Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
12.86 MB
2015-01-28 09:43:44
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
392
2166
Rövid leírás | Teljes leírás (246.08 KB)

Zalai Közlöny
Hetenként egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap

Zalai Közlöny 1896. 037-039. szám szeptember

Hiányzik: 036. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

jjMT-KiWim. 1896. szepteinberJ^BT
37-llc az£im.
EUf (»«</«< *r:
ín» . • / S Irt — kr F« évre . l fn »
Sefitcrrrr . I In ti kr
1" kr. H I R UKTtS K K 6 hMkixí» petittort»» 7, ««rdssor 6 a mvMieo lorábbi mtri & kr.
s\'vi LTTKKBKX
petit ioronké»! 10 krert réteuwk frl k, i-ifi ll.íték m-.atn „r. tétért » kr. liMleodó
■ ■
XXXV. évfolyam.
Alap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részi illető kö«-lemények pedig & kiadó Téré címzetten K&g7>KaaÍ£X&ra bérmentve intézecdök.
Bérmentetlen terelek nem fogad tatnak el.
Kéziratok rimuaneui küldetnek
-p A ntftykaoirs« „ipjuVTesttttet", ,& nagy-kanizsai. Takarékpénztár részvény-társaság\', a .Kotori Ukar^pénztár
rész vén} - társaság *, a .na«y-kani»*i- éa\'gaUmbokiönkéntca tnroltó-egyla«, a anagy-kanizs*. kisdedoefeló egyesület\' a agy-kinizsii tanítói járáskőr«, a , nagy-kanizsai k-resztény jótékony nőegylet\', -„a.kaai»si úr. jótékony nőegylet\', .szegények tápintézeie«, a .katonai hadastyán egylet\' a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai kai választmányának hivatalos lapja
hstenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
ktmztti kszmfivBloáés.
NkCJ-Euíxm, 1896 Bxepi H.
Az ország valAmennyi közművelő líáni egyesülete egybesereglttí az or-¡zig szivébe, hogy megvesse n egy-- .-ges magyar nemzeti társadalom alap -jait.
Közös akcióban, az erők egybegyűjtése mellett lógjuk az állam élet kiépítését befejezni. Ez a jövő programja. A közmüvelódé3 eszméjét meg valósítani, a civilizációt véglegesen megalapítani, s ezáltal az óriási számra rugó kivándorlást minden presszió nélkül meggátolni és a magyar kulturának útjait egyengi-teni. mindez nagyjában véve kultur-egyesületeínk szent akarata, amelyért (. hó 8-án sorompóba léptek 1
Ahova az állam keze el nem j»t-ha\'. oda elér a társadalom ujja. A ostolok azok, kik a mai nappal kitörülhetetlen hetikkel vésték szivünkbe a magyar egységes társadalomnak eszméjét.
Nem követelhetjük az államtói, hogy oly feladatot hajtson végre, amely feladat megvalósítása á társadalom hatáskörébe tartozik.. Az állam akaratát szigorúan hajthatja törvényei által régre. Az ilyetén törvények ereje pedig nem mindig egyformán működik. Társadalmi törvény mellett az állam törvénye törpe marad. A társadalom apostolai más eszközökkel oldják meg sikeresen feladatokat. A társadalmi törvéoy az észt és szívet üi-ja; segítségül, míg ellenben az állami törvények rideg betűivel nem képesek oly helyzetet teremteni, mint amazok.
Bármily hatalmas is legyen az állam, hatalmát még sem bírja ölj szabadon gyakorolni, hogy ez a társadalom legutolsó kunyhójába is eljusson. Jóllehet, hogy bebatoláaa nem hivja segítségül az erőszakot.
A társadalom áttette a mai nappal a társadalmi kérdés mogoldasát. Ezzel nagy terhet emelt le az állam vállairól.
I . Népiskolák felállítása, kísdedovo-dák, községi egyesületek, gyermek menedékhelyek, olvasó és daloskörök életbe hívása a nemzetiségek hazudozásainak megcáfolása, mindez dióhéjba szorítva a kultur egyesületek feladata. És ha még megjegyezzük azt, hogy az ilyen egyesületek leginkább exponált vidékeken működnek, nem fukarkodhatunk annak elismerésétől sem, hogy a kultur-egyesületek az állameszmének leghathatósabb védelmezője.
Mindenki előtt eléggé ismeretes az IC. M. K. E. működése. Alig él e hazában még egy ily fontos missziót teljesítő testület, mely a magyar állameszmének érdekében annyit áldozna, mint ez.
Ha csak egy oly ellenséggel küz-dene meg, mely folytonosan alárm hazugságaival a külföld ellenszenvét kelti fel előttünk, már is eleget tett volna. De hivatása jóval nagyobb mederben folyik. Azokkal a jámbor ellenségeinkkel szembin, kiknek ideáljukat Erdély különállását Románia részére lekötni képezik, vállvetve dolgozik az E. M K. E. az állammal egyetemben. Hogy mit jelentene Erdélyt Magyarországtól szétosztani, azt leírni alig lehet.
.Erdély Magyarország jobb keze", ezt a nagy szót mondta nagy hazánkfia — Kossuth Lajos.
Az E M. K E. felteszi a kérdést: .Nem kell-e Erdélyt njra elfoglalnunk, dint a honfoglaláskor és nem kell-e újra civilizálnunk, mist Szent istváu tevé ? Az árnyas és sötét erdő-elvi részt?...,"
Nem kell-e az erdők és sziklák mélyére e keleten a műveltség napja,
az igazság, szeretet és akarat fénylő aranysugairaival behatolni ?
Ki ne akarná támogatni a magyarság küzdő elócsupatait? . .." . Ily közművelődési egyesület tulajdonképpen a Dundntvli is 1 Azzal az óriási külömbséggev, 3ogy ez a létezők közül a legfiatalabb, anyagilag legszegényebb és a társadalomtól Ug/elejtettM.
Porzsolt Kálmán fótitkár szomorn lényekről számolt be. Számát adu annak, hogy a társadalom legtehetségesebbjei távol álltnak akkor; midőn az egyesület, támogatásáról van szó. Nem lüzök kommentárt e tényhez, hadd áljon itt rövid kironatbaa a főtitkár írnak jelentése:
,A. D. K. E. lassii felvirágzása bizonyítja leginkább a helyzet nehézsé-ségér. Egy nagy alapokra fektetett óriási épület emeléséhez fogtunk, s mert csak egy pár lelkei napszámps hordja apró téglánkint az anyagot, évről-évre alig emelkedik, az épület néhány téglasorral, holott ha a Dn-Dántul igaz ereje megmozdulna, egyszerre egész szikla tömegekkel erősíthetnék azt egyesek s egy ér alatt betetőzhetnék a nemzeti kulturának erős várát "
A. D. K. E. arányban áll az E. 5J K. E. irányával és amntájával. Amott a magyarságot az oláhok emitt a muraközi horvátok ellen kell ébren tartani. Célszerű telepítéseket eszközölni, ez az, amit a kultara megkíván. Ezen éket legnagyobb méltányossággal a jog és szabadság elveinek megfelelőleg kell elhelyezni. Beaéljenek nemzetiségeink saját nyelveiken, imádják ok .stenüket ahban a hitben, a mely stivök és lelkükhöz van kapcsolva, csak a tulajdonképpeni célt ne engedjük szem elöl téveszteni s ez at, hogy a» magyar állam eszmét respektálják, a
TARKA.
A színészet.
— Emlékeié* Tóth Edité, —
Irt«: K6rm»ndy Pál. ,
A -Zalai Kailö&y« eredeti íireija.
Valahányszor rágondolok a vidéki szi-ué>zet sorsára, mindig eszembe jut an-i uak az ellenkezője, arait Bodnár Zsigmond állított hogy az idealizmus batárit, tapossuk. A reális multai felváltotta áili-tólar e^ményiség: eszmén vekkel (rossz szó, de jobbat nem adott ki még az akj.lemisi táplálkozunk e század végén. — Es ezt az élet megcáfolja- yol az ideaüzmus szikrája, midőn éppen az, leéli» művészet képviselői jutnak tönkre; az ö részükre nem jut az aprópénzből. ...
. ,-áiizmus nincs; belé fult az anya-t-k tengerébe. Érzik is ezt a vidéki ?zii -zet képviselői:.és kacagnak az anyag tártai.
lt: is bukás; ott is \'bukás. És azt. múlják, ba más kifogás nincs: nem a társulat, tagjai gyengék, műsora
\'i sem ér...... Istenem, ki b\'^M-
;atja őket?.. .. f
Soha sem háborított meg a gyatra kritika ugy. mint egy helyen. Boldogult Tóth Ede..Kintornás családját- adták elő. A kritikus \' végig élvezte az előadást másnap referált is a lapban. — \'.I. kisasszony kosztümje Igazát] kritikán, aluli volt, pedig a gazdag molnár leány szerepét játszotta. Bimbó Lac: nefti fejtett
ki olyan „extázist" (á biiáló az I. latin osztályt régexte), miról arra lehetett volna következtetni, hogy régi kedresével találkozott. Az öreg Bimbó Mártonné siránkozott, de nem hatott Legjobban helyt állt Dáma Náci. potya Qgyréd. mikor a kupica pálinkát kibórpentette.: meg a Samu, a molnárinas képviselője, az alkalommal, midőn a sült malacot ellopta. ...."
Szeretném feltámasztani nyugvó porából Kovács Pál, győri orvost, a magyar szinmú-írodalom és a helyes szini bírálat egyik oszlopál. Hit mondana 6?
— Azt mondaná: te firma! — ba Dáma Náci jol ivott, Samu gyerek jól lopott
— és néked ez elég. akkor: az esztetika szent nevében kérlek a másvilágból, ismerd el, hogy a „Kintornás családot" megmentheti az az egy-két szó is, mit Bimbóné mond Károly fiának: .Nézd (Lacira néz), — sir! — ezt még nem tette! — Megerédt nála a jóság forrása\' .....■
Erre a kifejezésre Tóth Ede, a szerző, igen büszke volt. Mikszáth Kálmánnak mondta: „Tudod pajtás! ez t legszebb kifejezés az egész darabban "
Talán Mikszáth Kálmán is megengedi, hogy utánmondhassam a kedves történetet.
Egv budai korcsmában találkoztak. .Hogy mennyire féltékeny volt Tó\'h Ede minden csekélységre, ami darabjainak még külső hatását is csökkenthetné, bizonyltja a», az epizód, midőn egyezer kérdeztem: mi a „Kintornás család-meséje? — Felém fordul Tóth Ede ,s először tap jztalt előzékenységével mondá:
— Holnap hozok egy példányt, mert árulni ugyan nem engedem de ki van nyomatva.
U snap. elhozta a füzetkét és harmadnap nem mulasztotta el megkérdezui:
— Talált-e benne szépet?
— Hogyne ? — Szép az elejétől végig,!
— De . mégis, mondja csak, melyik részlet nyerte meg a. tetszését ?
;— Mikor Mari azt mondja:. .Istes! — hol vagy jóságoddal, hogy sehol sem találhatom meg!. ..
— Igaza van: csakhogy mégis szebb az, mire Szigligeti is felkiáltott: .Ejnye, hol vette azt a gyönyörű kifejezést ? — tudni illik, mikor Laciról mondják: .Sir: megeredt benne a jóság forrása!. . -
A szellemi élet gyermeke: a szinész, nemcsak a külsőségekhez ragaszkodik: aki bírál, az meg tanácsot ís adjon, a szellem képviselőinek a régi, jó kritikusok, szerint..... vagy .... hallgasson! —
És Te, jóság, aki nyugszol édesen \'j ne vedd rossz néven, ha fejjed... beszélek. Nem ébresztelek fel" ais^ keserű lenne ébrednéd: silány annak a .magnak-a termése, mit\'Ts elvetettél:, jiem úr-mett azóta igazi íépsziqmú !! ,
Reklám. E napokbbsn a\' főváros Bir-\' detési oszlopain a\' köietkéző\' falragasz volt olvasható: „Kedves Károly! Térj vissza anyádhoz, megbocsát neled és tárt karokkal vár. De ue feledd el e^y dobói X-féle subickot hozni magaddal, mert ez az egyedüli jó.\'
1 magyar nemzet szuverenitása előtt hajoljanak meg.
Ha mindezt elértük, akkor az nj honfoglalást bevégeztük.
E mű létrehozásából a magyar tanítói kar ran első sorban hiratva az oroszlán részt kivenni. Egy uj generációt megteremteni, egy uj generációnak lelkébe a magyar haza fogalmát beoltani, s a réginek balga eszméit megbuktatni — társadalmi uton, ez a magyar tanítói karnak első s legszentebb kötelessége. De midőn kötelességet szabunk, akkor a méliányosságot sem szabad felednünk.
Ki tagadná a néptanítói karnak sanyarú helyzetét ? Háromszáz forintnyi évi díjazás mellett nem szabad követelőknek lenünk. Cj köteles ség mpllé nj jogot is adjnnk. És ez az ujabb jog az volna hogy a minimális fizetés legalább 700 foriu-legyen ! \' •
E jog királtásáért a közmürelő-dési egyesületek is elől járnak.
A közműrelódési egyesületek egy uj szentélybe léptek. A második ér-ezred szentélyébe. Hosszú s göröngyös a pálya, a melyet megfutnak, fönséges a cél, a melynek szent szolgálatába állanak.
Naj,y eseményeknek ragynnk szemtanúi. Midőn látjuk, hogy rezérfér-fiaink nagy küzdelemnek közepette leteszik a fegyrert, a melyet egymás elvei ellen használnak, s visszatekintenek a haza sorára, midőn azt tapasztalhatjuk, hogy az ádáz harcok elnémítják a kardok csörge-tését egy fényes momentum előtt, mint a kulturegyesületek kongresz-sznsa, akkor egyúttal feljegyezzük magunknak azt tényezőt is, hogy a küzdelembi n, a nagy eszmék harcában, mindig a keresztényi szeretet foglal ; helyet
A társadalom h\'vatása elfoglalni azt a szerepet, amelyet az állam nem játszhat végig. így a társadalom letéteményéséré válik ott, ahol szükséges. Az állam nem tilthatja példánl el azt, hogy a társadalom külföldi gyártmányt ne vásároljon. Ha azonban egységessé válik a társadalom, közös munkában egyetért, akkor nem létezhetik e föld kerekségén oly hatalom, mely ennek ellenkezőjét a társadalomra rá oktrojálhatni
Például Olaszországol mindig le-verte Ausztria. De minden vereség mellett Olaszoszország volt a győztes ! Különös logika. Mert ha az olasz társadalom kiadta a jelszót, a győző gyártmányait nem vásárolni, akkor ngyauez a győző kénytelen rolt a társadalom akarata előtt meghajolni és a meghódított országrészt -visszaadni! ,
Hyen hatalmas a társadalom, ha egységes! Ellenben ha ereiben szétforgácsolt, akkor alkotásai fogyatékosak.
Erre az egységes nemlzeU társadalomra szüksége van e szegény hazának! És épp ezért, mert közművelődési egyesüléteivk egy lá&zló alá tömörülre küzdenek e nagy cél érdékében a társadalmi kapocs meg-
szilárdításán, azért Isten áldását kérjük önzetlen^ hazafias működésükre 1 x
HIRSCHL JAKAB.
A D. K. E. közgyűlése.
A mí közművelődési egyesületünk, a „Dunántúli közművelődési egyesület\' a közművelődési egyesületek-kongresszusa keretében f. hó 7-én d. u. 3 órakor tartotta ezredéves közgyűlését a kiállítási igazgatóság tanácstermében igen élénk érdeklődés mellett.
A D. K. E. legfiatalabb a közművelődési egyesületek közt és talán legelhagyatottabb Egyesek támogatására ran utalra a társadalom támogatása helyett. Egyesek pedig, bármily nagylelkűek legyenek is, sohasem tölthetik be azt a feladatot, melyet csak a társadalom rál-retett munkássága oldhat meg. — Szomorúan panaszolja föl ezt a tényt Porzsolt Kálmán, a D. K. E. főtitkára. Pedig az egyesületre valóban nemes feladatok megoldása vár. Ezek szépen domborodnak ki a közgyűlésről szóló tudósításunkból; de egyet itt külön is ki kell emelnünk Ez a Muraköz megmagyaro-silása. Olyan feladat ez, melynek megoldásában éppen a mi vidékünknek és főként a mi városunknak kell a főszerepet vinnie. Sajnáljuk, hogy e kérdéssel alig foglalkozott a D. K. E. közgyűlése, dé még inkább sajnálni való, hogy ráro-sunkban semmi sem történt még ez irányban. — Föntartjuk maguknak, hogy e kérdésről bővebben beszéljünk még pedig minél előbb, s adjuk most a közgyűlésről szóló tudósításunkat :
Az ütésen az egyletnek alapításától kezdve elnöke, Széli Kálmán, elnökölt, a kinek köszönheti tulajdonkép az egy-| let felrirágoztatását.
Általános örömöt keltett az előkelő közönség körében, hogy megjelent az ! ülésen dr. Wlassici Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter is, ki az egyletnek alapításától fogva egyik legbuz-góbb és leglelkesebb igazgatósági tagja.
Az ülés délután 4 órakor vette kezdetét. Az érdeklődők sorában voltak: Széli Kálmán, Wlassics Gyula, gróf Széchényi Béla, Fabinyi Teofil v. b. t. tanácsosok, gróf Keglevich István, gróf Zichy Antal főrendiházi tagok, gróf Apponyi Albert, Tóth Aladár országgyűlési képviselők, Rákosi Jenő másodelnök, dr. Mészáros Károly, György Aladár, dr. Kuliszeky Ernő mosonmegyei tanfelügyelő, Szabó Károly kir. tanácsos, sppronmegyei tanfelügyelő, dr. Károlyi Gynla. Koller Tivadar, dr Patay Samu, Mibajlovics Antal, Wodi«.ner ArUur, Porzsolt Kálmán főtitkár, dr. Fekete Ignác főpénztáros stb.
Küldöttségileg képviselve voltak az Emke. a Somogymegyei közművelődési egyesület, a komárommegyei közművelődési egyesület, az orsz. magy. iskola egyesület, a balaton füredi közművelődési fiókegylet, Sopron város, a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti kör, melyet Caolosz Jenő és lapunk, melyet Hirscbl Jakab képviseltek.
Az ülést Széli Kálmán elnök rövid beszéddel nyitotta meg, melyben megköszönte a tagok megjelenését s azután rövid viaszapillantást vbtett a lefolyt évre. Az egylet nagy eredményekre s fényes sikerekre ez itíószerint még nem hivatkoihatik, mert még mindig a kez-
xxiv. évfolyam.
alai közlöny
1896. SZEPTEMBER 12-án.
det nehézségeivel kell küzdenie i anyagi eszközei nagyon korlátoltak.
A lefolyt évben a D. K. E. módosította stapsubáljait A miUennária év azonban nem tolt kedvező az akcióra. Mindenki a fővárosba törekedett, mindenkit ide vonzott a utive a egyszersmind itt ürítette ki erszéoyét is; nem lehetett tehát a vidéken sikeres kultn-rália akciót kezdeményezni. Nem adja fői azonban a reményt, hogy a közeli jövőben sikerül az. egylet érdekében általánosabb érdeklődést kelteni s az egylet elé tűzött nagy feladatok megoldásában gyorsabb tempóban haladni.
Széli Kálmán szavait élénk éljenzés ki serte. Ezután Porzsolt Kálmán főtitkár terjesztette elő évi jelentését, melóból közöljük a következő részleteket:
Abban a kulturális harcban, melyet a magyar társadalom folytat a közművelődés ás a nemzeti szellem terjesztésére, iD. LE. még mindig nagyon hiányos fegyverzettel küzd, bár a lefolyt év az erőgyűjtés szempontjából az előző évekhez képest eléggé kedvezőnek mondható.
A közművelődési egyletek szükségességét semmi sem bizonyilja jobban, mint a közművelődési egyletek anyagi helyzetének nyomorúság«. A magyar társadalom ugyanis nagy rétegeiben még ma sem művelt annyira, hogy a műveltség terjesztésének kötelezettségét s ennélfogva a kőzmüvelödésk egyletek gyámolitáfának erkölcsi kötSzettoégét érezné. A közönség nagy része szinte még ma is azt hiszi, hogy mint a letűnt ezredév véres századaiban, ma is véráldozatokban vagy politikai harcokban nyilatkozhatik meg a hazafiság s nem tudja átérteni, hogy a közcélokra szánt péozáldozatokban s a csöndes kulturális munkában érvényesül manapság legerősebben az igazi hazafiság, mert a mai modern államban a nemzetek igaz ereje igy nyilatkozik meg s ily eszközökkel versenyez.
Ennek tulajdonitható, hogy a nem zeti kuliurának még ma is több jut nálunk a hazafias frázisokból, miot a pénzadakozásokból s a pozitív munkából. Magyarország egy-két nagy jóltevő kivételével a közjótékonyság s a Wz-művelődési célokat szolgáló áldozatkészség nagyban és egészben csak apró alamizsnákat juttat s a nemzet nagy rétegei s a tőkének nagy tömegei teljesen távol maradnak azoktól a mozgalmaktól, melyeket a közművelődési egyletek az ország javára indítanak.
Ha a közművelődési egyleteket a maguk igazi területén, kellő komoly-fággal, fegyelmezettséggel s a lármásabb élelmesség kikerülésével vezetik, nehéz is azoknak működése iránt a magyar publikumban nagyobb érdeklődést felkelteni.
A feladatát s\'igoruan betöltő kőzmi-velödési egylet működése annyira komoly, annyira szolid, oly sok gonddal utánjárással i munkával jár, a feltűnés és népszerűség szempontjából, "annyira háládatlan s százféle ágazatával annyira elvész, az aprólékosságokban, hogy nemcsak ,é nagy magyar közönség érdeklődésit nehéz felkelteni a működés iránt, hanem igen nehéz egyes apostolokat nyerni, kik idejüket, fáradságukat s pénzüket ily munkára áldozzák.
A D. K. E. lassú felvirágzása bizonyítja leginkább a helyzet nehézségét. Egy nagy alapokra fektetett óriási épület emeléséhez fogtunk, s mert csak eSí pár lelkes napszámos hordja apró téglánkint az anyagot, évről-évre alig emelkedik az épület néhány téglasorral, holott ha a Dunántul igaz\' ereje megmozdulna. egyszerre egész sziklatőme gekkel erősíthetnék az egyesek s egy év alatt betetőzhetnék a nemzeti kul-tnráaak erős várát. De a D. K. E. arra is példa, hogy az erő csekélysége miatt kétségbeesni nem szabad, mert kis esi-közökkel is szép munkát lehet végezni s tisztességes eredményeket lehet elérni. 1
A közművelődési egyletek nagy eredményű munkásságot nagy adományok nélkül nem produkálhatnak, a D. K. E. ennélfogva nagy eredményekre az eszközök hiányában nem hivatkozhatik. Az egylet elnökségének s igazgatóválasztmányának az volt a ^törekvése, hogy j a későbbi felvirágzásnak alapjait lerakja, I az egyletet oly módon szervezze s oly módon vezeeee, hogy az egylet működése a Ugok közt sem kifelé visszavonást, semmiféle politikai, nemzetiségi s felekezeti viszályt fel ne keltsen, ¡továbbá a gyűjtött vagyon s a tagok járuléka a legtakarékosabban kezeltessék s oly módon heljeztes«ék e1, hoff ne-caak a töke soha veszélyben ne forogjon, hanem annak kamatoltatása is biztosítva legyen. Végűi a »törekvése az volt, hogy ha egyelőre kevesebb intéz-ményt is állithat fel az egjlet azok legalább oly módon létesíttessenek, hogy fen maradink örök időkre bíztosittassék. !
Aránylag kevés kisdedóvó-intézetet ál litott fel a D. K. E., de mindegyik ovodája e nemben mintaintézet, felszerelése teljesen kifogástalan, óvoaői kivétel nélkül kitűnően működnek, s hogy a tanítás menetét a jövőre is mennyire biztosította az igazgató-választmány, aa kitűnik abból a körülményből ia, hogy egyetlenegy óvónőjének sem ad 400 frttái kevesebb évi fizetést a kényelmes lakáson és fűtésen kívül.
igazgató-választmányunknak tendenciája egyáltalán az hogy az egylet pénzét nem aprózza el jelentéktelen adakozásokra s efemer intézményekre s inkább nagyobb költségekkel kevesebb, de maradandó alkotásokat létesit. így ki kell emelői, hogy az olcsó pénzen s gyakran ingyen könyvekből Összetákolt népkönyvtárak helyett, áttért a vándor könyvtárak felállítására s e tekintetben Magyarországon nj irányt szabott.
A Dunáutuli közművelődési egyesület -a szó legszorosabb értelmében általános közművelődési egylet kiván lenni s nem akar lenni sem kizárólag népnevelési egylet, sem kizárólag magyarosító egylet, működését tehát a nép körén tul is terjeszti s a közművelődést nemcsak a nép körében kivánja terjeszteni, valamint működését nem szorítja bezárólag a nemzetiséglakife vidékekre.
Arra a nagy célra, mely az egylet megalakulására a lökést megadta: a Dunántulról történő kivándorlás megakadályozására, keveset tehetett eddig az egylet.
Az egyesület anyagi eszközei a ki-vándorlás megakadályozása tekintetében teljesen jelentéktelen lévén, ebben az irányban meg sem kisérlette az akciót, s inkább csak közvetett módon hatott oda, hogy a kivándorlás megakadályoztassák. E célra igen eredményesnek mutatkozott a Dunántul két vid&éo, nevezetesen a Balatonfídékén s Vasme-gyében a nyaraló helyek felkarolása s különösen a Balaton vidékén a fillsxera által kipusztított szőlősgazdák számára rendkívüli növekedő jövedelmi forrást nyújtott a nyaraló közönségének rendkívüli mértékben való odaőzönlése, miben a Dunántúli közmüvelődési-egyesű létnek igen jelentékeny része van. Az egylet álul éveken keresztül kiadott ismertető fűzet tiz-huszezer példányban ingyen szétosztatván, évenkint százával és ezrével növelte a nyaraló családok számát a Balaton vidékén.
A balatoni szőlőtelepítés mellett a kivándorlás megakadályozására szolgált a Dnnáotulon számos gyárnak felállítása, melyek a dunánlull közművelédési egye sülét egyes előkelő tagjainak köszönhetik létesítésüket. A Dunántulról Szlavóniába és Horvátországba kivándorolt magyar véreinknek a magyarságban való megtartása a gyermekeiknek a magyar nyelvben való oktatása érdekében egyletünk eddig mit sem tehetett.
A magyar nyelv terjesztése érdekében a kisdedóvók és könyvtárak felállítása mellett még a kővetkező eszközöket vette igénybe az egylet: Álmagyar nyelv tanulásában előmenetelt tanulók-Bak ösztöndíjat, vagy jutalomdíjakat adott; a magyar nyelv tanításában magukat kitüntetett taniiókat jutalmazta, továbbá hazafias szellemben irt népies iratokat ingyen osztatott szét a oép között
A lefolyt évben módosította az egylet alapszabályait, hogy lehetséges legyen az egylet központjával közvetlenebbül érintkező vidéki választmányokat létesíteni.
Az alapszabályok meg is nyertek a jóváhagyást, de azért ezen vidéki választmányok létesítése még máig sem sikerűit
A tag és pénzgyüjtés a lefolyt évben elég szép eredménynyel járt a mennyiben I89E-ben az örökös és alapító tagok a törzsvagyon» 7159 írt 77 krt fizettek, míg a pártoló és rendes Ugok befizetése as adományokkal és kamatjövedelemmel együtt 1180 bt 54 krt tett ki. As egylet vagyona az 1895-ik év végén 71.371 frt 89 kr. Nagy munkával elért kis eredmény: de csüggednünk nem szabad s türelemmel kell várnunk\', mig a nemzet lelkesedése és pártfogása nagyobb mertékben megnyi-latkozik.
Ax évi jelentés tudomásul vétele után dr. Fekete Ignác főpénztámok teijesz tette elé a múlt évi vagyonkimuutást, mely szerint az egylet vagyona 71.371 frt 89 kr; bemutatta továbbá a főpénztámok a nralt évről szóló zárszáma dást is.
J A közgyűlés az igazgató választmánynak a felmentvényt megadta. Porasolt Kálmán főtitkár előterjesztette ezután a jövő évi költségelőirányzatot, mely azerínt az egylet ovodák segélyezésére, a magyar nyelv terjesztésében májukat kitüntetett tanítók jutalmazására, a magyar njfclv elsajátításában kitűnt tanulók
díjazására, aiází ipar fejlesztésére, nép-és vándorkönyvtárak létesítésére 5+00 frtot fog elkölteni. Gróf Apponyi Albert a költségelőirányzat kezelési adataira nézve kért felvilágosításokat r figyelmébe ajánlja az igázgstó választmánynak e téren a takarékosságot. Az egyéb kiadásokira arányítva ¡¡oknak találta a nyomtatványokra előirányzott 400 frtot. a postaköltségekre előirányzott 160 frtot s az irodahelyiség 300 frtos lakbérét ^
Széli Kálmán elnök megjegyezte, hogy az igazgató válaazlmány eddig n szem előtt tartotta a takarékosságot, s bármily kevés legyen is az egylet bevétele, a kezelési kiadások \'bizonyos kereten belül nem változnak.
Porzsolt Kálmán főtitkár a kezeié« költségeket nagyon is csekélynek tartja. A nyomtatványokra előirányzott 400 írttal kell a vaskos évkönyvet több ezer példányban, továbbá a taggyűjtő iveket és körleveleket kinyomatni. A postaköltségekre \'azért van szűkség, mert a kormány által a közművelődési egyletnek nyújtott portómeutességet teljesen illuzórinssá teszi az a záradék, hogy az egyletek csak hatóságokkal levelezhetnek ingyen, de magánszemélyekkel nem. Az irodahelyiség lskbére pedig még az előirányzatnál is több kell. hogy legyen, mert oly helyiségről kell gondoskodni, hol a nagyszámú igazgató-választmány üléseket is tarthasson.
Gróf Appooyi Albert a nyert felvilágosítások után indítványozta, l>og7 1 közgyűlés s tőbbikulturegyletekkel együtt folyamodjék s kormányhoz a portómen-tesség kiterjesztése végett. Apponyi indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Mangold Gusztáv, a balatonfüredijköi-müvelődési fiókegylet titkára, a vidéki fiókegyletek segélyezéséről kért az elő irányzatban gondoskodást
Széli Kálmán elnök és Portolt Kálmán főtitkár felvilágosításul megjegyezték, hogy sz igazgatóválasztmány-nak a költségelőirányzat tervezete szerint jogában áll s szükséghez képest sz egyes vidéki fiókegyleteket segélyesni. Ezután a tisztikar és az igazgató vá lasztmány megválasztására került a sor.
Fabioy Teofil v. b. t. t meleg szavakban emlékezett meg az eddigi elnök, Széli Kálmán érdemeiről, kinek neve fényt s munkássága sikert biztosit as egyletnek. A közgyűlés nevében felkérte. hogy legyen szíves az elnöki tisztet továbbra is vinni.
A jelenvoltak lelkes óvációbao részesítették Széli Kálmánt, ki megköszönte a közgyűlés bizalmát s másodelnökök« ajánloita újból megválasztani Pallavicini Ede őrgróf és Bákosi \'Jenőt kik az egylet vezetésében fáiadhatatlan buzgalommal segédkeztek neki. Széli Kálmán inditvSjtára azután Pallariclni Ede őrgróf és Bákosi Jenő másodelnököknek megválasztattak s az ígazgatóválaszt-mány összes tagjai újból megválasztattak.
Az ülés végén Körmendy Sándor es peres hivta föl a közgyűlés figyelmét a Horvátországban élő református magyarokra, kiknek nemzetisége veszélyben forog. E tárgyban Antal Gábor danán-tuli ev. ref. püspök egy beadványt i»-\' tézett az egylethez s szóló ezt támogatja. Széli Kálmán elnök kiemel: a kérdés nsgy fontosságát, hogy ennek megoldásához nemcsak kiváló tapintat, hanem sok pénz is szükséges.
Rákosi Jenő tett végűi jelentést hogy megbizstásához képest képviselte az egyletet s pannonhalmi ezredévi ünnepségeken, mit a közgyűlés helyeslő tudomásul vett Az ülés Széli Kálmán lelkes éltetésével ért véget.
A várót ¿rigai.
tiroai köxfjttléi 1896. ii.pl. 6-éii.
Nagy számmal voltak jelen a város-atyák 6 közgyűlésen, tqelynek határozatai közül legfontosabb, smit a gimnázium parallel első osztályáról hoztak. Erre vonatkozólag a polgármester beterjesztette, hagy szükségessé vált a tanulók nagy száma piatt a gimnázium L osztályának párhuzamosítás*.
E* «U\'"»*®olgármeseer megkereste » kegy« tanító rend főt. Bendfőnökét, bogy már es évre bocsásson taneiflt a főgimnázium rendelkezésért a régi szerződés értelmében. A kacyasresd kor-mánys e kérésnek w tefcswtt eleget részint tanerőinek atégtafen v«tta bl*u, részint azért, mivel a mostani épület*« lakást sem Adhattak volna a* uj tanárnak. Ezért ajánlja, hogy a péfcűgyi % zottság javaslata sssrist állíttassák M ez évre is a párhuzamos osatály ugy, mint a mult évben volt. P I i h á I Ferenc erre kifejtette, hagy a aéAasa-mos osztály felállítását légin*» a vidéki tanulók ideözöolése te» saíksé-
cessé Ezek tzáma pedig könnyen le is apadhat, azért cssk egy évre kívánja elfogadni a tanács indítványát. Ha pedig ez a szűkség jövőre is fölmerülne. indítványozza, hogy a oolgármester bixsasék meg, hogy lépj -intkezésbe a kegyes rend főt kormáéval és kérje, hogy a szerződés érteimébea 700 írtért adjon ide eieuendő tanerőt Ha pedig erre -a rendkormány nem volna hajlandó, akkor a felettes hatóság, s vallás és közoktatási minisztérium döntsön, a tzerző-désnek azon pontja felett, mely szerint a rendkormány magára vállalta a nagy-kanizaai főgimnáziumnak kellő számú tanerőkkel való ellátását Eperjessy Sándor mindjárt ugy kiváa előterjesztést tenni, hogy s H. osztály ia párhuzamosítható legyen. A közgyűlés Plihál indítványát fogadta el.
A közgyűlés továbbá kimondta, hogy Weiii Henrik városi pénztárost csak kellő orvosi bizonyítvány ntán menü fel állásától, mig F r i e d 1 J e nő v. erdőmestert, ki állsmi alkalmazást kapott, azonnal fölmentette. — Elhatároztatott, hogy Zalavármegve kultur alapjából ismételten kér segdyt a gimnáüium részére. A gimnáziumnál a tandíjat ezután városi közegek szedik ugy az első, mint a második félévbea; az uj épületek pótadó-mentesek lesznek. Dr. Mandel Pált kérvényével a Nagy-Kanizsa ét Regede féle tervezett helyi érdeke vasút építéséhez való hoszájániiás tárgyában elutasította. Köszönetetet Izavazott a nagykanizsai takarékpénztár részvénytársaságnak árvaház alapítására tett 5000 frios alapítványáért és 310 frtoyi jótékonycélu adományáért. A város aszfaltozásának ügyét a jövő gyűlésre halasztotta s néhány bérleti szerződést jóváhagyott Még néhány kisebb fontosságú ügyben hozott végre határozatot
Keszthely város ünnepe.
Nagy és fényes volt az az ünnepély, melynek vasárnap Keszthely színhelye volt A millennium ajkalmából restaurált templomot szentelte fel ezer és ezer főnyi közönség jelenlétében Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, Keszthely városának nagy szülötte. A fényes ünnepségről következőkben számolunk be : -Keszthely városa a vasárnapi Qnnep alkalmából korán talpon volt. A házakon lobogók, virágfüzérek jelezték, bogy itt ma ünnep van. A közeli falvak népe százával jött a városba, ugy, hogy már a kora hajnali órákban több ezerre menő tömeg gyűlt össze, részint s templomban, részint a templom körül.
Pont nyolc órakor érkezett fényes bandérium kíséretében a templom elé Hornig Károly báró, veszprémi püspök, kivel együtt jöttek a különböző városi hatóságok is. A papság a templom bejáratánál fugadts a főpapot, ki egyenesen a szentélybe ment.
Alig 15 perccel később jenlent meg Vaszary Kolos bibornok. hercegprímás, kit a templom bejáratánál fogadott a papság. Vaszary sz „Eece 8aeerdos mágnás..." hangjai mellett vonult a templomba, jobbján Festetics Tasziló gróffal. Utánuk jött Festetics Tasziló grófné gyer-soekeivel. Veink jöttek még Jankovics László gróf. Zalavármegye főispánja, továbbá Takács Imre főszolgabíró és Nagy Istrán keszthelyi városbíró.
Miután a prímás rövid imát mondott, átöltözködött és kezdetét vette a felszentelés! szertartás, melyet Ruschek Antal Gyór-nándor-városl plébánosnak remek szentbeszéde követett. Ruschek szentbeszédében a templom magasztos rendeltetései fejtegette, majd haiafiságra és hit-hűségre intette a jelenvoltskai A szépen átgondolt szentbeszéd hatásban csak nyert Ruschek kitűnő szÓRÓkl előadásában, agy, hogy a nagyszámú közönség szinte megbűvölten hallgatta a kiváló egyházi szónokot. ------
A szentbeszéd után nígymise volt a mely után a hercegprímás s keszthelyi ksthoükns legényegylet zászlaját szentelte fel. Ugyancsak ekkor történt a stegek beverése is, mikor is az első szeget Festetics Tasziló grófné, a zászlóanya, a másodikat Vaszarv Kolos hercegprímás, a következőket pedig Honiig Károly báró, veszprémi püspök ás Festeti« Tasziló gréf verték be
én mtf Hornig Károly báró veszprémi paspR kismísét mondott, megkezdődtek s tisztelgések. Első sorban a veszprémi egyháimeigyjf papság tisztelgett Horrig Károly báró püspöknél, ki azután maga vezette a papságot tisztelgés" » hercegprímás elé. A fcereeg-prltafa a pazar fénynyel benafcaett groll palotában fogadta > tisztelgő psp^got maid a magy« és Tán* bntóságokst s I Mrloa klttai nataurtiólt. Külön kitaflgatáso» fH»TI< továbbá Dan^t keszthelyi sfMyMtoost, ki fáradhstlan bűinél igyekezett a templom restau-előmozdítani, s kinek legnagyobb
érdeme van abban, hogy ez a gyönyörű XIV. századbeli remekmű megmentetett az utókor számára.
Délután két órakor a város közönsége UO terítékű bsnkettet adott, me\'yen a megye és város notabilitásaí, valamint nagyszáma papság vettek részt. A banketten számos felköszöntóket mondottak a királyra, a pápára, s hercegprímásra, Hornig báró püspökre, Festetics Tasziló grófra, gróf-néra stb.
Délután négy órakor volt a katbolikus legényegylet zászlajába a folytatólagos szögbérerés, mely alkalommal Magssbázj premontrei tanár reiaek beszédet mondo:: mely mélyen meghatotta a jelenvoltat-. Ez alkalommal szögeket vertek a zászl-.-ba: Jankovics László gróf főispán, Takács Imre főszolgabíró, Nagy István váro.-l birú és számos egyházi és világi fér6n. A fényes ünnepélyt este sikerült táncmnlat^.-rekesztette be, melyet a keszthelyi kath. legényegylet rendezett.
, KíalllLti .ota« „ • ..........
- Saját tsdásttáaktát -
x.
A történelmi főcsoport palotáihoz egy ódossiert kid vezet, mely középkori minta szerint deszkával van padolva. a történelmi kíillitís három főcsoportban van elhelyezve; e bejárattól balra van a román csoport, azután jobbról a gót és renesazánsz csoport.
A hídról egy nagy csúcsíves kapun át jutunk s szigetre, mely kspu hadi oromzata DíakovárrM van lemintázva. A kapu két torony kőzé van ékelve. Az egyik aa alacsonyabb Segesvár tornyát ábrázolja., a másik önálló kompozíció s Magyarország különféle műemlékeiről állíttatott össze.
L csúcsíves kspulól balra a román stiloau épület emelkedik, melyet legjobban a ló túlsó partjáról szemlélhetni. Onnan a palota, a terrasz és a jáki kápolna egészen láthatók.
A jáki kápolna a híres jááki főtemplom másolata mely a román stílusnak egyik legremekebb emléke. A kapu fölött Krisztusnak és az apostoloknak századok viharaitól kaegviselt szobrai állanak. Ezen földsaintet román stílusu épületben van Ó Felsége a király lakosztálya.
A csúcsíves kapótól jobbra jön a gót stilu épület, melynek legremekebb része a Hunyadiak fészke, Vajda Hányad vára. illetve a várnak a lovagtornyot magába foglaló része sz úgynevezett „Neóojszs" torony. Ezt s tornyot a segesvári torony mellett levő XIV. századbeli gótikus palotával kis loggia köti össze.
A vajdaiuoyadi vár íöldazinljéa vau a szepesfcelyi .hiteles hely", a levéltár, melyben az íratok nem polcon ískősznek, hanem zsinegekbe lüzve lógnak. Jó dolga lehetett annak az irodadeáknak, aki az ott levő 47 méter hosszú tanu-vallomisi jegyzőkönyvet irtai Ugyancsak a földszinten van a bártfai városház dísztermének utánzata a lovagterem és a asepescsütörtökbegyi kápolna másolata. Az emeleten van a vajdahunyadi lovagterem, a Korvinák könyvtára, valamint a maksai főtemplom imitációja. Itt látunk továbbá egy XV. Bxázadbeli lakószzobát s ugyancsak abból az időből egy könyvtárt Akkortájt elövígyáribbak voltak az emberek, oda láncolták s könyveket s polcokhas. — As emeletről a keresd! (Nagy-KQköllő megye) kastély lépcsői másolatán az udvarba játunk és átmegyünk a reneaazinst csoporthoz.
Külső JWtáu a brassói Katalin bástya torony emelkedik mig udvarán a lőcsei régi torony látható, úgyszintén ai eperjesi Rákóczy\' ház és a bártfai városház erkélye. A főbejáratot magában foglaló lépcsőház Fischer von Erlach stíljében épült A lőcsei torony aljában levő bejáraton át az esztergomi Bakács kápolna rőrős márványnyal kibélelt falai közé jutunk. A esősort főkapuja a gyulafehérvári főkaput ábrázolja. A vajda-hunyadi várhoz csatolt azepeecsütörius-helyi kápolnát e renesazánsz épülettel erődítmények és vártalak kapcsolják össze, melyek e hadtörténeti csoport régi ágyuit és vá>-puskáit foglalja magában. A palota földszintjén 3 óriási terem van. Ezen termekben rm elhelyezve s hadtörténeti kiáWtt* s a termát egyik termének fMsaja uláezata Mária királyné kMMcl házának. Az előtérben van aa fsttarhásyak díszes •sánkója, a faló* Húg 6 felsége tulaj-donát képező óriási gobelinek függnek A* emeleti termekben található több ■oagjar ífcjri lakosztály, a budapesti •g?«<««í templom a Lamberg gróf po-«onyi Htotáj. éa a pozsonyi városház fliysrme, mind magannyi remek után-
Itt van aa emeleten a főlépcsővel •aeabw külön üvegházikéban ö felségeik
J
cjt. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1896 8ZEPTEM8ER !2-éo.
tr oia Vm itt továbbá egy
XVli- arázadbeli konyha is, mely mei-leU ggr aranycsináló laboratoriumja u iithsto\' szerszámaival, fuvócaő veivel, tégelyeivel. . \'
\'■» a arrébb a trencséni jezsuiták ebeű-IC üek mintája, majd a fraknói várkas -tr\' egy részlete a botkóci kastély utan-[&, a Koburtr szentantali kastélya ■ x láthatp. A martonfalvi templom pcaőin bejut e-;.: a mell ék termekbe, hol -zinész és • zei eeOilékek vannak kiállítva. A. renezánsz cs-port áu-lienében az ősfoglalkozások Wft* uri vadásskaste yt ábrázol. Itt láthatok a pá,¿torélet emlékei, régi fegyverek s U\'-j uoféle vadáBijelenetek. — B* epfliet i* a Htrmann GUó oirodalma ugyan, de a tulajdouképeoi elewe az uáCiiászati kunyhó, melj a tóban van. Bámulatos munkát produkált ez a Her-maon, s uííx? rajta kivül máa nem u idolt volna a hallgatag halásznéppel bc\'dogulni. Uooban Hermann ért h a-láí/ nyelven. Mert ő nem könyvből csinálja ám a" tudományt." hanem odamegy a szántódi, kenessei halászok közé. \'ilköazönti a bort a „bokor fó-en v ¿re*, a halász pedig csak nézi a u>k:atetes követ nrat, aki tudja mi az i . ipja, meg a tőzsér, meg a varsinta, » gyekéoyea, a bölök, a céla, a monkü tuee a para Ezredik kapatos ember se tudja aztl
HAZAI HUGÓ
Napsugaras délután
Olyan meleg szeptemberi délután volt, hogy mindenki Önkénytelenül is art najtogtíta!
— Kutya mekeg ran !
Mintha az augusztusból eimaradt k a t y a napok tértek volna meg. Elég nem szep. hogy épp az nap délutánjáé pótolták augcsz-tuai elmaradásukat, mikor éppen tiroii
közgyűlésről».
Világot n,js most ebből, hogy azt a fönnebb ayüránitott bölcs mondáit leginkább a még bölcsebb . »rositják hajtogatták. Pedig nem igec (ölt semmiben sem a fejük. Hanem or racsai hogy kutya meleg rolt, de a Nap is, mintha valami képviselő lett volna, erötel részt akart venni a tanácskozáson és folytonosan — betolakodott. Még pedig, mivel ax ajtón k ¡akolbólították, hát az ablakokon tolakodott befelé. Midőn aztán észrevette, hogy igy sem kedves vendég, hát impertinens játékba kezdett.
Bújósdit játszott még a legkomolyabb vuüsatyákkal is. Hol ezen, hol azon ablakon Jótelte be izzasztó sugarait, melyek aztán akár egy kopaszfeje\', akár egy tekintélyes haaat lűrt*s*Mak, ak«rkié Tolt is az a kopasz fej, vagy 11 a tekintélyes has, hát axaztaa menekült it ¿oi ide, hol oda t>e a Nap mindég csak iuiaít. így faljt is •» bujóaajjáték, azonban caak az egyik játszófel, a Nap, mosolygott Meg aztán Ö felsége olajba festett képmása, mely köré egész glóriát vont a játszi napsugár.
Így Teszi őt körül a mi alattvalói szeretetöüc. Csakhogy a Nap — még a sz i n ét is IdTeszi.
Azonban a nap »ütött, a gyűlés folyt és a bujósdi egyre tartott. Mivelhogy a függöny meg nincs feltalálva.
K ülőmben kár is lett Tolna kicsukni szt at áldott napfényt: mozgalmassá tette a gyűlést es kiverte a fejekből — az «Imulasztott délutáni édes álmot. Csak egypár szere»-csésebb, — nap nem sütóue — neljen ülő városatya adhatta magát Morphuesz karjaiba. Ezeket aztán nem zavarta meg »emmi sem.
Csak egyszer zúgott át a termen hangosabb lelkesedés.
V ta&ács azt ajánlotta, hogy az újonnan épült házak pótadó mentesek legyenek. Erre zúgott hatalmas erővel:
— Elfogadjuk! Elfogadjuk!
a szokatlan zaj fölverte a szunyaoezókat is, it ők is utánna zúgták:
— Elfogad uk! Elfogadjuk!
Milyen sok reménybeli háztulajdonos 61 s: a városi atyák közt. Nem is marad üre-»ea most már egy telek sem !
Szegény Krajcsik Ferenc! Ezek az álomra womjüLozó városatyák elverték rajU a port, — «Ível mindég »Iszik. Akkor is aludt bízo-srira, mikor arra vállalkozott, hogy viciaa-list -.sen Nagy-Kanizsa és Regede között. Szép romnak tfint e« fel előtte s álmában, sssr kéjjel szürcsölte a pompás — regedé ^Izet. Azt azonbin elaludt*. hogy tenni is kct.M valamit. így aztán vicinális-kottegáját, ki egyedül akart tenni, elutasították kérvényévé!.
Hjs, hiába, az álom ngjao hír barátja a »««fagyott gyermeknek, — de most az egyszer veszedelme« eHenséjre olt ju ő leghivebh bájtjának; Krajcsik Ferencnek.
A nap sugári; pedig játszadoztak tovább. S ilán soha jes, lett vob» nyugtuk, ha a gyQlés "get nem ér STEC"
Sziaésteft
A f. hc 4-én előadott „ Vasgyáros "-ban " a d r i t Anna Claire szerepében mint vendég jaiszott. Hadrik Anna iparkodott
®egjaiáza.ii szerepét és a közönség figjel-SÍtvrtt!t Í8\' bár Dem állandóan- Je-
^ legnagyobb fogyatkozása, hogy "«m rendelkezik beszédében ama váltó-J"fosóggal, mely a benső viharoknak ki-j^ézöje. Játéka nem volt mindég egyen-letes. hanem arcjátékával igen sokat ki lQd fejezni. A nagy jelenetek az első és ae?yedik lelronás végén felettébb gyééit voltak. A közönség azonban jól fo-f°gadta és többször hivta tapsaival a » lámpák elé.
S t e 11 n e r Aranka mint Athén a i s jelenetben ugyan elhitette velőnk, a parvenü M o « 1 i n e t kárörven-
dező leány árai van dolgunk, de mikor szemére veti vetélytársínak, hogy joggal áll most boszut rajta, «zenvedélyében annyira túlzott, hogy a hatást teljesen tőnkre tetta.
Lomnicinak (Derblay> a második felvonásban néhány szerencsés jelenete volt Dobó Mouiinet szerepében is a buffót játszotta. Nagyon gyenge vok Hajnal mint B I i g n y herceg. Ilyén satnya, erélytelen tíligny nem viv párbajt, hanexn elbnvik a fák mögé, ez a B í i g n y j nem világfi, hanem igen félénk filozop-I ter, aki senkinek a világon nem merne j egy rossz szót is szólni. J Szoiabatoo ismét Leopold Fran-| ciska vendégszerepelt, de a darab, Brigitta hozománya, uem elég I éiénk, hogy nagyobb mértékben lekötné | figyelmünket és a művésznőnek is oly | kis szerep jntott, — Hortenset játszotta, Castel-Brillant ezredes féltékeny, kissé barpia természete nejét, — hogy szép hangját alig érvényesíthette. Betétül énekelt szárnál is megrontota a zenekar figyéltóélíénségé. Legjobb voltTTe&\'yl\' Janka, mint Brigitta, ki kedves és élénk játékával a legtöbb tapsot aralta. Mezei is. mint ezredes elég jól megáita helyét, ügy látszik, hogy ez a fiatal színész teljes ambicióval dolgozza fel szerepeit, ami ugy játékán, miat énekén észrevehető, kár. hogy hangja nem erfc sebb és terjedelmesebb. Hegyessv torz alakot mutatott be Chamoisel iskolamesterben; de nevettek is rajta mindég.
Vasárnap délutáni előadásul a Hamupipőkét adták hálás publikum előtt. Kste a ó Kázmér került jizinre, mely jpizü mókáival sok derültséget okozott Kivált e darabban is Hegyi (Ellen Bleck) és H egy ess i (John Sockj. Igen jó volt Dobó (Gelb; és Caókáné (özv. Fehérné). mig Arany ossy (Margit) amilyen kedvesés elragagadó naiv szerepeiben, olyan ingadozó rolt ez estén, kivált mikor énekelnie kellett. Mihály fy (Aszalai Elvira) ismét nagy derültségnek volt okozója.
„Tiltó tt gyümölcsök-, egy kis silány francia vígjáték került hétfőn bemutatóra, kissé pongyola előadásban és ezt nem is írjnk a szereplök rovására, mert némileg a darab ürességén alapult. Mind a mellett Hegyessy Gyula jó humorral alakított, egy nagyon ostoba férjet. Kivüle még csak Ara nyossy Janka, ki sok gonddal játszotta meg parányi szerepét, érdemel figyelmet. Hogy ^az_ előadás egy fél órával, előbb végzó-\' döU, Márkus Ilonának köszönhetjük, mert 6 az este inkább hadart, mint beszélt.
Kedden délután a „Méltóságos csizmadiáit adták másodszor.
Este „ Gyerekasszony * került színre összbangzó kerek előadásban, bár Hegyi Janka itt-ott átugrotta a határt, és azt hitte, hogy valami francia vandeville-ben játszik. M e z e y Andor mindvégig szépen tisztán énekelt, de legtöbbet kaca-got a közönség Hegyessy Gyula mókáin. E fiatal tehetség valóban figyelmet érdemel diszkrét játékáért, amennyibea kerüli a komikusok jól ismert hatás vadászó fogásait.
A bányamesterben HneJc-s t e d t Irén és Kalmár József mutatták be magukat a közönségnek, az első Fiehtenau grófné, utóbbi Roderik herceg szerepébeu. A közönség, mely Huckstedt iránti meleg érdeklődésének tömeges megjelenésével adott kifejezés\', az elsó fellépés teljesen kielégítette, bár tagad-batlan, hogy a kulisszák rossz akusztikája és talán a lámpaláz is sokat fogtak el a í vendégszereplő szép hangjából. Kalmár ur ugy előadásában, mint énekben megütötte a művészi szinvonalat, melyet a többi ázereplók is fentaríani igyekeztek A ház teljesen megtelt.
CsOtörtökön zajos siker mellett matatták be Hndgson „Kis Lord"-ját Arany o s s y Jankával a címszerepben, ki annyi természetességgel és keresetlen bájjal alakította a szeretetre méltó kis fiacskát, hogy többszörönkint, még nyílt szinen és. megtapsolták. Méltó partnere vok Farkas Béla, valamint Csókáné Júlia is. Ügyesen és kedvesen játszotta i meg Hegyessy Gyula az amerikai fűszer } kereskedő sterepét, ki Ülült „arisz-j tokráeia iszonyban" szenved. — ; Hajnal Dezső taiélóan ábrázolta a i tudatlan, de nemessjúvü csizmatisztitót, | míg Delly Henrik Hi kins zsellért ját-j szotta jellemzeteses - Felvonások után nógy-szer-ötször lámpák elé tapsolták a sze-! replőket, de oro-zláurész ezekből a kis j Aranyossyé, ki a tátsulatnak leghaszna-; vehetóbb tagja. A darabot hétfőn köz-í kívánatra megismételik.
Pénteken .Egy bolond gondolat" kertit színre másodszor, telt ház eiőtt és a -közönség mindvégig jól mulatott.
Szombaton „Siká\'-t mutat;ák be elő&zör. í mely előadóról jövő számunkban fogunk ; referálni.
Tttdaiv«jI6&
Hintetmáiy. Az 1892. éri XV t c. -2S>. §-a értelmében azok a szól-lós gazdik, liik szeszes italok kimé résével, vagy kis mértékben való el-iriuitásival nem foglakoznak, a saját termésű boraiktól a házi sz&kség-letre szint bormennyiség ntán, fogyasztási adónál kedvezményben részesülnek, ha ebbeni igényüket, szeptember hó 15 ig a község elöljáróságánál bejelenik. Félhivatnak tehát mindazok, kik az érintett kedvezményt igénybe\'venni óhajtják, hogy bejelentésüket folyó évi szeptember hó 15-ig a városi adóhivatalnál annál is inkább tegyék meg, mert ezen határidő letelte ,utáa a bejelentés figyelembe nem vehető. A városi tanács. Nagy-Kanizsán, 1896. évi augnsztns hó ?8-án. Vícsey, polgármester. Neu A^ert, eilenór.
Hírek.
— Miniszteri elismerés. SQmegi Kálmánhoz a vallás és közoktatásügyi miniazíer 40400/2342 sz. alatt a következő sorokat intézte: Örömmel értesültem, hogy Jókai Mór ötvenéves iröi jubileuma alkalmából Nagy-Kanizsán 1894 évi január hó 6-án megtartott ünnep rendezésére Tekinte\'.ességed elnöklete alatt alakuü repdező bizottság az ottani kath. főgimnázium részére 251 frt 71 krnyi tőkével ,Jókai Mór alapítvány\' címen jutalomdíj alapítványt tenni szíveskedett. Fogadja ugy Tekintetességed, mint az emiitett rendező bizottság összes volt tagjai a tanügy előmozdítását célzó ezen hazafias tényükért őszinte elismerésemet s köszönetemet. Budapest, 1896 augusztus hó 19 én. A miniszter helyett: Zsilinszky sk. államtitkár. — Gratulálunk a városunk kulturális érdekeiért oly nagy tevékenységet kifejtő íéráuuak.
— Izraeliták újévi ünnepe. Ez azon ünnep, amelyen felharsan a búgó -kürt. Ezen a napon a zsidó hitvatlás szerint Isten megírja a sors könyvébe, hogy mi vár mindenkire, üdv 4s élet-e, vagy halál ? A város utcai életén meglátszott, hogy f.\' bő 8. és 9-én\' beköszönt a ros hosáná ünnepe, mert a boltok mind zárva voltak és díszesen öltözött áj taíos közönség sietett a templomba, vagy csoportokba verődtek, tereferéztek egymással Az imaházakban Kartsmaroff Leó főkántor recitálta a szebbnel-szebb énekeket, Neumann Ede dr. főrabbi pedig az ünnepnap komolyságához illő lélekemelő szónoklatot mondott el a hitéletről.
— Negjvenéves házk .redünk. Folyó év december 8-án lesz 40 esztendeje, hogy háziezredflnk hadkiegészítő parancsnokságát Sopronból hozzánk tették át E nevezetes évfordulón szívesen látnánk, ha a polgárság és katonaság közösen ünnepelne bizonyságául annak a benső viszonynak, mely háziezred&nk és a polgárság közt mindenkor fennállott Azt azonban még szivesebben vennénk, ha ez alkalomból lépéseket teanének azok, akiket illet, hogy az egész ezred hozzáLk tétessék át. Ez voina az igazi ünneplés.
— A fehér kereszt gyűlése. T a b o d y kir. kamarás és dr. Balog Ignác budapesti ügyvéd, mint 4 Stefánia özv. trónörökősné védnöksége,\'alatt álló fehér kereszt egylet kiküldöttjei, f. hó 5-én Nagy-Kanizsára érkeztek\'és egy Nagy-Kanizsára felállítandó lelenc és gyermekmenház érdekében a városház nagytermében értekezletet hívtak egybe, melyre társadalmunk színe-java jelent meg. Ta-body kir. kamarás előadta a fehér kereszt célját, ecsetelte, hogy : : taennyire szükséges hazánkban a magyar fajt már a gyermekbén is megmehteni. Magyarországon 300,000 elhagyott gyermek megmentéséről kell gondoskodni. Ezután dr. Baiogh Ignáe fejtette\' ki a rendszert, mely szerint a fehér kerfeszt lelenc vagy kitett gyermekek megmentéséről gondoskodik, mimódon támogatja a szegény szülő anyákat és hogyan adja kitartásba a gyermekeket. A szakszerű és igen szép előadást a közönség megéljenezte. Dr. Szekeres József és dr. Rothschild Jakab hozzászólása utári az értekezlet kimondotta, hogy a városiban fennálló két nőegyletre bizza a szervezőbizottság választását. Ezen szervezőbizottság lesz hi-vafc^a a budapesti központtal érintkezésbe lépni és ennek meghallgatása után konkrét javaslatot tenni.
— Yégre. Végre történik valami a gőzfördőnél is. A szellőztetett panaazokra ugyanis az Igazgatóság W i 11 en b e r g fütőházi fősökkel és Harkányi Jó-
zsef, fiatal mérnökkel megvizsgáltatta a kazánokat E vizsgálat eredménye az volt hogy a gőzkazánra kimondották a szakértők, hogy tovább nem használható. így a 24 éves kiérdemesült kazáa helyett ujat kell szerezni Ha az igazgatóság gyorsan járna el ez ügyben, akkor legkésőbb hat hét múlva beállíthatnák újra a gőzfürdőt Az alhtt talán a városijXanács is megjavíttatná a fürdőhöz 7ezető járót Mert ezzel még mindég nem történt semmi.
— Hangverseny. Huckstedt Irén, ko-loratur énekesnő és Kalmár József ur
! f. hó 5-én a Polgári egylet jagytenné-ben hangversenyeztek A terem majdnem teljesen betel lett díszes közönséggeLHuck-stedt k. a. most harmadízben lépett a nyilvánosság elé és mindjárt mondhatjuk, sok sikerrel, mert ugy hangjának tiszta timbreje, valamint iskolázottsága is őt nemsokára a kiváló operette énekesnők
i sorába fogják helyezni. Kiváló sikerrel énekeitea madárdalt a .Kismolnárné\'-ból Az előadásban még nincsen meg- az a
I mély érzése, mely a dal előadásához szükséges, de a szubrett szerepekeben igazán kiváió ének müvéssetet mntátott be. A partnerje. Kalmár or, nős tenor hanggal van megáldva, de nem énekel könnyedén, az ének még nagyon fárasztja, azért talán jobb lett volaa, ha kevésbbé fárasztó ének számokat választ magának, mint a miiyeneket tőle hallottunk. Aidából a szerelmi dalt igazi bravúrral adta elő. Tu-boly Viktor ügyvéd köztetszésben részesült humoros felolvasását jövő azámunk-bau egész terjedelmében közöljük.
— Az a sok akadály. Aki jó ebéd utáu kényelmes foteljében ülve olvasgatja az újságot, uem is kepzeli, milyen sok vajadással született meg az a lap. Es uemcsak a napi lapok születnek meg igy, hanem még az ilyen igénytelen heti lapocska is, mint a mijénk. Valóságos küzdelem az „minden poklokon keresztül ..." A mult hét is ilyen küzdelmes volt, s fájdajom veszteséget okozott. Mult számunkban megkezdett szép tárcánk, folytatácát veszedelem érte. Ez az oka, hogy mai lapunkban más tárca van, ez az oka. hogy ez a számunk megkésett. — Hanem jövő számunkban hozzuk majd Az élet gyönyörűségeit. E héten bizony "keserűséget hozott csak.
— Ellenőrzési szemle a honvéd ségnél- Nagy-Kanizsán az ellenőrzési szemle október 1. 2. 3 napján a járás ellenőrzői szemieje 5. és 6-á!n a honvéd-laktanya udvarán az utószemle csak ugyanott november hó 19-én fog megtartatni.
— Házi ezredünk. Házi ezredünk 4. zászlóalja ma érkezik vissza a pozsonyi •hadosztály gyakorlatokról. Nemsokára ismét felhangzik a kürt mélabús hangja í) órakor este és csörtetik kardjaikat a hadfiak. A legénység egy nagy részére rávirrad a szabagságolás hajnala, mert kiszolgálták a harmadik évet. Bevonulnak helyettük az újoncok, fekete ládákat hordva vállukon, követve siránkozó asz-szonyoktól. így váltakozik a katonaélet öröm és bánat között.
— Léghajózás. Grzibowszky József, a bátorság szép példáját, matatta be f. hó 7. és 8-án. egy Montgolfier léghajón. Grzibowszky az Egyletkertben megtöltötte ballonját melyhez egy mentöernyőt erősített. A léggömbnek felhajtó ereje oly na?y, hogy 30 katonának kellett a léggömböt nyugvó állapotban fogni. Vezényszóra a katonák a léghajót eleresztették és Grzibowszky belekapaszkodva a kötélzetbe, szabadon függött a levegőben. Mikor mintegy 600 meter magasságba jutott a léghajó, a merész légvitorlás egy kézfogással székel választotta az ernyőt a gömbtől, i. melylyel azután a szédítő magasságból lebocsátkozott a földre, a levegőt szelve, mint egy századvégi Ikarus. A mutatványt mind kétszer óriási közönség nézte végig.
Kirándulás. Az orsz. sport-egye-sület kirándulásában a vask apu megnyitásához a helybeli kerékpáre gyesfllet képviseletében dr. Ollop Mór is dr. Stolzer Henrik vesznek részt. Az országos kerékpárverseny Mehadian kü líoldi fejedelmek jelenlétében fog megtai rtatni.
— Orvvadászok. F. lió 8-án két csendőr őrjáratra Eszteregny o- felé indult és a Haba-féle téglásain közelében Varga Ijijos vadászterületén bárom vádasira bukkant, kiket igazolásra szólítottak fel. De ezek kereket oldva, fedett ¿\'lilásból a csendőrödre lőttek, kik a tüzeléi t viszonozták. Az orvvadászok fedett terepen visszavonultak és az uradalmi erdőben eltűntek. Erőseob járőrt küldtek a veszedelmes "vadászok keresésére, melynek sikerült az orvvadászokat letartóztatni. Bali Ferenc és Hajdinák Feie»c esste-regnyei lakósokat\'terheli a gyawu hogy a tilosban jártak és a csendőrikre Jöttek.
— Gomba mérgezés. Sándor helybeli kereskedő és családj* esak kicsinybe mult, hogy a napokhaö áldozatul
nem esett a lelkiismeretlen pénzszerzési vágynak. Lőwiné nmő ugyanis egy német-szent-miklósi asszonytól gombát vásárolt. melyből alig hogy egy keveset elfogyasztottak, a család minden tagja a mérgezés határozott tünetei között megbetegedtek , a gyorsan előhívott orvos, ki gombamérgezést konstatált, ellenszer alkalmazása által megmentette a halálos veszedelembe ejtett családot. Az elárusító nő ellen, ki állítólag pásztor ember felesége s igy bőséges tapasztalata van a jó gombát az ártalmastól megkülönbözethetni, megindították a vizsgálatot.
— Tüz a járásban. Folyó hó 8-án este 10—11 óra között Szent-Balázs községhez tartozó csárdi malomnál a molnár lakóháza és gazdasági épületei elégtek. — A molnár az nap este egy koldusnak szállást adott az istálló padlásán, igy kétségtelenül a koldus gondatlanságából eredhetett a tűz. — A kár 2500 frt, biztosítva volt.
— Vizbefulás Szokaesics Mátyás
26 éves, muravidéki lakós f. hó 11-én reggel 6—7 óra között a légrádi alsó révnél arany mosásközben a Dráva partján part szakadás következtében a csol-nakból kiüttetett; a vizbe esvén, a sebesen folyó Dráva magával ragadta, s gyors segély dacára megmenteni nem lehetett. Hullája mindeddig feltalálható nem volt. Nyomozás folyamatban van. hatósági vizsgálat megejtetett.
— Talált pénz. A kiskomáromi plébánia birtokon f. hó 7-én Lacó István béres szántás közben egy cserép edényben elhelyezve 50 darab régi pénzt talált. Körülbelül 400 év körüli Ferdinánd korbeli pénznemek. Az illetékes hatóságnak ez érdekes lelet bejelentetett.
— Rendőri hírek. Tóth József és | Németh János Lackenbach Ede szál-; litó istállójában időtöltésből egymással
birkóztak. Az erósebb Tóth Németh ! Jánost a földre teperte és oly szeren-j csétlenül esett a földön heverő emberre, i hogy ez azonnal eszméletét elvesztette. A ! súlyos belső sérüléseket szenvedett ko-| csist a közkórházba vitték, hol még az j éjjel meghalt. — Schuster Alajos
27 éves bécsi születésű géplakatos a déli va8pályatársaság fatelitő intézeténél mint gépész volt ^kalmazva. Folyó hó 5-én este hirtelen Vosszul lett. Az ájult embert a közkórházba szállították, hol iszonyú görcsök között másnap meghalt. A gyanús tünetek miatt jelentést tettek a törvényszéknek.
— Hirek a szomszédból. Alapkőletétel. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet oj épületének alapkő letételi ünnepélye szept. 1-én d. e. ment végbe. Jelen voltak Dr. Csanády Gusztáv gazd. int. igazgató, a tanári kar, a városi hatóság és szép számú közönség. A monumentális épület építése most már gyorsan halad. — Állami polgári leány-iskola m e g n y i t á s. Keszthelyen szept. 10-én fog megnyittatni az állami polgári leányiskola és pedig egyszerre megnyílik az L, H., III. oszt. A beiratások szept. 9-ig eszközöltetnek. — Azalsólendvai járásból Szmodics Viktor fő-szolgabiró nagyszámú társaságot vezetett e hó 7-én este különvonaton Budapestre.
— Beiratások eredménye a helybeli áll. s. közs. polgári fiu-és leányiskolában. Az I. fiu osztályba beíratott 58 rendes.
3 magántanuló; a ll-ba 46 rendes; a
III-ba 40 rendes; a IV-be 29 rendes : az V-be 12 rendes, 1 magántanuló ; a Vl-ba 10 rendes tanuló. Összesen 195 rendes,
4 magántanuló. Ezek közül 147 helybeli, 52 vidéki. — Az I. leányosztályba beíratott 65 rendes, 2 magántanuló: a II-ba 63 rendes, 2 magántanuló ; III-ba 32 rendes, 2 magántanuló : a IV-be 31 rendes, 1 magántanuló Összesen 191 rendes, 6 magántanuló. Ezek közül 168 helybeli, 29 vidéki.
— A beiratkozások eredménye. A szomszédságunkban levő közép és polgári iskolákban ez a beiratások eredménye: A zalaegerszegi állami főgimnázium I-ső osztályába 53, a II-ba 39, a, III-ba 20, összesen 112, az államilag segélyezett községi felső-.-\'.¡reskedelmi iskola alsó osztályába 34, a középsőbe 36, a felsőbe 22, összesen 92, az államilag segélyezett községi pol-gári fiu iskola IH-ik osztályába 30, a
IV-ikbe 41, összesen 71, az államilag segélyezett polgári leányiskola I-ső osztályába 39. a ű-ikba 28, a III-ikba22, a IV-ikbe 22, összesen 111, a községi népiskola összes osztályaiba 401 fiu, 380 leány, összesen 781 tanuló iratkozott be.
— A esnrgól ev. ret főgimnáziumba a megnyitásig beíratott 265 tanuló és pedig: L o. 49, IL 37, ÜL o. 38, IV. o. 45, V. o. 53, VI. o. 29, VII. o. 20 VIH. o. 14. A tanulók számát illetőleg tehát a mult évhez nszonyítva csökkenés állott be, 43 tanulóval. A csurgói áll. tanítóképzőbe 74 tanuló iratkozott be. Mindezekből láthatjuk, hogy a mi intézeteink a legnépesebbek.
xxxv Évfolyam.
zalai közlöny
1S96. 8ZEPTKMBKK 12 én
— Hirdetmény. A helybeli resdőr-kapiiányijhívatalnil egy nikli nöi órs, mely I89j évi szeptember bóban Caengeri utcában lett találva adatott át, felhivatik a tulajdonos, hogy ax óra végett alulírott
. hivatalnáí jelentkezzék. Nagy Kanírsán 1896. szeptember hó 2-án. A ler.dór kapitányság. v .
— Hirdetmény! A helybeli rendőr kapitányi hivatal által egy ezüst zsebóra lánccal együtt gyanús körülmények közt efogialtátott. A jogos tulajdonos tulajdonjogának Icáfolására felhivatik. Nagy-Ka-nizaán 1896 szeptember hó 1-én. A rendőr kapitányság.
— A krondorS kntvállalat Mint ér-tesüiünk a krondorfi autváfia\'at ai ina-brucki nemzetközi kiállításon a legmagasabb kitüntetést nyerte, vágj*is: az első osztályú elismerő levelet, az arany koronás érmet. Ez a legújabb kitüntetés elég élénken dokumentálja a krondorfi viz- kitűnőségét s ennek tulajdonítható, hogy a szükségletnek eleget leendő, a forrásnál éjjel nappal dolgoznak és töltik az üvegeket a munkás kezek.
— Az ezredéres kiállítás alkalmából általános elismerésben részesült Kajári Dezrő (Budapest, Dorottya-utca 9. az.) kizárólagos kar1sbadi\' czipő-raktára, hol nők, urak és gyermekek részire legkitűnőbb és legjutányosbb áruk nagy választékban kaphatók és mérték után készíttetnek. ^
Irodalom.
— Földrajz a népiskolák IV. osztálya számára, írta K ramer Lajos. Nagy-Kanizsa 1896. Weíss L. és F könyvnyomdája. Ára 35 kr. A tankönyv a földrajzi előfogalmakat is fölvette kerekébe. A történeti részszel a mű hozzá akar járulni ahhoz, hogy magyar gyermekeinkben a méltó nemzeti önérzet felkeltessék. Magyarország felosztásában a szerző a hegy és vízrajzi viszonyokat vette alapul. A szerző, aki már 15 év óta működik a gyakorlati pályáo. tapasztalatait ebben a könyvben tette le. ami a könyv használhatóságit csak emeli. — Ajáljuk azt a kartársak figyelmébe.
OzgazdUsájj.
— A jelenlegi sanyarú gazdasági viszonyok mellett, a magyar gazda közönség birtokát a viszonyoknak megfelelő értékűvé és jövedelroezéségüvé csak egy magas összegű, de előnyös feltételi törleszté-tes kölcsönnel teheti, s ugyancsak egy ily tőrlesztéses kölcsönnel érheti el. hogy szemben a már már elviselhetetlen közterhekkel, gond nélküli életet biztosítson magának. Azok igénybe vételénél azonban nagy gond fordítandó arra. hogy az ügy eiíntézéae kire bizatík. Gombamódra szaporodnak hazánkban az ágensek, a kik legkedvesebb kötelességüknek azt tar:ják, hogy önmaguk előnyére a gazdát megkárosítván (gyakran koldusbotra juttatván) a minden tekintetben feltétlen bizalmat érdemlő vállalatoktól ia elidegenitsék. Azért ajánljuk . mindenkinek, a ki tőrlesztéses kölcsönt óhajt felvenni, hogy forduljon közvetlenül az .Ingatlan- á Jelzálog-Forgalmi-Intézét\'-hez (Budapesten, Vl-ik ker. vári körút 39., mint a mely vállalat a legszélesebb alapokon;dolgozva, s kiterjedt összeköttetésekkel rendelkezve, ingatlanokra tőrlesztéses kölcsönök kieszköz-lését a legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes foganatosítani, már annál is inkább, mivel üzletköre kizárólag sz ilyen tranzakciókra van berendezve, s az egyetlen is hazánkban, a mely a kellő szakértelemmel és szigoraan szolid elvek szerint — szakemberek által — vezettetik.
> k
fegyesek.
— Henri Nestlé-fíle gyermekllszt,
mely Nestlé vegyész álul Veveyben 30 évvel ezelőtt utáltatott fői, azóta nemcsak az egész szárazföldön, hanem a többi világrészeken is óriási elterjedésnek indult m a legelső tekintélyek és gyermekorvosok á\'u! az anyatej helyettesítőjéül ajálutik, a gyermek tápanyagok közt ma kétségtelenül az első helyen áll. Míg a tej, hogy Urtósabbá váljék, gyakran szóda, bor és azálicil-savval vegyíttetik össze, mi a gyermekek organizmusára idővel legkárosabb következményeket vonja maga után. addig ez eset a Nestlé-féleíTgyermekliazt-nél teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magnkhoz, tőle virágzók és erőteljesek, a mi fődolog, egyenletes gyors táplálékuk van, melynek készítéséhez vízben néhány percig Urtó főzéa elégsége», szüle\'éskor mint tejet isszák, későbbi hónapban pedig mint pépet veszik magnkhoz. A Nestlé féle
gyormekliszt a táplálékonyság minden sajátságával bír, a azonfelül gyártása ia felette észszerű. A gyermekliszthez felhasználandó nagy mennyiségű tej naponU frissen fejve a gyárhoz tartozó tejgazdaságból állíttatik elő. Miután a tej pontosan megvizsgáltatott, egy készülékbe öntetik, melyet gőzzel fűtenek, a melegítés azonban iO—50 foknál magasabbra nem terjed, hogy a tejnek sajátosságai változatlanul megmaradjanak. A szükséges kenyérhéj legfinomabb búzalisztből állíttatik elő. Minthogy liszthez legfinomabb részeiben csak a kenyér héj használunk föl, a légeuygazdaság ezáltal még nagyobbodik. Ezen tejhez a lésesydUL vegyüléknek rendkívüli finomsága "nagyban elősegíti e tápláló anya-tartósságát. Ebben áil röviden a tejísszeg tétel előállítási módja, melynek tápláló voltát a laikui is könnyen lí\'hatja. Az előállítási módja nincs homályba\'burkolva, a közönség elé teljes világításban van helyezve. Végül megemlítjük, hogy mint pép egyéb kitűnő tulajdonságai mellett gyermekek katamsánál, cholera nostras eseteinél mint tápszer a gyomrot izgató tej fölött nagy sikerre! alkalmazható mely tulajdonságok a kórházi kézi könyvek által ia teljep joggal előnyösen sorolhatók elő.
Szerkesztői üzenetek.
— Irtake. R«mel: ver«! Sajnálom, — hogy csak i< utolsó szakaszát közölhetem De es is világol tanújele költői tehetségnek és rers-teknikai ügyességének. íme :
Irénke lelkem !
Ölelj meg ¿egem,
Hs meg il látjs u édes anyád.
Ne nézs se jobbrs.
Ne oíss se bslrv
Mintha a nyakkendőm igazítanád..
— Janka Nem, öo nem íog meghalni de a verse igen Nem köslank verseket. Szíveskedjék más műfajjal felkeresni lapnnkat.
3420/tk. 1896.
Árverési bírdetanéay,
A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéri! közhírré tétetik, hogy Nagy-Kanizsa város közönsége vhajtaiónak Eokman Jáoosné szül. Sneff Rozália vhajtist szenvedő kiskanizsai lakos ellent 24 frt 80 kr. töke, ennek 1894. április 24-tól járó 67, kkm&tai, 3 frt 30 kr. eddigi, s a még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a fentnevezett kir. törvszék területéhez ¡tartozó, a nagykanizsai 2324. sz tkben f 8039 hrsz. alatt felvett s 432 frtra becsalt ház cdvar és kertből álló ingatlan 1896. évi Sk-tober hd I én d e. 10 draksr ezen kir. tOrvszék tkTi helyiségében dr. Bentzik Ferenc felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével meg; tartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár.
Árverezni kívánók urtoznaka becsár 10\'/.-átkészpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
N.-Kaaizsán, a kir. tszék mint telekkönyvi hatóságnál 1896.évi jnn. hó 16.
GÓZONY kir. trszéki albiró.
KÖNNYEN OLDHATQ KAKAG
l ;>■-:■ - |K° íOO CSO\'.r?»\' • -
"Feltanest keltéi Kntimici? íttiiiji
Már nincs szükség pár.zsi Gumimra
vagy másféle kfl önlegeaségre 1 Minden kulturállambar törvényül g védve, s orvosilag ajánlva.
Csak egyszeri beszerzés!
LBSPRCNG és TÁRSA fótgyuöU^e Bécs. II MBllurgasse 3.
B rcmfeld
Kzeptember 1-éo folytatják a tanítást a magyar, német, francia és angol nyelvben ,- Lakás Kazincy-n 691
Felelős szerkesztő: Dr. KIS8 ERNŐ. Helyette« szerkesztő : Dr- VILLÁNYI H. Kiadó: Ifj. WAJD1TS JÓZSKF.
Nyllttér.*)
Henneberg-telyem esaki« akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — a fekete, fehér és sxioes 35 krtól U frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkáxott mintázott, damasztot s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban) sat. a megrendelt árn, postabér és vámmentesen a házhoz szállitva és mintákat posta-fordoltával kaid: Heaitberi 6 (cs. és k. ndvari szállító seiyemgy»\'* ZfirichbM Svájcba czimzett levelekre 10 kros, és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintézetnek.
Vese, húgyhólyag, liágydara és kSsxTénybáat&lmak ellen, továbbá a belégző és eptészUi szervek Hsrntos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a L\'THIOY-FORRÁS
SALHATÓR
sikerrel rendelve lesz. Húgyhajtó hatása!
Kellemes ut! íösifsi emésitlietö!
Kapható isrinyviikereskedósekben és
gyógyszertárakban A Salrator-forrás igazg. Eperjesen.
buskomor?ágot. elősegíti ax étvágyat és emésztést. 7. Kitűnően hasznát íogtAjásoknál. odvas fogaknál, megszünteti a ezájbüzt, minden tog- és szájbetegségeknél, eltávolítja a fclböíugóst. 8. Ji szer a giliszta, galandféreg és nyavalya-tűrésnél vagy ««kórban. 9. Kitűnően bősznél külsüleg;, mint csoda-gyógyszer minden sebeknél, tne;-szünteti a tejfájást. zugast. szaggatást, küzsvényt, lülba.tt catú.. a melyekről kim<ritö használati nUsitésok adnak FkellO felvilágositást. la Egyáltalán agy boisőlcg, mint külsőleg kéuégtclon erodménynvel basználbaté gyógyszer, m»l> igen biztos, olcsó és egétton ártatlan, s Így egy csa-lá-liiol sem szabad biányosnia. különösen as influenza, kolcia ét más rt»g».l..f bet. g«éKektiél, mint első segód-szer. Valódi és bami.iratlan a buizsam csak akkor, ha as Gre; egy ezüst-kupskknl »an lezárva, a moly ben cégem : Thletry Adolf gyriByaxertira az Crsaeyslkoz rregradákaa Taa UrlcDjorara. ha nsinden palack zöld címkével, a fenti-boz hasonló vód|e-.\'\\ gj et von ellátva. Mindonkor ügyeljünk ezon véd.ijo«3Te ! Daluatn<jm hamisitói és ntánsól a vé-dői.-gj-törvéi.y alapján törVényps^n és srigoruan üldöatet-nek, ujn-sz.ntén a baoiifitások ádTisitói is.. A mngns kormány 57&iB. «10(5. ss. a. kelt vegyészet» és szakértői bUo-nyitvány alapján igazdlva raií. hogy készittnényem sem-minomü Ultott, vagy az ojtészsécr* káros 1-atásu anvagot nem tartalma«. 01}aa helyről, bel halcsaaaooikél rallár ae» volas. tessék mcgreitdelésót •gyenost hozxám intéínl: á »egv.ltó-TjoioIíriiak X. Tfcl.ro l*regr»dibas BofcUach-Saaer-bra»» Mellett. A» osztrák-mag) ar birodalom bármely postaállomására kül.ive, 12 kis vagy 0 dnplaüveg ára 4 korona Bosznia vagy Hercegovinába 12 kis rsay 8 doppla* tivej; ára 5 koronn. Megrendelésük rsnk a ]<éu előleges f beküldése vagy ntá»véttol csaküzőltetn>-k. Tklerry ádelf ClóSjaxerézz fregradábaa, SoblUdl-ikaaerkiBaa saelUtt.
•) E rsvat alatt kos lőttekért nem vállal fe. lelősséget a Sserk
Hirdetések.
11301/896.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa város rendezett ta-náosa a folyó évi szeptember S-én 11301. sz. a. kelt végzése alapján közhírré teszi, hogy Nagy-Kanizsa r. t. város J895. évi számadása az 1876. évi XXIX. t. cz. 141. §. ren delkezéséhez képest elkészülvén, az a hivatkozott törvény 142. § alapján a v. számvizsgáló bizottság által felülvizsgálva, helyesnek találtatott, a törvény rendelkezésének megfelelóleg az igy elkészített számadás a fent hivatkozott törvény 142. §-ihoz képest 15 napra a városi tanács termében közszemlére kitétetett, hol is az érdeklődők által a hivatalos órák alatt betekinthelós.
A városi tanács.
Nagy-Kanizsa, 1896. szept. 5-én.
Vécsey.
polgármester.
Hogy minden tévédé* elkörülve legyen ezentúl ezonhatósá-11 Ag bejegyzett »JocyothaazntUom.
Ai egyedül valódi angol
Csodabalzsam
ereje cs lintúsn TEIEBRY A. gjó^a^z.
Pragraáa Hohitach - Sanortrcnn
Tekintettel a közeled« vetési idényre van szerencsénk ajánlani Í \' " W szavatolt tisztaságú
(a csehországi Thomasművekből eredő)
a legmagasabb dijakkal
kitQatetett
Thomasfoszíártlisztet
szavatolt 15—20*/, eitrátban oldható foszforsav tartalommal éa 85 - lOO\'i, porflnomsággal.
Felülmúlhatatlan, minden ta\'ajra alkalmas trágyaszer különösen sovány talajok javítására, kitünó hatású az ö^szea gabcanemüuk, kapás es olajnövények, lóhere és lucerna, szőlő, komló éa kerti veteménjekre. kiváltképen a rétekre.
Legjobb, leghatásosabb éj legolcsóbb foazforsavtráo a, tekintettel hatásának tartósságára felülmúlja a/ összes superfoazfátolat.
A citrátban oldható foszforsav-tartalomért aaaialosságet vanaiunlt. netán hiányzó mennyiséget megtérítünk — Árajánlatokkal szakmun kákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál
a csehországi Thomasmüveí elndási irodájának vezérkfpvitelije a magyar korona országainak területén
KaLMÁR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körűt 34.
KSzsgészs\'g&g)lleg lelt mecvizsgálva
4\' vél«MéayezVe. A lesrésibb. legjoL-bsek blzo-Bynlt-^» valódi, mladaaisllett a logoloaébb egyetemes .iepszorü házi Ryóg.vizrr, majdc külxő belső betegi
betegség elles
Ezen balzsam ugy belsőleg, mint külsőleg használ pedi?: 1. Bég eddig el aev ért »a\'isa gjé^yaaer a t5di 4 Bt 1 Bladf» betftxrte sél. eajUStl s komtot. ctlilasKJa a kikaaiást, .11 vrfllja a ttje kik^ S n idilt fajdalsaakat is
ffjógjlt. 2. Kiválóan használ torokgytilliidásiml, rokedlség-Dél es minden nyak betegségekben »íb. 3. Teljesen eltávolít minden lázt. é. Mcl lopően gyógvitja a gyomor-, a mni-és bélbetegségoket, külöcősen gyomorgőrc«3ket, k*likát
ǒrȎK\' ----------------- _
szaggatásokat. 5. Megszüntet minden fájdalmat és „■¡«ja as aranyeret ti. A könnyű székelélt elősegíti _ vért valamint a vesét tis*tit;a, eltávolítja a lépkórt,
r>n» alAsa^l»! .« ¿.»¿w.» X.___A _. T 1
is gyó-;u és a
Csodakenőcs
mrmim te hatésa..
Lx angol csodáké-_ Bbesabk és Időit ka-azeaveéü eaberlségaél a leg-tjwjti kaszailt szer.
desA.THi ERRY in
PREGRADA i.
eri. éuzektt:tetésbeareadkl<81l grégj-katásak miatt IdUaCkaek elismert sás aajagokkai, képezi. Az angol csod&kenőes bsoznilhatA i A
A gyermekágyas&ö »ellbajánál, tejgyülemlésr.él. mell-keményedúsnél, orbáoc. miuder nemü sérelmek, láb- vagy csont sebesülések, sebek, genyoduég. dagadt lábak, süt csontszn ellen ; Ütés», szúrás-, 15-, vágás- és zozöilási sebek ellen. Használható minden idegen részek, n. m. üveg-, iaszálka, homok, szilánk és tC-skék eltávolítására. Mindennemű daganat, kinövés, pokolvar, sjjáképződés, sőt rákbetegség ellen, szemölcs, k&römdaganat. hólyag és fel-durzsült lábak gyógyítására. KiadeBaeMfi égéal »ebek, fagyott testrészek, betegeknél bossxas fekvés állal támadt snbek. nyakdaganat, vértorlódás, fülzogás és a ¿yermekek-nél előforduló kisebesedteek ellen stb.
t aalarlr«gibb, a
il kttfciSbb kstásábsa.
Az *•(•! csodák ea«
Igen ajánlatos ezea egjed&l álló uerMl elSvigyázatké-yea minden csalidnál készletben tartani.
Két doboznál ketesehb nem küldetik; s szétküldés ki-aarólag az összeg előleges beküldése vagy podig utánvétellel eszközöltetik, a tegtely, csomagolás, szállítólevél és bérmentes megküldéssel 3 kereaa é< 40 flUér. Számo* bizonyítvány éli r-MMUIkczési-«.
Figyolmestotek mindenkit a hatástalan hamisítványok megvetelétől, s kérem szigoraan arra ügyelni, hogy min-den tégelyen a fenti védjegy és cégnek -ki Sraagyal syégy-sjre 1»r. ak" Pregrsd Aaa beleégetve keU lennie és minden twgolynek 9zy haasimlati ntnsításba kell becsomagolva fiani éa fentlátható -védj egygyal ellátva. . A« egyedüli és valódi angol esodakcnSetóm kamisitói es utánzói, a védjegy-törvény értelmében, szigorúan ül-döztetnek, épugT ezen hamisítványok terjesztőt. ~ Kgyedül beszrrxrsl forrás :
firaafyal-flyógytár Thlerry ML*
Fregradábas Bohitsch-Sanerbruns mellett, kt^ a legtübb íyégyazerlArbas. Főraktár Bt eUaes-: Tőrök József g>..g> szertárában, Klrály-atoa ét
, Andrazsy-st.
Olyan helyről, hol raktkr nincs, tessék a megrendelést közvetlenül „áz őraoryal *r»irjzz«rtár>iOz- TBIKKRT ADOLF Pregradábas, EohlUeUSaar.kraaa mellett clmezal. — Az osztrák-magyar védjegy lajetroao-tzAxoa íüt.
Pártoljuk a kiiünö iiAtá&u erdélyi ásványvizekrt í •
Áz erdélyrészi Kárpát-Egyesület ásváDyvizei
|| forrás viz.
II
HAZAI SCLTER5!
2 liter 29 kr., I liter 20 kr., \'/t lití,r if> kr-Kgyetleo élvezeti
vasas-viz f
2 üt 30 kr., I üt 21 kr.,"/»\'ít-16 kr- \' *
Orvosi vélemények szerint a legkitűnőbb ásványvizek.
Az ,^Erdéljrés*l K«rp«t-Egje»Qlet" országos ásvánjtíz raktára: BUDAPEST, Aradi slcm 58. «xmn.
Telefonnál ctak a uám 25 -1$ kérendő.
Nagy-Kaoizsai főraktár: STREM éi KLEIN araknál.
Kapható mindenütt. — A jövedelem jótékonyczélra megy.
s>5\'fö&x&rr&ZGG^r&sw!^^
A feluláló dr. Meidínger tanár ur által kivirólag hitelesitett gyártmányú
MEIDINGER KÁLYHA
cs. és i\\i iflyari szállítónál
kapható.
Budapest: Thonethef. — Bécs I., Kohlmarkt 7. sz. a.
PRie : Uybnuergaase 7. Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel mindou kiállításon kitüntetve. Legkitünóbb kormányzó, tSltö és szellőztethető kályhák
laUaok, iskolák és irodáit szántára, a leregrsxerűbb es leg-elegánsabb kiállításban, tetssésssírinti égési időtartam sxea-plirat való f&tétnél éa U 6rái| terjedő égés kőszenneli 10-selaaoél.
55,000 kályha forgalomba hozva-
És; kályha álul t»bb szoba flUeta.
„M E11) 11\\ G E H,4-k ály b á k
fo"óL?uwa".\'kX |¥ETOTSC£RTFEM l\'T^Z-^- W«• HEIM-
„H ESTI A* -kályhák.
Nyomatott üj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsin.
Zájnélköli fötés. PortóklUI «háTolitbaUaa a ka~n és salaknak- Aa elletnék Usatiláa cxéljából a por ciol a nélkí eltávolíthatók boti a kályhát ssétssedni kellene.
fOstewésztemoő kabdallok.
A kürtök lerakodás nélkoi untak «aradaas Határtalan égési ittótartam Minden égő anyaghos alkalmas.
FÜSTEWÉSZTŐ CALOKIFÉREK.
Kötponti fatés. minden rendszer szerint. J
Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. y Prospektusok ét árlefryiiktk Ingyen te bérmentve \'ö
V4GY-KAMZ8A. 1896, szepteiiiheHgX
Elifi"\'*\'i ár!
sÄ* :.><«•*
I.p,,- ■ szám 1° kr.
H ! K H K T É ä K K 5 kMU.M.peWiorb.l 7. a>a»"l««r
6, t m;«.irt "ata •«"" 4 kr\'
se i tkhbkk
ífirotifcf!!t 1(1 krért vétetnek
K-i s-a" J<rl1 aundeu
hl-\'.\' :».fr. 30 kt nsetcadö
(Mtlt \'
I
ü mm
Bjeftiu.
XXXV. évfolyaoi.
ZALAI KÖZLÖNY.
A nagykanizsai , ,Ipar-Testület;\', , a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori takarépénztár
Alap szellemi részét illető minden közlemény a felelő« izerkesatő neTére, az anyagi réazt illető kö*-lemények pedig a kiadó ne-rére címzetten Nagy-Kanizsán bérmentre intéxendők.
Béraentetlen lerelek nem fogad-útnak el.
Késiratok r issza nem küldetnek
rész vén v - társaság•, a ,nagy-kanizaa:- é* galambokiönkéntes torol tó-egylet«, a .nagykanizsai kisdedneveió egyesület* a .nagy-kanizsai tani tói járáakör«, a .nagy-kanizsai keresztény jótékony oóegjlef „n kanizsai izr. jótékony nóegyiet-, .szegények tápintézetea .katouai hadastyán egylet" a .loproni kereskedolmi iparkamarai nagykanizsai kftlválasztmányának hirataloa lapja
hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
Kagy-Kaniaaa, 1896 M*P\'- 19\'
Felséges Urunk és Királynnk holnap megyénkbe érkezik, hogy a Csáktornya környékén tartandó nagy hadgyakorlatokon jelen legyen.
Az alkalom, mely ő felségét vármegyénkbe hozza, kiváltképpen katonai. Mint legfőbb hadúr jelenik meg 5 az összegyűjtött nagy hadsereg bizonyára megállja helyét és megnyeri legfelsőbb elismerését.
De, ha katonái körébe jön is felséges királyunk, a mi alattvalói szeretetünk veszi őt körül és ünnepelünk mi is akkor, midőn hadserege ünnepel.
Mert ami apostoli királyunk Ő. A magyar népre pedig drága örökségül szállt óscitól a hűség, a ragaszkodás fölkent királya személyéhez.
De ha még nem örököltük volna is ez érzést, elfogná sz szivünket, áthatná az lelkünket, mert hiszen Ú felsége egész uralkodása alatt az alkotmányosság legfőbb letéteményese volt és mindenkor csak javát, boldogságát óhajtotta népeinek.
Ez a tudat táplálja és (okozza még magasabbra örökölt hűségünket.
Ezért ünnepiünk mi most is, hogy felséges Urunk és Királyunk vármegyénkbe érkezik.
És örömünk még fokozódik, ha meggondoljuk, hogy ez az első alkalom, hogy Ú felsége megyénket látogatásával kitüntetni kegyeskedik. És bár jól tudjnk, hogy szebb vi-dékeken is járt már, meg vagyunk róla győződre, hogy ennea az áldott vármegyének lankás dombjai, me lyeket szólók bontanak, termékeny szántóföldjei, fás hegyei megnyerik legmagasabb tetszését, — mert a dombok oldalairól, a szántóföldek rögei közül, a hegyek tetejéről annak a népnek szeretete sugárzik feléje, mely legőszintébb hódolatával veszi körül apostoli királyát.
Helyesen teszik vármegyénk vezérlő férfiai, hogy ez alkalmat megragadják és fényesen dokumentálják Ő felsége előtt szeretetünket éi bódo-latunkat. Ez nem pusztán, sőt semmi esetre sem puszta udvariassági tény, hanem a mi belső érzelmeinknek természetes megnyilatkozása. Ezt a megnyilatkozást fejezi ki az a fényes, hódoló küldöttség, melyet főispánnak vezet felséges királyunk elé Zalavármegye hagyományos hűségéről tesz ez a küldöttség tanúbizonyságot Ö felsége előtt.
És mig az a fényes küldöttség méltóképpen tolmácsolja mindnyájunk érzelmeit, mi mindnyájan egy szívvel és lélekkel átérezzök azt s büszkévé tesz a gondolat, hogy ily közvetlen módon i; alkalmunk van ez érzelmeinkről felséges Urunk és Királyink előtt hitvallást tennünk.
Isten hozza apostoli királyunkat hűséges ^épe körébe!
Főhadnagy és ügyvéd.
— A zalaegerszegi tragédia —
(t) Kivillant a k*rd, eldördült á lövés és két intelligens férfin, egy főhadnagy és egy ügyvéd ott hevert
az utca porában. Nem lovagias küz delemmel állottak 4?vmással szemben, a mint férfTCá-fiv&l, hanem mint 12 ökölko.-szak fékeresztett indulata bajnokai. A végzetes, a romboló indulat tragédiájat tárták föl szemeink előtt.
Mintha a Labdakidák átka támadt voina fel két család végzetes gyűlöletében és a kérlelhetetetlen vak-fát nm nynlt volna közbe vas kezeivel. Nincs megalkuvás, — a sort nem tür játékot. A tragikus vég ződésen pedig megremegnek a nézők, midőn a fiatal áldozat kórágya nál látják a megtört apát, a kétségbeesett anyát, a siránkozó testvéreket.
A tragédia hátterében pedig föl-tüuik előttünk egy történet, mely sötét színezésével egész társadalmunkat elhomályosítja.
Évekkel ezelőtt Csesznák JózseJ, a tragédia szomorú intrikusa, perlaki főszolgabíró volt Fölötte állott Svastits Benő a főispán. Egyszer a főbíró olyat követett el, melyért hivatalától meg kellett őt fosztani. A főbíróból ügy véd lett, de lelkében egyre halmozódott a gyűlölet, mely-végre is boszuállásra vezette. Ismeretes boszujának módja, Svas-titsot sikerült a főispánságbői kibuktatnia. A hivatalában megőszült főispánt az egész vármegye rokonszenve kisérte nyugalomba. De Csesznák diadalát még nem tartotta teljesnek. Nemcsak az apjáért sikra szálló, szerető fiu zavarta ezt,\' hanem maga ia tovább küzdött gyűlöletében és ki akarta buktatni Svastitsot a megyei gazdasági egyesület elnökségéből is. A boszu éle azonban ellene fordult, s a gazdasági egyesület választmánya nem Svaatiteot tette le, hanem Cseszuákut zárta ki tagjai sorából. Ekkor jött vissza, mintha a latum küldte volna, a sze-
rető űo, a huszárfőhadnagy. Zala-Egerszegre, a szülői házhoz. És a fiai szeretet paroxizmuszában, melyet a katonai nevelés még fokozott, végsőre szánta el magát. A boszu-állás módját azonban az indító oknak ez a fiúi szívből való fakadása sem menti, mert nemcsak a fennálló társadalmi szokásokkal jutott ellentétbe, — bár előbb már iparkodott ezek szerint járni el, midőn Csesz-nákot kihivatta, — hanem kétségtelenül túllépte a határt, melyen belül védhető az emberi boszuállás jogosultsága. Bűnössé vált jó szive sugallatából. A iegmegreeditöbb tragikus helyzet, minőt csak a nagy-görög tragikusok mertek kigondolni. Ezért olyan fájdalmas nekünk Svas-tits Imre sorsa. Ezért fordulank feléje szivünk részvétével.
Csesznáknak szomorú dicsőség jut a tragédiából. Mert ha talán mentheti is a főispán ellen folytatott harcában az, hogy tisztítani akart, a korrupciónak útjába vetvén magát, de a boszuállásnak végletekig való folytatásáért őt terheli a felelősség. És ugy lehet, ha csak Isten meg nem menti a fiatal életet, hogy nemcsak állásától fosztott meg egy
ősz férnnt, hanem boldogságától is. *
A véres tragédiáról így szólnak a tudósítások:
Svaatiu Imre huszárfőhadnagy sjept*mber IS-áa érkezett luxa a jánoaházi hadgyak orlat-rol a eddic ismeretlen aton megtudta, hogy Csesznák József valamely hagyatéki Qgybén szeptember 14 én Zalaéger»z»gre érkéxik. Ugy is történt. Csesznák Zalaegerszegre érkezett ■ elment Skubiiu Imre közjegyzőhöz, elintézni hivatalos dolgát
Svaatiu főhadnagy a közjegyző kapuja előtt, kntyakorbicscaal kezében várta atyja ellenségét, Az utcán, váair lévén, ezernyi nép hal* lámzott.
Csesznák József sógornőj ível Csesznák Sán dor volt irvaszékl elnök özvegyével, délelőtt 11 órakor lépett ki a köaiegyző háziból, ivaa-tits lőbadnagy rátámadt és megkorbácsolta. Csesznák előrántotta revolverét. A főhadnagy ezt látva, kivonta kardját és néhányszor rá-
vágott s hátráló agyvédr». Ceaxnák ösaieeaet* de revolverével háromszor rálőtt a főhadnagyra. Caak az egyik golyó a harmaáik talált a akkor Svaatiu U összerogyott.
A nép odatódult fa Sraztitaot vérezni látva, agyon akarta verni a aalyoaan sebesült Cseaa-nákot. De megméntatték a nép dákétól b.-saállították a közjegyző! irodába.
SvaatiUot Fangler házába vitték, a hol Grá-ner és Háry orvoaok gondozták. I sebét kimosták, da a golyót nem ulálták meg A golyó jobb oldalról a harmadik borda mögé fajtfdott. A tüdő sértetlen. Valószínűleg a máj karol téax-kel a golyó. Hogy a máj megsérült-e: aat aa orvosok még nem bírják meghatározni. Állítólag Röntcen-készlilékért táviratoztak.
Csesxnákot sógornőjéhez, SvaatiUot saraiéi la-káaára szállították. A súlyosan sebesült főhad, nagy anyjának és nővéreinek tájdalma szívszaggató A volt főispán, Svaatiu Imre atyja nincs, Idehaza; távirat utján értesítették a szerencsétlenségről.
Csesznák sebéi nem veszedelmesek, ellenben Svaatiu [ölgyógynlásában nem igen biznak aa orvoaok Az orvoaok prognózisa kédvnőtlen Láz egyenlőre nincs.
Svastit8 Imre, főhadnagy állapotáról
ma a kővetkező telegrammot kaptuk:
.Jobban van; láza nincs ; felgyógyulása remélhető.*
I „Kortit" éi i kirtiikiéu.
Irta és f. hó s-ín felolvasta: TUBOLY VIKTOR.
(Minden politikai oirton kívül álló humoriitico saiyro-publiko-politiku^tfinyeazBékben ringatódzö inatlan csevegés közbeni korrraja, karcolatok.)
Minden politikai párton kivöl álló hu-inoristíco satyrico-publico-polilico irány-eszmékben ringatodzó ártatlan csevegés közbeni korrajz, karcolatok.
Felolvasásómnak címe ne lepje meg Önöket hölgyeim ! és uraim ! mert hisz most az általános képviselőválasztások küszöbén, midőn már a millenniumi év is a vége felé közéig: alig választhattam volna időszerűbb, eredetibb tbemát, mint a korteskedést! de megnyugtatásokra előre bocsátom: hogy én ezen egy alkalommal semmi néven nevezett politikai dologba nem avatkozom, vagyis kijelentem: bogy ez egyszer sem magam, sem mások mellett nem — korteskedem\' annál is inkább, mert ebben a választó kerületben ez idő szerint mindegyik pártnak a je HS tjei még csak legfeljebb idealiter — -combinatióban vannak De a jelölésnek addig, mig a jelenlegi mandatum le nem jár, nincs is valódi reális értékel mig ellenében a pártok szervezkedése, orgsnisatiója már időszerű dolog, bogy
TAR
Az élet gyönyörűségei
- Irta: 8IK SOHK LUBBOCS. —
-a .¿alai KözUínv* számára forrtitotta : Dr FACBISGEH ALAJOS.
BolüHysíqol keresni kötelességünk.\'
I Folytatás és vége.)
De a rossznak létezését lehetetlen tágadul, és cQoej „ka az emberi elmét "■ár régóla foglalkoztatta. A primitív ember a gonosz szellemeknek tulajdonítja azt. a görögök az emberek szerencsétlenségeit nagy mértékben az is-tenek és Istennők ellenszenve — és •ngvségének tulajdonították. Mások en-megmagyarázására két egymással elleniéit éj antagoniata magasabb elvet gondoltak ki, melyek közül az egyik •f emberek iránt barátságos, a másik ellenséges.
* cselekvési szabadság azonban ugy Iázik a rossznak létezését magában ■fialja. Ha a választásban némi szsbad-bírunk, sok függ akkor akara-¡"»kiól. A dolgok természeténél fogva «étaier kettő nem lehet őt Epictetus "érint Jupiter köiülbelűl igy szólítja az embert: Ha lehetséges lett |°la» testedet és tulajdonodat ügy szer-^teoi, hogy az ment legyen gyenge-¡W, olyanná tettem volna. i)e mivel !í °em volt hatalmamban, e nemnek ki\' részét leheltem beléd.\'
Ezen isteni ajándékot használjuk tehát okosan. Ez valóban legdrágább kin-csűok. .A lélek mindennél értékesebb. Megmutathatod tehát, mennyire viselted gondját ? Mert a milyen okos ember vagy, nem képzelhetem el, hogy legdrágább dolgodat elhanyagoltad, és minden gond és tekintet nélkül elveszni engeded.\' (Epictetus.)
Sőt mi több ha a rosaz kikerülhetlek, nem kevésbbé igaz, hogy hatalmunkban van és nagy mértékben tólüok függ, vájjon életünk nemcsak jó és hasznos-e, rossz és haszontalsn, — hanem vájjon boldog e vagy boldogtalan. .A balga embert az idő szabadítja meg a gondtői, a bölcs embert az ész.\' (EpicL) és seuki sem lett fölötte nyomorult ba csak nem öomagt által. Ui | vagyunk, ha nem is mesterei, legalább kovácsai szerencsénkoek.
i legtöbb ember életének napsugarait sem annyira a nagy gondok, a betegség, vagy halál, hanem inkább a mindennapi apróságok nyelik el. Az élet kellemetlenségeinek legtöbbje magában réve igénytelen, és igen könnyen ki is kerülhető.
Mennyivel több boldog otthon lenne, ha azokat a bolondos civakodásokat kikerülnék. és egymást félre nem értenék. Az csak a mi hibánk, ha perlekedünk és rosszkedvűek vsgynnk, és minden módjn azon kellene lennünk, hogy más ilyen teimészetü embertársak boldogságul,!-,:t megzavatják, ámbár ez igen nehéz.
Szenvedéseink közül sokat mi okoz-
tunk magunknak, ha nem is valóságos hiba által, legalább tudatlanság és gondtalanság által. Igen gyakran csak a pillanatnyi boldogságra gondolunk, és megleled kezünk arról, mely egész életűnkre kiterjed. A bajok aránylag ritkán jönnek hozzánk, hanem mi keressük föl azokat. Sokan közülünk csak elvesztegetik az életet La Bruyére szerint a legtöbb ember éleiének legnagyobb részét ugy tölti el, hogy a többit egészen nyomorulttá tegyék, vagy a mint Goethe mondja .a gondoktól letiport ember mindenkor csak hiúságot vetett hogy kétségbeesést arasson.
Mi nemcsak sokat szenvedünk a bajnak elóérzésétől, miként ezt Koah és Jeremiás próféta világosan bizouyitják, de igen gyakran, már olyan szerencsétlenségek is lerarnek, melyek sohs sem érnek. Tegyük meg csak a magunkét és várjuk be nyugodtan az eredményt Gyakran halljuk, hogy ez vagy amaz agyondolgozta magát, de kilenc esetben tíz közül csak félelem és aggodalomtél szenvedünk.
.Erkölcsi bajaink, mondja Rousseau, mind csak képzeletben vannak, kivéve egyet és ez a vétség, mely tőlünk függ. A (esti bajok, vagy minket rontanak meg. vagy egymás rontását idézik elS. Ai\\idő és a halál a mi orvosságunk • Gyógyszereinket keressük először magunkban és csak azután az égben.
Ez azonban csak a felnőttekre vonatkozik. A gyermekekkel ez másként van. Közönségesen, de igán tévesen, szokás beszélni a boldog gyermekkorról.
A gyermekek gyakran tulaggódók és igen érzékenyek. Ember legyen ember és szerencséjének mestere, de a gyermek a körülöttük élők kegyelmétől kegyelmétől függ. Mr. Barey, a nagy lóidomitó említi, — bogy ő ismert egy lovat, melynek szive egy haragos szóra gyorsabban dobogott. Képzeljük már most, hogyan hathat ez a gyermekre.
Midőn képzelt vagy valami problematikus bajokat kí akarunk kerülni, \' gyakran valóságosakba enüok. .Azon ember, mondja Epicur, a ki kis dologgal nincsen megelégedve, semmivel sem elégszik meg."- .Milyen gyskran fáradunk azért, a mi ki nem elégít" Több mint a mennyinek kasznát vesz-szük. több mint mennyire szükségűnk van, és csak teher, a ki bírja S legtöbben közölünk haszontalan gondokkal és dolgokkú terhelik meg magukat pedig oly mértékben; a mint bosszabodik az élét utja, rövidülnek szárnyaink,* mondja Bakin. .Alisz a tükörben\' című pompás mese szerint s .Fehéf lovag* ctra, indulván mindenfélével látta el magát nem felejtette ki az egérfogót sem, ha valahol ax egerek zavarnák álmát, és ha méhekre bukkana, egy méhkas is volt vele.
Hearne — Copermine folyó ömléséhez való utazásában említi, hogy elindulása után néhány nappal későbben egy indián csapattal találkozott mely holmijának nagy részét tőle elrabolta, mi által terhök megkönnyebbült és uta-
zásuk kellemesebb lett. De kiemeli, hogy az ellopott tárgyak fizikai esz-közök voltak, melyek utazását kétségtelenül leginkább akadályozták.
Ha bajok érnek .akkor Msrcus Au-relius szerint ez nem szerencsétlenség de azt nemesen elviselni, ez vezethet szerencséhez. Ssját boszuságunk valóban jobban bosszant, miot az, a mi azt okozta, és sokkal többet szenvedünk a bosszúságtól, melyet bensőnkben működni engedünk, mint azon dolgoktól, melyek boszantanak: így pl, hány ember nyugalmát zavarják meg a családi ci-vakodások és a házi perpatvar. Pedig kilenc esetben tiz közül másként kellene fölfogni a dolgot. Ha a közvéle-sffiioy igazságosan elitéi, akkor ez szolgáljon komoly intézetül, ha ellenben azt nem érdemeljük, akkor nem vegyük olyba az egész dolgot
Mi több, a bánat a megtörtént szerencsétlenséget és bajt csak neveli.
.Nekem meg kell halnom,* mondja ismét Epictetus, ,de kell-e ennek megtörténni búbánatban ? Láncra kell veretnem. De szükséges-e emellett a jajgatás? Száműzetésbe kell mennem. Ki akadályozza meg ilyenkor is vidámságomat és megelégedésemet? Börtönbe vettettek. Ember fia, mit mondasz? Testemet bebörtönözheted, de szellememet, még Zeus sem kerítheti hatalmába.*
Ha valóban nem lehetünk boldogok, a hiba általában benünk rejlik. Socrates SO zsarnok alatt élt. Epictetus caak szegény szolga volt, és mégis mennyível tarfozunk neki!
Lapunk mai számához féliv mallékatvan csatolva.
XXIV. ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1896. SZEPTEMBER 19-én
míjd. ha xegjön > hadüzenet: csatára készen álljon i Eadsereg.
Felolvasásom tehát semleges, azaz: teljesen pártonkívüli rlapon nyugszik: annál inkább, mert én a politikai és ki-c v^ft a tudományoi felolvasásoknak soha ném voltam barátja. A tudományos felolvasások doctrinair szelleműek, nagyon émelygősek, egy kissé unalmasak és végre a legtöbbször feleslegesek is! hisz annyi munkával, annyi könyv és folyóirattal van manap már elárasztva a világ, hogy alig lehet azok elótt már szemet hunyni! és van is elég alkalom azokat felolvasás nélktll is olvasni, kiolvasni, vagy végig is — elolvasni! van azonban sok ember olyan "is, a ki sem az olvasást sem a • felolvasást nem szereti, hanem annál inkább kedveli — ha teheti a pénz-olvasást!
A felolvasás csak akkor ér valamit. , ha nemes irányt tápláló eszmeszíporkáí-val közvetítője egyik rugója a társas-életnek. — és könnyen megérthető módon — még tréfás alakban is. előmozdítója, úttörője és terjesztője a célszerű és józan társulásnak! és akkor érdemel valódi méltatást, ha az a célja, hogy vislám hangulatot keltve — egymáshoz közelebb hozza az emlraket tevékenységre. s egyszersmind aftros egyetértésre serkentse a társadalomnak netán külön utakon járó factorait! és egyúttal olyan sympathíát idézzen elő: hogy a leg-aristocraticusabb szellemű hölgy bájos\' szemeiből is democrarikus és rokonszenves derültséget, tetszést olvashasson le
— a jámbor felolvasó!! És ha én ezt a célt el tudnám érni, akkor már a legjobb kortesnek tartanám magamat az egész választó kerületben! mindazáltal felolvasásom tárgyának meghatározása nem csupán ebből az egy kortesfogásból áll; hogy tehát az elém tűzött — nem éppen könnyű — feladatot — minden korteskedés nélkül megoldhassam — kegyes engedelmükkel — a kortes szó fogalmáról bővebb magyarázattal szolgálok
A, kortes szó — a mint tudni méltóztatik — a spanyolok hazájából ered; hol diplomatiai szerepet visz és intézi\' az ország politikai dolgait. A remek, classicus szónokok egész légiója — mint például Castellár Emil is — onnét kerültek ki. A kortes név nálutjk nem régi. Ezen elnevezéssel akkor tisztelték meg nálunk legelőször a megyei autonómia politikai hőseit, midőn a tekintetes karok és rendek gyűlései határozatain k
— kivált a 40-es években — a faltéi köznemesség soraiban propagandát kellett eszközölni, vagy a megyei tisztujitá-sokat megelőzőleg az egyik, vagy a másik párton a zászlót kitűzni és lobogtatni kellett. A nemes főurak korteaei maguk is épp oly kiváltsággal biró nemes arak lévén, mint a milyenek voltak iB&bjzóik — nem lehetett kisebb titu-lust nekik adni, mint a spanyol kortes névveli megtiszteltetést. És a tisztújítási vagy kóvetválasztási magyar kortes délcég alakjával és a spanyol grandokénál nem sokkal rövidebb praedicatumával nem is veit érdektelenebb jelenség, mint akár a spanyol do» Caesar de Bazánok. vagy bon Jean de Santarenok regényes alakjai: kivált ha vastóllas kucsmában, bő ing ujjas panyókában és az elmarad-hatlan fokossal kezében- — a tettek szin-lielyén megjelent!
•A magyar kortes régibb időben is — ép ugy mint ma — kétféle volt; t i.
.Hogyan lehetséges az.\' mondja 6, •hogy egy oly ember napjai könnyen folyjanak, kinek semmije sincsen, ki meztelen, kinek nincsen se háza, se tözhelye, se szolgája kinek tea te azeny- \\ nyes, kit egy város sem akar magáénak vallani? íme, latén küldött egy ember: közétek, ki ezt mint lehetségest bemutatja. Tekintsetek reám! Én a kemény földön alázom. Kekem nincsen feleségem, gyermekeim sincsenek, prsetorium nélkül vágyók, csak az ég és föld az eoyéim és agy rongyos köpönyegem. \' De mire ia volna szükségem ? Nem élek-e gond nélkül ? Azután még kitől ia kellene félnem 1 Nem vagyok-e szabad? Ki látott engem valaha csalódni ezen vagy azon vágyamban? Vagy nem ke-rtltem-e ki mindig azt. a mit kikerülni akartam ? Szidtam-e én valamikor Istent, vagy embert? Vádoltam e én életemben ciak egy embert ia ? Látott-e engem valaki valaha goodqkba mert!-; ? Mondjátok meg őnintéa, sSoiyau Utálkozom én azokkal, kiket ti bámultok •agy kiktől ti fátok? Nem nézem-e őket szolgáknak? Ki nem látja kőzd e\'ek bennem királyát és mesterét?
Csak gondold meg, mennyiért tartoznak hálával Sokan kevéare becsülik a míodeonapi áldásokat. Csekélységeknek tekintik aaaket, és mégis csekélyséfek teszik a tökélyt, éa a tökély caekélyaég Aogelo Mihály azeriat Etekről megfeledkezünk, mivel mindig Teltek vannak és mégis esen egyszer«
I
az intéző és a végrehajtó kortes — és pedig pártok szerint megoszolva. Csakhogy akkor nem volt annyi párt mint ma van! és igy könnyebb is volt a korteskedés ! de könnyebb volt azért is. mert a társaséletbe akkor nem vitték át a pártszenredélyeket és torzsalkodásokat. Intéző kortes pé.dánl megyénkben Deák Ferenc,* Csáuyi László, Csányi Elek, Inkey János stb. voltak az akkori liberális másnéven .- knbinszky. vagyis adózó párton. A nem adózó vagyis a pecsovir> párt intéző coriphensai pedig a híres Foríntos íivörpy. Rumv Károly. Bogyay Lajos és maga a főispáni adminisztrátor Gróf Festetich Leó stb. vsLának I
A végrehajtó kortesek között hires volt a knstánszegi Baán Gáspár. Njs itt Nagy-Kanizsán Imrei Ferenc! és többen! Ma Kcssuth Ferenc Ugrón Gábor. Ap-ponyi Albert. Zichy Nándor és ezek helyettesei mint országos pártvezérek éa a pártelnökök is; az intéző kortesek, de még a főispánok is összes apparatusaik-kai\' végrehajtó kortes pedig manap például Nagy-Kanizsán a Csillag Károly, Kis-Kaniztán pedig a Hegedős László és még számosan! ^
A kortesnek mindig az volt és ma is az a feladata, hogy szónoki tehetségének hatalmával rábeszélő, s megnyerő modorával pártjának lobogója alá hireket táborozzon , s ha ez sikerült neki; akkor az ellenfél iz ilyen kortest irigy szemmel nézi, mert van ám sok rossz kortes is! és ha a párt megbukik: akkor rendszerint a korteseket szokták okozni a bukásért! A legjobb kortea az. a ki igen sokat tud beszélni és keveset mondani! Királyi Pál egyszer nekem ezt mondotta : .az a kortes éf legtöbbet és az a valódi kortes, a ki sokat és folyton beszél és szolnokoi. de ugy: hogy senki ne értse meg a beszédjét; akkor a paraszt ember azután végig hallgatja és ezt feleli reá: •ejnye beh jól beszél" \'. mert persze azt hiszi, hogy ő azért nem értette meg a kortes beszédjét: mert igen okos és általa meg nem érthető nagyszabású politikai dolgokat tartalmazott!
Sokszor egyébiránt megtörténik, hogy a kortesnek egy találó hazafias eszméje, egy improvisált kifejezése vagy példabeszédje oly mérTú hatást, lelkesedést gyakorol a hazafias eszmék után sóvárgó és különben is szomjas atyafiakra: hogy minden egyéb capachátió. mellette háttérbe szorul 1
A végrehajtó kortes olyan nagy és dynamicus hatalom, mely nem csak a választó kerület összes kurta korcsmáját uralja. — s azok sorsa felett rendelkezik : hanem népszerűsége és demagóg szerepénél fogva vakon vezet és magával sodor egész néptőmeget és csak egy szavába kerül: és rögtön ítélő hatalmával — emel és jqjt egyaránt.
Hogy azoubap valaki elismert jó és valódi kortes legyen : a -következő kellékekre van szükségé:
1-ör A .reclámok" a \'rőfnyire nyúló bosszn plakátok készítésében geniális jártassággal bírjon, ígérni, jövendölni túd-jon egész a képtelenségig, — és a saját pártja jelöltjének dieshymnnsokat zengedezve. az ellenpárt jelöltjének debones-tatióját. desávoualását agyondorongolását tüzzel-vjssal a nyelvére vegye és- ostorozza, s élénk hasonlati képek s alkalmi példabeszédekkel illustrálja.
2-or Torka legyen, de kitűnő, mely ai „éljen" a .hailjúk" és esetleg „abzug-
ajándékok, valamint más hasonlóképen közönségesek, kenyér, bor, tej és gyümölcs emelkedhetnek ama költői, hogy ne mondjam morális fontosságra, mely bizonyára tartoxik mindennapi életünk szükségleteihez.
.Ne kicsinyeljük, mondja Walton Izsák , la lennek mindennapi sjándékait csak azért, mivel azok közöoségeaek. Ne feledkezzünk meg az ő dicséretéről a gyönyör és élvesetért, hogy együtt lehetünk. A vak minő kincsért nem edná oda, ha láthatná a gyönyörű folyókat, forrásokat, réteket és virágokat! Pedig ezen él számtalan ilyen áldásban minden nap részesülőnk.\'
.Megelégedés, mondja Epicur, nem a nagy gazdaságbsn, hanem kevés szükségletben áll. Ezen szerencsés országban mindazonáltal, sok szükségletünk lehet, és mégis, ha ások észsxerüek, teljesíthetők.
A természet falóban megszorítás nélkül nyújtja az emberi boldogság főbb szük ségleteit. .Figyelemmel kísérni hogyan nő a vetés, hogyan fejlődik a virág; jól izzadni és nagyot légzeni kézben tnrtva az ekét és á=ít; olvasni, gondolkodni, szeretni éa imádkozni,* Boskin szerint ezen dolgok teszik boldoggá az embert.
Rablók kezeibe estem; mondja Taylor Jeremiás, és mi lett * vége? Meghagyták számomra s dicső napot és a felséges holdat, a tüzet és riset, a szerető
kiáltásokon ,báas. és stentori hangon — s minden eshetőségre imposans módon megnyilatkozzék! és hogy ei a torok aztán későn, korán bevegye és el is bírja a legerősebb és crudalisabb spirítuosumo-kst is: legyen az pezsgő, kortesbor. já-linka. konyák, roetopcsin. piri vagy akár — szükség esetében — politúr is!
3-or Szívesen fogadjs és osztogassa a választó atyafiak kőzött az illatos . puszikat" vagyis, hogy felette lártns legyen, a legcuppanóeabb c-ókolódzásban is!
Hogy a .csók" mily .magasztos és fontos szerepet visz s korteskedésben. arról egy comikus episód jut eszembe. Midőn t. i. egykor Zalaegerszegen Csillag Lajos é. Kerkapolyi István első alispáni jelölése mellett óriási küzdelmet fejteU ki mind a két párt. a Kerkapolyi emberei közül nem egy halva maradt az ütközetben; már t í. ugy. hogy alaposan berúgott állapotban lévén, nem tudott a maga lábán megellni: ekkor egy csatatéren hentergi-*iemes atyafit pecsenye bortól gőzölgő lucskos ajkainak miatta végig nyalogatott egy arra kóborló komondor. mely idilly érintkezésnek folymmá-nyaképen a nemes választó, félig ébren félig alva igy monologizált magában, .hiába csókolsz bajtárs!" azért mégis Kerkapolyi lesz a viczispán! szt gosdolta persze, hogy valamelyik a Csillag kortesei közül nyalogatja.
A * .csók" tehát egyik fore-a a jó kortesnek! de csak akkor mikor már a választók pityókosak! Én ezt a forc-ot nagyon is sentimentális és igy nem.odavaló eszköznek tartottam mindig. És csak akkor tartanám practikus kortesfogásnak és testtel-lélekkel ragaszkodnám hozzá: ha z nők is bírnának szavazati joggal és a csókolni valók — azokban kerülnének ki!
4-er. Szükséges a jó kortesnél az is. hogy sensa iós és ftimozos tósztokkal mindenkor készen álljon!
(Folji kft*)
Közrendétzetinkríl.
- (A Kfcapitáay ar %ilaiti) -
A nagykanizsai reformpárt győzelme tán uj era megkezdését jelenti, az nem lehetséges, hogy a rendőrség helyiségei tovább is oly elhanyagolt állapotban legyenek mint eddig, mert különben ha a rendőrség helyiségei meg nem változnak, magunk is hajlandók ragyánk azt állítani, hogy a rendőrség míg tisztességes és alkalmas. lokaJitással nem bir. addig nem lesz képes feladatát hiven betölteni.
A rendőrség feladatának betöltéséhez fccükséges első sorban, egy tisztességes .kapitányi hivatal,* hol a főkapitánynak, a két kapitánynak külön-külön szoba adandó. Azt nem lehet kívánni, hogy egy-két különböző dologgal a kihallgatással foglalkozó egyé« egy szobába szoruljon, mig es ekként berendezve nem lesz, a főkapitányi hivatal őskori lesz s relorm kípleleo.
A második fókeiléke a rendészetnek a jó rendőrié* a jó városi szabályrendeletek, ami városunk 1880-ben a rendőrség létszámát felemelte 32-re a irt körülbelül minden 800 emberre e»ik egy. de ha a rendőr szemes és jó — es elég: hogy pedig jó rendőri intézkedések legyenek mindenütt, ahoz bizony jó rendőrség mellett a jó törvéay s rendeletek sokat segítenek.
feleséget és sok barátot, bogi sajnáljanak, és néhányat, hogy könyörüljenek rajtam, ét a mint észreveizem, nem rabolták el vidámságomat fe jó lelkiismeretemet." Azon ember tehát, a kinek annyi és oly nagy oka: vannak örülni, és ezeket magától mind elug zitja és maroknyi tövisen üt, az a búbánat, gond és a rosszkedv áldozatául esik.*
Paradicsom az egész világ, és mi többet kiváahatunk ? A szépség minden neme pazaroltatott a mi otthonunkra; szépeégek, melyek minden érzéket meg ragadnak éa minden ízlést kielégítenek, a legnemesebb és legkecsesebb a.akok. a legpompásabb éa legkényesebb színek, a legkellemesebb és legfinomabb szagok. a legacdalitóbb és legbájosabb hangok, a napnak legragyogóbb dicsőségei. a holdvilágnak, halvány elyaiai hája, .a „tavak, a hegyek, az őserdő, éa i végtelen tenger, az örököl hóval takart csúcsok az egyik földgömbön, és a lorró égövi buja növényzet csodái a másikon, a nap remek lenyugta, i zivatarok fensége, mindennek bőségében vágynák létünk esen azinp»dán. Semmi kft önöaebbet vagy tökéleteaebbet nem kívánhatunk, mint a mi körülöttünk van minden órában. é< fölfogó képességűek ugy van alkotva, hogy minden iránt bir érzékenységgel.
Érzéki gyönyörködtetésünkről bőségesen van gondoskodva. Ugyanez áll bonyolódott természetünk más oldaláról
Mí uj • djuk, hogy a városnak igen jó építésid, egéazaégügyí, piaci rendszabályai vannak és ha a nedvea uj lakások, a piac tf orvos un-i által aliposan megvizsgálUt:^, akkor a rendőrségen ez oldalról is segitie van. mert s margarin, rosz tej, s mszei termék rendőri üldözése, hamis borok elkob záaa már könnvü dologi
A cselédügyet tartják nálunk i legrosszabb állapotban lévőnek, ez állapotok könnyen rendezhetők, de először a cselédek ösezeiraedók, — s arután 1. a nyilvántartási napló i ü- ■ mutató rólu\'c pontosan vezetendő, minden héten egy egy később minden két hétben egy razzia Urtandó; s az állapotok javulni fognak.
A közbiztonság és a cselédügy is js-vulna ha a tanács elrendelné, hogy télen minden házban a kapj 9 órakor, nyáron 10. órakor bírság terhe mellett bezárhassak.
A vágóhid felépítésével egy nsgy egészségügyi dolog lesz megoldva, és ha a bőr azáritott a gyertyaöntők kellő felügyelet alatt tartatnak, s a disznó telepek kivitetnek a város vonalán kívül — egy nagy lépéssel jutottunk közelebb az igazi célhoz.
A tűzrendészet már az álul is köny-nyült, hogy a tűzoltók látják el, de a vízhiányon, lajtok. kádak utján segi tení az alcavonalakon, kivált hol a hidrofor a kuukból a vizet ki se veszi, a rendőrség feladata leend.
Ajánljuk még ezekutác, hogy a bordélyok felálliUsa hathatós előnye leune a közegészségügynek, s hogy jó rendelet volt, amely a sarkokon lassú hajtást rendelt.
Az elővásárlást se hagyjuk szó nélkül, s az hisszük a piac olcsóbb lesz, hl 9 óra előtt télen, nyáron a hivatal szolgák s rendőrök feleségeinek nem lesz megengedve a csibe, híd, s gyümölcs vásár.
Ennyit egyelőre 1 A világ kevés bő!-cseséggei kormányozutik; Kanizsa azt hisszük még kevesebbel is kormányozható
Azt ami még szivüokön fekszik ráérünk egy más cikkoen is elmondani
EGY REFORMPÁRTI
Sziaészet.
Szombaton (. hó 12-én újdonságot láttunk, .Rika* Sabaúos B; msgyar szerző operettjét. Közönségünk ez alkalommal nem Unusitott oly nagy érdeklődést, mint a milyenre egy nj opperette igényt tarthat Rika, a fószerplő, cigányleány, Leopard állatszeliditó nevelt leánya. Bonifacz polgármester megszereti a sxép ezigányle-ányt és egy csókért sorsjegy ígérvényt ad neki, a melyet Bmifácz ur értéktelennek vél, de fájdalom a fönyereméoynyél ki-huzatik. Ez a nyeremény lesz azuUo ru gója a cselekmény tevábbi fejlődésének. Az állatazeUditő Leopard leányától elkobozza ezt a pénzt, szerencsejátékra adja magát és bankot akar sprengelni, de elveszti a rengeteg nagy vagyont és ismét mensgeríái lesz. Bonifacz polgármester a cigányleány. Rika után bomlik, vándorlásaiban elkiséri és megoiz\'ja ve lük sorsokat. l)e s sors könyvében meg vagyon írva, hogy Rika nem lehet az özvegy polgármerter felesége, hanem fér-hez megy Lacihoz, a cigány prímáshoz,
is. Ki az, a ki fiatal képzelődés kitárt elragadtatásaiban rajongott, vagy a gondolatvilág gazdag csodáiban gyönyörködött, nem vallja be. bogy az értelem, époly nagy ajándékokkal ruháztatott töl, mint az érzékek? Ki az, a ki emberi szeretet első és legmsgasabb rtrö-meit élvezte és fürkészte, nem adott hálát Istennek oly boldogságért, mely úgyszólván észrevétlenül elmúlik., Ha képzelnünk kellene egy véghetetlen jóságú atyát, ki csak azon törné fejét, bogy minél több örömmel lepje meg szeretett gyermekeit, nem lennének képesek a boldogságnak egyetlen egy elemét kigondolni, melynek birtokában már nem volnának.
.Néhányan morognak, ha különben mindig tiazu kék egek apró fekete felhőcaikok csak olykor-olykor is elhomályosítják, mások eiive ismét hálás szeretettel telik meg, ha éjazakájok sötétségét csak egyetleo napiugár, Isten kegyességének csak egy parányi része is bearanyozza. Palotákban szivek lak nak. büszkék és elégedetlenek, melyek kérdezik, hogy az émbsri élet miért kénytelen axűkőlködni minden jóban, miért oly nagy teker, és a legaaegényebb knuybón lakói nem győzik eléggé bá múlni, hogy az isteni szeretet, ezen legtisztább és legállandóbb szeretet, oly bőségesen gondoskodott rólak.
a polgármestert pedig úgy kárpótolják, hogy falujában újra megválasztják polgármesternek.
Rikát Hegyi Janka énekelte az első felvonásban sok jó akarattal, de a következő két felvonásban már hangja elgyengült. Lomoiczy a kókler szerepében helyén volt. Dobó olyan ügyefogyott pol gármester volt, bogy őszintén sajnáltuk gondozására hízott városkát. — Hegyessy Ropi képtelen szerepéből ugyan néma lakithatott semmit, de azért elhuetre velünk, hogy valami megszökött hajó szakács féle. Leopold Franci-kának nem jutott szerep. Egy szép betét kedvéért nem volt neki érdemes Gzzellarszerepére vállalkozni A kar ingadozó, s zenekíséret gyarló volt
— Vasárnap délután .Robinson Crusoe\'t mutálták be. A színház egészen megtelt és a kis bebek hálásan tapsolták meg Aranyossy Jankát, ki mégis érdemelte a parányi tenyerek zajos tapsait, mert-mindvégig elragadóan kedves volt * címszerepben.
Este .H o I to m ig 1 a n\'-t Rut-kií G;. sikerült fővárosi életképét mu-utták be összhangzó kerek előadásban. Hegyi Jsnks (Erdei Juliska) mint rendesen, ugy ez este is meghódította a közönséget a maga részére. Arany osy Janka (Józni fordászinas) szeretetre méltó volt a fin rnhácskában és ügyes vidám játékával nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Hegyessy Gyula othelos-kodó szabó mestert ábrázolt találóan. A szokott jók voltak Deli Henrik (Holló Endre), Hajnal Dezaő (Virág Unár), Dobó Sándor (Gelbgieszer Árain), és Mezei.Andor (Lantos Menyhért). Felvonások után háromszor-négyszer lámpák elé tapsolták a ssereplőket
Hétfőn .Kis Lord* ment közkívánatra másodszor. A nézőtér egészen megült előkelő közönséggel és ez a kis Aranyossy Janka érdeme, ki hamarosan kirivU a színházlátogatók szeretetét És erre rá ia szolgái, mert ambiciózus, igszi színésznő minden isiben. A fiatal kis naiva színpadi fejlődését méltán kiséljük figyelemmel, mert alig néhány hónapja, hogy a vílágot-jelentó deszkákat tapossa és igy szép tehetsége, szinpsttkus megjelenne fényes jő -vöt ígérnek neki. A színész iskolák ragadós modorosságától teljesen ment ó. Sohsem pozol, sohsem utánoz, mindig eredeti, természetes és közvetlen.
Kedden Kövessi Albert vendégfelléptével adták .Golateji n Számít* és a közönség lelkeaült örömmel ödvö zölte a színpadon, mint régi kedves és jó ismerősét. Kövessi játékát dicsérni egészen felesleges dolog. |Bármerre jár ő Magyarországban, mindenütt a .közönség kedvence.\' Csak azt az egyet fáj laljuk, hogy régi )ó egészsége meg c.ökkent de ugy látszik még ex sem képes közeléből a csapangó vig mnzsát elrisszuni. Ez este s társulatunk egy uj tagjávsl Sárközi Árpáddsl ismerkedtünk me;, de csak közepes. tehetségnek ígérkezik.
Szerdán a .Bűnös* került elóadásn gyér közönség előtt. A dsrab alapeszméje sót majdnem meséje is egészes megegyez C*epreghy Ferenc .Sárga C-1-kó\'-jávsl. Egyetleo érdeme ajaxerzönek. — amit ugyan a mi közönségünk sohsem -•kceptál. — hogy az életet a maga vs lóságában, a nyomorral, az undok szenv-nyel és a becstelenséggel együtt meztelenül viszi s színpadra. A mi közöD ségünk ideálisat\'o fogalmakat alkot a fővárosi munkás Iskáaok belsejéről és ss ott élők lelki világáró\'. Míg s ma gasabb körök házasságtöréseit egészen divathoz tartozó-iák tekintik, eddig kételkednek atoo, hogy a nyomor a lelki emelkedettség tiszta trónusáról odaia szítja az embereket, t becstelenség polyp karjaiba. Lom nicinak (Lehr Tamás) ma kivételesen voli egy két igazán sikerűi\', jelenése. Farkas Bela (Kramer) Ulálóan jellemezte a mások becsületére könnyen alkudozó iszákos munkásból lett durva polgárt Aranyossy Janka (Jnlia) ezutul njabb oldalárul mutatta be teheUégét Es a azerep egyes részeiben ép nem megfelel« as ő egyéniségének, de azért meglepően, széper oldotta meg nehéz feladaUt S t • 11 n e r Arankának (Lehr Mártha) sokkal kisebb volt szerepe, sem hogy feltűnést kelthessen, Sár kő fi Árpád (Károly) sokat porolt, sőt mozdnUU itt-ott félszeget és s mi e darabnál a legnagyobb hiba folyton erősen szavalt. Mezei Andor (Berger Gusztáv) a német szentimes-tálizmust képviselte Nagy hatással « sikerülten jáurott meg egy epizód sia-kot Dolli Henrik (Sehmidt Vilmos.) Jí
\\ olt Hajnal Dezső, mint börtön mester-
Kár, hogy e fiául tehetséget psr.agoa hagyják és nem aduk keseibe egy ne«" megfelelő jó szerepet.
Folytatta a mellékleten
Melléklet a .Zalai Kfaifay\' 1896. évi szeptember te 19-iki 38-ik »zamahoz
XXXV ÉVIOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
1896 SZEPTEMBF.B 19-én
Csütörtökön. Köveaay Albert leg- \' utabb fővárosi élet képét a .Vi g»-ceket* mutatták be nálunk először, nelrben aazerző maga jitasotta az egyik főszerepet. Annyi bizonyos, hogy Kövessi -obsem fog saját darabjaiból részleteket felolvasni, sem a .Petőfi*, sem a .Kta-laiudy* társaságban. Nem is variunk ai tóle irodalmi remeket, de mabcluap egéiz kis hadsereg alakul körüle, mely s magvar színpadot oda nem illő alakokkal népesiti be. A közönség különben iól mutatott, a m\\ a fő, a nézőtér tel-¡e-en megtelt. Köveasi (Abeleaz Samu) ezotis! » régi kitüní volt és igy a mit u ,ró vétett, megbocsájtották a azinisz-,ek Méltó partnerét találta .meg m i-t ily a Jaltában (Kelaine feloaége) | Hegyi Janka a sülöuleges traíkoa ktsasízonv szereoében volt kedves. Ari-n j o f s y Janka (Szidi) a fővárosi fel- , ¡söbb leányok egyik legsikerültebb alakját mutatta be stépeu, bájosan u<y hogy minden jelenésében még njilt színen is megupsolták. Lomnícj Dell» és Szarvasai összesen és egyenkint jól megfeleltek vigéc azerepeiknak. He-iiyessy Gyula (Grifftí füszereasegéd az ő diszkrét mókáival élesen szatirálta a piperészkedó segédeket Jó volt Mezei Andor mint könyvvezető. Az énekszámok gondos zenekari kíséretéért a derék karmestert állati a dicséret.
____ 8—ó.
Felhívás előfizetésre.
A „Zalai Közlöny" a zavarnak és
kétségnek abból az állapotából, melybe megalapítójának és keidettől fogva szerkesztőjének halálával jutott, immár k iszabadulva, megifjudva és ujabb reménységgel eltelve folytatja pálya-lutását.
Ez a pálya harmincöt éven át mindég dicsőséges volt, — mert a ,Zalai Közlöny mindenkor a jobb ügyért harcolt.
A mnlt e tanúságát tartja a szerkesztőség szem elótt és minden erejével a jobb ügyek szolgálatába szegődik.
Ez ügynek pártolására hivjnk fel teljes tisztelettel olvasóink nagylelkűségét, kérve őket az uj negyed közeledtével, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek.
Ha a .Zalai KízISny* olyan szerencsés volt, hogy tetszésüket eddig kiérdemelte és jóindulatukat megnyerte, ugy ezután mégínkább az lesz a szerkesztőség gondja, hogy tetszésükre és jóindulatukra érdemetlenné ne váljon. Ezért mindent elkövet a szerkesztőség, hogy olyan tartalmas lapot adjon olvasói kezébe, mely a bennünket leginkább érdeklő ügyekért az igazság nevében küzdve egyszersmind szórakozást is nyújtson és tanulságul ia szolgáljon.
Igy reméljük, hogy kiérdemeljük olvasóink jóindulatát és figyelmét.
A .Zalai Közlöuj\'
szerkesztősége.
Az uj évnegyed küszöbén előfizetést nyitunk a .Zalai Közlönyre.\'
Előfizetési ára:
Negyed évre... 1 frt 25 kr. Fél évre..... 2 frt 50 kr.
Egész évre... 5 frt — kr.
Az előfizetések a „Zalai Köz-tonj" kiadóhivatalához (Nagy-Kani-zsánj cimzeodók. Tisztelettel :
A .Zalai Közlöny\'
kiadóhivatala.
íí i r e k.
Sümegi Kálmán.
Vannak emberek, kiket oly szerencsés temperamentummal áld meg u ég, hogy első pillanatra megnyerik rokonérzésünket, melyet azután el sem veszítenek többé. Az ilyenek azok, kiket kedves embereknek szoktunk hívni. Ha azután ezek-tél a kedves embereknél ezen fölül magas műveltség, izmos tehet-■¿g, művészi lélek is meg vaa, akkor ®ár nem csak kedvesek, hanem m e g-be cs ü 1 h e t et 1 e n e k is.
Ilyen, ember S15 megi Kálmán,
¡.kit nem azért dicsérek csak, hogy I dicsérjek, hanem mert Isten igazá- ; ban rászolgált. Aki városunk széthúzó társadalmi éleiét .amer., annak elegendő, hs egyszerűen csak tényt említek fel: a legsikerültebb, a legszebb estéket az Irodalmi és Mú- \' vészi kor; rendezte és pedig azért, mert társadalmunk minden elemét megtudta nyerni, le tudta kötelezni, Sümegi Kálmán, az Irodalmi és Művészi kör elnöke. Egyéb érdemeit, melyeket városunk haladása, társadalmi életünk töllenditése, a közügynek minden téren való előmozdítása stb. stb. érdekében szerzett, nem sorolom mo3t fel, — hogy ne kelljen ót még jobban sajnálnunk. Mert Sümegi Kálmánt elveszítjük. íme ezt újságolja róla a aBiztositási és közgazdasági Lapok:
Amint hiteles forrásbél értesülünk, Sümegi Kálmán, az „ Blsó magyar" nagykanizsai titkára Szegedre helyeztetett át, hol L é v a y István volt eddig vezető titkár. Ösmeretes tény, hogy Szeged az Elaó magyarnak legjelentősebb, legnagyobb fóügynOksége, és igy S ü-m e g i áthelyezése oly elismeréi illetve előléptetés számba megy, amelyet a poéta lelkületü ismert író és titkár fényeién ki is érdemelt. — Nagy-Kanizsa társadalmára nézve Sümegi távozása pótolhatlan veszteséget jelent. Nagy-kanizsai titkárrá Dezső Béla, az eddig tehetséges és ügybuzgó cégvezető neveztetik ki.
Szeretnénk szivünk szerint örülni ez előléptetésnek, de nem tehetjük, — megvalljuk őszintén — társadalmi életünk iránt való Önzésből. Nem tehetünk e ténnyel szemben egyebet, mint ismételjük, hogy Sümegi távozása Nagy-Kanizsa társadalmára nézve pótolhatatlan veszteséget jelentő. Annál őszintébben gratulálunk azonban Dezső B é-1 a n a k a jól megérdemelt kitüntetésbe*.
— A király útja. Lapzártakor vettük a hirt, hogy 6 felsége mégis a kanizsai államáson keresztül utazik Csáktornyára. Az udvari vonat f. hó 20-án pont délben érkezik az állomásra és 10 percnyi késés után folytatja útját
— Kinevezés. Dr Plihál Viktort, fiatalságunk eme kiváló tagját, nagykanizsai közjegyző helyettest, az igazságügymiuisz-ter Uj Pestre kir. közjegyzővé nevezte ki.
— Hymen. Vasárnap f. hó 20-án délelőtt 9 órakor lépnek házasságra Bapoch Lujza k. a. Bapocb Gyula ügyvéd leánya és Z e r k o v i ts Lajos, a Zerkowitz A. és fia cég beltagja. A valláai szertartás ugyanaz nap délelőtt 11 órakor fog a helybeli, iar. imaházban megtartatni.
— Eljegyzés. F e r e n t h e i 1 Gus z-táv az osztrák magyar bank pénztároaa, szeptember hó 11 én tartotta eljegyzését a müveit lelki éa bsjoi Unger Erzsike kisasstonynyal Palinban. Őszintén gratulálunk és sok szerencsét kívánunk a kötendő szent frigyhez, mely két, egymást igazán szerető szivet vezet a boldogság révpartjába. A boldog vőlegéay e »apokbaa távozott el városunkból Már-maros-Szigetre, hova a bank helyettes főnökévé neveztetett ki; a mily nagyon őrülünk ez előléptetése fölött, ép oly mértékben fájlaljuk ia Kanizsáról történt távozását, melynek társadalma benne egy közazeretetben álló ágilis tagját vesztette el.
— Halálozás. Fiálovics Lajos bútorgyáros, városunk egyik köztiszteletü iparosa, f. hó 15-én rövid szenvedés után elhunyt. Fiálovics f. hó 1« este hirtelen rosszul lett, szélhűdés érte és eszméletlenül összerogyott. Öntudatát többé vissza nem nyerte. A család a következő gyászjelentést adu ki: özv. Fiálovits Lfjosné szül. Hegyi Júlia i maga és gyermekei Lajos, Kálmán, Antónia, Margit. Béla és Mariska, özv Hegyi Jóísefhé szül. Perlaki Horváth Julianna, mint anyós, ugy az összes rokonság nevében fájda\'omtói megtört szivvel tudatják a felejthetlen szeretett jó féri, önfeláldozó apa, hálás vő, legjobb rokonnak, Fiálovits Lajos, városi képviselő n/sak, folyó evi szeptember hó 15-én esti 7,8 órakor rövid szeovedés utan, életének 46., boldog házasságának
20. évében történt gyászos kimultát A megboldogult drága halott holt tetemei folyó hó 17-én délután 4 órakor fognak Csengery-utcai saját házában a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszentel-tettti éa a kélybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat tolyó hó ls-án délelőtt 10 órakor fog a helybeli sient Ferencrendúek plébánia templomában az egek Urának bemutattatni. Nagy-Kanizsa, 1836- évi szeptember hó 16-án. Legyen neki könnyű a sir, mely földi nehéz gondjaitól megszabadíts! Az ur adu. az Ur elvette! Koszorúkat tettek a ravatalra: Szeretett jó atyámnak gyermekei. — Szeretett mosnak Maver József és neje.
— Felejthetetlen férjemnek bánatos nőd.
— Bészvétonk jeléül Morandini család.
— Felejthetetlen főnökünknek budapesti üzlet-személyzet — kegyelettel. — Mély részvéte jeléül Hajdú Sándor és családja.
— Részvéte jeléül dr. Rauch Zsigmond családja. — Lukáts\'Gj-ula és családja.— Legjobb barátunknak Schlesinger Samu és neje. — S^íner Ferdinánd és családja. — Kedves öcsémnek szeretett bátyától.
— Hadgyakorlatot ¿Csáktornyán.
Csáktornyán és vidékén nagyban készülőinek az őszi hadgyakorlatokra Az ed digi intézkedések szerint ö felsége Ottó főherceg, Beck vezérkari fóoők, gróf Paar Bolfraas, Somogyi szárnysegédek, liarzsó udvari titkár, dr. Kerzl udvari tőrzaorvos Zala-Ujváron, Bsiner, József főhercegek báró Fejénráry Géza miniszter, as udvari tisztviselők a a külföldi katonai képviselők pedik Csáktornyán fognak lakai. — A déli vasat igazgatósága erre az alkalomra földiazittetí és 22 villamos iv- és izzólámpáiul fogja kivilágíttatni a pályaudvart, A zágrábi és gráci hadtestek már közelednek Csáktornya felé. Az előbbi a Dráván át Varasd felöl, az utóbbi pedig a Mura partján log a Mura köz be jönni, — ő Felsége megengedte, hogy m csáktornyai aj lovaasági kaszárnya az ő nevére, Ferenc József laktanyának neveztessék el. A király, mint tudva vaa l hó 20-áa délután 1 órakor ér-kezik Pragerhof felől Csáktornyára, tehát a kanizsai állomást az ad vari vonat, eddigi díszpozicziók szériát, érinteni nem fogja A kerületi csendőrség Csáktornyán és Mura királyon van öaazeppntositva.
— Közlekedési akadályok. Nem a modern vasparipa akadályversenyéről zeng az ének, hanem a régj vármegye hagyományáról, a vármegye re« útjairól. Igy pl. nyaktörő munka, mig az ember éa állat Zal avárból Stabarbajut. Ez az útrész süpedékes mocsáron vetet keresztül. A mocsár nyáron ki szárad, de a tőzeg azUu őszszel és télen mohón magába szívja a vizet és ismét feneketlen mocsárrá válik, ugy hogy a közlekedés ilyenkor a két helység közt teljesen szünetel. Szüretkor már nem lehet Szabarba jutni, minek következtében a borkészletek az átaní szóilökben teljesen el vannak temetve. Itt állami vagy vármegyei közutat kell építeni. Hasonló rossz ut van B án ok-S zt-űyö rgy és Páka között, mely a Va I icka patak mentén Dömeföldön át Káma-házá rávezet. A közlekedés ezen az uton oly gyarló, hogy még jó időjárásnál sem juthat el a kocsi a végállomására A vidék lakossága teljesen el van szigeteire a knlturától, el van vadulva a barbárságig. A Letenyéról—Mura-Király elé vezető megyei ut pedig -őly szűk, hogy két kocsi nem térhet ki egymás elől. Hasonlói roesz az ut Csáktornya és StritTó között. Kavicshiányában a szekerek télen a posvány-ban elsülyednek. Ha valakinek Stridón dolga akad, előbb SzeHahelyre megy és onnan Stridóra. Ezeknek a közlekedési akadályoknak orvoslására a vármegye és az állam vau hivatva. De ezekre az utakra uem gondolnak, mióu a vicinálisok rákfenéje pusztít az országban.
— JuUlomjátékok szezonja Dobó bucsuzófélben levő színtársulatának kiváló tagjai egy-egy jutalomjátékkal búcsúznak el a közönségtől, mely — csodálatos — az utóbbi időben egy kissé fölmelegedett a színházlátogatása iránt. HegyiJauka kezdi meg a sort a kiváló játéku primadonna, kinek jnUlomjátéka ma szombaton lesz. A C i t e r á b t fogják adni. — Leg-zajoaabboak Ígérkezik L e po I d F r a n-c í a k á n a k a kitűnő hangú énekművész-nőnek jotalomjátéka, mely a jövő héten, pénteken leaz. Leopold legjobb szerepében a Szultánban fog föllépni. Közbül, hétfőn, Kezey veizí ki részét Javára a Don Cézárt fogják adui, s a közönség bizonyára bálás lesz a szép hangú baritonisu iránt. — Szerdáji Hegyessy Gyula az első mert kitűnő komikus jutalomjátékára előadják
a .Sainháai képtelenségek* et
A mnlatutó darab értékét nagyban
fogja emelni az la, hogy Leopold
Franciska az egyik felvonásban opera
áriákat fog énekelai, de ez az igazán
teheUéges művész egybként is megérdemli a kÓ7őnsée figyelmét.
— A nagykanizsai gazdasági ttkarék-pénztár részvénytársaság alapítói, mint értesülünk, e hó 27-én vasárnap délelőtt értekezletet tartanak az .Első magyar Altalános Biztosító Társaság" nagykanizsai lóüg} nökségénéi. Az alapítás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés.
—»ura Kereaztnr pusztulása. Mura Kereaztar és Kollátszeg községét e hó elején ismét súlyos elemi csapás érte. A Mura elöntötte a két falut A természet ezen játéka évente néhány; or ismétlődik, most a falu mélyebben fekazik a Mara ágyánál, ngy hogy ha a viz elönti a helyiséget, annak nincs is lefolyása. Következményei a posvány éa betegségeket okozó párák kigőzölgése. A takarmány a községben oly ritka, hogy a szarvasmarha éhen hal. Már többszőr volt szó a falu népének kitelepítéséről a szomszéd nagydombi azőlók területére, de ezen terv mindeddig a közigazgatási közegek részvétlensége miatt dugába dűlt De nem csak Mura-Kereaztnr áldozau az elemi csapásoknak. Az egész Murakőz, hol most a fényes hadgyakorlatok fognak lefolyni, szegénységben ainlődik. Egyedüli termésük a kukorica, a mely csak igen ritkán ad jó termést a folytonos árvizek következtében. A lakosság kénytelen-lesz más növény termeléséhez fogni. Kormánykörökben már szó volt arról, hogy a lakostágnak dohány termelésre adnak engedélyt, mert erre a talaj különőaen alkalmas. Eddig csak azért idegenkedtek ettől a tervtől, mert a lakosság csempészetet űz, de tekintve a dohány termelésből a lakosságra háruló nagy anyagi hasznot a csempészet által okozott anyagi kár oly csekély, hogy ez a trachoma sújtotta vidék biz megérdemelné a kormány támogatását
— Tüz Kid-Bécsén. F. hó 12-én délután eddig méit ki nem derített okból Beiter Jqzaef és neje Kerndl István birtokát képező Sándor majorban tüz ütött ki, mely a birtok termését, takarmányát éa egy cséplőgépet emésztett el. A kár 18000 frt. A nyomozást megindították
— Kevés gyógyvíz van az országban, amelynek annyit köszönne a szenvedő emberiség, mint a Scbönborn gróf tulajdonát képező szolvvai forrás -vizAek. Vese-bajosok, köszvény és sárgaságban szenvedők áldják azt az elmét ki ezt a gyógyforrást felfedzte. A leghíresebb tanárok a legelismeróbben nyilatkoznak a viz gyógy hatásáról s nem győzik eléggé a szenvedő emberiség figyelmébe ajánlani. Dr. Bókai Árpád egyetemi Unir a balneo-logiaí Congressus alkalmával a „hazai és külföldi vizek" összehasonlítása alkalmával ngy nyilatkozott, „hogy eléggé meg nem becsült szolyvai víznek kellene dominálni bel és külföldön egyaránt csak francia országban az Ardéebe departementí wals-í Marqnise és Mádeléine közelit-k meg kettedszénsavas nátrium Urtalomban, de etek ís kevesebb szabad szénsavval bírnak." A szolyvai viz Kanizsán Fesslhofer József, Bosenfeld Adolf és fia és Tivolt és Bumpolt uraknál kapható.
Iroct&lo*
— „Párisi Dint" MosUnában, mikor elég egy pillantást vetnie az embernek a nagy szabócégek kirakataira, vagy at előkelő hölgyek ruháira, hogy belássa, menynyire áll az, hogy a ruhararrás művészetté vált, most sokszorosan fontos az. hogy a hölgyeknek olyan divatlap legyen a tanács-. adója, mely képesítse őket arra, hogy a vidéken élre is foiy on tudatában legyenek annak, mi a legújabb és legszebb, a mit a divat terén az ízlés alkotott. A Párisi Divat megfelel elmének, mert ez az egyetlen divatlap, mely igazán lehetővé teszi a hölgyeknek azt hogy a divatnak világ-fóvárosától egy nappal se maradjanak hátrább. A képek á\' párisi mintatoilette-ek után fényképfelvétel nyomán készülnek, s arra segítik rá a hölgyeket hogy a legszebb szabást és összeállítást tudják kiválasztani: a szabásmintaívek pedig azt ís lehetővé teszik, hogy mindezt maguk el is készíthessék igazi párisi eleganciával, mert a szabásminták párisi szabók rajzai. A mi végre az anyagok jó fonásból való jutányos beszerzését illeti, abban a szerkesztőség van segi ségére s hölgyeknek, legyen az anyag akár a ruhákhoz, (akár a kézimunkához való, melynek szintén egy egész iv van szentelve. A lapnak egy külön oldalán pedig londoni minta-ruhák fénykép utáni másolatai vannak. Havonként színezett divatkép-melléklet is van a laphoz. Cikkei a háztartás, a divat s a társasélet minden kérdésében fölvilágosítást nyújtanak, valamint a müipari foglalkozásokat oly bőven ismerteti a lap, hogy azokat belőle bárki megtanulhatja. Begénymelléklefe kizárólag uj, máshol még meg nem jelent illusztrált regényeket hot: a borítékon pedig a szerkesztői üzenetekben ad választ a lap az olvasók minden tárgyú kérdéseire. Előfizetési ára:
egy évre 8 frt, félévre 4 írt, negyedévre 2 frt. A Pesti Hirlap" pol. napilappal együtt egy évre 18 frt. félévre 9 frt, negyedévre 4 frt 50 kr.
— A . Pesti Hírlap- sohsem érdemelte meg jobban jó hírnevét, közkedveltségét, mint a folyó évben. Olvasóínak legtöbbet nynjt és a lehető legjobbat. Oly fényes csoportot képet rendes munkatársainak névsora, hogy azzal ugyancsak egyetlen más újság sem vetélkedhetik. Így, hogy csak a tárca-rovatot említsük, melyre a „Pesti Hiriap"-nál oly rend-k vüli gond van fordítva, rendes szerződtetett tárcaírói a lapnak: Jókai Mór. Mikszáth Kálmán, Agai Adolf (Porzó,) Tóth Béla, Kenedí Géza iQuintua,) Murai Károly, Gerő Ödön (Viharos.) Kóbor Tamás, akikbei a tárca ró külső munkatársak égést gárdája csatlakozik Vezércikkírói közé visetakerült* a kevelt publícísU Beksícs Gusztáv. Színház, sport, vegyes ésh irrovau elismerten a leggazdagabb. Szerkesztői üzeneteivel egyedül áll a hírlapirodalomban. De egyedül áll az előfitetóinek nyújtott kedvezményekkel is. melyek sorából kiemelkedik a „Pesti Hírlap Naptára", et a dús Urtalmu, gazdagon illusztrált nagy almanach, melyet minden előfizető teljesen díjtalanul kap karácsonyi ajándékul. A „Pásti Hirlap" kiadóhivaula (Budapast, V.. Váci-körűt 78. szám a.t mindenkinek szívesen küld mutatványszámokat ugy a „Pesti Hirlap"-ból. mint a „Párisi Divat" nevű pompás kíállitásu heti divatlapból, melyet e lap előfizetői féláron rendelhetnek meg. A .Pesti Hírlap- előfizetési ára at október decemberi negyedévre 3 frt 50 kr.. a ^ Párisi Divat-\'Ul együtt 4 frt 50 kr. Aki njonau lép az előfizetők sorába, megkapja a szeptember régével kezdődő k -tűnő francia regény folyUtásait, valamint decemberben a „Pesti Hírlap Naptárá-"t.
— Budapesti Naplö. az újságírók lapja. — Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc magyar újságírónak az esetére, akik ez idén jnlius végével testületileg odahagyták a Pesti Napló szerkesztőségét és megállapították a maguk erejéből, minden vállalat mellötésével, a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napló-t. A lelkes kis csapat most alig négy hét leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett Magával hozván a régi szerkesztőségből fé-nyes és jóhirü irói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyűjtvén mindennap Össze mind azt, ami e szerkésztőség, e lap szabadelvű és független politikájának, nemzeti érzületének és magas Ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napló ma már nem csak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felkeltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói megérdemlik ezt a támogatást. A Budapesti Naplónak friss és meghízható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a keletkezésére uj, de politikai súlyra máris jelentékeny ujlág véleményét tárcarovatának magas irodalmi sxinvonaia, kitűnően szerkesztett közgazdasági rovata, gazdag hir- és művészeti rovata s egyéb közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte.
A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiájára appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, sem csalódott Önbizalmában és nem csalódott a közönségében, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első peretil fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Tészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erő« Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér,
xxxv évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY
Janovics Pál, dr. Kovács Jenő. Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Papp .Diniéi, Pékár Gynli, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thnry Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, Összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szOvet ségese ebben a külső munkatársak díszes serege, amelyből csak Agai Adolf, Bessenyey Ferenc, Békefy Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, dr. Hagara Viktor, dr. Htlász Ignác, Kupa Árpád, Malonyay Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka. Szana Tamás, 8záhtó Kál mán, Tömörkény István neveit említjük most.
Ez a rugója a Budspesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítékai jövendő szilárd exiszten-ciájának. És még egy. Annak az uj-ságnsk. amely senkii máit, csak a izerkesetöségé és a kinönségé, amely semmiféle idegen töke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabad-elvüségnek az érdelwt szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlítható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Napló ra és ismételve a legmelegebben ajánluk ez njságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar irók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik
Hirdetések.
756 á. 96.
Néhai Horváth l\'otrébec József hagyatékát képező a nagykanizsai 4597. számú tjkvben 7634 hrsz. alatt felvett ingatlan, és a rajta épült 157 népsorszámo ház nyilvános árverésen 1896 szept. 24. lup ján délelőtt 10 órakor Nagy-Kanizsa város árvaszékének hivatalos helyiségébe^ gyámhatósági jóvába gyás fentartá3a ¡¡¡ellett eladatik.
Kikiáltási ár 750 forint.
Árverési feltételek az árvsszéknél a hivatalos .órák alatt megtekinthetők.
HALIS ISTVÁN árvaszéki ülnök.
Hordó eladás.
A Nagykanizsai uradalmi hordók eladatnak. .— Bővebb felvilágosítás az uradalmi irodában.
Nagy-Karizsa, Ífe96. szent. 19. N.-Kanizsai uradalom
Pártoljuk s kitűnő hatásn rrdélyi _ ásványvizeket 1 ,
Ai Wfltréöi ttéffil-ípnilíl «Túráéi. Lma forrás víz. Hazai »eltér. !
2 liter 29 k\\, I liter 2C kr. \'1, II kr.
Szerkesztői üzenetek.
— tt. M N a g y-K miita. Örömmé Töröljük munkatársaink sorában.
B. L Újra meg újra eloirastam levelét. — Hangja ugyan meglehetősen oiyan, «minőt társaságban nem igen használnak, — hanem foglalatját nagyon tanulságosnak találtam. És ezt a tan álságot nemcsak megköszönöm, hanem alkalmazni is iogom. — Kéziratát nem küldhetem vissza, mert Ígéretemhez képest kell még belSle közölnöm.
Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ. Helyettes szerkesztő : Dr. VILLÁNYI B. Kiadó : Ifj. WAJD1TS JÓZSEF.
IVyllttér.*)
Se\'yea-daaaaztak 65 krUl. 14 frt 65 krig
méterenkéot val&mjn: fekete, fehér
• « i n e s Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként »ima, csikós kocxkásott, mintásott, damaszt atb. (mintegy 240 kQIönbözS minőség 2000 s.in ét mintázatba stb megrendelt áru postubér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld : Henneb«rg 6. cs.éa kir. ndr. száll, (selyemgyára Zürichben. Syxjczbx czimsett levelekre 10 kros és levelezííapokra 5 krosauély^p ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek
17
Müller-
Széchenyi1\'
2 üt. 80 kr.. 1 lit. 21 kr, lit. tt. kr.
Orvosi vélemények szerint a legkitűnőbb. ásvknyvisek.
Az .Erdélyrészi Kárpát-Ecyesület\' országos ásványviz raktár
Budapest, Aradi utca 58 ik szám
Telefonnál csak a szám 26—15 kérendő.
Nagy-kanizsai főraktár: strem és KLEIN uraknál.
Kapható mindenütt. — A j övedéi ei célra megy.
jótékony-
kitüntetés, ezek közt 14 diszokmány és 18 aranyérem. Számtalan bizonyitvány első orrosi szaktekintélyektől.
Újszülött
BUDAPESTEK.
A város központján. .Űjoonan berendez re" villanyos világítás. — A földalatti vasút végpontján. CJ tulajdonos. Kitűnő szolgálat. Igen mérsékelt árak. Világit«« és kiisolgálat nem számíttatik.
•) E rovat alatt közlöttekért
lel ősséget a
i rálial fe-Szerk.
fSUftirtoiekra,
Kölcsön a valódi becsérték \'/, részéig\' 30 - 50 év közti időre t£6BZp^zxzt>ezi. Birtokos felmondhat bármikor, pénzintézet nem mondhat fel. Caekály kamatul tőke is törlesztetik. Lebonyolítás legrövidebb idő alatt — Convertálás bélyeg és illetékmentes. —
Semmi elöleaea Költség
Minden felvilágonitás díjtalan Beküldendő csakis: telekkönyvi kivonat és kstassteri birtokiv másolat.
Ingatlan- éf Jelzálog-Fopgalmi-lntézet,
Budapest, I I„ VáczI korút 39.
Legnagyobb Ingatlan- és Jelzálog Forgalmi-Intézet a monarchiában, egyedüli, mely hatóságok és a legtekintélyesebb földbirtokosoktól okmány szeruleg ajánlva van.
kikanyjnk által épen nem, vagy csak tökéletlenül lesznek szoptatva, ¡¡estié H. féle -gyermekllszt. hasz nálati folytán okszerű mtátxr fölnevelhetők. Mintaadagot, nemkülómben röpiratokat, melyekben a késxitésmód s a kontinens legel«ö szaktekintélyeinek, menházak és gyermekkórházak számtalan bizonyítványa foglaltatik — kívánatra ingyen küld a központi raktár :
F. BERLYAK U, XAULERGASKE Kr. 1.
Hciri Mié-íele. gyeneLtiflisit % tajfir. Heíri Mié-Tele ¿«térség« lej óö kraj<tr.
Raktár minden gyógytárban és faszerkeres-kedésben.
Dr. Friedinger, az alsA-ausztriai orstigos lelencház igazgatója bízonyítvanya szerint Nestlé gyermekiáplisztje 1872 ben történt bevezetése ¡alkalmával Auztríában, a fenti intézetben 2 éven át 84 életgyenge gyermeknél, kik a szopist nem tudták végezni, s olyanok kik betegség követkeitében, az oda nyújtott dajka emlőből nem táplálkozhattak, kitűnő eredmény nyel lett használva, mi által a halálozások redukálódtak A* évek hosszú során át a társaság minden rétegébe behatolt és 30 év óta az egész Jcon-tinensen elterjedt, ugy hogy a Nest\'é-féle gy r-mektápliszt senki előtt sem ismeretlen
11CH D1EW1
Hogy minden tévedés «lkerfilvo legyen csontul ezen h*tóaá-grii&r bejegyzett ve-dőjorytha »rnáiom.
A lejcréBTlbb. lesJotbnek blro-nyalt én yrnli&U mindt. mellett * legolcsóbb egyetemes---
hfiii rj6»ytzcr, mnjdn\' Isi ee b<
. lerfi minden lelse betegség ellen
Eren balzsam u*y bclsüJejr. mint Itülsülog hsssnél pedig: :. ars eddig el seat >rt ta\'áso g)i#»ter a tfiJ.. e w 1 etladea belecsrf e:»»l. esjkitl a fcar»lol. uUlspttJs a klhMTást, s It r.lllja a fájó k5hig. s rs UClt f JUatw.k.t is !Tjó«H. 2. Ki\\ztl\'Snn liaszui.1 torokjo itir.-<l:\'tst.il. rukcJttij-nól és mindon ny*kL>t tegsúg-ckbei^ stl>. 8. Teljeseu cltAvo-lit minden lázt. 4. M«: lvy5«i evúcjritja a gyomor-. a niAj-és bólbeteríéxeket. kitlug>-jmoGresr,Wot, kulikat és szaggatásokat. 6. klegszünttit minden fájdalmat ós g>"6-CV\'itja as aranyeret. 6. A kunnyii szvkolvsc elő:
..... " tiszta^
íjiti as tti..^,... mii loglaiásokíiál, od-r-os foRnknAi. meesxön-teti a szüjbüzt, minden toe- ós ssá|bete2séK<\'l\'>,^l> eltiro-litja a felböfopést. 8. JÍ sxor a gilissta. g»\\nnáfiri-g és nyr.viUyfc-tőrégiéi v*zy esk^rban. 9. Kitűnően használ külsőleg, mint esoda-j»y"g.* szer minden svbeknél. _meir-sziinteti a lojlujkst. suK»st. sziiit^atást. kö»xv»nyt, lüll-ajt stb.. a melyekről kimtritü hnszn&lati .utnsüAsvtk adnak kellő felvilágosítást. 10. Kgyúltalna agy büls.-lfR. mint külsőleg kótaégtüli-n ert cl mén vnyel bnsznúlbatü ityogj-szcr. m< i» igen biztos, olcsó és o$^-sr.on úrtntlnn, s igy egy Iádnál sem szalmd liiányóznia, kiilőnösen az intluonza. kolera és mús rnsndós b««. c«SKeknél, mint első segédszer. Valódi és banii>itntlaa a Un tsam csak akkor, ha as Üvec rKT ezüst-kupakkal ran lezárva, ti m< I\\ ben eégom ■ Tblerry Adolf trjagyazertára az •rsasjathex I\'rrjcrazfúhac <aa belcajoaiTa. ha minden palack zoltl citnknvel, a főútihoz hasonló vótlje-.-v giel von ellátva. Mindenkor ügyeljünk ezon védöjegyre \' Uaizsamom hamisítói ás utánzói a vé-döirgytőrvóny alajijun tőrvényesen és «»igoruan íildöstet-nek, as?-ssintén a liatnisitásoíc árosilói is. A magns kormány 678iB. 6106- ss. a. kelt vegyészeti és szakértúi bizonyítvány alapján ¡eazolva vun. hogy készítményem eem-minemQ tiltott, v«ty az ecészsú(;ro káros hatása anyagot nem tartalmaz. Olyan keljril, kai balua«y>znl.ól raVlárnrm rotas. tossók mcgrondelésér etryonost hozzám intézni: A Brr«áité-KjégyIára»k A. Thl.rr, frejrrad.bsa Bokllsrh-Ssaer-breaa ■•ellett- Az osztrák-m«g>ar birodalom bármely pos-taállomására küldve, 12 kis v»cv 6 dopiaüveR ára 4 koron». Bosznia vngy Horrogovinába 12 kis vagy 6 duppla-fivez ára B koron». UcgreiHelinek csak a j>énz előleges f bckttldéai vagy nlá.iréttol M*kő»5iteinek Thlrrry ádolf cyé;j»zerész l\'rtjradáLan, lUálUck-Saaerbaaaa mellett.
Feittiíst kelifii KcularreiJií ütiuii:
Már nincs szükség párizsi Bummira
vap mi-féle kaiöDlegeaaegTe I Miodeo kultorállambaD törvényileg rédve, s orrosilag ajánlra.
CBak egyszeri bessersós! UBüPBUKG éa TÁRSA ftUgjookHég.
Bee«, IX SBHaerra>i(. 3.
Sdutzengel-Apsl heke
■ valódi angol
Csodakenőcs
•rej« és hatása.
Kze» kraiTrsrtel egj ires
tstlaaask tartott csesWza
pigjIUs
aesffjiipjltlstott. Az sagul raodake-ifies. aiely a ler>aI}OaaWb r% Iditt ba-
Íekaal a ueoedu eaaberlaéyael a lep-obb rrfrtmrnyaj-el haizDalt szer. A
sebek gyógyítása. ug\\ szintéit a lá)-
PREGRADA re»lir«la--ban létező esoda«zeríí nyáfy-
erö. «»»zekottetésbeareadklt ill icjógj-katásak miatt kltBaSkaek ellamert mát aajagokfcil, kezezi. Az angol csodakenőcs használható :
A gyermekágyesno mellbajánál, tejgySlemUsnül, mell-keményedésnél, orbánc, m:udennrmü sérelmek, láb- vagy csontsebesülések. seb*-k, genyedtség. dagadt lábak, sót csoutszu ellen ; ütés-, szurá*., lő-, vágás- és sozódási sebek ollen. Használható mjnden ideg>«n részek, n. m. üveg-, laszálka, homok, szilánk^» tilakok eltávolítására. Kín-dennemü daganat, kinövés, poknlvar, njiáképzödés, sót rnkbetegség ellen, szemölcs. körOmdagannt. hólyag és feldörzsölt lábak gyógyítására SUdraocata ígé«l »ebek, fagyott testrészek, botegeki.él lioss/ns lekvés állal támadt sebok. nyakdaganat, vérU»rfótlis, fülzúgás és a gyermekeknél előforduló kisebesedésrk ellen stb. Az tarol csodakén öcs minél rrribb, aaail kitöaöbb hsti.ábun Igen ajánlatos ezea egjedíl álló szerbSl elürlgjázatké-pea minden családnál készletben tartani.
Két doboznál kevesebb nem küldetik; a szétküldés kizárólag az összeg előleges beküldése vagy pedig utánvétellel eszközöltetik. S tégely. csomagolAs. szállítólevél és bérmentes megküldésiül S korjas é. <0 flüér. Számos bizonyítvány áll ceadslkszésrs.
Figyelmestetek mindenkit a hatástalan hamisítványok megvételétol, s kérem szigorúan arra ügyelni, bogy minden tégelyen a fenti védjegv és cógnek «iz Craagjaí pjógr-s»e.1iri ak" Pregradábsa beleégetve kell lennie éa minden
lenfÉákf f
ásba kell becsomagolva lUtva.
tgyedüli és valódi angol csodakmöcsöm luimisitóí es utánzói, a védjegy-törvény élteimében, szigort^a üldöztetnek, épngv ezen hamisítványok terjesztői.
Egyedill be*zrrxe»l fórrá» :
őranflyal-gyógytár Thierrj A.
Pregradaban Uohitsrh-Souerbrunn mellett. Raktár a legtöbb gyógyszerlárbsin. Főraktár B. da»es-ten: Tőrök József o ••cvHZ.-rtárában, KirAly-ntoa. ée Andráaay-ut. Olyan helvről. hol raktár nincs. te«*óV a megrendelést közvetlenül „Az örancjal rj ^jszertárboz- THIKBU1\' ADOI.K Prr-rntlabaa. BoblNeVSaae* b aaa mrllrtt elmezal. — Az osztrák-magyar védjegy U|stroai-sz:<m^ : «Aíl.
Csak
4 frt krajeérért
íiállitom világhirü
.Bohemta\' hozóbarinonikáimat, hossm billetrtjűkkel és valódi gyöagykarlkáLkal F.zea harmooikákaak 11
részből ál ó kettős farója van. mely részek elpoaz-tith*tlan fémsarkokkal vanosk elláura.
A haitpok egyes lemezeken vannak, melynél foKva a b^-ruiouikákDak pompás orgonaszerü baog juk van.
40 baogti í reg. nagyság 15"), — S3 c-n. á frt 50 kr. 60 . 3 , . 17 — 34 . 5 . 50 . 80 . 4 . . ¡7% - 34>|, . 6 . 50 . ÖDoktatási Iskola ingyen. Postadíj és ciomagolán 60 kr Képes Sljegyjék ingyen.
C. A. Sfhusíer, fiarmiJüitatészilö Sraslitz, Csehország.
Szétküldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve, össrekóttetések ismételadóltkal kerestetnek.
^ A feltaláló dr. Meidínger tanár nr által kizárólag hitelesített gyártmányú
MEIQINGER KÁLYHA
Sreafeld agvérek
szeptember I-én folytatják a tanítást a magyar, német, francia és angol nyelvben. Lakás Kazincy-n 691
«kapható. j
Budapest: Thonethof. — Bécs i., Kohlmarkt 7. n. a. cj
PEíe : Hjbfrnerg«ue 7. ^
Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel minden kiüli- \'3% táson kitüntetve. Legkitűnőbb
kormányzó, töltő és azellőztethető kályhálr q}
lakásoV. itknlik ét irodák számn. a leceayuerab^ «•■ Itg- QJ rleftanulih kiállitiahto, trtMéMirrir.li ¿g^i idcurtam Kéo-pírral »ló foiéio« h S4 ¿ráig terjMö i^e, kötzénnrü to-
zel^tnél. ^y
55,000 kályha forgalomba hozva.
Kfj káirka altot több azoba ntht\'to.
J\\ E11) f \\ G KII"-K aly li <i k,
Óva irtünk az utánza- ["TT^TTr. ___i
tokiói, utalva a kályha- MEIOlNCER-DFEN
^H HEIM^ ,.IIESTL\\\'-kályhák.
Zsjnélküli fúté*. Pornélkülí eltávolithatas i a hamu és salaknak. Az ellenzék tisztítás czéljából * pnr elöl a nélkft eltávolíthatók l»ogy a kályhát szétszedni kellene.
FÖSTeWÉSrTEVDÖ KAMOALLÓK.
A kürtök l.-rakotláa nélkül tiszták maradnak. K.atirtalan égési időtartam. Minden .égő anyaghoz alkxlmas.
FÜSTEMÉSZTŐ CAURWfíREK.
Központi fiités minden rendszer szerint. 5
Száraz alkalmazása ipari és ^azdaaági caélokra. ^ ^ piwpertmiok A, Arj&gyzÁkrk ingi/en ** Mnnflitn. ^
Gyümölcs és szoll« bor készítési gépek.
- S^imeles és siallo
folytonosan hitó kettős emeltyű szerkezettel, és nyomeró szabályzóval. fc\'lUML
A munka képesség 20\'/. nagyebb. síint bármely más sajtinál. * JSSai
Siíll© és gyümölcs imt
és bogyó morzsolok.
Teljesen felszereli szftreleiő készalékek.
Szöllö és gyümSIo* őrlófa Aszal« bészBléhek gyflmBics és tózelék aszalásra, flyö-mölcs-vágó és hámozó gépek, legnjabb szerkezetű szab. önmaködó , Syphonia" gyümölcs és sSIlövessző permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben
\' v Mayfírtfe PL és Társa
csász. kir. kizárólag szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntöde éa gőzhátnor ______BÉC3. II. Taborstrasse 76.
" Kltttatétvs 380 arany, estist éa brona Aremmel. —— Arjegyzekek ingyen es bérmentve.
K»pvl»elók >i liioiitlrtilttt f«l t » t « I d e h. _
xxiv. Rvfoi.ya*
ZALAI KÖZLÖNY
1896 8ZEPTEMBLB :9-én.

V
ÍJ
V fc
Karácsonyi ajándékul a „Pesti Hirlap" nagy képes Naptára.
3
<
HÍRLAP
Példányszám 50.000.
mm
POLITIKAI NAPILAP. Munkatársak:
8
Mutatványszámokat ingyen.
Jikii Mér, Mikszáth Kalaii, Br. Kimíi 6éza fililti sztrkitzti, liroitjail liodor, Imi isdír (lobaz), lirinttiri Batzti*. lírai Károly, lat Eli, Kóbor Tasit itk.
>\' ■ y
> Előfizetési dij :
C
Csak
l PESTI HÍRLAP
!P Egy évre ......._,....
£ Fél évre . ............
C Negyed évre ...............
c
14.-
3.60
PÁRISI DIVAT-tal
együtt
Egy évre .......................18 —
Fél évre . . .................9 —
Negyed évre ....................4.50

H
Minden hóban jegyzéknapló.
Kiadóhivatal: Budapest, váczi-körut 78. szám.
P
ÍM^ccoooxMmm** ********** *tttítz«Atacaxtacaaaj&ac£t££tam
Báli, menyasszonyi öltözetek. Egyszerű öltözetek párisi Ízléssel.
MUTATVÁNYSZÁM INGYEN.
i I
PÁRISI DIVAT
Megjelenik hetenként egyszer. . Színes, élö modellek után készült fénynyomatu képekkel, szabásrajzok, kézimunkák, illusztrált regények stb.
í Takarékosság izlés mellett. \' Kimerítő magyarázat.
LEGSZEBB ÉS LEGOLCSÓBB MAGYAR BIVATLAP.
»
Előfizetési dij:
PESTI HIRLAP-pal
Csak
k
|í Egész évre . Fél évre . . Negyed évre
PÁRISI DIVAT
• ......... 4-
együtt: \'
Egész évre ........................18 —
2 —
Fél évre . . Negyed évre
9-4.50

Kiadóhivatal: Budapest, váci-körut 78. szám
XXXV ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1S96. 8ZEPTKK BKR 1» én
Ijságirék lapja!
Újságírók lapja! p
ií-

bübüfesti NÉLthÚ
A magyar sajtóban-páratlan az a siker, melyet a
Budapesti Napló
A BUDAPESTI NAPLÓ
j a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát felfele is, 4 lefelé is minden irányban.
0
1
13
i I
a budapesti napló
amelyet a Pesti Napló julius 30-án testületileg kilépett szerkesztősége alapított, hasábjain egyesíti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisz\'ikai élet legelőkelőbb neveit.
A Budapesti Napló főszerkesztője: VÉSZI JÓZSEF. A Budapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUN SÁNDOR.
A Pesti Napié feeíső deígoxőtáesd:
Abranyl Emil C\'iair Vilmos Cerrl Gjuln Erő« Gyula Fái Béla
Gergely Ixtváu Holló ^lártoii Horváth Elemér Jiinovlrs Pál Dr. Kovács Jenő
I/jka Károly .TlárkuN Józwr TferkI Adolf Dr. Márton Jlikaa Papp Uá\'iieE
Pékár Gjula Dr Soltenz Adolf Sváb Tivadar Tliurj Zoltán
%
-5
I
m
■ v.
£
.5
4
V
EMzelés: egész évre !4, félévre 7, negyedévre 3 Irt 50, I hóra ffrí 20.
a
Szerkesztőség: Ferenc-körut 28, SZ. — Kiadóhivatal: Teréz-kórut 41. SZ Olvassa mindenki a újságírók lapját: A BUDAP2STI IAPLŐTI

? mindjárt első megjelenésekor aratott és az egész világ sajtóban példa nélkül való. hogy egy szerkesztőség maga adott ? | volna és adna ki politikai napilapot.
^ A. BUDAPESTI NAPLÓ 81
jj a magyar intelligencia lapja. Politikája a legtisztább szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halad
A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tároairók díszes sora:
Ágai Adolf. Beaaenyey Ferenc, Békefy Antal. EStvöa Károly, dr. Hagara Viktor, Feszi Géza, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Maionyai Dezső Munkácsy Kálmán. Szabóné-Nogáii Janka, Szana Tamás. Szántó Kálmán, Tömörkényi István.
A BUDAPESTI NAPLÓ
rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friis, eleven, temperamentumos és minden rovatában az izlést,
az előkelőséget és a m^bizhatóságot ismeri legfőbb törvényének.
aSbudapesti napló
egyedül jogosított magyar kiadásban közli GEORGES OHNET világhírű írónak „Hiábavaló gazdagság" ciran remek regényét, amelynek összes tddigi folytatásait megküldjük újonnan belépő előfizetőinknek.
4161 Alt- 896
Árverési iuiíetméay.
A nagykanizss-.i kir. törvényszék tkvi osztály» réfaérél közhírré létetik, hogy Sebestény Lajos ügyvéd nagykanizsai lakós végrehajtatóoak Horváth (Csizmadia) Oyörgy a oeje szül. Miiek (Danefc) Anna kiskani zsai lakós végrehnjtást s$ovedók elleni 2061 frt 65 kr. tóke, ennek 1894. május 8-tól járó 4\'/. kama-ui, 147 Irt SO kr. eddigi 16 frt 70 kr. jelenlegi a a aiég hlmerü-leodó költségek iránti \\égrehajlá»i Hlyében a (eni nevezett .kir. törsény-
■zék területéhez tartozó a nagykanizsai 4099 sz. tjkvbeo t 7990 hrsz. alatt Bérdolmányos Anna férj. Horváth juta Lászlóné és Horváth (Csizmadia) György tulajdonául felvett s 1293 írtra becsült ingatlan az 1881. évi 60. t e. 156 §. e. pontja értelmében, — továbbá a ! nagykanizsai 2054 n. tjkben f 4511 hrsz. alstt ugyanazok tulajdonául ; felvett 36 frtrs, + 4681 hrsz. alatt ; felvett 46 frtra, fx 4682 hrsz. a. i felvett 36 frtra, — a nagy kanizsai \' 5020 sz. tjkvben f 1575 hrsz. a. j ugyanazok tulajdonául felvett 172 i frtra, a nagykanizsai 5445 sz. tjkben
t 8687 hrsz. alatt Málék Danek Anna férj. Horváth Györgyné, Málék Dánck Terézia félj. Dávidovics Károlyné, Málék Dánek György és Málék Dánek Borbála tulajdonául felvett s 159 frtf», — s s nagykanizsai 968 is. tjkben t 4876 hrsz. alstt ugyanazok tulajdonául felvett s 79 frtra becsült ingatlanok az 1881. évi 60. t e. 156 t a. pontja értelmében, — mégis s nagykanizsai 1624 sz. tjkben f 5265 hrsz. alatt felvett 79 frtrs. ugyanazon tkben t 6565 hrsz. alatt felvett 151 frtra. a nagykanizsai 4748 ss. tkben t 7566 hrsz. alatt felvett
83 frtra, — s nagykanizsai 3593 sz. tjkben t 3015 hrsz. alatt felvett 148 frtrs, ugyanazon tkvben t 3072 hrsz. alatt felvett 196 frtrs, — a nagykanizsai 5835 ss. tjkben f 7235/a hrsz. alatt felvett 34 frtra s ugyanazon tkben t 4868 hrsz. alatt felvett 64 frtra becsült ingatlanok — még pedig s nagykanizsai 4099 sz. tjkben t 7990 hrsz. s s nagykanizsai 1624 ss. tjkben t 5265 s 6565 hrsz. alatt foglaltak Bérdolmáoyos Anna jelenleg férj. Horváth (juda) Lászlóné javára 7463/888 és 8334/888 sz. a. be-keble íve levó holtiglani haszonéivá
zeti szolgalmijog épségbeu hagíáii val 1896. évi október hó 26. napján d. e. 9 órakor ezen kir törvényszék tkvi helyiségében Sebestény Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese köibejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fent kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a\' becsár 107.-át készpénzben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
A kir. törvényszék mint tkvi hatóság N.-Kanizsán. 1896 jul. hó 17. ür. ütlUf^Iff ilUl kir. OUk: bírt.
Xjnir.a. H;. Wjjdits József kö.iyrnynmdájiban Nigy-Kanizíán.
VA(.V-KMIZSA. 1896. szeptember 26-án.
39-lk szam.
L
Előfizetési áVX
Efétx érre . . . 5 frt — kr. Fél évre . . . . 2 Irt 50 kr. Negyedévre . • - l írt 26 kr EgjeK szám 10 kr.
hirdetésük
5 hasábos petiuorhao T, másodszor
6, % nuadeo további sor*rt 6 kr.
x vi ltteuöks
pviit soronként 1.0 krért. vétvUiak - Kincstári il.títék minden égje« hirdetésért 30 kr. £zeteodő
XXXV. évfolyam.
Alap szellemi rétiét ¡¡¡Hő minden közlemény t felelői szerkesztő Herére, sz ABjigi rését illető közlemények pedig a kiadó nevére dm retten &*?y-K*iilxsár» bérmentve intézendők.
Bérmentetlea levelek nem f.>f*d-Utnak el.
KexinUok TUnssea küldetnek
"l 7 / " . A nagykanizsai „Ipar-Testület", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság«, a .Kotori takarépé-ztár
résxténv - társaság •, a .nagy-kanizsai- és gaiambokiCnkécte« tözoltó-egylci«, a .nagy-kanizsai kisdedoereló egyesület« a , nagy-kanizsai tanitói járáskör«, a .nagy-kanizsai keresztény jótékony uóegylei\', „n.kanizaai izr. jótékony nőegylet*, .«egények tápintézete«, a .katouai hadastyán egylet« a .soproni kereskedőim; iparkamara« nagykanizsai kttlráUsztmányának hirataloa lapja
hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
Nemzetközi gazdakstigresazu«.
KagT-Kaaissa, 1896 fx.pt. 21.
\\ A natslmas Angliától kezdve le Magyarországig, a gazdái eddig nem létező válsággal küzdenek. 01; válsággal, mely a nemzetek életében anyagi forradalmat idéz elé. A pau : rizmus .naponta gazdagodik hírek kel. Az a kisgazda, mely még tegnap áldozott a haza oltárán, ma ő kér, követel alamizsnát a hazától. Ama kisgazdák, kik hiába váruk oltalmat az államtól, észszerű gazdapolitikát a volt kormányoktól, magas véd-vámot a termény árainak szilárdításéra, azok a kisgazdák elindultak egy második hazát keresni és találni. Nagy szó az, fgy jó hazafinak két hazának gyermeke lenni. A nyomor nagy hatalom. És e hatalom még egyes osztályt is képes volt száműzni a hazából.
Sohse jött és jöhet a veszély váratlanul. Valamint tavaszszal a folyó kiönteni készül s ha időben nem emelünk gátat, agy a veszély elmaradása nagy szerencse. liyen sejtett és előre kiszámitott veszély vala a gazdasági válság. Hiába nyögtek gazdáink éveken át, hiába kongresszusoz-:ik már évtizedek előtt a posztitó vihar védekezése miatt Hiába 1 A panaszok süket főiekre találtak. -S-a -bajok ma oly kirívók, hogy kormá nyunk is jónak látta millenniumi ünnepélyünk alkalmával egy nemcet. közi gazdakongrxsszut egybehivisár, mely taaáeskozmioyok eredményétől teszi az alkotásait függővé.
£ kongresszus tárgyát nemzetközi bajok kipuhatolásának ok és okozatai képezték. Czikkelyem szűk keretén belül indokoltnak vélem a nemzetközi válságról értekezni. De ezt megelőzőleg annak a ténynek felsorolásáról emlékszem meg, hogy oly válságban szenvednek magyar gazdáink, amely-
ből csnpin kibontakozni harminc esztendő szükséges.
Olyatén problémák, mint a hitel-ügy rendezése, olcsó kamatláb meg-| állapítása, az igazságtalan adózási rendszer eltörlése s egy reális alapúnak felváltása, észszerű vámpolitika, a bimetallizmcs behozatala, a börze reformja, a határidőüzletek teljes betiltása, stb. stb. mindezen problémák megoldása elsí sorban lauk adást nem ismeró munkát a időt, békés időt követel.
Még csak egy dologra szorítkozom s ez az, hogy i ií t optimistáink térjenek magukhoz. Hogy ezen oél eléressék, agy hivatalos adatot .terjesztek elibük, had gyózóéjeaek meg a valóról. 8 ezen tény azt mondja, hogy a magyar foldmivesnek jöidjt 2367 miüió forinttal van — adóssíg Jejébrn — betáblázva. Azt hiszem, tauulsigképen ezzel eleget mondtam — egyelőre.
Most pedig térjünk át a nemzetközileg megoldható kérdésekre.
A fővárosunkban összeült nemzetközi gazdakongressztts hírneves tagjait közös bajok és csapások hozták össze. A mezőgazdaság óriási válság előtt áll. V bajok halmazt mindenütt széles e világban mutatkozik. Biztos adatot aui..igen tT^tnnV a tulajdonképpeni okozatairól, de hála a tudományos szakférfiaknak, ma már tisztán látnak szemeink.
Csak a múlt tétlenséget, csak a múltnak veszteségeit, mulasztásait pótoljuk, illetőleg tettekkel cseréljük fel, akkor fokról-fokra közeledni fogunk egy egészségesebb, tisztább forráshoz.
Közös receptet irtak orvosaink a nagy betegnek. Közös erővel visszaveretik az amenkai verseny, amely a legtöbb bajnak szülője. Azért talpra fognak állani ugy a termelő, mind a
fogyasztó államok s megkiíeadik a a nemzetközi közös vámuniót, — s igy Amerika iarméayeit leszorítják £«rópn-pieeárőt ■*"■
Örvendünk, hogy > nemzelgazdá-szok e tekintetben mindeo véleménykülönbségét leküzdöttük s igy szebb jövőnek lehetünk szemtanai.
Itt van másodsorban valamivel törpébb ellensége a nemzetközi piacnak, amelynek könnyű leküzdéséhez semmi sem kell. Cak egy És ezt akaratnak hívjak. E törpe ellenfél, amelynek bűnei leraoshatatlanok s amely ellen keresztes hadjáratot in-ditand az enrópai közgazdaság ez: a ¿iferenciilia határidő üzletek. Ezen tényezősek ki tudná megmondani, hány és hány milliárd forint esett áldozatni? Kár, hogy a statisztika nem aszistáit eddig ennek kiderítésén.
Azt hisszük, olvasóink előtt eléggé ismeretes ebbeli álláspontunk, semhogy ezt újból s bővebben megvilágítanunk kellene. Ezen közös ellenség ellen védekeznünk kell. Nem érdeketlen ama fontos jelenségnek konstatálása, hogy összes nemzet-gazdászok e gaz spekulációk ellen törtek lándzsát. A jelszó kiadatott. Kitiltani ! Kitiltani & pedig mielőbb a börzékről. Csak igy javulnak gab-náak árai. v \'
Ezzel kapcsolatban szükséges a börze reformja. Közintézménynyé kell ezt átalakítanunk s nem szabad tétlenül néznünk egy ily privát társaság mahinácíóit A börze legyen a közgazdaságnak köztulajdona. Erre van a gazdaságnak égetó szüksége.
Foglaljanak benne ng- a gazdák, mint a kereskedők s iparosok helyet. Az árfolyamok megállapítását kötelezővé kell tenfink. A kötött összes üzletek pedig árfolyam jegyzés céljából törvényileg bejelentendók legyenek.
Az árhanyatlásnak további oka az aranyvaluta uralma, mely a kivitelt szerfölött megnehezíti. — A . kiMeHlliimna elérhetésére keU minden nemzetnek, a mely anép jólétének előmozdítását célozza, törekednie. Ez pedig korántsem oly elérhetetlen cél, mint azt sokan elképzelik. A bimetailisták Burópaszerte szervezkednek. Fényes eredményt éppen az aranyvalutás Anglia ért el, a hol az arany a legtöbb. Három kormányférfit: u. m. Champliu, Göschen és Balfoar hívei a btme-taüzmosnak. — Tehát reményünk nem lehet meddő.
Az ezüst visszahelyezése uj helyzetet teremtene s számos znomiliá-nak venné elejét. Emelné első sorban a pénzbőséget. A munka jobban lenne fizetve. Ezáltal a szociális bajok megszűnnének. Szóval a közvagyonosodás felé haladnánk.
Nemzetköziek az itt felsorolt bajok s természetét, bogy ezek nemzetközileg is ofvoslandók.
Ércekes cáfolatát hallotink végül a ttUprodukeiónak, amelylyel a „közspekulánsok" oly annyira szerették magukat betakarni. Mese országába való tan vala ez!
A nemzetközi gazdakooeressznst követni fogja a hazai gazdasági egyesületek kongresszusa. Bizalommal nézünk tanácskozásuk elé s reméljük, hogy a nemzetközi gazdakongresszus eredményéről a konzekvenciát levonják magoknak t a közjó-létnek!
HIRSC&L JAKAB.
A király aáísat.
ö felsége a király, folyó hó 20 ia Csáktornyára menet üz percig időzött a nagykanizsai állomáson.
Déli tizenkét órakor robogott be a különvonat az állomásra, — amely
pompásan fel volt díszítve s ihol . táró« lakosságának nagy ré»ze megjelent as uralkodó üdvözlésére. Mikor a vonat megállott a pályaudvaron, hatalma«- éljen hangzott fel, majd Vécaej Zugmond polgármester a vároai képviselők élén i király szalonkocsijáboz ment, a várói nevében legmélyebb hódolatát fejezve ki ő lelsége előtt A király megköszönte az üdvözlést a a polgármestert igy szóliloUa meg:
— öi i város polgármestere ?
— Igen felség
— Ilyen fiatalon?
— Nem a saját érdemem, felség, a képviselőtestület bizalma emelt ez állásra.
— Nagyon szép. És mióta?
— Öt hónapja.
— Sok lakosa van a városnak ?
— Huszonegyezer.
— Sok az iparos és a kereskedő, ugy-e bár?
— Azok képezik a lakosság zömét.
— Elég élénk az ipar és kereskedelem?
— Egy Ideig pangott, felséges uram, de njabban megint kissé fellendült
— Katonaság is va. egy-e ?
— Igen, felsége« uram.
— És külön kaszárnya-épület?
— Külön a közös hadseregnek és külön a honvédségnek.
— Szép. Egyébként is épül a város? Van építkezési kedv?
— A körülményekhez képest elég szépen halad az építkezés is.
Ekkor a király a polgármester mellett álló Lengyel Lijos városi főjegyző felé ferdalt é» kéfdeate-:
— Talán szintén városi tisztviselő ?
— Igen, felséges nram, a város főjegyzője vagyok.
— Mióta ?
— Tizennyolc év óta, felség.
— Nagyon szépl «ólt a király.
A polgármester felé fordulva, még egyszer megköszönte a tisztelgést és visszament kocsijába s az ablakba állva, katonás üdvözléssel köszöntgette a szakadatlanul éljenző közönség lelkes üdvözletét.
A vonat tix percnyi időzés után a közönség ingó éljeaeitől kisérve robogott ki a pályaudvarból Csáktornya felé A rend miodvégig mintaszerű volt.
TABU.
A szép szenátorné.
(Sz.relnMS hittan. . régi jó időből) — a .Zalai köiiödj \' eredeti tárcája. — Ma holnap negyed félaaáz esztendeje sernak, bogy nemes Bártía városának szenátusa megirigyelte a velencei dózsé pilóták ékes lakatjait, cifra müvü zárait. meg azokat a gyönyörű szép kristály müveket, a melyeket velencei mes-\' tetemetek — de milyen szépen I — »«gtactak csinálni, elhatározta tehát, hogy « „köztársaság- kebeléből kiválaszt nlani istenes derék fiatal embert, el kaid. Velencébe, ellátja költséggel, hadd tanulja meg s talján tudományát s hadd Wte.=sa meg a világnak, hogy a ma-8Jir sem hátrább való ám.
Körülnéztek tehát, mondom, a tanács-keh urak, s nem is igea kellett soká keresgélni, akadtak olyan legéoyre ha-■airjsan, a milyent kívántak. Nem volt nehéz dolog A Városi tanács őrködött keményen Poiíir fölött, nemes ember fölött, ismert mindenkit, « jaj volt annak, aki nem tendjén való dologra adu a fejét.
Hogy egyik szavam a másikba ne 5\'teem, Hsller Péter uram példának "káért hogyan hogyan Mm, de annyi bizonyos, hogy egy vasárnapi koresmá-után jól elverte a hitvos társát. Nosza Klán asszony se volt röat, olyan líráit, »ivást psUliát csapott erre, bogy (öbiró «ram fülébe is eljutott a dolog. Főbíró
nram okos ember volt, igy gondolkodott: □a én most Haller Péter uramat elcan-katom, az asszonyszemély biztosan ki-könyörgi az urát — mert furcsa portéka ám az asszony — hanem majd másféle törvényt szabok én I ElőhivatU tehát az asizonyverő Hitler Pétert éa kemény kötelező levelet Íratott vele alá. mely szerint ezentúl jóravaló keresztényhez méltóan, feleségével cső a dességben, békességben és igaz szentséges házasságnak szeretetében fog élni, ha pedig még egyszer rá mert az aaz-azonyra a kezét emelni, hát vágaisék az le neki könyökig 1 — Nem is bántotta Haller uram soha életében többet a feleségét 1
Nohát a hol ilyen legintimebb családi ügyekben is tudott a tanács igazságot szabói, hogy\' ne tudott volna a saját dolgában, mikor minden legény, minden házas ember ismerős volt előtte. Lám itt tan mingyárt Grünwaid Ferenc becsületes ifjú legéuy. Járt mlndeofelé, ért többféle mesterséghez; milyen derék f.jn lakatokat csinált a városbeli házakra. Egészen alkalmatos a kiküldő tésre.
Csakhogy Christiáni Ábrahám főbíró nram nem azért volt ám főbíró, bogy csak azt lássa, a mit más látott. 0 példának okáért azt is meglátta, mikor Grünwaid Ferenc éjfélntfn 3 órakor caaungolt as utcán I ügyaa-ngya. főbíró uram. Mt kigyelmed mit mivelt olyan későn a házáa kivüll No bizony ilyen legényM nem költi a város drága péaziL Láuuuk «lásikat 1
Bchuster Ferenc szenátor nr szóba hozta Lopscber Györgyöt. Jámbor ifja, derék míves. Érti a mesterségét annak módja szerint, jámbor erkölcsökben is bővelkedik. Szenátor uram maga ii ős-meri, ott szokott nála vizitelni néhi napján, ha egyéb dolga nem akad.
Akkor hát minek mennénk tovább, mondá főbíró uram — küldjük ki, akit a szenátor ur komendált.
És elküldik vala LopMher György jámbor ifjú legéayt a szép Velencébe, bojy hadd Unulja meg a talján tudományát s hadd mutassa meg nekik, hogy a magyar sem hátrább való ám, . bizony mondom nem méltatlant küldtek.
A bártfai legény kitett magáért. — Megunulu a kristály csinálást, meg-tanulu a mülakatosságot a hogy hazatért, a tanácsbéli urak számára gyönyörű szép serlegeket hozott haza: ki volt azokon verve a. bártfai címer remek módon. Bámulta, a ki csak .átta.
Tanácsbéli uraímék megelégedetten bólintottak. Ez bizony jóravaló böcsületes munka volt. Nem veszett kárba a sok szép ullér, amit a város Loptchar György után küldözgetett.
Nem is eresztette azután el a város a legényt máa felé. Lopscber letelepedett, és hálából olyan cifra mívű, mindenféle vei a cí ós mesterséggel kibővített figurás sárakat, ékea lakatokat caiailt a vároaház ajtajára, vaatáblás ablakain, ládáira, hogy ember fia olyat még nem is látott, nem hogy megcsinálni képea lett volna?
No hát eddig jól m«n» minden. Lop-
scher György azonban a szép Velencé-\' ben nemcsak azt tanulU meg. hogy hogyan kell a szép figurális zárakat megcsinálni, — hanem megtanult ennél egy veszedelmesebb mesterségei is, a mire a szerelemmel teljes Velence ugyancsak jó iskola: megtannlu, hogy férfiembernek asszonyszemély a barátja, és azzal há-lálu meg Schuszter Ferenc szenátor ur protekcióját, hogy elszerette a feleságit!
S mig a városbeli Unács azzal akarta nagyrabecsülését kifejezni, hogy meg-házaeitja a Velencéből hazatért ifjút, maga keresvén neki illeodő feleséget, addig Lopscber György szedegette s tilalmas almát a szenátor ur kertjében, s mig Schuszter Ferenc szenátor ur vizsgálu s város ügyes bsjos dolgait 3 osztotU sz igazságot, addig Lopscher György s szenátor ur feleségének szemeiben vizsgálu s csillagokat, ■ sut-, togott a fülébe ábrándós dolgokat sze-\' relémről, lángolóró\'.
S nem egy holdvilágot érzelmekkel telt éjszakán támasztotta oda a lajtorját Lopscher György a szenátor ur rózsásra föstött házfalához, s hej, nem egyszer mászott fel as ablakig, melyből a szép szenátorné gömbölyű fejecskéje, csókra váró ajakkal, tüzes szemekkel tekintett le a deli legényre.
Éa erről\' nem tudott senki, csak\'a szomszéd bokorbéli fülemile, aki pedig el nem mondu senkinek, ha zengett is róla dalt. Szenátor uram nem értett fülemile nyelven.
Valami kis kézimunkát csinált azon-
ban Katharina asszony a szerelmesének és ezt látta az ura is. Tudniillik azt, bogy as aauoay hímez valamit; a hímzést magát azonban csak akkor vette jobban szemügyre, mikor Lopscher György ingén megpillantotta. \' A gálánt legény a szép assz ony munkáját felvarTatu az ingére, és az a hitvány kia gyolcs darab elárult mindent.
Schuszter Ferenc nem lármázott, nem keltett feltűnést — nem rangbéli emberhez illő as — hanem egyszerűen feljelentette Lopscher Győrgyöt bázas-ságtórésre való csábítás miatt
A szép Katharina aaazony vörösre sirta a szemeit; — nehéz nyavalya ám a szerelem 1
Lopscber Györgyöt pedig vitték a UiMics elébe, a bol nincs irgalom, sem kegyelem, csak igazaágosság és szigorúság.
Égnek már a gyertyák a feszület kő-sül, a szenátor uraimék szigorú arccal ülnek együtt, & komolyan hallgatják a nótárius szavát, a ki a legénynek főbenjáró bűnét fejére olvassa; — csörgeti már a hóhérlegény kinzó szerszámait a kamrában.
Lopscher György pedig dacos arccal hallgatja a vádat, s tagadólag rázza a fejét: egy szó se igaz az egészből.
— Hát majd másképpen próbáljuk, mondá főbíró nram, b intett a hóhér-legényuez.
De mielőtt munkához fognának, elzárják as ablakok vaslapjait, elzárják a nehéz vasajtót, nehogy gyönge természetű emberek a megkínzott jajszavát
Lapunk mai számához felír melléket m csatolva.
xxxy. Évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
1896 SZEPTEMBER 26-án.
Uás«Zk királyUüás.
Ó Felsége a király Csáktornyáról Bécsbe menet f. hó 22-én dél-ntán 3 óra 53 perckor kfllftn,vonaton ismét Nagy-Kanitsára érkezett A vonatot Kocb Ede osztálymérnök és Brener Mór főmérnök felügyelő vezették. A király üdvözlésére megjelentek Vécsey Zsigmond polgármester és Lengyel Lajos főjegyző vezetése ilatt a város képviselőtestülete. A gimnáziumi ifjúság diszzászlójukkal és tanáraikkal,\' a helybeli felső kereskedelmi iskola ifjúsága diszzászlójukkal és a tanári karral, a tűzoltóság parancsnokukkal és óriási közönség, köztük igen sok hölgy. Az ndvari vonat a jelzett időben robogott be a pályaudvarba. Mikor ő felsége az üdvözlésére megjelent lelkes közönséget megpillantotta, ruganyos léptekkei sietett sz időközben előrelépett polgármester, — főjegyző rendőrkapitány és dr. Pichinger igazgató felé. A polgármester újból kifejezte ő felsége előtt Nagy-Kanizsa város körűségének hódolatát, amit a király sziyélye-sen megköszönt. Ezután legkegyelmesebben beszélgetni kezdeti
Vécsey Zsigmond polgármestertől kérdezte; Itt is oly esős idő volt, mint Csáktornyán ?
— Igen felség.
— Miféle tanintézetek vannak itt képviselve.
— A gimnázium és a kereskedelmi iskola.
— Igazán szép, hogy megjelentek.
Dr. Pachinger felé fordulva kérdezte:
— Bencések vagy piaristák tanítanak 1
— Piaristák felség.
— Ki tartja fenn a gimnáziumot.
— A város és a rendkormány.
— Szép iskolaépületök van ?
— Jövő évben fog a város építtetni, felség. \'
— Sok diák van?
— 380 felség!
— Mióta viselnek a deákok egyenruhát?
— Második éve.
— Ugyanazon rnhát, melyet a millenniumi toraaversenyen] viseltek ?
.— Igen felség.
Azntán a polgármesterhez fordulva újra megköszönte a szép óvációt.
Szüntelen éljenzés közt robogott
meghallják az\' »teán, a megessék a szivük rajta. |
.Lopscher György kemény szivvel, büszke fejjel nézte az előkészületeket, EÖt mintha nem is ő érette történnék mindez, odament a nehéz vasajtóhoz, segített azt élrárni és megmutatta, hogy hogyan keU-\'tz ablakok vaslapjait el-igaíitani; értette jól a cifra zár járását: maga csinálta.
Most már kínozhatják.
Főbíró uram fölkelt s utána nézett jól elzártak-e mindent?
Nagyon jói elzártak.
Lopscher György ugy elzárta az ajtót, az ablakokat, hogy azokban a kulcs se jobbra, se balra nem fordult.
És ezeknek s záraknak senki más nem tudja a nyitját, mint egyetlen egy ember: a ki csinálta s a ki számára tüzesiti már a hóhér a harapófogót.
Ebből a kelepcéből ki nem szabadul a városi tanáca elevenen, ha csak a gonosztevő Lopscher György ki nem nyitja a zárakat Pedig annak a hóhér legény akarja a hüvelykujjait, csavarok közé szorítani ,s akkor ugyancsak bajos dolog lesz a zárakafrendbe horni
Bártfa: városa máig is őrzi a falulf irást melyben a városbéli tanács megígéri, hogy Lopscher Györgynek nem lesz semmi bántődáaa aem, ha ebből a kriptából kiereszti a szenátorokat. — Viszont Lopscher György szent fogadalmat tett, hogy két esztendeig semmiféle víg kolécióba nem mégyen. est«$ kilenc órakor a nyugodalomra hajtja a\'fejét, s különösen pedig: Schuszter Ferenc t«-nácsos ur házába, soha életében a lábát be nem teszi.
Ez areverzalis 1561. junius 2-án kelt.
Hej szép asszony, Schuszter Katharioa szenátorné úrasszonyom, csak kigyelmed tudhatná megmondani, megtartotta-e Lopscher György a fogadalmát I
HAZAI HUGÓ.
ki a vonac a pályaudvarról.
6 felsége kitűnő szinben és jó kedvben volt.
A rend mindvégig kitűnő volt, ami Deák Péter főkapitány, Farkas alktpitány és a tanuló ifjúság szilárd sorfalának köszönhető.
.i király lakása Zala-Ojváren.
A .Muraközből\' Tesszük át 6 felsége zalavári lakásának leírását.
A zala-újvári grófi kaatély, a hol 0 Felaége a király s kísérete lakott, Csáktornyától egy kía félórányira kies pon-tour a ötayer—Aipeaek végső nyujtvá-nyaín fekszik. A hetvenes írekben épü.t kastély helyéo a Zrínyiek vadászkastélya állott, melyben főleg Zrínyi Péter gróf tartózkodott hosszatb ideig. A mostad kaatély pincéje még a Zrínyiek idejéből való. A grófi kastély Zala-Djvár nevű, z Csáktornyái külkörjagyzőséghez tartozó kis község közepén fekszik.
A kaatély előtt délre fenyő-ligetek, keletre géeztenyefa-sorok, nyugatra díszes virágszőnyegek terülnek eL A park igen csínos és ízléses. A kspubejárat előtt egy stílszerű őrház ált, nem meseze ettől a susogó fenyőliget illatos lombjai kőzött kies üdülőhely kínál pihenést, távolabb regényes helyen Maia-kócynak, a Zrínyiek híres kapitányának relief szobra állítja meg a sétálót. A parkot 3 oldalról kőfal, északi oldalán eleven sövény veszi körül.
A nagyúri ccmiorttal berendezett szobák bútorzata néhány napra helyet csereit. Az emeleten a grót ur lágas elfogadó terme ö Felsége dolgozó és elfogadó terméül azolgái. Régi, valódi perzsa szó nyeg borítja a díszes parkettet. A terem kerekfülkéjében van elhelyezve a király vörös posztórai bevont íróasztala. Átellenében van a vörös garnitúra aulik székekkel, az északi éa deli falnáí áll egymás átellenében egy-egy gyönyürü faragványu antik-szekrény, a falak oldalai művészies kivitelű faburkolatul vannak bevonva, a terem közepén ezüst antik csillár lóg, az íróasztal alatt valódi szmima-szónyeg. A szoba nagy ablakaiból kilátás a nyugati parkrészletre s a végében a custozzái tábori sátorra, mely Ó Felségének s kíséretének ebédlőül fog szolgálni. A dolgozószoba közvetlen szomszédságában van ó Felsége hálószobája. Bútorzata kényelmes sárgaréz-ágy, melyet már 1887 ben is ö Fel-\' aége használt; azóta a gróf ur által ke-kelettel őriztetett s érintetlenül maradt, hasonló sorsban részesült továbbá egy sárgaréz alapzatu mozsdoasztai márvány-lappal s két lavoírral, sárgaréz éjjeli szekrény valódi brüsazeli csipketerilőve! befedett toilette-asztal, könyvszekrény, csillár s az ágy mellett spanyolfal, szőnyegek. A falon\' három értékes festmeny. A hálószoba 1 ablakából kilátás dél felöl a sürü fenyőcsoporira, nyugat felói 2 ablakból a park viragszöhyegeire.
Ö Felség« háloszobája melletti két szobát 3 komornyikja és 3 vadásza foglalják el. Az emelet többi szobáiban van a kabinetiroda a az udvari tisstvi-selek lakása. A földszinti szobákban laknak a íóhadsegédek a más katonai méltóságok. L kastély ebédlője Ó Felsége részére átjáróul szolgál a custozzái barakk-ebédlőhöz. . -
A kastély északi oldalán egy külön épületben az úgynevezett vendégszobákban vannak a többi udvari tisztviselők elhelyezve Távolabb, a kertészlak udvarán vannak a tábori barakk-lakátok. az őrség, a távíró és postahivatal szamara.
A kastély tulajdonosa gróf Festetics Jenő a kastéy egyik fölreeaó részén egy szobát tartott fönn magának a nagy napokon lakásul.
A kortes és a leorteskedés,
(Humoreszk.)
Irta H f. hú 5-en a polgkxl egylet dliatenneiten felolvadta: Tuöol, Viktor.
(Folytatás) |
C-ör. A pénz a tárcájából soha ki ne fogyjon, vagyis annyi pénze legalább is mindig legyen, hogy a hol megjelenik; az irány, a hangadó tekintélyesebb választókat, a primipílusokat, szükség esetében megvendégelhesse, s azonkívül rövid szivarral a zsebje mindenkor qoantum satis — teli legyen. x
6-or. Kortes nótákban in abandancia bővelkedjék! Egy jó kortesnóta sokszor többet ér,\' s több választót hódít meg, mint a leggondosabban szerkesztett prog-gramm beszéd! Ha a kortes nótát a nép már egyszer az ajkára veszi, az kétségtelenül szaporítja a-, választók sorait. Mint egykor a trubadurok hazafiasan vonzó varázs éneke: ép ugy a jelenkori népéletben a patriotizmus! szimbólumaként termő kortes nóták lelkesítő buzdító hatást gyakorolnak a közönségre. Deák Ferenctől egyszer ezt hallottam: a választási mozgalomnak
lelke a jó kortes dal; e nélkül olyan az; mint a gulyáshús paprika nélkül. Valamint a marseilles a franciát, a Bákócy és Kossuth nóta a magyar embert határtalanul képes lelkesíteni; ugy a lelkes szavakba öntött zengzetes kortesdal határozott szülő anyja, dajkája az enthusíasmus-nat. A Martinovíts-féle összeeaküíés idejében petrikeressturi Horváth Adám zalamegyei költőnek a
.Szokjunk rá" Kezdjünk rá A német táncra A .szolgaláncra" című kortes dalai gyújtó haladt gyakoroltak a honfi szivekre, ugy, hogy a bécsi Camarilla sietett azok nyomtatványait betiltani, — a költőt pedig ezért Budára idézték .ad audiendum verbum Regis." — Az e fajta hazafias kortesd«-lokkal egyenértékű tréfás nóták, pasquil-lok már a régi megyei választásoknál számos eredményt vívtak ki; kivált, ha az ellenpárti jelöltet terzalakban tudták bemutatni, vagy ha a kortes a nótázás mellett még a furfangos csínyekhez is értett! Mikor itumy Károly a zalamegye pecsovics párt intéző vezére egy ízben saját négy lovas fogatával Nagy-Kanizsán a Koronában éjjeli szállást vett; Inkey Kázmér az akkori liberális párti egyik intéző vezér végrehajtó kortesei egyikével éjszakának idején egész kocsiját bemeszeitette tiszts fehér színre; ugy hogy, reggel az elegáns járműbe nem foghatott be a kocsis: ott hagyták a kocsit és Rumy kénytelen volt egy bérkocsival haza hajtatni Igricébe. A furfangos kortes ezen manőverjévei a célba vett hatást elérte; mert pár nap malva már a szélrózsa minden irányában énekelték a dalt, hogy „Három ice köleskása A Rumynak nincsen mássá: « Mikor elment Kanizsára Meszet vett a kocsijára!!
Malatinszky Ferenc főszolgabíró ajcart lenni, de nem sikerűit neki: valószínűleg nagy ártalmára lehetett a triviális kortes nóta — a mely igy hangzott: Kutya coki. Macska sickí! Ki marad a Mafetjnszky!
Szigethy Dániel főjegyző kandidátus szinte megbnkott • Tuboly Mihály hires főjegyző ellenében, erre a kortes nótára Nem kell nekünk Szigethy Mert magát illegeti; Van nekünk már jó tollntft. Meg marad a Tubolyunk.
Es ki ne emlékeznék a közelmúltból azon számos tüzelő kortes dalra, mely a nép szivéhez szóló óriási és szövegeivel egész választó kerületeket hódított meg! Ki j^ismerné azt & szép népies kortes nótátrínely fülbemászó dallamának kíséretében igy szól:
Falu tornyán leng a zászló: Éljen Böszörményi László! Tisza, Ghicy, Böszörményi Tudják az alkotmányt védní!
Mindazonáltal az e fajta nóták csak addig érdekesek, a költészetnek e neme csak addig bír vonzóerővel, míg a szezonja tart; ha vége van a választási szezonnak; elalszik a nóta és elalszik a kortes is! Az én felolvasásom kortese azonban — ha türelmüket tisztelt hallgatóim ki nem fárasztom — még egy kissé ébren marad, már csak azért is;\' mert a 6 szor után a 7-szernck teli következni ez pedig szerencsés szám, tehát folytassuk
7-szer. Igen érdekes feladata a kortesnek még az is. hogy a falusi magyar menyecske-, ket — alkalom adtán — jól meg táncoltatni tudja — és kézzel foghatólag dicsérendő" udvarlási tehetségét terjessze ki még\'a falu öreg asszonyaira is! Madarász Józseffel egy alkalommal jártuk be a letenyei kerületet. A Muraközbe- iá berontottunk szélbali zászlóinkkal, bandérium és nagy kísérettel, zajos megjelenésünkre minden községben az utcaajtóba kifutott aaszoDyok és\' gyermekek torkatátva éljeneztek: de nem minket, hanem a balközépi ellenjelöltet, Remete Gézát! Madarászt vigasztalni kezdtem, azt mondván: .ne adjon ám urambátyám a csőcselét ojjongasárá!" De édes öcsém! — ugy mond ő — ?z fene rossz jel! Én már régi tapasztalt ember vagyok az ilyen dolgokban: a kit az asszonyok és gyermekek éltetnek a kerületben, vigyázzon rá; „az lessz1 a követ!" Es igaza lett; mert Remete győzött, mi pedig becsülettel megbuktunk! E helyen még megemlítem, hogy a ki jó kortes akar lenni, annak emberismerettel is kell bírnia, . hogy a kerület községeiben jól ki választhassa embereit, a kikre a párt lo-hogójának kitűzését és őrizetét bízza, a zászlóbontáskor azonnal meg kell választania továbbá ügyesen minden köz égben a párt hadnagyait és a káplárokat, kik között a választók rendszeres felosztása eiraulaszthatatlan! Ugyanezen bizalmi férfiak rendezik a kiemelést is; a mely kiemelés korolláriuma a választási mozga-
lomnak, mert ha jól sikerült, az a felemelések is, vagyis, a győzelemnek „con-ditio sine qua nonjal\'
Tapasztalásb. ondhatom egyobiránt, hogy számtalan esetben a legharciasabb és legjobb kortesnéi is jobb kortesek a nők! ;«okan vannak a tépnem közo.t, a kik nemcsak gazdaasszonyok, hanem jó politikusok is tudnak lenni, s ezen a téren is jobbra-balra bódítanak! Ismertem olyan férfiút, — pedig nem volt papucs hós — de a kormánypártra nem mert reá szavazni azért, me\'rt a felesége nem engedte meg nekiJ (.mert mellesleg legyen mondva, a magyar nők többnyire bal pártiak) a mi természetes is, - ha tekintjük, — hogy a szív -is a baloldalon van! Tisztelet ezeknek az amazoraokurk! le a kalappal az ilyen honleányok előtt! és legfókép azon kortesnők tiszteletére, kik a jótékony célokra szánt korteskedés-ben tüntetik ki magukat! és párt, vallás, s felekezeti különbség nélkül tisztán emberbaráti célokból a hit, remény és szeretet lobogójává\' kezükbea nagy hűség és energikus bdaadássai gyűjtik össze számtalanszor a filléreket!
A korteskedós ezer meg ezer faja különben — annyira el van már terjedve, manap a legkorrupmáltabb alakban országszerte, hogy minden néven nevezett bráns. üzlet és vállalat, legyen az belvagy küliöldi, arany, avagy tálmi, hemzseg a kortesek kufár seregétől és a rék-" lámok özönétől, vagyis hogy ezer meg ezer vigéc, alkusz, ügynök, hajhász, lókupec ás a commis-vojageur-ek egész raja, mindmegannyi kortes ambulánsok a nagyközönség különféle rétegeiben elterjedve, — és mert * képviselő választások is manap már a vesztegetések és húsos fazékok csábító ós kavargó örvényébe sodortattak; a szabad választási jog gyakorlatát megmételyező korrupciónak és a politikai erkölcstelenségnek hullámokat verő jelenségei között varázserővel bíró vázként látjuk a lelkes nők azon ténykedését, melylyel minden önérdek nélkül, honleányi kötelesség érzettől áthatva, a szent és humánus célokra, jótékony intézetek javára — szivük mélyéből korteskednek!
A kortesvilágban tehát a nő nemcsak ^ egérdekesebb, hanem a. legszeretetre-méltóbb kortes is, kivált ha az elébb mondottam alakban az emberiség őrangyalaként jelentkezik! Ekkor felülmúl a kortes tudományban minden halandót, de felülmúlja, túlszárnyalja magát az időt is (kivált ha a nő még fiatal), pedig az idő gyakran igen jó kortes; mert ha rósz az dőjárás, ha elveri a jég a szegény ember szőlejét, elsöpri a vihar a gabona termését; akkor az án a ■ szegény választót a mostoha idők folytáni koldus tarisznya mellett igen könnyű egy kis kenyér adomány „egy kis rét, vagy erdei faosztással megvesztegetni!
jFolytatisa következik.)
Z
ságinak
A vármegye dolgai
— Az őszi közgyűlés tárg) sorozat«. —
alarárm egye törvényhatósági bázott-—»ónak Z a 1 a-E gerszegen 1896. é v i október hó 1-én s folytatva törvény-
hatósági bizottsági közgyűlést
tart, melynek «5 számból áUó tárgysorozatából kiemelj Ok a következőket:
1. Alitpáni jelentét a törvényhatóság állapotáról.
2. Az elhalálozás által megüresedett árva néki elnöki állásnak, s az ezen állásnak bc töltése következtében esetleg megüresedő más tiszti állásoknsk választás utján való betöltése.
8 A nm b. kir. belügyminisztériumnak f évi 60566(11. sz. a kelt körrendelete a* 1897. évi megyei költségveés elkészítése és felterjesztése tárgyában; — ezzel kapciolatban a vármegye l8«7. éri költségvetés tervezete.
4. A vármegye alispánja az 1897 8-ik évekre szerkesztett utfenta^Usi költségelőirányzatokat jóváhagyás végett bemutatja
5. A megyei számvevőség előterjesztése az 1897. évi betegápolási költségek fedezésére szükségos pótadó megállapítása tárgyában.
6. Az 1897. érre szükségiendő katona beszállás »lási pótadó megá\'lapitása.
7. Küldöttségi jelentés egy önálló vármegyei mérnöki hivatal felállítása firgyában
8. KüldőtUégi jelentét az útadó egy részének természetben való leazolgálása tárgyában szabályrendelet alkotása iránt.
9. A sm. kereskedelemügyi m. -kir. miniszter nr rendelete a kéménysep\'éti ipar gyakorlatára nézve az 1895. éri december bó 2-án tartott közgyűlésen alkotott m sübá\'rrendelet tár
18. Nagy-Kanizsa r. í. várct képviselőtestületének a Kazinti-utcai iskolaház felépitése tárgyában hozott határozata.
22. A fogadók. víBdégtő, kávéház ét kávémérés iparokról szóló szaöályrendelet módosítása. -
28. A regalejog alapján gyakorolt itaflaérésí üzletekről szóló szabályrendelet módosítása.
U. A ránnegye alispánjának riőterjes.tése, a magyar nyelvben jeleskedő muraközi s vend-vidéki tanítók ás tanulók évenkénti megjutalmazására megszavazott S00 írtnak minő alapból fcdesés« iránt.
42. József főherceg ő fenségének köszönet«, ¡eáaya Mária Dorothea kir főhercegnő Ö ftn-sége eljegysése alkalmából intézet: üdvözlő feliratra.
48. Ztla-Egerozeg r t város képviselőtes-tületének a város némaly utcái gyalogjárdáinak asphalt burkolattal leendő ellátása tárgyában hozott határozata törvényhatósági jóváhagyás végett bemutattatik
56 Pozsonyvármegye törvényhatósága az 1877. éri XX-ík t.-e. 291. §-ának módosítása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett fe\'iratát megküldi.
57. A soproni kereskedelmi ét iparkamara, sz állati járvány betegségek miatt a törvény hatóság ellen alkalmazott beviteli tilalom korlátozása tárgyában a nm. kereskedelemügyi minisztériumhoz intézett feliratát közli.
58. Torda-Aranyosvármegye közönsége a földadó ¡esiállítás* tárgyában a nm. péoz ügyminiszter urbos intézett feliratát megküldi
59. Zólomvármegye közönsége az allarni anyakönyvek vezetésénél életbeléptetett\' eljárái egyszerűsítése iránt a nm. belügyminiszter urhoz intézett feliratát közli.
60. Maros-Tordavármegye közönségének át irata, az ezredéve« ünnepély alkalmából f. é>: janius hó 8-án 0 Csász és Apóst. Kiráh. Felsége előtt végbement hódoló felvonulásba ü résztvett törvényhatósági bandériumok, erszag zászlósok, főpapság és a törvényhozás mindk.-t háza tisztelgő küldöttségeinek körképes fest ményben leendő megörökítése iránt.
61. Sopronvérmegye közönsége, a törvényhatósági tisztviselők ösvegyei részére járó nalotii begyed mikénti kiszolgáltatása tárgyá ban a nm. belügyminiszter úrhoz intézett tel-irátát megküldi.
62. Abaqj-Torna vármegye közönsége a törvényhatósági tisztviselők jsradalmazasának fel-emelese tárgyában az országgyűlés képviselő házához intézett feliratát körli
Sziaésset
Szombaton .Citerás" került siínre Hegyi Janka javára. Tagadhatatlan, hogy Hegyi Janka a társulatnak legelső tagja, de ez este 6 is, valamint a többi szerep\'ő folyton ingadozott. Egyedül Kalmár József vendég állta meg remie-Ben helyét Üdén, tisztán énekelt és mindvégig szépen játszott.
Hétfőn Mezei Andor jutalomjáté-káui adták ,D o n C e z á r L\' Mezei Andor az ő jól ismert precizitásával énekelte a címszerepet. l e o p o 1 d Franciska (Maritána), Hegyi Janka (Puebló solymár) szép játékukkal mindketten nagyban hozzájárultak az est sikeréhez.
Kedden a ,A dolovai nábob leánya" került előadásra. Dobó társulata a szezon végén mintha már megelégelte volna a közönség jóakaratát, egy eddig ismeretlen oldaláról mutatta be magát abban, hogy t l értenek ők ahhoz is, miként kell egy szép darabot kiforgatni rendes formájából Lomnicír, (Tarján Gída) kit egy este bohóc ruhában, máskor aféle .titkn rendőr" és .dékán\' szerepekbon latiunk a színpa-don, elsem képzelhetjük jónak a délceg főhadnagy szerepében. Ö még ebből is komikus alakot csinált. Sárközi (Szent-irmay százados) sok jóakarattal járult hozzá a rontáshoz. Az összes férfi szereplők közül az egyetlen Miakáról (tiszti szolga) hihettük el, hogy tényleg huszár
Szerdán Hegyessy Gyula javára színre került a .Színházi képtelenségek\' A közönség jól mulatott a bohózaton és L e o p o 1 d Franciska gyönyörű énekszámait hálásan megtapsolta.
Csütörtökön .Hontby házá\'-t mutatták be, gyér közönség előtt. Az ösázes szereplők közül csak három tagja a társulatnak érdemel figyelmet. Aranyossy Janka, Stettner Aranka éa Delli Henrik, ki az öreg püspök szerepét játszotta szépen.
Pénleken a ,V\'igécek\'-e(. adták harmadszor. Slg.
A .Millenniumi* kerékpár-egyletcr-száguti versenye.
— Saját tndóshinktól. — Szeptember hó 20-án a millennium i kerékpár-egylet délután 3 órakor rendezte első versenyét a turdi országúton. A hírtelen .zápor egy időre megakasztotta a verseny folyamát, de korántsem riasztotta vissza a harcra kész ifjakat, különben is az eső alig rontotta meg s pályát Az érdeklődők díszes serege töltötte ineg a sörgyár előtt felállított tri bűnöket. A legtöbb dijat Sibrik Adorjái (Háahágy) nyerte el és mindenkor:: meglehetős nagy elönynyel. A verseny: a részletes tudósítás a kővetkező:
L Nyitányverseny: Táv. 2000 méter, ind. 3 óra 15 p. Érk. 3 óra 18 p. Első Sibrik Adorján, könnyen. 20 méter előnnyel. Díj: ezüst disikitűnte tés. Második Puatigam Lsjos (Győr.) Díj nagy bronz éram. Harmadik Herz Bernát (Szt-Gotthárd) Díj; Kis bronz jelvény.
IL Vendégek versenye. Táv. 5000 m. Iné. 5óra J6p. Érk. 5 óra 45 p. Első Puotigam Lajoe agy géphoszszal (ezüst díszjelvény és egy 60 koronás d isiajándék. Második Sibrik Adorján (ezüst érem és egy 30 koronás disz ajándék.) Harmadik Here Bernát (bronz éram.)
111. Eaaiuti d i j v e r s e n y. Táv. 3000 méter. Ind. 4, óra 20 p. Érk. t óra 25 perckor. Elaö Sibrik Adorján (ezüst disz jelvény éa a nagykaníta»;
Folytatás a mellékleten.
Mal lék tat a .Zalai KizMay\' 1896. évi tzeptember M 26-iki 39-ik tzámáhaz
xxxv Bvkjita«
polgárok diazajándéks. Második Pnnti-¿¿oi Ltjoa (ezüst érem.) Htrmidik Here Bernát (bronz érán)
IV. Millenniumi bajnokier-s e n y. Táv. 1000 méter. Ind. 1 óra 50 p. Érk 4 í^a 51 pe.c. lyőziaa NemWb Jáao»ái .kerékpár sport sjnoks\' címet és nűit bijnokjel vényt :yert- Második Lakeubaoker Izsó (szásl erem.) Harmadia Rubinstein Emii (bronz írem.) Versenyen kívül má-iodikoak érkeze:! Moss. Míileniam (Strém Oltó.)
V N j-are 11 e m k vetaenys. Tát. 000 m. Ebben a ínumban csú olyanok vehettek részt, kik eddig gépen üllek, de első dijat nená nyerxeü. Erőnek Ékezett Herei Bernát ,ei6;t érem.1 Második Monv. Wlenr ura (estist éretn.) Harmadik Brenner János (bronz érem , | A verseoy nindvégig szép r^adbea folyt 1 .« é. a e; jztesetel mindenkor lelkesen megéljenezlek, de különösei: a fiatal Mont Millenniumot (Strém Ottó). Este 8 órakor oszlatták ki a .Polgári Egyletben* a dijakat, ezután táras vacsora következett, meiven 60 vettek részt — é.—r.
Z A L * I KÖZLÖNY
1896. SZEPTEttBER 26-án.
dr. Vino s Kiről yl ja 1 együtt i. M 29 én városunkba érkezik az itteni ktgyes-renditársház látogatására. A rendfőnök ur, ki Brizenből érkezik hozzánk, 4—5 napot szándékozik itt tölteni. — &. a. fold Alfréd cs. és kir. kamarai és poioaz kir. udvari nongoraraü*ász Nagy-Kani zsara. órkeceU- GKdeiala, aki már régi ismerőse éa kedvcwsce a kanizsaiaknak, néhány bewt itt ÍOfc tölteni rokoninál Priger Béla gyógyazeréaanél.
— Esküvé. Zerkovitz Lajt» nagjite reaáeds, fivtjsagora kedvelt tagj* [. hó 20-án délelőtt vezette o.tárhoa a bájos Papoch LujzáL R-pocb Gyula ügyvéd leányát. A zsinagóga teljesen megteli előkelő közönséggel. Dr. N. uinaDo azivtiaz-azéió beszédben haugozuua as ifjú párnak úszta szerelmi frigyét, s melyre l.ten áldását kérte. Az evkavót stükkörü csalá dl ebéd követte A fiatal házaspár a mé-ze>hetakei. Abbazziában fogja tölteai
— A király moadta. A király mondta, bogy polgarciesterűok nagyon fiatal. Azt hisszük, bogy ezekben a szavakban a legfelsőbb elíameréa ia beafogtaltank-Mert mit jelentenek ezen királfi utavak? Art, begy Vécseypolgánnester ifjúkora dacán oly szép hivatalt visel, mint amilyen egy város polgármester: hivatal* Felismerte ő fólsége éles azeme. hogy polgármesterünk meg ven áldva a fiatalság mmdn keilekeivel, hogy éénk atempe-rsmentums, uiegjelsoé^ kellemes, hangja és arca fiatal, egy movm. hogy A fiatal ügjéaae váró liknak. Ad>s az Utat, begy megvénülhessen hivatalában I
— Kanizsaiak BndapeMen F. bő 26-bétszáz nagykanizsai polgár rándu-fel Budapestre Vécsey Zsigmond polgár meater vezetése alatt a Uillenniusi meg-lekintirére. A vonat^c sic kis Komárom-ban fog me, állni, bol 100 vidéki fslráa-duló csatlakozik a kanizsaiakhoz
— Meghívó. A Nagykanizsai Ált\' Kimká&képző Egyesület kebeléből alakult vigalomrendező bizottság a polgári egylet e oélre feldraztteu dísztermében íolyó évi október hó 4~án sajátkönyvtáralapifcjavára. Torma Antal jeles zenekara, valamint 6
> pásztor, 6 páaztonó. 1 biró. 1 b róoé, 1 jegyző, 1 dobos és I éjjeli őr (bakter) ! közreműködése mellett tánccal egybekötött jétekonycelu zártkörű .Szüreti Mulatságot-rendez Kezdete este 8\'/, órakor. Beléptt-dij személyenkint 1 korona. Családjegy I (3 személyre) 2 kor. 40 fi lér. Páholy 6 | korona Karzati jegy 60 fillér. Felül-fizetések — tekintve a jótékony célt — köszönettel fogadtatnak s biriapilag nyng-táztatnak. Karzati jegyek a táncra érvény-
| — Tüzek a vkfekea. A Páka
melle:ti Csőmödér községben f. hó 18 án nagy tűz pusztított, mely a községnek 35 házát és 100 melléképületeit ele másai ette. A kár meghaladja a 39000 frtet. A 14« oka vétkes gonoatlaoság. F. hó 20 án a Zala-Apáti bár ó Magasy Ferenc i táiiójában tta t ött ki. A bérlő 5 éves fia az istállóban gyufával játszott ss az ott heverő szalmakévéket felgyújtotta. A szegény gyermek nem menekülhetett. Elszenesedett boHtestét-ou találták az égő gerendák löeötl
— Tüeteté beuvédtisstek Perlakea f. hó 20-á i két horát koevédtiszt az Oltani vendég óbeo víg borozá. közt Magyarország ellen tflotetiek. ami a jelen levő polgárokat annyira felbőszítette, bogy a tiszteknek rontottak és viszavooulánra kécyseerHették őket. Régi nóta. amely mindig uj.
— A esákáerayaJ kaeaárnya. A király Csáktornyán érkezvén, a főispán üdvözlő beszéde után Zala Újvárra hajtatott. ul közben as ej Fereoc-Jézsef lovassági kaszárnya előtt megállott. Erre a főispán krte őt figyelmessé és bemutatta a királynak Hirachel Edét, a kaszár lyaépitá válalkozót, kinek kalauzolása melleit megtekints tte aa építkezéseket, amelyek tetszését nagyon megnyerték Kitüntető érdeklődéssel kérJe-Tö-ködött Hirtcbet Edétől az épitás kő rülwéeye*ről. Caertáe Károly aiispáe megkös7önte, bogy 6 felsége kegyes volt ■ kaszárnyát aegtetinteai. Mire a király igy szót: £-1 köslőeőm begy figyelmeztettek meri a szép épület valóban érdemen a megieaziaiésre. Ezulía a tivá y iámét felült kocsijára és folvtatta útját Ua-t>ár f-jlé, aéová knésMl 1 óta előtt érke/ett mtf.
A baírologiai kotgressznaról bokái tanár, a kongresszus alelnöke a hazai fürdőkről é« vizekről beszélvén, mint a Budap. Hirlsp » bó 14-én mecjeleot s«á-sábac irja, megbocsáihatlan könnyelműségnek nevezte s a tteadalom együgyü-ségének jelét látja abban, bogy Auvz-triácak és a kWWdnek ssázetreáket — fiaet.wá bor és gyógyvizekért, mdóo hazánkban kevesebb pénzért épen oly jó igy íobb vizeket kapunk. Kttiűirö-en kinaetie e világnírfi tudóé, bogjasettersi, emat és Jgleíebenbergi viaét a dombbáti Lívia víz helyeeem.\' E nt városoakban is kapható és a forrás-tulajdonos, Gróf
TiidaiViiIiSk-
— Hirdetmény A soproni m. kir. országos fegyintézet igazgatósága, az ízen kir. orrzágos fegyintézetben 1897. január 1 tói 1897. december végéig sz&kséglendő marba- és borjúhús szállításának b ztosuáaa végett 1896. évi szeptember bó 29-én d. e. 10 órakor nyilvános árlejtést tart. Mire oly megjegyzéssel hívjak fel érdekelt köreink figyelmét, hogy szabályszerűen bélyegzett és kétszáz forint bánatpénzzel ellátott írásbeli zárt ajánlataikat, mely ajánlatakbao az ajánlott egység-árak számokkal és belükkel kiirandók s az is kr-teendő, hogy ajánlattevő a hivatalos órák alatt nevezett fegyházigazgató-ságtial bármikor megtekinthető szerződési feltételeket ieaeri és magát azeknak aláveti, a fenntkiveu határ időig acnál is inkább nyújtsák be; mivel az árlejtési teltételeknek meg nem felelő, vagy más irányban szabálytalan, továbbá az elkésve érke-z»tt, valamint a pót- ée utóejániaiok figyelembe nem fognak vétetni. — Soproa, 1896. évi «ptember havában. A kerületi kereskedeim és iparkamara.
— Hirdetmeny. A cs. és kir. V. nsdtostparanesnokeág hadbiztosságá-nsk 3200 sz. a. átirata folytáé alulírott kamara közhírré teszi, miszerint » Sopronbso, Nagy-Kaaizsin és Kőszegen állomásozó cs. és kir. közös hadseregbeli és m. kir honvéd csapatok számára megkívántató élelem szükségletek. nevezetesen kenyér, rozs és zab mennyiséinek közös biz •ontása iránt 1 1896. é. október j-én d. e 11 órakor a cs. 6s kir. hadélelmezéii raktárnál Sopronban tárgyalás fog tartatni. A közelebbi leltételek az atnlfrt kamaránál a hivatalos órák alatt betekinthetők, a feltételi füzet pedig a megkeresi pozsonyi cs. és kir. had biztosságot! ■egszerezbetó. Sopron, 1896. évi szeptember bsvában A kerflfetr kereskedelmi és ipsrkanara.
— Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága 1000 drb kézi \'«gerelye, 8000 drb vasalt erdélyi •aligi. ¿50 drb vasalt tölgyfa-knt-reder és 250 drb kis elemláda szállítására hirdet pályázatot. Az aján-Istók 1896. éri október hó 10. "»Pjáuak déli 12 órájáig az anyag-« le tárbeszerxM szakosztály főnökénél (Budapeat, Aidrássy ut 73.
II. em. 43. ajtó) ayujtandók be. Mire az érdekeltek figyelmét oty ttír;egyzé«ael van szerencsénk föl-biviii, hogy a részletes föltételek a Budapest-józsefvárosi állomáson leve központi szertárban a hivatalos órák »l»t: megtekinthetők. Sopron, 1896. é,; szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkaarar».
ö i r 6 t
— Személyi kirak Frank Ferenc "rá .V isnácaM. a magyarországi kegyee-
«iá :artományi h. íóüőke, Utkárával,
Belhlea András s. vir tiazta jövedelmét
jótékony kiiltuta célokra fordíttatja.
— y \'Jndapestl rPlasrtlkon1 ujabb látván; osságga! írrarapodott. * bndhisták tanát s iélekvandor.áirói mutatja be megérzékitva nagy leltflneat keltve.
— TérazegénTSégí állapotok meg szüntetése körűi sok minden gyógyszert* alkalmaznak s az egyedüli jónak bizonyult gyógyszer a vastartalmú ital. Ilyen a víz és bor. Miután az utóbbit már költséges és hamisított voltánál fogva is nem mindenki baaználbatja, a gyógyvízbe« kell Ijlyamodni. A vasurta\'mu vizek kötött pedig a legelőkelőbb helyet a Luhi\'Erzsébet gyógyvíz foglalta le magának, melyről Wiederhoter ér cs és kir. udvari tanácsos ugy nyilatkozott, bogy az elbájasodássál egybekötött vérszegénységnél a Luhi Erzsébet vis vas-tartalmánál fogta kitűnő hatást mutatott. Ez a kitűnő vis Kanizsán Fessibofer József Rosenfeld Adolf és fia és Tirolt és Rnmpolt nraknál kapható
iradaíc m
-- »Párisi Divat* MO\'tanában mikor elég etj pillantást vetnie az embernek az nagy szabócégek kirakataira, vagy az előkelő hölgyek rabáirs, bogy belássa, menynyire átl az. hogy k mbavarrás művészetté vált, most sokszorosan fontos az hogy a hölgyeknek olyan divatlap legyen a tanácsadója, mely képesítse őket arra, bogy a vidéken élve is folyton tudatában legyenek annak, mi a legújabb és leg-- szebb, a mit a divat terén az izléi alkotott. k Párisi Divat megfelel eimáuek, mert ez az egyetlan divatlap, mely iga-án lehetővé teszi a Hölgyeknek azt. hogy a divatnak világfövárosától egy nappá, se maradjanak hátrább. A képek a párisi mintatailetie-ek után tavképQlvétei nyomán készülnek, s arra fokíiíIl rá a bélgyeke\', bogy a legvtebb szabást és összeállítást tndják kivelaeztaei; a t-tabáa-mtataivek pedig azt is lehetővé teszik, hogy mindezt m^nk el ia késaitbessék gazi párisi eleganciával, mert a szabásminták párisi szabók rajzai. A mi végre az anyagok jó forrásból való jutányos beazerzéMl illeti, abban «- nerkenzúáéii van segítségére a Dö.gyeknek, lágpen ae aayag akár a ruhákhoz, akár a késimunkához való, melynek szintén egy egész iv van szentelve A ltpuak egy kfllön oldalán pedig londoni míatnruhak fénykép utáni másolatai, vsának. Hívónként színezett ílvatkép melléklet is tan a laphoz. Cikkei a háztartás, a divat a a társasélet minden kérdésében fölvilágosítást nyújtanak, vatamiot a n úipari foglalkozásokat oly bőven ismerteti a lap, hogy azokat belőle bárki megtanulhatja. Kegénymelléklete kizárólag aj, máshol még meg nem jelent illusztrált regényeket hoz; a borítékon pedig a szerkesztői üz Jetekben ad választ a lap az olvasók minden tárgjii kérdéseire. Előfizetési ára: egy étre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre í írt A ,Pesti Hírlap* pol. nspilappal együtt egy évre 18 frt, félévre 9 Irt, negyedévre 4 frt 40 kr.
— A „Pesti Hírlap" sohsem érde melle meg jobban jó hírnévéi, közkedveltségé\', mint a folyó évben. O.vasóinak legiöbbet nyújt és a lehető legjobbrt Oly fényes csoportot képez rendes munkatársainak névsora hogy azzal ugyancsak egyetlen mas ojeág sem véleikedbetik. Igy. bogy csak a táica rovatot említsük, melyre a .Pesli Hírlap* nál oly rendkívüli gond van fordítva, rendes szerződtetett tárcaírói • Itpoak: Jókai Mór, Mik száth kalmán. Agai Adolf (Porzó,) Tóth Béla, Kenedi -Géza (Quiutn<,) Murai Karoly, Gei ő Ö-Jőn (Viharos.) Kóbor \'l\'aaás, akikhez a tárcaíró külső munkatársak egész gátdájacsatlakozik. Vezércikkírói közé visszsJcerült a kedvelt publicista Beksict Gusztáv. Színház, sport, vegyes és hirrovsta e.ismerten »leggazdagabb. Szerkesztői üzenenvel egyedül áll a hírlapirodalomban. L>e egyedül áll az •lófizetőioek nyiytetl ked vezméuvekkel is, melyek sorából kiemelkedik a .Pest. Hírlap Haptára* ez a dús tarUiMi, gac-dago* Ausztrál« nagy almanach, melyM minden előfizető teljesen díjtalanul kap kinesonyi ajándékul. A .Pesti Hirisp-ki.dóhivatala (Budapest V.. Váai kőrnt 78. száli a.) mindenkinek tzivesen kü:d rnntniványszámekit ngy a .P^sti Hirlap\'-ból, mint a .Párisi Dítaf nevű poaipás kíállltásti heti divatlapból, melye« e lap előfizetői féléven rendeftetee* «eg A .PaeóHirlap" előfizetési áa ns október — decemberi negyedévre 3 frt 5® kr, a .Párisi .Divat" til együtt 4 frt 50 kr. Aki ajonan lép az előfizetők sorába, mef-kapj* a szeptember tágéval kezdődő ki-tüaő francia regény folytatásait, íalamiaá decemberben a .Pesti Hírlap Nsptárá-\'t.
— Budapesti Napit, az ujsaj-
irtk lapja. — Élénken etakkszik mag a magyar közönség aenak a
tizennyolc magyar ujsáeirónak az
esefére. aki» ez idén jnMns végével UtiüMüfg odahagyták » Páti Haplí szerkesztőségét és megállapították a magok erejéből, minden váüalai meüötísévei. a uerkesüötig táját ttdajdona gyanánt a Efejdapeiti Napló i A lelkes kis csapat most alig négy hét leforgása utáa a szabad-rlvű magyar közönségnek legkedvel-tobb Ujtág. Zsigái tartja lett Magával hozván a régi szerkesztőségből fényes és jóbírű írói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartáaaal gyűjtvén mindennap össee mind azt, ami e szerkésztóség, e lap szabadelvű ée független politikájának, nemzeti érzű-letétiek és magas ízlésének minden hoszonnégy órában ismétlSdí bizonyságát adja: — a Budapaci Napié ma már nem csak keletkezésének történetében nj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felkölté-sébes is eddig nem iátett példát mutat. És minden szám arra .all, hogy a Budapesti NapiJ atapitói megérdemlik ezt a támogatást A tudapaati Naplónak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmi? politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a keletkezésére uj, de poliúksi súlyra máris jelentékeny újság véleményéi, tárca-rovatának magas irodalmi színvonala, kitűnően szerkesztett kötgatdatáqi rovata, gazdag hir- és miiniatti rovata s egyéb közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról napra ékeaazóléaQ tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló lé-, nyesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, anely megjelenését megelőzte.
A Budapesti Napló szerkesztősége amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiájára appellálvs fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nea csalódott a közönségében amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctől fogva. És bogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Vészi József, főszerkesztő. Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Olair Vilmos. Cerri Gynla, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely-István, Holló Márton. Horváth Elemér, i Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Papp Dániel, Pékár Gyuls, dr. Soltész Adolf, Sváb mivadar, Tbnry Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Húségw szövet ségese ebben a külső munkatársak díszes serege, amelyből csak Agai Adolf, Bessenyey Ferenc, Béfcefy Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Malonyay Dezső Munkácsy Kálmán, Szabóné-Mogáll Janka, Szína Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István neveit em-litj« most.
Ez a rugója a Budapesti Rapíé eddigi péiáMtn nagy sikerének és bietoeiaÉkai jfweoűű aailárd erisvten-cíájának. És még egy. Annak sz újságnak, aawiy mnkié wtátá, otok a ízerieatdtégé (i a kötSntégé, amely semmiféle idegea tőke szolgálstában nem áll és csak z msga mnnkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a inigyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a stigyar szabadelvűségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlítható hatalmú erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a BMUpasti Na#* ra 06 ismételve s legmelegebben ajánlat- ez újságot. Olvasásra u újdonságok iránt érdeklódőkaak éa valóságos lelki épű-lfaftkr* ttoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar irék és ajságirók hangyaszorgalmában kedvűk telik.

— Btztoi gyégvhajtáa Mioátrok kik rosaz emésztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban, szorulásban, löfájáíban étványbiányban vagy egyéb bajokban szenvednek, a valódi „Holl fMe seMIKz porok" használata áltai biztos gyógyu áat érnek eL Egy doboz ára 1 frt. Szétküldés naponta tttáovéttw Koll A. gyógyweréaz cs. és k. udv. azálilólói Bée\', L Tuchlanban 9. A vidéki gyógv-szertárakban ttatározottan Koll A. készítmény kémnrió az 6 gyán jmvényével és aláírásával.
— Henri Nestlé-R-le gyermekliszt, mely Nestlé vegyész által Vwevben 3o évvel ezelőtt találtalott föl, azóta r.em-csak az egész szárazföldön, hanem a többi világrészeken is óriási elterjedésnek indolt s a legelső tekintélyek és gyermekorvosok á\'ttl az anyatej helyettesítőjéül sjállatik, a gyermek tápanyagok közt ma kétségtelenül az első helyen áll. Míg a tej, hogy tartósabbá váljék, gyakran szóda, bor és szálicil-savval vegyittelik öseze. mi a gyermekek organizmusára idöwi Ingksrossbb következményeket vonja maga utáo, addig ez eset a Nestlé-féle gyermekliszt-néi teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magukhoz, tőle virágzók és erőteljesek, a mi fődolog, egyenletes gyord táplálékuk van, metynek készítéséhez rrében nébá&y percig tartó főzés elégBéges, születéskor mint tejet isszák, későbbi bónspban pedig mint pépet Yöszik magukhoz. A Nestlé féle ggrermeklisst a rápláiékonyság minden sajátságával bir, & azo.űfeiül gyártása is felette észszerű. A gyermekliszt bez felhasználandó nagy mennyiségű tej naponta frissen fejte a gyárhoz tartozó tejgazdaságból állitULik eiő. Miután a tej pontosan megvizsgál tátott, egy készülékbe öntetik, melyet gőzzel fűtenek, a melegítés azoubaá 40— 50 foknál magasabbra nem terjed, hogy ■ tejnek sajátosságai változatlanul megmaradja-
I nak. A szükséges kenyérhéj legfinomabb | bnzaJisztoől állíttatik etó. Minthogy liszt-| hez legfinomabb részeiben csak a kenyérhéj basasáltátik fő!, a légenrgazdaaág ezáltal még nagyobbodik. Ezen tejhez a légwiydtw vegyöléknek rendtivüli finomsága nagyoac eiősegid e- tápláló anya-tartósságát. Ebben áll röviden s tejösszeg tétal előállítóéi módja, melynek tápláló voltát a ltíkui is kónayag láthatja. Az előállítási módja nincs homályba burkolva, a közönség síé teljes világításban van helyezve. Végül megemliljűk. bogy mint pép etjéb kitűnő tulajdunságai nieilott gyermekek katarusánái. cholera nostras eseteinél mint tápszer a gyomrot izgató taj UlBtt nagy sikerrel alknitnszható. melv tulajdonságok a kórházi kézi köavvek álul is teljes joggal előnyösen sorolhatók elő.
Felelős szerkesztő: Dr. IIS& ERNŐ Helyettes szerkesztő : Dr. VILLÁNYI H. Kiadó : Ifj. WAJDfTS JÖZSEF.
NyUttér.\')
KBszönetoyilváaitAs
Fogadják mindazon jébarátok, ismerősök s mindazok, kik boldogult férjem, illetve jó atyánk temetésére megjelenni szíveskedtek, vagy koszorúkat küldöttek s részvétüket nyilvánították is ezáltal fájdalmunkat enyhítették, ez utoc is hálás köszönetünket.
Ozti. Fialovits Lajosné és gyvrmekm
Ball selyemizuveteSet K Irtol 14 frt SS krlf méterenként — valsmint (skele, fthlr, színes Heaaeberg-selyeB S5 krtól 14 frt SS kh( métarsake&t tiias. csíkos, koczkizott, oinliior.. damaszt i t. b. (mint <tJ 240 knlónbSxő cilnóség. tOOC szín és , mmltzatbfto s. I b.) s mcgrvadtlí írd [ pösubér és vámmentesén s hixhoi ssállitr. mintákat poatafordnltSval kwd: Banneberf 1 G. (cs és kit. o fi van isilliu» seljem- I irrára Zlrlckben. Svsjcxb» ciimxett levelekre 10 kro«, levelezd Upokr« S kroi bí-1 y«g rafasztandó. Hsfysr nyelvaglrt mez-i rendelések pontosan elintéztetnek.
MiiUer-
SZälMä ÁI4GIÁE KIIiLYHOZ
BUDAPEST».
A títm kftspoatj*a. Cjoonaa berendezrr Villanyon vüá«iUa. — A Kldalstti vssnl vég-pooijáa üj tnlsjdonofc. Sitanc sxolfálal. Ire» mérsékelt árak. Vliájitks 4a kúsolgilat oem stimitrslür.
•j E rovat alatt kbslotukért lelőssége*. a
i vállal fe S serit.
XXXV. ÉVFOLYAM
- ZALAI KÖZLÖNY
1896 SZEPTEMBER 26 in.
Hirdetések.
Setyempapir, Crépepapir, valamint lt 6mn virágrészekel niint»-
oak a f UgriL és papirrirAfgyArosok I. Thebeas Xaehf. r«. Erler] ¡«es, XIÜ16. és SehlSehlerc, Bezirk Cassel. Lefolcséob srak.en-grcit és detail eladásban. Legjobb megrendelési forrás itmételadóknsk ét tanítónőknek. Készre felszerel: tárgyak és minták nagy választékban. Képes Arjegyzé-\' kek ingyen és béró Kngros és detail elsdis.
Feltlnest keltű! • liüirrapjeltttt-!--
Már nine* szükség párizsi Gummira
vagy másféle különlegességre 1 Minden kulturálíamban törvényileg védve, s orvosilag ajánlva.
Csak egyszeri beszerzés!
IRSPRUNG és TÁRSA fóűgjnöksége Becs, IX. MOllaergasse 3.
Pártoljuk a kitűnő hatásn erdélyi _ásványvizeket 1_
Íz Ertel;ni|i kirpil-Egjnilft útújm Li?ia forrás víz. Hazai seltersj
2 liter 29 kr., I liter 20 kr. % liter 15 kr.
■ír: „Széchenyi"
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX8XXXXXXX
A feltaláló dr. Meidinger tnnAr nr Alul ki.królag kitelesitett gjArtmánjn
MEIDINGER KÁLYHA
cs. ss ül úm\\
kapható.
Budapest: Thonetbof. — Bécs (., Kohlmarkt 7. az. a.
PRiG : Hybetnergasse 7. Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőztethető kályhák
------ ------lakások, iskolAk és irodák számán, s legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tettxésszcriuti égési időtartam sxen-pirral »aló farétnél ét 24 óriig terjedő égés kőszénneli 10-zelésnél.
55,000 kályha forgalomba hozva.
Egy kályha által több szoba fütbetö.
„M EID l \\ G E H"-k alyli a k,
ttór^vr.IályT.: I MEiOiücER-OFEN ■
ajtókra öntött követ- j^-fj H E I M^
Törleszt., kolesoti
ffildMrtefcokra,
Kt.aön a valóui becsérték »/a részéig 20-50 év közti időre kéa^péltizben Birtokos felmondhat bármikor, pénzintézet nem mondhat fel. C.ekély kamattal tőke is törlesztetik, Lebonyolítás legrövidebb idő alatt — Convertílás bélyeg és illetékmentes. —
Semmi előleges Költség
Míndoc felvilágosítás díjtalan Beküldendő csakis: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokiv má-olat.
Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-lntézet,
Budapest, VI., Váczl-körut 39.
Legnagyobb Ingatlan- és Jelzálog Forgalmi-Intézet a monarchiában, egyediili. mely hatóságok ét a legtekinlélyesebb földbirtokotoktól okmányszerüleg ajánlva van.
kező védjegyre:
Egyetlen élvezeti vasas-
2 lit. SO kr., 1 lit. 21 kr, lit. 16 kr.
Orvosi vélemények szerint a legkitűnőbb ásványvizek.
Az .Erdélyrészi Kárpát Eeyesület" országos ásványvíz raktár
Budapest. Aradi utca 58 ík szám
Telefonnál csak a szám 25 — 15 kérendő.
Nagy-kanizsai főraktár: STREM és KLEIN uraknál.
siksló mindenütt. — A jBredelem jótékony-.«-élra megy .
A Nagy-Kanizsai takarékpénztarnak a takarékpénztár utca és Deák Fe • renc-tér sarkán levő házában az ez idő szerint
Ifj. Rosenberger Miksa által bérben birt bolthelyiség
1896, Mi Mfilta Iá l-l
bérbe vehelő.
Bővebb felvilágosítás a Nagy-Kanizsai takarékpénztárnál nyerhető
„H ESTI A "-kályhák.
ZajnélkOK íütéa. Pornélküli eltávoJithatisi a h*»n é> salaknak. Az ellenzék tisztítás czéljából a por elől a n*lkü eltávolíthatók bogy a kályhái szétszedni kellene.
FÜSTEMÉSZT£MOŐ KANDALLÓK.
A kürtök Irrakodás nélkQl tiszták maradnak. Határtalan égési időtartam. Minden égö anyaghoz alkalmas.
FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉREK.
Központi fátés minden rendszer szerint.
Száraz alkaimizása ipari és gazdasági czélokra. qJ
Prospecíusok és árjem/zikfk ingi/en in bérmentve Qj
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKX
ooooaooocxxxxxiooocxxxcouuucincyyxjggog^aggo
Tekintettel a közeled« vetési idényre van szerencsénk ajáBlani •V szavatolt tisztaságú (a csehországi Thomasmüvekböl eredő)
LOSEIDLITZ POR
MoK
védjegyét éa
Caak akkor valódiak, ha mindegyik dobos aláírását tünteti fel A KaM A.-fsls Seldlitt-psrnk tartós gróirhatása a legmakacsabb gytatr át .1-
testbástalusk. gyonorgsres -i gyomorltér, rógzútt szetrsksdss. mzjbaoulom. vér-tslalás. aranyér és a legkrll^obözöbb sál betegségek e len. e jeles hixiszemek ét-tizedek óta mindig nagyi bb elterjedést nsrzett. — Ára sfy Ispeotételt ereden ds-bszaak I frt a. é.
Hamisítások törvényileg fenyíttetnek.
rMOLUFELE~FRANCtA
Csak akkor valddi, ^ ■■■\'»jfltvtk oveg moll a. »ojjevyét cn-tti tel h
———--,* eliratn ónozattal ran zArta. A Ball-fsle fras-
ozlabarszesz et sá nevezetesen mint ftldalMtoslllapIM bsdirzsilttl szer kósnény, esuz és a meebülés egyé i következményeinél legitmeretesebb népszer. - Egy óm ■ ■«il sredstl i,sg ara 90 ktajazár._
Moll SalicyJ. szájvize.
{Föalkatrésxe- fazolysavas szikié.) A miadeuna\'t szájtisztitáanál külftnösen fontos bármely kom gyermekek, mint felnőttek szamára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind óvszer logfájái ellen. — Egy lall A. védjegyével ellálátt üveg ára: 60 krjjarsr.
(691) Fószétküldés:
Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által,
Bécs: I., Tucblauben 9. sz. Vidéki megreodeletek lapssts pet aataavát «ellett teljes.tletsjk A raktárakban tették határozott-in MOLL aláirásáoal ét védjegyével ellátott ké.-zitményeket kérni. RaktárÁ\'agij-Kuniztdn Büenfeld Adalf es Fia.
a legmagasabb . dijakkal kilQotetett
szavatolt 15— 80°/, eltrátban oldható foszforsav tartalommal és 86 - 100°|, porfinomsággal.
Felülmúlhatatlan, minden talajra alkalmas trágysszer különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek. kspís és olajnövények, lóhere és lucerna, bzőIő. komló és kerti veteményekre, ki-váltképen a rétekre.
Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsartrkgya, tekintettel hatásának tarióiságéra felülmúlja a\' összes szuperfoszfátokat.
A citrátbau oldható foszforsav-tarialomért szavatosságot vállalunk, netán hiáoyzó mennyiséget megtérítünk. — Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebbeu szolgál
a csehországi Thomasmüi:ek eladási irodájának vezérképviseltje a magyar korona országainak területén
KALMAR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körut 34.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
KreafeEá
ÉRTBSITES
A Sopron és Kismartonban elhelyezett csapatok
KENYÉR SZÜKSÉGLETE
biztosítására, továbbá a Nagy-Kanizsán és Kőszegen elhelyezett cs. és kir. közös badsereg és a m. kir. honvédség csapatai és intézeteinek
.KENYÉR ÉS ZABSIŰKSÉGLETÉMEK
biztosítására 1897 januárl-től—1897 december hivégéig
Sopronban a csász. és kir. katonai élelmezési raktárnál .
folyó évi Október Sió 5-én dtlclőU II órakor
írásbeli ajánlattárgyalás leend és a Budaprsti Közlöny, Festi Napló, Nemzet, Majryar Géniusz, Egyetértés, Magyar Újság, Köztelek, Pesier Lloyd, Képes Néplap és Vasárnapi Újság című lapokban közölt s egész terjedelemben beiktatott hirdetményekre utaltatnak az érdeklődők.
Közelebbi feltételek az élelmezési raktárnál Sopronban, továbbá Sopron és Kőszeg szabad királyi városok tanácsainál és a soproni, szombathelyi és nagy-kanizsai megyei hatóságoknál elhelyezett feltételi fűzetekből tudhatók meg.
Bérbeadásra vonatkozó feltételi fűzetek az élelmezési raktárnál 60 krért kaphatók.
Sopron, 1896. szeptember hó 18 án.
K. u K MilitSf-Verpflegs-Magaziji_
szeptember I -én folytatják a tanítást a magyar, német, francia és angol nyelvben. Latcfts Kazincy-o 691
XXKXXXXKX4X8XXXXXXXXXXXXXXXX
X X X X X X X X X X X X X X X X
Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy dacára a nagy csspásnak, mely engemet és gyermekeimet boldogult férjem elhalálozásával ért, ugy a
etHeo. liil Bitalei a
továbbra is fenntartom a magam és fiaim szakszerű vezetése alatt; fótfcekvésen: oda fog irányulni, hogy pontos és lelkiismeretes "kiszolgálás álul a nagyérdemű közönség bizalmát ezután is kiérdemeljem.
Magamat a nagyérdemű tisztelt vevő közönségnek pártfogásába sjánlom tisztelettel
5/.v Fialovits Iiajosné
X X X X X X X X X X X X X X X X
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
gy Gyümölcs és szőllő bor készítési gépek.
Gyimiles él siSUS sajiók,
folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerő szabályzóval.
A munka képesség 20\'/. nagyi-bb, nist bármely más sajténál.
Ss&llS ii gyimiks /»/ók
és bogyó morzsolok.
Tejesen felszereli szüretelő készülékek.
Szőllő és gyümSIcs őrlők. Aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezetű szab. önműködő „Syphonia" gy ümölcs és sóllövesszö permetezők, gyártatnak ói szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben
V mjUrih Föi. és Tém
csász. kir. kisárólag szabadalmazott gazdasági gépgyárak, vasöntöde éa gőzhámor BÉCS II. Tahorstrasse 78. ■ Kitüntetve 3BO arany, ezaat ós brona éremmel ——
Árjegyzékek ingyen és bárMntve.
Képviselők ésviaozntkrusltók felvitetnek _
xxrv. évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
1896 SZEPTEMBER 26-ín.
P-n Karácsonyi ajándékui a „Pesti Hírlap" nagy képes Kaptára.
HÍRLAP
V
POLITIKAI NAPILAP. \'
Példácvszám 50.000.
Mutatványszámokat ingyen.
Munkatársak:
Jókai üor, Hiktzátá (álnál. Ir. Kinidi Siza fala!« Kirkniti, laraitjáai ¡illír, (azaa Aaifar (Koboz), ItriaatUra liiztái, fiira! láralj, Sai Erit, lókor Tanát ith.
Előfizetési dij :
Csak
v
PESTI HÍRLAP
Egy évre . Fél évre .
14 —
7.—
v Negyed évre.......................3.50
PÁRISI DIVAT-tal
együtt
Egy évre . ......................f. . 18 —
Fél évre ........ I................9 —
Negyed évre.......................4.50
Minden hóban jegyzéknapló. *
Kiadóhivatal: Budapest, váczi-körut 78. szám.

Báli, menyasszonyi sitezetek. Egyszerű öltözetek párisi Ízléssel.
. ■ i MUTATVÁNYSZÁM INGYEN.
PÁRISI DIVAT
Megjelenik hetenként egyszer.
Színes, élő modellek után készült fénynyomatu képekkel, szabásrajzok, kézimunkák, illusztrált regények stb.
i
¡1 Takarékosság ízlés mellett. Kimerítő magyarázat. |
LEGSZEBB ÉS LEGOLCSÓBB MAGYAR DIVATLAP.
Előfizetési dlj:
PESTI HIRLAP-pal
Csak
PÁRISI DIVAT
együtt:
Egész évre Fél évre . ■ Negyed évre
8 — Egész évre .
4 — Fél évre .
2.— j Negyed évre
18.— 9 — 4.50
KiadóhivatalBudapest, váci-körut 78. szám.
xxxv Évfolyam.
zalai közlöny
1896. SZtOPTKMBKR 26 in
-t
Ljsá^irók lapja!
Újságírók liipj il
BUDAPESTI WÜPLO
A magyar sajtóbaD páratlan az a siker, melyet a
Budapesti Napló
indjárt első megjelenésekor aratott és az egész világ sajtóban példa nélkül való hogy egy szerkesztőség maga adott
volna és adna ki politikai napilapot.
A BUDAPEST/ NAPLÓ
a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmifélé vállalkozás * rendelkező hatalma alá. Független tehát f. llele is lefelé is minden irányban.
A. BUDAPESTI NAPLÓ
a magyar intelligencia lapja Politikája a legtisztább saabadi-lvüségnek és a magyar nemzet igazainhk utján halap
a budapesti napló
■ \\ *
amelyet a Pesti Napló julius 30-án testületileg kilépett szerkesztősége alapított, hasábjain egyesíti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisz ikai élet legelőkelőbb neveit.
A Budapesti Napló főszerkesztője: VfcSZI JÓZSEF. A Budapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUN SÁNDOR.
1 Festi Kapíá Mső dolgoxStársai:
Ábrányi Emil Clair Vilmos Cerri Gyula Eris Gyula Fái Béla
Gergclj István Holló ]fIárton Horváth Elemér Jiinovics Hál f>r. Kováén Jenő
I,}ku Károly Márkus Jó/seC IMerkl Adolf Ur. .Ylirlon JNIksn Papp Dániel
Pékár Gyula Dr Soltész ,4doif Sváll Tivadar Tliury Zoltán
A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tárcaírók diszes sora:
Ágai AdoH, Bessenyey Ferenc, Békefy Antal. Eötvös Károly, dr. Hagara Viktor, Feszi Géza, dr. Halász Ignác Kupa Árpád Maionyai Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Mogáll Janka, Szana Tamás. Szántó Kálmán, Tömörkényi István.
A. BUDAPESTI NAPLÓ
rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában at. izlést,
az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének.
a budapesti napló
egyedül jogosított magyar kiadásban közli GBORGES OHNET világhírű írónak „Hiábavaló gazdagság" című remke _regényét, amelynek összes (ddigi folytatásait megküldjük újonnan belépő előfizetőinknek.
és: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 Irt 50, I hóra 1 frt 20.