Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
40.24 MB
2021-01-06 16:21:06
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
3
21
Rövid leírás | Teljes leírás (492.23 KB)

Kanizsa 1990. 009-013. szám március

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

Megjelenik minden
pénteken
Kié a közterület?
6. oldal
Verseny a víz alatt
16. oldal
KANIZSA
J Á B 0 S I S E T I L A P
Ülést tart a Városi Tanács
A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1990. március 8-án 13 órára a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaratermébe összehívta a Városi Tanács ülését.
Napirend:
1J Tanácselnök beszámolója a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról.
2./ Interpellációk.
3J Javaslata tanács 1990. évi költség-
vetési tervére.
4./ Beszámoló a városfejlesztési bizottság munkájáról.
5./ Javaslat a környezetvédelemről szóló tanácsrendelet kiegészítésére és módosítására.
6./Nagykanizsa általános rendezési terve felülvizsgálata, módosítása.
7J Egyéb
A tanácsülés nyilvános, arra minden érdeklődőt várnak.
A tüntetés két szónoka: Bali Ferenc és Csengey Dénes. Az eseményről részletesebben az Ez történt című összeállításban számolunk be.
Fotó: Szakony Attila (2. oldal)
„Hogy milyen politikai ero" irányítsa a jövőben a várost, azt Nagykanizsa
polgárai döntsék el!"
( kanizsaT
1990. március 2.
Beszélgetés dr. Franz Nussmayrrel, Gleisdorf polgármesterével
Dr. Franz Nussmayr Nagykanizsa testvérvárosának, a stájerországi Gleisdorfnak a polgármestere. Napfényes irodájában beszélgettünk a politika jelenéről és múltjáról.
- Polgármester Úr, úgy hallottam, hogy Ön tegnap még Romániában tartózkodott. Mi volt utazásának célja?
- A romániai hírek hallatán Gleisdorfban is szerveződött egy intézőbizottság az adományok összegyűjtésére. A felhalmozódott - s időközben a nyilvánosság kérésére Gleisdorf által megduplázott - 400000 schillinget azonban nem akartuk pusztán élelmiszercsomagok vásárlására költeni, inkább ésszerűen befektetni valamilyen, az új társadalom felépítését segítő folyamatba. Ennek megszervezését tűzte zászlajára a gleisdorfi delegáció, amelynek az élén az elmúlt napokban én is Romániában jártam.
- Milyen konkrét eredménynyel tért haza?
- Curos-Severin vidékén, a Duna mentén fekvő Moldovával vettük fel a kapcsolatot. A várost főként románok lakják; a legnagyobb létszámú kisebbség a szerb, de élnek ott magyarok és németek is. Az első beszélgetések után két dologban már meg is egyeztünk: szeretnénk hozzájárulni a gyógyszerellátáshoz és a kórházak felszereltségének fejlesztéséhez, és szorgalmazzuk iskolák, bölcsődék tervezését, építését.
- Romániában néhány hete kezdődött meg az a változás, ami nálunk már közel két éve tart. Miként vélekedik a jelenlegi magyar helyzetről?
- Más országokban az ember általában olyan állapotokat szeretne látni, amilyenek a sajátjában léteznek. Ez a gondolkodásmód azonban igen veszélyes is lehet, hiszen igazának bizonyítására nincs garancia. A jelenlegi osztrák politikai helyzet sem valami recept alapján, hanem különösebb korlátok nélkül, az emberek többségének egyetértésével alakult ki. Ezért én Önöknek is csak azt
tudom javasolni: abból az álláspontból teremtsék meg saját demokratikus rendszerüket, hogy az állandó mozgásban legyen, és ellenőrzés alatt álljon, különben a leghaladóbb szellemű párt is - rövid időn belül - reakcióssá és konzervatívvá válhat.
- Hogyan működik Ausztriában a többpártrendszer?
- A jelenlegi osztrák pártok többsége - így a szociáldemokrata vagy a néppárt - régi hagyományokkal bír. Folyamatos tevékenységük csak az 1934-1945 közötti időszakban szakadt meg, de a náciuralom bukása után ismét szerencsésen alakult a sorsuk. A régi pártvezetők színpatizánsaikkal, barátaikkal állami keretek között szervezhették újjá pártjai-
kat,...