* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 19.23 MB | |
| 2020-08-03 10:29:44 | |
 | |||||||
Nyilvános  519 | 1076 | Rövid leírás | Teljes leírás (413.5 KB) | Zalavármegye 1925 066-077. szám június Hiányzik: 68. szám 2-4. oldal Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: J V \\ érfalya*. \\ \\ Balaegerszeg, 1925. jnoins 3. Szerda. Ara 1000 koron«/ 66. ssáa. muism HETEIIÉ1T íiioiuoi flftfiutéi 1 hótupri 10.000 k»r., avnriérr« 30.000 kar. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP. Bierkeutl: BEBBOLY PEHEIO 8xerke»t6ié| éa kUMUutali Xalaeiermi, Síécbenyt-tér 5. ixáa. Telefon 131. itui »„Hittek tfy liteoben. hlnek cf»y btiiba», Hkutk tff liteai ArAk ittaisáfban, Hlnrk toacjaromác feitámadisábao" Abc«. i Rakovszky beszéde. Rakovszky István a régi parlament egyik leg-szenvedelmesebb és kétségtelenül e^yik legtehetségesebb debattere is felszólalt a nemzetgyűlésen a \\álaszlójog vitájában. Szomorúan állapítjuk meg azonban, hogy a beszéd nagyon emlékeztet arra, hogy a leghevesebb \\jfju is szánalmassá válik ha megöregszik, de azért az ifjúság tözével akar gyújtani. Szóval Rakovszky István megöregedett s ez nemcsak arcára von komoly barázdákat, hanem beszédét is életlenné, sót zűrzavarossá tette. Észmenete meglehetősen rapszodikus s legkevesebbet foglalkozik benne a tulajdonképeni témával, a választójoggal. Érveit a titkos szavazás mellett csoportosította, melyet nemcsak kívánatosnak, de föltétlenül szükségesnek is lát abból a szempontból, hogy csak ez a rendszer biztosithatja a választások tisztaságát. Beszélt kormányerószakról, választási visszaélésekről, de eközben megfeledkezett arról, hogy a kormány javaslata azokban a kerületekben. ahol a választók függése nagyobb, vagyis a városi kerületekben, maga is a titkos választás mellett foglalt állást. A nyilt válasz* tást csak ott tartotta meg, ahol a többség senkitől sem függő meggyőződését szabadon gyakorló, a legnehezebb választási időszakokban is nézetét önérzetesen valló földműves lakosságból áll. Azokban a kerületekben, amelyek régebben mindig függetlenségi párti képviselőket választottak s akiket igy igazán nem kell félteni attól, hogy bármiféle nyomásnak is engedjenek, Ezt a vita hevében elfelejtette Rakovszky István is, épugy mint a többi felszólaló, akik a titkos szavazást kívánják s igy energiájukkal és hevületükkel voltaképen nyitott ajtókat döngetnek. Ámbár annál >okkal furfangosabb és rutinirtabb politikusnak ismerjük Rakovszkyt, hogy ezt öntudatlannak minőshsak, valószínű, hogy a szándék lényege abban állott, hogy a kormányt annál élesebben támadhassa, mert neki a meggondolatlanság túlzó legitimistának a kormány nem quadrál ó neki inkább quadrált volna az, j ha akár az ország tönkremenetele árán is ő lett • volna a miniszterelnök, aki politikai ellenfeleit í egyszerűen felakasztatja, mint ahogy volt is i ilyesmi n szándékában abban a pillanatban, amint \' hatalmat kezdett érezni maga alatt. Persze, most már mint theoretikus magánzó, a legszélsőbb mértékig jogvédő lett és él hal azért a gondolatért, hogy a népnek jogait kilerjesztesse. Ép ezért ölelkezik most a szocialistákkal és ezért lett beszéde valóságos feldicsőítése a szociálisták magatartásának a kommunizmus idején, kiknek szerinte csak egy hibája volt. hogy lábhoz tett fegyverrel nézték, még a kommunisták a polgárságot gyilkolták. Szegény szociálisták az első pillanatokban mig azt hitték, hogy gúnyolódik velük a legitimista nagymester, csak később látták, hogy az öreg urat egy kicsit elragadták a lovak, — és nem is vették beszédét komolyan — mint ahogy egyetlen budapesti lap sem akad... |
