Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
3.26 MB
2021-04-12 15:07:51
 City7 2021 04 09 003sz 11old - Meghatározó emlékek.jpg
 

image/jpeg
Nyilvános Nyilvános
8
34
Rövid leírás | Teljes leírás (4.42 KB)

City7 2021. április 9. 3. szám 11. oldal

Jeles költők, írók Nagykanizsáról
Meghatározó emlékek, évszámok és alkotók Kardos Ferenc gyűjtésében

Nagykanizsa és a költészet kapcsolata sokrétű: említődik a város versekben, szerveződtek irodalmi rendezvények, s voltak alkotók, akik a városban éltek mindvégig, mint köztük talán a legnevesebb, Pék Pál, vagy időszakosan, diákkorukban, rokonoknál, mint Nagy Gáspár. A magyar költészet napjához (április 11.) közeledve Kardos Ferenc, a Halis-könyvtár igazgatóhelyettese villant fel pár meghatározó emléket, évszámot és személyt.
- Az első konkrét irodalmi kapcsolat országos jelentőségű költővel talán a piarista gimnáziumhoz köthető, ide járt ugyanis iskolába a 18-19. század fordulójának jeles költője, Virág Benedek, ma utca viseli nevét - kezdte Kardos Ferenc. - Aztán persze később is voltak olyan diákjai a kanizsai középiskoláknak, akik jeles költővé, íróvá váltak, így például Abonyi Andor, Alaksza Ambrus, Kiss Dénes, Donászy Ferenc, Fejtő Ferenc, Somlyó Zoltán vagy Mohai V. Lajos, aki egy versesfuzetet is szentelt gyermekkora Rózsa utcájának.
1882-től a Zala-Somogyi Közlöny, majd a Zalai Közlöny hasábjain rendszeresen lehetett olvasni kanizsai költői próbálkozásokat. Bátorfi Lajos, aki a lap szerkesztője volt, több verseskötetet is kiadott, a 111 költeményt 1869-ben és a Nefelejtseket 1884-ben.
- A 20. század első felében is főképp a Zalai Közlöny hasábjain jelentek meg a Kanizsán lakó költők művei, akik többnyire civil foglalkozásuk mellett írtak. Ebben a korszakban működött a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör is.
Az 1956-os forradalom után új írónemzedék jelentkezett, mely az 1960-as években még tiltottként, törtként alkotott, kevés megjelenéshez jutva. Az 1956-os tevékenysége miatt Kanizsáról elüldözött Hules Béla, a meghurcolt Kiss Dénes és Morvay Gyula, a némaságra kárhoztatott Pék Pál és Takács László ehhez a nemzedékhez tartozott. Takács László és Pék Pál pedagógusként élt, dolgozott Nagykanizsán. A Zalai Hírlapban és dunántúli irodalmi lapokban jelentek meg verseik, de országos ismertségre akkor nem tudtak szert tenni. Az 1970-es évek közepétől kaptak több lehetőséget, melyekkel igazából csak Pék Pál tudott élni, az ő érdeme az is, hogy a fiókban, kéziratként maradt Takács László-hagyatékból rangos válogatáskötetet hozott létre. Pék Pál, bár a régió ismert költője volt, csak a rendszerváltást követően, részben a Pannon Tükör szerkesztőjeként vált országosan ismertté.
- Ugyancsak a 70-es években indult el egy kitűnő költészeti sorozat Harkány László szervezésében, aki abban az időben az Erkel Olajipari Művelődési Ház vezetője, majd a városi könyvtár igazgatója is volt. Neves költők is tartottak előadóesteket: Bárányi Ferenc, Bertók László, Fodor András, Kiss Dénes. A sorozat révén szorosabbá vált a kapcsolat a kanizsai irodalmárok és az olyan városhoz kötődő országos hírű alkotók között, mint Kiss Dénes, Nagy Gáspár, Szakolczay Lajos és Tüskés
Tibor. Ekkor szerveződött meg Pék Pál, majd Szoliva János vezetésével egy olyan irodalmi kör, szintén az Erkelben, mely - más formában, Takács László Irodalmi Körként - ma is él.
Ebben a korszakban jöttek létre a kortárs magyar irodalmat is
előadó versmondókörök, melyek több Radnóti-díjas versmondót is neveltek, elsősorban Schmidt István HSMK-Tungsram versmondóköre emelkedett ki közülük. Az 1990-es években szerveződött meg a Csen-gey Dénes vers- és prózamondó verseny.
- A rendszerváltást követő két évtized jelentős változást hozott, létrejött a megye első jelentős irodalmi lapja, a Pannon Tükör, a város pedig elindította Kanizsai Antológia sorozatát, melyben sok, eleddig csendesen alkotó költő kapott lehetőséget. A korszak kanizsai költőfelfedezettje Szoliva János volt. Ebben az időszakban írta meg jól zenésíthető verseit Lukács Zoltán, hála az Igriceknek, hogy énekelhetjük remekeit. Ma is vannak tehetséges költői Nagykanizsának, egy részü...