Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
16.39 MB
2010-05-25 11:50:23
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
852
4719
Rövid leírás | Teljes leírás (436.16 KB)

Zala 1881 június

Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

íi. Ml
llll
aud^bt^atal (|k«dáoe. t
Piaohal Fülöp ktwiliti mü.
Nagy-Kanizsa, 1881; szerdán, juníus l-én.
Rlft|a*te«l illrrtk
létre I |m|
•) tim fi. mám
11 Rgéen ávra p Art. ¥ Nefywrr* I Ili, Wíj\'kr
Htr«tetményfik t 6 haaábee patt lioi- egyszer
■ kr. iMratfri iy«gd»j 8Ü kr.
hihlrttéanél
t ! Óz/m
i
bei iség btleső folvton
ZALA
VIII. e
ézerkonztíil iroda.
kzét íl(.)tŐ közlői lények küld
irinnki ntcza jlrrmtmtotloji levelek
Késírslok
A,
/folyam.
lova |» lap
skaáemi ré-Idoupök Üj
fogádlt ínak éj
13. a*.
paak famert kLekből
nem kUJdctnc-Jc-
U V ELÖDÉSJ, I A ÉlAfiíl! GAZI).
MEGY KI ÉltDEKO. Á RSA D A t. M If iíh üÍZDÁSZA \'1\'1 H É ljl LAjP liöVESÖIJíf liS iöBB MÁS llll HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Nyjjttép; F rtjlsora 10 kr.
ek trisó
Elet és irodalom.
, { lidjnk ak, hogy az. em elaü Tascnge fejlődésének korátójl kezdve napjainkig halaid; a njépek fejlődénél kok-szaka és ja mostani müvei ídég kö-zíitt körülbolljl olyan különí aóg áll fenn, iújntf a tavasz ébredése tor Fej-lú4ű gyenge virág a a azélvéazek ro\'hamUvalj éaczoló közötti/ i
óriás:
Azon jénpzók között,I a liaU\'Ust esaközölték i fol; ítábbra is\'minden irányban lik, kétségkívül a nyelve notuzojinck a legelső ■ legl aabb; ez az éltető b legéjlé lukletol ér k művelődést eazklözló
meh ton
feszUöz* >ármely atalma-köbben
culatiéban, a lu rugó a fol]
Ij
szokott keréken ; ez a mély nemzőii élet wm képzelhető.
dó művelődés jolképéül enlegitni nélkül
kai llő
A mi magyar (beink íi hdbeírokori ét dicsőségeket hagytak nekünk szép nyelvel s kegyeletes dolog: tehát, midőn az elebbit a satnya ugy is ejlomllyoaitotta —>i % yt|í bit, az elfőnél nagyobb horderejűt a nyelvet) énen fenlarteá, őrizze, a \'kor As Yismereteli Jejleezaze, nemesítse, Jángqli tettel felkarolja s pártolja!
Fájdalom | ezen reánk egy kincsünk! is parlagon jód&rábigj éppen
wgy
ltok
F
1
ton ha-
harezi
ki is. ]
tygy
iva lék
szentül szerint szere-
maradt ,ne vért jeaiélyea
Időben, midőn sok országi ak léte
és nem léte,Ide különösen hol nem lángolt a honfiak
a szeplőtlen honszeretet, tétét itt köoz-Jtáta, volt .\'hazánk ama azért ncaéf len
azoké, úti vében
állapotban, hogy nai nyolvtíket oh* ivetye idegenek lettek. !
Nem mondunk\' ujat] valamint nem állítunk (bárha aulyoa, keméjty i|s l) hamis, igaztálan vádat, ha állítjuk, hogy akiknok jó példával kii-lett- volna ellőljáirni a nemzet közöjtt, a főurak is idegen bőrbe pltOzködye, tyr tudhatták volna, hogy csak egy kívülről ható erős rázkódác vagy benn a kormány (részéről I oaak egy érőszakos csapás kell és |a magyar nem él többé, egészen el neinzetietldn-kedtek; többen Kttsőlűk már nemzéti nyelvöket sem értvén, még csak annyiban voltaid magyaroknak nevezhetők, amennyiben bírták lénye* elődeik ragyogói nevét, \'fii vozték i a magyar főnemesi kiváltságait s magyar. birtokaik dús jtyyödelmét a külföld oltárára |rakták. J., .csak a köznemesség a a - latinnak.tt So tok lépéaek< t ár
ben, mert bátorságuk nem volt, mákok pedig kiknél nem tették, meri tiék a tespedő nem riasztani; peraze jt^nemzeti nyelv
azon megihletett kik — végre is szahatást, reketidt
papság maradt meg
tan azért nem tet-
a nyelvük érdeké-r \' 1. ^
nem hiányzott azért nem hitték lehelő tetet mámorából félném léién kép esek varázs erejét, m«jly
teremt és feutart eléggé felfog
így álltak ala az llgyek, naty küzdelemmel ^kellettszem beszál lntok
nagy szellemeknek, minden hatás, viaz-okoitán — eré-
lyes Qntudatra ébredtek b a nemzetet is erre ébreszteni akarván szóltak hozzá, i ijni. kezdtek {nyelvükön ; hálátlan keeerveá volt eleinte nemes törekvésük) szén működésük közepette tűrni, szeqvedni a nélkülözni
ktfn y tel említtettek 1 (így például szo-j moruaii érdekes ama levél, mélyben\' Vörösmarty Horváth Fereicz rácz-kevei ^pereatet Virág Benedolt ha-* lálántyk körülményeiről tudóaitja: t8zegény Virágot.— írja \'levőjében - eltemettük, Halála, mint többnyire minden magyar literatoré, rettentő például acólgálhat mindennek,! kJ az Ügyefogyott magyar literatura kopár mezejére az élet útjáról eltévedni elég boldogtalan, ha az ilyet v ilami elrettenthetnél 8zegényül és elhagyatottan halt meg, \'egy-két j< barátja segítette, tehetőab ism irőser neiu ugy, a hogy illett volna. A gyermeklelkű öreg mindenét elaján> d ék ózta vagy meg lopatott, íjiert gondviielő nélkül élt gyámt)ilaq. öregségében s1 szükséget csak a\'ér^ nem szenvedett, mert egyszerű bblcs élete kevéssel eléglő volt, az éjjel hogy a gutaütés ellehetetlenítette,\' tyúkja fejénél Olt, kutyája mellette az ágyon s macskája rajla járt. Ezek voltak őrállatai az emberektől elhagyatottnak ti mint mondják^ égy ösz-szerágott czinkanál heverő szókén, melyei lehetőleg orvosságot a kara bevennu>.atb. stb. (Környei írod. tfyrt.)
•kf czikkQnk ^olvasásában idáfo jutott, türelmét vesztve közbekiáltani.
Szó sinca róla I a neveiaégea volna a nagy lendülete t, a 4—5 utóbbi í évtized alatti. haladást be nem ismerni; erről szükségtelen bőven szólni.
Ámde a nyelv éa irodalom mai állapota aém oly rózaáa, mint a külszín Után Ítélhető. 8 hogy napjainkban is sok a kívánni való még s hogy merülnek fel indokob aggodalmak az éber figyerek^örébeu féltett, kincsüket illetőleg, — az szy-
morü valóság, mitr cziklpok czélja.
kimutatni, ép e
. De hisz azóta minden másként van, egészen megváltozott a szomorú állapot a napjainkban a nyelv művelői már fénylenek, az\' elismerés magas dombján^ állanak, vannak nyelvművelő társulatok^irodalmi körök, iolyó iratok indultak azóta a nemzeti nyelv éa irodalom ujjá született : miért tehát ezen inkább már csak irodalomtörténeti \'szakkönyvbe mintsem vezérczikkbe való visszapil-lantáa? — fogja tán a n. é. olvasó,
. Általános az illető körökben az a panasz, hogy íiég napjaiokban is, irodalmunk jelesebb termékei is uem caak hogy beosükkel arányban álló kapósságnak nem örvendenek, hanem épen ellenkezőleg, oly kevéssé kelendók mint ezt akár egy vidéki névtelen poéta összegyűjtött „Költeményeidnek kétes beosü első kötetéről sem gondolnók.
Annál viaszatetazőbb e szomorú körülmény, mert be kk ismerni, hogy ugy irodalmi társulataink magas szinvovalon, mint hagy számú vállalkozó áldozatkész kiadóink valamint — hogy utolján- említsük —• jeles tehetségű iróink, szintén dicses számmal vannafc.
Szinte megfoghatatlan, hogy MagVarorazágon, .hol már a hölgy közönség műveltsége oly magas ni-veau-t ért el; a hol továbbá annyi ezer a6nképző-kör*, eolvaaó éa irodalmi-egylet" hol minden kis városban „Caainó* létezik; ahol körülbelül 75—80 .gimnáziumot 28—80 ezer tanuló látogat; ahol körűlbelől
30 ezer üLitól a tjinár, körűlbelől ugyanenijyij pap, szintén ennyi hi-iiitalnúfk, 4—6 j ezer] ügy véld a közjegyző • \' annyi|sok\' jmás értelmiségi keresetjel fogl fik: ismételjük
ílkozp egyén műkö-szinie megfoghatatlan, hölgy az irjtaak | nincs olvasó kö-
cmiiégqlM
| Mdgdöbbet Uök egy lapfa nyatláaíiról!
A j lap szerint nlgényein kivü ember e nembő Vánosunk kiad $ jelfogó mind
adatokat olvae-irodalmíunk ha-
egy Jjólfair alig olvas a magyar világhírű qaz-Arany „Tpldy Szerelméu-t sze U 900 példány;
(Tudtunk kai az dgész el ső kiadás a megjelenés jután azonnal elfogyott Szerk.) Bodrődyf Sánddr, Dalmady költeményeit a Kazár Emil\' Ceiky Gergely beazélyeit,\' Balázs jSándor magyar társadalmi életképeit is említi, alig érkezik í— úgymond a lap/ — 80 előfizem, veszteséggel adja iki a boldogtalan kiadói
TáraulataiáknáV sincs különbeni Szilágyi Sándor a történelmi társulat titlUra palám ot pnbliee feljaj-ífiiil, hegy a magyar történelmi mun-
káknak, mely
oly kévés elő Szelője van, hogy —
ha igyj marad
ket p társulat kiád,
— i)o kell szűntetni
a kiadiáaokat; íz Atheneum kiadta a kiadl# Beőth * Zsolt, Ábrányi Kornél btli. regénveit a nem (pgy el be-jőlük tiibb ő0--6q példánynál, a
többi ölt áll
■ i r aczinckugó ege
birodalmat; ai
idegen i tudósok
piaezré, mert
kell slbi
* |
1-L
raktárban^ képezve ek és pókok roppant Académia kénytelen mu,nkáit bocaájtani sredéti még kevésbé
A „&w" tdíczija
Elégia jítyára sírjánál
(HSItj iitín.)j
Boldog, kí\'ju Lr bonába ;térho Boldog vagy ta" i* dicső atyám, Angyal jöve kdazoraval érted, S fenn vagy aloenDj trón mán
Milijó csillag kost lepdelsa ta ojt fenj],
Smraed caekéljj foldüukru nem
át,
ÁtlongBz «zor tiaptivolt agv pejrczbsL SaomléUd u ég UráU
Tárva a Alid airsa olőtted moat, É\'etadí fornUiboi iaao\', TiazUíu látod oütaár ■homályon, Ssaoéd olÖI kflo oatol.
S boldogságod Lösepett íá reám | ■Vftot gondon atyai aternad. Eadew értem Jfbovának trónján 8 aa Ur ineghflillgst téged.
\' . \' »
Jer, ba a pár "{lorcz, mély aa orpábau, Számomra víufrJ mnlik idővel,
>f»»
Jár, twllsied Ibagje körül ágyi Ha hálái jC éríéra pl. p
Tudjn Pál, mit kaszál.
Annyit mondol Nékem békát Hogy én merr Arra aemmi g( Caárá, hajasra Tudja azt Pál,
, roaz fiuk, agyiatok I Tfirkálok, idolok!...[ idomom mért áll 7 kogy mit karnál.
Lányok után j irkálok, Mindig oaiak azt halljátok.. Noaza, rajta, li gényok, Ha tudjátok, ti gyétek,
Minden lében | Hát tudja Pál,
i|Qát még olyat Los be állni itt Aztán azélní: - Ez a gyerek e Annyit ülel, U Todje aat Pál,
&Őkák, barnái Tán ea aaáija Vagy . tán az í Nyomra márt Okoa hallgat, Hej I tudja Pál,
izoretuek, ! •emetek ? tinektek, iíeui voaeÜeU? qelond darái 1. hogy mit kassái I /Váadmtaa Barmit.
Hogy te pálmád nynjtaofa irt ifaa d nekem, In, aaeiy csepegj élet fáiról, Hogy lárti—aaai majd a völgyet malyw A udtámadáa l^nol.
Hoay ett hgyek Cm aa égsn iteledJ BoMogmn éa iHsths, mint te, | H egy cailkgon Uwwk m«lieM«U, Dicaón aa Vr ölipe\' I
Addig ia ijaáp viruló kesaorá, Rá«aa a virág ttdia aseot airod, UertUkta és kerflljo al Uri, * aHW békában ott
Ninca ftüen.
Né árta ri»a« keld aai hogy nékedi hak aa ambari fej 1 H Uasarti ékeeségei, gyakran képezik a gyát. KOlSnnen jobl aeaa asfij. Cbamieaö Sefdi volna tébbet árnyékl Maaa, inkább íaadá viigyok
oiy gaaásfon Tannak
a.\'fb
mánál Hí n>afiri| jralo
vagyok kanál., kogy mit kassái.
ki hallott, 1, amott, h • ügy-o béri ipodár, tyat talál" L a mit kaaoál I...
Egy fejez it a fülről
(M letWl.)
vea olvatól&a nekáp-tormásaottll hiányao-iker-fUggeljékei éaépi-]yek iQukorukban oly | tedagogiai (pgáaok tár-6 volna, - ba anyám mcjg lemilje nem asenvedkU t^ianaágáért, Igenia vasi lt éagyiágü, aét baj-a aaaa(arafcat, kik tekmtetbea magáid re.
Robimon Ornaoe megterem tőjének d« Foe aoraa aem ért utol,\' kinek füleit lerágták, mert goúoaz igaaaágokkal airtetto meg a ha-tÓHágot., Hogyha ilyenaket mondhatnék is, a mi hatóságunk mégis meghagyná íuleimet, legföljebb a magáéit dugná be.
Ha tehát att mondom, hogy nlpoa m| lem, akkor eszel csak aat akartam mondani, hogy a senát illetőleg |nincs. Habár ajjaa Un rágalmaaáa volna, ba azt akarnám Allitani, hogy azivem az édoa hangok varázáa alatt aohaaem olvadozott. A aaép dal mindig] a leg-ktllOnöeebben inoitja meg azt. Ilyen aapp dalt énekelt egykor egy fijital asszony (nam dáma), kiknek^ hangja tflbb máa tnlajjlonaág mellett aaon halalomoiai bírt, hogy {Homo Jóüoí lelkét fölizgassa, báímily zUld ifin volt még akkor; őt magreoakeiteté, láagtiá bori-tá, eipirilá oly szenvedálvlyal, melyet [a ké-aőhbi években nem oly neveeen, — la ke-véabá eszményieii máa tárgyakra ia játvitt. Í(raelemre.zonaÍBok tartom magamat, qe phi-aiologice képtelen vagyok, égy tiszta lángot előhozni. Egész életemen át dúdoltam, j lOtyőI* tóm magam elé á hymnuát, alaaau éslttnne-pélyeaen lebegő hangok meenyngtatéug lik-toltak reám, de áohaadm voltam aépef a da-lamot belyeaáa vjUusaadni.
, Valóban nm állhatok ellent, hoo| magamnak belet zónai képességet ne vinaikái-jak. A minap »,< mikor egy barátom zongoráján valami\' dallamod vertem ki, báratom, ki a maüákaáobában volt elfoglalva, bálépve aat mondá: ^mindjárt gondoltam, hagy ez nem a szobaleány lőhet". Aa olső hangoknál mindeneaetre Katira áeatt gyanúja, de azután minden technikai tökéletlenség mellett jmeg-lepte őt aa alőadia bizonyoa kaesÉMMB. a műrészt átértéé bizonyba leheliete, a melyet Katinál fóltátaÍMuie nem volt ajubadj Es csak barátom ioktának bizonyságául mobdom. ma po<fig aaért, hogy Katit baamárelw*. H\\ Tódomány.isaa\' eaheeem tudtam isifog \'ni,\' babér [tOrékédtem rá, bogr mi aa ia{ bangjqgy a To-jr, mikáppen kfllbnMsik aa •grik a aaáaiktáh £b bly kávásáé sikdrUles ■atom a aopraa éa isasr hangáknál, lUgfol-jabb, kogy a kát ktuoibőső áoekest rűfcáján
jamerhataám fel. — Csuk némelykor isme-rom fel as alap-baaauat, niert ezt a kaugot ki nem állhatom. Caak attól félek, hogv midőn anOák legegyesortlbb elnevezéseit naas-nálom,-4 molv\'ét elítélek, hogy bamiáan alkalmazom. Mialatt tudatlanságomat beiame-, ram, alig bírom megmóadani mi föliitt vagyuk tudatlan. Táján, a,névdere okáMlgyűlölöm. Talán j a sipoly az melyet gondolok. Adagio éa rioatenutp ép oly ho-inályoaak előttem léíiyegükra nézve; és Sol, Fa, Mi, fie maliett éppen aeSsmi okoaataem birok gondolni.;
Kemény dolog az, egyedül állpi egy váronbsui áa pljf időolm, in(^y mindkstő, a mint eugem biatoaitaaak, ami a liármoni-koa titkuk gyom éajkrilika^ beható felfogását illeti, mindon helyet éa minden időt f©-Ifl\'mul, azou pillanat óta, mikor Tubal az eliő hegeidül találta fel (vagj)f talán dobot Szomorú dolog aa, mikor ak ember igy al-ktÜOnitva egyedOl, Min birjjfogékónyp^gal egy müvóseet varáaalb\'jea hatiáaa iránt, ámeTyr* ii\'ik álKtolag oly knl\')niis érne van, hbgy aa umberi aaelletnnek kimbndliinta^lau élveoato-Jkel nyújtson. ütaonMn magjrailoB, miután 1 alázaton railomáaaim folyamatban vaunak, hogy ea a mflvéawt \'Uibb áaouredéetJ mint örömet Imaott nokora.
Termáesettől nagyon éiaékeny Tagybk j a aai iránt. Egy korácakalaaáoa Btásaaleg- \' aaebb idő mollétl itt. kétaégbe ejtuet, —i Egy csoyegő vagy paralő aeoionv| hang dll hpdló teoa. De mik ibzek a tflredeaettiOaaae fOcgeanélkali hangok ary aaaadarab jól ki* méri gonoazsága. mollött V 1(Mka fül aieéved oly egyas [utéaek\'Altali Léleki;ik áaenHtamek aemmi közlik hozzá. [A fanésM sxembon nem maradhatnak szenvedőleges MlapotbanJ Kép-tolenacgük daczára (magamrol szóioki iparkodnak e hangzó bifragiypbakat marauni. Én operákat hallgattam a ligjetjűltebU ligT«* lemmel, jiuig kimondhatatlan aggodalomból kirobanlam as íitosálra, hogj aa uuua jajá> Kan kipihenjem, iilv hángakna!, meiyfket m^g* hallgatni nam roltani kötoloi, a kogy á v%. tojen éa irtéaatoa hallgatódat s kiujáló] meg? meneküljem. Ménedűnt kanitom két bang-
áik igénytelen táasaaágaban, i égy telivér lianáez éurgatoríuau nuküm paraaiosommá ijslt. - j
Miáden operai visaumés é« magaaeataég-telenitéacj a aamhá uak; ide még Rosszabbak a itulájdojikepehi ! augvJreenyek. i A aaavak j.jíentcnuk valami ; a fcgüresobbek ia legalább kil irják aa llonmbudátt éa tiltokoaáat; iífl a hangok szitu slen "plxolő battériájának kitéve lenni; loaai 1 maghalai, kiteritvu a ró-asák kinpiidjáu; (amagát minden erő estin-Stlen lolha»»i»áláaa mellett epedéiben tartani; etnkrot méart-éa náaelj ezukorm halmozni —> clvisolbcíot^en ii.lorijó édaeaágig ; a búnkat kitduiai éra liuékUel éa a gondolatokát kénmeriteur arra, [hogv valók lépést tartanunk ; Crea ái irékaukokra násni éa bo-fojQk sziutj* fe«tm< ayt kapaaai | egy goudo-Itttjolekkell teljes ;önvvét olvasni, mikor a nMolaioBát magon kálit kall Inissászolgál- . mini; azojnorujátóKokal jimprovizálni áa tfj astpéas sok\'jolO tasNjtéeátaek anyagot áa :ár-iUsnI kültliöuözni 1 oaekj gveoga fct^eaéeek -ain, a mit én Iiínndy I ntflaőea eljátsaott l* }|Rngazflr MnedarkliM^ kjiliottam,
Nnu ja^ndimj, hogy tfclanse^f hatigver* Mny keádMekor aj kelleme* elaliatáyaa 1>i-sjohyoa nenát ánsaiui; da aaakbatoar követi mt ai elhigyadág Jéa aadiongnttaéU. A aana b«*hjaelgő oödoo közelegj mint égyv 11 aaenő ezt a I;melaticltoliánál raj-
___lojíúikom miak \'nagy gyónyörüs^t
iikoz, egvéáal vall mely Talrataitii valgjbcn aíiáloi, »it jis erdói % ka^spette, a Ipalak maa-
mi ma nuHji
áj oly holilsel riei augol w itblta : uás,Us
té* a valamWy lárg kdeiéivel aécvesstj 4fititf.áu.üin gyöji, á» ««ekV- ,oiy alak
HsBtt a ttÉNayáa bb áa logkelleáiofcbb ana
rfpok ep»l aoráil bfa«kow>^rtifásauau lááéeBáeekiaa, aőt !fcf|Sd:-sek ói olméj [ónk, miiiÜjg ujnl Mat egy toapást {5 kijó«an<fcba, ea aakra.éa olniéttcédé ékre
Miatt gondolkodni, mely ^lalkoxUijá] MUr ba-Mdg, légvárakat épitesu kkal lenépaátfai, molyok
laiat képtitlijjátnaani. A ikatéí Ijeket tPlthct ilv ál-1 ■gáaalIrakat ilr Qrea kép-limeskbae, ary miiit aa inVfeibuzatra,! mig a ja-JiiMea msJváitoalk és kellemet lea] gondolko-
hirtalea meg«
Ufii Őt a faelem,- ;ond, boalmatUuiág, bá>
m
«ms
r
, Hát W fa - HM mj (• ^97 •a valóban hegdöbben u| 1 komoly agf*&l#ut kaitól
i Tudjuk mi, bogjf ufnjolyl^Kmbor agy goafolkodik, mis*eiW i^taget lm d i htm Mi bÉlMmíf, haj (|j politikai lapot iuograideli i ol[ vaa» Péjlig litil ép nfol fugáé nyomja Italra nyelvünk • iroda Inaink ! fnjlő\'
délét I
IT "L
Hagy hogy f,M J\\luj<| • \'ImoMjuk.
Komoly hivatással liréj snéjp rf vagy tudományos utk-in, akinek fngUfkosáa tiíítu vállhat ik iuiilt\'jf»ui?j t*hl> láttuk pályájává, l inóm csak mint foglalkozás onllUhölp -4 odafagyja kitépi rét oldkészUwtóiti par-jlagou hovcrU\'jU tfliljtöégM % felcsap \'politikai.irónak, haréztérs iuflősitdl\'
nak, napilapok rovajtvozi ilgy nincs kjtklnő jolot stiumd-, som la regény*, m&tiyöB-iroda|oW korébllj sem pró iában \'som verében.
8 pótol ljalja-e egy többit ?,,.határozottan nem 1 •
főjének Btb. •pg kem fei bqiiÍi a todo-
napi lap a azt feleljük
Vegyük csak tekinjétlU,. hogy egy jpólitikai napilap rej^gjl esté naponként* megjelenik i a körülményeknél jfogvív, oly ijó-ott porok" kösleinényei is uátnak mnn( najpvi-lá|got, leik ugyanosák airaul verik a nvolv.tan, monuattlin figkjöpnségé-Bübb szabályait is és k szerkesztő igen sokszor van\' abbaaj a helyzetben, bogy átolvasni kincsen mér ideje ; hasonló ókból gyakran ojíkal-raaztatuak oly szók, (jiolyék áltat nem bpgy a tómiojtéBoRtől s líibás képzés által származóra szólj tói *me-nqkülno s tisztitiatnók ja nvoiv, sőt a .kürftloftnyek követkjmébjen. igen, gyakran elárnaztaljik. |6gttl az ilye-; tén napilapok ji poluikn j hevétől, vagy egy napi; bír sionsalróionalis természete által; folltájjoritya használnak néha oly! kiíejnésoket, élnek! olykor oly erős ^BzinezéLsel itb. hogy éppen nem a|kaf«iteioljjaarainy arra,j miazerínt vele éáfc é# s«iv-világunkat iépotezUk . .f;> T
Karoljak fél aitéil féltett kin* jjsllnkfit, moly nélkül íjrmzjti érzület |s élet M?m képzelhető | IIop.nk meg tőlünk telhetőleg s i lónként áldoj-zatunkat e nemes lezi lra. Tegyünk
meg /nifdont nemzet kében, mindent; a m
isóglmk érdé:-, g nappal vanj,
itat él Ólotuntiég, éi (nem
nyitotta Miseméi\',jraefcrai adjaá búskomor-
•ág Mögr pettúro let iánidtaág ésiibeseélée álla tUOgií0fe.a|
B Jelenőt fordulási! egy barátom\' kásában, goná Begitoúgúvol, maga
bangasereu • minit jó Ím eestéSy szalonját
jmejrt ufy som loholnak ekkor ha Áoiján megint ránk jön no as éjsaaks,
Békrfi Etek. %
Az itkélal takarékpénztárakról.
II. Kff4kgyUt4 EltMh
A leg ritatottabb kérjlések egyikébe* aaólok, a mi Ifin e (mkontály t flnOkraek iblliiváwi k( Tdkoxtábou mí iskolai takarék* I^QxUrakrAI mint elfiadó lüondoia al igány* tolen inéxotív möt.
Tudóin, hogy nagyoh l^e^t \'rokon* nutouvro ■lámitlmt értokoatem-1 Bcvréast as jiiigorillt vituáiea lOrSltoN le\'a .kmUVM pár mindenj totaafiMégot, uiiiréast pedig elfi-n<U/.i, niagá1 a1 hosta o\';linijgulaU>t st a kO-rUlmány, lio jy o kérdőn fejtegetóitánól a pae* Mngogunok < i nsnseigaxdáalkal állanak nem* ben. Kgyetl n kOrlllmón)\', iuoly talán némi* leg e norok mogiiallgnt&váijs ÜHctOnOebctl a t. Bzakoratá yt: a fololvoaÓ apoelataeága es jügyben.
KövetkezteÜiolnóm üeymi. hogy aat a ! megtia^toló férdok lödéit, nlojylycl ogvcaUlút megnokta jnintogy jutalmaini oIojkÍoh, j ló-lem aoiu tniíh meg; dC mái oldalról érsoift «( 111,1 hogn liblyseie lnguqliftzöbb as oly elC-adónak, a ki asulán monu igen^ a midőn mpgollWiogJ, a nem et iir aOztídomáiúrá tette. Alcrt líiiába 1 a hövijikezotosef\'g a log-Tonsólb emberi tulajdoiiugólc egyika S egy npoatata sem toIioIí roea nóveii,] lik érvei ueiu birnalq azzal a a&lylval, a nmljlj\'el ások ellenkezó efaetbeu talán bírlak volun. Mont így, majd ijiog úgv gondolkoani, aaiikinek a a íucggyőzíidéne irjiiit som nevolhtfi a biso* daliuai. A piióflaiom pedijg a Iefá4«efbb írté** a tátaadalmi OMi«költóté*iuiok. Est megingatva láni magnki iránt,\' avagy el-vetíteni .ail," a legkcwi jlbb \'helyzet.
Mmdwek |d«czAra éu az illtolni takarékpénztárak tfUlett Mtólilok f«l. B teuim esi rnoit már sem elméét alapján, • te-acum est ksárt^ -bog)\' kiigazitnam a zenitéit basámuakfj nenwtemiiele éleiérdekci ellen omolt ama, — bár gveaga — asavíimat, mélyeket máid öt évvol rseifitt o éeatQlet kOs-lOnyábon flangostattam. 4- Elmélsti oko*ko-dá»om aa alkalommal tejjeaon aat ,as ut|t kOvetis, a melyet kOveteitt as ombennég te-kiutélyea róase \'akkor, iáidfin a nagy táraa-dalom kOn&beo arról volt asó, hogy caoro-osskOsfll a péns ha»znAlta«eék. As nmberíaég aztlkaégleti\'it tanulmányokó nagy asellemm a nebédikei naturáloeie forgóimat iuódoaittii s. ez által a nsmsotok szollcmi éa anyagi jólétét előiníozditni akarván, a hmggyfisóaéa legazilárdijbb hangján hirdették c ja péns a táürsadalóiaban olyan,. mint a tápláló*ser as ómbernól,; mer a tüzelő anyngl; avngy s nyelv, a boeaéa, as irás Btb. Dk hiába hirdették mindtasket. Oyatiuaitották éa kigá-nyolták ókat. A bevon jellouzékiitk mindazt aretnkba vágták, a nntóet a odnimnníaták a róazbon aj locialiiták meg ma n Ibangostat-nakf-hogy t i. na pénz oka aj*f{vtelou sia-roláinak,: rabiéinak a gyjdkonságiialc." As eremét azonban nem tudta) eltematm as ellen aéki asalleai, a ma mán o tOrekvfrt as\' em-owi táfiödaíom leglénymaebb érdeke ellen intézett Vétkoa\' npréovletnek bélyegegzQk. Jól tndiuk, hogy as irigység, iaivtel»iuég, haazonMéa, továbbá t*abíáa éa gyilkoaaág nem ásóknak |n kOrében otnípnoBak,\' a kiknek aok
ÍáncOk fvan, hanem a kiknek semmijOk inos. ; I I
As- Ukolai takarikpénstárral igy vol-,tam én b. Ideálja areilpóntom \\oly válattó-fslat rakott a tanítványok »*«ut\' hajléka \'peftré, mélyet sa anyaid világ próxaij laka-
\\j\\ iilimIBII if ,
rékpánstám át nim kágliat árlnlm 1 éii ár* aolmi világom n ragod lati lojtto aát, l«r hi-azon a kk (áraadalóm, H iskoláé érjlakfben válts a«t olkOvotni.
1W- ás tagtársaim kOsd.tt mék n tekintélyei ások máma, kik réssint ts lát, réssint u iakolai takarikpéast irt fogják fsl s .innak oaálját akként irtd sik, hogy as s másik réu néjjotel rel bangosbatik Öaise. Vannak,\'kik oaik foglalkozái) [tartják i Unitéboa IIIC lok hát aa iakqla keretébe bevon hatóiul
bgy míg m lipzvo jolijfog-MW
i yéiiz*
a ta i iko-
ÍM* aem t s is*
íjji SS
anyagi érdek sarát magán mm In rdlmtja. Kzek teliét as iakolar toKsréknénsU rt km i«-kola szeiii|jontjából zárjáéi ki. iláaok a pénzt már terméiseténél a a gvermok fejlétlon ftr> teltuéboz való viasooyánál fogva roévakaastfi j^ynak tekintik a «a.\' iakolai UkarémMMtsiárt j W* tiknál fogva itélik cl, ■ as elraéljíti ^ieg-\'(jifik"déa iérvrivol hanganlyossák. a péiiszdl j bánéi a Tolnőtt embei liaaznoa éa ntík(tlO/.betotlan, ss \'abl lalkosái a gyermek-világ körébon glai asempontból téves áé káros, 1 , Ime a fölújult ellenzéki széliét sol asombon.
Imo a paedagoguaok harcsa a ncjíizct-gazdákkal
Ituo | a izompont, molybSl a uaeUago-gaa nézi a gyormikit, mint alanyi, m as iskolái, mint aa alany fdomitó mfljielyát.
* A íjemzetdazdák ,olvo olloiipenj as: minden fogla|ko|á*, me\'ynek terméke a ta-nitvány anyagi ér asdllemi vagyoiiá julj gya-rapodáaAlma hozzájárul, akár jslbnl|ig,|akár a jüvíibou ; az iskola kel tébe beouliutdó;-minden foglalkozást, a moiynok Urmékét va-lamoly emberi vagy táraiufalmi éaa«aerii csél eléréaére klkabuazui lebot, tartuzik jas iskola vérilnkbo oltani ]
8 mivolbógp agyormok\' lolkaleto kime-rithetetlfm erfiket képvisel, nem rnbad el-mnliustani as Önkényt kinálkosó alkalmat s tani\'vány sokoldalú jóraazoktaiáaa érde-k.14, Keroani kell a magvakat, mijyek a jó afctá»t kilátásba lielyeshetik, mórt ja mostani nratáa nem kielégitS.
Me magy arázza lé lm osavaimiit ]senki-aeml Nutu egyeiekrfiL haosm a nagy tö-mngrél, a népról van azé. 8 lm aawetjUk\' aat mondani, nogy aa iskola a táraadalom kiosinybeu, akkor mi tagadjuk azt aem, hogy annak körében a fiaikai éa saallem-erkOloi • röket, képpe»»égukét egyaránt fejleastmi kell. S ba igas aa, bogy as ember ;|oatból éa lélekból áll: égy\' ne taitauk abaUrdum-nak laat aem, \'ba gyermek szellemi L tökéje mollitt anvagi tagyont is gydjt. Bséelienyi szerint a kelti egy a ti. alkotja as ember éa pemtnt nagy boesét. Q nagyon bangialyozs« OBtnioifluk ama nsgy hibáját, hogy lok em-bsrünkbon megvau a asoüciu erkölcsi fagyon, de niiiea képoaaég benne az anyagi vagyon megjzeráéaéro, megiartására, fokojUMm ;*agy iná> ecetben vadnak nagy anyagi Vagyonnal biró embereink, de azoknál megint a esel-lem-brkblcai vagyon hiányzik. — E két vagyont teliét r«nmk» mellé\' \'kuli jotnolni áz iakolai áleibeóv^servi OassekUtieléLt kell kil-sOttfa lótouiteui azon gyakorlati, elvnél fog^a: flTonitid a gyormoksl s maga módis izeput,"még midÖn vén lesz min tér el áttér."
! Nomdo OrOmmel • telnó/iiik bl Qaoink, ha 6 óvca \'jánitváiiyiiiiik kOzotti inegjo |i)uv]én, ások Qg)«a«wr«t a azollonji Kglalao-zákokbátí tapasztalnák I Memdo imílinu neveznek a b&M||eaen t\'áradüzó taaiió világot as emboriaég\'ujjáUnmtéjétiek ?! Mert a buzgalmuk által elért erodiuény valólian \\ nagy sserQ. Egy éy alatt produkálni liuSyS orod* ményl, mennyit az eutbori«ég.éveaiod«tk alatt vitt véghez, cattdatzorU dologaakj letltóutsk. — De vájjon nem találnának-o ábbta Oss* bangsáatalanaágot, hogy as auysgi javakkal stombtn ma ii a légkstdsllegoaosb viszony- {
ban vannak kis társadalmunk tagjai: a |a>-nitvábyok 71 Éofey mogleví javait ma ia kOnnyen W klíönnyel élveaj sí, legtnébsA-\' egy futó p laWt alatt- iMg a kemáeim /oku taoitván^Jiil Uogyla taBÍtványolr nsK o*«nsk begyalofolva ai Osmegtagadpa ml takafékoaiág. isikségoiI erényeiből Hogy) uemMtilnk ina ii! aaon n ponton áll, k hol as eab«rsk vjjjml keVés éivssotiól liudvájr magokat m«gé>*i>ani, cjíAsz életúküíi át kj mások issssélyeinok iSSttk ki magokat I
<ESsok kabeaán Á«ttuk méltán oiitdU-koslwtnánsk ttoé czáfolit j felatt is, melyéti noipzetUnk anyagi h<ilysit« nyújt ama nom setgasds«ági elvvel ssoinboii, bogy mivalé-\' déaiA. gacnágMai asokukl as államik.\'Kii méltán c.milAiljozlmtnána{k,[bogy a magván gyermekben ina ii jgiin ion Ogyeaéég bí-j áuySlk, i jiépOnknél iiJ ia sok anyagi vwz-tnáég Ml iaboL inig 4 maga kárán j vónst _ egyet*ináitl mnidsnik megtanul.
E Uionj tebát alígitni kelleni.\' 8 pg\'lj\'f lehetne akMpon, bogy b\'ovinnénla aa iakoláliij g oly intézményt, msbnok jmtáan utnlfaz emberi .esélok ama másik kénléaének, as anyagi vagyon azorzésutok avagy megtarí tá»ának ajme^fojtéao e4kOfOltethetaéÍL íj Ámde ha ólfogadjuk is azt] hogy e tkj kin télben történi szoktat és sz(| kiégés, a pae dagogia fóleujeli pallosig ss iiltola kOasO* bénél, s lilisljozik asisl|en,,lM>gy o czél Is iskolai takarakpéustár „állal! létesíttessék, p A gyermiiknpk nisoa pénze, |6| n« ia Iwftn: ig|)\'j bangáik aa ellsnzéa érre. Nijip* pénze, úgymond, mert foglallmsása ooqi anyagi jutalmazás lormoszcUW\'elíjW; ne jia legyen, mért!az né\'a kifejlesztim üíjzést,íá fukar»ágot, jaz oktal\'an ssorsáail vágyai,!$\' fékeshoUen ipgyaéget, a gyfllOletia vagyioa-\' fokozatot atlx
Netu Állítom, bogy az emberi intézmq-nyek közt as isk. takarékpénztárak leretipk egym-egyW^l ások, me\'y^kkol a gyarló em-hert\'torinéazet vissza nem él; doaat merem állitaui, bogy ~mig szülék é« rokonok, lót mondliulnáiUj ast is.-, felállttok éi gyermst. kokj állanak|egymáaaal asmnben aa |oqmA társadalomban: addig a gyermeküknek mindig len pénzflk és igyJleaZ oly javaik, m^ lyotlss iskola a legbölcsebben MJiaaználbat a talurékoaiág éa muuka « rdrU^i«ii-, ll«|-. lettem hújonyit as omliériaég múvek^d-\'stOrU-uelme. Avagy mutassa ki ueksui bármily ellonfeleui, bogy aa enperi termé—ctnek M-lulajdouát, a munka OsstOnát mikor nsm igyekezett istápolni, fejlosstani, dédelgetni a aztíte, a ; testvér, a nsgynbb, valsaunó jav ajándékozása által? El lette, éa tenni f»gja est folyton .folyvást BsstOnbfil, mellet a jjafe. dagpgia ftiiémitbst, do meg usm isÚntotMt aobá eonjj I
A íjjiijőn tokát att állitja valaki,, bogy a gyermqk jiuöklldéso jav jUta] ne! jaubmm-taisék: indítványozza hallgatagon azt, liogy as egyoljlaJn neveléssel a gyermek muuka-OastOue mbuuljon. | !
íir j- (v^U.)
■űfl) -f i lm
Helyi és meyyei hírek.
\' - A király kMnetej Kedves T lat Fiitii|, a koronaörokösnle nyegxójének fénynspjti,* melyek érfniiuiís megindi lássál tíiltók, el jatyai sriremijt é» bgész esilédomaf, Urftízintc a clkeUlt \'úsziute lz|^élyeiHég, mulyljel gjefmckrim legközelebb límbpesten fogsdtsliijk, njilb-haii kedves indokul mulgálitsk, Imgy Méretett Magj ai »i szágom s kélöiiBieíi. é lóvéról búíéges .lakójusk hálái eMKnerae-met nyilvánítsam A vsbidi IsmttéiIé,
ávozik tóié; sligi
mi mjódoti Mmmi
nom í meuokfl Ibit
il" valamit értem ti ogy lutttuS őr-is mflvéiz volt
íaiárnnpokká\' tAIh
lanspmyea hangéig kor négon, a tesa
képolnávái hétköznapjait toziaMa."r
Hogyha barátom as
egyikét kozdi, melyek eg__jpHHBBHB
plömban ÍUleimb« verődte ;, akkor asent riyjuj galmat érsok magamra bdrulnj. j Ugy érs#m magamat, mintha Tel vó! n\'ék smelkedve a földeöl, ■ oly OrOm ragad el; mély nem tofö asámstik. De ba a vari ssaik maatore ónnál jtObb élvezetet akar n \'ujianj, tókbot mint a apnnyit olviwlni birok, akkor — ,\'meio-kOlOk. Homo Jdettf]
tji j\'. \' \' i ■ . * j -Lwr* \' 1 .
\'.iwkhj " J I •
A tanár is védenczei.
RaRáaj ]
Irta: Flyicare-CfirlAn tfmilla.
\'»]• .. Verdltotj i: -rRTBDHAim ALAJOS.
iSl
A tanár látsgaláai f- ÍJ aa varak • tssámmsé rénirs. — >assdor kmjUém f elhklánsáaa.
.i folytaL)
A kOvotkacé nap [rggelén a jó lánár lifrko >Váazonkabátban, jsOld lizattyAitsapká-váf fsjéa éi ahmyfoganwlcu nótjávál kosé-haé, as sgykori Jcoreakojlelmi tsnéoaoe szsgé-nyoaf lakása felé tartott. Wldin éi/íejsép-pea as atrzs (elé lovS kio sarok siobábaa éltek magáin bumélgetás ktai éa 0akori sébai-támal smlékmrtek léeg miadason megbia>uli raményrfl, mit a visasaétaaitoM kérővel Való BasiifclHsiáaiiaa kötöttéi. Aa értoksaéa kb-Mfatt H tanáqwaaé issaivetts a tanár ma-
sas, aailcár alakját, amidSn a lépcsőn folfalé biczegett.
„Ah aa Ég aznielméért, kedvei W\'i-den", kiáltá éi elejtette a tál boraót, melyet éppen kitisztítani, akart, nem\' látod 1 Siois t Ah, laUnem, nwidon borsóm I Kedvei Wi dw, öregem, íl"ii a tanár volt! Siess amiül tudás ésj vezoau a lakmobába, mindjárt utánad jövijk. —í „Igen, Igen. nem gondoltam-e, bogy igy fog bőkovetkeam11 iolytatá a ta-nácaosué, midén férje 1 maga után aa • ajtót betelte ;J do most ss egyszer oaak ugy van. Miután netn koll nekiía gazdag Qarbon, a kOnnyahnO, pazarló kapitány még kevésbé less ínyére. Ah, a leápy airba vita lünfojü-" lége által I Károjin, i Joaofn, kis babáim ! Jertek, aegitaátok a mamának a hóntól ftil-szedni. £i mik Őzben á babák novetvo léiden guggoltak és as ebédft fólszedlék, Wideo asszonyi gyorsan ioltové fajkOt^jét, kendét tett nyákára és aautéi) as úgynevezett la-kóasoniiba ment, kiáliliatatínii kjváncsiiégtól
KMOrtétvs, ml lehet tuUjdoaképon a tanár oltásának oka.
„latsa hozta keovei tanár, ah, mily kdlemee iámét valajiára iamiröat láthatni, hitomrey jó idojo hagy szereneaénk volt a tanár orral la|áJkozaT
Azonban ugy Inizem, Rózsa még mindig aasrinsaáa, kodvonczo lehetne. Legyen szívói foglaljon helyol, kodvw Ling tatiárj Haokoü moaoiyiyal foglalt as Őrig a pamlag egyik sarkában hrnyat és asntán a kOyOnaégwnél\' sokkal borálaágosobb sfit aaeretetteljes bangóé moudá: „Igon, Ró-saa Valóbau kedveneum, és kajdvia jóravaló lány 1 Igen ssorotnék valamit tonni, bogy szerenesémé tégyomt de mindig beláttam, hogy anokaOoaémiull nem lehet -no, mert jeliomtilc nem illett egymáshoz ét szórt is el* lenoztámi a partiét, tjár a leányit\' elafi peres-tél foivá msgaatnifljiiii mlbolyt láttam."
Most a tanáosoi éa nője agUsso kios* (ek a áaerspbfl. üj jajáulatot vártak a ka
Íitény jréasérél éa mindkotton a bftwkaaég iaonyta nemét éroáték, mivel tagaidé válását aohalai, reméltek; do amit a tanár In* lajdonknimn akarliamtt, aam volt oly kOiuiyü kipuliaiplnl és a Jelktéksay ftrttétaéi tpkiu-
lote, mit a pár eg)\'má««al váltott, meggyé sűdteté Bkot, hogy igeu \'ávul voltak a czél-tél, malyot az-oltó alkalommal [olhihástak. Jó váltaira a tanácsos feleié: „yalólmu uem tudom moly ftrtiuval érezhetné uisgát Ró-saa bíjldogan 4i keadein hiuni, hpgy áómnsk igaza van, ba á\'litja, bogy a láayuaa *ninct saive a saMrelembn. De\'ba ugv volQa, akkor nem látom be, miért utaijtm el az old-nyOi ajájilatot amit téttok volt neki!" ,
• Esőn magyarázatnál a tai áoaos és nsje azt várták, hogy a\' tanár caudá kosul fog éa aat kérdosendi, hogy kl tottp ez Wulatot. Ds o diadal me^tagadtatoU tCuIk | jmert a tanár egyszorfleu feleié: „Eppcu Qáj\'ben ur ti hásaasági ajánlata miatt bátm\'kudtlnn ide-jiluni) bogár Rózsa szfllóivai iegyetbialegeseu meggondoljuk az utat, módot, liiMy (tóssa jóvoíta érdekében kOvotendó volnál |
A tanácsolj éi nojb ianjét jogyiiiáara néstok j de vindégtlk utolsó szavainál ex utóbbi ajka aejátoa novp^Ő kimiesóm nynrt. Most világosan vélt látni az fgéss Ugy ben;
taaér lobetólw azon emuéval járj liogy a oányt saját maga kesére kérje megl
Rózsa gyakori látogatásénak az Öregnél moat olőazür fíínj nagyobb fontooág I tulaj do-nitva a tanácsoané általahhoz járult még oson körülmény [ii, bogy Rósao inni; a tanárral tudatta *j volt Öárbon ajáuLlát; és és végre mivel jnegmagyaráshatfaecm as emberi ssiv kakfMsaOdéeai, hol kjsdédnek még kovéabé, bpj végződnek, ugy
dolá a tauáoaói hallatlan, ha ft reség volna ték msnoi. — M fllgon le
iné,] nsm .volna vi
s*a — bár mindent tanárhoz tiki
agyunk kOlólSsvs
H |on* lami oly itto dondal
un bé-
lyémnak jéakajuíáért- staélt a tatiáotos, ki lególSisUr nyara ..viasza JéUkjolenlsiét éa mo-réazségét { -valódi vigasz oly bánsUul telt taAlékre uézve, mint mi vagyunk, lia valaki jOk vanj kivel tanáoskosbainak aíOlttlt, mi saivOkhOs IsgkMŰnb van, t. i. gvl-rmekoik fbldi bo dogtágá üyOtt, ée bein lartjij o Urambátyám is kaiUidsnok, hogv Rózsa ki oly sgéastégsi ssefl leáiiy, szabad esi \'vul, oly allalatot visasmtlasit, tudváo sat, által Nhrfii^jautt atyját ismét lábra
SL:
togV Ngttketi)
mert Osr)>enon kivül senkim éinés,i ki a aaOkaégea, Oaaaaget e\'ólogeané, hogy eaak krg csekélyebb toijodoliuU Qslstat is ayltliassmk«* „Asj éppon netn oly bisoqyes/1 aioll a tanár oly] bangón, ttntiy Widen aaaíiony, jelölt az angyalok karának énskébes látszott hasonlítani. Saját éa forjo fitleiben ehaug mmty-nyji uó^it gyanánt Ulut.fel. A tanár Úosoá luyo: „(iondoltaui hogy tBIeg es ieliotottioka, hogy Urim Ooséin Oanten ós ioáuya (Uu» egybekol|«ét óhajtó ta."
„Pins, persze, ti*stsU ■ uram ] bátyám ; liát mi Okatiiuiislietétt volna arra, más qtyéb, Ghrbon bár jóravaló beoaOlstss oiiberj; de áppou nlm lelieteH óhajom, bogy az olv hén asorelsU gyshnoksmat, habár kós^takvé, de mégis mas országba ] adjam férjhu; ánuál inkább, mivel kivániéga! ellen vau; éji (igy nyíltan kimondom, liogy csokis ja remélt előny vőlt as sgéesben vasetóm." j
„ÜSkkOsben" lóvé kossá e tanár, ANés*a tegnap este kot ia magmoudá, liogy ujram licitétu nőni ssándékouk atyai jokiaiáy«t latba vetni, es kQIOnbeu oly halaljain, {mely-lyel ss atyák gyakran gyormekiik vesztére éi legiOnbisOr saját megbánásukra nokiak viutKólm. Ü at igen Itslyesnek tklslpnu éa a I<>nnforgó ki rObuények kOst igén ^olllnyéro válik uram boeérnnak."
liost a tanácson aaQk aarokb* taoritva látta asfát. Ha oaak sejthette vékia,\' hová oséloa.i tanár; de m ogyik-másili retaány-loljea alól oh Ugyojon odadobott, MáélkUl, hegy. ausk (tb|je*itéáére koteieeva lett tóin*, liogy a\' lanáesoa nem tudta elgondolok hagy mi- SÉendion, hogy aa atyai nagwslt(péégre vonstkésfIsg sem többet,\' aem kmlkéhust ne tegyin, mint a Mooyi JjOvendf ujagavi-aeleténM asUktégea leeno. Végre nem sgé-aaeu j bnltoa hangon mondá I tnóaea végtelau lijdaluw asou alkalommal, msgfoghadan veit elottent és emlékaeem, liogy olyasmitjskond-tara, dp oaak megnyugtatására, Do patán jobban Mmélkediem a tárgy fiMett kOMemé gemnek tartom, a dolgot lamét inegmatolni velői; de kéayaaoritauT, terméssetoMn nem fogotai
. kOv.)
M i

■áaulsn él egye-, alkalmi ön-yok éi be-bogy s neui-fogta fel é nfgy jelen-goödvlaeléslié
h^jyomáoyw hü nyilváoalása, testületek, lek bazgé séereoaiekivé iiopélyejc, jótékony cifi ajéndólJok tanusl set bMsflai] helyei uösetiéf kfltazereien tpgft, — |mert kel vetőit bicahjmmal hiszem^ bogy a meg-kótntt Bzentl frigy nemesok isaládomri nézve leendjkiapaahatUo forrást ax öröm* pék és bold agságiiak, dé a házam Ói a monarchia tépei ijóxOU féDnálljó százados beásó kapci ilst mbbí örvendetes meg-isilárdltása álul áldást és megelégedést f\'ig szQlnl, a legtávolabbi jóvó időkig | ntftgjar. kor mám p^izágainak fa. Megbe-riQIIÍetlenek nekem, valsplnt a királyné- 1 nak ós gyermekeinoiek a szeretet és firfik-ÍÓ.tt hűség mindeaen jelepségei —• ezekben találom atyai törekvéseim legkedvesebb; jutalmát — aiórt Orómmel utasítóin ölt e<j ntkalrnnmal! ta; Mrdesse or« 8zágnceHe inindenptt ^rijilndenkloek, leg. beiiHÓbh)! lűgsrírófvfts\'ebb köszönetünket. Kell Qfobfcn, 1881. évi május hó 24 Ferencj Jóisef s. k.
~ théger Alnjoe orssiggv. képvi-■elől iuaius pán w váToinnkjja, boizámoló besiMjénmtjelmoodáaa miatt. A képviaelíi ur á asab^áan (aj választás siiulieiyén) fog azótjokóltii. j\'
— (Ilangvrn^sty éa láaravlg*, lom.) A cstgy-kanizsai polgári iskola■ nö i vespékei, mint minden évbodj ez idén i«,v tánesmuűtalggal egy bekQtOtt I bangvarsenji . ronlleznek\' valamely helybéli kertben, azegény soi su tanulók folségélyozéiéro.l A bangvar-laeny helyét léa idejét (s jpvó nó vége felé az | iakolai 4v - beoáráaakóf\' leás) meghivék fogják tédamL A progranimoll moly zent-, Iónok- ás azavnlati [darabodból fog állani, ké-tőbb kbzUluj íogiulf. Már! most fejezzük- ki ab^óli remsnyiinkjot, hory inindou nőmet Ügyet szávemu táitio^ató aOsOoaégflok e otélt . \'is elé fogjnknosdimni.
U — (Zeiiéa mise.) Pünkösd vasár-napján mint órféshlünk seoés mise leaa a ft\'ljiö lempljunbanj melyen a múltkori zenés mike alktilnjából UlizroműkOdOtt mfikedvelflk \' valamint a i&gymná|tiumi.jlanUki ifjn«ágr zene 6s énekkaré fognák iámét kösremQltÓdui, A tisztelt kOalnség figyolmét feDiivjuk em*.
— (f tta.) lUtfon délután egy órakor vároiuuk olyik legélénkebb részében, ama-\' gyár utczáljao tlls tUOft (ki, msly a nagy szól kOvetMtébee \\4gzetpaaé válhatott volna eS utoza Onzoa lakoalágéra. A ttts egy istállóban táiustf t s oéakkawar három ssonwéd píjlát. is lépgba lleritott, üzottkivUl a izél a .aifikrákat ifagyon :> messzim vitte, agy hegy • tizenöt* háznyi tévolaágbén egy szalmával ííjddlt pajtái meggi\'ulasztoit. A kér nemhogy,
■ i amint már etoliók eaen j|ároerésa 4t]cói N^erenciér/ij szóllminak, ótorti Valóban világ csudája, hmgr a ittx nemiOltétt nagyobb mór-vnket: pedig a MOrOs-kO^fll WvÖ pajták mind szaluiéval raiiuau födve, j Sijtat kOisOiibnf nek aa il\'mék a helybelit nagyon jól saarvs-atott Ugyesalaoliéinknak [ia, Kik négy feoe-| li.-ydvvel albelysainén luegjjilenvc, a lllse! lázas Ifivéíciiyióg kifejtéju&rM elfojtották. T\'
•-»■ ajeiÚAft « évi vizagálatok Ijiitiapjs, nierl |uniua h-inapjl valóban annak lereshoté. I A taaulé a mt éom lebsg ifífst -gy. b, miiit a g»pdo|at, Ijogjf nemsokára fás-bad«ágra megy, » bSzonyalvánjfiiyal késélran rukkol boja nsllm Itásbi. Van ebben a -bó-napban kflAnbetj a deáuaorjigbeo itt-ott aggodalom ii, még pedig joposult,! Ba eiak netn igenvjnsgy ja xóiioyi\'bhUMége, as aj ki ludja jnanról/ hogy < humiw tObliet is Inj-bíita volmv évkifzbeu a jkunyvei,. nem njiii-Iiilon aggoaslem \'nélkül néi ason nap rA, jntnlybeu kiadják neki bizonyítványát. (Ili |UnJ a (bidOi) nem megy Mmmi keaerfl érzelem nélkül. A lielyb^i\'janimi-sotek viaa igá\'atainalj névaárát jövjs liéten kOaöliQki
\'iraljiaéffl vleagAk.) Dr.M metli Aulai, kiri tanács^ ók gyárlankerdUli foigwtgala ur é nagytága.kedaan éjjel áfke • Isik vároaánkha ja a aróbali ÓretUégi visacá llatok aaanlán rwgnl éiilknos érakor vtwtlmk Jkwdelökm. A líusgó tahféffiqt, ki neh&x hi> vatásábanvaló tápiniaioi eljárásáért as «g\'«s laukt-iüleíben Őszinte becsiéiben réassnitl, wt ^kálómból i[ edeOaléjek városunk ben
— ■aliiis Nmér«l Permli P. lávelottAolf má|ti428-áró| a kOvntkeaókst írja : Ilyen szomorú Midé .iMgeyitáat ia aliu tátott még ja izén FdredJ niTiti a tegnapi volt a éa oaelUa Blnm Mtdóiiói kOtaleteigum p« ranosánal ongefle|m«^k^lwn, mldffn aákánv sorban njégia megebtél(<a<*m eéia. Hogv i« Irhataék Isokad mikori\'alig tOrtáat víjauii megtimliteirá méltó t Bg^ts nap orkánaaerd asM fin adhiHjwiJH, moly csaknem a fákat o«avarta ki holyllkb\'il, minek kflvetkostíbfn a sétányén járt|i egyállídán nem lehetett; éa meg dm is igán volt, akj járt volna raiial Máskor JegaláHb a kofj levé MyságvkU átaaokotl rándulni ugy u iateíiinneaia min a pórlié), melvj aa t^nnppály fMAiégát nmg. lobetflaen amelm; mpatj asonbaa elmaradt, A1 vemprée i zonéksr, mély as olkolemv« ki< lett rend iNo 4 valósálnflleg a k^llflnt»<tl.-n idft miat «t- pintén nom jött meg. Még a rigók U lluemhlék ,»»(^hallgattak, omkhőgv mennél i iimbe4tók<1bb.|nennél sáftdbb legyen a rideg* lg, mmy as ilmtosé ligetek\' e^yéulun olyae k« ivm da|bámi\'>máját fal váltotta. Egjf dal as i ítéseUj épOleteken ás néhány magán villás It Mgé Utalók [jelesték a megnyitás Onaepéu Aa idei aaiaoO-rendkivUli áMakaak igarkozik. Mér ia Is fannak foglalva ifvi debb-ho asabb idlra s lakások fjKim — v»ni Sg ú van ttjár mintegy 40, BO, ikflattik Ur. Oesliag budapesti angol B íkonsul gém dwládjévM; nemkolónben a kl\' WUa cemkedék éa Iparosak It migjóttak AkéfL Két uj nyaraló is épllt s

ms<4 ÍM. Káftai\' | LonkayfM* fittt k éii fejfria wlnfiHM iMMHi % A mmhImí a* \\4& átitat eM itt totlk vüMMi btmlái* \'HÍ*
A -fiflVátl * MM\' Km Kaaisaáa i« tftyS*
ttMil*f*ulala M tliirili)
XT
- HklAUiti. A e-erot jwsttottreí , ij^\'IVMü»í ák iBgjA StWsy Kát
oSOtents^Jm ktttfeak éttlpt« jtl f. é.Má|tkj Ifi %im Mi 10 értkor, a. HtlrttU saatMgví |U*.hi t\'eMtel* alán Wetéaaköl-ik ékhaártá-
>*k W * Mbm Máéatélhftdéi i.*»yt. At fttfk vitágoaoág féuyatkwU&jnsklfl "Sy tt*lk«*ftt. A M»rt«i> uiIrliMiiih w wI^iímí és a kí*d4 cki .Í^U\'kJf ta»tv+t*k" köat lanéUlvf jilvlmo ...i JMWmus»tk kövttkeatébea ttthtl-irmt tcén tsarknélfotg a mai utponjt ne v .-»ft* lap slarkos" Ti«*s*lé(iitiak. A
^ISmü Hírlap*-tt ó sasvint mától fogijaj egtt i^jctwi nj aaswkttatőeéu keaéből vetzil ás oi-I vasüktattitég * *t nlalii ott régi smtI^b\'! >.* «tea, ttfcUéöá, vi\'ZótÓKébon uj lap Jtftrlut-oúi|d-n ftiek\'nségel magától efyárii ■ t }. ofvasékttzöuiéget, hogy km tzi-tudémásul venné. A jövő lió közepén k •. .Hírlap" ezím alatt bkáonlé
gldkÍMW él l(iítUil;V»iit»t I íigyiin.i/on oltlizt-tt 1 ugyanjazon Hxulleinbon * nemzőit
Pftlífiiw iijkiiyiiyéi, pártállás fogtálán pUkül ns^éUnk nolgálatára poliiíkal^p\'la xlKuiik, moly ni n, régi „l\'esti Hirl«pu rMfcr>(fó()ék a » t. hazái kJS«Önié|fcek|d»gy bectQ figvelmát *t pártfogását kikérni Mfttor-lío4mik. A régi |Ponti Hírlap" nerkenllítége f§ ii.w.Qn mnnkntáraal a „Btdapeaü ILrl»u4i ^i\'kéhztfiiiégéuiűi: tagjai íeaznek. Kelt Bua**\' pesten, 1881. májm 26áu. Gmkássi Jézséf. \'íe\'cl\'"s VerkesMő, B. Kau Ivor fŐmnuUttári. •Halfigl. Pál. IWéoyí Unió, Kncziájíj\' Üézu; Kötthy Kmil, IUko»í Viktor, SaokdlnyrKer í i vM, Iír, Wolf Vilmos. \'■>■o \'••
. \'mA 4 bnuMÖI *ésiió«érté« ligréU\'tt . t.\'ljc-\'\'ii hiii\'ien feiizljííl a ,Kolet* a küv«kra|i I llir^ii Kgoi Hiiroknt wUqi.Á brassói M»/.lór I IlI^vrA Hí\'zve, n 1 yizagál^ u illeték ec kit.
liiróaéguái ioijamiitbaa Van,, annak írod jnénye
jn^ja ^í Hingyar , xái/lónnk tnilV m\'lrvbep I •inidi iHcgfi-rU\'N\'-t kéttiégcn fj*lf|l i^uolpi. A •téroti kapitlnyaiMC Imladéktalauul im gindj-ijtttn al el\'^ipgélatot * a rí(égyo ati|péuia kVmiüly rondáikexéap folytán in*gnjt«u icnd-Afi «li>nyénlo^at|)ól addig annyi tflrtt kii liogj I kat ÚMinratien trinn n magyar nomzoti té^*-lénak i* iaukriija ^h.&rói való eitár<liiá«il |iirán«a tény \'ea megkotdelta a lisdpmdat a aáto^iioii ennitó |k öt ó«t oldani. Midőn a t«i iaj^ondi p(c«t mogiicndálvoata, aa egtik bi* oaaklu^.é xéttléu í—10 dmter liawtékt t^t. i ~. íi\'l r o v o i ti or*s. képv ímIő kütlwIiK\'o-ití-in .-Után agy az iilelíik, uiiut a winiúlf ii^iitiségl eitároltak. ^Lpéjizló estig, Idiikor ■a\'i|iliijáii{i}(>9 lévettoj£Mttoasazt\'tbtintaankur, •ériétí^nttl fennleng^u. • E/tin AndSri aiőnyo-nu»»atlwl; kidívrttlvvu, bdgy a iknl&nak o| táTOlitáura tétufi^oa U ll^Wytt; | yiiAgálitt tiH\'giiiditóíij • Apnak folylatlw^ az ÍIIviMim nirfaáinAk adatotUb. jk vitaéUaitot Popa kit. jíirAíbicó vózoti. TlegW.
t«Ívosai)B (építitek \'ifwgtéloltok teUeaör talfiKiaiéiéro. | • <;
Hütid lilrrk : A ftiagynij pjr«-lr ^l«nj&)itááa véjf\'ili innét t> illaniolyamokiil i-»»d«x a niiuwzier ur (Ulib. v/lrosbart. -r-l Virfióvojt Oynl&t a legn|ébli t megk-jtejt wq-tűperbon at ««kttdu^\'k Óézéral bárom ellen felmeotetie a rágalmazAa boraölmaértf-t yádja.kldl. Tu.dvnlcvőlog a kplowtátf e—1| .liikatmübiil irott oxikkei kipnték a v gr«i(. — Az ifjú Kountwlio nagybei a cxíir K&zéporotzonzégl\'a oárofiste. ^ ro\'y Ruinauia királyának koronáztaUUá nagyi üomp^lyeMégokkeLpiaui. fégbe. — Lond\' vay Ui/iitpé y rpkTíagj — A király
a I gujalib inlgállap\')dáapk forint roájut 3|4i> kf«ddeipregg«l érkezik Bjudapealre. — A {hiurgi** piáfti^kO» pár m famaabau Ki\'gy Prágánk/ Hátotaija-Ujíiolyon, tike rij\'t gépkiállilM\'ittrlaiott. BUftráUkoanákat rMidetaek Budapestet ^tossággyülijs b«-r»k«ztéM alkalmából. — *9tegeoen {nagymérvű épitkezéaeif fognak omii é* a jö»3 e*zközőJieö)í. —> A pliyJoxeri mér •Saatlnnáron ia^graesaaál^i ketd.^—
Vegyes közlemények.
Aaaztria-Hagyartrtzis dobányfoflyat? tála.. PígyelemreoélLó tény aa, bogy ja szí-rarfogyaeetáa Megyarumágon tokkal nagyobb mértekben oSrekedik, mint Aimtriá-\' bán, \'i»ol atienkeri a dóbéayfogyaaztáa azapo-reoik, mi bél\' r- \'mint aok raáaból. 4- azt kGrotkKtelik, hogy nálunk a jólét emelkedik, Aa*tiriában eeükken. Aa IÍ71tói f|79-ig fagyaastoU doháaymennyiaégtkot űáezéliaaontiira, talállak, hogy. Ifagyatjottsá-Bíjá a sairarfogyaasáu 37^íkal nfivepedett |» á dobáayé oáak éO^-kal, mig a. btraóté •^^S-kal apjtdt- Anwtriábtn ellenen a mrarfogyaMtáa oeak likkal, a 4|>Í}áuy atkában a baraóté 8,3^-aí hiJvíe*
ke4ett .A kSretkeaókben adjak a póiiti* adatnkai: V
í»,»r Dobáay Burnót .
MM Htgjtmá ám*- Mapwm Ammt Ibnúnr.
«M» A. mémwím .imnit* MTI WTi m* HilH MMJTt It.fM IJf •»:» tmt uu lusu iiiin tiw ini - uU hat* mm Jtiaue ittmo aoes í.nt )ik mu ifi Mtn tOMM tttta ii)n nos Mci mi mm iiijm nttt tat tett rum mm tatJti 1IM» Hím i-ut r«s eait imi aaiata i&ttt ^ttttt uti
iaaa mi Wb hmm ttíun Bi t$t un tfM ataa mm iiuat ti to» uu
Míg a mirmtitjuúAji Magyartra«á-
aoo t9?Í\'ér él* majdnem 80 millió éarab-
W afcrakedatt, ajdif A—irjáby, ad ,142
wlbévái eafikluMtt — t» Irfzof/yitékj ank.
laetyié iawiradtM Aoattm a kAanajUtágj
k»tne alaU. flokkpl eeekéty*fcb máreima áil
Magyal w\'wágri | HNNlj 18? í ig ígyátl
üt k HkÉ » aMmarfograaatée, «< |8?9
ét lf7fiU,|v MÜU M íredttéiyket
•telfáitatuk, aauit aa (671 iki.
il|Éi»l» MrtéNf, * bel RMÉ ragyon imt]Hitként Wvt Véti kétmUvetifélttkezé* reiwéütk. Rég«N moglA* mér t kjűltfl, bogy á kiirtott aurvlem k*(MÍWl • j botim té-riee kel ki. lga«o))4<P » kflv«ikitzA Ufr4-aet, Oy. BorŰla «m1% H évvel Wnt fcrj\' Ima B. Károly boa. A mflnttake aaonUjn aa <leaoebalét után nvntenkáni Mtroleaáre j^ilait k b»kvéd-badeer*| *gtik viié*o, V. Pál Irán\'. De tj páaatorérik élveáéiAb^o Mgy akadály vi.li tolattak a fér). Mflitgytfctek Űfiát abban, liugy a Aijet ól teázik láb áló(. t. Pál adott i» o etélra egy flttg yáltüaló (vtkot kedve-«éue|; dé tubto még jrgyaaer gvózüdnlihet-kedalt a bitvtei hfaégi a t mérget tietn adta be féqéuek. Moet a vitéz bonvwumaga vái-j litlku^uti a Uirv kivíte|6ro, v» mértet porokét aovwt a fér} ételébe. Faiak\' arnf lett aton-kau SmáH kOvetkeáéae, |mint agy ítia bányát ét pár napig tartó betégeég. Idókotbcn a aie-rétoi|iik Veeaprémbe kíullott- távoxoia. A mo-ayetakénél a tálát &)dalinát caat az a ti taas eoybité. bogy inájd tftlán afs agyDttlét fiiánya axtrelmQk eltkínelSje létem. Ve nétn f^y volt megírva a tojt kóny rétien. A me-uyeoake elliagyta férjét a (Olkerétto kedre< iéi. líiaucit é« Phílomqu nom élték oly bbl-dogul, mmt a mi bówiuk: a a," viszony föly* jaláia nem i\' a menybotkén liiult, mart: a férfij ét ak utóbbi idfibot aimplibiter tlkar-getté. A meuyeo<ke a eértett szeplom iud,íg-tiatiéjával tette meg: a fúljelenté«t hűtlen kndteae iránt. Váljon\'azonban vlidja cittlf a boant mfiva voltat, ait kideríteni a viaagálat ÍUlftdata. E tűrténpt kpaaé tételétek oaalt at vJt óélja : megiamanataj * L ca. kOzOmbg-
Í;ol, bogy miként leva végo két művelt lér] ok tzarelmének.
;\'í •— Érdekei |ogÍ8^?ifl!niij leletről ad liirt álkolozavári otthiii, kir. kipca-
(árijprodalmi ügy c»zfégek( a jog^gvi igazgatóság uj taervesétml. uintén ttjau ala-ki\'taiván, dr. C\'náváaV (jyula, a) káloztVárí kiiioatári ügyéaz, moit \'limdezte a régi- ft>ka-lia lovéliár kezo alá jotOU rétzót t igen tok ^égi jog történelmi adatot vont ki laakértó rendezne állal, a folepaég porából. Jgen lolet, értéke* a lóbbek közt, a régi erdélyi dioták végzeteinek tenet gy(ljteménye\'<4^40-tfil a mult évtaáaad V\'-gníg. IS gyűjtemény mintegy 80 vaatag fo(io kOiotet tOlt kj « a Szilágyi Sándor által mott közrobocsájtott „Erdélyi orazággyülém emlékek" bévpbb kiegétaitéteUl azolgálbat, miután J e kütotek mindiuoktt, az Apprdbaták ét Ootupillaták aaerkeattéee nlktlmávál mellfizütt régi törvényeket ia tartalmazzák, a melyein egy rétaét Szilágyi Sándor \'oly hangya uujrgnlommal gytljtöptto a kUiönbökű levél tálakból, de a melyek igy Oazea^gdkb&ú, tndoinátauk HKorint eddig i<meretl4nek valánat. Dr. Ko> Iptyárj Sándor egyetemi tanár már megkezdte o kiváló fbntoa jogtöKáotlmi forrá-s tanul-mányoaátát.
- A hazai Ipar ét t izállltáil tarifák. A haaai gyáripari oratágoa értekplet hatá-\' roátai alapién nz ortságoa magyar ipar-egyoafllet oinökségo emlékiratot i intézet a tüldmivelée-, ipar* ét kereakedelemOgyi mi-niaaterbez. mely királéltg a azállitáai tarifák kérdésével foglalkozik a. hazaij gyáripar\' szempontjából., A uagyf<mtosaágu emlékirat-bój a következő réazléteket közöljük : \'„Nem. titok ugyan elöttónk, liogy vasúti íiálóaaiunk még nem eléggé teljes arra, hogyj a vasúti pó(itika iparíejloazlési hatályát minden iráuy-oau érrényoaiteni lehetne; — ét liogy a lé-Unu vaüuUik egynémelyikére nézve nincsen a migyv államnak eléggé hatályos bufo-lyéug melylyol fiket aa állam által inaiigu-ralaudó iparjejletztési tarifa-politika tiényá-zőíttl felhasználni lehetőéi azonban mintliogy »z iparra leginkább hivatott vidékek jiagy rétsot az állam, részint tkját vasutal részint a. tőlelUggé garantirosott nuuuk áltaü dominálja ét minthogy a hazai iparra nézve Ipguagyubb foatooággal t>iró kiviteli} irányok raasint már ina az átlurn döntő befolyáaa alatt állanak, réaaben pedig a legkÖMlabb kiépitendÓ vonalak által az alá heljréhetök, moat már -elérkezettnek véljük tt idűt az általonlCi** Vaiiioll tarifa-politika iuáaguráiáaára, jllb\'tőlog elékéasitéaére. Ez iránnmn tehát MÖn. j tita-teletteljet kérelemmel ibrdúlunk É*mrm6Iló( .aágodhot, miazeriut ipari érdekteik wlkaro-láaa körüli nagyiontoatMO liivatMának tel-jetitéteben a szállítási tarifák caéK&dato^/o-loi\'iiíja tárgyában a kezdemény esést megragadni kegyeskedjék ^ 4- Önként értetődvén, hogy at ululírt egyatÖMt miudenkor tteren-otéjének tartaná, ha lagyméltóságodlél ab ügy kiviteli rétaletettak kimuákálásáliau v^tó közremfiködéaére telhivalvánJja szóban forgó nagyfontosságú Itérdéa metoldásában
, óémi szolgálatokat fogok tehetni. t .
— \'A kazal éttz m nosuyie.tkhtz iotéx fölbiváat\' á b,-osahai u egylet, bogy acokat aa árvák érdekében fi ganalotitenpo jley ol-határotái kivitéiére megnyerje. Köiuudomátu tény, bogy pőegyletdnk áthatva ^áa ember\' eteretet jótékonyáágától, é.vről-évro gyűjtik t intgok kőrébeu atot.-filléreket, a melyek vidéken emfleodó helyi érdekű .árvthásak altpját vetik meg. Ámde e Otél bármily ttép, ti törekvés\' bármily önfeláldozó iá a siker nem mindég ét ntmi mindenütt hatató mért vajmi tokáig tart at, a mig a vidéki jóié\'-kouyaég pomemeiből agy a kívánalmaknak imjeton megfelelő ily ^Qlet omelkedhetik. A b.-oaabai nőegylet ép oly nemes, mint éas-tzerfl intaotiéibét kíináulva iöllíivja tehát l»azánk összes nőegyletét, ogyeaitiék a táját I*rülel6kre szánt árvabit rendel kenése alá. j- Lépjenek be mint alapítók bármily va-léatlátákot, hogy a* oraágo* árvákéi köt-ponti válatMmáaya á felvételért bottá foluK modók köttl teákint té kényanrOJjöt Ím-
maataattani. ^
—, A atfyaiaktai oUaz. \' kir. katonai lörvéaVHákitéMe^ Bartha agVboa. A nagy-stebéti katetaf tCrvésiytték itéleU a Hutímti ttgybao DiaatU BifttW hadnagyok fólötí a ,Feetér AJayd* taariat a következői aC*. k. katonai törráayosék Kagyattlttbsa. A Baaar Ferdinánd altábornagy a katonai jjft-
lane nok nr ő npallaatlála rtmdeletére öt af állit ott megesketett haditö* réiiyaaék á k vatkető itélatat jioalá t Dlimstl Óién, ni
Ejrtrorwigí, stembathtlyi tzOMétfl 28 év* atbeliktts, nfitelán, katonai ékádtmlát vé tett fllbtdnagv t fttotow Qtintái otehortzá| i leilmeritai tzlUetéM, 20 évet,] Imlbollkus p If-telen, alreálitktiái végrett iMtinAgy, miii IP\' ketten a Henrik i föbenoseg miijét vtaísló 111 ám gyalogezredből, beitiuerikl hogy megé b1-! titeu kardokkal ét koirbi«<dwl Bartba Mi t lés tzerkesztőböa mentek, Dij-njitl a korbi 1-esti Bartliára rifigott, a mirej Bariba véj to magát, miudketten | kérddtl I ftmadtak Bi r-tliirá, ugy,\' Iwgy et több nelfs sebet kap tt fején éa teetéu. Euuélfogrt ltjkatonaí Mi-tc.líitürvéuykliriyv 36, 02, 4B 125, 127, 4i A fg-ai éa t ba^gymuíaaltri on tiak 1068. db-j .ezember 22-én 4054 elnöki jézim alatt kelt körrendelete 4-tflltiiében ewoiTteati tértit bűnténye — mikttí t két bónafii vizsgálati togaig beaaámitástvai, a tísztikkrbói valé bo&táttj&táa mellett mindkettet bét líónauj, börtönééi büntéjtetnek. mindét második bóv[ napban egyet börtöonel sziWritva. Bartbt Miklós szerkémtő kártérítési Igényéi vei a pof-gári perutrt tttisiUttik. Nagwaeban, 1881. január Ti. Foglár József, ajk. haduagT, Szabó Jenő s. K. hadnagy, Hoscliitz Lipót, x, k. főhadnagyi Fazolo Lajos l k. ktpítány, Reitboler Károly s. k, kapitány,\' bádoMjSoói Károly t. k. őrjiagy/mint eltijik, dr./8igört Jóatei a. k. firnsgy-liadbiró.~-j Ez i\'élet jogi uton megerőaittetui, kegyefem utján azonban tekittétbe vére t két elítéli jiatfil kofát és kifogástalan magaviseletét, Diénstl Ödön fő-badnágyoál azonkívül a botrány kereső sajtó szakadatlan, gyUlölottoljot táqogstásait a ca, kir. tisztek eHens azt is, hogV Dienitl Ödön fohadttagy igen jé qualifikáfiqntk örvsnd t a toeépai árvíz alktlmávtl teljesített kitűnő szolgálataiért t hadSgymiiiittieríum dícsprő elimtréaát vívta ki,. — a börtönbüntetés mindkettőre nézve hasontartamu szigorú — |>orkoláb — fogságrá változjatik, két jioti inagánfogtággal súlyosbítva, a büntetés kezdetén ét végén. Dieitsll Ödötj főhadnagyiak nzonkivlll a tiiztikarból clbocsállttás uQpto -téae elengedtetik. Ez ítélet aionnal kil/We-^ tendő. Nagyszeben, 1881. február 6. BaUer Ferdinánd t. k. allábornagy, katonai parancsnok. Az ítélet kihirdettetett,) fcjganatoaitttlott, a t büntetés ideje a mai pappal kesdMk. Nagyszeben, 1881. február 5. dr.8igort íé-z»ef s. k. cs. k. őrnagy-had bíró. <
— Érczpéozounlafláf. Nagyon romul meni e dolga Pálfi Józsefaopronmcgyei (Toldin ivosnek. A rotz évek miatt elszegényedett; oly szegény lett, mint t templom etere, az egéotáge miatt pedig epen nem ért [meg egy fagaraatj, \' S/.ánnlon|gorjoizt8 nyomorék koldtmá tette őt tégzpta Hogy nypu/o-rától tzabadtüjon, elveistett egészségét lv|i»/.-tzaszerezlietse, elhatározta, hpgy pénzl fog csinálni, fii it kéazült saját feje titán t rettentően primitív exerkezotl pénzöntő líé/zlilék, el is készülj eszel, ólom és jtsin-keverékből — miulegy 9 jdarab liamitlezüst 1 frfos: de túladni egyetlen {egyen tom i lőhetett —, Hasztalan próbálta Sikoly Irtván \'.barátja a hamisítványok iurgaJomba hozatalát, senkire sem akadt, ki asűkat átvette, felváltotta volna, tőt ellenkezőleg a littéség tudomásért kerfllvén a dqlog, a tzegénr Pálfii. mint luunit pénacsiuálpt lo is tarlóstat Iáit. A budapesti kir. Uzék előtt tartott vég tárgyaláson Pálli Jót sef tUreoelmeten beval lotta tettét, nyomorúságát ét botegségét hozta fel mentségtl1. Az ügyész vádlott szerénysége, betegsége, hamisítványai tökéletléniége miatt a törvényben olőirt fegyház bOatetést mellőztetni, e e helyett börtilnböntótén kért ulkalmaztatni. A védő vádlott felffldntétét; inditványosta, mert\' .szerinte\' a tényájlladék
Usjosen hiányaik. IiamiáiuUnóI szó s< m lobét Ott, bol azokat mindenki felösnnrhetijl Ekként nyilatkoztak a szakértők it, c it igazolja az isj hogy vádlottak a httnisii -ányoj kai forgalomba nem hozliktfák. Még kiterjl leiről som lobot szó, mert aa atzköz maga ia taHoaen tökéletlen. — Vádlott eg_ ögyil ségbol kövotfo el a dolgot, bogy anyagi*za| Varán segiUen. A törvényszék — ölni k Széf káot — tokitiletbe vette ugyau aa (uyhití körölményekct, jnindamtilett vádjotl Pálé Jóatefet a bamil érezpént késsitétének bűntettében, bönOtnek nyilránitá t az\' égyéssi inditványboa képest a fogyház büntetőit mellőzve, 10 bkvj börtönre, a 3 évi lilvtltlrett-tétrt ítélte miben vádlott megnyugodott. Székely István btmis pénz fprgtlomba nwiitii-Iának kitérleta mitt 10 napi fogságok t líl frt. pénzbírság bantatést hápotU Ez ellejt Stékely ét aa Qgyáat it fellebbeatek.\'
— Olveakét aapi alvái. A BVa^áruaei Ujságrt egy amerikai barátjától. Bbíck D, úrtól Clevelandból (Etaak-Ameríkából) május 3-áról vette a köveikeső érdekes közleményt: Egy hazánkfiának kóros alvást nagy feltűnés tárgya jelenleg Amerikában, ugy az orrosox, mint a nagy közöntég előtt. Az illettnek neve Qyömbér János fit a peoiylváttiai sm-gényltázbaa fekszik, betek óta folytonosan álomba mWölvoi 67 napon keretit III egészen mozdulatlanul aludt, a nélkfli, hogy csák szempilláját it fölnyitotta\' volna, noha az orvotok1 minden kigondolható szert olkövét-tok, melyek által hatéit roméltek előidézni. Mind huztalannl. At 57>ik napon] jtiilnyitá egy noljány pillanatra izeméi, tuéiknl taop-ban. iíOgy öntudatra jOU Volna, t azutan alodt isjuét tovább. Aa tlváu állatét azou-boá náhi oly ttnnéstetö, bogy mindent lé pet tenpi, a mire eaak rá akarjájn venoi. ráhinti ugy viseli magát, mint egy! tehetetlen eatáttmg. Estik igén rendetenj fölnyitja szíjját, midőn étellel kínálják, leíiWlL de mag; n«an .rágja a szájába adott áladéit Átért etdtis jmha vagy folyékony ételeidtől: tárt-iák, tejjat, kávét, Ug tojást, atb. cte^ei: vélt. Ha lábta állítják megáll; bt ka gén magok után vonják, megy ttéo, s rövid tététii fétetbetaik Un anint ktaéoél titretttik, méndt\'ji tgyttloa léséat Mm teaa _ Aa orrotok Nflnsikéf stm tudják
! \' 1 «_ ueÜokil kimagyarámji. Héwlvek mi biazik,
hot r aa AUapot aa l ff tlsó; rétteik gyakorolt nyotaitlél ázitmizíkl nfttokj olőnbotj t i ellett vaunak, kap ta agy igéjew rtod-ben van, a\'fit bbdtiljik |uíizennt a be* Itf ég agy neme éj prtppi meraveégnek. Or oea dr. Egdmant, ja ttegényhlji igaaga-tóji i a mintpamagkÍMHé egyee aarvaioM ml iödéti képtaségéií Drébfit tennLde aem« mii ép tem tadptt tmqméayf elérni,\'"Többek kljiDtt fal húzta e^yik jixemőídökéü á aaegé* »ze i tintának mumiéaó jaaém (e*! egy dőr f<:# tett kéeével, imuihtj magát [a szemet aki rta volna kióonli Egyetlen ltom sem r&\'i dult meg t betfa hrczáti. t siompillájái sm hunyta\' le. At égész vidék, w még táj-ve ibbí tájikok is nagy énúklSdtsatl viatl-\' tiít lük a beteg irinL Ssátáral éJkesnek a dtív ilak, melypkbeit kllönféle szemet ajánl-ga nak a ktllőnöa jkpröt állapot mensllnte-.tós ;rc. Egy Jtetoatillt-Ml valé iníntífttnji na r azt közélte dtj prvoMtl, miszerint a be-tej apjának pzellimi p neki tudtul ladta a jfj léi Ug okit, a ea a ibtn áll, bogi a beteg-nja t lelke elbigytt a Intet, • pint jóté-lco ly •szellem ím le bolyong a világot, I díe nem soká a tejitbo ináét vaasatérend, ,t akkor helyről Kn megint minden. ■** E; J Otbenrbe vhldj „bit-doktor41 Céminodoré Itt ;ram nedig máglrt véllaltn, hpgyl t be-\' té] ot kezének ráfétale állal fogja dnggyó-fjy tani. t imfl4pt clöru ii fennon hiraetŐ (|c ttor nagyon folalit, f kJ btted állapotibi í épen aemini változiat előidézni oem ttt-tji tt. Ápril végén fkfliönöt nertncsétlenség B tént a betéggoli jMitltU ipoléjk kimenti a .ts ibából egy pillattlra, liögy Vftet hozzon, .a bétog ágyából éliflut. Az ápoló szórta kére te mindenütt,] s ;végQl lenkve az ablakon Ijeat látta őtiélig 115 helyzetben az ndva-Leugrott vágy leesett a mintegy hit öl-[hyi magattágból. Azonban oly stercne«éson, ■MÉ^ lilrsérdlést ktp Ó komolyabb baj L Hitték a lépca U-árfa levél, s iazíilui akart vo|
jy csak köun lufién, i nom lotj Ionban fölfelé Ík|izdott mint i eátta, mintha
njíje magyarul jMólitotta meg, n I Imije i ő igenlőleg intett fejével étkezett tudósitátok májai elejéül szólnak,
a midőn a beteg már órákon kert
rtotta szemét,] s puhább eledel iket megrá-
\'tt. A legjobbl reményben vont jgy lasatnkánil egétzen föl ío(
tt lábán és A mint to, imnegsi íjkait moz-na. Ápolóra fájó va-A legutóbb
\' oztfll-nyitva
tak orvosai,
-Odaírni.
KÖZGiZIHSÍG.
Jegyzőkönyvi
Z>tlamegycn gcudasáfji cqyi sül el Zala-tytrtztgen lBdl-ik éoi májiu há 5-én folyt alva tartott itözgméséuch W-t. él vége.)
48|87—Í88I. Földmiveleei ipar ée jkereikode-eínügyi oi. kir. miatazterium a MekJ-lenburg-Strelíczigazídaságu egyesület Ital f. 6. május 24,25. alpjain Neu-jrandenburjfban rendezendő lóvá-i\'árral ösizakütütt nemzetközi jubki-illitáera vonalköze birdeftményt tn-jol, franezja, Inémot nyelven 189,891 fi. a. megküld vén
mint mátj. á lapokba i lőtt köz-íélételiél memialadt tudó máiul Véglett.
i 47(88—1881. Bécsi gazdasági egyesület a Magyar-Francait biztoiitó táriMiggál a mező- ésíeid<5 gaftlatági hivatalnokok i^kUkantaágaoaetérevalaipint [17, özvegyeit Bejárv&k oliitieira lé-loaitbett) Uizioéitáeok iránt kötött egyezményrol ff" biztoiitiái ázabiűy* zat német nyplfüj egy példÁhyíval rteeiti tz ogyéeületet tiidomiajil vétetett.
M8j94r-I881. Iluzeitá Kir oly ur ztia-egereitegi lakói titkirnos jntéxett levelében •\'Idterjeiztvéfj, bogy 6 az| egyetDlet nek rendet -ttgjáttl eddig némi jelentkezett i Ilyenül felvéve sem lévén, minthogy nrtVgit iimételvej díj fiz^tósre hivatott j fel, — egyeiflleti pénztáraoU ur aj díj követeiéének leírására aiaáittaáiék: minthogy«ou ban a gandaiigi{ \'egyeiülétnek 1 rendel toté tót n Jtöz%yre buenoinak látván, itqkéégleil fedezéare béttiW járulni óbájf — Ifjz il88Mk évi Jvj nttiíir 1-től kezdve rendea tag gya-nint folvóei re jp|ontketik.
Minthbgy egp^ülotil tltkir1 jelentéin ezerini Jtnziiti Károly ur iriibelt jtíeptkezéaéoe^ f felvétoUk nek a jegrwkbi^vben nyoma nem találtatik.! n 18B|0-ik én deezembar 31-ig terhére kitytt dijkjyvetoldanék Ifi rátára pénztárnok ur utaaitáitik.
£gyntttinífd Ruaiita Károly ur iráatyeii jelentketéae I fplytia m 1881-ik én! január l-tóll kesdve a« Agyeeület rendea tagján) wlv6w||kj a tsólőtBetilt borámti istkontály-ba \'beotztatík^ iréatére t felUteli okirat kiadatíc, i mindaat^kMl Tbaaej Proli
49|I00-
[OrsugDá boikma korainy-
bíztdfl or M8J1881
irata,,! melrben tudi tja, Bogy f ran
cáiadtaigban a ke frjrdoÍ6 biroknak talrNlma líterenkin
grammban engedte ik meg.
sJeleuj jegyzikí ijvbtn a ,7ala" kmraybefi éa ^Ér eaitő^en* kCizé* t^teljövel, a közö iiég | tudömlbára bpzat\'ik.
1881.
ipái&JilaMi kór-
eike^áaben I el<5-cén»ai?as jtílium legjféljebb* két:
60í1Ö4t 1881.
\'Mdmív\'eíée-,
dplemügyt kir. mini ízterijim 6278 881
i%. || érteaitéee, k i|k ^jrintujabban vjekeílő érdekiddéa
par- át Iteoeike-
gy a talajjatitá-mindiflkAbb\' Ö0-uwtatkozván czél- >
eprlínek találja, be jy a min|«terium fcebelébeij fennállt kultar/ mdraök-sjíg it általa ter ezett 6e. v<jzétett fjiW ja vitásuk melli tt a jkaltir\' mérnökök maködfrót i legel^zőleg létési-tett íöldjávitásukr. 1 it febettí tíjélko-nat izérézzen, m ért té felhívja az (jgyMület területén 1878.;ér clott foga-íjatoliitott talajjavii iii munkáílatokról azokat hiozza tudt mására, éa iz il*
M területek tul mwl bogy azokna toltfljt megiserezb az égy\'Mület llyeü tudakolt ta! latok a megyében jélzett irányban jdentés aek iioíijd
I 61 (103-188 L Az öirezágofi razdttaági egyeeü-lél fes több egyet lleteld i tirablatok
jdonOiait névezze ; a síjükségei ada-< ne, tudomásai ázerínt ajjavitáai nfuaká-nem történvén, a tétot-
Icüldötteiből alakiiltcsü
pág megküldvén k tőMe btróiág ;tak; eddigi) izervMetét körében fenntartása\' íi ael<}házboz és nmgu m íterelnök urboz utézé t kértényeit pártolás s htsonsullemu kérvény me-jneiztése végett, - -
ekvéei bízott-
én i hatály-iliánt a jképvi-kíc. miniaz-
mint meghal adott] máiul vétetett.
tárgy tudo-
-18ÉI. : ipar- éa fcereske-
6211
I Főldmi veiéi i delpinU^i \'krr. mi liisujrínm 8868 881
t köfirtta, mellyel llaml vetőmag-vízs* lett felállitiiit tu-abáltait pp ,Zt|a* caimu köz-lesitff-beb közölve
vlétetik. j 1—1881. •!
ráiztfi konnánybiz-egvpsülefeL iúgy
Bzátaa alatt kiadó Budapeiten egy i gíUjó állomálnak dana a. az a)tpi: I az egyeiülfl
llnp^ben s uz „ft
lévjóti — ttidomfru
II . «
" Országos b> tos ur feHtivja al
min táti számoi . kntonheeQ, fhtnezia-orszájri koreiketnk niponkiat intéznek bozzti megkereséseket nagyobb borvéfelek tár| yábaé de égvuttái borkereikedéiün : conjuncturáira vo- . naikozö íelviláj oiitáijokat v|t szorgalmazva — tel ea bijtelre Wkrf jó —] lelkiismeretit 1 ajánlható borügy-inököket lakosúi ök pontod közlése ímdllett hozzon t idomasára.\'. 4-
Az egyesüli t tagjai felkéretnek ast] egyesület kislönyébea s, „firte-•i(p*-bon íktalafdő felbivásaal, hogy
olyanokat az Ü| dtanására hoznj
m
yvcntűMaukség tu-sziveeked jenek. 17-^1881.1 \'\' . JJtroe Tord , begyei gásdteágt e^ycaület mega! ikuláMt tudatván
. örvendetea ttdoniáaul vétetik, és egk\'piület üdvös ete s a neréea otél eredmény éhez a legjobb siker kívánttá linyi Iváni áiáuj jelea1 jegyzi? könyvi kivonat, as egyesült alap-szabályai • aa általai pályadijjasott tÓkaxerO h lanznos itólfomvelé* kázikönyve* 12 példánya \'megkül-, dfltni httároxtoiotL
SöjB9-188L •Wiener j^ndjviWbscIisftltcbe Zeitung" sserkt íztöétge e lapot elő-fitetéere ajánjlvi n
tudomásul fvétet^tU fiefl éb-lMl. Árvay Isti in .fljgyveaetó
\'elnök,
Myeettleti Károly ur értaiitfetik,
]>érztir«ok uifu^y^oseiw a yégzas mogkOldénv^
uRnnk tson int skedfíe mely szerint at orizágoe tta jgazdwtgi egye-■qlete*. t f. ini. Mvi tpril lö\'én —1881 ez. L kait a földbirtok korlátlan aaétdárabólláaát sj a gasda-tagi fbldhitel ijitéxkédéiekej érdeklő -két közgazdasági kérdés fárgytlá-efira t\' éri tnájpa 6 >k ée w-ik napjaira kitliíött vazdaaági <vyeatleti anlreteégi küsggrü|és^e meghívó levélére érfcsitéJ hogv még, a mult l$80 ik éri mám líuiki fözgyülé-s|nlc 86. m> a. bcwjtt s íj meffhivó qmágoe f|4ds tági <egyesü(ettel kötőit hatá róttunk értelmében t stö- -
lyogilletáknök * ■f.txW^mft?i kir, •időit iva tájba boílzoté»<St r(ncíi li, — Thaaay üajoa egyesületi P int tárnok urnák j»ien végzéssel nadatik oly utasítással, hogy miután k tolok „ZftlauQogyo közönsége" réBzfero s tulajdonául tett aa eladóié i keltjeinek az egyesület használatára | áte igedett
Fogfájdalmak
katok akar ba tömöttek a hírei {indim ltl«oit«-l«U haanálatéfal flbáritbatói E nar Utolárhetat-lenaágvtcl tilafbirrt tett askrt M tfj caitádaál Mm u«1Umo<U. Validi kU Bragaklin 8J 4a 70 kr. Kap-ható ftagy-KmIuAi Scfcwart 4 TmÉ» ónknál. Zala-EftraitfM Heiarlob W. L L nriknk\' 823 7-8
t BtaahmNa Maau ZfceketUaaea { Vmájkkm Kir- aáar laakarbabikar. I nMMW Muu Sott*. 19 aMHaratfa»wn«cbtar.
I Mm Irtrtif I iaiklwaaMiii. j I Uw gnmt »U. frtaaai kr TaUata
jtö ÉéáLy
Ük fctár —aifli~tn te Ittak Prubl fagas-atMft haataa waM 7 t 80 kr. Aur beaoado-! m ffnmk (K mk M mlr ála Qarritw JEakkar
faHaaak
Nagy Kaniaaáo 1881
mffanéa iránti tárgyalások folytatva ét a aattaftkaaée ténjleg léteaitve Mii lá*éa, * Zala vagyai gjtadaaági egyeaulet a aaOvetaág tagfául magát mu ftekiatleii i ily ■tadeágben a kdagyftláeaa k6j>vi»ol«.1Í«? által megjelenni magit jogoaultnak nein tart* wji, — 7
H<rt)a»|ölag tudomásul vHetett.
6TWy-IM81. i > Koldmivelé*, ipar* ét kcresko-•ieJemagyi jkfr, minieat. 6180|1881. it^ i mUieaterium kebelében lé-ktitott kuíiuraiórnökaégiiek a tsdaj-vitások terén ás 1880-ilt éviben tett intézkedtaíröl axóló jelentését még- j küldvén, köszönettel fogadtatván, & fcjSuyvtirbaj eltétetni határoztatott.,
6fiíl7? áa 2Ö5-,18&1. | | Orazágps borászati korríiánybíZ\';-! tol ur 422Í881. »s. a. a /.! l$81-ik évi niárczius lió 28-án Tsrcznlon a ; kip*. vinczeltér képezdei telepen a sző- \' ltftnetszési éa oltási wiveletekról tar- I tóit oktatásról felvett jegyjwíkanyvÉ
egy péUánvát megkilld vén » 610)881 sz. a. az abban előfordult leirási ki-
| Iák jegyzékét köaoUfti, kfleadnettel fogantatott • tadomásul vétetett.
09,101-tiHt.
8*ilágy>8o»ló viíléki gazdasági egyesület megalakulását tudatván, aa értesítés szívesen fogadtatott, az egyesület üdvözlete s a hazafias czél oieréséhez a legjobb siker kiváaata kifejezéséül jelen jegyzőkönyvi kivonat az egyesület alstpssabalyai é ál* tala pályadijazott „Ökazerö és hasz< nos szóltfmívelés kézkönyve" czimU mű melléklésével megkoídetni hátát rost* to ti
• eoim-issi.
Fol dm ívelés-, ipar- és kcreske* j delm. Ugyí kir. ministt, 66891881| óz. a. kelt körirata [a komló ionbof lésről jelentéstétel iráni kertészeti szakosztálynak véleményezés végett kiadatni batároztatoitt.
61|tf6-ip8l. ÍJ
A n^gy-kanizsal m. kir. illeték-szabási hivatalnak A, 5]81 ..Z. E. sz. alatt kíbocsájtott fizcjtéaj mog-hagyása melylyel a fiotfí Lajbs űrtől 1880-ik évi oet. 28-án vett; telek áraiittiín kirovott 78 frt 76 ldr átruházási llé^ I
oagkrobb, mlnthá a rétztn i* réan>en u| 4e«ska; kerítéssel tétdoék a líja* I ur
kerté* előter-
MBmmmm g árából meg véve, a 78 frtj 76 ! rubázási Diétákét is ugyK&a «n tö ! megbél fizesse ki.
62)226—1881.
Arvty István ur, mint i szeti szakosztálynak la elnöke rjetzti, hogy a tekintetes megye álr tal vett b a gazdasági egyesület haaz-nálatára kertészeti ezélraj átengedett zalaegerszegi újkerti Héiek ufcca fe- j lőli s a hátulsó deszkakej|ité|e rom- j ladozott Iávóp i aaokaf kijaviiani kelletvén, dzólszertinok latta ligy ín- I tézkedni, Hogy az utezaj feltfli\' rész uj léczkeritjésiel láttassélj elJ az ip-nét megmáradt>basználbató deszkákkal pedig a hátulsó óh pldalkerité-sek javittUHHanak kí, ekáép In kert-utcza folőlii része disz^sb ( alakot nyor, a költség — többlet peaig alig I
! vitás.
Eelyaalűltgi tmlomleul vétetett s TbaasyLajos piénztáraok ur aatük-ségteodd ös«zagn)ik elnöki utalványra | a tek. megye közönsége által áten-| gedett kertek áljából le^ndé lefiteté* \' sérö utasíttatott.!
63^208-^1881.; r- ■\'{ Thatsy Lajos pénztárnok- ur az | 18^9-ík évi május 1-U5| az JtflO-ik évi deezember hó 3l-ig a bevéwek* rdi és kiadásokból vezetett számadá* aait jelentése meÉett beadatván, Nagy Karoly, Farkas Dávid jto dr. Ozin-der István egyésQleti wg uraknak kjádatni Határo^tatott, jelentésüknek a jf. évi küvetlíkdjgyOléare be* | terjesztésére fel kéret vén.
Mj2ji-rl881.
Thassy jLajés pénztárnok ur je-1 leétvto, hogy az egyeslilct\' bírtoká- i bán lévő 4629,17738, 7742, 12899, j 22089 azámu öt>drb. egyszáz forin* tos szőlőváltsági kötvények a múlt I 1880-ik évi deezeniber utólján kiaor- \' soítatván, az 18Bl-ík évi július X-én I
baváltalai /ojnak, jelentő péaztártek a vfgzés kiadásával megbízást nogy c kisorsolt1 Öt darab égyit^, forintod azőlővállaágj kötvényeket t kir. állampénztárban beváltatváa ki* fizetendő szelvényei értékét, mintís. Író bevételt] at 600 frt Összeget j*. díg mint alápHé tdkét utasításai ér-telmébén szibájy«erüieg kezelje.
A [jelen \'jegyzőkönyv hiteletiu. sével Fagy Károíf ét Itoó AJsm, I urak bjuUak meg s teljesítőére ul-kérettek.
Egyéb elintézendő tárgy nea lévén, tlnök ur a megjelenteknek i buzgó közreműködésért köszöéetst mpndvá, a közgyűlést befejezettnek nyíl vám tóttal. — Kmf Árvay Iatváa mk. elnök. Nagyi Károly mk. Uoé Aíájos lm. k Hzigetby Antal m, t titkár.
Felelői azerkeaztő ■ HOPFMANN MÓB
W u n der it
I n d n m t r I e. I
E* Is tnir ííjfingea, voa «ímt gra»«u
CoMarassassa
480000 Dutzésii
Seabeateoke
■ Jen lúmtm tolijgeoen BHUaaMlbcr iu tr •taiua, wtlclw Jelt bi idelMo farüaa aa W attak
ttu amr 1 fl, j50. kr.,\' *Uo kaaai dtr Hüíu il«< WartlM 4m Haatta ZiWkáaJuk» «MU mm attak. akMriat, aaaavaí mIímém JiriiújAuUi>fr-S|)4«e-•ártlw, w«ée*ee tik U> U. íomm*. und wirdtföi áaa WáttlákN lém Bmmhé Ifi JaLre frtwrt ( BftauaiMU Ur- t*Hmmtf mk ree*eWW mg-Unta aittiÉi.
I lliurtMStw Oi>il mm «aa* attak.
• Mkt HritIMMlUr WM tt iwiMa MriHaWwaflbtr it
t vwliglicjie Btjatthjnmr MmMrUgtr. I Jíoekííitw aah< W*fi*r ui4 !Wjn«<>chral«lUl(«r l artaw BilllaiáattkM flajlii—iliiliifii aaa\'tawa SttA.
I mtmbm BnlUto4Hbét Mltcii»cli3jif«r i wím amin Shitpikír « Htto—UtUbm nrnUM-
I9imm IX4M íjBp* Ifimááttá
(asa io-tt)
mm hém *«a > lto ■« haka^.
A. L OUTTIÍANN,
wnMnat Sm HfllUa.MÍlkw-f»fcfik W* I.IMtthMr* ar á
Nyamatatt Pladhal Folöp l^ptalajdojaoenái,
LÜfflű
Mindenkinek
érd.o!k:es 1!
I Aa |üillwtt. Attaytfcbáá MrtliUlaa i>«m«Uol *< kaaáak üMf kNyfkwlakaááeáke kapSalét
Taraánmbv 1 A "í? tgtaaíiSw\'l ;i«-
\' r* táakjjéiak aa ifttteág paa-SMkakra áa McInMára, aaatt^ a tth«|atiU . I a|éaw<ipnk haljiiail|lia»t)a. aa n»1 ■ \' •ruKMeáarel- áa á ) a>«rial S*ad |r. 470 lap. lülra l lh. ft> ír. TvftáBfiikw I ukuiaaia twl«a«akjal\'
• i» Hauaj a. nakat|««w Tál.nA.it
iMté^^UfhMi. a-wl r u javai* 10 kr.\'!
■th Érdekes a borterntdukuek 11 TÍtóicrty
lilkjria. « a4 r. áká tikknh S ftt
T<M*BAn«i>kv I tttóli**etí fa T*"-4 na.HHUJ #• KyüJti.n.inyo. Má r. 74 |*p, ,10
1 aNktal ira wj lú raLuM»hi I ■ wllhaikaa jto W
I tpaacuy |. hmmiUjj: S«1 rj W UJI, si 4k
ItiraJ \'in SOlkr. i jl. | Ofcawrü áa- k«—na kAtanaaláá kW. rfV*y \'* fcaM A lalaaiap >jI kaaáaitgl ni\'-■ 1 atkJ álul M0 vur Irmukkal álaaatt H/uafl.
■ M t. (Siab.. Km- OuMttaatt UMiraL.M kr. MIT Btfwal mai kiadd ktwrilkaa ■ ;
|| >A MiaaatMf «• a íicwjcjí oral*
HqtrmRnn n. JBÍII^UHL U.
I M r. )Tt lap N kr.
Clinaat L "
Tartáaciky J.J
Szerelmi lavklazé és a aiiv duinoka.
\' KAIT* (MlMé kantákkal) ái» M lir. UAuácu n OjUáaa* T>rflkiaaaá|kaa a sMf-ivavary d. , KMri/t.Uc s-aá r. ns
\' lap. Bulli knTt frt Wt kr, most c«ak 10 kr.
ój.kMvi D ZámJaok u,ala6lraiwaUmatártfc Durnoix n. hJ^ m Up. u..ki ára
«o kr notl kt\'Rk 40 kr.
TVili*1i\'
FIM\'UEL F., ;
(MS-1*—I) MOfrUaSá kivatala N- lUalaaáa
j 1 Százezer ember
évenként oigy pénzösszegei vészit azáltal, hogy a kQlöúíéle minőségű ároknak legolcsóbb os legjobb véielforráankat nem ismerik. A)taU juhát, i4 üré^taak l$Hué» ét tefJfkÉ vtlalf»rráM: i
A lagénonabb itilfiuuil/c^^uaáyaa Ukinuit, raaUkl V4I0 tmm Uvvv UU» lajl, atpuuatluUau UrUiaajygil, dambjM eaak S írtért.
. -r | klinika inai nunUint^l rálUlkmd il;«« diai—afalán >0 frtot mimiif
\'*)()()() rj}i \'vgluixiiuüti írlu - «Mi»rrui«j nwzml Maarraaaylenvs.
Uvv/v/ „ UU. S«| l|aa nápira^lruja/al. kakaituak ngj tarmak ixaiuaradaraboaWate**k || jfrt. , I (Madtc mát válltlkwó ilyao Mtialért át frtat kSwlai^i
Ami) /JU láffliottfiib frksciUmérrámjm»*tml tV-url Marráu^lfMra^ *ovv UU* Sfll, ea«daaa«Un lakirozott iraMllruujijjnl, darabja caak tO Irt.
;,[ * (UyáH to daraboakáat 66 frt )!
OOAAA A k igái) eaikoa rí&WI raló, lakiraHtt aceii, kittől tariöaa^fal, darabja «áak
66\\J\\J\\J UU\' 4 fk T ■ (HSbbanl kn Iá ftt.)L
OA/Uk JL c<otifll»4» baáii du|iIwchllig<Httlaá-M (ruhaaidkrétoy) berakott niuniifjo ŰVVV/ UU» imn nép poiáoraral áa dspla ajtók pauaUUJuUaL ára 80 frt.
T j (HSbb«ai ára M ftt)_
C^Ajj íégijwbbűí kilfinibb ÍArlkkaá ai*|uAttakr,áialura, a IwÜMoubb Wl-
trtl/lf UU* látiiii eilokbllr igflu eaiuui lakirMaatal ellátta daraboukáut lö frt
2 (Klflbbatd ira M frU
vjij U) Tjl, raJajdl liiuiuii feüágea vaa írerMek-kaaArkaral, oaoá»a»ap dikii ÜUVV UU, Uaail altatva,liwUAIgatiat.ta n/aruo éa uaaiel wlxdu caaladatk. » yjann«i«k \' aát^owlyaari d**»bja 10 \' • (Bákkwt ára S>
ARA A H K kiibnS linóm Lrrti njuKp»mtl»n kBJOo faj-alUJ (rniniia uram r<|/ 1UVV UU« Utánuk Taláaa|«a iimf, darWbja aaak SO frt ^ (tflábbM ára 74 frtj>
70| U\\ A L raodklrtl flooilt magu ibajliwtt fajráanal, fásabél^l \'ubUulUI | r» IQVV Uy» dupU pollturakai, átraboaaantí jlfl Irt (Zttbbari ára 6t fct{>
1 AAílA Wli áa\' lágtiuuaubb Grla\'4 Aírl^ur aaWirtari
■ VA/VU UU, inagyobb fajUju * IU Irt. (BUUimt ára 16 CrtJ
\' 4 krtwp w w > fr* (ZUbkaaá Jtoa W fttj * j
! ilagnodalááak daraUpkaat U kitftat fáldáajoibaa, ititúMo uljttiim^lt k«i) btküidéa uiBllett, | (HU J lí).
lIlííÁm f. kiviteli Ualet Béeaben,
\' LaiidairaNnr, Lmrhrerg. ,\' I gc Uirkteaei uiádau ajahbao. tM
HIRDETÉSEK:;!
I , I 1
Kyajtaunk kezet a Szerencsének !
400,000 márka
flnjfrwn\'DTt ojijt kedretfi oratbeki a legújabb M| pénikitorolát, mely a mapa kormány ft!Hl ^rakagji
áa biltUfítTB TaB .
Cwa aj Urriaat ellője ál)bán áll, hogy oábaa jhiiup la&l/áaa*»utt 7 aora^láabtil 61,700 nyeremény •ek ok»atlan\' kiauraoláa alá a«l| kerti nir, kltMk talá kaiit 400000 frtsji ftojaraaái;, rtelag padig:
1 uyer.á m. 2&0,00ü 1 nyer. á n. 12,00 1 Djror. á io. 160,000 ! U ayer. á m. 10,00
Tnjrar.á o>. 100,000 4 nyer A m. 800
1 nyer. á m. 97,000 52 nyer. 4 m, ÖOO
1 nyer. 4 m. 50,000, 88 ayer.ám. 300
2 nyer. ám; 40,000 í 14 nyer. A m. 2001 2 uyer.á m. 80,000 991 nyer.ám. 100 8 nyár. A m. 26,000, | 073 nyor.ám. o0( 2 nyer. A m. 20,000 0{i0 Byer. A m. 301
IX nyer. á m. 15,000.28,880 nyer. á m, 181 m HL l-l I ttk. db.
A ayawtaj bmáaok lartaiarlal Mratalaaaa állapi teltek Mg.
i , A lcgkoatlábu daí, aa álai jutat bbloaitoU ayaw ■tt|áwáa
már i. évi juníds 15. és 16-án leei
a küveikwö 0aaaa|ka kerül;
1 agáaa arad. aar^.iára aaak 0 m. WyjB fti fiO kir, A * IM , | I • a |1 Irt 76 kr.
1 aagyaáB a , , I fái I, — , Bp kr. „
VakuMari wagbbka aa" fiaáaag aiálagaa bakSMáaa rag] peNMlalváD/ tnallall aaowal 4a allaaM^nvb a«aá4a| aaÁ4 xűlteük, nlaáaakl Mdl ax állam icalui^ráyel uUlvIt arcjlat —kapván tünk kaaikaa
A iDegraideláaakbei magklráalai\'} fairalalua UrveaHal dQ oálkfil Mallákaltatmk, mimleo Inaáa aiüi padig f^adltéi Dtlköl ktUdják iMntiUaA á MaaUlai butid j*g/a<4ui
A ayamaáeyak kiÜMlíaa ímbdaukor poatnaan aa 41 laaaJáláUtaa paaZatf Mrtáaik a akár kGmttau aiagkllHai vagy kJránatra WaluHjdóknak Aiutírfa Hadaa nagyobbjpla mta fiinf"! •w>krilillnVik állal kátbaalmUialik. f \\;
VSUalataakaak mindeumr kad*aiattj» aaámwaa •ok aáa taklaldl/aa ojarrnáar köáOit g/aaraa at Wil llayamaáB/tknak Crraadiáa aa. tuiiit méU-90M 9i*mmm, nmoou iouo»o saaN áa.SU* itb. QiatUttak kl. \'
áa 11/ a lagaaiUrdabb aflaMa nyogvd tápalalaál altwl4ikal<hy éMu I ImaaágMif a l^4láakakk rá#rá falra aaAaátkatrU, k«r«lik mar likat kaaáa miatt la itín das MgMááal ariaál előbb, kfevaUtt&l kaakkáakak IniáúL
Káuimann db Simon,
bank éa válléüzlat Hanbarfbaa.
kiwártya áa alaSáaa tabdanaiáa 4Ua»k0t»4a;ak, vaoü . léairtajik áa kMaaflwea^ekmSL
U. I. köasönalUnket fojósvo ki «tennel iráa-Uutk eááig tawántoU biiáloinirt, folkÉrjUk u o| kiaoraoláanáll réazróie — flórák l|Aafliik •MBtal l> oda irünyuUnd, taindttikof ponto* la MÍIÍríl Által tiáttiit Ardakdiljdnk
[«jjaa iMga^vdAaét kiár4on}«lni.) Foetabbidt
——M^jMa^aaaa—■
: -r-r 1 reiuiTM
9 a fcaa*ér|í áüaa.alUl Uataailott B«f7 páadat-I taria ejfcrwáBrWlyalIwi ráairétalra, ati/kaa I adháay páaip alaln !
9 mill 324,080 r. márkát
S blzoayoÉa njrdl kell. 4 A 7 onUlyba baontott E <) jatákUrr 100000 téiptj káat 0.700 ajiart-f- Mjrt lártalttaaJ aaatlaf 1
f 400,000 r. márkával
>\\ *> padig i T i 1 nyeri 250,000 ntl 6 nyer. 8000 m.
1 áyer, 150.000 m. 3 nyer. 6000 nr.
I orm 100,000 m. 94 njrar. 5000\'nt
1 nyed 75,000 m. \' 6 nyer. 4000 n.
1 nyetL 50,000 m. 106 ajar. 8000 m.
2 nyer. 40,000 m. 268 nyár. 2000 ut.
3 nyerj- 80,000 m. 12 nyer. 1900 n.
4 ny4 26,000 m. 2 nyer. 1200 nu 2 nyaa. 20,000 m. 691 nyer. 1000 in. tSnyci 19,080 m. 873 nyar. 500 m. 1 nyel 12,000 m. 1,050 nyer. 800 bl ?4nvoi 10,000 m. 28,860 nyer. 188. a.
J [\' I \'Ȓk atk
A( ebi ajarattáaybuáa kitataiaaaa áa vhaav rankaOlaal
1881. évt Június 15.18-ára raa ro(*Álhpitrí.
Kxon Fnagj péukímaátie lagkfcalakkl a;ar»-máaykááaákw tgj
ttéi enú.ipri. ári(aak I ■■ rag| 8/, irt
u »r * TT Jí. * • * ••
„ negyed „, L J -IIV é ^ áa áa Aa íiliuajiaa ÜilMltott aralati imjej^-kll W lataag iié/iin aagf /utímitfiu/éie aaaáfar a tafUialaM jriddkrf I* báneaauaaa alkU- I dia. Cá«kdlr ÖMiegek paaiaj-gyakban It hatld-
bftlk. | P f(
A Bfáadaalrrl Ut Mrld Ül alatt (SSJ00.
10 000 30.000; 30001 több I0Ö0Q aárkw J aagy apraanyiut Siátátl ki rarlladk, a ai ai-j
ul wk | cu)»d uanoaafaMk BMgállafttaaakaaj I iáralt 1
A baatak a attya>uaágknáttaakkaa antajfUe I igaa awkál/ek a a aur^aaakiaáriaM aaak ajjn-j Uni láBct
Miatta ráatml «i(gUi>ja a megrendeli* kalmárál a bfoaabe lanal la a kaaáa atáa * njeraaiaylaiitraaat j , 4 ajbréaMMNt kiűik^w míndeakor paataaaa u álUii játáUaaa melfiajt ttrkáaik a akar ká»-ntl«» aagkftidw r<gy ftir«aatra árd»Ntí«i»l-; t«k Aiáttm aladaa jijagjöbb plaetait fcaaO\' laMtlá(t>t ain a által káa boltba tik
HagÉiaaok biaalaaáa* ioMaaatfük ai ah\'iraU űprMn ragl oiégkaj
jSteinaeckfer József,
baak és váfiMilat Hsnbar|baa ü. lTaTBla»RdK W. m■ bu - alad»a»« iiink nllárf áa kéiiaa Wleia karitw — »aa itirullíkű buös m-Uninj: alárt ia u aalllat^ j
la. :aM I UM..I\' (iSítiplmtttaUk.
I Családi csokoládénk ^j^^ÜÜ®^
^ - fíSl ^WMMiib.
__. U M
I fí. k. .
csak skkor vall- di, h> minden rirvayatn im VM i»t»ia»»tt aifaáia.
cumiQon fenti WjJ aláírásunkon j E\' i;,i:íriiulB
kívül még ezen ■DB védjegy van ! Ajaai«aaii.<a.t f-. :
alkalmazva I \' IÖ^^Sb
Nfe^íftF sT DREHER ANTAL
Baktár Nágx-Kaiilaau: DMaafáll Adalf ó Jntfítelí TOli^^ DftlflCZk $Ör| Strw a KMa arák kartakadákában. .! haml«llallá|iaátf Wataailaaa aailatt kiiái4lagoaaa
1 I > L ■ I esálcls
sohmi(jt vtótir & öai Dreher Antal
80rf(j2déjében Kf(||á
SC-láaWrairaMkr.IRi U^ ragy ] -! f»L 19-w I BUDAPESTEN
Eap^k .^luia^jt IU.O.J fr%„ w-Dietrich ós Gottschlifl
I Sialaata, lUSaaáa Ü. LataayáaJ (Zia A ni jyt. A-J<aai4 | * *; 9
\'Ha, Ilanar Ka|. ria- 4a ft^artiiakiá. Sfli agw, Waifl c*\' il| adr. aaáHták 4 DRRHZB ANTAL fltv&nWW ÍL gyápt Kaprtmciio, UBali. Motelt f. Vaar ,ron, Holláfl . aál magraadtlkaiá. I. a
í\'MB. grágyaat k-K««4<« Batjar iir (Saaao)"Í*fW l«f kára»B»a« kÖldatofk. - Amalká* ^M.mZajuUlatomlUtlr. BUgm Js*t F«kk.;<*"flf -aitotj Wmadayl áfakb* r^lttatoat I
I 01/ MlaakaSfdit aalraak eiimlMíagiía a LOttMük 1 ■hé ja limlír wMmUIk Mfa Hl ttk (<<M a fl- |
^^^^^^^^^^^^^^^jildtjktSaataei viflaL | Tj j |
[ 1 —-» r-r-j -i i j j --
Mittim kitilU^tte* cg jtlíő irJmé\'i*>—\'
IC <>B» Ma rari. IS7S ÍM AqiinAjüj l-éii\'1881. aranyAram.
Zala Kferuoé mA}íii 2-Aa 1881. KUI dij.
/ M^Ha • I
f LTfifw ^^^VB^H
Brogle J. és Moller
Aa roga-leaei gyám ^iadjapaeten. A Márglt-bíd köaeláben, M trtlMlfcal ( koikyly rAlaaatd O .kU-lOnféia t^ya^U*.
f\'i4u kaageífkH malmok aaámára.
>wlfM rwUkat.
KsUékat fa MMAkat ealpUgévak
wAmánu \' 088
23. M/juh.
Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, juníus 8-án.
am.
I Ktaéofctvaui Fttop b«vvk«rt*.
MfÜ. Öli MÉM.
Vttttetéll ftyftk; Xfcfat évre {> írt. \'Fél _ érrt 3 Ifi. KagTtüiévre I tat frO ii.
| tttr<tet*iafr»k; kaaáboa petileor^ftMar i ki-. iabUaOn -Mi döftél ft ítr, \'B4-
ly^tf 5W kr. *
ZALA
S^mrlUwtAl Iroda. I&va alkp saelletni ré I * aiit illoi-7 kbilemények kuldtnddk U) | viiosbáiuteza 5Jf
li\'fiu\' iiioiloi) flovplók caak isiiért keinkből • [fogadtatnak ol J I Késiratol viaexa pam ktMotnojc.)
MflJGYEl EBDEKÜ. I J KOZM Ö V EL,ÖDÉjs|lf X Á R*S( A D A LM I G ÁjZ D A sjz A TI HETILAf| A ÍALAJIIíGÍIíI GAZD. EGíESÖLKT ÉS; TÖBB MÁS IíQÍLET IlííATAlís iIIÉÍÍ
itíak i jiém
Jyiltiér í Peuüor* ib kr,\'
Hajlam ii hivatás,
S hó \' égétől országszerte be-ibrattk u skolai tanév. A tárjuTó-srreg elszól ed, hogy a szülői j báy. Möreben a a irgalommal cAtöltOti e«»-tj-udő titán két hónapi pihenú) (tartam, ,hogy i zután .friss erjóvel lásson iímél hozzá mindazon ismeretek ej-mjfctitániira, mellyek jövendő bokiog-i igánaji éli mozdítására szükségesei, i monayilwn pályát választván, eriie ./szükségei előkészítő ismeretek;nél ;dl nem lé i!i«t. llelyén valónak lát-i uk t*aát, 1 mgy most éppen a a illa-i útban! azó lünk ama fontos kérdéj-moly napirenden Je*/. tu indáidig, t iig valan ikép*pen ez irányban Is c készségese >b elvek fognak meggyo-Ui*soani c tekintetbén is beteg, és j. yógyilíásr ► igényt tartp társ^dal-i >unk bán.
í Az t lu figyelemmel kiséri tan-
Íyühknek fejlődését, különösei) pe-g annak [viszonyát az egyes tiívsa-Iral rétegek bet, az már régóik on észlelett telette, liégy nálunk Uizon^bs tudományos szak pályák i ánt, daezita annak, hpgy a ívéinél elérései már nagymértékbea su-ikoesá tétetett, mé&raindig túlságosan, rjagy az előszeretet! míg; az e^ysz<é*
Íbb, keyt^ebb kéMültsftgél igénylő, nem k\'<H6sbbé tisztességes polgári Gályáktól !aagy az lirtózáa. A legf
twb szülő azon gj
ved, bogy Éja|jreek6ről szellemi te
istaég tek faj tóié ben
engetlégben sz£nj
sokat tart,
s még akkoír \'is, lii ; ftuár majdnem l izonyossá váMmtafcf^wgSt; bogy 4; yermeke nem tudományos pál vára aló, bopy pem hajlamai sem . ijíva-I iea hozzá, íbogy nlás tépen hasznos, (érék emberré válliatnél. még lak
kor is járatja a tudományos szak-pályára előkészítő tanodába, habár Ott van minden év végéit a nagyon is kösépszeru vagy silány bizonyit-vájiy alakjában, az emlékeztető, hogy talián ideje voln^ a fiút hálznosabb foglalkozásra adhi. Ez azonjban ritka esetekben használ valamit. A hiúság, hogy a fiú valami koridiplomás ember lesz, két hónap alatt olfoled-tetjl a bizonyítvány által előidézőit kellemetlen benyomást, fe á fiú újra feladatik azon biztató reménynyel, hogy most már egy esztendővel idő* sebb, talán szorgalmasabb lesz stb. ilyen és. haaonló többnyire önámi-tábra szolgáló kifogáaokkall
Ez az irány tehát j társadalmunkban határozottan betejgss. Min-den munka, iboly becsülettel végeztetik tisztességes, s a ki | ezt nem vallja, az vagy nyegle, vagy tudatlan, vagy végre nincs kellő érzéke az iránt, hogy az nmbort mi teszi valóban nemessé. A ki még mai napság a fáradsággal járó foglalkozást lealázónak; tartja (és fájdalom, vannak igen sokan) az npm fogja fel a haladó kpr kívánalmait és emberi értékq, érzülete és gondolkosá-sácól nagy szegénységi bizonyítványt áÓit ki. Vf|
De fájdalom azt kell binDlfcak? mikor látjuk, ,hogy mily nagy számmal tódulnak\'hajlammal és hivatással nem birók a [tudományos szak-\' pálya után, hogy nehéz taaulmányáik folyfán,. mikor visszatérni már i\'npm, lehe(, kesertl csalattaiásoknak tegyék ki magokat, azt kell jiiojntlnk, ;— moadjuk, hogy a tiaztén«i5goa polgárig foglalkozásokat nálqok még igen kerülik, a tústességes iparoságot
még nem; tartják elegendőkép megtisztelő foglalkozásnak, habar tudnunk kellene, hogy az ipar nem vehet másképpen kellő lendületet, ha önmagunk nöm iparkodunk eiéelnji az által, hogy jobb előkészUpséggcl Sirő elemeket törekszünk téréi íjtenil a magyar iparos világnak.
A viszonyok nagyon is) vá Itoz-tak s hogy iparunk* versenyi épet legyen, é versenyképességnek ol iidé-zésére az alapismeretekben | teljesen jártas tanulókra van saQkslgj kii: saját iparágukat majdpo nemciak kellőképpen mivelnf, hanem jniég fejleszteni b folyton tokéleiesLiteni tudják.
A szejllomiek. utáni törekvést korántsem lehet és szabtfd ! ká \'boz-tatni, s e tekintetben korlátokat s; abnf az egyéni szabadságnak nem jog )su)t dolog.
De igenis, a hol egy boUgség gyógyításáról van szó. ott figyol-meztetni kell a társadalmat a kóros állapotra, mely a nemzet igen vitális érdekeit sérti,, s azt anyagi haladásban gátolja s némely foglalk >zás-fajokat túlságosan dédelget az egészséges fejlődés és haladás rovVikárn. Nem sok tudós vaniártalmára valamely szellemileg haladni vágyó hóm-zetqek, hanem sok\' koQtár," hivatás és hajlam nélkül csak a scdlők liiu-lága \'jál tal valamely szak tudomány tapuiáfárii kónyszerjtett egyén, ki csak.in^yon későn látja! be azt, hogy más térén talán % kitűnően, érvénye-sithette volna tebebé^ét,|erejét. bsár* mazik ez igen sokszor ji szülők \'részéről a munka\'pem\'1 bécsüléséből s magának a társadáloiúuak azon iueg-íoghututlan irányzatából, hogy az iparral foglalkozást lealacsunyitúnak
tartja, s az iparflzőt nem elegendő urnák, mind a milyent gyermeké-.bői nevelni szoretno.
Pedig ágy nemzet\' jóléte első sorban a mankában gyökerezik; — mennél az Optndatosan munkálkodó lcézl inoly a nemzet jólété-jfok épa^etébez, hordja a kavicsokat, annál hamarább készül el az épü-let, melynek védő csarnokaiban jó pokati él a nemzet minden egyes agja 4* Ajz nten\' nem mindenkit áldott meg egyenlő szellemi Uebet--péggel« ebből az egyiknek kevesebb, p másiknak Itölfb jutott, a kit tehát liajlama és hivatása, szellemi teliet-jégo nem képesít a,tudományos szak-pályám, mély;ma már %o)c pénzbe kerül; azt kár erőltetni egész jü-jvójenok kérdésbe heljezéiévcl egy liosszú tanujói pálya bilincsei közé/ liol képességei1 nom találnak ko|lő fejlődésre, mi által gyakran ol^ pá-yiira sodortatik, ha végre sok Jia-izontalau kisérlel tétel] \'után belátja, lögy nem. tpadsnak 1 valló, mellyen dégedétjlejn s tnolynek . lísuk akjcor bír .teljesén megfeielnt, hogyha erős kötelességérzetnli bir. *
A különféie ipari és kereske-lelmi ágak pokitért nyújtanak immár becsületes mtinkáaságra és megél-tetésre, j csak\'a kellő képességgel bíró íjak iparkodjanak ez ágakban tért foglalni. De mig az t nézkt uralko-ik, hogy az aki\'sparos akar leróni, uuuak semmit sem ^ kell tudnia 4 a pieator«6get ugy isimegtanulja, (soz nézet általános a szülőknél) addig belyes arány a\'különféle iskolák látogatásában nem lesz elérhető.
Nem lehet emlhtotlenül. hagyni ízt sem, hogy a középtanodákat la-. íugatú ifjak jórésxo oly szegény, hogy
tz jiyenékre nézve a tionlqiááyi idő i\'nlíságoaraaclyrjum, mbiy alatt sok-ssofi\'Ooénetttlf isi .teljeken plyész, s tanklmánjyaik alatt tapasztalt íbenyo-mákoktól sokszori egész élezflkön át nem bírpak szaiadulili. Korántsem akartuk ezzel azi monpaqiJhpgy az an)jagíla|; szegény tuaományps pá-menjenJ az egyéni j izabad-nrendeltezési jog} a lajlam-Mfktásnák ilyetén ijorlájo-érne össze[ sgy al-jogélntévtl, de igen
lyára ne |ság-. az ( Juuk és i zása kpr komiányi sok\' ezek.
tehetségg el neái b
intsem Ds állán
közül i z olyán, ki á kellő
r,8ÍiuiézjójkéBŐu be*
mism
llátásra jut tévedése iránt, veasedelmés |reá[ és a társadalisnra npzvóiegjyaránt, mert a. ta^diíg IszülOknek lőhetnek ioly passiói, minőket az Anyagilag tehptetlea meg nem eíjgedhiet! ^agáinak i s a gazdag nu, ha szülei jkésöíbb is jutnak]megÍMmWéBéré anüaic, hogy ő pem szakpályára való, még mindig találj utat njóddl) (hogy tehetségét;, | moly az é^lik pijlyára nom elegeiidő, mái pálíáó őcvénybsitbűsso; hogy- gaulaságoj folytusoo, melyre pénze van t. a. |l A hájyatévoszteU szegény fiúnál ez a lehetőség elesik, • ü csekély tobezsége daczára vagy beVégzi a legnagyobb pohézségekkel tanülmányait s Kaktuqömánm terén kontár lesz, a mi. meg n jobb eset, fhabár ntiin mintjig reiija nézvb, vagy pet|lg a k\'éleÜenláhfU jsodortitík valami íbgii4kozáM)^ iiiMy noii most már dpnogáL sj melyen a Helyes jegjUmaplh megtalálni nem öirja.\'., A nul a szülők nem képesek gyermekpik liajlamát | és hivatását mckUélíjS, ott JcvjobbJ ha azokhoz foraüluak tanácart, kiknek evekso-ráij át ailkalmuli van aj fiuk hajlamait taijulmánvuzni, felső porban | pedig
4 1 tfiuzája,
u-ik öreüe astvony.
nortjotyao titkon, «om bukom, ÖnM?" PrvoMgot gi\'Üjlúk s\'c úrajupak Oaaiet* j Prro^Acot g^iljiesz ?j aúbajk bit noki n, Dorkiaínzonjj! Dgyaa miért kérdi?"
^t Xdei tóban ágai ojelá >«itydr..J\'> itt, hugoip wazoAjOrd0g (giaii-
II majd moggyógynl szegén* beteg wjté; |a« ir,t)dttge|oól üufM öl5 jmérget ?"!
náraduua néki, aiégii.nieg öem gyfóyiŰ\'; —i nyelű aoUjét Keresek t tóbul." j iáíon, íiogjr többet akarni tadoi, Jánjoai, obb gotXHB vpgj te, nagjrobb vagy te, látott!
M m
io, Mép tijönnjoiike, m\'ért balvAuyul | . ,|Jcépetf?
_ MéiaM, én « n«a árullak té^ed.
Inw tti —tan, MUodJ maglagyea > díjjá I.
l%ia a»soD)r titkod kiába paB birja.1 >
Ktfejtaak Omk awíony fekétébu, j i báa^bál gytílacák torra, j taiatén^ — dfil a Miét kopottéra, liw bia Ulkécak víganta|éja ? .
\' Oiw liéyooJ aa terd magad Omm ; iw jb vagy aaíát m, Italdala 4 jOvSdra.w %ib M\'katlsékMi.Mak tabéoad • borja\'... l«r MMaag MáU tiikolóxv* Dorka.
m
LHtott* ^iMttt vifáf öt boiíl Öraie j (^ttfat vita Mmsh 4- issattk — mmy-
fa tartMt Cl—slfs B) IMá Myaprtftf.d\'ért na »aUoé «11
mSSCEEL
: 7 aaaft msmmíí
Vlrágoian iirnak a lányok, Ibgépvok: j I Ma von eaküvője Orsat-Peüjéaelá, Jé a felesége, ifjú is, rnog asép w, Csak jó uiondbat réta még aS iiMység fa.
A náaaflonepél/ra -gyplek«ut#k fsaxa, S fokuio rubibao jalabik tueg Urasa, Fajéit koszorúja ágas suttyóból jran, iiubotizva ill uieg a sMoaajlóbao.
Hoszkoiő keséboo lévai töltUtj b|gre: „Az erdei lóban gyi^jtPgaUam ü^sta. Hol vagyr Fóti, bol vagy, jer, igyál, bolfilo; Kagj beteg vagy, édes, de meggjégyolss tflle.
Te is ígyil, kígyó, Petim saaretjHa 1 | • Majd tsabb, iialványabb lésaw, lialisaol belőle, Szebben tud asisaegai rál, c«ibitp nyelved, Molylyel megroatoUad asaét jegyetólnnek.
Ha-iia! mitől féltek ? hajtsátok fb( ig« nil.. No, most már csak merték ppbammból inni." S fenékig ürítve párolgó pobiám Neui babotix Önsét fagyos aa iorctija...
/htrontj/i Qj/ulu.
Az angol és az állat*)
„flrig u iabtriw/Mt gjtk$n Int vsa a poítplbiiu4\'.
, . VsUíl (ti trtlt )
Biatos léptekkel olszint irarroaisok-kai hagyta el Croekfont "Arcliibkld saáJlodá-jái, bogy a lögbiresebb párisi fegyverraktárban revolvert véKfnu magfajfak. MlérUS TÍMgilia ttiáa vélasatiaa tiwyáért minden alkudozás néikOl fiaette fa « jkövetélt Oasae-gat lgaa, revolvere gvOayörp remekmű volt: kedves a saamuak, jitékaaer a kéémk, gyógy-saar a saivoak.
vetMUuu
Msfaaflot türolmftíensémjh — véget n mindannálmondá Arcaibald.
f OMaa/Haás Mlaa
A kOdOi kréUuiigst asülétijo übgyil* kosságácal foglalkoaott.
Miféle angol fa lobatne az, kinek ün-gyilkolávi rohnmok no lennék kedvo^sé e | hitvány rongyélefat ? Csak is olranj kii élűi, ólvu/.ni nem tud, ki i\'elUlnÓTé akansá magát lenui; lilgeulleman, vagy épen álaugol. He bigyjetpk oly angolnak, ki bábe-bpua merényletet nem kövei el magán; akárki mii mondjgyanus egy angol aa olyan.\'! •
Aa én angolom azonban i&gyűktros öngyilkos, sailára elaaántaéga reggel agyiból kwgráaakor véget vetni életének, f
Az okát kérditek ? Uuatkozoij-ó á ne-mw kitfaku Párizsban ugy, mint ijbondon-ban? Magvératett-e Albion Frankbpu által valamely lóvorsonyboh ? A asáaad vagy a Kivijrok hanvalláaa qjtették-e gjfógynlmi-lan mélakórba r bikerleleuQl keresette 1 egy rokon 3 ol ke t valamely testflls té ben a balluriáknak\'/ Nem tudom; a obifóiiika ae tudja, B maca még kovósbbé] osakbogy aso bében sxabaa vifaaxtiainak f«gy vore, 0 maga megelégedett, a ec a ÍSdolog Volt. i
E asép uloltó< téli \'défatöttjéta lfadve kerekedett angolunknak boldogságában, — mert megelégeaétlaégébea — Hágj egy! ko-veaet éldegélúi. Magába aaitlá a bouldvard oaip5a de felet(rf tiszta levegőjét, msmtfay . alá vette a sétáló asép bolgjfeket, klnéveté alattomosan k axájtitó párisiakat, kik komolyan fut bivék. bogy aa a nyomorult {élet oaakugysn ntulaúágou, éa felaobbiége iuda-libaa AiVaaMl IfltyOréaaeU. Még \' soliiuem muUtatt oly jóiaUL £ séta kOaben aSon eume ■trüleiijtatt meg agyában, baláfa alttt valami rendkivaUimagauio* élresetben résseaUlni, ( melynek viaakeiagségét noha nem |UuU még miben álljon, mar elére érti
Midffn as Operatérre érkezett, ogyi tarkán illuaanáij falragaaa voná magára nty°\'* mét; magálll,bogyelolvaaaai aTatárfmV Diiiaris, i v.ilág issnagyiob-b i k a.* A négy oidonriu, vaaaégbM Idíttl-molbatfao jaguárt, fékaaéjOk-Trapaz naponta látogatja ketraatfkbtt ^ agéssen fegjvor-taUMM: i 1
^Sxcgúny jaguárok I* mormogi
ingol.Ji
Ke vésaol , odább uj menaaaena, jávai, oriuéai\'teseo rtVilág legnagyobbika, tfa miu-len versenyt fellllmáió uúbfai oróaalánnal, ■giiomeMbb bestfalaj. Eaan felftl, birdeté a íiukát —| oiáliító. Ígéret,! — aaombekötóa-lit log játssani a vadaerqglet asoéiiényével dakrat, ia illatasoliditC maga,, u£)\'auas, ki Iv aiorouosia volt a sxoietetreméltó, wtios.
Íiktória, angol királynG oliitt király tigrise iSlul megmaratuv
„lii\'fi- bogy ott. nem voltam," sainál-oaék a geutloiuau, kiá tottam volna: ^Éljen királynő H , i. |. , i; í\'J >!;:
Í lügy barmadik bódénál megint ftllbaslté oiicori ini\'llitt boaconsbícterokatmujtogatfak; intek sZOiuiaédságibaa eitcaa tölti uoi iii* elligouiiájokkal oTúíánlok ragadták ela pá-iasfakat a tán meg u !f-j ssjmsnitatfak, Cövetkeuti égy tfludéraaiabu, fttolynok els6 angu csillagai, egy uiráí, egy dromedár több kisaMuny volt. Végre ugy drámai ínkOr, mely ű( folífonavos 8aen t-Il u-o r t u s dtimü\' aaluműret birdetatt, nagy rmr-li\'éatliil, \\egy uj kopéilfaér ol»6 léptéül |
l&pgény állatok 1 paegéoy állatok I iméllé Ckockfordi sir,*) ti árUtfaurildoaalai kegyolten;^ vérengaÓ emiieri tajiiak mal)\'-— sMreneaémre mondbstom többé
__tartpaokn. Ejnyéjinnsk kiasikminvoi-\'
i ak, Papjikl Janeaikká degnufalnak. Ham iiéaljetem, inagyaJt reggelfaui. Es aieut egy i Is6 rangn éiterombe, , bol gasdacen evett, írott, nnólMlI, logy afirébra gondolt volna, i unt arra,\' mit lett, iuii ott. Aa ártatlan va-< ak barátja ¥1 és itvágygyál fogyasdá vére* húst - és * Irgkittlnfibb boroftM, ntint áalandó, jtinék élk\'^gyat o (öld jóságát abba i im képcaek, ojuljapilaui, ssun^át sojiaécuv [tani. ,1 l-l í.
A fokot ebez Havannaira gyújtott, aa-
£11 aa eméaatfalJjtatoeiágiba mor\'li|t. A bély-t o jólllanatban jOnnapélyaa, volt.
Kékes AétkOd lebegett a |Mtlafaaa
*) alvaaé wln sa ér.
IkOrll éa afa illatoa lillsgaetsn J^erauUlI n»m\' HrolM látható, mint egy virágai orr éa I kút vaaélesjfogsor. . I <• | - H -V
K *(irii atltmojpbaeraJ éa a: |állar&4^ Igyotnrii iingulkusaMgi jelölt -lelilma, tíra
i Vrjiittí\'k l«lki wciiK-1 eléfb^ÜléVaidi , «Mijié-jót, jóliuját egy exeoJtriqtowvautnuk{ edjlig Ulliüuui, i»iiiL<r«tl<\'tá, imlytjubea « ny\'aáío-jnilt \' világon gaadag lelíitnr csak rp«e»Ul»et, i ha M. a» ember umiljáit Tiberiua « Tíiie-riusjfngm p angol jsportaman voltw ía.
. Azúw^iuiájatt I Arcbiliald o p% lio- • | mál|i)s/|ira(ilemáu nrédaSlj, a látott fsltk-guiwik ji\'tentok uK-d pislogd tatoméi[olfilt. A iniigj tarka-barka képük oujt JitaacjUak u»-jpadai a kárpitokra ;| utald áútaritlsijo osiga-vunafaia It mosogniláa lejujni komltuk.
Laannként vaiiuienuyi mMeleV«nedatt.
Egy óriá«> oléiáut idu-oda ttieaegett, váwöjjutt, oiináuyáaól írumj^UU (Alakítva; egy jlebcr buudájd alo tuljias miaosbatfan UgyétleMVgfl tintongva b^ámtttögijtt,," tigriseit jdnriwukra auaták ketráosdk vMrodfatL Iberalinkedp sörényű oroaaládok mstájlMtsa] kOrnyeat k fékeSéjttket.1
. E kép kevéabt 4 körvénaloaotv résrifa-jteiben gyilok, kigyó : a tnáij aaOreydk Osutaltak, ; mtatak, bamaa gtok; é aa m aarag-\' let miflnsptt, íuoa ;ott, jforgejtt, fel-egywibswlitt, aalaaeg ti, nytaaOtgMJ bégütl, \' jomtÉoU, Bankóit, g iraytnini . ugMndoioit, \\ gy amilavo uyujtéskv falt, rekedten bömbölt, EsiUgvIe iaitoi ott aja ébsjégiH ItnuUitya körmét, kai nil, logaaatitj pokoli torkáa | >
tíyíhiyörll látv iy\' a aaakérténak, a pűkwl.velOíuok.
f t\'.< oa oftstnúhyi vsésarfsatsl kbze^e(to btak agy aor maradt olvaab^té: aMakraly üfaiaaboláaé.* • J ■
jiSlol\\W e be(I {M^nnffikRiT; H\'gV ér tafaair fakletelt volna b«Mfflk,*de Okj maglik birt^tj ki k&t, pravt silték gondolatait, fa-gereifak, «4kalmatfan todf/m, tolakodjak aaa- ., kadalfainíl bmiuw ei< U, m«f aa ami Msbr * byot «iiko» áttért*i* a aMtate^ Imm- valamit éktouk t&K ia aa inwwáowö már fa iasré|atta\' aiivát, ei ogta fajkél. EMreiUé,/
•w
a*«leá#«k leoe, befy ne IrtAnoanok looyiri a beeefiletee polgári foglal-ioeieok kulöeeMBÜ jattól, lift f%rk Wr gjji\'—lak \'flwni ík Ui willif mm i|rri (már «rr* ii vt»H reetyrie igta téeg<?l%edi tt, mttökn* ti haitit* veh#td j)íi!gái>vá leltéi• baváaea, derék |iik)4ví b vcaiwnfek, »o!r» n«k éfrtm\'i\'jo a Uuli{iri4g éjőlképei-függ.
7/o/AN Mór,
Az iskolai takarékpénztárakról.
Dr. Ktrihppiő KUW.
{Folyj, éa Tép.)
Nbm lehetetlen, háp" vaUIia Ura jjo-ber, kijnz iakolai fckarekpénztárakoál job-bat klkjalmasiibbat fog Ktaláhii «x élet igé nyeihea ttok tatás szempontjából. Talán p* - kantten vesebb ,wm fog egykor diadalmas-kodé* 4 réifeböi, Inícv saépen megértessük a gyertamkel: mint kell a vagyont ugy baaz-nálni, meljet. a jó/in én helyvsol, és aem fakaraájgba sem téljoxlásba nem mtfj át
! Hazereneaéaebb fii elérkeztéig azon-ban Min odázható él as a izüjciégéraét, m*Jy nemietjink körében követelpl«g «Qrgetí. a javak szerzésére m megtakarítására célzó jjtfikwbikit I Közgazdasági viszonyaink ugjíinii zétkégbeejtpleg elszomorítók. A lég-\' ■ tisztibb te agyar ktjz-égek éa családok baké* •/fiién iiiunak.j Semmi más jelszavunk nem lehet, ráért mar mindegyik lejárta magét min te*: fejuük kr minden kiben az flgjéiii ta»éks|iy séget éa téjkarékoioégot.
Megdöbbentő lat a könnyelműség, a mely h el tékozolják! tanítványaink a vendel-kazeaokre boeaátott! javakel. Korlátozzuk a féktelso paaarlásvágyat 1 Hímen a gyermek aa fl költeni vágy6 szabad tágában nem tudhat mértéket tartani II Nokünk kall azt lelkületébe plántálni, hogy még a bolt kincsekből is Imiként lobét javakat produkálni.
Tannak körülményok, t szakoaetály, midőn í a nézete)térének tartóénak engedéke-eyebbék lenni; tartoznak tért engedni oly kisérlsek megtételére is, melyeknek üdvös volta előttünk kétsége, 8 azt hiszem, sem élek túlzott kilejozés»el, ka azt állitom, hogy ai a kíírüimány minálunk, a mi csalfái, a m iái • ami, a mi társadalmi életünkben bekövetkezett. Ait ütésem, nem élek túlzott kiftjMÍjiat,ha a költő ama mondását alkalmazóul: „pusztulunk 1" Azt hiszem, nem élek ttíJzott kifejezéssel, ha azt mondom, bbgy mibennünk, tanítókban sem lakozik a takarékosság azoileuie. Ha lakoznék, e jófó-való nemzetnek neq>. volna szabad az álta-1 léooa tankötelezettség daczára bálra mennie. Ha laioznéju agy hivatkozhatnánk ez országban valami nagyobb szabású intézményre,; mélyet létesítettünk, Ha lakaseék.^ugy kü-i vtinók rétorft. Sándor kérő, tísdelelő szózatától félretéve hotenkijbt két krajezárt, nagy-gyá, iialhatlunné tenuúk -magunkat, napjainkat az Eötvös alap nagyszerűségében t ■ , \' | Az iskolai takarékpénaUr állal féHjOk nemzetünk jósaitüaégét, s e frázisban tanító l$|kiiijú6rotünk megnyugodván, mellőzzük mis domzetofc dicső példáit. Elfolejijük, hogy Sroicnian, Hollandiában, Iielgiumbans Aog-líábanj bot ez intézmény már gyakorlatban van, ia jószívűség aa emberekből annyira Mm llalt ki, hogy épen ezen államodban hozoitj létre a jószívűség legtöbb jótékony
hogy Uiozzá méltó élvezet nélkül nem fog iqeghalnt. Tulcaapongó, forró, forraló, agyá:
al a Ifenségea eaame kibuzoguí ItészAlt.....
iíváit 1 I «,«,\' l
Az ángol r 0 f ég ö 11 az Örihotól ; Telkeit, egy Loqisdórt ^obott az asztalra, kifelé rbbanl, líintó atán kiáltott a oda dOrgé \'a ko^danak: „öoulevard Sxi-Mirton, Makrát baroimakába,!" — j
JA követkéz^ fejezetben meg fogónk gyÓKÓoni, hogy a karalantoa küllőnek igaza ▼eh: L Virág aa ember mellek gy Caere lent van a pokolban,"
• ] Wül Fülöp.
(Folyt kör).
iaiétaüt u vájjon u4 aa éliamek éUae-nak e uhbat a ■ivisrailii, irodalomfrt W, tanügy éri, vagv — wi kikn«k klvébra
tvöjkaU aa Ua. takaHuééHáft — V ujján magvéltoatattukn>i e |«ázad, e napok ia> t>ilÓi,\'.aat a Mrw jeUw*éstt BA svaícaiek éa mmM ütkarékoságukról, a magyarok éa laégyelek kflhakméal vág>ukról kiraaak.4 jA ttatinikai a/latok ée tasante\'aii lé-ayvk {rgjiránt elleqünk bizonyítanak. 8 ra nagyon lonsénate^ A javak megtakarítása éa MgaMritie kiirülí ágyaiaégaket uém lehet iégreo4ak|il<g méara liagyomári^ozni. 8 anátbagy JHr fkrréawl a mi elóvigyázatunk jttern itatja íjTivendékeínkel, kScHinik, hogy ;a megtakarítás •■flleai Mlétalaí: aa úamegtagaoáa, elíjrelálím, éa a rend«er»-te{ nem velük nőnek fel, hanem a nagy élei vásárjában igen drága áron kell Azokat kfi lün killön magváséÉvtnwk.
baaTai»1niijt au»Mt táp a keserfség izével lia binuk, l! saskóaaiély. De menüé ki azokat az a kttrtilmény, hogy ea inlé* mény liaaznoa né\'küiózítetlou voltáról i^ljeseu meg Vagyok gyftsódva á agyaiérlek e nam-zelgazilék azon váleménféveb hogy a {átrak megtakaritséának és ÓMgÉwraéséaok alap-fdo—áttfát lagbíilaiabliap az iskola rnkhatja le. fia m\'cntao ki \'az»Vaimalaa azérins mmv lelkemben a tanítói működés roppant e.tjét hirdoti. Mert niues oly jékesszólás, m-ly a tanítói halalom fonaégét J annyira Mktao. elé< tudta volna rajzolni, aniini azt abba tapasztalatom bwieé. 8 bennem a nagy hatalom iránti bámulat mlküdik. midiin azt kérem: tegyük többoldalú** aa iskolai uei élés-oktatást f Létesítsünk agy oly isko>ai ittéaméoyi, melynek kapóéban netatatgazdasági elveket gyekorlalilag trvényaaitbatüak; melynak kÁpGaéÖflt.kiérezlietjdk nilcgy, bogv aa emberük awlwoi ét fiaikéi munkája bizonyos javvor tahrtő péi huzamba, a hogy mentül inkákb kitudjuk iWjieni aaeiiemi avagy fizikai tőkét sieWmtM ludó er«">inkei, vagyi< inn tfl inkább képmásé tomlik ataguakai a produkálásra, annál több lfl*x a termeléeűnk. E képességtől függ az ember anyagi jóléte. 8 ba • képesaég mállott a; valódi és képzelt szükségletek természete éa baiáaa it tapaaa talaii tudaiaekba véaódhetett: akkor gjére*ob lesz az aa áaet, hogy a magasabb foké ismerettel vele nárnyalni siokott óhajok és\' vágyak a képzelt szükségletek átjébe folaaz-aták bele a tMHwztalatlan embert
Ez okból folyólag mi tanítók méltán megütkuzbetiénk azon, bogy a nemzetgazf datagi elvek terjeeztéaé^CI nálunk aemmiftfe hatóság aem gondoskodik. Aa isko\'oi élet re-fprmkárdéaeíval képzőiu|éaeti tanáraiak aem látszanak túrodui. A tudományok nagy kéjét bírván, a legtekiuoűlyeaebb tóke egyike: a péna érdekében nee> nyilatkozik kalló eréiylyel aem a munkavágyuk, sem rokonszenvük. Ea mondható más iskolai hatóságok, különösen tanfelügyelőink pniaiviiásá-ról is. Pjadlg a legforgalomképasebb tőkéről, a "pcíjzről\' aa iskola szempontjából méltó sokai oeszélni, mert az állal valamennyi tókét meg lehat szerezni.
\' .Volt ngyan már Körünkben ia agy pár nevezetesebb ösaxejöveba, mely az ísk, takarékpénztárak kérdésé^ tűzvén ki megbeszélés tárgyául, határozatiban azt a munka alapján óhajtja megfejteni.
Nem mondom, hogy e szép elv elfogadása nem kívánatosjlae megjegyzem azt, hogy ez álláspont már magasabb tokot^ je lea a gyónnék takarékosaiéinak menetében. Az ember mivelödpeének története sze rint az edberiaég a insjga gyermekltorábau e javakat ágy áilitoitá ePo, hogy\' csupán csak adatokat gyűjtött lösaze. A terméíaot adományait gyűjtötte üsue, s aeuake meg-lakarilátébin rejlett aajÓ életrevolóaága. — Ezen fokon éli a gyermek, midfln a munka
..... « » ■ i\'ii (i.iiii !
nélkül aject javat skáijnk vale neműken/-taM- Frjiódiil kelleti aa swbatiséga ^ míg foglalkozása bitonyo) Öntödét és t wAmm által nyert irányt e ttdlenMoák Wofvasz lása a munkába, nemlcülönben a belflvatke-sett, jutaliaaaó erendméoy édes ingerül hatottak reá. — Ezt a helyzetet emeli k! &H-vpaünk egyik rsgéoyébten, joidőn azt pondja: „Nem it a j3vö£(om aa, minek ezj ember örül. Uraaégeáaek arról fogasak saoc*. Ok a pénzre néznek, melyet fókijük Hehozoit, nem rnivelik maguk, ném. ismerik, Is azért nem ia lnrjálf igAzáu.: Kékík a ftild .olyan, mint pénzök fagy házaik, vagy egy eb birtokok; más «z auuak, ki a földöd lakik, ki ayt maga mivelí éréked át; az }»iy ea-Iier pemcsak a baesonért, hanem önmagéért ia szereli a földet, mert *aját bomlou^zad-ságábsp szántotta fel, maga jretette jel, maga aratja le, A pafaazt ember földjén nem-(Mut a termést látja, de éj bpva fordul, agj-ngv emléket, reményt, s azért szám-
talán lírömet is, melyril aa [urnák fogalma aíoe».a
K nagj jfcUntöségü afrok ia ad iskolai takarékpénztárak faMalál mintegjj megjelölik. A legédesebb Crúnak tgj»* étdéklí^ v okéit kall felállíttatni, a gjenn".kbkkel aa fi megtakarí\'ett liilérei áJlaLj Most I a kedves, edns inAmáciká|iak taef.an valamit a neve- avagy nülaUaa unn; majd atyjá sói, tBitvóreiről emlékezzék Weg. 8 midőn jfaráe«ony estéjén, avagy fijév napján mindenki a boltba siet,, hogy; sz^reteltelüek övömet »i^n-x/eo: hadd legyeoi a mi I tanítvány unk is oly \'helyzetben, < mélynél Ifogva a háladatoa azeretetet gyakorolhatja.
Ha az ísk. takarékpéariáraknak semmi eg)éb jó eredménye \'neiu léztne ez imént jelzetteken kívül, az iak. takarékpénztárakat mér ezen oknál iogvaúj nagy fan toseégu intézménynek kellene tartamok a paedagi gusoknalu
De már ötvrn évvel eze ótt \'I Víaiórís András mái caélra la iölhl gyerm»k«k által megtakarított krojj A azrgény taon)ótár«ak aegedelm< küaölto azok) által. 8 sajátságos h járás ellen a szülék irigysége dübiugöti, a kik köiött sz isk takarékpónztár iemtniféle alakjában aam eaerepelt: az atdéményotó gyermekek pedig ma u boldogan emlékez-nek szerény jótéteményükre -visszaJ
Említett eollogánk a aegédrendeser által vitte kereaxUU a megtakarított béna Ora-saegyüjtéaét. Egy érdemesebb tanup minden reggel kitett a tatáié a salaiára két .bukását éa agy névsort. A$ egyik buksza a argadel-meaéa, a^mésik a saját vagyona gyarapitá-áéra volt szánVa. A névsor két rovata pedig a beadott\', összeget tartalmazván, külön-külön kezeiépre szükség nem mutatkozott.
A gyermek ilyl\'éle szoktatás jmódja sz öreg Vialórisskl úrba\' sxállt Roainyón, de általam isméit tanítványai nagy érdeme gyanánt emlegetik » jórakéaztó (kezdeményezést,
Ima, Intézik, bogy ex eszmei e végy mintegy örökölt óhajtás, nemzedétarol nemzedékre azáll át Begeneráló terméazeténél fogva azonban nem kerülheti el aj nagy fon-toeságu eszmék sorsét De lapaaatalbató, hogy piária ujabb lökéat adott 4z iakolai nevelés fej löd fjének.
A .tönitó-világ okos boaértáte a viaao nyokhoz Btérton mozgásba hozta w • ukolá-ban1 a kor látott ^rüket, melyek Jiubbeo tétlenül bevernének, a, teremtettek olr tőkéket; melyek különben- eoliasemj lettek vplna. 8 ez a vjszony, ra a munkabeosztás umnayi ale-venaéget a életet vitt be már is az agyhanfjti iakolu életbe t
íme, már ia kiolvasható a Ulpt Lapja adataiból, bogy a helyes foglalko itatás ki
étítbeü 8gy*«ségbftx jetoak a aség jaflratfk it as önmegtagiuL álul búoinr\'os ajllri aifott nyer, A flradeiáa a \'iarért ea fle^es-s% émmtt lisala ságot, reMBta a mi metre «agyon lényeges, a fedalkeiásbaa bizonyos btvitó ingert idézett Ji. A teleíáoafag ér-zéta, mely aa siker tehnáseetébeo gyöke-reaík, íejl?*iiíl«g toketaa a képeeaégeket, a mto M beállott aa isk oíák ben báonyna jótékony verseny, melyben, mindenki látja, Mjnla győzelem a kgügyeaebb, Iegneme-sebb és legj^b termelő máméra jvu tóz-tésitVa.
Igu egyáo, kegy vannak ^ymaekek, kik é versenyben átlépikaatte korlátokat; melyen bélül a szerzést ítteiAsf saioeeíék; ámde a fékezések a nagy tánadibmn— ia néikH&vliatleaair. 8 bár sok takarékpénztári igAfgatóaég víaaaaélt a szabad ol*»z fárer sokban is a nép bizalmával, senki je«m fogja tagadni, begy azok a városok akkpr voltak leghíresebbek, e midóe legtöbb takarékpénztárok volt,
■ . Kein ea eszmében, hanem a saea^yek-beqUan ily «setekbies e hiba., j
^ Maga a pénz, melyet a gyermek aU-Ifi\'től kap, csak akkor lebptoe v««eMyaa, ka ók köMeave volnáiíakT, jptalomadásra a aal a gyermekek magok U tudnák, lléafcép e pénz mindig pénzt cibál a könnyebb a második milliót megaratezni, mint az első százezer fríot.
Tévesen vitatta 1816-ban az én Lakíts Vendel barátom ia azt az Ó kfllöel^pn eleven bangnlatn hárem ezíkkébea a r,K. L.*-ban, bogy a ukarékosflégot íelülról kell, a kor inány résxéról megkesdeoi. E§ lehetetlen. — Felülről építeni semmit sem fchet a vílág-agyetem aáloiheUtian náisápi saerínt Nem fogom mondani soha: ,édas, -jó fiam, avagy tanítványom, msglsnitottál engem takarékos lenni 1" De e fiam vagy s taeítvá-nyom aoksaor logbat így fwlafflqgu^i *. Bn»ug-Uaaa meg az Isten a haló porában ia,\'mindent tőle tanaitam, a\' mii tudskr
i Aa slóaorolt okoknál fogva az íak. tá-karck pénztárakat én szükséges iakolai intés-mény nek nyihráaitom ki, a a midőn kincsedet t örömmel köacöntöa ez eazmék ÍBn-▼iaalőjét, a ki szenvedélyei szeretetlel Uk-deti ez intézmény azfikségee voltát hazái viszonyaink között; ki az aaoaétól vár jataU mat xgyodül a utíoden más e mellatt lé-nyegtelen :,ki npndíg tudja magát v^íaa-talni, ha bántódásuinak nyilván! raló . íélre-iamerésének kínzó tudata lelkében felújul, tuoudom, blídou lelkesedett iirömmel üdvöz-í»m ez eszme fántiIhatuiUn Kolumbészét, Wejsx Bernét urat: ane"kérem a «. azak-osztály t: ismerje "el tés oyilaltkoitaaaa ki az esxuie nagyfontosságát í £-i ja midőn ekt eb ismerte, éa kimondotta: küldjön ki egy bizottságot, mely réazletoaae kimutassa, mu lehet tenni aa intézmény étalánositása azél-jéból: körünkben, hatóságainknál ée a mi niazteriumnál.
Végezetre kérem a t\' szakosztályt I Foglaltassa jegyzőkönyvbe nagyságos Weisz Bernát király i lanéesoa ur iránti hálás elismerését a ea intézmény a áltáléban aa iakolai ügyek körül kilejtott önsotloa buzgalmáért szavazzon neki eQrhaágnlag köszönetet!
Ajánlom indiiváéjraím alfegadáaál
Helyi és megyei hirek.
ré Tm aratoti e fisqtalimeÉ gratuUtió ikal
ii nagy és magéráaralatt aktit •egy érjKto gyönyörű, eaokraíkai meg; Fogadja rtsaishrll íi Imkm
i
— Réiuréliyl Nsidéela k»««\' szony, véroiank e kedves fiatal bútgVM, kinek mfivéaii zongorajáiékákan vúrosaukXö-zönségének oly gyakran volt alkalmai gyönyörködni, a budai dallók énekét kisírta a adataiból, hogy a helyes toglalkofctatái ki- pünkösdi dalünnep alkalmával Ciamébw. tartó szMgalomta vezérel; az U etók s >k | Fölöslegei említenünk, hogy rougorajátéká-
t.oKovF- tamin.
Far amentí Itietüak egyftt- küflniefafc, Qerfve l tváat ragadta ki m.béteo klr£-ból a ke yörtelee halál Élőhalott vak mk éeek éta Hsssag, fájdalmas, gyégyitbaüra lietegség kötötte ét aa [égyboz s rombol* aeét kom yét. Reykor kíviló alak volt ükei k4i tetőnkben. ífjti kon a barmmezu évek vé ért s a mŐvomi évekre mae, nagy sas temek óriás bénának, nagy Mfe.
tűn1 öklliÍMik, a*é nemzetiaftórémá. nek ken mkára.]Dy péfiákkai fzeraei dfa Uy iáikt > nőtt fc a fiaial Oorove. A Ukaí tui MaáaysAoak már akkor alig vak nálánál mzgóbb bovárléja. Szemere, Pá* máody, i Jaozáí, Cii^gny, Eötvös, báróKv mény, 8 alay nléaak kortársai, A nij% ■<4ewa> k áramlatábá « k bele «gaM a% gát aeda tani. Utazott, míut Síéebenyí nyam-aekáa a kor majd, aicden ííje. Azvée ja egv röpi alof a nemzétúégi kérdésről, mát. I«z b, \\ rinilly aéé neki az ötletet bt\' figyelem, eméitó erikkeket is Kfaaath hirUj.; jabac a tésébb máshova íz. Az akkori áéek\' W^éiet ! vén aa sásék kleön, ázelsö sect* haieaek i különöieo aa í^ori ;ée kteaadi--•égi kél Icaekbae tevékeny szerepet víttKj-í. dfa Kot «tk a nemzeti véd agyi H igaogÉá áliomáiá ól lemiandott a oMiádjávai bkrt vonult: » válaonalntt meg atéáa éa kelyéil-T*gja i olt a lé-íki n imratgyjűiwA i követte K ssuthot éa a kormányj Dakre^més s éltalá aa a nagy füagiiUAaégi kaikw, núnt a I smzetgyüléi tagja éa jegyzője, mm-lőtelenül küzdé vég%. Halálra kere«(& , mint bi jdoeóoak, meóeküíőnek, laáéaym fzámkiv tés tón sorsa. F\'jeáalmi lúgéi |vi%*taad • nagy\' birtokait éa irshadiá|áf » l aza jöt. Itthon Deák Ferencz körének^ hit! Ug évé lett * barátságát élvsoé. ia 1861-ikí oraággyflléaao mint Pest egyik képviselője i feliratra ■mvnanti. Ez időtől kesávi változat inul a Deákpátihoz caatlakozett i .e párt i Eabadelrübb elemeinek volt mintegy patriarc 41i« központja. Aa Andránykabinet be»a k rvafcedo\'iai tártsát váUakaet Akih-gazáisáj ^kiegyezés az Sreuörtjába tmrtozsu, e azonb m kevés rérai vitt abban; a helyett kiváló irdemeket átérzett főleg a aaag^ar \'közjogi álláspont hű megőrzésében s a isi-nisztorti aáfsban f volt ea áÜáspontsak l*g-Ifibb éi legközvetlenebb rédóje, 0 éKfeua meg a ibogó kiérd^st, aa állami ménesek, s
Suta i i távírda stb. magyar jeftegét Bt. ikó li íre eltávozása alán ifiid idén él-vet« a íÖzlekedé*í térezét, késébb lemondutí erről k éa egytaerü képviselő maradt. — 1872-be i a Daékpért válaalé mag k» ti-nőkénél • midőn Bittó miniszterelnök lett 1874 U rászán, ugyanakkor e Deák pán Deél Ferenca bulin gyaíéaévil Gorbrét a ház f nvkségt vei kinátta meg, a j&~alaoliau m fogadot eh A Szlávy-kabinet TÍAilépl< Unalmi val a később, midőn a fiaiélkMa Jett, aj király mindkét alkalommal-, kikétó tanácsa a ki-zííg.vek álLUa éa aa oiakitandl 1 tagjai lelőL1 A képvíwlőházh.-.n teJ I ré«t vett mind ee enmékei etfk» ]
-4-
A tanár is védenczei.
I«te: FlygaiwCurlén Emília.
For-iitoUA: ) ! nxbdkakv a t aj oh
%JL
A láoér léteiatéae. — I J uvarek e laaáesasaf Vénén. — Xáadír . \' { kapitány ilkatáriiAia.
(Fojytatáa.)
| ilgen jól- von 4 de van annak módja, Uy djolgotj Wemlltonl4 véláa tanár, „moly ■ekkpl vesaedalmeaepb piint á "leghatározot1 tebb káfyaaariléa, Bjózca tegüáp este oly tz-jalattsn ét megijedtje jött hozzám, bogy Iá-radt^ágomba került kuönbeirroiy nyugodt éa oaeoáM kedélyében aa egyensúlyt helyre ál-litan}. Oly hevei teljndulások mit aam érnek, ée telén Rótta igáéi ige, békéje sőt élete is faregbet kérdésben, ha az as oroiégek azon tervet követik, amely abban lálieik öszpon-twítfa .Jenní, Inogy nagyon \'la finom éneimére éa fogékony éovére kívánnak hetei. Ia Ikgalább o tárgyban aásetoat Azonfelül Mm Mmtetka bogy e résaben már válase-lott-
alea MteteUej en éppen nem volná* 4edo|ott a tiilew ét mJe •gyídejülag/ nu-
kőzben nellemileg a derengő reményt teljei lényében lajlódni\' látták. iDe" tévé hozzá győrien a tanácsos, hogy 1 lárgyat ktaéből üt ne walljtil. „nincs okunk yezt sejteni." De ba iuégíi úgy volná, él azlilotő jóravaló, becsülctcs térfiu, és a leányt nyugodtan rábízhatnék, természetesei mindegy lenne, akár Oarben a neve, csakhogy jó hírnévnek ür-vendjen aa Qlető.
.Igen, én it az géndolom1 szólt a tanár elégülten. „De, hogy ismét aa üzleti dolgokra Usjünk, az esetbep, ba öcsém uraui pizalommal .viseltetik háuyOmban éa fa állasam kijelöleudó, becsületei férfiúval társaságba lépni akar, szívesen ntótegetendem a szükséges pénzöoeget, csakjiogy kikötöm, a réaz-letfizetéá pontosan eazközlendő. — E részben várom nyilatkozatát és.ekkor M, urat magamhoz hívatom holnap asle ét azután min-dönt rendbe hozhatunk!" j
„ Komoly szándéka,ez Uram bátyámnak" izélt a tanácsos az öröm és aggodalom egy nemének hangján, e nem rediélt ajánlat miatt.
. „Tökéletesen komoly szándékom," biztosi Iá Ót a tanár ée kezet nyújtóit a> tanácsosnak. gSaabadakaratból (szívesen meg teázom, ami tőlem telik. De ha csak látazata-ia van, hogy valamit kicsikarni akarnak töj lóm, úgy nehezen határozom el magamat Áaonbau Eózaa szerencséjének megállapítása végett, mitrdeu tőlem tjrihetöt amgiamk; de megábél értetödíkt hogy éjrngy, miként én vísazavonhatlanul adom laaavamat ea ügyben, ép oly halározotUn mWkiváu uramöeaémtól, liogy poetaJbrdttlával (jarben nagy klreako-dóoek, bár udvarias, halát, df máris elata-sité válsset ad and. Éi ha Öcsém Uram erre venatkoaó ígéretét birem, okker iámét meg-kaadhati müködéaét mint üiletOrfio. Magából értetődik, okoson éa takarék mu, mert ktlönbaa nem lean a dolog tartól.
pltt e kozom, ém egy ea egyikké mint a mémkra nézvé", Válaszolt á tatiácsos, őuinto mély bsasfisággel „Saivim hálái Ofirbie jóságáért; de ezeiiísw szívesebben Üpdm el norenciémiH, olf férfin kezéből, kj nem vMOtett rajtam iwamít as Isten segélyével Bem b fog vi
teiüiiíftj
►I £
A két férfin kete őuinte kézsiorjtás-ban egy Műit j a tanéeioiné zsebki ndójét tar-terté szemei elé éa most valódi, Jpmésapiea örömből: sírt; éa dlrval nem akarta, bogy| bármiképpen is haason könnyeivel valakire, könnyfieptt arczát zaebkend/^ébe nnté. Végra viaagafojjá könyeít ée örömtől sugárzó arcz-ezal, köszönetet monda a tauácsolnák nagy-lelktiségeért. llidön a tanár távomt a viiz-azamaradt pár azon tűnődött, ngyjui ki lehet Bóz»a válasaiotija. Restellő,, nagyim rmtelte, bogy leánya titkot őriz elölte w liogy az öreg tanáruak inkább árulta a azt. mint édea anyának. Azonban Rózia anyja hamít tflon járt. Egyszerűen tibban a véleményben volt, hogy a tafíár leket aa a véUaztoU és Ily elmétkedé^re fakadt: J
„Istenem; Mily kUlOneiek tjiai korban\' a leányok* szfcir halkan. „Ki gondolta volno, bogy ea elas^ott öreg urat Oarnoa elé teeodi. De ballgatek; nem tudok lemmiiől — a tokáig nem ia élhet" £i most eitanáesotoé képzelotbon maga elÓU Játtá eaoa időt, midén Rózsa lánya mint fikta] özvegy roppant vagyon\'bfrtokosa és általában ünnepelt leend; midőn neki mint anyjának lesz loga a tapaszul ntian liáziuÓ helyetti a gwlatéghee rendelkezni. — Ea midőn Wideuj ki a tanárt a lépcsőn! iékísérto, vűuzatm, ncje mon-dé: nNo» üregem, nem éppen dolog, he jól megfontolom l mindi gatni fogónk eaeii, míg o b 1\' teson akar beázélm Különben akarata. Mem érted, mennyit ül En azonnal ^találtam; éi bér ügyben teeunit mégia már régól
tam a dologban és tudtam, hi véftfdol Igonj eat mink goi
„Hogyan,, kedvet Brigittái telek; mit akar a tanárt
„Ah, kedvei Widou, te olyj nelieaec ér-tesz meg valamit 1 Rizottyos doiflok csak okkor tésznek viijtgoaak <!lüttüd, Ija aaemláto* mént győződheuz \\neg róluk. |Nem vetted ésore, hogy önmagát goodolto e > álniatottal V Kiad ez. oly tíéta, mmt a napi ny; ée ka ahbaa Rónának a tknárhál való gyakori Iá togktáaát it fofltotóra veazuük, i» bogy min dinkor sugárzó orotceol tér en m vínza —

Ily rotz a letette hall-fül tüze-
óraf
lít ajs unlí tettem ez Iá tisatán lát-ugyj így fog ez idojUdn!* a? nem ér-
áért a lénynek oly különös ízlése vén, mi méséhoz aemmikép som hasonlüt —- jakkor eat,gondolom, nem iek bizo\'uyitgatéaaaük-ségfee ee -álhtásomboz. kloat bizoeyo^m ér-leni fogod az egésa öMzclüggést,, aem égy van?" -
.Nem, öregem, az btzonyóian méb úgy vau éi meg vagyok győződve, hogy e* egyszer éleielmüséged cserben hagyott i mert ha erről volna szó" látod, úgy most vblna( a legalkalmaaabb idő hozzá, hogy megházasodjék: de ezen idő régmúltnak mondható. Ennélfogva a dolog nem egy áll, miként WUd."
„De Widénem* aopánkodék a tapéctöa-né gyanakodólag „hogy lehetsz esek ély ön-fejür Mem voltam e mindenkor élaakhnéjü, éa nem látlom-e minden,1 a láikÖiMb* cső dolgot tiaztán ? Ezelőtt mindig bizalommal, viseltettél nőd nézete iránt; de amint látszik — aa klók mindenképen váltósnakj; Igen, igen aa a rvtlég közönségei folyása. £s ezután sirva fakadt éa aóliajlozott.
„Kedvet Brigiitám, mjly chrerékséget követe el {" szóU a tánéetot nyájas \'hízelgő hangon. „Szívesen ellessem amit mondata ét nem kételkedem, rég tapasztaltéleietiiiüs^gc-den ét minlbogy aemmt sem lehetethm, égy ebben ia igaaad lebet; de bármikép á|jou ia as ügy, kincsem, úgy figyelmealetiek, hogy Rózsának szóval aem tégy emlitéat: mindezekről.0
Néliány héttel a történtek után, Widon tanácsos uj irodájában ült ée Orömtejt srca-fezal, táieával M. -ervei- szép nynisstéágsl kecsegtető vállalat fölött tanáoskpzott, Imelvbo aa új caég bootájtkotni akart Ez fizletben melyet a tanár oly mmhIm llítoaitett, /Wtden mint lélek, M. \'ur pedig tett Oymutat volt tekínthetó, mely búzgó szorgtilommsl követte aa intéaó érőt, de egyneramUd oly Mitárt, higgadt jellemet ItiHKI, n^ly te-hetedeneé tetté e léleknek alárendeít táne mgittéaw aéikll. bármibe is késdoni. A legközelebbi szobában a segédek ültek ás saor-goiau delgwgettak. a tabéosdsné, U iámét elemébae veit, mert a kéfré ■InHltÉéfc iáméi adhatott uasonékat, igen kányteteM lakott, ameaayibta aa «aMWyi4g éU eme* letét eteéüi fai a setét kttyhtenh Ma
kabinet vékenvl
szító ti ekoslrtokbea, mmd pedig a neresq-letebb oottságokbon Az le7b-iki őrsiig-
El lét tndetoóta fol/t ss elnöke volt a
_lelve pártnak. Uftsbaa még ■aadámm»
válla t; de aa éreájgyfllósaa aohasem jeW.i hete 11 Mg betegsége miatt A kormány párt ózonba folyton kitüntette, tiszteletbeli mt kéeek •álasztottaj" fyévker éa névnapi alkal-makkoi mindig kSdittaégeket meneaztejt
boszLlÉÉI
Utóbb aktak volt; ejgénbon boldognak érvut magát a kiülott próbák és nyomor atéo. "Ibálá^bb él Jegboldogabb volt k _]tagjái közt Rám. Boldog öreg, bemet barátja irátuVniasréy it agyianaz;maradt Mélyen étéléa-menmi gyengéd gondöskodáit ké-a tailámak. Hegy aaHai Garb* Ügyét jletőleg joly gyimgécl érzelemmel visá-i ették jointéo k íanár befolyásának eü^dé-liítá. Midőn en^bajc e Qarbennek adottéi-gadó aálaaat tkrtaliöazó lovalet átadá, ipc nyájaaán mondái BHgy, leányom, mér lé mm vku7* éa a máma a legédo||bb nWf-lyal Hozzá Wvé: „Utoe őrtanra s^tióte mno <&talauiágiól, bogy gyt^nakeíkat « fontot I Igybtn kényazeriuiék!\' Ea temepi Ingva Lobasom beojéltek e dologról. Ep 4y kevéMft érintőitek a töbln, a
hallgatásra kijelölt ÉM Bóztétaál I De
áltat éj: Ki Volt mm fai vfeH «reg kárálja ijánt. Napookétti többaalr mcfilátegatti, iparkwoti febetfileg kedvében ; "Őrééi
késaiWlt márnára, és.aawnyirf Örült Béata, midőn végre a taalr odonyilatkozott, ktgy Hilda Um biila oly jól elkétu\'teni e tMk mint i— „Ah HMal" nkajtoeék ilyvktf Rúzséi „ali, otak itt volnál Jütkor Kau4m » boldog lehcttie; mért végre Is ttfidk. ke csík a Ugtookélyebb vonalommal fr taHettj iráatai valaha. Nemde Mait Bár lbIdabokator Mctoatott, hogy semmi oraa tm . kötnél toráét Kándot^hoz; de nem ^iknttt, j bogy ez mivé komoly vMeméuye l^ren.^
Lái ebéa M kitelkedj, gyermeked*. vÁlaseolt á tápár kotaotyan: „a másikat nim tWkeliek határozottan; de Hilda jaÜMH Mós njint acaej ét beeaiUetodro légyen mondva ba Mfannttcdi, ml iiimÍMitiin UbetedMh ittllalnék irányodban nunt Méeár, iránt, hinni akarom te {• egéaan ép
Isten
.Nep iy hatáfozáu bizony, jé káon* ifi Bóoa*. „Végtelenül szeretem és.re^s
- ■ ■ í aiü 1
tfíl?



m mniátot megbírnék nedű bimáfai (VMjrt. Üv.)
Üli
tl-Btl ák ei-.
Ml
én-4e-Hfti adfc-
X
esfl-zÁg-
W.tt; JOlOt!
ÜM-Htnft-
Ukat-i
Wlelt
I mgc* éjmtt «oU "iHi^gy-pá^td Mtffca IftrMU HMf b*-
slmiál HMMM % m$ Ssmptwm te ^ Mr**ériáakáaesé«a.bee guilag k-<W$e m ssotodia táviratában. li^y S9Q0 wk jehaléotym, ajkalwavut • tjkísitó Ive. ni imáM tn metaai aa uajyW ■ üvvg í» kuMill fcwst^: ügy nini Pioii i», a ;\':íI IMI) wkn látóit. N«tü kell oly na na fjnÉt « éretni! a sulykot
IBjéii 1 Wetnmayer ISvijUi, kJ v kefe á uapokban véMt jé-
a kaévM te Wp mOvaltoééC Wjw iüéit kW^smyu VtmdtB. e^nrwiii ■l\'V\'^ÁfciH uilrákl I Hév írígjkos,
I T«ljl()l JflfUéi. á Hely-:..(|ii kaik. l\'j&vtMiafciüutbttU sz Ó\\jv6gi \\ásgéiátok tíHltlwtf sorrendben fog-wogtit taküi • iiuiui 13-áu YIIov.-ti|y, ungvári és német nyelv. VL pszt., migytr ^ wjiotft ur. IV. oszt. történcr kit, tenné^trajz, íszáintan és rajz^geo-titru. —éa V. out. magyar é i né-•t bv. III, oszt fan gyár, latin éi né t. »v I. oiit. im igvar éá latin 0;. — Vvfl. jszt/lá itt él ijWg-^\'VíJ 1. latiig étjgArög uy, IlLíjzt.- magyar laliu oy. iSa\'pidrajs. — l <Nu V.joáaf, la 111 é» görög uy. IV. oszt. magyar, la, ) ?i 1 fc iiéinítjay. IIl oszt. tcrm&tetttaír! irnjz, számtan\' \'« raiz-gcomotoifl 4-if in Vl.L unt. terméssétUn, Imbpayi^ töriéktitotit. VL out. töíténplem, 5líii|is6gtM, torin\'ffizétrajz. II. iszt) ter-(kzetrsj, Mintán lés raj*\'gebmotra. — l) éii francia ny» fis |yora irái. - i 20. oszt: tftrjéflcletpl menuyiségtjsn, ter-íszetrajz.\' i. ont.lWldraj*, azatut .» ós jfrgcijinotrjai— 2 L 6s 23jáiv lesz-a moü&iitaitulóu írás- ős szópolj vizs-\'aüi. £ jelentést az érdekeli nülqk] tauügj bantuk szíves figyelmébe aSinlja I ai igatiiélómg.
— TftmeavigalaiM. Mog vol. e\'ső tikosai Rvttgj- inkiMjib nyári dstÖjjUnl píwi-ki ti liélfön 1 hó \'ö-ijjj, melyet dőjik íptrt-■t tik hk Aljeik rtndezWk. As ejnilfr- ig<ki tt jHíjj rblt látogat vl t a<aiker uljwsa kl-igitS. \'Priignunm u»ri»l élB»tör w iparos j-nliii:-JX. n|taj tanár ur v spoté^ okolt, wutánj k( telke-
rWyai)
«iéJit\', ki IfedvW tiiiidiii\'áíöí,jó Wáw® fií-111, raiadeakirtt«M }a)>b beuyoiui«t rvRku< lu. A, dalira* luml^leiAre éjfllkpr ajm •idillt • iiAliánr d illat k»«d,So»kiédctj a kü-
■jiHi\'gnok. Kgfatull iftdvó látjuk iparai ii kavlniu fej|6dó«ét.
;t?dok dalárdája ,Z kti, ttátiánn dalt éi t a lUftipók, ;iii< a öűkőkr^ t
batot^ agf lióg| 11 „aravJfiJuwiirt
Ulaij&íéká^ lúiioz.
folyt. Mekasit taiai ínég as bslélyt
igM Áiajo^ flr
T A naK) nlflii. kozüí feépHlk iiévi: msgáUtok j«
•■\'liiányan tilbbá kiálfUokba törjek ki. övutáp tB\'\'ly mau rt*g-
DCMÉMr, k^pvicelá m-:r •
^Í«gycí«ftk, hfay ör-ttlTegvIfiének taíudei)
■ ol
íta kl«*l»nÍM«) fólió-ilákbad át IH80-|f8l-ik. ním I16 .jjiiv^tkoíj) nap
Ilii ff A,


jtibaa tartatnak meg:\'jun. hú 11-óii icggöl. ■■ l-»« fioujály barJ 13-án reggel as|l-*6é( k íe]«5 leány osztályban, 13-án délután a k tiontályjbato, ,l4^án reggel a 4-il fíon" ybarij 14fpn délatikn a 2-iit fioKtUy.bsa, [en reggel\' a [Sái\'lit^itmoa 2-ik fioutálybui, u-én reggel a Toleky-atesai l-«5 fiáiztály-«i, lt-ért délután a Petfffi-nteaai 1-ep fío«-lybanj I84n reggjd a Miigynr-uíoáiii l-w \'iitálybao,. 20-án réggel a 4-ik lepyoua-jlyban, 20-ján dálatán á 8-ík liiAnyjisztálj,--l uí,\' 2i-én Mgel a kia-kaoasal fi* éiljeány-j izláivokbaa, 22-6n reggel mag^nvizagálatak, 21-én dólntán a trtjoáaxat, 23-án röggel\' |tz \' n5 leányoaátálybaol 23-án délután ja ma-(r*r-utczai i-s5 laá\'ayootályban, 24-M reg-il\'á Petőfi\'iitczai leányou(álybaá, 24-án :lután a Telek j-utouí J-a5 leány osztályban, \'|í-én hálaadó la teái tisztelőt, • 25-átj, 26-án.
\'Vkéáomníca. Nagt-Kanbuán, ISSIL-judíub J 3>áa» Aé igazgatoaág. A vizsgálatok rag* y el 8, -délután 2 áfakor kezdődnek, i
— Rcl^h MlkM a „Keeatheljp czi«aU ip cnrkewlt^a resjetéknevét Rovarra ril-itatta b^Qg^uiiniaztari engcdélylyá.
— Kftslekeíéa > Ka la toiion A I laiaton partján\' fékrő Rér-FdlOp Jazőíölie-
téu nyaráló nágyoámu köaOoség kényelme kioMUfeál f. é. ionná hó 1-tdl kezdve fiér-\'filop éa Siófok külsőit naponkint, Bir fü-■p 4 Balatos-Farefi küzött pedig hMeukist /Ukt fog gfehajó küzlekedui!
— Meglsl/áá. A koBfthelyij m. Jűr.
Íaul. UnintMet lian^atóeiga 1881] cvi j.u-taa }jií tt^áa fekréiebto a nBegélyjegylut", trlftrteb«h a .Deákj Ferenci kánytftáru ja-Kra a „Bérrím\' aártkörti uvaaci tánezví-talcaat r*ud*t. A rtnlwJség t Sertgllyi Pisla klb^k. Kim Aadtír, BaoediiflU tfálitto, Vágó Ma, Vatbiícii La^eaj Zakár JóMof ipénztár-kek, Aáaeéw Clak i Kwertt Bála, SÍáth Ráfoly, (Wwiwky MíklfW aieio&k, Jajkabháay Béla, Kartkea LajoaJ ázató Amotd, jfiaUváay M-oltsáf JW Mpa0. KmMa 6 érakor. Cialádjogy | Érd SiaariN/)egy | ft. Fe-plgaetéaek afleaflaetlitl fogadutaak i$ hirla-
SBag nyogtiautnak. T. kfl%yek kéretnek tini uy—rtíebben jműgjelenni.
— IUIIMMS napjaink roflik ptin-nsd ás tnáwdnipján, méltók a asent
ftaawWn, tHtif annyi MiNlt vnnsott i tana-loaiaatk, Íjai (ál rawtrtl MRás Búee «tn>Hiti a klll\'wNg ájtateaeeágit TSgBaV éta termáktMiy aeó áalat|« IHldeinkot, msh eeáre ftá\'uuk M^sétf-i* Vüll. A gatda remfoynyel tökint u aratás olá, uvfcly, ndná. UtM as Ulán mmtt(l jobban jOvedeliMaáe. Hagvou i* ráak IÍiííj" ea már.
Hérltvál- Zalamegye alisfáui valaláiéli Jekmtates ssnlgalúré ur 1 K.(teioiij\' áe a 48-iklnáum 01 kir. hadkie^lsmá pa-raa«aooksé| ktMtl K-ircjün magái lapozás tce-i\'itit tolyó uvbtiii a nagy-kanizaai állandó somé bisoltitág a kttvetkexfi napokon fog eljárni : a kanÍMai, kauizsarftrosi, tiapokaai, sflmogi, kantbelyi áa sakegeroegi a0rasé;já-ráaokra niare elsó ízben f. é. juuinnj 3-án, a csáktornyai, perlaki, alsö-léndrai, novai, le-tonyei és paesai sorozó Járásokra, nésvo par dig f. é. jstnias hé 4-énf euntal as sspe 0 megyebeli sorozó járásokra vonatkozólag f. éri )aniua.(2<éoi|! július 4-éa, julius 22-én, augusztís 4-éu, augu«tus 22-én, az 1881 ik éri liadj^tálék végleges számbavétele után : Kzopteinbeij 22-én, október 22-énf november 22-én és djoczombéf 22-án. Miről (ozitosett) milioztartáji ás közhírré tétel végett oly tel hirásaal éftesitem, hogv a fSsorosástól ulma-radt lindkélolezotiokot, minél nagiobb számban Igyekezzék as állandó sorosé bizottaág elé állitad. Zula-Egorszegen, 1881. májas hó 17*én. Svssúts BeAfi mk. alispán.
— Ityilfáiss kttnxftiiot és pyug-lázás. Aluliréttak mind magunk, mind pedig a csáktoriivai állami tanitéképesde többi nfr vendéko nevében hálatelt s*ivvel mondunk e helyen Ss forré kUsaUnetet mindazoknak, kik májna hó 28-án rendexutt tavaisi mulatságunkon Ikegyeaek voltak nem feledkezni meg rólun)t, legésiintébh tiaatelfiik|6l s jeleni látok és pártolá«uk által elsé nyftyános fel-1 lépésQoket gfámolitnni ssiveakedtek* Jól tud* juk, hogy e megtisatoltetéaéhes,\' érdemünkön
\' kivUl jutottunk, miért Is bálánk jbenséségs annál kedvesebb nekünk. Bátrak vagyunk reményiem, mitserint szerény majáljaunk hiányaiért kegyes eluézéaeel ajándékostattnnk Fogadják k0lön5s ^álágkat, kik létesiteudó wgólv-cgyloillnk ala ptőkéjéli* íelaltisetéseik-kel is méltóstartkk- járplni, mit van szereu-oténk ezujtt«l{! uyugtalni is. Fogadják ason kedvesen tiastelt hölgyök is igaz azivbol eredé köszönetüket, kik a mfcjália helyiségének föl-diasitésire annyi ssép virágfílzér jés koszorú elfiáliitásán fáradozni oly I ok öt előzőleg silve-aek voltak, uévdfecioi; Laubhaimer Qizella ós Jolán, Martliips^vicsl Ceoili és ifulcsi, No vák Erzsi és Mariska, • Pliclitn Hermin kisasszonyok éaVukaszovfy\'Ferenctiné asszony, Felalüsetni a k0ve|kew urak és hölgyek kegyeskedtek : fiargitny .József 1 frt., Uelányi Tivadar 1 firi, Valié Vilmos 60 kr., Bhédey Ferenci 10 £rJ, SeliwáMx Károly I ft 50 kr. Buchb?rger:FüIöp 50 kr., Fehér József 10 kr., Bölcs Sándor 50 kly Lupersbeck Jéasof 60 kr., Kiszelás Lajos. 8imon Károly 10 kr^ Hegedűs üála óO kr., ViánUits Károly 10 kr, Szilágyi Gyula 1 frt, Báron Róxa M) kr., Séiber János 50 kr, dr. Svartz Albert c0 kr, Hiikehmaiin Sándor kr, IlegadQs József 10 kr, Ernst .Mihály 60 kr. Dugovics Páü 50 kr, Akzeghi Alajos 60krJ Jeoey Oúsziáv 50 kr, Seiyert Antal ^Okr, Polák ilátyá#:60 kr, ZalqU Hénrik 1 frt., Majer Hermán 60 kr, Őréig Alajos 60 kr, firos István t irt, íPlichU Kázmér 10 kr, Strausz Béla oO kr, Ziogler Kálmán 1 írt 50 kr. Pálya \'Hibály Ö0 kr, Myrka Domokosa frt, Mózes B. 10 kr, Konyáry N. (?) 60 kr, Mislenszky, N. 50 ki Dr. Kra-sovetz Ignác* 2 fr,U Ostteeen 2z frt 70, kr. Tóth Sándor r. b.v belyéttas elnOk. Koller István r. b. pénatáínok.
- A káipeatl némsgfsresltá társaság nyilt levélben hívjaüfof fii agyarország-, lelkészi karát, alrve, Iibgy támogassa azt hazafias fölidatátíaa. Aaón [bizalmi, a6t atyai viszonynál\' fogva^ mely a jó lelkész áS az általa jóra nevelt,nép gyofmekói közt uralkodni szokott, a lelkészi kir segédkeze sokat tehet as idegen ajkúak nulguyerétének Qgyébeu 1 így a névmagyarosítás inezojón is.
— Kásretlsi sssenetjeg/rk Balaton-Füredre. Folyó évi junius hó l-tól kezdve szeptember hé végéig\'H- október hó 81-ig érvényes ■— II. és ÍH. oakt. közvetlen menetjegyekadatnak ki Balatpijfttredré, következő állomásokról; a) cs. kir. déli vasul Buda; b) m. kir. államvasutak|s Beeztereza-bánya, Eger, Gyüugyös, Hatvani Jászberény, Kassa, LosouczM Miakolcz, liiiuuiioiubut, Kotanyó, Ruttka, fiaerenes, Zólyom j e)i ma-, gyar északkeleti vA^;. fötegrtász^ M.-Szi-gei, Munkács, Sátoralja-tfjjjeljr.^ngvár. Ezen iÚlomásokra való vissaautáMf eséljibél a déli vasat Siófok állomásán a* odautazásra\' vonatkozó jegy banutatáaa mellett szkítán .mérsékelt jegyek, szolgáltatnak ki A déli vasút Buda állomásáról gyorsvonatókra, továbbá posta- s vegyes vonatokra szóló jegyek adatnak ^ különböző árakon, a
m. kir. államvasutak ás a a. északkeleti ^aajut állomásain kiadandó manetjegyek a déli vakut boda-siá-foki vonalának kivátaláril gyorajronatok base-nálafár* is jog<MtasaL amehnviben azok aS jlletfi koesioaMáJyokkal aÜátvál. \'A menetdi |
)ak éssgjék batárasmányok a4 illsM ijttra-gassalakal liírdstmányokUn logialtatnak.
~ A „Magyar Alt\'rtld" fmienkiut agysaar megjelenő ipar-Qgyi-esáklsb mulat-váayssáiaa megjelent s bekuMolett hosáánk. E lap a magyarorsiági iparos ifjuaági szövetkezet dobroczfloí Vezér-egyleiének hivala-loe közlönye • takintva válloulos tnrtalniát,1 szakértelemmel iiott általános érdetll közle-ménySii, báltan ajápljuk a nagy kozoioság, ktllünösen padig at ipkróa osztály figyelmébe. A Magyar Alftlld" 1 köziilebb\'í d|bi«-czeni ipirmfi-kiáUitás hivatalos koáiftoye leend, s mint ilyen á kiállítás tartama\' alatt mindennap fog megjeleni. Elé(Ua#ii; ára; negyodérre 1 frt. 60 kr, fltérm 3 frt. Az elonsátéSi pénzek Debreosenbe a -Magyar . Alföld" kiadó hivatalába küldendői lamé telvo ajánljuk a t közönség figyelmébe.
— UJ zeneaaŰ. Táborstky és Pársdlt nemzeti zeneműkereskedésébea Budapesten megjelent és bekttldetett Hoziánkf tMem messze van ifagy-Károly tél Beregszász", „Kő-rösi lány" énekhangra zongorakísérettel ssarsé Hubay Sándor. Ara 80 kr. Ajánljuk pivjt-sélnk figyelmébe.
— A« „Oraxág-TIláU^ ciini 1 képes lapból megjelent a XIX í\'llaot. Ta taluja tgen élénk és változatos. Mcgjulaiiilj. 11 indsn két hétben ogy-egy Ifizet; egy tpurt 1 ra 40 kr. Az Ország Vilégot kiad|n yilbk< ds F. C. éa fia. Budapesten. Ajánljuk Olvasó nk figyelmébe I |\' -
— Résaarftlgyl éa tárna\' i irazeti zenemŰkereskedésében BndipesUn me ;jolen-tek: rAs árra sólnja és vigaáSa," Dr. Kk-nyurszky György tlnár urnák|baráti siere-let tol ajánlva. Eredeti ábránd, soogorárs szerié Mihály Ignácz. 36-ik mfi. Ara I írt.- - ,Tá-lálka KoritiiyiczAn", keringő zongorára Nsgi-ságos Szent I ványi Ssent hányi Józ ef urnák, földbirtokos és a koritnyiczai ré»zvény • társaság elnOkéuek mély "tisztelőitől nánlva. Szórté : Roinprookt Alajos. Ari\'l ft. Ajánljuk zouokedvolő^ok figyelmébe. t
\' — Rdrld hírek: Milán szrb fejedelem Budipestro étkezett s (ávölli te,idejére 1 kormánytanácsost bízza\' \'meg az of-azáglással. — Francziaoiszág egyik kiváló tudósa Littré meghalt S nsgy Unuej élylyel temettetett el. Irodalmi működésével halhatatlan érdemeket, szerzőit magának. - - Türr tábornok ongedélyt kapott a korintht si földszoros átmetszésére s 1 csatorna kiép 1 lésére. — Murawien unokája,.kisKonslantii nigy-herczeg hidsegédje volt, mint niliilii a Elfogatott — A muzeuinban felállított Sz kshenyi István gróf ereklyéi ismét egygye) sz iporod-
íjándé-és Özé-ost A sárga
ták. Klein Vilmos Béosből leküldte knl a muzeumnak a birtokában levő oltenyi István gróf által használt.foi fokos sárgarézből való, nyele szintén rét lemezzel van boriivá, melybe aj következő felírat van vésve: Szécsoiiyi Is.tvája 182&. Udiatiós báré altábornagy, az Uchatié\'s ág^ju feltalálója junius 4-én lakásán forgó pisztoly-lyal agyonlőtte magát Öngyilkosságáiak oka állítólag \'gyógyíthatatlan betegség, mások szerint sértett becsvágy. — Csornán egy kutya 30 napig volt egy magtárba bezárta-s ez idő alatt som nem eveit som nem ivott. Efeinte el volt gyöngülve, de ma már kutya baja.— Tisza Kálmáu miniszterelnök 1 nyarát részbon Qeszlen ijfogja töltoni s esetleg augun-tús végén Osztendébe megy. Progrsmmbe-svédet — mint a Bud. Corr. értesül —- a mi-mszterelnOk válisitókerflletében most nem fog tartani. —• Budán, a krisztinavárosi színkörben jelenleg Károlyi Lajos szintársuliii működik, 1 mini 1 lapokból értesülünk, igen változó. szerencsével, a mi nem osodsi ha meggondoljuk, hogy a fővárosi közönség ilyenkor a vidéken van.
— Lapunk jtUn napa a füukömli Ontuptk miaU egy nappal kétőbb jiUuhtwt meg.:—
Vegyes közlemények.
- Nemzetségi kérdést Tsassvárlf. Tragieomicns históriát olvasunk a aD. ju, v. Lapokból; A mull mpokbin • belvárosi Jené-téren, egy major külvárosi koésis ■ egy mellette haladó saábómeslert csupa kíváncsiságból megkérdett, mily nemzetiségit ? A
bó a, román-uemzatiségű koceisáak feleletül est adá, hogy némát. »TyjUli, hat nem ma gyarl?" kiálta a kocsis, a osfajrával végig húzott a .németen,* aWantm acfilágen Sio mieh, weií ich éin deutscher bili ?" kiáltott dühbe jöve a német „Si muaz ungarl" felelt a román kocsis s most már az ostor nyelével keadto a németet plfblni:. s talán igen komolv kimeneteta Jeenaett e tarosa eset, ha a rendőrség meg nem Jelenik, a\' mindkettőt
§slléron nem csípi, hogy 1 *n«nMtieégO kér-éi" békés megoldása rfölött a dutyiban el-mélkedjenetL
— A karlatal szoros átmetszése A görög kormány, mint Athénből Írják. Lssssps-nek engedélyt adott a korinlhi földszoros átmetszésére. Nevezetes körülmény, hogy a korinlhi földszoros áunetazértek eszméjével már a legrégibb időben, legutóbb Iféro idejében is foglalkoztak s oly hosszú idd éta csak most 9lt az aeame kötnoly alakot, mi-dán a suezi csatorna 1 már rég át\' van adva a forgalomnak s legnlóbl a Panama-azo-ráé áUnetaséee van közéi kiélésben, A , ko-rintlii .szoros szélessége a kgkeskoayebb ró-sséa csak 18,000 láb álmsfsséea tebát épen
1 sm fog natiéwépkkei jérai Hogy a ríg|ek 1
rottvet nem valtak képnek végrehajtani, 1 tt abból lebet kimagyaataoi, hogy a na-I yobbmérvü iziklarept-déiokhez akkor ntég 1 Imi értein k. A saorost a völgyet átszelő lagy kőfalakkal védtákj a melveket tí|bb iibeo lerombollak é* qksnjüoitak s a iitfily 1 }ost romokban iievpr..Ettől nem mason, n ; ilbmus legmélyebb he|yén volt á Díolkoi, így csiga-pálya, mslyoek segélyével kisebb lájókat egyik tengerbe! a másikba lebelett JazáJlitaui, Beánk nézrp akortothusi szorar iltneúzése esik anyiban bír némi fontosságul, hogy Levinte filé istsiPssan rflriditi ai itat
Villamos kísérletek az aksdémla ápöie-lében. .„La Foree at Lomiére" belga lársa-ifg megbisottai, G. Fánre és Begíner némökük ma este nyojes érakor, matatták 10 az ikidémia Kisfaludy-termében kísérle-o.ikot ii immigisiaált jéis szállithájó villa-lyossággaL A Kisfaludjj-teróm egészen .ineg-•lt a tudomány etnbetíeivel. Az ákidéinii ermisiettudományi oSMátyának tagjain, & ifiegyetemi lanárokoni kivlll ott vedtak Lé-I
ÍivajfMonyltért gróf, ni Akadém^i el nők s, rwort, Szapáry, Beidpkovioli minisztorekj !álh f«- és Genóosy alpolgármester, a imtl-ijercg részéréi egy mfintakl tábornok s töB-l)ou. — A kísérlet elsői résae annak bebizo í nyitására vonatkozott, \'pogy a másodrendé galvánoszjppokban tekiotélyes mérvben félj halmozott villanyosság j könnyen szállítható egyik helyről a márikti. A kísérletek sod-j íjonyoknik villinynsságjáltalisióvátélale áll tkl kezdődtek; tekiplélyes vastagságú sodf lionypk és platina huzalok egy pillanat alatt iksani, olvsdni kezdiek s a szikrák; ugy ugr ráltnk szerteuéjjel. hogy a telepek msUett \'dlő Lónyay gróf jónak látta ruasifosnlm élŐlllk. A kisérlelek második \'része\' annak bebizonéilásáré szolgált, bogy az ily módon felhalmozott villanyosság oly egyetlen forrása egyesült fényt bon létre, mely talán több részre igyekszik (isslitni. A terem k0-sepén vuli felállítva a bagyír nemzeti izin pósztóvil körülcsavargaiott rudacska, mely-nek felső, tányérrá szélésdlt végéről bit Oveg-götnb csdngOtt alá. Eajek mindegyikébe be-I futott egy sodrony, melynek vége az áram meginditáaikor gyönyörű, napfényhez hasonló fényben végződött. A szem alig birta kitartani e hatályos fényt, melyet azonban aligha lehatna tartósan! eléállitani. A készülékek és kísérletek tnagyariázój* később .egyetlen nagy viliink-forrás^ idézett elé, melybe lehetetlen volt fekete szemüveg nélkül nézni, a mely mellett is előbbi bit lámpa Villinyféoye hitvány mécsként pislogott, A kísérletek harmadik réaie annak kimutatására szolgált, hogy az így fölhalmozott vil-. lauyosság hatalmas mozgató erő a mirfll volt is alkalmi meggyőződni \'1 terembep mindenkinek. A terein egyik szögletében egy gép! volt fölállítva, igen nigy foga körfűrésszel. A yillaoáritn ezt hozti oly Orflle-lesen gyors mozgásba, hogy 1 fogi elé tett deszki és gerondadakbokpt egy perez ilitt elfűrészelte, fflliikkiito, iazonyu livitás közt \'Ezzel 1 kiaédptek befejeztettek. Megemlii-jflk még, hogy 1 villányáramot vezető sodronyok egv része 1 teremben fölállított telepekből, tObbi réiae azonban egy 11 akadémia udvuán fölállított nagy lárgi kocsiban levő telepekből vezettetett a kísérleti isztal-. ho/. Az előidás alán 1 küzönsjg szaktudós része ott maradt hiflgatni a tranczia mérnökök részletesebb magyarázatát, később.\'pedig iz akadémiai bizottság Qlt Össze, bogy ítéletet mondjon a kísérleti eredmény fölött
— Gorove életébél több likeríllt adomát elevenít föl a „Pesti Hírlap:" Qorove jóval idősebb volt,- mint a lapok mondják. 1819. évszám hibásan csúszott Születési évélll valamelyik Lezíeonba s így a tudomány fiatalította meg, a miért ő egy oseppet sem haragúdéit Voltaképen 1814-ben szOlstett, épen á bócii congressus tartama alatt amit igeu gyakran nokot emlegetni. Atyji Gorove László látván fia népen fejlő tehetségét, kevélyen omlogotte: Ebből • fiúból, hi iz Isten élteti, még.Vloispán is lehet Lett is, még pedig miniszter, S midőn 1 Terézváros bin megbukott Jókai ellrn, keserűen mondá 1 legyőzött választók tisztolgő küldöttségé nek: „Önök mindnyájan tulbeosfllnak ongem, iiuiu csoda, be osalódni foguk mindnyájan. Egy ember volt j enk 1 ki nem. onlódott bennem, az ipám! — mert Ő csak alispánná kiránt tenni, s n az egyetlen ember som él már." Alléiét és (nuolkedését tréfásan min dig inmk iulajdonftotti, hogy nem házasodott meg. „Az agglegényekre jó idő járt — mondá. Ez 11 ő áertjuk volt ü én azl flgye-b(íii megérntom. A farradilom után Gorove ! is Párisüu VuouvkUlt s Kiss Miklós nredes-nl, (a ki egy gasdag francsia grófnőt vett nőül)\' ő volt a magyar* emigránsok „pénzügy minisztsre," niort dúsgazdag atiyja uősé-
5es forrást nritott meg előtte. . Vitte is \'agyarakig türelmestül ezt a hivatalt, de mikor látta, hogy ilyen jroudner mellett Sokat jköf-lenek a bajiámk, ő miga pedig minduntalan pénzzavarokba jtk kijött 1 békelttrés-béL „Az ördög legyea nálatok „DtMobokké!\' Alt gondeltam ki urak, hogy tegyen! az egén hivi pénzem a tietek; nekem mijd csak idjitok\' kOlntOá." Pártelnök korában mugazóllitjn egy úbmij midőn 1 clubból j la*-1 znfeió ment ú ujczáö] Baldáosi Antal nigy •zeleseu: Mi újság tfista? ~ Sok báj, sok gond, moudji Öorovis... egéuen komolían. 1— Ugyan miiéle gond, mondd, el, ha nem állimUtok? Gorove, igen jót ísmerlo wd dáesi hóbortjiit ■ agy sióit: „Ében most volt nálam egy iádtánus kfildotlség... táján hallottad is már, hogy itt járnaki.. \' Aktán, mii akarnik itt f{.. j— Hál még n#m tudodfj Igazán nem balloittf f no hát kisérj iI mt darabon, hadd mondjam el. As indiános UU-dilttség, barátom, iáért jout liozViim, mlnfl elnökhöz, hogy ajánljak] nekik királytl —j Nos és kit ojánloitá\'l— kérdési BoJdáltij ásobón. —\' Ep^ou sa a bökkouő,! j- mondja Gorovö iggoaalmasan, ssáaeaer forintot ké^
nek királyi székért: ja padig sok pénz, nem mindenki randalkeail annyival... n ign, begy as adóban majd rátaa labet sir-oaolni... — Hámi Ery kiesig sok.,. Nagyon *>k Annyi készpénzem ninos ta. — 8 a mellett még itt ia kall UknllHaánatadod mit Tóail Hüllőm kedves Pistám...Istent is kern-nek flgyuttaL £s aslosak öíVonezer forint 1 B nzonfelüj ott a«m kell lakni, Baldini elgondolkozott, lilimOgótt agy darabig, untán suttogva kérdé: Hol varinak szillva\'/iVéeül Ül-jon mégsgy adoma, m(iy^i„D(lm Lapéa\'-bsm olviapnk; A bstveon évek \' elején történt Egy napon, kora rwel, polgáriasán öltözött nedtivegn férfi jött a pesti postahivatalhoz s az első enslat fo voeóján tétlenül sétáló egyik postahivataléi kot felkérte, | hogy szi-vnkédjék neki meg: loodani, hol van a ki-adébivaiaL tA fólds infeniff—- mondá mogorva hangon a poi :ahiváta|nok. A polgár Hsnaty 1, földszintre de minthogy ottan n elsé pmelitro utasító táh, visszatér, oda s n otb még miidig tétlfflial sétáló pnlabivatat-nokot niból feíkérí, bogy maiam meg neki a kiadóhivatalt? — jivalt rá dflhésen a poa-tahivatilnok. — ,De jkérem, voltam már oda lenn, azonban oenan! ide etaátottak. Ne Mesék engem idö-odi küldözgetni, -r Mit, On még szemtelenkadni Is merészeli IVelem ne gordníüáakodjék, vmert én G. N. ebé Gsztályu postótiszt vigyok I 4- kiáltá a b^uíinn hivatalnok s hálát fordított u igénytelen polgáraik. .Igen Örvendek 1 szerencsének. Én Górtive ístváu közielúedési minjszter vagyok I Alázatos szolgája I" ~ délutánra G. N. megkapta fölmentési okmányát..
A szsbolciüigysi gazdásági agye-sületj indítványára az] onpágn magyar gazdasági egylet a kOnptkn/T jivaslatot, fogja u összes gazdasági 4yletekkel közölni: Tekintve azon körülményt, bogy bazáakban nemesik 1 mnégiyiságuk súlyos bajai, de mindsn más kOsujoknik lehető javitáaa is, iáért oly felette áeiiéa, mert á IsgltdvOsb czélntok is 1 kívítdben. a végrehajtásban szenvednek hajótörést, tekintve lit hogy ad di£, mig a hitelszükséglet kimuUtva nincsen, míg 1 hitelkeresők 4 érdemlők Upnhatolva nem leesnek, —í néril míg ez ífányu megbízható mezőgazdasági statisztikai jaaitokkal nemi rendelknűnk, a mezőgazdaság nemé-lyn ingó lufelügyo nem rendnkitŐ, — tekintve végM azt, hágj hazánk jelen közigazgatási \'reudóera mellett, a kÖnigazgatás\'vidéki kezelőméi — a statisztikai adatok beszerzésénél megkiréntáid — mug-hizhitóságra számi lap i nem lobét: mondta ki si közgyliléa, hogy a gszdfifcgi téran való tömörülheiés érdekében, — mely a mait évi egyesülésre | való fe|luvásában .az országos gazdasági egyletnek Joly népen 4 helyeaen vaníkifejezve, ugyanig: -i^pgjr at- országban) leíö öSnes gazdasági egyletek működése nemesik közös elvek, hanem ősszhangzó egy máiba folyó, egymást jkölcslinösen elősegítő és kjegénitŐ módon történjék, — más-rém, hogy! egy oly kOiOs [középpont jöjjön létré, a hot urindonj egyes vidék - egyleteinek: mflkbdén összefolyván, ío központ is mindig leijei ismeretében legyen minden\'egy n vidék gndnági nükségletetosk \'olviWlbólJ hogv különösen kölcsönök vagy áluínsegélyek aíesaközléséyil n cgyfotíh ket illetékes belyeQ kellő anlrlyal támogathassa, mondja ki a kOpgyiués, bogy a mezőgazdasági személyes iqgó líijel ügyének reu4«zleté*t érdekénn, küllinöseti e vidéki egyletek nerrOsését elodázbaüinuk ismeri, s ennek folytán megbini,. üleiáleg felkéri az országol egyesületi szövetkezeti szakosz-[tályál, li<)gi\' egy sza-vozetí alapanbályzatot dolgozzék ki és azt elkészülte alán uonul a szövetségbe lépett \'gazdasági agyletek egy e czélra flenehivandb közgyűlései eléalfsga-dás végett teijnsnr 1
ij 1— CSARNOK.
Tompa Mihály; „A gólya" cz. költeménye
(Tanulmányi)
j Írták: stingly Za. és Sobiarer L
Szabad a költi- Előtte sgy nt sincs el-\'zárvi, boltit *z emberi kébel mélyére, le-eresikedikj 1 teugar mélyére, s felhozza as ign gyöngyüket, eljár 1 történelemi kertjébe, s sjtoa virágokát; sóval á szollein és szir. birodalmai előtti lám vanj Szífa\' tele kés aéggej 1 nép és jó nfogadására, ajka zeng Isten, oíubér és erényről agylráuu Keble foly-tonns hullámsásban jvin s frzoluici majd át törjk gátjékat, majd\' ismét cMfedoSn folynak medrOkbea toya.
1 A kjlltő n emliorisiJgéj Liutjá enr mn özei- ombárt gyönyörködtet,! 1 nyomortól, if ^ ségtŐI sújtottakat, snnvadáiaikben !kiiartásre buidiija, a háborgó ísnvérej padig bájos na-|é"s gyógyító ir. Nemesik azért ve«d fel •ntját hogy vdo n embéiség gyOnyOrére saolgáíjoD, uanem sjsért isj hogjr\'a tévédét n ign ufra terelje,; a fájdalmak, alatt ros-kadoeót ppilig fölemelje. A legtefbb nál e tüidüi! á költő lelki némái előtt lebég; avagy képsa|hett|nk-e azobb osált a gyöiiyBrködtetve timtásná\'J vagy élhjttünk-e] e e»&; msgvalé v sUnérá a) nomósebbl\'sllsw eszközökkel
Fa a1 költénetJméiyosJk gyOlére a költő Imblébcu j van, ágáról padig as - emberiség szedi érek gyamölcáoit. Lbbhontsük fel e múlt fátyéUt s rsasttnk egv pillánktól ^bba, • a nk tjomályos báty mellett a kahéíntu teljiw féttyébon látju ragyogni. Ún, hisz a mi ép oly beveseu dobogott hajdan, mint nsoet » igr 1 mi vaága Olkáyfilsatl sarja lett n etiberi keboMc. H ipgf »jeln, m* feNÜIgnddott Ssánl ia, késaTsásikskel al-komi torfjialeni, «ai esők jutt rtóhaljs két-ségbé, kieen a aaiv fiiét eli-catetcw, vagy ki etvMeltin a vilig íjától oéak •ááigéért él s s, kjliméggal UihLa Mrmlik. ahogy ajO<
aataét, kik táréi k kaafeál kmiiit npfc aft a) tauií, 4$ mm lalélaak aiáé aaaaaaaafc, aa inéiul, a U«tokpt, 4 méhek aiatt 4 wrtii poriénak/-. IÉH«Ma látványok ftjáaínmMil OWk « MM letett a Mtfaneih kkmdrn* k«k—tnji Vvmt&r a toll, tnsly tágig fikHk a múM a» * fájdalmak lmm alatt nycg a
Sokaknak iaUSnbetaák, kegy vafce* u\'éhi fittek ép* •Idheeáeyt Éejtagaiéaeafc uÉjrgrífyi. emé mfli agyanert oka. L* kilók TlllWMT« * kött&TíJ • a mi kább megkel at, kagy a keiteaaény tájfc lüik ktt —mtwpltf » mmcnáriul í|i4 nj«kM T«st * keUCt tilecoíeg mm aién. | vájjon mí katei «Mg jobban leTkOnket, » Ml mmrUhétU
(Mjt tor-)
Uy rÍMMi yok Bralkodiek hazánkban, toí-d&< Tnyélilt: 4 „gé^** fúat ketonén j e eMgeeHemlnti, t4v*e arrél, 1**/ *
MM • kast*. Avagy lakaté* i IéMaflaaa mm hm iránit roeJyatiréfi ipetiegeti a jtépláljí 1 £3£*jej(beteé-c anuak féta»#iá/-nyeit, iU •««• Mafk«i i íáidabaaiutf, íyek leikké Oditíleg baWtuk V )f«n. léikének egkz énjével c4|| a Itazén. Hkm aátnek ujeítéii zeeg • annak éraefaNü kádi • világgal
A koHé otzik it árral. ffomreíí a hazával, annak fájdalmaiban ánéknuy\' /ittl «M, eltenkeatí «m(í«i Mke «\' játod kedvében az egéan miudenaégei -»zíyí)>« italai.
Hsai eeoda Inkát, ka a költi, ki máékor aa arányról • annak feáaiféiK apagett, mo«t, tttváó Katija ayoaaorát, dkatarWik, panaoaoa hangokban tár ki a mintegy wíng, tépek roooJaak el lelki acmtí ríwf me-l»ek mindannyian itzonyriyfel utfók «i k*b-IfcL Látja a Métáig* rúmokat, a kjv&i.d\'>riók
rali mmtmtíÜ \'irá«e-
eégaíkai ífítük a kasa oltárára. 8 mégíe *»y »y» leik awk ennyi Hfliiililyti, aam reaa-laU czfllioz, 4a aaaál kweieeb a afeWs.
lar aa^arta aakáay iavarotlaa kaliaaaí ráffi lérűút aa órrénylfc j mia— kirdatre a wbadiáfat, aaiii atylnnlfCkaak íömjí-aaatak. Da ba aiapjábaji kiraMliajr aaaai-pootWI, uflot kel/aewWtjflk ■ a bmi«laii oúadaaálla), aa asoak ijfiréfo beitii réfkaa-maoi (aaaaUa aakl^l rinfétflakat mag nem lafadka^ak. Baah part hfaauM taeeldkal ncalfál wtaiaakra — laHáaii, bagj Lazáok tai ]korcukbaa vklébaa aafyok-
aak mutaitik aagnka^ ■fimntitlák. aúa kipat kw mdmí, Bw/aak kebiíl iMé-ntrwU* daga»x<ja, a leStatíeq ugy túmqu4 wabun. M.^gtqutat(Ak; kBarrtArpild rér« buzog b«aafk, aidfa laikaaMMMi ráalaU aia-Awikí kurdot, acao baxáiiak [tédalnéra, maiját örökí^ul uvaráak WÍi|l. 8 I»«mh harci flwo1 ibrradaion; agjr bízonvkra homlokunkra fdabattik rolaaanlsataii babért ■ díwMgtnk iingyofat ídín 4$ eoyhvsioo.
kiasaM wAik^Maa,kálaa Wii.du.hil/rfiak f a aabak fcilntaiaifc « a0 lobb J9r6 raaU-Bftoé httMiMMk baaankA(..r«lblk ar> ajaaallak kaááak <g4a. vUiáaMa kM*gaUák a Ufagft • Kwt a mar, aol; v^itvká, falvakki, rm virító «4at6M4akat a kar-t*k«t pHiltn, rfriUtti váltattalatt. A kaow alait raiM Makra a zabákat Mmjtoili i a bátrak lalfcuHln uew egy értaBant küldött a tálrflágra.
Itt igf\'iiji dfiaMt gyermeke M5U érifltt fájdalomban raAr-már larotkai, olt egy n9 anratjá férjit; amott agy gyermek atyját, «aiu iwb^i laatrér-lattTárét: aaévai BMMhlig awk a p-em lariadkat, BÚadauOit köay raaag aa areaoa, iájjdaloio tajog a «ívbe».
liy k6r»tk—láayaket *zttlt azon baroz, •al/tá rairt^ent r—áiáak, valóban pedig nyomornál ■ egyebei n*ta ayaréak. így vág ■adott azon Jiarcí, a melynek folyaaUbao nem egy mugynr áldozta (el élMli-vérét a boaéri Igy foftatott al a tttz, a melynek ál—ztáié-baa itar-h\'r férfiak munkZ!^odUk közre, bánom a gyéaga nék í», kik koemk iránt
flhi h vinM i nbJMM
igbk MW évt ta^aaMl* )agaa(
|A klMaast ftilbm aliji4ab aanaat, aa a aMlMié akár lagalaaM-ayaka, akár iM^g aaaak ivgOkagitab\'1 fo-kéa :ÍUr hllMMIá 0*akkagy a ktltéeaat kklMklaft afaaaatoa»ét ktftabM f^Máeik
Meréé, kMeknl atag«4alal ért «- Eew aaa«ét (|ta koftáaaria i>Miá«y n^fdalbót áll, aaiaaé bk^én MMt, nawrrttk H,l,<"*<\' MMMaelMf „a ivwéaa** fiéíiiáÉi\'i asaaé wfeiMbah « éenaabk. Di batáMk igtaa^a, a alnkiki airAai (Magyar IAa4é) ép*agy ■Mg baa kat«a dala anat a inövelt anwNi ,ktNla«M ütali Valamint» kftítí/ ép «cy a k tliáwn i« nem agy anbari, banánt laiiiéiykiá. A kpii5 iaégkal, kélUkaala iaa-umu-«4 <riMágfll .aa at4koraak.
Á aamk, utely oly bemar káea kQnyezni, piatagy féUe-rem\'gve mm c»ak > a múltba iekintffli, a * wMfétf\\ vadig gyemét napjaink MÜUeéaél kéa tukwaok »«éHaak en-gaaaMM aa égbe Hagy aabokat ejteti ba-zénkott a eéabedeéfárl k\'Mó nemz^ meg-
FatdU* tzerkmtó-HOFFMANN MÓR
* Százezer ember |
1| évűként nagy jjénnAtnegét vesdt uállal, bog) a kQlöoféle minótégl árok- M
m íj oak légolcaóbb ét legjobb vétellorráiokat nem iamerik. . X
V Ajtajuk tokát, unt Ewápáatk fifitoeálft áa leg}pfab v»telferrá«»; M
tofflaeaMáé Mgiaaii, mbwiyw laUrwMti imwi t*u mm»éé • • •ll, llMUlfelllMí iMMKIf^, MájMI á frtot
mát <»ank\'>r*Afi tÉJUlfc-*. H;.« JmiH.Urt 10 Mo« némkf.
Íi|IImmM jnktiU marTaa)aitl»> ta"-*rl taártaaHraiai Krl i|m Hiji MÉlniji/«l. Unton) itnjltnNli Hé>w»4i\'ikMt\'Mrwl M Irt, [ (NWm mm «au*jE*4 Maliin U írt* fca««t*tj
HKtUaártáafaatlel l#\'*arl MarváNfleMM wa laiimto «*Milvaayaj«i. #«»»lw\' c*> *20 irt.
-__I tOy*^ a*wh»«fctot aa tn j
mlxh fala, laklraietl -••aa, Uiaaá torltoN(f»l, áar«ti}« cm _. _LflPlttwl in 14 in.)
xwilitoi ímii 0mj$m iklaawaia <iu>u»«kr6ojf) berakat anitji Mak Mlitarerd to áaaia ajléh MtaWdaá>ltol, 10 fri
rA u \'_ í i_qoaafc—i t*» w fct)
to LitduAbb fárMked aipiito •urntm, ■ ladboaubb itl léii*l eJakbéi, mm oiaaa liklwaaaaal eliéin darabaakáat 16 írt _J_•_I_(Blbbito árt M Irt.)
vaiadf tnncija Wa%M ?aa ■;trwek\'ka*arkw>l, ewáaaaap dliri Itoatl Wlatok, ntUtiloibítUn ayarea to umtl niltiden |e*la4aak, • g;«naaktt ■Plitoarfaaetoa, dl»r>bja 10 át (Bllbito áia 85 at)
klikai fiooia bérai ityuapunalaa aalái léj«alla| (minden Urxa vt|y U*aaaak nétoegae ékaa). darabja aaak 30 írt. \' (UkMato Ara Ihkl)
rand.ifOl Unom 6*f, uagat Jiajlitett f/jcci«c.-l, g0jiib6l/0 tablaiatUi i áayla ^litiif r»i. rf.r»bonfc*nt lfl Irt._ ; (KUMxci tn U Ul)
lafiubb aa ]egfiu(ioiabb Crla\'4 Afrlqun eiatraf I
i a a ifjabb (ajtaja á Itf írt. (Bábbaal are H Irt.) » V-»ap „ h 9 írt (Efójjtwii ara M ftg
Iaéa Isiik daiaboakéqt ta kítfinfi pAJdányokbau, ntowa taijviittatonk átoipaa*\'
(6U a-ii)
tiÁJfYI F. kiviteli Urlel Bée*b*nf
Laua*iraaar L»rtoff*rBiiN»r. ; barkai Aaak MÍadaa ayalrbea.
balaUto mMtolfc
aaxxxxxx
Mind\'!! U-íl(ít\'lio» öt 0Íti irrfymtttn I kHünU\'cf.. \' I oc <«al ina ftot* S7I Ma méfka 1-én 1851. aranyérem. Zala Egerirag mé)na ftAn KW
Wunder
i tor
I n d a 11 r i a,
\' libák galaMw, w «ímt |wane tagf
Concuramaiaa
480000 DaUeod
EHBb(:HM)Ck«
»w «Jim Mmm gJlagiaaa HriUaaiwllb*r iu »r-ntow, wtlcfae kii to kllli i l\'Mibra »u kOMAat al^abc
riTMrttNln.lto k*üm tor IÍUIU toa W«a(iM áaa bt—aaArtail\'iti alkáli n Matkl nafcaatoa liaira MkWnn Jlmu>iU*JlU< l>iki j Hotoi aMai MM M l kaMMa, BM! «in< Ar toa WémIMtm apr Maklaaka M Jtlira áaaiartu # lMuaaiaail|Mr.T4f*lwaM*r mii twakaMar aag-llaakar atak>kw«
a mimmaii ilakil éiMffl Kitolt, a aato aagt liriiiM»«^iWaawinOai
II lainita HriüaiiLuiH,*f.K|Lfl«!6(W. II. a raralglUka llriii»niiéllt|«r.>UMírl.«tr I bmkinai íalv, Ht$m- aa< aikwiiikifkrinllm. I aebwkrai llriuajiiáiill<« jya<—aakaplar aw ilawa toa*tL i |( - 1\' i i »\'
1 naaiim UriUainpuíHiar: Mllitoiblf^ir-4 NUm niaalva |lwti4lf 4 iWUluUilibar KtariMUt 4 pncktvuUa ManA Zaakartaaawi. 1 Y\'jrtOfUeW ator Kackarbabllter.
1 fkiMrita faiMur Nefü
> a«acl»o|la BaiMi-TalalMMlHar. a Mana Álakaew |.aaikur»al«aiaa I fiúuu |r«at ata m«aikr TaVMa-
ao Htfiík.
AUa hlw aimiaJjrtaajMUttok FrvW aMato banaa TI n ki ím lanaái
na WWh Irt aacti Wf á (tontoar Ha*a> <I*I kenakaataMi a Maatar
4 LMM I
4 iluiii hb Prrfia wm fl.,149 aa Infcaa. o onhkMri
Biaulluiftn mm kadialbiM, l\'oa|»of»chiu*, ator «waaf%« UaUlOan«aaaf wn^aa, ea buga tor tantobatoto, aOaalaM tonk líra
A. L 3UTTMAM,
flaaeraldepet 4av Brjétoaiaeilkav-yatoUr
vén l.naMtoark lír.á
T&rvényeaea
tdeleiett vjpeta
Brogle J. és Műlier
| gép* ra roBíii-leuiez gyárt
BudnpenUm. A A J^argijl- kid közel éban, kéa»H Trlearökrt ( konkoly vákaaté 6 kft-ÜaiUSe MgyaAgbaa
Trlear kaairrfkvl malmok mimin.
KapUIAItai.
HaaialC raalákat,
Máltákat «a raatákabaripHf^
aaAmAra. eSI í *
•Mini)i;i>ij>u kllílllg l«lltlik
kiviteli ^Mi^Uaczk
fcatolallatfaieág biituiittoá maltni áiiarálaj aaikla
Dreher Antal
serfőzdéjében Kőbányán,
üt) 0-10 I ,tg)
Bntirfmb
Dietrich 63 Gottschlig
Uj hordógyár
p. KAKIZSÁN.
AldliráiUk tiattátettál értcslUk a B 6, kddtafáget, bog) a helybeli pJao«? (a rasntS tfillilmányok raktárinak éTi m. Klr. MavaUl átellenében
;llordogyárt
állitattak, melyben minden e íztkbs régi menkéUtokkt a lagnlcaébbu evkáaál* letoak. Toljea tisztelettel
V0GKL «e WAONKH
aa klf aáv, ««llit,k to DBSI1KR A>
Bál nufiandálhatA.
Aij«|yi4k tof/aa to baraMtoa klMi (aaektoftol aaartntl kadi«ku«ayi farai
(Oljr ualamkiflrárt flulirník étim aa fiaMaoMig* vkiatagynoiaiT «n aló
aáto jktaJlaa* akm vállal, I
FáL íírútifaakj
Lak. Ahmél Ina itoainjan
Lkledáaa JNUrtak mm ánáaL á lAf
M^*atoa Piacbei Falöp iapuilaidc
í EREDETI I
HANSOMKS. HGAD A JEPFCRIGS
\\ | / ■ ■ I |
[aÍRO
Vácxl Urat 7Í if eiái áUlt BUDAPEST « Mitr.állanvaipftiya kfaaljlw
f-:-1-\' -:-——-H—
| ^^^^^^^ iffl^^^^li [ Eredeti H«»fhirr Eredeti Ifayer Eredeti Jefferiés
TaaaAk 1/ |y.«rl jalváojt kirínol. !
íi mi n
g\' imm
CÜ tz*M . Iá i
flilHi H \\\\%lMí ál
í « 5: t\'lf r
rf I fel- if
i CO I fl
1 V. * "iJíUii
f ics i -a g „
ő ihiűUi
51 v^ $ 1-8
(i CO IHlfla\'! fi * Ultijai
(1 S sllísií! a! fíilltíl8!
w Jjfgl\'S 31 Ui t
FflblTád \'j
a haadtorgl állana alul] bbtoaitott k*|/ pAaiiot-1 torta aaaraaMiiy*«aely«b*ai iwnéVlra, awljbaa nftaar kfaiy mali a ■
9 miII 324,080 r. márkát;
, Hmmm aftnii kaUJ — A 7 eaatájyba baaiilitt 1 1 ej JalAiUrr 100(XX) áánjagj kAit (M.70U ayerv- I ■aayl Urt.I»ai. aealtof
400,000 r. márkával
la pa4k< . |
I nyer. 250,000 m. 6 nyer. 8000 m. I nyar. 150 000 nt * 3 nyer. 6000 m. 1 nyer. 100,000 BL M nyer 1000 m. 1 nyél 15,000 m. J 9 ny«r. 4000 a. I I nyak 5QfiQ0 m. lü& nyar. 8000 m. 1 nyak 40,000 m. ji63 nyer. ,\'2000 m.
3 nyeí, 40,000 w. 12 nya^.1500 a.
4 uyer. 26,000 aii 2 n}er. I2U0 m. ] 1 nyer,\' 20,000 ni 621 nkar. 1000 m. 12nyeá 15,000 ti $73 ater. 500 m.
I nyetj 12,000 ta M60 nyar. 800 m. 74nyer. 10,000 ia. 28,860 nyer. 188 m. I atb. . . *tb Aa a4á eyewaAeyWsie hlmtajvaaa to viana* I feakaHéaal
IMI. évi Ifalaa 15 M ára
van iaa|»mpil»a.
Kaaa a^j páaakla^aaiáa iogMtaiabbi ayare. aito/baitoakna «(j \' j
a*to« arW. aarj. #a caak « n taf j IV, frt
„ aag/aé „ L ., l\'I.L ,. t0 kr. knwN kttaaillaa toxlaaltott aaeaeM aara|afya-kat aa <HHf tláaítoit Mfi fa«4a| itfiúién mtilill a M|a*«alaká fMAláe ja^AAvei\'alaaea alkll« I átoa. CaekA)/ Aiiaagaá paat^j^ban la bakllá> I hatáb.
A antotoaáir áto! »0»i4 iái alatt I28M0. 80,000, 30.000, 20JM0, tAbb j ItOOfl aiartaa \' ángy a/ij\'aatiijakat.fam fel véfeiaea. a ai ai> I tol »>a caalaá aaaraéaa*j«wk nafailapiUaabai ] janit 1
» A UUtok a aagy a^areaAgklUAáaakkM kráaylag\' ] Ifto eaabtlyek to • ■weaatobMvIatot aaak ajaa* inat lehat j , • ]
Mta4aé rtoctrafá még kapja a anfiaeáilto al-balMkral a bteatalaa tárral áa a ba tea alaa a ay iranHytatolraeMi-
A ayiiímnivab feUaatiae aríaáaakor peatokaa aa a|la» itoaltoea MeUeto tartiaik e akar kto* < aaaiea illllki vagy ktvanatVa Ar4akalüalak-■ak Ammiim, niatoa aaayvbb ptocaaia toaáüá Aaaail tokit-aatak aM4 bkaláaitíntik
HafViiaank ilnilwtonaai muaaeA\'k ea aladrett UfNMIt r«floré#beti
ttteindecker József,
kaafc ée vHHiilel Hia>ir|to
V.t A aTSI»|»ftCPAM\'kaa-aOateett
•baa aineni aa Ifeéa áaea laaaretM mm
aantol kl Aato wliiáai ailAra to aa awtláiM-mim a t Mata^Af lg|iAaantoai.
Nyujiaunk krz-i t /■ rem inek {
400,000 márka
I fiayamaAnyt nyéjt Udm* a«atbaa a tofa|aaa aafy * aáaáiaaraiáa, áralj a ■ kenaáajf által jaiafegjo la bUtaeltta taa ■ (
Baaa a) tomaat aláa/a abban kl, kegy aébaa; kAaap tofolftoa alatt 7 aewtoabaa 51709 aparaaán-
KÉ m «ktétlen btaaneiaa alA kall ktiftlnie. kőiWk taiát-Hlt 400000 frtayf t%nj»nmánj. rtoalag H\'c:
1 nywTá m. BO^OO - 1-nyárié m. WfHO
t nyer. á m. I&0,000 11 nyer. á m. 10^)00
1 nyar. á m. 100,000 é; ayer á m. (*»0Ü
1 nyer. á m. 57,« 5\'J nyer. é uí. Ö00i>
1 ayer. á m. ttí/ÁÜ G8 nyar, á m. 3iJ0 •
J 2 oyer.á m. 40,000 k!4 ayé. é m.
I 2 nyer. á ui. 30,\'b** .S8I ujar.áiu. •tltM
I I nyer.á m. 26,000 073 tiir!án. . UX>
f 2 nyer. á m. ^0,000 Nnjw.im J0Ü
12 nyar. á m. 11,00018,880 áyar. á m. 188 III. l-l i
a ajiwlap keiki* tai marért blnnliáai 1 UUak BÉI.
A lnbAialiMA aa ABaa Utal llilitoiM V** | ■tojt* to J*.
i uiár I. évi joniot 15 és 16-An lm
| a U«.ik»»i inabi kafil:
I | «M ml tunf In <«ak A « aagp t IH 10 br • 4 » I I ifi , , . . 8 . , ;l ét »br , } «%jra4, 4 , , I M , -.a8ki . Vilianil MigbUto aa mm| aWaeieUkkUiw ) pnkalalikap aain aaaaaal Aa a kgeagyaak r»A4>l aálkA-eahaflk, ntoAaato ni" aa atka MtaaMaei iMMM aaeAMl r karIkMak kmtkt-
A «apmáaa*akbea iMeklf4a«alAUTalal«a t^vaaatok Cj Mtkai jaiálbihl\'- * nlato« kaka ekU fito liliillMaa anbál baHWk laawliltto a bl»alaUi ká»lJ J^pMtot A erweanaÉrak *4eel4* eleAielnr paeNaa* aa ki jlklIlMa mim lAnérfk i akar Uaaadae ■n*IUln na bWtaaM lililil|)ilakaik Ayitria akin aaa/ikk^i oái liaaiPl AawallAnaktaVÉek anB k4ak«nn«toakC
V4IUi»ta»»a«» aaiUaaker isdiataU a BMNaaaa, ml tato toiiatálraa a;ir»itoy báaau jjakran aa ana lAe/nnaéayrkaab Aftaé4aáa at. wiai u» euu «ra aee ia«n»n lauaaa aa aaa vaaae ia e«e etb. Uatoauek il
Aa lr a laganltotokb aaaaaa mlhkmál, | HlrilHkiHlu aAaéaáett tonatokapl a I giliak*k> itaai* i Mn lalinikiiila. kn*tlk m*i abAakk tonaa aton k nto Aae awa*AMar«taal altkk, kliankaai kaakkeakaa netoaL
K&ulmatm A Mimon,
bank- ée válláfelát Maakargbaa.
bavakHAaa to atoklaa iliimal la—akniefak, «M«k i4eai«^ab to.knwénremiket 1
U. i lűtanáneUtnkkt fejtavn ki ankaoal Iréa-| tnak addig tamiaítou klealiaiárt, lalkérjak aa 1 aj kiaaraoUanéii réaérátalre, — IMSrakváaáak i ezentúl ia ada iráavalaad, atiadaakar pootoi éa aaüérd taolgálal Utal tuatólt árdaé jídaiak i taéjaa ■agaligdtaál liiárdamalai ytaiakkiak.
24. szám.
Hatfdairatal r Ftesbel FOlap jkUn? vkW kedáee. Újvárosház Hm*. ;618, mám.
Elöfizétóní árU: Egésa ént 6 írt. Fél 1 éw 3 Art Kogvwlérrft I frt 60 kr.
VIII. fvfblyuo;
Szerkesztői Írod b H o re * lap seaüsmi részét jllelő k< tjemények küldendők U) vároíhás ute a 618. ss.
lUlrdaltnények 6 hasábos petitsor egy*er T kr. Wbbwöii lm-|ieté«ué)l 6 jv. fié-íégdij 80 kr.
BérmenteÜeu len ek osak ismert kaaekMl fog qtefemk el; j
mim kUtíitaek
Kézú átok vi Nyllttér
jPeütwr* 10 lu.
MEGYEI ÉRDEK(J. KÖZjM 0 V ELÖDESI, TÁRSADALMI tts (iAZIpÁ.SZATX HETILAP A ZALAMIÍGÍI16AZD. EGíESÜllíT ÉS IQBB MÁJ E6¥LE1Í iH\\|ATAL0ÍS KOZLÖSYE.
ÜÖ2,
m yj^-^á,
A Z»l4>fxy«i Ctukaiágl EgyeaMet folyó 1881. étyjjliuf íp l í -én d. u. 3 órakor Zala-Egety eikogén saját-b^za termében rendkívüli
közgyűlést |
tur4 melynek tareyát az }88p dik foptorabar Cikrköigyülós\'39 16,7 wámu végzésével elrendelt, is ia fojtó-évbcta Zala-Égerszögen megtar-lmkÍó gyümölcs, szölö, bor, úgy\'szfl-I ffimM&l 8 borászati eszközök és jiópok kiállítása iránti intézkedésük
j Az\' egyesület tisztelt tagjai mi-íjéi nagyobb számban megjelenni kéretnek.
fc-Egerszóg, 1880. június 10. irvay l»hán m. k. ügyvezető élnék.
A Veres-Kereszt.
£zen 07.ÍU) alatt az .Qrfpsi He-itjlap" 9. és 10. számában kitűnő csikk jelent meg, melyet; a benne Icil\'ejtett józtn e«zitiékoél>íógva annál is inkább szUkségeano)^ tartu^jc. rep^i munkálni, kert ez egylefatek nainnkj spámps tagja. van,,. kik bizonnyáraj •Hagy* érdekkel fogják olvasni aptj mindenesetre figyelmébe ajánljuk Olvasóközönségünknek ezen czikfcet
A .veres-kereszt" — írja a neve aett láp -r- ÍBmét napr rended levén, nem végezünk, felesleges munkát ba e\' ■érdéiben mi iis bár röviden^ bóz-\'mszólunk.
Vadnak, kik azt hiszik,> ltogy a Jverea-kereszt"; jelenlegi keretében MÜegea Mboruk idején, képtelen\' Ijeendj mint számottevő tényező szo-
repelni, mert úgy mondj, nesn a háború szükségleteit éa caélja|t tartja kizárólag izem előtt, liánom béke idején ia, emberbaráti, közhasznú tevékenységet fejt ki, miajtal segély forrásait kimeríti. Máa ok meg ügy vannak meggyőződve, Ijogji az egy-let egész\' működése felesleges, menynyiben a háborúk országpzerte\'oly érdeklődést, oly lelkesedést ébresztőnek, hogy a szükség pillanatába^ a közönség vetélkedve bosza amúgy ia a legnagyobb áldozatokat uz országos csapás .onybitésére.
Álljunk meg jtt pár perezre, s nézzük,: vájjon nem lehelne-]) felhozni érvekot, elég|nyomatékosákat, melyekből kiderülne, hogy táp ínég sem egészen igy áll a dologi
Kétségtelen, hogy eazáfiaa nagy tették felébresztésére leginkább végzetei nagy idők szolgáltatják az alkalmat. De az is igaz, hogy a mint a háború réme nem kistrt,inem jjeszt többé, közöny váltja lel a korábbi lelkesedést, a éazre sem vesizük, mint merül a\\feledékenység j tengeré be az\' a könyv, melybe a tipasztalat véres ujjal jegyezte iel korunk \'mulasztá-aait, úgy hogy nincs, mi bennünket azon ígéretünkre figyelmeztethetne, hogy ^zutáu okulni fogunk., Mert utóvégre a humanitás eszméjét, mely majd minden ember lelkében azendereg, ébreszteni kell, a ezen,eszme felébresztésre a ébren-tartáaára nincs más mód, mint á jelen élő példája, mint jemberszerete-tünknek ^em szavak, de tények általi beigazolása a megpróbáltatások nehéz napjaiban. Ezen] alapra kell állania minflen egyletnék,pely nagy tettekre vállalkozik, merP.eaak ezen alapon verbet gyökeret á nép, a
nemzet azt Gébjén, ezen alipoo tit* jopzkpdlietik tovább, mig a társai a-í>m összes rétegét meghódítóba n a-gánajc, szóval l- xnjerjt csak nzen a lapon viheti f\'gydzélemre azon nagy eszmét, mejynek í szolgálatára v il-lalkozotti
Afc emberszeretetnek caak <gy törvényi van, de annak jgyakorhta az emberi nyomor sokféleségéhez cé-peet, különbözőJerőket, eezközö cet •8b. szükségei. Ha nagy vpaátokl un akarunk jót tenni, ezt nem tehet ük véletlen, terv nélkül pil spktnyi érzelmi felindulásból, hanem esi kis bUonyos ismeretek, bizonyos el/ készületek támogassa meUlétk A r y u-mor, beteglég még nem jkpltöatel. ki a szegények gúny hóiból i\' járván ok nem szüntették tneg4 pulstljtásailiat; hit telén csapások, árviz, tükvéps halomra ölik az éjetet,\' varnyil ;pazi rulj osztogatják á koldusbotot! Ily élta-lános catastrpohák lbbetnek a seg ily-egyletek helyes és szilára norgan aa-tiójának valódi fokmérői, fmert, ál-dáfit éa hasznot daak ott fog i\'iik he zni, hol gyorsan éi jtervigerüei nyu toltuk a segélyt. -
És azon egylet, mtflynem^i háborúk szükségleteit tartja kizár •lagj szeme előtt,\' bánom a bfi lto gy iko-ribb iizükiégletéiv\'el is ezimof, el löki; magától azon vftdat, hogy Uzélja >gy-oldalu életrevalóságát beigazoljl az-
zal, hogybaazna nem mi legü; mig azálial, hogy ^yak<^{bb érintkezésbe helyeai magi\' lánoi; szükségletekkel, ) kölcsönhatást , gyakorol nemzeti életre, és igy val
t az < ikozot
magár i a di nemzeti
egyletté jváli^.\'Itt azonban nem ér-tönk; egyes jnágoa csekkedet )ket, 1. melyeket az egylet miúdm tagja kuf-
llöo-k|ll(i|a bármely körélméay köztj | töljegiihj|t,| hanept nagyobb szabású; dolgok lebegnek szemünk olőtt.jÁlljonj itt pir J)(l(lft.
. Eo|fdoahat4 barakok fieizerzésb! által1 az egylet lényeges szolgálatot! lehotj úgy háború, mint b;6ko idej^nJ Háborúk alkalmával ezen barakok betegek) aebesüítek elhelyezésére szol* gálhatnauak, mig bék^ idején a szerencsétlenségek, mint jár ványok,iagjf tüsveszélyek, vizáradaabk stb. azin-helyére,száll itatván, betegeknek vagy hajléktalanoknak biztos menkel^rek nyujthatniínak. Ha ify barakok kellő száiabaJn1 csaknem az anya, v-» de a, liók-j^yletek részéről szereztetnének bet; ha ekként idővel nem volná megye, nagyobb vtéroil hol ily bah rak^k nem léteznének, akkor jöjjön elánéi ciapás, jöjjön iárvány, segély-fórráss|ink kéznél levén a csapás \'enyhítésére, a járvány elfojtására lényegesen befolyhatunk.\'
Gondoljunk csak kissé a falusi viizonvolúa, alaciony, szűk, égési-séglelt n szobákra; gondoljuk meg, hogy ilig vau f&lu, melyben, a beteg | k)llő ápolásban él orvosi segélyben szükséget nem szenvedne, s akkor nem kell hpsszésan .bizonyítgatnunk, mily nagyszerű feladat va-rakozik az egyletekre az irányban is; igen természetes, hogy háború idején ezen barakokat még a hadsereg rendelkezésére kellene bocsátaiji, s azokat a szükséghez képest tábori kórházakká vagy tartalék kórházakká alakítani.
> Fölötte fontosnak tartanók továbbá üdülő betegek számára külön kórházak felállitáaát a pedig olaő sor-bao a fóvárosban, mig később szükséghez képest a nagyobb vidéki vá- j
rofiokbán is. túltömOKtség nem állana hogy közkó Bok.izqr ve szűke miat — főleg a sitani. Mily; intézkedés ségts bővel rúk ideién bórkázakul
• Nem meríteni, alább ae ufc tás nyílik béke idószi Mi |me ról, hogy idejéá ke i
Ezáltal a közkórházak it me^gátolhatnók, s igy |e azon sajnos helyzet, házainkból p jelentkező, zélycs betegeket, helykénytelenek vágyunk téli időszakban viizauta-visszahatással volna ily közegészségre, nem szűkben indokolnunk. Hábo-szén kórbázák is tartalék-kzolgálhatiiának. iándéliunk a tárgyat ki-nem tehettük, hogy legaljánk arra, mily biva-jótAl|ony egyleteknek a
,|kábah is.
f vagyunk I győződve >ar-alamint a Katonának béke begyakorolnia magát, jhogy harc [képessé éi hárezedzetté váljék; ijgr az egyletéknék ii a béke idején kellj megismerni az utat, mó;\' dot, 6 elajátitapi megtenni mind azt, n& őket arra képesitti, hogy háború alkalfnával műkbdéeükben köszönet ia lpgyenJ, 8 ha egyrészt igaz, hogy az wyletek országos részvét nélkül nagy dolgokat nem művelhetnek: másrészt az sem tagadhatja senki, hogjf valamely vállalat iránt annál nagrobb és érdeklődés, minél közelebb fekszik: a osél vagy haszon,
mit általa \' ^ Ha csak a hl szem előtt tendő elég ség azt, mi eltemese.
. Szólj c reszt* fel
elérhetünk. .
.veres-kéreszt* tisztán ború Iszükségleteit tartja ugyi egy-jkét békés esz-arra, hogy a réazvétlen-nt életképbelen intézményt
k mármost a „veres-ke-datárjíl háború idején. (Folyt k>r).
Mért szeretek Al
\'Mért szeretek kis lányokat, £« nem inkább már nagybkjat ? Kérd etilek tőlem egyre, Furcsa kérdés I ninoi éu benne.
Nagy lányi nines is e világon I SserelmeUK bizonyságom: Kicsiny a, lány, ba nem lenne, SsiTetekbe hogyan férne?
í Ifcitii ífritémmm) lltrnál.
Az angol és az állat, íi. (felytatMO
\'•\'» • \' — —, h» nM Ulalj* Mnl
ketreaét!\'- —\'—j j Petífi,
Y,-^\'—1 — w<nn m leeft-ItMflol? — j Schiller.
llakrat barom-bérlaka akként volt fel-ApUva bogy aa egyik, a kflaBaségnek ssol-ÜUő bejirnt* a boukraedra, a máaik pedig \'Makrát és iMaélyaete etáiaéra a lteslav etcaára o\\ÜL A fenevadak deepptájinak caak ky beeaM, |s nem fedett illyotó végék wyfl ku ajtétjkeÜett kiayltai, hogy kedreá fsaaiesénaMÍase jutb&uon *, ea lytdjt minden^ •Ma kasüált^ ka ksvesssai bőetetta után h malyek aa előadánéit keraSMk — ssegiat akart tárni btrtxUleAbe, |aelyaek meg-\' saüttáa másban Mas biaou —-lasga látta eL
á nappalt agy see«saéa kirtfaáebea saareue fMteai, hol végre a ssijáiHolaakaek kiaikertk «T MtodeasI OroakMS kOeeWik kÁaá, magkúé^aeiy pékár 4l e*)-Hmiw ewkfcaaar áttér tárgya velsféM.
| lálli képm stiMf MaMafi l Kk.
W,
i oetaai
nobi-
. .Imoa.baaár knloáai, a bazáré, moly korlalaán bódé; balnap pengő éné-kért át ragom adni. kivéve szobámét éeí a Moslay otcaára juyiíé roslélyérL Öné pedig ez a boulevardt bejárat le& r I, • j És most uram kövemen, bogy bemutassam növendékeimnek, fajdalom I nOreadé-k o|i ri i k. H pillanatban [as, aagoJ agy a falhoz erősített vaaketreosét volt észro, mq\'ly-bőlja léptek neaére egy nOrnyQ nagy n»-linaekjjqtt ki, 1 irtésteté ragait csikorgalvn,1 klifonbon lánbson volt Ifákrátnak csak |iaj: tani kellkt ,ék ái óriási illat vimgra vp-uult jdma íbgaágába.
| JPémpái bgv állat," i mondá aa angol es ia liole van jénre as alkuba 7* *-. I I
[ JLegyeá de Otnás frankot ád grátiíft kááét a< alboeéátandő Icgényié^aek\'.0 i I I \\ J jÜEpeiL raiagam alukam ea ajáalaiot
boléjitok aa előadási terdmb^. A épte coocrerttel lett fl|gadM,\'i mely neftosak aa flvpgtábiákat, de még a piaion-< dof U j megroszketteté Á falhoz támaaátott ketrectekben a szOrnyotogok ntoegása (jaak hoBiáiiojiaU látizott as etfi Bsa^kwelbéaJ > JV»n tserenctéu) bemutatni: ea itt nagy liirtl király tigrisem," uioidá lUkral Eoii-dotibaá I— tánlioepiráesiŐMl fiam tankja • nem aa \'egéea ]ié«t tépte le rálknrél. Előtte van joan álig rágott at ÍOsom bevétel laa aklilagik ÍUáaáap a terein aszóivá volt; A deréig állat megmentette á oamát I |
[fej itt -iCab kiráhjnö, kedvoilci Mf-[dncácojipJ mely köattifi ipatuijon — [egy embéemet eveit meg. Ml itt a iacuiríkat illofi, pmnebeiitették legdrőaebb efettnlobaí; ulieUdMsoék l ea itt iHgiat T\'o b v, |lág-p nsgrábl oreealáoom, aa£etetremiUto jegf esfabska. twiade? Qárém ahibtot > tépett iyélMg kdlyőkkorábán. ^*assaáb*gá-bao Itt,! nnokatoftvárai saL fajjiitek el, Ml-tél ffípál Igfa jé gyerak es ja -Kimfőd médR ma\'yM kSUntka jóakaratába aiáafok. Ad éaiaki jwe^tengerbeu fogták, mag, de (Mtk mmtaá vadiaséim a falét fclulia, aüaieae. dilkinbjonk ama kell, ka tudjttk( hogy Ut MKtÚMI is imisstitti mtodan jatélsgoi j^e-
morbaj nélk Ü. Felesége Itt, Nimrődné asa-aaony, már kevéabbé kedllyes, felfalja mindig aáját éd e klikkéit. Kem akarom elé-asámlálni b ima medvéimet, elefántjaimat, óriásij kigyé mat, rliinocetvaomat, loopárdjai-mat, ■ hiénái aat, Sakiljajmat, fkrkiuaiuiat, egy .aaéval aa apróbb , népséget, mely üti. Ion oaiboL üvölt, nyefeg, rekeg. [ |Hjgyj< el uram, ngaattplhailaa vagyok, bogy <át ke adnom mind e kedves állatkáimat. — Aa in majdnem siránkozó bangón folvtalál ,< yOoyODa bátímykáiui l Sxerotett eleoepskéim Drága eaiépskáim 1 Gardátok reladott, a s ivíolen, a lelkaüeo. a lélekkafitri* .De szenti . igéri] aektvk, bogy helyetek bettiljotiendi maradi Elitéli maga-magát, elhagyja aiüv sasi pályáját. Es eate fogja atyai keze\' utolsn r rátok mérni aa alotaó kor-\' báoatttéaeke , melvekért mindig annyi brávét, aratti ik Holnap már vége a dieaő-aégnek, a I snadályt keltő hatásoknak. Holnap, kedvei mamaakámj, már közönsége*1 nyárspolgár >k leeaánkl"!
: -Holn p I" mui mqgá fogat kfist aa angol, holuaj te mátuoropjku oehés eaebbel a pénatől, < e még nebaeább fqjol a borúi) mélyi álomi m korljrognl fogam valamely osap- " jszékböiif m Jatt én\' éjjel nesxtelcuől ide fogok iöuuj, és i aabadon ;boeiáto m a te bárányi áÜdalt — a bo alevard ral :
Es h leién jfcrokáétióbao látni vébe isaonyato* < sinja reaüté Itatását: sa alaő lépéseket, as első eskkmiat, ea elai dfihOs-: sigej, a mi reseéa, fceetifékveetéeét, a bősz veeaauéc k törését\' a kibesett atőrnyetegek «if Uét, a |öm«f rjedéeét, megriedá-\' clstórnyedését, irtésását, ré-
VdMtetaég ádáa órti |sát, retteaé mafáét, l eegétykjál gyáék Üti W
ím vérét t tői mondái: olobfdkékt
.V( se all" —■
i it,
i wiaj véaabsi
sskeitnaésát. a vteeharaeg IbőnáR unevadok Ug£vJ ári* kjvnJllűriiir Lwrkailsn
gyöiiyftr bc vaniák ráku, (Orte ea eaikor-
és séiMiÉsaMéa kirül a ké{\' .Aztán mMtialbatok, be eea» ea eesJb— skne eaakottam ?* — —-vjaai sta leagelas*
(Folyt, pr.)
mmm
1 - (1\'lfPifwr \' •
Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán jiniis I5é n.
akarom venni állatseragleiét." \' „Nem e\'adé* _ „Hiszen ha eledé volna, másikat tennék ölébe." | t
Tudom már mit akar caélbap, nines bohéakodni való kedvem; (utazik egy uarlío biliárd?" • ,
aNe veutegeasOk as időt- és a Issót, láttam Ont Londonban, állatai megtetaaettek, aaabja meg as árát, m tjg v\'b,a.z e m a z egésa bódéi."
,A b ó dé 11" háborodott fol as állat-kormány só, aat hiszi\' bogin Trapaxval\' van dolga, as éretlen ficakóval, a totyó fajankó-: val, kiben sem erő, eem erely, sem mlivéaaet és áranyftstőe*) ál\'átaival ?] Tudja meg uram, hogy aokat tartok illalaimUL éa .repotáeasé-jakról, valamint a magaméról ial Ha ángol u,uram. joarnálistálhUpalikalleba közlekednie, e trécselükkolj kJTöéaaatéveéa-tenek egy Makrat-t a legbiLtááyabb; ében-kóráea, kóbor sainéasasel, kilfa jtöaiuség mű-ialósót elrontanák, ha \' jÉitaijfcfiiii — e kOsönség nem velna iaUuigetuebb •náh^fi--nál 1 Mindoanapiasságak;mit ?%Oséptaeéfl-1 fiégok, beeh ? A bődért Hát tildja meg án-golom, bogy az-\'az öné ^ eohaae leszT"
E fogadását egy gytWMta bagóiésugár er^tué. . ]
,Pináért mindent kaWaí,?inondA hidég->1- vértan as áago\', és minin nekem plnaem \'8 v a t^, még pedig a o k pénzem, ergo enyém 7 leas a». ab bédé." | jk Ea végte ia hitemre\' mondom j—> ^ u övé letC I •
Hogy mennyi ékesezóláiába,. milyen » áldozatába kertüt, jslsalsges Itt felemUtbni 10 Makrai makacsul Uleotállt. Pödörte
>• bajmát, rázta sörényét, lés mintegy félre !\' kiáltott:
- aOsak índnám bogyj mit akar aa ite lond a sMaapsariéaasml, mit akár aa pa őr-» jöngő aa én kis kásáay|Mssssal f* r í k aUogy mit akarok freMk Y Privátjías-
k «ó Makrai privátpassió, Gfopán cssík saa-r* gasaaak akarom tartani, kmérnisgnsaé ma-gam>wk.|* . I
" Vsss^filaai a fiiamig Mtt|>Q ijni\') «
1 | III- .
„Ránézni j
■Aat.4 j j íj, • .
.íme egy angol kedvtölm 1* Elég aa hoasá, Makrát- [m dú ad zabolázó ját megs^iditette a Iwbutább áll \'aa a r,ftuyborjúi rí Do miolőlbjh fegyvert égészsn 1<ral volna, neme* iadalat -hevité keblét i
\'-■ .Hallja myurd, ön as emebblk, ha taláh blléntállnOBLJ de — még; egy _ í ilté lem. van." 1 ,8 aa volna?"
\' „Vonja v sKsa aat a „bódé" sslt" > hYisszavanam.u j I * l/. j..\' ! LI Es áa klkulmeg voItjaOtve./
Aa angol asonbán tUrelvsÜensén i dsára kényasérjtva volt a fenaradak bStekl ejtését másnapra haláaatani. Imi val aakr azonnal lemondaatnan tndet,, eate btmsáz akart növeodékestpl #Tá knAiségtőlJ és miesűelőadásrál uÁg mlaosidel is — 4 foto pllstákst meghívni, aaVnltw iirekláml ke kéért Ezenfeld utmojtatást k illett adm ke tteeei aj gazdájánák áa óvsjOMjág, aa relőv gyásat a goadozáé felöl, a vskedelmeé sso jgnatbaa. ; jj . [I Jm\'Ív I1 .
„Tudja mit, bagfományonm önnek ek assitensemet, tehetségéé egy: képé meg ál Ka a sarat" ]
a íiTehelségei!kópéját ajttjibhrel jgyüi ma eüogja bocsátani aa dwjuU\'jűtá, f len né|.am^aját asolgálattovő skcjfáélyaote a ■ I Makráinak engedni itMÁü d< nstj akarta oly kSaayiM [állatai SHadtft abbaj hagyni; kikérte magának, kmv ínim addig mig [itj gazdájuk el nem ssál ttólja i ostaá lakukból, a ketreeaeikbea Űninaiéd szobi ban lakhassák;
Kevés gondolkozás ulán CHskfon beleegyezett
Midőn a legutolsó egfeamény 11 ma volt lállapiíva, asallrtméliiiilWÉi}éisé|i s sau háza\' ocauiaaáihos v^mtte aS angolt.
| A magááhejáraf eéeesaéÉ előtt nsgéir kanMa - melyet fójig triíiffll ^ a mflvf seak bejáratának esvseett, telsb kaka nt vall ki aÉimíL
a, | \' I
i ív II, i
Rétzts kiírás.
lHHi, hi Mráe M Na «erte« •Mm Ju»Í»iffllfl
\' - 4 Kp*. iMi.
Olvaatatott m. klj\\ Helttgymlnitlar Ur ó Nmgonak lalyé |ví Jaaitu hé 2-án IM23 ta. «|«tt árkeeeli leirata melybee a válása* táat törvény fid. | • Alánján ai állal Anot kápvta«Já váUutáaok.ni félyé évi juniua bé 24 <01 julm« 9 tg banázólag tarjaéfi 10 napi 4áfcoat tOat ki, ét a válaaatáai a tgyvénv ér-mimében nükatges jilimh-n intézkedek atec tálaiét, a törvényi f a értelmlbeui hirdetmény klboetájUUát elrendeli. —
Felvétettek ontják kapeeáo a tagnapi napon vagyia folyé évj juniu* 8-én tartott megyei bmottaégi köuyblétben hozott, a jövő ornéggyttiéet lOifé éri eaeptamber hó 2é-éra ötaeebivó legmtgatabb királyi latrainak megtűrtéül kibixdétéeárél érloaitő/ annak alapira aa egybahivoá orazággyllétre kűl-dendé képviuoloknok iögvény értelmé beoí meg-vélaeatéea vágott tfondő intéakadéeakra a közpomi váleaztmányt fölhívó, valamint a választási mozgalmak alatt e a válatzlátok idej(m a reud ét a kötpjyugtlom megértén, a azemély ée vagyenbiatoniág lenalartéea végóit tett íntéqkeoéeaket tudaté végaéeak.
VépU.
A falolvaeoU magaa miniaatari randalat folyláu, aa M74. évi |8Ö-ik tvényaaikk ártalmában a folyó évi naplom bar hó 24 éra •egybehívott oretéggyMere küldendő képri-v selők megválaaanee tekintetéből, megyénk larQletáo lovŐ 0.\' válaiztókorttlolbon agy napon aa illaté válontékerületek aséklielyoin megejtendő éa reggeli 8 érakor megnyitandó általános! képvisolovájatztátokra határnnpul f.\' Ib8l. évi juuiua lift 21-ik napja tflaetik ki, egyúttal tnkintaltal a törvény 69. § ében foglalt batAroimáuyokra, a vállalási ée ne - I . vazainedő küiduttaégi elnökök, belyeltae elnökök, jegyzők Aa helybttoi jegyzők válan-tékuűleteukéut ekápea válantainak meg :
/, Tapoleiúi tMÍaitiiiktrüUlUn. Vélaatéei elnöknek: Bogyei lelvén Balén. Vélaaatá*! I egy löknek: C-epely Kálmán 11.-Fflred. Seeveaatnedé küld., elteknek: Act Ferenci Dieael ÜaavaaaUzodfl küld. jogy-aőnak: Ceandee Jéaeef Tapolcaa. Halyauaa a úökükuek: Ctigé Pál Gnláoa, Oaigány Károly Kóvágóört, Helyette* jegyzőknek : Eérj MillÓí\'Gmáw, Anray Lajoe Tapolcaa.
IL Ktntk«l\\/i euiatríoktrlkótn. Vélantáai eluöknok: Kovák Ferenci Ceány. Vtuantáai jegyiének: Lénárd Ernő Kaeatbely. Seevbaatnedö kultí. elnöknek: Bogyai Máté Sármellék. Sta vazainedő küld. jegyiének: Stieder Lajoe Keeitbety. Helyettee \'elnököknek : Véneaay Iván Keaatbeiy, Svaitiu 4Syula B.-Edonci, Helyeit* jegyzőknek: Puly Já^-aoe K*ntbely, Uofmanu Miken Kentholy.
UIJ 8irn\'gróti véUntók^üMbtn.
Válaaatáei elnöknek: Takáoe AJajoa Sümeg. Válaaatáai jegyzőnek: Szmodita Ká-rojy Sümeg. Suvaaatazedő küld. elnöknek : tét Sátraké Qábor Tűrje. Snvanlazedó küld. jegyaőnek: Bélfy Pétar Szaptgrót U*y éltet elnököknek: Cberoet OlivérCaab-fiaudek, Forinton Kálmán Uihályfa. Helyettes legyt6knek>: Epatain Vilmoá SUmog, Wó-matu Zaigmond Saentgrét.
IV. Kaniuai vtUmttókerilUlben. Válandkai elnöknek: To|pay Károly 8at-llibáiyí Válaaatáei jegyiének: Faila > Lajoe Nt-Kaiimea. íízavaaataaadé. kOldöltaégi alnö-
Két szív.
. • (lUMííj.)
FMr SmriktőU f Bisonnyára beoaüiai fogja Un agy meg-• tört azivnpk végaanvaiti bárki1 legyen a eo-rok olvaaéja, a eaénalutat mely lyel minden nemet kebel a>ereueaéd<tnekbea közeledik, tőlem eanki sem fogja meeronnb
— Ha a taerelam i ulyaoezenvedály ia, mely ployomkaté, — ka egéea életünket | feláldozzuk, a íéjdáloin rnigia <olthat-laa ée mély, ba asarotlainket látják átvenni körftnkbéL
Mert valamint nincs szebb éeaetQnk, boldogabb pillanatnak, e különben olyatvár földi életben, mágia a allrgŐ-forgó milliók kötöu egy kebel ia, mely értőnk dobog, nekünk él, ha a végtelén embertömeg között ctak egy lényt ia tndkatuok találni, ki önön* magánkért iegtitzlébb, legnemietebb: aa ött-aée minden árnyalata nélküli éri elemmel ra-gaeakodik boaaánk; —- épugy nem érea-betunk nagyobb ftjdalmat, mini ba a baléi-zord-keze eaerntteinknak agyikét raáadja ki öleié kaijainkbét.
Kern valami érdeket regény túlhajtott pbantaaui asárnyalmát fogja a\' UeeteU oivaté a táerény torokban feltalálni: agv egytaerű kta történérSa, mely a köcnapi életben oly gyakran elfifordul, ée a mely ép aaért,aaert aa emberi áraeletp éá önérzetre alapul,. örökre árdekleetitg olvaamányát fogja képaaai aa olvaaó köaSneégnak. \'I * .
Egy naplónak aébéay wrában találtam Wjegyeave aa egyaserlt löriénolot • • I
Hideg daÉaaa^iari ide odaktani A bé, mely már meglebetéé mély -rétéggel (adta a vidéket, aa éaaakt anál által eaMakavarra atakeaaa Ifbetetlenné | tette n juáat\'kaléat a adbedbefcl annál kelleme dbb volt e aneb melege. Xnen .eaaeya iáéban aa rettegjen a üa*Wt> olvaaó nem fag ■idiiaai, mart aaak pm ptllaaaiig idéabe-tOnkwMbad ég alatt. ft\\éreaUaáaak fiat-naáafctr Titeitm a L elvaeét, bel agy hia,de keiéiyae támaég Bit aa Métáinál ebédnél iaMnKadjfiak Mag vélek: Aa etíqaette aaa-báljMtafreaieve 4 baatftáléat peraaeao^ák,
kéknek: Bparfeavjfléeiler V. Kanieae, lokey Léaalé K.-Ráote,.8karaaataaadé küld. Megy. aékttek: Freylw jAdo|f N. Kaaiaaa, nioU Pál M.-Kaaiaea. uJvatktt alaökékaak: w|ky Lajoe Peleá-Balk, [Kollár látván A\'bó Bajk) Baáa Kálmán Subar. Helyallet íegyzíkiiek: Hoffmaaa Mér H.jKaaUea, Tripammer Baaaé N Kamata, Német Ignéea ^-Kaniaaa-
V, Zulatgtriügi vdlutitíJuWlfJbtu.
Vélatatáti elnöknek: Dr, Horváth károly apát ZaU\'Egerateg. VáWíáaj jegyié-aak: Haiik letváá Zala-KgeraMg. SaaTkaat-aaadé küt. elaök :| Szily Daaaé Botfa. Dzkva-aatasadé küld. Jicflyrfqek\'i KrdétQáka Zala-Ggenamr. iHelyetbaa Mnököknek : 8kul>lica letváp Bateenyé, Dr. Cainder Ríván Z.-tíger-tugt Qolyo\'ttiw m-yzőkiKtk : Boeebán Qffula Z- Egeraá^g, Uövwdi Ignéea Z.-Kgtraaak
VI Ál»ó- Lt+bú idlaatahrlldba. |T
Vélatatáti eUökaiak : Kitt Béla Alté-Lailva. Válaaatáai jegyaékuek : Skublica Imre AUé-Laodva. 8aavaaaiaaedé költi, elnöknek: Horváth Láetló Lanti. Saavateaedé küld. Ügynek: laóó Ferenöa AlaélLendva. Hrfvotiet elnököknek: Sz»i»diet Elok Mura-Bzorddtoly, föl Bélatoton Jénaef Páka. HalyettM jegyzőknek : Kováca Jáaoa Altó-Lendva, £brau-reich Jánot A.-Lendva.
V/l. Jlaktái váUuiMétrültiUn.
Váltattáai elnöknek: Kitt Jáeot Iflúkaa. Vélatatáti jegyaének: Romáu Dániel ftamo-om. jSzavnzaitztmd küld. elnöknek\'i fői. Farkú Sándor Háabégy. Saavaaataaedé killd. jegyaflnek: Balo gh Kmil Kerka-Kálbczft. HefyottM olnököknek: Baka BoldiaaárflUkta, Boót Kálmán Bkkaa. HalvettM jegyaéáaek: Pétiek Jánoa Bkkaa, Falár Jóaaefüobijjnak.r
Vili Litéiyti vdktfiíktrtítibnl j
VáUaaiáti elnöknek: Saalaety farkat Venle, Vél. jenvtónak; Máliot Jáooi. ügyvéd Letenye. oparaltaodő küld. elnölnw:, lét Qadó Májyéa Légrád. Üaavazaiakadé IkUld. jegyaénelf: Faita Károly Bánok-Sai.t Qyörgv. HelyeltM elnököknek: firdélti Mi] bály Tótaaerdaj tely, Folly Bernát Let«nyei Hkfyettoa jogykéknek: tJékeaay Keetp Lel tenye, Lépoey Balé Légrád.
IX, Otáhiarn^ai vdlaiúálurillMb
t.
Válatat. élnöknek: Molnár ElelíCtákr tornya. Vél jegyzfiuok: Bölca Józtef U.ák-tornya. Haavaaktaaadé küld. elnöknek: IBt
Túlér Józtef küld. jagyiéna nya. HalyettM
Vuieatayörgy. Saavaaatasedé i: Prob«t B erencz Ctáktor-elnököknek : Valié Vilmoaéa
Bonodek Kde, Otékiornya. Hely. jegyzéknek:
Lébl Jakab é>
Szántó Károly Ctáktornya
A válanuáti elnök ée jegyzfi az l-tő a aaaTaaatazedój [kUldölltégi elnök éa jagyaé pedig a 2-ik:ületólog\'3ik azavhzalazcdó kíil-döttMgbea oaoatnák be olyképen, hogy; <a Tálam táai elullköl kkadáiyozlatáta őseiében a4apoloaai vuaastókerflletben Ács Feronca, —.a koMlbelri\' vkorületben Bogyay Málé. -r\' a aaentgróíi vkar. Szlraka Qábor, — a kaniaaai vkerj Kporjetty Sándor, — a aala-egemegi vkor. Siilv Dezső, — Az altéland-vai vkor. Horváth Láazló, — a bakaai vkar. Farkat Sándor, — a lotonyoi vker. Qadó Mátyáa,\' éa a oaáktornyai vkor. Tblér Jé-atef urak hollretteaitondik, a holyottea elnök t jegyzők aaflkaég eeeiérot beoiztáta a (Örvény 169. illetőleg 66. §-a értelmében a vá-laeméti elnök ibladaU lévén.\'
Mivel pedig a válaaatáai törvény 21-ik fk értelmébjtt a esavasattaedé küldötuég tagjai eakflt tenni* tartótnak; ennél fogra Táláét táti eldök arakra biaatik; hogy. a kői-dötteégnek melléjük válaaatott öttzea rendet!
mi da eaaal ctak röviden fogunk elbánni.
Aa aanal fejénél K5vv Kálmán földMur
01 ÓMberegyUlt bajtzálaj időt korra Bntatnak magát homiéka —öaeaeránczolt taemöldei —\' a komoly embert Árulják ol; a jóakaró ezernek ét barájaágoa tokiulotjószivjjo matatnak. Kövy ur kükül-bolél 60 évM; jnint ifja ^ a katonai élet minden kellométvét kellemetlen-, légeit, báborak iaaonyait ée boraaeaté aaép-tégtt kéjM^it l—■ a balált — ét a [gyönyört végig uomlplté, átélte f éa érzéketlenné lén YMzély ét léke, «öröm éa fájdalom | iráni
EgyeoBl iásya k 17 évM Ilon képozto örömét, alt J minden eaaretatéval kérfllvetf ét ugy őrzött, mint Memefényét
Don meg ia érdemelte ezen tulaégoe apai ezeretejet, finom neveléae, melyben korán eUmnyt anfja ée kéeébb alyia rénzeaité né-ratlan jó^aiVütég, tökéletu mfivalteég tündéri népeéggel aároaultak benne, fneiyek! egy ritka jallanw éa jmég ritkább aaépaáget alkottak egyörrére. Meglátm^tt rajta, liogy a termé-net mindéit erejét megtoazilé, bdgv benne meaterművét megalkotva minden nlajdonnal felruházza, [a mit egy tökéletM nfli^eamény-tél mecvéíunkr
Mem! akarom lairáaát mégkitérleni, mert érzenj. hegy tollam gyenge lerre^ rábi-aom olvaJoa képzeletére, a bottzu aaéke fllrlök által köríti vett Cejecakét,, [aa angyal aaép tormotet, a töudéri megjalannet a szép-^ág minden- kkUemdvel felnikáani. Dán tnáp> vw^ír- aaM 4- éa jkedvM; ba meai vérp/ roe ajkai megayiltak, hogy botzéjlének eafitt nengéeét Imllaaaák: elragadott aoudaokjf, ki
kömyenetábe jutott. De menjünk tovább még
nem végettük«el a fiamniatáat j
Aa ereg [Kövy orréi aaambpn az an-tel tnlaó éldaiánál egyedüli W&tja Arvay
toldalánál, Uon mellett fiaa 21 éret Ede. ay wvyvel élte át tegnetíb idejét, a botnn vibaren élet végranánvnit Edében pontoeitá K>atM, ki apjámgyedüli támaaaa éa ngantaléja veit: mert é ia mint Kövy akár oevegy vélt Kde a naena ét minden jóért híjongé ifjúnak valódi aaaMényképe: bon-neraM, Műveli áa nemea lelkfl volt i ki magától mitnetit megvont begy atyjáaak, ki aeagáeya%Ékn ta tápláló ngélyéra aaerah, minden toényelnéi nagnmana, e a mellett
éa belyettM Ukjtll a Mnlraaahan fogúit eak laeeiáai eljárát uecio\'
eék, aaek előtt pedig nzertl eekSt letiigyék, eakllatétali jeéyaéköa laMtmáayboa bnmu \' Végre midén a váleaeftaw megkivlij ■ a válaaatáai i
I Iratkor U fniéja n JI
eléaa elétt
■unt i<
jjat a ktapoatí
WrvényJ H a vá-l felaaküdteaj I a téryéavj aa erri I felveendő
jrialetaémiazerin| | Hli baly eágak iránű intéakedéa a vélááatéei)jaigOk u ak körébe^ tartotuk, melyre nézve I tacjegye tetik t hogy e o;élra a ijendelkexétij álló bt lyiaégak vij-andök igénybe] ét nMl azon ei oben, ba k megkívántató aalyiaM kaeené an köluég nélkül %yáltalán anklaélbeté nem lenni éa akár kíl#rl«anek, e) ár pedii fabódé faj-álliiátáuak elkartlbetla Mflkaf e állana elé, vélantáai elnök arak é érdambi a a aaükeé-, gelt mítiiaztéri júvjiluu yáa kit akötölftetééa ^tekintetéből aiiapin araőa indul olt érteeitéat kellé itlébetj Ubdeni aivaakedj nok; anyuiul válawlátíi élaök utak felkér rtaek : hogjjr kellé idébeU biztot tudotuátl ta^reaaenek *t"
arói, váljon a v katonai vagy1 boev
toló, Vagv nádig elégi .hely \'
iái aattl ;tégea lenje eríne : igénybové tatnak r
válutztáíl .helyökre alkalmaaátát ét erről ni vaakedjenek. . •\'
Mely végzét a nirdetmén layávkl agy Ott a iaagittlentoit
alá\'annják.a irendeleu lé fogláraég " ipán t rat\' értaaitanl
agy példá vélantáai éa
navaaaiatedé küldötUpgi elnöki-, jkgyké-, be-lyottea elnök- éa helyeiét jeg)zö- araknak egyenként, tevábbá aa i|let$ Iválanlékerfl-letbeli kéttégek lylvójévrp éjrvftuyuyel büró
VkUtatói állandó uérjWyzékoiniik aa egyet küidölltégek nzniiii mkulöniteii egyik biie-Im példánya, mtgfelen námu navaaáai rovatot ivek, navuatnedé küldmteégi ét vá-| Utzléai jegyaékönvvi pampák, a ezek hat*-! nálatára nézve táfékokáat nyujló magaa mi\' nintari rendelet máamatben, valamiat a ki-bocaáitoit hirdetmény néhány | éldánya azon eaélból, hogy aa a törvény 66 §-a értelmében a tzavaaó belyiaig elölt ét a kötaég löbb helyén kifüggeealbnaék — > vélatatáti elnök urak közéhez kLdttván megbízatnak: bogy aa általáuM kwvitelé v Janiátl a kitűzött fennebbi balárbapon a álantókerület ezékbelyén reggeli 8 órakor z egnyitván, aa ezen vjgaéabeu fog lajt balárofnányok ét törvények a válatz kezéaei szigorú Ügy közöljék, a azavazáa
;tiara vonatkozó rendel-lemben tartáaával eaa: névaorátj ugy a mellé-
kelt minta izeriat (i ely caakJt mintául azol-gáland) azerkeeztend aégi ée válanlán jefl pest, a mint a válajiztáe anélkül történik — tőimében külün-külüii tzilték, aaak egy lanlandó képvitelón téritvény mellett oik nyál pwlig a válatz
vei ét a küldötuég
tnvaaalnedé küldött, yzékönyvet — ahoz ké-aaáaaal vagy i térvén88. §-ra ér-8 példányban eiké-példánykt a megvá-ik azounti átadják, vagy lldjék,-nm»ik két példá-ók állandó névjegyséké-
Mkületélnléveb jegyző-
el nem inua ezen. központi tkül beküldeni elölvén: mine-válaaztáti el-velezéaek por-a a levél borimén e mev-
könyvével valamint a netán ü\'ált rovatot ivekka együtt \'váUntmánynoz kéti delem m taivetkedjenek-r\'BMgjegy rint fonálló rendelet tzorint nökök éa.jegyzőktől eredő ii (omeutoatéghen réti aülnek, tékán é -bivalalut\' anón lé „ jegyzéa itleliralik: lképviaelS-válaazlAti Ugy ben— magától értetvén, lmgy a levél\'kül-dőjéuek ueve, állánj, otelleg l.ivataloa minő-tége it felirandó a Mvél czimbbritékfnak folté rétzére. — Kmf. kiadta >
Hanly Károly a. k:
innryei kttl. vlíűánjr jt|J»6j«

falbaaznált mindent! bogy
laiát ii eltávolitta a kyanunak {liogy atyjának belyeetét minél aaebbeu h keltemetebben
Iflgntolaó árnya-
Jtüntebn f«sl I Kde bnzeilen i volt Ily [fiúra méltán leltet bünké éa ráta tó az apa vmeg-ia mondta még tzebiébe is, Mgy mily derék ét*hogyan szereti de Ede lem bizakodott el, jól érezte, hogyj aa erén tői egy félrelépés már a -bUnueki örvényéi e eodor.baánün-kot Arvay jól, tudta, mi reá péave fia; érezte tabetnüentégét, ét miért tzekeUe óhajtotta a balált, nem mmthn a kintellet életet gyűlölte volna, bauem mivel megazabaditél látott bpnue mely fiát egy teherrel könnyebbíti meg. — Habár fia elétt toka nm áyiialkozlktá wt mégia titokban toktzor kzidta a sortot a jé üreg, mely aa embert ctak tehetetlen bábbá telte a taiinéaaetbeni.*,
Midén tehát már meginoerkedtünk a támtággel jognak it van {hallgatni éa át\' venni a tárnlgéetl ia babán beleszólni nem it tndonk.\'Epen az j öreg Kjövy tartja mag-emlékezését a katonai, ölettél ée Arvtyboz így aaéllott: yBaratom, bn ax; életben mi mindanütt együtt j jártunk léa együtt éltük le legnebb napjainkát, illéj bárátaégban ée taatvéri izeretetben: nem léliol mát óhajom moet a tir aaélén éeo, bogy gyermekeink, ia a kiket aa ég.\' Uurtton ntj>gk egymáaéi la-heeaenek.\' Azért lm nekedj cinét ollenedre a ^yetmekék, r- áxólottjn diruló Ilonhoz éaa felemelkedő fidébW hiába tagadod kad-
reájuk áldátain
Anyagi] eltartátukijól mér ée goodoe-kodtam..Ha nakni aadt, Iádéit nekem ég; éa vagyenoiMÜt birtokot vénem.\' itt a k ismered, hin tokáig
hoaomáoy képen jUoi
Bázel ea jörtg magpödörve bajuuáf geate nemeit aa öreg bajjal \\jp felelt
de, - félybüá ál aaegéoy deréklem kakaók pedig
aa
rénéért egy kit éken D...n Tán ott it együtt Mt lom."
elhallgatott éa "ozáatoljeaonj aze-tyre,k)\'kg][ aé-
ib óh jómat n képért,
afcadeeje j— tndbd KAflmAu vagybk, uirnt s templom egem { mindkeem, tei bőkre a gy«ma aam akarói lenni.., a kiél, |
T^ , ( Mi.. MáÁm
Fiivárosi tárczalevél.
Adjátok agy lámpát keaamba, Öíoge-nM lámpáját, melyikei találhatnék agf em bWt kinek ne volná még aa utólaé ifiapok-j nM ia, (arrébb vágva p itt Jitgyui a, Bváj ram aakláltoatél. tiijuházaktól/ v
| Pedig legjobb!akarattál eam káftktntett lájó ea, ki moet amaaae ^kíváukozik tÜBnk, mert a várna etékaié banekda máriaj 4«ta< Zfjlt, máaik harpait kéntíl, pakol, a iblj^ak pedig inadnak ét| aate napi múnkájöktíjl inégtöröllflti baktateak a Deaa felé, |kétaég-knaefkban lefizetvén 3 nieaalát, mtlyért B éra boeesant várnak egy vetkező kal^io ürü-lééért.
Hát még a H|tnglií; Meleg kavictai dü-böten Mskorogoakjaa érkézé alati hiyen »e|-máMolváa abbéli Ajdalmdut, .bógV ja padt ely kilialt, hogy akáezlaínak gömMlyl ké-touája\' alatt uüm. találbalék a aaén lagylel-toaé tündérek eerege, kiknek villámló tekin-, tetei alél fűig birti[k magánkat agy Wtnamt jegatkáVával altányaolni
0 jegeakávé I — akarom mondani r-|Öh villámló nemek I tíiak moet njnálom, (togy aohatom tudtam nmeket faragni, mért
Íelan körülmények közölt oly magbatón átölelném el Mangé fűzfa módon bét Hangli baltoriát (mit aeémak ahlm az aOltaraaÁ-t hoz 1) bogy még egy eptreprite de pom^n funébret lé ia lírva fakadna tragikumom a magaaztoa nemén.
A ooraó eorn feleli ctak az a gyönyörű népdal vigasztal, hogy „Kélizer nyi-lik aa akáezfa virlágn" egyráeat, mert a dallam oly nép, hogy általa a magam tornán it oaaknem niagvigaaztalédhatnám:\'máarnzt pedig mért kevéeboé bátálok a felotl, hogy már eltzáradl a fehér ffirté bóditó virtg: !- hitzen kivirit aa még egyaaar aa idlrn r mikor vienatér a lévároabe az eltűnt bélien ezép tündérek raja.
A nemzeti ée nédminbáukbae a mO-l véezek ét a köaöntég egymáat mjnájjék, mert ninca gonoszabb ellentége a mfiélvnet-nek a temperkturánál ée a fullaaaté meleg ép oly kávémé prótegálja Bhakeejieare klattikot alakjait, melyek mint tagnan győ-aédém újra mag, nemenk avulnak, daj javulnak ta, mert a exaraplék mindinkább átérik a mflvétzi alakitlt éa ietiogáa netovábbját, a mint mt hazánk elaé múzaatemplomá-tél meg ia kövatélbe^ttk.
Buda környéke, n Margiteaiget, a Vá roe- éa Zág-ligeték mér telvék fóvérotJ lakék vidám malaié hangulatától éa a II teheti, azökik nobájának fala közöl, bogy rétzí vegyen eme, nem ugyan falusi, de lagálább nem egéazen városi idő töltéseikben, j
A Juniéliadkba ellőtt majáUaok jirág ideje ia megérkaaett, egyik ide, mátilo .oda rándul, ét csodálatos, bogy a lába beié ki nem randuK He! vegyék ron. néven de én nagyon ron szemmel nézem ezen iárfányt, mely egpek pénzébe, mátnek egnseégébe harmadiknak sziyébo kerül Mem hiezin V Ko hát mondok el egy jkittóriát mely mólt év ben egy juniálisou vette keadetét .
Kormot Aurél barátom nép gyerek, bonzá rima fílrtjei, szakálla, bajoazaTnékej nemei nyiltak.j feketék. Vagyonos ée jo házból származik ée részt vne minden faj-táju mulattágon. Sterelineletkedik ia, de eaak ugy en pannat; tanai it, do azt még inkább en pattant Költéi kedély, mertuuifUk hitzi magát ét nem ctoda bogy a aziopaddal azoros önaeköttktéaben áll; — Többek kuzt meghívják egy két napot igénybe vevő ki-rándalátra, bol a lady patroaeen aáerepét egyik legkiválóbb aainéaznénknek oittották. Aurél bemutatja magát ée elmegy.
néllott fuldokolva, i........nem akarj..
kétik......!\' j •
jmIcs apám, hagyjon lel kérte ét Ede — Igen, én azeretam Ilont nem akarok virágot nyelvet bannálniét ilyen kiíejjnéat adiik érzelmeimnek, k valódi arany formája azerénv\' egyezerü, érzelmeimet caak egyszerű,szavak takarják: da rityám i tudja jól, bogy körülményeim milyenek, káért ne aggódjék, ha Edéje keddig ia! támaaaa vala, ezenjUl aera hagyja önt el, éa ezárt Anepélvneen j kérem, még máeodaaoil móat atyám elolt Hon kezét, kinek magegynéaét már elébb megkaptam.* Ee őzzel kezet! csókéit Honjának. J
Kövy eaaretettel rimogatva lábya fe-jectkéjét Anjarnak nyajtá keaétjét igy izélt: „Kérleld barátom, nyngodi meg! Eo minden dolögrpi gondolkodtam, kérjek egy pár méra. A {két férfi eltávozott át tagokra begytik a két ífju szerelmest, de wánaokára bejöttek ée Anray Örömtél tagáraóJarttczal taijetalé áldó kátéit gyermekű mlá. EUt öröm-tél reetketve öleié jegyesét magából a menyeimé a következő év elejére liatáfoztatott.
T-S * 1 Hat bétrá a lefolyt eteménjek alán
S. vároekábezf agy eaomora menet rónait
végig: e. temetőbe. Ilont temették. Saélhet-e
valaki itt a lájdalomnkgytágéról, á megtört
atya, kedVM éa ipa lakatott Rvol könnvezé
nemekkel adék meg a tiszteletét al kadVaa,
az aaayiia aakratett leánynak, ,kit a halál
Eérlalbetlenal ély kőtán ragadott Jci UijaikbéL
■vn Ilonkám,—máe agyia bele egyaatek le-• A ^ ^JjJ^ $ ftjdalom SeáT\' ifjuaá gyenek egynjátéilét adjak máink áldátain-T . -ti \'jli\'. ...I —i *
gának romjam a deli ilju egytzerrii öreggé görnyedi
Két napra Ilon temetése után meghalt aa öreg Kövyj ie j .tttolaé óhaja teljmáit, miután már mkganta életét, kedvéé leánya mellett nyeguueon örökké. ; I •
A nerejicséllen Ede nnrelmét ée ffi-dalmát agy nkplóban örökité meg, j malyaék toralt alább néaai fogom.
Ctak meg pár néval érintem Arvay tornát; pár kap maira sulyok Üetegtógbé eaett ét Kdt [magüratta édn atyját, ki aa atoué láneaot képaatty a emty ét á Ibldhftz kaié :, nomotu nthadtág várakozott reá, intórl^l örvaúlatM megváltónák iakioté a halált, mely pt földi kínjai alól fatameté. . (Wrtör)
Amd. mart
liánt i
tón
i bajée prelanaa kurizál, a aél n ir komolyai i el van ragadtatva, fegy verni «iUettit ftfflrwkínyvébe, kanét a#oi|a át — 4 vaa vertvk — Tbália nép napolt eam ault jobb játfcknért magárnak, ké] napin ji tátott veié alAurél éiflltan balé mmmett. lé de mit &et«k öaaal, Ummj Oa Ma eaak tl\' évaa^>«> ! _ Elég a kor, bogy imádjam Ont af a. l nekem vigyáznom keli liirnevpaie, tillán tűdja .., IWeml
fiH^vi I v
A\'l«d egy kibevét Hagyaéd? te megli kbk lávoí éntfl —
Hm I van mi asamám mond aj mép tziné zbC, de.ez álíozattal jár. Ktéljon ea lenért I — HolriajiutáU mazem külföldre, be ikarja vátaiM le bkjízáU\'Ag**"* aaéke ffrtjeit, üújjt I egy mtoap libériába, haliamon a Jo-Kém, a éa -:magainuiai viszem. [— Ea tjla nek) foé [feltűnni éa ée mégia foly* lőzelemben lejiet
Harmadnap ihárman utazlak Q\'tende felé. %y marinmm már öreg ar, ogy< itteni etn vj ét égy idélesg inae. — Ea tntábbi kuli tjugyaii, dtj tikért...... Da hajbl együtt
,ér|u iek. j
V Borát nabok következtek Joliannra mmr az örög giióf aaaazéiyot t a nép an-aaoc r (jövotidőbcli neje) már egénen ígrófia-tao riaeite magát tzegény epedé intáa irá-jiyá a|n, ki végié ketaácbataéaéban kenáatt |ujé miodni a agy nap Jobaon helyett Kormot Aurél preaentálta magát a grófi pár élőt idéeaafü elkgáat öltözékben. — |Á gróf fald ikolt duliében. a tzinétznő. ki Ufeda-kétl il félt, még jjobban, de Aarél kfnyílvá-pili hogy ItzeroiembD) magn*alia é pagyi-á- \' gát ía az miiéi tem \'tud, bogy ta m caak mia \' Jobaant íémeré ée sajnoe cnk| annak it l ikialetté —• Ki re a hangakt mfcgwitkí-pul Moet eaonban mondá az asmát, kérem |tfb ckáttatátomat, mert látom tzerelmem; re-imé ytelaneégét\'éa\' mert a napokbaa héze-laod m- *-*! moey begy ? kiálta nandktoé joso átkozva. Aurél ki e közben helvet feg-llalt elmoodé kalandját egy tok-tok rablét |bir nrntaéánypyal, ki innlibéria i daczára bel taeretett ét megi«merve a tényállóét ké-eév >1 boldogítja ét — Néhány napig e\' bétal-bet maradok ugyan ja tg, —• fÜggeaztthoxzá j— de búcrút veetek Önöktél, a»ertmeoytaz-í azo tyern kiaeé .féltékeny. Pá f Pá I
Éjjeli 12 érakor nalk kopogáa zavarta fel Anréft Ajtét nyit t előtte egy impoeant alt i áll, melyben azonnal felismerte kegyet-ln úrnőjét, ki barátunk nyakába borain tu :ogá: ^Moat, hogy máaé akartz lenni, mt it tzeretlek; igazán...8 .
Aurélnak hatalmában élit volna ét meg-ví| anlalnl; de bidegeo vonult vissza a nép aa mnytél ki fádig hiába hagyta & epedni.
Máaaap haza átázott, bemutalá tzülei-ne c meoyatnOnyái, kit igán jól fogadtak, in aibogy a milliók igen jól reoommandálnak öt ma boldogan hordja felesége róaaabibnenit.
A aefoénnébéi grófné lett, mott it tart cg r JoUónt magának, kinek kiaebb ea önéi «u mint — elődéé, da nagyobb a —• fügét*, i
Stara Jétti
Levelezés.
fí-Firtd, 1881 /ani^f 8-á». * f T. Satrkeaztfi ej
I Annlyeo ztótabtn valM4negnyitáe máj-2 !-én, annyival éléakcbbek\' ét űnnepélyeaeb-b k voltak a pűaköedi ünnepek Zalának k m Fürdőhelyén Füreden.
Szombatot délután érkezett meg Péca-v 1 jeles népzenétzűnk Dnnké kitűnően azar-v |«tt. zenekarával, — vasárnap délben pe-d g a magyar é^ angol lobogókkal földiazi-t tt< Kisfaludy gőzösön aa woraaágoa tintvike-I k egyaBŰletének* 160 tagia Pestről t már c jitte való nap szintén Petiről egy tizeiikileitcz t go, neg}\'pbhr&zl fővárosi iparosokból áHé t pkedvelé-tártaBág, mely e szinház-épület-1 m vatárnáp délután aa itteai nanmtkát j .vára jétékönykfála előadáat tartett.
Aa elóadéa. melyet ezavaüat, énak, i jb. előaöU ineg, ha nem ia aratott valami i mdkivák tikett, mindamellett it Báczkevi ! «jos nf buzgó1 áa tnpíntatoa m&veaetéte el-: nerétt érdamai Legtöbb tnpaban réneaült fnndrák E. kiaaaenony, ki ágy játékáimk, : íint énekének \'közvetlenségével többnör al-bndta a Ijözönaéget HeoUilönbne Balogh f erencz i* lia. Ugyanaznap ette tombolával kazekölött lánczmulaiaig it volt, melyben nintegv 65] pár vett ránt A tánca >jfél után tót óraítáK vágaédött í HkfBé reggeli 7 érakor n egén tár-kaég áeránfnU jkKisfaludy-gőzösön Tibaayra, | bol ia a nár előtte való aate Füredről\' át {vézott njkákon néllott nartra. Tihany ne-reeetenégeiask megeinnuálin alán vitta-artak famat\'Füredre,.* honnan aatán dél lián 3 iórakor vettek .buctut A zenekar Igén fiié-Fokig kitérte a távozókat
Aj kii mimén a terménél foneégébn fa köllénétébén neret gyönyörködni, n boet j^jjötí Füredre, mert aa itt moet tag-^agedpbbj A eaanék éa iák lombjai matt k legűdéblsek\'; a rótták, ^üred eme tpecziá-litáni, mott vannak a virulát tetőpontján; »-lég mott a legiliatoaabb, a andaorak mott tengik legtdeaáM* deleiket: nóvaj minden, kmi eeák áa emberi alkothatái kkretáa kU vül étik, mott kínálja éa adja aligaagyobb élvenetet találnak itt boldogító itfigáayre, a kik a vilégpű megbaaoalátbea \'vaanak, a kik ka ébtjkaraába ki&radtak , Jeja&l-j»k alíg méfákaaáet anak ia, a kik a akj, táiew élet kelamu etán aovárogaak.
J^jaaek tabát tmaUbb, etak itt aaán-dékeeeak nyaralni,
Tímialettel
Árult A
1:
Hilyi ét Migyil hirik,
- A »aci*ka«)Baai nyür. Hl-wkiUi (fiúság —iMita, U)n«, Klauta Lajos,
t-mVmy Kálmán* Vjisifla Jtaael fa Wfaland Gyufa arak u>ves kair*tuukt><V»* ■tifatt — MNffatv ta&ulék a«g*{m*oár*4ittl, juniua íüt-itt Nagy-K*uifeá«, iá aítalelaertban" Ki*-, Ktl*,V»j«lu! SgyboköltMt »&!\'(\'
kOril ranlatúig\'* reudia A ráadat W* loiífafaiy i Tripamiuqf. Jdtaeí rendelő bízott* .mMiii vlnttk, Balba Oyőafi, Berrer jG\'yula r. t v, Borgtne* Ktutsav Kártolj L r., Ifalnvay tfamdor, llaa* Jéaaef, Lublii^ Asigtn. ftötew UjkU, Kechnjuor Jóaseí t, ar. Wag* * »« György r. b. pénztárnok, — E moghlvó u*ara át nem rultánató fa (Makik • cunek «,o«»neia»e uiolfalt válthatók bjoléptt jegyük » bolgárt fakoU olaő emeletén, 3. kz. -alatt 1 juetfa M 20 - V2-vn d. rí. it-li-ig 4a aata a .vaitárnál Belépti Uij | Szomólyonkiul 50 kr, FelültlSeléfak küLönetlel %ad|atnnk fa Hrlaptlag nyugtázta nak. Ketoéta délután t) órakor. KodvezŐtlea idő eaet^u aa Egylet helyiségeiben tartaűlt meg.
M fl i o r ót a ti i. Marciié dán iVolou-fairét. (öukéuytosok jindujójad Olivfar M.-töl; előadja a polg. .lak. [zenekar* 2. Szózat, Eg
iH
-■fcirááa (a bé M-tnVtyUkoiie-m Ikrl a Zfaby Antal párt j
Meleg anpank fai • há J4*éu. Mu.t olvasóink lapunk inai aaámáhan olvadhatják a kOvetválasaláa a hó 24-én len. A\' sznvaaás 8 saavaaafatodö küldöttség olőtt fog megej-lütni a kövalkeaő fuloasláal aaarlui. 1t-aő aza* vaaataaedő küldöttséghez, 1 vála»stási elnök elnöklete alatt: Gétye. Stentpétarur. Rád. Bándorháza. Bsent-Andráa, jM<-ineaaser. Vörrf. Igritoae. Paosa. PacaalütOTi. lUkolán. Horváti. Jakabfn. Unjr. \'Szabii-. Haatargál N.* Uada. Kia-Hada. OrwztoáV. Baksabáza. Ke reoseuy. Bzt-Mibály. Fftrétei Sat.-Jakab. Bapi. 8ámeg. K.rHéoaojik-lVicto. 2-ikpza-▼azktazeilő küldöttséghez Hperloaev Sándor ur elnökletei alatt: N.-Kaniaaa oa k.-Kanizsa. 8-ik saav^tatazedő küldötlafighoz Inkoy Láaaló ur élnOkleta alatt i Dióskai Palkonya. Eger-aracaa. Kit.-Márton. Meretyo. Fii-Rajk A.*
\'roart Bénitől; ét»W jL JuaojtU WibgóJ nj^. iak. tenokar,
Wagner RSjoliar Ítél; előadja ikkar» 8. Aa ébaiios Béo>bea|
túl; előadja a ptlg. 1: II Tror altira, Üri»
a polg. lak. | énekkar. 8ouppó-l3l; «6ad]a a u Mártkar, Lblíotigiin-i polg. Ult. öáraytdl;
iikvalja Politaer Li iót, 6. PreoioaaL Wébor-
tiak. ének- éa I aeuokar. fiaídiiól; fuvolán elfaajaí Qodina Lajoa ur, iongor&n kiaérj iS&kiikky \'/.nigmond ur. 8.\\N\'éadaIok, — álirtajTari^ikr Ferenet, olSadjn a j polg iak. ébakkar, !v. Tiatuiraa a\' aárdálan. llorczonuargor előapja a polr. jak. xonokar. 10. Ima. K)ar .Kjt« atáljáa ÓriiuHŰnbííu" — ctiiud operából KrMtue^U «Wadjf a polg. iak. j\'ótiokkkr.l II. Magyt^néndalJgyvolog; oluadíu apóig. i|k. amtakar. 12. liduló. Küuken Forenba-I tél: előadja a polgi iak énekkar.
— lakolni érlealtéa. A nagy-ka-liimi-G oaatályu polgári tiu fakóikban aa IH80B1 6vi. roudeuf vuagélatok íunitia jbá .11-én veendik kecdbtoket fa iartanak o hó 22.-ig betáró lag. Ét ük-*, aiaVafat- ia dintbr-náczattal, Öaaaekotitt aárdnnep^lj napjául fanioa 23-a tű teteit ki. Mindeaekii a 11. oa. aitttSk éa tanttgyba rátok eaenuel kiulelottel mi-gbivátnnk.
N.*Kanfaaán 1881, juniui 10 én.
- Aa \'igaégnióidg.
— lakolal (rUaltéa. A nagy-kani-faai polg. i«kolai I UnteatQlel áll ki: Hördülő! leányok aaámára, miniaaterí engedtlylyel ren-dowtt tanfolyam eárvixagájajuaiaa hó 19-én tvggel fél £ órakor fog megtartatni a íjolgári iakofa rajatormibdn j mire a L et. «Ul<5k fa tanügy barátok ezennel j tfaatelattel ibegliivatnaki
UjKatuzján 1881; ]untna 10 én. \' A po\'g, iik. tabf«atU\'«<.
\'.j — ÉríMl<4*. A nagy-kanjtaai 6 o»x-tályu pWgári tiu-ialiola fölró jniiiaa bó 23-án reggel W órakor a polgári iakola I rajttortné-ben énen*, eaavaHat* fai diaatornáéiaital Oaa-faékOUiU tárünnepélyt rendez. A zártli ho-l bély mflaora a koietkead: 1) Hrjonuu, |Er-keljfil; előadja a nolg. í>k. énokjEar. 2) La fráviata, ábránd 1 iriccfalíi Q.-Ua olúi dia favélán Oodina Lajoa or,\' zongorán kipori Kánkay j Za. tanár ir. 8) Usazol, J Wébüijől; telCadia a polg. iak. énekkar. 4) | A w\'ak-ai ibárdqk, Arany ilá toitó); szavalja Nagy Jó uat, V. oazt tanti é. 6) Angol népbyiunjiaz, Ueaadoí Frigyeeifll; elfcdja a pofja, iak. ének-kjjr. %, A bajuw. Arany Jánoatél: atavaliá Horráili Lajoa IV. btxti tanuló. 7J Mépdidok, álirta Tarioaky J o Sadjji a polg. iak. énekkar. <16} Induló, Kileljen (61; előadja a polg. {iak. éaekkar. A znrtl inepély alán a polg. iak. tornateremben dia)lornáasáa. Mire t L, a ttdlOk fa tanügy bírálok Mennel | tfaztal^ttal magUvatnak.
N.-Kaaitaáu,
1661. jün. 14.
Aa iy4tgalő$(lf <
Í Idflab far. Károlyi latrán. Egymáaútán dolnqk ki a\' torból V basának nagy emberei, jkild a aa»badaágBJna aurájában oly nagy I mrepet vittek, Múlt bélen Oorove, moat Kiriolyi ezen nagylelkű a aziv-bél namea térin, jdnok jefatava fala a bariéért fiUndeun magadért Miamit, a ki pástét, fiatét a wjlkáég id^én baaájának fel-ajádá, olt nyugatik ina 6 ia tavataloo a a boMdfcak ájfaábk merfilra. OrÓÍ Kárplyi latrán 3797 aóvemboir 18-án Bééaben atllle-taU. Tfankafloyaíi gy innaáíumltan ja aa egyetemen végezll) a míndónütl tanu|ótáraait tal-aaárayaita. Ijanulinány alt berégakrlén katona btt a nemaékári .diplomáoaiai aawlgálatba állúU; Így kéjtillt PácfatbaJ bijl 11819-ben PoUigaác mipiaatar tíuagaadag aégoiaaazonyál catta «B01. ááaébp baaa került a itt ugy-aaéiváa a nagy Széobonyi nyomába lépeti a Mamaa Oaiaegai|at adományozott mindenre a mi luwájaj énfaialt alSmosdiibatta A fo^ raáafam alkalmával, baaa máaaa aaOatOt tett fa aa oraaá^ elláifaa a ezután 6 a fiai (kik-eak agyike alig Volt 16 évaa) i bareatérre •Mfakj et aJkálommaj legaágba vitték, Ima-Ma aaak 4fié^CB/"(rt váltaágdíj lefiteléfa malau k«tjl|wteü ki. 18|0-bea Tiaaaaroaull • ayiitánoa éfat\' taréréi; aaoabaa oaeodaa líaatavoouluágbau ia aaáaaoa jelét adá baaa-áaágáaak,\'melyet p magányában a íótbl kaa-*M/kaa ta eféáüya gyanánt végai pereaig
Mglrtao. áidátla oegtMfllt agákért I
Rajk. Kilinán. Gclae. Qu Hoszigot, Ujud*ar. Bíjrziincko. Boeaka. Sat.- falát*. PolOakefB. M.-Sterdábely. Dazanak. Ugorlak. Újlak. Bakónak. Óbornak. Fűzvölgy. Német-Sient-Míklói. Laogvia. U.-Kbmárom. Korpavár. Palin, i \'/I . [T
— (Amrrlkábál Kaalnfára.) A helybeli itr. lolkéaincfkJ Fafael U-B. urnák aaellemea ée azorotatramóljó, lábra, Dr. Sonnenaohéin at-louia-i hitazónok nojc, moat ■már uegyedizben t^te uiog aa utat St-JLoula* bél ide, néhányuor gyonilokuivól együtt. A ritka mfiveltaégfl nő, ki alollbjnot dolgozatokat ia ir amerikai lapokba, alig remélte még viszontlátni Oreg atyját, iáikor két év előtt nebéa aaivvél uthzottlviaAzk Amerikába, de OrOmére még jé ogóaziiég^iin találta a derék Oreg papot Dr. Soaineaohoin faiágyar uQletéaQ, s mint bálijuk nár h&t tiíulva B fa eljő családja látogalátára.
n
— Kladeémévelé rgyrattlet 1 küt-gytllfa volt anfelmult azninbatoii., u válaaz-táaok kiegéa^téáe vétfU. A gy.Uléa tárgya volt a gondunk éa jewtfi váfaaatáa- Gondnokul mogválaaztaWÍr Ifamfaíoh Lériiiet ur S nagyi., kinek egy kuldottaóg tudtára adván egyhangú megválaastttáaád eljött | gyilléabe, a |elenvoltak által falkaa <11 j«nekkol fogadta* tott. örvendünk, bogy ját egylet p minden aaépért éa qemésért ntocé iérfiut megnyerte az egyleti tavékanyeégÉek. Miktfdéaéboa-atép reményeket -vagyunk hivatva kütui. Titkárai Bátorb Lajoa\'virétáraunk válaaztatott megi kinek aainlén égy kOldüttaég adta tudtul mográlautatását, mit el ia fogadott. £ vár laaatáaboa is eaaa gratulálhatunk az egyletnek. Végül Dr. 8enroyer-La]oa ur\' ii}ditvá!-nyoztn, boay Bfau Liua, urbfllgy 6 nagvtága, valamint baiáaas Boldizsár péuatáraok ml, aa egylet kürttli szorzott eraomeik jegyzfl-kOnyvbe iktatásával az egypaülot Üaatelotbeli tagjuivA nevezteaaenok lu. A kOkgyüjia ez indítványt qgyluuigulag elfigadta. Megemlit-jük\'egyúttal, bogy a klíz jyüllúit Tarnóosy Gusztáv ur, aa qraz. üő par-egylet btitgo éa tevékeny alelnüke^ kedVuí nejével együtt, aaerenctéltették látogatáauljkal. A gyűlésen Weiaa öamuné urb. ő uagjra. elnOkOlt Q
— (Elkételt hlr.1 Mult atámunk-bóltéredéaből maradt Ki — Ur. Wlnaita Gyula atámoa barátait 6a iimerőaelt melagen érdeklő azon bír, hogy a fiatal jogtudor komáromi aldgyéaatzé uoveztatatt ki u igattágügyi mintastar áltál
L- Alaó-Lrndván (Zala) folyó bé 10-én\' korlátolt szolgálatú itávirdai mellékállomás nyitatott meg; OaaaekOtteléiben van N.-kanizsával.Maraazombatbtt fa o napokban nyílik meg aa állomás.
— „KécCIrtüiik kii rí bői" ctiti alatt Pápáu dr. Fauyveay [fareuet, a nPápai Lapok" azerkewtőíének .elpnyttaén Iámért jelet tollából 11 dzikket tartalmaaé 74 lapra terjedó füaet jelent meg, ára 40 kr., a liúta jikodolem az ii\'^i aegélyogyletnok van azáava. nÁ képvfeeléváiatitásek előtt". „NépllnkrCf-népUokbüi". „A kOeigaegataal biróiág*. nKüz-aégeink Önkormányzata . LA tiraaJalmi jólét alanibltételei.* „A magyilriiajtó érdekében". „Közdűlőm a létért". ^AjSzeolienyi-irány". „A honatyák". nA mngyaj kormányáét" éa bA oorruptió" cziinü czikkeibuii k komoly gondolkotáa világáuá^ élesl bonotkétael, alanya iiélómhetaégael, nyilt paainteaéggel tárja fel közállapotaink áoboit, kivja és rázza fel a kOzfigyolinot a toapedéabOl, Mrkent a tnuii-kára éa javaaol gyógyatert. Épen moat a választások küzdelmei kűat ajánljuk a ml olvaaóinknak e derék munkát { olniólkedjUnk, aztán eaelekedjünk I
— Hűlt atéaiaakbaa omlitettuk tnílv aaén éa lelkea ovaliók tárgya volt fiúméban, a budai dalárda által rendeaett ünnepélyek alkalmával BéaaavOlgyi Szidónia kiaaaaaony. -—.£ birt.pólléfag oda módoalt-juk, hogy B. 8a. \'kiaaaaióny hemoaak klíj aérta p zongorán a dalárokat, linuoui Ónálló j darabokat tougoráxott, a • kitűnő |átékáért méltó ittuneplfa tárgya volt,
— lakolal takarékpénztárak érdrkálwn Weiat F. Bernát kir, tanáoaoa kOvetkező .Felbiváa\'-t boeaátott kl azon néptanltékboa, kik baaánkban aa lakolal ta-karékpénztárakkal fogfalkoanak: „Valamint a mult évben, úgy a folyó\' évi lakolal tanfolyamok bfvégaődéaéaek küzoledto alkalmából ia lelbivom aa fakolai takarékpéaatárak-k\'al foglalkoaó néptanilókat, hogy kOvetkoző kérdő uootokra aaarkeaatett válaazaikat alól* Írottnak (még bérnwatadeoOl It) beküldeni aaiveakedjtnek. 1. Mi a neve Vagy (allage aa iakoláuak vagr oaatálynak ? 2. Hány tanitó jár abba ? 8. Hányan vettek réaat a taka-rékljénztári betevéaben ? fj Mennyi a taka-rékpénatári Oaaaea betét Mi a kémlő ctlmo fa neve ? 6. Mi a tapaaitaláa aa inléamény asélmartlaégére néava I Ktae kérdéeakra adott ráláttok ée aaáaiadatok aita vannak bii valva, kégy aa intézmény életrevalóságáról fa haaáakkaai fejlődéséről tanuaágot tegye*
nak i ea által a úk*u tovább fojlődéanol ujfbb rugójáéi stolgál|st|ak. ^
- lakolal takarékpénztárak* A a utolaó kimutatás óta kővetkaao aj li Italai takarékpénztárak léptok életbe, u. m. Mármaros.*stigateo, közeid: Btálli Oka áll tanító; Fehértemplomba i a 18 IbAny Iskolában, kilzollkt a nyolc i tániténő, ugyanott leányiakolában I. dzeglédi Elekné, ugVauott izr. ii• kólában; Zavatkán ^.Monesák láván, Szol nooak\'áb k Oaoina Györg;, \'Lk tény bon k. Litayeoa Jánoa, 1 poí) ágon ki Storiugor Lipót. Van talut njoal hazánban Oasaeaen Í2BL íaLitak. oén^iá , -r A drbrrcaeml ipar-m4*aiáJliü a - iránti kéazülődéaok mint minket érteti • inok onzágtzerte mind nagyobb ée n -fjyobb mérveket keadaniak Oltom, A végr -íjajté bizottság a kiállitiai holyazlnón t I r igvobbitáaáról ennélfoéva már eleve go i-toakodott; annál inkábp, mivel a< hazai gy i-, maok U uagy azámmal kezdenek lelontkezi i. Quálló ipardiok, sogédcuc é| tanaooaok k U ili éa távoli vidékokoitről márPia küldk bejelentéadkot Dobreatenbe, a kiállitMn u aló réazvétal tárgyban Miután taiudfuáltil iég moat is vanaak. aik a vé( reljájtó 1 V lottaághos az iránt intéznek ké dóst, hoj y náa vároaban laké ipáros voho -o részt a obroezeni kiállitáabsn, | tudatja a végreha tó
piaottaág, bogy minden iimgyait razftgi
h<

zi"
ik.
os a*
(kZ,
„PP - P \'Pí-
ros aogéil és tanoncstól fogadtat mk el kiállítási tárgyak Hogy pbdlfta lej tzegéuyobb iparoa is rfaztvebbaaeu a\' kiallitá ibtui,\' olli tárosta \' a vógrolmjtó ; bizottság, hogy kiállítandó tárgyakért iérdij nem fizetteti tőt a tárgyaknak Dobropzenbé éa viiuka szállilására nétvo á hazai íatuitárau toktél iotemos dijleszállitátt olközült. A menyiben a debreczeni kiálllláson a ipar ia képvitelvo leaz, érteaitiotlk a hOl( y ktttwátúg, bogy a női ipar makija vágó m dennemU kfatilméuy azhraaen fogadtat Sztlkaégea bejelontéai iveket éa egyéb uyo n* latványokat a végrehajtó bisotuig kivánajra azounal küld bárkiuok) A kiállílá* hivab köOtlUuVo a Dobroototibaíl* mooeletiő gyar Alföld" ozlmü iparflgyi potilap moly a kiállitáa tartama alatt naponkint! >g megelennl t kOyOlni fogja a kjáliitáa k felinorülendő oaaminyeket.-Midőn| tehát kOzOnaég, k\'ttlOnOseu podig az íairoa oazt Jv figyelmét njból felhiv|ák a detnozeui kiér liláira, egyúttal nem faas.felealégée felemlé tauáult ajkiái iláa határnapjait: nejelontéek elfogadtatuak lB81.ju|iua l-ig. A tárg] beküldendők juliua Sllitél augdfatos 10 Megnyitás auguaztua SO-án.
— Laponk nfai fadmdim „A la idr i$ védtnati* osimU Uruaetikk lajk térti íllu miatt kinoru.lt,
- Httt ld hírek: Sau jFraiiciscó 11881. év* m&rdz. lö-óli magyaij tgylet kla* kult, mely ott élénk invékouségjil fejt kii r-Biamark berezeg némttnyeNü latin betávol I nyomatott kOnyvot noiu olyas\', f—\' A trón* OrOkOa \'pár Prágába dtaz\'ott, hül a csdiolt álnjl nagyon szivoaon \'fogadtatott, az uj Ipár
\' citac néhány napig, időzik Prágában. — Egy bpQsti lap minapában megpendité azon [tor-I vet, hogy KoauÜi baraccouci házát melypt ő e nyáron elhagyni kfasül, a nemzőt v|Uá* sárolja meg s adja azt ajándékba e uagy férfiúnak. — I\'étcr váró tt morényléut tar vezeti 21 egy&n a czár ellen, tarvok atotjban elárultatottfs aa egén banda, mely mind fiatal omborből alakult, éppen az utolaó határozathozatalnál fogatott el — A budaaeati .akaijemiai olvasó kör Arany János kosabrus küllőnkot disatagjáu) válaaztá, s el alkalommal küldöttség tiaztalgott nála j Aratjy á kttlaOtUég hódolatát fogadván, mog|ogysé, hogy akkor válasszák őt inog aa olvaaókijrbo, midőn\', ő már tényleg olvasni nom tudj — A mult héten SOvéuyhátáu a függetlenség\' párti jelolt progradunbeszédét fartá is éltkor\' terméezeteNn a fÜggetlenaéga) {elzé\'mmt a párt íotOrökvését, oifo egy fgytlgyü aváll est moudá: aIgénis tokintatea uram, fllggot-Ionok akarunk lonnl a sominiiioniü adót aem fizetni de, felaéges arunknak- a Urálinak azért nom kíváunánk bajt okotui. (Tabluu.)
tiszta éa faabatos eléldáaa a Ullgaték figrel* Ifét kototfa le, s att egész terjedőimében ktfe8Í|ük annál inkább mert I végből, több oldalról fa megksresve faitünkj A vldbeaaéd a kOvetkezé:
Trklutrlea klr. TÜrvényazék, l»ün-leld blráaág!
. Védenczohi Weiaz Mér rédelmébeg, ki halált okosé anlyos testi aérlé* ét hamia ta-nutártai oaábiláa bünhalmaztáélt van vádolva, következő védbeazédot lessek.szoronesés tfaz-toíottol elő terjaas leni:
Kir. Ügyész ar a vádat, ifioly széles jogiameretet s nagy ssaktudományt tanúsít, — védenezem ellen nagyon aOtét azinbeu adja elő, de azt aunak Uifajdonitom, bogv kif. ügyész ar a helyzetet hivatalos állásának szempontjából fogván fel, vádját - kOta* leatégszerüleg taljeiitatto,- 4o éő arról vagyok meggyőződvo, hogy ba C nem mint királyi ügyéaz, hanem mint kOzOntégoa iogátz ta-kinti a tényállást, - akkor oszlani fogjt véle* móuyemet t anoak indokait auga is,\'a ezúttal vádja osak addig állhat; meg, mig azt meg nom támadom, a ezt tonui fogom annál ia inkább, .mort első piílanatrft csaknem meg győződésévé válnék a hallgatónak az, hogy a fennforgó bűntények való lián feuállanak, a hogy\' a bűnhalmaz valóban bebizonyított téuy. —j
Hogy azonban a védelmet könnyebben tehossem t védenezem jHlnlolenaégét uiegmu tathaaaam, nflkségesnek találom a fennforgó btlnhalinaiatot nnudonekolőtt azét választani a a oaelbkméayekel egyenkint- boiiozliés alá, hogy kiqtritaoui mindegy ikuí-l azt, hogy távolról aom oly nagy egyik - bűntény aem, mely vád ként hozatott fel, mint az a mílyenaok egyelőre mutatkozik, sőt előre mondhatott azt is, hogy itt bűnhalmazról szó aom lehet
Logolőbb tobát a fővájlpontot veszem fel a att gyengítem meg inasával a végtár\' gyalásoa kifejlett bizonyítékkal, nevozeta^fn vádoltatik vedenctem, hogy ő f. évi lebt. S8. napján este Jó Vendel nevű pékinasát megverte, s auqak következtében kapott aé* rolein miatt mároziua hó 24 éu meghalt. — Éten kOiillménynek beigazolására kOvotkeaő bizonyítékok- azolgálnak:
a) A sértett fél Jó Vendel kihallgatása alkalmával azt állította, bogy őt Weias Mór a kitélt Időben megverte, boltjából kidobta; jolen volt | szerinto Bárdos Jánoa éa Tanoaiot Gyula ia, ki t. i. utóbbi őtet atiiita tUUtiu;
b). (Bárdos János éa Tanosiea Gyula tanuk vallomása, molyszorint Vféisz Mór vé-delmezoltet a kérdéses időben mogverto :
e) Vádlóit azon boiamc^Óto, bogy Jó Vendelt fi csakugyan felpdfoata. — Ezen bárom pont elaője alatt lelbozott bizonyítékot uziUiul gyengítem meg, hogy az, ki o \'vallomáat1 tette, vagyis Jó Vendül, aat bittel .mog nbm orőskotta; a második pont\' alattit meggyöngítem azáltal, hogvj az állítólag jo* lonvolt tanuk vallomását tazony itékul elfogadni nem lobot, mert oson tanuk tObb mint aggályosak; Ok ugyanis öltő kíliallgatásuk alkalmával osésaou másként, védeacseinot mentőlog, vallottak; utóbbi kihallgatásuk alkalmává pedig amattól eltérőleg vallottak; ámde az ilv tanú bíróság plőtt Intelt nem nyerhet, ily vallomásra - vádlottat törvény szorint elítélni lohetodoa.
Törvényszéki csarnok.
N.-Kamaaa, junius bób
Érdakes bünűgjr tárgyaliaiolt le ll*ea a nagy-kanissti kir. türvényasé! moibeUi a hol vádlónkéul VViysz Mór i níztái (akoa éa Holileainger Sámuel átláttak a vádlottak nádján. Vádlottal halált Jkosó súlyos tasliafrtéaael, eseufaldl 1 r. vádlott hamis tenuaásrai csábítással is lévén torUolV.o,
A törvényszék elnOko. új y aauak jgyik bírája Miklós Károly, blrájct üijtonr [Fer., és Gulyás Jenő, jogyző; Oszló Miiüor Lusló. KOzvádlét Dr. LákV Kristóf jkir. ügyérá, védd: Dr. fárnok Láaaló Ogvvéd 1 r, vádlott rétiéről,
A vizsgálást as elbOk Itnagyobb ata-balossággal, k Örül tekintő Őgyaísnimel r< melle a bovógéztével a váábaaaéd magtétele > égett, a aaót a kir. tgyésanokj adjaj át, t^Ira tényállásnak rniudun ir&nybát • pontos Jkifej-tése mellett egy valóban fezéi piti vádéessé-det tartott, moíyuoM végeatév il vádlottak ól-t* aejél 8 évi, máaodikál | év! bOiji M lcOMQO fit bírság, károk a\' költségek fiaetépéH Aél* tatai, kérte.
Etil ián a védlj ügyvéd Dr. Fárnik L. állott fii, ki\'tobb áiftai fél #ai védbfaséd* ben kimutatni lOrtktáett védbioaa bünfafaa-
De nem nyertiot hitelt ezen1 ttnuzmány azért sem, mirel Tanoafaa maga it űttflte a sértettet, a igy nekio üt oom mint tanának, hauom vádlottkéut kelleni állania, tanút* kodását égyátaláq ol nom fogadom annál* inkább, mert On|avára ériekeit it azáltal, hogy sértetteket Ő it fltOtlo, tót előbb is, még kint aa utasán ia* tehát ismételve bán* tal utazta, alaposan koll féléié hogy vádlott mentve lévén, maga ia bűnpo^be fogalik; a másik tauu Bárdos Jánoa egyedül maradott, s ba igaz volna is. vallomáaa, mii tagadok, annkk mint egyetlen,tanúnak előadása alapján vádlottat elítélni nom lehet, sőt mindkét tana ellenében att állítom,] hogy falotta aggályosak azért, mivel maguk elismerik, bogy Őket Vádlott a szolgálátbor elűzte, s igy bo azuból ezen elütéa után vallottak (orlielőlog, már pedig valamint a polg. törvény, ugy éa anuállnkáub a büntető törvény határozóit azollou)ébón valakit elmaraaatainl, vagy bü nUaaé nyilvánítani osak két kifogástsJan ta núuak egybehangzó vallomása alapján lobot jelen esetben eme erlterium faun nem áll, kOvetketőleg jogi mtggyőaődéaem aa, hegy vádlottat ea alapon bÜuOasé nyilvánítani le hetetlen.
(Vége kök)
CSARNOK.
Tompa Mihály; ,.A gálya" cz. költeményB \\
(Tanulmány,) -Írták; Stlngly Za éa BobeHr X. (FelyL fa vége.)
As a kOttfl ki máskor oly rnélv éraésfl oly magyaros daraboltal teremtaU, aépteleu a jolen nyomorait oltffrni a néha lievesvn ngyan, de költőileg teng. Aa, kfilek kolté-\' aáttéti j máskor nyujredtaAg Ouilik fl, most as isffetettság haláss alatt nam bir annyi Islkf etlvsl, hogy Önmaga felett gydajkfatmsaked-keltnek.
K költemény IsfelŐasPr a .Magyar Írók
|füssteil-ben látott napvilágot, Üly inatett* aégei keltett, b<# a%oriáánv annak klaye-tsfaát, eltiltotta, a a még mag nem lavő pél-
dáayekat elkobm ta. Di Idába, igaz azon mondás, hogy ^ní íiaur fa valtam t" oly ssiv-btassMók voltak s kőlteMf hkDgjai, hogy a kéaralok oxroi özllnöl ék H sfc oraaágoL
E kőltamétr izorapjétfliathiáig Petőfit tartó Iák. mert l|st as o ké#ljébŐI fakadtak M Ily tüzes virágok s az ft irályát jellemzi a rohamos ág.
Ekként mo| smark^dv^i aa idővel, melyben Is kOrülmi nyekkel, mélyek JkOzt a költemény léim jöt j azon jiulyzeteóii Vagyunk, liogy a költő áli iponijára (jmelkodvo művét méltáuyolbaasuk
I Már ogyati rí ballás vagy olvasás, után azon! meggyőződ srt jutunk! begy e mfi nem m&rj mint költői! sg kivitt metapbora. S mégis mini allegória n ég aem üti meg t mértéket, inertl hiányzik b nno az okjtatáf és a (anu|< ■ág. Hiával vao azon kalléknmt, a mélyet egy elbeszélő ifitől rpegjtivájiünk. Ig\' a tárgyilagosság, oiut főjellngo [az elbeszélő nifimik Igyeime i kívül j \'maradi.\', A kiviül alfatforhti, de a nyelveset JidaiJ A leírás el-beaMfatilá az l lelmebilraí mfitajiia utalnák: Hogy tebá. szélsfaégekiU ne csalink, ml q toiemény ódai (ondttlolü tAllegoriá-naftf ncvoz/.llk.
I Bármely szépmfáwrj mtgkülOubőztet jűk az anyagot tartalmat éa uakofi
A mi az nyagot filméi ott a költő vagy . saját belyiíágáb \\\\ vehcjlí vagy j pedig\' a külvilágból. Költőik tárgyát a KÜ) világból vette, hazánknak atoi korszakából, inidon „idegen lett a magyar tthon," midőn boni •nyeirUa-. kot k német ny Ívvel akarák pótolni. Pótolni, mooljuk mintb i az ailvai nyelvet mással fa-botni pótolni. régyetejt él njiutlent, <fa a nemzet nyelvét hagyjátok; iqo^, melyet iiton adott p. ép ezéi; azt tlvenni lembcri hatáskörén kívül esi l S mégb e nfagbetsülhetlen vogynn(|nktól I uztotuűc meg az akkori viszonyok.1 Ea v ifa a l^gittékénvobb csapát, •0 sok kötött, I lejyek ;e Korszakban a ma. gyarj uomzotot ujtották, táily cyötrefam látni, mii^t liálad.i yelvünjc a sírTfejé. Az ily i viszonyokból li erité kjöltenk lárgyát. Ekor-azak .asenjléltti bon elmorjllve ragadja meg a tollat, ltoanr i líntagy iqtga j tolmácsolja a nemzőt ttjaalc aít. . \' *| •
A tárgy^ >z van zilkalmazva a tartalom. De jOj|Ün i legelőször is tisztába a tartalom fogaimé al. Tartalom nevaaele alatt értjük mindaz m érzelmnkel^ gosdolalotat, molypkko! a k JltS aCkafaneanne megvnlósi-tásáia tön Al ipeaaméje a fajdalom, mely uek terhe alal\' e kü|teméur miaden egyet sora nyög. Te (intsük m ig, bét, miként va* lósitotta .mog; i s alapeszmét a költő. Költői itanifltatoesAgri muut mindjárt a kezdőt it midőn a terny iznt csépáfasít festi, midőn a viruló tavasat minden liálAidal s kellemet-vei állítja az< ilvasó eléj begy így később a csaléUás meni il nagyobb lewau. De mind1 ezenj asépaégel ot a költő műit <aak multakat szemléli a.melyek mnléfaaeténél azivea fájdalomtól túlárad, t a jelöli ridegsége 10* lőtt bangos pánaasokbatl törj ki.
I Élénk rajzát etfjajL Iduprolt basáuak luidtíü a gólyát ily skantkbaii siólilja meg
Csak vissza, vissza | • mcoio ősatyának
Csalárd napsugár\'fa! síró] patak; \'\' \' \' Osak viaaam, vissza !I niuas itt kikelet, k Az élet fskyvz van Is mji^dcrmodott.
Igen, mIndáson ■aaépaéguk, melvak más kor édepörönunel töltőnek volna ol aaivűu-kot, mt^ölvásMék .yaiásahaásokal
j Füstölgő romokat,jölpuiztúlt városokat, újonjiu áaott lirbantakaj lát a küllő, melyekben jellemetvd fokttik illrOm és jókedv. E ailfalom haUrn afati küldi la gulyát, aaon tájaira vissta, a botnafi jőá, mort biu itt, sivár és puszta as élet:
Caak viSm, vissia\'l délaigetfa vár,
To boldogabb vagy. mini mi jó ntnilár
Seked kéj liazátlailott sttgt««ted,
Nekünk caák sty volt I ks is elvéuettl
A kevajkoaijkm) atoi^mely lájdafaia nak ad kitejafaujafalMl énas ama ■zuutytu iátváuy aietnléloiohoj, mmőaj ások, kik falkak, i ogéat qrájévq a noti Üdvéit,j a nemzet Jóié- ( ten fáradoait t, kémielauat hatájokai el lisgyni. Lálji iógörtmlni a lávosó bouli w -otán a fájda im koiyeit; lltja miként veaa jjel o« maro mn pert a káaa ÁihUből, mi -kén! bujdóailj M^ea omáaokban, agy falat ksnyérért kOpvOrOgetl E fájdalomtól tqj lottakkoe kOKU a gólyát U>jm aaavakkal;
RsnOlj. roiüljl és} délstt Lalabol A Hiujdoeótkal baj találKpl | Minid nleg iiakik, l#ogv muatlilunk, vessünk: Mint oldod kévo,! uéuui nemaslflak....!
I Ea utólbi két aur már aaéft fa msgér dom l kBlBav figyelmünket] mivel esők ke |oőbb a kt/ltőro néani rémasskké fhmvk. tfa még ezután lem aalnik nn-g a kOttő f^j-idafnias hangon aenmní, nipii kiss; nyomorunk tangóra kimérnetetfaei Egfaa láthatára aOtétnél-sOtémbb easkéayeklwo gazdag; — msgliallja a blllnosoji aOrreaéaét, a aaok aör* reufae éles fajdaíonmiai (Oln el köblét,
8 oléop aeaafati as akkori kort, uiidön köaös fájdalmak jbangján ily aaavakb^n Jör ítl i
| A mrayanaeny-faeddMgért eped 1 ; 8eüie ^mat aekeg beit msgtat Jelelt, I [ A véfl Mke OrAuatel ejtolik ? : Hogy nem kyll plni iáfr sok ideig.
■■pssii
ragadtatva, igy kiált| M
Testvér
I íjéalma által iannyira el vaa ogy tülságbs csap ál, midőn
mL
fastvért, apát la afad.u aaóljfa erről t\\jak#d,
K4mv. ki Urai lír e Mmmtm* kU^utábú it kényMau lágyan t
■Éee iinbik ét tfdtlalok tataik, •éMIH véva a mé tartalmát, 8 lm MM yfcee foAiwdulá étoalfcaktt a iiiüiid.i taa> ttjával iiatfáljak, agy Mi v két költeményt it Mtvlkaijtk. 9 ka Bipluk MM a atgayngvéa, mely mintegy eöaép-t\'jmtját alkotta 41 alanténak, ugjanaautk u Ml«* knoadaa—k. ltot U1 van é. Mit-■iayiai hibáin, 4*1 bUofryára a határ-tála n MiUImUii atU ktrasuluk, mely nau iáiéi aajuteai goadvlae\'étbso ; megnyugvást. Ue vamok bueaut a tartalomtól t fnnlitiuk %ja^mb«t at alakra.
érnek a logtjobb goiidolatok, mit ti tegamb OMmék, ka ások njy masba van-imk altiktatva. bogy as olvat^trn nétvt él-MMbatotltnok V Vagy vúzoot mit érsek a Ifgtallniytehb t legczjfrébb szavak, mit a Ifgmégrágadóbb kifyjerj-sok, ha etek tartalmi seagúnysftgban tanevednek? Semmit, mert tartalomlét alak egyfltt jár, mint vattát ét tudomány.
• Do|m által \'fejtegetett költemény Mm aláki Mm pedig tartaleii torv^détben nem\' Menved ;J lienem e kelifit ménen párosítva* éllitje .elénk a költő. j\\ Alakja megragadó,, Ugy hogf egéM kültééotUnkMo ritka mű\' tan ily izén alakba burkolva \\
Aa jogész költemény két 1 rétabfil áll: ; 4z eltS neabéf a gálya tserepol,1 a máto- >
| dikbee pedig a kert ieati a mlvétl. (Wvt | totétil atek égy Mreebát találunk, minek okát alkalmasint i kül(6 íellwvUlt éllapotá-1 bon kell keresnünk. Ö6t ugyaneu ídk kall betadneek, bogy é kteéo a végtíll rioetM oly életen elválasztva. De mm kirtllmény nem voe It a. mű beotébél; mert lka édai Icngtllettl allvgoriéijak veaaaatlk, ugkr a kezdet fóltétlcntilnoui tzüktégcs. | 1
Aa agéss jmi négyet jám tusokban van írva. A púrot rimek tisztasága m*g|tpó, t ezek értékét emeli még. azon k trflimény is, hogy e rímek többnyire több 1 ótaguak.
De tekintsük meg ebben a műben e nye|yi sxéptégekat is, e tnolynkfo n ezinlo
Iiaknárhatlan. Mindjárt a tnű elté rétzt egy elycsen kivitt métapkora. Nem \'adja naijg szf vakkal elénk a katastropha titán bokö-vetlumett komakét. gyászos lelúbredésttnket; bánéin a góly&vau beszélgetve\' tarija elénk a lükrilt, mely mind hazánk sorsét, mind pedig bútól mcafogyjotl alakunkat biycn tükrözi vittxa. ztogy] miért burkoltai ktHténk gondolatait érzelmeit ilyen ktllsó mezbe, en-\' nuk okát aa akkori szigorú sajtó-vlszonyok-bau kell keresnünk. Hiú tumekkol vizsgál-ták meg a ooDsorék a megjelenfi irodalmi termékeket, és ezekben nem csak javításd-kat téltok, hanem egyos bolyéit saját nézetek szerint út is idomították. (Puliutky Fe-rouez.)
.Neked két jiasát adott végetted. \' Nekünk etek egy Veit, aa it alttta*.\':
Vagy midén a nemzetet e tölgyhöz he-lonlitja:
Hem elég bogy mint Uilgy kivágatáek A kidűlt fábán érié szú lakik...
De álljon ijtt még ezen szép képletet kiftjézét it, mtlr azonkivul, hogy nagyok tsép, még aa njMg erejével it meghatja az
Mond meg nekik, kogy puazt ulunk, v műnk; 8 mint oldoU-jkftre net hull nemzetünk... i
A költői merészség elvitázhatetlae nyomait viseli magán őzen ttrépha 1
nA manyattzony meddőségért eped stb.
Jelzői aa evetett írót szemléltetik: ~ „átjárd napsjigér," . . . airó patak . . ttb.-Mit izéliudk nyelvezetéről? Általában ez a (költ^\' léiéit minden taéntégeivel éket-kedű, kellemes, könoyen fulyö, magyaros sa tartalom mélté külseje. Irályénak sajáltégA az élénkség, mitzerint nem ennyire írni, mint. inkább fetteni létszik. Tinta, világos 1 minden képletest ága mellett könnyoo érthető, mely el nem téveszti hatását.
| Százezer ember s
X évekként nagy pénzftméget rcszit azáltal, bogy a különféle mioóségfl áruk- J(
M nak légolcsóbp és legjobb vétellofrásokat n«m ismerik. M
II (_Alsatok ukáU Mtt Etrépéssk lutletétt és\'tt||sM vststftrrást:__M
K étiéin HK >in<>w*>b bftfiuiul. (»ii«ÍMS4|isa Ukirvttlt, t.i > m«ib4ó • M8- X
4* UVVV UU. eiúititiitutlsa UrtwtKfsl, d*r»léat csak H frtsrt. W
8 1 • ---,-*>\'» » ö
Q \'*íll(l(l Hh s(kiwiuH Insciii aiarTaa)a«lial tl \'-afl MiarvaaHsatsi- W
w UyvU UU- xrl i/»t»|S| T*»»l>»u;nj«l liksak vgy i»nu« •»«ui»r»4»r»lwnk\'ntr«ik JK
U __1____)| frt. iMIimUh mit tfciuik»<» ilytt swulnt 11 trtc^ blMlil)
I. IsiünsiasM (isfliil* issáreéssyisotsal SU"«|sy| sssisrváMrlotssea- U
lavU Ul). lel, rfMsssrpta Uitmott v«sstlvsafavkt, S.i.luíMk 10 Irt M
K V; i.l . \' \' _ 4im Ambsahi^ 6» W) |É
M OOrlÁA J k Igrn c*íms t**M ««k UkirMtftt •■ók, kimué tértuMa<K«l, darabja mk tt
& < írt. ■ * (ZH1.UD> Sf> ti yt) g
\'){Wii | TT (xh1»i*Üm rfsspla^klirwMlotM iMiloétekcuy) bsrakvlt tasakaja ö
■ üyyl/ UU< (tép Mlimraval és daala ajWk »t-Uk»iUl. árs 80 írt S ^^ L I (E^bbsai »»OV) K K RylA/l #lt> . • éi kittnélb fúrdoltNil u^ntttsk tismars. a lí<!iiuui*kl» »»i- W Q trtyU UU* f. lm ctiwn UktruswMl vtlátvs lUjaboaksat 16 (rt ] - ; R
■ 1 \' | (KKbb-l kn ■ fti) JK
■ \' u*Wj/j Tí~ taieai |r»R<-cii nui g^erissek-fcupisrkttrMl. csoiut«|j dini- jk
OOyv UU. tsst*l idUttis n«Uftk/sbrUrn nysroa ts u»»ül m<i>jt*-n ciiiUdnsL. s gyarateksk| &
B 1 ■■•ut««»r.. III UU \' IJiM*m «r« Iri ) g
5 disíMl illt \'"> brrSi ssyus|t«mlisB wtWn f»j>tlul /miadse tsmn vs|y g
■ \' TBAp/ UU» t,t4ini> t*léu<ti ditif). di»b>» osk ») fit. 1 \' ^atbbwl trs » ftV) • ■
K 7\'iíirt .11, f-j\'á\'tvúi Ü..WI émr l>jr*w«.R göUIuJü \'tabUsAuj u ||\'
|é IUUV uU\' énpi. p.||i.ir«T«l, J.rab\'.iikent tö (rt.__j tKtilit^nl kn M Irt>. «#
5 looúo «tb. ^ - -tssít JKr\'ííffrite\'K, 1 ■ «
K | .. .. •■\' frt ilMfthbaá Sia » OtQ \' 1 X
IC 1 Mmptfétlsssfc ^iwbtakdat to kitfaé ^ildáajrtkbsa, i<-nl<í-ii t. lj"iituts<>k kiijiSoi- X
|| bakbltesj mvltitt. | I (étf. I ttj ff
H! BrU.iKYI F. kiviteli Üzlet lléesbeii, \' J(
|| . (.andHiruMKe, liOrkeergaNMr
Z Lsf\'l^téstk «iAdw ay»lft>so. j \' . k 1 ^
EREDETI
HANSOMES. HEAD & JEFFERIES
al KSrut 76 ik uáJ alatt BUDAPEST
az osztr. államvaspálya közelében.
Eredeti Mayer.
Tstsék s gyári jelvényt kívánni.
H I Megiapéptw* >Uraeoak4at Is kitM fítdáiiytkbsa, ira<tmra tfljaiittal
II b$kalM moUvtt. (
üt Hl <ií Y1 F. kiviteli üzlet Ilyenben
H .1 I,»ne««lr»•»•»<- liOrbrr\'
S uf UV«t«eéMk aiiAdsa ayslvksa. TK j \' * i |
••XXIQOOtXXXXXXXlXIXXXXXXXXXXXXXM
Eredeti Jefferiei ^
5 Eijedeti Hofherr
r.xxx x>q<xxxxx5ocx)cckxxxxxxxx^ 9 Marokkói császárságból, Alrikaban.
IJmdtrt kMllitii$án ai slsö irdemóemmr titBntdv*. QC Ezüst érem Phrh 1878. Adl máju^l-én 18811 aranyérem. Zali-Eflirtzif uéjut 2-áé 1881. Ela6dij,

Családi icsokoládléni
pOrkOlvo és darálva, 1 kilogramm]éa G8Ö gramm tárta)mu bérűog Bzelenczókbcn, velamtnt kevesebb | nagyobb tienyiaégben, kilóg* rttntllljtt 1 frt 25 kr. különösen apáulIrAtó urií családiknál a személyzet azámára^ úgyszintén ipár<Molcnak, azámoi családtagokkal megáldott polgároknak, vendéglősük k kávéhiajtalajtloffoloknak!
Megrendeléaeket a menyiaéghiB képest potyán -vagyf\' vaspályán at 6rt6k utánvétele mellett ekzkü/pl |
868 1—16 I Geréby Fülöp,
J I • flik ereskodö Debroocenbén.
eéak akkor való- WnX dl, ka niadafl] cs .rnsgon fenti sitnaiunkon
klvlf átég ezen vedjtpy vsn
alkalmazva
in • j« Mrgm Jafhtaa E *- IOU
». " \' .. i^-tinli J 1 ., 70 .
» „ Cdjnulib\' „ \' t,;14 J H só.
ii |. „ : fcMr 1,1- .
ibkUr K^nífíin: RoMBÍtld Adolf e» 5tre» fc Klein ar-tsf *er«koló»ítiei|.
Sciimidl Victor & fiai-1
et L itali, gyárowk Uccs, Wüdtii, AlUgat* 48.
DC I tkitatya ára 30 kr
r-T TVt. 80—W
VtfbsUk:iTripr U<U entyt- lUtw J gjtfjt »■
KilNaét J lirtsajltL alt a. ip tjl A
rSa, llorticr li«J-. (»- cl llwmmked. tsom^jfo, W«HI W. (j Jnl, Kapronrián, MM. Iné f. Vitnkm, ltollial l«u«í K. UHp*- 1 -kfmNfia, íllcrpr-Mn (Satoogr) kwbk, 8««k.o UjaU aaoaUlkltj. Sívpr U^t M&
gép- is rosfu-lOiiic/, íjára
- » BádApotten.
A Mérget- hid kos ».l ében, késeit Trlenréltet j kbnkol vklasxtiW 6 k(t< lOnféla nagyságban. \' f : •
Trlenr hengemeket malmok^sáinára. KopiatOkatjj 1 Naelclő rttléksl, Halták at ée i4ilé tat etépUi|épek számára. j! o3U Jt-#
N.-kalniz ián. íj I r
Alulifotiak iiszte cttel. értesítik a ■ n ir J# • \'
n. é. közönséget!, hogy t helybeli- niaezott
(a vasúti williímiityok raktárának és a
fc. kir. sóblvtt ll íátcll tiben
• ifflrüógfárt
állítottak, mmpeit mii deu e sznkblt vágd muukilstokst a legolaóbban es^kbzöi-tetnek. < Xelys tisztelettél
i ; i I mÍgEI és WiOKER.
f&vjmY&ira
lajdcnoanál, Nagy-Káninán 1881
Mjematott Fíaobel Fülöp
t rr f,\'tv . . . • I? F
E kotteasánj bWla keltén tat arra, bigr | k J. énKtlmélnalt\' s 1 lo^nlijréatt^b pedeletelaek V | lÉítjttététi allegorlálj vátaaksa kflaagflh !
l Mily aeéptn aoaeteli a te ratst\': n \' | -
y I .Mtganyhait a Ifig, vidul t határ/i
kí a Jf
. I Ssomeré jelcnü/ikot a kii altthta haéon-litja: ./
n .Minőt jtjt kikelet"
li \'El a nyWvi szebt%ekk« a annak lul-J löméivel, hpgv a baMt, a mel i ■ ugfaáie lo-j bilincsclto iblkUnkotJ még foki ztnsaék. Ilyen ^ J nyelvi keliém öten Ültei ane yitát :u | j
* Ne jánianmaéa; temető v n ott; 1 Na mán a tóba, vértíl ái idott;
ToronykotSkön néavén nyi rhalyet, | Tütos |l»2J(0kbo-|ipphelsz, gylehet. j
* i Kültíjilíén a kátomény fi lyamában nem [. ¥87 ily küljöiWg kivi tljnagyitát a bujtanánk.
Haaéarel jobb- I|i|j ellmrcx lkodol i De melyiktn tu<|jk ftnka rnkni, ItoS j. • Kétaégpeetétt nem hallani I elél 1 [ • i{ I 3 nem| félhetnél <ut ég vU Imitél.\' j
ÓyOnyOrfl baténlaljuü lí, midőn la jma-j i- darat azon emberhea basomipra ihletntl lé-I lekkel eaen szavakat xtegi! I
1 * I I
A mí; pedig a< anephorákal illeti. |n>J kei a k0lt4 igen Mftfee, a hevesebb; ér> tolt ék kitjlréeénéi kífiJtsÜj^ainél t peea-- turnéi al kai mattá: nujtt;
Ctak yjtna, vitán I... \' íRepül; jrepülj....j
[ Eléadátát a Utály jellemti, uey begy mi pnkénjfjtelenD) hgyanast éreuflk, bogy né i moádjuk Atéliak, á mit a kiJlté értett és élt t át, linidKn e költeményt megteremtetta.
I Bxek voloifaak a méhen eléfadelé raébségek. Jóllehet ígyeketetdnk oda ixi j nyelt, bogy at igazi irodalmi gyOogyOkat a 1 műi keretéül klvövé szauüélet elé álliltnk : . méáit megvagyunk arról gySaédve, hogy a jobban ifigyele még más gyöngyöket it kg
T „íjonjpa hazafias koltétsetének," melykt a árnyát jt keli oémitanuu, „rajxa ildi cuj morengés, mélabús ptpttt, a httafifí ÜMalom öUndalét, aéhaja, mely ha nasi . 87fj( if> 4° m°la8<t> ka áam kelt it elra-gadtatáat, de leikétih"
I Apón költő, ki ilv melegen tudott éreoí oljj nmyára, lelkjssedni e haséért, Wétán . mctjénlpmli bec«aíésOnkel; s iólldiet tlköl-L tamtt a ninlékony tett, de lírCktégai hwyoa ^ mdvtiban e kült&j neve élni fog örökkj.
* i mii
X , > Ojt\', i B
8 e iflrfi,
ö ce 1182; ti
k 33 uiié fíi \'
a< zaess gpj«
X ItS*! al-
R = 2 i\'h j u «
0 -M l IJ^I h
n v • la -tfí S ö <» í
jr 5 4 ^ h 2 ss lm
Q tl 5 flSJ13
fi - r íi«H 2 © idilli? X -1 Iliiéi ti X slal^lfíí O > I J-gi^K Is .
A iJlíiafl il
V O) lllliíl*"
5 llfsf |t \'
\' Wunder
d»i I
I n d n h t r I c.
M p alr gstaapa, vtk siatr grottaa fafL\'\'
Cencuremstta 480 000 Dutzend
Essheatocke
aa* dm Wmu* |»e n—it nrinalseitiir sa w ua la kléaw fmrtWu tu fUtllKk
4«afct.
I*e wrtNká, a !*• ktaa 4tr Uslilt ta WttÜm J«k llwan Ari«&»:<jf.i.t*crlilU nu.ii mell->l«lu:mlea, UaM aiál^tia* HnMaiuMÍlUr tmbs. MfchM eebr *■> rt : koM*tr. Dini lar 4m Vaewiw tler IIKi éi tt Jsbn gaMMle t meiartaaMko TSIiltiiSsrr uut T«»ii<ütUcr tof l\'mbaf lUUUiaic*. * S litlsMks fiakil aaa ttaam Stttfc. S M-WI M(1. IrtitiBiiáHiir teaíaiiúeM
is mimu nrinarfMUb«-|t|auetL n .
S iisitjlkbt JbritLauiaaillK-r lti-irrl~nfr I bsdMM •>«! ZahMtMbarbMIIar.
I rttiw ÜifthakilflbM|lla|iiiiia\' k\'ljifai aas tiaat
a**. r j j
I na^iiit UpaiaMAbsr SClcástktffa. i idwt pstmrs KlartiSfk*
4 IWatla^Hid EUdsatl.
t pAuhlinUa Mattá ^nifccclim. n. 1 x rihf tkb«r l*MiMS mm KschateaUHar. "1 TkaastüMr Mni a-in» $j0mr*Ut ltt<a-Tal*tUki« 9 fciaiia llsbsatar L«MUcr«S"*\'tt
5 MaMs grasaa aia. Pri»aml«r-Titileti et StQck.
mu Uar uxcmiirtm eé etact rnet fsgta\' tlai) kattan MtNMn 7 ( t) Is, te bWiali r» H\'Mtt In Mck mit ti*. Oanttar ItaaW aiiki kaaWw: t Meam
t lllili mm fratia •«• t..Mü at habaa t.\'rfttMt.r
mwillw^iii f«fin Va<knak«M,Pattranrbaal, aiar ir> IMllbaaaSta niwl—, m laa^i itt Vavrttb MMi. 4HSMl|«ak tld
A. L. 3UTT1IANN,
GtftsaMtft4 4«v ttriUMiatilUr-Fakrik
MIM I,flsiicéaurr. Nr.l
gfoflfájdalmak ^„.^„jj
W,»atk akar baktattuk a Uias ladas Islvamsi-V W<»k hassaálaláhU slkáritbaUL V n« ttsUvhtIH-i ■ \'I Q vilafkirr* tatt tsatk át Sfj ésstáfaél - \' ■ \'
ö. \'M»a«4l. Valfli kb Stapkbaa S$ é> TO kr. k.p- \' ö,»t- hsiy-Xsaiifsn Sebwtr* 4Tarttr tnikati Zsls ! Qtsa^isii Mi belli W a t arakaai \' WS
A / \'i J, <S -y L 11| r
. I. JVv*5.j5K * . á -TT mm _* >43 a.
! II Ez 21 ,i2Í
fiTlif l I i1 ■ ^ > \' - 5i - PSiW I I 3 "31 S 5 Í5 o ^ - é ?B
ii y
— •SiÍKJhI I • • n CD z-x t. * t
vS HRrt^ J: e ŐP llSÍI*
fi I
m i f f gi \\*í ;
M fJM"ül i L a! iS ® sSl «i fis
S | é III111 °ro 1 W
yrfggi || st « m
m szám
i 2Utlnt}st<%yei tiudiwáf! K.jpr»Ui«*t folyó 1881..évi július y (f-ond. n. 3 faakor í&la Eger-*xrgqn *aját háaa törtben rjmdkivüli
közgyűlést
tart, melynek tárgyát kzi 1880 dik szeptember ŰWki közgyűlés 39 167 azámu végzéwVol elrendelt, ,r a folyó évben ZalaF^eiszeron megtartandó gyümölra, szőlő, bor, úgV rzo-$mivelwi k wrásűití eszközök és gépek kiáliitúik (iránti intézkedések képezik. \\
» : Az egyei ftlet tisztelt Vágtái minél níjgyobli számban megjelenni kéretnek.
Z^Egereieg,* 1880. Junius 10.
Ifvay Intvfta m. k.
Ügyvezető ílhük.j
^ „Zalai tiiczája
Jó| tudom hog> . . .
iéi teke, begy ajkai lángja Máéi i#nk a Iwidaga gra, ö bon Márnámra sül * termett Mást, tartat bánatot, kwenrét,,.
SzeifkeaztOl Írod . Jlova a lap szellemi ré-néi íllolí köj fények wjjíátódffic 0) városház utez 1618. a. i
I%ifl«u«jtl9ii; lovol k esakismart jkecokbSI I foga tatnak jel i Kkiratok vi» ia pent kfllíleljiek.
P(»tif»ora 40. kr.
HjllUér
MEGYEI- ÉFU3»:k rí. K <V/ M ÍJ V FJ 1 ;Ö D ÉS 1. TÁRSA é A L\'M I M Q A /; I A S | A T I b A ZAI.A5IKGVKI irtöll.\'l/üYfó\'OlJií líS fflltíi llfl K«YIIKr.IIIVÍtAMIS KÖZLÖNYE
\'dulataik által i hálmrdljjjai tunla liiaz itat megtehették eddigelé\': is ;
ma riüír bjuonlithatlaiiul rövi lob i, lntm\'iu azon fontos elveit kórriók ki-
iu int régen tn volt, de egjtuttiJ it mondatni, miszerint az által, hogy
áldozatok e&iraa-iii»\'aes foltra rmel- vulanotríy állam nólkttliizhető kalo-
kodetfcj Hirtuloi\\ oly óriási naf yg; á naonjösaít a hadviselő felek eg$f-válik ,.á| aobéaflltrk száma,•jliog ■ alúue^ másikának, vagy mindkotto-
zal \'akjjáilnjui aegély-intézj^edéi Jk ■ jénoki réudol kezésére bocsátja, a se\'fir-
a legjobb «learat, a legnagyobb er J: legesiég nincs megsértve, .
ojegfewtéaf daczára ~ Ifjpést lujui Étisny-rjok, hogy ezen kérdés
. lartbatíwlí, mert a döntő pillankturt megoldása a>. illető kormányok ré-
nZújlajp boiú kellő emberi ÍMvefl,sgto azéről nehézséggel íog iklálkőzni, de
kellő anyaggal nem rendelkemotjk. \' uuii végre jm létrejöhetett hosszú va-
\'I\'üIiíU -jatagán segélyre van szükség, jiitjáá után a genfi cojivontio, ugy
S itt iimét nagyszerű m(»5déki tér ezon-kérdés végleges sikeres inegol-
nyílik a ^erfif-koroaziiicllr, fél tét o, dáaai sera tartó/.hatík a lehetetjensé-
• bpp i uinden rifcyes tényjm reiidste» g^k fköné.
Mbn JaazemUkfldik, hogjjja segély- pgy állván a dolog, a segély-
l»g|leU|k\' előkészületeikfct joly ü nltu* I egylt\'tek részére még|<mindig fen-
datu^a t, ezéiszuracn s erélyesen Jte- maradna az ápoló személyzet, élei-
szik weg, mint a lovagrendek réejté- mi sicrek, kötOzőszerekJfehérnemflek,
ről tapasztaltuk. , tábori kórházak előállítása és fen-
1 \'\' ^Először ia*. fel kell fosztani a tartása.
munkát. ^ • / (po, honnét vegyftkj az ápolónk
Miután a sebesül teknők a titz- ket ? Igaz, hegy vannak vallásos
yonalból kiliozataláról, a la -legki ze- egyletek, mélyek a betegápolás kO-
í lebbi tábort kórházba sjÉáHitásá ról rül; a legnagyobb áldozatkészséget
a német lovagrend gondolkodik; i iig fejtik .ki, azonban\'mmuk annyira
azok |ováj*bizállitAsa fs ap egésziég- csekély, hogjy nem knarad egyéb
ügyi vonatok (Sanitilti- Eiseubaiin- hátra, mint tyéke i(J(^én\' ápolónőnek
zug) álőállitása a maltaíi lovagrmd ejmóleii, s gyakorlati kiképzéséről \'
munkaköréhez tartozik: a^ért nek luk gondoskodni,! nj% ptídig csupán e
(inbod jBtffbijri orvosi ápoló személy- czéjból épitettfs boreadozett kór-
^Lélflini alterek, kOUtyó fohérno- 7házban. .
.tábo^y kórházak lielőAlliláaa « f\' jE helyen bÚvebp Indokolásba
lés foiűa\'i|tásájjal kellene |||ciudü8|odr liíem bocsátkozhatunk,! dé szükséges-
ín^nk.jv L , j i nek látjuk kijelenteni azt, hogy at
3|Li jKz|unvosokát illki, miilki- egylet, ~ önkényteseh magára vál-j
|vOl> vívmánynak tartanak, hafa leni lalt kötclczotaégénél Cogvá — hasz-
fagos lállamök nélkolöthel^ .kát ma- lisvehető ápolónőket lcel|o számban
orvosáikat a hadviselő leieknek át- ak^r a hadsoregN rendelkezéaére bo-
engeduék. S itt nem aztértjük, ljogy cBÚjtaui; ha azt akaija, hogy ezen
égyns,\' kaiona.irvosok \'^zabadsigot ápolónőket nemes hivatásukhoz
nyetrvién, egyik vagy másik hadi se- képest — erkölcsös, egészséges testű-
bésioii -tanulmányokat judo\'ssenek j letl swlleiu lengje át; ha visszaom*
(oudorlatába .került a vóU-1 ét.ogyneháuy kis ^acskó nzdrkéa por — mfilrlyor állatai [letét elflgyitello — uoiuivHcgiu nMgliaiáro-rá«a, holott ci állatok ualidiifjtf, a taklejfl embert oltltalui, ol^«ágo4; loaa /« logfsysaa-Hl lib csol ogynolmny pjilacak <>r3» bor -+ hotfy oa éber, alkaliaatlaaí ötul valauioly ojí-giáhan innrAKttnlja.
Kom e«alatlkosott | egéiaen. Ilogállapodlak ahbaii, hogy tignn mu-litlvu ogvflU tOllik nz\'i estét.
Arolilbald, ganUemaa lilére aom tttr-JIOatatliottu magát n Imixiiiíí oatokaiágu llak-*ratr\\rnl nyilvános Iwlyen inuláioi.
Moggy8»ndr&ii, hogv > voroczék jól l.io vannak zárrá — egyeld™ — a köt férfiú lávozotU (advOtOlfo a iolynuón u óriást ab rekndt kumtnáu állal; i«J«ly kolreeiéből ft-\'(ál kídiigrán, liiicaát májuqea uakadtálg ijibsfcijGltÓi
Kováü órával káaflblien, Makrai ogy ciriAií likoma MmradvánWi alótl olttlttdá. |S/.iiiin> lánill, f«jo lián* jlmjloU, dk iMitan láM tii^gii) saíopadi ijmrud(,.j«ivol azonr
ban nniiiM anUliárni kertjei UlrAdOtl,
Orooklord — rflg«wimójo A* nkaraiá\' oak liaUliila aUit láaioi, tnd<yvér(l nm raál. ICIé&ioiigotto n pbioSárt, sietve kifiaotia óh Qta>ll(>(la eUludi IAr*ájt ■einroi isin alatt m Mk ni inni: a«tán táronolt. H/.ívo dobogott a türo\'mctlenaágtél ia kflkelg^u a nagy pü-Inául, melyben\' n pukol &jaat rOliOgüU i* «t Rtigynlaérog aokugott, liogy virág as céu-bur, múlyneks gyOkoro Iont vau a pokolbon t
lagléjtáae bistoa. volt. CmI| ciinyíi djírmö-gOttj magálian :
: .8aauloru mégia, liogy ||u jól mjilatoi indok I Mily lakodalom ci íia\'-rgeny- álat-k/iim, mily lakodalom I
Dq (agyüuk mállányosak irálita. ÍKúgy óra Iclú a iloalay uteaiba vé|^e uijái^ hogy állatni fbédjónúl azemólywtti uluokoUásMcu, \' moly ebédről goudoakoaoi aa augor aá«raé-déafleg ktyolnxte magái. 1 [» l
j .Túlcabállak a b«atiákl« mohdá Cm«k fork, midiin MakrAi-t jOnni látta, |á< mjuuita uéki nem kéU-rtolmd nyomni agy .otsdag ebéilaak. ^Mogk^atnm; aóliajiozouí a \'ifílitjxö, egénén magfoíeákestoin kodlus mumuskáim-rolJ aemnrirokoIS aki vagyok, krcxaiuhor a kt vagyok I Názw oaak, Itiss mar ráii aom nk árijait ínnorui. Hí, Nimrijll, Mnb kintlrni, Tobyl Ut már agy asóra Lm méluájáiok wgénir gazdátokat ? Do ojl, ojlr, mi Dollmti Skót! Hiaa áaitosuak, kéro< íimk, l.upyorit-rtak; axi- hinné as mhbor, li így ijümoi ak.\' , I LAs améaaiéa kiivotkoi iuóiiy«w noiidá
LHát oly igau jól tart< IU fik«t ?\' | ÍTénr. mondá Oroekfoi \\ kulünl; mo-aolylj al, liogy rendoa ebéd lkat ni o ; a z o-rnximn valami rendkivUiv«| ia, QS<«ak a tsdlifl lók,] as a gyOnrOrfl á lat, bissjttidja, ss;a kwlvaa Oiírlwruxkii, iu Ott koMIMl, ót •sdntileii aainulolt és aaOu ilnii fogat mutatta, inig végro egy piljwéi jiiáaiiiWküji enon* lott n áliMUalotl títogadni, j mi a Idlbioket lllsii, nyugodt lobot, ra»jc felébrednek -r kellői or>
A.ülán magában bosaáliovét, Miijd fal\' ábrodiek, lm minden neaa « voazélyl nélkül valán anayi vsrfasét kinylMMam óa -f .hogy
Í\'obba i néabasaom sgy líkíd voy.ő béloonon ie|yet fuglalUtu. Hét órai) alVásra ulvannak látva,] cadoadl/ek majd éíí« "jó Pári>»k axt liiazikL hogy itt már egy ínaotka i»lmku , ps lolyiatá kimoiidkaian mogl\'uti<na<)l aa oniberi nem iránt, bogyjltt nfleucii mog-véaáralliató, még a bódonyTI is a |og« tg)\'ubb . ndngljftn> alkalmaaisláti iptyávnl egydlt. Fslaámolu, mennyi péoséw, batugiágába, •uSlakail, Hm mm («m4»)
tZáfn, l4fva. Mfl* »l
. ; . | •PKTÓVL
A tornyok érosnvehsii a tia«negy*dik órát birdéiial^.Koxdfttfik\'á valódi páriái éj, rilégló, \'o»i|logó\' ragyogó él. A uoulovatd agy qóa ki, mintlia illuniipálva volna: tsíift-iliniilit ftuyaugár, aailamáti idznyaláb.
A kohúii viranió utcaikon, atinbáaak-, kávéhásak-, couoaortak. ás ball larmaltbon Immasog aa slfogla\'t vMtiegtók, Itáméss ;áoao-rik, sétálgató fotldOltak, éjebédló gavallérok, itt-ott *gy éjkóbor éh«s is^sy Ordüggol II* tantrilt aslbongó raja.
KilAöltntal] IWwl Faty) könyvkeioa ksi4éa». tjjváruséiá* atasa- 618, aaám.
Áfssit Kgáss Avri 8 Trt Fái, éMr«e 3- íirf* Kagy s^ávra l j frt. 60 kr.
H)r4«tap#n7ijt; 6 Utálat petíhoc sktsw 7 kr tSákaaln KrééténA 6 kr. Hé
ly^Vj 11 kr. •. • \\
A t. olvasóközönséghez.
rí" *■\' j J
Jplius í-étöl íy elofiterast nyitunk lapuMtra :
Mint e< fog, lapuiíkj ezepTffl is kiváló tekintettel lesz njegyíjik gaz-\' daaági viszolnyaira mini n itwtyel pazdrtVáirl (jgypsílleí kőzlSn-ye; de e iiiellctt aj társadalmi! kérdéseket is leJkiísmtiretés higndtaággal\' és népjv^erQon fogjuk fejtegetni vezér-)czikkéinkcea. A táraáq^meny-nyireoz a vidéken, jehetsé^e^to-vább is kklö gondon forditRura^ % a novellákon, itt ott költeményeken kívül, h jövő félévben több ki-
tűnően irt ismertetq czikket, népi sjerQ tudományos erdekfi értekezéseket, é\' egyéb általános közleményekét fogunk lipzni.
A jelenlug tárbánkban folyó közleményekea kivttl lapunk legközelebbi számában érdekes\'tárcza-, közleményt fogunk megkezdeni Ko-sáríy József tollából e cxim alatt: „A keresztes hadjáratok okai és következtnéuytii." .
Ajánljuk tehát továbbra is lapunkat a. tj olvasóink figyelmébe, s kérjflk, hogy a közművelődés terjesztésért) tett fáradozásainkat a maguk részéről is lehetőleg gyámolítani szíveskedjenek.
A Mzetkeaztdgeg. .
A lap előfizetési ára mahtd a régi: ^
a junius — augusztusi negyödre . K . . 1 frt. 50 kr. a junius — döczomperi félévre . . . 3 forint, egész évre 1 .! . 5 forint \' ^ , í,;%laraQtyoi Gazd. Eg^esű-let tagjainak a | junius^— augusztusi negyedévre ♦ . L . 1 forint v jjunius — doczerabjeri \\
félévre . . ; . . 2 forint, egész évre , ... 4 forint.
A kiadóhivatal
A Vfires-Kereszt.
\' \\ - (Polyt ps végé).; A lőfegyverek tökéiyesbitése, az állandó hadseregek folytán nagyeb- j nyervén, egyik vagy másik haui se-bjodó száma, valamint gyorsabb moz- | bésketi tanulmányokat tehessenek;
lékézvén\'; arna, prédményében mily fióaÁM hátá8|| voltlaz üufeénytós b«-t togápolás a zoráblji ItábLrókbanf a maveltebh jLörűkot; is > megakarja nyírni a be igápolás ügyének, hogy ré&zv^tlik,; p Idájuk által a beteg-C áp^lőnőULerl ölesi jes. tarla3almi ál • M\'^\'a, jelent^ ége, • így llözvetve aa egész bétegá >oiási Qgy emeltessék ; akkor egy i y kórház, melyben ön-kénytes éa 1 ivatánszerft ápolónők elméleti és gtakorláti kikepeztetéaben |észe«ülhetni k, néjkQlözi etlep. Ezen intézet műi ödése I áldásos maradna \'altkor is, hl évtizedeken !átliáborúnk nem volna,: mert jo |>elyen az erkölcsiség éa rend szellemi fogna lákozni, a legnemest bb ,vdrseay\' Kifejlődni a szerencaétla segélyezésében , s átterjedni tnit dazonra, kfk e ház küszöbét majd in átfópik. j)é ne feled-jükj hqgyj ily aseUein felköltése és feantar áaa lesakis [ egy ilyen kisebb, eg ségeal s inkább családias, patt arehuúr- asoryag^Q kórházban leli tftégéf. 8 tjaak gondoljuk el, mily lálos imúkWéai tér éji-lik azoknja\', kikí idővel ezen intézetből az. égé< i ország különféle kdr-házaiba, fa ^aiba stb. kjerdlnel^Gt^i-doljuk^el, mily nehéz, ina még a fő-városbaK ii magán családoknak tel- , jeson mogljizharo ápoldnőket találni; mig ezen nehézség megszűnnék, iái-, helyt a kJmöbség tudja, hogy az egylet kórházában ápolőnók. a maga-, sabb \'ér teljem be A vett: betegápolásban szaksaorQle^ képeitetnek, s az egylet közvptitésé vei igánybe vehetők.
Meg teli rggadnl\' az egyletnek oze{ eszmét s riiolőbtí annak kiviteléhes fii ni. Ami* másuM Sikerűi, nálunhvü jfog slkerilliii, ha előitéldt 1 som valdjja azémOnkét, kia lelkl^-1\'
V
Dalok, i
úyillilA
. Szivemhez.
Bármit beszélt áhéek4a 1? Fia. afi< . \' , IlLrátoin.
mbd jó nap lettél Waa f Wagnm is ifefálom:
i Mart oly tfisml ragyogna Tfitidöklö Aigárod
Blégetaé jól taao i I egéw \' Yílágot
n.
-•Bég a nápnajk Vi m olt fwin Szigorú , TBaréoro,.
Lsjkelf annak n gyogui MinHon kis Oifésjra.
Ta óodiglen mit iádnál Talnrra , fnrfikn.
nívfsd felett ragjjogna Sugarad . vrittkre. 1
s ime mégis kész rá lolkam, Hogy assaaélyid olfolsjtam, tlfölojtném, ssjttd-a miért I ? . jj — Egy szép, nyjéjss mosolyodért
\' j A legnagyobb hatalom.
Ast mondják, liogy a királyok, Kik leverik a világot S (dics5iiég máiiHirbán álnok, Légbata)masb fl\'di lányok.
> Az nom igaz, mort van nála
Haialmask\\a saiv királya: ii a regyog<$Aák jJoánr scam, 1 Ugy-« igaa^\'ádos Vinesein —
K legkffnyehb, h a legnchczebli.
A JngkAnyabb, monája a balos í Mánra r«»rtii.\' rágnlmankal, H lagudUsabb a vilégon : . MogwilicWil UuuiáguriHHt,
Kaó; ami asó^da legkönyeljb Saóp lány iránt iángra"gyální, 8 Ipgnidrnzobb sáép asom^usk Lángjakál ssabajluliii. ; , \'f
Az angol és az állat
(Folmláa.)
4 • -
fta||iai»*<lab«Maa« iWáwút, m fanaée aMwai wigluuli * i
, victob ItL\'oo.j
Másnap dálolStt Makrát ki leli 6c«tvé. Déltájban be volt o«ipa,a aonyira, bogy lát* anott rajta, délután paik bé volt rogva, itnél-kai, bogy látssottvoinapjta. Asfisvadaág kor látozója érvek Óla magtanalla Önmagái is feltén tartani: tokinteto tissta, arosvonáaa sima,
- a | iftfcjnl HM0II la aa aa|yalaaw> Wkofojt.
A awádshisilt*) jáina ssáras borkő-lata cseogo, [koagó visszbaagaó; a nők mo-soly^ók éejáélyemrobáik JTro uírottja**4) kihívó, osáujto. Épbu ma sSts msjdnem miit-dondit báj Iván. paak1 ánlal .Nyorílsotek, tomboljatok,! égaskpdjatok,] bitszko atáuok ! ZorGgjoiekj LbogjsloK, dltidrilgjeiok. lányaa liitAók | ÉMsiotro tol. WritiKk1 Oaak rajta! [Mily szép ah éj, mily ksdfesÓ as idő a bőit-lorard Isv«d5jét bászioiJ Pária fon van, Párta künn van, PárM estiiatl Rogg^g námit, matatni. OMkr^jlsl <aju rajta I -3$Akkor majd nsm laijáiálú hogy ;a ooulorard ko-vésbbó nénéi áa| világos táján lopódava u»oa el egy t-tuU r. art kajmbai kfanlcdik,\'. ltol Alig n|té|)ej, Mattat mm visoifi iklraga-aitik és ^ mi lámpák [látkatók, "mélyek, lűbbé nom ilágitják mji ciimtábUt, mo lyan eaaifflt a «ó;vo]t otvasbaló „Msaa. a seri a." í.
fibali i a napa méUott ás bontogy Ha mdváaiak bejárat 4n" a MeaUy ul* taával kdsl kodfi nfik (alrosóba.
Cr^ek hU (Mi uan Mánerle fol V) át Ut lépéat tea t be tmln fvdnt eoluirban, mig a roslély e|At m«gH 1. A ajlp oaikorox, a rom tájv uyilik. d^yesor bolápvr Crookfurd megnii a leggondO abban xárja ás a kuktám ««ebabé teMi. Morf sl6ragyásat, Mtpa ávata«4f a jó angul, b így a<fniui se jláborgáfbásaá.
j Lánca jaOrgéa á« nikflt, tompa, de ha-jiiglclt k\'nr aná< fitgadja jittiát. A imutá\'ybaH égr yéj bej forgá j asem|4st pillant meg ás louiiyslóa fogatától. „Mily sa«rsnr«« a**\'-, vetáre néit s, mottdá, hogv e ki* OtHmtiska -lánáson va >.a
Tová b tü«gy, kintija aa oldalajtót áS bent vau j \'iw|^ÍMé-{|ÍMávadak — háJáter-mében.Jw r is bjjsont|alm, nntadat nélküli dörmögte, ilfi>|(ott *<«tx>iuU b<tgy aa
áUaiokVjMi adui kéaaHlnef. Qfwkíord io«g gymüa á <1 álaan, tartat! maatakanNet és rdlMunt. ^afft.,^ L \' •
! Már aak Mig átadtak* ketrecaekbeo, aj saasdnlaátk miig saórfMyoaak, naháako-
]•} benak awlf aKi\'*»(|llá áiáa ■MeSSia
vMaaaWi [
. .^rp r*rtm ku^*
ZALA
•jjjl\'""\'^; ■"-\' ■• ,!■[ • i J jj l| \' J I ••T.tr.\'i í\' I * r Emui ll _ .in
i • J |
N^y-Kanizsa. j 1881. szerdán ju iios 22-én,
Ílg nem ?«aibljn»a^e •f<Sak«H> im min* fcnki, kinek égivé lelke bolyén tu, Ki képo^i esen kérdée bor dörejét tnbg< dftont; ötömmel teosi meg * magáét.
Mi ja tábjM kórházak felállttá-wU Illeti, azokra nézve vélemény (Ináét foutébb (étidén aa egyleti mü-Mötláarő^, bélre idején* vélt szó) el mondtuk.
összegezve mindezt, nézetünk n Jveree kereszti* hivatásáról a helyei iránybán valfl.\' uiitkftdéséről n következő. ül „vorba Ikereszt* [törekedjék
ÍtyborélKet megmenteni .(oly yiizo-yok között, mii](Ín egyezerre skároo-\'ülik élője forog veszélyben* Ne tar tea
Ífel ml utálunk é] hadviselés! künuyitó-, sét do jgvfkeásék azt útjába eső bajékon segitoní, tekintet ilélkül arra, íjjon jiáboruban, vagy béke idején ntadlak e azok. Ne higyje azt, bogy - báboru rendes; intézmény Európában.a a béke: időekaka \'eeak arra való, Tir»gy n\'háborúra nlkészülhcs-slnk, de főfeladatának taj-tan a nyjl-v ínos betegápolás, a közejgtszségügy^ f< jlear.lését. lüzoniszéjos aljapon állvo, k vántoék mi odvbrölní aj veree ke* részlet | mert jciali ezen alapon azer-vjjzlíoti igazán az egépiáuttgjj azol-l gálatotlháboruj ídpjén.toert csak, ezen alapon1 várhatónk műkj>d^n6tr>l él dánt n | béke idején.
l Már előrd ia halljuk azon kél ellenvetést, melyet ellőnünk felhoznák. Az egyik oz, bogy program* mjunk kivibetétlen, meri a .Teres kérészt jelenlqg az akkoí megki ván-tó pénzöeazeggel nem rendelkezik; máaik pedig az, La a „verea kvo-rirat\' pénzét (béke? idején elfecsérti, báboru idején | képtelen leead felada-t teljeeiteni.
Mindenekelőtt ki kell jelen telink, hogy magunk nem hisszük, miszerint mindazt, mit, proponáltunk, egy két év alatti lehetne megvalósítani. Egy diadalívet pár nap alatt fflállítl intünk,; el ba aa alkalmi ttn* jilrp elmúlt, ismét leSoutbatjuL De iot nem valomjeljy\'- múlékony jellem(1 iskézmény meglionoeitáaáról van szó, hanem iilyanrpll melynek élete örök, vagy legalább is^ a melyre izükaég mindaddig, míg az emberiség t se* gplyra azúrul. így fogva fel a dol-gwi, magaara kellett kitttzntluk a cpltj bogy mindenki láesa, mi felé mell egyesült erővel éa szakadatlan törekednünk. Azután nieg felhoztuk még |mi is, bogy az egylet működé-
VT
létől csak akkor tárhatunk aljcérl, ha orsaágqs részvét által támiigát-tntik. Panásakodnak, hogy aséfuel kellő anywl páltolásban nem része* sül. N^zetjUnk szerint őzen panasz sem aUpo^, mert ttfdomáaunkkií az ország részvételére eddigolé nofü íiij appelláltak. Hisz a nép aöme még azt sem tuujn, mit tegyen pártfuUéaáJ Alá. Nem elég annyi} tudnunk, hogy oz és ezen egylot ekkor étekkon iti ée ott gyűlést tartott, hanem skitó utján ismertető, a társulat czéjjait teljeion feltüntető ozikkékkel ke 1 a közönséget felvilágosítani, az Ugyntk megnyerni.] Nem szabadna továbbá számításunkból $ifelednl, bogj az ország jav^ résae nem áll olvasókból, mert ebből laa következik, hogy cpk-bez más uton kell hozzáférni. pzé* rencsére létezik k6t," olv tényező,fmelv közegei által a társadalmi Űzök minden rétegével folytonos éiinjtkp-sésben lévén, befolyást Is gyakorol lijok. Ezen tényeztfk az áltoin fes egyház. Váljon hiszi-ó valaki, íjogy a szolgabirák, jegyzők, iskojstanilók, lelkészek, hn magasabb hdlyről ns irányban kel^ő utasitáat I nyetmek, ác Ügynek lényegea azolgálatot lenni képesek ne lennének ?\'
8 feltei >etŐ-eaz állarawl, átrgy-házról, hogy ezen tzukséjfos in pulzust közegeinek meg ne, ádio, n időn az fiiam egyik legfőbb étdpke I orog
Hl be-
közt
szóban, midőn nincs törvrayeéf vett vallásfelekezet, mely ttapí az irgalmasság cselekedetednek Igya-korlatét mint erkölcsi kötelességet ne hirdetné?? Mi nem felelünk e kérdésre, ámbár • könnyQ L válasz, hanem nyugodian, bevárjuk, mily kellemes csalódásban részdait majd a jövő.
A mi azon ellenvetést illeti, jhogy az egylet nem leend képes\' feladatát teljesíteni, ha a béke ideién már se* gélyforrásait kimeríti, nézetünk a kö> vetkező. Először is nem liísajzük,\'}iogy a közönség hajlandó volna, ez\' égy-letet anya|ilag támogatni azon esetben, ha működési köre egyoldalú, ha csak egy esetlegesen kitörli háború jajkiáltása bírja a cselekvés terére Bzólitktii<; mert a czélt távol látja, s ennélfogva az egylet njtm is fognasoba azon helyzetbe jutni,hogy béke idején a háború czéljaira Jelentékenyebb összegeket gyOjthesien. 8 ha ennek ellenkezője állana is| még ezen esetben sem helyeselhetjük azt,
w
ha az egytől á i béke
használja fel, hogy | énst gyüflsön s ig^Wké^ikJijoráit laloinra gyűlt össsegekot a báboru azáinára tőkésítse, — nem a már jsl hozott okok-bél, s, még azért, me t ezen eljárás m^ly.lybl a neuizeti v igyonböl jelen\' tékeny összegeket voi únk ql, s azokat éveken át parlng >n lieyér&otjük, ugy pliilantropíkuf, i iint nópizotgn
daségi szempontbél kl
ben, hf az egyrpt a mgyült összeg egy részét a tféjte ml vslp fordítja, « a fennmaradt résit nldt külöp |ar* taléktőkét a háború czéljaira megérzi, s nzofi áldozatkf izségot, melyet háború kitörése orsz gszerte feléli-réexteni atokott, anj&jb áemes czéljaira ügyesen kiaknázza: i kkor feladatát az általütik jelzott két irányban nemcsak toljcsitheti, do i |iég osztalékra is számíthat, a netnzc t hálájában.
Említettük, íiogj ily egyletek országos részvét nélkül fiagy dolgo* De a sveres van az ország mert történeto s fényes múltra
Iveit esak arra
ros. MigeUen-
kat nem inüvelhetnel kereszt\'-nbk már jogi részvétére számítani, nálunk bár rövid, még hívatkozhatik. A sgekedi vészt ^ért* jük. Ki nem tndtn,« vsgy kinek em lékezetében már jolmosódott, mily nagyszerű, ipily á\'dMoa tevVkonysé-get fejtett ki ezen egylet, a megpróbáltatás ezen keserO napjaiban, olvassa el „6 felsége tirzeé\'bet királyné védelme alatt álló; magyar országos segélyző nőegylet" 1S79. évi leien-
tését. I
Életrevalóiá^ánkk jt)lél, nagjr vonásokban gyakbro t jótétcinébyei-nek emlékét őrzik e lapok. B belátjuk mint tágul lMf*11 nár, do foly-tvnosun pártfogóinál köre; ha látjuk, mint bontakozó tk ki az orizág különbökő. yidékdín iidködőjótékony nőegyletek, melyek érélyoi támogatására a „ veres kereszt\' már kélet* kezesekor egyeneseo utalva volt, eddigi passiv mágnjurtásukbó), mióta azon meggyőződésre jutottak, hogy itt nőm versenyző egyletről van sző, tolót* Isoláija, hogy a hely beli érdekeket aá omzágol érdekekkel kell és lőhet is összhangzásba hozni; akkor lehetetlen kételkednünk a felett, hovy 1, verés kereszt* az ország szivét idavei meg is fogja hódítani jnagánalc. p ha kérdoczdk, mit cselekezik ez egylet ma — égy hiszem a válaszljan | mindenki látni jy ujabb léj^st
fogja^ hogy jamit
\'
aék, áloroiltazok, alig félemUlesok, itt ott va-lini bozontos tárgy nvajtéÁodik, agy fakó vkz cyOngén megmozdul, e^y-egy hatalmas séhzj megzendül. [ , .
Orookford örümpiel léíja, begy éppen aj kellé idéperezro megjelent
IjNem veasUgel.
jStiekje begyétel egyenkint megérinti a eáOrnVeket, hogy állapotukról meggyósédjék: mmejyek roezzedvflen morognak, máaok rázzák krknkat, fBldkat, de egy sem egyene-stdik fel.
Altén lassan, felette évatoean kllyitja 0 tigris ketrecsét — mely meg Sem mozdul, natárta* erdbsláaokét, melyek legnagyobbika még okaik,\' rája egy bértiadüut,, negyedi-ket — VégM valamennyit Ez ígan gyorsan türtéétr bebár nagy elCvjgjfázattaJ.
,Kedvezi #jel aa ilyssi siker."
Csak egy hagnár látatott U ébr adni és nyogtalaaáié ménoa blketl egyet, mi aoon-ban esak vak lánaa volt, és aaáOet visszaesett álomittas ^llipotába. De aaért aa íaa-
f;ol mégis ssegtadts, bogy ^áií a hfdeg." gaz hogv elb^kasfl,>jnagát fSbs léol, de annál sailárjiabnan vojteltökélve nem mag halni egy Jtgaé* kómái közt ízlés dolga;
(T
tesz kltüzöií nemes ezéljánák meg-fálósitása mié. Ugyanié: a<- »va\'^ss kérészt" egészségügyi tanácsosai Indokolt javallatára el határozta,, bogy betegápoló kők elméleti, i gyakorlati kiképeztetése ozéljából a jfőfá-\' rosnak alkalmas pontján aéjkérházata fpg építeni a ez iyánt a« előkészítő lépésekét már meg js tette. Jte mi. v^a egy áj kórház felépítése és tel *jes AlszerelMe a legkadvezőbb vl szonj^ok között is éviikbe kerül, gondoskodott arról is, hogy maga az Ugy .késedelmet ne seánvedjeo., E végből megszerezte az illető hatóságuktól at engedélyt arra, hogy ápolőnők az állami, főorvosi és katonai kórházakban már most kiké-peztetbes*eni>k, hogy, esetleges háború idején telhető száibé, s jól begyakorolt fijjiolónóket bocsáthltion badsoregttplrirerfdel kezésire J^ovábbá •ideiglenes \'ezabAlnatdt* a Áttolt miheztartás végett azoln részére; kik mint betegápolónők\'kKionak a ,%rp-Vöb kereszt\'\' szolgálatába íépoi. •
Ezon szabályzat áz ápolónők felvétele, oaztályozása és kiképez* tetése iránt szolgái részletes, utasit-tással és meghatározza a tanulők, prébaápolónŐk és rendszeresített ápolónők kötelességeit és díjazásait. A felvétel iránti folyamodványok vagy küzvetlooül, vagy a vidéki fiókegyletek utján, a kézponti választmányhoz minden időben benyújthatók. A feltételek, melyektől* az egyleti szolgálatba való felvétel lügg, a központi és fiókegylet választmányoknál bármikor betekintbetők.
B ezzel elmondtuk\' röviden i|é\' zetünket a „Wree keréezt4\' hivatásáról, kijelölvén egyuttól az utat és módokat, mély Ajtai a czél —- bősz-szu évek során — elérhető. Méltá nyoljuk a női „veres kereszt\' eddigi törekvéseit, s midőn a teendők halmazával szemben a rendelkezésünkre álló erkölosi, s anyagi erők elégtelensége utaltunk, nem lehűteni, dé fokozni akartok lelkesedésüket. Nem kívánjuk, dl ha valandkdr\'a* idők sólya mégis ránk nehezednék, ha ra-rek élete jár megmentésre, eárek keze nvúl segély után, — sdfa Isten, bogy alt mondhassuk: „a magyar országos segélyvő nőegylet" rt<M res keieszi\'F Madatángk magaslatán állott.
J 6>y
Helyi is megyei hírek.
j- (é VálaaalOa.) KsrtleUlak «i iassid polgárai e hé M én Jecaelbb peW jogukkal fognák élni. A jör/T oiméggvtflási\' évadát meg fd^ják válawiaái kátai^i^ M«m emlékszünk »á, bogy a eaoék falsU Ily rfjndklvólí tevékenVSégel jfejtiliek vö|BI lltjUkn^ és jalolíjllklmi eljrUkutik éia dalf4 juiUUáama és én asári keuftny ilsée l-mnfk uéshejoiik elAje- Uy ktirillüiénvsí kOz^\'U hírlapliHi kéielnssfelliikneki Úrijuk t válasatókal, kélOnOsen pedig a mindkét tárt. beli Vasárfárliákaterra kérni, hogy a válam, tékái legszebhj polgári joguk gyakosláw kalqéval óva [intsék arra a basa és a i friti brosOlet iwni nevSben, hogy e pnlgír, jog gyakorlásét ne sseiiynyessék be s párt.* doh, i a vek szenvedély sitSrássivsl, I|», j sneetedályek hullámai IIy isgalma* neeek. ben piagHsWal is osspoiigntlk, á higgadi t graloestatás gyakmn a legkoinolysüb |«j. nek }< elejéi Físsei. K választás vián, isíkerj a pértssenvedély izgalmai leotilispninalt, at-k\'liik é városban móg tovább is együtt ks| | élnflák, mig továbbra is egymássá vegyink Kialva, a párwzAuvedély léhát a* knwhm ésIsdsgetsB, i ne szolgáljon a jé ismm nisgSsakitáaárb ott Is, kel annak knaiafttst sokféle okoktól szüksége* ás haiz»os. (Mr| aStjok tehát r a kordiát választópolgárai! várositokban e hé M án, r«sinlán étisjtpl, hegy alkolmá|iyo*\': saés jogunk gyakodúi higghdian folyjon le s hogy a gyfeefcm veszteség senas egyik pártot elbízskvjoüi, aem a másikat esOggodlá ne legye. Ljpetk, mini tár*»dalmi lap, nem |H>liiisálhát s e«iji, is\'pv sorban kkariuk nyomát hagyni a ti ki iaamak. Mlg á fttld háromszög megfurdil isg gálya körill a\' szavezák akadta dOnteudeli • kél párt klhdelmóhftti, melynek lestSk U vándsisággal báfOolc eléje, (R. W.)
A tsbMfrrsiefl Sgyváii ka mari f. évi jhuius hó IM án tartóit tisstoré^i buztáiánsk\' nj<<drnétiye a kOvetkezé:\'
BwdaUai56 érvényes aaataaál\' I 11 a n, malyata fslvtáa émgvtla—U>et ■. | Kyeák 1 Array Islván M ssavs?ztul gstyettas: pcígeihy Antal 82 c llkár: Aávay Lajos S4 fl lyér/) Horváti. ,tézse( 84 , ztámoki Pámm«r Antal 55 ^ |F YálJsztihányi tagak: Dr/Qriimer István M star^haHal. Hajik Jfáo frl \'V Dr. Tabbly Oynie 10 , | Habsy OyOrgy 86 „ Hohtvarzj/ísinn 8Af „ id. CsMla £de 38je t ii | Bzalni fenmas ;<fll1 „ j Molnár Bak 3f s í póttagok: < I Krdés Mi 84 Skaraastlal. Ho\'cliéujOyaláai- ff | Hajós Mihály W ,\' | Varga íjsjos 11 «
(■CvéMOi - llllsoai) EH\'-»j Eugénia k. ■, ki a jfivC csini évsabsa B* Wnlsgyik ellkelfi s^ínháiáboz > van aanralá IteltMya napikban jó haaa \'BáesMI ssStfrá r>#a lil\'igaliMra. Midén eték^éhk kár-tí ket s ifyáltálán mfvéaas«-ksl*elA blsSwá, gflnket a kejlves m6»éseeá tnegArknjláról «r-tesfleofik aaée remányUnknsk adunk kilsje-hogy egy baegvarsenybM asareáeséak lass hajlani városunk sa*lettjét
] — Évi oérvlanffOk. A halyln«(i I Msuályn izr. fin ée leány- ás as etekkel kap MBojeiMn álm 8 ossiályu kor. iskolánál as jévl aárritagéslek t héj 18-áa »<wndik ket |d\';|hket és amefatkeel rendben foguak mai tortaial: Imi d. n. 1. éoortály, 47 ée d. r \' f. éa IL.IAMilély és d. u. 11, losHáh. Mn d. «.,|ll. A ÍV. ieselály Ss d.u 111. és :IV. leányortlály, 20-én d. a. V. és VL
As opsréáló toástséga szerint sikérült. „Kedvesé eífijaí aá ilyen siker", mondá as angol, esak bevés Idd. egy rOvíd félóra taiáe és rnagUsd a kedvtsléaass.
fotókat hallott/ a bonlevardon elrebegni ée a szlnjiázakból Ukntéréket sz ntolsó operette nirtídM dádohá
„Bálba sasgv a osJassllk, színházból jifn a léha söpredék; U, fciÉlal V advps bo-ráüA, jé ssalaóbct" /
A lietrsésak sf)saer nyij^ák lévén, nyitva hagyta a i»r smaj taját is. Már sóig esak esi a;rostélyt kellett- kinyitnia, mélyet bjlutlsr ely gondosan bánért.
Jtáteígkiriíl, gaodefá aa aagol, a ja-g-íárok fognak slIwSr síjpnni, kővetői fogja a IsOáf SsMvanár, emáp eláre aa orosaJáaok kai, a lárma, a fatéa, á klshálésefc UMmití tkM és aet e# embert isinislm félni a ki itt • MjántskK - ka as ittatok sgyaaer
defiliroani kezdtek — becsukja. Éejgoade-latban, képzeletében újra látá e deHUloOUt, megolvasta e fenevadakat és novükufi szólította. Egyet sem felejtett el.
„Mily sport Isaa oz, mily sport." Es bgyetlnn tóé rá nézvs mindant tartawasott.
Miellbb kinyitotta vojJnja a külsé aj|ót is, egy vasrudat vett ke-aébe - - mely alkalmasint a vadak liltaáitá-sánál hitsználtátott j— hogy as ajtót jrslé ki-vül megtámnsseza, nebogy beeeavódjék. KI-oltá a gyertyát PK» most, mondá aá aagol, nyissuk ki a rostélyt, as utolsó boijktot és minden végeeve van, ás minden — kojpUik."
Ekkor hirtelen olv hatalmasan jjiepréz-kédlatott, bogy alig bírta magtarjani as egyeneélyt
- 7TP -
A MOlé „kis Cerberuska0, sély eU-téakormogkosanula„szét találta törni ke treosé túszét találta tOrni fáneaát éa — „zúgva, b Cg v e törte át ja gatot I\'
Wiit tf/ilap.
(Folyt köv.)
Két ezlv /
(llsssO/.)
Fehér Honrlkltőjl.
(Folytatás,) ! [« Us aspléja.
Mm., [áni 14%.
.A legelsé serek melyeksít e jkönyvbe vezetek, legyenek átlengva a fiuí szeretet szolid sugaraitól, mely keblemet sntoyira el-tflllél Adja aa ég, bogy sol» Se -ijMjen be-venetnem assrsewHlsntégal és oometaoáeo-hat, habár még inkább irtóznán) agy egeszen nyugodt ^lettél, mely egyliangiu^géval esak a reálhoz r^gaázkodfk. Hisz küldés ás ember étele ée nem Is kívánhat ember bejnélkBIi élaiat: Usm ka legalább magát egyedül éri W a veszély — saarsileii áwrslné meg évs látni a asenvedéatél
M-^ inf. f-4*.
„Mily sgykaaga éteti Frfytaadelgenai
fáradni és sfmiái éiket, mely legalább kis sománesoU/köleiri)nflsiinepiÓMlségiiak Kllnn •gyiinyürü, ttelsg Ide vaá | felhőtlen ég me-solyog feletlem i s mégN kedvetlen vagyok ? habár babonás nom vagyok mondani me-részelném, hogy valuni baj fog érni.
Tegnap \'laaglitogltta atyámat Kövy Kálmán fölabirinkbs átjjáin egy régi baráttá valódi magyar smbér, téegyftkerae nénfin ss lángolóan szereti házájéx. Ersem uelinaU szeretnem kell A, imjrt awámnak agysllea ha rétje, együtt volisk kálónk és egyOU szenvedlek hókéban háborúban, lieghitl magéhoz mint mondá. van n*ki agy lánya: Ilon nevü és megigéris, hogy; jól fogj mulatni. Változatosság okáért agyloer ollogok menni hesaé, talán elhagy ezen Oldoklfl unalom.\'
j yfn;. ib-tm.
Már jé soká, bogy iem Irtani a kflavvba, pedig megfogadtam, uo| y grakerlal kedvéért naponkint fogak kei s [y Lét sort; hanoid, eddig som tárgyam s^n idfim, som kedvem\' ness volt kssslj
Kövvékeé) vollon i alyémmal, ely szép Ifáqyt, .aual Ikjnl, mé| soha nem lállom* Valami tndérien földfal« ti van e leány mag-jelenésében^ mért kOtelében mintha agéőa valóm megreadltve, felvrgalva lenne, Midén eléssör msglátlém, holoá — nem diosekedem nélárseeágUn IwogleheUís jártas, forgolódott vagyok, saékoi sem pirtam jutni, mlg í meg aem széni és nemi seaitatt zavaromon. Angyali egy jWmtés 11. Aranrszfike Mrtel mint egy keretet veszik JiOvfll hó árasát, melyen piros rérnk nylbjak, ébenfekete eMn-öldeí ivazerUn voMlnaá és hosszá snampillái majd beérayafák a uLt szemeket, majd giat engednék a kilövélé villámoknak.
Áuf, iO-An. „Nem uálem, mílléil, bánom egészen nyugtalan vájmok. ^\'j* egy syagadt fWa\' nalom, sekel ^yagatmnsé s mindenhol Ilont látom magad elélt mosolygó sjkájvál és eleié karjaival. Oh .de szerelem s leányt meg sem fejiljetam magamnak, kegy mit kii létek ely tfjjégtsjJl *
beflsk vakhááyasor
dé m^dflb-e né nevét oolt-
tik elóttam, iKem kételkedem már löbbé „Ilont sroretefn. Még etek n«m rég aet vm settem • könyvbe,\' hogy naolmaa a földi (ét, \'most létem eéak, ssennyire osalóduun."
Aq. SP^a „I|enáml Midén msgláltalak, neift akar tam hinni ssemeimosk, magdöbbeni szivem lelrésotl érzehaei asl dörgés Alléimba, hogy Ily lénynek Ily angyali népségnek ■esrelmi soká tkfd nem lobot és elfogult keblemnek megesorull ihjingjat teáért nem jöiteliek aj kaimra.
A jiillnriatban, melyben ely sokai, sokat akartam mondani, a melyre már elj régen késsiiéin ékssesóiásomal elhagyón minden béssálé tahsioégsm ésnémáslálltam keblem vibaiisé éreolmei alattJ... 0 Ilon leanylré szerellek I... Niaes mé. fogalom
marná
rigea im ve boldoi
mely ezen éraelmet méliólag gyenge a toll est lakni I Ilon a jgenFNeked is kell éroaajjtbiea
gyok hideg seeberl Oh lka be lennék t i...
Sttplembtr 104* £1 kell alaenpa. Mem tndém mii beaaanra fog\'nyúlni távozásom, bármily vid \'Me is, érzem, hogy öröklétnek fog tfloni aa Iwatéli távollét
Heeaut vattem Ilonáiéi i Ilon ssewt I Köeyaa stamekksl nynjlá keséit é sere, mely lévesal kéaysaarit Ds hias asajövök lton és egymáséi leaaOnk baléegei snerssMséeek l|
M^M lOk I Rét évii iávóllét nlátt mely 141 öröl ■ létnek letsMtt eléttem ismét, itt vagyok kai vasom közelében i és nenatekára logrtm ha kai amist hangjsíi, fogom élvasni k4aalléa -nak boldogító Ménét
Udjti Y«da.ll A lányt, kinek látáséra szivem mér ejp régéle vágyon, kit már a gyannak beisá érsaméeyai istenítettek, kiért líjtt sslHm feláldozó Irsilsmmsl Igy vlnsiMÉIai, bekér esak I évig valék távol, saha még I -malmnék, béBssklskMsk terhe Mélw m l sajtattsei 11J
S!
Midtin mag láttalak, Ilonám, aem abar tam hinni szemeimnek, isteni hangjáért esak Kisfaltály mondhátta vélne >
.Balleilam én snép seeváaak risdsttiangiél sengrni, Fdlemjle panamának Hangjf nem o\'y ItUml 1
A tsniiéssai figyelmes vell Olradéviii látseamii, A palákvis lasdhban folyt, \' A raliilA hallgatott
Hallgat minuan meear Minden aophir falai vak ■ Megasftat minden fnvatnm, 9 moJolygotl a lljdatom II"
Raflstkangjának aseaglsi Mékrwssm néma meraégéaasahll. A Ngt aeSp idílé w téka, aa hatért é« oly rég ékakeo hangéi O^ngésére tnind Mswsééh (WjeiM és Mam Wluá la feledés légi\' porát eWésá iiabslgáé» állolt asameha elélt, a Méé-riidlak vekj egyQtt a kinek is, matyek ao gyötték,
(Folyt bét)
A tanár él védenczei.
Irtai flyianKOii\'léK Mnllla
fórum a un atuoo.
XX
A lemér létagslése. ^ IJ sstsrsk o VosmoovO rtsséla. - ÜOsstfer kapliáa; stkatOrssésa.
(Folytaiét)
« „Bs |tAnayQ mondani,\' sóé* llssé\'bs« sím a tanár ,ba tadjuk hogy éhr svélál-"«él ssé sem lakol. Ds én set mowíéte adM gyermeketa, Aé MMéH Náaéerral s fétfM jeewd ^sméeyt j aset béaahaftaaa rMo ve kd, agyedftl aoak vakd, sklislii sMf se
(ftMto d. a. V, ós TI ftemt. Wáu A 4 I n Ut. kmvakeáalmi o»s<4Ítfok, 4 táugfranaaeh ás \\t\\ | 4 d. e, éMn • £ Í> tya^MM*.
- Itvtoal klrajri inJujédt • bora* *• atAjesAidákre NWg y Bllk\'bo* gsékaSvéts ■ * gnnii valünuiiii ta-eáiv B i»cb i tsky Mikha, a songm*fc 5l»m I*. * gnriimkn ktlídtiö keaelójé. Ki váijjnlt, hagy ei*Óib*votth»otun múiiiojtUU ahénsréera találja^ valóboij ielea játékuk • . bögy m »ji»«H»«4r melled fal uo mafaljua a* anyagi jutalom awu. - j •»
— A pata. lak. al«M4k»k iw*, »usk éa asaval, egybekötött sáitlniK\'pMyo cwMlokaa délelóltjUu a polgári iskolá rájs (fecniben, a diasioénéaái nenig junt a ]lorna-| tssOiehie- Felhívják a záHlnuopélyroj a\' t. k#ftas4| figyelmét
—- A kararMMrl mán mogvétjelét ía4i<váa>osta pár [lap, mindjárt gyüjtvp ia péttat, hogy Kuáablli moatani lakóházát, mint-h«fáy Táriab* költpsik, kOa ulákozéBhóI íjiog-v^yék a iámét viiazandjá i iioki. Ka ellen Kj>»autlr- ifajoa tiltakozik a oz ügyben ,n „festi Napló" ssn kesztőjé icz a kövlotko/.ö tyefclit injéste k ugy látos i a lapokból, I Pgy SwMujyaaay Kálikén urna (\'nom két oijL jó iriduhijty do bizony nogyoji foeggoiidoUllan itiditváqya folytén, néiuíi\'ncjz^nloifi van vagy tirvboiiivugy kelmkecóben] aa oij»zágljni| oly ónéiból,Hlogy laz én óladóváLtetl bar^coonoi hazam aláírások Utján megwtoisék a| salán t BMmnyimiiajéndiékoitiiamr. Ha osilt lrról *|lna nó, hogy n\'llak, may nokoin évakon át sserény, de keu veit otthéiiom volt, n« idegéé, bajion) magyar kó;re kerllljüú, táti kimé fté-csa Wéenek találnám, bogy vslakinuk Magyarországon kedvo íolhojik épau Báiicoo*\' útban házat vetni}; do nom I shell) e nlesazó-Unom, mart hátam aakucjan eladói IÓvCmi, ai vásár I ázabnd. Do aa, níMVallém, irzékn-DM báni, bogy ákadbalj Magyaron/íjgon, aflti folioazi lólain, bogy in képes lojioínék m Itázauj árát ia fslvenni la] a báznt ja meg* {irtani, Igen, igoli kérefnlltmtólt azork|*aziő mai, mfUósiasaék ,ontiokU tercben vágy kof
létkézőlion levlj mozgalom likosáspipnhk bociéi) lapj
apón mér többször kijelentett nyilaikbaatom
ismétlésével útját vágni,
mk, bstárojmtt til-iban kOalénéyol i
bogy én m|uiikám
Jután\' mpkttun élűi, krgyi dományt oj téreufl nmtett 1 világ aommi éló omborétől Ol nem f\'gttdoklB-
\'•—I T. elvaaéilkit figyelmoaiotjnk| ..aj utttflrtükOti oete u Ec Mkertben, a polgári iauolai tanulók aogé yezéséro rtindozoll qyári mulatságra A t. kliOnség aa étveaot
Íollett, melyet a^ ifjak ji téka nyújtani fog, jótékbnyaég dóméi oMlukeditét gyakérol|a ott, a bal erre valóban almkiég van; jinpuién é bejött iOvodelem oly taeulok irgélyeaéaére jotdittatik, kik a) téli\' tilfiM aanyaruaágait legjobban klaytelenek érezni,
— A Mfgyel taaltéaái Agycl-mébe I A „zalim. ált. uinitó toittlldt^f. évi Hzl:-Qtó<boii tiolaudé tjagygydiésen réeai-renii óbijtó uéptanitók [érdokóbmi -r az khxlírt bizottság f. bó .lójpu tartott érjeket-lelének magliagyisából ||- a kOvdlkuzSkot profi szerencsém tudomásul hozni: — 11) A ■ Mwygydléi —. á kOspoOCtél vett érljjsülés jswrint — Julim* 5-éu rtjggeli 9 órakor a \'jnagyvendéglS atállójábaui urüitik meg; as ect megelőző elóértekeslm pedig elélte való napon (4-én) d. ha. 6 érakor a rom. katb. toépiskola 2-ik termében fog mogtarliitpi. — B) A sala-ianottiváui .vinmti vég-áQomáaen |(mely 8zt.-0rólhlól V/I órai táválságban lektsiií) kocsik jognak térakoui a / július péti (a nagygjOléa eloltt napon) naggoli V óra 17 perekkor Knui^n felAI 8zt.-Ivánra érkező vonattal ulOBÓkraj; ugyasintén ások •lámára ii kik la d. u. i jóra 35 pereikor Szil-Ivánra érk(tz& vonatul jönnek; de esek uámáfa o kedvezmény ésak u esetben bii-
toattalik, ha dbbeli (a fenti, elaé lia táridétá) eltűnj) katáreaetl Sxéndé-kukial jitjlna í-ig Ojaaer Gyula éiHilei Imre ial.-gréthl tani\' tékaál b éj o len ti aj egyikéin kéjnek a reggeli vonattal «VkesAlit; |s aa ér* Waitám érkaeéaikrél nevénett tani iáknál meg-tenni, hogy • killdondó kócsik saátn* felül tá{ékéahnasa a bizottságj magáL Hizonyos ■eaéinn koo«ik visaaauta^t alkalmával ia ho-esáiatiink a tyuléare nmgjileni«k, rendelke j sésére. — ÍJ) A .gyűlésre rrkeiő mindeti egyoi tanitó • lakóaaág állal kelmb-g riszál-láaoltatik. 4, Aa elaeálláaolás ügyvezetési irodája a ram. kaih. Aéniskola l h5 emeleté-: ben lóvén, kéretnek as érkezÓk egyenest oda fordulni j j*:-i •
Aa elGkémitó 7-os buottság- nevében: Btty l\'M. !
— Hfalmuiika-klAllllAa voltrked-den éa aaerdán a láilyboli küzm-gi iako|ánál. A kÓlOnfélo kézi munkák 4 lerembin volj lak kiállítva osetályonklnt. lijcgiekininitilU a meglepő nagyesámmal kiállított munkákat as egysserfl harianyától kezdve egém föl it linotij Varrott és hímzett darabokig éi egész lelkinmerettél mpndbatjtflt, hogy n nagy mennyiaég mállott, mely egy i^hd paziniido eredményeként\' volt befeútaftfa av láziuluuj-kában való fokozatos háládéi a miuóságbea ia fel volt tüntetve a OrOmmol aaemléltük, liogy a aok úegónyaoriti leányka, mily lutszr nos foglslkozáwal veti meg talán jüvendt életftnntartáiának alapjait. KUlénÜsen totsMU nekünk e kózimuukn-ldállitás^nit na, n/ mi kdlOnben a t. kézimunka tanítónők U\'g}\'Qi paedagogiai Upintatárél teas taiiulaágot, hogy aránylag kérés tér engedtetett aa ugyneve-jzeít diasmnnkák kéniiéaére, liogy a leány!-kák;!olsé aorlntn ea tlgyossédl^l azt aajátit-iák Ol, a Iliire nekik a enni Aliban, első sóiban vsu szftkiégüki. Voltak aaonbin ilyen nfnnkák is, i meljrek igen jó iáiéiról tanuJ-kodtak. A buagó tanimjnók to(jea elismerést érdetnebok atorgalmunrt a a bemuiatolt nép eAdményért
- 1\'anrgéa, 1SNI. Július 7-éh az 1876. évben végzett taniiéknak üaasojé-vetelük lesz; luiról eli8 aorban a iserződő felek, má.odwrbsu pedig u bnként megjelenni óbajt^k tiuteletMI érteaitlopnék. Kies reménynye. nézünk a talélkuzfcs elé éi liisz-szük, liogy aa Unnepélyoi kOzlii ismerős kar-társaiuk saép ssámban lemnek képviselve. A I találkozás saiubelye a UhaqulUer-féle kálikéi. Hsándékunk a találkozás emlékére ,K>a->ékköéyv« -el ii szerkesztőm: iniro nésve mit»: deu mogjelouCnnk asivea kuzreiu&küd/\'«o — a fon forgó Igy azellemébeu 4-, kUaOnettpl fogadjntik. SzerxfidŐiáraai, nevében! \'Bzalay 8áudpr, uagy-knuizaui tanító.
! "í— A l>udal dalárda fiumei kirá^ dubbáhoa. Giovnuni Ciotla fiumei polgérnagy a kuvetUoaÓ levetet intbue dr, Oriságb Sápi dorhoz, mint a „budai dalárda" olniikóliet: I. Mélyen (liztolt olnUk url Siónkon inogipf dult azivvoll sietek Fijliuo váróin kOztliiségé iievjipun ipelyon érzett küazöuüiUnknok kim jeaéal adni a „budai dalárda" egyletnek azon insgasstoa é« pliilantropikus tettéért, melynél fbgva hozzánk lerándult, bog) itt két jó-tékonyesélu hangversenyt rendezzen és pedig ss egyiket á ,Maria jótékony iegylot" iavéÁ, a másodikéi pedig a ugyermpkincnli^i". az ffáltklánoa taegényalap" és a v8aenl-|liklés tengerészeti segély-ogvlol■ javára. Ezen buug-verMnyek fényes eredménye, melynél iogVa aa b|sC aorban nevezett intézetnek 863 irt, — sk utóbbi káromnak pedig egyenkint 1 jlv Irt 1)0 kr. jutott oatáiytiszai —- megciéfol-batliin. tn int bizonysága a kOzremfikOdók bra-vourjának, i kik vérMUnkat | látogatásukkal megjiiztelték. Azért kérem tiaátek olnük urát, hogy lolmáopa legyen azon mélyen érzett Itá-láuak, melyet ozeunel ugy a vároii kttzün-aég, valamint a fenti;4 jótékpny intését ne-
Int li mién (Osrei iflkfl*
iilátell Qul rausr urlit gyek teless
ti •stelt
luuie, Jiotta
Ik mái .j/\'l^k joliuivóu. íu Is biz
liíulik 1861. s. k
vár-zl kinyi napra Káró-
nem iuyla-
vében mindoyáJokeak! ós sg^nl urask, ki a két baagverwe dotlj nsmkQlOaben a mélyen Katalin ka KóssavOl^ii Ssljli irányéban ia kifajaauillagasa\' bj nak tartom. Fogadja mélyéül ur itagyrabae«a|ésem kilnjeeé junlul hó 1)-én. A polgérmé i f1 — A MlUaaék-d (déba-drávoi viisiitréázvqnyj hiixlojoli/ küsgydléae, ja réai zaíképés számbítii meg 119 tii)j|u(liktoÍt meg, inioak íól; Inn! iuóro ellialéaztatolt. j j. r
L - Jiumbé lenre, i b-libvulr balliolyi megyés pllspük éllit emlék mete1 esjml kOnyv jelent meg sj derék F 1 s s y T a m á 11 ó 1 (kdlUnj lonvomijt a Táékozó mapua—juniniíi íllzotejboiböL) Hogy 01 életrajz ItfllOn lenyomatban mtjgjijleiit, ez rt meleg elismarÓMel kell Adóznunk a izoi tOnek, mnrt Szabó Imre élete nemeaüt e katl olikúa ba mm akármily felekezetű xmiboroo ; pél-dajiyképUl azolgállint 8 igy a ki oia némi fwóltqnyaággal bír as iránt, átni egyt erdon< swp éa nemes, skinsk caak uivo iir gbnjol aJlfonkOlt lélek vonzó tulajdonai el tt, is éhesettol fogja olvasni Szabó Imre\' < let éa jmlemrajsát^ még akkor i», lm nem W izcalll-iiétett altban a izeronciébon,\' hogy 1 lónak* Istábak elragadó bájában, a szívből fakadó éi azért a szívbe utat találó magvi 1 szavakban gyönyörködhetett volia. Az é strajs, mely nép kiállításban kömény kOtéa el ne-gnredrét, 87 Ispon jelont meg, nomoa Islko-apdéiael van irva, • moglátiiik rajta hogy Féaay Tamás as elhunytat lóologon zeretto nagyraheosdlto; ennek a szorzó bétr tát cn-gedlielte át magát, Szabó Iióréiiél m 111 volt mflkpég slépitnia Ajánljuk b iUzototl min-denkinik, de kdlOnOieií leikési ik.,is»|
kolatanitók, iljusági kOnyvtárák figy Jmóbo. Ara 20 kr.
— Aa „Apollo" uinomfl f lyóirot juuios havi ftlselu, — melyet dr.\' Feli gi Vic-tor szerkeszt és sd ki, — a! ki)veti ssé ér* dekes Wtalommal. jslont még: I) lorurs,
derű, msgyor zenekép, zongorái* szén é Ilolzl LőliliczA 2) Arabeszk ^Vscl|t^l Aure lói. 8 Petfifi dalai kOsttl, ^nnéje Kapl Qyul Ítél, 4. Három tféfáa magyar népdal,! vegyi 1 karra élkaÜmazla Kapi Gyula. Elfilizel ai ái^t: egész évre 0 frtM íélévro 8 [fjl. Egy a azám ára 1 irt. Megielen jmiuden ló 1-ao napján. Ajányuk a zenged vei J> küfonaég b oses figyelmébe. [1 .
-r Itö.vld hírek f St/nnentlm I Adolf; kit a nemseii színház mi]1 ésiei I uazonöt éves művéisf jubilouma nlk* mávsl züstko-szoruval tisztelt meg, e megtia teltetést egy meleghangú levélheu ke zUnto 11 sg. — A: lasgyar országos hsuk vcs írigasgi tója Be-, ratvás íitidro\' Párisha ubizji t, hoc ott magyar országot: bank iyij( ikatuiá iák le* azámpláiénál jelen legyen. | aetvái néhány nap múlva tér vinza s lővífi rosba. - Egy
uégernó avattatott felapáesé djAboit ottanni püspök állal,
operabál épitóao nagyban ji tlad. 1 ipossua
uiép bomloksata mér majd asnn van. — A nihilisták I n ntjói most ia, mint nzolötl oialád logbouiGbb termeim
un egoi velei ós bejutnál mogf
módon. Égy forradalmi \'\'IdÉtváiiyt s
\'i Peri| inzbun, — A bpdapasti
b|in a csér leánykájának, j. Xénia czegikSnsk ruhájában találta 1. — A iinlüiizók ellen legyslmi visjtálstot perei AI, ki as uóedói toltmbm mii tijtig károsodott meg. — pMaeaeo 811,141 képviselői A névmagyarosítások egyke
ion ké-prékla-aoaérí ijyliotlou napok-agylier-Illőbb tért egy tt 60U0
Magyartrazégou Jrálaastó rü* nagyi
féglalnak el jrároeunkbao. Aran; ai Nargitssigdlbo kOltOpOU át, hol fogja Whcti. —
van. — nagyabb tért Jánoi
nyarat
lén idehivattam Hildát, iiógy minden eshető, ségro valami emléket adjak\' neki ükkor, Játod bizalmasan kérdeslem, nem boeaétsna e -meg Nándornak éi osztaná meg aoraát vsls mist n0, éi as oaitbmi, áldva Osssadnám .ékít. Do nem, hiába yojt minden, HUds oly J I né, miként óiak azáz között van egy. Tudja jbogy mit akarj éa amit jogosnak ismer, at- ■ t{| hajszálnyit aem tés ol. Tiidium, bogy. moal azegényos visszavoijult életet fpgpak élni a fsluu, éa ast hittem, j hogy álbatatoaaágát megingatom sláolatom által. lj)o csalódtam. . B&8lsg nsgaOesOné Mivea^gemet, kflasó-neibt mondott, bogy mini Irányomat basámba\'akarom vinni, — mlrt elég, gyOnga va-. lék, tiiodkeltojnket nálam tarfanit akartam.. De arról bistóaitott, hogy aa élózinonyck uláii nsm lehet Máador nejei és aem fogná irányában ast m érseliiMf érezni, mely az^é* Ml lalieaea kialsdt, Jfasn akartam ót loVább is zaklatni; ee a á«i jwjiiálom, éa hogy e gyOngaaágét logyózliMSa néhány hónspig uta-zéérs küldöm; irt egyflo még HildénsK, de bizton tudom, kosarat fog kapni.
\' E baasáfgetéa utuií napon e nyájai | olvasót a karóik, tanáéioi ni lakáaába vozot- { jak; Rósaa varrásánál élt Ól kedvenozérOl ál* ■eéott, midén levelet kapott, melynek bé* Ivóéról felismerte, lióky Hildától való. -OjbmtelUti bonté fel alevélet éi igen ró-koay, Nándorboz ozimsstt Igéikét talált benne, ttelynék tartalmától Bósm ssinle ret- \' leÉftt. Hilda levele s legbeuafibb részvétet le(elte bnrátoéja iránt; azután saját kOrül-mfnyeiról ért; kftrfllírta ia utazást éa smli* lést tón WaÜindfr Ulaémmal való ismerő-rslaégéiél, Hit a legvobjébb isgkdlemesebb, leghiggadtabb férfiúnak iámon, kit valaha) látott; „éi aki, kedvsi Réssám, msjdiiom olv nép miét Maeasntéét" ,-4- Tojvábbá el-Isméit neki vasárnapi látoatésát ia, a pesé-pés isteni asolgáWot faim aeekee kiieaigp* lére való kirándulást. Kiég aa hofeé Hilda , levilét Ide élet éi kojtélaaét lengé ét és olf
„Nemosoda, hogy Nándornak óem bocsáthat meg. Sohasem szerette ót,„ j Aa utóiratUan felMéré Hilda Kóziát, hagy adná át nak] a me(lékelt jovélkéa m figyelmestaaaa, bdgy 110 alkalmatlankodjék!; égyii hiába voluk.j|
.Igen, hiába való fáradtság volwpJ szólt ltózsa, kOnuytt sóhajjal. „Nándor iiikr-kojiiék lérfiaa lenni, j— Klf^lejiendi Hildát é*! (égyőaeadi izerohilól, mely gyüngMégaskl1 monoiiaió.4
Ugyanaa nap estén Róssa a taiiéráál mUlkosott) Nándorral. A loyéjko asiípduy \'óaiílt kezében éa mágia külO^Ua érzelem null; rajia erót, valaliánymor etimjwttnsk átakorta nyújtani. Végre öseapesedé minden báioraá\' gát, iutelt ;a kapitánynak, hegy koveaae . ISI a kis sárga 1*0bába. Lollitok; Jltózin alig injvt léleasetet vensi; Nándor majd vajról tnjnd halvány lett, ibjté a jOvetidót éa aig éaie-evelietÓ roszketóssel baíjgjában mondái „Te bisonyoeen Hildától Isvelet kaptál."
I „Ignii. leg jobb iMándoróm, ésu...
„Éi piegbizottJ bogy levelemre válpj aeelj, aeakilá ót félU a kapitány „Tollát nán is érdemeltem meg, liogy közvetlen iuj danaa vslam mit akár i Vaiénan Hilda haj gyon mogtállozolt,"] „Gmk annyit mondettl hogy est sdjsm 4 t-i — KsmI Hó/.au áioyHji nma a láváikét; aybrsao felbonté azt éa ai inkább baragol mint fájdalmat eláruló érsell m« leküzdve szótlanul {odanynjté Róssának a ijjvélkéi, Hilda irá 1
„Hányssor akarod jnég liallanl, Nánr tfor? Nem és eairaáar nsm, aoliaapm loiáok a tied t- Ne saklam kel iát léréseiddel, ételysk \'tégsd megaláznak,! pekém .meg fájdalmat okosnak. Oaak egy kéréieiil van hozzád 1 „Félejlad ol Hildát.\'
j aif*" olfogomi felejteni ^ isivtelen hé-lidatlan teremtési, ki alig érdemli meg. hegy fmlmél litlzkÓ hozassa Iti itisgfl kamrából miatta,\'*
iMiidilá, éi elbihetall Rósmü bégy e perestől l>gva szivein wabad és sojiasem fi (ja, mr ■át nó oda b*lo|iód**ui. A baráuág aa egyo-dall éraés, melynek líódplm fogok ia meg* lásd jöttben oly okoi és higgadt lea olt, hogy OrOmOlOk telik benne.1
Ez Ömlengések végévLl, melye t épjoly gyor«an folytak ajakán, mjn« lábai 11 ssubát elérték, OiasegyOrte a levőikét éi a tanár •zobájália ment, — „Tiijosau vége báosi I" kiáll* és Hilda válassát ai iróssata ra dobé.

Vegyes közlegények.
Elsé siigysr hllyék nsvA » ápoló Isléisté nak Isrvrs)
\' Niuiboty aa 186S. éS^JCXVlfl. t 0*. 8, ft-a ér léimében a IpniiluHlaa vagr tompa élmójfi tanköteles gyeipslflík e nyilvános laaintéaMekból kizérvátt: a nm. valjéi-és kO<|okt iii, k, ininlizloritim f. évi méjua 8-ról 12811. számé rendeletével ilyen meren-Qsétlsij gyeriuekoknik s tauasstaiái és tudó-luányoea mogfeleló okszeril ápolására | és nevelőiére n kormány anjragi támogatása mellett finiklló Frim Jakab intézetét Buda-peitui^ ajánlja, melynek „Tervrajza41 a liply.-belyijtir, tanfilBgveiSnél iíjgyen kapható.
A jd Ilgy éraekében d tervrajznak sgy-nebány vonását mi is a koiretkasokben ko-sOljukt | i
Az intézetnek ssékhelys Budapest tel-kotái utesa 16. is. a.) ambad, egéazaégei vidéken van slbe\'yezve, a megkívántató 1ak-, dolgosé- és fíirdőholyisógekkel és szkbad térre\' a kerti munkálatoaraJ — As intéseit 1876.! november l*én kozdotto meg mŰ-küdósól.1,
Az intésot osólla? 1 I. Tompa- és gyongoéluiójd (hülye), és uebéikórá gyermekeket, minden tekintet, oél* kül a nem és vallásra, kilaiek ápólésa, nevelése és kiképzésére a ciálád és a nyilvános iikols nom elegendő, hovelní ós lebeió-log kiképezni.
2. Oly hlllo és nohéikórá gyermekek,. a kiken minden művelési kísérlet mog\'iiu-sult, őrizni, ápolni éi állapotukhoz mért ezok-tatás által óket tOk\'élototf etsatpyulástól meg-óvni és aa emberi méltóságnak mogfoló létre óbruaztoui. 1 j\'f\'
>\' 8. Műhelyt alkitaní idffab bülyékuek (kik rémint as intéseiben nyerték kiképez-tetóiflkot, do a nyilvánoi diotro még nem értek meg, réssint pedig olyanoknak, kik! már előrehaladottabb korba léplek) otthont ase* rosui a szellemi éa toiti I crejOkböz kipeat haaxooaan foglalkoztatni, lletőleg egyeseknek alkalmat nyuitani valamely késmfi megtanulását*. (Ueuodékbáz.)
Esen ozélt az intéseu a kOvotkesflk ál* tal akarja elérni:
s() gondos testi ápoláli által; b) a tor-nászftt alkalmazása által; c) a gyermekek értelmi áilapotáhpa mért támlás által: d) haasnos mezei éa késmmpar-foglalkoiások elmjátiiáss által, mire uémre a kertészkedés és ogyéb kOnnyQ kézimunkák szolgáltatnak alluMMt.
Aa intését, jugymintin henió\'Ugyoiuok veaetéio aa igazgató (básjfó kesében vku, a ki mollolt még egy tapaistslt gasdsasuony vau (a bázauys), ai a liáai sattk^óglujokrOi gondoikodik>
A gvormek Srizéiét és spolását {ezenkívül ápolók éi ápolónÓk teljesitek. ■
Az orvosi segélyt és aa ogóazaégi álla* potok megfigyelését a liáa állandó orvosa végzi. L i j.
A hás vosotéaéhou, |a nevelés tSnitái* iáiban kizárólag aa erkülol aaolgál irányadóul.
A mit a Vapaiataláé és ? tudomány ss iuténet ozéljnlnak elérésére nyújt, miiid as goiijtlbsiui alkalmastatik. i
Fölvételi fo 1 Uótolok:\' . 1. Valamely gyermék fölvétele végett! jelentések as igasgalóságpos, intéaot-épttlot* •ben intésendók. Jt, I
Minden bojelentéshai a kOvotkeaÓk mel léklendók t a mellette kitdóYv kitöltve »4é a szülstési. \'valamiül aa dhási bisouyitvány) 9. Minden folvoendé gyermekéit, as; ápolási dij, réssint lelveeuuó állapota \'él jkora szeriül, réisint Övéinek kllvetelom éa vagyoni állapotok aznfint 300-600 frlig váltoiik. -Miliélvt azonban as iuténet jOvOdolmpi, vagv a .kOsOnség részérói lürtént Jótékony adakÁ.
do hála latoiiiiek toljeMii nyugodt ,lgm, látom, fiaiuM mólt a ta
j mk 1____
hángon vojt irva, minpt Hilda aa slétt snka-
rj)l|.
kWU Náedor és nagy (éplekkal fel-alá járt a szobában, „Oly lasloL olv gflg és sseré-tétjomég,sót mlndsp nóisiwget nélkulosi
Késm Mosolygott lés msgábaé aoedá j
I Nsm, sohasesl sseretlmn; oaak képse-lews Usériete volu ml se áWpt elibém áb-
kozbou réaztvevfileg ssemlslts Náii omak a bsrag éi fájdalomtól eltoraitmt voni wiil, Te nyugodt fogas lenni, as idő inogioeni 1 halaiét éa mi még bwaélni logunlt e tárgy ól. Néu elánná, hogy iiabiulság<i|lnssál asután kürlll nésheias a világbmii li liúitap a kan«i tőlem utasásí költségei. ÍJ| ha kig rógvulva térsz viiisa, atolgélalodat jbuigaloti mai Inl-jeailended éa komoly, bljuadt lén) 1 Oltom, \'miként aa férfiúhoz Illik."]
|tToppla . álsssolt\' a jkiipltány éa ko^ot nyujtojt a tanárnak. „Iliaeem. nem ln»* oka, liogy magát miallam sségvalje, Ha liaujO-vljk, msgmutelsndora, hogy férfiú vagyok éi liogy régi gyOngoiégemat lol|m 11 legyőz lem."
Tizenegy nsp múlva Nándor
vagyok, ér, mi-
IHHpHpHu^liliH
tós jó hinguTathan Koppojibágába nenl, hol pár napig mulatni kívánt m azuUf 11 világ bon kürlll tekinteni szándékolt.
„Vozéroljo Ot épen l|ua
M
donhnló1
•sÓlt a tanár li kffpyét mjáritntta 11, mit aa elválávóréja árosán bátraliafcyott. - ,Te Bó ^M", tövé hozzá éi\' megfbgi a Iái r .keséi „le vagy öoyodilli. vlgamém. ogyr"" műm, llinákettó elment _-t Nándor —I Hm, tadod g^s^meke^, hogy
kánom, hogy a ló hiváíjságát 11011 te^esi
tta volna ifeln vui
megossti ís oly 0
lém, midón még eslvesw toIo aoraát ilildá Akkor, tam, mint miudlg." ^ „Oli ne basaélj ugy, kém* mólt Kóasa luaei|«é, és vi
ksdvss
slUll OrO-ée Hildát hi^jdnom
nár lágyulásán nyugtalaimodva. „Nem jobb-á ügy, amint vau, és es jilkaloiumal határozottan hiszem, a legjobliaii vau igy ; mert világos elöltem, liogy Hada aoba mm ase-rotle Nándori Vajmi nagyon. Soha sem lettek volua ssoieueaések.*]
„Miből kOvelkásletéd ont t" kérdé élét/, kee a tanár; világot volt, hogy neretett volna 0 aejtelainlies okos találni, mert való* bae nyugtalanította eseuj Ilgy,
„Nos, nésae báesi, iá van a bizonyíték I* Moil elAvólfllett lliljldiin t Kótaálios intéseit levek Miután ololvailaljill a tanár egyszer-méassor iiiuudá: Hm, Imi I nem olv oaioba; de boniiét vigyen Nándiit ngyot V Som Hilda, sem lo nom illettek hos&*
„Oly inaid oank talál •ayat.lbáoai,\' vá« lé Róiam A világ, lajiick teln van nókkelr Nándor nmk talál hoaaá illó feleséget, örül* hűlünk, hogy Hildát elfelejtette éa Ima aslv egészen meggyógyult, ótjyhlazeln nemsokára megéjulnak valamely tjf létgy iránt a régi aymplomák.a „Es ekkor kívánatos, volua-|«vé liozaá a tanár, ilia válamtáaa méltó tárgyra találna, bogy savból |meel mpnil-halnék. Do, Róasám, Áermikany add ide pipámat ás lám bosaá, logy kii Ihnál kapják, melylyal hánaiomat Iniiblitáom ; mégis •okba ksrüli, hogy e liptói átváljék: mert vagv diágábbá lett saivkmnek, vagy ^pedig ! én lettem gyOngébb. Igén, igen I aa OrdMc nem ogvi dologban nyilatkozik, Azonban Hóik aad oaak gyjirmokeiu a jpiilát és tlieét azután kOrüllrandom, miként tUrténik egy leiként felavatás, Tudom, hogy olyasmit asivosen llollgaUz. Nó, lto 1 nem mesase von a legkü-aelebbl éa oaulán a remóny otillaga ragyogón flllkol D-ból ssámodra ik.
Róssa moaelygotl Itrsg barátja felé és miután a ki vám tárgyaltat elhoeia, Orümlol* tse Idült a pamlag sarkára éa figyelemmel hallgatta a tanár étdekéa eltolását.
(Folyt, kttv.)
ló bétái ata
sások a Ifik leteeen sasgéify felvételét is le>j belém lesei . sz\'igaagatámg el ama mulam taiidja \\oaak hraba jtlfcrtákaC ta határosni.
8; As luwdpk mindkét nmnbél vétetnek fob
1 As ilés^ne adott gyermek csak nej gyödé vi élé jges írásbeli fai mondás után váj teUietik ki. Ha azonban és iniéaetben levfl gyermek ki kyisdrító okoiaiél fogva Övéinek vnazaadatnj 1, akkor as áelmozési dij illoU| réizo kíván tra |issz*izolgáltátik.
6. Ha a gferinek felvételekor a wllói vagy rokon l részéről valami elhallgattatott volna, e m) ja géndosáat magnehsdti, vagy az intézetni 1 kélOnOa kül leéget okoz, nagyobb tépd | pótlandó.
6. Mii den gyermeki as intéseibe léptekor hoszó I magával: 4 teljes öltözéket, 12 iuget (fiuk [még 6 gályát is), 8 pár harisnyát i ni [kkcpdfit, 0 térülkozót, 4 stttah ksnaótlna rietti), lizaebkendót, 8 párod-pót vagy e ízmtt, 4 lepetEl, 2 paplabpedót, 4 vénkoshlj it, 2 vánkost, I paplant (leányok még ezflhki fül 8 éji felOlfOnyt).
7. Hi j kivjántátik, külOn oobá külön ápolóval it inyojrlható.
8. Aa intéfot ellátja növendékeit lakásul, élolemi ol éi ágygysl. mogbatárosás ize* rini üJUJz/w el is, gondolkodik a tanításról, orvosi kw ésról, egyáltalán mindenrói, ami szoknak o ógyitáaa, nevetése a ápolásra izük* •ógei., TI
0. At igazgató idó^ól-idórs tudósítja a gyormsk j ttuóil vagv rdkonsit annak állapotáról éi ;yógykez3és orodményeirOI.
Mogn ogiy zé». Mfidennemapénzküldemények Eu intézőt igskgatóiégához inté- -sondók.
Törvényszéki csarnok. ,
(Foj}t. éi lége.)
Végi a mi a harmadik pontot vagyii OnboismoH ét illeti, melysStrint 6 Jé Vendelt folpóf izta, e tekinUábon tok. kir. törvényszék, ti kell jelentetem, bogy azon viszonyból.! lyólag, msly mdlotl és sérteti kü* zött létező I, oltbbi cselekméuye jogosultnak mondható, mintán a gatdu joggal hámnál-hatja a hi ti íenyitésoketj oly hűtlen szolga iráurában mint a milyén sértőit vojt, ki gazdája I kráu ismételt I niklfasztáiokal — mik itt el imorvék — korolett ol.
Ha gy szegény iparos, minő vádlott, kinek ma érólj nejnél* jé—A gvormek ne-veléeérfl ;s valameunviók jüvfijéról gondoskodni kel sorsában kilhitüvó lesz: b* ily ember, ki ek nevelése osmmi vagy legalább U elbanyi gólt s nem isifor más kórt os élei-iskolát, s nt azt, a ipourbou talán fi muja még durv ibb egyének JÍüzOlt növekedett Isi s a jelen nostona vissotnok küzütl, a melyben a ■ gk erese tt garks csak issadaác\' és ■vorejték < rán szivárog \'be magány lakába, saját zotéioa coelrae állal máodákman a bflnOa (Útból károaitlaílk, sót többet mondok : bs aso mogkároatái nem a károsító-uak ssük égleto folytán hanem btiuöa nya-réizkhdés vágyból a muutbolloii könnyelműség kOve kozténeu iOa éló, a mit joggal\' leltet snánd kos károsiiáanak mondani, ba mondom, ; ho y ily kürülm^iyok kOaOU magétól mogfélodl ezve a házi tmirény gyakorlatiban a |mtároi tol .engedte niigát ragadtatni, mint aa a [jele 1 esetben türtónt, aat lak. kir. I0r-v^oy|sák bosaámiiani á bűnös cselekmény-nek neve ni nem lehet, mert vádlottnak semmi elóre elii kélt szándéka pem vo(t Jó Veadell \'hántalmi ni, aat felbevált állapotában, indokolt felit lulái hevében jós pillanaiábau egy-izorü art cultltés állal kpvetle el, 1 miként a bonoájag zőkílnyv igaaölja, liogy a aért^lf nek |eati rosmul táplált, kononyeeaoníjsi vé- j kotíynk voltaik, a jobb tüiló a bordákbot uóv\'e\' tah llftojl, — átírhatjuk, hpgv a kér- í déael e| cén életképessé <uak\' mókérdés ] voll, a h igy fujt* még őekély tfoéa ja komolyabb kövMkeeéei efcediMÓayeshoIeU; — I a véieuuiiy szerint pofiig a halál gooyvir kOveikm ^bmi képt\'Hhut agylályag>a kilét-jedett hi oldali liiellbánra gyuladás áltál kü* vetkizfltl 1%. végül, lioty a halál a tufguk-báu \'Wi kiafbku s.-riíisek folytán as erek-bői, rfred járljfékoi goiA\'loiasivódái és gsay-v^rf\'iálla köVetw boamolt létre, de tokin* let01 .vei sdé. j liogy;,e»oi) -kiineuotel rámlat as üiéwk u1 kii) magbülés. ressint as elinalt egyén rom vén Ikatá álul Is imoaditiaintl elq; — J Élaomel oda utaléak, hogy ítélet beáatal elÓttle I k. kir. törvényuékei felkérjem, mi aterijit k >tiiuli* msgfoujolás tárgyévé iegyo, vajjmt ki uonahatA hogy a halál osonj arai-, cwapMok %Ovetkealéb«a állott ba, melókat \'véwweu n ejtett a sértetten, mert, hegy a balakiali moflhártya gynladáa eem aa arai «mms á tal Jíllt létre, jsa kéué^tolan, a as oldalütéa neet védeeo4m ejtette, as bise* nyee ós mea j minósóg k halálosnak vau ér« vosilkg I 4esve, sót as áiearaapások, ikslye kot a sí tolt tmayvsdatl aim egyedül tódon-osem ál al lettek advaj liánom Tan ősim i« .okozta, li be vaa Usoayitvs réiilna ei elhalt nyíl itkosaia, téssl|fn Wesm Ignéns la niídMk l illonjéaa állal, 1 ki olOll a sértett a kéwBm\'si mtu s helvsaiivén mondotta; Hmiat PMBM \' Ozssf tanú val|j)ináia állal, ki seem tanuja olt annak, hogy Taapies Oy, Jól ebénéj I Vendelt \'a kelyaiuéu, ttvea aat taiity >9 rint olvaaatlatiul bálban r ós fejben.
Ki nény Lajos Isau szoHnt aa elhall ■blyvái rolL Sohleaipnr padig a %ályiára ilWiWk fUuijhla, ,mi 4 sérlettra kémégtele nül belli tóbb| volt, mint védeaoeam pár araa-ütéoe. II - értelem ben vkll Ssalai Reea ia, s igv laka aileaná vállottj hogy védanessm aa ellOne oi léU -jfád táma fósaénan, bogy a ka> Iáit ok« tó-itllyoi tsati [sértést I követte el, bttnfl nek mnáe ktabndhaté.<
a ni pedig a mfiiik vádpontot vaiyii a hamis laanaéerai mfaitás bűntényét ilwti, arra nés toidak. Air. ibrvébjrkaék ásón mag-gyfisédé imask idek k|ejdsóit,\'höRy védsn-esmast v tdealí á% sáttlmégoi, • mit es irány-bae moi laadé lessek, nem aaayire saükség-Wl, nun vádéi kouiesiégam Westéból te-
•XXXXXXXXXXXXXflXtXXXXXXXXXXXKXJtt
Százezer ember *
I évenként nagy pénzösszeget vészit azáltal, bogy a khlftufóle minőségű áruk- X
Jnak legolcsóbb és legjobb vételtorrásnkil nem ismét ik. M
| I A)áal«k tflitl. alti Eiripának Ujolmfebit <a legjobb v»tilforrá<p;_;,\' \' X
(UWlíl iflil brigíűüíil eiödmepíii Ukiruiajt taabát Tiííí ata«»4lé • 4«a* X
VVVV UU. tHll, dputftitliallan t-«ri"Mt«f»l. dtiralim joub h rrWrt.j tf
[(MfaAtn mit (mttákunuiKl *iHalhurir|S}aadUwtulfali 30 frlol.a»,|ifoti flf
\'"íí W W I illi \'^jf\'ii\'Oiusbb Inuctti mnr» «»»> filM-ttyl inm inntlriar/ ff
ÜVVV UU. Xrl ig<tf*<4ji VüMlvauijnjal,k.ireliUtak vajjJUnuel; M
I U frt.^ tMlndm infat vAll>lk-|i»i ilyen a»naKn| li fcf.l kfly|«l | íj
^(Ujik Ll. itKbuvuiiib f>4»c*i> mikr vúu;MnaIMI ÍHf-iij-l untViiMiflrnir/.- m^
Wv Mw* Zrí, \'••<Í4Mi(«n Ukir^Mitt r.uj||fAU)iij-«lJ jdm )iu c»il 30 Itt #1
■ I ______i \'■________I 1 j (tíyiri tea lUntlioaUul M
^\'XlltM dli igén csikót veiUt rtló, hllnult ••aéh.jllttnl lult«<w<)i, 4«t<k|ic4at i#
éWVV UU- 4 trt. 1 (F.lil.brm ara 1 g
QAATÍ Lll.Ckoüalatpi tccTl «l»|>tK-rttin<>Mler* t nihnifkirti)J iwMUtt táJn »;o ÍJ
OVAA/ UU- igM Mlitamat la dupla ajtók |M*\'a|-]Ukaital..ára j|n fit, *B
| ■ ■ .. >. ff I. : . •■■ r . ; \' i\' ... I . (ZUbltaa) tjkn.j ffj
fiitjt Lll ít^Mrbbi éi kituu\'ildi ffllrdóknd iii«<u*jl»< »imui [•■ i^úü^üljJ tii- w
Ull/V UU- italai cJuhWl, n»eu c*iu >» LUlrifaewl állát* 4 dnr»ljvii|íiSiit 16 frt
I I ; \'__T~ ". \' li J iZIftblt—1 éim\'ttj/rt.} K
wOiw| í.1. váltál Itönob l\'lff taa a»rrmrU-|»«í«itrlá«tr»l. ea*4«airp Uiafl JÉ
OOvv HlU. I.S.,.,1 rjLiM. ptlkttitkH,* iij.hou aa <»t£l uiii\'dt-o tja.UdoU, - ^j-r j.-iek 2
»»t.nK»it«yr«. 4»\'aWja frt. .1 . (Elütilmil ára 3ilírt > Q
J/ilIll Li la k\'^ímt -f -Kp^f\'tK íffjöű íajaliil íuiindra w»«t| »tl/ ff
Wyv UU\' Ulmmtj vtlfyaffu dl««j. ci*k SOjyt- j (IMUaaI art lt|ftt j V
; Iki| Hl rva»4»t«iii Ünőíii iíiíjíiwtt MréatMl, g«ali\'>ijt a«l»tt«uii «« XK
, lŰV/V UU« Suyu UlimraTV. <arabtaa>lMl IS Irt. (KK.pl/Mil W» M w, i tt
|/|/j|f|| Lll. I*g(*«bi éa IffSaotMkif (Jrla\'S Afrlfiif »««»»\'.»<• i \' I S
a Uvyv UU, ■ aajjokk /ajUja a Itt Irt. JtlCICbUiil árt U Irt I Q
- | 1 \' \'■ I " kWf ., - _9 b lűew^aaí aw.tt 01.) X
Si«fTtod»l«a>k ivaboaktat ia MtiaS fwliaajakkaji, raadaaaa UljatiUaiaak kafit^i-. X
t Uk*i\'i<M aalttt, . I (SlS éf IS), W
HKtiiiSU F. kiviteli Uxlft BécMben, \' • 8\'
|,Miairaa««, Lorkatriastt. «
■C* i<*tvita4iik ouatfaa BMlibta. i \' Zj
^xxxxoooocjooöoaxxiixxxxxocxxxxxxxxp
Q [\' I EREDETI | a
x KANSOMKS. UEAD & JEFF1CHIGS
a-^QSSl^E^-IíTlT J
izl-jkörut 78 ik i7«nIsisII BUDAPEST
fiz ositr. ftllniiivatpálya köztlóbs t,
Kredoti Mrtyer
TmUk a nyíri jtlvényi llirjjtil,
iUndm kUlÜt\'üún <$t II <6 irdmónmma
I j/ufffil/a/Vr.
Mr Í >0tj éim Pir. 1878, \'Wk Ada mijui Irén 1861.. aranyáram. 2 • I.) Eyiriiiy toájua 2 un 1881. Elaődij,
KXXX XXX/XXXXXX>CfXXXX)OOOCXX)CCCC X Marokkrti császárNhgbrtl, Airikában%
pOrkOlve éa darálva, 1 kilogramm é«\'08O gramiii tartalmú bádog . sae|etfcaékbcn, valamint kovpi(>bb i ntgyobb mttnnyia^gben, klls|* , ritiliiujH 1 frt 25 kt\\ klilOuOauu I jánlbató un családoknál a a«a< .1116)y/ol azámáia, ugyasiatén ipar noknak, számos caaládtagokkai taiegáldott polgároknak, vendáglda k a káv^bit tulajdonosoknak!
Megrendeléseket a mennyit^K ea képeat postán Vagy vaspályán as élték utánvétele mellett razkfti >1 »
868 2~tft (í«r^hy KflIHfK
flw^tkiraikidr Lkakra iiitl 1
KXXXXXXXXXXXXXXXKXXXX
g<ip- roMtit-iooiex gyAra
A Margitib\'id köLnléb/n, kétait TrieatifcJl ( konkoly rilasatá 0 ktt-löfitóle aagyaágbau.
Tirlrur hengereket malmolt aaámára.
KájüiMlürty
NafIrta rOaiakal,
NaUAbat -Ms mlltkst otAplCgApók
mánira. T H80 iO-4 I
H/onatatt Fliebal falOp lápftulajdénpinál, Nafy Kaaiasái 1011
•ta, iwili n i^fNse (It. él Bárdoa J. t«»«k aat AlUüit, y lilsMMsa Bket tÜMaaSlH mUa«Ui rijá néivtj valló-
m*4 iagtanok • iáért adwdaaikwüi *] rtkái a Katoukint 10 kid lj;4»t, Km v|d tok kir. tm«teyuSk mm klftl. iíia^i liiwmjlm otno»; a kél agyéé «mk! állit, v^dnummt ta-a awmai aaék áilitéaának va\'64i«éga igaanloudé lwui\'\\ jojtvnl ifik. rgV gyékényM Antinak a igy aa I ée jogi fogalteam MOi\'int • vád wgAaaru ciaiik anttáliukAlib, Mart s
TViinslca Oy. tanti 4aavhliibpi0iég«H untV f-\'»tebb aikonilt MM mit Muk mmmmMí}
Hátét* J. lat 1 Njé v&dja \'niollolt mint tanta, t^tdal mar tlvAn, lélliláté^ak taléaága ipAi latpii állal loi •• ktkolaudój ennek liiá-tTlbu tlfiadéaa llgy ololnbo iitjm juhot j t
malhrti I \' T•» \' T>
mindkét /Ibi u aatn Ugy bon UQnftl*-k- pjvii vallván, i mU égytier: mondoüak, a&t kAaftbb vímm \'onlákJ mintlMgva\' év bt-táitkiattau -oda ny latkozpm,. hogy azok ral-loiaá*éra jogilag i piteni iicin lullcl. Tov/ibba launk magi k l/citmorik, i bogy Véd- -l«lt Aktt at atem my ulán epy liétrt a moI-gáláikéi olboc*álo ,tn, tény, \'bogy tm|l elíibb tolt vailoinéiukat aa* ellfofltálá2 után, lakát már a boaeti órai Irbflb változtnjt/ik meg, de gyár\'ótAgnkat éi ben railtal, bieonyiljitk be, a nipvt űzőn kért m merül fid, ysiion ily ta-v, mik valtomátAva liílin\'Wa^ nj^lnnilatti /a y«- ; ;\' lukit tfUléhii Il-Iiü •«.< ? Ka tok. kir. törvöíiy-f" \'szik axt merem \' lUitáni,\' a jogAati tapjuatn-
laion^ ntAn m«gg ^AxmlétemmA vAli, liogy trt- \' 1 luinely bltnperbei, ba ily tanuk léiéznek, eteknek vallómét ttik^ininól \\(vrllclöbbok, sn-\' "^RynuKtbbak 181 annál ártalanabb maga a vádlott,: kiurk uegraiitáaAra uüiveikrstük.
Kaek ntria. lek. kir. tUiivónyazók vó-dtuciem olltn a idnbalmát fen toem álL mert j a kamia tanúsáé ai etábiláa igasoUtlanaJ ma- I nai, a igy Ckupd u a balált okoió telyoáMttli \' tértéi bUiití-nyo marad (be, jiielyro nAxvo i aiónbati kijelent mii, bogy ninp bizonyiLva, mijuorijit a bal lot Uléaokol p laUe volun, ,, mert bár bwiamt ta it, bogy oérator aratúl íitütlo a aőrii\'tiei da ki. lett deiitve aa it,| bogy bata érkét ótu elült ét laár Tanotint
Qy Bnatveftt, 118t RnbmgAl (bMkBi yio^ifl: j boigatolva Inti, hégy a kllléjtoinonoiéro !>o)ilo tingor S. páraaei ntdobváti. i«néi miuflahy eyiteor vUateettll, 1 hmj at-relmakbae í^ul kogy a sértőit gwyváa, vére megromloM^ívé kony agtkAigU Stüdfjl jóbbról» boidAHkoi eére vplt, l MÉy a otekélyubb aértlniél egyUUat batáaa p loatbén rulíult, lukét imíi I wxgvolt bot^gM\'á^t mnédilolfa elé Ma|L,itni
Ínélltgva a véd Mten pontba vidi-nc/uur cllui igen aulyot ét ea meg aofn pllapilbatól [ Kérau a mkiutolM kir. tünrúny v.éuol I bogy a - védbaydem lolyainán kitaks|tat vcndkivUli cnybtji") kOrfliu«nyeket iígyoltijnlx vonni, azok alaaiiaa btk.1\'2. § a Alulnynj tolt jognál lógva a búrKfnbSnletttt logbtgri változtatni t eneak tartamát a minijuumif ugy taállilani loi kogy a* ekOltOU rhSgilát fogtég illal védénczem liSnteléae kiélloNnal I kkiuu-ttik, ogjHzoi imintla pénzbUulclé^altS I ia vtdeuozomet Uelmenteiii kegyeakcdjfckj Aa itéladjuatalnál vüdeticjajm odAg leddliotlcn el gélelét it figywU\'iubrf jr<>nn| ijőté | aaonual aznbadlábra btrljeziii méltéaiBték Eaen rédUÉtiéldre a kir. Qgyéta rnnffn I luk, annak érvéi igyukozott .meggy engitpni katOnOaen tat liánginlyoait, bogy Jé fVUiittü I vallométiá inlioi\' bik\'lQ, j babai- vakltveljnin
Íeáeu ia mogorojitve, mail a bekévi-tkejra ha lál lulyiúit ugy Ibkinttiiidí) a valbmáa,imluüu oikQvol -ín mogucqsiiioltotcti volna. * j E/.iiián aj ttirvényfaék viírzuvonult j fél órai lanébajpanány után f. r. vjádjotta a balált okozqiaulyóa Iptti tértét .ét linini Itnutátraf 1 ■állha bflnhitliii:izata miijttj í r : vádlottat pedig lka élté bincarh\'kmény\'ben tífl ndtnek •kimoulbtta t clobbil 2 évi, |utpbbi I IV, éti tortOins ) lÜO—flOU ft biráág, ugj | tgyéb kSlttégek l károk fixttéaóben jttarana [ talla #1.
Vádlottalljúi a kir. Ogyótitég it rnlleb beitek.
A közönség köréböl.*)
Igen m tét a publikumra eEnya ia volna taoml ooocuireutia, molyat Kai •f.Áa a MRit alatt kailuttakirt ntm vall* ■ugara (aWátaMet a |Mfrk.
Wí"\': Hl
\\ . \' t Mv-:;
0 a d 8 ür At lAr»al a t .vatzon igy kaaé*> ménymlttk, h»gy edy k a -vilorÍA liafét -járatnak Badao40i{ybéi U< giárra, H llOpre, Oaa-tae-vittaa a Haljiioinui.
Azt e kiMifn. )iogy a nHadai ieaya Ntvl I bidik elég él.-iktatót-— legalább ntkem — ; mert nnm HlQk )m<A. — "
• Hanem nztí hogy a n\'abliktiu ra ia aléggé I élatbiatoa ? ugy [hittem, [hogy bit Halót vmt-gtlat éa asakéripi izeetKvel it ii taolni kell\' I — mitlübb vízi útjait (ntgkeadl éi élű 16-I nyakét etállit aj btillámok lotojéi I..
Ha pedig jt liivattuos igMS y.\'uiy megvan, aa -bitz-iny hogy Jcorm/inyo al ia i/tlt* értét kiván a UrVéoy la a pul likuin élet* | bixUmatga — da-att it: bogy t kormányos kapzti tnltarlieMtul m veszélye, lette aaL Pö bogy jegyik Vágy uiátil: jogoa kivé | nalom hiányzol) e ladikon, raott junint •\'» iki vízi útjában iltaolja wl e napi Jelvi^zólyct vergűdéat, midim Boglárról ido iMv-FillCpro I kikötni trinkSqOti boi tlulii, U mint , taoui tanú n pnrlott álltam i tlabbedma* ,j gaiumal, tét |i ladik eiaaéiukk\' jajvtapéklé-| aém üi»/.ctís5dh|| rfttlOni lak ok tkal rameg-Kink a Indikojjok életéért |
Mutt ladikjuk aiiátjüvoiel ;or már-már
1 Mlnig lolt víjut tl, 3-4 ulaa a ina ilii otéutkba
. ugorva lúeiiölijlli, ~ aj tílbbioki t a jé lalen\' ji úa \'n ii\'ól cMlliipitláia liiontü ma ; I
Kii it a jlidikou képzőit rokonaimért romogtuin, da jliála itten hogy nem jöttek, 1 ceak aa j^og\'l" elázott pataaaiiokat ttjaál-
1 lam. ti \' J [\' >
E (ésidíjcm olimtlllléa ok ,ul mondták, jMiogy a ladik méf Hog\'árnfr" ly lkat volt. ét j.a kormáuyoi íiiátyoatii folton túl épQlet* iákká\', 2ü00| ktréhral ttlterhplé, — Iinluít Memélyatattl. it volti k,.p"dig a»e-J mély é> lebori líáilitniiiy egy rxtrre a kit
Íl ladikra .tok, de tán imm\' it jog >a J
De épun uéiinogna os<n ftlebariti ló. v Üi o m, tét a kOaqség i á iii kotelmom,\' tyiiidvM S ladik utaaait |e tapata alit n\'án óva\' i intőm, hogy a „Uadaatony ladi t kormányo-j iát Qlaaitaák nagy ubb ijralotaági a ét kev^bé kapui luliaibulitre I" j \'
Végro jé Okaralal figy lini-jietem á , kösént^get, liogy ue tlljüu fel tsoá - jiirltpi
I___L 2
I kanténak, moly több hírlapba hirdette: miniké a géahe|é t é. {iinitti 1-181 ntpoii* kiút kfltltktdnék Siéfokrél éa ketonkiat.ila Flllöpro ? I,.. mert et leket jámbor- éliajtát j í— do ténynek nem igaal —.
Tény éa ibiKouyo* emk ati hogy i a K ö v li\'i r a i\'l n I fi p í révbél, — moly .ejn-j bertmléketel óta renofet kaféáljáréat gyakorol I itt a Balaton pert vidék kötepée, moat ia minden nap egy kél nagy éa bitiét j bajét járat át .a Smtiógy-Boglári vatul álló-ni^Upoz, megvlMgtill kajái éa azakértS k(Ji-ináuyóvaival, kelt aót loaxSlIitoU áSto ; — (Slag a Somogy baj törekvő taegény arató-nép érdekébea, kik évtikedek éta itt hordják ét aratórém gabónájakat ugy, kogy iu bárnii hejézéii btjra jvtgy twreoetétleeaágri tenki utin omléktzik,
j \' j llékjí Soma,
kMgt+ihi lak>«, fwMi volt »u.uUno
l • KÖZGAZDASÁG-
Cle^Mklvll«ll kllátáeelak.
Aa \'elmúlt
liolcju éa a lofolyt liét ikltj falébet it nagyún k^vetéilte ét abnormii i idö jnVt oraiágatertei Zivatarokat, nagy p»í» •éieket eaak a fagy; y/dloltá te), ugy, Ijog] \' t mo^gazdák már-már ktrzdtok k-t-jjb" reva legtzvbb reményükot\' niogaMumi4l)vi látván, bzerónciér^ a btj még nem sfy .Mgr a jég lelt ngyae kért aólSkben, de a\'.tété tokot lucgkiuiéltö ét azok taápen álipak mint áit közvetlen, lapaaxtaiátuól b Itatjuk mert e torok jréja köMtlebb bojéita az or axág nagy rénét. A buía általában bujjn éi i^tk igen kévét Jiólyon megdűlt, de u hé tíkmúk, mint bL Üatvasi halárán, ha jn«& oaalédunk a halváéi Dontacb nagykit^e détQ birtokain, olt innc« ia remény, bogy ai a basa még ogytzer felálljon. Aa mój«el ^ rozidát it boxtak ét ktllünöaen a IIjc UUi \' ét Bániágban letauák rostdát buták. A nt nép regényekkel Ueoaegteti a uyiri gicdá , kat ét máautt
lem \' igen kallataaik páiiaai Oyaugén állanak ajUvaaai veiéaak, dt[bt <
JS \' \\
jakhŰa ktdvaaébbrt lordult idéjéréi tarléa marni aa Sraiéaig eáak ia Jivulbatnak még. At a. i tát dobál elég kedvezi! teend, otak ét-(éNeeit ieti4k « WrWteeiL — Erre azonban niiat ok kilétét. Igéa ugyan, kagy Auieri; kálnjl, kedettlÜMt arktáii ietentáeek érkek
nejt, c r egyréazről locintetbe k^H vennOnk kogy « wherikai hltekbee bizni nem Miét máaré mű jnem aokal fog llatználni a gyesu gébb .merikni t<rrmf.K, ha briuek daczári A ínén ta, IbnUiuiia például még nőtt i olkaét tan ttállíl Miit, mint milyen nálnnl a buz i áal, Ei lm Amerikábtn eaakugyai gj«ng inok fog bisotiyulnl aa Uei taráét, net antbat Mediiflok, hdgy annál fényeaebbne i igérkí lik et aroMoratági éi Oronoruág . vízi t akjiegittégévijl katalieaa veraenytái téak (f-z. Jelenlegi burakétzleiünk nem ntg I nmr, le aránylag annál nagyobb, bánamj nkire hihsíolleunek jáuzawiék tt, a ro«*ké« !•». V olt alkalmunk a Nyírben oly rosaké«i leioki l látfii, melyolc aratás után it tokinti lyearl lelnének. K UMletek a/ilArd keznl wn i ulárd keaekbee vaunak ugyan, do k -csak közéjazeril roafc rm\'áftnk ]n«a it, f enlái I ktaek it kénytelenek imaek réj kt wí teil#t piámra Imául la tea-k kitt keain ínyéi noui. fogaak elmar adui — -Killftc beii 41 tgdjtlk, kom kivileli kép«aaégQii( rél c ak eétébk, a Tnemzatkftú magvátM* 1 iilej/í leijt-t loljty áiiekintáe nyerni. K untj \\yáiái ik dalt ár^flkj a lipewit, a báaát, me e b|i «ii, hála aa itpásS kiírGkuok, mar áh /oir v >Unn jfllciiiüt Miadaot elkOveltttu arra nézte, hogy aTkfllfuld Becahen taré ion udujnáat Magyororazég atermé«-rél t jket ten i taereae ée, mire fii«gyareneé| farm nynkbéi eükaege van. Ki kaltfnkui * Jeérd i, malyrAI Itta még a\'kónnunk axólai
íH« jj .. \' I \'
[fi ji fe II I_ •
f J --C ",ÖS II I-
^ i-:-.. \' • „fc,-.
1 ■ Áé í]s|t «*
fia**12x ül 1
eö íisf: lll -lú fi I ^-flíj tál
o \\ klsí; i
piii I ^ í H^U 21 c© i ^isSi45!
03 5 JS
i ijtfí J H
^ ííMiíP
5 iSi*8! 14 j > I $t*Vt tl
| Ktt Z ifi |B rf r
3 § Írlí
J__ILJi_L.
mrra i ? shíj<S
lí l 3- - 5 ^ a ís- m j| i 1111
ijlH|s-g fgrgj Ml"p
Ifta>, 1 E-i^jiSa\'^sSgri M
jj Ií|| = ||
I rPllTíraf
Mii - flp\'liM\'T
ll
26. szám.
J 7 ■ | i ríj r\'i
Nagy-Kafcsa, pl. szerdán, junius 29-én.
Vili- évfolyam.
meaivatai AMM raMp
Méla QJfMi aéaso. éli: máa.
U* fizetem árak i Kfé* ém Mrt. Fél ton I K Nagysdávra 1 IH, 50 kr.
Bumikyil 11 kasába* petiteer enyasar X kr- ulhssin IfcMmél 5 kr, Bé-
ZALA
Szerkeaztöl Iroda. Hs w a|ap aaettemi részét illető kOelem* y*k kaldeedík 0} >á/o»báa utoa 611.
Bérreeatetiea leveKk a ik ÜWt kra^kbíl ^ í fogadtatnak alj Kéairatek
MEGYEI ÉRDEMID KÖZMŰ V ELÖDÉS1. TÁRSADALÍMÍ Ü ATCD Á SZ-ÁTI HETILAP A ZALAHK6TKI MID. IMPüiT Í!S TÖBB MAS lifajfLCT HIVATALOS KÖZLÖNYE.
küldőinek
syílttér: fetilsoraliO kr.
ɧffJ
A ZslaaeRy«l Gauiztáfl B|yeellel folyó 11881. évi jülillS [1jó ÍMÓ u. 3 áfakor Zala-Eger-aegeo saját háza termében rendkívüli
közgyűlést
melynek tárgyát az 1S80 (lik ptember 6-iki közgyűlés 39,167 számú végzésével elrendelt, s afo-ly^, évben Zala-Eperszegen megtartandó gyümölcs, szóló, bor, ágy sz5-
Kvefei s borászati otóközök és
k kiállítása j iránti intézkedések képezik;
Az egyesölet tisztelt tagjaiminél -nagyobb számban megjelenni kérrtnek.
Z.-Egerajieg) l$8ö. juniaa 10.
irvay Hatván ra. k.
\' QgyveeetÓ elnök.
A t olvasóközönséghez.
Juliös 1-étSl # előfizetést nyitunk lapunkra:
Mint eddig, lapunk ezentúl is kiváló tekintettel lesz megyénk gazdasági viszonyaira miül a megyei gafldaaágl égyesülel közlönye; de e mellett a társadalmi kérdéseket le lelkiismeretes higgadtsággal és népszerűen fogjuk (fejtegetni {vezér-cikkeinkben. A tárczára, a I meny^ ayire az a vidékéi lehetséges, tovább is kellő gqndot fortiitnnk/ s a novellákon, itt ott költeményeken kívül, a.jövfl féléviben több ki-
| iünfien irt ismerteti czikket, nép szérű tudományos érdekli\' értekeléseket, a egyéb általános közleményeket fogunk hozni.
\'Ajánljuk tehát továbbra is lapunkat a t olvasóink figyelmébe, s kérjük, hogy a közművelődés terjesztésére tett fáradozásainkat a maguk részéről is lehetőleg gyámolítani 8ziveskedjenek.
A nierkriztöteg.
A {ap elöfizeteei ára marad a régi:
a junius — augusztusi negyedre • . . . í frt, 50 kr, a junius — deczemberi félévre . . . L , i 3 forint, egész évre ■. \\ . .5 forint
A .Zalamegyei Gazd. Egyesület tagjainak a junius — augusztusi
negyedévre . f . . 1 ífprint junius — deczemberi félévre . . . . . 2 forint, egész évre .... 4 forint.
A kiadóhivatal.
Magyar ipar Magyarországon.
Iparunk emelése, a magyar ipar felvirágoztatása meleg óhaját képezi minden magyar embernek* • a magyar ipar állandó rovatát jképezi lapjaioknak. Boldog, boldogtalan foglalkozik vele i meggyőződésaé \\ált bennünk az, bogy Majgyarország *"y®K\' jóléte iparának felvirágozta-táeától függ. Mai napsáfr nemcsak maga az iparüző foglal kpzik e kér-
\'déeeel f grófok, nagyurak lettek! após tolafvá s ez a kérdéi az, mélyből legtöbbet támadják m*jg a kormányt, szemére lobbantván af.t, bogy keveset tesz aa ipar fel virágozta tásáért, Egyszóval, sok a szó, sok, a phrá
ats, kevés a tett azok részérd azt hangoztatják folytonosan
kik hogy
Magyarországot íparQSÖállamoikéli tenni, különben vesznünk, pisztel-nonk kell.
Ezek a szép beszédek, méJ-aaebb tanácsok mind igen ildvösek {tolnának, ha egyszer m^r azt látnók, bogy az illetékei kölök a tett mezejére ia lépnek s a magyar ipart nemcsak felvirágoztatni akarják, hanem valóban hozzá is fognak] a szép ezél valósításához. Az anyagi téren nem érnek semmit az akadémiai értekezések, itt nem ajtheoria,!hanem a gyakorlat, a mérvadó, különösen pedig első sorban tintában kell jönnünk azokkal az eszközökkel, jmelyek. a czél elérését elősegíteni hivat vák.
Es azonban netji fog sikerülni addig, mig \'maga magyar lakosságunk le nem veti aj vétkes közönyt, inelylyel hazai ipari czikkeink iránt viseltetik. Számtalan példa\' bizonyít-ja, hogy legyen az d legjobb, a lég-czélszerübb, a mit a magyar* ipán\' produkál, állja, ki a, versenyt akár-J mily külföldi ipari I termékkel jóság és olesóság tekintetében, ha magyal firma alatt árqltatilc, nem igen akac annak vevője a hasában, — még becsölik azt sokszor odakünn a k ül földön, de hogy\' a [hazában elterje dést nyeijen, árra (kevés példát tu diink, mert — valljuk meg ezt ma giinkjbak fájdalmasan, de őszintén a\'m^yaron kivQl nincs nemzett, mely saját ipari termékeit kevesebbre bjecaülné és jobban rabja volna an nak, a mi a\' külföldinek nevét éjt Uélyegét Hordja magán Még akkor il jól élik a mi kedves mag varjainkénak, ha hazai teritoéket drága árop idegen, külföldi czég alatt yeaznel, meg a kara a k csalattatni s ez nekik
Iwljeson elegendő, a többivel sem törődnek.
En pedig széntől meg vagyok Igífőzódve arról, hogy a magyar ipar íl különösen gyári ipar kérdésének megfejtése első sorban attól függ, akad-e a kazal terméknek itt e ba-zflüan vevője is? Nem kényteles-e |aj bazai ipartermék magának a külföldi ipar-kiállításokon elismerést fjzerezni ? Valóban., nem csekély előítélet magyar közönségünk részéről, mikor hazai\' iparunk készítményeit teljesen figyelmen kivQl hagyja, el annyira, hogy az évek folytán legjobb lprneva gyáraink,: ba csak f belföldi keresletre volnának utalva, a munkát szépen beszüntethetnék, a munkásokat hazakdldhefeék, hadd keressenek maguknak kenyeret a házán kívül.
, A hazai iparunkat ezen módinél-kül károsító előitéletet kell megszüntetni, a közönségnek.rendkivüli indolentiáját a hazai gyári ipar termékei iránt kell megtörni s ha a kereslet és kinálat között meg lesz a kellő viszony, akkor meg lesz hazai iparunk felvirágoztatásának kellő alapja is. Nem a -külföld ver meg bennünket iparával, de önmagunk vprjük meg magunkat az idegen iránti előszeretetünkkel, mert még áonyi fáradtságot sem veszünk magunknak, bogy hazai iparunk termékéinek jóságáról meggyőződjünk; előítéletünk e. tekintetben annyira meggyökeredzett- bennünk, hogy a magyar ipari terméket általiban nem tartjuk jónak, legalább Oly jónak nem, a miiven az általütik éveken át használt külföldi czikk, melynek rosszasága és drágasága fÖlQtt igen sokszor bészankodunk, de melyet az édes megszokottság következtében sem cserélünk fel mással, jobbal.
Talán tanulságképen rl lehetne Oktatni arra is, hogy az angol, fran-éria, belga, bárom szabadságszerető nép, mely nemzetiségét jnagyrabe-CsüiiX de nemcsak szóval^ sohasem
vesz idegen \'ipar? cikidet, hog|ha ha-sonmioőségavelf íldi frucziklcet kap; a mi köz^npgfli c/ pedig, ka hosszú küzdelem után rá tája magát á hazai iparezikk vételéi e, ijemesak aat kívánja, hogy fósl a én szépség takin-.tetéboa versenye nea#«s a . külföldivel, hanem azt hogy olcsóbb legyen. Ilyen ml don azonban hiába kívánjuk, hogy fejlődő bel fald i iparunk a régi k( líöldivel vantnyea-heBsen,
A sok közt l egy praktfkus példára\' akarunk i t utálni. Aj mi ma-g:yar\' köj^önségl njk éveken- ily éget stearin gyertyái miljy helyett,\' e néven árulják az előbbit,\' a f külföldi czég hozván as t, nagyon ínegelég-^ szQek véle, ilogy milly jgyertyát égetünk. |
Magyaróra cáf bán, az Orazág fők városában egy kitűnő stearin gyertya gyári van, mely belföldi-.uzük-ségictein|cet telnen kielégi téné, melynek készjtménm minden Idiállitáson kitüntetve letújk, mely gyár ugy kiváló berendezéaéoé^ mind pedig kitűnő kéflsitméqyeinélYogvaj bármely külföldi! gyársál versenyelhet Sok munkás keresil ott ktoyetfii a gyárnak számos ügynökéi vannak az ország minden nszében, de Imivel kerüli a reclamaot s a közönség már hozzászokott m úgynevezett millyf bez, a gyár Magyarorszávban nem abban a pártolásban részesül, a milyenben kellene. A\'birodalom másik felében igen szépen kelnék czikkei s előnyt adnak nekik a többiek fölött, de nem ragyunk mi lázért magyarod hogyjvalamiiikzai iparczik-ket érdeme szerint felkaroljunk.
Ez a\' halai gyár, melyet á fővárosból i Upbi kjözött nemei tünk, a nFlóra* staarin jgyertyn? és szappangyár nagffázenü berendezésénél , fogva Budapestnek egyikj megtekin- 1 tésre méltó établis8emen[ját képezi.
Hozhatnánk fel. még más példákat is s a jövőben tenni is "fogjuk azt, a mennyiben} azt hisszük,
ijd*
„Zala" tórczéjs
Lyrai levél.
,(V. L. tkaitfáBjoBtBak )jr \'
ZmÜM, jun. t$, 1861.
laéreiem izerint £ ctónde« (áj ölén, ás sW periateí is llekeá wsbmUhi éa.
vfenael iseéem est, Hi« ac emlikeaet fia röpüli eáároyáa f%ed eMm veaei.
Öotóog«ágom teljes, Mert kwr itthon yagyokj Bel eevétfpf vártak Aa^Mé korok.
Miadnoki u öröm Mweiyávsl k5»*0iit: Jáár «és «pl&de}e> Begy al mm láttak Öíj
Ca mégis efk: begy ágy1 Bfértals, tMte / n« aevyi baywala, Maenyit saiefátik."
M SMf etálefxOMD
ée kiwkiyj^,
■agy e kejaMg Tert iá»ei taek Smk.
Isre eegitegeeeeek, fl Mik (fariéi mm,
tik vafba> •Mk
55?
§ ha mtéd étmitmé:
Bsgy te MMsy mW] ;
I • i
Hús\' aa j^a szivek A legnagyobb kiooMk, 8 ílyekkel van dolgom, Bármerre tekintek.
Ekkor (Mmköavfi Fflgg a «seinpillákont 8 éa anyám áldáaát Oseedeeea hallgatom.
S ez így iemétlédik Akár merre lépek, MaW ■oaolygnek Előttem a képek.
Oly vidám e táiék, öly viruló inimlen, 8,« Udiiö léget fiogy envem én Itten. I
Hem kell Márgitatlgti, Nem kéU itt Orraikért, Egyformán -ttditi Minden itt m embert
Nme* a kaláőoknak Óceánja távol, £* ée a viralé SeáUWuK\'egy bájol!
Lijjéteink ölén A játszi aársyasok Vig esattegáei közt Oly gyakran olvasok.
Vsgy é gvép bársonyán Kanyarodé ewmely, le*lsja*ee oly áés Per^Aa aadalgek eli
MidSn ee eetkutial Pkalé mümmk, Teríti e vidék Orvaira fmm teseác
0 ka már es aHkataag MU saara Kttsap éra H
int kaaat
\'A munka végét ér 8 a Műemlékeiét. Távol sspetteim Kösé vonz engemet
Ilyenkor áldozom -Ások emlékének Kik forré keblemen Szeretve o*8ggenek
Ilyen Tatái Ts is Kedvee ifja lélek, KitJQ most én osikot 8 levelet reméayfék.
K. J
Az angol és az illat
(folfUüt.) i
V.
b«a« twim bfgfcí JJil.\'
Aliin ny»kanXr» I loriutuKUo *•"
Aa ötazái frankos eb aj Uzdájái reit, kinek alig saitrédt idüjb (magát v^iníj egr nagy siSkéssel a »Wté(yt és vk»rUdjáv«rqgyel- — tslálseraM elé Mai Mellén a Irabázat ol J-vin de 4" legalább egyelőre •— mraten f A »teliüdck, mély áMétben tofkknak uj <Mák néhány fe«linyt talált kitépi sétából
De a vteMrkés véletlen! nen I a gondytaélff végaet ngy 4kkm,mog>\' < loa-láoyoklí»n HJ eeski ée e webbijo rejM Ivprc^
ée a rwtély buIom rolc — A* angol delet i/arráségávol tekintetig bei tfiáíll via eilJ iaal* áeasa eán reeMy, eM aj ■sfyask OiiMiii isglye
lítra
fegyverzete e veantd, melynek a bomáJybsa rcinzul irányzott diiíésöi ínég inkább bő«zitbe-tik és uj láSwniáÉra ingermhotik a bestiáL j£a* mégis gondviselC volt e vuradja, mely j\' ellenségét némileg féken tartotta: .valóazinli hogy aa-állstoak már alkalma voU*a most (»ma tolt rúddal megismerkedni, Mindazon\'ál-lal hajlandónak látszott, Crockfordot — legkisebb mozdulatára újra i megrohanni. Csak két lépésnyire tóié foglalt el szilárd állást, fogait viesorítva. Cróokjprd pedig a végsetes, éítala sért korlátkos fápuuzbjodott, azt vállaival (ossegelve, Oeztanszerűleg nees-teien, haaetalannl. Feiknssszon é a ráeso-ssira? Akkor fegyverére! lemondom, megfordulni, egy másodpwnoset vesaiteni azaz magát as állatnak kiteeni kellett yolna. Segítségért kiálúonj? Egyetlen egy hangos kiáltás provokálhatná aa állatot, ét oa meg-fojtaná,- még mielőbb «qgigégére jöhetnének; i lés oz\'án !egy grát\'emoé nem {\'kiált segítség , u\'án egy kntya ellen ; meg rí>lna becitde-nitv& neretséggelié téve.. Mindkettő — aa enfber é« as áliat — egytbéMal fm-kas1 szemet néará moadelatlao maradi. Aa iaaooyo-tos molossu* tompán, mérgesen folytató-Isgoeas dörmögött, mi ez áJlatoknál rettentőbb a lijiogos agaUbeál. A boulevárdról nem iisllbották, de aaaál jobban Indlotio as angol,
„Milyen disMnaíókkal bjr ea állat, neki is néatem meg jjól ifapjml, biaa es min], \'sa vdéségöe motnstrum. Könnyű volna meg-., atnl/dls Inem aksrok tnegmo»luIiii és ea a vasraá is agy raasket a (hetemben ? Nem tadpm. koey mi leliflfl Llfiajd megmondom én.
A vasrudat nem leli | semmi se, dcj Croekford Arebihald Sír f á a I k. As as ember. a ki Isleoiiel éé pmherrel asémbo mart Mwm^iaea gyáván, lemasmtt, es as ember, I a tt-\'Ndtéodt yéget, akart á-ettií — tlaael, I most jlnug, visel, maMneSs jégszemeket itsa] dőli, !m| sa\'ember, ki a tfiég legmiveltekli vároaéra Mébts fehovadaú akarta bsmtaníl most Alt — stf kaljÉUdi. & as a félelem egy ^tíjgwállU, oly hlrteleo, oly ettMállka. t&a heNlemiásI, hogy a jftaáathsn mái Wmélyra asa 1* gondoltj 8 b sgi kiue, mü
a Fáríziíakkalu akart elhitetni, begy e báromlakban már egy macska sincs.
Milyen .fáidlem lehetett aí,|milyen iszony/ miijen azörnyeoéa, milyen boraalom, milyen rémülés;!
„Mindenk bűne szenét banh5d-
Fáraó a \' ingerbe fúlt, mert a Kilósba futatta as\'árta tanokat*).
Adjábkoe pedig szólt jMéc próféU : .fen aa Dr ka iótte vagyok, jlaeaete: Jeaá-beit a kutyák tfék meg f«f)
Jüt még meg nem spáÜott e goadnjat, nem fázott as eke I*
Pompás gy állati gyedyörtagfállati voh tegnap a sölcissaf, ölebeoskáböl hirtelen ölo vé ek leá, melyet uj gazdája ötszáz frankon ■ ett iMg, és megárt aét annyit Is ád, bo Mak elköratelil NitgylWkü angol!
JSs .méf ^oa^ta^ü/bogt ez állat az enyém! mvnfogá Imi* ntot Croekford. Igen te kis ÍBnll, (te Atéáviw Foz,\'enyém vagy. (M^g a I nkvétj eeta tudom!) Hát már gazdánkat bem skaHnld iaineraif Hát olr gonoszok vsgvaák t iHisj: <eramerem, derék legény vagy, fcű ér Vagy, g«dád meg ven veled elégedve ukaredhatol, pilmnhela. Bull, Foz, Aaor... .1. Mylírd 1 ujstij érti... mily ostoba éűl ..\'bsm!seé! sima róla, egyonétbet* ném mint egv kntjAt— ijk olyan kntya vidnoj mmt 3á« kutya. Tália erak jogom->£ibtedj enyím, tudod e, te buta bata barom ném akarta (adni,, >a ésj meref jbnysgelé, vér- * tettel jfelell. | 1
a reveim. \'Oftok nébány lé-tAsm i\'és mén a világ végén.\' boulerardoo; éptrette-nóiákat. ,
eilJladulL B^ée polgárok IpsSiprvs, 4méb keli egyebet >as|^ad Mraem 1* bogy . erasa mendmii kopajok, nyíl-
MsSD-e Pármftnak rendÖrs^ arai Lsláftowli állatokat tftrí . K 1 ka ki | \'oláhuk saabo-is eknelmtaé-
iaiaf.it t.
De
ben állna! barom t* caak vSssoi
benforgé I >
slsqm rl Zajt holtok\'
Elhaladnak.. tán. kikiek mondáéi, mii roütéhák, iák. De hát
ágatokat,
T \'-TF\'

hogy első aorbaju ngy léödittink ka* Ml iMiibi, ki ai|lM() kitűnő fi* y el mez teljük olv*. sóinkat éi artMk * kéeaiUaéayeket figyelhjbkbe ajkWjuk. JU «ry próbál tesznek, t allut meggyőződnek arról, hbgy art^KO) nlliM annyira dédelgetni a|t, ami külföldi, a ba-aaiaak rováeára Akkor sautáe van tt reményünk, íofy iparunknak eo-kal hangoztatott felvirágosasa mentől előbb bo fog következni.
Átért | német közmondást ál-kajmánunk calkkOnk bbfejezéseül: PrOfet und behfltet daa [Beste.
í a. m
A magyarosodás érdekében.
„Nyelvéboí 61 a uurozct," E kifejezés olyan alnpigaaaág,\'melyet ai évezredek jtjlenkégoi mutattak be és a jeleKaégek taitt jelölésére lőn később ama\' kifejezés Mteeitve I
\'.Ját magyarok, kik távoli világ-réeeből rokonaink közöl kiszakítottuk magunkat |6s eljöttünk ide, Európákat, hol idegon népek\' közé ékelve maguukuak uj hazát alkoiáuk úgy a körajyező, miint a közénk szorult idegen elemei átalakító befolyása ellen folytonosan küzdvo, nyelvünk ée hazánk megmaradt, hí&r egyesek a, szomszédok nyelvét lajátiták el.
A- magyar elem annyira türelmes a Imás nyelvűek iráojt, bogy nem csak njogliagyHa azoknak nemzetiségi nyelvéi, de hogy velők közleked-beesék; megtanulja szomszédjainak nyelvét ée megélnek békés szomszédságban,! — .
Csjodálatds alakulásai vannak ea országban a külömböző ajkú nemzetiségek osoaortqp álltainak 1
Számtalan tármegy ében, melyek különben tőa-gyj)kerea magyar vármegyék, a tatár ée törtk p^ztitá-sok foflytán annyira megfogyott a népeeaég, bogy pomoáe .termőföldeiknek, mi vellwléee végett idegen nóp-fajokat! kellett beültetni egy ea községekbe, {melyek századokon kérésztől a mai napig tartották meg nemzeti szokásaikat, nyelvüket*!-—-* iVatonak német községek körülfogva magyar községük által és azok még mindig alig érthető német — évszázadok lelőtt alakult szász ■— nyélvet bőszéinek*!
VaDnalá közeégek, melyeknek égyik oldala eváb„ vagy oláh a másik pedig magyar 1 — Vannak hasonló alakulásban rutben, horvát, i
buayeváez, ráca, töt és njém tudom én miféle népfajok, Ifla saigetek beékelve a magyar elein kfltél És még m kvval vádolják nemzetünket, hogy tQrel me}len, bogy as idegen ajkú népekro reá .erőszakolja saját nyelvét.! —
Bár tette volna régen { Eat te-szj. minden oraaág faemnto,! és tennie kellett volna a magyarnak ís, mert tok egyenetlenség, aok összezördülés leafc általa kikarol ve, ha egy oraaág lakói azon ország uralkodó nyelvét beszélik, és nemaeti agitaci óknak nem kiaálkoaik kedvező talaj I ,
I)e hiába, lényünket, j tQrelmes jellegünket nem vetkőztetjük le, tö-relmraek vagyunk, bár az ország érdeke nagyon ia kivánatoaaá teszi, hogy fiai megértaék egymást a bogy ne csak a fold legyen közös birtoka minden a hazában élőnek, hanem a haaai nyelv Sa közös legyen I
Bégen elosépelt tétel, hogy a hazai nyelv elsajátítására a különböző nemzetiségű községek lelkészei éa tanftói tehetnek a legtöbbet; de fájdalom a fbiismert igazság foganatosítására hazafias érzelmű lelkén széket és tanítókat vajmi ritkán találunk, mert oaek inkább ápolgatják dédelgetik a vezetéaükre bízott községek saját ne^nzeti nyelvét, ők maguk is azon imádkozván, a mindennapi — kenyérértt;
Különben a biba saját tapintatlanságunk és közönyösségünkben ke-reaondő I
Az volna föladatunk, hogy oly községekben, melyek az orazágokban mint egyea szigetecskék fordulnak elő -különböző nemzetiségből, a tör-véuyszabta magyar népoktatást mi aegitaük elő érdeklődésünk által és pedig oly módon, hogy ti közelben éW értelmiség az idegen ajkú községek tanitóinak buzdítására tüzzlin ki egy bizonyos évi ajándékot, ha eredroéoynyel terjeszti, tanítványai között a nemzeti — magyar — nyelvet, egysaeramint minden 3dogén ajkú közaégben tűzzenek ki 3 — 4 jutalmat évenkint a magyar nyelvben legtöbb előmenetelt taunaitiDtt kis tanulók között I Ezen eljárás mig egyrészről bizonyos nemét a versenynek fejleszti ki\', addig az idegen ajkú magyar honpolgárok éaúevétlenOl olvadnak be a nemzet köbeiébe, mert nem tapasztalván nyomást, as ellennyomás kifejtésének\' szükségérzete

aem ébred ftl beanQl ; éa egypár évtizedén keresztül aac n veszik éaare magukat, bogy régi n fél vökéi elfe-fejtve, a magyar lett tulajdonukká és a nyelvvel érzelmű It is magyarrá lett. -f
Eijen jutalmazást pedig önkény-tee adományokból leh itne létesíteni oly módon, ,bogy ai idegen ajkú közeégben, vagy annal közelében élő birtokosok egymásköt t éa a magyarság közt átalában, gj Qjtéeeket eszközölnének éa a körül Uények közölt vagy 60-Í-100 m, jogimat adnának évenkint a bur.gó ti nttónak, egy,| két aranyat a | ljegiol b előmenetelt; tanúsított növendéknek, s aztán kél, hérom ezüst forintos jutalom még egy néhány, \'arany Ing jó előbaladéaa tanulónak volna kiositandói
Csáktornyán — tallorn — van épen egy olyan buzg<> tanító, ki aii ottani horvát ajkujgyer nekeket szépen magyarositá, de még eddig minden jutalom nélkül |>edig hiába, az em-berek gyöngéje az, h >gy az elismerés nyilvánulnia telterejét növelj kitartását edz! !
Azonban mint tudom, megindult á mozgalom gy Ijtések eszközlésére, és ügyj a tani ó, mint a szorgalmas tanulok,) megnyerik elkésett, de el nem maradt jutalmukat I
I. Kaninai.
A keresztes hadiáratok okai és következményei*)
Értekesés.
Irta: KOZÁRY JÓZSEF.
i Azon eeeménjhk, melyek as emberiség ionjára legnagyobb* befolyással voltak, melyek mintegy vezérelték és elhatározásra bírták aa egyes nemzeteket. kezdettSl fogva a népek [ vándorlásai voltatí;
As és hazájához tipadt ember a kül-lUlddel való érintkezés nélkül igen elzárkózott környezetében, Az ■ dolog lényegén nem eqkat változtat, hogy gazdagon vagy mostp-lián táplálta-e Ót hazája, iibgy táplálékát kOnv-nyebb vagy pedig »radtságosabb munka által szerezhette meg, merj azon tárgyak köz*, melyet számára hazája liztosiüiatott, minőig csak szQk kürü maradt, valamint eazmekOre éa.belátása is.
Ha fblteamak is ízt, bogy aa ember iiaiáia igen nagy mérvt anyagi éa szellemi javakat biztosithat, mégis meg kell engednünk, bogy mihelyt val ki Se hazájának határait átlépve idegen táji kra jut, számára egy egészen nj világ tárul fel s eszmekOra itt annyira fog tágulni, a mennyire még soha sem reményiette; mert nég.akarata ellenére is. megváltoznak nézetei erKQlosei, életmódja stb. uiivel a nála sokk ti hatalmasabb iar-
*} Ittam • AífiSch uJufr "Kntwirklanj der
d«r Knttu&ga uok creilm tiiyr
nsk as uteelal Oh ea a btrea párisi ipari mily hitvány , gyártmány ez a fcaáosia lánca, Istenem I £s éa a .baromi oslobaaágu"\'Makrai, á ki a tejtanréeiióban hortyog I Ésasa aaeoélyaete, mely nulyán elcaanatja magát l És ea a baromlak itt, molybeu már egy macska sincs j r-
£ pillanatban mennydörgésszerű böm-Ibólés hangzott ki a tárva - nyitott terembél, mattban „mér egy macska sincs" ; és e dOraQletes ln|ng mégis macakáé,ia Világ legnagyojbh macskájáé volt.
Hogy milyen pondolatokat keltett e •Bm e m o n t d 1" Croekfordbae ? I -E gonflolatboz képest Meleg napsugár a ltigyé, Mely kj)bl0nk0n jégcsap gyanánt \' Vériagtlalón végig esúvzik, Aztán nyakunkra tekaréaik, 8 torkukba lojtja a lélekáetetl
Wíu Fuiop:
(Vége kdv.)
Kit sziv.
(Bsssay;.)
Fehér Henriktől.\'
§||H (Folytatás.)
Májút 8-án. Bemeié késekkel fogom fel a tollat, kegy Utenljsaépségedet tuagam elé varázsol
jani: \'éreevéa gyengeeégtuuet, képtelonsége met Bt neliéx feladatul ioemben I
De Mm ki tudná> hsa vakkal kilejezni érzelmeit ? K*t esek éretni, 4a iéirni aem lehet 11 . .L •
dsatnéta előtt egy magas ákáea apaié Él búsaké korená|át ai égnek, kavfe árnyékkal kínálva a nap heveattsia mindazoknak, kik aiáhenédaak. A mosolygó napnak annysegartú a kisillftllis kék égbak M-i Mbaéaét köfűWWék, ft Mép lenné-
Mttaa darWtaégét kiMIfMék,
•eseaasaafent a ae-
phirek lágy danájával ée a pailomalai hangokkal, melyeket a kis aanérak a virágoktól terhelt aflld lombozatú fák árnyas sátora alatt hallatának I Minden Isaahangzatbau volt minden, nevetve ée mosnlygva vett ko-rttl, a nagy mindenség: csak keblem egyedül
volt rideg! 1!......
A\' viszontlátás pillanata agy .régi sebpt szakított fel mely bel Aeolnl zacskó jaként ezer és eaer éraelem tolult elB, a \' kitolongó vérnek folyásán; eaer és ezer Éájdalom,eser ée eaer kin lépett iel iámét, dühösebben miut ezelétt, mindaat, mit már oly régen el-nyAnni kénytelen voltam egysaerre sxázszo rosottan. llily ellentétek voltak ezen pillanatban kebelem ée a> máskor vele oly öaa-hangzó, a vele ugy barmoniáaó természet H
És mi - ----Í-.
11a van amvedben egy ideálj- melyet Jténelated fájlaló varázsaival feldiszitvo átll-"\'tasa magad elé; ha ti egv magasabb jérze-mény^i egy isteni sugallat által teremtett alak mveduek IngbenfSbb szentélyében: fogd,\' rukásd fel a szondeség, a szűzi aaemé-\' fem, a természeti szépség, a j méltáoég ée királynéi fenség, a gűrég iateunék alakjalkjaikhoz haaonló termettel éa oly képet, elv alakot féga nyerni, mely hozzá, kit ábnaiu-ban semj tudtál feledni, eeák alig kOielitlieté 1 Valamint ha agy tasaplomba mélyben aa emberiség legszentebb s legmagasztosabb kincsei, az ösök ereklyéi gondosan énatet-nek, bejéptlnk, vagy ba oly! helyro lérpUuk, mely diésó őiök Vagyogó nevü\' elődök baui-vait takaria; akár lépjlak egy vfl|gybd mely a | foidi paradicsom termékenységével éa széaségeívd dicsekszik:j — szivünkben valami bondiiatlan meg nemnevézhété szellem, mély ott benn lakik MblflnUek ms-lyébon,jaat IáUzik sugallani: „Halandói hajolj nei e helyen, mert Ineiil a füld, moly lábaid alatt van! egy jniádenki, ki esek vélatlenttl is jntott\' kleelábeJ Onkénytelen ai . ragadtatott a bámulás éa kém bájainak sl-bttvOlé varássa áltál és iJ veit senki, bár leghevéebb ellenaki is eti légyen, ki ki-rngesatdídve, magindttlija kess felt volda láveiMtev^ r
■ Iti Kortp*. Sáakt0Í K .A k. ksM «• ff*. Cmm CmmI VU««l it kották a/wais.
méseat Öt kébytnMU erre, A ki as emberi-\'\' séf jlejISdéséneli i mflvriódéaének nagy pro-oasaasait áitekiówní kéeee, aa ímz bg egy pillanatig aem kételkedni a ftlött, begy » népek lakhelyeinek nieáválUiztatáiával nagy részben oka vtíltiegy a) fojlédési iráay nmg határozásának,
t népkö|«jtködés vagy népvándorlás, a mint áltaUaás \'névvel jelezni szokás, kaa kBlOoböaé módon ment végbe, mivel a költözködések szflptségk épen a népek életulód-jávai változnak, la igen egyoldalú folfogát volna, ka ezen] kjliUizkedéseket, mint közön-eéceeee történi|i szokott, eaakie a barbár népeknek tulajdon tanók. Félig; sét egészen ml Veit népek il vándorolnak, csakhogy mindegyik saját mqdjá szerint
A barbár népeknek életmódja, mely vadászatból éij Wromtanyáastéabói áll, hol még a fbldbirtok egyéni részen elé aem for-ddljl a vándorlpéa aok tekintetben a legalkalmasabb ; mórt a nomádokat mi aem bilincseli egy helyre, megtalálják\'6k akármelv alkalmat helyen ugyanazt a tápszert barmaik stéméra. Legyen tehát saflkség, valódi vagy képselt nyomás, mely tanyájukat elbagyai kényszeríti, noia sokáig haboznak, hanem idigon földén maguknak u) tanyát keresnek.
I Tagadhatlan, hogy a népek nomád éle* Utkben könnyebben szánják el magokat lakhelyeik változtatására, de egéazen másként vmt a dolog,\' njibelyt valamely nép gazda-cabb, termékenyebb vidékre talált, fóleg pedig ha mQvelt pépek tói környezve, azoktól szélesobb oszmejtürt kOlctönzOU, réísain^ pedig azoktól befilyáaolva, életszükséglet® na-gyObbodtak, akkor már ely lojlödéai irányt vem e oly mágaa fejlettségi fokra jut, hogy legutóbb szerzett fóMjének\'odahagyására többé nem egy könnyen bírható rá.\'
Oly j>én*k, kiknél a nemesebb iránti éryékét éa dMBfágyát as élVhajhászat el nem Inyomta; rendesen nagyobb mérvtt fejlődésinek induloakÍ4-j£ korszak többé-kevéebbé majdnem minden népnél beáll, mit az ilju-ság korának bavenhetOnk. £ korszak a népek életében, < nemes vállalatokban, nagy tettek ntáni tönekvétben szokott nyilatkozni, lu esek a görögöket akaijak emhteni.
E nének életifjuságának, eréteijeeaégé-nek azonban asintén meg vannak a maga határai. A kénzelédée uralma és idóesaka nemzetek életében éppen agy lejár, mint egyes emberik életiben s helyette az ész vergődik uralomra. Csalatkoznánk azonban, ba azt hinnők, bogy az ily nép fejlődésében megállapodás< történt, mert a művelődés haladtával uj meg uj szükségletei támadnak, melyeket esek ugy lebet kielégítenie, ha idegen országokkal ös*zekOltetésbeu marad. Ea által fiiléled a kereskedelmi szollom a a nyerészkedésre irányuló, törekvés ép oly hatalmas ragéként szerepol, mint az előbbi korszakban talán;a. rajongásig fokozódott lelké-sedée. Macától értetődik, bogy es utóbbi kor-asak vállalatai is egéazota-más terméautflek, mint as előbbié voltak. Most gyarmatok ke letkeznek ; a kivándorlók egész csapatéi hul-lámzanak idegen tartományok felé, akár aa uj talaj nidvuiéso, akár az ipar fejlesztése a aa ezekkelljtió meggazdagodás végett. Ilyen formán uj \'államok alapjait kezdik lerakni, melyekben kéaőbb nemzetek támadnak fSMi a az általnk alapított államok annál tartó sabbak, minél mélyebben fekszik alapjuk.
Tágabb érteménybe véve a eaéq a keresztes baajératokat i« a népvándorlások közé, lebat~ sorjai; mert nem egy ariiadob át folyton özönlött nyugat népe keletre, s mint hogy padig egyseertmiod a keresztes hadjá rátok a föléledt hős szellemnek ka valláaoi érzületnek valáuak kifolyásai a\' frank ée germán népeknél Ezen időt nevezhetjük kareaztényaeg hőe korának. .
Minden eeemény annyi értékkel bir lörténetbuvárra nézve, mennyi a hatás, mi
Képzelj magadnak egy nvulánk női alakot, melynék gyönyört) tejes rózsában váltakozó alma árasát arabyszinQ hullámokban folyta körfll a irillamoe szikráktól rezegni látszó fürtök kokasága.1
Ha ez alakhoz mágadnak még két égkék oly tüzes áramot képzelsz, melyeknek Villáma gyújt isj éget w, ugy teljes képséted vau Ilonom méuségéröj 11 Mint egy angyal tűnt lel előttém,; mint az! ártatlanság, őran-
fyaJa, mint <jgy tulvilájri lény, mely a halan-ók kinteljeelélétát keUemeaaé tenni jöti le a fokba. |
Májút 9-én. Mint!midőn Phoebas Mteerf sugár koronáját ée felélve £|see lovaitél burasoit azokerére megksÉaii ragtelen pályafutását s lenn a földön felbuzódfk alreggeli szUrkülot aa égboltra viléábe tsiérsaágáva] elhoínályo« aitva, a ragjíogo losillsgseregat, mig végre a |felbék a derült Bgen mbnrsainben égnek és a pijroa köntöst j öltött kagyak véréatél elöntve iátszaáak | végre; aj nap a láthatár jeiélén,kéltem negyek! mögől\' előtűnve mosolygó arczqzal Iszétktldve araaysuganlt éa pttlua. Ep oly iatoni yimontíétáa pillana*
ibér ée bársony, nem •etrom tagjain, hanem ni kinyomata foltüp-az egyszerűség bá-fenaéebee matatták s emben éaam elho-
•otygí;__
végig, rezeg la bBlöíél látvány vaia,- mmyat taiban élvezumlT
Mem Volt nita ragyogtak ékszemk ai aa angyali laéptkg tetve ée emialtetve L jolé varázsa áltál ol őt be, mely alőtt i áálraeedeal 5 i
Érzelmeim nagy Agától elkábítva, sse-nelijium hevétől megr szeptve tántorogva ba-ladjam előtie I... (I
Kesét nyn totta I Mint midőn a vib lányos szikra aé egy k testből a másikba repül, át t thegraoditv ée megríva hatálma éaa őket: k roJUik s irézben pedig édes mámorba aülyjeazti azok t} miatha as ssaésatl léas, mely aa i prik malmafedél elluunvasz-tása a áa a ezonszét háa fedelébe kap bele ée egy nilknal alatt lángba botiba a héa-tetat, mig véfr esaisgy mAwdyeroi : és
a t érnm fakamra vagy ennek vsUs&ib! jflsntékinMél^re gyakeralt
Sljwi a szempontból kiindalvz, Ug I ivee v«eménybj»n vannak esek, ük Mag < ■táráiméi a ksdssalss báborakat oaak biu i^J találj kébeiUnokat tekintik, mart kea^ lamáaraket saj^t koruk eaamBngéa tekim. tkL leueteüen egyoldalú Ítéletet mendaanak JlfHtüki I j
Már maga aa ok is, mely a kereastm adakat szülte, éokical fönségesebb, bogyseaj hid^i^nzőtmkzámitó ész abban legkusl* [áncabtiU taláHmtna Mert ka ama yen V \'vallásnak \' e\'ső csirája ■etstksaetL} i tol a Mée alakító járt-keh a mely foldkW mayiMremlék (Isődoit -- szent volt mia.j len népnek, iímg a vallás szent bavs gy®,\' a^fá lílkcike\', \'lolHJlett-o másként a ksrssa-ényaksélf Leheteti a esek egy baago keJ esstépy emberré nézve is közönyös dolcwj top a azent helyek látogatásától eltülattaC j melyekhez már {századok é(a szokás voltzáu áiiaokolni s mélyeket az\' Istenember azQle-éée, halála s eéedás föltámadása áltaf rájn|( lépve éa ő felfogásuk szarint még sóidul mentőbbé tett, pnat a zsidókra n&re Mé; ms, a torökökrl nézve pedig Moliammad u> I tette. 8 vajjoh.M lehet e üy szent lelkastlu ] légü nép elől tárni aa odnveaető utat besa* I lattanéi r — A mostani ő\'nző, materialit tik oí i rilágelven .csüggő, oinberiaég ép ugy neaa-lyog a keraaetflyaég eme ifjú korra ma taté hős vállalatén, mint midőn a vesszőparipát nyargaló gyermekcsoportot pillantja msg; m, mert a körülményt csak a maga jáj-\' lanatában képis bírálni, mig a történetó kritika! széles Jlátkörével sokkal mágúsbb éa magdönthetmnebb felfogásnak lesz Lír-
NkT T , i
Igaz, hegy a magas histonai érdek, mely « kerasztée hadjáratokat mindén id«t, Inétvje oly fouuiisá teszi, nem annyira magában véve; miét] inkább utóhatása, vagyis ká votkezjnényei által oly neveaetee; mert a keresztes hadjáratok érintkezésbe bozták nyv> Katót és keletet e a Tűé partiétól egéez a nil éa Eufrátj partjáig hatották s ea áhal j egész képek is birodalmak sorsára nagy befolyást! gyakoroltok, az utóvilág számára padig a legfontosabb változásokat idézték eló, melyek réazintjaz alkotmányban, i észint más társadalmi állapotokban későbbi azáxadukio keresztül mutatkoztak. Sőt mi um liabozunl sokat mondám ha azt állítjuk, hogy. a b> resztes hadjáratoknak befolyása még reánk is hatott, habár a raformátiééval szemben a a hatás inajdopia törpének mondható.
Mielőtt a keresztes liadiáratok következményeinek részletes leírásába jbeeséjtkse-. juánk,i Európa I megalőső .politikai viszonyainak rövid érujtése sem látszik folöelegesnek elŐttühk.
Habár Európa a középkorbán állandóan Itöbb birodalomra oszlott, mégis vak egy közös kapocs, mely azokat, égymssssl összetűzni törekedett s es<volt a római M-orarcaia.
(Az akkpri politikai állapotoknak jd-letuaéaénél nqm lehet mást, mint nsakbs hierarchiát választani kiindulási pontul, melyben, mintegy két évtizeddel a keresztes háborúk előtt nagy változás Volt beállásáé, moly j egyszersmind az Összes állami gépeas-tekn, is igen [nagy hátáét gyakorolt A keresztes hadiárntók két sséaadában „ugyaoii. a poltika kínéi ólag csak ezen eazmo által I vezéreltetett;{do ja reform eszméje is azoo\' fériiuhak agyában villant meg, kiskorának
r, reform- törekvései által legnevezetesebb ja lón. E rendkívüli féi éu VII. Gergely pápa vala. Knvée embert Ítéltek meg a történelemben e|y különböző módon, mint -épen Qofjgelyt, mindazonáltal a fölötte hozott ítéletek^ bár eltérők, de mégie találók, unnt-bogy teljes jellemzésére leveleinek gyüjtöat-nye ja legszámbzvebetllbb okmányok gyasás
i I ■ i\'\'
a lángtenger oméestve conja össze hullámait felette: ép ugy nyelték el érzelmem a aaoi retem dühe által follázitott hullámai keb lem gyengéi védbéetyált, bevsvén aaívemnal
jvárátf.....,LL
Végre elkezdtünk beszélgetni. A szivek, úgymond, egy régi bölcse | kedŐ a Hzálmas beszéd által köaelebb b< -zatnak egy máihoz: mig\'végre egy ponti i érnek, ha a beszédnek heve által magaki t elragadtatni engedik, melyről vagy örö l gyűlölettel vagy egyesült smvekkel távoznak I így történt Velünk, ia Már a beszélgetés el -jón távozdtt el barátom, egyedül akarv \\ hagyni bennünket, ürügyül használva elfőj • laltoágát —\' —
Kövy atyámmal a kertből a pipázó t» rambe, mi pedig a lúgosba voenlánk.
A benélgetéi folyama, e ragadó heg rj patak, maiaas hordott al bennünket ée ou > nyain hogyne ériünk volna el a aaeiele s országába jisj?,.,...
Mint midőn a megáradt folyam ál il tovabömptflygetett viatömegnak rohanó ár a aaétörve aa pleno vetett gátakat, korláto ó medrén tmlépve, ellepi paanUtá árjával a \' t-déket ée a legszebb vetéeeket a munkás 11-aadtaégtoli tarményeit tönkreteszi, ngy raga I-
tok engem ja tova fellázadt értéseim 11.....
Mem Vig éknek, adomák éa kaland k elbeszélési által malottatáak. nem, si Mikii magasabbra szárnyaltnak aa ideák < r-aaégában uegát ely jól éraő Pkaataaia aa r-nyuatain U.... •
Mij. lD-h Ha vélaha kedvesedet, ábsaídoak, t e-tednelí- eáékz énednek őramlát, lagfl vágyét éa magát idéáját egy Tény ben. kii as lelkednek egéaa salvéesáfávaL as ifia i iv egész eséreimi erejével ragasskodoLfoUel* I; és boeaá Nrdwttetéí véletlenül a aors áll Is ha veit nő már életedben midőn lány ká at sserdmasan smradbes szoritád és saivdo te-tásét saját ssiVadeo baHhatád, ha voltál a-lamikor élé boldog, hogy Wked as eleő, aa óhajtott mák áhai saee iányévd éssna w rett, kisek életedet aaHU dkalftra Á,
vagy ba aam is éreztél, képalkotás megsi-! nakiés fogalmad less boldogságom nsgyié gén. fj-
Mintha a vaknak setét szeműről há-lyogét, mely; s gyönyöre napvilágot a Iséf torméraet ezerféle bájait ét randáit előle sl-fedi, egyszerre lerántjuk ée neki látásinak összes evtééi wmél vitszaadjuk; vagy ká koldust, kinek száraz kaay aráért* ia háazél-házfa kel járnia, hogy a keserves aeim méeyayal jótevők könyörteljes adomáayar-val nyomaráit életét tengethesse, egy pilla nat milliók tarává fossá: épugy éné marét lelkem Is, láídőn eötét égbol§án iámét Ip* ,sütött aa ar^y boldogság napja U....
Uijm 154*.
Ő bé boldog voltam én ektíorll Vt gyáimnak Itóőbbjét teljesedve Ütvén, kén-Tyelm-, osalédásaimbél eradett kóaeredattsé-gem, a aokleoraesapás által előidézett bsfe^ gelagaég, aj szerelem napjának eleő sugáiai már elhágyék éa áa: mintán msgeaébadkl-tatá e kínzó furiáktól, ismét raéséiai kwdat-totá, remélni; szeretni, hinni, örülni^ ásaMi todtam gyulolm ás bőszülni! Es nuadsaes változást a[nérdlem, a boldog elei emrelen idéate elő "keblemben 1... \'
Miié fmjk kéjws a szerelem !l
Miéée ama\' eaent szót ellenőr liip|áXn| ajltaimrék jnidőn sllmir mondám, kegy redek* Ü Hatná le es Inmlmoket méltjab f !j Vséasn éasa, valami mondbaUan azt áugá: W iSSMtsa1\' s éa aogedva a osébeek, a
tökeinek vflt boldogság hatalmas isgsénsk arllBliHiWt e hal lám szivedet auVeBSS, dobogni, éepsa, amint ajkaink össaslorrakk leikeink smabok; Isteneik márt mÉl esj geéél keblén megkelni?!...
Ha valaha igazán seerettél i "Végre léayt, kit lángoló szived minden leéaatei Tel WékUtelW, karjaid köoé saoritádl1* viMdi ii ililiieail. aem minővel e IsnkM kÓltŐ nenámdék dalaikat éküák, ss$U * esékot lánykáidnak ajkáról: ngy érezted m
vedaek^Jéféi»lU \'
ó ssácelem, seerefent 11 Hért oly »a
fi ÍOfl
M k* «k
U
Mjgt ►uh\'
ab w
* ál,
¥ I
4*
nyfc «MiftMi N*gi aütá kirámimi,
Wiw, «mee JMMMA fBlBj «jnk g (tanaik teanángéi ^■iaak ttfikr kunnak áoba,
fcrwég elleni méri i; t*ábee jMütki yi, hegyeeM ta lealgált A kárnak, m—aknak v»jt?|_ **4Mfté A Md m< mMnttaMak | ■ital A
Mial au tobetam i«k idieek & «fl itniroedag vultnk ved larkawi koRf] rgynertmlnd jraöíi napirenden la VU.; Oergely kerenlérj víjágna: tel bogy mi jroagá
ebbn o«eicnk mély bakján tem1 stámu heltudók \'risclét eme ritka] hogy kotokat as lA\'.lnnfiákj, i liogy Mt
iririÉrittU
m agy«ii t efyenkiat hagy «nk agy éá, Ülaalfik «en an iff m wIiém bgyt* mhhi téma! maetoaék
MB
r je,
kl
jl <
ti tégn
t\'küz i
sségfi pijlknnt al fontoll* M4>jjM> mi Iához foglüMunaak. t mi a tömeg elétt i m|t ez vakmei nem volt máá mini akarat arolmenye. volt etn mmretak pápaiig* Wött t itritk eHetézéeénél ■ hogy a pajtaágnekd E kennek roi ■ áliilánot volt, hogj Ittbár fi eiiő sorbai ■akan érenték a térleteket,ja tettek] £ korszakot
egyházi uralom__
la**nk már mott,Ll a kerenioá lif»4jári\\ tágra ezélzó tervea * Hngx bizony fogalom között, k ba kivált a kereaetoi jlieujC kéeaimtto el, baqél buzgalommal töreki Mm sikereit
A nyomáé, pAu et Ő korában »tfkok emtrjn aa u inotett, aaon elbi jtogy IV. jlieariket met nemzetül felás t. i. a ka*«ettáuye< g bogy ÍH ázívolt a aráé anllenle tervfct lotta, t, *L| e^erwfi vei a pápá vimgi Gergelynek csánár áüiif elfog etatolnt, mii által ie a rónuu izent lette | ifit ii érvei m iáért uraiménak Á •ével az qrtuényel belébe terelní^iUi céljait va|é»itliaae i, atgolapitá*ára «.éf kat Vélte k logaf
7(1
mi ti
y
It ea itájat |iaaeadá Irináik, begy melyik tekintjük aa egykáa í» mari aam aeabeá b-Na eal maat talán ee em* ifiét Volnál ea Oergely lakaién) möM*im le-eHagalaalaa4« biitwlal wk.
alybaa V1L (k léit, vae-v\'küljög komákénak t* tármáalom Öitaei kap-lábén tnrtmm ^envallá-l«Mlleai|atlék ftagnkat, ttkbeu állott. Ak eréma-mitidnrittle nemei a valtát taolgáit ia eme lamemk rkimi, benem ia vaknak at említett leknek.
pápe elhatárospj, hogy e rebirtnatoi a jl^iz aa éí-iák aláveti. Qagélynek hanem^ tt; mttkaéget Jáoyaoti. OiMtetekélv á tartozott, kikét a goía let Mmévél álílpti meg, viaaooyaival ^gyátt át-k minden «r«4étj ^ó» gyen-I ntérlegeljék a a ínég-i4áte térveiknek | valénliá-lly férliaknak könnyű, lehetatleniégnek lá<aaik v iök nevet, lliolott aa mély itmerat ét aailárd I iergelynélt elégj alkalma maf{«teraéaére, jnert mérj évvel a ligjoutoeebb inéanáltátott, elvaunyirt, lajjoukép 0 volt e lelke, llottaága oly nagv a oly nemoeak nitgtíüergelyJ :bmmm mátoWit igotC « >röí Uttkaégét 4 arra ki-
gyáli^áben, alvilági éa larex líssnjláinljullniiizi. mJy \'vieaonvbaii állották ok a pápai tnindenhaié-
tlbli f I,
öüzekötielér vlolt a két kétaégbe venni alig la-ondoljuk, bogyi Gergelv .toknak neiucaik tervét i annak kivitelére -egéta idolt ia, ámbár befejezőit
i ely alatt Jenmailem ép-lyögött a melyet a aeld-áas kareeBtéayeéehB kitörli ároséira birlal Gergelyt, \' a vele együtt aojegétz né-illitea tervének kivitelére, fulizabiiditátája 2 CMlk-baj, hogy a nápám éa tett-(Btervévd egypolorraes-let hadjáratok Legjtaégé-I atalma it megelamttaaték. aándéka vojt a biaauti alt itrtománykal viuaa-gyuttnl a gOrögjegyházat (éknek tlávebil remény-g táeeegebb it álágaztak, tai a felé veié kttcrjeizté-et it a témái egyház ke-Bogy pedig mtatzevágé eezaöttt! a világi uralom in a keremtee lladjárato-Jmatabbaknak. | ilyl, köv.)
- Hilyl ét migyei hírek.
_- IlMlfUtlImaliiih XaU*
■M^yéleaat.) CmaH e a agy aap, melyen MNgyoak VketáleMbee aevakoétak a vákm-ték, bugy megvé\'atteaák képvtoiéjoket. A mini mt* jataeMk megyéak legtöbb válata-tékar«let4b»e iHakem volt a ItOadeW A pártok keményen álltak agyouiaa! weaköat a a «avaták ritka kUariátaal küzdöttek jelöltjük érilekében, örvendünk i kimeadhatai, begy a reed néhány jelentéktdonebb inkább makltáfea etet. kivételét el Ham ta varlatolt aaag teaol a ml ugy a veaeU|k topiataloe-aégérél mint a taaveaé nép nplitikai érett aégérél iet| lanuaágot A mi | válamtátok eredményét Uleti. aat majd elmondjuk mát helyen, ehol tzabad politizálnunk iá|>íttagy-aaertlen áa eredménv regiatráiáaára iperiike-zunk, mély megyénkben a kdvetkerf volt: Magy.Kaoisaáo, C/xptr Alajo* ulgg/ ŐOÖ azét. Letenyén, í)r, Aae/ik litván, fceak 150 izét. KemUielyeo, Fa\'k Mikin tzabi Mé azét. Tapolezáu, lü\'Ci. Odutkalchi Árlk. fUgg. Sliinoghon, lU»teiiu»i ÍSmó m.je. agyli. Zala Egerazegeo, Trtfoit J, mab. w. azét. Hekiéa, Turgorti Lajoi fllggj Alié-Lekdva, Vuthr lmrrt ml a. egyh, GíákloMtyáo, Ufdr) Lnjot ml e. Wl5 ezéC
Aa aredméay pedig ea, bogy aa or-■tágban léteié három párt aztpen magotato-aett a ntl megyénkbea, magvákieletváu 3 atebedelvd párti, 8 mértékeit ollenaéki, ét 8 flggel|eetégt párti.
— (Poet fraluin.) Á polgári iek. tanulók e bé 23-án aate aa Kgylet-kertban tartott, atma, énák éa aeavalkital egybekötött oyári miilhtaága, dacáéra mukk, liogy a vá-laaatát alStti eatén volt, igen kzépen atkeiült Nigytzámu, azén köaöntég töltölte be a aaép kenet, • nagy érdaklddéttel hallgatta e at-kerülten ét praeoúioval eléodntt ének éa ae-nedai tbbkat, melyek ntán aaarauy fiataltág tánezra perdüli, az édaa. inulttozát tzáruyára boclátván magák Valóban Öröm volt nézni aat a ftradbatlanaégot, metylval a derék fia-laltág égéazeo a hajnalig a láaeanak áldozott. A awp erkölpti tiker mellett aa aoyagi tikár nem oly nagy ugyan mint tavaly, ami kalöuöaeo annak luiajdouitlaló, hogy aa utánna való reggelen a válaaetái követaezett, de aaert mésit elég egyelőrei arra, ho£y a követkető télen töub rntgényitortá tanuló a taüktégpt téli ruhával aUátieaték.
— Iigyéak aaerattlt Mapáuja Glavina Laioa or mólt héten Letenyén volt á utegviaagália a hivatalot helyilégeket. A lakéetég álul nagy örömmel ét lelketedét-tel fogadtatott a a ^timteleiéia rendezett di»z-lakomán a jaleovoltak raéntzkodátuknak ét liaatelotfiknek több ízben lelkei kifejő-zéit mttak.
jlr Zala-Kgeraaegrtl depuktio indult -tegnap (hétfőn) éjjel Trofort Ágost mi-nitzter orhoz Budapmtre, hogy iU történt megválatataxáiát hi.tUl vigyék. A depula|ió tagjai Or. Horváth Károly apát vozelém alatt: Arvay í litván, Itoé Akjot, Fiacher László, Skubliet Itt. Seekerm J. Krób F. éa Fabianioa Gy. urak Mint áeteeülttnk Trefort minitzlvr a zale egomegi mandalnmot él fogja fogadni
— Zárjelcntéa. Zrtltmegye területén uralgott biiniő jérváqyfól 16b0 évi de> oaeniber hé 5-tői 1881 jmi. QO-áig. Jé rá a: íkapiztál Kföztég: kit-kumáromi egéaz-tégi körben 10; Szepetnekil egétztégi körben 2 öeeaeeén 12. Népéaaég: 10.805 Kapja a betegaég kiUtéiénok: 1880 doemmber 8. megjszttntének: 1881. jnnius 20. — A járvány egéaz tartama alatti megljotegült 6 férfi, 8 né, j3Sl gyermek; öeeaeeen 395; meggy ógyult 5 férfi, 6 né, 901 gyekmek; Ottzeaen 811; |meghalt 1 férfi, 8 né, 80 gyermek; öaezeeen 84.
■P (A «tiftHamlMfca».) Ea a U-mm lap, mely tok aem néldáaynae veatel-latlalve hazánkban, tánbbtsor Ceglalktkik vernek vmgyaréllkal. ,V*liw«l elkeeemeit germáa miv nagyképű aenmteUneággal matiol ir agy emkkot a raim alatt j Die naehtel i" Sitbenbörgan, M némák j^rdélyomégbáii}. Kérelem német lagyvarekéirt ae elbegjott laatváriáh /érdeke nfagvédáeeévt. Olveettek emlékeznek még Dr. yaményi Ambmiaak a G*gee«ártbaa magjilaat ée kpuqkbad it köpött egen ez|kkí-r4 *ely balyin^azliani törekaalk aáöa oaiob/lávméfteaitétaáe\',lae\' Irakat Magytrorazágoan élő németek egvá^-hiélaeoa náa*t betOt/él kliliöldi lapokl«e ir mk. Haaap nem inért német a nemét, lipgr a józan érvejéeék <nétt BMgV|eljee, a a nagy Némelerazég mindjárt felja|dul — löbbtiyire ok nélkUi -4 valami bolond dej aat kürtöli nakff hegy némot nyelv vaazadelenáNm van, pedig ba volpa etae. ekkor bé keuena léink bogy amiyi aaabadtágnt nem élvp a néme( sehol, mint itt Migyarortzágboa. Beszél ee emlimu ezlkkbea áueak úéja niágv, igán nagy vo»z^d»joiurfll, árotzékOeKBiMok-ról, melyekkel a izegény ,erdélyi azáaznkat elnyomják, ialúlálkat eróazakkai magyar" áiijájc, önvendemerilai joguljat elveszik a tudj\' leien még miféle Ijegyeilenjtógbket köretnek el vei lik a e nikk nerzéje. német fogy Vert kat, kér (egyelőre: eaak ttellemiekel) a ke-gyelletttégek vjiimiaveretéiéra. Ha a német sógornak etemére lobbeotaaá aa ember, bogy mit tem 8 e p<Wni lengyelekkel, az eliata lothringaui &ancaiákkal, ekkor a feleletit bi-aooyára az volna, hogy: i„Ja Btuer dat is vet jjtódorat\'!. De be elég! beetáleténéte éa eate, volna naU a dolog J rendjét megviu-géln|, akkor be kellene látnia, hogy mire vonatkozik a magyaroknajt általa hangoztatott állltólagoa barbari*mnta ét kagytqtlen-tágel a belátná, hogy ninea ea a nép, (naiv politikai érettaége mellett a nemaetieégek jogon kívánalmai irányában oly tőreimet volna, mint a mtgyer. 8 akkor megtzön-nének azok az otromba réfogáeok, melyek kftvéa baml latéra válnak a német gondofko-záatéédnak. A németnek toliatem volt érzéke a valódi szabadság iránt, ar tőreimet-lénség ét eréazakotkodaa at é kenyere volt mindig, éa mégit ék bottélnek elnromaiát-rél Magyarországon, njikor 7 tzázad ók oly mabadon l/ejl8dhalnek, hatznállialják nyelvüket, a a legtágabb értelemben vett ön-rouaUkezéei joggal .birnak, e minővel aa anyieraaégban, melytől og/kor azon elv tze-rint hogy nti bene itta patria -4 olj\' könpyen elaaakadtok, ooha tem bjrlak. Ideje volne, hogy ml a lapot, meiy annyi gytaöletlel beenftl rólunk, minden alkalommal nem dédelgetnék annyira nálunk. Eziiazon-btn tzon tok német komimiégokhoa tartozik; melyei a német gondolkozáti irány a legjobb időben mindnyájunk épflléeére oly bévwn produkál.
— (Haaaaora hóileaiég.) Egy kii kaniztai füldmivelő ember, a ki Éagat balpártinak nevezi, egy ngyanettk kis-kmi-ztttl fdldmivelot kormánypártit a á\'i-ilii vá-Utatát után megkételt, ugy bogy je laeren-csétlen tegnap láttatott ele halotti tzántié-gekkel a aligha beveri ki a bajt.
A Balataa mellékvizeinak k ha-lámati tilalom alól felmenlétél lialftrozia el Somogy megy e kOzgyüléte, ■ a Balatonra vo natkozó kaláazati Ula^mról azéló alapmabá-lyok ez értelemben fognak módoiittatnij Hii-j lőtt azonban ea történnék, Zth-ét Yemprém mogyék, mint érdekelt\' főlek, meokermietu liaiároztallak, hogy a iizabályreudliletnek i fentebbi értelemben leendő kódétiiiUhoa hoszájárnlátukat jelentiék kl
— A honvédtiaatek özveiyeii|ek éJ érvéinak elktáti intézete közeleg megválóin Iáiéhoz! Ea intézetuek eaélja: nrekdta tag jatnak alkalmat nyújtani, bogy olbal iloxA
laadók halálaid ? Mért oly tébő i boldog* tág, melyet aaivei tben efőidéaen ?
Mért,\'itüüt el a menny a kübliből: — lieo, Ilon, tudnál a feledni ? . I
Midim ajkai n a szent sir re Imi esküt elrebegték és to nnnk igéit viatuangoito* iád, ki hitte volí l. hogy oly jrövidj idé kelljen, hogy [feledbe tél," ki Jiittej veink, hogy a peidogságj mely ily fényeeea, ét Iflaaeen ragyogott éjiemnek ,egén már rtvid pereaek mu|va itgyejfó i eteorként eaát ée ezer da-ralrra tömeav* og eltűnni á borulni kaidé ég boltozatiról ?
6 iíteneiu Be boldog Jvaléld Ha Rlgy ea ve, andalogVt: é emiékez-tél, ó neltorduli el Ilon, a vlrágtöl tarkámit töld dohabra feli tenénk ét ejbotdjftoyea an-ék pbiloméiainau pannnoe
atemlmi dallam
.ellge léi körül.
meg Ik fepiéges
gáriéél m Ifllemi nengon uiattogé
lók: he a tzm S lágy autlegátái tekint^néj a dei tógS ftlhoniálybi ölelve Offmáet tt a torméniet örd _ . _.„ . témpIomTban, n mdd Ilon nem éíjmtéle va lédian f4 1 f J
mm m í r kie «?ÓI, aefák l?lke-aelve, méadd n g tjgyteer, jmgy meretoa ét Mdoggéjtéaaez nái embérnitk mledig meg-kyegiEásia azi gál taerene»éjén«at ismételt kaagtnspae éa bogyno káiélkedi Ik éa bel-tk&Mak U léatégában, mid ín caapá-sok áa mnreooe Üe«aég |ömttt lá^lt a aae-
Máét kérd. d aaekat, fejeiéi Bonom I -Vafy iáé kétell edbetel-e nlavaimban ? Nem BHgliyugtai ltodra ennyi jel TlM^ad ke4-maem ama mta w tölgyet, \'mélyre a viruló taykény kellítedt é aMialé leveU nézd ét ayege/) pagí.! \'agy aem ainraltm-e én ia áady siersitiil ]«nef hozzád £d|bn? Mam .<Mek-e ia is farráa, aem r^Ltkodik-e •ávtrn komád |t r mereiea. mint] ama örPkf •iá Ionba b4 íke tMgyblat |
Ha máidl battlmaa leme kagy tamáséi likiitáwk, be Uám, irtgy ni dm ma k M MIiiJtl aa enyémnél áa ■%Méetéá
mmangédi fpgod fátílí a ! forróbb ét
,0 felelik, kl kétélkedoék aaon pillanatban, midén ily boldognak árai magát aa ember a szerelem Mgezitő hat éta alatt ? Ki volná oly bátor, bogy egyedül vidám pilla nalniUo, boldogságát elmefettaiáéokkal, hideg Okoakodáaokkel megzavarni akarná?
iÉa bogy \'kételkedném én benned, kit mindének fölé helyezve imádlak ?
j Mondd a napnak, hogy északon kai-jen, ét délen nyugodjék ; undd a Ibidnek, bogfj aa forogjoll;" mond aj tengernek, ne áradjon e ne ánadjon,: p elébb iebetoégoa mindae, mint, bogy én benned kétolked-hokim I*
(Folyt, köv.)
|A tanár is védeaczei.
Irta: ^cnUla.
. Fiirdttuttn r | 1 rRlKDJfAITIf ALAJOe.
XXI.
0e*lá4! Jelenetek Liadfenbaa.
(Folytaién;
Augusztut bé egyik forró délutánján Borgeutköld Hilda meglehetni magaa állványén állott aa előbbi sárga mobábaa éa al aötét, komor, barátságtalan i falakat vlléget vitfetlékkel bofetté. Hilda valébao, miként atjjja ktfejezé, igen derék Idény vo]»,-ki mk-deeben Mtalálta magát ét nem irtózott inun-l ká kopni, ba liatnoa éa áövjkvét volt éltek eeakö^lbetá. Moet fcatét kaUett volna alkalmaim a hátban; de attrilimátleBaágii ea agiea környéken nem volt olyan áa a távolról valakit aMgyVtii ely |emnték leien aanaka amtt, aem vmt érdemet. Ateoban Hilda áron rendbe akarta boeel.e kii mo-kéá i mert több rendbeli igei rníno* bnlorak
volt, mélylyfll azt diazithették éi kén «lm«-een beri-ndnliették volna. K ezélpól Iliid , atyjának egy régi könyvébél megun festékké vet éat éa azután a bréi bérjlmjl m>-g , hozatta a azűkiéget festékeket Kgy jlapod, midén Wallindarnek hosszabb idői] át laitp oluiazásáról érlaalllij a régen tervazeta műn-. kához bozzáfogntL rémélvén, hogy Wa\'lin-\'l a*r 6 n«pi távollété akti eaak koszolt len vet. . jj
[ VidámliimuateIánál löltéf ellazdn goa- ! delel, hogy Wallindért közelebli látdgalái a | alkalmából megippi, és kitartott putgaloii -mai hozzáfogott a Jevitáeokjioaj Atyját mo -kérte, l|ogy aa ajtókat ée ab|tkéka( olt -fettékkn mtae bé. Pénteken Öél ttáil ké t volt a munka. Hilda aa állványén állt » éppen harmadtaor akarta Ifefaaleni a fah t, midén mögötte: „Az ég azeralmiértj Hikt kiiattzony mit cfinál bang^ou.
Hilda azt gondolta,- l\'ogyi azégyéoleti-bep a ftild alá kelt eályedui áa át ecsetét, mélyet épen bemártott volt, kit kegédjánik erkaára ejté, ea niébbi pedig ijedtébon j Í&. tékm fimekat ^jté k égy hogj; g^-u X. tolma alfclyl - Hém; DehWj Hifit lejött,\' áa élíványrél és gyomén rendbe szedte ruháját „Ej,® szólt Hilda, pírülv i, valóiéin »g«ti hamar- tért vitám: inára még nem Vártok,"
„Kötzöáöm Mtépen\'f\' vákUjt V línder .
• „Kézzen otak ide kisaaaaeny ée fbgja taláki, hogy udvariatlan öfatőí, he fáradtságomat oly hideg köaOnyjiyd juj maaaa. pen Necken migetéré^ jévök Hilda kitaataooynak, csukát f Imzok."
Mott Hilde löliekíetott, ée
"f-\'WfWllll\'l?
ek aeotál IdUrabkgyol] öavegyeík. DlmAag wáik aakmáre Mbaté fegjutányosabb mádon ifi elláiéÜ jéiaMkm, eaetlag aa árvák má aára nmMtokai fétlélM btetaailweeenk,e S rég él«jtntt intéant dlaptatbályei a aapok->jtn Uldktek ajk a ampeipereafemakaág-■ea, a miután a íbonvidaliní minijeim i a jpnvédtik agyét! mivtkéa viaalé bataJkk mtgélkojuea folfiáa ejtérii jelentékeny eke [yflTi öatjm. reméjhető, bogy ea |gy rfvid im múlva dönti fordulatot vem. Kitekintve •gyéb alíeyöe faliéielekiél, a b^beteadé diák e jelenleg létező üáraíely élet téti eai tási etéfetnél madűijáaietddijeaaél aékkel eaa-(üyebbek. Az iét^zet tagja<; alapítók, kik intézet javára agy iker miadeaaorra 600, aíakijók, kik ngyane ezélra aamiéa fgy-mindenkorra] lOOj forintot adományos-jak; \' rendmi tagok a) azon jteUleém-, éke-, eaebedaágelt éa nyugdíj-állomány bel i, valamint ne\'gáuttoa kívüli vianearUft, Uvo benvédtiaeiek (iujdbirák, orvotok, kewlíúéz-tok), továbbá b) azon m. klr. cHeudönísz tok éa hivatalnokok, — kik a | biztosítási dijak fiaetétért magekjat kötolamk. A bizto-•itá* tárgyát képezik;[ at özvegyi éa a törvényei árvák azámárW évi 9u0 mfrnt e!látá«i járadék: meg van engedve azonbno 3U0 ío-rinlnél kevesebbnek le biz<o«i(átaj vekmiot erányoa dijtöbbhit befizetéee által >ea évi járadék agéeten 600 forintig felemelhető; kl-lön még egy-egy gyermek azámáta évi 100 (vagy 200) forint nevtlletéti pótlék mely az ape halálára köreiket élté hónáétól k séd ve a gyermek 20 évee koráig fiaettodk. Meg-JémlitjOk még itt aa alapszabályok egy kfl-lönlagm nmdelkazéaéif Un u. i. agy rendet tag netalán párbaj vagy ÖngjrilluMág következtében múlik ki, ekkor a járadék (neveltetési pótlék) szintén kifizettetik, ha legalább egy /évíg ex intézetnek tagja vok. A Iwn-védiiatU Özvegyek ét árvák[ellátáai intézete tehát még e kivételt esetben (t nagyobb [előnyt nyújt mint mát bíztoetd intézetek, melyeknek tortnéezeteaeu nem csupán e katonai tagokról keli gnndoekodmok. Mémriy intéz-\'t a kivételes téetot á fettételek közé egváltalálmn fel tem jvette, némely mát\' ia-Imotnél pedig ily eantben a járadék étak akkor niakánypztalík ki, ha u öngyi\'koe-■ág vagy párbaj következtében elhalt egyéo a dijakat már legalább bárom évig fizette. Végfll megemlítjük, hogy a togtági bejelentének á váltsztmány elnökéhez Hzabó Józtef táboruokboz Budapettre intéeendék. r - Büvid klrck: Bonyhádon, Szeg. azárdon ét Muíjgán (Toloamegye) erős földrengés volt a múlt héten, mint azt a lapok jelentették. — Órnégot könyvkiállitáit terveznek Budapestem az őszre, a lüállitát három hétig tartana. — Milán, merb fejedelem vimzaérkéeott Belgrádba, bol miviókkál fogadták^— Egy elitélt nikiiiita Szerbiából inegazökött ét jSoufbé érkezett. — Mnéká-oty tiaaleletére nagy ét fényei lakoma - Volt a minap Párizsban. Munkéosyt Beust nagykövet üdvözölte egy szép beszédben. — A gödöllői királyi; kástélyt gázvilágitálfai szerelik fal — A magyar tziuéuet történeté -nek\'megírásira] pályadíj fog, IcittUbtnl. —■, Kit Józtef költeményei na őtztzfl fognak 4, megjelenni igen diniét kiállításban. — Juni-nius 24-én volt a legliosttabb ét e legrövidebb éj."— A (,Poz*onyvidéki Lapok" czimö magyar lapot élkobozták. — A ,bécii egyetem rektorává ;a ppztonyi eaflletéeű fiiékor Anzelm tbaoldgiai tanárt váláeztották. — Bukarestbe:) Bralktto Demeter vélaiitatott meg e képviselőház ebükévé. — A magyar tudományos akadémia e hé 27-én .tartotta a| aztlnet eléli etolió ö|»w ülétét, melynek
\'. $ I \'"\' m
Igen, láttt| kitamaóny ez gyorsan
történt. ■
Midőn a cnoleakból kíugenii akartam, ekkor pár lépjéaael jrOvítjebbetcagroltam mint amily távol vélt aj part ée >—* bek zuhantam a vízbe."; j
„Istenea), mily vigyázatlan — izélt Hilda váltéztotott hangoii. „De antevŐk lo-I gyünk most ? Anyám ét atyám a mezén vannak aaonba^, ha atyám ruhatárából ki-vén vábuatani, rendelkráéere állj az.
„KöeaönDm kitaittony, már hun küzdöttem a fiutj ki á haláaaatnél ugédkoaett; aaounal itt letf éh azután rendbe jöVén, tíaz-toletemet fogijHi tenni, addig^aténbaa a hadnagy ttobájátá megyek ée Hilda kieaataeuy-mik it\'engedik időt, hogy -oeOdáikotáaa ét aavárából felécsutfiék. U allinder eaalfa pil-lantéit\'vetve ;a mélyen elpiruló leányra ét gyortea távoiétl j
Égy; óra múlva Hilda tieuáe, csinosan, lét egyszerűen, de! mindig béjcimn azjuilvab-ban levő liánk tlatt alt, Várva Wallindért, ki .M^Mokára nép vedássölOnybaD jelent mag.
„Ki. ismerné fel Wallmder úrban e lelkéeat ? taélt Hilda finom moaolylyiü ée kezet nyújtvá neki, szivéiyeaep üdvözlé.
kirél otak égy csurgott a viaintább valami Maptnnbea,, mkt paphoz hatói.HtptL Hilda boMaakodéaáoaá ia vége toll;; jmivbél nevetett
„Iges^ mí ketten osmoonk ragyanll" válé I J$ ee klánért ki beeto il r gyönyM Ajalyaatba, leikém vf*
, „Bemélni akarom," válaaaolt Wallinder komolyan, begy a lelkéaai leglevésUbé ka-bétámtól függ. BelOl pap váéyokJ de mi kttlaőmet illeti, én. örömömre taolgw, bogy ba hivatalban nem [vágyók, tóágy ug» öltözködjem, miként mát világi entber fia; mert \' sejieav Hilda kitaeemny ^ágém Mm vette, I hogy époly kértekben vágyom világi mini Og^áw? j I
• .Igen, fáoeé helyaeen," vélá Hilda, de mofadja meg\' lelkéet ur, bogy olyj hamar riaaaaérkaaeljl W.-bél?
. íFölyii köv.) f \' i
táegyait foljé Igfak képezték, -\' ^gy kínt mdóe BjliNdm Mát! éa Jalmb a iámul-tan éa a növény phi ialngie agyik megak pitéje dUmnyt Frani GUtbuj. — A aéptok-kéa igatgaléeégt ic adék mámérai bellatia kelét nyit moly öt t \'tt van arártttva. Jj>>
Vegyes közlemények.
T\'íwgc /♦ ánadi at uW<íb, Kevr-Yorkbán amat nem at f«U|aést kelt dr. Eo m*ta iagervat, a kii et a kttagtk óriási nagy mámlaatarái^ekele Jc.Uebögy lab^XI anrt a doktor Ily eépanv aégm ^ iKÓi^ntuióltözet-Imkeeiikéna a V tat l(éílit, Sikító tztnfl egyenruhát vitel, oi eláa kird ííttc Kocája saját terve aatiriat NámSit. Az -pfts karot-•zékké váitoztatbaié át Lltközbea ébb elére jelzett balyen aaegállnttj^eonjál ^céa meg néz ember vélje iuj a n agt mit után foglalnak helyei a icaroMalkké véltójöetett Qleaan. Iu linzn < ki a betegek ígsit ingjon, főt e magénmbbeknak péiát ia ad; a ki azonban lakáéin kereti M m, annak jél mag kall fizetni ja togk&azáet.\' Bemein gyakran meglátogat a a nagyobb kérőnket m, áa eaen ttton ia gn adc\'pénzt aem. Aa illeti várót ngorva ti ugyanis bizonyét ön-tzageket finnek a ki, aa elkerflt « városi; . így PkiladeJjAipábóJ flOO dollárt kapott
—1 A m-iriirl i úl\'.ui-franttif ént^bn-iát. Távirataink\' az Ikanvu fndéémaénak kí-egénitétéül, adjuk i kővetkezőket]: A Te-nitbél hasaién on| átok egy részt: a Cae-ncn éa a Dryadi hsj>kon ára aett meg Marteille-be. A cm tatok, midén , fáaletá-kon karaaztfll von* tak. miixkváil a leglel-keeebb fbgadtoiáeti e rémnOltek. Midén a katonák aa éofllé elé irtok, mMybon az obun club belyiaég i vannak, élesjfItty bal laltzett. A tömeg j agyto á ketoaakkat élvonalai, de aztáe ott om alá. vette lelub épl-lelét, imponáló zai il követelve, Imgy annak czóniábU^át: rCÍul aoiionak itajianou. vegyék Ic. A lárma\' ily écie volt, Io0 eaak-bamar megje\'ent ■ prariekt nékéby rendőrrel,: a lenkarta cti apiUni\' n Mmkgat Nem vnfyvá etet, tol n maolkTa több* kivikéi l\'oímisztuk az erki yrej Imgy a táblát letépjék. Az erkélyen I ló raedérök fittzatolták a fűífelé kapasako okai, la a nép ctakha-ma\'r kövekkel ell ergotta a nadéröket aa ertólyrőL Ugyanéi kor jelent meg a dobban Measeile maiieje, kirohant aa erkélyre, a erimláblát letépte, a a tömeg szakadatlan ujjongása között obta lo aa utéza követe-téré. Másnap az plan consoi megjelent a maireoéi, kiüilko iiát fejezve m a e|rtéa-* tókfíÖlfltt.\'jLz az kszokat annyira botzaa-lotta, bogy öeaze] yilJtok nagy jciomébe, a .élükön\' zöid-fóltér- öröa lobogóval elmentek a club ablakai at, ott drditozkk egy idek, aztán az ölen oo enlt ^agmananzenántw. Högy őket megtá udtáky lobogójukat azéttépték, magukat i tneverték, néhányát leké-adtok közülük,; - vittotal a\' fianeziák ztíl it életét vesaíié néhány ikíntén. Ee a aurlódát iamétlődát naponkint, [folyton hé-vnebben, zajosabban,; daczára oiutakj bogy rendőrökkel, katolákkalj a hol kbetett, győrien lépett közbe a hatólág Egy fiatál fraa-ezk kereaztüllialse valamelyik [utczán, két olan ráront t lat latna, majd néhány olasz megyen eíyfltt, több Aanézk Ue^amadja őket, t mielőtt a reniíii^g néérálanlhatné a dubJfodékat, I :t fiatel ember babra rogyik öauo. ügyi. nináhan bmorderabokal uéjigálnak a járt [keliík1 léjére, ja mátikban égő pofrdíeumot iulenct szót E bé 20-án aa olasz eontnl a Következő hirdetményt tette kGzfe: „Olan mt ikáaoal Héimay nap éta. fájdulmu eteméi rek fordulnak | elő e város-bán. Bontkan I égyánek agyaneilenaég magvait hintettél j el ÖnBk ée azon generoaut nép közé, mely ék veodégneretetét élvezzük, Mint a o áraéllej olaszok érdekéinek védelmezője, nyt talsmn ée a (közrend tim-toietben tartáaá t intem önöket Az önök nyugodt magavi deu itg>en tannbiionyitea annak, hogy az ^yaneUeoaég siéndoka mily távol van azivüc ítél, itaiiafucdnauia: Spag-aéljni." £ hirda inéey kindáni napján dél-ékai 1 éráig awnmi réndetleong elő nem erdőit
— A péci ésMiftíéík obi/Ute borűgy-nökaéget állított melynél caak Tas egyeafitetí tagok borid jek ilbatók be. AJ btjmentéeért semmi dii sem & etetik. A bejelnteeeel azonban kötelezi m gáti a\'. bejelenté egyesületi |ag, bogy a Al ;yn3ktí-g köatalitéeével eladott borok ek i(ii árának ljf( <g-át köz-Vetitéai díj oáia a fizeti n ugynékaigaek. Eladts esetén t tíitffété\' (olnnTtét, varaira, való feladás) al k á termeié, kkár a vevl bopdóibaa, mim g n vevl keltégén enkö-nöltotik, khrévejba n, alku allnkeaőt állapit meg. A bejelentő! egymsleu tiKok,tartoznak a bejelentett, d ja JfNgynékem kbtvetitése
Inélkttl eladott I erokai n.löügynökiégoél bejelenteni, bogy a Inámnalé maaka éa nvar kikertUés ij végeit, a bojlörztkö^yvből törül telhessenek jAMSágynök jlartozik] ana egyetöleli intéz ajb>y iétraPttéj n külföldi újságokban! kellő ej közkirré tetfói, bogy arról á külföldi kmUkadők ée vdvék tudorain Vehessenek, raclji éljárátban lét a ssükség ét iobatéeágbetjltéMn a. egypflletet\' [támogatni togjá. Ttrnmk továbbáí Littke János ur at illaté kdritltodek ét vevők kivána-Ura a bejelentjtt borokból mnstiákal jifll-I doni éa pedig arját kélteágáeJ Aa eeyntlet lezen hasznot tinkrésá\'- inét a 3* uja — mindeaLntn likemt éa igen céényöt len tagjaira, méjt a külföldi\' jrevl kléöaeég bizonyára totanmej éé hiatlommal fogfa eam intézméoyt fogadni, t Atladneittre ba|laadób». len direkte a Jeimelók kel, auat az árát eaak 1 diágiié küsvéti ékkel lisnkWieHifcn lenni — r jjnfrtaa fteéeráaén. A napokban agytte k|imm(gjárotJ Cnpas Itlnlé érkeeett a ftv irne|hn,\'m meWvámát, Budaf pestet M éve iám luk. Cbaáéa — ma a tHw" - 164 í-bmt gróf 8t «baeyi litván

A
jBkgy .pohár éa bér
Lámara varr* rabk Vén.
párti ttot éa n«t»«ti került Pá-
ti*!* Vgjr ott, mint iNal kkmsoosgtd, mm-lert* ében tékályro tegyen s*crt.
A <o | ikk« latot segéd a asmos gréí dán-tatár Pirii eM ■fltalyeibee éi%ww«á a öúud nbol %sfc jé Mqra talált Kélflbb be járta Karcpáéak majd minden |slsslhshb Hv4 mát ntk egyem Stockholmba jutott, bot < pr kiaatm Inj^dal koményilé gyár laty onoaéáak tanyái oéél votto • ott om tádi iktat alapítva, állandóan kiülepedett Inja klála utáu álvotta ennak gyárát, • azt oly \' irágcdvái telte, Hogy a telep Md 8féd-éa 1 Mvégia Itgaagyobb keményíti gyára (kan é a Iával ejmakoo sora fuledkozotf meg kaiN| [rét e aá 1868. évi inség, a sasgedi árvíj idején, ja Saéouenyi ée Deák eooborra nagj rt>b OaaMgeket adakozott, a nemzeti muai nu márnára pedig azámoa ajándékot küld it Caapo»Kjplonlog valamely hazai lordéba y látogsjlására órkozotl hazánkba.
— PkimiBtra Kiiujtzálláton. A fOid-mive ki miniszter Kisújszállásra a dhilloxora által megloptál térülőtök megvínsgáláaáre egy azok rtét küjdOtt ki. A fizsgálat eredménye as v It, bogy aa úgynevezett „Bánom kort" azé lé mintegy 80 beldnyi területűn találtatolt a ph lloxera{által meglepetve. A fiudmivoléai minii rter ennélfogva Körrendelet ileg fölhívta az oi ani lakosságot ée baitéeégol, hogy e veom lolmoa rovar továbbterjedésének meg*.
f;áUA a tárgyában mindent elaOveeeén, a meg-epet torUiojről éa a kOrdmtto lovö síőlök-bot s amit »o vigyenek át .a\' szomszédos vagy kékol fekvő szőlőkbe ée bogy az ellepett te*. rüíqti ken foglalkozó- munkásokat á még meg nemi epeit Málékban ne alkalmsasák, miután esek ísisméikon, ruháikon ée szerszámokon benn ím áthurcolhatják o kártékony rovart.
Oly sitiét volt aa éj, mint aa nzaorás leli Illet o t j— Egyotlsn ceillagsagár nem hatolhatott át áe «get bori tó sOrfi fellegen.
Osttnd volt, miaé a teremtés elélt leheteti, — chak szivem vert hangoson, ée minden haugjn est sugá: „E . . . . a aem szereti" -4
Mom asonal l|.— Visszhangozták szobám falai 1 Es a hideg viasshang szivem izzó kamaráiéba jutva, köddé alakok A sétát, a fejté ködben uioginozdult yondégem egyike: a búbánat, és készleté szivemet a mogder-medéarel —
Ellene kQzd; a szerelem heve, oszlik a köd, és kibontakozik beléto a remény bizf taté alakja, hagy még jén idő, melyben szivemre szorítom aat, ki most niég magrabolja éjelem nyugalmát! — ,
Még jén idd 1 — De kibiria-e szivem ezt a haraíot, moly benne vivatik és mindén pereset évekké varázsol, kibirja-e a gyötrelmeket, miket az ébren téliéit éjetek okosnak?! — I
Igen, kibírja I örük ifjúvá teszon a seere\'etu,maly leklid szivemben minden egyéb érzést és urnlma alá hajtja a bánatot, a két-ségbeosést I — 1
Képzeletem előtt egy ködfátyol lobog, mely a mennyországnak windán kellőmével bir I Int felém, uiegíánczolt Promotnauskint, azonban helyben marad I
Helyben, marad, — mert végzete azt pnrnncsolja I De! olyau is mint a Miibébi PéllAnik, hogy a nyári béség tikkasztó hatásaalatt elaléló utas előtt mint égető — szomjat oltó forrás libegjen, és tova illan, amint a fáradt utas kéaelodik felé I\' —
De öljön az ősz I A délibáb megszűnik élni, aaétosslfk a varáss ... éa éa.f.... szivemre aaoritom a hideg valót I f
Átlátok a szitán Attól félsz1 la, Kati, Hegtálja valaki...
Ha ágy latsaik neked, Legyen mag a kedved. Velem nem mésaaz, bjábo Bősz a világ szája.
De aat már nem bánod, Ha kísér hŐ párod Boggal, aoto, mindég .. 8 tudj\' laton, mikor még-
Bor között a szellőn szl myra Kel.
Bort igyák, ki Ián a un hinné
Eli-
Bor kéiétt aa ész magáiba Tér,
Szlik neki e hitvány M li Kér. \'
Ház-bérbeadás.
II J
Karinai uíczb 7-ik stám alátlj házban egy ulcsai és egy ad vari j lakás, egy istálló és egy kocpiazin azonnal ki-aqanjdá. k mt-t>
Bor kézéit a sziv szerelmi Hév,
Erzoméoyek 18 fokára
. ; Lép >
Es ka géss e felünkbe Jut,
A bubánál -tőlünk mossi e
Idáéul BenUt.
Gabnaüzlet.
Nagykanüta, IMI. jun. 28,,
Utolsó tndóoüásnnk éta, tébbsaéréar kinti esőzéseink voltak, molyok szép meleg nettek áttol kévetvje, e vsgetaliót nagyon előmozditották. Buza mindenütt szépen áll, a kelyenkint mutatkozó rozsda, eddigelé kéri nem okoaott, mert csak a leveleket érte, migt li izár bántatlanul meredt Romban esak kCatpaesft aratásnak less mart silányon áll. Azpa és sab, nagyon hátramaradt s mind osák középszerű termést ígérnek. Kukoricza supoo kell ki, az erodméay azonban még az időjárásiéi fllgg, ftopcae mjndenütt meg-moI a várakozásnak, a már is megkezdett aratás bő eredményt ad s.igy remélhető, bogy e czikkből az idén jelentékeny kivitelünk lesz.
Oabnaüzletünk toljesen élénk leien.
Áraink változnak.
saládi i csokoládénk
Nos barátim kl poltárri Háti
Elotlnk úgyis sok gonc >t
A bor és gond sgyfllt i wg nem Fér,
Ez ámannak útjából ki
. i» ---ijL^nC Í\'N.
jíttrld^b> i IU^sm
csak okker vsla- Vnfl éi, ke B<eém caonsgon feetl WmTV alákámmhea IWI méf aian ^■■B vadjegy vaa
{/ . a l!k a I m a z v a áiáaié slihlfink wp )apirUa i ss. W ki JifMl s I HM** • 1. W, J vatoMé . «SM| „ |*| •„ ss.
.. • WMf. | áfeM .. j i „ i-í.n \'feaMar Ns|)r-Kkni<ÍM: gössSfsltf ASsIt n ftsa á Ktcla ur.l >yn> jll fon.
Schmidi Tiotor & fiai.
dl kásáé, pjfóromá iJeesj Wi*dm,ÁlUgMm 4*. IC ";siatolys árs 30 kr
—f 791. 2I-S2
| KssÉslSfc; Mfir Mk Mént Báss 4. nSoc H-M^afi. táfwkT. I ili jl, A. o^trw-»l», Dww K*J.-r»-te mssÉsknstoiL Tliiiiii. W«S I k nkrt. fi|iiiihi, UMiiMof«l(V.VMrSraa. HoOM I JW E 0Ó(TML (Z KftfiMfro, Btfxtr Utr f I
Wol.li, Wmm OjaM SnaSuSily. S(2«« Lipót I
Vizhez itt e körben « 1 ti Nyul,
Arra átok,\' rnüjom átok Hull.;
FW1 kiben saiv-, és vér tissto Forr,
Étjea a barátság és a BorI
Borosáé közben
!- Tssst —
I LCZ fi$ TRÉFA.
Kluftkltolt lapok egy örült nap* lójából.
lármán voltunk i a seerelem, a bábánál é én.
kjátképen csak éa voltam látható, az elébb jk smvemben voltak elsséllásolva.
Felelős smrkeszté:
HOFFXANN HÓ
„Ne járj velem, kéllek, Kosz a világ; féleki Hogy a gonosz nyelvek Bossz hírbe kevéradk."
#1 KXXKXXXKXXX)fKttrfKXXXXXXX KKKKKf
Százezer ember
ivenként nagy pénzösszeget veszít azáltal, hogy a különféle minőségű
nak legolcsóbb és legjobb y\'ételiorrásukat nem ismerik. _ Ajánlok tehát, sriot Európának legolcsóbb és legloul vststfSrraas:
isfésoauhV beigiuuii, csoduiépeu Ukiroxott, vasbél valu uiondó- »mk« SmIi, olpuutitluUMt tartSaMOgal, darabját cúk 8 írtért
(Minin mis assMkiioájl vllUlkosé llyjn dlwmulén 10 fttot Mimii) kftUMukf IraseiU oisrraafaaaial eaj\'-nyl OMlrvaN)lraiSs. Kel ipa sllp vasai vaa jayal. kaféhasak on termek stiinára darabonként rsak 14 frt ; -_ilOndtn mU rtlUlbwd jly«n wialéit IS frtot kflvttel.)
Isg&Doiunbji frsnezia márvány •■«(«! 99r>ssfl sss«rvássf lesssaa-OÖI, ciodssscpen laklrozott vasaUvanjay*!, darabja csak 10 Irt . | \' [(Gyári Ara darabonként IS fttj
aála, kiiQué Isin\'wsttsl. darabja csak ■ I_flOSbb—l In H >t)
igen estosS vaibél valé, laiürosott 4 Irt
ciodalalot Mai éopla>fhlffsalsrs (iiikassakrény) berakott munkája ;gau sssf jiiolítumal es dsala ajtók |*t»nt-lakattal, Sra 80 frt I ! \' ____. T . (Elübbeul ára £S frt-)
lcg»aebb éi kitUnftbb ftrdéhad lusgaStlaa státusra, « Isgfiaoaiabb sxi-lúiiai ctiutbAi, igsu esiavs j«kirsaasaal •liétvaldarabeokéét lé frt
[ \' imbbsri ára 6S frt>
valádl Iraáczia lalsáfss vas grarsssels-knfMferkaeal, esuisssop dissl ikasl el latra, aStkSleshstisn nyáron er óssssl jnhidto psalsdoak, a gyerlililksk seUksesUSsSra. itarabja 10 frt (Kl&bbati ára SS ftt)
klMoS tiuprn bérSi ayagpaailai kOlsa fej -oltat (tulnden terem tsgy Ukaeaak r*l«Mg«t dlsss), darabja asak 10 frtt (BSbbeal ára TI ét)
rsodkirBlliiiiam Arjt, magas b^Ulott fejrélsssl, gSoibMjé UbUuttal fs* doala mIItarsvai, iaiabookéat lé frt I (Ifllbbeal ára SS 0t)
tiUkWl dh Isgsssbb ss IsgásMaabb Crla\'d Afrl^sse sssasrnri IvvW UU, \' J, aagjeéb fajuji é JO frt; \'(EUbbenl ára U ét)
a béséf *, * ar ^ frt -qakfcaal áA |S frtj
MscmésUssk darazsaként Is áltéaé péktésyskbau, ssodsssa ts|fssltlstask Mssplos-bouldés mellstt L * (éé8 é—IS)
H1JGÍJÍYI F. kiviteli tltiet Bécsben,
Lswlssdssk minden nyelvben.
I Vtmdén kijltithon asj slsd irdernérmm* kitünUI w. í * t«8st érés férk ié78 Ma május 1-én 1881. aranyérem. Zala Egeraíec májba 9-án 1881. Első dij.
11/ ^nBrfs í^^vVi^h^n^I
Brogle j. és Müller
gép- és rostjJ-lomez gyára
J^udapesten. A Margit-bid Uüzelében, kéksiti Triearöket ( kodkoly vékaaté 6 M-lönféle nagyságban, j Waer hengereket malmok számára Kspktékat, 1 Nselelo reetalkai, ■diákat te Wlákat oséplégápek ■ámán. ■} [ 889 f
\' ^^V ^^wwwYYYYvvYY WWWVW^
Marokkói csásíárságból, Alrikaban,
IC Kl[VÉ,-W!
pörkölve éa datálvaj 1 kilogran m 6a 680 grunn tartalmú íbádóg azelenczpkben, valamint kevoaebl i s nagyobb mnqnyiaégben, kilóg* rammjá 1 frt 25 kr. különösen ajánlható un oaaládokoál ja axe mélyaetjaiámira, úgyszintén ip; roaoknak, számos családtagokkal megáldott polgároknak, vendégh eök a kávébár-tulajdonosoknak!
Megrendeléseket a mennyisé ;htoz képest postán vagy vaapályán az .értéit utánvétele mellett eazk izöl
868 8—18 Geréby Fflllp,
jknmkaiaaksdt Debrasenben.
M/enatott Fiscbel
;y-Kanizaái 1881.
) EREDETI I
RANSQMKS, HE AD & JEFFER1ES
joSöSSÍZ^ÍT^^^
| Vácit ként 78-lk iiéji alatt BUDAPEST ai esitr■ államvaspálys kéiaákes. ) I 852 H) ^ ^ ^ I I
E^^fc | Eredeti Jefferjes Í
^pjfllf fi 1 E ÉH ill
cö mi: i.| 1 ^lio , III O 1 l|I|l
. J ss15 ti - C » 1*5 it! I j; " SJh3 fa4
I ^ S aiJ} i
r I i-g
! Ü? -áí-S3! 0 fi* gl2f^
tí i ö5ü?aj |s
hö l\'iSUsif jk: íflf^Ifl
o ináislli ií\'l. 111
I (0 L fHíi« J!
> 1 siti** <3
1 ^^^ -ítS í B B a \'
aS
\' l I • \'r1-\'
itifi! h> rs •< h ii 1 !/it
Ü 4 \\ 3. c Sff W Ű \\ Éiiiítffi ü H l g. g I ° s= S " 1 WWffl l ® ű i I §i IunrafejÜJr^ jffl
Kín? r ti s át ÉiblM^í (TÍsgt IT
§ fJii _ g\' = ^ji píi ©
1 ifi* g g | & t^^^W^i 11 ^ fUIi f i fe 11 illáiig
V II 9 2 «< S2. Cg BB li I fiip ll Js?
i | a o s- ss i-a |r 5 Wm-mfiim
: r fi T fESi t l^i\' ■