Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
2.22 MB
2021-12-17 10:38:05
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
22
93
Rövid leírás | Teljes leírás (48.63 KB)

Nagy-Kanizsa városi ipariskola
értesítője
az 1888-89. tanévről.
III. évfolyam.
Közzéteszi: a tantestület.
Nagy-Kanizsa
Nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában
1889.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA VÁROSI
IPARISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1888-89. TANÉVRŐL. III. ÉVFOLYAM.
KÖZZÉTESZI:
A TANTESTŰLET.
NAGY-KANIZSA,
NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1889.
I.
Tapasztalataim az ipariskolákról.
Néhány évi működésem alatt az ipariskoláknál azt tapasztaltam, hogy azok czélja sokak előtt nem ismeretes — következtetem ezt a tanonczok rendetlen megjelenéséből a tanórákra és hogy nagyrésze beirva sincs — azért bátor vagyok némi felvilágosítást nyújtani azoknak, kiknek leginkább érdekükben áll a czélt tudni és előmozdítani.
Már a régiek is belátták azt, hogy az iparosnak tanulnia kell, mert különben jó szakember nem válhat belőle, pedig hazánknak ügyes szakemberekre van szüksége, mivel ezek nélkül iparunkat virágzóbbá tenni képesek nem leszünk.
A magas kormány is minden igyekezetét arra forditja, hogy iparostanonczaink kiképeztessenek, s ehez leginkább hozzájárulhatnak hazánk iparosai; mert ezek kezébe van letéve többnyire tanonczaink jövője.
Ha iparosaink szem előtt tartanák a haladó kor intő szavát s jobban átgondolnák azt, hogy azon ifjú tanoncz, kit három négy évre felfogadnak, mire elvégzi tanoncz éveit, vajmi keveset- fog tudni abból, a mit az iskolában elsajátitott — belátnák az ipariskola szükséges voltát és szivesebben támogatnák és pártolnák azt.
Pedig sajnos, épen ezt nem tapasztalom az iparos mesterek részéről, nem ellenőrzik a tanonczok rendes megjelenését az előadásokra, nem gondolják meg sokszor azt, hogy egy szorgalmas és alapismeretekkel biró ifjú a kijelölt tanoncz iskolában sokat tanulhat, a mely ismereteknek — ha kilép, egykor az élet iskolájába nagyon jó hasznát veszi s végre nem válogatják meg tanonczaikat.
Ezen baj orvoslására okvetlen szükséges, hogy mind tanonczaink félfogadásánál, nagyobb óvatossággal járjanak el, mind pedig azoknak testi és szellemi kiképzésénél több gondot for-ditsanak, mert ha ezt elhanyagolják, nemcsak maguknak, de hazánk iparának is nagy kárt tesznek, mivel egy kevés képzettséggel biró iparos nem képes előre haladni, pedig mai napság nagyon kívánatos az előrehaladás s ezt csakis kitartó szorgalmas tanulással lehet elérni. Ha ez nem hiányzik; ugy nagyon könnyű lesz képzett iparosokat nevelni, mert kellő alapnál a tudni vágyás ösztöne fogja serkenteni a jobb és czélszerübb munka kivitelére. Azt mindenki tudja, hogy kevés alapismeret nélkül, a tapasztalat nem képes annyi hiányt pótolni, hogy később mi-
dőn az élet iskolájába lép, szilárdul állja meg helyét, habár azt mondják sokan, hogy az élet legjobban megtanítja az embert — . ebben némi igazat találunk ugyan, de vajmi sokszor csa latkozhatunk is; mert mig azt az élettől várjuk, addig igen sok időnk elmúlik és sok veszteségünk lehet. De ne igy gondolkodjunk mi, különösen hazánk ifjúsága gondolja meg mily szép tisztességes és jövedelmező állás az ipari állás, ha több szorgalommal és igyekezettel fog hozzá — hamarabb tud egy kis vagyonra szert tenni s ha még kellő műveltséggel is bir a társadalomban is jobban megállja,, helyét, mig ellenben egy hivatalnoknak sok küzdésébe kerül oly kis állás megszerzése is, mely a mindennapi kenyeret biztosítja ugyan, de egyebet nem igen.
Gyakran hallottam tehetősebb családok részéről azt hangoztatni, ha nem tanulsz, inas lesz belőled — mintha bizony annak nem is kellene tanulnia, sőt bátran elmondhatjuk, épen az ipari pálya az, a hol mindig tanulni kell. Mindig haladunk előre, mindig valami ujabbat veszünk észre és a ki belátja annak szükséges voltát, lehetetlen, hogy ne iparkodnék tanonczát is reá szoktatni és serkenteni a folytonos tanulásra. Elmondhat...