* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
2.24 MB | |
2018-11-23 14:52:31 | |
Nyilvános 468 | 1654 | Rövid leírás | Teljes leírás (126.71 KB) | A Kegyes Tanító-Rendiek vezetése alatt álló Nagy-Kanizsai Kath. Főgymnasium értesítője 1873-74-iki tanévről Nagy-Kanizsa. Nyomtatott Wajdits József gyorssajtóján. 1874. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A KEGYES TANÍTÓ-RENDIEK YEZETÍISE ALATT ÁLLÓ NAGY-KANIZSAI KATH. FŰGYMNASIUM ÉRTESÍTŐJE l87Viki TAKTÉVRÖL. ---- - ......----- NAGY-KANIZSA. NYOMATOTT WAJDITS .JÓZSEF GYORSSA.JTÓJÁX. !6\'74. A rövidítések magyarázata helv. v. = helvét vallású; ág. v. = ágostai vallású; g. kath. = görög katholikns; izr. = izraelita ; ism. — ismétlő; kit. = kitűnő; jel. = jeles; I. r. = első rendű; II. r. = másodrendű; IILr. =har-mnd reudű; p. = példás; d. = dicséretes; t. = törvényszerű; k. t. = kevésbbétörvényszerű; n.t. ==. nem törvényszerű; e. = ernyedetlen; k. -= kitartó; kl.= kellő; h. = hanyatló; c3. =csekély; a. = semmi; 1. = kitűnő; 2. = jeles; 3. = jő; 4. = elégséges; 5. = elégtelen; 6. = semmi 5 v. m. = vizsgálatlanul maradt; ö. d. = ösztöndijas. A magyar és latin nyelvnek név- és igeragozása. Az emberiség szellemi életének nyilatkozata a nyelv. A nyelv azon közeg, mely által a gondolat megjelenik, tehát nem egyéb, mint hangzó gondolkodás, s megfordítva a gondolkodás hangtalan nyelv. Az emberiséggel együtt lett a nyelv, melyet az, a veleszületett gondolatok és érzetek kifejezésére használt. Amint az emberiség elkülönzött néptörzsökre ágazott, ezek ismét társaságokra szakadtak : az emberiség általános nyelve is sajátszerű módosulásokon ment át s több önálló alakot nyert. A népeknek különböző gondolatai, érzetei s eszméi a különböző nyelveknek vetik meg alapját. Ha a nyelv a nép szellemének természetes és nélkülözhetetlen eredménye, akkor az egyszersmind bizonyítványa ngyanazon nép szellemi munkásságának is. Azért mondja Humboldt Y. „A nyelv egyszersmind külső nyilatkozata a népek szellemének, nyel vök saját szellemök és szellemük saját nyelvök; soha sem képzelhetjük e kettőt eléggé azonosnak." Minden nyelvnél vizsgálnunk kell tehát, volt-e a nép szellemének annyi ereje,hogy gondolatait kifejezze ? Minél világosabban teheti ezt, annál magasabb, megfordítva annál alacsonyabb fokú miveltséggel bír. így tehát a nyelvek különbsége kapcsolatban áll a népek különbségével, és minthogy a nyelv a nép lelkét, szellemét teszi, tehát a nyelvtudomány a népek lélektana, mely a külső természettől független belső ösztönt vizsgálja az emberek, népek és államok fejlődésében. Mindezen vizsgálatokban a nyelv a főtárgy, melyből a népszellemre s ennek világtörténeti hivatására következtetni lehet. Amint a népek történetének megirásában nem elégedhetünk meg a tények száraz elsorolásával, hanem kívánjuk azok okainak kifürkészését, az emberiség társadalmi és műveltségi állapotjaibnn folytonos változások és megrázkódások törvényeinek kikutatását: úgy igyekszik a nyelvészet — a Múzsáknak a legújabban tekintélyre emelkedett eme kegyeneze — a nyelv titkaiba behatolni, az emberi szellem működésének bámulatos tüneményét megmagyarázni, és azon kérdésekre, mi a nyelv ? mikép fejlődött s változott ? megnyugtató választ adni. A világon mostanig élő sokféle nyelvek lényeges különbsége azok alakjában mutatkozik, miért is ezen szempontot szokták a különféle nyelvek osztási alapjáúl tekinteni. Ez képezi az összehasonlító nyelvészet legelső feladatát. A nyelvészek legnagyobb része az európai és ázsiai nyelveket három csoportra osztja, u. m. különző, ragozható és hajlító nyelvekre. A különző (isolirend) nyelvek a sinaiak, melyek semmi nyelvlant nem ismernek; egyik szó nem származik a másiktól, tehát nincsenek szóképzői; a szók sem viszonyi, sem személyi ragokat nem vesznek fel, tehát nincsen szővonzatok. Mind csupa gyökszó, melyek jelentését a hanghordozás és a hely a mondatban határozza meg. A ragozható (agg... |