* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 32.72 MB | |
| 2021-01-06 16:21:57 | |
 | |||||||
Nyilvános  3 | 19 | Rövid leírás | Teljes leírás (373.96 KB) | Kanizsa 1990. 014-017. szám április Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Megjelenik minden pénteken II. évfolyam 14. szám 1990. április 6. Ára: 9,60 Ft. A városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályán szinte naponta visszatérő téma a városi piac helyzete, illetve annak rekonstrukciója. A piac felújításának és átalakításának legjobb ismerője, fő koordinátora Kovács Zoltán osztályvezető. A lakosságot élénken foglalkoztató. ügyben vele beszélgettünk. A városi piac állapota mára kritikussá vált. Az épületek állaga, az árusltótér és a közműhálózat állapota miatt legfeljebb egy-két évig üzemeltethető jelentősebb felújítás és korszerűsítés nélkül - tájékoztat bevezetéseként. - A korábbi építkezések hatására beszűkült piacon a legalapvetőbb élelmiszerhigiéniai feltételek sem adottak. Nem zavartalan az árufeltöltés, és az árusítás-vásárlás sem. Már évekkel ezelőtt felvetődött egy új piac létesítése a Báthory utaa nyugati oldala, illetve a tervezett 74. sz. főút bekötő szakasza közötti terület igénybevételével. A VII. ötéves terv időszakának végére - ez év végéig - erre négy millió Ft-ot ütemeztek. Az összegből - a tanács anyagi helyzetének jelentős romlása miatt - más fontosabb célra 2,5 millió Ft-ot csoportosítottak át. Mivel a jelenlegi es a közeljövőben várható nehéz gazdasági körülmények folytán nincs kilátás a mintegy 350-400 millió Ft-ba kerülő új piac és a vásárcsarnok megépülésére (a szűkített változat is kb. 200 milliót tenne ki), nem lehet más választása a tanácsi vezetésnek, mint a jelenlegi piac korszerűsítése. A jelenlegi helyzetben - más véleményekkel ellentétben (Folytatás a 3. oldalon) Piac és piac, jíjra piac.,. ( KAMZSA~y 1990. április 6. „Bizonytalan a kimeneteI...'' A túlélésre rendezkedtem be - Tulajdonképpen még a hőskorban Kezdtem szociológiával foglalkozni. Az egyetemen akkor ilyen képzés nem volt, filo-zófi a-m agyar szakon végeztem. Annak idején a semmiből teremtődött meg a magyar szociológia. Hegedűs, az ex-mi-niszter, aki elkezdte, egyszerűen nem vett tudomást a magyar szociológiai élet általános hagyományairól, kizárólag a német mintát követte. Másrészt -mivel ezt a szakmát a szocdemek uralták a párt szétverésével húsz évre a szociológiai életet is tönkre tették. Nekem Kemény István volt a mesterem, aki az említett magyar szociológia „emlőin nőtt fel", Érdéin, Hajnalon, Bibón. Tőle tanultam, bár őt 1977-ben emigrációba kényszerítették. Ezzel a szakma szinte megszűnt, mert ő és Szelényi Iván elmentek. Izgalmas időszak volt ez, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének korszaka. A kutatásokat Kemény vezette, és a témák a szegénységet, a cigánykérdést, a munkásosztály belső rétegzettségének problémáját öleltek fel. Vizsgáltuk a gazdasági vezetők alkalmazkodását az új mechanizmushoz. Ez a téma ma is aktuális, hiszen ma ugyanazt csinálják végig a gazdasági vezetők, mint akkor. Hasznosítani is tudjuk az akkori tapasztalatokat. - De a szépen induló pálya megtört. - A szegénység vizsgálata miatt kerültem margóra. Ez 1968-ban megpendített, aztán betiltott téma volt. Mi, akik a vizsgálatokat végigcsináltuk -talán azért, mert nagyon fiatalok és nagyon fogékonyak voltunk -, nem tudtunk a téma bűvöletéből szabadulni. Borzasztóan expresszív dolgok voltak ezek. A cigányok, a szegények sorsa mélyen érintett bennünket, és mert kerestük a módját, hogyan lehetne a vizsgálatokat bonyolítani, szembekerültünk azokkal a hatalmakkal, amelyek ellenlépéseket tudtak tenni. Ennek az lett a vége, hogy elveszítettem az állásomat. - Valamiből azonban mégis élni kellett! - Jó ideig szociológiai segédmunkát végeztem. Kérdőíveket kódoltam, részben saját néven, részben álnéven. Aztán ahogy a... |
