Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.51 MB
2017-05-02 14:29:43
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
29
217
Rövid leírás | Teljes leírás (162.88 KB)

Szombathelyi tankerület.
Nagykanizsai megyei városi államilag segélyezett kereskedő-, szakirányú iparostanonc fiú- és leányiskola évkönyve az 1943-44. tanévről
Az iskola fennállásának 58. évében
Szerkesztette: Balogh Árpád József igazgató.
Kiadta az iskola igazgatósága: Nagykanizsa, Rozgonyi-utca 25. sz.
Telefon: 401
K. Bencze Albert, Baja

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

SZOMBATHELYI TANKERÜLET.
í w n n
NAGYKANIZSAI MEGYEI VÁROSI
ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT
KERESKEDŐ-,
SZAKIRÁNYÚ IPAROSTANONC
1 7 FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA
w | É V K Ö N Y VE
AZ 1943—44. TANÉVRŐL
AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 58. ÉVÉBEN
SZERKESZTETTE :
BALOGH ÁRPÁD JÓZSEF
IGAZGATÓ.
ÉÜ
| KIADTA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA: NAGYKANIZSA, ROZGONYI-UTCA 25. SZ. §
TELEFON: 401. I
^iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiito
K.BENCZF ALBEKT, BAJA
F .
SZOMBATHELYI TANKERÜLET.
NAGYKANIZSAI MEGYEI VÁROSI
ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT
KERESKEDŐ-,
SZAKIRÁNYÚ IPAROSTANONC
FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA
i
É V K Ö N Y V E
AZ 1943—44. TANÉVRŐL
AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 58. EVEBEN
SZERKESZTETTE :
BAI.OGH ÁRPÁD JÓZSEF
IGAZGATÓ.
ÉH
I KIADTA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA : NAGYKANIZSA, ROZGONYI-UTCA 25. SZ.
TELEFON: 401.
K.BENCZE ALBERT, BAJA
A magyar nyelv védelme.
(56.700/1941. VKM., 3.404/1943—44. főig.)
A helyesírás és az ezzel kapcsolatos tennivalók a tanonciskolában *
Miért nincs h e l y e s í r á s ? A helyesírás nemtudásának kérdése a
magyar közösség egyik fontos problémája, mert nem csak az iskolák apró
népe nem tud helyesen írni, hanem általában a felnőttek sem.
Az okot keresve látjuk, hogy a helyesírás nemtudásának egyik alapvető
oka a nagy felületesség. Különösen a mai élet a gyors munkát kívánja.
Ennek a gyors, nagyolt munkának a következménye, hogy akár az iskolás,
akár a felnőtt, nem tartja szükségesnek kitenni a pontos ékezeteket. A gyors
munka nem ismer pontot, vesszőt, csupán egybefolyó vonásokat a betűk
felett, vagy egyáltalában semmit, mint azt később látni fogjuk.
Nincs helyesírás, mert igen sok esetben nem tartja be azt a sajtó
sem. Tessék elővenni a napilapokat és ebből a szempontból felülvizsgálni!
Nem tudom, hány alkalommal adnánk elégtelent a helyesírásért, különösen
pedig a magyartalan kifejezésekért. A sajtó pedig hat. Sokszor egyedüli
tanácsadó.
Nincs helyesírás, mert maga a hivatalos akadémia is több esetben
változtatja véleményét. Ma a helyesírási szabályzat például a nemesi előneveket
is nagy kezdőbetűvel Íratja, ezzel szemben egy másik hatóság, hivatalos
tényező — szerintem indokolt és jogosult magyarázattal — kis kezdőbetűvel
kívánja.
Nincs helyesírás, mert a hirdetővállalatok, cégtáblákat készítő iparosok,
kisebb magánhirdetők, nem tartják be, illetve nem kívánják meg a
helyesírási szabályokat. \\
A hirdetések helyesírása.
Az egyik mozgószinházban a vásznon a következő, kézzel írt hirdetést
olvastam :
Óriási szenzáció ! Lángban a világ
csütörtökön és pénteken
időszerű problémák
A hirdetés írója a *gépész, vagy annak kisegítője lehetett. Tehát
iparos. Csak a szövegközlésre kell nézni, tény, hogy az egyén nincs tisztában
*Kovács J . András előadása a tantestület szemináriumi ülésén : 1943.
a helyesírás, a szabatos kifejezés legelemibb követelményeivel sem. Az említett
gyors munka felületességére a legszebb példa. Az elfelejtett írásjelek
többek között nevetséges, vagy kétséges értelmezést adnak. Ezt a hirdetést
3 napon át sokszáz ember olvasta, de olvas még ma is hasonlóan hibás,
magyartalan közléseket ugyancsak ezen a vásznon. Sokan azt hiszik, ez a jó.
A rossz természetesen ragad, de feltétlen felületességre nevel.
Legelőször is tanulóink követik el az ilyen, nekik tetsző stílust és
helyesírást. Tessék megfigyelni a dolgozatokat!
Olvassuk azonban mi is ezeket, akik hivatottak vagyunk felfigyelni
az ilyenekre. Kényelemszeretetből, vagy a kellemetlenségek elkerülése miatt
hallgattunk. Itt-ott a helybeli újság főszerkesztője tollából kerül egy-két cikk
az újság hasábjaira, de a tanítóság, tanárság iskolafajra való különbség nélkül
hallgat. Jól tudom, bántja tekintetét az ilyen hirdetés, de egységes megszervezés
hiányában továbbmegy a dolgok felett. Pedig ezek észrevétele nélkül
eredményes helyesírás-tanítás nines. S ameddig a vásznon, a falakon, táblákon,
üzletekben és hivatalokban farkashibás, értelmetlen hirdetések, közlések
vannak, küzdhetünk verejtékkel, az eredmény mégis kevés.
Nézzünk csak egy-két ilyen hirdetést! Egy-kettőt idehoztam. Itt
élnek az ezekhez hasonlóak közöttünk, szinte százával. Mindennapos látnivaló.
Szükségesnek is tartom, hogy erről beszéljek, hiszen alkotóik iparosok,
magánhirdetésekben pedig kereskedők is. Iskolafajtánkat tekintve, nem lehet
közömbös, hogy a mi kezünkből kikerülő egyének hogyan dolgoznak, írnak.
Gyönyörű kész
Nyári ruhák
Kosztünök
Blúzok
Pongyolák
Szoknyák
Nagy választékban
Kereskedő János-nál.
Ezt a hirdetést az egyik napilap mostani száma hozta. Ha értelmileg
szemügyre vesszük, egy mondat, amely tele van helyesírási hibával. Szomorú
tény, hiszen szabályszerint minden sajtóterméket kiszedés előtt át kell nézni,
a hibákat ki kellene javítani. Itt a kijavítás elmaradt. Talán csak azért, mert
alig észrevehető hibáról van szó. Ki nézi ma azt, hogy van hosszú és rövid
magánhangzó ? Ki kíváncsi arra, hogy a hirdetésekben is elengedhetetlen
kellék a pont és a vessző? Igaz, hogy a nyomdák és hirdetővállalatok
nagy része nem mer hozzányúlni a javításhoz, mert a szöveget így kapták
közlésre, és elegendő személyzettel sem rendelkeznek.
A mai reklámozó világban a helyesírás * rovására igen sokat megszoktunk,
és azokat eltűrjük. Az előbb szemléltetett hirdetést tekintve, alig
vesszük észre, hogy a cég a magyar helyesírással egyáltalában nem törődik.
Neki az a fontos, hogy a hirdetett árútárgyai kiemelkedjenek a sorok közül.
Ez a figyelemre való felhívás adta azután azt a gondolatot, hogy minden
tárgyat nagy kezdőbetűvel írjon. De jogosult-e ? Nem lehet ezt a hirdetést
a magyar nyelv és helyesírás törvényeinek szellemével bár, mégis az ő érdekeinek
kihangsúlyozása mellett írnia ?
Említettem, hogy ez a hirdetés lényegében, értelmileg egy mondat.
Lássuk tehát így !
Gyönyörű kész Nyári ruhák Kosztümök Blúzok Pongyolák Szoknyák
Nagy választékban Kereskedő János-nál.
Milyen felháborító lenne, ha gyermekeink egy mondatban 14 helyesírási
hibát ejtenének! A közönség, a felülvizsgálatra hivatott szakember, sőt
maga a betűszedő iparos is azonban hagyta a hibákat.
A következő egy cégtábla. Nem olyan régi. Egyik iparosmesterünk
készítette. Külsőre szép és díszes. Itt is a kihangsúlyozás kedvéért a
— helyesírási hibák mellett — használt nagybetűk a szembetűnők :
Kertész Pál Virág kereskedése
Élő és művirág Kötészet
Értelemszerű mondategységre tagolva, szomorúan fést a hirdetés.
Lehet, hogy a cégtulajdonostól a mester így kapta a szöveget. A címfestő,
aki nincs tisztában a helyesírás legelemibb követelményeivel, szolgailag
másolta le, holott neki kötelessége lett volna javítani.
Lássunk egy következő hirdetést! Ezt az országzászló mögötti világító
hirdetőoszlopon olvastam. Uvegrefestett. Ez is újabb keletű. Talán a
fővárosban készítették. Minden esetre valamelyik hirdetővállalat vette fel és
adta ki munkára :
Kalmár József.
Cipő és Divatház
fő út - 3.
Bizonyára az illető aki írta, vagy készítette, nem tudná megmagyarázni,
hogy miért tett a név után pontot és ugyanakkor miért felejtette el
a gondolategység végét írásjelezni, miért cserélte fel a kötőjelet a Fő-útnál.
Nem értelmesebb-e a szöveg így: Kalmár József cipő- és divatháza ? Nem
ezt akarta ő is kifejezni ?
A következő hirdetés egyáltalán nem törődik az írásjelekkel. Minden
kihangsúlyozás nélkül, nagybetűkkel, egyfolytában Íratta le a maga mondanivalóját.
Mesterkészítette tábla ez is :
MÉSZÁROS JÓZSEF HÚSÜZEME
FINOM FELVÁGOTTAK ÉS MELEG HÚSOK
FIATAL SERTÉS MARHA ÉS BORJÚ HUS
SZALÁMI MAGYBANI ELADÁSA
Ezekhez hasonló hibás hirdetések százaival találkozunk.
Ha nagyobb üzemek feliratait nézem, szintén ott találom a jellegzetes
helyesírási hibákat, a bizonytalanságokat. A vasútállomáson például a
fel- és leadás helyének jelzését 3 formában láthatjuk:
Gyorsárú - fel ós leadás.
Podgyász fel- és kiadás.
Podgyász fe és kiadás.
Zománctáblák. Örök díszek.
Nézzünk most egy-két olyan hirdetést, amit nem a szakemberek, hanem
az érdekeltek maguk készítettek, állítottak és írtak ki.
Kihangsúlyozás kötőjellel, ami szintén divatos egy-két vállalati hirdetésben
:
Fajnyulak belga óriások - anyák - süldők - fiatalok
eladók.
A következő a hivatalos nyelv egyik maradványára példa. Igen sok
esetben láthatjuk az ilyeneket:
Szabótanonc felvétetik az udvarban
fizetéssel azonnal Mester József nél.
A hirdetés természetesen helyesírási hibáktól sem mentes.
Egyszerű piaci hirdetés :
Dinye itt kapható 1 klg 50
Végül csemegének bemutatom a hirdetési engedéllyel ellátott labdarugómérkőzésre
szóló meghívót. A napokban tették ki.
Tisztelettel meghívom önöket a pincérek
a zenészek labdarugó mérkőzésére szombaton
d. u. V2 4 kor lessz megtartva a vasutas pályán.
A mai háborús idők emlékére is van egy-két hibás figyelmeztetés.
A város több pontján szemében ötlik az embernek, hogy ott nyilvános óvóhely
van. Szövege :
Nyilvános óvóhely
50 méter >•
és az utat mutató nyíl. Egy kis raghiány s máris értelmi zavarokat okoz.
Azt hiszem, hogy az említett tábla nem az 50 méteres óvóhelyet hirdeti,
hanem azt, hogy az óvóhely 50 méterre van.
Egy másik háborús hirdetés, melyben a kihangsúlyozás érdekes követését
látjuk :
Bevonulás miatt
Zárva
Az é l e t és az i s k o l a k a p c s o l a t a . A bemutatottak csak elenyészőek
a valósághoz viszonyítva. Alig látni jól elkészített, kifogástalan hirdetést.
Az ember valósággal örül, ha ilyennel találkozik. Azt hiszem mindezeket
kartársaim is észrevették. Talán bosszankodtak is rajtuk. Itt-ott talán el is
határozták, hogy teszünk valamit ellenük. Az idő a maga sok feladatával
elhallgattatott bennünket. De elmehetünk-e ezek mellett minden szó nélkül
mi, iparostanonciskolai tanárok ? Nem a mi iskolafajtánkból kikerült egyének
munkái ezek ? Nem hozzánk járnak ezek utódai, a tanítványaink ? Ez utóbbit
tekintve ne is csodálkozzunk, ha gyermekeink a helyesírás terén alig mutatnak
jó százalékot. Kérdem, az iskola a maga helyesírás-tanítását tudja-e annyira
fokozni, hogy ezekkel az esetekkel szemben is eredményt küzdhessen ki.
Amikor előadásom közelebbi céljáról: az iskola helyesírási készségének
fejlesztéséről, egy-két módjáról szeretnék beszélni, nem volt-e szükséges
megvilágítanom azt a helyzetet, ahonnan tanulóinkat nyerjük ? Ilyen
előzmények után tekintsünk most tanulóinkra !
Az iskola helyesírása.
A)* C s o p o r t o k . Az iskolában háromféle helyesírási tipust különböztetünk
meg :
1. A kívánt követelményeknek megfelel. Helyesen ír.
2. A kívánt követelményeknek egyáltalán nem felel meg. Szégyenletes
hibákkal dolgozik.
3. A kettő között van.
Az 1. csoport igen kis százalékú. A kereskedőtanoncok közt kb.
2—3%. Ezeket ki is hagyom tárgyalásom keretéből. A legnagyobb százalékú
a helyesírást tudók és nemtudók között ingadozó harmadik csoport. Figyelmünk
különösen ezekre kell, hogy irányuljon. Százalékban kb. 40—60. Ha
nem törődünk velük, az évvégi helyesírási készség megállapításakor, csakis
a rossz helyesírók számát növelik.
Ha már így csoportosítottam a tanulók helyesírási készségét, s a
tanár szempontjából — mint később látni fogjuk — fontosságot tulajdonítunk
a csoportosításnak, szükségesnek tartom megemlíteni a helyesírási készség
megismerésének módját is.
B) E r e d m é n y v i z s g á l a t . Az első magyar órán az iskola követelményeinek
megfelelő helyesírási területről tollbamondásra szöveget keresek.
Ezek ne legyenek erőltetett példamondatok. Pompásak erre a célra a közmondások.
A tollbamondás számbavételekor állapítom meg, hogy tanulóink
mily °/o-ban ütik meg a mértéket. Tapasztalatból mondom, hogy a helyesírásnál
az iskolavégzettséget nem vehetem kimondottam alapul. Csak az
említett eredményvizsgálat mutathat tiszta képet.
C) Hibagyűjtemény. Ezt a tollbamondásra kerülő szöveget úgy
szerkesztjük meg, hogy benne a kívánt helyesírási sajátságok, a hiba elkövetésénél
pedig a jellegzetes helyesírási hibák domborodjanak ki. Például: a
hosszú magánhangzók és kettős mássalhangzós szavak. Epígy: tulajdonnevek
írása, a feiszólítójellel kapcsolatos hangváltozások, stb.
A számbavételnél nemcsak a csoportot tudom felállítani és tanítványaimat
a megfelelő helyre helyezni, hanem a fent leírt módon egy kis
általános hibagyűjteményt kapok, amivel aztán a legközelebbi tollbamondási
tanítási anyagot szerzem. Hangsúlyozom, azt az anyagot kapom, ami általános
hiba és így az osztály helyesírási szintjét emelem. Sok kartárs megelégszik
azzal, hogy a tanmenetben évekre előre felállít bizonyos helyesírási
tanítási tételeket és szigorúan annak menetét követi. Lehet, hogy a felvett
anyag nem is hiba abban az osztályban, de mert következetes, tárgyalja.
Ellenben a súlyosabb és általánosságban előforduló hibákat, mert tanmenetében
ezt nem így vette fel, nem tárgyalja.
D) Időszaki h e l y e s í r á s i t a n m e n e t . Tanmenetről beszéltünk.
Vájjon a helyesírás területéről éppen a mi iskolánkban készíthetünk-e ilyent?
Tudvalevőleg helyesírási alapokat nem adunk. A mi tantervünk, de maga a
könyv is számol azzal a ténnyel, hogy tanulóinknak akár a népiskolákban,
akár a polgári iskolában megszerzett helyesírási alapjuk megvan. A helyesírás
tanítása nálunk tehát arra szorítkozik, hogy a hiányokat kiküszöböljük
és a készséget növeljük.
A tanév elején és a második félév kezdetén, a tollbamondás alapján
leszűrt általános hibákból állapítok meg egy helyesírási anyagot. Tehát a
helyesírási tanmenet nemcsak évről-évre más, hanem a helyi viszonyok és a
tanulók helyesírási készségének megfelelően, állandóan módosul. Természetesen
a tollbamondás szövegének összeállításakor figyelnünk kell arra, hogy
ugyanaz a nyelvtani, illetve helyesírási tárgykör ne szerepeljen az 1. és 2.
félévben is. Előfordulhat az is, hogy kénytelenek leszünk a második félév
helyesírási anyaga közé az első félévi anyagból egy-kettőt felvenni, mert az
elsajátítás nem történt meg.
Ezzel az időszaki és tanulóink ismeretéhez alakuló tanmenettel rugalmassá
teszem helyesírási tanításomat.
F) H e l y e s í r á s i t á b l á c s k á k . Egy-két példa. A gyermekek írásaiban
gyakran előfordul a hivatalos nyelv hatása alapján még mindig a ,,-tatik,
-tetik" használata.
Tanonc felvétetik.
Tanoncot felveszek.
,,-tatik, -tetik". Ma már nem használjuk!
A következő hirdetést felhasználjuk arra, hogy a gyermekek által
igen sokszor elkövetett „vállal" és ezzel kapcsolatos szavakat helyesen Írassuk :
Kerti munkát válalok.
Kerti munkát vállalok,
vállal
vállalat
vállalkozó
G) H e l y e s í r á s i h á z i f ü z e t e k . Ezek a gyakorlaton alapuló, önérzetre
nevelő kis megértetések, helyesírási táblácskák tartalma a feledésbe
merülne, ha nem gondoskodnánk azok megrögzítéséről. Ezért minden tanulónak
1
helyesírási füzete legyen. Úgy, ahogy én a táblán vagy erre készített papiron
írtam, írják bele a tanólók is. A füzetet magukkal viszik. Sőt az ő tulajdonuk
is lesz. Egész biztosan otthon forgatni fogják.
H) Otthoni foglalkoztatás eredménytelensége. Felmerül az
a gondolat, vájjon nem volna-e helyes, ha a tanulók a helyesírási készség
megszerzésére otthoni gyakorlatokat készitenének. Hiszen a helyesírási készség
megszerzésének egyik alapvető lényege a gyakorlás. Megkíséreltem az
elmúlt esztendőben. Igen nagy százaléka a feladatot nem készítette el, hivatkozva,
hogy a mester időt nem ad erre. A kötelességteljesítő tanuló pedig
szabadnapján egyszerre írta le a napokra kiosztott anyagot. Ezzel is sietett.
Természetes következménye a sok hiba lett.
Otthonra nem adhatunk fel ilyen gyakorlatokat. Eredményt csak itt
érhetünk el, sőt azt kell mondanunk, erőnket itt kell kiizzadnunk. Az otthonra
különben sem számíthatunk, mint ahogy azt a felhozott példák is igazolják.
I) Rossz h e l y e s í r é k . Mit tegyünk azokkal a tanulókkal, akiknek
helyesírási alapismeretük alig van ? S mi legyen akkor, ha ezek százaléka
döntő egy osztályban és természetszerűleg magukkal rántják azokat is, akiken
még lehetett volna segíteni ?
Tavaly volt egy ilyen osztályom. Itt a munka hasonló mederben
megy, mint ahogy ezt már tárgyaltam, de itt minden fáradozásunk erőn
felüli lesz. Idő és lehetőségek hiányában az eredmény még így is szomorú
volt.
J) Helyesírási segédeszközök. A helyesírási füzetecske nem
elegendő, hogy célunkat elérjük. Vannak esetek, amikor tanulóink otthon,
vagy az üzletben kapnak egy-egy helyesírási problémát. Ezért tanácsolom,
hogy az iskola minden tanulója részére szerezzen be egy-egy helyesírási
szabályzatot. A többi könyvek mellett ezt is osszuk ki. A magyart tanító, tanár,
vagy bárki első alkalommal mutassa meg annak kezelését, használatának
szükségességét.
Helyesírás azonban nincsen helytelen beszéd, magyartalan kifejezések,
pongyola fogalmazások mellett.
Vájjon a mi tanulóink nem ebben a légkörben élnek ? Iparosaink,
kereskedőink és még közelebbről, tanulóink vájjon küzdenek az idegenszerűségek,
pongyolaságokkal szemben ? Tessék csak elmenni, mondjuk egy cipészműhelybe,
vagy egy vaskereskedésbe ! Még mindig felénk árad egy csomó
olyan szó, amit ők értenek, de mi magyarok nem.
Az iskola erre is hívja fel a figyelmet. Éppen ezért minden osztály
részére szerezzük be a Pintér-féle nyelvvédőkönyvet.
K) A helyesírás tanítása más tárgyakknl kapcsolatban.
A helyesírás tanítása, irányítása, a hibák észrevétetése nemcsak a magyar tanító,
tanár feladata, hanem mindannyiunk kötelessége. Csak egy-két gondolatot
1
akarok adni, hogy kik és hogyan vehetnek részt ebben a nagy és fontos
munkában.
Szerintem a rajzórákon egyszer-kétszer stílusos, Ízléses hirdetést kell
szerkeszteni. Tudatosan vettem a szerkesztés szót, mert nem elég a szövegre
szabott díszítést figyelni, a betűformákal irányítani, hanem arra is kell törekedni,
hogy a szöveg rövid, egyszerű, a gondolatot, a célt kifejaző hangulatos,
de mindenekelőtt magyaros és a helyesírási hibáktól mentes legyen.
A rajzot tanító tanároknak alkalmuk kínálkozik a modernség szellemében
tanítványaikkal szebbet, tökéletesebbet, tetszetősebbet kifejeztetni, de soha
sem mehetnek annyira, hogy a hirdetési cél érdekében a nyelv ősi törvényeit,
szokásait lerombolják. Soha sem egyezhetnek bele abba, hogy a díszítés
kedvéért a tulajdonneveket kisbetűvel kezdjék, vagy akár az írásjeleket elhagyják.
A gyakorlóiroda és a kereskedelmi levelezési órákkal kapcsolatban
a helyesírásra figyelés szintén nagy horderejű. Lényegében ez az a tárgy,
mely felöleli az iparos, vagy kereskedő írásbeli érintkezési körét a legnagyobb
mértékben. Az itt dolgozó kartársnak és a magyart tanító tanárnak éppen
ezért állandóan együtt kell dolgozniuk. Kettőjük munkájának összhangja
hozhat csak biztos eredményt.
Hatalmas tanító és nevelő eszköznek tartom az önképzőkört is. A
vezető tanár minden erejével arra törekedjen, hogy ez a hely a magyar
mivolt fellegvára legyen. A dal, zene mellett muzsikáljon a magyar szó
beszélgetésük közben, előadásokban, bírálatokban. Mindegyik tanuló érezze,
hogy itt másnak kell lennie. Itt a mindennapi beszéd ünnepi ruhát vesz fel.
Itt kell felfrissülnie a szebb, a dallamosabb és magyarosabb nyelv használatával
a közéletben amúgy is elparlagiasodott magyar léleknek. Különösen
fontos a mi tanoncainknál, akik még sajátos foglalkozásuk és forgolódásuk
következtében alig emelkedtek erre a magaslatra. Jól tudom, nehéz feladat.
Különösen az ilyen irányú megszervezés nehéz. De minden fáradságot megér,
ha látjuk, hogy tanulóink hétről-hétre emelkednek arra a magaslatra, amit
ma minden iparostól és kereskedőtől a magyar társadalom összessége elvár.
A megszervezéshez tartozik, hogy az önképzőkör vezető tanára irányítást
tudjon adni. Mily nemes volna, ha az iskola évenként pályázatot írna
ki a szép beszéd versenyére akár felolvasás, akár előadás terén. Hiszen a
helyesírás lényege a szép, magyaros és tiszta beszéden alapul leginkább.
Vagy az egyik tanuló, aki maga is tisztában van a helyesírás szabályaival,
alkalomról alkalomra egy-egy szellemi kirándulásra vinné a hallgatóságot a
helybeli hirdetések ingoványos területére. Hogy erre a munkára hangulatot
teremtsen a vezető tanár, a tanári testületből kérjen fel valakit, aki szellemesen,
talpraesetten megmutatná a cégtáblák, hirdetések igazi arculatát a
magyar nyelv és helyesírás szempontjából. Jól tudom, ha ez kétszer-háromszor
megismétlődne, máris nagy hatással számolhatnánk, mert a tanulók útján
a kereskedő\'- és iparostársadalomhoz eljutna a hire. Mindenki vigyázna, mit
hogyan írjon, illetve Írasson le. Legjobban maguk a tanoncok, segédek
figyelnének, akik több esetben az ilyen hirdetési szöveget maguk szerkesztik
és írják.
Az iskola kapcsolata az élet helyesírásával. Idősebb kartársaink
keze alól ma már koros iparosok és kereskedők kerültek ki. A tanár
és a tanítvány közötti bizalom, szeretetteljes kapocs még most is megvan.
Vájjon ezeknek a kartársaknak nem kötelességük-e figyelni, hogy volt tanítványuk
üzletében, kirakatában milyen hirdetés van? Kérdem, megharagszik-e
az a mester, kereskedő, ha jóindulatúlag adunk tanácsot részére ? Minden
értelmes embernek be kell látnia, hogy ez a bensőséges figyelmeztetés az ő
érdekében történik, hiszen a helyesírás egyúttal műveltségi fokmérő is. De
azt is merem kérdezni, vájjon hányan tettük meg figyelmeztetésünket? Bizony
őszintén megmondhatom, hogy sokan a netaláni kellemetlenségek elkerülése
végett szemet hunynak.
Helyesírási t a n á c s a d á s . A feltűnő szarvashibák, amiket az iparosés
kereskedőtársadalom nagy százalékban akár hirdetésekben, akár iratokban
végez, mindnyájunkban csak azt a gondolatot válthatja ki, hogy itt közösen
cselekednünk kell. Tény az, hogy az ő művelődési fokozatuk iskolánk hírnevét
emelheti, de ennek hiányában csökkentheti is. Azért kívánom hangsúlyozni,
hogy a most felvetett gondolatokat ebből a szemszögből bíráljuk.
Az iskola igazgatóságának, mint a tantestület egyetemességének
javaslattal kellene fordulni nevezett két társadalom elnökségéhez, hogy a
maguk kebelében helyesírási tanácsadó-bizottságot állítsanak fel. Meg kell
világítani előttük, hogy mért válik ez szükségessé. Ugyanakkor fel is kell
világosítani őket, hogy a tanácskérés és tanácsadás viszonyából soha nem
állhat be szégyen. Nagyobb szégyen említett társadalom egyetemlegességére,
ha a hibák sorozatával jelentetik meg hirdetésüket és közlésüket.
Vájjon nem az volna-e a leghelyesebb, ha maga az iskola állítana
fel egy ilyen tanácsadó bizottságot ?
Igen furcsának találom, hogy a hirdetési vállalatok akármilyen magyartalan
és helyesírási hibákkal túlzsúfolt szöveget kifüggesztenek. Látszik
nyilvánvalóan, hogy csupán a kérdés anyagi oldalával törődnek. Szempontjukból
felesleges hogy a szöveg vét-e a magyar nyelv törvényeinek, vagy
nem. Már pedig minden testületnek, intézménynek kötelessége vigyáznia a
nemzeti kincsekre. A nyelv pedig ilyen kincs. A hirdetővállalatok a maguk
kebelében is megtehetik ezt a felülbírálást, sőt az erre való figyelem felhívásával
erkölcsi kötelességét is teljesítenék. Természetesen ez tőlünk kell,
hogy kiinduljon, a helyesírási tanácsadás gondolatának példaadásával.
Tisztában vagyok azzal, hogy a szégyenérzés olyan erő, amivel számolni
kell. Sok ember nem megy szivesen a tanácsadóhoz. Erzi, hogy ez talán
lekicsinyítő\' számára. Ha ilyen szempontból nézzük a helyesírási tanácsadás
felállítását, céltalannak látszik. De nem lesz azzá, mihelyt az érdekelt mester
annak tudatában, hogy vannak akik őt már figyelik, kénytelen alaposabban
dolgozni, tanácsért, ha nem is hozzánk jön, többet tudó társához megy.
Célunkat így is elértük. De lesznek olyanok, akik inkább a mi tanácsainkhoz
fordulnak, mert érzik, hogy hivatottak erre mi vagyunk.
Iskolánk jól felfogott erkölcsi érdeke, hogy ezen a téren is befolyást
követeljen. A szégyenteljes hibák szégyenfoltok a mi iskolánkra is, akármennyire
is fáj ez a tény önérzetünknek, de úgy van. Éppen ezért be kell
lépni a hibák tömkelegébe és a mi érdekünkből is harcot kell indítani. A
kezdet nehéz lehet. Biztosan akadnak olyanok, akik félreérthetik nemes
szándékunkat. De a tények birtokában bátran útrakelhetünk, tartsunk előadást
az iparosok és kereskedők közt, s legyünk rajta, hogy ez a gondolatunk
megvalósuljon.
Mit gondolnak egyes kartársaim, ezzel nem végzünk-e nemzetnevelő
hivatást ? Nem kötelességünk-e ezt az iskolán kívüli feladatot a
nemzet, az iparos- és kereskedőtársadalom, de a mi érdekünkben is minél
hamarább megindítani ?
Befejező gondolatok. Az iskola és az élet nem választhatók el.
Ha a helyesírás terén mindent elkövetünk, hogy eredményt érjünk el, teljes
erőnkkel valami úton-módon a benaünket közelebbről érintő iparos- és kereskedőtársadalom
helyesírását szintén javítani szükséges. Erre is adtam lehetőséget,
elképzelést. Az iskola és az élet összhangzatos, együttes munkája
hozhatja csak meg a teljes eredményt. Külön-külön félmunka.
A helyesírás, mint mondottam, műveltségi fokmérő. Félmunkával
műveltséget fokozni nem lehet. Legyünk azon, hogy nemzetnevelő kötelességünket
az iskolában, de az iskolán kívül is sikerrel hajtsuk végre. Dolgozzunk
itt, de dolgozzunk az iskolán kívül is.
Kovács J. András.
II.
Az iskola
A művelt nemzetek legjobbjai
ipar és kereskedelem fejlesztésével lehet
tenni és ebből következőleg nagy súlyt
és minél műveltebb iparosai, kereskedői
múltja.
már régen belátták, hogy csak az
egy országot gazdaggá, vagyonossá
kell helyezni arra, hogy minél több
legyenek az országnak.
Nagykanizsa e históriai emlékekben gazdag város, miként történelme
igazolja, mindig ama városok közé tartozott, ahol a hazafias, társadalmi és
gazdasági megmozdulások kedvező talajra és művelőkre találtak.
Az iparosifjúság nevelésére és oktatására nézve is jóval korábbi
adataink vannak, mint azt az 1884. évi XVII. t.-c. életre hívta volna.
1820-tól adataink vannak arra, hogy a Ratio educatioriis révén a
céhek által kötelezőleg létesített „normális iskola" elvégzése után az „inasok"
félórai közismereti és fél órás hittanórára jártak a „vasárnapi iskolába".
Rendszeres iparoktatás a helytartótanács rendeletére szervezett „vasárnapi
tanodával" kezdődött, melynek elvégzése nélkül legénnyé senki sem
lehetettt. A vasárnapi tanodát 1852. évi március hó 1-én nyitották meg a
volt Eötvös-téri piarista gimnáziumban. Az oktatás 2 órás volt s az utolsó
fél órában az inasok tanítójuk vezetése mellett szentmisén vettek részt.
Az 1869—70. tanévben a nemzeti (központi) iskolaház Zrinyi Miklósutcai
szárnyának (ma a polgári fiúiskola) földszintjén lévő elemi iskola helyiségébe
került 2 osztállyal. Tanítói : Juhász Péter és Németh Ignáci 1879-ben
újabb 2 osztállyal bővült; ezeket Páros Endre és Récsey György látták el.
Zala vármegye alispánja 1883. évi január hó 16-án kelt 853. számú
leiratában felhívta a városi tanácsot, hogy az 1882. évi augusztus hó 23-án
kelt 23.439. VMK. rendelettel kiadott „Az iparostanulók iskolai szervezetének"
megfelelően alakítsa meg a helyi „ipartanodai bizottságot". A városi
képviselőtestület 1883. évi január hó 23-án tartott közgyűlésén e tisztséget
az elemi iskolai iskolaszékre ruházta.
Az első ipartanodai bizottságban Babochay György polgármesterrel
az élén, a város tekintélyes és számottevő polgárai foglaltak helyet. A
bizottság 1885. évi október hó 29-én Lengyel Lajos városi főjegyzőt, Engel
Adolf szappangyárost, Morgenbesser János polgári fiúiskolái és Németh
Ignác elemi iskolai igazgatókat bízta meg az „alsófokú ipariskola" költségvetésének
és az 1884. évi XVII. tc. szellemének megfelelő egyéb módozatainak
kidolgozására. Ezt 1886. évi január hó 29-én a bizottság egyhangúlag
elfogadta és kimondotta 1886. évi szeptember hő 1-től az iskola megnyitását
2 előkészítő és 2 első osztállyal, melynek fenntartására 1179 forintot
biztosított.
Az ipartanodai bizottság 1886. évi június hó 9-én tartott ülésén
igazgatóvá Tóth István elemi iskolai igazgatót, tanítókká pedig Erdősy Biba
Bálint, Lisztner József elemi iskolai és Schultz Károly polgári fiúiskolái rajztanítót
választotta meg. Az iskola törekvő tantestülete már az első évben
nagy érdeklődéstől kísért rajz és munkakiállítást rendezett 62 tanonc munkáiból.
• A város 8555/1890. számú tanácsi végzésével állította fel az építőipari
(téli) tanfolyamot 2 osztállyal.
Az „alsófokú. kereskedő iskola" az 1890/91. tanévben alakult meg
2 osztállyal és 68 tanulóval. Az izraelita hitközség alapítása. A felsőkereskedelmi
iskolában volt elhelyezve Bun Samu igazgatása alatt. Legnagyobb
létszámát az 1914/15. tanévben érte el 193 tanulóval.
1899/1900-ban létesült az építőipari, téli tanfolyam 2 osztállyal.
A városi tanács 1900. évi szeptember hó 1-től osztályonként heti 1
órában költségvetési fedezetet biztosított a hit- és erkölcstan tanítására és
ezzel 24 évvel megelőzte az 1922. évi XII. tc. 177. §-ának intencióit.
Az iskola munkássága a beírt tanulók hiányos alapismerete miatt
sokáig főleg az általános irányú tantárgyak tanítására, erkölcsi és hazafias
nevelésére szorítkozott. 1895/96. tanévtől kezdve az általános rajzon kívül
a 2 osztálytól felfelé bevezették a szakrajzot. Szakrajzra rajzbeli készségük
alapján osztották be a tanulókat, tekintet nélkül közismereti osztályukra.
A rajztanítás évről-évre elért eredménye felett a fenntartó hatóság,
az érdekelt iparosság és a felügyeleti hatóság mindenkor a legnagyobb elismerését
nyilvánította. Ez adott ösztönzést a tantestületnek arra, hogy rajztanítási
tanmeneteit és módszereit feltüntető iskolai rajzokat az 1908. évi londoni
magyar kiállításra felküldje. A budapesti bírálóbizottság a 2 díszkötésü
albumban elhelyezett 300 rajzot és 9 természetes nagyságú műhelyrajzot kiállításra
elfogadta.
Ugyancsak résztvett az iskola egy egész íves szakrajzi albummal és
10 természetes nagyságú műhelyrajzzal 1912-ben a drezdai IV. nemzetközi
rajzkiállítási kongresszuson.
Az 1913/14. tanévtől a város, új és agilis polgármestere, Dr. Sabján
Gyula engedélyt adott az iparostanonc leányiskola megnyitására 1 közismereti
és 1 rajzosztállyal. A leá\'nytagozat a volt központi elemi leányiskolában, a
mai polgári leányiskola földszintjén talált otthonra. Az első tanerők : dr. Horváth
Tivadarné, Kenedi Erzsébet polgári iskolai tanárnő és Nagy Béláné, Kun
René tanítónő.
1914/15-ben a tantermeket kórház céljaira foglalták le. Az iskola
régi otthonát elhagyva, 1915. évi január hó 14-én nyitotta meg kapuit részben
a városi hatóság szorgalmazására a katonaság részéről átengedett mellékutcai
iskolákban, részint a városházán és az Első Magyar Biztosító Intézet ezen
időben a Fő-út és Csengery-út sarkán emelt palotájában lévő még használatba
nem vett 5 üzlethelyiségében. A háború végén ismét visszatért eredeti
helyére. Az ott raktározott szertári tárgyak, rajzeszközök, padok tönkrementek
; az egykori feljegyzések szerint a tanulók nagyrésze állva hallgatta
végig a tanítást.
Az állami polgári iskolák folytonos osztályszaporítás révén újabb és
újabb tantermeket eszközöltek ki és ezekbe többé a tanonciskolát nem engedték
be, annak ellenére, hogy a tanonciskola használati joga telekkönyvHeg
is biztosítva volt.
- iS -
Bazsó József felügyelőbizottsági és ipartestületi elnök közbenjárására
dr. Sábán Gyula polgármester a már ezren felüli létszámú iskolát az 1911-ben
épült Rozgonyi-utcai II. körzeti áll. elemi iskcplában és a hozzácsatolt régi
gimnáziumi udvari épületben helyezte el. Az 1926/27. tanévet az iskola már
itt kezdte meg 23 közismereti, 15 általános rajzi, 9 szakrajzi és 1 rajzpótló
osztállyal.
Az 1925/26. tanévtó\'l az iskola teljesen szakirányúvá alakult át.
Az iparoktatási kir. fó\'igazgatóság a tanonciskolái rajztanítás emelése
és egyöntetűvé tétele érdekében 1928-ban kerületi rajzkiállítás rendezésével
bízta meg iskolánkat, amiért a VKM. úr, az iparoktatási kir. főigazgatóság
és a kir. tanfelügyelőség részéről elismerést és köszönetet nyert.
A VKM. úr rendeletére az iskola 1931. évi július hó 6—9. közötti
napokon első kerületi rajztanítást elbíráló eljárást szervezett. Hogy az iskola
ekkor is a rajztanítás révén hivatása magaslatán állt, azt a VKM. úr két
elismerő leirata igazolta.
Az eddig különálló kereskedőtanonciskola tanulólétszáma időközben
annyira lecsökkent (10-re), hogy az 1931/32. iskolai évvel beolvadt az iparostanonciskolába.
Az iskolai munka azonban most sem lehetett zavartalan. Az egyesületi,
ma Notre Dame leánylíceum kiépülésével 1931-ben a fiútagozat kiszorult
az elemi iskola udvari, régi gimnáziumi épületéből és a polgári fiúiskolában
kapott ismét szűkös otthont. A leányosztályok és szertárak az
elemi iskola utcai épületében maradtak továbbra is. Az iskola kétfelé szakadt.
Mindezen nehézségek és tarthatatlan állapotok arra késztették a felügyelőbizottságot,
hogy 1933, évi június hó 25-én tartott ülése határozatából
kérelemmel forduljon az iskolafenntartó városhoz olyan helyiség rendelkezésre
bocsátása érdekében, melyben a város akkor legnagyobb tanulólétszámú
tanintézetének zavartalan munkája, a jövő kisiparosának a kor színvonalán
álló kiképzése és eredményes oktatása minden nehézség nélkül keresztülvihető
legyen. Ugyancsak ilyen irányú kérelemmel fordult az iskolafenntartó
városhoz az ipartestület elöljárósága is.
Az iskola ezek eredményeként került vissza 1933/34-ben a Rozgonyiutcai
áll. népiskola udvari, volt .régi gimnáziumi épületébe, ahol az emeleti
részen 4 tantermet, szertárt, igazgatói irodát, a földszinten pedig tanári
szobát és altiszti lakást kapott, mint önálló tanonciskolái helyiséget. Ezeket
a VKM. úr is biztosította a fenntartó hatósággal, amennyiben a főhivatású
igazgatói állás szervezésének és betöltésének jóváhagyását ettől tette függővé.
A délutánok folyamán a népiskola helyiségei szükség szerint rendelkezésünkre
állanak.
A főhivatású állások szervezése és betöltése dr. Krátky István, jelenlegi
polgármester, m. kir. kormányfőtanácsos úr érdeme.
Az iparostanonciskolai önálló épület évtizedek óta kísért. Megvalósulása
azonban a háború után előreláthatóan ismét felszökkenő nagy tanulólétszáma,
valamint a szakosításból szükségszerűen következő sok osztály,
legújabban pedig a körzeti tanonciskolák közeli bevezetése és ezzel kapcsolatban
mintaműhelyek létesítése, a felszerelés, berendezés, stb. elkerülhetetlen
gyarapítása következtében égetően szükségessé válik. Ellenkező esetben
számot vethetünk azzal, hogy a mi tanulóink is egy nálunk sokkal kisebb,
de áldozatot hozó város körzeti iskolájába mennek.
Jelenleg a helybeli Baross Szövetség indítványa az önálló kereskedőtanonciskola
visszaállítása érdekében ismét reális alapokon nyugszik.
Kir. tanfelügyelők. Dr. Ruzsicska Kálmán és Scossa Dezső kir.
tanácsosok, v. dr. Barnabás István.
Szakfelügyelők. Torda Imre szakipariskolai igazgató, Feyér Gyula
felső iparisk. tanár, gépészmérnök, Littván Sándor iparoktatási igazgató,
Csizmadia Kálmán fémipari szakiskolai igazgató.
I p a r o k t a t á s i kir. főigazgatók. Jágócsy Péterffy József, miniszteri
biztos, dr. Bernát István, Mártonffy Márton udvari tanácsos, Magyar
Endre és Förstner Tivadar.
Tanker. kir. főigazgatók. A közoktatási igazgatásról szóló
1935. VI. tc. az iparoktatási kir. főigazgatóságot megszüntette és a szakirányú
iparostanonciskolákat közvetlenül a tanker. kir. főigazgatóságok hatáskörébe
utalta. A szombathelyi tanker. kir. főigazgatói : 1935/1940. dr. Liber Béla,
1941— dr. Simon László.
A felügyelőbizottság eddigi e l n ö k e i : 1886. Babochay György
polgármester, 1895. Ifj. Samu József, 1896. Grünhut Henrik, 1901. Weiser
József, 1904. Josifovits Milivoj, 1908. Weiss Tivadar, 1926. Bazsó József,
1929. Hoffmann Henrik, 1936. Samu Lajos.
A felügyelőbizottság eddigi t a g j a i : Bartha Gyula, dr. Beipert
Ferenc, Benczik Ferenc, dr. Berény Árpád, Bittera Béla, Bojtor József, Bőcze
Dániel, Buday János, Bun Samu, Cseresnyés Sándor, Csóka Nándor, Csóti
Márk, Dants Kálmán, Darvas János, Dedovácz Béla, Dreven Antal, Ebenspanger
Lipót, Eperjessy Sándor, Faics Lajos, Farkas József, Feigelstock
Adolf, Fisch Pál, Földy Antal, Garay Benő, Geisl Viktor, dr. Gerő József,
Gerő Soma, Goldhammer Jakab, Goldhammer János, Győrffy János, Haba
József, Halvax Frigyes, Halis István, Hegedűs László, dr. Hegyi Lajos, Hell
János, Heltai József, Hlatkó János, Hock Fülöp, Hodics István, Hoffmann
Mór, Janky Károly, Juhász György, dr. Kauffmann György, Keleti Mózes,
Keller Ignác, Kiss Ernő, Knausz Ferenc, Knortzer György, Kohn Samu,
Kovács Ferenc, Lengyel Ignác, Lengyel Lajos, Lőwy Adolf, Mankovits István
Matkovich Nándor, Mayer Károly, Márz Mátyás, Mesteri János, Mihálecz
József, Miltényi Sándor, Móger Károly, Munkácsy Nándor, Muraközi Lajos,
y
Muzikár Vince, Német Ignác, dr. Neusidler Antal, Nováth György, Nusecz
József, Nyitrai Jakab, Oesterreicher Bernát, Oroszváry Gyula, Papp Oszkár,
Philipp Lipót, Pichler József, Plihál Ferenc, Plosser Ignác, Polónyi György,
Pongor Henrich, Rapoch Gyula, Récsey György, Rosenberg Richárd, dr.
Rotschild Samu, Rózsavölgyi Antal, Sattler Károly, Schallér Lajos, Schapringer
Adolf, dr. Schreyer Lajos, Simon Kálmán, Szedlmayer László, dr.
Szukits Nándor, Topalits József, Tóth Lajos, Tresztenyák Bódog, Unger-
Ullmann Elek, Varga Lajos, Velecz Ede, Vida József.
Az iskola eddigi tantestülete.
/. Főhivatású tanerők.
a.) Igazgatók.
1. Küronya István oki. felső ker. isk. tanár, C-szak. 1937. IX. 15.—1940. IX. 30.
2. Balogh Árpád József, oki. felső ker. isk. tanár, C-szak. 1941. IV. 18.-tól.
b.) Tanítók.
1. Németh János oki. elemi népiskolai tanító. 1942. VI. 1-től.
II. Mellékhivatású tanerők.
a.) Megbízott igazgatók.
1. Tóth István. 1886—97. 5. Ortutay Gyula 1933—37.
2. Wenczel Rezső. 1888—1900. 6. Küronya István. 1937. VI. 29.—
3. Poredus Antal. 1900—32. 1937. IX. 14.
4. Brauner Lajos. 1932—33. 7. Németh J. 1940. X. 1-1941. IV. 17.
b.) Tanítók.
1. Erdősy Biba Bálint. 1886—1900.
2. Lisztner József. 1886—1904.
3. Schultz Károly. 1886—1900.
4. Ábrahám Gyula. 1888—95.
5. Kováts Miklós. 1888—1917.
6. Wenczel Rezső. (I.) 1888—97.
7. Wlassits József. 1888—1919.
8. Papp Miklós. 1892—99.
9. Poredus Antal. 1895—1900.
10. Lőrinczy Géza. 1899—1901.
11. Orbán István. 1899—1914.
12. Almásy János. 1900—14.
13. Németh Mihály. 1900—31.
14. Szalay Dénes. 1900—30.
15. Váry József. 1900-10.
16. Wenczel Rezső. (II.) 1900--8.
17. Banekovich János. 1904—18.
18. Halász Jenő. 1904—14.
19. Szabó István. 1904—5.
20. Szabó Lajos. 1905—7.
21. Áts József. 1907—32.
22. Havas Rezső. 1907—21.
23. Waligurszky Antal. 1907-8.
24. Jelinek Márk. 1908—28.
25. Földes Miklós. 1909—18.
26. Litvay Endre. 1909—33.
27. Nagy Lajos. 1909—14.
28. Tibolt Boldizsár. 1911—33.
29. Vegele Károly. (I.) 1912—14.
30. dr. Horváth Tivadarné, Kenedi
Erzsébet. 1913—14.
31. Nagy Béláné, Kun René. 1913-14.
32. Ketting Ferencné, Nagy Erzsébet.
1915—19.
33. Maximovics Júlia. 1917—18.
34. Bayer Emília. 1918—19.
35. Ketting Ferenc. 1918—42.
36. Vegele Károly. (II.) 1918—19.
37. Cseh Joachim. 1919—31.
38. Dobosy Elek. 1919—20.
39. Dreven Lajosné, Wlassits Irma.
1919—33.
40. Béres János. 1920—36.
41. Ortutay Gyula. 1920—33.
42. Arató Boldizsár. 1921—42.
43. Faludy Géza. 1921—28.
44. Thorday János. 1921—31.
45. Csete Ferencné, Müller Erzsébet.
1923-tól.
46. Brauner Lajos. 1924—32.
47. Horváth József. 1924—41.
48. Sörlei Jenő. (I.) 1924—36.
49. Balogh Arpádné, Nováczky Gizella.
(I.) 1925—33. .
50. Parlaky István. 1925—38.
51. Pintarics János. 1925—31.
52. Steinberger Viktor. 1925—26.
53. Kalmár Zoltán. 1926—28.
54. Németh Jenő. 1926-tól.
55. Óvári József. 1926-tól.
56. Saághy Pál. 1926—28.
57. v. Filó Ferenc. 1927—42.
58. Székely Nándor. 1928—33.
59. Kemenesy István. 1930—43.
60. Városy Sándor. 1930—38.
61. Ákos Elek. 1933—35.
62. Bánáti József. 1933—35.
63. Bojtor Lajos. 1933—34.
64. Dervalics Andrásné, Balogh Margit.
1933—39.
65. Fatér Mihály. 1933—37.
66. Iván József. 1933—36.
67. Martincsevics Ferenc. 1933—40.
68. Németh János. 1933. IX. 16.—
1942. V. 31.
69. Noll József. 1933—37.
70. Sáfrán Mária 1933—36.
71. dr. Barna Zoltánné, Vajda Izabella.
1934—40.
72. Küronya István. 1934. XI. 17.—
1937. VI. 28.
73. Tóth József. 1934-36.
74. Bálint Ferenc. 1936—37.
75. Bánki István. 1936—37.
76. Frühwirth János. 1936—43.
77. Husz József. 1936.
78. Kugler Sándor. 1936-tól.
79. Martincsevics Rózsa. 1936-41.
80. Savanyú Ferenc. 1936—37.
81. Szentmihályi László. 1936.
82. Szépudvary László. 1936-tól.
83. Szerdahelyi Győző. 1936.
84. Rácz Alajos. 1936—43.
85. Brónyai Anna. 1937—42.
86. Németh Béla. 1937-től.
87. Szakonyi János. 1937—39.
88. Szeidl Jenő. 1937—39.
89. Andris István. 1938-tól.
90. Beke Ferenc. 1939—41.
91. Nagy Miklós. 1939-től.
92. dr. Borsa Béla. 1940—41.
93. Borvári József. 1940-től.
94. Ferkai Láránt. 1940—42.
95. Kósa Lajos. 1940—41.
96. Kovács J. András. 1940—43.
97. Márk Bertalan, 1940-től.
98. Balogh Arpádné, Nováczky
Gizella. (II.) 1941-től.
99. özv. dr. v. Csete Antalné, Szabó
Jolán. 1941-től.
100. s. Farkas István. 1941—43.
101. Koronczy Rezső. 1941-től.
102. n. Fekete László. 1942-től.
103. Rátkai Edit. 1942—43.
104. Rfcti Lajos. 1942-től.
105. Sió Mária. 1942-től.
106. Sörlei Jenő. (II.) 1942—43.
í
III.
A tanév története.
Beírások. Június hó 12., 13. és 14-én írtuk be a tanulókat. Pótbeírásokat
október utolsó három napján tartottunk. Beiratkozott ezeken a
napokon és az év végéig 192 iparos fiú, 48 téli tanfolyamos, 53 kereskedő
fiú és 126 leány, összesen 419 tanuló. A létszám 27-tel kevesebb a mult
évinél.
T a n t e s t ü l e t i é r t e k e z l e t e k . A tantestület a 9.222/1943. VKM.
rendelet alapján november hó 2-án tartotta alakuló ülését. Jegyzővé Rátkai
Ágotát jelölte, míg a felügyelőbizottságba jegyzőül és képviseletében Balogh
Arpádné, Nováczky Gizellát küldte ki.
Előzetes értekezlet tartása azonban szeptember hó 13-án, a 6.789/
1942—43. főig. rendelet alapján szükségessé vált, egyrészt a tantestület
állomáshelyének elfoglalása, másrészt a meghosszabbított nyári szünidőben
való rendszeres foglalkoztatás, valamint a kijelölt munkarendszerhez kapcsolódó,
az évzáró ülés óta érkezett rendeletek és átiratok megbeszélése miatt.
Szemináriumi ülést minden héten tartottunk, a következő sorrendben:
Kovács J. András „A helyesírás és az ezzel kapcsolatos tennivalók a tanonciskolában",
Csete Ferencné „A hivatásos nevelő önnevelése és a nevelés
eszközei" Németh János „A mai iparosnevelés feladatai" és Nagy Miklós
„Iparosifjúságunk erkölcsi nevelése". A szemináriumi ülések magas színvonalon
mozogtak, számos problémát vetettek fel és a hivatalos bírálók, valamint
a tantestület minden egyes tagjának hozzászólásával, észrevételével
igyekeztünk az iskolával kapcsolatos időszerű kérdéseket előbbrevinni.
Egyéb értekezleteinket a szervezet által előírt időben tartottuk. Ezek
keretében tette meg észrevételét a 2.919/1943—44. főig. rendelet alapján a
hisználátos tankönyvekre, tárgyalta a háborús idők hatását az iskolára és
tette magáévá a 3.900/1943—44. főig. rendelettel közreadott főigazgatói értekezlet
tárgysorozatának előírásait.
I g a z g a t ó i é r t e k e z l e t . A tankerületi kir. főigazgató úr 1.300/
1943—44. számú rendeletével december 7-én Szombathelyen, a közép-, középfokú
és szakiskolák részére igazgatói értekezletet hívott össze az időszerű
problémák megbeszélésére és az adminisztráció egyszerűsítése érdekében. A
2.820/1943—44. főig. szám alatt közreadott tárgysorozatot a tantestületi értekezleten
ismertettük.
Főhivatású tanítónői állás. A felügyelőbizottság 1943. évi
június hó 30-án tartotta választó-ülését, melyen a tanker. kir. főigazgató úr
képviseletében dr. Krátky István polgármester elnökölt. A harmadik főhivatású
állásra Rátkai Ágota oki. népiskolai tanítónőt választotta meg, ki állását
még aznap elfoglalta és a hivatali esküt letette. A választást a tanker. kir.
főig. úr ad. 6.028/1942—43. szám alatt jóváhagyta. Nagy türelmet igénylő
munkássága elé nagy bizalommal tekint a tantestület és támogatja abban a
törekvésében, hogy mint régi helybeli iparoscsalád tagja, a keze alól kikerülő,
az életbe lépő iparos leányifjúságnak és ezen keresztül a nemzet és
társadalom életében mindnagyobb jelentőségre törekvő kézműves iparosság
előnyét szolgálhassa.
A t a n t e s t ü l e t személyi v á l t o z á s a i . Iskolánkat fájdalmas veszteség
érte. Kemenesy (Grastyán) István 1. körzeti állami népiskolai tanító,
aki iskolánkban 13 évig nagy odaadással, lelkiismerettel, igazi ügyszeretettel
látta el óraadói tisztségét és szeretetreméltó egyéniségévél, szerénységével,
bajtársias jellemével mindnyájunk körében végtelen nagyrabecsülést szerzett,
a harctéren szerzett betegségből kifolyólag hosszas szenvedés után 1943. évi
október hó 23-án, az ifjúság neveléséért izzó nemes lelkét az Ur magához
szólította. Súlyos betegsége nem gátolta abban, hogy szemináriumi üléseinken
az utolsó percig aktív részt vegyen és nagy lelkesedéssel készült az új tanévre.
Kegyeletes megemlékezésül sírjára koszorút helyeztünk és emlékét
jegyzőkönyvileg örökítettük meg. Szivünkben örökké él.
A főhivatású tanítónőválasztás maga után vonta a leányosztályoknál
megválasztott óraadók megbízatásának felülvizsgálatát, illetve újjárendezését.
Ennek alapján egy éves működése után kivált a tantestületből Rátkai Edit.
Kovács J. Andrást a VKM. úr a csáktornyai állami polgári iskolához nevezte
ki igazgatónak, s. Farkas István pedig a hódsági magyar nyelvű állami polgári
iskolához tanárnak. P. Dávid Xavér hitoktatót Bucsuszentlászlóra helyezték.
Rácz Alajos elfoglaltságára való tekintettel óraadói tisztségéről lemondott.
Frühwirth János szabóipari szakoktató betegségére és katonai szolgálatára
való tekintettel huzamosabb szabadságolását kérte.
A tantestület új tagjai : Rátkai Ágota főhivatású tanítónő, P. Fekete
Géza, Godina János, Kalocsai Imre, dr. Moldoványi Antal és Pasqualetti
Antal.
Magasabb kötelességüket teljesítették a tanév folyamán: Godina
János (II. 15. —II. 29.), Kugler Sándor (III. 15-ig), Márk Bertalan (1. 8-tól),
Nagy Miklós (III. 15-től), Németh Jenő (XI. l-ig) és Szépudvari László (XII.
l-is).
A zsidók közszolgálatának megszüntetése tárgyában kiadott 1.210/
1944. M. E. rendelet a tantestületet nem érintette.
H i v a t a l o s i s k o l a l á t o g a t á s . Általános tanulmányi felügyeleti szemu
pontból dr. Tóth Ferenc, a tanker. kir. főigazgatósághoz központi szolgálattételre
berendelt állami tanítóképző-intézet igazgató, szakelőadó, március hó
16. és 17. napján vizsgálta meg az iskola külső és belső rendjét, az ügyvitelt
és a tanári kar nevelő-oktató munkáját. A 18-án tartott értekezleten
megállapította, hogy az iskolában a háborús viszonyokhoz mérten minden
téren további javulás mutatkozik, és ennek annál nagyobb a jelentősége, mert
még mindig nagy az óraadók száma, kiknek szive elsősorban saját intézetükhöz
húz. Az iskola, bár több irányú nehézséggel küzd, mégis szép eredményt
mutathatott fel, mert a testület lelkes, ügybuzgó munkálkodást fejt ki
a magyar iparosnevelés érdekében.
I s k o l a e g é s z s é g ü g y . Az 1940. évi VI. tc. végrehajtási utasításáról
szóló 833/1940. B. M. rendtlet 5. §-a alapján a tanszemélyzet, továbbá az
egyéb alkalmazottak és leánytanulók gümőkóros megbetegedés elleni védekezés
Céljából orvosi ellenőrző vizsgálaton vettek részt. A vizsgálatról kiállított
igazolgányokat a m. kir. városi tisztiorvos 693/1943. to. szám alatt bekérte.
A fiúkat a leventemtézmény vizsgáltatta felül.
A szervezet szerint a három osztályos polgári jog és közgazdasági
ismeretek rovására a téli időszakban 10—12 órát kell az egészségtan tanítására
fordítani. A tanulók az OTI. és MABI. kötelékébe tartoznak. A VKM.
úr ezért a 126.577/1943. VI. 2. számú rendeletében célszerűnek látta, hogy
ott, ahol OTI. körzeti, vagy kezelőorvos működik, ezeket az órákat részükre
adjuk át. A III. osztályos egészségtani, valamint a pincéripari rajzpótló és a
kereskedő leány-rajzpótlós ipari egészségtan órákat dr. Modoványi Antal
OTI. körzeti és szemészszakorvos vállalta.
Az iskola végrehajtja a takarításra és világításra kiadott VKM.
85.982/1943. számú rendeletet.
Tanulóink a gyengébb élelmezési és fűtési lehetőségek ellenére
fokozott, gyakran túlzott munkateljesítményt végeznek. A gümőkóros megbetegedésre
hajlamosak.
A 751 —1/1943—44. főig. rendelettel jóváhagyott egészségvédelmi
előadássorozat alapján dr. Schmidt Imre OTI. főorvos tartotta meg az előadásokat.
A balesetelhárításról február hó 1. és 14. napján Steinert Ferenc
műszaki főtanácsos és Vida István biztosítási felügyelő tartottak előadást a
III. és IV. osztályos tanulók részére. Vetítésre kerültek a legkülönbözőbb
foglalkozási ágakból eredő balesetekre vonatkozó diapozitivok, hangosfilmen
pedig 3 kultúrfilm és az OTI. 50. éves jubileuma.
A tanulók tanszerekkel való ellátása. A munkaadóktól beszedett
tanszerdíj felhasználásával történik. A városi képviselőtestület 7.111/
1943. jkv. 177. szám alatt a tanszerdíjat 10"— pengőre emelte fel és egyben
felhatalmazta a polgármestert, hogy a beszerzési árakhoz mérten iskolaévenként
határozhassa meg ennek az összegét. A zalamegyei kisgyűlés a határozatot
884/1944. kgy. 700. szám alatt jóváhagyta. Az ifjúsági könyvtárdíj
változatlanul 50 fillér.
O s z t á l y b e o s z t á s . Változás a mult évhez képest, hogy a fiúknál
csak egy IV. osztályt lehetett felállítani, míg a lányoknál egyet sem. Az 1.
fiúosztályokat párhuzamosítani kellett, főleg a IV. népiskolával jelentkező
muraközi tanulók érdekében. A fiúknál és leányoknál a vegyesipari rajzcsoportokat
II., illetve III.—IV. osztályokra lehetett szétválasztani.
Tanítottunk minden nap d. e. 8-tól l-ig és d. u. 2-től 7-ig.
Közismereti osztályok 12 iparos fiú, 6 leány, 3 kereskedő 21 osztály.
Altalános rajzi „ 3 „ „ 1 „ — „ = 4 „
Szakrajzi „ 9 „ . „ 5 „ — „ 14 „
Rajzpótlós „ 2 „ „ 1 ,, — „ = 3 „
Összesen : 26 iparos fiú, 13 leány, 3 kereskedő = 42 osztály.
Nyugtalanító az igazolatlan órák magas száma, ami nagyrészt a
segédhiánnyal magyarázható és azzal, hogy a szervezet nem rendkíviilí viszonyokra
készült és nem nyújt módot méltánylandó esetben az igazolásra. A
mulasztások másik főoka a téli ruházkodás hiányossága.
Közösségi szellem. Kimunkálására kedvező légkört teremtett a
leventeintézmény és a legutóbb bevezetett ifjúvezetők foglalkoztatása. Az
ifjúság ezen belül önmaga intézi dolgait: Tanulóink számos esetben tettek
eleget az 1939. II. tc. 87. §-a, illetve a 9.300/1939. M. E. rendelet 2. §-a
alapján előírt személyesen teljesítendő honvédelmi munkaszolgálatos kötelezettségüknek.
A személyes bejelentés kötelezettségéről szóló 54.083/1941. VKM.
V. számú körrendeletnek eleget tettek.
A leányok természetüknél fogva hajlamosak a gyengék megsegítésére.
A közösségi érzés legszebb megnyilvánulására adtak követendő példát
a karácsonyfa ünnepély keretében, midőn az iskola első hadiárvájának átadták
az egymásközött összegyűjtött 400\'— P ajándékukat.
Rendkívüli szünet. A VKM. úr a háborús gazdálkodás folytán
szükségessé vált takarékosságra való tekintettel 3.789/1943. eln. számú rendeletével
XII. 6—8.. Árpádházi Szent Margit szenttéavatása alkalmából pedig
a 201/1944. eln. számú rendeletével I. 19. napjára országos vonatkozásban
szünetet rendelt el. A tanker. kir. főig. úr 4.158/1943—44. számú rendeletével
fűtőanyag hiánya miatt II. 19-től 26-ig rendkívüli szünetet engedélyezett.
L é g ó s z o l g á l a t . Légi kár az iskolát nem érte. Az iskolai iratok
megóvása érdekében kiadott 88.479/1944. VKM. IX. számú rendeletnek
megfeleltünk. Az 1.797/1943—44. főig. rendelet alapján óvóhelyről gondoskodtunk
: a leányok a 2. körzeti népiskola óvóhellyé átalakított, udvari
bejáratú pincerészét, a fiúk a polgári iskola gazdasági kertjében létesített
fedett árokóvóhelyet használják. Rendelkezésünkre áll ezen kívül az iskola
udvarán nyitott árokóvóhely is. Az 1.998/1943—44. főig-, rendelet értelmében
a légoltalmi riasztószolgálatot a 2. körzeti népiskolával karöltve szerveztük
meg. A levonulást begyakoroltuk és hasznosítottuk a légiriadóknál tapasztaltakat.
A légoltalmi segélyósztag-vezető kiképzése megtörtént. A 9.410/
1943. VKM. IX. rendelet alapján riadóügyeletes szolgálatot szerveztünk.
Az épület k a r b a n t a r t á s a . Az iskolafenntartó város a háborús
viszonyokhoz mérten mindent elkövetett az iskolának egyébként nem megfelelő
épület rendbehozatalára. A szokásos évi renováláson kívül az iskola
önálló helyiségeit üvegezett, új szélfogóajtóval különítette el. Az igazgatói
iroda és tanári szoba régi rendszerű vaskályháit új cserépkályhákkal cserélte
ki. Az 1. számú rajzterem villamosvezetékét a falba süllyesztették.
Évzárás. Az iskolai évet április hó 1-én fejeztük be a 8.550/1944.
VKM. rendelet titasítása alapján.
IV.
Az iskola jótevői az 1943—44. iskolai évben.
A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár Rt. 50"—
pengős adományából egyenlő arányban Balogh Mária II. A) osztályos rövidárus
és Ács István II. ker. osztályos bőrkereskedő részesültek.
V.
Hatóságok.
Az iskola fenntartója : Nagykanizsa megyei város közönsége.
Polgármester : dr. Krátky István m. kir. kormányfőtanácsos.
A fenntartó által illetékes hatóság a 12 tagból álló iparostanonciskolai
felügyelőbizottság. Megbízatása 4 iskolai évre terjed. A jelenlegi felügyelőbizottság
194^. évi március hó 28-án alakult.
A városi képviselőtestület kiküldöttjei:
1. Samu Lajos elnök, vasnagykereskedő, rézműves.
2. Dedovácz Béla alelnök, fűszerkereskedő.
3. Bojtor József kocsigyártó, bérautófuvarozó.
*4. Kovács Ferenc csizmadiamester.
5. v. Tóth Béla m. kir. kormánytanácsos, liszt- és cukornagykereskedő, a
Baross Szövetség országos társelnöke, a helybeli és zalamegyei szervezet
elnöke.
6. Unger-Ullmann Elek m. kir. kereskedelmi tanácsos, ny. százados, vaskereskedő\',
a MOVE. elnöke.
Az I. fokú iparhatóság képviselője :
7. dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes, főjegyző.
Ipartestületi kiküldöttek :
8. Mankovits Is.tván kőművesmester, műkő-, beton- és cementárúkészítő, az
ipartestület elnöke.
9. Szálinger József szitásmester, petróleum-nagykereskedő.
A tankerületi kir. főigazgató úr képviselője :
10. Polónyi György m. kir. polgári leányiskolái igazgató.
Előadó :
11. Balogh Árpád József oki. kereskedelmi középiskolai tanár, főhivatású
igazgató.
A tantestület képviselője és jegyző:
12. Balogh Arpádné, Nováczky Gizella óraadó, oki. népiskolai tanítónő.
Tanulmányi tekintetben az iskola a m. kir. vallás- és közoktatásügyi
miniszter fennhatósága alatt áll. Miniszter : Dr. Antal István a m. kir. vallásés
közoktatásügyi miniszteri teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir.
igazságügyminiszter.
A szombathelyi tankerület kir. főigazgatója : dr. Simon László.
Tanonciskolái előadó és tanulmányi felügyelő: dr. Tóth Ferenc állami tanítóképző-
intézeti igazgató.
Ipari szempontból a m. kir. iparügyi minisztérium gyakorolja a felügyeletet.
Miniszter: dr. Szász Lajos.
VI.
Tantestület.
Sorszám |
A tanerő neve, .alkalmazásának
minősége, képesítése
(szaktárgyai)
Szol};.
éveinek
száma Mely osztályokban, mely
tárgyakat és heti hány
órában tanít
Heti óraszám 1
Osztályfőnök
Egyéb
szolgálati
beosztása
cy
Nty ww o
N- n_j _•< yC
c<ey — o£
I. Főhivatású tanerők.
a) Igazgató.
1
Balogh Árpád József
oki. felső ker. isk. tanár,
„C"-szak : földrajz,
vegytan, árúismeret.
Baja, 1909. VI. 18. rk.
Rozgonyi-u. 23.
10
1934
XI 1
4
1941
V . 1 .
Árúismeret 2-4 ker. 4
Földrajz 2-4 ker. 3
Számtan 2-3 ker. 4
Rp. ssámtan 1
Könyvvitel 3 A. 1
Magyar 3 A . 1
Fizika-vegytan uo. 1
Polgári jog uo. 1
Gyakorlóiroda 4 K. 5
16
21
Légóvezető.
I. 14-ig.
I. 15-től
b) Rendes tanító.
2
Németh János
közismereti, általános
és ruházati ipari
szakrajzitanfolyamot végzett
oki. népiskolai tanító.
Nagykanizsa, 1911. V.
19. rk. Széchenyi-tér 7.
11
1933
IX.
16
H
1942
VI.1
Történelem-földrajz 1 ab. 2
Számtan-mértan 1 ab. 2 A-B.
2 téli — — — 8
Magyar uo. 2-3 ker. lü
Könyvvitel 2 A - B . 2 téli 4
Fizika-vegytan uo. 4
Ker. lev, és a ker. ism. 2 ker, 1_
Tört. és polg. köt. uo. 1
Rp. árúismeret 1
Általános rajz 1 B . 3
Ének 3
Fiü önképzőkör 3 43
l/a
1/b
2/a
2/b
2/K.
Légóparancsnok,
tanszerkezelő,
az
énekkar és
fuúönképzőkör
vizetöje.
c) Helyettes tanító.
3
Fitos Arpádné,
Rátkai Ágota
oki. népiskolai tanítónő.
Nagykanizsa. 1922. IX. 2.
rk. Vörösmarty-u. 30.
1
1943
VIII
1
1943
VI11
Magyar 1 2 A-B. és 3 B. 5
Számtan-mértan 1, 2 A - B . 4
Könyvvitel 2 A-B. 3 B. 3
Fizika-vegytan uo. 3
Történelem-földrajz 1 1
Technológia 2 A-B. 3 A B 4
Honv. ismeret 1 . 2 A, 3 A - B . 4
Leány önképzőkör 3 27
1
2/a
2/b
3/b
Tantestületi
jegyző, tankönyvkezelő,
tört.-
földrajz szertár
őre, leányönképzőkör
vezetője.
II. Meilékhivatású tanerők.
a) Óraadók.
4
Balogh Arpádné
Nováczky Gizella
közismereti és általános
rajzi tanfolyamot végzett
oki. népiskolai tanítónő.
Nagykanizsa, 1902. IV.
18. rk. Rozgonyi-u. 23.
11 11
Általános rajz 1 3
Felügyelőbizottsági jegyző 3
6
Felügyelőbizottsági
jegyző.
5
Özv. dr. v. Csete Antalné
Szabó Jolán
közismereti tanfolyamot
végzett oki. népiskolai
tanítónő.
Perlak, 1905. VIII. 1. rk.
Csengery-u. 18.
3 3
Magyar 3 A, 3 C 2
Könyvvitel uo. 2
Fizika-vegytan uo. 2
Polgári jog 3 A-B-C. 3
Technológia 3 C. 1
Honvédelmi ismeret
2 B. és 3 C. 2
Rp. árúismeret 1
Rp. ker. számtan 1
Rp. egészségtan 1 15
3/a
3/c Az
ifjúsági
könyvtár
őre.
| Sorszám \'jj
A tar, erő neve, alkalmazásának
minősége, képesítése
(szaktárgyai)
Szolg.
éveinek
száma
~tií, NM~ «
£r 1 ^- c
O ^
Mely osztályokban, mely
tárgyakat és heti hány
órában tanít
Heti óraszám j j
Osztályfőnök
Egyéb
szolgálati
beosztása
6
Csete Ferencné
Müller Erzsébet
közismereti, általános és
nőipari szakrajzi tanfolyamot
végzett oki. polgári
iskolai kézimunkatanári ö.
Hidas, 1891. IX. 26. ref.
Sugár-út 26.
21 21 Vegyesipari szakrajz 2 A. 3
Vegyesipari szakraiz 3 A. 3
6
7
Koronczy Rezső
3. körzeti állami népiskolai
tanító.
Kernendollár, 1907, XII.
28. rk. Kinizsi-u. 67.
14 3
Magyar, téli 1 2
Szamtan-mértan uo. 2
Történelem-földrajz uo. 1
l/T.
Diákkaptár
felügyelő, %
sportköri
szertár őre
8
Kovács }. András
állami polgári fiú-iskolai
tanár, magyar-történelem.
Vécse, 1906. VIII. 8. ref.
Csengery-u. 1.
12 4
1943. IX. 1-
1943. X. 30.
9
Márk Bertalan
állami polgári fiú-iskolai
tanár, mathematikafizika-
kézimunka.
Budapest, 1915. III. 16. ev.
Csengery-u. 37.
6 4 Gyakorlóiroda 4 ker. 5
5
4/K.
I. 15-ig.
10
Nagy Miklós
1. körzeti állami népiskolai
tanító.
Barcs, 1908. IX. 26. rk.
Eötvös-tér 15.
15 5
Honvédelmi ismeretek
1 A. 2 A, 2 C, 2 ker., 4.
2-4 pincér rp., 2-4 szabó 8
8
Levente
állomás
parancsnok,
iskolai levente
parancsnok.
11
Németh Béla
közismereti tanfolyamot
végzett 3. körzeti állami
népiskolai tanító.
Csáktornya, 1915. XII. 9.
ev. Teleki-u. 4.
6 3
Magyar 3 B-C. 2
Polgári jog uo. 2
Könyvvitel uo. 2
Fizika-vegytan uo. 2
Rp. egészségtan 1
Rp. Ker. számtan 1
Rp. Árúismeret 1 11
3/b
3/c
Tanári
könyvtár,
fizika-,
vegytani
szertár őre
12
Németh Jenő
közismereti tanfolyamot
végzett 1. körzeti állami
népiskolai tanító,
körzeti iskolafelügyelő.
Perlak, 1892. XII. 3. rk.
Zrinyi-u. 17.
33 18
Magyar, 3-4 téli 2
Polgári jog uo. 2
Könyvvitel uo, 2
Fizika-vegytan uo. 2
Rp. egészségtan 1
9
Cserkészparancsnok.
[ Sorszám |
A tanerő neve, alkalmazásának
minősége, képesítése
(szaktárgyai)
Szt
éve
szá
c o
oN
p3_
41
lgnek
ma
—•4) C Ü o
G ^
18
Mely osztályokban, mely
tárgyakat és heti hány
órában tanít
Heti óraszám |
\' Osztály- |
főnők
Egyéb
szolgálati
beosztása
13
Óvári József
általános rajztanfolyamot
végzett 2. körzeti állami
népiskolai tanító.
Védeny, 1884. III. 12. rk.
Sugár-út 29.
Általános rajz 1 T . 6
Szakrajz és szerkezettan
2 téli 6
2 fém 3
Technológia 2 téii 2
2 fém 1
1 8
14
Pasqualetti Antal
3. körzeti állami népiskolai
tanító.
Nagykanizsa, 1910. IX.
10. rk. Csengeri-u. 33.
13 1 Honvédelmi ismeret 1 téli 2
1 B, 3 ker., 2-4 cipész 3
5
15
Szépudvary László
3. körzeti állami népiskolai
tanító.
Iharosberény, 1899. VIII.
3. rk. Nagyrác-u. 40.
25 7
Honvédelmi ismeret
2 téli, 3 4 téli 4
3 A, 4 ker., 3-4 vegyes,
hús-sütő rp. 4
8
b) Oraadó-szakoktatók.
16
Andris István
ipari továbbképző szakrajzi
tanfolyamot végzett
cipészmester.
Zalaegerszeg, 1908. II. 23
rk. Magyar-u. 6.
6 6
Cipészipari szakrajz és
szerkezettan 3
Cipész technológia 1
4 Bőripari
szertár őre.
17
n. Fekete László
az országos m. kir. iparművészeti
iskola díszítő
festészeti szakosztályát
végzett festőművész.
Kápolnásnyék, 1892. XII.
28. rk. Hunyadi-u. 15.
2 2
Vegyesipari szak rajz és
szerkezettan 2 3
Vegyesipari technológia 2 1
4
i
18
Godina János
ipari továbbképző szakrajzi
tanfolyamot végzett
és mestervizsgát tett
szabósegéd.
Nagykanizsa, 1902. VII.
26. rk. EötvöS"-tér 2.
t 1
Szabóipari szakrajz és
szerkezettan 3
Szabó technológia 1
4

Textilipari
szertár őre
19
Kalocsai Imre
felső fémipari szakiskolát
végzett városi műszaki tiszt
Zalaegerszeg, 1913. X-
14. rk. Csengery-u. 56.
1 1
Fémipari szakrajz és
szerkezettan 3 3
Fém technológia 3 1
4
3/a
Sorszám |
A tanerő neve, alkalmazásának
minősége, képesítése
(szaktárgyai)
Szol);,
éveinek
száma
- Nrt -rt w e
<y -a, i
O "
Mely osztályokban, mely
tárgyakat és heti hány
órában tanít
Heti óraszám j
Osztályfőnök
Egyéb
szolgálati
beosztása
20
Kugler Sándor
oki gépészmérnök, a Drávavölgyi
Villamos Áramszolgáltató
Rt. üzemvezetője.
Gelse, 1909. II. 21. rk
Sugár-út 16/d.
8 8 Fémipari szakrajz és
szerkczetlan 4 4
4
4
Fémipari
szertár őre
III. 15-től.
21
dr. Moldoványi Antal
OTI. körzeti rendelőorvos
és szemészszakorvos.
Csorna, 1913 V. 11. rk.
Fő-út 9.
5 1
Ipari egészségtan
3-4 téli 2
3 A-B-C. fiú 3
3 A-B-C. leány 3
2-4 pincér rp. 1
2-4 ker. leány rp. 1 10
XII. t-töl
II. 15.
22
Réti Lajos
felső építőipari iskolát
végzett városi műszaki tiszt
Nagykanizsa, 1898. X. 22
rk Petőfi-u. 3
2 2
Vegyesipari szakrajz és
szerkezettan 3-4 3
Technológia uo. 1
Építőipari szakrajz cs
szerkezettan 3-4 6
Technológia uo. 2
Fémipari szakrajz és
szerkezettan 4 4
12
16
4 Építő- és
faipari
szertár őre,
légó. par.-nok
helyettes
IX. 3-15 ig
23
Sió Mária
ipari továbbképző szakrajzi
tanfolyamot végzett
női szabómester.
Nagykanizsa, 1896. XI. 8
rk. Arany János-u. 2/a
2 2
Női s/.abóipari szakraj/, cs
szerkezettan 2 B. 3 B.
3 C. 9
9
c) Oraadó-hitoktatók.
2 4
P. Fekete Géza
szt ferencrendi áldozópap
Kisvárda, 1913. II. 28. rk
Horthy Miklós-u. 15.
8 1
Róm. kat. hit- cs erkölcstan
minden osztályban
2 4
Szt. Klára
leánykör
vezetője.
2 5
Horváth Olivér
ág. h. ev. lelkész.
Káptalanfa, 1884. IV. 8.
ev. Csengery-u. 37.
2 4 2 3
Ág. h. ev. hit- és erkölcstan
összevontan
1
2 6
Pomothy Dezső
ref. lelkész.
Nagytapolcsány, 1910. III
23 ref. Hunyádi-u. 16.
6 4
Ref. hit- és erkölcstan
összevontan
1
2 7
dr. Winkler Ernő
izraelita főrabbi.
Újpest, 1894. I. 20. izr.
Zrínyi Miklós-u. 33.
2 3 9
Izraelita hit- és erkölcstan
összevontan a leányosztályokban
1
összevontan a fiúosztályokban 1
2
Szegödményes iskolaszolga : Ácsman János házi iparos takács. Nagykanizsa, 1888.
XI. 3. rk Rozgonyi-u. 25 Szolgálati ideje: 19 év.
VII.
Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás.
A rövidített tanév és az adott körülmények között tanulóink tanáraik
vezetésével a következő intézményeket látogathatták meg: Mercur Szövődé,
MANSz-szövőde, MAORT-üzemek gépjavító-műhelye, Király Sörfőzde
Rt., Dunántúli Gazdasági Szeszfinomító Rt., Stern-féle téglagyár és Tomposféle
vasöntöde.
VIII.
A könyvtárak és szertárak gyarapodása.
Bútorok s íróasztal keményfából, kívül dió-, belül tölgyfa-furnirozással,
fent 3 fiókkal, alul 2 ajtóval, (jobboldalán 3 angol-fiókkal, baloldalán
1 polccal) sötétbarn színre fényezve, 8 esztergályozott lábbal, 160X85X78
cm. méretben. Irodai asztal keményfőból, sötét diófaszínre fényezve, 8 fiókkal,
5 lábbal, 3 0 0 X 8 4 X 7 9 cm. méretben. Irógépasztal keményfából, sötét diófaszínre
fényezve, 4 lábbal, oldalsó kitámasztó lappal, 1 fiókkal, 50X40X79
cm. méretben. Telefonasztal keményfából, sötét diófaszínre fényezve, 1 alsó
lappal 35X35 cm fedőlappal, 4 lábbal, 79 cm. magassági mérettel.
Trapézfákkal falbaerősített kerettartó lécek közt mozgatható, üvegezett
54 drb. á 47.5X35 cm. és 26 drb. á 3 5 X 2 6 cm. méretű rajzkeret.
Ugyanígy felszerelt 11 drb. előbbi és 15 drb. utóbbi méretű rajzkeret.
Fásláda fenyőfából, felnyitható lappal, 6 0 X 4 5 X 4 0 cm. méretben. 4
drb. tölgyfaszínre és 1 drb. sötét diófaszínre erezve.
Házi és irodai b e r e n d e z é s : Fehér alapon nyomtatott betűkkel
készült zománctáblák: anyagszertár 2 5 X 8 cm., WC. 2 drb. 10X5 cm., tanteremajtószám
5 drb. (1, 2, 3, 4, 5), 5 X 3 cm. „Multograph" sokszorosítókészülék,
23X35 cm. sokszorosító felülettel, 39.5X33.3X6 cm. sárga fadobozban.
Bordó írómappa vászonból. Kályhaelőtét likacsos mintázatú öntöttvas
oldallal, bádogszerű fenéklappal és lábakkal, 2 drb. Keletbélyegző.
Opálarmaturás C. S. tipusú lámpatest, fémfüggesztékkel, behúzott
vezetékkel, foglalattal felszerelve, 8 drb. Parabolikus, belül foncsorozott,
kívül ezüstözött ernyős, csuklós, fémfüggesztékes, foglalattal ellátott fényszóró,
2 drb.
Tanári könyvtár : Bokros—Pelcz : Vendéglátóipari szakismeretek.
Kockás : A fizika törvényei. Fodor —Nyári : Állami tanárok, tanítók és egyéb
alkalmazottak illetményei. Búvár 1943. évi. Magyar iparművészet 1944. évf.
Magyar iparosnevelés 1944. évf. VKM. hivatalos közlöny 1944. évf. Nem
állami tanszemélyzet nyugellátása. Hollóné, Hatos Kornélia : Boldogi hímzésminták.
Princz: Magyarország földrajza. Princz: Hat világrész földrajza.
Jánosházi : Műgyanták, műanyagok. Fekete—Váradi : Széchenyi vallomásai
és tanításai. Lükő: A magyar lélek formái. Győrffy: Magyar falu, magyar
ház. Cholnoky : A sivatag. Palotai : Erdély magyar népművészete. Németh :
Az ács. Bendeffy : A magyarság kaukázusi őshazája. Eddington : A természettudomány
új útjai. Reitz: A kémia birodalma. Makai : Rádiótechnika.
Tóth : Most hová . . . ? Honvédelmi ismeretek. 3 drb. I—II., 3 drb. III—IV.,
2 drb. V - V I . , 2 drb. VII—VIII.
Ifjúsági könyvtár : Blaskó : Édesanyám. Dénes : Királykisasszony
I—II., 2 drb. Farkas : Iglói diákok. Herczeg : Gyurkovics fiúk. Herczeg :
Gyurka és Sándor. Szabóné : Nagyobbik leány. Mikszáth : Noszti fiú esete
I—II—III., 3 drb. Egó : Tesszából. Farkas: Mária meséje.
IX.
Ifjúsági egyesületek működésének ismertetése.
77. sz. „Szent L á s z l ó " cserkészcsapat. Annak idején országos
viszonylatban is szép eredményeket tudott felmutatni, jelenleg azonban
a fokozott ipari munkák következtében csökkent teljesítménnyel dolgozik.
A visszafejlődés másik oka, hogy a cserkészet szerepét részben átvette a
leventeintézmény. Németh Jenő parancsnok.
Énekkar. Bár gyengébb létszámmal, a folyó tanévben is vegyeskari
minőségben működött. Látogatottsága az előző évekhez viszonyítva visszaesést
mutat, mely annak tulajdonítható, hogy a munkaadó segédhiányban
szenved, munka viszont több van, mint azelőtt, a tanonc estére elfárad és
kimerülten a tanulók nem szívesen jártak esti énekórákra. Mindezek ellenére
az alsóvárosi templomban számos alkalommal négyszólamú misével szerepelt
szép előadással. A karácsonyfa-ünnepélykor nagy sikerrel szerepelt.
Németh János karnagy.
916. sz. diákkaptár. A tanoncok túlzott elfoglaltsága következtében
a központ javaslatára ideiglenesen szünetel.
Koronczy Rezső felügyelötanár.
„Szent K l á r a " Leánykör. A háborús helyzet nehézségeire való
tekintettel, közös megállapodás folytán, a leányönképzőkör keretében működik.
P. Fekete Géza vezető.
„KIOE". Mint jelenleg minden egyesületi élet, a tagok fokozott
hivatásbeli igénybevétele, részben pedig honvédelmi munkaszolgálat és hadiüzemi
munkavégzés következtében, csupán az egyesületi élet magvát élheti,
amely a jelen esetben a heti egyszeri összejövetelen kívül mást nyújtani
nem tud. P. Fekete Géza vezető.
Leány önképzőkör. A tanonciskolái önképzőkör célja hármas :
a szabadidő hasznos, célszerű eltöltése és az ismeretek gyarapítása. Amíg a
középiskolás diák az önképzőkör keretén belül majdnem kizárólag irodalmi
téren dolgozik, addig az iparostanonc itt közeledik társaihoz, itt osztoznak
egymás gondján-baján és a tanoncélet apró örömeiben. Az ismeretek kibővítésére,
valamint szórakozásukra több folyóiratot járattunk. Különféle játékok
és rádió állt rendelkezésükre. Az önképzőkör célját csak akkor töltheti be,
ha minél többször nyitja meg kapuit az ifjúság előtt. Működési ideje vasárés
ünnepnap délután 3-tól 6-ig tartott. A hagyományos karácsonyfa-ünnepélyen
a tanulók a nehéz viszonyok mellett is vendéglátásban részesültek. Az ünnepélyt
a fiú önképzőkörrel közösen rendeztük. Ennek keretében adta át dr.
Krátky István polgármester az iskola első hadiárvájának, Farkas István kereskedő
IV. osztályos tanuló édesanyjának, a tanulók filléreiből összegyűjtött
400\'— pengőt. Az ifjúság nevében Virág Magdolna, a leányönképzőkör
ifjúsági elnöke emlékezett meg Farkas Imre hősi haláláról, aki itthagyva
feleséget, 6 gyermeket, otthont és mindent ami előtte kedves, a legnagyobb
áldozatot hozta. P. Fekete Géza ünnepi beszéde a frontot járt tábori lelkész
tapasztalataiból és izzó magyar érzéséből fakadt. Az ünnepélyről a helybeli
és fővárosi lapok is az elismerés és követendő példaként számoltak be.
Fitos Arpádné vezető.
Fiú önképzőkör. Foglalkozási ideje a lányokéval egybeesik, de
külön teremben működik. A tanulóknak módot nyújtott arra, hogy szabad
idejüket hasznos szórakozásokkal töltsék el. Népművelési előadássorozatokat
tartottunk részükre. Rendelkezésükre álltak hasznos, értelemfejlesztő és kézügyesítő
játékok, és rádió. Látogatottsága a téli időszakban nagyobb, míg
a jobb idő beálltával és a sportszezon megkezdésével mindinkább csökkent.
A jól sikerült karácsonyfaünnepélyt a leányokkal közösen rendeztük.
, Németh János vezető.
Sportkör. A jelenlegi nehézségek következtében a leventecsapat
keretében fejtett ki tevékenységet, a legkülönfélébb szakosztályokban.
Koronczi/ Rezső.
L e v e n t e c s a p a t . Foglalkozási ideje péntek délután volt. Az idősebb
korcsoport, valamint a tanulók egy része, munkaadójuk méltányos kérelmére,
más napokon vett részt a foglalkozásokon. Számosan vettek részt az ifjúvezetői
tanfolyamon. Minden hazafias megmozduláson sikerrel működött közre.
Nagy Miklós parancsnok.
X.
Az iskola épületének méretei.
1. Az udvar be nem épített része: 58.41 X21.85 ==- 1.276.26 m2.
2. Udvari mellékhelyiség: 22.55X10=235.50 m2.
3. Az épület alapterülete: 9.15X48.10=440.12 m2.
4. Az iskolaépület földszintje :
Tanári szoba — — — = 4 . — X 6 — = 24.— m?X3.60= 86.40 m:
Altiszti lakás — — — 4 . - X 6 . — = 24.— m2X3.60= 86.40 nr
1. sz. rajzterem — — 9.78X6.—= 58.70 m2X3.60 211.42 m\'
2. sz. tanterem — — — —- 7.—X6.—- 42.— m2X3.60 151.30 m:
3. sz. tanterem — — — = 8 . 1 5 X 6 . - = 48.90 m2X3.60=" 176.24 m;
4. sz. tanterem — — — = 8.25X6. 49.50 m2X3.60 178.— m\'
Folyosó — —-/.— — 37.39X1.50= 56.09 m2X3.60 207.53 m:
Egyéb — — — •— 4.20X1.50= 6.30 m2X3.60- 13.31 m:
5 Az iskolaépület emeleti része : \\
Igazgatói iroda 4. -X6—= 24.— m2X3.70 88.80 m;
Anyagszertár — — — = 3 . 0 3 X 6 . - = 18.08 mJX3.70 67.27 m:
5. sz. rajzterem — — — = 12.46X6.- = 72.96 m2X3 7 0= 269.95 m;
6. ÍZ. tanterem — — = 5 . 9 5 X 6 - 35.70 m2X3 70 132.09 m:
7. sz. tanterem — — — 8 45X6. 50.80 m*X3.70- 187.59 m:
8. sz. tanterem •— — — — 8.25X6.- 49.50 m2X3.70= 182.15 m\'
Folyosó — — — — = 37.39X1.50= 53.09 m2 X 3 . 7 0= 207.53 m;
Egyéb — — — — — = 4 . 2 0 X 1 . 5 0= 6.30 m2X3.70- 13.31 m:
6. Az utcai épület földszintje :
9. sz. rajzterem — — 1 0 . - X 6 . 28 62.80 m2X3.77 235.76 m:
10. sz. tanterem — — — 8.67X6.28= 54.45 m2X3.77 205.28 m:
7. Az utcai épület emeleti része :
11. sz. rajzterem — — = 1 0 . - X 6 . 2 8 = 62.80 m2X3.77 235.76 m3
Az iparostanonciskola sajátja a 4. alatti tanári szoba és altiszti
lakás, valamint az 5. alatti emeleti helyiségek. A többi a 2. körzeti állami
népiskolától kölcsönvett helyiség és azzal közösen használatos.
A tanulók érdemsorozata.
Iparostanonc leányiskola.
I. osztály. Osztályfőnök : Fitos Árpádné.
| Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
c
CO
£
Magyar
Történelem-földrajz 1
Honvédelmi ismer. 1
Számtan-mértan
Általános rajz
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra
Buvári Anna fodrász Komárváros, 1928. 2 2 2 3 2 3 3 2 25
Csizmadia Orsolya fodrász. Alsódomború, 1929. 1 2 31 2 2 2 3 3 10
Filák Anna ntiiszabó. Mihald, 1928. 1 1 . 2 3 2 3 3 2 20
Gaál Ilona nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. 1 1 3 3 2 2 3 1 15
5 Gécsek Júlia nőiszabó. Nagykanizsa, 1930. 1 1 1 3 2 1 1 1 5
Halász Anna nőiszabó Tótszentmárton, 1931. 2 1 2 1 2 3 3
Horváth Margit nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. — 3 3 2 4 3 3 25
Horvaties Matild fodrász. Nagykanizsa, 1924. 1 2 2 3 2 3 3 3 10
10
Jakabfi Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1923 2 1 1 1 3 2 2 2 2 5
Kincses Rózsa fodrász. Nagykanizsa, 1929. 1 2 1 2 2 1 2 2
Kiss Erzsébet fodrász. Nagykanizsa, 1929. 1 2 1 2 2 1 2 2 13
Kiss Margit fodrász Iharosberény, 1923. 1 1 2 3 2 2 2 2 15 —
Kosztyankó Klára fodrász. N.-kanizsa, 1927. izr. 1 1 2 3 2 2 3 4 16 —
Matolek Ágnes nőiszabó. Kotor, 1928. 1 1 3 3 2 3 3 2 5
15 Mattersdorfer Ilona nőiszabó. Nkzsa, 1928. izr. 1 1 3 3 2 2 3 2 5
Miilei Margit kalapos. Nagykanizsa, 1930. 1 2 2 3 2 2 2 2
Mód Erzsébet noiszabó. Gelse, 1922.1
Rudolf Mária nőiszabó. Pölöskefő, 1926. 1 1 3 3 3 2 3 3 10
20
Sásdi Rozália nőiszabó. Budapest, 1928. 2 3 3 2 3 2 2 5
Schlesinger Rózsa fodrász. Zaíalövő, 1930. izr. 1 1 1 2 1 1 1 1 5
Tarsoly Mária nőiizabó. Nagykanizsa, 1929, 3 4 3 3 3 3 3 20 —
Vincze Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 2 2 1 1 2 5
Weisz Kornélia nőiszabó. Miháld, 1925. izr. 1 1 1 2 1 1 2 1 15
Kimaradt: Endrei Katalin cipó\'kereskedő. Nagykanizsa, 1930.
Nem osztályozható: Horváth Rozália nőiszabó. Nagykanizsa, 1925.
Teljesen felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján :
Láng Mária fodrász. Hosszúvölgy, 1915.
1 Megfelelt: VKM. 765—51—5./1930.
2 Felszabadult.
II./A. osztály. Osztályfőnök : Fitos Arpádné.
N é v ,
<üD
a Jc0
-io-
B CO
cd a cd
cd
•3
a •Ncd w KH
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
213
\'>
<cO0« cal
U
cd
>>
3
"-ou <>ö>
cl
a
é cd
0 •cO
"3
1
>> c
•0o) c >
cd
-eob "co Jo3
N
\'cd JH2 cd
"5
0Vn) a
* * 0
i <73
ü
•tai)
N
•o/
cd
"cd
cd
•0
"o
N
B %cd
"3 N
o tn
ed
s £ cd
S
c
X N V) \'•O
s*í
*N
£
<s>
S- N
V5 •c
0) M
W « cd
M
wcd
Árkus Mária kalapos. Nagykanizsa, 1929.
Balogh Magdolna aranyműves. Lazsnak, 1927.
1 2 2 1 2 2 3 2 2 _ 2 25 _
1 1 1 1 1 1 2 2 1 — — 1 5
Balogh Mária rövidárús. Nagykanizsa, 1926. 1 1 1 1 1 1 1 í 1 1 1 —
Birkás Margit kalapos. Letenye, 1929.
Csutorás Rozália fodrász. Nagykanizsa, 1924.1
1 2 2 2 2 3 3 3 3 — — 2 35
5
1 1 3 2 3 3 3 3 3 — — 1 25
Deutsch Éva fodrász. Nagykanizsa, 1928. izr. 2 1 2 1 2 2 3 1 2 — 1 5\'—
Eisinger Klára kalapos. Zszt.-balázs, 1928. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 —• — 1 20
Földes Klára fodrász. Nagykanizsa, 1929. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 — —
Fullér Erzsébet fodrász. Borsfa, 1930. 1 2 3 2 2 2 3 2 2 — 2 —
10 Garzó Teréz cipó\'keresk Nagykanizsa, 1928.1 3 4 3 2 4 4 3 — — 3 3 3 2 — 45
Holczer Klára fodrász. N.-kanizsa, 1929. izr. 1 1 2 2 2 2 3 2 3 — 3 15
Gerencsér Mária fodrász. Nagykanizsa, 1927. 1 2 3 2 3 2 3 2 2 — _ 1 20
Imre Zsuzsanna fodrász. Nagykanizsa, 1930. 2 2 2 2 2 2 3 2 3 _ •— 3 20 10
Lengyel Anna fodrász. Nagykanizsa, 1926.1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 — 1 15 —
15 Tompos Margit fodrász. Nagykanizsa, 1928. 2 2 3 2 3 2 3 2 3 r 2 10 n
Kimaradt: Árkus Ilona kalapos. Nagykanizsa, 1928.
Teljesen felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján :
Boa Erzsébet fényképész. Nagykanizsa, 1909.1
1 Felszabadult.
II./B. osztály. Osztályfőnök : Fitos Arpádné.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar
Honvédelmi ismer. Jj
Számtan-mertan
Könyvvitel
Fizika-vegytan
Technológia
Szakrajz
Külalak
Igazolt óra
| Igazolatlan óra
Bali Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1927.
Bedő Etel nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1929.
Borsfai Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1927.
Dani Júlia nőiszabó. Nagykanizsa, 1929.
1
2
1
1
2
2
1
2
i
2
2
1
2
2
2
2
1
2
3
3
1
2
3
2
1
2
3
3
1
3
3
2
2
1
1
2
2
3
2
2
1
1
1
1
1
30
45
25
20
10
10,
Endrei Rozália nőiszabó. Nagykanizsa, 1927.
Hoffer Ilona nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1928.
Horváth Gizelle/ nőiszabó. Pötréte, 1929.
Gódor Jolán nőiszabó. Murarátka, 1920.1
1
1
1
1
2
1
1
1
2
2
2
2
2
1
2
2
3
1
2
2
3
2
3
2
3
3
2
3
2
2
2
2
3
2
2
2
2
2
1
2
25
10
10
10
Kállai Anna nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1926.
Kálovics Katalin nőiszabó. Nagykanizsa, 1928.
Kurverger Ilona nőiszabó. Keszthely, 1929.
1
1
1
1
1
2
1
1
2
2
-11
1
1
3
1
1
2
1
1
3
1
1
3
2
2
2
2
1
2
5
15
15
mm—
II./B. osztály. Osztályfőnök : Fitos Arpádné.
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
V)
15
20
Kustán Mária fehérvarró. Nagykanizsa, 1929.
Lancsák Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1929.
Németh Ilona női szabó Nagykanizsa, 1929.
Perkó Anna fehérvarró. Felsőrajk, 1928
Petőházi Ilona nőiszabó Nagykanizsa, 1928.
Pollák Magdolna fodrász. Kiskunhalas, 1926. izr
Somogyvári Margit nőiszabó. Somgysztm. 1926
TIIIII\'II I Mn nluliin IIÍ\'iifíiHn "r"1 , 1 ] 1 . I M * M .
Tollár Ilona nőiszabó. Nagykanizsa, 1924. 1 1 1
Vadász Mária nőiszabó. Pécs, 1928 1 2 2
Varga Mária nőiszabó. Pötréte, 1927. 1 | 1 2
Kimaradt: Sásdi Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1929
1 Felszabadult.
-2—T5"25-
III —IV./A. Osztály. Osztályfőnök : Özv. dr. v. Csete Antalné.
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
=ol N
10
15
III.
Bakos Ilona divatárus. Nagykanizsa, 1928.
Jtjgtiuffgmpi\'iu IuhI^^^M ir tBttfa^qvuJ.
Horváth Vilma fodrász. Nagykanizsa. 1921.2
Kerpen Zsuzsanna fodrász. Nkanizsa, 1928. izr.
Modrovics Katalin fodrász. Nagykanizsa, 1928.
Mohácsi Mária rövidárús. Nagykanizsa, 1928.
Oszter Mária fodrász. Nagykanizsa, 1922.2
Pliha Mária fodrász. Nagykanizsa, 1928.
iS7mr-i \' h n - linlnpirr Nnj;ylrnnirnn. I^fii1
Stern Mirjam fodrász. Csáktornya, 1926. izr
Szabó Margit divatárus. Nagykanizsa, 1926.
Tóth Ilona rőfös. Iharosberény, 1928.
Vida Mária rövidárús. Bagolasánc, 1927.
IV.
Günsberger Judit kalapos. Nkanizsa, 1925. izr.\'
.Kolomen HYin fányképíig. Nkaninon, l\'J-U rali
1 2 15
20-
5 -
29
+4
Lengyel Ilona rövidárús. Nagykanizsa, 1922.2 1 1 1 1 1 1
Moskovics Ibolya fodrász. Szolnok, 1926. izr.1 1 1 1 1 1 1
Virág Magdolna rövidárús. Nkanizsa, 1924.1 1 1 1 1 1 1
Kimaradt: Kisgergely Ilona fodrász. Nagykanizsa, 1927.
1 Felszabadult. - 2 Megfelelt: VKM. 765—51—5./1930.
III./B. osztály. Osztályfőnök: Fitos Árpádné.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar
Honvédelmi ismer. 1
Polgári jog és közg Ij
Könyvvitel
Fizika-vegytan
Technológia
Szakrajz és szerkezettan |j
Külalak
Igazolt óra
| Igazolatlan óra
5
10
15
20
Babos Mária nó\'iszabó. Somogykéthely, 1928.
Baj Rozália nőiszabó Nagykanizsa, 1928.
Békés Júlia nőiszabó. Palin, 1926.1
Benedek Rozália kalapos. Nagykanizsa, 1928.
2
1
1
1
2
2
1
1
3
2
2
1
2
1
2
2
1
3
1
3
2 )
3
1
3
2
4
1
3
2
1
3
1
2
2
1
3
í
2
2
1
2
1
2
2
1
5
2 0
•m 15
Furdán Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1928.
Gárdonyi Edit nőiszabó Nkanizsa. 1928. izr.1
Günsberger Klára nőiszabó Nkanizsa, 1928. izr.1
Hoffer Gizella kalapos. Nagykanizsa, 1927.
Kovács Magdolna nőiszabó Nkanizsa, 1926. izr.1
1
1
1
1
1
1
1
.1
1
1
2
2
1
2
1
2
2
1
2
1
1
2
1
2
31
2
2
1
2
1
2
3
3
1
3
1
I
1
2
1
1,
1
3
1
2
3
1
2
2
1
1
2
1j
5,
20l -
5 —
201 —
Kálovics Mária fodrász, Nkanizsa, 1928. 1 1 2
-i
2 2 2
o
3
7
2 2 1 t o L
Nemes Zsuzsanna nó\'iszabó. Dióskál, 1926.1 1 1 2 2 2 2 2 3
1
3
7
3
Nóvák Mária nőiszabó. Nkanizsa, 1928.
Réti Ilona nőiszabó. Nkanizsa, 1924.1
Tóth Mária nőiszabó. Nkanizsa, 1927.1
Varga Kálin nőiszabó. Nkanizsa, 1927.
Vass Margit fodrász. Nkanizsa, 1927.1
1
1
1
1
1
í
2
1
2
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
2
2
3
3
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
2
, 1
r - 1 5 5
~ 5 | -
1 Felszabadult.
III.—IV./C. osztály. Osztályfőnök : Özv. dr. v. Csete Antalné.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Ucn
éas £
Honvédelmi ismer. ||
Polgári jog és kozg. 1
Könyvvitel

eao
>
CS
•a
E
Technológia
Szakrajz és szerkezettan ||
Külalak
Igazolt óra
| Igazolatlan óra
5
10
III.
Endrei Anna nőiszabó. Nkanizsa, 1926.1
Grünbaum Margit fűzőkészító\'. Bpest, 1928 1 izr
Kovács Ilona nőiszabó. Nkanizsa, 1928
Móricz Zsófia nőiszabó. Szőny, 1927.1 ref.
Németh Erzsébet nó\'iszabó. Nagykapornak 1928.1
Öszterreicher Magdolna fűzős Nkanizsa,1927 izr1
Pukai Mária nőiszabó. Murakirály, 1925.1
Steiner Erzsébet nőiszabó. Zszentiván, 1926 .izr.1
Stroch Magdolna szűcs. Nkanizsa, 1927. izr.i
Szabadi Erzsébet nőiszabó. Nkanizsa, 1924 1
Szobolics Ilona nőiszabó. Nkanizsa. 1926.1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
1
2
1
1
1
1
3
1
1
1
2
1
3
1
1
1
1
2
1
1
1
1
2
3
1
1
1
1
2
1
\'2
2
2
2
3
1
1
1
1
2
2
1
1
1
1
3
1
1
1
1
3
1
1
1
2
2
3
2
1
1
1
2
1
1
1
1
1
3
1
1
1
1
2
2
1
2
1
2
2
3
1
1
1
2
1
1
1
1
2
3
1
1
1
1
33
10
7
15
15
11
4
15
25

Tóth Zsuzsanna nőiszabó. Söjtör, 1926.1
Weisz Kornélia nőiszabó. Zegerszeg, 1928. izr.1
2
1
1
1
3
1
3
1
3
1
2
1
3
1
i
1
2
1
3
1
12
25 —
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
OH
IV.
Endrödi Mária nőiszfibó. Nagykanizsa, 1926.1
Szattler Edit nőiszabó. Nagykanizs». 1928. izr.1
Titiai.Mag Jalna. nőioaabni Nlnniiucjn.J íliiVr1
Tnllnr Mária I II í\'iii I ihil V *l<"ly \'"\'\'fl 1 1 1 1 1 11 M M J L
Teljesen felmentve a szervezet 20. S. 2. bekezdése alapián : Garai Teréz nőiszabó.
Liszó, 1916 1
Teljesen felmentve a 765 0 2./1930. VKM. 2. pontja alapján: Tassy Klára nőiszabó.
Nagykanizsa, 1925.1
1 Felszabadult.
Kereskedőtanonc fiú-iskola.
I.—II. osztály. Osztályfőnök: Németh János.
10
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
1.
Csizmadia Ferenc fűszeres. Kotor, 1925. 1 2 I 3 3 3
Gaál László rövidárús. Nagykanizsa, 19251 2 3 ; 3 3 3
Gerencsér Lajos rőfös. Nagykanizsa, 1928. 1 1 2 1 2
Kisgergely László fűszeres. Nagykanizsa, 1928. 1 2 3 3 2
Muravölgyi László vasárús. Nagykanizsa, 1929. 2 3 3 3 3
Németh József vasárús. Nagykanizsa, 1927. 2 3 { 3 3 3
Pintarics Dénes vasárús. Dobri, 1926. 1 2 i 2 2 2
Sohár László rövidárús. Magyarföld, 1926. 1 3 3 3 3
Vadász Ferenc fűszeres, Nagykanizsa, 1930. 2 2 3 2 2
II.
Ács István bőrárús. Budapest, 1926. 1 1 1 1 1
Fülöp Lajos droguista. Nagykanizsa, 1927. 1 1 1 1 1
Hársfalvi Ferenc vas-, festékes. Nkanizsa, 1928. 2 2 2 2 2
Horváth László droguista. Nagykanizsa, 1928. 1 2 1 2 1
Lenkovics Sándor vasáirús Nagykanizsa, 1928. 1 1 3 3 3
Pálfi József vas- és festékárús. Nkanizsa, 1928. 2 ^ 2 2 2
Pintér József rőfös. Bajcsa, 1927. 1 1 2 2 2
Tislér József fűszeres. Nagykanizsa, 1927. 2 2 2 3 3
Vida Antal sportárús. Nagykanizsa, 1929. 2 2 2 2 2
Kimaradt: Farkas Antal fűszeres Nagykanizsa, 1925. II,
felszabadult.
£ X
s
.82
> CJ
«ü
0>
>
>s
c 3
Igazolt óra
3 3 1 3 0
3 3 3 3 5
2 2 2 7 5
2 2 2 3 0
3 3 2 5
3 3 3 2 5
2 2 3 3 0
3 3 3 5
2 2 2 2 0
1 1 1 5
I 1 1 4 5
2 2 2 3 0
2 1 2 5
3 2 3 1 0
2 3 2 1 5
2 2 3 1 5
2 2 3 —
2 2 2 5
20
III. osztály. Osztályfőnök: Borvári József.
N é v ,
•4J A:0!
üa aw cti cű
M -oc •O
Sorszám
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magavisele
Hittan
Magyar
Földrajz
Tört. és pol
J3
"3 TJ
. >B K0
Számtan
Árúismerel
M
io...
•Ja

o
Külalak
Igazolt óra
1 Igazolatlan
Benedek Ferenc divatárus Nagykani zsa, 1927 1 2 2 2 3 2 2 3 2 3 20

Benedek János fűszeres. Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 9 3 2 2 2 2 3 5 —
Brunner György divatárus Nkanizsa, 1927. 2 r 2 2 2 2 3 2 2 2 15 —
Csatlós József rőfös. Nagykanizsa, 1925. 2 í 2 3 3 3 3 3 2 20
5 Farkas Ferenc textilárús. Nagykanizsa, 1928. I 2 2 2 3 2 1 2 2 3 5 20
Hege Károly textilárús. Nagykanizsa, 1927. 1 2 2 1 2 2 1 1 2 2 20
Honfi László sportárús. Nagykanizsa, 1926. 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 15
Horváth Ferenc textilárús. Nagykanizsa, 1928 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 —
2 "i _ „ x —2~ .„5-
10 Kocsis János fűszeres Nagykanizsa, 1926 2 3
L
2 2
X.
3 2
1
2
a
2 2 3 5 1 5
Kolarics László vasárús Nagykanizsa, 1926. 1 2 2 3 3 2 3 2 2 3 30
Kuzsner Gyula rőfös. Nagykanizsa, 1926.2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 30 —
Martinecz László rőfös. Nagykanizsa, 1927.
Miilei Ferenc vasárús. Nagykanizsa, 1926.
Németh Antal divatárús Nagykanizsa, 1928
2 2 2 3 3 2 3 3 3 3 35
2 3 2 3 3 2 2 3 3 3 45
15
1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 15 —
Polai Imre vasárus. Nagykanizsa, 1925 1 2 2 3 3 2 3 3 2 3 15
Sabján János bőrárus. Nagykanizsa, 1926.1 — — — — — — — - — — —
Somlai József festékárus. Sormás, 1925.2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 15
Szabó János vasárus. Magyarszerdahely, 1926. 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 10 —
20 Tolnai Lajos vasárus. Surd, 1927. 1 1 2 2 2 2 1 2 2 3 10
Tóth Ernő fűszeres. Nagykanisza, 1926 1 2 1 2 2 2 1 2 2 3 25
Varga Ferenc textilárus. Nagykanizsa, 1926. 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 45 15
Varga Imre vasárus. Nagykanizsa, 1923.2 1 2 3 3 3 2 3 3 3 2 20
Nem osztályozható: Horváth Aladár rőfös. Nagykanizsa, 1927.
\'Megfelelt: VKM. 765 51 5/1930.
2Felszabadult.
IV. osztály. Osztályfőnök : Márk Bertalan.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Földrajz
Honvédelmi ism.
Árúismeret
Gyakorlóiroda
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra j
Beke József vasárús. Nagykanizsa, 1927. 1 1 2 2 2 2 2 5
Both József rőfös. Pölöskefő, 1925.1 1 1 1 1 1 1 1 5 —
Czindrics Ferenc rőfös. Nagykanizsa, 1927.2 1 2 2 2 2 2 2 5 —
Dér László vasárús Pestszenterzsébet, 1927. 1\\ 1
7
1
1
1
1
1
1
1
1—
1 5 11
Farkas István textilárús. Nagykanizsa, 1926.
Kator András sportárús Balatonmáría, 1927.2
Szedonya István vasárús. Nagykanizsa, 1926.1
Sziva Dezső vas- festékárús. Nkanizsa, 1927.2
1
1
1
1
1
2
1
2
2
2
1
1
1
2
1
1
2
2
1
1
2
2
1
1
2
2
1
1
5
5
5
4
11
11
Kimaradt: Molnár Lajos festékárús. Nagykanizsa, 1925.
\'Megfelelt: 765—51—5/1930.
2Felszabadult.
Iparostanonc fiúiskola.
í. A. osztály. Osztályfőnök : Németh János.
N é v ,
N
\'cd
c
2
Is
6
J5
41
B ced N \'cd
^cd
o
0 foglalkozás, születési hely és év, "S
j j B cn o
cd
•o
. _c(d2
•ca \'Nf i
o
vallás 18 •ao í
cCd
<3
•ao e
c
:c0
-a
c> o
«B
•cd
c
"cs JH
33
"o
N cd
"o
N £ x £ H X cn fai EO TcKdS
Bakos Lajos autószerelő. Egeraracsa, 1925. 1 2 1 2 1 1 2 1 30 16
Baranyai Márton fényképész Nkanizsa, 1927. l 1 1 1 1 1 1 1 25
Bonczók Lajos lakatos, Palin. 1925. 1 2 2 3 1 2 2 3 30 _
Büki József villanyszerelő. Porogszentpál, 1924. 1 2 1 2 1 1 2 2 5 5
5 Fenyvesi István lakatos. Bagolasánc, 1927. 1 2 2 3 2 2 2 2
Hajchnyák Gusztáv lakatos. Álsódomboru 1926 1 2 3 3 2 2 3 3 _
Halász István asztalos. Nagykanizsa, 1929. 1 3 2 2 2 2 2 1 — —
Hechlovszky Károly üveges. Hidas, 1925 1 2 1 1 1 2 2 — 10
Horváth Márk bognár. Alsódomboru, 1928. 3 4 4 3 3 3 4 20 30
10 Hrg Rókus szabó. Kotor, 1928. 1 3 4 3 3 3 3 3 5 5
Kieberger József asztalos. Hodosán, 1925 1 3 3" 3 3 3 3 3 5 —
Kurján Viktor hentes. Kotor, 1925
Kiss József villanyszerelő. Murakeresztur 1927.
l 2 4 3 3 3 3 3 20 5
2 2 2 2 1 1 2 25 35
Merle Gyula kovács. Murarátka, 1926. 1 3 2 2 2 2 3 3 5 35
15 Nagy György asztalos. Nagykanizsa, 1929.
Nagy József lakatos. Nagykanizsa, 1931.
1 3 2 2 2 2 3 3 35
1 2 2 2 2 1 3 2 25
Sárecz Ferenc műszerész. Nagykanizsa, 1926. 1 2 1 1 1 1 1 2 20 —
Szabó Lajos műszerész. Szőny, 1928. 1 2 2 2 1 2 1 3 10 30
Szépudvary Lajos műszerész. Nkanizsa, 1929. 2 3 3 3 3 3 4 5 —
20 Tóth István sütő Eszteregnye, 1928. 1 3 2 2 3 2 3 3 — 15
Végh Iván csizmadia. Kacorlak, 1928. 1 2 3 2 3 2 3 3 — —
Nem osztályozható : Ivánkovics István reszelővágó. Nagykanizsa, 1929.
Kimaradt: Kurunics Flórián asztalos. Újhegy, 1927.
I. B. osztály. Osztályfőnök: Németh János.
N
N é v ,
\'CD
T*
2
O
á
"a3 •a
u
£
4) B A
CD
N
\' C ?
CD
•o
B
•A
N
M
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
5
\'>
CD •00
CD
e CD
T-. a
Í>>
•00
\'B
-•aa >
Ü
B
c
CD
B
•CD
ÍH
CO
O ^f i -Ii
CD
3
CD
\'O
"O
N
C J5
3
"O
N con £ S £ •o
H X N •eo •oc
Bata Ferenc hentes. Iharosberény, 1926. 2 3 3 3 3 3 3 5
Csontos Ferenc lakatos. Nagykanizsa, 1928.
Horváth Alajos pincér. Orosztony, 1927.
1 2 1 1 2 2 2 1 — 10
2 1 3 3 3 3 3 2 — —
Jóna János lakatos. Hahót, 1928. 2 2 2 2 2 1 2 2 5 20
5 Kiss László asztalos Letenye, 1926. 1 2 3 2 3 3 2 3 10
Kurunics Konrád asztalos. Fmihályfalva, 1928. 1 3 3 3 2 2 2 3 — —
Loncsarics János asztalos. Kisszabadka, 1924 1 1 3 3 3 2 2 1 1 15 5
Matics Mátyás asztalos. Muracsány, 1926. 1 2 3 3 3 3 3 3 — 5
Molnár Ottó fodrász. Budapest, 1930. 1 1 4 3 4 4 3 4 — —
I. B. osztály. Osztályfőnök: Németh János.
•actf fNi JO^ c/o
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar
Történelem-földrajz j
i Honvédelmi ismer. |
Számtan-mértan
Általános rajz
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra
10 Morsics Alajos fodrász. Alsócsalogány, 1927. 1 1 2 3 2 2 2 2 5
Nagy Sándor pincér. Balatonhegye, 1929. 2 1 2 3 3 3 3 3
Németh László villanyszerelő. Nkanizsa, 1926. 2 1 2 1 2 1 2 2 — 5
Papp József asztalos. Iharosberény, 1928. 1 2 3 3 3 3 3 3 —
Sárecz Lajos lak. redőnyk. Somogysztmikl. 1929 1 2 2 2 2 2 3 2 20 20
15 Somodi Zoltán asztalos. Balatonkiliti, 1929. 1 4 4 4 3 4 3 3 15 5
Szabó Lajos kovács. Murarátka, 1927. 1 2 2 2 2 2 3 2 5 5
Szegő Tibor villanyszerelő. Nkanizsa, 1928 izr. 1 3 2 2 2 2 2 2 15
Végvári József asztalos. Nagykanizsa, 1927. 1 2 1 1 2 1 2 ,2 5
Weiszenstern László szabó. Balatonboglár, 1928 2 3 2 2 2 2 3 3 5 5
20 Zsinics Imre fodrász. Alsódomború, 1927. 1 2 3 3 3 3 3 3
Nem osztályozható: Szécsényi István lakatos. Nagykanizsa, 1929.
Kimaradt: Dobri Sándor autószerelő. Szombathely, 1929.
\'Felszabadult.
II. A. osztály. Osztályfőnök: Németh János.
íon
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
•ooj .3-o a a>) -o
ce
Bazsó Imre géplakatos. Újudvar, 1924.
Bencsik György lakatos. Nagykanizsa, 1929.
Bojtás István villanyszerelő. Nagykanizsa, 1926.
Böcskei ^ászló lakatos. Kerkaborbás, 1927.
Csiszár József lakatos. Nagykanizsa, 1926.
Dávid József géplakatos. Nagykanizsa, 1927.
4436,
10
15
jnimaorónf i Nogykamüoti
Farkas László lakatos. Kerecseny, 1928.
J u n ú OyülLj\'ji iiiLiligkúagíta. Nlínnieoii, 1935.1
Gazdag János lakatos. Nagykanizsa, 1928. 2 \' 2
1 2
1 3
Gál Lajos lakatos. Sormás, 1927
Gerócs László géplakatos. Nagykanizsa, 1926.
Horváth Ferenc műszerész. Fonyód, 1926.
Kurverger István géplak. Szombathely, 1927.
Lakatos Géza lakatos. Egeraracsa, 1928.
Molnár Rezső műszerész. Zalaszentjakab, 1924.
Premecz. László autószerelő. Muravid, 1925\'1
Saskői Árpád lak., vízvez. szer. Nkanizsa, 1927
Szerdahelyi György lakatos Nagykanizsa, 1928.
Tóth József villanyszerelő. Söjtör, 1928.
Virovecz Vince géplak. Murakeresztúr, 1923.
Vida József lakatos. Nagykanizsa, 1927.
Nem osztályozható: Horváth István géplakatos.
2Felszabadult.
1 1
1 3
1 2
1 2
1 2
1 2
2 3
1 2
1 2
1 1
2 ! 2
^ i T
3 3
3 | 3
2 2;
3 I 3
2 2
2 2 !
J—3-í
2 2 ! 3
,3 3 | JL
3; 3
2 ! 2
II. B. osztály. Osztályfőnök : Németh János.
N é v ,
ac
mS
a
cd
•cu
3e
s
kcd. •o
Eí foglalkozás, születési hely és év, lü
3 S
pj
"ÖJ •aS>e \'5b
N
cd
-O
c
_cd
fNia VI vallás o£o
•ce a
U cd
•oc
->a4) >
c
3
S
•cd CN/5
>
tí cd "co Í o
ci-d- 23
3 "o N
"3o N c0n
cd
£ s
cd
£
o
X
:0
W
"N
b <S)
H
N
CN « •cdo c cd
•OO
Asbóth Lajos asztalos. Nemeskolta, 1924. ev. 1 2 2 2 2 2 2 2 .2 2 i o !
Babics István szabó. Babócsa, 1928. 2 2 3 2 4 3 4 2 2 3 5
Banéth Tibor aranyműves. Hatvan, 1929. izr. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 10 —
Beke István szabó. Nagykanizsa, 1928.
Czenkó Marian székes. Muravid, 1928
1 2 2 1 3 2 3 2 1 2
5
1 1 r 1 1 2 2 2 2 2 5
Fentős János fogműves. Nagykanizsa, 1928. 1 \'2 2 2 2 2 3 2 2 2
Horváth Tibor asztalos. Győr, 1927. 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2
Ifjú Vilmos csizmadia. Kistolmács, 1928. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 5
Kas?a József R. szabó. Nagykanizsa, 1923 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 45
10 Kiss Károly cipész. Letenye, 1929. 1 2 1 2 1 2 2 3 3 2 5
Lukács József szabó Magyarszerdahely, 1929. 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 5\'
Lovászi Ferenc órás. Nagykanizsa, 1927. 1 j 2
2
23 2 ? 1 2
r)
2 2
—3"
2 —3-
- 5
Lusztig Andor műszerész. Nkanizsa, 1929. izr. 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 __
15 Magyar Lajos szabó. Alsólendva, 1928. 2 2 3 \'3 3 3 3 3 3 2 5
Mátyás Alajos szabó. Nagykanizsa, 1927. 1 2 1 2 1 1 1 3 3 1 20 —
Pál János cipész. Nagykanizsa, 1928 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 15 —
Riebner László asztalos Nagykanizsa, 1926. izr. 1 1 2 2 2 2 3 2 2 2 5 5
Sohár László szabó. Kerecseny, 1929. 1 2 2 2 2 2 2 3 3 2 — —
20 Szabó Kálmán szabó. Keszthely, 1927 ev. 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 15 —
Turkoly László szabó. Nagykanizsa, 1928. 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 15
Varga Antal nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 10
Weiszenstern S. műszerész Keszthely, 1926 izr 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 —
Nem osztályozható: Varga Gyula műszerész Hahót,
Kimaradt: Horváth Zoltán fényképész. Nagykanizsa,
Pusztai János asztalos. Egyeduta. 1929.
íFelszabadult.
1927.
1929.
II. C. osztály. Osztályfőnök: Borvárí József.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar
Honvédelmi ismer. |
Számtan-mértan
Könyvvitel
Fizika-vegytan
Technológia
| Szakrajz
| Árúismeret
| Ker. számtan
I Egészségtan
| Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra
Bárány Márton sütő. Budapest, 1927. izr. 2 4 3 3 3 3 3 1 1 2 3 13 12
Berger Vilmos sörfőző. Budapest, 1927. 2 2 1 1 2 2 — — 1 1 2 1 29 18
Bognár László sütő Nagykanisza, 1927. 1 — 3 3 2 3 3 — — 3 3 3 2 20 —
Darvasi József pincér. Nagykanizsa, 1927. 2 — : 3 2 3 3 3 — 2 3 3 3 46
5 Fehér Antal órás Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 1 2 2 2 2 2 — • — 2 15 -
Horváth Ferenc pincér. Alsólendva, 1928. 2 3 2 2 2 3 3 — — 2 2 3 2 28 —
Horváth József hentes. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 2 2 3 3 — 2 2 2 3 3 0 -
Horváth Tibor fehérvarró. Nkanizsa. 1928. izr. 1 4 2 3 2 2 2 3 3 — — — 2 10 —
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
| Magaviselet
| Hittan
| Magyar
j Honvédelmi ismer. |
| Számtan-mértan J
[ Könyvvitel
j Fizika-vegytan
j Technológia
j Szakrajz
| Árúismeret
| Ker. számtan
[ Egészségtan
I Külalak
Igazolt óra
! Igazolatlan óra ||
Jóna György a ztalos. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 1 1 2 2 2 2 _ 2 5
10 Kiss Dénes asztalos. Magyarszerdahely, 1926. 1 2 2 2 3 2 3 3 2 — — 1 5
Kálovics István asztalos. Nagykanizsa, 1926. 2 1 2 1 2 2 3 3 2 3 25 —-
Kovács József asztalos. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 - . 2 10
Kucskó Lajos hentes. Nagykanizsa, 1928 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 14 20
Ladeezky József üveges. Nagykanizsa, 1928. 1 1 1 1 1 1 1 7 1 1 —
15 Mátyás Gyula hentes. Nagykanizsa, 1927. 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 15 10
Megyesi Győző könyvkötő. Nkanizsa, 1928 1 1 1 1 1 1 1 i 1 - 1 — —
Nagy Imre asztalos. Lesencetomaj, 1927 1 2 3 2 3 3 3 3 3 — 3 15
Németh Sándor asztalos. Nagykanizsa, 1927. 2 — 3 3 3 3 3 3 3 2 18 13
Nóvák Gyula pincér. Nagykanizsa, 1926. 2 3 ,2 3 3 3 3 3 3 3 20 19
20 Pécsi Gyula asztalos. Kiskomárom, 1927. 2 3 3 •2 3 3 3 3 3 — 3 24 9
Rácz László fodrász. Belezna, \'928. 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 10
Rózsavölgyi György asztalos. Nkanizsa, 1927. 1 2 3 1 3 2 3 3 3 - 2 5,
Szabó István pincér. Miháld, 1923. 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 24
Szenta János cukrász. Kisfakos, 1924. 3 2 2 1 3 2 3 2 2 — — 1 23
25 Szerdahelyi Ferenc kádár. Nkanizsa, 1926 1 2 3 1 3 3 3 3 3 3 5 —
Tomasics Mihály pincér Drávavásárhely, 1928. 2 — 4 2 4 4 4 — — 3 3 3 3 1041
v\'rhr ^y1 - M 11"nií;i\'JI ia\'jr.-i— 4 - .3 4 ,1 4 ,1 A 3 -3- -4- 39-
Nem osztályozható: Csordás Gyula hentes. Miháld, 1926.
Fodor Ferenc pincér. Nagykanizsa, 1929.
1 Felszabadult.
III. A. osztály. Osztályfőnök: Kalocsai Imre.
N é v ,
co> <af í
oNi ^:0
-aG>O
sc
3 ta-! •O
"No
c1í- \'O
a
Nw
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
jy
.a a> •on
e j a
aU >> •OC
3

•C>D
c
•00
J•tMa
"u
1
•0S)i >
cd
«
"o
ö
o
\'ca JH J3
c
-3
%
"o
N CoO m
s s
cd
s o
X a"o,
*• o N
E
H® N W
nJ tM»
Auer István lakatos. Nagykanizsa, 1927. 2 1 2 3 2 2 1 2 3 2 5 35
Balogh István géplakatas. Nagykanizsa, 1927. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 45: 10
Entz János villanyszerelő. Nagykanizsa, 1927 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 10 30
Fésűs István lakatos. Miskolc, 1925. 2 2 1 2 2 1 2 2 3 2 5 20
5 Gódor István géplak.\' Pusztamagyaród, 1926 1 1 1 2 3 3 2 3 3 • 2 3 — —
Gondos János géplakatos. Szentliszló, 1926 1 2 2 3 2 3 3 3 3 2 2 25 22
Jutási József lakatos. Nagykanizsa, 1928 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 20 10
Királyfalvi László viliszer. Sátoraljaujh. 1924. 2 2 2 2 2 2 2
1
2
O
3 1 2 1 35
CZ
35
z 1 -1
10 Mátyás József géplakatos. Nagykanizsa, 1926 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 15 11
Müller László géplakatos. Szalapa, 1925. izr. 3 1 2 3 3 2 3 3 3 3 — 49
Nagy János villanyszerelő. Nagykanizsa, 1924.1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 75 —
Nádasi György géplakatos. Borsfa, 1925.1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 30 21
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar
Honvédelmi ism. ]!
Polgári jog és közg. ];
Könyvvitel
Fizika-vegytan
Technológia
Szakrajz
Külalak
Igazolt óra
1 Igazolatlan óra
Pálfalvy László villaryszerelő. Nkanizsa, 1926 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 25 5
15 Szokol József lakatos. Nagykanizsa, 1926.1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 2 10 10
Valentin Kálmán autószer. Nagykanizsa, 1925 1 1 2 3 1 3 2 3 1 1 2 50 5
Vincze Károly villany zerelö. Nkanizsa, 1928. 2 2 2 2 3 2 3 3 2 3 15 20
Weisz Józfef lakatos. Nagykanizsa, 1927 izr.1 3 4 3 3 3 3 3 3 4 4 20 32
-Nlhi uutd/ff>)ifiilt<í. Jlagsliu Jnr.sef mű> iaoréag. ^J^Ijy^BmiZ^ct, 1926.1
1 Felszabadult.
III. B. o s z t á l y. Osztályfőnök : Németh Béla.
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
u.
Birkás László üveges. Letenye, 1927.
Csizmadia Vince bognár. Alsódomború, 1925.
Jüm aanUi L JJ,1 10004-
2 2 2 2
3 3 3 2
- t f f
Fordán Lajos mú\'s/.eiész. Becsehely, 1927. 1 2 1
^ _Haás-/ Sándor kárpitos. Zalaapáti, 1925\' izr.1 1 3 1
Kishegyi György fogműves. Nagykanizsa, 1927. 1 2 2
Kiss István asztalos. Nagykanizsa, 1926. 1 2 2
Lehel János nyomdász. Nagykanizsa, 1927. 1 1 1
Muszil István villanyszerelő\' Nkanizsa, 1927. 1 1 2
10 Nébl Imre órás Kéthely. 1927.1 2 2 2
Szekeres József gumijavító. Nagykanizsa, 1927. 2 2 3
Szerdahelyi László órás Nagykanizsa, 1928. 1 2 2
Táncsics Lajos asztalos Nagykanizsa, 1926. 1 1 I 2
Teljesen felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján :
Derzsi Péter írógépműszerész. Felsó\'boldogfalva, 1916. ref.1
Lovró István villanyszerelő". Nagykanizsa, 1919
1 Felszabadult.
III. C. osztály. Osztályfőnök : Németh Béla.
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
X £ X IX
•®0 1
>
ta 3a :0 N
00
" a
jür<lnj.h I njnr,pi •\'Taimiiufüldt I^ŰU.^1"
10
Fehér Ferenc pincér. Montevidio, 1927,
Födő Károly pincér. Nagykanizsa, 1924.3
Golobics Emii hentes. Kotor, 19263
Iváncsics József cipész. Nagybakónak, 1926.3
Kangyalics Ferenc hentes. Nagykanizsa, 1927
Németh János szabó. Erdó\'csokonya, 1927.3
Rábel István cipész, Tótszerdahely, 1924.2
„UJJ FI ITUL JUULJIÚII N N G Y H A N I E A O . Q ^ L 3—
1 1
•H-3-
1 3
1 2
1 -
1 i 1
1 ! 3
"2—2-
1 j 1
2 ! 3
2 | 2
2 2
1 1
2 2
10
20
20 —
10 -
25.
10
Simon László szabó. Nagykanizsa, 1927.
Sónicz Nándor pincér. Zalamerenye, 1927.
Szattler Ar-drás szabó. Csurgó, 1920. izr.1
Szever Lajos szabó Salamon, 1926. ev.
Tollár József sütő. Nagykanizsa, 1927.
Nem osztályozható: Bartolics János pincér. Alsómihályfalva, 1928.
Teljeten felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján : Szulimán András hentes
Gérderlak, 1912.
\'Közismeretből felmentve : 765- 0 - 2/1930. sz. 2. pont.
2Megfelelt: VKM. 765 -51 -5/1930.
3Szerződése lejártakor szabadult.
IV. ^ s z t á l y . Osztályfőnök : Kugler Sándor.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
«s
<3
£
Honvédelmi ism.
Könyvvitel
Technológia
Szakrajz
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra
Benkő József lakatos. Nagykanizsa, 1925. 1 1 1 1 1 1 1 10
Berger Ernő géplakatos. Kiskomárom, 1927. izr 3 1 i 2 1 1 1 2 25
Garamvölgyi András autósz. Nkanizsa, 1924.izr41 \' 1 1 1 1 1 1 23 5
Grünwald György órás. Nkanizsa, 1927. izr.1 1 i 2 2 2 1 1 25
5 Horpácsi Ferenc szabó Fertőhomok, 1925.1 —
Kovács József műszerész. Nagykanizsa, 1925.3 2 i 3 2 2 2 3 5 30
Pál Sándor autószerelő. Nagykaniza, 19253 1 1 2 1 1 1 1 25
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Honvédelmi ism-
Könyvvitel
Technológia
Szakrajz
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra
10
Pikler József szabó. Homokkomárom, 1925.2 —
20
Weisz Imre Zs. villanyszerelő. Dióskál, 1924 izr.43
W.eisz-Tib«r aranyműves. Barcs, 1926. izr.3
Werthsimer Alajos villanysz. Dárda, 1924. izr.43
1
1
1
1 2 2 2
1
1
2
1
1
2
1
20
15
8
Nem esztályozhato : Beke Ernő asztalos. Nagykanizsa, 1925.3
Rácz Lajos vasesztergályos. Nagykanizsa, 1925.
Tollár Jenő gumijavító. Nagykanizsa, 1925.
W--U- H- l .1 " " •• M.^j.l. \'II in
Feiler Ferenc műszerész. Nao-yknniysn 19?64 3
Teifesenl Jelmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján :
Davidovics Andor fodrász. Nagykanizsa, 1919. izr.3
Eleó\'d Tihamér takács. Budapest, 1914.3
\'Megfelelt: VKM. 765 51r-5./1930.
2Mult évi bizonyítvány alapján szabadult.
^Szerződése lejártakor szabadult.
közismeretből felmentve: VKM. 765—0 -2/1930 sz. 2. pont.
Építőipari, téli tanfolyam.
I. osztály. Osztályfőnök : Koronczy Rezső.
N é v ,
N
\'cd
H
2 i aCO N cd
52
JSB)
•4) k. •o
E foglalkozás, születési hely és év,
_a
"3 s
c;
0O9 H
*c-d<
•o
_cGd
C\'NB h< fl uo?
vallás 1 cd
£
Hittan
Magyar
cH)
C :0
H
-3
a> Xo
cd
•acd N CO
•cd
<
Külalak
Igazolt
Is
"o
O3 H
Andri Boldizsár ács. Nagykanizsa, 1927. 1 2 2 2 2 2 2 2 40
Csertők György kőműves. Nagykanizsa 1927 1 1 1 1 1 1 1 1 25
Dómján Rezső kőműves. Nagykanizsa, 1925
Gerócs József vízvez szerelő. Nkanizsa, 1929
1 1 2 2 2 2 2 2 55
1 2 1 1 2 1 2 1 45 —
5 Gudricza Gyula autófényező. Nkanizsa, 1924 1 2 1 1 1 1 1 1 65
Keplár János kőműves. Bagolasánc, 1929
Kisdeli Ferenc műkőkészító\'. Szepetnek, 1926
1 2 2 3 2 3 3 2 65
1 2 2 2 1 2 2 2 20 —
Nem osztályozható : Krisztián József kőműves. Nagykanizsa, 1927.
II. osztály. Osztályfőnök: Óvári József.
Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar I]
Honvédelmi ism.
Számtan-mértan
Könyvvitel
Fizika-vegytan
Technológia
.N
rt
N C/3
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra
5
10,
15
Balázs Ferenc kőműves. Nagykanizsa, 1926.
Bali Feri nc vízvez szerelő. Nagykanizsa, 1929
1
1
1
1
2
1
2
2
2
3
2
2
0
2
3
3
3
0
1
3\\
1
3
2
2
i
25
75
15
Gálos József kőműves. Nagykanizsa, 1925.
Gerócs László rézműves. Nagykanizsa, 1927.
Haszon Károly ács. Budapest, 1926.
Horváth Károly kőműves. Nagykanizsa, 1927.
Illés István szobafestő. Nagykanizsa, 1929
Kracskovics Ferenc kőműv. Bagolasánc, 1926.
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
2
2
2
3
3
2
2
3
7
2
3
2
2
2
3\\
3
3
2
2
2
3
->
2
3
2
2
2
3
7
3
3
2
2
2
3
7
1
2
1
1
2
2
1
1
1
1
1
2
1
2
1
1
2
2]
30
20
80
20
20
25 15
Mihálics Sándor bád vízvez szer. Nkanizsa, 1927. 1 2 1 1 1 2 2 2 1 2 30
Patakfalvi Antal kőműves. Nagykanizsa, 1926.
Pati Ferenc kőműves. Nagykanizsa, 1927.
Sárdi Gyula tetőfedő Nagykanizsa, 1926.
Strényi György szobafestő. Nagykanizsa, 1928
Szabó Lajos rézműves. Sormás, 1925.
Szalai János rézműves. Nagykanizsa, 1924.
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
3
2
2
2
2
2
3
2
2
2
1
2
3
2
2
2
1
3
3
2
2
3
2
3
3
2
3
3
1
3
3
2
3
1
2
2
2
2
2,
1
1
1
2
2
2
1
2
2
2
-7(7
85
25
20
15
10
10
Kimaradt: Horváth László vízver. szerelő\',
Pávics Vilmos ács. Nagykanizsa, 1924.
\'Szerződése lejártakor szabadult,
III.—IV. osztály. Osztályfőnök: Németh Jenő.
| Sorszám
N é v ,
foglalkozás, születési hely és év,
vallás
Magaviselet
Hittan
Magyar
Polg. jog. és közg. |!
| Honvédelmi ismer. |
Könyvvitel
Fizika-vegytan
Technológia
Szakrajz
Külalak
Igazolt óra
Igazolatlan óra |l
Bakanoff Aladár kőműv. Krafszkoszkoj, 1924.3 1 1 2 2 2 2 2 1
1
1 2
7
20 27
1 3 2 3 3 .3
5 Hecler József bád vízv. szer. Nkanizsa, 1926.3
Patakfalvi Alajos kőműves. Nagykanizsa, 1924.3
Sebestyén József bád. víz. szer. Nkanizsa, 19263
2
2
1
2
1
1
2
2
1
2
2
1
2
3
1
2
3
1
2
2
2
1
1
2
1
1
2
2
1
35
25
15
105
40
l(f
Varga László ács. Nagykanizsa, 1925.3
IV.
2 1 1 2 3 3 2 1
")
.1 2 55 15
iNagy terenc bád. vizvez. szer. [Nkanizsa, 1924. 1
2
1 £ 2 2 2 2 1
1
1
1
2
1 16
Nem osztályozható: Tóth József szobafestő. Nagykanizsa, 1926.
Teljesen felmentve a szervezet 20 §. 2. bekezdése alapján :
Gyöngyösi Józ3ef kőműves, Nagykanizsa, 1913.
Kertész Lajos kőműves. Kisdencs, 1907.
Kuzma János ács, Nagykanizsa, 1912.
Lekszikov Miklós kőműves. Kanszk, 1917.
Nagy Ferenc kőműves. Nagykanizsa, 1914.
Patakfalvi József kőműves. Nagykanizsa, 1917.
Fullér György kőműves. Nagykanizsa, 1909.3
1 Közismeretből felmentve: VKM. 765—0—2/1930. sz. 2. pont.
2 Mait évi bizonyítvánnyal szabadult.
3 Szerződése lejártakor szabadult.
XII.
A tanulók statisztikája.
1. Az iskolába beírt tanulók számának alakulása a tanév
folyamán és a tanév végén.
Sorszám |
A tanulók számának alakulása
Iparos
tanoncok
Kereskedő
tanoncok
Iparos- és kereskedőtanoncok
f \' Ú k j nyo\'k
együtt fiúk leányok
együtt fiúk leányok
együtt
1 2 3 | 4 5 6 7 8 9 1 0 11
1
2 .Its: No CaQ c
a tanév elején
a tanév közben
1 6 4
7 6
9 9
17
2 6 3
9 3
4 4
9
6
4
5 0
1 3
2 0 8
8 5
1 0 5
2 1
3 1 3
1 0 6
3
összesen 2 4 0 1 1 6 3 5 6 5 3 | 10 6 3 2 9 3 1 2 6 4 1 9
4
5
6
7
8
Az összes
tanulók
száma
az előkészítő
az I.
a 11.
a 111.
a IV.
osztályba
Íratott be
5 3
9 7
5 9
3 1
2 5
4 0
4 2
9
7 8
1 3 7
1 0 1
40
9
1 0
2 4
1 0
1
2
5
2
1 0
1 2
2 9
1 2
6 2
1 0 7
8 3
4 1
2 6
4 2
4 7
11
8 8
1 4 9
1 3 0
, 5 2
9
1 0
11
1 2
1 3
1 4
Az összes beirt
tanulók közül
> c
•0) i>
C -O
re n
re -ai
az isk. látogatása alul teljesen felmentve
más iskolába ment át
felszabadulása következtében kimaradt
felszabadulása előtt kimaradt
meghalt
1 2
9
6
4
5
3
1 6
1 4
9
1
3
1
1
1
1
4
2
1 2
1
1 2
7
4
6
4
1 6
1
1 8
11
a tanév végéig ebbe az iskolába járt 2 1 3 1 0 4 3 1 7 4 8 8 5 6 2 6 1 | 1 1 2 3 7 3
1 5
1 6
17
1 8
1 9
-S
2 « . tf
< rt
az előkészítő
az 1.
a II.
a III.
a IV.
re _Q
.irt:
"N ~ CO o
5 1
9 3
5 4
1 5
2 3
3 7
3 8
6
7 4
1 3 0
9 2
2 1
9
9
2 3
7
2
5
1
9
1 1
2 8
8
6 0
1 0 2
7 7
2 2
2 3
3 9
4 3
7
8 3
1 4 1
1 2 0
2 9
2 0 összesen 2 1 3 1 0 4 3 1 7 4 8 8 5 6 2 6 1 1 1 2 3 7 3
2 1 Közismeretből felmentve 6 1 7 6 1 7
2. Az 1943. évi szeptember 15-től 1944. évi szeptember 15-ig
felszabadult összes tanoncok száma és résztetezése.
» • - A tanoncviszony alól felszabadult tanoncok
Iparos és kereskedőtanoncok,
•k 5= H f ^ l k Ö Z Ül -2 :N0 1 5 > •
« -cy ,-.
:0
a az
az I. a I I. a III. a IV.
s~ < •-<
«J «J ^
nem magyar
anyanyelvű volt irni és
fiúk és leánvok szítő
26 G* >c« >
de ma- s magyarul1 olvasni
felszabadult tanoncok
száma osztályba jár
gyarul
beszélt
beszélni nem
tanult meg
tudott
1 2 3 4 5 6 | 7 8 9 1 0 11 1 2 1 3
Iparos- í fiúk
tanoncok \\ i e á n y o k
9
5
4 5
4 0
5 4
4 5
1
2
6
8
2 6
2 8
2 1
7
5 2
4 4
2
1
5 4
4 5
Együtt 1 4 8 5 9 9 3 1 4 5 4 2 8 9 6 3 9 9
Kereskedő-1 fiúk
tanoncok \\ leányok
3
1
9
2
1 2
3
1
1
5 6
2
1 2
3
— — 1 2
3
Együtt 4 11 1 5 2 5 8 1 5 1 15
3. A tanév végén jelenvolt tanulók megoszlása kor szerint
osztályonként.
A tanév végén jelenvolt tanulók
<3
*(Öa N
aCO eNo
k ö z ü 1
Osztály
A tanulók,
részletezése
1920-ban
1921-ben
1922-ben
1923-ban
1924-ben
1925-ben
1926-ban
1927-ben
1928-ban
1929-ben
1930-ban
1931-ben
19-ben
vagy korábban
•o s z ü 1 e t e t t
Előkészítő
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Együtt
— — — — — — — — — — — —
I.
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Együtt
74
9
83
— — —
2
2
4
4
8
2
10
9
2
11
12
1
13
16
2
18
17
1
18
4
1
5
2
2

11.
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Együtt
130
11
141
1
1
1
1

4
4
8
8
4
4
24
2
26
30
3
33
31
5
36
23
1
24
2
2
2
2

III.
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Együtt
92
28
120
1
1
— 1
1
8
1
9
10
3\'
13
26
9
35
25
7
32
22
7
29
— —
IV.
1 parostanönc
Kereskedőtanonc
Együtt
21
8
29
2
2
9
2
11
7
3
10
2
3
5
1
1
— — — —
Mindössze
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Együtt
317
56
373
2
2
1
1

6
i
7
22
1
23
31
7
38
66
16
82
69
14
83
70
14
84
40
2
42
6
1
7
4
4
. —
Ezek közül
leány
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
104
8
1 — — 2 5 3
1
22
2
16
1
31
4
18 5 1 \' —
4. A t a n é v végén jelenvolt tanulók vallás, anyanyelv és
magyarultudás szerint.
A
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Iparos- és
kereskedőtanonc
A
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Iparos- és
kereskedőtanonc
A nem magyar
anyanyelvűek közül
magyarul tud
tanulók
vallása
fiúk
leányok
együtt
J4
3
leányok
együtt
fiúk
leányok
együtt tanulók
anyanyelve
fiúk
leányok 1
együtt
| fiúk
leányok |
együtt
fiúk
leányok j
együtt
Róm. kat. 199 82 281 48 8 56 247 90 337 Magyar 192 99 291 47 8 55 239 107 346
Gör. kat. — 1 1 — 1 1 Német 1 — 1 — — — 1 — 1 1
Ref. — 1 1 — 1 1 Horvát 18 5 23 1 — 1 19 5 24 24
Ág h.ev. 3 1 4 3 1 4 Szerb 1 — 1 — i — — 1 — 1 1
Izraelita 11 19 30 11 19 30 Vend (szlo) 1 1 — • — — 1 — 1 1
Összesen 213 104317 48 8 56 2611112 373 Összesen 213J04 317 48 8 56 261 112 373 27
5. A tanév végén jelenvolt tanulók megoszlása szülők (gyámjuk)
foglalkozása (társadalmi állása) szerint.
Foglalkozás
(társadalmi állás)
Iparostanoncok
Kereskedőtanoncok
Együtt
Foglalkozás
(társadalmi állás)
Iparostanoncok
Kereskedőtanoncok
Együtt
1. Nagybirtokos, nagybérlő
(100 kat. holdon felül) — — —
2 2 . Egyéb közlekedési segédszemély
(altiszt, segéd,
2 . Kö z épb i r t oko s és bé r lő szolga, stb.) 2 1 3 2 4
(100—1000 kat. holddal) — — —
2 3 . Közlekedésnél napszámos 6 1 7
3. Kisbirtokos, kisbérlő
(100 kat. holdon alul) 31 \' 2 33 2 4 . Köztisztviselő (a papok.
4. Kisbirtokos-napszámos
(kisbérlő-napszámos) 28 7 35 lével) és közhivatalban
alkalmazott dijnok 2 1 3
5. Egyéb őstermelő (feles,
majoros, kertész, halász) 2 2
5 . E g y é b ős t e rme lő 2 5 . Pap, tanár , tanító — •
26. Másféle értelmiségi (orvos,
ügyvéd, közjegyző, gyógyszerész
stb ) s ilyeneknél
alkalm. segéd, irnok, stb.
6. Gazdasági tisztviselő — — —
7. Egyéb gazdasági segédszemély
(gazdasági cseléd) — — ; —
8. Földmívelési napszámos 19 6 25 27. Közhivatalban alkalmazott
vagy másféle értelmiségi
9. Nagyiparos , bányanagy- altiszt vagy szolga 5 2 7
vállalkozó — — •
10. Kisiparos, (uradalmi iparos
is) bányakisvállalkozó 57 16 73 29. Katona-altiszt (csendőr-
9 6 15
— 3 3 altiszt) 12. Egyéb ipari vagy bányászati
segédszemély, (előmunkás,
segéd, munkás) 35 5 40
3u. Tőkés, járadékos, háztulaj1
2 . E g y é b bányászat i donos — — • —
31. Nyugdíjas köztisztviselő
pap, tanár, tanító is 1
4
6
1
13. Ipari v. bányászati napszámos 22 — 2 2
3 2 . Egyéb nyugdíjas tisztviselő
(ősterm,, ipar, kereskedelem)
4
14. Nagykereskedő — — —
15. Kiskereskedő 16 — 16 3 3 . Nyugdíjas altiszt, szolga
vagy munkás
1 7
16. Kereskedelmi tisztviselő 1 1 3 4 . Különböző vagy közelebbről 11 1 12 17. Egyéb keresk. ségédszemély
(altiszt, segéd, szolga stb.) 11 2 13
meg nem nevezett napszámos 3 5 . Házi cseléd 8 — 8
18. Kereskedelemnél napszámos 6 — 6 36. Egyéb és ismeretlen
foglalkozású 10 — 10
19. Közlekedési nagyvállalkozó — — —
37. Árvaházi, szeretetházi
2 0 . Kö z l e k edé s i ki svá l l a lkozó 2 — 2 tanulók — —
21. Közlekedési (vasúti, posta,
hajózás stb ) tisztviselő 4 7 38. Mindössze 317 56 373
6. Mulasztások, birság.
S
-cű
N
CFL í- M u l a s z t á s o k
Iparostanonc
Kereskedőtanonc
Iparos- és kereskedőtanonc
o
00 fiúk leányok
együtt fiúk leányok
együtt fiúk leányok
együtt
1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 0 i i
1 Az igazoltan mulasztott 2 0 2 5 1 3 8 1 3 4 0 6 8 3 5 8 3 9 1 8 2 8 6 0 1 4 6 4 4 3 2 4
2 Az igazolatlanul órák száma 1 2 0 5 1 2 5 1 3 3 0 2 3 2 4 5 2 7 7 1 3 3 0 1 70 1 5 0 0
3 adott felmentést 4 3 8 5 1 7 ----- 7 5 0 j 8 5 8
4
Az igazgatóság
hány igazolatlan
mulasztás esetében
alkalmaztatott intést vagy
dorgálást 4 2 3 4 5 1 2 1 1 3 5 4 4 5 8
5
tett előterjesztést büntetés
kiszabására 4 2 3 4 5 1 2 1 1 3 5 4 4 5 8
6 A heti óraszámnál kevesebbet mulasztók 7 7 4 7 1 2 4 9 4 1 3 8 6 51 1 3 7
7. A tanév végén jelenvolt tanulók megoszlása honosság, szülőik
(gyámjuk) és saját állandó lakóhelye szerint.
A tanév végén jelenvolt tanulók
közül száma, akiknek szülője (gyámja) állandóan
ugyanazon Csonka- c "ÜJ
összes
száma magyar külföldi
honos
községben
(az iskola
vármegye
más köz-
Magyar
ország más
vármegyéjében
cseh
szlov
E o
jugoszláv
N
O
•01) ca> c3
"o
T3
honos
székhelyén) ségében
uralom alatt levő elszakított területen
1 a k ; k
1 2 3 4 5 6 7 8 9 I O l l 12 13
373 373 299 46 28 — \'
A szülők lakóhelye
»
Osztály Összes
a) Az iskola székhelyén — I. 11. HL IV.
Nagykanizsa m. város — • — 56 116 105" 22 7 299
b) Vármegyék szerint:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun — . 1 1 2
Somogy — — — 10 6 3 1 20
Sopron — -—• — — — 1 — • — 1
Zala — — — — — 15 17 10 4 46
c) Thj. városok szerint:
Budapest székesfőváros ; __ 2 1 3
Pécs — — — —T J— — — 1 1
a b —c együtt — — — 83 232 120 29 373
A tanulók lakóhelye
Szüleinél lakik — i 72 70 103 26 271
Kosztadónál lakik — — 2 5 6 2 15
Munkaadónál lakik — 9 6 11 1 27
Összesen : 83 141 120 l2 9 373
A tanulók közül bejárók
a) Zala vármegyéből:
Kiskomárom 1 _ , 1 2
Dióskál — — — 1 1
Alsódomboru — — 1 — 1
Kisszabadka — 1 1
Kotor — — 1 — 1
Újudvar — — — — i 1 — —
Sormás — — 2 — : — 2
Muravid — — — — — 1 — — 1
b) Somogy vármegyéből :
Bagolasánc — — 3 — 1 3 7
Látóhegy — — 1 — — 1
Miháld — — — 1 1 2 — 4
a b együtt r — — — 6 7 3 6 22
8. Az osztályozott tanulók összevont tanulmányi eredménye.
I. II. III. IV.
T A N T Á R G Y A K Beírva: 88.
Elbírálva: 80.
Beírva: 150.
Elbírálva: 138.
Beírva : 131.
Elbírálva: 123.
Beírva: 50.
Elbírálvá: 33.
Magaviselet
Hit- és erkölcstan
Magyar
Magyar nyelv, üzl. level.
Földrajz
Történelem-földrajz
Történelem, polg köt.
Polg. jog, közgazd. ism.
Honvédelmi ismeretek
Kereskedelmi számtan
Számtan-mértan
Természettan-vegytan
Arúism sret
Ipari egészségtan
Technológia
Könyvvitel
Ipari könyv., költségvet.
Gyakorlóiroda
Ker. lev., keresk ismert.
Szabadkézi, mértani rajz
Szakrajz és szerkezettan
Külalak
O S Z T Á L Y O K
1| 2| 31 4| E|M
19
39 16
2 7
29 19
1 2 6
9 26 33 2
- , 4 5 —
6 - | 1
1
14 44 22 —
2 r 6 —
19 29 19 3
1 2 6 —
4 5
— 4 5 -
10 25j35 —
13 33 29 4
§ 28
42 75
3 5
22 66
3 5
É r d em
1| 2 3| 4| E | M
5 —
12 2
l 1 - -
371 2
1 —
j e g y e k
1| 2! 3 4|E"[M| 1| 2| 3f4|E|M
2 —-
25 —
1
43 4
641 4
3 \' — •
38
1
33
1
89 28 3
51 54 10
2 18 2
35 47 20
3 13 I 6•
2 10 10 — —j 1
32 42 17; 1 Íj 1
40 69 14 l| 2
7 9: 6 — - ! 1
— 1
[r
1! 1
33 29 29 2
6 14 8
4 2 —
39 36 15
38 4ójl8 1
2 11 5
40 44
44 51
15 2.—
24 ll 1
I i
1 I
1 2
- - - 1
ll 1
*nV
1! 1
I il 2
9. Az osztályozott tanulók összesített általános tanulmányi
előmenetele.
É R D E M J E G Y EK
Osztály
Összesen
I. II. III. IV.
Kitünó\' — — — — 2 7 12 13 34
Jeles — — — 4 6 12 7 30
Jó - — 30 48 46 10 135
Elégséges — 15 28 26 1 70
Túlnyomóan elégséges — 19 41 22 1 83
Elégtelen 1 tárgyból TTT 6 2 1 9
Elégtelen 2 tárgyból — — — 1 1 — 2
Elégtelen 3—4 tárgyból — 3 4 1 — 8
Előző iskolaévi bizonyítvánnyal szabadult — — -— — 1 1 ,
Megfelelt: VKM. 765 51 5/1930. — — 1 — 2 1 4
Nem osztályozható — 4 4 3 6 17
Összesen : 84 141 126 40 391
10. Az összes felvett tanulók részletezése
előtanulmányaik szerint.
A tanulók
részletezése
a X. ?
Az elemi iskola A középiskola
vagy polgári A
középiskola
V-VIII.
Is\' \'3 ö "o
cMo N Bw]
-g
0a "3 W M
I-I1I. IV. V-VI. VIIVIII
MII IV.
M
o
•Os tDtC T4)J . tÍiO
\'üS- l s" I£ o e3 o
O Z "" osztályát végezték « í S " - \'
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
O fiúk 240 " — 11 96 76 21 29 2 — 4 1
fctf "oo0 lányok 116 57 31 8 17 2 1
a együtt 356 — — 11 153 107 29 \' 46 2 2 5 1
fiúk 53 — — 1 11 20 7 14 — — ?
£ c
£ c lányok 10 — 3 5 — \' 2 — — . — -
együtt 63 1 14 25 7 16 — — —
48 £ fiúk 293 — — 12 107 9 6 28 43 2 4 1
. S C
lányok 126 — — — 60 36 8 9 — • 2 1
együtt 4 1 9 — — 12 167 1 3 2 3 6 62 2 2 5 1
Az iskolai felszerelések értéke.
Sorszám
Tételek
Gyara podás Állomány
vétel ajándék Érték
darab
Érték
d a r a b P f
P f
1 Bútorok — — — 11 1970 360 11440 5
2 Házi és irodai felszerelés — 23 834 40 145 1716 30
3 Tanári könyvtár 28 — 248 63 968 3870 39
4 Ifjúsági könyvtár 11 — 41 60 920 1624 96
5 Tankönyvek — — — — — iy. — 1949 3000 86
6 Rajzszerek — — — — i— — 1548 469 88
7 Énekkar —r — - — — — 141 178 14
8 Önképzőkör — - — 2 — 16 — 161 577 60
9 Sportkör — — — — 110 538 98
10 Bőripari szertár — — —Í — — — 46 96 82
11 Élelmiszeripari szertár — — — — — 211 491 20
12 Építőipari szertár — ->>- — — — 20 150 28
13 Faipari szertár — -— — — \' * — \' — — - 54 145 12
14 Fémipari szertár — — — — — — 83 404
15 Történelem-földrajzi szertár — — — _ — 387 1545 . —
16 Természettani szertár — — — —_ 97 1981 64
17 Textilipari szertár - , •— — — — — 79 251 80
18 Vegytani szertár - — — 285 255 46
Összesen : 75 | 3110 63 7565 26738 48
A Zalamegyei Takarékpénztár Rt. révén magyar nosztrifikálással ellátott 8 db. á
100. K = 800. K névértékű magyar háborús államadóssági cimlet (hadikölcsönkötvény).
Letétbehelyezve az 500./1941. M- E. rendelet alapján a Nagykanizsai Takarékpénztár Rt-nál
1941. évi március hó 28-án. Tételszám: 184.
Kívülálló okok miatt selejtezés ezideig nem történt.
Visszatekintő kimutatás
az iskola fennállása óta beírt tanulókról: 1886- 87/1919—20.
I p a r o s t a n o n c Kereskedő-
Létszám
összesen
Tanév fiú-iskola leány-iskola tanonc fiúiskola
évfolyam létszám évfolyam létszám évfolyam létszám
1 8 8 6 - 1 8 87 1. 289

289
1 8 8 7 - 1 8 88 2. 260 — 260
1888—1889 3. 291 — — — — 291
1 8 8 9 - 1 8 90 4. 244 — — — 244
1890—1891 5. 283 — 1. 68 351
1 8 9 1 - 1 8 92 6. 312 2. 61 373
1892—1893 7. 328 — 3. 65 393
1893—1894 8. 347 — 4. 29 376
1 8 9 4 - 1 8 95 9. 384 — 5. 20 404
1 8 9 5 - 1 8 96 10. 362 — — 6. 72 434
1896—1897 11. 386 7. 55 441
1897—1898 12. 431 — 8. 61 492
1898—1899 13. 496 — 9. 53 549
1899—1900 14. 421 • — 10. ? 421
1900—1901 15. 447 11. ? 447
1901—1902 16. 450 12. ? 450
1902—1903 17. 482 13. 48 530
1903—1904 18. 514 — 14. 70 584
1904—1905 19. 523 — 15. 63 586
1 9 0 5 - 1 9 06 20. 554 16. 87 641
1906—1907 21. 589 — 17. 78 667
1907—1908 22. 632 18. 73 705
1908—1909 23. 666 — — 19. 67 733
1909—1910 24. 684 — 20. 80 764
1 9 1 0 - 1 9 11 25. 685 21. 78 763
1911—1912 26. 709 — 22. 81 790
1912—1913 27. 663 23. 73 736
1 9 1 3 - 1 9 14 28. 640 1. 79 24. 102 821
1914—1915 29. 425 2. 48 25. 193 666
1915—1916 30. 355 3. 101 26. 76 532
1916—1917 31, 336 4. 121 27. 97 554
1917—1918 32. 297 5. 115 28. 78 490
1918—1919 33. 318 6. 81 29. 67 466
1919_1920 34. 404 \' 7. 71 30. 70 545
Összesen 15.217 617 1.865 17.699
Az 1899 — 1900/1901—1902. tanévekben beírt kereskedő-tanonc fiútanulók
adatai nem ismeretesek.
- ti -
Visszatekintő kimutatás
az iskola népessége az 1920—21. tanévtől
I p a r o s t a n o n c Kereskedó\'-
Létszám
Tanév fiú-iskola leánv-iskola tanonc fiúiskola összesen
évfolyam létszám évfolyam létszám évfolyam létszám
1920—1921 35. 580 8. 129 31. 113 822
1921—1922 36. 664 9. 191 32. 104 959
1 9 2 2 - 1 9 23 37. 657 10. 194 33. 115 966
1923—1924 38. 629 11. 191 34. 125 945
1924—1925 39. 691 12. 204 35. 131 1026
1 9 2 5 - 1 9 26 40. 680 13. 242 36. 136 1058
1926-1927 41. 668 14. 243 37. 101 1012
1927—1928 42. 626 15. 222 38. 79 927
1928—1929 43. 570 16. 160 39. 64 794
1929—1930 44= 513 17. 136 40. 49 698
1930-1931 45. 425 18. 127 41. 36 588
1931—1932 46. 360 19. 128 42. 21 509
1 9 3 2 - 1 9 33 47. 289 20. 103 43. 12 404
1933—1934 48. 306 21. 119 44. 10 435
1934—1935 49. 334 22. 124 45. 20 478
1935—1936 50. 362 23. 130 46. 30 V522
1936—1937 51. 389 24. 133 47. 37 559
1 9 3 7 - 1 9 38 52. 378 25. 124 48. 48 550
1938—1939 53. 367 26. 141 49. 58 565
1939—1940 54. 372 27. 163 50. 72 607
1 9 4 0 - 1 9 41 55. 314 28. 163 51. 67 544
1941—1942 56. 262 29. 154 52. 66 482
1942—1943 57. 231 30. 143 53. 72 446
1943—1944 58. 241 31. 126 54. 53 420
Összesen 11.007 3.790 1.569 16.366
A beírt tanulók létszáma az iskola fennállása óta :
iparostanonc fiú tanulók 26.224
iparos- és kereskedőtanonc leány-tanulók . . 4.409
kereskedó\'tanonc fiú-tanulók 3.434
Összesen . 34.067
A beírt tanulók foglalkozás szerinti megoszlása.
a.) Iparostanonc fiúk.
s Osztály Ca J 6
Osztály c •CO G> Ncn Foglalkozás w •NKI Foglalkozás c•n N
V i- N O 1 2 3 4 tCO/l UO 1 2 3 4 <Cfls ,
* •0 CO 0
1 Ács 1 3 1 1 6 Áthozat: 3155 31 21 137
2 Aranyműves — 1 1 2 26 Irógépműszerész — — 1 1
3 Asztalos — 11 12 3 1 27 27 Lakatos — 7 9 5 1 22
4 Autófényező — 1 1 28 Lakatos és redőnykészítö 1 1 2
5 Autószerelő 2 1 1 2 6 29 Lakatos és vízvez. szerelő — 1 1
6 Bádogos és vízvez. szerelő 1 3 1 5 30 Mérlegkészítő 1 1
7 Bognár 1 1
1
2 31 Műkő és cementárúkészítő 1 — — 1
8 Cipész 9 1 4 32 Műköszörűs 1 1
9 Cukrász 1 — 1 33 Műszerész 3 6 2 2 13
10 Csizmadia 1 1 — 2 34 Női szabó 1 — — 1
11 Fehérneműkészítő — 1 — 1 35 Nyomdász 1 1
12 Férfiszabó 2 10 5 3 20 36 Órás — 2 2 1 5
13 Fodrász 3 1 — 1 5 37 Pincér — — 2 6 5 — 13
14 Fogműves 1 1 2 38 Reszelővágó 1 1
15 Géplakatos — 6 7 1 14 39 Rézműves 3 3
16 Gumijavító — — 1 1 2 40 Sörfőző és malátakészítő 1 1
17 Hentes és mészáros 2 4 3 9 41 Sütő 1 2 1 4
18 Kádár _ 1 — 1 42 Székes — 1 1
19 Kályhás — — 1 1 2 43 Szobafestő és mázoló 2 — 1 3
20 Kárpitos — — 1 1 44 Tetőfedő 2 1 3
21 Kovács — 2 — — 2 45 Üveges és képkeretező 1 1 1 3
22 Kőműves 4 7 2 6 18 46 Vasesztergályos 1 1
23 Könyvkötő — 1 1 47 Villanyszerelő 4 2 8 2 16
24 Kötő-szövő — - 1 1 48 Vízvezetékszerelő 1 2 1 4
25 Fényképész 1 1 2
Átvitel : 3l!55Üll21 137 Összes iparos fiú 53l97l59l31 240
b) Kereskedőtanonc fiúk.
1 Borkereskedő 2 1 3 Áthozat: 4 6 13 3 26
2 Divatárús — — 3 3 7 Rövidárús 2 2
3 Droguista — 2 2 8 Sportárús és fegyverkeresk 1 1 1 3
4 Festékkereskedő — 1 1 2 9 Textilkereskedő — — 4 2 6
5 Fűszeres 3 1 4 8 10 Vaskereskedő 3 1 6 3 13
6 Rőfös 1 1 4 2 8 11 Vas- és festékkereskedő 2 1 3
Átvitel: 4l 6jl3 3 | 26 Összes kereskedő fiúk 9 10 24! 10 53
c) Iparos- és kereskedőtanonc leányok.
1 Aranyműves i | 4 1 Áthozat : 25]40 41 9 115
2 Fehérnemükészítö — 2- — 2 8 Szűcs — — 1 — 1
3 Fényképész — — 1 1 2 9 Cipőkereskedő - — 1 t 2
4 Fodrász •— — 9 10 8i 2 29 10 Divatárús — — — 2 2
5 Füzőkészítő — , _ — 2 2 11 Rőfös — — 1 1
6 Kalapos — 1 4 4 1 10 12 Rövidárús • •— 1 2 2 5
7 Női szabó 15 22\\26\\ 6 69
Átvitel: 25l40l4li 9 115 Összesen 26l42l47 11 126
A jövő tanévre vonatkozó tudnivalók.
Beiratkozás a 8600/1944. VKM. rendelet értelmében az iskolai év elején,
azaz szeptember hó 1., 2. és 4-én délelőtt 9-től l-ig- és délután 3-tól 6-ig.
A beírásra kitűzött időben minden tanonc (a téli tanfolyamosok is)
korra, nemre és iskolai előképzésettségre való tekintet nélkül pontosan és
személyesen tartozik megjelenni. Az új tanulók munkaadójuk, vagy megbízottjuk
kíséretében jelennek meg és születési anyakönyvi kivonatukat, legutolsó
iskolai bizonyítványukat és tanoncszerződésük másolatát hozzák magukkal.
Betekintés után irataikat visszakapják.
A tanév kezdete után szerződtetett tanoncot a munkaadó a tényleges
alkalmazásba vételtől számított 3 napon belü\' beíratni és a 4 naptól
kezdve (a próbaidő alatt is) pontosan iskolába járatni köteles.
A munkaadó, aki tanoncát a beírásra kitűzött időben be nem íratja,
nem küldi, pontosan iskolába, ipari kihágást követ el és mind ilyen a beiratás
elmulasztásáért és a közben mulasztott órákért az 1922. XII. tc. 128. §. 4.
pontja értelmében külön-külön büntettetik.
A tanszerdíj és ifjúsági könyvtárdíj 10\'50 P, mely a beírás alkalmával
egy összegben fizetendő. Az iskola ennek ellenében látja el a tanulókat a
megállapított tankönyvvel, rajz és írószerekkel.
A tanoncok tanszerdíjáról az 1922. évi XII. tc. 95. és 116. §-ai
értelmében a munkaadó köteles gondoskodni, még abban az esetben is ha a
tanoncszerződés másirányú megállapodást is tartalmaz. Ilyenkor a munkaadó
a szülőktől igényelheti az általa kifizetett tanszerdíj megtérítését.
Veni Saricte szeptember hó 10 én (vasárnap) reggel fél 9 órakor.
Gyülekezés az iskola udvarán 8 órakor. Utána a tanév ünnepélyes megnyitása.
Mindkettőn a tanulók pontosan tartoznak megjelenni és ellenőrző könyvecskéjüket
magukkal hozni. Az osztályfőnökök ekkor közlik az osztálybeosztást
és az órarendet.
A tanítás első napja szeptember hó 9., a téli tanfolyamosoké pedig
november hó 2.
A szerződtetés korlátozása. A munkaadók figyelmét felhívjuk az
53.400/1940. számú iparügyi miniszteri rendeletre, mely szerint tanoncszerződést
kötni csak május, június, július, augusztus, szeptember és október
hónapokban lehet. Kivételt képez, ha a tanoncul szerződtetni kívánt egyén
nagykorú, vagy már volt fanonc és az új szerződésig két hónapos időköz
még nem telt el és végül méltányosságból, ha a tanonciskola igazgatójának
javaslatára az 1. fokú iparhatóság megengedi.
Tartalomjegyzék.
Oldal
I. A magyar nyelv védelme — — — — 3
II. Az iskola múltja — — — — — 12
A felügyelőbizottság eddigi elnökei és tagjai — — 16
Az iskoi\'^ eddigi tantestülete — — — — 17
III. A tanév története —< — — — — 19
IV. Az iskola jótevői az 1943—44. isko/ai évben— — 23
V. Hatóságok — — — — — — 23
VI. Tantestület — — — — — — 25
VII. Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás — — — 29
VIII. A könyvtárak és szertárak gyarapodása — — 29
IX. Ifjúsági egyesületek működésének ismertetése — — 30
X. Az iskola épületének méretei — — — — 32
XI. A tanulók érdemsorozata — — — — 33
XII. A tanulók statisztikája — — — — ^ — 48
XIII. A jövő tanévre vonatkozó tudnivalók — — — 57
\\
Felelős kiadó : Balogh Árpád József igazgató. Nagykanizsa. K.BKNCZK Al.BKKT, BAJA
W-ÍT-W-ffl
^fflOT® tWOABi ARRJ©?a
JLIOOW- azzsMatir-sn