* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
24.29 MB | |
2020-05-12 15:49:07 | |
Nyilvános 489 | 1174 | Rövid leírás | Teljes leírás (501.92 KB) | Zalavármegye 1923. 076-089. szám július Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \'r W^i ¿aUegersaec, 1923 Julius 1. Vas*niaö. Ara 40 Korona. 76 sz?.m vn . tiMo^mwuosaa Felfllöa sudtkeszto: S. SZABÓ GYULA. -íAHvtOALöl ES PÖUVIKV LAP tfUWORNIK UBTRSRfc?T ¡JAUOSMOU ÜoluetíB 1 < év 1400 < Bjivei mm 40 f. -Szerfcesztobfce Klí;!aludy-u. 8. Teleiou 162 sz Kíaübblvatal Széchenyí-tér 5. Telolon 131 sz. „HhztS« cjcy lilenbcn, hi»/rU fj»y ha/ában Hlwck egy Meni 5rM ¡eaMÍt»b»n, Ilinek Mjer»roruifr ffltá nuMráhaif |eiz-e külföldi kölcsön? i. • Hegedűs Lóránt nagyszabású, Je csakhamar összeomló pénzügyi koncepciója • óta\'a magyar pénzügyi politika egyedül csak. arra szorítkozott, hogy a mindinkább értéktelenedő korona cyors romlását megakdályozzaés hogy pénzünk értékének stabilizációját minden áldozattal biztosítsa, .\' megmentvén ezáltal az egész magyar gazdasági életet a nagyobb rázkódtatá-soktól. Ennek a politikának huzamos ideig érő, de kikerülhetetlen gyümölcse •a 0 6 5-ös zürichi koronajegyzés. A mos-> tani pénzügyminiszter, Kállay Tibor, újabb programmal jött, melynek szükségességét régóta érzi és hangoztatja a magyar gazdasági élet. de mely csak most került nem a megvalósítás, hanem ^ a kísérletezés stádiumába: a külföldi • kölcsön kieszközlése a biztos valutájú országoktól, tehát volt ellenségeinktől.. Precedenst már találtak rá: az évek óta bajokkal küzdő és végre megsegített Ausztriát. A nemzetgyűlés húsvéti szünete közben a miniszterelnök a kölcsön kieszközlése érdekében körútra indult a pénzügyminiszterrel együtt. Az út eredménye — most már nevén nevezhetjük a gyer-v meket, — sikertelen volt. Pár- udvarias/ ígérgetésen és bizonyos szövetségek tiltakozásán kívül semmit sem eredményezett. Regebbi számunkban hírt adtunk arról, hogy külügyminisztériumunk újabb külföldi propaganda útat készít elő volt ellenségeinknél, melynek eredményét valószínűleg biztosnak veszi. A magyar gazdasági élet zűrzavara is elhalhtí, ha a múlt tanulsága alapján nem is !es/ optimista arra a pár hétre, amíg a kölcsöntszerző miniszterek a külföldet járják és az öt év óta égető bajaink is • várnak pár hetet az orvoslásra, melyet, a közvélemény, szemüvegén át nézve, meg kell hozni a külföldi kölcsönnek. Vizsgáljuk, lez-e valami az oly régóta megszenvedett és megérdemelt, de még nem kapott külföldi kisegítésből? A miniszterelnök és pénzügyminiszter külföldi útja alatt két nézőpontbúi vizsgálták a kölcsön-ügvet. Kapunk kölcsönt: lKpolüikai érdekből, melynek emlegetése közben bizonyos politikai rokonszenvre is céloztak egyes orgánumok, (Olaszország, Anglia, stb.); 2) kapunk, mert jó üzlet Magyarországnak kölcsönadni. A két vélemény közül a második hasonlíthatatlanul reálisabb0& észszerűbb.. Abban igaza van mindkettőnek,. hogy j harmadik szempont nem jöhet számításba ; a kölcsönadóknál, akármilyen néven is \' nevezzük a.motívumokat, melyek a fel- ! .segítesz létrehozzák. Az út eredménytelensége aztán meghozta mindkét nézőpont igazának csődjét: nem kaptunk kölcsönt politikai exponeycia, de még jó üzlet reményében sem. Politikai rokonszenvre való bazirozás talán egyedül a mi tetteket halogató, csak politizáló közéletünkben divat. A hozzánk hasonlóan megnyomorított Törökország nem aspirált sem rokonszenvre, sem politikai érdekekre, (Szovjet-oroszorszég az egyedüli, melyet valamilyen vonatkozásba lehet hozni vele,) hatiem ¿ott és befe... |