* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 370.41 KB | |
| 2025-06-18 09:35:45 | |
 | |||||||
Nyilvános  176 | 103 | Szakács Emma | Eltűnt s visszajön! Az árnyak néha rám törnek, Mint sötét felhők, mik nem érnek. Egy üres szoba, néma csend, A szívem súlya, mint egy hegy. Az álmok elúsznak, mint hajó a vizen, S a napfény is csak távoli ígéret, Mikor a lélek fáradt, s a szív kimerült, A boldogság szigete messze eltűnt. A tükörben nézve ki ez az idegen? A mosoly eltűnt, a nevetés nem éppen, De néha egy fénycsóva hirtelen feltűnik, Egy emlék, egy érzés, ami újra megérint. Bár a sötétség néha elborít, A remény szikrája mégis itt van, nem szorít, Mert a lélek ereje, mint a napfény, Még a legnagyobb viharban is éled, él és remél. Ez a harc, amit vívok, nem könnyű, De tudom, hogy a fájdalom nem örök, nem mély, Minden eső után jön a szivárvány, A szívem, újra megnyílik, és talál új utat, új álmot. 2024.10.06. Zrínyi Miklós Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 7/B. |
