Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.85 MB
2020-05-07 13:57:11
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
573
1280
Rövid leírás | Teljes leírás (61.7 KB)

Cím: Botszentgyörgy vára
Alcím: az ún. Romlott-vár kutatásának eredményeiből
Szerző: Vándor László (1949)
Szerz. közl: Vándor László
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1995
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/9.
Eto: 904(439-2Nagykanizsa) ; 728.81(439-2Nagykanizsa) ; 908.439.121Nagykanizsa
Tárgyszó: Nagykanizsa ; Botszentgyörgy ; Romlott-vár
Szakjel: 728
Cutter: V 30
Nyelv: magyar
Oldal: 48 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


728 V 30
NAGYKANIZSAI
HONISMERETI
FÜZETEK
28
30
1995
DR. VÁNDOR LÁSZLÓ
BOTSZENTGYÖRGY VÁRA
(Az ún. Romlott-vár kutatásának eredményeiből)
Készült Nagykanizsa Önkormányzata és Zala Megyei Múzeum támogatásával
Kanizsa említésének 750 éves évfordulója alkalmából
Kiadja:
NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET HONISMERETI KÖRE
Felelős kiadó:
Dr. CSEKE FERENC ISSN 1216-3724 ISBN 963 0447967
Kanizsai Nyomda Kft., Nagykanizsa - 95 262 Felelős vezető: BRENNER ÁRPÁD
\'X,\' V/í V--- - -
> ’ ■, V.N
\'(~2Í
V 0
I. A VÁR TÖRTÉNETE ÉS TÖRTÉNETI FORRÁSAI
Hagyomány és kutatástörténet
Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgyvári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Szentgyörgyi folyás nevű, a Bakónaki patakba tartó patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva találhatók a négyzet alakú erődítmény maradványai, melyet a környékbeliek Romlottvárként ismernek. A térségnek a török pusztítás után új lakossága lett, akik nem ismerték a középkori maradványok eredetét. A beerdősödött területhez, ahol az alapfalak néhány helyen a felszín fölé nyúltak, a környékbeliek - akiknek kedvelt kirándulóhelyévé vált, - több legendát is költöttek. A legismertebb változat röviden a következő:
„Vár volt itt, melyet a török lerombolt.
Hasszán bég gyönyörű palotát épített, ahová Kanizsa környéki szép lányokat és asszonyokat vitetett. Amikor a bég Egerszeg környékén tanyázott, az elrabolt lányok és asszonyok rokonai lemészárolták az őrséget, és a várat is lerombolták.” \'
A múlt század végén Halis István, a századforduló nagykanizsai helytörténetírásának egyik legismertebb képviselője egy másik történetet ismert:
“Város határa mellett, - a mostani Szentgyörgyvári szőlőhegység területén - állott a Szent Péter egyházának nevezett pálos kolostor”... Az épületekből még látható itt-ott szétszórva néhány ezer tégladarab, melyet a nép el nem hordott építkezésekre, vagy össze nem tört kincsek keresése közben. Néphagyomány szerint a föllázadt köznép dúlta szét a kolostort és öldöste le a barátokat, mert az úrirendből való szerzetesek tűrhetetlenül sanyargatták a környéket, nőket raboltak, s vadászatban, rablásban és
1
tivornyákban töltötték egész életüket. A zárda helyét a nép Romladék néven ismeri.” -
A történet szépséghibája, hogy bizonyosan műmonda, amely a közelben, Pogányszentpéter határában egykor állt pálos kolostort azonosítja erre a helyré" s a kolostorra vonatkozó néhány olyan adattal színezi a történetet, melynek ismerete bizonyosan nem szájhagyományból származik . 3
A területet mint Halis közléséből is láttuk az idők folyamán számtalanszor bolygatták. Voltak akik kincseket kerestek a romok között, voltak akik egyszerűen csak a építőanyagot akartak szerezni a szőlőhegyen épülő pincéjükhöz.
A várkastély történetével Kanizsa és környékének monográfusai a múlt század óta foglalkoztak. Adataik azonban pontatlanok, és a legendák ismeretanyagát alig-alig lépték túl.4
A vármaradványok és a rájuk vonatkozó történeti adatok azonosítására csak nagyon hosszú idő után került sor. 1973-ban a szerző, 1974-ben Koppány Tibor egymástól függetlenül egyeztett...

Insert failed. Could not insert session data.