* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
6.89 MB | |
2018-11-05 13:39:42 | |
Nyilvános 505 | 1637 | Rövid leírás | Teljes leírás (92.69 KB) | A Nagy-Kanizsai nyilvános Polgári Fiu-Iskola ötödik értesítője az 1876-77. tanév végén. Szerkesztette Morgenbesser János igazgató. Nagy-Kanizsán, nyomtatott Wajdits József gyorssajtóján 1877. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSAI NYILVÁNOS POLGÁRI FIÚ-ISKOLA ÖTÖDIK ¡f % II sí m w* AZ 1876-7. Tja-HTEV VEJaKlff. SZERKESZTETTE : IGAZGATÓ. . X NAGY-KANIZSAN NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN. 1877. K£V 2010 A NAGY-KANIZSAI NYILVÁNOS POLGÁRI FIU-ISKOLA ÖTÖDIK AZ 1876-7. TAWBV VEGEN. SZERKESZTETTE : IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSÁN NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN. 1877. TARTALOM. I. A polgári iskola. II. Adatok a tanoda történetéhez. III. Az intézet jóltevői. IV. Felsőbb rendeletek. Y. Oktatás terv az 1876./7. tanévben. VI, A tanári kar. VII. Érdemsorozat. VIII. Statisticai táblázatok. IX. Leltár. X. A jövő tanévre vonatkozó értesités. Az érdemsorozatban használt rövidítések értelme: Előmenetelre nézve: jel. : jó : elég. : elégt. jeles jó elégséges erny. dics. vált. elégtelen, hany. Szorgalomra nézve: ~ ernyedetlen — dicséretes — változó ~ hanyatló. Magaviseletre nézve: jó = jó szab. ~ szabályszerű rosz — rosz. A polgári iskola. polgári iskola, mint oktatási intézet, már gyakrabban tétetett , különböző fejtegetések tárgyává, mely fejtegetések azon czéljuk - volt, hogy az intézetnek lényegét és jelentőségét a kellő világításba helyezzék. E fejtegetések azonban többnyire nevelészeti szaklapok hasábjain jelentek meg és szakférfiak számára voltak irva. Azon osztály, amelynek nevét a polgári iskola hordozza, s a melyre nézve a legnagyobb fontossággal bir, keveset vagy semmit sem tudott meg abból, a mi neki ez uj intézetről a kellő felvilágosítást megadhatta volna. Azért a következő sorok szolgáljanak arra, hogy a „polgári iskolát" ismerjék meg az emiitett osztályban, — egyszóval a polgári körökben. Azon időszak előtt, mely az uj iskolai törvények életbeléptetésével kezdődött, népiskolánk, azaz: úgynevezett főelemi iskolánk 4 osztályból állott. Ezen iskola minden 4 osztályát nem minden gyermek végezte el; ha azonban volt a gyermeknek alkalma, legalább az elemi tantárgyakban jól oktattatott, és minden iparos örült, ha ilyen fiu jött hozzá tanoneznak mestersége megtanulására. De milyen kevés ilyen jól oktatott, 4 osztályt végzett fiu volt! Nagyobbik része alig végezte a 3. osztályt; könnyen elképzelhetjük, milyen volt ez az iskolai képzettség. Olvasás, irás és számolás gépiesen begyakoroltatott, s igy a „gondolkozás" gyakorlásáról szó sem lehetett. Épen csak szükségszerűen tanult a tanuló annyit, a mennyit az 1* | Kfcv v» akkori idők általános felfogása szerint, szükségesnek hittek, s amint tudjuk, az akkori igények igen szerények voltak. Ehez járultak mint károsan befolyó tényezők: a rosz és rendetlen iskolalátogatás, rövid oktatási idő s. cl. t. j clZ oktatás módszere sem volt a legjobb, s igy gyakran valamely 12—14 éves fiú az iparoshoz került valamely mesterség megtanulására, anélkül hogy az elemi ismeretekben akár csak középszerűen lett volna előkészülve. A tanonczévekre a hallgatás fátyolát akarjuk borítani; ugy hiszem, nincs iparos, ki örömmel emlékeznék vissza arra az időre. Eljött végre az annyira óhajtva várt idő, s a fiatal iparos tanoncz segéd — vagy legénynyé lett. De mint ilyen is egy hajszálnyival sem lett jobb, mint a milyen mint tanuló volt. Nem volt törekvés és ösztön benne a tovább haladásra, hisz az oly ösztön fel sem ébresztetett benne; de vigaszta... |