Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
20.95 MB
2011-02-17 09:37:44
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
310
4118
Rövid leírás | Teljes leírás (570.61 KB)

Zala 1899 szeptember

Politikai lap

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Huszonhatodik évfolyam *jt Mám.
TkraUi
kiwkdWko
A —itiwiiHl tnetsaai Mm i»(w-UM é. a. 4—1 ért ktat
U< MmM • kp aallaat tUtir* veaetkaaá alaáaa Hilwtif
KiaUhlvatal Ttmtáiifiiii: n«M m»r Man-
ktmkadáw.
ZALA
zLórourtm ints
táém *** 11 tMMá (S M ~ fc.
Httm f Mm lupám i*mm OHMÉ
RjitttÉr 7,Mm.* M
ftWadU*, nhJíf |
Politikai lap.
M«g]el«nik NAQY-KANfZSÁN hetanlűnt kétezer: vasárnap t ciStértíkll.
IMWr
kaétoáka MhMAi
HmMÍ>Htn IMUMI immitJá-Ml ^I^MlMÉi lii
mw«—lw m tttqm
Hl J \'
flkUk iwttlii émlmr InriMttMrt! UMm
Nagy-Kanizsa, leW9.
Vasárnap, szeptember 3.
Uraskodás.
Hovatovább mindjobban elharapódzó emberi gyarlóságra pazaroljuk most a szót
„Hajdanában más idók jártak. Köny-nyebb volt az élet, oloaóbb a megélhetés!" — Nem egyszer halljuk idős, élemedett emberek ajkairól e sóhajos szavakat, a kik elszomorodva szemlélik azt a küzdelmet, amit gyermekeik, nnokáik végigharcolni kénytelenek, hogy megélhetésüket valahogyan biztosítsák.
Bizony: immár komor, sötét felhók tornyosulnak a szít és a gondolkozás látóköre fölé, ha azokat a megváltozott ▼iszonyokat a kereset és a szükséglet között összehasonlítjuk az ezelőttiekkel, h* gondosan megfigyeljük a jelenlegi kárhozatos irányt, a melyet csaknem kivétel nélkül követ a mostani nemzedék, a mikor mindenki többnek akar látszani, mint a mennyit a zsebe vagy az esze megenged; a mikor az emberek egymás rovására felfújják magukat.
Mi mindent nem okoznak az embe-
rek azért, hogy nyomorognak és kinlód nak; hogy türhetlenül nehéz a megélhetésük? Hányféle , okot hoznak fel erre. kezdve az adóiéi, végig egészen az élelmiszerek megdrágulásáig, csak azért, hogy mentegessék fáradozásaik eredménytelenségéi — A valódi, az igazi ok pedig legtöbb esetben az urhatnámság átkos szenvedélye, — est azonban eltagadják vagy talán meg sem látják.
Pedig ninot ennél veszedelmesebb és pusztitóbb nyavalya, a ml"a jólétnek, a vagyon szerzetének, a csendes boldogságnak nagyobb ellensége volna.
Hány tönkre jutott család siratja boldogságot, nyugalmas életét; hány férfi veszítette már el állását, mindenét, beosületét; hány nő lett boldogtalan vagy könnyelmű; mennyien tévedtek a nem igaz útra;, hányan veszítették már eszüket az urhatnámság borzasztó járma miatt?
De ne gondoljak, hogy csak a nagy urakról van itt, eme sorokban szó, kik a gyönyörökben virágról-virágra szállva,
TARCA.
Ajkad körül....
Ajkad kMI caapoafT\' rtpdaa Ifj aprd attika
8 aár taam^ja Uiijrl Mányit; Ajkadra rtppaa latba
X* Al|, baba, utaci .. utacaaa abbaa Stmmi mm (kant, »•■ Uat, aatk ttndt • bafárkt — Virágaak aéata ajk. dal
Kontúr Ma.
Százszorszép.
Lsasot s up s s nyáj koiompo\'ása mir mesetiről hsllateaot\'. As esti ssél felülkerekedelt s Ilma elindult, hogy s >id kösölt átszaladjon, megrinvtssa s sárguló vetést, a HÖtétiőld eperfákat. A osöndei oeti levegőbeli valami éds* lAgqrség volt, a mi ugy bal a lélekre, mint a stent énekei, á békabad hirtelen rássndál egyhangú brokrgéeére, mely mesate aUuUalasik s belevegyül al Ars Mária harangetavába. Felröppen a szárcsa. bagdácsol s ruca s nép békalennel Isdett lápban a taejd elbújik, majd felüli
hjét. hofty tüdőjét telesslvja levegővel « iim»t eimerttijóu. eö se hakkiova a 10 köepeig.
(iyiinyörQ a< ilyen nád Eltudnék lekOHni a
Ítártján órnhoaezat i leani, miként változik át ÉthatatUnul, alig észrevehetőiig et a viz sötét tekelére, mig s Cftillagoo ég ajra be nem etQs-iflsl.
A kicsiny domb mellől valami vig dal hall*!-Mik a otlán egy üde kacatét i mint a felvert nyal, ugrik elö vihogva a kis Százszorszép.
— Hess, le palik ..besa, hxhahi I
A sok béka ijedten ugrik a tóba a a vízimadarak mitrha aobseaai lettek volna, eltflotek a sötét visben. A bedobott kő meg nagy karisikat képeseit, a melyek elszaladtak a partig.
...Majd anadb* Jatek Bét, \'~\'r láaaak siftt atrva ator, — Hasas akkor Uat Uss!
Ea s Ián)ka nevetve sasiad! Is a d jmboldal-ról, még ssl s saomoru dalt ia oly kacagva énekelie. Bánts is A, érette is 61 Estébe jutott; ennyi as egész. Bobsssai volt semmiféle bánata, lolyíon aevst a átért as! hiteik, hogy as eaaa nem ép. ti• nem ss st ara, as a termeti Ugy tartiák a kis árvá! kegyelemből; bol ss egyik, bol a másik.
— Huva aasladas te kis kócos I — kiált vs laki;
A leány megáll, kör&lnés a mikor nem lát senkii, elneveti magát.
élvezetet vásárolnak drága pénzükön • ily módon elfecsérhk az öröklött nagy vagyont Oh, nem ezekről szólunk; hiszen a ki elődeinak örökét csak mulatozásra tudja felhasználni, e nemzeté\' nak miben sem hoz hascoot, aa meg\' érdemli sorsát. De te, magyar nép, ki verejtékkel keresed kenyeredet, te, aki nemzetednek egyik támasztó oszlopa vagy és fenntartója, te is aaurhatnáa* ság igáját nyögöd.
▲ munkás, az iparoenagy urat akar játszani; a béres ugy akar élni, aiafc gaadáj^; a két ökrös gaada a hat ökrösön ia tultenne; ea utóbbi pedig nagyobb lábon él, mint jövedelme mag-engedi — A munkáé ur akar lenni; as iparos a tekintetes címnél nem adja alább; a hivatalnok, orvos, ügyvéd megnagyságoltatja magát; a nagyságos urnák a méltóságos cím is kevés és így tovább; m«nd«nki többnek éenagyobbnak akar látszani, mint a mennyi igazában s ugy akar élni, a hogy körülményei és jövedelmei meg nem engedik. Itt a hiba, itt az a lqjtőe ut, mely
— Honnan beatél kssdf
A legény »16i>u)tk a kasai mfiftt.
— Gyere ide rózsám, hadd csókoljalsk meg.
— Ahun a... olt ssalsd a nyal Aal fogja meg kend, azt megc-ókolhatja.
Attal a iramodik s már csak s kacagása hallatszik a ttél\'01 törgő kakorica mögött.
A legény stáns néz ho-ttan, mintha t lelkét keresné, s mii sz elvitt hirtelen magával...
Már egénzen fölét lelt. Ámbra* bocsi s tűz mellett 01 s a kékeiteket* Ifltöo elibrándooik, árikor valaki belógja hátulról a ammet.
_ Ki ss, Ambrus bácsi? Találja ki.
— No oo, érijük mar. Hát mi jó esél hoastt ide (elém ?
A leányka leült S paráza mellé, gyermekee örömmel kiáltva;
— Hoitam ám valamit!
— Mii ? __
— Nem ■ ondom.
— No csak ki vele I
— Mégis msg awdomhát t — tsoá«r. Ugye örül neki?
— Hogyne,
— Nagyon örül f
— Nagyon hát.
— De akkor meséljen valamit.
A czútz nagyot nevetett orra, ostáa kiterttsMs kendőjét, be estória a kaodrat a bösféssts bolAlo a nagy ieketo szetteket
■ M
WEISZ JAQUES
butorraktárában Nagy-Kanizsán.
Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónlnfet, barokk, roeeoes styll, gyöngyháaaal berakott stk
háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok,
további mindenféle más, bútorzatok, melyek a legelőnyösebben" és legménékeltebb árak mellett kaphatok • MT* Képei árjegyzék kívánatra lugye* kHldotlk.
T
Nagy-Kan ím vasárnap
t romlásba visz a melyen ha valaki megindul, csak nagy lelki erővel és beosQletérséssel képes élete folyását más, jobb irányba visszatérői ni.
A régmúlt időkben nem adtak any-nyit a módira, a látszatra; nem akarták ai emberek a^egées világnak kimutogatni, hogy m{jök-, mennyijök van a láda fiában. Csöndes boldogságot kerestek a házi tfiahely körül és találtak la. Mikor a fáradságos napi munka után, vagy egy heti dolog végeztével a osaládi körben pihente ki a gondos apa ai 6 testi törődöttsógét, ott a családban találta fel munkája jutalmát s azt az erőt, a melytől szinte újra megifjodva léphetett ki a munka folytatásához. — Most azonban ritka az ilyen ember, mint a fehér holló.
Korosmázni, mulatni, dorbézolni, dáridókat csapni, — ez a jelszó járja. Persze, hogy igy aztán nem megy jól a- dolog; nem pihentek az erők, kövesebb a munkakedv s több az adósság. A vége pedig a tönkrejutás, inség és nyomorúság. , «
Ez ellen kell tehát kOzdeni. Osak addig nyujtózzunk, a meddig takarónk ér, akkor biztosan nyugodt, boldogabb életünk lehet s a csöndes megelégedettségben több lesz örömünk, mintha talán osábitóbb, de gonoszabb utakon haladva, az uralkodás szenvedélye kalauzol.
F. N.
Zala 71 ssám- (• lap)
1899. szeptember hó S-án
A helyzethez.
A holt évad vége felé közeleg; a korai flu, hüvüe prognózisával, vándormadarak módjára a hazai fészekbe kergeti a társa-
ságot, Budapest kezd élénkebben lüktetni, csak Politika ő nagysága kegyeskedik as idén nyári far-nient-jét meghosszabbítani.
A parlamentnek még egy egész hónap ideje van, hogy az utolsó küzdelmekben nagyon megviselt idegeit ismét impresz-szióképessé acélom 6Í államférfiak, mint politikusok buzgón ápolják a jól megérdemelt nyugalmat N m lehet tehát csodálni, ha a belpolitikára vonatkozólag csak szü ken csergedeznek a hirek. A kabinetek ebben tudvalevően tökéletesen hasonlítanak azokhoz a nőkhöz, kiknek annál jobb a hirük, minél kevesebbet beszélnek róluk,
A magy. rországi közvélemény mindamellett mégis foglalkozik politikával, hisz nem hiába vagyunk politikus nemzet, — s a legkisebb támaszpontból következtetéseket vonunk, terveket tárgyalunk, legsajátabb konjunktúráinkat mint fait accompli-kat tekintjük
A kritika vágya, mely in poüticis még szenvedélyesebben uralkodik, mint a színházban, már egy csalóka eszmetársulás folytán is hozzájáiíilhat, hogy sokkal a sai-son kezdete előtt tájékozódni akarunk a kormányférfiak nésetei és szándékai felől és habár ez annak idején az exposé utján amúgy is megtörténik, a közönség rendesen váija a maga politikai híreit.
Nos, a Széli-kabinet csendben, de fárad-hatadanul dolgozik ismer programmja megvalósításán. A nemzet ideális és gazdasági érdekeinek megóvása és ápolása ritka, de annál szebb egyetértésben, teljes méltánylásra talált a pártoknál és a kormány annál komolyabban szentelheti magát a munkának,. miután nem csak hivatalosan, hanem tényleg is a nemzet óhajtásait és aspirációit képviseli.
A jövő évi költségvetés már Össze van állítva s Lukács pénzügyminiszter személyes vezetése alatt most veszik utolsó revízió alá; a pénzügyi adminisztráció javításának fontos kérdései törvényjavaslatok alakjában várják a parlamenti előterjesztést
— Mesél ? Ugye, másét édes, kedves Ambrus kicsi; olyan csillogóhin\'ókröl, fényes katonákról, selyemről, gyémántról, mik • napfényben eserléle színeket \'szarnak -Ugy-e, édae Ambrus bácsi. Mini te a múltkor. To^ja, akkor, mikor az elOl a nagy Mennydörgés és villámlás e\'öl s kuoyhób* ssoraliunk. Milyen fényes volt ss a villám ii I
Ámbra* , bécsi előbb (Matté a Medret, után zagy komolyan leddé a lányt: nem isabad ne-ktnk stegény embereknek olyanra még gondolni sem, kísértetbe esőnk.
— Nem esem kísértetbe, édes Ambrus báesi I — könyörgött a.lányka.
— Hát maradj itt, mi adj árt visszajövök.
De mesél-e?
— Jól van, jó. Hát mesélek.
— Ok, aranyon, édes, kedves..
A lányka magéra maradt, egy ideig mén morgolódott, aztán figyelmeasé lett a parázs által, (élrekotorva a hamut és beiebámu\'t abba a forró, ixzó parázsba, mely oly farosán ió\'esett1 lelkének, érezve azt, mintha bsnoe égne. LAtta a fény, a csillogó ábrándot megvalósulva; — oh, ha neki egyszer olysn gyémántja, selyme lehetne I
— Te kóoos, hát te mit csinálsz itt ? — szól valaki a háta mögött, de nem hallja, -mert a sistergő lény elbódította.
A legény halkan hossálépdel, után hirtelen ■agosókotja, mire a leány telysd és suttogva kérdi:
— Milyen szép u a lény... Minek is csókolt m*f I
— Hát skans olyas lényt?... Még sssbbst ? Selyem kendőt és fteysa pénzeket f
A lány OrtatO) ragyogó szemekkel bámult a egényre. ,
— Akarok.
— Hát gyere velem.
Pillanat alaU uton voltak, A legény átksrolta
a.Ssázsiorssép kta lányka szűzi derekát, csókolta lorrón szenvedélyesen és ménéit neki aranyos katonákról, — mert 0 is volt katona, 0 is volt nagy váróéban. És azt ig*rte, hogy moat odamennek, oda az erdő leié, hol a gyep puha, mint a pehely, hol az Olelée édea és log majd kapni aranynyal hímzett selyem ksadóket; á melyek ben a nzsa éa a nárcis illata érzik.
É< ób, az a csók ax az édes csók I... mint a mézbe fojtott nárcisz illata ..
Derengeni kezdett. Laaaan, eukgatottar. Elein* lén a fák korvonalai bontakoztak ki a sötétségből azután pillanat alatt ezint váltott miuden s a szürke messzeségbe belopódzott ss elsff fénysugár. Az ég ss lén valami ijesztő nagy vörösség bújik elO, belebámul a nagyvilágba s kezd las-an löltslé kapaszkodni, mig végre teljes nagyságában látható a nap.
A bajoali szél csípdeani kasdé s leányks meztelen tsgjsit, melyeken felcsúszott a ruha. Egy szélroham felébreazté s 0 felszökött fektéből. Agya bóditó érzéssel volt tete, valami furcsa rsib-badlaágtól, melyet nem tudoU magmagyarázni.
Gondolkozni kezdett; de alig emlékezett valamire. Rgy legény hosta Ide... miért ?—nem tudja.
Lefltt a fárs, de Mrtalsa felugrott ismét. Ha-marossa kifutott u erdőből, ki a szabadba, ott megállt, belebámult a kék égre a a köny előtört szemeiből...sirt.
~ N V. 1.
A mi a " személyes kérdéseket illeti, a boulevard-publicisták élénken terjesztett híreit, a kabi. etben történő változásokról, ők maguk is csupán mint kombinációkat lan-cirozzák és igy értékük scerint honorálják. Ennek a kacsatenyésztésnek mindenesetre megvolt az a jó következménye, hogy as úgynevezett Tisza-frakció, vagy helyesebben az expremier intim régi politikai barátai kereken kijelentették, hogy sem hajlandóságuk, sem szándékuk ninci a Széli-kabinet ellen fronde-ot csinálni és külön politiksi szinezet nélkül nyiltan és tántoríthatatlanul a szabadelvűsig, a jog és a törvény zászlaja alatt a kormány oldalán fognak küz-deni.
Nagyobb az érdeklődés a delegációk iránt. Nálunk is hallható a komoly kérdés r vajjon az osztrák politika össze akarja-e, össze tudja-e magát szedni pártos helyzetéből, vonagló lethargijából. Az excessu-sok, demonstrációk és a közélet más,^szelídebb nyilvánulása! a császári államban ;léggé mutatják, hogy a politikai feloszlás mérge mindinkább behatol az állami organizmus szövetébe. A helyzet már tényleg oly nehéz, hogy u orvoslás egykori reményét a reménytelenség váltotta fel. A merev obstrukció a delegációválasztás kérdésében kinosk nyszerhelyzetbe került: vagy feladja örök időkre úgyis tarthatatlan álláspontját, megelégedvén a nemzetiségi kérdés jobb, végleges megoldásának reményében egy kompromisszummal; vagy a feltétlen politikai abstinenciát választja a parlament választásánál a tartománygyülések utján, vagy a relatív abuolitizmust a parlamenti meg rendszabályozás fenyegető octroyálásá-ban, vagy végül — a teljes abszolutizmust.
Ha az osztrák politikusok hadjáratuk minden eshetőségét mérlegelik, nehezen, juthatnak más következtetésekhez. Ott kfl. lönben mindig bizonyos féltékenységgel hangsúlyozzák a hadsereg érdekeinek ápolását ; a tiszti fizetések emelésének éppen Ausztria a szószólója s ime a hadsereg elhűlve látja, az illető javaslatok tökéletes előkészítése után Ausztriában a zűrzavart, mely megfosztja Őt a reménytől, hogy ez az égető kérdés hamarosan meg fog oldatni Mert természetes, hogy ha a közős költségvetést nem delegációban, hanem Magyarországon a törvényhozás utján, Auutríában a fatális 14. §. alapján kellene elintézni, ez csak lehetőleg redukáltan és az előző évi zárszámadások keretében tőr* ténhetnék, annál inkább, mert nálunk — okkal, vagy sem. — mindenesetre arról beszélnek, hogy a parlamentben a hadi költségvetésre vonatkozólag a nemzeti aspirációkat alaposan előre léptetik. Mis részt közjogilag sem lenne logikus, a pra^matica sanctióból, u uralkodóval kötött paktumból folyó közös ügyeket Auutríában ugyanazzal a mértékkel mérni, mint a vám- éa kereskedelmi uerződést, mely csupán a két állam törvényhozásának paktuma.
Ezek azok a kényszerítő okok, melyek vu logikával vonatkoznak a monarchia legközelebbi jövőjére,
Reméljük: békét kötnek s megválaszt, ják a delegációt, mert ebben u egyetlen menedékben optimizmus és peaserímizmut okvetlen találkozik egymással.
Nagy-K.anna« vasárnap
A hazaszeretet oltára
(P. C.) Aa olimpuzi játékokhoz hasonlóan, ■Hlyeken a kla-siiku« Hella*z fiái nemzeti istenségeiknek áldoztak, faji önludz\'ukst kilejtették és tajssereietQkri u atbletlka, a költészet 4a művészet pompann nép versen e Által erősítették, — modern kiállításaink ia egy-egy oltárt emelnek a hazaszeretet nek, biulmat 4a reményt adnak anyagi 4a szellemi törekvéssinknek éa gránit szilárd ra-gasstóvsl kötik össze a nép össsee rétegei\'.
A kulturalia (ej ődée es/kösei éa utai nagyon sokfélék ugy«n, de ai alapgondolat, bogy ugy. mondjuk: a vesér moiivum ugyanaz: a görögik olimpádok aaarlnt ssámitottsk, mi a letjesi\' Kit munka mértéke menni hatAroaauk mag as almait komakok értékét; da működésűnknek a közszemlére való állltasai egysserszersmind ba térkövei nemien életünknek.
Vaeéruap, szeptember 8-An nyiUk meg a sze-gedi mezőgazdasági kiillitaa nagy Qnnepélyessés-get. Teljes oendhen, váaárí rekiamküriök nélkül szorgalmasan és fáradhatatlanul dolgoaiak elöke\'ö lérfiak a kii lilái\' rendeaéaén, hogy namaati munkánknak minél tökéleteeebb képéi nyojlha«aak. Hogy e munka aagy hasznát éa rendkívül Ion-toeaagát méltányolni tudjak, elé3, ha ama segédeszközökre gondolunk, malyakat a aore a létért való nagv küzdelméhez hazánk latanáldotta földjében adott kezeinkbe, éa örOmmel büszkeséggel látják, hogy namaati gazda«águnkoak ex aa alapja extensive m hitensive üdvöstn gyár >paaik erőben 4a erősségben 4a igy folyton nj éMnedveket képéé juttatni u iparoak éa kereskedelemnek.
Annál nagyobb a ssegedi kiállitáa fontossága nem<eti kulturánkra nézve. Örvendetes tünetet látjnk benne anuak, hogy viru\'ó matropoliaunk nem «.bssorbeálja leiünk ö»ax»« enerwiáját, hogy aa ailamhaialmon kiről ia műtődnek motorikus erők, melyek aa állami miudenbatrgignak üdvözitö panaceáját nem mindig éa mindenütt hiszik, hogy álka mai ni kall.
A azegedi kiálliláa rendezőinek tetteröa éa zi-kerea működésé eléggé bixonyilja, bogy nemcsak omáguuk aairében érattnk meleg élatcairákkal talitati Tért, aa egész szervezet nagy eraiu át ia karing ex a drága nedv, üdén 4a duxao lüktet éa tökéleteaen közveti\'i as anyagi é« eszmétiyl értékek szükségéé caeréjet.
Szeged ek a helvenkrtencedui kata«ztróta előtt tok mér gynövlinvörfi aaap kiállitáaa, a mely messze lelülmulta a vidéki kiállitáaok siókon színvonalát éa mint orsságos kialli\'á* tejes sikert vivőit ki.
Évekkel később, midőn királyunk őrök emléke-aeiQ prólétai vigmz\'sló sxnvai: .Szeged aaebb tan, mint voll l« teljesedésbe mentek; midőn Saesed miot aa Alföld fövároaa hatalmasan fejlődik és Budapesten kivül haaánk legnagyobb emporiuma, ismét meunyilaak a namaati ideálok: • munka, a baádia, a béke gyümölcaeinek csarnokai.
Szítsa as a »sép Ünnep a jól léljesiteti kötelesség felemeld éneimét mint tetterőt és buzdítást, — és mint aaent tűz t, tartsa ébren polgártársaink szivében ; belőle a löldmivelés valamennyi ágában tanúságot, haasnoi, tapaaslalást I
A kiáliitás áldásos hatá>ai képesik majd a legszebb elismerést, melyet annak rendesői ssüpet nélküli (árad-águkért, derekú munkájukért és hazafias érdemeikért köszönet és megemlékezés* képen arathatnak.
Zala 71. esem (Sf. lap)
lak a kivetési lajstromban megállapított adóval folyó évben először rovattak meg, adó-tartoeáeuknak aa adókönyvecekében történt be jegyzését kővető 16 nap alatt Írásban Nagy Kanizsa város Tanácsánál benyújt-kosták.
Nagy-Kanttián, 1899. aug hó 80-án\' NEUs. h LENG YEL LAJOS t. k.
illtnőr. A. potgármsktsr.
14674.899.
Hirdetmény.
Nagy-Kanizsa vánm tanácsa réstérái közhírré tétetik, hogy -Nagy- Kanizsa várót 1899. évi kármentességi díj kivetéli lajtt roma az 18M. évi 44. t.-c. 16 és 18 §§, értelmében a mai napiéi fogva 8 napon át a városi adóhivatal helyiségében köúzemlére kitétetett oly célból, hogy a hivatalai órán belül bárki által betekinthető, hogy aa ellen észrevételét megtehesse és pedig:
A.) Aton ődóabk, kik aa illető lajstrom-ban megállapított adónemmel már a mult évben is megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kitételének napját B) azon adózók kik a kiteté^j lajstromban megállapított adóval folyó évben tlőttör rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskében történt bejegyzését követő 16 nap alatt írásban a Zala-Egerseegi m. kir. i Pénzügytgazgatóság-nál benyújthassák. 1
Nagy-Kanizsán, 1899. aug. hó 30-án. NEUs. k LENGYEL LAJOS t. k.
tUtnSr. h. polgár műtér.
HÍREK.
A város házából.
14386899.
Hlrdetaény Nagy-Kanizsa város tanácsa résééről közhírré tétetik, hogy Nagy-Kanizsa város 1899. évi fegyveraduavetéei lajstroma aa 1883. évi 44. t.-c. 16 és 18 §§, értelmében 11 mai naptól fogva 8 napon át a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitétetett oly célból, hogy a hivatalos órán belüliárki által betekinthető, hogy aa eOen észrevételét megtehesse és pedig:
A.) Aton adótök, kik as tUető lajstrom\' ban megállapított adónmmel már a mult évben is megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kitételének napját — B.) aton adótói,
— Hlneves\'aek. á I ösoklstáaügyi miniszter bár<> Jsszenák Anna é< Szakonyiné Kioter R6/a cstktornya\' senédtanitéqflk-\'t a X lizetéai nezialy harmadik lutoza\'aba rendes iaalidoökk4; Olattr (iyula, 8süts Imre, Berta Albert, Farkas Anna éa Rozs Maliid tanítókat, illetve tanítónőket a x.-«zgróti áL elemi népiakolához rendes lani-illetőleg tanítónőkké nevezte ki.
— Etjsgyiéii. iiilho/er Odőn nagykanlxaai éksoeréaz leán ál Hé vig kisasszonyt eljegyezte Erdői Arnold kereskedő S <mogy-C«ur^óról.
— Galambeklsk - M««k0sí«« Star-zsiiuzky György galamboki körjegyző vezetéta alatt ma vaaárnap 40 galamboki Ndmivea utra-kslt, bogy a szegedi mesöga<da«ági kiállítást ■egtskintse. A ga ambokiak nem fogják mégbánni, mert s»k siépet éa baazi<iaát fovaak látni. Elismerés illeti Staruingxky körjegyzőt, hogy a főldmiyesek kdréb n az érdeklődéjt ezen iőleg me<őgazd*knak igen tanulmányua kiállítás iráni felkelteni md\'a
— Tesaetéa. Babits Lajos m. kir. poa>a- éa távirda tiastet augu^zian bó 80 áo helyezték öröh nyugalomra. Koporofijto a következő feliratos koszorúk voltak: M. Kir. nagyka isaai poéta és távirda tisztikara; M. Kir. agykanissai mozgó posta tias*ikara : Isten veled — keresztanyád ; A azerenoaétleunek — Gr c»né; Eger anokáoő-vérei; latén vele — Lilla; Bsbioa Jóaael nagy bátyja.
— ái alsóiéiult»l lemplsn állapeta. Az alsőlendvsi plébáaia-leaiplom, miot Írják : annyira dOledeső állapotban van már, bogy kéoy-teienek voltak a templomot hivatalosan megvizsgál ni. Miutén ésaserosksdésa minden pillanatban várható, a templomot hatósági rendeletre besárták. A templomot le fogják bontani s helyére egy qat és nagyobbat fognak épiteül:
— Fikapltáajraak nsbsdságea. Deák Péter rendőrfőkapitány három heti szabad-Ságra oMDi. Hivatali helyettese Farkas Ferenc alkapitány.
— A badapsal-nákternyal vssst bsjal. A kersskede mi m. kir. minisster ller-czegh Mihály v-«nak, Kéliáy Gyulának éa Pá(Ty Andornak egy Budapesttől: Csáktornyáig vezetendő
1899. szeptember hó 14n
vasútvonalra aa előmunkálati engedelem érvényéi egy évre iámét — ki tudja hányad«sor — meghosszabbította. Kiváscstan kérdezzük : l«s*-Tmár ebből a vasaiból egyszer valami, mart felet mondják ez a soks/ori meghoazabbitás eea sok bizalmat kelt e vaant jövője iráat.
— A gfllket gyenveaaL A Nagy. Kanizsáról éjjel 18 óra I? perckor Induló VOL stámu prágerbofi gyorsvout aa<asztu< bó S9-ée igen véres ólat tett met. A kanizsai államáé kösalébea ketté vágta Bmbies L»jua poate- éa tá«irda ii«ziet, ki asándekiisea vetette ssagál e vonat kerekei alá. Egy órával kéeőbh Csáktornya éa P-lstrau köst agy 40 évssnek látszó térM lépen apró darabokra a sugt dó gusparipa, kinek kiléte eddig megáll«pit*a nem bt\'. A hivatalos bnacaoláa Csáktornyán ejie\'e\'t meg, mely aaoabaa nem deritette ki a azétmaresaagoll egyén\'"kilétét. A binWag megindi>otta »z iránt á nyomo\'ési, me y hivatva van atl ia kiderítsél t vájjon ez e<etben ia óagyilkosság avagy vé\'alt*a ssereacaéi lenség torog-e tenn.
— A ueal kara ma Mfl éves JaMla-nasa. Esztergomból írják, hogy Vaasary Köles hercegprímás ott tartós kod áaa alkataié hál aa esztergomi föképtalan több tagjának részvételével értekei eiet tartott aa első magyar király meg* koroaáztaláaának jővö évben \'a adó kilenoesás-évsa évtordalója targyaban. Kazal ai Qeneppei egyb esik az «zyeleaes kaik. egyházi világüamp a a magyar kalb. egyház •Ispftásáaak 900 évss fordulója. A bizottasg több javaalátol tárgyalt, a mely u hárma* ünnep jelentőségének l< gis.abb megfelel. Esztergom Vájrtxáaak, miat aa ország hercegprimása székhelyének jut az a tAladet, hogy ott as eleö magyar király metkoroaásiatá. sának helyén a magyar királyaáguak, aa rarópai légregibb m*>narebiánakkila"es<ásé*os (ennáUáaát külön is Bnnepstje a magyar eiybáa sl-pitáséask éppen oly emiékeze e* fordulójával egyiu. Es ennek a helyt flnneplésoek a programiajzt véglegesen megállapította a fÖmemÚlett értekezlet, » ely szeptember derekán Hl Ösaee Bedapeetee, bogy a kith. nutoaóiüa Bgyeben ia éllá-t foglaljon. A ptlapAki értekezletnek a hercegprímás aa országos Doneplé* tárgyában oly javasainkat Ing tanai, melyek a nagy nemzeti a batslaa megemlékezésen kivül alkaliitvak leesnek a Irta ée nemzet, valamint állam a esybáz kösgit a hagyományos kapcsot méltó kifcjsoéers jat alai.
— Dráms a »saiiaaam. FőbeldUe magát egy fnr|msi intelligens Hntalember egy bukott leányért, mert oem vehette teieségttl. Somotyi AiiU<, a ruggyanta-gyár tiasivinelöje az öngyilkaa Auguutaa elaején egy hónapi azabadaágot kapott a mindjárt as első nap megismerkedett a vásár CSsraokban egy kotaaassony saép leányával. Gőg Juliannával, a ki még akkor readörí felügyelet alatt volt. Magához vette a Bécsbe u\'ásoti vele, Nyole usppal ezelőtt tért viseaa a förárosba * a Metropole-ssálló negyedik emeletén bérek egy szobát.) Boldogan élt assretőjévsl, ki aaeyire lebilincselte, hogy feleaégül akarta vee><i. Be ie jelentette tervet édesatyjáaak, a ki Balátoa-Bogláron földbirtokos. As öreg Somogyi rögtöe Budspestrs ment a sl akarta váiaazuní lát e rossz leánytól. Ez azuuban sem .ikerült neki Somogyi Antalt nsgyoo elkeserítette a legyőzhetetlen akadály a elhatárolta hogy megöli ma git Déli félkattökor egy poberat adott e leánynak és kiküldte vízért a szobából.
— Néhány peroig hadd folyjon a vízvezeték, legalább hideg leaa a via.
Gög Juliánná kiment, de agy paneel kéadbk ravorverlövéa hangzott a szobából, a min visszarohant, kedvese a főidőé feküdt, ksaébea még lOeiőlgött a revolver, jobb baláelékábdl pedig pstakaott « vér. A szálló cselédsége 4eta> sitetiö az SngyilkoseágTÓl a mentőket 4a a rendőrséget. A mire segítség érkezeti, a tae-renc»éilen I italember ■egbalt. A boncoló iat^ zetbe vitték. Gög Juliánná pedig saépea telUtöfr köd it aa ürea szobában éa elzseat gyász ruhái rendelni.
— Aa ártatlan. K. oapdijaa megrongák vagyoni állapotára való takiauitel egy kavt szabadaágot kért a elment gyógyulást keresei a házasaájgközvatitőhör. A komoly ügynök íell-lötte a nagykönyvet ee aaóit eképpen:
— Sch. Paalá kisasszony, B. váras, ham esztendős, szőke, etyje föszerkewskedő, hozomány tisean4gyeaer fonal. Tatszik T
— Hogyne. Csakhogy miért |4eae hozzám egy gasdag leány? >
Nlfy-Kuw* VMAr»H»
Zala 71. apám (4. Up)
1888. asvptontw hé 9 Aa
- An«| aa UIHktjét. ír Valami kltm lm $
tekigaak; kém
-re idft.
1 (uxüím elalaaoit B. városba i mindenfelé hteteeóskMtet Pauls kÍMMoajr^J. Cwk jót kltoil róla. VégtJ «1mm< • fteserkeraekadö kukvTtiiélM.
— Hja, kedvas uram, nóil a Fekete tan, te mm Indok róla semmit, d« menjen ŰM • basiArkas.iroyába, Mjd a tiaat urak llilllitk róla.
A napdtjjaa megnyugtatva tért vissza Buda-pesfr*. elvígre a koakurrens ráf a lat nem ssá-M Beállított újra • báaaaaAgkOavetítőhőa.
— ll\'Nua a léteyt.
— Nagyoa balyaa, gratulálok.
— Moai mAr oam lépte vleasa, da legyen te\'M megmondani, miért adják szegény em-
trbn ail a gaadt| leányt. Mégis oaak vaa egy
I bibije? *
— Eakűssöm, bogy Ártatlan. Olyan mist Drerfus: u egész világ \'adja hogy ártatlan, oaak néhány katooetisat vonja kétaégbe.
— IillTAaai klaalaal te lUataa-1U A folyó évi „Snat-IitTte\'-aapl, a felei lamplom javára rendeaett népünnepély jövedelméből MO trt 48 kr. (Kétazázaegyv«nkilenc tortát 48 kraieér) tiazta jövedelem maradt a lampion alap javéra. Midóa aat a nagyérdemű közösségnek tadomáa vétel régéit bejelentének, kedve* köteleeséget teljesítünk e< alkalommal, hogy mindazoknak, a kik akár élö állat küldésével akár mAs tArgyak (ajándékoiüsával, any a t Ipartestület, mint a SssbómunkAsok áa sza bó-■antAsnök aiakogyieia által kiküldött vi-galnmrendetö biaottaágok t. tagjainak, a kik aa lanepély readezéeábea fáradt tagot nem i«merö taagóeéggal működtek kö<re, — a Kia-Ksnissai Polgári Z-aekar t tagjainak, a kik a> űnnepéiy fényét bas/hangzó játék ukthl emeltek, — azon aagrlalkt Úrhölgyeinek, akik as ajándék tárgyú óeszeiryflitéaébee nagy Oatalaldoaáaaai iárs-éoztak, Tágra Franz Lajos áa Ressö uraknak, a kik a vilieiiáat díjtalanul aaolgáltatták, — a lamplom épitő bizottság nevében bálás éa öastnte köszönetet mondunk.
Aa üniktig.
— fiylall» (a általáaa* k«rMaietl klAllUAa Badaptelea. Aa Oru. Magyar Kaháaaeti Egyesület már tavaly öasasel aaáodéko- \\ ■ottr Budapeatea agy kertéaxeil éa gyttmöloskiál-| litAst- rendelni, mely boldogult királynénk elhalálozása lnlytin hazánkat árt oreságos gya-s miatt elhalaaslatott. Ai egyesület imént tartott választmányt Oléaéban egyhangúlag elhatárolta, bogy aaen kiállitáat szeti ftiuőn annál la inkább1 megtartja, mintán Darányi Unta íöldtnivelésügyi uijiszter leiratában aa egyeaülei támogatását helyezte kiállításba. Raen kiállitás I. éri október 7—16 log a városligeti kereakedelmi muaentn (aaiy iparc«arnok) épQlatáben * megtartatni és ■ion gyümülcBŐl, szöUft, zöldségféléket, fákat, | kertészeti gépeket, tarveket éa eszközöket lehet kiállítani. A kiállitás a gyümölcsre éa termékenyekre ora\'águs, a g\'pek és eszközökre nézve\' ■amsatkOzi jellegű leend. Térdij nem fizettetik, de a kiállítandó tárgyak bérmentre le«znek bakü dendók. A kiállitás egybe lesz kötve gyü-j Köles vásárral ie, b»i a közönné* közvetlenül a
te rmetftol fogja gyOmö esnükiégletét besaerea-kelni. Bejelentésed aiep\'ember hó 88-ig fogad-\' tatnak atTUejelanténi ivekft és programmot küldj az Orm Magyar Kertészeti Egyesület titkári kíratala (IV. k. Koronahercevutoi 16. sí) valamint ai orsz. gyOmöioaéaaati miaiateri biztos (Fö dmivelésügyi mini-aterium) is. A gyü uOlos-váaárra a külföldi kereskedők is meglógnak hivatni.
— Udvari elaa Göl-dori Károlynak, a „Krondorfi-savanyuviz kutvállalat tulajdonosának a ca. és kir. udvari szállítói cim le. kegyeliue-aehhen adományoztatott E címadomáuyozás abban nyeri magyarázatát, hogy nzJelőzékeny és! minden irányban figyelmes szállító huzgaluianak ({került kivívnia azt, hogy e kittiuö dditó ha-|
tteM savanyi^viz, pHIteolte balaaá^AaAj fogra, míat élveaWt (taf te tevaráHal ie (flór duuxt.
- IfomlM miigaiim AJ ateait auguMiM m4m teteatekbaa aliaáaU tmmm n gfarmte te paate; i«r»teyaa baaaMáabói:
^ m7i¥
34 ag és II leány iMsafaáfon kirli
" \' ^ ifiiS^ "Kvllall
oáljAból
Twöfly
— UnMsa. —
iu te
6 leány ; egy eaaíbM ikrek "saületieá még padig leáayok. Htuaaágkötéa oáljAból II pAr Jélenf-kesett As 16 pár házasaágol kötöU. Halá-loiáai esetek ssAma: M, aaalyból 15 laamO, 17 aónaml, 1 la gyemnek.pedig hálva asOietetf.
1418 /Ela: 1899. AH^JI^al hlrd«Ami«ay nagykanizaal kir, törvényszék elnöksége résséröl közhirré tétetik, hogy s otgykanisaai kir. törvéavazék • a tarikláa levő kir. jártebiróaá-gok és a nagykaaiaaal Idr. Igyáea4g réuáre az 1000. 1001 4a IMI évekre ávaakiat szükséges 600. eaatlag ennél Mfyobb meaayiaágfl MO grammos ososug flóra ataarin gyertya aaállitÉ-stask biitoeitása végett 1890. évi október kó 7-én d. a. 10 órakor a kir. I«rr4ayazák elnöki helyiségébeo zárt ajánlatul egybekötött szóbeli árlejtáa fog megtartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a magái-lapitot feltételezel a törvényszéki irodsigazgatói helyiségben megtudhatják
A« ajáolat\'evók 20 Irt béaatpéaal tartosask a fentirt napig kaateadó zárt ejánlaiakboi eaa\'olal.
Aa 1 koronás bélraggal ellátandó zárt ajánlatokban annak kyeleotéee mellett, kegy a feltételeket Ismerik azoknak magakai alávetik, a asállitaadó gyertya ellugsdáara ajánlott egység! ára azAmokkal te- betűkkel határozottan kiírandó.
Nsgy-Kanizaán, 1800. évi aag. 2ö-án.
Mikoi (Mm,
Ur. tSrviajrsséki k. alaSk.
- (0eWkeH NeláAsM Hl f« Ma lak* táka |li* Ma; W|« sllttám tlfipéiailk — MvakkM « laf klaééklvalalAkai.
njr<>kj bíró,
Anyakönyvi hírek
Mult hátán b«|«gyzatt aiűlatéaak
Haakiaai Or«((j rk. Ualm: losálfa Xaaaaa Iatváa rk. AMhIvm : Istváa Beroajral Jéaaaf rk. ktaivm: Mária Xavám Madac tk. wlaaadta aaatac Miria •Urak rmae rk. ceaaat autli; Lipót Aesvtlé r«raao rk. ktalvaai QaWv S4ál latvéa rk. raaaii tipmám—: János Cmnhk FerSae rk. vasalt alkataaaott; Taieuo Náaath JiW rk. ltDaivaa: Eiielv Horváth István rk. fiUdutvai: BeMlaaár fréaar Kauttn rk. aaoba taáav: KiaaSbH Vaifa Jót ml rk. ttldaiiraa: Jkaaaf Káll l Árpié av»aj raf. asalga: Taraaes I<aa( (Ivaaatl Káról/ rk. kataas : Mária Horrátk T.ráaia rk káivaaatl: Far.ac Boidaa Pat.r rk. lakatván daáoj : Istváa
ll*ZM«*(«t klIIIUk,
Pun Hindor r. k. kaeaia — lajtaa Laláival.
Hook Játtal r. k. illául tanító — Horvitk Saidóaiiral.
Mult hát halottjai:
Kspl-s iiaaa r. k. aaalid III, 7 kiaapoa i kitkant Dokik Kataila ftrj Martoa latviaai rk. ealkia uja, M ávaa ; vlakir.
Szakia/i 8iador rk. vaaatl >aakai fla 4 biaapaa bélhnrut.
Ostald Oihor rk. Uaivaa fla, Ul kat irit: btrtkarat. Balahohr Lintó rk ka fpinziaadS, 6l) ivaa i aayaaitkadie. Bablea Lajoa rk poate- 4i tialiéaUaat, U ivaa : OacjU-
koaaif, voaat általi algiuiia. Molnár iaaa rk. aapaaiaaa, lé évaa i vaaaloh. Varja Jóaaaf Ifj. rk. flildmives fia, ált kii érit: kara aaSlítn**
tatái Józ«8f rk KMalvaa, 71 ávaa. aaarvl azlvbaj. Moleaait Mária Mr|. UődSllsl Jiaaaai rk. 17 ivaa : tadt-ftnikór.
Maiak K itallá f«r|. Farkas áiaéerai rk. nidaivaa aala,
60 ivaa; MdAkarat. Bomlaki Aaaa rk. eaaiid laiaja, l hónapos: UlkaraL
493(1889 aa.
A JMmml Alt Twitelwtilf wlwiaM járáal kAre TitriiUglia Pnakgim
A „Zalamegyei Ali Tanítóteetalet" 1899. tag. t4-ikén, Tapolcán tartott rendea köagyülóaéröl aaóló, alAbbi jegyaö-könyvet tuctelettel megküldöm.
ÖBzinte üdvöalettel vagyok Nagy-KaniaaAn, 1899. ssept. 8.
&8% Sámdor t. k
ümtmOM M
JagyzdkAnyv
Felvétetett a Zalamegyai Alt TamlMaatÜat* nak 1800. aagB-zttu hó M-áo Tapolcán tartott évi reudea közgyflléaén. Jelen vannak: dr. Rssaéraka Kálmán kir. laoAceoa, lanteltUyeló éa a tan lanlestülel tagjai mintegy 200-»n, továbbá Ma-ky Gyula dr Ogyvéd, Székely Enni U> Ifiazolga-Stnger Barnát dr. fórabbi, Stráuaz Jótaal káplán, Fischer Gyula dr k közséjji elnök, Gritn-. berger Barnái, Koltuer Lipót, Pollik Adott, Sehwan Józael, atb. mint vendégek.
Glaaar Sándor, Tapolca város birája, fgy ■ saját, mint a varos kósönaéga na-ében a legmelegebb hangon fldvóali- a negyei tantestületet a igaz Sróméfiek ad kifejezési, hogy 80 év alán gjból Tapolca városát válaastotla köagyű éaa helyéi\'.
Szalay Sándor lant. elnök, megkteatováo Tapolca várna elS járóinak éa közön iégéui> a valóban szíves fogadtatást, agy magas szárnyalása; eszmékben gazdag bénádban foglalkozik ás ta eszmékkel és elvekkel, melyeke\' a tani tónak a népnevelés magasztos, da nehéz munkája közben követnie kell, bogy korunk uemaat-tiraadalmi viszonyaiban tátongó ür felett a asaretel aa értelmi vilagosaág t«gyvaréval as áthidalást t aa óaazekötö aranyhidat (elapitbasae. Foglalkozik to/álibá a tauteatflleti kSzgySfcsek egyik magasabb céjávai: a tesiQleli közszellem ápolásával, uia y nem a tanítói éa navaóei a^anu atmnosaáa gában, egyöntetüség-iben nyilatkozik meg. hanem annak az eszménynek közössígébea, mely a tea Ole i tagok mQkódeaének minden taotzmsaian éa hk Öi8sin&kódéa hala maaabb eró-koocenlra-tión egyaránt átragyog s mely a közös munkát végezök, a kőzüs célárt küzdök belső világában érvényesülni szokott lélektani örök törvények szerint kibontakozi* a tanítóságnak egyQ terzó, egyQttgondolkosó lelkéből akkor, amikor aa alia-lánoaabb jellegű nemzeti éa társadalmi törekvéseknek, a kor életénet érverését ügyelve, magasztos hiva\'ásáhoa közös éröve 1 irányozó eszmét kerea. Ezen irányozó e>zme keresésének ü<y-egy mozsmata minden tanilói közgyűlés, a igya mai ib, melyet azon hö óhajjal nyit m -g, lényen aa Ur á dása ily értelmű manká kodáaAo Beszédé végén szive egész melegével üdvözli dr Hnzaicska Kálmán, kir. tanáo-oa, tan\'elQ^yelói a mtgye tatiUgyenek éa <anitóaágAnak általánosan tisztelt éa szerelelt lelkes vaséról
Az ál alános eljenzéssel éa lapsaal fogadolt nagyszabású m.\'gnyió beszéd után dr. Rus icska Kálmán kir tanácsos, taniolügyelö, as ö szokott ragyogó szónoki ereiével Üdvözölte a mogyer lanieatflletet, hü képai adva aaon nagy haladásnak, melyet megyénk ii\'pók\'auaQgye as alatt a tizenöt év alatt elért, mtó\'a ö áll élén.
A zajosan megtapsolt, megéljenzett gyönyörű, beazéd után kOtatkezett a tárgysorozat
1. Miután a mult évi közityüles jegyzőkönyve a járáakóróknak megküldetett a aa a járáskörtik gyűlésein már egész terjedelmében tótolvasta lőtt a közgyűlés annak lölolvasásá\'ól eláll a amennyi\' .
Tankönyvek á
iskolai iró és rajzszerek
az ösazos tanintézetek részére
FISCHEL FÜLÖP ^i^4*1
kafkatek
NAGTKAN1UÁR.
Nyl\'lll va«áraep
Zala 71 aim. («. láp.)
Ilit
Un m akkor kiklHött httpta^* kM Rosgonyi a^saiaui tagtárs U ávlolyaiUa albunyf, MMM 8s»* Mrta rtutw tagot kMi M- \' II Porette Ab\'rí tltt lőjégya, lAMntu u slaftk éi| Wlapláeál, mtlyofk hmH elnök nlMU, lagy a Mk»tat4| W«gyttlée
kámmatah+t ktfaiyéiag • k ponti
Mtmn: mnáwttfcei tet lámarkaHsági
bizottságát « Unitok védelmére alkotandó megyei asáfcálftiriilat tárgyában. t la Ohá Botsáról : a.) a jailiságl laatolyaasok itkáUtaahiUM i k) a laaiiáé állami kágmiiiu i a,) a team alioriéu, ée d.) a tmiiók gyermekei láeaáre saervaaaaéó iaternamaok tárgyában. —A \' megyei törvényhatóságtól agran mindeddig vig-aáa nem átkául!; fckMaaalial IMaMMi vetta tudo-■ásal dr. Rtuaioska Kálssán Ur. lant. ur tata UiatanXaM. hegy a leállók vlishaire alkotandó subályreedalal ügyében a tárgyalások aUr folyamaiban «annak.
At Orea. Bizottság, mlg a gazdaaági tanfolyamok \'ökéUteaitáu kérdésében kérvényeséare ealkságet naa> 1*1, meonyiben a minusterrambsn aa indítványok uallemében, teljes jóakarattal fo*lslkoinsk a kérdéssel, at internítunok Ogyét padit a Tanitók Hiaánál kipcao>al\'«ao fogja tárgyalni) addig a tanitók állami képuiléu tárj gysbsa nemorandumot, aa ateéó etlrláu tárgyiba* pedig kérvényt intéx a miniutériumhos
— Tudóméiul vétetik.
ITL A mai kŐzgyMét Jkönyyének bttele*Héaére elnök Mentuano Janka éa Kondor Jósul nsgy-kaniiaat tagtársakat kfildta ki. .
TI Hoffmann Mór nkaaiaui tag. »As aj nép-nkolei taaMijevaaiat éa annak etukai vonatko-aáaai < eimO munkáját olvaala (ól. Előadó a be-vaaeléabea általánosságban Mólvn agy jó tantarr követelményeiről, rámutat aaokra a réaalalakra, metyek aa qj tantervet a ráfitól oly előayöun megkülönbösletik a egybehesonlitja a régi é« uj tantervben az egyaa tantárgyaara néne kiiQiOtt célt. rámatatva mindenütt aaokra as ethikai vonatkozásokra, melyek mint vörös vonal hu-lódnak végig as qj tantarvjavaalaten, mely egyszer véglegesen megállapítva, qj korszakot van hivatva megindítani. Kimutatja továbbá,hogy as qj tanterv a régivel aaetnbea határozottabban baagtaiyoau I nsveléet, itmennyilien as elóbbi szerint minden tantárgy a nemseti, erkölcsi és vallásos nevelés asolgálalábao is áll Rámutat régre aa egyaa tantárgyak célszerű baoaatáaára as egyei osstályökfin, "hol a tanterv készítői mindenütt tekintettel voltak a gyermek gondolatkörére, a tórténeti haladáa elvére éa a koncén* trátió törvényire, miáltal u egymáaalán és aa agymás mellett is helyesebb elvekre van (ek etve.
— A közgyűlés, a valóban tartalmú éa mély tanulmányról tanúskodó leolvasásért tóWvaaónak jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki.
V. Nóvák Mihály s -rgerssegi tag, • •Tanítók Háza" érdekében olvasott fel, buzdítván a tant. tagjait, hogy 25 frtos részes jegyeket irja-aak alá a ,Tanitók HAza« javára. — A Iffis-gyfilét Mencsey Károly a „Murakösi Tanitókör. elnökének felszólalása után as elöértókezlet meg-állapodásáboz képest, hol Udvardy Ignác, zalaegerszegi felrfkerukedelmi iskolai igazgató, hivatkozott a tanteatOletnek egy régebbi közgyükén hozott határozatára, mely szerint az árváházi alapra eddig begyült öaszeg a „Tanitók Hiúra tordittalik, a „Tanitók HUá«-ban egy aaobát biztosit a tantestület réazére s e célból négyeser\' koronái a Tanitók bázs javára kiutal Fölhívja továbbá a jkóröket, hogy a részes jegyek jegy zésél illetőleg uját hatáskörökben eljárni szives-keljenek.
TI. Brauner Lajos Csáktornyái tagtára „A tanitói nyugdíjtörvény revíziója a tanitók szolgálati idejének leszállítására való tekintettel" cimü tétel fOlött tart »sabad előadást. Előadó mindenek előtt szól a fizetésnek legalább oly mérvft rende* zéséről, mely a XI. fizetési díjosztálynak felel meg. Tisszapillantást vet hazánk régebbi éa ojabb nyugdíjtörvényeire s végül a következő indítványt leijeszti elő: .Keresse meg a tantestület a tan ügyi kormányt: 1-ször, hogy a népoktatási törvény revíziója alkalmával az összes hazai taailóság díjazását a törvényszerű korpótlékon kívül egyelőre a XL díjosztály elvei uerínt állapitn meg, mert enélkQI a tanitóhiány mindinkább érezhetővé lesz, s igy a tanító hiányában, vagy a mostani Asetésaél megelégedő, a tani tó pályára lépő selejtesebb elemekkel a kitűzött nagy célt elérni nem lehet 2-szor, hogy a nehéz — nemzetiségi vidéken kéUzereaen nehéz — népiskolai tanitói
XI Blatt jelend, begy inÉM
határosaiéból kifatyóiag m sgá.....dr.
Kálmán kir. Ma. taaMftapalOt, méaaennt >91 u a leodrai éa aoaak viMée
asMtel
i «B3
pályára való tallptéttal, M á éU fB%álaQ évet (aenmaradt háinüékoe tafaágidijaiket •Kg képű benlUdi u elenyéaafl WAlhilg, de ha mwu. Móki le, a megbaUdott 06. éWáy után, kivált ^ teeti ragékonyUg huyetláu « fa őregaéggal járó lÓrMöttaéa miatt, a tanító feladatinak kellő, képpen megtelelni nem képea, g (aljas nyngdij- HHH [«|asul<stgot a betöltött 86. saolcálau évbujee kouégi taaitóku, hagy vagy alák»uaak II\' Mu* ha máaképpaa nem lettel magssebí) uyug- ion táalMi kOrt, vagy peSf a tewOlk tlal*> dijjirulék áfán. — Meocaei Károly cU a tornyai mi kórhös caatakosianak. Oaagyaá(a MHWvéaMi tasiárs aoaál is inkább k^ri a t*o(gálalí időnek Kiu Dénu a. andvai po%. iéL tgaag, u«iá< ve, 36 évre való laazáilitáaát, mert a millenáris II. kogy as e. leedvai járáeUroak euk lf-18 tagja egyetem** tanitó-kongrM<suwo a tanítóig azt lenne, enayí tágból áüó sgyeeüsl padig a tegaa-ksrelmeste, hogy a »iHeeáris év a nyogdijesáe- gyobb valoaaiaOeág saariai csak iaay6dnék,a**ses
aál 6 év aaámlttaaséa saminissierő Ezcalleociája a kérelem elöl nem aárUaatl el, haaaaa aunsk teljeaitéut a reviaió idejáró ► halyeata kitáiásba. Még jogosabb a kérés azért ie mert u 1870 elölt mfikődőtt — nem talkoca — a nyugdijalap kötelékeibe tói vett tanítók lefes üaatéeiket nyag-dijképpea 80 évi seoigálst atáa kapják meg. Kze^-nek etórebocUtáu után a kővetkező pótindilványt adj< be: Kérelmez/Ok a nyagdijrevizióoál, hogy a rendszerei mellek llletméayek (lom i, ének, ismétlő iekoia, ipaiiakola) alán járó fizetSa vagy tiuteletdii ssemélyei pótlék óimén véteeunek be a nyugdiba a lakás á\'aláayayal egyótt, mely után a járulekokat uiveun lógjuk fizetni. AkOagyO* lés, mlalán előadónak a valóban szép éa tarta mú előadásért jegyzőkönyvileg mond köasónetel, u előadást a pótioditvánrnval epyOtt memorandum alakjában terjeeetl föl a Magyarországi Tanitók Országos Bizottságához.
VII; Kertész Jósul nkanizsai tag, a nevnut-gyarosiiáaról értékűen. Kimutatta, hogy mindazon ősök, kik hazánk politikai és( kulturális kflademei-ben sktiv réut vettek, nemcsak tutben és jelekben, hanem nav\'Vkben is taagyurok voltak annál Inkább uOkeégeeaek tartja, hogy a tanitók, kikre eaeo küzdelmekben alapvetn munkát biz a nem* zet, idegen hangzású nevök Ijelyett magyar nevet vegyenek föl. — A közgyűlés eőadónak nép ée általános tetszéssel fogadotfdolgozatáért jkőnyvi | köröknek köuóneiei szavaz.
Tilt Kovscs Miklós nkanizsai tag, az évzáró vii\'gáíatok eltörléséről olvas föl. Alapos tárgya-lás után as évzáró vizsgák eltörlését s euk helyett évzáró iekolai ünnepségek behoz italát indítványom. — A közgyűlés Mencsey Károly ás Feleki Alajos hozzájáruíftxa után a Muraközi Tanitólcornek e targybxn eloglat álláspontját teszi magáévá s annak helyes megoldását a járási atakfeUgyelettöl várja.
IX. Selmuzy Imre gelsel tag, „Az iskolakötelezettség! kor és a gasgaaági ismétlő iskolák" cimO dolgozatát olvaata lel. Aa általános tetssU-sel fogadott értekezés kapcaán a következő indít vinyt teszi: 1. A tankötdezgftség «a 7. életév betöltésével vegye kezdetét, e tartson a 13. életév betöltéséig. — 2. A (első két uutályban egyes reál-tantárgyakkal kapcsolatban gazdasági ismeretek is nyújtandók, de nem\'a reáliák rovására. 8. A mostsni ismétlöiskola. mint ilyen raeguan-tetendő s helyébe e 13. életévtől a Ifi. életév betöltéséig kivétel nélkül, minden lalu helyen i évig tartó gazdasági ismétlő-iskolák uervutesM-nek, e ezek életbeléptetésére, az illetékes hatóságok megkereundok. — 4. Hogy a járások kósségi gazda-ági ismétlő-iskolái kősót ai egyöntetűség meglegyen, ssok egymással uervi Összefüggésben legyenek, minden járuban járási ga<dá*ági ismétlő iskola szervezendő s ez s helyi vizzonyok-nak megfelelőleg, mint minta param gazdaság rendeaendő be. — A közgyűlés az indítványok it magáévá teszi s azoknak az Országos BízottUg-hoz leendő fölterjesztésével a központi elnökségei búza meg.
X. A folyó Ogyek során elnök bemutatja, Tóth Sándor perlaki áll. népisk. igazgató és társainak a kir. tanfe figyelő úrhoz intéaet kérvényét, melyben hivatkozva a magas miniszteritt<t>nak 1886. évi 180,95. ssáma rendeletére, mely/yel a járáskön gyfiléuk alkalmára a fuvar éa napidíjak eltöröltetlek s csak az 1896 évi 86440 sz. rendelettel fblyósi Itattak, ismét kérik ezen 10 évre esedékes tagságidijaiknak törlését. A kérvénnyel ugy a Muraközi Tanitókör választmánya mint a központi válautmány behatóan foglalkozván, u ezen időből eredő hátralékos tagsági dijak elengedését iletve törlését méltányosnak találta ugyan, de a már előbb hozott elvi határozatánál lógva annak törléUre magát jogosított nak nem érezte a fölhívja kfizgyfllést, hogy e tárgyban határozatot hozni /SZiHuedjék. — A közgyűlés a felhozott indokok alapján a kérelemnek helyet ád e a kérvényezőknek u 1886-tól 1896 ig terjedő időre
rlbbnefc tartja, ka aa d Mr helyett aa efyu iskolák tanitói a txmájuk kóseiebb mt JfeflÍMt csatlakosnak, egyken jalaati, kogy aa a. leedvai kartársak a s egarssagi járáskőakOs kiráeaak csatlakoani.
A kOsgyflás u elnöki jaieatdat tudomásai eeam s ki mondjbogy u a.-leodvai járás áNaaÉ ée kOaeégi tanítói a ulaegaraaagi járási kOrbőa, a ssla-isen\'-gróti állami tanitók a stsMgi jsráakSr-hős, a drávavásárhelyiek a Marakózi Tanitókör-hőz, a letenyei járás állami áe községi taatléi közelség saerint részbea a negykaatssai, réubu a Muraközi Tanitókörhös otaüakozzaaak
XII. Kertéu Jósaet központi pénztáros eUMa* Ieaati a tantestületi pénztár állapotáról saótó je> lentését, mely szerint 1888. dec. 3I-ig a .Tani-tók Háza- aspjs u eaeéáku kamatokkal sgyfitt 80M irt 80 kr. (aau kéteaerölveohat torint Ima krajcár,) a pénztárkészlet pedig 885 irt II kr. azu kétsUsharmineOt lonnt lisechárom krajcár-
Örvendetes tudomásul vétetik.
XIII. Aa iaditványok során oivaatatik Gsa\'hó Alajos kesz hs yi járáekór eiaOkánek a központhoz á\'tett kővetkező indítványa: „At { részeknek köteles bekütdáu kapcsán indítványozza a jkör, hogy as alapsnbályokban foglak segélyeaá seket amepyei központ at által eegitu elő, hagy időnkint ée sorrend surint at agyú járási
nyáj tani pénztári fölöslegéből e-géiyőeeaegeket a ezeket a járási körök a saját belátunk szériát közvetlsnál lorditsák u alapszabályokban megjelölt célokra. Eat azzal in* dokolja a jkör, hogy u igazi nyomort esek a közvetlen lapasztalUaóI lakat megtudni éa a segélyt üdvösen alksIsiStnL—A központi válautmány a keszthelyi jkör ebbeli inditváoyát magáivá teaei s a kö/.gyűlés elé terjsuti olyképen, hogy aúkeiyt a központi pénstar visaooyai megengedik, u indítvány foganatosittassók is. — A kOagyfilóa a központi választmánynak e tárgyban hozott ka* láruzati javaslatát magáévá teszi s határoza ti amei.
XIV. Sulay Jóstai nemesapati kOaa káaterte-nitó, hivatkozva u 1898. évi XXVI 1,-e. 8.§-a mely a tanítói fizetóuk kiegészítésénél beszámítja ugyan a kántori illetményeket ie, de nyugdijasi*-tás esetén a kántorságén élvezett fizetée&k után mégsem réuufilnek nyugdíjban, hivatkoava továbbá a kántorsághos megkívántató kvalifikáoióra, azok végzésének terhei voltára, a kővetkező indítványt terjeuti a közgyűlés alá:
•Mondja ki a Zshtmegyei Alt Tanítótestület közgyűlése, hogy nyugdíjtörvényünk ez idOusrínti intézkedését a kántortanítókra sérelmesnek laH(ja, miért is ason kérelemmel fordul u Országos Bizottsághoz, hogy nyugdíjtörvényünk revideáláta alkalmával nagynevű kOzokutáalkgyi minienta-rlinknél — aki annyi jelét adia a tauitók iránti jóindulatának, minden takiatályfik-áe tehetségükkel odahasunak, hogy a tanítóknak a kántori teendőkért élvuelt fizetésűk is a nyugdíjba\' teljesen beszámíttassák.*
A közgyűlés a kántortanítók nyugdíjügyének méltányosabb reddezéu •tárgyában fölír u Or-sságos Bizottsághoz.
XT. Hrusóuzy Elek, hivatkozásul a Zalavármegye közigazgatási bizottságának a tanítóknak gyűléseik alkalmára járó fttvar éa aapidijaik tárgyában hozott szabályrendeletire, nemkülönben az 1868 évi népoktatási törvények Idevágó szakaszaira, melyeknek sok kOasig vagy egyáltalán nem, vagy esak részben ten eleget, a kogy ezen kötelezettségük alól a jQvöben ki aa bqjhaaeanák, a következő indítványt tarjeazti adókOegytlia elé: „Keresse meg a Zalamegyei Alt. Tamtótutllel központi választmánya utján Zalaseegye »ek, közigazgatási bizottságit -oly kérelemmel, hogy fenteoalitett szabályrendeletét ujitsa sMg aaee hozzáadáual, hogy a megyében levő összes tanítók neusk a járási, hanem e megyei gyűlések alkalmára ia megfelelő fttvar- ie naptaijban réaze* sittessenek."
NBfyKaRMM »a»árnap
A kOigyttléa aa Indllványkoa howdjárnlván, ■r|MtM « ^uipaall rln\'tk*4|fl, tniintirint karra** ■»•* alaaégya kOiigauaiáal blsotieéfát, hogy
• köagyttléira ataaó tanllria tovar áa napidijaikra voaattoaá korábbi reml«leti)i megnjltani aiivea* kadjék oly kosaéedásaal, k»fy * magyébau attt kOdfl Omim kOuéfl éa falakaaati tanítók naoaak
• járáa. hanaa a megyei gyBiéar* le megfalelfl \'■var- é« eapktyjat kapjanak.
XVI. firaanar Laloa, oaáktornjal tag Indfiva-eyoaaa, boty aiayyal gyulaiakra uy a magblvó a táipyenrnaaUai, mtai a gytléa lanujáaárólvaló inUdMtU a „Náptarlták L*p|ihaa" kOzölteaaák.
Zala 71 aaám (6. lep)
1899. szeptember hó Un
IRODALOM.
— AlUaal ll^laérM Jlvaiik. Ezen clm atat. Hof/nann M. Mihály aa „Adóügyi 8wklap* aaerteaaiQJa agy fiHiry gonddal é« nakavalortaéngal aeglri ké<i kOayval adolt ki péoiltovl, köaigaigaiéai ilnivUalflk, ÜKj»édak, bortarmaMk, ItalmMk 4a italárumtók azé mára. A muaka, mely W*k*rU Sándornik, mint u állani Itaiaéréai -jftvadék megalkotójának van ajálvaj aa állami Mfméráai jflvadákra aióló 1899.
XXV I, olkktt éa annak végreh«|iá«a tárgyába!) kiadott n<aaitáat, bő magyarázatokkal
NYiLTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól
U frt lt krlf wittnmkmi — MÚ úk« vaMdi, ka Ma ».U« pártiakéi naéelletaek, — Műk, fehér la Mim, -a l«(dj>átoMbb mtrtm, uid U aliltealkae frl»«t f*. piBUaét yatakér éa Haaalan, vaJaaiat ktekaa MáUilva, — rtalákkrt > uHfirlalMwl
HENNEBERQ 0. lelyemgyáru
, " \'oianaíoaiíáaá.ala éa ifaa kónayan á\'taklmbeUV A
*"?vn főjegyzőt Mm „unka álé. Uiéku.Wil -zol„al a amrf éa
lJLV \'J (igeMfckil, mélyben a. á»-
képaet a tojáséi I ■ "W^\'uml italméréai jöv/dékka k«peaoiaio. egyéb
4 J? rt4* HM M 1 lazabályokat ia.nartati; régfll megtaláljuk a kfl-
A ktaponti fálmimány Indiuányára iönbféf4 „.^élrak Iránti kérvény - engedély a kftagyVáe kimondja, bogv -kimnialáa éa Aaetéei mintákat. A könyvet
aaatáa miadig JuIibh hé alafl Mában tartja mg, »|0(lM„k kikét aa éllumi iuiaéré-i jövedék begy aa általa botolt batároiatok a. Oranánoa irdlh,| ullimUt(j„l i|(n w|<juyjj,fln haaaaálb.t-Btaottaágnak aoguaaiaabaa tartatni aaokntt nagy u„ Xrá i frt 80 kr.
gyQléaén már tárgyalkatok lagyaaak. | i--LÍ-J—
XIX. A jöv/l ári kOa«yttlé« helyéül égliangn-tag Sumag julttiiötik, «(;bau M»iioa«y Kwruiy. Inditványára a kOigyUléa Parlakot la fSIraadj _ • MaanIM kalyak aorraadjéba. ^jj
»\',,4n\'kfllV«^T«Ho. Yáro.á. l0^TJb";;;"^raan\'iránrTat Urnát üuVhaTt\'lí
b k U m0,d,,l"fll1" vélaményráaárláaok, a?utol* ...pókban jMantá-
KÖZGAZDASÁG
A (ab*aa(l>l«irél. TObbnapt áramai-után ma aadtiat állott be aa árak fölfelé
Kmf.
fortdui ÁHtaí a. k.
(•h/MMMi fűtffte
Sialay Sándor a.
luMM tlnU.
kanyabbak voltak. Aa áre»ű«lei aabnatal. Piaci áraink, boia 8 Irt 40-W, roaf 6 Irt 80-40. árpa 6 frt 60-0 frt 60, aab 6 irt, bükköny 6 fri. uj fabér bab 6 Irt 00.
(aa. éa ktr. aévart nálltté) UrUUM* (1 Kaear ImUaéa. flváfaha kétaawaa latéMlyac r^aaataaéé
Köszönetnyilvánítás.
Niodaaoknak, kik felejthetetlen fiam: Lajot tematéae alkalmával kűlnnúaen lustáit kartáraainak, kik a<emélyea ma^jala-néaflkkel fájdalmainkat enyhíteni aaivea-kadlak, továbbá kik réwó\'dket koaaora-adomanyokkal nyilvánították, fogadták hálái köaaönetauket.
■•blea Amtal *e eialá^Ja.
Laptulajdonoa áa kiadó: FIQSHÜL J\'ULÖF
KERÉKPÁR RAKTAR
UNOER ULLHAim ELEK
tuk ABM«II m^mamkma
a világhirfl
iMkwnkttiiikn
NAtiY.KANIZNAN
„Premiir helloal11
flkéavtaatata éa raktára.
kerékpároki
Kitűnő járású és solid szerkezetű
UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 írttól felfelé.
KiiiennfniH k«rékpár nlkatréamek éái vátaaitékkaa. Á^anaéhak tairra éa kénaatv -«
JOOtXXMX* ixx xxt&onxyo
Fabevásárlás.
TSbb exor gyertyánfára
Szenvedi fiatal férfiak
ha meg akarnak szabadulni gyötrő bajuktól, és kellemetlen batapéfftkat alaposain maf akarják fyéfyi-tani, haasnáíjauak kizárólagosan
Santal Egger-t,
mtiy rövid használat után nugUpS sHurt bitUsü mindkét nemnél a régi esSfolyást nuguüntttL 1 üveg ára l frt 60 kr,, bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendő; 4 frt 60 kr bérmentve.
óvás! n eksm*rt hogy a Santal k*-
tása ezen betegségeknél megbecaülhctetlen óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idegen hangiásu készítményektől.
156-40
F6- éa étkQldéai raktár: fiTéfiTMElTÁB a „NÁDOKHOZ"
ItmáTWI VI karttol, Vá«Bi-k»rat 17. aáa
úgyszintén több ezer körln, barkóeaa és rad kírtcfara 12 czolnál vastagabb törzsekben, azonnaliJ kdttpéntfiuUs ellen vevők vagyunk. Esetleg kisebb meny-nyiségre is. Erdő tulajdonotok vagy közvetítők szíveskedjenek levélileg fordulni
Hugó Weisz és Társa
tUMMkUt aaágtes TMUavAn, E czégnél alkalmaaáat nyerhet több ám mint faltigTélé »M! •ezpedilori. olyan agyén, akikemánylaHaletban éa ardömuakai«n jüator . 888-6
_t_
m llillillllgiii oooot snsiKmicRMmi amiww
Ihí r d e te s ek
5 felvétetnek e b
s
lap kiadóhivatalában
Nagy-Kaniu&n.
Kigy-Kanisa* vaaárnap
\'J Zal« 71. HáRU (7. lap)
1899. szeptember hó 84 o
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXUK
Ml—t
IRODA: Síéll Kálmán BtOU 7.
MŰTRAOYA, KÉNSAV éa VBOYt IPAR RCSZVÍNYTARSAIAO
VEZÉRKÉP VISELÓSÉGE MELIS ós PINTÉR Szombathely.
I10DA: Síéll Kálmán «tau 7.
SUPERFOSZFATOKr^Ti
a lecaMffhtakatékk, a laijebbaa kárált áa a lafelaaákk HHimtm taricraaaarak -*-■»— talajra alkalmaaak MF> Tanalmaaaak 10-Í0J viaben oldható íosaforMvat, Vaajrtartaiomárt auratohuk. "flfel TtkliMtol • aiirtfru 0M kaMMM a ifw un >mrtl|in l|lr.
s: zi.ólj5z-Cxlőzlx©tl©3nL 3lz őszi Tretése!k:3a.ól. 2
Kétannyi mennyiaégO oiirAlban oldható loas« foraaml mui pótolható. Ajánlunk lovábbá
Szöllötrágya kompositiot,
aw!y mlndaatlt kitünóeo bevált
OeeaMsitat, OMIialátreaet, umlü Mf«aytri«yttvliilMt, kalattet, Ullaleaee aMrániákat. Uaái te kaláaiaa aMayak alá, prlalpNált trátya áa u«f«fiaiflt DÜMiat Nmek trá|yá|áal áa u MáNátráaya kaaterváláeára; takvaáayaaatat att.
MELIS és PINTÉR, Szombatnely: Széli Kálmán utcza 7. szám
M. klr. állasavmmutak gépgyárának, Hrllehár Ffraaei ©a. éa klr. <uk reMfépgy&ráaak. BSeher Hndolf <m. éa klr. lub, akegyáráaalt kliárilagai képrliellaágr.
Tejgazdasági gépek 6e eszközök, gazdasági magvak, összes gazdasági szükségleti czikkek.
PC" Zsákok, ponyvák, olajok, zajradékok elárasitáaa
xxxxxxxxxnxxxxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxnnn
kapható; Iif^Kaaliiáa t .
Feaaalhofar Jóaaaf Armntb Náthán Balaton Teatrárek Dautach Lajoa ifj Fischer Ferenci Marton áa Huber Neu éa Klein Roaanfeld Adolf éa fia Schleamger Iaidor Schwars éa Taubar Strém éa Klain Weui áa Schmidt
Dorner 8. Fiaoher A. Fried Lajoa Hercxeg Jóiaef
Bamtelep
Breuer Ferenci Fiaoher A. Kiéin Jozaef Mautner M Bála Nanmana M. Ssabó Sándor Waiaa Sándor
Zacherlin
neaa papln^ikékti 1
Egyedül csupán üvegbon valódi
EK 4 IZEI IGAZÁN ClALHiTitLIN, «T6KEB1» HGITSÉfi
HElt FABKQ-PUSBTIT AlHOl_
Banar L Kaufmann L 9.
CMaa|«i Kraiaalar Géaa Sobvara R. Fiacher Simon
Falat lniali Weiler V. éa Samu lába ILwaaAawaai Berger Mikaa
Macrat*«i Nádaai Alajoa Zaboraky Károly Zabuaek Károly Rottar Barnát
iHflIm Dedinasky J. gyógy aa
Fawai Schleiffer M. 0.
NHah i Kramarita Victor Soataríca Pál. Mm(:
Bodia Mátyás Darnay Kálmán Márkna Salamon la 110-10
MINDEN-
Nqnr Kaniaat v*»An»»p
Zala 71, uám (8 lap.)
1899. wplernbar M 8 án
Padlózatok mázolásához
0. frRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték íiLV.T^l""" b4\' * ft\'7
0. FRITZE Boroityánkő olaj lakffesték n.t <r. i.r.i7 jé«*iiia aa*u»«. 0. FklTZE Borostyánkő oUy lakfestéic ifttííftíZZZXZ\'-~1
tehát baicnálafbait m lrg»le«4l»b.
RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN:
j2ft--IO NKtl él KI.KIÜ lÜaiiTkereikedéaébrn - l\'IAI.OVITN LiJON bulor aktárában.
Köszönetnyilvánítás.
4 Fn4f IAIVAT0R UPÚT ItthtroMff udrarmaatart hivatala.
AiuUmm Aikatiára-már, A ntrtf fr alriljl Vaaaá«( Halvatar UpM ITIkarata r*a4klt|l
0 nlnV « tiriiji nmn vaivatv Mpai rwauiu
aa*c taa >I<i»<tt •* wkiaail|]wl Miatt «ip»kk«l. 0 t—ég* >in>t mkc Uiüiillm kaaaaálta « oalpnkat át inat*, kap likat mm fáradtak wtat *4» kMuéfw otutknU, KMM ID fát rt4U-nl p»t. Iiofj awak t ■lalájárt kénilMMk aUkil aikaaitalpUlfcoal, l|ja*aaaál a
, H|r •> taJiunlflk 4a fly jih lMM*k, 4a (W ■tffVMjk, a aatal m,(M<>iik valtak a toantpw.
líjrib. IMM. JlllU M Ma
K II A HL. kinirkaplUajr
Mqjii imi| »«|t ailalaatarataka, a kdalfttftUtl kMaáf tloOkt, a Mvatka ■MM irjat
Tintáit Doktor VI
ti ,»bMlUUlü üpk ktltlataktlak Mannaltak, aalláriaa it pahta Jtrtk mjnhl ralndtn ItM^átaw. itflr kofjr — ni hutám — UMmJom ataiail tovább ■miUtt —m IgánjrtL
kim taaUU MmW
riaíaia. INt 4«l aaptaakar ll-ta. TtaataM Mva
UH—M WIRIRU SÁNDOR
ófflík lábúinkat hidtytM, nedvességtől és meghüféttőT\'
Hlnci tSbbé libfájái I
Satu tyuktzam, mw Izzadóa láb, aem bflrkamányadéa, wn
lábdaqanat, aam lábéqta
UvM ÍM fhlk a tán ■ ckéaayakbtl a JAréaa aaaak. kl ealaóM ár limaMa aa agéaa rUáfoa naMilaiittt aabaatuipba Maaal U»Ja al.
UAiuUflín t fit *«> kr, «uart «o kr homtulp 4© kr,
KycnMrkekHfk fele.____
ia atbaattalpbálU klUata*i*t U(j«bbaa biaoajli|a,\'boijr • tm. éa Mr-kbh k»4»ii»ftfc la aa, klr kaavMaéfaek a«Mi| MM* aar aiUlltlktaU.
Satullwa eaatla lUavátUI, vajjr a páaa nláltfaa baktldáaa aaUttt. Falvi lágoaiUaok, fmynHwk éa klailaitojrlIváaiUaak iagyaa.
VIoaaMaMkaak aaffkMi ÍNB|a«aéar. Ál talán oh Aibttláru-Kjrár katitl tirtaaá)
BUDAPEST, VI., Sziv-utoza 18. E|y«Mfi lUnMHé raktár i« képvlaatotlik lair-Kaalaiáai
FRANK VILMOS
férfi- ts gyarmMc-ruha, ostpő éa kalap raktáréban-Délkalal Takarékpénztár épOlat.
KITÜNTETVE
* M. MllUaalaml kUIIHia«a araaj lililtapl 4a alU\'aalaal aafj ttaaarf. 117. KlaMrt naaiMkM vaUatpvaMijraa «M ÍIJ : Ulaal n>«|haaail.
IAval aaaiatkM HllgiaVwayaa Ivari, aM 4tJ: araajrtoaaaal.
IBM HMaartviaárktbl ttt8f*p»«aaajaa «W 4H: uujinmmti
•M <8:
MamvtairHaljrl kUlUMaoa
avanjiénaBal.
Weiiet €
gazdasági gépgyára
lagy-KinluáB. Ajiaijai ■AUYARéNMÁO lagqjabbéa
LEGJOBB VKTéfiÉPÉT,
aaakaá. ktHhkaM kapaaak Ijríkkal allálatt
ath éa kan** Hl^fcw tfrarial attalaiaa
Zala-Drlll
ktaajrl
Mrvatifáftt, Parfarta" Icm h, —
további aaab. plöriBLUI kawtt, tflbb MálUtáwa aM -------
méuart aatttakMt, kacwáM. lánáayalt u*aairk|«K. raaMH, Mantt, éarélét.
-----i- -i--—--G aia4aaMia (aadaaici |l|iH
vatteápá* « éqjalk
AVaÉ>b% ktMatotoMUak
anaaka ia rtVavá^tt kakartaaa-aanaaUM
Bvéllal aai— ét itwmltt l««aaáaélaafca*
„Piaiét \\iu ni ktii-tili rtpaíapa ti INinnn
ÁiJUfrili lanaa éa Ikéiaa—lia.
i 10 irt-
177—i0
Mörathon
rwa kitint doháayk«vcr4k ailndeafltt kapkali^
Gyári raktár: Weber és Tsa Bpest VUL ErzséfetHlmt 19,
SkSV-HÁSIIlill,
MARKftftBlTfift L.\'urnái.
^ . ®llíli álkilJQéi M^^it^ftéíÁ ^H® if^Mté*
HNá taait, ■ alaatta batéaát (Marii éa a»|««áltá» Hrttkaa aWJMikataHwiai válik H7.
Fülöp Upt<
Nyomatott Fiaobel Fülöp Uptolajdoooauál Nafy-K.aniaaán 1899.
Huszonhatodik évfolyam 72. szám.
Tlffthh >»át»l VtaM rtMf kfa, »•
á mttmmtni twrtwl ttat upw Mii 4—* én Mm.
M> tattwall • Uf o.lWai iWn •aasÉMat Maim Udw«r
HaáéetraSal Ww*til|«il fUW nUf Mayt->a»Mla.
ZAim
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-XAHIZSAN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
ELÖFia
JtaMa lm IS Mnaa (« ia — te
Ném S Mnaa |ih-í.
tVaQwttn* S Mnaa (I M M te.
MflIUtr f$tmn M kr^M.
nHidéM*. miaaaat a UMatÉa^M naa<k«Mk Púdul WIíp UajiMw» MáMM MmM.
BtiHUüM Imlak «ak imml tornául fogadtatást é.
Z
iua ára M knjaAr
Nftgj-Kanizsft. ldyo.
NMh anriaatti: Mar láaMr Sisrkttititárs: feévMi
Csütörtök, szeptember 7.
Diplomás proletárok.
Az utóbbi három évtized óriásit len diteU Magyarország kulturális fejlődésén.
Rohamosan haladtunk.
Majdnem természetellenes volt az ugrás.
A lázas kibontakozás hevében pusztán a sikerekre irányoztuk tekintetűn-kei; törhetetlen akarattal kflzdöttünk, hogy méltó helyet foglalhassunk el Európa müveit államai között
Századok hibáit korrigálták ki rövid idó alatt
Éreztük magunkban az erőt, ismertünk fajunk nemes tulajdonságait
A fejlődést erőszakos kezek gátolták meg nálunk mindig. De mihelyt elvo-nult a zivatoros századok felhője, az elnyomott erő nem maradt tovább rejtekében ; helyet kért, munka-tért követelt magának.
Es a pihent erő szárnyakon haladt, míg méltó helyét el nem foglalta.
Ma már ott vagyunk, hogy nemcsak numerái unk, hanem ponderálunk is Európa államai között.
Ámde a természet c<ak rendszeres fejlődést ismer. Az abnormalis haladás, az ugrás megboszulja magát.
A rohamos, lázas fejlődés nemes hevében hibákat, kellemetlen kinövéseket neveltünk. Ezeket immár túlságosan érezzük.
Az uj Magyarország megkedvelte a diplomát E közben erről a papírról lassan-lassan lekopott az igazi szép cél idealizmusa Ma már nem cél, csupán csak eszköz Eszköz arra, hogy valaki a könnyebb megélhetés kikötőjébe eljusson Csakhogy mire a könnyen hivő a hullámokon át partot ér, arra a szomorú tapasztalatra jut, hogy ott belát hatatlan nagy tömeg kavarog, kergetőzik csalódástól fanyar ábrázattal.
Az életben csak annyi a mienk, amennyit kiküzdünk. A diplomás azonban térfoglaló elszántsággal tör előre. Azt hiszi, hogy jogot nyert minden magassághoz. Sokáig küzdött érte és keservesen. Megkapta. E pillanattól fogva egyénisége megváltozott Elérte, — nem a célt — az eszközt!
A diploma kiválósága elvesztette már nimbuszát Ezt nálunk nem akarják észrevenni. A szülők nagy csoportba verődve döngetik a középiskolák kapuit Rohanó századunkban ide gravitál mindenki A verseny láza hajtja a tömegeket.
A tudományról az a hit hogy szárnyakat növel, melylyel az egyén ki-emelkedhelik a tömegből és feljuthat a letűnt idők nagy alakjainak ragyogó
Egyik-másik szédítő gyorsasággal fel is jut oda, de\'a mithologfai Ikarus sorsára jut Lehull még ssáditŐbb gyorsasággal.
Aki pedig sülyedni kezd, attól elfordulnak az emberek.
A középiskolák nevelik a diploma büszke koldusait
Abból a szerencsétlen fiúból, kiből lehetett volna becsületes gépész, lakatos, asztalos vagy szíjgyártó : ügyvédet orvost mérnököt, szóval diplomás embert nevelnek sJUői, holott a diplomás pályák már régen túlzsúfoltak.
TARCA. A szerelem áldozatai.
— A .ZAIiA\'mMM Untja.— Irta: Fehér Lipót I.
HaSaa Feieuc laaan léptekkel indult agy kö-aaii kávéház felé. Délulán öt óra volt. A bankból jttt ahola lőköny velői átláat tóltótta be. Korrekt, kifagaetalan modorú fln volt, kit ugy lölöl-taaei mint hivatalnok társai egyformán czersltek ás trseteltak. Azonkívül nagyon caiuoa ember ia vall, mk» is.
Ms Mis mulatni lógnak. Így hatAroaták el a kollégák, meghatározva a találkozás helyét. Haláas Fereac aa eatt mulatságra gondolt, arca jó kedvel árok él, mi tagadás benne Örült előre a kis luiapolkának. Kell, hogy egyszer kiszakítsa magát as ember abból a kóióoaeyea mindennapi egyior> maságbél, Hl iU-olt valami változatosság, Vigan dudorászta est a osintaltui, (elkapott kia nó<át: .Özvegy vagyok, özvegy, bánatoe kis özvegy"... r. Az utca sarkon .meglátott egy nyomorult aaz-szonyt, kinek baeeett sápadt arctbój oly könyOrsón. oly rimáakodón szegeződött rá két könnyes fájdausai kifejező szem. Mellette egy rongyokba bujtatott kis leány kapaszkodott, ugy hat éves
lehetett. Helyes, szőke kis lejét, a lépcsőn ö\'ő asszony vállára támaaslotta M nagy gyermek sza> meivel anyjára nézett kérőn, lájón. Az éhaég táj. As aaasony meg egy kia caeceemőt szorongatott karjaiban; nem is airt a kis poronty, csak ugy belemeredi a levegőbe bágyadtan, aléltan. Aa aaZ--asony hiába kínálgatta száras emlőit, kiapadt azokból a tápláló anyatej. Ea a szegény nyomorult aaasony oaak nézett könyörgő tekintettek az arrajárókrj; de mindenkinek oly sietOe as u\'ja nem igen veszik észre a könyörületre szorult ssegényl.
Haltsz Ferenc nem sietstl, felfogta az asszony tekintetét. Felfogta és megértette, és megsajnálta a szenvedő asswnyt. Hozzá lépett í
— Magáé az a két gyermek ?
— As enyémek jó uram., de nem tudoa meddig maradnak azok..., aóbajlo\'t as asasony.
— Miért?
— Megöli őket as éhség. Két nap óta egy kis ssáras kenyéren rágódunk ée koldulni uem tudok szégyelek. Kőmives volt as uram... As álváoy Ittssakadl , éa ö oda veszett. Adtaak kárpótlásul néhány forintot, éppen hogy as árendát kifizethettem. A/Ián. kidobtak ss u\'cára etzel a szopós gyermekkel ..Elpusztulunk...el., csak ezeknek adhatnék valamil enni. — S kétségbeesetten nézett a kei gyermekre.
Haláas Ferencnek a szive összeszorult. Nagy jövedelemmel biró ifjú volt ő, as életet a könyebb
a ssebb oldaról ismerte csak. MegreadUt akkora nyomor láttára t» odaadta a aá\'a levő pénat mind a szegény asszonynak. Aa ktanyasva ktaóMa meg szemeivel; szólni alig bírt
ükkor felülről tiszta hang csengett lei \\ „Brávó, derék ember I* Haláas meglepetve tekintsd tel; as etaö emeleli ablak ayfeva vak, ét senkiisem látott mellette. Vagy oaak halluslaáll ? De ó jó! hallotta éa még mindig esengett a lilében ,brávó, derék ember.*
Elment a közeli kávébáaig és annak oleanderei éa zöld fntókái között Isste az ablakát tárr-lemmel. A szegény asszony már eltávozótt as ablak alól, midőn végra félőn degta ki fejét agy ifjú leány és azután egészen kihajolt Saéka ao-gyalfrj volt. Mohón tapad\'ak Halász szamai a lesny areára, és jól emlékezetébe véste annak bájoa, szép vonásait
Azu án nagyobb sétát tett és baaaialé Indult A benyomások melyek leltét érték, mapawtli az ó nyugodt, lusta gondolatmenetét. Mi»jd as t sápadt nő tant fel lelki szemei előtt a kát éhes gyermekkel, majd pedig a szép leány arcot látta, Azután maga elé rajsolts, mint teáit jóízűen mo» hón as a szegény aszony.. , de aem, előbb gye^ mekeinek éhségét csillapítja. A {dóinak vasa tejet a másiknak levest... hisz < magáról nem is hasiéit, anyai azeretete háttérbe szorította aajtt szenvedését.., pedig ó ia nagyon éfces lehetett.
[Tankönyvek
■■■■■■■■■■■■SBSBBSBSBMMmBSM^B^BB^Ml^-^—
iskolai iró és rajzszerek
MT* az összes tanintézetek rá
FISCHEL FÜLÖP
Uakatak
NiGYKANiníX.
Nagy-Kanissa c-ü\'örtök
Zala 72. ssám (1 lap).
1899. szeptember hó 7-én
A tudomány ma édeskeveset jöve- [ Á felnőttek kffsegéességűgyi állapota általában delmező emellett atudományos pélyéaÍSÍ2 m&ködőtSl a társadalom megköveteli, tapolcai és s.-ssent-gróthi járásokban ss iatln-
hogy uri módon élidn. Es aki e követe- enM »»lk«»d?<t. de \'enyhe lefolyással s min
. ., den eryébb szövődmény nélkül. A oiákfornyiu, lése előtt megbájolva, anyagi erején j j»r»sbatt-ésNagy-Kaaitaa r. ». városban a bólya-tollép, — megborzong, valahányszor a j gos himlő néhány esete mutatkozott, de sa el*ő-foffhái élőtá «l ha a,1 íokn halóság dicséretre méltó saigoni
iognaz etow eltialad. Intézkedésével eme ragályos bántalom tovater-
Ha a társadalomban a fenntartó el?-; jedhetésónck gát vettetett. Ezen kivfil a légid m.kWffM el,
bomlik a rend és beáll a zűrzavar. | tünetekkel s igy a lehető legnsgyobb gyógynláaí
záxalék melleit végsöd\'ek. A gyermekek kOsegészségi állapota májas
s
A túlzsúfolt pályák proletárágai előbb lesik, később kérik végűi majdj,,
követelni fogják a kenyeret és kibontják gyakoribb msgbeieiedések miatt, hanem azért,
a társadalmi forradalom piros lobo- * kanyaré, vörheny é. ftltőmirigylob
r több helyen járványonn lépett leI, addig s bél-
góját. | burnt aiórváayoasn mutatkozott
A bejelentésre kSteleseK fenősö betegségek
A szocialismus ázele ott suhogott két év előtt az egyetem falai között
Kiűzték. De vissza fog az oda suhanni lassan észrevétlenül.
A szegény szülők megvonják maguktól a mindennapi kenyeret is, hogy fiuk iskolába járhasson; lemondanak a legszükségesebbekről is, hogy diplomát •■erezhessenek fiuknak-
A mamák, papák balga ábrándok kai nevelik a minisztereket, pedig nálunk összesen is csak tiz miniszter kell. A többi szerencsétlen miniszterből lesz azután tömérdek diplomás proletár.
A vármegye házából.
— ill.páni jelenté*. —
Cttrtd* Károly megyénk alispánjs a azept. 11-ikén tartandó lörv. bizottsági közgyűlés elé S lefolyt félévrűl a követ keid jelentési terjeszti*
MMiságot Gró/ Főispán Ur I TikinttUt törvényhatósági bizottsági Itözgyülis 1
As 1886. évi XXI-ik t-c. 68. g-a a) poafjá-zak, valamint as eddigi gyakorlatnak taenfeleküen *an ssereocsém vármegyénk közigazgatásénak és as ezzel ősszefűgö ügyeknek állapotáról szóló jelentésemet, — mely; ezen évi január hó 1-tól juliua hó végéig terjedő időszakot foglalja ■agában, a következőkben tisztelettel előterjeszteni :
szülén a znla-egeraxegi és nagykanizsai gyógy., szertárakat jó ereaménynyel, valamint a keszthelyi hévisi és bal. fürdőket aMgvízsgéJta. — A hévízi gyógyfürdőnél tapasztalta, hogy mig as ottani bérlő a rnult évhen kSsegéazségűgyj tekintetből tett kifogáaokat pótolni igyekszik, addig s bal.-fBrsdi hiányos kntkezslése és eeatArnáaaaa meg szüntetésére nézve aemmi Ma lörtéai.
Májoa hónap folyamáé s rssbreodeki lók-gyógyszertár a közforgalomnak átadatott, a dob ronaki kórorvos, ki állásál s megélhetés nebez-aége miatt elhagyni akarta, eMterjes*tésemre « trarhomáa be\'Sgék gyógy keséié—ért * asgyuiéH. as. klr. Bélügyainiastrriam által évi SOü írt segélyben iog résirsiltetaí. — V\'gre a magym m. kir. B-»lű.iyminisztere-a szintén e\'öteijeszté emre Alsó-Ledván egy állandó trachoma kórháza szándékozik felállítani, melynek magvalósulásá egyedfii a megteled helyiség előteremtése késlelteti.
Jelentésemnek a közegészségügyet tárgyaló része kiegészítésű/, van srerencsém a vármegye népeeedési mozgalminak aa állami anyakönyvve-zetök kimutatásai glapján összeállítót számadatait a folyó évi Jsnoér hó 1-MR jalins bé végéig lerjedő időszakra as alábbiakban bemutatni.
taaaeaa veresek ■igesmési

lagUtSafv.
lőzül előfordult;
-Roncsoló toroklob, vörheny, kanyaró, hólyagos himlő, báránykimlö, hasihagymás, hőkhnrnt. fültőmirigylob. sgygerinc-sgyhártyalob, gyermekágyi láz, vérhas.
Szemcsés kódhártyalob, mely a perlaki, Csák-tornyai és slsé leadva! járásokban tájkoróaan uralkodik, a töbhi járások és r. t. városokban pedig szórványosan lordul e fl, a félévi kimutatás aserint 2417 számmal szerepel, ebből gyógyult 848, távozott 16, gyógykezelés alatt maradt 2059.
A trachoma gyógyulási százaléka kevés ugyan, ennek oka azonban ss, hogy emé bántalom ellen kizárólagos gyógyszerünk niecsen, mai eljárásunk mellen annak gyógyítása nemcsak hosszadalmas, hanem fájdalmas is; éppen azért a nép türelmét veszti a idegenkedik s rendelési bélyen pontosan megjelenni és igy veszélyezteti nemcsak önmaga látáséi, hanem mások egéstségéi i*, habár a hatóságok úgyszólván a lehetői meg* teszik arra nésye, bodty a nép eme kőzOnyct megszüntessék, mely melleit kívánatos volns még as is, hogy s irachoaáaokat kezelő orvosok odaadó működésűkért méltányos elismerésben része-aüljenek.
Bendflri bonoolat - teljesítetett 18-esor, külső bullsazemle rendőri tekintetből él-eaer, aulyoa testi sénés bejelenteteti 16, öngyilkosságot 191
egyén kövelett él, véletlen sierrncsétleanség I A hasznos házi á latok egéis-égi állapota általi halálnak 84 egyén esstt áldozatává, 181 állapota telj sen kielégítőnek nem mondható, mart elmehétig szálllittaiott kórházba, veszet eb ál\'al | mig as év eleO hónapjaiban.
Nagy -Kanizsa város tanácsai ZaU>Egersseg , . j Tapolcai iöszo\'gsbirói járás j Sümegi Z.-Szt-Gr<fthi Keszthelyi Ksniziai Pacsai Z-Egerszegi Novai Letenyei A só Lendvai Pertaki Csáktornyái
470 166 903 603 545 594 778 698 697 606 637 997 851 918
411 59 145j 20
850 59
426 177
354 191
466 198
595 263
441 186
411 362 384 669 664 557
összesen |9331W06l&
956 244 243 258j 18T 361
6 agyén maratott meg, kik vádolták céljából a budapesti .Pasteur\' télé intéseibe aiálllitattak ; saereneséileg szülés előfordult 3 esetben; hét éven slnlt gyermekek gyógykezeltetése elasulasz-talott 188 esetben.
A váraagye főorvosa a tavssx éa nyár folyamán a perlaki, esáktornyai, a1 só léndvai és «.-egerszegi Iraebomás betegeket egyenkint agy-
Majd eszébe jutott sz esti mulatság. De mindiárt száműzte ie a gondolato\', A pénzt a mit a nunpoláara szánt ugy is ods adta. Jól tette, mondta sgy belső t)ang.
Szobájába érve egy pohár vizet ivott és lefeküdt. Jól eső érzés járta át egész lényét. Nagyon megelégedett volt és eszébe jutott ismét az ss srsnyhsju itja leányarc és ajra hallotta:»Brávó, éarék emb r.«
II.
A hivatal alán az igazgató msgához kérette Halász urat.
— Halész ur. K. riak az ügyét még ma el kell iméznüna; kérem vegye magához a leveleket és jöjjön sl hoszám, a lakásomra; ott vége-stnk.
Éri azonnal jövök. Igen? less oly szives?
— Kérem direktor ur.
— Azután, ma nálam fog vscaorálni, ha tet-srik.
Halász meghajolt s megköszönte a megtiszteltetést.
Kevés vártatra anlán együtt hagyták el s hivatalt
Az igaza tó közepes termetű, erős barna ember volt; különösen assemeisoha sem nyugodtak visoayos ponton. Nagyégoiala és roppant nagyra págyó szellem lakozott benne. Máskülönben sslm-•vatikua külsejű és beceűleles ember. Nsgy tudásé b.sl imponált, s amit ö egyeaer állított iübból nem Ipgedett egy hajuálsyft sem.
a Refiéivéss kivételivel u házi állatok közt semmiféle betegség nem fordalt itlö, addig április májaa, jnoiu-t és jalins hónap ikban a vármegye ittbb kösaégében iépfenébeni elhu láeok, veszettség, rühkór, a lé* állományban a tenvéesbénaaág éa a kaooák közt a hólyagos kiütések több esete fordalt elő.
A sertésvész hol itt, hol ott, — egymástól legtávolabb eső helyekea, hol minden ragályiéit
Haláaz Ferenc szi/e nagyot dobbant, amint az igazgató azon ház kapujába fordu t be, amelynek eleö emeleti ablakéból tegnap, oly rejtélye, sen dicsérte meg ss a szőke lejü leány. Izgatottsága iakábbmég lokoz doti a»int a dtrekior egy első emeleti ajtó csengőjét megnyomta. Vajjoo ki ing ajtét nyitani? Az igazgató leánya lenne azf Tudta, hogy van leánya, de nem volt tudomása arról, vsjjon pici még a leányka, vagy férjhez menö-e már, avagy talán asszony. Összerezzent amint belűröl megnyomták a kilincset; az ajtó feliáruit. Nem ö volt. Csak valami ssobaleány féle. Az igazgató as előssohéból mindjárt a dolgozószobájába vezette. Ott elhelyezkedtek és K .. ügyi nek elintésésehez ingtak, ide előbb tudatta a direktor, hogy v csóréra vendégök less a tőkőny-velő ur. — Haláss Ferenc dolog közben gyakran figyeli, nemballjs-e megüt az édesen csengő hangot, mely mindig fülében vibrált, ha reá gondolt a tegnapi szőke fejecskére. De osak eltompult hangok jutottak olykor IQiéhes és gyors léptek osikorgása a parketten.
Elvégezve a kérdéses dolgot az ebébédlőbe indultak, néhány homályos termen kerssstűl.
Nem éppen pasar fényűzéssel de Ízléses eleganciával a secessiós divat követelményeinek meglelelöen berendezett szobába léplek. Nyoloégu csillár vetett ylHanw fényt a már terített ass-
isin.
£p skkor nyill meg u ételleni ajtó és Haláss Ferenc maga dőlt látta azt a leányt akinek vo* nisait tegnap emlékezetébe véste. De milyen szép
volt I Karcsú srényos grácia -armet, melyhez ugy (imull rózsaszínű selyem ruha, mint ha reá lehelték volna, ováliq arc, görög mets*ésá orr, remek sép, tolt piros ajkak, gömbölyded áll és sötét kék igésö tekintetű, mélytüzű szemek hosszú pillákkal, mint kéklő tengerszem, melyet sötéi fenyőerdő k koszorúznak, az aranyként léoylő »0rl szőke huj, melyben egy vörösen égö gránát lést díszlett, mind, mind oly tökéletes szépséget alkottak, aminóköo rajta tapad a szem és a róluk | leáradó igézet saótlsn csodálatra készt — Ugy sUll előtte szótlanul, megzavartan Haláss Fereqc. As ő gyorsan működő éles eszével megérezte, hogy e leány döntő befolyást iog gyakorolni életéra
A leány pedig nem tudott elfojtani egy halk felkiáltást midőn Halásst megpillantotta. Vére mind átlátssó, finom sreböre alá szaladt, és bíborszínűvé (esté asi, az oly váratlan, meglepő találkozás. Tehát a főkönyvelő ez a derék fiu, kinek képét as ö jóságos asive mér tegnap magába zárta, kire a tegnap, aeines telte folytán annyissor gondólt. Nogy örömöt érzett és vslami titkos érzet megsúgta neki is, megkeltette vele, hogy es a férfiú más less majd ő neki, mint a a többiek.
A direktor bemutaUa Ferencet, a leány örömmel nyújtott kezet:
— Hisz én már úgyis ismerem Halán urat, még pedig nagyon előnyösen; i volt édes atyám, ki tegnap megkönyörült azon a szegény asszonyon Igazán nemea lett volt az öntől Haláss ur, a sse-
1899. gmptwbw hé Y4ft
nsk esete ki ?n iám, — ttii, fel (éjét, ■ folytan naporodik ngynnnyira, hogy mig május hónapban a vármegyének ónak 7 községe, juliun hó végével mér 44 kőaoége voll aárlat allat.
Jelenleg a vármegyének következő köooégei vannak aerléavéaa miatt tár aUH, u. m,: Akaii 1 u.. aIoó-Bh od 1 a., Aloó Zoid 0 u., Andráahida i a., A.-Páhok 1 a., Asaítfl 1 u., B.<Mogyoród 1 a., B.-Stt.-Gvőrgy 1 u., Badso«ony-TomaJ 1 u„ G«api 8 u., Dőbréte 6 a., Ejjyeduta 1 a., Fel«ó-Hsból 1 a., Ferencfalvi-Mikófa I a., Feled-Pehok 9 a., GeUelw,, Gatorfíld la., Uegyeed 1 u_, Unaeaaiala I a., Keaatboly 1 «., KAveakat 1 a., KuUej 1 u. Mtnd.iei.l-Kálls-Klsfalád I a.. Monostor-A pá>i 7 a., Modgyoo I u., Nagy-Kanitaa 1 ■.. N-Boldogtssionyfii 2 u., Pembáit 1 u.. P. Edorioe 1 u., Réibál 1 o., Rlgáos I a., Sár-hida 1 b., Sármellék 10 n, Sümeg 1 a., Ssabar 8 a., Sient-Aadráa 1 u., 8<I.-Jakab 18 u., Sst.-Kosmadombjs 1 a., 8técti-8«igst 1 a., Szsnu Uyörgyvár 9 u., S<epemek 2 a., Tilikn-Dörögd 6 a., Zalo-Egoráog 1 a., Zala Biénié 1 a., ön ízesen 44 kBzsdg.
A aaarvaamarba, jirláti- éa kerekedeimi forgalmát llletőlex liatelell.\'l jelentem hogy folyó évi január hó 1-tűl julius 81-ig a kfixpontból az illető községi megbízottak részére kiadatott 167.688 db 6 kros és 69.808 db 8 kroa marba-járlali ürláp, melyekért 9468 frt \'0 kroyi szol gáli%iott ki s a. kir. adóhivataloknak,
A lolyó évi jatmir hó 1-ifll jnllat hó 81-i| a vármegye területén előfordult tflsesetak asáma 108 volt. melyeknél ai Ooszom elham vaaatoti érték a hivatalos kárfelvételi jegys6k6nyvok iierint 116.909 frt 90 krt tolt ki, ebből biftooitva vo t 7M.6 7 Irt 60 krayl érék, a igya bbtoaitatlanul FBonvodoU kár 88 886 frt 40 krr* rug.
A lAi kolotkooésénok oka a teljossitoit viss gálatok uorintSS eoolben gyújtogatta, 94 e*etben goudatlanaág, 5 esetben v|l|taoaapta és 61 esőiben kidorithetlen volt.
A személy es vagyonbiztonságot illetőleg tiss lelettel jelenten, hogy Kolompár Hebegd Mnki kóborrigány, ki pénz- és rnbaiteuü lopással vádolts\'oll, fo\'yó évi jnlius hó 16 án éjjel léi 1 őrekor s porvsl erdő izéién egy gabona kepében Kolomnár Mari tgyaoával loltsláltaiott, n mint öt a járőr leiorlóitatai azAndékozoll, elleoeaegüli, mire a járőr őt egy MuronydOféoe-1 megiebeei tette, miook ktvetkeztéboa juliun 90-án megholt, ágyasa pedig a ttlt-ejere -«gt kir. ügyétttégaek átadatott.
Folyó évi |a ius hó 18-án este fél 9 óra léj-boa Nyary Kálmán pőlSskel ispánhoz egy isme retlen egyén beállított azzal, hogy a barnoki majoritól jött, bol 6 béres, as ól tani gasda parancsára bejelenteni, hogy a bika megdtlglSit a kasáVsi mit ooináljonak.
As ispán öt bornoki béreinek ol nem ismor vén, felelősségre vonta, mire ax ismeretlen
dolmánya alól egy lorgépisslelyt veit elő, ss lopáo mellének szegezve, tőié pénzt kOvetelt\' az ispán nski tárcájáét! 6, mj« pótig 14 frtm átadott; os Ispán fle a történlek láttárá s szobából kiugrott, kire as ismeretlen egy lOvéot toll, do nem talált, t félve, hogy a kl«zabaduit flu a Cselédséget fellérmátts, a pftlöekei erdőbe meneküli
A osendőrség által orélyssen mogaiteit nyo* ■osés után sikerült a tettest Zoohár Pál hnbóti illetőségű rovott multn egyénben lolledesni, oki midőn a gáloel majorben letartóztatni stándé-koltaiott, tegyvereaoo ellenszegült, omenB- iben aa egyik ooondört meglőtte, mire s csendőr járőr által ogyonl6voteit. —
A fentebb ol6sorol> sajooo eeotokeo kivöl fordultok még el6 o vármegye egéoe területűn a betöréses éa apróbb lopások, valamint a bisebb tolvajláxuk tttmos esetei; tettesei oton-kau a cendörség által részben kinyomozva as illstéku hatóoágokoak átadattak, részben nyomosáé alatt állónak.
A m. kir. csendőri őrjáratok által a lefolyt idöisak alatt letartóztatva lotl; gyermskgyilkoo oágért 1, szándékos emberölésért 2, rablásért é, aj\'ogotáeért 10, aa ember élete és teeti épsége elleni cselekményért 8, vagyon ollooi oael^aményért 10, kósbiüonság-, közrend- ée kftu<emérem elleni klhágáoOrt 110, lopáoért 81 eiiyéd.
A vármegye területén mait évben előirá«baa voll egyenes sdónak és hadmenteioégi díjnok eoedékrité vált flaosegeiröl, az esokro teljeeiiett belizetésokröl, ugy a fennálló tartozásokról kö-vetkc őket van aurencaém eldtorjooztoai:
A pémügyi adminlalratió terén fennakadás nineoon, minthogy ionban a lakó<oág cookély kis termését még nem értékesíthette, as adók éa egyéb kincstári követelések majd esak eioptembsr éo október hónapban frgnak nagyobb mérvbon befolyni.
E helyütt vagyok bátor je\'önteni,hogy o tok. közigazgatási bi/.otnág folyó évi augueitui hó 8-án tartott Oléaében a kir. pénzttgyigazgotó ar elöterjee/téoe folytán vármegyénk 208 községe elle s lelelöeoég kimondvs lett
A katona ügyeket illetőleg van saeraaeném (is/te eltel jelemeni, hogy a f. évi tő«orozás I. évi április 4-től jnnias 7-ig miuden tsnnskodas nélkül befoteotetelt a kővetkező erodméayoysl: os állítási lajstromba leivott állítás kötelesek osáms 8126 volt, ax ujoaqjutalékra beeorostatott 1646, a póttartalékba beaoroitalott booostáseal a honvédséghez 816; ns állitási lojoiromba felvett áilitásMtoleook köottt viisaahe yeitetett, fegyver-képtelennek találtatott, m< I mindenkorra alkalmatlan tOrOltoleit Mb. 6164, a (borosáétól tável maró I 961, teljessn ismeretlen 364.
KOsgasdaaági viszonyainkra váilalkosólag a kSvstkeiőket vagyok bátor előterjeasteni:
As időjárás a mesőgasdsságr* steMe keé-vos6 volt, késflbb atonbaa a gyakori s beouszn tartó aeOtéoek a gabonát aegaöatóuák, miook kővetk. ztébon hely eokéat oimsoak ■ntswaégM* volt ryeogébb s torméa, baaem míaöséjpMc is, t&bb helyütt ugyanis meglehetőooa nagy as átlagmely s kóiepeetől ■esooi áll, vagyiepL o beao, torméo hoaama kai. koiéaokiai alig veit 4—6 m. mázaa közöltéé oéhol még asslyo alatta is maradt normálio állagnak.
A tavaasi vetemények kftsül > tsagsri és burgonya jól áll, l he valami eloesi osapAo kOebo nem jOs, ezekből elég jó taroséere vsa kilátás; — « sbőIö isi a ién néyite matat, tea lisst harmat sokfelé puactit, o totomoo kárt okos, bár ai védekeznek sflsos, miért is s torméo MMtts utóbbi időben aagyben csökkent
A gyümölcs lolytou férgessdik ás srflsoo hall. A lormáokilátáo napról aipra banyatHk. Leginkább még ssilva, másait sima- és kdrMMI mutatkozik némi torméa.
A mselsrségss taksrmásy as utóbbi száras időjárást megsínylette; bár a lókor* ée tosna még jól tűrte as eeöhiáayi. A sorja, Mag a domboe vidékeken elsült éo ooak gyenge termést igér. Kaszálását sok helysn megkezdték. — A leniiek előreboeeátáoávsl, bár o lokóooág eayagi helyzete jelenleg tűrhető, s kőagaidoeOgi helyas-Ut jónak nem moadhatom, mert o tormteyok alacsony pioci árs, különösen a kiogaadékat, kft lorgó t. ka hiáayában, résamt köatortoeáeaák, részint egyéni köteleasttségsik (olytáo lorm4aye-ket azonnal eladni kényieioook, egy hoaosa gaadoaági éves kerooetái eróe msgprfibákeláoaok toasi k\'.
A törvényhatóeáai közutak áHapotéi4l e kővetkezőket vsa szerencsém jeleutsni:
A törvényhstőoági közutak tonstartáeán aa 1899. évre eafikségss (edsayog a jéráoi otU-zottságot meghallgatáaa mellett mevállapittatvte. a s vonatkoíó felosztási terveaoi a lek. hMg. bizolietg állal szabályszerűen jóváhsg aivsa, a fedonyag ezállítás katfo időben mogkoaésOott, oly erővel eszközöltetett, hogy annak aegyrásos ss atbisottsági tag arak küzrsaotkóééaável már át io vétstett.
Aa 1899-1900 évi kiinti költségelőirányzat terhére logaaatoeitaadé műtárgy javítások ée ajbótt épiteaekre a kir. állzmépitésasti hivatal a esükséges mössaki müvoletskst elkássitotto, s mintán azok iliotékea helyen jóváhagyatlak, a munkálatok végrehajtása ariejtés utjika bia-looinatott,
Nevezetesebb ápiikssések a követkesök: a tőrdemici—b.-tomoji tvh. közot 8-8. 200. hao. szakaasáaak szabálvoiáeo, az stsó-lsadvo letenyei atoa levő 16 ssámo, és a lenti rsgodsi n\'ofl levő 17. osáma, a sala-egeressg— sak— beczehelyi uton Isvö 97. taáma, a koozthely— saent-albály—baki uton levő 6. száma éa a
gény nő nevében én io kO<sönete( mondok önnek s<ólt Ferenc leié fordniva, mosolygón emelve orcára nemeit.
Ferenc gtönyürrol élvezte a csengő hang zenéjét selragadtatásul felelt:
— Meg is kaptam érié mélló jutalma nal a magáiból — éa föltekintett mosol jogva, —brávó, derék ember, •csengett Io lelülülről és én mindig hallom a három szót éo fülembe fog csengeni egész éleiemeo át, folyton minden Időben éo essk s jóra log buzdítani.
— Tehát ss iatsn nyilatkozott meg önnek felülről, On egy kiválasztott ember Ha ási ur, ssólt pajkosan tréfálva a leány.
— Ha nem is maga as laton, de egy angyal volt bizonyára ki hozzám ssólt felülről, válaszolt Ferenc.
— Nem hallgat el...á ilt jön édes anyám... Bemutatkoztak éa nagyon kellene*en ssórskos-toki vacsora közbon. A leány oiragzdó szereiéire méltósággal tüntstts ki Fersncet; ki viszont minden elkövetett, bogy a leányt mulattass*. Sikerüli ia neki: o szülők tarlóikodóbbak voltak Hslász-zzal szembon.
Vacsora nlán Stefánia, igy hivták a leányt — kérdezte Frrenc\'ő1. -*f—
—- Jártas valami zenében?"
— Igen, tudok zongorázni. Szerelem a zongorát, mert a legtőkéleieoebb hangszer.
— Helyes, jáluunk valami aégvkeaext
A másik s<obában le csavarták a lámpákat és nemsokára felhangzott Juloz Schulhofnak egy gyönyörű, keltembe zenéjü keringője. A leány
ezűöi is élvosoltel hallgatták s ssép ssnet, melynek végeslével Stefanis és Fsronc nem gyöitek eléggé dicsérni sgymás játékát.
A leány megh v a a fiatal embert máokorra ia é< midőn bucsut vettek, kicoft tovább maradt a leány keze Ferencében és mindketten éreslék, hogy a laksdó szerelem, lágy fovslms megérin-olte leiköket és édesen bizsergette meg os iljsu hevülő vért ereikben.
Azután többszőr találkoztok. A ssuiokon, z séták közben, s táncteremben, a jégen Orőmmol adtak egymásnak taálkát. Aa az ideális, igazi, tissls szerslsm, mely betölti Qdvöt adó magom-tosságával a szerető lelket o moly végtalon nagyságával éo mennyei bflbéjánfifc vjtránhatolmá-vai zz egekig szárnyal, öaoaehozto Okot, szükségéi érettelte velők, bogy ojymás kOsollétét élveznék és e boldogító közeliéinek mindenoklOIOtt ingerIO voráisát kivánlo, vágyta tMtOknok, leikőknek, ssivöknek legkisebb porcikája.
Egyszer {ott ültek ismét a songors mellett, mikor Ferenc megfogta a leány kesét és Siivéro nyomta:
— 8tolákia...mondta reogő hangon és ráemelte csillogó nemeit a leányra. Oly sokat mondtak annyit elárultak a stemok, hogy Stelánio megértette uokaak bestédét; a lokinteiCk ogfhe tapadt, a oaemekből kiáradó hipoólikut erővel haló delej, busta, voptu öljet egymáshoz. Ferenc ál« fogta a leány válát ott, a hol a finom csipke opolotto omlott o vállára :
— Stefánia — uólt lágyan — azt kérdaalo elébb, bogy boldog vagyok^ majd oaoavodélyoo
hangon folytatta, boldog vagyok igen, as 4a sgyedüli boldogságom le vagy Stefánia, te, okit imádotoaorű, végtelen saeralamaMi taoroilok, le aki bálványoaett Istenem vagy 4o kinek csodálatos, igátelteli termetét most átfogva tartja karom. Érzőm testednek éltető melegét, koeod megremeg as ssvémbsa, Stefánia tündöklő ttemod visstatűkröti, bogy le ie szeret*. Szerotünk... ugy*o, mond ki te ia, hogy nerotn. to saég tovább, antlogolt a la a sssrslsm nyoivée to Stefánia aronyoo feje ott piheat a aaoroteU lério vállán. Ferenc érezte a leány hajából kiáradó illatot, hallotta amint lebsiotnorű hangoo, önfeledt gyönyörrel aagta:
— Foreoe...többet nem moadoti, aem mosd hatott. A fin arcán érezte a May matat- leheletéi, o lángra gyaj\'olta benne o vért, aa ééea arcnak éssrabló közeliéle megbűvölte éo ojko mohóu tapadt a leány ajkaira.
E mámoros, uerelmeo csókban a leány lelke átmont az 6 ni vébe.
Et okkor lépett a szobába a leánynak az tnvja o megállt at ajtó küszöbén eltápedlaa a rémülettől. "
A - fiatalok pedig bíbor uinü aroeal igyekeztek mogützi néhány akkordot éo idegesen reszkető kéztel laposgatták a hangjegyeket.
As igasgotóné asigoru hangon szolalt sseg:
— Stefánia I távozzál szobádba saoanol I
A leány tétnvuvo keUt (el, mqd izomset aem morva (elemeim hirtaira sonhájáho latolt.
Nagy-Kanizsa csütörtök
iyOl«»l«i—(nlnniboki aioa levő 89. Sskmu hidiik újbóli építése.
A gyülevész—gulanhoki u\'uii letö fi iU száma líd,— továbbá n bsdscsoavl- é« révlOIBpi kikötők fnviláBM.
A ItSgrád—Imkovcci kOaol 0- I km. ssaksl ssának a Dráva folyó elleni n egvédés» eéljábó-partvédmH H sarkanytyu épi\'ése. A Keszthelytől — Hévízig (erjedő ut*yaka«snk- és a rela-egersseg -mlabiri tvíi. ntak 0.7 -6 ka. ssakassánsk hengeredne. Éneken UvOl 14 db. betoncső I lerakása ái ugy fa-, valamint köhidakon kisebb-szerű javítások.
A tőrv. kőanlak állapota Kijutó klelógitli, * aa utak éa mttlárgysk elemi csapások lolytán a lolyó évben kivételesen i csak egye> helyeken szenvedtek rongálásokat,
As útadót nem tUelók, de kOaniuukü teljési-1 tágéra kötelezett egyének a reájuk kirótt munkának egy részét teljésilblték.
Vasat", posta és távirda ügyek terén enli* lésre méltó esemény nem lordult olő.
Aa 1899. évi törvényhatósági útadó kivrtésé-ról, befizetéséről éa ai 1899. évi július hó 31-én maradt hátralékról is alábbi Mnra\'iilAsi vagyok bátor eMerjessteai:
A megyei törzsvagyon áll 1564 frt 76 kr. Ukarék pénztári beiéi é« 260 In n agánkötvényliől, készpénz tulkiadáa 16 Irt 88 ki., c«elek\\rt hátralék 1789 irt 99 kr., vagyis tiszta oHolekvő vagyon 8680 frt 16 kr.
A varmegye háti én árvapénztáminnk törvény által rendelt havi vizsgálatait n bianUaéi kflsbe|ót-1 tével teljesítvén, aa arról ssóló hifstiilo jegyző-j könyveket \'/• alatt lissteletiel bemu\'atotr.
Van asereaesém n iek. bizottsági kiizgyillénnok bejelenteni, hogy Szent-Iványi (iesa vármegyei V-ik aljegyső a kincstári j»gügyek igasgatósá-gsboa (ogiilma\'ó gyakormkiá kineveaietvén, nevezettet, teaintettel arra, koity állásé\' sürg/lrn elioglslni kellelt, a tek törvényhatósági bizottsági köagyülé* utólsgosji vábsgyásánsk fenntartásával a blvataloa teendők teljesi\'éie a ól foyó Jni julíus bó lö-ével felmentellem; timteletwr ké-rem a tek. biroltsági kózgyOUat, hogy Szent-Iváayi Géaa vámegyei V-ik a >gysfll i Iánktól véglegesen (elmenteni, « erról htitftrosHŰlag ér-tesiteni méltósia^ék.
Bátor vagyok erysltal s iel. bisottaági közgyűlésnek tudomására hozni, bogy Szenliványi Géza V-ik aljegyzőnek kittet-ezésn lolytán megüresedett vármegyei V-ik aljegyzői állápra Gftjásy Lajos árvaszéki sljiyyzfll, k ennuk he lyére Kaufman Mátyás pícei l»lótl volt krgyts főispán ur őméltósága ideig!íbesen helyettesíteni.
Végül van sierencsim a vármegyei közigazgatás öaaias körponti és jftrtsi hivatalunknak, valamint a vármegyei Srvaesékoek Ogylorgitlmi kimolatáaát a folyó evi janaár hó l-\'ól, julioa hó 81-ig terjedt időszakra következükben előterjeszteni: Záío-Egerszegen, 1899. évi augn-zlas hó 21 én.
Caertdn Károly s. k.,
Ztltm«(jr< tliipiijt
HÍREK.
i
— OyáüBhlr. Lapunk zárta\'ror vesszük a megdöbbentő és lesújtó hirt, hogy egy a közügyek terén fáradhatatlan tevékenységű férfiút ragadott el hirtelen a kegyetlen halál. — Sümegi Kálmán az sElső inagy. ált b\'stosító társaság szegedi vezér-ügynökségének titkára szombaton d e. szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt Sümegi Kálmán, ki városunkból helyeztetett a szegedi vezérügynökség élére, itt tartóz-kodása alatt pezsgőbb, elevenebb életet holott városunk társadalmi életébe s a közügyek lelkes és tevékenybajnokavoltmindvégig. 0 alapította azIrodalmi és Művészeti kört" mely egyesül .t az ő elnöklete alatt oly szép reményekkel biztatott. Kiváló tulajdonságai, fáradhatatlan és ügybuzgó tevékenysége folytán Szegeden is nagy tekintélyt vivőit ki magának és e munkássága és áldás dus élete közepette szóllittatott el a déré\'- hazafíu, az élők sorából, jövő számunkban több helyet szentelünk az elhunyt emlékezetének,
I
— C\'aargé Aassepe A .Csurgó és Vidéke" irja: Csurgónk napról napra szebb. Az ulcsai lámpák számát megkétszerezték; kőhalmasainkal jftsr nagyban törik. A gimnázium leié eső terel tnegfsabadilják kopottan füvétől, a mi szintén csak helyeselhető. — Es hogy magát a gimnáziumot említsük, az kivül belül egysránt szépen fest. A s/.abad tornatér a legmodernebb igényeket is teljesen kielégíti. A azabsd tornftzáshoz szükséges minden szer megvan és magvan mindaz, a mi a szabadban való játékhoz megkívántatik, Azonkívül a gimnázium minden termét éa lolyo
még rendbehozandókat is rendbahozzuk és bogy kü sőleg is fényes legyen il uaatris vendégeink fo/adtatása, arról is gondoskodunk.
— Maii Aslm Naaaag)vAraatgyébea. A veszprémi püspök a görgelegi 320 holdas ara-dalmat eladta ötven kan-ment-mártom embernek, kik ennélfogva családostól átköltöznék Görgetegre, hol a megvett birtokon lalut alapítanak. Somogy-vármegye bizonyára nyerni log a tiszta magyar fajú, erős nép betelepedésével, kiknek híres szorgalma előre láthatólag győzedelmeskedni log a görgetegi lő d mostohaaégán s a vármegye közepén levő eivatagban virágzó kollárét fog teremteni. Hír szerint e vétel ballatára a Görgeteggel- szomszédos közcégek leiolaján latot nrajtolták be a kormányhoz, hogy a kunokat lelicital-ják. Nem valószínű azonban, hogy a miniszter ez elkésett ajánlatot figyeerabe ves-i, met-t a kunok letelepedése Görgetegén nagyon is beleillik abba a politikába, melylyel az alföld népfölöslegét eloszlani akarják.
HaaaavA lelt bleaéléása. A miért arcának verejtékét hullatja, a miért hónapokon ál küld fohászt istenéhez a szegény iöldmives, a mit örömtől dagadozó kebellel gyüjl keresztbe: learatott gabonát hamvasztotta el a tüz egy ember könyelmüs^ge és vigyázatlansága folytán. Mull hó 98-án d. a. 4 órakor PuteU-Manarod község szélén a lakosság által összehordott a keresz\'be rakott gabonakazlak aigyultak és tizenöt ga/dákak évi gabonatermése 4116 Irt értékben lett rövid idö leteltével hamuvá. Elégett még Hoffmann Héla földbirtokosnak egy cséplőgépe ia 2100 Irt értékben. A gép biziosilva volt; de as elégett gabonát csak egy-két gazda biztosította, mintegy 736 Irt erejéig A megindított vizsgalat során kiderüli, bogy a tüz keletkezése a cséplőgépnél működő gépész mulusztáaftnl róható lei. Többen figyelmeztették már a gépészt, hogy a gőzgép kürtjéből kiröppenő szikra ruhájokat mez* gyújtotta, tehát veszélyben van a felhalmozott gabona is De a gépéaz nem vetett ügyet a figyelmeztetésekre és igy a szerencsétlenség megtörtéol. A gépész leijei entetett az illetékes hatóságnál.
— HegtAsmadatt ksrékpérea Bánok-Szt ..Györgyön m. hó 26-én Puhíts Gyula budapesti lakós gondtalanul karikázott a falu utcáján. Eberhart Gyula oltani plébános nagy harapós ku\'yája morogva adott ellenségea érzületének ki-
sóit ízlésesen kileslellék: ugy hogy bárki is meg- fejezési éa mindenesetre elleneégnek tartotta a
tekinti a gimnáziumot és környékéi, mindenesetre közeledő biciklis ét, mert i agy dühösen neki
bizonyos jól e-ő örömmel szemléli nz>, — Nap« ugrott. A kerékpáros a hirtelen megtámadiatás
nap után uj és uj vendégek jelentkeznek es ven- lolytán le borult gépestől és bal kesén Súlyos
dégelnket elszállásoló bizottság is nagy busgalom- sérülést szenvedett Minthogy iz mlnet tanúi
mai működik. Az óvároeban körülbelül 180 is voltak, aa orvosi létlelet beszolgáltatása metietl
vendég- talál elhelyesest, az uj váróéban pedig jelentés tétetett a letenyei szolgabírói hivatala II.
még többen találnak barátságos hajlékra. Érte* — Allaaslé gai4as«(l laééslté. A
süléaűnk szerint nemesak a dunánluli protestáns löldmivelésOgyi m. kir. miniszter Lukiét István
intésetek képviseltetik magukat Qnnepűnkön, letenyei lakóét vármegyénk letenyei jéráaára nésve
hanem a szomszédom kaposvári és a nagykanizsai t gazdasági ludó-ítói tiszttel biztta meg. ptárista főgimnázium tanári karai is. Vendégeink\' — Halélea pofon. Sttfulj József dráve-
közül Antal Gábor ev. ref. püspökünk, Tisza csányi Iskós összevessen Loneetria Józseffel.
Kálmán világi ker. fögondnokunk és Darányi Veszekedés közben Stelulj ugy tálalta arcul Dini
mintatér ur sseptember 18-án délután 6 órakor Loncsaricsot, hogy as lögtön ssörnyet hall. — A
érkeznek városunkba. Gondoljuk, hogy addigra a tettes öokém jelenikesett a bíróságnál.
— ön pedig uram, ezek után remélem meg lógja kímélni házamat látogatásaitól.
Szólt, megfordult és beoapta maga u\'án az ajtói.
Ferenc ugy állt otl, mint a ki várja, hogy reá< dö jőn az egeaz világ. Szerette volna odakiáltani annak az asssonynsk, ki oly kíméletlenül utasította ki házából, bogy hiszen szeréli, igazán szereti Stelániát, esküszik, hogy szereti es Stefánia Is szereti öt..., de egyedül állott! szédült a feje és kitámolygott n szobiból.
Nem India, hogyan került haza. Már ső^tség | borult a földre, sötét volt szobáj i is és ez jól\' eseit neki. Zúgott a leje, őrülten ezágu\'dtak a gondolatok agyán keresztfii, végnélkfiii káosz bo» rult lelkületére, mely súlyéval összenyomni akarta. Homlokára nyomta erősen mindkél kesét és körmsit belenyomta a bőrébe.
Miként a dübörögve zakatoló, csattogva, zúgva dübörgő gépházban elnémulik a hatalmas lárma, ha megreped a gőzgép kazánja, akként hozott egyszerre tisztaságot e fizikai fajdalom Ferenc agyára. E tiszta pillanatban, a sötétségben caak annál fényesebben tűnt fel Stefánia lehér •lakja, komolyan reá tekintő angyal arcával é-Ferene rajongó arccal tárta ki karjait „Te .szerelsz,.. szereisr..*esmi mégis egymáséi lesilnk.*
Lehullott már sz első hó. A téli mezon mozgalma bájaival, zsarjaival izgolt a városban. A korcsolyázók kipirult arccal siklottak a jégen, a szánkók csilingeltek. Es a hó szállingózva, halk zizegéssel hul\'ott, és betakarta tiszta, fehér lepellel est as amúgy is piszkos világot j
As utcán Stelánis sietett- izgatottan tekintett maga körül. Majd pedig büsske daccal emelte fel lejei. Q nem tehet róla, csak mások átkos önző céljai, ésak mások lelketlen érzéktelensége viszik temetui as ö ifjú életét. Valami vigassta-lanul ssomoru boldogság járta át, midőn elgondolta, hogy ö ma boldog lesz és meg fog halai. As ulszéli Iák kopaszon meredtek sz ég leié. A pelyhekmind sűrűbben hulllak Muffját szeme elé kellelt tartani és ugy sietett kisgé tipegő léptekkel a hólepte, lagyos gyalogjárón.
Az élet egészségesen virult testében, élvezettel érezte, mini fe-zOl meg tagjain az elegáns ruha.
Azután eszébe jutott) ho y otthon most készülődnek sz ő eljegyzési Ünnepélyéhez. Hozzá akarják kényszeríteni, ahhoz a úagylejtt ember* hez, ahhoz a semmihez, ahhoz a nyomorult léhOlőhöz. hah .ffc] miért? . mert cime van, mert báró urnák titulálják. Es as kell nekik, a szülőknek, üres cím, hangzatos méltóság, magss összeköttetések és azért dobják oda aa ö boldogságát, szerelmét I De dacolok vel-d önsó világ,
gyönyörűségtől reszketve vádolom a szülőket, az egész társadalmat, amelyben hibáaan lábbal tapossák sz idealbmus saenl tauál, de bünhöd> tök ti valamennyien, kik vétkeztek az elle . En meg togok halni, de hirdetem balálommal as egyetlen igazi szerelem örök jogát, mely legyőz benneteket, mert ha ellene támadtok, a magatok világéi romboljátok össze...
Ment, szem i lázban ragyoglak éa mikor a ház kapájába ért, melybon llaláaa Ferenc várta, oda rohant anmk keblére nem gondolt ekkor másra, cak ajkai égiek reaakelö lá\'ban, megérezve, vágya az eljövendő csókok titkos gyönyörűségét.
Azon ház előtt a«tán, reggel felé nagy csődüld! támad*. A rendőrök a mentőkirt telefonáltak. A ház kapuja elölt pedig egymás ak sdták a hirt. „
.öngyilkosság történt.. Egy szerelmes pár ; agyonlőtték magákat*.. Majd megérkeztek vágtatva a mentők éa elvitték a házból Halén Ferenc éa Stáfania holltes\'ét. A szivüket járta át egy-egy gyilkos golyó.
Az asztalou néhány sor irkál hagytak: \' »0,ikónt mentünk a Iwíáíbt, As életben egymáséi nem lehettünk, egvgyé lettünk a haléiban. Mindenkinek megboc<átuak.«
Nagy-Kanizsa c-UMirttitc
1899. szeptember Ló 7i&n
A *érmrn)r háiHMI Zalavárm.\'gye törvényhalÓHÍgi b\'toltsága Zila-Egerssegen folyó hó 11-én éi folytatva közgyűlést tart. V tárgy sorozatba 121 ügy van felvéve, esek kóst Nagy-Kanissát közvetlen érdeklő követkesó llgyek : f. ss. 40. Herczeg Batthyány Slrattbiann Ödön bécsi lakós kérvényez nagykanizsai hit-biz. birtokhoz tartosó puszták ónálló jellegének megullapitása iránt.
, 43. Negy-Kanissa rendeset! tan. város tanácsa a szakbizottságok választása ellen benyújtott fellebbezéseket belerjeszti.
, 62. Nagy-Kanizsa V. tanácsa a képviselőtestületnek a közvágóhíd építési költségei lödóséee tárgyában hozott határosat/1 jóváhagyás végeit bemutatja.
, 58: Nagy-Kanizsa v. tanácsa a képviselő testületnek a tárház*k részvényimaság városi pótadómentessége tárgyában hozott határozatát dr. Diek József, Hetit* Undy Béla és társai lelebbezéae folytán beterjeeiti.
— P^niügvlKaxRSlóból pol-gársirster. Gtrnya László, volt zala-egerszegi pénsügyigazgatót, ki csak pár hónapja ment nyugalomba, Ssakolcta város képviselőtestülete egyhangúlag .polgármesterévé választotta meg.
— KluevcxftM. A pénsttgymininser Boaáry Zsigmond péiitQgyőri biztoshelyeltest Znla-Kger-szegre ideiglenes minöswgtt pénsQgyöri bistoasá nevezte ki.
— CJ kirjrsjit. Nagy-Lengyelben m. hó 28-án volt a körjegyző yalanztáa és Baríalot Mihály helyettes jegyzőt válaaziollák meg kör-jegysóosk.
— As slst köd. A lombhullajtóőez tuvalma már megérinlelle a fák lombfcorónfiját. Hullanak hullanak folyton a megsárgult levelak, hervadnak a k»rt virágai; a fecskék már rég eltávoztak és mnlt vaaárnap este leereszkedett az eleő köd éa bevonta szürkeségével a sötétséget. Csak a más nap reggeli napsugár oezlatta el az ősznek eme ^vétlenségre hangoló előhírnökét.
— Illaalrséil sseale. NsgyKanlzaa . iAios Jerflletén tartózkodó cs. és klr. kőzós had* saregbeli tartalékos és ssabadiágolt katonák dltnSrtki umUjt folyó évi október 11 éa 12 én Bsyer Gyula — volt Pintér Sándor — vendéglő jébens tartalik meg, éa reggel 8 órakor kezdődik. Az utáttmU november hó 2l-én a cs. és kir. 48. hadkiegészítő parancsnokságnál Nagy* Kanizsán lesz
— Belraléaok a fliyHnaalnmba A nagykanizaai rom. kalh. fógymnaaiumnál a be-iratások a köveikeső eredménynyel záródlak : beiratkozott az í-sö osztályba 91, a lí-ikba 78, 111-ikba 61, lV-ikba 64, V-ikbe 88, VI iba 25, Vil ikbe 28, VILbikba 16 összegen 888 tanuló. tA tanulók Máma ez évben 9-cel tóbb mint a efolyt tanévben.
—- Belralkoaáa a ker. taaaaelaka lába. A helybéli kereskedő tanonc iskolába a tanulókat aseptemb«r 10-én d. u. 3 órakor a városi polgári flniskola helyiségében Írják be.
-«- Laépeeseayfr* vágyott. 5-én éjjel midőn Mező utcában lángokban ál\'ott egy pajtai őzv. Malulnikné Magyar utcai házában egyik lakóénak a baromfi készletét dézsmálta meg egy eddig iameretlen tettes. Közeledik kisasszony napja valószínűleg ünnepi pecsenyére vágyódott nag~on, még pedig ludpec<enyére, mert Ot darab jól hizott Indát emelt el. A rendőrség erélyesen nyomozza a tolvajt, kinek enn.lfogva alighanem torkán akad majd a jó falai.
— Ma. E hó 6-én éjjel 12 óra tájban a Mező utcai lakókat tűzi lárma riasztotta fal álmokból. Horváth Jánosné belyljskós subadon álló pajtája kigyúlt és miután yiz nem igen volt két óra lefolyása alatt porrá égett. Szerencsére teljee szélcsend uralkodott es igy a veszedelem nem barapódzhatott el. A tűzoltók megjelentek a rend. őrsénél egyetemben, de miután oltani nem lehetett csak a tüz lokalizálására ssorii kozott tevékenységűk. Ember és átlat-élet nem voll veszélyestetve. A kár körü\'belttl 270 frt; biztosítva csak kiasbb öesseg erejéig volt A tüz keletkezésének okát a rendőrség szorgosan nyomozzs.
— Allategéaaaégttgy. A ragadóa állati betegaégek állapota Zalavármegyében é legutóbbi hivataloa kimutatás szerint: lÁpfm: Z-Apáti
9 udvar, összesen 1 község 9 nivar. Ttnyitt-bénatig ét hályogot Miét: Sármás 1 udv., Tormaföld 2 udvar, öeesasep 2 közeég 3 ndvar. Strtétorbdiict; Udvarnok 1 udvrr. Strikeéu: Akaii 8 u., Alsó-Bag\'>d 10 u., Alsó Zaid 6 a., Abdráshída 1 u., A.«Pábok 2 u, Aszólő 18 u., B.-Magysréd 1 ul, B..Sianl-György 1 u., Bada-csony»Tomaj 10 u., Becsehely 1 u.. Csapi 8 u:, Döbréte 6 u., Egyed uta 1 u., I első-Hahót 1 u., Ksrencfalvi-Mlkó\'a 18 u., Felső-Páhok 8 u., Gelse 1 u, Oulorföld 4 u, Hegyesd 13 udvar, Hosssufalu I u,, Keszthely 1 «., Kiekomárom I u., Köveskut 2 «., Kútfej 7 u., Mindszent-Kálin* Kislslud 1 u., Monostor\'Apáli 7 u., Medgyes 8 u., Nagy-Kanizsa 4 u., N»gy-Boldogasszonylslvs 6 n„ Petesháza II u., P.-Ederics 1 u., Réthát 6 u., Rigyáo 6 u., Sárhida 19 u-, Sármellék 10 a,, Sümeg 2 u, Szabar 8 u, Ssenl-András 1 udvar Szent-Jakab 16 u, Szent-Kozmadombja 1 udv , Szécsi-Szent-Lássló I u., Széósi Sziget 1 u, Szt. Györgyvár 9 u,, Szepetnek 2 u, Ta ján-Dörögd 6 üi, Tót-Szerdahely 1 u, Z.-Egerszeg 20 udvar, Zala-Szántó I u, Összesen 48 közeég
Mi okozza a főfájást?
Zet a kérdéet gjrskraa leket hallani, de feleletet rá, aaelj pedig egywrB, kévéi omlwr Ind adat. A fíféjéa tulajdonkép-paa mi lt Igail bategeég, és annak egyik Ja?n, mily aok MttguÍKgol, lllatdleg betegei állapotul ogyUlt Jár. Tengernyi gyégyssirt alkatiul! éa kuaaátuk a lOf^Jaa állon éa eaak i gyftgyaaerek oaak pillanatnyi aogktaajrebbálkt okoaaak, ■art aa általtaoa egéeaiigl állapotot kall gyógyítanunk. A ftfájkt olykor a gyomor okoaaa, mely romául emkat, olykor i nifbaj vagy btlbnj. Gyakran u Idegbajt la, mint hlasteria, elvliolbetetleiiebbé ta heveeebbé tusi. Oyakraa a vtr Uáavei kerlngéao ta gytlngeiége ok* a ba,aak. EleJbben la tokát a vért kell f.lfrlaglUal k i cílra a leglutáioaibb aeert kell ftlkaoanálal. Htdlgaer I.ajta klauazony Honte-rtdMI (Svájca, Vaed-Caaten) a ktvetkezü levélben etaondja eekáak, ta addig kellett aaeividile te atlyea ua remiit ■ódon kapta vima egéaaeégéL
— Már bárom tv óta, Írja leveliben, a legkeve ebb B-fájti klnaott Nem tadtam alndnl, nem volt étvágyam éa a legklaibb aaj la rettenetei lainvedtot okozott. Olykor aat klitaa, hogy mag kell OrfelnSa k életea Uaaayára kockán lett volna téve, ka ea aa Alapot aaég aokálg Urtott volna. Kgylk atvérea aaentett aeg akt a PiakpUata kaeaaálalát taaáeaolU aekea, aat aoadva, kogy aa a ptlnla a legkitl< aSbb aaer kaaoaló betegeégek allea. Nea hittem agjan eu váaak, ée aégla prébát tettem k a katáe igaaáa caodálatoa volt. Már aa eled akatelya ie aagy magkAaa/.bbSléet aser-aatt k a klvitkeidk tökéleloeea meggyógyítottak Mett aat hiaaaa, kogy egéaaea aj életre keltea.
A vér aegardiiiéiiével advafJSk katéaát aa egéea orga-aiaaaara ée jaáttal ■agialate^lk a véneagtajnéget, Idegbejt, reaaMUaaaet k áltatáaoi gytigeeéget. Ének elten a betegeégek ellei a Plek pltalák a tegkatáaoeabba.. A Plnk-pilalák kaphatók Magyaroraságoa a legtöbb gjdgynartárbaa. így doboa ért I frt 75 kr. éa kat doboi S frt. Magrarar. aaégi ISraktái : TírSk Jiaaaf gyógjraaarUréban, Badapeet, Ktrály-alM 11
Köszönetnyilvánítás.
Mindazok, kik , boldogult édes Atyánk halála alkalmával részvétüket kifejezni szíveskedtek, fogadják forró kOazOnetQnket.
F.-Rajk, \'1899. szept. 5. A gyászoló Baké eaalád
Iraawwrrr
Laptulajdonos és kiadó: FISCHEL P.ITLŐP.
917./99.
270-1
Árverési hirdetmény.
álulirott bírósági végrehajtó aa 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teazi, hogy a nkanizsaL kir. járásbíróságnak 1899 éri Sp. I. 1192J3 s>4nu végzése következtében dr. Rothsohild Samu ügyvéd javára Böröndi Amant dus kilimáni lakos ellen 100 frt sjár. erejéig 1899 évi mároius hó 30 án foganatosított kielégítési
végrehajtás utján lefoglalt és 1200 frfra becsült 1 cséplőgép, 1 bódé, és 1 rostából álló ingésA>| gok nyilvános árveréeen elads\'nsk.
Kely árverésnek s nksnizsai kir, jbiróság V\' 266.6 1899. számú végzése folytán 100 forint tőkekövetelés, ennek 1898 évi december hó 16 napjától jtró f>J kamatai és eddig öeszeeen 41 frt 95 krban bíróilag már megállspiiott költségek erejéig Kilimánban a helyszínén leendő eszközlésére
1800. évi szeptember hó 9. napjának d •■9 órája
határidőm kitflzetik és ahhoz a venni szándákos-zó; oly megjegyiéssel kivatuak meg, hogy as érintett ingóságok as 1881. évi LX L-c. 107. é-108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni.
Kelt Nagy Kanizsán, 1899. évi aug. hó 26. napján.
MAXIMOVITS GTŐBGT
kir. kMWgi végnkajtd.
szám 1899. 269-1425
Árverési hirdetmény.
Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. év IX I. c. 102. J-a értékűében ezennel közhírré teszi, hogy a letetiyei kir. járásbfróság 8407 éa 8496 1897. számú végzése által Klein Jósssf bej. kereskedő nkanizasi lakon végrehajtató javára Tamás Sándor bonfai lakó* ellen 447 frt lóké éa ennek járulékai erejéig éa 226 frt 20 kr. tflke, ennek 1867. év janoár hó 21 napjától azáaiiea-dó kamatai éa eddig összesen 54 frt 80 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtsa alkalmával bíróilag lefoglalt és 1100 írtra becsalt bika és tehenekből álló ingóságok nyüváhoH árverés utján eladatnak.
Mely árverésnek a V. 241.1 ée 2|99. as kiküldetést rendelő végzés folytán s bei 7számén vagyis Borsfá:i végrehajtást szenvedett lakiaénál leendő eszközlésére
18H. évi iseptestker hé 11. "yi^infc é. e. ÍO érája
határidőül kilBzetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly magjsgyséassl bivateak mag, hogy az érintett ingóságok aaen árverésse az 188L évi LX. t e. l\'»7. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron slol is elsdatni fognak.
Az elárverezendó ingóságok vételára na 1881. évi LX. t 0. 108. t-ban megáJlapított feltételek sserint less kifizetendő. Kelt Letenyén, 1899. évi auguszt. hó 27, — pján
SCHM1DT JAN08 kir. bir. végrehajtó.
3900/tk. 1899. ssám.
206-1
Árverési hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osz> tálya részéről köahirré tetetik, hogy Ksuimeaa Mór nagykanissai lakóé végrehajtatónak Botka Miklós végrehajtáat szenvedő hahóti lakos ellsa, 80 frt hátralékos tőke, ennek és pedig 110 frt mán 1898. marcins 80 tói 1899. jannár 16-ig, 80 Irt ulán 1899. janaár 16-tól járó 6f kamatai. 18 frt 75 kr. per, 7 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi, 9 Irt 26 kr. jelenlegi és a még felmerflleodó kOft-ségek iránti végrehajtási ügyében s lent nevseatt kir. törvénysaék tertletshes tartozó a hahóti 1161. sz. íjkvben -f 481. hrsz. alatt Islvelt s 1088 írtra becséit saántófSId a beraksói dűlőben
1800. éri szeptember hó 19. napján d e ÍO órakor
Hahót község házánál dr. Sohwarcz Adolf felperesi ügyvéd vagy helyettese aösbeióttével megtartandó nyilvános árvarésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a feaatabb kitett becaár.
\' Arveresni kívánók tartoznak a becaár 10*/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhes letenni.
Kelt Nsgy-Kanissán, a kir. tvssék mint tkvi hatóságnál, 1899. évi jonitu hó 28. nspián.
GÓZONT, kir. taaékl a I báré.
Évek
óta kitUnö pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, Hiv é« gyomorbíjoknál, vörszeyérysépnél brvositag ajánlva. mmtm Legkedveltebb kávéital a családok. százezreinél. mm
(ETCTCTCTCTcTC)
Nagy-Kanizsa c«iHőrtőa
Zala 72. azim (6. lap)
1*99 szeptember hó 7 éa
Szenvedi fiatal férfiak
ha meg akarnak szabadulni gyötrő bajoktól, ós kellemetlen be tagságúkat alaposan mef akarják gyófjrl tani, haaanáljanak kizárólagos in
Santal Egger-t,
msly rövid használni uídn Mftlepő tikért biztosit mindkét nemnél a régi átfolyást nugtsúnUtk 1 üveg ára 1 frt 60 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 8 tivog (egy karára elegendő 4 frt 60 kr bérmentve.
óvás! Tndowutnyosan elismeri (étty, hogy a Santal ha* tdsa ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. 256—40 óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idefen hangzású készítményektől.
Fő- és étküldési raktár : 6Y0OYSZKBTÍB s „NÁDOJInHOZ
aUBAraiT VI kariUA Váaal-kflrat 17 sala.
^XXXXXXXXXXXXXXXXXtt XXXXXN
FELHÍVÁS. Ö
I
X ........
X sitin kaaai. i,<*y u V. w|tltilea, A senakM1 M ia. éa H-4m tartaük ■•!
laiaatl raa wrnmáa i L a MUl^injiff műnk Wtm toda-
atai aacUJjr kaaéaa f. t. ft-éa UrtaUi a<| éa a kératkaaé aaáaak Méra-
«lti»o»l»h Uaaarobatlt i
1861-iBi 1400-1(1 MIOI-ISI 98190-ig
tfít , 8800 , 32474 , 89(00 ,
6081 , 6078 ,184801 , 8482Í ,
8016 , (800 ,184978 „ (8010 ,
14779 , 14*0
14874 , 14410
1*101 „ MIM ,
SSSSS , 96878 ,
saess
88926
I 80801 14880] ,
ItUO , 89280,
48998 hé Sta«f4a aa
44*01-111 4$84Ú-1(
44901 . 439»> ,
Mit „ 44000 .
II101 „ fit 180 ,
89901 , 82888 ,
84801 , MB9I ,
68078 , 68)00 ,
88401 . SMW ,
73976-tól 74000-lf
79401 , 76485 ,
j79779 , 78800 .
asesa , aaeto ,
87088 » 97090 „
91901 , 91990 ,
99294 , 92250 ,
94976 . I 800 .
■lalkap Már • ké kla^ia aa V. Mn|tték s*Mj«gy«4-■afe lleéait ■■gfciaiai, falkén* a t «. TarlklaUitfit, kik a hat IdUarall Másakra fitaainl Uvéaaak, aipii Utalkat U kéatkk Maftaakar hé 94Mg kaaaia jaUaaaék, aart aaak akkor aaáaHhattak bWoaaa a »<s-raaáalt aaáara. 271—í.
As iM aaatályaak aa 4ta;
V, - 8 frt, \'/, - » frt, »/« =» 1 »/. frt, \'/, =? 75 kr.
á asfremMt —nftjtkuk iiil nltaakaéjék yé*aaulHayi7il kaaaia ■Inti alObb bakáMaai, kegy a klvéat aarafaf/asáaaal Uatoiaa nolgálkaank
TELEKI ZSIGMOND Pécsett
s m kir. azabad oaztilyaorsjáték főelárusltójs
ÍXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^
Nyomatott Fiaohel Fül
ptulajdonosuál Nagy-ÜHnisami invv.
Huszonhatodik évfolyam 73. szám.
lMrtM«M|: TIimMi Iftlr ftatM rilöp Mar* k««MWWi.
•Unl irukaaal MmI ••H*\' kill 1 4—* éra kén
Idi tatamiit 1 lip «»«ll«ml fénér* 1 mftnl iUn kliliatajt.
Hadé kl Tatai Vlmlliéfllrt Í n«M PUtf kényt-
ZALA
WtfmgttM ÍZAZ: I lm 11 kaw (I M - k>. • teremi (S trt — kr. Fnyeéém ■ kmu (1 bt M kr.
SjttMr pattan N kralét.
KIMartéaik, riArtai a kMMtalM
Tiutkaaék IkM niéf ka«J
Politikai lap.
Megjelenik HAQí-KANIZSÁH hetenkint kétszer: vasárnap • ciütörtókön.
MnaMla liwlik aak M kank-Ml kpl>U«> ú.
uafcr* W knJaAr
Nagy-Kanizsa, 1ÖV9.
r«WI« iwrtmrtí: Maláj láalai Siirfcitititirs: L^té.
Vasárnap, szeptember 10.
A mi Nagyasszonyunk.
1898. szeptember 10.
Ma egy éve kaptuk a sebet ós még most is éressük.
Ma egy éve sújtott le bennünket a osapás és még most is.vonaglunk tőle.
Ma egy éve szűnt meg dobogni as a nagy, az a nemes szít, mely világosságot és üdeséget, fényt éa meleget, hódolatot éa szeretetet terjesztett maga körül
Ma egy éve halt meg a mí Nagyasszonyunk, a mi felséges királynénk.
Az a buta vasdarab, mely a legfenköltebb szivet átszúrta, nekünk egy egész világot rombolt össze. meg. semmisítette imádott bálványunkat, mérhetlen fájdalmat és be nem hegedő sebet ütött keblünkben.
Nem akartuk hinni, hogy ez az iszonyatos tett valóban megtörtént légyen.
Nem tudtnnk beletörődni a lesújtó valóságba, hogy ez igaz legyen.
Azt hittük, gonosz szellemek űzik velünk kegyetlen játékukat
Azt hittük: a rossz álmok országában járnnk, melynek vége lesz és mi felébredünk a zsibbasztó álomból.
Nem álom volt; igaz volt.
Iszonyú volt a felébredés.
Megrendült bennünk az Istenbe vetett hit és helyet adott a kétkedésnek.
Te jóságos Isten!
Te örökké élő Mindenható!
Te, aki belátsz az emberek lelkébe és veséjébe!
Te, aki tudod: hogy ki a jó, ki a rossz, ki a nemes, ki a nemtelen, ki érdemes a te kegyeidre és ki érdemli sújtó kezed büntetését?
Miért tetted velünk ezt?
Miért sajtottál a porig bennünket?
Miért engedted összetörni a mi bálványunkat ?
Miért vetted el tőlünk azt, a kit mi imádtunk?
A ki a legnagyobb volt a nagyok között, a ki a legjobb volt, a ki a legnemesebb volt, akinek a legnagyobb szive volt, aki letörölte az özvegyek és árvák könyeit, a ki segitette a szűkölködőket, aki védte az ügyefogyottakai, a ki a számüzötteknek vissza adta hazájukat és a ki válságos időkben is a mienk volt.
Elvetted tőlünk, hogy legyen egy közös helyünk, hova minden ember elmehet imádkozni, a hol ö reá gondolva, megszabadul lelkünk a földi salaktól és nem marad más bennünk a mit Té adtál nekünk: a jóság, a szelídség, a türelem és a szeretet.
Elvetted tőlünk, hogy gyászba boríts egy egész nemzetet, a szivek mélyéből fakadó, néma és fájdalmas gyászba, mely az idők folyásával sem sztlnik meg, hanem él bennünk, mig gondolkozni és érezni tudunk.
Emlékezzünk meg a mai napon megboldogult, feledhetlen dipsd királynénkra, hódolattal, kegyelettel és fajdalommal.
Millió és millió ajk imája szálljon ma az ég felé, a mennyek urához,
hogy az örök világosság fényeskedjék Neki;
hogy pihenése könnyű és csendes legyen;
hogy Izrafll arkangyal trombitájának felharsanásánál ott lássuk öt a menyeknek országában a jók legjobbjainak elején.
Imádkozzunk, mert a mit egy egész nemzet imája kér, azt az egek sem tagadhatják meg.
Betol tíyés*.
WEISZ JAQUES butorraktArában Nagy-Kanizsán,
Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől __
a legdíszesebb, finom 6n4nel, barokk, roetfoeo zlylH, gyöngyházzal berakstt stb.
háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok,
továbbá mindenféle m&s bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók. Képei ár|«gyiék kívánatra ingyen küldetik
Ntfy-K&niiu vasárnap
iskolai kérdések.
„Budapesti Hírlap\'1 muU vasárnapi számában egy valóban Jigyelemre méltó vezércikk jelent meg, mely nagyon, de nagyim érdemei arra, hogy mindenki, akt csak a* iskolai iigyeh kánt égy kissé is érdMMik Matdan foglalkozzék vele. A minden isiben nagy tapasztalati megfigyelésre fektetett cikket egész terjedeknében kDedljilk)
Az iskolai év küszöbén\' Állunk, a mikor sok hamis nézet kernl forgalomba, sok vészes hagyomány erősbödik, sok aggodalom zaklatja mindazokat, kiknek közük van az iskolához. A város eleven az iskolába lérö gyermekek és Ujak sürgésétől, forgásától, a szülök aggódnak és reménykednek, a professzorok a megújuló munkára kétzül-nek — de az a kérdés is hallatszik: Jó utón van-e az egész ügy f Bizhatunk-e a jövőben?
Bizhatunk. Vannak ugyan, kik valami nagy magasságból néznek alá a mi dolgainkra és nagy határozottsággal rosszainak mindent, a mi idelent történik Könnyű nekik. Senki sem kéri tanácsukat; ha valaki kérné, nagy zavarba hozná őket, mert általánosságban elvető és általánosságban jtvalló mondásoknál egyebet nem hallana tőlük. Ennek senki hasznát nem látja. Iskolaügyünk még messze van a tökéletestégtől, de halad.
\' Különösen sok történt a keretek javítására vonatkozólag, a mi persze a legkönnyebb is volt. Legfontosabb e terén a középiskolai tervek revíziója, mely évek munkája volt és közmegelégedésre végeztetett. A nagy fölforgatásra nem volt szükség, de itt minden részlet (ontos; ötvenezer tanuló mindennapi munkájáról van itt szó, melynek minden javítása, könnyítése, gyakorlatibbá és észszerűbbé tétele messze kihatású. Behatóbban fogják ezentúl tani-tani a magyar történetet, a magyar irodalmat, a természettudományok egyes részeit Több gondot fordítanak a testi nevelésre. Némely fölöslegesnek bizonyult dolgot elhagynak A művészi nevelés is tért nyer. Az egész tanítás elevenebb, gyakorlatibb, kerekdedebb lesz. Ez a revizió hiánya.
Zala 7.1 ssám (t. lap.)
1899. szeptember bő 10 én
A népiskolai .terv revíziója közel van befejezéséhez. A Közoktatási Tanács tervéről Mgy tanácskozás folyt a népiskolai egyesítetek és testületek gyülésáo és ennek ereménye nem kedvezőtlen a Tanács munkálatára nézve. A régi terv valóban elévült, sok részlete határozottan káros; a tervezett javításokat a tanítók nagy többsége öröm mel fogadja. Remélhetjük, hogy a Tanács most már gyorsan fogja az utolsó simításokat eszközölni tervezetén, tekintetbe fogja venni a tekintetbe veendőket, de szembe fog szállni a kényelemszeretet és elmaradottság kifogásaival. Itt nem ötvenezer, hanem két millió gyermek tanításának módjáról van sző.
A polgárt iskolák kérdése is sürgős. A mostani szervezet tarthatatlan, de nj-nak megalkotása nem csekély nehézségekbe ütközik; a fÖkérdés itt az, négy- vagy hétosztáiyu legyen-e az uj polgári iskola, mert hatosztályu nem maradhat. Nézetünk szerint legjobb volna, egyelőre a négy alsó osztályt reformálni, mert itt tizenötezer tanulóról van szó, a fel-őbb osztályok kérdése még egy ideig függőben maradhat, mig a nézetek tisztulnak és a kereskedelmi iskolák rokon kérdése dűlőre joL A négy első osztály tervének megváltoztatása szükséges éa könnyű, miért ódáznók el?
A nőoktatás kérdése is megoldásához közeledik. A polgári leányiskolák ügye e fiúiskolákkal együtt intézendő el, a mi nem nehéz, a felsőbb leányiskolák qj terve pedig már készen van és általában kielégítette a szakembereket. Itt nincsenek is nevezetes nebészségek, csak azt az qj szellemet kell érvényesíteni, melynek legbuzgóbb harcosa Wlassícs Gyula. A nők legfelsőbb kiképzése gymnásiumban és egyetemen megindult, itt be kell várni a fejleményeket és óvatosan előre haladni. Erre vonatkozólag nincsen is semmi panasz.
De tervek, szervezeti szabályzatok tényleg csak keretek, melyek a jó munkát lehetségessé teázik, de nem biztosítjuk. Maga a munka jósága egyes-egyedül a tanárokon fordul meg. Némelyek a>t mondják, hogy a tankönyv is fontos. Ámde a tankönyveket is a tanárok írják és haamálják Hogy állunk esen a térén t
A tmár- és tanitóképaés határozottan előre halad. Az qj tanárképző tatásat! | szabályzat néhány küdnő rendszabályt [foglal magában; érdeklődéssel várjuk, síképp hajtják végre 6* hogyan válik .be a gyakorlatban A tanítóképzés terén ie fontos ujitások történnek, uj terv, utasítás készül. Látni való, hogy a mit tanácstermekben, hivatalokban el lehet intézni, abban nincsen hiány és mulasztás. Mondhatni, hogy Wmssics óta minden mozog, ö nála nem játja as as elv: Quieta non movere, a mi nyugszik, azt nem kell mozgatni. Mozgat ő mindent.
Két dolog azonban mindezeknél fon-tosabb.
Az első a kormányzás szelleme a miniszter dolgoső szobájától kezdve le a falusi népiskoláig: Ea a szellem telid csodákat jóban és rosszban, ez virágoztalhatja tői az iskolaügyet, ez hervaszthatja. Meg tudni választani az embereket, hogy mindenki az őt megillető helyre kerüljön; igazság szerint bánni mindenkivel; megjutalmazni az igaz érdemet; a méltányosság tanácsait meghallgatni; az összetartás érzését az iskola emberei közt ápolni I a megélhetést azámukra megkönnyíteni; a kötelességek teljesítését pontosan ellenőrizni, de a kicsinykedéstöl tartózkodni —esekés ilyenek a jótékony szellem tényezői. Egyetlen egy igazságtalan kinevezés többet árt aa ügynek, mint egy jó halom szabályzat használ. A szabályzat a papiroson van és sokszor ott is marad, a keserűség pedig a sziveken rágódik és megmételyezi. Más példát mondunk. Egy rosaz igazgató többet árt az iskolának, mint busz jő tanár jóvá tehet. Fájdalommal kell mondanunk, hogy a magyar kultussminiaztereknek nem volt mindig szerencsés kezűk az igazgatók mag* választásában, egészen s leguj*l» időkig. Mennyi korlátoltság, vaskalaposság, gőg tanyázik sokszor esekbea as igasgatéí irodákban! Igaz, hogy könnyebb jő szabályzatot csinálni, mint alkalmas embereket találni és az is igaz, hogy jó szabályaat készítése nem igen hánthat senkit, mig a kinevezések körtU rettenetes harcok dúlnak de épp oly igaz, hogy addg nem boldogulunk, mig a kinevezéseket Bem ugyaaaaaa
TARCA. \\ -—
Világosság.
- á> Jtk\\,k\' Márti táMia.—\'
L \'
Csapó Ferenc a borait kóstolgrtta aranyba ni pincéiében, lejtés után pompásan értek. Mindegyik bordóbél egy-gy pohárkával bébérezett áa a mikor kiitta, elégedetten oaettaatett a nyelvére!. Mire az atolaó hordóra kartklt a aor, már ptoaara lestelte arcát a aaoaz Nem 6 vak aa oka, hogy olyan aok bordóból kellett kóa\'olnia. latén adta; neki kö\'elttiégea lelkiismeretes gondosát.
Patyi Utván (aki a községben töszomazédja * tel vég MM) éppen oH mmé ei a pince melleu Megállott egy kicsit, ahogy meghallotta u utotaó esSttentéaL Nem állhatta mag aaónétkQl:
— Ad) Itten egészségedre, Fark* aaoaaaéd
Csapó Ferenc kikandikált a nyitott ajtó szár-
(ája mögül.
— Ráaaed tegyen bean* ltUÉ I Pördülj b* égy kicsit.
PaVfi látván vetett egyet a tarisznyáján éa baiápdaafUt cMndeaao.
— fokráznak-e?\'
— De még hogyan I
Meg. kellett azt mutatni ia, hogy hogyan taik-
ráznak. Végig kóstolgatták a bordókat. Egy-egy kis hébérkével mindegyikből.
Nagyon kesdték már agymást szeretői a vége tálé. Palji látván megölelte Caapó Ferencet.
— Sok földi jóval megá dott aa Gristea téged, Fartó tsomazéd Meg i« érdemled.
— Hála latén nincs paoaaakodni valóm.
— A leleaégeddel ia csak megvagy szépen.
— Még én.
— Nem ia félted.
— Kitől, mitől félteném ?
— Hát tudod: nagyon szemrevaló.
— Az igaz; de nagyou bee (Hittat
— Még ia esak aaaaony. Eva lánya.
— ügy gondolod, hogy beleharap a tiloa almába ia. ha nagyon kínálják ?
— Perase-
— Tudod, szomszéd, hogy az csak hitvány Ádám Évájával történik meg.
Fatyi István dtzélweésn ábiSanal ■issty-gott ét kitté bicceure lépett odáÉb.
— Mdodanék én neked mért egy okaa szól. Parké szomszéd. -
— Nem vagyok ellensége.
— Ne-higyi olyan nagyon a menyecskének I
Csapó Ferenc leje** miamii kesébe* •
bábért éajágn nyilt szemekkel meredt tzom-taádjáre. Basát tompa hangon ttsdecte:
— Talán vettél észre valamit ?
— Egy kloát sokat jiru a szőlőbe.
— Véthetem vita ?
— Nem I Hanem olyanok az Évák, hogy ha
ige* tokaaor nem áraik taagnk mellett Adá* mot...
— Bűnbe aaaek ?
— Hát béaoav könnyen aánaal alhaasMk meg a paradtosomWa
T— Ea csak olyan bibliáa beaséd, latok »aons-■séd Ea oea téitem mm Ivimat, taat puwüoao* mot.
— Aa már a te dolgod, Farkó.
Patyi latrán voot egyet a válláe kihór-pintetia a poharat, aaián etkwsasott szomaaád-játóL
Caapó fenne egyedül maradt a mámorával, meg aami a bolondon .okoaasával", amit aaoat-taédja vetett a lejébe.
— Miért ne bfgy|en ö a íetáaégének ? I
Aa igas, hogy u aanony. He de aeért *«m minden ateauf íve* hogy olyan könnyen hatt-gaaaona kígyó aaavára. Mac hát a tárt sem mind Ádám, hogy oly szép szerével becsapható* aa
Márt firtatja mágia átoea est a éo%n» a*y-avire Patyi István, as 4 beesik tat sSMaadkja akinek olyan igaz a eth» osMaa enaSer irtat?-Nem-e ilyen módon akarta eaak Öt Agyaimért «wi. hogy kiaaé jobban\'uetnen tartan as atsaonytf
Megállt a hordók kftaftt; ágö SeaMs azetSkk-kei meredt maga elé.
As igas, hogy iiitMiidi I — snoranogta. —«. Valahol é«. bizonyosa* ág; oaak áa lehetek etkfc én lehetek buta: nem látom, mm értem a. tüzet.
Hatalmas öklével a homlokát veit*.
Nagy-Kantasa vatárnap
Zala 73. Bsám (S lap).
1899. szeptember hó 10-éo
gonddal éa lelkiismeretességgel intézzük, a sok tanulási A latinI A számlán.I Az a mint a szabályiatok készítését. sok növénynév I Kinek kell ea az életben?
A második a tanítás szelleme, az egye. - Még bűnösebbek, kik a fia tiszteletét ta-t emlői keadve u utolsó népiskoláig. A n4ra\' a44s84k\' ffi$gronjLák holott a tanítás talán aa egyetlen munka a világon tanárnak esetleges gyengesége nagyobb ki melynek eemmi részletét nem lehet caak k,y4n a fiu ^J\'1\' apánk
gépiesen végezni. Ide mindig lelkesedés Ha minden szülő tudni, mily
kell, vagy mondjuk a hivatás érzése, „ Wteleseégei vannak gyermeke, az iskola, erkölcéi téladat tudala. Mit ér, ha tudósabb8 ívelés iránt, azonnal itt volna a menyek tanáraink lesznek, de kevéabbé lelkesek? orM4i«- A ■menJek °/sz4«a teh4t MíTon A régi magyar iskolában a tanárok és ta-j 4vol,van mé«: de "éfl "e® bele-
niték nagy rés* bizony keveset tudott, ÍAraí®\' az \'8«28á8 "lésébe, főleg ha a maiakhoz méijükőkefl de talán I \'o Tton meg kell mondani a szülőknek: több volt a lelke*, lelkesedő és kjkesitő Törődjetek .gazán gyermekeitekkel, nemember sorainkban. Különben honnét ma-! "^-gyomrukkal és illemtudásukkal; tá-gyaráznók, hogy a régi iskolából kerültek\' megássatok az iskolát a* maga nevelő ki apáink, kik többnyire többet értek,mint,munk^4b,n- k\'méljétek a fiatal lelkek gyermekük? Vájjon mérközhetik-e a mai M?,ie"sé«ét f8 ,llur^,t\' De « l8kola " generáció azzal, mely most sirba szállt? A!lek,nl9e ™a8ál »nnak az intézetnek, a hol kornak is része van benne, mert az fqezi,8 gyermekek megtanulták a latin igehajlo-be az iskolában megkezdeti nevelőt, de az «al48\' 48 az, egyenletek megoldását és iskola és a kor kölcsön hatásban állanak ilyesféléket, de egyebet nem. Az tskola egymással. Nem kívánjuk, hogy tanárjaink e,ölt 48 a 8tü,flk elf" 4l\'on Lmind|g> miníl kevessebbet tudjanak, söt!- de igenis !mménV 8 nevelendő ember képe, annélkül lelkesebbeknek szeretnők őket látni. A mely»nnak a munkája, sem ezeknek a tanár, tani<ó csak tanít, az rosszul tanit. A gondja nem terem ép gyümölcsöt.
mely lanár nem gondol mindig arra,, hogy: --
Meg és első sorban embert neveljen tanítványából, az bizony nem tanár, ha még -oly tudós ember is. Igaz, hogy erről a szülők is gyakran megfeledkeznek és ügyi tekintik az iskolái, mintha ez pusztán idomító intézet, bizonyítvány gyár volna - I Leirom a nevet. Gyá»zkeretbe de erről is az iskola tehet, az ő halalmában 1 tán megállok és oda rögződik szomorú tekintetem van. hogy .a szülőkbe más fölfogást oltson ebhez a gyászkeretes névhez,melyet a balál immár Mekkora hatalma van az iskolának szülőkre átadott a múltnak.
éa gyermekekre és mily gyarlón él sokszor j Milyen rideg könyörtelenség el, milyen rövt-ezzel a hatalommal. den Végesett az enyészet szelleme eszel a nemes
A szülők ellen más lékinletelben is ambícióban izzott agyú férfiúval I Milyen megdöb-
| Sümegi Kálmán I
foglalom. vt
nagy panaszok vannak és mitől váijuk az ö megokosodásukat ? Kinek, minek van befolyása rájuk ? Némelyiknek az iskola soha sem tanit eleget; a gyerek ne vehessen lélekzelet, tanuljon folyton, hogy íziben tudós legyen. Ezeknek szava járása: A gyerek nem tanul semmit az iskolában.
Azután sokan vannak, a kik roppantul aajnálják gyereküket, hogy egész nap tanulnia kell és az iskola agyonkinozza! Ezeknek fohászt: Szegény gyermek! Mire való az
bentő egykedvűséggel tépte szél szokat a kötélé keket, melyekkel ez a munkára késs és munkára hivatott erő,, tervein idealisztikus törekvéseinek, jövöjén csüngött.
Hát nem 8 jobb rés/t választják-e az életből azok as egykedvű, izgalom nélküli Aliszterek,akik a társadalom közös ügyeinek, kötős érdekeinek szívtelen közönyösséggel hátat fordítva, kizárólag* kedvea maguknak élnek ? Hát nem azok\'é az ugy. nevezett nagyon okos emberek, a Kik még ajcö-aös ügyek terén kifejtett munkájolint is a maguk
szamára kamatoztatják; s akik bs a mafuk kamatját! megkapták mosolyogva nézik a közös ér* dekek pusztulását, összeomlását?
Est a két társadalmi felekezetet- nem kell feltwi szívszélhüdéstől. As egykedvű vagy rideg Öntés sel ssámitó szivek idegazálait nem feavtik tol ao> ha az izgalmak.
As izgalmak romboló ereje esak a oemea ambíciójú, a tarsadalom közös ágyéin, közös érda-kein önzetlenül munkáló agy ás aaiv i daganataiban hagy nyomokai. Caak az önzetlenül tehát egéss lénye erejének odaadásával kflzdfl agyábaa vagy ssivében pattannak asél a tulfeazitett ideg* szálak, ha a természet kiváló, randkivtUi ádvóá* aággal nem fegyverezte fel azokat.
Ilyen önzetlenül küzdött férfiú volt SAwpí Kálmánjis, akit valószínűleg a pihenést nem iáit erÖ munkavágy izgalmai öltek mag ilyen fiatalon, férfikora delén.
Hisz csak emlékezzünk vissza arra a tíz évre melyet Nagykauisaán töltött. Nem volt-á ott mia> denült as első vonalban t üsdök között, abol va» lamely közös érdekből tervezett alkotásról vágy relormról volt asó ? aem vitte-é öt bele költői lelkülete, ideális gondolkozása minden moa> galomba, ami öl a társadalmi közős szellem magosabb színvonala kibontakozását lehetett remélni? Neméli-á 6 közös ágyatok-nek éppen olyan lelkes odaadással, mintha csak múltjának, jelenének, Jjövójénet Összes erkölcsi kötelékeivel ennek a váróénak eoraábos leli volna csatolva ?
Oit látlak bámulatos kitartással, lelkének teljes odaadásával láradnra ,Polgári Egylet* agyai körül, mikor ennek az egyesületnek háznagya volt és a magasabb táraadalmi érdekek agy kívánták, hogy ez a régi társas egyesület legyes gyújtópontja a mindenki részérti melegen óhajtóit de meg nem talált tártadalmi közős szellemnek. Mindenki tudhatja, hogy az ö szakadatlan buidí-tás,a óriási tevékenysége milyen hatalmai dimen siókban vitte akkor ezt a társas egyesületet ma gaaztoaabb missiója felé.
Ott láttak az „Irod. és Mftvésaeti Kör* «iáa éppaa \' olyan bámulatos lankadatlanaággai. Irányozta a szakosztályok müküdését; résztvett a daloskará-nak minden eati pr óbájan. Buzdított, lelkesttett as A őszintén lelkesedő szivének delejéé melegségé vei, mindenkit magához bilincselő aseretetremél-
— Csak ebben a becsületes, buta fejben van sötétség; csak ebben 1 Talán már mindenki lát eaak en vakultam\' meg a nagy sseretettől: csat én I
Patyi István megint megjelent az ajtóban, Ceapó Ferenc észre sem vette.
_ Ehun van ni I Megvan már.
Csapó moat fölkapta fejét és zavart, tétova tekintettel bámult Patyira.
— Megvan? flát te tudod?
— Botomról beasélek ilt feledtem a sarokban.
Csapó megragadta szomszédja karját.
— Megállj. Még nincs meg.
— De biz itt van már a kezemben, szomszéd.
— Te láttál valamit te tadhataz mindent.
— Méreg erősek a boraid Ferkó, ne igyál már többet.
— Ne félj, nem az IttzetrElőbb még éreztem most már józan vagyok, mintha gyónásra készülnék.
— Ne haragudj Ferkó,-de a beszéded...
— Mond csak ki, hogy bolondos. Valami ne* hés rettenetes kábultság feküdt a fejemre. Mintha valami égető pokoli sötétség kavarogna agyvelőmben. Adj egy kia világosságot I Különben eszemet vesztem.
Patyi látván moat már ijedten félve nézett ázomazécfjára.
— Mi verte fel ennyire véredet?
— kU? At az „okos szó," amit tőled hallottam.
— Csak nem? Talán most egyszerre félted feleségedet?
— Igenis: teltem. Aat akarom éppen tudni, hogy kitől féltsem. Ez nincs meg. De neked tudnod kell.
— Ugyan Ferkó, ne háborodjál föl oly szertelenül. Nem ez annak a módja.
— Ne beszélj! Majd én megtalálom a módiát csak egy mécavtlágnyi világosságot adj a lejembe. Szeretem azt az asszonyt nagyon, megbíztam benne nagyon. Vak vagyok, sötétségben vagyok. iDs látni akarok érted. Látni akarok.
— Tudod Ferkó, én ugy gontlolom: jó leaz előbb egyet aludni. Majd azután még beszélhetünk erről.
Patyi István kiJéiíelt a küszöbön és indulni \' akart\', de Csapó újra megragadta karját és erősen tartotta vasmarkában.
Nem, eddig nem mész el innen, mig le nem !veszed a hályogot « szememről. Kitől féltsem? | Azt mond meg nekem.
— Minek mondjam en meg ? Mngad is megtudhatod.
— Én? Mikor?
— Akár most is, ha itt széfen becsukod a| a pincét és ottbou váratlanul betoppansz.
i Csapónak keze lehanyatlott szomszédja karjS? ról, megtántorodva dült a falhoz.
— Jól van. megyek. Ugy aem láttatok még Ítélet oape^ — Mormogta tompán szaggatottan
Páiyi Ismn búcsúzó szavát már nem is hall-! gatla caak nézett a messzeségbe vérbenforgó aze-I mekkel őrületes rémes arccal. Az agyába szakadt ; kínzó, tüz ben akkor már érett a rettenetes ítélet > gondolata. Azzal indult neki a lalunak.
U
Csapóné ki-kip^rdúlt a hajlékból; gömbölyű szép karját a szemei lóié tartotta és ugy nezdalt as aranyhegyi útra. Aztán megint csak visszaszökkent a hajlékba, és újra fordult aa ajtó savára.
Belülről halaltszolt a csendes, édes suttogó szó :
— Olyan vagy ma angyalom, mint a megriasztott galamb, röpköd&l nyugtalanul.
— Ignzán. Pedig nyugodt lehetnék uramat csak az öreg eate veti haza.
— Gyanakodik talán ?
— Még álmában se I
— Jámbor ember, szegény ördög C-endest mint a kútvíz.
— Azért félek a haragjától. Mindig azt hal* lottam, hogy csendes embernek rettenetes a haragja ha kitör.
— Máskor nem rettegtél így sóba, hogy haaa
tér.
-rétiem mert tudom már: mikor szokott meg-erkezni. De ma latén tudja: mit értek, még a szivem se ugy ver, mint máskor. Tatán jobb M volna, ha elmennél lelkem.
Nem én angyalom, ha tizenkét ördöggel ront be arad, még akkor sem; míg ölembe nem vesz ek, karjaimba nem szonllak, míg leJkeoaet aranyos kis szádon át beléd nem csókolom,
A másik pillanatban Csanóué már ott voit a a lángo\'ó arcú legény karjaiban, éa mindent t* jledve forrtak egy édes, bosszú csókba ajkaik.
Nagy-Kanizsa vasárnap
A városi reformpárt szervezkedésekor éa a(Uadéa« alkalmával részben az ő kezéből fa totiak «séi s mozgztoii vesető ssálsi a nagyrészt SS ő erős agitációjára helyezkedett az agéaz mozgalom súlypontja. Ekkor bejutóit a viroai képviselőtestületbe a mint viroai képvüie ö nagy tevékenyaéget tej\'elt ki az egyea bizottságokban, külőnöeen pedig ssiskolas<ékben.
As 0 Őrükké tervekben izzott agyában alakit! ki s • Zalamegyei Gazdasági Takarékpénz-tár< gondolata íz éa láradhststlsnul buzgólkodott sasak megalapitáai munkájában.
Mindezeket pedig — amik egy embert magukkan is teljeeen lekötöttek, elfoglaltak. — 0 híva* tali ügykörén kivül végeste. Sőt még iréi hivatottségának is tudott időt szentelni.
Akkor azt mondtuk, hogy egy bámulatos ember, akinek mindenre van ideje. De hogy es az tasetlenűí kifeitett nagy társadalmi tevékenység és s vele járó izgalom as 0 részéről — mint eaaládos ember részéről — milyen óriási áldó zsltétel volt, — esak most tudjuk, mikor — valószínűleg a szereplési izgalmak leeujtó ceak dójául as ő hirtelen halála bekövetkezett.
A túlfeszített idegszálak nem birták tovább.
Már mist listai joghallgató magkssdte as i»-galmaa életei. A fővárosi zsurnalisztika kötélé* kébe lépett éa egyike volt a legnevesebb újságíróknak. Eleinte a teológiát hallgatta. Szabó Imre esombsthelyi püspök volt első Mecoenása s ö buzditottz az irodalmi munkéassgra. Csakhamar aztán kilépet: a sseminárlumból s fiatal jogász korábsn a Reform és Fővárosi Lapok kösöltek tőle tárcákat. As Élétképek-nek, majd kéeöbb ss Elleoőr-nek lett a munkatársa és szini kritikusa. Különösen Kisfaludy Sándortól közölt több becses irodslomlörténeti adatot. A hetvenea években minden magyar lap asivesen közölte tálcáit, a melyeket Siélkskas írói néven kösölt s a melyeket igen kedvelt a közönség. Sümegi volt a vidék egyik legtekintélyesebb lapjának, as Arad és Vidéke cimü újságnak megalapítója. E
Zala 75 szám. (4 lap.)
melled nagr; szerepet jétssott s negyveunyolcss-pirt életében és s válssstási mozgalmakba t is.
A negyvennyolcas tüggeflenaégi pártnak hive is maradi utolaó leheletéig.
Hírlapírói, fzerkeeztöi működése mellett s<en-telt időt sz önálló szépirodalmi működésnek is. Fiatalsbb éveiben egy kötet elbeszélést bocsátott közre.
Később is — mikor a birlapiráatól megvalvs, ss »E\'i-ö Magyar Általános Biztosító Társaság* tisztviselője lett — hű msradt múzsájához. Keresetlen kedvességgel, zamatos nsgyarsággsl megirt tárcák, kisebb elbeszélések jelentek meg löle egyes lapokban, többek között a Zalában is.
Elszórtan msgjelenl szépirodalmi dolgozatait most rendezgette sajtó slá; de kisdáséban meggátolta őt a vératlanu\' beköszöntött halál.
Minden isében nemes törekvésű társsdalmi egyén, tehetséges iró, s barátság kötelékében példásan szerelő lélek, a családi kőta.ékben mindent áldosó családfő szállott vele sírba.
Megyénk szülöttje volt; Sümegen azűletett.
Megérdemli: hogy emlékét kegyelettel megőrizze Zalamegye közönaége, különösen pedig Nagy-Kanissáé, ahol a férfi kora tetterejének legszebb, legtermékenyebb idejét szentelte önzetlenül a társadalom msgsssbb közérdekeinek.
-y
1899, szeptember hő lű-én
azon tervét akarja megvalósítani, hogy Felséges asszonyunk halálának évfordulóján, folyó hó i<b/n a megye területén az Örök imádás templom építése céljaira minden katholikus tomplom ! előtt hölgyek által gyűjtés eszközöltessék. Ebből kifolyólag Nagy-Kanizsa | város kath. templomai előtt a vidéki bizottság részéről az erre felkért úrnők által ma vasárnap szintén gyűjtés fog rendeztetni, mely bizonyára a kellő sikerrel fog járni, mert dicsőült Felséges asszonyunk emlékének hódolni mindenki szent kötelességének ismeri
Az izraeliták templomábam Istenben boldogult Erzsébet királyné lelki üdvéért folyó hó 10-én, vasárnap délelőtti! órakor gyászistentiszteletet tartanak.
— lljétysések. Hamu Imre déli vasalt mérnök, s barcsi fotóház föoöke szombaton eljegyezte Ho/mann Irma kisasszonyt, Hotmann Mór takereskedő leányát Keastbeiyeo.
Stttlap Dénes nkssiz*al k ősségi elemi "-kotai tanító jegyet < állott kollegájával: Juk Etelka kisasssonyoysl.
HÍREK.
— Érméket királyné easléke Azon kegyeletes mozgalomra, mely a főváros katholikus köreiből indult ki, hogy felejthetetlen emlékű felséges asz szonyunk, Erzsébet királyné emlékére közadakozás utján templom emeltessék az ország fővárosában, mely egyúttal az udvözitő örök imádás&nak lenne szentelve, Zalavármegye területén] is megalakult a vármegye területére kiható „Örök imádás templom" vidéki bizottsága A bizottság mindenekelőtt
Adolf géplakatos Mariska Hsass Csizmadia mester
— Wfca—ág. ATufUct ■a tartotta »skúv6|éi Kováét ssonynysl, Kovác* György leányával, he /ben.
- — A pée>l dslérés Isgr Maalsséa. Értesülésünk szerint a .Pécsi Daláida* jövő bó 8-án városunkban Iog hangversenyezni. — ügy hisasűk azonban, hogy as időre sziaéaaeink ia már itt lesznek.
— Leégeti BMlesi, Nagy-Korpádról kapjuk a tudósítást, hogy ott folyó hó 84*61 4-ére való éjjelen tűs ütött ki s JMilur Gésa tulajdonát képező hengermalom be a, m»ly lefyaaaa la m égett. As egész kösaég talpon voÁ, hogy késre-működjön a tüz eloltásában, de aikertefcatl ; még s liaslkészletet sem lehetett megmernem. A ifte kelei kezesenek oka íaaeretlsn. A kár SMatsgy 40.000 forint, mely asoatea kztosiiás által megiérflL A tulajdoooa a lőhető leggyorsabban ismét fölakarja a malmot építési.
Az édes csók után s menyecske egy ss erre nyugtalanul |ugrott tői, a kert telé néző ablakra tekintett rémült srccal.
As ablak kis piros lűggönvkéje még nem volt tsboesátva, s ugy tetszett neki, mintha sbban a
C- natb&n két félelmesen villogó, űazköa szemet
U volna az ablak félhomályoe üvegjén át
A következő percben zörej hailatazott kívülről.
— Megjött az uram I Végűnk van. — Suttogta dalt, sápadt arccal a menyecske ée a legény karját megragadva, a szik kamara szobába rej tatie és gyorsan rásárta az ajtót.
\\ A külső ajtót nyitani akarja valaki, de zárva volt.
A menyecske gyorsan rendezte lejkendőjét és fölnyitotta as sjlöt.
Ura állott elölte.
Mosolygó arccal fogadia, mint máakor.
— Korábban jött kigyelméd, nem ia vártam még.
Csapó o<endeeen asótlsnul belépett; becsakta ss silót s a kulcsot lehúzva, zsebre telte.
A menyecsze ijedt srccal nézett rá.
— Mit skar? Mért zárta be az silót ?
Látom, hogy sz-retaz zári ajlók közt lenni.
Mondá reszkető, fompa haagon és leűlL
— Én csak azért zártam be, hogy innen senki ne mehessen ki.
As ssszooy hízelkedő kedveskedéssel akart aráhos simulni-
Akkor fölállo.\'l az és Ítéleti borzalms«séggal mondta:
valsmí pokoli zene l minden.
Mig
— Feldúltad a paradicsomot: bebocsálotlsd a kígyót. A psradicaomnak pusztulnia kell.
Kívülről a ház eresze alatt patlogáa, recsegés, sistergés hallatszott, mint első akkordjai.
As asszony sz ablakhoz akart rohanni.
Csapó eltorzult arccal vérben lorgó ezernek-kel ragadta meg és átfogta baulmaa karjával.
Mikor aegitségért akart kiállási, sjkaira ta* psastotts izmos, nagy tenyerét.
Ott vonaglott karjaiban tehetetlenül.
III.
ső. Majd amúgy emberségesen megtáncoltatja tilosba járó juhászbojtárt; egy kicsit rénob azedi as aasaooyt is; aztán helyére less ütv
szőlőhegyi hajléka elé és ésett s faln tslé ksnysrgó
Patyi lelvén igy gondolkozott, Csapó Fereno a kertaljai útra ért és nesasokéra eliünt gyűmőlcsóaének sűrű fai kőzött.
Patyi látván nagyot azippantoit pipájából és a bnjásza alatt csendssen mosolyogva goadotta magéban:
•Na ha szét nem rebbentek, akkor eddig a^r kénül a cigányténe.
Le nem velle volaa tekiateUt Csapóék gyümölcsösének hágcsóiéról Ott kell kiugrani mse* veszetten Rigó Jóskának, a juhászbojtárnak Mert azt a bolondot ceak nem tesat, hogy a fglunak lusson ée össaecsöditae a munkából otthon maradt fehérnépeket.
Amint igy néaetUnésstt s távolba egyszerre csak hatalmas tűzoszlop csapolt fai fú»«uk portáján.
Patyi István fejéhezk<pott éa rémültén rohant hasa.
Mire Caapóék portájáig ért. a hajlék össze-párral, ha idejében szét nem rebbennek? Bizony! omlón. Cesk ss égnek meredező tüzes Utöge-
még valami szörnyű nehéz cselekedetre viszi a rendak füstölögtek meg a szélcsendben......a
szertelen indulat ? retteneles tűs-sirbalom fölött.
De hát vakságban léBT lehetett hagyni azt a becsületes, hüaégea embert. Talán most még jói
útra terelheti a menyecskét; Is én még neui ké-l ——
Pstyi István kiü t csendeeen pipázgatva, fehér gyalogúira.
Egyaser csak feltűnt elölte Csapó Ferencs alakja.
Akkor kányarodolt ki éppen á hegvkapujtn Gyors lé|iésékkel haladt, mi közben magas termete szinte Összegörnyedi, mintha valami nagy-nagy terhet cipel volna vállán.
Patyi István szánákoaó képpel nézett a rohanó ember után
Talán kár ia volt aaegénynek világosságot gyújtani a lelkében I Mit ceinél most a turbékoló
TTT\\ 51 Vfrn TTTTfil? áz izraolita Ünnepekre
i I I 1 rh K\\ I W y M J^V »l»4aaféle baeeatáaaal, fordításul. Héllttéshsa ésksktMstaa ~m
mmwmwwmwummv y wmm és cyapot talárok, naptárak és HdvSaU kártyák
SM7 válasslékkaa ssakls
yiSCHIL ittLttP kSykirtgkeAéiftsn kaphatók Hagy-Kaainán.
Xagy-Kaniw vasárnap
Zala 78. saána. (5. lap)
1899. sieptember bó lOén
— Meg kerüli mrtlm pár. Nagyon érdekes. eserel ■I kaland talált ault pénteken teljeeen kielcgnö befejezést a nagykanisa.l ren-dOraá|i hivatal egyik szobájában. A rideg talu •tóba nyájasabbá váll agy kis időre; Farkas áa Baj re dőrkipitáayok arcáról eltűnt a ssigoru, bivatsloaan komoly kitejaaé* áa megilletődött ssivvel szemlélték as aayai izereietnek h«tár-taisn nyilvánaláeái, mely mindent magboceátva, elfeledve ax>, hogy egy leány a ngyybátyjávai megszökött a nűlöi háltál, sietett ide hogy a magárát megfeledkezett szerelmes leáayt, saerető sayal keblére tárhassa. As esei részletei a köveikesők.
Tata) Isire nyugalaa>oll pénzügyi titkár még suguastus 8-án jeleméit lett a bpaatl ren-dőrfökspilAnyságnál, hogy Ilma Dsvb % éves ssép ssőke leáaya eh Unt ás kérte orsaágoa kö-röstetését. Néhány nap malva olyan nyomokra akadt, amelyekból azt kövelkesiette, hogy aa eltűnt leányt megtalálja es eaárt vi*aaavonia a feljelentést. A nyomok aaonbau nem veaenak helyes irányba es a mélyen lesújtott apa aaep-iember 4-én ismét megújította a (eljelentén.
Egyúttal aaonban egy másik allűnáeről la bejelsniáat tett Sógora Sipoa Sáador 46 áves mérnök ugyanabban as időben etittnt lakóhelyéről, Kecskémé ről. Elmondotta továbbá, kogy ayuesozásai es a viszonyok ismerete alapján arra ss eredményre jutóit, kogy a két eltüaáe köaött okozati öasselüggés vaa. A leánya ugyanis nagybátyjával izököit mag, áa a párt 8mlágv-háián, Szegeden, Zeniaa, Paliooa áe Tályáo látták együtt. A .Friie UjsSg" rési eleien kőaólie a hitt asepi. 4-én megjelent eaámában; egyúttal poatos személy leiráat hozva a megszökő* i kát szerelaearől, kik időkősben a Dunástul valamely varoeabsn elvették aa egyedüllét örömeit; de miután nem rendelkezhettek aiásearekkel, as e énekelhették, hogy :
A uékea párom Ó mi idM, i al 14 ...
Nem volt ji, mert elfogyott a folytoaoa utaaáa közben a pénzük
Mait ipénteken délelőtt Kopfmebler Károly heij\'Jali ofáshot beállitott egy idősebb térfiaval egy\'aagyoa saáp ezöke nő. As idegenek jegy* gyűrűiket akarták értékeidteni. Koplmabler, kl annak idején clvaaia a „Friss Uiságban aegssökött szerelmesekről *sóló bírt, azonnal Islismerie benuök ss eltűnteket ée mindjárt ja-\'ectéet lett a rendőrségnél.
Bay rendörkipitány aaoaaal kerméeökre indult ás meg is találta a saerelmeeekei. utt lar-békoliak a Petric«»téle vendéglőben. A rendőr-kspitány igssolásra saólitotta a férfiút, ki ason-nal beismerte, hogy 0 Sipoa Sándor magáé-
mérnők, kecskeméti lakó*, a leány padig Tstay Ilma ünokahuga. A rendőrség lelklváaára igetata is azonosságát, sgyuital anyakönyvi kivo-aattal bebizonyítva, hogy 6 a eánynyal e hó 4-án Kaposvárott egybekelt. A rendőrség, mi-atán hivataloaaa es ügyben megkeresve nem volt esak a Friss Újság révén ismerte as figyet nem tartóztatta le a asarelmeseket, de iQrfőnyilsg érteeitelte a keeskemáti rendőrséget itt lartóa-kodáaukril. A leány ssQlői ezalatt Kaposváron keresték gyermeküket. A kecskeméti rendőrségnek erről tudomása lávéa lürgünyzött a »tülöknek Ka-poevárra, hogy a megssökötl pár Nagy-Kani>aán vaa. Aa örömtől Ugatottén siettek netán a szülök értesíteni a kaniaaai rendőrséget, hogy jönnek. Meg ie érkeaiek a dáli vonattal ée a readtriég isembesitatte őket az an.ayira keresett párral. Meghaló volt a találkozás\' As aays elfeledte a leány á.tal okosott gondol, fájdalmat, báaatot, euk aanak örült hogy élstbeo találta gyermekét ée reeskeive a vissontlátás ürömétől, sírva, zokogva borult a megtalált leánya nyakába, caókjaival borítva el annak areát. — Aiiin belenyugodtak a megválioshatailaaba, abba ugyanis, hőgv 80 éves leányuknak 46 ávee férje legyen e kibékülve öeeiepekoltak áe hasa utastak. Koplmabler órás, as öreg Talay réssé röl jutslombsn részesüli.
—* A Murába lult Tóth Jótsef 21 ávra legény, pincei lakóé folyó hó 2-áq délelőtt 11 óra után Ssabó Mihály peteshási lakós Murán levő hajómalmából ismeretlen módon a Murába zuhant; a babok összecsaptak fölötte ás a legény nyomtaíanuT eltűnt. Eddig nem sikerült a holtesttét meglgláloi. — Bűntény esete nem toiog feno.
* — A révési éleiveeaélybem. E hó ián Ludbrea közeiében levő ottoki rtvcn 6-6 személyből álló teknóvájó cigány kelt át.három egy lovss koosivsl. Homár János otloki lakós ki a révdijak besaedéeével van megbízva, átasállitáa mán követelte s cigányoktól a dij*t. Erre ezek, fej-sséket rxgsdtak és agyonütéssel fenyegetve Komért neki támadtak. Agyon ie verik, bia Komár űgyee ugráaokkal ki nam lár a dühös fejese cs-ipáaok elöl. Waganict Magdolna perlaki 64 évee koldus aaaaony kl szemtanúja volt u eeetnek, megrémülve akart a veszedelemben lévő révész segítségére sietni; mire a cigányok egyike megragadta a szegény öreg asszonyi, a fő dre teperte és baltájával hatalmas ütést mért fejére, súlyos sebet ájtve. Azután nem fizetve meg a révdijat Ludbrag irányába elmenekültek. A csendőrség értesülve dologról megindítón a a nyomozást és a harcias cigányoké\' nemsokára el is fogta. Ezek azzal a furfangos kifogás*a! ismerték be tettüket, hogy aagyon ittasak voliak és nem emlékesnek arra, résseg állapotban, hogy mii cselekedtek. A csendőrség letartóztatta és átadta őket a periaki kir. járásbíróságnak.
— Lspés Mult hó 30 ára virradóra tolvajok garázdálkodtak Csáktornyán. Sonntnbtrg Salamon otíaal lakóé hálósaob^jáhól egy dunlafodelO aranyórát; Htrtchmann Zsiga agyancaak csák-lornyai lakóé sáratlan szobájából egy esüel tula órát loptak el iemerellen lenesek. Azonkívül mindkát helyről még különféle ruhaneműt ii elvittek. As üeeasa kár körülbelül 900 forint. — As erauy óra egyik felán- naptár áa évaaám muj tató van. Dacára a oaendörség irélyes nyomc sásának eddig nem elkerült a tolvajokat el-lógni.
— Dreyfua telaeatelelt Es a bír terjedt el Nagy-Kanizsán szombaton a délutáni érákban mindenütt nagy izgatott\' ságot keltve. A közönség sürü csoportok ban élénken tárgyalta ezen fontos eseményt. A hir elterjedésére az szolgáltatott okot, hogy a berlini börzén a felmentő ítéletet mint tényt kolportálták és így távirati uton eljutott városunkba is. Lapunk zártakor hiteles forrásból a kö vétkező táviratot vettük: „& réábeasMek egyre telysak ítélet lexkerábbaa éjjel vár haté.«
Ezen táviratunk, megcáfolja tehát egyelőre a fenti kolportált bírt, mélyet ha meg-erőaitéat nyer, lapunk kfllőn kiadással fog a közönség tudomására hozni.
- A b pesti m. kir. áll. Iblaé Ipar lakelálél. A ytzkatdn/Mk tanfolyama a budapesti m. kir. állami felaö ipariskolában október hó 1 aö napján nyílik mag s november hó köaepéig tart. E»en a tanfolysmon a gösmoadony (locomobil) kazánok éa a stabil kazánok sserke-zete ée kúelése fog taníttatni.
Tanulókul felvétetnek a 18. élei érőket betöltött, olvasai tudó önálló lakaloeok, kovácsok a etek segédei, a fémek feldolgozásával foglalkoaó gyárak munkásai, továbbá olyan nspasámosok kik sUr kazánok mellett foglalkostak.
A jelentkezők erkölcsi bisonyitványt lartosaak előmutatni s a munkások — ha munkában vannak, — a munkaadóktól kiállítóit munkabisonyit-ványt s ha aem állanak muakában, munkakönyvüket tartósnak benyuitani. A tandíj 6 frt, melyet a beiratkozás alkalmával kell lefizetni.
- Mehtesgaaélák flgyelaaébe A mé-héazgaadák ssives figyelmébe ajáuljuk a lapunk hirdeiéei rovatában található legkőzvetetlenebbül őket érdeklő hirdetést.
— Keramk legaagjrebb enpása as ideg- ás ssivbaj a gyomorbei egségek, vérssegénység sápkór slh. serege, a melyekhez legtöbbnyire már a gyermekkorban tétetett le az alap izgató italok nyújtása által, mint sör, bor, pe különösen babkávé, mely idegeink ée szívműködésünkre oly hát-rányoenek bizonyult. Egy háziasszonynak, de főkép egy anyának sem volna szabad, a későbbi bajok ezen már elvi\'athailan okozólpak felismerése után, a ház fialalságánsk babkávát nyújtani. Hiszen szetendaue mo»i már s babkáváról a Kath-reiner Kneip-maláts-kávéjára való átasokás, amely a babkávé illatával és izével bír, minden osalád javára kényelmesen kersztül viheiö. Eleinte egyharmad . Kalhreiner-mslála>kávét használjuk pót lékül kétharmad habkávához; később telit-felét
őröljük össze és készítsük ai a távét a kot! módon nagyon gondoaan. A kiválóan jé, kellemes enybe is meglepő laea. Azonban kötelesség, sürgős lelkiísmerati kötelesség, hogy a gyermekeket egyáltalában ne saoktasauk tőMé a babkávéra. Készítsünk részükre jé erét Kathrei-ner-féle maláta.kávéi ée legyünk bottá, mint azok-luk.Jsjet és cukrot, ürömmel fogjak majd látni, milf pompáisn izük ma>d a kávé-ital a kicsinyeknek, mennyire felvirágoaaak ás fejláénsk maliene. De sőt betegek és giei géá a pwala Kalhreiner-kávéhos és anoak kiválóan jótékoay hatásához azokra, ut mindig nagvobb eiflaawe teltei isesák. Ezeknél ás a gyermekeknél aat as etersseres tapasztalás bisocyilja. Fontos aaoabaa hogy mindig csak a .valódi Kathreiaert* as ie-mert eredeti ceomagben haeanáljuk.
— Hl akar egyéves takéalee leaal? Bizonyára vaa olvadóink között akárhány fiatal ember, ki annak ideién tanulmányait fálbenkagyta így a 8 áves teraea katoaai uoigálatnak néa elébe. Oebreeenbea már évek óta siksrssia működik as országszerte kilüuő hírnévnek örveadö Llchtbliu Albert-féle ainiasteriieg engedélyeseit katonai előkészítő iskola fMfigyelék: eddai Draugaaia Jáao*, a. kir. honvédesredae ée Mayer Adolf. os. és kir. őrasgy) melyben aton ifjak, kik aég sor slatt aem állottak, foglalkoeáeakra áe alAkáeaültaégre való tekintet nélkül rövideaea magaséi eshetik as sgyéves öakéutesi jogot Fel-világoeitáai és pro«pektait késaaéggel küld aá igaagalóeág. 163-4
Anyakönyvi hírek
MuH héten bejegyzett arflltlásih.
Dévld Qjtovr r. k. AMaivte: Aaaa. Ha Jéenel . , . i Léariá. Oilmilr Ojala ti awtaln: Ojala. djtfjik QjUff rk. SMmltee: Ojten. Tollár SiMlnér rk , ; hm Saana Jéamt ik. féMalm: baltit, riaakmt Mlkálj rk. npiaéaH: Fmac. SjMeMatU Jóant rk. -- J TnieSl1 : Veseae, lett Jáaae rk. kee ima*: Jáaea TiaimilH Ujm rk. dfám M(M: Márti. JáMes Xárely rk. peeia. tm tárMa Ubi , Kila Irua Jakak br fapiikaeekeát: ~ Kiesem Jáam rk. kaaái; Jáaea Harritk Láaalé ik. aageaiaee: MastL Káván Pétar rk. iipwáan: Ua Sehvaia lbciai tar. miklmal. féieaa J TM Kanllai rk káavaall SmU Html rk. MUmlvm: Báliak blváa i rk. aéaeárwn«U : riMf Mária rk. mlM : Oyérzy Ttakriee C/OrtJ rk. Atéalva: Qyöffy. 8Ubr btváa rk perta- ii lávtréa aelfai Ilaaa.
Báiasiágel b étéltek.
Harritk Svala elpéu m«M : Revák fiadul Tóth Kánlj veeatl HMááaw: Kialaár litásllul Harrátb Sjérgy nifiiÉan: Ufáeá Máriával Ssalai /áaee kami wellglli: Kéám "Mnl MlglMa Aáell (éplakatoi ; (irta Mártával
Mult hét halottjai:
Tékád Sjaia rk. Ualm 17 ha: •aálgSeSkér. lett Jáam 1Q. kemlmaitte áa. ált IS érát: Hadi blváa ik. eMléd la, 1 káaapm. kélkant Dirid Aaaa rk. MMmiw Sa IS aia. kélkant Kevám Iiaal mSL Ttuklif Twia rk TS évea rlakér.
Törvényszék.
- Vágtárgyelások és ItélstWrdsIéssk. -1899. Szeptember hó 11 én (ádt/fc.)
Súlyos testi lértés boni eltével vádolt Tamás Jáaaaf elléni ügyben végtárgyaláa.
Közokirat hamiaitáa bünieitével vádolt Hor-váth Mihályné szül. Plaeskó Mária eUeai Ügybea végtárgyaláa.
Erőaaakoa nemi kőaoaüléa bűntettével terhelt Beck Samu elleni ügyben iiéiethírdeléB.
1899. SttpUmbtr U 134n {néniét.)
Lopás bűntettével vádolt Wsidiieh Ferenc s lesi elleni ügyben Ítélethirdetés.
Lopás bűntettével terhelt Balog Antal e tsai elleni ügyben ítélethirdetés.
Solavec iSseder^üyörgy e tsai ellesi bAnlgy-itélethirdetés.
Í899. StepUmber hé 15-én (péntdtn.)
Lopás bűntettével vádolt Brdli József elleni bünügybeu végtárgyaláa.
Zala 73 szám. (0. lap.)
HIRDETÉSEK:
Nagy-Krimi** vasárnap
Lopás bün\'tttevel védőit Horváth Zsófia ateoi bűnügyben végtárgvslás.
Szándékos oraberölés bűntettével terhelt Adorján Mihály eliani ügyben végtárgyalás.
KÖZGAZDASÁG
— A gab«nattalelr4l Aa ütlet állandóan azük mederben mozog. A kínálat gyenge, viszont
vételkedv ia alig jelentkezik z az árak színvonala 034,/90. 276-
akként nem változik. Buza j8 írt 26-80, rozz 6 . , , , -----------
frt 20, bab 660, árpa 6 irt 6.60, bükköny 6 irt, i Árverési hirdetmény.
aab 6 Irt \' • *
--Alulírott biróaági végrehajtó az 1881. évi LX.
RiarvazMrháHllJatáa \'"cx\' értelmében ezennel közhírré teszi,;
^ hogy a nagykanizsai kir. jbiróaágnsk 1899. évi]
A „Funai Oatdakör" a kűvetkezó felhivált S. p- 1. 26B|0 az. végzése kövelkeztáben |
1899. szeptember bó 10 én
goooooooorocooooco
| M::fi;?a:m figyslaabs. g
Az öezi méssssdés beköszöntött évadja Z alkalmából értesítjük ss L t méhéssgazdá- Z kai, bogy a termelt ja
mézeid
bossátotta ki:
rslklvásl
k\'perjeay Sándor nagykanizsai ügyvéd állal képviselt Délzalai takarékpénztárral egyesült aegély e. szövetkezel javára Baranyay Ödön és ellen 2000 Irt i. járulék erejéig 1899. évi julius hó 29-én loganstosito I kielégítési végrehajtás utján luioglalt és 1668 irtrs becsült Bsrasyay Ödönnél l\'arsán 220 kereszt árpa, 490 kereszt rois «s 119 kereszt búzából álló ingóságok nyilvános árvereaen eladatnak.
Mely árverésnek a nagykanizsai kir. jbíróság S. p. 26B|7 1899 számú végzése folytán 2000 írt. tökskövetelés ennek 1897. évi november hó 2. napjától járó 7|*/« kamatai és eddig öaazesen 192 fel 60 krban biróiltg már megállapítod költ-1 zégek erejéig Pacsán a helyszínen leendő eszkös-lésérs
A „Paciul Gazdakör által, a lolyó évi okt. hó 23-án délelőtt 9 órakor Pacsán, s nagvven-dégiő udvarában szarvasmarha dijazás rendeltetik, s melyben részt vshst saját nevelésű marhájával minden Pacsán éa vidékén lakó tenyésztő, a külföldről behozott marhának kizárásávzl.
Elővesetendők egészséges és szén testalláau tseyáss- és növendék-állatok as alább felaorolt osztályokból, s melyek tenyésstöi közt 400 kor. aranyban, mint a oméltosága M, kir. Minisztérium által dijakra adományozott összeg fog kiozzlatni.
A pénzdíjak első sorbaa a kiiebb gazdák buzdítására fognak felhasználtatni, mig a nagyobb tenyésztők s ismerő oklsvelrt nyernek.
I. osztály. Nyngsli ssármsiásn, vürös-larka marha, tiszúvér vagy keresztesések, s) Teheneit I borjukksl. I. dii 40 kor., II. dij 80 kor., III. d>jl 20 kor., IV. díj 10 kor. b) lyy—három érés! üszők. I. dij 40 kor. II, dy 80 kor., III díj 20 határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándéko kor. IV. dij 10 kor. e) Váizsstoti I évee borjak, só oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az nem különbség néUfll. L dii 80 kor., II. dij 16 érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és kor., 3. dij 10 kor., IV. dij 6 kort d) Köiaégi 108. § a értelmében készpénzfizetés melleit, a leg-
bármily nagy mennyiségben értékssitbetík Q
MTIKini SAMU 5
méz-nagykereskedőnél Jf
társi | X * AGY-KAMIM A M - (Msgyar utczs.) Z
OOOOOOOCIOOOOOOOOO
xxxxxxxraxxxx
1899. évi szeptember hó 14. napjának d. e. 9 órája
J Iliit]
bikák gondozóinak díjazására fordittatik 10 kor.
4 díj á
II. osztály, z) Tehenek botjukkal. I. dij elis> III. dij 10 ko. b)
)3M
merő oklevél, II. dij 20 kor., E^y—bárom éves üszök. I. dii elismerő oklevél, II. dtj 20 korona, III. dij 10 kor. o) VálasztoU és 1 évee borjak nemi különbség nélkül. I. dijl elinni, oki. II. dü 10 kor. III. dij 6 kor. d) Teoyéez vagy fibikák gondozóinak díjazására 5 dij á 4 kor,
Az ezep II. ustaályban eaelleg résztvsvük Hiányában tel nulla használt dijakaz (.osztályban bemutatott és díjazásra még érdemesnek talált állatok külön díjazására fordíthatók a bíráló bizottság által.
Felhívatnak a l\'acsa éa a vidékén lakó kis éa oagyobb tenyésztők, hogy ezen díjazáson si> kerültebb állataikkal számosabban megjelenjenek, a bemutatni kívánó állatjaik számát pedig a I. évi október bó 10-ig az illető körjegyzőjüknél bejelentaék.
Ke!l Pacsán, 18B9 szeptember 1-én.
\\ A nnJezS-bitMiág.
NYÍLTTÉRI Foulard selyem 65 krtól
3 frt 85 krl( aitartnkiat — japánt, cklsst atb. lagujabb aülásatok ia aslaakkaa, valaálat fakats, (akár is asisas Haasakeri wt| riu 48 krtól 14 fii 85 krlf Bétaraskés] — a lagétvatauabb asivts, aűs is alstísatbáa, Privát fog/asatókaak pdatabir ia vásuuntaaes valsaiat kás-1 hos asáUltva — mlaiákat pedig postafordultával
káldanak,
IIENNEBERG G. selyemgyárai |
(ex. is kir. udvari ssállltt), ZUriokben. (I Kscyar tavalasia. 3vi|csbs kitasaraalavilbétjrag rafsastasdi
m
KRONlflLD NÖVÉBEK
folytnljÁk a tanítást az
idegen nyelvekben.
többet ígérőnek becsáton alul is el fognak adatni.
Kell Nagy Kanizsáo, 1899. évi aug. bó 30. napján.
MAXiMovrrs gyökgy
kir.. birMfl végrehajtó.
egy simmenthali piros-tarka két évee tenyész-igazolvfcny-2 nyal ellátott bika.
w Varga Imre g
számtsrtónál W
ö INKÉN (Som.-megye.) g
xxxxwxxixyaoooooM
Kyr
piayton
V mezőgazdasági
& Shuttleworth g>
i gépgyárosok Budapest
által a legjutányósabb arak mellett ajnnltatnak:
Váezl-körűt SS. ez.
Locomobtl ós gőzcséplőgép-kószletek
Isvibtii lletánv-aaSpIScipak. láhero-naintók. UaiUtS roiták. konkolyoiík, kaaiíli- is araUgépak, stinagylIJlSk, boronák.
„Colombia-Drill"
legjobb sorvaUtgépek. tiaaakavágSk. ripavágók, kukorlaaa-mariaeiea, dartUdk, SeM-aslask. agyatamaa aaaSI-akik,
li S-»aifl akik ia mladan a«ib gaidatigl gtpak.
mm
trjtaaiM ÍM infnren n UnmíIn MMi (»»*.
Llncolnl törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobll- éa caéplűgép-gyára.
XX
N«gy-Ksnizsa vaaárnap Zala 78. szám (7 lap.) 1899. szeptember bó 10-éo
XXMXXXXXMCXXXXyXXXXXXXXl
S M-e MŰTRÁGYA, KÍNSAV éa VEGYI IPAR RÉ8ZVÍNYTARSAaAO
5 VEZÉRKÉP VISELÓSÉGE
* u2íí:«ie»7. MELIS ós PINTÉR Szombathely. -
I
x
Széli Kálmán utoia 7. IVIU.UIVJ OO I 11*11-11 11 uatlioi y. Széli Kálnán ot«U 7.
állati és ásványi eredetűek.
SÜPERFOSZFATOK
a lagaagMafeaMkh, a legjebbaa ktrltt ée a legolosóbb (Maféraavaa tréfyssesrsli -*-■*— talajra albataaaak Mf TarJalrtHinnlf 10-20$ vlsbon oldható loesforia»ai. Veeytar«aoaa9rt sutvatolnnlt. ^ MtsMtd e ■<trt|7t> pM katlaán a l|M aagjr a—amhépa—égé*a,
g: rxólt-cllözl^etlozx slz őszi -rretó!sel£3a.4l.
Kétannyi msnnyi»é|0 oitrátban oldható loas> ^^öllötrá^ya flíO^^pOKt^totj ■lodealtt
forssTTsl sem pótolható. Ajánlunk továbbá aa agjf a BWUIJfVMUVI) kltOeflea bevált
OeeetNaitit, OMNsaMtreaet, saaialak M|eoytré«yét, káiuél, halattat. kllleteoee altrlorákat, kaséi ts küiuii slvéaysk alá. prletMN trétys és m>sfiiift t lyfutt ksréssk tréfájáéi és ai letátlétráfya kssiervéléeére; tskaraéeyassiat itt.
g | I Ll
I MELIS és PINTÉR, Szombatnely. Széli Kálmán utcza 7. szám
5 M. kir. állaaaviwatak gépgyárának, MrIl«hár Fereaea ei. éa kir. suk. v«t<gépgyáráiek. BKeker , Budait 0a. éa kir. suk. ekegyárának klaárélagae képrlseltséfe.
8 Tejgazdasági gépek és eszközük, gazdasági magvak, összes gazdasági szükségleti czlkkek.
3
n
Zsákok, ponyvák, olajok, zsiradékok elárusitása
x
*XX*K****XKH***XXHK*UXKH*XHX*KK*X*K*XMXHX*X***1
ltfl-\' KERÉKPÁR RAKTAR
UNOER ULLMANN ELEK
Taafc sr aefcaiéaéb na
ia6t>kihiziair. a világhírű „Pnmler helioal" kerékpárok
Wbéaia.l.U és raktári. KitOaÖ járása és solid szerkezetű
\\ UTIGÉPEK felszereléssel együtt UO frttöl felfelé.
Ihtdeeaeal kerékpár alkatrészek éás válaaitákkaa. á^nysttik la|)iia éa kéracalv.,
Hirdetések
felvétetnek: e htp kiadóhivatalában.
Nagy<Esntzsáii«
ocxxxxxxxxxxxxxxxxtxx: 8 FELHÍVÁS.
A Ba.an.1 iu nmiala ita mallljMra^o mtkaak Waas taée-
A alián búul. hoc/ is V. Mnjátékbu, u aiai oaaOlj Ma L «. Q wtialif MM.a If-éa tartatlk asg 4s a kliatkwl aáaak Mára-•Itáaaabaa baaaanabaMk l léOO-lf
1961-tll
M79 . saou
1011 , 1071
MII , 8200
14778 , 14100
ISS7I , 11400 ,
M10I . MIM ,
MSM . Min ,
| MlOl-ttl 99110-% 149*01411 lINMf
8M7I . 38800 . 48801 , 46M0
84801 . 84818 , 4<4N , 48100 ,
84974, 96000 , 11101 , 81180,
ián , swo , I mól . mm ,
99998 , 89160 , 64801 , 648S8 ,
89901 . 9989S , SM7I . 91100 ,
46401 , 46895 , I 68401 , HMM ,
7997*411 79009-le 76401 , 76435 , 78771 . 78800 .
97oas , stoso ,
91901 , 91960 ,
ssasi , mm,
99979 . 96900 ,
SMkap aaár a bé ha«4a aa V. nw|9Uk ais^sgril aak klséáiét ■nkiaHiaa. fclkána it t >nlklalaii|il. kik a ha1 y Maaralt náawkra Játaaaol kWáaaak, aacraad Marikat li klilltl nipiaM>aa W bé ia-% kaaaia jattaaák, aaH oaak akkor aáaithataak biataaaa a aaf. U r. nil.lt iiámra. 971—1.
v Aa .M aatályaak u in
1í »/t - ® Ml Vs - • V« — t Va frt Ve » 75 tr.
V 1 aacraadatt Htaferaksak itU aaiMahaéték )éaiaa«ah>éaf«)«l kaasáa
V alnU .isbb kakUdaai, kofj a ktváat aar^nyistaail Watoaaa isalaálkaart
* TELEKI ZSIGMOND Pécsett
Q a m kir. uebed oextélysora|éték föelárus«ó*s
Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
;»)OOOOOOOOO()üoooooooooockk
851899. 178—1
HIRDETMÉNY.
Nagy-Kanizsa város rendeseit tanácsa ezennel rt közhírré teszi, hogy a város tulajdonát kéneső a vadalmási és nafastói dűlőben fekvő szántó földek, a sánozi vplt téglagyár melletti szántó föld ée rét, agy a magyar-utosai volt lajt hely as 1899. évi szeptember hó 29-ik napjától számítandó egymásután következő 6 évre f évi sieptea^er ké 14-lk napján 4. e. • órakor a helyszínén tartandó nyilvános szóbeli bérbe adatnak.
k feltételek és as árverés sorrendje a v. vévŐBógnól a hivatalos órák alatt betexintketők.
Nagy-Kanizsán 1899. aug. 7-én.
A féNsI taaákva
árverésen a legtöbbet igórő
x>ooo()ooooooooor)ood(
K
Na«y-Kanixsa vasárnap
Zala 78. szára (9. lap).
1899. szeptember hó 104a
Padlózatok mázolásához
0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték 2a*4" ^ *
0. FRITZE Borostyánkő olaj lakfesték ha* feaieiwráe »u.« j.un« 0. FRITZE Borostyánkőolaj lakfestéK ^^A^^SSS^\'1
§0" t*Jiát használat bit m « lejgoleeói»b. \'Sl
998-10
RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN:
NEV és KLÜIH lötxerkeretkedétébvn - HiLOVITI LAJON butorraktárában.
Köszönetnyilvánítás. I
A Fenaéff* SALTATOR LIPÓT föherezef udvarmeateri hivatala.
iltaláaot Atktatáia V*
0 aWH éa aMIjri Paasép Salralar Lipót ittera* Mihlvll Ml na il<|ilft u ubMtulppal bélalt caipAkkal. 4 hutfi koaaaabb fjalaf klrudiliM. baaaaélta * «slpAt*t k éraata, kan lákaá m fáradtak tfj ti, bíiI aái kWu^a atpékaél. Ktlddk agy pár TMliaMtipM, liogy T-t a aiatá|ál* kéaaitaaaak mialkat ubaattalpbtltaaj, nytnaaail a clpéai-aéi a tat*a kttték Ma.
■issslk knr • laéaainlpik éa flf Jáh lMn«k, és ép alj MHWirtk, a atlai aa|Mal4k valtak a ua-Iwiili^ki
lápék, 1NL jalias hó H-éa. K R A H L. htuirkapitáay
Mujiumlj ».|t aUaataraMka, . k«a%u(atáat kiréaá| .laOk., a kOratka •lkai ta)a.
ÍM Daktar un
Aa wh.Mb.Uit nipSk kiltaáakiwk bhaajralUk, aailáidM éa puliin járak aijiitnt méUm I^VffJ*-— M7 huW — kbaaa — Ubb^Jam —mml taaábk nnitárt aaa lf*«j.i.
ftsjvM !■■>—ét kümí.l
ntimn. INT. évi upUnlxr I74n. Tlntoll kW.
WEKESLE SÁNDOR
118—80
óvjuk lábainkat hidegtől, nedvességtől ét meg nüt éttől.
Hlnci tSbbé libfijáil
Sfr tyúkszem, sem Imdós láb, ssm börkeményedéa, Mm
lábdaganat, aam lábágét
Blrit UUt riadta atén st (Un|ibHl 4 járása »»t, kiealptté ár. Itara-ttll, aa agéss aüáfos aiahséalmaiott aabaattalpbé-léassl Cktja al.
ííUnmUnlfl 1 üt *« kr, egutri 60 kr., taulp lO kr., Kjrerarkeknek fele.
Aa ubwtWpbiléa klttatecét latfobkaa biioajritja, hs«jr a SS. és ktr» kkla ktátdtaaik és a aa. Ulr kaarééa^iaek mMIi ttMt aát ssifilttatatt.
SaátktMáa caakii liiirttUl, no a péu nlSUfta baklldáat aaliaU. ltlTÍlé|taitáaak, proipactuok éa kiaaSaatajrilvéattéiak lagyta. y
BC VltMBKIUákaak a*|kM< áraateéarar. H Általános Aibritáro^yár festktl táraatáf BUDAPEST, VI., Szhr-utoxa 18. Ejytéill alámlü raktár ét képvtieletlek Nafr-Kaalssáa i
FRANK VILMOS
férfi- és gysrmek-ruha, czlpö és kalap raktáréban Délsalai Takarékpénatár épület.
KITÜNTETVE
"96. Mllltaaiaal kiálliláaaa araajr érdaakanaat ét aillaaiüaai aafj áraaaal. 897 Ki ibéri naaaaUBst »t«tép»acaaajraa aM dij : éllaattl aramyérsaiaasl.
Lévai ataatUSal vaMfépvaraaayaa aajjr taaarf, aM élj: araapéraaaaL 1898 Hédaaaériiárktljl vaiSgépvaraaajrta alti dU: araajréraaaal. Haiaavétárhatyl küllltáaoa aM éU: aranyéraaad.
eiser I. €.
gazdasáp gépgyára .
lafy-Kuliaáa.
Ajánlja:
■AdTAatiMÁs legqjabb ét LEGJOBK YETÓeÉPÉT,
uabad. kivéllkalt kipaoaak-Írókkal ti látott
slk és kefytt talajhaa «|)tnat alkalaaaa
Zala-Drill
isrvttifépét, Parfarto" *lui Maajt vtttfépét; iHjobbu.r-
továbbá aaab. BlTBülo knaU, t»bb kiállltáaoa aM 4lUdktUataiattSaok nadtitrl loiéltkélt, karatéit léraéayaH, néaaay«|tilt, raatált, WasraW. tarálét, Utotka éa répavá«éH, kukorleia-aariMlélt ét ■Imd.afél. (aadaaágl tépali
ÜTéllal auüoat- és vtsrsssték-bsfsaéssésskst.
„Plaisl^ir" m Wolő rtpatapa ti töltlW, i 10 írt-
Áijrifték la|rta és kéraasatvs.
177—20
Mörathon
esen kitUoő dohány keverék nalndeuDtt kapható.
Gyrei raktár : Weber és Tsa Bpest VIII. Erzsébet-körut 19.
iaoi.kaiiiiAi I
MARKBREITER L. urnái.
A „Uratkaa" röptéket atghodltott alatta dekáayzél, atrt a tekáayzáat l|tt tfétrti-l«tté teáit, a iteatta hitétit tlmztl ét stfizokét eietébea eélUMiketetleaae válik. SS7.
Nyomatott Fiachel Fülöp laptulaj^onoenál Nagy-Kanizaau 18997^

Huszonhatodik évfolyam 74. szám.
bwkMtMf Vánakia ápllet Vlaekel Hlíp ktayv-kmkídMbn.
A aurkMitüTtl órteknat Mm »»pee kint d.-a. 4—t ón k»«t
Ma latóaaadl * Uf wllnl tinin voaatkoaó alada* kSalemény.
Kiadóhivatal Virtahiaáptlat: fíttM FUtf kóuyv-kereekedése.
ZALA
wbönaMM ájui K«tea *"» 1* k»u (ÍH-h. Nlm < koroM (I ét — kr. »«ty.ÜTT» I tini (1 frt 50 kr.
*y41Mv petifaMa M knfaÉr
Flltai) taak, TilJai a tfc liMwfcio voaatkoaók Fiachel FtUp klaj rfenp
Politikai lap.
BirMtMIo* >mhk MklMtkal I-\' kM fogad tata ak ti.
Megjelenik NAQY-KANtZSÁN hetenkint kétszer; vasárnap i csütörtökön. **y»a —m knjttr
Nagy-Kanizsa, Irt 99.
FalaNto mrkiull: a*»l»y láatw •itrkMitlUrt: r»
Csütörtök szeptember 14.
Telefon és közigazgatás.
A jő, gyors én lehetőleg olcsó közigazgatás az, a mit régóta várunk. A közigazgatás gyökeres reformja régi álma a magyar politikát élet vezérlő férfininak. Ez a reform nem fog sokáig váratni magára. Itt az Ideje, hogy a korhadt közigazgatási rendszer modern b lapokra fektetlessék.
Nincs egyetlen tárgy, mely az ujabb időkben annyira foglalkoztatta volna a kedélyeket, mini a közigazgatás államosításának, jobban mondva a közigazgatás reformjának a kérdése. Hozzászóltak ehhez a nyilvánosság előtt laikusok és szakembere] s ha minden írott bellit összeszednénel melyek e tárgyra vonatkoznak, egy tekintélyes könyvtár kerülne ki belőle.
Mennyi qj, mennyi régi, mennyi ellentétes eszme került már napvilágra a közigazgatás reformjának kérdéséről. Sok okos dolgot hallottnak, sok bolondot. D» mindegyikben meg vott a jóakarat. A legtöbbje azonban mind megegyezik abban, hogy a közigazgatást közelebb kell hozni a központi kormányzathoz. Ebben mi is osztozunk, de kijelentjük, hogy nem osztjuk azoknak
í; ik. *
nézetét, h kik a mai közigazgatást minden réssében rossznak és elvetendőnek tartják.
A választási rendszer mindenesetre tnl-áj te magát s h» vannak is a közigazgatásban oly unok, kiket inkább atyafiságos viszonyuk, mint arratermettségük juttatott egy-egy felelősséggel birő állásba, azért a ti*ztvi»elői kar legnagyobb része megfelel kötelességének s itt-ott példásan teljesiti kötelességét. A hivatalnokok nagyobb fele megtesz mindén lehetőt s a ki lelkiismeretesen teljesíti kötelességét, alaposan el van látva munkával.
Azt hisszük, hogy a közigazgatás nehézkességen kellene eúő sorban segíteni. A közigazgatás tisztviselőit fel kellene oldani attól a tehertől, hogy apró-cseprő ügyekben is írásbeliiig érintkezzenek. Ez a sok át-iratozás és leiratozás tömérdek időt vesz igénybe, eltekintve az olyan esetektől, midőn a tárgyaló felek között egyszerű félreértés van, a mikOr hónapok telnek el egy hivaialos tljArá* megindulása előtt.
Szóbeli intézkedéssel sokkal többre lehetne menni. De hogyan beszéljen a járási szolgabíró az alispánjával, vagy megfordítva ?
Hát Edison ennek is kitalálta a módját Ott van a telefon. Ha gyors és jó közigas-gaUst akarunk, akkor ennek első eszkőss gyanánt mi a teleiont jelöljük meg.
össze kellene kapcsolni a központot a megyék székhelyeivel. A belügyminiszter sürgőt esetekben telefonon érintkezhetik s kérhet utasítást a belügyminisztertől m vagy amaz ügybea De ez nem elég. A megyei székhelyeket, nevezetesen az al-és főispáni hivatalokat össze kell kapcsolni c járási székhelyekkel s a járási saékbelyekst a községekkel, illetőleg a kötjegyzői hív*\' tatokkal.
Ily utón gyorsan lehet intézkedni akár szerencsétlenség, tűzvész vagy rendőri kt hágás esetén. Ha egy községben rendőri segélyre van scükség, est telefonos kérhetik s a főszolgabíró nyomban kiklhfc a ess* dörséget Minden nap volna vahtmi utasítást a főbírónak, hol a jegyző, hol a birő aaé> mára. Ma est mtad irásbeliiag posta utyán keli megtennie.
A telefon volna azellenőraésés agyon intézkedésnek az eszi öze. Telefon mellett, a főbírónak pontosan kell megjelenni a
TARCA.
Hozzá...
, Honid szólok, kiirt nívóm dobog, Kiirt aaerelmem ttaliuggal lobog, Ki mtndenaégem, Uilvüni ragy BritO ; Hoxaid könybtgöm, halld meg énekem I
Kist kelS aapaak blboraigtri, Mily >1111 aeaektl t föld iraya; Fennkölt lényednek tde« litbija Akkép ikrintett agy iubb vilign. .
Mióta ismerlek ifjú vlrff, Rónia uint oltótt nékem • világ ;
Moeoiyod iiédit, liaagnd elragad, ---
Caibltó termeled angyal alak!
Haemed pilllaatin megréaegit, Litlak nitt etelen amott vagy emitt i Vérem paaeag örülök, hogy élek, Mert imádlak, mert Mentiek téged I
Halld meg könyörgésem gyöngyvirágom. Hagyd meg u in nóo, rónia világom, SnreM oly kávval, mint én anretlek. Mert ki nem ... ngy hamar eltemetnek I
Távolból.
u.
Fehér Lipót.
Vándorol a feeaka, M*bb kaaiba térhet, Hln 1 madárnak ia paaata itt m élet En io elrepülnék, ón la velők axállnók: Oda, hol aiie nap ifit, óa ragyogóbb aaág.
Saárnyaaegetlea nékem. n vindu\'ló hadat Mily puata életem e attti ég alatt I Szerelmem »aép napja távol vagy. te (illem, Tán Big klrt a«u hallan aoha ia felólem.
Adjatok aairayakat, kadd tailljak veletek, Mert ailktle boldog aokaaaa lehetek. Vagy aaóljatok boni, lián Miatt aiillve; Moat tadoa caak éi ia: ki u igaa árva.
Mondjátok .el: aubad ólat atáa vigyon, Mbit berki midárka aa artei likon, De nirnyam elmetnva, hliba verdeae *i ; Hiába, ptaanlom bejoa keeerveeen
Vagy aa ia aaóljatok kóltóaó madarak I Némulj al I ne beaaól| la elfáradt ajak I Hadd kigyje remélja, hocv Jól megyen dolgon Inkább airba vlnsoin boldogtalanságom.
Cutt F. AlUrik.
> Impressziók a határból.
— Gyáaamlaa Eraaóbajirt, Lógrádon. -
Mohi, midiin a meghurcol\', annyiszor pellengérre állított igtzsá* inegfenzi\'ve ét meggyötörve
ott vonngliK a vesztőhelyen, megtört fényű «ae» aében a i>mttot|n iránt táplált visszariasztó bar-zndalom megdöbbentő reflexével: bt, náhmk jólesik a meggémberedett léteknek, hogy levetheti I mngúról a hétköznapi rgyforaaaag otromba | pongyoláját, le\'isztithaija szelleméről aa epaihi-kut közömbösség szürke penészét é* aj palátibaa 1 megujlvdi lélekben, mngábalérten kulcsolhatja kát kezét imádságra éa kflld így forró toháaat • Gondviselőhöz, hogy a beke-teg áldást bead Napfényét ragyogtaaan továbbra is laloltáok.
A „libera nos Domine* fenségesen mégrázó, elegikus melódia mélabú* akkordjai rezegve szaladtak szét a vén légrádi templom monotó sua ivei alatt.
Az orgo a szomorv. bugásába ve tettül csapkodnak a sivalkodó szélnek utálatos jajkiáUátai és a kongó harangoknak fájdalmas tugáaai. Mintha temetésre harangoznának.. És a fülhasogató, idrgzsoogitó dtaaaaritaaa-tágnak ebből a sértő diaharmóntujából egytaerie előront a legszebb, le. a> dalitObk slmfönia ..
Az istenazolga kenettelieli hangon aeogi, — a melyben benne van a remény a vigasztalás, a dicsőség, melyen Átsugárzik a niuiboa vakké tényessége — >vitáin sempiternam haheas I...* • Aa ércet hang végig tivit a kopott írtaköja öreg pitiérék kOtő i és erezzük mindttyAjan, 4 kik itt ájiatuskodunk a l\'elcteomázvU, ambnts illatot terjesztő virágokból -aotaoru hfitikitággal
Mi fi 1L ^____ fL képes evelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékbtn
illMMOíl^ -
FISCHEL FÜLÖP köifyk«Éi N.-Kanizsán. —Legszebb ajándéktárgy.
Nagy-Kaniaaa osütörtök
Zala 74. ssam (• lap).
1899. saeptember hé 14-én
hivatalában, mert az alispán minden perc-l A* orsxdggy. néppárt. Kedden i&ur érdekes de nem kevésbé félelmetea Uetyá-
ben felcsengetheti. De viszont a jegyző isiid" értekezletet tartott, melyben dMst foglalt rok és szegény legények. Noha be kell
beszámolni Jlarlozik idejéről; a főszolgabíró!"™ mozgalommal szemben. melyetLep^i\\vatonunk,
... . orez. képvúelő a néppárt wM. AiW policia szervezésének, hanem nagy részbea
minden percél, minden lépését ellenönzheli ^ uj programmal indúott meg, a |annak tulajdonithaté, hogy egy romantikus
[melyben huszonkilene pontba foglalva a, kor rablóvilágnak ez utolsó nfciesa, mint
a csakhamar felelősségre vonhatja.
A közigazgatási székhelyeknek a járási nociálistáktöl ellesett jelszavakkal igyekezik a valami élő anachronismus. már nagyon is lécpontokkal s ezeknek a jegyzői hivata- föld népét ét a munkátokat magához edu-\\ ellentétbe kerültek az uralkodó korszellem-lókkal való összekapcsolása által szinte getni. A pártértekezlet,melyen a tízenhat kép- mel és a természet törvényei srerint előbb ideális állapotokat lehetne teremteni Teszem- tn9 ktiztü tizenketten jelentek meg, egy utóbb ki kellet pusztulmok, helyet adandó
. ____, .. ... , . I.L., értelmileg hozott határozatban kijelentette, hogy, a kasszabetörőknek zsebtolvajoknak, csa-
i mozgósítás hirüladása egy óraalaUlehet-\\UJJ ^ ^^ Jmmjáho^ „Jjóknak, sikkasztóknakés sok más egyébnek
aéges, a mi honvédelmi szempontból igen tomllanul ragaszkodik é» annak elvi alapján Más szóval a gonoeztevő világ is modemi-
fogja továbbra kifejteni a működését ugy zálódott. A vele vaJÓ küzdelem most épen-
séggel nem a régieknek
könnyebb, mint az, a melyet a betyárok ellen kellett foly-
fontos körülmény.
Az országnak telefonokkal való ilyen egyházpolitikai, mint szociális irányban Egy behálózása azonban igen nagy költséget ben kinyilatkoztatja at értekezlet, hogy a igényel, a mit az állam maga aligha visel- "«\'»" W^ ^jok. C»k az a kűlömbség, hogy a mai W-. jmb„i vw/y jogosítva beszélni mint maga az ország rendőrnek, amelett, hogy bátornak és mehetneel B^yes megyék közönjük áldozat \' ^. niért7ó0ja a pá?t résznek, még eszesnek és képzettnek is kell
kinwi/n^kXl állitkalnlN.b tttUfAnAadHlrAtla. ( * t * / , . \' , , * i | . « . * . I
híveit s vidéki vezéreit mindamaz ufitásoktól
készségéből állithatnának teletonösszekölle léseket; meghozhatják az áldozatot a gaz-|mlyekkel a párt nevével visszaélve, egyesek dagabb vidékek nagyobb községei is. De a*\' akarnak kelteni és a bizalmat a párt vezér nem képes erre a roppantig iránt megingatni. Az értekezlet vér/ül
állam maga áldozatra.
Néhány megye már csinált is telefon összeköttetés járása telefonnal van összekapcsolva a köz
fennie, hogy a harcot felvehesse.
Rendőrségünk és kitűnően szervezett és fegyelmezett csendőrségünk kötelességtudó céltudatos működésének köszönhetjük, hogy bizalmat syivaz Zichy Nándor grófnak és\\ közbiztonságunk nem áll hátrább jelenleg
! Molnár János pártelnöknek. — Az értekez- bármely
modern nyugati államénál. Azon
. i j I \'fi\'re a pfi\'t mindenkerületéböl érkezett táv-1 ban, ha figyelemmel kisérjük e rendészeti
így Toronláimegye minden \\iratim , ieeé}bm félték Lepsényi Miklós szervek működését, tapasztalni fogjuk, hogy | hibásait: még az utóbbinak választókerülete j közbiztonságunknak a meglevő színvonalon ponttal. Ezt a példát kellene kövelniök a a letenyeiből is három tiltakozást Mitek he j való többi megyéknek is. A tisztviselők ezt! „szocialista s foradqlmáiújítások ellen.
fenntartása
maguk óhajtják a legjobban, meri hiszen a telefon őket kiméli meg első sorban a fölösleges munkáiéi és idöpazarláslól.
Vármegyei rendőrség.
napról-napra súlyosabbá I válik és mindig nagyobb terheket ró a rendőrség és esendőn g vállaira. Ugy, hogy immár csak a legnagyobb megerőltetéssel I mondhatnók önfeláldozással képesek az irá-persekutorok1 nyukban támasztott követelményeknek meg-De ez természetes is, A gonoszte-
A pandúrok, hajdúk és
--[ letűntével, a városi rendőségek és az állam-! felelni
— A katholikus autonómia j csendőrség szervezésével közbiztonságunk vöi< haladnak a korral, mindég ügyesebbek
H ax IlJ a< ra. A magyar püspökök , lassanként kiemelkedett abból a romantikus furfangosabbak lesznek, alkalmazkodnak a
e héten ujabb értekezletre jönnek össze a\\és mistikus félhomályból, melynek azon viszonyokhoz és nagy mértékben szapo-katholikus autonómia ügyében. A tanácsko-j kétes dicsőséget köszönhettük, hogy a kül- rúdnak.
zds tárgyát tudvalevőleg a 27es bizottság* földi félénk kíváncsisággal állt meg határaink Rendőri intézményünk azonban körül-
elaboratuma képezi, melyet az egyházfeje előtt, mondván itt kezdődik Ázsia. Ha va- belül ma is dy állapotban van, mint a
delmek körében uralkodó áramlat némi lami vállalkozó szellemű vagy életunt án- melyben szervezése idejében volt Az
korrektura alá szeretné venni. Magyarország katholikus egyházában az egységes character szabatosabb előterjesztése. a királyi főkegyúri jogok pregnánsabb kifejezése és az autonmiának lehetőleg kedvezőbb felfogása általában, — ezek a revíziós szándékok kardinális pontjai, melyek az uj aera konciliáns lényétől es loi/íttis békeszeretetétől rokonszenvei fogadtatást remélnek.
gólnak eszébe jutott e határokat átlépni, intéző körök: állam és törvényhatóságok, akkor egy ily utazás nem aokkal kevesebb egyszer és mindenkorra eleget véltek tenni dicsőséget szerzett neki, mintha az afrikai akkor kötelességüknek és jóleső gondatlan vadak között járt volna. nyugalomba ringatták magukat.
Nagyon sokat kellett dolgoznunk, hogy Mindennel inkább törődtek, mint a rend-a külföldet meggyőzzük arról, hogy most öri intézmény fejlesztésével. Különösen fi-
már bátran ellátogathatnak hozzánk.
gyeimen kivül hagyatott az, hogy a vidék-
kiérne kedÖ ravatal mellett, hogy az „0" magyar szelleme lebegteti lelettQnk némán suh\'igó a<ár-nysit...—
Valami andalító, ssenbéges megílletőJés tapad a.szivünkre és kegyeletes hallgatagon szív-juk njkgunkba a magyar Géuiusz-lehelte ihletsé* get„.
A kórusban éneklő szár, meg száz ártatlan gyerek kedves hangicsalását, magyar énekét és az ezt. nyomon kővető édes impressiókat szivtuk magunkba héttőn ..
A mily édesen«keserü élvezet a hal.- Iraitélt mar\'írnak az " végső gyötrelem, az a borzasztó vergődés, a mit átél akkor, midőn a máglya felcsapó lángja körülfogja usupa-z testét s midőn érzi, hogy a íoj\'ogaió füstgomoly fnllaszlja torkát, — olyan volt az az érzelem is, mely érzés — világunkat ezen pillanatokban szilaj hullámzásba hozta
Az emlékezés gyászos hangulatába az a reménynyel kecsegtető, mámorító érzés-fuvallat rontott, hogy : é ü"k, öntudatra \' redtünk.
Az eszme legyűrte a "íjta párásítókként élősködő férgeket, halottaiból feltámadt, büsske önérzettel hordozta körül szemeit és »hadkötöző tekintete őrt Alit*....
Hosanna, hogy diadalt ült a magyarság üdvözítő. ideája...
... Ezelőtt három.négy esztendővel keserű fájda\'o mai fogtam tollat as ideália üxy érdeké-bea.... ,
A mezítelenséget, a rideg realismui pőreaégét fügefalevelekkel takargató párt bősz haragra
Megszűntünk Ázsia és Afrika lenni. Már! nek — a városokon kivűl eső területeket az idegennek nem állják útját az annyira értem — egyáltalán nincs rendőrsége. Mert
nem vehetjük annak. Tőle hogy a rendészet minden
- - ■^^^^^w^wt a csendőrséget
gerjedve ontott t átkait ezeknek & norokuak iró- ^zt kövctrlni.
jára; megmozdított minden kövei. Imgy as nj-\'^ figyelemmel kísérje, senkinek sem fog
litánoknak csattogó é fö|d ■ óriási területen, látott megint a magyar . \'
azülölt p.irvetiüiiek, a Horvátizálásnak csúf, megnyomorított tagiait szavakkal őltöztetfe fel. es reám támadt kíméletlen tapintatlansAggal j azért, hogy a toriszülötl monstrumról felránlot-lam a leplet ...
És a rohanó kor ismét vajúdni kezdett. Mé-1 hében életerős magzatot hordoU és hosszú, iáj ilalmas kínlódás ulan
lergetegeben, napvilágot látott megint a magyar eszme és hirdeti dicsőségét mindenüti; gyarapodik lassan, de egésiiégss szervezettel, hogy majd egykor védőbástyája legyen na annyi kísértésnek kitett magyar-szellemnek .
A milyeu fájó volt akkor halott elvesztése lelett ér<ett gondolat, épp olyan jóleső gyönyörű* ség szálltu meg a s omoru nctuskor szivünket, most.
Ezért hozta élénk bizsergésbe vérünket a .vit <m
eszébe jutni, mivel ez teljesen lehetetlen. Lehetetlen azért, mert már a tisztán bűnügyi szolgálat teljesen leköti a csendőrség erejét és idejét. A ki ismeri a viszonyokat nem fog ebben kételkedni. Egy j—6 emberből álló csendőrőrsnek több négyszög-5 — 10 községben, 14—20000 embernek közbiztonsága felett kell őrködnie.
Legjobb esetben is, ha t. i. a bűnügyi nyomozat megengedi, az őrs csak egyszer hetenkint képes az őrskörletet bejárni te-! hát a községek legkedvezőbb esetben is 6 jnapon át egy itéten rendőrség nélkül vannak. Ha ugyan különös optimismussal a
Íkmpiternam habeas*; ezért hullajtottunk öröm- j falusi bírót, ki rendszerint egyszerű földmű önveket, mikor fajdalmunkban zokognunk kellett ív«, u , fortAhh M»thMt rctlr nfelnr t»
őnyekel, mikor fajdalmunkban zokognunk kellett volna ..Mert ebben a^magyar énekben látjuk letéteményesét biztos garantiAj&t a jövőben radiká
ves és a legtöbb esetben caak akkor tanulja meg a nevét leírni, mikor bírónak vá-
lisá leendő eszméknek és látjuk azon reményünk- lasztják, nem akarjuk a rendőrkapitányi nek megtestesülései, hogy e< as Újszülött nem 1 tiszttel felruházni é* az övéhez arányban fog elfajulni, haoam tözsgyökeres magyar lesz... álló képzettségei biró kisbirákat, mezöőrö-1 Vajha ugy feajie I Vajha örömünk nem lenne ket, éjjeli őröket, és a hol van a községi anakronizmus!-
H-r J-
fegyverest rendőröknek megtenni.
A községi jegyzőnek megvolna ugyan |a képessége, a rendészeti ügyek vezetésére
NiigY-K >nis«H csütörtök
a tűi « teleiméiben történik, különben is — az ő érdeme — de tekintetbe kell ven-nQnk, hogy 0 a közigazgatás mindenese, első sorban ndóhivatal, azután anyakö yv vezető bagatelbiró, nrvaszék, kataszteri nyilvántartó, végrehajtó, a közgyűlések ve zetője, egyúttal a község külügyminisztere representálója és sok sok-sok egyéb, A mi időt számos hivatalától megkaparinthat, hu sásait fofoglalják a magánmunkálatok, a lakosság ügyes bajos dolgai. Tessék most már kiszámítani hogy mi marad a szoros ételemben vett rendőri szolgálatra.
A szolgabiróságok Ötlet- és alkalomszerű intézkedéseit és rendeleteit sem tekinthetjük rendszeres rendőri működésnek:
Itt volna már az ideje annak, hogy a vármegyei törvényhatóságok belátták ez állapotok tarthatatatlan voltát és szerveznék a vármegyei rendőrséget.
£ rendőrség feladata volna a rendőri szolgálatot a községekben minden tekintet ben ellátni és a csendörséget és a város-rendőrségeket működésükb n támogatni.
A költség kérdés, a melylyel a nemtörő dömség rendesen lelepleztetik, nem lehet akadály, mivel a községek különös megter-heltetése nélkül lehetne ily rendőrséget szervezni és fentartani. A községek jelenleg a fegyveres, kisbirák mezőőrök, éjjeli őrök és több hasonlók címén oly nagy ösz-szeget fizetnek, inely teljesen elegendő volna megfelelő számú rendes rendőrlugény-ségnek, — a lovasi ottakat is beleszámítván i— ellátására
A rendőrlegénység feletti közvetlen parancsnokságot a községekben, azok nagyságához képe t, egy vagy két altisztre, esetleg rendőrbiztosra kellen > bízni, A községi rendőrségek közigazgatási lag a községi elöljáróságnak, a belső szolgálat és fegyelem tekintetében kör- vagy járási rendőrbizto-soknak volnának alárendelendök. Ez utóbbiak viszont hasonlókép a főszolgabíróknak és egy vármegyei kozponti rendőríetügye-iőnek. A rendőrfelügyelő az alispán főhatósága alatt állana és . közigazgatási bizottságnak hivatalból tagja volna.
A járási és kebel béli rendőrtisztek fizetését természetesen a törvényhatóságnak kellene fedezni. Azonban ez nem ütköznék nehézségbe. Csákja-községek által tizetett útadóból és ebadóbó), melyet eddig rendszerint sok más egyébbel a vicinálisok-emésztének meg kellene egy keveset ecélra is megtzkWitani, mi határozottan üdvösebb volna, mint néhány protekciós engedélyes meggazdagitása.
A vármegyei rendőrség valódi szUkséget volna hivatva pótolni. Ez volna az összekötő kapocs a városok és a szorosabb értelemvett vidék között. Nélküle közbiztonsági szervezetünk kiépitettnek nem. mondható.
Veltner A,
Zala 74 seám. (8. lap.)
Nagy (Dühösen) Dc rajiad a sor!
Kii Ügy képen tőrüllek, hogy az Odysseát is cellónak nézed!
AMu Tanár ur, kíWetelem: törülje ki a szekundomat I
TUben Fogd be a Mádat, te ripacs! (Abeles leül.)
Tanár De boeeánal, hisz\' hs urak Uy-kockáztatják jövőjüket
Eght oiilály. Fütyülünk a jövőre! De ha meg< buktat bennünket, lejelentjük a járásbíróságnál.
Tanár Ugy kénytelen leszek lemondani.
Hqíst oittály. Abcug! Le vele! Pereat! Ha tani-Imii akar, menjen n nígycülküek közé
Kit. Tanár ur! a Nagy polon ütött, mert elnyer tem a pénzét.
Tanár Sajnálom kérem, ebben nem vagyok ille tékes, az Ítélkezésre. Ha én Qtök meg valakit, azt iudom, hogy nekem a j Arás bíróságnál 10 pengőt kell \'eszurko\'nom; de hs p\'. önök engem inzultálnának, — horribile dicu — vagy teszem* önök egymás kösött j.\'irnuk el huon\'ólsg, erre nézve a kompetens ....
Mind. Abcugl Takarodjék ki!
Taitár. Köszönöm Míves m^gjelenénOke\', bocsinál, hogy türelmüket próbá...
»(A tanárt kilökik az ajtón ünnepélyesen.)
Euy hang. fiijen a járásbíróság I
\'Mind. fiijen! fiijen 1\' (Ovöltözve kivonulnak ss osztályból.)
(Függöny.)
—allé—
1899. szeptember bó 14 én
— ——— .........■m-f-:
gel 7 órakor érkeznek a devecaeri állomása, ahol Zalamegye köldöttaéfte fogadja őket. Rövid tartózkodás után a kocsisor Nyirádrs
vonul.

Arany diák élet.
SUiaor liikaát flUkémlta a Uiárja, a miért SUiaor faljolontatta a Járáablróaáf-aál A tanárt 10 Irt péns-biraágra ilélták. — J
Kit Pál (órakózben) R-szla.
Nagy Ferkó (Hangosan) Két ász!
Tanár. (Tapintattal.) Engedelmet uraim I
Kit ) ) _ . .
Nagy ) ■8T»Mrr® ) Foi\'ja be a száját!
Tunár (kérlelve] De kérem, hiszen ez iskola, nem casinó.
Kit. Ne hetvenkedjék I Annyit én is tudót\', hogy ez gimnázium. (Nagyhoz.) Ossz baraloml
HÍREK.
- Erisébet királyné emléke. Erzsébet királyné halálának évfordulóját kegyeletesen ünnepelte meg városunk kö-zönségt1. Fekete lobogók lenglek a házakon külső jeléül azon gyásznak, mely lelkünket még mindig eltölti. Vasárnap délelőtt az izraeliták templomában tartottak gyaszisténi tiszteletet, melyen nemcsak buzgó ima dsállt fel a Mindenhatóhoz felejthetetlen emlékű Nagyasszonyunk lelkiüdvéért, hanem Neumann E le dr. főrabbi nagyhatású emlékbeszédet is szentelt Istenben~<boldogu!t királynénk drága emlékéaek. Az ünnepély magaszlossagát ig-n emelték Kartschmaroff Leon főkántor és a templomi énekkar által előa\'lott gyászdalok. Az oltár gyászlepellel volt bevonva a gyertyákon ugyancsak gyász fátyol volt. Az első erkély közepén Vidor Samuné uraö az izr. jótékony Nőegylet elnöke és a választmány tagjai foglaltak helyet. A nö\'gylet képviselői mindnyájan gyászruhában jelentbk meg.
A kalholikus templomokban az Örök imádás templomépilési céljaira a hivők lelki örömmel adakoztak a vasárnapi ájtatossá gok alkalmával.
A hivat los gyászistentisztelet hétfőn reggel 9 órakor a szent-ferenc rendűk tem plomában volt, A főhajó közepén ravatal áll!, melyet az égő gyertyák százai vettek körül. A templom zsúfolásig megtelt közönséggel, melyben a társadalom minden osztálya képviselve volt A gyászoló gyű eke zetben ott voltak a polgári és katonai hatóságok valamint több testület képviselői. A hacTaslyánok és aggharcosok testületileg vetlek részt. A gyászmisét leber Vince kvardián végezte.
— A kormány Bfylrádosi. A nyirádi Erzsébet-szobrot a kormány e hó 28-án meg fogja koszorúzni. Az ünnepség tervét Polgár Béla nyirádi lapszerkesztő pendítette mag, aki a mTniszlecelnök jóváhagyásával ájÍ8pttq|Ua meg a programmot. Az ünnepségen Széli Kálmán miniszterelnök s Wlassics Gyula kultuszminiszter je
| lennek meg. Különvonaton e hó 23- áu rcg-
A Magyarországon elő<zör Nyirédón felállító\'t Erzsébet királyné szobrát hazánk ünnepeit mi-ni«\'erelüöke, nagyméltóságú Szélt Kálmán Magas vezeié-e melleit a m. kir. kormány f. hó 23-án délelőtt 11 ónkor Tegtogja koszorúzni Bár ó nagyméltósága arra kért lel, hogy minden fényt ea zajt kertllve, a magas küldöttség fogadtatása minél egyszerűbb legyen ; mégis indíttatva érzem magainat, hogy ezen Örvendetes eseményt nyilvánosságra hozzam s ez uton arra kéljem lel a a vármegye minden rangú és rendű intézöségeít, hogy Nyirád község örömében osztozva, minél tömegesei-ben megjelenni szíveskedjenek as üne-pélyen s tegyék le ugy a hatóságok, mint a tae> tüleiek és egyletek koszorujokzt snnak a felejthetetlen nagy királynénak szerény emlék oszlopára aki a magyarokat ugy S\'erette, miként eddig egy királyné sem. ENzállásolásró\', étkezésről szíves készséggel gondoskodni fogok, ha ez iránt etóra megkeresnek Nyirád, 1899, szeptember 10-én. Polgár Béla.
— KlJegjyaéaak. Kunfilvy Rezső, atla-ei;érszegi főgimnáziumi r. tanár eljegyezte Aatoa Róza kinas zony Zela«Ejers-eaen. — Papp Ferenc, megyei árvaszéki jegyző eljegyezte Nagy Irma kisssuonyt Zala-Egetasegen. — Kumper Várton baki körjegyző eljegyezte Czlgáay Kle-intntin kisasszonyt MikelanT" >
— Klurveaéa. A pécsi posta- és távírda igazgatóság Jiindu károly nagy-kaniasai lakost < csákloróyai posta- és távirdaí bt rátáihoz gyár kornokjelólité nevezte ki
— TmiilióvAirnaataa. A murakirályi náp-íakoláhos (anitóul Hild László oki. tanitó, a c-áktornyai tauitóképe^dének volt növendéke választatott meg.
— A zalaegeraiegi Igyréái kamara 1899 évi szeptember hó 14-ikére kitűzött rendkívüli közgyűlése — több kimarai t >g«ak kérelmére 1899. évi üzeptemher bó Sl-én déel»u 10 órára balasztatott a). A fcSagyüléansk tárgya az 1899. évi köl\'ségvatéi f >lö/.etiré-z áítek, t let ve ** 1899. evi tagaági ill«laasa;n«tc aagáJlsp>lá«a.
— Haulvnrl Félix dr slkaajla Munkás élete 33-ik érében és boldog háta-aga negyedik hónapjában hunyt el váriunk e derek «ü ottje Káró yvárosban, ki magyar létére is az elöiielA pozíciót tudott mag mak ott kimai. A horvát lapok szereieliel emlékeznek mag ea«a magyar taburól batonlólag agy] antiszemita Up azon zsidóról ki testvéri ezare ettal éli emberbarát hivatásának, sót utóbbi lap a keresztények által követendő példányképül álli<ja edt. Varosunkban a M&ulwarf esaltdot mindenki ismeri, mert annak tagjai szorgalmakkal ét tudónkkal városunknak etak dicsőséget szereznek. Azért is mély részvéttel vagyunk az oly raelya siytoti család irán\', mely egyik derék tagját vesztene az elbanyiban.
— Méajc«)a«k kttagyaiésw. A pécai közjegyzői kamara pénteken, szeplember bó 8 án tartotta meg a közjegyzők nagy érdeklődése mellett közgyűlését, melyen részt vettek: BánfTay Simon és Bsrauyai B la dr. pécsi kir. körjegyző*, Vi-y Lajos mohao-i, Ursainy Pál dárdai, Tolnay (4éza dr. siklósi, Plihtl Fereacs nagykanizsai, Ziegler Kálmán osáktornyai, Laub-haimer Oszkár a\'só\'endvai, Lénárd Ernő keszthelyi, Nagy Emö szigetvári, Kasza Sándor dr. marcali, Papp József dr, bonyhádi, Hagymáuy Károly paksi közjegyzők. BánfTay Simon kir. tan. a kamara elnöke, az Illést megnyílván, Odvósli n tagokat s érőmének ad kifejezést hogy olyan Hsámosan jelenlek meg. As elnöki jelentés aaarint a letolyt évben a kamara éleiében nevezetesebb mozzanat nem történi, a karban sem állott be semmi változás. A péuztár megvizsgálására 3 tagú bizo tság küldetett ki, mire az elnök a saját é* kamarai tagok nevében a bizalmai megköszönve, mandátumukat leleszi s a közgyűlést a kamarának az 1899/900. érre leendő megalakítására kéri tel. Z\'égler Kálmán mint a szavasatszedó bizottság elnöke jelenti, ho.ty beérkezett irasben 2 szavazat, személyesen beadtak 13 szavazatot. Megválasztalak . elnökké: BánfTay Simon, kamarai rendes tagokká: Plihál Ferenc, Baranyai Béla dr, Zittgler Kálmán, Viey Lajoa; póttagokká: Ursíiny l-ál és Nagy Jenő. Elnök megköszöni a bizalmat s kéri a támogatásukat. Ziegler Kálmán
i
Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 74 szám (4. lap)
1899. szeptember hó 14-éa
ezután kiemelve, hogy s mai közgyülée a kzmarai inléimény léteeitéae óts s 26-ik, visazzteklnt a péc«i kamara múltjára a örömmai kooslatálja, hogy a kamara büazke lehet múltjára, s mit as össses tsgok együttműködésének, de kűlönössu s mindnyájuk állal szeretett és tisztelt elnökük tapintatos vsselésének köszönhetnek, a miuek bizonyitéka az, hogy s közbizalom öt ma húszon-ötödször Télssstottn meg egyhangúlag. Kivánja, hogy még sok íren át Qdvösöíhessék öt ss elnöki méltóságban, A közgyűlés elölt kamarai ülés volt melyen a folyó Ügyeket intézték e>, utána pedig as q kamara tartotta meg alakuló ülését. A- köz gyűlés után as elnök lényei ebédet adott a pécsi nemseli kaszinó éttermében^és erre a kösjegyzökön kivfll hivat alouk voltak : Blaskovics István kir. ítélőtáblai biró, Sável Kálmán kúriai biró. kir. törvényszéki (elnök, Rásky Mihály kir. járézbiró, Hinks László püspöki ügyész, Rákosy Imre dr kir. alüryéaz, és Angysl Bélz dr. Pécsről.
— Érdekes Miniszteri leirat A belügyminiszter táviraiban hivta fel Zalamegye rendőri elöljáróságának a figyelmét arra as állapotra, hogy a megyében, különösen Söjtör környékén igen el vsnssz szaporodva a rablók útonállók, kiktől a közbiztonság veszélyestetve ven, sminl nem lényegtelen helyről érte|flit; in téskedésre hivja tel as alispánt és jelentés lélslre. Csertán Károly aliapán azonnal meg sdts S válsssl a belügyminiszternek. A válasznak as n tartalma, hogy Zalamegyében a közbiztonság rendben van, különösebb rabló és útonálló esetek nincsenek s* igy különösebb rendszabály özéére vagy intézkedésre nincs izükség. Ebben az évben ugyan volt egy esel, hogy Nyáry gazdatisztre pisztolyt fogott egy lézengő s igy néhány frját el is vitte, de ezt nyilvánosan le is tárgyalták s rend és csendőri közegek. Az ilyen eeelek csökkentésébe is gondolt már sz alispán s éppen s f. ho ll-én tartandó törvényhatósági gyűlésen fogják tárgyalni, kogy szigora rendszabályt hozzanak a forgó pisztolyok eladézénsk és vásárlásának korlátozázára. Megemlíti az aliipáni vá lasz felirat, hogy Alsó-és Felső-Hahóion van magvonulva legtöbb olyan ember, kik a művelt aég |ebető legalantoeabb fokán állanak s lézengő azámba mennek; ennek orvoelázára pedig, egy Hahóion felállítandó csendőr-őrs szervezésére gondolt, mit szintén tárgyal a hétfői közgyűlés z pl remélhetőleg s belügyminisztérium is helyben hsgyja
— A miniszteri távirat tartalma sserint, hogy Söjtör környékén veszedelmes útonállók vo nánsk
— tájékozásul az slizpén és csendőr föhsdusgy azonnzl kiszállod az Söjtörrs Ispogatódzás okáért, azonban sem nyomrs vsgy panaszra nem akad-tsk, aem annak nyomára uem jöttek, honnan mehetett a psnazzos intormatió a miniszterhez.— Kiderült ssonben később, hogy s Szíágy-megyében lekvö Söptér községben csskugysn történt néhány utonéllaa és a miniszter ur valósiinűleg összetévesztette a mi nyugodalmas Söjtörűnket a ssilágymegyei Söptérrel.
- Fékereegl látogatás WlUrta. Jó esillsg ur lkodik megyénk e lalva fölö\'t. Deák Ferenczriek a hasa böloaének nöletéai helyén lakik bmh| is as a lenkölt szellemű hölgy, ki felejthetetlen Nsgyaaazouyonk Erzsébet király-nénknsk szeretett udvarhölgye volt, Festetich Mária grólnő ö Nagyméttóaága. A > agyokról éa magadranguakról azt szokták mondani, hogy köanysn lelejiik a nekik lelt asolgálstot, de ugy látszik, azt csak szók mondják, kik csekély szolgálatért nagy dijat kbvetelnek ; azok pedig s kik iga<án méltók az elismerésre, a »>i királyi házunknál azt tapaaaialhatják, hogy állandó jó emlékezetben vannak még akkor is, mikor közvetlen ezolgálatuk el ia mult. A kegyetlen aors megfosztotta Festetich Mária grófnőt a legjósá-goeabb úrnőjétől e ö a jól megérdemlett nyugalmat birtokán Sóitörön élvezi, de azért s királyi udvar aem feledkezik meg róla a állandóan előzékeny figyelmet lanu«il iránta. Salvalor cs. és kir. löberesg már rég megígérte, hogy a volt úrhölgyet fölkeresi, de megérkesésének idejét határozottao nem jelölte meg. Kedden f. hó 6-én s reggeli vonattal megérkesik a bski állomásra sgy egyszerű öltözetű nri ember, ki alig hogy a vasútról leszállott, qz állomáztönűköt leikereste és kérte, szerezzen neki vslsmi alkalmatosságot, hogy Söjtörrs \' mehesssn. Ha — úgymond a fenséges Ur —\' nincs kocsija, a postakocsival Is atmehatek Sőjtörre. As állomásfőnök nem ismeite meg a töherceget e kérdezi, hőgy kihez van saerencaéje s képzelhető a tisatviseló meglepetése midőn s tőheroeg magái
megnevezte. Erre nsgy lótás-futás keletkezett egy slkslmss kocsi keresésére, s csakbamsr előállott Kayser baki tiszttartó fogsts. Festetich Máris grófnő korán izokott kelni, a egyszerű ruházatban reggeli eétára indul. £p. a reggeli léiáról érkezett haza. midőn kocsirobogáet hallóit és látvs, hogv a fogat as 0 háza elé tsri, kisieted s kapuoa, hogy érksső vendégét fogadja. A kocsi megáll a belőle a főherceg eaél! ki, s ki azonnal\' a legssivélyesebb üdvöz lettel i meglepett grófnőhöz fordult. A milyen egyszerű s mi grófnőnk ruházata, oly egyszerű de jóizlést eláruló aöjtöri lakása, s királyi herceg azonban kitűnően érezte magái a grófnő azerény hajlékéban, dacérs snnak, hogy fényes palotatermekhez szokott. A grófníí egyik unokaöcscse véletlenül éppen Söjlörön tartózkodott s s legjpbb kedvben költötte el s magas vendég s grófnő és öcscse társaságában az ebédet bizalmae kegyee beszélgetés közben. Ebed végével kirándult s főherceg Söitör fssiöi környékére mindenütt s vidékről akisssket készitv*. A Oákiornya felé menő vonattal pedig elutazott. A baki állomásnál aok száz főre menő közönség várta s eget j rendítő éljennel fogadták és slbuesustatták i királyi házunk e kitűnő tzgjái, kifejesvt e
kiadni orvosi rendelet nélkül. — Es ügyben a Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület elnöksége felirattal fordult a belügyminiszterhez, kérve, hogy s rendeletnek est s részét ssflntesss meg. A hst űgyminisster válasza most érkezett te as sgyssfr-leinez. A miniszter kijeleoti, hogy sz onségw közegészségügyi tsnács véleményét meghallgatva, nem teljesítheti s gyógyszerészek kérésit, mert a higany bármely orvoesser alakjában oly sröa, hogy orvosi rendslés nélkül s Isikas közönség kesébe juttstni nem lehet.
A bpesti m. kir. Ali. Mai Ipar-lakai*té\\.A helyhez kHött (itabiT) gitgépk kmt-ISmzk tanfolyama a budapesti m. kir. felső ipariskolában ostóber 1-én nyílik meg s december hó végéig tart. E tanfolyamon a stabil gösgépek szerkezete ée keselése fog taníttatni.
Tanulókul felvétetnek azon önálló \'«*st«ok, kovácsok és s kfllöobdső gépgyárak sson munkásai, akik már a kazánfűtők és (okomohil kezelők Isnfolysmát jó sikerrel elvégesték. A jelentkezők erkölcsi bizonyítványt és as előző lanfoiys-mokról szóló bizonyítványokat tartoznak előmutatni. A tandíj 8 Irt, amelyet s beiratás alkalmával kell lefizetni.
A beiratáaok szeptember 26-tól 28-ig tartatnak
spontán tüntetéssel, bogy mély tisztelettel vi-1 u intéseiben (VIII. Népssinház u. 8.) vidékiek s seUetik s msgysr ember a királyi házzal szemben, tandíj beküldése mellett levélben isbeirstkoshstaak.
— VeiMdelneBuesleltfls. Egy tndósj — a belratásek eredménye a nagybak teriológusnak : Vincén si tanánrak az u ötlete: kanizsai isr. hitközség által fentarioO laaialéze-támadt, hogy elemséa alá vegye egy templom |tekben s köveik<aó : szentelfvi/iariójában levő vizet. A vállalkozás nem
Elemi
loányizkola
I. IL
III.
IV.
volt hiábavaló, mert nép eredménnyel járt—ámbár igsz, hogy ez az eredmény egy cseppet sem kedvező. A tudós professor ugyanis gyönyörű bak-terium-koloniákst tatalt a izenteltvizben. Volt ott j I. osztály mindentéle bscillss: tífusz, láz, sőt dilteria-bacil- II. • lus ii. E baciHusokat beoltotts a házi nyulskbs ILI. > és ssnk belepu ztullak. Persze s nyulak nincsenek IV. » hozzászokva a szenteltvízhez.
— Idegem ssftlöblrtokosok látogatása. Az osztrák ssölőbirtokosok siepl. 6-én. megszemlélték a rév-lülöpi szőlőket, hol az elő-haladotl kultura rendkívül meglepte az osztrák vendégeket. Innen Badacsonybs indultak, hogy osst. 35, felső nesi 32 öeaseeea 108. budsesonyt szőlőku turát megtekintsék. Bá\'mu
26 36
* 31
29
összesen 122
/imhtla osztály
48 44 41 40
Polgári fiuitkolo. L oszt - 27 IV. — 80 összeses 106. ftM leomk. itkoia. Alsó OSSt
összesen 174 26, IL - 24, Ili.
41, kösépső
lattal éa as irigység bizonyos nemével nésték német sógorok, nüly magas nívón álfl Badacsonyban a izőlőkulturs, Ennek s bámulatnak az irigység bisonyos nemének csakhamar kifejezést ís adott az egyik vendég, midőn »H a b 1 e á n y\'-ban jóízű vacsorára gyűltek őssse a kirándulók. Sóhajtva szél a rokonszenves német: „Wenn wir nur an Bsdacsány háltén I" mire egyik honfitársunk megjegyzi: Hát ha még a Szent György hegyet ráadáaul adnánk, nem enné a szemedet?\' HiábaI a német nemezak a Badacsonyt és Balatont, de még a tissa, jó levegőjét is irigyli a magyartól. Hátha még a Balaton partján á régen tervezett várva-várt vuut létesült akkor meg pláne irigy ség tárgya less e remek szép darab földje drága basánknsk, a mi kedves szomzzédonk szemében Mindazonáltal a szivesan látott vendégek jól érezték magukat Baíacsonyban és csak másnap délután, a Trattner .Hableány* szállodájában élvezett kiválóan ztkerűit jó ebéd után, — mely közben s vendégek több tósstbsn ünnepelték a főldmivelési minisztert és a vendéglátó magyarokat, — indultak a kirándulók Fonyódra, egyre hsjlogslvs: .Ni. dasiswirkllchs wunderhftbsch Stűck Erd\' I*
— Iskola ■aeguylUa. A zala-azent-gróti uj iskolát e hó 8-áu nyitották meg nagyszabású ünnapélylyel, a melyen dr. Jankffttob Láuó gróf tőiBpán és dr. Rozsicaka Kálmán/kir. tan-ftelügyelö ia részt veitek. — A zala-ezeni-gróti iskola egyike a megyében a jegesebbeknek s a zzla-szeat-gróiiaknak dicsőségére vélik.
— Vlllaoaos világítás Zala-Egeraie-
?;en. Zalavármegye á\'landó válasstmánys dr. ankovich Lábaló gróf főispán elnöklete alait tartott üléaén Zala-Egerszeg vkrosnak a villamos világítás berendezésére vonatkozó halározstát a közgyűlésnek jóváhsgyásra ajánlotta. Nincs kétség, hogy a határozatot a törvényhatóság is jóvá fogja hagyni s így Zala-Egerszeg lakosságának régi vágya, hogy villamoa fény árasszon városukban világosságot, egy lépéssel ismét közelebb jutott a megvalósulthoz. Tapasztalatból jó tané esokkal ludnáafc szolgálni a salaegeszegieknek.
— Tllalem a gyégyaseréraekmek. A belügyminiszter ujabb rendelete szerlat tudvalevőleg nem szabad a gyógyszerészeknek a higanytar-talmo orvosaiereket még kenőcs slskjábsn sem
Tehát sz elemi leányiskolában......122
, , fiúiskolában.......174
A polgári fiúiskolában...........106
A (első keresk. iskolában ....... . . . 108
összesen 515
tanuló iratkozott be a fenti taniniésetekhe.
— latret A Kaposvár írja:-Már szár* telnek Itt-ott, nem ssért, mert megérett s asőiő, hanem árért, mert s liszt harmat fal siet re kelt a gazdának veraenyeznie z ssflrstsMsben, különben s termésből több jut a liasthsrmatnah. Cs smsI s szüret legújabb ellensége, mely ellen vaió védekezés módját még nem találták föl Soeaocy-vármegyében a bortermés felét bizonyosa* töakra tette s liszthsrmst, a ki pedig kénráfuvassal védekezik ellene, u bátran lemondhst sgéss terméséről, mert esőléje s bors élveshstetlsn Isss. Egy ksposvári szölösgssds sós-ezsppsnlével való lemosásssl védek esik a lissthsrmst ellen, állítólag igen jó aikerrel. Lemoeás után hamat hint a megtisatitotl fürtökre, melyek sstáa azépeo lej-lődnek.«
— ,A mag/ Hervátenság,\' Senki előtt aem titok, milyen ssivvsl gondolnak reéak a horvát testvérek, Misdes goa oiamk, miadea érzésük szua s rögessméa csüng, s mit s fsaa-tíkas poliiikuaaik a .nagy Horvá\'oreság" aérvel jelesnek. Erdekee példa erre as a párbeszéd, a mely egyik ságrábi lap sserint Khusn Hédervéry grót, horvái bán és a ságrábi gimnásiam egyik növendéke kösött ment végbe. A bán asegaaóli-toda a gimnazistái:
— Hányadik osztályba járás ?
— A másodikba.
— Nos, akkor már sokat tudsz. Persze azt is tudod, melyik a mi hazáak ?
— Horvátorazag.
— Nagyon helyes. De melyik s tágabb ér« lelmü hasink ?
— A nagy Horvátország; volt s remek iale-let, s mely meggyőzően mutatja, hogy mikémea tanítják horvát tsstvéreink a főldrajst és\'a történelmet. A bánnak sem kellett több: faképnél hagyta a politizáló kia gimaáaislát.
— A hgadallas prekáter. A közmondásosnál is rosszabb ti ia lésben részesült Ami (tori finis) Ferenc, s ki 10-ikáa este egy kisfca-aizssi korcsmában pórkátornak vetette lel magát aaon ügyben, mely már folyó hé 3-áa vette
Nagy-Kanizsa csütörtök

Z»Ih 74. szára (5 lap.)
1899. szeptember Lé 14 én
kezdetét A faiak Btncn (bürke) Ferenc éa Iairei (bal<ie) lat vén voltak. Eaek ös«ssv«ut*k * szépeinek! buoeuo, mivel aaooben Ott telt-Uges-égra nem kei Olt a dolov, a végleges elin-téiée foly6 hó 10-ére hslsasisiolt, mikor a> ellentetek isméi tsUlkoitak egyik klrkanueai korcsmában. Benoe (bürke) Ferenc, uetáni ujabbi hálaadásnak elejét veendó, gyorsan akari végezni. Klfiáiitotis kését, hogy annak eiejét ellenfelével megismertem Imrei (túri liata) Ferenc, a fogadatlan prókátor, ekkor rákiáltott „nem taaird le ait a keet* ? Többet nem mondhatott, mer* B\'iiess evy erfla azurással ballba mártotta a kéa< ,és éleivr>selye»en megsebesülve üisiero-gyolt. Imreit meatökoe-in besaftllilolták a köikór-háltba, Benesét pedig iHartóitanak.
— Vére* i irrkréétrk, Zii\'aaae Jóuel novákoveci Ukóa korcsmájában mait nó 87»én Uoemulatiág kösbes, Tresalsnyák Tsmss e» SsenkoMCs Pál ottani lakótok ssóvilába eegyed-! iák, melynek hevében Szenkovics kést ráatolt elö és sst oly erővel a/urtn Treesteoyák bnl mellébe, hogy sí a vértől elborítva rogyott flssss. A késelő polgári lejelentették. A súlyosan megsebesített életveszélyben forog.
E hó 8-án eate X éa 9 fira között Major János essleregnyei ai< s, Borso- Péler oltani lakós korcsmájabs indult, hogy meg- óaioljs s korcsmáros boréi. Belépve, olt találta ss ivóban Pety János éa Bonná Jénos sasteregnyei leién; ekei. As elsőnek varrni gunyssavára Major arcul ütötte Peti Jánost és elmeneküli, A kél Isgény ulána lutoit és el 1h érték a menekülő Mu« jori Hosssu Kérolyné udvarában. Pell késsel a Lesében mhnnl Majorra megaebeive annak lüe tövéi ée több asurást\'ejtve a lején. Borsos János ki Majornak akart segíteni s bal alkarján kapott Petitől súlyos sebei. Agyon vetlék volns egy máit, hs a szomszédok széjjel nem válsaslolták volns a verekedökel. Peli msr rég sllsniéges viszonyban állott Mnjorrsl, kinek 98 napig gyó gyúló nerülést ok(zot\'. Peli Jsnos leljeleuteteit a nagykanizsai k r. (örvényizéknél.
— Hirogvit ballá. F. hó 9-éa Flojhár latrán ujudvari majori berea, Majoriak kö/ség hstsréban, ii Mura folyóban egy mar feloszlásnak indult férfi bolttealet Islá t. A hulla ezemély-leiráaa: 50- 60 é.v körüli, közép termeld, erős teaislkstu, ballin líajit és bajussu; ruhása la : viaelt ssürkessinü i ndrátr, hufon ó 8/lnü mellény éa trikó ing, Miután a holttesten s kOlsröaisk nyomai nem látszanak, bűntény vagy vétség esele nem forog lenn. Vagy baleset, vagy- pedig öngyilkossági Minniék vitte u ismeretlen férfiul a Mura bab ai közé.
— AllftlcgéaaMéftttKj\'. A ragadóa állati betegségek állapota Zalnv&rmegyébeu a legulólil i hivatalos kimutatás s-rrint: »
Lépfene : /.-Apáti 9 u., összesen 1 község 9 udvar.
Tenyészbénaság éa hólyagos kílllés ; Sormás 1 U<lv. Tormaföld 2 u.t Összesen 2 kö<aég 8 udv.
Sertésorbáno t Udvamok 1 udvsr.
Sertesvéss ; Akaii 9 a., Alsó-Bsgod 10 a, Alsó Zsid 6 u., Andréihids 1 u., A-Pábok 9 u., Así6>ö 13 u., B.-Mogyoród 1 u„ B.-8si.-tiyörgy 1 n. Badacsony Tomaj 10 u., Beciebely 1 u., C-spi 8 udv., Dóhréle 6 u,. Egyed-Uts 1 udv., P.-Halx\'t 1 Uj, Frrencfalva-Mikófa 13 udv., F* Páhftk 3 u., Gh Ise 1 u., Gutoriöld 4 n„ Hegyeid 13 u., Hosszulslu 1 u., Kerecseny 7 u., Keszthely 1 u., Kiskomárom 1 u . Köveskut 2 udv., Kútfej 7 udv. Mind*zent-£álla KUialud 1 udv., Monostor-Apáti 7 udv., Medgyes 3 udv., Nsgy Kanizsa 4 udvar, N.-Boldngs*szony falva 6 udv,, Peteslif-sa 11 u., P.-Ederics 1 u , Rélhát 6 u., Rigára 6 u., Sárhids 19 u., Sármellék 10 údv., Sümeg 2 u, S/abar 8 u., Szent-András 1 udv., Ssi.-Jakab 18 udv., Szent-Koamadombja 1 udv., Ssécsi-Szent-Laitiló 1 u.. Szécsi-Sziget 1 u„ Szt.-Györgyvftr 9 u., Szepetnek 2 u., Talján-Dörögd ő udv., Tót-Sierdahely 1 u.,Zal á-Egerszeg 80 u„ Zala-Szánló 1 udv, Zalavár I i dv., összesen W kősség.
Az énekesnő félelme.
Ha van pálja, mely számtalan eshetóséggel jár, ngy 12 bizonyára aa ina! eaaó pályája. A legnagyobb óvatosság mellett li egy meghűlés elegendő, hogy tónkretagye aa iaakmut pályát. Sokszor a folytonos InlerSltetés általáaoa gyengeséget koi látra, iáit hangot mindenféle betegség Irtai éraékenn^é tani. Aa lafloansásak ál köM-tkeaaéayei. aak aékáay áv óla u énikent kózótt taáatalaa áklo-ssta vsa.
0. etary klaaaiMay, kl aa VMalaatbaa (Baitai it Otaa, Kr.atjltoraaág) lakik, féjdalaaaaa nSaSdkaMt aa« errfll. Za igjbea aa slaéf igtigtié|e Véaluetbaa ktldátt, ken róla alrt kaaaak, Olvry klaaasaaayaál a lagaalvaaakb fogadtatásban réaaaalllaa.\'
— Amint Sa tudja araa, ketdeila, aa Opera-Caal^ae •lat oparatta-áaekeasóje v.gyok, Imádom hlvatáaonat fa egétz isivemet; agiu aróaet kalyaaaa kaié. Saoaarn, hogy aa oly fársistó, a lagaagyobb fokig a.geróltaW. Baka a a fáradtig ál algyaugtláa állal a balegiigra hajlandóbbak laaslak. Ka volt isinrmt>m I*. Háalbajak által, ualyakaak
alaoadáaát k.rtlta, aár rigót*- .rflotól megfoiatva fáradt áa gyinga voltam. Uajilmun aladagylk asarsfliMit kéayUlaa voltam (alboalaal. lM7 b«a lutngom gyangébb. aCt, aáha-aába (átyoloaoit Utt. ISSH-ban Hayba taaraUtatva a Saáp Baláaa, Angol uaaoay leánya alb. íöwr paira kaaytalan valtam werapalarél Iraoadaal, aagkllá. kÓvatkaatiban, a mely nátliM, gágakalaraat, att Inlliiaaát hoaott látra. laao-aya klaokal aaanvedtaa aallaabaa, áhnáraakaa agiaa lárd.alg. A jobb kéatlallal aalnlóa meg volt támadva ia laaoayn ftlájáa, ronma, aaaralgtkna fájdalmak a vágaBklg gyingltettak. Fnllipisum taljaaaa mag volt aavarva, folytan rokiilt vollam, kangoa mily ia (bmpa latt. Kilaigba voltaa rnvo, látva, hogy lialyaaiaaaa a Itggonjoaabb ápolás aam aagll. áa a|aágok klrai Itgyalautá Uttak a Piak-sililákra Mily aaavakat liaaaaáljak araa, hogy Ónnak aaoaálatoaut klbjaaaau. Hogyan mondjam el BrOmSma ? Kraaa, hojy arra káplataa vagyok\'. Előbb itvágyam tárt vlnaa, asatáa iaaaanklnt alllaiak fájdalmaim, hangom tliatább latt, Ida-gaia aagayagodtak a aa agán taat aákóéáaa helyreállt. Ka aa aradaiay oly boldoggá latt, hogy a Piak-pilalák kanaálalát aég abba nam hágjon.
K szavak atáa alhagylani Olery kiiaaaaoayt, a ki falha-talaaaott, hogyaxavatt kiaólkeataa. áa íjra atlátlitott vár aradminyoata aat a oaodát ia aa idegak kaviabá ligatottak latlak. A Plnk-pltnlák cilja. aalyak haaoalá aradminyt irtuk al aa Ontani batugaigaknil; ilyenek aa idagaa iagal-aak, a aápkár, a lirfl vagy nS fizikai vagy aaallaat mag-arfllutiaa állal litrejBtt gyaagaaiga. A Piak-pllslák kaphatók Úagyaroraaágon a legtöbb gyógyaaerlárban. Egy dobos ára 1 irt 75 kr. ia hat dobot 9 frt Hagyaroriaágt faraktár: T4r4k József gyógyaierlirában, Badapaat, Klrily-ntoa 12.
IRODALOM.
Ml a leKulOHÓIib I Ttláa mondanunk lom kall, hogy a lagolraóbbtn aaaak.aaulgájatát fogadjak al, aki aiadaa h/iton pontosan beállít, hogy egy hit alatt óaaaagySlaalatt bankát tlonliiM, okUnaóa, asórakuttia&on ia gyiaySrktd-laaaaa agy ivi 6 frt lil\'vl 3 frliagyadivl 1 frt 50 kr.-ért I Eat a aao Igát.tat lenti m.g olvnsóln k a Kipaa Oaaládl Lapok dal illoaatrált aaip irodalmi hetilap, mely aanllatt, hogy a legjobb agyaenaisd a legolcaóbb Ily nemft lap Magyaro»>ágoa. Kadva. dolgot villák taaal takal, ka olvasóink flgy.lait a Ki»<a Caaládi lapokra felhívjak, aalynak gaadag ttrtalstiról klkl aeagytaldbitik, ka aatatváuyaaá aot kir a kladóklvataltúl (Badapaat TI, 8aoady atea 11.. alt aa kirtaatra lagyaa kaid a«g. )
(laérla a gárlsl aillmpllaieair iára. Bitó-ayára a Isgirdak-aabb háa aoat Párlabaa aa aatiaaaaila liga háta, aalya.k kaprát k.loataág órai, bogy Oairia ia 40 tárta aa maaeknlkasaaa á viavaaatikat ia ligiaaait a raudórsig leaáratta a aindia iriatkaaiit a hásaal betiltott, bogy via is ilalemhiáiiy- alatt megadják magukat. Qaérln ia táraai a rtadónig tibliaaörl (slsaólltáara m adta m.g magát, I aaam a I stut |ol ellorltamlva a legTigtékig aag-védi a tárnádéi asalin- légbarógltl. A , Budtp«at" kipaa pol, aaplltp aagusatas Zti ttámábaa .radatl kipbaa aatatjt ba aat a háaat a Unérlu arcképéi. Kdl&aOs gonddal a a leg|obb j alfétaak rajtolják a ^Budapest\'1 képelt, a legajabb ateaé-nyaket éa Laeretterjaaató dolgokat liU képbaa állítják aa olvasó elé. Vasárnapi humoros képeit lloaijiakó A. hazánk laglgyeaabb karrikalnraraitolója kétalti, nóval mindenben oda lörekttik, hogy olvadóinak Iginyelt loljonn kialégitae. [ Kliltatéai ara agy évre IS frt, filivra 6 frt, nigyadivn 8 frt l bóra agy frt Elotiaatnl lakat a kiadóhivatalban Bndtpaat, IV , B rkaatyaa u 8., valamint aiadsn Mayv- ia papirkeresknlisben: Egyes pildásynakint kapható mindenütt 4 kiirt.
SaMlallanaaa éa cuiumnniBmqa A aaodalitana ia ooBmnalaani világlalkesllS a viiágrettontti nevei nem oly íj keletlak, mint rai.desan gondolni asokáa. Ba irányok ISbb aaamél aegvoltak már aa ó-kori tánadalmakbiMi 1*. A pharaok trónját aa oaaniik rokoaai dóatMtik inej. Rómában aa alvak klISabjiö (elitaval voltak a MOUiiók okoséi. GOrOgoríxágban a piloponneattsi háborn atáa jelent mag alSaatr aa eaaaik kóra. Aa államok minduntalan baleó ráakódáaokoa menták karmttt 1 a r&akódáaok áladig a vaaataa párt aaáataatiaival jártak. így folyUá utporodott aa oly |>oIgátok taáaa, kik hlJjával uKak a%getlin polgtrt élat fóUótelulnek.A dámok-ratla földjén nea aara-lliatott al a demokratikus egyenlőség ooaaaalatiku értalmeaéaa aam. A polgári agyenUiigat vigyon rgyenilliággi akarták fokoanl. A míveltahb ia vagyoaoaabb elaaak —mint rnndeaen atokás— viesxavonnltak » kmpályá-ról, hol tS aua ék ueln 1 > aa\'áj. késallt. A atvaltak réaaókra
nyarték ta Irodalmat, mely a noalálll 1 foglalt álláat Hokraiaa aat írja .Aa |IIiiié««II aaa Maah taayira a polgárok, mint polgártársaiktól. A gtadagok lakááfe a laagarba dobaák *ag,oaakat alataaa, kag aafaasák a saagényakkal, aaMgéay.k ffl ágyamét, hagy Sltaalhaaák a g.tdagoktl." Hogy a tirsadalml boaláa a kai tarát is táakratacya, akhaa valaaaly alaslÉ fardaiat volt aág salkiéfaa. üst És maghozta a makadoá kibont
as ó-korl itocitlltlnuiriligtnirdektaan ttói I I.L 7. W. ftaata. á Uaaakát kDlatoa aagy aaaka aaarkaaatéja Marcali Henrik agyét taaár, a gtWIgíkrtl eaóU kSM asénSje dr öyomlty Oyala akadáaikaa. Bgy. HM éra dtaata AlMr-Uiiahai Hfrt. flaataakial la káMálé 10 krajaárjái«l. Mag-jelen minden bélen egy ttaat Kapható a hlaééáil (Bával TWtrérak Írod- lat Bt Budapaat, Vm, Üllól-ut 18.) 1 mla-din haaal klavkareakadia atjáa.
— A ■■•aakláa ligaagj ikk taalara A ■óaok-lat aiadaa ixabadnipiu vWvaik. As aageloá. a Craaaia forradalom, a mtgytr társad almi átváltoaáa kanaakai kitíaí szónokokkal dtcaakanaek. Da vsa «gy aaonok. Uaak aava ■a ujabbkor lagaagyobb szónokaira saállt álalségkipia, a legnagyobb magasztalása1. As á-kar —timkiaak sava aa, a legszabadabb fflld fiáé, Haltál aaSlHM : Daaaatkaaaa. BeaaédelbSI aaaal aaa marad ránk, csak katéaak aagyaá gávtl mérhetjük alTéaaatéaak erajét PaasH>iaa ikaaaaó láaáaak vartaaával megforditotU Hallat raadjét Da a aséaak-laton kivül mit valaminek a hetahaál is kMatl, Aa wla ekarat példaképe fi, á az akarat Is a lef Igyobh hatatom. Dadogónak aaBlatatt a vállait alaéig (iliáagatta Uakarta gylini a tanaimét ia a liokái hibáját inS li emútfiaa: aa orS* akarat Kavicsot tett a nyalva alá, ntlglt vart a falba válla tDli a ugy kiauisU kaaaélal. Kétflbb tol kiabál la a tangort 8 a papoa dadogóból Otrógoisaág lagaagyobb uónoka latt.
Zlatat éa aaakáaaágát érdakaaea rnjiotja a Hagy Kipaa vllágldrláuat 88 fBaata. á ilaaakáa kllalaa aagy aaaka aaarkatatlj. Maraali Havik, agyat taaár, a górt jókról aaélé kutat aaarsája dr. Oyoalay Oyala akadáaikaa Igy kStat ára dlexea félbfi kltáebaa S bt; Msataakiat ia ka^. haló 30 krlával. Magjelen alaáaa kMaa egy flMt Kapható a kiadóknál faival T tat rárak. Iné. lat, Bt Budapest, VIII., OiUl at ia.) a aiadaa kaaal ká«yrkaraakaéáa atjáa.
— A ktllakil nyárral aagjéaaek a kuaaas. hostan oaték, n a-lyak már a tát unalmának iáét rejlik aagnkUa. -Nappal a>\'g Laagoa agyáaOlaaéa, a begyoldal, a gylaáhs iittMk ia a ailrauisk dalától, nappal még nlaes tomai,
1 al a tálra emlékoitetne, legfeljebb • fákról la^argü sárga falovelek, da eata I — Ilyenkor, hogy aa aljas a agyon árnaftk a t.l id« gyermekét, aa saalaat — mely apja alttt aaltatett, — előveaBzük a „Képet Családi Lapokat\' (alóflaatéai ára agv évre S frt, ftiévra I frt, nagyadévn 1 frt 50 kr.) — aat a maglift jóbarátot, aaly aaip kápatvsl, éldakaa ragéayaival, kacagtató homorktajeival caangt kólta-ményeival fslodtott velünk, kogy a htldakló toimésaet batagiágyáaál vlraaataak. A „Képet C alá ti LtpakbM* — abból a legolcsóbb a mégis legjobb lUaaatrált aaáatoaéalal kall lapból matatványaaimot ingyen k&ld a UaéáhlvaMl (Badapaat, S. Sauady-ataa 11 aáa).
Aa a rot altat aaagaallMI al saagraa lalkeU ét kaphat* riarkal NUp Ul/ike-wskadéaákés lagj -Baaia
KÖZGAZDASÁG
A gabi>aaAaletr6l. Ai üz elben teljes tétlenség uralkodik. Huzala ok nincsenek, keresleti hiányzik s a jegyzeit árak inkább névlegesek, fiuza 8 Irt 26 ro» 6 Irt 25, drp« 6 frt 60-6 írtig bükköny 5 trt 50 né Ö Irt, uj teher áaá 7 irt 76, tarka 6 Irt.
A közönség köréből.
Aa a rovatban kóalOttakirt nea válltal felelóaégat a taark.
Tekintetes Szerkesztő Ur l
Ónnak, mint Mertekstöaek mindent kell tudnia, legyen szivee tehát megfelelni aa én kérdésemre, mely most, aa Sasi eeö-idéay beálltával, I épen iiktuulis.
Azt tudom, hogy van disses uj végobiduak. I ahol mindent lehel osinálni állatok leölésén kívül j azt is tudom, hogy van dia«ea sétstérfink, ahol 1 az önuyilkoa jelöllek utolsó p troeit nem sav írja | semmiféle élő éay: sőt még aat U tudom, hogy van itt egy Szépítő Egyesület is, (latuiveló tehát | hogy sokat tudok,) de sst a lagaagyobb meveről* tetés mellett s>im tndom kitalálói, hogy as elei-missor pisc miért uinoa kikövezve. Mellette egy angy darab térség gyönyörűen van klinkereave. rosak azért, bogy a tűzoltó zenekar tudjon valahol | koncertezni (a raboknak) meg hogy nyáron a gyerekek ne szűkölködjenek a cigiaáira alkalmat oa terrénum nélkül. Nem értem tehát, hogy a piacon, hol naponkint annyian kénytelenek megfordulni, miért van 76 oeotiaéteraa aár és a sár felett 29 centiméteres vis. Hiszen én ugy gon* dolomhogy az boriasiióveaaedelmea aa egészségre. Nemessk snnsk a kétszáz kofának az egéaaaégéra aki egész nap olt al a aár>viabtn (azok nett számítanak, hiszen szegényr-1- *a szavazati joguk >incsi hanem siókéra (•, akiinek ott kell ne-
Nagy-Kani*«a csiltdrjyk
MNwi a aapt rkeégei. Vagy taiáu tanknak M a pnwM gamlsaasi, amcs felsaiaáh ?! Ha I ♦ohm, \'eh. tetlea hogy ekéznék, hogy térdia iíwm» (öljenek haza mindennap a beráxirUanV.
laláa aa latsaik nekik hogy émelyik (elég sok) azolgá A leány jnhb n »m«álj < szoknyáiét min\' a térdét éa . ? Meglehet. Hmem akkor míg Mg levciibbé ériem, bogy mi*.t nincs a piac kikövezve, föké»t mikor van itt egy Szépilő SgftsQiel i«.
Zala 74 9*«»»» (6. \'api
1899. szeptember bó 14 én
piayton & Shuttlewortb q
V\' merfgaidadgl gépgyárosok <*) BlldapeSt
által a Isgjotinyosább árak mellett ajánltatnak:
Ptebeius.
Szerkesztői Üzenetek.
oo
■ p. Tftrje. á cikkbcn megpendített Hullik Urnák híveket ■irieii ott aa önök astkebb társadalmi körében. á nagy kisooM%et majd eaak aa bgja érdekelni, ka a moaga-ka taMlag aagtarfai ke u ián aigvaMsal. lat aáltóataa-, att majd kelta formában kftaMat, etlanerlssol azok iránt, j jtftf kik a aegvallaitáesn bnigólkodtak.
P -Cegae*. A kiadóhivatal a lapot megindította. A vwénapi taáa tárcájában már t aiálkoaai fogJi a fotogra-fiákkal. Űgyektaea, hogy a ,kagyslaea «r* jól legyen te- i lálva. Sokszor UiaW minden láaare.
Laptulajdonos és kiadó: FI3CBEL PTJLŐ P.
hirdetések"
Locomobll és gőzcséplőffép-kcszletek "i.\'.ÜI.ÜJa^*\'
avdUé Jántány-ealpHglpek, Mhare os\'oWk, th Uió wuák. konkotyozdk, kaaaáló- la —"—iák, «*«n.<tfi|J[4k, "»«»k.
„Colombia-Drill"
l.ajobb nwillilpa.
iiMairiett, rtyartta,
kakaefasa-aseasaMk. SaeMSk. Srttt ■aSaak. Htntaaa árit ekek.
I- le Z-vaaú aMk la minden egylb rasSaaágt gtpak.
uimi iijemfkth ki*4 mmtrm imgytm Jt IAwwCi
Llncolni törzsgyárunk s világ legnagyobb
locomobll- éa cséplőgép-gyára.
OOO^OOOJOIO ooooco „
§ isisíif llíiii |gjlllitl.gjt
o x o 2
X Az őszi mézszedés beköszöntött évadja Q W q alkalmából értesítjük az i. t. méhészgazdá- q ® q kst, hogy a termelt q 0
inéxt\'tjji
bármily nagy mennyiségben értékesíthetik (J
aOTHSCHri.fi SAilü C
méz-nagykereekeiönél 1
P A6Y-K AMIMAM-r(Magyarutcza.) xHftjaaáeg >meil„
ÖOOOOOOCIOOOOOOOOO! •
sltthia a bőr ápolására®
szőpité&ére ós TD -i-j n finomítására -L 11 U u 1 *
asar I.«grlók«l*kb SUSsákt. bál éa lár.at|a rrui a. ~ZM H — Fehér, rlaaaaais. Is sárga
I hgj/ dobot ilra :
II forint SO krujc ír
lánvéttel v
HgV
lese mán
vegyileg aaalyaált ás ajánlva Dr Foki J. J Ca. Kir. taaár által Klinmerff levelek a legjobb körökből minden dobozhoz ^ mellékel ve vannak. 6 ŰA
taussig gottlieb:
kir. advavl tsIleMs-aisppss Is lllalaaer-gyár Bicebea
F&raktár: IlÉÍ\'S, 1.. Wollsaila S. X
Kapható a legtöbb Illatszer- Kjéicjazerkereabe- J déabea éa gyégyiuertárbaa. N.-K«nlaaám t Alt éa § Béhas, Keleti ül Mar éa Mrelmr Oysls (égekaél §
Szenvedő fiatal tértiak
ba meg akarnak szabadulni gyötrő bajuktól, és kellemetlen betegiégfiket alaposan meg akarják gyógyi tani. használjanak kizárólagos n
1 Egger-t.
mely rövid használói után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a régi csőfolyást megszünteti. 1 üveg ára 1 frt 50 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy karára elegendőd 4 frt 60 kr bórmentve.
XXWOMXnttXWOXXXXXKKKXXXXKX
,AA
XXXXXXXXXXXXXXXlX XXXXXS
FELHÍVÁS. 3
Sant
Ov
óváS! Tudományosan elismert tény) hogy a Santal ha• j tása ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. Óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idegen "hangzású készítményektől.
156—40
Fő- és szétküldési raktár: GYOtílNZEBTil) a AÍDOltlIOZ
BUDAPEST yi kerület Váozl-kBrnt 17 szám.
A
X
X faasnal van assrauesla a I. ca. oaalályaorsjegy vaviksak becses tado
/ \\ núaára kosai, hogy aa V. aera|ááékhass, ss stst) osstáty kasása f. 4
)\\ november hl IS. la t»-én tarútik meg is a ktvstkaat asáaok Halára
A sitáiomban baassraliettk 1
K
X X X X X X
1351-18! 1400-ig 1 SSlOI Ul 88160-ig 1 45fi01-tfil 45840-ig
SS76 , 8800 „ 31476 , 82500 „ 146001 . 4G0&H .
SOM . 6075 , I 84801 , 84325 ,
6616 , 6201) „ 84078 „ 850C0
147T6 , 14800 , 38606 .
16876 , 16400 , 80826 , 30360
86101 „ 86186 , 30801 , 80385
26688 „ 20676 „ 146601 „ 46686
78S7S UI 74000-ig
I4-616 , 51101 , 52601 ,- 64601 , I 68076 , | 68401
48600 , 51160 , 68685 54686 í 68100 68450
76401 78776 i 82086 , 87026 , 01001 , 03818 I06876
76485 78800 , 83060 , 87060 , 01060 , 08860 , tssov
■lalhagy már e ké klaepéa aa V. aor«|áirh aarajacr*!\' aak klsdlaál megkezdem, fölkérem itt, vavtkAaAaalfet, kik a ha j) / táborait ssámokra játssanl kivannak, aagraad llaeiist Is klaóbb naplaabar S/ ké IS-lg koasáa juttassák, mert essk akkor ssámtthataak blitasaa a osg Vr rendelt ásásra 871—S.
ás elaö osstályaak aa ára:
\'/» = 8 frt, V, = 8 frt, \'/« = 1 V. frt. \'/, = 76 kr.
A megrendelt eonjagyskask árit satvaakaélák pduanialványnya) koaaáa ^ minél allbb boktlldent, hogy a kívánt sorajagyisámmai biztosan ssolgálkassak
^ TELEKI ZSIGMOND Pécsett
s m kir. szsbsd oaztályaorajáték főslérusltójs
X X
1 vaxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx!
Nyomatott Fischel Fülöp lsptulajdonoauál Nagy-Kanizsán 1899.
Huszonhatodik évfolyam 75. szám.
IlUkWlMl Vinakáa-épSUt. Vlakél rilSp ka»)TT-kmikiMWi.
á ■«»mi1It«I érUkn.i Uk.t aapaa kist d 1. 4—4 én kéit
Ua liltwit * Up «»alU«l riuéra multai alad«« Meitaéijr.
*iadóhíratal Vároihiiépülíi: JtekW fíUSp kénjrr-ktraktéiw.
2j ÁLÁ
Politikai lap.
Mftgjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
KLönirrtai iui
Eg*» ávta IS kma (ü frt — ki Félévre S korosé <S frt — ár. Kegy»dévr» S korona írt 60 kr
Hyilttfe prtitnn 10 lu^ár.
™\'**s*tie*k, valaaiat • kin von^dtoíík Fijch»l rtiép kdajiksw lndfaébe InWk
BiraMUiléh knkk euk inat lak-Mi fogadtatnak d.

ál* M krajcár
Nagy-Kanizsa. 1899.
Falaié* éiéTktáltl: Sial*; lkadat Síérkuitilár*: Sfimi
Vasárnap, szeptember 17.
Késő megbánás.
{P. N.) A néppárt kebelében kiütött a belső háború. A pártnak tizenhat tagja szükségesnek l&tta. nyilatkozatot kiadni a Lepsényi fekete demagógiája ellen, melynek aászlsja a sokat, emlegetett huszonkilenc pont Mi is vsn abban a haszonkilenc pontban ? Vájjon uj dolgok e azok, amiket a parlamentben bojkottált Lepsényi hirdet, hogy ezen a módon magát a nóp elölt rehabilitálja s boszut álljon azon a párton, mely öt a szélsőbal inzultusai idején cserbenhagyta. Hát ezekben a hírhedt pontokban tulajdonképp nem sokkal Uibb van, mint a mit a néppárt részint eredeti prog-rammjában, részint az azóta mázsaszámra gyártott s a képviselőházba a párt cége alatt szállili\'tt kérvényekben msga is hirdetett. Csakhogy Lepsényi persze minden pontban túllicitálja a régi iskolát, a mit könnyen meglehet, mert jól tudja, hogy Ígéreteiért helyt állni nem lesz kénytelen.
Mikor a néppártot megalapították, a vezetők Ígértek a népnek sok mindenféle kellemes dolog melleit többek közt adóle-szállitást — Lepsényi ígért neki adómen-
tességet a húsz holdat meg nem haladó féle irány térfoglalását, még kevéabbé fogják
földbirtok, valamint minden rnás kereset fegyverletételre után, mely husz hold földnek jövedelmét mestereit, meg nem haladja. A néppárt ígérte a népnek a cenzus leszállítását, — Lepsényi egy lépéssel tovább megy. Mit neki cenzus-leszállítás s más eféle apró ázatócskodá* ? Ó egyszerűen proklamálja az általános I ~^\' j^,,
szorítani a népbolondttás
Mert es az irány nem ellentéte, hanem következménye annak, amit a néppárt régebben maga kezdett. A ki ana számított, hogy a nyers tömegek felsak-a szabadelvüséget és M^rilriH
titkos szavazatjogot. Vágyig egyfelől L^ kerj(j a h.ulmat a müvelt kÖ3tép. az egész adóterhet a lakosság jómédu Magyarországnak kös-
rétegére, a husz holdnál nagyobb értéket ^ hatyafl éy ÓU Tezeti< a ki igy ^ bírókra, vagy ez érték jövedelménél nagyobb M oe csodálkozzék> bogy ak.dnak,
jövedelemmel rendelkezőkre akarja áthán- ^^ m előítéletek és még
tani, addig a politika, hatalmat a semmi ádft~abb 8zenvedélyek segítségével őket is
adót nem fizetők kezébe fogja lelenni. . , ... , . „ ... .
bj I ki akarjak vetni a nyeregből. — A nép*
Hiszen az ő huszholdas rendszere szerint ... , _ .... ., , ■ . .
, , p&rttsl nem történik más, mint hogy be-
a nagy többié* a nemadózók, de azért jk .g mÍQden |dakQek ,map0.
szavazók oszlályába tartoznék. |lülkai tapa8zlaiata, hogy a túlzókat tullid-
Így főst as a demagógia, mely meg-j tál jak még nagyobb túlzók. Mert viláfoa, ijesztette a néppárt áma rétegét, melyhez hogy semmi adót sem fizetni és a mellett a magukat konzervativeknek képzelő nép- vagyonos osztályok jövedelméből a u»un-párti világi urak és papok tartoznak. 8 azt ka béren felül még osstosoi is—mist ahogy hisszük, mai proklamációjukkal, melyben a huszonkilenc pont követeli — felül rá tiltakoznak az ellen, mintha azt a húszon- adófizetés nélkül ssavaátjogot, tehát patt-
kilenc pontot valaha ök is helyeselték volna, nem fogják feltartóztatni a Lepsényi-
tiksi hatalmat gyakorolni, valamivel kecsrg-tetőbb kilátás, tnint azt a szerepet játszási,
TARCA. Nőkről, a nőknek.
____Irta: T^Jdel fcáM IsSiáe
Az elmúlt éjjel nagyon roasz álmom vo\'t. Minden második pillanatban azt álmodtam ugyan iá, hogy ébren vág ok áa irnom kell egy meg igért tárcát.
E*y tárcát a nSk müt*liUgirtl általiban és a Uánvgimnátiumról küUMtm ..
ön tisztelt (és esetleg nyájas) olvasó bizoay-nyal érteni lógja as én kétaégbeeeéaemei. S ha talán nem értené meg mindjárt, vagy nem tudná méltányolni eléggé, próbálja csak elképzelni, mintha önnek kellene azi a tárcát megírni, mert egy bájoe tis leánynak ugy ígérte... Ugy e bár, kezd már izzadni? Bizonyosra veszem, hogy igen, s ha mégis csslódnom kellene, agy bideg-viz gyógyintézetet ajánlok önnek, mert vérmérséklete nem — normális.
Persse... pensel Azonban én már aggódni keidek, bogy a tárgytól való félreosapongáseal fognak vádo\'ni, meg még egyébbel is, pl. unalmassággal, hisz a nyájas olvasók ily vádak kiia-láláeában rendszerint a tulságig leleményesek
Azért ia ünnepélyesen Ígéretet teaaek, hogy eaenlul csupán a tárgyhoz szorosan tariozó meg-
jegyzéseket fogok megengedni magamnak, a oly
illedelmes és kötelességtudó lessek, mini......
mint.. (mit ie lehetne itt mondani?) ...mint egy primadonna. (Bemélem ez szépen meg van mondva?) Nos tehát kezdjünk a dologhoz.
.11 iául thercher soujours le mieux" mondja a tnmeia, a mf magyarra fordítva körülbelül a*l jelenti, hogy bolood kocsis az, a ki a lovat há« tára vee/L
Ezen bölcs idézet után azt hiasem, hogy üstökén rsgadhsiom s kérdést m médiás res és kezdhetem a fllozolálást a nök müvelteégéröl általában és s leánygimnáziumról különösen.
Hogy mi a •nök~BÜvelt-ége< ? Ahl hölgyeim I Tessé-i csak eiolvssni Saiot Beuve könyvét a francia nőkről, abban magvan. En is onnan ludotn. A Xyill s«ásád hölgyei mutassák meg, hogy mi sz ? Egy dicséreUkönyv az az egén. — flymnuaok a nöi mfivellségEöl, a francéin hiúság bibliája. Pedig egy uó sipoa benne, a mi ne lett volna igáz. A báj, a kellem istennői a régi görög világbsn nem lehettek vonzóbbak, lebilincselő!)-bek, fenségesebbek, mini a XVIII. azázad francia királynői.
Bizonyosan gymnáziumot végestek ezek s hölgyek, gondolják Önök. Nem. Tán a mathema-likában voliak otthon, vagy a fizikában? Nem. Vagy Ián... I istenem, as ember nem is tudja, mit kérdjen még, hát mit tudlak ezek?
flát jtósony tudományos dolgot édee keveset,
sőt pontos kifejeséssel élve — nmmit. Kgysse-rttes tudlak izléasel öltözködni, bájoean mosolyogni, kellemesen ée sselemmel csevegni
Csevegni oly üde nyelven, oly kecsesen saőu mondatokban, bogy az ember minden kis megjegyzésüket egy apróbb bokrétának tartatta vo na, a mire még friaa harmatot ia tudott hinteni,, aa ügyes kertész...
Ez volt as — erősségük! Csupa eeses, tudós férfiak között forogtak ( olyanok közt, a kiket századok fognsk csodálva ás dic-őitve emlegetni; áe semmit se tudlak a ludemé nyokból és sohase vallottak sségyeot e miatt!
A tudományok ?... Edes Istenem! Micsoda fonák szerkezetű koponyának kellett lenni annak, a melyben elöezör megfogamzott, hogy a né a térflnnk versenytársa legyen.
Versenytársa I Mintha bizony a férfinak versenytársra volna saüksége, nem pedig — pihentető, enyhetadó, felderítő, fánkét melegen larté élettársit...
a
. ... Kedcmi\'tj! Köllöasél le egy nőbe ée neai fogom adni tízezer olyanért, a kiben legkitűnőbb filoaófias ée medicinee doctorait csodálja a világ I Ha egy hölgyet látok, a ki a logaritmusok, a trigonometria, as anatómia titkaiba behatolt, olyan forma benyomást árzek, mint mikor látQaa, hogy a bérlő krumpiifölddé szántja fel az uraság parkját.,
WEISZ JAQHES butorraktárában Nagy-Kanizsán,
Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől i
a legdíszesebb, finom éuéaaet, barokk, roeeoeo atylB, gyöngykáizal beraketl stb. 1
háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok!
továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben is legméreékeltehb árak mellett kaphatók. BCt" Képes A^Jegyaék kívánatra Ingyea küldetik. H
Nagy-Kaniasa vasárnap
■mire magyar szó nincs, de amit a németek elfogadott irodalmi szóval „stimmvich"; oek neveznek.
Ha a néppárti vezérek azt hitték, hogy keoetteljea atcai szónoklataikkal a népnek ezt az alsó rétegét örökre a maguk szolgálatába hajthatják a a maguk kripto-demokrata, valósiban pedig erősen reak oonártus törekvéseik számára megnyerhetik, akkor csalódtak, A revízió folytonos hangoztatása «gy darabig csak telsselt azoknak a füleknek, melyek elhitték, hogy aa egy* házpolilikai törvények a szegény embert a vallástól megfosztották. De a legnagyobb politikai elvakultság kellett ahoi, hogy valaki elliigyje, hogy a politikai párt a revi-sió hangoztatásából megélhet. Ennek fok-lóitokra egyre hatástalanabbá kell leoni, mert lassankint a legkorlátoltabb essü ember is belátja* hogy merő koholmány as as állítás, mintha az állam öl vallásában háborítani akarná. Hisz maga a néppárt hirdeti lapjaiban kárörvendve napról napra hogy as egyházpolitikai vélemények mekkora pusztítást vtsxnek végbe — s protestánsok soraiban I Hogyne rendülne meg a hit saok igazmondása iráni, akik ezektől a törvényektől a katholika egyház romlását jósolták?
Zala 75. ssám (S lap).
cepoió megszüntetése egy hajszálnyit sem változtatna a szegény nép »orsán, bizony ast mondanák rá, hogy nem ér es semmit.
Most már a régi néppárt soraiban tilta* kosnak és manifesztumot bocsátanak kiás őket tulliciláló apostolok ellen. Mennyi sikerrel, a jövő fogja megmutatni. A nép lelkületének rendszeresen űzött megmérgeséee ellen csak a becsületes, (józan felvilágosításban s a nép reális érdekeinek lelkiismeretes felkarolásában van meg az alkalmai ellenszer. Est ped>g csak a szabadelvű politika alkalmazhatja, de kell is, hogy alkalmazta. Valóban itt az idqje, hogy orsság-kyü\'óhi pártjamk többet ioglslkozsaoak a néppel, többet törődjenek bajaival, mint eddig, mertkülöinben megtörténhetik, hogy agy mint Belgiumban, összecsap fejük fölött egyik ol dalról a veres, a másik oldalról a fekete demagógia. Akkor nálunk ia későn követke-sík be a megbánás, csak ugy* mint most néppártnál.
1899. szeptember bó 17-én
Nagy kérdések.
A revízió örökös emlegetése tehát elvesztette hatásál a tömegre. Végtelenül unalmas is és annyira botor, hogy még a legkorlátoltabb emberek is beleuntak már. Oly programmpontokra van szükség, melyek a Ielkiüdvö8ségen kivül a földiekből is Ígérnek valamit. Nem adózunk — de ezavasúik I Nem dolgozunk—de osztozkodunk I Es már kellemesen hangáik. A zsidó recepció eltörlése is telssik a tudatlanok fölének, kivált mivel nem is értik ; mit jelent az a furcsa idegen szó. Ha tudnák, hogy a re-
Egy uj korsssk keadeién állunk. Az Iré-atobák évek óta kánt Intik a reformokat a ezek közül a középiskolai lui.lláa terve éa a tanárképző uj asnbályasta most került ki, boiy a gyakbrlal la aiente.iiae.í
A tftbbi iskola emberei m m pibenlak. Dolgosuk etek U a munkAjok eteknek ísss\'ssoksra kikerül a műhelyből i akkor aatáo megkezdik a lri»aen aiámott talajún mindnyájan as uj munkál. A \'népiskolai taoiláa terve már maidnem ké«z, a tanitoki pau, a polgáriakula, a leaobb leányiskola etia\'én varja a „javított kiadást.* At egrelemi reodtaer teljes a\'tiskilásél is folyton sürgetik és auláig ezt aem lehet már hevertet ai.
íme, Ilyen forrongásban van most aa egész magyár knsokistásügy. • Éa minden ajkon olt] lebeg a nagy kérdés: Leat e ennek naazur ? SxedjUk-e majd a gyűmö|o*át ?...
Az elemi iskola taniiáaterve általában véve kilünő munkálat * ba a bírálók megjsgysését figyelmére máltaija a közoktatás tanácsa, akkor
vaiésásos áldása is leu oktsiásügyünkosk. 8 ha ■ég es«kan felül aa <»atatlaa iakoltknak is esak est s tervet sdják ki, akkor a kösatsgsU-gsdés a lehető legteljesebb less.
És is saok közé a kevesek köaé isrtosom, a akik as eismi iskolát oklslástgvlak is«faaloaabb iskolájának tartják. Ka a nép iakolájs sssi essk ssért, mart a ptrssstg} er mekuek es as asgrstsme ia, ka nem ssért, meri sseoge kis gysissssál eiég a Jobb aOdu etülfl le iélti a Tárosba vinui. Tekéi a felsőbb oklataabos itt ksii a ■agaehe tört gyermeknek ia as alapot mesesersseis.
Ezt aa iskolai én a kat| osiiáJyébss tarlóm tökéistaaiisk. A gyermek is akkor áll ssos a punion, mikor I8vö|érs nésve a legnagyobb »s-HVeaioAséff szerint jésoihst stfllö és laaité. Ebből pedig Sóként következik, bogy misdse fel-aőbb oktatást a hat elemi oaatáiyrs kelleos lelépi tani.
Sokan mosdják, hogy sz elemi iskola igy a négy iMZtályávsl is alig tud megfelelni feladaténak ; bogy s Isnolék ásvéa előismeretet visznek magukkal, alb. Erre pedig, ast bisssm, józan éssszsl c-ak atl feleibetjük: tegyessk róts. Ha a tanító hibája, ssarijék rendbe; ba a ha\'óség mulsaitáas, tegyenek róla ; ba s tasitásterv at oka, sssrkessssk uira ; ha sem e ég ktpsatt aa slsmi Issiló, kápsttenek okoesbbat és ha ksvéa aa slsmí Isuitó, adjanak MbbsL De a ssidSasal, a esuiotódásssl hagyjanak tel, asn eisel a aem-sstnsk eeak kári okosnak, de baasoot Mm.
8 aztán aa ia csodálatos, bogy a tzfllök, eiial a daréss a< adeaséfre, agy meaosk rá miadso-féle lépre, 8dt ók maguk ostromolják a kNépiskolákat, .ürgénk a aaaporitásakat és a hegyibe tünk, bogy Kaik legnagyobb részét .nem odavaló elemnek* nevezgetik. Ezeknek pedig más oka aiaos, mmt at, bogy a gyermek s 10 eres korban még nagyon sseoge arra, hogy iekoiát váltóst aaeou.
A polgári iskolák retormjs kórül log a leg-nagyobb harc folyni. Itt kfiíönőaen ast as elvet fogják újra bangosiatni, hogy ennek aa iakoitssk s kösélelr* ksll nevelni tsniiváoysit. Ea a kivs-lelte (elfogás ás csakugyan gyOnjurfiségst dolug is lenne, hs iparosaink miad elvégeznek legalább a pulgári-ko a négy osmályst. De akik msgpró-báí\'ák, htsosy meg is báslák. Miért?
Átér, mert ipsrtórvényünk s s törvényt végrehajtó araink s törvényén kivül sgvsbst sziatés nem litnsk. A Isnalt ipsros-tija pályájának megkötiayilésér* nem .gondulaak, de IAr-vény rideg betűjét alkalmazzák még ridegebben. Például; ha a négy vagy s hat polgári oaalályt végzett ilju keresksdő-tnaanak ált bs, a bstéség nyomban rákényszeríti, hogy a kersaksdó-insa iskolába mesjen. In salán trai-olsaaai alig tudó
A nyájas olvasó azt hiheti, bogy én se kivágok több műveltséget a nőktől, mint az egyszeri ■agyar ember, a ki olyan feleséget keresett; s ki .nem áll a csurgó (alá, mikor as esti esik"; meg aztán: ,s kert alól magától ia hasa lud jönni." v
Nem. Ellenkezőleg. Nekem is megvannak a ■agam igényel a nők műveltségét illetőleg: Sőt azt hiszem, bogy az én igényeimet e tekintetben sokan magasnak is lógják találni.
Csakhogy nagy súlyt helyezek annak a műveli ségnek as irányéra.
En I. i. nem tudok szabadulni attól a rögeszmétől, bogy minden egészseges testi ée lelki tulajdonokkal lelruh^zott férfiúnak végcélja; a esslád. Es hogy ebben s családban a k.t (élnek két igen kűlönbözö szerep jut.
A lérfis*k ke I képviselni az erOl és az ér. leimet, a nőnek az értelmeket és s szellemet. Minden más családi ósszslélelt szerencsétlennek lartok.
Hogy a lérfl a csaladi élet követelményeit kielégíthesse, sokat kell istápolnia, leilasztenie természetadta tehetségeit. Meg kell tudnia szolgálni ée pedig becsfile tel, ugy hogy családjának ne eeak támasza, de dicaokcdése is lehessen, azért a pozícióért, a melyet családjával a társadalomban elfoglaltatni akar.
Azonban ez rég ti-ztába hozott kérdés és szorosan nem is tsrtozik ide.
A hölgynek pedig művelt lélekre kell szert lennie, a nélkül hogy érzelmeiből egy jottányit k elvessel engedut^ 1-meretekhez kell juttatni, de olyanokhoz, melyek nem esnek a linomaág és gyöngédség rovétára. A sok ismeret erősiti az
elmét, de egyúttal megsemislii a szellem üde«é-gét Tanulmányai nem a tudomány képviselőinek kezeiből, hanem as emberi szellem letéteményeseinek, a nagy Íróknak és művészeknek keaeiből "kerüljenek ki..
Olvasta és értse Bourget-t, Daudet-i, Doeztojev. szkyi, Dicken.et, Kipiynge, Goethét, Schillert, Heynet, Moiiéret, Shaksperel, Aranyt, Tompát Pelólit, Keményt, Tennyeont .. olvssss és értss a nehezebb kinetikus írókat la: Maculayt, Tsinet, Nieárdot, Carlylei, Thierryt, Talamonli, Beöthyl, Qyuait, Uregusst. Tudjon ssámot adni, mi tetszik neki s mért?
Azontúl pedig tudjon érezni, vonsódni, szeretni lelkesedni éa iámét szeretni. Legyen benne as értelem — igaz, amit nem tett tönkre sem az ábrándozás, sem a ludákosság, sem a< öunáilósikgra törekvés, sem s „küzdelem a ló\'ért.*
Ha egy pályavégiét! hölgyet latok, stiodig megsiratom az emberiséget, óh, le Moloch I Hát oly éhes vagy már, hogy a saját virágaidal is meg kell emésztened, ök nem lehetnek róls, Ok nem okai, a* ok mélyen van, mélyen bent as emberiség sülét agyában.
En ama szerencsétlen gyönge lények közé lariozom, akik nem képesek egy oszlop tetejéről nézni a világol, b\'tnem kinek a szőke íünőceke egy bizonyos lehér ruha, egy...a jóisten tudja, micsod > eiléle ostobaság láttára megrendü1 a szivef; a vér a lejébe tódid átégess idegrendszere csodálatos Ibljessgtjgel kinjiukismákat ál keretstü.
Aztán meg örök szegyenemre legyen mondva — a nőkről alkotolt ideálomat világos rózsaszín ruhában, óriási fehér köténynyel képzelem a mint a petrezselymet porciöua, a hal it fordítja meg a
zsírban; aztán pedig bemegy a szobába, s ott ugy elfogult módon szereti gyermákeit mint Cor-nelia...
Persze jobb volnu egy medicina doktor fele* eég, a ki megtapogatja palsusodat és kijelenti, hogy .ma asm mehetsz hivatalba, antipirint fogok rendelni s a súrolásra majd felügyelsz, míg a betegeimet bojárom 1* Ea mar salán lelet ég | Hoa is valamit a kooyhars s emellett dréga egészségedről sem leledkssik msg.
Igas, hogy a hideg borogat; et a cseledre bisss a csak ebéd alatt, meg vacsoránál fogas vele találkozni ée olt ie pacienseiről beszél meg a legújabb terapstiksi vívmányokról, — de hiaa oly káreseti orvoe és olyan jó irodalmi neve van!
As as egy-két gyerek meg majd aeak felnő valahogy a — nevelő intéaetben.
De meg egy postamester, vagy tanító.aó feleség ie drsgs kincs. Ebédet, meg vacsorál Ishst hordatni s vendéglőből s levegőből biaoay meg-nem élűnk A férfi ugy is el van togielva; a postától, az iskolától ha nsm osordul— cseppen,
...Szántsátok, szántsátok as angol kartet En üres gyomorral is ssiveaeu őrsöm — illasióimat az árnyaa berekben, patak forrásánál I
A mogyoróiba mii magam szakitok le ée la -lemile dnl mellett költök el, nem adom krumpli-lokér, a mi bőven terem a eaa it feltört helyén, Es mo-it — bár a leány gymnásinnmal nem foglalkoalam eléggé — különösen— az elmondottakért mindenrs elszántan adom. át árva lejemel, a köz meg vet estnek, a mely biaonyos bájos fejecskék tulajdonosai részéről okvetlenül tojtani fog......I
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 75 s^fn (8. lap.)
1899. szeptember hó 17 én
gyoraekskkel üljön egy padba ea taaoljoo velük Egy ideig ktat önmagával a végre ia aa önénél uralomrs kerül é» elkerüli tat a pályái a inkább elmegy — levélbordónak.
Ej as iakoia most tehát « célra hiába törek-aaik a ha maghalai nem akar, veraaayra kell kelnie a közép iskolával. E verseayhen aztan megiadol a k&zdelea két iskola tanárai között S minthogy a polgári iskola küzd aa igaiabb fegyverrel, hisszük a győzelem is i< övé tesz.
lgasi győzelemről addig t<iólaai eem lehet amig as egyetemi »a*balyokat ia aeai javitjak Esek revíziójánál eoö sorban el kell tftrüni a merevaeget. Aat lováhb lürni nem lehet, hogy egyetlen egy kö<épisk«la kivált-ága legyen eaek aa egy etess re való képesítés. Esi a jogoi meg kell adni valamennyi iakolionk, amelyik altali Doa műveltséget ad tanalójaask. Ua a*, iskola érettaek ayilvániija a tanulóját, ne gyámkodja-aak felette még abban ia, hony saját képessegeit mi»<>k ítéljék meg. S a mi a legfőbb, ii« aarják el alöle a tudásra veze\'0 utat
Tévatoa vagyunk a nőnevelés kérdésével U A polgári leányiskoláink a leheiő leghelyesebb ■hm haladtak. a nagyzás ördöge azonban megteremtene a külön felsiibb leányiskolát, ahelyett hogy a meglevő polgári iskolát fejlesztették volna. S mindezek™ ra jrtU a nők gimaaiiumi nevelese és egyetemre bocsátása.
Ea a nftemai cipkciónat teliétien hive vagy<>k Ezt kötalasalgem előre bocsátani, hogy arán annál nyugodtabban mondhassam el észrevételeimet.
A polgáriskola negyedik osztályából átlsg 16 évea lányok kerülnek ki. Exek már a nagy leányai* kezdetsn állanak és pálya ntán néznek fia sorsak a gimnáziumba veaeti, négy ev múlva kapask éreitségi bizonyítványt. Ékkor már 19—\'20 évesek. Tehát olyan korb n vannak amikor már tanulótársaik\'közü. sokan asszonyok anyák, a lentühben kenyérkeresők. £< lm a család anyagi helyzete ez idő aatt megtalált rendülni, Ők egy távoli célnak a kisebb tele utján állanak még ás bizonyítványuk alapján egyetlen falat kenyerei sem képesek megkeresni.
Ha ecyeiemre mennek, akkor is kétes s sorsak. 4—6 e-atendó alatt *ok minden<*n keress1 ül kell menoiók. A miniszter elmondta éket szavakkal a \' jövőt, amely az egyetemi végzettséggel jár, de elfeledte a jelent. Elfeledte hogy aa éhező diak küzdelmes életei és a nélkülöző leány sorsa nem közös. S mig amazt a szegénység, a küzdelem edsi, addig emez a küzdelemben gyenge maradi Ha a lerli csüuged és a pillanat hatása alat: megtéved, a kiábrándulás pillanatában már jóvá is tahoii a hibáját, de ki meri állitaai, hogy a nő a botlása után ia na marad, ami azelőtt volt ?
Ei ha a kisértékek megejték egyszer és elbukik, vetettek-e számot ; zzal, hogy o bukás súlya milyen nngyou nyomja a magasabb műveltségű nőt I Ezeket én injnd megtörténhetönek tartom éa éppen azért kis körömben óva iniem taniiványaimat ettől a hosszú kétes úttól.
Ebből is kitűnik telifti.hoiiy a nők egyetemre bocsatáas csak a^szdaKoknnk értékes, « szegényeknek azonban veszedelme*.
De minek beszeljünk. Maholnap példákra Is hivatkozhatunk a skkor talán elhiszik, amit most elhinni nem akarnak,
A középiskolák uj tanítás tervével mos| kezdik az első évet. A nemzeti irány ebben mindeneseire megtermi sz üdvös gyümölcsöt a a tanárok lelkesedése, ügyszeretete raodakat is teremthet. De én ebben sem bizom val.imi ns> gyón. Mert; a bürokratikus rendszer áziskoláim is betészkelte magát; n felsőbbség a lelkeken is uralkodni akar s a felsőbbség már as igazgatónál kezdődik. Es vegyük ezekhez az anyagi bajokat ia, amelyek azonban közösek valamennyi iskola emberével. Az elégedetlenség férge ott rágódik s a sok mellörés, a sok előszobázés végre megöli az önérzetet s a tanárból napszámos lesz, aki a reggel után az estét várja hógy aa iskolától azabaduljon.
A hagy kérdések között tehát a legelső és legfontosabb a tanárok és tanítok erkőleai és anyagi helyzetének javítása ia
Amíg esek meg nem történnek, addig a legjobb reform ia kárba vesz, mert szép és nagy dolgokat csak az anyagi gontól független dinár alkothat, éa izabad emereket szabad ember neveibei.
Földt* Olza
— A néppárt nyilatkozata. A néppárt hivatalos organumában a néppárti képritdfk nyilaik-ozatot tettnek közzé, melyben elitélik Lepsényi áltálpontját. A nyilatkoiat igy szól:
Hyilaíkűzat.
Mi, a néppárt alulírott országgyűlési képritelü, minden félreértét, gyanúsítás ée föl ie merült rá-/agátokkal etemben ezennel kijelentjük, hoyy mi V néppárt \\ eredeti, országos értekezletén megállapított I U pontbet foglalt programmjátit eltérni toka ét semmiben eem kívántunk, annak bármily ntmü megváltoztatására, megcsonkítására rogy megtoldd-tára nem is gondoltunk és így Lepsényi Miklát ont. képviseli ur által önkényültg ös.izeálUtotl ét hirdetett 29 pontoeuj programmá! sohasem helye-teltük, alá még annál kevésbé irtuk, hanem ellen-ketSltg annak több pontját mindig helytelenítettük ma is ugyanott xseltkestzük ét megbotránkotátun> kat fejestük ki aton méltatlan támadás fSlitt, melylyel 6 lapjának legutóbbi számában Zichy Nándor ét Éeterházy Miklós Móric gráf urakat illette.
Budapest, 1899. eteptember ll4n tartott párt-értekezletünkön : r
fíuzáth Ferenc, e. k. pártjegyző. Molnár Jdnot | t. k. pártelnök Farkai Játtef, t. k. Juriet Mi, , hály, a. k. Kálmán Károly, t. k. Knbina József dr. t. k, Major Ferenc dr., t. k. Metzleny Pál t, k. Micty Antul, t. k. Páder Rez i t. k. SióW István, t. k Rakovszky Iitrán Zichy Aladár gr. I t, k. ifj dr. Zichy J. gr. t. k. Zmeskál Zoltán■ s. k. ,
A Magyarország ezen nyilatkozatot a követr I kető kommentárral kitéri:
Mindenetetre egészen jogosult a párt részéről. I Lepsényivel tztmben ezen határozóit visszautasítás Mi csak att- sajnáljuk, hogy a párt akkori már nem adott „megbotránkozásának* kifejezést\' mikor Leptényi lapjában nem ugyan Zichy í/iiíPi] dor ét Esterházy urakat, hanem Kossuth Lajos emlékét gyalázta meg. A néppárt nem vállalt ugyan akkor sem szolidaritást Lepsényivel, db ez a hald rozott visszautasítás, már akkor is nagyon helyén lett volna. ..,:.•«
— A vdlaszlásrífc tisztasága.. A belügyminiszter a képmelScálasztásokra von alkatilag ma a kivetkőzi > endetelet küldte a tirvényha-lóságoknak:
A képviselőválasztásokra vonatkozó 1899. XV. t,-c. fieilja, hogy a választási visszaéléseknek ét a megvesztegetéseknek elejét vegye. A kerületek ezerint való ezavazási rendszer természetes kő I vetkezése, hogy a választók községeikből a vá lasztási urnához szállíttatnak. fíbbSl kifolyólag gyakran megtörténik, hogy az illeti képviselője- j Ült maga szállíttatja választóit a szavazáshoz. A választásokról intézkedő törvény megengedi ugyan ezt az eljárást, lio/y azonban semmi/éle visszaélésre vagy megvesztegetésre alkalom nt legyen ée minden rendellenesség megakadályoz-tassék, a belügyminiszter utasítja a tö rényhati ságokai, hogy különös tekintettel a helyi, köt-lekedéti és villasztáii viszonyokra, dolgotzbn ki egy /uvarbér-rtab&lyzatot e azt az illeti köf gyüléti határozatiul és e*ttleg a beadott külön• véleményekkel együtt legkésőbb ez évi november elsejéig jóváhagyna végett a belügyminiszterhez ! fölterjessze
A biztosítás köréböl.
Az \'Első Magyar Általános fíitlotilo Tárta-ság< tiügynöksége aá ügynökökhöz a következő körlevelet intézte: ^-\'7 —. •
Az ügynök urakhoz.
Minden külc önös biztosiló szövetkezel, mely eddig hnzánkbsn szerencsit próbált, kudsreol vallott. Most mégis erőfeszítések történnek egy uj kölcsönös a apitásra, mely első sorban a jég-bfitositásaal akar foglalkozni. Ez az üzle ág — kivivet egy-egy tűrhetőbb esztendőt, általában súlyos vesztességekkel terhel bennünket, igy tehát nem a magunk unysgi hasznunkért,hímem a magyar biztosító gazdaközönség érdekében figyel mezteljük önökelp hogy teleiknek, kik aa uj kölcsönösségi mozgalom (elől bizonyára önöktől is tájékoztatásokat kérrtélu igazságos és őszinte felvilágosításokkal ftolgáljanak.
Aa igazság a következő.
A kölcsönös biztosítás a felekre nésve nem előnyös, mert:
1. A kölcsönös biztosiiás díjtételei ttm lényegesen alacsonyabbak a részvény srsaságiakaál, mégis* siövei kezet Jeleitől, oiánttsetém kötete zettaégfik lolytan, keaveaötlen e/ekben aa ávi dty kétasereséig a dijat ismételten behajthatja. Miután pedig a legutóbbi tapasztalat aaantt a, jégbiztosításban tia év körül nyele volt kedve* zőt.en, végeredményeben a kölcsönős buioaitaa sokkai drágább, imni a rfai-tnjláraaaési;-----
2. a kölcsönös biztosító, ha a karokat sem a dijak, sem a bekért utanfiaeteeek nem tedeztk, a teljes kártérítésre egyaitalan keptelen;
8. a kölcsönős biztosiló elegendő lökével nem rendelkezvén, feleinek kartereami csak akkor űzetheti ki, ha az évi dijakat esetleg az atáaft* zetéaeket már telaaóliiáaokkal éa nem ritka aaat-ben perekkei behajtania sikerült. Ea aat jelenti, hogy a kölcsönős lelet esetleg hónapokig ea még tovább kénytelenek várni, mig kartáriteeéket egészben vagy reszben megkapják.
4 A lelek kisebb kárai egyáltalán nem térit-é tnek meg.
E nagy hátrányokkal szemben figyelmeztessék k le eket, hogy mi, ha kény«<erüságbői felemeltük ia a jégdüat, ezt csak tia ev nagy .veszteségei után lettül Tíz éven át n díjbevételt tó ülmuló károkat mindig saját vagyonúnkból fedeztük. A kölcsönösnek viszont a mi hely\'zetflukben Ua éven ál ugyszólváu évenkint be kelteit volna hajtani az ntá^fizetéseket. Végeredményében tehát a kölcsönös sokkal tObb dijat szedett volna be ugyanaz idő alatt a telektől, mint a mennyit nálunk szok fizettek. Est maguk aa aj kölcsönös a\'apltói is kénytelenek bevallani, a mit világosan muiat a biztosító szövetkezét alakítása érdekében kibocsátott lethivásuknak szóról-szóra tgy hangzó mondata:
•Inkább legyen magasabb díj, mint után kelljen fizetni.*
A jégkárbecslesekuél pedig, mi a kis kárakai is megtérítjük, mert his*en a (el akkor is űzet, ha kia kára van, sőt ha nincs ia kara. S mig egyrészt a lelek bizalmi férfiainak becsüli m figyelembe ssokluk venni, másrészt minden fái részére lenlartjuk, hogy a beoaü\'i független szakbizottsághoz feilebb-zhesse. S igy (utcára sok ezernyi jégkárunknak, a kárbecslésekből to-lyólag alig van egy két olyan vitás esetünk, melyben bíróságnak kellene dönteni.
Hogy a magyar gazdák jövőre a rájuk nézve igen hátrányos uj kölcsönös biztosításban része sülhessenek, már most felszó itjak őket aa qj kölcsönös üzletrészeinek, illetőleg alaptök^őuek jegyzésére. Azonfelül tehát, hogy bizto-itási dijat fize nek a hogy esetleg ezt egy évben ketaaér fizetik meg, még ezer koronás alapítványokkal és husz ki romu üzletrészek valuta wa* ia nekik kellene támosatm az uj kölcsönőat.
Az alapítóknak a tervezők 6| évi kamat jövődelmet ígérnek, bennünket egyre támadnak a kölcsönösség bivei,\' hogy osztalékot juttatunk részvényeseinknek, peoíg ez csak t.yeresegea evekben s csak nyere-ég arányban történik, mig ök alapítóiknak veszleseges evekben is megadjál az 5%\'bnn állandósított o-zta ekot.
Ez mind olyan teher, melyet a kölcsönős biziositó feleinek kell elviselni, noha mar a biztoaitáai kocaazatokat is ók maguk Maeltk. Es ezek a \'lelek biztosítási díjon kívül még belépti dijat is lariozusk űzetni, mikor a szövetkezethez oaallakoioat,
Valóban, igen nagy Önfeláldozást kíván meg a magyar gazdáktól na uj kölcsönös, Igy a gas-dák roppant túlterhelésével igyekeznék magát eleve megóvni attól a sorsió1, melyre hazánkban az eddigi kölcsönösök jutottak. Ezek közül péld. az Erdélyi kölcsönös telei éa vezetői ugy menekedtek meg h bajtól, hogy a magyar társaságunk még kellő időben ál vei te és teljesítette a kötő* lezqtiségeket, melyeket a kölcsönös elvállalt, de a melyeknek megtelelni nem volt képea A pozsonyi jégbiztoaitó kölcsönös ellenben besaedte a dijakat, bektrle sz utánfiaetéseket s még sem tudta a károkat kifisetni. Ebből bukás és bünpar lett S érdekes, hógy noha aa már több. mint busa éve történt, u-kölcsönösnek igen sok telét és ezek örököseit meg ma is perlik és eztquáljAk as utánfiaeteaekért, azok kamatos kamataiért * a nagyra\' növekedett perköltségekért.
A baj akkor is, mikor ezek a régebbi kölcsönösök próbálkoztak, a kölcsönös biatoaitáanak hátrányaiban, hasai viasonyainkhoa nem liiő voltában s a jóhiszemű alapitóknak a biztosítási téren való járatlanságában volt

Magy-K.anis»a vasárnap
Zala 75 taám. (4. lap.)
1899. szeptember hó 17-éti
El ■ baj legnagyobb rémben meg van ma ia és átéri fgen jó isolgéistot teeanek önök mindaaoknak a gazdáknak, a kiket lelvilágoaitá-mrikkal U qj kölcsönösségi mozgalomtól megóvniuk sikerűi.
De Mtönöeen arra figyel meiteaaék teleiket, begy semmiféle divatos kölcsönösségi jelszó és ssnki kedvéért ne csatlakozzanak a ssövetkeae-tekhez, mig az alapítási szsbályokon kívül meg nem ismerik:
S) S kölcsönös díjszabályát t b) a köl -sönös kötvényfelvételeit; e) a kölcsönös kárbeeslesi és kártérítési eljárását.
Esek máig még mind titkok ée a kölcsönös termői szegedi értekezletükön eszméjük egyik hírének faiasólslésérs ia ssrsl telellek, hogy ők s részletekbe még nem hajlandók belebocsátkozni., A „részletek" ismerete azonban a felekre nésva tőtonioeaágu, mert s kflle-önös ismeretlen díjszabálya, feltételei, a káréritesi módozatai reé-jnk nézve még njabb hátrányokat rejthetnek sugnkban.
A vármegye házából.
Zalatáraegyf lörvéayha\'éeági bizottságának Z.Egerssegen 1999 évi sziptember hó ll-én tsr-lott rendes közgyűlése
Jegytőkúnyvéből \' •
38028 ss V
mi 1899 jk....
Polgár Béla nyirádi lakos a Nyirádon s<ept. 23-án rendezendő Erzsébet királyné emlékünnepélyére s vármegye közönségét meghívja.
Határozat:
A vármegye közönsége mély éa őszinte fáj-dalommal vette tudomásul Nagyasszonyunk gyászos halálát. A kegyelet éa hélaérzatével adózóit e< adózik mindenkor emlékének. Hazafiul mély bánattal üdvözöl éa ve*z réazt mindazon mozgalomban, melyek az ö emlékét emelik és maradandóvá teszik; de mert a legszentebb cél ia ugy felel meg hivaláaünak, ha aaját hatáskörében érvényesül, mis\'ánő Ci. éa Apoa\'. királyi Felsége emlékének Nyirádnn emelt Erzsébet szobor leleplezte! vén hívsásának e» m gfirzéa végeit a kőszénnek áladatoll, emlekünnepély rendezésére csakis a község hivatott.
A vármegye Lőzönsége Polgár Belát ii meghívók kiboesajtieára illetőnek nem tekinti és annak alapján intézkedési nem tea/.
Miről Polgár Béla ayirádi lakóa e/en határozat éa a meghívás kiadásával a sümegi járás IBszoigabirája utján éVteaitleiik.
Emi.
—i kiadta:
Arvay Lajot.
Zalavármagys föjegyiöjo.
Tollfuttában.
Szálljunk el néhány pillanatra Nagy-Kanizsának lalai közöl, hol a »szent-berek« levegőjéből úgyis eleget szívtunk már magunkba.
Szálljunk közelebb az éghez, a pár pzáz iné-1 Béreinek bzülotcit. lerrel magasabban fez vő felaő-asgeadi koloator Nagy kedvem volna megkérdezni Ágailól, hogy szent talmi közé,: ahol Pichler Páli, ez a jóképű Lemé Széli Páli, a bogáli kasznár,\'az eredetije
Magam vagyok.
Réveteg szegekkel aézrm sokáig l cella térdeplője lölött álló leszületel és rajta a végtelen emberazeretetnek glóriás mail ír-alakját.
A határtalan szeretetnek megdicsőült Szelleme, Te, ztállj le néhány pillanatra az én béke után épedő lelkemre és leheld beléje a te mindent megbocsátó, csodás aseretefednek cssk egy ssik-rtjlt! \\
Ahogy átszel emülten csüngök as isteni Vér-tsnunak aaslidségtő\', békélöl, megbocsátástöl ragyogó, n!mbus<os homlokán: valami magasítói, szent ihletés emeli lelkemet fel, (el, abba a káprázatos fénybe, abba s szédületes msgasságbs, ahova caak egy-egy pillanatra szállhat a meg-ihfbtett lélek, mikor átrebben a megüdvőzülés sejtelmes világén. Csak egy pillanstrs 1 Mikor kibontott szárnyaival égre törve, a valóságból s hit sejtelmeinek világéba azédül. Ez sz egy pillánál Odvóaaég. A második mér a megörűlés volna.
Az áizzellemülés üdvözítő pillanatának isteni fénye ragyog ezen a hódolattal porbaomlasstó fenséges arcos, milyen a harag villáma nem jeleni meg sohs: melynek mintha as volt volna egyetlen rendeltetése, hogy Isten végtelen ssere-Istét sugározza ssét a gyűlölettől sötét emberi szivekbe.
£s még is akadt lator, aki e mellet\', sz Izten végtelen szeretetétől megdicsőülien ragyogó arc mellett is érzékellen maradt és gyűlölettől tsjté-kozó ajksionát bocsátotta eF lelkét aa ísm-retlen világba.
Jlyen csodás, isteni szeretelet sugárzó szív mellett is!
Hogyne űvöltené körül akkor a gyűlölettől toporzékoló latrok egész serege az olyan azivel, melyben csak egy parányi azikra rejtőzik abból a mindent megbocsátó, végtelen szeretetből 1 ?
Milyen megnyugtaú, boldogi>ó a gyű öleitől izzó azivek közé jutóit leiekre nézve mégiz az a luda\', bogy az isteni szeretetnek ez s parányi szikrája is elég egész sereg latorral ssemben belső világa harmonfajának megőrzéséhez: a megbocsátáshoz.
Csendes kopogtatás riasztóit tői csendes meditációmból.
— S\'ubad I
Pali barátom lépett be vidáman.
— Végeztem. Gyerünk a refektoriumba.
— Megyek édes Palim 1 És pedig megköny-nyebbűlt lélekkel, tisztultabb szívvel.
— Talán meditációt tarló\' tál\'
— Azt.
— Váljék lelked üd«ö-aégére!
Magához öle t éa mentünk a refekiórinmba.
Olt várt bennünket Somogyorazágnak tktqyel-mee ura,\' Maéll Pali, akit va öaziuűle^ caak azért nem keresztellek Kálmán névre, mert Mokány
sselidlelkü Iranciskánus, él most az Urnek^ama gerezd-terhes szőlőjében, melyet buzgó szerze1 esősök ültetgéttek a somogyurszági rónaságból ki-ssökő hegy olda\'ára.
Búcsújáró helyen vagyunk. \'
Éppen most van az utolsó búcsújárás.
Ej* kedves vendég-cella egyszerű pamlagán ülök,
Ebbe s csendes, imádságra hivó kis cellába vezetett engem az én jó Pali barálom, a koloator kvárdiánja. Hamiakéaan mosolygott rám, mikor egyedülhagyott, mintha csak azt akarta volna mondani
— Na, itt lerakhatod a , bűnöket, a miket a nagykanirsai berek levegője rád rakott.
A ceila ajtaja bezirati.
az ö Mokány Bercijének ?
Addig tudniillik, mig a somogyországi .kegyelmei ,«r*-at nem ismertem, azt ültem, hogy Mokány Berci teljesen eredeti alak. Most már tudom, hogy csak másolat; és pedig elég halovány.
De azt sem csodálom, hogy a másolat baovány, mert azon ke/dem, hogy egy i\'yen tőrülmeiszett Mokány Berci-Alakot, mint.Száll Pali, Somogyorazág „kegyelmes ura", le aem lehel folografálni.
Ssás ok miatt nem lehet.
Első ok, hogy nem akadna olyan fologralus-maaína, amelyikbe az ő tekintélyes periferiija belelérne. ^xN
A többi kilenovenkilenc okot — ugy hissem, — el méltóztatnak engedni.
Rátekintve, minden igaz-hitü müzüiman esküdnék a próféta szakállára, hogy naponkint három kosákot Irüstükől. hat burkust ebédel éa tizenkét vazaz nlmetel vacsorál.
Codnfi Bence, s felsössgesdi ispán, ayoaséa azonban kijelentbeljűk, hngy ea igazhitű müzli, mán hamisan esküdnék, mer valóságban reggelire csak egy kiló rostélyost, ebédre egy kiló vesepecsenyét, agy darab kisebb nagyobb fajta szárnyast, meg valamelyes tálscsks tésztát; vacsorára pedig (a vadászali évadban) egy-egy nyulacskát azokon eiemézzteni.
Mindezeket tudvs, tslán s gráci mmet nem irts volns neki vissza, bogy búooyosan eltévesztette a mértéket, mikor 62 centiméteres nyak* böségű ingeket, meg 00 centiméteres Piehler-ka\'apot rendelt. Valamiat hogy én ia csak akkor érleltem meg a nyaka há\'ulsó részén izom- és zsírszövetekből alak alt háraaaa uazóbólyag-lormáju képződményt, mikor elpanasskodta, hngy milyen átkozott kicsinyek a budapesti assIcslangUk; negyven darabol evett meg belőlük egy fogásra, éa még éheaebb lett.
Mindezeknek utána persze maguk elé méltóztatnak képzelni egy elhízott, az asstal mellett hallgalagon-pislogató, sumákoló angliust.
No és, akkor tévedni méltóztatnak : mert eenek a tetemesen bővíteti és javilolt kiadtsban megjelenő Mokány Bercinek a szive, humora, ötletee-eége még a hatalmas alakjánál ia jóval nagyobb.
Hogy sz smber megláthassa, érdemes elmenni Budapestig. Hogy ballhssss: Krakóig. Hogy vele lehe-aen egy napon át: Szentpétervárig.
Eleven, türge, mozgékony, miniha caak ját-azaiuk a azázötven kiló aulyával.
A szive: mint az olvasztott srany.
A nyelve: valóságos mézpörgetö. Édesen ömlik róls a tősgyökeres msgyar szó.
A lelke.- tűzkő. Csak ráüt egyet a humor fényes scéljávsl és szinte pattognak belőle aa egymást kergető ötletek azikrái.
AkU öngyilkossági gondolatok kiaértenek, fogasson be, menjen a el Bogálra Széli Pali kegyelmes úrhoz. Ha ott aem birja elűzni a kiaériÖ gondolatokat ia mégiz caak meg akar halni, — arról határozottan biztoeithatom, bogy kacagva fog meghalni. Ámde előbb jól megkérje Somogy* ország kegyelmes urát, bogy ntána ne dörögjön az ö hatalmas hangján valami hamiaitat\'an bogáli cilielet, mert adót okvetlenül töl tog támadni.
Tessék most már egymás mellé képselni est a két Palit (Széllel a mi kedves Plchlerünkei] éa azután ne csodálkozzék senki, hogy a gondolatok legmagasabb regióiból leszállva is, talál ss smber két ilyen aranyuiv mellet! agy kis részt szálma-dott paiadicaomból.
Itt megállok és elgondolkosom.
Istenem, milyen jó volna, ha ilyen Isjts szivekkel lehetne benépesitsni egye őre legalább csak a Dunántuli ial
Meddő óhajtás I
Inkább\' magvaazakadlságnak nézhetünk elébe.
Egyik Pali franoiskanui barát; a máaik meg agglegény. *
-y.
HÍREK.
— Csurgó ünnepe. A belaö-eoaogyi • V. refi egvbásmegye csütörtökön tartotta főgimnáziumának ssáz év és Jubileumát és ezzel kapoaola-tosan az intézet uj épületének telava\'ó ünnepségét, egybekötve a duhámuli ev. ref, egyházkerület közgyűlésével.
Tisza Kálmán kar. lögoadaok és Antal Gábor püspököt az agyházmegye összes tisztviselői már előző náp^n Kaposvár állomásán fogadták, hol Nagy Lajos ev. ref. lelkéez üdvözülte a ker.
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 76. szám (ff. lap)
1899. szeptember hó 17 én
•inflkaéget, m*ra Tia-a röviden talált a a rendkl-vüll hossza n aat elindult Csurgó falé a kUldött-ségieel éa vendégekkel.
Csurgón, hal a aaakadó aaóbaa a a állom ásna aarebre menő tömeg varakosott, Kaoakovloa Lajoa löstolgabiró üdvöslilie aa érkezetteket. A fellobo-gójoit vároabáabaa este ismerkedési aat volt melyen Tisza Kii min, A alti Gábor püspök, a, —psreesk, aa egykáamegya iiestviaalöi jalaatak
Diráayi IunácfóldmiveléKÜgyi miniszter raguéi árkaaatt m«« N.-Ksniz»a felöl a slőr-akérte iniadeo hivaiatoa iosadtatáe ■eUöaé"ét.
Rezget 8 órakor a (őgimnáaiuui uj éplllalének rajatermébtn meglsrfolták aa egyháskerűlet alakuló gyűlését, innen ax lljueág selyem ■aaaléie alatt isteni lisataletre vonultak, hol Barakimyi Kristóf ev. rei esperes tartotta ai egy háti beszédei. 10 órakor a fo*\\ maáaiam énekkara Himausst énekelvén, dr. Vida Karoly Inté-1 se ti igasgató a gyronázíum alapításáról beszédet tartott
Elmétes ée humorral telt völi Bsk»ay Sándornak a aulti ev. re\', egybátmesye esperesének i emlekbeszédé Soltra Alajos lülö t. - So\'tra Itt kezdte tanulmányait s S, ki egéss évi köztartfts-diját éa tandiját — mi 8 irtot tett ki — képtelen volt meiifizetni, halála u án oly vauyoot hagyott as intézetre, melyből ma 29 szegénysorsu tanulót 190—190 Útjával segélyeznek.
Bakaay beszédét óriási taps fogadta; Darányi Tisza, Antal éa Tailláu tőispán kézsir.ritásiisl Odt ötölték. Utána dr. Horváth Józsel lögltuu. tanár szavalta el nagy hatással ez alkalomra Irt I ódáját, mire ax ünnepség sorrendjét átőgyinaásl-l ami énekkar sárta be.
Kgyórakor délben ua|y lakoma volt a Korona j szállóban, hol aa egyházmegye vendégelte meg a-t egybvgyültokef, A lakomán számos lósst hniig/olt el. Antal Oábor püspök a királyra1 emelte poharát, Barokonyi esperes a kerületi el-aókeégr*, Szalió Kaimén gondnok a magyar kor-másy, jllulvn a kultuszminiszter helyettesítője Talliáu Gyula ióiapSu, Maár UjuIh Somogytár* megye alispánja Darányi miniszter érdsmeit mél-tatta. A miniszter ia bosszú lóazlul mondott, poharat emelvén FesUtiokrtíyörgy gtó\' eml>k- re ée Somogy megye gaada>-kgi lölviráyanxára. Tjaza Kálmán a magyar nüket éltette.
A< ünnepen az országnak majdnem minden vármegyéjéből megjelentek a gimnázium vfllt tanulói Somogynak oraz képviselői kOzOl i Makk-falvay Géza, Somssich Andor, Szalav Karoly,! éxFsik Lajos voltak jele
ii. Darányi és Tisza mé, i 16-áu ie Csurgón maradtak a kerületi közgyűlésen.
-»- K0*gyflIée. A kiskanizsai pogári ol-| vaaó-kör ma vasárnap esti 8 órakor közgyűlést tan a kővetkező lárgyVüröZMtlal i 1 Az épitkszési ügy előerjesztése. 2 A hátralékos tagdíj befizetése. 8 Netáni indítványok.
— EHeaSrif\'I ascaale. Nagy-Kuniz«a város területén tartózkodó m. kir. honvédséghez tartozó tartalékos és szabadságolt katonák eilen-órzési szemléje f. é. okt. hó 2 ik és 8-án Bayer | Gyula — volt Pintér Sándor vendéglőiében less megtartva és reggel 8 órakor kezdődik. Az uló-\' szem e november hó 18-án a honvéd laktauya advaráit log m\'g\'srtatni,
— Kst^ntlnk Itthon. A Vlybeli 20. honv. gy. ezred 1. és 2. zászlóalja csütörtök este tél 10 órakor hsza érkezett 8 heti távollét otán a nagy gyakorlatokról, éa a tartalékosokat valamint a 2 évet kiszolgáltakat pénteken már na-badaégolták is, hogy Uibúl kezdhessek békés polgári foglalkozásukat ott a hol a berukkolás előtt elhagyták. —- A es. és kir, 48 ik gyalogezred 2. zászlóalja szintén megérkezett. Katonáink hasa érkeztével városunk jelentékenyen megélénkült.
— Jéksl na«Kii«sttlt. A, mi koszorús költő királyunk Jókai Mór bebizonyított, hogy öt csak ugyan az örök ifjúság soha ki nem alvó tüze he viti. E hó 14-én leljee csöndben avatatlan szemektói rnegóva kötött Jókai Mór házasságot Nagy Bella kisasszdnyiiyal egy bájos, ifja harna leány-
nyal a ki a nyáron a budai ágink őrben játszott és tragikának keszfllt. A Irigy a Múzsák védő szárnyak alatt szövődön. Nagy Bella ki már évek óla kedvence volt Jókainak, a költőnek a Petőfi-ünnep re irt Apoleozlstt szavalta a budai színkörben éa eseretelremélló valójával annyira belopta ma gát a küllő szivébe, h >gy ea felajánlotta neki as ország legünnepeltebb nevél. Jókai ki már leien kegyelméből 7i évét töltötte be 1848 han lépett elóeaőr hásaaségre Laborfalvi Benke Rózával, ki ssinten Thália papnője volt, levén a nemzeti színház legünnepeltebb művésznője. Laborfalvi Róza ki kedélyével és mellemével a legüdvösebb hatással vol a nagy költőre 1886. nov. 26-án hall meg Budepeslen ée moet 18 évi özvegység után lepell Jókai újra házasságra Nagy Bellával, kiben az őss költő eístf!neje szellemének megtestesülését üttja As uj pár ló-én délután Velencébe, a fiatal Sssrelmesek Mekkájába ulasott.
As eskü«ó hírei as 0 fi. állítólag biztos tor* ráaból, megcáfolja.
— Taalaltssteiak lál«(staltaá|s. N»gy-K*aizta I.—V. kerületében fennáll j tanintézetek látogatottsága az 1899 -900-iki iskola évban a következő:
A róm. kalli. főgymnáziumbnn .... 383, Az államilag segélyese t községi polgári iskolában 202 Hu, 223 leány ....... 426,
Á közlégí elemi i> kólákban......1888,
Asisr. hitközség által fenntartott elemi
iskolában................... 298,
Pn gárl Ukoláhaa .............. 106,
Fslső kere-k. iskolában......... 108,
Ooseaeo tehát ><06
tanuló nyer iskolai oktatást v ároeunkban.
— .Olilaplie •aavek." A magyaioknak a párisi kiállításon való részvételére vonatkozólag Jókai Mór a következő »Csillapitó szavak\'-at írja:
Kedves magyar honfitársaim I
Nagyon kérlek benneteket, gondo\'jálok meg, hogy mit akartok kezdeni?
A miait a szerencsétlen franeia katonai lör-vénywki itél-i miatt el akarok maradni a jö\\ö évi páriái világkiálliláaról.
Hiszen a felháborodás ezen égrekiálló igazságtalan ítélet miatt bizonyára lölöttebb jogosult; de hát asért, a mit ellenségeink vétellek, jóba-ralainkon álljuok-e bossulf
Azok a sóiét tényezők, melyek az agéaz bot-rámoe ügyet létrehozták, bizonyára ellenségei minden szabadelvűnek; de legelső sorbao ellen*é> gei a Irancia szabadéi* Üeknek, a kik elvbarátaink elleneégei a Irancia köztársatágnak, mely tiszteletűnk tárgya. Es most mi a megvetésünket, a haragunkat a francia szabadelvű lára-idslommal a Irancia köztársasággal akarjuk-e erezletni ?
A helyet, hogy buzdító elismeréssel csatlakoznánk azokhoz a nemes bsjnokaihoz nz igazságnak, a szabsdelvüségnek, kik ezembeszálltak az erőszakkal a félrevezetett, a lelbőeziteit népsalak fanatizmusával, egy ellenkező fanatizmust, ellenkező igazságtalanságot akarunk a ezzel szemben fölgerjeez\'eni ?
És maga a megtorlásnak az rssköze, módszere éppen nekünk magyaroknak vau-e tanácsolva ? Megtagadási annak, hogy a világ előtt megjelenjünk, hogy basánk kincseit, iparunk, művészetünk, szellemünk alkotásait a msgtik teljességében bemu ássuk ?
A francia katonatisztek vétke miatt a magyrr iparosokat akarjuk-e megbüntetni ?
Hu az angol és snjeriksi iparosok ehhez a módszerhez folyamodnak, ők est a lényüsést megengedhetik maguknik; mert ók ugyie dominálják a ker<-k világ pisoail! De mi, akik. a piaoot még csak -nost keressük, a kiknek alig van helyünk a világforgalomba a, ezt a kis helyei is lel akarjuk-e adni—azért, hogy egy nagy, minden téren előhaladt nemzetet elmaradásunkkal megsértsünk.
Nagyon kérlek benneteket, édes magyar honfitársaim, ne hagyjátok magatokat belesodortál ni abba nz árudalbn, mely n külföldi nagy nemzeiek
kebléből kiindult, azok majd szépen partra jutnak abból az áradalbó1; de mi, magyarok staA-lyedflnk benne.
| Azlán azt is goodoljálok m*g, hogy s pásiaá világkiál itá«oo való Begjelenéeftnkel mar eiaaÉá-I rosta s magyar nemzet, a király, a kormány a [mi egy fiaskói akarunk csinálni a nemzetnek, a királynak, a kormánynak.
•rfj mindezt egy igazságtalan ítéletért, asety miatt barágudbs\'onk azokra a kik azt iMStákv de nem magára Franciaországra.
— Hslaéssct. Halmay Imre jóiazer-vezett téli színtársulata novtmótr tlsőftlébtn kezdi meg működését városunkban. Niae^ azonban kizárva, hogy idők Őz ben is lesz színészetünk. Kövtssy Albert az ó-budai
| színház jeles igazgatója ugyanis azt tervezi, jhogy színtársulatával négy vendégjátékra leljő városunkba és bemutatja a közönségünknek az oly rendkívüli sikert elért Stt\' lamitk énekmflt.
— KIMaleteU kaleaal altsadék Legutóbb a király 0 Fölsége a hadügyminisztérium előterjesztésére a 18 éves magyar ezárwasáaa Gauderoek Emil, katonai alreáliskolai növendéket az ezüst érdemkere»ztlel tüntette ki. A tiaial katonanövendek, a ki egy tábornok la, a szia idők alatt, a melyeket egy magyar talon töltött, egy öregebb embernek és 17 évsa fiának életét mentette meg. Tettét oly nyugalommal és hidat\' vérrel vitte véghez, hogy valamennyi szemtanú csodálatát felkeltene* Az érdemrendet vasárnap tűzték fel az ifjú in el ére, az iskolatársak f rootja előtt, kik az ünnepélyes aktus után kollégájuk eőt. el is defiltrozlsk.
— A belraláaek ersdsUsys. A ? államilag segély, községi polgári iskolában 202 Hűes 228 leány, összesen 426 tanuló.
Az I—V. kerületi községi elemi Hu éa leány Iskolákban : A központi iakolábao 406 fiu és 268 leány. Teleky-uleai iskolában 164 fiu és 106 leány. Hunyady ut. iskolában 171 leány és 26 fin. Eóivüs-téri iskolában 97 leány és 76 fiu. Arany János-utcai iskolában 46 fiu éa 47 leány. As összes tanulók száma tehát az elemi iekolákbea e hó 14 ig bezárólag 18S8.
— £l«i.b hall meg salat aaflleleál Boros r. ariska helybeli 18 éves varróleány szerelmének gyümölcsét eltitkolni akarván, Moia-Bzerdahelyre utazott, ahol életet adott egy leány\' gyermeknek. A gyermeket azonban nem jelentette be az anyakönyvi hivatalnál, hanem születésé után három nappal elvitték Csáktornyára. Később visszajött sz anya és gyermek Nagy-Kaniuára.ahoi a plébánia hivatalnál Irma névre megkerasztellették. A ki4 gyermek ápr. 28-án Nagy-Kanizsán meghall. A halálozást a helybéli anyakönyvvezetőnek bejelentették, ahol hamis adatot mondtak be, azt állítván, bogy a gyermek Csáktornyán született. A helybeli anyakönyvi hivatal azonban kiderítette, hogy Csáktornyán a gyermek születése nincs bejejealve. Megindították a vizsgálatot, kihallgatásokat eszközöltek miközben as akták gyorsán szaporodtak. Végre kiderült, hogy a gyermek Muraszerdahelyen született, de miután a születőit gyermeket el akarták tusolni, nem jelentették be az anyakönyvvézetönól. így történt azután, hogy a felsőbb hatóaág engedelmével ss apr. 28-án meghall gyermek ezületése szeptember 10\'én van anyakönyvezve.
— Hang}Alt a isbinet usl|álatá-baa. A londoni Liuné-tárna tághoz Kis-Ázsiából érdekes jelenlese érkezett Middletónnak, egy ott gyakorló seborvosnak. Elmondji, hogy egy görög tarisis lezuhant a lóról ós homlokán hosszú mély sebet ejtett. As ottani-gyakorlat szerint a borbélyhoz ment sebét bevarratui Ez kimosta az egyenes vágást éa balkezével az egvik ■.élén öassa-nyomla a seb saéleit, jobbkesével pedig egy Ügyes kia lógóban baugyat kőzedtell a vérző seb felé. A megret\'ent állálka tágra nyitott ajkakkal beteáata a tejét a aeb aaéleibe a ast öaszelogtp, mire a borbély ügyes fogáaaal lecsavarta a pol-
Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok
■WH minden külön dij felszámítása nélkül matmmm
Nj
előfizethet ők és megrendelhetők . Pischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán.
Zala 76. szám. (ii lap.
Mezőgazdaság.
szegedi kiál-Wii$tr J. a
D\'i\'t vasárnap
rohál. A fej bennmaradt a sebben, aanak >téléit erősen öaaaelogva. így meg több hangyát fa bele-plánUlt a sebbe
i ast ilyenkepeu sokkal jobban varrta Ossse mini a Is ilnomabb tűvel és eelyea-mel leheteti volna Harmadnapra eléggé heheggedt a seb. s s bsniiyafsjskst minden fá|dalom nélkül eltávolították.
- Ham tikká kalál telatéá kéakam.t Tábbre niant ssásnái évsnkinl ssoknak h aaeren-oaétlen va>uti munkáitoknak a széna, kik koosi-toisláa kőiben a kocsik ütköaői köze kerflllek s mint a hivat a m Je en\'éa mondani asokta : „saját vigyázat lanaáguk lolytán éleiOket vesztettek". As igszság abbén as, hogy a vasúti napaaámo-nak éppen olyan kedvss aa éUte, mint másnak sarra éppen ugy vigyáa, mint bárm iy va-utigasgaió. Da mig as igazgató*, vagy más lónőkőt f nsve aláiráaa kőiben bármennyire vigyásatlankodík i«, sohssem lapíthatja agyon ss OUOsö, sddig s munkást, ki egy sulendőben tiseiersser ugrál| ki és be s knouk kösé, bármennyire vigyás ia msgény, valmnUor mégis csak altsláljs as Ot- _
kőző, ha ee/évben nem is, hát lis e-stendöben | kUüttítUtl ítélte meg egylisnyulag Weleer" J. C. egyaier valószínűleg Egy Kolb Vilmos n*vü
1899. szeplembec h<$ 17 én
A Wtinr j/yáf Itgujqbb diadala. A lilás egyik legérdekesebb csoportját helybeli gépgyár igen esépen összeállttól! gépkiállítása képezte. Az wlolsó évek vetőgépversenyeín Kisbéren, Léván, Hódmezővásárhelyen és Mnro vásárhelyen, a Hala Drill mindenütt legelső dijakkal lel! kitüntetve, és így nem csodálható, na ez alkalommal is esen eit-őrendü ve<őnép felé fordult a gazdaközönség érdeklődése.
Jóm/ lőherong, s főcsoport biztosok kalauzolása mel elt megtekintette a Weíser tárlatot, a •Zala Drill* gépel megmagyarázta*la magának és QrűinmeJ fojiizto ki slis ereset é-i ín *gas mogelé-gedését. Htéll Kalimui Magyarorsság miniszterelnöke, a tjép leltiUiláton ktiáró\'sgossn a „Zala Drill* iráni érdeklődött, mely az állami birtokokon már uagy szambán van elterjedve. Többszőr hiu sulyozlti, hogy igen örvend e magyar gyártmánynak, melyről mar sok jót hallott.
A kié lilás bir >ló bizollsiga— a legmagatabb
aagy-kikindaf néptanító tanuja voll agysser egy ily ssomoru ssstnek és gondolkozol! r <jts, bogy asm leh»tne-e a kocáik összekapcsolását vslsmi önműködő kéuOlékkel végeztéim? (iondolkodá-aáuak eredménye egy szerkezei lett, melyet már be is mutstolt és uabadalinasialolt. A kik megvizsgálták asl állítják róla, hogy céljának meg\'* lel és segélyével a vasuli koo ikst sssnlul emberi két kősvetlsn beavstkosáss tmlliül lógják Osssekspcaolni.
— Aa egjferlalM állsaijsgjsk. A pénsQgyminisster sz egyforintos áJUmjegyek beváUá\'ára vonatkozólag a következő hirdetményt teszi kősze:
A ca. cs kir. közös közp. p> nalár által kiadott és 1888. évi juliut 1-éről kelletett ausztriai órlékü egyforintos ál\'smjegyek beváltási halárideje ss 1894. évi julius lió 24-«n 56 868 »zám alatt kell és n Badapusti Közlöny 1894. évi jnliui hó 84 én megje ent 167. sz. közéleti rendelet értelmében f. 1899. évi dec. hó 8lén lejár. Ezek az o. é. egy forinto* áUamjogyok már
oégnek, melyei IhimUr József gyárigazgató képviseli a kiállításon, hol a gszdak jelentékeny meg> re deléseket lat tok, <m állal élénken bizonyítva
hogy sgy vélumónyen vannak a birá o bizottsággal. %
KÖZGAZDASÁG
A oabonaüilstről Dacárt a lanyha külföldi jsgyzéseknak lluilip-s\'en a buzs árs s heten 10-16 krajcárral etnelkedeli, mi állal piacunk árai is jsvu ia*\', ámbár a k-reslst nsm mondható kieiégi\'önek. Mai árain ki busa 8 frt 40 —60, rozs 6 forint 80—86, árpa 0—7 forint, fshér bsb 7 loriot, bükköny 6 forint 60, zab 6 forint.
- •Tlii< tirrebaw élelblst*«lld lár-satág Londonbaa. E laretilal 60 *vi jelen-tése, moly nz 1898. evi december 31-én beiejt-s*lt dzlelévröl szól éa a részvéNye<e\'k 1899: évi
______május 10-én tartóit rendes közgyűlése elé
csak 1899. évi december 81-ig logadlatnak el a | terjesztetett, rcndelkezésilnkrs állván, kővetkező válló pénztári eendökkel megliizolt állami pén|-|töponljail Mlzőijllk : A* 1898. évben 0012 táraknál éa a cs. és kir. kőzős kőzp. pénztárnál kötvény kor. 68.080,009 49 /Uh tőkeösszegről lelt
máz törvénye végeit
Ez a körülmény hozatik köztudomásra, hó 81-ke ulan *z-k nz
lizelé-i eszközökre le-ndö átváltás I kiállítva. A dtjbe.eleiek, levonva a visezabiztositá
sért fizetett összegei, kor. 23.290440-41 fillérre azzal a ligyelmezleléeetl rumiak, mely összegben u korona~t.681,864*79 hogy 1899. évi december ültért tuvö ovi dijak beiiittoglaltatuak. A kamat a. e, egy lorintos állam-1 számla mérlegu a lefolyt üzfeii évhóii korona
jegyek már nem vallatnék be éa ennek a batár--] 0.476,08208 fiillért telt ki ós a társaság j.1 vedel-
időnek elteltével sz államnak ez állatajegyek beváltására vonatkozó kötelezettsége megszűnik. Budapest, 1899. évi sz- ptemb- r hó 12 én.
vi ni,\' kir. péntügyMÍHÍul*r.
Anyakönyvi hírek.
Mult hátén bejegyzett születések.
Daal György rk. fíldalree: (atalla.
Btde^ek Kerete , , : Ferenc.
8tráber Iatvia , , : Mária
Jaráakovict Mariska rk. csetáil: Margit
Baaekoviek Janoa r. k. taaitó: Jáaoa.
Bogaár Jalltaaa thv. BUlege Péterné r. k. napssáaoa l
Mihály. __
Máaath Qytrgy rk. asabd sagid: Mária.
Farkú Iatváa ag.tvaag. ttaykápán, állta vuatl dijnok:
Mi ót Unió t ikrák.)
Weiasr Frideilka rk. asveltaS: Sándor.
Mult hát halottjai
Dav. Milal (Jyörgyné
r. k. 61 éves t iá-
\\
{tsokol Terixia dákarat . H Válták Bála r. k. füldmlvea (ia 1 hiaapoa : ligcaigSroa. Oragolina Mária tárj. Fax áatalai rk. sattna neje 7? ^vea : aggkori vigklmerflUs.
Ball Anna ilju rk. dada la aya 2 hónapos: bálkirtt Babiaek Eraaábet ia . lakatot Mester leánya 1 éves: Ulyog a kaalrhea. ,-j Marak Lipót rk. aunkáa fis 17 napos: ráaggüroa. Farkú Boaállt rk. {Oldmivea leánya 86 napot i kora-satlMtaág.
III. Dátidovlet Láuló r. k. fCldmlvea fia 1 dékarat.
Stabó Sosáliir^svug. rof. kováét mutar, 2 ráaggOiea \\
Koltay Katalin ftrj. Máasároa Jáuoaat rk. Udtknrvt
Ctvotkó Varaae lf|t rk. borbály fia, 4 hónapot Horváth Brieábat Bav. Kaniaaai OySrtyaá rk. 67 ivat: ttivttálbldát.
Dtaby Oyala rk, koavtdSnautsr fia, 0 ávea báataltn. f * _
mét a dijbevelwlt-kkel fgyUU kor. 29.766,473-09 I Ullfrre emelte. A lár-asá^ uz elmu t évben kor. 10.446,632*88 fiillért utalvanyozot< oly követelések alapján, m-lyek cielbiztositasi kötvényekből eredlek. Lejárt kiházasitusi es vegyes biztosítás-sokra korona 3.880.9*0-92 IIIión, viaszvásárlá-I sokra 1.289,474- lü liliérl lizetetlki a társaság a« | elmúlt évben. A, biztosítási ó< vegyes bislositá-| sokra korona 3.388,986 H2 lilli-rt, visszavásárla-I sokra 1.2^9,474 ÍO liillért Rzetelt ki a társaság | az elmúlt évbeli. A biziositá* é* járaduklapok a i lefolyt üzleti évb>n >oruna 8.927,81285 ftllérral | gyarapodtak. Az akiivak lő taszege 1898. decemb. 131-én korona 108.924,14088 fillérré rúgtak. | Tőkebeleklelések : korona 471.489\'87 flllér az angoibank alapiaiban, kor. 872 529°25 Qllér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 31 286,784\'71 fillér idegen áiamok értékpapírjaiban korona 10.332,533 07 fillér vasúti részvények elsőbbségek és garantáltak, korona 06.905,166 02 fillér yasuti é< egynlib kölcsönkötvényekben, korona 16.428,04541 fillér a larsazág ingatlanai ban (ezek között van a lársaság budapesti házi) korona \'7.501,773 65 fillér jelzálogokban, korona 12.636,648 21 fillór :i társaság kötvónyeire nyuj tolt kölcsönösaz. gekbt n, korona 2.237,176*87 fillér pénzlári készletben éa folyószámlán korona 20692.373 64 fillér külőmböző ériékekben.
tti-
ársa hónappá 46 Ívta
. báihnrat napasáaos
máj
RODALOM.
— A műipar, á nttlpitr át iptraávássat jalauvtl nüad taáltttbb kfirbat hódittaak. A mi taraéiaatw ia. atgy attviaaatek nagy mwteniatk alkotásait ktvtten át vethetik. Maaatkvjlagen földeken, saáusórtas, gyttiUaá aytkbta vágy magányosok aaalqqjalban állanak, hol hoaaat áa ktltaigrt tt árán, a Igy titkát 4a ktvtatkatk atgkSat-UthstSk. 8 ss álet sivárságában folyton áe agyra jobban ssomjwsnk a ssipat, a mitvásilt, a mi Itlkáakst na altbg. latja, hanem btfltte, aa maakára ladtlat, haaaa pikaatsssa^
aa lenylgéaae, hanem filaae^a. tha aagy dolgakbaa, drágaeágokbaa kiváaaak gySayőrkMai, a alku aea tgaa jatbalaáak tl, aiadaaaap dolgot áletSskktl aea Is Ura áuae agy kálls aagy aáváasetl világ kálSa álata, át»ea>n, ■art elvoaat t gyakorlati álet mluüaaaapl UaairaMtUl. A aladtasapi álet aprölákoa .taskitsll kivátjak eeieewkká tenni Suzulvuslvs as Ipar tsvákanys4(át a alváaael Igityelvtl. Paobáak, bútoraink, evlteeskleelak Ugyan.t osiiioeak, saép toraájaak. 8ok eabsraoá vaa Ily mtf sea-k/íaBkre sztkaáge, aem káuitketi többi kassal a aáváaa, de ha aoküiiá aegoealik s teraák, s nagy vátasaták aagy fáltosatosságnt Is tartat A- villany és gés aodart ereje kináljt áriát hatalaát, hogy aSváss aiatáját suge-reaae Oeak as aaskia a a taráik aagy isáai aj, ea aasas rági, alst helyss társkváesluk l-gaagyobb ráaaa. A atipaii c|kkek legslst aaertaeaás kasl alkotói Hallás ISi4Ma áltak, da mát aMeiátla vtasoayok kdaétt aáakápaa dolgottak, eaak a gaadagok eataaára, paaata káasel. esekály aaáae ártáku tárgyát- De aledaa lagkiaebb aaakósák ia a alviaal sara 4* gondot kás ayoaUU vieell aagáa. Hagy a alváaael ■assylre árváayeetlket aa Ipar atkotáaaia, áijaa bfaa-ayitja aa a Loaorebatbaa órait! reaek koríatkui táaa, melynek ká tsiaes aáaál a Hagy Kápa* Világtírtáaet tt. fáwte kotta A tlatakál Utam aagy aaaka aarksaaWje Maresall Henrik egyet taaár, a gorógikról aaóló kotat asersáje dr. Oyaatay Oyala akadeaitaa. Ügy kátat ára dlstu fálUrkotáelwa S frt; fluMikáat is kapkatá IO krjával. Megjalta minden kálea egy Atet. Ktpható a kiadóknál [Bával faetrárak. Írod. lat Bt Budapest, VIII., OlMI-at 18.)\' a aiadea kaaai káayvkanaáaéáa atjáa.
— As 4<al káayrptae lacdivataatbk ktayra ioaa a Magyar Biztosi táti Évkönyv II. Évfolyama, melyet ér. Bátk Pál, SsSu Mlkál,, dr farka- Oyala, ér. Koa-lar Bála igu-gaták áa Mllkolbr Sándor, dr. Vlrágk Oyala, TDrSk ieaá, Kodra is Bein Károly kisgaadaaági trés, asarktssltack. A rtadkiváll dlttaa át t atgytr Ustositás ágy tSrtáastát tárgyaló tukaaakt. 1 frl áo kr rantlsIhatS aeg a lap kiadóhivatalában át u Susss kftnyvkeretktdówkbta. A kOnyv a btaWeitó át KSefaadieágt Lapok aatrkttstástbta-(TI, Artdi-aUt 40.) jelenik aug.
CSARNOK.
Egy komor ember.
— Htaorauk. —
Egy mer az öreg Szilvamag álarton kefejtölő mesternek eszébe -u\'ott, hogy a nagyérdemű ípartaraulatot értekezletre illenek tfeazehivni, mért megjegyzendőd maga volt unnak \'tszteletbea mégCttzülc t-lnöke. Miulá i azonban emez önkénye* öss/.efii váltnak mindössze csak hoatonháriaan enited^imeakedtek, hz nlaptz tbályoit érteiméhen nem lehetett s gyfllé-it megtartani.
Az ipartanul*: hivatalos helyisége a „Három pálinkás liulykos"-lio< címzett k>>re<mÁaaa egyik zobájában vaitt. Ez a körülneny, mint mindig, ugy most i-t arra késztette a megjelenteket, hogy olt maradianak a aanak rendje-módja aterínt a meghiusuit gyűlést némi kis ntrével elsirassak.
E-.t pedig tLpsragr*fu*o\'< betartása nőikül bOlc-ten mig ia oteleüedték. Egysem csak a leglttze-iebbjcnoiiitüat&aok köiepatlu eszébe ötlött egyi^timiek, hogy kárdiira vouj i a mutert; as ösgzehivM oká^ ludakolván.
Siilvatnag mester uram a vállait vonogalá és bOBZusan imígy válaszolt;
— Statnár as ur! Tudja aa ur? N\'íkem ia van lelesógom, utagáualc ts v in felesége, mindnyáján fDleilodoaiik... tizaz feleaegasek vagyunk. Aa ön fttleaége ip ugy megtiltá önnek a korosmába menetelt, mint as enyém ét mint mindnyájunké. No a, hát An most ti^tcsséges ürügyet találtam maguk szamára, hogy kirúghassanak egyszer a hámból. Megértett f
As elnöki dorgatórlum hatott...- Persze hogy mngértettel Nunctak ö, hanem a többiek is, a kik bőst hurráh-ki4ltá»okkal adtak helyettesüknek kifejezóst. Sírtak Örömükben...
Éjfélig tartolt az ivá*, a dáridó. Ekkor aztán — uyiivan az as«/onytól való t delem következtében — fölszedték sátorfájukat á* hatafelé tartollak: kisebb csoportokban válva átél ai utcán.
A jó kedv azonban még itt ia hangoa üvöltésekben áradt ki belőlük. Sőt az a kis társaság, mely egyenesén a Török-utca felé" •tartott, aunyira vitte örö nének megnyilatkoiáaait, hogy egyilí tagjának a hajtlua lejét betörte éa a szegényt, vérrel elborítva hagyta feküdni a kó-yezeten, míg a többiek asépen látásunk eredtek, amiről ast tartja a kösmondáa, hogy stégyen, ds hasznos.
Történt ugyanakkor, hogy egy Bálba burkolt ember ballagott a bűntett stinhelye felé — as a bizonyos komor ember I — a ki annyira elmerült gondolataiba, hogy végre ia, megbotlott a földön hanyatt fekvő aebesflltben. A ml emberünk (Öl se riadt eme furcsaságon, baaem a
Zala 75 szám. (7 lap.)
1899. szeptember hó 17-éa
s aMrww Oak kegy wgaéiait **tn it«ii|it LigkéeilikS ktatlil fofj«k.
S.-a*é.MIIU4« (MtjU. A ktlUmtay ti BleMkb Jénai ke-
NYILTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól
14 firt •» krif aélanakeal — onk tkkor valéél, ha Ua vetlea gyáMlmbil mMMuk, — lékato, lekér »« alaa, — a Ufttfataaafck Mtvée, aals la alaUaatbaa. PrlvA6*fe* pmUiik patakér *» Táaantawa, valaaiat hAabea •a4ll«»», — BlaUkkal műéig patahrtaHMal kálseaek,
HBNNBBBRO 0. selyemgyárai
(a. éa kir. udvari eaAllllé) ZUrlehbea. (1 Magyar Uvelaée. 8vi|cba kétnara I»»41ü4lyíg rifuaUaéé
HIRDETÉSEK:
966/99.
178-1
Nagy-Kanizsa vasárnap
■ "1 \'■» • --•--------------11n
legnagyobb áagtiaa hidegvérrel ekajoli a sebe •allhUs é« est megtapogatta. Ebbeu a guggoló helyvebes lepte meg 61 aa éppen árra uirkáló rendflrÓrjáral, a melyuek veae\'dje tüstént olt a Wlyesiaéa vallatóra fogta, gondolván, hogy aa a büaóa.
Hanem Adorján ur ssvsisák így — agy esftppet se meategetód\'ött, osuk fgy Telelt ro*aa ■agyaraággal :
— A mitláttatok, a* meg vaa Iáival
perese, bogy e kíjeleeiéare egyszerűen bekísérték áe aai Ifbb, a oaakbamer megtartott tárgyaláson ót eesteadei fegyházbüntetést sóaiak a nyakába, mert aem U illtakoaott a< ellen, bogy ót gyilkosnak nevea\'ák.
Komor, bánatos arocal Alt a tórvényaaék elöli áa mélyen hsllgatoti, aa a bíróig enuek okáért Ítélte el ót, ssem előtt tartva sssn altér-aatlvát: vagy bűnös, vagy pedig bolond. Tehát mind a kát esetben elzárandó. A btirtünho asnnbee egy elmeorvos küldtek utána, bo y vizsgálná meg egy kevéssé.
finnek as arismbernek aztán a mV Adorján barátaik érdeket válltimáai tett K\'t ssttr ia kijelentette neki, bogy ó aem réesee á gyillws* ságbaa. Eb as orvos ama kérdésére, bogy akkor asq^a miért záratta el masat, igy letelt:
— Uram! tudja mag liogy én oly családból származóm, a melynek minden tagja ssereneaét-lenül élt. Innen vaa aa, hosy tcár gyermekkoromban ia oly komor, lehangolt lermáaaelü voltáéi ée leeaoktam a munkáról, mert Őrük ós saerenovátlerlésem lolytán ununk ugy Mm vettem volna baeseát. Uát bezárattam mxgam, bogy — ében ne haljak.
As orvos eme beezádre nyugodt lelkiismerettel állított kl egy bizonyítványt, hogy Adorján metórtlL
fis a ml szerencsétlen Adorjáuuuk csakugyan lelllte saBiévi fegyházat. Az utolsó nspon a felügyelő magáhos hivatta, hogy kihirdeeee elötie a szabadságot. De a komor ember mód nélkül megrémüli erre és késsel-lábbal kapálód-foU, hogy biz ó nem megy el innen síén »seré-vel. No ez agyaa sok bámulatra adott okol aeokeek, a kik ót hallolUk, sót mén jobban elcsodálkoztak, midóu kijelentette, hogy ó itt nagyon jól érzi magát.
— Iliárt ? — kérded ék.
— Hét Itt megv-m a bisto* kenyerein és itt IZ nyugton lehetek a — frlesegemtól. IS
A jelenlevők kikacaglak, hanem a birák | * V&gmm \\ I r^lln aadyaáft « sjUiv. Dr. Ml j. j. Ca Ki,, tan, Uui !ÜbiPk!lfÍ;éÍ0,y \',,JW\' ik * "HÍnJ i0,00r 2 Ellwsmertf levelek n legjobb körökböl minden doboshas ~ ,in ögy út\'lón. öiSkhelyet bi\'tfeitottak asAmAra, 2 * mellékel ve vannak. __«
áaM« aem a fxgyhuban, hanom az örülkk j íjf dobot ára : | TAUSSEfl fiOTTLIEB\'
kir eéml éeélesse weieaa ée IIUl—r pti Bésskea.
rtraktir: ItÉCK. 1 Wulla*lle *. Jg
Ksphslé a legllbb IllaUser- gyégyuerksreske* A
désbea éa gyégyssertárbsa. ff.-Karnissá* i áll ésÉ
Bika, Keleti I Mar ée Krelsier Bysls eégebsél A
KXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXlXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKKK
S IVMÁII4I
K
KBONFEL.D NŐVÉREK folytatják n tanítást n*
mt idegen nyelvekben, ^wm
Laplulajdonoe ée kiadó: riSCHEL LŐP.
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az 18B1. évi LX t-cz. 108. 8-a értelmében ezennel közhírré laaaL bogy a nagykanizani kir. járáabiróság 1998. évi V. IlL 19 Íj 1. számú végzése kOvstksstébea Oyörffy János nkanizsai ügyvéd jsvára Sst.-üssiá község ellen képviselt Ke e István béré eCas 91 írt 90 kr. a jár. erejéig 1998. évi novaaebar hé 12-én foganatosított kielégítési végrehajtás ujáa lefoglalt és 960 írtra becsült 1 tüii-lsuakenéőMI illó ingóság nyilvános árverésen elad*tik
Mely árveréeoek a nkanizsai kir. jbirésig V. IlL 491|1, 1898. évi szeptember hó 1. napjától járó 6| kamatai és eddig összesen S0 frt 60 kr.-ban bíróilag már msgállapitott költségek srsi*ig Szent-Llszlóu a helyszínén leendő leibóatásáre
1800. évi txaptsmbar hó M. nipjé—lr d. • 0 órája
határi dóéi küüzetik ée shhos a venni eaáadéko-ző oly megjegyréesel bivatnnk meg, bogy as ártaleu Ingóságok az 1881. évi LX Le. 107. éa 109. | a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron slul is el fognak adatni
Kelt Nagy Kanizsán, 1899. évi ssepc hó 11 napján.
MAX1MOVITS UTÖIOT
Ur. tilil|l lgnki|H
KLTTHLA a bör ápolására]
szépítésére ós "p ^ J -finomítására i U U 6 fj
aar i rpiiiitiékk aisaseai. mi ea tánaige rten. -aa
— r«kér, réaaaaia. ée mrga —
Szerkesztői Üzenetek.
tánvéttel vagy as
V. A kallaéa a Ugaakaubb aSN. Aaaik aaslri- Aöaeseg elÓleges bekül-boi DuUrl toll kelL Aa taé ián vaa a kOaSIkeUMg X ■
aéftékétSI.
déee után küldetik.
K X H X
IB0DA: Széli Kálmán uteza
MŰTRÁGYA, KÉNSAV és VEGYI IPAR RÉSZVÉNYTAR8A8AQ
VEZÉRKÉPVISELÖSÉGE 7 MELIS és PINTÉR Szombathely.
/
IRODA SzéU Kálmán ateza 7.
SUPERFOSZFATOK^^írs
X &
g ff n-él^VLlözlxetleanL a-z őszi tt©tóse3smél. 2! *
*
x
8 *
8
-a legaegMahatébb, a legjebban bevált ée a legeleeébb fossfersavas tráoasserek nlslm talajra alkalmasak. Tsrialsusnak 10—20f vízben oldható losaforsavst. Vegytartaiomért auvatulank. "tfeg TeklaleSSel e aSIréirtk grere haláaáse a ige* Hg| kaaaakéfeaaégése,
K Kétannyi mennyiségű ultráiban oldható toaz* CvAl!Aá«>áwfl 1rnmf%naH4n4 méy mlodenltt B . íoraavval sem pótolható. Ajánlunk továbbá ZfZOllOiragy a nOmpOSlUllly kitűnően bevált. X
M Ceeettiaztet, CklIlsslétrsMt asussslak Mgeaytrágyát, kálMt, kalaltot, klUsleaes siStrágyákat, kásás és ksláuss aávéayek alá, práslgltált trágya ée anaerfeam t X X ment ksrések trágyájáéi és as latallotrágye keusrválásárs; taksnaásysMezet stb. ||
MELIS és PINTÉR, Szpmbatnely. SzéU Kálmán utcza 7. szám
S X. kir. állaaavasútiak gépgjráráaak, H«ilehár Ferenci ea. és kir. sssh yeUgépgyárásak, Bleher S Hudolf es. éa klj>. aaab. ekejgyáráitak kliárélages képviselősége.
S Tejgazdasági gépek és eszközük, gazdasági magvak, Ssszes gazdasági szükségleti czikkek. 5
5 Mt- Zsákok, ponyvák, olajok, zsiradékok elámsitása. fi
XXXXXXXXXXXXXXXH.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXM
Nagy-Kanizsa vaaárnap
Zala 7\'V szám (8 lap.)
1899. szeptember hó 17-én
Padlózatok mázolásához
0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték SK*4" ***
0. FRITZE Borostyánkő olaj lakfesték «*»••<« *•« *«i*fwr a*M* 0 FRITZE Borostyánkő olaj lakfesté* ifJÜS\'SŐ ISSSÜS^ "1
Mf tehát haaBiiálatbnii n It-golritébb.
RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN: ¥88-10 NKU éu KLRIK fUszerkeraikadéaében - FIALOVITM LAJOft bulor aktéréban.
Köszönetnyilvánítás. I
0 Fennéga SALVATOR UFÓT fflhsrezag udvarmaalen ™ Hivatala.
ÁlUláko* AiW«tAr»-*j»r,
6 oaáaárt to királyi Fuiip Rklralor MpAi rik*n»«f naiklrll
M*C vaa rl^irátr u MbMlUlppkl Wlalt rsi|>4ikh>). Ö fnilfi bimubb gjil*! klrikd»U«o« kuMálu • cilpük«( ím Írni*, hogy lAbal fáradtak 10 .1, nini mit ktatuHu tlplkaiw Ktldiik tpr sár <»4i»-emlp4l, hogy tutk » ■tatájára ktaaltiakak rolnikat aibaMlklpbAléaaaí, ugyanakkál a slpáaa-
f\'MHIlMit^h *m »ly Jék Iranek, é* ép «|T mrifrlrlih, a atlal Mf|Mrl4h (éllak • lik-liaiilalli
láfrák, 1808, jallu M Mk. K R A H L, Imakárkkplláay
Ntgyvomka voll mlnluteraliiilkt, » MilgangalAal blrótig glndka, k ktnlk* •tkkt lr|»:
Tlnlall Dobtár art
ii wb«ibawtt criptk kllübttknik bliuayaltak, itlMnUn 4i puliAu járok tmgnünl Mlnilan lábd^áwia. bogy — Ml lüm — lAbbtJon nmnl tovább
ttvwláit nun Igényel.
8>1 v>l wnícnkt ktaikal
Mm, 1897. évi Mptombír IT-te. Tlntoll hl»«
118—A WEKERLE SÁNDOR
óvjuk láboinknt hidegtől, nedvességtől és
meghűléstől.
Hlnoi Hbbé Ubf4]á»l
8aw tyukazam, aam Izzadóa láb, sem bőrktményadéa, aaw
libdaganat, asm lábégéa.
BSvM láal v1m14í itta m iktaajibbll a járta* eonak, ki alrill dr IktiktUi, is egéai vlU|ta mkUilÍMMtt akbwtulpké-lÉMSl látjk al.
\\ lettiiTutaffUgi 1 frt a« kr, egjoert «© kr, kmtUlf 40 kr, gyerarkeknek fele.
Ai ubMtlklpbtlik kltlaíaágét legjobbaa Ukoayltla, kot; • m. éa kir. klkl* kalMruaakk ia aai. kir. haarMMaatk «M|| •t pár ■málllttatall.
Saátktldée oaakla atáaváttal, ragy »pé«a nlMtfw btklldtea mIUIL FelrllágoeitAaok, prtxpKtuok M ktaaOaeUyllvUHtkak lagyoa.
ff VlaaaatdMMkaak auiMtli ármaimfaméaár.
Ált aléiéa Aabrilérn-gyár
betéti tárkaká|
BUDAPEST, VI., Satv-utoaa 18.
Egyedüli kláraalté raktár áa kép«ta«Utt(A Nkc^kMluáai
FRANK VILMOS
férfi- és gyermek-ruha, czlpó éa kalap raktárában-Dél zalai Takarékpénztár épület.
KERÉKPÁR RAKTAR
UAÍGER ULLMMN ELEK
vaafc«wakkééa<kf
W A«¥. K AMIZSá W.
a világhírű |j Premier helical" kerékpárok
riktpviskikti éa raktára. Kitűnő járású és solid szerkezetű
UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttöl felfelé.
KlnáenaeHÖ kerékpár nikialréaaek dm válaaztákkaa. árjepWikrk Iiijm éa kérawU <
felvitetnek
i kp ttttntilíbu
NAGY-KANIZSA
Vártthás-ilea. — VAro»hás épBIet.
R II aa íj •»
1U1/N Y\\ A iT A |1V||1| y| |i|||<|||
IjB\'jEjli I-1 Ma>1 I I ■ íj I I <1
•iei kltUnő dohány keverék oaindemOU kgphatá.
Byári raktár : Weber és tsa Bpest VIII. Erzsébet-körut 19.
V KAOf- HAHIIlillli
MAREBRGITER L, urnái.
A „Wr»ibt»" rlptáksa a*tkMllktt aiaéaa éaktoyzét. m*rt a éakéayzéat Igaa <«áazaé> taaaá tMil, i alaatia katáiát atveazti áa aa«azskáa aaatákaa aáiUMzkatsttsaaa táNk. M7.«
mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmmtmmm^mmmmmmmmmmmmrnmmk
Nyomatott Fiaebel Fülöp laptalajdonosuál Magy-Kanisaán 1899.
Huszonhatodik évfolyam 76. szám.
VlniHi p\'V —--*■-\' —-j ktiii-
imkMbn
A ntrknttnl trtakeaai Mwl sepea-kint d. a. 4—i óra kist
Ide ii\'ti\'ifl * lap aatiiaai rieaira 1 mthii minden tlilntiy.
KiadáklraUl: Viroakáaépálet: FUdul fWf kínyv-kmtaMa
ZALA
Politikai lap.
Megjslenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön.
El/iKIZKTÉSI ÍJUK: Égéit im IS kortaa (8 írt — kr. -rtlém I korosa (8 bt — kr. ^qjritwi | kanna (I frt SO\' Sfy
Kyitair p altatta 10 kr^ár.
ElóSsateaek, valamint a Mrdeiáeakre vonatkozók riaekai rutf kMjikmm Itadtaiba íiidiiük
Bérmaatatltá Itvtlak etak Ismert taaak-Ml fegadtataak ti
Ccyaa au ára M knfrir
Nagy-Kanizsa. 18W9.
Ftltlit uirtwU: Sular Náaiar Sitrkuitltárt: aáirti l^at.
Csütörtök szeptember 21.
A becsület orvgyilkosai.
Az embernek félve Őrizett kincsei körött első helyen áll a becsület. Olyan kincse ez az egyénnek, melyet nem lehet pénzzel, gazdagsággal és\'.egyébb elönyökkel pótolni vagy megváltani; ellenben biztosíthat magának mindenki, ha földhöz tapadt sze-gény is, csak az nralkodó és elfogadott erkölcsi fogalmakhoz mért belső tartalom-1 mai rendelkezzék vagyis: meglegyenek egyéniségben mindama kvalitások, amikkel a maga részére az erkölcsi szinvonsáon álló társadalom becsülését biztosíthatja.
Lehetnek valakinek milliói ; duskálkod-hátik pénzben, vagyonban; tündökölhet Vakító pompában : ha erkölcsi énjében hiányzanak a társadalom becsülését bzitositó vonások, a legőriássbb gazdagság melleit is szegény marad becsület dolgában. Mert pénzzel, hatalommal meglehet ugyan szerezni a szemben való külső ünuepeltetést; de azt a belső tiszteletet, mely érdektelenül, szirtié és nélkül szemben ép ugy, mint hát mögött elismeréssel hajol meg, csak belső világunk, erkölcsi tartalmunk
becsével: a becsülettel vívhatjuk ki ma- ezrek osztogatásával sem vásárolhatnak meg. gunknak. j Mert bármennyire jellemző is a mádi
Nem találkozunk-e az életben minden polgártársnak az a jól ismert anekdotája, lépteh ny mon azzal a jelenséggel, hogy hogy a fiát aképpen oktatta: >fiam, hava-egyes jómódú, befolyásos hatalmas egyének lamikor találsz öt forintot, add vissza ; —akikről tudjuk, hogy értéknélküli becsű- mert akkor azt mondják, hogy tiszta lelkű letazegényqk vagy becsület vesztetlek, — j ember vagy ; ha találsz ötven forintot ast nagy megtiszteltetésnek, hódolatnak tömjó* is add vissza; mert akkor azt mondják, inezésnek tárgyai azok részéről, akiket a hogy becsületes ember vagy; de ha találaz I konvencionális kötelékek vagy egyébb ér- ötvenezer forintot, azt tartsd meg; mert jdekek kényszere hozzájok csatol. jakkor már nsm kell becsület*,—as élet
És nem tapasztaljuk-e, nem győződünk-e nem \'gazolja ennek az anekdotának elmé-\' meg minden ilyen jelenség alkalmával anról, ,e,ét. raerl é,el M|Tó1 ÍT«* *neg ben-hogy a színleges ünneplök, hódolók, akik "ünket, hogy a becsület igenis drága, | bizony leglöbbnyire az exislettciális érdekek naRYon « drága kincs, amit szívesen meg-^ kényszerének .vis maior«-a következtében váltanánk igen sokszor nagy Összeg péa-! alakoskodnak: mikor a convencionália kény- íen Í9i ha vásárolható portéka volna, j szerlógától megszabadulnak, szinte undor- Es éppen mivel a becsület oly drága | ral lordulnak el attól a szereptől, melyet a; és semmiféle knlső előnyökkel nem bizto-
I sors nyomása az érdemtelennel szemben j sithatö kincse sz egyénnek, nagyon is ért-: eljálszatott és játssst velük. ! hetö as a nagy gond és éberség, meiytyel
Míg ellenben nem találkozunk-e akár- azt minden erkölcsi színvonalon álló em-i hányszor vagyonilag szegény emberekkel, ber megőrizni iparkodik. Valamint a becsfl-akiket embertársaik részéről olyan őszinte lét nagy erkölcsi értékének belátásából fe-1 tisztelet, becsülés vesz körül, aminőt a het megérteni azt is, hogy az óriási létgazdagok semmiféle dus lakomákkal vagy j küzdelemben, a szinte szédítő emberkavar-
TARCA.
Viharok.
irta: Vajdal Szabó István.
A vén terméeaetaek ttrt lett a vére, Hánykolódva Arial Jebk, majd kai hlkrt ; Kitti-tir^ bodrot Mblk liboioaaek, DtU a- p irtára tótitséget hoznak. Zgy-e<J peren mladent mily hallgatás tett be, Mart látogatóba jítt aa tg a fíldre... Majd kitár ie asptr teái Mázlit Tikár, Zogó-bugó txilaek tebet rairnyiivil.... Saáaadot tUgyndS eaikomg-e/Oeaórtg, ágba reaté hagy, aiat a haUokló kórig: Maid alHri lalea MSI Jári ayllit, Ftlbtk Hűiét keblét riUia hullja át... Dtrg a bonnló ig, tat biastd iaaároa Maa aarad Mg eemmi as agia világon, Hited aeiiefeesllk. biaalmad eleailed, Beink jatt, eleópór — a rigai Ililát..., Ba az ági harag, bftaelnkról beeail, Ah! ilvMaSak I..
lat ayigvóri tir t tail; felleg elmegy, mint aa engedelmet uolgt, Ba via aár vigisvt t viharnak dolga Blit&tó aapaagár röpkód igról-igre, Moeolyag aa has a btaóe világra : A letarolt meaót Blttltetl iaip«a.... A vihar la áldáa — (AUstS kaaibaa . I
Kiad mikor királyék, aipak vtkaM dal, 8 aaaaet Ur aeaaetrt — fenekedve vadai j
Mikor egy-egy onaig virbea ia láagkaa áll, Kényére, kedvére dorbéaol a — kalit.... Mrgie la kallataalk t — legyver ropogeaa ; Vtiláaláa U láttáik: — ágyak vilUaliaa j Bi6 la bal btveu - ritkái karttl olyan — Pina caeppjeltSI dagad patak, folyam.. Mtat mikor i menüt a jég veri bátyja \' Rendre dgt a merő aöviaya, virágja — lakinüt ember.rond agy feknl a ISIdrt, Kiket gyilkos caatás \'— gyilkos golyó ált mag. A kiknek tóba nincs leaga ntmjfidMt, 8 jeltelen, ktiytelea kaat eléüétójo....
8 mikor tlueideetU a paeatitie aaele, Palota ia ktayki jaj eaival van tela. Itt diceóeég landSI a ayert diadalon, Ott aokogva «ir a róaáa a favitom ; Egyik orMág tombol gyMdetmt Iáéban, Másik legátolva siralomban, gyáeibea... 8 tsáll ■ ptatee, mint a könnyű tiáraya Sirály, ...Hogy tár ilyaut laton, a — lagaagyobb király?..
ók kaaám, n.mteiem, lat kirdaaea eirva. Mi van rólad lenn a oatliagpkbaa Írva ? Ht elSIib, vagy ntbbb kltSr Ilyen vlkír; 8 veri tat« földet Itta liag korbiosival; -Étzikról kalitról vad bordák ha tűrnek, 8 Riogatnák nt hont agy ugy slrgödőrnek.. Hol t&rgnl i kalité, bi|i rét Illaton, Ha ott majd idegea ember ie ti tápot.. Mikor hircolvi ia ilet-kilát harcot, Porbi balnt látom elsápadó arcod; Mikor liltgiiaad már hiába Iteem.... GitU I...H tmlegt\'talk..Omilaaea. oaaadeaaa I..
Bomba Miska históriái.
Irta: Stampay Miklós.
Érdeke* alak az már igaz, Bomba M>ska: va» lóstgos típusa smslörösökns . Méltó a msgenek-lésre, bs mindjárt prózában történik is az. — Nincs nap, hogy vslsmi kacagtató bolondságot ne kövessen el. Nem ia beszélnek másról a híres rákfslvi fonókba mint aa 6 históriáiról.
Jha I hiába; Bomba Miaka jelenleg uralkodó plánitája Ráktalvának.
De nem zsörtölődöm annyit as elóeeóbae, ime lei rom Miska histórifcit.
Miska NteK az éra.
Hogy, hogy sem annyi ssosbsn bizonyos, begy i Miska is szert lett, egy — időt kibokdósó ketyegi msainériára, —• mini ö szokta mondani. Csiooe I portéks volt; a piros tulipán sem biánvsoti boa* i lokzsiáról. Es p^dig nagy dolog ám. Csak egy baja I volt, hogy a bagoly rúgna meg a megcstnáiojal; ss (egyik mutató mindig kikerülte a másikat.—Miska ! naphosszat elneste s ketyegő jószágot s ilyenkor \' tnegmegesóválta bozontos tejét oda szólva oldalbordájának, hogy...
He I anyjuk., hallód*?1
Hall«m apjuk, kallómj mit akar?
— Mit ? bm! azt, bogy a izé, ez a ketyeyó I masina, nincs sz tn bógyömben.
ELSÓ NAGYKANIZSAI SERTÉSZSÍR KILÓJA 84 KR.
5 kilón felül kilónként 60 kr. ZSIR SZALONNA 60 KR, HÁZHOZ SZÁLLÍTVA.
Kapható: Danaé János kentei&él, N.-KaAizsin, Petofi-u. tarkán.
Nagy-Kanizsa csütörtök
Zala 76 szám (1. lap.
1899. szeptember hó SÍ ón
fisban Is egymással szembe állított emberi érdekek elszánt harcában a küzdő lelek legtöbbnyire egymásnak erre a legféltettebben őrizett kincsére törnek.
A különböző érdekküzdelmekből pedig mindenkor sérthetlenül kellene kikerülni a küzdőfelek becsületének; ennek kellene képeznie mindegyik léi részéről s megállító
határt. váltanak, néha-néha összesúgnak. Ha
De hát hiába : ax emberi küzdelmeket l^revegjed é3 gyanútlan lélekkel magya-sablonba szorítani nem lehet soha, s igy rázstot kérsz tőlük: ügyesen, simán még nsgyon ís be kell érnünk s becsület kiiérnek és közönséges dolgokról kezdenek immunitása érdekében elhangzó sok szép, beszélni; mert egyik sem skar rámutatni erkölcsi predikációnsk azzal a hatásával, arrt a t&ongó sebre, melytói a te orvul ha a küzdő felek legalább nyiltan támad- ^vert becsületed vérzik. Becsületed ott Ják egymás becsüet\'ét. vonaglik embertársaid elő\'t és te nyugodt
Est a különben elítélésre méltó módot lélekkel, emelt fővel jársz közöltük, mert már s lovagiasság nimbuszával kell meg- kelmed sincs arról, hogy legféltettebb ajándékoznunk; mert a legkíméletlenebb kincsed orgyilkosság áldozsta lett. támsdás durvaságát, élét is nsgy mérték- Az-emberi becsület nagy gondozói, nagy ben elveszi mindenkor a nyíltság, smely- bajnokai., kik paragralusokba foglalták és lyel az történik. A nyilt támadássál szem- fogtáljuk a becsület társadalmi és lovagias ben mó(tja, alkalma van a megtámadottnak ulon va|ö megvédésének szabályait, — nyiltan szemtől szemben védekezni. ézek ellen az orvgyilkosok ellen (kik a
De hogy az egyéni becsület immuni- nyilvánosság, a fölfedezletés elöl a diskre-tása mennyire nem szent az emberek ció köpenyébe burkolóznak) találjanak, egy része előtt, kitűnik abból, hogy s be-, csináljanak paragrafust. Ezek ellen a rette-csületnek nemcsak nyilt támadói, hanem j nele8 genkik ellen, akik nincsenek sehol orvgyilkosai is vannak. (és akiknek az orvgyHkuk működik
Ezek képezik a társadalmi életnek leg-\' denütt. veszedelmesebb elemét. Sokkal roszabbakl & közönséges orvgyilkosoknál, akik csak testedbe ütik a gyilkol. A közönséges orv-
gyilkosnál még esetleg módodban van| Hegyei kftsgjttlé*
megfordulni és szembe állni vele, ha rosz- Zalavármegye törvéayba\'ósági bizottsága szen-_, . . ,___. ... , , (ember bavi közgyűléséi dr. Jankovicb László
■sul talált; de a becsület orvgytlkosaival|gról fö(ip4n f. b6 tar.
legtöbb esetben kezet szorongatunk, ölelkezünk és sejtelmflnk sincs arról ialán egy-két perccel előbb vsgy utóbb I tolhatatlan veszlességnek," amely hazánkat leléjt-becsületünkbe Ötölte a rágalom orvgyilkát. hetlen emlékű Erzsébet királynénk gyászos el
Ezek ellen a brigsniik ellen
kai, verik át, ölik meg a le becsületedet, másul vételét ée a közgyűlési jegyzőkönyvben — A ,7 i , . , , , „ . való megörökítését kérte, smi s közgyűlés egy-
Ma még tisztelettel vesznek körül ember-|htngu he|TeiJé#éYtl taiáikosott
társaid, lépten-nyomon megérdemelt becsű-1 Folyisiólag jelenté, hogy Ferdinánd lóherce-
léssel találkozol; holnap, vsgy holnapután^VBTiSÍZSSft
már hol itt, hol olt tapasztalod, hogy! g^mu cs. és kir. gyslogered tulajdooo-Uvá ki-
ismerőseid, barátaid elkerülnek. Ila váratla-1 nevezte, lávirati\'ag üdvözölte; továbbá, bo*y dr.
, .. .... . • , . . Taráoyi Ferencet vármegyei liksleletbeli szolgabi, nul társaságba lépsz, hizonyoé tarlózko-Unak, üájáay Lajost id ötöd aljegyzőnek, ennek dással érintkeznek veled; tekinteteket j he yébe pedig KaufTmann Mátyást id. árvaszéki
jegyzőnek kinevez e. A közgyűlés a főispán ré-
min-
A vármegye házából.
tolla
hoov Elnöklő főispán u ülést megnyitván, meghatva | emlékezett meg első évfordulójáról annak a pó-
ntncsen
védekezés. Suttogva, tanutlanul, a legerősebb diszkréció köpenye alá rejtett gyilok-
emlékű Erzsébet hunytával érte; jelenté, hogy veselése alatt a vármegye tiszliksra, valamint a lörvényha ó-tági bizottság több tagja, az egyház állal a szomorú emlékezetű évforduló alkalmából rendeiell gyász Isteni tiszteleten vett részi, amelynek ludo-
sséröl bejelentett ezeket az intéskedéseket helyeslőleg \'udomásul vette.
A alispáni jelentést, melyet kinyomatva a bizottság tagjainak meiíkűldöitek, a közgyűlés telol-vusottnak tekintette,
A jelenlés kspcsán felszólalt Koller István bizottsági tag; kikeli a törvényhatósági közutak kiépítésénél sz állsmépitészeti hivatal részéről követed módszer ellen és kérte snnak orvoslásét. A felvetett kérdéshez hozzászólj. Cserfán Károly al« ispán, Lányi Kálmán kir. főmérnök* as államépi-tészeti hivatal főnöke Qaal Ödöá, Zieger Kálmán bizottsági tagok, mire a közgyűlés elfogadta az utóljára felszólalt Zíegler Kálmánnak indi ványát mely szerint a felszól slásbsn toglall panaszt kiadni a járási utbizotlsagoknsk, hogy ások össi közgyűlésükön azt tüzetesen tárgyalják s ennek eredményéről tegyenek részletes jelentést s aa igy beérkező jelentések alapjáu fog a közgyűlés végleg intézkedni a törvényhatósági útépítés ügyében.
Sseniivanyi liéza vármegyei 6 ík aljegyzőnek erről az állásáról való lemondásét a közgyűlés elfogadván, az igy megüresedett V-ik aljegyzői álláznak választáa utján való belől lése végeit megalakult a kijelelő választmáuy, amelynek tagjaivá ji főiapán a maga részéről Bogyay Maté, Harca László és It. Rajky Lajos tőrvény hatósági tagokat kinevezte, a közgyűlés pedig \'Eperteey Sándor, Herielendy Ferenc és Beserédy László bizottsági tagokat megválasztotta ( a kijelelő választmány működésének tartamára elnökié főispán a közgyűlést telfűgge«<let\'e.
A kijelelő választinany működéséi befejezvé , főispán » folytatólagos gyűlési megnyitja, tudatja hogy 2 pályázó jelentkezett akik kőzöl » közgyü* lés az elaő helyre jelölt &$jáay Lajos id. jegysöt vármegyei V-őd aljegyzőnek egyhangúlag megválasztottá.
A vármegye 1900-ik költségvetését a közgyűlés az állandó válaaztmány javaslatához képest elfogadta, rgyutlal a tisz i ka\'onák és vármegyei szolgák reszére az eddigi ruha illetményükön kívül évenkint egy blúzt szavazott meg s as igy előálló 417 Irt 73 kr, költségtöbbletet kéri a belügyminisztertől.
A vármegyei számvevőség előterjesztésére aa 1900-iki évre szükséglendö ialonai besááltaaoláSi
— Persze, hogy oü cs; hias ehun la a mestergerenda alatl bigygyeazkedik.
Na .. na...hisz nem ugy értelmezem ám anyjukom, hanem bál amugylag, bogy hát izéi nem vagyek\\vele megbékülve
Nem e? hm! azlangát má\' mér?...
Mér ? Prilans caak rá, nem látod, hogy az egyik vellája mindig előbbre tolja heuyes orréi.
- Szent ngyse igaz a kübeazédje apju>
kom.
Na ugye, hogy igaz; azlantág igy, hogy ia bökdöshetnék ki regu áaan a numero sósat mikor eohse járnak együtt.
Biz\' *>ebogysein.
Na majd segítek én rajta rögvest, adla áiko-kosott be.tiaja, — szolt Miska homlokára bökve njjéval a nyomban fogott egy lonalai a a mutatókat egymísfőlé illesztve jó erősen összekötözi azokat.
— Igy la; most szlsnlág ugy kék menned s másikkal mint a jójáró ökröknek, párosával.
S azó\'a úgyis járnak Bomba Miska órájának vellái összekötne,párosan* csakhogy nincs benne köezönet.
Miska mégis büszke rá, hogy megludla regulázni időt kibökdöeő masinériája\'.
Dflnka meg a cocák.
A tél Miskáeak is meghozta az örömét. Egy reggel csak hallja, hogy a hidasban az öregen kívül apró j\'szágék is sivslkodnsk. Megnézi... Ahbizony, agy van. Kot cocával megiőbbeaedelt
a gazdaság. Nosza volt öröm, Azonnal szalmáért lut és rnegágyiiz alajok Ez öreg ooca el is helyezkedik az izsomba, de a két hetvenkedő jószág csak izee mozog, nem bírnak a helylyel megalkudni, mindenik középre akart feküdni.
Misks csak nézi, nézi egy ideig s >külömbö ze ef és osó\'álja nagy f»jél; végre ö ia megso-kalja a dolgot; odaugrik közibök, nagy mérgesen s lelkspvs az egyikei is máaikat ia elaő lábainál lógva s istenigazából ugy telpofoz\'a mind a kellőt jobbról is balról is, hogy c<ak ugy párzottak bele.
Neek zsivány bestiák mjd adok én nektek i kűlömbőzeibeti leiedzeni már mostaniul logvást — szolt Miska rájok zárva az aj\'ÍM, És a cocák félő peslsnlásokal vetve aseppegve húzódtak- meg egymás mellett a sarokban.
HEInka én a nyonsórud.
Azt ár hallottim, hogy állaton pl. lovon — ha be\'eg — eret vágnak ; de azt még soha, hogy valaki nyomórudon is eretvágott volna... Pedig ez is megtör ént; Miska esi is me cselekedte. — | Gabnahordás idején történt. — Miska meg az an juk is kibaktatlak a mezőre, már ahogy illik egyik az ökrök előtt, másik as ökrök után a aze* kéren. A szántóföldre érve felrázódták.
— Hé anyjuk helMdék 1 adaza ide a nyomó rudat, kiá tolt-le^a gzwérröl Misks a lelrakódás után
— Ehun yen la 1 apjukom sqólt hűséges oldalborda nyögve a rud teste alatl.
Miska elhelyesve a*t középen átveti rajta a kötelet a lássál va lessileni kesdték.
Hopp... ropp . recscscs,. rrrr...
— Hé anyjuk hallodék ? ez a nyomórud még sohasem ssoritotlt ki ilyenféle küszóllást
— Már nem.
— Ennek megest val.mi baja eseikőzőtl.
— Meglehel. PeslanUa meg.
— Már me* is peslanlom; szólt Miska eleresztve a kötelei telmáaaolt a szekérre, a hol négykésláb mászna szemiiegyre vette hoessábsa s nyomó-
I rudat.
— Hé snyjuk... anyjuk az áldóját..., kiált |egyszerre nagy bangón Miska, — adaza ide rögtön kuszlnrádat, egyel kell vágni a nyomórudon, | mert megdagadt a nyaka tája,
(A rud ugyanis nyers Iából lévén késsitve a kéreg lelhólyagzott rajta, mely a kötél fe-azüléae alatl nyekergett.)
És Miska kezébe kapva a kantorát, csakugyan eret vágott a nyomórudon — lelha*Uva annak lelhólyagzolt kérgét.
Ii>y la; most azlangát legalább nem „reke\'y-tyüaz* hékás, adta bestiája, asavaata Miaka a műtét befejezte van.
S nem is rekelyiyűsött többé a nyomórud.
Mink* vámárra megy.
Bomba Mi-ka tiatalsbb éveiben igen féltékeny volt hites oldalbordáiéra. — Fel is használt minden módot, hogy meggyőződjék annak hűségéről. Egy este csak elkezdi:
— Te anyjuk, hallodék, holnap elmegyek vá-
Na§y-Kanwaa csütörtök
Zala 76. szam (S lap).
1899. szeptember bó 2 Un
nóadót a kőzgyűle* a ház és házoeztályadóra ^\'jl-bin, míg a többi adónemre 3^-btn állapította meg
A belügyminiszternek a megyei árvspénstár keseese és számvitele megvizsgálása tárgyában kiadott rendeletét és a megyei árvaszéknek erre vooaUozó jelentését a közgyűlés tudomásai vette, as árvaszéknek a miniszteri rendeletből kifolyólag tett istéskedését helybenhagyta s a jelentésben foglalt javaslatokhoz képest e öterj észtéit tesz a belügyminiszterhez.
Az omágoa magyar gazdasági egylet msgke-reseséra a közgyűlés elhatározta, hogy a .Gazdák Biztosító Szőre kesete* címmel alakuló tflz-és jégblztositási szöveiiezelbe a vármegye épületeit tűz ellen o\'t biztosítja; a váro~ok|i éa kötségeaet megkereei, hogy épületeiket ugyanitt biztosítsák; e vármegyei árvák tulajdonát képező épületek szintén itt lennének biztosilándók: felkén á járási ull bizottságokat, hogy Zalamegyei Gazdasági egyesület részéről kikűldeindö bizoltsá. gok tagjaival jaráaonkéni értekezletet tartva a lehető legszélesebb körben ismertessék meg a vármegye közönségével ennek as alakulóban levő iotézméoy ek üdvös és messzekiható jelentőségét hogy igy a kőtöa-ég minél nagyobb retegébensz
A hitelszövetkezetek, valamint a pinceszövetkezetek alakítása tárgyában javaslattételre a közgyűlés • vármegyei mezőgazdasági bizottságot kéri tel.
A megyei kéményseprési iparról ssd\'ó megyei szabályrendeletet a szombathelyi m. á. v. üzletvezetőség megkeresése ellenében nem módosilje.
A belátón halászati részvény társaság kérelmét a vármegye területén lek vő bslstoiihajó kikötők használhassa tárgyában a közgyűlés nem teljesítette; Kummert Sándor nyugdíjazo\'t és Dotnby László volt körjegyző telebbezését elulasitotta-
A perlaki, szobolíczai és mura-csányí körorvosi körök uj beosztását, vslsmint a lelenyei járás szfllészoői kerületeinek ujabb beosztását a főorvos előterjesztésére a közgyűlés elrendelte. Hofer Mihály törvényhatósági utbiztoa kérel-
lárgyában, Zala-Egerszeg r. t. város képviaeá*. testületének a villam-vilagilás létesítése, vaiamiat pénzügyi palota bérbeadása tárgyában, Haaf község képviselőtestületének ingatlan birtok vétele tárgyában, Keszthely nagy közséf ée Bek köaaég képviselőtestületének a ram. kalh hitoktató javadalmazása tárgyában, valamint Zala Muié-aaent, Tapolca éa Srant flalias községek képri-selötestttletének községi pótadó lÁriéee tsrgyáhea hozott határozataii, valamint Bá aok Szeni-György Báza, Borda. Buciul*, CMiáre, Yakooya, Tolmáa, Zalabér, Pakod, Csács-Boasok, Csatár, Bottá. NagyBakónak, Zala-Merenye, Karicsa-Ciokma. Kis-ée Nagybegy, Tormaföld, Kia-Lakoa, Kerka* Tótfalu, K.«Teakánd, A.-Saemeoye, Csehi, V«r> csök, Csörnyefőld, Szent-Hargita, Rátka, Liape, Maróé, Laasionya. Keretje, Szent-Adorján, Tét-Szeel-Várion, Molnári, P. Magyarod, Ste*t-Li«aM
mére a 20 Irt 89 kr. kár összeget a közgyűlés a Szent-Péterföld, Lelenye-Juliánnahegy, Bécs, Zajk,
megyei útalapból kiutalja
Andráshida, Ördög-Henye, P*(ő Henye, Pózva Szent-Lőrínc és Szent-Iván községek sérelmét a községi szülésznő kiképeztetése céljából 60-60 Irt kiutalása tárgyában a közgyűlés nem teljesítette.
. A Csáktornyái községi árvatárban felmerült éa
üdvös eszme utat nyitva, a gazdaközönség általá-1 * községgel szemben bíróilag mgeilélt 7.888 Irt ban tűz* éa jégkár ellen való bistositássit itt tenné. 189 krt. töke és ennek 1882-ik évtől |áró kamataiból A Balaton tavi gőzhajózasi részvény társsság át- !m W*«yt Htaőleg Csáktornya község kérelmére a -- — "—" m —a tőke fizetésére kötelezi,
varmegyei tartalékalapból
iratára a közgyűlés elhatározta, hogy qjsbb tii évre éri 6000 Írttal csak abban as esetben segélyezi a társaságot, ha még két uj hajót épít, a az eddigiek mellé még két qj jftrlalot rendez be a a táraság igazgatóságában egy taggal magát képviselteibe ti.
Zala Égerszögen bamadík gyógyszertár engedélyezését hozza a közgyűlés jsvsslatba a belügy-mioisstsroél.
A vármegyei közművelődési alap terhére tett bárom 900 -200 trtoe ■illéniumi ösztöndíjról a
közgyűlés a kösséget míg a kamatokat a fedezi.
A közgyűlés jóváhagyta Tapolca képviselőtestületnek a jegyzői lakbér illetmény megállapítása Csabrendek község képviselőtestületének az állami elemi iskola lelépi\'ésére szükséges kölcsön fölvétele tárgyában, Balaton Füred közaég képviselőtestületének a községi jegyző részére Írnok-tartás eimén 100 frt évi illetmény megszavazása tárgyában, Cseeztreg község képviselölűletének a vadasaati jog bérbeadása és a tanító Az élésé
közgyűlés az alapító oklsvelet kiállította a azo-1 nek fe\'emelése"tárgyában, Bella\'inc kösség képvi kzt jóváhagyás végett a val áa-ée sözokU ásűgyi1 miniszterhez fel erjes/tí.
A leherszállitésrs szolgáló közúti járművek keréktalp szélességére vonatkozólag a koiott szabályrendeletet a közgyűlés s miniszteri rendelet* beo foglaltakhoz képest módo-itotta; továbbá az
Zala-Egerszeghegy, hegyközségek rendtartási bá yaatát, továbbá Beeenyó, Öteg-Luka, Van*-hegy, Czer-es Czimpóhegy kegyközségeknek feloszlása tárgyában hozott határosa tát.
Hasonlóan jóváhagyta a késgyűléa aa ütne* nea népkönyvtár felállítása tárgyában. Zela-Set* Báláz*, Sormás, Gelse, Galambok, Lfgrád, Sze* petnek, Nagy-Bakóaak, Z«Kopány, Tűrje, Feka-nye, Hottó, Andmhida, Ssepetk. Zala-Istvánd, Pukafa, Budála, Zala-Mindszent, Zae-Pataka, Farnakág, Nemes Bükk, Karauca, Gyenes Diáé, Rezi, Csetueg-Tomáj. Felsó-Pabok, FsiaO-Zaiá, Vállas, Rigyác, Csabrendek Ukk. Kántakula, Mihályla, Balaton-Ederios, Nemes-Vils, Liasnee Németfalu, Haláp Sáska, Monostor-Apán, Be> gyesd, Köves-Kálls, Balaton-Henye, Sst. Bekátle, Boroszló, Tagyon, Kis-Döruicse, Tihuoy, Aszót®, Akaii, urvényea, Ba aton-Udvari, Balaton Fűreé, | Csopak, ; Aráo>, Balaton-Kövesd, Lovas ée Nova községek képviselőtestületének hozott katé-Iroaalái.
A közgyűlés (eloldotta Sümeg nagyközség \'képviselőtestületének a községi érdögnodnok el* | en leimerült panaszok tárgyáb«n, Al»ó-és F.-Zaiá ! községek képviselőtestületeinek iagstlaa vétele ée | eladása tárgyában, Nagy-Kanizsa r. t, várai
iskolai rsnd védelme a házaló kereskedés kori a osása, valamint a pisztoly, lorgó-piszloly, és a hozzájuk vzlő töltények forga omba hozatala lar-gyában izabályrendelelet alkotott s azokat jóvá-bagyás végett a belügyminisztériumhoz (elterjeszti. — A dögterek kezel eae és s gyepmesteri szolgálat tárgyákaa vármegyei szabályrendelet alkotáaa végeit Csertán Károly alispán elnöklete alatt Arvav Lajos főjegyző, Thaasy Kristóf főügyész, dr. Háry István főorvos, Thassy Lajos központi járási fötfolgabiró, Háezky Kálmán és Skublics Jenő bizollsági tagokból álló bizottság javaa\'atié. tel végett káldöU ki.
eelőteaiűletéoek a közvágóh d építési költségeinek ledesése tárgyában, Zali-Aptii, Essterjály éa Hoaszufslu községek képviselőtestületének kör*
WMÍ .^i!" l \'fg^l I képviaelőteatűietének a számmagáló bízottat*
Zala-Lövő község kepvisrUheslűlslének körjegyzői ,^ ^^m fl|yébtn Bagonys kö ss, kéf
irnoktartáa tárgyában, Nemes-Vita kö/ség képviselői eat ületének a lanitó l-tálój nagyobbiláea tárgyában, nyirádi kö zség bia válaasláaa tárgyában, Zala-Szent-Grót községró képviselőles. (ületének ingatlan szerzése tárgyában Benkovecs, Palovecz, Stefánecz, Bak községek \'képvisalötea lűlelének kölcsön föltétele tárgyában, Erdöala e» !öle«i01el<»í Reeae község képviskölestüietének ingatlanok eladása tárgyában, a lovászi községbiró választását, Szigligeti község képviselőtestületének a közaég tulajdonát képező kötvények eladáaa tárgyában, Pcrlak község képviselőtestületének a Dráva-esabályosási munkálatok köl séveibez való hozzájárulási összeg mikénti beszersése
sárra Nagy-Kaaiaaára, vasz-k két linó borjut, ugy*e jó lesz... hé ?
— Hm .. persze, bogy jó lesz.
Na, saart ée is ily hitelben vsgyok: meg u-taogát hiába, tőbbesileni kell s jósrágot.
— Bizony ám.
— Hál eéak rajta kéazíia valami ropogtatni valói, fogaim alá, egy kis •köesstett. bust is te-heiss az acakóba.
— Miglsse apjuk minden. — Na legyen ia.
Máaaap már kora hsjnalben felkészült Miska |
e lariasnyát nyakába akasztván, néhány pealan lássál etkövetkeeelt oidalbordájáló. — Csakhogy easeágéban sem volt vásárra menni.
A faluvégén a kertek aljának fordulva, visszament s kilesve az alkalmát felsompolygott a sxénspadlásrs, hol az eresz közelében elbújt — Innen pompáaan szemügyre lehetett venni ss udvar tájékát. — Természetes, az volt egyedüli célja, hogy megtudja, vájjon nem bzokott-e (elesége, as ő távolléiében Don Juanékat fogadni, avagy velők mélyebb szerelembe esetkeznl.
Feleségáoek természetes az ilyesléle oldallépések esseágáben sem voltak ; pórul is járt Miska gysnskodásáért
Történt ugyanis, hogy a szénáért, melyet Miska két vidéki ambernek eladott, épp az nap jöttek.
Aa anyjok az udvaron tette-vette dolgát, valahogy éearevetta "a szénában kucorgó Miskát; azooaal tisztába jött a helyzettel.
Na várj csak hékáa, majd adok én neked féltékenykedni, egy lisztes lehérnépre ; s a pitarba intve aa embereket egy nagy lepedőt sdva ke-
zűkbe valamit oda sugdosott nekik. Azok dolgukra mentek. Miska nem jól keidé magát érezni a\'atla a széna. Mily szégyen le«z, bt (elfedezik. Pedig most már menekülni sem lehetett, — Beletemetkezett a szénába; ez volt mlndöease a mii lehetett- Kzt is észrevették. A kél atyaA csak rakta a szénái, egyre az ördöngös kísértetről beaaéil, mely akkor izgalomban lartá a falut. Mikor már jó körei érlek Miskáhos, nagyot kiáltva rádobták a iep-dőt az elbujt féltékenyre, s szénástól rgyttlt egybegyöngölgették, hogy még az orra kegye sem látszott kl
Abál meg vagy ördöngöa sárkánya... cudar kiaéltet, hát te jársz ije*sleni a laluba hé;... gyere caaa majd elbánunk veled; kiállák. Miska talán vén is verejtékezett ijedtében. Mi leses vele, ha Őt ülik agyon kísérlet helyett. Elkezdett kiabálni. Hawahn volt. Nem hallgatlak rája, A kan mellett folyt egy patak oda vitték. Ztuppas... locscs...... és Misks prüszkölve
kapálva bukott alá a vízben. Mire nagynehezen, kievickélt — a parton sokan összeverődtek ka-caagva nevetve Miskát.
viselői esi Öleiének ingatlan vétele tárgyákaa, CseMtreg község képviselőtestületének a ludlagal tetés tárgyában, Nagy-Kaniase ren. len. várat képviselőtestületének a lárháaak részvénytársa-ségnak városi pótadó mentességi tárgyiban, • rádícsi körjegyzőséghez tartozó köeaagsk képvise* állal az adóbehajtási illetékeknek a körjegyző részére végrehajtói segéd sfkalesa-zásánsk teltétele melleit leendő áténgeáéai tárgyéban, Sűmegh nagyközség képvlselöleitűlea tének az építkezési szabályrendelet alkoláai tárgyában, valamint a köziégi ingatlanok bérbeadása tárgyában, Perlak község kén>tsslóia*tűle-Dnek aa adóbehajtási költséget tárgyában, téráva>Váaárbely kösség képviselőtestületének ingatlan birtok véte\'e tárgyában, Őrség község képvlselötestűletenek kisonolt regale kötvényének Forró volt | énékesitése (árnyában, a zala-löVŐi körjegyzőséghez tartosó községek kMuiaslAtesiűlaienek a körjegyzöl lakbér bevétele tárgyában hoaott ba-tórozalait.
A diakai puszta, valamint herceg Batthyány— Slrattmann Ödön béoai lakóa kérelmére a nagv-kamzaai hitb\'zományhoz tartozó posaták önálló pusztai jellegének megállapítása vétett a közgyűlés a szabályszerű tárgyalást elrendelte.
A novai belypéos leiemelését a jogtulajdonai indokolt kérslmére a közgyűlés nem ellenzi e t leiemelt díjtételeket jóváhagyás végett a miniszterhez felterjeszd.
Zala-Lövő, Zala-Mindszent és Zala-Pataka községek képviselőtestületének iskolai vagyonok* nak az állami iskolai céljaira való áleogeáia tárgyában hozott batároaalát a közgyűlés jóvá baj(vla.
Újból tárgyalás, Illetve kiegéssités végett vissasküldj a közgyűlés Sümeg nagyközség I képviselőtestületének a közbiztonsági szabály rendelet alkotása tárgyában hozott határozatát, továbbá Gellért, Gáspár, éa Gyulahegy, a saakait
Alián I .. ha- ha . ha .,- szólt oldalbordája Rátahegy, Jáno«hegy, Barkócási és Öreghegy, a kacagva, h^á tb^vásárra mént, — no hallja kee Murakeresztur községhez tsrtosó Újhegy. SaM^
■■■1 ■ jGyörgyhegy, Lesence«Tomnj, Leaence-latvaaá,
..most áa\'egygur megjárts:... ha . ha ..ha Sömmi babám, sömmi tévedés esetkezett méf rajtam; — yzavasitá ki Miska és latyakosan haza bandukolt.
Többet nem esetkezett tévedésbe, mikor vá-sárra ment.| ^
Monosti r>Apá\'i és B&laton-Ederlos begykósaégek rendtartási szabályzatát, a bánok-ssent györgyt körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek szervezési szabályai módosítása tátgfá* ban hoaott határozatait.
NagY\'&*DIZS* caú\'örtok
«|7«l kfcl|Mf«(Ail blaolt- \'-kola _ mm* 1 hogy a
mág Ué««
épületének Ügyében. — Végül jelenté, hogy a tankerület fejlődéséhe* képest ax irodai [ munkák oly nagy mértben felszaporodtak, hogy
A megyei köaigasgatasi bizottság xzeptemberj* jelenlegi hivatali sesmélysettei megoldani teljes
havi gyűlését dr. Jankovich László gróf tőispán elnöklete alatt f. hó I2»én tartotta. -.
Dr. Háry István megyei t. főorvos jelentését a közigazgatási bizottság tudomásul vette.
Ódor Géza pénzügyi tanácsos, pénsügyigaz-faió, tudatja a közigazgatási bizottsággal péos-j •gy igazgatóvá tórtenrkinevezteté-et, kérve a bízott- j ság sstvss támogatási. A bizottság éljenzéseelj vette tudomásul a kinevezést.
lehetetlen, enaáúogva Mierjeszté t lett egy ujabb munkaerőitek szolgálattételre való iránt.
A közigazgatási bixo\'laág elrendelte, hogy a k:sapátii iskola, ha egyelőre hereit helyiségben is, azonnal megnyílandó * a járási lösaoigabirót felhívja a bizottság, hogy az iskola fentartó közönséget az egybázötegyei lőbatóság által jóvá hagyott terv és kflfoegVeiés alapján a tavaszazal
A nagy-kanizsai snyakőojvvexe\'ö helyettes | felelöseéj terhe me lett leljesitendő építkezésre
kérvényét lakbér utalványozása tárgyában az anyakönyvi felügyelők vélenényes jelentése a\'ap ján a bizottság pártolólag terjeszti föl a belügy-miniszterhez
hivjt lets eljárásának eredményéről tegyen je leütést.
A közigazgatási bizottság határozata éneimében Felső é« Alsó Aranyod községeknek eddigi
A bizottság tudomásul vetlé a pécsi posta-és ii,tol»i csatlakozása ez-ntu is ervényben marad
A xala-eg*rssegi tanintézeteknél a
lávirdaigasgalóaág átiratát, mely sssrínt a keres-. kedebmögyi miniszter a közigazgatási a bizottság intenzivebb fejlesztése iránt s közigazgatási aat a javaslatát, hogy Eötvös pályaudvaron ei-y | zottságaminiszterhez lelterjesztést iatéz. páeiakivatal \'létesíttessék; figyelembe vette és * - -•
lemmel kiaért minden hatáskörébe tartoaó m»a-zanatot, gondot fordított a város utcáinak befantására és s fák ápolására; ugy esse valamint a közutak lehető javítását és kiépítéséi berendelése | oélzó mtködése mindenkor a varom eiótjá rúaag előzékeny jóindulatával találkozott
A lefolyt 8 év legnevezetesebb mozzanata a utiolir UitaUi* volt. Nem-e a csodával határos, hogy egy egyesület, mely jelao\'ésében arról panaaakodik, »hogy a tagok gyűjtése nem járt kellő eredminyoyel" éa mely semmiaeaö városi subventiot nem kap, önerejéből befalt és goadus hatezer oégyssógölnyi területet, mely ma, már rövid két ér után, gyönyörű sétányát képezi városunk -aak. E csodát Triptmmir Gyula intásó mivelie; ő a megteremtője és gondozója ezen szép üdülő helynek.
Ortinkut Henrik az egylet pées\'árnss, as egyesü-leti elnök és a közgyűlés tagjai éénk helyeslése ■el ett elísihérésr éa kőasónetel ik mondott IW*
bitoktatás
W"
A minisztérium a bánok-szent györgyi községi eaaak postatakarékpénztári torgalomba va ó j iskolának 240, a cserszeg tomaji közs. iskolának
berendezését elrendelte ; azonban a bizottság azt K • gellénházai köss. iskolának 81 frt, a pammsr Gyulának a fáradhatatlan tevékenységű
vakonyai rom. katb, iskolának 240 frt segélyt
a kérelmet, bogy a kis-göiböi póstahivatal a s»ta-«eot-gróthival hasonló kocsijáreltal hozsssék kapcsolatba sem teljesítheti.
Hasonlóan tudomásul vette a bizottság s pjcsi posta- és távírda igaagalóság aliratál, mely szénát a kötigsasatóaági bizottság megkeresésére a kereskedelemügyi miniszter rendeletére Lengviz községben a regebben beszüntetett póstahivatal szeptember 16-án ajból életbe lép.
Vidovits István zalaegerszegi lakósnak a Csáktornya-ukki h. é. vasút mentén Zila-Eger-asegen a tüztávlaton belől levő helyen egy ház építésének engedélyezése iránt benyújtott kérvényét a bizottság nyilatkozattétel végett kiadja a szombathelyi üs\'etvezelőségnek.
tiöntérhszán a kért pó-tahivatal, felállítását a miniszter nem engedélyezi.
A kereskedelemügyi miniszter leirstábsn tu-daija, hogy a vicinális közutak terveit az alis-pánnsk e részbeni jelentése tolytán tömegesen elkésziteni nem levén szükséges, as esetröl\'esetre
rom.
továbbá a balaton-edericsi r. k.. a zala-szent-gióthi és boliabidái ág. ev., az ebergéayi és gellénházai közs, a hahóthi izr. iskoláknak a tanítók kotpMlékára 50 - 50 frt segélyt engedé lyezett, miről a kőzigasgatási bizottság az érdekelt községeket a rendelet másolstával értesíti,
A tóth-azent-mártooi, bazsii, nyirádi, prágai, alsó páhoki, tóth-szerdahelyi r. k. iskolák kérvényét államsegély elnyerése tárgyában a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti tel.
A szent-balássii uj iskola épület ügyében a bizottság a főszolgabíró jeleo\'ésére a felhozott
ín\'ézöoek, ki az elismerő szavakat azon kijelentéssel fogadta: .mindez semmi ahhos, amit sseretnék tenni.*
Felesleges tán mondanunk, hogy a-kösöoség közönyössége, nemtörődömsége az, miTripammer urat, illetve a Szépitö-Egyesülsiet a nigyobb tevékenységben megbénítja, gátolja,
(i a lakóssáj, nem tartja kátelességéoak a Ssépitő-Egyeaület anyagilag támogatni, ugy a város mint Ilyen — részesítse azt támogatásában és vegyen lel évi költségvetésébe agy
indokok alapján az építkezésre kiirt két évi ha- , , , _ , ... .. .. , . laszust azzal adta meg, hogy az iskola ezen\\m«MM a Szépitó-Egyesület j,várs.
idő lejártával az építkezést felelősség terhe mel- ml1 »nn*1 » inkább megtehet, mert az egyesület
lelt megindítsa.
Schott Aranka órosztony baksahlzai r. k. tanítónő megválasztását megerősítés végeit az államsegély folyóvá tétele végett a bizottság a miniszterhez felterjeszti; as államsegély folyósítása céljából telierjeszti Erdődy Terézia pő öskei
szükségessé váló tervezeteket az államépilésxeti községi iskolai Il-od lavitónőnek, továbbá Fehér
hivatal rendé* személyzete is képes e végesni, Miklós karmacsi tanítónak megválasztását miért is a vicinális közutak tervezess céljából az A szent-adorjáni állami iskola épülete ügyé
építészeti hivatalhoz egy szakközeg beosztását ben beérkezett, helyszínén felvett jegyzőkönyv
ezükségesnek nem tartja s igy a közigazgatási értelmében a miniszternek jelentést lesznek, bizottság e részbeni kérelmét nem teljesítheti. A Kécsey György nagy kanizsai elemi iskolai
bizottság s miniszter rendeletét tudomásul velte- igazgató nyugdiját a miniszter 800 frtban állapi- ______H___ _
egyúttal abból az okból, hogy s szskelöadó szó; tolta meg, melybő\' Nagy-K«nizaa terhére évi!Nwtéaének tudomáau vétele után\' PlikU Feroo
beli jelentése szerint az államépttészeli hivatal 180 írt esik, miről Nagy-Kanizsa város tanácsát ^ _ „- tJttt_ ......i^.w »
MTik mérnAlrel tét havi időtartamra » vasvár. A-^jjjjj ®lnök ®» • \'WZtlkar Vlaaaatéptafc. A közgyűlés
A zala-szent gró hi, pacssi. sümeghi, sala- sojnÉlsltal hallotta, hogy PUUl az elnökséget a
tulajdonképen azt csinálja, mi a város kötelessége lenne
A Szépitő-Egyesület, melynek tagjátulékai évi 360 frtrs rúgnak 1897 ben 8«7 frt 83 kr költött I a városi sétányra, 1898-ban pedig 900 forintot.
| As egyesület vagyona padig Oesissen nem | több mint 783 forint; m ly élenyásztö csekély összeg a közönség nsgy és folytonos kívánságaihoz képeat.
A zárszámadások ée a felügyelő bizottság
megyei államépitészeti hivatalhoz a kisegítő szo
gálstra berendelték, leliratileg megkeresi a keres- egerszegi perlaki és nagykanizsai járások tanítói]jövőben nem hajlandó elfogadni kedel-mügyi minisztert, hogy ha személyszapori- főldjövödelmének összeírását a bizottság a mi tás< nem is engedélyez, legalább a meglevő nibzterhez lelterjeszti.
személyzetet állandóan a hivata\'nál meghagyni \' _
szíveskedjék; kéri egyúttal a minisztert, hogy az egyszer ide beosztott személyzetet, —- mely a
helyi viszonyokkal csak botszabb szolgálat után ismerkedhetik meg, — lehetőleg hosszú időig változatlanul meghagyni és ha fontosabb állami szolgálati tenné szükségeesé az ideiglenes áthelyezést, előzőleg ebben az érdembea az államépité-szeti hivatal fölökét meghallgatni szíveskedjék.
A közgyűlés azonban erről semmit sem akar | tudni éa mivel hamarjában nem ia talált volna alkalmas ssemélyieéget ss elnöki tisatségra, aaon
A Szópitö-Eqyesület küzqyUlóse. as
w. 9 9 _!_ tL.. L... I---- M.n^átiimil .
A Szépitő-Egyesület azon egyeaületeink egyike, melytől sokat kiváo és sokat vár városunk kö« zőosége, elleoben nem ád neki úgyszólván semmit. Még csak esőn flgyelemben sem részesül az
legközelebbi
elnökéhez, hogy mandátumát közgyűlésig tartsa meg
A közóhajnak megfelelve éa az ügy iránt meleg rokonaaenvből Ptihál Ferenc — a kőz gyüléa nagy örömére — kijelenté, hogy magma. Azt az indítványt, hogy "a közmunka íeszol- az egyesület derék vezetősége, hogy az általa jrad u agyasaiét élén, de oaak a jóvö év elv
gálásának ssámbavételénél s közigazgatási bízott ság altat szervezeit járási útbaigazítások tagjai közreműködjenek, a közlgazgátási bizottság slvben logadta el és felkéri a vármegye alispánját, sz állsmépiléazeti hivatal főnökét, hogy esnek a közutakról szóló törvény szerint szervezendő községi ulibisotságnk hatáskörét)* való beillesztésére nézve mielőbb együttes javaslatot tegyenek.
A kir. tán felügyelő — havi jelenlése szerint
— személyesen tárgyalt a főszolgabíróval, iskols-Bzékkel és elöljárósággal a megnyitandó dráva-vásárbelyi állami elemi iakola összes szemelyi ée dologi ügyeiről. — Résztveti a vármegyei állalá-nos tanítói testület tapolcai nagygyűlésén, vsa-mint s zala-egerszegi kisdedovodák ünnepélyén.
— Főispán, alispán és számos tanügybarát jelenlétében átadták rendeltetésének a zaln-szent-gróthi állami iskolák uj épületét, ahol egyelőre 6 tanerő működik. — Alsó-Leadván a gondnoksággal és taotesiö\'ettel személyesen tárgyalt az átlátni polgári liil-iskola személyi ügyében. Ugyancssk szemelyessd tárgyalt Szent-Adorjánon az állami iskola gondnoksággal és elöljárósággal as állami
egybehívott közgyűlésen 2Ö-en megjelennének. jén tartandó kösgyűlésig.
8<erencsére ezen Egyesületnek Tripamnur G yula takarékpénztári igazgató, az intézője.
A fáradhatatlan in ező gondja kiterjed mindenre ; ő Intéz mindent. Sétateret létesít ée gon-d», fásil, javasol, évi jelentest szerkeezt és ezemélyesea összetoborozza a közgyűlés határozatképességéhez szükséges tagokat.
Midőn Ptikil Fareno kir. körjegyző, aai
Közfelkiáltásai megválasztották ezután aa egyeeület többi tisztvlsslőit is; alelnöknek : gelsei űuímann Vilmost, intézőnek: TripammtrUyulát, pénstároanak : Qrünhut Henriket; KvtiU Károly tvsz. bíró, sz egyeeület nagy tevékenységű titkárnak helyébe dr. fAbidn Zsigmondot válssstották meg.
A válaaztmáuy uj tágjai lettek : WUU»b*rf
egyesület elnöke a közgyűlést megnyitotta |igato ^ Ftmlkojtr Jóaaef;aleügyelö biso-taágá
örömének adott kifejezési, hogy olyan ssámban üdvözölheti a tagokat, mely lehetővé teeai, hogy végre két év elán megtarthatja az egyeeület közgyűlését.
Igen, igen szerény alapon nyugodott az elnök öröme ea megnyugtatólag^katott reánk, hogy a tapasztalt k£*Önvti*ség nem kedvtelenitetie el teljesen a vezetőséget.
Tripammer Gyula beszámolt ezután az egye-
Brandlho/ftr Antal éa Ohtit Emil.
HÍREK.
aűlet tevékenységéről. Ax egyesület éber ftgye-ladott kilejazéat.
Naeaaéljt klr. SaSc* Mihály csendóraxáx*. doe a VL csendőrszárny paraasaaoka Zala* Egerazegröl, a bó 18-tól 18-ig a ssgykaaisaai oeeadőrszakaas. valamiül a ssakaazhes tartozó 10 osendőrörs felett assmlét tartott, mbdent rendben talált éa a látotUk fölött aM«alé(«déséaek
Zala 76. szára (5. lap)
— Elfogyná* Afüko/er Kálmán a dohány ét szivar máruda kezelője Ntgy-Kamzaán eje gyezie Hochman Lujza kisasszonyt Kecskemétről
- Rierke«IM|l«k kéréMI. Ftkér Lipót ■ Zalai Közlöny volt főmunkatársa, kit lapuak olvntóközöusége Jit előnyösen ismer, szerkesztőségünk kötelékébe lépett.
— XjlrAdl Uiturp Polgár Béla oyirádi lakós körlevélben értesítette a közönséget éa a szerkesztőségeket: „hogy Erzsébet királyné szobrát hazánk ünnepelt miniszterelnöke, nagyméltóságú Széli Kálmán magas vezetése mellett a m kir. kormány folyó hó 23 án délelőtt 11 órakor meg fogja koszorúzni stb." Más oldalról vett értesülés szerint a miniszterelnök, Wlassics Gyula kultuszminiszterrel külvonaton e hő 23-án reggel 7 órakor érkezik a devecseri áll. másra.
Fentebbieket lapunkban mi is jeleztük. — Ujabban kitelt érdem tő forrásból értesülünk, hogy az Erzsébet-szobor Qnnepélyen a miniszterelnök megjelenni nem fog, sem a kormányt képviseltetni nem fogja.
— fttlaTtrmtgjt klllté|Ttlé*e. A folyó hó ll-éii tartóit megyti közgyűlés Zala-vármegye 1900. évi költségvetését a következő tételekben állapította meg. 1. Szükséglet Tisztviselők, segéd a késelő személyzet fizetése és iakpéuze 111.850 frt. Szolgaszemélyzet bére és lak pénzé 9.260 frt Szolgaszemélyzet ruházata éa lótartási atalánya 2.191 frt 75 kr. Hivatalos helyiségek here 2.460 frt. Irodsi szükségletek 9.726 f\'t 66 kr. Napidijak es uti költségek 10.760 frt. Epületek feniartása 10961 frt 69 kr. Egyéb rendszere" itett kiadások 310 frt. Rabiartási költségek es fonház haszonbérek 800 Ir*. Eőre nem látható kiadások 2 639 fn 85 kr. Összesen 151.820 frt 94 kr, II. Fedezet, Állami javadalmazás 130.720 frt 74 k. Cselekvő kamatok 32 Irt 40. kr. Ingatlanok jövedelme 670 írt. Alapok járuléka (Árva tartalékalap é< az útadó alap) 18.710 frt. Különféle bevetelek 9*0 Irt. Teritmények 600 frt Osazeaen 151,613 frt 14 kr. At 1900. évi költségvetés 1226 frt 39 krral nagyobb szükségletet tüntet fel a mult évinél, mig a fedezet 946 frt emelkedéat mutat. A költségvetés fc07 frt 80 tr hiány nyal záródik.
— Iaksiatiékl IMs A atgykaaissai köu iskolaszék tzept. 16-án üléa tartott Eperjeey Sándor elnöklete mellett A barmadfélóráig tartó üléaen vagy btraine folyó ügyet intéatek el .; azon kivül a beiratások bejelenteti eredménye alapján — mivel a második osztá\'yok túlzsúfoltak, az elaő osztályok egyike, máaika pedig nép\'elea volt — agy intézkedtek, hogy a Hauyady-nicsi I. Osztályt beszüntették és helyébe egy párhuzamot II. osztályt állítottak föl, — ifapp Miklós, szabadságolt polg. itk. rajztanár helyetteséül egy évre behívták LMnezy Géza, oki. rajztanárt, ki a folyó iskolai év elejétől a nagykanizsai izr. polg. iskolánál működött.
— Btiratássk a kestihtlyl gatdasági tauiuiésrtfce A keszthelyi gazdasági tanintézetben a beiratások az Ib99—1900-ik tanévre október l*től 8-ig tartaoak; aaoatul október 20-ig a tanári testület, október 31-ig pedig a föiduiiveléattgyi m. kir. miufszter engedélyével lehet beirsikotai. A felvételhez stükségeaek : 10 éves áleikort a a gimnázium vagy reáliskola hatodik osztályának aikerrel, vagy a polgári iskola hatodik osztályának általános jó osztályzattal \'való elvégzését igazoló, bizonyítványok. A IL-ík tsaévre miniszteri engedélylyei felvétetnek azok, áik gimnáziumot, reáliskolát vagy kereskedelmi akadémiát éreitaégi vizsgálattal végeztek és egy évi gazdasági gyakorlatot igazolnak. A tandíj féláveokini 20 irt, o vaaótermi díj 2 frt. Szegény sórtu és jó előmenetelő tanulók a tandíj fizetése aki fölmealhetök.
— Ujáuklr Leonhardt Jenő az Osztrákmagyar baok nagykanizsai bókja hivatalnokának testvérbátya : Leonhardt Ferencz az Oizirák magyar bank g)őri fiókjának főnöke elhunytáról és tameiéaéröl a .Győri Hírlap" a következőket Írja:
Az öazinte, mély részvét minden killaö és belaő ismérve végtgvoanlt azon a gyáazasertartáson melylyel a várat közöntége Leoahtrdi Ferenenek, az oeztrák-magyar bank győri fiókja tűnőkének a végiitat estiéget megadta. A koszorúkkal felhalmozott koporsót nagy gyáazközönség kisérte
a temetőbe. Jel»n volt a gyánküzön-ég soraiban Gy őr hivatalai, pénzintézeti és társadalmi életének egéss felső színe. Anuál mélyebben és igazabban nyilvánult e részvét az elhunyt családja iránt, mert — sntiint köztudomású — az az Ízetlen pletyka terjedt azét valami i-meretlen gazdátlan forrásból, mtnthá az elhunyt öngyilkosság következtében műit volna ki. Csak dicséretea ugy a osalad, mint a hivatalos tényezők részéről as a fypM és erélyes lépés, mely hivatal >s boncolát álul ezt a mende-moadát csirájában elfojtotta, kiderítvén, hogy öngyilkosságnak, vagy kísérleté nek nyoma se konstatálható. — Nyugodjék békével s férfikora de én elhunyt derék férfiú a mely bánatba ejteti cs ládjái vigasztalja a k"íz-részvét, mely őszinte és impozáns mértékben nyilatkozott meg a haláleaet nyomán.
— As írod. és Iái. kér daletkért A kővetkező tzezoura nz Írod. ét Mttv. kör daloa-köre újra szerveződik. A daloskor veget étét Béhm Emil, a kitűnő zeneertő, a Pkti Dalárda volt tagja vá\'lnlt.i magái a, ki bizonyára igyekezui fog I oly , daloskört szervezni; mely váratunk előkelő művészi követeléseinek meg log felelni. Hogy e célt megvalósíthass i, kívánatos, hogy a daloskörnek minnél többen tagjaivá legyenek. Aa Írod ét Műv. kör elnöksége ez utoo ia lelhivji tz éneket tzerető tagjai\', lépjenek be minél számosabban a daloskörbe. Jelentkezni lehet f. hó 26-ikén, hétfőn este 9 órakor a Polgári Esylet olvasótermében.
— A k lakául sast polgári elvatákér /. évi asept, 17-én a tagok nagy érdeklödese mel eti megtariou közgyűlésén elhatárolta hogy az olvasó körnek uj otthout létesít és az épitkezéa költségeire 36t)0 irtot irányzott elő. Az épitkezéa Irnár folyamatban van es ha ksdvez at időjárás sz epületet már u.év napján át fogják adni rendeltetélének. Az építés Tóth Antal építőmester eíűgyelete mellett, báaiiag kezelteti*.
— ]li|yar óvodák • Murtkázbea Muraköz magyarosodása halad előre. A magyarosodás leren nagy-" érdeme van Ko<ác< Rezső perlaki föazolgabirónak, A« ö ügybuzgóságának köszönhető, hogy Mura-Vid éa Mura-Caány községekben legutóbb oiegtsrtott kepvise ő testületi üléxben egyhangúlag elhataroaták a kisdedóvik
I felállítását. E nagyaaámtt lakósággal bíró köz-| énekben szép miauiéra let<nek hivatva a kiaded-órók.
j — Aa Alt. ■nkáakápsf Egyetáltl | folyó hó 18-án ette választmányi ülést tartóit melyben - mint örömmel halíjak — bejelentettek, hogy aa egyeaűlet dalárdája\' folyó hói 26-án kedden ismét folytathatja gyakorlatait, a
Tekintéttel arra, hogy Ilonáik Laci sem kását! elhagyni bennünket kel igazán kitfiaö zaoeltanal rendelkezik most varosunk.
- Bub.lrdt Irénről. Közöltük annak idején, hogy a mi kedves földink, HuluUdt Irén színművésznő CsóJu Sándor kitűnően szervezett színtársulatához szerződött. A színtársulat téli állomása; Muáoü. A nyarat azonban Sátoralja- Ujhetyen, Ungváron és Nagy-Károlyban töltötték mely felvidéki városokban Hnkstedt Irént mindenütt ünnepelték s a közöoség a szó&zoros értelmében elhalmozta méltán megérdemeli szeretettel és kitüntetésekkel.—Szerepi sérfll többek között az ungvári lap a következőket iija :
.Szép Galatheát láttuk ás dicsérettel adósunk Huckstedt Irén kiaaasaonyoak, ki a mai estével érte el sikereinek legtsebbikét, amennyiben itatta csengő hangja, mely könnyen győzte le a legnagyobb nehézségeket, méltó elismerésben részesült Tspeokból bőven kijutott neki.\'
Nagy elismeréssel női az ungvári lap a .Cigánybáró" operettben bemutatott Saiftjárói ia.
„SaRi cigányleányt Hnkstedt Irén k. a játszotta ki egyike a legképzettebb énekesnőknek. Tisztán csengő, szép hangja a magasabb regiókban teot ingadozik,*
A t7Wt*\' oimü népszínmű elő.tdásáról rsU-rálva irja:
„Nem mulaszt haljuk el kiemelai Huckstedt Irénke szereplését, ki gyönyörű éoekével slirü tapsokra ragadta a vele rokonazenvatö közönséget.
Nagy-Károlyban a Oésákban muUkozott he, mely löllépéséről a nagykárolyi lap igy ir:
„Huckstedt Irén Mimoaa szerepében mntatkoeott be elötzör. Egy szép jövőre hivatott énekeaoft láttunk magunk előtt, ki ritka szép hanganyaggal rendelkezik. A köonytttég éa biiloaaág, nssly-lyel a legnehezebb részeket előadja, meglepett. A műértő köaönség lelkes tapsokkal tüntette kL«
Majd később a „Varázsgyürű* előad isáról írva, H. I. szerepléséről igy emlékezik meg:
•Huckstedt Irén (René) mindent elkövetett, hogy bennünket gyönyörködtessen. A jól megér-
mennyiben Czoioiz Jenő ur as Ugy Iránti szere- demett elismerés nem is maradi el, mert at ö
tétből kéaznek nyilatkozott a dalárda további nranytiazta, szépen caeogö vezetésére. A dalárda léhát\' újból ismert jó j4ték4ért többször nyilt színen kezekbe kerül és igy alapot kilátásnak van arra, | ^ ,
énekéért, alagét ia megtapsol-
hogy ezen azép intézmény folytoaosau fejlődni éa virágozni fog. —
Ugyanezen ülés beu elhatározta a válaaztmány hogy október hó 15-én vaaárnap megtartja a \' mindénkor oly szép sikerrel járt zztreti mulatságot, —
hogy az egyesület tagjai I\' folyton szaporodnak és olyanok is, kik nem I\'
Szeptember 21-éujjntalomjátéka leaa, amelyről majd mi ia meg fogunk tmlékeani.
— Traektaái beteg ok i/éf/ktttlétt A vármegye törvényhátóiÁga tőle telhetőleg initt-
Sziveten halljuk, hogy az egyetülel tagjai l^, 6\'köT,l\'J" •».yion szaporodnak ét olytuok is, kik nem aUó-lendvsi járáaoÜsn uralgó trachoma tzem-
tartoznak az iparba otzlályhoz, ezea agilít egye- b9\'9^ f*»JÖ*^**^"í^fST sttiet iránti rokontteovttkaak.zaal sdnak^l- ^ít^tW^.EÍÍM2Í* á ^ fejezett, hogy a. egyesület f.selö tagjai torába I *g** köld?» ^ JtTatlal étel v*eu. A kW lépnek; A választmány legutóbbi ülésében KI |^tl.4g Caartán Károly ali.pánelnökeleal.u nj tagot vett fel. Elö/eies közös értekezés alapján behatóan tárgya ta eíl a klvátó fontosságú megvitatás tárgyát képezte a Satbóatankások ! ^^íM*1 ■ Háry látván vármegyei Szakegyletével való egyetáléa is, mely azonban a Szabómunkátok Szakegylete merev magatartása lolytán, sikerre nem vezetett. — Amennyiben uemzetünk nagy gyáaznapja október 6z
városunkban egyhizilag megünnepelve Ijf, a., egyesület dalárdája ttütuepé>yt i köiremttködik — Aiiyakdiiyt\'vesetés A balttgyuiiuiu\'e
|ez]
HHpHrv,HH
főorvos előterjesztésére ressletea javaslatot kéaai-te t a folyó hó lt-ikt vármegyei közgytlléa ofé, amely a javaslatban foglalt poalotatokat változatlanul elfogadván, alhatárosta, hogy 1) ahol a trachoma nagyobb számban mutatkozik, a betegek saját községeikben kezelendők ; 2) éiázórt egyes esetekben a betegek — tekintet nélkül a baj minőaégére — kórházban ápolandók; 8) a
Zalavámegyében,a esáktoroyavidáki_ anyakönyvi |[racUüma órv03Í kezeióae nyáron\'betenklüt két-kerületbe Baroklcó liklos kŐrjegy/.öUny.iköuytr- |„ ÖIB|Ml ég ,élen hftrom8lor bánjék 4) u vezetővé, Puhr Mihály jegyzői írnokot pedig 0rT0|0k ,fuvar dijtt We ré8aben , községek, fele i^CSift ftelyetoaaóy továbbá réaisben M áUam térítse meg ; 6) a uükaégea
a stndói kerületbe BeUez Ede könsgyaöt^a *égre g^gvszéreket és leguükaégghebb euközőket a a muraszentniártombs fWtt Imre körjegysőt: lQrl0ínSk a(tf1||iUk?i? 6) tt tr,ohoraa
aeyakönyvvezetőkké nevezte ki. orvos lvételével mindén más orvos 100.150
— Márktttjr Itthon. 8árkázg Jancsi kőz-1 trachomta betegnél többet oe kezeljen a ágért {kedvelt cigányprímás néhány évi távullét ucán|Bellatincoo éa Mura-Vidon egy-egy állami tra-j ismét visasatért^Nkgt-KauiBtára. Eddigi több chomst orvosi állás rendszeresítendő addit <ní| | halyen tartott hangversenyei arról győztek m^gjaz ottani trachomások száma a mottvninak bennünket, hogy Sárkósy olyan zenekart szervezett j felére nem apad; 7) a Iracbomás betegeket I mély a legmesszemenőbb igényeket is kielégítheti, j kezelő orvosok aa államtól legalább 500 írtig
Sag^-Kamtsa csütörtök
terjedő évi >eg«lyl Kapjanak; 8) a járási orrotok köteletek nagyedévenkint egyszer a jirtaok területen levő Oaaaaa trachomái betegeket, vala-lamiDt a kezelő orvotok működését a helyszínén ellenőrizni; 9) a tiaa>i főorvos tartoaik évenkint agyaser a varmegye területen levő öeazee Ira-choeaásokat, valamint a keelő éa ellenőrsö orvotok mflködetet lelü víisgálni; 10) a járási orvotok és tuaii lőorvoe ez irányú működésűk alkalmával aa állampénztárból megfelelő atpdijl áa fuvardíjat kapjanak. Egyúttal a hosott hatá-roaatokai jóváhagy as ét as rgyea esetekre vonat vooatkoeólag szükséget alUmi tegély adományo-aáaa vagatt a közgyűlés a belügyminiszterhez Mtarjastti.
— UJ válté IrlaMk Sseptamber 80-án t«l a jelen1 eg forgalomban levő válifr-ttrlapok kivoaalaak a lorgtloaből. Október 1-től uj korooaértékfl vái|ó-ürl*pok hosatnak lorgalomba áa aa asaa idén ttjl a regi biaukailákra kiállított Válták belyegiele\'nekuek lógnak tekintetni.
— A urartya drágaláaal \'\'A gyertya-
Syároaok elhatározlak, bogy iáméi kibaaanálják a OaelgO évadot, melyben nagyobb n logyaealá* éa eanek* megleleóen felemelték a gyertya árát 4 toriatlal aMleraásaánkhi aindeneafi gyertyára aeive. Aa ár fe emeléaéi azial okolják meg, hogy • zsiradékok áliió ag szintén drágábbak latiak. Megiegysandó, hogy a aaappan árát it lelemellék I toriuttal aélermázsánkint.
— Ufllk«Há| Tét lMal Iártaabaa. Megírtak bogy Mancs István Tóuaentaártoni kflaég egyik legtehetősebb psraazlgazdája, I. é. aagaaataa ií6-áu polai halárban ftkvő tsőlö bir-
Zala 76 szám. (6. lap.)
aitelle a kapató* legényt éa ráhúzott lehat esernyőiével ő a eimba\'oar* aaiáa a keze ügyébe akadt tőrös pohárral n»y ülője lőbe a jajgató cigányt, bony méntea elborilo\'ta a vér, a néhtov hétig gyógyuló aérü\'éet okoaott. A virtaekoaő tubano ellen megtették a leljelenlési.
— ti;njlt|ttéa. Kint György nagyréesei lakóa kertjében állott gabua kasalja e bó 9-én ette 9 óiakor iimerstlea teUet által felgyújtva kigyu t. Oe aa előrohant lakósság meg keletke^éaébeu elfojtotta a tüzet a igy caak 6 frt kárt szenvedeti a lalajdomn, ki a gabna kaslat 121 frtra bizto-itolta. A megejtett nyoaozáa aorán alapot gyanú okok merültek fel at iráni hogy a gabnát Küae György maga gytytotufel. A 80 frtot érő gabona ugyanié 131 írtra tebát értékén lelttli ösazegre volt bis\'osilva, továbbá a, tüsrandéaseti ssempontliól késsen létben álló vödrökből a viset kiborilotia, hogy a tüz tovaterjedését meggátolni ne ieheaaeo; végül tannk bisonyitják, hogy legutoljára a tOs keletkeaéae elölt Küoet látták a gabna körül járni. Nevezettet, bog/ a bOnvisagálatol meg ne hiuiithaaaa, letartóztatta a osendöiüég éa átadatott a helybe i kir. ügyésa»égnek.
— Beléré*. HtlUhnm S. W. cég Caaogeri aleai házának as udvarában fekvő irodájába I. bó 16 -17-ika közül* éjjelen iameretlen leltet betört. Síétlesziiatte ss ablakon levó vaaráoaot éa ugy hatolt b* a helyiségbe. A helyi viszonyokkal ismerőt egyénnek kellelt lenni*, mart as aaztalllókoi feazitelte fel, melybea a kisebb aani kiadáaokrá Saükaégea pénzt t/okiák tartani Valóazinüleg boezaokodott a jó madár, midőn
totán gyilkoeaagusk eeelt áldozatul. A gyilkosság . , , fl b mU , WerlHa
EBL\'-aSS1 Ml-* a benne levő ö-segel.
erica Máriával searelmi viszonyt foytatoit Mikovioa György évaa tótaaenlmártoni paruzl legényre irányait, kii á rendóraég la la tar-tóatatoit.
Mibovict György alig 8 napi letartóstatáaa alán be ia vallotta, hogy 6 volt Wlasioa István 0ilkoaa a tzsal védekezik, hogy a gyUostágot a megölt férj neje Haderics Mária axa kadat lan aaaaoláeára követte *l. A leyeaynyel egy klőb*n 1 Start dala lotl Hederics Mária azonbtn tagadja hogy 0 bujtotta volna fel a gyilkost. A vegtár-gyaláa bizonyára ki fogja deríteni vajtyon a gyíkot, avagy szerelője vtllja-e az igazai.
— MII Vttal. Es év okC l én a Déli Vasul vonalaié a téli menetrend lép éleibe, aeiy * követkeaí) változatokat iartala»zsa : A budapest — pragerbofi vooalon a swmélytzállitó vonatok a téli a*a«trend tar>almára a Balaton-Földvár éa Számé ■egállóhe yeken nem állasak meg a a
Sroravonatok Balaton-Földvár helyett 8záutód lomá-on fognak fBltételeaca megállani. A béeaajkaly—nagykanizaai vonalon 806. .zárna azeaély vonat Bécsújhelyről egy órával korábban fog iadalai éa csatlakozáabau a Bécaböl 1 óra 80 perekor délután induló vonattal, Béoaujbelyröl 8 óra 15 perckor déluláa fog iadnlni ét Baouibathe yre 6 óra 44 perckor, Nagy-Kauizaára padig 10 in 5 perekor ea>e érkeaik. Ezen ■ódoaitáa folytán a vona nak Szombathalyen aj, kö«f eietlen csatlakozta* leaz Győrből, továbbá Gráe, Köazeg, Pinkatö éa Bum felé. A közelebbi adatok as állomásokban kifüggesztett menetrend hirdetményekből veheiők ki ZaebreM menetrend könyvek, agy mint eddig ia, as állomások pénztárainál árusittatnak el.
— A veaat elgáMlla Oonctansc Jósaaf tsenimártoui jegyző tehenét. Diába várták basa a Ritkái, a csordával, mely Eedmanee Vince 18 avas legényre volt.-bízva. A szerencsétlenül járt állatot kalandvágy asállta meg, elkóborolt társaitól a Mnra-Keresstur és Kotor kötői ti pálya testig. Megcsodálta a közeledő vonatot, mely aztin elgázolta. A közeli pályaőr el ia áata a k*lyazináa.
— Kéaeléa. Blnnienschein Simon kacorlaki lakót korosmajában mulatott, iddogált e bó 16 én nébány ottani \'akót. Ősi magyar tsokás tserint
Hogy azonlian hiába ne jött légyen ellopta a fiókban talált különféle bel és külföldi bélyegegeket é« bogy kis élvezete ia legyen a betörés hői kifolyólag, l>ezseb«lle a fiókban fekvő finom azivarokat ia. \' De meglehet, hogy nea le a elég ideje elfüstölni a jóféle szivarokat, mert alapoa gyana folytán nyomában van már a rendőrség a betörőnek éa valószínűleg el ia fogja csípni uem sokára.
— Allalegéaaaé|(Afjr. A ragadóa állati b*t«gtégek állapota Z Ja varmegyében a legutóbbi bi vataloa kimúlt tán aierint:
Lépftne: Káptalantóti 1 a v. N.-florválh 1 udv., N.-Kanizsa 1 adv., öeazesen 3 község 8 udvar.
TtnyiubbuuAg k hólyag0* kiütés: Sormás 1 udv., Tormaföld 9 u., öaaaeaeh 8 község 8 odv. Hühkir -. Caákiornya 1 udvar. StrUitks : Akaii 9 u., AItó-Bagod 10 u. Alaó Zsid 6 u., Andrátbida I a . A. Pakok 9 a., AatófS 18 u., B.-Magyarod 1 u.. B-Sst.-Győrgy 1 u., Badacaony-Tomaj 10 u., B-c*ebaly 1 u., Csapi 8 u., Döbréte 6 udv., Egyed-Uta 1 udv., r.-Habót 1 u„ Ferenetalva-Mikófa 18 u., F.-Páhok 3 a., Gelse 1 u,. Hagyasd 18 u., Hoeetufálu, 1 u. Kerecaeny 7 u., Karetya 1 u., Keaathely 4 u, Kitkotnárom 14 u^ Köaép-Nemea-Apáti 1 a., Köveskut 2 u., Mind<zent-Kálla-Kialalud 11 n., Mo oator-Apati 7 u., Medgyea8 uN Nagy.Eaniaaa
4 u„ N.-B<ildoga*isoavl*iva 8 u,. Peteabáia 11 a., P.Edericn 1 u., P.-Szi.-Utzló 1 u, Ketbát
5 u, Rigáoa 5 u., Sárhida 19 u., Sármellék tO u., 8ümeg 2 u„ Saabar 8 a., Saem-András 1 u.,
jSxt.-Jakab 18 u., S<eot-Kosmadombja 1 udvar.
Széesi-Szent-László 1 u.. Széesi-Szigat I u,, 8t*nt-Györgyvár 9u, Ssepetneki 8 u. Talján* Dörögd 5 udv., Tót Szerdahely 1 u., Z«la-Eg*raa*g 80 u , Zala-Stanló 1 u., Za avár 1 u., öaaaMM 61 község.
TanDgy.
ItktlafelavaUi Zala kteal Urélke*
Nagy ünnepséggel a rendkívüli érdeklődé* ötaia ia civakodtak nemtokára éa a dulakodás melleit folyt le a zala-azeni-gróti állami fiu- éa közben Douiina Mijjjybérinek egy kéa aauródoti leányiskolák lelavatáta e hó 9-én. A regíéli a lettébe, sok napig tartó tulyoa aebet ejtve j vonat hozta at slaő vendégeket a központból. A késeiét elkövetésével Láng Ádámot gyamui^ák Ctertfin Károly alitpán kíséretében voltak Dr. ki a aabeaülitel dulakodott, de Lang tagadásban Uangin Károly kir, tanácsos, nyugalmazott tisati van é* másra akarj* hárítani a lelt elkövetését, tóorvoi, dr. Aoitieska Kálmán kir. taaáeeoa. As atelröl j«len\'éat teltek a rendőrségnek. tanfelügyelő-Lányi Kálmán kir. lömérnök.
— Hasd rá elgáay. Virágot jó kedvéken Az « «lji»-ág, gondnokaág, tanteaiület s volt a bó 14-éu Habot János caehovecí suhanó a Szeutkerenzli major korcsma helyiségében. Ott volt Kalics Elek cimbalmoit i«, ki atonban nem akart rábuzai se Isstan, ie azaporán. Es (eldübfi-
stáuioa\'máa érdeklődő fogadia az érkezőket, kiket 8chollz Károly városi iegyiö üdvözöli. Ctertán Károly »liipán meleg savakban mondott kösaö-nstet a\'gyöngéd logadlatáaért.
Ia99. szeptember bó SÍ-én
As egész kocsisor most a városba indult a tiz óra előtt a Zala-Gsány felől érkaaő lőupáa fpgadiatááa céljából a kastély bidjánál nép ée nagy társaaág gjült egybe. A vidékről több leikési ée birtokoe éa a tűrjei pcépost képviseletében- Illés Báfaell kormaayté es^tlakoatak a liszielgőkhöz.
Dr. Jankovicb László gróf fóspanl, ki aa eléje rándult urak láraatágaban érkezett, aa összes jelenlevők nevében Eoller Ignác sala-eaeot gróti rk. plébános, azeuUaéki ülnök közvetlenséggel telt, ssép beszéddel üdvözölte, melyre a főiapán a lelkes fogadtatás fel.tti kö-Könetével legbeoeőbb kifejezést adva, áldást kiváni Zala-S<enl-Grót mezőváros közönségére.
A menet pompáa diadalív alall-a fellnbogo-soii utcákon a rk. egybaaba vonult, kol Kollár Ignác azentssékl ülnök moadott ünnepélyes „Vení Saitcle\'-i. v
Miae utaa a szépen feljisdtett állami iskola udvarára vonult a közönség, malynek hatalmas . toraiban a tűzoltóság példás rendel tartott foan.
A három felekezet papjai egymásután szentel* lék és fllldották meg aa uj épületet.
Paál Viktor stámtar ó üdvözölte * vendégekel s a város nevében átadta az iskolaépületet.
A tőiapánoak a mai nap kulturális jelentőségét méltató a lelkesítő kijélenteáéi után Dr. Russieska Kálmán kir. laiiaeaot, tanlelügyalA fordult a közönséghez a vétie át at fakolát a következő szép beaséddel:
AMUtijot Orif fSitpdn ürt
Milyen Unitit ünneplő fcöOntfy I
Midőn ezen elemi fiu- éa leányiskolát, állam jellegébea képeet, mint e varmegye király --tanfelügyelője, közvetlen hatósági felBgyele-leabe álve*<ea, tníndenek előtt köteleaaégem nek tartom eleget tenni a vállát ée koaoklatáaigyi iliniazier Ur ö Exoellenciajátol, a 40,167 aaanu maga* rendeletben nyert azon aegbwatáaáaak, hogy a mai ünnepély alkalmából Zala-S<eal« Grótb mező város közönségének, a tanügynek hosott hazafi** áldozatéért, őszinte eiiaaseréaét lejeszem ki. •
Ezen elismerést külön okmányban aéoa varot bíró urnák, d* érkötési tartalmát bevétem mindnyája* aaivéb*.
Szivükbe vétem, meri erez eti velünk, begy Znla-Sient-Grót mesövaroa a mai aap->n megvetette alapiát annak, bogy »sell«ai e* társadalmi központjáváf jlődjékaZala fölgySaek.
Amely város annyi kéaaaéggel, annyi lelkesedéssel hordott* eaeu iskola epülat alapjáhoi a verejtékkel gyűjtött e/reket, aa kell, hogy a aae leai fejődésben öl megillető törteaeti et-többségét étvesaea.
Do fontot e nap a<ért ia, aert ismét egy-asép és nemes törekvése vált léayuyé as rgeai-ségea magyar kultúrpolitikának, aúly a batár* szél védelae medeti fejíeaatí és izmoMtja a magyar földrajzi t művelődési góépoutokat.
Iá aoaitsa bár as á lam, egyház kőaeég vagy egyesület; «tak ismotiUa a magyar állaaewae diad*láig I
Melyen tiaatelt Ünneplő közönség IA népoktatási törvények rendelkezéséhez képset átadom ezen iakolát miniszter ur állal kinevezett állaai iskolai goncfonkaágaak.
Sérteném aat a rendkívüli buzgalmat, melylyel ezen derék teaiülei, fáradbatatlan elnökével élén, eaen állami iskola érdekéit asár eddig is képviaelni igyektseit, ha e percben Irányelveket azabnék mttködeae elé.
Egy Idjefentéasel azonban tartozom aaaa iskola történetének.
A közoktatásügyi kormány állította fel, de létrehoata e város három felekezetének, megnyugvást, midőn terheik alatt roaktdoava, bizalommal keresték aa állam támogatását 8 nem ia fognak csalódni 1 Ea aa iskola nem cet k a ismeretek tárháza, de aa istenfelelea, a hazaszeretet, a valláaar-kölca aevelée lemploma lesz; oltárán azzal a szent ée tiuta lánggal, mely örökké ápolni fogja a szivekben as egyetértéat és testvéri szeretetet.
Be fog teljeeedni egy régi igazság, egyik jelesünk szép kijelentése, hogy a sebeket, melyekel aa élei viharaiban a szenvedély, a félreértés, a meghasonlás ejt, behegeszti a — kultura I
A aala-asent-groti ujqnnau kinevezőit taa-tetlűleib\' Z ia van egy kérétea I
Nagy-Kanizsa cslttörtöa
Zala 76. szám (7 lap.)
1899. szeptember hó 11-4a
Önök a Qood«is*és kegyelméből egész semzidékeknel lógják ai Isteni, a szülői helyét-. tesiieni ebben a szép palotában.
Ámde amint a szeretet tettek nélkül ueraa, ugy ez a hatalmas épület igaz szellem nélkül egy nagy köhalmaz
Oh gondoljanak arra mindennap, hogy Jókai a magyar tanítók uj boufog\'alását csak is ugy erthette, hogy el kelt bódilaniok az elmeletei a tudásnak, as skaratot a haaa nagyágára irányuló szent elhatározásának, a jellemet a becsületnek és munkának.
Igy, cakia igy Iog Zalavölgye minden termékeny göröngyéhez hozzá torai a hazaszeretetben lángoló szívek dobbanása * a magyar faj erjé nek s elméjének téaykra be lógja viágitani az eget és a lelkeket I...
Moet pedig midőn mél\'óságoe főispán urnák, tekintetes n.ispán urnák a a többi lelkes tanügy barátnak hó érdek\'ődéeűkért forró köszönetemet nyilvánítva, a z lszenlgróii állami iskolát megnyílom, egy azivvel, egy érzései kírjük Istent: élteeee soká, élleeee buldogul, éltesse a magyar knlturs dicső-égre dr. Wláaaicá Gyula vallás- éa közoktatásügyi minisztert I...
Kobáry Józset s gondnokság nevében vette át sz iskolát s tej e«eite azok érdeméi, kik en* nek létrehozásában tar adóztak.
.Végül a< epület megtekintése fejes\'e be a valóban mégható Ünepély\', melyen már as ujoa-aan kinevezett hal >anerő is megjelent.
Az ünneplő közönség meleghangú táviratban üdvözölte a miüissierL
___Vidám lskoma zarta be a felavatást .A lelke-
aedée, mely mindenki azivét megkapta a magyar állameszme mai saép ünnepén, utal tört magának a lekér aa lalnál is. Számos lelköazönlö, gyújtó cigányzene s Zala-Szent-tiról mezőváros kő-sönségének vendégszerető készsége a figyelme melleH eailg volt együtt a társaság.
KÖZGAZDASÁG
— A (sbeastisletrél, A h l első napja* iban a budapesti malmok nagyiuér U vásárlásai kővetkeziébeu az árak 10—80 krral emelkedtek, nagyobb kinálat folytán azonban tegnap óta iámét hanyatlott: k. Araink
lemv
buza roza árpa bab
bükköny
Mt _
U Irt 80-40 6 Irt 90—80
6 frl 60
7 irt 6 In 6 frt.
Szerkesztői üzenetek.
FelsA-KsiJk. Megkaptuk. Fogadja Nagyságod mély köszönetünket.
Zlchj -Fi»lv a. Köszönjük. Legközelebb jönni fog.
Balatem-Hagyaaréd. Félretetlük, bogy az alkalmi napon közöljük. Szives figyelmét nagyon köszönjükV,
CSARNOK. Nők a kávéházból.
Irta: Fehér Upót.
Teréz és Olv a; ő róluk szól a nóta. Teréz 80 esztendős, Olgaliúennyole és tél. Mindkettő szőke, mindkettő csinos, s mindkeltő csintalan. Egyformán hamiakáaak kék asemeik, egyformán fitos az orrocskájok és cssk annyiban külömböz-nek egymástól, bogy Olgának fis gödrőcske van álls közepén s tudta a kis hamis, hogy e gőd-röeske neki nagy fegyvere, hogy e gödröcske sokakat fog belehajtani a szerelem gödörbe.
WoUKoftH, a kis kadét a garnizon és az Mszdbyok kedvence, ezinten a kis gödröcskék találta s legremekebbnek, a legcsábítóbbnak, a legkívánatosabbnak a föld összes gödrei és gödrőeskéi közi, ö volt ugysnis Olgs navysámnsk az advarlója életre, halálra. Mikor legelőször lálta meg a leányt, a kis kadét éppen UikU$ty hadnagygyal sétált karonfogva, v/ga amúgy magyarosan rajok kacaintott, hogy majdnem
elállt a kadét lélegzete. Mert ulga megjegyzendő rajongott a tisztekért és ebbeÜ rokonszenvét kiterjesztene a kadétokra i«, hisz elébb utóbb azokból is tiszt leszen, s számtalanszor kijelentette már, bogy csakis katonatiszt less ss<-fl boldogítója.
A kadétmegállt éa utána bámult a kecsesen lova Hbbenő leányra, néate amig csak láthatta, azután csillogó szemekkel fordult s hadnagy leié:
— Naazesovásl A szeme miadenét,... láttad? - Nassftfváz, (na so wa*,) e felkiáltás volt a
kis kadét örömének, csodálkozásának, boszusá-gának stb. a kifejezője.
Persze hogy a\'tán törte magát s lány alán éa igy történt, hogy a -kadét Wollholen le t Olgának, hadnagy Miklóssy pedig Teréznek leghívebb és legtüzesebb udvarlója.
Bálokon, jégen a mulatságon bü kiaérői voltak,a leányoknak és igy eseti meg a dolog,, hogy egy es\'e szintén együtt voltak s káv-é házban is A leányos ssüöi Karambol ur a kedves nejével és szeretett .myósával szintén jelen voltsk. Kar.imbol ur egyater képviselő is volt és onnan eredt, bogy most is mindig szeretett dikniozni, a szerinte véletlenségből vagy szórakozásból gyakran kisz«lsdt ajkain: „Tisztelt mire ő rendesen ugy menti ki migát *zé> nyúlt ábrázat\'al: ü pardnn aat hittem bogy még a képviselőházban vagyok."
A Isányok mamája még mindig nép aaszoay volt, Az\'in nők közé tartozott, akikre azt szokták asondani: .Derék asszony; fiatéi korában nagyon zzép leheteti."
Az anyóe pedig olyan, örog assziny volt, a ki lépést tart a haladó korral ée tekintettel némi azépségi logyatkosázaira a hiányaira nem riadt vissza—a -nagyobb mérvű hamisításoktól sem. —
Tehát heten voltak. Egy ovális asztalnál ültek egy felöl a fiatalok, másik felől as öregek. I | Az anyós még csokoládéi rendeli, Karambol ur| még feketéjét szürcsölte mikor a hadnagy meg a kadét egyetértöleg néztek össze a a másik | percbea már jön a peasgö. Passgt-jókedv ugyan már volt, de hát ők ma mulatni akarnak amúgy isten igazában.
Teréz mag srs emeli*.a habzó poharai:
— Hadnagy ur, hogy minél előbb kapiténynyá avanzsáljon I
— Maga meg egyszer már hadnsgygyá, kadét ur — szólt Olga.
Es össsecsenglek a poharak, és összemosolyogtak a fiatslok. Azt csak ők tudták, hogy miért kociniatlak.
Azután egy pohár után jött öt pohár, két üveg után több üveg. A szemek veszedelmesen csiU lógtuk már, s jó kedv nem ismeri határt e a kadét nagyon kezdte szeret ui s cigányokat, átölelte a prímást éa odavezette az asztalhoz: . — Igy kis feketém\' — és magcirógatta a haját. — As Olga kisasszony nótáját, de a fülébe... tudod bej...
Azután még odazugta a oigánynak :
— De ugy huzd ám, hogy az a lány a feleségein lesz I
Leült és figyelte szigorúan a prímás játékát.
Ksrsmol ur épp az orosiptetőjél igazitolta miközben vigan dudorászta a nóts daliamat, mi-kotr egyszerre lerepüli a ovikker as orráról. A háa megett biliárdozó kereskedő aegéd dákójá-nak vastagabbik vége hatalmasan ütődólt Karambol ur koponyájához. Jó féle koponya volt, mert keményen koppant.
Karamból ur (elordított mini egy bősz oroszlán él felugrott mint egy vérszomjas tigris, bogy lépjen, szaggasson, de ó-jaj, termetea alakjának e hirtelen mozdulata által, az asztai márványlapja lelódnlt éppen a fiatalok ölébe és eltekintve a tizikai fájdalomtól, azoknak szép fehér ruháii^egyszerre tarkára fesié az összeiolyi csokoládé, leketekávé, fagylalt a pezsgő ssinee vegyüléke, Karamból ur ordított, a leá yók sí koltoztak. A kávéháilulajdonos, meg a főpincér az aaztalhoa rohanlak hogy felemeljék. A kávé-háztulajdonos kövér ember lévén, nem tudott igen hajolgatni a hirtelen felvetette fejét, hogy pincér utáa nézzen, de emelkedéss kösben leiét beleütötte s cingár főpincér orrába, ki k lökés, töl és a gyityoslámalomlól megtántorodott, ló-dulása kösben megbotlott egy feldűlt székben és hauyatt esetig de esése közben neki dőlt egy egy másik pinaérnek ki egy nagyobb táloán
néhány adag lebát vitt, a ram égett a ben és mindez persze nagy csörrenéssel rá dóit s föpincérre a ki a nagy réméiettél elájult.
Karambol ur kiabált s megszeppent kereskedő segéddel felsorolva neki as ósmm háziállatok neveit.
A fiatalok mag a ruháikat vizsgálgatták; azután egyszerre össsenéslek... Mindegyik olyaa sanyarú ábrázatot vágót\', éa a ksdet siránkozó hangon motyogts :
— N aszó váz ..
És erre miad a négyen hahótára fakadtak.
Karambol ur erre dühösebb lett, azt hitte, bogy őt nevetik ki és mérgesen állt oda bozzájok s mutatta a fejé\'.
Azou majdnem egy kis szarv nagysága daganat volt észlelhető.
A kis kadét hamar szaladt a kardjáért a ki-húzva annak pengéjét Karambol arhos sietett
Ez megrémülve hátrált:
Csak nem hagyom levágatni!
A kadet elnevette magái :
— Dehogy, csak le akarom nyomni.
De es a leoyomási procedúra nagyon fájt Karambol árnak, nem engedte végrehajtani, hanem baragossn kiáltott:
— Haza megyünk I
A mama ki eddig Karamból ural csitítgatta szintén basa vágyóit. Aa anyós i« feloihelődött. Csak egyedül ö maradt sértetlenüli Nagyon bánta a csokoládéját éa szánakozva aézte aleá-nyok ruháién levő nngy barna foltokat.
Elééit két flakker éa a fiatalok az elsőbe aa öregsk beszált ak a másodikba. A fris levegő el• kábította őket és m jdnem szótlanul értek hasáig.
Terét kisas«zony már sz utón rosszul lett; felhúzták a kocsi fedőjét hogy ne érje oly direkt a levegő. Mire hazaérlek a kadet elaludt, « Miklóssy taszításaira ugrott ki a kocsiból, bogy segédkezzék Teréz kisasszonynak a leszállásnál, A szülök aggódáaaal kisérték be Terézt, ki mindinkább haivájyabb leli. A hadnagy a szomszéd orvost költötte tel. A kadét meg ott akadékoskodott, tántorgó léptekkel a szobában.
Végre megérkezett az orvoa a megnyugtatta a szülőket.
— Hát Olga kisasszony ? kérdezte as orvos.
A szülők körülnéztek.
Nem látiftk sehol. Benéztek a másik Szobába ahol a hadnagy moralizált a kis kadétnek, ki nagyon virágos kedvében volt, hogy hát nincss kaszárnyában, ne lármázzon.
— Hát muszáj bérrá>om..4vágta ki a kadét egyet csörreniye kardjával.
Mikor a szülök beleitek, felugróit és tántorogva kezdeti előttük hajladozni miközben többször kerültek keresstbe lábai.
ö nagysága pedig csodálkozva kérdé:
— Olga nincs itt ?
— Ulga?... ssólt körü\'nézve a hadnagy... Niaos... ae hát... s egyet csettintett a hüvelyk és matató qjjával, kreie kruc... a kocsin maradi... s a másik pilisostbau megragadta a kadét karját
(Wfcs ÚvaUwalk)
Laptulajdonos ée kiadó: FISCEEL FtTLŐP.
Árverési hirdetmény.
Értesítem a n. érd. közönséget, hogy a még hátramaradt
zálogtárgyak
f. ó okt. hó 9-én d. e. 9 órakor árverés utján véglegesen el fognak adatni a zálogüzlet helyiségében. N -Kanizsa 1899. szept 20. Tisztelettel özv. Strem Dezsőné
188—1
Naxy-K*nii\'a ctütttrtttk —"" Zala 76. szám. (S lap)
<ocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nincs többé búza üszög1 a
1899. szeptember hó 21 én
1
HrUflA DDPUT 6 Co.
Nagrzsva haNxnálatával. 12 év óta nagy eredménynyel használják bfis-flnxö|( ellen, továbbá korom- én pór-fl»8|( elletlT" kukorién, árpa, zsb burgonyánál stb. X Égy csomag 2 métermázsa vetőmaghoz 95 kr., Q 1 métermázsához 18 kr. 0. é. sao—»
9
Óvakodjunk utánzatoktól.
XXXXXXXXXXXXXXXXX/ÜO<XXXXXX X ^ X
X Értesítem a n. é. közönséget, miszerint X
<
9 x
hentes üzletemben
x x
8 _
% mindenkor * legfrisebb árak kaphatók.
§ Legjobb minőségű diszncz:ir kilója. 60 kr.
\' 55 kr.
X
3 x x
X
x ----T----«
Numa Dupuy és Társa Q x
X Nagybani vásárlásnál „ . § A n. é, közönség szíves pártfogását kérem X g teljes tisztelettel *
Wokoun Antal ~
Béos VIII. Wlndmühlgaase 33. Főraktár Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József és Rosenfeld Adolf é? fia uraknál
X
WSSM
vocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy
X hentes Nagy-Kanizsán, Magyar-u. X
X X
XXXXXXXXXXXXXxxxxxxxxxxxxx
Szenvedő fiatal tértiak
ba meg akarnak szabadulni gyötrő bajuktól, és kellemetlen betegségüket alaposan meg akarják gyógyítani, használjanak kizárólagos n
Santal Egger-t,
mely rövid használat után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a régi csőfolyást megszünteti. 1 üveg ára 1 frt 50 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendő,) 4 frt 60 kr bérmentve.
óvás! TMdímd\',y0San ^ismert tiny) hogy a Santal hatása ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. Óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idegen hangzású készítményektől.
256—40
Fö- éa szétküldést raktár: GYÓGYMZERTÁB n „NÁDORHOZ1
BUDAPEST VI ksrttlst, Vkoit-körot 17. ssáak
Hirdetések
felvétetnek e lap kiadóhivatalában
c Nagy-Kanizsán.
> * KITÜNTETVE
96. lHllaaaiaal kiállitiaan arany irdaakaraaat la alll-aalaal nagy ér.aa.l 897. Kiabért namaatküil vatí|tpvaraaayaa alaő díj : állami araa^maarl Lévai aaaaatkiai vet5géprer«anyan aafy Bxaara ; alat díj : araayaraaiaal. 1898. Hódaaaiviiárkalyi vetőgépvaraahyea *M dij: araayán*a»t Maroavtaárlialyi kiillitáaoa alat dll: .r.nrér.anal
r
iií
gazdasági gépgyára
3 . CL

Ksg,ykanlzsán.
Ajánl). :
■AeiAlSBSSÁC legújabb éa
LEGJOBB tetógEpét,
asabad. kiváltható kapaemk-lytkkal aHMaM
alk <s kecyM lalajham r|) aráal alhalaui
Zaia-Drill
ksrvstásésát, PopfaMaK •\'«* 4a ijaa W, kaaays vaUfipit; tagjabb «aar-tovtbbi aaab. »|lOI lOUla k.a.ta, ttbb kílÚliáaea alat dlQal Htttatatatt Saok-readuarll aaiéMUt, karaaált. jartáayalt, aitaa|y«Jt»it. rsatált. trtaaralt, darai*!. UMtka ás r«pava|»lt, kukarloia-aarzaalált ia aiadaaMla |aadaaá(i r*p«ll
ElvAllal aaaloaa *s rlsTsssMk bsrsadasSaskst.
jr." m ttii-tolí répakapa ö tfitftfl, á 10 írt-
ÁrJ«(;irk Isgyas és kéfSMSlvt.
ifjúsági iratok-, képeskönyvek-, ós gyűjtemény-munkában
magyar-, német- és francia nyeven a legnagyobb raktár és választék.
| könyv kereskedésébem
ItsimtT
•# FISGHEIi FÜLÖP
NAGY-KAN IZSAN. *
Nyomatott F\'nílfel Fülöp laptulaidoi osuál Na^y-Kani».*att 1899
Huszonhatodik évfolyam 77. szám.
bwkMiMf
Várwkáa «Dtl«t Fiatkai Famp kéatr-l»r»ake*i«atb-a
■A iintmlMI értakaaal\'lakai aap-a kial 4. 1. 4—4 ora Utal.
14* iatétaadú a lap *».tlaai rtaiir* rvaalkgad aiad.i kóiltaiaj.
Kla 64 Ura tal: Y4rakia4ptlat: fUdnl Fillőp kínyT-
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkinl kétszer; vasárnap s csütörtökül.
stöfiZKTíai Alél: 4m 11 karaas (- fn — k» Fiiérra S k»r»aa tt frt — kr. >a*j»44m S kanna |itl 14 kr.
Nylltt4r pMitaan lö krajckr.
EMaal4aak> itlaaiat a T«aatkos4k Finchtl Ftlftp kSajfkaMr
B4raa»Uil«n Imltk ml taaart > eak Ml fotadtataak aL
Ef ja. aaaa in M knjatl
Xagj-Kanizsa. Ití99.
Feleiül írerkeizll Naala? Saaétr Szerkeartltárs: Hri r«i
Vasárnap, szeptember 24.
/
A szabadelvű párt.
. \' Széli Kálmán, lassan-lassan behatolnak a ! politikái élei köztudatába s oly folytonos (P C.) Az a vegyi tisztító processzus, következetességgel terjednek el mely a mely félév elölt a lobogó lánggal égő párt-1 társadalmi alapok megrázkódását akarja konglomerátumokat egy egységes, tömör! megelőzni.
többséggé változtatta- át, tudvalevőleg nemi ... ,. „
,, , , ,, , , , „ A pirkadó évszazad küszöble Magyar-
volt független esetlegességek szabad követ- r , . .
. . . . ! országra nézve egyúttal egy uj kor-
■kezménye, hanem a politikai extgencia , , . , . «„ . .
, ., , * , . szak határszelét jelenti. Allamogunk és
kategorikus szüksége A I eteg szervezet\' \' ■■ , s
„ , . , > . Deák liberális alkotásának megóvása; a
sokáig ellenkeze t a beoltott méregcsira . . * ...
„ . , . \'. íj .7ii . mortarchta nagyhaliilim állasa; a gazdasági
ellen, mjg. a legvégsőig megtámadott élet- , . ,
_ . , . * . , ,,,, , 4 . kiegyezés Ausztriával; közigazgatásunk ösztön elemi erővel felébredt. A v haros . \' " ".
, ... . , \' . .. európaias kiépít se; földutQvelés, ipar és
oostrukcio ádáz jelenetet megingattak a r . ■ • ,
■ i . l . .i ,, , ^kereskedelem fejlesztése; a társadalmi bajok
parlamentet, mely tehetetlen lázbetegeo 1 ; ...
. „ , ,,, , orvo<lása; ;v kultúra követelményei és a
fetrengett a koragyon; a válság aggasztóan \' \'
, ,„ . _,. ... iii közegészségügy fetadatai; a nemzeti állam
heves volt, de csakhamar váratlanul ked- s 6 SJ .
. , __, .. és a tnagvar faj érdekei: alig belátható
vezőn, tökéletes gyógyuláshoz vezetett. \' ......
perspektívája a hatalmas problémáknak, A mult ülésszak utolsó hetei a lábbado- me\'yek.>.niind Széli kormány munkaere-zásnak voltak szentelve s a parlamenti várnak Ezért Qjy örvendetes, hogy az szünet teljes nyugalma a legjobb bizony t- a legkedvezőbb jelek mellett
vány közállapotaink gyógyulása melleit. jön ^ A minisztere|nök előkelő állam-Néhány nap válaszj: irég el bennünket férfiúi kvalitásai, a talentum és jellem nagy * atlól az időponttól, mikor az országgyűlés summája melyet kabinetje képvisel, biztos ismót hozzá fog törvényhozói munkájához, kezességet nyújtanak a céltudatos vezetésre, Az igazság, jog és tírvény hatalmas elvei, a jelzett nagy evoluJo szakavatott élőké-melyek aegise alatt nagy feladataihoz látott sziiésére nézve. Es hogy ez az evwlució
megtartja magas színvonalát s Magyarországnak uj virágkorát ígéri; -hogy a Széli-kabinet nagy koncepciói eredeti méreteik ben megvalósítva lépnek • leibe, arról kezeskednek a kabinet munkatársai, azok a kimagasló férfiak, kiif~í szabadelvű párt hatalmas többs-\'gét ékesítik. Hói harcosok és vezérek hősies-égben és lélekerőben egymáshoz méltók, hol az egész had ereget egy ugyanaz az érzelem, a hazaszeretet lelkesíti, ott nem maradhat el a siker, a győzelem. Hisz a tiszta hazaszeretet az, a divergáló velleitásoü salakjától megszabadított liberalizmus, mely Széli Kálmán prog» r mmjaban megjegecesedik és a szabadelvű párt politikai hitvallását képezi.
A szabadelvQség legintimebb ellenségei természetesen nem találják különösen csábítónak ezt a homogenitást és reményeik i kakuktojáaait szeretnék a szabadelvű párt | által kiköltetni. Hála Isten, ezeket a reményeket — a szerete remél tó halászok a | zavarosban ,aggodalomnak nevezik őket, — mi sem indokolja. Hogy a szabadelvű párt numerikus arányaiban a képzelhető légim-ponálóbb, az bizonyos, kevésbbé érthető
TARCA.
Isten veled.
Szotiia iHila ijitgánjában. Gyakran nád aattoaaaa ; Gondolatim aabta nárajfea, Huaaád aailtaak aaép kadraaM; Ctak aoat liua, »tj aaacallaS. \\H»zr aaarttlak \'p-^^--
Egf roadol.t Mai aagaaal; Bar Uétá, hofjr alít aaarttlak. Síi .ad aajia a4r aaa lakat UfJ ta boldog 4a laMkk : Iat-a ralad, liua Tatai I f alajti, édaa, at a*(*aat |
Pintér Jánot.
Aranyka.
Ina: Mihók Sándor.
Bucsu volt.
Nagy-Pajzsos község apraja»nagyja ott aürgölt* forgott a vásártéren ehelyezet fabódék törül; valami bah a/iuhás féle elölt egy nagy hangú kikiáltó bivla be a publikumot — az ósdi forgA> sátoros pedig érzék-tomniló kintomájávsl Ogye-kezett a fiafal leányokra hatni, a kik nagy
gyönyörüeéggel szemit jiék a körben foinó lovakon I üiö hadtiakai. A inezes-k»láca>« sátrakban felette nagy kelendőségnek örvendett a „sziv*, >>öl a | habzó punschna , (inkább pt csnal) nevezeti ital is, melyei a gyermekek veitek pár<fogásuk alá; j ss el in-in msr dhuló psnorama kitömött bát>ui-val, eleven msjmeivel és papagályaival szintén ] szépszámú publikQmot vont maga köré.
En épen egy inézesknlácsos sátor elölt ál lot-tsm, a midöií valaki rálépett a lábomra.
Pardon, — hang ott as elötlem ismeretlen fiat .1 ember szava, a ki mellett egy köllöi »aép-ségü leanyke haladt
Tekintetem önkénte énül ia a bájos leánvksra I eseti, a ki moaolyoxva né ell vls<za r«am. midóu éu repnrdonl mondlam a fiatalembernek
Ob bárc ak a leanyka lepett volna a lábamra, | ezersser boldogsbb lennek! — sóhaj ak m >gum-ban, só Psulay Jóska bará ómnak, aki éppen akkor jött oda, ama nésetemnek adtam kifejezést, hogy nincsen irigylesremelióbb halandó aa olyan suszternél, aki ilyen földön járó angyaloknak cipőt csinál.
— Azt m«ghiazem I — viszonzá Jóska — de gnndolom, hogy lemondsnál örökre a lábtyü-késsiir-s magas művészetéről, ha ma megismerhet éd ót.
— Lehetséges ez \' — kérdesém reszketve sz örömtől..
— Annál is inkább — felel Jóeka — meri
a ma este megtartandó rögUln*Olt táncmulatságra fiiiHlemb\' rekei toborzok és csak örvendeni logok, ha ie is eljöaa.
— Minden bisonjoyal aaémithstss rám! — viszonzám, kezet lógva Jóskával — csak azt mond meg, hogy miképpen hivjsk as aranyost V
— Meg kérdezed tőlem í kies asar úgyis tudod, vsgy legalabb is eltalá lad, mert Aranyosnak hívják; vagy ha éppsu ugy tetszik, bál Aranysának. %
— Köszönöm barátom I
Elváltunk, ö jobbra ment, éa balra.
Agyamben a legfurcsább gondolatok kergettek egymást, fejem ssédü t, szivem OaaseezoruTt j aa örömtöl-e, hogy estére megismerhetem, a fajdalomtól-e, ho.y még nem ismerem, azt nem ludom, de éreztem, bogy szemeinek lüses tekintete megszédített.,.,
.. A nsgy-pelaaosi kaszinó lényeson kivilágitott ter nében már gyülekezni keidet! a kis váro«ka iiiielllgratlája.
A Peremartoay leányok körül egé«a udvar képződött hz udvarlókból, a kiknek nagy reaae vörös szegfllvel lüzötl ki, bogy ennak illám elvegyüljön a könnyű nöi selyem ruháliót kiáradó yUng-ylangillattal, és még bódítóbbá legye a terem evegiijét.
A Varjassy-leényok elegáns toUettjei méltó
WEISZ JAQüES butorraktárában Nagy-Kanizsán.
Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom üiilinei, barokk, roeeoco NtylU, gySiiKjltáisal berakott stb.
háló- ebédlő és sálon szoba bútorok,
továbbá mindenféle más bulorzalek, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók (K2" Képei árjegyzék ktváiinlra iiitgyeu küldetik.
Nagy-Kenusa vasárnap
Zala 77. ssam (S lap).
1890. szeptember bó 24-én
az, hogy e nagy tömeg egyűtt-tartása nehézséget okozna a Széli-kabinetnek. Hisz épen as a karakterisztikonja e pártnak, hogy nem személyes érdekből, hanem hazafias indokból követi nagyrabecsüit vezérét. A személyes érdekek riváliséinak egymással utaik keresztezik egymást és a végzetes összeütközést csak raffinirozott taktikával lehet elválasztani,., holott a hazafias indokok békességes párhuzamban haladnak előre és folyton a közjót tartják zsinórmértéknek.
közvetlenül megnyilatkozó me-
szeretet legét.
Es vajion van-e valaki, aki oly szerelő gondoskodással Őrködne a gyermek testi éa lelki nevelése fölött mint a szülő, létezik-e valaki, aki oly önfeláldozó, félelemtől reszkető szivvel ápolja beteg gyermekét mint az anya
Tiz hónapon át időzik a gyermek ide genek között, kiket azelőtt tán soha aem látott és e fiz hónap elég arra, hogy megváltoztassa a gyermek gondolkodás módját, jellemét; elég arra, bogy a szelíd lelkik jó modorú gyermeket hazug, vásott s rossz-
A rokonszenves sötétlátóknak még egy i lelkű lénnyé változtassa át. aggályuk, van, hogy t. i. a szabadelvű párt I Hányszor tapasztalják a szülők gyerme-nagy talentumai Széli táborában neip talál-,keik elxülléaél, flkk elég teret ambíciójuk kielégítésére.
ba szünidőre hazatérnek,
g Hányszor vehetik észre, rémüleltel, hojy
.. , , . . .. ... ja szóifogadó, hozzájuk szeretel lel vonzódó
sophtsma kopott mivolta szintén világos; a|j(J ryenMkM mind n e|őnyÖ8 (ulajdon>á-
parlamentra váró problémák oly fagyok, jglljb<j| kivetkőzött s váaoll, rakoncátlan,
oiy számosak s oly magasra nőnek a szo-j durva gyermek lelt belőle. Es bánkódnak,
kott törvényhozási pensum fölött, hogy ekkor," szerencsétleneknek, reményeikben
megoldásuk épen csakis ilyen kimagaslóhódoltaknak érzikmagukat szülők: hogyan
férfiakkal szaturált pártálul lehetséges,! h<f lakozik gyermekükben;
.... . \\ \' . * \' ezt nem hitték volna I minő a jelenlegi szabadelvű párt. I Q . . , . . _ ,,.... . ,
1 h ~ » Sopánkodnak, de nem láyák be, hogy
A munka a legjobb kielégítése minden cak ag maguk az okozói a gyermek el ambíciónak; mig a henyelés tudvalevőleg\' züllésének, és pedig azért mert nem válaszminden ármánykodás kezdete A hívatlan j tolták meg gondos figyelemmel, hogy gyér-
házi orvosok kisded bulletinjei léhát leg-; raekeik ellAl4sAt ®infl kezekre b,Z2ák-
szabadelvű Dárt 1\'s»éges, lelkiismeretes emberek-e a pan ,—*-JjL- s nem-e olyan egyének, kik üz-
kosztadók
bizolt iskolás gyermek nevelésével, pedig C szülőket kellene lehetőleg helyettesítenie. Csak kapja meg rendesen a kialkudott tartási dijat, bánja is ő ba a gyermek megtanulja-e a leckéjét vagy nem; töröd* is vrle, hogy minő társas ágba keveredik, mire költi el pénzét, hisz nem az ő gyermeke.
A szülő pedig nem tudja, bogy a gyermek gyakran kel fel éhesen ai asztal mellől, hogy négyen ölen alusznak egy kis szobában, ketten egy ágyban. Csak akkor esik kétségbe midőn vakációra megjön a gyermek nagyon is hátrányára megváltozva és lehető legroszabb bizonyitváoynyal II áha fizette a magas tandijat, az osztályt ismételnie kell a tanulónak; amellett rossz gyermek vált be öle. S mindez miért?
Mert hát a szülő minél o csóbban akarta elhelyezni a gyermekét, kmek lelkülete abban a korban oly fogékony • rosszra ép ugy mint a jóra; és éppen azért oly nagy szüksége van irányttóra s szigora felügyeletre.
Hány életpálya romboltatik ösaze már ez időben, es okból A gyermek szabadjá-jára hagyva, rossz társakhoz szegődve inkább betyárkoiik, mint tanul, pedig elég észbeli tehetséggel és jó felfogásán I Jjtr,
A rossz bizonyítványoknak végre aa az eredménye, hogy a gyermeket nem járatják többé a szülök az iskolába és vagy
alábbb is feleslegesek; a szabadelvű párt
teljesen jól érzi magát s tökélet * egész- ,elbö| |ogadnak fel ellátás céljából iskolás kereskedő tanoncnak adják, vagy közönsé-aégnek örvend. Illusztris vezére vezetése gyermekeket _ ges mesterember, vagy tudja az ég mi
mellett ujult erővel s a siker biztos kilá- Mert sajnos üzletággá fqjult nl manap- válik belőle.
tása által élesztett munkakedvvel fog ismét ság a kosztadás. Az élelmes ügynök már Ugyanez a gyermek lelkiismeretes, gon-nehéz, de magasztos feladata teljesítéséhez. * v»9Ulon várja az idegen szülőket a tanév dos felügyelet és szigora ellenőrzés mellett j^jjj gj^i kezdetén, megszóllitja őket, hogy ő tudna i kitllnö sikerrel végezhette volna el as
__ajánlani a gyermekeknek nagyon jó háza- iskolákat és miután zsenge ifjú korában
s kaf, a melyekben ellátásra elfogadnák és a csak a jó és nemes ápoláséra taníttatott
Diák tartás m\' a h°8Y nagyon olcsóért. s szelíd erkölcsök oltattak lelkébe, később
A középosztályhoz tartozó szülő termé- már büszkesége, öröme és reménye lehe-(F—r) E lapok hasábjain ki volt Ifln- szelesen — az olcsóságot veszi figye- tett volna szülőinek, tetve, hogy városunkban >706 tanuló nyer lembe, hisz úgyis nagy pénzáldozalol | Erre ügyeljenek tehát azon szülök, kik iskolai oktatási. E kétezerhélszázhat tanuló követel az idegen városbani iskoláztatás. El* kénytelenek gyermekeiket idegenbe adni, közül néhány százat a környékbeli lalvak- helyezi a gyermeket olcsón azon biztosítás- és ne krajcároskoc|janak, midőn gyermekeik ból vagy idegen városokból adták a szülök »al távozik, hogy gyermeke nagyon jó ke- oly annyira fontos érdekeitől van ssó, tanításra. Tehát e néhány »záz, tiz hóna- zekben van, egész nyugodt lehet midőn ebbeli takarékosságok állal gyerme-
pon át nélkülőxi az édes otthont, a szülői A kosztadó pedig nem törődik a reá-j keik jövőjét leesik kockára.
feltűnést kelteltek a mamák körében, a kik — I mint szakértük bírálták meg a legújabb divatú ruhákat.
A doktofcék ia éppen most érkeztek és Elizké-jőket mar két tiatal ember veseil egyszerre a terembe.
Egyesóval: csupa kellem, előzékenység éa udvariasságból áll a terem, a mi jól esik s szemlélőnek.
A cigányvajda jeli ad s Károly fe\'emelvén megbarnult hegedűjét, húzza a talp a á valót.
En ott állottam egy aarokban egyedül. Tekintetem körül járta a termet és kereste a délutáni ismerőst. Kereele, de nem tslálts. Ezalatt kOnu elkezdett eaepegni as e*ö, a mig én arról fanla-zfáltam, bogy sljöa-e .0\', addig odakinn as esőből is por lelt, mely slmosta összes reményeimet.
Igazán mondom, hogy megnyugtattam volna magamat, ha csak Paulayt láttam volaa valahol, de bizony ő sem volt sehol
Már le ia akartam mondani a szemlélget és gyönyörűségéről és távossi készültem, midőn egyszerre kocsirobogáe üli meg lűlemet.
Odaszaladok a loiletle-le.rembe és akaratlanul k óaseülközöm Psulayval, aki sietett tudtunkra adni, hogy Regőcyék megérkeztek.
Esz nélkül rohantam leleté, a legnagyobb sáron keresztül mig végre elértem s kocsit. Éppen jókor, mert Keresztby Gyula megelőzőit volná, de igy hál\' istennek, én lehettem az a boldog halandó, a ki a várva-várt Aranykát bevezethettem a terembe. A kölcsönös bemntalkoiáa a tán leikértem
ő< táncra, s belevegyülve a többiek közé, jártuk a csárdás\'.
A tánc hevében elkezdtem udvarolni Aranykának a uuy látszott, hogy Onauysága igen fogékony volt, mert élvesettel ballg*l>a mondókámat, sőt azt is meg merte kérdezni, bogy más leánynak ia est mondom-s, a mii neki,
— Dehogy — viszonzám én — egészen msst mondok, (ami természetes is/
Később már annyira összebarátkoztunk, hogy elhozattam a nótáját, a élvezettel hallgattam, miként klsére bájos hangján a cigányt, aki szívhez ►zólóan huz-a:
• btukt madár U it haiudtt, AVw faros* es énnekem\'.
Hajnal Isié járt már ss idő.
Elbúcsúztam tőle, megigerve, hogy kedves meghívásának feltétlenül eleget tessek.
Körülbelül egy éve ixmertOk már egymáat, s midőn s Kegöcyek háza mögött lekvö kis erdöcs kében aétállsm Arany kával.
A nap már leáldoaóban volt, sugsrsi bearanyozták a festői szépségű tájat: a madarak halkan csicseregtek áriákon, a melyekről csendesen hullott le a tovel, oAülődvén a löldböz s megzavarva ezáltal a prücskök monoton seaéjét.
Csendes beszélgetésünkbe egysserre léplek saja vegyült.
Aranyka a mindjobban kibontakozó alakban
_t_
Peremarony Mariakara iamert, s a kölcsönős üdvözlések alán igy mutatott be engem:
— Márkus Sándor — jegyesem..
Ea a meglepetéstől sst asm tudtam, Hogy mii csinálja*, mert olyannyira erőt vett r<jtam az izgatottaág, hogy elfelejtettem elfogadni a nekem nyújtott puha kis aacsót.
— Igen — beboaém önkéntelenül — jegyese vagyok.
— Ejnye Aranka, bál hol aa eljegyzési kártya?
— Legközelebb megkapod édesem, hiaaeljagy-aéaüak oaak a napokban lesa.
A leányok karoofogva sétátak hasafalé és 4a meg a meglepetés haláéinak kilejeaésevel arcomon, ballagtam alánok.
Hazaérkeztünk.
A aalon-azobában találkoztam Arany kával, a ki be sem várva kérdésemet, elmondotta, hogy olyan zavarban volt barátnője odzjöttekor, bogy ast sem tudta, mit moodoit
— Es még nem baj — viaaonzám én — osak az a kérdés, bogy agy érez é, a mint be«aélt?
Arcá> rózsás pír latot ta el..
- Hát hallga! ? kérdeaém halkan, közbei telemelve puha kacséját ajkamhoi, egy tőrré csókot leheltem reá.
— Aki hallgat, aa beleegyezel látszik — aal mondja a közmondás és aa előttem szent — mondám ée, s mi| ö rózsám arcát altakarta
Nagy-Kanizsa vasárnap
nem szabad a gyermek elhelyezése alkalmával néhány lorínlnsk szerepet játszani, mert mint s lentiekből látható e megtakarítások állal sokkul többet veszítenek. --
Zala 77. Rzám (3 lap.)
Ne takarékoskodjék tehát a szülő midőn gyermeke jövőjéről van szó, hanem iparkodjék gyermekét oly egyénekre bizni, kikben biztosítékát látja annak, hogy gyermeke lelkében érvényesülni fognak mind ama szép erények éa jólulsjdonságuk, melyekre oly nagy szükségünk van, hogy az
A szülő ismerje jól a családot, sz embereket, kikre gyermekét bizza. Vessen , ügyet arra, hogy a gyermek lehelő legszi- élelben boldogulni tudiunk. gorubli ellenőrzés mellett, finom modort
sajátithas-on el, mert a tapintatos, jó mo- Hc-rtróL monuar honit
dor nagyban elősegíti az embert, hogy . usz™ magyar DaílK.
. ... , . ,, , .. - OII . ... . , .,..„,.« tényezői részéről, ha abhan a körülményben,
életpályáién könnyebb» boldogulhasson,! Az osztrák-magyar ban(rendkívül kflzgyü-1h \' edd)- , mi kárQnkra |é(Mell tuiranyuk
mert a jó inoilor teszi a* embert. »Adjatok |l<se\' ulnyomé többséggéI szankcionalia megMÜU0ek „ oa2[rilk erdakek megrövidítését,
egy »unak megnyerő modort, és előkelő 8 " kél konnanynval va\'ö megé la- -
\' . . ,» , . i podáaail, u étiipe-ot jelent M-igynrorszng újkori
nevelést, mondja egy nagy író — él bár-! forísnetébeii.
1899. szeptember hó 24 én
gazdag segédeszköaeit majdnem kizárólag A usst* riai gazdasági eleiének ereibe vezetle; ma egyee4 fegyverzetben állunk egymaaaal szemben es ka közgazdászali intézményeink ma még nem is fejlik ki hivaiáaunk teljes étijét, ehelyett as intenzív és eztsnsiv lej ödes reményteljes jövője van elöltünk.
Igen helyesen hangsúlyozta a kormányzó azt az alapelvet, melyen az Osztrák-magyar bank szervezete nyugszik, hogy t. ebben a monarchia-ban, mint sok más dologra nézve is legalább jó időre még e^ysegre van szükség. És éppen szert ritka vakság sz osztrás közvélemény egyes
Illetve az osztrák állam költségére luiuyoató l eönyökel latnak. Magyarország csak a jogok
merre ,árjon, m-st révé teszek awenf <Al e„tnéuy (a,„0,ságit semmiesetre sem ^ ^r^ra-cS^ 6l0Sl,áSá\' * csénék, mesterré paloták és vag>on föleit; akarjuk túlbecsülni, de miként az elmúlt idők
ulbecaülni,
melyek meghívják, hogy lépjen bé és »*épelméjü udvari lörtenolirója diplomáciái s/ö-
foiílalion; nem Ml neki annyit fáradniu, vétkezésekkel és erősen kiszínezel. c*ata<epekkel
horv azokat meusüerezze . .ékesitet krónikáját már rég l-»árta e tollat a
no/y uzOKat megszerezze.« kullurhiazlorikusnak és nemzet gazdászok engedte
A Szülő győződjék meg arról, ho iy ur, u<y a nézetek e változását nálunk is azáltal azon emberek, k kre gyermekét bixla ehel legjobban, illusztrálni, ha a rendi aiko\'-képesek legyenek a gyermeknél a szülőt feg^^ lehetőleg he yettesitteni Adja gyermekéi UllontAt ugyan azért ia.kiálló mert allami éle olyanokhoz, kik thorá\'is kölelességöknek I Ittuk politikai alapja a lefolyt időszakban gyöke ismerik el a reAjok bizolt gyermek neveié-! reaen megváltozott; d« ha a tegnap ratifikál* bankáé fölön épp oly gonddal őrködni, mintha | aktát oaak első elődjével hasonlítjuk is össze,
azok .ját gyermeke, volnának, k,k a\'ma, | gj-^ ^JfiiSStöSL
a szerencsétlen politikusok felizgatott szenvedélye képea megbokrosodott képzelödéssel ^magyar hegemónia ijeazlő remévé torziini a banVpari és természetes engedményét. Hisz\' a paritakoe szervezel egyszerű éa természetes kifolyása annak a magasabb állami elvnek, hagy két egyenjogú államnak mindegyike egymástól függetlenül sdjs a szabadalmat; es a szerveset éppen s kialakítása azoknak as alapelveknek és berendezéseknek, melyek sz utolsó busz ev slatt (ellenen bevál ak. fcs mint a megállapodások egész komplezusa arra a bölcs megfontolásra vili, hogy ss összesség érdekét harmonikus összhangba hozzák sz osztrák-magyar bank erdekeível, — as is nagy érdeme a főtanácsnak éa Kaulz Qyu a .kormányzónak, bogy a pénz- és
hitetlenség felé hajló ko.hu is.enléielemre, ,\'B" J^Tn 71 baTztoT
tiszta erkölcsökre oktatják ti gyermeket és i fejlődése iranl.
akik épp ugy tudják szükség esetén tt ne- a koronatartomány Magyarország. alkotml-velő szigorát alkalmazni, mini kellő idő-jnyánuk uj éleire kelte előtt, szárazföldi gyarmata ben dicsérettel és gyengédséggel jutát-1 volt Ausztriának; az áldott itugyar Kánaán niaznj teje es méze osz\'rák szomszédunk kereskedelmei.
éa iparát táplálta es ki nem mond\'a ugyan, d$ Az egyedüli előnye a gyermek idegen- fennhangon és erthétően dörgött at hozzánk a ben tartózkodásának az, hogy hozzá szo- Lajtán túlról a horaún-i „vos, non vobia« Mé
kik korán az önállósághoz és éppen ezért J" » Hok hiAn^ik emuncipic.ónk-
, „ ,. ,. i . „iTx „:.. - hoz a monarchia másít államának gnzdasagi
kell ekkor féltő gonddal u^\'irányítani [|ulav|ya ttlól| dö acé|0Mttk erőinkéi, együtt nő-________________
gondolkodásmódját, hogy abban csak a |ó ytink m,iKa*abb feladataiakkil,. tisztán látjuk, érdekei jó kezekbeu vannak, és nemesre törekvő eszmék csirái vessenek I magunk előtt a helyes előrehaladás ösvényét Magyarország kő»»elemenye bizalommal le-gyökerei, hogy ne hódit hasson a gyermek j^a tántorilatlanul folyatjuk raj\'á utunkat előre, kint Lukacs és Hegedűs ssákminiszierek lenyes lelkében\'a gonosz ; mert a zsenge tlíukor- K>utí kormányzó, ez az elöke.ö ismerője | tehetsegeire és Széli Kalman miniazteraleökánkre . ... . , , • . a monarchia gazdasági erőeszközeinek, elisme imm» *ii>i*nn»i> tuuiiii h mn
ban vettetik meg az ember lelki alapja. A réMH, hangíU,y0J<a ama nagy ádozatokAI, melyeket a valu arendezés keresztülvitelénél Ausztriával eg üli mi is hoztunk éa hogy Magyarország ezt a müveletel a pénzügyi egyensúly legisekélyebb megrázkódása nélkül képea volt véghezvinni, elég bizonyíték limn vitális energia mellen, amely országunkban létezik.
Az elaő Ausztria
gyermek az ember atyja és hogy az ember becsülete-, derék lénynyé váljék szükséges a gyermeket szigorú becsületes elvek szerint nevelni, szükséges a lelkébe jó és magasztos eszmék csiráit ültetni, hogy azon csirák sz emberben magas erényekké fejlődjenek.
lés tovább, miu án Magyarország, mim Ausztria vesztünknek indult politikai át apóiénak ártatlan áldozata, mar eddig ia elég kart saee-vedéit.
Bizonynyal mi vagyunk az utolsók, at ik as ominózus 14 szskanaért buzgó kódunk, és egyelőre ezt kell tartanunk az osziráz nihilizmusban az egyetlen megfogható valaminek.
A ressvényesek impozáns többsége, mely szavazatával a kormányzó fejtegetéseit honorálta, érthetőn szól ama Indái mellen, hogy a bank
mint állalánoaan becsült ftnánsz-ssenire, lizva bízván, hogy a megállspodésok leijrs mértékben javára fognak ssolgálni gasdaségi eleiünknek.
Párisi világkiállítás.
As agilitás és lendületesség, a zsurnalisztának bankakla nemcsak a bank, hanem j az aktualitások\' történetírójának e jellemző jegyei szabadalma ia voll, mely az liilézel i telteié emelkedő államiérfiui pélyaluláaén is kwé-
sddig én szép csendesen kiosontam a szobából éz beszéltem a mamával.
Három hét múlva éjjeli zenét adtam Arany-kámnaz, aki már jegyesem volt
Az ablak pereméhez támaszkodva hallgattam Károly cigány nótáit, s va\'óban jól eeett nekem, I hngy valaki a szobában éppen akkof gyújtotta1 meg a gyertyái, mikor Károly azt a nótát húzta i
Fecske madár már nem katudu.
Es a tarost, _ énnekem.
Milyen kimondhatatlan jól eső érsés volt as — midőn éMtér*áni)k elhangzott ajkán az bogy: •Te vagy az én mindenségem..,..
A lolytonos gyengédség azt a tisztelettel párosult forró ragaszkodást... A türelem meg ie (erml a maga rózsájá1, — de van«e, ki ezt a magasztos eWnyt ki ariósn gyakorolja ?
Türelem keli a<t élet minden mozzanatához, mert mindig van egy kiz — valamint nagy kívánni valója az embernek..,
Bébét ugy kérték, ugy hívták bálba, táraaségba, de 0 mindig a kimaradáahoa, — hü martdi egy szóhoz, mely ígéretnek lat-
Menyekzöre.
......rtaalk, Tinik ntcinjt
Mással kstfk tsess s kait"
Tehát van olysn boldogtalan ia, — ki nem ,0" — vele — de máasal megyen esküvőre?
— Igen — z azt esküssi, bogy szerel, — pe dig szive lelke csak „ö* — vele van tele -
Milyen gúnyja a sorsnak I... .
Szive minden dobbanása as 0 nevét ^jelenti, minden gondolaté, ös-zes mindenségs érte ég — kiolthatatlan lánggal...
De mit ér vele ?
Az Ö — szeméből caak a pokol kékee lángja lobogott.
A sors könyörületesebb volt; meri a kit a józan ész melléje adott őrnek — szive egénz melegével sserelte és szánta zzegénykét, lelki hareáért, rá bizta a jövőre, Isten kegyelmét aem tévesstve szem elöL.
Azt mondják: Xék Bébéje h*t óv óta érdek-) lödőtt az ő — ,ő" je iráni. Sejtelme aem volt jaenkinek róla. — A jourokon fellünée né.kül I láthatta, ügyelhette minden mozdulatát, de örökké i j tapasztalta, hogy figyelme tárgya voll, — s ez i olyan kimondhaflan jól eső érzéat kelteit benne.! i Egyezer caak kimaradt a a társaságok nélkülözték a ssép ideál megjelenését... Eltávozott bucsutlan. -
Bánta is »ö" ba senki rá sem gondol I C-ak agy pár kék szemet könyezni látni volt kin neki, pedig nem mondott egyebet, minthogy el megyek, de vissza jövök, viassa hozom büval terhelt szivemet.
. Ciake^y<egy jel a távolból, a nsgy tanulmányúiból jelezte^ hogy él és emlékezik; egy-csokor, melyig bele lehette szivét, lelkét..
Elmúlt az ösz, el a zord tél — s kivirult n kikelet, — de a kedves Ideál messze, meaaze volt, ném jöll, — csak maradt..
A kedves i mulatságokba, talált ürügyet
0 egy képhes -| szolt..
Egy ssép napon virágokkal körileti s a Du» nára néző verandán álmád >ava nyugtatja fejecskéjét az osalopoit, felretten a gyors léptekre, a •nínt a nyolc lepceöt tán három lépéeael elérte a külországból érkeaö kedves vendég
Kél igasán örvendező lelek édes örömét
1 úgysem ecsetelhetném.
A gondolatok, tágyak találkoztak...
Hogy egymásnsk vannak teremtve, azt érés* ték...
A* elhalárosást évek mulvs lett követte.
A fehér lélyol alatl mirtuss-koasorqjával, hosszú lehér selyem ruhájivrl bjldogaágol sugárzó srccsl lebeged ide-oda. Minden mosduata őrömet jelenlett.
Kossorus lányai lAlhatlák róla, bogy milyen a boldog ara I...
Hos-zu kocsisor követte. As .Egyelem\' tenm? lom zsúfolva voll előkelő közönséggel, miééa oagybályje rájuk adta as áldást, a a legjobb ki vénátok kai halmozta el őket...
Szegény kis szívben, de végtelen sok boldogság elfér, ri
Adjon Isten mindenkinek igazán és örökké szerelő élettársat.
Pálma.
Nagv-Ktrmni vmArnap
Zala 77 szám. (4. lap.)
1899; szeptember hó 24 én
rít Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minisztert. Gyors inlormzció a létező sdstanyagrs vonálk»ziV lag ; gyors áttekintés. mely kímélet nélkül -elvá-lasxtia a lényegest a lényegtelentől, as érző két as idö pulzusán; mindig au fait as események tekintetében; est a kipróbált ioveniáriumot vitte mayával Hegedd\' miniszter nem mint ballaartol, liánéin mint becses jinstrumentuniokat az állsmhajóbs. I bez és eróhOs.* Ez sz agiitás vezeti e mult ssombslon Heged üst I Pozsonyba, sz odavaló belyi iparkiállitás megszemlélése végett.
A tiszteletére rendezett banketten, melyen a város kitűnőségei éa Pozsony, ez intelligens és törekvő ha-tárvároe kereskedelmének és iparénak legelőkelőbb képviselői voltak jelen megragadta az alka ipot a miniszter, hoty tárcája aktuális kérdéseiről nyilatkozzék s e jelentőségei élénken megéljenezett felköszönlöjében, mely igen tartós hslá-l kéltéit a felmerült boycqithajlamokra való tekintettel érintette n párisi világkiállítást is.
redpiálnunk, de esik s h lye< irányban. Mindé nűtt mag kelt jelennünk és össseköltetéseket kell keresnünk, és minél kisebbek és gyöngébbek vagyunk, snnál többet kell lanulnunk es dolgoznunk hogy sz eresebbeknek nyroábs lephessünk Az előítéleteket le kelt küzdenünk sz ellenszenvet el kell hárítanunk, mert csuk igy jutunk elism-res-
HÍREK.
melyben oly magas ára lett v>4a« a disanevsir-nak mint Nagy-Kauissáa. 70—75 krért *e<uteg*t-ték kilóját. A szombathelyi sertéshiila.d* ekkor Dók üzletet ál-iloti fal varosunkban, és a disznózsírt 64 krért árusította kitónkint a legjobb minőségben. Vall is nagy vevő közönsége, ésaeg is érxiték sz eddigi smrelaruailók sá er« konkurenciát, mert nagyoo ■egesappant vevőiknek | száma. Ma már arrnl as ör»end<"tea hírrel I moihatunk be, bogy egyes helyeken, hol eddig 70— J76 krt követellek agy kdó díasnó zsírért, most 60 kr. aÓt 66 krért árnaitják. Tehát a hasiaaazo-nyoknak kiket agyis a „lakarikos\' jal\'ővai s/nktak megiisatelni, módjukban van moat 15 — 30 krt 1 kiló aairoal m-gta kari tani.
Ag/SI\'ka • r*lh<k ellem. Három év
— Nieaiélyl klr< Vfctty Zaitmond városunk polgármesteri ezshadssgsiól visszatért es
átvette bivsialáaak vetélését. _____________
- Upek eg/r.iliéar A *s*hsde|vü pun 1 elCtt kísérletesük először Stájerban a lóvöldösés-két lapja a Ntmut és a Magyar Vjtág <">»•\'*-J,el, j,ogy a, óriási ré-sfilliők haragját meg\'ckez-olvsd és SS uj lap I évi október 1 en Magyar J he^sék es bogy a termést a birieea záportól és
r___ _ I Nemzet- dm alatt indul meg. Egyesített erővel jégveréstől igy megmenthetnék. Sokaa a gazdák
;!Aminiszter természeiMien ezt sr egyetlen észszerű ugyanazon célokai fovis szolgaiul, mini melyeket kOzöI ne-etve ol a-lak tán a kísérletezés híreit ái\'áspontot képviselte melyről a kereskedelmi politi- eddig s.ket birlap litíliiu külön szolgált. Felelős U, nem hitték, bogy ezzel eredményt is lehetne kának eztaizomoruössseforrasztásáUzérzelmié\'et. szerke-ndje a Nemzet eddigi f«j. szerkesztőié, | elérni. As idén már a valamegyeiek t-zintén tel vizsgálni cehét. »Azert— mondjs miniszter, Adorján Sándor les/, mi-\'t lő\'zerke«lflk Jókai mevpróbálték s felhőBzéa ily lormáiái. A bélen — mert Franciaországban egy pör nem ugy ű öli Mír dr. és Bektiet Guz\'áv fognak szerepelni I f)UfTogtHk először a felhő romboló ágyú első golyói ki, mint szerettük (volna, nem subád ellenszenv- — A esNrH. Itt az ideje a szőlő-szüretnek i lesett a sző ők közöli a FeW-M ikár-dúlöben, vet viseltetnünk a francia nemzet és a vitágkiál- a mi vidékünkön Is. Mily más képe van s pjos- A szegedi kiállításún már láthatók voltak ilyen lilás iránt.. E nézet he yesiégéhei igen lonlos íl- tani szűretidóknek, mini ezelőtt még csak 10—16 ávyitk és Rsdóes*y Imre pécsi szőlőtulajdonos lu\'Z rációt szoltáltat egy ugyanakkor érkezett pá- évvé\'. Azelőtt örvendező szívvel váriák a szőlős- kísérlete/ett ia agy ilyennel tegnapelőtt délután risi távirat mely szerint Riehler kiállítási biztos ga-dak a szőlőaratási ; hetekkel azelőtt kongtak szőlőjében. As ágyú eey vasuli gőzmozdony a Németország részéremegállapított terület tele az üres hordókon a kádár kalapácsai; sürgés- egyserö kűrijéhez hasonlít. Két méter magas, mes megnsgyobbiltsál kéri, mert a tervezett te- lorgas uralkodott a hazukban; u háziasszony egyszerű öntött vascső felül 60—70 cm. átmérőjű rűlst a tömeges Jjelenljtcsések * némára nagyon már napokkal a szüret elöt\'. sütötte a szüreti nyílással, mely lejeié mindig stü-ebb-itfltebh kicsiny. kslácsol, a sok alemózsiá\', hisz kellelt az igen
Tehát Nemetország, melyet az »alTaire" nagy számú szedőknek, munkásoknak. A gazda leginkább érint z melynek csássárs és meg jóle-ö megelégedéssel járt-kelt a szőlőben, kormánya a fatális itelettel ha nem is nyílt sér- örömmé szemlélte u tömött nehéz fürlökkel meg-téat, de minden esslre súlyos bec-mérlést szen- terhelt tőkéket. Aztán szüret közben hangos volt | lóg le. Meggyújtsa mán a löveget beledobják as vedelt, szükségesnek tartja, hogy hatalmas iparé-\'a levegő a sok szedő énekétől, kurjonualásailól; ágvnbs és egy perc múlva már óriási sivítással val rüszlvegyen a grandiózus kiállításon, mely hi-j mozgalmas, sajoe éH uralkodott a szüret al kai- röpül a magasba és csak ott fönn, a hd már
Az ágyú egy háromlábú suly-» talapzatra illeaziliető. A lövegek ökölnyi nagyságúak, aégy-szög etessk, felső rtssén valami huzal felébe van burkolva, a melyből egy 10em. hosszú gyutses
vatva van, hogy sz emberiség kullurállnpol&t az mával évszázad határkövénél az ipari szorgalom és a\' Es milyen a technika osodtiban bemutassa, és mi, Európa elémilsnulói, mi kizárjuk magunkat e versenyből? Szerencsére nem kell oly tragikusan venni az egész megtorlás! csmpagne-t Mi már ugyanis ja-vithatlan impresszionisták vagyunk ■ valamint sseculum elölt a francia rémuralom véres!vagyunk ellenük sikeresen vedekezni. Filokszera rohamai-után egész Európa részvétlenül fogadta perono pora, lisztharmat slb. tönkretették szőlőink a francia antikrisztusokról szóló mesei és csak javarészét, tönkretették a szüretelés vu kepét, nekünk voltak saját külön jakobinusaink, (a i Nem ke lenek most szedők, a gazda egymaga szerencsétlen Martinovics apát és társai) ugy akad i elvégzi a szedést családjával, sőt — mint biztos mo*t is néhány Hübee Baláz-^akík a gaz tábor- j forrósból értesülünk, — sok szőlősgszds n -m is
nokok és gyá«s bírák miatt Kgész Franciaorszá got szerelnék „megrend-zabályoznL11
Jlsgy«ror>ság közvéleménye iákkal ér-telmesebb, a magyar \'\'párosok sokksl inkább tudat ival bírnak hazafias feladatuknak, hogysem együtt énekeljenek ezzel a boezukórussal. Iparosaink jól tudják, hogy eltekintve az óriási előmunkálatoktól ea sz eddig fel* merült költségektől melyeket csak nem lehet hiába kiadni, minő nagy érdekeink fűződnek n párisi világkiállításhoz; iparosaink jól tudják, hogy a hozott áldozatok nekik és iparuknak uzsora kamatokat lógnak hajlani. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy szssl hódoljon megtorolt érze meinek, bogy a francia dekadensek makacsságai és perverzitásai ellen rendezzen színpadon és irodsloml-an boycoltot, pedig es miudneselre egészségesebb lenne, minthogy as európai
eiveszik a tekintet elől, pakkad szét. A ke/el és mostani képe a szüretelésnek ? nnuyon egyszerű éa a veszedelem ki van zárva. Nem kongnak a Koráik, mert nem is kellenek Radncqai kedden délután vagy tit*nöt ily löveget hordók, bt megtelik esy 7-8 akós edény, hát! tioc-sjiott el próbaként. A közeli ssölötalajdo-szzal megelégszenek sok helyült; sok helyütt mwpk az Iszonyatos sivitásra megrémültén azá-meg m-g keveaebbel 1?. Nagyon sok ellensége; faduk öa-ze, mert nem tudták, hogy honnan támadt szőlőkertjeinknek; ennyi, ho*y képtelenek I eredi e szokatlan zaj. A löveg nem durraa, csak
\'sivít mint a fékevesztett szél a havon. Jövőre már a Makár-dülőben 9 ily ágyút fogaak felállítani. Uárotn telep lesz, mindenüti 8—3 ágyúval.
— A tortlék aAvJegyelz klklszIM-ié«s» 8. grOlnd, a párisi elökslö lársaaág egyik dédelgetett alakja uj rendet talált ki as ebédek
szüretel, mert nincs mit, hanem a csenevész, nyomorult termést átengedik it szőlőpéaztomak, jutalmul a ielűgyelttért. Szomorú szűrei biz ez;
és VHcaora alkalmából meghívott vendégsereg elhelyezésére. Eddig ugyanis ai a .tokás dívott de u ezomoru-tögon átvillsnik a remény fény-1 hogy a vendégeket rang és születés szerint be* sug-trx. hogv hivatott egyének fáradozásait végre | lyesték el aa aaa<alnál, a mit ezek a tányérban majd siker koronázza és lesz még nálunk is „édes fekvő névjegyek által vették tudomásul. S. *ról-szőlő, lágy kenyér.* nőnek uj ötlete támadt ő a vendégeit gyftnyörü
— Mcglta^c UjCr vAreaftnalt. A 21-22! délinövéayek között elhelyezett kisebb 6—6 sse* )ke közötti éjjelen ugy látszik nagy volt GyőrlVt j mélyre teritett asztalkákhoz gltetl. As ssatslok az fi rv* okozta veszedelem mart a pozsonyi had«! mindegyikénél egy, a báaiasazony al<al mag bizolt teslpsranosnokaág ►UrsönyiUa rendelt Nagy- úrhölgy viszi a báaiaseaony lisztét és es maga Ksnizsárói katonaságot s ve-z^d«lem színhelyére, válasstja ki a vendégek közül aa aszta táraaaigot.
A sűrvöny folytan -az_emiileit éjjeen riadót fu-
valtak -s ItiO baka bbntr kapitány vezetése slaH még azon éjiel (lyörlie indul l.
— A h*ma>ii4«el«ég Jablivuasa. Ma hjsi eaz\'eiidéj-, hogy Oroszorsaág eltén Németországgal és 0 á\'zorsságg.tl való siövet-
koicertböl kizárjuk msguukat, hol az első alka-\' ségUnk: a hármaaszöveta*u lé<e»tilt, 1879. szept.! lom kínálkozik, hogy sz itthon ünnepelt ea az ^t-én érkezett Bécsbe Bism trk herc-g, akit idegenek állal nem eéggé méltatott milléniumot mikor Andrássy Oyula oldilán bav nul>, a be-impozánaaii, tisztelelet paranosolón bemutassuk következendő eseményekről m-r eleve értesült a világ államainak. Vagy csak atavisztikus idő* j Inkóssag rendkívüli lelkesedéssel fogadóit. — hatás lenne az, ami bennünket csiklandoz és Három napígaMradt Blsmsrk Bécsben és ez Eőtvöi Károly képviselői, a magyar tradíciók idő alatt Aedrá-syval inljesen megállapodott a kitűnő ismerőjét arra indítja, hogy a s-állóigé1 i a/öveiség módozat\'in nézve. A szövetségi szer-• Ugocsa non coronat* modern vállozatban:1 ződes aláírása csak két héttel ké-öbh 1879. oki. .Hungária oon exponít* európaképessé legye?... 7 én történt, éiry nippal a/D au pedig Audrássy
Iparosaink minden bizonynyal megfogják szív- beadta lemondását á küiügynin sz eri állásról, le\'ni tevékeny, oelludatos kereskedelemügyi mi-] — A dlazadaalr ArhenynllAaa. .Hikéni nia\'zterünk eme lérfiawan komoly szavait: latén- mind-Miben első helyen Ali váró unk, sbbsn a te* ziven ke I dolgoznunk é. a nrugalró\' mentül Ifibbet klntetb -n\'ls rít\' i\'olia |>Arját, hogy uli" voli város
Ezzel azt éri al a grófné, hogy sohasem kerülnek össze olyanok, a kik nem azíveaou ülnek egymá* mellé. Aa elcsépelt menü*kártyak helyeit iU-«i<a bokréták diasllik a vendég terítékét; a bokréta reiidwaan a vendég kedvnnovirágaiból vas kötve., As egyes asztalkák eaélét virágfüzérek ékesítik, Uiiyanily virágokból kvp btikrélat az illető asz* tálka hásiaaseonya. Eai a kedves szép divatot már sok helyütt ntánosaák.
— Hlree papaeihtsék Egy angol író könyvel irt hirea férfiak házaaéleléről és könyvében érdekes dolgokat mond el s papucshősökről Nagy papuoshőe volt például Tuián. íelesége, Cecília uralomra vágyó asszony, aki megkívánta, hogy a lérje naponta beszámoljon neki arról, mennyi pénzt mire költőit el. A művésznek mindenféle kifogást kellett használnia, ha egyszer, misszor baráti körben egy-egy pohár bori akart inni! 0gylát-zik ázoubanjTtsian nem nagyon érezte lelesége asígoiraságát, mert feleségét őszintén meg-
ELSÓ NAGYKANIZSAI SERTÉSZSÍR KILÓJA 64 KR.
5 kilón fekll kilónként 60 kr. ZSIR SZALONNÁ 60 KR. HÁZHOZ SZÁLLÍTVA.
Kapható: Darvas János hentisnél, H.-K&nizsi&, PitSfk. Mtkán.
Nary-Kanis
Zala 77 mám (A. lap.)
gyászolta. John Vttley a melóditls-sseklt alapi-1 bm M\'Val ....... idei lávolmarsdéss ét átment
lója la sokat «ssnv?drtl a feleségétől. Aa as-sonyln raktárba ellsnöriiiii a tokiig kém. tanom ot. Illokbau lOlbonloita leveleit, aa sjiónál balgalód-! Eppsn letten érta tsaoneét amist aa udvarban io(l,ha vendége volt és mindenütt kémkede\'t hevsró üres ládáit kösé valamit elr j\'stt. A (Önök utána. A papuobós Igazi mintája s maiborougi I v& Utóra lotiu a tanoncot, ki végre sok kiionás herceg volt. kgyik hadjáratából ezt irts a Isis megkitérlé«s után bevsUpUa at üveges tóttal aégénsk: való • gyexkedégét,- JWeter jsltnléal tatt s rao*
— E> Idd menni bsiVsnsser olyan knlonéval Hflrségi él, moly srtán ügyesen elvégexte a dolog kell azembei-zalnom, akit Európn legelső htd-j bá\'ralevo ré-zétv Meglesték u/yanls, mikor a* vezérei vezetnek, de félannyira nem annyira lélek | üveges lói délután hat óra isis a -rakiftr nd»t-
töltik, mial lóled édes, ha haragos vagy
Kevés ember van a világos, akinek éleiére nagyobbb belolyátsal van as asszony, mim Lin-onln Ábraháméra, as Kgywtlt-illso»k slnökéra. Első steratml elragsdis a halai. Később megázni elett egy másik leány), ds s mikor megkérls s kezét kotürai kapoii. Végre eljegyez^) \'lődd Mari Haaciionvt. Ugy lálstik előro sejts\'te, hogyl nem jó vége lestz önnek a báZKStiágnsk, mert | a jövendőbeli elntik as eilOvő papján otthagyta I a menyasszonyi, Jó barátot ismét Onsiehosták | s párt és mttodsxor is killlzlék az esküvőnupjál.\' A mikor Lincoln pz ssküvőre
| rabs sompolygott a tanonc által kilstl ttvsz eltávolítása oeljából. Akkor sstás nyakon o«ip iák éa s IiQsMÖ e\'jéra»t ellene valamint a síi tsuonu el lenjmegindltolták.
büte-
1899. szeptember ho 24 én
Törvényszék.
- Végtárgys ások éa Itétethlrdetéwfc. -
1899, StrpUmktr ki 85 inX.Mftn.)
Eróssskoaság bűntette miau vádolt Néaa& Mihály s trsai elleni ágyban végtárgyaláa.
Magánokirat hamiailás büntette miatt tarfcall Msesect Pál s tsa al eoi Ogybsa ítélethirdetés.
1899 S»*fttmk*r ki tt-t* (Striám.)
Lopat véteégt és biotstto matt vadolt Horváth József s Irsa el sni ügyben végtárgyalás. Lopás bflnlstta miatt vádolt Ifja Pongrác* ~ ftlatsalás. Egy ssreg váodorciganyt latvan s irasi elleni agyban vég\'argyatat. kifért tegnap a v.VroHhs/ára a eiendörség. A Lopís bűntettével terhelt Hsgsd&s Balogh cigány trupp a környékao csavargott ós hugy s Acs Józie\'t a Irsa elleni ögyban ifélethirdeté-. köjbiz\'onteg veszélyeztetve ne legyen illetőségi
helyökre Rigysc községbe toloae»|tarnak sl. [999 StspUmbtr ki í9-in (FhUtkm.)
— l«Mét kéaelésrtfl kapiuuk hirt Majd I Lopás bünttetle mislt vádolt Sooosaris^J*-nem minden asámusk hírrovatába még kell I zssl s trssi elleni 0<ybso végtárgyslás. öliözködrtii e\'ty j emlékeznünk sity-egy ilyen esőiről. satidós | Rablás büntette mialt vádolt Mohar Imre
bsvébso kast ráot<aak i elleni llgyben végtárgyalás, egymás ellen a/ emberi kezek; a kést -zoroagatóI Súlyos lesti sértés bOnttétiével terhelt Szabi I kar letojt es vér fakad nyomában. Így történt Mihály elleni ügyben Ítélethirdetés, st e hó 18-án este 9 éra fáiban Hasmerk Tamás ••
*jiirnovt;o( lakóa kore-májában, ahol oitsal és tobolio.il lakások mulatlak cigányzene me hit. Az egyik legény nótát parancsolt, a mánk nem engedte mez a cigánynak hogy húzzon, tnirs szóváltás és ebből dulakodás támadt. Kovtosios
kis l|u megkérdezte (öle, bová megy és Lincoln civakodá., dutkodss
aki érezle h jövőt, azi felélté:
— Azt hiuem a pokolba megyek.
Liscoln ugy engedelmeekídelt a feletégének
mintha enk rabszolgája leit volna, Egywr va* laki löikeroxtfl Lincoln aeszonysegnt, tiogy kérdőre \\ ón ja, miérl volt udvariatlan az unokshuga-val szemben. Lincolné raiámsdl as illettre és annyira szidta, hogy ijedlen Lincolnhoz meneküli a kinek elpanaszolta a löiiéntskal. L neoln\' végig hallgatta a panaszt a talán így itóll:
— Kedves buráiom, nagyon sajnálom, hogy es történt önnél, "de-kérdeznl akarok öntöl valn
mit. Mondja ctak, nem larhalta volna ki még Mi kir,-jarA-birónAgnál.
IRODALOM.
néh:\'\'ny pe>qig ízt, a mii nekem a sora intézésé-bél már 16 év óta kell kitartanom?
— Né>ifkrrái| el|tsjsjsse. Ismeretes, hogy vándurclKtihyaink leginkább a katonás* kodéitól, félnek. Eltűrnek mindent, nélkülöznek, koplalnak, dacolnak viharral, véaazel Csak a kn-lonasagol kikerülhetnék. Evekig bolyongnak egyik oaaládlólt a m»tikig, bogy kikerű jek a sorozást. Ssabad oomád élethez lévén szokva, meghalna ba korlá\'o vetnének szabadságának, baa kaszárnya 4 fala közé tárnak. — így bolyongod Dogdán, József s/\'jlőri uületésü cigány ia. mig végre al a.-egersiegi járáai szo\'gsbiróságnak a mintp ti kerüli larlóskodási helyéi kipuhaiolt i. Most aztán ojoneáililás slá került; s hs slkslmasnsk talál\' ják nt ómban beebujiatják a sárga zsinóros nadrágba.
— Gyermek kalaséétái As Istennek sngyalokra van tzüiíséga. Múlt héten mint sz anyakönyvi hírekből lálhaté 17 haláleset lordült elő. A tizenhét elhalt kOsfil csak ölen voltak fefnűlf egyének, 12 esetben pici kis koporxót he ijeztek a földbe, mely koporsókbalt olyan kis gyermekek holttest/ nyugodott, kik nem éllek 6 hónapnál tovább.
— Meilspia a tzálláisdéját. Btvkt János Kámsncs-puiztsi cseléd e bó 19<én S$i/trt József vándorló asztalos segédnek adott éjjelre szállást. Reggelre ssián észreveile, bogy sz Fsstslo*aegfddel egyQit, az istállóban lógott i* ellényéból eltűnt a z«el óraja, az 0 büszkesége Is Kapta magát ét ulánna ment a tolvajt ak. K limán községben B óra tájban u on is érle é« visszskővele te az óráját. As arcátlan ember pedig nem volt hajlandó ssép szerével visszaadni s jogos tulajdonosának, mire ez erőszakkal akarta azt via»zsloglalni. Dulakodás közben Berkének sikerült késhez keríteni ss ssstslosegéd munkakönyvéi s akkor aztán el\'ávosolt óra nélkül. Seifert megszeppeni, hisz munkakönyv nélkfl nica keresel és egy ismeretlen fiával viszabQÍdle Berkének ss órát és kéreti* s munkakönyvét. 5e Berke az órát megkapva, nem adta vissza a nunkakönyvet, hanem assal jelentést tett a sendőrőrsnel. Mosl nyomozzák s tolvaj vándor-il, de rddfg nem sikerült késre keríteni.
— HAlelea laaaae. Mtlcttr Jakab hely-iliflvrgkereskedésébeiislkalsiasoti tsnoncz a bün tjára lért csakhogy pésshes jutbmon. E hói [•én s Csengeri - álcában Osszebestélt Utrgü\\ ioot vándoré Öreges tóttal, bogy ff a délutáni lyamáo ss üzletlel átsdtaben levő rsk\'árból y láda üveget fog kicsempészni és s rsktár rarábao levő llret ládái kosé rejti, sbonnét Öveges lóMsie felé elezpsdiálbstjs. Délután snonc csakugyan a raktárban talált valósaiig kereteit foglalatosságot. Főnökének aion
Hlaaclgélt ultlastak Mlaaéé és J«l jlMtl-inni ruRUlhoa*«t lattlaak tjáalalak • kata-ataéi •ItftSi rtflalkatái St(|«IUitévtl l*0« •Itt tltll poate retltalt Péetre klléaaéik
Anyakönyvi hírek
Mult héten bajégyzett szűletéssk
latálla
Koroaa franci.ka r*. aaaltd: Mirla Kalmár JAa—I ég. tvasg. vaaatl aaaaaáaai: Laastlf Viktor lar karraktéS: Mirla Baihgaua fiai lar. IflTaék : Araaka Túth Lídia rk. caléd : Mártsa Ballal Láaalé rk. áca i Uaalé Aalauf Ialváa rk. naloai mákét: Iatvái Batolk Láaalé rk- Mldatlvtt\' latálla Priklar flrola rk. caltaitdlaMstor; Ltjai Baday Lajoa rk. aMtaloa: Magéslaa Kocáit Borbála rk. saalád : Jóaaet BílcaWdl Mária rk báivasM* : KalaUs Horiátli Ttráala rk. ttaláé : Jáaoa Viicaak Faraac rk. UilaágtU i Ttféala Fltchar Jánot rk. várait kivatalaok: halva ullaUU Párac Stldéala rk aapaaáaaa ■ Mária Swraet Fertae rk. Wáalvts : Jéaaef Palké Ldrlac rk. napatáaat: Boaálla Tokorca Ksltllt rk. vtrréal J Máris 8ehl«tliftr Isldor lar kayttliél: Boailla Kojta Vilmot rk Akalau : Xálaáa.
lláztMágtt kMMlsk.
Bódiot Láaaló kocáit: Mlaaakavlca Magdtlaávtl
Mult hét hatottjai:
Katona ásna r. k, ettlád gjtrsMkt 1 hónapot, ráaggérts Ptrrtgi Margit r. k. munkát gytrawkt 1 kéatpot: bál-harst.
041 ássa r. k. béres gjrtrwtké 7 hénapot bálhant áatk Jétte/ IQ. r. k. ISMaivtt la 1 béaspot: béthsrst Stm GyBrgy r k. Aidáira Is I héstptt bálhsrat Poraaaa Faraac rk. magáimé M ávst: vlskér Donján litván rk. ctelád Ja, SS sápot, hélksrst Pűl6|i György rk. enlád áa^lS sápot: gyomorhurnt Tomátovitt Mária rk. tlpéssttgéd gyermeke, IS stpos : vtlttsttlitotl gyengeeág.
Polti Katalin Ssv. flyíri OySrgyaá rk. 94 évéi: aggkori végklmtr lilét
Posaovto Borbála rk, fSIdaivés bánya 18 évtt: tldl(l. mfikér.
Siöpoetánto Jeromos rk. kelést M ára gyoaor báli irat\' Horváth Jánot rk. cttláé gyermeke élt Ml orát: kora aaOlBttségr.
Imernt Mihály rk fSIdmlvsj 88 ávst i falladát (itrámától kifolyólag). Vj Sstreo Jöitaf rk. földmívas fia 1 Upoil; ráaggörea Plichar Jáaoi rk. varai Uvaklaoá kalvatalittétt ltáay gytratkt
foju Káiaáa rk. ffkalass Ma, < sápot: áilgSra.
f lakatol SlrtimtSfak ás al kOiiplikiM ,, ,iaa»ar»b«» nagayllatkasé aaallaa ■laélal baa áraitaU aévSs
Károly éx Pinterios István kesében megvillantak hatáait ás a| tráar a taoltáat asoroaabb kapattttal /tul a kések, melynk aztán a korc^inárouon éa Gás- ss álathaa, a tndáa komoly Mndafatábt btl nafárosUUa a psnos György jurmivsei lakóion több súlyos ■,f*Mf "rh* »ay*« ia aa sMtt turtk-ay káaái a sVhst váttak. A verekedők tsli.l.n.s.Uk a M If| J^Bf HJS\'Z
| rephi-a tatnak, alat a mflyeat eddig Jtlaaailak a ;káaáala-kelal akt tát karalka aa. áa as atvaaaáayek pttdagéclt llkarárél kéliairaaaa aa( »agyaak gylatdra as, akééa agy alátilak Mtvá protpeklaabél látjuk, hagy agy as toka> lai, alat káal olvaaaáayak owgválaaatáaáta wyts Ml fog baMyátt gyakorolt!, mist a allyaa BaOtky Zaak As .lakatol Könyvtár", nalyat astrkttsá áe attyaak aágy aáat atáaa már aag la Jetoat, mltdea kfttotával valáaágM káaa-got fog pótolni komolyabb iflaeigt éa laaNI Maya Irodai aaakbaa. ások, akik (adják, hogy aaoayl islátt, upia-tatot, tadáat áa paagagáglsl Inlka Ifáaysl aa l(taíé>l alvaaaáayok h.lyaa aagválaevltaa, valékaa aé|y kaiét tagnak áeeanl Baéáky Zaatt Mai, kaay kffaa á Utou aa .lakaiai S4ay rtár* álára, át alat aar iia/Mn. atal Is heMaaayitotto, kogy alt, a hal a a< gyúr tosSgjtrt, a aa. gyar IQaaágárt toaal kall vakart, Sl 11 lapért találkáié. As a Arfls á, kt aaa oadk maliit ád. la valáaitia aaokat As ^akalaJ Kénvtár* atoé tara a .Magyar Olvtealayk Tárásak* téd% nullliipilttl\' jtgjvéka, a.lraa ett látják a kasai ktoeankaa Mk ás aagy ■Itoedllélak aávaáaak aaiae-javát Mara llaaajtogi aa-aak, hogy a vállalat atly aagia koré|. wta«<|< kritikai ás flaoa paadagégkl áeaákéatb Jagyát, a l^.rleaká láaaaia laaa aa al toatarv lataaáálatk. Taaiktgee k*f»> satátakkal, f.l.ilágoeitó Jagyaalakkal aláltott kiad.aayalhaa aaanaak a kasai, éa a klimidi Inét likaik l^klaatalki aabb alkotásait taeai wmü ataaaM aaáaara kaMákekatéeé. Amit addig egáisákea. peadagégiai okokból, aaa adka ott a tanár aéveadékelaak tesébi, ast| moet adaaékatja goadoaaa káaaibtt kivonatban, asalleg maghUlfi átdalgaaáabaa. 1 nagy jatoattaágt, aa Irodaiul aktaláa mladao Igára kihatá vállalatkaa a magyar taaklrodalom legkiválóbb tMskátsl tonkotmák Baátky kéri, hogy a mietarral vátlvatva, lelkest dátát aagoaatra as .Itkolal KUayvtárM olyaa kinoMháaaá tegyék, mely a magyar IQstágaak aaaaaaak akiket, hanem gySuySréaágat Is ayíjleea, mely aaaaaak tlmáját, huttm vét Iáikét át lalátk it kápesaa,
— A Magyar Kiáalka eiat wétlriétlml habtop legutóbbi 88-lk atámt iamát tgén Irodaiad aaglapetáat képes. 7Uálásk ktalemáayiket hassa Tolnai Lajoatél, Saaboloeka Mihályiéi, Máry Károlytól, Solytaotty Bakiéi (a aéaeslshás kedvelt atráaae vidéki átoáayalt írja aagj Viharatói itb. Képel t béka a baaeM park-klubot altatják bt él Igaaán elktrttlt ftlvátolbaa. Vas aaaaklvSI a Mattssk ■ág egy tgáts csomó kép át nápiradaiat dolgosat ntft-váay ttb BléflaalM ára |agáaa áwa á M KláAr ital bármely idétél lehel a»gyedávashéat it a Magyar Kritika kiadóhivatalában Budapestén, VIII,. Márta-atea 58. aa Tt(jtt Máma példányok míg mln.lág kaphatók. Mautványsaám lagysa kaldttik.
Pelklvjak olvaiéisk Agyat mát n klMséta •arka.autt vállaltira.
— Jékai aéismltm. Nagyobb mulepelk alig átk agykaaar a magyar aemattot, mist t misap, a mikor ka* •torai kéltéit, JÓKAI Mér aegkáaaaoéeit. PaltságM tMs
s ftatal drámai aaiaáeaaói, a kl Jókai Maatá|át a taia-padon oly aaagaiHiaa néjaltitta mtg, akár Hleaáaailikl Mit a kél lé alté kiírat, Lahsrltlvy Bésa, Ét as %mí „arany emberi1 aa Ireg Jékai aaivlkea Ismét fStláacstt ss a naavadály, a milyet aar sytlvásstéHhas oly httilmmM feltelt k regényeiben. Mistha mak ayoatalaual ilppwl volaa al fölitta ea as Btvsa mataaéi, a m»ly tké és aáss-M hásawága kösfltt tikit flUsta legendába való, hagy a 48-u láók kint márolait ifls a mahadaágkare "*■*—attP|ts ünnepi ttttatdtlábes alat (toki Nrj sáisatra kát A .aagy idék toaais\' Itália kék tgt alatt, as érék aaptugárbtó fürdő Stlciliábau atasgst al tstrtlaévsL Aa i^ks nmtit áldást k a ,Budapest" olvatákftstatágéstk atltf kdak-Udétt kíséri ss éiékiljs kAttüt aánttjáa, asé a lapé, aate Jékai Mklválérél épaa agy, miit t 1igiirdtk i hl paUtíkJ tártadstsd, ktsáatéttágl, aévátastt át Irodalmi tsemíaytk-rtla Itggyortabbaa, kim át kiaarltfat ártatáll olvasóit á „Bidapttt" t maUstt t Itgolcsóbb politikát stplUp. MA-
Nagy-Kanizsa vasárnap
Zala 77 szám. (0 lap.)
1899. szeptember hó 24 én
hM in ; k« 11 frt. filém S frt, iipultm 3 frt, agy Un 1 frt. M«*n«4.lhet<J a kiadóhivatalban Bnda-paatan, Sxrkantyna-ntca S. aa. a
irialalalM jái 6-tar legnagyobb b^aaa Nagy Sándor Watalíja. Hindu, a mit Irt hat, aafat egyetlen mis irt nln na. Mai világaik aiapjaibaa 4 a logkatalaaaabb kJ darab. Haaa axis ér nem tndu tönkre tanai, nem tndta aaghaladai aa 4 agyxaak logikáját la adatok, a lalkaak alapján 4 Mlcaalkadatt a feliplttlta viiágaéxetét, magváltoztak, alavaltak, da aa épitia módja ma la ngyanax, a mini • Ut llaaaánk építői ktaátt nam akaét eddig, a ki hoazá baanatatM lett Volna, A ctaaogóaiáaak aleó mlvolőjo 4. A •Ulagáaaat tőrvényeit a görtgökxek 4 magyaráita. A b«la4 I világ rajainak aiaca igaubU kápa, mint ai 4 othlkájx A káMaettuiak nincsenek Srtk Igazságai aaoknn kivál, a mikat 4 aogirt Dacolt aa 4 poétikája aindea Idával A francia klaaaaikai dráma aa 4 fálnértett tanítására épilotta fal a hámi segység gnndolatsérÖ tanát. S midőn Lasiing j a bilincseket aaétxaxta. megint csat Artaiotataara klvatko-aott a 4 iá ipitott* a maga szabadabb fal/ogisil.
Mellem aagysigának
A .Vairararaaái," ea aa aanyln elterjedt lap "17 ; sikereit annak köexöiihitl, bog/ iránya.tit aeaatféle ma» j fáaárdak által hafolyátolni x«m ongadl. A nagy kasóaség | a maga eaa Ihatatlan áraikéval hamar felimnorte aat áá la* nan magyiráikxtó aa a páldállan rokonszenv, molylyel ax _
I ország olvasóközönsége aat aa gjságot fal karolta. eiadeaki i é* a Vl\'ik 20 koronát | tudja, hogvy makkor. réaaa volt a „Magyaroraxág"nak 80 | Janai /\'Kie-Görbrt) vit\'e | ér óta ránk nehezedi politikai rauinor megtfSntésébon éa\' kogr most ia mllyea éber aaoaaei firkádig, axoa, hogy aa onság folvuutbai lévé politikai átalaknlán nagy namaatl oiljaink
dijat Sült József (MibA yfa), a líf-ik 60 koron*! állami dijat Szabó Sáod >r (I) ibróno), a iV.-ia 40 koronás megyei dijat Simon János (Dabrone), az V.-ik 30 koronss állsmi dijat K-*«zst János (Ohi<l) tn-gyei dijit Gyarmati
Arany oklevelet Mojzer J.Ws f (áúaegi, Agos-
______________________tön 0 Liiiei (Tót vár) Qmc J ize«t iHtstói) ea
biztosítására kedvwáUg történjék ■<( Eme nagy |SzQes Zsigmond (Dergecil; ezfxt. klevrle Tsiab.-r
Karoly (Sümsg), Sélley Kir ily és Oanes Gábor
Ariatotelea pályája aa aabari azettem nagyságának a nagy igaaaaiaok árákkévalóoágáaxk p Idája * I a leggyorsabb éa lagtSkiletea.bb ngy, hogy aa a lap a
KlaMt éa aaakái.41 i lévén vonaó éa tanulságos képet\' magyar hírlapirodalomban valóságos opoeialiláa számba nyujt a Nagy Képss Világtörténet most megjelent 88. itaaU. megy. A \'vidéki olvaaó ugyanis már kon raggal kaiéba A liléikét kStoéaa nagy mnnka szerkesztője Marcali tlnnrik i kapja ax al4tta való napnak, ki pontos aagbiahatá éi ki* egyet, taaár, a görögökről sióló kötet xwrxóje dr. Gyoalay merítő krónikáját. ElBfixetésl ára a lapnak agy évn 14 frt. Oyala akadémikus. Egy-egy kötet ára diaaaa félb4rkötésbaa félévre 7 frt negyedévre 840 kr. agy bóra I frt 20 kr. Aa S Irt, táaatanként ia kapható (0 kijával. Kagjataa alndan elóflxotiol fisaik pootaatelváayóa a Magyaromig kiadó kétaa agy fnxet. Kapható a kiadókhál (Kával Testvérek, I hivatalába (Bndapeat, Tortx-körnt 19 aa, kSIdaidák Iné. Int. Bl. Bndapest, VIII, OlISi nt 18.) s mindon hazai
oéf ■•gvatóaitáaa végett nonkoatak a „Sagyaro>wg"sáta
laja köré ax ország tagkivá óbb pnMíoIatál. Zixarólag • 1 f VIihAivf^l H írvát E\'e< íE\'-nre» Tarsoly A iUi lapnak aaiatall roppant ax.li.aiar.jit a magyar pnbllclaata I 11 ,rT4\' e< l , " ÚK. « J
diasa éa bá«ka<á<«Bariba Miklós V.aoakk irti k4ná (Oljld), bronz okieve e" tr«k Bodt (U3idJ M tartozik Kia.iutb Ferenc la. a Tapétén pedig Holló Lajoa orax. [ Mihály és Kiss Gáb >r (MlOá yf-a) nyertek, képv, áll. a kix.k jugy tevékenysége ia minden kSxxxtkié- Őszökért az L 60 koronás állami dijat Pintér
í:.kf.\'i>4«4l«.kl£:SSÍJ4-nK,s-V.sárh^^f^oroU.s m.gyei I4s axarkaaxtKjo I dijat Pi ipór Ferenc (bzalap •) a HI-u íű koron is
Ki kall omolniuk, kogy a „Magyaróra«ág"
k&uyvkeraakedéx aljáx.
— B«e fcMec aaa Bégi káiaoadás hirdeti, kogy a kiraa régi Wrtokok nagy réaaa kit hideg áeaoa aa\'ott ai. Mert hát nagy dolog áa kit kldag áix a tarbliboa, méltó ina, hogy ropogós bankákat aa sajnál)onk Ml*. Mert hát aa 4rd*g noa alaaik éx-kátkx bovág a harmadik? - Hiába a kártyától aokxaaa aajuáltuk a pi"Xt a caak a napokban aaáaítoiU ki agy saalUaaa tárealróak. hogy Magyaroraxágou a éálatáai időben minden órában lo alább két millió forint aarik a kártyéa. farbtla, tankkon vagy alaóaoa. Aa aalifftt Író axoaban nagy axólgálatot telt volna, ha statlxxtikájábx% tovább aagy éa kixiámlijá, kogy naponta aanayi pinát áldox Magyaroraxág például irodalmi célokra f Axt kianák aa Saxaéhason itáx ig»n aaouprn eredményeket mutatna ax Izadxlam réaxéra. Mart a tapaaxtalxt ast matatja hogy Jó* ■óda. vagyoaaa, gxxdag aagyarjaiak, akik két hideg ixxaxal elkóatáltatnak ropogós bankákat -. aajnálnak agy pár knjoárt ia költeni arra, kogy családjuk riaxán egy-egy irodalmi ariint ■egaaereaaaxek. Mit móndnnk pár krajcárt ?.. Bizony aika agyotloa krajcárt ia. Mart példáit hs xa „Otthon" dmfi havi folyóiratot Járatják, nem ia agáaaan agy krajcárt katlana naponta áldozatok éa kapnának oly folyóbatol, melyben ax agiax család talál iiemex mórakoxiat, ta-nnlságot, hasznos athalgaaitásokat. Aa „Otthon1\' ciaá folyó-int asyaate agiax évre 3 írtba karSl.
Vagyis 3 írtért 12 vsxtxg kfinyv kapható egy évben? Aa „Otthon" pedig a legkiválóbb magyar írók éa aagyar aá-váaaak aaakiit köxii Olcaáaága abban leli aagyaráaatát, kagy a „Magyar Sxaloa" axk képal kktön kiadásit, Aa «0tU«a" plntlxnol\'Ml irodalmunkban. Klállitáaa fiuyaa. Tartalau nagybaeaá. A oniád miad.a tagja talál bwaaa kaeaaa slvaaaányokat A holgy.ka.k káiáaáooa ílgyolaikb* ajáaijak, hagy ax „Ónkon" Itali kiaaritö dint tidóailáas-kai a tagnjabb diratkiptkk.l, T.rmeaa»Ua, kogy aa „Otthoa" kosOl ngiayt, albeaaáliaeket, tritki cikkeket nipaaarh.a tartott tadoaaiayoa fijtogoláaikol, hlna itoaók latráóát, aaá-val saiadxaax irodalmi toraikkal, aolyxk agy mtf.it exaládot érd.k.lh.ta.k Ax „O tk»\'-t appan aaért nabtak oly alaaéra, hogy miad.a magyar oaxládaak módjában áUjoa ná allftoattl, ftppon-iaárt oWxgxdink aegyadlrre lx oláBxotéa áa padi^ SO kr agy Mgyadivn. Ily aidon ala-doxkiaak alkalma ayillk kftanyl axarr.1 agy klx könyvtirn aaart toaai, aarl aa „Otlk.a" ivoakáat tl vaxtag kötotbax jslenlk aag éa lilkálSxhoUvé taox aixdaa mis heti lap ...... Aa .,\'itthoi" o\'4Aaatasi rixxal a kör.tk.xó
Aa • nvalkxx nagemllIeU aá aspsa-dalkalá da kaphalé riachal raWp kttayvka-reakedcaébéa Macr-BaalaaAm.
KÖZGAZDASÁG\'
A gabonsűzletről A hangulat ismét lanrha, a kioaitl gazdáink részéről szaporodik, mi állal sz arak leleté tartanak. Mai jegyzéseink : busa 8 Irt 25— 30, rozs 6 frt 25. árpa 13 Irt, zab 6 I. bükköny 6 frt 60, hab 6 Irt 60.
ÁllatkiáHitika.
lánláaél ál .\'Htlnia" a\'önielaal piaaei a kör.tk.xö cim- . . .. .. ,. .
aémt káklaadák : Ax „•ttkoa" kladóklvaUlákoa Badapot- jelenlé ében nyílott tan, TOL, Rákóczy tár tl.
— Br*yfaaa kálót — lágyra A Dnyfu-port a lapok oaak káxagoaai éa kivoixtooon ioaortoUék. Egyadát a Magyar Hírlap k4x41to ax agésx p8rt gyoralrái ioljagyzé-■ok xlapjáa, matyókban a tárgyaláaoa mondott aiadax axó benne bglaltatik. B minden rafáayaál izgatóbb olvxoaáayt a Magyar airtap aoat vaakoo, több aaáx oldilr. t«rj.aő könyvben, hatalmú kötetben adja ki, a. yot mind-n ae-gjadéaaa ol4fix*t4 ixgyoa kap aag. K ea.iiéolóo köayv bolti án 1 Irt U kr. A Magyar Hírlap aáokéK U kadvá-bao jár oMHaotAIMk. Movaxomoa:
Jákai Már, x hgaagyobb ilö aagyar tró, a Magyar Arlxp h*la4 axakalána, alataxiaa aiott átadta a Magyar Htrtapaak laduit dal Ugajabb gyáayártl rogáiyo kixira-1 tát, A Magyar Hirlxp karicaoayi diaaaa albaau már ktaaál. BaMfséabal a aáviad t.kiauib.a agyaráat naakaá laaa aa idia lx. Minden <l4flxat4 dtjmaataaen kapja aag.
Aa Otthoa clmü aaépirodalat illusztrált folyólntot a Magyar Hírlappal agyltt ivaagyaén a égy frtárt kapják aa oláfiaoták
ZwlTexményea áron nagyadénakéit 74 krirt jataak agynorxaiad a naek Francia Divallaphoa éa a képn gyarmaklapkoa (lagyodévaakáat 10 krirt)
A aaorkaaatál lanotok rontábaaa Magyar Hírlap ala* doa aWflaet4jia*k klaxaiigal éa Ixgym vilaaxol \' irdéaakre i; , „ .... , . ,.
Caak... tix éTM maiija atiti a Magyu Hírláp bánkix jókat Enask eredaénye a kögetkesö. hivatkozhat rá, kogy a „jog, törvény és Igaxaig" alapján | állott mindig. Párlizempoataak alá aaa
A sOtnegridéki gazdskiírnék f. hó 15-én ran* dexelt kiállilúsa wkk l jobtian sikerült, mint az a\'őjelekbői látszott. A bajeientes idejd már lelett1 e a bejelenlett allatok száma nem érte el a hetven*\'. Esután azonban esvmásu\'ao érkeztek a bejelen\'é«ek, ugy hogy a kialliiásrá 70 d irab tehenei, 108 úszót ée 21 bikát hajtottak lói,igy a kiállitntt állatok -zárna 199-re emelkedett. £< pedig elég a*ép siker, ha flgyeleiube vess/ük, bogy s nagyobb birlokosoi tarlóskod\'sk a kiálli< iáitól es cssku kisebb gazdák vettek réezt benne.
A kiállítás a sőmesi hsrassion volt- A fárad-hatztlan rendezőség éled Mayer Isivaa kör jegyzővel, igen ügyesen rendezte be a tért. A korlá-látokkal kőri ett területre ket zöd gályákból\' a\'kotott kapu vezetet\', kőzépsn a biralo bizoitságok számira tágas sátor vo:t, ezek mindegyikén ott lengtek^ a nemzeti ssinS zászlók.
A kiállítás reggel 10 órakor nagy kőzónaég meg. Ott voltak Jankovich j László gróf dr. főispán, Csertán Károly aliepán , Hertelsndtr Ferenc, a megyei gazd. egye«ü et elnöke, Bilhsnzer Oito állami állattenyéa<tési, lelüsyelő, Grinner Lsjos, a picsái kór elnöke.
Birsló bizottságok llertelendy Ferenc elnf>k, Bsreia Lászó, Gyómörey Gáspár, Pintér Lajoa, es Zelbureczky Márton a \'tehsnek és üszők, Gyö-mörey Vince dr. elnök Bdhauzer Utio, (Jrinner Lajoe, Gyömórey Jáuo«, Pály János, Hcbai\'s er Jákó és Zatbureczky Zsigmond a bikák visa-gálstara.
Ssücs Zsigmoad gazd köri elaök, melegen üdvözölte a knzónséget s rámntatva as állatta-nyésztéi lontosaigára, méltatta a kiállítás üdvöe befolyánál az állattenyésztésre nézve A halsdás e téren, ha laasn is, de tokosatos éa histoa. Végül mégnyitotta a kiállitáxt.
A kózúaség azután élénk érdeklődével szei ló:ie as ál atokat. As egyes bírálóbizottságok psdig nyomban megkesdték fáradságos mnnká
dijat Pi ipór Ferenc (Szslsp *) kimolgálxta j állami dijat C-jtter Pá! Vásárhely), « lV4k 20 koronás msgyei dijat Fetker József (Kis-Vá-aárbety) és »z V-i< 10 koronás m\'gyi dijit Bor-o> János .{Z. Koppány nverte e . Army «<• levelet Lükonich (labor dr. f.Sdmeg), Vég J inóa (Buzsi), ezüst oklevelet Apta tieza ea Zec hieachs Jigaainé (Sümeg), F.iriui Joz-et (Ohid \\ Dénes János (Dabrone), Sebestyén Gábor (Gógánfa), Polgár Gyn a (Gilsa) és Jancsó Jiuos (Kis-Görbő), bronz oklevelet Mészáros Siod>r Gyar. ma i János (Kis-GÓrbö) és ifelbek Jinos(G >gaafa) nyertek.
Miután a bíráló bizottságok elvégezlek mun-| kij\'ikat Szűcs Zsigmoad i>l ök kihirdeti* aa eredményt,
Herlelendy Ferenc a vármegyei ga-da-ágt egyeeület elnök* nagy hatást kél tő b szédben méltatta a kiátliláa sikerét s forró köasóea et mondott Darányi földmivalésfigyt miniszternek: aa ■ flllaini., segélyért ée Jsukoviek grol fő- és I Cseri án Karoly alispánnak e< Bi hsaxer Otle állattenyésztési lelQgyelŐnek mszclené-Bkart.
A dijak és ok levelek átvetete után a knvlit&s ; véget ért.
Utána a lövölde termében társas ebéd vótt
Számoe szén
melyen vagy ötvenen vetlek reszt, felköszöniő \'fűszerezte n hangulatot mely banketten uralkodott, űzrea László J mkovich ^ gróf főispánra, Gyömörey Vine* dr. Hertelendy Ferenc anyiegyesOleti «lnókré Csertáti Károly Vispán Szűcs Zsigmond sümegi geadakuri elnökre Pálv János Csertán alispánra, Jzukovics lőispáa a sümegi járás közönségére *sa gaidalcra, Lnko* nich Gábor dr. SÜ>neg városa nevében a toia-pánrs, Gaát Ödön Miyer Istvánra, a kö jegyzőiére a h kiállítás egyik lioz ó rende<őjéra, Herteleudy Fereoc a fő - és alispaiira, Gaál Ö lön Sümegre es B írna Lász.ó a kialliio gazdasra mondott (elkösüőntől.
Ism-rtetecünkel baaSrra. meeg aliameráaeal adózunk a gazdakörnek a kiállítás rendé«é*é4r<, melynek oly neveteies köigasdaaagi eélja vaa, mint állattenyésstésOnk tejle*zté»*.
CSARNOK.
A növendék bikák\'kiállításában as 1. állami volt* rendelve. 14Q koronás dijat ifj. Polgár Gyula [G ilss], a Il-ik
SaxlMdotvtaig, daaokntliaaa ia miadeaeklölőlt haiafiaaxág M}Dlóll 40 koronás megyei dijat Kessey János ^JSTlIWai független agám^ alaéaa Maytaal * HI-ik 2fl koronás megyei dijat Német
áa omxg érdek, a á káxágy java aa egyadát, a alt klvoa • kisasiggaa aaolgál.
Ssépirdalml réxxo alaáraaga. Bovatal kitűnőek nadklvál gaadagnk.
Ax Igax ügynek aagánoabonkirdakákoa Is lelkei védője a Magrar Hírlap.
A lapot fennállása óta FisyóSáadorssorkaoxtl a legjobb Íréi erök munkálkodásával.
A lap étöflxotéel án lálávn á frt. aagyodávn 3 frt 60 kr., agy Mn 1 frt 10 kr. Élőfixetnl lakat a kiadóhivatalban, Sndapoat V.. Hoaréd-atex 4. aa.
Vendel (Kls-Görbö) nyerték el
A bikaborjak kiállitáaéban as I. 80 koronáa állami dijat Jsnkó Lam* (Mihályfa) a IL-ik 20 koronás megysi dijat Katona Imre (Mihályfa). a III ik 10 knroaáaVegyei dijat Gyarmati Sándor (Kis-Górb^-\'Vitiék>l, míg Lokonya Klek mibály-iai kósjegvzöt ezüst oklevéllel tüntették ki.
Tehenekért az I. 80 koronás állami dijat Simon Imre (Dabrone), a Il-ik 50 koronás megyei
Nok a kávéházból.
Irta: Fehár Lipót
- Előre I roham I — Es futotiak ki as utcára. De a kocsik már tudj\' Isten hol jártak.
Mrjfálltak. A kadét kihozta a kardját
— Mit akarsz, kérdé a hadnagy
— Hál szembe szálluak I
— Kivel f
— Hát ki elöl szaladtunk meg ?
Miklósey akkor megmagyaraai* neki, hogy a
kocsik utáa akarlak fatai, mert Ólja kiaaaaaony a kocsin vtlóazialllag elaludt, nem saált kl éa rajt maradt, a kooaia meg elhajtott..,
— Megsaökött, mondia határozottan a kadét
— Megazökótt az öregapád vagy as eaaed. A kocái elvitte, hát éne meg mar. Mont aaoa spekulálok, hogy hova hajthattak a koesik.
— A vasútra, telelt Wollhofea.
A hadnagy csodáik, .a nézett a kadtira hogyan jöhet ilyih részeg főből olyan okos gondolat. Neki aem jatoit volna az emsébe.
A vasútra érve, végig nézi k a bérkocsikat. Kocsis nem volt látható, benn bibliáztak a harmadik osztálya váróteremben. Az egy is födött kocsiban végre megtalálták Olga kisaaaaonyt Oiy édesen ée mélyen aludt még mindig á kooa sarkában, hogy a kadét téive kérdezte társától
Nagy-Kuniba vasárnap
Zala 77. s«Am. (1. lap)
1899. szeptember Ló 24 én
- El még?
- í é» lélekuk I
A bsdnagy köa,l hajolt a leéiy «rcáh< x:
- Ma gsnváa I c-odálkoaott a kadét- Kocái* I hé I kocsis I kiáltót t ezután Ds biz nem jóit aaaki
Kicsit tárt még, sitán asilárd elhaiározáeaal fölkapaszkodott a bakra. A hadnagynak oda*sólt, bogy üljön be a kocsiba, de ae melléje, 6 majd hajt. —
Amtén fogta a gyeplöt, aegsahlniotia ai oaiort és a k»«ak közé csapott. A gebék aeki eredtek. A eyorssséa neonban nem elégítette ki a kis ksdélnt és folyton csapkodta, unszolta a Pasasa* korcs u\'ódaM. E»ek végre ia meg leváltak ma«al>at és elkezdtek vágtatni. A kocsi a legkacskaríngósabb utál tette meg, melyet valaha kocsi megtett As országúinak fnajd a jobb, maid a bal stélén tarait a jármű.
A kadét mes ajioagott örömében, h»gy a koesl repült velők és magaxra emelte keiében aa>tort. De mikor beérlek a sötét fasor alá • ecyaserre c»ak ecy ha\'alma* lökés nian roppanás reeeegée heilaiazott és, a kadét lerepült a bakról a lovak köaé. A lovak augaars ágaskodtak és aa;yokai fuivs megálllak. Olira kisswsony meg oiyaa evővel esett s bsdnagy ölébe mintha valami Herkalee dobta volna kossá.
A kocsi nekimest egy vadgaaalesye Iának, a ind eltóröti.
Olga kisasszony tedig, mintán nem a leg-gyöneédebben érinlkeaelt atép fehér homloka a hadnagy fejével síimén felébredett. Alqtoaan nézett körül e valami siránkosó hangot hallatott
A vároabso mindenül! leányatökteiéaröl, el-ceébitasról bestéitek. Karambolék beiárkóilak a aapokie nem menek as utcára lépni. Szörnyen resteltélt a do got. Vége a jó hírnevüknek. De milyen könnyalmü ia as a fiataléig, m-g az a katonaság. „Ds hissen essk kerüljenek eláss." fenyegetödsöit sí asszony.
— Na na c ak ae oly tüaasea fiatal barátom.... Olga! iöjj ki.
Olga meglepffdéet szia lelve lépeti be,
— Hat te k.lmi kadét arakat szeretsz ? I
Olgs csintalan mnsolylyal sütá le tehisieté>.
— Nem ssyaakám, esek egT«i* ^ kadétra kacsintott.
— Mit ? Willhofen ural ?
— Igen... szó t halkan Olga.
Epp akkor jóU be Karambol nr, MíHómj hadnagygyal.
= Fiam, azólt nejéhe\', a hadnagy nr megkéri e tőlem Teréz kezét. Én baleegyeaea ha ts is ugy akarod...
*** " * vaa
Egy nspon axlán koc<i állott meg Karambolék h&za előtt. Teljen diesben Miklósxy éa Wollhoten eaalltsk kl. A kapu előtt Wollbofen megnézte msgármégegykser 4 kis zseb\'Ok őrben, pödörinfett egy-kettőt kis szőke bsjussáo, aztán Miklóesyhoz ferdült t
— Barátom, le bekopogistsz a papához az irodába én meg beszélek ssslatl a mamával. Csak eityenexeri neki a dologosk, sok szerencsét I
A kadét pedig indult be a lakásba.
0 nagysága Karambolná hidegen fogadta:
— Csodálom, hogy kegyed el mert jönni... szép. dolgokat követtek el, az epé*z világ mádról sem beszel...
— Nagyságos asszonyom, bocsásson meg,| — Mtesoda ?... No de ilyet... Hol hogy megaaakitom. Vesztett vslsmit Olga vagyjTeréz? Térés kisaaoony a világ ssemében"? — Itt vagyok... kiall\'olt belibbenve Térés.
— Micsoda kérdés, sokai, nagyon sokat vess-1 — A tetfkf hallgatóztunk ? lettek, hat hogyne mikor... ~T A leány elpirult.
— Bocsanstot kérek, u éa szemeimben 1 — líat le meg a bsdnagy arat asereted f aemmit sem veeztettek... — Szeretea,... esólt Térés nem merve fis t^
A ksdét most éearevette, hogy Olgs a vele ikioteni, de ngy egyeskedtttnk meg, hogy haatejd atelleoi szoba függönye aögött hallgstódzik ás kapitánynfá avapsaal... integet neki; ünnepiee pósba vágta tehát magát.! - Mit ? egyezkedtetek is... ? Hát bogy mer-
— Nagyságos as-sonyom - mondta határo-tl«k szerelmesek lenni?!
sott hangon — én Keretem Olga kisassaonyt; 01 • ktdétre, Térés a hadnagyra eioeoíy-igazi szereli mmel, (Olga o»okokat dobált feléje) »oit, aztán odarohantak aayiak nyakába, eaókol-■es agy tudoa bogy Olgakisaaszony nem idegen- uk é" cirógatták arcát, hogy csak sdja bele-kedik lölem, kérem hál adja nekem öt feleaegül Kát hónap múlva hednagygya neveznek ki, ekkor meg is isrtbaijuk a lakodalmat.
Az asezony hallgatott; meglepték a ksdét saavsi.
Olga kiaaaszony jeladásokkal iparkodott megértetni a kadéttal, hogy üaae a vas it mig meleg a kadét vls»sakac*intoti neki, hogy érti, aztán elszánt mosdulaUal ugrott fel a székről melyen üli:
— Nagyaagos asszonyom, mi szeretjük egymást nagyon de nagyoa éa kijelentem én itt nsgyságos asszonyom slöit, hogy ha kéréeemet nem teljeaiti, akkor meg fogom saókteini Olga kisa-szonyf. Megszökünk, aztán majd beszelhet a világi
egyeiését.
Ket hónap osaptak.
aalva astáa kettóe lakodalmat
hogy miMt már arasyos asszonykák, as esakia annak a kávéházban átmulatott estétek aa eredménye. Fel! tehát ifja hölgyeim a kávéházba I
Laplulajdoooa ás kiadó: FISCaSL FÜLÖP,
NY1LTTÉR. Selyem damaszt 75 krtól
4 frt SS krlg aátaraakáat — valaalit fak.u. fak*r 4e eaiaee Heaaehar* acl/eai 41 krUI 14 bt 61 krlg a4t* raaktat, — a lagdlvatoaabb airk nla 4a alaUaatkaa rrlvSt fagyaaiMkaak peetakfc ka ráaaannaaa. ráta-■lat káakaa aaálUlna, — aalatAkat >a4lg peeáafev, 4alláral ktllaaik.
HENNEBEBG 0. sslyemgy Arai
(ea. te kir. advari taálUM) SSriehbaa.) (II Macrar laralaata. Srijcba kátaseraa Iev4lk4lyag ragaeatond4.
KBONFELD NŐVÉREK folytalják a* tanítást aa
Nf- idegen nyelvekben.
KLTTHIA a bőr ápolására
szépítésére és finomítására
Pud
I.egalShel«hb eii*a*kl. Ml 4 — F.h.r, rileaeaiia. éa
i táraalfS Pl uKB aárp -
ej
így dobot ára:
1 forint 20 kr i i * •
tánvéttel vagy ss
öaezeg előleges bekül-
dése utan küldetik\'.
vegyileg aaaljaált te ajkaira Dr. Pekl i. J. OS. Kir. taaár álkat KlUsacrC Invdek a legjobb körökből mindén doboskaa mellékel ve vsnnak. 6
TAUSSIG GOTTLIEB
kir. sévsrl tellett e-eeapaaa k lUateaei gyár llaln. Ftraktár: stcs, L. Voltául* S.
Ksphalé a legllkb Illatszer- g|égysierksresk9>
éésben Ae gyég) wertárban. H -Kaatisás t Alá 4m
Béli na, Keleti ■ Mar ée Krelrer Oyals eégekséL
qoocxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxx; Nincs többé buza üszög a
NUMA DUPUT & Go.
HageMTS liaazuálatával.
12 év óta nagy eredménynyel használják bfiz-
H Istlg ellen, továbbá koroaa- éa p6r-BaaS|C ellen,
yj kukorica, árpa, zab #a burgonyánál stb.
Egy csomag 2 métermázsa vetőmaghoz SS kr., Q
« t métermázsához IS kr. o. é. iao-i 0
V n
X Óvakodjunk utánzatoktól. O
* Numa Dupuy ós Társa ^
y Béos VIII. Wladmühlgasse 33.
X Főraktár Nagy-Kanizsán: Fesselhofar József év X Rosonfsld Adolf és fia uraknál.
v^cxxxxxxxxxxxx
g«KKKKKWKWKKKKKXKj
Értesítem a n. 6. kózőnsóget, miszerint
hintu fiditimben
mindenkor a lsgftisebb árok kaphatók.
o Legjobb minőségű disznózsír kilója 60 kr. Nagybal nvásárlásnil „ „ 55 kr. A n. é. közönség &zives pártfogasát kérem teljes tisztelettel
Wokoun Antal
hontes Nagy-Kanizsán, Magyar-u.
»OOOOOQOOOOOOOOOOg
878—3

Zala 77. a*ám (8. lap)
f f gfc^Kjv ■ yg^iKyy SJKÍ^ & \\ 1 É^wil^H^K^w^^B fBTVK^


Padlózatok mázolásához
O. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték 5EÜÍ1" "" ,yi"°a7t ^ * ft"y 0. FRTZE Borostyánkőolaj lakfesték •• >..««.*hm« 0 FRITZE Borostyánkőolaj lakfestéK tfSJtt&^XSSSZ^-1 *
Ott* t#»liáf hiiMziiálalhaii «» legol<**6bb.
228—10
RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN; fliEU én HL KIM íüsierkeresbedésébro — FIAI-OVIT* LA JOH hufor aktáníbao.
Köszönetnyilvánítás.
0 Fenség-e SALVATOR LIP^T fóherczeg udvarmestert hivatala*
Általáaoa Aatwalára-gjár.
Ö eaáaaári é» királyi Ferinél Halvator Lipót FAberca* rendkívül Mfg vhb rlrarrslsr as aabaattalppal béleli cslpftkka). 0 Panaéga hoaaaabb gr»hg kirándaláaon IimmÜU • caipftkat éa imu, h\'»gy lábai nem fáradlak agy aí, mint mi* kAadaaéga* cipőknél. Küldök agy pár vudász-cxipflt, hogy annak a miniájár^i kéasitaanak auúikat ailwaifalpliéléaaal, ugyanannál a cipéaa-Bél a astáa klldjék M-.
Híaaattk, hagy r ia4áaifzlp«ík rp mlj Jék lennek, éa rp ■nrafrlrlsík, • Miül nirgíplflök toltak m IMMIBM*
Zágráb, 1898. jaliui bó 8-ái. K R A H L. I.naaárkapitány
llagyaruraaág volt miulaxt«r*li">k«, á kótigaagaláai birúaég ílnöke, a kövatka lókat irja:
Tü»*l«lt Doktor ur!
Az Mb*atbatáfft nipék kliü»ö*k»»ek kunfyuiuk, F«Jlárd*n 6a puhán járok Hindui minden lábfájásom, ugy bu*j\' — a«t luetem — láblmj\'im Mmmi tovább orvoaláat nem igény al.
fosfvas mnácát kfo\'tíuf
1897, évi aaptambcr 17-én. Tiaatalft khrs
118-W WEKERIE SÁNDOR.
óvjuk láb"inktit hhhptöl, nedvexséytfil én wenhüiéH\'M.
zr
Kincs többé lábfájás 1
Sem tyuktitm^ aem Izzadás láb, aem b6rkeményed»\'e, aem lábdaganat, aam lábépée.
Róvid idei viaaláa atán b gköanyabbül a Járáaa an»ak ki eaipAfé dr Hagyea-féla, as §géaa Ttláfon aiabadalmaiott aabaattalpbé-lessel latja el.
blUiwUnigi 1 frt 20 kr, egjwrü 00 kr., homokUlp 4© kr., \\ Kyermebekiifk teí<*.
Aa a»baatta)pbéléa kitSafeágét WgjobUa biaAByilfa, bovy m tm.én kir* klala hadaeregnrk én m m. kir. liBBV^áafgaeli fddlg tliaa pár aaálllllalBli.
t^aátkaldée oaakii ataavéiM, vagy a páaa nlftUgm beklldéae melUtt _ FeWilágoaitáaek, proapactsank éa kAas5aetnyiWaaitáauk iagyea.
K* lUiBBtftadékaali BirRfelrla árrsgadnirar.
Áltnláno* Attb^ütAru-gyAr
bitáti társasáj BUDAPEST, VI., Sziv utcza 18.
E|ysdlll alárialté raktár át képviseletünk Nafy-láanls«áat
FRANK VILMOS
férfi- éa gyarmek-ruha, czipp es kalap raktáréban. Dél zalai Takarékpénztár épület
I
P h
I
KITÜNTETVE
J6. Milknuiumi kiáUitáaoB arany érdaBikavaatt és BiUl*aiiaaii nagy ár»oiaMl.
1897. Kiabári naatsatkttsi vt-tAgépvaraenyatt aiad dij : Allasnl srsa^reiBMrl. Lévai nansatkttai vatAgépvrr^aayaB nagy tsaara j alaö dij : BraajNr«sMaai.
1898. Ilódaiaaftvá*árbalyi va^cépvaraaBygs als6 díj: aranyárpan«»i|. Maroavá^srUalyi kiállitssoa alaé dii: arauyéfeaiaul.
Weisef I. i.
gazdasági gépgyára
-Kani aaá n.
Ajánlja: JIAUYAKOHftZtC legújabb és
LEGJOBK lETÓGÉPKT,
Ifc ssabsd. kiváhbsld kapacsak-lyőkkal ailálott
alk ém kagyra isisjhsi eosráai slksUaaa
Ksilai-Drill
lorvetögfpft slsad áa ksa |á, kaasyi vst6fápát; tahóbb
továbbá assb. ^rBnUUld k»srttt, tm kiállHássa s(s« diijal kit«at-Utt rendszerű atzelekéit. boronált; Járgányait siáBafyi|tWt, restáit. trieare«, ^ szecska ás rápavágáit. kukorioza waraalált la Aiaáaallia gaadaaá«i |
aaaf" Saok daráiét.
ElTállal malom éa TtiTaaetéfc-frarf áaaáaekat.
^Piaoei
177-20
t
U
n: M-W répakapa ts Itipíi, i 10 írt-
Át^raymrk lafffta éa bénaealie.
lörathon
kltUnA doháuykeverék »laáe«IU kapliaté.
Gyári raktár: Weber és Tsa BpBat VIII Erzsébet körút 19*
NAUY-HANlStÁlVi
MARKBREiTER L. urnái
A „Klraláta^ röptében aagkoditett nladea dohányzót ■art a dohányzást l«en efSsziá-festá teszt s nlcotln hatását elveszti és atsgszokái esetébea aeftaüzbetetieaae eálIkT^ «
S*youatoit( Ki^bei Fülöp lapt^aidoi oanál Ka^y-KaniBAán 1899.
Huszonhatodik évfolyam 78. szám.
lurtwWrti TU\'^*\' IQ1\' rutp ktijf
krnWWn ■4 aMmltnl árt.kaaal lah.t «.J>»a-klat i «. 4—tt óra kftal
Ida Iatáaaadí » Up asallaal ría.ár» alad.n kSal.miajr.
Elaééklvatal: \'YátoskásápSlel: Fúcttl Fülöp kttnjrv-karate ÍM.
ZALA
Politikai lap.
Megjelenik NAGY-KAHÍZSÁH hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön.
zLŐrarrim Ibaj
Bgám im tt karaaa (4 M - kai FtMm • kmM il * - kf. Aegyadám 8 korona (I írt 50 kr.
NjiltMr patiti
10
ElMaatéok, ralaaiat • wmtoét fiattal PSH» kidlalki
MraaaUtlw WwM oak Iwri I Mi >|ilii>i> aL
■rm i
tr» m tvajaé*
Nagy-Kanizsa. Irt Hí).
Feleitta szerkeszti: Rialar lintttf Sisrkesztltárs: Miéw Lajta.
Csütörtök, szeptember 28.
Gazdasági kérdések.*
Mialatt a magyar politika nagy állam- j akciói még békésen szunnyadnak a jövendő j méhében s < majd csak az országgyűlés | megnyíltával kezdődik a tulajdonképeni i campagne, az államgépezet szakadatlanul i és (áradhatUnul dolgozik a Széli-féle programon megvalósításán, Magyarország gazda-\' sági kiépítésén. A lényeges hiányokai, melyek a közélet különböző téréin éreztetik magu-kat, meg kell szüntetni; elavult intézményeket az uj kor szelleméhez, a közjó | követelményeihez kell alkalmazni.
Ama problémák közt, melyek az ulolsó évek alatt merfiHek fel és gyors megoldásra várnak, a- legfontosabbak egyike az agrár-1 szocializmus, mely Magyarország kiválóan földművelő jellegénél fogva könnyen az állami élet lenyegetö veszedelmévé válhatott volna.
Nem volt reá a*ükség, hogy Olaszország etelei kimondbatlan nyomorával, n zendülések irtózalos jeleneteikkel fenyegető példakép szolgáljanak, hogy a kormány e kérdésben erélyes akciót kezdjen. Míg a magyar
kormány eddigi agrárszog Alis intézkedése1 túlnyomón u megnyugtatás céljának, illetve káros súrlódások elhárításának szolgáltak, az agráriusok és nemzetgazdák nagy örömmel üdvözölnek egy további lépést, melyet | Darányi I<nác népszerű Wldmivelésűgyi miniszterünk lelt ez ügyben.
A földmiveléfcügyi miniszter ugyania aj ttUpitin fontos ügyét mielőbb megakarja oldani s e végből máris egy gazdag, minden mozzanatot felölelő adat anyagot gyűjtött, melyet tanácskozás végett október hó folyamán egy szakértőkből, a legelőkelőbb nagy-birtokosokbó, mezőgazdákból és a két nagy gazdasági egyesü et képviselőiből álló szak* értekezlet elé terjeszt
Miután a telepítés nyújtja az egyetlen radikális eszközi, hogy a paraszt proletá-I riálusból, mely eddig a nyomor és a hazátlan ir^aiók könnyű zsákmánya volt, az állam szilárd támaszát lehessen csinálni s ezzel a* agrár futAh -műkőt megkötni ; mintán ezenkívül sok ét nagy állami érdek is fűződik e problémához: remélni lehet, hogy a i-zak^rtekezlet buzgalommal és odaadással végzett munkája sikeres leend s
Darányi miniszter már a jövő ilK\' iankhga abban a helyzetben less, bogy a telepítésről törvényjavaslatot terjeszthet) as or gyűlés elé.
Habár a rebellis áradások által vesri-lyéztetett Dunapariokon folyó mentőmaa-kálatok vezetésével teljesen el van foglalva a földmivelésügyi rafníszler és ritka önfsl> áldozással nyujlja a\' kötelességteljasítái világító példáját hivatalnokainak és mérnökeinek : tárcájának más ágaiban is fontos intézkedések származnak a mezőgazdaság érdekében a miniszter direktíváiból Igf többek közt most készilik elő a télen tartandó népszerű gazdasági előadások prof* rammjait, melyek bizonnyal a legkisebb* de legtermékenyebb beruházásai kösé tag* itoznak a költségvetésnek.
Az agrárszocíálizmua orvoslásával párhuzamosan lltgtiüs Sándor kereakedelee* ügyi miniszternek is egy uj akciója habö derekasan előre. A munkák özvetiU hivatalok szervezése, melyek főleg a várod inunkácproletáriátust veszik sseműgyre, teljes folyamatban van, és azeiaö ilyeo intésit
TARCA,
Éji idyll.
\\
K.H.n llttak egyatt nandbaa Táaderi uép ájaaakáu, Baaalakat dia loab f.diit be A vtiágkart lagaaán.
Aklutul lakaluk be Aa éj bttTSt Illatát, Találgattak a «a.múakkel EfjrBáaaak a calllagáL
Érikiakat SMfMdilá Béaaa, aatffa UlaU, Salvlak.t aaaraUI klvá . Ba a bájsa ájaaaka ..
Mi aaak Olt lak aáaa ajkkal azaatlk laivttak ragyát .. 8 uaa lalttk tl aaaai hangfal A bflvtla éj raránát.
Kan la tadoa, kogjaa tttrtáat, Karaa villát átfogá . Ba kJ tatla, avagy takint: Ajkán ajkát eaikolá.
Tehér Lipót.
Kellemetlen szomszédok.
Ina: Kózaa
— Bizony az nagyon kellemetlen ha valaki, nek kellemet lén szomazédai vannak I
Majdnem mindennap ezzel köszöntőit be hozzánk Sanyi bácsi, éa mindennap tudott bizonyítékokat elmesélni, bogy mu azért — ma emezért voltak kellemetlenek a szomszédok!
Sanyi bacai mar évek óta dolgozik egy müvén, meiytöi 6 el van ragadtatva, éa nem győz eleget mezei i róla, de nékem nagyon erőa a gyanúm, hogy. az az agyondicaért mű aohaaem log nyomdai-lesléket megérni.
A szomszéduk pedig, akikre olyan nagy a pineaz, a azomazedhásban laknak, é< egy alacsony kőkerítés a válaszfal. Veress ur, ismert uzaoráa, kinék folyton, lá\'ogalói vannak, éa olyan Urmát csap, hogy szegény Sanyi bácsim báihulairu méltó gondolatai annyira megijednek, hogy a magaa-bó. még magasabbra törnek, es nem akarnak I leszállni Sanyi bácsi márványai ma fejere.
Veres-i ur pedig nem kíméletes. D<>rgö hangja a nyitón ablakon kiszökik, éi egyenesen I n szomszéd zzobab i lódul, kétségbeejtő hangulatba bozza a Mtizsakkal kdzködő irot, ki azlán tollát lecaapja,-bogy darabokra törik cg fut hozzánk — panaszkodni.
Es igazán lutcsa, hogy egyik sem unja ezt meg. Nap nap u\'án Így megy ez — egész délig
Ebéd u\'<0 a megzakla o\'l éa ag yonkinsott zseni ledől Morpheus karjaiba éa álmodik hinti, dicaöaegről, Vábérről.
A kellen etlen szomszéd hites oMtalborÉtfa pedig aa udvaron I art ja öaasi jövetelét hozzá lap soiiló hölgyekkel, kiknek caak aa a gondjuk", hogyan pazarolhassák laien drága idejét ea pénzükéi, léhát leltnek Vere.sié negyaaazonynyal — kártyázni
A boldog alvói pedig a Parnassusról kirántja :
— Tessék a kártyákat jobban összekeverni.
— fin egygyel kevesebbet kaptam I
— Semmi hitei I tessék üzemi, ha vesztett.
— Ha nem hoz pénzt, minek játszikI
— Minek jön ide ?
£s mindest kérem a legékesebb német nyel. ven kiabálják össze-vissza ; a lárma nőnöd nő, a/ úrhölgyek felemelik bájon hangjukat egéas a I felső „O-ig. Vere. uram dörgő hangja leeaap Iköséjök, hogy. tessék nyugod\'an lenni mart a I kedves szomszédok haragudni fognak a lármáért, ii kedves szomszéd pedig becsapja aa ablakot, \' hogy aa üvegek ónak ugy csörömpölnek, éa ffflVS\' I menekill e barbár népek közttl.
Végre a hő gyek lecatndeeO nek, visszaülnek | helyeikre éa folytatják a játszást, újból kezdik a civakodást
Már most sstán tessék olt a szomszédságban
ELSŐ NAGYKANIZSAI SERTÉSZSÍR KILÓJA 64 KR.
5 kilón felül kilónként 60 kr. ZSIR SZALONNA 60 KR. HÁZHOZ SZÁLLÍTVA.
Kapható: Darvas János hentesnél, N.-Kanizsáa, Petofi-n, tarkán.
Nagy-Kamas* csütörtök
Zala 7*. saam (56 lap).
1M9. szeptember bó 28-án
egyelőre a fővárosban még & tél folyamin életbe lép.
De kereskedőinknek is egy régi óhaj-
okát annak, hogy műveltség és mindenn«m(l fejlődés tekintetében még nem állunk azon a helyen, a mely bennünket faji életrevalóságunk folytán joggal megillet Elődeink egynéhány hibáját s a sors kedvezgtlensógét
előkelő képességétől, fáradhatatlan munkaere
jétől s feltétlenül megbízható szakismereteitől.
___E várakozások első részlettörlesztését nagy
. ,. ...________, OJ, VT ~ örömmel üdvözölték • a mamar jogászok, a
tását tejjestt. mozgékony kereskedelemügy. ^ ^ M ■_____________________
miniszterink, midőn október 12 ére a kü-1 tar(ás áieaérttéoú, mely 1900 január 1-én hozzuk most helyre immár évtizedek óta, lőnbőző kereskedelmi testületek képviselőit Up életbe é* eurőpaias alapok-n fejleszti a , a mióta tudniillik a megszilárdított rend Snkértekezletre hivja össze a tisztességtelen mogyír kriminalisztikái. és nyugalom keretében időnk és alkalmunk
verseny ügyében és ezzel ennek a megvita-1 ^ király kegyteljes elismerése bizonyítja, j van önmagunkkal foglalkozni, tásra már érett kérdésnek törvényhozás ^ népszerű igazségügy miniszterünk md-\' Ha a mi fejlődésünket vizsgáljuk, nem" mesoldását esvenseti íködisét legmagasabb helyen is becsülik ésj kell túlsók követeléssel előállaní. Nemzeti
megot egy g . méltányolják. j irodalmunk és művészetűnk jelen állapotát
—-— ! akár ne is említsük fel, mert hála a
Ezzel még korán sinc< kimentve a gaz-
dasági kérdések sma rengeteg nagy területe, melynek minden zugába beható nak ker«>-

A szezon.
I magyarok Istenének, ez irányban nincs okunk panaszra: Bárcsak ugyanígy véleked-
kedelemügyi miniszterünk Argus-szemei.! Túlesvén az üres nyári hónapokon, ías-! Vetnénk már iparunk és kereskedelmünkről IU van mindjárt a rendszeres iparfejlesztés I sankint mindenfelé megélénkülni látjuk az is ! Távo1 4,1 t<5lünk- ho8y leszóljuk azt, kérdése, melynek sikeres megoldása maga életot. A. fürdőző és nyaraló közönség be-!?™\' a ™,énk» fet.dlCTftQk> a mi hozzánk egész embert kövelel s a melynek j vonult a városba, a hivatalnokoknak letelt; I d« ^zü„k! "agyobbszolgá-
egy

...... . . , . . iés csábító kirakatot állit Össze, az-iparos
statisztika szépen haladó munkálatai hivatva |S2aporitja munkaérejét> az iskola megnyílik,
lesznek előttünk feltárni, hogy mink van, a könyvpiacon uj könyvek tűnnek fel, a
s mire van még szükségünk. színházak erői Őszi programmot hirdetnek
Szóval: a Széli-kénnel gazdasági prog-1 és végül —\' megnyílik a magyar parlament
rammjának megvalósítása arra termeH is- Szóval az élet felpezsdül: a szezon
férfiak kezében van és ez egyik legjobb garanciája a sikernek.
kezdetét vette.
Ideje is. Mi már meguntuk a pihenést
pusztán öndicsérettel akarnók elámítani magunkat. Utóvégre is nem szégyen az, tudván, hogy a magyar ipar és kereskedelem mostanság még nem önálló, hanem igenis, nagyon rászorul idegen segítségre, mert ez nem azt jelenti, hogy mi nem akarunk előbbre jutni; és különben a kezdet
iucc ia. wii inat iiiciMiiiLuti a uiuciicsi % * M.. ., .. .
, „«, i _ . , ,r ,, mindenütt ily nehézséges volt.
es érezzük, hogy a minden irányban való
| szünetelés után serény munkásságot kiván — P16*Z S índor. Hegefás Sándor a magyar társadalom, nemcsak azért, hogy kereskedelemügyi miniszter kitüntetésével egy-1 a meddő nyári stagnálást ezzel pótolja,
Ha a mi iparunkról és kereskedelmünkről van szó, sovinisztáknak keH-lennünk a legnagyobb mértékben. Igy aztán el is érjük
tdejűleg a királyi kegy a kabinetnél: egy \\ hanerif* egyszersmind azon érthető okból fs, majd a kivánt eredményt Iparosainktól éa náiik előkelő tagját, Plősz Sándor igaz- j hogy a megkezdett uton tovább fejlődhes- kereskedőinktől nem is disputáljuk el a ságügymihísziéü is felruházta a valÓság tsb ektfjsünk s izmosodjunk a köz- és egyesek szorgalmat és igyekvést, de sajnos azonban, titkos tanáesosi méltósá/gal. j boldogulása érdekében. Ámbár csodákat ja tapasztalat rámutat arra, hogy a mi tár-
Ezt a kitüntetést a közélet széles körei beszé:nek mindenfelé a magyar nemzet | sadalinukn,a vásárló közönség, nem nyújt fogják általános megelégedéssel és osz-; általános erősbödéséről és azt mondják, nekik erre segédkezet, a mi pedig nagy iatlan rokonszenvvel üdvözölni Plősz Sándor ! hogy a mi haladásunk csalódásig hasonló baj. Bizonyos bosszantó közönyt veszünk igaMságüyyminiszter csak a Széli-kabinet- f a szédületes amerikai előretöréshez, mind-\' észre a házai\' ipari termékek iránt és viszont ben kapta ugyan tárcáját, de már nagy1 azonáltal nem lehet csak egy percig is á min rajta van a külföld bélyege, arra népszerűséget hozóit magával a minisztérium-i megállani a fejlődés eme rohamos stádiu- j csak úgy pazaroljuk a drága honi pénzt. la. Mint jő barátot és becsült kollégái a mában, hacsak nem akarunk könnyelműen! Igy tesznek rendesen még azok is. a kik budapesti egyetem-jogi kárán, nagy müvéhez j lemondani ama szép reményünkről] hogy I nagY hangon kürtölik világgá a szép jel-bevált munkatársnak nevelte őt maijának j méltó és nem éppen megtűrt társai lehes- «ót; „pártoljuk a hazai ipart;" S ebből Szilágyi Dezső és már ötéves igazSágügyi sűnk a nagygyá nőtt, hatalmas nyugölí ázfán csak az a ta ulság, hogy nekünk
államtitkán működése alatt nemes jelleme, megnyerő személyisége és rendkívüli szerény sége ép annyi tisztelőt szerzett neki, a hány ismerőse volt. —\'
Méltó, hivatott utőda ő SzilágyinakNés a magyar igazságügy nagy dolgokat vár az ő
államoknak. 1 magyaroknak nemcsak szóval, de egyúttal
Kis nemzet vagyunk. Kicsinységünkkel példával és tettel is sovinisztáknak kell szemben azonban fordított arányban áll az i lennünk.
a sok szenvedés és csapás, amiket törté- Mindezt csak amaz alkalomból tartjuk nelmünk tanúsága szerint elszenvedtünk és érdemesnek fölemlíteni, hogy az ugyneve-kiáltottunk. Es éppen itt kell keresnünk I zett szezont az egész vonalon megkezdett-
agy lélekemelő babért araié, nagy hírt szerzői könyvei wní. .
Mikor aztán a nap nyugovóra száll, a szoba-1 leányok elhozzák ónagyitgáéknak a biciklit éa| tok civakodáa éa ves\'ekedés, sértegetés ét go rombaság u án, a legéde>ebb szavakkal bucsut vesznek egymástól:
— Ebinap ismét le<* szerencsem ?
— Milyen ham ir elmúlt a délután I
— Ob beh kellemesen •sórsloz\'am. (Ezt szokás szerint az mondja, aki nyert I)
Sanyi bácsi egyszer, ir egy cikket mérgében erről a bandáról, mim ö mondja figyelmezietle férjeiket nejeik rettenetes viseletére, kilejté elöt-\' tűk a mai kor b .uyatíását szóval jól megmondta a Véleményét ezeknek a cs nd és rendzavaróknak. Elkeseredésében azonban nem is vette észre, hogy a férjeket néven azó ilotta, és miu án a szerkesztő nem akart párhajbistóriákba ét lörveny-azék elé kerülni, a cikket egy rejtett helyre telte.
Ki ne méltányolná Sanyi báosi elketere dtaét? \'
Egyszer azt a jó tanác-ot adta neki egy jó haiáiji, hogy sétáljon ál a nagyass onyhoz. és kérje meg, bogy a délutáni ötszejöve\'elet tartaa a Itkátan, ne pedig az udvaron.
Sanyi bácsi meg is telte, tői azt is megígérte, hogy megéneklP őnagyságát nasy müvében, csak engedje öt dolgozni, né kiabáljanak annyira. Az
úrnő elkaea«la magat éa javu\'ást igért, Sanyi bácsi pedig boldogan tért haza lakására.
Ebed után aztán Vereasné elmeseke barátnői-1 nek a ,(költö< látogalátál és kérelmei, amire az-! Ián olyan hahota keletkezett, hogy Sanyi bácsi j jónak átta hazulr <1 elkotródni.
De hisz temmi sem tart őrökké. Mi is meguntuk a sok pana-zt és egy szép nap n elsétáltunk Sanyi bácaihoz, ama szilárd elhatározással, hogy sz-gényt megszabadiljuk a gonosztól I Hogyan éa mikép azt még nem tudtuk, de a jó szándék fel cselekvés, ■ a másik pedig magától jő.
A kompánia már együtt volt, hallottuk a lármát teg a bácsi kétségbeeselI arca is elárulta volna.
— S«nyi bácsi eljöttünk téged megszabadítani. I
Szomorúan nézett reánk, kicsi gyermekekre, azut\\n rámutatott at ellenségre.
— Kicsinyek vsgytok gyermekek mit akar-1 tok I Nincs más menekü és, mint el kell adnom | | est a hátat, és máshM venni lakáqt, ahol Muzsá-imst nem üzis el, hitvány lármával 1
Ugy elszorult a szivünk, mikor azt a nsgy gyereket olyan bimn magunk elölt lálttuk azz^ a heroikus eiüawozással, hogy őseinek ezt a taép kia házat eladja — csakis a szomszédság miatt.
Egy egéaz hétig tanakodtunk, hogy mit lehetne itt tenni.
Egy két kiaérletat már tettünk, mint példáu gumipuskáva! áilövöldöztűnkj vizet öntöztünk át de ez mind haaztalan volt, mert még mi k ap-lu k ki.
A véletlen segítségünkre jót\'. A s\'omazedass-ssony összeveszett azobalsányával éa rögtön el« bocaájtotta. Ugyanekkor a mienk beteg lett éa megfogadtuk Lioát, aki aztán a mi ma munkra i hajtotta a vizei.
Máauap rohantunk Sanyi bácsihoz, mindegyí-! künk egy macskát bosoit a kezében, (iyuaai ate-| bében pedig egy üveg carboloa via volt.
Nem is köszöntünk a bácsinak, csak rohan* tunk mint a gyöielemben biztos hadsereg, az ablakhoz, a macakáka\' elkezd ük csipkedni, gyusai I a carbolt átöntötte a szomszéd udvarba, a mrca-| kük nyávogtak, as erős carboi köayeket csalt \'szemeinkbe — de a siker — óh as pompáa volt J
A nagyasazony a macskák láttára elegánsan elájul\', a csrbolazag mugához térítette és nyert | pénzéi összepakolva otthagyta a jó bará\'aőket, futott be a lakására betetetett minden ablakot, ugy hogy Veress ur dörgő hangja sem hatolt ki.
Így szabadítottak meg Sanyi báctit a gonosztól — amit mi kéaöbh nagy dicsekedve mesél-tünk. Ssnyi bácsi meg azt mondja:
— Nem ia érzem azóta a kellemetlen izom* szédokat I
ffegj-Kaniasa esötörtftk
Zala 78. szám (» Ép.)
1899. Mptah* hé 1140
nek látjuk. A műhelyek, a gyárak s a «nte lángotó smü poétává lett a vidám nónsaó i tko4ta; nt meg cenk Mi, art* la mm k
kereskedelmi házak nemsokára piacra hoz- mellett. régi jókedv virága aligha hajt ki méf
zák trunká-ságuk eredményét s nekünk Ha jól emlékezem : a nóts-versenyben 0 és Ennek tregmentérire mág aem találtak 41
vásárlóknak be kell ekkor bizonyítani, hogy Hajgaló Sanyi maradlak „Kis-hegy" ffllemilél, | keneget.
— magyarok vagyunk. Ez ecetben mégimivelhogy a bokrok falcaiéiazó csengő bangjokl a mi kedven Tóm-bátyaak ie,
azok is kénytelenek lesznek hozzánk csat- alól mind leburrantak a boglári\'és leilei halár | tenda-tartásra adta volua fejét, — lakozni, a kik nem barátai a hazai iparnak.
S a jövő nyár elején akkor ujabban zárjuk le a szezont,
Tollfuttában.
csalitoeába \' des, majdnem hangtalan em btrrí Ifit. Mtf I
Ott ünnepelte meg szük bari i kórben vssoti [szép, impozáns szaké át is zartára nyíratta, makódése 25 éves jubileumái is.Soha mégolyan I * régi gárda tagjai Usssa-laaasa elmiitteogtak jókedvben nem láilsm a mi kedves Tóni-bátyán- mellőle. Mikor óesU-knrak, »sep lapeanittt f#-kat. Akkor éget\', tángoll a szó szoros értelmé\' ve| n,eg megjelent ss á loaias psrrooján, agy ben, minlhs szivének minden tüzét erve az slka-1 tekintpetet* töröl, mintha azokat a régi alakokat
A hatalmasabb imponéIá hsngok lassan-lasssn í*" »"imulalis >ol... hogyannak^bmentáró tere*i8 TOlna kedve, ebeken merengj mag-
kitörésétói lángra £gyujon majd a leghidegebb c-andesüll lelkével.
szív is. Végre gondolt egyel; — o t kagyta aa ásása
Akkor győződtem meg arról is — a mitjesokst an kompániát. Minkké c«ak földitta vágta szint öl-színre nemi látva, sohase biitem volna —i volna haragosan a karmsaién pálcát, bogy ebben s szigorú vas-emberben milyen lágy — Menjetek pokolba a sok Wtvsny sMerddsf l érzékeny szív rejtőzik. Az első loaazt után ki- j Nem dirigálok tovább.
Es átadta magát a lőr.énelemnek,
kipusztulnak a nagykauizsai vasuii ál omásból.
Előbb elvitték a nsgybsrsngot, melynek érc-nyelve meeazetógó hangon hirdette a vonatok érkezését és indulásai. Most meg eltávozoll onniu s delivasufi forgalom leghetslmssabb „üregágyuja\'\'; Jdavkó Antal, felügyelő, a nyugalomba vonult állomási fötiök, akinek hangja, - mikor csordullak könyei; s.rásra lakaazlotts az a nagy csarnok alatt rendeleteket o-zlot - valóságos "•"tetet, amivel öt akkor elhalmoztuk, ágyoz-ngé* volt, aniifl nemcsak a tsjö<ege« tető, * A jubt\'eumi ünnepség után írtam rula egy kis hanem s vasuii lisztek és ss utssók is roegrees- cikkecskét nz újságba. Ehhez ott mulatság közben I

k ettek.
Nsgyon fiatal ember voltam még, mikor elő-
szedtem ös-ze az a fia lo ka\' az ö egykori tanitvá-1 nyailó\', a kik már akkor mind állomási lönókók
szór\' laitsro, mini kereszlölula ó, az állorfási vo\'lak-
perronon Fé\'elmes ti-zleleltel néztem az oroszlán-fejü áll«.más-kommscdsi<sra, skinek földbös sze-. gesö tekintete előtt min1 ha összezsngprodolt volna mindenki \' A
A nagy zajban az fi predikátumát: .puchói ét vezete»éb
HÍREK.
Bxesaélyl kir. Deák Péter renddrföka-ipiiáay szabadság ideje letelvén, a*vette k.veti a
mariim falci\', roszul értellem t s ugy jegyestem (Öl: .buhót és martonfalvi\'
Mikor s cikk megjeleni, barátaim figyelmez-
ve óságos tanulmányi\'. voll ss ó férfiasan lellek a tévedésre, lnonyuin röstellem, mert attól
szép, hatalmas feje, a merészen elóres/ökelló tartottam, bogy ro-ss néven fogja venni a kissé
homlokká\', a kfal ó nagy szemekkel, a tekintélyes fura prédlkátumof. orral és sz öblös mellett félig elborító gyönyörű Kellemesen csalódtam, szakállal. Pompásabb tanú mányfót nem egyhsmar A legelső találkozás alkalmával ei kezdeti jó-
lehetelt volna találni .alsmi impera ori fej ábrá- izüen kacagni.
zolásához. — (Jgy-é nem harsg-zo1 édes] Tóni bályám ?
Hál mikor ínég hangját meghallottam! j— mondtam én csendes, bűnbánó hangon. Szent Isten I micsoda .ellenmondást nem lürö,
- Bneau Marké iaUIUI. M*r1* Antal déli vasúti felügyelő, ki 4oém buzgó és hasznos szolgálat után, melyből >6 éeát állomás főnöki minőségben városunkban töltött, a jól megérdemelt nyugalomba vonult. A nagykanizsai állomás hivatalnoki kara vasárnap délelőtt vett bucsuta szeretett főnöktől Pdikai jakab állomási alüSnök veze ése alatt az összes szolgálaton bvtli hivatalnokok a nyugalomba menő főnők sugár-uti lakására vonultak, hol PtUksi
szol.
A kiveszőben leíő őszinte,
retleaalasen zengő h>ng vol az. Miiden szó egy ágyúdörej, mely lülzűgoit a nagyharang zengeeén, a voaalok dübörgésen, a hullámzó, kavargó utasok morajló zaján.
Mondhatom : valami sajátság"*, negnevezhe-tetien érzés lógta el egész válómat, ha utaztomban eszel a hatalmas alakkal találkoztam. Minibe c-ak külön arra teremtette volna Islen, bogy I nok; mihelyt onnan paraaesoljon. A tekintetével, a szavával, minden i nélkül:, vidám jóbarát, mozdulatával. | — Baratnim — stokla mondani — a vasuii
Azlán ká-öbb, mikor Nagy-Kanizsára kerültem, I vigyázzo i minden, mozdulatára éa kérlelhetetlen és hallollam, hogy ez a hilslmas, kemény impe-< pontossággal járjon el; mert egyig lába mindig a ralcrnak termeti ember milyen vidám, jókedvű gmen, a m isik a bfirlön küszöbénél van. szokott lenni a társaságban: m-sének tartót\'ara. Ezt a szigort meg is tartotta magával szem* az egészfl. ben is.
Lg— . a-7—; . , ,. , , meleg szavakban vett bucsut a távozó
— Hogyan haragudnám! ? fszen le találtad el ,. ._ „ ..
. . . _______ ^ ., „ >család főtől*, ki szigorúsága mellett ts
caak az én igsti predikátumomat. &uAMl Ez atyja\'volt a hivatalnokoknak. J/^
az igaziI A másikai akár el js hagyhattad volna. _It_ ~___:_j_i______eLi wé__>__
G§tűcói Marki Antal. Ez egészen énrám pasz-
mod tu egyének ősalakja volt ö minden izeben.\' A főnöki irodában hideg, szigorú,pedáns hivatal-kilépett: nsgyképüsködes
Antal mélyen megindulva mondott köszönetet a megjelenteknek és kérte őket, hogy | magánéletében is részesítsék őt azon ze-nyi t, kereset en retetben, mély neki hivatalos működését
Ha hivatalos helyiségébe mentünk, leültetett mig dolgát el nem végezte, e y
rendken vo||, akkor letállotl, bezárta fiókjai és szin e parancsoló hangon
Mikor azonbaa a körülmények szorosabb ksp csolalba hoztak vele ée bensőbb megismerkedés | betinünkcl; de ntán barátságával i* megtisz\'ell: meggyőződtem ,zót sem szólt, szinről-szinre, hogy a hivatalában merev, szigorú, kérlelhetetlen Unök milyen igazán fel tud mele-gední egy-egy jó kompieiában.
Azokat a kedves leühtyyi ki rándu árokat, — mikor Hajgaló Sanyi bsrá ommsl el-ávitl bennünket sz ö grőnyőrüen rendezeti leilei szőlő.
bírt\' kára, — sohasem tudnám ellelejlení. Igazán lele-hordó közölt disse\'egve, •ranzsáezi nspo\' at l » lőttünk azon a remek kílá- kishegyi ó-bort rejtette kebleben lásu szőlőhegyen, bonnsn óráMg el elmerengtünk
as alattunk rin,ó B.laonon é«a szemközt sötétlő ot< alfStdBn, a hordók árnyékában isi salsi bérceken. Csak tegnapi Körülbelül 18 éve.
Olt sz oroszlánlekinlelü lőnök stuba dobla Azóta a filluk-zera beütóll a kishegyi szőlőbe, Wgájá\'.^lőldhöz vágta a ridegség kolumusái és meg tsíán a mi szivünkl-e is. Azt leliesen elpu z-
Mlkor iróasz ala mondta ;
— No, most gyerünk alfUdrei >
0 t „affOldön" azután bemutatta nekünk gyönyörű, leragványos müvtt hordóját, mely a többi
gpompásabb
Milyen vidám, feledhetetlen ónkat töltöttünk
oly kellemessé tette. — A küldöttség ezután Marké Antalné úrnőnél tisztelgett és szívélyes búcsúszavak kíséretében egy pompás virágcsokrot nyújtottak át neki. Ma, csütörtökön este bankett lesz a nyugalomba vonult főnök tiszteletére, mely dacára annak hogy csak vasutasok hivatalosak, nagyszabásúnak ígérkezik. — Markó Antal hivatali utóda PtUitM Gyula barcai forgalmi eilanér.
— Átkel} etéa, Krmum Fülép éáti tesoti ellenőr, ki as utóbbi dókén a kanizsai állomásoa n leher lelsd isi pénztári kezelte, áltomáalbnlki minőségben Agfalvára helyezte elt át. A I. hó 26-án eltávozott hivatalnok több éven át volt varotknkban és általános rokonszenvre tett ssert. Hivatalnoktársai, barátságuk jelét azon figyelemmel dokumentállak, hogy ts.vosó kollégájuk Mijének s vonat elindulása előtt egy baialme* virágcsokrot nyújtottak ál, mely igaai remeke volt a miikei lessel nek.
— K«ktt»S. K hó Sl-éa vezette okárhss miskei és monoelori Thassy Imre, miskei és monostori Thsssy Imre és s&rvaskandi ea óvári S brik Hedvig urnő fia, néhai véeti Véssay I áatló és Nedecky Nedeoky Emília urnő leányát Innét, Vsrhelyen.\'
— A salaegersiegl ággvééi kstMwa folyó h> 21-en dálelőtl 10 órakor randkivtll közgyűlést tartod Hajik István elnöí el ökleteetaét.
Valódi hamisítatlan sertészsír
kilója SO kr. nagyobb mennyiség M kr.
• ngy a l^ffíriinirbb ée layjobb biIiióh^U hnafélék kaphatók
Első Szombathelyi Sertéshizlalda es Husfűstölőgyár nagykanizsai fiókjában.
w Nagy-Kaniiaa csütörtök
Zala 78 oám. (4. lap.)
1899. szeptember bó M-in
A reodkivflli közgyűlés egybehivását azon körül-
mény tette szükségessé, hogy as igasságügymi< niazlor a t. é. lebruár hó 11-én tartott rendes közgyűlésén as elnök által kihirdetett határozatot a mely szerint a tagdíj 8 frtban állapittatik meg formai okokból megsemmisítette. A tagok kellő részvétlensége mellett megtartott közgyülé-aen leiszólallak: Hertelendy Béla, dr. Czinder látván, Hajik látván, dr. Szigethy Elemér, Hajós Mihály, dr. Kele Antal, dr Berger Béla egyaránt konstatálták, hogy évi 8 Irt nem kamara költségeinek fedezésére, annál is inkább, megt a tagilletmények nem foyoák be a rendes időben. Elnök ajánlja a választmány javaslatának elfogadása*, a mely szerint az évi lagillelmény 12 Irt lenne. Ismételt felszólalások után a választmány javaslatát egyhangúlag „elfogadták. Határozatba ment, hogy ezen 4 frtnyi többlet legkésőbb a közgyűléstől számított 30 nap alatt* befizetendő.
— Blaalanl férfiak vAlaaaUaa m* •*kMtMrtuághaa. Az esküdlbiróaftgról asőló 1897 évi 33. t. e. 14 g-a értelmében aNkí\'andő bizottságba bizalmi férfiaku a vármegye tőr vényhatóaagi bizoitaága szeptemberi közgyűlésén a) a veszprémi lörvény-zékhe\' Köves Ede, Vurg-lica Gusztáv, Pálly Gábor, Bedegi Gábor, R >ka Lajos, Né<i>eth Ivnác; A aala •-gerazegi törvény-ménhez: Kro-etz Gula, Udvardy Ignác, Rigó Ferenc, Németh Ei-k, dr. Gráuer Adolf, dr Szigeiby Elemér, Fáiiger Mihály, Hajik Is\'van, KsazterSándor, dr. Mangiu Károly, C utóra Jmio-, Vizy Gyula; a n«gykani/aai törvényszékhez: Elek Ernő,-\' Oazterhuber Lá*<tó, dr. Rolachild Samu, Saller L«|i«s, Faion Lajos; Deák Peter Trípá \'im-r R-z-tő, dr. Fried Ödön, Lengyel Murtkaraaatar Lajos, Szedelmttjer László éa ifj. Hegedűs U«zló Mara^at Mártoa törvényhatósági bizoitaági tagokat választotta """ meg.
. ,Pflapftkl lálegaláa. Anlsl Gábor ev. rerüzuperuileiidens a jovö hó 4 én a göc*e|i egyházközaégeket lá ogatja meg. Oztóber 4-en a püspök Novában időzik a es alkalommal olt lesz páiiű dr. Jankovich László löispán ia. Süjtar
- Épltkraé-i akadály. A nagyka- "Jk nizsai közs polg. iskola udvarában levő tor- Tapolca natermet nagyobbítani akarták minek folytán tjl\'^-
~ egy fialat kellett kidönteni és egy ujat Ssaat-Saiiae betenni. E célból egytraverzot alkalmaztak mely traverz azonban gyengének bizonyult, Zaadéay mert meghajolt és ezáltal az uj falon és a boltozaton rés keletkezett. E miatt aztán ismét akadályozva varinak az építkezés folytatásában és ismét halasztást szenved a tornaterem használható állapotba helyeződése. Különféle okokból elég kellemetlen dolog az, hpgy az iskola udvarán a kőművesnek van folyton foglalatossága.
- A feleimet! laullók érdekében.
hassanak, megmentendő azokat a Romániába va\'ó
kivándorlástól és az ott rájok váró szomorú sorstól. Budapestre a napokban érkezett meg 800 székely leány a mindannyi azonnal kapo\'t helyei Alkalmunk nyilt egy olyan budapesti családdal érintkezni, amelyik székely leányi logado\'l cse-
eddig ismeretlen okból kigyúlt és a besi levő szénával együtt le is égett. A kár mintegy 317 frtra rug A leégett épület NO trtra volt bizlo-silva. A I fizol lóság kivonult A rendőrség részéről Raffay rendőrkapitány volt jelen.
— A berkaalsltáa, Szól es a cikk-nem
ledül — Ez a család azt mondja, hogy soha csík a korcsmarosoknak, haném némely ssőlőe rendszeretőbb, tisztább és szorgalmasabb cseléd- ■ gazdának ia. Azon senkisem kételkedik, hogy a jfik nem volt s olcsó bérért hiven szolgál. Ajánl- korcsmárosok két uton hamisítanak, hogy keve* juk tehát a helybeli jótékony nöegyesfileleknek, aebb bort adjanak a több pénzt kapjanak : mérvegye kézbe a székely leányok ügyét. Ezzel se- ges folyadékot Öntenek a borba Akit rajta gitnek alkegény leányok sotsán és maradandó el- csípnek, meg is büntetik. De napvilágra jött, ismerést biztosítanak a cselédtartó házak részéről\' hogy a termelő gardák is hamisítják eladásra
magoknak.
- I«a AllanaAaak Megyénkben. Az 1900. évi ftdezletéai idenyra a folyó hó 16 án Zala-Egerszegen megtartóit értekezleten lövetkező állomások je\'őltettek meg;
AU«-Domb«ra
Alaó-Páliak
Bakut
Bacaahaly
Ballatimca
F.-Blaatrlcaa
Dobri
Dobronak
Driva-Váairkaly
Driva-Kgjrkaa
Fgyadata
FaUft-Sseaieaye
Galambok
Ba orffild
<lv«rtyinot
Hisulafala
Kotor
Ugrkd
MaiacaAny
Maraaaardahaljr
Nagy-* anlana
Nagy-Pallua
Magjr-Ungyal
Novakotac
Ocahoviea
Párta
a s s 6 8 8 4 8 8 8 8 a
4 8 8 4 6 8 8 8 fi 4 4 4 8 8 8 4 8 9 8 8 Z 8 8 8 8 8 8
5.75 5.78
5 75
5.76 S.75 5.75
5.75
6.76 5.75
6 78 k.75 5 75 578
5.75 576 S.78
6.76 6.76 676 6.76 8 — 8.-
5 75 6-76 (-75
6 75 576
575
576 676 6-76 575 676 6-76 6 78 8 78 6-76 5 76 5.76
ttéu M 8 8 1 8 8 8 8 Z 8 8 8 a a a a i 8
a 2 8 8 a a a a
tt fn pti |
1 I I 1 I
Idagaa aláa I
Idagaa utAa I
Idagaa atka idagaa ntán I 1
I . 1
)0 kr. 60 kr. id-gaa uikn 1 1 1 I 1
idagaa atáa 60 kr.
1 1 1 1 I I 1 I
10 kr. 1 I I
1 1 1 l 1 1 t 1 8 1 1 t 1
8 idagaa ntán 80 kr.
1 1 1 l
Idagaa atáa 1
50 kr.
- 1
1
8o kr. idagaa atáa 80 kr
I 1 1 1
80 kr. 1 1 1 t
80 kr
80 kr 1
Kerka-S/ent-Miklós, Rédics és Vízi Szent-György községek ft-dezlelési állomások felállítása iránit I érelmiikkel elulasittailak — F.-Mihályta es Stridó kőzaégek ez irányú kérelmének hely adatott, mivel azenban mindkét helyen fedezletési állomásnak (elállítása lelealege-nek látszik, annak kinyomozá-a rendeleteit el, hogy azon vidék lötenyészlé>e érdekében melyik községben volna e őnyösebb. Sümeg községnek a mének szaporítása iránti kírelme .elutnsillati>11. Ellenben Mura-Egy vidéki lelekezeli iskolát a lelekeze: beazün- Sienl-Márton éi Muraszerdahely községeknek letett a a tanítóját minden kárpótlás nélkül el-|ssb és széna árának l"lemelé«e iránt henyigtolt
szánt boraikat, nem mérges folyadékkal agyan, csak vmel, a mi nem árt ugyan as agéaasig nek, caak a zsebnek, de ez ts hamisítás ssámba megy s a törvény ezt is tiltja és aNgbüntati 85—800 írtig. — A zalamegyei gazdasági egyesület kérelmet adott be a varmegyei lörvéayüa-tóssghoz, találjon ki valami módot éa orvoslási as ilyen enyhébb hamiaitok ellen ia. A törvény hatóság felhívta az aliapánt, bogy körrendeletével világosítsa fel a gazdákat, az 1893. évi XX1IL törvénycikk szellemében, hogy a pancaotáa mennyire káros a közgazdaságra nézve a annyira veszedelmes lehet büntetéskor a pancsolókra. nézve. Cserián Károly a Uvaasi közgyűlés határozatát és (elhiváaát alkalmas időben, a szüret előli; teljesítendő, körirato< intésatt moat a főszolgabírókhoz, hogy esek haladéktalanul utasítsák a hegyközségek vezetőségeit, vagy aa ezeket helyetteaitö elöljáróságukat: tartsanak tanácskozásokat, magyarázzák meg a közönségnek, aa egyea birtokosoknak, hogy a mostanság elhat apódzotl borhamiailáaok miatt a törvény szigorúan büntet a őrizkedjenek a manipulációktól. Az értekezletekről jegyzökönyvet vegyenek (el, kitüntetve a jelenlevőkét, a hogy a rendelet\' nek eleget tettek, a a jegyzökönyvet kérjék be a föazolgabirák.. Célravezetőnek tartja az alispán azt is, hogy iatenliszteletek uián a szók ásnak weglelelöleg, a törvénynek a borhamisításra vonatkozó szakaszait olvassák 101 és magyarázzák meg a népnek.
— Rurta«ié. A nkanizaa-p.-udvert mozgópostától Budapestre történt áihelyezlatéeem alkalmából, azon ismerőseim és jé baritarai nak kiklft időrövidség miatt bucsut venni nem tudtam, — ez uton mondok „Isten hozxad\'-ot, kérve tart-i sanak meg emlékezetűkben ugy, mint magam ia I megőrzöm eme azent érzelmet éa aseretettel fo ! gok a körükben eltöltőit napokra vissza gondo ni.
jelentőségi balérozalol hozott: „A lelekezeli iskolát fentarti hitközség iskolája tenyleges beszüntetései öl kezdődőleg az alkalmazva volt tanító ré-asére egy évi teljes öeszillelményeit változatlanul
laien Önökkel
BiUiy Irtván a. -kir posta- ts távírda ttaL
- öngyllkaaaágl kísérlet Tóth Ilka lüakeasenlpeteri laköa a napokban elvágta borot> vával a nyelvét A leáay gyönge elméjű, aaért vetemedett erre a furcsa Öngyilkossági kísértetre.
— Herényiét Hodáazy Bé\'a rádiházi tekintélyes löldbirlokos a sertés.páaalor cselédjét többször megfedte, hogy e sertéseket* ne eressze a cukor-répába, a pásztor azonban tovább Is csak ssólogadatlan maradt, mire Hodássy Béla lolyó hó 20-án behívatta a gazdát és még egy máaik cselédjét, ugyezintén a sertés-pásztort is éa a két tanú jelenlétében felmondta a aszlgála* tot Horváth <Hssél sértés-pásztornak. Mire az minden szó nélkül egy nagy léjgie élével Bodá-
bocsátotta. A tanító ez ellen kérvényt intézeti a kérelme indokoltnak találtalcűt, míg Gyertyános Vközokt. miniszterhez, a kf most következő elvi közs-g ez irányú lolyamodyányt eluta-itólag --■\'■•« \' , intéztetett el. A m»gánmének megvizsgálás.! no-
vember hó máaodik leiében log megyeszerle meg-| ejtetni.
— Herén)let a keaalhel)l rilasolga-kiasolgállatni tartozik. Egy éven lul terjedő időre | blré ellen. Megdöbbentő hír járla he 23-án !
pedig addig, mig az elbocsájlolt lanitó a meg- reggel Kéazlhely városát Takáeh Imre Keszthely | szy Bélát homlokon vágta oly súlyosan, hogy a szüntetett állomás javadalmának megfelelően di- városának s/eretell főszolgabírójára, midőn az szemöldökén levő vá áson kívül egyik szemét ia jazott ujabb állomást nem nyert, részére a fele-. a okoti reggeli sétáját lette egy csavaigó volt se- elveszti. A gonosztevői a csendőrség elfogta kesel pénztárából lega ább oly összegű járulék géJjegyző lorgópíz/iolylyal rálőlf. A lövés azon\' — Nagy rladaton verté fel — írják biztosítandó, mennyi a szolpálali éveihez képest I bstq. szerencsére rosszul ta\'ált. meri a fötzolgs-1 Döbréiéröl — a község lakósaágát « bó 16-áa a tanítót nyugdijképen megilletne. Azon esetben bíró csak Itm-ján sérült meg. Aaérüéa oly jelen eate féltizenegy órakor A első alomba ateaderáit pedig, bn a hitközség idő folytén a lelekezeli is-. (éktelen volt, hogy a főszolgabíró még aznap el emberek lármára ée harangaaóra ébredlek (el. kóláját ujbol felállítaná, a lanilónak elhagyóit ál- is ment hivatalába. A meré ylő édes atyja ScMn Buohvald Lipótnak nagy a«atagját gyújtotta fel lomásához való joga újból (eléled, bárhol volna jtld Károly 10—15 evvel ezelőtt Keasthely- Pólus alkalmazva s kívánságára a múltban élvezel!\' gárvároa jegyzője volt éa annak elhunytával an-iletményekkel oda visszahelyezendő." nak fia alkalma, latolt mini segédj-gyzö, ki azon
— Vadászat. F. hó lö-án érkezett Lentibe ibau megbízhatatlansága folytán csakhamar elmoz Esslerházy Alajos, 28-án pedig Essterháiy Miklós ditlaloU i lláaáról Éveken át hányalédva szerte-herceg Haller Józael kir. tanácsos kíséret eben. Az | szét az orazágban, néhány hónap előtt viaazalért előkelő lársaság löbb napo lOllőtt Lentiben va-1 Schönleld K eszi helyre. Agya ugyláiszik megbom-dászsllal. A vidéken igen bőséges a vadállomány | lolt a már közel h <tvan éves l^rflunak, ki 7a
Icáck Imre föszolgnliiróban látta okozóját líanyl
I veteti életonek, melytől miután a főszolgabíróra mely hoaszadalmak éa súlyos betegségeket, ter-lOlt, m^gvá\'ni ^kar an, háromszor magára lőtt. méaze es éa a legegyszerűbb segédeszközök igény* De^ézSb^sebek sem életveszélyesek, meri a me bevételével legrövidebb idő alatt képes helyre nőeaelédek elkapatoltak tulkövelelök éa azemtele- j-én*lől már másnap behoz\'ák Nsgy^^Kaniziáraéa hoani. Ezen gyógymód lellalaléja éa egyedül ne akár a piact légy. A Ssékelyaégen.mozgalom átadták a kir. törvényszéknek. \' képviselője Dr. Kovács J. egyet orvoeludor a
indult meg as iránt, hogy a liszleaaéges szegény j — Tftc. E hó 8&<éii reggel \',,8 órakor NagyM napokban tért viasza Svéd éa NémetorasAgban székely leányok az egész hazába szo gálatba jul- Kahiz-a VII. kerüleiébeti tii\\ber József pajtajallett ujabb tanulmányútjáról éa megkssdta rende-
a igy bizonyára kellemes vadasa emlékkel h igy- [ iák el vármegyénkei a hercegi vendégek.
— llasnnak székely l ányokat. A cseléd-1 tartó házaknál égyre hangosabb a pana«z, hogy
valamelyik rosazaktrója a a teméntelen basa mellett elégett a drága cséplőgép is. A községnek van egy kis kézi asivaityuja, de nem elég-»égea, bogy ilyen veszedelmet feltartóztasson 9046 Irt értékű vagyon lett hamuvá. Szerencsére biztositvh volt.
— \\érn) Agyaasat. A fővárosban éa as ortzág majdnem minden részében nagyban terjed és kiváló elikmeréara tesz szert ezen vér győgyméd,
Nagy-Keman* cUlörlö*
Zala 78 anéro (5. lap/
1899. szeptember bó 28 áa
ioléaateben, (Budapest, Váoi-kőrul 18. u) melyei tömegesen karainak lel mindazok, akik Ideg,- iatv,- gyomor,- bé -fa veie<bajban, továbbá nihinu,- köszvény,- vér ét bör-bánlslmakban ízen. vadnak.
— áHaien<>i>á|ility A ragadós Állati betejeegek állapota /. ila vármegy ében a legutóbbi blvM\'aoa kimutatás szerint.:
Tenyorzbónaság és hólyagos kiütés ; Sármés 1 udvar, Tormaföld 2 udvar, össse>eu 2 kösség 8 udv.
RQbkór: Csáktornya 1 u.
Serésvé**: Akaii 9 udv., Alsó-Zsid 6 udv., Aadrá-bida 1 u., A.-Páhok 2 u„ Astó(ft 18 u.J B.-Wagyaród I u., B.-Sst -tiyorgy 1 u, llad»c-ony-: Tomaj 10 u„ Beosehely 1 u., Csapi 8 j„ Döbréte t u, Esved-Uta 1 u, K.-Hxhót 1 u„ Ferencfal vn-átikóla 18 a., K.\'Pábok 3 u„ (le se 1 u„ Hegye-d I 18 u., H mssulalu 1 u., Kerecseny 7 i,, Kereiye 1 u., Keszthely 4 u., Kiskomárom 14 n.. Kösép-Nemes-Ap\'iti 1 u., Köveskut 2 u., Mindszent- j Kalla Kís\'alud 11 u Monostor-Apáti 7 udvar, Medgyes 3 u, Mezyer 1 u„ Nagy Kanizsa 4 u., N.»Bo dogaastooylalvu 9 u., P>-lesbá>a II udv,, P.-Edenos 1 u., P.-Szt.-Uszló 1 u, Rétbát 6 uű Rivyác 6 u., Sirhida 19 u., Sármellék 10 u, 1 Sümeg ;t u , S«»bar 8 «., SzeuUAndrás 1 utfar., 8<ent>J*kab 12 u., Szeet-Kosmadunibja 1 udv., 8<ée«-8\'eut-Lásaló 1 u, Széesi-8sige> 1 udvar, Szent-György vár 9 u., Szepetaek 2 u, Teljén* I Dörögd 6 u., Tót-Ssirdahelv I u , Zala-Egersseg; 20 u., Zsla-Saántó 1 u., Zilavár 1 u., összesen 62 kösség.
láklatktat ktali ; Akaákow Sándor, i unt oron állaata-aáaaoaaak kim alvét, 7 hím ; Aaiaiiaaa te apirttaaliaasa. Igau min te Milaá illaaatráaiékkal. á lolyloa irilakfeealtí tartaloaaal ■•(JiIhA kitllap elMlaatiai ári aladAeva is ciak: E«iea ívre • frt, Nlivri a frt. aagyadivrs I frt 50 kr. Rgyaa iaáa ári: II kr. Vaaati álioaáaakaa te vldlkan : le kr. BaarkaaaUaig te kiadókba-tal: Badapaat, Ültfli-at II.
ltl* MarvaalMM aaé materi* ihra Batatahiag and Natar palMI Tallaag á alaa aaoa kla ataak a aa-Ijrat (Újvár; átadár tarateaat gyógyáaa, várasaak saSlltlji jaiailag Ltppal lakte kiadott. Eaaa a« aaalr aiáaM évi tapaaatalal ajroaán a Uraim tea gyógyaoé alap-jáa ajfö(t/Hj« te alkáritaui akarja a aai kor egyik laf-aagyobb ayavelf|ál aa IdigiaiÉpt te Bitatarlát, atgyoa sok trdakaa dolgot tartalaas, i aaokaak akik aág aaa öa-aarlk aana nj gyógy- te ilataóést iftea ij Matat lár ML 8 Igy olvaist nagyon tanalaáfoa. Kapható aálask valaatst aiadaa kő y» áruinai te á aaaraőaál ia ára tO kr. poatáva) 70 kr.
A a • ravalkaa aa«c«aUli*u ast aepaa-dilkaM éa kapkaU Staebal rillp kéiphi-raaheAéaAkéa Hacy-BaalasAa.
CSARNOK
KÖZGAZDASÁG
— A gabonaüzletröl Az üzletmenet napok óla vontatott, a hangulat lanyha, ugy a külföldön, mint nálunk ia, Piaonnkra a hozatalok, szerény arányokban bár, de növekedtek, míg az árak 11 mult hét <>ta 10-20 krralcsökkentek. Mai jegyzésünk:
A tulei\'öltetés és gyógyulása.
A tularOlteliaaek olyan aagy gyOngoaig a ko.etkea-aáara, mily nlat nyit aladaaMla botagiignsk, Blaibbaa is alaaogteyadlk a vár, aaulán ikovmbb lan a vár a vér-léiayakban ia különösön a eártaigiMI Voutt. As álom te aa itvágy aitlaik, aa ertt mindegyre fogy te agyra gyakoribb leaa a ulvdoboate, ájolii, líráján, a ml aaak aSvail as általáaoa gydngeiéget. Éa as a piltaaat, * álkor aat aa •mtestd gySafaiget, aoly könnyön vaaasdolmos botogsiggó Táltoakatik, urg kall untaiul te gyógynlást kall karosai. Cslaaaa 0. kanyhsnü a Brlitol-asálléban Tarritet-Moatraai-ban (flvá)r) báláit., hogy anyja náaára eljött aár a gyigyltái isákiáea te lavilo aág a leghiietleaebbek la n»g-gjOzhati. ^
— Miattit as elért aradaiayrtl tadteltoa Ont,- ait iria lavalábtn, Itkálataa katáaát akartaa látai a Ptak-pilaláaak, aalyaak kaauálatáni aa aayáaat rávatiaa. Nagyoa asaraa-caia vagyok, liocy aoat arról a ranéklvll kadvaaá katáarél Irkálok, aalylyaí a Piak-pllala aa aayáara volt. Baaglay asaaoayt a lalarttatte agteaaa Utakra tatta, 8ra|a egtesaa alkagyta, aaa tadott aár járni te Iáin állaadéaa dagadt Tolt Ka aa állapot agteaea altalfgaaatatta. 11 ló la aaonbanaa Plak-plinlát kaauilja, araját íamtt vlmaayart* ét agtea-aapoa át kifáradáa attkál dalgoakatlk. Atváia agissaigoi. Ttgyáiok, hogy aat a csodálatot karát, moly olyan hamar visszaadta alvontatt aoját, -folytaisz. Salvbtt kOsiSnOtt Innak te fillllatalmasom, hogy aat a lavaiaaat k&aai tagya
Éppan aa algyangfilt aanrMtéaával, a vir (ÜÜriiiitteé-tat te aa Idagak aiMtteával gyigyit a Ptak-pllsla aaayi kálin flta batapáfat te általa, aaly gyákarában támadja aag a bajt, aúadaaftla bajt mag lakat gyógyítani. Mag lakat | vaia akadályoaai a gyón arialkaaaaáláat, a vtraaaginy-■ágat, általános gytagaaáget te a talarttatte okolta ktaa-tülést, á Pink-pllnla kapható Mágyattoraaágon a logtUbb gyógyaaariárbau. Egy dcboa ára 1 M7 kr. te hat aoboa ára * ~trt Magyaranaási Wraktár; Tlrík jézssf terógyiaartárábaa, Badapaat, Klrály-atca 12.
IRODALOM.
— A nB*|l*laaaa Vllag" s lagirdakiaabb aagyar hatilap, saaptaabar 17-iki (38.) aaáma, gytayt.tt saiuaa borítékban, I te Hl taljeá Iván, vagyii II oldalon, uaaaá-elés tartalommal Illant aug. A többi kisült ibbaa a aaáa-baa kezdi aag Uatinl maga Slrakl Forenn narkasatfi a branód rajtalaai jaianaigakat, s ailyak namciak onaag-■arta, kaaaa még a külfSIdfln Ii óriási faltSntet koitáltok • a molyok Írást aoat már Ő Falaága a király ia ilénken érdeklődik. Siraki Forino axarkaaaU kSavattaaái a kilyaai-nén, Braaóeoa te Vág-Ujkalyai aaaraato ba a Mtitlaati kitalaa adatokai ás iaforaáeiákat aa Ifybaa uarapli sao-aályiaigtól, i abban a számban ta|jaa 10 old. ioa, a lakolt Ugrtealataaabbaa magát a randklvül árdakaa te nauaáoite tü-iaminyak lafolyálát limortsll a aaoatannk valloaáaai alapján, áa érdokfaaaiU ktalaaáaykaa több kiváló saaaá-lyiaig eredeti lavala te agy alaprajs vau oaatolva. — A Wgajabb (azoptaabar 81.), nlntáa raadkiill ird.kes 10 oldalnyi toijadalaá saáa tartalmából pedig lágyon alág a halyttt caak a kiratkaadkat kiaaalai: Ttair|Ulak (Irta t Siraki Faraaa.) — Jfaaai aaaiaasok (Paliaay faaUalvtas naUaaa) — gpiriiaallaatlkaa Jataaaigak Móaaa át kóoyrá-han. — A aailaabavtelat Iráayaasaái (Irta: Madách Aladár) — Táraa : Klliata Jataaaigak. - Egyril-aázrOl l a bányák kiiárlatai (Irta; JóaUca Kálmán báró). — Szellem-fénykép, — Aa agyvalt salya te a aaatlaai tabataág. — Dreyfns nabadlábon (Egy aaatrológna jttaadtlteáaik bataljaiOllaa). — Talapátia atk. atb. — Raadkiváll aallik la : A nraaóei rajtaiaaa jataaaigak folyUUaa, Utbb Ulaaat-ráaióvaL — A .Bajialaea Világ" állaadó ktayvalaka aal-
buia 8 Irt 20-80
rozs 6 . 20
árpa 8 . -
bah 6 , 70
bükköny 6 „ 60
zab 4 . 90
A vet Aaak Ali Aaa éa a meségaa-da«ágl Allapal. A fóldmlvelesüsyi m. kir. minlsstsrlies s gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések szerjnt szeptember hó első leiében az időjárás az első ttz nap alatt változatlanul száras volt, meleg . nappalokkal és hideg éjjelekkel. Az időjárás ezután esősre lordut, ugy bogy a bő esö a már-már ki szárad i talajt az egéss orszásbao kellőleg áinédvesitetle. A száras Időjárást n mesei és ker i veleinenyek meg-iuy-lettek. Másrészt azonban ez az időjárás a kender készités, dohánytörés és szárítás, a s-trju takarítás, a here-széna készités es ahol még ha\'ra* maradt, a cséplés munkálatainak kedvezett. As esőzés beállta u>An a \'alsjmivelő munkálatok mindenfelé inegmdu\'tak éa as ősziek vetését is teljes erővel megkesdetlek. Csak a Duna mentén aka-zloHa ezt meg a Duna legutóbbi rohamos áradása. A repce-vetések a legutóbbi esőre |ob-ban kellek ugyan, de azért még miudig egyenlőtlenek. A kukorica a Urtós szárazságtól különösen sokat szenvedett, s legu óbbi esó.és sem bassnálhatott mar. A törési naayréazt megkezdették; több helyűn annélkül, hogy teljee beéré* set bevárták volna, mert a komoly é.< nagy tömegben fellepni! me-ei egerek sok kátt okoznak. Az erdélyi orsságrészb«n a késői vstések még annyira fejletlenek, hogy beéréeük kéiaé esnek látszik Orszigus ailagb in a kukorica termés alig várható kösepeanek.
A cukorrépának az esőzés már csak helyea-kint váll javár, többfelé h szárazságtól nem fejlődhetett kl. Az eredmény részint jónak, részint közepesnek ígérkezik. A takarmányrépa ez esőtől ismét fdjlödésuek indult, álláss kielé* gitő.
A burgonya-termés a rothadás, peronospora és féregrágás miatt általábsn mérsékelt,
A lóhere és lucerna az ország hogy vidékén eléggé felujuli ; kevés, da jó minöaégü ssénát adott, A maglóherét részint már csépelik, részint még csak most vágják. Termése gyenge, Muhar és csalamádé kielégítő termést adtak. A rét és legelő csak az ország hegyvidékén sarjadozott fel. A bol a aarjot vághatták kevés, de jó minőségű szénát nyerlek, As utóbbi esőre a lünövés mindenüti szépen felujuli, A azölö as utóbbi eeöre jól érleli fürtjeit éa több helyen már szüretelhető. Helyenaint a szemek fö\'rape-dése és rothadáaa miait panaszkodnak. A terméskilátások a Duna balparti éa a Tias t jobb-ét bal-páti vuékén némilég hanyatlottak, italában azonban kielégitöek.
Az iskolai egészségügy.
— A lkai Ml Ikres. — / >
Irta: Ujváry Aiaéár laraiasaiayigytea Uppáa
Un egyszer as idő eljött, hogy gyermekeinket as iskolába adtuk, bogy a legfőbb szülői kötelességünket ,srrs i n i i- gyermekeink egés ség é« eröbeui ál apotát alip.mm rneg-i vizsgáljuk.
S igy nem essk s szellemire, hanem ami a I legfőbb, a liaiiaí erőre kell a lagaagyobb »ulyt i lekletni. De aajnos bogy ép ezen utóbbival a | szülők legnagyobb résie nem törődik és aam is vessi komolyaa, hogy ugyaoaz a gyönge, beteges gyermek nem«e c-wnevésiedik e még jobban jel, ha már oly korán as iekolába adják. A le Cttbb szülő ha gyermeke aár a 6 évet belül-tölte, ugy okvetlen az iskolába s4ja, nea nézi annak egéssségi állapotát, sőt vannak olyan szülői is, skik még ezen időt sem tartják meg s ba lehel, már előbb becsempészik csematéjüket a mai modern szellemi járomba. .
Sajnos, kogy ma az elfajulás év degenerálás korsaa\'<át érjük, a a szülők nagyrésse nem as évészaéges fizikai nevelést tartja szsm elStt, (vagvla esik egészséges és ép leaiben lakozik eaés\'aéges lélek), hanem ellenkezőleg as óaazea erők megfeszitéset, a szellemi munka természet ellenes tulbajtásába kársaik. Innen van az,hogy a mai iskolás gyermek 40—00 százaléka beteg.
A szülök ungyré-ize tapasztalásból todja,bofy a mai iskolás gyermekek 30—40 százaléka aa első tanulóév kezdetén, a szokatlan rösz levegő, I kevés mozzai es más egéizaégtelea gyermekeit kigő\'ölgése folytán, vérszegények, hurutosak atb. másféle betegségbe esnek.
Ha most aár az egészségei gyermekeknek árt as iskolai levegő, hogyan art «a« az, - gyönge beteges gyermekeknek á kiknek még egy vagy kél évi gondos szülői ápolásra volaa szükségük hogy elegendő erősek és egészségesek legyenek es ezáltal az iskolzbinl járás és uauláa terheit könnyebben elviselni bírják.
Svefezban aa iskolai bisoi Iság, élükön egy orvosaal mind ui iskola év kezde éa, átvizsgálja ag összes kezdő tauulókat, a a melyek nem elég fejlettek, gyöngék és betegessek, ugy azokat még egy évre vissza utasítja, s ezáltal sok nagyobb bajnak elejét vessi.
As iskolák egyik legnagyobb bibik a rosea levegőnek felhalmozódasában rejlik. Vagyis a kellő vagy rossz szellőztetés hiánya lolytAa, a szénsav és máa egészségtelen gázok túlságoson fólssaporodnak,
Es vitte fea dr, Breiiiag Bazed^veiezjo-vuet hogy egy iskolai osztályt a< előadási órák különféle résaében megvizsgáljon, hogy milyen mértékben romlik meg a levegő és szaporodik tői a szénsav. As iskolai te. em, hol a vizsgáiéi történt 2-11 méter térfogéin volt. A mérés napján 64 gyermek hallgatta as e ősdáat, igy aiudeo gyermekre 4 méter térség jutott, Az eredmény a következő volt:
•a
M rési idÖ. Szénsav.
Délelőtt | 7 órakor az előadás előtt 2-21 százalék p. 100. „ 8 „ .kezdetén 2—80
„ 9 , . óra végén. . . 4—80 „ 9 „ A szünidő u>én . . 3—07 , 10 „ a szünidő előtt . . 6-87 , 10 , után . . 6-23
„ 11 „ «z óra végén . . .\'7—80 . 11 , az üree teremben , 7—90
Délután ) 1 órakor aa előadáa előtt 6—01 , t , , kezdetén (-44
, 8 . a szünidő elölt. . 7—66 „ 3 , , után . , 6-10 . 4 „ az előadás végén . 8-32 „ 4 „ as üres teremben . .6—90
Már most ba felvesszük, hogy a levegőben tsIss rést szénsav van, éa hogy már lt-résa szénsav a szervezetre mérgezöleghst ugy itöny-nyen elgondolhatjuk, hogv milyen mérgezőleg hat egy olyan iekola terembeai tartózkodás, a bol 8—9| szátslék szénsav van.
Minálunk padig nagyon sok olyan tanaié terem van még. a hol nea 4 méter, de sokszor még 2 méter térfogat asm esik ejy Uaalóra Ha moet fölgondoljuk továbbá, bogy egy eaaber
NhfT-Kanissa esiltónök
Zala 78 szám. (6 lap.)
1899. szeptember bő 21-ta
érteként 40 uramai yllHWl Uk«| ki, akkor n« I igy a beieuaég oko/ójái nem a* <1 elpakolt éa eeodáljuk, ka a mermekek Megeeek, vérszegé-1 elfajult életmódjával gondolja és hitzi, hznem s
aytk, hurutotak, lásosak é< máafela betegségek bt reoek.
Aaérl a légéit u igkoltk aaeUáztatáaáre kellene fektetni. Vagyis agy felet) ablaknak, de ugy bogy légbuzainnt be okozzon, télen is nyiivakei-lene lesnie éa minden \'gűuórába két-barom ab-Ifik éa ajtó kinyitásával egy alapos légváltozást kellene előidézni nyáron át pxHg 8-8 ablakot folytonosan nyitva kellene tartani. Továbbá a termeket aoka aem szabadni 14-16| Ham. lul fűteni.
S ezáltal nagyon sok ^betegségnek elejét leketne venni. Továbbá a ssülóket löl kellene világosít <si, bogy gyermekeiket agy télen, mim nyáron az iskolai előadások után, se fogják njra a lasnléskos, vagy a asegény leányokat a külön téle kézimunkához, hanem kflld|ák Skst legalább is 1—S óráig a szabadba játssaai, ugrálni, für dani, sszsi koreeolásziti, tornáfni síb bogy eaállal alkslem adassék a magsrőlietetl szellemi munkál, kellő fizikai mozgáeaal kiegyenlíteni.
Hány szegény leány vas, akii balga asiilői még játssaai éa sgréiai sem engedik, mivel es as J leliogásuk szériát iltetlen. e ha egy kissé meleg van, ugy féltik őket a levegőre küldeni mivel mei\'fckelűlnek, ha padig hideg vsa, ugy akkor meg féltik Okét bogy meghü nek
Igy IssBsnkinl azugszaeszszive a gysrmekeket elpuhítják, e az ilyen gyermekek lelnővelkediitk, mint egy üvegházi növény melynek egy gyenge ssél msgtuváaa elegendő, bogy velainelyae betegséget, vsgy testi zavart idézzen elő.
Mire azután a fanoaodási Idő elérke<ik, vegyis a Irányból uö lesz, ugy akkor már egy réssé idegea ée vérszegény, a uiey betegségek sokszor as alapját képezik mai elterjedett női bsjoknsk és hysaieritnsk, és ha ilyen nö egyszer férjhez megy ngy legtobbnyire ssere oeetlenné te- si önnön magát, férjéi ét gyermekeit. Kz a
bacflueokba, amelyek a kart slöokoziák és ebbi hi-zi ezt feüslaloi.
De liissan ézen kia állatkák mindig voltak és lesznek, t az ember maga is millió éi millió ilyen másfele miazmákliól és sejt szövetekből van előállít vs. hat akkor nem osoda, ha s be\'egeégeknek js megvan eze kis állatkájuk.
As emberiség ha a vtgromláa\'ól meg akar menekülni, agy vissza kell térnie az igazi természethez éa annak törvényeit reepektálnia kell, a gyermekekbe mar kia korukba be kell oltani az igazi hygénit továbbá meg kell őket edzeni | egyszerűen es természetesen nevelni, hogy ellen-á lévá lebetstnek és a mai modirn baci Húsokat legyűrni tudják és másuemü korukra ne inklfná-lódjaoak, osakia akkor lebet maj megint boldog, mftgelégtde.l ée egészséges eipbtreket izlálni.
Langviz község házán <1 dr. Dick léssel ftlpensi ügyvéd vagy helyettese sösbejöttevel megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fenntebb kitett bacsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsér 10%-át késspénzben vsgy óvadekképea papírban a kiküldőt! kezéhez lelenni.
Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. Ivasék mini tkvi hatóságnál, 1899. évi augusztus bó 28. napj in.
NKUSIEDLEfi. kir, tszékj biró.
Lsplulsjdonos és kiadó: FISCHEL PlJ-LÖP.
HIRDETÉSEK:
6181/lk. 1899. szám. % 286—1
Árverési hirdetmény.
Épp most jelent meg I
Die NervositSt und Hystorie
Ibra Katstaksag nád aatirgsaaaee Htiltag m
Aladár Ujváry,
Natursrzt In Upps.
irt 60 kr, postai k&Miatl 70 kr. — á asarsfi kiadást. — K«»n kta/vot nem csak ások olvassák, kik léagslkot már nagyon érzik, Ima azok Is, kik szón kellemetlen áraist&t mig rn.nt.k-
Ostkls Jé slatalaUi ét Inelssilis éM mód mellett mentheti meg hti|4i mindenki as Megeatég és H;eterla kínjaitól, — Doumm . kiadáabaa megj.test I.J tasiassekwl■ ieaitl iné Ikra aatorgamgsM Beilaag SS kr Mrnsntva; — 1.) Hsott k«totk«mlk m ktltg^. 11 kz. bérmentve. —
Fisttásklppsa leirélbílyegek ia eflbfaéutatk.
A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osz< tálys réazéröl köabirré tétetik, hogy) dr. Dick _________________ ________József ügyvéd mint néhai tiáapár Katalin kövemai modern családi éléinek ét\'a\'ferde nevelésnek lelkinél behajtására kirendeli ügygondnok nagy az érett gyümölcae. kanizsai lakos végrehajtnlónak Nink János végre-De ki is gondol máma az erős éa termé, hajtá-t szenvedő la<<gvízi lakós elleni 100 Irt szeles fizikai nevelésre, hiszen iskolába magába töke; ennek 1896. éri inajiisTió 1. napjától járói mindenre ssgyobb gondol fordítanak, mint a 8*/« kamatai 10 Irt 06 kr. koMbbi érvéré* kérelmi, I kellő hygéniéra, vagy egészségügyre. Hiszen azt 6 >r\' 50 kr. je enlegi a a még felmerülendő kitartják, azért vannak az orvosok, hogy ha beteg iránti végrebaj ási ügyében a fennt nevezel!1 az ember, bogy meggyógyítsák, ép itt- van a kir. tvasék lerülétéhez tartozó s Isngvizi 91. ss. terda, fel nem viagngitotl egyoldalú fellogás, \'jkvben I tl6|a, 360(c é< 76/0 hraz. alatl fel veit mivel s. kkal könnyebb az egészségei fönitrlsni, • 98 \'rtra becsült úrbéri birtok, lovtbbá a lang-— mint tlves<itve ujra vissstszerezsi. Nézzünk »\'» 98. sz. tjkvbői a 186. sz. fjkvbe Szántó cask körül éa látjuk hogy a mai modern ku lur (\'ábor éa neje Külich Katalin tulajdonául éljegy ember évről-évre degenerálódik é- elkorctoaodik 1 266/c, I45|el. éa 184|cl. hraz. s 218 frlra éa esi semmi más nem okozza mint a mai ier> becsült úrbéri birtok, valamint ugyanazon likvből més/etsllenes ferde, túlzott, egyoldalú életmód. * \'72. sz. tjkvbé áijegyselt, 1. 1 eorsz. jelenleg Ma a modern kuhur ember nem törődik a Cimmermann József tulajdonát képező s 100 írtra lermésseltel. még kevéshbé annak (örvényeivel, becsölt 4j 1861. rész fögelő illetőség melyei nsgyobb része nem ia iamer, hanem ö tQQQ Avt nlrtAhoo hA K msgái a mai ellajuli baeilua éa ueram, teória 10W eY1 OKtODer no ® folytán egy természeiellem-e lénynek tartja, a d 9. 10 ór&kor
,HI> Bli
HSEÜl^Sl
Hifdetések
felvétetnek
FISCHEL FÜLÖP
«*\' kttnyvkereskedésében
9rA«T-KA9IZ»ÍM.
Szenvedő fiatal férfiak
ia meg akarnak szabadulni gyötrő bajoktól, és kellemetlen betegség tikét alaposul meg akarják gyógyi tani, használjanak kizárólagos n
Santal Egger-t.
mt/y rövid használat után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a yigi csőfolyást megszűnteti. 1 üveg ára 1 írt 50 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendő,) 4 frt 60 kr bérmentve.
Óvás
256—40
I Tudományosan elismert tény) hogy a Santal hatása ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. Óvakodjunk tehát a drta^bb, de értéktelen idegen hangzású készítményektől.
Fó- és szétküldést raktár: OY^GINKEBTÍB a JNÁDOIt HOZ
ü\'^APEST VI kerület, Váosl-Unit 17. áfám.
ocxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx:
0 Nincs többé buza üszög a
xNÜMA DUPUYdCo.
v Magcnava lm«r náliifávul
X 12 év óta nagy eredménynyel használják kfta-y llszög ellen, továbbá korani- ét ^r-Uszüt; ellen, y kukorica, árpa, xab én bnr|gaHyáaál stb X Egy csomag 2 métermázsa vetőmaghoz S5 kr., 1 métermázsához lift kr. 0, é. sso-t
Óvakodjunk utánzatoktól. 0 H Numa Dupuy és Társa J
X Béos VIII. Wlndmtihlgaase 33 S
Q Főraktár Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József éa v Q Rosenfeld Adolf és fia uraknál w
Qxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxS
Nyomatott Fiscjiel Frnöp laptulHidonosnál Nagy-Kanizaan 1899.