* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 268.23 KB | |
| 2025-06-18 12:52:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  41 | 58 | Pintér Illangó, felsős | A fiú és a lány esete egymással Ha nagyon magasról lenézünk, csak felhőket látunk, mert fölöttük vagyunk. Ez szép látvány. Gomolyog alattunk minden világosszürkén, mint a füst. Most viszont utazzunk lejjebb, mert ott van mesélnivalóm! Már látunk néhány mozgó foltot, amik talán autók lehetnek. Meg bolyhos zöld vásznat, ami pedig erdő közelebbről nézve. De most a rétre menjünk! Hullámzik, nem egészen sík. Bokáig ér csak a fű, mert nem rég kaszálta le egy traktor. Gyönyörű, puha szőnyeg. Itt sétáltak mind a ketten. Az egyikük épp most lépett ki a buja erdőből. Ahogy a másikat meglátta megtorpant, majd halkan utána indult. Ő volt a fiú. A másik már messze járt, észre sem vette az egyiket. A fiú utol akarta érni őt, a lányt. Gyorslépésben gyalogolt. A tünemény már eltűnt egy domb mögött. Ahogy a fiú is felért, elakadt a lélegzete. Innét teljes egészében látta. Eddig csak követte, mert ahhoz volt kedve, hiszen jó móka kémkedni. Most viszont… A lány ruganyosan, szépen járt, csípője ringott. Dús, nagyon hosszú aranyhaja volt. Az egész teste kecses és csábító. Olyan hajlékony, mint egy kígyó. Olyan magas, mint egy zsiráf. Olyan egyenletes, mint a víz. Olyan frizura, mint egy királykisasszony koronája. Tökéletes. A ruhája is elképesztő volt. A testéhez tapadt. Háta kivágva, ott a bőre egyenletes, rózsaszín, puhának tűnő. A ruha, maga az ék fölé. A vállát sem takarta semmi. Hosszú szoknyája lobogott léptei után, akár egy palást. Az egész ruha feketére festve lebbent. Utána ment, ment, vonzotta a látvány. Ingott a derék, mintha folytonosan mutogatná magát. A haj pedig befonva egy fonatba. Könnyűnek tűnt és selymesnek. Úgy ráhajtaná a fejét! Úgy megérintené őt! Úgy érezné ajkának ízét! Megbabonázva loholt utána. Mint egy hűséges kiskutya. Mint egy elvakult kiscsibe. Vagy mint egy szerelmes szarvasbika. Behunyta a szemét, mégis látta. Izgatott mosolyt csalt az egész a szájára. Elképzelte elölről nézve is. Domborodó mellek. Mosolygós, élénk, bíbor rúzs, ragyogó kék szem, hosszú, fehér-fekete liliommintás műköröm. Kerek arc. Egy gyönyörűség. Nem tudta tovább türtőztetni magát. Futásnak eredt, szinte repült. Mikor is futott utoljára? Mikor futott ilyen gyorsan? Talán soha. Okostelefonját farmerja hátsó zsebébe vágta. Észre sem vette, hogy liheg. Hogy kimelegszik. Hogy szédül a melegtől. Lába dobogására a másik megfordult. Mindketten megálltak és nézték egymást. A lány nézte a fiút. Magabiztosan állt. Szálas termete egészen fölé magasodott. Fekete haja szép keretet adott laza, egyben határozott arcához, éles, mégsem kemény vonásaihoz. Karjain hatalmas izmok dudorodtak, mellkasa szélesen feszített köztük. Kezei erősek, tenyerei hatalmasak, egyben fenyegetőek és óvók. Olyan, mint egy szuperhős. Mint egy oroszlán. Olyan lélegzetelállító a kisugárzása. Olyan villódzóan csapodár, mint egy Tiktok videó. Olyan tökéletes! Ruhája rövidnadrág, farmer. Pólója egyszerű, fehér, tarka felirattal, hozzá egy baseball sapka oldalra csapva. Egyszerű és nagyszerű. Kezéhez úgy tapadt a felsője, mintha folytonosan mutogatná erejét. Haja szálasan, fényesen állt az üstökén, pajkosan válla felé is lenőtt egy picit. Sötét színű szemeiben vad rejtelem tükröződött. Úgy megismerné ezt a mély titkot! Úgy megérintené dagadó izmait! Úgy érezné ajkának ízét! A fiú nézte a lányt. Elképedt. „Ó!” – ennyit reagált az agya a látványra. Fura, kicsi orr. Nem is nevezhető annak. Nózi. Üres, barna szem. Mint egy fazék. Mint egy cső. Mint egy összetört képernyőjű mobil. Feje keskeny. Arca püffedt. Szája bénán rózsaszín. Fogai furcsán oldalra nőttek, nagyok voltak és sárgák. Teste ernyedt, lógó, mint, aki hirtelen lefogyott. Fúj! Megpördült és elrohant még gyorsabban, mint ahogy érkezett. A lány dermedten állt. Hátulról nagyon nem tetszett neki a látvány. A haj lányos. A hát görnyedt. A járás furcsán bizonytalan, mint egy egyévesé. A kezei csak a hájtól tűnnek erősnek. Válla vékony, csípő széles, fenék nőies. Fúj! Ő is sebesen megfordult és továbbment a maga útján. Pintér Illangó, 13 éves, 8-os, Galgamácsai Fekete István Iskola |
