Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
41.36 MB
2020-10-27 11:31:15
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
8
31
Rövid leírás | Teljes leírás (1004.72 KB)

Zalavármegye 1926. 198-222. szám szeptember

Zalavármegye
Politikai napilap. Zalaegerszeg.
1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.]
Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor.
Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János.
K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság.
Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r.


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

f árfolyam.
2alaögei-ai8ii. szeptember 1. Szerda.
Ara 1500 Korona.
198 szaa.
POLITIKAI ISTAIPIL^F
Álltaik minden hétkSraap délitán. — Blöflxetéi: tgy hónapra 25.000 K, negyedévre 75.000 K. - Sxerke*xí«8ér és kiadóhivatal: faltewiitf, 8iécbenyl-tér 5. Teletoi ISI
Járási ipartestület alakul Zalaegerszegen.
'' Az iparosok érdekeinek hathatósabb védelme-zése céljából annak idején a zalaegerszegi ipartestület kebelben mozgatom indult meg, bogy ii ipartestület működési körébe vonhassa a járási iparosokat is. - A kamara is, a miniszter 1$ hozzájárultak elvben a teívnek kiviteléhez, a miniszter azonban kívánatosnak jelezte, hogy a járásra nézve külön adminisztrációt vezessenek be, minthogy a járási viszonyok nem minden tekintetben egyezők a városi viszonyokkal. A tervből azonban mindmáig semmi sem lett, sőt ellenkezően: intézkedések történtek a teljesen különálló jár4?i ipartestület megalakítása iránt és - mint értesülünk — a megalakulás szeptember hó 6-án ténnyé is válik.
Lesz tehát Zalaegerszegen két ipartestület:. a jelenlegi városi, melybén a helybeli iparosok tömörülnek és a járási, mely a járás iparosait egyesili magában.
A kérdésnek ilyetén megoldását''szerencsésnek nem tarthatjuk. Nem pedig azért, mert ez a nagyon is kivánatos tömörülés helyeit még inkább szélforgácsolja az erőke}/ és amellett nagyobb terheket ró egyesekre. /
Vegyük első sorban is azt, hogy a megalakítandó uj ipartestületnek külön helyiségre, külön s vezetőségre és külön fizetéses alkalmazottakra van szüksége, holott az egerszegihez való bekapcsolódás esetén mind ezektől mentesítve lellek volna a járás iparosai. Legfölebb egy segédmunkaerőt alkalmazott volna a kibővült Ipartestület, amennyiben megnagyobbodott volna a tagok száma, másrészt pedig- külön könyvelést kellelt volna bevezetni a járás részére.
be meglett volna az egységes Irányítás, a köiös helyiség, ami nagyon Is lényegesen esik számításba,
. Ami az iparosság megoszlását illet*. az csak hátrányos lehet a járás iparosaira r.ézve, ameny-nyiben a küiön szakosztályok megalakítása úgyszólván legyőzhetetlen akadályokba ütközik a járási ipartestületben. A külön szakosztályok fölállítása pedig egyes szakmákra nézve sokszor elengedhetetlen, az illető szakma^ speciális I viszonyai miatt. A falusi ipaiosoknak sohasem válik kárára az, ha a varosiakkal szorosabb Összeköttetést tartanuk fönn és azért érdeke is annak a falusi iparosnak, a városival való szorosabb öss?.ekölte;ése, együttműködése.
Amikor a zalaegerszegi ipartestület kebelében megindult a mozgalom, a járás minden községének iparosai szivvel-lélekkel sorakoztak n terv mellé, csak épen a zalalövőiek szóltak ellene. ^-—^"N
A járási iparosok tehát fölismerték a Városiakkal való együttműködésnek előnyeit s azért lep meg bennünket az a hir, hogy most a várostól teljesen'' különváltan kívánnak ipartestületet alakítani.
A szakosztályok megalakulása is „ könnyebben ment volna, ha a járás becsatlakozik. És a szakosztályok megalakításának lehetetlensége fogja legelőször is beláltatni a járás iparosaival a külön-alakulás hátrányait.
. Az nem lehet ok, hogy a járásnak külön iparhalósága van: a főszolgabiróság. Ha ez komoly akadály lenne, akkor a miniszter annak idején nem ment volna bele elvileg a csatlakodba. Erről tehát említést sem érdemes tenni & így csak azt mondhatjuk, teljesen érthetetlen •...