* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 47.15 MB | |
| 2022-08-15 14:54:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  173 | 311 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.16 MB) | Zalavármegye 1928. 223-248. szám október Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: VIL ÓYfolyai Zalaegerszeg, 1928 október 2. Kedd. Ara 12 fillér. 223. á. ftad*ÍMlk ilil» bétkfisnif Miatti. - UMutét: $gj Miifrtí- hmí utY^m »mi«. - Sitrketstóstr > kiadóhivatal: faluurmt, Stükar-ttrl. MKhU. Vigyázzatok I Hit csinál az oláh. Eddig még minden terve sikerült. Popescu oláh jogász, s valószínűleg ¡gazság-ügyminiszter, mert ugy szereti az igazságot, mint a döglött logikát. • Éz a Popescu az a bölcs ember, aki a kővetkező következtetést szerkesztette a''napokban: Aki a házit épití, vagy építteti, a pénzen vafirr-véien-^tt saját telkén, az az ember annak a háznak tulajdonosad. Tehát ő egyedül a T>ázi ur. Minden más ember csak vendégként jelenhetik meg abban a házban ideig-óráig. A házi ur bármikor kiteheti a szürit minden 1 vendégnek-ídegennek. Ennél szebb igazságot sem igazságügyi mi-'' nfezter, sem Kant, a «Tisza ész« kritikusa, nem mondhat. Ez tehát való jgpzság; s első főtételnek, propositio majornak kitűnő. Ebből indtil ki Popescu Most következnék a második igaz tétel: a propositio rninor, amely, amely összekötné a harmadik tételt, a következtetést az első nagytétellel. De Popescu ezt a közbelsó tételt elhagyja, magától értetődőnek tartván azt.-S az elsőre rávágja a következtetést, fen-hangon mondván: '' Tehát neki, az oláhnak, joga van Erdélyből-, a házból, kikergetni minden vendéget-idegent: magyart, szászt, németet, zsidót, örményt, cigányt, — hottentottát. Most: (s ez volna a közbelsó összekötő tétel, amit ö kihagy, minthogy ezt mindenkinek ugy kell tudnia, amint ó tudja, hogy) azt a telket ő, az oláh, vette volt meg penzjen-tyérenJ nagv vagyonnal, hősi küzdelemmel, sót talán a világ teremtése óta Ő az őstulajdonos és ő építette és építtette rá a házat: bölcs törvényeket csinált, igazságos ítéleteket hozott, szent vallásokat alapított; uj tudományokat teremtett, ápolta a nemes erkölcsöket és terjesztette az emberi műveltséget; templommá szentelte a házat, benépesítette angyalokkal s végül a nagy munkával fölépített házat körös-körül ültette a szeretet virágaival. Tehát joga van arra, hogy ő legyen a házi ur, joga van arra is, hogy, ha ugy tetszik neki, Kikergesse onnan egytól-egyig az idegeneket, a vendégeket, különösen pedig a magyarokat. Ez az eredmény, a conclusio. Mert a házat ó építette. £z az összekötő kapocs volna. De itt a bökkenő. Nem ő építette. Ezt a tételt ellopta. Ugy lopva akarja beleosusztatni. .Azért mondám, hogy döglött a logikája. Akármilyen nagy igazság az első, ha a második nem igaz, akkor a harmadik sem jó. - De ó csak egyre fújja a nótáját. Az ő csonka nótáját. hogy jobban megértsük, megvilágítom ezt egy hasonló csonka nótával. Ime: 1. tétel. Az oszlopszentek nem lopnak és nem hazudnak. 2. tétel. (Nem hangzik.) 3. tétel. Tehát az oláhok nem lopnak és nem hazudnak. A 3. tétel is igaz volna, ha a 2. az vofca, hogy t. i. az oláhok csupa oszlopszentek. De rajtakivül ki meri ezt ráerószakohii a világra? ö ezt is ráerőszakolja. Mert — ellent senki •era mondván — addig-addig fújja, amíg el-tuszi a világ. Sót: Éppen kapóra jött. írás keiben olvasom az újságban. S most már nem költeményt irok, hanem valóságot mondok... olvasom, hogy Oenfben Apponyi beszédére, csak a napokban vala, fölszólalt az oláh is, a cseh fe; s az oláh Commen delegátus igy beszélt: w leszerelés csak akkor történhetik meg, ha elóbb megtörténik ... |
