| 4.17 MB | |
| 2022-01-25 08:23:29 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  97 | 439 | Rövid leírás | Teljes leírás (6.79 KB) | Zalai Hírlap 2022. január 24. 19. szám 2. oldal Káprázó képzelet, teremtő akarat A magyar kultúra napján ünnepségeket tartottak és elismeréseket nyújtottak át (Folytatás az 1. oldalról) Gépkocsivezető, és emellett tevékenyen részt vesz a művelődési ház programjainak, rendezvényeinek műszaki és technikai lebonyolításában. A könyvtári ágazat díjazottja Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese. Nagy munkabírású, sokoldalú felkészültségű munkatárs, aki fontos szerepet játszik az intézmény sikeres, színvonalas tevékenységében. A levéltári ágazatban Csomor Erzsébet, a megyei levéltár nyugalmazott főlevéltárosa kapott elismerő oklevelet, ily módon is megköszönve neki négy évtizedes munkásságát, Zalaegerszeg történetének tudományos és ismeretterjesztő feldolgozását. A Kultúra Mecénása díjat, Fischer György Hat álló című alkotását Balassa Zoltán, az Euro-Géo Kft. ügyvezetője vette át. A cég kiemelt támogatásával valósult meg tavaly a VIII. Zegasztár tehetségkutató verseny. A Keresztury Dezső-díjat Dávidházi Péter irodalomtudós, akadémikus. Arany János kutatója, Keresztury Dezső életművének folytatója vette át. Az ünnepség a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar és az Ismerős Arcok közös koncertjével folytatódott. Tradíció és érték Nagykanizsán pénteken a város kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézményeinek képviselőit köszöntötték a Medgyaszay Házban. A narrációban a Himnusz születésének története hangzott el, majd Bizzer András alpolgármester tolmácsolta a betegség miatt távol maradó Balogh László polgármester gondolatait. - A kulturális intézményeink nélkül, a benne munkálkodók szerepe nélkül nem lenne platform, ahol közös érték és közös mérték születhet - idézte a városvezetőt. - Nélkülük nem lenne forma, amely utat mutat és teret ad a káprázó képzeletnek, a teremtő akaratnak: vagyis az alkotásnak. Cseresnyés Péter államtitkár beszédében elmondta: a magyar kultúra nem más, mint az életünk érdekében kifejtett cselekvés és azonosságtudat, tradíció és érték, amelyet történelmünk során létrehoztunk. Ez ad igazolást fennmaradásunkhoz, ebben a folyamatban nemesedett életünk, őrizte meg a falvak hagyományát, a nép ajkán születő dalokat, a keze által formált eszközöket. S mindenekelőtt talán a legfontosabbat: az anyanyelvet. A nagykanizsai ünnepségen több terület kiválóságait tüntették ki. Elismerést vehetett át Gödinek Ibolya, a Kanizsai Kulturális Központ közművelődési munkatársa, Tábori Imre, a Halis István Városi Könyvtár könyvtárosa és Mikó-Baráth Franciska, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa. Az est zárásaként Berecz András ének-és mesemondó tartott előadást. Legfontosabb közös kincsünk Pénteken Lentiben a városi művelődési központban a magyar kultúra napja alkalmából a Kő Kövön együttes előadásában a kortárs magyar költészet képviselőinek megzenésített versei hangzottak el. A műsor előtt köszöntőt mondott Drávecz Gyula, a város alpolgármestere. - Himnuszunk születése napját, január 22-ét legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává - fogalmazott Drávecz Gyula. - Ez a nap, mikor főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, amely megkülönböztet bennünket más népektől. Ez a magyar kultúra. Kölcsey Ferenc költő, író, kritikus, a reformkori irodalom legnagyobb alakja 199 évvel ezelőtt jegyezte le a Himnusz sorait, amely a legnagyobb hatású verse. 1823-ban, a nemzeti újjászületés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. Először hat évvel később, 1829-ben Kisfaludy Károly Aurórájában jelent meg. Azóta minden magyar számára nemcsak egy vers, egy ünnepi dal, hanem olyan nemzeti ima is, mely időtől és helytől függetlenül magyar népünk kifejezője. Nem véletlen, hogy éppen nemzeti himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé, igaz, a mai napot nem jelöli pirossal szedetten a naptár, mégis lényeges. Ezer esztendővel ezelőtt Szent István királ... |
