel egy férfi 70 kr. Élelmezés nélkül 1 frt Élelmezéssel egy no 50 kr. Élelmezés nélkül 70 kr. Élelmezéssel egy gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül 50 kr. Kiadta
szeptoaber 27-til oktober 3 -i« 1874.
Hó- heti- Katholikas nap-nap | tár Protestáns £ naptár , alj.
39) K. A kösxvényesról Máté IX -Pr. Lak. XtV G»r. Mát. XV. 21—28
27 Vasársap D 18 Koz. D. D 17 Kozma
28 Hétfő Venczel Veuczel
2* Kedd Mihály nap Mih.
30 Szerda Hieronym. Jeromos
1 Csütörtök Remigius Remigius
2 Péntek Leodegar Honorius
3 Szombat Kandid V. Rosalia
**
trf
tK W
31
Felelő* szerkesztő : Bátorfi Lajos.
Mindenkinek különös figyelmébe ajánl utik
Dr. Forty-féle általános
mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő és fájdalmat csillapitó hatása álul leggyorsabb, ^biztosabb s egyszermind gyökeres gyógyulást eszköröl különnemü bajokban. — Ily bajok a torokgyulladas-légcsőhumt b ő r k é s-barság. hártyásgyik (Croup-angina) mindenemü megsértések. harapás, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megíorrá-zások, darázs- vagy méhszurások, konok-fekélyek, zúzatok (contosiók) — meglepó gyors fájdalom csilla-pitással — rögzött daganatok, gümők, tályogok, pokolvar (carbunculos pustula maligna), megkeményedések, genyedések, vérkelések, mninden mirigybetagsógek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg,'' vadhús, tagszi-vacs, csontszú, kificzamitás és megrán-dulások, helyi csáz; továbbá a szülés folytáni láb-felfakadások és sebek, fájós fekélyzett vagy már genyes női mell. — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen életveszélyes sebészi mfiiétnek mellőzésével — egyedül ezon jeles sebtapasz használata által menekült meg.
Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs- és méhfolánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi mfitét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekö-etkezik.
Ezen megbecsüihetlen gyógyszer, melynek jelas-sége eghitelesebb egyének számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkivüli, s legkülönnemübb esetekben megpróbált hatásánál éa feltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek használ-'' lata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hírét kétaégbevonbatianul igazolja.
Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag | frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral több. — Egy frtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem telje5ittetik.
Központi küldeményező raktár: Psstsa Tirik József gyógyszerész urnái király-uteza 7-ik szám alatt.
Továbbá kaphatók : Nagy-Kanizsái: WAJDITS JÓZSEF urnái. Paksoa: Malatinszky S. — Pécsett ; 8ipőcz J. — Süaegea : Stamborszky. — Sz.-Fehervá-rott: Braun J. — Szonbsthelyen: Pillích F. — Veszprémben : Ferenczy K. - Z&gribbai: Mitlbacb Zs. Sopronban : Bock J.
A t. cz. gyógyszerész éa kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FORTY LÁSZL0H0Z czimezve : Budára, (Rácz-város, íoutcza, 590. szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít-
Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postautalvány vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek.
(P. h.)
Man inger József,
v. aljegyző.
Szerkesztői üzenet.
1429. T. Sümegh. Rendes leval azőnké az elsőség ; a tárczacaikket tzivasen vesszük.
1430. W. E. Balaton-Füred. Minden lehetót készséggel megtettem. Fogadd üdvözletemet 1
jlinden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül.
Revalesciére du Barry
Londonból.
Valamennyi szenvedőknek egészség nyuj-tatik a Revalesciére du Barry által, mely orvosság használata és költségeskedés nélkül a következő betegségeket gyógyítja: gyomorideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, hurut-, hár. tya-, lélegzés-, hólyag- és vese-bajokat, gümő. ko«*t, aszkort, fulladozást, köhögést, emészthetet-lenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, vizibetegséget, hideglelést, fülzúgást, emelygést és hányást még a terhesség idejében is; a mélakórt, eisoványo dást, csúzt, köszvényt, sápkórt. —
Kivonata a 76,000 bizonyítványoknak, melyek minden gyógyítással dacoló kóresetekre vonatkozva.
75.851-ik bizonyítvány.
Tövis, Erdély, 1873. szept 6.
Legyen oly jó nekem egy foot kitűnő Ríva leaciére-ből posta utánvétellel küldeni Megjeg/zam, hogy azt egy újszülöttnél akarom alkalmazni. As el-
•) E rovat alatt közldttért felelősséget nes vállai a feork.
m
fogyott H«r a gyermek egésxségét & «s<S sioros értelmiben riuta adta. tifn táplál á fasr hsestíjlsta minden dajkának ajániatoír tisztelett*!
Tóth Lajos.
7S.268-ik bixonyitvány.
Trappani, Sxiexiliában, 1870. april 18.
K5m borzaszt^ ideges szenvedéseknek áldozatja, egész testén dagadt, ssivfltés, álmatlanság és lépkóraág álul gyötörtetve, az orvosok által már elveszettnek tekintetett, midőn elhatároztam magam a megjntalmazhatlan Revalesciére dn Barry-boz fordulni. Ezen kedves szer, barátaim csodálkozására, rövid idő alatt azon borzasztó bajokat oly tökéletesen meggyógyította, hogy nóm jóllehet 49 éves, s tánczmulatsá-gokbas is részt vehet még. Ez önnek est nyilvánosan közlöm a szenvedő emberiség érdekében, legforróbb köszönetemmel együtt.
Barbara Atanamio.
Táplálóbb levén a kútnál, 50-szeresen meg-kiméit a gyógytser árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél.
Pléhszelenczékben ''/, font 1 frt. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 80 frt.. 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szelen-czékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Bevalesciére Cbo-eoladé táblákban 12 caészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr.. 48-ra 4 frt 50 kr., 120-rs lo frt^ 288-ra 20 frt. 576 ra 36 frt.
Megrendelhető Barry du Barry á. Comp
által, Wien, Wallfischgasse Nr. 8.,
N.-Kanizeán L&oák Károly gyógyszertárában] DebreczenbenMihálovits látván gyógyszer tárá-
ban a kígyóhoz : Eger Tacheoy Adolf ée Valle Antalnál; Eszéken í>ávid Gyula gvógysaarész-nói; Nagy-Becskerek Goldberg J. M. nél ; Ma-rosvásárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Miskolcz Eszáthy István gy^g^sserésznél; Sopron Eder Ferdinánd gyógyszerésznél; Pesten Török Józsefnél ; Győrött Némethy Pál gyógyszerésznél; Székes-Fehérvárott Dieballa Györgynél. Te-mesvárott Pap József városi gyógyszerésznél ; Vereeczeu Fischer Móricznál.
A bécsi cég minden vidékre küld posta utalványra vagy utánvétre.
Helgotand, szept 8. 1874.
A .Bonn- nnd Feiert«gs Courier", folyó évi 36-dik számában egy nagy-kanizsai ügyvéd és néhány hozzátartozójának rohitachi magaviseletét elitéltem
Egy-két bét óta Helgolandban tartózkodom és itt kaptam a Nagy-Kanizsán megjelenő „Zala* nevfi njságnak folyó évi augusztus 12-iki asámát, melyben emiitett rohitsohi közleményemre valaki névtelenül egy nyilatkozatot tesz közzé. Minthogy as a baráti kés, melyből a mondott lapot birom. német fordításban is közölte velem a „több magyar és idegen ajkú vendég* aláírással ellátott nyílttéri csikket, axon helyzetben vagyok, hogy arra azonnal válaszolhatok.
Megvallom, hogy a .Zala'' örömet szerzett nekem es által, mert az a dühösség, mely e sorok mindegyikén keress tfll vonul, arra enged következtetni, hogy rohitschi közleményemben ráismert magára emberünk, és a lövés csé.pontját találta.
Ei az egy körülméoy megadja nekem as elégtételt az t rányom ben használt durrs ságok ós faragaV-
lanságokért, mivel azonban art állítja a ajrfiatkocat, begy kSxieméV®® elferdít és ek. upságok és rágalmakén alapul, kénytelen vagyok igazelásomnl kijt* leateni, miszerint czikkem csak a tiszta igazságot tartalmazza ; sőt még nagyon kíméletes és salonias voltam, miért is ásókból. n>:ket ott irtam és a nyilvánosaágnak átadtam, eg_> betűt visszavonni nem fogok.
Talán as eset, melyet ama bizonyos trieszti hölgyről elbeszéltem, nevezett ur és hoasátartozóinak nea volt Ínyére, nem igaz ? avagy tán megengedi a neveaett Ügyvéd, bogy ö egy igen kitűnő bécsi egyént, ki egy fraacaia-négyesnél hosaá azon tiszteletteljes kérelmet intéste, váljon egy vie-a-vis-t elfogad hatna -e azon sértő feleletet adta : „igen, ha ön tánezosnőjét átengedi barátomnak és egy másik nőt önmagának válasst.
A ki efy ffcrdő belyen igy viseli magát, a kiről a legasveeetesebb egyének oda kényszerülnek nyilatkosni : ,bár csak es az ember távoznék már inneu" annak el kell tűrnie a megérdemlett >z.emre-hanyásokat, melyeket iiy rendkívüli sxemteleu és önhitt magaviselet, maga után von.
Talán ast fogják gondolni, bogy a sértő és megsértett ismerősek voltak, és ez csak tréfából történt ; oh nem ! A két ur sohs sem látta egymást. Én tehát a sok előfordult esetből vontam a következtetést hogy a ki ily feleletet ad, mfivelt ember nem lebet.
Sokkal jobban cselekednék nevezett ügyvéd ur, ba hírlapi dolgok helyett (melyekre ágy sem bir hivatással) olyanokkal foglalkoznék, melyekre különben is szüksége van, nevezetesen Krigge-nek munkáját t „As emberekkel való bánásmód*-ot tanulmányozná
További durva kitételeire nem fogok válaszolni, mert semmi kedvet sem érzek magamban még egyszer bemenni a piszkos vizbe, melyben a fürdés egyaeer is elég volt Még csak néhány s»ót kiváaok
a nyilatkozat záradékára megjefyerai, mely igv »t($i. „E. Énjeitől másrészt elégtételt azért sem követelhetünk, mert innét gyáva módon megszökött, mielőtt trágár hangú csikkje megjelent volna.* Mily nevetséges ! Azt hiszi talán a bizonyos ügyvéd, bogy elu. tasásombos tőle kérek engedélyt ?
Én egészségem helyreállítása végett 3 hétig Rohitscbon tartózkodtam, de nem asoo czélból, hogy mint a rohitschi közleményben megjelelt puszid gyerek és xúg-prókátor s fürdővendégeket sérteges sem és azt mutassam meg, hogy hogyan ne viselje magát az ember
Én elutazta''n, fürdő curám végett és onnan Helgolandba jöttem ; as ügyvéd ur remélyem a „Sunu-és Feiertags Courier* szerkesztőségét tudja hol vau. ha pedig talán ezt sem tudná, mint sok több félét, útbaigazítom, bogy a kiadásom alatt megjelenő lapnak szerkeastóségi irodája : Bécs Rauhensteic. gasse 7. sz. L emelet.
Gyávaság tekintetében épen nem tehet nevezett ügyvéd nekem szemrehányást, mert én a Robitsb: közlemények kapcsán megjeleltem nevemet, mig ö a névtelenség köpenye alá rejtőzött, tehát a gyávaság, melyet nyakamba akasstani akart; saját személyét terheli.
Nem tudom, bogy a* a bizonyos Skublics László Ügyv d, ki a közleményemre irt felelet szer-zőjüaek nyilvánították, azon egyén-e, kinek rohitschi magaviselete felett pálezát törtem; de legyen bárki, semmi esetre sem sll jogában neveletlenségeit többek nevében fejezni ki, mert a többség, sőt fürdővendégek mindnyájan vHem egy véleményen voltak, és Skublies László uruak magaviseletét elitélték.
E. EnQei.
El. kü. 1874.
Árlejtési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. ügyészség részéről közhírré tétetik, miszerint a nagy-kanizsai kir üg)ész^égi börtönben, valamint a nagy-kanizsai-, keszthelyiéi letenyei kir. járásbirósagi fogházakban 1875-ik évben letartóztatandó vizsgálat i, elitélt ós beteg fegyenczeknek, a nagyméltósága igazságügyi miniszter ur
álul, 1.S72. óvj 11.216 s a budapesti kir.fóügyész ur ó méltóságának y^f számú rendelőben előirt módoni élelmezése együttesen és zárt ajánlatokkal is egybekapcsolt nyilvát.os ár lejtés utján kiadandó lévén, e/en árlejtésnek és zárt ajánlatok feletti targyalá>nak határidejéül folyó 1874. évi octóber hó 7-ik napjanak reggeli 9 órája a nagy-kanizsai kir. ügyészség hivatalos helyiségében kitüzetik, mrgjegyeztetvén, hogy kedvező ajánlatok esetére a vállalat 3 évre is ki fogna adatni. — tehát a zárt ajaniatban nyilatkozni kell, vájjon 1 vagy 3 évre kiván-e az illető vállalkozni.
Mihez képest a vállalkozni kívánók értesitetnek. hogy az egy évre vállalkozók a bőrtön vállalatának 400 frt, az egyes járásbíróságoknál 100 frt bánatpénz letétele mellett az árlejtésben részt vehetnek, mely összeg a szerződés megkötése után letéteményeztetik, felsőbb jóváhagyás esetében a szerződés további biztositékául vállalkozó még ugyananynyi összegig jelzálogos biztositékot nyújtani köteles, a zárt ajánlatok a bánatpénz hozzá kapcsolása, az ajánlott összegnek számmal és betűvel való irása és az árlejtési feltételeknek kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifejezése mellett az árlejtés határidejéig alólirt kir. ügyészségnél a hivatalos órákban beadandók, a hol az árlejtési feltételek is megtekinthetők Megjegyeztetik, hogy egyenlő ajánlatok esetében az összes vállalat kibérlójének a részletes felett elsőség adatik, — végre, hogy a vállalkozó részére járó összeg havonkint utólagosan az igaz-ságügy-ministeri számvevőség helyesbítési jogának fenntartása mellett, bélyeges nyugtára fog a rabtartási átalány kezelője által kihzettetni, melyre a bélyeg és közvetlen illeték költsége a vállalkozó által viselendő.
*
X X X X X
IHMMMIIMIIMMIIM IMIIM!
Árlejtési hirdetmény.
A zala-egerszegi kir. ügyészség részéről közhírré tétetik, hogy az itteni kir. törvényszéki, valamint a süwegi és tapolczai kir. járásbirósági börtönök és fogházakban letartóztatott elitélt egészséges, ugy beteg foglyok és fegyenczek élelmezése együttesen ; vagy a körülményekhez képest elkülOnitve ; nemkülönben az ágyakba való zsupszalma, továbbá mosó-szappan, olaj, petróleum és faggyúgyertya szállítása az 1875. évi január 1-ső napjától azon évi deczember 31-dik napjáig terjedő időtartamra; végre az irt börtönök és fogházak téli fűtésére ^ szükséglendó tűzifa beállítása az 1875 —6. közti téli idényre, a nagymélt. m. kir. ^ igazságügyi ministerium által 1872. julius 22-én 11216. sz. a. kibocsátott ^ szabályrendelet értelmében f. 1874. évi Október 7-én délelőtti 10 órakor ^ Zala-Egersz igen a kir. ügyészség helyiségeiben, — hol a feltételek a hivatalai órákban előre is megtekinthetők, — Írásbeli ajánlatokkal is egybekötött nyil-vános árlejtés utján a legkevesebbért vállalkozóknak ki fog adatni.
Tartoznak az élelmezési vállalkozók és pedig az Írásbeli ajánlattevők, az ^ árverésre kitűzött határidő elérkezte előtt, írásbeli ajánlatukhoz zártan 400 frt
Í bánatpénzt a kir. ügyészséghez beküldeni, — a szóbeli ajánlatot tenni szándékozók pedig az árlejtés kezdetekor ugyanannyi bánatpénzt, — azonfölül a leg-^ kevesebbért vállalkozó a szerződés megkötése után még 400 frtot, — összesen ^ tehát 800 frtot készpénzben, vagy ily összeget tevő értékpapírokban, ugy a
t többi elölnevezett czikkek állítására vállalkozók is, a vállalat értékének 10% a zala-egerszegi kir. ügyészségnél letenni. A vállalkozó részére járandó összeg,
t havonkint utólagosan a kir. ügyész által, az jgazságügyministeri számvevőség helyesbítésének fentartása mellett fog bélyeges nyugtára kifizettetni.
Kelt Z.-Egerszegen, szeptb. 15-én 1874. Remete Sándor, 1U9-2 kir. alügyész.
111111111111111111
!
:
N.-Kanizsán 1874. évi szeptember 6-án.
(1448-8)
Dr. Laky Kristóf,
királyi ügyész.
Tanulók számára.
A közelgő i*k*k-idény re ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon és a legnagyobb választékban a következő iskolai szereket, u. m.:
Rajzeszközök, tró- ós rajz-tárczák, rajzpapirok, rajztáblák, rajzvonalz6k. rajz- és színes irónok, toll- és vakar6-kések. könyvtáskák, téntatartók, festókládák, számolótáblák stb stb. s egyéb szükséges iskolai .. eszközöket. 1452—2
Ajánlom továbbá dúsan berendezett iskolafelszerelósi eszközeimet, u. m íróeszközök, levélpapír és levél borítékaimat, czéggel nyomva vagy szines monogrammal, irodai és boriték-papirjaimat, tizleti könyveimet stb. stb. szintén bámulatos legjutányosabb árakon.
KANITZ C.
Dorgttya-irtcza 12. szán.
SW* Avis:
Meinen geehrten Kundén
macbe icb hiemit die ergebene Anseige, dass icb au^ü «ur heurigen Herbai- Und Winter-Sdiaon
eia reichhaltiges Láger der nachfolgenden Artikel
rom fixen Preise von unter* bahe, u. xwar • Neueste iu reiebster Auswahl, Lustre, Fancy, Rips etc. etc. echt-
firbig-tfranz&eischeFer kailtns, Barrhent, streifte und Schnüri-tíarehent u. HoUüuder Leinwand und Stuhl-
27 kr

pr. Elle, Stüok oder Paar Kteiderstoffe, Popelin, Eiseugarn-rave Coema-noser und Fran- blau und braun JJoch Pr. kar-rirte Wiener- weiss gewa-sebene Schönberg. Leinwand, schwers te Gam-
Creass, beste Ztcím-Bettzeuge, gestreift^ un«1 pei lumte Damást-Gradl. Möbel-Grndl, Handtücher und Ser-vietten, /s und *U feinster CHIFFOS-Teppiche, weisse Leineti-SacklOch^r. ecbtfárbige Cotíon-TOcher, versebiedene Sortén Schaftcoll- u. SeidentOcher, Beiden-Cravatten, Handschuhe, Strilmpfe, Socken, ScJlürzen und noch viele and ere Artikel, alle anm fixen Eiukaufspreise von
27 kr.
per Elle,
Stück oder Paar,
Moster versende icfc aof Yerlangen gratis und fraucö! Beetellangen werdeoi promptest und gewissenhaft per Nachnahme efectuirt.
M. Winter.
27 kr. Central-Consum-Halle,
Wien VIII., Alserstrasse 53.