* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.7 MB | |
| 2020-12-09 11:07:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  406 | 852 | Kanizsa 2008. 027. szám augusztus | Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 Az újság szövege: XX. évfolyam 27. szám DÉL-ZALAI HETILAP 2008. augusztus 28. Kanizsa Nyár, közösség, megtisztulás. Sokunk gyermekkorának igazi búcsúi hangulatát érezhettük át újra. Lám, egy ötvenezres városban is meg lehet ezt élni. Július közepén volt a Sugár út sarkán lévő Piarista Kápolna ünnepe. Az egész azonban igazából Campi Salentinában kezdődött… Ez a tízezres városka az olasz csizma sarkán meleg szeretettel fogadta a kanizsaiakat az ünnep napján. ők is számon tartják, hogy kedves szentjük, Pompiliusz a mi városunkban kapott először templomot, közvetlenül az 1934-es szentté avatást követő évben. 2010-ben lesz 300. évfordulója, hogy Pirrotti Montecalvo Irpinoban meglátta a napvilágot, hatodikként a 11 testvérből. A szülőváros plébániájának honlapján – www.sanpompilio.it – éppúgy bőséges anyagot találunk róla, mint a szepi.hu-n, a szegedi piarista iskoláén. Rokonszenves és nagyon is követhető élete Campi Salentinában ért véget (?). S hogy mennyire jogos a kérdőjel: amikor ünnepén a körmenet elindult és kihozták a szent szobrát, a tömeg tapsban és ovációban tört ki, öt kilométeres körmenete is diadalút, annyira köztük-, velük valónak érzik az 1766-ban eltávozott Pompiliuszt. Ilyen élményekkel töltekezve érkezett haza ez a kis csapat, s boldogan osztották meg örömeiket az itthon maradottakkal. A szombat esti búcsúi mise is hasonlóan megtisztító volt. Ezt segítették a vendég celebráns, Radnics Zoltán piarista atya lényegre törő szavai és a harmadikos gyerekek angyali éneke. Öröm és könny jellemezte az ezt követő másfél órát is, hiszen – a piaristákhoz több szálon is kötődő – Sándor György egyedülálló műfaja a családias légkörben nagyon illett az ünnephez. Az udvaron elköltött nyáresti vacsora pedig szeretetvendégség volt a javából – családok, nevelők, s a szent tisztelői oldott hangulatban, kellemes olasz muzsika hangjainál beszélgethettek. A gyerekek még táncra is perdültek. És hogy miért emeltük ki többször is: Szent Pompiliusz egy követhető szent? A vasárnap folytatódó ünnepen Vereb Zsolt igazgató atya prédikációjának ez lehetett az egyik legfontosabb üzenete. Tévednénk, ha a szenteket csak csodálnánk. ők nagyon is követhetők! Az Úristen valamennyiünket meghív az életszentségre, s ehhez meg is adja a szükséges eszközöket. Amikor Pirrotti belépett a piaristákhoz, ezzel indokolta: „Mert szent szeretnék lenni!” Felismerte, Isten ezen az úton hívja őt. Hogyne jelenthetné ki hát közülünk bárki, saját útján fölismerve Isten akaratát: „Azért alapítok családot, mert szent szeretnék lenni!” „Érdemes hát felfedezni hivatásunkban, mindennapi munkánkban és életünkben a Lélek segítő erejét! Tegyünk meg mindent azért, hogy a szentségre való meghívásunkat tudatosan, de Isten adta belső békével – s ezt mások felé is sugározva – élhessük meg.” – szűrődött le az egyik ünneplőben. P.J. A Csónakázó-tónál rendezték meg a megyei díjugrató bajnokság záró fordulóját, mely egyben a regionális verseny utolsó előtti megmérettetése is volt lovasok és lovaik számára. A kezdő lovasoknál a gyenesdiási színekben versenyző Kovács Emese lett a végső győztes, kezdő ló kategóriában pedig a Rádiházai LK versenyzője, Gecse Csaba nyert Zenóbia nyergében. Az ifjúsági lovas korosztályban Zerényi Luca (Hévíz LK) végzett az első helyen, míg a felnőtteknél ezt a helyezést a Kanizsa Lovasklubból Callsen Barbarának sikerült elérnie Fakos-Sogun lovával. Callsen Barbara sikere A világon elsőként – Kanizsán Egy követhető szent: Pompiliusz Egy kattintás, és naponta friss híreket, tudósításokat, riportokat olvashat. Kattintson rá! www.kanizsaujsag.hu Az augusztus 14-20-ig tartó nemzeti hét, a világ magyarjainak találkozóján a Rozgonyi Polgári Egylet Utazók Klubja is képviseltette magát. A sokszínű programról Miha Tamásné, az egylet vezetője többek között elmondta: – A megnyitó ünnepség helyszíne 14-én a Jüngling Zoltán (negyven évig volt az üdülőfalu plébánosa) Közösségi Házban volt. A Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Manninger Jenő és Kiss László, Balatongyörök polgármesterének köszöntő szavai után Simó József, a száz éve született Wass Albertre emlékezett, Döbrentei Kornél pedig szuggesztív előadásával az összefogás fontosságát hangsúlyozta legfontosabb feladatunknak. E napon avatták fel a falu kemencéjét, amelyben megsült az első fenséges illatú kenyér, jászsági malomban őrölt lisztből. A szívélyesen kínált, gazdag vacsorát táncház követte, ahol fellépett Petrás Mária és a Tatros csángó népzenekar. Gergye Ottóné, a klub vezetője Hankó Ildikó és Kiszely István történész professzor házaspár lenyűgöző és előremutató előadásait emelte ki. – Hankó Ildikó Árpádházi királyainkról szólt. Elmondta, hogy még a mai napig sem azonosították például a fehérvári ásatásoknál megtalált királyi csontokat, melyek között valószínűleg Szt. Istváné is ott van, hanem méltatlanul egy betonaknában vannak Fehérváron. „Egy népnek vedd el a múltját, elveszed a jövőjét” – hangsúlyozta Hankó Ildikó. Kiszely István pedig a magyar nép bölcsőjétől, Belső-Ázsiától a Kárpátmedencébe érkezéséig ismertette történelmünket. Elmondta, hogy Kelet Turkesztánban, amikor felbomlott a hszingnu törzsszövetség 91-ben, az egyes törzsszövetségi tagok elindultak a „népek nagy országútján”. A kínai Nagy Faltól Ausztriáig, ahol egy olyan terület állt rendelkezésükre, hogy a nagy állattartó népek folytathatták ősi foglalkozásukat, az állattartást és a földművességet. Ezen a kilencezer kilométeres területsávon sajátos kultúra alakult, mely különbözött Európa kultúrájától. A magyarságnak köszönhetően ez máig élő kultúra, de más, mint az államalkotó indoeurópaiaké. Ezen előadás kapcsán sok-sok érdekes és értékes adatot, eseményt tudtunk meg magyarságunkról, népművészetünkről, istenhitünkről, mondavilágunkról tánc-, mese- és zenevilágunkról – foglalta össze Gergye Ottóné. A sokszínű program előadói között szerepelt még Szörényi Levente zeneszerző és őstörténet kutató, Hargitai András úszó olimpikon, a Szent Korona tan kutatója, Cey-bert Róbert Gyula, a Gasztronómiai Világszövetség elnöke és Kiss Dénes költő. Gudlin Györgyné, Elekes Lajosné és Földes Kálmánné élményeik között még megemlítették Sólyomfi Nagy Zoltán táltos előadását, akinek a tűzével a kívánságaikat is elküldhették oda, ahol talán segítenek valóra váltani azokat. Bakonyi Erzsébet 2 Kanizsa – Ünnep 2008. augusztus 28. Főszerkesztő: Dóró János. Munkatársak: Bakonyi Erzsébet, Gelencsér Gábor, Polgár László, Steyer Edina. Tördelés, tipográfia: Hársfalvi Tímea. Gazdasági ügyintéző: Tóth Tihamérné. Hirdetésszervező: Andorkó Mária, tel.: 30/916-1600. Szerkesztőség és kiadó: Nagykanizsa, Király u. 47. földszint Tel./fax:93/312-305. Web: www.kanizsaujsag.hu E-mail: kanizsahetilap@chello.hu Levélcím: 8801 Nagykanizsa, Pf.: 154. Hirdetésfelvétel: Kanizsa Újság Kft. Nagykanizsa, Király u. 47. I. emelet. Kiadja: a Kanizsa Újság Kft. Felelős vezető: a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetője. Nyomda: László Reklámstúdió és Nyomdaipari Kft. Zalaegerszeg Felelős vezető: László Károly. Terjesztő: TOTAL-LAP Kft., tel.: 20/981-3144. Felelős vezető: Fehér Tamás, tel.: 20/466-2286. Megjelenik: 21000 példányban. ISSN 0865-3879 KANIZSA DÉL-ZALAI HETILAP Szent István és a keresztény magyar államalapítás, az Alkotmány, az új kenyér napja. Nincs még egy olyan nemzeti ünnepünk, amelynek több neve, több apropója lett volna, mint az augusztus 20-inak. Megemlékező ünnepi beszédében Marton István polgármester a jeles alkalom mikéntjére, valódi értékeire világított rá, közben felidézte, hogy a különböző történelmi korokban mit jelentett e nap. 1083. augusztus 20-án avatták szentté I. István királyunk relikviáit a fehérvári bazilikában. Nagy Lajos uralkodása alatt egyházi ünnepként tartották számon, majd 1771-ben Mária Terézia Budára hozatta a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az ő közbenjárásával ismét nemzeti ünnepként tartották nyilván ezt a napot, amely a naptárakba is bekerült. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem lehetett megtartani az ünnepet. Újra a kiegyezést követően 1945-ig volt nemzeti ünnep, azt követően egyházi. Sorban követték egymást a névváltozások: az új kenyér ünnepe, majd az Alkotmányé, s a rendszerváltás után, 1991-ben a Magyar Országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Városunk megemlékezése a Kanizsa Fúvós Egyesület térzenéjével kezdődött a Deák téren fél tízkor, ezt követte az ünnepélyes zászlófelvonás a Kanizsa Lovasklub huszárjainak közreműködésével. AHevesi Sándor Művelődési Központ előtti téren ünnepi köszöntőt mondott Marton István polgármester. Balogh László OKISBelnök Illyés Gyula ’Haza, a magasban’ című versével üdvözölte a jelenlevőket. Fliszár Károly esperes-plébános szentelte meg az új kenyeret, amelyet városunk polgármestere vágott fel. Délután a felhőtlen szórakozásé volt a főszerep, a kicsiket bábszínház, kölyök-party várta, a nagyobbakat utcabál és Keresztes Ildikó koncertje. Mint minden alkalommal, ezúttal is tűzijáték zárta az eseményt. 22.15-kor elaludtak a lámpafények az Erzsébet téren, s minden szem az égre meredt, ahol a legkülönfélébb alakzatok jelentek meg. Steyer Edina Nemzeti ünnepünk Nemzeti hét Balatongyörökön A Nagykanizsán élő művész 1966-ban végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát. Témáit a mesevilágból, a népi hagyományokból meríti. Gondolatait változatos technikai eszközökkel tolmácsolja. Készít selyembatikot, gobelint, ólmozott üvegablakot, üvegmozaikot, padlómozaikot, üvegablaksorozatot, ceruzarajzot, tollrajzot, rézkarcot, kőnyomatot, olajfestményt. Nemez falikép, újabban pedig a rekeszzománc készítés foglalkoztatja. B.E. Kustár Zsuzsa Mosonmagyaróváron Kustár Zsuzsa iparművész alkotásaiból látható kiállítás szeptember 5-ig a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban. A Nyári Fesztivál ünnepélyes megnyitásán Csiszár Péter, a kulturális központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a fesztivált Szabó Miklós polgármester nyitotta meg. Kustár Zsuzsa iparművészt Lehota János esztéta mutatta be a közönségnek. Zalamerenye adott otthont a nagykanizsai Civil Fórum által megrendezett jótékonysági gyermektábornak. A szervezők az adományozók segítségével idén húsz hátrányos helyzetű gyermeknek tudták biztosítani a részvételt. A táborban különféle hasznos és érdekes programokat szerveztek a gyerekeknek. Első nap Levente Péter szórakoztatta őket, akit az Égből pottyant mesék című tévéműsorból ismerhetünk. Drogprevenciós előadás, kutyabemutató, a keszthelyi nevezetességek megtekintése, gólyalábas bemutató, vetélkedő, strandolás – mind-mind olyan program, amelyekből a gyerekek tanulhatnak, de egyben élvezhetik közben a felhőtlen nyaralás örömeit is. S.E. Alig-Vár jótékonysági gyermektábor 2008. augusztus 28. Kanizsa – Tanévkezdés 3 A kanizsai belváros egyik impozáns épülete lett a megújult Rozgonyi Úti Általános Iskola, melynek szép homlokzatát és utcafronti részét sok járókelő megcsodálja. A „rozgonyis” diákok még vakációznak, de a technikai személyzet és a pedagógusok munkával töltötték a nyarat, mert most van folyamatban a visszaköltözés az intézmény huszonegyedik századi kívánalmaknak megfelelően felújított és kibővített épületébe. – Iskolánk közel száz éves, 2011-ben ünnepeljük a centenáriumát, viszont teljesen megújult az épület a rekonstrukció során. Új tornaterem épült, teljesen betöltve az utcafronton meglévő telket – avat a részletekbe Jeszenői Csaba igazgató. – Jelenleg az épület belakása a fő feladat. Kollégáknak, gyerekeknek, technikai dolgozóknak, szülőknek egyaránt újszerű lesz az épület, és valóban mindenki az újdonság élményével kezdheti az új tanévet. Persze mindez most rengeteg munkát ró mindannyiunkra, ugyanis az eddigi szétszóratásban több helyszínre kihelyezett csoportok felszereléseit mind be kellett hordanunk, és ez még mindig folyamatban van. Igyekszünk mindent a rendeltetési helyére szállítani és rakni. Ezzel egyidejűleg természetesen a pedagógiai munka előkészületei is zajlanak, úgyhogy ez a nyári szünet rendhagyó az eddigiekhez képest, mert munkával telt mindenkinek. Ha valaki végigsétál a Rozgonyi utcán, rá sem ismer a korábbi iskolaépületre... – Valóban így van, a tervezőnek és az építőknek köszönhetően az épület arculata és megjelenése emlékeztet a régire, de ez egyébként is nagyon fontos szempont volt. A bővítés első fázisaként lebontották a több mint nyolcvan éves régi tornatermet, és – keleti irányba bővítve – a teljes utcahomlokzatot egybeépítették. Ott van az új tornaterem. Az iskolaépület emeletráépítéssel is bővült, ahol új tantermeket alakítottak ki. Ezzel együtt a régi – körülbelül 1800 négyzetméteres – alapterület a duplájára nőtt. Ez óriási dolog, de most még mi sem látjuk igazából ennek jelentőségét. Vadonatúj informatikai beruházás is megvalósult az intézményben: ez annyit jelent, hogy egy új számítástechnikai terem várja a diákokat huszonhat munkaállomással. Informatikai-nyelvi labor is készült, továbbá úgynevezett interaktív táblákat helyeznek el a szaktermekben. Több helyen lesznek még dolgozói számítógépek, illetve vadonatúj vizesblokkokat is kialakítottak. A tornatermen kívül van még egy – most néptáncteremnek nevezett –, de tulajdonképpen egy balettra, táncra, és egyéb művészeti ágra vagy sportra használható, nagy tükörrel felszerelt terem a pincében. Itt az udvaron pedig – ahol beszélgetünk – létrehoztak egy modern szabadtéri sportpályát és valóban esztétikus környezetet alakítottak ki a gyerekek számára. – A szűkös tér adta lehetőségeket igyekeztek a lehető legjobban kihasználni a tervezők, illetve az építők. A sportpályát szemlélve, úgy gondoljuk, hogy ez tényleg sikerült: a tornateremnél valamivel nagyobb méretű, korszerű szabadtéri – rekortán, illetve gumiburkolatú – sportpályával gazdagodtunk, továbbá játéktér-elemekkel és távolugróhellyel ellátott szép játszótérnek is örülhetnek a gyerekek. Az épülettel kapcsolatban még meg kell említenem egy fontos dolgot, ami jelentős változás az elmúlt időszakhoz képest, méghozzá azt, hogy az iskolai étkeztetés teljes egészében itt történik, mivel a pincében egy korszerű éttermet is kialakítottak. – Mennyibe került ez a beruházás? – A beruházás nagyságrendje közelít az egymilliárdhoz, mert több mint nyolcszázmillió forint volt az iskolafelújítás és bővítés teljes megvalósulási költsége. Nagy valószínűséggel a tanévnyitóval együtt kerül sor az új iskolaépület ünnepélyes átadására. A sajtóban ugyan korábban felröppent a hír, hogy esetleg az országos tanévnyitót is itt tartják: nos, ez nem valósul meg, mert más helyszínt találtak erre a célra, de úgy gondoljuk, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város vezetése teljes mellszélességgel itt lesz és részt vesz egy szép és emlékezetes megnyitóünnepségen – teszi hozzá az iskolaigazgató. Gelencsér Gábor Tanévkezdés előtt az újjávarázsolt Rozgonyi iskolában Augusztus 31-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Piarista Óvoda Veni Sancte-ja a Piarista Kápolnában. Másnap, szeptember 1-jén, hétfőn nyitja meg kapuit a katolikus óvoda egy kis- és egy vegyescsoporttal a Sugár út 11-13. alatt. A képen családok és óvónénik legutóbbi, jó hangulatú találkozója látható a Piarista Iskolában. A holocaust elmúlt századunk legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája volt. Az a folyamat, amely egyes emberek, népek társadalomból való törvényi kirekesztésétől a haláltáborok gázkamráiig szedte áldozatait, nem kímélte a magyarországi cigányságot sem. A kis népcsoport a létszámához képest jelentős veszteséget szenvedett. Családok százai vesztettek embert a lágerekben és a munkatáborokban fertőzés, golyó, gáz, éhség következtében. Nagykanizsán a Cigány Holocaust Emlékműnél minden év augusztusának elején megemlékezést tartanak. Azért ekkor, mert Auschwitzban, az Auschwitz-Birkenau II. E táborban – közkeletű nevén cigánytáborban 1944. augusztus 2- től 3-ára virradóra több mint háromezer cigányszármazású embert, férfit és nőt, gyereket és időset végeztek ki a tábor felszámolása miatt. Akikkel nem végzett az éhség, a járvány, akik megélték még ezt a napot ott a táborban és reménykedtek abban, hogy túlélik. A gázkamrák felé tereléskor a visszaemlékező német őr leírása szerint rájöttek a cigány férfiak a szörnyű tervre és megpróbáltak fegyvertelenül ellenállni. A küzdelem eredménye csak annyi volt, hogy a gáz helyett a golyó, a meszesgödör tüze, a vasrúd végzett az ellenállókkal. Gyászuk ezért nemcsak a múltnak szól, hanem a jövőnek is, hogy a rasszizmus és a fajgyűlölet ne indítson el olyan folyamatot, amely ismét emberek kivégzéséhez vezet. A Cigány Holocaust Megemlékezés alkalmából sajtótájékoztatót tartott Teleki László, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának elnöke, országgyűlési képviselő, miniszteri megbízott. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Budapesti Hitközség ügyvezető igazgatója és Dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke. – A CKÖ tizennegyedik alkalommal rendez megemlékezést, s ez az első év, amikor a zsidókkal közösen szervezik. Mos azért gondoltak közös szervezésre – hangsúlyozta Teleki László –, mert az elmúlt időszakban tapasztalni lehetett, gyakrabban elhangzanak szélsőséges nézetek az utcákon, és közösen kell fellépni ellene. Emlékezni és emlékeztetni. Ennek jegyében szervezték az idei megemlékezést is. Göncz Kinga külügyminiszter kiemelte Nagykanizsa minta szerepét az országon belül, hiszen itt emlékeztek meg először a holocaustról olyan időszakban, amikor erről még nem beszéltek az emberek, és nem is tudtak a sok roma áldozatról. Nagykanizsa volt az a város, amelyik először emelt emlékművet a holocaust áldozatainak és mintát jelentett más városoknak is. A dolog szomorú aktualitását jelenti – folytatta a külügyminiszter –, azt hitték, a rendszerváltás után szabadon lehet beszélni a múlt olyan tanulságairól, amiről azt gondolták, a jelen és a jövő számára is tanulságul szolgálhat, és ez elegendő lesz ahhoz, hogy ne induljon el Magyarországon semmi olyan folyamat, ami kirekesztésről, toleranciahiányról és a másság nem tűréséről szól. Az utóbbi időben azonban azt látni, nemcsak hogy megjelenik, de nő a támogatottsága a magyar társadalomban és ijesztő, agresszív formában jelenik meg az utcákon. Társadalmi összefogásra és egységes társadalmi elutasításra van szükség ezzel szemben. Dr. Székely István a szüleitől hallottakkal erősítette meg az elhangzottakat: a háború előtt valahogy így kezdődött. A szülei azt is el tudták képzelni, hogy megismétlődhet, ő azonban bízik benne, hogy nem. Zoltai Gusztáv véleménye szerint az a dolgunk, hogy megbékéljünk, de egyet nem szabad: megbocsátani és elfelejteni. Azért van szükség a megemlékezésekre, hogy a felnövekvő generációt megfelelően tájékoztassák a történtekről. A romák esetében azonban külön probléma, hogy nagyon alacsony az átlagéletkoruk és nagyon kevés holocaust túlélő van. Vannak bűnök, amelyek megbocsáthatatlanok, és ilyen bűn a holocaust. Marton István polgármester a Holocaust Emlékműnél rendezett ünnepségen kiemelte: ami a II. világháború idején történt a cigánysággal, arra nincs mentség és magyarázat. Európa és Magyarország tragédiája. Mi magyarok különbözőségeink ellenére bizonyosan közösek vagyunk egy valamiben. Abban, hogy a magunk eszközeivel el akarunk követni mindent azért, hogy ami a holocaust során történt, az ne történhessen meg soha többé. Amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, akkor mementót állítunk azoknak, akik életükkel fizettek a holocaust kegyetlenségeiért. Az ünnepi szónoklatok után a megemlékezők elhelyezték koszorúikat a Holocaust Emlékmű előtt. A nagykanizsai holocaust túlélők nevében elsőként Nagy Vilmos helyezett el virágokat. A program este köszöntőkkel, koncerttel és gyertyagyújtással, majd éjszakába nyúló virrasztással folytatódott az Erzsébet téren. Bakonyi Erzsébet Kanizsa 4 – Emlékeztünk 2008. augusztus 28. Fotó: Bakonyi Erzsébet A cigány holocaustra emlékeztünk Lassan már egy éve, hogy Kállai Csaba, országos fővajda kinevezte a kiskanizsai Lakatos Ferencet helyi roma vajdává, akivel arról beszélgettünk, hogy mi történt vele az egy év alatt. A vajdaavatás óta megtörtént a bemutatkozás a városvezetőség előtt. Jelen volt Marton István polgármester és a fővajda is. – Milyen lakossági problémákkal találkozott eddig? – A roma lakosság kisebb-nagyobb problémákkal keres fel: szociális, foglalkoztatási, egymás közötti ügyes-bajos dolgaikkal. Az egyik legnagyobb probléma a Citromsziget helyzete. Sok terv felmerült, de érdemben még nem történt semmi. Nemrég volt egy lakossági fórum, amelyen én is részt vettem a város vezetőivel együtt. ők ígéretet tettek arra, hogy elkészíttetik a terveket és elindítják az engedélyeztetéseket. Én mint roma vajda arra tettem ígéretet, hogy ha készen lesznek a tervek és megkapjuk az engedélyeket, akkor a saját költségemen – első lépésként – rendbe hozatjuk az udvart, aztán lépünk tovább. – Mi az Ön szerepe a roma réteg életében? – Egyfajta cigánybíróként tudnám elképzelni magamat. Békéltető szándékkal lépek fel a felek között, természetesen, ha felkérnek. A Romani Kris (Roma Törvény) keretei között egy öt fős vezetőséggel próbálunk igazságot tenni a két fél között, így nem kell azonnal a bírósághoz rohanni. Meghallgatjuk a problémákat, aztán javaslatot teszünk a megoldására. A végső döntést én mondom ki, amit remélhetőleg mindketten elfogadnak. Ilyen eset lehet például, amikor a vőlegény megszökteti a menyasszonyt az esküvő előtt. Ekkor a szülők az elmaradt lakodalom költségei miatt kárpótlási igénnyel léphetnek fel. Egymás közti lopási ügyekben is igazságot szolgáltathatok. Tágabb értelemben véve a feladatom a romák összetartása, annak segítése, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomban. Eddigi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy a többség elfogadja a vajdaságot mint intézményt, csekély azoknak a száma, akik nem. Akik elfogadnak engem, azok gyakran hívnak Roma és magyar békében éljenek Arany minősítéssel és azon felül ezüst éremmel tért haza a Szivárvány Énekegyüttes a július 9. és 19. között Grazban megrendezett 5. Nemzetközi Kórusolimpiáról (World Choir Games). Magyarországot harmincöt művészeti csoport képviselte, ebből huszonöt kórus. Huszonnyolc kategóriában osztottak érmet a magyaroknak, nyolc arany-, tíz ezüst és három bronzérem született. Baráth Yvette-el, a Szivárvány kórus vezetőjével az előkészületekről, az ottani izgalmakról, élményekről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk. – 2007 novemberében jött az értesítő a Musica Mundi szervezőbizottságától a kórusolimpiáról magáról, és hogy várják magyar kórusok jelentkezését is. December elején adtuk be a jelentkezésünket vegyes kamarakórus, ezen belül szabad program kategóriában. Meg kellett felelni bizonyos kritériumoknak és a versenyanyagot – négy művet – a jelentkezéssel együtt leadni. Meg volt szabva, hogy melyik korszak művei közül válogathatunk, valamint az is, hogy a saját anyanyelvünkön, tehát magyarul is kell énekelnünk. Úgy gondolom, mégis nagy szabadságot biztosított így is a kategória. – Hogyan telt a jelentkezéstől számított idő egészen a kiutazásig? Mennyit gyakoroltak, milyen sűrűn tartottak próbát? – Évközben heti egyszeri próbával készültünk, voltak szerepléseink is, azok is bizonyos szempontból gyakorlásnak számítottak. A nyáron egészen a versenyig intenzívebb volt a felkészülés. Hétvégenként szombaton is, vasárnap is délután 14 órától, amíg erőnk és kedvünk engedte, gyakoroltunk. – Az olimpia két részből áll. Az elsőn, az úgynevezett kvalifikáción nem kellett volna a Szivárvány Énekegyüttesnek részt venni, mégis vállalták a kockázatot, hogy esetleg nem jutnak tovább, hiszen a második részben, magán az olimpián csak azok vehetnek részt, akik arany minősítést kapnak a kvalifikáción. Mi volt annak az oka, hogy mégis „elölről” kezdték? – Igen, valóban nem lett volna kötelező, hiszen a négy évvel ezelőtti Riva del Garda nemzetközi kórusversenyen elért arany minősítésünk még érvényes volt. De én úgy gondoltam, hogy a négy év az négy év, hoszszú idő, mérettessünk meg újra. Döntésünket egyáltalán nem bántuk meg, örülünk, hogy megtettük, mivel most az arany minősítésen belül több pontszámot kaptunk, még magasabb minősítést értünk el, mint négy évvel ezelőtt. A kvalifikáció érdekessége volt, hogy a zsűriben ült Vytautas Miškinis, kortárs litván zeneszerző, akinek egyik szerzeményét is előadtuk. Különleges esemény volt ez az életünkben, hiszen találkozhattunk egy ma élő zeneszerzővel, akit a verseny után meg is kerestünk, dedikálta a kottáinkat és együtt fényképezkedtünk vele. Nagyon izgultunk, hogy mit fog szólni az általunk előadott művéhez. Azt mondta, hogy több művét is hallotta az olimpián, de mi énekeltük el a legjobban. Ez nagyon nagy elismerés számunkra. – Hogyan zajlott a minősítés? – Öt tagú nemzetközi zsűri bírálta el az előadásokat, precíz pontrendszer alapján. Rengetegféle kritériumot figyelembe véve osztották a pontokat, például nézték a kottahűséget, az intonációt, a hangok tisztaságát. Mindemellett nagyon ügyeltek arra, hogy a fellépés előtt minden egyes csoport azonos feltételek mellett tevékenykedjen. Be volt osztva az idő a különféle próbákra, például az akusztikai próbára 10 perc jutott. Öltözési lehetőség nem volt, így már a fellépőruhánkban kellett megjelenni a helyszínen. Viszont amikor csak lehetett, hallgattuk a többieket. 16-án kerültünk sorra, de annyira népes volt a kategóriánk – 42 fellépő volt –, hogy várnunk kellett 17-én estig az eredményre. A második fordulóra pedig 18-án került sor. Izgalmas várakozásokkal telt az a körülbelül másfél nap, próbáltuk megtudni az eredményünket, de mondták, hogy csak akkor lehet majd, ha a kategória összes versenyszáma véget ér. – A második fordulóban is ugyanazokat a műveket adták elő? – Nem volt feltétel a darabok különbözősége. Voltak kórusok, akik ugyanazt adták elő, mások megváltoztatták a teljes repertoárt. Mi két számot cseréltünk ki, így a műsorunk fele volt más. – A zsűri összetétele változott? – Igen, a második fordulóban egy hét tagú nemzetközi csoport zsűrizett, a tagok között volt például dél-afrikai, máltai, osztrák, kínai. Úgy biztosították, hogy egy-egy zsűritag a saját nemzetét ne pontozza fel, vagy a másikat le, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámot törölték, így csak a másik öt tag pontozását vették figyelembe. Szerintem ez egy nagyon korrekt megoldás volt. – Amásodik forduló végén ezüst érmet kapott a csapat, de mint az elsőnél, itt sem tudták meg azonnal az eredményt. – Igen, a fellépések után fokozták az izgalmat azzal, hogy a díjkiosztó ünnepségig nem árulták el, hogy milyen teljesítményt nyújtottunk. Így még nagyobb volt a meglepetés, az öröm. 19-én délelőtt 10 órakor kezdődött a díjak átadása, este pedig a záró ceremónián a kategória-győztesek léptek fel egy-egy dallal. Óriási lehetőség volt ez számunkra, nagyon boldogok vagyunk, hogy egyáltalán kijuthattunk a kórusolimpiára. Még nagyobb öröm, hogy olyan kórusok között végeztünk ilyen szép helyen, amelyeknek a tagjai most tanulják ezt a szakmát, vagy ha végeztek is, nagyon nagy ambícióval dolgoznak a sikerért. Csupa fiatal, egyetemista, akiknek teljesen más a hozzáállása, ők nap mint nap ezt csinálják. Közülünk sokan a civil életben egész mással foglalkoznak, van ügyészünk, mérnökünk, állatorvosunk, akik a munka és a család mellett vállalták az éneklést. – Ugyan Graz „itt van a szomszédban”, mégis nem kevés anyagi beruházás kellett ahhoz, hogy el tudjanak menni, meg tudják mutatni, mire képesek. Nevezési díj, utazás, szállás… – Igazán a Zalai Príma Díjjal járó pénzjutalomnak köszönhetjük, hogy részt vehettünk az olimpián. A város is támogatott minket, a polgármesteri keretből kaptunk 100.000 forintot – ami egy kategória nevezési díja – , és a működési pályázaton is nyertünk 150.000 Ft-ot. – Mikor lesz a következő és vannak-e elképzelések arról, hogy akkor is útra kel-e a Szivárvány? – 2010-ben, Kínában rendezik meg a hatodik kórusolimpiát. Közös álmunk, hogy kijussunk. Amikor tíz éve először indult el a kórusolimpia, és a másodikat Koreában rendezték, akkor arról álmodtam, bárcsak én is kijuthatnék egyszer a csapatommal egy ilyen olimpiára, és lám, megvalósult. Tehát nem szabad nem hinni benne. Reméljük, lesz lehetőségünk és találunk támogatókat is. Az biztos, hogy nagy anyagi háttér szükségeltetik hozzá, de fantasztikus lehetőség is egyben. A világ minden tájáról összegyűlnek ilyenkor a kórusok, a Bahama- szigetekről, Indonéziából, Chiléből, Európa országaiból, és még sorolhatnám. Minden náció képviselteti magát, és nagyon jó érzés, hogy a zene összeköt bennünket. Steyer Edina meg rendezvényekre díszvendégként: lakodalmakra, keresztelőkre. A szíves invitálást el is fogadom, mert megtiszteltetés számomra, hogy ott lehetek. – Hogy lehetne megfogalmazni a vajdaságot mint címet? – Roma vajda csak a lovári nemzetből kerülhet ki, a többiből nem, de ő fogja össze a többieket is. A vajdaság nem választható, hanem öröklődik, a legidősebb fiúra száll. Ha nincs fiú a családban, akkor lehet választás útján kijelölni az új vajdát, a régi elhunyta után. Ez csak az országos fővajdának a mindenkori joga, ő nevezheti ki. – Milyen rövid és hosszú távú céljai vannak a jövőre nézve? – Rövid távú terveim között szerepel egy irodahelyiség létrehozása, amelyhez az önkormányzat segítségét szeretném kérni. Itt hetente tartanék fogadóórát, amelynek alkalmával a roma lakosság megkereshet mindenféle problémáival. A hosszú távú célok között szerepel, hogy jobban összefogjam a roma társadalmat, hogy roma és roma, roma és magyar békében éljenek egymás mellett. Biztosítani szeretném az embereket segítő szándékom felől, hogy tudják, bízhatnak bennem. Steyer Edina 2008. augusztus 28. Kanizsa – Kultúra 5 Aranyos Szivárvány 6 Kanizsa – Városháza 2008. augusztus 28. 2008. augusztus 28. Kanizsa – Városháza 7 Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Marton István polgármester – a megszokottól eltérően – 2008. szeptember 3-a helyett szeptember 10-én, Cseresnyés Péter alpolgármester szeptember 10-e helyett szeptember 3-án tartja fogadóóráját! Megértésüket köszönjük! Balogh László a 3. számú választókerület önkormányzati képviselője, OKISB-elnök fogadóórát tart minden szerdán 16.00 órától 17.00 óráig a Batthyány Lajos Gimnáziumban (Nagykanizsa, Rozgonyi utca 23.): 30/2040865, balogh.laszlo61@chello.hu Bene Csaba, a 2. számú választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart minden hónap első hétfőjén 17 órától 19 óráig a kenyérgyári PERGO lottózóban (Kinizsi u. 95. ). Bicsák Miklós az 1. számú választókerület (Garai, űrhajós, Hársfa, Ifjúság utca lakói) önkormányzati képviselője 2008. szeptember 3-án, szerdán 16 órától 17.30 óráig fogadóórát tart a Kinizsi utca 97. szám alatti bélyegzőgyártó irodában. Aznap 18 órától 20 óráig Bicsák Miklós Palin és Korpavár lakossága számára tart fogadóórát a palini új Általános Iskolában. Bizzer András a 4. számú válsztókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart 2008. szeptember 5-én, pénteken 17 órakor a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban. Papp Nándor a 12. számú választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart szeptember 9-én, kedden 17 órakor a Vécsey Zsigmond Általános Iskolában, 18 órától a Zárda utcai kollégiumban. Tóth Nándor, a 14. sz. választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát tart minden hónap első hétfőjén 18 órától a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Képviselői fogadóórák Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2008.(VII.04.)számú önkormányzati rendeletével megújította a „Hazavárunk” ösztöndíj szabályairól szóló pályázati kiírást. A pályázók köre: A „Hazavárunk” ösztöndíj iránti kérelmet az a legalább 3 éve nagykanizsai állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú hallgató nyújthat be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat, legfeljebb 25. életévének betöltéséig. Az ösztöndíj összege a lakóhelytől az iskolalátogatási bizonyítványt kiállító intézmény székhelyéig, tanulmányi félévre vonatkozóan 3 alkalommal történő oda-vissza utazás költsége. Az ösztöndíj megállapítása az adott pályázati félév elején érvényes másodosztályú vasúti menetjegy, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik. Az igényléshez benyújtandó a hallgatói jogviszony igazolása, érvényes diákigazolvány másolata valamint lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata Az ösztöndíj két egymást követő tanulmányi félévre (azaz 10 hónapra) szól. A Polgármesteri Hivatal félévente, utólag utalja a támogatást. Az ösztöndíj kiírása, az azt szabályozó rendelet és a pályázati űrlap letölthető a www.nagykanizsa.hu honlapról, valamint személyesen beszerezhető a Polgármesteri Hivatal Eötvös téri és Erzsébet téri portáin, továbbá a Művelődési és Sportosztályon. Érdeklődni a Művelődési és Sportosztályon lehet az 500-780 és az 500-755 számokon. Beadási határidő: 2008. szeptember 30. Hazavárunk ösztöndíj-pályázat Zalakaros Város Jegyzője 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Tel: 93/340- 100 Fax: 93/340-531 Műszaki Osztály Telefon: 93/540-091 E-mail: zkarosmuszak@ mail.datanet.hu Ügyiratszám: 03-497-2/2008. Ügyintéző: Sárdi Andrea. Telefon: 93/540 - 091 Tárgy: Falevél ''98 Kft. Nagykanizsa, 2379/3. hrsz. alatti ingatlanon 15 lakásos társasház építési ügyében az eljárás megindításának közzététele. Zalakaros Város Jegyzője a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 80 § (3) bekezdése alapján hirdetmény útján értesítem az érintetteket, hogy az építési hatóságnál a Nyugat Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal ZH- 1730-1/2008. számú kijelölése alapján engedélyezési eljárás indult a Falevél ''98 Kft. (címe: Molnári, Zrínyi M. u. 22.) kérelmező, Nagykanizsa, Kossuth tér 7. szám, 2379/3. hrsz.-ú ingatlanon építendő mélygarázst tartalmazó, 15 lakásos társasház építési engedélyezése ügyében. A Ket. 29. § (9) bekezdése értelmében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 53/A § (3) bekezdés b.) pontjának előírása alapján az alábbiakról tájékoztatom: az ügy iktatási száma: 03-497-2/2008., az eljárás megindításának napja: 2008. 08. 12., az ügyintézési határidő: 60 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele, a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama. Az ügy intézője: Sárdi Andrea - Műszaki osztály, földszint/ 03 szoba, telefon: 93/540-091 vagy 93/340-100/112. mellék Az ügyfélfogadás idő: Hétfő: 8.00-12.00 óra, 12.30-14.00 óra. Kedd: 8.00-12.00 óra. Szerda: 8.00- 12.00 óra, 12.30-14.00 óra. Csütörtök: nincs ügyfélfogadás. Péntek: 8.00- 12.00 óra. Elektronikus elérhetőség: muszak@zalakaros.hu Az ügyben érintettek: a szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosult tulajdonosok: Nagykanizsa 2380, 2381/3, 2381/5, 2378, 2377, 2376, 2482. hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosai. A jegyző megbízásából: Sárdi Andrea, műszaki osztályvezető Hirdetmény eljárási ügyben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatói állásának betöltésére. Szerv megnevezése, székhelye: Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt., 8800 Nagykanizsa, Garai u. 21. Betöltendő munkakör: vezérigazgató. A részvénytársaság tevékenységi köre megegyezik a jogelőd Nagykanizsa Régió Ipari Park és logisztikai Központ Kft., és Nagykanizsai Ingatlankezelési Intézmény tevékenységi körével. A vezérigazgató fő feladatai: A Gt., által és a Zrt. alapszabályában az igazgatóság jogkörét gyakorló vezérigazgatói tisztségre meghatározott feladatok ellátása. A vezérigazgatói állás 2008. november 1. naptól tölthető be. A megbízás határozott időre, 5 évre szól. Pályázati feltételek: egyetemi, főiskolai végzettség, büntetlen előélet, vezetői gyakorlat, az alábbi területek valamelyikén eltöltött legalább 3 év gyakorlat: piacgazdaság, vagyonkezelés, műszaki, beruházási, pénzügyi, gazdasági. A pályázathoz mellékelni kell: az iskolai végzettséget igazoló okirat másolata, 3 hónapnál nem régebbi eredeti hatósági erkölcsi bizonyítványt, feltételként előírt gyakorlatok igazolását. Az alkalmazás a Ptk. alapján megbízási jogviszonnyal, a díjazás megállapodás alapján történik. A pályázat benyújtásának határideje: 2008. augusztus 31., A pályázat benyújtásának helye: Marton István polgármesternek címezve, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. A pályázat elbírálásának határideje: 2008. szeptember 30. A pályázat kiírója fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázattal kapcsolatban információt ad: Marton István polgármester (Tel: 06-93-500-701), Cseresnyés Péter alpolgármester (Tel: 06-93-500-704) Álláspályázat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános versenytárgyaláson értékesíti az alábbi ingatlanait: Hrsz. Helye Kikiáltási ár Versenytárgyalások időpontjai Szept. Okt. Nov. Időpont Eötvös tér északi tömb 50.000.000 17. 15. 12. 09:00 961 Kinizsi u. 20/2. lakóház, udvar 11.300.000 17. 15. 12. 09:30 131/2 Magyar u. 18. lakóház, udvar 19.692.000 + áfa 17. 15. 12. 11:30 4372/1 Lazsnaki kastély 65.000.000 17. 15. 12. 10:30 2190/A/3 Csányi u. 8. - iroda 10.700.000 17. 15. 12. 11:00 3817 Csengery u. 111. - telephely 5.220.000 + áfa 17. 15. 12. 08:30 A versenytárgyalás helye: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Vagyongazdálkodási Iroda (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. II. emelet 6. ajtó) Érdeklődni a fenti címen és a következő telefonszámon lehet: 93/500-724 Versenytárgyalás Kanizsa 8 – In memoriam 2008. augusztus 28. A sors néha (váratlanul) pontot tesz, amikor a folytatásban reménykedünk. Valahogy így volt Pék Pál esetében is. Tudtuk, hogy súlyos szívműtét vár rá, s ő a megpróbáltatásokat kivételes lelki erővel, s azt mondhatom, kellő humorral, iróniával viselte. Amikor túl esett rajta, s találkoztunk, szavaiból a halálból újjászületett ember élményét érezhettük ki. S e közben jelent meg új, tizedik kötete: Az elmerült sziget. A hűséges barát és szerkesztő, Szirtes Gábor, a Pro Pannónia Kiadó vezetője, ezúttal is szép kivitelű kötettel ajándékozta meg a költőt. S a fülszöveg ajánlása is egy olyan emberé, aki Pék Pál versvilágának kiváló, értő ismerője. Az új, tizedik kötet akár meglepetésnek is mondható. A folytonosságot jelentő motívumok mellett megújulást ígérő, új poétikai és gondolati kezdeményeket bontakoztató versek sorakoznak benne. Egyszóval minden arra utalt, hogy a tizedik kötet nem a lezárulást, hanem éppen az életmű kiteljesedésének új irányait, erőterét rejti magában. Antológiába kívánkozó, „antológia- gyanús” verseket találtam benne, s amikor a kötet bemutatóján ezt megemlítettem neki, kicsit sápadtan, lefogyva is, mosolygott. De láthatóan jól esett neki a pályatárs, a barát elismerése. S a június 2-án, a Honvéd Kaszinóban rendezett, jól sikerült bemutatón is megkapta mindazt, ami ilyenkor egy költőnek „kijár”: a szakmai méltatást, a szép tolmácsolásban elhangzó verseket és a közönség figyelmét. Ritka és felemelő pillanatoknak lehettünk tanúi, amelyeket már örökbe magába zár a közös emlékezet. S ráadásként még a zalaegerszegi szép este a zsinagóga társalgójában, ahol számos zalai író-költő jelent meg, tulajdonképpen a könyvhét záróeseményeként. S ezen a találkozón Palinak még volt ereje élcelődni, tréfálkozni. Ugyan említette, hogy hamarosan „egy kisebb” műtéten esik át, de nem úgy tűnt, hogy ez az újabb kórházi „kaland” végezetesnek bizonyul. S néhány héttel később döbbenten hallottuk a hírt, hogy az intenzíven van, s küzdelme a szörnyű kórral nem sok jóval kecsegtet. S pénteken, 25-én Kardos Feri, gondoskodó barát, a kötet bemutatóján beszélgető társa, hívott fel: Pali az előző nap, 69. születésnapja előtt, két nappal, eltávozott. (Pedig, úgy titkokban, nagyon készült a hetvenedikre…) Igen, a sors másként rendezte a dolgot: a megújulás további lehetőségét megszakítva, kitette a pontot. Egy gazdag élet kihunyt, az életmű lezárult. Pályájának (és életének) egyik jellemzője volt a megkésettség. Sokan tudjuk, hogy ez 56-os szerepvállalásával függött össze. Emiatt csak később válhatott polgári értelmiségivé, költővé. Pedig erre a hivatásra predesztinálta őt tehetsége, a családi tradíció, Kanizsa múltja, szellemi légköre, s a magyar irodalom jeles alakjainak példakövetése. Ahogy egy interjúban erről beszélt: „A Forradalmi Diákszövetségben kaptam választott tisztséget. Ezért vizsgálati fogságba zártak. Ettől függetlenül három diplomát sikerült szereznem. Csak sokkal könynyebben és kevesebb megalázatással is lehetett volna…” Nem lehetett. Ezért aztán kőkemény jellemmé edzette magát. Szigorát, tartását olykor nehezen viselték, pedig csak megsebzettségét takargatta, s bizonyítani akarta: képes a hátrányokból is előnyt kovácsolni. Képes volt Fodor Andrással nem épp felhőtlenül induló kapcsolatát mély barátsággá alakítani, s megszívlelni szakmai tanácsait. Az, hogy Pék Pálból első rangú formaművész vált, az innen eredeztethető. Tarján Tamás kritikus, lírájának egyik nagyra becsülője is felfigyelt erre, amikor 2000-es, válogatott kötetének ajánlásában írta: „…erénye és leleménye, hogy a magyar líra egyik nagy tradíciójára, a főleg zeneiségében, ritmikájában népművészeti alapozású, s a műköltészet évszázadai során megcsiszolt formavilágára rámintázta a modernség zaklatottabb, sokszólamú alakzatait. „A kifejezés vágya, a szorító mondandó világgá kiáltásának igénye már korai verseiben megjelent. Első kötetében találhatóak e jellegzetes sorok: „ „s állhatatos képekbe oldva versemben tágasság lobog, mögöttem szárnyak karcsú íve suhog, emel és háborog –„ (Mint a madár) Ezt a „költői képekbe oldott tágasságot” pályája során nem csak megőrizte, fokról-fokra, kötetről-kötetre tágította. S így vált, már teljes költői vértezetben az „elkésettek” képviselőjévé. Nem csak a nemzedéki fájdalom szólalt meg verseiben, de az elkésettség, a leszorítottság minden változata ellen lázadt, tiltakozott, protestált. Ekként vállalta fel az 56-os forradalom örökségét, bár örök lelkiismeret furdalástól gyötörten, ha elkésve is, de utolsó kötetéig, immár elmondhatjuk: haláláig, következetesen. Emlékszem, számomra az 1990-es Holtág című kötete hatott revelációként, jelentett áttörést. A kis sárga versfüzet katartikus élményeket kínált olvasóinak. Megszólaltatni a keserűséget, a csalódást az „elkésettek rontott színpadán” – ezt tudta Pék Pál. Tudott verset írni N. I.-ről, s tudott kőkeményen fogalmazni, ha az Ünnep meggyalázóinak üzent: „Miért a hajnal, / ha elemészti mécsem? Miért az ünnep, ha gyászomtól okádik? „ S ugyanebben a kötetben írja: látja „ a szabadságnak minden fintorát”. S nem szűnt meg emlékeztetni, bírálni, ostorozni (hisz bizonyos értelemben Ady követőjének számított, rendkívül erőteljes közéleti elkötelezettségével). Hosszú volt az út Szodomáig… Ahol „Kóbor szelek fosztják itt / a tépett zászlók selymét…” Szólni szeretnék még egy jellemvonásáról: a hűségről. Bár mindig zsörtölődött, szülővárosát nagyon szerette. S ez jogosította föl arra, hogy néha kíméletlen őszinteséggel fogalmazza meg véleményét bármely visszáságról. Gyermekkorának városképei, szülei arca, a barátok, játszótársak tekintete mindmind ott rejtőznek verseiben, képekké, hangulatokká, érzelmi kötődéssé alakulva. De hűséges volt a zalai tájhoz, a pannon hagyományhoz. Amikor 1994-ben elindult a Pannon Tükör, ez a hűség munkált benne. Visszaadni ennek a kultúrtájnak a szellemi örökségét, becsületét. Idehozni azt, ami minket gazdagít, s a tágabb kulturális vérkeringéssel összekapcsol, s felmutatni, a folyóirat hasábjain, az itt születő alkotói termést. Irodalomban, képzőművészetben, helyi hagyományban. Az indulás érdeme mindenképpen az övé. S némi elégtétellel gondolok arra, tehettem valamit, hogy ez az érdem mind nyilvánvalóbbá, tisztábbá, érvényesebbé váljék. Az, hogy ma Zalában irodalmi közegről beszélhetünk, neki köszönhető. Hogy összekapcsolódott a muravidéki magyarság kultúrája a megye szellemi életével, sokban az ő tájékozódására vezethető vissza. Nem csak költőként, irodalomszervezőként maradandót alkotott. Új kötetében, Az elmerült szigetben valóban megjelennek a halál közeliség és az újjászületés drámai pillanatai, életzsoltárai. A Tél angyalának „hívása” még soha olyan csábítóan nem szólt, mint ezekben a versekben. Borzongatóan szép, a nagytiljai temetőben ihletődött, Nagy Gáspárnak ajánlott vers, az Epitáfium egy rontott kertben. Ebben írta: „emléked, hogy köntöst cserél, /otthonom lesz otthonod.” Nem sejtettük, mennyire közel van ez a messzire repítő égi „otthon”, ahova immár mindketten elköltöztek… A búcsúszavak mindig nehezek, torokszorítóak. Mégis ki kell mondanunk őket. Azzal a felelőséggel, amit ez az itt hagyott, nekünk hagyott életmű ró ránk. Kedves Pali, búcsúzunk tőled, emlékedet pedig őrizgetjük, mint valami ritka kincset. S egymásba fonódó, utolsó kézfogásaink, öleléseink melegsége még hosszú, hosszú ideig elkísér… Péntek Imre Kézfogásaink elkísérnek… Pék Pál távozására Fotók: Bakonyi Erzsébet 2008. augusztus 28. Kanizsa – Múltba néző 9 Rózsás János írót az ötvenes évek elején hozta össze a sors a később világhírű íróval, Alekszander Szolzsenyicinnel. Barátságuk nemcsak a nehéz évek próbáját állta ki, hanem egészen az utóbbi időkig tartott, a Nobeldíjas író haláláig. A családdal azonban még mindig tartja a kapcsolatot a Keserű ifjúság és a Gulag-lexikon szerzője, akit a közös múlt felidézésére kértünk. – Szolzsenyicinnel való barátságunk 1951-től datálódik, mert akkortájt került a kazahsztáni lágerunkba Ekibastuz városában, nem messze az Irtis folyótól. A városban építkezések folytak. Ott ismerkedtünk meg egymással, méghozzá a könyvtárszobában, ugyanis mindketten nagy könyvmolyok voltunk. Amikor olyan lágerbe kerültem, ahol volt könyvtár vagy olvasási lehetőség, feltétlenül a bibliotéka körül sündörögtem. Feltűnt Szolzsenyicinnek, hogy ebben az ötezer fős lágerban nagyon kevesen járnak könyvtárba, de köztük akad egy magyar. Felajánlotta, hogy beszél nekem olyan írókról, költőkről, akik akkoriban – az ötvenes évek elején – be voltak tiltva, netán kivégezték őket, gulágon pusztultak el, vagy nem jelenhettek meg műveik. Fontosnak tartotta, hogy ne csak a szocialista realizmus műveivel ismerkedjek meg, hanem az igazi orosz klasszikusokkal is, akik ma is alkotnának vagy kiadnák műveiket, ha a jelenlegi kurzus nem tiltaná le őket. Így beszél nekem akkor Jeszenyinről, Blokról és Majakovszkijról, akinek ugyancsak keserű volt a sorsa. Szóba került Mandelstam, meg a többi író, akikről ma már bőven beszélhetünk, de akkor első forrásból Szolzsenyicintől értesültem munkásságukról. Hát, így kezdődött a barátságunk, de voltaképpen a szabadulása után úgy festett a dolog, hogy többet az életben nem hallunk egymásról, ugyanis egy politikai elítélt, ha szabadult, örökös száműzetésbe kellett vonulnia. Tehát Szolzsenyicin sem tudta, hogy hova viszik, és én sem tudtam, hogy körülbelül egy év múlva, amikor nekem is lejár a tíz évem, hova kerülök, ezért Ekibastuzban örökre elbúcsúztunk egymástól. – Milyennek látta a nagy írót a gulag éveiben? – Nagyon csendes, halkszavú, udvarias ember volt, különösebben nem tűnt fel. Igaz, őt is könyvvel a kezében lehetett látni, de nem volt sem hangadó, sem pedig feltűnő személyiség olyan szempontból, hogy egy közösségben vannak békésebb természetűek és veszekedősebbek, viszont ő nagyon visszafogott, intelligens emberként viselte a nehéz időket. – A későbbiek során mikor vették fel újra a kapcsolatot egymással? – 1962. novemberében megjelent az Ivan Gyenyiszovics egy napja a Novij Mir (Új Világ – a szerk.) című folyóiratban, és akkor a szerkesztőségen keresztül felvettem vele a kapcsolatot. Szolzsenyicin elküldte nekem ezt a kisregényt, amit elolvasva rádöbbentem, hogy arról a lágerról szól, amelyikben három évet együtt töltöttünk. Vagyis a kisregényben leírt események, helyszínek és személyek számomra mind ismertek voltak, mert hiszen egy baráti körhöz tartoztunk és a lágerbeli tapasztalataink azonosak voltak. Nagy élmény volt számomra, hogy az a láger lett világhírű, amelyikben az utolsó négy évet töltöttem, és amelyikből aztán később szabadultam. A későbbiekben is váltottunk leveleket egymással, de a gyorsan pergő események miatt megszakadt a levelezésünk. Szolzsenyicin ugyanis az írószövetség negyedik kongresszusához írt levelében kifogásolta a sajtószabadságot, és ezért a hatalmasok szemében nemkívánatos személy lett. És amikor a Gulag-szigetcsoport című hatalmas műve megjelent, kiutasították a Szovjetunióból. Tehát akadozott a levelezésünk és barátságunk, de mégis mindvégig töretlen maradt. – A Gulag-szigetcsoport című monumentális regényben önről is gyakran említést tesz. – Igen, az első kötetben megemlíti az elítélésem körülményeit, a harmadik kötetben pedig a láger furcsa figuráinak szentel néhány oldalt, vagyis arról ír, hogy milyen érdekes emberek voltak a lágerban. Úgy látszik rám is felfigyelt, mint könyvmoly magyarra, aki a sanyarú körülmények ellenére is rendkívüli módon érdeklődtem a könyvek iránt, és nem a konyha körül koslattam fagyos savanyú káposztáért, hanem a könyvtárostól könyörögtem könyvet. Talán ezért van az, hogy – engem is a furcsa emberek közé besorolva – rólam is írt négy oldalt. – Évek múltán ön is küldött a saját munkáiból Szolzsenyicinnek. – Igen, elküldtem neki, sőt, ő engedélyezte, hogy a Keserű ifjúság első magyarországi kiadásánál a rólam írott nyilatkozata legyen a könyv előszava. Mindegyik könyvemet eljuttattam hozzá, és így értesült arról, hogy én is igyekszem a gulágnak az eseményeit – természetesen főleg a magyar vonatkozású dolgait – megörökíteni és az utókor számára hátrahagyni. Szolzsenyicin hoszú évekig nem kapta meg azt a méltó elismerést, ami kijárt volna a későbbi Nobeldíjas írónak. Hát, ugye el kellett múlni a szovjet időknek ahhoz, hogy ő a hazájában elfogadott legyen. Szolzsenyicin 1994-ben tért haza a Szovjetunióba. Az volt a feltétele – hiszen már korábban Gorbacsov is hívta haza -, hogy csak azután tér haza, ha előbb megjelentetik a műveit szülőhazájában. 1991-92-ben kiadták az összes művét, benne a Gulag-szigetcsoportot is, és akkor hazateelpült. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Jelcintől nem fogadta el a kitüntetést, mert úgy érezte, hogy romlásba viszi az országot. Putyinban viszont egy erőskezű embert ismert fel. Igaz, hogy Putyin KGB-tiszt volt, de egy ilyen hatalmas birodalmat csak erőskezű ember tudja kézben tartani, a maffiát felszámolni, és egyáltalán Oroszországot talpra állítani. Szolzsenyicin azért fogadta el Putyintól a kitüntetést, mert – igaz, hogy a maga nemében Putyin szintén egy diktátor -, de gyakorlatilag a nép és a nemzet érdekeit szolgálva igyekszik szigorú és következetes lenni az államvezetésben. – Hogyan kívánja megőrizni az egykori sorstárs – a világhírű író emlékét? – Már korábban írtam egy tízoldalas cikket Szibériában Szolzsenyicinnel címmel, de a családnak most írok egy levelet, amelyben részvétemet fejezem ki a barátom elvesztése felett. Nem szándékozom külön nekrológot írni, mert hiszen mint élő embert akarom őt az életem végéig számontartani. Szolzsenyicin tudatos hazafi volt, szerette hazáját és nemzetét. Nagyon érdekes felfogása volt a világról és Oroszországnak a világhoz fűződő kapcsolatáról. Az orosz történelmet is a saját értelmezése szerint interpretálta. Egyszer például a lágerban – egy beszélgetésünk során – azt mondja nekem: – Tudod-e János, hogy Oroszország igazi fővárosa Novgorod. Hát, én ezt honnan tudhattam volna... – gondoltam magamban. Erre elmondta nekem, hogy Moszkva voltaképpen egy provinciális pletykafészek, Leningrád – ami korábban Szentpétervár volt és lett ismét ma is – pedig az orosz muzsikok csontjain épült fel. Nagy Péter cár a svédek ellen fönt az északi mocsarakban létesített egy védő várost – Észak Velencéjét, de voltaképpen rengeteg sok jobbágy elpusztult az építkezések alatt. Elmondása szerint tehát nem szerette az orosz csontokra épült Szentpétervárt, utálta a pletykafészek Moszkvát, és számára a hamisítatlan igazi szent főváros csakis Novgorod volt – idézte fel az egyik ekibastuzi beszélgetést Rózsás János író. Gelencsér Gábor A barátság a lágerkönyvtárban kezdődött... Egy zökkenőmentes új tanév startvonalán... Szeptember elsején ismét becsengetnek a város alap- és középfokú tanintézeteiben, illetve újra gyermekzsivajtól lesznek hangosak az óvodák. A 2008- 2009-es tanév indításáról kérdeztük Szmodics Józsefnét, a művelődési és sportosztály vezetőjét. – A nyár folyamán a közoktatási törvény változásából adódóan különböző fontos feladatokat kellett végrehajtani. Itt a városon belül nemcsak leépítések zajlanak, hanem fejlesztések is – kezdte az osztályvezető. – Létrehoztunk egy fejlesztő iskolai csoportot, ami szeptemberben indul. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek nyernek itt elhelyezést és kapják meg a nekik szükséges fejlesztő foglalkozásokat. Mindez azt jelenti, hogy a szülőknek nem kell más városba elhordaniuk a kisgyermekeiket, hanem helyben kapják meg a szolgáltatást. Nagyon fontos az, hogy az óvodai csoportoknak a száma nem csökkent. Igaz, hogy az óvodák területén átszervezés történt, tehát létrehozta az önkormányzat a Nagykanizsa Központi Rózsa Óvodát, az összes többi intézmény pedig tagintézménye ennek az óvodának. Örvendetes, hogy mind az ötvennyolc óvodai csoport el tud indulni ebben az évben és 1358 kisgyermek ellátását biztosítjuk. Az óvodába a harmadik életévüket betöltött kisgyermekek kerülhetnek, hogyha megvan a megfelelő fejlettségi szint. – Mi a helyzet az általános, illetve a középiskolai oktatásban? – Az általános iskolás korosztálynál – amire nagyon büszkék vagyunk és örvendetes –, hogy a Rozgonyi iskola tényleg a huszonegyedik századnak megfelelő oktatási intézménnyé alakult ki a városközpontban. Minden tantárgyhoz és feladathoz megfelelő szaktantermeket kapnak a tanulók, tehát mindenki elégedett lehet ebben a helyzetben. A 2008-2009-es tanévben az első osztályosok száma 408 fő. A tavalyi évhez viszonyítva csökkent a beiratkozottak létszáma, ez abból is adódik, hogy az óvodákban szülői kérésre több tanköteles korú kisgyermek is visszamaradt, mert a szülőnek joga van kérni gyermekének az óvodában egy évig történő bent maradását, és ezzel a jogával több szülő is élt. A középiskolákat tekintve az elkövetkezendő tanévben egy nyelvi előkészítő osztállyal kevesebb osztály indul, nevezetesen a Cserháti Szakképző Iskola és Kollégiumban. Ez egyrészt arra utal, hogy a gyermeklétszám is csökkent, másrészt arra is, hogy a szülők és a gyerekek nem választják a nyelvi előkészítő osztályt Nagykanizsán olyan mértékben, mint ahogy a korábbi években tették. Tehát a középiskola és a szakképzés esetében meg kell említenünk, hogy már a középiskolákban is érezteti hatását a gyermeklétszámcsökkenés. Nagyon fontos megemlíteni – és amire szintén büszkék lehetünk -, hogy szeptember elsejével elkezdi kialakítását, illetve működését a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK). A benyújtott pályázatról még nincs visszajelzésünk, de a napokban bármikor várható, hogy nyertes lett-e vagy sem. Nagyon jó lenne, ha nyernénk, mert akkor az önkormányzatnak nagy segítséget jelentene e központ kialakításában. – Miként alakul a pedagógus ellátottság az új tanévben? – Az automatikus tanulócsoport megszűnésből adódóan – ami azt jelenti, hogy kevesebb első osztály lép be, mint ahány nyolcadik osztály elhagyja az általános iskola padjait –, tíz pedagógus álláshelyet kellett megszüntetni. Ez nem azt jelenti, hogy tíz ember került ki az ágazati rendszerből, ugyanis többen igénybe vették a prémiumévek lehetőségét, valamint nyugdíjazással sikerült megoldani, valamint - ha éppen olyan szakos volt a kolléga, akkor más intézménybe való áthelyezéssel is sikerült megoldani a létszámcsökkentést. Így azt mondom tehát, hogy tíz álláshely szűnt meg, de nem maradt senki ellátás nélkül az ágazatban. Az óvoda összevonásokból adódóan is történt létszámcsökkentés: itt a sors úgymond velünk volt, mert az óvónők közül is többen választották a nyugdíjazást, míg a Piarista Óvoda indulásával áthelyezéssel is kerültek át kolléganők a Piarista Óvodába, és így ott sem maradt senki állás nélkül. Egy embert kellett felmentés-végkielégítéssel elbocsátani a rendszerből, aki valószínű, hogy más területen esetlegesen majd talál magának munkát. A középiskolák esetében egy nyelvszakos kollégától kellett megválnunk, viszont ő január folyamán történő nyugdíjazás miatt be tud majd kerülni az általános iskolai ágazatba és a továbbiakban is végezni tudja nyelvoktatói tevékenységét. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatnak – a művelődési és sportosztálynak – az intézményvezetőkkel való közös együttműködés révén sikerült úgy megszervezni és kialakítani a 2008-2009-es tanév indítását, hogy ez zökkenőmentesen le tud bonyolódni – a szülők és a gyermekek teljes megelégedésére – mondta végezetül Szmodics Józsefné, a művelődési és sportosztály vezetője. Gelencsér Gábor Kanizsa 10 – Tanévkezdés 2008. augusztus 28. Három és fél évig tartott, amíg Szabó Béla, a Fradi Söröző tulajdonosa – egy törzsvendégének hirtelen támadt ötlete alapján – kikísérletezte és szabadalmaztatta a zöld színű sört. Városunk újdonsült feltalálója július 6-án adta át Marton István polgármesternek a Beremenden megrendezett IDEA (ÖtletÚjdonság- Találmány) nemzetközi kiállításon és vásáron a zöld nedűért kapott okleveleket, amelyeket a városnak ajánlott. Szabó Béla, vagy ahogy mindenki ismeri, Béci bá’ a Zöld-sör nevű alkotásáért IDEA-díjban és a Szerb Tudományos Akadémia elismerésében részesült. Az eseményre – amely augusztus 1-től kezdve három napon keresztül tartott – három rekesszel vitt magával, ez azonban kevésnek bizonyult. Kanizsa 2008. augusztus 28. – A mi ügyeink 11 – A legnagyobb elismerés az volt – meséli Béci bá’ –, hogy visszajöttek az emberek, hogy ők újra megkóstolnák. Az hazudik, aki egy versenyen nem várja, hogy valamit elérjen. Én is reméltem, mégis földbe gyökerezett a lábam, amikor a nevemet meghallottam. Természetesen az oklevelek is nagyon sokat jelentenek, óriási megtiszteltetés számomra, hogy átvehettem őket. Azért ajánlottam fel a városnak, mert a nagykanizsai vendégek segítségével sikerült eljutni arra a szintre, ahhoz a sörminőséghez, amit a Magyar Szabadalmi Hivatal március 25-én bejegyezett. Az oklevelek másolata a díjjal együtt megtalálható a sörözőben a Ferencvárost jelképező ereklyékkel, valamint a Szabadalmi Hivatal nyilatkozatával együtt. A különleges sör Kanizsára vonzza a turistákat Zalakarosból, és más, messzebb fekvő településekről is érkeztek vendégek ide csak azért, hogy a Zöld-sört megkóstolhassák, például Győrből, Miskolcról. A jövő hétre várja Béci bá’ az eredményt egy veszprémi mikrolaborból, amely bizonyítja – másoknak – azt, amit ő biztosan tud: a sörben semmiféle mesterséges színezék nem található. A kiállításon való sikeres részvételnek köszönhetően feltalálót és találmányát meghívták szeptember 12. és 14. között egy hódmezővásárhelyi kiállításra is, majd ezután októberben Szerbiában mutatja be az italt Szabó Béla. A jövő év elején pedig a sör egyik őshazájába utazik, de egyelőre még nem árulta el, hogy pontosan hova. Palackoztatni is szeretné, a tárgyalások a nyárra való tekintettel őszre tolódnak. Két nagyobb sörgyár már felkereste telefonon, de az még nem publikus, hogy melyik kettő. Névhasználati engedélyt kért Béci bá’ a ’Nagykanizsai Zöldsör’ névhez, amelynek engedélyezéséről Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata dönt. Marton István polgármester az oklevelek átvételekor azt mondta, „a feltalálói rang ténye nagy megtiszteltetés a városnak, s a névhasználatot a közgyűlés minden bizonnyal örömmel fogja megszavazni”. Steyer Edina A sör, amely városunk hírét viszi Több mint három hete zárva tart a nagykanizsai uszoda. Folynak a felújítási munkák. A várható nyitás időpontjáról, az elvégzett, a még elvégzendő munkákról, az anyagi forrásról kérdeztük Karácsony Károlyt az uszoda ügyvezetőjét. – Minden évben hagyományosan augusztusban felújítás miatt leáll az uszoda. A leállás általában huszadika után szokott bekövetkezni és két hétig tart. Szeptember elsején szoktunk nyitni, ugyan is akkor kezdődnek az iskolai úszásoktatások. Az idén egy kicsivel előbb álltunk le, már tizenegyedikén, mert egy nagyobb mértékű felújítás, beruházás volt a gépházban. A teljes vízforgató rendszer, szivattyúk, szűrőrendszer, régi vascsövek mind lecserélésre kerültek. Tulajdonképpen ez indokolta, hogy megnöveltük a leállás időtartamát. Kicseréltük a nyílászárókat, világítás korszerűsítést végeztünk. A főbejárati lépcsőt teljesen újjáépítettük, húsz évet bírt ki, szinte darabjaira hullott, már balesetveszélyes volt. Most egy akadálymentesített műkő lépcső fogadja a leendő látogatókat. Minden karbantartást, takarítást, tisztasági festést, fertőtlenítést elvégeztünk, amit az épület igényel, az öltözőkben, az előtérben egyaránt. Összességében 11400000 forintot kaptunk az önkormányzattól, fejlesztési célú támogatást. Ennek több mint a felét a gépházra költöttük. Azt még érdemes megjegyeznem, hogy a beruházás nagy része az energia megtakarítást szolgálja. A hídvilágításnál a régi higanygőzlámpákat, korszerű halogén reflektorokra cseréltük. Az előtér világítását is energiatakarékos lámpatestekkel váltottuk fel. A gépházban az új folyamatos üzemű szivattyú rendszer miatt az energiafogyasztás mintegy felére fog csökkenni. – Az utóbbi időben bővült is a szolgáltatások köre. – Tavaly volt a wellnes részlegünknél egy nagyobb fejlesztés, akkor építettünk egy jakuzzit Eddig is volt két finn szaunánk, most az egyiknek a méretét nem csak megnöveltük, hanem egy tizenhét fős, teljesen új szaunát építettünk. Álmennyezetet, korszerű rejtett világítást, hangulatos kőburkolatokat alakítottunk ki. Volt a wellnes részlegen egy hátsó kihasználatlan rész, amit elbontottunk, a helyére jakuzzit építettünk, melyet a szauna jeggyel vehetnek igénybe a vendégek. Egy másik hátsó kihasználatlan részben infraszaunát létesítettünk. – Az idei nyár időjárására igazán nem lehet panasz. Milyen volt a látogatottság? – A tavalyi évhez képest a júliusi vendégszámunk közel a felére visszaesett. Tavaly a negyven fokos kánikula elég tartós volt. A strandra az a jellemző, ha pár napos kánikula van, akkor még nem indulnak meg az emberek a víz felé. Nekünk a huzamos ideig tartó kánikula az ideális. Most egy átlagos nyarunk volt. – Amikor a nyáron itt jártam elég nagy volt a zsúfoltság. Nem lenne igény egy másik, új medencére? – Igény lenne rá, engedélyünk is van egy termál, élmény medencére, de ez eddig anyagi forrás hiányában nem valósult meg. A terület megvan, az építési engedély megvan, de a háromszáz millió forintot még nem tudtuk előteremteni. – Milyen újdonságra, meglepetésre számíthatnak majd a látogatók? – Lesz szauna-show, melyet egy végzett szauna-mester irányit. Ez a szauna-kultúra szerves része. Szeptember közepe táján ismét beindul a masszázs stúdió, melyet a felfrissülésre, el- lazulásra vágyók belépőjegy nélkül vehetnek igénybe. Czene Csaba Uszoda: felújítás miatt zárva Fotó: Steyer Edina Egy mosoly, egy jó szó – ez az, amit a nagykanizsai kórház önkéntes dolgozói adnak a betegeknek, ez az, amire nekik szükségük van, hogy elviseljék a magányt, elfogadják állapotukat. Kovács József főigazgató, Marton Ferencné ápolási igazgató és Filákné Gábor Erzsébet önkéntes koordinátor nemrégiben mutatta be a sajtó munkatársainak az önkéntes dolgozók kórházba kerülésének útját és feladataikat. Ahogy a főigazgató is elmondta, külföldön – az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában – nagy hagyományai vannak a karitatív, belső indíttatású önkéntes munkának a kórházakban. Magyarországon a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány kezdte el kidolgozni és véghez vinni ezt a fajta munkát. Céljuk az egész országban elterjeszteni a kórházi önkéntes szolgálatot. Az önkéntesek részben tehermentesítik a szakképzett személyzetet, emellett gazdasági hasznot hoznak a kórházaknak is. Lelki, spirituális segítséget jelentenek legfőképpen azon betegek számára, akiknek nincsenek hozzátartozóik, vagy ritkán tudják őket látogatni. A legfontosabb tevékenységeik közé tartozik – természetesen térítésmentesen – a beteglátogatás, a beszélgetés, a felolvasás, lelki támasz nyújtása, ágyazás, elkísérik a betegeket a különböző vizsgálatokra, kéréseiket, igényeiket tolmácsolják a kórház felé. Nem egyszerű feladatok ezek, különösen a hospice ellátásban. Nagyon fontos a körültekintő válogatás – a kórház részéről, és a kellő felkészülés – az önkéntesek részéről. Tréningeken vesznek részt, vonatkozik rájuk a titoktartási kötelezettség, munkaszerződéssel dolgoznak, igazodniuk kell a kórház küldetésnyilatkozatában foglaltakhoz és alkalmassági vizsgálaton vesznek részt – csakúgy, mint a kórház többi dolgozója. Marton Ferencné beszélt a program indulásáról. Elmondta, hogy január elején vette fel a kapcsolatot a budapesti székhelyű Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvánnyal, akinek ügyvezetőjével, Meggyes Ildikóval közösen hozták létre a nagykanizsai szolgálatot. Két lépésben vitték véghez a tervet. Először kiválasztottak két fő koordinátort, akik az önkéntes segítők munkáját szervezik, irányítják. Majd ezután kezdődhetett meg a toborzás szórólap és újsághirdetés útján. Harmincöt érdeklődő jelentkezett, akik közül – jelentkezési sorrendben – tizenötöt választottak ki, s jelenleg tizenkettő dolgozik napi két órát az ápolási és a gerontológiai osztályon. A kórház a későbbiekben szeretné a pszichiátriai, a neurológiai és a gyermekosztályon is bevezetni a programot, elsősorban azokból a jelentkezőkből, akik az első toborzás alkalmával jelezték részvételi szándékukat. Az önkéntesek „kiképzéséről” Filákné Gábor Erzsébet beszélt. Két alkalommal tartottak nekik tréninget, amikor megismerhették az osztályok működését, a betegjogokat, az időskori jelenségeket. Ezután írásbeli vizsgát tettek, majd részt vettek egy személyes interjún is. A beléptetésre a vizsga után került sor, a munka pedig június végén kezdődött meg. – Én mindenképpen egy nagyon jó dolognak tartom, bár meg kell mondanom, az elején ódzkodtam, hiszen számunkra is új volt – mondta Filákné Gábor Erzsébet. – Azt látom, hogy az önkéntesek szeretnek jönni, és a betegek szintén szeretik, ha beszélgetnek velük, foglalkoznak a lelkükkel. A legtöbbjük olyan feladatokat is ellát, amelyek igazán nem az ő tevékenységi körükhöz tartozik, például a mosdatás, ágyazás. Más kórházakban – ahol a program már működik –, az a tapasztalat, hogy azok az önkéntesek, akik az elején csak beszélgetnek, szépen lassan olyan ápolási feladatokat is átvesznek, amelyekhez nem szükséges szaktudás. Az első, és legfontosabb feladatuk a betegek spirituális, lelki segítése, elégedettségük növelése, hogy ők úgy érezzék, a kórházban foglalkoznak, törődnek velük, nem csak a testi bajaikkal, hanem a lelkükkel is. Tulajdonképpen az ápolónők munkáját is megkönnyítik, de nem helyettesítik azt. Úgy gondolom, jól kiegészíti a kettő egymást. – A családomban nagyon sok idős ember élt, én ápoltam az édesapámat, édesanyámat, a férjem három nagynénjét, és valahogy hiányoztak – folytatta Szántó Gáborné Anikó, önkéntes. – Annyi pluszt tud adni egy idős ember, ahogy elmondja az életét. Nagyon sokat tanultam belőle, rengeteg erőt merítettem. A legjobb, legnagyobb eddigi élményem az volt, amikor egy néni kezet akart csókolni, amiért végigsimogattam a lábát testápolóval. Láttam, neki mennyire fontos, hogy valaki tényleg vele foglalkozik, nem mennek el mellette. Megértem a nővéreket, nagyon le vannak terhelve. Arra, hogy ők külön mindenkivel félórákat, órákat foglalkozzanak, nincs idő. De mi ezt nagyon szívesen csináljuk. Steyer Edina A kórház önkéntes segítői 12 Kanizsa – Civilben 2008. augusztus 28. EGYÜTT KISKANIZSÁÉRT EGYESÜLET 8800 Nagykanizsa, Varasdi u. 56. Adószám: 18963720-1-20 Közhasznúsági jelentés 2007. évről Megnevezés Tárgyév / eFt) A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 147 Közhasznú célú működésre kapott támogatás - NMJV Önkormányzata 80 - tagdíj 30 - SZJA 1 % 32 - kamat 5 B.Válalkozási tevékenység bevétele nem volt C.Összes bevétel (A+B) 147 E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 145 - fotó, videó, hangfelvétel 80 - nyomtatvány, postaköltség 20 -hirdetés 20 -egyéb anyagköltség 20 -bankköltség 5 F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem volt G. Tárgyévi pénzügyi eredmény 2 TEMPLOM TÉRI ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY 8800 Nagykanizsa, Bajcsy. Zs. E. u. 67 Adószám: 19274968-1-20 Közhasznúsági jelentés 2007. évről Megnevezés Tárgyév (eFt) A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 1.205 Pénzügyileg rendezett bevételek 1.205 B. Vállalkozási tevékenység bevétele nem volt C. Összes bevétel (A+B) 1.205 E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 1.124 Ráfordításként érvényesíthető kiadások 1.124 F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem volt G. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 81 KISKANIZSA DIÁKSPORT EGYESÜLET 8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zs. E. u. 67. Adószám: 18961292-1-20 Közhasznúsági jelentés 2007.évről Megnevezés Tárgyév (eFt) A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 3.319 Pénzügyileg rendezett bevételek 3.319 B. Vállalkozási tevékenység bevétele nem volt C. Összes bevétel (A+B) 3.319 E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 2.563 Ráfordításként érvényesíthető kiadások 2.563 F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem volt G. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 756 2008. augusztus 28. Kanizsa – Ez + Az 13 Horoszkóp Ez volt a legszebb nyár, gondolhatja, s hogy még sokáig emlékezetes maradjon, szervezzen egy nyárbúcsúztatót, s ossza meg élményeit barátaival. Apihenés, a szabadság után a munka folytatása így talán könnyebben megy. Abolygók kellemetlen hatására fogja, hogy nem tudja az idejét beosztani, s összegyűlt teendőit megoldani. Még a vonzereje is megnőhet, ha összeszedi magát, és nem dolgavégezetlenül fejezi be a napokat. Újabbnál újabb feladatokat kell megoldania, de ön inkább a felhőtlen szabadságot, az élvezeteket hajszolná. Szinte észre sem vette, és önzővé vált, azt hiszi, csak ön körül forog a világ. Ez sajnos nem mindig van így. Akényszerű szabadságot rejtett tulajdonságai kiaknázására is felhasználhatja. Próbálja meg könnyedén venni az élet dolgait, s a megoldásukra is könnyebben rátalál. Ha valaki elmúlt már negyven éves, vagy akár ötven, még nem öreg. Sosem késő új elfoglaltságot, új munkahelyet keresni. A szorongás, a begubózás csak ront a helyzeten, és az egészségen. Váratlan, és kiszámíthatatlan események kereszttűzébe hozhatja a közeljövőben a családja. Mivel ön jó természetű, és jó emberismerő, gyorsan átlát a szitán, és harag nélkül, diplomatikusan elrendezi a félreértéseket. Bár jól sikerült a nyári kikapcsolódás, lazítás, a lelkének ápolgatásra van szüksége. A vágyai teljesüléséhez azonban szüksége lesz némi nyugalomra, összegzésre. Acigarettázás helyett inkább sportoljon. Feldúlt lelkivilága azonnal tönkreteheti családja nyugalmát. Túlzott elvárásaival megsérti még a legközelebbi barátait is. A nyugalom és a harmónia érdekében mihamarabb változtasson ezen a szemléletén. Szeszélyes a hangulata, akár egy tinédzsernek. Az állandó bizonyításkényszerét felejtse el egy időre. Így sokkal vonzóbbá válhat a környezetében. Ha nem találkozott idén a tengerrel, ne intsen csalódottan búcsút a nyárnak. Keresse fel ismerőseivel a városon túli hegyeket, kirándulóhelyeket. A rétek őszi virágai is elkápráztatják, s feledtetik gondját, baját. Az idő lassan őszre jár. Gyönyörködjön minél többet az évszak természeti szépségeiben, s az érzelmi életében keletkező nehézségeket könnyebben átvészeli. Sikerre is szüksége van ahhoz, hogy úrrá legyen a következő feladatokon, nehézségeken. Ha nem úgy mennek dolgai, ahogy kellene, vonuljon vissza a nyüzsgéstől, és gondolja át alaposan a következő lépését. III.21.–IV.19. Kos IV.20.–V.20. Bika V.21.–VI.21. Ikrek VI.22.–VII.22. Rák VII.23.–VIII.22. Oroszlán VIII.23.–IX.22. Szűz IX.23.–X.22. Mérleg X.23.–XI.22. Skorpió XI.23.–XII.21. Nyilas XII.22.–I.20. Bak I.21.–II.19. Vízöntő II.20.–III.20. Halak Állás nemzetközi tehergépk.-vezető szakirányú megegyezés szerint kőműves szakirányú 130.000 – 140.000 Ft festő szakirányú 86.300 Ft villanyszerelő szakirányú 100.000 Ft minősített hegesztő szakirányú 250.000 – 280.000 Ft hálózat szerelő szakirányú 100.000 – 120.000 Ft traktorvezető szakirányú 150.000 – 250.000 Ft AWI, CO hegesztő szakirányú 90.000 – 130.000 Ft kárpitos szakirányú 90.000 – 120.000 Ft szervíz technikus technikum 150.000 – 250.000 Ft hibakereső technikus technikum 180.000 – 190.000 Ft projektvezető főiskola 160.000 – 180.000 Ft gyakorlómérnök főiskola 120.000 – 140.000 Ft controller főiskola 120.000 – 140.000 Ft ált. iskolai angol tanár főiskola KJT. szerint ált. iskolai informatika tanár főiskola KJT. szerint BőVEBB FELVILÁGOSÍTÁS a munkahelyi ajánlatokról a Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központban, a Nagykanizsa, Fő út 24. szám alatt vagy a http://www.nyugatrmk.hu webcímen kaphatnak. Ügyfélfogadási idő: hétfő–kedd–csütörtök: 8.00–12.00 és 13.00–15.00 óra között, péntek: 8.00–12.00 óra Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központ Az Ön rádiója FM 95,6 MHz Új SMS szám 06-30/ 30-30-95-6 SZOLGÁLTATÁS TÁRS 14 Kanizsa – Apró 2008. augusztus 28. INGATLAN VEGYES BÉRLET Nk belvárosában 600 négyzetméteres terület – társasház építésére is alkalmas – eladó! Érd.: 30/227-3294, 30/448-6072 Nk-án a Fő úton 77 m2-es polgári lakás jó állapotban eladó. Érd.: 93/321-906 (6200K) Eladnám vagy elcserélném kisebbre három szobás, III. emeleti, belvárosi, egyedi gázfűtéses lakásomat. Érd.: 30/9590-413 (6283K) Nk belvárosában a TANDEM autókereskedés bérbe kiadó vagy építési teleknek eladó. Tel.: 30/481-2323 (6260K) Nagyrécsén, Antal hegyen 1,5 hektár szántó, szőlő, gyümölcsös, akácfás terület eladó. Érd.: 93/371-230, 93/714-002 (6284K) Nagyrécsén hét éves, 100 m2- es, cirkófűtéses családi ház eladó. Érd.: 30/633-9545, 20/403-9785 (6285K) Nk-án a Berzsenyi utcában, negyedik emeleti, két szobás lakás albérletbe kiadó. Érd.: 30/590-3945 (6249K) Belvárosi, egyszobás, egyedi fűtéses lakás albérletbe kiadó. Érd.: 70/5799-455 (6277K) Ne dobja ki! Készpénzért vásárolok régi dísz- és használati tárgyat, porcelánt, képet, könyvet, régi újságokat, stb.! Érd.: 20/555-3014 (6083K) 170 literes prés eladó. Tel.: 30/448-6072 (6278K) Nagyrécsén vörös szőlő must eladó. Érd.: 93/371-075 (6287K) Fehér borszőlő, fehérbor, valamint fenyő eladó. Tel.: 30/476-6625 (6289K) Biztonsági őr fegyveres vagy anélküli szolgálatot vállal főállásban és helyettesként Nk-án, illetve a környező településeken. Érd.: 20/254-2679 (6286K) Gépelést, illetve bármilyen számítógépes szerkesztést rövid határidővel vállalok. Tel.: 30/9932- 534 Takarítást vállalok. Érd.: 93/325-759 (6279K) Magyar nyelv és irodalomból korrepetálást, pótvizsgára, felvételire felkészítést, valamint szakdolgozatok, egyéb anyagok gépelését vállalom. Tel.: 30/968-8184 (6288K) 42 éves férfi keresi hasonló korú hölgy ismerettségét tartós kapcsolat céljából. Tel.: 20/5601-725 (6290K) A Hevesi Sándor Általános Iskola 2008. augusztus 31-én (vasárnap) 17 órakor tartja ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓJÁT Hirdessen nálunk! Lakossági apró egy alkalommal, 15 szóig 600 Ft, folyamatosan feladva a másodiktól 300 Ft. Szolgáltatási és közületi apró első alkalommal 15 szóig 1200 Ft, folyamatosan feladva a másodiktól 600 Ft. Az NTE 1866 MÁV futball-csapata mondhatni repülőrajtot vett az NB III Dráva csoportjában. Megvalósulni látszik az a nézet, amely szerint a csatár Nagy Roland és a középpályás Rácz Szabolcs leigazolásával sokat nyert a kanizsai harmadosztályú együttes. Az első fordulóbeli meccsük ugyan elmaradt a Kaposvár II. ellen, azután azonban Bonyhádra látogattak, ahol nagyon biztos 5-2-es sikert arattak Ujvári Máté két, valamint Cs. Horváth Gábor, Nagy R., és Rácz Sz. egy-egy találatával. Ezek után jött a hazai bajnoki premier, melyen a Beremend gárdáját látták vendégül. A lendület nem apadt, hiszen az egykori cementgyáriak lógó orral távoztak az NTE-pályáról, a vendéglátók 3-2-es győzelmét követően. A mérkőzésen egy vérbeli csatárteljesítménynek tapsolhatott a mintegy 300 fős publikum, hiszen Nagy R. háromszor mattolta az ellenfél kapusát. A félidő kétgólos előnye biztosnak tűnt, viszont aztán a beremendiek még egyszer beköszöntek, s hogy a NTE kiengedett, annak jel volt az is, hogy a végén Nagyot kiállította felesleges kezezés miatt a játékvezető. Ajó sorozatát tehát vélhetően nem folytathatja egy meccs erejéig, nem úgy a csapat a Magyar Kupában. A második főtáblás körben ugyanis 0-3-ról fordítottak hazai környezetben az NB II-es Kaposvölgye-Nagyberki ellen. Agyőztes gólt Cs. Horváth jegyezte a 92. Percben, előtte Ujvári, Nagy R. és Burucz Barna volt eredményes. Akövetkező kör sorsolására a lapzártánk utáni szerdán került sor, bár a szurkolók kívánsága egyértemű: a zöld-fehér Kaposvölgye után egy hasonló szín-összeállítású gárdára vágynak. Nagy fantázia nem kell, hogy kitaláljuk, melyik „torna clubról” lehet szó… Polgár László Repülőrajttal nyitottak 2008. augusztus 28. Kanizsa – Sport 15 A hét embere: Nagy Roland Születési hely, idő: Nagykanizsa, 1984. 07. 06. Posztja: csatár Eddigi klubjai: MÁV NTE, FC Nagykanizsa (Olajbányász) – utánpótlás Mérk./gól 2001/02: Kiskanizsai Sáskák (megyei I. osztály) 27/14 2002/03: Miklósfa (megyei I. osztály) 25/15 2003-2005: FC Napred (megyei I. osztály) 56/32 2005/06: Galambok (megyei I. osztály) 29/15 2006/07: FC Napred (megyei I. osztály) 30/33 2007/08: Zalakaros (megyei I. osztály) 28/25 2008/09: NTE 1866 (NB III) 2/4 Nagy Rolandot 17 évesen már az MTK Hungária hívta próbajátékra, a megyei bajnokságban pedig igazi gólgyárossá vált. A 2006/07-es idényben Tótszentmártonban megyei gólkirály lett, jelenleg pedig két bajnoki után négy találatnál jár, és a Magyar Kupában is ugyanennyinél tart. A kapu közelébe kerülve 23-25 méterről már életveszélyes, szabadrúgásból bárhonnan képes a hálóba tekerni… Nagy adósságunkat törlesztjük azzal, hogy szétnéztünk a kanizsai kézilabdázók háza táján avégett, hogy miként készülnek az új szezonra – mind a nőknél, mind a férfiaknál. Már csupán azért is érdekes lehet rátekinteni, mi történik a Nagykanizsai Izzó SE-nél, mert több olyan történés is adódott náluk, mely arra enged következtetni, náluk sincs lazítás. Ami már most biztos: mindkét társaság szeptember 13-án kezdi a szezont, ráadásul Kiss Melittáék hazai környezetben, a Zsigmondy-csarnokban a Tamásival szemben. Musits Ferenc, az egyesület elnöke rögtön leszögezte, a férfi mezőnyben osztályváltásra készülnek: „Velük nagyon egyszerű a kitűzött cél, hiszen szeretnénk feljutni az NB I B-be az NB II Dél-nyugati csoportjából, míg a hölgyek tizenkét csapatos mezőnyében a középső harmad a reális elvárás.” A férfiak a felkészülést azzal a Zádori Lászlóval kezdi meg az együttes, aki egykor az NB I-es Szigetvár szakmai munkáját irányította. Náluk, csakúgy, mint a hölgyeknél, Németh Imre is besegít erőnléti edzéseivel. S ha már a női együttes szóba került, ott Tóth László végzi az edzői teendőket, aki röviden így foglalta össze az eddigi menetrendet: „Augusztus első hetében kezdtük a felkészülést a Tungsram-pályán futással, majd konditermi ráhangolással. Az erőnléti foglalkozások után augusztus 26-tól már a csarnokbeli munkáról szól a program, heti háromszori edzéssel.” Mint azt megtudtuk, Takács Andrea és Papp Zsanett személyében ketten érkeztek Vonyarcvashegyről, a gerincükkel kezelt Ruzsa Renáta és Gombor Ágnes bekapcsolódására azonban még várni kell. A nyolcadik osztállyal júniusban végzett korosztályos játékos, a balszélső Pánczél Petra viszont egy nagy ugrással kerülhet közelebb sportkarrierbeli álmaihoz, hiszen elvitte Kanizsáról a Ferencváros. S hogy egy nagy visszatérőről is hírt adjunk: a lányoknál az ifjúsági csapat edzője Mátyás Auguszta lett. A kiváló kézilabdás 38-szor szerepelt a magyar válogatottban, s ötször volt az NB I gólkirálya. Legutóbb az NB I B-s Nagyatádnál játszott, s a változatosság kedvéért írjuk le, hogy abban a mezőnyben is ő volt a legeredményesebb góllövő. A hálóba bombázást tehát lesz kitől eltanulniuk a tehetséges kanizsaiaknak… P.L. Pánczél a Fradiba távozott... Ha nyár, akkor még inkább itt a különböző (legtöbb esetben az utánpótláskorú) kontinensviadalok ideje, melyeken a kanizsai sportolók is képviseltették magukat. E néhány sorban igyekszünk számba venni szereplésüket, hiszen amint erre az olimpia is tanulságul szolgált, egyre inkább meg kell becsülni minden apró kis eredményt, sőt, már azt is, ha valaki akár egy-egy korosztályos válogatottba is beverekszi magát. A Bulgáriában szorítóba lépő Orsola Norbert ökölvívó junior Eb-ezüstjéről már adtunk hírt bővebben, Mihovics Szabina cselgáncsozó pedig a szarajevói ifjúsági Európa-bajnokságról hozott haza egy ötödik helyet. Nagy Gábor és Daróczi János felnőtt B-csoportos baseball Eb-selejtezőn Szlovákiában játszhatott, igaz esetükben csak mérsékelt sikerről beszélhetünk. Lépjünk egy házzal arrébb, hiszen a női kosárlabdázók U20-as válogatottja Lengyelország felé vette az irányt, soraiban a Kanizsai Vadmacskák két reményteljes játékosával Varga Zsófiával és Fekete Csillával. Az Európa- bajnokság B-divíziójában a csapat egészen a bronzéremig jutott, s néhány hete pedig arról hallhattunk híradást, hogy a macedóniai (Szkopje) U18-as női Európa-bajnokság (B-divízió) magyar együttesében is volt kanizsai nevelésű kosaras Kulcsár Patrícia személyében, aki ugyan jelenleg Olaszországban él, de Kanizsa DKK nevelése volt a korábbiakban… (P.L.) Európában portyáztak A napokban zárult pekingi olimpia magyar szempontból arra mindenképp jó volt, hogy az elért eredmények nem kárhoztatják tétlenségre a sporttársadalmat, vagyis nincs védernyő, mely alá húzódva azt mondhatná bárki is: ugyan kérem, mit kérnek rajtunk számon, hiszen ott a 7-8- 9 aranyérem. Nos, ezzel most nem lehet érvelni, s lassan talán eljutunk arra a szintre, hogy az ötödik, hatodik helyeket is elkezdjük becsülni. Mindezt annak fényében érdemes említeni, hogy szinte lassan már mindenhol talicskaszám tolják a sportba vagy egy-egy ágába a pénzt, mi viszont jól elvagyunk a magunk levében. S bármily fájó, le kell szállni a magas lóról, mivel a BMX-ben szerzett arany is ér annyit, mint mondjuk a vívásé. Ráadásul még látványosabb (mi több érthetőbb) is előbbi az utóbbinál. Szóval, szerénynek kell nagyon maradni pénzosztóknak, sportvezetőknek és esetenként sportolóknak is. No, meg azoknak is önmérsékletet kell gyakorolni, akik az eredményeket kommunikálják, mivel az első hét fanyalgása után a másodikon hirtelen nagyon nagy értéke lett már az egyes helyezéseknek is. Ki érti ezt, talán mégiscsak felébredtünk? Már valóban itt lenne az ideje… Polgár László Olimpiai kanyarok, fordulatok 16 Kanizsa – Hirdetés 2008. augusztus 28. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata eladásra hirdeti a tulajdonát képező NAGYKANIZSA, BERZSENYI UTCA 5. magasföldszint 1. szám alatt lévő, 1363/13/A/1. helyrajzi számú, egyéb helyiség megnevezésű 131 m2 alapterületű ingatlanát. Az ingatlan forgalmi értéke 8.400.000 Ft Az ingatlan megtekinthető: előzetes telefonos időpont egyeztetéssel. (Ingatlankezelési Intézmény, tel: 93/311-241. 16-os mellék.) A helyiség főbejárata az épület Északi oldalán lévő vasajtó. Az ingatlanra vonatkozó egyéb adatok: alaprajz, tulajdoni lap, térkép megtekinthető az Ingatlankezelési Intézmény Garai utcai irodájában. Az ingatlan megvásárlására írásos vételi ajánlattal lehet jelentkezni. A vételi ajánlat elbírálására az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak irányadók. A kiíró a változtatás, elállás jogát fenntartja. Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a 2-es és 3-as számú felnőtt háziorvosi szolgálatok, a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. szám alól, átalakítási, felújítási munkák miatt 2008. augusztus 31. napjától a Nagykanizsa, Erzsébet tér 15. szám alatt (Kiskastély) működnek. A 2. sz. Felnőtt Háziorvosi Szolgálat rendelési ideje változatlan. A vezetékes telefon technikai okok miatt szünetel, elérhetőség: 06/20/282-3853. A 3.sz.Felnőtt Háziorvosi Szolgálat rendelési ideje és a telefonszám változatlan. Költöző háziorvosi szolgálat TISZTELT UTAZÓKÖZÖNSÉG! Értesítjük Önöket, hogy augusztus 29-30-án megrendezésre kerülő 5. Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál miatt forgalomelterelések lesznek. Augusztus 30-án 10 és 11 óra között lezárásra kerül az Eötvös tér-Fő út- Erzsébet tér. Ezen idő alatt az autóbuszok nem érintik az Eötvös téri, Deák téri és Dél- Zalai Áruház elnevezésű autóbuszmegállókat. Kerülő útvonal Keleti irányban: Király út-Zrínyi úti ideglenes megálló- Kórház utcai megálló-Teleki út Nyugati irányban: Eötvös tér K-i oldala-Huszti tér-Rozgonyi út-Vásár út. A 18-as helyijárat mindkét irányban a Zrínyi úton közlekedik. Egyúttal tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a fesztivál idejére augusztus 29-én, 8 órától az Erzsébet téri nyilvános parkoló, 12 órától, pedig a Polgármesteri Hivatal előtti parkoló lezárásra kerül. Megértésüket köszönjük! Kanizsai Kulturális Központ Várható forgalomelterelések a Dödöllefesztivál ideje alatt |
