* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
2.52 MB | |
2020-04-21 13:45:34 | |
Nyilvános 415 | 1111 | Rövid leírás | Teljes leírás (169.81 KB) | Cím: Kanizsa város tanácsának bírói tevékenysége a török uralom megszünése utáni évtizedben Szerző: Rózsa Miklós Szerz. közl:szerk. Rózsa Miklós (1924-2003) Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1996 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/13. Eto: 34(439)"16" ; 352(439Nagykanizsa)"169" ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; bírói jog ; 18. század Szakjel: 340 Cutter: R 91 Nyelv: magyar, német Oldal: 72 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAQYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK N AQYKANIZSA 13 1996 Dr. Rózsa Miklós Kanizsa város tanácsának bírói tevékenysége a török uralom megszűnése utáni évtizedben iHO f,3l Dr. Rózsa Miklós KANIZSA VÁROS TANÁCSÁNAK BÍRÓI TEVÉKENYSÉGE A TÖRÖK URALOM MEGSZŰNÉSE UTÁNI ÉVTIZEDBEN Nagykanizsa 1996 Lektorálta Dr. Zlinszky János egyetemi tanár A Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából kiadja Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával a Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre Felelős kiadó Dr. Cseke Ferenc © Dr. Rózsa Miklós ISSN 1216-3724 ISBN 963 04 6737-2 I. A VÁROSI TANÁCS MEGSZERVEZÉSE ÉS A TANÁCS ELSŐ JEGYZŐKÖNYVI KÖTETE A császári csapatok által körülzárt Kanizsa várát védő törökök a felajánlott kapituláció alapján 1690. április 13-án átadták gróf Batthyány Adám tábornoknak L a vár kulcsait. A források egyik része szerint 600, másika szerint 1600-1700 főre becsült török őrségből és lakosokból 400-an asszonyaikkal, gyermekeikkel, málhás szekerekkel 800 magyar lovas kísérete mellett elindultak - Légrádon át, és a Dráván hajóra szállítva - Törökországba. Kanizsa 90 évi török uralom után újból keresztény kézen volt. A törökök tekintélyes mennyiségű hadfelszerelést hagytak hátra. 241 török és az itt élt rácok közül 364 nem távozott el. Kanizsa lakói maradtak.2- A várról és a városról az április 13-át közvetlenül követő időből csak néhány adat áll rendelkezésre. Ezek szerint a törökök elvonulása után gróf Batthyány „az undorodásig piszkos és szennyes várat” kitakarhatta, kijavítatta és gondoskodott a hiányzó és szükséges felszerelésről. Az uralkodóhoz intézett jelentésében a továbbiakra nézve parancsot kért, amely május 1-re meg is érkezett. Ebben az uralkodó Kanizsa város és környéke teljhatalmú parancsnokává nevezte ki és 1200 főnyi, zömmel magyar katonaságot rendelt alá. 3- Későbbi forrásokból ismeretes és következtethető, hogy a helybéli népességhez a visszamaradt törökökön kívül olyan magyar és német lakosok is tartoztak, akik már a török uralom idején is itt éltek. 4- Az 1690. április 13-a utáni források egyik legfontosabbika a Városi Tanács 1690. június 16-i alakuló üléséről szóló bejegyzéssel kezdődő városi tanácsi jegyzőkönyvi kötet. Ez a Tanács őrizetéből ismeretlen időben és okból kikerülve, az 1. oldalon levő körbélyegző lenyomatból és a mellette írt leltári számból következően még 1926 előtt a Városi Múzeumba került.5-Az 1951-április 2-a óta Thury György nevét viselő Muzeum, ma a történeti dokumentációs leltárában szereplő gyűjteményi tárgyként 72.2.1 leltári számon tartja nyilván. A kötet gazdag tárháza s ekként értékes forrása Kanizsa török uralom alól történt felszabadulása utáni múltjáról tudósító adatoknak. Ezek az adatok az általuk kínált lehetőségeknek azonban csak elenyésző részére kiterjedő érdeklődéssel kerültek eddig a város történetének feltárására irányuló törekvéseknél hasznosításra, s ekként úgyszólván teljes egészükben ismeretlenek. E jegyzőkönyvi kötet csak egy esadataira támaszkodva és néhány adatának idézésével igyekszik bemutatni várostörténeti 3 monográfiájában Barbarits Lajos a török uralom alól felszabadult v... |