* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 50.73 MB | |
| 2011-02-16 15:51:20 | |
 | |||||||
Nyilvános  1466 | 7509 | Zala 1895 március | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \\ Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 18 szám 2 l*p) 1895. mátcius hő 3 án. Miklós a voh függetlenségi anyapárt alelnöke tárgyal Károlyi Sándor gróf, Deési Zoltán, Tibád Antal és Győrffy Gyula "képviselő urakkal, kikről köztudomásu, hogy az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen szavaztak. De mit keres Paulus a . Saulusok között ? Hogy kerQl e társaságba Hoitsy Pál, a liberális Hoitsy Pál? Azt beszélik, hogy Hoitsy Pálnak a Potójiyi Ugrón-párt felajánlotta a pártelnökséget Arra termett politikus. Komoly, csupán a bevándorol szocialista eszméknek és\' termő országban, min/f Magyarország, elöjlir-az»k terjesztőinek, tulajdonítani akarni, mi- dűlő nyomort, ezerek kétségbeejtő insétjé). kor előttünk a számtalan világos péltla, hogy I Bírnám erdeje meg fog mozdulni helyéhői, a szenvedő népből nem annyira az eszméi de akkorra már késő lesz : ezt Ml elhárítani fenkölt volta, — az emberisig javát elő- [idejekorán. A szncialistikus eszmék napvilága mozdítani törekvő szocíalismns eszméje, —| behatol a legkisebb nyíláson is és oly herme\'iee akár honnan került legyen —■ hanem inkább el nem zárható a korral halottá nép elméje, a nyomor, az éhhalállal valő kitelelem be \' hogy be ne fogadja magába eme viliguiságot, szél. Természetes folyománya az a dolgok \\ mely jényéf ráveti a vele elkövetett visszaélések menetének, hogy a szenvedő munkárnépben\\ rémképeire. Vigyáztunk, nehogy Jh\'rnnin er felébred az öntudat, hngi/ igazságtalanság az, I deje met/mavM/on mert valamint Machbet-higgadt férfiú és elég erélyes arra, hogy rajta elkövetnek, iiem adván meg mun-ihen inegboszulta ihagdt bilitt. niijbossnlhatja a Polónyiféle pártban is rendet tudjon\' hátságának azt a juUdmat, melyet megér-1 magái azon biín is, melyet a társadalom a tartani De mert ilyennek ismeriük, nem i demel; mert nem a tőke az, mely dologra munkás népen eddigelé elkövetett. vagyunk képesek elhinni, hogy a párt-;használván jel a munkás anyagot, a m in- HEDVIG JÓZSEF elnöki állásért feláldozza liberális elveit j kásnak hitelez, hanem megfordítva a »im«-| és paktáljon a liberális egyházpolitika leg- hitelez a tőkének akkor, amidőn a ftl \\ . . ádázabb ellenfeleivel t \\ dolgozásra átengedett anyagot hasznot hajtőmf, A " tA*aré*pén*tár Ezért a fenti hirért, mely nem is a mienk, átalakítja. ; rí»ltéajtári«á|» kfttffyftléM a felelősséget el nem vállaljuk, sőt ellenke-i . A 1bk\'< ¥ /«««»> nd»tjuk, be nem vet-l JeyyiSkvnyt, zőleg. abban a nézetben vagyunk, hogy mi-meff "cm boronál/ük, ugar marad; Felvéve Ntgy-Kanizaán, 1«96 évi jaoair bó helyt a klerikális elemek fúziója bármily • dsónyomássnl, minden lépéssel, mely-j lO éo a Nagy-ktDÍatti tnkarékpéuzMr réazvéoy- alakban létrejönne, Hoitsy nemcsak hogy ¥ k!!*m hmt"(l a Ml fréjWu^ftt iAiiMáa WveiwjHk évi reudat Wslé»*r<«- . ——i.-i.i ------i.s.-s—i- íj Jelenlevők Hertelendy Béla elnöklete alatt: gával ott is hagyja. !<" WP szükséges anyag, még nem ház, Ujua< Dioneberg Jakab, fcl»d.pai>«er Krnö, _____________I____L xn___\\,Mt<J ház lem", ahhoz a munkás kéz éltre Kbenanaarer Leo. Eitlncer Henrik. Fcsselhofer Mindenesetre érdekes események állanak J" \' ""re Kbentnaager Leu, Kuinger ,- ... . - ti ... , . | .... \'hitelező tőkéje meqkivántatik, A bőr, mehtböl József! ifi. Fesselbofor Jóuef. Fi-ckl Pál, Fischer kfezöbön és az el enzék, pártok jáls^a rf< ^ J nem mma\\ h f Sémi] Gelaei Oatm.ua Vilmo^ UrO.b.t Alfréd, 5 S evdMik érléL,; amennyivel köí ?r®nho\'Hrnrik> -WS ,J4,"f\' domborodni. >\'íi > . , . . ,. . J.. .. Juhász György, Klein lilét, Kttrtobner Igntet, UeU> hozta az aki feldolgozza, jövendőbeli j l.0winffer l^jo*, Lflwv Adolf. M.aubaniker Mór, j formájához. Tehát minden szeggel, melyet $octeei JAuef. ilr. Neuicdler Antal, Plot*>«r bel&ver, hitelt nyújtott a munkás annak, i Ignác, l\'raxcr B°l«, dr. Kanvb Z^iffitiüiid. R <aen | akié az anyag. Naami ei)ii<zeril dalnok ezek, leld Adolf, Kosonfeld Jóawf, dr. R ilhtehild J<kab, . •\'y * _ \' \' J- Ü AL M> A - A - J l /* L1_L u . fi mm kültAH Biznam erdeje. (ShaLtfotart Macbeth IV. feh\\ I jdbiu>t ta V t;tr. t joltngt,) <7 jobbágyság jrlszalmditáia óta \'csakhogy nem ak irjtl; mcgérttni. Üiéss Ián- í Schw«pc Adolf, Scbwm Gaaitár, Scher. », . . * i\'.i 4 \'Albert, Seben Richárd, Siern J. M, Sirám >»- rolata az a logikai koMk^Jwégel kmut,- Bl0(> Sumaicr sándor< aomn.er Ignáe, dr. H.akito i szege-jatt igazságnak, meluet Isiytl berdmánd,; Nándor, 8*rtor» Óttk&r, Slirling SAndnr, SomMko vyfbb nép tortái közvetlen érdeklő oly. csele Marx Henrik müveikben az elnyomott mun-1 JAuef, dr. Tntxilr Gyula, Unger Ulmnnu Elek, Imid a kormány részéről aligha látott uap jtás nép érdél-élten kimutatnak, de iné/ toráhb VAgoer Károly, Vidor Hatna. Wéiier Jówíl éá világot, mint a jelen közoktatásügyi miniszter megy a lángeszU Henti (Jeorge, ki « mellett! 62 ^v^?011\' kik W sznitoly bölcs mint humánus tette, ami\'lőn > kardoshulik, hogy behisoni/itsa, miszerint aj Hartelefcdy Béla igáigaté.iikgi (Inökmtieg •»<• a edlhsalap alföldi bíiiokaibtU ezer holdljötd épp oly köztulajdon, mint a levegő és\\rákban üdvözli e*eu, az intézet életében jelen-termő jöhlet engedett át a munkát nélkülöző.1 ha min lenikilnk ugy réizesillne benne, mint lAiégteliei ötvenedik évi rendea köifytlléaan *iép munkává eiujijődií flildmibelűk *ek. Megtöretett\\a közös lemjőben, megrzilnne minden ni/o-1«imbao me/jeletilckei j Konatotilja, httgy a léu ezzel a jég, megtalálta a kormány ime azlmor, nem \'volna éhínség sehlsem. ^j^Yr^uké" "\'^ííí^mMk\'"!^" Tk aa utat, melyen haladnia keif/, ha komolyan of hogy legalább alkatom adatott a J&JmMS]^^ réuvényck^ei%?rm«d*ll megba\'adó tizámol get akar vetni u.z alföldi mizériáknak, ke- j munkásul\' egy részének arra, hogy n saját iripviielnek, emel a gyttlqit meghyitja; megbiiUM nyerd adni az éhezőknek, megmenteni sok mnnkájáuak ő untja élvezhesse gyümölcsét, i Tripammer Qyula taiézall tlutriMlfit a jagrtö-ezer rsaláilot a ntgelpuszi lilástól, vagy amiligen nagy horderejű szolgálat tétetett az agrár- könyv vomIóbóvcI é» ajánlja a jegyxOkÖnyv hlU sókkal Hihh ennél, beszüntetni a sinylő- szocializmusnak. De dést, m\' hj etjy egéss generatati, a közvetlen jöfiŐ qenerálióját megrontotta volna el mik csodálatos, megdöbbentő ahevráhója mt eau harmat-csepn .... . . , ... ,,, ... . ■ ,, ,, ., ,•/•\' | reszvényes arakat, kik a közgydléa álul a ifir- tenger vréhez képest f Mennyit kell még rt^akönvv biteleailc.óre megválasüiatttnk. kormánynak et utón tennie, hagy beszüntesse j j. Felolvaatatlk nz Ignzgntrtságnnk n mérleggel a majdnem meseszerű, hihetetlen mert ilusan \\ egyidejűleg, a részvényetekkel a meghivtl kap- 1 lealtétéra dr. Sohwara Adulf é* Naeatet Jéuef tudta, hogy IJardióné nem mondott valamit bi zniiroanak, ha nem ludla haláruzottan. — Szeretném, hn valamivel világosabban beszelnél —. Világosabban nem beszélhetek mintha azt mond m. hogy elakarja vciiui Lórikéi. Egész VArulján erről beszélnek Uton-ullélén hallhatod e* Tóth maga is sokat mondó mosolylyal beszél (tludóVdczékrél A nénikéhez if*cn tokazor eljár. Mintiska maga mondta, hogy Tóth bénsöleg tudakozódott\' Lörikn után A múltkor va\'ami vemet irt egy lapba, mélyben égy leányt (kinek kinézése egétuMn Lórira illik) nagyon magasztalt: — De hogyan Ismeri oly jól Lórit? Azt hittem, csak epys/er kétszer látta. — Na az is o\'cgi Különben Ninutka linsonlit Lórikálioz, m delinek használhatta. — Ha ez való, ugy meg kell\'hívni ezt a Halul embert. — Hát jertek el holnap vacsorára én hozzám Megliivom Tóthot is. — Jól van; de mielőtt elmész, még egv kérdésein van. Mi is a foglalkozása Tóthnak f — Vagyonos jouraaliszta. Másnap este Bardiónó lényesen kivilágított termeibe foldott egy kis előkelő társaságot. Nemcsak Lóriké, hanem Ninutka it gtt v<>lt. Szemre való csinos leáuyók voltak. Haionlitottak egymithoz kQlsíileg, de modorban Bemmit s-m. Ha Niuuska komoly-akart lenni egy léléráig, ki- merülten ét larndlaii a. pamlagra dilit. De nI másik pillunalbnn már nynghatatlanul ugrálva, dalolva tuloit a kertbe, (iludovácznó nem bánta, Mariska is i yen voll Lórika olyan Injta volt, mint egy Rapha\'elrinndonnn, nagyon bájos ésj szelíd. Tóth Jóska persze Lórika mellé kerül1 a mama Intézkedése folytán. A társasAg uzt tnlulla, hogy kistó mélabiit. Nélia-nélin kérdően tekintett ba-ráljára Bardióra. ai Niuflskit mellett Olt. A váraljai társaság megelégedetten suttogott. I ezen uj rendelkezés felett Csak itt-ott, egy-egy leányos mama irigyelte nz állandó izetencsét. Kijttí ii haza kdcsizásnál Lórika szelíd hangja tzokoHttál erőtebb árnyalatú lett* — Mama c*ul; nem akarsz ennek a fád jour-nalisztának n nyakába varrni ? — Micsoda oppositio ez ? Hn megkér, hoziá mész, evvel punklsm. > Lórika hqm vonogatta gúnyosan vállait, mint Klóra tette volna; nem kaczag»tt fel, mint a „kis aranyos*, nem nézett bámulva anyjára, mint talán Ninuska, hanem szelíd szemeiből egy másután peregtek a könyek. (íludováczné igen megredt, mert nem emiékezelt rá hogy lányai 10 jéves korukon túl sírtak, volna: de egyelőre a dolog lelett napirendre tért. Végre vagy két hét mulvn Tóth JósIa Bardió által tudatta, hogy tiszteletét fogja tenni. \\ Fél órával megérkezése alán liludovácsné W hívta az egyik Inast fa halk bágyadt hangon egy pohár vizet kért. Osak n jéghideg vií nUn ocsúdott fel b^mnlalAbói. Hogy it net Mikor Tóth\' megkérte leánya kezét, azon hiszem ben, hogy ei Lórit illeti, örömmel iiillfl ugy a maga mint íérjá beleegyezését. At>ban n percben azonban, mikor Lórikának leendő vőlegényét be akar* mutatni, megtudta, hogy Tóth nem Lórikéi, hanem Ninát kérte meg. A világnak scin okozott semmivel se ki**l>b meglepetést mini n ni«lin\\nuk, midőn u kibocsátott eljegyzési kártyákon Lóri név helyeit Ninutka szerepelt. llartnv nénike erre azt mondta: „Ez megint egy uj Gludovácz-hóbort". P. Lórika, Nagy családi konferencia volt Ctákángpn. Htr-dióék, Lórika, Ninuska ét völ-gúnye, Kallav gróf ét a kit aranyoa körül teregletlék a pamlagon ülő szülőket Tóth Jótka (elolvasta a meghívott vendégek névtorát Mikor a vőfélyekhez ért, mégjS\'gyezle, hogy legjobb barátait kérte feL Betűsorban voltak (elírva: Ábrányi Béla, Beregi Vietor (>Ahá a monoklis« — sugá Kállay nejének) Beregi Tamás, Herczeg l\'ál, llartay Lacii, Vágó Imre. — Valamennyinek van már koszorút leánya ét legjobb barátomnak Laciinak megígértem, bogy Lórikát fogja vezetni. Nagy-Kanissa, vasárnap. Zala 18. szám. (4. lap.) 1896. március hó 8 ia. csibaa köiNt, a lefolyt 1894-ik üzlelévr/il szóló Helyesli n kUlOn tartálékalspnsk ~.JOOO.— jelentése, valamint n felUgyelö-bizoltsig jeleoténo, lé a II. ktllUn tartaléknak I2Ö0O — mely ulólbi tanúságot tesz arról, hogy aa 1894-ik való növelését, évi ügy- ea számvitelt kellőleg ellenőrizték és Elfogadja a liámk ftílvéloli értékéből hogy a szabályszerűen vetetett könyvek alapián j javasat 8600.— készült és a köziiyülésuek előterjesztett mérleg, leirtsál, valamint a jólékonycéiti adományok, u, m.: ogy a nyeremény- és veszteség számla a helyzet nek valóban megtelel, miért is az igazgatósig által javaslatba hozott felosztási tervezetnek elfogadását, uz osztaléknak 48 irt, azaz negyven-nyolez forintban leendő megállapiláait ajánlja és kéri miként az 1894-ik évi Ogy- éa számvitelre vonatkozólag az igazgatóságnak, ngy a felügyelő-bizottságnak a felmeutvényt megadni méltóztassék. Előterjesztetik az 1894-ik évi zármérleg a nyeremény- és veszteség-számla kapósában, melyből kitűnik, miként: 1-ször az ingatlauok eladásából származott, 180413 2-szor behajt batlanná vált követelések leírása folytán szenvedett_424.60 Összesen 1728.IJ3 veszteség levonása ntán a lefolyt 1894-ik évi Ozleteredmény 116 arany 40 frack 71046 frt 84 kr., melynek felosztására nézve aa igazgatóság a kővetkezőket ajánlja: Aa alapszabályuk 78. §-a értelmében a nyeremény5,/(-*< vagyjg 8 arany 3662, frt 82 kr. a tartalékalap gyarapítására; az alapszabályok 76 g-a szerint sz igazgatóság jutalékára a nyeremény 16%-a, vagyis 17 arsay, 6 frank 10966.96 a nyagdijalap emelésére az alapszabályok 80 §-a szerint •\' a nyugdíjalapnak 40000 frtig leendő teljes kiegészítésén az intézeti házak felvételi árának caök-keatéaére ÍCOO.-6789.88 I. Keresztény házi szegényeknek 2i Izraelita , „ „ :i. Községi iskola eéljaira 4\'. Községi isko\'a szegénysorsu növendékei ruházatán 6. Izraelita iskola eéljaira 6. „ szegénysorsu uOvendékei ruházatára 160 frt 160 „ 140 „ 60 „ 140 „ 80 ,, 7. Kereskedelmi iskola segélyezésére 100 8. Önkéntes tűzoltó-egyesületnek . 60 9. Népkonyha javára 60 10. Gyermekbarát-egyesületeknek----------20 11. Vörös kereszt egyletnek 26 12. Ingyenes népkönyvtár jsvára 26 18, Betegsegélyző egylet javára » 26 14. Keresztény jótékony nőegylet javára 26 16. Izraelita kórház javára 70 16. Polgári iskola eéljaira 70 17. Főgymnasiumi múzeumnak 20 összesen 1140 frt felosztáss és a közhasznú és közművelődés célo alapnak 2000 frttal való gyarapítására vonatkozó javaslatot. Az osztalékot réazvényenkint 48 frt, szóval negyvennyolca írtban állapítja meg és sz 1894 ik évi Ogy- és számvitelre vonatkozólag agy az igazgatóság, valamint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt egyhangúlag megsdja. 111. A tárgysorozat 3 ik pontját a hivatalos 3600. - I közlöny kijelölése képezvén, sz igszgatóaág elő-1000.— \'crjtsi\'4ae folytán a közgyűlés a helyben megje- __ \' liinjl Vulua.inll lannl . ínllllj Lí !nlA..nl ki 12000 —j\'0"" iiZala11 czimU lapot -jelöli ki az intézet hí- a klllön tartalékalap emeléaére a II. kfllön tartalékra ____. . a városi közhasznú és közművelődés , . , , , , célú alap gyarapítására 2000 - ^\'erjeszli sz igazgatóaágnak a rész- a s/okásos ovi jótékooysági és köz- véuylőke és tartalékalap szaporítására vonatkozó, hasznú adományokra 1130 - * \' Joleulé8ben körülírt javaslatát, mely szerint fordíttassák ■ I ajánlja, hogy az intézet 200 darab, egyenkint osztalékul részvéuyenkint 48 írt, 600 100 frt névértékű néne izóló 1896. évi január drb részvény u án 2H800.— hó 1"\'1 kfldTe " ttllítl 0»odménybet» a régi fizettessék; részvényekkel egyenlő arányban részesü\'ö uj a fennmaradó 98 arany, 86 frank 2277.24 £é?,,<nj,t boc^Í1,on bé,M*» fofinl hiboesátásí a jövő évi nyeremény- és veszteség számlára \' Írassék elő. A közgyűlés örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul a kedvező eredményt, valamint a felolvasott igszgatósági és felügyelő-bizottsági jelentéseket és felolvasottnak fogadja el ugy a mérlege*, valamint a nyeremény- éa veszteaég-szám-lát ia. A tartalékalapnak az alapszabályok értelmében 6 arany 366282 történt javadalmazását, a nyugdíjalapnak 7729.88 az alapszabályok 80. § Aban jelzett 40000 frtra való kiegészítését jóváhagyja. Oelaei Guttmann Vilmos szólal fel és kijelenti, miként mint részvényes örömmel üdvözli aa igazgatóságot e téren es köszönetei mond bölea intézkedéseért, de kéri egyszersmind, miként ezzel uo lekiotse e leiadatát befejezettnek, de mihelyt az időt és körülményeket arra kedvezőnek látja, újból legyen ily javaslatot, bogy az intézet miuél szélesebb és biztosabb alapot nyerjen. Or. Rothschild Jakab nem helyesli, hogy ezen részvényekre, melyekre az előjog gyakorláaa kellő időben be nem jelentetik, a jogosultsági igény egy e ezélra megalakult társaséinak engedtessék át, a kibocsátási ár éa feltételek mellett, mint- — Kedve fiam, kettőn áll u vásár, a vezetőn\' — Na gyerekek én mini praktikus gazda éa a vezetendőn. Keress Harlaynak egy másik nagyon lelek áltól a lergetegtől, amely először koszorús leányi , e\'suhun és aztán tér vissza — szólt száraz Imngon — Sajnálatomra nem teltetem. (iludovécz papa. — Még akkor sem, ha határozottan óhajtom ?! De most Kállay lépett közbe és arisztokratikus Bardió élénk-arczjátékkal tudatta Tólhtal, hogy 1 biztossággal kijelentelte, liogy a történteken válsz isten világáért egyezzék bele, különben kitör toztulni lehetetlen s ennek lolytán Lórika Hartay a vihar. A vihart pedig avvsl akarta jelezni, nyoszolyóleánya lett. hogy selymes kondor baját melybe Flóra teljesen — — — — — — _ _ _ _ szerelmes volt — irgalmatlanul rázta. Szegény Félév múlva a „Váraljai Híradóban\' az a Tóth ezt télreértette. Abban a hi»zemben, hogy [meglepő hir lelt közölve, hogy Hartay Laczi el-barátja azt mutatja, hogy ne tágítson, határozott jegyezte Giudovácz Lórikét, hangon ludalta anyósával: Nagy harc után jött csak létre ezen őrvendetea — Kedves mama, nem lehelem. j egybekelés. Ezt a papák rendeaték, mig végre (íludováczné sokkal ia politikusabb volt, sem- a két jnama sok csilrés-csavarás után bele hogy leendő vejével ösasekapott volna, a bár a méreg" fojtogatta, nem akart szólni. Most Bardió-boa fordult: — Bemélem nem hívtátok meg Hartayékat? Bárdió ötölt, hatolt, mig végre kimondta, hogy igen. — Ágnes nénit ia ? kérdé élénken Lórika. — Azt ia. — Jaj be örülök I.— Lórika szokása ellenére tapsolva táncolt körűi a szobában. — Hát te mit ugrálsz, mintha Uniót csináltál volna, kérdé haragosan (íludováczné. — Hát aaért, mert Ágnes néni aa én ideálom. egyeze\' t. Most igazat megvallva — (íludováczné legnagyobb büszkeségét Laczi vejébe helyezi éa Hartayné váltig aal hajtogatja, hogy bár ő nem szereli a mostani leányokat, de hat se lenne sok neki ha mind olyan volna, mint Lórika. S moat újra látni (iludovácz -mamát Ágnes nénit a legnagyobb egyetértésben sétálgatni, kávézni éa beazélgetni. A meggazdagodott Hartayék Italai, és Gludo-váczék Könyvéé Kálmánig nyúló hatalmas családltja csendes szeretettel fonódtak össze. Hartay-éa Gludovácz-papa elégült mosolygásaal (Íludováczné \' villámló tekintetet lövetve Irt-1pihwmek ai ölelkMe" c»al4dí4k 4rnT4b«D-nyára, selyemruháját suhogtatva, hagyta el a szobái.\' -:--fl bogy eiőreláthstólsg azok lelpéazzel lesznek ér-tékeailhetők és aa igy származó többletet a tar-tartalékalap javára kivánná biztosítani. Ebeaapanger Lipót igazgatósági alelnök azon felvilágosítás ntán, bogy ezen társaság csupán oly ezelból alakult, bogy a törvény azon követelményének, — mely szerint a kibocsátandó nj részvények átvétele, illetve a részvénytőkének befisetése biztosítandó és igazolandó — elégség tétessék: saját nevében kijelenti, habár ninea kizárva azon eset, hogy az elvállalt kötelezettség folylin a kérdéaea társaságot veszteség is terhelheti, lemond a tartalékalap javára a netán származható nyeremény, illetve jövedelemről. Dr. Rothschild indítványozza, miként az aj réazvények kiboesátásávsl kapcsolatban a régi réazvények is, melvek nsgyon óeakák éa rongyo-ssk, ujakkal cseréltessenek ki. A közgyűlés elhatározza, 200 drb. azóval kétszáz dsrsb egyenkint 100 frt névértékű névre szóló 1895. jsouár bó Hői kezdve aa üzleti eredményben a régi réasvéayekkel egyenlő arányban részcaűlö aj réezvény kibocsátását. Az aj réssvények árát 700 forintban állapítja meg, mely ntán 1896. jannár hó 1-től a befizetésig 6% kamat fizetendő. Elrendeli a 200 darab részvényért befolyó 140,000 forintból 20,000 írtnak a részvénytőkéhez és 120,000 írtnak a tartalékalaphoz csatolását. Megállapítja továbbá azt, bogy minden régi részvény ntán \'/,-ad, minden két réazvény ntás \'/»-ad éa minden 3 részvény ntán egy egész réazvéaybez a régi réazvénytalajdouoa elővételre jogosult. Ezen elővételi jog gyakorlásira záros határidőül f. hó márema hó 19-ét tűai ki, aa ezen napig igénybe nem vett elővételi jog megazüntk. Az elővételi jog gyskorláaára megkívánja a közgyűlés, bogy a régi részvények szelvéuyiT nélkül az intézet pénztáránál lebélyegzés végett 1896. március hó 16-ig bemutattsssanak s ezek ellenébe a megfelelő jogosultsági jegyek ki-adandók. Az átvételi ár 1896. évi március hó 16-étől kezdve 1896. janius bólöéig egészben kamataival együtt az intézet pénztáránál befizetendő,\' melyről eliemervény adandó. A mennyiben a befizetés 1896. jannár bó 16 éig nem teljesíttetik, a már bejelentett elővételi jog is érvényél veeati. Elrendeli továbbá a közgyűlés, hogy a harmad ity részvényre szóló eliamervények 1896. évi november hó 30 ig\' egyeaitendök s hogy ha ezen egyesités ezen határidőig meg nem történik, a nem egyesitett eliamervények érvénytolenné válnak. Az ekként érvénytelenné válandó eliamervények számának meglelelőleg kiállítandó egész réazvények, a helybeli kir. körjegyző közbejöttével eiárvcrezíetvén, az értök befolyó vételár részösszege az eliamervéayek birtokosai javára birói letétbe adandó. Az ekként megállapított kibocsátási feltételek ugy a jogosultsági jegyek, valamint az aliamer-vényekre is teljes szövegükben lelveendök. Tndomásul veszi a köuyülés az Igazgatóság azon jelentését is, bogy náK letelt okiratban egy e ezélra alakult társsság magát kötelezi arra, hogy a kiboesátsndó 200 drb nj részvényt a közgyűlés által megállapítandó kibocsátáai feltételek alapján átveszi az eaet e, ha a régi réazvé-nyeaek elővételi jogukkal élni nem kivannak. Mindezen határóaatok keresztülvitelével a közgyűlés sz igssgatóságot megbiaaa. Tekiatettel az előbbi határozatokra, elrendeli a közgyűlés, hogy az 1—600 azámig terjedő régi, részben már teljeaen azétmálló részvények szelvény! vekkel együtt, egyformaaág éa aa eljáráa egyaaerűaitéae tekintetéből, a korábbi ezátualk megtsrtásávsl uj részvényekkel eaerélteaaenek ki, hogy igy mind a 800 darab résavésy egyforma legyen s ennek fbgauatoaitáaával aa igszgstóságot megbízza. Megbízza továbbá a közgyűlés az igssgatóságot, hogy az intézetnek néhány hó asnlva bekövetkező 60 évea lanállrtáoak alkalmából, tnaek megünneplése céljából a szükséges előkészületeket megtegye éa alkalmss időre reodkivtli közgyűlést hívjon Osaze. V. Az aj réaavésyek kibocsátásával kapcsolatban aa igazgatóság szükséges éa célszerűnek tataiéba az alapsaabélyok 3-ik éa ll-ik fainak módosítását és pedig a 3. |-sak, mely a részvények aaámát éa a részvénytőke összegét foglalja magában, a kővetkező módosítását sjánlja: Nagy-Kanissa, vasárnap. Zala 18. szám. (4. lap.) 8.J. „A társaeág alsptőkéje 80000 írt oaztr. értik ben, melv teljesen befizetett I—800-ig terjedi, folyó liánnal ellátott, aévre szóló 800 drb 100 forintos részvényből áll." Mig a részvények mporiláaa folytán a 11. || köretkeid módosítását, illetőleg aj szövegét ajáalja elfogsdásra. . a i. „A közgyűlésen tii részvényig mindeu etyei részvény egy ezavszstrs, tli részvényen feltll minden két réeivény további egy uavaiatra jo goait; 80 auvautaál többet aioobao aen aaját személyében, md másnsk képviNlalében nem egyseimet aeaki, bármenyi legyen ia részvényeinek Mai.\' „A közgyűlésen szavazati jogot oaak azon réai vényea gyakorolhat, kinek lészvéoye négy héttel a közgyfilés előtt nevére átíratott." Eaea utóbbi aaakaas módosításával kapcsolat-ban, Vidor Sanin előterjeszti, miként belyasaek tartaná, ba aion réazvényeaek, kik a közgyűlésen ssavaaati jógákat gyakorolni klváqják, köteleztetnének réezvényeizet szelvényivekkel együtt t közgyűlést 8 nappal megelőzőleg ai Intézet pénz táránál letéteményesei. Ebenspsnger Lipót alelnök, dr. Rothschild Jakab ee dr. Rchwan Adolf réizvenyeieknek ezen tárgyra vonatkozó felszólalása után a köz-gyUlés a 3. és II. gg-nak as igazgatósig által előtariesztétt szövegét változatlan elfogadja ós megbízza az igazgatóságot, hogy Vidor 8aaiu indítványára vonatkozólag terjeaazen javallatot a jövő évi rendes közgyűlés elé. VI. Következik aa alapszabályok 87. éa 48. §g-ai szerint a aorreadeo levő 8 igazgatósági tag, agy a bárom tagból álló felttgyelő-bizottaág helyett ujak, eeetleg azoknak iaméti megválasztása Elnök a közgylllós bozzájárnláaával a szava-zatszedő bizottaágba Löwy Adolf, Sommer Ignác, Ebenapaager Ernő, Príiger Béla éa dr. Raaoh Zsigmond arakat jelöli ki és kéri (el és a választás tartamára a közgyűlést felfüggeszti. * A szavazatszedő bizottság működését befejez folyUtólagoaan véayhaióeágának bematatandó, csak eaeknek halybenbagyáaa után érvényes. 16. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hiteleaitéeére aa elnökön kívül a* nyugdíjintézetnek két jalen volt, de neui valaaatmányl tagja küldatlk ki, afc/k a jegyzőkönyvekéi aláírják. III Nyugdíjazási, Illetőleg allátáal szabályok 17. §. A »áro« szolgálatában álló városi tiaati-, segéd-, keielö- én szo\'gaezemélyset tarja legalább ti< évi beszámítható szolgálati idő után, amennyiben máa nyugdíjalapnak nem részesei, ás a városi nyugdij alaphoz, a 8. éa 6. § ban kiaaabott réaaeket befizette, aa alább iéleorolt éketek bármelyikében elete fogytáig járó nyugdíjra tarthat igényt. Nevezetesen: ) ha testi vagy lelki fogyatkozáa miatt hivatalos kötelességeinek teljesítésén véglegesen vagy (nrlóaan képtelenné válik, b) ba 65 ik évét betöltötte, rí ha 40 évi szolgálati időt kitöltött, d) ha hatósági szervezés követkeatében állo mása megszűnik. e) ha a liaatviaelő válaaaiáa alkalmával nyugdíj igénynyel összekötött állásra újból meg nem válasxtatik, vagy ki nem nevestelik. 18. g Ha a város szolgálatában álló egyének valamelyike hivataloa eljárta közben acenvedeit baleaet folytán válik szolgálat képtelenné, vagy meghal ée .beszámítható szolgálati Ideje meg 10 évre nem terjed, 0, illetőleg üzvegyo és árvái ugyanazon ellátásban réazeaiiendők, mintha már 10 évet szolgált volna, ha pedig beazámitható esolgálati ideje a 10 évet meghaladja, akkor aa ellátás kiezabáaánál axolgálall éveibea további 8 év aaámitandó. 19. g. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alapját a beasámithaló esolgálati idö a a legutóbb élvezeti rendszeres évi fiseiés képezi. 20. §. A saolgálali idő ason részesekre nézve, kiket az 1878. évi mároius 26-iki lissiujitáa a város saolgálaiában talált, vagy kik ezen tisztújítás alkalmával válaszlatlak meg, neveztettek 1896. március hó 8 ia. járni mindaddig, mlg a nyugdíj magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel (elér. 86. g. Sem maga, aem padig öavepys, vagy árvája réazére állandó ellátásra, vagy egyaier-amtndenkorra szóló részeltetésre igényt nem tarthat ason nyugdijlnléaeti tag: I. aki magyar állampolgárrá lenni magezünik. II. aki állásáról önkényt lemond, ide nem értve terméazeteaen a tUa\'ujitáa előtti tömeges aiula noe lemondást; lemondásnak takin\'eúk aa ia, ba valaki tiestujitáskor magát kyelöltatni nem óhejtja. III. a ki álláaát Önkényt elhagyva, arra faU biváe dsoára aem tár viseaa; IV. a ki lelnőbb engedély nélkül idegen hatalom asolgálaiábi lép; V. a ki valamely bűncselekményért hivatal-vesztésre iléltetett, illetőleg Magyarországon ki-vlll oly bűncselekményért Ítéltetett el, uielylyel nagyar büntető törvény szerint a hivatal veeatés van egybekötve; VI. a ki hivatalából fegyelmi utón elbocsátta-tatlk f VII. aki oly oaelekmény elkövetése után, mely hivatalból vaió elboosáttatáaát vonta maga után, öagyilkos lesz, megszökik vagy ezen oaelekmény miatt ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak bármely más okból helye nem tehet, mely eeetekben aaonban a réezeltetesböl való kisára-táaa fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondatik ki Aa 1., IV., V., VI. és VII. poniokbin felsorolt saetekben a már megszabott a folyóvá tett állandó ellátás ia azounal beazUutetendő. 27. §. A nyugdíj kiszolgáltatása a 20. g-baa megjelölt esetekeu kivui megszűnik: I. ha nyugdijat élvező maghal; II. ha ujolug községi, állami vagy törvényhatósági állandó alkalmazást nyer, ebbeli alkaimaa-taiáaának tartuuiara. 28. g Ujabb állami vagy törvényhatósági alkalmasai eaeiében a nyugdíj osak azon összeg ereje g szüntetendő be, amennyivel az ifjabb al- ki, az 1879. évi jsnuár 1-én, azon részesekre kalmazáasal egybekötött javadalmazaa a uyug nézve pedig, kik későbben léplek a várnai aaol- kineveatetéaQk, illetve eekttleiéielQk napjától azámittatik. — Ezen intézeti tagok aaoabau tartóinak 1879. január 1. 0U lefolyt e általuk tényleg betöltött aaolgálati időre járó ItytéaUk egy évi átlaga után évi 4 asástólit az intézet pénztárába a a nyngdijalaphos befizetni mindaddig, mig a lefolyt időre eeö fizetésnek megfelelő 4 ezáaaléka tőrlesatve leás. vén, a folytatólagosan megnyitott gyűlésnek a _,. .... azavazalazedö bizottság részéről Löwy Adolf kö- *fMb\'\' m<«v4lM.,t.*,A,uk "W vetkező eredményt jelenii t Beadatott öaezesea 874 szavazat. Ebből nyertek mint igazgatóaági tagok 8 évi időtartamra; I. Id. Feasolhofcr Józtef 869 eaavasatot 8. Kttrachner Ignác 867 „ 3. Grtnhat Henrik 266 „ 4. Babocbay György 847 „ 6. Blaa Pál 846 „ 6. Boaaofeld Adoll 242 „ 7. Scherz Richárd 842 „ 8. Blaa Lajos 819 „ Mint Igazgatósági póttagok: 1. Ebeaapanger Ernő 184 „ 8. Dr. Szekérre Józsel 66 ,, 8. Dr. Neaaiedler Antal 14 „ Mint felfigyelő-bizottsági tagok: 1. Schwarz Gusztáv 261 szavazatot 8. HeimVer József 889 „ 3. Juhász György 809 „ Mint felfigyelö-biaottsági póttagok: 1. Weisa Tivadar 66 szavazatot 1 Dr. Schwarz Adolf 24 „ mely eredmény tadomásol vétetik és a felsoroltakat elnök megválaaztottakoak kijelenti. VIL A tárgysorozat 7. pontját aetáni indítványok képezvén, indítvány azonban az alapszabályok 19-ik fi-áask megfelelően bejelentve nem lett, a jelenlevők köifll pedig indítvány tételre ki sem jelentkezik, elnök a tárgysorozatot kime-ritettnek éa a közgyfiléet befejezettnek jelenti ki Miről jeiea jegyzőkönyv felvétetik ée aláiratik. Kmf. Tripammir Gyula, HtrUltndy Ma, lOaftlejwmiM. Jelen jegyzőkönyv hiteléül: Sütne* Ji$is/, Dr. Bchmrz Adolf. 81. g. Hendsseresiiett Ailománon ideiglenesen, képvieeiöteetület anoak aa alapon leendő kiegé-vagy próbaidőre, de eskfi mellett töltött szolgá ssitéee iránt, amelyen a jelen uyagdijalap létra lat; ha aa kéeöbb állandóvá vilik, aa elláláa\'bosatoti, a aafikaégeaség mérvébe* kepeet fog Városi nyugdíjintézet. BmdutU tandcicial bM N.\'Kanizta vám timii-tjU-, kwif-it ttolgtutmtíyult, valamint azok itvtgyei h áriái ny*fd\\jintÍMtének alopuabályai {Mfi k vtga.) As ily magváltoataiás a vároat kápvtaélötaatQ lüi köagyfi\'tanék éa enaek atjáa a megye tör\' díjjal együtt nagyobb, mint az a beazamitnató javadalmazás volt, meyuek alapján a nyugdíjazás történt. .Azon ételben, ha az ujabb nyugdíjazás eaaUa a nyugdíjazott nyugdi|a keveaebbet tenne, miat a mennyit már korábban éiveaatt, a korábbi gaaabb nyugdijóaaiegre tarthat igényt. 29. g. Ha a nagyobb azámu ellátások bekövetkezése folytán a nyngdijalap jövodeloae a kel.O ellátási .összegeket nem fedezhetné, atirooi vagy nyugdijasás alapjául baaaámiiaiidó egyszer emind az eltöltött időre a flzeiéa után évenként 8 azizalékoa járulék eiámitandó, nemkülönben 8 ik g. II. ée eavtleg 111 Ik pontja alatt em-litett dijak, a nyugdíjalap pénstárába beflae-tandők. 82. g. A szo\'gálatnak egyáltalán meg»zaklláa nélkülinek kall Tennie: u jm A megszakítás előtti idő ellátási- vagy nyug-dijazisi alapul nem szolgálhat. Kivételt osak a következő esetek képesnek: a) ha valamelv liaatviaelő a válaaztianil ki maradt, de kéeőbnra ismét megválasztalott, vagy kineveztetett, b) ha eaen nyugdijalap állal nyugdijaaott egyén ismét tényleges városi szolgálatban alkal maaiatik, i o) ha a város ezolgi\'atában álló egyének aa alkotmányon kormány vagy tárahatóaág aaolgi-latából viaasatérnek. Ezen esetben as eaen alap által való (\'látás vagy nyugdijaaás a\'kalfnával aa előbb eltöltött vároai ssolgilaii idő éa a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó léssen, természetesen ide nem értve ason időt, melyqt az illető nem e«en vároe tényleges szolgilatiban töltött el. 88 g. Aa áliátás vagy nyugdijasás kissabiaá-nil csupán a legutóbbi rendazeree évi ftsetie ssellékjársndóságok nélkül vételik tekintetbe. 84. g. A nyugdijazáahoi képest, a mint as allitás indokául szolgáló kórOlmények. időleges vagy állaadó jellegllek, vagy ideiglenes vagy életfogytig tartó lehet. 26. Az évi nyngdij 10 évi besziaitható szolgálati idö után a legutóbb élvesett rardazeree évi fiséi éa 40 ssázaiékában állapiitatik mag, a melyhsa minden további aaolgálati év után ugyaaoisk a rendszerei évi flze\'éi 2 saázaléka gondoskodni. IV. A véflkielégltéaről 80. §. Ha az ellitia feltételéül a 17. 9-ban megszabott körülmények előbb állanak be. miit-sem aa el ktáara igényt tartó egyének 10 évi bessámiiható ssolgálati idővel biraának, véfki-elégitéare tart hatnak igényi,, mely 5 beasámithaló aaolgálati évig a 17. g. a) pontja esetén 100 százalék, öt éven lül pedig 10 évig ugyan-osak aa említett g a) pontja eeetén 100 emuaiék javadalmaaásban réaaeaillnek, minden utáe körülmények között vagyia a 17. g. b), d) éa a) pontjai alatt érintett eaetekbeo 6 évig tartott szolgálat után a fizetés 60 aaáaalékában, 6 even Inl pedig 10 évig minden év után még a llaetée további 10 azáaalékiban ál.apitiaiik meg. 81. g. 11a valaki az elöaO g ban awiiteU körülmények folytán végkielégítést nyervén, később iámét vároai aaolgiUtba lépae, az alaő aulgálM alkalmával vároai asolgilatban töltölt Idő ia osak aaon esetben eaimittatik ba a leendő ellátásnál, ha végkielégítési ösaseget az alapba 6 ■sásaié-kos kamataival befizette, különben oaak uj aaol-gilat ideje azolgilvin a leendő alliláanál aainór-mértéklil. V. As ellátásra f^haacnáland^ júvaiMam. . 88. g. Nyugdiiaaásra s egyéb ellátásra oaak ax ávi rendes dijiárnlékok, azok kamatai és as alap kamatainak 90 aaiaatolija fordítandók. VI. As özvegyek ellátásáról 88. §. A jalen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ka as 6avegy t a) férjével a ténylegea szolgálat ideja alatt, vagy aat megelőzőleg lépett háaaaeigre, Nagy Kanizsa, vasárnap. Zala. 18. Báa. (9. lap.) b) térjével a nyugdíj igény beálltskor együtt él, «) orkólceói életet lolyla\'. 34. § Ai Bavegyi ellátásra való igény aaoa-ban be nae.áU; a) ba a házaaság a (érj ayagdijaaou állapotában költetett, b. ba a háaaaeág kötfae elkel mávtl a térj ugyan még a vára* tényleges •eo\'galtiáben állott. da már ötvenedik életévét tulhiladta, ki-1 véve, ba aa Ily hásasságból gydrmek marad háttá; a) ba aa öivegy erkölcstelen életet folytat,; vacy valamely büntetendő cselekmény miatt bi i vatal veestésrs ítéltetik, ellátási igényét szintén nem érvéayeeliheti, ■ ba már elltiáahaa réese- j ettt, aai elvetaU, gyermekei aaoabaa, ba a leltél a-lak különben meg vanaak, allatául igénynyel bíráik, a MÜlök fiéiktUI árvákat tekintendők. d) A non nO, aki • félj halálakor férjével nem él egyfttt, ba o-ak ba nem bisonyiija, hogy a« ígyült nem étée nen> a* 0 hibájából követkoneit ba, a félj után eemeünemB élláiésra igényi nem tarthat, • háaaeaágbói s»árma«oit gyermekei aaoobaa, ha a feltételek kfilDabea meg vannak, elláiásir igénynysl bírnak és szülök nélküli árváknak tekintendők. 86. §, Ha a (érj elhunytakor tl< évet meghaladó bessámitbató atolgálati idővel bir, öavegye nyugdíjban réoeeaitieiik. 89, J. A* Özvegyei ellátási öeezegkéot a fén-41IA eiokáa setrm\' a váróii pénsiárból kicaol-gáhtndó évnegyed! illetményre való jog épségben tartásával non öeeseg fala illeti, mely öeeseg aaoabaa a 800 Irtot mag nem haladhatja, da a nyugdíj igény a« elhalálozást kOvetO negyedik hónappal veeai kadétét. 87. g. Ha a térj elhunytakor, annak eaolgtlati ideje Öt évre még nem leljed, akkor ai Saregy ba különben » 18. § •), b) ée c) pontjában alflirt leltélelek meg vannak, a 34. § ban megjelölt esőtek kivételével a férj legntóbbi beeta mitheté javadalmazásának egy negyed réaaéi, ha pedig a térj wwlgálati ideje aa ót évet meghaladta, da 10 évre nem terjedt, a férj legutóbbi be-ismiiható jevadalmarásának leiét kapja egy-sieritmindenkorra végkiélégitésképen. 88. Aa ötvegyi ayugdij életfogytiglan terjed, megiiflnik aaooban véglegesen : a) ba as Oavegy magyar állam polgára lenni megaetaik t • • -------- —. fb) a 84. §. o) pontja esetében ; c) ba aa B«vsgy iámét férjbti megy, raea ujabbi hásoseéga tartamára. 39. }. Ha aa óavegy readsaeremtett bivataioa álloméit nyerne, vagy férje elhunytakor ie már ilyenben volna, akkor aa öavegyi nyugdíjnak Utak azon többlete jár, mely aa Btvegy rend-eieree Bietéeét felülmúlja, VII As árvák ellátánáról. 40. |. A városi ssolgálatban volt nyogdijképes vagy nyugdijáé állapotban elhányt egyén lörvé-nyee kiskorú gyermekei neveltetíai pótlék bt a réeieaittaoek. 41. Városi eaolgálatbaa volt ayugdijképee agyénak Árváira aé<vei a) mindaddig, míg édes anyjuk életben van, illetőleg nyugdijat élvet, aa évi neveltetési pótlék fejenként aa atya legutóbbi rendaterea évi 8 letétének óleeáuWkábea állapitletik meg j b) ba pedig teljesen árvák, M évi aeveitetéai pótlék egyeekéet, ea atya legutóbbi rtndaieret fitetéeéeek Ifi eaAaalákábea álliphinilk meg, akként aaoabaa hogy ha t8bb kiakora gyermek létetéeéeek esetében a> etek rétiére áHŰdó aeveitetéai járu\'ékok Bietege aa Savegy ayagdijának meglelt ó öe«segét felülhaladná, a löblet e gyermekek neveltetési pótlék vagy járaték 24 évee korákig kladatik. 48. Ha aa aaya elhunytakor, aanek esol-ga\'ati ideje Ot évre még nem iaiwdt, "akkor a 48, §-ban emiitett eiBlótlen árváit atyjuk legutóbbi beesámitbaló jtvtdslmtaatáaak agy negyed rétsé\', ha pedig aa aiya etolgálaii ideje aa lt évei eseghaladta, de még 10 évre nem terjedt, aa atya legatóbbi beeaámitható javadal-masáeáaek felét kapják egyeeeremiadeokom végkielégitéeképea. 44. 9. A neveltetéti pótlék vagy járulék a 42. § ban emiitett í<M elölt maguBaik: tett el, metyiyel a magyar bfiatetó iBrvéey steríat a hivatalveeatée vaa egybekötve. 46. §. Aa öiragyi nyugdíjnak a 88. |-ban fel torolt okból való megasfinietéae vagy felfBgges* tetéee a neveltetési pótlék élvetelét meg egflateti, sem fel nem függtuli. 1195. márciu? hó Ma JMááf a legkfiaelebhi évleréalé alkattal ka-eafioe letktaadéaasl óhajtván Saatptíai, ■ármae 16-ée délaiáa 4 órakor a ,P»lgari Igylet* nagy lermében laaepéiyl rwmém. melyre vára ■ Hm nem | tünk ée vidéklak eigyrebeceólt kSeéeiégét I telettel meghívja. VM. A nyugdíjintézmény slspuabéfyeinak életbe lépte. 36. |. Jelen nyugdiiinté/ évi jaliaa 1-én lépnek élei eti alapeiabélyok 1896 lépnek életbe. IX A nyugdíj-Intézmény feloezláee 47. §. Ha a városi nyugdjjiutéaménynok a váree által való fontartáaa bármely oknál fogva megaaflnoék tiUktégee lenai, aaaak megulate-téee ée a ayugdijalapaak, mely - célra leeado forditá«a iránt törvényhatósági (óvábagyái mailéit a képviaeióteettt\'etí kötgyllét bal áros. , Átmeneti intézkedéaek. 48. { A S-ik 8 kan telaorot. nyugdíj jogosullak ósvegyei illetőleg árvái, akik eddig nvug-dijalsp Mányiban a városi pllnaiárbói kegydija-kai nyertek, a nekik megesavatott illetmények további élvezetében a nyugdíjalap terhére meghagyatnak! aaooban haláloaáa vagy bármely okból bekövetkeaheió váltosás esetén bátraha-fiagyöltaikra néava már a jelen nyugdijanabály bataroamáoyai iráayi adók 40. | Ha olv tiaatviáeló vagy saoiga léd^tug-dijba vagy elbai, ki a ntagdij megaaaoMáaál beaaámltható aanlgálati idort eeö ávi réea-laieket ntóiag vagy telieaek még be nem Baette, akkor a még be nem Sietett nyugdíj részletek évi 4%-tolije mindaddig aaját nyűg dijából vagy öavegyének ellátási illetményéből lovonandók, míg a bet*áeitoti saOlgálali ídöré Fgeit résziek teljeaen klegysnlitvo nem Itendnek mégis eten kAieleeettaég alól aa ellátási vagy neveltetési járulékra igényt tirtó gyermekek (elmenteinek. — Kmt. Láttam: t fikai|MSfir LipH >la»MtSgl tlaSk. Jtpuh: Halmú Gyula MattWfl Máiciua a) ha a leány (érjbei megy, b) ba aa árva a aegyar állat polgára lenni megaa&nik, c) ka Matetendó eeeiekméar miatt logerejfl Ítélettel hivatalveoiéere ítéltetik, illetőleg Ma gyarofeságou kirll oly bQoeaelekméayért ítélte- H I RI;X A „Zala" aapUira 8-án : A nagykaaámai tánokedveló ifjúságnak ftSártkBrfl Táaomu-lattága" a Polgári Egyletben. „ „: A r.bavra Cadisa Betegápoló ée Temetkeiéii>> Egylet" évi rendes köagyOléeét \'tartja délután (él 4 órakor. 8 áa: A .Kesitkelyi Kölcsönös Segélyió 8anvat keaes" harmadik rendes évi kÓágyOlés^ d. a. 8 érakor. 104a: A iiagykaniimai (IrdÓ-réaavéoy-léraeság évi randit köagyBléeét d. e. tél 10 érakora déiaalai u-karékpéaatár belyltégébea tartja. 17-én : A ,,N«gykaeii*al Isr Nőegylet" évi reodee ktagyfitéae. 86 éa : A ..Dél-ialatlekarékpénstár réaa-vény táreaeég XXI. évi readee kóagyBléee wUelott 9 órakor. — Hlréljraepek féeaeét. Már régebben megírtak, bogy as idei ó*aM hadgyakorlatok ideién Pécs tároeánek tényee napjai laaaaek, amelyek alaft nemetek a király, hanem kBlMdi koronát vendégei leesnek a városnak, KOeveiet-lenQl a oeernovitzi nagy dandárgyakorlatok után ugyanis, Péca környékén b nagy kadtaetgya-korlatok lesznek s itt fogják meglátogeiai a királyt Vilaoe német csáaaár ée Albert esáss király, akik végigaésik a Dráva átkelésével egyhokapeaolt gyakorlatokat. A* pécsi hadgyakorlatok alatt a fejedelmek aégy-di napot lőttének Pécsett, majd több napi etarvaavedáaaatra áimenaek a moat már Frigyes Qhenag talejdo-nában levff, volt Albrecht lOheroeg-iéle, bélley ui adatomba. A király, mint s^ elotóleg bárom iabea is, a ptepóki reodeooiába fog eállai. A király péoai tartózkodásé alatt lesa u uj «sin-bás finnapiee megnyitása is. - lárelai IS Ike MegyKeaheáa. A nagykaoízeai irodalmi ée mdvéeaeti kör a kö-veUeaO mspáiadsf kBldts ke lapunknak köt léi vé gett: A wjhwtttni iruHmi kmMt—ti Ur neusai ejjásaQlstéaOnk dic-ö él emléketetee papját Aa laaepély mleetosaia. L, Stift. Caekii a Mgymaaaiaa ifjoaág énekkara. t, A tmkt kmM. Arany Jáaottél Stavalja Kttém Károly nr. 2L Mártim lisseMdiih. FeWvaaáa. Tartja i dr. ahmm Iitváa ar. 4. NmmH dal. Fetöfl Sándortól. Szavalja Bajia Oyale ar. 6., Hymntu: Énekli a fögymnásiumi ifjúság énekkara, Ugyaaeaea alkalomból as irodalmi éa mBvé-eteti kór a .PolgárEgylet* nagytermében ette 8 órakor rii aes mseél readea. — BUeggaée. Marton I, Kálaái bedapeaH Ryároe elegyeate fira Rou ové kieaasaeayt agy-KaataaáróL — Klrály-hjr«BBa Hagy váivaaaktae a nemseti ünnepeken tartatni szokott egybásl Isteni tiszto\'eleken a nemsáti etallemaea megfeleld Király-hymnus éaekelieaaék, a moat alakalt irodalai ée aBvéasai kör válaaiimánya Kmim Károly válssstmányi tag iadltványára a »tam batbelyi papneveld-intéiel igeagattaágebet, Shg-miUer Károly kanonok arhoa kövakért átiratai iatéaeti i A\'HgwtglI és FllititrlnM Vfl KffutUHnk mind**,« métádén láá» tea-Aafé téren ot abtolul jinnk U ttfptak a neeusM nzellemmrl Imréit* ínUitAhMi tütvin cHjáé, nem hagyhatta figytlmrn kitül ea a 11 i | áeywis itttni rém ketá mUl fan^iiési as ér HUaéété nap fin sUl umt htntfgwsé és 0 féntfimk mlUtt, ttítftt lutldMt tartatni sae> hit anntpUftM ukküttti as dáiiaáét «a e riaf, ma* ssssli igpssuseiind >m)lé í#(/<-ftt is fclfraleés, t, i. e KtaUf kfmmm tUadé* sifí, Miután pedig reményünk een ahá se, áagg easnagAea tgyhdti áetéséfnuk. illetet e petre nofiMNol\' ttf fméil /ofuaá e/énfáant, msfy emáflrt hiitzndlahiak örvend, *ff ae «jií(i*fe>» seisesM áss ed f% jértUni; hm\'h/íím (Wiuá, keff a Kngyt&goi nssaém tiMt Int núetndfí ptptáf énekkart1 e tWéssypáésáew minden llg tnmifjf alkalmival sfleseáfe adni ae ,.Ald meg leltet a mmfytr királyi\'* ciné kfMMut: Mnéi^ayee sf> halarttio etfttilelink Negyaépedáee aeeu kén-lementi /trdnleu, mélfésfesséá a kéiiém érné* darab nén áeegre étwt seleagéI Katád Kértét ktr. ISroényuékl Mrd, miitt effeeitettni e ttéf-Ul mt/kittU tárnitmdnpi tagjának ktttiht* mfktUdmi Kell a ae#y áaatwt tiWofwi ál mMÍ Ur 1996. férmlr M de tarUlt fi-Uutmánwi MeMI. Sümegi Kálmán, tinik, Rmdi Ma, Htkér. — fálsestll alta, A kuliutnainoiUr váleattó-kerOlelébea, a o>áktornyaiban — miat a P. Naplónak írják — a megbukott néppárt (Okorteeet, a falusi papák még mindig isgataak. fenyegetőznek, sét egyebet le testnek. Igy péidáal Vnkrineo Ferenc dráva-váeérimlyl agedlelkésa adta a minap kiváló tanuieléi neme* lelkipásztori éraOietéaek. Kodba Márkné, egy posiinya! ee»-gény asszony kereste fel a tisstelenaO urat, kérve, hogy mondjon mieét beteg férji fal gyógyulásáért. A pap kijelentet te, bogy eet nem hajlandó megtenni, mert Kodba Wlssánta aae-vazott) azt la mondta, hegy ba haldokolni log Kodba) még nieggyóntetni sem megy el aa tentelen „liberálist.*1 K kijaleatáwk után Vukri-atc páter osélekedett lei agy kilökte Kodbáaét a saobábót, hogy aa asasoayaeb kitört as egyik lába. Kcdbáaé most a teák tornyai k Márkásban lek\'tik. • — Iredatal ée astvéaeeU hé*. Aa irodalmi kór legutóbbi vAlaeataáayi Béeáa oly iránybea, lépett ekcióba, hogy a kör •esakóééa keretébe as éaek- ée seaemBvéaaet ápolása le beillesxteeeék. K végbél biaoltaágot küldött ki as éaek- ée aaaeaeekesatáty sasi iseásSIs. A bitotleág elnöke: Stulmg Lajos, tagfal Kesém Károly, OktlU Jóatef Sfwwdt Zjgmeaé, itj-Singer Sessa ée Weker Károlv, A kór fártéaak-karáaak megalakitéea éséekébea a bitottsag oefltörtöt9u mit már megteUe aa iaieakeéáes ket. A eeeehedvelók IseeegykjlÉa vegett a vá-laaztmiay (béUtkwl Henriket, flhrwdk Mgesea< te Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 18. szám. (4. lap.) 1895. március hó 3-áa. &!> „A társaság alaptökéje 80008 irt oazlr. érték-ben, teljesen befizetett I—800-ig terjedi, folyó siámmal ellátott, létre szóló 800 drb 100 forintos tészvéayböl áll." Míg a réssvéoyek uaporitiaa folytán a 11. § követkesA módosítását, illetőleg aj u<weg«t ajáalja elfogadásra . II l „A közgyűlésen tíz részvényig minden egyes részvény egy szavazatra, tlt részvényen felül minden kát réeivéáy további egy taavasatra jt> goeit: 80 szavazatáéi többet azonban mb uját sxemélvében, m máinak képviseletében nem agyaeilaet senki, bámrayl legyen la réesvényeinek ■ÉK\' „A közgyűlésen szavazati jogot esak azon réaz-ténye* gyakorolhat, kinek részvénye négy héttel a közgyűlés előtt nevére átíratott" Ezen utóbbi laakaaa módosításával kapcsolatban, Vidor Samu elötetjesxti, miként helyesnek tartaná, ha ssoe réezvéayeeek, kik a közgyűlésen szavazati jogokat gyakorolni kívánják, kötelez-tetaének részvényeiket szelvényivekkel egyltt a közgyűlést 8 nappal megelOxöleg aa intézet péex-tártnál letéleaényexai. Ebenspaoger Lipót alelnök, dr. Rothschild Jakab ee dr. flebwars Adolf részvényeseknek etán tárgyra vonatkozó felszólalása után a köz-gvűlés a 3 és II. fifinsk >s igazgatóiig által elöteijeeztett szövegét változatlan elfogadja és megbízza aa igazgatóságot, hogy Vidor Samu indítványára vonatkozólag terjesszen javaslatot a jövö évi rendes közgyűlés elé. VI. KOVetkexík u alapszabályok 87. és 48. 88 sí szerint a sorrenden levő 8 igazgatósági tag, ugy a három tagból álló felUgyelS-bizottiág helyeit ujak, esetleg azoknak iiraéti mcgválasztáxa Elnök a közgyűlés hozzájárulásával a szavazz tssedő bizottságba LUwy Adolf, Sommer Ignác, Ebenspanger Ernő, Prager Béla és dr. Ranbh Zsigmond urakat jélöli ki és kéri fel és a vá-laaztáa tartamára a közgyűlést felldageesti. A asavaaalescdO bizottság mtlktldését befejez-1 vén, a folytatólagosan megnyitott gytléanek a szavazalszedö bizottság részéről LOwy Adolf kö-1 veikesO eredményt jeleni 1: Readatott Oeszeeea 874 szavazst. Ebből nyertek mint igazgatósági tagok 8 évi időtartamra : l Id. Feseclhofcr József 259 szavazatot véayhaiéaágáaak beaauiandó, csak eaekaek helybenhagyása után érvényes. 18. g. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökOn kívül a nyugdíjintézetnek két jelenvolt,.de nem valasat mányi tagja küldetik ki, akilKa jegyzökönyveket aláírják. 18 Nyugdíjazási, illetőleg ellátási szabályok 17. fi. A város asolgálatabaa álló városi Uaaii-, járni mindaddig, míg ■ nyugdíj magival a legutóbbi rendszeres évi iUetéeael leler. 86. fi. 8em maga, sem pedig (mrtfjt, vagy árvája részére állandó •iláieara, vagy egyezer* smindenkorra wtóló részelt etésre igényt nem tarthat azon nyugdijintézetí tag: I. aki magyar állampolgárrá lenni megszűnik, II. aki álláséról önkényt lemond, ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömege* általá segéd-, kotelő" és szo\'gsszemélyzet tagja legalább noe lemondást; lemondáxn&k tekiateiik az is, ha ti* évi beszámítható s/olgálaii idö után, amennyi* valaki tiaztujitáskor magát kijelöltetni nem ben más nyugdíjalapnak nem részesei, és a vá- ..... roei nyugdíj alaphoz, a 3. és 5. fi ban kiszabott részekel belizeiie, aa alább teleoroli esetek bár melyikében elete logyttig járó nyugdíjra tarthat igényt. Nevezetesen: » e) ha testi vagy lelki fogyatkozás miatt hiva- óhajtja. III. a ki állását Önkényt elhagyva, arra fel* hivfts duoára aem tér visssa; IV. a ki (elsőbb engedély nélkül idegen hata> lom aaolgéletábt lép; V. a hl valamely bQaoeelekaaényért hivatal- laloe kötelességeinek teljesítésére végltgeaea vagy\' vesztésre ilélletett, illetőleg Magyaroraégoa ki\' tarlósán képtelenné válik, vül oly bttnoielekményért itélietett el, uielylyel b) he 65 ik évét betöltötte, a magyar büntető törvény szerint a hivatal c) ha 40 évi saoigálati időt kitöltött, vesztés van egybekötve; d) ha hatóaigi szervezés következtében állo VI. a ki hivaUlaból tegyelmi atoo elbocsátta-mása megszűnik. tátik; e) ha a tisztviselő válassiés alkalmával nyűg- V1L aki oly oselekmény eiküvotése után, mely díj igéaynyel összekötött állásra újból meg nem bivatelból való elboeaátuusát vonla uikga után, válaaataiik, vagy ki nem neveztetik. öngyilkos lesz, megszökik vagy eaen aaalak- 18. fi Ha a vároa azolgálaiában álló egyéaek mény miatt ellene báavadi vagy fegyelmi aljé-valamelyike hivatalos eljárta közben ssen vedet t|.rácnak bármely mis okból helye nem lehet, mely baleset folytán válik szolgálat képtelenné, vagy lesetekben azonban a részel telesből való kuára-meghal és .boszimiíható szolgálati\' ideje\' még Um fegyelmi eljárás megfelelő alkalmsaién mol-10 évre nem terjed, 0, illetőleg Savegye és árvái lett mondatik ki. ugyanazon ellátásban részosliendök, mintha már 10 évet ezolgált volna, ha pedig besaámithetó saoigálati ideje a 10 évet meghaladja, ekkor aa ellátáe kieaabteáaél szolgálati éveibes további 3 év számítandó. 19. g. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idö e a legutóbb Aa 1., IV., V., VI. és VII. pontokhm felsorolt ecetekben a már megszabott a folyóvá lett ál* leadó ellátáe is aaouaal beszüntet éndOt 87. fi. A nyugdíj kieaolgaltataae a 88. |-haa megjelölt eseteken kivitt megsaünik: I. ha nyugdíjat élveaö meghal; II. ha ujúlag közaégi, állami vagy törvéoyha- élvezeti rendszeres évi Ssetéa képezi. I tóeágl ellendő alkalmaaáat nyer, ebbeli alkalmsa- 80. g. A saoigálati idő azon réaaeeekre nézve, tolásának tartaméra, kiket aa 1878. évi máraíus 86-iki lieztujitás a 88. fi Ujabb állami vagy törvényhatósági al* a vároa szolgálatában talált, vagy kik ezen tie<l- kalmazas esetében a nyugdíj eaes azon ueaeeg ujiiáa alkalmával válasatátlak meg, nevesteltek1 ereje g aaüntetendO he, amennyivel aa qjabb al* ki, as 1879. évi január 1-én, azon részesekre kelmazáesal egybekötő t javadalmaaaa a uyag* nézve pedig, kik későbben léptek a városi szol- díjjal együtt nagyobb, mmi aa a beszámítható jrálklbi, megválasstaiisuk vágy kinevesietéeük, javadalmazás volt, me yuek alapján a nyugdya- 857 866 847 846 848 848 819 184 66 14 8. KHrschner Ignác 8. Grünhut Henrik 4. Bahochey György 6. Blea Fái 0. Boeenfeld Adolf 7. Sekers Richárd 8. Blaa Lejoe Miét igazgatósági pótUgok 1. Ebenspanger Ernő 8. Dr. Szekerei Józsel 8. Dr. Neaeiedler Antal Mlot felIgyelö-bizottsági tagok : 1. Sekwsn Gaastáv 261 ssavautot 8. Heimler József 889 „ 8. Jaháes György 909 „ Mint felfigyelő-bisottaági póttagok: 1. Weiee Tivadar 66 eaavaulot 8. Dr. Sehwart Adolf 84 „ mely eredmény tndómásul vétetik ée e felsoroltakat elnök megválasztottaknak kijelenti. VIL A tárgysorozat 7. pontját utáni Indítványok képesven, indítvány azonban as alapesabá-lyek 19-ik fi-áaak megfelelően bejelentve nem lett, a jelénfevOk közül pedig Indítvány tételre ki aem jelentkezik, elnök a tárgysorozatot kimeri tettnek ée a közgyűlést befejezettnek jelenti ki. MirOi jelen jegyzőkönyv felvétetik ée aláiratik. Kmf. TYipammtr Gyufa, HerUlendy Btío, jsgystkfajrrvssstó, Jeles jegyzőkönyv hiteléül: Nucskí Mmf, Dr. Sekwort Adolf. illetve eskületéielük napjától ezémittetlk. — Ezen iniéseti tagok aaotbau tarlóinak 1879. január I. óta lefolyt e általak tényleg betöltött ssolgálaii időre járó Bytéaük egy évi átlaga ntán évi 4 aiástéiit as iatéset pénztárába aj a nyugdyalephox beíi/otni mindeddig, rolg a le-\' aáa lörlént. Azon emben^ ha az ujabb nyugdíjazás esetén a nyugdíjazott nyugdija kevesebbel teane, mint a mennyit már korábban éiveaett, a korábbi • aa* gasabb nyugdíjősszegre tarthal igényi. 89. fi. Ha e nagyobb számú ellátások bekötői yt időre eső fizetésnek megfelelő\'* százaléka I vetkezéee folytán a nyugdijalap jOvOdelow a törlesztve leea. kelő ellátási öívzegekei nem fedesbeiné, a városi 81. fi. Kendszeresiielt Állomáson ideiglenesen, i képviaelőteetület annak aa alapon leendő kíegé* vagy próbaidőre, de eskü mellett tőltöti sxolgá szitése iránt, amelyen a jelen nyugdijalap létre lat; ha aa kéeőbb állandóvá válik, as ellátás. bosatott, a ssükséges*4g mérvéhez kepéét fog Vagy nyugdíjasé\' alapjául beszámítandó egyszer smind az eltöliütt időre a flaeiés után évenként 8 ezázalékos járulék számítandó, nemkülönben Városi nyugdíjintézet RmdextU tandem al bíró N.-Kanúta térvt tímti ttfii , k*»dt- ii taabjammUt/MU, valamint azok ttttfym h Írtéi njfUfdijmUatihtJc alspuabdlyai: (Fs|rt to H0) As ily e^válUwtaiás a városi képviaelöteetü léti kflsgyő ésnek ée ennek ntjáa a megye tőr- a 3 ík g. II. ée esetleg III ik pontja alatt emiitett dijak, a nyugdíjalap pénztárába beflae-tandók. 22. §. A eso\'gálainak egyáltalán meg«isklláe nélkülinek kell Tennie: u A megszakítás elótll idő ellátási- vagy nyugdíjazási alapul nem esolfálkai. Kivételt osak a következő eeetek képeznek. a) ha valamely tiaatviaelO a választásnál ki maradt, de kéeObbea ismét megválasxtalott, vagy kineveztelelt, b) ka ezen nyugdíjalap állal nyugdljsaolt egyen ismét tényleges városi ssolgálatnan alkal maslatik, i o) he a vároa asolgá\'atáben állá egyéaek ss alkotmányos kormány vegy társhatóság szolgálatából viasaaiéroek. Ezen eeeiben az esen alep által való e\'látáe vagy nyugdíjazás á\'káljnával aa előbb eltöltött városi ssolgálaii idő és a fökmatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó léetén, természetesen ide nem értve esoa idői, melyei az illető nem ezen vfroe tényleges szolgálatában töltölt el. 88 g. Aa éllátás vagy nyugdíjazás kisaabáaá-nál csapén n legutóbbi rendeieres évi fiaetée mellék járandóságok nélkül vételik lekintetbe. 84. g. A ayugdijaaásbos képset, a mint u ellátás indokául zzolgáló körülmények időlegee vágy állandó jellegűek, vagy ideígleaee vagy életlogrtig tartó lekéi. 26 §. As évi nyugdíj 10 évi besiámilható szol-gálaii idő után a legutóbb élvezeit rerdezeree évi fiaetée 40 számlikában állepiitalik meg, a melyhez minden további nolgálati év utáa ugyancsak a rendszeres évi llze\'éi 2 százaléka gondoskodni. IV. A véflkielégrtéeről 80. fi. He az ellátáe feltéieiéül a 17. fi hau megszabott körülmények előbb állanak be, mial-sem u el átásra Igényt tartó egyének 10 évi besaámliható ssolgálati Idővel bírnának, végkielégítésre iarihalnak igényi, mely 6 beszámít* haló szolgálati évig a 17. fi. a) pontja esetén 100 százaiéit. Öt évea lul pedig 10 évig ugyaa osak ez emiitett | a) pontja esélén 800 esáaalék javadalmazásban részesülnek, minden más lő-rflméayek közölt vegyis a 17. fi. hj, d) és e) pontjai alatt érintett cselekben 5 évig tartott szolgálat után a fiaetée 60 százalékában, 6 éven lul pedig 10 évig minden év utál még a fiaetée további 10 esáxalékábeu áliapiUaiik meg. 81. |. IIs valaki az elOaö fi ban említett körülmények folyttá végkielégítést nyervén, kéeőhh Isméi Városi szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával várai isolgálslban töltőit Wő le osak aaoa esetben számitutik be a leendő eilsttanél, ha végkielécitási őaeaeget az alapba 6 -sasaié-kos kamataival befixette, különben csak uj szd-gálal ideje szolgálván a leendő ellátásnál amaAt-mérttkfil. V. Al eHáttars lelhaaználandó jOved^em. 88. |. Nyugdiiaaáara a egyéb elláttera «aak az évi rendea dijjárulékok, azok kamatai és aa alap kaiaalaiaak 80 aaásetolije lordítandók. VI Al özvegyek e>é«áiÉról. 88. fi. A jelen sasbályxst értelmében nyugdíjra iogositolt egyéaek Özvegyei ellátásra tut-hataak igényi, ka u özvegy t a) férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy aai megelőzőleg lépett házasaágra, KagyKanizM, vasárnap. Zala. 18. szám. (5. lap.) 1895. március hó S-án. b) lérjével a nyugdíj igény beálltakor egy üli él, c) erkölcsös életet folytat. 34. § At ösvegyi ellátásra való igény aaoa-ban be nem Ali: a) be a házasság a (érj nyujjdijázott állapo-tábaa köt teteit; b. ba a házasság kötése alkalmával a férj Ugyan még a város tényleges szolgálatában Állott, de már ötvenedik életévét túlhaladta, kivéve, ha aa ily hftiueágböl gyermek marad hatra; e) ha aa Szvegy erköloelelen életet lolytat, va>y valamely büntetendő cselekmény miatt lil Vatal veeitéere Ítéltetik, ellátási igényét eaintén nem érvényesítheti, s ha mér ellátásban réize-sül, bíI elvesati, gyermekei azonban, ha a leltélelek különben meg vannak, el Utáni igénynyel bir-nik, a Kiülök nélküli árvákul tekintendők. d) Ami nő, aki a félj halálakor férjével nem él együtt, ba c-ak be nem bisonyitja, hogy ai együtt nem élés nem az 0 hibájából következeit be, ■ férj után semminemű éllátásra igényt nem tarthat, e házasságból származóit gyermekei azonban, ha a feltételek különben meg vannak, ellátási igénynyel birnak és szülök nélküli árváknak tekintendők. 3p. g. Ha a férj elhunytakor tlz évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel bír, öavegye nyugdíjban részesíti étik. 86, §. A< fist egyet ellátási összegként a fen-álló szokás saerint a városi péasitrból kiszól-gálandó évnegyedi illetményre való jog épségben tartásával esőn összeg fele illeti, mely összeg azonban a 800 Irtot meg nem haladhatja, de a nyugdíj igény az elhaláloaást követő negyedik hónappal veszi kezdetét, 37. §. Ha a térj elhunytakor, annak saolgélati ideje üt évre még nem terjed, akkor az özvegy ba különben a 33. §. »), b) és o) pontjában \'élűirt leltételek meg vinnak, a 34. § ban megjelölt esetek kivételével a férj legutóbbi beaiá-miihstA javadulniazásánnk egy negyed részét, ba pedig a térj szolgálati ideje az öt évet meghaladta, de 10 évre nem terjedt, a férj legutóbbi be«zámiiható javadalmazásának leiét kapja egy-azersmindenkorra végkielégitésképsn. 88. g. Az özvegyi nyugdíj életfogytiglan terjed, megszűnik azonban veglégesen: a) ha ez özvegy magyar állam polgára lenni megwMk ; • < -...... ..... b) a 34. g. o) pontja esetében : o) ha aa Szvegy iámét férjhez megy, ezen ujabbi házassága tartamára. 30. §. Ha hz özvegy rendszeresített hivatalos állomást nyerrte, vagy férje elhunytakor is mér ilyenben volna, akkor aa ösvegyi nyugdíjnak vsak azon többlete jér, mely aa Szvegy reád-azerée fizetését felülmúlja, VII. As árvák ellátésáról 40. g. A városi eaolgálatbaa volt nyugdyképei Vagy nyugdijai állapotban elhunyt egyén lörvé nyee kiskorú gyermekei neveltetési pótlékbin részesittel nek. 41. g. Városi szolgálatban volt nyugdijképea egyének árváira nézve: •) mindaddig, míg édes anyjuk éleiben van, illetőleg nyugdijai élvez, aa évi neveltetési pótlék fejenként sa atya legutóbbi rendezem évi fizetésének ólazázalékábau állapillatik meg; b) ha pedig teljeeeo árvák, az évi neveltetéai pótlék egyenként, u atya legutóbbi readuerei tlzetéeéMk 15 aaAaalékában állapitlalik meg, akként aaoaban hogy ha több kiakoru gyermek léiezéeéaek esetében az esek részére állandó ne-veltetéai járulékok ötizege as özvegy nyugdijának megfele\'o önzegét lelülhaladoá, a tfiblel a gyermekek neveltetési pétiák vagy járulék 24 éves korákig kiadatik. 48,1. Ha az anya elhunytakor, annak szol-gá\'ati ideje öt évre még nem terjedt, akkor a 48, 9-ban említett síülöilen árvák atyjuk legutóbbi beasámiibató javadalmaaásáaak egy negyed réizét, ba pedig u atya szolgálati idtjje aa 0t évet meghaladta, de még 10 évre nem terjedt, as atya legutóbbi beszámítható javadalmazásának felét kapják egyinnmindenkorra végkíelégi télképen. 44. §. A neveltetési pótiák vagj járnék a 42. g-ban emlíUtt idő elölt megszűnik: a) ha a leány férjhez megy, b) ha az árva • magyar állam polgára lesni megezünik, t) ba büntetendő caelekmény miatt jogerejü \'\'élettel kivslslvessiáare ítéltetik, illetőleg Ma gyaroruágou kivül oly bűncselekményért Ítélte- tett el, melylyel a magyar bőn te tő törvény saerint a bit staJ vesztés van egybekötve. 45. g. Aa özvegyi nyugdíjnak a 38. g-ban felsorolt okból veló megszüntetése vagy felfüggeaz-tatéae a neveltetési pótlék élvezetét meg nem Bünteti, sem fel nem függeszti. VIII A nyugdíjintézmény alapszabályainak életbe lépta. 38. §. Jelen avugdijinli/eti alapszabályok 1896 évi |uliua 1-én lépnek életbe. IX. A nyugdíj-Intézmény faloazláaa. 47. §. Ha a városi nyugdíjintézménynek a város által való feu\'artási bármely oknál fogva megnüonék szükségei lenni, annak megszűnte-téee és a nyugdijalapnak, mely" célra leendő fordítása iránt törvényhatósági jóváhagyái mellett a képviselőtestületi közgyűlés határoz. Atmanatt Intézkedések. 48. g. A 2-ik g ban felsorol nyugdíj jogosultak özvegyei illetőleg árvái, akik eddig nyugdijalap hiányában a városi pénztárból \'kegydijakat nyertek, a nekik megszavazott illetmények további élvezetében a nyugdíjalap terhére meghagyatnak, azonban halálozás vagy bármely okból bekövetkezhető változás eaeién bátraha-hattyollaikra nézve már a jeljn nyugdijszabály hatarozmányai irányi adók 49. § Ha oly tisztviselő vagy szolga lép nyugdíjba vsgy elhal, ki a ntugdij megszabásénál beszámítható szolgálati időre eeö évi rész-liieket utólag vagy teljesen még be nem fizette, akkor a még he nem fizetett nyugdíj részletek évi 4\'/|-tolija mindaddig saját nyűg dijából vagy özvegyének ellátási illetményéből levonandók, mig a beszámított szolgálali idöré esett részlek teljesen kiegyenlítve nem leendnek mégis ezen kötelezettség alól az ellátási vagy neveltetési járulékra igényt (irtó gyermekek (elmenteinek. — Kmt. Láttua •. Ebenipangtr Lipét Maottaáfl sliSk. u J«gr»ato: Italihu Gyula btaotaágt jnjia. H I R IX. A „Zala" naptára Máreiue 3-áa : A nagykaataai lánokedvelő ifjúságnak „Zártkörű Táncmu latsága" a Polgári-Egylet bea. „ „ „ „: A ChevraCadiea Betegápoló ée Temetkezés Egylet" évi rendes közgyűlését í tartja délután léi 4 órakor. *\'• „ „ 8 áu: A .,Keszthelyi Kölcsönös Segélyző Szövet kess)" harmadik rendes évi közgyűlése d. u. 8 órakor. „ ,; 10-én: A nagykanizsai fllrdő részvény lársaság évi rendes közgyűlését d. e. tél 10 órakor a délaalai takarékpénztár helyiségében tartja. „ „ 17-én: A „Nagykanizsai Izr Nőegylet" évi rendes kőagyüléie. „ „ 25 én : A .,Dél-zalai takarékpénztár réaz-vény táriaaag XXI. évi rendes kösgyüléae délelölt 9 órakor. — KlrAljraspak Péesetl. Már régebben megírtuk, hogy az idei ősziül hadgyakorlatok ideién Pécs városának lényea napjai lesansk, amelyek alatt nemcsak a király, haaem küllődi koronás vendégei lesznek a\'várassak. Köz vetetlenül a osernovitzi nagy dandárgyakorlatok után ugyanis, Péca környékén is nagy hadteetgya-korlatok lesznek s |i| fogják meglátogslni a királyt Vilmos néaet osáaaár és Albert szász király, akik végignézik a Dráva átkeléeével egybekapcsolt gyakorlatokat. A pécsi hadgyakorlatok alatt a fejedelmek oégy-őt napot töltenek Péceelt, msjd több sspi szarvssvsdásaairs átmennek s most már Frigyes főherceg tulajdo-nában levő, volt Albreoht löherceg-léle, bélley ui adatomba. A király, mint már előzőleg három iabeu is, a püspöki rezideoolábs fog szállal. A király péosi tartózkodásé alalt lesz az qj sain-ház ünnapíes megnyitása is. — Márdss 15 lké RigyKulssáa. A nagykanizsai irodalmi és müvésseli kör a kiV vetkező ntyhiváil küldte bs lapunknak közlés vé gett i A nkanitiai irodalmi ét müvétith kör nemzeti ujjássUletésünk dicö és enlékssetM papját mért. lS\'ikk a legközelebbi évforduló alkalmával hazafi u lelksssdéeeel óhsjtváa űaaepsM, ssárasa 15-én délután 4 őrskor a .Polgári Egylet* nagy termében ünsepélyt remit*, melyre városunk ée vidékünk asgyrsbsasűit kösöaségét tisztelet tel meghív ja. Az üsnspély müsorozala: 1, Siózat. Énekli a fögymaaaiua ifjueág énekkara. 2., A csonka honvéd. Arany Jánostól. Szavalja Katáéi Károly sr. 3., Máreiut tizenötödike. Felolvasás. Tartja i dr. arnya István ur. 4, Nmttti dal. Petőfi Sándortól. Szavalja Hajdú Gyula ur. 6., Hymntu : Énekli a főgymaáaiami ifjúság énekkara. Ugyanezen alkalomból az irodalmi és művé-szén kör a .Polgár Egy lat* nagytermében erte 8 órakor tdrtai vacsorát rendez. — BHvfyaés. Marton I. Kálmán badapesti gyáros elegyesle Fürit Rozs ovó kisasasooyt Nsgy-Kaslsiáról. — Klrálf-kymaai. Hogy városunkbss s nemzeti ünnepeken tartatni szokott egyházi isteni liszle\'eteken a nemzeti szellemnek megfelelő Király-hyanui énekeltessék, s most alakalt irodalmi és művészeti kör választmánya Köt4a Károly válasstmáoyi tag indítványára a szombathelyi papnevelő-intézet igazgatóságához Sif-mfUltr Károly ksnonok úrhoz következő átiratot intézeti: Naff/tdfoi ii FSlmleltHdS Url Egyuüttt&uk mindm, a miliűdM kűribe mh-haté téren at absolut jónak e) ntépnik a ntmtttí miiemmel karöltve kultiMuÜ tötvin céljául, nem hagyhatta figyelmen Itieil ott s jelenléget, hogyat illeni rám. Icath. rgyhd* templomaiban at h íillönbötő napjain eltölteni királyunk ie 0 fehégéntk emléke, illette látleletért tartatni sss-leolt ünnepélyeknél uMilloii at Milatból a* a részt, mely annak egyszersmind hatafiai jelit\' get is kílctűnit, t. I. a Kirély-hymmu eétadé• lát. Miután pedig reményünk mm ahhot, hagy amennyiben egyházi hatóságnak, illetet a paln natúrnak oly darabot fogunk ajánlhatni, amely egyebütt használatnak Irtend, agy at ujiUekts ttittttn hattá fog járulni; miufd" tudjuk, hagy a Nagytájad tttetéte alalt letét növendék paptág énekkara a ítéktttgyhátban minden ily inntpttf alkalmával elSitokla adni at ,,Ald meg Itten a magyar királyt" cimfl hynmiut: enuét/tgva elhatározta egymületünk Nagyságodhoz azon kérelemmel fordulni, méltóztassék a kérdései éntk-darab négy hangra áttett etittgM Katáét Kárain kir. törvényszéki bírd, mint egyesületünk e cm-bál megbitotl választmányi tagjának ktteihej megküldeni, Kelt a Nany-áanisasi irodalmi él müvéiteti ktr 1895. február 36 án tartóit «f-lautmányi üléeébíl. Sümtyi Kálmán, élnék, Hadé Ma, titkár. — Vélaestáz atAa. A kulinasminisztsr válaazió-kerűletében, a o«áktornyaiban — mint a P. Naplónak Írják — a megbukott néppárt fökortosei, a falusi papok még mindig Izgatnak, fenyegetőznek, sőt egyebet is lesznek. Igy például Vukrioso Ferenc drftva-vásárhelyi srgédlélkéta adta a minap kiváló tanujslét nemes lelkipásztori érzületének.\' Kodba Márkáé, egy puslinyai szegény ssssony kerestu fel a tisztelendő arat, kérve, hogy mondjon misét beteg férjé felgyógyulásáért. A psp kijelentette, hogy ezt asm hajlandó megtanul, mert Kodba Wlaasleara szavazott ; azt is mondta, hogy ba haldokolai log Kodbat még msggyóntstni sem megy sl ss istentelen „liberálist." K kijelentések után Vukri-neo páler cselekedett Isi ugy kilökte Kodbánét a szobából, bogy az aaszoaynsk kitört as egyik lába. Kodbátié most a Csáktornyái közkórkáabaa fekszik. — Ir«4«lasl Is ae*v«aa«ll kAr. Aa irodalmi kör legutóbbi választmányi Béeén oly irányban, lépett akcióba, hogy a kör működési keretébe az ének- ée zeneművészet ápolása is beillsszteeeék. E végből 1 bizottságot küldött M az ének- ée seaaeaskosstály zzsrvsiéaéra. A bizottság slaöks: Stalay Lajos, tagjai Katim Károly, ObeUt József Stermtk Zsigmond, itj-Singtr Samu és Wtbtr Károlv. A kór fértéoek-karának msgalakitása érdekébea a bisotiaág csütörtökön este már megtette aa iattakadáae kel. A aenekedvelök Sssságyűjtésa vsgatt a választmány <írünkül Henriket, Sttrntek Zsigmon- Nagy-Ka nizsa, vasárnap. Zala 18. szám (4. lap.) 1895. március M 3 án a taf. téiybuóaágtiik btaataundó, caak tnkmk járal mindaddig, mg ■ nyugdíj migára! helybenhigyáM uttn érvénye*. wtow évi fttetdesel lelte. 16, {. A köagyáiáai jtfytőköayv hiteleaitáaére 86. g. Sem urtM p«k| öa»»*y». vagy arai elnökön kívül a nyugdijintéietnek két jelen- »*]• áiiaadé elláitira, vagy "P"" volt, de nem valaitlmáqyi laija küldetik ki, | «m\'ad»akom raólé rttMÍie<á*ra igéayt aam tari-jkik a jegyzőkönyveket aláírják. W Nyugdíj azáal, Illetőleg ellétáti arabályofc 17. f A város swlgálatóban álló ráraai tiuii, stgéd, keielö- én no gmastinílyie< itgja la|*lább ti« évi besitaith* tó tiolgáliti MM ulio, amenn yi-1 valaki ben ali ayuidijalapeek nem réameJ, é« a Tá-1ókijtjt. roei nyaadii alapkői, a 8. é» fi, § han kiaaahuti rtaaeket MUzette, ea alább lelioroli esetek bármelyikében élete fogytáig járó nyugdíjr* tarthat igényt. Ne*e«eleien: a) ha testi vagy lelki fogyatkoiáa miatt híva-(ától kötolMnéteiaek teljéííiéséw végItgeaea vagy tarlósán képtelenné válik, k) he 63 ik évét betúliötu, ri ha 40 évi iaoigála\'1 időt kitöltött, d) ha betöaági wtlé követheattban kilo ■ím eMgaiOaik. e) ha a lieatviaelo vüaeáiia alkalmával nyugdíj igénynyel öfszekötoti álláore újból meg aem válaHtaiik, vagy ki nem neveztetik. \'hat aaoa nyugdíjintézett tag: I. aki magyar állampolgárrá lenni asagaiáaik. „A táiewág alaptökéje 80000 irt oeitr. érték bee, maiv teljwti befizetett 1—800-ig terjedd, folyó izáamtl ellátott, névre szóló 800 drb 100 forintot rétiréeyból ilL" Mig a réeevéayek Ma poritáti folytán a 11, f következő módoeitását, illetőleg nj ertvegét ejáalji clfogidátra. &W gi „A MtgygláaiB tn részvényig minden ogyes réáxvány agy ezzvszttra, Üt rénvéayea felül minden két rélivéay további egy laivistlrt jo< geait; 80 etavaeataíái többet aaoahaa eem Mját aaeaéivéhea, «tn mátnik kápv ím (etében aem egyeeitatt teahi, bármeayi legyen ie réiavéayeioek attasé." „A hfegylideee Mariul! jogot eaak atoa réea-véayM gyakorolhat, kinek réetvéaya négy héttel a kőzgynlás előtt nevére átiratom" Eua ntóbbl teaketa módösiMaával kaaeeolal-haa, Vidor Sem? eMteijeattl, miként holyeaaeh tartaná, ka atoa réazvéeyetek, kik a köagylMew wvatati jofikit gyakorolni kiváajék, kötelez* I Hajaik rieavéayaitet taalvéoyivetkel egy Itt a köigytMet 8 eappal megelőzőleg ta intézet péaa-táiáaál leMltménreiai. Ebeaepaeger Lipót alelnök, ér. Rothschild Jakab e» dr, Hthwm Adolf részvényeteknek eua tárgyrt vonatkozó Mariltláaa atáa a közi gvfliés a 8 ée II. gg aak »a igazgatóéig által illteriMititl novrgét változatlan elfogadja ée megbízza at igatgilóttgot, hogy Vidor Samu indítványára vonitkotólig trrjeetzen javaelalot a jSvd évi rendee köígyflléi elé, VI. Követkazik aa alapazabályok 81. ét 48. H-ai szerint a aorreadaa levő 8 Igtagtléeégi tag, agy a három tigbél illó feUgyrlrt-biiottMg helyeit uih, eaetleg ttoknak isméli megválsattt\'a Elnök a köigyllée botzájáraláeával a iaavi-zstszedő blíoliiágba Löffy Adolf, Sommer ígnáe, Ebonsptoger Ernő, Prager Béli ét dr. Jtiaeh Zsigmond arakat jelöli ki ée kéri lel ée a vá-j lamtáe tartamárt a hősgylléat felléggeakti. A izavazaitaedS hintttág mlkodéaét befojcx-i II. aki álláMr^l Bnkeoyi lemond, ida mm értva tarrnéaiataaMi a ta<a<aiitái előtti ttMagM aitaiá •oa lemondási, 1miihhi> takia\'ffik at ia, ha tieítojitánkor magát h{jeUMtetM nem 1(1.\' a ki áltaát önkéttft elhagyva, arra iai* jhiváa dieára aem tér vteaaat IV. a ítj leliffbb engedély nélkttl idegen heta lom MOlgálaiábt lép.* V. » ki valamely htaoaelekméayári bivatal-vataMare iiéltetett, illetőleg MagyamreaáfW ki-vül oly Mnotelekményárt itólieteit el, Miyiyat a magyar Matató torvéay aaariat a hivatal vetítés van tgybakütve: VI. a ki biritaiahéi iegyelmi atwi albooutta-tátik i VU, aki oly osaiakmény eiköveiése atáa, mely hivatalbél vatö elbooeáttatáaát vonta maga atáa, Oagyilkoa iaaa, megaiőkik vagy aaen welak-18. | Ha a «ároa Molgálaiában álló egyének I mény Miatt otlaae Maradi vagy itügyelmi eljá-vslamelyike hivatalos eljárAs kőiben ttenvedeit ] ráaaak bármely mái okMihaiya ueui lebtt, nwiy baieeet folytán válik tnlgáltt képíelentlé, vagy etetekben aaoahaa a Béaaeltetaibol való kiiára- taia fegyelmi eljárat megfelelő atkaiMaaáaa melleit mondatik ki. Aa I.. IV., V., VI. ét VlLpoatokhia Mwralt meghal ét ,beaaáa>iiható rt«lgáltii ideje még 10 évre aem terjed, 6, illetőleg Betegye ét árvái ngyanazoi allataehin rétteiilendÓk, mia\'ha már 10 évet uolgalt volna, ha pedig beaiámithaté szolgálati ideje a 10 évet meghaladja, akkor aa ellátáa kiatabtaáaai aaoigálni éveibe* további 8 év saámittadé. 19. §. A ayagdiiaiáa, illetve allatát mérvének alapját a beaaámltha<ó Molgálati idö t a legutóbb ti veteti rendurres évi tettét képezi 80. |. A oaolgaltti idő iton rétietekre nézve, kiket at 1878. évi mároiiu 86-iki litilujitás a a várat aaolgálaiabtn talált, vtgy kik aiaa (int-újítás alkalmával válautatiak iaeg, aeraatattoh aaetekban a mát Hegatahoii t folyóvá ieit álltadé ellátás te aaounal besiUiiteiondő, 17. f. A ayugdtj hitaoigaitaiaaa a <A. |-haa megjelölt tMiakea kivlii wegeaQtiik i I. ka nyugdijai élvétö meghal; II. ha ujdlag köaégl, állami vagy torvéayha-töaágl állaado alhalMaaáat nyer, ebbeli alkaimtw-tatáaának ttrUaiara. 88. | Ujabb állami vagy ttrvttyhatérfgi ai-kalawat eteiélien a nyugdíj otak atoa ueaaag arajog tattaletoodé he, amennyivat aa (jabb ai* ki, u 1878. ért Unaár I éa, aioa rétMMhra !kalmt«áa»l agybaköií t jatadalmtaaa a ayag-nétva pedig, kik káwibbea léptek a váróéi aaol- díjjal ejiyütl nagyobb, mint aa a bettamiiaalá vetkező eredményt jelenti t Beadatott őataaea 174 auvtttt Ebből nyerlek mlat igtigitóeági tagok 8 évi időtartamra: 1. Idi Fttaaihoftr Jéaaef 869 mvautot 8. Klraehaar Ignác 867 „ 3. Orlahat Henrik 866 „ 4. Bahoehay György M7 „ 6. Biaa Pál 846 „ 6. Boaenfeid Adoll >48 „ T. Hehera Riohtrd 848 „ 8, BIau Lajoe 819 „ Miat igaigaMaági póttagok: 1. Khaaepaagar Krnő 184 H 2. Dr. Saakerve Jéaael 66 ,,\' 8, Dr. Neaaiadler Antal 14 „ Mint feilgyelO-biMUtági tagok: 1. Mehwtn Qaattáv 861 auvazatot 8 Heimler Józief 889 „ 8. Jaháaa György 909 „ Mint felOnyelö-bliotUigl póttagok t 1. Weiaa Tivadar 66 szavazatot 8. Dr. Sehwtrt Adolf 84 „ mely eredmény tudomáaul vételik éa a leitorol-lakat eloflk msgvtiaaitotUkaik kijelenti VIL A Urgyaorotal 7. pontját aetáai indítványok képezvén, indilvkny ttonbat at titpeuhá lyok 10 ik f\'áaak megfelelően bejelentre nem lett, a jelenlévők kötfll pedig iadltváay tételre ki Mm jeiealkttik, elnök a tárgysorozatot kime-ríUttaeh éa a kOigyttiétl befajetettaak jaiaati ki. Mirti jelen jegyzőkönyv felvétetik éa aláiratik. Kast ZWjxmtmer OfuU, UtritUndy Bfía, Jelen jegyaáköayv hiteléül: .Vmm Jimf, Dr. Aáirart Aitif. Városi nyugdíjintézet JRMdetétt tandcMal MrA S.-K*nitm térot tiulir, Mféd-, kntU- k imijautmfli/Mlt, tábtmiiA ások áwyysi éf éndi npt/dyinHtiHntk aUpuMlym (Nrt ta vé«a) At ily magváltoataiáa a várott képvioaiÁtaalS lati kftigyO étnek éa eaaak atjta a megye tör iBtléttt, Atoa aeeihan, ha aa ttjlbb ttyugd^azát slatta a ayuadijaioit nyugdija kevesebbet teuue, uiiat a mennyit Mar korAbhaa aiveiett, a korábbi wa* igáttbb ayagdijDaatagra tarthat igáayt. S9 §. Ha t nagyobb tiámu eUátáaek hakft-\' vetkatéaa folytán a nyugdíjalap jövódelme a kel.ö ellátáii Bwaegekn nem fwiwbetné, avároai | képviaelOteetDiet annak aa alapon leendő kMfá-■rntdaa Iránt, tmtlyaa a jelen nyagdijalap tétra illetve eekttleiételQk napiáléf etámittatik. — Emi iaiéaati tatok ttoabtn taiiO\'Bik 1879. iaaaár I. óta lefolyt a általak Ünylag betShttt taolgáiati Időre járé Bali.ük egy évi átlaga atáa évi 4 itáitéiit at iatérat pdaaiáráha a nyagdijtlaphM htl«atai mindiddif. mig a la* folyt időre eaű Biatéaaek megfelelő 4 aaáaaiéka MrieoBtve Im«. II. Headaaaraaiiait állomáson fdeiglaaaaea vagy próbaidőre, do sakft melleit löltötl szolgá lat; ha at később állandóvá válik, at ellátáa boaatoti, a nabktégeatég mérvéhez kaptat lug vtgy ayugdijaaá* fiapjául bestámiiandó egy^ter amind aa eíl6li6tt időté a 8aa)ét"iíiáa évaahéat 8 etátalékot jtnilék Ktmitindó, ntakUlflnbon a 8 ik I. II. 4a eattlag III ik ponlja alatt emiitelt dijak, a nyugdíjalap péaalárába beflte-tendík. 8t. |. A ato\'gáitinak egyáltalán megmkllát nélkülinek kell Tennie: u A magaaekitáe előtti idö ailáláai- vagy ayag-dijaiáti alapul nam taolgálkai. Kivételt OMk a kOvethaad eaaUk képeaaek a) ha »altmely liMtviMld a válaai Wál ki eraradt, d« kétőbbrt nmet mefiéltM\'i utt, vagy kinevaztétait, b) ha aaao ayagdijaiap állal ayagdljtaait ágyén ismét tényleges váraid szolgálatban aikal-manatik, i a) ha a Várat taolgá\'alábaa allé agyénak aa aikolmáayos kormány vagy tánhatéaág szolgálatából viMiatéirnek: Eiea eaetbeo aa etan alap által való ellátáa vagy nyugdijaiét a\'kaljnévaí at előbb elióltBtt városi tKHgáíaii idö ét a fokoiatot nyugdíj már féaek alapjául beatámitandó Maién, taraéaaata-een ide nem értve aaoa idői, melyéi ssillető aem esek vároe lényleges eaolgálatában töltött el. 88 §. Aa állatát vagy nyugdijakét kín bétáiéi eaapla á legutóbbi renditeret évi Saatéa melléklártndótágok néllfil vétetik tekintetbe. 84. |. A nTugdijttáihoi képeat, a mint ellátta iadokaul nolgáló körülmények idoiegaa vagy alltadé jellegfiek, vagy ideigleaM vagy éMlofvtig tartó lakai. 85. |. At évi nyagdij 10 évi beeiáautbatA inal gálaii idő után a legutóbb élvezett rardaiana évi laatét 40 laáiaiéhtbaa állipiitatik mag, a mely bei miodea további szolgálati év ntáa ugyaacMk a rendeterat évi Rte\'éi 8 náialékt n v. goadoahodai. , IV. A váflklaláflHáarftl 80. |. Ha at ellátta feltéie.éttl a IT. | ban magnaboti körölmények előbb Állanak be, mtat-Ma aa ti áttan igáayt tarió agyéaak 10 »*l beaaámithaté aiolgálati Idővel bírnának, végkielégítésre tarthatnak igényi, mely 6 beatámii< halé itolgálaU évig a 17. I a) MAija eeetéa 190 Mániák. M évaa ni pedig lö évig ugyan-Mi aa atttiitett | a) pontja aaaiéa 80U aaáaaUk ja«adalmaaatb*n rétzetülnek, minden mát kárál máayak köiMt vagyis a 17. ál, d) éa a) pontjai alatt érintett temekben fr évig tartott szolgálat atáa a lietée 60 aaáaalákában, 6 avat tul pedig 10 évig minden év aua még a flaetéa további 10 aiáialákáhaa ál«pftiatik meg. 81. | 11a valaki aa etöaO | ban mümM h*> rDImények folytán vdgkiélégittat nyervén, kéaőbb ismét vártái esoigálatba lépte, «t elad etolgálM alkalmával várom taolgáiaiWa löltöit Wő la oaak aaoa esetbán tsámiUtUk ha a leendő ellátásnál, ha végkielégítés ÖMZeget at alapba 6 H*áaalé-kot kamataival baiaalie, hltöabaa aaak aj a*0t» gálát Ideje uoigálváa a leendő elkktaaaái máaM-mérttkll. V. Az aüáttara iaHiaaanélaadó jBffdalam 88. |. Nyo|di|taáara a egyéb alláttan oaak aa évi rtaMt díj iára Iák ok, azok kamatai ét at alap kamaiaiaak 80 azáaztoiija forditaadók. VI Az tavefyak aiéttak 61. 88. |. A jelen aaahályaal értelmében nyugdíjra jogoaitolt egyének önagyeá ellátásra larV hataak igdavt, ha aa gtvegy: a) férjével a ttayiagaa aaoigálat Ideje alatt, vagy ati saagatőtöieg lépett htssmágra, / IbfyK&nÓa, vasárnap. Zala. 18. Bám. (f. lap.) 18*5. márrm? bd S-éa. b) férjével a nyugdíj igény beálltakor együtt A, c) erkölcete életet folytat. 34. | Ax tevvgyi aliáiátra faló igéoy un-ban bt nem 111: a) ba • kA\'Mrtg a (érj nyugdijától! állapotában kötte>elt; ■ b. ha a htnig kötáae alkalmával a térj ugyan még a váró* tényleges Hatalmában állott, de már Ötvenedik életévét túlhaladta, kivéve, Iw aa ily huaaaágból gyérarak ®artd kaira; a) ba aa ö»vegy erkölcstelen életet folytat,] vagy valamely büntetendő cselekmény miatt bi vaui vetettem Ítéltetik, ellátási igényét ttinlén nem értényealtheti, • ba már elkiáabaa iteae-ell, aai elveteti, nyerst ekei seoabaa, ba a teltételek különben meg vannak, elitté*! igénynyel bíráik, a mtftlflk nélküli arvtkai lekjnlendflk. d) A na nö, aki • Itij halálakor férjéről nem 41 egytttt, ha e-ak ba aaai kitoayiija, hogy a» egytu nem élte nem a< 0 hibájából köveikeuit ■ férj atáa Meeiiwl éllátáara Igényt nem tartbet, a hátaaaágbél t*ármaioit gyermket aaonbaa, ba a feltételek kllOabea mag vaanak, állatkái igénynyel biraak ét ttfilök nélköli árváknak tekintendők. Ü. I Ha a térj elhunytakor tit ével meghaladó bemámithaio ttolgáltil Idővel bir, öavegye nyugdíjban réttnitleiik. 36. |. A< ötv egyet ellktáai öwiegként a fen-állö itókát eaerfm a várod péetiarból kittől-gáinndó évnegyed! illetményre való jog épségben Urtáaával aton Oet»eg fele illeti, mely öeeaeg aaonbaa a 800 Irtot meg nem haladhatja, de a nyugdíj Igény a< tlhaláloaáat követő negyedik hónappal veeaí keidelét 37. ). Ha a térj elhunytakor, aaaek atolgálati Ideje llt érre még nom terjed, akkor ai Btvegy ba küldőben a 39. g. a), b) és c) pontjában előirt feltékelek meg vannak, a 34. f ban megjelölt eeolek kivételével a (érj legutóbbi bcará-■IthtlÓ javndnlntaxánánnk egy negyed réaaét, ha pedig a térj »aolgálati ideje at 01 évet meghaladta, de 10 évr* nem terjedt, a, férj legutóbbi be-íámiiliató javade>ma>áaának lelát kapja egy-eaeroniodenkorra végklelégitéaképen. 88, Aa 0*vegyi nyugdíj életfogytiglan térjed, meg»«ftaik neonban véglegeien: a) ha aa ttategy magyar állam polgára lenni metteiaik; ............. b) a lé. 8. o) pontya eaetéban i e) ba aa fi vagy iiraét férjbei megy, r«ea ujabbi háaaeeága tartamára. 80. |. Ha ai öavegy rondeaeraeitett hivatalok álloméit nyertté, vagy térje elhunytakor ia már ilyenben volna, akkor aa öa vegyi nyngdijnak Mik atom többlete jár, moly aa Stvegy rend-tteree Ihetéeét felülmúlja. VI. Aa árvák ellátáeáról 40 §. A váróul eaolgálalbaa volt nyugdyképee vagy avugd|jae állapotban albnnyt egyén törvényéé kmkoru gyermekei neveltetési pótlékbán réeienttatnek. 41.1. Vároal aaolgálaibaa volt nyngdljképM tgyének árváin ná«vat a) miadaddig, mig ádaa anyjuk életben vaa, Illetőleg ayegdijat élvet, aa évi neveltetési pótlék fejenként ta tiya legutóbbi raadaiarte éti lie-tteának ölaaáialékában állapiltetik mag } b) ba pedig teijaeaa árvák, ti ávi aevaitatéal pótlék egyeakéet, as atya legatöbbi rendaiaraa Aieltoéeok IS ttátalékáhan álltpitialik meg, akként aaonbaa hogy ha tlbb kitkoru gyermek iétatteának etoiébea nt etek réeaért állandó oe-vtltetéei itru\'ékok ömtege aa te>egy nyugdijának meglelt o Betegét tettlhaladná, a tflblet a gyermekek neveltette! pótiák vagy Járulék 24 éret korákig kladatik. 41. L Ha aa aaya elhunytakor, aanak atolgálati ideje öt évre még nem tetjedt, akkor • 41, §-ban emiitett e« ülőt len árvák atyjuk legutóbbi beatámltbató javadtlmaaáeának egy nagy ed réatát, ka pedig u atya atolgálaii ideje aa 8t ám meghaladta, de még 10 érre nem terjedt, aa atya legutóbbi beaeámlthnó javadai-uuiáaáaak felét kapják egytntremiadaahorra végkíelégitéeképea. ét. J. A neveltattei pótlék vngy járulék a 42. $ ban említett idd elölt megulaik : a) ha a leány férjhet megy, b) ha aa árva a magyar állam polgára lenni manrtnik, e) ka büntetendő ceeiekméay miitt jogere|t ítélettel blvaialvemiéart Ítéltetik, illetőleg Ma-gyarotaágott kivtl oly bOoeeolekméeyétt ítélte- tett et, malylyel a magyar böntetó törvény áaariat a hit ataJveaatte vaa egybekötve. 46. §. At 6s*egyt nyngdijnak a 39. §-ban (eltörölt okból való megatOmetéee vagy Mtkggaaa-tettee a neveltetési pótlék él vasaiét meg aam aipntetí, sem fel nem ftggeaiti. V* A nyufldljlntáimány alapaxabátyalnak életbe lápta. 38, |. Jaiee aTugdiiintá/ati alapaaahályok 1895 évi jaliaa Wn lépnek élatba. IX. A nyujdlJ-intátmány Moatláaa 41. |. Ha a várod nyugdfyintáaaiéaraek a város által való (eeiartáaa banitaly oknál fogva megaalaaók eattkiágae lenni, annak megaiknta-táae át a nyugdíjalapnak, mely - célra leendő forditá*a irtat tör<éayhaióeágl (övábagyáa ami* lett a képviaaldteata>ati kötgyiite batároa. Átmeneti intáikedáaek. 48. | A S-ik (ben taleoroH .nyugdíj jogoaul tak ötvegyei Illetőleg árvái, akik tddig nyugdijalap hiányában a városi ^na*árb»l kagralja kai nyertek, a nekik megaaavaiott illetmények lovábM élveaetáben a nyugdíjalap terhére aw-hagyatnak, aaonbaa halábiaái i vagy bármely okból bekövetkeahetS váltósát esetén bátraba-batyotiaikra néave már a jelen ayugdi|«aabály hataroamányai irányt adók 49. | Ha olv llntviaelő vagy aaolga lén nyugdíjba vagy elhal, ki a mugdij megaaanáeánél baaaámithaló aanlgálali időre eeö ávl rtu-leteket utólag vagy teljese)! még ba nem gtette, akkor a még ha nem fiulett ayng-dij rtealatak ávi 4*/4«tolija mindaddig aoját nyugdijából vagy ötvegyének ellátási illetményéből le«onandók, mig a beatámitotl saolgálall Idöré raélt rtealek teyeaen bl*gyintitve aam leandaek mégis atea kniateaetUég alól aa elláttei vagy neveltattei járulékra igényt I irtó gyermekek let* menteinek. — Kmt. ftgjwte HhM a lagkleelekki évterdaM alkalmával ha-aalaa leikiiidÉtiil ókajtváa tnntpiáal. mármat 16-én délatáa 4 órakar a .Polgári Igytat* aagy lerttéhan laaapályt ram, malyia vá*» aonk te vidéktek aagyrakiaaMt kliltilgil itaa-teletul meghív ja. Aa toatpély attaaraaaia U SUtt. finekli a btgymaatium ifjodtg éMk-kara. t. A eaaeka áaeedd. Arany Jáaoatól Swvalja tmém Károly ar. 8., Mártim tiiwWdiáa FeWvaata. Tartja i dr. Ahwaí laivta ar. 4, Mani ÜL Petöfl Sándortól. Haavaljt Hamm Qyuk ar. k, Hfwmm: toakb t ftgymuátiumi iijutág énekkara. Ugyaheaee alkalomból aa irodalmi te mk«4-ssetí kor a ,PolgárIgylet* nagytermében o4a 8 órakor áéraw mtmnái rendet. - Eltrgyaée. Mama 1. Kálmán badape«ti Ryároa elegyette fim Rota ová hiaaaaoayt agy-Ka aiaarol. — ItIrály-k/f ma Hagy váraeeakbaa a aamtati ünnepeken tartatni itökotl egy háti lateai tittle\'elekan a némtet! esetiemnek megfeleli Király-hymaae énekeltetnék, a moot alakult irodalmi te m>vtaaa»l ktr váltsilmánya Károly válaeitmányi tag indít tányárt a balhelyi papnaveld-intéaal tgttgaW*ág»bo>, % wttlUr Károly kinaeuk urbot követketö átiratai intéteti i k niimHimél IV/ UMaa Sámiponyer Lipót ktaW|l dalt. Ital ma Oydm MamMd H I R I K. ■■••Mit A „Katim" mapiArm Mároiut 8-án : A nagykaataaal lánokedvéíö ifjúságnak „Zártkörű Táaean-latnága" a Polgári Egyletben. | „ „ „ ni A CkavraOadlaa Bategápoló te Temetkaaá4 Egylet" évi rendet kfiagyülétét I tartja délután tél 4 » órakor. 8 tn s A .Keaithelyl KöleeóaAa Segély >ó BaAvetkaaaf4 harmadik rendet évi kösgyültee d, u, I órakor. lO-éa i A- nagykaaéaaal tlrdt rtaavéay-láraatág évi raedea kftagyflléaét d. e tél 10 árakor a délttlaí ta-kerékpénstár helyiségében tartja. A „Nsgykaniwial Iar. Nőegylet" ávi reödae klagyttiéta, A .,D4i-ialakielar4b pénstár réaa-vény-táreaság XXI. évi rendet köigyttléee délelőtt 9 órakor. 17-4n Kén Kf/tMltHnk mí ndtn, a aéMMa km léraa n aáaotol játeé á iihtié a mmmtt títUmmrt lutriUtt kuUimIMaél Maote eé(fáat, mm áagpáaWo /iyyf/mfM ávWH set a jitei^ hagyat t\'ffitti rém kaiá yyáde frmplmmémt aa é> e<ttet<»< wpM ebe tteaé teidtp—t k 0 fthtfinik tmlün, illelrt iittUMttt. lm tetei eaa-Wt tttíkiMtei ae áálUlÉfl ml a Hat. mrfy matt nptea tmiod kium/ku ldb> fii ii kUttlote, I. i a Kirélf-kfm* léi. Hjaáda paéia naátffat eaa omeaayAea ^oádai hütimgmk, tUim a paéra »ahnnek oty. darabot /bgeaá a^Máatei, eatrijjf tgytááw áiiiöiiitotmik liímad. agg ae t^Hátim eeieoaM keaaé átretat; "Hoáte (vélni, hegy a Sifftáfti iettém ataM Imi HinöiU pfpiit teaMere a MékaaypáteéaM miadm iíjf iaa^pijy tIMaM Mttoktn adai ae ^AU mm Iáit a magyar királyt" eta> I kymaaal t határvita *getM«aá Waggiépidln ataa tár»> tmmd /minM, mgMtéaaett a Ui dkm tetk-dareá atep áaapra dNeM aateepdl Xaaám Xdiek kir. Mraaafteéái kteé, mim tffmthttmk t rm-Ml mtgbiioU nUaeetetdufi lagi\'éaoá kaeeiáea maaMUtei. Jfiít a aaay áeaiaaol tiodalmi é mtiittíi ktr 1996. ftUtiár N da torta« ad-kmtmiHvt 9UdM. Atmy Kálmán, ataék RmU Ma, tokár. — VáhNtlát alám. A kal<aaamiaiaatet vála««\'ó-kerületében, k o4kíornvaibtn — mtot a P. Naplóntk írják — a megbukott néppárt iőkorteeei, a falusi pepak még mindig Ingatnak, fenyegetőinek, tdt egyeket b lauaek. Igy például Vukrtaee Pereao dráva-vátárbtlyl ergMMkÉto adta a talaap kiváló tanújelét nemet lelkipátatori ártőletéaea. Kodba Márkád, agy peattoTat taa-— Klrályatpek Pémitt. Már idgebhea I géay aataoay keraste tel a tmtolandA ami, megírtak, hogy át idei teaWhadgyakorlatok ide- térve, kegy mondjon mieét beteg férj* Wgyó-lén Fért városának lényee napjai leaaaek, ama- gyttláaáért, A pap kijelentette, Mgy eat nem lyek alatt aemetak a király, hanem hüllódi hajlandó megtenni, mart Kodka W vásott; att la mondla, hagy ha haldokolni log I Kodbat még meggyóntaini aam megy el aa la-taatelea „liberálisl," K kljelealtetb után TaM-nec páter otoiakedett kt agy kilökte KodkáaM a stobából, hogy aa aaetoayaak kittet aa egyik Iáim. Kcdbáné moet a eeáktorayai ktekdrkaabw kktik. \' — Iredalmt de mlvémetl kte, Aa irodalmi kör legutóbbi vtiaaatmtayi Oteén att irányban, lépett akcióba, hogy a kte takkóddm keretébe ae éaak te aeeamlváaaat ápolása le betlleatieeaák. E végbél btaniteáent küldött kt aa éaak- 4a eeaoaeakaaatály aaerveedeáte, A bUottaág elnöke í Aaetef Lajaa, tagfal fiaim Károly, OhÜ* Jtod Oemmá Z tgmemd, itj-Simftr Samu te W*kr Károlv A kte férfi éaak- k hitattaág _ ___________________________________ inleakedéte gett: A aáaátfaai irodaimi dtmWwtí kár neuteii | kei A aeaakeltalAk Itmgjljll i vágott a v*-ajjáea&letteftnk dic-ő ét emiékaseteo napját mán lutimáay ttrtohá Baariket, fteraetá Vágmóa. koronáé vendégel lettnek a vároaaak. Köevetet-lenül a oternoviiti aagy daadárgyakorktok után ugyanit, Páca környékén ki aagy kadteetgya-korlatok 1 estnek t itt fogják meglátogatni a királyt Vilmoe német o4aa*r te Albert etáet király, akik vágigaétik a Dráva átkaMaével egybakapoeolt gyakorlatokat. A péom hadgyakorlatok alatt a lejedelank bégy-Ói napot lüite-aak Péceett, majd több napi atarvaavadáeaatra átmeaaak a moat már Frigyet 0kenag tulaido-aábaa levfl, volt Albrecht lóberoam-tém, bélley ui adatomba. A király, miat máreldtóleg károm iabea ia, • pkapóki reiideoeiába fog eaállai. A király péoai tartóakodáeá alatt leaa aa uj «tio-bát Onnapiaa megayitáM ia. - lártiat 10 lka l^yühalmáa. A nagykaoitaai irodalmi 4a mlvéaaeti kte a kö-1 karának megalakítana érdekéken votkeaó mapáiedit küldte ke kpeaknak kösiát vé \' caütőrtököa eaie mér ate«tetta aa u Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 18 szám. (0. lap.) 1895. március hő 3 in dot ás dr. Villányi Henrikéi kéri* fel. A |iör alap izabálj atnak végl»ge« e\'kíszitésére Sümegi Kálmán elnöklete alatt Mr Jaase társelnök, JWrf Itéla tl\'kar, tovább* Katáét Károly, dr Setuítdler Antal, Bsalsy Lajo* és dr. HflWsjS Henrik lettek kiküldte A kör válsaatmánya legközelebb ki togia boeaá\'ssi a tagsági jelent keaáare wólft fslkivá\'t Tanokul sök ésv féritek egyaránt jelentkezhetnek majd, A kör folyó bó 23-íkán s Polgári Kgrlet nagy isrnakts árdskaa hmmeeremyt U feltletetedé/yt rendes, melynek külftnöaen erdeket kölcsönöz sz, hngy a nemzeti sittlismi élet ápolására alakalt kör szén as eslén ntutafja be ingát városskk kö ső—éginek. — Isi ssléli a Csslstkaa. A skaolissi Oasino március ho IU-en assa varárnap saját keitiaáasbes jsa-estálvt rendes. Belépt Ml] sse-néfyenkint I frt Cesiadjegy 2 Irt. Kezdete 9 árakor. A közönség káretia lehetőleg tréfás jelmezben megjelenni. — Klwlaeisi II véssláén. A nsgy-kanizsai Ipsrteaillai vigalom rendézöaége sa utólag beér késett felDlflüetéaokel kővetkezőkben nyugtázza! Dr. Bsatsik Ferenc 2 frt, dr. Tripammer Rezső, Fámé Lajos, Knor\'aer György, Tripammer Gy«a, Ssegö ttysle, U*aterboher Uszln, Fnios Lajos éa Sebestyén Lajos 1—1 irtot aaiveeked tik a lebraár hó l&áa tarfolt vigalom célfaira Mtlflsetni, illetve adományoaui, misek folytán a tlaaíl jövedelem 80 Inra emelkedett, A ssive* WQIIsetAnek áa a huuiaaaa oált pártoló a, á. közönségnek há\'lá* köszönetet mond a rendező-1 bizottcág nevében ltokat Frigye* b. elnök. mittuk nyilváníthatják, s közmorál is tisztesiig stempontjábál alapot lei fait alá mik.\' Nagyon helyesen tesaik s befolyásosabb elemek, ha azővetkent ily irányban folytatott ngilácfcja ellen batárosMtan állást fogla nak CSARNOK. Vallás a költészetben. Irta: HALÁSZ MARGIT. —(MjUlA*.)— (S) a földközi; tengeren a a kékelő levegóbáa feliü - K«ls«c««, rrkadlaég fs slajrálké\' isátsaái melegen ajánljuk t. olvasóink ügyel- i mába Eggor d|jjutalmaaolt biztos hatáau inell-naaatillált. Kaphatók 76 éa Ml kros eredeti dohosokban minden gyógysaertárban ée nevesebb drogua Salaiban, valamint Kcgvr A. fla gyógy-aesrkOlOoIsgességi gyárában téea-.fastésrl 1 \' Ki; isklaiMfn, igen könnyes isrjesat-ketfl régi élelMatonitssi intézn é iy a nVaniasai töllgyti ősséghez egy as Balti sserrésbau jártas. | Ht bajá tovább naaik Kelet partján a messae ■ik a kérészi. Kiss József nemcsak a balladáiban, román-ónkban nagy mester, hanem a vallásos löllemé-nyekbea ia. Ritka modern kMtö ö, minden verne bánatos ée lemobiló. Széles körökben* fellQnáat kelteti néhány ávvel ezelőtt,\'inidffn „ünnepnapok" eim alatt vaiiáao* énekeit kiadta. Legaaebb ezek káaött egy temetési kar: ,Titd s halál és SS iet, Ki hmm* párás etállni téM, Miliőn mtyeendtll a* Ítélet. Ti eagy ss Mi qállotatlan, A bomló tűnt változatban, Hol uámomra idt ée kirhosat re* Tje tai/j/ át trSk /cl asm homló Es ia U éltem por, slomló, » (lomolyyá fBsIhot oly hasonló; Flhthős, Údhtt, mut Inra ssállnak, A»tn lih&s, mit lekattálnak, Virághtt, mrli/itfk töm stiliwi, II* fin, ha ifja, agg, mtjy tiyermek, Hu nyomorék it ha megtermett. Kit kunyhó rítt, rogy fényes termek\'. Te torra, rendre mind beinted, Apáiakhas beyyijtete minket S kottánk majd rgySor gyermekinket." Kise Jósael nem aa a jámbor, bQnbánó, aki íme irt ejty másik: Jaj annak, juj. aki etiiUl ttem Én 1 érnem, mid ki s uimetmt\\ Vedd ki, tedd ti ém Teremtőm S légy egy iöcff »da Hogy ne tájion, ue sajogjon, Ke ttereuen tok*! Harmadiknak álljon itt egyik lagsaabb dalunk utolsó két enra: Hittem kenned, hittem Htretmtdltett, Hon elhagytál, hogy myrasM: Áldjon meg ss Utm t IRODALOM. ás ennek eservesáeer* Is kípeaiteO hivatalnokot I minden idejét zsinagógában lll tané a ősapán kern. Kimariiö ajánlatok a Ujaella £zylsibez|>eidt köteményekst Írna, bár ö nagyon meg. Budepest, (íisalla tár 8 oimaeudák. K 01 % a i d a s á g. ÜCvLdaxczok. Aa •Oraaágos Magyar Kölcsönös Biatositó Szövetkezet, • melyről lapunkban Radó Ma ur irt Ügyeimet kellő cikkeket s»k irányban lám igatáal karsHtt vármegyéknél, gazdasági agyeeQleteknál s. t b. — de, ugy lálaalk, számos helyen kudarcokat saenved. Ai ortutyos gatdasilyi egyesiIlit a mult hetekben egyszerűen napirendre tért a saövetkaaat kérvénye ÍÓiOtl, a haranyemefyti giutlasógi egylet pedig, a ■ Pfr>i Napli> birs szerint, nemcsak hogy nem logadta el a szövetkezőt ajánlatát, de kimondta, hogy óvni lógja »a mog-Mahatatlan társulattól s tagokat, • A >fécsi Fi gyelfl\'-lten nz ögyröl n kOvetkeanket olvassuk: ,A UleeMi ttimtkeset ajánlatánál a közgyűlés egyszerűen napirendre lér, meri a beérkezett lülormációk szerint ra a biatoaitó társaság nem egesaeti meghizhnló, Kire enged követkaatetést ugyanis llkey pHtmegyei lőj«gyaöoek körlevele, mely határozottat) károsnak jelzi ezzel a tárttá* sággal való saúbaállást. Ka a körülmény a gazdák tudomására fog hozatni aa egyesület közlönyében f llkey Sándor, l\'eat-megye főjegyzője agyamé abból aa alkalomból, hogy a szövetkezel ügynökei a községházakhoz csődítették a hiszékeny népet a ott arra bujtogatták, hogy a biz-tosi ó társaságokkal kötött szerződéseiket lelt ontva, lépjenek be a szövetkezeibe, a megye löezolga-biráihoa körlevelet in léset t ezen üzelmek meg gátláss végett Ebben a körlevélben Paat-<ár-megye lAjagyaöje különöset) hangsúlyozza, miként ,már maya as, hogy s nemeit uimtkuet ügy? atkái a nép* trküetéktn ós tisstességében rontják aseal. áeyy ethitdé iWM. hogy aláírásukat sem- I tartja öaei valláafcj, A <Kri atus« olmll küllemé nyébsn arról panasakodik, hngy i , farittut, mint rág, tan mott is elég, A nép üeOll, fílálns mosta keiét," Elpanaszolja aa udvösitőosk, hogy a mi őt egykor kinhalálro Űzte, aa még most ia megvan, tilel\'y Asült kliira, kinkaldlra, Még egyre járja Ai ás nyomorról a réqi dal, 8 késik s ríásr Megi/jilni a satnya mindenséget. Nyomor, gyMlség, mikor ír már réget ? OÁ mi Ifrank Jésus Kritstns! Különben a aaidó költészetnek hssánkbaa j*< lanleg Kiás JiSzaef n leghivatottabb lép viselője, aki már elŐ<öieg liiri, nevet aaeraeit magának a .Zsidó dalok\'-kai ia. Inezédy Lászlót, a kedvelt lyrai költőt is megasállt* a vsllseoa ihlet, mikor iSseat kép aa erdőben* oimQ költeményét megírta, melynek e\'aŐ strófája igy szül i Nnag srdik árnyában, mohos fába rém, Mdogeágoe Setnl Seís Isten anyja képe. Jfehtte a lombok boltos üst tonnák, KlriHts a méhek zsoltárokat dongnak. Egy árva leány imádkozik előtte, a llyazivre-ható >aa«akkal kéri Máriái: Mennynek királynéja, Istennek ssent anyja, Hét fájdalma ssent Mi, nitt le leányodra. Kinek Itten fiát kereutfára vonták: , \' Te tudod mi a bu, mi a martiromság! De némítsak egyes költőink müveiben találjak meg a vallásos hangot, hanem népdalainkban is. Cssk néhány példát logok felsorolni, mart Oly eok van ilyen, hogyha IsgiBbbját ide írnám i cikkem népdal gyűjtemény lenne Itt van tehát at a néhány, melyei érdemesnek tartok a Islenlitésre: Majd lm egylmr kinn nyngmim a pemstába, Jöjj ki kottám fekete yyást mhábon. Kinj/eiddsl tntied meg s fej fámat, • Megktintni lelkem ha majd feltámad. r\\ I.apunk • rsvalákaa laaierletell má vek, lapunk klaáájáaáhnsehsl Nltp káa|Vksrsskráé*éb*s mafrendelhetők rtfUsyt. Dlastoiás u akklnaM vlU|4ite km- ésatstn, UvsUtos adatok Úkstanálltánl — so ■aáaaásak a*vTilteaUUaal IM/iaMilst U adatSktiri aaeaéSlylytl w»*vitlo*|alatt asvsk rvB|Uo4ny». l-OO-ISN IU L f - TutUk és llalllsU SastMnak fiaSniiérlI szili, Mrvtaj a Utiltók <• a*v*Mk ajruSIUséaé-lét, nlaalai ásók Sav*cyata«k is árvának né-■aollMaiWU ssili tlrviiyeslkk ■tiistiéia atml a ksut. —1» Illliar as iltaail aarakSajrwkfM. —10 Thvtertk (VOJtaaiéBV* 1SS4 II tvt r vhi lé*, ilaama Min S SO IllM biii Sttrkt IMllf 110 lielsitisl Balss Laska. átUIMMl vlrt(. a. (iaykit küloibto 1 SSi I II SM I. in ««0 — DisskSSMsa S— Tassa, is mSS vtlifa. IU|a*k Ztt I. IM Dr aákst Itaaal k klMMt 4»Uj»ta.k it ISréSk tfSulikMMlllUMi 40 Bálint Uxj a MaM<M ISr<ta;4amaa«n —SS ■Sénár, A l«di>ai«a/ • Sdjtrtl. — SO T6U MIS, HUJitt-náin A ««jir miU l|M KMíf at dm ilgftijln könyv mapyar nfthen It, * ftwlklal Mvailileka kiUS Bm«»e«|ikia vn Jatlsa Sltitt-nkalm Rand IX IDŐ 01 -M •ygfB AlsSAr, * Md atpil Xt^aMrt Md ra|sl ia siplaaial kialkia^v. I kSM Am«rik« Miiaa SIS I, paaipia dlasUtii T.-> Dr. laska Tllmaa, Kaiwidi Midsk. zr^rti* ha- lyék is iafáarilark OssáallM I, á Biviatl, vatlia ia Uftaail Otaas-anaiskaa UJ soraikt Vanlltotla Hiaair Vllaas. . HO I l— Baabaah PéUr, ás at»W St »T. (Ttm Saapáry- Vsksrls) Parlamenti vtsasseulikesiMk. 6t L • —M Abasyt Árpáé, A aiaauaith. IUs*»r I7S I. ani kUva > —.10 Baráéf J, Raaik is SMaik. TtsMkat aalaaa is aaámsa máa képpel 874 I. Díszes ksiiata* *.— BasMná MsgiU Janka. BkMiiliarii IM lap Dlasswa kötve. —AO Olssé kttajvUr : JiWIW. Kd lauaakw. laaail/ 10 kr. — Papa, A síiblrilatrsL 10 kr. — Oaaa-etaaaa, A asegiilj imm to kr, — PSltfy, Ipv kaaliljr as »HM« 10 kr. — Maalw, Virgil, !0 kr. — Dollolitih, A gjieyaaaeieani SO kr. — Haeaklsy, illitsa. M kr. — Saasaawkali, jf|j»ro kisaaaAga, "Vagy «st aapt kilaadaál 40 kr. — Oplál Pál, A via sslaiss fisaaily, ao kr. — Stlf-tar, Brigitta, Oessity 10 kr. — Oaatklsr, á lé takeisra, lagÉs*. tO kr. Maasalay, Djrron. 10 kr. - íerrold. Isik Mér. Bsaailr< 10 kr. — Kjnaqd, Petlaoda dala. tmmttjr. 10 kr. — PriseoU lakat-hr Mstdaliaa, Bassiljr W kr - StfMi A mongolok belorí\'o Magj arorasizba — 10 Dr. felelők aserkeesili LAkkkm V I Lsptulejdonoa NcniL 11-ás kiadó: r 0 l 0 r. NYILTTÉR*) ■anWtatt fakata mI/sb. tpsbk at Hf kis nlsttl a vtaal aaáadikall aatraasM s a hantoltál rtitöo kiderBI Mart stlg a vaMél a |él faatett ntjMa sa aliglkiail nyomban liMialdlrSdlt ia aaakkáaaar ktalsalk maga aUa osakáty kana hámot hagyván j, addig a kuaistlsU aaJywa (mely aslna aslal-aaataaia-lrsa ia keaayva tletk) tsssáa MUk ig (srintkacr nstsaáUal a faataiyrag«l tsttllsiua tovább laaadnaH ia aUU karaa hamui hagy kUfa atáa, aoly valMl aabsu néd|áta aaha Sssaa aaaa aláirt tik, esak nsnMal- Őt vaMál aalyaaa ksa.a-JU taaaoayaajik slpánílk, a ksalsHviavi assu — ■ssinskan «. (ss. kb. ad vari míIUM) estaesa nira gSrtakkaa, kimkna aaitUtva. poauUr áa vasHaaslaaaa nlm kSM kirklaak Is alaltkat akár tjm SlttaySkn Vali afiaa vásakkaa lavS w IMI aatyMi aaivaMkU. Svájcába isTnait\' lévaiakra 10 kns is tivalasHapikia 8 kroa báiyag ligaaa tandé. (>) T U 0 /áStX /v" V vy méretes, igazán ncpezerü T7av vC\\ / üázimr most már 2S év éta VA? aW\'/ leijUk fajdaioaesillapité be-V <\\Sy/ MraüetHfc liiyww Mi» / CjV/ rv«tt Uuvéiyiii, eaázaál, tagaxaf-\'A,y gatásaál stb. Bél A föld feszes or-f szagaiban nagy elterjesztést és biztos Wy hutása következteben minden oldalról oly Vyr elismerést talált, hogy minden betegnek jog-f gsl ajánlható. A Tlnct. omúmlel oompo*. (Horgony-Pain-Expeller) kimagasló állását a fájdalomcsillM>itó bodórisölések között diadalmasan megtartotta, különféle felbujtás éa utánzatok dacára; ez bizonyára a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy a közönség igen jól meg tudja különböztetni a jót a rossztól Hegy értéktelen utánzatot aa kapjunk, bevásárlás alkalmával védjegyünkre, a, vörös horgonyra figyelendő és minden üveg ezen jegy nélkül, mint aaa valódi viaazaatasitaadó. Á gyóőszertárakban kapható 40 kr^ 70 kr. vagy 1 frt 20 krnyi árban üvegenként; Budapesten Törők Jómmal gyógyszerésznél * Ktehtar-tais gyár laáelstail»aa, Thúringiáha. IRDETESEK felvétetnek Fischel Fülöp tiipMedtatbtl mt Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanissa, vasárnap. Zala 18. szám. (4. lap.) 1896. március hó 8 ia. | ^ í\'fiÜ | X I 3 ÍJ j g Ö fií lj I Is M o Aé i-m §-i irü-l hu : °s jüif s-SiaS I s áV .« S S ■ 2 a ■ Uh & a3 it-\'I issl-i I < •- * í, ■ 3 1 v s-l u p e 2* 0 £Xj§ 3?| |«J ,3 U e | ^-o i J4 :-1 V íT £, It® I « I i kiii -tí^i^sj -2-Si-1 s \' • 5£J dl.?- 3 ;m ? • A a » « fi,Ifi e a? 1*5 * 1 ja y\' tS-r I ká ^-Sfl 1 5 a fe -H • 3J>1 IJll1 jUI « H. . ofíjjlJ K §•? • " 1 ffls§íl*ii£ ** 1 f o * \\\\ill]!i 1 ^^^^^^ I % fkltthia a bőr ápolására, szópétésője ós "p 11 H O "P |! finomítására A U. Ll t? I • |C~ Legelóksllbb alttal kl, Ml éa tár«l|4 PlOU. H — Fohér, róasuaia. éi sárga — || vegyileg aaalysált és pánivá Dr. Pohl J J Cs. Kir. tanár által Bémham. Kllnairrű levelek a legjobb korokból minden doboaboa I mellékül ve vannak. Egy doboz Ara : j! ^m^mm mmmm*. taussig gottlieb UtánNéttel vagy aa j| flMom éMwéhi mnmppm* és tlUlMer-gyáro*. Főraktár llAoff, elrtloKM I.fkfli-j í-v woiiasiie a. Ktiplialó a loglühH iIIalHX«r«t ---fi By^ík«*r» k ím* ki én gyigy* ,deie * 10 Axfríárbnii. ÉETESITÉS! A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság xószTrézi3reBeizieb: folyó 1805 íebrn<r 10-^n tar\'oH kü/gyülése 200 darab, eyyenkint 100 forint név-ért^kU névre 1895. évi jnuuAr hó 1-től keadve ux üxlHi rredu énybrn a régi részvényekkel egyenlő arányban réaseiüló uj részvény kibocsájtását határoxia ti, kAveikesö fel\'énlek alait t 1. A ré)ii réaxvények tuUjd« mosni réssére ax e é\'e>i jo#( lésxvéryaik arányában biatoflitiatik olyképpen, hogy minden réfl\'vényet egy damb r»gi rtaavény ulán egy harmad, minden két résavény ntAn két Irtrmad éa minden húrom darab régi részvény utnn egy fgé^z uj résxvényt vehet ét. 2. Egy eiré*a réaxvény átvételi k-i 700 frt, a/óval hétsaaa frt éa ennek 1805. évi jannér bA 1-ét/v a keflxe«éa napjaig jéró 6m/0- m knmatn. d. Az elővételi jog csak 1895 éti mdtriut hó 15 éig gyakorolható; az ntn halár napig igénybe nem veit élővéleli jog megezünik. 4 A régi réexvények, uielyek alapján aa e\'fivételi jog gyakor<-Itatni kivántniik, aaelvenyiv néMl aa intéxet pénataránnl lebélyegaéa végett lewké\'Őbb 1896 évi már oíih hó 15-ig hemutatsndók, aajk alapién a jogoau tiiági jegyek kiadatni fognak. 6. Aa Átvételi ár 1895. évi márciua 15 idl keadve JejtkfeOhb 1895. éfijuniua 25 ig fgéa^beu aamiitaival egyOti elismervény, illetve végl**gea résavény ellen btflaeiendö. A meniiyihtii n befixetée 1895. évi juniua hó 15 éig nem tfljeaittetik, a már be-je\'tMiiajU- elővételi iog is megNaUnik«# 0. A harmad ui récavényekről saólA eliamcrvények 1895. evi november hóSOig eyyefitenddk 6« * mennyiben eaen egyé»>itéa n kitűzött hatAmapjg meg nem történnék, aa egyetité-* végett he nem mntatptt eiismerv^nyek érvenyiel* nfkké válnak éa axon | öi.«xeg, mely ea*u eliamervények axémának meglelelőleg kiállított eg^x résavényeknek a helybeli, kir. kö/jeffysö k5ahenj<U\'ével megtartandó nyilvános Árverésen való eladójából befolyik, aa eliamervények birtoVoaai javért biiói ietétbe helyeztetik. A kibocsátandó 200 dsrab uj részvény 700 frt, Átvételi árából 100 trt, tagTia \' S0.C00 frt te résxvénylókéhea, U00 frt vágyta 1,20.000 frt a tartf lékalapboa csatoltatik. Aa 1-600 Hámig terjedó régi résa» ények és aaelvéoyívek éa 1HN5. évi március bó 16-\'ó kexdve ujakkal cseréltetoek ki. Miről aa intését részvényeseit tiiatelelte! értesiti 34 3—1 juz lg-azgratóeée:. 4 I Ssrssy, ---:-1 [ ! K wizda km János jflr- clim«ré BggBMSiaj- yj Kwizda-féle v^w. I| I ^T RESTITUTIONSFLUIDjn\' | * o CS. és k. klv. azab. mosóvíz lovaknak, g- ! ff fyy púactkkal frt 1.40 o. é. g 81 év óta sdv. Istállókban valamint ka- * | teaal és aatgárt nagyobb Istállókban is, SÜL j f a I hasaaálatban nagyobb erdfeazitéaek etfltt 5 á-o\'j és után arfaHéaOI; továbbá flozamodi- fi í • sok, rándulások, az Inak merevsége • e 3 más Ily alkalmaknál; képnafti a lovat S I ° I kiváló teljesttaésyekre Idomltásnál. | • Tessék a Aa- i ^ aebbi véd- TÁ7~ « . TTTI. Um§lkmU • ; jtgyrsSgyslni M) Ftf Méi l gféfy.Mr. baUrosotUn ^ ! ^ ! kitsjssal: Korneuburgban I •• \' L Hwizih-iéU j,_, , droglatáknal ReetitvtlessSuld ai I I ■ Nagy-Kanizsa, vasárnap. 1895. március hó 3-án. WEISS JAKAB ff BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. \\ Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy ; \\ Blau Pál-féle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében I6UT0R ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi müasztalosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy mflhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MDNKÁKRA Í ( Kel? SÉ és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. 1 Nyomatott Fiiobel Fülöp lnptulajdonodnál Nngy-Kaniz«án, 1886, 19. szára. Nagy-Kanizsa, 1805. március 1-én. • • ■ -1 in - XXIV. évfolyam liirtilli>| t ri-iitii ou«>ah Ma. Mi iatfasaét t l»p iull«i iWn naalkaM mitim H»lft«y. •itewWl* ImM hü im«t kna -Ml fcgaitilaak al. lémlratok ■«■ tlUHMl tímu. Egyet szám ára: 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Kteáéfclvatel: VinaUa4féM : Fúdul féli, KLörasrtn iui t l|ta tm II kems (é ál — kr.) Filém I karou (| trt — kt.) l<0*Mm I korou (1 írt 50 kr.) Hlriitéask jaláajoMt aáaiualaak. A N agy-Kan izaai- éi dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesűlet, aa Ipar- éi kereake-delmi bank, a Nagy-kanizsai scgélyegjlet-szövetkezet és a lelenyei takarékpénztár, »• a „nagy-kanizsai malátagyár és zerfőzöde r. lu. hivatalos tözlönyt. siíí„u«k » kii*tts^T~>v l«g|cl«alk Nagy-Kanizsán lirtenklnt kétszer: vasárnap é* cmiütfirtölcö cl. • Toaatkoaik rtscksl Ilik Maj*-ksnskjéMM liMmllI A nyomor és a társadalom. rí?}"* ,a l?agyar Pá,rísnak\' £Hódm"f\' \' I vásárhelynek éhező munkásai\'március 5 én Nagy Kanizsa, 1896. március 4. !,e fognak számolni arról a véres verekedésen.) A mit a lapok az utolsó hetek- ról, melyet a város hatósága ellen a fóka-ben az Alföld nagyobb és kisebb városai- pitánynyal rendezett. A hatóságok, melyek ban mindinkább terjedő nyomorról írnak, az uralkodó osztály ,zsoldjában állanak, az már csakugyan nem megy tréfaszámba, farkcsóváló hizelgésükkel lelteié és állati I Ha már kisebb városokban is egy két 1 vadságukkal lefelé addig erőlködtek, míg ezerre megy az Ínségesek száma, kiknek 1 hatvanöt magyar állampolgár ártatlanul a napról-napra ugy kell alamizsnakép a be- vádlottak padjára kerfllt. A hatóság igaztevő falatot adni, ez oly állapot, mely — ság-gyilkosságot akar elkövetni a hatósági nagyon lehet attól tartani, ha ezeken a vi- önkény áldozatain"\' stb. szonyokon alaposan javítani és változtatni i Nagyon természetes, hogy Hódmezővá-nem fognak — permanenssé válhatik és sárhelyen izgatottan néznek a tárgyalás elé, é^ről-évre ismétlődhetik. Ezt minden áron mely alkalomra azonban a szükséges óvm-meg kell akadályozni, nemcsak azért, mert tézkedéseket megtették, ezen az alföldi munkás népen a magyar faj Végtelenül fájdalmas minden magyar em-iránti tekintetből segíteni szükséges, hanem j berre nézve, hogy az alföldi nép ezreit ezen azért is, mert a nemzetközi véres socialdemok az áldott földön, melyen még több embernek ratia nyomorgó, s nyomora miatt elégedet- kellene megélni tudnia, nap-nap Után alamizs-len magyar munkás népben eszközre talál nával kell táplálni, hogy éhen ne vesszen. céljainak megvalósítására, hiszen már is lát juk, mint veti karmát a prédára. Mint olvasóink tudják, a napokban fogják tárgyalni Hódmezővásárhelyen a mult év sociálista lázongás vezetőinek pőrét, ez alkalomból az elmúlt szombaton e nagy alföldi városban egy kiáltványt osztottak szél házanként s az utcasarkon is kiragasztották, mely a > nemzetközi socialista demokrata párt vezetősége" aláírásával a következő passzust is tartalmazza: „Az osztály uralom teremtményei most készülnek arra, hogy a magyar szabadságnak még hátralévő romjait "megsemmisítsék. A forradalom Vájjon megmagyaráz-e mindent az utolsó év rossz termése ? S vájjon az ifmeretes alföldi gazdasági viszonyokon kivül nem róhntó-e fel egyrészben magára a munkásnépre is a baj ilyetén elharapódzása ? Vagy nem jellemzi-e a viszonyokat eléggé drastikusan az a tény, melyet egy nagy budapesti lapnak tudósítója Szentesről táviratoz meg, s mely ugy szól, hogy: A hódmezővásárhelyi ínség bizottság, működése óta Csongrffl. vármegye területén, különösen pedig Szentesen nagymérvű elégületlen-ség jelentkezik a munkások körében. Tekintettel a munkásnép anyagi helyzetére, a városi tanács, részben a kormány anyagi hozzájárulásával, tegnap megkezdte a munkásoknak foglalkoztatás utján való segélyezését A hasonló időszakban szokásos mún-kabérnél tetemesen magasabb fizetéssel ki-náltattak meg az összes munkások favágást és töltésépítési munkával. A munkások azonban nem vállalkoznak. Pénz vagy élelembeli segélyt követelnek a hódmezővásárhelyi segélyezés mintájára. Valószínű, hogy bujtó-gatásra vezethető vissza a munkások azon törekvése, mikép a munkától való vonakodással a segélynek reájuk nézve kedvezőbb módszerét akarnák kierőszakolni. Az ingyen alamizsna persze bizonyos szempontból jobb, de mégis szomorú jelenségnek tartjuk, s a magyar munkásra nézve lealázónak, hogy dolgozni nem akar, mikor munkával megkínálják, s ugy akaija magát eltartani. A segélyezés meglesz; hisz egyes gazdag birtokosok, már eddig nagymérvű segélyezést nyújtottak s ideig óráig kétségtelenül elejét fogják venni a bajnak. De mi ezt az ideig óráig tartó segélyt nem tartjuk elégségednek, s szerény nézetünk szerint ami társadalmunknak nagy bűne van abbah, hogy a dolgok ott az alföldön annyira tej-lődtek. Ott radikális gyógyítás kell, a munkásnak biztositant kell a megélhetést, és, mivel ugy látszik, hogy erkölcsileg sűlyedt, s meg van tévesztve — erkölesi sülyedésé-ből ki kell emelni, a helyes útra visszavezetni. A munkás viszonyokat ott rendezni és A „ZALA" tárcája. á. ? Utéi Bttr«l«n. — A .ZALA* araditl tárcája. — Irta: dr. Molnár Sa>nu. (FóltiIvutaloU a nUkufellrrárt Vbrimarty-Mrtwa.) Bizonyára akad a m. I. figyelmes hallgató közönség közölt 0 yan, ski először lurcsának tartja, hogy a .platói szereleméről tartok felolvasást, másodszor, hogy épen én vállalkoztam erre és harmadszor, hogy ilyen sokszor hallott és talán el iá csépelt théináról tartok fölolvasást. Aki az első szempontból tartja furcsának tárgy-választásomat, — az bizonyára azon okból teszi ezt, mivel jól tudja, hogy amit a görögök éleiéből nem szabad utánoznunk, az épen ezen théma körébe tartozik: a köonyen kimeríthető élvliajhászat, mely a görögöknél is kisiklott ter-mészé eeségéből arra a térre, hol a lélek nem tud többé fölegyenesedni négy lábon járó gondolkozásából. De aki ezen szempontból veszi bírálat alá tárgyválasztásomat, az csalatkozik ; — mert én, a mint ki fog világosodni, paedagogiai szempontból veliem föl ezt a thémát, a mi azlán azt is igazolja, hogy miért merek szólni ezen thé-máról. Es pedig mivel vegyes közönségnek van szánva, az az mivel tudom, hogy az érdeklődő közönség jsva része a hülgyi világból van képviselve, előbb laicus szempontból logok beszélni Xcnophon és Plató : „Symposion" (áldo- más) cimü müvének alapján „platói szerelemről", ugy a mint azt valaki, az alapul vell Hymposio-nokból kiolvashatná, eltekintve ezek hátterétől, és csak azután térek át a platói szerelem paeda-gógiai oldalára Végre harmadszor, — hogy miért választottam ilyen sokét hal olt, elcsépelt lliémát a következőkben igazolom: Igaz, hogy vajmi kövesen lehetnek közöttünk olyanok, akik egyszer vagy máaezor ne hallottak tolna valamit a .platói szerelemről*; meri igen is sokan használják ezi a kifejezést az életben, de még is legtöbben anélkül, hogy tudnák tulajdonképen: mit kell ezen kifejezés alatt érteni. ízért — hitein szerint ~ talán nem lesz érdekesség nélkül, ha megtudhatjuk ezt, hogy olyan két világos lő, mini Xenophon és Plató, hogyan gondolkoztak a szerelemről, ktt-lönőselrpedig a sokat emlegetett plátói szerelemről. Mert igazán csodálkoznunk kell, hogy menynyi visszaélést kellett a kifejezésnek szenvednie, és hogy mily tájékozatlanságot árul el e hires kifejezésnek leggyakoribb alkalmazása. Legtöbben most ez alatt olyan barátságot értenek nő és férji között, a melyben nincs ssenve dély, de azért némi romanlicismussal van kapcsolatban. Csak hogy Plató maga, ilyesmire sohasem gondolt s műveiben ilyesmit sohasem emlit. Platói szerelem alatt régebben két (térd) ember ideális barátságát értették, (Irot a nevezetes görög történetíró erre vonutko ólag azt mondja: ,.A pialói szerelem : forrt vágy lelki barátságba jutni azzal az emberrel, aki\' minden másnál különbnek tartunk, lelki barátságba jutunk azért, hogy mindkellőnk lelki tökéletességét és boldogságát előmozdítsuk. Ez a végy a régieknél oda fejlődőit. hogy az illelök a szélesebb értelembeli szépet és jót keresték és Így ékeslek elérni tiszta ideáll" Mindamellett korunk csak következetes önmagához, midőn az adoti alkalmakkor jól — rosa-szul ezt a kifejezést hessnálja. Tudvalevő dolog, hogy korunk realisztikus, mely a romanliclsmust még a szerelemben is keiűli, 1 ezért nem elégszik meg a „platói szerelemmel", mely már szerinte bizonyos romanlicus színezettel bir. Pedig a rómanlicus szerelem, mely a közel-mull ban ia oly általános volt, a régi népeknél egyálelén nem volt, sem a zsidóknál, sem a görög- vagy rómaiaknál. Igy a bibliából legfeljebb Jákob éa Raohel ecetére hivatkozhatunk, amennyiben Jákob 7 esztendeig szolgált Rachelért Lábénnál s boldogságában ez a 7 esztendő ugy lűnt föl neki, mint 7 nap. De, hogy mennyi romnnticismus volt ebben is, mulatja az, hogy Lábán a házasság napján Liá-yal cserélte ki Hacbell 1 midőn emiatt Jákob panaszkodott, Lábén minden teketória nélkül azt telelte, hogy nem szókéi a fiatalabb leányt korábban adni férjhez, mint az időeebbet." Még kevéabbé találunk Rómeót éa Júliát a görögök és a romaiaknál. A szerelem ugyan mindig élt az emberek szivében ; de minden korban, — más éa más alakban. Az ó korban, a hol a nő még nem egyenjogú, a hol a rabszolga-lány nem is jő emberszámba, hiába is kerestük azt az eez-ményi szerelmei, mely elölt a drága lányka ugy áll, mint egy szent, — aki angyali tisztaságában Nagy-Kanizsa. csütörtök. Zala. 19. Mára. (S. lap.) _r 1895 március hó 7 szervezni kefl, s különösen azon kell lenni, hogy a munkások nagyobb része egy kis Mdet bírhasson sajátul vagy bérben, md^"^®"*"^4 a most is feltűnt szomorú jelenséget vagy - egészen lehetetlenné tegye vagy ha vissza is tér, legalább enyhébb formában tétjen viasza. A viszonyok rendezése azonban elodázhatatlan, mert sok bajnak szflló oka lehet A jobb sorsban levő társadalmi osz tilyok összetett kezekkel nézik a dolgok elfajulását, ahelyett — a mi szerény néze tünk szerint nem oly lehetetlen — hogy valamely nagyobb szabású actio által véget vetne a bajnak is és a nagymérvű nek is, melyet a baj okoz. Hogy miben álljdn e nagyobbszabásu társadalmi actio, azt bőven csak a helyszínén szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lehetne kifejteni, de semmiképen sem állhatna abból, hogy ezernyi munkára képes embert hosszabb időn át alamizsnával tartson el Tol l futtában. az írek. \' a família .okos embert\' lenni, okitü Ketdtk tondeeot térnek a fiatalok. E bizony érdemnek: tgyátalén nem érdem, di ct/hégnek: nagyon totáuy, örömnek ee öröm, mert a ktdtttktdS bitalom háta mögött olt ágaskodik a foki gondolái, hogy öregszünk. A napokban egy fiatal nórokonom at 9 szerel mm kit szivét tárta ajánlott levélbe. Azt írja, hogy beteg, gyigyittam mag I fiütég*ten, bitalma tan elém tárta a szimptómákat. Arra hirat kötik, elégületlenség j mögöttem már uen a téren nagy mull áll, telt tapaulalatokkat j segítsek rajta tanétlommal I ütomoru jele at iddtntk az is, mikor már at embert a mit dolgaiban, bajaiban lapatttall, praktikai doktornak: tartják. „Etek alán: miiemre hallgassak-e rogy édes apámra V* Így végtódik at én kii húgom lanéct-leért levele. Hogy mit vábuzoltam neki, ide írom mivel (mint hngocikám szerint e téren .nagymultu\' férfiú) ugy tudom, hogy eféle dilemmába keveredni: nagyon könnyű dolog. Csak aféle bakfis-uie kell hottá. «• ,Kedvei hngocikám! Bizalmai leveled amily mér lékben megörvendeztetett, éppen oly kevétté lepett meg tartalmával, llottájl hasonló ii veled egykorú fiatal leány- itive meg Kálnohy ét ti magyar kormány. (—) A „Pester C>nreepodeiuu-nek egy lécéi, diplomáciai körökből eredő levele jelenti, hogy azok a\' dvphmwúai likerek, melyékel Kálnoky Gtiszláv gróf a monarchia békefenntartó hatalmi befolyásánál;, érdekében újonnan eléri, hogy a közéit külügyminiszter ée Bánfjfy báró magyar miniszterelnök közt a | kök közölt nem állott egyedül, kinek a legőszintébb kölcsönös barátságos bizalom léte- a papája nincsenek egyakaraton zűc. Az örvendetes tény, hogy Vilmos császár,\\ fii mindenesetre elég komoly baj, de egyátalán királyunk éta monarchia híl szövetségese, nem életveszélyes, mig abban a stádiumban tan, Kálnoky grófnál telt személyei látogatása és hogy lehel fölötte meditálni, ama feltétlen bizalmának a legmagasabb kö- ilivei azt irod, hogy szerelmeddel dilemmába rőtben történt egyéb nyilvánításai által, a keveredtél; a dilemmákat pedig eillogimutokbil mehjhjel Kálnoky gráf megbízható, a békének alkotjuk, mindjárt eléd állítok egy eillogimnet. használó politikája iránt viseltetik, hü ssü- J Meg ne haragudjál miatta ! vetségeshez illő érzületét kifejezésre juttatta, I Att fogom letetetni, hogy te nem vágy igazán a monarchia mind két államára igen fontos\' stertlmts. él tartós jelentőiéggel, bit\'. Diplomáciai és Figyelj ctak ide! Egy kimé lenizom lelkedril udvari körökben különösen elitmerik, hogy a att a porréteget, amit a felsSbb leányiskolában magyar államnak a magyar kormány által szerzett logikai imereltidn a jourok gavallérjai érvényre juttatott nemzeti akaratának orvén-! hintetlek. detes megegyezése a külpolitika vezetésével léhát a létei: Ilonka nem szerelmes, nagyban hozzájárult Ausztria-Magyarország \\ Aki szerel, at nem filozofál, hanem a szerelem hatalmi állásának növeléséhez és ezzel gyara \' mindeneket álható erejével gátol keretttül at aka-ptíotta a hámm~ tSifieteégben egyesült hátai- dályokon, miket a számító hideg éit eléje gördit. maknak pusztán a békefenturláta értlékélben Ilonka atonban akkor, mikor szerelmével a papa gyakorolt befolyását. hideg, itámiló ellenmondóm (talán bölcs) akarata tUH olyan habtata áll, hagy egy tok bolondot-dilemmán ttttteuttttn \\UfétoU béctitél kér tanáétól, orról tett tanúságot, hogy filotofál. Tekéi Ilonka nem löket zisnrfsua. . Qnod ereU dtmonitrandum. Ettél atonban m ijedj mtg, édtt Ilonkám! Mert nem mini iyat ám at, amit a stirrSI, (Heg stereltmrSl annyi tok bélctdktdS (tikét nem béta) férfiú ét attoony elmondott vagy ltúi. Hitt azóta, mióta at tlté stit at Het legproblematikusabb értététől wiyrfsááaw/, tfétt korunkig, ezer meg ettr drámának képtUt Magdát a szerelem a nélkül, hogy akadt volna olyan merést elme, aki térvényekbe tudta volna foglalni i képes leli volna megírni a szerelem lélektanát, mely m igattágok egyenlt ertjével érvényesülne mindenütt, mindenkor, mindenkinél. Még at iránt tm vagyunk bizonyos* tágban, hogy mi at tutajdonképen ? Stát tudóé ott mondja, hogy ösztön. Ettr m*g-esküszik, hogy ctak illúzió. Tittttr, hogy állott delej. Atlén jönnek a gyakorlati élet boldog és boldogtalan példái, a vígjátékok ée tragédiák égést raja, hstáii a kütéptaju drámák tucat-ürege, amik halomba döntenek minden elméletet ét álha-tothatlan problémák halmalába temeti e a kutató psyehologust Tessék eztk megfejtélébe btitSrülni atoknak, • kiket még SrülUé nem lett maga, at elmélkedést, filozofálást nem ismeri, nem lürf szirtiem ! Bocsáss mtg, kedvit hugoetkám i Mot! veszem éltre, hogy én ii tok bolondot írok neked errSI at igen igen elautikui tárgyról. Mindezek nem ah kis bakfis fejecskédnek valók. Hitt te tultydonképtn férjkőt akartt menni: vagyis választani szived és a papa kőzött, Erre nétve pedig a jourokon bizonyára praktikusabb elmélettel Illett meg a le kii ftjtctkéd. Nos hát én is praktikuiabb hangokat kitdok pőngetni. Tudod, kedvet Ilonkám, a te édtt apád igen okot ember, aki — ugy láliiik — nagyon jól ismeri att at igazságot, hogy ai egészséges gyomornak mm tlég táplálék at aethtr, t hogy ai élet harmóniájához a legkellemesebb akkordokat a kényelem adja. Átért én ie ott mondom, hogy azt a kii háborgó szivet csitilsd h ét legyen meg a h papád akarata ! Lásd, bele kell ítépen illett-letdni a modern életbe I AzelSít ugy volt ugyan a siókét, hogy a itivtk kötötték a hátauágol, a papák pedig \'megáldották. megközelíthetetlen; tündéries, akinek oltárt emel, hogy olt a sziv legszentebb, legrajongóbb érzel meit áldozza neki S bár nem egy helyen olvashatni a házas élet dicsőítését, dc regényes szerelemről, a házasságelötti szerelemről sehol egy szót sem olvashstni, pedig lehetetlen elképzelni, — hogy Aischylos, Euripides vagy pláne Sophoklesz, — ha ismerték volna ezt a szerelmet, — ne tudlak vagy ne akartak volna romantikus drámát írni. Azért nyíltan és halá-rozotlao ki meri mondani a görögök tudós ismerője: Műller, hogy; »Nincs rá példa, hogy athéni ember szerelmes lett volna valamely leányba a est szerelemből vette volna el I" De as ellen, — hogy a régi görög dráma nem bozott érz-lgö szerelmes párokat a színpadra, -talán felhozhatná valaki Sopboklee Antigoné-jából — annál is inkább, mert magyar lorditásban és bőven értelmezve megjelent, közkézen lorog —-Antigoné és llaimon viszonyát. Azonban ezzel keveset mondana; mert az egész modor, mely-lyel Sopboklesz e darabban a jegyeseket bevezeti, világosan mutatja, bogy (élénk kezdettel, újításnál van dolgunk s étért sokan zokon is vették, hogy Antigoné jegyeséről egy szóval sem emlékszik meg és csak a darab végén sejtjük a viszonyt De ugysnitt a szeretetcHllelö egy másik, mint deaesetre jellemző (elfogásra akarom a m. t. hallgatóság figyelmét lelhiui, a mely szerint a görögöknél a családtagok kőzött nem a szülök iránt leghatalmasabb a szeretet és nem is a gyermek iránt, hznem a testvérek kőzött, a mire találunk példái a többek között* Herodotoenál és Sophokles Antigonéjában. Ilerodotosnál (III. 119.) olvassuk, hogy midőn Dárius egy nőnek, kinek lérje, gyermekei és testférje fogságban voltak, megengedte, hogy at elfogódták közöl egyiket kimentheti, a nö nem férjét, vagy gyermekeit kérte, — hanem teelvérjét választotta. 8 midőn a király ezen bámulva tudakozódott a nő igy felelt: >0h király! Férjet mást is kaphatok, ha Isten akarj i és más gyermekeket is, ha ezeket elveszteném de más testvérem már nem születhetik, miután apám és anyáin nem él-1 nek. Ép ily szellemben szól Antigoné Kreonhoz, midőn méltatlankodva testvérét siratja; , Volnék anya, ki elhunyt magzatot sirat, Vagg tolnék hitves i látnám férjem hamvait: A törvény ellen nem lásadlam volna fői. 8 miért tevém most, mit nem lennék máskoron ? Az elhunyt férj helyett találnék másikat, Szülnék mái gyermeket, ha egyik elveitett ; De mái lestvért nem kaphatok soha, Ha már apám, anyám Nudeshet költözött." . 8opk. áat 106-911 A szerelmet .illetőleg ezeket tadni ugyan fur csanak tűnhetik lel egy kissé, annál is inkább, mert mindig azt hallottuk, hogy a görög nép a legideálisabb volt minden más között, amely valaha létezed. Azért mivel legtöbb esetben a nőben szokták a hibát, az okot keresni, talán arra is gondolhatna valaki hamaijábao, hogy bizonyosan nen^i voltak abban a korban olyan szép, kedves és erényekben gazdsg nők, mint korunkban, akik hevesekre dobogásba hozhattak a férflsziveket ? I Hogy töb bet ne említsek, ott találjuk a nőiesség legszebb typusét, Andromache hitvesi szeretetében és He-nelope hűségében. Vagy ismerjük Sophokles tragédiáiból Antigonét, aki a hellen tragoediu legnőiesebb, de egyszersmind legmagasztosabb^. hölgye. Aki kész száműzött atyját mezítláb ée éhezve követni a nyomorban, midőn pedig meghslt, a kétségbeejtő Irdalom közepette is arra gondolni, hogy legalább megakadályozza a fivéreit lenyegstő vészt s végre a testvéri szeretetnek esik áldozatul, midőn a természet örök törvényeit többre becsüli a király parancsszavánál. Vagy mily szelíd és szende női alak, tele türelemmel ée engedékenységgel sz ö testvérje Ismené, ki telve van szeretettel övéi iránt ; csak szenvedni ée tűrni tud, de merni semmit. Ezért az * Antigoné* cimü darabban, lehetelen ságé érzetében s a király paranoiától való félelmében nem mer nénjének segédkezet nyújtani testvérbátyja Folynikes eltemetésében ; de* midőn Antigoné nélküle is végre hajtja é le let és mint bűnös, Kreon elölt áll, testvéri szeretetből, hogy nénjével Antigonéval együtt halhasson meg, bűnrészesnek vallja magát, azt mondván: „Mit ér aa élet, hogyhaelhagysz engemet?* Vagy mily megragadó kép az, midőn Antigoné vak apját vezeti s vele bujában és nyomorában osztályos, ugyan akkor Ismene is, — aki pedig nagy bátyjának, Kreonnak, a királynak oltalma alalt Volt — félénk természete dacára megszökik egy bű szolga I kíséretében és öszvéren, arcát a nap ellen széles \'karimájú thesaaliai uti talappal védve, hű szol- Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 19 szám. (8. lap.) 1895. március hó 7-én Moei Aoitban ugy a diral. hogy a papák meg- j népoktatás adminisztrációja terén lervezétl re-kőtik, a szivek pedig később t ha nem mccedtil) j fontokhoz azDíaégfnémely anyag beszerzését . elősegítse. A miniszter ugyanis felszólítja a Inn- egyuemen megiunt Welügydőket közöljék tele indokolt véleményüket Valamikor ez drájmA^jfrazkodáml i-írl; ma , hoRyan lehetne a népisko\'ai adminia- bókéiul kinnyedieyfiei történik irAoiot egywrüstieni, a iinteíügyelö irodai te— j cndíiit apasztani a ezzel megadni neki a lehe\'ö yaij|iei, hogy több időt és figyelmet stente!be-ien jf<wlikolAnuk mint ez irodának, mely moet oly- j már azonban minden. Azért hát ne habozz tokáig ! Lédlötibb as történhetik veled is, hogy tag bo-, . . . . _ . .._ , * ™ " , | annyira igénybe veszi, fezzel a miuis/ier nép huzallal fogod gazdagítani az élet sstiipadfáiiak; „ktatásnuk egyik legérezhctőbb Baját érinti. repertoárját. mert a s k irka-firka az, mely a tante ügyelőt Drámától ne tartt, az kiment a dicalból. Ma | tulajdonliépBni hivatásától, a népiskola lelclii csak az operettek járják a házamigtdrésbm is ■ [hatékony el eoóizéa gyakcrláiAtól elvonja. E A „Zala Március 8 an : ,. 10-én HÍREK. lappiéra 26 én A „Nagykanizsai Izr. Nőegylei"\' évi rendes közgyűlése. A ..Dél-zalai takarékpénztár rész- i ! vintá< á\'lapot megszüntetése végett a miniszter ! most a lega\'lső sorban érdekeltek víjy«mítiyói : óhajtja megtudni, liogy pedig u innlelügye Ok \' ne maradjanak határozott iránytli nélkül, s. fel-i térj. sztéseik ne csak á\'Ulánosaágbtn irozogjvnak, , a miniszteri ren lelet, mint ért<>aü!0iik, ré*zle-A .Keszthelyi Kólcsfintts Segélyző i tekie is kiterjeszkedik a a miniszter -tándektiiól 8aA\\elkezel" harmadik rendest Szintén ad iájekuzAit A miniszter *élső sorban évi közgyűlése d. u. 2 árakor.ja népisko\'ák ellenőrzésének ál tudóbbá és liaié-A nagykanizsai fürdő részvény , kinyulít-a tétele végett az egyes tan kerületek társasig évi rendes kö/gyüléeé" területén élő érdemesebb jelesebb népiskolai la-d. e. Iái 10 órakora dálsdiai ta- nitólr, középiskolai tanárok smás megtelelőszak-■ karékpénztár helyiségében lartjA.\' Mrlhk ki-zreinüködáect óhajtaná igénybe, venni. Bmnök n tanfelügyelő -főleg n nagy megyékben, hol az egyes iskolákat c«ek nagyobb időközökben látogat hal ju meg és lltzete«ebb>-n tik-í „ . kor sem i.en vizsgálhatja »z iskola á\'lipolát,\' vény MrsacAg XXV. évi ren<1e«; 0|yan kiegészi\'ő ezakerökel nyerne, melyek műnkig) ülése délelőtt 9 órakor. kAja egy rét ét magukra vennék s kezességei •«-— j is nyjijnrnSnak a munka lelklismeretBa eltégaése — EaUtttd Dis/es esküvő volt e hó 5 éo Iiráni. Az ilyen szakerők*egyes kisebb területe délelőtt a nagy kanizsai izr. imahácb n. berket ken bizonyos díjazásért végeznék a kötveiien Jenő zdencii birtokos vezette o lÁrhoz iizv. Fólhikl h»lyi elenörzeat. Pun ina, szül. ílclilesinger urnö leAnyát Szabit \' — HaeaaM) I hlr l)r. Oprit Pe er, kir. kisasszonyt, közönséglink egyik ismert kedven- lanác.-m*, kerti eti posla-ign»g«tó szerdán délután Rét.\' — Dr. Neumann lőrabbi gyönyörű beszédét! Nngy-Kanizsára érkezett a po-ta- és távirdai iniézelt n fiatul párhoz. A eski-té-t követő ié j segé liirztek vizsgálatainak megejté^írc. nyet lakomán Mik azép ln>kö<züntŐ tartatott, de! — Hjnaeu. Kocsid Kálmá» fiatal tyógysss a tok jó kivAnat, mely a fialni pArtilleté, ennek rész Somogyvéro\'t, — műit hó 19 én n budapesti kőtvtilen tudomására már nem jutlia\'ott, meri i Erzsébetv irosi plébánia le i.plmiiiNn oltárhoz a fiatal pár a déli tona\'tal nAtziitru keit. Ko-1 vez"li« >ziy« vA\'nazto\'tját, ótv, Etiliák Sámlorné storus leányok voltak: Berkes Km ma, a vílle- j stül. Uodberger umőt Nagy-Kanittáról. gény nővért és Pollák Jnlia, a menyasszonyi — Hót ihar. DiczAra annak, hogy u<ári-ius unokahuga Sioinbathelyről. Vóielye-: dr. B-;rkesj(3 ikát írunk, az idoj\'rás olyan, mintha a léi Mór ügyvéd ét Havas Imre mérnök. közepén lennénk. 24 órt éta dühöng iuAr a — A sié|tlahol«l kttal||»aga(áa re-1 Vlh,r nlcáinkon egyre nőnek a hóhegyek farmija Wiastict fiyula közokta\'Asi miniszter, i A -zenlan dé u\'A-i ronatok óHási keséssel ngytn, mily mélyrehatóan logla kőzik a népoktatás nd- \'le KauizsArá beérkrt\'ek, minden vonat előtt miaislrationalia irányú reformjával is, élénkén bi-1 atonhan hónké halad. A személy vnnmok közle-tonyítja ar. hogy legközelebb a tanlelügyelőkliöis kedését a déli vasul óriást köl\'sfgekkel fen\'artam figyelemreméltó rendeletei iniézelt, melynek iparkodik, de h leberszállitftst beizünte te. tz a eélja, Iwgy a népoktatás, különösen a - Measogyl aaimlnaanalé el«k«aa<lle-^• ^°ra°gy\' Károy sa<nigasgató, ki jelenleg I Szegeden működik jeles taisii\'a ával, legutóbb gájn kíséretében követi a szereni-sélleuuket és Nagy-Kanitstn juri n szinhAzi vitt inyok ttno alyja intésére azt moudja : hogy a gyermekeknek | mfinypzása céljából. Megtekintette a Polgári nem szabad láradnlmukra gondolniok, inidOn szÜ- Egylet di-tlern ét, hogy miként lehetne azt lóikért láradoznak Elektrát, Clirysolhenrisl majd-, oéiszerüliben berentlezni a k xőnség kényelmére, nem mindenki ismeri « színpadról, de olt van A\'nint értesülünk, a knr/ati páholyokat is sze Dejanira is, a szelíd és lérjél gyengéden szerelő j r«tné egészen karzati nézőbe/lyé Aialakitiuii és nő és sok más, akik irántép ugy ébredhetlek volna pftholyokul a ióhlsziníen állítani. A Polgári Kgy-romnnlikus szerelemre, mini a közelmúltban let kertje melleit levő (Jutmaim lóié szabad S hogy még sem fejlődhetett ki n romnniikus lérra (aliola lawn-li ntiH pálya van) arénát Akar értelemben vett platói szerelem a térti és nő kö- őpi.itotíií a nyári évadra. Qelsei Gutman Vilwo* zőtt, ennek okát csak a görög nö rendkívül alá-1 kir. tanácsos meg is igértc, hogy e célra a tel-rendelt állapotában lalálhaljuk föl, amely szerint ket szívesen\' At fogja neki engedni. ÁmlAban azt a görög nömégcsak nem-is ebédelhetett férjévelegy:iapa ttaltuk Somogyi komoly előkészülteiből, asztalnál, ha ennek vendége volt, hanem vissza | hogy ezúttal a o incessio valóban érdemes és kelleti vonulnia saját szobájába. nmbitióziis stingigazgatónak adatolt meg, ki n De bár a görög lellogAs a nőt épugy mint n közönség igényeinek minden irányban eleget perzaa, a férj ily alárendeltjévé tetle, még kivAn tenni, s igy kétségünk tincs azt iránt, it a kél nép feifögősti kőzött nagy különbség van. hogy törekvését annak idején közönségünk it t Mert már tz, hogy n perzsák nem tartották ér lebelő legkomolyabban fogja méltányolni, demetnek egy nőért hAborut viseli,i, - mint ezt — a márela* ItVIfcl tiunrpilyek irón\', megtették a görögök a trójai háborúban — eléggé, mint halljuk, neiüctik várornnkhan, de t vidé-bizonyilja. hogy mennyivel töbhre beciülték a: ken is élénk az érdeklőtlét Aa irodalmi és mit-nőt a hellének a barbároknál. i vésietiVkür elnöksége azon buzgólkodik, hogy Es ebbe a felfogásba, - hogy a nö ily alá- iársudnímunk minden rétege ö«oportosu jon a rendelt állapotban legyon — annyira beleéllek márciusi dicő eszmék méltó Ünneplésére. Ezéit magukat a-«örőgök, hogy csak Plató volt nz első u városban riékelölniórágokat, ttr<n i gy etike\', al görög irók kőtől, aki elismerte annak szüksé- a risztvi e\'ői és tanári karokat Átiratokban hivtt gél, hogy á két nembeli fiatalság még házasság meg, a nőcgy\'rtek elnöknőinél pedig a kiit kül előtt ismerkedjék meg egymással ét nzt tartja, döllei liszieiegtek, azt kérve, hogy a délulAhi bogy ezen ismerkedések előmozdilására játékokat ünnepélyre minél[ tekintélyesebb szAmhen jelen kellene rendezni, a hol n HTilnl emberek láncol- jenek meg a hölgyek, emelve annak díszét é* janak ét vidám önfeledt állapotba n lássák egy- lényét. A társán -vacsora alkalmából, mint huíl-másl; de természetesen csak bizonyos korban, juk, a rendezőség a polgári egylet nagytermének megfelelő körülmények és az illedelem korlátai páholyait és ksrzaiAt a hölgyvtndégek részére közöli. tartja fenn. A bauietire igen sokan készü\'nek s Fulytafúin kovtiiknik. j^y pz impoiAnsrak igw^kezik, Megemlit|jik ínég, - hogy O\'áreiua 16-én reggel ai önkéntea iükoltó. egyesület zenekara ünnepi ebresatóvel fogja bejárni fellobogózott városunk utcait. — KtUa»Ma« A »Polgári Egy let« aagy-termében t báró 8tlit Soglio nevét viaelő ea. át kir 76-ik gyalogezred zenekara folyó hó 9., 10. éa 11-én este hangversenyt tart. \' — A nagy-haaiwal -t\'hetra Caálst\' e hó 3 én L wy Adolf elnöklete alatt tartotta évi rendet kőigyüléaát melyen Guldmaa Samn titkár nagy ügyszeretetről tanúskodó módon kő- . rühnényet jelenléti tett a humánus egylet 3 évi működéséről, mely leginkább a korház r\'ndoaá-sábtn ét a taeiény btUgek tagéiyezáaéhen nyil-vAnuli. A kórbazbtn 66 egyén ápoltatott, etek közül 47 ingyeaeten. A szegényeortu betegek 1876 irt 26 kr.tegélybm részesültek. A legutóbbi 8 évben 174 egyén hunyt el, kik kőall 78 aa egylet köitiégén temettetett el, — Baa Mór szi-iréjii lakot, ki műit évi dtc. 10-én ZAgrábban elhal), liKX) frtot hagyományozott az egyuSlet-nek, mely öBszeget a végrendelet végrehajiéi fel tó évi lebruár 1 én átadták tatai, hogy a hagyományozó intenliója aa voli, bogy ezen ösateg egy sinlődök hftra alapját képezte. A mérleg-i\'ámla szerjni ti egyesület anyagi helyaete a lefolyt évben telemeaen javult. A megejti ti vá> Insitát eredménye a kővetkező: Bexdatotl öst-xesen 116 tzaviaat. Einölr-letH Lliwy Aiiolf, egyleti gondnokok: I.öwy Jakab, telein Illát, Ftscher Józtef .és Pollik Vilmos. Pénztáros: Dent-ch Mor. Választmányi tagok: Ebentpanger Leo, Stern J, M., Lőwinger Ignác, dr. azuiiia Nándor, Rotbwbid Albert és Satiler J-neef (aj). A váUsztá- kibirditéeévtl a közgyölta véget étt. — Xttkedveldl eldadáa. A • Polgári-Egyet- trsgytermében e ho 2 An a támai tasgéay-alap javára műkedvelői előtdAs tartatott. Szilire kerüli Orsztg István vettran színész Virágh Borcsából Babonára „átldoiiilolt* népszínműve. Mint minden babona, ugy ez ia elitélendö, noha a túlságos hosszura nyújtóit monológok, dialógok ét énekek t szerzőnek sók jóakaratáról tanúskodnak. Dieíérete-nek kell mindeneietre a szereplő nők és férfiak iparkndását jeleznünk, melyiyel ezt a terjedelemre nézve i Wallensteio-irilogiávál is vetekedő darabol be\'aaaiták. — A műkedvelői előadást tánc követte,, melyben a nép színműben közreműködők a s-ereplétt szép sikerrel felyiailák. • — Táieaalilsig. Egy csoport tánrkedvelő ifjúság lulyó hó 8-sn a Puígári Egylei nagytermében táncsitélyt rendezett, melyen tényleg be* hizonyiiotlák a \'megjelentek, hogy kedvelik a táncot, mert itűnttlenül folyt a tánc egész ragveiig. A különben jótékonyeéln táneestélyről a következő névsort kapluk: Riazloviet nővérek, Mtn\'ner Derít. Spitzkopf Mariska.éa Berta. Haa-kovits Irma, Üalasi Mari és Örssé, Noll Józsi, GUrtner Jolán, Kohn Ilona (Péea\', Aidri Mariaka, Horváth Róza, (■ eiinger nővérek, Rihner Róza, Kosziericz Gizella, Engei Malvin, Dühén Szid), Kraust nővérek, Souimer Berta, L\'ditb Emma, Kohn Katién; 8tsitter Heginn, Welilseh Bent, Ilaniliurger Hermin, Jelenek Irma ét Laura, SobAr Nelli, Hirfohl Fridi, Kraan Heleaa, Kohn Regina, Hafner Terhi, llüfter Mariaka, Laia ilermin, Stbjan Lujza, S\'okker nővérek, Molnár Skolitziln. Koláriea Böske, Stern Etelka, Hirtuhl Terét; Stein nővérek, Stern Liizka, Bux Neltl, tlsdiiica Juliánná, Koeenkraaa Emília, Kaoaka Camila, Gultentág Hóza éa Hermin, Fittek Gizella, Farkai Anna és Knrol:n, Henet nővérek, Statnik Ksnni, (íoldfinger Gizella, Hziger Mariaka, BocaVai Róza, VVeisz Saida. Aa első négyest 60 pár tánetolia — Kelti fizettek: özv, UAfnerné, Majoros K. 60-60 krt, Dnki Pál, Szágovica János 60—fÓ krt, György Forci.cz 80 krt, Kohn Strou, IJeskovitH Ignáozné, Koaenberg N., Tóth I Mibaiy, Kelemen Fábián, Derger N., Kondor N., Balog Lajos, Hoz N, Sciber Samu, Dombi György, Berties Pál 20-80 krt, Engl N., Re Idosztict N ,Kmtner Dearő, N. N., Kippek Látzlé, IN. N, N. N., Darásdi Ferenc/. 10-jlO krt, A lelülfizBtésnkért köszönetei mond a rAdétdeég. — Vlgaloai tarraaiért. Letrayei ltvtlt-tőnk Írja t A Menyei állami tuztriiölSk kete\'ő kart i, évi febiuár hó 21 én a gyógyizerum-alap javára táncmulatságot rendezett, mely a Irtenyei felsőbb körök tündöklő távolmaradása dacári it 32 Irt 16 krt. jövedelmezett, Létenyín at egész fajra ing ula t e« volt ti egyedüli mulatság a menn\\iben « testületek aem tudlak megállapodásra jutni egy bAl rendezését i lefő\'tg, tud ve azt, bogy nz ez iránti iáradeág aa inlellige"* családoknak a társadalmi élet ategsiilárditáaa Nlgy-Kansna, caMörlök Zala. 19. szám. (4- lap.) 1896 március hó T én irton nem törodösMége folytán teljesen kárba t»eaö valami. A tinit viselők fényeinek ígér* ksaé bálján nem bogy c«ak t*nlsgsaak marad lak tlbbee, beaem égy klikkat alkotva, a ma lateág siksré< lerontani igyetestek, a tri ixfyy gyöayörOiéglikie ré»sbeu siksitlit ii nekik, mely iskolájának mai Irámunkbsn köztéléit birdatá- koronát üvez0 abroncshoz illik is - dúsan kí-«*re felhívnánk, klHSitíison kiemeljük, hogy ne rakva, körülvéve van oly drágakövekkel, minő \\ftettnél a százezrekre irmttfl mindeulé\'e nemes Hslalon-Füred, Siófok, Badacsony, Keszthely etb. c>fn«fáa fölül még mintegy 1.800,000 darsb | K gyémántok ékesilik azt az aranyöret; a Hala 1 - if- ,1 évét gyümölcsfa vadonc van eladásra kélten, még pedig; körte, alma, biw, doaesin, eljáfáa ervdaiéeye elére láibet\'lsg sz!barzdicaom,">t/lv«, li ununmyrol.oiais, Saím lese, bogy dr. Hajós járés-orvov évi iíiautslásá Jelien, bwtercei cslívn, tper, aej-megy, sárga* ben egy néhány >t»r«i■«■«• len ki«lsddrl, — ki-! berkek, msndula éa kökényből, kat a bál jövedelmén e»«g lalieteti volna asati-teni, — ti\'bb less. A Btupffftföll kíifliiő liangu-let era\'kcdoii egé»z addig, nlg két üetal ammr. megialenéte - kik állítólag /og lalkttát i,Mltlm*bt KWW dijjutalmazott seaéasekst kerea\'ek — a bálon óriáei iSjSiot\' - K«hég«e, rekedtség «s elnyaika-•adásaál melegen ajánljuk t. olvasóink ügyel-biztoe hatású mell-pasztilláíl. Ksphalók 76 j* 50 kros eredeti dóságot neei kellett. A ■u\'aiságn l lebiti.e még! botokban minden gyógyszerlérbánes nevesebb suiet ireunk, a »] eléggé jsilemezoé ii letei.yei j Jrogu, üzletben, valamin! Kgger A.\'ia gyógy- (\'állapotokat, de jobb less, ba hsllgatuok. — A leleayel UaelvleaMI bálun MUHI-letnl ssiveskedisk; dr, Cseeipea Kálmán 0 fit, Hirscblsr és Ujlaky uég 8 fonni; Nuukoviri Néedcr, Tbasay Lsjos 8-1 Art, Kovács Isivás gylltéee 1 frl 86 kr. Aebindrlkár Jossel Vilipleb 0 Jé iTáfjöl, dr. Hajós Hmdor, Leltner József, Pizóher lleaö, Herceg (iusztáv. Hchusidsr J,>aarf, Majer litván, Tóth Sándír és Kikél fiyala l-l Irt, Herkei Jánomé é» eóvérs 8Ó< Klára 70 kr. Vsjdn Jakab, Wurl Manó, Sáfár Uua, O\'iter-retebar Zsigmond, éi E|>plnger Ignác, HO-ItO kr. yieiner Jenő 8) kr. Ilorváih uyó/ö 80 kr, T. 8,10 kr\' A Jótékony eélra tett sti«e« leiül-fWeiéeskért ezennel kössönetst mond u rendi lóeég. — Móegyleál késgjttUi A ntgy-keni-nl ker. iótékony nővgylst 1806, évi nárciu< bó 10-én dé\'atáa 8 órakor aa l«kola<utk helyiségé-. ben rmdkivU i k8\'gytt\'é>t tart, Targyiornsal i 1, Titkér vslais\'áv s lemondott helyeit. 8, In-) dltváayok. — A ■■rák* fkait, (iolul\'ícs Imre 80 éve aovákeoai Iskos e hó I én s S\'őlöból jövel a Mara egy térdig éró klönlésébs essti, hol más nap megialve találtatod. A haotikémi jalvniée-bea bÜM\'Milikmény leniiforgásának gyanítja lévén, | perlaki klr. járásbíróság a bulla felbon-ooláisát határosa el, e ennek foganssiniiáaSra dr. liöbin Biduey jsrás- és dr, Visialski Kiigyes kör orv oi kűldeistt kl, mig dr. ttcbulos Ágoston a blró\'ág réstéröl nini vls»gAlóbfró veit résa\'. A >sakértflk vi<be fu\'á>t consülálisli, de egy sarrsaiad sut le ron*lslállák, hoi iterkfllőnlegességi gyárában Béee-gfaeeslarf * Kgy tektalél/M, igen könnyen lerjesat-liitiíl régi életbiztoiitási intésit é ly a nUniisai lóttgyiiökségliez egy mi ttulel ctcr^éeben jártas, de ennek s/erve/ésere is képsniietl bivs\'elnokot keres Kimeriió sj<Ailaiok a (ii*elle Egyleibet Dudiipesl, (Üzella tér 8 cimzendók. — A aeegkttléaekbgl gyakran Igen súlyos bsiegségsk ksletke«)ietnek, hn kalló Időben alkalmas Htorek nem alkHlmsetatnak. Mint rendkivttl liatbstöi sssr n 26 év ólu Horgony-H.iin Expal-ler n\'poerU elnevetés slutt jó hírnévnek örvendő r\'J\'ineli Ceiw, oomp, bedor/söléi igen jónak bizo-nynit, Csnz, kössvéuy, lejféjáa s\'b. ellen, gyak-rsn uiiir hí egyseri bedör/sOlés elegeudó a fái-iliiliniik a«illá|iiiAsáre, IC/icn rég jónak bizonyuli ! bedUrssöltsnek ovy háttériásbtn som kellene iiíá\'iyn/iii, már bűért sem, inert msjdnsm mludun i gyAgyseriá ben kaplistó, 40 kro«, 70 kron és T frt 20 krus üvegekben, teliéi nagyon olcsói Minthogy ér\'éklelen után/Htok In létesnek, eján-InIom e vételnél a >Horgony> védjegyre ügyelni. IROI^LOM. l,a|Miiit> • rovatában limrrtelett asi-vsk.lspnek klsdéjáeát: Ptsekeirttiép kttayvkeraakedée^kea megrendelhetők: a gyoiror• uravTs. hsn sokksl több bor volt, mint uu Hirtelen kalAI. (IsKei leteleaöllk lija:\' Mán. 8-án, amidén e nép délslöiti islentii<at«letre sereglott a lön ploiii leié, lörléei, lingy 0>uppon Méri hajadun leány, templomba |öm, a plébánia lakás elölt hirtelen Oes/ee»iti, s rövid H-é! parány! haláltusa tilAn uisghuli. Ilug; mi nkosta a klrtslsn halait, a<t s liononlAH lesg hivatva kidsrilenl. As elhunyt leány külünben belegi-s volt, már e balá\'osásu slott lllbj) napon vart hányt. — Iltatl Nrráay. Uvlsci leve\'ulink írja Nálunk a liinilo saórványuaan lellépat\', még pedig komoly isleggel, mert vagy HU beteg kOattl 4 msgbslt. A védvkesés, hogy estllsg jár ványnyá ae fejlődjék, mint a mull évban Oroet-toayban i megtörtént, amennyiben a körurvus ál tal minden 80 éven aluli egyén beoltsiutt; ason lakások pedig, melyekben ily halaloaSa lörlént, Xlohy Aatal, KIImuSISmí. riegler, Xttfir tartéaallráá lörU»la«. ■ndaj Láealé, á r«(,irw,Uor Rigéaj. 141 I, Farkai ImM, Hiduigv Oi> Rttvié (IbniéMMk s kilsaatlitUI. 1(11. lemegy! leasa, tdaál >1 4*m4oM. ItbuaiUMk. MA I. Dr. ■erayáaeaky Gyula, A H*ulea-pklloligl<» ■erajráaaaky Qyala, ■lal lurléaiUrSa 100 |, í Láng Mthály, A kltdadnvviUi aóilturltu 174 I. - i kMadaiviUa lílélnnj |T4 I. Vagy Lejee, A polgári kiSanác UavrUttM u ír- UlaM atgyar itp •ilaira ■tatlettka ktrdink li hliUtoklwii. \'Wnállllotla Osssw. laegiAt Kis István ételé • a Tina Disa atllk-Tékilavk nforalelijt. Trla Pdtdváry Unli. in i. Hanaoh, Jini|b«ria4M4i ti kmltitu DlatUló gaaduágok okmrll lawadnlitri, JövotlolmexO keanltsáre. I* 441 l. -.10 — 40 -10 -.10 l.~ 110 I.B0 I 60 -.01 —JO fflít tt okuík\'Sgi\'o\'a"irii^fit. ISét» a magyar Tempa-völgyben. molysbb jelleget öltsöa. Ölti-ns W«é — ■•agarát, elselaét éa karasaMla-ml, a legkitűnőbb bel- év kllllöldi gyárimé-nyoket. legnsgyobb választékban é« a iegjutá-nyoeabb leltéwlek asllett esek Is < Heckenaat (lusstáv songors-ternálieii lehet be»simi<l Bu dapesten, Klgyó-ntcss 7 slstt, Kolhlvjuk t olvesölnk Rgyelméie régi Jó btreevttask orssAg-werte elismert cégre, melynek külön e eélra épített termeiben legnsgyobb rakiáraian mlndeu ialéenek megleleM klállitá»u, fekete dió vngy mait Iában faragott vegy, véeetl diaai\'ésU son gorák, plsninok és hsraonlamokeak. A külföldi eloflreadl gyárakból e világhírt) aHuhledmayer és fla* s\'ultgarti otég egiedü\'i képviselete, va-ieaiat a legjobbnak é« Isgolovólilmak tli«merl I bogAxbii, hevesebb lüktetésbe liottn, kivált a lioull Ilii vállatok n llnleton vidékéről, /( , .Uuyyar Twirta kyyitilM" Ihuitii tdh/ilmik iimlt fai irodalmi pil/i/iímtiln tlljjnl kitünitltll pdli/iimil: Irta; Békafl Elak I. Előszó Útirány Ulaiáa a Dunántúlban lln a löld, nHul jó l\'olölliik inoni\\|n, ns Isten kiilii|tja ús búsunk u Imkréia rajta; ugy ükkor a „magyar tenger1 éa vidéke ennek azon átkötö szalagja, llalaton-Küred pedig ezon síép virág, vagy lm Inlán ugy jobban latnaik, a gyöngy ezen busrAábon, melynek meghUhatásn mér egymagé ba n (I, I u relnóny, 11 kilálAs arra) nagyobb do- rknriagia Drgan C»mp bariuonéiumjainak tdraktáre vim itt, valamint á\'jé\'s<utt songorák válssriékban, melyekért öt évi jólá lsst a ofg, Arjsgynéket livánstia díjmentesen megküldi, * BBIdilm a eagykéiéaség Mgyelaeél Uagkváry Láuló eeg\'édl hírneves gyümö\'osts eeay vállal kebelt s kelleinenoti lelrcineg és tiniül gvermek ugy örül n még el noni világpolgárissull iges tnugyur stiv. Ha pedig édes tintánkat egy komnáhoe hasonlítjuk, ugy Ismét h llnlalon ~ Köiép-Kurópé e legnagyobb tava és partvidéke aton terméeáa-les arany-abroncs a koronán, mely — mint a Hon-vidéket, vegy mint Jókéi elnevezte a „nugy. I Tempe-völgy"-et; melynek kőllői szépsége, he-] gyeinek regényessége, várromjainak, a lónak nagyszerűsége, gyógyitaláén, minden baaalil, a kinek csak némi logékonysága, érzéke van a ler-jméstel remekeinek élvezésére, bámulattal tOK cl, leköt és boldogit. A ki még nem látta s ki bővebben akarja meg-I ismerni hazánk e regényes vidékét és a tó saját* I ságait, at, mielőtt útra kelne — e szűk ismertetés | mellett — a Halaton leírásával bőven foglalkozó IkUlön tuuukákai átolvassa; de egy kellemes uli-| társai, htt kísérőt s ismerőst ez útra okvetlen vigyen magával; neve: Kisfaludy Sándor regéi a magyar előidőkből. At ulasá* nemére nétve megjegyzem, hogy a Halaton-vidéket vaspályát) be, vagyis inkább átutazni majdnem ennyit tenne, mint egy szép hölgy bájait cank sűrű fátyolon ál szemlélni; kocsin\'és leginkább esek gyalog — „per pedee aposlolurum" igati turistának felcsapva (turista edtetlségOnklioz mérten kiszabott neponkinti 6—8 órai sétákkal | kell ezen utat megtenni, e szép vidéket bejArni. Ugyanezért, valamint xtem elólt tartva azt Is, hogy turistáknak Írok, kik reá érnek, vagy legalább nincs ideges pontossággal percekre kiszabva at idejök - bárha kiindulási pontnak én Is Utt dnpeslel veszom nem ajánlom igénybevételét, Illetőleg ellogedását ez ily lormun hangzó — teljesen a kiméri időre s a lázas sietségre való tekintetlel megállapilolt -- uli progrnmmoknak ; ,.... indulás liiipetlról a reggeli vonattal, Székesfehérváron ál Siótokig, onnéi megérkezés hajón Halalon-Püredre, este vissta a fővárosba." Kién útirány helyett ajánlom én mindazon turistának, ki a Halálon-vidéket beutazni a fővárosból, uIliink vidékéről vagy ason keresztül megindul és annyi Idővel rendelkezik, miszerint kél vagy legleljebb három nepi különbség nála nem aüudaly, hogy mér csak azért is, miszerint — a zóna ulntáa olcsóságát kihasználva — egyúttal n dunánlull szép orstágréuböl is ia hol a Halftton-vldék fekszik) minél nagyobb területet egy fűst nlalt - he bér caek futólag n vtisull kupé ablakain át — betekinthessen: • Budapest —UJitöny - Oyőr-tiráci útirányt Kie-Coliig. Ksen vonelon haladva alkalmasan szemlélheti sz utss, n fővárosból kiindulva, a hatalmas Vértes-hegységet egészen Táláig i majd Ujstóny nél az átellenben lekvő komáromi várat éa az erődítményeket, ez ácsi honvédemlékel. Uyőrnél, esetleg megsfukitva üljél, megtekinti a hidak városát, az élénk vasúti és vizi lorgalmu (iyört n Háb.i, lUbca ós Duna összofolyásánál; miért e győri gyerqk oly büszkén kiállt fel lűrdés közben eten ismert szójátékban: „A Duna, Itába, Hábca rákja rágja lábninst I" tlyórből kiidulva, látható a történelmi noveseteaségü Pannonhalma hármas halina, a reá épltetl nagyszerű bencés kolosiorrul. I\'ápa mellett elhaladva, csakhamar Kis Cellbo ér n vonat, I) Sáoh, Somlyó, tümagh. Kis Celluél kiszállunk a vonalból, és megkezdjük sétánkat, turista barangolásunkat, hogy a várostól fél órai kényelmes gyalogolással megköze lithelő — n Kemenesajj alkján emelkedő magé nos. csonkttkupaluku — Ségh-hegyet (bazalliő, 801 tn, magas,) melynek tetején látható IV. Héla lilikjében épült várnak romja, a Vas Hál remete barlangjával, de még a kínálkozó tzép kilátással | úgyis nagyon hivogalólag Intenek már a rasuti kupéhoz, úgyszintén n 8 órányi távolságban ennek átellenében a veszprémmegyei síkságon, nem messze a Hakönytól leibukkanó KisCeltöl Deve cserig vagy Somlyó-Vásárhelyig halntlvn vasuton is elérhető Somlyót ie — 436 m. magas ar egymásután megmkszhanuk. Somlyó "ősi vára la, mely már romokban hever ée osak a kúpalakú tornyának van még némi formája, szintén a tatárjárás után épült, Oldalán terem a hiree somlyel bor. Ugy Somlyó, mint Ságit valamikor vulkánikus természetű volt, miről a szerteszét heverő sslak és szétdobált sziklák tanúskodnak Alakjával, magános állásával, anyagával méltán kelti fel e két hegy a hazai éa külföldi geologu sok ügyeimét. (Polyutáu Uvitaeik.) !1agyKa»ixsa, csütörtök. Zala. 19. szám. (8. lap.) 1895.. március hő 7-éa. Kftigaidasif. Ouéttáfl tfjMllittk tmdéTM klAIIMAaa. Ai ezredért! kiállításnak tercben tolt elhalasztása folytán • gazdasági egyesületek kiállítási Ugye is I hónapok Ma stagnált. Most, hogy az ezredévei ki-1 áílitás megtartásához többi kétség nem fűződik, a gazdasági egyesületek kiállításának végrehajtó bizottsága is hozzálátott a munkához ét Budapesten a köztelken folyó éci február hí 21-én tartott flW-| sén a kiállítás programúijának részleteit ii megvitatván, az előkészítő munkálatokat teljes erélylyel megindította. A kiállításra eddig i\'J gazdasági egyesület jelentkezett, ezek közül 45\' anyagilag is hozzájárul a rendezési költségek ftdetésihez, A felajánlóit hozzájárulási Összeg eddig 14,195 forint, mely Összeg a programm lényegesebb pontjainak megvalósítását már is lehetővé teszi. A kiállihU tervezeti a követkéző főbb pontokat öleli fel: 1 Meg fog íratni az egyesületi élet monográfiája oly módon, hogy ez működési területe általános gazdasági viszonyainak is jellimzetes ismertetését nyiftsa. 2. Bemutattatik a gazdasági egyesületek működésének befolyását a U ét szarvasmarha tenyésztésre elötüntető grafikus térkép lehetőleg ugyanez a táj/aj-tál elosz/t\'utlra nézve. 3. Bemntaltalnak az egyes vidékek kiváló és júlemzetes kitllit?"nüvényei a talajjal együtt, melyben azok teremnek. 4. A tipikus ló és szarvasmarha táj fajtákról modellek ké.izittetnck. 5. Ilyen modellek készülnek az egyesület műkő-, détének hatása alatt /életültáragy kezében levő intézményekről és a gazdasági életre jellemző objektumokról. 6. Kiállíttatunk a különböző vidékek tipikus földmivelő eszközei, fénykép gyüjteméuynyel együtt, melyek ezen eszközökkel való bánásmódot mutat ják be. 7 Kiállíttatnak a mezőyazdatági háziipar nyers-terményei, eszközei ét kész cikkjei. Mindezekben a bizottráy már a részletes program mot is megállapította i határosatokat hozott az anyaggyűjtés mikéntjére üt. A programm rőid idő alatt az összes gazdasági egyesületeknek meg fog küldetni Ai egy te részletkérdések ez alapon való végleges eldöntése » a \'programm teljéi egybeállítása céljából a bizottság az ősttes gazdasági egyesületek titkárjait folyó évi április hó 7-ért hívja fon. Az országos magyar gazdasági egyesület kuz-telki helyiségében kiállít<üi irodát nyit, mely az adminitztracionális teendőket ellátja * n bizottság határozatainak végrehajlátál foganatosítja — k XII. fc*y4«*Allatvá«ár bejelentési-hatftrideje március hó 20-án jftr le. — A vásárra, mely április hó 6, 8, ás 7-án fog megtartatni, már is számos bejelentés érkezei! s való-stiaQ, hogy helyszűke miat*, mint as a múlt évben is történt a rendezŐ-bi/attság az utóbb érkezett bejelentéseket visszautasítani lesz kénytelen. Nem fogadhatók el a tömeges kései bejelentések azért sem, mert a szállítási igazolványok beszerzése időt igényel, a így könnyen megeshetik, hogy aa utóbb érkezett bejelentések a szállítási kedvezményt igénybe nem vehetik, mert a földmivelési miniszter legújabb rendelete folytán minden egyes kfl\'demény külön bejelentendő nála, s az igazolványok kiállításéról maga a minisztérium gondolkodik. — Ajánljuk tenyésztőinknek, hogy bejelentéseiket mielőbb foganatosítsák as országos magyar gazdasági egyesület titkári-hivatala uiján (Budapest, Köztelek} honnan a bejelentési űrlapok egy levelezőlap utján megezereihelök. — „Törvényszéki Csarnok" rovatunk a helyszűke miatt kiszorult I j HIRDETESEK: r tlitüiCtllltf Bagy-kánizsái gózmalom, Fram Lajos. Van szerencsénk a t. közönségnek becsen tudomására hozni, miaxer\'nt rozsliszt főraktárunkat a helybeli piacz részére REICHENF.ELD IG. FIAI czégriek adtuk át, hol összes őrleményeink eredeti ólomxárral ellátott 85, 75, 50 kilós, zsákokban, ugyszinto kisebb mennyiségben puAri árakon kaphatók. 55 j_i s^ Felelős ezerkeeztő: Dr. LÜKI EMIL. Laptulsjdonos ée kiadó: meni 1 0 l A r. piayton & Shuttleworth V meíójittagl gépgyarosok Q) BlldapeSt V4ox,\'k4rut 63. SZ. Állni u k\'iyuliimüBUlib arak melleit fljánllalnnk: koljtttftk, hiMálH h inM|lf«k, liriill, Mtaan^lAh. nni IIUDIIM IraJobl, *<irTrtfl|épik, nmknlflk, i«yiaa«>. knknrim IlUULUmDM ••tMM. Inillk, Trlf malmok Ejyitinies uzM ikik ét minden egycb 2 ta 3 »aiu ikik gazdasági gépek. Hímhhi érjtgjiflil kpliitii Imgfm A Urmtmtwt >SIS,»n» Hirdetmény. 1 blgmend igsztsa keszthelyi ;lakóe közadós csödiömeréhez tar*o>é ja\' cső dl el tár 2-208, 206-828] 329—479. 481- <97, 499-608. se. tételei alatt felvett és 4037 írt 05 krra becsüli lützer és ve vea áruk, [bolti berendezések ajánlat utján el-adatnak. [ A 460\'lrl bánalpénrzel ellátott Írásbeli zárt ajánlatuk 1>96. mároius hó 16-lk napjának déli 12 óráig dr, Schwars Adolf nagy kaaizaai ügyvéd választmányi elnöknél beadandót. | A csődleltir ée ajánlati leltétel ek lötieder Lajos keszthelyi lakót agy. véd csödtömeggondnoknél belekint belök, kinek kőzbenjötlével es át urak -■ár megszemlélhető. Nagy-Kanizsán, 1896. február M Fiaohl Pál ügyvéd, 68—1. csödvál. jegyző. Alapíttatott: lQ©5-b«n. -A. legjobb zongorák planinók és harmoniomok legolcsóbban kaphatók tökéletes jótállás mellett. Heckenast Gusztáv íiiruevee -zongora eladási ée kölcsönző ialés lében. BUDA PERT. IV., Klgyénilea 7. isém. Sebiedmaver és fiai leghíresebb zongorák\'és Thuringía Organ C. egyedüli képviselője, a világ legjobb és legolcsóbb harmooíueei. W- 1 r Jg jr s é k I ■ g jr e ■. \'ftg Kk^y-KánizM, \'csölörlök. Zala 19: szám. (0. lap.) 1895. március hó T-én. répa. XdVLöesttisu, l,ólierd* takarnaány- eredeti ólomtárolt minőségben, lftlt««ta. HkkÜf, K tlaftgfftk legjobb minöeégben Utsil tttftt irtkH kaphatók FROMMER A. HERMANN utóda, mag-nagykereskedésében riítxiftr -ra gJ s v> « <=; 0 andic-OBi^ti tlkte aleá & aaá*. -0® Cl » P » » U 9 A, Vg., AméHkaajr-mt I. »k. M* Tavaazi y xéki idTr&ziatr* lacyon 4m "bérxamxit-TT-m Jrttld«tllc mm*. "Ma SO—S * BCird-©taao.é3nL3r. Óit Baltlhalaa Iirktat nagy-kaaiztai baj. cég CNŐdtötnegéhe* tnrtnzó Aa a marburgi kSxraklárakban elhrlyeaeit kőretkvső: 1.) 3789. é« 4091. tételek alatt elhelyezett knrUlbellil 16472 kgr. buza, 2.) 4t68. lélelezám alatt elhelyeiett körülbelül 8962 kar. maláta, 8.) 3924. „ „ ...... „ „ 109899 kgr. Ö8\'8 ínjs. Árpa, 4.) 4000. „ „ „ „ „ „ „ 192927 „ 70-5 „ „ 5 ) 4088. „ „ „ „ „ „ ,, 100924 „70 ., „ 6.14188. „ „ „ „ „ „ „ 228674 „ 648 „ „ 7.) 8966. „ i, „ ,, „ .,, „ 18066 „ Ö3*i ,, „ ajánlati u\'on a következő teltételek mellett eladatik. 1. A sért Írásbeli ajánlatok, melyek a I—7 lételeaem alatt lelaorult gabonanemüekre Saaaeeen, — vayy egyen eglai tételekre kk Snktlan megtehetők, folyó iti múrtiut hí 16 tinak dili 12 Mjdig Dr. IMe Emit tömeggondiiókndl Kagg-Kaniitdn adandók ée. 2. Ai ajánlattevő tartoeik aa ajánlat tiadáeekor minden métermásaa utén\'50 kr. óvadékot a tómeggondnok keieihw letenni. 3 A> eladta tárgyét képeid gabonanemltek mintái a lAmeggondnok-bál, aa eladaadó áruk pedig a innrburgi kóarak tárak ban megtekinthetők, a caődtOmeg asoaban asátuk minOtégeért éalaj»ulyáértsemminemű raavatoseágoi nem vállal. 4. Az árukkal adatnak a mnrburxi közraktáraknál le»fl iuvarlevelek ia és pedig as 1. tétel nlatti buxából 1 wagouimk loledá«i áilomáaa N -K.inii«a; —.a 8. tétel nln\'ti árpából 8 wagonnuk teladáei állomása Be l»g, 2 wnpgonmik N.-KauiX\'ui, 1 wigotinak Komtrvároa ; a 4 tétel alatti á<paból a ieladáai állomárok 8 waggonra Marcali, J- w«g, Jákó, H w»g. Biglár, I w. GoIkc, 4 w. N -Kaniaea, I w. Z.-Esrrxtfg, 1 w. SaApótk, 6 w. S«i.-Mihály, 1 w. Soiiuigy-Stobb; aa 5-lk tetei ala\'U árpából n leladáei állomások 4 waggonra Sártind, 6 w. N. Kuniam, 1 w. Cturgó, 1. w. Bakk, 2 w..Sümeg, 5 w Csáktornya, 2 wag. Sa\'.-Iván ée 2 wig. Jákó, a végül a 7. tétel niati árpából a te a lé i állomások I waggonra lieleg, 1 waggonra BohSnye. 6. As ajáalat aa ajánlnttevóre tételenként kü ön-kUliin ia, tebál egy-mástól iliggellenül, feltétlenül kiitelexO; a cedd ömeg a>ooban a legkedvezőbb ajánlat ellogedáetra sincs kötelezve, banem aaabad iendolke/éM joir&t lenlartja. ■ 6. Vevő köteles a megvett árukat a vételin! nyeit érieailéatól Hámi ott legkésőbb 5 nap alatt a saját költségén a helytainén Átvenni olybép, — hoiy a vételárból as e\'adoli yabonanemfiekei a marburgi kóarakiáraknál terhelő fbsaeget a k6«rakiáraknak, aa o/.cn őaaaegei meghaladó réttl pedig a lümeggondnoknak fizeti ki. 7. Ha a vevő as előbbi pontben\'loglall kótelesetUágénok eleget nem leei, óvadékát elveoati éa aa áruk az6 rovására éa kft taégén újból eladatnak. Kell Nagy-Kaniisán, 1H98. március Ma. 64 l-l Dr, L4ko Kaall e. k. tömeggoadnok. I! Első és legnagyobb HANGSZERGY AR! I Wlrallmar A. éa fia, Neukirclien bei Eger (B/ilimetv) Mh Ijeroloeóteia "bmváeáxláel forrás t lírmnt-t^Wlt •/,, v. >lr voaó aükll, darabja 1— I — iftu 4 Mig. ., „ „ „ laaaabbak „ » » l- 4 — „ 6 „ lakola-hagaélk, lakkal 4a vaséval »-, 7.—, t-, II—, 16.-, írt. - Burimir blHll! áaatt-, ((tanári, StradnarI, Xagglnt 4a SUlnar hü utiaiaUI; daratja 8.—, 10—. 11.— forint. Haafnnaar-ka|aéak: .aalliatik r4ntra 10—, 80.—, 40.—, 80 - fit — Iriei.Wpdl [VluUJ é.-, I.-, I.-, 10.-, lg.-, 20.- forint - ralis 7.—, A—, 10.-, tg.-, «.-, II — 10.— frtlg. - Kajy blft (TIoIdb vagy •/«) 15.—, 18.-, U—j 88.—, ét.—, 70.— falatig, Hagadtvonék darabja —.80, —.40, -60, -.70 kr. 1 fittéi 2.60 4a ágén 8 frtlg. — Oallé-vaaék darabja -.10, -.75, kr, 1.-. 1.10, IjN agiax t frtlg. - Ragvbtglva aék darabja. IJO, 1.40, 1-, LtO ag4n 6IrUg. - »u völik D. C vag; K. kaagaUabaa pampangAMl t. a, a. *. a, a, a, |0. I>, lt, itabitlM^trat; darabja: 1.80, !.». 110, 1.10, 4.-, 4.10, «U i - 11- ik- forint. Dgyaoaaak ttmObil: 4, t, a, a. 10, ia. 18, Iá. nj-eatlat blll«nl>ttr«l • darabja »■-, 8.IU. taO, 8.-, 10.-, 15.-, 18.—, gg - hrlal. „ ruantkTTIg I , D, C., l. t. kaagolialnn pampaagObM e, a. a, ia, ia, ia, it riiwiuntyü»«i; darabja: «4I0, 140, S.U, II.- I.-, 10.-, lt-Mat ügjraaaoak ibaattUt; 0, á, 8, 10, la, la \' 14 •| aalat bllbat/lval. darakfa: t-, ».-, 1Z-, 14.-, lé.-, 17.-, ít- loilnt Rtnddütk iildnoétfUel kildMiuk, kittbb Összegek 6 firtntig poitakdlltly ki-mélit vigtli előre btkNdenHSk. 41 8-1 Hildéténk felvé O tetnek Fischel Fülöp Nagy Kanizsán. C AD p-féle orvoabatóaágilag mag-C?r\\i\\ur viaagát lato- (Binoa/lat atm, 1887, Jal. 8.) sok MILLIÓ azor kipróbált és kiiüttSnek bizonyult, lógorvoei-lag ajánlva, egyaaeremind a legoTeeóbb tofltlaztltó- éa ápaágbaa tartó ezer. t/T tnáaattt kapható "7H 20. szám. Nap-Kanizsa. 1896. március, 10-én. 1 XXIV. évfolyam. iMrtMlliti: fl-llllt Oltop-ftli Ua. M* ialiawél • Up iwilMii rtaiii viaalSwt iMa kóalméay. itiMWlahiiM Mt ioMrt kouk-Ml fcfaílataak »l. IWnM hp klU«Mk >i»« lífyu «4m éra: 10 krajeir. ZALA Politikai ós vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizaal- és dél zalai litkárékpénzlárak, a liankegyesület, u Ipar- éa kéreske-débnj bank, a Nagy-kanizsai scgtólyegylét-szüvetkezel éa a lat anyai takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa terfözöde r. t." hivaialot kt*Unp. EUMlTtUl: VimUa-ipItat : fbrM rmtf ■Lúnairin iui t Ifim tfn II >am (• fct — ktj rtUn* I inm (( Irt — ItJ I hmi (imtOkr.) ■Irtatok Jattayom* —\'r\'"-—ik " ■ VfUMir HWnn M kr Neg|elealk Sagj*KáalnáR krt«aklit kétairr: Traeárnap é* caiAtörtíMcöu.. Blliilént, tataidat a MiliHwtii ■ taaatkaaék Hatl*) Miíp Mip mbk. tira>ilal>i lattw A frázis. \' e8y hamisan használt szó, vagy rosszul al- j kalmazott kifejezés De nem minden ilyen (:.-.n.) A modem életnek nem egy je- U\'zó frázis. — Önmagában egyeilcn-egy szó-Iensége van, melyet mai lényegében, alak-j fordulat sem frázis. Ahol szó és fogalom, iában azetótt nem ismertek, Vagy legalább\' forma és tartalom egymást (edik. "bármilyen nem volt oly általános, mint manapság hangzatos is legyen az oly kifejezés, ai nem Ilyen a frázis is, mely általános, s mély- [ frázis. A hol forma ét tartalom nem fedik j töl mégis mindenki bizonyos megbotrán- j egymást, ott kezdődik a frázis. A frázis tokozással elfordul A kornak egy bűne ez, hát kétségtelenül szó, fogalom nélkül. Egy melynek a legtöbben hódolnak, s majdnem I sovány fogalomnak nIgyon b<J ruhája, mindenki azt hiszi, hogy menlt tőle. Szereti. Minden szóni, gondolni akarunk valamit, és gyűlöli az ember, káros voltát ismerik, de a frázis éppen az a szó| am,.|ynél sem-de felhagyni vele mégsem lehet. — Azon mit scm gondolhatunk. Hz is egyik tulaj-rossz tulajdonok egyike, - melyet másnál.U^, ame|y mialt korunkban annyira csakhamar észre vesz az ember, de ön ma yvdt a fryS) mert nagyon elősegíti ko-gánál sohasem. Különösen a politikai pár-. runk t,gy „ hibáját a gondolkodásra tók azok, melyek folyton egymás sxemére va[(j hanyagságot lobbantják, hogy irataik, szónoklataik telve j \' , vannak frázisokkal. Minden publicista az A fr?m befolyásitól senki sem menekül-kollegájában látja a frázisgyárlót Ez aköl-jhét Gyakran, aho1 t,s*ta meggyőződéshői csönös vád oly általános már, hogy bátran | mondLunk valam,t\' h,rtelcn W ,deK«"» ha" el lehetne mondani, hogy n frázis használás mis "anff veK)\'Ql közbe, mely öntudatlanul szemrehányása maea is frázissá vált. |a* aJkró| s " n De hát mi tulajdonképpen az a Irázis?i A közéletben sok bajt okozott már; alá-Honnan származik ? Általában ösztönszerű ásta a ko\'mölyságot, a becsületességet, az I érzés, mely bennünket másnak frázisa előtt igazságszeretetet; irodalmat, tudományt óv. Erezzük, a nélkül, hogy látnók ; meg- csengő szónokiassággal töltött meg, mégha-irmerjük) anélkül, hogy felfognók. Alig le-1 misitotta érzésünket, megszentségtelenítette het ember, a ki egyszer másszor meg nem a szeretetet, barátságot, sőt befurakodott a ütközött egy frázison. Hogy miért ? azt családba, szülők és gyermekek, apa és anya nem igen tudná megmondani. — De mégis közé; megrontva a jót. előmozdítva a rosz-kell, hogy a legkülönfélébb kifejezésekben, szat; mindenütt kigunyoltatvu. de mindenütt melyeket frázisoknak mondunk, kell valami győzve. Az embereket vakká és bizalmat-közös vonásnak lenni; a mi kedvtelenné lanná tette, mert ■ most ott sejlik a frázist tesz bennünket. Kétségtelen, hogy a frázis ahol nincs s ahol van, ott nem ismerik meg. Ingadozókká lettek a fogalmak, nem tudni kinek és mit higyjenek. Egy egy kifejezés, szófordulat nem frázis még, ha egyszer, tízszer használtatik, de frázissá lehet századszor! használat alkalmával Jlár akkor ez a kifejezés nem a gondolkodás munkájának eredménye, hanem a nyelvnek szokása. Leggyakrabban ez a körülmény teszi a trázist kínossá, kiállhatatlanná, kis gondolatoknak nagy szavakkal való egybekapcsolása s nagy szavaknak a köznapi beszéd sarába való leszorítása, a müveit lélekre undorító hatással van Bizonyos, hogy a trázis nem véletlen összefbggésnélküli jelenség, hanem hogy más jelenségekkel izoros egybe függésben van. Mindenütt ott látjuk a frázist a hol erősen kifejlett nyilvános élet van. Franciaországban a fiágy forradalom\' Volt az. mely a Bourbonok uralmát megszüntette, de a frázis uralmát megalapította. Itt különben a nép jelleme is a frázishoz hajlik. Ha a politikai élet hatással van a frázis fejlődésére, a magyar, mely régóta és kiválóan politikai nemzet, régen az ujabb alkotmányoa aera előtt ismerte a frázist, Megyegyüléaek alkalmas teret szolgáltattak erre. Az ujabb kor nagy francia férliaiban is nagy frázisgyártókat mutat fel. Mirabeau, Danton, a kis Napo-leon, Lamartine, Gambelta, Viktor Hugó s különösen e nagy költő nagy volt a frázisokban is. \'Egyik testülethez ezt irta egykor: Szivem mélyélrfl küldök nektek egy kézszorítást. Ez a hamisítatlan frázis, értei metlen, de hangzatos. A „ZALA" tárcája, á. fUUi iz«reUa. — A ,Z A ti A" íredet! (Aratja. — Irta: dr. Mohair Hamu. (Pótot vaitilott a uftufollrrárl VMimirlj-kOrlxo.) (Folytatói > 0) De azért még igen aokáig kellett várakozni, — míg a leggyakoribb értelmű romantikus , platói szírelem" megszületett; a mely önzéstelen érto-lem. telve lelki izgalommal éa odaadással. Ez oaak a lij-lk században szülelik meg, minőn Dante 9 éves szerolme (ülemelte n porból ezen érzelmei és inagaa piedosztalra emelte a n6t, mint as Isten legszebb teremtményét. Tebát a „platói szerelem\'1 egészen elütő a ro manticua szerelemtől; mert ill — mint már említett Qk — egyneműek folytatnak egymással szerelmi viszonyt oly módon, hogy egymással szellemi barátságot felylatnkk azon célból, hogy szellemi tökéletesedésüket és boldogságukat előmozdítsák Ugy, hogy tulajdonképén as ideális Plató sem tud még semmit azon édes keserű érzetemről, melyet ma romanlieus szerelemnek hinaK s így a „platói szerelem" kifejezés a mai értelemben nem felel meg sz eredeti fölfogásnak. Plató u erre vonatkozó fogalmat ,í<M»iJ-nak (éroa) utóval jelöli meg, amely azól egyenértékű szóval talán egy nyslv.sem birjt visszaadni. — Vannak, akik a németben a fogalom magjelűlé- sére a „Wunach" szót javasolják : de amint a következőkből látni lobjuk as szó eredetiségét, állandóaágál és hensöségét nélkülözi. >- A magyarban sem ttf\'tjuk ezt n szót teljesen visszaadni ; mert mind a ,,szerelet", iniud u,.\'terelem" szavuk sokkal korlátoltabbak éa aaiikebb értelemmel bírnak; de tni még ia — célunknak inegle-lelőbben — a szerelem szóval adjuk vissza. A szerelem istenét ia a görögök ,Kro*"-nak hivlák. Ugrania tudjuk, hogy mivel legtöbb esetben a természet aröivel szemben lehelellen az ember, azért a szdk látókörű hajdan, felsőbb lényt gondolt mindabban, ami tipuastafalán kivitt esett s amit értelmezni neiu tudott. Igy, mivel a szerelem hatalma olyan nagy, hogy Seiiki sem állhal eltén neki, még a legerősebbek és leghalnlmasabbak sem ; sfnerl llorukleszl ép ugy leigáela, mint az isteneket, a legfőbb Istent, Zeuszt és saját anyját sem véve ki: azért e megmagyarázhatatlan titkos érzelem fólé is isteneket helyeztek a görögök : Aphroditét iVenua), de főleg Erőst, aki nyilaival szerelemre gyulaaztja mindenkinek a szivét. . Uár az előbbre haladolt kor tisztázni lOrekszit a természet erőit, földeríti titkait, föloldja csomóit s a mindennapi tüneményeket a maga egysserű ségében igyekszik fóllüntelni; - s bár a kellői felfogás ma már nem érv, sőt a száraz tudós elölt talán nevetséges is; s épen ez az oka, hogy ma már nem keresünk minden bokorban egy-egy kis isteni s nem kovácsoltatjuk a villámokat, hanem keletkezéséi, lefolyását, mihenlélét^physlkpi okaikra visszük vissza: mégis nem lest érdektelen, hé bevezetésül a symposiónok tartalmi ismer- Ieléséhez, röviden megemlékezünk a szerelem islenejröl, hogy gyönyörködhessünk a görög nemzet ragyogó phanlasiájábnn annál ia Inkább, mert mindkét symposion úgyis végig „Eros"-szal foglalkozik. Aphrodité a legtágabb értelemben vett ssere-lemnok at istennője, akinek amint származásáról ét működéséről külOiibözökép regéllek, ugy mái és más jelzőket is adlak neki A lóewmi azonban mindig at, hogy Aphrodité Isteni eredetű természeti erő, mely csodálatos villositosaággal gyakorolja teremtő hatalmát. Egyik hagyomány ueriot Zeusz és Dione leánya, de sokkal népase-rűbb as u myiboss, hogy es istennő a lengéi\' habjából merült 101, miállal a hajózásnak is istene lett. Sióval igen sokféle mytboat kell szájrólszájra Aphroditéról, a szerelem csodaszetü, kedves és bájos istennőjéről. Valamint 0 tölti el sterilemmel a földi lényeket, ugy gyulád Ó is szerelmi lángra as jjpfenek és hslandók iránt; s hogy lalánysserü virázaha-talmát megmagyarázzák, azt regéltek róli, bogy égy szerelmi öy vin a birtokában, melyet néha a halandóknak ia odakölesönöx. Law»mm szigetén HrphaiMott. tisztelték térje gyanánt, Thebaeben Arest. Kedvese vula Anekim trójai királyi la, Aeneas apja; de legszebb viszonya az vok, mely őt a kedves, vjrulő pásztorflújjua, Xrfaii/í-hoz fűzte, kit a vadássuton egy dühös vadkan ölt meg, mintegy jelezve a minden viruláit megaem mjsitO durvn lilét. Vigaiztilhatallin gyászba borult az istennő s a halottat nem akarta kibocsátani ölelő karjaiból, mig az istenek az ő vigasz- J__\' Nagy-Kanizsa, vasárnap. /•In. 2<t Málll. I». Inp.l t A politikai élet fellendülése mindenütt I tó/, a minők tjualunfttfíjjhan könnyelmű, ji-megtermi a frázist. A parlamentben kell nánciális tükiutdbou. fiamul fundált alapitd-beszélni; ez a külsőkényszer apja a frázis-:sok én a mii cukorgyáruk épitése 1,\'ltrUl túl* nak. Hu valaki belső ösztönzésnek hódolva t"lt Imfekldéai mánia fiili/t\'ín Metketlek. — beszél, vagy ír; ha valóba^ szükségét érzi,IHunéi fotfiili n tnártékudó osztrákparlamenti hogy valamely tárgy fölött véleményt mond* m éitheUneliTu ríják, hogy a maion, akkor nincs szüksége a frázisra. De gyár kormány sohasem adná beleegyezését ah• a az erre való kényszer külső, ha egy !/<(«, l(o(/!f magyar adófizetőit pittxéwl fatttfah bizonyos órát a beszéddel ki kell tölteni, alít uuy a kár, a melyet a cseh cukoripara-. ha valamely cikkelyt meg kell irni, akkor I sok éjiitkczési én intézkedési luktUai okoztak. kezdődik a frázis birodalma. | ..... » «= ......................— A politikai élet nevezhető tehát joggal a frázis kutforrásának s innen árad szét a szellemi élet több mezeire. Hogy kik gyártják nálunk különösen nagy buzgósággal a frázisokat, erről már nem szólok. (W—f.) - | Királyunk éta* ani/ol királyi család. Bére, máreius 4. (A „Pester Oor- „Zalavirmegye és Városai." E niinen Halit Intvén és Hiflnann Mér nagykanizsai írók, egy igen derék mnnliái száiidé-ko/n<k kiadni mflleníunli évkönyvül, mely való ban érdemes nrrii, hozy megyénk minden In\'el-llgeiit egyéne megszeréüzo é* minden irányban torjpsuB/.o. , A kiboosAtott tlöflstléni ftlhivás egész terjedelmében igy hangzik: Zala vármegye mindenkor kivel te rékiM a respondenz" távirata) A l\'onnaught-i hn* magyar nem/et tüzdelmeiiifll. Elllljart vitézsé-w meqéd-esM a napoldm várják. A Aac-;i?\',el « háborúban, okos-Agával az a kntmányo* , . i.. . • „ , i kísdélemlten. A vármegye rendel és a megye ctg személyesen akar/a mgkbmmm ü /\'«f- Uj^ia „.„berei mindig megértelték a kor híré ségéuek, hw/y át egy magyar huszárezred tu- szavát Emvrdet\'en ki<artA|ial törekedlek fen- laj,Ionosává nevezte ki. - Valőszinil, hogy J^\'^ííV VPV^Tu \' JJ én, t nzóri, liogy az e\'lianyagolt nianyal* nyelv tlitmerte«iék hivatalos nyelvül az igazságezol-gáliátásnál, közhivatalokban és iskolákban. Ezeréves üonepünk alkalmával tai.utAgni akarunk lenni arról hogy Zala ma is nz elhö vármegyék közé tartozik. A Magyar nemzet 18i)ti-biin üli meg lennállá-tAnak ezredik évét. Csór év egy nemzti éleiében is hosszá idő; t ln>*s<u Idö kii önösen a magyar 1 nemzői életében, mely vak példátlan haziizera-. ,. . . . leiévé\', páratlan vi éi«égével, at alkotmányához 4* OHXtrtlle Korwintl és " CM- í v,|ó rt|a>akodásával és szivfs kitariAtával I it-korkivUeli dij ük* A „Vetter (\'orres- j losiioltii ezer veszély kQzött fenmartdásái, íny, pondtHtr\'-uak ei/y bécsi levele, uuly osztrák] l>»gy elmnndbaijuk a költővel: ,Itten psodája,- hormáni/liürvkhiU ered, jelenti, hogu lH»ner\\^°*jl **§ haaánkl* __\' •__. \'"t i ,, A mi leninm ünnep a nemzet történeti fejlő- pénzd^nunuzUr setnm esetre sm ha,lamlo iM, | {( ,fl104t4^ „ tnhO^goi fog tenni elfogadni az állam rukorkwiteli dijak eset- hogy ux évszázados küzdelmek daczára leges jelemelésére vonatkozó, cseh képviselők ttjai erejéből emelkedett a ouVelt népek «orába, által tett javaslatokat, A felemelét tárgyal\' ■ vannak vívmányai a< emberi tevékenység hatatlantágának egyik elégséges oka allener "ÍBd,n ,w4n. ">*l»*k«t az irigység sem vitathat dÜal jól ismert nézete a magyar kormány (Jonnaught-i herceg 0 királyi Fensége ez ni kaimmal néhány napra Magyarországra jő, hogy mint tidajdanas szemlét tartam huszárezrede /tM, — Az észak-kelet-tengeri csatorna megnyitásánál " a II al«s-i herceg találkozni szándékozik királyunkkal. nuk, a inehj ily tervvel szemben határozottan elutasitú magatartáit foglalna el, minthogy a magyar cukoripar aránylag jó helyzete semmiféle Icivélehs rendszabályt sem tesz szükségétté és keretk&lői ócatostág által meg-védetett oly kár és veszedelmek hdctfoetkezté- él tőle. Buzgó munka foly nr-iágwerte a mii eniumi ünnepély érdekélten j megyek, váro«ok, egyetek tieintk egy-egy kavictvtil hoziáiárulnl ahhoz aa épüleihea, mely a magyar estílem erejét fog|a hirdetni a világnak. At a« évkönyv, melyet ez alkalomra kiadni taándékoiunk, ré*«t akar venni a munkábtn. Be fogjnk mulatni henne, a mennyire a megiiabott talására meg nem engedték, hogy kedve-e Adonisz az évnek egy részét, a tavaszi és nyarat nála töltheti a fel világon, mig viszont ősszel és télen az alvilágban kell tartózkodnia. Így tehát Aphro ditg ét Adonits szerelme symbolizálja a természet virulását, a növényzet megérésél, szintúgy a természet elhunytát az őszi időben, minek megünneplésére voltak az ildomi-ünnepek, midőn a szerencsétlen pátzlorntk szobrot ünnepi gyátzda-lok közben (emelték él, de a szertartást ez a vigasztaló szózat fejeste be: Adonisz él t csak eltávozott. Egyebeket mellőzve, emlékezzünk meg bővebben „Eros"-ról, kinek mythota csak annyiban lügg össze Aphroditével, hogy midőn ez a tenger habjából fölmerült, Km is fogadta a len gerparton a többi istenek tártatágában. Erot az ötttes halhatatlanok közölt a legszebb ét legfla-lalabb itten, kinek hitalmát tem itten, tem ember le nem győzheti. Erot a görögök képzeletében egy végtelen kellemmel megáldott tzáreyat fin, valamint anyja, Aphrodité, ugy ö It ctak a népet szereli, a virágokat, a tsép leányokat ét ifjaiat; kesében legest ét íjat \'art, néha égö fáklyát, égő erejének tymbolumát, vagy pedig lanlon játtzik, taton, orossláaon vagy aálphiMn lovagol, vagy óufckel és vadkanokkal kocsikázik, mert a legfélénkebb és legvadabb állatokat Is megszelídíti és megfékezi a tzerelem As ókornak egyik legszebb ét lagbéjolóbb myihoea as Erot ü rtyehi hdsatniqirél ttéló rtgs.\' Ptyobt nem más, ■Int az énő lélek, melyet a művészek pillangó- sa OtjapM. Dr. 0«nk. nak vagy pillangó tsárnyakkal ellálolt leánynak ábrázollak. A kedvet rego igy azól: Elt egyszer Kréla tzigelén egy király, kinek legifjabb leányát, Psijelut, nz illenek olymi bfivtis azépséggol ajándékozták meg, hogy s nép második Aphroditének nevezte s emiatt ezen itlennö féltékenységét ét irigységét kellette 101. De még jobbsn irigykedett Psychére két testvérnénje. Aphrodité tehát elküldte lát Erőst, hogy l\'tycbében ssenvedélyes tzérelmet ébretztzen valamely utálatos ember iránt; igy akarta megbüntetni gonoszságát, hogy olyan szép merészkedik lenni, mint maga as is\'ennő. Erot a király palotájába jött, meglátta Ptychét t már az első pillanatban halálos széráimét lett bele. Esalstt atyja, Apollon jóshelyéhez fordult s itt sst a telelelet kapta, hogy veseae leányát gyátzmenefben egy isiklára, mert a végzel izerint egy repülő sárkánynak feleségévé kell lennie. Hints és jajgatás közöli hajtottak végre a kegyetlen paranciot, de midőn Ptyche egyedll miradt a sziklán, ködfátyol vette körül í a sze-lld Zephyros egy tündéri várba vitte gyengéd fuvilmával. Itt találkozott vele Erős, csakhogy as éjhomálybsn, ugy hogy Psyehe nea ismerhette föl. Minden éjjeTóvi intette Erot kedveetl, hngy ne akarja öt megitmerni, mert vetzedeÉan reá nézve fétje nevét megtudni. —De midőn taehe nénjeit migáhos hozatta, • esek a csodsteff jelöli kincseit megbámulták: nem hagyták béMH és rábesséllék, hogy ragadja meg ss első aÜtJB mit és ismerje meg keaveeéL (Mjr»tl4«t klrtUMk.) I8U5, márciui hó 10 éa Hifik keret engedi, Zi\'avármef yéntk, vtrniainak, vidékeinek fejlödéeét, jtllhlfgT á\'lapo\'ái a kai-\' turálic, a gatdiiági, is ipsrl ét kereskedelmi, «»óvel a izeTemi ét anyagi tevékenyaég mindea terén tzövegbtn és képben. E ötéiből, — a mini az alábbi vázlatot tar* inlom«mutuióból kitűnik, a varmegye tollforga ó emberei) iparkodtunk megnyerni, kik arives kést. »éggel támigatnik válliTamnkhsn és érdekesnél érdtkeaebb dolgoiaiokktl iiniertetik a vármegye ét vidékeinek ipeotiall* vienonyaít. IamertefjUk a< egyee vároeok éa egyet vidékek tórténtlniéi; a kózigatgaiáti állapoiot; a tanügyet és egészségügyé^; kereskedenni, pénzügyi éa lorgalmi vUronyait, neve/eteaebb tanintézeteit; i a megye közönségének oly könyvei nynj\'unk, melybén mindenkor érdekkel iipnsfUhit; megismeri benne a megyét minden rétiében t meg-ezereli szűkebb h-ttéjá\', melyet nem itmerni majdnem a bűnnel haiárot. Kőaóljük a megye kiválóbb, nevezetesebb egyéneinek arciképei ét életrajzát. Mindtn közleményt illuilrfktiék kitérnek, s összesen száz vagy innál is több kép lógja dísalteni a munkát. Közöljük a kir. törvényszékek, telekkönyvi hatóságok, jArnabiréiágnk, pénzügyigazgatását, ndó-, só- é« dohány-raktárak ii>stvueiöinek dny-védek, tanárok, orvosok, gyógyszerének, a kös-iga\'gaiáai összes tisztviselők, ppsta- ét távirda-lilvninlok, pénz Ugy i bizottságok tisztviselői ek, körjegy/\'öknok, íny a vármegyei éa városi képviselőknek teliét névsorát. A munka, a melyre nézve a t. megyei közönség szivas lámoga\'ásál kérjük, 1806 október v. novemberben, léhát jóval a mi leiiiúm ünnepe elölt fog megjelenni negyedrétü a\'akban, d.iszea kiállítással é« szűmoa illmtratióvi1. Vele as a csélunk is volt, bngy megyénk tollforgató embereit benne egyet-jisük. Arái a kiáliitás kötségea volla daczára 3 friban á\'lapiiotlnk meg, hogy mi -denki meg-tzereshs»se. As előfizetési pénteket (legeoél\'serübbeii posta* utalványon) at elöliz-ilö nevének ée lakóhelyének (n postának) pontot kiírásával ez évi márciua hó B0 it HofTmann Mór tanárbot Magy-Kanis<ára kérjük btküldeni, hogy a nyomtatandó példányok ixáma irán\' tájékoshaaauli magunkat, mert a kelteiénél több példányt nem nyoinetunk. A rendkívül gazdag tar\'a\'omból a következőket közöljük, előleger tá|ékoiást nyújtva at olvasóközönségnek a könyv érdeket tartalmáról: A megye leiráet. Zalaegerszeg vároaa múltjából ét jelenéből. Irta: Németh Eek. Zalavármegye tanUgye i tanintézetéi, Ir\'a: Dr. Ruiaiceka Kálmáu. Zalavármegye egészségügye. Irta: Dr. Mungin Károly. A hiainaitá\'-i ügy Zalav&rmegyéhen, Irta: Eadé B. Béla. Za\'amegye jótékonyozélu egyesületei (Zalaegerszeg, Kanizsa, Tapolca, Keeithely, Süm> g ith), Nagy-Kanizsa város tnriéaeie. Irta Hal is I-tván. Emlékeimből. Irla: Dr. Wlassíes Gyula. A eegy-kaniaaai kiadednevelö egyesület. Irta; Bátorg Latot. A ntgy-ktniziai fögymnáalum történele. Irta t Kálótok Leó. A nagy-kanizsai isr. hitközség történetéből. Irta: Dr. Neumann Ede A hotelen (Qördö\'ény). Irta: Hajgité Sándor. Nagy-kaniteai tön. érmek (íremiyüjteményem). Irta: Dr. Sinklu Nándor. A keezthelyi tőgymnázina történne. A keeethelyl plébánia-templom. Mütörténeti leirát. Irta i Bonts Jóttef. Hévit-iOrdö. Irta t Ilenta Antal. Öalörténeti kulaiáaok Sümeg áe vidékén. Irta Daraay KilmáC Tapolca malija ét jeleaa. (Saigllget, Kderits, Káptalantóti, Csobiaos, Betl, SaOea.) Irta; Vá-taoayi Isidor. Badaotony. 8zt."Györgybegy, Csobánc/ Irta i Váaaoayí Izidor. Egy eMeledt költöről (Bacsinyi János). Irta i Dr. Erayti btvta. Stigiiget. Irta : Pollákné Frieoh Adél. Kővágó Kön éa vidéke. Irta: Csappoa Sándor. Marakóa (Dombom, Kotor, Perlik, Zrinyifalva). bta: Otaei Ferenc. 1 merekóti veadek. Irta Qöad Ftrenc. áU I (eladatta a Nvrakösken. Irta Hoff-■in .Mér. Kwi/rta-féle I bpkili iliin ff /v~ v Vy MMa, tguéa limrt 177^ vft / Uikw most mér 29 év Mi I lAr AW/MIH w^iHBiiin»»itÉ w- I YjSr/ Unihint Nujtmm Ml» 1 / L tv\'/i|il liaiváayaél, IliMlI, tagarae-■ r Jk./pdmU *k i M taM Pl.t.r. r-fjp"— ma alUrjeaitíat éa Uatoi VCf/ hatta* kóvetkwtibea mlndon oldalról oly \\V sUaaprM talált, hogy minden Magnak jag-/ gal fialható /A TÍmoi. mmW (Horgony-Pún- Ixpeller) klmagaalí állaait a lájdalomoalllwiló bodórnóUttk kürtit diadalmasan megtartotta, íülilnftte Wk^éÉ ia utániatok daoára; at kiiwiyira a legjobb Masni-tak arra aisTC, Wogr a klilailg «m JÜ Bag Mja káttaktaMai a )ó» a naaatiL Hagy értaktatei ataaatat aa kagáaak, Witorii* alkataivá védjegyünkre, • vMe kesaaqn lo»> laodt! ia minta üveg aaaa Jegy atttt, adat mm vaüdl itiuaalaalhaSs. i gvtpaaartáaakkaa kap-Ln\'1 I0kr,70kr árkai T~ na kiat; Badaaastea IMI Mmmmt gy aaaeieaail • MiMii IMi név hlikkWa^ TkáHagMkw KLYTHIA a bör ápolására, szépétésére ós T3 n H Q "P finomítására A U. U. tJ I. sok MlLLlÓ szor kipróbált és kit&nflnek bizonyult, logorvosi-lag njánlvn, egyszersmind a Itgoleeóbb fogtlextitó- éa ápságbtn tartó aztr. IC Mindenütt kapható A HUBAKNAKI! k, pyangttlt férflerőnél kiváló szolgálatot ias/, || ca. kir. aaabadalmaaoit „galw*-rillam-kütiUk" Anhsaználaira Orvosok illái égési Európában melegen ajánlva. Volta tanár méénsn. Leirás b-iriték alati 10 kr. levét tépj bek II-de-e ellen. Kapható s Arasfold J. elektrotechnikus As cs kir. azab. tnlajdonoaáail 76 - B É C », L, ^ Hehaerairesae 18. ■■. >■ V, ptlaeikge kr. | /OOOOCXXXXXXXXXXXXX r.otiv. a cs i CsAz és köszvény, caaaea (éj- is bgsaaggatáeak. Stiai ia lesamodial, valamint fagydaganatok allan meglepi gyónna ia klsliaaa kai a Mh BEPABATOB H aavt gyógyaaar. aaalynak üregje 10 kr. vagy agy frtirt mindaa gyógyesertárban kapható. A Haparatorral a Bikaa-kórhiabaa 185 eaetbea tilatatt kiairlat, matyóknál 7 aaatkan Jevaláa, 119 aaeihaa taljaa gyágya-táa iratait at. Vérszegénység és sápkór ACATIA-SZAPPAN Mm Illata, lellama kakaiaa ia raadMvIll laitóeágáaál fogva tatt rtvid tdta kadvalUi. 1 darab (0 kr. t darab agy dakaakaa 1 frt 40 kr. Acatia arcz-créme illa, aa eltávolítja. 1 Ivag ára 1 frt i pár heti alulaaaiaait pompás ita, gyaraakdad aresbtr nyerhető. As arcabttr mindennemű iktalas- > EliMttflfeMAMM" II iákká gytaga gyermekek artrfláain kittit katiaa ia pompáé tal aaar a Tafcajf Iklaa vaakae, mely aa oraaágoa egiaaaágSgyi tanáca javaalaláia beISgymin. eagadilylyel láttatott at. Sok roaas nUasat látaaik, miért ia kána vételnél aivaláiriaonut követelni. Kia üveg 1 M 10 kir., aagy 3 frt A „créme de M&rguerite" M anakie lifiálisira Sdáa lartáeárm Molgát. KMkali kirtkkaa tgaa kedvelt, Egy kOeaig árt I frt bak gyágyasartáraim UviMkb apaeialiláaai, melyek Avána- áa araaágaaarte a legjobb kiraivuek I liiinieaik, e pláa Is HláHaek • ! KRIEGNER GYÖRGY gyógyeaarlárm a .Magyar Iririaákia* I i Budipaat, Kalvln-táx. ^00(mmmmyx!mxxxx)000C)000Q6 UgeUkelibl ilOaikl, bAl éa Uraatlgé PI\'UKBL. "M —. fehér, róaaaaaia. ia aárga — Egy doboz dra : I foritU BO krajcár. vegyileg aaalyaiit áa ajánlvi Dr rehl X J Ca. Kir. taair álial Biaakaa JtilUm«.i-A letelek a legjobb kórokból minden doboaboz mellékelve vannak, a TAUSSI6 60TTLIEB Utánváétel vagy aa | aiieaéhl aaappeM is Utelaaevfjirasi Főraktár nácn, Sseaeg elSIeasa behll-7 w,,h,il, K«ph«l6 n lrKt«bl> TII«áMi«r-, \'. gyégyazer kereskrdéaken én gyágy- déae mán klldetik. H ,, sarriArbnil. | Évak eta ktprékált fájdalmeallUpné káiluarl | Ewizda-féle köuvényfolyadók, | I «*. rilatét:\' kark7gytotisrUr~Z»raáa>ir(eaá~| Nagy-Kaniua, vasárnap. Zala. 80. szám. (8. lap.) 1895 március bó 10 én Hagy-k&nizs&i gőzmalom, Franz Lajos* Tan szerencsénk a t. közönsógnok becsei tudoinisára hozni, miszer\'nt rozsliszt főraktárunkat a helybeli piacz részére REICHENFELD IG. FIAI czégnek o adtuk át, hol összes őrleményeink credrtf ólömtárral ellátott 85, 75, 50 kilps zsákokban, ugyszinte kisebb mennyiségben gyári Arakon kaphatók. 65 2-ií Miért a \\ti\\M ti lém leuicsíWat i Haldek-féle magvak ? aaact a ailiia latagtaa kMtaM erjagyaákek irat......4a kr. | „HAtDEK" agynart iijagyaikiaak in . . S „ „atLOKS" aaagtakartt Ukál danbaakiat ~7~H bt, | vagyia a aaitktláM 80000 darahail 27000 frtot ia aaaa Saaaag aagtakaritiaa a BáLBga magvai ainhá gében éa árai jaliayapaigákaa Jnt kifctiaéiri. Arjsgyzékst kálá kivSestra ingvaa éa bármestvs HALDEK magkereskedése ■adapsal, Kiraly-káril 9. C A Df -fá»s orvoahatóságilag ms®-OrviWj vizsgát liiti- (Blaonylat Béaa. I8S7. jel. 8.) Ewizda-féle ktavi&yfolyadék. | k i a a v ia y, nti ia Hagyok aOas Kwi/da-féle it^^jljiiüt \'/, palaeiklfrta.é flaa | ijaiS] UizTííjfoljaitt Nagy-Kanizsa, vasárnap, Zala 20. aiáffl. («. lap.) 1895. március M 10-én. WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. ■ Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-féle ház, elóbb „Hein"-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstol kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ós en H nek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb Q izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárlji is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő g| igényeknek megfelelői. Mély tiásleleUel WEISS JAKAB Njomaiott Fiechel Fülöp laptulajdonoauál Nagv-fíamaaán, 1895, Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 20. szám (S. lap) 1895. március b4 10-én. néppel együtt, mely a háttérben mulatott, csakhamar szétaza\'adtak áe a függönyt lebooeátoiták. — A MM ?«f* Még eeab sthany év ét a fin dt siécle kényelmeit jelűéaak, amelyet min- Csáktornya (8zt.-llona) a múltban ée jelenben, báli megválasztása\' 3 évrí, Elhunyt Szegő Gyu« Irta Margitéi J< Iztef. liné választmányi tag helyett egy uj választ-1 Alsft-Leádra története. Irta: Egyháeaabükki mányi ing megválaaz\'á«a I évre, továbbá az Derverics Kálmán. alapszabályok 16 (-a értelmében 6 uj választ- Stridő a múltban és jelenben. Irta : Horváth .mányi tannak megválaeztáta. 5. Ilárom tagu denre alkalmazhatunk, amit hétköznapi kritikával Gyula. számvizsgáló bizottság megválasztása. 6. Netán} megérteni nem tadnak, vége leaa: a századvég CsertasMllék (Göcsej, Tófej, Bak, Csömldér, indítványok. beleolvad a száwdkezdelbe. A nagynak diesöitett Náprádta, Ortabáz, BördSrze, Kis3<iget, Páka). _ |«gfa|istl éaitbér. U tényén — mint!\' múlté lesz ée magkerdjlk, már tadaulKk a* Irta .-(Hátér Endre. ottani levelezőnk irja — Kusta József eiilSttjaki megke/di a megoldatlan problémák megöt- ember töbhtd magával a szőlőhegyről estefelé dásának még aasyobb aaáaadát: a huszadik taá-haza iadull A nagy hébsn elláradváa, (de meri! a vdot. Uogy mikor kerdádik ez aa uj eaáaad, különben la ittasállapotbaa voli) Itült es ui mel- anaak eldöntése nem ely könjf dolog, auat amily-letii árokba, hol elaludt. Egész reggelig oit ia|ly«ntk a kalendáriumosinálók böleaeeégábee . ttködi, midőn egy, koosln arra meuö letonyel lakos! bizakodók hUsik. A tizenkilencedik eaáaad HÉ , lell-merte é« haza szállította a (élit már meg- > aokat vllakoatak rajta, hogy melyik évvel Népdal, | fagyott embert, Otlbon sikerfllt ia életre téríteni, kezdődik a eiásadévtiáaiuta, is a j5f« Másaidé darára aa slkalmazott gyógysaertkatk, a N0\' számítók te meglehetősen éles véliméy-kinok következtében lövid Idő alatt kllftobeégekbea leledzeaek mér. Nem MM az nvionyv tartaima\'; a varangyé meuh.li eldönteni, hogy aa 1900. év aMlyik stázaakaa Irtat Kit- Murskftzből. Irta Kele György. Néhány vonás Ke\'et ósköltésietáből. Farkas József, A Ultidérrózae. Rege. Irta Poor J*ao<. (ia\'amliok és vidéke., (Xerenye, Karos, Komárom). Irta ; Juk József. ,Zág a szélvész, háborog a ílulnion szenedé: Haber tlvula. _____ Az itt felsorolt köalttnái>ytk, még korántasm utnvtdtlt merítik ki az Évkönyv tartalmát; a vármegye meghalt itt asm említett vidékeit ia ismertetjük. Kö<le mén)eket Ígértek és irnak még: üdvardy Ignác, ír6l havatáia folytán i vonatforgalom a l)r. Szlgeiby Károly, dzalay Sándor, Dr. I.íkt | ét bécsi irányban beszttnlelletett A közlő-Emil, Hetreai Sándor, Szommer Náthán, öyftrffy! kodéit e kél irányban a déli vaaatoak t leg-János, Tuboly Vic\'or, Seregély DtztŐ, Rosenberg ungyobb erömegfettilés mellett sem lehetett fen Henriefe, Halá-a Márgit, Iveeeltr Gyula, Tóth, Urltnji biztosra várható azonban, hogy a mai Sándor, Roth Miksa, 8<«rtram Pál, Tripammer1 Mp f0|y,mában minden vonal szabad lesz. -fhula, Donászy Ferenoz, Körmeody Pál ésn *w<k., Ulcálukban oly tömérdek hó halmotódolt össze, De a közöltekből i« tájékozódhank a t olvasó- hogy főleg a mellékaíeákban alig lehel köile közönség Evkimyvflnk érdeka* tatfaJma iráaU ^ ;, »z át ami ittak tlralmaa állapotán a vá-mely vftllala\'unkat méltóvá torsi szívta iámo- -Sr * - f^M gatAsa ét párt\'ogására, melyet liszleleltel kétfink. Nagy-Kanizsa, 1M>0. lebruár 24. Halit Uhuin és Hoffmann Mór ifi ArMnyp sztrkriatSi. hírek. A „Zala" naptára Mái cius 10-én : A nagykanizsai fürdő részvény Fargalatl »ka4álj*k. A mnlt nsp»k tartozik. A kopeahtgai egyetem moei bivatalosaa stólaltmeg ebben a kérdésben, #s kijelentette, hogy es 1900 év dteembtr 81-én éjjel ISL órakor fejeződik be. A keresztény idötaámitái ela4 átvét tudvalevőleg l el jelölik, 0 számú ettUadS pedig nem volt Terniésaetes libát, hngy at 1900. óvnék még ehhez a századbo* kall tartoznia. Még sokan vitatják ennek at 1900. étnek hová tartozást, még pedig egészen komo\'y em berek, akik mm tudnak abba beltayaniéal, roti tanács ngy vél segíteni, hogy n közlekedési hogy. tiatnkéi hónapig hiába írják az 19001« akadály clhárítáta végett 1 gyalog napszámra azámot és mégse legyenek benne as aj eaáaad-beparancsolja a háztulajdonosokat Az erre vo- han A kopeuhágat egyetem batárvmata atá» nalkozó megintés oly modorban van tartva, hogy!talán etek it lűröa\'atik tört I att leaaégft bet ét általános megbolréakosátt kelteit Egy napatá- várnak\'még egy eesttndtlg mott lehet ngyan követelti a háztulajdonosoké, - ElataawaU ka-árt Eletmentl kutyák-de megpartncaolai, hogy .N. N. Nagy-Kanizaáu ról, paripákról rap-nap után eletet olvt.ba\'aak, . . . házaséin alatli lakot t réceei vagy sánei de hogy valaki egy kanáti-madáraak köszönje állami ut szakaszon közmnnkt leetoIgáUsra reg I megmeneküléséi, ktwé mégisi hihetetlen Pedig geli 8 órakor jeltajen meg legalább it faréit. - MbegtSrtént. * Köi ig.berger Allgemelne Zeitung Mig a vérot lertletén gyalog ii alig köz tokodba- : « . jómodu pilteni polgtmak van egy tik az ember, t Ktzincay nlca már aion vígén "Ml«» »«lid kanárija. A kit madár agéea nap _ . . - i_._-i.-j— - ünttbAljnn éii rendaasrtni gáz- társaság évi rendes kö/gyülétét I melynek gondozása a déli varat Ksaittti 1. t>ámn "tbadon rö,«köd a szobában és r d. e. tél 10 órator a délsálai ta- mérnök osztályának teendői ktizé tartozik, minden- ;<>V» T» ,u,rl P»J",1ÖJ. hogy I. .. . r . . .. ._l.il II 11* k ÁI m! A a m aI ft* — - - Ife; - — * 17-én 26 én A „Nagykanizsai Izr. Nőegylet" évi rendes kösgyOlé^e. A .,Dél-zalai takarékpénztár rétz-vóuy társaság XXV.-\'évi rendes körgyűlése délelőtt 9 órakor. d. e. tél 10 órttor s délstlai ta-1 mérnök oaztályának teendői ktlzé tartozik, minden- jU\'js va wn ur« ptn-.ov, nwv kerékpénztár helyiségében tartja, kor oly példá* rend van, hogy szinte óhajtandó, ••AJéhóI mialmát, a darab wkrat. « • " \' \'volna, hogy a többi utoa tkntogatáaát it ettnírott saiklea van, hogy Itfekvée után iWtaM hivatal kezelné, mert ügV lábaik a vasulak\'göt- "Ivarra gyuj\'. Ez a szokás a^rrétihea álltéba ttl dolgoznak ét nem olyan Ittiaak mint a karülheittt volna, ha kit kedveltje városiak. — MtrgyHkatséggal gjsaisltalt tik. I Egész Körmendet try rejtélye* gyilkosság tartja mott itgalombsn, Hmlossy József gazdag polgéüt MArclaa IB-lke Ksgj-Kaaliiáa A ugyanis — mint levelesünk irja — lakátán meg aagy-kaniusi irodalmi ét mfivéizcti kör nemzeti gyilkolva találták a a véletlenül lelledezett ujjaébredétBnk évfordalöján rendezendő Qnnepsé gyi kos, as trdögondnok Kis Sándor ntvll ko gek műsorát véglegeset niegállapitváo.eit a kö esisa, a bíróságnál ast vallotta, hngy a gyilkoa-vetketökbea közöljük: | tágra őt ta áido/at két veje, H«da és (i^f 1.8 tó tat Énekli a fögymnttium IfjKság | bérelte föl, kétszáz forinton. A gyanúsított vöket ésekksrs, is tis-gálati fogságba tstték, bár egye\'öre nem 9. K oldás-ének. Arany Jánostól. Suvadja va\'ó-tinü ellenük a ret\'en«tee vád, mert e ftllürt Kováes Károly tr. szekrények a ellopott éktssrek inkább rsb\'ógyil- 3. Márelas lóike. Felolvasás, Tartja: dr. kosaágra val\'anak e azonkívül atm igen [éheélt dal. Énekli a fllgymnásiami iljatág .Polgári Ernyei István ar 4. Nem zo ti Hsjdu Gyula ur. 6. H y m o n s : ésskkara. Ette 8órakor táriaivaetori t Egylet\' nagytermében. — laz-estMy. A »C tinó> vigt\'om rendező bicotlaága által ma vasérn tp rendeseedö juz-estély rendkívüli kedélyesnek Ígérkezik. A rtnde zöség kiváló gondot lorditnii arra, hogy ta et té y megérdemelje élvezéséi ét atyát maga a tré fák ety egész láacola\'át fogja az estélyen bemutatni. A közOstég körében ezen estély Iránt rendkívül nagy az érdek lödée. — Képtsltl tlisiák. A nagy kaniztai m kir. posta ét távírda hivatalnál tartolt tegédtifzti taufolyaition 9-en veitek réazt Etek képeéilö vizsgái o hó 8—8-ig Oprit Péter kerületi poita-ét tav. igazgató jelenléiében tartatták meg ki-tlnO eredményeytl. A tegédlititi jelöltek küzltt ötea jelesen tették le a vizsgát ét ctak egy jelölt nem képetitttleti. — Ntecjrláll kAagyAlés. A Njgy-kauitsai itr. jótékony nőegylet folyó hó 17-én délután 8 órakor a hitközség tanácstermében tirtja évi readse közgyűlését s követkrtő láígysorral: 1 fi aöki megnyitó. 2 Titkári jelentés.\'8 A pénz tár-forgalmi ée vagyonkima>atás előterjesztése és a számviz«gáló biiotiságjelcntésc 4, A térrendben ki\'épó 8 választmányi tag ée pedig: Ebcns psnger Ivpótné, Kürtchner Ignéctné, Hsschanz-ker Mói ne, dr. Neamana Edéné, Pol\'ák Arminné, oka a vöknek Hódotsy elpustlilátára, hitt az Ptlőfl Sáudoirlól.Szavalja I öreg már minden vagyonát felosztotta kél lánya kötött — Rentlár. • kit t ktllrl adr ke Egy fiók Papakoszta kedélyes rendőri kalandot rögtönzött Nagyváradon. Kit Károly betört Uray Istvánhoz. A lármára odaérkesett egy rendőr, t kit Ki< Károly hajlandónak ígérkezett követni a rendőrségre, c-ak atra a kis szívességre kérte, hogy kövesas öt a lakásáia, mi/ ruhát vá\'t A rendőr megélte neki ezt az apró raiveaeéget. Mikor at\'án be\'éptek a szobába, KU Károly ki ugrott éa rázárta a rendőrre az ajtót, a jót nevetett a martába A kelepcéhe jutott rendőrt a saoins\'édok ssabadiUitták kl a fogságból. A bu t oros betörőt később sikerült a rtn lőraégntk elcsípni, a a megiré\'ált rendőrnek meg lelt az az menti. Ssájában az égő szivarral nyomta el et álom j takarója az égő szivartól tüzet logott, aa egéaa »subát fojtó füst töltötte ha. A kis madár megéretté a veszedelmei, amely g«sdáJtl lenyalt itt, oda rrpült hnrsá é* addig c<iptlttle csőrével ajakát, amíg eaik tel nem ébresztette mély álmából. Aa életmentő kanárik toltál -a legaathli rekorddal keadlk mag tevékenyeégűket aata a rájuk násve nj pályán. — ÉtvágyUltatéi k gyemerh^|ekaál me\'egM olvaaóiak Igyelmébe Egger Kaphatók 90 kroa éredetír gyógytaertárbaii ét ■MAmmm titnljak ti«aun taóda paaatil áit dobozokban mindan nevesebb drogus üzletben, talámlnt Eoyer A. fia gyógy az tr íülüalagtaeégi gyárában Bkt-Snttitrf. EM^ftidiiáf. Vttlmtgtak. (Haldtk lf mnfnnffktmkM tót hiti jtUnléti a .Mnffr Bthlgp" ttiímón.) VMh lóhere, ttatdálnk most már tOmegeaan reade\'nek araaktmeatee lóheremagot, ét mist látszik, kazal magezttkségfetdnk étidén jóval nagyobb le<t, mint aa előző években. Ellenbea a kéadélek első kétbm szemlátomást apadnak, úgyannyira, hogy már t kötél napokban jelenté ktayebb áremelkedést tárhatunk. Történnek atyan kísér etek, amerikai lóheremagol behoani, ámdt lelteheié, hogy magvisagaló ál omáaunk éber nteme ennek forgaiomba botatalát mtg Ingj akasz anl. E\'adatoil körűibe ül 400 q. többnyire erdélyi áru 88-78 - 88 Irion minőség Máriát Luee tnt Az üi\'st még mindig ttűk k erei hsa miizoy, irány, at és árak váUosáilaitok. Ulvkflay ét baliaoim meglebelötep elkeli, el* tűikor való<sinüleg lőves j lonbon muharmag a rendkívüli magul árak kl-leigördül a lűtgöny. Az | yctkoitében teljesen et vae btaylgolva. llt\'pamag folyton kereset\', jobb minőtégO meg-bl/htttfi áru — bár jkval keresettebb, előnyben része-űl. t pmmmm Rosenfeld Adoliné belyett mások, vagy ezek sj- torzképei fin\'oií\'oif. A elégtétele, h gy moat már 0 sárhttti rá Kiirt as ajtót," nbm Kis 6 rtá. - Mikor s Ifigglai ktráa glrlll |»l. Mulatságos, eddig még szokatlan jnter nrizo játszódon le a bécsi ddvari nperáhan. A bUviit vadása cimü optr.lt ad ák. A atnektr jzvibiin játsza a nyitányt, a jelzés következtében; teigoruoi a eltő pillanatban mindenki c)odélko«ik, de a következőben harsogó kaczij tör ki az egéas Bzi\'i házban: kacag a közönség, kaozsg a tentkar éa kacagnak a izinfttek, a kikel igen kellőim t be iselgetétOkhen zavarta meg as iudiskHi lüzgöny. Otokar herceg még uteaf SltBtelben volt éti sélápá\'cájál forgatta njjai között Kii n, n psrasst, egy aszts\'on Irúlioltj Sámusi meg\'a/onyu Ur. Felelői saerkeastli LÖKI II I l~ tlitkuráió- müvétzek É1 V f Laptultjdonot ét kiadó: k ( ii K L rdi, őr. WEISS JAKAB X S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau PáMe- ház, előbb „Heiií\'-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőzödhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ós ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb ízlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárlp is a legmegfelelőbben vásárolhat. Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni, Mély tisztelettel WEISS JAKAB N)oniatottMFlMhal FUlüp laptulajdonoauál NagvKauiaeán, 1895. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 20. szám (II. lap.) 1896. március hó 10-áo. Csáktornya (Sat.-Ilona) a múltban ia jelenben. báli magváliaitása il évre. Elhunyt Sstgö (Jyu» Irta Margitai jAaaal. | láné válasitmányt tág helyett egy uj váliszt- AliA-Lendva törlénele. Irta; Kgyktaubükki mányi ing megválaezlása I étre; továbbá az Derviric* Kálmán. ilapiznbályok 16 §-a értelmében 6 uj választ- Strídó n múltban és jelenben. Irta : Horváth mányi tagnak megválaiziáia. 8. Három tagu Gyula, * izámvj^áló bizottság megválasztása. 0. Nelátii Csertamellék ((lliosej, Tófej, Bak, Csömődér, indítványok. Náprádta, Ortaháa, Brtrdö-se, Kii Sziget, Páka).1 _ Heg fagyait ember. Letenyén - mint Irta ; (iömér Endre. ottiinl levelezőnk Írja — Kustit József elitt ött Muraközből. Itta Kele Györty. etnlteh többed magával ti izőlöhegyről Mlefelá ^ Néhány vonái Ke\'et ísköltészetébíl, It\'ltvi hm indult A nagy Iiób.nt elfáradván, (de mert Farkas Jótsof, különben in itiasAllapotbnn volt) leült ez ut mel- A tOndárrózaa. Rege. Irta Poor Jano<. 1 (elli árokba, hol elaludt. Egész reggelig ott li Galambok és vidéke. (Merenye, Karon, Kie- ^ t«kUdt, midőn egy, kouiin arra menü Ietenyei lakos Komárom). Irta: Juk Józtteí, felismerte ós haza Kiállította n félig már meg- ,Zúg n izélvén, háborog a Balaton • Népdal, fagyott emberi. Otthon siketéit íh életre tériteni, ízérzetté: Huber líyula. de darára a> alkalmasod gyógyszereknek, a Az itt felebroll közlemények, még koráutiem | ,Mnvedett kinok következében rövid -itlíi alatt meritik ki nz Évkönyv tartalmát; a vármegye meghalt. itt nem említett vidékeit il iituertetjQk. Kö/le _ Korg»l«l akadáljok. A mnlt napok méoyeket ígértek éa irnak még : üdvardy Ignác, |erCll havnUn folytán a vomtlorgilom a Dr. Saigethy Károly, Szalay Sándor, Dr. I-«kekndai él) hécHj jn\\nybai> beizUnletletett. A közle-kmil, Hevesi Sándor, Szommer Náihin, Györfly | kodést e két irányban a déli vaiutqik i leg- Jánoa, Tnboly Vio\'or, Seregély De/aff, Rosenberg Henriét\'e, "Halász Margit, Keizler Gyula, Tóth Sándor, Rotlt Miksa, Spars/am Pál, Tripammer Gvula, Donászy Ferencz, Körmendy Pál és mások, De a közöltekből is lájékoxódlmik a t. olvnió-közönség- Evkön-yvünk -érdekei t a r i a\' tn a iránt, mely vállalatunkat méltóvá torai izívei támogatása él párl\'ogáiára, melyet liixielettel kélünk, Nagy-Kaniasa, 1896. február 24. Halit hindii i» Hoffmann Mór az fickUayt tnrkatl/l. H I R E K. . A „Zala*\' naptára Március 10-én : A nagykanizsai fürdő részvénytársaság évi rendet kö/gyüléiét d. e. léi 10 órakor a délaalai takarékpénztár helyiség ében túrija. „ „ 17-én: A „Nagykanizsai far. Nőegylet" évi rendee közgyűlése. ., „ 25 éu : A Dél-zalai lakarik pénztár réiz-vény-társuság XXV. évi renden körgyülése délelőtt 9 órakor. t - Hárelu IS-lke NagyKamlaaJkm A nagy-kiniziii irodalmi ée müvéizeti kör nemzeti ujjáébredésünk évfordulóján reodezendö ünnepei-gek müiorát véglegesen megállapítván, ezt a kö vetkezőkben közöljük: 1. Szózat. Énekli a fögymniiium ifjúság énekkara. 2. K ol d n i-é ne k. Arany Jánoítól. Szavalja Kovács Károly nr. 8. Már cl ni 15 ike. Felöl vaiái. Tartja: dr. Ernyei litván nr. 4. Nemzeti dal. PttóftSándortól.Szavalja Htjdn Gyula nr. 6. Hymnni: Énekli a lögymnáiiumi ifjnság • -énekkara. Este-8órakor táriaivaciora a .Polgári Egylet* nagytermében. — Jux-eatély. A <C.iínó» viga\'om rendező biaottiága által ma raaérn-ip rendezeidö jux-eitély rendkívüli kedélyeinek Ígérkezik. A reude zőeég kiváló gondot forditoii arra, hogy az ei léíy megérdemelje élvezését és saját maga a tré fák evy egész láncolatát fogja az estélyen bemutatni. A közönség tőrében ezen estély iránt rendkívül nagy az érdek lódée. — Képe«ltl tlziták. A nagy kaniuaí m. kir. poita ée távírda hivatalnál tartolt legédliizti laufolyamou 9-en vettek réizt. Etek képesítő vizigái o hó 6—8-ig Oprít Péter kerületi pwta-éi táv. igazgató jelenlétében tartattuk meg kitűnő eredménynyel. A legédtimli jelöltek közül ötea jelesen telték le a vizsgát éi csak egy jelűit nem képeiittelcti. — Nécgylell kéagyAléa. A Nugy-kaniziai izr. jótékony nőegylet folyó hó 17-én délután 8 órakor a hitközség tanácstermében tirtji évi rendee közgyűlését a kövelkrző \'Aratorral,: 1 Enőki megnyitó. 2 Titkári jelentéi, 8 A pénztár-forgalmi éi vagyonkimn\'atás előterjesztene és a szám vizsgáló biiollságjelcntise. 4. A sorrendben ki\'épö 8 válaestmányi tag éi pedig: Ebcns pinger Lipótué, Kürsclmer Ignáciné, Mnscliiin zeller Móin*, dr, Nemnann Kdéné, Puhák Árminná, Rosenfeld Adolfné helyett máitok, vagy ezült uj- oígyobb erőmegfeKltéi mellett sem lehetett fen tartani, biztosra várható azonban, hogy a mai nap folyimábau miudeu vónal szabid len. — Dtc&lukbau oly tömérdek bó halmozódott öiize, hogy flileg n mellékatcákbau alig lehet közle kedni ; iz át\'aml u^k siralmát állapotán a városi lináci ttgy vél leglleni, bogy n köilekedéil akadály elbárfláia végeit 1 gyalog ■ napizámra | bopnraiiciolja a háztulajdonoiokit. Az erro vonatkozó megintés oly modorban van tartva, hogy általános megbotránkozást keltett. Egy napszámost lehet ugyan követelni a háztulajdonosoktól, de megparancsolni, hogy ,N. N. Nagy-Kanixiáu .... házszám alatti lakos a réciei vagy lánci állami nt szakaszon közmunka lcizolgájasra reg I geli 8 órakor jelenjen meg legalább ii ínrcia. — Mig a város területéo gyalog ii alig közlekedbe-jlik az ember, a Kaziociy-ulca már azon végéu melynek gondozása i déli vaiut Kanizsai I. számit mérnök osztályának teendői közé tartozik, mindenkor oly példái rend van, hogy izinle óhajtandó volna, hogy a többi utca tisztogatását ii ezen hivitil kezelné, mert ogy látszik a vasutak "gőzzel dolgoznak és nem olyau Unnak mint a városiak. — — BdrgylIkMaAgfal gjaaailiilt vdlt. Egész Körmendet eiy rejtélyei gyilkoiiág tartje moil izgalomban, Hodossy József ga;dag polgárt ogyania — mint leveleapnk irja — lakásán meg gyilkolva találták s n véletlenül lelledeie\'t gyi koi, az erdögondnok Kis Sándor nevű ko miaa, a biróaAgnál azt vallotta, hogy a gyilkosságra öl iz itdo/at két veje, H<da ée Gróf bérelte tói, kétszáz forinton. A gyanuaiiott vöket ii vizsgálati fogiágba tették, bár eiiye\'öre nem va\'.ó-zinQ eilenü\'< a rettenetei vád, meri e feltört szekrények a ellopott ékszerek inkább rab\'ógyil-kosaágra val\'anak i azonkívül aem igen lelie ed oka a vöknek Hódoeay elpuiitiláiára, hisz az öreg már minden vagyonát felosztotta kél lánya kőzött. — Reidlr, a kit • betéré ndr be. Egy fiók Papakoszta kedélyei rendőri kalandot rögtönzött Nagyváradon. Kii Károly betört Uray litvánhoz. A láncára odaérkezett egy rendőr, n kii Kis Károly hajlandónak ígérkezett követni a rendöraégre, csak nira a kis szívességre kérte, hogy kövesse öt a lakására, mu ruhát vá\'t. A rendőr meg\'elte neki ezt nz apró szívességei. Alikor aztán be\'éptek u szobába, Kis Károly ki ugrott ée rázárta a rendőrre az ajtót, s jó! neveleit n markába. A kelepcébe jutott rendőri a izouii\'édok Hinbitditotiák ki a fogságból. -A hu i oros betörőt később sikerüli a rendőrségnek elcsípni, s a meglré\'áll rendőrnek meg lett azaz elégtétele, hgy moit már ö zárhalti rá Kiire az ajtó\', nem Kii ö ná. — niUor a tággéai korAn glrdAI föl Mnlatiágos, eddig még izokatlap inter neuo játszódon le n béoii udvari operálian. A bllvöi vadáiz cltnü operál ad\'ák. A zenekar javábun játsza a nyitányt, a mikor, valószínlileg léves jelzés következtében, felgördül a iüugöny. At első plllanafban mindenki oiodálkotik, de a következőben hsro\'igó kaczsj tör ki az egési izi\'i házban: kacag a közönség, kiotng a zenekar és I kaeagnak a színészek, n kikel igen kellemi s be | izelgetésükben zavarta meg aaindískrét lüigöny. Ottokár licroeg még utoal öltözetben volt és léiapá\'cáját forgatta ujjai között. Ki in, a parusit, egy aiata\'on trónolt, Sámuel meg iszonyú torzképet fln\'oii\'olf. A diikuráló mUvéizek a. néppel együtt, mely a hátiérben mulatott, oeak-hamar szétiza\'adtak éa a függönyt lebooeátollák. — A oiAmad vége Még oeak lehány év éa a fin de aiécle kényelmes jelszónak, amelyet mindenre alkalmazhatunk, amit hétköznapi kritikával megérteni nem tudunk, vége leea: a laáaadvég beleolvad a izázadkesdelbe. A nagynak diceőitett a múlté leiz éa megkezdjük, már tadaiillik aa aki mtgke/di a megoldatlan problémák megoldásának még nagyobb századit: a huszadik tsá-ndot. llogy mikor kezdődik ez aa uj aaásad, annak eldóntéae nem oly könyü dolog, miot amily-lyeanek n kalendárinmosinálók bóloieeégébrá bizakodók hiszik. A. tizenkilencedik laáiad elején is lókat vilakoatak rajta, hogy melyik évvel kezdődik a izázidév-számit.\'.u, és a jövő századot izámitók ia meglebetöaen élee véleménykülönbségekben leiedzenek már. Nem tudjak eldönteni, bogy aa 1900. év melyik századból tartozik. A kopenhigaí egyelem moit hivatalosai izólultmeg ebben a kérdésben, él kijelentette, bogy az 1900 év december 81-én éjjel 19 órakor fejeződik be. A keresztény időszámítás elad év-vét tudvalevőleg 1-el jelölik. 0 iiámu esztendő pedig nem voll. Természetes tehát, hogy ai 1900. óvnak még ehhez a századhoz kell tarloa-nii. Még sokan vitatják ennek ai 1900. évnek hová tartoiási, még pedig egéezen komo\'y em berek, akik mm tudnak abba belenyugodni, hogy tizenkét hónapig hiába írják az 1900 aa számol fi mégse legyenek benne az uj Másadban. A kopinhágai egyetem határozata után talán ezek ii türtőztetik türelmetlenségüket ée várnak még egy eeztendeig. - ÉletiaeaM kanári. Életmentő kutyákról, paripákról rap-nap után eleget olvashatunk, de\' hogy valaki egy kanári-madárnak köszönje megmenekülései, kissé mégia hihetetlen. Pedig megtörtént, A Köcigsberger Allgemeine Zeitung irja; S...jómodu pilseni polgárnak van egy nagyou szelíd kanárija. A kii madár egéaz nap I szabadon röpköd a szobában és rendszerint gaz-d»ja vá Ián tart pihenőt, hogy elvegye ennek \'izájábó! jutalmát, a darab cukrot. S...nek as a roi<x szokása van, bogy lefekvés után rendeeen sxiVirra gyuj\'. Ez a azokéi nemrégiben életébe kerülhetett volna, ha kii kedveltje meg nem menti. Stájában az égő szivarral nyomta el ez álom; takarója is égő iiivartól tüzsi logott, az egén szoliát fojtó füst töltótie be. A kie madár megéreate a veszedelmei, amely gaadáiát fenyegette, oda repült hozaá ós addig csipdeele dőrével ajakát, amig csík tel nem ébresztette mély álmából. Az életmentő kanárik tehái a legszebb rekorddal kezdik meg tevékeoyeégüket ezen a rájuk nézve nj pályán._ ÉtváotaUmaáf ém mladianimá lyemerbajekaál me\'egen ajánljuk tiaatelt olvaaóink figyelmébe Egger eaóda pautibáit Kaphatók 80 kroi eredeti dobozokban minden gyógyszertárban éa neveeebb drogon üaletben, valamint Eqqtr A. fia gyógyuer liülöalegeaaégi gyárában Bkt-Nutsdorf, Közgazdaság. Velémagvak, (IlakUk Iy maqnagykemktdS cég htli ifin/ért a , Magyar Etlilap\' itamdfíf.) Vörös lóhere. Gazdáink most már tömegesen rendelnek arankainentea lóheremagot, ée miot Utazik, húzni magezlikségletQnk ezídén jóval nagyobb le-iz, mint aa előző években. Ellenben a kiszlelek első kézben izomlátomáat apadnak, úgyannyira, hogy már a közei aapokban jeleaté-keeyebb áremelkedést várhalunk. Történnek ugyan kísér etek, amerikai lóheremagot hehoani, ámde feltehető, hogy magviugáló ál omáeunk éber sieme ennek forgalomba hozatalát meg fogj akasz\'ani. E\'adatoü körűibe ül 400 q, több* nyíre erdeiyi áru 68*75 -88 irton mlnöeég saeriul. Luceun Az üz\'el még mindig izük keretben mnzoy, irány, nt és árak váltOzáTTanok. UUsköoy éa baliaoim megleheiőeen elteli, ellenben uiubnrinag\' a rendkívüli magai árak következtében léljesen el van hanyagolva", to itepamag folyton kereset1, jobb minőeégtt ineg-bi/bntó áru — bárjával keresettebb, — előnyben részesül, •seap—• l»r> Felelői uerkeulö: Lt K 1 EMIL, lzaptulajdonoe ée kiadó: V I M € II K L r (1 I. 0 V. t« Ntgy-Ktpiua. vasárnap. NYIIjTTÉR*) Neumann Márk budapesti Uncslanár városunkba éikezeit és 0 hó 20-án tá n ciskolá ját a* inteUigentia részére a • Po.\'fát i\' E*y.>t« alsó termeiben megkezdi. — BórMel a fal ragaszok. — Zala. 20. szám. (4. lap.) 1896. március hő 10 én IfMMlpa Mastrab4kra »l* ImIbM IfrtU k>M 41 Irt 7S krif tT l«lj" Oltöayra — Tstsaaa- la —— *tl*aial fckrti. fakír, la ntaw Stawkiri selyem 35 krtót 14 frt 16 krif mftwklat, itau alkon, kocaklsott, min-Uxott, dsasnt a. t k. (mist HJ M0 klMtikeal aflalg la seoo Ilin <s SrialínUna a s t. posta-Mt éa réaamaaliaaa • kMuaaAlllltaéa ■liMkil kIM sMtahrtalléisl ■ ü»m-haif CL (• klr. aérari anllitl) Hlr«i;ár< —táafckaa. Srifcabk etnkstt Uratokra 10 kro», ImM lapakra I kfM biljrtz ragutUndó. Magyar agalna in aaainaMlaak pilwi alintúitetnok I •) As S mrh « ntaikaa kíilöttaklrt m tiltat Malii 1 naae 13 szlst 9 disz- ás sllsaisrfi okwásy Kwizda-féle | Xoraeuborgi marha-táppor. latak, aarvaaaiarks la Juhok iiüroárn. fatas dobossal 70 kr., - IU dohossal U kr. TwM » Aa< aakbi tMJezjr" kgTtbl I I lé MSlI tullpnól\' taa UMtul KwbiU-AlaKor-Mlbufl marka-•fpr. 4Q W óta ■ bfMkk MáJUkaa kaaaallalhaa, étvágyhl I ásyaál, raliz emesztáanál, taiaaúat tsheaskaél a te.l (avttáu ■ a tsJéMkápssiég fsksiáss calljlból. n latit i . Kfiiáa Ferenci János -j Mátrák «*, ét klr. éa wt» kir. u<J vari taáJ litó krröiett ttHj lurdMkaa IRDETÉSEK felvétetnek Fischel Fülöp ftnMttófa • mt Nagy-Kanizsán. oooooooqooooo ooooo oooooooooooooog^ § Figyelmeztetés. 8 A tavaszi és nyári «idény alkalmával vau szerencsém Írül- és belföldi finom kelmékkel dúsan felszerelt raktáramat a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani. — Bátorkodom megjegyezni Ö hogy nagy súlyt fektetek előirás szerint késiitenuó papi- és katona, egyáltalán minden egyenruha készítésére. O Becses megrendelését kérve ponton és (ulAnyon kiszolgálásről a O n. é közönséget biztositva, — maradtam lenedanlaa Mm mIHM. Valódi aalaMg-j ban (jnifjaHr-1 Urakban la drogutáknll kapható. 62 3-1 teljes tisztelettel g KAUFMANN MOB, férfi-szabó N»gy-Kaniui&. 00 < OOOOOOOOOOOOOO 0000OOC 0000000OOOOÍ úaf. Betülieln Markén* mgy-kaniz<ai bej. cég ciöd\'ömpgéliez tartozó éa e marburgi kő raktárakban elhelyezett kővetkező: 1.1 3199. és 4091. (ételek alatt elhelyezett köríilbellil 15472 kgr. hu/ti.L a.) 4160. tételszám a\'att elhelyezőt! körülbelül 3962 kgr. ma éta, 3.) IMI. 4.) 4000. 6.) 4023. 6.) 4183. 7.) 3955 109290 kgr. 68 6 faj« 198927 705 ,í „\' „\' 150924 ,. 70. „ „ „ „ „ 228574, 1186 „ „\' „. „ 18066 615 ,. „ ajánlati utón a kővetkező feltéieek mellett eladalik. 1. A zári Irékbeli ajánlatok, melyek az 1—7 té\'els>ám ala*t fcUorolt gebananemünkre fiasseen, — vagy egye* egéaa té\'c\'c\'irc kll ón-kniin megtehetők, folyó éti március M 16 ának déli 12 órájáig Ih• Löké Emil tömeggondmknáí Nagy Kanizsán adandók be. 2. Aa ajánlatiéi ő tartozik aa ajan ai átadásakor minden máterniázsi után 50 kr. óvadékot a töm-ggondnok kezeihez leienni. 3. Az eladái tárgyát képező gabonanemilek mintát » tőmeggondnok-aá1, e\\ eladandó áruk peHi < a marburgi közraktárakban megiekiniheiők,\' a csődtömeg azonban az áruk minőségéért és fajsulyáért semmi nemű s/avaio eágot nem válla\'. 4. Aa.árukka> adatnak a aurburgi közraktáraknál leifl fuvarleve\'ek is és pedig aa 1. tétel alal\'i búzából 1 wagoimnak leiadási állomása N.-Kaniz*a; — a 3. tétel alatti Árpából 8 wag mnak le\'adftsi állomása Bt-leg, 2 waggtinnak N Kanizsa, 1 w.igonnak Komftrvárrs; a 4 tétel alatti árpából a teledtsi éllo<ná«ok 3 wigonra Marcali, I tvag. Jákó, 2 wa . | Boglár, 1 w, Oelae, 4 w. N. Kanizsa, 1 w. Z -Egerazeír, 1 ív 8<öp >Ú. 0 W. Szl.-Miliály, I w. Soiiiogy-S^obli; a< 5. tétel alat i 15. w árpn, feladási áiloiaá-a Boglár, — a ű-i\'k tétel alatti árpáhól .a feladá i ft lomások 4 wagionra Sárosd, 6 w. N.-Kani\'xa, 1 w. Ciurgo, 1 w. Bilk, 2 w. Sümeg, 5 w. Csáktornya, 2 w S-t-lván és 2 w. Jákó, s vévQl a 7. tétel"iilafi árpából a feladási állomások 1 waggonra lleleg, I wsg goora Bőhőnye. , 5. As ajánlat as ajánlattevőre \'ételenként kBIMifl5o~ts, lebái egymástól tllggeilenU1, felté\'lei.QI kőtelezi^"a tslid ő-neg azonban a legked-veiőbb ejánlat elfogadására sines kőielerve, hanem *z«bed rendelkezési jogát faitartja. 0. Vevő kottlea a megvett árukai a vételtől nyert érteaité»töl némított legkésőbb 5 nap alaU a aajá1 költségén a helyszínen átvenni .olykép, hogy a vételárból az eladott gabonane nüekel n marburgi közrakiáraknál terhelő Összeget a kiVraktáraknak, az ezen öa-zeget meghaladó rísz\' pedig a tómeggnndnoknak fizeti ki. 7. Ha a wő az előbbi pontban toglali lötelezeitségének eleget nem lear,óvadékát elveszti észt áruk aaó rová-árn él\'költségén iljból eladiHnak. Kelt Nsgy-Kanizsán. 1895. március 6 én. 54 1-í Dr. lAke Buall s. k. lömrggondnok. Kmmqm&tíMi nmm i 5S.-IÍI t I í! <íhlíh\'41 h ; ? ] P i j f i l Sír \'íí-íMii ií U n w H ailS = --« BJ I 4 I t = S-l* ih*iHtíJ* *h(ií « = fary^isisíáJ [fi o i * ii»*ei!!»rfSrfij fi B-Sl.íf^lT\'-i ií-ía253 -3 « 1«« g larjtf ai • 0 "a V • I "l^a 4 .« ^ I ís WITÖWÍÍ^ÍI fi 4Í ^ nSa >..4 S 5 21. azAm. Nagy-Kanizsa, 1895. március 14-én. XXIV. évfolyam. IwkMilMi i n-iim on.p-fiu ua. Iá* IiUwU a lap smIImí rfaakr. MMlkMé ■lid.a klalmiay. tlmnUU.i l.r.l.k enk U»«rl k.».k-Ml hgadUUtk •). ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ■laááki vatal: Tlnakta-tftM : J1mM Hit, kkfthnáiMn. tLöranisi iui: Rfia lm II Imu (• Art — kr.) thikm • korost (• irt — kr.) I koroam (I Iri W kr.) IM«U«k Jilia^MH aáaitUtaak. ______A Nagy-Kanizaai- éi dél salai takarékpénztárak, a Bankegyesűlet, az Ipar- éa karaiké- p . " „ (taintak kiM.n.k ti d«lmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-izövetkezet éz a lelenyei takarékpénztár, \' a „nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde r. t." hivalalos kQztönye. RtsánUMk, ..i.Jint a iirii-iiikn niilkNlk rkekil Flito kftayv-kmkjdMb. laUuwlük. Egyet miIm éra: 10 krajcár. Ilrg|flfiilk NagyKnniMn lietenklnt kétszer: vauaájn.ap éa cm-Cttörtölcöru (—n) Kegyeletes érzéssel Üdvözöljük a napot, mely meghozta politikai szabadságunkat, nemzeti életünk ujraébredését. Annál nagyobb kegyelettel üdvözöljük, mert nem is oly régen még, e nap megünneplése szerte e hazában még nem volt oly általános. Helytelen felfogás volt az némely részről a hyperloyalitásnak egy neme, mely a március 15-ének megünneplésétől vonako dott, mert e nap megindítója volt an nak a szabadságharcnak, mely a nemzetet a politikai rabság sivár pusztájából az ígéret földjére vezette. S hogyha ennek a nemzetnek apraja-nagyja meg is űli nemzetközi ünnepként a március 15-ét: annál kevésbé vét a loyalitás ellen, mért e nemzet dinasztikus érzelme annyira kifogáson felül áll, hogy ebben nem kételkedik senki, s mert e nemzet szabadszeretete és sjabadságérzése jól összefér a király iránti hűséggel s az iránta való, az európai nemzeteknél példátlanul álló, szeretettel és ragaszkodással. Nagy idők voltak azok 1 \' S mily jól esik a léleknek visszaszállni a multakba, s uj erőt uj bátorságot, uj kitartást meríteni azokból a ragyogó emlékekből melyek megdobbantják a magyar szivet, lángra gyújtják benne a lelkesedés alvó szikráját, s büszkévé teszik arra, hogy a magyar földet nevezi édes, tápláló anyjának, melyért munkálkodni, fáradozn\', még eredmény és elismerés nélkül is dicsőség. Nagy napok voltak azok! Mint mikor a tavasz melengető sugara keresztül tör a borús felhőn, fényével elárasztva a kopár mezőséget, melyen még meglátszanak nyomai a télnek, — ugy árasztották el a március 15-iki nagy események nyomán a szabadság ragyogó nap-Isugára e hazát a Kárpátoktól az Adriáig s nem volt egy kunyhó, a hová e dicső fényből legalább egy halvány sugár nem jutott volna, biztató reményt keltve a szivekben, imát fakasztva a lélekből, dalt az ajakról. Hosszú rabság kinos vergődéséből szabadult meg e napon a magyar nemzet s mindenütt a remény szép rózsái nyíltak Hogy a nagy lelkesedésnek, a páratlan áldozatkészséggel n közmondásossá vált vitézségnek nem volt mindjárt foganatja; hogy drága vérrel kellett megpecsételni a I nemzetiség szent érzését, mely a szabadságért keblében lobogott; hogy a lelkesedő öröm napjait gyászos évek követték: ki vádolná ezért a gondviselést ? A szabadság drága kincs, nem becsülnék meg az emberek, ha olcsóbban adnák, s a nemzet történelme megtanít bennünket arra, hogy mily drága ez a kincs nálunk, de azért kikQzdötték, kivívták azok a dicsők, azok a nemesek, kik vérüket ontották érte, aikutanj*] a hazáért való imával, szivükben a m||P ság szeretetének csak utolsó leheljeiÜkkel elhaló lángjával. KikQzdötték, kivívták; a nekünk feladattunk, hogy azt okosan, békés munkával megtartsuk. Ez a mi megbízatásunk. És e megbízatásnak meg fogunk felelni, hogyha a március 15 ét nemzeti ünnepként megüljük, ha a multak emiekeit felidézve, buzdítást merítünk mi is az ő nagy és nemes lelkesedésükből, ha tőlük tanuljuk szeretni a hazát, érette munkálkodni, érette áldozni azon a szent oltáron, hol megszűnik a faj- és valláskülönbség, ahol mindenki tiszta szive szerint áldozhat; azon a közös, szent oltáron, mely. bennünket érzésben lélekben, törekvésben egyesit a haza üdvére, és boldogságára. Dal az Aegirről vagy: politikai szabadság és társadalmi rabság. (dzn.) Lehetett volna ezt a címet tovább is váriálni,.mint az egyszeri hamburgi élcelődő, ki az egyik utcasarkon megállva, megnézte, hogy minő darabot adnak este a színházban. Éppen egy siránkqzó darab volt sorrenden e czimmel: »A vak hárfás és leánya, vagy: koldus és alamizsna.* Tetszeti neki ez a cím. Kezdte mindjárt A „ZALA" tárcája. & platói s&«r«l«n. — A „ZALA" erodotl Ureája. — Irta: dr. Molnár Samu. (FtloIvutitoU a MikMbltrvirl VbrOnaartjr-ktrUa.) (Foljtatáa.) (8) Fölizgatott kíváncsisága miatt Psyche elfeledte férje intelmeit s éjjel az alvó Eroshoz lopódzott; de ennek nyilai véletlenül megkarcolták s Psyche, midőn térje arca fölé hajolt s benne Aphrodité fiát ismerte föl, ijedtéhen egy csép forró olajat öntött Erosnak meztelen vállára. Az isten föléb redt, keserű szemrehányásokat telt kedvesének kíváncsiságáért.és szomorúan odahagyta a várai. Psyche nem tudott vigasztalódni s kétségbeesve járt orsiágról-országrs, mindenütt Erőst keresve, bár hasztalanul. Utjábun egyszer Aphrodité palotájába ért, aki öt magánéi tartotta s nsgyon kegyetlenül bánt vele; rabszolga munkákat parancsolt reája s hogy bátorságát kemény próbára tegye, laküldle az alvilágba, hogy hozzon lel Persephonétót egy szelence szépség tapaszt. Psyche e megpróbáltatások alatt bizonyára összeroskad, ha öt Eros titkon nem iámoga\'ja. Midőn azonban a szelencét is felhozta s a belőle kitóduló, kábító gőzök következtében ájulva összeroskadt, Eros nem tartolta ki tovább; hozzá sietelt, ölelő karjaiba fogta s csókok között adta vissza életét. Most már a megsértett Aphrodité haragja is ki volt engesz- telve s Psyche nz olympusi istenek jelenlétében nagv ünnepségek közölt ment nőül Eroshoz. Nem nehéz e mesében rejlő igazságot fölismerni : Eros és Psyche története nem egyéb, mint az emberi életnek a képe. E kedves allegória azt akxrjn kifejezni, hogy a lélek, mely egyszer az isteni parancsot megszegte, csak szen-v< dés és szerencsétlenség által tisztul meg s megpróbáltatások után lesz ismét képes tiszla örömök élvezetére. Persze még nagyon sokat lehetne mondani Aphrodité és Eros mylliologlájáról, 11 megsokszorosított nagyszámú Eroskákról, kik mint a szerelemnek géniuszai, parányi bájos testtel és mosolygó arccal szerepelnek, vagy Erosnak egyéb kíséreteiről: Hímem* és MtMos-ról: a vágyódó és epedő szerelemről, kik bizonyéra csak Eros tulajdonságait jelölték t de ezt sem időnk, sem terűnk meg nem engedi s azt hiszem, izlelőül unnak bizonyítására, hogy mily gazdag phanta-siával alkotlilolt meg a görög mythologia és. bevezetésüTakél Symposion tartalmi ismertetésé-bet elégséges. Platoo két munkájában loglalkozik az Eros fogalmával: Phaedtusában, hol a kiinduló pont metaphysikus, — maguk az elemző rajzok léleji-" laniak és Symposionjában, ahol a kiinduló pont lélektani, a rajzok iránya azonban elhicus; de mindkét munkájában oly költőileg s egyszersmind philosophieUfolfogással festi a nagy iró ezt az érzelmet, hogy rnég oly íróknál Hm találjuk a szerelemnek szebb és mélyebb elemzését, akiknek ez sokksl inkább tárgyuk. Így Xenophon is Irt egy „Sytnifaion* cimü V munkát, melyben ő is ezzel az érzelemmel, az j Erossal foglalkozik. Az ő Symposionjánuk is a l\'őeszmóje a szerelem; , csakhogy ennek lapoe gondolatai Piatonnái elvszerüleg dolgozvák ki. Mert mig Xenophon csak pedzelt szerelmi eszmékkel foglalkozik, addig Platón, ki ennek felfogását csak műkedvelőinek és mondva csináltuak Inlálta, önáHólag kitejtette a szerelem eszméjének pliilosophiáját és pedig hivalásáhos és egész működéséhez képest elöször néhány sophislával pe-tyegteli ezt; de záradékul aiután Sokralessel meg-jegecesiti as Eros fogalmát s kihozza vele, bogy aa ,Eros"-nak alakja szép, tartalma jó, lényege meg ; a szépnek és jónak tettekben nyilatkozó őrök 1 egysége, vagyis a hilhatatlaniág. (Phil. k. 1879. 841—844.). Es mig Xenopbont e műben ia, inkább az előadásnak szemtanuszerű közvetlensége, a tényekhez való — néha szinte esetlen — ragaszkodás, különösen a laza, lánczolntlan őiz-szefüggés jellemzi, ami öt tárgyilagosan regiitra-torrá teszi: addig Plató Symposionja a tárgyi alaptól eltekintve, költemény, amelyben a szerelemről tárgyaló kőllőtt eszméit, bizohyos személyek szájába adja az élethűség kedveért. S már a mü tervezetének szembetűnő átgondoltsága, a gondolatok célirányos fokozata menten elárulja, hogy egy bölcselő költőnek compoahiója áll előttünk. Szóval Xenophon Symposioqja lényegileg történeti, Platoné lényegileg költött. De mindkét Symposion a győzelemnek, az egyik a színpadinak, a másik a küadOlérinek — az áldomása. Xenophon\' Sympoaionja azt az\'áldomást Írja le, melyet Callius, gazdag alhenei ember, kedvenczé- Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 21. szám. iS. lap.) 1896 március hó 14 én vagy a leány és a koldus. A vak leány és a koldus, vagy a hárfás és alamizsna, stb. stb. variálni: A vak hárfás és az alamizsna, kicsinyes félfogás, mely Németország politikai szabadságában mindig nyilatkozott. Mig amott a társadalom, s a társadalomban az egyén a legmpsszebb menő sza Am váriálja a szíves olvasó azt a címet, | badsággal rendelkezik s a sajtó terén min-a hogy neki tetszik. A tanulságot haddjdent mondhat már a társadalomra vonatvonjuk ki belőle. I kozólag, vagy pedig szabad előadásban, a Nagy emberek,- magasan álló férfiak is j melyet meg is fizettethet magának, egyénelehetnek hil\'ik; sőt tudvalevő dolog s a tár- j ket, testületeket tetszése szerint korholhat, sadalom erre naponkint példát nyújt, hogy — addig politikai tekintetben semmi sza-kicsinyes dolgokban is hiuk tudnak lenni a badsága nincs s még kellemetlenségei le-nagyok és gazdagok. S jaj annak, a ki j hetnek, ha egy a nyilvánosság elé jutott egyszer megbántja, megsérti a hiúságot, j szellemi termékről véleményt mond, ha ezt nem igén felejtik el neki és sokszor egész i véletlenül a legmagasabban álló férfiútól életén át kesereghet fölötte a szerényebb ered. sorsú halandó. Mert elállják útját, hogyha I Nálunk egészen megfordítva áll a dolog, haladni akar, azt sem tudja, honnan jő az I s ha nem is egészen, dc lehet mondani, akadály; nem érvényesülhet ott, a hol joga majdnem teljesen. A legnagyobb politikai i volna érvényesülni; gyámolitást nem talál; szabadság mellett, itt a társadalmi kényszer i segélyt hiába kér; támogatásra hiába vár. Mintha meg volna babonázva körülötte a világ; a mibe kap, semmi sem sikerül; s legyen a legnemesebb ambhiója, nemcsak télreértik őt, de egyszerűen gyanúsítják, hogy szándéka nem tiszta, hogy önző célok majdnem lehetetlenné tesz minden egyéni érvényesülést. Oly nagy a zsarnokság s a minden önállóságot nélkülöző ítélet, hogy majdnem minden társadalmi vonatkozásban felismerhető az a szolgai vonás, mely bé-kóba ver minden akaratot, minden tehetsé vezetik, személyes kérdések hajtják. Mellő- get. de sőt minden természetes fejlődést zik, a hol lehet, bántóan, sértően, de nem i Nehéz volna eldönteni, hogy melyik a segíthet magán jobb: a politikai szabadság a társadalmi Ez ugyan nagyon kicsinyes dolog, de az kényszer mellett, vagy a társadalmi sza-ember gyarló s az emberi gyarlóságot ép,badság s az örökös politikai kiskorúság, azok vethetik le gyakran legkevésbé, a kik Ugy hisszük azonban, az első mégis a sors minden kedvezményeiben részesül jobb. Me\'rt nézetünk szerint a politikai sza-nek; de talán éppen ez az oka annak, hogy badság végre megtermi majd a demokrati-nagyon is érzékenyek s nem szívesen ve- kus társadalmat, mely az egyéniségnek meg szik, hogyha gyengéiket megitélik. Tudvalevő dolog, hogy a német császár egy dalt irt, amit meg is zenésített. A dal: ^ fogja adni helyes és elvitázhatatlan jogát. cime ott van a cikk élén. Ezt a kis dalt 1 hazaszeretet antik nöi jellem már Budapesten is játszották. De ugy látszik,; alakjai, hogy a hatalmas uralkodó költői és zene-!\' Múvelt nemzetek életében kölöncén két halai-költői babérokat nem igen aratott vele. Ez, nas erö nyilvánul a tegélementárisahb módon: nem volna baj. Hiszen sehol sincs megírva, ■ ba»as<crete\' éa azab«d*ág. E két erö milliókat hogy a fejedelemnek jó költőnek és zene- W*"\'1 »,>»"• védelmében, szegényt, gazdagot , i < i n < • ni, „ Ingvarán! le nesit i nemcsak a itámrhonn\'avatji szerzőnek is kell lennie Csakhogy megszü-! ^ ^ ktn,ni n6l mlf a kedélyesség ott, hogy az ilyen művé-| |,taynyi £ két varázserő tesz képest igény-szetet a németek hazájában nem igen sza- teleti pórnffket arra, hogy nagy katasztrófák bad megbírálni. Azt írják alapok, hogy idején szivet öröméét lemdj inak" mondani csen-eddig 6o-nál löbben vannak felségsértési des, boldogságuknak B««es ártatlan örömeiről; _ i „ •,, ■. ___. ... .. . , j,. ezek liuzditanak előkelő mágnás holgyeke\', is ko- perbe idézve, mert az említett dalró nem , . ___. «,.„\'.„i i L- i ! i , , . moly pillanatokban^Boty a nemseti Qgy tzoigá- a leghizelgőbben nyilatkoztak. Itt szűnik |ataba lépve, önként lemondjanak a nagyvilági meg aztán a kedélyesség és kezdődik az a:élet összes mulaudó élveiről, a snnak minden zajos kedvlelléseírő\', a ezek kéufelnek végül míndrn lelkes honleányt \'arra, hogy áldozatot hízva, lemondjanak meg azokról ia, kiknek sorsához sorsuk kö<ve van. Bár a nők, kik a szép-nemet alkotják, aoha és sehol részt nem ve\'lek tn.ég a politikai jogok gyakorlásában : az igaz ügy Iránti lelkes részvétók állal még is ige i gyakran már döntő befolyást gyakoroltak népek lés államok sor-ára s lélekjelenlétük folyás sokszor egy-egy nemzet tisztelte már bennök meg-I szabadítójukat. Honmeriiő éa népek sor»át intéző jótékony befolyásuk, páriu-ulva a legfinomabb \'női tapintattal, nem egyszer egész korszakot alkotó eseményeknek ia lön már előidézője. Különben is a inak igazolására, hogy az ó- és középkorheli nők mily nagy áldozatokat hoztak a közügyek érdekében, a basa szolgálatában, a mily haártalan lelkesedéssel tették magukévá; mindenkor a nemzeti Ügyet: a minden Demos-tbenesnél szebben beszélő példáknak egész sorozatát hozhataók fel, a bibliai időktől kezdve, a reneszánsznak alkonyáig...... Még legridegebb fenségében ia magasztosan szép p). a spártai nőnek kristálytiszta hazaszeretete, midőn ez hadba induló fiától annak pai-zsára ■utalva, igy búcsúzik el: „E<zel, vagy ezen I" E rSvid, lakónion* szavakkal akarta a spártai anya szokottan jelezni azt, hogy fia — vagy mint babérknazorus hőt, kezében paizsával térien vissza övéihez, vagy holtan hnzassék v issza paizsán. Hogy a spártai nő lángoló honszerelme ily rideg alakban nyilvánult, annak oká* egyrészt a korszellemben, másrészt pedig a spártaiaknak sajátságos nevelesi rend-sereben keli keresnünk. A szabad görög u. i, hazáját ifibbre becsülte, mint saját családi boldogságát, a min\' szivének legféltettebb kincsét: gyermekét. Az állam fensége előtt eltörpült az egyén aka* ráta, s csakis az ál\'atnmal egy fo/alommá olvadt haza Volt minden, az egyén pedig semmi. A haza üdvéért kél\'el t a nőnek is edzeni testét, hogy egétzaéges nemzedéket neveljen; ugyanezen oknál fogva vetették le a nyomorék kisdedeket is a Taygetoe hegyéről. Licurgos bölcs törvényei intézkednek arról, hogy a nők a fényűzési cikkek használatától ia eliiltasaanak, a hogy háztartásuk a \'ehető legegyszerűbb legyen. Es a görög nő eltelve a haza irftn\'i hatái tatan szeretettől, mindenkor szívesen alávetette magát a haza üdvét és boldogságát célzó rideg, Licurgos fé e törvényeknek. Igy lön a spártai egyszerűség, a a Lakede-moh azabadság k3<mond*aos-á; igy tőn aa igénytelen pici Lakonia nagvgyá a vrzér 0 állammá n szabad Göröghonbau...- Lássunk már most néhány példát arra nézve, hogy mi yen volt hazafiság dolgában as ó-kor-heli római nő a mint szo\'gélia az nemzetét lié-kéhen és háborúban ? Mig a gőrfyöknri az állam volt minden mindenekben, addig a rómaiaknál az egyén jogai is érvényesültek, lévén ná- nek, Autolykosz tiszteletére azon győzelem fln; meghagyta halandóknak A történet is kizárólag n< akii barátjai kérnek 101, hogy az A<jatko>* házé- neplésére rendezett, melyet ez a áagy panuthe neí ünnepen, a pancraliumban nyert. 8 ezen lakomára hivatalosak voltak: Autolykos atyjával és Sokratesz, ki aztán néhány tanítványát is magával hozta, akik azután Philippus nevű isme retes tréfás ember bohótágain és egy syrakusaei vándorszínész esetlen mutatványain mulattak. Mig nem-Sokralesz kijelenti, hogy ha különbnek tart- lelki ragaszkodással szentesitől! viszonyokból mu tathat löl lélekemelő nagy tetteket: mint Achilles és Patrokhisz, Pyladesz és Oreszlesz szere tele slb. — j Plató SymposionjAban syirilón egy áldomást, -lakomát ir le, melyei Agsthon adott áldomásul pályanyertes színdarabja alkalmából^ midőn 417-ben kr. e. Euphemos archou alatt a l,euaoák al juk magunkat ezeknél a mulatságos fiuknál, akkor i kalmával egyik sziui versenyben pályanyertet lelt. kezdjünk valamit saját mulat talásnnkru. Midőn I Amely ket eset hiionyitja, hogy mikoriban még aztán mindenki mond valamit Végre Sokratesz I nem volt annyi titulus bibendi, mint ma, ilyen vette 161 a szót ily alukban: .Nem méltányos, ionlos és érdemes cimek kellellek ahhoz, hogy hogy vígan levén, megemlékezzünk egy velünk előkelő emberek összejöjjenek. Mivel pedig ennél levő kedves istenségről, aki időszerűit egykorú az a természettől pazarul megáldott eszes népnél az istenekkel, alakra pedig\'legifjah|> közöttünk; aki előkelők lakomáin a bohó tréfálkozás ét komoly hatalmánál fogva mindenekfelett uralkodik ? Ero$t j vizsgálódás karöltve járt: nsgyon megfogható, ] értem •— úgymond — különben is mintaszerei hogy oly tekintélyes térilak, mint Xenop\'s mesek vollunk ét vagyunk! S igy folytatja tovább,! Plató érdemesnek tartották ezen szelleme fejtegetvén a liszta szerelem előnyeit. Ugyanis —\'salgások folyamát papirra vetni Csakkogy i\\iig [a hagyomány szerint ellenmondott a görögök azon úgymond - hogy a talpig derék ember tiszteli,; ezt egy reális Xenoplion, a történetírónak adalkü proverbiumának: szép testben <szokott a szép lé-becsüli kedvencét — az magától érlelődik; \'de|pnntosssúgával adta elénk Callias lakomáén: ad Ilelt honolni. Sokratesat: kopasz tej, széles fölleié az U bizonyos, hogy ő is viszont szerettetik, dig az ideális Platónnak csak esztne kellett sí hajlott orra, idomtalan termete, kiáltó szeme, Hogy is ne szerelné az embert az olyan kedvencz, I már abból ő sasrőptű teremtő erejével kidombo- szemeinek merev tekintete, potrohos hasa, szegéakit becsül, (éli s aki biztos lehet arról, hogy ritotla a legszebb kerek egészet. nyes Öltözete, furcsa, sajátságos magatartaaa stb. nem múlékony, de örök kapcsok lüziköt kedven-1 Mivel pedig fejtegetésünkben alapul löleg Plató jellemezte; s a ki menétközben hirtelen megállt, céhez? Ils pedig kölcsönösen becsülik egymást, í Sympotioujál vettük; ebben pedig uzáldomás al- lábai mintha gyökeret vertek volna, hogy valahogy ne örülnének egymásnak? Hogy ne oeztoz-; kalmával ti szellemes férfiú mondja el nézeteit azI mely agyában fölmerüli gondolaton elmélkedjék, nának édes örömest egymásnak mindekét sorsa- j Eros-ról és pedig dicsőítő beszédek alakjában, sok ami érzéki jelenségek szép aránya iránt oly finom ban? Hogy is ne volna\'nekik a szerelem édesVimegragadó részlettel: azért talán legjobb lesz é\'zékkel biró és östzhangzatra szekott népnek, Majd bizonyítékul »/t mondja: Maga Zeusz a o öbb őket, legalább, ugy tartalmilag kihafgatpi. mely mindig azt tartotta, hogy tzép léleknek szép legjobb példa, hogy a kiket lelkűkért szeretet1, j A Symposion tartalmát, vaz áldomás lefolyását lettben is kell honolnia, még lurctábbnak tetsz-meglelt halhatullanoknak, az ellenkezőket meg Piaion, Phaloroni AjwUaiü/vdf hv.h1 mondatja el,\'betolt, mini nekünk. (?oiyUt«s> k3v«tk«tk) ban tartott symposiont (áldomást) t az uzon al-I kalommal tarlóit beszedeket mondja. Apollodorosa ezt szívesen teszi, de előbb megjegyzi, hogy amáz I áldomást Agathon már régen adta volt, mikor iragoediáival az első diadalt aratta, még pedig a nagy, hivatalos lakomát követő este; továbbá megjegyzi azt is, hogy ö maga nem volt jelen, hanem az egésznek lefolyását Atfstodemostól tudja, Sokratesz egyik lelkes hívétől hallotta 5 de azért jól emlékszik minden részletre 1 nemrég Olakuon-Mk is elbeszé le; mert a szemtana Aristodemus oly híven beszélte el, hogy a jelenlevő Sokratesz is helyben hagyta, tehát el lógja mondani olyan egymásutánban, mint ö hallotta: Hallomás utrint: Aristodemos találkozott Sok-raletzszels--«audálkozván annak gondosabb öl-■on és I tözkődéwi, kérdezte, hová megy ? 9 ez annál ezen szellemes tár-1 föltünöbb lehetett Aristodemuanak, mert Bokraiéra 1895. március M 14 éo. lok • nsbadzág is (okkal általánosabb, mint azltott plebmek egyedüi reménye, vigaaza i egyeli uralkodó faj kiválieágiira féltékeny ée bűeake dűli szerelme-\' a bit. Ezzel azonban még nincs I Hsráklidáknál. A rómaiaknál a nfl már egyenrangúnak tekintetik a nabad férfiúval, ■ annak a o«aládi nevelést illáid termáazeiadta jogai mindenkor eiiemertetnak, sőt a nrk erények ápoláea egyenesen u anyára biaalik. Haiafiil|r, mérték-leiesség, nyiliság ék jellemezilárdeág voltak azon1 sarkerények,-miket a romai nőkuemceak sióval, aa mondva, hoiy a szabadság gondolata teljeaen kibalt volna mindenütt e kor gyermekeinek esi-höl. Koránteem! Svájc, Hol and, Magyar éa Kratkbon eubadaag*>cere*0 népeinek példái eléggé igazolják aa elleakező\'. Tény azonban aa, hoggv alahány szor ki Ida bontva a szabadság vére* zásalaja a veszélyben benem tettel is Uniiottak. S hogy mennyire át hili v4d,|m4re , h>ufiM tni, BÍudig . - 1* aansafejlAa* . A ih .. . a m «»« K ■ hulAiid n a V unit. vi>l> hatva minden római anya hivatásának rend\' kívüli nagy fonto«ságátél, azt fényeeen igazolja a (Srachusok anyjának példája. Coraéiiá, ki csak a vallisos eszméktói áthatva nyilvánult Ily vallásos szellemtol áthatott ba/afias érzés tette kimagasló alakká, s Franciaország valósé gyermekeit égésien a hazának nevelte, « haz». angyalává Jeanne u\' Aicot. A történet fiz. szellemű esa ád, nevelést ugy taatntetta, ^ i(1„-frelM az, hugy mily szomorú na- mint a népa/abadság legbistosahb a legmegren-|* krg TÍr(dt S|| ^ birudedWm a Valoa-báz kik Francia voltak, a frank Ehetetlenebb alapkövét. Minthogy fiai, a ki\'JH baltával. A, &l)^orkir&tyok u. i. nöen nejeit Orachusftuk e<eb.don gondosodé I 4 h,tallBlr„bb v,/illlrtj v( lelknkkel, nemesen érző szivükkel a legszebb re-j,^. "__"«____j^—i c.» r menyekre jogosítottak: anyjuk bennók átta a szabad eszméknek leendő spoetolaii . Róma jö-, |<k_ Minlh francia ország az utolsó Veloáklz. nem etenred at ember Tollfuttában. At altét élettanában nem érdektekn mtatemat at, hogy at emberek hány/éleképen tzoktak ébredni. Vannak, kik megértik a derengő hajnal legeld fényrttgétél, tgytttrre talpra állnak, a mmnkatrf-151 megpendülnek idegtik, lellek tággá ftuiti Uametálailcat. ilátolcal etak a htjai verő/ént/ ébren! fői, ohkor már a munkában pattgS Stt tája ntm tűri a tespedi!, tétlen álmot A korán tagg Után ébredők megint kél autályb* sorozhatAk, egyik réttök elleiuillhatatlaiij lázas erS-tel adja át egész lényét a haladtíira sarkaló éltt izgalmának, terveket alkot, célokért küzd j a másik réti pedig tttndtt ártatlan rttignaeiátal dörzsöli trón megüresedéeével Szt. Lajos koronájának I* ue*\' ^ST^át^ S»»<M «rra a megszersését egyik legtöbb éleifeladalukká tet \\fégt*l*n boldog állapotra, mikor te ntm ete/titzik, áloltam előre, hogy mádat mtgátlapHátára: m/- eeit. B\'nnök központosult minden anyai öröme . _ .... . _____,, _ . . . . 1 s mindé, bünJé^Igy midőn egy/or bsrát, £ ^ ^^JSSÍTA SSj T*!* ^f Tf ^ nője (vémántjsivsl^rkedett elff te 8 nfit hiu-L,a|| „„,„ MÜnt meg: sz angolok könnyedén hogyan mklunk ébftdmt ságál legyőzve,gyermekeit "»utatis, be wjMk, érv6nypaiUliirék jogaikat, melyek az ország Hogy kitünien tudunk aludni, az bizonyát. -miközben büszke .nérzetlel igy szólt: 4me ezek | itíi,gúti»H , lüggeVleneégét a legnagyobb mér- Hogy a derengi hajnal tétá ,ényretgé« iránt tm \\ \'ékben veezélyezti Iték. Alhiou fiainak fegy vereit | vagyunk miami itgékanyak, at it bizonyos, lk ntm tagad- •II az én legdrágább kii ceeim l< Mintha csak jelezni akirta volna azt, hogy minden tündöklő fényű ékkőnél maradandóbb becsű azon szel- lemi kincs, mii az anys a nevelés állal nyújthat | ^^7övld"idö"áTItt"gol7Si al\'áTerül "\'s I ^ m°r mir \' "M "" « »«f í iim-tlnk naaknavan me -........... \' t.lui lj.ti. 11___u.l . „« i. i..,, • a pártokra zaakadt országban ugyarcsak hallat. U m, it ftak /s, lan szereno e kísérte: a Loire g eriedö északi , \' ... ...... . .. . 1 . ... I A/IM Allbn* .„/!.. « litüuL -.1 gyermekeinek. E< a (iraebuz-fluk csakugyan mél lók ia letlek nagynevű anyjukhoz, mert tényez csa\'ádi iradi\'iójokhoz híven, a népjog és szabadság védelmében ontották nemer vérökel. Ürlüáns is osliom alá vétetett. . Ily körülmények kitel az egykor vitézségök-ről biree, hadverö normán liöaík gyenge epl TeAdí kitin ébredünk : tst bt ktll itmerni. Dt vájjon mi ttrténik at ébredét után ? IMemtgyünk\'é at ébredi élei itgalmábm vagy De a római nőnek Hellász minden nőinél ia R°nÍain»k önvédelmi harca inár cnak egy zu-: eumiixket döntőijük ama bitonyot galambot tvlrd sukkul ideá\'i«iikuiabh alakban nyilvánuló hon szerelme nemcsak a családi körben termelte meg a maga nemes gyümölcseit, hanem a c»a táknsk téres mezején, a legkritikusabb pillann lyosau beteg nemzetnek kétségbeesett harca | fztlt( rnii/nactáml volt, melynek disze, virága, a csaták mezOin " I már jobbadán elhullott. Frankhon jöyOjeért ag . gódó komoly hoaflak ugyan Nagyon meglepném önöket, ha aet mondanám, minden"IVhelOt PWW miior megpillantjnk a rtri/ényt, mehj idtg- táknak véres mezején, a legkritikusabb piliann- "e>J"" \',""" ,, .. ., \' tokban is, midőn épen sz egyéni akarut elbatá- ""K1®".® • ? nehéz viazonyok közt ia a »«fIáinkat életre, ébredőre „gatta : a teltek Ito rozása dönti el igen sokszor e lenni, vagy nem lenni kérdését. Midőn Coriolán, ki Coriola városa nemzeii veszedelem elháritásnrs, de s tul nyomó erő -elleni, kűzdelinók híjdalom, már csak ostroménál tanúsított vitézségiért neveztcett kísérelnek bizonyu t A francia hadseregnek ............... híre, neve, s ősi dicsősége i a gloár immár sir árad étét eggtxtrre ereinkben. ■ lemerem én önöket ét jímernek már önök engem »nnaira, hogy eqétt bitonieotan atl m feleltééi tár-így, a volskok ellensége* seregeinek élén boszut\'mM """ " V lihegve hazája ellen indult e azt végromlással, - . „,. ... ... . ,.,, , . , ...... , . .. fenyegette ; midőn magában Rómában á patri-1 ^jAfZ eme sötét napjaiban váratlanul m n- i *ée után nem lettünk egydtl, m,nt ulánothatétlan ciiiKOk és plebejusok átkos viszálykodása szü te ía,<tnlft reménysugár ragyogtatta be Frank- kedrtt ártatlansággal dórttöl/il álmot utmtinkit anarchia legmagasabb fokra hágóit a midőn mér bu".Dnk bornl1 eSél\' ü- ®«T DtP "igeién - m -||l \'a hitét és reményéi- -vesitett franciatáborbaa minden veszve lenni látazék: a nők voltak ssok kik Búmét megmentenék. Valéria. Volumnie s Vetnria a római nőknek eme kiváló disaei, a közös veszélytől indittaive, ünnepélyesen megfő-1 * gadták az\', bogy mindem elköve\'nvk bszátul megmentésére. A höei elhatározási ceukhamar nyomon követte a tett. Előkelő hölgyekből ulft- * kuli küldöttség élén u. i. Coriolán elé járullak, kii kérve-kérrek: felejtené el egyéni sérelmeit a távoz\'atná el aaon komoly veaiely, melyet >ze mélyes lios/uj i mdi\'ott hazája ellen. De. fájdalom, r nők könyörgő szava caak pusz\'ába kiél lelkes pórleány jeleni meg, ki aien szavakkal t •a szűz anya küldőit engem a haza megmentéére!* határtalan lelkesedést és önbizalmai ébreszti n már-már c-üggedj s/.ivekben. Harc dzett daliák, kiknek arcát a szégyenpír égette vesztett csaták megemliléeénél, s ga\'amböez aggok, kik már hasztalan regéltek az ősi dicsőségről, most vallásos ihlettől megragadva tömege- fítdig hát ntm mondom ett, dt azért meglepőt | sem akarok mondani. Ctak olyat, hogy mindnyd* Ijaii eUiigyjék nekem. Tthát ntm áltilcm, hogy mi at ébredés pilUtna-\\ Iában rögtön tettekre kerülünk, dt tagadom, hagy , álmosan dSrgölnűk ütmeinket. — Ctnk hatttan ! naggot szoktunk nyújtózkodni: et az tgétt. Ae ét ha igaz az, hogy a prózai nyújtózkodás nrm " I sen körülrajongták as égnek küldöttét. Iloldog I egyéb, mint az izmoknak munkára feszitcte : ak-volt a/, ki ruhájának szegélyét megérintve, azt! kor mi at ébredét után ijtn tokáig nagtj-akmn csókkal illethette; boldog, toll röpke szóként hangzott el, mert Coriolán | nézhetett, s még boldogabb hajthatatlan maradt. Ekjtor Vemria, mint méltó leánya Rómának, fia elé\'lépve, honfi bánat tépte anyai zaivének keserűségében ily szókra lukadt: íi lelkei , kre. csi .Meni, lépj, ha tadtz t leslen dl. Anyádnak tette az, & ugy dönttd le honodat, A híres HÓma az.\' Ha nem tzülök, lia ninct fiam, Most Róma nem remeg, Szabad hazában mint szabad ni llaltam rolna meg !* lelkes szemeibe _____ták tomhoó é.H zugó cbso-ábi követhette; de legboldo-j gabb, ki a szűz anya képivel ékesített lobogója eő\'t onthatta vérét a szt. szabadságért. Ez erkölcsi erő eött végre is megkeltett hVr«lnia a> j mry a nyújtózkodás kényelme. nem tettünk egyebet, mint hagy izmainkat mit likára, teltekre fettitjük. Akkor atnlán jöhet akármilyen titáni munka. Ctak jSjjön: at a fődolog. Mert utáua nem járunk. Ennyit már ntm enged elenségea lömeg számbeli erejének; Jeanne d\' Ara győzelemről győzelemre vezette diesflaégei | sznmiazó, rajongó seregé\', a az északi depért- Mindjárt konkrét példáról jöeik. Alkotmányos életünk, njraábrtdétt alán, miko mánok visszahóditásu ftltui a fiancis gloár vegre J reri/énye a mi lelkünket is megara- meglön mentve. A kivívott gvőaödelmek felelt nyozta és fölébredtünk, — éppen egy uegyedsmázad Coriolán a megindító anyai szavak hatása alatt * f\'1\'0\'6 íivÍ"k?:011 cwl\'dM állva, sokáig zokogott, míg végre igy szóit: í "0"4]*\' " s^piáKcbbrii ga-dsg Uurgundba, miután or>zágmentő nagy „Gyütlél anyám, honom szabad," | tetjesité. Ámde a végzetnek könyvében íVarf bár elveszeltl" [volt ai elhatározva. Honleányi lelkű \'elélő\', a V | szátezrek .eedekléeetöl iudittatva, ismét a hadak S jóalatszerü ►zvrA^ nemsokára be ia teljesedtek, élére áll ; s bár folyton győzelem követi lobogó mert Róma ugyan (elszabadult az öatrom alól, egy szerencséi len pillanatban az ellenség de Coriolán a volscok dühének eseti áldozatéul, által elfogatván, az akkori idők barbár szokása A középkorban a misiieizmus éa vallásos ra- szerint máglyára ítéltetik. Franci,i-orsaág, s n jongás korában uár nem egyedül a szabad esz- francia gloár ugyan meg volt mentve,de Jeanne mék foglalkoztatjik a gondolkodó elméket, ba- d\' Arc, kinek mely vallásos meggyőződésből fa-1 nem a fö döotuli léi, a csodás elemek a a dog- kndó lelki ereje, s hősi Önfeláldozása oindákat I maticus elvek is. A hűl>érrendezer s az egybéa- müveit a csatáknak véres mezején : e diadaloknak minden téren érvényeeűlt döntő befulyáea nak áldozati, s a ez>. szabadágnak vértanúja löji. j általánoean nagy volt a hazafiak öröme, a Jeane j kellett «ekünk d\' Arc, mint A nagy nepoknak legdícsöebb hőse, Keimben s király megkoronáz\'atása alkalmával valóságos iejedelemnőként űunepelteietl; de ő megvetve n földi mulandóság minden Itiu lényét!\'"^\'- ^ a\'»" hazánknak majdnem minden vára- nagykanizmiaknak a — nynjlát- i I Itodásra. Ha jól tudom ; 18Q\'i-től 1893 ig nyujlázkod- iában ünnepnaiipá lett a magyar nemzet Uftaéb-rtdéténtk napja : „utárrlnv IS.** Sem a másként ""P^á\'-aiha leli bejegyezte piros belükkel, koa-zu időre elhallgattatják a szolgaeágra kárhozhatott nagy tömegnek szabadnág uláni vágyát s a nemzeti aspiraiiók még ceirájukban ie ellőj-latnak; igy lesz novalovább a jogaitól meglősz- Ábrahám Gyula, h nemzet millióinak tzitébt: lángbetükM. Végre két etztendirel ezelőtt a ntmzetirzi géni-umz rtHami titkot, büeöt áramlatéul elhozta zzi-rünkbt it a közértéét ; ami nyújtózkodó karjaink megérezték a munkám hiuó szellemet t a leltekre feszüli7 idegek, izmok teljes erejére! zárultak ötut li ölelték keblünkre a nemzeti kegyelt! közkincsét: 1846. márt. IS ikéntk emlékét. Akkor ünnepeltük meg márt. la iUl elúször oly módon, mini ahogy a nemzet ujrafbredteét méltóképpen ünnepelni kell: ntm egy tártaiáyoolit ikai párl lelkesedésétet, hanem a uAmUntkti egyesi tó haza ét rzabadtágizarttel lobogói alatt, at emberi- Nagy-Kanizsa, csütörtök. variálni: A vak hárfás és az alamizína, vagy a leány és a koldus. A vak leány és a koldus, vagy a hárfá^tés az alamizsna, stb. stb. Am váriálja a szivcs olvasó azt a cimet, a hogy neki tetszik. A tanulságot hadd vonjuk ki belőle. Nagy emberek, magasan álló férfiak is! lehetnek hiúk; sót tudvalevő dolog s a tár-> sadalom erre naponkint példát nyújt, hogy kicsinyes dolgokban is hiuk tudnak lenni a J nagyok és gazdagok. S jaj annak, a ki egyszer megbántja, megsérti a hiúságot, nemjgen felejtik el neki és sokszor egész 1 életén át kesereghet fölötte a szerényebb! sorsú halandó. Mert elállják útját, hogyha! haladni akar, azt sem tudja, honnan jő az I akadály; nem érvényesülhet ott, a hot joga] volna érvényesülni: gyámolitást nem talál; segélyt hiába kér; támogatásra hiába vár. Mintha meg volna babonázva körülötte a világ; a mibe kap, semmi sem sikerül; s legyen a legnemesebb ambittója, nemcsak félreértik őt, de egyszerűen gyanúsítják, hogy szándéka nem tiszta, ^fiogy önző célok vezetik, személyes kérdések hajtják. Mellő-1 zik, a hol lehet, bántóan, sértően, de nem! segithet magán Ez ugyan nagyon kicsinyes dolog, de az ember gyarló s az emberi gyarlóságot ép azok vethetik le gyakran legkevésbé, a kik a sors minden kedvezményeiben részesül nek; de talán éppen ez az oka annak, hogy nagyon is érzékenyek s nem szívesen veszik, hogyha gyengéiket megítélik. Tudvalevő dolog, hogy a német császár egy dalt irt, amit meg is zenésített. A dal címe olt van a cikk élén. Ezt a kis dalt: már Budapesten is játszották. De ugy látszik,; hogy a hatalmas uralkodó költői és /cne-költői babérokat nem igen aratott vele. Ezf nem volna baj. Hiszen sehol sincs megírva,\' hogy a fejedelemnek jó költőnek és zene-! szerzőnek is kell lennie. Csakhogy megszűnik a kedélyesség ott, hogy az ilyen művészetet a németek hazájában nem igen szabad megbírálni; Azt irják a lapok, hogy! eddig 6o-nál többen vannak felségsértési perbe idézve, mert az említett dalról nem a leghizelgőbben nyilatkoztak. Itt szűnik meg aztán a kedélyesség és kezdődik az a; ^ Zala. 21. szám. (S. lap) kicsinyes felfogás, mely Németország politikai szabadságiban mindig nyilatkozott. Mig amott a társadalom, s a társadalomban az egyén a \'egmesszebb menő sza badsággal rendelkezik s a sajtó terén mln-dent mondhat már a társadalomra vonatkozólag, vagy pedig szabad előadásban, a melyet meg is fizettethet magának, egyéneket, testületeket tetszése szerint korholhat,! — addig politikai tekintetben semmi sza-| badsága nincs s még kellemetlenségei lehetnek, ha egy a nyilvánosság elé jutott szellemi termékről véleményt mond, ha ezt véletlenül a legmagasabban álló férfiutói j ered. Nálunk egészen megfordítva áll a dolog. I S ha nem is egészen, de lehet mondani, majdnetty teljesen. A legnagyobb politikai j szabadság mellett, itt a társadalmi kényszer | majdnem lehetetlenné tesz minden egyéni érvényesülést. Oly nagy a zsarnokság s ni minden önállóságot nélkülöző ítélet, hogy majdnem minden társadalmi vonatkozásban felismerhető az a szolgai vonás, mely bé-j kóba ver minden akaratot, minden tehetne get. de sőt minden természetes fejlődést. Nehéz volna eldönteni, hogy melyik a jobb: a politikai szabadság a társadalmi kényszer mellett, vagy a társadalmi sza-1 badság s az örökös politikai kiskorúság. Ugy hisszük azonban, az első mégis jobb. Mert nfczetünk szerint a politikai szabadság végre megtermi majd a demokratikus. társadalmat, mély az egyéniségnek meg fogja adni helyes és élvitázhatatlan jogát. A hazaszeretet antik nöi jellem 1896. március hó 14 én alakjai. Műveli nemzetek életében külőnöaan kát halai-n>aa erő nyilvánul a iegelemeiitári*abb módon: ha*ae<crete< ée szab»d<ág. E kát erö milliókat rgyecit a haza védelmében, s/esényi, gazdagot qgyaráni lelzeait a nemcsak a i>A\'or bopflt avatji csodált hőe«é, hanem a gyenge nőt is lelkes hon leánynyá. E két varáoeró te*z képee*A igénytelen pórhőket arra, hogy nagy katasztrófák ideján saives örömest, letudj inak mondani csen dea boldogságuknak öwzes ártatlan örömeiről; ezek busdítaiiak előkelő raágná«liölgyeke\', ia komoly pillanatokban, hogy a nemzeti ügy szolgálatéba lépve, önként lemondjanak a nagyvilági élet iSaaxes mulandó élveiről, e annak minden zajos kedvtelléseirő\', a esek késztetnek végül I minden lelkes honleányt arra, bogy ald< zatot hozva, lemondjanak még azokról is, kiknek Borsához sorsuk kői ve van. Bár a sók, kik a szenemet alkotják, soha éa sehol részt nem ve\'tak ■éa a politikai jogok gyakorlásában : sa iras Ogy iránti lelkes részvétók által még ia ige i \'gyakran már döntö befolyást gyakoroltak népek és államok sor-ára s lélekjelenlét&k foly ás sokszor egy-egy nemzet tias\'eite már bennük meg-jssabadiiójnke\'. Hopmentő ás népek *ór*át intéző ! jótékony befolyásuk, párosulva s legfinomabb nöi tapintattal, nem egy»z«r egéss korszakol al-! koti) eseményeknek is lön már elöidéaője. Különben is a mak igazolására, bogy as ó- és kőzépkorbeli nők mily nagy áldozatokat hoztak a közügyek érdekében, a baza railgálatában, a mily haártalan lelkesedéssel tették magukévá mindenkor a nemaeti ügyet: a minden Demos-thenesnél azebl)en_hgszéíÜ példáknak egész sorozatát hozhatnék fel, a bibliai időktől kesdvs, a reneszánsznak alkonyáig...... Még legridegebb fenségében is magas<to*an szép pl. a spártai nőnek kri«tálytii>sta hazaszeretete, midőn ez hadba indnló fiától unnak, pai-zaára mutatva, igy buesuzik el: ,E<ael, vagy ezen !* G rövid, lakónicas szavakkal akarta a spártai anya szokottan jelesni azt, hogy Aa — vagy mint babérknerorue hős, kesében paiaeával térien viseaa övéihez, vagy holtan hozassák vía\'za paizsán. Hogy a apártai nő lángoló honazerelme ily rideg alakban nyilvánult, annak oki* egyrészt a korszellemben, másrész) pedig a spártaiaknak sajátaágna neveleai rendszerében kell kereai ünk. A ezabed göíftg u. i, hazáját ifibbre bewOl\'e, mint sajái esa\'ádl boldogságát, s min\' esivánsk legféltettebb kincsét: gyermekét. As állam fensége előtt eltörpült as agyán aka* rsts, s csakis ás ál\'ammal egy fo/alommá olvadt hnza volt minden, az egyén pedig semmi. A haza üdveéri kel\'ett a nősek ia edzeni testét, hogy egéoségee nemzedéket neveljen; ugyanezen oknál fogva vetették le n nyomorék kisdedeket ia s Taygetoe begyéről. Lleurgo* bölcs törvényei intézkednek arról, hogy a nők a fényűzési cikkek hs\'snálstától is eliiltssaanak, a hogy háztartásuk s \'ehető legegyszerűbb legyen, Eh n nörög nő eltelve a haza irfln\'i hatáitalan szeretettől, mindenkor szívesen aláveistie magát a baza üdvét és boldogságát célzó rideg, Licur-goa fé e törvényeknek. Igy lön a spártai egyszerűség, s s Lakede-mon szaliadaág kö/mondtaos-á; igy iő« aa igénytelen pici Lakonia nagvgyá a vezérö ál-Ismmá n a<abad Göröghonban... Lleaunk már most aéhany példát arra nésve, hogy mi yen volt hsealieág dolgában as ó-korbeli római nő a mint azo\'gál>a as nemxetél békében éa háborúban ? Mig a görögöknél as állam volt minden mindenekben, addig a rómaiaknál az egyén jogai i» érvényesüllek, lévén ná- nek, Aulolykosz tiszteletére azon győzelem ünneplésére rendezett, melyet ez a nagy p-.inathe nei ünnepen, a pancratiumban nyeri. S ezen\' lakomára hivatalosak voltak: Aulolykos atyjával é»r Sokralesa, ki aztán néhány tanítványát is magával hozta, akik azután Phiiippus nevü isme retes tréfás ember bohóságain és egy syrakussei vándorszínész esetlen mutatványain mulatlak. Míg nem Sokratesz kijelenti, hogy ha különbnek tsrt- megliagytn halandóknak A történei is kizárólag n lelki ragaszkodással szentesített viszonyokból niu tathat 101 lélekemelő nagy letlekel: mint Achilles ós Poliokftnz, l\'ylndesz éa Oreszlesz szere \' tele stb. Plató SymposionjAban S7in\'én egy áldomást, lakomát ir le, melyei Agsthon adott áldomásul nkit Imráljsi kérnek- lói, bogy az Ágiikon házában tartott symposiont (áldomást) a aa azon alkalommal tartott beszédeket mondja. Apollodoroag ezt szivesen leszi, de előbb megjegyzi, högy amaa áldomást Agathon már régen adta volt, mikor tragoediáival az-elaő diadalt aratta, még pedig a nagy, hivatalos lakomát követő este; továbbá pálynnyerles színdarabja alkalmából, midin 417- megjegyzi azt ia, hogy ő maga nem volt jelen, ben kr. e. Eupliemoa arcliou alalt a l.enacák al hanem az egésznek lefolyáaát ArialodqmostÓl juk magunkat ezeknél a mulatságos fiuknál, akkor j kulmával egyik aziui versenyben pályanyertes lelt. tudja, Sokratesz egyik lelkes hivétől hallotta; de kezdjünk valamit saját mulaltatásunkra. Midőn Amely ket eset bizonyítja, hogy mikoriban még azért jól emlékezik minden részletre a nemrág aztán mindenki mond valamiL Végre Sokralesz nem volt annyi titulus bibendi, mint ma, ilyen Qlakuon-n»k is elbeazó le; mert a szemtanú vette föl a szót ily alakban: .Nem méltányos, lonlos és érdemes cimek kelleltek ahhoz, hogy Arislodemus oly hiven beszélte el, hogy s jelen-bogy vigan levén, megemlékezzünk egy velünk előkelő emberek összejöjjenek. Mivel pedig ennél levő Sokrateaz is helyben hagyta, tehát el lógja levő kedves istenségről, aki időszerint egykorú az1 a természettől pazarul megáldod eszes népnél az mondani olyan egymásutánban, mint ő hallotta: istenekkel, alakra pedig legifjabb közöttünk; aki előkelők lakomáin a hohó tréfálkozás és komoly | Hallóinál tttrinl: Arislodemt találkozott Sok-halaiménál fogva mindenekfelett uralkodik ? Krmt vizsgálódás karöltve járt; nagyon megfogható, I raleszszel s csodálkozván annak gondosabb ól-értem — úgymond — különben is mind szerel ihogy oly tekintélyes lérfiak, mint Xenop\'ion ée lözködéaén, kérdezte, hová megy? S ez annál meaek voltunk és vagyunk! S igy folytatja tovább, I Plató érdemesnek Inriollák ezen szellemes tár- föltünőbb lehetett Aristodemusnak, mert Sokralesa lejlegelvén a tiszta szerelem előnyeit. Ugyanis — salgások folyamát papírra vetni Csakhogy mig a hagyomány szerintellenmondott a görögök azon úgymond - hogy a talpig derék ember tiszteli, | ezt egy reális Xenophon, a történetírónak adatba proverbiumának: azép testben sz \'kolt a szép Iá-becsüli kedvencét — az magától érlelődik; de | pontossságával adla elénk Calliaa lakomáján: ad I lek honolni. Sokrateszt: kopási fej, szélee fölfelé az is bizonyos, hogy ö is viszont szeretteiik, dig az ideális Platónnak csak eszme kellett a j hajlott orra, idomtalao termete, kiálló szeme, Hogy ia ne.szerelné az embert az olyan kedvencz, már abból Ő sasröptü teremtő erejével kidombo- szemeinek merev tekintete, potrohos hasa, szegé-akit becsül, léit a aki biztos lehet arról, hogy,ritotta a legszebb kerek, egészei. ínyes öltözeté, furcsa, sajátságos magalartaaa stb. nem múlékony,, de örök kapcsok lüziköt kedven- Mivel pedig fejtegetésünkben nlspul löleg Plató {jellemezte; a a ki menésköabeu hirtelen megállt, céhez? Ha pedig kölcsönösen becsülik egymást, Sjmposionjál véltük; ebben pedig uz áldomás al-í lábai mintha gyökeret vértek volna, hogy valahogy ne örümének egymásnak? Hogy ne oszloz-; kaiméval ti szellemes férilu mondja el nézeteit az! mely agyában lölmerüll gondolaton—<Imé]kedjék, nának édesörömeat egymásnak mindakét soreá-,Eros-rólés pedig dicsőítő beszédek alakjában\', sokIami érzéki jelenaégek szép aránya irántöíy Unom ban? Hogy is ne volna nekik a szerelem édes?] megragadó részhitel: azért talán legjobb lesz ezekkel biró és ösazhsngzalra azekolt népnek, Majd bizonyítékul azt mondja: Maga Zeusz a ■ o\'Öbb öltél, legalább ugy tartalmilag kihalhatni. I mely mindig azt tartotta, hogy széjf léleknek szép legjobb példa, hogy a kikel lelkükért szeretel\',|A Symposiohitnrtídmát, az áldomás lefolyását testben is kell honolnia, még furcsábbnak telsz-meglelt lialhatatlanoknaV, az ellenkezőket meg Piaion, Phaleróni \\iioHo<inriinin\\ mondatja el,\'heteit, mint nekünk. (Foijuiúa Uvttk«aik) Nagy-Kanizsa, csütörtök. ^ Zala. 21. szám. (S. lap) 1896. március hó 14 én lok a szabadság ia tokkal álialáaosabb, mint asjtott pltbmek egyedük reménye, vigasza a eg vesz urelkodó faj kiválitágtira féltékeny ét bQaika dűli szerelme, a bit. Eisel azonban még nince Heráklidtknál. A rómaiaknál a nó már egyen- az mondva, bogy a tsabadzág gondolata teljenen rugónak tekintetik a szabad férfiúval, s annak kihall volna mindenütt e kor gyermekeinek sti-a e-alédi nevelést illető lermésaetadta jogai min- hói. Korántsem I Svájc, Hol and, Magyar ét denkor elismertetnek, tót t ttrkttények ápoláta Krti kbon »tabndssg»zere*fl népeinek példái egyenesen at anyára bitalik. Hazafiság, mérték- eléggé igazolják at tileakezó\'. leletté*, nyíltság és jellemszilárdeág voltaktz«n! m-... . _ i___-- l,___.. ,. „_.__7 _r. . \'____. .. ®__, , , , Teny azonban az, hogy valahányszor ki loa strkerénytk, miket a romai nok nemottk taóral, V___ _ ,.j " . , . \' ,, , i _...!■ . .. . o . ..\'bontva a szabadság véren zást aia t vészé y ben htaem téllel » UnMottak. S hogymennyire át L?í h ¥édalmé« t bműt init Jodig v,,l.batv. mnden római anya biv.tásánat rend.,, v|||lMg ilbltrN BriÍTÍBalt* Tollf uttában. kívüli nagy fouto«tágától, u> fényesen igazolja Iy valIisot sze11 emtöl át\'ialo11 haz■ flaa ér^éii a (.rachusok tny,ántk példája. Cornélik» kimag(l,|ó a|.kkáFranciaország velótá-rmekert egétzen a basának nevelte,a I«- yMo ; i4vi jJinne „• AlC0t \\ t<ellemQ eta éd. Mvtlért ngy tektaMta, gö éWll u£retei „, hugjr mi)y mmoru .anéPmb»<Uág ^,\'\'» _ostl)b H leKmegr.n-! & d ^ LaZ bíídtlmí a Valoa, dithetetlenebb .Upkövét. Minthogy fiai. a f^J Wyok u. nóen nevelt tfrachutfiuk s-abadon gondolkodó| ,.„,,.,.,m/.,.hK ../.|1IM>, lelk»kkel, nemesen érző szivükkel a legszebb reményekre jogosítottak: anyjuk bennök látta At altát Hittanában mm Mikid** mntanat n, hogy «/ emberek hány/éleképen szoktak ébredni. Vannak, kik megérzik a derengő hajnal legelső fényretgéiél, egyszerre-talpra állnak, a munkaerő-Iái megpezsdülnek idegeik, lellek vágya feszíti izomtzálaikal. Mátokat csak a leijei verőfény ébreszt IBI, mikor már a munkában pezsgő Hit zajii nem fürt * lupéit, télim álmot A korán vagy későn ébredők megint két oszlályba sorolhatók, egyik részük ellenállhatatlan, lázas erő-na-1 tel adja ál igéit lényéi a hatodáéra tarkalá élit l-ház izgalmának, tereeket alkot, célokért küzd; a mátik . -, francia j pedig csendes ártatlan rezignacióval dSrnSi ország; leghatalmasabb vazalnsai vollak, a frank\' ., . . . ... . > trón megüreaedétével Szt. Lajos koronájának!""""\'..... b """ gondol arra a szabad eszméknek leendő apostolai,, s Rima j»- SFirr T" ü^^fVÍTZ " W \' vendő nagyságának leghivatottabb leléteménye- <k\' Mmibogy rt-.nc.a ország az utolsó V.loák « mm szented at ember. seit. Bennök központosult minden anyai öröfne tehetetlen urttlma alatt gyort htiiytllá.nak in- Ezt csak átért bocsátottam előre, hogy mádét s minden büszkesége. így midőn egykor barát- T\' 8 0 ^viszályok, t égyetlenségek oko*,,yM„MÍ ,„a(/amMk mmalt mvgállapild,ára-. raj-u Líj.,, .íj.., , _„■ ,, zUr-tavar Károly, a korooézatlan nemzeti kirá yi- , . ... ,, , ., . . . z J í^ , v hr ;slt.t sem nzttnt meg: az angolok kSnnyedénm% \'\'malmiak hogyan mktmá ébredni f sésáMegyőzve gyermeket. »u«»t\'» be Btn,k « 8 7 Hogy kitűnően Indunk aludni, at bizonyai. - miközben büszke inéraettel így szólt :• íme esek • , • .. „. \' "i___,\',. \' 8 .. _ .__. . . , . . .. , ... __ az én legdrágább ki. ctein,!. Mintha csak je- ?! *nii*t ° "\'ffi W * \'\'?n,«»obb aér[ \\ " ^ *m iezni tktrft volna ázt, hogy minden tündóklflrT1; r1\'!"11"\' T!\'w izgékonyak, at ii bizonyos, Ik fényű ékkőnél maradandóbb becsű azon szel- f pirtokrtt "«kadt országban ugyancsak; hallal- W mégii cmk fol „okiunk ébredni : nem tagad-, ; , . ■ - . ,. , .., , lan szerenc e kísérte: a Lotretg terjedő északi . «.;. . . .. . . . 1 Í v T t, l l Al 0JUJ,h*1 rés, rövid idff alatt angol uralom alá került, a P* " "J ""jé" " **V >r , HnL ízrachuH-nuIí csakugyan mél- Ur|„ánfl 0i|)0m al4 v6(letelt. " Tehát későn ébredünk : ezt be kelt (merni, lók ia lellek nagynevű anyjukbot. mert tényes „.. _■ .... «_,, ., . csa\'ádi traditiójokbos hiven, a népjog és szsbad- Hy körülmények közt tz egykor vilézságök- •«/>•« m tMénUt at ébred* után ? ság védelmében on tölték nemts vérökei... r51 birec, bed verő normán hősök gyenge epi- He/emegyünk-é az ébredő élet izgalmába rogy Da a római nőnek Hellász minden nőinél it! gonjainak önvédelmi harca már c«ak egy »u-1 nemeinket dirztöljük ama bizonyoe gahmbot ráró sokkal ideálfstikusabli alakban nyilvánuló hon- ,3foaan betí* nemMtnek kétségbeesett harca (rnignaciótal \'1 szerelme nemceak a családi körben termelte *»"• .ln,<;ly,1,®k ^ /\'í®8\',/c*?,ik. im\'x<"n| Nagyon meglepném Snúket, ha art mondanám, meg a maga nemet gyümölcseit, hanem a csa- »*? J«bl.»dAn elhullott, irankhon jrtv(,)«ért ag- ,Hn„illaniiiik a terőténnl mely idea- Uknak véres mezején, a legkriti nsabb pilitna- komoly honfiak ugyan minden Uhelől « « tokban it, midőn épen az eByéni .k.rut .:haU- »"8,e"^ <***» nehéz v.ttonyok közt is, » "álamkat életn, ébredé,r izgatta a tellek tize rozása dönti el igen sokszor t lenni, vagy nem neBue" \'Mwdc 8nl Jlharitására, de a tul arad tzél egyezerre ereinkben. lenni kérdését, llldőn Coriolán, ki Coriola vérota |BV0"10 elleni küzdelinók injdalom, már csak Umerem én önöket ée itmernek már önök engem ostroménál tanúsított vitézségen neveztetettIkitéremek bizonyul. A francia btdteregnekl „ , {t> bito„ otttH alt „ ftMtM ,,lr. igy, t voltkok elleneéges seregeinek élén ^ut ^e n^\' - ^őgé^ ^Mrjb| ^ , nagy\'kaniz^k a Ml ébre- lihegve hazája ellen indult s azt vágromlásxal 119 \'aanam aeszuiu a te eegneeses es nemzeu y " *» ... . . = tenyegeite; midőn magában Rómában á palri-!^\'2 eme 8ttiél »">PJ\'"b«" váratlanul egy vl- «<?» után nem leszünk egyebei, mmt utánozhatatlan ciusok ét plebejusok átkos viszálykodása szü le I gM*,n|ő reménysugár ragyogtatta be Frank- \\kedret ártatlan/ággal döntőijük ólmoi tzemtinjtrt anarchia legmagasabb fokra hágott s midőn már llul"",k borull egét. U. 1. egy tzép nap reggelén /Wi> hát nem mondom ezt, de aiért meglepőt minden veszve lenni lálszéki á hők volt.k tt»k, h"*\' r«»éiivéi ■veeztett franeiatáborban I ^„^ Ctai olljat hn , mindnyá. kik Rómái megmeniei\'ék. Valéria. Volurrnislelkes pórleány je^^enl meg, bi ezen ssavakkt :( Vetnria a római nőknek eme kiváló díszei, aj"\'jy . küldőn engem u n"za megmenté- " awI , „ ,, ... közős veszélytől indíttatva, ünnepélyesen megfő- "érí! bsUrtalan lelkesedést és önbizalmai éb- Tehát nem áll,lom, hogy mt at ébredéi p.llana-gadták az\', bogy mind-ni elköve\'nek hazá,uk res.iett a már-már c-tggedó s/tveklwn. Harc Iában rögtön leltekre kerülünk, de tagadom, hogy megmentésére. A hősi elhatározást csakhamarh\'d\':etl d,I,lk\' k,knek *rc4t a jdíiiiozon dörgölnek tttmeinkel. — Ctak hmm nyomon követte a leit. Előkelő hölgyekbe! ahi- ■ yesztell eaalik megemlítésénél, l ^»™»>öt* | ^ ^ jlModni • ................ • ■■ ..... ■ 1 aggok, kik már hasztalan regéltek az ősi dicso-j et at égést. Ae kult küldöttség élén u. i. Coriolán elé járullak, ^•--\'i\' m^alTállá^\'Üdentir*mearn«tdva löm«7t-!\'\'« \'>«« hogy a prózai nynjlózkiM. llein kit kérve-kértek: tele lené el egyéni sérelmeit s "fői, most valitsos itiieiini mesragsava tümsiie- " • , . ... . távoz\'atná el tton komoly veszelyi, melyei .te- "e? korűlrajongialt az égnek küldöttét. Uoldog;Wéfc, mmt at umoknak munkára /mitéty »k. mélycs boszuja zndi\'ott hazája ellen. De fájdn- ra\'< \'.ullfilftnalf szegélyét megérintve, azt U-oc mi ai ébredét után igen tokáig nagyokoson lom, a nők könyírgő szava csak pusz\'ába kiál j^kal illethette ; boldog, ki lelket sremsibs | lum nyebel, mint hogy irmainkai mnn- . m ~ I teAdliZklAél ti ftaiáza I #1 * h ewm Izli let ■ zia zéAb 4am La A j | kára, tettekre feszitjük. Akkor azután jöhet akár• jöjjön; at a fődolog, már nem enged IWÍI csókkal illethelte; ion röpke szóként hangzottéi, mérT Coriolán "^eiet", smég boldogabb ki t cs.Uktombo ó I hajthatatlan maradt. Ekkor Veturis, mint mél ó ch\'° fiba kn/*tl\'»l\'*i , t.M«i munka Cmk leánya Aómának, fia elé lépve, honfi bánat tépte kl"V* képivel éke.liett lobogó,a f»> -unU tmk anyai szivének keserűségében ily szókra lakait :leö;t 0,,thttla v<ret « Kt\' "í,Bb»,l"4«*rt ,E« " "\'"H" ",m >\'iruHÍ h"",»" kőlcsi erő eött végre u megkeiletl hVr^lnia az | mtlJ „ nyújtózkodás kényelme. e lennéges tömeg számbeli erejének; Jeanne d\'j wÍHdurl konM M\\n,l jövök. Aro győzelemről győzelemre vezette dicsőségei , , .. .. , . ,, ,, .. , , J___. ,. .. , , Alkotmányoi élllunk ujraébreaém után, mikor a szomjazó, rajongó seregét, s az étznki uepárl-1 \' J mánok viszzabóditása által a fianciagloár végre fz«\'«de,ly rerőfényi a mi lelkünket it mtgara- meglőn mentve. A kivivolt gvősődelmek lelett nyozta ét fölébredlünk, — éppen egy negyedszázad általánosan ntgy volt a hazafiak öröme, s Jeane j kellett nekünk nagykanizsaiaknak a — iiyujlás- d\' Arc, mint A nagy napoknak legdlosöebh hőse, Hemiben a király megkoronáztattsa tikalmával i .. .\', . . valóságon fejedelemnőkéni ünnepel leteti; de ö ™ Jil m\'M 19!I3W megvetve n földi mnltndó.ág minden liiu lényét \'«»*■ ^ ala" hazánknak majdnem minden tdró- n ■ a . ,, . ... ... . . és csillogó P\'iinuáiá\', vi-szii kíváukoiott csendes iában ünnepnapinl leli a meujmr nemzet u/niéb- Coriolán a megindító anyai szavak hatása alatt f-« állva, sokáig zokogott, mig végre igy t/óll: i uiíijhu™, - .77t/". imwiiiwm lett beieanezte vim< vetni/Kei, nunttn „Győztél anyám, honom szabad, Fiad bár eltüzeli I" .Menj, lépj, ha tudsz e letten ál, Anyádnak lesle az, & ugy döntsd le honodul, A hírei llóina az! Ha nem szülök, ha nincs fiam, Moll Róma nem remeg, Szabad hazában mint szabad nő Haliam tolna meg !* S jóslnlszerü wivái nemsokéra be u teljesedtek, mert Róma ugyan felszabadult az ostrom alól, de Coriolán a volscok dühének eseti áldozatául. A középkorban a misticizmus és vallásos ra-jongfts korában már nem egyedül a szabad eszmék foglalkoztatják a gondolkodó elmékét, hanem a fö\'dőntuli lét, a csodás elemek s a dog-maticut elvek i«. A hühérrendszer s az egyháznak mindtn téren érvényeeüll döntő befolyáta hot-zu időre elhsllgatistják a szolgaságra kár-hotbatoti nagy tömegnek szabadság utáni vágyái s a nemzeti aspirtiiók még csirájukban is el\'oj-latnak; igy lesz hoVhtováhb a jogaitól megfősz- ot bonéba, a lenií.zeii széptégekbin gazdag j napja : „m*rrÍMa |,V — AVui o I Burgundba, miután or>tágmenlő ntgy m.asi.jál M,M btjmttfc ,úm. t«llUket, ha teties té. Amdn a vegzetnuk kdnyvébeu másként1 \' , .„... , ., . roll az elhatározva. Honleányi leik ü elélő; s I "dMinak szitébe: lángbelükkel. százezrek etdgklétetöl iuditintva, ismét a hadak \' égri kél etzlendőrel ezelőtt a nimzetőrzö gmi-élére áll; s bár io\'yioii-győzelem követi lobogó ivalami lilkot, büeöi áramlattal Uhozla mi-já\', egy szerencté\'Ien pillanatban az ellenség tünlcbi it a kötértétt; ami nyújtózkodó karjaink által elfogatván, tz tkkori idők barbár szokása___/,„.,, . - ... ___,,___ , _ ...._ "\' . "t" \'""i meqerezttk a munkára liieo szellemet t a tettekre szerint máglyára ítéltetik. írancu-orsaág, s a . ... ., ... T.,. .,,.„,. francia gloár ugyan meg voll menive.de Jeanne I \'e"al/l \'W, *mok lel/es ereténl tárultak Outi d\' Arc, kinek mély vallatot lueggydzfidésből fa-1 ** ölelték keblünkre a nemzeti kegyelet közkincsét : kadó lelki ereje, a höti önfeláldozása csodákat 11848. márt. Ib ikének emlékét. müveit a csatáknak véres mezejéa : a diadalok- Ákkor ünnepeltük meg máir. Jó ikét először oly nak áldozata,s a sz\'. szabadságnak vértanúja lön. ^ „ Htmitf HjrlMmUdl M Ábrahám Gyula, j képpen ünnepelni kell : mm egy tárieuág^jpoUtil{i$ 1 párt lelkesedésével, hanem a mindeneket tyyefítű * | haza éi stabenhágszeretel lobogói alatt, at emberi- A , Nagy-Kanizsa, csütörtök. ^ Zala. 21. szám. (S. lap) 1896. március hó 14 én klr. törvényszéki jsgysóvé kiaevizletéie folytán, dr. Teriánoaky (iyula perlaki ügyvéd lemoNdási-, dr. Uurváih Antal nagy-kanizsai ügyvád pedig •Ibaláliizása kftvelki\'téhen » ügyvédek lajstromából töröl tit t* k ; u\'óbbi Irodája részére gond eégboldoqitó eszmények iránti általáiioi, szén! Ián-gohiual. Mindnyájunkat egyesített at a tudat, hogy mi nélkül as ettmények «élkiil mq[ már nemzet mm élhet; at e»i beciség jiedig valóban boldoggá nem hhti toka. Múlt éden butult a nemzeti géműit. Magyar\\ delielelt ki. Dr. Csonka Ede ürv»éd atic. a kétségnek rettenetesen klnoi pillanataiban örömre nem dobbanhatott. — Megrázó, néma\' nagy nemzeti fohászban simult el lilkesedétünk. At idén egy fiatal eggttülei, at irodalmi ét mű tétteli kar állott élért a mozgalomnak, mely mind nokul llaboss László nag\\»<aní/sii ügyvád ren- Ksposvár, dr. (Jrünwild Samu ügyvéd Z«la Eger-zig, dr. Simon Dávid ügyvéa |>edig Kaposvár izék-belylyel a kamara ügyvédi laj.tromába tel vétel te*. — UJ uéegyletl titkár. A nagy-kanimi keresztény jótékony nőegyesül\'t máre. 10-én d. a. 3 <g* k <r a községi iskiUszék ülési termében ^■k ia téatéieltól, mert enaknem lehetetlenné leaai ast, valamim a névsor hű reproduktiáját i«. A cna\'a\'-lég rendkívül eikirü\'t vo\'t és a tánc kivirradtig tartott - E< rövid (oglalaija annak, amit legfeljebb bővebben lehetne megírni, de nem más ér-lilémmé. —" — Keae- ée •siaművéiMtl ereklyék. Ax 1896. évi nrazégm kiállítás aene- é* színművészeti elóadóia: dr. Va:i Béla, a ,Zeae é» Szinmüvé-ze i Lap ik\' i/irki«ztőji, mim értesű-lünk, közelebb varo-nnkba jönni aaándékotik a zene éa i/inmüvéazeJi ereklyék megiekintéaa vég-1\'. N«v«ze t s\'Hkférí tisztelettel felkéri ezennel mindtzou műkedvelőket; akik valamely tudjunk közértétet óhajtja Irifejetésrejutlatni márc., , , - , -. --- .... ,, . ,. , . rendkívüli közgyűlést tartott, melynek lő tár- zene avagy stinmövésseti ereklye, és pedig régi ío-ikenete megmneptcucei. —| _ |||ia,án j^regély Dez-ö egyesületi titkár I hegedű, zongora, orgona, tárogató, hadi sípok, Már előre luvteebben dobban metm arra agou tfg/lnégéről lemondott — a/ ttj titkár megvá asz | kürtök, han jegyiratok, levelek, naplók, azinla-dolalra, hogy legalább rieid liutzonuégy órárain* a képezte. Megválasztottak Csesznák Miklós pok s|l> effuték birtokában vannak, nemkülönben leomlanak kötöttünk a Maiz/alak; hogy egyen- törvényszéki bírót, ki a nőegyesület kitűntető azokat, akik városunk egyes régi művészeti \'árgyái lökké, testvérekké lett bennünket a negyünkét J bizalma előtt meghajolt s a U\'kári li«zttégel el- közül ytlimily emléktárgynál avsgy uibavetitö .. ,„ ,, , , ,, foeadla. adattól tudomással bírnak, hogy azok felől nevére etilt kigyúlt nagy nemtel, tMUMttm kegyelete.! ^ €m|m4 j„e»télye A f. hó 10 -én ren- címezve egy levelező liipon értesítsék (liuudape-t, megünneplése. dezett tréfás estély méltó bef*jezé«e volt ti n. Kerepesi-ut 81. szám aiá) címezve. Hogy újra gySnyörködtutem azokban a tiszteletes | kanizsai Cisino mulatlág-\'ornzítáiiik. Nagy-! -- Játévá apát laitui nagy hazafiakban, kik a nagy eteméngnek (15 Htreplői toltak jl megmaradlak közlünk a idők legendái alakjaiul. Hogy ujrq láthatom Piihál Ferencet, amint daliás alakjától fölemelkedik ét hallhatom tectendálni ajkúról a mesés kor fenséget igéjét: , Kedves polgárlúrsak !• HÍREK. A „Zala" ítaplArv- Március 17-én: nizzai Izr. Nőegylet" évi rendea közgyűlése. „ „ 28 én . A .,Dél-ynlaftakarMpéiiztár rétz-vény.társaság XXv. évi rendes közgyűlése délelőtt 9 órakor. — Március 15. Neuize\'i ujruébredetünk nagy napjának emlék ünnepét— megyénknek ma j nem minden városéban megünnepelik. Keszthelyen az iparos ifjúság és a főgynina-iumi iíju-k( rendez nek kű őn-külön szavulutojrintr és feo\'vassasal egybekö ölt ünnepséget, — (Jsáktornyáii a tn ni tó-képző intézet tanári testülete és ifjúsága, továbbá a \'polgári iskola ünnepelnék hason ó széliemben, — Sümegben a polgári önképző kör tart ünnep-ségít, szintén igen tHrialma> programmal. — Nem helyeselhetjük eléggé, hogy a nagy es/inék diadalaapja funinssázanak tudatát már az iljutág szivébe is elhiuiík. Igy erősödhetik csak valóban erős nemzeti közérze-aé az ahhoz fűződő kegyelet. — Nagy -Kanizsán, — amint már tét i\'ben is előre jeleztük — d. u. 4 órakor a l\'olgán Egyletben rendez az irodalmi éa műves et kör felolvasással, szavalattal és énekkel egybekötö\'t számú é< je mezekkel tarkított közönség leple el irji, bo.y l\'eller Pál Xurakereszturí murtkeressiuri ludósitónk apá>, ki i lényesen megvilágítóit helyi"égeke\', uielyck- jmár sokszor tanújelét adta nemesszivűsigenek, liftl néhány órára-Kzáitiüzatált minden kereskedői |j«mél szép e-nberbaráti cselekedetat lantufolt. Ismentáció és ügyvédi viialkozá\'. A .kurzus" Ugyanis Kerészlur — Kollá\'szeg községet wnit sürgönye helyett a tréfsa >inü<nr« adstoit kéz- évben kétszer elöntötte a Mura vi<e, — minek röl-kézre, és a hangulat láth iló ag tui\'iós eme1- I övet keztéhen oly rossz termei vnl», hogy 62 kedésben vo\'t. A gondoktól felsztiitotí homlokok- cs-tlád a hosszú télen át ugy ált meg, hogy a riil lesimít a n.inden barázda, é« helyébe odsötveI községi bíró kezessége mellen hitelbe vett le-a kscazó vígság i.é-yoge. Nem ia >olt latbsir. i pyértiszlel Ksniaán. -- A tél azonhan fulytoa más, mint mosolytól diritett arc, időnként pedig tan, — a kőbányáiból cieké y n jövrdelé\'ti, a fel harsogott a ki örő jókedv nevető hangja. Nem volt o\'y niorózus kedély, melyet a bohócok pí roucltejoi könnyed gnioiftv.il m»g nem közeliiét-! kenyér ellogyof, takarmány nit cs, — hitelbe most már nem kapnak tisztét, mert el vannak maradva, — soksn rzarvaimarháikat pótom lek volni, é« hárme\'iuyire borította ia jeges ár<>n elodttk. E?y csel előíordult nár, hogy la-páncél egyik máiik filiszter keblet, a ciürgöaip karmán)\' hiányában \' lerágták a »>aihá\'. Derék kás Fenség kiirmpóvp^lcáj inak érintésére tol-; apátunk ezt megtudván, 70 mérő i/emei engedett a rid-\'g f^gy is. \'~Ks iz így jól volt-, kukoricát, körülbelül 100 szekér alom- és takar-mert \'ordonabh aeröen le nem sráll. bérceiről mány szil inát osztatott ki a szükségben szen-kötibénk n tiroli leányzó (R-nli chi\'d Amá in) es vfd knek, és pedig Ugy, hogy a munkára kép-a drótas lót (Huch Jsiish) es másutt Kéréséit volna j teleli özvegyek és igen szegények est ingyen magának zuzo\'t eziveket éa la/ekoka\'. De még| kap ák, a tehetö-ebbek pedig m tjtl ha mó ljuk* a gyöiiyöiüsé;is mákeirdg ((ifünbut Uenrikiié)[biti lest \\i-aznA<i\'ik ss árat. Ez utóbbiakon, a sem virított vi\'ln-i fagyosabb >alsib<n, ét oeg- kiknek vits\'akell tize ni at átveti gátinál és feláztak volná a kártgaeető cigányleányok (Hocli I karmányt szintén nagyon segítve van, mert a Cerni, Jfirschel Juha és Milhz K z<) tik h\'i j kereskedőknél bi/oay |ó nywséget kellett adni aaki aiukban az ( idő viszontagságaival csak lm bitéiben vásároltakért; itt meg tülötiöiien a fogvecoiva dacolhattak v-dim. A tavaszias, esi- takarmányt \'/|-ad ároa kapják. Adjon Isten mtn-rákat fejiesa\'ö derűt kedély mindent íHljntó den köziégnek ilyen ig*ti papol — lelki aiyá*. mee.\'a kellett boizá, bozy a szegfű (Wrí-z — (\')égysserésiitk Azok a hölgyek, Fridii ékeskedj k n tánco-ok mellén ^gomb-i kiket ambiciójnk a tégelyek, aerpmyők és reci-lyukba ni\'ii fért) és hnuy s^áinyctittoga\'ásái pék országa felé hajtott, fájdalommal \'ojnnk ér-hni|ja\'< a kedvet galambnak (Saitler Margit;.\' tesűlni, hogy a nök törekvése a gyógyszerészi De n minden ir.mt elhsult, kérges szivü ,.s|iillei " | dip omn leié ét íz a iiiozgalom, mely s^ nók i< elégülten mos"lygott a skizen (Ooldsi^Jioiied emancipálását ebben as irányban terje zteni Kára) paoiton (tz i daebmiei Teréz) és a XXI en \\ óhajtotta, az egyetemi tanáét ln\'árotatán hajó-iTauber Vi\'mi) ea biz \'nyárs nem eyy levente i tőréit a/envedatt. Az egyetem érdekelt i rvo<i éa tár-ido/oti azou hogy a XXI te ,,segi s«í".,.,....; I bölc-észeti kara ugyanis nemi t ik, hogy alkal-Viigy hogy akár u pagátot, a\'ár a skitt magát1 ma-oknak nem tarja a nőket a gyógyszerészi Ünnepséget; ette pedig ugyanott társasvitosoriil, Aziisp a város löt le\'rz lobogózva t reggel a I elfogta. — Ha liiitia voli az iparkod\'tsa, vigaszt tűzolto-zenekar ébresztővel járja be a várost. ny.uj\'oll neki az éd\'is-\'égekkel ielesgga o t cukros — Jubllélé takarékpéualér. A nagy- Utány (Ungyei Corné j i) — vagy reá isziiku-abb kanizsai ,Dé salai takarékpénztár* márc. 26-én embernek a rirslii Mny (Schsrt Róza). Id\'-ali-fogja ünnepelni huszonötéves ienallásii, mely sabb lermcszetü egyének, kik lelki bajaikat nem al«nlomnial elnöke : Eperjesig Sitider ügyvéd,: * gy •nwr u jáu kuráliák, t-lépűlheiiek a ké< tiszteletére a Pofgári Egylet nagytermében tár- j zenebohóc (Hoaenberg E inna é< Wallenstein Mai satekédet; ette pedig táncestélyt rendez. A-ebédUin) vagy a Li< női harlekin (Kuhn l om) szép I üg\'ymiuUzlerril és háió VViltirskireliinael mint d, n. t órakor, a tánc este i) órakor ki/dödik. megjelenésén, Végül, de mm mint utolsókat ttn követségi titkárok szolgáltak a nagykövet keze pályán, hanem alkalmaztatásukat kárbostataA is. Tehát recipi: a fősökanált. — A Megtréfált Metf*ralek berreg A mull héten Béo-b n elhunyt Metternich herceg párisi nagykövat-e.énik idej\'ből egy jóizű tréla emlékét aliviai i fal báió Pit (pilt mztrák képviselt, aki Pienerrel, a mostani osztrák pénz- Miudkettőn c-ak meghívott vendégek vebemek rész\'. — Iskolalátogatók. A vállá- éi köcokta-lásügyí m. kir. miaiszler st országos közpkta-tá-i tanács kebeléből az 1804/5. tanévre szóló me/bizatással vármegyénk területére Paszlavszky József tanácstagot a keszthelyi ét nsgy-kamzsaí főgymnáiiumokhot, S/Uppán Vilmos előadót és lanáci agot a c-ák tornyai ttnitóképző intézethez ískolalátogatóknl kikü dntte. — Klmeveaéa A vallás- ét közoktatáaügyi miniszter Donszky Lakács tala eger<z-gi polgári ás kótépkereikrdilmi iskolai rendes taniiót a karánsebesí állami polgári iskolához igazgatónak nevezte ki. ^ — Atkélyeaéa A vallái- ét közoktáiistigyi li júk a coeur damol (Weiller S írottal éa /re//-1 alatt. A három Anlal titkára nagykövetségi damtol (Wolheim Fanny) kik sikerült jolmezeik- palotában Inkott • teljes elláást ia olt kaptak, kel at összkép liatí\'tinak emeléséhez hozzsjá- Március vége felé járt a< idő t a herceg éppen tárultak A műsoros réiz 10 órakor vette ket- visszavonult az ebéd15, mig a hercegnő még as detet, mikor is a blgolphonieták éktelen és mégis < aulainál maradt s megkérte a dalai titkárokat, bizonyos barm.oni\'ins, zenés lármával vonultak eszeljenek ki valami buncutaágol, amelylyel as iet, szép álarezokkal Keményfy vezetése alatt. Urát áprüit elsején megtréfálja. Azután kőrbé állva, Ollop dr. karnagy vezérlete j — Délután — meséli Pirijuot — kissé szőni.Vt működtek a bigotphonislák, azonban ciakhi- > rongva jelentkeztem ■ hercegnőnél, hogy terv*, mar dalárdává átal.kuva a ivéd gyu\'a .utan met közöljem vele. A nagykövetnek az volt a svifel locb iósf>r" komikus dalát énekelték, Kőz-1 szokása, hogy a magántermészetű ügyeket ben Weiu Dátid és Deuloeh Hermán nevettelték)olvasatlanul stol^a volt aláírni. Erri a azokéin g a közönségét Igen ügyes mókáikkal, mig!tára alapítottam csínyemet,\'s azt ajánlottam a Keményfi mint toprungyoá lump, majd meg mint j hercegnőnek, hogy megírom Metternich herceg .dumtner Attgüszt" lokozla a Látást. A .Jákob i lemondó levelét a aláíratom vele. Di nem ma- álma• mely a nemrég látott hasoncimű élőkép-1laiziottim el hozzá tenni, hogy egy kic-tít télik ettől a dologtól. — Pompás leaz, — ujjongott a hercegnő. —• Minden lelelösiéget magamra vállalok. Ha at uram reggeli élőn aláirta atokirato\', irftza^At ii volt. Messze I hozzám s én majd végig jálizum a kis bobóta-lelkiismeretesen tol. miniszter Bánfi Jioos ksrántebasi állami polgári nek rendkívül sikerült pirnllagezta vo\'t, zajos iskolai igazgatói a za\'a egerszegi .polgári ét kö-1 teiszésnyiiatkózaiókra ragadta a közönséget, me-zépkereskedelmi iskolához rendet, tanítóiik át-Ilyet még zajoiabbá egyedül a eircusjeleiiet tett; helyezte, ——___ ez 3r. Ollop Mór geniá\'it kiviteliben az eat Iré — A aala egerazegl Agyvédi kaMarajfáa tizének kimagaaló pontja kéaaéleeal, hogy IJovins Lajos nagy-kani<hí vezetne, ht uiíadan réeiletit ttryvéd ezen kamara területéről történ\' eltávo- . akarnánk leírni. Aptárgy halmaza ét i közönség i Ugy\'ls történt. Nem minden szívdobogás Bél-zása, dr. Bereczky Viktor nagy kiniiiai űgyiéd; nagy száma fel metil beiiMlnket a részletes jelen kül, a nigykövetelé terjesztettem a lemondó tk 1 Nagy-Kanizsa* oütörtök. Zala. 21 azAm. (5. lap.) 1096. március bö 14 4a. Kanaok, Jéaaágbersadaaéa éa k««l4.tia Ouittali ltudilálfk ukiMfl btfwMén, j6t«U)MA kaaaléaéra. r 441 I. Dr. Baáay, A oaoatak éa iallatak gfta4kárja. I. r. S* l»p OkjFMr, P</(f«Mi m agéaaaéglgyrt veoatkaté i/vr vénytk éa rendeletek gftJUméa/éaak alatt ki-séáiéWs, okiratot, aki csakugyan mii den aggodalom nélkül alá ia irta a én rdftOa At ia adiaai a har-cegnénak. lleggeli után egyfltt bementünk a herceg dolgo/o-sobájábe a a hercegnő ke-erü a/emrekányá»okkal llletta férjit. J — Hogy tebefsa fty aa fonto* lépéat aa én ________ megkérdezésem nélkül, — mondta a e\'éje tartotta I — Aa #g*«4güg/ra foaatw> itothifr éa r$ada a íemondáaf. foteí g/ijte^én/a 18*4-10*4. JftMik kévltett A herceg átve\'te az irást Eetaie nagyon ko-\' kW a* aa* i. mply arecal olvasta, da a/lan mikor a keltél, április 1 jéf, mapláMft, elmosol yodo\'t. — Nem ia volt roeaz a tréf*, — mondotta a aagy kövei, mi kőiben mosolyogva tekintett ream a széttépte a corpus deiietit, — BfaiaUté •«félft rendez az irodalmi ^ ^ éa művészeti kör a hó 23dikán a polgári e<)let Mar\'al\' káraVr\'i^^ i&*éa«í*k I. HaauakA nagytermében éa p*dig zene-alapja javara, hogy ro« feamoro- •Il>e**éi4-, 196 l. az ének* éa rene szorgalmas műveléséhez *zük* Oloaó könyvtár at—looig. áaad. Aa Ard4g ségea eeakö/fikei mte őbb betaerrth^ae. A kör elnöksége a napokban fogja kiboc*ájtaai a meghívókat é« a n ű-ort. mely érdekes számokban gazdag, Mini értesülünk, a kor ftotikara ia fel tog mar lépni, eaenkivfl) Káler Béla egy s\'ép magyar nyitányát, ftubineiein egy gyfínyór&j Trió-ját, Sferiuck Zsigmond hangulatos Spanyol I serenádját adják eó kitftnő játékukról ismert 1 műkedreJf ir»W, lilumtntchein Vilmosáé arnó,0r»#*r* back (rabriella úrhölgy, iWlák Miken e« Sltrneck\\ Zsigmond nrak. Keo\'va-é*i a kör elnöke, tiümetji i Kálmán ur fari, kii mindig órómmel !»--»Igaf, 4- Oaamfftrl éa Paateáaar, MrSg feldfta. Vaiikkoayv a magyar tanárok \\rm Ü 4VI tanalaáa/atiaríl. r 90*1 Koaláthj Jnl, A koaúljMI KdlUséey»k. i*7S-i*B4. 4ia 1. LMiff, A viléfaéaat Aa a navaléa frladaU. Sark, D«a MM l^atteayaUa. a* 110 I Marin Uokard, Berka»ia aagy báty 4a kagéay. 2«ö T Oiaaasea kót?a I.— — 10 caA/. JMeaély SO kr. — L\'salag, Laokoe. vagy a fsatészet kólUnat batáratról. 40 kr. — KLnvira, Faraaagl kalaadak. Baaailf. 10 kr. — Caakmai Viié* Mii 4íy, Ulla, Krsékra/ dalok liámai k6ajrvb*a tO kr — Marlaéa Praaftr, (\'anaaa. Htaaél/. tO kr. Hagy, TfaatcjitAa. Vlgjálék. |i kr. — Marra/, B jaak a lraa«ia jwlíííkai étalUi 90 kr. — Frakaéi, 11 U|aa éa udvara, Tartéaati raja. Flaaa, Oaa Waik ia dar Katar aad V4lkarkai«da Aatiiiopatag^ka fHadlaa. lllaatriri Ma IM Aa •géaa mii Wlka 17 tiaakWa. Kgx tiaat lm, Katalin, Katinka, K»tf, Cl^ekaa, IlUaailéaak. las l. Eómal réglaéfak diékéjlwa. I. iltaarégiaégak. Dr. meg koa^n^égönk. — Ksenkivftl Sferiuck Z^ig mond karnagy va/eU*e alatt a 0 a g 0 r A n, hat^nAniomon, hegedűk ÍJ ?i éa gordonkákon a.) kr. — Vadia éa ■ ^kfirégbégsk. Wlldiam. DU Ukra v-a d«r ClaktHaltái t ada. 1. 1044 a. II. HM H, egy ögyeaen t* zt*\\Uu*i kn aenekar, a j-lea Zalamegye régi történalmi látképei (1600 tói). UMbaa ^» "^^JV éfWeíl^ "" tonár szorgalmáé é» tebetadgiN mmiványait-----------ki . a I vaarprémi pünpötók kadvenc nyt ÍAtrzing nFegyverkovaca"-ábol egy Pafraphrnnt ™ ^•TképT )6*4Wn liol A ft, W éa „Lucia" iából eav halálos ré-<le*ei h i«*M*n l.an\'htm Kialaliidy «I»dor «öMett; jaooi egy lógnak jus^ani Ax eatélyre jegyek fla\'a^ L«jos tir g)ó/ya/erlArabao lea/nek eltegye/be ó\'k. — KI*Alje4l vArea. Mint ax rroax Saka p i^ko;e OboKrenje írLt, aa Aakbab^d k«*xelében ve*vO Kotecbon riro4, íol«lrenge« kove\'krz lélrea lei.eaen rla&lytdi. A katasairófaiói egy fuvaros boata ** alaA birt, aki a tegzetea nap déielő tjén tav>rsoti a varoaKéK Item m-\'at még m-sa/e, mtdAn frddilatti morajt, dftl>őrgést is oly í-rö4~dörgérft haiíolf, mintha legniabb is raás ágyat st|i6ttek vofna el egyszerre. Lovai a rémítő mjtól megbokrcnmdiak éa vad vág tatásban ra/adtak magnkkal a koe^it. H tratekiii\'ve *á\'ta l»ogy a vár*Hi felelt * ürü ÍÖ4tfelleg terül axe4f p aatraMM lSOl-k-a. (Igaa ritka.) aMitaaat. — UayanW lwr#Téa«ataaat Eaitlfsl várat aláralé Ira^g f* kai.«-a*ltatiaa. (Ig^a ritka,) Héa»ata»t |i^l-kas — C</ikU k»reréaaMtaaat Kanizsai vkr BáMUuri aatrMaUaa fardlnáal kwreMg által 101 l*Un. (igaa irka.) Encré** Osáktarajal vár késa )<aa kaa. lUa«»t««l Alsó laaoVal Yár kVfa ^xaiaünet I**. Maraköil saigat kifM (Kuim \'/.rtayirar m Lég-iád váréval aa Irinyi llikléa k4ft4 arckt|«é«al) IUa»alM»t 100\', k4rtl Oróf Zrtayl Klfcléa fjtadm* a Mara MalUtt IMI^iaa. Rii«rt«e CSARNOK. 1- Séta a magyar TMnpe-vöijybtn. KJU vállatok a liaiatoo vidékéről A .Magyar Turista hjyttQIH" TanÜái Ott-ÖBO lályának mull hi irodaimi pályásaié* at dti dijjal kitüntetett pályámé. \'»; Irta: Béktfl Eltk. -JO Csab-Rrodeken át Sümegére 1101 Kiafalady Sándor azOlet^s- éa lakóhelyért ifi* nyozza a helyes uliprogramm a turista titjat tívA nyörü kilátás nyílik a város IMött a még inapa-hölős rp karban levő varlolakkal híré — 366m | magaa — SOmegb-liegyrOl; Tátika, Sat.\'Uyörgy* begy, (iulácai«begy, Haláp alb néznek veiftak farkaaazemet A vár nagy lerjedalemmel lir tf a veszprémi pttapokóké volt, kik. MOnkint szorgalmasan tataroztak, megerAeitetiék, majd újra ia építették, ltogy a lOrdkroliamoknak eiienailhaaaoo ; ja inidön Kanixaa is tdrök kézre került, Sümeg az orazágnak még lonia^i>^rtrdaaége éa végvára 16a. A Ikieakay, Hethle^ée Itaké^ay-téU bartókiban tdbb ifbeo átvéteted m^xat bexűkrAI. éa a békekdléaek alkalmával újra visszanyerték. A j 1 hagyomány azeriól fiftámQiéa gyqjtotta t&tvéea I poaztitotta el a varat a mhllht a jeies pűapök. -—.10 litró Márton — újra fel akarta ^ptiletoi, az akkori í kormány nem angedé meg — Nevezett püspdk j szándékát ekként nem U»ganatoatil«atván, a vár mely máig ia a nyári lakása, aaerű liéa, maly« hom okaatán egy I márványláb\'án ez olva<diat6: .Itt szaietetl éM és -ja H4o 4 60 halt nteg KMalmi y méternyire^ pO^pOki ndor.# K kéztől >% kastély és lairéikoloaéor etölii ;ereiiwiill u k/»il/) n»«»iU/.obri. A l»*fnatöben, 4I0jnefn mes«ze n kaimtól, em^lkedí} airja faldt agy nagyobb malbzobra állkarrarai márvány búi, melybe ezen felirat van vésve; , Kisfaludy ^andor, ealll, I7tf2 nzepi. iB-án, meghalt I8M. oki. íb-én* A A airémiekét vasrafaozat veszi kOrOI. Innen aam meaaze van az a btrra aaól6hegyf iofl logtikhb köt-120 lem/?nyét irta Az ott található tz^p nyárt*lak ileber homlokzatára h«lyezell lekete marvátiytáb< lAn Thaly Kaimén k«1veikezd verse olvashatót 4.40 I — t- R«fi wagyar lérkéf^k, augyar tif»ak, várak éa kalyaégak a Wd mi jr.Wl U«»\'oü Hőiííml. N«h*»jrI^^^\'Í^ÜÍ\'J^Kl . Irak énktp*i, sugyar aawia aaalédak tfflSéral, kaUKil Iaaa4> saái*<*dpeieeel kés/ibb a varn la*Stn atllyedui éa varaak, ritkaU» aMgyar vftvak, aklavaUk k\'kétlra-ke/detty míg végre tei)eeen elffitda fovar^M sze- [tok fonákét éokklédAfeMk a»lvaa«a nrgkftidjak. mei eiol. A sa^re* e<étÍeneé-/rAÍ egy kutschonil ^ Q/yvivO a k5vetkevőkei irja birátjáuifk A«kha # Ilon/l! Kegy fid t Udyti h tfamlalj rig* KiefalHilyak tengett itt t\\#itö dalokat,\'1 badba: »Január 17* éo óriás lift és reoditet\'e meg a várr»a\'. A Wkoaeág a/ UtcSra menekfi 1 az ingó épflletrkbóL Mehány siá^odperieel később 0. Iditéa kdveite az e t&\'9 tatougó rés támadt a fold kérgeben é* a varos »ii)drnHÜ\' e\'a&lyjedt* A kataeztiófán k főbb ezer ember esett aldo/atnl, — Élvág)telaaság éa atlBéeaataA ayamiarbaJaknál meegen aianljak lí-/iel» TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Pel\'őbb b ró^ágoktól leérkea^ek. Ki«lalodyitak a temetőben (efálM\'oU mranrfé-kétOl néhány Ifpéimyirt délre domliorodtk agy ketids aír< melyhax a kecyeiHet acivebén Hordozó foristji azintén átaarátxbmolioo; meri agy aemee« erényekben nagy érdemft titka j^tekonyjMtktt a áldírzatkéaitaégti hszaapár hamvai porladoznak olt 1 Itamazetler Vincze és ne)e Kompanik /aéHr, kik lliá4 Jinoa éa nejének — a kir. kineetár elleni j 100,000 lórit Kern felül aŰoiUk jótékony célokra, per* a táblá 61 régben megvaiK^t» ítéletiéi. A aflmegi jelen elemi éa reál iskota megtekintésre Fraakl Simon ti neje u/Ideehmterlt J uríu miNló halalmaa épöleta az ovó iakola, a várost válópere a cáriadéi beybanbsgyo Illatul. íkórház, slb kdzioiezHrk éa A ezek leniartéaára Nég) rendbeli eróa/akoa nemi ko/^fííé^ » két-1latéit pénzalapok órAkké élé tanoi annak, hogy rendlie>i a/emérem e Nai er5«aik büntette mia\'l e sir olébeVt őyugvok aflzéchenyt Istvánok, fióka olvaaótnk figyelmébe £\'/ger szóda paaziil\'áit. | vádoli Kel er Vineze p. magyarod! káa\'ortsntlo HzHártkik, Kun Kocaárdok nemea lalkúleléval bír Kaphatók SO kros eredet d«di0/0kb»B minden elhoi l\'BnQgy a ktr. tál/iáfcól b*tlyt>enhagyó:lak életQkb*n glégy**crtárban és neveaebb drogaa fUJeiben, vegzé-sel. I Meglekinténreirtéltók Sümegen még t régi e or- va lamínt Kggtr A. fia gyógy azey kft-önlegerségi gyáréban IÍéu~Xuttdorf. IRODALOM, L pa* bfintetta miau vádolt Itauó Fél, Uae/a j szágazerte ritkaadgaíámlai uienó szép freskókkal István, llatmaaa Jim es ütttt\'ér latján elieniilestett plébánia templom, a Üarnay-félerégiségtér, bOnOgy a láblától réaibea megváltoztató ítélettel*| MagSnlskeértée l.bntette, kóaayft testi sértés vétsége k6z**end elleni kiuágáesal vada\'.i Yf-aze k/\' Menybért s tárral elleni bieOgy a tab- aa Epilcin-lclc tnéez- éa téglagyár. IH. A Zala völgye la|mak e revalákaa laaitrletctt aai %9k, ímpmmk kladéjáaál: riseksl Fttlép klayvkerMkeééaébea magrendel hatók Sftefcr AaUL, EAaaaélM. Flecer, Magyf/ t^r^aatírás Urtkm\'m*. Bmdaj Láealé, A ttkewUm. Bagéaj, tél L firkia M4, Isdnagv tat W*hé afkaiailiaik a ka<aea*lat>4l. lat I ilMSfll Barna. Idaél at UrmktUL Elkamélsaak. ttO l 2hr. SarayáMSky fitrala, A túrnám glea ■dal Ue%éMCáráa. 100 I. Léag Bkálf, A kkéoémmU* sl*airtia> tlA L - á kMiéa»r>iéa létaklaea tt% L Mao fajta, A piféei kéaamég laairtitiei aa Itt— Magyar a4p aaáeéra. •tejáaillB klvdiaik éa MMin. tMsaálliMU Iától bet)beiihpgyó végzőéi, fliraekler Hama felp^reenak a neje a peresek el eai pere a hagyó itateneL (lombos JaliáaiM térj. Ilóaez - Oi Halaid J ikab eartátó helybeu- HAmefhról már nagyon rövid idó alatt — a Tátika éa Hezí tnaileU haladó országúton Kasai* helyre éfkazve - balephetank a ezoroeabk ért a lembe vett Tampe vdlgybe. ÍM aeoki at nmla«zeaa el fay kerOlóvel kitérve a kiea /abvólgyet ta —< már c«ak Deák Percncz lakóhelye : Kehtda meg-tekinthetése céljából ía — atba ejteni. Könnyen teheti ezt, mert HAroeghrót az akk\'caák\'orftyat vi* einálta vasul za\'a szentgróthi állomásáig gyorsan . _ .. ._ A . . _ , léa Mette olcs/m. eltoilisl. /aia-Hz«mM«róth me* i J l ^ i*1\' m*lr . WAp\'Mh. Irl. ,UV 1« íWiíW! ^•^ v^ í***4 \\ k\'rt,f **■ iemétnj \'/MXÍU uUzóháa kílnél " török, km,;.-, és franca hüdjüraloki^n .WtókLr , u .k,t: \' öe mm jilnó vár toil hom\'okmub (< « erei t«nfit*r - £t bit rendbeli lopáe (Je1iTí^an fifiki» kronoKÚchon —10\' - I«iváané telpe- — 401 fesnek - G\'iBibo* Kául lérj Kalmár Oáboraé ^aojstb a peresek eleni drökóa\'idé\'ai pere a eariá\'él belybenbagyó i\'élettel. -.40 flaefett Kla btvia élata s a TtaBa-Daae aaHá-MataaB tikrali^ Irta ftléváry LémU miatt volt vádol vb, melyeket réa*tat baatá aéa ""^iráadat szekrények teHéré^a által követeit el. Aj rkif. tvmék 6eetbanteté»|i három éri fegyházraj 1 ítélte. »alc aX aaaoala sVrtVnt aoVa teCta rVföl liaec sl mm pl.aCaaai teC MelJora UCet- Nagy-Kanizsa, csütörtök. ami körülbelül annyit teu faogy e vár 1776-ban lelt rénSVWá • hogy: a kinek nem leiszik, épít-lessé jobbén; szabadságiban áll. Zala-Szl-fírófhlól buesut rése, egyfelől az aranyod ceálord-koppányi hegyimez alatt, másfelől zománcos gyep, virágdus rétség közüli, melyen ezer lekervényekben kigyódzik kérésziül át a kedves Zala folyó, mohón sziva be a váltakozva majd mezőség, majd szőlőhegy, majd rétség üde, lüszeres és élénkítő ozonnsl telt levegő jét; kísértetve a vidám pacsirta es egyéb jó ^iedvvel hangicsáló »légi kántorok\' senéje által T órai könnyű sétával éri el az uiss Kehidát; a I hol a liaza bölcse* dicső hazánkfia lakott. Lakása egy igen egyszerű lalusi földszintes kastély, la-zsíndelylyel fedve. Folytatiia kör«tk«BÍk. Közgazdaság. A váliáf. — Tcrcntaiik íj guluígl pilitikál. — Azok mz aranyhegyek, amelyeket Magyarország gazdasági elyzeiérol már évek é\'a elénk lesiették, mint a szappanbuborékok lünnek el a aiud-liiktbb előre íürö gazdasági válsággal izémben. A lővárotl bankok és pénzintézetek tényre mérlegei, a> állami felee\'egek miliői lumis képel moieilek, sőt aeeiereégeten rejtenék el s saz-dsetgí tönköt, amely feé rohemoean halad az ■írszsg vidéki népenaére, n-eiőgazdanágga1 éa kit-ipírral toglaknzo lakne«sg». As ntulró 10 é« alatt 1050 millió forinttal szaporodott a tnsyyar fóldbiriok terhe, a bndtpe«il börze és bankvilág milliói a mozgósított nemzeti iigslltn vagyon ingóvá lélelé által jöttek létre, s tulajdonkép nem az ország vanyonosodá-a, hanem szegényedést nak, a morgó vsgyon aiáiiytalan üeezeiömö-rfiléiéiek n jelei. Ha nem cselekszik gyorsan ez is ors/ág, ha nem iainiál, követel teremt mielőbb egy egész-légesJSs erős gazdasáyi politikái, lónkre megy egyrészt a közép- és a kiaemberek osztálya, másrészt oda dobjak népünket a szociális forradalom karjai közé. É-i est a tönköt érezni fogja nemcsak a termelő és ipsroe, de vele -együtt a honora\'iorok, e nemzet érte miiége is. Ennek ez erélyes, uj gazdasági poliukámk i létrehozása iz elsőrendű polí lkai szükaég ma Magyarországon, Ett akarja elérni a Budape-i Zala. 12. szám. («. lap,) len májai höban tartandó nagy isibáau oru. gazdaköttgresszus, ét ezért küzd, ezért alakalt a •Hazánk • napilap. 860 független földbirtokos ét gazda alapitolta esi u kormány és politikai páriok befolyásától meni napilapot a magyar föld, kisipar és a ho* noratjorok érdekeinek védelmére. A különben it minden irányban naadig tartalmú lap elterjedése tehát egyenlő; az agrár-politika terjedésével. A „Hazánk" progrsmmját lapunk mai hirdetési rovata köz\'i, aiánljuk figyelmébe mindazoknak, akiket a lap által képvitet uj politikaiJ irány érfet, vegyU íz ország minden müveit emberének. At „EUi biztosító intézel katonai ttoltjálal eie- j tért" br Nilcolia Fedur val. belső tiik. tan. el- j nöklete alatt mintp tartotta II. rendet évi köz-! gyűlését. A dr. Hujner Beit jetyzö által felöl-! vasnil jelenlés mindenek előtt s belügyminiszterré kinevetett igazgatósági tagnak, Peresel l)es«önek j kilépésével foglalkozik, a ki az intését érdekel- j nek fáradhatlin ét odttdó elömozdi\'ójs volt él a kinek liuiondáitt minden izövetkescti tag élénken eajná|je. — At üzltteredményt tekin\'ve, a jelentés szerint az intézet a kstoneeiolgálsi étetére való bi\'toiitii terje«z\'é<én legesebh ered-! ménynyel működött ét tnntk meglelnie* íz njon-nau kötött üzletek a tsviiyival izemben 8 millió! korom emeikedéet lünteinek lel. — A dijbevéte : lek (444 011,06 korom), valamin) a liszia bisio-\' eiláti állomány (10.131,000 koron >), a tavalyin ik kéiatertaére, a aijiarlelrkok 890827,27 korona),! nécytzereezéeére emelkedtek. A t/erveséii jutalékok (73.068,34 t-t/rima), leljen leírtra, velamiet i szervezési- ét leliár-jtzámlákból való nagymérvű leírások n\'án 16.003,59 korona tiizta nyereség marad, mely nj számlára vi\'etik á\'. — A kedvezően logadott jelenté* lclolva«át.i után a napi-tendre tűzőt indiiványokat egyhangúlag elfogadták és az elnök elölerjcsziúse értelmében a ki lépet ée tiszle\'eli taggá kinevezet! igazgatósági tagnak, Perc<el De/eő excellentiájának, va\'aniiiit dr. Devecteri Károly lag índiiványára az Igaz- j valóságnak jeiryzökiit<yri köszönetei »zavezak j ét ugy az igazgaiosá/unk, mint a telügye ő-hi-i zoiIságnak a lelaeoUényt megad ák. At igázta I lóság irányiban kifejezett liit» lomért dr. Műn I nich Aurél ígitg, elnSk ni uidofi köszűneiet sj inditványáre i jtözgyü\'és n központi vlltzl-mányeak köszönetei mondott. — Végül az iyiz-gatótágiis Jotipovicli G j/.ii közfelkiáltásba meg-j 1896. március hó 14-4n válasstatóti, mire a közgyűlés a központi választmány elnökének, br. Nikoliei Fedőnek éltetése közt véget ért SMrkMztői Husit. — „A MMtalii May" ét Perrén Meredek" urrtói komoly iauulményotát utón — hittzük — d lógják találni majd e térem hangot ,t egyúttal megtalálják annak titkát, hogy wümt [ moztanotokat U eteminyeket lehet egy tárta kert lében érdekeeen megírni At Hetet, fűképpen at életet lanulmányották. At hSeen nyújt helyzeteket \' It jellemeket tanúimAnytárgyakut, Se ijedjenek wto attól, hogu (t tokkal fáraatágotubb, mint minták után dolgozni roettnl. — , Fiili " M helyt terünk engedi, kitülni fogjuk.. — „Egy cattpp vér1 —- „lieylttkea." itertéjét arra kérjük: (igyekezzék nagyobb élet ■ igattaggal írni I Tárcáit egyeitúrt /élretettük, hagy majd at ujabban érkezted cgi/behatonlilhaituk. Tséé«ltéla!iit kérjük, hagy mentit gyakrabban keretfék fit lapunkat tudótUAtaikkal. L*. tényei Indótitánk ttittt batyuimét nagyon ki-ufnjtk. — „Megfő|lci< teláay" Nagyon köttSajük. MieMUi kitUj&k. ildrt. JjuÁÉM-ntm tttmtetéUtt bennünket ? NYILTTÉR.*) Neumann Márk budapeeti táuczlanár városunkba éikezelt ée e hó 20 ún tánciskoláját at intelliyenlia réttért e (Polgári Egylet\' alsó termeiben megkezdi. — Bffeebbtl • /•/-rúgattok, — *) At t rovátkái kStlMiakirt a taark. Felelős tzerkeee\'ő: Dr. LÓKR RMIL. Laptitlajdonos éa kiadó: \\ i n ti ii k i, r t i, A r. HIRDETESEK ^ Mindenütt kapható: y kiló 25 kr. • H*ill4HIHIimiéMHII 11H111 IIIHIIHét4étl»giJ Nagy-Kanizsa, c-ülörlök. Zala. 21. szám. (7. lap.) 18í\'5 március bő 14 én. XriVtoérzi\'sü; lóiiere, takarmány- ay^^C __ ^ eredeti ólomzárolt minőségben, baltacím. bükkö&y, él f««»gT4k legjobb minösóglion U«k41 ISpa Utott árakoa kaphatok FROMMER A HERMANN utóda, mag-nagykereskedésében F<5--tt!BlJ«t» -- ^-q a \' e ^ + e -v-L nólc--Oxl«t t V., Tfikttr ulea 5. míw. ^^ W .iJ., VI, AttdMtaafHal 1. aaáae Mf* Tavaszi föárjegryzélc kívánatra lng-yen. és bérmentve Icüldetilc mag. "Mg 50—2 Eladó! 70 máian (Mlivliiir-miiK (Spergula), me|y n legsoványabb földben is jól díszlik, s igen jó takarmányt ad. 100 kiló 10 frt. 15 mázaié itjul«zepuUn-mnu: (Anthylüs vulnerari«V<ujflH^>b a veres herénél, nem fagy ki soha, a szárazságnak ellenláll. 100 kno70 fr». OO lirelo kQltfnfllt* bor, saját termés, literje 20—40 krajcárig. 1SOOO drl». gylb ere* NifilévruiS exere 15 frt 200,000 drb, alma a következó fajokból: fehér Rajnai és olasz Riesling és fűszeresTramin; kék Portugiesi és Burgundi és fekete Kadarka. 15000 drb nemraltett almafa 40 krlól 1 Irt 20 krig minőség szerint. CWmrge-Hlmii 100 drb 3—4—5 frlig. 58 3-1 Sibrik Adorján Htoftíi laiflatíflbai, posta: Mnlomvár. XlircLetbs. A marcali „Koronához" címzett nagyvendéglő tartozékokkal folyó évi ápril hó 18-án örök árban eladó, vagy hat évre bérbe adandó. Bővebb felvilágosítással szolgálnak az alulírottak. Kelt Marcali, 1895- márc. hó. Lengyel József és Krausz Jakab 00 8 -1 tulajdonosok. Mooaoooooooroo* JOÖÖOO w A még Midit felBImnlbatalltn Halárlalk-AU caáasár é> királyi kiaarólag tzabadala. patkányirtó pogácsa unn rendkívüli puiitltúmer, a mely roliamo-ub kiirt patkányt, agarat 0.1 vakondokat anélkül, hogy mla káaiátUlokaak kárt okoxaa. — Pliouphort, atryeknint, araanikumot vagy más méregként ható aaart aaoabaa nem lartalmaa. K>atil«t«aéaak aaaa irttaarral több aradal-makbaa a legkitűnőbb tikárral UUtUk ; híva. latowa la ■ofrlaagáltatotl é< tádjagygyal lát-tatáit ti, melyre ügytlai kérem, — mert csak TidJafytBBMl ellátott patkáaj irtá-pogácaa ka-láaáért kaMekedhatta gn ■■{; wa Ara kaaaaálaU ataaitáa-mTm kr. - «0 fillér. — Ejy fcto wa-■ai Ara kaaaaálaU ataaltáaiil IS kr. SO filter. Eaaa kiváló palkiajrirtd-aaar kapható: 14. Fiaober Ferenot fttszer-kereskedésében ligy-Kuluia — as oaatrik aagyar aonárakta valamennyi kiválóbb drógnialáaál, gyógyaxarésiaél raa- és IBisarkeieekadftatl la — Pritaképaa — 3 nagy csórna* — 80 kr. altra beküldése mellett jiorUmeates kát-déoal aegraadelkate i Wwl*r*-iw Ojdrry a et. éa ktr. atat-rák augyar klaáiróíagoa aaabadalaak tel.jooaofáaél MAtaralja. V|bt||kta. 15 OOOOOÜÖÖttttOOttÖttOU hagy-Kanizaa, csütörtök. Zalai 12. ttAm. («. lap.) ami körülbelül annyit lezz bogy e vár 1776-ban Iáit renoválva i bogy: a kinek nem leiszik, építtesse jobban; szabadságában áll. Zala-Szl-ílróthlól búcsút -tóvc^ egylelől as aranyod caálord koppányi hegyléncz alatl^ÉU-felöl zománcos gyep, virágai rétség kMjflme lytn eter tekervényekben sfypdzik keresMl,ál a kedves Zala folyó, mohón sziva be a váltakozva majd mezőség, majd szőlőhegy, majd rétség üde, lőszeres és élénkítő osonnál lelt levegő jét; kísértetve a vidám pacsirta es egyéb jó kedvvel hangicsáló .légi kántorok* senéje által 2 órai könnyű sétával éri el az utas Kehidát; a hol a haza bölcse" dicső hazánkfia lakott. Lakása egy igen egyszerű talusi földszintes kastély, la-zsindelylyel led ve. Folytatása következik. Közgazdaság. A viliág. len május hóban tartandó nagy szabású orsa. gazdakongresszus, és esért küzd, eséri alakult a >Hazánk\' napilap. 860 független földbirtokot és gssds alapitolta eaf a kormány és politikai pártok befolyásától ment napilapot a magyar föld, kisipar és a Iio-noiyiiorok érdekeinek védelmére. A különben is minden irányban gazdag tartalmú lap tlterte-dése tehát egyenlő; az agrár politika terjedés sévet. ---_ A „Hazánk" programraját lapunk mai hirdetési rovata kőzíj, ajánljuk figyelmébe mindszoknak, akikel a lap által képvise I uj politikai irány érint, vegyi* az ország minden műveli emberinek. — Terimtsfink aj gsslssáfl politikát. — Ások az aranyhegyek, ame\'yeket Magyarország I Az „Első biztosili intézel katonai szolgálat esetére"\' br Nikolics Fedor val. belső tilk. tan. el* nüklele alatt minap tartotta II. rendes évi közgyűléséi. A dr. fíujner Beiu jegyző állal felolvasod jelentéi mindenek előtt a belügyminiszterré kinevezett igazgatósági tagnak, Percsel Dezsőnek j kilépésével foglalkozik, a ki az intézet érdekei-I nek fáradhatlan és odaadó elömozdi\'ója volt és I n kinek lemondását minden szövetkezeti ing gazdasági h elyzetéről már évek ó\'a elénk Irele- élénken gxjnáljs. — As üzleteredményt tekintve, nek, mint a szappanbuborékok tűnnek el a miud-| a jelentés szerint a« intézet a katonaszolgálai inkább előre türö gazdasági válsággal izemben.; esetére való bl<tositás terjejz\'é-tén legszebb ered- i A tóvárosi bankok és pénzintézetek iényrs ményoyel működőit és ennek megteloleg az ujon-mérlegei, az állami feleslegek mii iöi hamis képel | nsu kotott Üzletek n tayaiyivat szemben >1 millió muleilak, sőt mesterségesen rejtenék el a gaz-; korona emelkedési iDmelaek lel. — A dijbevéte dasági tönköt, ..mely fe\'é rohamosan halad az lek (444 911,06 korona), valamint a tiszta liizio-nrszág vidéki népessége, mezőgazdasággal éa kia-: sitási állomány (10.481,000 koron*), ■ tavalyinak iparral fogla\'kozo\'lakoaságn. Az utolsó 10 év I kétszeresére, a díjtartalékok (396.627,27 korona), alatt 1050 millió forinlial szaporodott a magyar | négyszereaztsére emelkedtek. A szervezési jutalé-fóldbinok terhe, a budape«ti börze és bankvilág! kok (73.06034 lorona), teljen k-i ráf a, valamint a milliói a mozgósított nemzeti ingatlan vagyon szervezési- és leiiár-azámlákból vuló nagymérvű ingóvá lélele által jöiiek létre, s tulajdoukép {leírások után 16.003,69 korona tiszta nyereség nem az orsz«g vagyonoso<lá-a, hanem szegénye- i marad, mely uj számlára vitetik fti. — A ked-dést nek, a mozgó vágjon Hiánytalan ösazetömö-1 vezően fogadóit jeleni és felolvasása után a napi-rflléeések a jelei. I rendre tűzőt indítvány okai egyhangúlag elfogad- Ha nem csíleks/Jk gyorsan ez az ország, ha ták é« az elnök elfilerjesziése értelmében a ki nem ini\'úál, követel teremt mielőbb egy t-géaz-! épet és tiszteleti taggá kinevezet! igazgatósági sége« és erős gazdasági politikát, tönkre megy tagnak, Perczel Dezső ezcellentiájáuak, va\'aminl egyrészt a közép- és a kisemberek osztálya, j dr. Devecseri Károly lag indiiványára az igaz-másrás«l oda dobjuk népünket a szociális fórra- *a>óságnak jegyzökftr>yvi köszönetet ráüvaz\'ak dalom karjai közt. __ és ugy a< igazgaiteá/uak, minta lelílgyeő-bi- t* est a tönköt érezni fogja nemcsak a ter- zollságriak a lelmenUényt megad ék. Az igszwa melö ée iparos, d« vele együtt a honoráliorok, tóség irányában kiíejfl/elt bizalomért dr. Műn a nemzet értemiiége is. joich Aurél igazg. elnök m mdoli kfruSneiet s| Ennek ez erélyes, uj gazd*»ígi politikán aj indítványára a köxgyü\'és n központi vsl-azl-létrehozása sz elsőrendű poli ikai szükség ma insnynak köszönetei mondott. — végül az igaz-! Magyarországon. Ezt akarja elérni a Budape< jgatóságim Josipovicli öiza köztelküTtás»a meg- | 1896. mArciua hó 14-én választatott, mire a közgyűlés a központi választmány elnökének, br. Nikoliu-t Fodornak éltetése kiizl véget éri 0Mrk«Ktői üzenet — „A mastobs lány" és l\'erréa ue-rrilrk" szerzői komoly tanulmányozd* után — hisszük — el fogják találni majd a tárcái hangot s egyúttal megtalálják annak titkát, hogy minő mozzanatokai és eseményeket lehet egy tárca keretében érdtkeren megírni Az életet, főképpen at életet tanulmányozzák. Az bőven nyújt helyzeteket és jellemeket tanulmánytárgyaknl. Ne ijedjenek meg i attól, hogy ez sokkal fáradságosabb, mint minták i után dolgozni roettul. -- ,,FiiIt." M helyt terünk engedi, közölni fogjuk.. — „Egy eslpp vér1 — „UaylesbeM." szerzőjét arra kérjük: igyekezzék nagyabb élet-igazsággal irni! Tárcáit egyelőre félretettük, hagy majd az ujabban érkezővel egybeJiasonlithatink. Tadátltélaiist kérjük, hogy mentül gyakrabban keressék fői lapunkat tudósításaikkal. Le-tenyei tudásitánk szí cet buzgalmát nagyon kő-siönjük. — „Hfegfe)<ett talány \' Nagyon köszönjük. Mielőbb közöljük. Máre. Ifi -kin nem szertnetéllei bennünket f NYILTTÉR*) Neumann Márk budapesti tánczianár városunkba étkezett áa e hó 20 (ín tánciskoláját az intelligentia részire a »Polgári Egylet< alsó termeiben megkezdi — Bővebbet a fal-rogostok. — *) áa a rovatkaa kOxlSttekirt a aaark. vállat Felelős szerkesztő: Dr. I, ó K R KMIL Laptnlajdouos és kiadó: P I N € M R I, r C L A P. HIRDETESEK. Nagy-Kanizsa, oütörtők. Zala. 21. szára. (7. lap.) 18H> március hó 14 én. Lucerna., lóliere, tsutesurixisűn^- „ \' ^ eredeti ólomzárolt minőségben, baltaeiea, iákköay, él ftatgT&k legjobh Jiitnösi\'iilicn Itsz41 ISp©- Ütött irakoa kaphatók FROMMER A HERMANN utóda, mag-nagykereskedésében F <5-il z 1 • t: . ~—-q ö -r*s > í=« z=, -rí P^ólc-üzl^t: V, TAkér ulea 5. m*us. ^ í=? W «=> VI, ,l.idr*»aj-ist I Tavaszi fóárjeg-yzélj: klváméttra, ing-yen. és bérmentve Iciildetilc meg. 50—8 70 másMn (Mln-liiir-mag (Spergula), mely n legsoványabb földben is jól diazlik, s igen jó takarmányt ad. 100 kiló 10 frt. 15 májMii nyuU/.opii Uh-mny: (Anthyllis vulnerarie), mely jobb a veres herénél, nem fagy ki soha, a szárazságnak ellenláll. 100 kiló 70 fr>. 90 lieeto különféle bor, sajál termés, literje 20—40 krajcárig. 1200Ö drb. KyOker«N mtifirruiá ezere 15 frt 200,000 drb, ftlmn „ „ ., 5 „ a kővetkező fajokból: fehér Rajnai és olasz Riesling és fűszeres Tramin; kék Portugiesi és Burgundi és fekete Kadarka. 15000 drb nemmiteli almafa 40 krtól 1 trt 20 krig minőség szerint. (aemege-almn 100 drb 3—4—5 frlig. Sibrik Adorján 51, 58 3-1 posta : Hsilomvár. Hirdetés. A marcali „Koronához" cimzett nagyvendéglő tartozékokkal folyó évi ápril hó 18-án örök árban eladó, vagy hat évre bérbe adandó. Bővebb felvilágosítással szolgálnak az alulírottak. Kelt Marcali, 1895- márc. hó. Lengyel József és Krausz Jakab <10 3 -1 tulajdonosok. XXK)QQOOOOO(XI)ü> XXXXXXX4X H & még •ddlf felMmnlkatatlan H at*rlaik-féls csáazir is királyi kizárólag asabadalaa. patkányirtó pogácsa Un a ;endkivtll pnsstlid-aser, a moly roliamo? aaa kiirt patkányt, agarat aa Takondokat aaél-kll, hogy máa káaiállatokaak kárt okosat. — Phosphort, atryehaint, arsenlkamot vagy máa méregként ható aaart azonban nem tartalmai. \' Klaéiletasésfk aaaa Irtáaurral több aradal-makbaa a legkitűnőbb alkarral tétettek ; hiva. tálasán ia magvlaegiltatott ia védjagygyel láttatott al, melyre ügyelni kérem, — mart eaak védjegyemmel ellátott patkáaj Irló-pogácsa ka-liláért kaaaskadkatMs. Egy aagy wasiss Assi baazaálati ataaitia-■al 30 kr. — ao fillér. — to Uta *«» ■aaa ara kaaaailatl ataaitáaail la kr. SO fillér. Ezen ktviló patkinyirtó-Bi«r kapható: Ifi. FUohir Ferenci fűszer-kereskedésében Iify-bsiisis. — aa aaatrik magyar monirekia valamennyi kiválóbb drogtiisláaál, gyógyszerésznél vas- és IBaxarkeieaksdíaél is. — Próbaképan — I uagy csomag — 80 kr. alárt baktldiss mállott portómeates kai-désaaJ ■egreadalbotó I Malártstk Oyírry a ea. éa kir oszt-rák magyar kizárólagoa szabadalmak tat.jdoaoaiail NAUralja. Vlkelrkaa. 1( (X«WK«KKK«KK««WK«íOOÜO lUfyKimxsa, csütörtök. Zala 31. isim. (8 lap.) 1896. március k6 14-én. ELŐFIZETESI FELHÍVÁS HAZÁNK U politikai, társadalmi ós közgazdasági napilapra. Főszerkesztő: Bernát István. Felelős szerkesztő: Baross Károly. A „HAZÁNK" PROGRAMMJA: Politikai meggyrtzfldé-ünk Magyarország alkotmányának törvényben ée szerződésben lerakott alapjaihoz töt és etek ntján kívánunk nagyér nemzeti kúlturál\'amot teremteni. Kívánjuk a választások ii«sta«ágát, ennek érdekébeh lüggetlea bi-réeftgot, a TA\'auiátN törvény revízióját s a választásin jogosullak politikai nevelését. A nemzetiségi kérdésekben kitinjak a magyar állameszme telje* érvényre jotáaáij de a más nemzetségbeliek beolt adásának legtöbb eszközéül : a társadalmi kapcsolat szorosabbá tételét éa gazdasági érdekeik isiápolását ismerjük. Sürgetjük a közigazgatás helyes reformját o\'y feltételekkel, melyek a legszélesebb alapokon biztosítják a helyi autouomiát. Kívánjuk a közigazgatási bíróságot, a* állami tisztviselők pragmatikáját, a köz«égi jngyzői intéxtnény reformját. Sürgetünk oly közegészségügyi intézkedéseket, trelyek a maiaknál hathatósabb e-zközökkel tatnak a nemzet tniliói testi és sze lenti épeé gének, a nemzeti munkaerőnek fantHttásához és fejlesztéséhez. Sürgetjük a magyar honvédség fejlesztéséi; a kiizős hadseregben pedig a magyar elem erősödését, egyenjogúsítását. Egyházpolitikai kérdésekheii kívánjuk a teljes lelkiismereti szabadságol, a vh! ftsIelekfzRí i béke víps/sállitasát, a szükséges reformokat: de Utóbbiakat e«ak oly Korrendben és fokozatban, hogy at érdekükben hozott áldozatok sem kni\'urá í ■•, sem gazdasági fejlődésünket meg ne tatár-j&k éa ne nehezítsek. Sürgetünk he\'yts közoktatásügyi politikát. Kívánjuk a népiskola, kisdedóvö ügv, a lelenc* Uty álUJán< s rendezésé\', a ga\'disápi és ip»ri rsakoktatás általánosításét, a nép\'anitók he\'yzetén\'ek javítását. Nagy súlyt helyezünk a szakértelem megadására hivatott intézetekre, hajtjuk a magyar tudományosság, különösen a gazdasági ée trehnikai tudományok nagyobb lejlen é*ét és érvényre jutását. At Igazságügy terén zászlóvivői kívánunk lenni n modern haladásnak, de emellett kívánjuk, hogy a magyar magánjog konszolidáló hagyományai lehetőleg megőriztessenek, s az idegen törvényhozások eredményeinek értékesítése hazánkban ugy történjék, hogy a kü önös hazai viszonyok mindenkor figyelembe vétessenek. Kivánmk, hogy a magyar mezőgazdaságnak a törvényhozás áltíl megadatnék annyi kiváltáé?, mini a mennyit törvényes intézkedések a kereskedelemnek biztosítanak, így programmunkba vesszük a ga/dabiróságok (elállításának sürgetéséi. A.z igazságügyi általános programúiban hívei vagyunk a szóbeliségnek és közvetlenségnek. Mindenekfölött pedig kívánunk oly magyar nemzeti közgazdasági politikát, mely a politikai szabad-ág melleit a nemzet millióinak anyagi IDggetlen*égét is biztosit ja, Ezért elő sorban küzdünk helyes közgazdasági politikáért. Követeltünk közgazdasági politikát, me\'y a nemzet IWzes lako«s>-gának, elaö torban prdig a kis embereknek anyagi boldogulását tűzi ki oélnl. Kivánjnk a becsületes munks az egyén érvényre ju\'ását és saor-galmának jutalmát. Törekedni fogunk a jogosulatlan kartellek es ringek s egyes érdekcsoportok gazda«ági monopóliumának megszüntetésére. Támogatunk minden szövetkezeti, a társadalom önerejéből a a kis erők összesítése állal létrejött egé-z-éget vállalato*. Kívánjuk a munkásügy rende/é-ét a a munkásosztály jogo-nlt érdekeinek kielégítéséi; ezzel együtt a gazdasági és házi cselédek ügyének megfelelőbb rendezését - 4 Sürgetünk hathatós aociália intézkedéseket, a kivándorlás megszüntetésére s a muiikás-közveiilée, telepítés szervezésére. Kívánjuk a honosítási törvény relormját, a bevándorlás ügy eaa-bályozását. Követeljük at öeeiee állampolgárok aránylagos és igazságos megadóztatását, s ebből kifolyólag olyan adóreformokat melyek a mozgó tökét ia kényszerítik, hogy arányosan hozzá jáiulion aa állam terheihez. Követeljük az adónyilvántartás, behajtás egyszerűvé és méltányosáé tételét. Komolyan kívánunk foglalkozni azzal, hogy a progressiv adó behozatalit mi y mértékben befolyásolná állami pénzügyeinket, gazdasági és társadalmi fejlődésünket. * Sürgetjük a takarókügy, ez/el kapcsolatos in a me/Ogatda«ági és ipar hitel szervezését. Kiyán|uk a biztosításügy refomját, ideértve aa élet-, a tüz-, a-)éif- és álla\'biztosilásl. A szervesest a kölcsönösség elvén Óhajtjuk keresztülvinni. Kívánunk olyan kereskedelmi, ipari- éa közlekedési po itikát. amely elaö sorban a hazái termelést és fogyasztást védelmezi és emeii. Mellőzni kívánjuk a felesleges közvetítést. Óhajtunk oly törvény-hozáailag életreliivoti és megerősített társadalmi szervezeteket, melyek s fogyasztót a termelővel kozvet\'en összeköttetésbe hozzák. Követeljük a börzének az általános gazdasági érdekeknek megfelelő ellenőrzését, ujjasservezérét éa megadóztatását Kívánjuk a kisipsr nagyobbmervtl támogatását a as ipartürvfnyek ily értelmű módosítását. A magyar nemzet nlapjmt az őstermelésben tudjuk : állami függetlenségünk egyik legfőbb biztosítékát a magyar földbirtokos osztályban és fóldmlvelö népben ismerjük. Étért kivánnnk helyes földmivelásl politikát, a nagy-, kfttép- és kisbirtok helyes mfgosziásáríi irányuló in\'ézkedéseket, a földbirtok művelési e zközeinek tufonlalbatlanságát, terheinek könnyítésé\', a kötött birtokok helyis kezeléséi. Kívánunk megfelelő agrár törvényhozást, a birtokviszonyok, telek könyv- éa tagosítási ügyek gyors és végleges rendezését. Követeljük a gazdatiszti Ugy szabályozását, a munkaadó éa munkása közötti viszony a a a bérleti ügyek rendezését, a gazdasági egyesületek, szövetkezetek, gazdasági szakoktatás éa aa állategészségügyi intézménynek fejlesztései. Az őstermelés egyik igen fontos ágáaak tekintjük az erdészetet a ennek fe:le*z>ésébeu hatalmas eszköznek tartjuk aa 1819. évi XXXI-ik törvénycikk változatlan lentartását éa minden részletében való gondos végrehajtását. Törekedni fogunk a nemtel összes lakosságában a szép és némes Iránti szeretetet, a törvénytisztelet és kötelességtudás, az iga>i vállá-soaág, a kiizerkolet, a politikai titsteaaégtndás a nemzeti mull iráat ynló kegyelet fejleaztesére. Mindenbén p>dig az Igazságot keressük, és annik állunk kár mily érdekkel szemben védelmére. Ezért nem csatlakozunk sem n kormány, sem az ellenzéki pártok egyikéhez sem; fentartva meggyőződésünk független nyilvánításét mindezekkel szemben. Öldösni fogjuk a léha kapaazkodást, as üres, dilettáns, nagyhangú szerepléseket s a protekciót. Igyekezzünk a szépirodalom, a művészetek fejlesztésére a azoknál ugy a nemzeti irány, mint a finom Izlét érvényre juttitáaára. A „Hazánk" * magyar gazda-osztály, a vidéki népesség- és a honoratiorok lapja, ezek érdekeiért küzd, ezeknek kell őt fentartani. Terjeszszék tehát a lapot Előfizetési á, r a Egy érre — Egy télérre 14 tri - kr. 7 frt - kr. Kfy neKyedérre — — — — — S Irt 50 kr. Egy hóra-------I frt lO kr. Kiadóhivatal: Budapest, Köztelek.. A május hóban tartandó III. országos gazda-kongresszus tárgyalásait a „Hazánk" a legrészletesebb 69 1-t _ben fogja közölni Nyomatott. Fiaobel Fülöp laptulajdonoeuál Nagy-Kanizsán, 1895, 22. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. március 17-én. XXIV. évíolyatn. ■serkentését : * i- ■ t • ■ * oiiop-f4i« ka. Jd« latéssadtf a lap sulleal rítt in ronalkotó aiadta kéaltaéaf. léraaaUlUa latalak eaak iaaMrl keaak-Ml fofaJtataak él, Séairatok Ma ktldetaek véeaaa Efyei udm ára: 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ■teááfclvatel: Véroskás-épllst i IWM Httly köayvksMsksdése. KLÓFIZETÉSI itil i Etéia ám II korosa (• frt — kr.) Félém I kara** (I irt — ki ) Iipiéém I kir a— (1 Irt 10 kr.) BlidetáseS Jstáayoasn aaéaltUtsak. A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyeaület, aa Ipar- éa karaake- _ _ . delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkeset áa a lelenyei takarékpénztár, ^ 10 a „nagy-kanizsai mflálagyár és aerfözöde r. L" hivatalon kizlinyt. H«ft|elenlk NagyHaalwAn hrteiklit kétaicr: vaaáxnap ém csü.törtölEö.n., niáaatáaak, valaialat a kWatéaakia ■ aoaatkaaák Neckel FtJSa Ui|i kereskedésébe lati«aadlk Testvérharc a függetlenségi pártban. (—n.) Hogy a politikai életben sok embert nem az elvek szentsége vezeti elhatározásaiban, vagy legalább is nem mindig ez; hogy a politikai életben a kizárólagosság fanatizmusa legalább is veszedelmes és áldatlan, mint a fanatizmus a vallási téren; s hogy* bármily tiszteletreméltó a meggyőződés, megszűnik ez lenni, mihelyt magasabb elvekbe ütközik : ezt mutatja az a . tollharc, mely az Ugron-fractio és Kossuth Ferenc között kitört, ki szabadelvQ meggyőződését követve, véleményével a Justh-párthoz csatlakozott. Előre volt látható, hogy a pártbomlásnál az Ugron-Polonyi fractio fogja a rövidebbet húzni, nemcsak a párt kebelében, hanem az ország közvéleményében is. Meggyőződését joga van követni mindenkinek, s annál tiszteletreméltóbb az egyén, hogyha ezt nyiltan, minden tekintet nélkül a közvélemény Ítéletére, teszi A szilárd meggyő ződés tiszteletre kelti az ellenfelet is, s ha útjaik eltérnek is, ez nem záija k>, hogy egymást meg ne becsüljék. Ez volna a helyes felfogás politikában,\'társadalmi életben egyaránt. A magyar közvélemény határozottan a szabadelvüséget óhajtja. Tudja mit és menynyit köszön neki, és tudja hogy mi van veszélyben, hogyha a szabadelvQség útjáról letér. Tudja azt, hogyha lelki szemei elé idézi a mult századok történetét, mely foly tonos küzdelem vqlt a szabadelvQség és re- kik már rég megelégelték azokat az áldat-actió között. S mig az előbbi mindig hala- lan álapotokat. dást, fejlődést jelentett, az utóbbi mindig Éppen itt az idő, a szabadsághajnal ha-visszaesést, megnyirbálását a közszabndság isadtának emlékezetes napja, a mire. 15 ike; nak jelentette. Nehét-e megmagyarázni, azok, a kik a függetlenséget vagy általában miért lelkesül a magyar közvélemény any- a szabadságot elválaszthatónak tartják a aza-nyira a szabadelvűséért, miért tartja helyes- badelvűségtől, gondoljanak vissza a márciust nek és jogosultnak, ha a szabadelvQség ] napokra, a mikor eltiportatott a rcpeúó kérdéseiben még az ország függetlenségi 1 sárkánya, vájjon lehetséges volt akkor/vagy pártja is támogatja a kormányt? Nehéz-ejbármikor összeegyeztetni a szabadfértféW. megmagyarázni, miért kellett e pártnak meg-1 a függetlenségi érzést a reactióval. K9g$$ oszolnia ? Nehéz dolog egyszerű felfogású dolatnak az a hibája is van, hogy a Vpa-emberrel elhitetni, hogy függetlenségiek lehe- gyobb mértékben nevetséges. V \' ■ tek; de — a szabadelvQség ellen kbzdhettek, A szabadelvű reformok még nincaene mert éppen a kormány az, mely szabadelvű végrehajtva; két javaslat még függőben reformokat akar létesíteni. van s legközelebb fog a főrendiházban Ugron-Polónyiék elmélete különben sem tárgyaltatni. Kormányt buktatni, azzal az állhat meg. Annak a mindenáron való kor-! eltökélt, de nyiltan be nem vallott szándék-mánybuktatásnak, még akkor is, hogyha a kai, hogy vele cgyütl bukjanak egyszersmind szabadélvű reformok vele együtt buknak,ja reformjavaslatok is, ez még a fűggetlen-nincs semmi értetme; vagy csak tapasz gégi * 48-as párt részéről is határos as akar lenni az elkövetett hiba leplezésére, öngyilkossággal. Ha a párt szabadelvű, Sokkal inkább igaza van Kossuth Ferencnek, jakkor első. sorban azt kell óhajtania, hogy a ki idővel az által elérhetőnek a lűg a szőnyegen levő törvények és törvény}.i- getlenségi és 48. párt kormányképességét, ha a nemzet mentül több szabadelvű tényező birtokába jut A bekövetkezett pártbomlást a vele je vaslatok végrehajtassanak, "illetőleg törvényekké váljanak. Ezekben, ha a szabadelvűsig eszméjéhez hűtlenek nem akarnak lenni, támogatni kell a kormányt. Azután trtre- lentkezett viszályokkal együtt előre lehetett kedhetnek ismét a kormánybuktatási?. látni. Egy függetlenségi 48 as párt, mely De feltéve, hogy sikerülne meghuktatniok a reacliót szolgálja ■— nonsens, fából vas- ezt a kormányt, akkor ez az ellenzéki párt karika; oly lehetetlenség, hogy csodálni igy semmit sem nyerne vele; a nemzet lehetne, hogy a bomlás előbb nem történtj sokat veszthetne, mert a kormány buktatást meg, ha nem tudnók, hogy a béke ked- a reactjó tartaná győzelmének, véért sokan erőszakot tettek magukon, a A „ZALA" tárcája. A. pUtói i&tr«Un. — A „ZALA" eredeti tárcája. — Irta: dr. Molnár hamu. (Fölolvastatott a aaékeafe|érvárJ VMmarty-kürUa.) (folytatás.) (4) S igy nem csoda, ha e kevés változás is föltűnt Aristodemusoak és kérdi tőle, hogy horá tart? 0 leleli, hogy Agathonboz megy hivatalos áldomásra a egyutlal rábeszéli Ariatodemuat, hogy hívatlanul ia jöjjön vele, majd a felelősséget magára vállalja. Útközben ajímban Sokra tesz megáll, gondolatokba merülve, Arialodemua pedig, — ki ezt nem vette észre — magára lép be Agathon termébe, hol már a vendégek egyOlt vannak. Agathon utólagos- szíves meghívása ki-aayiti zavarából Ariílodernusf. Sokra teáz ekköz-ben a szomszéd báz pitvara előtt állt meg: Agaikon be akarja btvaí, de Arialodemos kérésére abban hagyja. S most tekintettel a löbbí jelenlevő vendégekre, hozzá fognak a lakomához, Végre Sokrate«z ia ngy ebéd közepére oda ver gődik a miután néhány bókot"* mondott az On-nepW Agatbonnak, melléje telepszik és azinle jól neki Iái az evésnek. Majd Agathon ingerkedik Sokratenszsl a történtek fölöd, fáiig udvarias, léiig gonyoa bókokkal bőfesességűkre Illetvén egymást, a vita eldöntését későbbre, az idogáláa idejére halasztják. 8 mi alán az evéssel éa az idogáláa előtt szo- kásos szertartásokkal végezlek, mind az Ivó asz-1 Iáihoz ülnek éa Pausaniae Indítványára, kit Ery-ximachoa orvos ia buzgón támogat, egyhangúlag eldöntik, hogy óvatosságból, tekintettel a többségnek tegnapról maradt mámorára, ki ki csak ] annyit igyék, a mennyi jól esik a mivel a mult testi latométól még többnyire fáradlak, Mn-kiity |**rr< nem slkslmaznak. | Közben fuvolyásók kereskednek be, de Kryxi-I markot azt indítványozza erre, hogy a bekéredző luvoiyást küldjék el éa inkább szépen, beszélgetve mn átlássák Egymást éa fölváltva beszédet tartsa-I nak. Inkább tárgyul ajánlja Fhaedrua iménti észrevételét, aki megOlközéaét fejezte ki a főlöll, : hogy a költök már mindenkit dicsőítettek, kivéve i a\' szerelem isiénél, Erőst. Tehát ezt az eszmél | ajánlja tárgyalásra és indítványozza, hogy Kroara, ; Pbaedruslól jobbra kezdve, ki-ki mondjon egy | dictlól, dicsbeszéde\'. Ezen indítványt Sokratesz ia lámogaija abbeli közbeszólásával, hogy hiszen jugvia mindnyájan szerelmeaek vagyunk. Ezen | indítvány tehát elfogadtatott éa közlstaséare talált, | azért megkezdi s dicsbeszédet Photdnu, folytat-I ják: 1\'aunanm, Erijzímachot, AritUophane*, Agu-| tkon, végre Bokra tea; da alig, hogv ez utolsó s : beszédjét bevégezte, magjelenik AUtMmUt, ki < derült hangulatban jön, hogy az Bnnepiö Agalhont I megkotzoruzza. A házigazda szíves meghívására helyet foglal, majd Sokralesz felköszönt!. Ugyanis [Eryximachoe, aki attól fart, hogy az Idogáláa el-j fajulhat, fölszólítja AlMbíadesI, hogy rajta levén a sor, magasztalja Erőst. \' Alkibudea kijelentette, hogy Ő Sokralész jelenlétében senki mást nem dicsőit a ext — miután Sokra tan ia belenyugodott I — meg ia leszi! De mi megyünk sorban ás bálijuk először Pbaadruat: a) l\'hatdrut szerint Eros a legrégibb istenség , 0 lélesit minden szépei éa jót; mart as illemtől való irtózat éa a szépért való lelkesülés lévén minden erény alapja, a szerelem; mindakeltőt a legnagyobb mértékűén kifejleszti. És kelti löl kölcsönösön a szégyen érzetét a szerelmesekben a ss lelkesili őket tiicaö leltekre, ugy, hogy a halált venné inkább magára bármelyik is, nunt a axarslmese előtti szégyenvallást A szerelő asivek elég erősek skár meghalni egymásért, a mint mutatja ezt Alcestts áa Achilles példája. Látásik fehát ezekből, hngy a aseralem képes leginkább árányaaaá éa boldoggá tenni as emberek életéi áa halálát. S hogy megmutassa, bogy a tiszta szerelem mily nagy tettekre képes, történelmi példákkal igazolja a nemes szerelem dicső emlékét. Igy mikor azt vitatja, bogy maguk ss istenek ia többre becsplik a lelki szerelmet, mert akiket lelkűkért szeretlek, azokat halhatatlanokká tették, mig akiben csak múlékony bájakat talállak, azokat mind meghagyták halandóknak ; — hivatkozik arra, hogy A chilisénél is as Istenek nemes assrei met csakugyan halhatatlansággal jutalsaaalák, mért holta után s boldogok ajkaiéra jutott. Sőt lelfce-aOltaáfébtn azt mondja, hojtt szerelnie* párokból Aeesetőtorzott hadsereg lan ne > képzelhető legerö aabb, mert as as i yso- szerető párok aségyenkiaffc egymás előtt; ha kevesebben volnának Is, legyőznék a nasyobh sereget, mert szégyenlenék agymás előtt a falást. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 21. szám. (1. lap.) (-) A szabadelvű párt eröső-dése. A >Pesler Corfespondeni*-nek egy bécsi tudósítása jelenti, hogy a Bán ffy báró miniszterelnök által \\ elért nagy parlamenti tikért, mely szerint a költségvetési törvény 56 tzavazatnyi nagy ét konszolidált többséggel fogadtatott el, a Bánffij-minisztérium végleget megerősödésének kétségtelen bizonyítékául tekintik. Miután a legmagasabb körökben mint bevégzett ténynyel számolnak azzal, hogy a még elintézetlen két egyházpolitikai törvényjavaslat tekintélyes többséggel Jog elfogadtatni, az is kétségtelen, hogy a számos pártonkívüli, de a szabadelvű programm alapján megválasztott kéjtviselő vissza fog térni a szabad-deli kormánypárt kötelékébe. Már ez maga tekintélye* mértékben Jel fogja emelni a szabadelvű párt tagjainak számát. Már akkor, midőn a Bánffy minisztérium megalakulása, előtt a különböző pártok vezető tagjait 0 Felsége kihallgatáson fogadta, az ez alkalom■> mai adotr nyilatkozatok végeredménye azzal állapíttatott meg, hogy a pártonkivüliek köréhez tartozó tagok és a nemzeti párt tagjai u hajlandók a fúzióra a szabadelvű párttal. De ezt a fúziót akkor és most megakadályozták a vezérek és megakadályozták különösen Apponyi Albert gróf teljesithetlen köveiélései. Ma a helyzet akként tisztázódott; hogy a szabadelvű párt Bánjfy miniszterelnök vezetése nlatt elég erőt és a mostani konszolidált többséggel fúzió nélkül is a saját erejéből képes az ország kormányügyeit vezetni. Arra nézve, hogy Bánffy báró állása legközelebb hosszú időre konszolidálódik, teljes biztosság lét ezik. (—) Magyarorszifj mezőgazdasági én kereskedelmi hitele. A legnagyobb, a magyar államnak becsületére váló foiitóssága \'van annak, hogy Magyarország mezőgazdasági éi kereskedelmi hitele a leg-örvendetesebb módon emelkedett és ép ugy, mint az állampémügyi hitel, elérte a paritást a monarchia másik államának hitelvi szunyáiról. Ezt első torban a magyar bankügy előrehalwló értelemben dolgozó, végesvégig egészséges szervezetének kell köszönni. E körül ismét konstatálnunk kell, hogy a magyar mezőgazdasági és kereskedelmi hitel 1895. március M 17-én ille-\' előadással readkivűl nagy laiaséot, araisti. ■« f ■ kőaónséf lelkes 4jeaaéoébea ayitvásalt. — Ihjén Gyula iojrhallfa\'ó Petőfi .Nemien dalá* val vihauyoata lel a lelke* hangú la* ban levő közönségei, mely a kitfinó ssavalaiot, ep oly rokonaaeoveaen raagiap*o!ta. mint a saavaielct kftvető .Szótatot* ot, melyei a gymnáeiumi énekkar produkált nagy precizitással, — Esael a eaép ünnepély vé et ért. — E-te 8 órakor 100 terítékű bankett volt a .Polgári-Egylet* termében. emelése érdekében kifejtett tevékenységet tőleg a magyar leszámítoló és pénzváltó-bank igényelheti a maga számára az úttörő kérdés érdemét. A mezőgazdaságra nézve oly igen fontos gabonakereskedésnek ez az intését különítsen a közraktárak által- felette becset szolgálatokat teljesített. Az intézetnek, mely legelső pénzügyi és gyakorlati téren bevált barik-technikai és kerttkedelmi tekintélyekkel Jt felkSesön\'öt Simtyi Kálmán as irodalom rendelkezik vezetésében, ezért mindig meg is | é< művészeti kör hazafias lelkű etű és táradhat- a körös aayá- melyekit az Magyarország I á gyönyörű lelkftMöatii ? , ,,__iJ. I csakhamar követte dr. Sthwarz Adoll hatáaoe mely Sümegi Kálmánnak ásók meltek még: Tuboly Viktor, Kovics Plihál Ferenci, Szalay Henrik, Hajdú Gyu\'a, Schwara Mór éa még mások. A leiköszöntők legtöbbje nagy tetszéssel találkozott éa (okozta a kitűnő hangulatot. Hazafias dalok éneklés* ée cigányzene mellett éjféli 2 éráig vigadott aa ünneplő köaönaég. — Náre. 15. a here«k. lakelábaa. Kő-zépkereskedelmi iskolánkban a Kárpáti Manó tanár veuléM alélt ló Oaképző Kör hazafias kegyeletlel Ql\'e meg márelue lS-ikéaek flnaepél a tanuló ifjúiig éa a tanári kar jelenlétében. tára, a sajt depozittü: és páncélszobák elő-J Az Onaepély tárgysorozatának eltö pontját Kohn állítására és irodai berendezésekre fordított Albert lljturtgl elnöknek tartalmas beszéde ké- 15b 351 frt 76 Irt tevő összeg egészen leira- PMt«- gtán« Il# SW; . .. , , tei í » •;, • , mesen Petőfi Sándornak ,1818 március 15-tke" u a tartalékalapok reiulkwuli dotálása L;mQ kftlteméayét. E< alán Weitt Ernő kerek- folytán a tartalékok összege 1,476.935 Jrt és ^ IMrke»etü, hazafi ts hévvel in értekezéséi 34 kr rendkívüli magasságot ért el. A bank, olvasta fel a kővetkező címmel .Mit kösaOehet a kereskedelem a szabadságnak*, melynek különösen befejezésé keltett nagy hatást. E be-lejezést ama hazafi is szellemnek jellemzésére, me\'y ez iskolát átlengi, érdemesnek tartjuk ida H í as állam minden polgára megült-nepli március tö-ikét, ama nap évfordulóját, ma-A maqt/ar inezéb/azdasáimak és emtáltalán lyen azabad lett as e«me, a eaó: akkor neküak w - - 1 leendő kereskedőknek, kellős okból meg kall ttl- nQiik e nagy nap emlékét. Még kell Tlanepel-aűnk, mint magyaroknak, kik a Iőrsén saera\'att honnak |ö éa rossz időkben, viharban és vészben hű fi ti akarunk lenni, kik mindenünket készek leniünk feáldat I annak, kinek »mdeaa»k*« k< s önhetiük, az imádott hazának ; aa«g kait Inaa-peínfink e s/ép napo\', mini leendő kariak adók-nek, kik szentül losadjak, hogy minden erőnket éa tudáaunkat az édes haza anyagi áa *jtl erol jólétének felvirágoztatáséra fogjak első eorbaa (ordítani.* Végül Sckeart Pál e/avalia al hévvel adták egész Magyarországon ama nagy érde-y™ tevékenjségü eloőke^tartóita mek elismerését, mezőgazdasága és kereskedelme Jejlesztése I i^ij^/öntőjel körül szerzett. Ez a működés az igazgatóság Poharat eme mintaszerű szoliditása folytán igen nyereséges Károly, Simon Gábor, is volt. Az összes nyereség 2,156.397 frt 37 Sándor, dr. Villányi kr. volt, a tiszta nyereség 1,538.627 frt 26\\ kr, a mi a részvénytőke 12\'4%-os kamato zátának felel meg Az intézetnek a mérleg összeálliláta körül lanusitott rendkívüli óvatosság által szintén példaadó befolyása ran a vidéki hitelintézetekre. A szolidságnak ez a tzuperlativuta egyebek közt as által is kifejezésre jut, hogy as intézeti épület tatarozó- dacára annak, hogy sokkal magasabb nyereségeket ért el, 8,/*-os osztalékot fizet és < mellett sok, ma már biztos jelentékeny nyere ^ séget, melyek kibocsátásokból és társas tízle- iktatni. lekből erednek, a jövőre tart fenn. tezőgazda Magyarország gazdasági fejlődésének a magyar leszámítoló és pénzváltó bank kiválóan becses szolgálatot tett a magyar Jolyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak — az ö kezdésének kiaziinhettf\'— felállítása által. k , Mátcius 17-én Másodiknak szól Fausanius az ünneplő Agathon kedvence, aki igy tolytalja : Mivel két féle Eros, az az szerelem van, nemes és aljas, előbb az kérdés: melyik közölök a magasztaláéra méltó ? Azt hiszem — úgymond — ezekkel is ugy állunk midt minden mással — hogy magában véve — egyik sem jó vagy rossz, hanem hatásaik szerint kellőket megítélni sakkor az bizonyul majd ma gasztalni való szerelemnek, amely a szépre és jóra sarkal. Majd felhozza, hogy némelyek any-nyira sfilyedtek, hogy már az udvarlást is gén csolják, pedig a szokásjog szentesilelte azt, hogy a kebel igaz vonzalmából lolyó előzékenység ne tekintessék illetlennek. Azért az ilyeneknek aztán a szerelmi eskü indokolt megtörése nem is tesz bűnszámol. Másfélül megrójja, hojfy a felnőnek mellé szüleik k séróket rendelnek, akiknek föladatuk. az udvarlókat a szépievéeben korlátozni amiből aztán — úgymond — azt lehetne követ keztetni, hogy a szerelmi barátkozás nálunk csakugyan illetlennek van bélyegezve; pedig neki az a nézete, hogy ez magában véve se szép, se rut, hanem, ha illedelmesen történik, akkor szép ha illetlen módon: akkor rut. Dlóbb azlán kihozza, hogy czák a lelki tökély keltette szerelem nemes és csak az ilyen szán déku szerető mulat szép jellemet; mert aki jellemet szereli, mely megmarad mindenkorra annak szerelme a sing tart; mig aki a testi bá jókért rajong, mivel a lest szépsége ideig óráig tart, enne? eHonvadtával többnyire annak ize - Telme is elenyészik. (Folytatása Uvstkaalk.) H I RE K. „Zala" naptárta A „Nagykanizsai Izr. Nőegylet" évi rendee közgyűlése. A főgymnae ifjmág ünnepélye délután 4 órakor. Márc uh fc3 án: Az irodalmi is művészeti kör bemutató estélye a Polgári-Egylet nagytermeben. 25 én : A .,Dél-zalai takarékpénztár rées-véoy társaság XXV. évi rendes közgyűlése délelőtt 9 órakor. és letkeaedéssel Kozma Andornak szép uaoept ódáját. — Itemalsté ea4éljr A aagykaaisaai Irodalmi és Művészeti Kór zene-alapjá javára 1»M. évi máié, hó 23-án a Polgári Egylet nagytermében hangversenynyel é« te\'olvasásaai egybe* kötött Bemutató Estilyének MŰSORA ■: 1. Hymnus. Énekli a nagykaaia ai irodalmi éa művészeti kör férfi kara 2. Magyar nyiUny. Kéler Bélától, Előadják i két zongorán Blumenschein Vilmosné araő, Crríeszbaeh Gabriella a* hölgy> Pollák Miksa éa Steraeck Zsigmond urak. * I 8. Paraphrasc, Lor*aing .Fagy ver kovács\' operájából. Előadják S\'erneck Ztigmond karaagy vezetése alatt aoagorán, harmoaiaaoa, hegedűn — Márelaa lö-lkf Xagy HaalaaAn. Az u|onnaii alakult Irodalmi ée miristeti kiré az étdem, ho;y március fdusa városunkban mint nemzeti ünnep méltóan megünnepel teleti. A kör által megátlajiíiotl programmpt városunk hazafias közönsége a magáénak vallotta és ennek minél iapoaánsabb megvalósítását kötelességének tartotta. Az ünnepség már a reggel órákban]és gordonkán: Kallivoda Janka, Neumann Já-vetie kezdetét azzal, hogy az öak lüzo\'tó tea- aeia, Saalay Erzsi, 8«alay Irma úrhölgyek ; Bach-üles zenekara bejárta a várost ée zeneszóval raeh Lajos, Brült Adoll, Doraer Pál, Kesselhufer hirdette, hogy ma nagy napra ébredünk. Váró-1 József, Goldschmied Lajos, (íűrtler Ferenc, Hi-ff unk lobogód iszt ölt fitt; alig volt nemzeti zászló ne lengett volna, óriási közönség jelent meg a (Polgári-Egylet nagytermében tartott- ünnepélyen. 0.1 volt vá-l rosunk szinejivs, hölgyek éa férfiak egyaránt A l/lgymnaaiiimi énekkar Obeles tanár vezeiéee alatt megnyitóul elénekeltaa liyanust, melyei a közönség sfirfi tapssal jutalmaaoil. Kotáct Károly törv. bíró lépett ezu\'áa as emelvényre és meghaló szépen elszavalta a „Koldu-éneket" Aranytól. A gyönyörű szavaikat sok szembe köayat csalt éa midőn ennek végéhez jutott az alősdö, szűnni nem akaró tapavihar zúgott (el. -r- Eat kövene dr. Ernyei iMtdn k. r. tanár felo>vaaáaa, mely röviden .ismertette a 47 év a\'ötti március tizenötnek történetéig Szfik keretben alig hallottunk ennél értnkatehb felolvasási: Ernyei igen szép ház, melyen iasnn Henrik, Mormndini Bálint, Neumann Ar-— Délután i ihar, Sohreyer István, Sínger Kálmán és Stren Ottó arak. I 4. Bolygó az iUSkMk mellett. (Emlékek.) Irta |és felolvassa: Sümegi Kálmán ur. 6. a)"*Qte. Bubínstein Antaltól* Zoagoráa, harmoniumon és gordonkin előadják Blamaa-ttcheiú Vilmoiné úrnő, Pollak Miksa és Staraeek /.tigmoad urak. b) Spanyol terendd. Staraeek Zsigmond\'óU Előadja a zeneszerző; zongorán kiséri Blamea-schein Vilarosaé úrnő. 6. a) .Légy velem /* Dal. Netsar J.-iől, b) Magyar népdalok. Énekli a akaniaaai irodalmi ás müvészeii\' kör férfikara. 1. Réizlet Doaisetti .Lucia* oparijábvi. Elé-adják Staraeek Zsigmond karaagy vaseléaa alatt munkát végzel) éa ezzel, valamint a lendületes songoráa, harmoniumon, hegedűn és gordonkán Zala. 22 szám. (S. lap.) Kilivode Jeaka, Kalivoda Katinka, Neumann — Nieelallila tarnak • katiseregbem Joaata, Szala y Irma úrhölgyek: Baekrach Lajos,; A legveszedelmesebb helyen ke/di felütni fejit a Brill) Adolf, Dorner Pet, FesselliOÍPer József* I szociális izgatás: a hadseregben. Félhivatalos üold,schmied Lajoa, ttürtler Ferenc, Hoflmann | helyről is elismerik már, hogy legutóbb nary Henrik, Morandim Bálint. dReusmnn Arthnr,, buzgalommal csempészik ba kaionáék közé a Sohreyer István, Smger Kálmán h Sirem Omó »zociaJ6, sót az anarkista tanokat is, még pedig urak. leginkább a magyar csapatokhoz. Kassárnyák, á hangverseny pont 8 és tél órakor kezdődik I kaolinok, istállók el látták ára szíva anarkista Pike\'y 7 irt. Úfthely első éa második sorban■ tanokkal, miinek telbarjánzása ellen maguk a 1 írt 60 kr, á többi sorban 1 Irt. Karzati ülő I kormány lapjai hívják tel a kaionai parancs bshr 1 frt. Állóhely 60 kr. Taan\'ók réssére | nobágok legéberebb figyelmét, állóhely 30 kr. jegyek előre váliWókBe\'usL. _ Mm t-ber tyógyitsnárábaa ia eeie a pénztárnál. A kör E ?é ki ,,yik rfjvidebb 1* bá\'ás köszönetté fogad|a a nemes eélra a leiül- b&f6l e|tekin,^ kil0ni> egészségnek örvend, s fizetéseket a IMspiteg fofjs nyugtázni » ado- ^ é„ tftvirda igazgatóság fogalmazói mányokai. Mint ezen műsorból látszik, « Lsziáiyába kérte felvételét, tehát oly osztály-Telette érdekesnek ígérkezik és ig..ierve közönsé- b ho\', kí<tró|M bflrokratiko. teendők várnsk tiak aena iránit érzékét és áldozatkészségé\', ^ folyamodványt "it kéreskedelemfigyi mi-botosán hisszük, hogy ea estély meg logie veim niillerioiB elutasította, azzal az indokolással, a kör zene-a.apjál. hogy .testi logyaikosása következtében alkat- — •rvesl Jalslleaaa. Dr. Uiiriehitein Oá-1 mazlatása.eizközftbetft nem voli.\' Kz 8partában, vid U. megy. főorvoe, ki mint gyakorló orvostaép Ihjl épkézláb embert törték csak, tán megállta tevékenységet lejt ki városunkban, 1845. mire. volna helyéi, de most egy kissé komikum lG-in nyerte el ns orvosi diplomát, léhát 6\') évi _,„.. . .. . ... . I orvoei aükédéwe lakint vía,» s/erényen m.nt ~ ^ • •Uk"*1 A egész lénye ftlte meg dr. D.trichetéín e hó 16-án J\'^^í\'Sf, v . Ti. bo«* * lélssAzad\'M orvosi jubileumát, de azért közelröl- f, ?., / \' / .T.*. távolról számos üdvözlet érkezett hozzá, eok.. ,éftik\' ük « W \' 1 í . padig személyesen üdvözölték a jubiláns . vaTtá* és u^l.^l """\'"\'T\' \'T í r B_ ... _ .. : . . . olyan tartalékosokat, a kik ss egyetemre járnak - Taaalék ttamepélye. A Bagy-kanizeai - ,,t okmáayokkal igazolják, ezentúl eaakU a tanítás tzü- •okra. — II Bánder araai cár 4a a msagyar etgámjr- Marcim 13-án volt 16 éve annak, hogy II. Sándor orosz cárt a nihilisták megöl-I lék. Azt ssonban kevesen tudják, hogy ez a katasztrófa elrontotta azt a tervel ia, hogy as .... ——öistj--—Jlorosz udvarnak külön udvari cigánybandája 8) Béka-hangverseny. Előadja a gymnaeinmi )egyen £nnek a bandának a prímása lett volna ^tT vi,r-.n.. . Balogh Károly, jelenleg a legkedveltebb ci- . yJLj* m??yát "d Wf;101\' I0D«0r4» gánvprímások egyike fővárosunkban, aki lóképpen lőedja Blau Jáa« IV. oez\'. lanaló.^ ssoknak a régi magysr nótáknak a mestere, melyek mellett még apáink mn\'attak. Balogh bandáját 18*1. elején Caermegev oross gróf katk. főgymn. ifjúsága a lögymnásium segélytől""" uünet áiati, vag\'yit mikor a egylete.javára 1896. március17 én d. a 4 óra- „„^ lehe, behívni a hadgyakorlat kor a lögymnesinm rajztermében ünnepélyt ren-des a kővetkező műsorral: 1) Nyitány .Norma* cimfi operából. Eöadja a gymn. zenekar. 2) Bea vallat. Előadja Steinberger üyöző VII. oeat. tanuló 5) Magyar népdal-egyveleg. Előadja a gymn. énekkar. 6) .Szomorú Dani\' Kiss J.-töl. Szavalja Fang ler Béla VIII. o. t. 7j Lecke keilöa ,A papi felesége- c. dalműből Hevrétő1. E\'öadja a gymn. zenekar. 8) Magyar népdalok. Cimbalmon előadja Haj-gató Béla Vili oszt. tsnnk 9 Jókai induló. E öadja a gymn. seneksr. — AééAgy Nagy-Kanizsa város tanácsa ntaéröl közhírré tétetik, hogy N.-Kanizsa város 1896. évi L II. osst. keresHí adó kivetési lajat roma as 1881. évi 44, l.«e. 16 |. értelmében a városi adóhivatal hivatalos helyiségében f. é. március hó lé-tói számított 8 napon át kösssem __ lére kiléteteti oly célból, hogy ezen idő alatt • I ngeUe\'váíiár mondván :"b«vó, bravó hivatalos órán belül bárki á t 1 betekinthető, hogy | DUTon mecszarette a ririnízanét. gyí a aetáai észreviteleit és pedig: a) aaoa adósókra nésve, kik s kivetési lajstromban megállapitottt adóeemrrel a mult évben is Mgadóztatva vohak, a kössaavlérei kilétei "^azoo adóiókra nézve, kik a kivetési lajat-roaban megállapított adóval a folyó évben alsö isben rovattak meg, adólartosA>ukaak as adó-könyvecskéjükbe történi eőirást követő 16. aap akit a városi tanácsnál írásban megtehessék. — A BalaUa Uérayéke Érdekes áiala-kalAson megy át a magyar tengerpari. Egymás-után keletkeznek az uj villák és IlkrdAielepek. közbenjárására Budapestről a pétarvári CizenelU cirkuszbi azersódtették. Alig jáiszotiak aéhány napig ayilváaoaaa a cigányok, sMghivást kaptak a téli palota egy estéjére, amelyen IL Sándor cár osstrák-magyar ezredének egyenruháját viselte. A cigányok, akik magyar rúnában voltak, a programm szerint a Rákócyt játszották elsőnek, untán s lengyel himnuszt kellstt volna huzniok, de már itt Baloghnak politikai skrnpn Insai támadtak, s nem meri belelogni. C-sk a főudvarmester biztató intésére húzták el a himnuszt és pedig oly hatással, hogy s cár fölkeli s agy tapsolt. Majd Balnghhos meni és megve-M^pBÉMMHlMA cár nagyon megszerette a cigányzenéi, gyakran elhivatta a bandát a palotába, többször meghívták a trónörökös s a többi nagyhsreegek is. Egy alkalommal a cár jókedvéhen ast az aján laiot lelte Baloghnak, hogy alakítson egy 24 tagból ál\'ó bandát as udvar számára De a nihilisták elrontották a Balogh szerencséjét, Btlogh véletlenül éppen a cár halála e\'őn való napon mossikilt a császári palotában. A prímás erről sst beszéli: A cár és veadégei a téli palota hangversenytermében voltak. A sene II órakor szólalt meg. Jelenvolt a most elhunyt III. Sán dor ia feleségévaL^a cár mellett ült Dolgoruky hercegnő, a cár morganatikas neje, továbbá Egész villasorok épülnek, mini egy varásaHéere több nagyh\'rceg és nagyhercegnő. A ckrnak ott, a hol ezelőtt paszta domboldalok néztek különös j6 kedve vol>, kétszer elhozatta Bilogb-le nnotiftn a Balaton tükrébe. A legújabb Ifirdö- gal a Szomorú Kii látlak lehajlott aa ága nólál. talap Szánlódon épül. Az elegáns, modern fürdő-1 Majd két óra felé a cár nejével eltávozott, a telepet gróf Széchenyi Viktor építteti. A gróf trónörökös pedig a nagyhercegekkel éa nagy-balatiw-IQredi birtokából 400 - 600 öles - telkeket I hercegnőkkel egy má»ik terembe meni, ahol htti\'o\'i kit melyeket o\'e ó áron vtllaépitésekre táncra kerekedtek a Balngb ninssikája mellett, hassál árába. ^ Elsőnek keringőt táncoltak, amelyei a trónSrö — XalavArasegye éa váránál. Esen, kos kezde t meg, aki löbb«zőr megdicérle a Hedu lévé* éa Bofmaiin Mór által szerkeszteti bandát, hogy kotla nélkül oly pompásan buzsa. diasmüról időről időre e helyen adunk érteeitést Szünet közben at orosz trónörökös ellmsiiia a aa olvatókózönaégnek. Előfizetések már érkeznek (A, többek közóti a föméltóságu hercegprímás részéről. Az anyag is folyton bővül érdekeinél Csak egy kis lány van a világon nótát, amelyet valamennyi nóta közül legjobban szereteti. Reggel négy orá\'g táncoltak és dntan megva érdekeaebb dolgoklaj. Igy dr. Mangold Henrik, coráliaiták a cigányokat. At uj cár a gyász Wr. tanácsos, bfüredi fürdő orvos s oim alait i alkalmával nem feledkezett meg a cigányokról írt érdekes közleményt: A BalatonmtlropoUtáril. és végkielégíté^ttl tízezer rubelt adott nekik, — Hemi Sándor: A Balaton kSUSirM ír érde- Baloghnak pedig külön nagy értékű gyémántos kas csevegést. A ctiebék U készülnek. E díszes gyfirdt sjándékos ti, amelyet eliemerő torokkal éa aránylag o\'esó mü a kBzőn<é« meleg párto-ías uj cirné küldött el a prímásnak. Balogh láeát érdem\'i mfg. Ismételten felhívjuk rá fi - most is ereklyeként ffrzi a cárné írását msg a ryateéi. \' lyyürit. A v ... .. .... . . \\ — ál égi aáasM. NsMsiAsk sig •ének napján már korén reggel kitérés é aéss-tókal; az elsők egyike volt Hauser János Igy-véd zászlója, mely bőszéért a villamos vezeték drótjához, melyen még sz idftéjt a villamos áram jutott végig. A vil\'amos -ektkrá meggynjtotti a zászlót, melyből néhány pillanat műlvá csak a pata; a pózna maradt A liatló éjé* igaa érds-kes látvány) nyújtott és wisisgy jelképezte, hogy városunk kösönségének hasaleseara lángra lobosat a dicső nspon. — Fmrtamgas lapás Daaiel Fersncs hoes-ksi lakos 16 éves fiával e hó 13-án tartott hetivásáron .egy pár tinót eladott 180 fiiéit A vásárrój jövet egy a\'acsony, barna, uríasaa öltözött egyén megkérte, vinne sl egy levelei a szent balázsi jegyzőnek, mire Daaiel kénnek is nyilatkozol t, de a latéi még nem volt késese, tehát Danis! elkitérte sz ismeretlent a Zrínyi-utcába, hol a levél megírandó len volna. Henet-kösben aa idegen hirtelen lehajol és agy tárcát emel let. Közvetlen a lárcatalálat után ott terem egy másik idegen, megtámadja Deniet, kegy ö találta meg az elveszteti tárcáját és sst követslis vieszs. D.zulel igazolni kivinti magát, kivette eaját tárcáját éa álkultalás végett átnyujtá aa idegeiiü\' k. Meg r.em nézve s viss/adolt tárca tait mái, Dániel azt n^ugodisn isméi zsebébe dugta, éa azt híl\'e, hogy moat már nyugi dun fo\'ytaihaija tovább utjá\', ds bia a tana krrseA erősen megmaradt mellette, hogy nála kell lentti a tárcának, kövesse ót a rendönéghe/. M> aée közben hirtelen lielenyal a táreavesztelt, a levelet írni szándékozó idegen zsebébe ét ebitől kihúz egy erasényt és Daaiethes fordulva: saa-badon bocsátottnak jelenti ki, mert nem 0 a gazember, haae a míai látja, a vele ment. A Furfangos csaló, ki a tinók árát kiemelte sa erszényből, valószínű tárta volt a levélírónak, meri miadakvttea hírtelen eltűntek. A rendőrség eré-lyeeen nyomozza a cta ékai. — Kékégéa, rekédltég éa elsjálhá* aodésuál melegen ajánljuk l. olvasóink figyelmébe Egger dijjulalmazott biztos hatású mell- Citilláit. Kaphatók 75 és SÜ kros eredeti éo-okban minden gyógyssertérhan és nevesebb drogua üzletben, valamint Kgger A. Éa gyógy-szerkülönlegességi gyárában Bén ássiásrl "irodalom. Lepnek • ravalákam ItmerleleM mé-vek.Upmmk klatUJékmAI: Fkebel rW|i kél) (keretktééaékta megTendelhelók — A MaalajrotBarsU-tÜti tMÉmltmart mtel jíUatawj e 9. (JtMtti ttl ■ KSayvtt KUaiatél IT. Ittváal( injáéi idüttákot Mail lat. A maika oat.v tete/tlet mát oly Mk Ízben volt alkalmiak rá metoia\', kafj matt btárjlk a !*• Ml (atdag lltattrádé dí»fn«k ItteanMeávtl gMa ■Satl UkUt kalit vta ktua i pegiay aaertrek látadita le • tárkonyi Izlálkteát, aiaékaot Otljw 8. f rajta tláa kfc szüli, k iitvigbt a/omott illttlrttUk t ÜvatkasSk Kát\' •ái klrátjr alt páatt, Kammta Jáaet iilnlr lm, H. litván ttfitt ptiM, II. vifv Vak Séta ptoáljt, Vak SMa pénzt, llaartk tatrák trpil la WJar karatf páítétjt, ttl. Koarád iiáatl cáztir •nirm, III huM mtmk ketmMe btdt, Ttl. Latot fnuict* klriljr ktnatltt ktdt, In Un Tiláe t aludik ktnalaa kákata W.Jttól, It Oéet kltáhr Mctáljt, lllaitl ctáttár píazt. hrttnai Filgjm mámét, IL Oéea király aM páúa. IT. Ittváa királjr érmt. tg/-tfj tftait árt tn kr — Mm a ■nl|iit<il|t»a tímS Mfúai — tne IA. Wtaultgtr Mályát, waé katsntr — kajj-ja tl hfkém Itek t tájtól. Btaa raplrat ktáe\'éaa fogj* haurttlal a divat káros befolyását mttüfidaiAgMkn, ntkerlall elagae ek-t/imitllaa lárryatja aa Máé basa kátláa, páHMuakea í«jt-g«tl aa állalfijiéitt át kUaUt lawM, rátmlel a gudiláittdalombta- Mttlkotü bajokra; aM ttletfeljt a (atdt»á(l váltától iHMtti kSitlMáayaktl ál ma^tleU a ktboalakazáz irányit. Itliitm t I3tdhtrt«ke< mlilj át a Saaéalwtlak flfytiBétit tjánfjik tata akwailt rtybsM, Htlyuk ára kármMlaa káMáanl 45 kr. lem. IttgemiMMI ■ „Ktia\'Jitlyl Hírlap" kltééUvauláhmi Itailkeljisa — MlllMléatl llrtliil áa áÜMMtea im> la -ttiá( kMtaákaa ai||ilnl „A mnir ml HilletK Mmt tlt kstttíi mot BoaUjából (talileatiuat kiaéáe) nam tcyaáatiáakat atgjetaat a UaHMMggtéife le UMSttéa gk-stl mMjrtkktn Kaatiamky Bálint Myltlt* Makte la«í-•áeyál Mtsytraratáeatk a réeml velem alatti tlill«aaa, a más dik te karmaik wáttOai. l ItoMatvt a ráma) «kr-tMkitl ét (nipéettVál, Mtlyekat Itt keeáek kMta oly ké-tigttin ttlájeik át • eametU maaaamáM Mmwál, a aa> |yii*<ftá|i paétf nhul Maiak UrákM pamfáe teávt^lé-ptkkta vtnatk twmvtatva a Háttal etümh eMttaün, t gyaUMárftrl a maakit 1. Claataltat Hliabm íitlytlltt Jopltarwk mi tolt ettáiMva, leváMá e IW caázaár uiaytaMlt kruitaükeáaak lába, egy áfalghta lété Rúmii portraítft-) át AtavbA <4Mari a* «gy ilikiateéiáw vilttatttoy! ts tqilaettal ttitltk ■tiiaaélM á Mgyar atmettl aatasakM küsltva vta: á (ttlirthttyl tliárM a Inamat! enayial; t Aetlt-a Mwr>a«, « II a(Wnti altllttjtlnak Mitétt Ú-Bodárél! átakt ta ek fraalaaiaaa Ml vtW levee-Mttmláht liárUakimitatá Imn 11----lir UrjáMI, Katfu. uibl llaytmnm -rtmitnÉiik ét- Nagy-Kanizsa, vasárnap- Zala. 22. szám. (4. lap.) 1895. március hó 17 én Un rt-Bndáról, exenkirlíl siámoj ctoportkép ét arckép Trajiaiu •ealepáróJ. kinek ífktrült ar&épe ia m tik ma-talva, talaalal a Trajanat osilopiuA világhírű ojoportoea- j tit, a Dák kivetik kegyelmet klran Trajaaattél, a titán-1 ülődik fii telhet BtaellikUtképpea csatolták. Vaa ennek a 15-ik füzetnek, andy paaar fényével aa eddigi (|»Uk«t Ja fatShnalji, még egy Uráli btcal alaullikl.t., ta a bécsi Mpea krónikának 41. lapja, táláét hasonmásban elMJIilvt, A eimkjp Saaat-Mrán hadjáratát molatja ba Kaáa éjien. SzltegoAratái ia forditia la na áttolva a rilka. taép kivitelt káanaaéabaa. Egyei flaet ára 10 kr. BMáietée negyed-! ám (II látat) 3 frt <0 kr. Filém (24 ftatt) 7 frt IP kr. Kapható jnindea liaaal könyvkereskedésben. egész súlyát visszatükrözte. A kir. tvszék a túlnyomó enyhítő körülmények mérlegelésével vádlottal gondatlanságból elkövetelt emberölés mialt 30 Irt pénzbüntetésre ité\'te, amiben a vádhatóság ia megnyugodott. • TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Ne |átes«sAI legyverrel! A fegyverrel valé könnyelmű e\'bénásnak egy tsórnyü kataazirólában jelentkező kővetkezmé nyét tüntette föl a büntető tárgyalás, amely f hó 16-én a nagy kaniztai kir. trvényszék tanács-termében lefolyt. Sirk József pötrétei lakós ugyanis kitőltvéií katonáéknál keserves három esztendejét, a mull szeptember hó első napjaiban dupla lépésben sieiett rág elhagyott övéi kőiébe, hogy otí hosszú fá-1 .radalmai után kárpótlást tzerezieií. A szülői és| testvéri szeretet találékonysága természetesen minden oldttlriV megforgatta a messze lő dön járt obsitost, hogy magának a katona élet változatos\'ágáról teljes képel szeressen, a különösen firtatta a gyöngyélet miuden rainját binját a katona sorban álló Lajos-testvér, aki határozott kijelentése szerint ssért kívánt a Józsi j bátyjától mindent megtudni, hogy annak a ré-j vén, midőn berukkol, csakhamar gtreiter lehessen. A harmadik este vacsora közben a fegyver-lorgatás, az avval való védelem és támadás kérdése volt a szőnyegen Ehhez aztán már at édes apa: Sirk Hárton is houá,szállott, aki valamikor sziutéri tapasztalatai!) il ismerte a torju salyá\', a beleelegyedett a vő t», aki egy teljesen elrozsdáaodott egy csüvü fegyvert hnsuit ki az ágyából, hogy a katona a mozdu\'atokat azzal ■uioga.-sa. £s kezébe vette a fegyver), nem is sejtve sem 6, sem a családtagok, hogy az aratás alkalmával a verebeknek a gabnnaasztagról elriasztása céljából megtöltötték, a aminl a lovasság elleni mozdulatokat mutatta, a fegyvert jobb kezéről bál tenyerére csapta, az elsült a a két méter távolban ülő Lijos lestvért homlokon találta, aki egy jaj-kiáltás nélkül szörnyei balt. Megrendítő volt látni a végtárgyaláson a u<a ládtagokat, akiknek megtöri arca a catas\'ropba Közgazdaság. Szőlőink rekonstrnkoiója Magyarországol alig érte valaha nagyobb ess-s, mint a szőlők elpusztulása. Nemcsak száz és száz millió ériékü nemzeti vagyon ment tőnkre, de\'koldussá leit a nemzet ezer meg ezer eddig független polgára, szőlőtermelője. A szőlők rekons!ukci\'\'jánnk teltételei anyagiak és erkölcsiek. Nemcsak -a pénz, .de—akarat és tudás is kell az uj szőlő kulturához. Sőt a második két* tulajdonság, hanem is teszi feleslegessé de nagyban könnyíthet as első hiányán. Tanulai és olvasni ke\'l a mai szőlőtermelőnek, ha bo\'-dogulni atar. Hazánk szőlő kultúrájának, a szakértelem emelé-ének elismeré-re méltó eszkőse a „Borászait Lapok\'mtly 27 éves fennálláss alatt ma ulyanná tejlődött, hogy á borászati szakíró da\'om lerén ba/ánkban csaknem egyedül áll. A tBordizali Lapok—sX Engelbrecht Károly, ora/ágos borászati löfc ügyelő sserkeatti,. a Ba-rou Károly adja ki. A tavasó s<ölömnnkák közeledtével különösen ajánljuk a * Borászati Lápok\'-at a melynek prospektusát mai számunkhoz csatoljuk, olvasóink figyelmébe, nagy hasznára lehet irinden raölőiermelönek. — Előfizetési ára egész évre 6 frt; félévre 2 frt 50 kr; negyed-v re 1 frt 25 kr. Kiadóhivatal Bpest (Köstelek.) Vetóasagrak Haldek lynác \'may nagykereskedő heti jelentése a „Magyar Esti Lap számára. Vörötheremag. A beállott enyhe ilóját as a keresetet ezen mag iráni még növelte ét annak dacára, hogy a küllőid a héten az üzletben egyáltalában nem veti részt, az irányzat mégis állandóan szilárd maradt. — Csak két kisebb tétel nyers áru került forgalombs, melyek 63 ée 68 forinton keltek el. Lucemamag. Míg as olaszok áraikat fölemelték, addig a he\'ybeli píacjn a kínálat sürgősebbé vál>, leginkább szép minőségek kerültek piaers. Eladásra egy 30 m. tétel 44, éa egy 75 m, tétel 46 írtjával. Baltacím. Ismét jobban kinél la tolt, aminek következtében az árak engedtek. Csakis egy kocsirakomány kell el II frton a budapesti s< lomáson. Bükköny: Kár csak kis mennyiségekben táléit vevőkre. At árak változatlanok. Muharmag: teljesen üzlettelen. Bitipamag : mivel külfS\'dön tarlós kedveződen időjárás következtében as üzlet pangott, ismét | árcsökkenés állott be, megbitbaió minősegek jelenleg mélermázsánként 6 márkával olcsóbban szerezhetők be, mint a múlt héten. Szerkesztői üzenet P. P. Iielybea. Egyesületi Mügyeli* nem | aratkozhatunk. Ha önnek az alapszabályok érlel-> méhen — amint irja — joga ran ahhoz * járulékhoz, akkor követelésének más uton is éreenyt ste-| rezhet. Ilyen dologban a hírlapi felszólalás csak elmérgesili a dolgot, l amellett, hegy önnek nem használna semmit, az egyesület iránti bizalmat nagy mértékben megrendítené. Ezt pedig talán ín sem akarná. Ha a mostani választmány nem kezeli elég odaadással as egyesület ügyeit, meg kell \'mktalni s oda való, arra termett egyénekei kell az ügyek élére állítani. NYILTTÉR*) F«alárri• scl/mei 80 krtél I bt M krig mit*-raakáat — japáni-, cUaal, ■ a. I,. a Itftitká mla-tásattat ia tslotkbta, a. ta. íikaf, rebér ia •alaaa Sttatkitgnl;it U krtél 14 fcrlat 86 krlg aátanaklat tlaw, eaikaa. kocákáaotl alatt-aattakat, a. a. fc (mintegy 240 fitt ksHaWat bUí-Bégben ia 1000 nla ia ailatázaltal «. a. I, eiaiikir ia váaaeattMa a házhoz aaáUttta ia Mlatákat klld péeUforétttátal: BaaaaSarg fi. (ta. ktr. ttdtari szillitii) ael/cmgyAra lárlekkea — t*ákka címzett levelikre 10 krea it ItTtlttí lapokra 5 krea bélyeg ragaaxtandí — Hagyat sjrtlvta frt ai|iii-rtadaUatk pontoiaa iliatixtttaek. I— (g) ♦)Ai a taerk. t ravalkaa kéalMáakátt aatt villa! Hitlatgil Feleifia uerkeszil: Dr. LÓKÉ KI IL Laptulajdoooa éa kiadó: MICH1L V G L 6 P. HIRDETESEK :ixarT7irr. imniir^"\'""" Figyelmeztetés. A tavaszi és nyári idény alkalmával van szerencsém V Írül- és belföldi 9 finom kelmékkel dúsan felszerelt raktáramat O a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani — Bátorkodom megjegyezni O hogy nagy súlyt, fektetek dőirás szerint készítendő C papi-és katona, egyáltalán minden egyenruha készítésére. ^ jO Becses megrendelését kérve, ponton és Intásyea kiszolgálásról a O V n. é. közönséget biztosítva, — maradtam O 8| O 62 8-1 fcju, tisztelettel g^ KAUFMANN MÓB, férfi-uiM Vi£j-E&aluU. OOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOi IS 0 /^XEzao IsriMj-Fala- A"\\ V/ inantea, igazán népatari I TT(íy \\v\\ / báiiatar most már 29 év áta I í/tV\' Av/ legttkk lt)SaJ®aenllapité ké-1 V.IW / ArzaMáaaek feayetta bt km-I / \\.»/ nyalt UatvtsjMi, ctuzaal, ttftzaf-l/fv /\',u"il tta. sáL A föld üaataa or-r.eN)\' / "-f-1^*" nagy ahaijtazléat éa kiztoa VJf / hatása kévetkaiábea minden oldalról oly \\ / aliamtreit talált, kogj minden betegnek jog-/ gal ajánlható A Tlnet. eapmlcl oompo*. (Horgony-Fain- Ezpeller) Matgatlii állásit a fájdalomcsillapító bodörxaölések kátMt diadalmaían megtartotta, külőnléle (elbújtál át ntínzatot dacára; aa bizonyára a legjobb bizonyi-táb arra nézve, hogy a közönség igen jól meg tudja ktUSokiitstni »jót a naastóL Hegy itltálaltt stáanM aa ktglttk, Wviaáriát alkalmával védjegyünkre, a vMt ktrgttyvt figya-laaái ia minden ivtg oi*o jegy nélkül, mint tta tatáéi rittzsitatttaaéé A gyoprszartárskbta ksp-kaáé 40 kr^ 70 kr. vagy 1 frt 20 kntyi árban ávt«ö-káat; Ba4ep.it.n Térnék Mm—1 gytgy-SSStlIlllit * BiMa ttii gyár taáaUtaitkaa, T^üringiibaa. NagyKanlzae, vasárnap. Zala II. aaAm. (f. lap.) 1995, március bó 17-é*. A HUSAKNAKII k flyengült férflerőnól kiváló wolgálatot " lány, n <*a. kir. ezabadalmaanlt ,.galvan villmiblcéiiUléh" ftnhieanáiaira orvotok állal egte* Kurápábm melegen aiánlva. Volta tanár módúéra. Leírás borítók alati 10 kr. levélfetty békül-<lé«e ellen. Kapható: Augeufoltl J. elek-tro\'ecbnikui éa oa kir. eaao. tnlajdoaoaánát "0 — B É C *, I» Neliaenlrawe IS aa. a C A IJ /* "-féle orvoahatóaágilag mag-OrMWjr v(iwá t l2l 41_ viiagá (Dtionylat Bán 1887, Jel. sok MILLIÓ wor kipróbált éa kiittallaek bizonyult, logorvoai-lag ajánlva, egyeseremind a legoTceóbb logtiaatMó- áa ápaégben tartó aaar. ggf aiBdnatt k>|k*u HlixcLetés. A marcali „Koronához" cimzett nagyvendéglíLtartozókokkal folyó évi ápril hó 18-án örök árban eladó, vagy hat évre bérbe adandó. Bővebb íelvil&gofiitaal szolgálnak az alulírottak. Kelt Marcali, 1895- mftrc. hó, Lengyel József és Krausz Jakab 00 8-2 tulajdonosok. Eladó! 70 Másán (%lbehur*ma| (Spergulai, mely a legsoványabb földben ia jól dlar.Hk, a igen jó takarmányt ad. 100 kiló 10 frt. 15 máaaa nyuleiepuka mag (Anlhyllis vulnararia), mely jobb a veres herénél, nem fagy ki soha, a szárazságnak ellenláll. 100 kiló 70 frt. •O k««U kHittatéi* bor, saját termés, literje 20—40 krajcárig. 1SOOO drb. gylkaree uélárreufl eiere 15 frt 900,004) drb, elaia „ „ „ 5 „ a következő t fajokból: fehér Rajnai éa olasz Riealing éa lüazeres Tramin; kék Portugieai és Burgundi éa fekete Kadarka. ISOOO drb nvmraltett almafn 40 krtól 1 Irt 20 kiig minősig szerint (aemrjge-Nlmit 100 drb 8—4—5 írtig. 58 8-2 Sibrík Adorján Hásbáoi lazda&áfábai. posta : Múlom vAr, KlaYTHlfl a bőr ápolására, szópétósére ós finomítására Púder. Mt* IffeltteMMi uiMkt, bét *e ltwat|« ri »» ■ — Fikér, róuMKla. te tért* — I vegylltg Matyiéit te aláalva Br Vakl J J. Oa Kii. laeár illat Siakie Kllameré letelek a legjobb kórokból minden doboshoz mellékelve vannak. Egy dobot ára : ^m^mm mmm m*. fiIUSSI6 GOTTLIEB Utánvéttel vagy aa I, flMH aitaaékl —rr" \'»IMatazer\'gjrátei, Mraktáf eán, Oeeaeg elólegea békül-. 1 * K«ph«l4 a Ifgtibb lllataaer-, --KJr^R7«M>\' kereakedáabea fa gyágj- déae u\'áa küldetik. ,, aarrlftrbaa. Kelí Alajos-fóie Padlózat-fénymaz (Ca-Xi^STTB) 01 8-1 leijkilüiiöbb mátoló-tier puha padié itárnára, 1 nagy palack ára : 1 forint 35 krajttár J kii palactk ára 68 irajetár. Viaszk-kenöcs legjobb ét Itgtgyutrübb beerettlóiitr kemény padló uámára, 1 köctóg ára 60 kr. Arany-fénymáz képkeretek itb. braranyatátárm. — Egy Ül palactk ára 20 krajetár. Iliéiakír kepkelét Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizsán. Mayfarth Ph. és Tárna-féle legújabb szerkezetű két- és li& r o m a a o r o • ACÉLLEMEZ HENGER a legjobb ét legtartósabb IBIdmtvelést rszkóz. Kálónféltyajlékony téaes «•. a. t, bOfOfláUc ée eaetiadalmesott tyy- étlObb vatu „Normál" attól elcélc. Sor vétő-gép „Au»trlaw, ti tél iierlnt a lagkitttllltbb vitógáp, tipályon, ktgjrlujtée, knaailhitt iImIh Ma-bályovki atlkll 4i mm i gyanított liajiM na initg i Wkttik i nagaak njN-mái rendM iiéráiári bifel/áMil nia bírnak, KAniytt kiiilti 4e jirii, valialit ugy Urtó«»ig ti olcaá ár kitel llaa.k ki, — Kjtltiftl* wigtl gépek, gte, lé, i» járgány ti kiii kajlámra I óflUM |;árf>«f«l»k illinirt klléié MMkiMtéig. — —én ti kir. iiikiéilaiiill Baaéaaégl |injÉn BEOS, II. Taboratraaaa 76. az. a Árjegyzékek él tliemirS lettlek bérmentve ót ingyen küldetnek, -ffg Ariatték éa li;elktk f a 1 ? é t a I a a k. — éa- MAYFARTH PH- és Tim Negy-Kanizaa, vasárnap. Zata. 2t szám.\' («. lap) 1895. március bö 17-éo- WEISS JAKAB ; BOTOR s GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy SÉáiKti. 1 Blau Pál-téle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében ii BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és \'bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ős ea- | nek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégithetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. Nyomatott Fiscbel Fülöp laptalajdonoanfl NajfKartksán, 23. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. március 21-én. XXIV. évfolyam. Iwlr—: f S-a f s a • OlUp-IIU Um. J U« iatéaaaM t Up taalloat rémét* ematksaá aiita ktelsaásj. BénwWtiee Imlsk mk issvt kmk-M1 hftiUUtk »1. Clairmtok M klMttatk visasa. Egyet szám ára: 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereake- ■atimaült TlrwktokpaM . FbriM tttty MfilMMhk KLÖmiTfen Üil: E|ia k-m II koma lí frt — kr.) Ptttm • korosa (V Irt — kr.) Xeeysdlm I korau (I Irt SO kr.) Hirdettek Jatáaywsa ■AaittaSaaS. delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylétwsővetkezet és a lelenyei takarékpénztár, ,^rUttér W kr" a „nagy-kanizsai malátagyár éa aerfözöde r. t" hivatalos közlönye. mtisntnk. , uri»i>Mki, - voaatkosák fiackal F«*» kSayv-kereakjdMb* lillmm He||eleilk NagyKauizaáu lirlenklnt kélusor: vaeániap ée ewvS.törtöleöa.. Az ítélet után. | idején és módjával közeledjenek hozzá a ! szükséges"jelszavakkal S ehhez ugy látszik:j / N.-Kanizsa, márc. 18-án. nagyon is jól ért a nemzetközi szocialistái (—n.) A hódmezővásárhelyi socialisták párt, mely maszlaggal etette a különbeni pöre véget_ért A névtelen fenyegető leve- józan nép elméjét. Elhitette vele hazátlan-1 lek dacára, melyekkel az ügyészséget és a ságát. hogy annál könnyebben játszhassa ki bíróságot meginteni akarták, a bíróság meg-i céljaira; s saját zsebére spekulálva, nyo-\' hozta Ítéletét s a vezetőt Szántó-Kovácsot mórba döntse a könnyen hívőket 5 évi börtönnel s 500 frt pénzbírsággal! Mi következik ebből? sújtotta, 25 vádlottat pedig 2 év és 8 hónapi Ebből az következik, hogy ha ennek az, közötti fogházzal büntetett; 36 vádlottat internationális szocialista pártnak máskép j felmentett Ezzel az igazságszolgáltatásnak nem lehet a nyakára hágni, ellensúlyozni elég tétetett | kell törekvéseit Itt van a bökkenő. Őszintén A pör tárgyalása azonban sok tekintetben j megvallva, a társadalom — nem szólunk igen tanulságos S ezt a tanulságot bizo-. most az anyagi oldaláról a dolognak — nyára lé fogják vonni belőle az illetékes j nem tett eddig semmit, hogy a szegényebb tényezők. Mi társadalom-paedagog\'ai szem munkásnépet saját java iránt felvilágosítsa; pontból akarjuk a dolgot rövid fejtegetésünk j hagyta fejlődni a dolgokat oda, mig nya-tárgyává tenni. ;kára nőtt a veszedelem Ha a szociális Az első dolog, a~ini a látgyalás folyamán párt ily eredményeket tud elérni izgatásai-mindenkinek azonnal feltűnhetett, az, hogy jvai, szervezni kell a munkásköröket a tőr-ezek az alföldi parasztok egy olyan dolog vényesség keretében s gondoskodni kell e fanatikusai, amelyet nem értenek Meg nem munkás-körökben arról; hogy a nép igazi értett elméletek zavarták meg fejeiket, s érdekei felől felvüágosittassék, ápolni kell mivel ez elméletek segítségére jött a nehéz benne a -cosmopolita irány helyett, mely megélhetés, a sanyarú állapot, azért kon-1 hazátlanná teszi, mert elöli benne a haza-fliktusba jöttek a törvényes renddel; fellá-Jfias érzést, a haza iránti szeretetet, a honi zadtak, mikor könnyű lett volna önmaguknak i$ belátniok, hogy ez nem használ nekik semmit s ügyüket még súlyosabbá teszi. Egy másik dolog, a mi szintén eklatáns- röghöz való ragaszkodást s fejleszteni kell benne azokat a társadalmi erényeket, melyek őt szerény sorsában is megelégedetté, bol-| doggá tehetnék. S mivel tanulatlan és tudatlan, gondos- nak nyilatkozott a tárgyalás folyamán, az, kodni kell arról, hogy a jövő nemzedék hogy ez az alföldi munkásnép tanulatlan, iskolázottabb legyen. Iskolákát kell állítani tudatlan s igy könnyen félrevezethető, csak a munkás nép gyermekei részére, s ameny- nyiben vannak, ügyelni kell arra, hogy valóban iskolába is járjanak, tanulják a haza történelmét, a haza alkotmányát, hogy alkotmányos jogaikat s kötelességeiket^!^ meije. Az iskolázottsággal a jobb nevelés, as crkölcsösebb érzés fog járni. A tudatlan-sággal ugyan nem jár szükségképen a bün, hiszen akkor annyi tanult gazember nem volna, de könnyen hajlik rá s a tudatlan ember könnyen félrevezethető, amint az alföldi szociális mozgalomból is látszik. A szegénység meg éppen nagy alkalom rá, hogyha jó erkölcsi érzés nem emel gátat j ellene; azért nevelés, tanítás, felvilágosítás. Ugy látszik, hogy a mi társadalmunk est \' még mindig másodrangú kérdésnek tartja. Megfoghatatlan közönyében távol tartja ! magától a munkás népet, magára hagyja, | kihasználja, mikor szüksége van rá, de testi I lelki jóvoltával nem törődik. Ennek a közönynek az árát keservesen | fogja megadni, ha még idejekorán nem ; gondoskodik arról, hogy a magjai munkás i népet megóvja attól a maszlagtól mely már működni kezd benne; ha nem fog célszerű ellenszereket alkalmazni, hogy azt a mérget, melyet a nemzetközi, hazátlaa szociáldemokrata párt utján már is magába szívott, \'hatástalanná tegye. Ideje lesz gondoskodni ilyen eszközökről most, mikor a veszedelemnek még elejét Mehet venni. A „ZALA" tárcája, á fliUl s&«r«Ua. — A „ZALA" aradéi I tút^i*. — Irta: dr. Molnár Samu. (Fölolvastatott a aaikosfeitrrári Virlimartjr-kSrbea.) (Polytatái.) (S) De, hogy ő még egészen korának gyermeke, korának minden sajátságával, mutalja az, hogy később minden áron iparkodik áJokoakodásokkal kimutatni, bogy bizonyos körülmények közölt éa föltétetek alatt az érzéki szerelem (paiderestia) ia megengedhető, holott Sokralesz kéaőbb föllétlenül etUéÜ ezt, midőn azt mondja s egész be szédjépek mintegy zárkővetkeztetése leend:Csak az erények céljából kötött azerqjnii viszony azép I S bár Pausaniaa egyrészről elismeri, hogy csak az szép viszony, ha kelten egymás jeliemének tökéletesítése céljából egyeeülnek és hegy csak az erényen alapuló szerelem szép és emellell hasznos is a kózhazának: addig másrészről azt feszegeti, hogy Aphrodité soha ainca Eros nélkül, és mivel Aphrodité kétféle van, tehát az Eros is kétféle: mennyei éa kőzazerü. Mindamellett Pauaaniaa ezen hamia okoskodásokkal hemzsegő beszédjét unta meg leginkább az asztaltársaság; a mit mutat az is, hogy Artstophaoesre rájött unaWmból a oaukláa épen akkor, midőn reá került volna a sor beszélni; de még Arialodemaf ia, aki. midőn Pauaaniaa eláll a szótól, ily azavakra fakadt: >£s a aophixták ily léiére tanítanak engem!« Most Aristophanesre jött volna a beszéd sora, de mivel — mint említők — öt csuklás fogta el időköaben Pauaaniaa beszédjére: ! c,t Eryximachns orvos velte át a szót Szerinte I Pausanias beazédének van IQIe, de nincs farka; ő ezt akar hozzá ragasztani. Helybenhagyja, hogy kélléle szerelem van, de tagadja, hogy az csak iaz erényre irányul; ugy hiszi inkább, hogy az kibat minden isleúLés emberi dologra. A szerelein lőelve a gyógyiannak; mert ennek ia csak az a löladata, hogy a teat beteg és ép részeit öaszebékéltease, vagyis köztük szeretetet ébreszszen. Fő elve a zenének, moly épen a kü lönléle hangok ösazeiérkelöaúgéi, harmóniáját keresi. Mivel n siker mindkét idézeti példában ja kétléle szerelem összéegyezésélöl függ, látszik, hogy mind a kétfé\'ére illendő súlyt kell fektetni a igy miudkeliőnek megvan a maga bizonyos érvénye éa szerepköre. Közben néhány korty után d) At\'utophmirs csukláaa elállván, ö kezd beszélni. Szerinte az emberek máig se méltányolják Eros befolyását kellőleg, pedig ez lagemberszere-tőbb isten. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy hajdanta háromféle nem volt: emberi, asszonyi éa a kettá egysége. Akkor minden ember körül bát és körül arc volt egy köaöa fejjel | Több tagokkal bírván, eröaebbek ia voltak, ugy hogy fölmertek támadni as iatenek ellen. Jupiter ezért ialeoi tanácsvégzés szériát kettőbe haaitotta fiket éa Apollóval a mostani alakjukra igazította ki. Igy azonban kiveszésnek indult aa emberiaég, mért az egykori öaasevalók találkozván s rajongva eraaeti egységükért, hátukkal ! üeizet d utastkodlak, bogy újra egygyó nőjenek s igy összetogódzva, mihaszna sopánkodván, rendre I elhaltak. Ezért ismét megesvén nytuk Zeusz szive, újra ugy szervezte alakjukat, bogy a fajfentartás lehetséges legyen. Ezóta szerelmes a férfi áa nővilág egymásba; igy menté meg az emberszerető Eros nemünket a innen van, hogy kiki Keresi a maga | felét De azt mondja tovább Arislopltanes. ha istentelenek leszünk, magint szélfelezhet Zeusz bennünket ezért a jámborság aa egyetlen mód a I kívánatos szeretkezésre, már pedig est csak Eros | közvetíti. Ha őt tiszteljük, csak akkor remélhetjük, hogy föltalál uk óhajtott leiünket, valamint azt ia, hogy eredeti egységünket vnwsaálliijs a at által boldoggá less bennünket. Csak ezután kerül la sor a házi gazdára, as ünneplő Atalhonra, a a nap hősére, akit annyira aaerát Sokratesz, bogy ily szókra lakad: Kedves Agathftn, intézkedjél, hogy soha aenki el ne szakítson bennünket egy* mástól! Ez as ^ga/JHt1 először is a hallott jeles beszé-I dekre hivatozva, szerénykedik, majd meg néhány bókot mond Sokralesz re, mig nem a már hallott Phaedrut gyengédén a tárgyhoz tereli őt Aa előliem szólók — agy mond Agathon — nem Erőst, hanem as Ő jótéteményeit magasztalták. Ipádig as volna a rend, bogy dicsértessék először az ajándékozó, ezután az ajándék. Ebhez képest tehát én azt mondom, bogy Eroe a legboldogabb, mert legszeöb éa legjobb isten. Legszebb azért, mert legjobb kötöttük; ugyanis tői nem lehető, hogy ha a legősibb istenekkel, Kroooesal és fiaival Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 22*. szám. (•■ lap) 1896. március hó 17-én WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van ®erencsém a nagyérdemű \'közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb JHeinMéle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztaiosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb | izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS is DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB Nyoma tolt Fiacbal Fülöp lapHdajdoooenfl Nagr-Kanhaín, >SW>. 23. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. március 21-én. XXIV. évfolyam kutailMf: M ltlll OlUp-llli Ua. 14* iatiaoaél a lap Mallaa) rlaln vtaalkaaé aiata ktalaaéay. SérsaatetWa lavalak Mak ii»»n kawk-Ml togadtataak al. KMrtlak »a klMataak tlaaaa. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyesület, az Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztér. Ha«*hl vasalt T(rótta *»éla> : fwMW M$r kleyitewéwéÉae. KLóracTÉai Abak i X(4m étía II karaaa (« frt - kr.) Filém I koraaa (I Irt — kr.) Xanrtééna I karaaa (I Irt 50 kr.) Iliéatéaak jatáayaau a^alttataak. WjrtltUr yattfara 10 kr. a „nagy-kanizsai malálagyár és íerföződe r. t" hivatala* közlönyt. %< "dm ára: 10 krajcár. Megjelenik Nagy-Kan lutftit brlenklat kMner J -78UB0.rn.ap éé arü.törtölcöa. BSáiitlnk, vataalat a kMatfaakta \' Toaalkwtált FlaaM Falap May*. InatilMta lillmlll Az ítélet után. fláején és módjával közeledjenek hozzá a szükséges jelszavakkal. S ehhez ugy látszik: J N.-KanizSaf márc. i8-án. nagyon is jól ért a nemzetközi szocialista (_:n.) A hódmezővásárhelyi socíalísták párt, mely maszlaggal etette a különbeni pöre végiét ért A névtelen fenyegető leve- józan nép elméjét. Elhitette vele hazátlanlek dacára, melyekkel az ügyészséget és a ságát. hogy annál könnyebben játszhassa ki j bíróságot megintem akarták, a biróság meg-1céljaira; s saját zsebére spekulálva, nyo-hozta Ítéletét s a vezetőt Szántó-Kovácsot mórba döntse a könnyen hívőket 5 évi börtönnel s 500 frt pénzbirsággal! Mi következik ebből? sújtotta, 25 vádlottat pedig 2 év és 8 hónap! Ebből az következik, hogy ha ennek az: közötti fogházzal büntetett; 36 vádlottat internationális szocialista pártnak máskép felmentett. Ezzel az igazságszolgáltatásnak J nem lehet a nyakára hágni, ellensúlyozni elég tétetett I kell törekvéseit Itt van a bökkenő. Őszintén A pör tárgyalása azonban sok tekintetben! megvallva, a társadalom — nem szólunk igen tanulságos S ezt a tanulságot bizo- most az anyagi oldaláról a dolognak — nyára le fogják vonni belőte az illetékes j nem tett eddig semmit, hogy a szegényebb tényezők. Mi társadalom-paedagog\'ai szem | munkásnépet saját java iránt felvilágosítsa; pontból akarjuk a dolgot rövid fejtegetésünk hagyta fejlődni a dolgokat oda, mig nya-tárgyává tenni. kára nőtt a veszedelem Ha a szociális Az első dolog, ami a tárgyalás folyamán\'-párt ily eredményeket tud elérni izgatásaimindenkinek azonnal feltűnhetett, az, hogy jvai, szervezni kell a munkásköröket a tör-ezek az alföldi parasztok egy olyan dolog vényesség keretében s gondoskodni kell e fanatikusai, amelyet nem értenek. Meg nem munkás-körökben arról, hogy a nép igazi értett elméletek zavarták meg fejeiket, s érdekei felől felvtfáfositfassék, ápolni kell mivel ez. elméletek segítségére jött a nehéz benne a cosmopolita irány helyett, mely megélhetés, a sanyarú állapot, azért kon-1 hazátlanná teszi, mert elöli benne a haza-fliktusba jöttek a törvényes renddel; fellá- [fias érzést, a Haza iránti szeretetet, a honi zadtak, mikor könnyű lett volna önma-,röghöz való ragaszkodást s fejleszteni kell guknak is belátniók, hogy ez nem használ benne azokat a társadalmi erényeket, melyek nekik semmit s ügyüket még súlyosabbá őt szerény sorsában is megelégedetté, bolteszi. doggá tehetnék. Egy másik dolog, a mi szintén eklatáns-1 S mivel tanulatlan és tudatlan, gondosnak nyilatkozott a tárgyalás folyamán, az, kodni kell arról, hogy a jövő nemzedék hogy ez az alföldi munkásnép tanulatlan, iskolázottabb legyen, lskolákát kell állítani tudatlan s igy könnyen félrevezethető, csak a munkás nép gyermekei részére, s ameny- nyiben vannak, ügyelni kell arra, hogy valóban iskolába is járjanak, tanulják a haza történelmét, a haza alkotmányát, hogy alkotmányos jogaikat s kötelességeiket merje. Az iskolázottsággal a jobb nevelés, az erkölcsösebb érzés fog járni. A tudatlan-sággal ugyan nem jár szükségképen a bün, hiszen akkor annyi tanult gazember nem volna, de könnyen hajlik rá • a tudatlan ember könnyen félrevezethető, amint aa alföldi szociális mozgalomból is látszik. A szegénység meg éppen nagy alkalom rá, \'hogyha jó erkölcsi érzés nem emel gátat ellene; azért nevelés, tanítás, felvilágosítás. Ugy látszik, hogy a mi társadalmunk ezt 1 még mindig másodrangú kérdésnek tartja. Megfoghatatlan közönyében távol tartja , magától a munkás népet, magára hagyja, | kihasználja, mikor szüksége van rá, de testi lelki jövol tóval nem törődik. Ennek a közönynek az árát keservesen fogja megadni, ha még idejekorán nem gondoskodik arról, hogy a magyar munkás népet megóvja attól a maszlagtól, mely már működni kezd benne; ha nem fog célszerű ellenszereket alkalmazni, hogy azt a mérget, melyet a nemzetközi, hazátlan szociáldemokrata párt utján már is magába szívott, hatástalanná tegye. < Ideje lesz gondoskodni ilyen eszközökről most, mikor a veszedelemnek még elejét \'lehet venni. A „ZALA" tárcája. L fUtói «atr«U«. — A ..ZALA" wWatl tártája. — Irta: dr. Molnár 8amu. (Félohrutátolt a nákrafejárrárl Vártaaarty-Urbea.) (Folytaiéi) (S) De, hogy ő még egészen korának gyermeke, korának minden sajátságával, mulatja az, hogy később minden áron iparkodik álokoskodásokkal kimutatni, hogy bizonyon körülmények közöli és föltételek alatt az érzéki szerelem (paidereslia) is megengedhető, holott Sokralesz később föltét-lenQl elítéli ezt, midőn azt mondja s egész l>c szédjéoek mintegy zárkővetkezletése leend : <Ak az erények céljából kötött szerelmi viszony szép I S bér Pausanias egyrészről elismeri, hogy csak az szép viszony, ba kelten egymás jellemének tökéletesítése céljából egyesülnek éa hégy csak az erényen alapuló szerelem szép és emellett hasznos is a közhasának : addig .másrészről asl feszegeti, hogy Aphrodité soha sínes Eros nélkül, és mivel Aphrodité kétléle van. tehát az Erös is kétféle: mennyei és kőzszerü. Mindamellett Pausanias ezen hamis okoskodásokkal hemzsegő beszédjét unta meg leginkább az asztaltársaság, a mit mulat az is, hogy Aristopbanesre rájött unalomból a csuklás épen akkor, midőn reá került volna a sor beszélni; de még Arislodemis m, aki, midőn Pausanias eláll a szótól, ily szavakra fakadt: •£• a sophisták ily léiére tanítanak engem !« Most Aristopbanesre jóit volna a beszéd sora, de mivel — mint említők — öt csuklás fogta el | időközben Pausanias beszédjére : J c) Eryximaekiu orvos vette ál a szót Szerinte 1 Pauaanias beszédének van füle, de nincs farka; ő ezt akar hozzá ragasztani. Helybenhagyja, hogy | kétléle szerelem van, de tagadja, hogy az csak Iaz erényre irányul; ugy hiszi inkább, hogy az | kibst minden isteni és emberi dologra. A szerelem lőelve a gyógyiannak; mert ennek I is csak az a löladata, hogy a test beteg éa ép részeit üsazebékéllesie, vagyis köztük szeretetet lébreszszen. Fő elve a zenének, mely épen a kü lönléle hangok ösazelérbelöaégé:, harmóniáját keresi. Mivel a siker mindkét idézell példában ja kétléle szerelem öwzeegyezéaélől függ, látszik, j hogy mind a kélfé\'ére Illendő sulyl kell fektetni s igy mindkétlőnek megvan a maga bizonyos érvénye és szerepköre. Közben néhány korty ulán d) Arítlophanr.* csuklása élállván, ő kezd beszélni. Szerinte az emberek máig áe méltányolják Erős befolyását kellőleg, pedig ez legithberszere-j több isten. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy hajdanta háromféle nem volt: emberi, attzóMyi és I a kHti tyytiye. Akkor mindén ember körül hát éa 1 körül arc volt egy közös fejjel. Több tagokkal bírván, erösebbek is voltak, I ugy hogy fölmertek támadni az istenek ellen. I Jupiter esért Ijsteni tanácsvégzés szerint kettőbe! hasitolta őket és Apollóval a mostani alakjukra igazította kí, Így azonban kiveszésnek indult as! emberiség, merffz egykori összevslók találkozván s rajongva eredeti egységükért, hátukkal ötuztláiiuuzkodlak, hogy újra egygyé nőjenek s igv összelógódzva, mihaszna sopánkodván, rendre elhaltak. Esért ismét megesvén nytuk Zeusz szive, újra ugy szervezte alakjukat, hogy a fajfen tartás lehetséges legyen. Ezóta szerelmes s férfi és növilág egymásba; Igy mente meg as emberszerető Kros nemünket, s innen van, hogy kiki keresi a maga felét. De asl mondja tovább Arlstophanes ha Istentelenek leszünk, megint szétfelezliet Zeusz bennünket, ezért a jámborság as egyetlen mód a kívánatos szeretkezésre, már pedig est csak Eros közvetíti. Ha őt tiszteljük, csak akkor remélhetjük, hogy lőllalál uk óhajtott leiünket, valamint asl is, hogy eredeti egységünket visszaállítja s aa állal boldoggá tesz bennünket. Csak ezután kerül a sor a házi gazdára, as ünneplő A.aihonra, a a nap hőséré, akii annyira szeret Sokralesz, hogy ily szókra lakad : Kedves Agathortj intézkedjél, hogy soha senki el ne szakítson bennünket egymástól! Ez ss Agathóit sióször is a hallott jeles beszédekre hívatözvn, szerénykedik, majd meg néhány bókot mond Sokra tesz re, mig nem a már hallott Phaedru* gyengéden*a tárgyhoz tereli At As elöltem szólók úgymond Agathon — nem Erőst, hanem ss Ő jótéteményeit magasztaltik, padig as volna a rend, liogy dicsértessék először as ajándékozó, ezután az ajándék. tkhez képest tehát én azt mondom, hogy Rro* a leyhldogabbt mert legszebb\'és legjobb isten. Legszebb azért, meri legjobb közőtlök; ugyanis löt nem tehető, bogy ha a legősibb istenekkel, Kronosssl és fiaival Nafr-Kanw*, c»diörtök. Március 15. .Nea tudom ■ fakadó ibolyának éa a falsé* s/abadiágaak • szép ünnepét miért engedjük át a politikának és mért oem lesei rá kesét a« irodalom ?* Eai a kérdést veti (51 az ,Uj idSk• máreim 17-iki esémában Ráköti Jené, bangsalyos-1 váa, bogy aa irodalom azért jegyerheti a maga | kalendáriumában ez* a napot ünnepnek, mert a magyar nemzet újjászületésének igéje at irodalom- : ba» fogantatott. Ez as ünnep tehát — úgymond — méltó ea akedemia, méltó a Kisfaludy lársa-j ■ág, méltó a Petőfi táreaaág szerető figyelmére. Érdekee jelenség az, hogy ezt az indítványt, melyet Rálcotí JetiS az ünnep után tett meg, a nagy kani itat irodalmi ét mipétttli kör már az. üuoep napján megvaló-itoiia. Irodalmi ünnepként ülte meg est a napot ai kar. Ugy a délu\'áni ünnepély, mint a bauksUea; aa az aidomá*, melyet a kör elnöke, Sümegi Kálmán tartott, határozottan kifejezés adott annak, bogy minden politikai pártsziaeset nélkül, I tisztán, mint ntmztti ünnepet óhajtotta ünne-1 peini az uj Magyarország azüleiését A dicső kornak nagyjaiuak képeivel diaaitette a termet, az ünnepély hzinbelyét. Petőfi volt a kóapoat, mellatte Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Stéchtayi, Vörötmarty, Katinety ia Jókai. Mintha ceak ezzel ie jelképezni akerta volne, hogy .Március 15-én mellén hint a politikne ember ikalyát az iroda om oltárára a méltán azakazzi a lőM babért, hogy a politikai hös homlokára titzze.* Sümegi Kálmán, kinek beszédét feezüli figyelemmel hallgatta a diszes és nagy táreaaág, min | den politikai teadeatia kisáráaável dicaóiteile az I emléketetee Qnneppeljelvála azihetatlannl övaze- j lorrt iient eazmeket. A mély hatást kellő beeséd igy haagsik: Reám, gyarlóságomra nehezedik az a mag-tiaxielő, igen szép, da nehéa kötelesség, bogy ki-1 teyezéet adjak annak a magasztos érzelemnek, mély bennünket ide ö-szegyüjtón. Szeretnék ékeauóló lenni, hogy tisztemet | mélióea beióliheaeem; szeretnék fenk ölten, j lángoló lelkeeedéeael beszélni, hogy aa Önök lensölt érzelaaeit, hazafias lelkese-délét híven tahaácsolhaseam. Am ha én oatk gyönge vieezbangja leezek i< annak a hangulatnak, me\'y önöket ebben a pillanatban araija, ez a körülmény nem ceorbitha\'ja, nem csökken\'heti városohk polganágának azt Zala. 23. szán. (M. lap.) az érdemét, hogy a mai napot ily lélekemelő ■ódon, ily impoeéaa számarányban ünnepi. Bocsánat, hibát követtem el, midőn érdemel emlitetiem. Nem érdem ea, hasiéit polgár tér-aim, hanem utnt köt el még. Kö\'e!e«»ég, melynek teljesítésére, melyn .k lero-váaára nem kötelesnek bennünket ugyan irott törvények, da kötelez igenis a legszentebb bála, mely parancsként vee>e sziveinkbe e negy nap ünneplését. Sok írott paragrafusunkat eleöp rik akajd sa idők, de ez e ssivbe vésett parancs élni iog mindeddig, mig e/eu a\' ló don csak egy igsz magyar ember él. Magyaroszágoo nemzeti ünnep lesr, kell, hogyi nagy nemzetr ünnep legyen mindenkoron március lö-ike. Nem politikai piriünnep, meri hi-usen azok az\' eszmények, melyek eszel a nappal elválasz ha-• lat\'aaul össze vannak forrva, nem képezhetik egyes politikai partok kizárólagos tifajdonái. Ások édes mindoyájukkéi, azokat elvitatai egymástól azért nem engedjük, mert a márciusi vívmányokat a haza minden polgárának jog-\'S ] tulajdonul adta az uj Magyarország, mely negyvenhét évvel ezelőtt ezen a napon születeti. Csodával határos pillanat volt as, melyl en a ininzet sxásadoi vágya, oly ho«S\'n küzdelem\' után. végre megasületeti. Egy pilaaatban. halál volt ea és feltámadás. Mégha tik, öeezedő.tek, elenyésztek, láagba-borultak azok a korhadt válaszfalak, a nelyek az ideig pilgárt polgártól elválasztottak, a a korhadt törmelék bamvaitiól életre ksll a 8ta-\\ badtág, Egyenlőség it Tetteéritég szent igéinek; Hozsannái közöli az uj Magyarország. Kik okulva tanuljákJiazánk történekét, kik a: hétköznapiság rögei kőzött fáradva, lelkük szárnyain néha-néha lel-IOlssái n ik a magasabb regiókba, kell, hogy ezen a napon, — miként az i áhítatos nép vallási üanepein — összegyűljenek, ée buzgó hálaimái rebegienek a magyarok Iste-i nének azért, hógy bo-e«u szenvedés után beve-zeieit bennünket az ígéret föd|ére é< megválj to\'ta a basa népét a ssolgaaág nehéz rabláncaitól. Hálaedáere. a legszentebb e«*mék ünnepléeére hívtok aii* ma önöket ide, — tisztelt polgár-1 társaim. Voit-e jogunk ehbes? Erre a kérdésre szeretnék reflektálni, pár szóval megvilágítva azokét I ea indokokat, melyekből körünk, a aagykenisaei irodaimi ás művészeti kör j >got formált errs, bogy a nemzeti ünnepek, kegyeletes megü!é*et s igy a mai nap megünneplését is leledatai közé ígta-sa. Nemcsak felbátorított di határozottan kötele-1 sett erre bennünket, lisztéit polgártársaim, sa a, történeti igazság, bogy Magyarországot legvál-j ságoeabb koretakábas, midőn mint a történetíró mondja — a JeggyalázalotaU) halál várakozott, reánk, mely ntmtelet érhet, a végelkorcsosttláa, az 1895. márcitia bő SÍ éa öngyilkoséig halála\' a nemzeti irodalom mentette meg A nemsei irodalom, melynek szolgálatába állt, ami aaerény körünk is, ápolva annak szeretetét, mely jóravaló magyar emberelőit mindenkor elválaszthatatlan fogalom lesz a beás-szeretettől a eubedeégazeretettfll. Szomorú, de mégis fényes éa dicső lények igazolják aa1. hogy mikor idegen volt a magyar sajat hazájában, mikor a közélet egy nagy temetővé vált, hol minden nap egy egy jogot, egy-j egy reményt e egy egész jövendőt zártánk sírba*, mikor „romlásnak indult a hajdan erós magyar*, egy pár eaegény, sokszor kigúnyol\', sokszor megvetett magyar író ápolta • nyomorult viszonyok között az öntudatot ntmttli ti-reiccist. Szinte\' hihetetlennek tetszik ma már az, hogy hetven-nyo\'cvan évvel ezelőtt még nem egy vármegye gyűlésen aszal argumentáltak aa ódon rend védői, bogy a magyar nyele törvényes használata veszedelmet boa az alkotmányra éa jogainkra* ée mikor egy magyar színház ügyében tanácskoztak aa országgyülée rendjei, a tanácskozást vezető bölcs személynek arra figyelmeztette a readeket: »ne terjea-oük messze kérésünket, e\'égedjüik meg azzal, hogy a magyarok a németekkel felváltva játszhassanak • Ila e válságos, nehéz napokban nem áé a Gondviselés hazánknak olyan léagaaellemekei, m nőknek Bessenyeit, Kazincyt, Kölcseyt, Berzsenyit, a két Kisfaludyt, Vörösmartyt ée nemes lelkű kortárssíkat tiszteljük, ha a nemzeti Genius örök dicsőségére nem s/fileük később Petőfi Arsny és .Tompa, talán aa a rideg, vastag kéreg, mely jégpáncélként födte a nemzeti közéletet, sohasem olvad föl ée sem virrad reánk aoba a szabedeág kikelete, Március 16-dike 1 A magyar költők csaltak ki azt a tavaszt, lelke) emelő, szivet tépő dalaikkal. Járt ssamki* űzötten ea árva fin, dalt zengeti, dala oly szomorú vo:t, és a szomorú dalosra a nemzet szive megsajgott, érezte nyomorúságát, rabságát, öntudatra ébredt, nyeívén-k, nemzetiségének, alkotmányának érvényre emelé-ét kövedbe Se várta áhítattal, égő vágygyei, forró lelkesedével a tzátad Megváltóját, a Jogegyenlőséget, mely mikor eljött hozzunk is, nj korszakot alkolan dó diadallal hirdetia a k&liö: „ A magyar nép megint szép lett, Méltó régi nagy hiréhtZ, Mii rákentek a századok, Lemostuk a gyalázatot A 48-iki reformeszmék magvait as írók hintenék el a nemzet lelkébe A jogegyenlőség d cső lobogóját a nemzeti irodalom bontotta ki ebben a hasában. A traaoia (orradalom, ea a förgeteg, melynek áramlását hazánkban ie érezték, a régi intézmények soréiban vadai pusztított, de a világot megdöbbents rombolás kösben uj eszmékkel termékenyítette együtt él vsls, megengedte volna, hogy egyikmásik istennel ugy bánjunak. De meg onnan is tudhatni ezt, hogy amióta ő közéjük tartozik, meg vannak szépen. Ezenkívül gyöngid, mert a legérzékenyebb rész-Ima, a szívben székel; hozzá még simulékony is, — hisz észrevétlenül be lúd a kebelbe lopódzn*. Másodszor Eros a legjobb isten, mert megvan benne a tökély négy főkelléke: 1. igazságot, mert nem kényszerit senkit, neki önként hódolnsk; 2. mérsékletei, mert dacára, hogy övé a legerősebb érzés: a szerelem, a gyengébbeket sem fojtja el; 8. bátor, hisz legyőzte A rest is, a hadak istenét; é. böiet, mert akit ihlete megszáll, ss nyom ban költővé válik. Azonkívül számos - művészet neki köszöni eredetét és ő az éltetőeteme minden társadalmi\' életnek. ti Halodtknsk következik s lölszólslásban sz asztaltársaság legszellemesebb embere, a hires Stkralttz, aki itt Platón eszméinek az előadója. Akinek bessédje sunyival is inkább a legérdekesebb lehet, mivel Platón ss idealizált, vagyis min den tekintetben főlüjmnlhatallan Sokrateszt kivánjs bemutatni. Aminek ngysn ellent látszik mondani a pityókos Alkibiades nyilatkozata, aki ugyanis igy szólsl föl: Sokratesz annyit iszik, a mennyit Amely nyilatko tesz, amint ssóhoz jutott, sz ünnepelt házigazdának, Agathonnak a beszédei kezdi dicsérni; de egynttal megjegyzi, bogy eddig nem ismerte a dicsbeszéd eme fajlájit. Ugyanis ő azt tartja részéről, hogy mindig, tehát ebben ia csak igazst keíl és szabad szólani, nem pedig minél nagyobbat lódítani akár igaz, akár nem I Folytatólagosan tebát 0 arra vállalkozik, hogy elmondja kereset len szavakban, ami igasat tud Erősről, a szerelemről. De mindenekelőtt kívánja, hogy Agaihon ismerje el, hogy mivel: az Eros mindig valakinek szerelme más vslski iránt s igy ez sohasem lehet tárgystlan; — mivel továbbá, ki-ki csak abba lehet szerelmes, smit még nem hir, különben az után, mint meglevő után nem is kellene vágyódnis: következik, hogy Eros, aki a szépet szereti, azért szerelmes sbbs, mert nincs annak birtokában, vagyis azért, .mert önmaga nem bírja azt és mivel a jó szép is: következik, hogy a jő lilán is sóvárog, tehát azt sem birja; tehát Eros önmagában nem is jót Már, ha se nem szép, se nem jó, mint ahogy egyszer est ö már valami Diotima nevű bölcs asszony nyal megbeszél-e, akkor Eros nem ia lehet isten, mert ss csak jónak és szépnek gondothaló. Eros tehát ezek szerint se nem isten, se nem | ember, hanem valami daimon, aki as istenek és Mivoltára nézve el- akartok, még sem kap be soha I zatlal azonban legkevésbé sem sértette meg Plstol emberek közölt közbenjáró. Sokrsteazt. Mert, hát szégyen az, havalaki szük\'ligszit származása, ■égből sokat iád inni, de azért még sem árt meg1 Aphrodité születése napján lakomáztak az iste neki (rng be)? Azért Plató ezzel csak azt akart inek, a többtközöU ott .volt Porot is. Ez többet kimutatni, hogy Sokratesznek teste lelke erős volt, i iván s,repdesnél, (utóbb becsípett s kint Zeusz vagyis hogy Plató Ot valóben idealizálta. Sokra- kertjében \'W058É* ívitía olt járván koldulni, ta- lálkozott Porossal s tőlük származott Eros. Innen magyarázható, bogy ez Aphrodité szolgálatában áll; ebből érthető, hogy Eros anyja után szegény, mezítlábas, hnzátlan; atyja öröksége folytán azonban népre és jóra törekvő : bűvös, méregkeverő, tevékeny, sőt farfangoean bölcs ia Kérdés tehát, bogy Ilyen létére mi hasznot bajt az embereknek? Azt, bogy a jó után lob*g ni. veikben s igy boldoggá teszi őket: a mennyiben minden szeretet a jóra irányul, mert rosszat csak nem skar senki magának; a boldogság pedig épen a kivánt jónak folytonos bírásában leledzik. De kérdés, hogy Eroe mikor valósítja meg a jót? Ha tovább fejleszti as embert a szénben. Ugyanis as egyénnek ugy testébe, mint lenébe beleszületett as az Meni képesség, begy szépet törekszik létesíteni; az isteni és rut pedig összeférhetetlen tulajdonok levén, következik, hogy a jelzett jónak realizálása, csak a szépben történhetik Innea.lolyik, hogy a szerelem irányul a szépre, mert dHja a jő, ez pedig csak a szépben jöhet létra. A mondottakból következik tehát, hogy a szerelemnek célja : a járnak a ttépbtn való folytonos léUtitéH (ntmtétt), mát szóval a halhatatlanság. Persze más ntja van a testi, más a lelki hal ha-! tatlanságnnk. A testi, áHatnál és embernél egyformán a fsjfentartásban nyilatkozik. Mig a lelki I halhatatlanság meg: a tudásnak éa enölctnek tökélye folytán tetemül, amint azt a nagyra tar mett emberek hir szomjában és számos történeti | példában látjuk. (Fetrtatéa* kévatkMia) Nagy-Kanizsa, c*ülörtök. Zala. 23. azám. (8. lap.) V* 1895 március hó tl éa a nemzet sorsán kezelő hivatalnokkal a leszámolást a múltra [nézve eszközölje, mig a jövőben nevezeit kezelő Hazánkban « forrongás közben mint a tenger I hivatalnok minden egyes hó végén a bérlet le l meg a gondolkozó löket, igy aggódó honfiak lelkeit is. hullámain küzködőkuelia világi\'ó larony, rezéreizmi I jártAig a havonként beszedett ös-zegekei a vá-gyanánt gynlt ki a nemzeliség nagy eszméje. Csak pénztárba szolgáltawa he. nyeltében élhet a nemzet! Ka lett a jelszó. Nemeel A nsgy-kaniassi közkórbáz uj szabálytervezete bükki Nagy Pál egyia híres beszédében erő el-: a közigaagaiási bizottsághoz beteriesz\'et.én,. mi-.l jesen hangsúlyozza, hogy ,az elveizeit alkotmányt annak tárgyaláeábs a bizottság bele bo L Nagy Kanizsa vároa polgáraeetei ének jelén-lése ss ottani kisdedvédelem ügyében elölerjesztel vén, a kír. tanfelügyelő leihivatik, hogy a leg* ujabb ÖHSzeiráa kapcsán a városi hatóság ée a ki\'dednevelö egyesület egyöttas meghallgatásával a további szervezésre aéive javaata\'ái megtegye. risizaizerezhetni. de a"neinzetiséggrl elhal a se«-ic«*,ko» ék, Eperjessy Sándor wt is, tehát csak ennek /entartásúban, szilárditá- Roller István é» dr. Vlilendvay iában ét biztosításában kereshetjük egy szebb jövő-nek zálogát I* Es a programm volt az alapkő, melyre fényes emlékezeti! nagy \' épiteni kezdték. Nyelvttnk reformátorai mellett költőink törté elnöklete alati Józael bizottsági tagokat, továbbá a vármegye főorvosát ésj lössámvevőjét kiküldi az ottani állapotok t&ze\'es; (J______|H megvizsgálására a a lapasztalátokról teendő yé- uitörőiuk a nemzeti \' irodalmat I Icm|nyes jelentéstételre. | Tarán yi Ferenc söjtöri földbirtokosnak pótadó ügyében az összes iratok a minisztériumhoz fel-1 H I R I K. netiróink, publicistáink, állnmlérliaink vállvetve \'"Ívelnek dolgoztak azon, hogy ezen az alspkövön építsék /el az aj Magyarországot Széchenyi, Ko>su\'h, Deák Ferenci, Eötvös, Ssalay László, a körülük csoportosulva egy lelkes gárds, ebben az irányban küzdöttek reform-e<zméikért I Széchenyi, ki ostorozva korát, öntudatra éb resztelté a nemzetet, az irrdalom munkásai közé áll* és ssellemi lorradalmat keltő munkájában hirdette, bogy • itagyornág nem rott, de letzl\' A közigazgatási bizottság ludomásuf vette a felterjesztésére eszközölt ama miniszteri intézik edést, hogy Z tln-Egerszegen nyáron reggel 7 tői esti 9 fj(, lé\'en reggel 8 tol esti 9-ig a tav-irdabivaial nyitva van ! Zechmeiszier Viktor náprátfsi bérlőnek ké-[re\'me a bérterüleién a Csáktornya- ukki h. é. vasút mentén korlát létesítése tárgyában a Dunántúli h. é. vasutak részv/ny-iársaság-tnak nyilatkozattétel végett kiadatván, nevezett tár süsüig as ügy függőben tartását kéri a magyar sor- államvasutak igazgatóságának njilatkoza\'áig. A „Zala" naptára Március Ml-in: Az irodalmi ia művészeti kör bemulató eslélye a Polgári-Egylet nagytermében. „ „ 26 éa : A .,Dél-zalai takarékpénztár részvény-társaság XXV. évi rendes közgyűlése délelőtt 9 órakor. — HalAleaáa. Ctigi IMI a tapolcai válasz-lókerü\'et képviselője vasárnap éjjel etivaaelbldée következtében meghalt, A derék férfiú, ki alapoe képzeiiségóvet, szerény megjelenésével mindenfelé csak barátokat \'szerzett magának 1884 ben i\'ű\'eieti éa több éven ál Zslametye tisztviselője, másfél évtizednél tovább pedig a tapo\'eai járás szolgabirája vol\'. Mint a közügynek önzetlen bajnoka általános iiazte\'etre lett szeri és ennek kössödbeté, hogy a tapolcai kerfllsibeo szabad-elvű párti programmal képviselővé választatott. Iván, hogy ha igazán naau és I t i . . . .. , ,, . . . . elvű párti programmal képviselővé választatott m itarSS Lu Z so-\\ ,A letenTe« «"dnál szedendő vám nagyságénak-, Te|||e {w détlft)1 v rtaavétteiiftriéai. \' •, ryl "JV valamint az évi orgalomnnk adatai be«zolgá lat-1 . « ... « „. ___„!,„.._. t inydpn, hogy hk,,h a n**r Lfa, , heterjes.telt adatokból a köziyafga.ási Ü.SS1Í^J\'SSSP^^^L A jogegyen őség harcosai közöli az első ban állt, kimondván, hogy erős akar t nemzet ron álljunk mindnyájan hazTVmSjit szieja. elmondhassa én is a honnakl 1 T^HTíUaTT"\'!. " T^T\' I Kanizsán, édes atyját gyászolja. MavaZk\\ bizo tság arról gjtaödö 1 meg hogy az átlagos ffvAl .e|enlé< . » fi>*,B|, 4 potgara vagyon i éd jövedelem 1.600 írtban úllspithaó meg, inig Aldassék a nagyok emléke, kik a nemzet ré-In vámtárgyak becsérték szerint leglelebb 5.0Ü0 tegeit elválasztó sorompók ledöntésével a nemzet I forintot képviselnek e igy sz évi jövödelem a | » 1 minden po\'gérának megadták a jogot arra, hogy\'-*—11---L —««•• * —• I*•* munkálkodbassék a haza javára. Aldassék emlékfik, mert ők szereztek a nemzetnek egy uj aranybullát az 1848 iki (örvényekben. Aldaseék emlékfik. meri öt telték a hazát szabaddá, annak polgárait egyénükké és test védők, il etve leszáliilandók. Kír. tamelOgyelő havi jelenlésé szerint döszakban a miniszter a Nagyialun em állami iskola épületéről felvett üifiszaki munkálatok méreteit iskolai célokra alkalmasaknak nem lalélván, egy megvételre felaján\'oti késs ház értekének felbecsülésé el a | vámtárgyak becsértékének 30"/,-ál I szí. Ebből kifolyólag nagyon is méltányosnak találja a bizottság, ha előbbi javavas\'atához képes\' n Muraközben lakók, de a Murán innen birtokkal" bírók a vámfizetés alól fe\'menletnek. Amennyiben pe A családi gyászjelentés melyéi őszinte részvéttel közlünk, a kővetkező: Celgó Pálaé, szül. Kozáry Klára, la saját, va\'ámíni gyermekei László, Kálmán, enc, Aranka és Elza, agy as ötszss rokonság nevében tájdalomielt szívvel jelent! felsjtbe-I tet len férjé, dllctvs aiyjak és rokonnak C«ig j Pál földbirtokosnak a tapolcai kerület oru. képviselőjének I. hó 18 én reggeli 1 órakor rövid [szenvedés után élete 61-ik — boldog báiaasá- rekké dig ezen kedvezménj> Jm adatnék meg, ugy k 33.ik éyiben t0rlént knM elhunytál, dec. végévet a vámtéte^k -újból megállapítsa- ^ t,Dgk hűlt teteme t. hó lü-áa d e, „Hol sirjainkdomborulnak, Unokáink leborulnak És áldó imádság melleit Mondják el szent neveinket !* Áldó imádság mellett mondjuk el szent ne- veiket, de mikor ezl tesszük,\' számol kell sd- \'alt megbízta. Ugyanez-n időszakban a n -kanizsai iparos laqonciaLólának 400t a la-po\'eainak 360, a 200, a perlakinak Irtot utalványozott a< 1894/96. tanévre, nunk arról is: hívek maradtunk-e ahhoz az irányhoz, melyet e nagyok jelöltek ki a nemzet előtt. Ahhoz az irányhoz, melynek ösvéi$én e nagyok, | Hjü kik sokszor ellentétes ulakon haladlak, mindig Icaáklornyai egyesületi ktsdedovódának ISO frt dogultnak 110 órakor fog a gyals-keaai családi sírboltban "" i.JLiafCrok nyugalomra tétetni. Aa engeatlefő saeai-emeienao jmÍM |ld(^tl ped;g { hi 21 én d. e. 9 ómkor \'"jfog u Mindenhatónak bemutat\'alni — Ualáes, H 1805. március lrt-én. Béke hamvaira I kir. építészeti hívH. - *J^l ban a miniszter Celgó P« halálával aegOresedait maudátumot táviratilag Koszulh Ferencnek aján ros i".," folttk lel és Koe«uth Ferenc azt ugyaaeeak Uv- It.as 1894/96. tanéíre,. miga 1 ^ találkoztak, mikor a szabadságról és a jogegytn-UtigréSl toll szó. Politikai kérdések szétszaggathatnak bennünket, szembe állithatnak bsrálot baráttal, de a legszenvedélyesebb harcok közepeit se feledjük azt, hogy e haza jövőjét kockáztatnék, ha hűtlenek lennénk a márciusi es mékhez. Ki basáját szereti, mindig azon fog munkálkodni, hogy a politikai harcok sebeit a társadalai művelődés, as őszinte breaölés, as igaz testvériség balzsamával gyógyítsa. ndja az ég, hogy ez a szellem domináljon ■•fisr ...... meg na bontsák a társadalmi békét. Adja az Islen, bogy ebben a szellemben ruljon, haladjon szeretett hazánk. Isten, áldd meg a msgyart! ál amsegélyi engedélyezett. — A szent-sdorjáni uj iskolaház részére kiszemelt telek a tuladonos rés/érői fen forgó akadályok miatt még eltelek-könyvelhető nem lévén,,a bérszerződés egy évre meghoeszsbbiita\'olt. — Esen idöszukban meglá-1 togatla a zalaegerszegi \'polgári fin. polgári leány a középkereskeuelmi iskolát, a polgári leányiskola fölé állított női kézimunka tanfolyamot, az iparos tanonciskolái, kereskedelmi tanonciskolái éa sz iparos segédek ssakrajztsnfolyamái. Volt a járási főszolgabíróval Bakon az ottani községi iskola személyi és dologi viszonyainak rendezése közéletben s pártos pBlllikai viszályok ^li4^\'-Volt Türjén a Wálliisndó gyermekme- A vármegye házából. A megyei közigazgatási bizottság máro. havi üléséi SveutUs Benó főispán elnöklete alatt f. hó 12-én tartotta. As alispáni havi jeleuiés a közigazgatás egyes ágaiban február h\' ban előfordult eseményekről felolvaalalván, helyeslőleg tudomásul véietell. As ülés e\'ső tárgyát as anyakönyvi kerületek aegállspitására, elnevezésük és székhelyűk meghatározására, továbbá az anyakiVnyvvezetőkre s azok tiszteletdíjára vonatkozó javaslat meg állspiiáea képezte, amely javaslatot főbb pontjaiban jövő számunkban fogjak közölni nedékbáz ügyében. Megállapodott a hodosáni állami iakolsi goqd&oksággal, bogy a szé\'szórl bérhely bégek ben elhelyezett állami iskola lelépi-lésének már régebben szóban forgott lene érdekében felterjessiée töriénjek. — A miniszter a magyar nyelvben je\'eskedő muraközi és vendvidéki tanítók és tanulók kilencedik megjuial mssásáról fel terjeszteti számadás képesén letl jelentést örvendetes ludoátisul vei te Istvánd község rom. kslh. hitközségének kér | vényére néfve, a szepeineki I özs\'égi iskolába! járó tankölelesek tandíja ügyében a közigázga-láai bizottság tudomásul vette a kír. tanfelügyelő azon flőterjesziését, hogy a fenlurgó kérdési a helyszínén megtárgyalja s annak eredményéről! jelentést tesz. A válás és kö>oklatá»üjyi miniszter kömn delére az ismétlő iskolázás érdemé! en Torda-Aranyos vármegyéhez íatézell megkeresésésekre — a kir. tánlelűgyelönek oly felhívással adatik | Schimmer János éa lársai zala-egerszegi lakó Iki, hogy a lanév végén a tepaszialatokbozképest sok részéről a város által bérbe vett fogyasztást\' javaslstái legye meg. és italadó ügy kezelése tárgyában lebbezé-i a közigazgatási bizottság beadott íe- j Valim közs\'guek államsegély ügyében beter- tárgyalván, | jeszietl kérvénye határozaiílag kimondotta, hogy a városi italmé .ügyelőnek adati] pótláa céljából hogy az Így ___laitt^ki, rési bizottaég ttrfltbaum Ferenc fogyasztási adótannak idején jelentési ^gye a kir. tsafel-mibén létéről U*ci< mártoni uradalmi kssznár ejegyezte özv. Folly I Bernálné leányéi M a l »i a kisasszonyt — tL;lenyéa. — Asilste rskaasituviel karolja föl közösségünk as irodalmi és művészeti kör nemes | törekvéseit. A kör elnökéhez naponként érkéznek levelek, a melyekben lelkes nyílaikosalok kapaián jelentkeznek a kör szép hivatáséi örömmel üdvöziök.isgokal. Buzdító például emliijlk (öl, hogy Budapesten Vidoeies Kókus miniszteri tisztviselő, a horvii-szötegű Posla ás livlrdai Rendslelek Tára főszerkesz\'öje, ki maraköai siűletéaü és Kaaiisán végezte Iskoláit, a kereskedelmi minisztérium tisztvise\'di közül Göllmjer Kelemen, posta ée liviró tisztet, üugovich Títus min. tisztviselői, Dr. Csury Jenő mínlszt. fogalmazói, Vaniek Láiz\'ó számellenőri éa Buek-bergtr József kír. mérnököt nyerte meg tagokéi. Az irodalmi éa n fivéazeti kör felhívásit Mágia Ferenc, az „Első magyar általános biztosít/) társaság\' derék tisztviselője küldte el Vtdovica Rókusnak, ki a megkeresésre a kővetkező sorokban válaszolt: Kedves já~barátom / „Lelkes felhivátodrtt örömmel fogadtam a megtisztíts megbízatást, hogy ismerőseim Űrében tagokat gyűjtik azon újonnan alakult kör részére, moly kiválni tln Nagy- Kanitta et ideig sztthuzó tárvadedmdl egyetiltni, nnn-dtnrt ami tzéy ét Htiiiet, buzdítani t a mos-teli érzést t a társadalmi életet tzebb, idaali-sabb irányba terelni. OrilCk s neked is kedvet já barátom őszinte köszönttel mondok, hogy alkalmat nyújtottál ezen cukély fáradozásom által, mtlylyel e néhány tagol a kör rétiért megnyertem, azon város iránti hálámat btki zonyitani, melyben nerelkedtem i tanulmányaimat vég&tem. SziebU kívánom, kayy a eétul kitüzM utat ügy érdekében kifejtendő mtkt dérieket dúl liktr koronázza," Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 23. szám. (4. lap.) 1895. március hó 21-dn ■A mí reália világban ex a levél érdekei okiratai szolgál trrn, bogy et ideális tórekvévek utat találaak a rakoalelkekhea. De okiratuVisol-fái arri ia bogy httsfias átellenben vetetett! töfytnoátiunionk mily sikerrel plántálja gyer- j ■ekeink lelkébe a nemzeti értést. Vidocics Rókus, a levél írója, mint muraközi gyermek ke rült aksaixsai gymnásiumba. Akkor egy ssötj sem tudott magyarul s kogy in milyen derék augyar embert aeveltek belőle, att lénytsenj igasolja aa a levél, mely laguebben dicséri trójá\'. — A gyaaátlaml Ifjaaig hasgver-aeaye. At idén aem ■ulasttotta el a nkaoivai ffigymnásium ifjúsága bemutatni a közönség előtt! a» ö szerény kereti, de sikeres törekvésekben gesdag mii véti i életét. At e hó 17 ének délután* ján meghívott közönség szép t-zámban gyfile-\' keaett a fbgymnásram rajttermében, s érdeklő- j dését minden tekintetben megjutalmazta a ki-1 lene pontból álló műsor, melynek össze állításában kitűnő tapintattal és nemes buzgólkodás-1 tal vetették a lelkes közremüködö ifjúságot öbele, dr Ernyei és Vencel tanárok. Délután 4 óra tájban kezdődött az ünnepély. A .Norma* nyitánynak alapos vezetésre valló, élénk Ifikte-té*ü baogjaí után jó öt percig fakasztotta a közönséget Steinberger (íyőző VII. oszt. tsnuló egészséges kacagásra azzal a pompás komikum ml, jeles alakítással, melylyel a .Volapük" monológot előadta. A programm 3-ik pontját tevő »fiéka-hangverseny .-nyel hosszú tapsot és „ujrá,(-kat nyert az énekkar. Azu\'án Blau János IV. oszt. tanuló kötötte le a közönség figyelmét értelmes zongorajátékává\', melyben fiszt-léle XIV ik rapszódiának teehnikai nehézségeit asép.reményekre jogosító ügyességgel küzdötte le. Majd az énekkar által telisé\'sel előadott magyar népdalok után a zenekar játszotta ai a „Lecke kettőst \'-t, Ilevrétől; ezt Fángler Vili. oszt tanuló sza\\alata követte. Azután Hajtató Béla VITT oezt tanutt szőtt metabe szédü cimbalmával a közönség lelkéhez, melyei az annyi lélekkel, a je\'-ea technikára valló köny-nysdeéggel előadott néhány, vegyes hangulata népdal valóságos tapsviharra éa erős „u|ráM-záars ragadt .A hangversenyt a zenekar zárta be s ,Jókai induló"-val, mely után tapsolva, éljenezve vett bacsót a közönség. A r erkölcsi rikerhes as aeysyi i- járult, mert a segélyegyesület pénztára, melynek javára rendeztetett, ÍM frtnyi. liaita jövedelemmel gyarapodott. — láre 15 Ike Letiayéa. Levelezőnk írja Letenyéről: Közönségünk ia megünnepelte Máraos tizenötödikét. Ugyanis a nagyveudéglö termében bankettel rendeztek, melyen a községi laíóssága rang és oestálykülönbslg nélkül kép-1 viselve volt éa pedig oly ezámmal, amilyent Le-tenyéo csakis hazafias alkalmakkor lehet felállatni. Felköszöntőt első sorban Zakál Gyula ügfvéd mondott, poharát a legalkotmáayosahb királyra emelve,\' Utána dr. Csempész Kálmán kelt fal s jól ismert szónoki tehetségének fényes jelét adta, méltatta a nap fontosságát s fejtegette a különböző nemzetek ssabad-égharcának kezdetét éa mikénti lefolyását, mely szabadságharcok közül a magyar nem-setét, mint legdicsöbbet emelte ki. Több toaszt elmondása uián Csempeaz Kálmán iámét felszólalt a midőn a megjelentek nép száma felett örömét fejezte kl ezynllal sajnálkozással emléke* iett meg azon többek részéről jannsiiotl nemtörődömségről, ami Letenyén egy-egy rendezendő társai üMZejŐvetel iránt mutatkozik. Be-azéde folyamán p marái Thassy Lijos főszolgabíróra emelte, ki megjelent az ünnepélyen az egész hivatal élén. Tntssy Lajos a tőle megszo kott szép szavak kíséretében kijelen ette, hogy ■egjetenése aem érdem, az nála hazafiúi köte-lesség; es bazta It ide, mint a többi jelenlévőket is, kikre aa ég áldását kérte. A banketten j mindvégig kitűnő Einguiat uralkodott, n-eyhet nagy mértékben boz/ájánl\'ak Zakál Gyula élcea tégténaéssi és Piánk vendéglősnek a bankett isedeaéts körűit láridhatailanaága. - As Ur. jéMkesjr aiegylet kii gyllétt A ntgy kaniz-ai far. jótékony nőegylet lolyó bé 17 éa tartott közgyűése iránt szokatlan nagy érdeklődési lanuaiiottak az egylet tagjai. As érdeklődé* tárgyát lő eg a választás képezte, mert nem kevesebb mint 7 uj választmányi tisztség volt betöltendő, azonkívül uj véfosté*. alá esett 8 sorrendben kilépő vélassimányi tag. Vtdtr Samnné egyi. elnököt egy ateatorn kftte ltteég Bééibe szálilotla, a gyü\'étea Blau Pálré alelnök elnökölt, ki a megjelenteket azivélyesen jubileumát. A jnbi\'eumra a tagok teljes ssám-üdvösőlve, a gyűlést megnyitotta és a jegyző- í ban jelentek meg a néhány érdeklődő vendég is könyv hitelesítéséreGalettner Salamonná és Pollák részt veit. Az ünnepség disigyüléssel kezdődött. Miksáné rendes tagokat kérte tel. As elnöki A kör elnöke megnyitó beszédet lártott A kör megnyitót követte Róseii/M Lajos egyl. titkár!alakulásáról szóló Két jegyzőkönyv fololvastat-lendülelesen megírt jelentése, melyet a közgyűlés j vén, Hajgató Sándort fölkérték, hogy mint a kör lelkesen megé jenzeit A titkári jelentésben ke- megalapítója, mondja el tüzetesebben ia a kör gyeletteljes megemlékezés tétetett Kossuth Lajoe . alakulásának törlénclét. A huszonöt év előtti elhunytáról, ki as egyenlőség jelszsva alatt küs-j lelkesedés emlékére köny szivárgott sok öreg döfi az emberiség jó voltáért éa istápolta a test- alapító tagnak szemébe a Hajgató előadása óriási véri szeretete\', továbbá Szegő ttyuláné választ* > hatást keltett a tagok soraiban. Ez után eléne-mányi éa Hiracltel Edéné rendes tag elhunytáról.! kelték a Hymnust. ífiiározatul kimondták, hogy — Az egyletnek jelenleg 1 tiszteletbeli, 61 ala-; Hajgató Sándornak, a kör alapilójának arcképét pifó és 233 rerdes tagja van. As alapító tagok j megfestetik, s azt ünaepaéggel fogják leleplezni, száma a lefolyt évben 3«al, a rendes tagoké Egy fiatal kiskaoizssi polgár elszavalta Petőfi 21-gyel szaporodott. — A választmány a lefolyt i Nemseti dalát s a jubileumi ünnepségeihez elnök évben 9 C éat tartott; jótékony célokra kiutalta- j szép beazéddel zárta be; a jelenvoltak pedig toti 1984 frt 30 kr. Aa egylel bevételei voltak:; elénekelték a Szózatot. A programmazerü Ón-Alapítási dijakból 160 frt, különféle adomá- népség után lársasvacsora volt, maly alatt nyokból 709 Irt, tagaágt dijakból .6*7 fri 10 kr. lelkes felköatöniőket mondtak Hajgató Sándoron a mult évben tarlotl vigalomból 994 frt 07 kr és Rátorfi Lajoson kívül a kör tagjai közül ia kamatokból 481 frt 28 kr., eskeiések alkalmával többen. A jubilált olvasó körnek es időit 120 eszlözölt gyűjtésekből 210 Irt — As egylet je- tagja, szép pénztőkéje és csinos könyvtára van. lenlegi jagyons 10490 frt 22 kr. - A pénztár- — A aépkaayka kttáráta. Sok s egény forgalmi éa vagyonkimutatás g< egylet tagjainak ember, as iskolás gyermekek egéss raja ssomo nyomtatásban megküldetvén, felolvasottnak te- ruan tekint « A<f 23-ika elé. Éten napon agya* kínieieit és a számviisxAtó biiOTliág jelentése nis bezáratnak a népkonyha kapui, melyek 4 alapján a pénztárnoknak éa a választmánynak hónapon ál voltak nyitva. A népkonyha lenn a felmentvény megadatott. — A választás meg állása óta még egy idényen sem volt olyan Iá-ejtésére : Ollop Simoné elnöklete alatt Kertén togatot\', mint a lefolyt télen ée ha az intézet Józsefné, Satiler Józsefné, dr. Ollop Mór, Ktdó nem házilag kezeltetik, ugy közönségünk áldozat-B. Béla és Weisz Tivadar rendes tagokból álló kéazsége dacára ie, most tán már űrökre sárulask bizottság küldetvén ki, a választás tartamára a be ezen áldásosán működő egyesület kapui De közgyűlés lellüggessteietl. Ilintegy 2 óra lefolyása a gondos gazdálkodás és városunk közönségének után a közgyűlés ismét megnyittatott és a vá- áldozatkészsége fo\'ytán a aépkonyha látogatói lautás eredményéről a következő jelentést tette bisalomleljesen tekinthetnek s jövőbe , „leás a titkár: Beadatoit öntésén 144 szavazat. Meg- még ebéd és lágy kenyér." választattak 3 évre a sorrendben kilépett vá- __ A népdal. A becsebelyi nagyvendéglő laaatmányi tagok Ebenspanger Lipótné, Weiser helyiségében mulaloll a község fiatal kondása. Józpefné, Kfirscbner Ignáené, Maschuntker Mórné, | Feledve minden bui és bánatot, egyik liter bort Tauber A\'sjosné, Rosenfeld Adolfné, Pollák Ar-|a rnAsilc mán hordatta, mely körülmény nemmel ■tinié éa dr. Neumann Edéné ujbé1, lovábbbá éjlátható- küvetkeznényének élénk behatása alatt nj választmányi tag, kik közül kellő 1 múlva, elkezdene énekelni a »h;t én neken ázás lórin-kettő két év múlva kiaorsultaiik. Az uj válutt- tom volna• cimü közkedveltségnek örvendő nép* mányi tagoka következük: BlauLajoené, Löwy dalt. Hangiéval elragadta a hallgató közönsé-Adollné, dr. Blau Simonaé, Ledofsky Arminné,Lei( egynek kivételévé\', ki >ez s kis lány BÍnd-Kaater Miksáné éa dr. Schwsrz Adolfné. 1 évi j^rt enyém volna* cimii strAfa baltatára azt bátor-idö\'arlamra néhai Szegő Gyuláné helyeit Blu-1 kodoit egén begy kén megjegyezni a kondásnak, menacbein Vilmosáé választatott meg. — A hogy jobb volna, ha a kérdéses esetben első számvizsgáló bizottságba az elnök előterjesztésére gorbaq a korcsmai kontóját fizetné ki. Több aem megválasztanak: Rothschild Samuné, Cirönhut kellelt a kondásnak I Az egyik keaébe egy sörös, Hemik és Székely Tivadar. — Indítványok nem L másikká pedig egy bora üveget kapott lel a léteitek, elnök a gyüést bezárta. ! méltányolható felindulásában ugy oda vágta a — A gyágjtstr tzek kéréblt. A nagy-1 közbeszólni merészkedő szomszéd falubeli ceor-kssízaai gyógyszerészek közös megegyezés lo\'y- Idás fejéhez, hogy az rögtön ezer darabra törölt tán elhatározták, hogy e bő 18-tól kezdve Már I. i. as üveg. gyógyszertáraikat esle 10 óra helyett, már 9\'/, §- FelsUlés. Két páriái ditk, mintán vala-óirakor fogják bezárni. Tekintettel a gyógyszer- {mivel többet ittak, mint a meaayi szotnjuságuk tán személyzet nagy éberséget igénylő ét fá- csillapítására mu hatatlanuli szükséges, beállít rasztó niunkájárs teljesen indokodnak találjuk egy plébánoshoz : a gyógyszerészek elhatározását, melyet még sk-| — Tisztelendő ur! Olvasson lelki ntisét — kor is méltányolnánk, ha a zárórát Budapee\' és I Hornéiért I más városok mintájára 9 re tűzték volna ki, A plébános nem jön zavarba. Finom mosoly-annál is inkább, mert szükség eseteben, ugy lyal vá\'aazol: csodálkoz- — Uraim, n kitünö ntase I Mott a diákokon volt a tor, hogy tasak. — Mikor fogja tisztelendő ur aat a misét olvasol ? — Mihelyt elborsák Homér halotti bizonyítványát. — Mpaayal ■eetaát Egy tpanyol krúzus, a ki nea tudja, mit csináljon a pénzével, aat s sportot talá\'ta ki, hogy bires írókat képviselőkké fog megvá\'autatni. Eddigelé kevés nerencséje volt. Elöazör Ibsennek ajáalt fel náasr frankot b>gy a/On képviselővé választassa magát. A norvég költő nem logadia ol ajánlatát, Austin Lombrosónak kiméit 100,000 franknyl válMslási költségei. Ennek sea ke leti. Most ujabb prófétáéi keres. — Udvarias ke«Ar. Apa: Uram, ne* ad haton önnek leányomat Kérő: De éa végtelenül szeretem. — Megmsgysrázo.m vomakodáaoeai. — Beszéljen I beszéljen kérem. — Családi baj n ál mik áz elmebetegség. — Es mi aa éa ímádottam mániája? — Hogy önhöz akar nőül menni. — Aaaerika! sMlHlMlklhlváe. V rotui argentínai városban megjelenő Uhu cimü lapban a kii vetkező szivltes szóló előfizetési fel- mini eddigelé a tárMm tul it beszerezhetők s gyógyszerek. — Njlháatt ayagtásás. Upunk utján nyugtázza köszönettel a letenyei tiszt iselök bál jának rendezősége a gyógyszerum-aiap javára a Tamás-család Által pótlólag adományozott tíz frlot és Kovács István 6r 3 frt 57 krnyi gyűjtésé\', mely utóbbi egy, as álta\'a tartott tréfás előadás eredménye. — Hénéstt nillvánltás. A f&gynn. iljuság f. hó 17-én tartott hangversenyén felül-fizetni szíveskedtek: Babochay György, N. N. 9-9. kor, Weiser Jóaaef. 7. kor. Beina Lajos, dr. Scbwart-. Albert (Csáktornya) 4-4 kor. Nith Norbert, Sümegi Kálmán, dr. Plibál, Oszterhuber László, N. N. 3-3 kor. Sattler Lv ioeoé, öraft István, Számék Adolf (Rigyáo) Ka-livoda János, Dentsek József 2—2 kor. Észter j gályos Ágoston, dr. Vörös Cyrill, Maiirkó Kon rád, Poór Jáaos, Kalcaok -Leo, Vilkó József, Baksay József, Schüszler Albert, Rebák Psl, dr, Blsu Simon, Bandelsmann Ignác, Thomka Endre. Zerkovits Albertné, Mincsek Antal, Ve* csey Zsigmond, Msir József, Eperjesy Gábor, Bátorfi Lajos, dr. Neumsnn Ede, Molnár Istyán, Trípammer R"zs&, Horváth llonor, Kiss István I ! 1 — 1 kor. Fogadják a tisztelt adakozók alegély .egylet bálás kösiönetét. — OlvssékiH Jnbileaea Nagy-KaaisaJbivás és intés jtleat meg: VLé< VII. kerületének (Kis Kanízáantk^ptlgári I »Azokat as igen tisztelt ügynökeinket, a kik !olv,isól\'öre náre. 17-én tartotta hua tonöt éve* 1 aaámi<tá<aal és p^n\'.zel ad/tok, felkévjík, begy NagyKanizsa, csütörtök. Zala >3. szám. (8 lap.) 1895. március M J1 én. tiaaMiÍMMh Mf heaaaaáet Ow kaUsmSayaih vagre naagállapn^ntl A luraiy Uva a jubbagy kel. Éppen igy lel kérjük azokat • nagyrabec«úit cselekedetét, egy gyors futó paripával ajándékozta előfizetőinket, akik könyveinkbe* nagyobb bátra- meg, mondván, hogy a mit ezen lóval egy óra Iákkal szerepelnek, e« lerhe \'esftaek váltó vagy | alatt bekeriteoi tud, azon darab föld a paripával poitautalvány alakjában életjelt adei » águkról. I agVült hűsége s önfeláldozó ragaszkodásauak ju- Papírpénz hiányában elfogadunk bármilyet orsségkiili atanypénz\'. töt veretlen aranyat in. A ki nem hiazi él kéa<sé|üake\', tegren bennünket, próbart." — A iertlil hsnerárfew Egy bécti orvosi újság irja) bogy egy bukaresti orvostanár a járviayoa betegségeknek olyan lorrására hivja tel a figyelme\', amelyről még sem könyvben sem előadásban s/ó sem volt A tudós proféra* szor, dr. Demosihene* a honoráriumra mulat ra, Iáiméul tulajdona leend. Deák — igy hivlák a jobbágyot - szép darab tőidet benyargalt,, és atyja lett azon Deákoknak, kik Szent Lászlótól át kehidáig egész a legutóbbi időkig nagy tártokkal biró nemes emberek voltak és sok derék polgárt, köztük egy Deák Ferencet adlak a hazának ; a falu is ekkor neveztetett el Szt -Lászlónak: Ettől nem messze érjük Cíyülevesz községet az ő tunikás .Itar.mgláb* jávai; a gyü le vészi dombra érve — visszanézvén. amelyei az orvos lertőző betegségben szenvedd gyönyörködünk a Zalavidé betegétől", vagy annak valamelyik hoazátar\'ozó- " já\'ó\' vesz -át, a melylyel a betegségei elhurcol halja. Eaaek megakadályozására a tudós De-mosihenea a következő rendszabályokat ajánlja 1. Az orvosnak mindig magánál kell hordania egy érvből való er-zényt, vagy egy vizáthatlan vászontáskát, amely lőzétael, vagy tolyadékkal sterilizálva van. még néhány percig szép panorámájában: felfelé Szt tíróth város nz ö nagy várkastélyával, alább Koppauy és Kehida. hol Deák Ferencnek, már a tullapon leirt egyszerű kastélya s kissé odább a szőlők között bátyja : Deák Anlal sir-kápolnija látszik, még alább Csany Hu (\'.sányi László 48—49-iki magyar vénanu kastélyával, a antiszeptikus| két Kustány, Batthyány gróf uri s gazdasági lakúval és még több falu, majd meg a szőljö- és-erdó- A pénz ál vétele u\'án, még mielőtt a beteg | koszorúzta s a Zalavölgynek mindkét leién pár-szobájából elmenne, meg kell moania a kezét 3 M a kezét papírpénzt ia hazaér, újra moasa meg ersaésiyt ée az árcpénzt meleggel, a pedig öt percentes kárbolsavoldattal egy óráig feriő\'lenitse. Aligha tévedünk, ha azt hisszük, a oek ez eahetőaége sem igen lógja viaesaiartani az orvotokat at\'ól, hogy honoráriumot az ércből kéezült pénztárca nélkül ie el ne fogadják; — i\'seiiélsles. Elza ; Édes mamá u, mondd, esak bel aailetiem én? — Pesten, fiam. — Hál le hol születtél? — Szegeden. — És a papa bol szülelelt ? — Kolozsvárott. — Mégis caodalatos, hogy igy összeialá közlünk, lalwárawgye váreeal évkönyv a huzamosan haladó hegy áncok tűnnek fel. A >Zala-völgyé<-röl még csak annyit, hogy e! vidék eddig sokban -hozzájárult eme- közmondás legalább | igazolásához, hogy .Zula hala. Zala rákja, Zala | bora, Zala menyecskéje - hires"; de ma már a ieriőzéa-j rák egy eddig még ismeretlen rákbetegség miatl a folyóból egészen kipusztult, a szőlőhegyeket pedig, a mi sokkal nagyobb kár — a fi lokszéra rohamosan tönkre leszi. . IV. Tátika, Rezi és vidéke. A begy-ég é-i erdőség közé vonuló ut elzárja I elölünk e kedves, szép képet, de — alig \'/, órai I gyaloglással - a kopár dombokon felemelkedvén, I ismét megkapó szépségű völgyet és tájat fedezünk lel. E domb a »foki-kereszt uri begynyiláa vagy jereszkedő (kapaszkodó), melyen leszállva, benn T milleniumra, az erkeaz\'ik Roffmaun Mor és Halis"*?1"* már » lulajdonképpeiii ,.magyar.tempe-Isiván cimü munkára előfizetést éa megrendéésti vf\'« :ben- E hegynyihls l.atrahagyasa nlán maga elfogad Fischel Fülöp könyvkereskedése Kaui\'SSn. — A munka ára 3 loriat. Nagy — tivágytalaaság éa mladseaemi gyamsarbaJakssAI meegen aianljuk ti-zteit olvasóink ligyelmebe Eirger szóda pasziil áit Kaphatók 30 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban éa nevesebb dregva üzletben, elölt látjj az ulas a kies Rezit várromjával. 2 —427 m magas, kitűnő bort termő hegyével és {altijával együtt; átellenében pedig a magas Tátikát. (413. m) Tátika egy Tádenka nevü birtokosától kaphaiia minden Valószínűség szerint a nevét, ki azt mir a tatárjárás ideje előtt épit a Balnton-vidék •Csak akkor magasítalak — mondja egy jele-\' sünk — Svájc föllegekbe nyaló havasait, ha már a mi magas Tátránkat mé4Hmertük. Előbb ne gyönyörködjünk a Itajna melléke szépségeiben, mig a szelíd-regényed és történeti emlékekbea gazdagBalaton vidéké* be nem utaztuk.* Bocsánatot-kérve e hosszas de — fájdalom — nagyon is jogosult feljajdulásért -és jószándékü inteleméri: folytassuk sétánkat tovább! V Hévvizfürdö és Keszthely Tátika és Rezi-hegy megmászása után árnyékot erdei uton érünk le a Keszthely felé vezető országútra s egy órai úttal, miután a 60-as években oly hírhedt es rettegett •Uyöng.yösi csardá«-t is elhagytuk volna, a keszthelyi avartemetők éa sir®ek mellett haladva eljutunk a ctodás gyógy-erejü Hév víz-fürdőbe, mely annyi betegnek, sántának visszadta már egészségét. A fürdő, bárha a tulajdonos és fürdővendég egyirant csak mintegy 20—85 éve kezdé felkarolni, nagyobb figyelembe venni, már is szép számú ét csinos épületekkel, postával, táviró- és telefon összeköttetéssel, vala mint gondozott sétányokkal bir. De legoeveietebb marad mégis a folyton párolgó és 27-29 tok iböségü, kénszagu, korpaszerü aljjal biró vizzel, valamint a közepén nagy fürdőházzal ellátott tó. Folriattat következik A közönség köréből * Tekintete* szerkesztő ur! Nem tudom a „Szépi\'ö Egylet" reszortjába tanotik-\'e vagy csak a köztisztaság feletti őrködésre hivatott mérnöki hivatalt illeti, de aanyi lény, hogy a Szemereulaiból a Cseagery utcába ctaknem leheleden *t á\'jsráa. At ott épen az átjáráanál felhalmozott hó éa piatok • szerencsétlenségükre ott lakók közlekedéséi vagy téliesen megaktasija, vagy e«nk nagy fizikai megerőltetés u\'ján leszi Tehetővé. Beetet lapja révén reméljük az illetéket körök figyelmét ;rre a türhetlen állapotia felhívhatni. tette \' s igy a sümegivel együtt legrégibb várai közé tartozik. -i-T\'- » p i £ „i . Lfiin i____z ;i Feljutván Tátikára és Rezihegyre, bizony el- alámint Egqer A. fia gyógyazer különlegességi I _ y. . , . , , .... . > . gyáréban Bécs Namdorf mondhatjuk : .meredek e hegy, mmt az erény nlja; CSARNOK Séta Usz az elsői a nugyar Tempe-völjyben. Uti vázlatokba palaion vidékéről. \' A , Magyar Turista EyyeiWet" Tanítói U\\hjdnak múlt éri irodalmi pályázatán díjjal kitüntetett pályamű. Irta: Béktfl Elek- Jélenlegi birtokosa Baronyi Ede, budapesti bankár, mindent ugy bútoroztatott be, a hogy Deák idejében volt. Az ebédlő bolthajtásos szoba, két ablakkal és kandallóval, hol Deák maga tüzelni szeretett. A hálószobában meg befüggönyözött alkoven van, melyben Deák ágya áll A kertben a terebélyes almaiák alatt ott áll a hüs lugas, melyből kedvet kilátás nyílik a Ztda völgyébe.- A lugasban kőpad van, előtte pedig kerek kölábon egy márványtábla, melybe e mondat van vésve: •Deák Ferencz kedves bltelöje 1827 - 46 « Deák téli időben is sétáit e kertben s ha hó volt, deszkákat rakatott le. A jelenlegi kaaznár és szép mivellségü kedves neje szívesen fogadják a turistái a megmutogatnak a kertben s bent a lakásban mindent, a mi az .öreg urra< emlékeztet. Kehidánál a Zalán átkelve, Szent-I,ászlóra érünk. A néphagyomány szerint e lalun végig utazott Szent László király és hü jobbágyok egytől-egyig kiálltak tiszteletére s midőn az egyik közülök megpillantotta, hogy a király kocsyáből sebeshaj tás közben egy kerékből kiesett a szeg, hogy o kerék kiesésétől s az igy bekövetkezhető feldülésj veszedelemtől a királyt megmentse, tulajdon ujjá\' dugta a kiesett szeg lyukába és görnyedten fu- *) At •urk Teljes tisztelettel több Cwtgery-ukai lakit. t rsvttbu ktsIIMiálrt a*a villát filT"nt|il de jutalmazó is, mint anuuk diadala.* Felkapasz I kodva a várfalakra, valóban pompás kilátás nyilik a közeli és távoli ke.kelő halmokra és a Balatonra. Jól beláthatni Sümegre, sőt a távoli Kemenesal jára (Vas megyei is. Azután a régi termek helyén diszlő cseriabokrok árnyékában a zöld ptzailon I pihentetve fáradt tagjainkat, mege\'e ven ülnek elöt- I tünk e (alak közt hajdan lakott regenlakjai Kis latudvnak : a (iyulaflak, Szentgyőr/yiek, Esegli váryak, u szép Róut és n többi regehősök. Egyáltalán az imént emlitell leereszkedfin, haladva látható panoráma, ha nem mérközhetik is. ,,- \' . - ... „, .... , . , a tapoles-uti hires hegynyilát fenséges és ián pá- . ffT KM« - - Poór Juhos társelnökkel, hs ez ideiglenes választ- ■ 8zerkeaztői üzenet Aa Irwtalsml Ur érdekébn, Többen fordultak hozzánk /ShilágosilAfért, hogy miért mellőztettek at irodalmi és mürérzeti kör alakulása alkalmától : holott igen sziceien vettek tolna abban részt. Vfy a hozzánk fordultaknak, ralamint at e tekintetlen netán mellőzésre gondoláknak i helyen adjuk meg a fölvilágosítást, hogy az egétt mozgalom tulajdonképpen esak 211 írd- e\'.i hírlapíró érti* lekezktéből in dúlt Ái. Ez az értékűiét mondotta ki, hogy a megalakítandó kört szélesebb alapokra kívánja fektetni s ez at értekezkezlet választolta meg az előmunkálatok megléteiért at ideiglentt rallun szép panorámájával, de oly megkapó ét | maradandó nyomot bátrahagyó tájképet tír elénk, I mány azóta élénken munkálkodik, szétküldte mór a hogy méltó volna hivatoUabb író tollára ét jele^JW^ «*< « mindazokhoz kiknek hazafiat — \' lelketedésért és buzgalmára stámithatott. Miután festő ecsetére, valamint a Balalonvidék annyi más vidéke is; de a mi íróink s főleg a—festőművészeink, mint annyi felhangzó* panaszkodás méltán megrójju őket érte, éppen nem törekszenek kellőleg kiaknázni a Balalonvidék által uyujlott tárgy- és anyaghalmazt; melynél a küllőidnek sokszor hasonlilhaílanul kisebb és már számtalan variációkban kimerített tájai és vidékei Irlkere-sésére h irányozol Ion nagyobb éa valósággal lázas az inger. Vaudig Kö\'cseyként: „Széles e világot hosszában széltében ismerni szép dolog, de mielőtt ismereteinket ily határozatlanra terjesztenők: igen üdvösséges lenne . saját hazánk körül nényeivel barátkozni meg" •Magyarországnak a tormája is . , . . .... . . , édesebb, mint Amerikának a méze.. - mondákig* " ^ndenhot ily mádon «i jelentkezések beérkeznek t at alapeta-bályok it stentitiléd nyernek, — történik meg a tulajdonképpeni alakuló ülés. Akkor lett a rendes tisztikar és választmány megválasztása s általában a teljes szervezkedés, mely alkalommal az addig jelentkezett tagok mindnyájan élhetnek jogaikkal. — JVt méltóztassanak félreérteni a 93 iái bemulató estélyi te, mert at ideiglenes választmányt itt it tiszta, nemes ím/*m//o vttérli. Azt akarja, hagy ezzel egy Ut pénzalapot teremtsen a régleges mtg-alakulás-alkalmára, hogy at akkori nUastlmány ne legyen kénytelen csupán az eszményi célt átvenni, hanem egy kis reális alappal it rendelktf zék. Mert ina már Monleeuccotinál ~1citébb kaliberű három dolog szabadságharc emigránsai. Boldogult Rudolf | : ^ ^ h ^ trónörökös peaig ugy nyilatkozott, hogy n -ludo- j - — ---- mányos társulatok, klubbok, gyülekezetek és iu-dom is én mi néven nevezeit egyesülélek, ha pénzre tesznek szert, nagy expedíciókat rendeznek más világrészekbe, a legközelebb cső vidékek pedig, saját hazánk vidékei, bizonyos tekintetben ■sa tolt a kocáival, mig valahol a királyi\'nagy menet | valóban titokzatos lepelbe maradnak burkötfá Ur. Felelőt tzerketz\'ő: L 6 K E i; n l I. v I LaptüUjdoiios éa kiadó: M ( II R L r C I, A P. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 23 szán. (•. lap.) 19*6. márciva hó fl-én HIRDETÉSEK. Lucerna, lóliere, ta-lca,r:rridirL3r- \' ^ "eredeti ólomzárolt minőségben, kilti«il, feikköiy, «« fíaifTlk legjobb minőségben Ucxil ISpS- # Ut«tt 4r«k«l kaphatók FROMMER A. HERMANN .utóda, mag-nagykereskedésében Fi-üzlat: "E3 mm » ■v-iöS\'fce "T1_ nólc--Oxl«t: V.. TAItftr nle* 5. iiáa. ^ W- »» ö » W » -LJ-* VI> AmérA»mr-mt 1. uAaa. Mf Tavaszi fíárjegr^zélc Iriváuiatr*. ingyen. és bérmeatve krCLldotUc msgr. -"Mt 50—2 Locomobil is gizcsépMplszbtefc ^e^\'íS^AK knlj\'»c7ili. kiíüilu- ti «r»t»g*|»k. Waiiftk, «r6na(jfllJI<lk. .COLUMBIA U legjobb Mrr#tA|4pek, azec* ka rigók. répa vágók, kukorica*-H«iriMlAk. darálók, örió-malmok. IfíHmm uiúthá (t minden egycb 2 it 3 mi tkék gs/.dasiígi gépek. Eladó! TO Máma iMbe-liur-mag (Spergula), mely a legsoványabb földben is jól diszlik, s igen jó takarmányt ad. 100 kiló 10 frt. 15 MásNa nyuluepuka-Mag (Anthyllis vulneraria), mely iubb a veres herénél, nem fagy ki soha, a szárazságnak ellentáll. 100 kiló 70 ír*. 90 hecto kUldatlle bor, saját termés, literje 20—40 krajcárig. 1?000 <irb. KySkeres nsAI6 vernA eiere 15 frt XOO.OOO drb, alma ,t „ ., 5 „ a következó fajokból: fehér Rajnai és olasz Riesling és fűszeresTramin; kék Portugiesi és Burgundi és fekete Kadarka. 1SOOO drb Bfairsltetr alaafa 40 krtól 1 Irt 20 krig minő-Iség szerint. 4neBirKf-HlmH 100 drb- 3—4—5 frtig. posta: Nalaarár, « k/rmrmtm* ttU.lu4. Malrfn Aritgytktk kim*/Uítn fagfm Nyomatott Fiaebei Fülöp laptulajdonosuál Nagy-Kaniaaán, 1895, Hirdetés. layton & Shuttleworth © Budapest V4íll-k4rut 63. sz. a^nUaioak: IRDETÉSEK felvétetnek Fischel Fülöp tóiJTtonstodílÉlieil m- Nagy-Kanizsán. cimzett naíryvendéglő tartozékokkal folyó évi ápril I16 t 118-ftn Örök árban eladó) vagy hat évre bérbeadandó. Bővebb felvilágosítással szolgálnak az alulírottak. Marcali, 1895- raáre. hó. Lengyel József és Krausz Jakab 60 3 - 2 tulajdonosok. 24. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. március 24-én. XXIV. évíoljam. lutküiIMf : M ilui OUop-fit« Ma. Ida jatlMudS 1 lap isalltmi rtaaire vonatkosé minden káalmáaj. ItnnMlti levelek c»ak Itmtrt ktaak-Ml hftdtataak ti. láalratsk aaa klldaiiak viusa. Egyet tzám óra: 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nsgy-Kanizsai- és dél zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, as Ipar- és keresks- _ BM * delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár, ***** fM a „nagy-kanizsai malátagyár és serföiőde r. t." hivatalos közlönyt. KlaééklvaUlt Tina Ha ipUst . ÍWáW HUf káaj ikasaásélar KLÖHEKTÉSI ABAK : Étin ím 11 kanaa (I frt — kr} Filém • koma (I Irt — kr.) KaaradSna I karaas (1 frt 50 kr.) HIrdatéaak Jatáajonn aáaitlataak. yatttsara M kr. H«x|el«iik Nai^y-Knnimáh heteaklat kétner: vasárnap \'éa cmTltörtölcön, BlMsatáeak, valaalat a Htli1tn>ii ■ vaaetksaák Flaekal FUíp káajrv-kinekiilalki iatáaaauk. A rágalom. (. n.) Ne foglalkozzunk mindig az országos politikával; maradjunk némelykor a társadalom körében, van és találkozik itt is elég jelenség, mely a gondolkodó embert elmélkedésre készti, gyakran sajnálkozásra Indítja és igen sokszor megbotránkoztatja. Nem mintha ezek a jelenségek, amelyeket kül önben mindenütt tapasztalhatunk, csakis a legújabb kor, a fin <le siécle vívmányai volnának, vagy a társadalmi életnek felszínén csak most tQnnének fel; korántsem. Társadalmi bűnök minden korban voltak, sőt bizonyára voltak időszakok, mikor ezek még nagyobb mértékben voltak tapasztalhatók. Ámde az emberiség halad, folyton művelődik, a tudományok bámulatos eredményekkel dicsekedhetnek; az elméletek a gyakorlati életben érvényesülnek, s óriási haladás észlelhető minden téren, amit még az emberek a mult században lehetetlennek tartottak volna. De a szív és kedély műveltsége nem tart lépést a szellem bámulatos tevékenységének látható eredményeíve!; sőt ellenkezőleg sivár és üres az emberek szivvilága, s ahol a kedélyélet belsőbb nyíl-vánulásait hiszszűk észlelni sokszor csak látszattal van dolgunk; annyira képesek az emberek saját érzeményeiket leplezni. Kz a sivár és űres kedély- és szivvilág az oka a társadalom sok hibájának, sok bűnének. A látszatért van minden; a feltűnési vágy és viszketeg, a legocsmányabb hiúság rugói sokszor a nemesnek, dicséretreméltónak látszó tetteknek is. A jótékonyság is igen sokszor nemtelen ösztönnek a kifolyása, Jftem a szív, a lélek jámbor felhevülésének ;$könnyen lehet ezt megismerni azon az üzletszerűségen, mely rajta észrevehető >s» A legnagyobb bűnök egyike azonban\' mely pedig óriási módon harapódzik el minden rétegben: a rágalom. Azt hinné az ember az első pillanatban, hogy ez a bűn | az önszeretetnek kifolyása; t. i. azért rágalmazza meg az ember embertársát, hogy : önmagát ezzel emelje. Sok esetben kétség-jtelenűl e miatt történik, s talán szándéka {nélkül annak, hogy embertársát erkölcsileg I megkárosítsa De a legtöbb esetben egyenesen abból a \'gonosz szándékból történik, hogy a rágal-| mazottnak ártson, azt mások előtt kisebbítse, iőt becsületében megtámadja és sokszor erkölcsileg tönkre tegye. Az ily rágalomnak csak nemtelen szív, sivár érzés lehet a forrása, mely örömet érez, mikor másnak keserűséget okozhat, vagy becsületében olyan csorbát ejthet, melyet többé semmiképen jóvá tenni nem lehet. Nincs lelketlenebb bántalom, mint a rágalmazás ; tudva hazugságot költeni oly emberre, a ki a sértőt talán sohasem bántotta, oly aljas eljárás, melyet alig lehet jellemezni. A társadalomnak gyenge erkölcsi alapját mi sem mutatja jobban, mint mikor a rágalom könnyen hívőkre talál. Nincs könnyebb, mint valakinek a becsületét megtépni. S -hogy mégis vannak a műveltebbek között olyanok, kik fölötte könnyen rágalmaznak s terjesztenek hazug hireket mások ellen, ez mutatja a szellem és elme műveltsége mellett a szív- és ke-délymüveltség teljes hiányát. Bizonyos, hogy az emberi méltóság értékét nem egyedül a szellem és ész műveltsége adja meg. A szív* és kedély műveltsége teszi a valódi művelt embert Innen az, hogy oly hamia nézetek és vélemények uralkodnak a fölött, hogy mi az a műveltség ? ki az igazán művelt ember ? L A legtöbb társaságban éa művelt körben (feltűnően érezhető az utóbb említett mű-I veltség hiánya. Szellemesen elcsevegnek áriról, a mit olvastak, a hol utaztak stb. Az egyik-másik ragyogtatja elmeélét, mikor a tudomány egyes ágairól, az irodalomról a egyről-másról van szó; de mindebből hiányzik a zamat, a szív műveltsége, a kedély finomsága, mely nyájasságot, előzé-jkenységet, udvariasságot köt egybe a szellem műveltségével a mely éppen az által kimondhatatlan derűt éa bájt áraastai egész I társaságra és társalgásra, mely távol áll attól, hogy jó és rossz barátokat éa barátnőket szapuljon s az egész diskureust arra az alacsony nívóra helyezze, hogy egyébből |se álljon, mint folytonos trécaelésből. Nagyon csalódnak azok, akik az ily állapotot az intelligeptia hiányának róják fel. Éppen nem az. Annyi csatornából táplál-kozhatik mai napság az emberek elméje,r hogy az intellígentia hiányáról éppen nem lehet panaszkodni Az erkölcsök eldurvulása, A „ZALA" tárcája, á. fUtil 8t«r«Un. — A „ZALA" eredeti tárcája. — Irta: dr. Molnár Samu. (Ftlolraatatett a «»ik»ife|írviri Vfirtnnarty-kOrben.) (Foljrtat&a.) Aki e részben a szellemi téren megakarja ál lani a sarat, kora ifjan tanuljs meg kiérezni a szépséget mindenből és belátni, hogy az minden megjelenéseben lényegileg egy és ugyanaz, vagyis önmagával mindenben azonos Kz által oda fog emelkedni, hogy a szellemi szépség lölényét a testi fölött belátja: amazt ismereteinek szaporítása által önmagában növeli s igy nem szegődvén az egyes szépnek bálványozójául, egyetemes szépre törekszik: ezt gondolataiban megtestesíti; végre ebben mégizmösodva, annyira fejlődik, hogy az általános szépei egyetlen tudományban látja össz-~p5ntosulva. Tehát csak az éri el a tökély (okát, aki az egyes szépről, sz összes szépekhez, ezekről a szép törekvésekhez, ezekről ismét a szép ismeretekhez, végre ezekről magához az általános szépnek eszméiéhez képes felemelkedni. Ha már á halandó salakba . vegyült szép is vonz: hogv ne fogna elragadni a tiszta eszményi szépség? Hogv ne volna sz ennek szemléletében érzék-fteüemiieg élő ember jó erényes, istenes és hlihalátlah ? Ezen, Sokratsszhez méltó beszéd után sz egész usztaltársaság el volt ragadtatva és .midőn Sokra-I les elállt a szótól, mindnyájan üdvözölni akarták, I de közben hirtelen zenehang csapta meg fülüket és csakugyan a házba bejárós luvolyás nö kopo jgoll uz ujtón. Majd a csinos Alkibiades hangja hallatszik az udvarról, aki jó pitvókosan kérdezősködik az ünneplő Agalhonról. Majd a mulató | terem ajtajához vezetik, s alighogy köszönt, már is poharas társnak ajánlkozik. Ezután levevén a repkény-koszorut saját lejéről — Agathonéra tűzte. Midőn pedig észreveszi, hogy a másik oldalon Sokralés is itt van, Agathon koszorújából valamelyest visszakért és körülövezte vele Sokratesz fejét is, mint aki nemcsak egyszer másszor, hauem mindenkit mindig legyőz, a beszédben. .Ezután letelepült helyére, majd egy öblös serleget színig töltetett és ki is Itta; majdSokrateszre köszöntötte, aki szintén kiitta. Midőn azonban Eryximachoshoz kerüli e kézre járó pohár, szabódott, hogy ném szomjas, és fölhívta Alkibiadest, 1 hogy mivel jobb kéz fölé kiki ,tsrtott Erosra dicsőítő beszédet, tsrtson ő is egyet és annak vé-\' geztével adjon fül-Sokrale«nek egy tetszés sze-1 rinti tételt megbeszélés végeit. Erre Alkibiades oly módon válaszolt, hogy a hol Sok ratesz- jelen van, rajta kivül se embert, sem istent nem hajlandó dicsőíteni. Sokratesz eleinte tiltakozott ezen merész bók ellen, de mivel Alkibiades ígérte,\' hogy igazat fog mondani, engedte beszélni. 0 bevezetőül bevallja, hogy pityókát* lévén, csak képekben kivánja bemutatni Sokraleazt. Hasonlít ez a Sllenus alakú tokocakákhoz, mjfcJ lyekben más isiének szobrocskái rejlenek, de a legkivált Marsyas Sutyrhoz. Est ugyanis a költők ugy festik le, mint öreg kopasz, tompa orrú, szőrös mellű férfiul, oly nagy hassal, hogy Dtonysos tiszteletére tartott menetekben csak szamáron Ülve vehetett részi, de l\'allas-Athene elvetett fuvoláját, megtalálván, oly jól kezelte, hogy a belőle kicsalt bájos hangok oly I elbizakodottá leltek, hogy versenyre merte hívni Apollót*; és midőn a versenyen - a múzsák neki ítélték it diadalt, — Apolló büntetésül a tára kötötte. S hogy e kép a külsőt illetőleg Igaz, agy előbbi raji után ki sem tagsdhstjs. de a belsőt tekintve I sincs máskép. Mert, hogy Marsyashos hasonlít, — úgymond Alkibiades — alakra nézve, azl Sok. ratesz maga sem sem lógja kétségbe vonni; hogy kópé, azt ha ssükség tanukkal bizonyltom be. S valamint Marsyas fuvola dallamai as emberek lelkét mindeneknél jobban elragadják, ugy Sok-[ratesz beszédei a hallgatókra megrázó és tartós hatást gyakorolnak. Sőt annyiban fölülmúlja Marsyast, hogy hangszer nélkül, pusstén szavaival elragad akárkit. 8 e hatást saját tapasztalásából lelkes szavakkal festi. Hibáimat — ugym md Alkibiades — szemembe szökteti ugy hogy ha látom, már futni kényszerülök előle, sót ilyenkor óhajlom, vajha nem látnám. Persze, — ha mag nem volna már az emberek között, ez melyen aaomoritsns — ugy hogy nem is tudom, mit kezdjek vele szemben. Hát sz talán nem- sileni lógás, hogy mindig a szépek körül forgolódik és ktisóieg tudatlannak teszi magát ? Pedig semmit sem sd arra, ssép, Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24. szám. (5. lap.) 1895. március hó 24 én a társas érintkezésben a finom udvariasság hiánya, az idegenkedés, a kíméletlenség egészen máshonnan származik Származik legfőképpen az <5 nszeretetnek azon durva fajiából, mely a legnagyobb tökéletességet önmagában látja s a szerénységnek még avval a mértékével sem bir, mely a maga képzett fő lénye mellett egy kis tért másnak is enged. Ez tépi össze társadalmunk testét, ez szakgatta meg, bontja fel elemére s rákényszeríti az embereket a-képmutatásra, a hazugságra, az egymás ámítására. Nem csoda ily körülmények közt, hogy manapság a rágalmazás sem a nagy ritkaságok közé tartozik. Csak az a baj, hogy ez ellen az tatán sikeresen védekezni nem igen lehet. | Eiaa fő elvtől as egyes járásokban as eltérések a kővetkesők nagyközség u alaó-lsadvai Hrjstyaőséfhss tai-losó Bánnia, Cssats, Hoasaafalu, Hidvág és Pt- 1. a tapolcai járásbso a kékkuli körjtgyzőség "eskása közaét.ktei agy anyakönyvi karúimat külön anyakönyvi kerQle\'et ne* képei, hanem képo, mivel a kírjefJwMfntk tsékkslye kft Kékkút és SalföM a kővágó-őrsi, Miadaseat-kálla, pedig a köves-kállai anyakönyvi kerület has csatoltaioti. II. a sssai-tróihi járásban 8iest Gréih aagy- Iflaben is Atst-Lsadván vaa s aisdtasa köaaé-gek együttvéve aa alsó alaó-sadvu lársahoa fartosaak ; b) a bakwi köritgyiöaéghtt tartósé Isaati-Képotoe község a sqtsi jaráaban lt»ő köiség Sseal-tíróth polgárváros és Udvarnok I kert\'nhtt eaatoltatett, mart annak kfit* késségekkel, valamint as artayodi köijagysőaég | "egeivel együtt a lentii plebéaisboi tartoaik ; be* tartozó Aranyod, Ctálord és Tftake-Stent- «) » bkgoayai körjagytőségbíl Rtnkóe a turai-Péter községekkel egy anyakönyvi kerületet ké- aehsi anyakönyvi ksrületbtz ctatoltatoii, Tar pestiének ; mert e késségek mind a satnt-grólhi | niacba kösaéghei va 6 köaslfskvéN miatt; plébániához tartoznak, azonkívül az arsnyodi Vili. a leteaysi járásban s. s puaata magya-körjegyzőig székhelye as i\'lttő községek kérelme ródi körjegyzőséghez tartosó Szent-Péterfótd k4»-folytáo néhány ívvel esrlött Szenl-Gróihrs hr séf s novai járásban levő pákai plébániához lysztstvés át, külön anyakönyvi kerület alaki- tartozik s Pákával való közlekedés is sokkal tása esetés két anyakönyvvezető működnék, a előnyöaebb, mint Pusata-Msgyaróddal, azért a Az anyakönyvi kerületek megállapítása.\' A kösigasgatáai bizottság — s kelügymínisz-1 tarium rendeletének megfelelőleg — s f. évi sttráus havi ülésén ioglalknaott tüzetesei a kerületek ■egálispitáeávsl, továbbá az anyakőnyv-vssetök kijelölésével ét tiszteletdijuk meghatá-rozáaávaL Eaen nagyfontosságú ügyben s bizottság meg j állapodáaait, amelyeket, mint javaslalát terjeszti isi a belügyminiszterbe/, — a következőkben kö söljük: A közigazgatási bizottság as sayakőnyvi kerületek beost\'ssál általábsn a közigazgatási beosztásnak megfelelöleg tervezte. Különösen asem előtt tartotta a bizottság, hogy az anyakönyv vezetői állomások betöltése alkalmas egyének hiányában sem most, sem pedig a jövőben akadályba ne fttkőzsék. Minthogy pedig erre s hi» vstali kötelékben álló egyéneken kivül mát, számba vehető elemekkel nem rendelkezik, as aaysküsyvi kerületek azámántk, területének és székhelyének megbatárotásánál azorossn a kös-igazga\'áti beosztáshoz kel\'ett alkalmazkodni s ettől eliérét csak ason kivételes estiekben történik, ahol a célszerűbb beo«z>ás az anyakönyv-vezetői állomás betöltésének nehésségeibe nem ütkősöti. Tagadhatatlan, bogy néhány anyakönyvi kerület, mint p. o. az alsó lendvai járásban, ugy a községek, mist s lakássá; szamát tekintve, túlságosan nagy terjedelmű. Esea baj azonban osak a körjegyzői kerületek revíziója éa célsse-rübb beosztása állal lenne megszüntethető. Eltekintve azonban as ily kisebb tzgmu területi trásy(aJaa4 tói, a körjegyzőségi beosztás a ■egyében nemcsak a most fennálló községi törvény alapelveinek megfelelő, hanem itunyomó részben az anyakönyvi kerületi beosztás ijé> nyeit is kiélési ti. mi oélta\'aa és felesleges; III. a keszthelyi járásban Keszthely nagyközség* Keszthely polgár városi körjegyzőséget ké pező Keszthely polgárváros és Oertzeg-Tomaj községekkel — mint melyek a keszthelyi plébánia köréhez tartoznak — egy anyskőnyvi kerületté, egyesittetett; IV. a nagy-kaaisaai járásbaa a tormisi körjegyzőségben külön anyakönyvi terűiét nem léte-siltetstt, hanem a sormást körjegyzőség községei a szepet neki anyakönyvi kerülethez csatoltat-ask, mint amely plébániához tartoznak; b) a bakinaki körjegj tőségből Bakóaak maga képes pákai kerűlethea csatol tátott; b) s szent adorjánt körjegyzőséghez tartosó Keretye község a bánokszentgyörgyi kerülethez ezato\'tatott; mert ezen plébániához tartozik, továbbá mart a Szent-Adorjánnal váló köslekedéae téli Időben tokkal nehezebb, mini Báaok-Saaot Györgygyal; IX a Csáktornyái járásban a) Csáktornya nagy* község a czáklornyal külfirsl körjegyzőség községeivel egy kerületté egyesitletéti; mert a kálfára i kőrjegysőaéf saékhslys Csáktornyán vm s ezen községek együttesen a csáktornyal plé-béoiáhos tartoznak; b) a drávacaányi körjsgy* tőségből a drávsvisárhélyl plébániához tartosó kü\'ön anyakönyvi kerületet, mig Újlak Récsébéz,! Zrinyífalva, Drávabid, Édeskul, Ksgyfaltt és Merenye a galamboki sayskönyvvesstői kerü- Tótfalu községek Drávsvásérksly nagyközséggel leibe osztatik, egyúttal a vármegye alispánja egy kerületié alakíttatott s Igy esen járásbaa as megbizatik a szabályszerű eljárás mtginditátávtl anyakönyvi kerületi és a körjegy tőaégi baottttt az iráai, hogy a sárasegi jtgysóség székhelye teljesen egyező Nsgy Récéére tétessék ái. | A járások során külön fel asm emliieti többi V. a pacsai járásban a) Szabar nagy kösség | nagy községei a vármegyének mind külön ínyt-az oroszlonyi körjegyzőséghez tartozó Nagy- és könyvi kérűlétet képeznek. Kis-Rada községekkel egy snyaköayvi kerületté As anyakönyvvé** ők re, valaatint ások itss-egyesittetett azon okból, mert az utóbbi kössé- feletdijára vonatkozólag a közigazgatási búoti-geknek plébániája Szabarban van; iság a kél rendeséit tanáciu városban (Zala* VI. a sala-sgerazegi járásban a) Zala Egeraseg Egérszegen és Nagy-Kants«á«) asyskőayvvtsa-..........\' *" " * " \' ----------*i "ik taékl rendezett tanácsú varossal egy anyakönyvi ke rttléthé lennének még a ságodl körjsgytőtégbet tartosó Ksasabáza ét a betssnyöi körjegyzőséghez tartosó Ctác<, Bossok községek. Ugyanis tőkül a polgármestereket, a járások székhelyein pedig — a nagy kanizsai és tata egerszegi járások kivételével — a járási főszolgabírókat hozia javaslatba. Est a javaslatot a közigazgatási\' W» Kssaahása Ztla-Egerasbgtél alig \'/. km. távol- zoltság első rendben azért tette; meri a járások ságrs van « iti «an plébániája; Ctács-Bozsokban I székhelyéit Általában a vármegye legnagyobb és vaa agyan plébánia, ds a körjegyzőség székbe- legtekintélyebb községei képezik a különös auljt lyévsl: Bessenyővel árvizek alkalmával és téli féktel a biz ittság arra, bogy aa tayaköavvl időben csak is Zals-Egsrtstgen keresztül közle- intézménynek asaltsl, hogy azt a tsékhsljekaa kedbetik; b) a nemes apátií körjegyzőségből magasabb áílásn tisztviselők kezelik, tekin élys Alibánfa és Lakala a azent-iváni anyakönyvi lokostsasék. Ds ssttkségesnek lá\'ta e* inlézkedést kerülethez csalogatott nemcsak a könnyebb még as okból is, bogy ss aayakóoyvvsastés fa-közlekedés okából, hentm azért ia, mert egy | lel ti felügyeletre első sorban a lösiolfabtrák lé-plebánláboz tartoznak ; e) ugyanénak a felső i vén hivatva, ezen kötelességükét erélyesebben bagodi körjegyzőségből Egyházas Ozmánbükk; és hatályosabban gyakorolják ét egyes kérdéaek-kösség a sslomvári anyskőnyvi kerülethez ess- ben is biztosabb ielvllágoaitiit adhatnak a jegy-toltatotl. mert olt van plébániája ; sőkask, ba az anyakönywvzeiéssel asguk is VII. az alsó-lendval járásbaa a) Alsó-Leadva foglalkoznak. Később azonban, ha már sa istéa- vagy gazdag-e valaki Abban is silen, hogy isteni! foglalt helyet, amennyiben csakugyan Alkibiadesnek\' hanem arról ia, bogy hogyan folyt le a görögök-tulajdonokat rejt kebelében. Ezt mindkettőt ma baloldalán Agathon és jobb oldalán Sokratesz OlL I nél egy áldomásszerü lakoma. Különösen magra-gam tapasztaltam. Egyszer ugyanis nálam lévén, Erre cáfolatul Agathon fölkel Alkibiadas mellől gadó és msglspető részleteket tarla maz Aristopha elárultam neki vonzalmamat, de midőn ezt hal- és Sokratesz jobb oldalára kerül, ugy. hogy most nes beszéde, de legtartalmasabb azon beszéd, a lotla, azzal fizelett ki, bogy rezet akarok nála meg Sokrales ül a középen. Mire Alkibladesz arra (melye* Sokratass moad el; mart kétségkívül ezen aranyért becserélni s kereken visszautasított; kéri Agatbont, hogy legalább ő és Sokratesz kösé besséd tükrőstoti vissza Plató felfogását <*?<",-,ról Igaz, csodáltam férüas mérsékletéi; de hara |üljön. De erre azt mondja Sokraless, hogy ezen és épen ez a beszéd vall a Symposion paedago-gudni még sem tudtam reá ; de azért vísszauta- j esetben, mivel jobb felé kélt a dictót (mondani) í gui irányzalára. siláaom óta mindig kerültem, mig nem a potídaesí folytatni, Agathonnak kellene őt dicsérnie holott ő j Hallottuk laicns fülekkel, bogy Platónnak aaen háborúban, mint asztaltársak kerültünk össze, s szeretné Agalhont magasztalni. jegéss mttve, dé kivált Pausanias és Sokratesz ba- itt aztán áttér Sokratesz katonáskodására, el- . . „ ..... _ . . „ széds éppen eme tétel bebizonyítására irány al: mondja, hogyan tűrte a fáradalmakat, az éhségei i Azonba" wig vonutl Apthon Sokratesz m«Wi hogy a lelki szerelem kimondhatatlanul nemesebb és szomjúságot, hogyan győzte az ivást, hogyan ^P41 lört be as ajtón ás ék \\ éraékiné| mert u4nék, uerelem késati fit tő- bírta ki a hideget, hogyan állott egész nap ésj*1" 1»mf! ^ eltelj81 iszogalnL |rekftdni , |mi ^ mft, ,él<!kben va|ó (ik0Uu ál egész éjjel ugyanazon helyen gondolatokba me- •yximac iOs Phaedrus éa még egy páran ^ érvényesült rülve s végre minő bizonyságát adta szeéiélyes i l"0*"®0 Anstoóemus meg: Sokratesz A balhaUllanság után való vágyat a assmé- bétorságánsk és vitézségének Poüdaeánái ugy. | Uní!T,TrT*\' i!?1®? i . \' ly«> mulandóság érzeté kelti, amely aztán sM-* mint Deitonnál. S mindezekből ugy lálszik, — szakállára vUt Agalhonhoz a lakomárs - t i aeihetetlen mindenkiben, akiben as Eres logalna úgymond Alkibíadesz - bogy sa szóban, se lett- ??ű?n|íí ^ff [ " él. Ilykép oltja be az emberi lélekbe as istenit, ban, hozzátoghstó «nber niDcs széles e rílágon,j.eWo\',réKln{ Mm foM" ®"> f®0"11 amely lélek szUn as isteninek érévé lesz, Sót s Sokrateazben meg igen sok dicsérni valót lg,Utó®Da merőitek, ! mondhatnók majdnem, — bogy hordozójává a hetae találni; de leginkább bámulatra méltó az, Azonban Sokratasz, Agslbon és Aristoohanes | főidőn. bogy Sdkrataszbez hasonló embert sem a mull-\'borozgatva még egyre beszélgettek. Sokratesz! g ezen isteni más világból hozva, az emberi baa sem a jelenben nem találhatni. Beszédei is j akkoriban éppen azt biaooyitgatta, hogy kaO, mi - nem emelésa céljából, ss emberi nem számára a hasonlítanak a fölnyitott Silenos-tokocskákbos, szerint ugyanazon költő remekelhessea a rig ét1 „ataiés állal őriztetik mag, éa ezen, ss éaből és kívülről egyszerűek, közönségesek és népszerűek, szomorú játékban egyaránt Kis vártatra esek is és a halhatatlanoktól származó Eros, maly egy-de kőzeiebbről viztgáiva mélyek, isteniek, sokol kezdtek belé álmosodoni a vtiábs, azért Bokratass Urént öröksége a halandó természetnek ét a hal-daloak, szóval küiszinre semmit mondók, de an |t* fölkerekedett, elment fürdeni és as egész na- hatatlan szellemnek, — mindent éltet, miauéi tartalmasabbak, |P<* nodm ISéHnt a Lycaumban töltötte d«it a hallhatatlanság után vató erőteljes vágy Erre most Sokratesz válaszolt, kijalentvéa, hogy. * csak ette tért nyugalomra. iml lőlt el, aaivai élő világnak általában fentartó ezen beszédből azT veszi ászra, hogy Alkibíadesz { Ezek ulán már Umtohetjük a Symposion (ál- erre, ugy a testiekben, mint a lelkiekben, összeakarja őt, Agathonnal, az ünnepdttél va , domásj tartalmát,\' ráért, hallottnk a szereplő tze-1 (Ttijrwtása ktvsikaaik) szitern, mit u is gyuHlat, hogy kettőjük között mélyek tvsiökPlató nézitait nemcsak a szerelemről,\' -- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24. szám. (S. lap.) 1895. március hó 24 én. irény némileg megizmosodik ■ a kösségi reform ia *lwb« lép, a jártai föntolgsbirák és polgár-■eatarek a születési ia halálosát! anyakönyvek vasetésétől (elmenthetők lenséaek ée hatáakö-rük esek a házasságkötésekre izofiitatkstaék. Anyakönyvvezető helyettesek slkklmesáaát a hízottéig esak ia a rendeiett tanácsa városokban a a járások ssékhelyein javasolta; vart más ke* rüleiekben épen ott, ebol helyettesre szükség vo\'ss, legtöbbnyire felekeseti iskolák léteznek, amelyek Uniióirs urámitani sem lehat ; eteken kívül pedig más alkulaas egyének nincsenek. Folytatólag javasolja a bizottság, hogy as seyaköoyvsk tüzbizton helyen őrzeadők * minden tó végével egy példsnyben as adatok ■in-den anyakönyvi kerületből a központba a levéltárban való ssegOrséa céljából beküldendők. Végül as anyakőnyvvezetök évi tiszteletdíját kitétel nélkül 100 forintban, a helyettesekre nézve padig 60 forintban javasolja a bizottság megállapítani. H I RJ Z. A „Zala" naptára Március 25 én : A „Dél-zalai takarékpénztár rész-—»<■) láisssáf HV. évi rendes közgyűlése délelőtt 9 órakor. „ u 31-én: A keresk. betegsegélyző pénztár közgyűlése d. a. 3 őrskor. — Dr. Dltrlekilela Jablleiiasa teunk már, hogy dr. Ditriehstan Dávid a 16-án ölte mag 50 éves orvos tudoré ágának évfordulóját. A jubiláns kartársai esen ritka ünnepélyt az orvosi kar ünnepélyének is takintvéa, folyó bő 21 én dr. Diirichslein tiszteletére szűkebb kört bankettet rendeslek a .Polgári-Eg yla t*-beo, melyen résztvettek: dr. Biaú dr. Brnck ezredorvos, dr. Engel, dr. Gerő, dr. Haosoar (Kis Komárom), dr. Maróéin ezredorvos, dr. Mayar, dr.Rstz, dr. Eauch, dr. Schreyer, dr. Szekeras, ár. Ssigetby dr. Sznkits dr. S\'olsar, Bartos fogorvos; Bein*, Ehrüoh éa Préger gyógyszerészek ; Bemele Géza országgy. képviselő, Grűnbnt Alfréd, Grünhut Henrik, Goldhammer Károly, Heltay József, Jseger Ferenc, Dobrin Richárd, Rosenleld Adolf, Rosenfeld József , Roeenfeld Lajos, Székely Tivadar éa Vidor Sasra, — A jubilánsért küldöttség menesateieit és n időn es Károly orvos látott a Frsnz féle vülamtelepnél röpködni. Mi ia s«i vünkből örülnénk a (avasa kis hirnökéaek; de hát elvratettfik minden bt-talminkat; mert az idén •tavaaannk vigságunk téli bora vált;« s most mig inkább elénk tolni a kösaumdás, hogy: .egy lűcska még nem jelent tavaszt.* — Elvan telt Imaáayek Egyik villam-világiiási szerelő a napokban a város utcáin el-veaatatta viHamveaetéki jegyzökönyvét éa világi-táai naptárát, valamint agy kiaebb magán jegyzökönyvet (Notae) A ki megta\'átjá, adja át a kapitányi hivatalnál. • - Egy «rAlt réastetlc. Oláh Sándor 34 éves muzsikus cigány üldöaési ssániábaa ssea-vedvéof dr. Mangia megyei tiszti orvos kösben- járására a hó 7-én felvétett nyert a nagykanizsai I Magyarországi Taaitók (Trsa. Bíz városi közkorbáabá. A felvételt t. i. dr. Sseke- kénél (Budapest, II., Vároemsjor-res kórházi főorvos tekintettel arra, bogy a kór- \' \' bás elmebetegek elhelyezésére sem alkalmas helylyel, sem kalló ápoló személyzettel aem rendelkezik, több iabeo megtagadta. — Minthogy azonban a falattea batóaág Oláh elhelyezését elrendelte, melléje ápolóul Tóth (Pörönlö) György fogadtatott (el, ki a hó 22 én reggel valószínű seprés kózbao nyitva hagyta uaa zárkájának ajtaját. Oláh megpillantott a folyosón egy fa-aaljkot, ezt észrevétlenül magához véve, hirtelen oly súlyos csapást mért ápolóján, tmgy ea nyomban szörnyet halt. A különben csendes természetű örült a gyilkosság elkQvatéee után lásaa sietséggel bevonszoltaezenoceétlan áldozatát a zárkába és ott enaak zsebéből kivett késsel Emii- bestiái ia módon össze vissza vagdalta ; a mihaz hó; a kée gyengének bizonyult, azt alvégeste a fa-sulyokkal. Midőn Ólán bestiális munkájában megzavartatott és ennek okát tőle kérdezték, egész nyngodtsn sst mondá: hogy fi medvét ölt, nem embert. — As eset óriási ugatottságot keltett, mert as országos tébolyds túlzsúfoltsága folytán kórháai viszonyaink melleit, bason\'óeset holnap ismétlődhetik. A vizsgálat, bogy kit terhel mnlasstás, erélyesen folyik. » A Kessatk emlék slkasi. Aa orszá* gos hőlgybizotlság a Kossnth emlékalbnm ügyében a következő felhívást intézi a magyar ia erdélyországi honleányokhoz : A Kossuth fiakaak a magyar bölgsak állat átnyújtandó s seodi Hlpuer Gyn\'a által aaerkesatett .Emlék Arokép Album* költségeinek országos fedezése céljából , ... . . . . ,, ,__._. Budapesten hazánk néhány kiváló irtja, mfíiésze \'"P^T* í^itt&ffi és művésznője közreműködésével torabo\'ajátékfcal N* !.* ^ereskedő-lfjak Önképző Körében a) as előkéazitő bizottság tagjai"!*\' b) aa egyesületek ia tastftletek küldöttei: c) a nevessttekeo kivQI aaok, kik a t Hnat tagsági díj lefizetésével a koagrsaaias tagjaiul jelentkesaek. Etek szerint aa érdekelteket ti-zielettel sseg-hívjak ia felkérjük a tekiaietes tanítói éa -tanán egyesületeket éa testületek e», hogy képviselteié* ükről goodoskodni saívaskedjeaek. A jelentkezések április 4-ig Nagy liadifcea, as előkiasitö-biaottaág titkárához, Budapest, József-körit 86.) iatéseadők a a tartági dijak Maoriit ftawö igazgató úrhoz, pensi árosbox, (Budapest, VI. kwüfet állami rsáliskola) küldendők. Aaok, akik kadvarasényes vasúti jegyre azámiteaak, máraos 25 ig Soaílyay Józsefnél, a Ores. Bizottsága alelnö- ________nte«, árvaház) jelentkeaaaaák Budapest, 1995\' március 14. dr. Hiimridk QtutUi elnök, LátM, titkár. — Félvétel kaiapridiskeMka A jövő tanév keadetével a pozsonyi es. ás kir. hadapród iskolában felvétetik 40-50 növendék as I. ia a mntaikoaó hiányok aaaríat agyas pélváaák a felsőbb évfolyamokká ia. — Aa I. évfolyamba való feivétalbes szükséges legalább elégsé-gaa eredménynyel végsetl osztálynak kimutatáss, valamely reáliskolán, gymnasiumon, vagy valamely ezen iskolákkalfagy rangú Intézetben. A tan-pénz aa atyáaak állása aseriat 160, 80 vagy IS forintot tesz ki éveoséat. A >8bbi falvéteti fői-tételek és határosatok a kérvények •asrkasatéM fölött, kivehetők a kővetkező szabályzatból: Vorschrift Ihar die Anfnahme von Bewerter in die k. a. k. Csdettenscbulen, mely 8eidal nad Sohn nál, is aa állami nyomdánál Bécabaa kapható. A felvételi kérvéayak elfogadására a végső határidő jalitu SO-ikn, da a pályásóknak saját érdekükben fekszik a kérvényeket már aiőbö be-kil\'deni. A es. és kir. kadaprtd iskola paraaoa-sága Posaonybaa. — Knmak. keligugélysl plaslár A akanisaai Kereskedelmi Begsegélyző-PénzÜr március hó 3l-éa vasárnap, délután 3 órakor A „Kereskedő-ifjak Önképző-Kőre* helyiségében évi közgyűlésé^ n következő tárgyaoroanttel fogja megtartani; I. Isazgálósági jelentés á lefolyt évről. 2 Zárszámadások előterjesztése, melyek ss rövid idő mnlva megjelent, lelkes otáciokksl összekötött felolvasó estély fog tartatni. Felkérjük fogadtatott. A kitűnő vaexorn alatt Horváth Laci renekara hozta a szebbnél >sebb nótákat, me-1 Ivek eak akkor szakitiattak meg, midőn pohár-kőazőatő tartására felemelkedett a pompás kangnlaiban levő társaság egy-egy tagja. Mint első szólt dr. Sckriger Lajos, igen ssép beszédben méltatva a jubiláns tevékenységéi, érte ürité poharát Dr. Ditrichstein megható heaaédben mosdott köszönetet coUegáioak az ünnepség rendezésért éltelte őket, valamint a többi vendéget. Dr. Mayer nagyhatású lelkö-zöntője ss orvosok kőati rgystértést illaté, Remete Géza as orvosi kart, Prager Béla as orvosokat éa a társaság többi tagját, Ro*enfeld Lajos a jelenlevő kél aazedorvcai, dr. Sehreyer Vidor Samut, dr. Mayer fubilana családját köszöntötte fel. Roeenfeld L. ée dr. Szigethy: dr. Blau egészségeért Oriiék poha- azért a magyar éa erdélyországi lelkes honleányokat, hogy a tombolához bármi csekély tárgy-gyal, esetleg kézimunkával hozzájárulni, éa azokat még 1895. év május hó magyar-ntca 28, I. emelet 3. az.) Szentmlklóssy Latinák Ilona nrnő címére heküldeni szíveskedjenek. Egyidejűleg megújítják kérelmünket, hogy szok a hölgyek a kik „Kossuth Emlék Album* ssámára arcképeikel beküldeni akarják, hogy azokat 3 pé\'dányban makkart 18 otméter magas 11 ctméter széles slskbaa rövid emlék sorok ki\'éretébén folyó év májna hó 16-ig bekfU-deni szíveskedjenek. Tájékoslatóul tudatiak, hogy a két Album a Kossulh-fluknak,* — a harmadik pedig maradandó emlékül a nemzeti mnseumnak log átadatni, azon megjegyzéssel, bogy esen utóbbi ss átadást megelőzőleg F mig aKoe»nih testvéreké ugyaaesen idő slatt rnikat, ki a szép estély főrendezője volt Ezek után még loestot mondot\'ak : dr. Blau és dr. I as arcképekkel és emlék sorotksl egy üti, Haasaer, majd alábbit mint az egyedüli jelenlevő gysr éa Erdélyország nagyobb városaiban vidéki orrom Roeenfeld Lajos köszöntötte fel TÍIZZiÜ A táraaaág csak éjfél utáa kesdatt oszladozni, | havában, honleányi üdvösieitelj a Kossuth ei egy igen ke\'lemesen töltött estély em\'ékével. - Kljtgyiés SeUuingtr Adolf Nsgy-Kani-z»áa, jegyet váltolt Mandlbaum Irma kisssszony-ayal Ligetfslvártl. — Belittéi A délzalai Isksrékpénziárral egyesfiit önsegélyző szövetkezetnél a £ 25-iki UtfSi befizetés, tekintettel a takarékpénztár be tekinthet ők. 3, A jövő évi költségvetés megállapítása. 4. As igazgatóságból kisorsolás utján kilépésre kerülő j a) 8 igazgatósági tag: b) a választott l.i» íRndnnMt I bíróság válssstás slá eső tagjainak, valamint e) • , nupw!| leifigyelő bizottság tagjainak válssztása, 6, Neláni indítványok. — OaidaUszIsk «a srééssek kiegyl lése. A magyar gaadatiestek ée erdéasek orsz. egyesülete évi rendes közgyűlését I. éri április hó 7-én délelőtt 10 órakor a .Közlelek* Ülés-termében tartja, melyea as egyesület zárszámadása, vagyon kimutatása és aa 1896. évi költségvetés terjesztetik elő, s megejteinek a válass-tások úgymint 1 alelnök, 16 választmányi tag és 3 szám vizsgáló-bizottsági tagra. Indítványok ____a kősgyü lest megelőzőleg 8 nappal Írásban Budapesten, —[nyújtandók be aa elnökségnél. A mezögazdaság-" \'latt gál éa srdéssettel foglalkozók nyugdijintésete Ma- ugyancsak április hó /-én délelőtt 11 ónkor a kőa- „Köztelek" üléstermében tartje első rende ____^____^ ______ ________.____közszemlére fognak kitétetni. Budapest, 1896 március I gyűlését, melyben a felügyelő-bizottság is ig*s ilik jubiláris ünaepeégén e hó 28 án aiiiriölcön teljesítendő. — Aa ele* teeeke. Még a mezőkei, réteket, erdőket elég vastsg hóréteg födi s még a ^kipusztíthatatlan gigeriik elegáns téli kabátjai caak aagy gosdolkodva ia liive sanditsaak a syári pibeeőbely felé: s^r ia kt vaa a vidám tovaaa legelső hirdetője, a kedves kia föeska-madár. Még seregestül sem jöttek ugyaa meg, de már messze aam lehetnek; mert neháay — ügy lá/smk — eljött kémszemlét tailaai. Ilyen eerairosásn érkezett kia Iscske-strstefát márans 21-én (tehát a taveas el»ő aapján) dr. StigdÁf album orsságoe hölgy bizoltságs, — EgyaleaBM tssAgyl kssgressisa Közlés végeit a kftvetkező meghívót küldték be hozzánk : A II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus előkészítő-bizottságától syert megbízatáshoz híven a kongresszus szervezése céljából aa országos gyűlést ezennel egybehívjak. A gyűlés 1896. április 11-éa. nagycsütörtökön, d. n. 4 órakor Budapesten, a Lipót-nieai városháza közgyűlési termében fog megtartatni. As országos szervezése targyai leesnek: 1. A IL országol ée egyetemes tanügyi kon-gr azus szervezete. 2, A kongreaszas .összes ülésé* nek tárgyat. Előadó: dr. Beke Manó, középiskolai tanár. 8. A rendező-bizottság megiálasiléss A gyftlést eshetőleg kötvacaon követi. As előkéazitő bizottság atfre. 84n hozott határozata érteiaeébeo sz országos saerveaő gylMs tagjai lehetnek : gatóság jelentése ss intését lés mérlegéről terjesztetik elő, sársaámdásártl megejtetnek rálasztáaok az elnökség, igazgatóság és felügyelő-bizottság hiányzó tsgiaira. Indítványok 2 hét lel előbb az elnökségnél írásban nyújtandók be. — Ezt kövelőleg tanulmányi kirándulás rendeztetik Magyar-0várra, hová aa utazás április 7-éa d. a. történik, B án a mintaszertten berendezett és kezelt főhercegi uradalom, 9-én padig a magyaróvári m. kir. gaadaaági akadémia berendezése és kísérleti telepe szemléltetik meg. A kirtada-lásbsn részt venni ktiráaó egyesületi tagok sm-veskedieaek e szándékukat márfiins hó t5-ig aa egyenlet irodájával [Budapest, IX Lónyay-utca 7. as.) kőa&lni. — rémagyárték Németh Jiasaf hoaatóu lakos kSr&lbalül agy esztendővel ezelőtt lenlet kapott «gy Budapesten laké rokonától, aaaal a csábító aiáahttal, hogy utazzék Badafetit, vigyen sssftval üti fant s ksp érette IOQ,OOOhh Németh a rokonok körtbea öassegyljlölte a pénzt tf agy Kanizsa, vasárnap Zala 24. szám. (4 lap.) IwUnfilt ifit ■ féri kon arcaképe, eéraJáirvu, airja, a agy régi bi|eló i midéig 1I7S-MJ. KIM* mellthlatekol Vt-rtamarty .Hasallak" cm. ttltsatayéaek eled fogalaeaaása « mtvsfeak egykori illaaztráeziéibtl 4 kép ru cultira, A titijrnlaiha UuMt uofoatoMlri t általat ktrtlbeitl SS flaetbsn tog megjelenni, a füzeteebiat 40 Mrt kapható. — ISmamiaa rtUatkaaáa. A magyar aajtóbaa rtg.a kaltatt cikk akkora hittatét, adat a Parti Napló-aak folyt ki 10-iki riitnikkt. > melyben Preeeeaat, a hintess francia • a fővárosba uta»ot». A pályaudvarban a ase-Mtfl rokon a két eiegáaa ar már várakozott reá. Rövid asegiferkedáa uláa nek elövstUk valtai masinát. felülről betoltak ttj papírlapot, egyet csavartak rajta, min egy aj, ropogós Stfle bankó kertit ki a gépből. Német kivett egy törődött, régi ölöet, öesxehasonli\'otta, ai ujat teljesen olyannak találta. A bankógyártiat még ■ékáaysaor bemutatták és Német leolvasta a 2246 loriaiot, axa\'án boldogan atenl bixa. Mikor aaatán otthon megpróbálta a gépet, aa pár darab ötöeaét nem produkált többet. Németh koastaiália magában, bogy ra\'nl rá van siedve, de nem ssólt senkinek a gépről. A napokban azonban a szélhámos urak mint biztosító ügynökök Hoeatótra erkeatek. Német rájuk ismert, a hatóságnál je\'eatéat tett a letartóztatta őket. A csendörök Némethtel együtt bevitték Őket a ,,, ^-.jr .. , . .. . .. . " ■■ _ . .~ \\ vT\'l. kii. ._ • Ukaa ajandekokkal ia lepi mar, a misüket nem aveil sümegi járásbírósághoz. Kéarekerfilt a rokon is ,i!if oj,igl «. a pJü Napit karácsonyi aján Budapestről a most aa egész társaság a járás-: átka, a ragyogó pompája űbnm és a csillogó kniorltfl ■(, bíróság börtönében elmélkedik a bankógyártásról.! véasl kiviteli kit ktp ktafoittatst keltett as egész oreaág- - BarMafl kedvel«ksiek. Aa állatkert *** .!»* T*! —.: ... , , . , j,.,, _ laaetaaaal fog szolgálni elüüzetümek A Pesti Napit reggeli *gt jó navü baromfi-lenyéasdéjébe, az egyes L/\\sti lapja együtt, énakint it forintért readeibeU meg-törzsek kiegészilésére ée vérfelfrianlés céljából, Felhívjak olvaaóink ügyeimét Magyarorazig a legrégibb, a földmivelésügyi miniateríum anyagi tássogatá-! legjobb ts lecolcafbb^pltapján. aával, Anglia elaőreaöü tenyésztőitől érkeitek . T "A atf^utk ; •, ,,.. t i _7 7 . _7 j HHbsthP cimi Biankájára Bfbt Sándor, a hajdii- kiiünö lanyésspéldáayok. A igazgatóság már el- JSrméTyi „Tanítok Lapja" mwkaorfij. . kfothezt.B-(ogad megrende\'éseket tojásokra ; árjegyzéket I üzetési fethiváat bocsátotta kl: „Hazánk a iüvfi évben aaar-kívánatra küld bérmentve, éa a baromfi-tenyész*| éves fennállását ünnepli. Igy ezeréves állas civilizációját test illetőleg kéaaaéggel szolgál felvilágosítással TV ""fi!*! «»««*«»» - mini oktotieacj v 1 • ,4 ua jAut>M ___ \'. vtazonvainak ka leírása Tadom, énen, hogy a ketii ktzótt bottá intézett kérdésekre. Képes árjegyzék 60. lUni 6riisl tr m ^ mar\'t „ Magyaromig- krajcárnak készpénzben, vagy levéljegyekben; hoz, de bármely neréves államhoz sem méltó helyzetben leendő elölagea beküldése mellett szintén bér- i ván haaáakban a aépoktstástgy és a néptanítói kar. Azt akarja aa la 1995. március bó 24-ótt. pár éve angolok akarták jalénlegi bt rt okosai ól, Pestetich gróftól bérbe venni, miért ia vixagábi-tot teljesitvén, négyféle gyógyforráat fedettek iel, melyek egyike 150 méternél ia mélyebb. Egyáltalán a tónak vize oly gazdag, hogy bár egy 4—6 méter széles csatornán folyton ömlik a Balatonba, a tó mégsem apad. A tó fenekét fedő hatalmas rétegű paUidata. keményén megtámadta a magyar állameszme ellen j korpasZ erü iszap néha feltölti a kifolyást és ilyen* agitált oláh izgatókat a Parti Napit igazán nagy szolgálatot kor beleeresztenek 10—(6 darab bivalyt, melyek-Uaa a hazának, midin a ktlftldi ujtó elaSmp ukUWy.il! ke, u eg&;£ Urat , föW a kifolyási letipraljáir. a magyar ügy számára megnyeri S kimutatta, hagy aa oláh . , , . . ■ . "F . \' \\ ^ rágalaaatkaak kárba minden OndaágS mert a A hériiet javalfák izületi és WOmCSU*, rbeuma-m agyar nemzet még egyre bírja a kfitfild müveit népeinek | lik US izzadmányok, a tagok Összehúzódása, kÖM-rekonsáenvit éa Usatelettt A Paati Napit aa irányban rtad- vény, CSOntSZU, kölőnböső bőrbetegségek és ideg-aa«a miktdé* fejt ki s btezkéa liivatk«hatik rá^bjo fájdBlmak gyógyifásárar A járni nem tudó betege- neaasetaaksek a ayagat népeivel valt szellemi és erkSIcsi , . . . , . 1 _... , kapeaát már addig Is siksHiit>indig szorosabbá raznia. A ket lebocsáto kértBléken ereszük le a rabé. Paati Napit gazdag tartalmi, a íibtnlizmns sszméiirt bit-1 Nem ajáolatos azonban e fürdő (sőt szélüléssel ran kladt lap, a mely olvasóit nemcsak legvonzóbb módon ! járhat) Szervi szívbajnál, tfidőgömő-kórnál S bár-aatrakoatatja a Inferaitja, de elílart«t IdSakiat aly tr- m,n6 yérlorlódáara való hajlandóságnál. Egyik nevezetessége Hévviznek a fürdő éa Szl.-András falu között fekvő >Mexikói csárda*, hol olcsóbb lakásokat, jó magyaros étkeket, izletea halászlét lehet kapni a a mely a .Mexikó* elnevezéséi oooét nyerte, hogy leégvén, sok éri elhagyatottság ulán 1867 ben megnyittatott s a vendéglős kértére a jelenvolt fürdővendégek nevet, mentve küldetik meg a megrendelőknek. — Hesisetl léváaár Érsekújvár*!!. A nyitramegyei gazdasági egyesület ál al a i. ~éii májns hó 5 én és 6-án XÜI.-azor rendezendő érsekújvári nemzetközi nagy lóvásárra már mnnkám, hogy faltiatetvia az abnormaliz | helyzetet, bebizonyítás, miszerint a magyar nemzet újabb ! ezredévre fennmaradását cnltnrája fejlettsége által aaskllafil bstL Msakáaat azért adom ki, mert tapazztalatom vsa arról, bogy igy sokkal tibban és behatóbban foglalkoznak azzal, ed- * nagyobb figyelemre ■áltatják, mintha aprt csikkekben, dig Ja/27 nagy a0lf0ldi l0kere.W0j.leniikeael^S^Á?™ í^a^bb" kik bizonyára fedezhetik majd ízükségletöket bizalommal kérhetám pályatársaimat és a UoOg\\- barátait, azon kitüoö anyagból, mely a Vásárra felhajtva miként anyagi támogatásokkal tegyék lebetSvé mnnkám less. Ezen érsekújvári lóvásár évről évre óriási ■agiel«isét Küsetéai (megrendeiw^ áreo y. r, mai ka, arányokban fejlődik. lakások én iatállók - J. sekujván rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. Mnt**tn kaidstik azét. Qyijttkaek s példány ntán e«y — asásiaakh.l mellékelve boazuk a tisstelet-ptldáayt adatik. Ktsyrea larjedetme 8* alakkan Gana és Társa budapesti gépgyár-réazvénytáraa aág petróleum mitor prospektusát, mit a i. olvasóközönség bec<es figyelmébe ajánlunk. S—tO Ívre van tsrvezve. lamé telten bizalommal kérem L i kartársaim és Igyksk jiakarüaak támogatását. H.-Btoúr-mény, 18895." saártiaa bt 1. Tiaatali hlvtk Dobó 8 á a-d e r, a „Tanítók Lapja* felelSz raerkerztöje. , ...........111 — ^Aa Évaaak" ívat- éa kéalmaaka folytirat aaép- — Mékéféa, reksélaég én elssyAlkA* irodalmi mellékletül immár ■egyedtri pilyafatieát baf«j.iu seááaaál melegen ajánljuk I. olvasóink figyel-\' is bebizonyította életrevalóságát, amennyiben nagy tért kimébe Esuer dijjutalmazolt biztos hatású mell- » VP" \'\'S1 ^\'"f".* nM,,?fí!al " _i>. . „t x ui i____• . eddig tartott divatlapot éa pétolt s mellett a családban egy nautiUail Kaphatók 25 éa 50 kros eredeti do-1^,,^, Upot w boaokban minden gyógyszertárban és nevesebb | .aa Évaaak" divatréue hozott ea ideig több mint ti drogua üzletben, valamint Egger A. fim gyógy-\'száz MUstkat a legszebb é< a legjobb laüjramattan, agy uerkülönlegeaaégi gyárában Béea-Nnswdort l"*^ kW-wk".J^J*" *• "3ÍÜ .....—.. ^ i J. i i ..........I magyarizattal A borítékon ezen kivfil a klliaftb enripai 1 DATk 1 f AU \' nagyobb városokban föllépő ntolaó divatot említi fal kép lIvU 1 \'ALUAl. illan raeiiUal. - A BÉT mai azámaakban küzSIt hirdstésére nlvesan Évaamk" azépirodalmi réize ktaiit addig ktltamt hívjak fal olvuílak Ügyeimét. A magyar idfiszaki aajtóbza »y«ket, elbeszéléseket, hasznos liáztartáai cikkeket, ismer-■ a lap páratlanul áll a maga spaeziilis hangjával, válasz- tette a legújabban megjelent kínyveket aa aj aslnm&vakef, ■Ukee azép cikkeivel, tekintetet nem iamarő izékimondáaával, ■ kozott hírt a társas ttetbil, a ník világából stb. As addig müveit iziiaérel. A magyar oWaaókSzönség miveltaégértl teáz I megjelent füzetekben a aeretabb írókat találjak: _______________■___■■___I to^t, bny artLa lapot.m^™tte és hlv«i kitart L.^^W-tA^jw-^rZÍ virágszőnyegeivel, szökökuljuival; a minden ki- me lette imaaár M tv óta. Birmely nagy ayagoti nemzet ölkor Margit, Horváth Stake, Prém Jtzaef, KSvér Ilma, \' « ., \' ■ \' . . irodaiménak bacstUetéra válnék ea . Up\'^iUlatkogy irii Uaka Oamrtiv. dr. Koitál Virgil, Szaiay Frnzzina, B SSIt gondolható ényúzéssel berendezett éa lelazerelt számot tennének a kontinens Iegel6kal5bb, legprodnktivabb ner Liaa. tündérszép kutély, melynek ablakaiból elragadó Ml kSzött. A napi lap a felmerült eaeményakrtl tájékoztatja .Aa ÉVaaak- füzelaihtz mellékletül asabisivetéa dlMta kilát&S nyílik a /.öld halmoktól környezett tün- sa elvasit. A HÉT aa események Daazefüggtsét riUgitja "slaea diratképat hoz és pSdlg a sárga kiadásban évenklat ..... H \'intonra . . haritaáims kis Vára. molv-meg. Syngodt; kigtadt lléUtével ftlbite ílffz eaemények- színes képrt, a atld kiadáahoz ivenkiat IS ssiae. kipat.!ŰOItl0 1 ? farataagos a» varos, mety nek. I mellett mindig érdekes, SUates, mulattató. Szépiro-, KgyaUkben a két kiadáe teljesen megegyssí. dalai rbzében a azine-Javát adja a mai irodalmi termdés-j Aí „Etizak* elSfatltii áru: tiéd kiadás: és pedig tekintettel a szomorú emlékű Miksa császár ez érben történt kívégeztetésére >Mexikó< nevel adtak neki. 12 padlós szoba kapható e csárdában 1—3 ágygyal ellátva.\' .Sok fürdővendég pedig a közeli Andráa, Egregy éa Páhok nevQ falukban vesz magának lakást. Hévvizen kieme-lendőnek tartom még a részben Szabó Imre néhai szombathelyi püspök állal, ki e fürdőnek számos évig szorgalmas látogalója volt, épitett szép kápolnát a benne levő alkalomszerű a helyi vonatkozású, illeüre jelentőségű gyönyört oltárképpel, mely azt ábrázolja, midőn Jézus a mankón járó koldusnak azt mondja: a Kelj lel éa járj !...< Miután megfürödlünk volna éa balzsamos levegőjét szívtuk egy rövid sétán át; fél óra alatt Keszthelyre juthatunk, fi város élénksége, mondhatom, mindenkit meglep, minden vendéglője lelve-tümve van nyáron fürdövendégekket, kiknek egy része a Hévvizre jár ki, de legnagyobb része a hideg Ralaton edző vizét használja. Szépen épilett házai, nagy csínnal ea kényelemmel berendezett vendéglői, aörödéi a as ezekben, valamint .egyéb közhelyein (asinkör, sétatér stb.) nyüzagő a forrongó válogatott k»*4naég engem már löbb ízben arról győzött meg. hogy Keszthely nyáron ál valóságos kis Budapest. Nevezetesebb épületei a m. kir. gazdaaági tanintézet, az qj főgymnáaium, a románstilü szép régi templom éa Festetich Taazilló nagyszerű aj palotája; melyet igy irt le a gróf ismert versenylovának a »Dorn-röschen< nálunk páratlan győzelme alkalmából „Ungarns Pferdezucht" cim alatt megjelent munkájában egy német: .Keszthely gról Festetich Taszítónak a Balaton mellett fekvő pompás birtoka, ki ott egy kaatélyt építtetett, a mely Nagy* Brittánia legbüszkébb un lésikelvel vetekedik. A nagyszerű angol park a maga facsoportjaival, nek. Politikai résziben független, társadalmi kritikájában | kíméletlen, ds igazságos. Annik a müveit közönségnek, mely tailMaa gondolkozni tad, ez a lap nagy gytayirtatgtre szolgál, Metegw ajánljak etfaaüakaak. - A flamlay áirtll ftlt Magyar Neműt Ttriéuetibil immár a 10. fixetet vssazSk kézhez. Aa Árpidkázbtl valt Sárga kiadás: 1 évre . . . S frt - kr. \'/, » ...»,-, V. . • • • 1 . M . ElöJaethetní Badapestm 1 érre frt — kr. Orlll K. ca. és kir. advari királyok km folytatódik benne, még ped\'S Hl- Istvántól kinyvksreskedteébea Dorottya-ntca I II Kadrüg A tüzelnek\' iámét két szép mfimeUéklets van, Ajánljnk e dlnatsa kiállított legolcsóbb ts lagtartalmaaabb melyek egyike Satkely Bertalan egy festményét reprnda- divatlapot, melynek szépirodalmi risze magas Irodalmi skbi-kilja, I. Bodra koronizáait ábrázolja, a maiik pedig Oeigsr | vonaton áU, olvasótok Bgyeamébe. }. r. rajza atán Sfet-Láaati harcát a kánokkal tünteti kl U= ^—r—i i \' A aaivegbe nyomott Utaotridtk a k&vetkestk III Béla fl Q A P W ft If király eaSst pénze, III. Béla király pecsétje Jeruzsálem. — t O A IV ll V ű, I. Frigy ea császár keresztes liada, XIII. századrajkrKerssstss I \' - vitézek a kanaadik kereastes háború IdejébSI. Iredeti szobor, a kiastaarsi ezt, sir kápohibaa, I. Frigyes csiszár mint keresztes vitéz, III. Béla nejének csontváza, ül. Béla koposyija sUlről nézve. III. Béla király koponyája oldalt ■ázva, III, Bála is neje altjában talált tárgyak, stb. stb. A főzet ára SO kr. Aa egtaa maaka S0-S6 füzetben leaa toijss. Megrendelések Lámftl K., Wodlaaer F. te Fiai UayV-kereskedésébe toltasadik, Bndapeat, Andraaay ót 11. - a. Ili lasi lM atpss Iredalemltrtéaett-Ml, melyet BeMhy Zsolt szerkeszt, megjelent a 10-ik főzet bárom Ívnyi tarjedetaaksa. Bárom magvas taaálmaay vaa baaae SaiiU Ferencé Btriartl, Gyulai Pált Kemény Zsigmondról és Sebsstyéa Oyaláá (dr.) R^kMttaaetSnkrtl Ea alábbi történeti t^lKtstibea a sgirsea áj asostpeatok aaerint tárgyalja a atpkllttsaat termékeit, melyeknek — tad inakra — maga la aaargahsla ta szerencsts gyüjtóje. A azóregat ezáttol ia nagyeaiaa kép Dlaaaliália A Kartbanzl-lak, KMrta zvábbs^i nyaralója, ara kép. éa slrsmlékt, nek hátai a kastély rácaosaláig terjednek, — | mindet ugy illik eg^máabot, mint valamely ér-; teke. ékszernek egyes részei. Beutazhatjuk egész Európát a nélkül hogy e szép képnek párját I leinők. Félórányira Keszthelytől fekszik szintén a Balaton partján Fenék, a ménes-udvar • Van e csinos éa eleven váróénak vaauli és gőzhajó állomása, caónakásó egyesül ele, nagy-számú éa olcsón kibérelhető csónakokkal, bérkocsi szabályzata; igy a szórakozásra éa apróbb kirándulásokra elég alkalom nyílik. As élet és lakás sem drága. Séta a magyar Tempe-völgyben. üli vázlatok a Balaton vidékéről. A .Magyar Tnritta Egymület" Tanítói Ók- | tdlyának mult éti irodalmi pályázatán at alső j díjjal kitüntetett pályamű. Irta: BümA Elek. Két irányból vezet hid a fürdőépületekhez, me lyek közölt legcsinosabb az ugynevetett .tükör-fürdő*, melynek átlátató vizén keresst&l 2 méternyi mélységben ia rfelismerhető a lenekére ledobott krajcár vagy más lárgyaeeka. E fürdőt VI. A további ui Szigliget, Badaoaony. Keszthelytől egyfelől a szépen rendeseit szőlők mellett, másfelől a BaláTón szélén Meszes-Gyötök falu mellett vetet utunk. E lakinál oly szép kilátás kínálkozik a Balatonra, a milyenbet hasonlót egész utunkban sem találhatunk. Ugyanis: innét a tónak györök-szigligeti nagy öblére nyílik tekintetünk, mely as állal páratlan szépségű, hogy hálterét a szigligeti vár ée hegy, a Ssent* György-hegy, no meg a Balatonba mintegy előugró Badacsonyhegy képetik. Az innen éivethető kép Igazán elragadó1 Fsiytatiae MveUaaft. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24. szám. (5. lap.) 1895. március hó 24 én TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Felsőbb bíróságoktól leérkeztek. Tomasics József éa neje Marnyak Mári^felpe reaeknek Bedenek Mária alperes elleni pere a tábláiéi helybenhagyó Ítélettel. Jeszek György és Mihály felpereseknek Gyu-ravec* Jóssal a neje Mataiics Boai alperesek el- Várad] egy hátas, Miklós Odöa{lpest] egy hálás, Lőwy Jenő [Feleö-Alany] egy kettős, PoSzlóozky Iván [Apcs] egy négyes, Almássy Géza [Szolnokj két kettős, Ubál Ferencz [Bneet] három kettős, y hátas, Benedek Jeaö [Ravaazpart] két ket- birtok- Balász Zsiga [AlsóDebss| egy kettős, két háiss, Torontál vármegye lóieuyéű bizottsága [Kis-Zombori] egy négyes, egy kettős, két hátas, . T"\'-VÜ,eL ei; «r. Wengerslay Vic\'or (Alsó Sebes) egy kettőe, peresek ellem birtokpere a táblától helybenhagyó Lte\'B„ (SMbadke) egy négyes, Wolf Tt\'Jl l * • „ r . „ y4 i testvérek [Várpalota] egy hátsa és két külön ló, Tüz»é« okozás vétsége miait vádo t Németh B||ick Tlvtd,r (Bpwt) 6gy kettős, egy hátas, Ujos ellem bttnügy a táblától helybenhagyó | Rm AnU, (Bpetl) egy Bernrieder József veréssel. . . c .\'[K. Hidvég] kél háiw, Nosalopy Emil (Rád) há- Btvaieli sikkasztás bÜBietie miait vádol Sohár wm h&tftRJ b&tó je„.en8zky Sándor (Kövesd) Kálmán elleni bűnügy a táblától megváltoatató 1 kélt08| g, TUu Kálmán [Geszt] egy négyes, Té|Zéfll6l. L Klla helybea A ,JUrgu" nmm mord-lát közöljük, dt nagy UtyedetmMI fogra ctak a Csarnok rovatban. Mihelyt se szabaddá Un, m*f-Ictzdjik. Addig legyen türelemmel. Egy a többek klsSt. Bár pgomltnok, indokoltnak farijuk felszólaláséi, azt ily formában közzé nem tehetjük. Bármim mozzanatok lappang* janak a kulittzák mögött, a nyilrdnanág előtt oly értdembfn nem szabad nyifatkotni, mintha egy egész ipartestület többségéi legalább is a jóhitze-mütég nem vezirtUe volna. (\'tolódni: Sk it csalódhatlak, dt olyat semmi esetre sem akarhattak, a miből a táját érdekeikre nehezülnek iegei tő torban hátrányok. Ha az ip/irlártulati jegyzőtégre oly egyén vállalkozott, aki az azzal jrfH nagyon ie fontot ét terhet funkciókat nem képes végezni, bi- Közgazdaság. Vellsugvsk. Haldtk Ignác mag nagykereskedő heti jelentést a „Magyar Elli Lap\' számára. IHaner Béla [Kisharta] egy kettős, Siatani Lsjos I zonyára az illett maga it csakhamar be fogja ezt 1 (Fülek) egy kettős, Fordler Omó [ Balozxa Megyerj J ]átni 1 önként félreáll ; ha vedig et meg nem tör-égy kettős, er. D «ssewffy Autél (Bp\'esl) egy I ténnék, kétségtelenül módjokban Ittz az érdekeltek\' ; bátas, Waek Keresztély [Bpest] egy egyes, Msar ntk az ügy érdekében az arra való helyen ugy {Zoltán (A\'altyán) egy kettes, egy bátas, egy \\ föllépni, hogy az indokolt föUzóUUtokbál az illeti I kocsiió, gr. Andrárey* Sándor [Bpestl egy kettős a konuekrenciát nagyon könnyen leronhatja e et két hátas, Jes/énezky Imre [P.-Apsj] egy négyee,. eietben it fürt kell állania. Erre hírlapi felizóla-gr. Forgách Antal (B. Gyarmat) egy kellős, Za-1 Iáiban figyelmeztetni at érdektlleket teljesen fülöt-lesky Jenő (T.Györk) egy kettős, Grosner Sán-1 Itget volna ; mindent el végű ilyen dolgokban a Vörösheremag. Az irányzat ezen üzletágbanjdor (Domony) egy kettős, Palay Jóasef (Báj)egy\\mihamarahb beálló kényizer-helyzet. állhatatosan szi\'árd. A lorgalom meglebeiősen, kettes kél háiga, összes bejelentét 262 drb ló. —-élénknek tolt mondható, mintán az üzletben: A -vásár tehát a mi a bejelentéseket illeti már nemcsak a bellö di logyaaztók, hanem a külföld; most is sikerültnek mondható. Különösen felhív-, J» részi vetlek. Néhány 100 métermázsa került juk a fogattartó közönség figyelnél a kedveső eladásra 61, 65 és 70 forinton minőség szerint, alkalomra, amidőn direkte a tenyésztőktől olcsó Luetrnamag ismét élénkebben keresteted, a Lron jól betanítóit valóban nemes anyagot sze-tuiajdonosok magasabb k5 etelése folytán csakis rezhet be s köseledö nyári saisonrs. — A vá- vizikutya 170. tzámu védjegygyel f. egy 90 mázsás tétel kelt el 45 írtjával. ! sárnak magyar francia német nyelvű réssleiesLrf elvrssell Megtalálója kéretik Baltacím a vetési idö kteé»,e utáa ismét ellja- katalógusa minden egyes ló le ráeát tartalmazzaL, It„ „ királu-utcai ?64 tzámn nyagoltatoti, névleg 1150 -12o0 írtjával je- és as egyesület kiadóhivatalában ingyen meg- , x .... ovoviofii- I__l .« \' nótának átadni, gyezieus. szerezhető. Bükköny változatlan árak mellett a rendes liz- . | I--:- .. NYILTTÉR-*) Két barma vadöaakisáya egyik nemei hó 21-én reg-MIS jutalom hátban tulaján-M 5—1. Szerkeaztői üzenet letmenetben baladott. Muharmag élénkebben keresie\'ik ugyan, de vevők a rendkívül magas .árkövetelést még sem, ——— akarják fizetni 19-2iHrt jegyeztet^ - kl. el.er.lt.ta. A m, kedvet Rrpamag. Miután a* külföldi gyönge kezel [\\mmka(^imk. JMász M L.itaui0H„ ,„m áruikon túladtak, azirányzat ismét megszilárdult 1 fí/ ka MzzélmiSki On pedig /«- » \'^VÍIT í ""ntegy 6 m*rkÉra Ma nagyon ii sokat rnzilm. íieto 100 kilónkint. A , , „,..., .... __ D . . . . A murc. 15-ikeré reflektáló cikket A tavaszi Isxavléiávár Iazért nem közöljük, mert mi nem akarunk ott it At Országos Magyar Gaadssági Eíye-ület által M "«* M ^Ijünk hogy iyyit vagyunk, áprilic hó 18—21in a budapesti Tattereallban \'fht\'; rendezendő tavaszi luznslóvásárra eddig a kö- Btaartirg-eelTva csakis akkor fiMi, — ke nrirumtiúl niRéálik, fekete, fehér í» eeta—kei aa krtai M frt aa krtc aUanUit, sat, sa-koí, kvcxkisotl, aliUmttiht, daUMStot • a l. (mintegy 240 kStéakSaS mtatMg <a $000 tStéaSSaé ■taléaalkaa) a a. t. pMiUr é» tímwIw i bia-kas aaállltvs 4a mintákat pásUhntaltival káté Bea Mt*n G. (et. kir. ndvari axtíttlé) aal/aa^yáea Zttrtehben, Svajezba etasetl ísvalakra 10 kras, ka IsvateiSlápokra 6 kraa bélyeg rafaaaUaéé — Kagysr nyelven irt uzgrendatisek pitm tllatésWRak, II 6í—t) \'r I vetkezők jelentették be lovaikét: Dr. Barién| Aladár (Bstla), két kellős fogat, Farkas Ábrahám (Rimaszombat) egy négyes kél kettes öl hátas, Farkas Zoltán (Rimaszombati, egy t égye*, j egy kettee. gr. Széchenyi Ferencz ITarnóca|, egy kettős jukker, három paripa, üslász Aladár! jCsány], két keUősiukker, Losonozy Mihály [Pa Porcakoe], egy kettős, Kasy János [Kis Kozmaly]! egy négyea ée egy kettős, gr. Stnbenberg József fSzékelyhidj 18 bátas, báró Nopcsa E\'eknéj |Sascsal] egy kettős, Szeniiványi Farkas |Gomba| Jiét kellős, gr. Zichy János [Nagy-Lángl egy kettőe, Liie Gyn\'a | Balta] egy kettes, egy náiás, Knbinyi Mánon [Erdő-Tercssj két keitös, Haáder György [Fa Oszlár] egy parips, Jeszenszky Ferencz [Bükkösd] egy négy s, báró Jeszenszky József [A.-Hidvág] egy kettős, Griebich Béla [Budapest] egy hátas. Wolfner Sándor (PafVar-sány] egy paripa, Fnky Márton [Czegléd] egy j paripa, Sebastiani Jenő [Péczel] egy kettőe. Esz-terbázy László gr [Ssrosdj két keitös, Kazy Lázár [G. Veszele] egy kettős, egy négyes jukker, Hajós János [OösseödJ egy kettős, Fáy Béla, [Jász Monostor] bárom kettős, Kúod Béláné [So-mogy-Fajsz] egy kettős, Somssich Andor IS Járd f két kenős és két paripa, Oöry Jenő [Tüske három paripa, Fleiscber János [Nagy ozeben egy kettőe éa egy egyes, báró Révay Simon [Tajaa] egy négyes, Greefl Jenő [Poroszló] egy hátas, Palócsi Horváth István [Örkény] egy paripa, Ekés Károly [Szamos Újvár] két hátss, gr. Kegievích Gyula [Pa Sashalom] egy hátas egy kocsiió és egy kettes, Tusnádi Betegb Sándor Mezö-Szl.-Györay] egy kenős, Egyedy Arthár Egyed] bárom kettős és két hátas, Walla Gyu a ■ Pápa-Teazér] bárom bátas, Gosztonyi Tibor]"-Vác Hártyán] egy kettős, Simon.Pal [Kőn Ma- ■ darasj egy kettes, Sztaakováaszky János [Kaj-1| dáes] öt bátas, gr. Biordi Égőn [Bákóczj egy | ketlős, Fölsincer Gerenc jAtkár] egy kettőe gr. ~ Karáteonyi Jenő [Bpeat] egy négyes és két kettős, Balázs Láasló [M.-Ssőllőe] két kettőe, Györgyei Illés [T.-Győrgye] bét hátss, Msyer János [K.-Myák] egy ket\'öe, Beöthy Pál |N.- ban több a látszat, mint a ralóeág; de azért ebbe it\' bele ktU nyugodnunk, mig rosszabbul nem len. A legutóbb beküldött ,Lap*fejedelem" cimü tárcát ne I mülóztauék folytatni, meri ilyen ztánrrü dolgok-, kai ugy el vagyunk látra, hogy legfölebb tzürell után kerülne erre a tor. Z. Mzt.-Halkan A jó kiránalolcat A mtgbizalátban eljárok. »)is ■aark. e revátbaa kSzlüttvktrt nns villái fatstlmtgsl Ur. Felelős szerkeaaiő: li ó K K K U I L köszönöm. V I Laptulajdonoe M € H E L éa kiadó: r 0 l 6 HIRDETÉSEK f Elöflzetéai falhiváa f « éé f I I politikai és irodalmi szemle hatodik évfolyamára. Szerkeszti ée kisdjs: KINN JtfSNEP. Pésiaakatirz; Kóbor Tamás, Bali3 dotfosMiraak Ambrus Zoltán, ■eltei Jómé, Igwlu, Kozma Aador, Tóth Béla. Tís vilaaalikot, gixdsg tartalma kiUttnn feknlk A HÉT aa atnaA k3s<tnaig ötölt, Uj wikev, uj Irányok is aj Iréjf adják m»g aekt a M|i kSlóalagaa ralnM ia ssnstfit Uj c>apáaok jitAttk atjit as Irodatembas Nea ■•\'•Ittak nagy dolgokat; de nagyot akarat is irdua A nakad gosdeíatask "veNaek •ddig (kktyavivéi is a nakad aai J»» U«su(aMbk ambíciónk a {dvfibas. PottUkábsa ia Iredalaakan agyaeáaL Kőnnyti, klwUt foraibaa adaak ssaaet a )>(t wariyiiril is a domlaiti ■\'ián ■likkal kelta ,KréoikAk*-baii. foglalkeaaek. bt a műfajt ml kasa* latiak mag a aafyar tudalamtua. A HKT josroa-Iiaslikai lis psraacwltliaak egyik sarkalatos létet* as Ne adj toka prograaaet, awrl a prograaiai aaalaMS ia tatlé anyja a ckakloasak, ami IT; da kiad augad a pillanat iapraatiéján, mert abaaa vaa a késvit-Inaég, ss Igasaág it a augifjaittdit. Egyébirint, akik oifttták A HET-et, ttok agy ia tnserik . akik iiaa qlyjuaák, azok pjr.i rérld Imtftttéa ayomia ugy ttm fogják ■tfiiairal Eiekntk axt ajialkaljsk, bogy flzeaaénak tló A UKT-re, Bnda)«tt, 1895. airtiaa kzriban. mmm JóxmmL — KlMaaUa : Egéas irra la frt. — Filém I frt - tfsgyedtm S frt M kr aslstiisfatsitk lagyee I I | > | —- ggeSalváayeeáseeb iagyee 1 1 | SS l-l A HÉT kiadóhivatala Budapest VII, Erzaöbet-körut 0 szám. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24. szám. («. lap.) 9122 tá. 199é. 66 l-l Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir: törvényszék, mint te\'ek- j könyvi hatóság közzé les i, hogy dr. Fried ödta I ágy vád végrehajts tónak ötv. Rózsák JFerenczné szil. Soóa Rozália, mint kiskora Rozsa Fereac t. és t. gyámja ujodvsri lakos ellesi végrehajlási ügyében 41 Irt töke, ennek 1894. épril 21-tői | 6*. kaasatai, 8 írt 20 kr. per,__________„ regaajtás kérelmi, 9 frt 15 kr. árverés kérelmi\' x még (elmerülendő költségekből álló követelése behajtása céljából a nagy-kasisaai kir. törvény-szék területéhez tartozó s as njudvari 250. számú tkben I. 1—14. hras. ingatlanoknak Rózsák Ferencet illető s 150 frtra becsült ~}jt része; továbbá ss ujudvaii 367. számú tkbeo I. 1246. kratám alalt felvett egész iagatlaa az 1881. évi 00. Icz. 156. §. a) pontja értelmében a végül az uhuivari 368. azámu tkben L 104. krszám alatt Mvetts 190 frtra becsült egész ingatlan az 1881. évi 60. tcikk 156. §. a) pontja értelmében Ujud-varea a község házánál 1895. ki május hó 1L napján áAÉaiV árirMfaagié nyilvános bírói árverésen dr. Fried Ődön ügyvéd, vagy ka lyet\'eae közbejötte mellett eladatni fog, még pedig Soós Rozália ötv. Ru/sák Jánosné haszonélvezetből álló bekeblezelt szolgalmi jogával akkor, ka az njudvari 290. számú tkbeo loglalt ingatlanokért 300 Irt; a 367. számú tkben foglalt ingatlanért 300 Irt a a 368. száma tkben felvett ingatlanért 40 frt, a szolgalmi jogok megelőző hitelezők kielégítésére szükséges ö<szeg beigénetik,- ellenkező esetben azonnal hatálytalanná válik, 8 at ingatlanok a szolgalmi jog feumsriása né:küi a fentebbi határnapon újból j elárvereztetni fog. Kikiáltási ár a teonebb kitett becsár. Aivérezni kívánók tartoznak a becsár 10*-, ái ke*apéeabea vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kell Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál 1894. éri decemb. 18 én. . GÖZONY Ur. tnatU alkfat HIHtHUtlMMI 00000 Figyelmeztetés, idény alkalmával van szerencsém 1cül- és belföldi 1891 ápril 21-tól H 3 L\'iiíA\'JÍ!; 5 finom kelmékkel dúsan felszerelt raktáramat é. közönség becses figyelmébe ajánlani. — Bátorkodom hogy nagy súlyt fektetek előírás szerint készítendő megegyezni. papi- és katona, egyáltalán minden egyenruha készítésére. Becses megrendelését kérve, paggtmi és jstányea kiszolgálásról a n. é. közönséget biztosítva, — maradtam 52 3-1 teljes tisztelettel KAUFMÁNN HÓB. íérfl-iuW Va£j-2Uaio4& öoooooooooooooooooooo KlaYTHIA a bőr ápolására, szópétésére ós finomítására Púder. BHKflEKSfli En ^ ^ c> Egy doboz ára : 1 forint 20 krajcár. Utánvéttel vagy as összeg előleges beküldése után küldetik |C LtgiMktMM MWatkt, hél éa Hml|l Pt SUl — Ftkír, ri—ia la afcrga — I vegyit*! taaJjrzilt ta ajialra Dr FoU J X Oa. Kir iaair iltaJ » Ellnaaertf levelek a legjobb körökből minden doboshtts mellékelve vannak. TAÜSSI6 60TTLIEB Itta MtSaékt input tt Illat—la ifim, MtshUt: SátS, l. won.ii. a Kapható a legtöbb Illat.zer-. gyógyszer kereskedésben én gyéf/-11 azertárkaa. OCOOCXXXXXXXXXXXXXX XX XXXXXXKXXXXX>^\\ Csúz és köszvény nam f«j. ti \'f-tr\'"** IU.I éa ImaiMS, vilaaiat attaa aiftft g/tttta la kiMaaaa kai a •T KE PÁKÁTOK *Wm aarS ulnaii awljrnak tvtcj* SO kr. ngj tfj IrUn aladta gjln—tlrtaa kagkaté á Bafatataml a fUk»~k*rkazl*> ttft aattkaa Uttuu kMrtM, aaljtfcaU 7 aarttaa j»v»tla. ISS — ikia tálja gjlfje-Ma inait a. Vérszegénység és sápkór lnÉkfcl gjaaga pwikik trtalllalri UUai utui ta fnpu u« mm a TahaJI rhlaa r auljr aa anaacaa iglaaalgSijl laatca lavaalatira halagyai* ngtdltylyal láttatott at Bak re* liaáfk. alatt íj kim rlUlnil aérallirlaaeal kinUlaL Kit ív»g t bt go kr., aagjr I frt ACAT1A-SZAPPAN A ÜÜEAKHAK1I k. fjyengült férflerÖDél kiváló szolgálatot « it« a n. kir. a«abadalmasrtt „gaJran trff—11 éti a/ól\' óekaasaé latra orvosok által egész Európában raelereo ajánlva VoNa tanár módszere. Létrás boríték alatt 10 kr. teréljegy békül-áé>e ellen. Kapható: áageaklé J. elek-trotechníkiu «e ea kir. szab. tulajdonoeáflál-* — 8 É ( », I, Hrkatnlrtaat 18 as. i kadtt* ütala, ksiUmat kabtáaa ta rtajklTllI tattMfáaál fogra Ml rttii Ma kaittllll. 1 darab IS kr. I darab fj Multa 1 frt 40 kr. Ácaiia arcz-créme rivid fér keti ti nl—áaall poapát tit, gj—iklii ualll ajrtrkttó. As ataaMr aiadnaaat IkttUa aafM kúton iltÍTolitji. t Svtf ara 1 frt -v. — A „créme de Margüörite" aa —tótjifUlíán (dia Urtiaárm nolgál CUkal* Urtkkaa igaa kafeak, Egy ktaalg In I H bak ulgjwalliila kirUább ipKiilitUai, aairtk Oriras- ia eratágnartt amimik, a ftatáa k Wléitaik KRIEGNEB G Y 0 B G Y Blpaalki a .Magjtt Kaneáhaa* Eulipeit, Kalvl&.tét. ft Imífkk liwéf efc Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24. szám. (5. lap.) 1895. március hó 24 én SARG^r^4^ (Bitoaylat Bict, 1887. jtl :xxxxxxxdcoocn )ndane«t. 8 sok MILLIÓ-szor kipróbált és kitűnőnek bizonyult\', fogorvoei-lag ajánlva, egyszersmind a legolcsóbb fogtiaxthó- és épségben tartó azar. W Mladeatltt kapkató "3M 10—1 ■argMj-Fato. néven is .ismeretes, igazin népszerű háziszar most mir 25 év éta Makk fájSttf ctmt»tti ba-VjOr/ *rwll*iaik fteyeeee bekite-/ LtV eyeft kátuáejstl, eteméi, taguae-AV (ataaaal ttk. tét. A föld úatzea or-np / ttjga,L~w nagy atteijaixtést it biztat \' hatása következtében minden oldalról oly tlitmoW talált, hogy minden betegnek jog-gti uáalható Tlnct. ommmM contpon. (Eorgony-rain-Expeller) kimigasió állásit a KgdatomcsiUapitó bedörzsölésok kötött diadalmasan megtartotta, különféle felbnjtás át utánzatot dacán; at táuayára a legjobb bizonyíték arra nézvo, hogy a közönség igen jól meg tudja különböztetni a jót a naaztól. Heo irttfcttlta etáemtet aa ktfieak, btTátárlát alkalmival védjegyünkre, a vörös horgonyra figyelendő ét minden üveg ezen jegy nélkül, mint sem valédf vttezaetatltaaSé. A gyógyszertáiakbtn kapható 40 kr., 70 kr. Tafry 1 fit 20 ímyi árban üveMo-ként; Badspttten Tőrök •Mzelf gyógy- MflfMSML ■kfeter-We nár »a*itttaétk«t, Thirinpában. Stahel és Leaner Budapest, Tzlvuz- ée lemez-lyxüouBartó-STár. Gyár: Katona\'József-utca 8. sz., Margithid és nyugoti pályaudvar közt Ajánljuk at általunk gyártott legjobb minUségü : THttrék t a konkoly it btkkieyatk t basa, árpa vagy ram ktaáli ki- TUintiairi. TrltttSk i a ttbetk rtgy árpának a ben kletlt it a (Smbölytl M(tU kiTilaartáaira. I feaett—ttt* ia eeetál/eeé Trltartk: te árpa kisálMetátán át a lenest atttályoeáiára. i OaaUly—*-Ti Itaták^ lltktátlmaiill TtWmt it eselStyesé gépak aindaa gsboaataj tizztitátira it Mait sxerUtl oaztólyozitára. — \'Elvállalnak Outjzhr át Mfillar, illttra Utyn winal trienrök-csekély köIMggtl a trieur btkaUtat mellett mm tta-badalmasott triavSkki italakitáaál Balta-Trlnr ktt|trek uj; barkalatai, lyaktmlill itt; kasltaM Ifink ttttaéa aeiztl uytfban Ipari vt|y gudttági tálakra. Árjegyzékek vigy ■tahHeyvtk tagym éa Mrmeatra ktüdataak y xxxxxxxxoooooocxxxxxxxxxxxxx9 Kell Alajos-file Padlözat-íénymáz (gliASUB) fii 8-1 legkitűnőbb mdtoló-uer puha padló számára, 1 nagy palaczk ára: 1 forint 35 krajezir 1 kit palaczk dra 68 krajezár. Yiaszk-kenöcs legjobb fs legegyszerűbb beeresztő-szer kemény padló számára, 1 köcsög dra 60 kr. Arany-fénymáz képkeretek stb. bearanyotthdra. — Egy kit palaczk ára 20 krajezár. Ilsitskír ktpktlá: Fesselhoíer Józsefnél Nagy-Kanizsán. Kapható: Kagy-Kaaluás : Deutach és Ehrenteld Fesselhoíer József Strém és Klein Schwarcz és Tauber Armuth Nálbán ifj. Fischer Ferencs Marton és Huber ifi. Roseoberg Miksa Fleischhacker Jozset Bosenfeld ▲. és Fia. Bermeaese. Kaulmann 1. S. - CaákUrmyám: Strabia Testvérek Graner Testvérek Heinrich Miksa özv. Göncz L. Perlakam: Sostsrics Pál, Krámarics Viktor. Kapható: Kettthelyea. Lnekay Krnö Wnntch Ferencz Márton Mór Agoafon Zsigmond Oszmán Fát Scbletffer A. I,-I4cse: Nsndratst tímsatáv, C\'amrgém ; Fried Albert Kreisler Uéta Sehwara Béla lala-Egeriseiea Kaszt er Sándor Koseothal L. Ilubiatsky Adoll özy. dr. Ünger Gysrmaty Vilmos Wsiss Jónás utóda Reebnitzar M W ZAGHERLIN" bámulatos hatású! Ugy öl, mint semmi m&s szer - mindennemű rovarokat és azért az egész világban mint ty \' maga nemében egyetlen szer hírneves ós kereseti ^ÜT Ismertető jelei: 1. A lepecsételt üveg. 2. A név: „ZACIIERL" Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24 szám. (8. lap.) 1896. március hó 34 én. i "WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-féle ház, előbb „Heiif-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi müasztaloeoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA legmesszebb menő és ezen irányban is képes vagyok a igényeknek megfelelni, Mély tisztelettel WEISS JAKAB Nyonwtott Fíachel Fölöp laptulajdonoauál Nagy-Kamidin, 1896. 25. szám. n-ilili 00*HU* kát. lé* IiMI t Wf MlUai risaárt TCMlkM* ■!■!■ klalMtar ItnnWU Ijjilllt «k iMMTt knat \' Mi MMm> »f. ltok mb kt Marnak riana. Nagy-Kanizsa, 1815. március 28-án. XXIV. évfolyam. IZALA ...... Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak. a líankegyesület, az Ipar- éa kereske dewií bank, a Nagy-kanizsai segélyegybt-szövetkezet és a lelenyei takarékpénztár, a .,nagy-kanizsai malátagyár ée sérföződe r. Lu hivatalos közlönyt. WlaléMeaéalt Tlrrnii IpBU FüeM rmtf 1 » . — S.------- L-,.11... kUyttimiadMi KLönxrrte ÁUI r • (fia km II k«w (S (Irt — kr) MUm • >>m <s art — kr.) Hagyadám a kanaa (I M 10 kr.) tlrlKliik Jslásytaaa otattttMtk. Vjilttár petttaere M kr. Egyes tzám ára: 10 krajcár. Xeg|clealk Na|7>Kaai»i/i. ItPtraklat kétszer •vasárnap ém cmUtőxtölcön., IMéseléaak. ilialil a kii titkuk is mmkaalk \' Hnkit felén Mayv-kmak tdWU lattaiaálk. Kórházi mizériák. E lapuk legutolsó ságiban\' közölt rémes eset, smely indiai adja, hogy a városi közt őrházban egy dühöngő őrült Ápolóját teljesen szétmarcangolta, öakéiíelenöl utalja a közvéleményt annak vizsgálatára, ka váljon az öldöklő eszközt nem e valakinek vétkes gondatlansága, nem-e a kélő felügyelet hiánya nyomta ss öntudatlan beteg kezébe T amely kérdés annál jogosultabb, mert amint e közleményből kivehető, a kórházi főorvos tekintettél arra, hogy a kórház elmebetegek elhelyezésére sem alkalmas helylyel, sem keüö ápoló-személyzetid nem rendal késik. az örült le vételei ismételten megtagadta s az elhelyezésbe cssk a felettes hatóság utasítása íolylán egyezett bele. A vizsgálat kétséget kizárólag ki fogja deríteni, hogy a katastropbát az a körülmény idézte elő, hogy a kórháznak nincsen megfelelő ápolószemélyzete, bogy abban a felügyeletre hivatott várost hatóság következetesen nyilvánuló spaibiája folytán oly botrányos gazdálkodás folyik, a mely a rendszere* kezelést lehetetlenné teszi. Még a mnlt őszi közigazgatási bizottsági ülésen tőrtéat, hogy a megyei löorvos előterjesztvén a nagy-kanizsai közkórház kezelésére vonatkozó jelentéséi, ■ hangsúlyozta, hogy. ,« hátralékot kórházi köreftléttk lehajlására kellő gond nem for-dittatik, a közkórházhoz küldött ö/szegek rendezem elkönyvelése csakis meg nem engedheti késedelemmel i foganatosillalik, az irattári kezdés rendetlen, a miiéti fekhely tisztaság tekintetében kifogás alá esik, a már hosszabb idö óta létezi vízhiány most \\ sínre megszüntette, az orrosi nemélyzet járandieúya tÖLb hónap óta kielégítetlen slb, sllamely lelte* dezések fölött a közigazgatási bizottság természetesen .méltó megütközé«ét* nyilvánította a elrendelte, hogy a fenti szabálytalanságuk, különösen s fién-/kezelés tekintetében haladéktalanul megszüntettem! ek, a műtéti fekhely tisztán tartanék s sz orvosi személyzet jutaléka pontosan kiszo\'gállaUsseék. Szomorúan érdekes világításban mutatja be éa ,a határttat v.irosi hatóságunk I vezetőinek hivatalos eljárásban való lelkiismeretességét, midőn coastaÜljs, bogy a hatóság bejelentette, miszerint a kórházi sut rendben vaa, a szemle pedig megéliapitotta, ho0y ez a jelen • lés csak a jóhiszeműség Szándékos (elültetése voll j s s kórház ivóvizét most is sz aleai kútból j szerzi be. Annak dsc*rs, hogy a határozat haladéktalan foganatosítását a köteleséig tudatán kívül a hu- j maníiás iráni minden emberrel rendszerint vele született érzés is kell,, bogy siettesse: ami váró* i hatóságnak példátlan közönyössége mellett minden a régiben vaa s csak igy történhetett, hogy a rendre ápoló helyet! napszámos lön alkalmazva, akinél n.ár a kórházhoz való viszonyánál fogva is könnyebben előfordulhat egy ily borzasztó episod, mini egy rendesen alkalmazott époMaál. Pedig pénz tekintetében akadály fenn nem lorogna s smenayibae ez oldalról hiányt szea I ved az intézet, ismé* csak a vezetők »dobzse László-léie< gondolkodás módjára vihető vi«ssé, j amint ezt a megyei főorvos lentebb köeöll jelentése is igazolja abban, hogy „a hátralékos kórházi követelések behajtáséra kellő gond nem fordít-tátik,* Az utolsó 10 évi bilt\'as forgalmi adatok sae-ríni 1885-bett fel vétetett 409 wsemély, ez a szám szóta folyton emelkedvén, 1894. évben as ápolási j végett (elvetlek száma 1228 »olt. As ápoló* személyzet pedig ennek megfelelő kiegészítést sohasem nyert, annak dacára, bogy az eredetileg berendezett 70 kórágy 90-re lett felestelve. Ennek ii létszámnak 25.821 ápolási nap lelel meg, {amelyéi szeme yenkint 76 krjával értékesítve, több mint 18 ezer frt évi bevétel all elő, és ez \' az utolsó krajcárig biztos pénz, mert akár a be-1 | tegápolási költségek ledrzéaéröl ezöló törvény \' utjánaz egyesektó1, akár as államtól, de megkell térülnie, be kell lolynís, kivéve, hogyha behsj-! j tásra jufositotl közegek hanyagsága miatt a kö vételé* elévül, vagy pedig a behajtás atáa a megyei főorvos femi véleményes jelenlésében ismét teteit gazdálkodási rendszer miatt Caáky szalmájává kallódik. Ebből a 18 ezer trt.-ból rendes kezelés mellett az évi átlagos szükséglet levonásával néhány cser frtnak kell fenmaradnia a as as flasatg nem elég arra a városi katóság kezében, hogy abból a kórházat a szükségleteknek megfelelőig felszereltesse, egy rendes Ápolói állast rsadasaraaitaau s a kórházat jóravaló ivóvízzel elláttassa I Ideje volna már. hogy a képviselőtestület jöjjön annak iqdatára, hogy a köteles ellenőrzés elmulasztásával társává szegődik azoknak, kik a köz-dolgok terén a semmivel sem törődésben ezeel-lálnaka amennyiben sz íldalrol a javulás sem | remélhető, feomarad as a hitünk, hogy majd aa a kiküldött megyei bizottság, mely a kórházi állspo\'okst k legközelebbi napokban megvizsgálja, gyökeres purlOcstíól fog előidézni a már bOzhádai kezdő Dániában ! t\\setne. Tollfuttában. Fölötte sajnálom, bogy aa Irodalmi ás Művészeti Kör bemutató estély ée egy ssomora körülmény. miatt részi nem vehettem. Tárai kelteti maradasm s Ipy • (maradi is énekkar produkcióiból is a különben elmaradha-lailan gixer. As est pompásan sikerült. Sümegi Kálmán, Poór János is Sterneck Zsigmond szive nagyot dobbant as Orő nlöl. De aa-gyot dobbani bizonyára mindeakié, aki azsreUt-tel, lelkesedéssel, hazafias várakotáaaal csüng as Irodalmi és Művészeti Kör léterejének teljes kifejlődésén. Et ki ae csüngene ? Hisz magán, as abaolai eszményi célon kivlil a demokratikus társulási érdekeknek is oly loa los szolgálatokat ígér es a kör, hogy minden A „ZALA" tárcája. á. pUtli Bz«r«lea. — A „ZAIA" tnitti Ura ja. — irta: dr. Molnár Samu, (Filotterfalstt a asikaafcjirrári Vi rlMaarty-ktrUa.) (Folyt is véga.J (7) Csakhogy míg sz első esetben s fajfen tartásban nyilatkozik, amennyiben ők az állal törekesznek a halhatatlanság után, bogy gyermekeikben aknr-*gsk magoknak emléket és boldogságot szerezni minden időkre: addig azoknál, akik leiköket érzik terhesnek bölcseséggel és erénynyel, az grog fogalma abban nyilatkozik, hogy szavaikban, lelteikben oly ember feletti katalom szólal meg, mely a hallgatót és a szemlélőt megragadja, megtermékenyíti. amint szépen nyilatkozik ezen Eros: a szónokok, költők és álismlértisk tevékenységében. Azért mondatja Plató Sokralessel: »A kiben az Eros működik: akinek a lelke az alkotás (nemzés) isteni vágyától el vsn telve: midőn ideje beáll, körüljár, keresve a szép leikel, melyet megtermékenyítsen és ha — a MÜmsijaím hellén fogslms szerint, — egy szép testben, szép nesaas lélekre talált, mindkettői egyesülten, rendkívüli szeretettel karolja ál s ilyen számára azonnal rendelkezik bőven szóval sz erényre és arra vonatkozólag, mivel kell egy jó embernek logkü-kóznia a rnH tennie és oktatni kezdi, szóval ön-kőciée által neveli. fis hogy ezen önközlés, önátadás, minő gyönyört szerez minden más gyönyörök feleli, cssk sz ludjs igazán méltányolni, ski azokat átérezte. I Mert aki érezte, hogy lelke közlésre hajlandó s logékony lelket talált — onii nem is oly ritka — az nem fog panaszkodni, hogy ezen őrömet nem érezte, — amire nézve elég bizonyíték, hogy a kölcsönösség érzete a nevelő és növendék között erősebben, bensőbben és ellenállhalallsnsbbul köt, mint más kötelék, amennyiben az egybekötöttek, együtt levén vagy távol egymástól, a legszebb összhangban vannak Tehát ezekbúi láthatjuk, bogy az Eros fogalmát: az erény és bölcseség képeetk, amelyek sz alkotó fnemzöj lelket eltóllík s a melyeket szltn s I növendékben fokozatosan lejlesztení ke{i ugy, hogy az elsajátítás minden tárgya az Eros áltai váljék a növendék birtokává, vagy is nem ismeretekkel és szemléletekkel kell a szellemet megtölteni, mint akár egy leydeni palackot, hogy annak idején tpl. az érettségin íj kisüssük, hanem hogy eleven érzék fogja őt el állandóan minden szép és jó iránt p oly értelem, melyet a vágy lelkesít, semmit öamaga számára netn kívánni aj ön magát mindenütt az eszmék szolgálatába átadni. i - - • Szóval Plató az Eros utján első sorban ssefíetni Unitja a növendéket és pedig eleinte minden esetre a szép külsői, szép testet Amin nem kell megütköznünk mert a músm^sAs hellén fogalma szerint az összhangzalboz szokott görög nép erősen hitte: s ss*p testben, szép lélek lakozik, vagy is az érzéki \'jelenségek szép aránya iráni | oly finom érzékkel bíró görög nép szentül hitte, j hogy valamely (esi szépsége rokon s lelki szépséggel, szóval, bogy ezek egy011 szoktak aa ő i fogalmuk szerint járni Egyébként manapság Is, I— minthogy as ember as anyag éa szellem, a | test és lélek egysege, a szellem, s lélek pedig nem láthatók, legfeljebb csak nytlvánulalaikbaa logbalók (el és ismerhetők mag, — rendesen hajlandó az ember külsőről a belsőre, testi szépség-I rőj, s lelki tökélyre következtetni. Sokszor helyes a következtetés, legtöbbször azonban csalódásra ! vezet. j Es s görögöknek előbb emfitstl (elfogása neveléstani szempontból is fontos és indokolható is. Ugyanis as már a léleknek eredeti hajlandósága, j bogy as Eros kezdetben csak egy külsőt, s lettet I karolja föl és mégven azon neveiéttant fonlott-| sága,. bogy csak a külső iránt való érdeklődésből fejlődik ki s benső iráni. A szép külsőtől, a lélek {szépségéhez bslsd a nevető és fokookinl Hitetib# | s -növendékbe sz Eroe-I: s szép, jó és igaz Iránt [oly módon. hogy minden tárgynak as etsajálitáqa i az Eros állsl • történik. Es utón, folytonos hala* dásbsn, eljut s nevelő növendékével ss Eros forráséhoz. mely őt tevékenységre indította P vegye leiért sz örök szép ismeretét > Aki e pontra ért, ss késel vaa a tökéletesség-, heg és cssk es előtt lesz as élet igazán életté. Mert sz örök szépnek ismerete 4a szeretete, j mindent magában foglal, mit ma talán a »felsőbb szellemi élet" kifejezésével jelölünk meg sz ígaa-ság után való lelkesedés, a közjóért való öntei-1 áloosás, a tiszta öröm a világon siőjövö já, és Ntgy-Kamtae, oAMriOk. Iák. 18. mám. (9. üp.> 1895. márciiM M t*4« mimii gondolkozó léleknek — ba enk egy por-•Mami it afctr jáM\'ai a nemieti támdahMÜ ha»l— épBleMhn - cntlakozma MII oMM-káhos, aeif Tinr~*kk non pontból tekint*, a ban 4a nemzet nptzámosaivá aratja a bwoe rtfaiTiTÜai. Aa a ataéoy baiat ia miaden int lelkesülő), bogy ebben a aaép, abban • valóban Wleailő ói ti a kában rátaa ieat aitdwhi, aki eaak képn ■ Hiraini a kSaérdakak IOktató erének verését. | Hnnük, bogy itt, a tnagaaabb célokkal nemben | elaimainak • magát iek»»ieiek, a ptrtiális érdek uszonyok kaimmal. 4 nemieti kőtérdek, aa járatot oál egyetitiai, lóm önteni íogja az erőket, mint a badaeseget a lobogó, az eröodatdái gondolatával. Mert a vaMan lelkei IM a lobogót nem azaal a gondoMul követi, bogy kikkel, ha-1 nem bogy mt^rf fogHtfizdéni. A lobogót, melyet az Irodalmi ét Művészeti Kór UtiaAti, darák, érit keaek tartják. Sümeg, Kaimat elnök áa iW Játot tárta:nók teliet1 odttdáml, ntmea lángoltnál hordozzák. Lelket, ni>ót eró miodtkeiiö. Sámegi a nép eaanték, aa idaalit gondolatok , gélyemadart. Kitépbetetlea tsárnyai vannak. Megtörténik agyán at 6 bányaival ia, hogy: ,rot-z emberek elmetélik,* de ajm kinőnek éa ő aem marad .rab gólya," hanem gyónta kinövő szárnyait kibontva, egymásután botsa aa egéti-téaet njnülőtieket, az ideálja eszméket Bámulatosan eröa a büe, hogy igy majd egytzer csak ujjánűletik aa egén tártadalom. Elemében van, vizán röpköd, mikor olyan sikerült paszitja vaa, ■int a márciut 28 aki bemutató eatéty. Poór Jánost is valami tekintélyes madárhoz I szeretném hasonlítani. Heg ia maradnék mindjárt a gólyánál; de már neki ezzel a tekintélyes madárral nincsen semmiléle nexusa, mert pap. Hanem hát — ha már éppen madárhoz kell hasonlítanom — inkább a Pbönizhn hasonlítom. .És azt hiana elég találósa is, mert ea szelíd, csendes ember a szó szoros értelmében a lángokból kél ki, a lángokban támad aj, meg nj életre. Talán, ba már valóban ravatalon lekűd-nék is, t körötte felgyúlna a lelkekben a hazafias láng a kitörne a lelkesedés tüze : föltámadna és ólkeűék főldobogó szive a körötté csapkodó lángokkal. Ott elemében van, olt igazán kikél hamvaiból, hói a magas célokért gyújtott lelkesedés tüze lobog. No és ha ilyea lelkekr; van bizva az Irodalmi és Művészeti Kör lobogója, ha aa ujratzü-íetésnek ilyea kél tekintélyes madár syabolussa I szárnyal szét, a lobngó köré híveket toborzani, j akkor valóban reményt lehet az ügynek derék! hadtereghez; különösen, ba még att it meggon | dn\'jak, hogy olyan igazi muzsikul-mű vé*i húzza j utánuk a lobonó nótát, — mint Sltrntck Zsigmond. - . Hogy eddig milyen nagyszerűen sikerült ne* kik a toboraás, a bogy NagyKanizsának kéiség- ttlenül nagyon művel\', de kitté néthuaó tárta Salma ia mily neaaten felfogta á asoat szerveződő kör aoeialit Jfltetencióit: fényesen kitűnt a március 23 iki fctaata\'ó aatélyen, melyen a tftmdalomoak majdnem miaden rétegéből voltai iktir nereplök aaaal a nép, boldogít óan lől-eatiő együttérzéaeel, aminővel oaak vatrfbaa idaalit oál avyeeiti a sziveket, hanga*, neaseti érdekek no\'gálatábaa. Véghetetlenül njnálom, bogy közvetlea imprt»-tiókai nem nyerheiiem t legalább aébáay igénytelen sorbsn nea méltatbitom egyenkint it ttokat a lelket, nemesen éreti sóveket: kik oly elismerésre méltó odaadással illeszkedtek beié annak a megrtgadóra trép képnek keretébe, mely taláa miniatűr előképe, előrevetett fényes ragara ama hatalmasabb tarndalmi kibontikozáa-nak, aely ma aég enk az ideali< lelkek álaa. H i R E E. A „Zala" nnpt Ara Március 30>án a >Kereskedö-Iljak Önképző-Egyletének XXIV. éri rendet közgyűlésé. — Eljegy tét. Ifj. Muth Adóm, gabonakeres kedö Siótokról e hó 26 éa jegyet váltott özv. First Alajoené leányával Fanny kisaasonytyal Ntgy-Kaniuán. — Uo«aulh Ferenc ZaUbam. Márc. 25 reggel bél órakor utasoit el Konu\'h Feréno a tapolcai kerületbe; vele jöttek Komjáthy Bé a, Lakatos Miklós, Hlyét Bálint, Papp Elek, Bodá Vilmo<, Olay Lajos éa Sturman György oraággy. képviselők. Ideutazlában a nép mindenfélé lelkei ovációban részesítene, különösen a Veszprémben, ahonnan Kossuth negyven tánlós kocsi kíséretében indult a tapolcai kerületbe. Aa ulbaeső Fel«ő Eőr, Lovas községekben, aindenütt óriás közönség üdvözölte a igy ért a menet Ba\'aton-Füredre, ahol Kossuth löbb küldöttséget fogadott és ebédet aduk tiszteletére. Délutáa léi ötkor tartotta meg Kossuth Ferenc a kőuég-h ázánál progrummbetzédél, amelyet óriáai lelkesedéssel fogadtak. — A délaalal fakarékpéastár jubiláris közgj üléséről ét egyéb ünnepségeiről megirt közleményünket terjedelménél fogva helyszűke miatt megszakítva kellett volná hoannnk, est kikerülendő, aa egész kőaleaényt lapunk legkö-zelebbi száma ho/za. At akaratunk elleni késedelemért elnézést kérünk. — Uattlag vadász aaákatáajr. Festetics Ttaziló gróf urodiimaiban 1894. év folyamán 32.641 drb. vad került terítékre. Ez oly eredmény, mely vetekedik Csehország és A. Ausztria vadakban gazdag területeinek jegyzékeivel éa lényei biVonyitéka a vadászai közgazdasági jelentőségének. — A beaatatá e«tély, melyet artrodalmi művészeti kör e hó 23 án rerdezett zene-alapja jayira a polgári egylet nagyteraeifen, várakozáson felül tikerftlt. A kör legoptimistább hívei sem számítottak olyan erkölcsi éa nellemi ered-•ményre, aminővel a gazdag programm méglepte ée elragadta a közönségei. A kór, melyre htokén tekinthet városunk, néhány hetes zsengakorbaa úgy mutatta be magát, hogy zsengeságét el nem hihette senki. A megnyitóul elénekelt Hymnmt-t, melyet a férfi dalkar, mosdhatni ; befejezett művészettel adott elö, lelkes taps követte, melyre különben az est folyamán még többször reáaaol-gált a dalkar, igy a „Légy rdm" éa egyes ttip-dalok elénekléséve). De maga az a kép ia, amelyet a férfi dalkar különböző elemei nyújtottak, benső megelégedéssel kellett, hogy ellöltse mindazokat, akik ép érzékkel birnak a társadalmi tömörüli* iránt, és akik sajgó fájdalommal álltak itt hosszá éveken át a széthúzásnak klassikus tanúiként. A lelkész, biró, ügyvéd, hivatalnok, kereskedő és iparos egy sorben, váll vállon, egy eszmétől áthatva, lelkesítve egy oly eszmétől, mely ment minden önzéstől, mely tiszta felebaráti érzelemtől indítva a köz szolgálatába állítja a tehetséget,, idöl, fáradságot: — ó ez szép, nagyon szép kép, éa szeretnők a társadalmi élet kaleidoszkópját ennél a configurációnál megrögzíteni, hogy igy maradjon ea mindörökre...... A férfikar tagjai a következő urak: Bakaay József, Helut László, Dr. Ernyey István. Fiacher Jenő, Feigelstock Adolf, Fischel Lajos, Öürller Ferenc, Halász Gyula, Kaufmann Izsó, Kartschmarofl Arnold, Kovács Károly, Lendvai Samu, Migics Ferenc, Milhoffer Ödön, Neumann Arthur, Obelcz József, Oltop Imre, Szalny Lajos, Szalay Sándor, i(j. Sínger Samu, Szukics Sándor, Schifftr Kálmán, Vidoe József. A n>átodik szám, Kéler Héla „Magmar nyitány" cimü nyolckezű zongoradarabja, két művésznőt hosott előtérbe, kik a hallgatóságot zajos és ismételt letszésnyilatkozalokra ragadták, melyekben méltán oaatozkodtak a lérti közreműködők is, kik a közönségnek régebben ismert kedvencei. A csengő magyar molivuniókkal te* liléit nyitányt Bluntenseheiit Vilmosul urnö eze-kutálla avval a művészi technikával, amelyei * csodálni már volt alkalma közönségünknek, éa amelyei hosszú szünet után örömmel üdvözölt isméi, különösen abban a jó társaságban, amelyben Grieszbach Gabriella úrhölgy prftciz és előkelő játékával, továbbá lUlák Miksa és Sltrnetk Zsigmond urak, mindannyian mint ismert kiváló erők szolgáltattak. Sta-neck Z\'tgmomi. ki úgy aa ének mint a zene részek betanításával valóban nagy elismerésre szerzett érdemeket, saját zenekarát mulatta be ezután, mely Kallirodu Jiiiha, Kalliroda Katinka, AVnmah* Joaeta, Szalag Erzsi és Szeday Irma úrhölgyektől ét tizenkét fiatal úrból állott; név szerint: uhehrach I.njos, BrtU Adolf, Üorner Fái, Fm**lk*/er József, Goldsehmid Lajos, Gilrtler Ferenc, Iloffmann Henrik, iforaa- szép felett, a lolylonos törekvés önlökéletesedés ott a gyermek Mke ép ugy mint a tanítóé. S a! magában. Mikor Porikiesi, vagy más jelet saó-után; mind es, mintegy sugara az isteni lángnak, hol ez meg van. olt a nevelési cél rokksl jobban nokot hallottam, tudtam, hogy jól beszélnek, de mely az ég leié lobog és viu- követeli meg a nevelést, mint a hol nincs. £s olyasmii nem uenvediem: lelkem háborgott éa Igy jut el a nevelő az Eroe fejlesztése utján a ami a taglalt mü értékét e tekintetben még job- j nem bossankodott soha, hogy rabnak éreale minden jót magában foglaló valláaaa-essméhez. j ban emeli, ez az, hogy Sokratest. a mesterek I magát; de állata oly kinba ettem nem egyuer, Ugyanit, mivel a nép és jó eszméje tulajdonkép mesterét állítja elénk mint eszményképet s öt hogy az élet sem volt kívánatos előttem.\' ,,Ezért egy, — nea nehéz löliaraerni, hogy az őrök nép kívánja ugy a maga. mint támi példányképéül i sokszor nivesen látnám, ha nem volna többé at és az örök )ó: az isten maga és hogy az emberi tekinteni. 1 élők között s megint, ha ez történnék, — jól fejlődéi legmaganbb tokán az ember mindig és S valóban Sokrales az emberiség legnagyobb I érzem — még inkább lájlalnám, annyira nem mindenütt istent látja és szereli és enk ezúton 1 mestereinek egyike; nagy ép ugy érzületében, tudom, mit tegyek n emberrel I" lesz az élet valóságos\'gyönyörré . . . Midőn édes mint szavaiban és lelteiben. £s szelleme, melyet! Növendékeit SokrataazlépéMnkint vetette tovább, béke. lebeg annak szelleme lőlölt, ki e magaslatra i tanítványa, Plató, oly ragyogóan és melegen I az örök szép megismerése felé vezető nehéz utoo. főiküzdőt te magát ... Az árnyék világ, a maga ecseteli: minisként áll minden nevelő tzámára. | .Aki Sokratesz beszédeit hallja — mondja állhatallanságával és vállozatsival,., — melyek Es hogy nem száraz megiameréa éa tanitáa, vagy Alkibiadeu ugyancsak a Sympotionban - előszóknak, akik rajla csüngnek, olyasok gondot és ily értelmű művelődés as ember végcélja: ügyesen! szőr igen nevetségesnek találja azokat, mivel lájdalmat okosnak — nem érinli a szellemet, igazolja Plato-Sokrateu tevékeny éleiének tok olyan szókba és mondatokba Allöiködnek, bogy a mert ö sem ér hozzá, mintegy sas -szárnyakon oldalú rajza állal, mély egyszersmind mulatja,! gúnyoló Salyroe bőréhez hasonlítanak. Felhoz t föléjök emelve magát. Szabadságát még emeli az hogy az Eros csak akkor valódi; ha az éleiben i. teherhordó szamarakat, kovácaokal, vargákat a ludat s ba ebben biztos, bogy az idö romlollsá- nyilatkozik. és tímárokat és ugyanazzal mindig ugyanazt gának riitr lilfvc. ,, , ! Hozzá még Sokraten tevékenységének lorrán: llátzzik mondani, ugy-hpgy u érlelmellen és ta- Ez tehát Plató paedagogiája I... S ha et igy I Eros-szal teljes lelke volt; tehát nem csoda, ha paazlalallan ember nevetni tudna beszédein. De, van, amint valóbea igy is van, akkor nemcsak ez Eros alkotásának legszebb gyümölcseit: az\' ha valaki asokat megnyitva nézegeti a belsejükbe azért fontos a Symposion, mivel mint első mű emberi szellem termékeny talajában érielte meg. I tekinthet előbb, azt látja, hogy csakis azoknak van hirdeti a mesternek, mini az akadémia alapitójá- Ugyanis Sokrales oly nevelő volt, kit belső kény- igaz ertelmők, utóbb pedig ut is meglátja, hogr nak és lejének emlékét, vagy mivel az akadémia szer indított rá, hogy rokon lelkeket keressen, a legistenHbbek s azokban van az isteneknek működési irányát magállspithitjuk belőle: hanem • hogy azokba az erény csiráit: az örök stép és legtöbb szobrai r hogy leiette sokat ét mindent különösen azért, mivel a nevelői tevékenység J jó ismeretét beoltsa. ösztön szellemi: nellemi {magokban logiatmk, amit annak szem előtt kell forrásainak, módszerének, céljainak, oly bámulatos | alkotás után a növendékben is kifejlesztette az | tartania, ki aaép ét jó akar lenni I" N ét szép az elemzése és oly megragadó annak a ellenállhatatlan szeretetet iránta, aait igy vall be De bogy tton szava ia komoly volt, melyet aa visszavezetése az Ero$ra, midőn azt taglalja, | Alkibiades: I örök szép szemlélésének boldogító hatásától mon- hogy ugy t ködösek, mint u elfogadónak a lőj „Ha őt hallom, beaUdátöi inkább megindul a dott, arról tanuakedjék ezen gyakran idézett kit orgánumé as lm, vtgy is, hogy az oktatásnál szivem s hullanak ktaytfc, mint as őrjöngő rajz: „A hadjárat közben Sokrales agyaaer d-ne csat pasztán at Ut legyen jelen, hanem legyen I koryhantoké, t látom, bogy sok színién ezt érzi gondolkozván; azon egy helyen állott reggeltől Nagy-Kanizsa, vasárnap. Ztk 24 ssám.. (1. láp.) írn. m*ám m M* A beterjesztett pótköltségvetés aortát — fcaeif* a képviselőieetfilst elfogadott — aa srtöe ért fiieié-e 175 írtban, a káron c«öes mindegyiké nek évi fUetéee 120 frt ban ■ iry öasiseea >60 frtban állapíttatott mag * ekkép a kiadások hutp 535 forint, amely a kőibirtokossági vagyon bevétalébOl ayert ledezetst a igr kfiioe iim Béliét, Smmann Artúr, Sckrtytr István, Singtr Kálmán és Bír/m Ottó. E zenekar, mely songorán, hsrmoninmon, hegedűn és gordonkán adta dó Lortzing yw> áetdct" yupefája rtpkiamjit, valamint Donizetti „Lvitdfának" egy saép részletét, exakt összjátékával meglepte a hallgatóságot, amely kezdők produktiójára eMcé szülve, oly (okú kivitelt élvezett, smdy méltán jfsdüetröl gondoskodni nem kel!. A pitkoltség és őszintén kiérdemelte sz általános dicséretet. I vetés jóváhagyás végett a vármegye hstéaágá Különösen elragadta a közönséget Bnbinstein fen- hos beterjesztetik. séges szárnyalású Trió-ja a utána Normi-iM egy _ lUamel ilaatvUelék lakkértgye. A gyönyörű Trió, melyek előadásában Blmnauehan sala egerszegi tisztvieelők lakbérének magasabb Vilmosáé urnö, Pillák Miksa-ée-fifer»seá Zsig-j fokozatba s rozása, nemkülönben egy kisztvisslói mond arak ragyogtatták kiváló téhetségűket. A telepnek létrehozása ügyében kiküldött végre-\' magas emelkedettségü zenemüveket oly tökélye- bujtó Ibizoitság e bó 17-én ülést tartón, mély-lesseggel és finomsággal adták élő, bogy a leg | bén a tisztviselők, lakbéréi, illetve lakás visso-előkelőbb hangverseny termekben diadalt arattak nysii, nemkülönben Zala Egerezeg vároaánek volna művészetükkel. Ezután Sleriteek ur egy ugy ia miot a megyei központnak, összes hiva saját szerzeményét, hsngu\'atos tpanyol umádol tsli, társadalmi s kulturális viszonyait éa intéz-játszotta kitűnő árnyaláasal és hévvel gordonkán; > vénye* érintő egyéb adatok begyűjtésének egy-s ezzel Blumeutchein nrnö finom Üisakrétíójú j inteti eljárása\' mefáUapittaioit A tisztviselő songorakisérete mellett vibaros tapsot aratott. A telep érdemében as elsÖ értekezlet végzéséhez műsor kösepén SUmtgi Kálmán ur tartotté képest, csak a megyei tisztviselők és városi „bolyifi at iktökMk mellett ciml felolvasását, érdekeltség megliivásával megtartandó második mely oly vonzó, és szellemes slilben volt tartva, | közgyűlésben fog a továbbiakra nézve íatézke- wi aa# mmt aatfikaatofr • kkraátya, és «km ijli Ük lést tUátttüi Ittiákt aly sjii ■> áámt k kai s sMs mm mm e rtiás ««r«Uaa stats* -1 tmáU/U k ilmimrl #s-ttt, a aÉisgt s—yéJt ita ás s sritaé WMI M. M kwttti kát ktf ktaMMsási kWMtt m %taa asaa* tea á nm mtté ssaasMaa a* sj\'sjmm ■«- kpsátssl kg mmm <WsiMtwl á tmülmlá saá k asli lt|k WáH, Isiaklsl Iá kriatirt raMksM M- fslUvjsk ilwiTlaá Üjuikill s kpMft hgfskb «s (agstmikb ssfra^ám. CSARNOK Sil* a migfír Tempí-vőlgybtn. Uti vázlatok a Balaton vidékéről, A , Magyar Turitla EgyttüW TamlÓi Ott-táljának mull M irodalmi pilyitmin at skl Ujjal kitünieiett pályám*. Irta: Bék«« Elak Érdekes és a ló ssessétyssségere is jetlsmai, mi egyszer már régen a györöki tanítóval történi ______s______________meg ss Illeni száj hagyomány szerint As ipse hogy a hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel | dós történni. Ugyanezen gyűlésen a tisztviselői I szenvedélyes récse-vadáss lévén, kis létekvesrtő lakbérek ügyében begyült adatuk slspján szer- jévd bement a Balatonba vsdrtcekre s midőn keaztendő emlékiret iránt is előterjesztés fog! már jól bent volt, a tó háborogni s mindjobban tétetni. bullámsani kezdett. A tanító minden SNQét mag — A\' •ttmrgltl raéllskala állaaaal fesziive, hajtotta ladikját a part felé, de hassta tása ügyében a vallás és közoktatásügyi mi- lan! a bősz bullámokkal szemben csak pehely-nisztprtől érkezett leirsiot Sümsgh város iskola- könnyű tárgy volt kis jármüve s mindjobban csüngött kedvenc felolvasóján. A felolvasás Tóth Ede és Csiky liergely életéből mondott el több érdekes és jellemző mozzanatot. Ugy tüntette fel őket, mint irodalmunk egén megjelenő üstökösöket, akik mellett a felolvasó, mint az időtájt fővárosi journslista, sokat volt apró bolygóként. A közönség — ez irodalmi becaü felolvasást kellőleg méltányolva — ismételt kihívással tüntette biaottságs Takács Alajos elnök elnöklete alatt j tárgya vén, a bitolság elhatározta, hogy a város ki Himqi urat, ki mint az „Irodalmi és művé-! ké|>«iselőtesiüleiének egy korábbi határósatáhos szeti kör" elnöke igen ttgyes fordulattal már elő- Lépest beleértve a rendelkezés alatt levő alapok zöleg köszönte meg felolvssáss végén a közönség Insk a kamatait — 8000 forintét éa 80 köbméter I ban, hogy elveszett, másnap lelkes erkölcsi támogatását. Mi a sajtó nevében j tűzifát ajánl fel évi Imzsájáru\'ás címén a egy-j dattak érte a kiharangostalták a tó közepe felé tereiteleti Es ataU felesége, évéi és s falu népe e parton jajgattak és szívszaggató siránkozáaban törlek ki; később már nem fa látták a tanítót a csónakban s azon biztos tudat-req«iem«-ét moa-midén a tani tó, őrömmel gratulálunk a Kör fényes sikeréhez, és u\'tal a szükséges helyiségekről gondoskodik. A kit s hullámok, melyek sorsára btsts volt magét, annak a meggyőződésnek adunk kifejezési, hogy bizottság ezen ajánlstoi feliratban közli a val- a csónsk fenekére feküdvén, — csónaké*!ul a az ilyen kezdet a legvérmesebb reményekkel tölt- iás- és aötoktatá><ŰK)i minisaterrrel s a felirat | somogyi partokra kivetve, bsrmsdnspon nagy ka-heti el a kör vezetőit és tagjait a jövő iránt. | elkészítésére dr. Kellemen Káró y reáliskolai Referáló tisztünkhöz híven még meg kell jegyez nünk, hogy az előadásokat improvizált lánc követte, mely liamisitallan kedélyességgel folyt egészen a reggeli Órákig. — KépvIaalétMlklall kléa. A s.-egersteci képviselőtsfliü\'et f. bó 18-án Kovács Károlv polgármester elnöklete slstt rendkívüli gyűlést isr-tot\', amelynek egyedüli tárgyát a mezőgazdaság és mezőrendörségről szóló törvény értelmében készített pótkiMtségelöirányzat elöteriesz-trse képezte a mezei pásztorok fizetésére nesve. tgazgsl»l kérték lel. — Vsantligj. A tapolcz keszthelyi helyi! érdekű vasutÜKy végrehajtó hisotiságs Herie-lendy Ferenc bizottsági elnök elnöklete alatt f. i hó 17-én Ttpolcáu gyűlést tartott. Aa ülésen ax elqök előle-,jesztelte, hogy n legutóbb történt jegyzécekkel együtt eddig S8.000 furintot írtak j rülő utón övéi legnagyobb örömére hazaérkezett, Meitze*.t>yAröktöl jó országúton haladónk Ta-pőlcti felé, do már Halaton-EderH-aael oltérünk és befordulunk a zöld mezők közölt a Szigliget alá vezető fél óráig tartó útra. Szigliget hegyért és várára tekintve, mely még romjaiban is hirdeti, hogy »Si fradus illabatur orbis, impavidam A-rient ruine í« az ember itt egészen s Kisfaludy fogva, s midőn nem tnlálhslla ki, amin gondol- Undó réss^iteni. A bizottsági gyűlésen a vas-kodék, nem hagyott lől vele, hanem állva folytaié ulr& , kővetkező jegyzések történtek: Henelendy az elmélkedést. Már dél vala, midőn az emberek! f>reno 2CKi0 fit, n»gyvá/S4inyl uradalom 500 észrevették s csodálkozásul beszélték, hogy ime lfrt, Csigó Pál 2000 frt, Gu\'ács kő/ség 800 fri Sokratesz vsismin gondolkodik ott reggeltől lógva. J^káeh Jenő 4<>0 frt Weltner Adolf 200 Irt ée alá törzsrészvényekben A bizottság f. bó 21 éra i Sándor szép regéinek s ezek bár egyszeri, mégis nsgyobb ssahásu érdekeltségi gyűlés egybehívá- nff llílbemászó dsllsmánsk varásshstslma alatt sát határozta e, i. melyen végleg döntenek sfe- áll. VSgy kire is na hatnának itt ezen oly sajátleit a kérdés felett, valion a< olcsóbb 111.rangú, szerű mezben látzzó romok, essünkb: jutván vagy a drágább II. raagu vasutat létesitik-e, hogy: mely utóbbit az állam nigyobb segélyben haj- Szigligetben fogunk élni Szerelmünkben boldogok, Hol Iésztünkből kirepülni Egyhamar majd nem fogunk. Végre pedig, midőn esteledett, néhány ion katona kivivé tőidre terítendő ruháját s a hűvösben kinn aludt és leste Sokraleszt, ha éjjel is ott fog-e] állani. S ö addig állott, mig reggel a nap fői nem jött. Ekkor a naphoz imádkozván, elment haza!" De megköszönve a hallgatóság szíves figyelmet, mi is elmegyünk. E kevés is talán elég arra, hogy A kik itt laktak, hatalmú urak, a föld és via királyai voltak, mindkettő adózván nekik kincséivel, szépségével s messze földön híres volt dicsőségük; a mull egész nagysága, a letűnt kor, ai ő szép szokásai, erényei, együttvéve. az asoa i .. _ . . , . __ » ... .. , . i időbeli élet, a lenségesnek, a nem a világból va-r m ij4nr uok í lónak regeszerü és regényes fogalmái keltik fái l JÍ KTu : V"9tr elmerengő szivünkben. A várromok ablakain azét. UÜrnann M,k wkcrMüe. tekint vejcsobáncs, Tóthi, Hsláp, Swnl-Oyörgy. ~ ®g 1 tanuló, kl agy vagy két reált, hegyek bakkannak elö és hatalmas ló vise látszik Fri\'cb IJpó 200 forintoi, — Lapunk nsal a\'éasshos „Hungária*1 n ütrágya, kénsav és vegyi Ipsr részvénytársa-1 rág prospektusa van mellékelve, amit különösen | beláthassuk, miszerint a görög nép volt a legidea- jgymnaaittmot, vagy polgári lakolát végzett, jelöltünk. iiaabb minden más közMl, mely valaha létezett Idealismusa, kissé pessimistícus alakban, Plátóban telöződik- Degu is igaz, bogy sok tekintetlien még reálisabb"íolL a görög minden más korunkbeíi müveit népnél, mert nélkülözte a szenvelgést, érzelgősséget, sz idealismus ezen Isttyuhajtásait Ellenben az emberi éaz és sziv körében olyan iro* dalmat hagyott hátra, mely örökké nélkülözhetetlen alapja lesz a tudományos műveltségnek, mert a rajta végig vonuló hang a szellemi szabadság, tnint Bernhardy mondja. Ezek után Jcellő értekére fogjuk tudni leszállítani azon éretlenek erőlködéseit, kik trés fővel a bellenismust már mellőzhe-lőnák, túlhaladott álláspontnak, vagy épen erkölcs-tdenttöoek tartják, kik idealismus, vallás nélkül állatok módjára akarnának élni a földön. De más részről ma már általán elfogadott nézet, hogy a görög és latin nyelv ismerete nélkül ts be tehet ugyan tolakodni a felsőbb, ideális, tudományos irodalomba, de az illető ugy fog járni, mint as evaageliumi ember, ki Ünnepi ruha nélkül furakodott be a menyegzőre : előbb-utóbb kivettetik onnan. azonnal felvétetik Tflrjén, IQ. Klaa Jéaaari Badacsonyba kanyarodik be inntrt ss ut s mi Vas- éa füszar-kareskedésébra. 72 6-1 anda\'gásunk közben, síig hogy egy km szemlél tudunk tartani a rendeseit szép szőlők, s leltüat buja tenyészel, a badacsonyi telőn és oldatokon látható óriási bazalt kő oszlopok, a szebbnél szebb villák és ptncaépttleiek felelt, már a badacsonyi „Hableány" szállodánál vsgyunk. Esen vendéglőt a számos szebbnél szebb nyaralók közepett a közvetlen a Balaton partjára még esak néhány évvel ezelőtt építette egy részvénytársaság s II lakószobára, eLgaas bútorzattal, va amint izlétaa magyar konyhával a jó badacsonyi borral kitűnően berendezve lévén, nagyban hozzájárul a bada* .csonyí fürdő felvirágoztatásához s az ől megillető ~ "Tffr "ÍS^J^i ír; sBinvonal el^^het, a mi, mert párját ntkilé keltett cikk alcksrs MUtsM, atst a FmÜ Msptó-aak khré . . . H , . f 7 I, ; r j v" ké 10-lál vntreikke, a aMl/ksa fwa..est, s ktoavaa Izsada ,itéP férmészeö fekvésénél lógva nem ku Igényeá-jjablWata. k»ainy«n aniiwlu s upn titaaiwiM« aiiaa kel bírhat, csak némileg van még idáig ssagké-agtlálé oláh IsgsŰkat. A IVU KspW tgayáa *hj auIyUatot zelítve .XÍÍV^ \'J^stSrt^rat. jlíüsí0? ^ ít • rit.l».zók«k kárba vks aMw ankágsk asrt a lemosakodni az uti porból, bogy üdítő lürdéa atas/ar smsst »ég »pn bírja a ktirtU aivalt ntpeiiuk után derekasao meg leteljünk annak, a mii a nkManofét t< iMMt á Pasil HapW as Irásrksa r»*d- > Hableány konyhája és pincéje produkál és eléak faffj tp •J&lrSA\'üs VW2LÍ ^f^r0?\'^^- kaasaát «ár aéli« la Skaráh akéig aHMsMá ftsafc, á rnd<s habmokkal dlátotl fürdőház. A kt esóaa-ram Hapló patn ta^plná, s Itkaealhwiss assaturt kát-1 kázni szerel, béreibet Csónakot is. — Élvég|talaii«ég éa ailsdssafal Kiasaarkajakaél melegen, ajánljak ti«steli olvasóink figyelmébe Efger szóda pasziiláit Kaphatók 80 kroa eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogus üzletben, valásaínt Eaqtr A. fia gyógyszer különlegességi gyárában oiu-Nuadort. I I Mlll I I II I I ....... IRODALOM. NágyKanizsa, csütörtök. Zala S6. síim. (4. Up.) 1895. március hó 28-án. VN. Kisebb kirándulások Badacsonyból. * Kiránduló pontjai a Badacsonynak alsó sorban maga a 438 m. magas hegytető, md^egy nagy csonka ku|. A hegytetőn van a nagy kőkereszt, melyet RanoMer néhai mssprémi püspök állilta-tott ide nagy költséggel 1857 ben. A tető jókora terjedelmű s egy régen kialudt vulkán kráteré, mit bizonyít a formája s a sok vulkáni eredetű kő s a sok bazalt-sziklák. (Folytatta klvstksalk) ( Közgazdaság. IJJ kertéaaefl asaklap Folyó hó iSélT: ,A Kert" rímmel ellátott, a kertészet összes ágazataival fogtalkorni ígérkező szaklap indult meg. As előttünk fekvő első szám kiállítása fényesnek mondható. Bátran állithaljuk, rideg ki-állitásu szaklapjainknak megtermett ízléssel kiállítóit »Figaro i\'lustrié.-jának.) A lap havonta kétszer — 1-én s 15-én — jelenik meg 4 Irinyi évi előfizetési ár mellett. Felelős szerkesztője, a közgazdaság terén eléggé ismeretes szakíró: Igali Svelozár, a „Gazdasági Lapok* aa „Szőlőszeti s Borászati Lap* szerkesztője. Főszerkesztője s s laptulajdouosa pedig Mauthner Ödön,\' as Europaszerte ismert fővárosi inagke-rsskedö. A lap figyelmes átolvasása után meggyőzöd-tSnk róla, miszeiint a magkereskedő nem eladandó portékája vásári tárogatója gyanánt akarja lapját kihasználni, hanem egyedül a mostohán álló, elhanyagolt magyar kertészeti szakirodalmat akarja vele pártolni, mely a nynga\'omba vonult Bereczky Málé s az elhalálozott Vitás Pál után sajnálatra méltó letliargiáha sülyed*. A cél eléréséhen az uj vállalat maga köré gyűjtötte az országa kertészeti szakirodalommal foglalkozó mindkét nembeli korifeusait. Hasánk kertészeti szakiról munkásságuk kifejtésében, mintha találkát adtak volna egymásnak »AKert< hasábjain, mert a tartalom érdekesség dolgában valóban mesteréi vallja. A munkatársak névso iában azt hiszszük hazánk valamennyi tollforgató elméleti s gyakorlati kertészei ott szerepelnek, s kiknek neve ott nincs, feltehető tévedéshői maradt el onnan. — A különben inkább tartóskodi szakírók e tömeges sorakozása egyrészt arra val\', hogy a lap Mauthner initiativáia által teremtetvén meg, a közbizalmai annyira birja. hogy életrevalóságában senki sem kételkedik, másrészt a lap gyönyörű kiállítása éa a sikeres szerkesztéshez örszpontositett egyéb mozgató erők azt bízonyi\'ják, hogy Mauthner kezdeményeiére oly aiapon indult meg, a\' minőt más tactor széles e világban megteremteni nem volna képes. Fentebb azt mond uk, hogy .A Kert" hasai szaklapjaink azalonlapjának Ígérkezik lenni. Al i\'á-unk igazolásául szolgál, hogy a laptulajdonosi a birea Gaucher>iéle gytlmöl-csészeti mü szines képeinek kizárólagos reprodu-kálási jogát szerezte m g, a lap ennek tolyt.\\n több asines mümellékletet ia ho* s ugy látszik s cinkografiál, mint a liünt perhorreskálja a annak helyébe hsrai művészek által véseti gyönyörű kivite\'ü famewxetekkel kedveskedik. A kiáll táé további csínjáért a .Koamoa* müintézel aiavatol. Őszinte örömmel üdvözöljük kertészeti srakirodulmnnk e derék elöharrosát. — Kívánunk annak zavartalan, tarlós, boldog jövőt, melyet biztosan el is ér, ba a program mjában kitűzött elvek mellett szilárdan megmarad. — Kertészeltel foglalkozóink figyelmébe ajánljuk az uj lapot, melynek kiadóhiva\'ala mutatvány-számot kívánatra ingyen ís bérmentve ifi d. „ hogy szerfölött csodálkozik ason, hogy a helybeli izrasliták ,egy ilyen antiszemitát" pártolnak. Eme koholmány nyal szemben határosöttsn ki kell jelentenem, hogy Wéber Isidornak mindeme rólam valószínűleg érdekből terjesztett rágalmai valótlanok és ellene emiatt 1239/B. 1895. sa. a. a nkanisisi kir. jbiróság, mint büntető bíróság élőn a kellő lépéseket megtettem. Afldig is a t e. közönség elbírálása alá bocsa jtom eme quaüléáJhstisn eljárásnak megítélését. Kelt Nagy: Kanizsán, IH95. mára 24. KM karma vaéénkatya ff,lc mihulya 170. ttém* védjegyed /. M il-Mt rt§-gei etvwsetl Megtalálója kérttik keilf jntalon mellett a király-utcai 764. számú hátban ttdajdo ■ nótának átadni. 68 .1—2. Dr. Felelős starksssiő: LŐKK KIIL 71 1-al Tivolt János. VI Laptulajdonos és kiadó: MCUKL POliAr. Előfizetési felhiváa f 9» (i I politikai és irodalmi szemle hatodik évfolyamára. Szerkeszti és kiadja: HIHfl JdUDI\' Fóanikaiirs v Kóbor Tamás. Belső dolgoaátáraak Ambrus Zoltán, Haltat Jaaé, Igaatas. Kozma Aador. Tóth Béta. Tis lilasaUkos, gudag tartalaia kStstbsa Msslk á HKT aa otsaai k*a*aai| aMkl Uj saasMkar, uj Irányok ás uj Irök sdják mag neki a taaga küliinlegsi salnW és saawtjit D| csspisok Jsialtk stjtl aa irodslsabsa Nem niita.liünk nagy dolgokat; ds nagyot akarni ia Mta A saabad gondolatnak Töltőnk addig fiklyavlvtl is a szabad ssé Issa legmagasabb ambíciónk s )üviib«n. PoliUkibaa ia Irodalomban egyaránt. Kdnuytt, tntsaelöi formában adaak asámat a kát sssmiayoirSI ia a dsmlaáló aaaaauatakkal kitt* „Krónlk4ku-baii lugislkj^tak. Ezt a műfajt ml honos toltak mag s magyar irodalomban, A HfcT Jaana-llaatikai tis paraacaolztáask egyik sarkalatos tálal* aa: NsadJ soh* prngrsmmot, marta prograssm nnslmsa ia ssfitfi anyja a fekabloonak, ami II; ds bisil magad a pillanat Imprssslójára, mart sbhso vaa a kftant-lenság, aa Igazság is s is.gifjnliodss. Egyébirintj. skik olvsssák A lIET-ot. azok agy Is Ismsrlk akik nsa olvassák, aaok tgy rflvid ismertotis nyomás Hí Mm fogják, msgitmsral. Kaakssk aat sjia\'katjak, hogy Isssasnak elő A HIET-ra Badapsat, 1895 nárclsa havában. ZlM JÓZMl — KUfizetús \' Ggisa ivrs 1Q frt — Fötirro 5 írt. — Nsgysdárr* a frt SO kr — ■ I Batalviiyssámak lágyam I w a-t * A HÉT kiadóhivatala Budapest VII., Erzsébet-kOrut 6 szám rl KLTTHIA a bOr ápolására, szópétésére ós finomitására Púder. Egy dohot ára : 1 forint UO krajcár. II Utánvéttel vigy ss || összeg előlegez beküldése után küldetik. II MC* UgsiiksMhk altSsékl. hál is lirsal|i Pl IU B \'W — F.hir, riaiassta. is sáiga — vsgytlsg saalysált is sjáatva Dr Fshl 1 J Cl. Kir. taiár Utal Slishia KllaMerá letelek a legjobb körökből minden doboshoz -0 mellékelve vannak. TAUSSIG GOTTLIEB finom aitazékt szappan is lllalaaar-gyáras. F Irak tár BÍ.ta, L, Woiis.li. a. |4n|»luiió n legtibb IlUUaer-, Kjágytier kerrakedfabrn én gyág}-11 Nzerlárban. NYILTTÉR.*) V- Mayfarlh Fii. és Társa-féle legújabb szerkezetű kél- és há ro m s s or o 81 ACÉLLEMEZ HENGER egjobb és legtartósabb földmivelési eszköz boronák! Nyilátkotat. Tudomásomra jutott, hogy a ^Szarvas-kávé-1 hás* bérlőié Weher Izidor nagykanizsai lakos f.i évi márc nó 16 án kávéházi vendégei előtt egy levelet olvasott lel, mely levelet általam írottnak jelezte és azonkívül azt állította, hogy ezen levélen kívül ő még kél llta\'am írt levélnek bír-1 tokában van és bogy én mindkét levelemben as izraelitákat gyalázom éa egyúttal kijelentette, • Különféle hajlékony lámea s. av t; és szabadalmazott tgy- ét több patti „Normál" aciél elcélE. Soyvető-grép „Auatrla", MAYFARTH PH- és Tirsa sa Ida sasrtat a IsgkitSuább vsUgip, lapilyoa, h«gylsjt6a, hsssnilhstí mladaa saa-hályavis nélkül i« sata a gyorsított lisjiíH ssa pádig a lákássk a Magnak sgyfor-rnin rsadas szórásira kifolyással nam hiraak. Káanyá ksaaiia ás járás, valamint aagy tartósság ia olcsó ár álul ttaa.k ki. — Kltftalál. aaáfli gágah. g«s, lé, ia járgáay ia Ual bsjUws — Aaaaaa iftrtmtajslsk allsaiarl kltlai lurk.uttak — is hlr. siahadalaassll ia«<ssi|t géfagans | BÉCS, II Taborstrsaaa 76. az. A Árjegyzékek ét elismerő levelek bérmmtte ét ingyen küldetnek. \') Aa a rsvalhaa ktalWakirt hs vállal hUllsaigit Nyomatott Fisehel FOlöp laptulajdonoanál Nagy-Kaoisaán, 1896. 26. szám. Nagy-Kanizsa. 1895. március 31-én. XXIV. óvlolyani lurkmtMf WtBM ^jKT W IkMWnht: riiitii ólukat, ku J r M I — »mih i>ain ■ k«m rm, ____ M m m. ■ m m ttT.t.M*.ii*r # Jfcjk I LJL ILönsirtH áBAE \'•■»<*»»• ■ ■<ÍM klaleaéay ~M m f % tm II kra (I frt — kr) --- .; rtum • tanát (» tn - kr > i^mmmm. - Politikai és vegyes tartalmú lap. rffiu\'-Tp . Ml hfWttluk a). ___ A Nagy-Kanizsai- é» dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- éa kereske- _____ Hatnak Ma kíidtta.k rima. delmi bank> * Nagy-kanizsai segél yegylet-szövelkezet és a leteoyei takarékpénztár, \' _ "* a „nagy-kanizsai aaalálagyár és setfCsöde r. t." hivatalos kisilnfi. HíástMatk rsbuáfat » ktiMakit * uaitkaalk Rackai ff (Ma tt«r. Efftt uim ára: li krajcár. i«|)e|ra|b Hagjr.Kiataáa lietCRkllt kétszer: km.l li.ll. 1 "■\'■»" vEusaum&p éa cs\\ltört£>icö.Q.. Durvasáa és illem. \'mre v^rmegy*\' főjegyzőnek lelkesedéssel koznak, melyek a néppárti jelőh hátrányára - ™ egyhangúlag felajánlottig ki is azt elfogad-1 lettek állítólag elkövetve és a melyek va- (—n.) A nyitrai választás hagy izgatott- ván, programmbeszédjét f. hó 31-én fogja\' lótlanságát különben is a vizsgálat fogja ki-ságot keltett, amely oly módon jutott "kife- j megtartani A nyitrai szabadelvű párt ez; deríteni, míg ellenben egy szavuk stnes-jezésre a parlamentben, melynek eddig alig alkalommal is meg van győződve arról, | amaz üzelmek feltárására, melyek a néppárt volt párja. Innen a távolból nagyon nehézjhogy a kerület többségi amely az értelmi- által a vallási kényszer-eszközök felhúzná-helyes véleményt nyerni azokról, mik Nyit- ség zömét magában foglalja, a szabadelvű-1 lásával is a választást megelőzőleg alkat-rán történhettek s az ellenzéki képviselők ség zászlóját — a magyar állameszmét — maztaitak és a választás folyamán a törvé-állitásai szerint történtek, de alig lehet jó- különösen a felvidéken, felette veszélyeztető nyesség kijátszására megkisérellettek, — zanul gondolkodó ember, a kire e vádak néppárttal szemben, fényes diadalra fogja A nyitrai szabadelvű párt megbízásából, és az egész nagy. féktelen zaj, mely az el-[juttatni A mai értekezlet egyúttal mély j Szirányi György pártelnök, tfj. Bokrot jánoa Iénzéken nyilatkozott, azt a benyomást nem | megütközéssel értésük | hírlapokból arról, pártjegyző \' tenné, hogy azöK a vádak nagyon is ki | hogy az országgyűlés képviselő házában 0tekintve azonban a parlamentben leját-vannak szinezve, annál is inkább, mert a oly minősitheteden modorú támadások tör- szódolt botrányoktól, régi igazság az, hogy vádoló képviselők elfelejtették tudomásul téntek a választás és az ezt vezetők ellen ép- a fanatizmus akár a vallási, akár a politikai hozni azokat az izgatásokat, melyekkel a,pen amaz ellenzéki képviselők részéről, a téren nagyon veszedelmes. Csakhogy Uj néppárt már napokkal a választás előtt-a-kik a nyitrai választáson részben, az mint bi- az, hogy az emberek nem tanainak Mert népet haranguirozta s a melyek ialán mégis Ziimi férfiak működvén, eme lényükkel ama ha tanulnának, akkor nem insceniroznának a kelleténél keményebb rendszabályokat pártnak léptek a szolgálalába. a melylyel ilyen botrányokat, melyek minden jobb értettek szükségessé a választást vezetők ré egy országos párt sem vállai szolidaritást zésű embert kellemetlenül érintőiek Mégha széről. és a melyet mint népámiló pártot önzetlen azok a vádak egészben vagy részben állanának A vizsgálat lesz hivatva kideríteni, hogy hazafiúnak támogatni nem szabad. Egyéb- is, az oly kifakadások akkor sem indokoltak, vájjon csakugyan olyan rendkívüli vissza.- kért. a ajritrai szabadi* vű párt teljes tuda-■ Nem indokoltak azért, mert nem használnak; élések történtek e, mert a belügy ministemek, tában van annak, hogy a választást vezetők j mert alaptalan izgatottságot idéznek ekJ; mert a parlament előtt tett ígéretében meg lehet; szigorú intézkedései, szemben a tulizgatott, I a parlamentet békés munkálkodáséban megbízni. hogy a vizsgálat teljesen pártatlanul I fanatizált lömegek hangulatával, mely a zavaiják s mert nem lehet az tiszta igazfog teljesíttetni Ezt az egész áldatlan haj- községekben verekedésre és szabadelvű \' ság, a mikor az ellenzék csak a maga ré-szát, valamint a nyitrai viszonyokat érde-j párti választók bevonulásánál tetlleges tá-\'1 szére akarja lefoglalni a választás tiszta-kesén világítja meg az a távírat. melyet a madásokká fajult és mely a néppárti körte-! ságát. nyitrai szabadelvű párt megbízásából annak. _ szocialistikus és felekezeti ámításai | Tudjuk mi itt a közelből is, hogy minő elnöke és jegyzője a „Nemzetihez intéztek, _ folytán kitörésig fokozódott, teljesen j eszközökkel dolgozik az ellenzék a válasz-s mely a következőleg hangzik : szükségesek és indokoltak voltak és a la- tások alkálmávalu hát hogyha még a vallási _A n) itrai szabadelvű párt mai napon kosság által megnyugvással fogadtattak j fanatizmus izgatása is járul hozzá, tartott értekezletében, minthogy Latkóczy Végűi a nyitrai szabadelvű párt elitéli, hogy A választás tisztaságára nézve igen he Imre államtitkár ur a képviselői megbízást az itt járt ellenzéki képviselők csak amaz | lyesen replikázott Perczel Dezső belügyei nem fogadta, a jelöltséget dr. Janits állítólagos visszaélések felsorolására szorít-. miníster az országgyűlés e hó 27-iki ülésé- A „ZALA" tárcája, már szemeltek ki egy, a párisi előkelő társaság- Maga a marqulsné is igv széli egy napún Mar- __ - m - _ * hoz tartozó gazdag leányi. Margitnak sem volt githoz: „Édes kiaaasaooykám. nagyon aaereleai Maa fallal! talAnv óhajtása a gyerekapu hadnagyhoz menni, mert|óni. Kanul meg akarja hiúsítani reményeinket, aiegrejtett taiany. |lieki ezerszerte jobban tetipett Dr. Uailard Osz- mert látás, a Flamagny család m bevágsett do- — A J. A L a- eredeti tárcája. — j kár, a család házi orvosa, aktról tudta, hogy ko- lógnak tekinti, hogy Raoul Charlottest veszi el, j Baaoaaz aar.it«»ja. mplyan szereli öl s a tanév végén nőül akarja•\' édes kisasszony, ne álljon kösibénk, hálás fogok _. _ . | venni lenni !• U*bre nmntuisék nyon hamar megkelték ^ alo,,b.n más még nem tudott semmit, j _ |^yen nyugodt asszonyom, Kaoul ur - ÜJÜ Í^L ^ u í®ég társalgásukra is vigyázUk, nehogy M etóttbér hihetetlenné látszik - magától lemond majd nemet i.retcnenetnet igazi tipikus alakja von beszéljenek róluk ; rólam. Bízza rám, méltóztassék nyugodtnak lenni I SoiS^Sm^otóval mázához tudta ^\' J™?™kr6l\' f Writ"j Az azután kővetkező napokon egy igen kOlö- toSSÍ^SMil kén Mí 8 rtjuk j„os ötlete, azaz gondolata támadt oU Margit- ^SnSt^^^Svffi a mar \' ^ folytatta az ábrándozást, éralgé- nak. Mikor már készen volt vele, alig várta, H^8 ^^t^f? W fi^rM tíailard orvosnál is közölje, \'a mi meg Is\' CuSr&Soir. igen «epJku 1Ör,én1, mií°f \' f,Wf«et « ^ t-nllvány nak - abg néhány havi ismereUég után - az \'"T* fjf, 10,01,8 k \' * ö^»odt"n bmii\' ilju Lefrtrí Sumihódolu ; f^ !étef,Másk<* 0,]f,é,ét mondott Itsoulndk. j heUek. Raoul hadnagy voTTbadseregnél s előkelő!® ^® * 1" ^A nevelőnő ezután mindig szomorúbbak, rf-azármazásánálfogva küálás volt aJrs, hogy ha- ífiL^JlS Htabbnsk látszott s^ig 5-6 Mt alatt an-s marosan fog katonai rangban mVi ^ i i^l^TStífmJ S«ztG sárga színi"őltőtC szükséges i«, mert a fiatal ur nagyon filigrán * wnroniaia1 main eg. A „„roais te neje aserMett aggódtak miatta, portéka voU, olyan elkényeztetett kis baba, a kfrj - Lemondani sob sem tudnék: önről kisasz- de |^lmuktt m közökék nek gallénára arany csillag Myetl ezt kellett ^, ez egyértelmű lenne a halállal, - mondá ^^ ^ |b(|||Ha|1|k|^ \'trSkiSCr^; azerelmesP- Ugy BmS^ \' ^ ^ ^^ ^ lett Ditrícb kisasszonyt s ba keUen társalogtak | hogy ki fog ibrándulm, - veté ellen Margit «"T««lt .__ . , , . ^ egymással, többször^hozakodott azzal, bogy - Soha, soha! - sohajtá emez. , A marqitísné tnagátol a házi orvoslói kérdésé nőül veszi a nevelönőt. tA marquúmé is tudvin Ne igen dobálódzunk e kifejezéssel: .sohs\', bogy »» baja lehet Drtnefc kisasszonynak \' fia érzelmeiről s óhajáról, neki és nagy boazu- mert nem tndjnk, mit ,cejt előttünk, számunkra a — Tüdőbaj asszonyom, még pedig vesaétyea, a sAgof okozott, mert bármennyire kedvelte is Mar-,jövő; ezt lógjuk tapaaateí V*** történetünk kHkisasszonykák a tanítás alatt jó távol legyeaek gítot, de menyéoek nem akarta, miután Raoulnak lyamán is- 1 Itöle — feleié az orvoa___—- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 24. szám. (5. lap.) 1895. március hó 24 én ben, mikor azt mondotta, Hogy az olyaninitzter fiumei uta2á&l_mhgjtredel4ú} t megalakult és évről-évre. hatalmasabbá vált választások, milyeneket az ellenzék követel, hónap elcjé/t tervezett, ismtí elhalasztotta.! pénzint5etneIT~ nemcsak egyik alapitója, csak akkor volnának lehetségesek,w ha azIBeavatott körötten azt tart/dk, hogy a!hanem egy negyedszázadon át gondos ve-angyalok választanának. Ámde kivel hitet ÍM miniszter simán ét iyenjrövülen fogja a \' zetője vők, miért is méltán fhegérdemlé, nék el ezek az ellenzéki képviselők, hogy a láryydósokat elintézni s mielőbb a sínkrefe-1 hogy minden oldalról ünnepeltessék, nyitrai tót választók mindegyike a kisujjában\\rensek is megegyezésre Jognak juthatni, m/- \'Március 25-iké igazi ünnepnapja volt a bírja az alkotmányos kátét, s hogy egyál-jnrf az ügy minden tekintetben elő van ké- j dél-zalai takarékpénztárnak, mert nqmcsak talán bir-e fogalommal arról, hogy mit, kit sziioe. Sőt ez at előkészítés oly messzire ment, I ünnepeltetett, hanem Qtmepelt is. A közválaszt } Az tehát puszta jelszavak után in- j hogy már a Mi vasút vezezetöségével is tu- i gyűlés és az ünnepségek lefolyásáról a kódul s hogy mily jelszavak után indult ez áldatták azokat & feltételeket, a melyek mellett vetkezőkben számolunk be; v töredék, a mely a néppárti képviselőre j Magyarország ét Autztria at üzemet átvenni, A kit Hü ^^ szavazott, azt fölösleges bővebben ismer-: illetőleg bébe venni óhajtja. Etek a feltéte-1 99 • tetni. Minden értelmes olvasó könnyen el-\'tót megnyerték a déli vatut főrétzrénüesének, SAodor igazgvtóelgi elsők meleg tu ~í \\ á-• ■ M. i«j ,1 szavakban üdvözölvén a megieienteke). mielőtt képzelheti ezt - j a pámi Jiolschtld-cégnek hozzájárulását, L fc8zgTfilé8 tulajdonképeni tárgysororá<U Altért De bármily vége is legyen a vizsgálat-\\*nntán a rég egyik ■ megbízottja Bécsbe ida- j volna, szép visszaemlékezésben edia mngytrázn-nak, abból még nem következik az, hogy \'zott ét az ügyek állapotáról magának meg tát annak, hogy n mai kösgyOés miért hagyta a durvaság a politikai életben is annyira\\(pj6zSd&st szerzett. Wurmhrandt gr. fix össze- jel 11 közgyűlések szokott Medrét, elbarapódzék Sokszor tollhegyre vesszők éit alapján készített ajánlatot fog tenni \\ A 25 é>es mnlt, melvre a péaaiatézet t.uezken 7 it1: r, na^g már a ^^ \' W ^ffiE, mAínap^! társadalom intelligensebb köreiben ts lábra arra, hogy klevetlenül a két miniszter tár- Lem bj*onyjtja jóbban, mini n részvényeseknagy kap s mely éppen nem felel meg az illem \'gyaláfu után megindulnak a konferenciák I számban való magjelenése, A nagy figyelemmel és udvariasságnak a közös érintkezésben j« kit minisiteríum illető osztályai ét a déli meghallgatott éa lelkes éljeiizéssel f igadott elnöki mintegy codex gyanánt megállapított sza-j vasút között. Erdeket adat a déli vasút kér- j megnyit b^zéd kiegészítő részéi képest az el-bályainak. Társaság igen könnyen beleesik hogy Eéner dr. osztrák- \'gg^í íffarf\' oly tónusba, melyet, ha jól meggondolja, üggminuzter még a legutóbbi ülőkig u hatá-j |0gd(4 o^ponM^bsa felölelt a pé.mié\'it maga sem fog helyesnek és illőnek tartani rozottan ellene rölt az üzemmegrállátnak, j a éves fennállásának majdnem minden tunto-s az az echauffement, melyet a képviselők mert a valutarendezi* közepette igen bajos \' sabb mozzanatát, adjuk a kftvetk esőket: a nyitrai választás tárgyalásánál a képvise-1 nak tartotta az eved járó nagyszabású kö- A társulat megteremtésénél elnököl foűkftdtek lőházban tanúsítottak, teljesen felesleges j elváltaidtól Annak idején l\'lener Eperjssy Sándor, Atbenicb Józaef, Horváth Ja* volt, miköra megválasztott képviselő amúgy\\dr. ki is jelentette, hogy Mt Béla mi- j J^^MS1^Wn^ Sgoltt" is lemondott, a választási elnök pedig ön- J mtzler rideg magatartása neki épp kapóra \\ „^rop >nijából a kereskedő és Ipsrosöszlályhól a maga kérte maga ellen a vizsgálatot, mely \\jön. Időközben azonban Wurmbrandt gróf \\ következő mérvadó egyéneket hívták meg: Ro- . bizonyára ki fogja1 deritenL mi történt, mi|*My tudta nyerni kollégáját saját eszméinek senl.erg Izrael, Neodtvieh (lyula, Weiomzyer nem történt Igen könnyen megb-het, hogy * >g>J az osztrák minisztériumban nincs sem- s»m« Jú«*\'. József, üriliihut Fülöp, az lesz az eredmény, hogy á lezajlott tár-j»« nézeteltérés a déli vasul dolgában, ^z1,™ "jj."^ ^ ** ... _ . . .57 , 1/ 1 , vjiiv j .1 7 ij.j.. 11*70. március 10-én megtartott alakú ó krizgytl- gyalasokra azt lehet majd mondani: sok ellenkező álutások megcáfolása végett külön-1 )iSen aegvátasatatuk: e\'nőkké: Horn Ede, a lárma se Timiért Hogy az ellenzék az egész \\ben Wurmhramlf grój már a legközelebbi nl- [ későbbem államtitkár, igazgatóvá Eperjeny San dologgal a Bánffy-ko\'rmánynak is kellemet- halommal igen értlekes ét Jontos nyilatkozó- j dor, ki ezen tisztségben 6 éven át mtlkS-lenkedni akart, az már eddig is több, mint tot fog tenni d«tt 1876 ban pediglen dr^Virn» a Jéssel helyett. , - ■<>• ki H<>m Ede után nz intézet elnöke volt, el- m20n>0S \' ■ tm> j nőkké válaesUtmt. Az ily kifakadások bizony-bizony nemi £ (fél>ZalaÍ takarÓkoénZtár |U- ■\'•kB\'ta ss-iga-gatósáf tmrjai n kiemelik a parlament reputatió|át. 1 K I \' i veikezök : Hirsehel Ede, ti 1882 ó<a as mitatt DllGUma. aleinőke, Benirik Ferenc, (írQahut FtlISn, d\'. ■ . a . . t . .... . . , . \' ISchreyer Lnjo-, 8s-itl János éa dr. iMvklU (—) A déli vatut űzetnének A dél-zalai takarékpénztár részvénytársa- Rendőr. WtUViUU\'UKL — mint a Maggarortzág jó forrásból érteiül — immár meglehetősen előrehaladt stádiumban van — Wurmbrandt gróf osztrák kereskedelemügyi miniszter az osztrák parlamenti viszonyok miatt mindeddig még nem jöhetett Bwlupertre s ezért Dániel Ernő magyar kereskedelemügyi mi- ság 25-ik" évi rendes közgyűlését a részvé | l8 0. év iavas/án megfionepelu a társaság nyesek nagy érdeklődése mellett e hó 25-én i 10 évee fennállását Kperjeay Sándor elnőfc tartotta. A közgyűlés tekintettel a negyed- j erdemei elismerésül ennek arcképe as Másat százados évfordulóra, több Ünnepséggel1 tanácstermében leleplezett. járt, melynek legnagyobb része azonban i 188\'• (AVh moszanatát aa Eperjesy Sándor igazgatósági elnököt J** f^v^t".^^ illeté, ki a 25 ^v előtt sík kSaekmmelLf; iJüí.^íirí.\'íiT ** ható, minek hO Mpét nyújtja s bemu sto\'t nys rneég ée vsn<tenég s<ámle, msly 828 darab 10 nko Esi hallva, Rsoul igen idegesnek látszott, igen; Hogy Haoulék elmentek a láthatárból Margiti\'ra»kos, 226 drb ea. es kir. arany éa 11184 Irt sajnálta a szép leányt. j szemlátomást gyógyolt, arcszíne lassan újra meg-1 j® krrál zár\'ul, melynak leloulátára nézvo A farsang lolyamán Leiébre msrquisék estélyi | változóit szép Qdére. I igazgatóság azon jsvnsls\'ot \'ette, hogy a múlt sdtak palotájukban, mely a llaee de Concorde-on j A marquisné dicsérté az orvost aki az ö ked- J évi nyeremény-átvite lei a n részvénytőke 8% állt. Igen sokan jelenlek meg. s vendégek kőzött;vet nevelőnÖjQket csoda módon meggyógyította 1 lamellával együtt mutatlozó 695 drb 10 CftBl Május végén Bsilard is ollárhoz vezette s né- 7\'0 drb e». ée kir. arany áe 21194 frt 88 krból ott volt s gazdag menyasszony-jelölt is I Május végén Mindenki szánakozva nézett Dilrícb Margitra, met (iretchcnt, Oitrieh kisasszonyt, e "házasságnak ki ez estén még sárgább színben volt, de feltűnt, sz egész msrquis-család is igen örült, hogy ajkmnégis oly piros voll, mint a vér. A nagy gyakorlatok után Raoulék meglátogat- — Ez a betegség igazi jele — mondogatták. Iák a marquisékat s ott találkozott ismét Raoul Margit nem beszélt, nem társalgott senkivel. Margittal, most már dr. Bailardnéval. Amint éppen mellette állt Haoul egy berátjá- Alig biti szemeinek, hogy őt isméi oly szépnek, val, ö elkezdett köhögni s zsebkendőjét ajkához Odének látja. Társalgás közben a fiatal Leiébre szőri Iá; Raoul oda néz, a zsebkendő lehull s! marquls előhozakodott a múlttal ia. padlatra, az iQa felkapja s meglátva azon néhány] — Milyen beteg volt s hogy kigyógyult — piros foltot: ijedtében majd hogy hanyat nem | mondá Raoul. esett ^ — De ön is kigyógyult kedves marquis ur, Oda lépett az orvos is, de akkor már Margit feleié Uailardné. odább ment Előbbi mintha nem értette volna, folytaié: — Szegény leány — mondá Bsilard orvos — Csakugyan veszedelmet tődöbaja volt ma Raoul (elé fordulva, — már a végső stádinm feléjdame. — Dehogy, senhoi bajom sem voll, tessék elhinni — Hát az as ijesztő sárgaszin arcán ? — Olyan poudert használtam marquis ur. — Ea a vércseppek a zsebkendőn ? tudja azon az estélyen ? — Hahahal kedves marquis! sz keminfestik volt, magyarázta ki magái as asszony. Ford. Haldts Mtrfit tart E naplói fogva a mama kedvence, aki előtt az élet igen becses leheteti: inkább kerülte, mint kereste a nevelőnő társaságát, a mi igen jól esett a msrquisnénsk, Margitnak s titokban Bailard orvosnak is. Ha marosan nőül yelle a számára kijelőU gazdag leányt, Flamigny Charloltest s ai-rendelíék Rfodt Lyonba, ügy látszik, hamar tudott felejtkezni, mert igen meg voll elégedve helyzetével s hogy becses egészségét nem kell a tőd^vésztől télteoL t osatalékul részvényenkint 1 drb 10 frkos arany és 41 irt, v. i. összesen 600 drb 10 frkos srany és 20600 frt kisdasaék, továbbá a 26 éves fennállás emléketil 600 drb ce. és kir. srany alapit, vánj léUeittaeeék eaoa célra, hogy annak ás hozadékainak kamatjaival idővel nz esetleg léte* nítendő magyar tisztképző akadémiába agy illának felvétele bistoeitiaaaék. Ezen kedvezményben réeaaaittetnánth eled eorbtn a takarékpeattári liastvmstlk fin gyermekei, rnnek hiányában réezványeesk gyermehsi és végre enaek hiányéban arra évdemteatk tarlót\', a társa«á»gal nsmssi őeasekőttetéeben nem álló vidékiek, de elM, sorban nagy-kanizsai a zalamegyei szftMk gyermekei. A fennmaradó 196 drb 10 frkoe 4a 170 drh es. és kir. srnay 1 jővő évi nyei eméay-atámlám átvitee-ék 4a a fennmaradA^H Irt M kr, a M éves fennállás ■egűnnepléeánek kOtteégeirs aa ipsgatAsáf rendel keséiére boeeájtaseék. A közgy&lée sa igazgatótál elöterjeestéeét egyhangúlag el fog adta és a ssámndóksak a fel-Ogyetö-niaotiaAg jeleotéee álapján s felmentést ssagadla. A társáéig hiveteloe körlöayéll a %2eU* je-lőHetett ki. » Hagy-Kamzaa, vasárnap Zab. 26. szám (S. lap.) •Aa tlapaeabilyek mAéodtiaAra Bitre as igát-gtléaAg • ótrrieaaWaAi a tesgyklée tlfocxtu. A a^oaitéeok legjáayegeaebbje, b< gy ax tgatee-táeági tagwk sti»a 18 év alatt JO-ril 12 rtl szállíttatik It Hirscbel Ede tlelaSkias eladta [ W)j"k tBódotitátiaál a követhető bestédet tárlat a: E közben lehűlt a lepel a fettes által kéasittetett elnöki arcképről, méj kiitaOesi ifatgaióaig üher Ödön műterméből Tí**UU Utffíliil Én ia az alaptubályokban egy nj txakaranak leiféitlét indítványozni, és ekhet a <■ U/gyűlésnek hozzájárulását, illetőleg ennek ellogtdi-tát kárai tkarem. ■került otejfeetmény terült ki. Aa diaa*rét e ritka eyilvéaaiheiért ée a ki ; ttetetö ovációkért Eperjeay örököt ejnök mélyen I ■eghatva lejette ki kAeaAaaiét A liatmdSk jbetéii dy&ép «ebályostatott,J hogy etek exeata! lakbér iűneof nagyobb ja adat-■lilit kipui. A tárgyaorotat Meieéfaei mmt a váltatta* köveikezeit, mely időre a köcgyüléi feliüggexx-teieti. Eara interregnum alalfc Eperjeay Sándor De BtrWtt ím indítványt a i. közgyűlés alá I eltük ujabb óvéciékban réaxaailt. leijefüeném, kÜht*, kigy viaetaiekinUftak a A «ükebb wazgatótéf bálát tiaztelde kilejeté-moliba, intézetünk álakoiáaára ét ennek 26 éri;aeöl ieen éltéke* étid emléktárgyával lepte tileneljes tilkláiaht meg aa elnököt A< eatlé«iárgyat rima bettédj la\'ésrtéak tbkelire át lé«edtfce a hatvanat! kíséretében Hirtclul Ede alelnök nyújtotta; át évek végén váll txüktégeaié. A tiuttúMk igen «ép ra\'ááképpvl kedvet-1 Nem szándékolom reerimiaailátba bocsátkozni S kedt*k u intéz?! lege tó éa legbatgóbb tíaűvi-i ét íeltorolni misdazon neh^zaégeket, a melyekbe j telijének ; a U»dviaelAk érte mtíl ékesen lolmi-n letet ütk létedléae üikö/ött — sem akarom j caolta Kntrimr György fftkéeyvelő. letwrobi mindazon akadáyoktt, melyek »ükö- Aa Alti ihrmüti Tokarfkftnst$r Perlakot,\' Aéeiak megkezdése eü&t ét mfckSdétOak meg- {melyet aziatén Eperjety létesített, dr. Böha kezdése után elénk gcrdiUeliek — de aarg kell Szidney, Banetiy Sándor ét Verly Ferenc igás-emlitenem, hogy intéteiBoket halva aeflleteitgatóaási tegokbój álló klU&Uég álul remek gyemeinék birtWt/ék, még aaielött a aap •ugé-jkirjttt üdvözlő feliratot nyújtott t*. A peri*, rait megpillantó! ta, I kiak esónoka ár. Bőbm Sndney volt, ki mrgbl-1 Ily körülmények ée viazonyok köxt lett 25 zatiaáaak igen dicséretesen feleit mer. évvel welött mélyen tmidt elnökünk, a ráta- Az alitmaréa ét barátság e külön\'éle litonyi-j véayesek bizalmából, in\'é«etünk élére áilitve, j tékái atrayira meghatották a kitöaletett elnököt, I Begy 1 italai Araxprafósalt benne, de ezen bi-jbofy értelmei kifejezésére alig talált szavakat. Ezen óvációkat követte a választás eredmé-nyének kihirdetne, melyből kítün\', bogy • kí-| lépőit igatft\'óiági tag újból megmasztatoti ; a fe\'ögyeíö bizottság uj tagot nyert Halphtn Mórban Eperjeev Sándor elnök a szavazás eredményének kikirdetéae után bezárU as Buapélyea lefolyátu közfy&létt. ttlommal egyazeramíad HJ nagy ée nekés fet-adainak megoldiaa rtélli rálíttra. fn\'ézetfink mélyen twzielt elnöke jól felíogvás leiadsláiak nátfecaégét éa kmtességá\', imáé tünk megkezdése ót mái eajág, ernyedetlen beuóeáasal át egéat ndasilÉMi szentelte magát ícléf.etank anyagi é< erkoieai erdeinek, é> igy tueráli m así eltávo:i!atii at aléek gördíted íksdfc\'jokti, és legyőzni a nehézségeket Működésünk megkezdése óta mi napig ataka-éatkira! tttm kegy egyré«ről benaöleg az eyyaégct ée egyetértéat iéttaita* As íestartsa, éa kflfT mátrétzröl intótetfinknek kllablag i* kitelt és Ktietéyt t/erezzen, egy ttóval, bosszú 26 éven ét meg nem MÚrnő tevékenységei frji«l ki, kegy iatéaetiekeefc anyagi ée erUfeat kni» ááaét és viraiáaéi ^övocdtttt. Ma letéertkek 26 évi míkCdé\'éecfc l*r\\ e után enesta*álem, éa aey kiaiem, keay a i, réavénjea arak <a\'aas aryft\'t í>rőmmel e«eta-tiliák, kegy i elétet fink mélyen tiesidi eiftákr, t eagy ée árkát MWatot sikeresen megoldotta, és kegy a benne kdyzétt bíaslommk a azé né szoros értelmében meg ia felelt, SrSáUe jamefl reesta\'áljak, kery habár minden réezvéayea ietéadiak létjogosultságáról meg voti whliw, •égis as dat lényes eredmény a legvérmesebb reményeket Milmelja. Tudja ■ii áwki, ée tudja layekábh iatéze ltok teítea igatgttó-á?;a, kogy eteo cárt ered-mtmj eM aertoa mélyen ütifeíl eta^ktakeek Írással; eteo igatgaVeáe, hogy elismerésének, bogy halát fiiamsrv taefc adóját lege áhb ué-mitép lerója, méSfcn t. elnökünket ia<ézetiak Mvt-ágékee megörökített^ kesy eara tavtméay Crácké hődeaae ax iiavreiá^geek •ieiiete\'i ée eMéákee való kS raga»tt odáaát. Tístíelt l&rzjöléí! Ila ex ígatgtlóaág, me\'ya k&rgy filét batetoátai íelrnWuvt, raerk kebelé kéi kiletkraett. igy nyilatkozik, akkor a I. kte-nllk, mséie helyet i éa aaeeteasti ax ígarga-téaág djartsét és tliiatn ietéeattok mélyre A bankát. Eperfa, Sseder iatéaeti elnök lis\'teletére délbén 2 érakor a .Polgári Egylet* nagyteneébea fényei táraas-ebéd tertetett, melyen nemeaak a ráasiéeyeaek veitek képviselve, hanem ott léitek a megye éa vidék, valamint várotunk txáaoa je-léaét,kiM«\'radSiixx«HetVtettsoa (érfairáe<, II nemstak a UkarékpéotiA\' jgyeét hordja szírén, baeem öexetleell \'táreéexdt a köt jó előmozdításán ia. A menü a követkncő voll: • Lsvas Mir earád hana aaaps ssnili r<pi ssfi^as is tartar airtiaal Jwmfmmays mM» ás assms fteUril Aafrt rasstosal tefizvt Aláás és tasés lisas. Paijrka ripa ztliU ts —pi Ital Cnari ia astas aStUk QlarlIazHa Fskals késé Borok: *-Viiimi ssataé, ITStajf. adi " yi iMa| Aa éteteket kít&oöeégbea csak a berek multák felfii, de mindezt Oiimifra a leiket hangulat, mely a UO lőre rugó díszes téraaeé* körében oraígott. Ax ekéd fényét nagyban emelte, bogy a páheiyuébee és karttton Károsunk böityeiő-kribaége igen nép arémiiae faglali hdye>. Aa cW tdléaxietéi Eperfa Séedar elnök mneée U Ő felrégén éa a kíráhí e aíádre. A felköszöntőt e kfatoaág éllve hallgatia meg ée leikre éljeotés sl káért . Hindui Ede airieéá az i)t»piisi| mrgbízá-titsftíl gtaBkéeek ei\'liMhsrira bekro* érdemeit, jsábóí isrteimea betzédbee kSetöoiStte fe ai *l-kíll, kegy ateáat saaatéa sttfirifciaae. eeaeatk jetk**, egieee-ek őt iltet* JBapteé fíjnk ügy véd káláa el—aráié jdéX, kssia a eátkái, kesv\' leköwűtotöje it.mrly aráaaréayeaafc érielmaii leimét as vááeraeá is msiixi áa ejadetial aeel-1 máeteite mygyéeére. az Hiariiti elkasstó heeg ráijoa és Uey e jetae és tfáfcer ia mesgyíerié jáa Azoo kiráeréga, bogy .Eperjeay addig éljee iéb. hegy es ig»», valódi érdess magleaieser tstík. Eeo eék agy érjtt 4, ke btézetSak ■%«• tieitek deilá< alaptriibátyaiakban is mecűré-kztjak éa így a kóvatkrai uj atakaasaek fdvéte-iét tiestale tei iedlirtoieaese : bUttOnk 25 tm remim bkgf&ht, topámét ttm, ktff émfktmk sasod imtémlHJk UUmUje, hmm tzoí&latUtmd mmi émtk 25 tosi it ériéém fltrwiketim és wmp mm uSbí tmékem tipá fgUtt U ét at áki fkmm tnám&ijf mim trimm. Eperfa Simitr tUk arwt §á- j iepée eyottben n naa^e Magy-Ceeseae Immmmi iuíkué iMtmtjt • leáweéiráeek jáléteirt trtwéa petorát Eeee laáévéayt e kóegyliés atoy Idkeaiiáesst i br tpmfa Ms ea toaáfast aieAfc eeáe fegadta áa at elagaiakélj ilhe btifirm igykee t*ke<aéct le, a gyermeki afeeétlet aféet sssitg/-ge tg rlkatárare Ívd eeskksaft meg fyjt te»éi air.l, amelyek tídg egy 60 éra* B) \'értaeméd kéíeeéeeek mis ára eeertrtáiéa ki tártéivtl — ee Máté eyegtéjét \' máét eM eléirkeaaa* ááéak Headtattget kdtef. Knortzfr György es oáétel tiesávmatéi eevééee kti les\'lea éatiaU txerefchaa kieaóa\'Stts fel es | érdesedet tUUt. - Smttm ttéfcer hetaiee mmütmé fdköezöalője i Crniám Károly aliseáeeal, 4r. Mw/ia megyei \' tivti \'óervaaéa dr. tbmmmlm kir. teslsi>fi ailasá. tiiaeiet a tiSbbi aekeak aaék. — A asgts ■egyei eatakileá-lÉnsai CttrUm al- I8f&. tnárous hó 31 éu eaki vatérbél txoigáliek BimllHisaág, eaarga lom és takaréknaeégrt laetleHe apja, ki mi eltekkel vaaeita a M jebMétá péeaietáeet kor ■deyradjÉl, a melynél aaoebqe ■máteknr téa-torifbailanul ott állt msaai oifindó hfl munkatáa a második kormányos: Htrmkd Eée alttaok, érte, «e\'amint aa ifnagatéaég asee tikki tagjaiért űríté- poharát, kik Uvateiea ■tefleágékhee ma esíetée 25 érea jebilaemst taarpdketeek JSpttyettj/ Sándor megkSatSnve a II Aa-léié eMa\'Ml jövő, maglistUlŐ jé kiriaaUtkat ét-fé*i e réeivéeyeaaket, aa igaégetáaáf tagjait, valamfnl at intését tlsetrmtiHi íarát. Dr. BtutUtka ktr. taaWögyelő raaaak beatéd-beo Eperjety 8áedor*ét Nafy-Kaairaa vára k£* tönaéaérw emlékeziU meg. Oftrttf János e bírót ka« jelenlevő tagjait, dr, Sdutmrt Adolf gaástáy öyőrgy polgár-meaterl áa a véred hatóságot UezAe\'Atie td talpén átgondolt bestédben. — JMAass GWxa kir. táblabíró dr. Eftrjtm tíéa ée as Eperjeey csalid többi tagjáért, Ptikü Ferenc e eftétt emelte poharit tétmim mondtak még: fesést Király aa aliepéare. títmtm Károly e dél/alti takarék-pétuiárra, Tktmkm Endre a drlaald lakarék-pénz\'ár üzletfeleire. A dkerftit felköatöalők, t Herziih Led kiilaO bandája a jó baagaletet a lehető Itgmagaeabkra iekofik. A malaiék legnagyobb sajnálatára etií 8 óra tájbaa mag kellett válni a fehér aanattól, mert a nagy termet ki kel leli üreaitení, bogy te egy kis tártéira ból BMgnéperedheealk, mrrt 9 éraker kerdéiétt e jubileumi ünaepeégek nJoUó felvonása e témemtMf. A jubileumi iaaipeigekei rsodesO bUetteág, mum volt, k<gy eeaeaak a lérftak, hanem teák jit kivik aaik a takarékpénztár flr faapiéa na ! dezeit n alataégbAl a részüket áa eaért xártkőrfl tiaeeaidyt i* readaeel\', melyen e ateghiroWek j nagy réaae meg is jelent A díszes hölgykoszorú torában voltak ér. Beoiifk hwmi. dr. Bae ÍSimonné, Danit Ktledeeá, Derés Gu«tiivné, Darée Vilma, Eperjety Siadoraé, Kaedettwá, (áriakat Allredné, Grtaket Heerikea, tieiéar-I bríter Emiiné, ttvflrfy Jáaeeai, ér. Hneaar Já> enaaé, Ha>pkea Ménsé, Hlkidy Utviaaé, Janda KérulyaA, Jaede Margit, Jaegar Femeeé. Kai-lar Mityáeaé, Maéatx U sdéeé, Kaka üoat, j Kjtortfr Öjörgyné, Kováét Kárwlyné, Ledoltky | Anaiaaé, Lukács öyeiéaé, Maakert Malvin, Merkly AaUlaé Mibéayí Sáadcffié, Neatvfek Nine, dr. Ntaaaaaa Eéáeé, Nynty Gyirgyal, I Nyaly Gizella, Palkó Zdgmmdaé, PaMy Alt-jjerái, Pikéty GeaaUvaé, Pike>y Ilona, Pbkü Pereocoé, Pieál Pmeleaé, Pollik Arawaeé, I Pongráct AdeUeé, Pongrác* nővérek, Prtger Béliné, Rapoch Oraléaé, Reiekeabid Gyu éeé, Bdaiit Jéx-daé, Eoeenbeg Ríkhirdné, 8ek»-I tyény Lajotoé, Staoermtun Mihilyaé, toaatr Mátkaaeaé, dr. SsakiU üidsrai, Székely La-jotné, dr. Schwart Adolfné, dr. Tebe jr Gyaáeá, . Tétb Kantjáé, Uker Ödönné, ünger U.lmana Eiekné, Vidor Sarnuaé, Wagner Mtiiaks, Weke Fareeeaé, Weísi L\'jssai, Wuwtl Ltjeaaé, j Weaxti Mariakt e. a. U — Aa deA aégyesi AO pár téaeeil*. — A táec«olataig aeaatée iéaye-ara asksrélt és mdée a bajaalt érákban oeda-ástii kraác t a kAsAMát, mindenki annak tud*-t tábaa seW. begy a dékmiei «ekerék#eesür 23 évi fraeálléaa toa apály éa áivaeeiafcbee gazdag aemalááel jaltatott aeeaaaak ráaeiéeyaaesaet, jbaaem vAraeeek e vidéke Mémbta aaea réaaá eek it, mdraek es Aeaepaágekte réeti veksiei lalktlaa vett. OititkUk. A jakiam napja folyaméigen aaisaean. réetkaa eaemé\'yeeéa, réeakee iériretalet vagy leváikaa gratoliltak a jaMIaiw daAkaeh. Btmtín BeeA ZtStvártsegye lltsptajéS deákkal tan tó-ratalea teeaéá^e e meg^eteáéekea gételváa, lé»-íratilag frjaaéa ki aasaéUrát kegy a agép Aaae-ipáiyea rém nem veket (Ma* faessi Tiltásé Ikk. •eaéeees a klratkkel tédretei IMAii léét jböl Eferíaty ^altaak t ,A líraspsd aaiaAleiemre ijtatin radfci . fW ekek lewedekeé tatééb. hegy aéra terve [teU haeeaáaaéaemei asstsléaliia As így fá«-Aeimeawa éttatoMpeMAha* eesa vehetek réaet Es#eáá meg tékát, kegy ea aAss adjak aéaeieaeak tákgatAst ikép tersaé aeie tartam, hagy agy oly iatéaeasek kirtetee gra-gerélet kd~ melyek tlaMt e te karit naeái. maaka és kdartát ■itttklys. Eeea kárf aséf Nagy-Kantm, vasárnap. Zala. 28 srárn (4. lap.) 1895. márciua há 31-én tulajdonság a la egyéniségedben vaa öasspoo- baa vaa taaak, bogy néhány bemutató előadás lotitvi áa igy DM caodi, hogy a délsalai Uka- elegendő Imi arra, hogy a kótónság aoéggy óződ-rékpéastárt vesétylő tértek böstkeséggel, al|ék,,«itztrini a támlát érdemtz a legmelegebb réuvéoyetek pedig aagy mtgelégeséasel lekinte pártfogásra. aak viana hasaondt éri léaye* működésedre. i — A balateai timI. A ba\'atoni vasul Fogadd tebát üdvözletemet őeriate meggyőaö-1 állami ápiiéne tárgyébia beadod kérvényt márc. délből aradé nagrribectüléaem ki lejeiénél és kl- IP-éa tárgytlti a képviaelőhát. A többség elfo-vánom, bogy ai Ur Itfea tartma meg családod, gidta a biaoltaág javaslatát, mely szerint a kér barátaid és aagyuáaa tiaalelőid örömére sok j véay p á r t o 161 a g kiadatott a kormánynak és igy kilátás van arra, hogy a bslatonudékiek sok itn ál, a legjobb egéasségbea.* HÍREK. — ttteMélyl fclr. Forinyák Gyula altábornagy boavédíóperancsnoki adlatas csütör-lököa délben váromnkba érkeMtt. A 24 órai itt tartAskodása alatt aaemlét tartott a magy. kir. |0. boavédgyalogeired lelett s megvizsgálta a honvédségi laktanyái. A legénység kiképzése | aaatl kér márcus lió 23-án tartott egyik legfőbb óhaja Mihamarább teljesülni log — tiyes|fd férj. Benkö Józaef városi erdflór e bó 28-án áldott állapotban levő feleségét csupa kedvtelésből ütlegelni kezdte, As asazony a lakásból kifutott a» utóikra, de a szerelő férj öt oda ia követte éa agyba föbé vert\' a szegény asszonyt, kit életvaeréiyesea megsérülve a közkórházba szállítottak. \' — A mkaiilaaal , Iradalmsl és aa«vé- bemaiató és a laktanyában észlelt reád felett as altábér-1 estélye alkalmából a kor zene-alapja ii.vára a aagy teljes elismeréséi nyilvánitot\'a. következők voltak azKesek felülfize\'ni: Vidovics — Eljegyzés Kovács Pál, Kanizsa állomás Rókus Hudspeat 2 frt., Rsdó B. Bála 1 Irt., portásának leányát Anna kisasszonyt eljegyes\'e Deutech József I Irt., HilhofTer Ödön I frt,, N. Végh János pálya-felvigyázó Siótokon. N. 2 Irt Fisobel Lajos 1 frt.. Főtiszt. Horváth — Athelyesée As igazságügyminisiter - Hoaor l frt., Ebenapánger L*o & frt., N. N. Kerrsmár Dénes csáktornyai kir. járásbíróságé; <0 kr, Weismayer Márk 40 kr. X. Y. 3 Irt 60 írnokot a nagykanizsai kir. járásbírósághoz he I kr. Gruoer Károly Ung.Jakiil>fá 2 frt, Tripani-lyezts át \\ | mer Gyula 1 frt At adományokért báláa ko- — A tapaleal vAlaaatás — amint leve- szünetét nyilvánítja az irodalmi és művészeti kör. letóak irja — rendkívül hevesnek ígérkezik. F. — ftskerl temell Calawcg)éb«ss. — -hó 23-án volt Skublica Gyula elaöklete alatt a Csobánováraljábau, mini levelezőnk Írja, — ujabb sssbedelvü párt ertékeslete, mely alkalommal őakori temetőt fedeztek fal. Az urnuirokra szölő-Vörös László államtitkár kiáltatott ki a szabad- forgatásnál skadtak másfél láb mé ységhen. A elvű párt jelöltjének. Egyben végrehajtó bi- [talált edényekből és bronzkarikákból ítélve, e aottaág szerveztetett, mely erős eetiói fog kifej- bsly a harmadik században rómaiaknai temet-leni a választáa alkalmával. A néppárt Koaauthot I kezö helyűi azo\'gált A c ont és bamumaradvá-elbuktaiándó hajlandó, a kormányra szavazni, Osok közt játszóedényeket ia találtsk. jelöltet nem állítanak sigy a függetlenségi párttal — Déli va«Ht. Ilusvél ünnepe alkalmával a mérkőzési a szabadelvű párl veszi lel. Zalavár-1 f°lyó évi április hó 10-án » deli vasút magyar megye közpon\'i választmánya a választás határidejét április hó 17-ére tűzte ki. — A Koa-satbi-ták kortes nó\'ája ez: Kossuth Ferenc azt izents, Hogu beáll a rf/i mentbe, Szabadságért fog küzdeni Mindnyájunknak d kdl menni. Étjén a magyar szabadság. \'Éljen a hata■ i . Kossuth Lajos dierö fia Szégyen lenne elbuknia, Tüzb* vizbe megyünk érte Életünket adjuk ért*. Etjén a magyar szabadság. Éljen a haza! Kossuth zászlót fel magasra Minden magyar lobogtassa, Negyvennyolcas dv kdl nekünk Kossuth Ferenc a kivetünk. Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza! Sok csak a lábát lógatja, Mégis vau zsiros falatja Másnak feltörik tenyere, Mégis alig van kenyere. Éljen a magyar szabadéiig, Éljen a haza hogy a lepedőbe btyt lélek Gerla Juon Ikatart lakos, a harangozó régi haragosa, aki ilyea kft-sépkori módon akarta boaaoját kitöltaai, - Egy taaalé, ld agy vagy két reált, gymnaaiumot, vagy polgári Iskolát végzett, azonnal NréUUk Tirjém, 1Q lálaa Jéssef vas- éa fttszer-kereekedéeében. Ti 8-1 IRODALOM. — BmiIm viUalkMt*. A auju Mjiabia ararég ksttatt cikk akkara faltauézt, nini « FmU NaplAnak fol.ri hé 10-lkl vasérclkka, a maly ban Praaaiiié, s blraeve* tnaaia publicista. kiminyaa magtám*d>» a magyar állaaaaaa* allaa afiUklé oláh ItgtMkat, a Pastl Napló Igatáa nagy szolgálatot is t kisáiak, mláán a külföldi zajló aMetag* tiklalélyait magyar flgy asáaán magaytrl a kimutatja, hegy as sláá rágalsuaéknak kárba véti mladan fáradaágnk mart a at0u armsat még egyrs birja a kálláM mfifstt tkpaíaak rokoaiainvét éa llatsIaUi A Pa*ü Kanté *s IrásyWs raaá-ifikídtst fajt ki > báukéi hfvatkwhttlk rá, heg; mmatláakaak a ayagal ntptlvtl való aaallaml és arkttoai kapaaát aár addig Is stksráH Mindig szorosabbá fisai*, á Pastl Hanté gasdag tartalmi, a libaralisaw Máéiért bátran kladl lap, a ms|y olvasóit lauuk légvanzébb uidoa ssénkotUtjs s Infonailja, 4» •ISBaatŰtt tddaklal oly ér-Ukw «J4adíkokk»l Is Isnl n«g, a MlaSklt sasi ajídt s világ tgyttlia njzigt m. A Pssil Hapld katioiwayl aján-étka, s ragyogó pwspéia slhon és a csillagé kolortlá al-vázat kivitelt két kép klsMtáaáot ksllsit as agttz anság-tai A P»»tl KapfA nsaaokita l«M alg gySiyérább ■<< topstáwol fog saolgálnl aiála*Mliwk. á P«»tl NapU rsggatt és sstl l«p]« sgvfilt, ánaklnt 14 forlalirt iwdstbttá «*t-fstklv|ak olvisoiik flundmit Usgyworzaág • Isgréglbb, legjobb is tagoltsébb aapllsp|ára. — Haas a sspséév Hgéa • aa aj Kg/sl ktsiskla Hsgist Mmrll a kérdés, kogy asljrtk lapra átwaáak >Wt Ha sédig ssa Is adtnak tanácsot. NMt Jé tálakkal aend-haljnk, hogy a saáplrodalail kápss tspak kásMt as ,Ore*af> Ttltg* i Isgérdettesobb i pártolásra. Bs a pompát álság Urltipabu, képokbst tgjrrs sazdagodlk l<sgatébbl saaaA-kan ti átfordult alkalmából gaanik émlékámk stsktst u». bánjr szép kép*l (az tlkslal tikkal agglk olsSrtndS polltl* karunk Irta). SbUii s aséaSsu találnak iMiklviU »rekép»-kst, asép fatfilSMtskati poaspá* kttgfWp«tHlllákléUt I szöveg aortbaa ka* olkaasátéii «Mr«üaft tróktél. rsgáayt, gjrátyérl voraakat slb. tgasáll álmát vitglg tlvtttf aat t itrUlnaa lapot; jél testi ntndsikl, s kl a 11»« nigyad »la< lés alátaat rá, At ára ctsktgyta kávás BagytdáVN t bt, félévre 4 frt, ágén évrt 8 frt, Klaááklailat, Wri •■ ilág-tstáal pétaak kttldsadSk Bt4a[*st, V. lluld-sta 7. aaaa MtltlTáajriaáa lagjrta. — As Alkiaaif kégss IraéshalIrtétaMMI atgjaUtl t tl-lk ftlait, kátea lton tégy ui<^l«tt éii gtaattal i Ssbsstyéa OytU bafajaal .* aépkBHfstal éa tgáj-tDl" olmO, erséttl nyomokon jtré jiiitaáajrai, ottllal t.í-Magasa a gjrgjtlkrát Wlvt krliikil vl^tf*AiH IdÖktfll aféat naplalaklg A S-fk dákká* Hsáat Kárely .Toapt Mlhál/\'-ril é< kolttuzatérfl trtokulk a kálié at jébzrát matag éa tárgyilagos kaag|áa. A h»faa.|lkb«s Riadt arigyas .Psttártl* értrk*zlk azxal a Inán tltaat kritikával, maly a sssnS mii volt nladlg irdakaaaí i*>al A 4 Ik cikkben a azarkíwtí, Ooiltky Z-olt ,*«>» Jáawi ■ HUbt|a. Itt taig csak t bsvaaoiés a a kálit g/armakkora van, ds már abMI it lálhsté, hogy « latalaáay agylka laza Ba*4g lsgkltttuBbb aaaaylaak. A gazdag Urtalow ■agfalolt f«a4i- vunalainak állomásairól Budapest, lleci, Fiume Trieszt és Velencébe rendkívül mérsékelt ára menrltérli jegyek lesanek kiadva, melyek 14 napig érvényesek éa még azon kedvezményt nyuj\'ják, hogy viaszajövetkor ezen jegyekkel as utazási kétszer tetszés szerinti állomásokon léibe lehel ssakiiani. Ezen jegyek kiadására ét áraira néave kü ön hirdetmények ad tt\'ak ki, melyekben a »onew»k, m«lytkhe»se*en reBdkivül inAsst áru jegyek érvényesek\', indulási idejükkel lel vinnik említve. — Kiás év eléltl asagyar stellea. Száz évvel ezelőtti újság (a „Migyay Kurir", megjelent Bécsben 1790 ben) kerülte »Muraköz« szerkesztőségébe, melyből egy megyénkre vonat kotó kfta\'eményt ir ki. „Sznln Vármegyében l;«0. 18 April. - Kedvet Barátom! Oh ha, ru , ^vegk^k klü Rrdélyl, Krlaa, tudnád melly igen l-lserkcnt ét buadult mimlun, fiaatalataa. Ipolyi, Taap* ltja, ftrl áa tngkorl ^oképtl, Stáliisb li személlyekben, Magyarorszt(ban az Toapáná, PottA aait«l, iv«á*>k háron jogánbikaMbb a-t- Munkás népet segíteni, Nagy terhünkön könnyíteni, Kossuth Fenne harcol érte, Áldja meg a* iden érte. — EUsaaeréa Neu Albert Ntgy-Kanizia vá ros adóellenőrének a sala-egeraiegi pénzügyigazgatótág, a m. kir. pénzügyminiszter megbízásából ,a közszolgálat teréa kifejteti aíkeres működéséért" áliraiilag elismerését fejezte ki. — Kllka Ittsméay.Ugy eaillagátzali, mint ralláai vzemponlból különös tüneményt szolgáltat az idei év. Nagypénteken ugyanis a nap körül keringő bolygók, amelyek közé iöldünk iá tartozik, asi az állási fogják elfoglalni, amelyben Krisztus keresztre fe«siiésének\\-aapján voltak. 1802. év óta ez évben elöasör, hogy ez az etet ismétlődik. Azéit mondjuk, h»gy 1862. év óta; mert a keresztény idö számítás Krisztus isü\'e tétével és nem halálával kisdődött s igy as 1896 évből a Megváltó 83 évét le kell vonni. Nagypénteken, vagyis április bó 12 én reggel 4 óra 80 perckor a hold kereaatesni fogja a Szliz pályáját éi rgy óra hosszat el is lógja ledni. — Nílitaset Somogyi kitűnően azervesett színtársulata — mini azt as előleges színi jelen tések hirdetik — húsvét vasárnap kezdi meg elösdáiait városunkban. Bérlet csak az előadások megkezdése ni&n nyillaiik, mart Somogy nem óhajtja az előlegezett bizalmai; de tudatá Magyar vér; isak ebből az történetből meg éri heted, hogy ezen most folyó e«z\'endőben 1790-ben 2\'J dtJc Márl/iushan, T. Saala vármegyében Bánok Sz. Györgyön, az Fáróbeli Plébánua Ur nál, hst, rést szerint Pspi, rész iserint világi Urak ebédelvén, oda találkozóit menni egy még máaodik Pruszszux háborúban ti égsebesitioiott Barkó Regemetiijéhöl\' obsitos Német Jánketlihen és t-arubnn ölftzött Magy ír katonai kit minek utánna aa Plébánia liásnál ebedlő Uri személlyek megkérdezlek volna, hogy hogyan merne Német Jánketlihen és saruban járni Magyarországban ebben az magyar világban? —aat felelte: Uraim 1 nékem abban kell járnom, a miben leg olt-óbban lehat, ba as urak liiásl Uinállat-nak, mingyárt el vetem a Német ilyen amolyan teremtette kabátját, mely leleteiére as ott lévő Urak annyi pénzt ndtsk néki, hogy azon egy Magyar kurutaoa Mentét és tsismái liiaáltatoit magának. — Aa elvert klaértel. Birecsku Torna fika téri harangozó, bejelentette a pipának, hogy nem mer e«le harangozni a toronyban, mert a múlt este harangozái közben egy fehér kísértei meglepte ■ irgalmatlanul elverte. Meg is mulalta a PÓpá nak a kék toltoka\', amiset a loronybeli lélek i bőrén hagyott. Étiére a nagyerejü pópa leimen! a barangolóval a toronyba, hogy megiamerked jék B\'zal a lurcsa verekedő lélekkel. Alig tette be a lábát a harangozó a toronyba, előlépett as egyik sarokból egy fehér lepedöa alak egy fóldi virányokból való somisbotial és nyilván avval a szándékkal, hogy megismételje a barangolón a tegnapi verést A pópa azonban nem sokai mókázott, hanem megragadta a lelkei a leránt ván róla a lepntt, kmeilenüi elverte. Kiderült kipo, agy napos áa a ktltt rájut aaorlal Antjr trekips t Hornvlta festmény* etán | tovshli* a lagrégtbb k*ta*aÍ4áa-gy-tjtaméay olmltpja, VM tt-tyrág kalapáesátuk ofmképs, ktíltl trláaa állal msgéatkill .traal lak", Tompa fokai*, hegyi emlék* éa ná>aláírást IVíiÜ aattlí- a (áltgyhásl laké liáaa, a pápai (tlakola Kntod vára, a itiloalat Owki-lonay (PkiSH rajza). Külön m-llákltUklII Híjzának ,á kltá\'yrt\' clmlt MiazatM kMi*aé*ré**k éa Kdtvta budapartl *ro«aab-ráaak kaaolioiáiil vaonik a Itaat int adva lm* agy*lt*a flütbat 8ft sallvaibdt éa S kilét ltln«ktliciá, mintagjr isgtatizia* a gaadag tartalmanak I Valélta aamulval *aa tjáalkaljtk |obb*a t kaM**é*ék«s kezalodt vtlltlat kliasl-séfét, mintha azt moadfak: tataék agy-ajy fttaalal átlapozni I * IMvaá Suliit at al*ár**gt élvit- éa aséplr*-datml lapot ^játljtk otvaaélnk tgytlaék*. TaMék padig aat legjobb mogzyAiSdéisa), mltiá* njabb Atultt I* esik irrát gydattk mag hstntbkal, hogy matt jobb, Urttlutaabb, él-kk é* olcsóbb divatlap égyálltlábta **■ It lélMlk. A Divat Staloa a*m atéa*a-.a tat a nálaak t*y*aan tshatsilat clcomát, mslyit * párlaal lapok ktlUváluk, sím ts angol élvat tagytt Is drága sgyaaértságát, haaaas jóformán a maga saját aUia halad s olvssélt tat* ttlUaktdéa tlikalht ívtlja, mslyat a ml Mtan, alagéas aaép aasaotyaltk vl**lb*lt*k * nélktl, hogy illóMaaég*kk*l botránkoztatnák t tsamat, vtgy tslaágos kálUkaaésaol uoatsaák m*g a háti kákái. A Divat Bttloa t*rmé*s*l*s*s éllaiééti klaM máitl pérlal át lesétál dlvatkáp*k*t I* aaok kHaáért, kik |s«k Iránt érdek-lódnak Allaláaos kadvduégái aseában fflképét tuttk ká-aiflnhetl, hogy * stolld, non AdttaS, mindig kot*** és ts-ktrékos tiltt)«j<ödít tanácsait osatogatjs, raaak kép*kb*s és kltlat bírásokban, s*ly»k t. Qyajté ImImII* MMkasstást tollából aradnak, Btaoalé gondot fordít a Mérnralik kérdésé ra, nmktMabas t gymrmiktlUsUMm, malytak éráiké-b*a kktéalnu hivonklot U| Oyormak-Ülvat clmt lapot Is ad, Alvslréaséa klvtl éfá*k*a otvumáayokkal, motyst a jé ma-mákaak taaaaak szolgálatot, aaértknUtvi éa oktatva a gyarmtkaubák tpaá sápét. A Divat Szalon *asáplrodala Imi réti* M*a pár laautakiH fordított ragátybál áll, mlat aa rand*i*& nokás, hitem tel-j*a, önálló, larUlaiM náplrodtlml lap, mulyát Hiibéoé Ke-gáll Janka *s*rka*tl, olökalö mtnkttáraak Mfitségévd, gttddal é* laléísal. Vilé/éfoa ttrliát* * lagatibb kállaaá-ayikaek, albiaaéléiakaak, ragéuyuk • inbb áedik** r»»al-aak, maly tbldipaaU élailal, íj kéayvakkal ab fagltlkMlk, Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 26. szám. (S. lap.) 1895. mára as hé Jl-é* Budapaati levél 9Mrk**ai4 partija, w«k lifebta Ornm Síiméi iHamiéaa megbeszéljék. Amint SS ifja asszony a szobába STa-SST.!• »rj »*ta •« aj* és szó .Sikál tol Tiutt aauirtnyMém*! kérni s Pw»tfcslis>» (H-l""* » ngysBskkof S pisálni yt SSJát SSá Uékinui: Padiaké i. ) i miadtaii mmayi.Hh»Hk jába sütötte. As ae«aony aaonaal ssörnyet halt. Mik, k*y aMl. s Nns 8atim, atat a k«M*kh, i<«*r- »ig alltabe. a férj egy hó.ti betegség Staa ittfXniT\'Js+i^ t?6? SLiSL^SÍ eB\'h"Ök^- ; mények mérlegelésével Mái és Jánost 19 évi fegy-1111 házra iiélie. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. • -— A seerelesa lilét vsrm. \'i 1 Imii aord lét vasra aUndt s s ktUtnut tavaan US-Takaros és szemrevaló leányzó volt ezelőtt H jjaraaMi magiadni a »Uik kkm*iga, kv B«dap**t*n w-övvel a kis Egressy Katica, a midőn balsorsa Kewhelyea Kata Adolf kereskedő-segéddel összehozta, a bar a férfi Móces va lását követé, et nem akadály ott* ns f>sfeled> szerelmeseket abban, hogy anticipálva aa akkor még csak a távolból kisértő polgári bázasaágot, köaűs háztartást k esdjenek s ekként agymásra utalva a nem épen rosaás jelen keserfiségeért magukat a szép lövendő reményével kárpótolják. A leány odaadó hőséggel szerette lovagját, a ki nemcsak MHaSS és tavasa* kérnék «ttaM a- kgmagtaabaiéM a kumámla a cé, Mké- M) fordaijaaak torta a a Ugtébb itkarilaW elit* a Tidék*. l.^HII |(|é váiwákéa raadasm ke a 9lia .1 ie Bakká cég a liltfilHallltl. a% pad* » »*-seri hstésÉf és s ■Htahpaaalé kit latig iagMqyaké a*g-illgillilri; a o*t laanlittail aklii*t» martak.*! aé-kSnxk ■ asvSI áitaiáao* iliimirlml ayttoakMaak miaé*-aStt A a—un éa lakk* eig liliputi tabpM kM*SJ*á> rakura m minden riltsité alkataim ét Itlkkiil, lém* pákaak. wtilimkwk I* émmtagyakaak t igy aiaéaa a »iilam»iiigi lén kmatato Mamla mi«rialTlkill itt Assf.lt. If*. Irdtkta Maivaaéat tartott ligktailikk a sértik- le iphlm njnHtain. Hikilrl JW ■*4iset mtraik, kl a Silrai mm mtftaiaéM \'—-*~Ttf* Martam rtaaiat tavaari, re«i*t httviti wStaigkUét 1 j tatt a kélléUéa • aaaa UpamtaH It nytlTiatutta, h*cy e télbél njólag figyelmébe ajánljak 1* lap t óiméinak, kafj i kUMdi vir<»ok tgyátalán mkitottak a kliaSM, s at-Ifjakkaa mit éj hol lakat betstreani. _J cáikat aazfalttal la ■tktrttmail b*rkottat(ik, fl Kertét. Tódor dfksmi-izvbraaktdfafauk mtgnagyob- gym Imim kl*iBlii l|lpi trklntatUt, miatia a por attfc bilott raktáriba. a Iristóftir Mikáa kUlalan a kaavéU taatptk alkalaéra a Itg »»la«aUko*«mi kttviti ttjától |* kctkradé-ajdaMágak találhatók, melyek 14*11 megimüi*.-dók a piroa fatojiaok nagyaig rctrint 10 kvtél 4 forintig, fatojiaok képdikd 10 kffét 4 HWg. Sulmatojiaok liroiot-tak 4u—4.60-ig CartMtla tojiaok, bika, madár, vagy ajaJ-kiptkkil U-SJ0 frtig. Pirot xljtm tojtak 75-4.10. Se-tjea tojások 4.kx gelvao tojáaok ktlaaal 140—170 Piros szivét,de gyomrát is iparkodott a kedveső hely-1H"^ »->-*» Kíl%iftt» bnsviti tojiaok apró r\'^4 »eani, s évekh^n pén^.fe^tSÍ^^^KTTT^^I a leáay keeerve* kereaményéből, aki éjet-napot i Pore.ua tojiaok aasminyl ktviwiaa >go krtól io frtig. | egygyé tef, hogy mint mosónő imAdottjának Cregiojisok bronxo-ilriuyon 1 Gé-tfl-io frtig. Cgjaua könnyebb megélheté-it biztosit»on. Mutandöság aint iilat.srrlaeoa i JO-a Wg lUj^ika tojá«>k. H**r4ti levéa azonban « ember, ■.g.l^dfrh.mlollra ma, a Don Jüan a mull év őszén egész vóral- Huvíli AcsktndSk pompás magle^iiai tárgyak a miraay-j laaal azzal a felfedezés: el állt elő, hogy meg-! riyira a«lt« Tilt kEsnti é.téaé>b-«. i**alat ksttBi gyan- nősfii a ezáltal v.gyonhos intván, könnyebben í". ™gy f*dvd«rtia iriíu t miMM. ntataa*mi iSMit Liiloaitbftlia krdve^Mk a. ,«retá A r\'!T "* ganimlWika. >gér, kínai tílzlonualja ken vesének aszereio szerepei. A aarebogár. kanári madár. I0 kr. Gammi aalfar 10 leánr kélségbecelten uia-ltotta Vissza az aji. | kr sttkkal molTar S0 kr. őaléaé trifáa tmbtrka 86 kr la\'ot, kért, rimánkodó\'!, hogy a hálát aa e«apo \' őniizs iboivacaokor <o kr, 1 bt — rtokiadé gyiri dárt szsndékátől ellérí\'se, a midőn as eljegyzési j» kr. - Ó *. alak* SntSaS eo krajcár. - Fornltánrésn kártya kezébe jtro.., ufolsö 5írtján I lowópms-1"J^^US lolyt vásárólt, hogy megcealalásáén az elégtételtknjcir. TovábU a (avasai idiayr* ajánlhatók I\'S kierőszakolja Tetőtől talpig tiszta, ünneplő rn- njai>t> d,*ai<a »<>t»uk 80 krtái k**dv«. Kngltsó báhok k->- .i-j*-— ga •hába öltözködő t, hogy amidöli - terve i-aerint gjertyinfaWt egy kéaal-l IM. Lignam saacinm | — a merénvlei sikerülte nUn saiát eleiét ia ki-l*** "W"* l-15"3 Orow ksgiisi *gá» asSk; a.«e«rma — s merenytet waennté utan aajati ewiex ia ai 4, r(tt|Rllllli 550-650. Craqset-já\'ik a Utalta* . lulajdonoa olije, a oonco\'aanal visezataszi-ó képet nenyu|t lto w-n.k •aáaaim 7— SO frtig, Lava-toaok láraaajálik aon. * felkereste btltlen kedveséi, előzőleg ason . ntaailáttal 4 >, t", no frtig Lava-ttanii rakattok párja 10, ban egypár próbalövést tett a szabadban, |» fct Onmmi fogaalya rakatra I frt. Qnmmttapdák min hogy a szokatlan vállalkozás cserben ne hsgyje. — R\'ieaa szellemét egy korcsmában lalaita, ahol as a kíváncsiak előtt épen ő róla élcelődött. — - Kibivalta e korcsmáhó\' a rövid aaóváltás után. reá iftii, de. aa indulattól e\'ra imdva, dacára a két lépéi távolságnak neai talált. I lka nagyságba. PtUajkalé a«blapdák 78 kr. Br5a marba-| bőrből knalH tartót lapiák 74 kr. ia agintig tlSmosdi-té-ira ia a toat tdakir* tornaeokisSk taokábM vazy asa-btdbaa batzaálbató. llirom kankl art* valodpid lakuk ! 9.50-14 frtig. Japánt ayiUérS 43 kr Viritatnk Uiagló-| tMkéaék knáliltmt árban. Witoet-ptakik cél- M aadar-Wit—bia 7 fanW- SS<4W(.<-Kéasial-*iél|áték ígyal-mib* Tartó* réMidai* d*jk nrtkkW la viliazfjjal 18 M. ■ik a vártakéi, a mi a tüata k**fé s a kCsllittotig 1 pontjából randkfvSt (iSSyia Uidte * márrtdó azaktokintity MM kl*yil*»kMlttáaára a vidéki vároaok kíságytt Útiadnak dgytimit ItlhÍTjak, tgyidtjiltg taüiktstotjtk, mkMriat a Magyar Azxfait ran*Myta/uaág Badapnt (l»diá*aj el 80.) a vidék igao tok viitMábaa kiaittotottaür imSű aa-cadam bartulaiot • as aiilnltl a lagjakkaak, jaiaayaaaak it tartótnak isatrtobtt •] A tavaaal ntdvt* idStzak alkalmából mif a n«dv*t laka-«k aaaáaltul raló taaraaatoétalk* ígytlmtatoljlk a nagy kaaSaatf*), mM jtainlia a Magyar Asafalt-rinviaytárstaág tnkáaél a t*g»|{ay6**bb*a. K 5 z g a z d a. s i g. Vetgaaageafc. Haldek Ignác magnagyktruktdö heti yefsaféte a .Magyar bi Lap\' Mamiira. Térétkereasg As iránysai esea usietág-ban alihatatna m ssilard. A torgalom meglehetősen élénknek volt moudha\'ó, miután sz izieiben nemcsak a belföldi fogyasztók, hanem a i titöld is részt vettek Néhány 100 ui. mázta kertit 66 és 70 frtou, minőség szerint, mag isméi é énkebben kerestetett, tulajdonosok magasabb követelése folytán csakis egy 90 méz-á* tétel kelt el 45 injával. BaMaelmh a veién idő késése folytán ismét elbsayagoliatoti, névleg 11,50—12.50 forint javai jegye/telik. Rákkiay vslto . lan árak mellen a rea-de* menetben baladt. Jlakarasag /lénken kereeietik ugjaa, ée vevit a rendkitfil megás árkövetelést meg eem ! . . , ,,,__.. , . . --------—s.—r--.--«-- -- ? akariák fizetni; 18—20 irton jegyeztetik. A végttrgyaláa adataiból ugy a kir. Igyées mint 1 Nu-Wa SM-iojo ÍJJeilSrkart 1 so-s fetig Fíidm^ ____Mmu. a kölfóld. avönce kezek a védelem megkapó színekkel vá/olu a lelkiál-1 tsab* t frt.il 6 B-M, nid>ór8-iiac 10 n Smm. a 80, ""t" .* ft^f ianaiAt ma\'vhfl a .urMnltlmi léha kad.Méa.k 10 * W- KtriiMHiItik « krtól 8 frtig Xerti*zki**k . ártikoa tu\'ed sk. az irányzat ismét megszilár-gpf^ ™e y** • k~T5fé5ek SO krtól 3 frtig Fságfbéas tso krtét 150t( Stb. ÜJ • a.- dalt, a hflölloii áremelkedés mintegy 6 márkara wMeaaéfe ragadta, e esea enyiHŐ kötölményJ t^^ta im,*, w g, .31.^- gfortbrraló 80 kr. UjI! gehetfi 100 kilónként mérlegelése mellett a kir. trvayazék 6 hónapi] „CanliM" prwattikna motógép, mely tken gyomn mlkt-1 búrtoure ítélte. M«g«lla • Weségét. Szomorú családi dráma végső accordjai játszódtak le mároina 29 én Ivsaeköak hintető tanács termében, amely eairáini egy a Dldnivetö-ség között általában elterjedi társadídmi bajbnn dik a a áUnmli itta tángálja 8 frt. IgM aüp to ktllaa** buVitl\' ajáadiktárgyakal ajáalhat-1 jak mig as l/ltimttktl ia ptpwa cikktkit. Virkaat íindot m. kir. NT. illattairlat (Bad>p at Xrlatof-tir, I ■) tor-1 méfcra a l-gánomabb angol ia fraaria illatoaartk a Itgna-1 gyohb vilantékba. találkalik a vidiki rntgrendtliMk It yattafardaltával tolfnittotmk. A Untai fdtnt b*kST«tkni1 ■tasaai évadra kSlanó**. ajánlaio-ak a tolj** atauui tol- j tolto-klMktok. toTábbt napptnoa, ktafiesik it kaj»k|tk, piptrtcikkak feiík i* hajkefék. Xaradi Mind-e régi jíhirntvfi gyógyftaerkerMkedáiii. a! NYILTTÉR.*) laláljaT A paraszt gazda ugyanis, ba ftai-ivadék, nincs a családban, alig várva, hogy a legidősebb *f°~!5 íáTi^ áprtWs sktjás m rddtgi W^ki^ ■ . . , . . 7? ..... 0 bit a kSavtUt. mtllttta Itvi izomnádo* 7. m házba kt- leány gyermek 14-15. évéi betöltse, vő alán Tlntt ^ hol , ^kMMf m*gUm*ri* * miiti néz abból a szempontból, hogy a gazdaságban j biialmiral kltanutu. A j*bnl*gi helyizígtt tfnda Sándor segítsége legyen; az. hogy mit SZól hozzá a ta- * kaakir tnlaágot feltmtleti miatt kágyja t t| katykégit t pasztalatlaa s alig serdfilt kort ért leány? nem f®"S r .... Tv" . _ .... .. 71 kogr s küUóiia aa Si|«tmis«lb«n a kakktbb fennakadás jő sUau<á«ba: M az, hogy a gazdálkodás munkás1 „„^ y kezekkel erősödjék. — Ivány János hosszulalnsi 1 Gazdálkodó kötüntigMíkiuk vatdaugvak, kMykakarti it lakos szintén ilyen kúegftő portékának tekia- virágmagvak m*gr*sdtU*Ü Itgtobban ajáalbaijtk as őrsiig- tette 15 éves Mari leányát, és 1892. májas 1 éa T íffí ^Jííü* ÍTÍL^ "ÍÍ _ . .. «... ,. \' al , . \' . .. 1 m*zk*r*akeditib<l (Badapaat, V, Ttkér-ttot 6. Ka a e*g összead.tta Mátis János 82 éves gulyássá\', aki ^ 0,v B(cn]tl\\ bocsStfergaiomba, m.iytkrfi kiprtbiiia\' ugyan a leány >se testének, se lelkének• nem iit.i megMzoay<»odoit, hogy catrakipu n miaiMgfeg is kellett, hanem mivel meaigérte, hogy sokat dol- s^gW*) awm iWataui, m*ty*t. gasda *tT*i*it mtg gozik, hát a szegény áldozatnék el kelleti né I twa^redmésyft . ka &irt hlUvjnk s t gttd.ké^ múlnia. A családi élet csakhamar torzsalkodá- soknak, sőt a férfi részéről dánra teti\'egességek-1 nek lőn színhelyévé, minek folytáé férj- és nö ideiglenesen kii ön éltek. A férj s kibékilésre irányuló több haastalen kisérlel o>án 1894. évi | aitsikin nljia caakn akkor nlMI, — ka gy**abit nadaUk, (tkato, bklr is mtlBMtktS sa krtét 14 Art aa kei. mlftaklel. ama, o»-k**, koczkizott. vialázottakal, damatatot a a L Imiatogy S40 llUaMal miaMg ét KlOO kllltkS.1 mintásaiban) a a 1 poatobir éa vimm*.t**M ahia-kos saállitTa ia mialikat póatofordnlliTai kaid : Htt asfcnn U. (a kir advari raaliito) **lj—sjSta aarlekkem. Srajcaha etmsatt Imtokn 10 kna, ia l*Ttlt.llapikva 5 kros béiytg ragaaalaadó — Magyar nytlnn kt magnnlallttk p*inloata sliatéstolntk. 18 U-t) Válaaz Tlvolt János központi kávét urnák. A „Zala" 25. számában megjeleni ée ellenem irányuló cikk tartalmái, mint valótlant a leghs-lárosott.bbaa visszantaaitom, — igaz, hogy több vendégem, ugyssinién éa is egy 0n áliai Bein Mihály úrhoz intézet! levelet olvastunk, maly- I aig flgyalmit a Krommer A. Htrmann ntóda magk*rt*ktdlai-I D*k 1895. lm azóló toraui iijtgyxékir* t mtgrtodtléttik 1 akixtésért a tegmelagtbbtn ajánljuk azon litalt tadatbaa, - — ^^ J Ikasy t fiimázad éta faaMHé, a gasdzkMBssigéT tHmii*to-1 ben öa ellenem, illetve tzleiem vesetése tlka Ma ia tdkliaaatttai a kkaolgéU cég tal|«*ea méltó arra, I emel kilogáaoket SZért, mert idököaöokéat erle«M- ■MTt *gy tgén ambtroit\',-* kitold* Wifas mikédMi -1 aitedaaokst tartatok, sőt még s tek lőkspiWny* .-----! hó veUSmagrak tormrtto* ia ktaksMnavi bamtota — nem-1. ,, . , . \' , , . • , _ r. november 23-án lorgó pisztolvlyal lellegyverke-\' c«k hazán> kgilikriöbb, upa\'tztait gudaksunsiga lamert* W oua sksrt hámi, kogy as orfeass- •—" —~ I ti pinfogáaávai, hanem 4 Ftkift t király b t lovaii j előadásokra nézve ss engedély megadass elé zeiten s azon elhatározással jött H sszutaluba s szőlőinél tartózkodó fiatal asszonyhoz, hogy annyiban azt a rendes lakasok F. Zsidra visszatérésre rea bírni nem tudja, agyonlövi, sőmaga is öngyilkossá lesz. As ssesony az ölelkszésre kész férjet visszantasiiölág fogadta, s csak annyi hajlandóságot matatott, bogy a férjjel való egyfiitéiéet esetleg a szülői básbea tovább fbly- taija. Az elutasitis s setét gondolái ot teljesen j Uvst ugy viiágo»ság«t ay»ju, M.ytiat* i* tixvssziiyt megérlelte a fén agyában s látoótag ayngod^ I" 1_1 arra kérte vejét éa napáját, hogy a szoeuzM ^ UI(in fopilk határosai, nagyon ttnátso* i-u. bog)- * szobába jöjjetek vele, sboi a további leendőket! Si-m«u h Halak* vitágkiifi cig tmdapatí t*lepih-s (Kt- • --V ■ . \' A v . nyozásávai isototia ki * gatdatégi líra.! akadályokat gördítsen. öMaágwks>l»mstes^á»|sgy| A< 6& „jdósseietetérőL vagy nem szeretetéről — mint azt több szavshihető fKteau által iga-zolhatom egyáltalán tso sem vi.lt, egyébinai nyngodien nézek ss 1239 B. alatt, ellenem W-naott bűnvádi feljelentés tárgyalása elé. érd*mkei«*xt adoi nerxtU liiimtllrt aékit, kirjt aa *gy ItTtiezóiapoa t aa fagyé, ia bánataira mtfktlrttik mindenkinek, és nt iMdtljtn tanki mi tatt, mig mm irjtgyaékkéi meg aam gyéaédoit arról, hogy kg-aéóaylatl kta * cig notgál a gasdakMaaigatk. A viilattM világitáa toijtdétt mtgtopi t vtdékra; mia-dtnftli mbI a kánUttel kgtotkeesa "t akol meg ikaa nughonositva. mtndrailt oda ISrtkadatk, kogy est a rtnd- *) Aa aatek Tisztelettel t rovátbu kialötttkirt Wébüf Izidor m ftltti Uití4**n*t Nagy-Kanizsa, taaárnsp. Zala. 26. szám. («. lap) 1895. március hó 3i-én. MM Iwaa u llirtalyat tffü ritikutja 170. mémm Mji&SfH /• ** 9Í4» m fd Ilwaiitl. Miyé&tja leintik káli jutákéi j meiUti a kmélf iátm 7*1. Hám hitbem tulaját 66 3-8. ! iliGm uthít i ii. i 64S./ÜL 695 szám. 74 3-1 HIRDETMÉNY. 71 l-l OVASf Miután as 1M7-ik ári jnfjÜs M 20 án 1658. ftlstf btmyutt IRim\' tédie Ifinknek hamisít ványaiml ss utóbbi időben gyakran találkostonk, indíttatva érezzük magunkat egyrészt a tisztelt fogyasztókat felkérni,! bogy arra flgysijeaaá, miszerint igy a palack, mint s címke és s dugó cégünk teljes Jelzésére! | al legyén látra, másrészt pedig a bamíniotl ára j forgalombal hoastatával foglalkozó cégeket, fi gyelmeztetni, hogy ml a tóirényadta eszközök alkalmazásával a legszigorúbban foguk ellenük tdjáraí. ZWACK J. és társai, magy. kir. szab. likőrt ülönlegewégek gyára. Felelős szsrksazii: Dr LáKE EMIL. Laptulajdono* ás kiadó: ruciiL r 0 l ó r. HIRDETÉSEK. A nUEAKNAKTI k njaagtlt " i«m a e férfierőnél kiváló szolgálatot es. kir. szabadalmazott vgalvan-~ rUlam-küzűliJr\' öah.azaáiaira ortosok állal egész Európában melegen ajánlva. Volta tanár módszere. Leírás boríték alatt 10 kr. levéljesy beküldése ellen. Kapható: Augeníeld J. elek-tro\'ecbniku-t és es kir. szab. tala duaoaásál ■ 76 — R É (\' N, I.. ^ Kekaenlrawe 18 aa. A nagykanizsai kir. törvényszék, mini idékkőoyyi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy : Hahót község telekkönyve a szabados birí okosság rtiiaéri közösen kiadott legelő ás snM il\'ető-ség egyévenkéati felosztása folytán as 18d9 évi, 2679 J. M. szabályrendelet értelmében részben átalaluftalik s ezzel egyidejűleg mindezen ingatlanokra nézve, amelyekre as 188S. XIIX az (889. XXXVUL áa az 1891. XVI tcikkek a tényleges Birtokos tulajdonjogának bejegyzéséi rendelik, aa 1892. XXIX. (sikkben szabályozott el árát a leiekje jyzőkönyvi bejegyzések helyesbítések kapeso tatossnfoganalnsíiltHk. E célból at átalakítás előmunkálat hiielesitése és s helyszíni eljárás a nevezett községben 1895. évi májas hó 6-áa fog kezdődni. Ennélfogva felhívatnák: 1. as összes érdekeltek, hogy a bits\'esi\'ésí tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott állal jelenjenek meg 4S 11 °j <kvi tervezet ellen netaLáni észrevételeiket annál bizonyosabban ad* iák elő, mert a régi tkv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásukat jóhiszemű harmadik agemé\'yek irányában többé nem érvényesíthetik; 2. mindazok, kik a tjkvekhen előforduló (lejegyzésekre nézve oá adatott előterjeiztést kívánnak tenni, hogy a tkvi hatóság kiküldőttje előtt a kitűzött batárnspoa kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg, éa az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mulassák fel; 3. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, ds Ikvl beksblerésre alkalmsa okirataik nincsenek, hogy az 18"6 XXIX tc. 15-18, és as 1889. XXXVIII. te. 6, 6. 7 éa 9 §§-ai értelmében szükséges adatokat Megszerezni iparkodjanak éa azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda basaaa.k, hogy az átruházó ikri tulajdonos aa auaháaás létrejöttéi a kiküldőit előtt szóval ismerje el, és a tulajdonjog bekeblezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különbén jogaikat ezen as utón nem érvényesítetik és a bélyeg éa illetékek elengedési kedvezménytől is elesnek; 4. és azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy measbit egyéb jog vaa nyilvánktayvileg hejegyezve, úgyszintén as ilyen bejeffaéaeaksí terhelt inatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, Illetve, hogy I6rlé*i aa gedély nyilvánítása végett e kiküldőit előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyagasntasséf kedvezményeitől elesnek. A kir törvényszék telekkönyvi hivatala ; Kell Nagy Kanizsán, 1896. febrérlió 11-én (iótOMJ kiXDOft, kir. tszéki albifó. É1P O gjjjlg cd- nü § l/i § cd Hm § ir mm CAUf-téli orvoshatóságitag meg-O/MMJ yjugit 223 41- (Bbaayiat Báca. I8S7. jsl. 8.) sok MILLlÖ szor kipróbált és kitűnőnek bi\'ooynt, fogo tvosi >sa sjáalva, egyszersmind s legríeaóbb fogösxtttó- éa épségben tartó szer. (C Walaakti kayhatt 1 ua »< i X V a RT fc a í s & ® rr U M< CD fi tr {[ H E Oi •o l! I i 0 § * -8 I II lj I Kjooooawoooooa afyaf krak €hamott\' és Kot* mitfyárak ooooo^ cementégett*, xn. éazéfatók, teljaa tarvak éfst6 kam*noiék mindennemű szerkezetben, hirillá zézéaak éa fópazatak minden a legújabb jónak bizonyult kivileiben. Hotop Ernő, 221- aryafipanaérilk BlDáPKKT. I BMLIH, Külső váci al 70. j Karfa rstati*tra»«e 112 (Alj KKCil, Oimltsergassa 9 ik aa. B^- Prnspectusok és lelvüágostlá- sok i n g y e n éa bérmentve. XWDOOOOOOOOOOOaP Kell Alajos-féle Padlózat-fénymáz (OLAa\'U U) 61 8-1 legkitűnőbb mdzoti tzer puha padló számára, 1 non ptlaezk ára: 1 forint 35 krmjaér 1 lat palaak éra 68 ímjezár. Viaszk-kenöcs legjM é» legegyatrBkb betrnztó-uer ke-mlny padló tzántéra, 1 kittig ára 60 kr Arany-fénymáz képkeretek etb. bearanyozdtára. — áfjr kii palánk éra 20 krmjetér. ■ladaakar kapkatéi Fesselh\'öíer Józsefnél Nagy-Kanizsán. B=£ Mf A V/ amsmss. l| r« ■ I TTtJÖ / kéaaaar mtémit 2S év Ma I /r/ hám ajiÉii naseaí ha- a V\'flf/ a Ultsna aijnii kthtsa- ■ < I /, V/ y Mmimiaa. aaaaaü, t»»sn»- 1 rá,y gstamtt aa aa. a au «wss a Kt«f / tapüta aagy atspsailsal áa tátn* ■ j |V\\V/ u«a H itknlil i métám sétfril sij . \\ / sMmsasésI tatáit, hsgjr amim halagaat jag- a I /(Ijhklt I /A Tlmot. eapalol oompoi. _ { (Hsrgsay-rsia-Xxpsikr) Umt^M Bám » ttlámméKmU Uttemaémk a ktsltt iButilmmsn msgtsztotu. itíttUt fetbqtás ■ k máaamaá Sacáaa, sa hssaagásaakpsta kiiaan- Ük aem sárra, hogy » taalaasf jgsa jáá mag tap ml Ultatirtisií a jKa mirtíl ■ •s« Mtahám ü*mM as kagámá, havMHéa lüulaárat ssksgr*aki«. a sérta hwsssjvs ágy*- ■ I Isaél k mmésa f* tm mj asOál, mm mm ■ raé« itemmtmtmát. k n£yeaasifcakhaa kap. áaktab-,70kr. ngy 1M.» kian iftaa ávaasa- m y*Be«agaa<aa rtett iésraa/ gy«cy- ■ J ■<ai> Mi gyér SaklsIaOan. nins^ilÉaa m\' NagyKanizu, vasárnap. iéala ít. tzám. (7. kp.) 1895. március M 114a PISCHBL FÜLÖP könyvkereskedésében nagy-Kanizsán eiekély réizle mellett bárki megszerezheti a üaifif Nemzet Törtéaiefét (miileniumi kiadást) cLiszlcöté©"bean., meelső icötot© W* már megjelent. ^M A teljes mű 10 kötetből áll. Füzetekben is megrendelhető; vidékre bérmentve küldetik. ■ * \' t Ezen műre vonatkozó prospektus ,-m, lapunk mai számához mellékeltetett m- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 26 szám. (8. lap.) 1896. március hó II 4a. WEISS JAKAB £ BÚTOR 35 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstol kezdve egyszerű árukig dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ée en- I nek következtében azon kellemes helyzetben vagjrok, hogy nemcsak a legmodernebb B ízlést kielégíthetem, hanem egyúttal Iklváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, | ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkivúl berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő jjj igényeknek megfelelni. Mély Uastalettsi WEISS JAKAB. Nyomatott FUcbel Fülöp laptnlajdonosnál Nagy-Kaniasán, 1895, |
