* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 8.59 MB | |
| 2013-07-25 11:11:45 | |
 | |||||||
Védett  0 | 632 | Nagykanizsa ismertetése - dr. Makoviczky Gyula | A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagykanizsa ismertetése. Ahol a város fekszik, valamikor a Pannontenger hullámzott. Az évmilliók során működött tektonikai hatások, a Nap és a szél munkája révén kiemelkedett szárazföldeken, megjelent az ember. Az őslakosságról az első adatokat a neolitkorban élt emberről kaptuk. Nagykanizsa Sánc nevü. városrészében tavaly és korábban végrehajtott ásatások, feltárások az 5000 év előtti, a Balkánról származó ember használati tárgyait és tárgyi emlékeit hozták felszínre. A város a Mura folyótol északra a Principális csatorna völgyében fekszik, melyet kisebb-nagyobb dombok szegélyeznek. Ezen a helyen hajdan, a Zala folyótól a Muráig terjedő több kilóméter széles mocsárvilág terült el. A mocsárvidék a város helyén másfél kilóméterre összeszűkült, ami átkelőhely kialakítását és nagyobb számú ember letelepedését tette lehetővé. Az itteni első települők a történelmi időben a kelták voltak, amit későbbi biztos adatok, ásatások eredményei tanúsítanak. Edénydarabokat, eszközöket, pénzeket és feg;yvereket találtak a felsőtemplom, valamint a város Eötvös tér ^környéki domb-jain. A kelták a települést "Corrhuduimak", magyarul Ebhely-nek nevezték. Ebben az időben a dombhátakon földművelést űztek, az erdők vadjai a mocsárvizek, patakok halai járultak az őslakosság élelmezéséhez* Rómaiak több hadjáratot inditottak Pannónia ellen, mig meghó-ditották azt. Az elsőt Krisztus előtt 118-ban. A kelták többször fellázadtak a rómaiak ellen. Ezekben a lázongásokban elsőrangú védelmi helyzete révén a kanizsai keltatelepülés is részt vett. Végül is a rómaiak megunták a kelták lázongásait és településüket lerombolták. A kanizsai kelta település Krisztus után 8-ban esett el. Később a rómaiak Délpannonia valamint 2 útjaik védelmére, a város helyén katonai őrhelyet létesítettek. Egyes történetíróink szerint "Stacio Mansio MUwicipalist", népes állomást, amit a köznép !,Canissának" nösténykutyának nevezett el. Ez a történelmi állitás azonban nincs megnyugtatóan bebizonyítva. A hely sokszor volt az őslakók meg a rómaiak vi-szálykodásainak színhelye, melynek következtében elpusztult az őrhely, s a települést lerombolták. Későbbi korokban avarok tanyáztak itt. Ennek a kornak tárgyi emlékei is az Eötvös tér környékén kerültek elő, hogy utánna a Városi Muzeum gyűjteményét gazdagitsák. Idő mullásával az újra felépült őrhelyen és településen a bajorok, germánok, majd a szlávok az urak, kik a helyet Velika Knezanak hivták. Honfoglaláskor a Horkák törzse foglalja el Zala megyét. Kanizsán és környékén többen birtokolnak földeket, melyek között a legnagyobbnak, a Pannonhalmi Apátságé számitott. Az apátság a birtokon monostort épitett. Első irott emlék 1222-ből való, amikor az apátság birtokai nagyrészét elcserélte a király birtokaival. Ezután különböző birtokosok urai a településnek. A mocsárban épült monostort átépitették várkastélynak, és környékét várrá erositették meg. A tatárjáráskor, a befagyott mocsáron keresztül a tatárok átkeltek, a várkastélyt és a várat felégették, a kornyékét feldúlták. A várban több királyunk megfordult, Szent László, Kálmán, IV. Béla is, mikor a tatárok elöl menekült. A király visszatérte után Ofl Herbert kapta a várat, ki azt templomával együtt újra felépitette és hatalmas birtokait a várközpontból kormányozta. A vár alatti mocsár oldalain helyezkedtek el a földművelő jobbágyok és más népek. A vár későbbi urai a vidék zsarnokaivá váltak. Az utolsó kényúr Osl Bálint 1321-ben halt meg. Ekkor Róbert Károly a várat és a hatalmas birtokot hü emberének a csornai Osl Lőrincnek adományozta. Osl felvette a Kani-zsay nevet, melyet ov ás utódai hosszú ideig viseltek és az országban magas méltóságokat töltöttek be. A Kanizsayak a várat megerősítették és bővítették. A hosszú négyszögalaku váron |
