Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.4 MB
2020-12-22 09:48:41
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
6
30
Rövid leírás | Teljes leírás (344.73 KB)

Kanizsa 2016. 013-016. szám április

Cím: Kanizsa
Alcím: Lokálpatrióta Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

Kan izsa
LOKALPATRIOTA HETILAP
XXVIII. évfolyam 13. szám 2016. április 7.
Emlékéven belüli kanizsai Thury-emléknap
Ünnepi események helyszíne volt szombat délután a HSMK Farkas Ferenc terme, ahol a korabeli várkapitány, Thury György halála évfordulóján Nagykanizsa, Orosztony és Várpalota vezetése - közös hősük tiszteletére - emlékülést tartott.
Thury György várkapitány nem véletlenül érdemelte ki a „Dunántúl Oroszlánja" titulust, hiszen a XVI. század török által rettegett hőse minden alkalmat megragadott arra, hogy az ellennel szemben országát, egyben a rá bízott várakat védelmezhesse. lS66-ben például Palota királyi végvára alól verte vissza a mintegy 7-8000 fős oszmán hadat, mely győzelem után Veszprém és Tata felé is megnyílt az előretörés lehetősége.
A palotai diadal végett Várpalota a 20l6-os esztendőt Thury György Emlékévnek hirdette meg, melynek egyik mozzanata volt a nagykanizsai Thury Emléknap. Ennek keretében a szervezők és résztvevők nem csupán Kanizsa várának főkapitányára emlékeztek - Kátai Zoltán énekmondó múltba kalauzoló énekei mellett -, egyben Nagykanizsa, Orosztony és Várpalota településének önkormányzatai úgyneve-
Kövér: a végvárakat ma nemzetállamoknak hívják
Napjainkban a végvidékeket úgy nevezik, hogy geopolitikai ütközőzónák, a végvárakat úgy hívják, hogy nemzetállamok, az ellenálló védők pedig napjainkban a nemzetek, amelyek védik a hitüket, a kultúrájukat, a családjukat - jelentette ki Kövér László szombaton, Orosztonyban.
Az országgyűlés elnöke az egykori (vár)palotai és kanizsai várkapitány, a 445 évvel ezelőtt Orosz-tony határában az oszmán seregek
által tőrbe csalt Thury György halálának évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: „a végvárak alatt sereglő új ostromlók nem hisznek sem Istenben, sem hazában, csak a pénzben és a profitban, és az ebből eredő hatalomban".
Az ostromlók „uzsorarabszíjra akarják fűzni" a mai várvédőket, „el akarják venni múltjukat, emlékezetüket, önazonosságukat", hogy a rabszíjról többé ne is szabadulhassanak - fogalmazott a házelnök.
Kövér László azzal folytatta: „a bajvívás ma nem lándzsahegyekkel, hanem szavazatokkal történik, s a szabadságharcot nem lövészárkokban, hanem a szavazófülkékben vívják". A magyar választópolgárok pedig „ebben a jelenkori szabadságharcban" 2010-ben és 2014-ben is azt üzenték, hogy „olyan újjáépített és megerősített magyar államot akarnak, amely megvédi a magyar nemzetet". Azt üzenték, hogy a magyar munka
(folytatás a 2. oldalon)
A nagykanizsai Thury Emléknap apropóján Dénes Sándor, a házigazda város polgármestere, Talabér Márta, Várpalota polgármestere, valamint Szöllősi Tiborné, Orosz-tony polgármestere is tolmácsolta gondolatait a délután során, Töll László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezető szakreferensének pedig az előadását is meghallgathatták az érdeklődők Thury György korszakáról.
Ahogy Cseresnyés Péter államtitkár, a térség országgyűlési képviselője fogalmazott, a történelem tanít is, s csak is a mai Európán múlik, hogy akar-e tanulni. l57l, illetve a XVI. század történései akár intő példa is lehetnek a mára nézve, s ezt a figyelmeztetést szükséges úgy felfogni, mely az egészséges érdek- és önvédelem fontosságára figyelmeztet.
P.L.
kök l50 lovasával együtt Orosz-tonynál tőrbe csalták és megölték.
Nem véletlen tehát, hogy az emlékülést követően Nagykanizsa, Orosz-
település, Orosztony Thury-kop-jafájánál. A megemlékezésen a mécsesgyújtás mellett emléktábla avatására és faültetésre is sor került.
zett közös kiáltványt is megfogalmaztak Magyarországhoz.
E kiáltvány apropó...