* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 40.24 MB | |
| 2021-01-06 16:21:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  3 | 21 | Rövid leírás | Teljes leírás (492.23 KB) | Kanizsa 1990. 009-013. szám március Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Megjelenik minden pénteken Kié a közterület? 6. oldal Verseny a víz alatt 16. oldal KANIZSA J Á B 0 S I S E T I L A P Ülést tart a Városi Tanács A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1990. március 8-án 13 órára a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaratermébe összehívta a Városi Tanács ülését. Napirend: 1J Tanácselnök beszámolója a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról. 2./ Interpellációk. 3J Javaslata tanács 1990. évi költség- vetési tervére. 4./ Beszámoló a városfejlesztési bizottság munkájáról. 5./ Javaslat a környezetvédelemről szóló tanácsrendelet kiegészítésére és módosítására. 6./Nagykanizsa általános rendezési terve felülvizsgálata, módosítása. 7J Egyéb A tanácsülés nyilvános, arra minden érdeklődőt várnak. A tüntetés két szónoka: Bali Ferenc és Csengey Dénes. Az eseményről részletesebben az Ez történt című összeállításban számolunk be. Fotó: Szakony Attila (2. oldal) „Hogy milyen politikai ero" irányítsa a jövőben a várost, azt Nagykanizsa polgárai döntsék el!" ( kanizsaT 1990. március 2. Beszélgetés dr. Franz Nussmayrrel, Gleisdorf polgármesterével Dr. Franz Nussmayr Nagykanizsa testvérvárosának, a stájerországi Gleisdorfnak a polgármestere. Napfényes irodájában beszélgettünk a politika jelenéről és múltjáról. - Polgármester Úr, úgy hallottam, hogy Ön tegnap még Romániában tartózkodott. Mi volt utazásának célja? - A romániai hírek hallatán Gleisdorfban is szerveződött egy intézőbizottság az adományok összegyűjtésére. A felhalmozódott - s időközben a nyilvánosság kérésére Gleisdorf által megduplázott - 400000 schillinget azonban nem akartuk pusztán élelmiszercsomagok vásárlására költeni, inkább ésszerűen befektetni valamilyen, az új társadalom felépítését segítő folyamatba. Ennek megszervezését tűzte zászlajára a gleisdorfi delegáció, amelynek az élén az elmúlt napokban én is Romániában jártam. - Milyen konkrét eredménynyel tért haza? - Curos-Severin vidékén, a Duna mentén fekvő Moldovával vettük fel a kapcsolatot. A várost főként románok lakják; a legnagyobb létszámú kisebbség a szerb, de élnek ott magyarok és németek is. Az első beszélgetések után két dologban már meg is egyeztünk: szeretnénk hozzájárulni a gyógyszerellátáshoz és a kórházak felszereltségének fejlesztéséhez, és szorgalmazzuk iskolák, bölcsődék tervezését, építését. - Romániában néhány hete kezdődött meg az a változás, ami nálunk már közel két éve tart. Miként vélekedik a jelenlegi magyar helyzetről? - Más országokban az ember általában olyan állapotokat szeretne látni, amilyenek a sajátjában léteznek. Ez a gondolkodásmód azonban igen veszélyes is lehet, hiszen igazának bizonyítására nincs garancia. A jelenlegi osztrák politikai helyzet sem valami recept alapján, hanem különösebb korlátok nélkül, az emberek többségének egyetértésével alakult ki. Ezért én Önöknek is csak azt tudom javasolni: abból az álláspontból teremtsék meg saját demokratikus rendszerüket, hogy az állandó mozgásban legyen, és ellenőrzés alatt álljon, különben a leghaladóbb szellemű párt is - rövid időn belül - reakcióssá és konzervatívvá válhat. - Hogyan működik Ausztriában a többpártrendszer? - A jelenlegi osztrák pártok többsége - így a szociáldemokrata vagy a néppárt - régi hagyományokkal bír. Folyamatos tevékenységük csak az 1934-1945 közötti időszakban szakadt meg, de a náciuralom bukása után ismét szerencsésen alakult a sorsuk. A régi pártvezetők színpatizánsaikkal, barátaikkal állami keretek között szervezhették újjá pártjai- kat,... |
