Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
1.31 MB
2014-10-27 11:12:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
915
4182
Rövid leírás | Teljes leírás (38.22 KB)

Kovács Győző Gyula - Találkozásaim Cser József tanító úrral

Veszprémi Szemle 2014. 16. évfolyam 4. szám, 63-76. oldal


A közlemény szövege:

Kovács Győző Gyula
Találkozásaim Cser József tanító úrral
Találkozásaim Cser József tanító úrral
KOVÁCS GYŐZŐ GYULA
A VESZPRÉMI LACZKÓ DEZSŐ MÚZEUMNAK van egy régi, közel 150 darabból álló kalendárium gyűjteménye. A múzeumi közleményekben, 1993-ban Kópházi Ferencné írt ezekről a különlegességekről,1 részletesen bemutatva a kalendárium-irodalom történetét, a kalendáriumok szerkezetét, tartalmát. Külön fejezetet szentel „István Bácsi" naptárainak2 és megjegyzi: „a hónapok felsorolása után időjóslást és jó-tanácsokat közöl, ami visszautal a hajdani divatos asztrológiai jóslatokra." Ez a mondat volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet a kalendáriumok iránt, vajon milyen jóslatokat (milyen rigmusokat) találok ezekben a naptárakban? 2012 nyarán felkerestem a múzeumot, hogy végre kezembe vehessem és a saját szememmel olvashassam, milyen időt jósolt a „100 éves jövendőmondó" az adott hónapra (évre), vagy éppen milyen időjárás volt várható az „öreg gazdák tapasztalása" szerint.
A gyűjteményből (ami két nagy kartondobozt töltött meg) először kiválogattam a magyar nyelvűeket, majd rövid olvasgatás után úgy döntöttem, lefotózom a számomra érdekes oldalakat és később rendszerezem az összegyűjtött anyagot. Fotózás közben feltűnt, hogy némelyik kalendáriumban kézzel írt bejegyzések (jegyzetek) vannak, de először ennek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. Ahogy haladtam a fotózással és olvasgattam a jegyzeteket, döbbentem rá, hogy ezek időjárási és részben történeti feljegyzések, mégpedig Veszprémből.3 Innen kezdve lettek igazán érdekesek számomra a kalendáriumok, és már nem az időjárási rigmusok, hanem az időjárási feljegyzések érdekeltek.
A fotókat feltöltöttem a számítógépemre és mivel akkor nem volt időm velük foglalkozni, bizony meg is feledkeztem róluk. Eltelt egy bő év és 2013 nyár végén vettem elő ismét az anyagot, kezdtem el a jegyzetek feldolgozását. írtam az egyes napokat, hónapokat, éveket egymás után, amikor az egyik naptárban - az 1848-asban, március hónapnál - az alábbi bejegyzésre bukkantam:
Jegyzetek 1848.
Kizárólag a Nagy-Kanizsán történt eseményekről.
Márc. 15-dike Pesten.
Márc. 15-dikének ünneplése N.K. márc. 19-én és 20-án.
Márc. 20. Taródi Laci, 3-ik Latin osztályba járó tanulót, egyik mozsár, — mellyel a fölső templom mögött örömlövéseket tettek, - szétrobbant, s egy darabja agyon ütötte.
Márc. 22. T. Lacinak fényes temetést rendezett a város.
63
VESZPRÉMI SZEMLE
2014/4
Hogyan kerül egy nagykanizsai kalendárium a veszprémi múzeumba, az időjárási feljegyzésekkel teletűzdelt gyűjteménybe és vajon ki írta a feljegyzést (vagy éppen visszaemlékezést)? Alaposabban végignézve a kalendáriumot - és később a többit is - a belső címlapra szép betűkkel felírva a vélhető tulajdonos neve: Cser József. Ebben az esetben még aláírva N. Kanizsa 1850; a későbbiekben (1863-tól) Cser József tanító, Veszprém. A jellegzetes kézírás és a névazonosság kapcsán úgy gondoltam, hogy egy személyről van szó, aki korábban Nagykanizsán élt, majd később - az 1860-as évek elejétől - Veszprémben tanítóskodott.
De ki lehet ez a Cser József, aki közel 30 éven át rendszeresen feljegyezte (napról napra) a veszprémi időjárási adatokat, az 1860-as évek elejétől itt élt Veszprémben és 1903-ban még készített feljegyzéseket. (Lehet, hogy később is, de az utolsó fellelt kalendárium az 1903-as.) Én is - mint aki a számítógép előtt ül és „dolgozik", az internetet hívtam először segítségül és hosszas keresés után ráleltem a Klauzál Gábor Társaság honlapjára, ahol Gy. Lovassy Klára cikkében4 az alábbi mondatot olvastam: „A szabadságharccal messzemenően szimpatizáló városban már jóval a kiegyezés előtt, 1860-tól Cser József népiskolai ...

Insert failed. Could not insert session data.