* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.38 MB | |
| 2022-08-10 12:01:15 | |
 | |||||||
Nyilvános  140 | 623 | Rövid leírás | Teljes leírás (200.02 KB) | Cím és szerzőségi közlés: Rajta fiúk, vígadjunk! : dalos könyv : a dalkedvelők számára / [Wajdits József] Szerző: Wajdits József (1832-1895)record: Wajdits József (1832-1895) Megjelenés: Nagy-Kanizsa : Wajdits Ny., 1865 Terjedelem, fizikai jellemzõk: 288, XIII p. 13 cm A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: HONFIDALOK. i* Szózat. Hazádnak rendületlenül Légy liive oh magyar; Bölcsőd ez s majdan sírod is. Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely ; Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt kiizdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S olhulltanak legjobbjaink A hosszú harez alart. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, (le törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált." Az nem lehet, hogy annyi sziv Hiában onta vért, S keservben annyi hü kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak, Egy átoksuly alatt. Még jőni kell, még jö''''ni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jöni fog, ha jőni kell A nagyszerű halál, Hol a temetkezés felett Egy ország vérben áll. 7 S a sirt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül, S az ember millióinak Szemében gyászköny ül. Légy hive rendületlenül Hazádnak oh magyar! Ez éltetöd s ha elbukál Hantjával ez takar. A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned halnod kell. VÖRÖSMARTY. Hymnus a magyar nép zivataros századaiból. Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel; Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors a kit régen tép, Hozz rá vig esztendőt! Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt. 8 Őseinket felhozád Kárpát szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére ; S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai F el virágo z ának. Ertünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sánczára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben; Elsujtád villámidat Dörgő fellegedben. Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vort hadunk csonthalmain Győzedelmi ének 1 Hányszor támadt teniiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre ! Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szerte nézett, s nem leié Honját a hazában , Bérezre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette ; Vérözön lábainál S lángtenger fölötte. Vár állott : most kőhalom ; Kedv s öröm röpkedtek r Halálhörgés, siralom Zajlik most helyettek. Csak szabadság nem virul A holtak véréből, Kinzó rabság könyje hull Árvánk hő szeméből. Szánd meg Isten a magyart. Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kinjának. Iialsors a kit régen tép, Hozz rá vig esztendőt, Megbűnhődte már e né]) A multat s jövendőt! KÖLCSKY. Sz. István hymnusa. Egy ezredéve lesz majdan, Hogy Ilonunk e szép haza! Egy ezredes bú s öröme Legyen jövőnk záloga. Sok viszály és sok csapás ért Nemzetet és koronát, De im azért most is élünk, Isten áld meg e hazát. Mint az Ocean szigetje Elhagya... |
