* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 13.73 MB | |
| 2021-07-13 08:32:29 | |
 | |||||||
Védett  1 | 394 | Cím: A nagykanizsai nyelvjárás | Szerző: Szabó Lajos Szerz. közl: írta Szabó Lajos Kiadás: Budapest : Athenaeum, 1907 Sorozat: Nyelvészeti füzetek/48. Eto: 809.451.1-087(439.121)Nagykanizsa ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; Zala megye ; helyismereti gyűjtemény ; nyelvjárások ; magyar nyelv ; nyelvjárások, magyar nyelv Szakjel: 800 Cutter: Sz 18 Nyelv: magyar Oldal: 66 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NYELVÉSZETI FÜZETEK. szerkeszti SIMONYI ZSIGMOND. A NAGYKANIZSAI NYELVJÁRÁS IRTA SZABÓ LAJOS BUDAPEST. 1907 ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R-T. KIADÁSA Ara egy korona. NYELVÉSZETI FÜZETEK. szerkeszti SIMONYI ZSIGMOND. A NAGYKANIZSAI NYELVJÁRÁS IRTA SZABÓ LAJOS BUDAPEST, 1907 ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-T. KIADÁSA .Budapest, az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. BEVEZETÉS. Nagykanizsa nyelvjárása a környező nyelvjárásterületek s a szomszédos idegen nyelvek hatása folytán meglehetős vegyes képet mutat. Már földrajzi helyzete is elősegítette ezt. Mint a délnyugati vidék legnagyobb kereskedelmi városa, természetes gócpontul szolgált arra, hogy benne régtől fogva különböző nyelvű emberek forduljanak meg: horvátok, németek, olaszok, vendek, s ezeknek nyelve elég nagy hatással volt rá. Ez a folytonos érintkezés, amely még napjainkban is tart, valamint a közeli göcseji s felsődrávai nyelvjárások okozták, hogy mindegyikből nagy mértékben vett át, s így hangtani, valamint alaktani jelenségeiben meglehetős vegyülék állott be. Ez. magyarázza meg azt is, hogy miért foglalkozom csak Nagykanizsa nyelvének a leírásával. Délen ugyanis Somogy-Szentmiklós még ma is jórészt horvátul beszél, de olyan horvát nyelven, amelyet még a közeli Muraközben is nehezen értenek meg. Kiskanizsa politikai, közigazgatási, gazdasági élete terén mindig bizonyos zárkózottságot, maradiságot, de önállóságot is tanúsított, s így nyelve is a nagykanizsaival szemben elég függetlenül fejlődött ki. A délkeleti Bagola pedig legnagyobbrészt somogyi és horvát hatás alatt állott, s így egyedül az északkeleti irány az, amely a szoros értelemben vett zalai nyelvjárást mutatja. Mostani munkámat nagy mértékben elősegítette az is, hogy tizennyolc éven át jóformán a város földművelő népei közt laktam, közöttük forgódtam. Ott voltam szüretein, kukorica- és tollfosztásain ; a betlehem-járásokban, regőlésekben, aprószenteki korbácsolásokban magam is gyönyörködtem; hallgattam karácsonyi és újévi köszöntéseiket, a lucanapi kotyolásokat; ismerem a ludvércekről, garabonciás diákokról szóló meséiket; 1* 4 szabó lajos. hallgattam lakodalmi mondókáikat, a kísértetek és megigézések ellen való babonás mondásaikat, s így ezt a nyelvet költői termékeivel együtt földolgoznom kedves foglalkozás volt. Hogy Nagykanizsa nyelve keverék lett, annak földrajzi helyzetén kívül még egy más oka is van: történeti fejlődése. Kanizsa egyike volt a török hódoltság alatt a legkiválóbb erősségeknek; vára 90 évig (1600—1690) volt a kerület basájának székhelye. A törökökkel való eme hosszú érintkezés tagadhatatlan nagy befolyást gyakorolt nyelvére is. A vár ostromaikor itt megfordult spanyol, francia, olasz, horvát katonák közül nem egy telepedett meg a közeli falvakban. Sőt midőn 1690-ben Kanizsa várát a keresztények végleg elfoglalták, körülbelül 200 török a kiköltözők közül visszatért s a kereszténységet is fölvévén, végleg megtelepedett.1 így nagyon valószínű, hogy nagy mértékben kellett a török nyelvnek hatnia nyelvjárásunkra, noha sajnos, e hatást kellő tanulmány híján kimutatni nem tudom. Ezután a német hatás kezdett mind nagyobb mérveket ölteni. Kanizsa maga katonaváros volt. A vár elfoglalása után nemsokára német katonaságot szállásoltak be, ezek később házhelyet is nyertek s végleg megtelepedtek.2 Ha egy |
