* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
5.85 MB | |
2020-05-07 13:57:11 | |
Nyilvános 573 | 1280 | Rövid leírás | Teljes leírás (61.7 KB) | Cím: Botszentgyörgy vára Alcím: az ún. Romlott-vár kutatásának eredményeiből Szerző: Vándor László (1949) Szerz. közl: Vándor László Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1995 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/9. Eto: 904(439-2Nagykanizsa) ; 728.81(439-2Nagykanizsa) ; 908.439.121Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; Botszentgyörgy ; Romlott-vár Szakjel: 728 Cutter: V 30 Nyelv: magyar Oldal: 48 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 728 V 30 NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK 28 30 1995 DR. VÁNDOR LÁSZLÓ BOTSZENTGYÖRGY VÁRA (Az ún. Romlott-vár kutatásának eredményeiből) Készült Nagykanizsa Önkormányzata és Zala Megyei Múzeum támogatásával Kanizsa említésének 750 éves évfordulója alkalmából Kiadja: NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET HONISMERETI KÖRE Felelős kiadó: Dr. CSEKE FERENC ISSN 1216-3724 ISBN 963 0447967 Kanizsai Nyomda Kft., Nagykanizsa - 95 262 Felelős vezető: BRENNER ÁRPÁD \'X,\' V/í V--- - - > ’ ■, V.N \'(~2Í V 0 I. A VÁR TÖRTÉNETE ÉS TÖRTÉNETI FORRÁSAI Hagyomány és kutatástörténet Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgyvári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Szentgyörgyi folyás nevű, a Bakónaki patakba tartó patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva találhatók a négyzet alakú erődítmény maradványai, melyet a környékbeliek Romlottvárként ismernek. A térségnek a török pusztítás után új lakossága lett, akik nem ismerték a középkori maradványok eredetét. A beerdősödött területhez, ahol az alapfalak néhány helyen a felszín fölé nyúltak, a környékbeliek - akiknek kedvelt kirándulóhelyévé vált, - több legendát is költöttek. A legismertebb változat röviden a következő: „Vár volt itt, melyet a török lerombolt. Hasszán bég gyönyörű palotát épített, ahová Kanizsa környéki szép lányokat és asszonyokat vitetett. Amikor a bég Egerszeg környékén tanyázott, az elrabolt lányok és asszonyok rokonai lemészárolták az őrséget, és a várat is lerombolták.” \' A múlt század végén Halis István, a századforduló nagykanizsai helytörténetírásának egyik legismertebb képviselője egy másik történetet ismert: “Város határa mellett, - a mostani Szentgyörgyvári szőlőhegység területén - állott a Szent Péter egyházának nevezett pálos kolostor”... Az épületekből még látható itt-ott szétszórva néhány ezer tégladarab, melyet a nép el nem hordott építkezésekre, vagy össze nem tört kincsek keresése közben. Néphagyomány szerint a föllázadt köznép dúlta szét a kolostort és öldöste le a barátokat, mert az úrirendből való szerzetesek tűrhetetlenül sanyargatták a környéket, nőket raboltak, s vadászatban, rablásban és 1 tivornyákban töltötték egész életüket. A zárda helyét a nép Romladék néven ismeri.” - A történet szépséghibája, hogy bizonyosan műmonda, amely a közelben, Pogányszentpéter határában egykor állt pálos kolostort azonosítja erre a helyré" s a kolostorra vonatkozó néhány olyan adattal színezi a történetet, melynek ismerete bizonyosan nem szájhagyományból származik . 3 A területet mint Halis közléséből is láttuk az idők folyamán számtalanszor bolygatták. Voltak akik kincseket kerestek a romok között, voltak akik egyszerűen csak a építőanyagot akartak szerezni a szőlőhegyen épülő pincéjükhöz. A várkastély történetével Kanizsa és környékének monográfusai a múlt század óta foglalkoztak. Adataik azonban pontatlanok, és a legendák ismeretanyagát alig-alig lépték túl.4 A vármaradványok és a rájuk vonatkozó történeti adatok azonosítására csak nagyon hosszú idő után került sor. 1973-ban a szerző, 1974-ben Koppány Tibor egymástól függetlenül egyeztett... |