Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
29.9 MB
2022-03-01 08:28:46
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
139
54
Rövid leírás | Teljes leírás (133.22 KB)

Cím: Zalavármegyei évkönyv a millenniumra

A kötetből a Nagykanizsára vonatkozó részleteket fűztük egybe:
Halis István: Nagy-Kanizsa város története
Dr. Szukits Nándor: Kanizsa emlékérmei
Kalcsok Leo: A nagykanizsai gymnasium története
Körmendy Pál: A Nagykanizsa-vidéki németek
Dr. Neumann Ede: A nagykanizsai izr. hitközség múltjából
Halász Margit: Kanizsától Hévízig
Királyi Pál
Nagykanizsai egyesületek
A nagykanizsai malátagyár és serfőzde
Takarékpénztárak - részvény-társaságok

Alcím: 140 képpel
Közrem.: Halis István (szerk.) ; Hoffmann Mór (szerk.)
Szerz. közl: [szerk. Halis István, Hoffmann Mór]
Kiadás: [Nagykanizsa] : [Fischel Fülöp], 1896
Eto: 908.439.121(082)
Helyism. tárgyszó: Zalavármegye
Szakjel: 908
Cutter: Z 21
Nyelv: magyar
Oldal: 331, [4] p.

A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Zalavármegyei évkönyv a millenniumra - Nagykanizsai részletek - Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1896
A kötetből a Nagykanizsára vonatkozó részleteket fűztük egybe
NAGY-KANIZSA VÁROS TÖRTÉNETE.
Irta : Malis István.
Zalamegyének legnagyobb
városa.
Kanizsát a honfoglalás
utáni évszázadban
az Ost vagy Osl
nemzetség birta, mely
nemzetség a 108 magyar
törzs egyike volt.
— (Az Osl családot
szláv eredetűnek is állítják,
mely a honfoglalás
idején beleolvadt a
magyar nemzettestbe.)
Valószínű azonban,
hogy Kanizsa városa
már a honfoglalás
előtti időben is
fenállott; neve legalább
megerősíti ezt a feltevést.
Kanizsa nevét a
történetírók ugyanazonosnak
tartják a szláv knezu vagy kenezu (népfőnök) szóval, mert
a régi okleveleken mindig Kenesa néven fordul elő.
Már pedig a mostani Zalamegye területe keresztény szláv fejedelemség
volt, mert a honfoglalás előtt Alsó-Pannoniának Szala
folyó melletti területét Lajos frank király adományozta Privina nevű
szláv zsupánnak, ki elhagyta ősei hitét és megkeresztelkedett.
Privina hittérítő papokat kért a salzburgi érsektől (kinek megyéjéhez
tartozott Pannónia) és a papok pihenést nem ismerő buzgósággal
terjesztették a keresztény vallást az egész fejedelemségben,
s lehet, hogy már a szláv zsupánságban mint népfőnök helye szerepelt
Kanizsa.
Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás után Kanizsa az Osl
család tulajdonában volt, mely nemzetség egyik tagja, Lörincz mes-
Halis István nagykanizsai v. tanácsos.
25
ter, a kanizsai birtokra királyi adományozást nyert (1324-ben) és
felvette birtoka után a Kanizsay családnevet. A Kanizsay-család
lassankint a leghatalmasabbak közé emelkedett és megszerezte
magának a Kanizsa mellett fekvő birtokokat mind. így a többek
között Palin, Lasnak, Bille, Szeglaki-Szent-Miklós és Újudvart.
A mohácsi veszedelem után a fiágon kihalt Kanizsay család
egyetlen leányát Kanizsay Orsolát kegyelmesen fiusitotta Zápolya
János királyunk (1532-ben.) A dúsgazdag Orsola nem maradott
pártában. Már 14 éves korában feleségül vette Nádasdy Tamás,
ki ekkor a nemzeti király híve volt ugyan, de később Ferdinánd
leghődolóbb embere és az ország nádorispánja lett.
Kanizsa a török uralom alatt.
Hazánkat ez időben végső pusztulással fenyegették a törökkel
folytatott szakadatlan harezok. Kanizsa lakóit is — mint az ország
egyéb vidékbeli lakóit, — öldösték és csapatonkint vitték rabságba
a győztes törökök. A házakat leégették, a marhákat elrabolták.
Szolimán szultán 1532. évi hadjárata alatt Kanizsáról rabságba
hurczolták Huszti Györgyöt, ki keserves rabságának ideje
alatt az egész európai é...