Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
4.35 MB
2009-09-09 15:35:14
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
1205
8090
Rövid leírás | Teljes leírás (683 KB)

Zalai Közlöny 1882 053-061. szám július

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
21. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NA6Y-KAKIZB& 1882. jnüus 2-án,
Elttzttsü ér-. tféu évre ..... - 8 frt
fé] évre.......* -
?égjed érre ...«•• * -Egy ssám 10 kr.
HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorírt 5 kr.
NYILTTÉEBEN soronként 10 krcrt Tétetnek tei Kincstári illeték minden egyes
tésért 80 kr. fizetendő. ,
H3-1K --«>¦¦»»»
ZiLál KÖZLÖNY.
Huszonegyedik évfolyam.
A lap szellemi részét flJető kfrzlemé. nyék a szerkesztőhöz, anyagi részét ülető közlemények pedig s ktadéhoz bérmentve
NAGY- KANIZSA Wts.siicsh.iz.
Bétxoentstlea levelek csak ismert mnnkaiársaktöl fogadtatnak el.
Kéziratok tísszz nem küldetnek.
N8?y-Kaniz8aT4ros helyhatóságinak, „mgy-kanmai ént. Wadtí-egylet-, & .nagy-kanizsai kereskedelmi i iparbank\', ,nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanitótesttüef a .nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület\', a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalrálasztmánya\' s több megyei és város
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csQtőríőkőn megjelenő vegyes tartalma lap.
Előfizetési felhívás.
A július elsején kezdődő uj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget lapunk pártolására 1 Az eddig követett irány elég garautiát nyújt arra, hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendflnk.
Előfizetési ár:
Félévre (július — deczemberig) 4 frt. Negyedévre íjnl*—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk Kiadóhivatalába (Wiassics-b;":z) kérjük küldeni.
N.-Kanizsán, 1882. jun. 21.
A kiadóhivatal.
néhány sző a tísza-iszlarl dolgokhoz-
Az izgatottság, a mi a tisza-eszlári Solymosi Eszter taláuyszerü eltűnése miau a kedélyeket már-már hullámzásba hozta, a sajtó által élesztetik inkább, nemhogy az ebből következtető valóság rendes értékére szállíttatnék le.
Megmagyarázható a sajtó eljárása, mely felkapni szokott koronként egyes eseményt s tárgyalja, variálja azt végtelenül, mert ez által a közönségnek az újdonságok iránti íiiuhó vágyát kielégíti, a lapokat tartalmasakká, keresettekké tevén, — természetes, hogy az olvasás iránt érdekeltséget költ.
A mi a jelesebb lapok vezér-cztkkeit illeti, ezek eléggé higadtan érintik ugyan magát az eszlári eseményt s tartózkodtak elég józanul komoly szóhoz nyúlni, de az ujdon sági rovatok annál terjedelmesebben hozzák a combinatiokat, miket az újdondászok magok azért, hogy minél érdekesebb legyen közleményük, — a bárhol, bárkitői hallott mendemondával illusztrálják és bóvitik.
Az Ügyben bírálatot adui még most időelőtti. De a lapoknak épen ezen indokból áll komoly feladatukban az, hogy a dolgot ne engedjék elmérgesiteui addig, mig tények nem bizonyitnak a szereplő személyek ellen, sőt erélyes hangon kell hirdet-niök s felvilágosító czikkeket közölniük a néppel, hogy lássa, hallja\'és tudja ez is, miszerint lappang ugyan a tisza-eszlári eseményben egy bűntény s ki által lett az végrehajtva, végül minő indok szolgált ezen bűntény elkövetésére.
Hogy mily bűntény forog itt, azt senki sem tudja.
Az eddig tapasztaltak után gyilkosságról beszél a közvélemény.
A cselekvő személyeket is oly körülmény szolgáltatta kézhez, mely magában véve természet ellenes levén, — t. i. a gyermeknek vallomása, saját édes apja ellen, — mou dom ezen természet.ellenes bizonyi ték a jogi tekintélyek előtt semmi értékkel sem bir, az csupán és egye dül a gyanúra redncálható.
Az indok, mely miatt a bűntény elkövetve lett. a közvélemény által ugyan el van fogadva, ámde a közvélemény ritkán szokta megtalálni az igaz utat s kútforrása soha sem bizonyos. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a levegőben beszélnek de értékkel nem birnak.
Ezen három pont az, a mi a szellőztetést megérdemli, ezt fogom én megkisérleni és fejtegetni és hogy miként ítélek ezen rejtélyes ügy eme leglényegesebb pontjai fölött, azt az eddigi tapasztalataim nyomán fogom megtenni s rámatatok arra, vájjon e;lehet-e fogadni azon bűntény elkövetésének indokául azt, a mit a közvélemény általánossá tett, avagy tartózkodni kell a Közvélemény által kijelölt indok elfogadásától.
Ezen három pont lesz tehát czikkemnek legfontosabb része, e kö-
rül forog helyes vagy helytelen következtetésem is, de bármiként fogom is megoldani feladatomat s bármi legyen is az eredmények végeredménye, azért a sajtónak egy bizonyos és nemes czélt keli követni s mielőtt feladatom tárgyalásához fognék, a sajtóról kivánok szóba ereszkedni.
A sajtó nemcsak a közvélemény közlönye s hirdetője, de olvasó közönségének apostola is.
Apostola a sajtó olvasó közönségének, mert kötelességében áll az igazat hiven tenni közzé s r.em szabad az érzelmeket ok nélkül felzaklatni, nem szabad a józan meggyőződést elnémítani, nem szabad a kedélyeket oktalanul felizgatni.
A lapok munkatársai rendszerint a tudomány .embereinek soraiból kelnek ki, a kik időt s fáradtságot vesznek maguknak arra, hogy közügyekkel foglalkozzanak s dolgoznak azért, hogy ismereteik közlése által hasznára legyenek az olvasó közönségnek, előmozdítói a közérdeknek.
A lapok tehát azon feladattal birnak, hogy közleményeikben gyorsan, híven adják elő az igazságot, sújtsák a bűnt, elismerést nyilvánítsanak az érdemnek, megakadályozói legyenek az igazságtalanságnak.
A tisr. zlári esemény egyike azon nevezetesebbeknek, a melyeknél a lapok hivatva vannak szentül betölteni nemes hivatásukat.
Az izgatottság miatta nagy a közönségben, pedig korán, mert az ügy eddig nem egyéb, mint egyjtö-zöoséges bűntény, mely hivatalos kiderítés után fog kellő mérvben megjelöltetni s vagy fentartja magát, vagy kellő értékére fog leszállani.
De addig, mig ez megtörténni nem fog, á józan közönség Ítéletet nem mondhat s átalán véve tartózkodni kell mindazon félreértéseknek terjesztésétől, melyek hazánkban a különféle ajkú s vallású népeket egymásnak elleuségeivé tehetnék; külö-
nösen kell tartózkodni attól, a mit oly sokan óhajtanajak, vagyis elítélni a zsidó nemzetiséget, azért, mert talán közülők egy ember vétkezett.
Sót még azt sem tudjuk, zsidó volt-e az, ki a bűntényt elkövette?
Kell tehát, hogy azon százados egyetértés, mely ezelótt alig néhány évtizeddel ülte meg köztünk a zsidó emancipatio által diadalünnepét, — közöttünk örökre fenmaradjon; kell hogy annak fentartása czéljából ugy a zsidó közönség, valamint a keresz tények is teljes eréiylyel küzdjenek s ha kell és pedig kell, hogy a legnagyobb áldozatot hozzák meg.
Ki legyen tehát a kereszté nyéknek ugy mint a zsidóknak í: feladata ?
Megmondom röviden.
A feladat abban áll: az igazságot kipuhatolni e ehhez egyik felekezet ugy, mint a másik is teljes erővel, igazán és őszintén járuljon.
Ha a bűnös meg fog találtatni, a miről a már folyamatban levő szí goru vizsgálat kezességet nyújt, sújtsa azt a, tőrvény teljes szigorával, a bűnös megbüntetése helyreállítja az egyensúlyt a megsérteU jog és követelmény között, helyre fogja állítani az egyetértést a ké; nemzetiség között is. De sem a zsidóknak nem leend szabad — ha valóban zsidó talál lenni a bűnös — euyhe büntetés után vágyni, sem a kereszté nyéknek nem szabad az esetben az egy ember bűnéért az egészet érette megbüntetni.
Szem előtt kell tartani a józan ész és higgadt gondolkodás követelményeit ; behatóan kell az eszmét tárgyalni s az Ítésznek egyszersmind bírónak ís kell lennie s igy ezen helyzetben az ítésznek ugy, mint bírónak fel kell tenni a következő kérdéseket:
1. Igaz-e. hogy a zsidó vallás kívánja, vagy\' csak meg is engedi-e azt, hogy e vallást követők valamely
élő állat vérét, annál inkább ember-vért, vagy speciálisabb értelemben : keresztényvért használjanak vallási ezé Íjai ra ?
Ü. Fel tehet tenni, hogy vallási követelmény nélkül valamely zsidó mégis állati vért haszuáljou vallási czéljaikra ?
3. Tekintve, hogy a zsidók által elfoglalt társadalmi helyzet eléggé kiterjedt; tekintve, hogy kőzűlök már sokan keresztényekké lettek s a magyar nemzet iránt — kik keresztények — rokonszenvüknek adják folyton ujabb íeleit a névmagyarosítás és elmagyarosodás által is; tekintve, hogy ezen két nemzet tagjai s családjai immár számos házasság által legközelebbi vérségi összeköttetésben állanak, — íellehet-e tenni, hogy a zsidók mégis a keresztények vérét ok nélkül kívánják?
4. Tudva s felismerve a helyzetet, melyben a zsidók Magyarországon a keresztény népek kőzött élnek, a hol elvesztett hazájuk helyett a földkerekségén legboldogabbak; — fellehet-e tenni, hogy ily körülmények között önmagukat óhajtanák megsemmisíteni s a számosabb népfajoknak irtó háborúját kívánnák önmaguk ellen kitörni s azt ó maguk mintegy erőszakolnák ?
, ő. Ismerve a zsidó nép azon természetét, hogy az békés jellemű, a csendet szereti, a kereskedelem, mely éltető eleme, csakis a béke és rend idejében virágzik, fellehet-e tenni, hegy üzletüket megsemmisitó zavarokat maguk idézzeaek elő?
Én mindezen kérdésekre nemmel felelek.
A józan logíca, a helyes felfogás mellettem szavaz.
A higgadt bíró és ítész ezen ügyben » fentebbi kérdéseket okvetlenül felteszi, mielőtt a dologhoz hozzá fog szólani.
TARCZA.
Az igazi szerelem.
— Eredeti •Ibeszélés. — Jelige: .Sokkal kSaayebb ¦xeralme-ss U-cni mint attól megválni." (Folyatás és vége.)
Lány, gondold meg magadat jobban, térj eszedre, mert ha apidoak szólok azt elhiheted, hamar ki fogja mérni a ház helyet.
Nem báuom én, szélt töredezett hangon a szegény Maris, ha rögtön kell ís örök bncsut vennem, ha a halál karjába kell is vetnem magamat, kívüle mást nem tudnék szeretni, — soha... de soha... — Oda fent az Isten jol tudhatja, hogy senkire se haragszom, de szeretni csak ét tudtam, kivüle mást sohs-j Öt elrabolták töleü. — 8 engem magamra hagytak csak tengek, sinlödöm a fájdalom tengerében. Oh jó istenem. —[Még a börtön it édesebb volna vele, mint igy as egész világ.
S mit használ, ha mindenem van, mit szám kíván, ha lelkemben nyugalom nincs, ha lelkem, olyan, mint egy terhes felhő, melyet a szélvész, a fájdalom szele össze-visssa tép.
Csak lassabban édes lányom, — nyomd el azt a szenvedélyt, mely annyira erét vett rajtad, bisz nem szükség oly/\' nagyon megindulni.
Majd meglátod, ódas lányom utébb mily könnyen elfelejted, hisz semmi sem tartörökké.
A vén banya felől most már senki kételkedik, bogy nem boszorkán/,
hisz meghalt, el is temették még ís feltámadott b felis adta azokat, kik pénzén el osztoztak.
A halántékára kapott ütés következtében elveszte eszme etét, aiettek eltemetni a boszorkácyt, de mint tetszhalott felébredt, a bakter nyomára jött a dolognak és most újra él és üsi ördöngös mesterségét.
Tilos Antit szabadlábra helyezték, ki szégyenében katonának állolt be a elhatározta, hogy sohasem fog többet Pete lei ók he* visszatérni.
Csak azt üzente vieaz.. imádott Marisának, bogy nyugodjék meg, hisz az Isten sem akarta, bogy ék egymáséi legyenek. — Menjen férjhiz, kihez tetszik, az ő szégyene sokkal nagyobb, semhogy visszatérhetésre gondolni is merne. — Arról azonban legyen meg győződve, hogy míg szive dobogni fog, egyedül Ő érte dobog.
Az udvarló kimaradt Peteleiéktől, láthatta biz előre, hogy ott savanyu széllé terem az Ő számára.
Marin helysete látszatra megköny-ny ült, nem látszik oly bánatosnak mindig, csak néha néha.
Mégis rendkívüli változások állottak be rajta.
Azok a gyönyörű búzavirágszínű szemek elvesztették élénkségüket, ragyogó villámukat tüzét. Beesettek mélyen a szemgödörbe. Azon a gömbölyű srcson, melyen előbb a mosolygó élet virága fakadt, most barázdák vonulnak végig, beesett, színtelen, a hajdani szépségnek itt csak romjai láthatók I
Sok kérő megfordul* as udvarukban, taláü Kiás is. De Ő mindegyik iránt csak hideg maradt. — Ménje Ida elment
a legelsőhöz, vagy füafaragóhos, .. még is boldogok, megelégettek. Szeretik egymást igazán, hiven, olyanok, mint a turbékoló galambpár.
A hiányt, nélkülözést csak híréből ismerik, maguk ís szorgalmasak az igaz. de hát az öregek kese elér odáig, hol ők
laknak. Nem hiába zug a g.....i malom
egész nyáron át annyira, hogy oda is ne kerülne belőle,
Csak hát a kisebbik lány, as ne lógna teher gyanánt a nyakukra, se íérjbes menni nerr akar, se semmi. Én iiyenlányt még láttam.Ezzel igazán megvert az Isten, pedig ngy-e milyen volt, mtkor kicsiny volt?
Valóságos angyal volt, most meg nem szánnám sokszor... Lásd! apjuk lásd! —
Még nem tudnám rosz néven venni tőle, hogy gyakran alig lehet fogóval a szót kiszedni, vagy hogy hétszám szót se szól, csak legalább ispányék Elemérje iránt ne mutatna oly savanyu arezot, hisz ő, ha akar, máskép is tud tenni.
Már b\'zony azért a semmiháziért i érdemes oly sokat buanlní. — Még talán ha jó let; volna, de ki tudja talán eddig már fel is magasztalták.
„Lánca hordta szedte-vetto !" micsoda dolog az, bogy örökké ugy nézess, Chm vadkörtábe haraptál volna.
Legyen ;több es ed, azt hiszed — m?,érdemli az a jó madár. Neked már híredet se tudja. „Szabad!"
Ab édes uram öcsém tessék helyet foglalni minálunk, (Épen jókor.
„Oh kérem,, köszönöm édes nénikém, hát a kisasszony bogy és miként vaui Őrreados a szerencsések.
BMegengedje édes ur! de nettem jelenleg nem — sok örvendeni valóm van!"
Tyhü kisksssonykám, az nagy baji As Isten szerelmére ! Őn talán szerelmes! Nemde az!
.Sohse voltam, — annál kevésbé most."
Kapta ami Elemérünk az aprópénzt marokkal, de ugy látszik hozzá szokott az ilyesfélékhez a nagy varosban, — mert alig savarja valamicskét az ő gyengéd érzelmeit.
Tegnap mult kát hete, hogy meg* j ött a fővárosból, s mint a féle jurisia gyerek, kifogástalan a beszéd dolgában.
Csapja a szelőt, legyeskedik Mari körül, mint a féle fiatal vér, szépet sug a fülébe, hízeleg nekifTde hiába csak hajótörést szeuved minden törekvése. O reá nézve meghalt a világ, ő pedig a világra nézve halott.
Az ö élete nem nevezhető annak már, az csak vonaglás. Él talán csuk azért, — hogy talán láthassa a halalt és érezve annak hideg ujjait, mely titkon rá nehezülnek. Örülni nem tud semminek, bisz minek is örülhetne széles e világon, mikor egyetlen Őrömétül megfősz tolták, de talán mégis vannak örömei, hisz mosolygnak ajkai. Jaj csakhogy az mosoly rémületesebb, mint maga a halál, olyan — mintha a pokol minden kínja élő betűkkel lenne leírva benn.
Olyan az a mosoiy, mint az ártatlan csecsemő mosolya, kí angyalokkal álmodik, de a gyilkos mostoha keze szeget üt fejébe s a felébredés helyett tovább szövi édes álmai fonalát, azzal a küiömbséggel, bogy a következő mosoly vonásai kétségbe ejtenek, mert valami
nagy küzdelem tolmácsai gyanánt jelennek meg as angyal arcsokon.
Kire mosolyoghatott, vagy miért? Hatalmán Isten, ki a szivek rejtekébe behatolsz, csak te tudhatod azt, egyedül csak te. Kívüled senki.
Kinn sétálgatott a hervadó lúgos körül, boi annyi ssepet álmodott, hol a vágy, remény, hol a szerelem édes Urna karjain, annyiszor egyesültek. Istenem, de szép idő volt az 1
Most már hervadnak a kerti virágok, hullatják fonnyadt szirmaikat. — A fák levelein a kövér haraszton, as egész vidéken a halál titkos nyomai már meglátszanak, Ai ibolya, a rózsa, as égő szerelem már rég elher\'vadott. Még csak a neíelejts díszlik teljes pompájában, de annak is megjö halála, amint egyszer befagynak a patakok. A fehér liliom, as ő kedves virága a nyár tikasztó hevében bervadott el. Elégette a tikkasztó nap meleg sugara.
Egyik a részvétlenség fagyos telén ¦zenderül Őrök létre, mint a vízi neíelejts : a másik a forró szerelem égető varázsa alatt 1 ank a d t el, mint a fehér liliom.
Maris a fehér liliom helyzetében volt. — Ó\'a forró szerelem tüzében hervadóit el.
Körüljárva a kert utjain, rendre nézi, siratja virágait, mindegyiknél aaját sorsára gondol, hogy egy rövid nyáron vi rí Inak csak s ezután elhervadnak Örökre.
Petelei uraméknál változott a világ nagyon. Megtiltottak acselédeknek, hogy Antiról caak valamit is beszéljenek. Az urvos pedig azt monda, hogy ő nem se* gilhet, ilyen baj elten nincs orvosság se fűben, se fában.
HUSZONEGYEDIK EVPOLYAJÍ
ZALAI KÖZLÖNY.
JTJLIUB 2-in 1882.
Jöyó közleményemben a fen-íorgó bűntény minőségéről fogok tüzetesebben értekezni
Dr. PÁRNEK LÁSZLÓ.
Pályázati hirdetmény.
A magy. bir. áiladalmi ménes-intézeteknél rendszeresített nyolcz ösztöndíjas állatorvosgyakornoki állomásra ezennel pályázat hirdettetik.
Feltételek: 1. A gyakorlati idő f. évi szeptember hó 1 én kezdődik t;s két évre terjed, melynek elsejéb n az állatorvosgyakornokok a mezÓhe-gyesá, a második évben pedig felváltva a kisbéri és bábolnai m. kir. ménesintézetek állat koródáiban lesz-uek alkalmazva.
2. A gyakorlatra felvett állatorvosok évenkint 300 frtnyi ösztöndíjban fognak részesittetni s ezen évi összeg 25 frtos havi részletekben fog kézbesittetni s ezen felöl 20 írt az első év végén az egyik intézetből a másikba leendő áthelyezés, a második év végén pedig a hazautazás költségei fedezésére ismét 20 forint fog kiszolgáltatni.
3. A gyakornokok egyszerű elhelyezéséről az intézetekben gondoskodva leend, az étkezésre nézve pedig az intézeti tisztek és hivatalnokok részére biztosított kedvezményekben részesülnek.!
4. A gyakornokok kötelezve lesznek magukat mindenben az intézeti rend és szokásokhoz alkalmazni s e tekintetben az intézeti parancsnoknak, tanulmányaik gyakorlása tekintetében pedig az intézeti főállatorvosnak teljes rendelkezése alatt fognak állani.
5. A két évi gyakorlatot végzett állatorvosok képességűkről és viseletükről a ministeriumtól bizonyítványt nyert egyének állami állatorvosi állomásokra elónynyel bírnak és tiszti alkalmazás végett a\' illető hatóságok figyelmébe ajánltatnak.
3. Ezen gyakornoki Ösztöndijakat csakis nőtlen s azon okleveles állatorvosok nyerhetik el, kik a magyar korona tartományainak polgárai. Felhivatnak ennélfogva mindazon szakvégzett növendékek és esetleg már működő állatorvosok is, kik elméleti tanulmányaik után gyakorlati kiképzésükre az áiladalmi ménesek-
ben dúsan kínálkozó alkalmat felhasználni óhajtják, hogy ez irányú 50 krot bélyeggel ellátót folyamodványaikat tanulmányaikról s egyéb minősít vényükről szóló bizonyítványaikkal felszerelve, legfeljebb aug hó 10-ig ezen m. kir. ministerium-hoz benyújtsák.
Kelt Budapesten, 1382. június hő 21-én.
A foidmivelés-, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. ministerinm.
Ee vagy maga magi*, meggyógyítja, vagy maga magit temeti el. Ennek gyökere e szívben, a ^ziv rejtekében honol.
Egyre kong a g......i torony harangja szomorún, valakinek aj lélek harangja szói- Kegyelmet iBten légy irgalmáé lelkének.
A molnárékai] lábujjhegyen ail-n\'ig-forog a híz népe. A falu legszebb virága haldoklik. Mellette ül egy baraí néja, ki édes megnyugtató beszéddel él, bogy lelke könnyebben repülhessen el a boldogok hónába. „Igen édesem Kéretni f<>g, nem felejt el téged soha. Irént is a u-tpokban egy Itáliai katonától, tiastel-\'\'¦teU is, ha» is jön, mire te meggyógyulsz. Csak légy addig türelemmel éde-K\'iml Jön is talán eddig valaha!.
Igen jóni fog én tudom, én hiszem és . . .
Lezáródjak fáradt szempillái, meg-köDByült fájdalmának súlya, elszende-riilt, elaludt, de még as élet nyomai ott maradtak árosán.
*
Csodálatra méltó eat van, egy felleget sem lehet látni az égen, midőn Pe> t^leiekhez egy huszárai ak bekopogtat Nem -leméri senki, csak a komondor cnóválja farkát előtte. Kihívták a gazdát ii cselédek, hogy valaki keresi. Kijön könnyező szemekkel a halkan nyitott ajtón. Egy jövevény állt előtte a pitvar ajtajában*
Szép csinos huszár őrmester egyenruhában, — kiben Petelei uram Antit ismeri fel.
Nyakába borúi, elsirja magát as öreg és zokogva vezeti be a lefüggöny-zött szobába, hol Maris küzdött a halál kassájával Anti as ágy elé rohan s le-csókolja a vonagló ajkakról a halál nyomait, fliirü könnycseppek gördültek alá árosairól.
A haldokló kinyitja bágyadt ase meit, melyek szokatlan fényben ragyogtak abban a pillanatban.
De i»m*jt lehanyatlott nehéz álmai elnyomták újra.
Másnap reggel megkönnyebbült a súlyos beteg. Meggyógyította asierelem,
— Az érdekeltek
A aagym. magy. kir. közmunka- és közlekedési ministerium az 1882. évi június hó 20-án kelt 2097. sz. rendeletével a Budapest- gráczi állam-ut 52—53 kim. szakaszán lévÓ su-korói teknő helyébe építendő boltozott hid\'épitését 3574 frt 87 kr összeg erejéig engedélyezte. A fent-emlitett munkálat foganasitásának biztosítása czéljából az 1882. évi július hó 17-ik napjának d. e. 10 órájára a fehérmegyei m. kir. állam-épitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. — A versenyezni óhajtók felhívatnak, hogy a fentebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó s a részletes feltételekben előirt 50/0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, — mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. — j. szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki müvelet és részletes feltételek a nevezett magy. kir. államépiteszetí hivatalánál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. — Kelt Székesfehérvárott, 1882. június hó 24 én. Schier Ferencz, kir. főmérnök.
„Kosz csillagok járnak.**
„Rosz időket érünk* volt a osime e lapok f. é. 49. száma rezérczikkének, ily a zsidóügyről emlékezett. Ez első sora azon versszaknak, melynek én meg
*) Helvét adtunk t. munkatársunk szea ciikkócok, mivel egyik tábor véUménj" elöl ¦<tm akarjuk c!::lr;ii as ntat. És ©sen eljáratunk a rtratc-giai tMékox^dhatas] ssempontjá-\'uó! mindegyik tib rrs. baixaos is lehet.
Bserfc.
második sorát választottam csikkecakém cziméül. Csak félre ne értessem.
A hivatkozott vezérczikk egyik passosa igy szól: .Fájdalom ezerekés eserek vannak (t. i. a nem zsidók közt) a nyomor azon szédületes fokán, honnét bizony — sz őnfelodkezée légköre már nincs messze."
Ez a beismerés annyira fontos, — miszerint megérdemli, hogy figyelemre méltatva vele foglalkozzunk, má. csak azért is, hogy ha ac álszabadelvüség és a vétkes takargatas, rejtegetés féle „tole-rantía*, ezen veszedelmes két betegség, mely megmételyezte a sajtét is, — nem vágta volns atját annak, bogy ilyen és ehez hasonló feljajdulás indokai annak idejében és pedig kellő időben elfogulatlanul szellőztethettek és orvosoltathattak volna, most nem volnának kóros tünetek magán a társadalmon s nem volna szükség feljajdul ásókra sem.
A tüzet míg kicsiny, kevés vizzel és könnyen el lehet oltani, de ha est nem tesszük kellé időben, hanem még inkább ugy akarják elfojtani, voltaképen csak elpalástolni, hogy gyolékony anyagokat szórnak rája azért, hogy füstje se títr-beesen elő, ne lássa senki, ez a veszedelmes műtét csak ideig-óráig sikerül. — A rejtett tüs nem alszik el, csak senyved, mig as idő csendes, de ha a szél megber-zegeti fészkét, olysn erővel tör ki, hogy rombol, s annál nagyobb erővel pusztít, minél jobban volt elnyomva.
Tudom jól, kellemetlenül hangzik, de kimondom, bogy a hamu alatt való parázs takargatásában nagy része ran a magyar sajtónak.
Nagy bünt követett el nemzete Uen s ezt a bünt nem fogja fejéréi le-? oahaíni soba, mert tényezőjévé szegődött szándékosan oly dolognak, mely a zsidókérdés Magyarországon való elmérgesedését agyf-ncsak elősegítette.*
S még sz a mentsége sincs meg, — bogy elvet szolgált önzetlenül, mert érdekbői tette, a negyedik oldal jövedelmezőségét féltette, azért egy pár elÓfizerŐ kedvéért meghamisította a többi oldatokat, melyeken míg magánk a buzgó zsidó zsurnaliszták serény közreműködésével ugyancsak ostoroztuk minden időben a saját fajunk ós magunk feln nyájánas: kinövéséit, addig azokon ro^-csak annak a szónak sem volt szájad előfordulni, hogy ,zsidó.*
így aztán a túlhajtott türelmesség nek ezen titkos kesékkel dédelge.elt .humanizmus* köpenye alatt terjedt, izzott a parázs tovább, most berzeug^ti az északi saél, a maszkák szele is, s ha kigyullad, ki lesz majd as oka?
Megkisérlettem én az én gyenge tollammal többször és több helyen szellőztetni s .Lében und lében lassen*
•) A vidéki sajtónak még csak vau n«mi meutaígí, bir as sem állja még a árit! kát, de a fiSvárosi wjtónak semmi sincs.
mely lecsókotta ajkairól a halál fagyos lehelletét.
Az ápolást Anti vállalta magára és oly sikerrel gondoskodott, seréoykedett es ügyben, hogy nem sokára kiemelte a halál torkából.;
*
* *
Gyönyörű tavaszi reggvan. Auróra mutatja már a hegy mögötti lakából bibor köpenyét, fényözönbe borítván a bérezek ormait s most éptn a malom aljára bocsa ti arany sugarait.
Ott áll egy fiatal gazda bársony vörös süvegben, szívélyesen parulázgatva az őrlfinéppet.
Váljon mi lelte Petéiéi uram ókat, bogy mái vette át a malmot? Talán megbukott? Kern. A veje vette át a malmot KÍ a mult ősszel jött haza a katonaságtól. Maga az öreg ur pedig nyugalomba vonult, — neki már elég volt a serénykedés.
Künn as udvaron a baromfiak között egy életre való virgoncz menyecske sürgölődik, ki mindenben anyjára Ütött, ki lenne ez más, — mint a nemeeszivü Mariska.
A falu szája csuaálkosik, bámul a história felett, mely a molnár gazdánál történt, de még jobban a felett, ami féleségével, ki ugyancsak közelebb vott a hálái torkához, mint az élethez.
Az öreg harangozó ped ig kiveri pipáját a malom alatt s hetykén mondogatja gasd\'uramnak : „Tudtam én, hogy ártatlan volt akkori* de hát ez a falusi nép . . .
M.
Netti.
— A falusi életből. —
Olyan barna, hamis szemű, fekete hajú, kerekded termetű, helyes kis zridó leány az a Netti. Csak egyszer kelt vele hessélni, mindjárt elárulja különös tulajdonait.
Beszél akkor, mikor te bessélsz, de beszél akkor is, ha te hallgatsz.
Kivánosi, mint a gyermek, minden hírt szeret tudni — mint egy újságíró.
fontosságát zsidóink túlkapásaivá; szemben, de a szerkesztőségtől az lett a felelet, hogy .nem lehet."
Mert az a szó is előfordult cikkeimben „zsidó.fi
Nom kétiem hogy eten igénytelen sorok is hasonló sorsra jutnak, de azért-] megírom, legalább nem vádol lelkiismeretem hatgatással, sőt megnyugUt, hogy gyenge tollammal mindenkor védelmére keltem a jó ügynek, igazán, őszintén és elfogni U* ml i így teljesítettem kötelességemet. Ha hiába koptattam a tollat, — nem tehetek róla. Legalább ugy kopott el s nem a rozsda ette meg.
Iparkodtam mindannyiszor ecsetelni, bogy mily megrendítő az a pusztulás és elszegéoyedés, mely csak egy évtízéd óta is dul a földmíves. kísbirto kos — és kézműves osztály b a m Egész községek forgallattak ki vagyonukból s most már csak mint munkások vinczellérék, napszámosok dolgoznak napi bérért azon a birtokon, mely még pár évvel eselőtt neki és családjának jólétet adott. Most már csak árendása actak a háznak, annak az örökének, — melyben apj* és nagyapja is született.
Est a sorsot nem érdemelte meg az a magyar nép, mely ezredéves múlttal dicsekszik a vén Európában még pedig olyan múlttal, — melynek dícsősé-
^ib)a mi: a nagy nemzetek se multák felül.
A magyar testvériesen osztotta meg polgárjogát a beszürenkedett idegen elemekkel, s ime elérkezett az ídŐ, midőn a jótéteményekért való hála ugyancsak furcsa módon — nyilvánul innen ts onnan is.
Zsidóinktól épen nem érdemeltük azt, hogy alig másfél évtizedes emanczi-pácziójuknak aegise alatt oda vigyék a dolgot, hogy megteremtsék maguk a zsidókérdést Magyarországon.
Mi örömük lehet abban, hogy a rohamos vagyonosodás czéljából egész családokat forgatnak ki összes vagyonukból két-három év leforgáaa alatt, csak egyszer néhány forint bolti kontó cziméo körmük közé csíphessék őket?
As ilyen eljárás visszahatása k ? cm marad.
A magyar társadalom beteg. A be< tegség veszélyes tünetei már jó ideje, hogy nyilvánulnak, de azokra reá mutatni türelmetlenségnek bélyegestetelt A zsidó elemekkel szaturált sajtó leeresztette sorompóit, nem nyitott tért keltő időben a baj orvosol hatására, sőt a nyilvánosság tere as őszinteség és nyílt ság virágai helyett az ő vétkes ferdítéseivé! konkolyt termett s még hozzá saját törvényeink is mintha csak ssándé-kosan játszottak volna késre és a mi zsidó polgártársaink meggondolatlanul éltek az alkalommal, s ugyancsak hozzá láttak a munkáhoi. No hát most í következménye.
Két feketeszemű nővére már férjnél van, ő 18 éves lehet körülbelül. Férjhez mehetne, de még van előtte két idősb nővér, akiknek főkötő alá jutásit kell megvárnia.
Ha ezt akettŐtelvíszik, csak azután kelhet egybe valamelyik kicsípett környékbeli zsidó gavallérral. Mert bisony hát helyes legény is legyen az, aki az ő kezét megkéri, különben ugyancsak ki-kosorazza, haragudjék érte bármily nagyon is a tati, pattogjon bármily erősen a mámi. Vagy valami, vagy semmi ez a jelszava.
Pedig már most is szívesen vinnék, mert bizony vinni való, — már nemcsak azért, bogy a táti meglehetős hozományt juttat vele, — hanem hát a régi szokás ellen véteni bajos. Menjen előbb as idősb titán a fiatalabb. A fiatal várhat még, de as idősb nem, mert az nagyon hamar étkezhetik. Ezt pedig a komoly táti semmi áron se akarja.
Eszerint a maga boldogsága elérésében nem tehet határozott lépéseket még most. Vissza kell. vonulnia hamis szemeivel a támadásoknál, ha látogatóba jön egy-két zsidó gavallér. Ilyenkor mindég akad neki dolga, hol a kocsmában, hol a kereskedésben — a falu népével. Csak távolról szemlélheti a .ssivtámadásokat.* mint a nareztéri tudósító az Ütközeteket. Majd eljön sz ideje, mikor ő is „taug-lích lesz. Az ezredorvos nem oly szí* goru a mértékké), mint a komoly táti.
Ha a maga boldogsága előmozdításában még nem tehet, tesz ő azért a másokéért. Ez a mulatsága, öröme.
Én még rá érek — gondolja segit süok hát a mások baján, a mint lehet
Különös tulajdona \'a kibékitési sze-p-p, Netti egy megtestesült szerelmi közvetítő intézet abban s kis faluban, ahol tiszttartó, erdész, ispán, jegyző segéd-írnok, segédtanító képezi az „jnieliigen-tiát;* Vagyis olyan faluban működik sűrög-forog, a hol egy fiatal emberre (az intetligentíábói!) 2—3 tunikás leány jut. Itt az a 4—5 fiztál ember nagyon kapós. Van is értök ook\'csivakodas — féltékenykedés. (Es a 4—5 fiatsl
Az ac [államhatalom, mely évekkel ezelőtt czélszerü törvényekkel orvosolhatta volna a hajt gyökeresen, most a törvényhatóságok utján [a nemzőt józanságára és tör vény tiszteletére apellá , remélve, hogy a zsidót Magyarországon nem éri baj. Ugy de, mikor ,eserek és esorek vannak a nyomor azon szédületes fokán, honnan bizony az önfeledkesée légköre már nincs messze!?"
Az éhség rosz tanácsadó | A kóros állapotnak as okát kell megszüntetni, nem pedig arra élesíteni fegyverét a hatalomnak, — hogy majd\' annál kegyetlenebbül bánhassák el azJ okozatok következményeivel. E« nem gyógymód. Az éhség és nyomor ssülte kétség-beesés nem latolgat, neki már as akasztófa is jótétemény, mert teher neki az élet, őrül, ha szabadulhat, — nincs neki veszteni valója.
Büntető hatalom, itt megszűnt a te tekintélyed varázsának hatályai Jobb lesz ha Themis pallosának suhogtatása helyett annak másik kesében levő mérlegét veszed alkalmazásba addig, míg nem késő.
Mert hát micsoda törvényes állapotok azok, ha például pár száz forint tartozás fajében tíz annyit érő birtokot elárvereznek s a második árverésen „bscsáron lul is* huss harminca írtért, miből a perköltség se kerül ki, az adósság is fenn marad, tehát a hitelező is károsodik, as adós fél pedig kezébe veheti a koldusbotot.
Hisz csak tervnerüleg hát ugy koll intésni a dolgot, hogy összebeszélés folytán az első árverezés sehol se sikerüljön, ígérjen senki aminthogy rendesen történni is ssokott, a második árverezésen aztán már lehet birtokot szerezni nevetséges potom ároo.
És a mi zsidó polgártársaink ugyan csak kiaknázták javukra| a törvény ezen szörnyűségét. Árverező konzorcziumok alakultak belfilők s egyeiértve egyöntetű törekvéssel; közös haszonra, oly müveiteket vittek véghez, még pedig törvényese!), bogy ugyaucsak rohamosan gazdagodtak, de arai y értékben gyarapodtak ily mód-.ii auyagilag ép oly mértékben vesztettek eikülcsileg a köznépelőtt, — melynek ha szive szakadt is meg az ilyen dolgok Lilán., még sem segíthetett, csak türt és szenvedett.
Osakhogy, nincs olyan kehely a viUgiiu, melyből ki ne csorduljon előbb-utóbb, ha túlságosan megtelik.
JŐ lenne ennek elejét venni, még nem késő.
Már két éve less, bogy a „12 röpirat* hasábjain szép számmal sorakoztunk a baj felderítése végett, de az elfogultság Bpereat"-ot kiáltott reánk, vagy ha est nem tette, agyon hallgatta vagy kigúnyolta jóakaró törekvésünket
Olyao matadórok szórták reánk as intulerancsia és középkori barbarismus s vakság vádját, kik arra se méltatták a
ember meg egytől-egyig csinos, kedves derék és szellemes legény t)
A cainosság,— meg hogy derék, — abbao értetik, hogy tud versenyt inni mennyiségben talán a falubikájával is. A kedvesség, hogy eddig nem kel fel a ferbli mellől, mig as órája a zsebében van. Sőt es még hősies elszántságnak is mondha\'tó. Szellemes, mert olyan száz éves elcsépelt éleseket tud egyik másik mondani, hogy amiben as illető elbeszélő1 nem ts nevet, de tátott szájjal hahóláz, még az ís szellemesség közlük, hogy ha a pajtást jó kedvében ugy hátba üti, finom tréfái között, bogy két napra rá is meg érzi.
Van legalább emlékestető a sj ó mulatságról." Valami vézna legénynek nem is volna tanácsos közéjük keveredni egyedül, hanem csakis doktorral, meg egész patikával. Került is ide a környékbe egy fővárosi fiatal ember, de as nem iu „komázott* relük. Hanem a leányos házakhoz el-el járt Es volt a legnagyobb baj.
Istenem! de régóta is óhajtottak már, azt as alkalmat, hogy egyszer már velük „mulasson.*
Eldöngették volna — csupa barátságból es tréfából ugyancsak „brúder ivás után.*
Ilyen formán élt Netti. Nem ő tehet arról, hogy egy kissé másforma em berek közé került volna. De azért neki itt is szerelmebek közvetítésért él, késs meg is halni — de ne adja neki ezt az ég. Nemcsak az ide való fiatal emberek és leányok boldogságáért küzd, de még a környékbeliekéért is. Ahol élő szó nem tehet, miért ne tehetne az ivás.
Igazán különös egy lány. Folyton töri a fejét, gondolkodik, tervezget,összeköt, sőt ha valakinek boldogságát nagyon szivére veszi — nem tetszik nek: az egyik, vagy a másik — még szét is képes választani, hogy a boldogtalanul epedfi, — ha megérdemli — elérje már egyszer várva várt boldog pillanatait.
Mily édes érzelmek szülője azon tudata, hogy ó közvetítése folytán már két boldog házasság ment végbe. Esek
babérjai. És még hány fog végbemensi. Es mc.\' boldog reménye.
Fel ís keverik: ót a fiatal emberrel és fiatul I eányok szívesen adnak. Adnak is tövid áru kis kereskedésében szivart, áruboltjában sok találkát egymásnak. A vásárlás ürügye igen jó mód a feltűnés elkerülésére. A táti bizony sokat köszönhet neki a szép bevételek után.
Ha valaki iránt érdeklődói, azt mondja: szereled. Ha valakit kissé szeretsz — csupa idő tőkésből — de sok férfi ilyen — azt mondja: imádod. Mert ba érdeklődői, bizonyosabb, mint nem — gondolja — össse-viasza font terve kivitele ulán, szeretni fogod később.
Ha kissé szeretsz, szalma tűzzel, több mint bizonyos imádni fogod — szerinte legalább,— mert a. nyi szépet és jót beszél, sunyit csacsog, elfeledi a töviseket, édesgeti, ügyesen érdekessé testi, azt akit BZalmatüzzel szerettél, s ezt gyakori felnyitásokkal, megtoldásokkal köny-nyen elhihető és talányszerüvé tett, kétkedve hihető hírekkel ugy körül hálóz, körül sánosol, melyből utóvégre ís többel, mint szalma tűzzel bírsz csak kapitulálva szabadulni. Hogy érdekes muo-káját tovább foly láthassa, * te lehess eszköze, oly haotiakás édesgetéssel rábír a bolnap — holnap utáni viszont látogatásra, mely különféle talánysserü magyarázatra képes alkalmat adni. Egy kőny-nyen hivő, mondjuk elbizakodott felületesen ítélő ember, azt is mondhatni, hogy beléd bolondult. Pedig dehogy! csak a siker, mely után annyira vágyik lelkesíti annyira.
Ne szeress valakit, csak épen láttad néhányszor — annyira viszi a dolgot, hogy érdeklődni kezdesz.
Szeret pletykázni, ezért el la jár gyakran látogatóba, de csak asért, hogy hireket hallhasson,amelyek aztán adandó alkalomkor támi>szlopai tehessenek működéséhez.
Hogy ó szeret-e valakit és raint; arról nem buszéi. Ugy látszik nagyon «!-fogta őt as a goudoiat, bogy még rá ér. (Vége következik.)
h3sz02tb6ybmk ävfolyam.
zalai közlök;
JÜLT08 2-te 1882.
dolgot, hogj elolvastik volna, mit irtank pedig majd Ijrin iái,, mikor egészen mii szemüvegen át fogják szemlélni és vizsgálni a do.;^ot e épen a ,12 röpirat" Jeúi ami legerősebb bizonyítékunk a kigunvolt „antiszemitizmus1 a magyar nemzet érdekében lépett eo rornpóba, hannm magasak a zsidóságnak ]§ javára akart ienoi őszinteségével akkor, midin nvilvinosBigra hozta azo-kat a dolgokat, melyek a z»idóa»g részéről mindmegannyi támadások lütgyar nemzettest ellen, de egyúttal villámokat rejti vésze grűjtSi\'ek a zsidóság fölé, melyek már-már alázúduló féibeci lógnak s szelók . kicörőfélden levó" vihar szokott elópós iája, már fújdogál északról.
JÓ lesz a tüneteket valahára meg ügyelni és számbavenni és radikálisan gyógyítani, nem pedig dölyfösen kinevetni vagy plpaláaioini, vétkesen agyonhallgatni s igya védekezést, a baj leheti gyors orvoslását elmulasztani vagy ki-lainylóleg megvetni, mert: .Kosz időket érünk, Kosz csillagok járnak; Isten óvja nagy csapástól Mi magyar hazánk at."
KEÖD JÓZSEF.
Helyi, megyei és vegyes hírek,
— Utolsó perczben érkezett mi-\'i azinü
¦ nogy nem csak
voltak
l melyek ! felhőket
BÍsteri utasítás szeriül a régi vor otfurinlosok f. é. dect ember hó végéig maradnak még forgalomban
— A polg. Iskolai zárünnepely tzépea sikerűit, a közönség nagy megelégedéssel távózott. Néhány tekintély«
hazaiériben azt rebesgette, hogy tekiotettel a szokásos iskolatzéki kikül* dü\'.tre és gyermekekre, tanácsosabb volna
— miként eddig is — az ünnepélyt dél-
előtt tartani.
— Vendége Tolt Tarosunknak jun. 27 én dr. Marákon Hózsay József kir. taaácios, budapesti főorvos szemé .;¦ c:b°c. ki a közintézetsket látogatásával aierencséitette. NéTSzerint az ovóintéze-let is meglátogatta, a. itt a legnagyobb meghatottsággal nézte a kisdedek foglalkozásait. Kemény József óvónak több )\'zb-n elragad tatással fejezte ki elismerését s ai intézeti .vendégkírayv*-bo i következő sorokat irta: „A jövő nemzedék faradhatlan nevelőinek működését a gondviselés sikerrel koronázza." Egy jeles férfiú ily nemes óhajára méltán pirulhatnak axok, kik a kisdednevelést csak játéknak tekintik. — Vendégünk a kórházakat, as állami fogházakat is megte kíntette s küióuösea ezen utóbbi tisztu-sigáról és rendjéről nagy elistneréss-l nyilatkozott. Isten hozza ót többizör körünkbe.
— ífj. BUn Karoly házát, mely gyönyörű kertjéről és e kert kitünö vi-rigairól hires, a mint értesültünk Bogyay Odóa m. kir. államügyész ur megvette. Üdvötöljük a kitünö férfiút városunk háltulajdonosai között. Sok boldogság szálljon uj lakába I
— Beküldetett. A ,Z*Iaí Közlöny" őO-ik számiban a hirek rovatiban olvasható volt egy kevésbé való mint feltűnésre számított — bizonyára magát érdekessé tenni szándékozó embertől eredett közlemény, ama határozati ja-vaslatról, melyet aligha látott az illeti mert azt nemhogy 30«an nem írták alá, de azalatt csak 4 egyén neve volt látható, akiknek „úgynevezett határozati javaslata azonban nem azon okból nem fog tárgy alkatai azon az éjszakába bbnyuló közgyűlésen mivel, az ezen közgyűlés iránt semmiféle érdeklődés eddig nem mutatkozik de még azért sem mert a javaslók nem ismervén az alapszabályokat nemcsak alakilag nem helyesen kérelmeztek, de határozatokkal" szemben „panaszkodha-tási jogukra\' rettek csak kérvényük visszaadása kapcsán figyelmeztetve, kik azonban bizonyára helyesebbnek talál
azokat, kiknek még az illető saim megvan, hogy szíveskedjenek beváltás végett a kudóhivaulba (Vlassicshii) küldeni.
— Gnttenberg ünnepélyt rendezett Wajdi . József e lapok kiadója jun. 28-án a nyomdaszem él yaet számára. Az ünnepély a nyomdai helyiség melletti kis kertben igen kedélyesen folyt éjfél utánig.
— Nagy Kanizsán a .Magyar Királyhoz- czimzet vendéglő közelében egy uj ház épül, f. hó 27-én reggeli 7 és 8 óra közt épen azon a helyen, midőn Farkas János Pacaa község birája, vele szemközt jövő fuvarost kiakarván kerülni, az uj épületen dolgozó kőművesek egyike az állásról szándékosan egy tégla darabot dobott a lovak közé, a lovak megugrottuk, a két kocsi összeütközött, a az erős lökés következtében a bíró a ovak közé esett, az v olt a szerencse, hogy a lovak szerszámai elszakadtak, külömben a birót, ai lábait összeverte nagyobb szerencsétlenség érhette yoln Az eset a városi hatóságnál bejelentetett.
— Ai elhnnyt kis komáromi kántor és tanító özvegye iránti intézkedés alkalmával a nagy-kanizsai járás szolga bírája, Svastics Károly — a mint érte sülünk — igen humánusan viselkedett. Az ottani iskolaszék n. i. a népoktatási törvény által kőtelezővé teti félévi öz vegytartást — a férj teljes járuléka élvezetével — olykép akarta magyarázni, hogy ezen járulókból az Özvegy helyettest is köteles tartani. Ezt a derek szolgabíró közbelépése akadályozta meg, a mennyiben kijelentette, miszerint, ha az özvegy ama törvényileg megszabott félévi járulékot teher- és hiány nélkül meg nem kapná, kénytelen lesz hatás köre jogának érvényesítésével az ügyet a törvényesség medrébe szorítani. Igen helyes. Ha mindenütt igy szivökön vi selnék a közigazgatási tisztviselők az ily dolgokat, — nem volna kényteleny a szegény özvegy Pantiustól Pilátushoz futkozui jogos követelésével.
— Abalatonföredl fürdón eddigi értesülésünk szerint összesen 185 vendég van, e kőzött városunkból csak Mayer Miksa kereskedő nevét találtuk.
— Yá8árt Csáktornyán jun. 30-án országos vásár tartatott, de amely alig ért fel egy jókora hetiváaáréval."Hiába nincs pénz, e a pénz s a péozforrás még Isten kesében ^an.
- TÜZV&8Z. Jnnios 30 ára vírra- I dóra Szoboticzán tüzróíz "pusztított el 12 j lakházat s néhány melléképületet.
— A budapesti központi p»poö-veldében f. évi má:ui 1-én elkövetett
as Örökösök kiegyeztek, a kérdéses lak-házat kös akarattal eladták Zaídi László p.-tütlöti lakosnak, azonban a felek a történt változást, minthogy az adás-ve-véssel nem voltak egészen rendben, a szabályokat pedig nem ismerik, mert rni nem tudnak, a biztosító társaságnál nem jelentették be. — A kérdéses lakház Pacsatüttös községben f. évi május 27-éa támadt tüzeset alkalmával leégett, biztosító társaság pedig szabályaira hívatkocva, a kár kifizetését határozottan megtagadta.
— A „csodabogarak" gyűjtőinek figyelmébe! Zala-Ssent-Gróthról a következő „sziv-ssőkellet* közlésére kérettünk fel :
Baci mii! Kedves szent-gróthi közönlóg
Most már el pályázok, Szavaimat jól megértsék, Meiylyel elbúcsúzok.
Ajkaim áldást rebegnek,
L kisded városra, Imátkozo.\'n Istenemnek Kart ne \\ \\ljon soha.
L^gjeo köztük jó egészség,
Eb jó egyetértés, Es mindenből legyen bőség,
Kívánalom tessék. Van ennek a kis városnak,
Olyan vendéglőse, Nincs tán egész magyar honnak, Az iBten éltesse.
Hát az a jó felesége,
Annak nincsen mássá, Ez az igaz, erény tükre, Az Isten áldása.
Vegyék hálás köszönetem,
Szíves pártfogásért, Kérve kérem, az Istenem, A viszont látásért.
A rózsa is hullatja
Illatos virágát, TánczLanitó is elhagyja Szent Grótn kis városát.
TiiztelSjs fenti RÓZSA JÓZSEF, táneztanitá.
— Porosz henczegés. Egy caen-
I des alpesi völgyben barátságos, szerény i korcsma áll, melyben fáradt touristák kerestek Üdülést és pihenőt. Néhány nappal ezelőtt — Így olvassuk egy bécsi lapban — több ur tért be a korcsmába, németországiak voltak, ezt elárulták beszédükkel a uracsvoltukat modoruakal
Nyllttér")
Tekintetes szerkesztő ar 1 Szíveskedjék becses lapjában következő nyilatkozatomat közölni.
Nyilatkozat.
Minthogy többektől] megkérdeztettem, vájjon igaz e, hogy vagyonom hanyatlása következtében és még tadja Isten mi okból —^ Kanizsáról elakarok-e menni? csodálkozva veszem észre, hogy egy vagy több irigyem és ellenségemnek útjában vagyok, a kik minden áron ártani akarnak s nem átalják gaz machi-nátióival barátim [es jóakaróim becsületességembe helyesett bizalmát megingatni.
Erkölcsi kötelességemnek tartom tehát kinyilatkoztatni, — hogy hála az égnek, semmi okból sem vagyok kény-
telen a vándorbothoz nyalni és minden e féle hírt koholmánynak, a sárga irigyoég kifolyásának nyilvánítom.
HOFFMANN SÁNDOR.
Első rag egészségi- és asztali-Tíz.
LegtartalMdisabb bor- és ilthlDs-fsrrás
SALVATOR
vastartalom nHkül, gazdag term. szhis\'tvtartalommal
borsára* Mátrones széusaras UíüQúai
(0-32843 literként. (012-195 literként) Llpiozl forrás igazgatóság Eperjesen.
Kapható mindec inványvÍEkerP(ikedétbea éa a legtöbb gyógyszertarb^c
Pöraltár: Éflesnty L,
*) E royat alatt k&alőtéri felelSasíget
oem vallai a
616 1-
HIRDETESEK.
Grand Theatré meclianique.
Színtér a Yásártérenla mároap jnlins M l-m
nagyszerű fényes előadás
Kezdete esti 8 órakor.
Műsor.
I. A Dápolyi tenger-Öböl. II. A nagy tttz Moszkvában 1812. érben. III. Egy Önmozdonyu müvéazt&rsaság. Végül: A kedvelt Wandel-Diorama.
HétfSc és kedden uj raüBorosat.
Mély tisztelettel
Gler3Le Fr.
akmerópénztárlopis tetteseim. hó28-án |güU MÍM[ kéo^.;eUejCi dpigt ffic8já et rendeltek, melyet a közeliek vő városból kellett hozatni, azután jó étvágygyal fa-latostak éa kedélyesen mulattak. Midőn azonban 6zetésre került a sor, ai arák nagyon megharagudtak, a különben nagy számla miatt, véleményük szerint Berlinben sokkal olcsóbban étkezhettek volna ós mint mondák, nem azért jöttek
állottak a bünfenyitő törvényszék so rompÓi előtt. A törvényszék Imrei And ráat a lopás bűntettében bűnösnek mondja s ezért öt évi fegyház-büntetésre itéli; Ricz Andrást ugyan e bűntett miatt 3 és tél évi fegyházra, Horváth Györtyöt 3 négy évi, évi fegy
évi fegyházra. Nagy Jánost Grállal Pétert három és fél
házra Ítélte, özv. Kiss GyBrgynét pedig j Áa^Tib^" hogy" ott\' asarolják fiket. A Uó bünrészeségeért egy és derék korcsmiro8 meg8okalta a sok kifo-
a lopásban val
fél évi börtönre. A vádlottak mindany nyian felebbextek az itélet ellen.
— EveíÓ-Versenyt rendezett
budapüflti .Nemseti hajós egylet* m.
rOO<XXX>OOOOÖOOOOOO?X)QCOOOg Mohai Stefánia forrás,
s o
o o o
8
g
s
o
Q
o o e e
1

28-in. 1874 óta n m fátUk Badap( evezőversenyt, annál sikerültebb volt a mostani minden tekintetben. Nyertesek voltak Mihálykovics Tivadar Gyórböl, gyes versenyben ; a négyes versenyben H&usser Adorján és társai, a hölgyök dij*t pedig Jámbor Géza s társai nyerték el, az uluUó kettős versenyben Tumöry Kálmán éí társai győztek Obe-rolly és társai ellen, i) órakor este tanéihoz foglak, me!y hajnalig tartott.
— Yllhelm Imre p»jsatüttösi lakos tüzkároault, f. hó 26-án Zala-Eger-szegröl épületfát volt Bzálitandó Facsa-tüttosre, s midón útközben a fával terhelt kocsira hirtelen felülni akart, a kocsi alá bukott s a terhes kocsi mellén keresztül menvén, oiy nagy mérvű sérü-
megso
gást és nem maradt adós a válassszal Egyik ssó a másikat érte, ekkor egy ssegletben üló ur, ki eddig csak néma tann volt, igy sxólt as oracsokhoz: .De uraim, hiszen utt feküdt önök elótt at étlap, ha tehát drágálották az árakat, minek rendeltek oly ételeket 1" Kz a fel* szólalás olaj volt a tűzre. Ac idegenek rákiáltottak a hívatlan védőre. ,Tudja-e, hogy ki vagyok\', — kérdeaé egyik izgatottan. .Nevom X. báró." .Én Y. gróf vagyok* — monda a másik. _Z. lovag . nevem", — veté oda a harmadik. As idegen ekkor felemelkedve helyéről, eteket monda: .Uraim, miután oly barátságosat: vol^k, hogy bematatták magukat, én sem akarok udvariatlan lenni. .Én X... oestrák főhercseg vagyok." öt peres mnlva a korcsmáros megkapta pénzét ¦ a bárom ur eltűnt a korcamából és a csendes alpesi völgyből.
ják már ezután, bevégaett tényokkel j lést szenvedett, hogy életben maradásá-ezemben meghajolva, a hazaüsággal á \\ hor -"¦ ,polgári" erényt nem ez uton érvényesíteni. (Más oldalról arról is értesültünk, hogy ezj érdemben a határozet: javaslat beterjesztői lépeseket tettek a kormány felügyeleti jogának érvényesítése iránt. Bárhova dőljön az ügy, ily nemes és msgasxtos célokkal szemben mi csaksaj-nilatuckat fejezzük ki az eféle súrlódások fölött, A legszentebb dolgok igy fenek-lenek — » .visszavonás és pártos irigység sarába. Kavesebbetsivakodjunk de többet tegyünk. Sierk.)
- Tanfelügyelői látogatás. Krób Pál Zaiamegye kir. tanfelügyelője június 21-ikétól 30 ikáig Csáktornyán időzött; jelenvolt az állami tanítóképezde sár-vissgálatain, elnökök az igazgató tanács zárülésén, résztvet: a Zrinyirár kápolnájában végbement ,Te Deum"-on és a tanképesitŐ vicsgilatokon is. Ezen kiv^jl meglátogatta a helybeli polg., elemi és isr. iskolák vizsgálatait. Csáktorny\'-ól hivataJoc kÓrutját folytatva, Gócoejbe utazott. Isten vesórelje az Ügybuzgó tanférfiut.
— Lapnak 50. szama teljesen elfogyván, felkérjük előfizetőink kósől
ccs semmi remény
— Becker Antal peloskei uro-
dalmi ispán ur f. hó 28-án Pacsán keresztül keszthelyi szólóhegyi birtokára volt menendő, Pacaa községen kívüli geszlenyésnéi, a lovak megijedtek b a könnyű kocsi feldűlt, a rajta levők pe> díg az utárokba estek, az ispin nr sérülést szenvedett ugyan, de hallomás szerint a baj nem veszélyes, két kis fiinak nem lett semmi baja, de a csinos kocsi egészen összetörött. Midőn a szerencsétlenség történt, egy bécsi lókereskedő éppen akkor átázott Gétyére, k: is rögtön az ispán ur egyik lovit megvásárol ts 500 frtórt.
— Kiskomaromban az 1882. június hő 26 án megtartott országos vásár alkalmival el.datott 242 drb ökör, 113 drb tehén, 205 drb ökörtinó, 36 drb üsző, 178 drb ló ós 2 drb bika. As eladott jobb ökröket nyitramegyei kereskedők visároltik volt össze.
— Acs Ferczi Antal pacsatüttösi lakos, elhalt ipa Martínkovics Pál nlini örökösöket illető lakhácata Trieszti Azi-enda Aasicuratríce társaságnál lüzkár ellen aaját neve alatt bistositatta, b miután
Vrpa
Hivatalos piac zi árafc.
. éri jnn. hó 30-in tartott hetivásárról. 100 kilogrammjával acáaícva. Bum. 11-.50—11— ;Rom 9.20—8.50. -7.20. — Zab S— 7.80 — Kukoricás
í.80---— Burgonya 4----.— BJas 32.—
—.— Basa Dara 23.&0--.—
Egj kilogramn.
Árpa kása — .46 IíOtsó —,S6 Imcm*
—.36 Bab —.10 Költs ká»a —.12. Hariaka —.16 Pohaoka —.15 Savanrn káuonU—.10
Répa — 8. Kia> —32. Buza:Dara 23.&0— —¦!>. Széna 2.00— 2. 1 Lit«r. ír - 8. Ó bor —IS.
1 HcCló.
— Ü bor H.—
Uj l üjhor 1
I Kiló.
Et-pcie oiftj --48 Btaria gyertya 1^0 Faára ETertva —60 Hzappao —.iO Maroahos Borjobas »2-60 Sertíahui 66-Ssalonna —.80 Disaüózsir —.96 Maihazsir 1 írt. Körn« —.50 Só —.13 Cznkor —.6« Bors 1.10 Paprika —SO.jVa; —1.
Felelős szerkeaxtő: SZÁLAT SANDOB Társazerkesstő: BÍNÓCZI BEESÍT.
Egyike; hazánk legszénsavdusabb viz-\'inek, iza savanyus, tisztán használva igen kellemes, borral vegyítve, élónkon p3zsgő üditó italai Biolgái. A mi a víznek elemzés tzerinti alkatráeseit ii\'ieil, arra nózve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemüéae adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mi a vizcek gyógytani hatását illeű, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond nr Fehérmegye tudós tiezti főorvosinak a nagym. m. kir. bilügymioísterinm közegészségügyi osztálya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyítványából: kitűnő Biiolgálatot tesz főleg a légzési, emésztési es vizelő szervek hurutos bántalmajnál; a gyermekek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegrendszer bintalmain alapuló bajaiban; italában p^díg a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének föl fokozása kívánatos.
Borral használva már Is kiterjedt kedveltségnek Örvend. Árjegyzék Mohán a forrásnál (Soha Fehérmegyében a déli varat állomása)
100 darab l1/, literes palaczk csomagolás nélkül ... 20 frt. 100 darab Yt literes palaczk csomagolia nélkül . .16.
100 darab lf1 literes palaczk csomagolás nélkül . 12 „
Az flres palactkok a „forrd* köriratával" bérmentve Mohára válUtza a következő\' árakon vétetnek vittza : 100 darab l1/, literes ürea palaczk ...... 9 frt.
100 darab */, literes üres palaczk......7 „
100 darab !/i literes Üres palaczk 5 ,
Ezen küzai vóllaiatot a nagyérdemű közönség becses párt-fogásába ajánljuk.
Székesfehérvárott, 1882. június haviban.
Szüts István és társai,
611 1—6. a moáai t8tsfánia*-forrtU tulajdonoiai.
3GOOOOOOOOOOOOOCXÍOOOOOOCOQC
LANZ HEINRIK BÉCSBEN
IH. Hinteré ZoUamtutratte 13 a.
a 9 a a
8
Sizgépek és ssép;6gécei:. Kézi- és járjány-cséptögépék. Takarmány elékészitményl gépek stb.
szerkezetű, legértékesebb ^ rendszerrel olcsó árak mellett.
Kípes ?rjtgj.ek.uk \'Dgysn éí Mrmeotvo.
?1 n mín nTOmin n mim m n n hImmmmt"*""*
Leguj»b\'o
VAS
ivi _f\\_ *r t o jNt i
1 á p s ó j a I Soosmoortól.
láplugony Franzensbad-nál
5 Alkalmas pótlék RsT iábfCrdöknek. "^f
S 544 6-10. Elíillitási szer aezél- és 8ÓfQrdékböl. S Szétküldés: Mationi és Társa Franzensbad.
|f Kapható minden gyógyszertárban es fuszerkereskedésben. ^
m
m x n n
huszonegyedik ítf0lta1í
ZALAI KÖZLÖNY
JULIUS 2-íe 1888.
H I B D E T E SEK.
MILTIBEH SÁNDOR
czipész iNr.-Kanlzs&n,
a városház épületében
FESSELHOFEE JÓZSEF,
füscerkerestedése mellett. [axelStt Babocbay-féic bálban.)
T. cz. Alulírott ajánlja magái mindennemű
URI-. NŐ-
és
gyermekczipó\'k,
CS1XHAE
szilárd, gyors ée jutinyos árakon való cl készítésére a
legjobb borból, bel- és
külföldi bárminemű kel- _
inéból, gurami sarkokkal ngy kész lábbeliek raktárát is. W*W~ Vidéki megrendelésekre legnagyobb gond fordittatik, és azok csupán egy avall czipő av;:gy centimetermérték beküldése mellett a legpontosabban eszközöltetnek
a legnjabb divat szerint. "VQ A n. é. közönség kegyes pártfogásit kéri 540 10* KILTENBEBGEK SÁNDOR, czipéaí.
SKIDLITZ- PORA
Csak akkor valódi, ZttSZSTŰZiZ.
lenyomva.
80 ív óta a legjobb íikorek mellett fennáll mindennemű gyester betegségek és eaésztésl akadályok, (mint étvagybíány, haasiornlást. vér tqolál éi arsayér ellen. Küiönöien oly ogyéaekneV ajánlva, kik Ql5 élet-oiódot folytatnak,
Hantsltilsk tirvénylleg büntettetnek
JEgy lepecsételt eredeti doboz ára I írt. o. é.
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL
A lognsegbixriatóbb ömegélyaő sasra -x szenvedő ember;_.„ I minden bekö is kül&Ő gyulladással, a legióbb tietegség ellen, mindennemű aebe*Qlések, fej-, fül- {» fogfájás, régi sérvek én nyílt sebek, rákrekélyek, IlszOk, szemgynlladás. mindennemű bénulás ss sémiéi itb. Stb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Hal-máiol?
fij-ohn M. és társától Bergénben.
(Norvégiában.)
Kaea balmáj aurolaj valamennyi, a kere-k ed elemben elSfordnli faj kötött as enyedűli, mely orvosi caélokra haaznáiható.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é.
F ö szállítás Moll A, gyógyszerész, cs. kár. udvari szállítónál, Bées
Tuehlauben.
lirneves gyógysiertárában vagy füsicr-helységekbcn magánagyénak nagyobb igedésben réatosülnek.
Rakta- az állam minden kereskedésében. Kakúr nélkü! megrendeléseknél megfelelő ár!e
A t 02- köaöuség kéretik határozottan M. U-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyet saját vjegyem és aláírásommal vannak ellátva.
Raktárak: Nsgy-Kaalzsa Belus J. gyógysz. Präger Béla gyóirrsz Fesselhofer József, Roeenfeld Adoll, Rosenberg Ferenci, Stréra és Klein — Zala-Egerszeg Hollósy J. E. sUrczali I«ü Ferd — Barcs Dom« E — Ctákttnya GöW L. gyogysaerés.;. — Kap már HaMchay ffilm. Kohn J- gydgy«. Tb. Kecskessy gyÓgysz. — KapríflOZa Worli M. gyógy-tfazeg CsacsiDOvLcs Ist. gyógy**.— Keaitkely Wflosch F — Könnead Ratz Jáo. — ZáflrJi Irgalmashoz gyógyír. Mittlbacb S. gyógysz BoJjac V. — SsprOü MeseyAnd. gyógyt*. — Letnye KaliwodaJ.— Keessvá-ratt Boro Tic« Ad. — Zala-Ettsrazep, Hollossy I. E. gyónsz. «1 27—52.
1880-ik évben 80.000 palaczk, 1881 ik évben 295 000 palaczk lett elgzáintva^
A mohai J| Cr M IS S - forrás
hazánk egyik legszénsavdusabb
$ a v a 11 y 11 v i ze
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva már is kiterjedt kedveltségiek örvend.
friss tSítésfeea miad&a&ar &&pítat6
572 7—12
EDESKUTY L.
m. k. udvari szállitőnál Budapesten, Erzsébettéren,
Úgyszintén minden gyógyszertarban, föszerkeresk édesben és vendéglőkben.
9SF" 1880-ik "évben 80.000 palaczk, I88l-ik évben 295,000 palaczk lett elszallitva. "jsg |
1
s M
P-t
m <\'
> c
oooooooooooocooooooooooo
o
S -
I S 10
Áriejt hirdetmény.
A pécs-varasdi államnton újból építendő 219. és 220. sz. boltozott tégtaátereszek helyreállítását a nagyméltóságn kőzm. és közlek. m. kir. ministerinm 1882. évi jnnins hó 12-én kelt 12718. sz. magas rendeletével 2742 frt 13 krnyi összeggel engedélyezte.
2-aror.
Ugyanazon államutszakaszon levő 234 V„ 234!/„ 43S. és 239. sz. átereszek njbóli építését a magas ministerinm f. évi június hó 14-én kelt 12716. sz. rendeletéve! 3506 frt 67 krnyi összeg gel engedélyezte.
Ezen mnnkák biztosítása tekintetéből alulirt hivatal irodájában folyó 1882. évi július hó 10-én reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a fentkitett összeg 5%-val mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegésziiendő.
írásbeli ajánlatok fentebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendö, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatosat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10*/,-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A tervezetek, müszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Zala-Bpersicgen, 1882. évi június hó 20-án.
Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal.
ha kellőleg relhaszniütatik.
lgf kíAlthatok fel én is 6> örömmel tuiUíbatom önnel „í,bdi legforróbb kösr-önetel,
Ion lila Istenét,
az i>c Wlnkelraayer-feíe bojtorján gyökér essenczlája
CS keBŐCS« hathatósan segített bajám kihullása ellen és uj haj nOvesztöSÉn, és kkánom ct igarság a viiág tudomására jSijön.
Kaufmáan P. Dukla
Hét évi tarfejü8ég és szakái talanság.
oüy 24 éve* fiatal emhurnái, majd a kétségbeesésig vitt De ac ön valóban csudás L¦-> ritka gyopví-r^; í: V/tnkelrnayer-féte bojtorján gyökér essenczlája es ke nöcsének basanalaU álul buja bainriviishei jntúk éa a szakái is. melynek létrejőve gam iä kvtki-dto n, n:ár igei sQrüo mutatkozik alig 2 1 KöszÖDom istenének es a természet rjyógyerejének ö»nél, min röviden becsbe megyek, küsiünetemel szóval fejesem ki.
Kandier J. gépveaetí Budapp
Eren i
Aj. Un Wlnkelnayer - féle bojtorján gyökéF essencziájának
baasnitata után parákílmat, m-lyet köiel egy évig bordum, -tivolithattam és több hajam menyről mindenki meggvöródbetilc »á!am.
K8\' Wendt J
Ín Seuíiod! bei Laa a. d. Thayna, N.-Oestorr.
W;okelBttys- féle bojtorján gyökér essenoziájábót 2 tégely-iyel iia.ználván, d.iczára annak, 20 L-ves vagyok, kevéa nap alatt egy nagy s napszakait nyertem. Eien uíin fejezem ki köszönetemet. Loren? Magnzar jun. in Krapp ^Krai ).
Arak:
legforróbb köirr.Qí-temct aa ön Wiakeimayer-féle bojtorjáa gyökér esseriCZiajáe; t, melynek IS nap hasznalata uuio, .egy pompái tclJ8SakÍíhoj jiiE-.\'-k. Cs.>,tála:raméh\'> \'mutatványát ajánlbr-tom mindeneinek. Berger József. Riiter v. Klg, in Wien.
Ef-n, valamint míg sok 1ÍX1 más köazonő és elismerő iratokat, melyeket eredetiben b&rU me-gtekintbet álunk, a Wlnkal-naye-féle bojtorján gyökér ePBaczünak és kenőcsnek további di-eaérg^lését feleslegessé .c;rik. mert a jÓ önmaga: dicséri.
Egy tégely WinkeJmayer-fále "gviikér eascr-cii* 90 kr
kenőcs 50 kr.
olaj 40 kr
Postai küldemi\'iiyuél, vagy készpénzben, rngy ntán-vfcttcl 10 krral több a csomagolasérí. Központ, kiUtíó-raktár :
Winkelmayer J. Bécs, VI. Gumpendorferstrasse 159.
Zágrábba:^ Mittelbacher S. gyífyta^ Pozsoiiybsj.. Karsr J. Parftimoí , Fisdierthorgaise 6. Temesvár , Jeromis E gjögra.., Koloisvár, Sxety Miklós gyógysa., GyBogyŐí, MerttM Ferdinánd gyógysr, Dobreozen en. Dr. Rothiconeck v. Emil gyógyta., Tc-mesA\'ár, Tarcaay István gyógyax., Bpestun TörSk J. fyógy«z., él J lejtöbb gyúgytirakban és parfnm kercakedesőkben
Cí&k arra kéretnek fel * revök , hogy * hariiiaitiiok elke-rflléne régett, mindig Wlskelsssyer valódi bojtorján gyökér késilo-teit kérni és arra figyelni, hogy minden tégelyen Wiakel«ayer J. Béci, VI. Gumpendorferstrasse 159. ciége legyen 40S 9—12.
Nagy-KswiisafeL, nyomatott a káadó UUjdoaos Wtvjdits József gyoresajtójin.
NA6Y-KANIZSA, 1882. julias 6-án,
54-lk BZdim,
Huszonegyedik évfolyam,
ElóíiitKI ár:
ejrész .(m......8 frt.
m ént.......4 „
D^j-fií évre......2 r
¦Epj/ 10 kr.
HIRDETÉSEK
6 hasá!>os pctitíorbSD 7, másodszor 6 s minden további Borért 5 kr.
M\'lLTTÉRbEN soroukéut 10 krért Tétetnek lei Kincstári illpu-k mindenegyes hirdi-tésért 30 kr. fizetendő.
A lap szellemi réstét illető közlemények t szerkesztőhöz, anyagi részét illető köziemén)-ek pedig a kiadóhoz bénncnlTO intéz endök : XAGY- KANIZSA Wiasslosbáz.
BénneaUtlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
Kéziratok vi3sza nem küldetnek.
.zalamegyei általános tanítótestület*
,nagy-i
jÍp-n-Kanizsaváros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank",",nagy-kanizsai takarékpénztár
\' -kanizsai kisded-nevelő egyesület0, a nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kaiválaszttnáuya" s több megyei és vároa
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás.
A július elsején kezdődó nj évnegyeddel tisztelettel felhiTjuk a közönséget lapunk pártolására! Az eddig líüvelett irány elég garantiát nyojt írra, hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igyekezendő nk
Előfizetési ár: Félévre (ju\'íos— deczemberíg) L frt. Negyedévre (jnl.—szeptemberig) 2 „ Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Wlassícs-ház) kérjük küldeni.
N.-Kanizsán, 1882. jun. 21.
A kiadóhivatal.
Az illemről.
— &ivá:ó ukintotf:! a n\'kre. —
Vannak az emberi életben oly általános szabályok, melyeknek egy részét maga a természet — másik részét pedig az emberek közti érintkezés, a haladó kor alkotta. A;, utóbbi rész közé elsó so.\'ban az illem szabályai sorozhatok.
Ifjaink illem-érzékének felkeltése oly feladat, mely minden szülő nek, minden tanítónak eléggé nem ajánlható; mert senki sem vonhatja kétségbe: mily kis mértékben van kifejlődve ezen érzék az egész emberi nem — de különösen a férfi ifjúság egy részénél — é: mily ferde fogalmakat táplál a másik rész.
A ki a társadalom különböző osztályaival megismerkedett, észrevehette, hogy az illem nemei ép oly; sokfélék, mint sokfélék az emberek szokásai; de mégis csak két főforrása van. Egyik a részvét és az abból eredő óhaj a gyöngébb, segélyre szoruló nemet oltalmazni, másik forrása pedig a szerelem. A valódi, nemes, bensóleg igazi illem az első forrásból ered, mig a másodikból
azon túlzott, bensőleg nem igazi, szorosabb értelemben véve önző illem ered. —
Az illem — mindazok föltétlen kötelessége, kik maguknak a női emancipatió körül érdemeket szerezni óhajtanak. A legkönnyebb és legegyenesebb ut egy női szív meghódításához a finom modor.
Az illem a különféle körülményekhez mérve különféle módosulatokban nyilvánul.
Nézetem s minden józan ész nézete szerint vét az illem ellen, a ki pl. ajtó és kapu előtt, utczán és ösvényeken stb., hölgyeknek az elsőbbséget nem engedi, ügyelvén arra is, hogy ez alól föl van mentve, mihelyt veszély vagy akármily kellemetlen dolog lép közbe. Ép ugy a jó illem megkívánja, hogy lépcsőkön, sötétben és esőben a nő előtt menjünk, társas kocsiban a helyet hölgyeknek és éltesebb uraknak átengedjük, egyszóval az elsőséget mindenütt hölgyeknek és nálunkná! jelesebb egyéneknek adjuk meg.
Azonban a nézetek és okoskodások különfélék.
Logicát hiába keresünk némely illemben; mert ha illó például.!hogy akármily idegen hölgynek elfoglalt kocsihelyemet átengedjem, melyet jó pénz, — korai elindulás s hosszú várakozás által magamévá tettem, ugy logice az is illó, hogy egy elkésett idegen hölgyn k jó helyemet a színházban vagy újonnan bérelt lakásomat átengedjem.
Hisz e módon a férfi a nő valódi rabja, szolgája lenne, holott a természet könyve szerint a férfi uralkodik. Finomérzésü nők férjeiktől nem is fognak követelni bizonyos terhükre eső illemet. Kik olynemü bolondságokra, mint folytonos kézcsók, testi és toilette-szépség dicsé rése stb. képesek, ez által még nejeik előtt kiállhatatlanná is válhatnak.
Ha végre meggondoljuk, hogy az illem bármily csekély szabályának áthágása kellemetlenségeket, ellenségeskedéseket, sőt nem ritkán véres jeleneteket okoz; (Hisz a párbajok napi renden vannak!) ha meggondoljuk továbbá, hogy észszerű nem túlzott illem sohasem árt, azon eredményhez jutunk, hogy bármily társaságban, bármily körülmények között az illem szabályainak észszerű követése által sosszor oly előnyöket vívhatunk ki magunknak, mit pl. pusztán észbeii jelességünk által talán soha el nem érhetnénk. Mindenki Önmagáról tudhatja, hogy egy ille-mes egyénnel szemben a finom modornak mintegy megbüvőltje lesz és képes feledni a különben ismert vagy tudott gyöngeségeket. Ez azután legnagyobb fokban a nőknél nyilvánul. Mivel pedig — ha mindjárt zárjelek között is — el kell ismernünk, hogy a női emancipatió előtt ugy, mint utána nők kormányozták és kormányozzák a világot, a lehető legmelegebben ajánljuk r velők szemben az észszerű illemet. Soknak képezte ez emelkedéséhez a biztos lajtorját.
Feminae regunt mundum!
Hirdetmény.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. , évi 33-ik tőrvényezik némely intézkedéseinek módosításáról alkotott 1876. évi XVTII-ik tezikk 2-ik §-a értelmében közhírré tétetik; miszerint a megyebeli választókerületek Összes választóinak 1883 ik évre kiigazított ideiglenes névjegyzékei Zala-Egerszegen a központi vílasztmány székhelyén a megyei Írodái>an, ezenkívül az egyes város, nagy községek és körjegyzőségek saját választóinak ideiglenes névjegyzékei Nagy-Kani-
zsa városában és az illető nagy községekben a község házán, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén folyó évi július hó 5-től 25-ig lesznek közszemlére kitéve, hol is a névjegyzék ezen idő alatt naponként reggel 8 órától déli 12 óráig mindenki által megtekinthető s délutáni 1 órától 6 óráig lemásolható ;
ezen ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, mely hez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni: a felszólalások írásban és pedig a névjegyzék nyilvános kitételét követő 10 nap alatt vagyis f. évi június hó 15-ig bezárqlag nyújtandók be és egy beadványba több egyénre vonatkozás is foglalható; a felszólalá sokat mindenki megtekintheti s azokra a névjegyzék kitételének zárnapjáig vagyis f évi július hó 25-ig bezá> rólag mindenki — ki a fentebbiek szerint felszólalni jogosítva van minden beadványhoz külön írásban észrevételeket nyújt be: — valamint a felszólalások ugy az azokra tett észrevételek a megyei központi vá lasztmányhoz intézendők és a szük séges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kisközségekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be.
Ezen hirdetmény minden egyes községben a községi elöljáróság, Nagy Kanizsa városában a városi tanács által szokásos módon azonnal közzé teendő.
Kelt Zalamegye központi választmányának Zala-Egcrszegen 1882. évi június hó 26-án tartott Ülésében. Kiadta: HANTY KÁROLY m. k.
a megy. közp. vál. jegyzőj í.
a new-yorki magyiar társalgó és önsegélyző egylet.
A magyar közönséghez!
Egyletünknek harminczkét évi fenáüása, valamint azon tény, — hogy tagjai között még most ia vannak olyanok, kik azt alapítani segítenek, bizonyítékai annak, hogy a magyar bármennyi időre és bármily távol legyen is hazájától elszakítva, nemcsak szivben, de nyelvben is magyar marad. Sót számoí eset van, hogy oly magyarok, kik idejöttük-kor nem voltak e kincsnek: a magyar nyelvnek birtokában, azt itt elsajátiták; és hogy ez egyletünknek róható fel érdemül minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, annál is inkább, mert tekintve kis könyvtárunkat, melynek nagyobb része szintén idegen nyelvű, a szellemnek vajmi kevés tápot nyújthatunk.
És ez az, miért a művelt magyarok házasságához fordulunk, habozás és szégyen érzete nélkül.
.Honfiak! Honleányok!4 Azon magyarok nevében, kik szeretett hazájuktól oly igen-igen távol vannak, kérünk titeket, segítsetek, könnyitse-tek a magyarságot idegen földön is fentartani, azáltal, hogy szellemének hazai táplálékot nyújtotok. Hiszen mindenkinek vanegy-két könyve, melyet nélkülözhet. A new-yorki óriási szabad könyvtárakban rendelkezésére 611 minden embernek minden nyelvű könyv, csak a magyart keii nélkülöznünk,
A jFüggetlenség* szerkesztősége hazafias szívességből & központi gyűjtést elvállalja és az adományozott könyveket hirlapilag nyugtázni fogja, e szennt tehát az adakozó minden pénzbeli költségtől meg leend kiméivé.
Reméljük, — nem ! biztosan tudjuk, hogy kérésünk nem vész a pusz-
TÁJUL? A.
Király Gyulához.
Hit hogy ¦ miként vagytok kedves, édes Gyulám ?
Gondoltok-e olykor béhe-korba reám Mikor összegyültök abba\' ¦ szobába, Mely elótlam drágább, mint egy- kincses bánya ? ! Játtztuk kedélyeién ontjátok a csókot. És ha har«gnsznak dnplán visEz\'adjátok t S jat-e esaetekbe — mond csak kedvet, pajti* —
MidSn foly köztetek az a szép társalgás, — Hogy «(ty bUnytiv, ki oly jól feltalálta Magát abban a azep kis kozzoracakába\' ? Ki ugy szeretett ott közöltetek lenni, Tel«tek mnlatoí ¦ együtt ner< tgélní ?! Milyen rosszol ta k, hogyha rámondotok, Hogy száműztek onnét iskolai dolgok ! Nincs ki mondja nekrm; .tied lesz a K....• I" S nem viszonozhatom: . tjei meg a Hurkái!" Nem lehetek .kertész" ¦ „ö,\' meg* akertéaxnL,-Vagy az öreg „verklis" és tü" a „verk lísno."
Rátok maradt sz a kedves k\'ötclesség Haxakis^rni ,Öi," mit nem tettem oly rég. Kivel énekelem azt a kedvei nótát: .Hótól fehér.." végy a: ,Dc Kéretnék....\' i tovább 7
Csak magamban fojom el oly keservesen, Hogy ugy öiizi szorul raindeu Tér szivemben! Oh, mily drága, esték voltak azok nékem, Én tudom, ki itt élek a számvetésben! Sokszor álmaimban ngy tün fel elültem Minth« otthon volnék a szeretett körben, 8 jól érezvén magam, csakupy repes szÍTCm Mivé! közlflk vagyok, kiket tigy azerctiem. Mindez tünde áiom s tuadén képzelet, Mely ebei azonnal mihelyt felébredek. Mjkor Jón el ismét rám oerve az id6, Mikor hozza el azt a drága teremts? Hol késik oly soká az a nagyon vári nap Midőn szívem orom s jó létre virradhat? Sokszor elképzelem, hogy tán soha-soha. Min6 sok bn rejtve e rosz goudolatba\' ? Mert escembe jut az a v-lgzetteljes szám, Mely olyan esetleg jutott épm én rám. Nein-e akadályoz ez meg szép tsrvemben Mit agyamban o3yaa Bzépea kifejtettem?
Hogy majd nasamegyek a kitárt karok Tárnak S lagaaebb része az alkotott fellegvárnak — A szép nyári estén majdan a c-illagok Ezret árasztják el a szép éghurkot. Kimegyünk sétálni, ki ki a párjával .. Caer^gQnk hasonlag a kis galambokkal, — Elmondjuk mit érzünk, mit azenvedtdnk, midőn Távol volt nk messze két idegen fOIdGn. Majd jun a majális, előre örülünk; Oh, m\'Tt akkor egymást átfogva repülünk j Van-e a világon nagyobb orom enoél Szépen i-tsaoritva karommal dereknél? Fesztelen tehetjük n it máskor nem szabad 8 váltják egymással a ¦:.::¦? szavakat. Csak már az jönne el, as amit, agy várok, Ez után repülnek keblemből a vágyak, lgaa, hogy egy kissé bánt az a gondolat Hogy ismét válnunk kell, ha jŐ a pillanat... De most csak ürüljed: a viszontlátássik, Bátrunk búsulni ha .behívót* injnak! Gondoljatok bát rám, kedves jó barátom, ¦* jó kivánatokat majd akkor átadom Ha az Isten segít s viszontlátlak téged Valamint azokat, kik nekem kedvesek, léten veled! — egyre kérlek kedves Gynlám
iri mielőbb a kérd meg aranyos G--ám, *j
Hogy ortcodezteisen meg azzal, mit várok Mi rám n-.\'ive bizton hozza boldogaágot!
PÁSLEK SáNüOK.
*) Midőn boldog-nlt kedves barátom utolsó költeményét e lapok hasábjain kiadom, figyelmoztetera & t. kösontégel, hogy az elhunyt szép tehetségű ifjnnak még eg-y prózai dolgozata van nálam, amely kiadatlan. Nálam levő kéz ratai küzü! — ez utóbbit kivéve — e lapokban már mind kiadtam s ezen most .lolgozoin, lehetó róTid jdG alatt szintén a sajtóin, ado* s az elhunyt kívánsága szerint a „Zalai Közlönyben\' kiadom.
Lovagias ktttelesiégst vélek teljesíteni, ha it fiatal kOltő által megénekelt hölgy nevét elhallgatom, bár kéziratában nere egészen ki vas írva; lehet, ,hogy később Pá-lek Sándor összes munkáit könyvalakban kiadom akkor ezen lovaginságtól el kell állanom, iiLthogy senkinek sincs jogában egy egész emzet elótt egy iró munkáját megcionkitani.
Bécs, ISS-i. majM hó 8-án.
SZOMMEB SÁNDOR.
Netil.
— A falnsl életből. — (Folyt és vége.) Ezért többet t« foglalkozik másokkal, mint önmagával. Nevet, örül, tapsol, hatszor Íu felkel heljéról, i ha te is felkelsz vele együtt, ismét leülhet, e gyö o/örködik a sikeren, tovább bestéi s fonja, biztosítja a szövevényt. — Egy kis eredmény alán nagyobb boldogságot kivin látni, mint a bog; ran, ha tanulmá-nyozá a fiatal embert a siker elbeszélése közepett.
Még délután megy a hírrel. Ha azt mondottad: .Szép, szép, de de ez még nem elegendő arra, hogy egészen nyugodt, boldog, lehessek," azonnal hozrá-tolja: 6 oda ran Etelke kisasszony, — határtalanul ) oldog. Hátha csókot találna kérni, a sst kegyed neki, igen neki, aki kegyedet az imádásig szereti, nem tagadná meg, ah akkor..- akkor. UerLjól tudja Ke\'.ti, hogy ha mar igy indul a dolog, meleg a vas, csak ütni kell, olajat kell ontani a tűzre.
A csók megadása hamarább bizonyos, mint nem. S ez ujabbi kedvezó hir ismét tudtára adatik a másik\' félnek ilyenképen,\' ha misként nem, hát levélben is, „Ön a nsphóse!" Ritka fiatal ember, ki oly gyorsan czél fele ér, mint fia! Lehet-e boldogabb valaki más, mint fin! Képzelje csak — nem tagadta meg, hogy megcsókolhassa. Ah Ön megcsókolhatja azt, akit szeret, ast akit imád! irigylendő fiatal ember 1 Mily nagyszerű siker ezl mely másoknál csak mily soká érhetfi el, s finnél müy gyorsan haladtl Da megbecsülje is ám magát! Imádja még jobban, mint eddig, mikor .ó" oly kedves ángy ah No, — elmondom már,
de aztán el ne bízza magát, köztünk maradjon ,ű" képes önért mindent megtenni. Nos? nem elég ez? Várkonyi ur mit szél ehhez mi?
És igy tovább megy a boldogság honosi\'ása a két szerelmes közé. De sok szor as ily módszer melleit a két összeboronált azt részi észre., hogy hiszen Ók korántsom szeretik olyan nagyon egymást, mint hitték. A gyorsan elért eredmény korántsem oly édes, mint különben. Erre azután keresik az okot, mely által kissé összeaördülhetnének, hogy igy talán édesebb less az együttlét, az előre hitt kibéKülé* után. S hs azördülés megtörtént, Netti isirét megkezdi munkáját — a kibékített. Az öreg néni, kinek már nincs semmi remélni valója s csak az unokáinak összebékitése körül motyog, nem jár el oly szakszerben oly odaadással, mint Netti. Oly ügyesen, óvatosan tesz as a mindent látó és mindent hamar megtudó pletykás falusi világtól elrejtve, hogy ha esetleg valami kitudódik, inkább hiszik e! azt, hogy belebolondultál, Ó meg beléd, minthogy arra gondolnának, hogy te egész másban töröd a fejed.
As ügy sikere érdekében inkább magára vállalja a küllői: birokot, s a pletykáé falusi ri)ág szavainak megezá-folására nem iparkodik.
Egyszer ait beszélték több féle pletyka variátióbaQ, — mert a pletyká-zasban as a falm i intellegentia, a melybea ö is lakolt fölülmnlhatlan, hogy Neltíék kertjében eaténkiot nagyon gyakran erősen csattanós puszik, mély, szerelmes duett sóhajok, forró öleikezéssk történnek. Egyszer valaki taunjs is volt egy rendeevonsnak. As a valaki pedig
nem volt más mist a lugasban lévő leány — atyja.
Jól látta,\'bár klisé már sötétedni kezdett, Netti nagysámat a hórihorgas ue-velővel. Mégis kopogiatá a palánkot az atyus — s kiugrasztotta a nyulat — Netti HLgysámat a bokorból — a lugas meliól. De ast nem tudta- as öreg, hogy a két szerelmes közül egyik as ő Eszti leá\'<ya — a váratlan zörejre a lugasban még erősebben bujt Össze. S mig Q megkerülte a kertet és szivart ment venni Nottiékhes, a nagyon hamiskás mosolygással nézett reá 8 meg is csipegette —¦ addig az ő leánya a kert kis ajtaján keresztül hazasietett — boldogan. Az öreg aztán otthon meg nem állhatta, hogy ei ?n mondja, milyen szent leány az a Netti és milyen ártatlan az a fővárosi gavallér. De arról hallgatott, hogy ő ia megcsipegette Nettit — és hogy miket mondott neki.
Oly esetben, — midőn annyira szemmel Urijáa a szülők a kis hasisokat, hogy szegény epedő és sok mindent mondani szeretőnek nincs |alkaima elbeszélgethetni imádottjával, Netti ezen is segit. Hány szerelmes Isrelet csúsztatott ő már ügyesen késre.
A jó tanácsúéul pedig mindig k&z.
— Segítsen már rajtam kedves Netti kisasszony, mart meghslok. As öregek ngy sárva tartják as angyalomat, mint a azu\'iián a feleségeit.
Zabhegyi ur, tudja mit, a szerelmes ember mindenre képes, a aserolem az embereket emberfölötti dolgokra képessé teszi.
— Tett sokat — de engem még eddig borzasztó — nem!
HUSZONEGYEDIK «Vf OLTAM.
Z
ALAI K ö $-h ô h i
JULIUS 6-is 1882.
iába és ezért ezer meg ezer magyar óévében köszönetet mondunk. Áldja Isten, a magyarok Istene! New-York, 1882. junios havában.
Az egylet megbizásából: ROSENSTEIN VILMOS, PÁL JÁNOS, ZEISLER SÁNDOR.
Fürdői levél-
Balaton-Füredről irják a .Pester Correspondenz"-nck:
A raagy ur tengernek nevezett Balaton kién partjain már beköszöntött a fürdő-é^ad. Tömegesen sereglenek immár Balaton-Füredre a haza minden részeiből •z üdülést és gyógyulást keresők százai. Tömegesen sereglenek, mert tudják, hogy art, amit keresnek, biztosan meg fogják találni itt e helyen, a melyre a természet olyan bőkezülog pazarolta szépségeinek áldásit — és a melyen a gyógyulni és Üdülni kivánó közönséget a természet nyújtotta gyönyörökön kivül miig egy mis fürdőhelyekre- nézve nem kevésbé f.intoe tényen", is várja, t. i. jó Ízlés és az elögaucii* követelményeinek meghallgatásával létesitett kényelem, a melynek biánys örök átokként nehezedik különö ¦en hazánk legtöbb egyéb fürdőhelyeire. Mert az elvitázbatatlan tény, bogy Balaton-Füred mostani berendezése a komfort dolgában legelkényeztcttebb igényeknek is derekasan megfelel és a vendégeknek nyujtoU kényelem tekintetében veteked-hetik Európa minden fürdőhelyével. A szebbnél szebb villák, és nyári lakok srrege, az uj fürdőház elegáns berendezésű szobáival, az idén a veszprémi Nanssburg család által kezelt Horválh-hás gyönyörű kilátásával és szép fekvésű tágas lakásaival tekintélyes számú fürdőközönséget győznek befogadni. A szabadban a gyönyörű sétányok, parkok és ligetek kínálkoioak hűvös Urtózkodó;he-lyekül a rekkenő nyári napok alatt. A gyógy terem fényes berendezésével és architektonikus bájával, hívogatja s köti magához a szórakozni kívánókat. — A Balaton tükrén ott látjuk a magyar tenger hajőraját, számtalan apró és nagyobb mindenféle evezöjÜ és vitorláju hajó és hajócska, amelyeken pompás kirándulás esik be a tó távolabb fekvő részQibe. Jó ötlete volt Mr. Youngnak, az élelmes angol hajógyárosnak, bogy megteremte a kis flottillát, a közönség egy ujaemü szórakozáat nyert az egészséges s edző visisport gyakorlása által.
Egyszóval Balaton Füred egy emelkedő, virágzó fürdőhely, képét nyújtja. És ez az emelkedés a fürdő igazgatóján ak Écsy Lászlónak az érdeme, aki közel 40 év óta a legszigorúbb lelkiismeretességgel és legönzetlenebb erélylyel fáradozik — mint láttuk a legjobb sikerrel Balaton-Füred felvirágoztatásán — és a ki eme munkássága által kivívta az egész környék szert tétét és Füred tulajdonosának, Sz.-Beoedek reud tihanyi apátságának elismerését.
A nagy mértékű népszerűség, a melynek Écsy örvend, a minap nyilvánult ama szívélyes és fényes tüotetésekbeti, a melyekkel üntelői az igazgatót, nevenapja alkalmából meglepték.
A környékbeli kitűnőségek egész hosszú kocsisora robogott e nspon Füred felé, mindnyájan Écsy házához tartottak hogy átadják neki jó kívánságaikat. A parasztság küldöttségeket meness\'ett hozzá, a sseretetháa pedig, a melynek kUpitása körül sok érdemet szerzett volt magának, növendékeit küldte ki, hogy egy rögtönzött kis Ünnepélyen hálálják meg jótevőjük működését. Délben lakomára gyűlt öseze a társaság, a melyen persze pohárköszöntőkben nom volt hiány. Az elsőt Szathmáry Miklós országgyűlési képviselő mondta Écsyre a fürdővendégek nevében. Utána szóltak Jármay Gusztáv és\' Abday pannonhalmi tanár, ez utóbbi felemlité, hogy Ecsit családjáért bőven kárpótolhatja a Sst.-Benedek rend 150 tagjin»k testvéri szeretete és barátiága- József László ref. pap Simon Zsigmond apátra mondott szót, köszöntője után Ecay emelt szót, mondván:
Mélycu tisztelt vendégkoszoru 1
, A bála az emberi szív legneme-bb virága, ezt növeíni, ezt táplálni, éltemnek minden perczeiben kötelességemnek tűztem ki, a jó sziv azonban hála érzetét akarja kifejezni, akkor az ajk kétkedve, habozva zárul leBcsak azt képes mondani, bár egész életemben hálámat u^y tanúsíthatnám, hogy ezen szép vendégkoszoruba egy bervadhatlan nefe-lejts virágot tűzhetnék,hiszem e megtisztel-tetésres üdvköszöntésére Örökhálávsl tar-; ozom.de tartozom azon dicső Szt.-Benedek rendnek is, melynek hazánkbani léte, hazánk alkotmányával egyidejű, ez lelkesíti keb.em érzetét is — midin poharat emelek s azt a tisztelt vendégkoszoru minden egyes tagjának egészségére felköezöntőm azon a dicsÓ napon, melyen névőrömua-pomat ünneplem, mély öröm, fájdalom elmúlik, de mit vele nyerek, a szív legnemesebb érzetét, a hü emlékezés legdrágább kincs gyanánt — fogja számomra biztosítani.
Fogadják azért leghálásabb kőszenemet szíves megjalenésőkért sziv bői tredő óhajtásom mellett, hogy a jó Isten tartsa meg mindnyájukat, erőben, egészségben, megelégedésben és tartós boldogságban az "emberi kor legvégső határáig, s valamint a szép nyári napon a hegyi patak csörgedezve ugyan, de csőnd-sen folydogál, oly csöndesen s megelégedve folyjanak napjaik ezután Ís, — hogy így áldásokkal koszorúzva , a haza díszére és javára szeretett Övéiknek büszkeségére és boldogitására, miodnyájunk igaz örömére az Isten éltesse, éljen I!
Az ünnepelt mély érzéssel elmondott szavait a társaság lelkes éljenekkel fogadta.
Tót:
— Irén kisasszony a divatlapok járatja, figyelmesen olvassa is elejétől végig. (A felvidéki publikum sokkal hálásabb az írók irántmínt a nagyvárosi.
— És ebből mi vár reám?
— írjon álnév alatt, de as ő nevét czimül használva, verseket adva a lapba s valljon neki szerelmet, — gőzerővel 1 A többit bízza rám.
— Ez pompás ötlet — megpróbálom.
— Vagy írjon prózát — valami beszély t róla.
— Mind a kettővel kísérletet teszek. Hogy nem tudtam erre a pompás Ötletre rá jönni, pedig már a .Holdvi-lág\'-nak harmincihárom 1 verset meg egy beszélt küldtem, de még nem közölte. S most újra neki megyek.
(Oh irbk mindent tudunk mi, de mikor magunkon kellene segíteni, akkor nem jön egy jó eszme, Ötlet, — gondola Zabhegyi Dávid a szomszéd falu jegyzősegéde.)

Tegnap voltam épen nála dohányt venni. As volt első kérdése:
Ugy-e boldog? Na látja mondtam én, hogy önt szereti az Ilon. És ön ?
— Szerettem jobban, mint eddigtJ Már azt gondoltam, hogy valami
baj var. ismét közöttük, hogy oly komoly. (Hja nem látta szabóm számláját.)
— De hál\' istennek örvendve lá tom, hogy már nem messzi vagyunk a paptól és igy már nincs is szükség reám, az majd elvégez mindent.
Csak vtdakiről látszik a sors megfeledkezni.
No no no. Két nővérem jövő hóban tartja egyszerre esküvőjét és a sors csak látszott megfeledkezni valakiről, van már annak is valakije!-.. Ugy ám.
Magát értette.
Ss, L.
.szabadkai tornaegylet*
által 1882-lk évi július hó 30-án (vasárnap) Pallcson tartandó országos atbletlkai- és torna-versenyek sorrendje.
I Bajnoki táv-verseny. Indulás Paliéiról, jelentkezés Szabadkán, érkezés Palícson. Táv. 15 km. Idő július 30-án reggel 6—8-ig. zárt verseny.
Kihívó: Vessa György, bajnok-jelölt. Tét: 2 írt. Bánat: 2 frt. Fuss vagy
űzess.
i bajnok jelöltség feltétele: bogy győztes két óra alatt a kijelölt utón lö km. akár futva, akár járva leghamarább megtegyen.
Elsőnek: tiszteletdíj aranyserleg és egyleti ezüst érem és bajnok-jelöltség.
Másodiknak: egyleti ezüst érem és elismerő oklevél.
Harmadiknak: bronz érem. Minden beérkező, ki a kitűzött két órában 15 km. bejár, tölgyfa koszorút nyer. A bajnoki dijat (arany érem, serleg és .bajnoki" czim) 3 egymás ntáni nyilvános viadalban gyóstes nyeri el. Vezető: Pinkovích János, egyl. alelnök.
Versenybíró: G) elmis Gerő. 1L Bajnoki távúszás. Indulás reggel 9 órakor, érkezés déli 1 órán belül. Táv; 5 km. Handicapoláa nincs. Zárt verseny. Legalább kettő versenyezhet.
Kihívó: Weber Frigyes. Tét: 6 frt. Bánat & frt. Üszss vagy
fizess!
Dijak:"
Elsőnek: Egyleti ezüstérem, bajnok-jelöltség, tiszteletdíj ezüst serleg.
Másodiknak: Egyleti ezüst érem, elismerő okmány.
Harmadiknak: Bronz érem. Elindulás ugrás nélkül történik, a kötél elbocsátása álul.
Vésető: Pertích Mihály, egyl. elnök. Versenybíró: Gabrovicz Ede. III. Akadály uscás. Indulás d. u. 3 órakor. Táv: */, km. 5 gáttal, a gátak a víz felszínén nssó fenyő oszlopok, a melyek alatt az úszóknak keresztül leöli nasniok vagy pedig a felett által vetni." k magokat.
Kihívó: Berger Vilmos.
2 frt. Bánat 2 frt. Dijak:
Elsőnek: Egyleti ezüst érem. Másodiknak: Egyleti bronz érem. Harmadiknak: Elismerő oklevél. Zárt verseny.
Vezető: Pertích Mihály. Bíró: Vojoich Sándor.
IV. Birkózás. Kihívó: Kacsmány János.
Tét: 2 frt. Nyílt verseny. Dijak:
Elsőnek: Egyleti arany érem, tiszteletdíj 5 arany elismeri\' oklevél.
Másodiknak: Egyleti ezüst érem, elismerő oklevél.
Harmadiknak: bronz érem. A birkózás franczia rendszerrel vivank. Az egyes párok sorshúzás utján határoztatnak meg és csak bárom összetűzés engedtetik meg. Ha ezek után egyik fél sem fekszik szabályszerűen a földön, ugy a verseny bevógzottnek tekintetik Az egyes pirók viadala leg-fSJebh 10 peresig tarthat.
Vezető: Gyelmii Ger5. Bíró: Lévay Simon. Piukorich János.
V. Bajnoki kardvívás. Velólyke-dik legalább három pár. Tét: 3 frt. Bánat 2 ft. A küzdelem egész testre megy. Zárt verseny. Az övön felül minden tiszta vágás számi\'.tátik. Győző az egyes párok közül az, ki ellenfelének 6 vágást hamarább adoft. Az egyes párok legföljebb 2 perczig vívhatnak, ellenkező esetben holt versenynek tekintetik. Csak az egylet eszközeit lehet használni.
Dijak:
I. Egyleti ezüst érem, bajnok jelöltséggel. Tisztelet dij hölgyek dija, elismerő okirat.
II. Egy Isti ezüst érem.
III. Egy\'.sti bronz érem.
Kihívó: Balogh Pál. Vezíiő: Benedek Gyula egyl. vivómester.
Bírák: Vomich Sándor Porzsolt Gyula.
VI. Sulydobás. Suly 17% klg. Minden vetélykedŐ a próba dobás után 3 dobást tesz, mely között a iegmesz-szebbre dobó a győstes. Tét: 2 frt, bánat nincs. Nyílt verseny.
Dijai:
I. Egyleti ezüst érem, elismerő okirat.
II. Egyleti ezüst érem.
III. Egyleti bronz érem.
Kihivó: Zákó litván. Vezető: Gyelmica GerŐ. Bíró: Malachowszky László.
VII. Ökölkiuivás. Legalább 3 pár velélykedia". Zírt verseny. A küzdelem egyes párok között 3 perczig tart, egy pareznyí szünettel. Tét 1 frt. Binat 1 frt.
Díjak:
Elsőnek: Egyleti ezüst érem, elismerő okirat, tisztelet dij ezüst serleg. Második: Egyleti ezüst érem. Harmadik: Egyleti ezüst érem.
Kihívó: Kossá Miklós. Vez<tő: Vermes Lajos. Bírák: Porzsolt Gyula, Porzsolt Jeaó.
VIII. Torna versenyek: Nyújtó, korlát-ugrás. Nyílt verseny, versenyezhet minden tornász, ki jelenleg valamely magyar toros-egyletnek tagja.
Dijak : I.) Borostyán koszorú. 2.) Babér koszorú. 3.) Cserfa koszorú. 4.) Tölgyfa koszorú.
Kihívó :Bély Mihály Birok
___ti darabok adatnak elő és dijaztatnak,
ha a tökély fokát közelítik meg.
Kihívó: Mindszenti György. Birok: Benedek Gyula, Papp János, Lénárd István, Píukovich János, Pertích Mihály. XII. Vigasz verseny. Táv: 250 mtr. Versenyezhet minden sportmann, ki a viadal napján első dijat nem nyert. Tiszteletdíjat a tagok adják.
Versenyszabályok.
I. „A sz. t. e.* által rendezendő versenyek az egylet választmánya alatt állanak, mely utóbbi a tételek felett határoz,
ersenybirákat, a verseny bizonyságot, teherméröí, indítót, pálya s egyéb intézőket kinevez-. Ezeknek rendeleteit a ver eorjyokr.ti döntők A versenyből eredt vitás kérdések a választmányhoz 24 óra alatt Írásban fölebbezhetők.
II. Táv mérték,méteréé deciméter.
III. A versenydijak túlnyomóan tiszteletbelink, a nevezési zárnap július 25-án.
IV. A pályára csak az bocsáj tátik ki a léteit lefizette.
V. Nevezések az ogylet titkárához rntéztotnek.
VI. Álnév *latí versenyezni tilos
VII. astmánj íeatartá magának a jogot, nem tagok nevezéseit (nyílt versenyekre) el, vagy el nem fo-gidai, miről az illetők a versenyek előtt tudósíttatnak.
Hallgatás elfogadatnak tekintendő
VIII. Versenyzők az athletikai viadalokban kiki saját színeiben pályázhatnak, e színek a nevezés alkalmával beje-lentendők. A torna versenyeknél pedig az egyes egyleteknél előirt egyenruha szükségeltetik.
IX. Külön versenyszabályok a részletes programmban tétetnek közzé.
Szabadka, 1882. június 20.
Dr. BÉKEFFY GYULA, egyl. elnök. PERTÍCH MIHÁLY, egyl. titkár. Dr. SEFFER SÁNDOR, verseny biz. titkár.
: Piukovich János, perticb Mihály Lénárd István Binedek Gyula Papp István.
IX. Növendékek (futó) ver-eDye. 18 éven alul, minden egyleti növendék verseny ezhet. Zárt verseny. Táv: 220 mtr.
Dijak:
1.) Babér koszorú, tisztelet dij ezüst érem.
2.) Cserfa koszorú, tisztelet dij bronz érem.
Vezető és bíró: Benedek Gyula.
X. Bajnoki akadályverseny. Táv : 1000 mtr. 7 gátul. Zárt verseny. Tét. 2 frt. Binat 2 frt. Fuss vagy fizess.
Kihivó: Donagyeau János. D.jak:
Elsőnek: Egyleti ezüst érem bajnoki jelöltséggel, tisztelet díj egyl. serleg.
Másodiknak: Egyleti ezüst érem, elismerő okirat.
Harmadiknak: Bronz érem. A gátverseoy futamokban történik egy-egy csapatban legfeljebb 6 részivé vővel. A csapatok összeállítása és a ín tanok sorrendje sorsolás utján határozta tik meg. FnUmoknál az I-bő és II ik beérkezés ideje feljegyeztetik s ha düli futás lenne, ebben esetleg a másodiknak beérkező is részt vehet; ha az ,0180 ízben kevesebb idő alatt ért be, mint a másik csapatból as első.
Vezető: Malachowsky László. Bíró: Lénárd István. XI. Mflgyakorlatok. A vendég tor náscók közremüködéséreL Tetszés sse-
Régészet
Süraeghtől alig egy órányi távolban fekszik Ukk községe, mely eddig a régészet körében egészen, ismeretlen volt, csuk 1880. apríl elején vétetett először figyelembe, midőn egy záporeső a föld színétől jóval lejebb fekvő útból több emberi csontot mosott ki. Minden kérdezősködés és kutatás daczára több adat nem jött tudomásomra. Míg april 26-án az építendő községi iskola alapjának ásása alkalmával 2 igen érdekes sírrá nem találtak. Kiásatván, sz első sírban fekvő csontváz egy feltűnő nagyságú kifejlődött férfi alakra mutatott. Mellette egyéb tárgy nem találtatott, mint egy sisak-lÖredók, melyben állítólag egy meglehetős nagyságú ékkő lett volna, azonban ezen tárgyat,\'mielőtt megtekinthettem volna, a találó által elsikkaszta tott és idáig még nem is jött napfényre. A mellette levő sir egy női csontvázat tartalmazott, mely sokkal több érdekkel bir az előbbinél, annál ís inkább, miután a csontváz fajé fölött egy igen szép tecb nikai kiállítású női hajtű találtatott. A hajtű ezüstből készült, azonban a rajt levő gomb dúsan meg van aranyozva melyet logfelül három felnynló aranyzott tornyocika ékit. Az áttört müvú gömb flg7 gyürü által két egyenlő róazre OS* tátik, mind a felső, mind az alsó részen oégy-négy smaragd ékkő van elhelyezve. Az ékkövek közti tért egy egy reá erősített karika foglalja el, melyekből szintén ékkővel ellátott aranyozott lemezkék csüngnek le. A tü hossza 140 m/m, a közepén azonban nagyon elvan görbülve-, csinos de mégis különösnek látszó alakj hasonlít a szerb és a török nők által jelenleg is viselt tűkhöz; mindazon áltálja kidolgozása és alakja biztos kövekez tetést enged arra nézve, hogy középkori magyar ékazer, tehát a török eredetét is yan ezen időre vihetni vissza.
Közli: DORNER KÁLMÁN.
1687.1688.B./82. Jöredéki kihágással vádolt Katanecz Miklós elleni ügy • ben ítélethirdetés.
1594. B./82. Müller Gyula elleni bűnügyben II od bir, ítélethirdetés. Július 7- én. 1485. B./82. Csalással vádolt Sif. ter Ferencs elleni bűnügyben végtárgyalás,
1533. B./82. Lopással vádolt Tóth István elleni bűnügyben végtárgyalás.
1532. B./82. Lopással vádolt Somogyi Bálint elleni bűnügyben végtárgyalás
1524. B./82. Lopással vádolt rencsér György a lársaelleni ügyben vég-tárgyalás.
1679. B/82. Markó Juli elleni bűnügyben H-od bir. itbirdetéa.
1662. B./82. Hajdarovics Ilona jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben it hirdetés.
Július 8 án.
1837. B/83. Csalás s emberölés ki sérletével vádolt Pokomondy Ede elleni bünügyban vógtárgyalás.
1475. B./82. Csalással vádoJt Stern-berger Mór elleni ügyben véglárgyalás. Július 13-á .
1479. B/82. Lopással vádolt Szabó Máté elleni bűnügyben végtárgyaláa.
1522. B./82. Lopással vádoltVrrga Ferencz s társa ellesi bűnügyben végtárgyalás.
1525. B/82. Hatóság elleni erőssakkal vádolt Haber a társa elleni bűnügyben végtárgyalás.
1425. B/82. Pető Ferenci elleni bűnügyben III. bír. ithtrd.
1557. B/82. Tóth György e Ursai elleni bűnügyben III. bírósági ítélet hirdetés.
1906. B/82. Berés Ferencz elleni bűnügyben III. bir. ithird.
1945. B/82. Spitzer Lípótné ellem" bűnügyben III. bir. ithird.
2017. B/82. Kolibács Tamás elleni bűnügyben III. bír íthird.f Július 14-áo. 1499. B/82. Vesztegetéssel vádolt Tiszay Ferencz elleni bűnügyben vég-Urgyalas.]
2602. B/82. Lopással vádolt Hirschmann Marton elleni bűnügyben vég-fárgyslát.
1635. B/82. Vétkes bukással vádolt Veisz Samu elleni bűnügyben végtárgyalás.
1427. B/82. Hatéság elleni erő-azakkal vádolt Simica Miklós elleni bűnügyben végUrgy.
1793. B/82. Pais Endre elleni bűnügyben III. bir. ithird.
1791. B/82. Kollarica Lumes József elleni büaügybsn III. bir. itbird K-it. N.-Kanizsán, 1882. jul 1-ón.
Kiadta: PLANDER GYÖRGY
kir. trvtséki kiadó.
Jegyzék
a nagy-kanizsai kir. trv$z4k mint MlnUtÖ ótVéfáynai Í882.juliu*6, 7, 8,13. és 14 én tgiartandó véotárgvaLas és itéiethirde-
UmML
Július 6 án. 1306. B./82. Lopással vádolt Németh József s társa: elleni Ügyben végtár gyalás.
1404. a/82. Magánlak megsértésével vádolt Kozják SÜ vesztersUrsai elleni bűnügyben végtárgyalás.
1526. B./82. Lopással vádolt Kis (Fekete) József elleni bűnügyben végtár gyaláa,
1486. B /82. Lopással vádolt Stifler KaUlin elleni bűnügyben végtárgyalás.
TGrvéuykezés körébői.
Bűnügyi tárgyalátok jegytékt a xal\'i\'tgtr-tzegi kir. törvényszéknél.
1882. Július 6 án. 351. B/82. Sz. 1. Fodor Jőzaefné szül. Pal- Mária lopással vádolt állani ügyben 3-ad bír. ithirdetés.
1327. B/o2. Sz. 1. Szieber János sikkasztással vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ithirdetés.
1506. B/82. Sz. 1. Szőcz* János ós Ursai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés.
1555. B/ö2. Sz. I. Kajdi József ét társai súlyos és könnyű testi sértessél vádoltak elleni ügyb n 2-od bir. ithirdetés. —
Július 12 ón.
1109. B/82. Sz. I. Németh József és társai lopással vádoltak elleni ügybea véglárgyalás.
1385. B/82. Sz. 1. Hóbor István és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa.
1588. B/82. Sz. I. Németh György éi társa csalással vádoltak elleni ügyben vógtárgyalás.
Július 13 án. 1264. B/82. L-it. PapBorbálagyuj-legálissal vádolt elleni ügyben véglárgyalás.
1317. B/82. Sz. 1. Horváth István ulyo* testi Bérléssel vádolt elleni ügyben végUrgjalás.
1575. B/82. Sz. I. Cseh Sándor súlyos testi Bérléssel vádolt elleni ügyben vég tárgyal ás.
1501. B/82. Sz. I. Rotschild Károly orgazdasággal vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés.
1593. B/82.-Sz. I. Ábrahám Lajos sikkasztással vádolt elleni ügyben 2 od l hirdetés. 1632. B/82. Ss 1. Szekér Sándor éa társa lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bír. ithirdetés.
1607, 1643, 1729. B/82. Sz. 1. Gebhárdt András és Ursai suly. testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ithirdetés.
Julim 26-án.
.fc 0 n_ , 1517. B/82. Sz. I. Szíjártó János
1474^ B/82."Lopással vádolt* Spi-1súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügybea József elleni bűnügy ben végtárgy alás. I vé|rtái^aiás.
HUSZONEGYEDIK ÉTTOLYAJI
ZALAI K Ö Z L O H Y.
JÜUÍ5^6TLtiÍ88*r
1557. B/82. Sz. I. Forda László és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás, j
1381. B/82. S«. I. Selyme* János lopiisal vádolt elleni ügyben véglár-gyalá*.
Zala-Egei-szegen, 1882. jao. 28.
MUZSIK KÁLMÁN iroda iga»gati.
A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből.
U9l. tx.
Hirdetmény
A nagymóit. magy, kir. közmunka é* közlekedésügyi minísteríum \'jt kama rával közölte azon anyagok és leltári tárgyaknak egység árak éa összegek aze rioti álnézetét, melyek aa 1880. év folya mában a hazai vasutak által a magyar ko rona területén a aüUoldön beszereztettek
A czimzelt minísteríum óbaja, — hogy a vasutak Bzükt>égiele, a mennyire lebe\', a btílfüldön beszereztessek, illeti |eg hogy azon czikkek, melyek hazánk-b*n még nctn kaphatók, nálunk is elő-aijütassanak. Az említett átnézet összeállítása tebáta végből történik, hogy az érdekeltek ugy a szükséglet, mint az árak iránt tájékozást nyerbeasenek. Ezen átnézet tebát az alulirt kamaránál mindenki által betekinthető és megkeresésre Írásbeli tudósítás Íb adatik.
Sopron, 18S2. jun. havában.
W*i.
Hirdetmény.
A karcelouai csász. és kir. főcon-sulalus jelentése szerint az ottani adóhivatal rendeletet bocaájtott ki, — mely ¦zerint az uj iparadóval hátralékban levó kereskedőknek a számukra érkező szállítmányok kiadása eltiltalík.
Ezt a kamara közzéteendőnek tartóiig, h"gy az említett körülményből eredő veszélyekre az illető körök figyelmeztetve legyenek.
Sopron, 1882.juo. havában.
U«2, az. to&e.
Hirdetmény.
A Szerb közegészaégi törvény szerint a Szerb vámhivatalok a külföldről érkező méreg anyagokat (festéket és gyógyszereket csak akkor adhatják ki, ka a czimzett kimutatja, bogy ily anyag átvételére a rendőrség engedélyét bírja.
A ki tehát Szerbiában ípar- vagy technika czélokra ily anyagokat megrendel, tartozik arra az illető rendőri hatóság engedélyét kieszközölni és azt azon Szerb határszéli vámhivatallal közölai, melyen át az illető küldemény Szerbiába fog érkezni.
Ennélfogva mellőzne ti en lesz, bogy azon kereskedők vagy gyárosok, — kik méreganyagokat Szerbiába szállítani akarnak, a megrendelőknél előbb biztosítást szeressenek az iránt, bogy a kérdéses rendőri engedéiylyel 1 birnak-e és hogy az, az áru megérkezésekor az illető Szerb vámhivatalnál leend, külömben annak teszik ki magukat, hogy küldeményük visszautaeittatik.
Sopron, 1882. jun. havában.
A kereskedelmi s iparkamara.
Helyi, megyei és vegyes hírek
— Gyászhír. Blümlein Frigyes, mint férj éi Vágner Károly, nemkülönben gyermeket Kátoly éa Aranka szomorodott Bzivveí jelenük nejének, illetőleg édes anyjának és nagyanyjuknak Blümlein Klára szül. Dampf asszonynak rövid szenvedés után 60. evében f. bó 2 án délután órakor történt gyászos kimullát. A megboldogultnak bülttetemei folyó bó 4-éc délutáni 5 órakor tétettek az I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat által a nagy-kanizsai sírkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozat folyó bó 5-én reggeli 10 órako mutattatott be a Szent-Ferenczrendü plébánia-templombau a Mindenhatónak. Kelt N.-Kanizsán, 1882. évi jul. 2-án. Áldás és béke poraira!
— Szerencsétlen halál. Tegnap 5 éa, bizonyos Zelenák Pál nevű hely-beli kómives, az A\'-tita-ulczában kutcsi-iiri!ás alkalmával az állváuy leszakadása folytán a kútba esett. Ez még talán nem okozta volna halálát, de az állvány gerendája is utána esvén, ez fejét elsza-kolta. A szerencséién áldozat nőt és két leányt bagyo:t hátra. Mennyi szerencsétlenség történt már a rossz állványok miatt s még sincsenek kellő oratossággal az illetők.
— A Giercke mechanikai színháza oly látogatottságnak örvend, hogy nemcsak a német de magyar színtársulataink is méltán megirigyelhetnék a sorsát. Ritka nap, hogy » vas-férfiak ee keményszívű hölgyek telt háznak ne ir-.tainák be a raagszólamláaig hü pro-dnctióikat. Különben talán éppen aa a szerencséjük, hogy nem beszélnek. A mutatványok a köd fátyol képek kivételével míad kitűnően sikerülnek.
— Szabd Miklós a budapesti kir. Ítélőtábla érdemet elnöke ő felségétől a belső titkos tanáceoaí méltóságot nyerte. E kitüntetést agy a bíró:, mint az agy* védi karban kiváló örömmel fogadták. A tábla elnökének személye az ország összes jogászai lelőtt oaxthatlan népszerűségnek és általános tiszteletnek örvend.
— Gróf Festetich Tasziló, a készt-
helyi plébánia s a vele járó hahótí apátság kegyura, ezen állomásra — hír szerint — Sövegjártó Ferencz, zsidi esp. — plébánost, Keszthely vidékének legnépszerűbb lelkészét, nevezte ki.
— Egy kis flgyelnieztetés. Napról-napra közeledik amaz idő, midőn a nyári nap melegében, ember, állat és növény, a lan kádasig bágyadt; hűset kere-aőbb ét fáradtabb lesz as állat, lustább éa türelmetlenebb, a fa és növény szom jasabbá válik. Az ember, a ki egéss nap a hüsön ül is és csak este teszi ki a lábát, a kereskedő, a ki Üzletében végezve, levegőt eziní megy este, érsi, bogy a járásban vagy állásban kifáradt; lábai a meleg járdán, a poros utczán elhagyják, nem birják, tüdeje elszorul s óhajtja bárbi ő neki is lenne egy kis szőleje a Szabad\' hegyen, ahova mindennap kimehetne már délután 2 órakor éa aavanyuviz mellett gyönyörködhetné c érett gabnájá-ban, a fürtös szőlőtőkéken, vagy a hűs pinczetorokban, amelyből élvezet nézni, hogy izzed a paraszt reggeltől-estig a munkában, a napon, a bőségen. És igy vagyunk s ebez hasonlóan mi városiak, fürdőbűsök, azok a pínczetulajdonosok s itthoolevők:a munkások.Anap tűz,éget, sehol semmi üdülés, semmi víz, semmi gond, hogy a járókelők kedvéért valamit tehetnénk, ba már fürdőre mindenki nem mehet, az bizonyos 1 Megtehetaők (legalább ha én parancsolnék) hogy a járdákat mindnn reggel éa minden este a házi urak és aaz-szonyBágok megöntóztessék, megtehetnék, ftogy a Boa Zuzora(enagy uzsora) reggel, délben és este éa mindennap és ne csak a közepit, de az oldalát is megöntözze az utaknak ; és milyen sokat tehetnénk, áfákat is megöntözhetnék, talán nem menne tönkre ennyi és főleg azt tehetnénk meg, hogy (mint némely kávés megteszi) ne ugy öntöztetnék, min t a pókháló, de enn;k gondolatában, bogy egy hétig sem lesz eaS! Ef tessék meg hinni (én ugyan nem vagyok próféta) de még is azt mondom, ba már sörkert és egyletkertbe nem menekülhet, az építés tői poros utczákra Bzorult pubücum, igy legalább megérnénk ast, a mí még eddig ugy se volt Nagy-Kanizsán, hogy nyár többet tudunk segíteni magunkon a rr Légben, mint télen a sárban, udvarok\' a piszokban, városban a levegőn — mert elérnénk legalább, hogy nem kell vennünk mindennap lábvize\'.!
Hej Ujtok ! Ujtok! Ugyan hol vagytok? (Beküld )
— Bt. Kaknjay Gyula a „Pesti Hírlap* bel munkatársa mellbe tegségbej meghalt. Temetésén, mely f. bó 4 én 3 órakor ment végbe, sokan jelentek meg, a koporsóba azonban csak a Lirlapok egyesülete és a ,Peetí Hírlap* szerkesztősége tstlek koszorút. — Az elhunyt igen munkás életet élt s ugy szólván a halál vette ki kezéből a tollat.
— Tornyai SchossbergerOttUlát
feleségül vette Bornemissza Pál báró. Ez által a SeboBsberger család ig«n tekintélyes aris\'.ocrata-korrel lépett rokonságba.
— Gyászhír. Lapunk utolsó előtti számáb CaiUry Kálmán haláláról hoztunk tudósítás\', a most boldogult iró\'-áraunk
lhuoytárói közöljük a kővetkező, ille tékes helyről hozzánk beküldött sorokat: CS1TÁRY KÁLMÁN a .Székesfehérvár és Vidéke" szerkesztője mólt hó 27 én délelőtt 10 órakor. Hévvízen, élte 40-ik évében szivszélhüdesben h-rtelen elhunyt A boldogult az általa szerkesztett lapoknak 1875. május bó 26-ik napjától kezdve vezetője, [szerkesztője volt, a a hírlapirodalom terén a szabad eszmék mellett lankadatlan buzgalommal és kitartó munkássággal harczolt. Boldogult irótárcunk mult hó 27-án reggeli 9 órakor szokott fürdése czé\'jából a tükőrfur-dóbe ment. Fürdés Jelfitt tréfált környezőivel. Semmi baja nem volt s ilyenről soha nem is panaszkodott. Alig -volt negyed óráig a fürdőben, midőn ismét rosszul érezvén magát, kijött s gyorsan felöltözkodvén szobájába akart menni. Menetközben a pénztár előtt hirtelen összerogyott s magánkivüli állapotba esett Midőn feleszmélt a fürdőszolgára támasz kodva igyekezett szobájába menni. Abid végén újból öaazeeaett. Ekkor a szolga őt a legközelebbi p. iig vitte a itt elhelyez vén, a közeli vendéglőbe futott ecsetért mire a szolga az ecsettel visszatért, a bol dogult már kiszenvedett. A bolt teste Keszthelyre a városi kórházba szállíttatott b innét öcacse, ki Székesfehérvárról egy orvosra! jött Keszthelyre, 29-én az éjjeli vonattal hazaszállította Székesfehérvár:... Nyugodjanak békében a legszebb férfikorában elhunyt irótársunk földi maradványai! Áldás és béke lebegjen porai fölött I
— A keszthelyi polgári olvasó egylet folyó hó 1-bő napjára hirdetett
társas estélye % kedvezőtlen esős idő miatt megtartható nem volt, a szombatra hirdetett társas estély vasárnap e hó 2-án kozépesámu közönség részvéte mellett tartatott megts a könyviárjavára mintegy 30— 35 frt jövedelmet hozott.
— A „Zala szabályozó társulat"
folyÓ évi július IS-áo a zala-apáthi nagy vendéglő termében, reggeli 10 órakor rendkívüli közgyűlés: tart.
— A keszthelyi községi elemi népiskola zárünnepélye mult hó 29 én tartatott meg. A zárűnnepély alkalmával idősb Reischel Veocse! 500 frt alapítványa 30 ezüst irtot tevő kamatai, úgyszintén az iskolaszék által rendelt 40 db. ja talmi könyv osztatott ki a jó magaviseletű éa szorgalmas tanulók között. Az iskola növendékei létszáma 552 volt, kik közül 367 fia, 228 leány és 57 ismétlő iskolás volt. Az iskolánál a lefolyt évben működött 7 rendes-, egy segéd- és egy kisegítő osztálytanító, két női kézi-muukatanitónő és hár^m hitoktató. A jövő tanévre a beiratásolc szept. 1. 2. és 3-án d. e. 8—12 óráig töltésiek.
— Egy orthodox zsidó hitközség követésre méltó határozata. A szatmári zsidók értelmiségi) csütörtököd este értekezletre gyűlt, hogy a jelen mozgalmakkal szemben követendő eljárás felett tanácskozzanak. Az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, bogy a zsidó liturgiát s sí egész valláaszerveze-tet gyökeres átalakításnak kell alávetni, illetőleg visszaállítani az ótestamentumon slapulő vallás régi tisztaságát é* egyszerűségét. Az értekezlet határozatilag kimondja, bogy a gyűlésen megjelent tagok, valamint a hossájok csatlakozandó
vbarátok magukra nézve csupán csak az ótestamentumot, nem pedig a csak későbben keletkezett Talmudot sat ebből kifolyó dogmákat tartja irányadónak, a nemzetiség eszméjének hódolva, az eddigi héber helyébe a magyar nyelvű liturgiát akarja tenni éa végre oly szer7ezetet akar adni a zsidók községei és társadalmi életének, mely szoros összhang zá ban állana a valódi magyar szellemmel. As itt körvonalozott elveken alapuló s az értekezlet által kidolgozandó tervezet megbirálás és hozzájárulás ezé) jából országszerte szét fog küldetni az értelmesebb izraelita községeknek.
— Furcsa végrendelet, London
ban nemrég egy dúsgazdag olasz balt el kí valóban ritka végrendeletet lett — Ugyanis annak a szerkesztőnek, kí két ségbevonhatlanul a legnagyobb tekintélynek örvend egész Európában (mi fölött a végrendelet végrehajiőjahalároz) 6000 lírát hagyományoz, de az alatt a fellétel alatt, hogy az illető szerkesztő az elhunyt által írt „SatrianoherczegwciimÜ regényt, továbbá „Egy angol parlamenti választás" czimü vígjátékát és végül három költeményét ki fogja adoí. — Az el hunyt továbbá legdrágább müvét ,&1-zira" czimü tragikus operáját az angol Királynőnek hagyományozta abban a reményben, hogy a királynő elő fogja azt adatai alondoni operaházban az angol főváros szegényeinek javára.
— Hnsz krajezkr miatt huszonöt forint perköltség. TurkevérŐl irják a következő esetet, mely azomoru világot vet az ígazságszolgál tatás túlbuzgóságára. Egy turkevei polgár, ki színiéu a nehéz adók aulyát viaeli a nagyszámú családját, csak nagy keservesen tudja eltartani, bizonyos ügyben a kisújszállási kir. járásbíróság által 17 frt 20 Kr perköltségben marasztaitalolt el. Az elitélt felebbesett s diját azonnal le is fizette. Az ügyvéd: N. B. a 17 frt 20 kr perköltséget rögtőn kívánta,- de alperesnél nem volt péoz, tehát posta utalvány-nyal hazulról küldte el, de eltévesztette az összeget s csak 17 frtot küldött. Az ügyvéd a 20 kr miatt azonnal bepörölte és M — i albíró elrendelte a végrehajtást a Biegény ember ellen 20 kr tőkéért 25 frt perköltséget okozváo, holott időközben a szegény ember 20 kr helyett 22 krt küldött bő kárpótlásul. Ez ai eljárás talán még kissé több a bírói igazságnál; Pauler minister lehetetlen, bogy érdemül számítsa be M — i albiró urnák az avan-cirozáBra, mert Eötvös bíró „Falu j*gy jegyzője"-ben Nyúzó főbíró sem mondaná ezt as eljárást kifogástalannak, pedig az szigorú volt. A ti a csel helyett a czélon tullŐ. nem helyesen cselekszik. Lehet az albiró ur mellett t> törvény paragrafusa, de a biró bölcsesége cserben hagyta.
== Színészet Zala-Egerszegen. Zalaegerszegi levelezőnk írja: Június 28 „A veres baju* cz. 3 telv. eredeti népsziomü Lukácsytól, Komfósy József jutalom játékául került színre s daczára annak, hogy a megjutalmazandó e tár salat egyik kedvelt tagja, mégis nagy Űrt észleltünk az előtte való előadásokon a zsúfolásig megtelt termekben. Tóth J. és Gálosy igen helyesen alakítottak, Győrffyné (Boglár Agnea)] kitűnően játszott, G. Rosai Claris (Zsófi (leánya) naiv szerepét szokás szerint művészileg oldá meg Somogyi (Keszeg) és Komlósy (Bálint fia) Berzsenyi J- (veres haja), Dzncz (Veréb Janka), igen \'pompásan alakítottak és Bokorné Mari (Szemes Borcsa), ki feltűnő szépsége s csinos alkata miatt
folyvást ragyog, szintén általános közte\'.. azéare játasott. A darab végével a aze replók mindnyája megtapsoltstotl ¦ kihivatott. — A „SzélházLk* ez, 3 felv. bohózat Rákosy Jenőtől juc 29. adatott e ez alakalommal Berzsenyi J. G.,j Rosai Claris és Bokor József elismerőleg alakítottak. — .A kis doktor cz. 3 felv. operetté Chívat és Dorntól jalius lén nagyszámú s intelligens közönség előtt adatott Bokor József (Don Melchior oly talpra szetten játszott, hogy néhányszor kihivatott, Berzsenyi Julii (Fíanetu), Gálosy né (Beatrix), Bokeraé Mari (Santa Maria) és Gálosy (doktor picoolo) oly művészileg alakítottak b a darab vége felé annyira mulattatták a közönséget, bogy szün ni nem ak aró él jenekkel i« jutalmaztattak s kihivattak. — Jalius 2. „A Milimári" cz. 4 felv. népszínmű AJ ma* y Tihamér tő! igen nagyszámú közönség előtt került ssinre Ezen JOOO arany frank pályadijt nyert népszinmü, melyben igen sok szép jelenet ¦ vonás fordul elő, feszült figyelemmel hallgattatott Bokor igazgatónak tiszteletére válik bogy sem költséget, sem fáradságot nem kiméi a minden áldozatra kéas, hogy a vidéki közönség is irodalmunk legújabb s leghíresebb terményeit megismerhesse. Somogyi (Boros), Győrffyné (Rébi) neje e Tóth (Ferencz fiuk) igen jól alakítottak, Bokor József (Sajtár), Gálosy (József fia), Berzsenyi Júlia (Vera nevelt leánya) ki-tönóen játszottak, Bokorné Ágnes (Kor-csákné), Bokor J. (Tini), Gáloayné (Fini) leányai, dicséretesen alakitottak a végre Bokor Kálmán (Janó mindenes) igen talpra esetten játszott, ez utóbbi, Bokor József, Berzsenyi Júlia néhányszor meg-tapeoltattak s megujráztaftak. A íelvo-á sok jBzűnete alatt if;. Bokor J. karnagy kitűnő vezetése alatt álló zenekar mulattatja a közönséget.
Rövid hírek
Rezsó trónörökös a folyó nyár derekán zergevadászatra jön LiptÓme gyébe. — Blahane Lujza Nagyváradon vendégszerepel — Hózivatarokról értesítenek Felsfi-Krajnából ; oly erősen havazott, hogy as állatokat nem lehetett kihajtani a mezőre. — Jnrabó, a híres ele fánt már nem akar kenyeret enni, csak süteményeket. — Weisz L. Samuel bu-dupe ti fiatal kereskedő, ki csak nemrég nősült meg b 15000 forint hozományt
kapott, eltűnt. — 107 eres ember baít
meg Erdélyben Ürmös községben. — Angolorszíg hadi készületeket tesz Egyptom ellen. — ZsldÓ ellenes falragaszokat alkalmaznak az ország különböző vidéki Tarosaiban minden következmény nélkül. — Az angol kormány két nagy magángőzöst bérelt csapa \'azálli-táara. —¦ Loudoilban meggyilkolták Claaricarde lordot, midŐL lakása feíé mut — HOSzter FulÖpÖt a curia rab-láa és szándékos emberölésben bűnösnek nyilvánítván, életfogytiglani fegyházra ítélte. — A nihilisták között ísmétujabb conspiraiiot fedezlek fel. (Valóban csudálatos macska-természet a polypok erejével párosulva !; — A philloxera nemcsak Ó-Budán, hanem a keszthely hegyekben is mutatkozik. — Boszniában az ujonezozáa igen azép csendben és nagy eredménynyel ment végbe. — A kémények kiégetését a fővárosi tanács az a miatt támadt szerencaétleuségek alapján
betiltotta. — Szent István napján az idén fővárosaokban népünnep lesz, melynek legérdekesebb pontja az, bogy a legszebb férfi és nőnek jutalom fog ki-osztatni. — A tüzesetek Veszprémme-gyébea igen gyakoriak. — Egy Sxlnesz-pár Újvidéken a vihar által felfordult csónakból a Duna habjaiba eaelt. Mindkettőjüknek\'ott lőn sírja. — Kapoleon Viktor herczeg fővárosunkban tartózkodik. — A farkasok nagyon elszaporodtak as erdélyrészi megyékben. A belügyminisztériumtól hajtóvadászatotkó relmeetek távirati uto . — Egy antlse
Szabó Lajoi galamboki községi képviselő, a galamboki körjegyzői állomás betöltésének mikéntjéről szólván, a midőn ez alkalommal neki ront Halász Imre ev. ref. lelkész b községi képviselő urnák, ki a megejtett választás alkalmával Talabér Gyula nr ellenében Slárzsinszky György re szavazott, a ki a választást megsemmisítendő, a lek. alispáni hivatalhoz kérvényt terjesztettbe, egyúttal megtámadja Starzaínszky György hiva\'alí képességét nem gondolván meg, — bogy mi aem könnyebb, mint másnak tekintélyét s jó hírnevét józan gondolkodású egyénhez nem illőleg lerontani i misem nehezebb mint azt az illető részére visszaszerezni.
Nem reflektálok én a megejtett választásra, sem\'\' Siabó urnák Halász úrral elkezdett polémiájára, mert ezekhez semmi közöm, )de igenis erkölcsi ugy, — mint felebaráti köteinaségemnek tartom azt, hogy a megsértett Slárzsinszky Gy. érdekében néhány szót szóljak.
Szabó ur Stárzsinaskyt okozza a galamboki ügyek oly mérvű sülyedéee-ért, mint a melyeknek a rendes kerék-ágasba behatására évek kellenek. Ez szerintem igen kificzamodott gondolkodási mód, mert tudva Szabó ur, bogy Slárzsinszky 15 é ven korában került Galambokra s tudva azt is, bogy Stár-zsinszky ott csak 4 évig Begédeskedett, ismételve mondom s e g éde skedett, tehát független, s mint hivatalos közeg saját akaratát követhető egyén nem volt, észszerűen Stirzsinszkyt a galamboki ügyek nülyedéseért nem vádolhatta. Bátor vagyok itt azon meggyőződésemnek helyet engedni, bo/y Szabó urnák Halász úrral megkezdett polémiájában Slárzsinszky csak is ártatlan közeg, mert én StárzBÍnazkyt az ellenkező oldalról ismerem, mintsem ót Szabó ur nemes emberbaráthoz nem illő móden feltüntette.
Menjünk eg~ lép&sel tovább: „Nem gondolta meg ;\'t. L Halász or), hogy as értetienaég és hanyagság, mely utóbb is volt főnöke lemondásával végződött* stb. Itt ismét egy vágást kapott Stárzsinszky. — Nem Vagyok bizonyos, Íjon az aértetlenség* vagy „haayag-ság," vagy mindkettő vonatkoxik-s itt Stárzsinszky sseméiyére: de annyit még a merek állítani, hogy SzabÓ ur itt ismét helyteleoségeare ragadtatta magát, — ismétlem itt újból, bogy Stárzsinszky hivatalos teendői közepetle saját akaratát szabadon nem követhető eegéa volt Galambokon, tehát a sülyedt ügyeket ő saját belátása és akarata szeridt nem kezelhette, vagy más ezóvai, — bogy Stárzsinszky órteilea-e vagy sem, GaL lambokon kellőleg ki sem mutathatta. Nem oszthatom tebát Szabó ur rósz véleményét itt aem, mert én Stárzsinszky t egy érett gondolkodású, hivatalát értő, ügybuzgó fiatal embernek ismerem. Vagy \' kérdem Szabó urat a szerinte „értetlen* fiatal ember mikép jutott a jegyzői oklevélhez? Töprenkedik továbbá Szabó Lajos községi képviselő ur azon is, hogy hova eűlyedtek volna Galambok és a vele szövetkezett községek a közügy terén, ha Stárzsinszky (t. i. Haláss ur kedvencze) választatott volna meg. — Szegény Stárzsinszky ur nem érzi ön itt . a tőrszurást? Kár volt önnek fellépni, kár volt önnek megkísérteni, hogy önálló jegyző lehessen. Vagy nem gondolta ön, hogy ily veszélyesen mérges ellensége ib akadhat? Hja Szabó nrnak már hátához van kötve a kenyéri tehát mit gondol ő azzal, ha egy fiatal ember egész jövőjére talán befolyással bírható, helytelen személyeskedésekre engedi magát ragadtatni, csak győzzön az igaz ügy, (t. i. Szabó ur akarata) s segédkezet nyújthasson az ármánynak, msiy ugy is elég hatalmas arra nézve, hogy a védtelen ártatlanságot agyonvagdalbasaa. A bírói számadások s egyebekről is karczolgat a t.-képviselő ur, a nélkül azonban, hogy Stárzsinszky személyére vonatkozó vag-dalódzásaival felhagyna. Stárzsinszky
mita röpirat nyomása a budapesti \' ur»l Tolt «««acsém ballani bírói flzám
főügyészség belügyministeri engedéiylyel az ottani főkapitányság utján betiltatott s a már meglevő példáoyok elkoboztattak. — Czegléden Szálay Lajos függetlenségi képviselő ellen merénylet történt. Egy lövés karjába hatott.|Sebe nem életveszélyes. — Vértesi Arnold egy be-ssélyét Pigesu, franczia iró, lefordította a szerző megnevezése nélkül. — Egy BOClal demokrata szerkesztőt elfogtak Reichenbergben. — A párisi hatóság fővárosunk törvényhatóságát uj városháza fölavatási ünnepély ére meghívta. — Erdélyben egy gazda-embei n-ijét éa mostoha leányát összevagdalta fejszével, maga elmenekült.
A közönség köréből.«) Válasz,
Szabó Lajos galamboki községi képviselőnek a .Zalai Közlöny" f. é. június hó 25 én megjelent 51-ik számában irt czikkére. A „Zalai Közlöny*-nek f. évi jun. hó 25 én megjelent 51-ík számában
•J e rovat an aoiISttekért aem alaki, scmtartalmiUkintetbenfclet&Wg\'etncin vállal a 8aerk.
{adások alkalmával is b e tekíntelbeni eljárásait csakis helyeseioi bírtam, megfoghatatlannak látszik tehát előliem, — hogy St. ur személyével itt sincs Szabó ur kibékülve. Szabó ur szavai folytán attól kellene tartanunk, hogy St. or se-gédeskedése al att majd a azepetnek i jegyzői kerület ügyei iasülyedni fbguak, de ettől nem tartok, mert bízom St. ur érettséggel párosult Ugy buzgalmában és tehetsegében. De föltéve, azonban meg nem engedve, hogy a azep^tneki jegyzői kerületben, hol jelenleg Stárzsinszky ur segédeskedik — a közügyek sülyednének, annak akkor Bem lenne oka a segéd jegyző, ki nem független, saját akaratát nem követheti, banem bűnös lenne maga a jegyző, ki kerületünkben mindenütt, de talán egyebütt is. — hivatalos teendői hu teljeailéseért, — hálás elismeréssel találkozik.
A szepetneki jegysói kerület St csakis JÓ tulajdonai s ügyessége, nem pedig értetlensége és hanyagsága] folytán ismeri.
Midóo jelen soraimat a nyilvánosság elé bocaájtom, — egynttal ismételten kijelentem, hogy engem jelen ténykedésem közepette csakis emberbaráti a er-
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
SALAI KÖZLÖKí
JULIUS 6-án 1882.
kölcai kötelességé rí etem vezérelt, — nem pedig f. galamboki jegyzőválasztást Ügy. sem pedig Szabó urnák Halász urrali polémiája, melyekhez semmi -közöm nincss nem is lehet.
Mielőtt azonban a tollat kezemből letenném, n*m mulaszthatom el felkérni Szabó urat, bogy máskor, ha valakivel polémiát akar kezdeni, ne keverjen abb más egyént is Ogy, a mint azt jelenleg helytelenül tette s vigyázzon arra, bogy ha már neki van biztos jövóje, másnak jövőjét nemes érzésű emberbaráthoz nem Ülő módon legalább ne rontsa meg.
A mint Szabó ur kijelentette, hogy állításait mindenkor kész bebizonyítani, (talán csak a volt galamboki Jegyző és nem Stárzsinszky értetlensége s hanyagsága folytán felmerült hív. visszaéléseket), ugy Ca is e ennél értésükre adom mindazoknak, kiket Jillet, hogy a miket itt Stárzbinszky ur védelmének tekintetéből irtam, azok St. urnák kerületünkben! helyes irányú működ éjére vonatkoznak s ha a szükség ugy kivinni, — hiszem, — bogy a szépeinek: jegyzői kerület összes képviselő testülete Stárzsinszky ur részére egyhangúlag — Szabó ur szavai eilonóben — a .legjobb bizony itványnyal szolgálni aká? a nyilvánosság előtt is kész leend. Egyébiránt maradtam Szabó urnák
Bajcsán, 1882. évi jui. hó 1-éa tisztelője LENDVAY FERENCZ,
mim fk szepetneki jegyzői kerület egyik képviselője.
Tekintetes Szerkesztő ur!
Folyó évi június 25-én* megjelen\' becses lapja 51 ik számában Szabó Lajos galamboki lakos (kántortaoiló) képviselő aláírásával megjelent czikk egyéniségemet ia b. Dyilvánosság elé állítja.
Miért is egész tisztelettel bátor vagyok tekintétesség\'edet fölkérni,ha igénytelen soriimaak becsei lt>pja hasábján tért nvittaní méltóztatnék.
Hogy a IekÖ6zÖnésí:m folytán üresedésben jöti kör jegy tói állás választás uijaui betöltÓJe foiyó június hó 3 áu a tekintetes járási szolgabíró ur elnöklete
gyás végett a netáni észrevételekkel s tekintetes kr. tanfelügyelőség utján a tek, közigazgatási bizottság elé jóváhagyás végett föl terjeszteni. — Vagy talán azt hiszi tanító ur, hogy a szokott goromba modora el 1 mindenki kitér és megelégszik aztal, hogy jutott és maradt is.
Végül arra is bátorvagyokfölkérní, hogy a mesteri lak udvarán épített paj tára vonatkozó jegyzőkönyvei is mutassa be, mert az iskolaazéki tagok tagadják, hogy az ópitósre 50 frton tul még lető-zsuppot is ígértek volua, mégis minden kiu végrehajtással szedette be és minden
például ezt a kis hirdetést közli: „Lind-ner Mary még nincs férjnél. A ki bírni akarja, megkaphatja, ba Ő is beleegyezik. Vaconía 1882. máj 23. FischerGyörgy.-
— Jámbor Óhajtás. Höxter helységben nemrég uj halottas kocsit vett a község, mely alkalomból a bíró hirdetést függesztett ki, melyben a következő sorok is foglaltattak: .A lakosság ezennel föl-kéretik. bogy a halottas kocsit gyakrabban használja, mint eddigelé." —Nagyon kedves!
— Jobb oldalán volt a szive. Svájcban a legutolsó Borozás alkalmáv.
kéve ZBupp után 10 kr végrehajtást ia j - ai4bó került a sorozó bizottság elé, : kinek jobb oldalán volt a bzívc. Többi szervei ehhez képest mind fel voltak cserélve. Minthogy pedig ennek daczára is besorozták katonának, azt lehet következtetni, hogy a belső szervezet felfordultaiga az illetőnek egészségi állapo:ára semminemű befolyással nínce.
szedetett.
Egy szerény tanácsom volna még a jövőre, még pedig az, hogy a csizmadia maradjon a kaptafánál, mert még a K. bné éa B. P. ügye sincs igészen tisztába.
Amidőn ezen sorok közlését még egyezer kérném, honfiúi üdvözlettel vagyok
Galambokon, I8S2. érj jUD. hó 30. alázatos szolgája KÖRMENDI SÁNDOR,
vo\'.t körjegyző, magy. kir. postamester.
3 a
Egyveleg.
— Fatális sajtóhibát követett el egy amerikai lap főszedője a lap tördelése (v. i. az egyes oídalok összeállítása) alkalmával. Az a fatalitás történt meg ugyanis vele, hogy egy fiatal bőlgyek által rendesett hangversenyről szóló tudósítást a hasáb végin megszakítva, az uj hisábon a szarvas marhák ró I szóló hirdetéssel folytatta. Az e tévedésből keletkezettérdekes tudósítás így hangzott: .Szépségekben annyira gazdag városunknak tizenhat legszebb hölgye által tegnap este rendezett hangverseny a legfényesebben sikerült b hölgyeink még — a legtzigo-rubb kritikusnál — is tetszéssel találkoztak. Elegánsan voltak öltözve, elragadó azépeu énekeltek s kivívták az Ösz-Bzes publikum tetszését, mely őket az ország legszebb szarvasmarháinak ismerte el. Némelyek köztük sötétszinüek, mások barnák, a legtöbb azonban barna és fehér i petylye\' bir. Több üsző borja jó •1.11 . tírvéo/BubU módon eulröSl-: „„ fa ,2(S íehaiMgnA örvendett.\' tette, v»ey „,„, „t megbtriloi, miuLn : _ A házasáéi ajánlatok .eho! sem
jelen .emTolt.m, mag.m.t h.vatv, eem ¦ tan0(jk t; „,ovir. teintM<,a4: ilt.l értem li.llotDi.ok után ped.g indulni Amerik4oan. A v.lley Herold-
nem akarok.
De a közzé tett c.zikknek azon lé- < leiét, hogy a volt segédem Stárzsinszky | György 4 évi ilt működése alatt sülyedt a községi ügy oly annyira, hogy annak tisztába hozatalára évek kellenek, szó nélkül nem hagyhatom.
Azt kell hinnem, hogy a tisztelt czíkkiró Oly gyenge emlékező tehetséggel íj;.-, hogy nem képes vissza emlékezni: miszerint mi mindketten 18G2. évbe foglaltunk állás: Qaiambukoa, ő mint kántortanító s én mint kerületi jegyző s 5 már 1863. évben az akkor volt tekintetes megyei hatóságnál egy ellenem és általa xzerkesctelt alattomos és rágalommal eltelt vádiratot, az általa választott két földmi-vea által Zala-Egerszegre fölküldve, engem vádolt s miután vádiratára válasz nem érkezett, elhitette a jámbor iarán-dokokkal, hogy azért nem jött válasz, mert a vitt kérvényi szűrbe és nem köpönyegbe adták be és ezen — utal, köpönyeget kölcsönözve kellett a jámboroknak megtenni és választ még igy ís hiába várta, ekkor már volt a zűrzavar, pedig akkor mé"g a vrh segédem meg sem született s így a mit azóta nevezetesen 1866, 1870, 1872 és több éven tett folytonos följelentéseit nem a község ügye, de a kenyérit igység vezérelte, meglátszik.
írja a czikkiró, hogy 1880. év novemberbe jött azon tudatra, hogy 7 évi községi számadás van hátra és hogy minden adóforint után 20 krral több községi pótlék szedetett a kellőnél.
Igaz, hogy a már többször emiitett czikkiró 1880. évi október hó 31-én Galambokon elhalt özv. Sakács Imróné temetése után tartott halottas torba (hol a kántor ur mindig rendes vendég) sikerölt néki a nép nyugalmát fölizgatni, ugy engem, mint az akkori birát sikkasztással vádolni, azonban a teljesített biróí vizsga mit sem derített fel. Azon állítása czikk- | írónak, bogy minden adóforint után 20! krral több pótlék szedetett, csak oly ¦záratani műveleten számiiható ki — mi-dfin a jegyzőválasztáson többen gyönyör- 1 ködni szerencsések lehettek, mint halót- I tam, egy számtani föladvány volt az ibko Úti számító táblára fölírva, körülbelül ilyformán, hogy a növendékek 5-öt a 3-ból kivontak és mégis maradt valami és ; ezen a kik látták a példát, megütköztek, . hogy hogy maradhatott, pedig a czikkiró | tanitó urnák teljes igaza voli, mert ott i bizon maradt, de hát mi, kréta, azaz bo- | "csánat, hogy saját állítása Bserint fejez-; zem ki magam, fii.omitott mészpor.
De már ha számadásról van szó. engedje mg Szabó Lajos kántortanító ur azon nyílt kérdést tennem, hogy van-e szándéka raint iskolaszéki jegyzőnek Ga lambokon 1880. évben épített rí. felekezetű iskolaépitésérél szerkesztett iskola-pénstarnokát kötelező számadást a hitközség tudomására hozni ét azt jóváha-
Hivatalos piaczl árak-
1882. .
ri Julius bú \' 100 kilOLT*m
9.-0 -8.511. - Kukoricsa Kizs 3-2.—
fáradozásáért feladja Gazinte kBszaneiemcl. Mórt utána nextem, bőgj- *>Imf-njen s Igj joniui 23-án íol i* küldetett.
Sí. L- Galazibek. A k«rtBzáa.ot küldjük.
T—i Z.-Eaerszeg Köszönjük. Már aat hitlük : mer kait ön.
L-F. Bajosa. K. S Gslasibsk Ha lehet scakitxanak a további pí-li-müral\'
T. laptárasJakat, v eiererüwonyban uincsenek velünk, > abba \' pú Óhajtanak, szívós nyilatkozatra kérjük.
,r. A í&tét* indult, zíem tadom : liánya-dik Icpésníl mond mattot? !
Felelős szerkesztő: SZALAY SÍ.NDÖB. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT.
Nyilttér.*)
a— Row
árpa 3.—7.20 — Zab 6-\'.80
880---¦— Burgonya 4.---.-
—.— Buia Dara 23.50-.—
Egy kilogramm.
Árpa kása —.48 Horsó -— 36 Bal. -.10 Kttlw ká^a —.V2. Harwka —.16 Pohánka —.15 Savanyu kápostta—.10 Bépx —8. Bizs -3\'2. liuza:Dara 8S.W— Arba-kása —48. Széna 250-2.
1 Liter. Uj bor —S. ó bor -10. 1 H.i-to.
Eepcze olaj - .48 Starla gy* tja 1-20 I Fagyu gverty* —-W Szappan —-iO Marhahús 62.—B4 Borjahns 52-60 Sertsshas 56- I Ssxlouna —.80 Disznózsír —.96 Marhazsír : l írt. Körm-i —.50 Só — 13 Cinkor — Bors 1.10 Paprika —.80. Vaj -1.
Eisó ran0 egészségi- és asztali-TLz.
Leatartalemdasabb bor- és Uthlos-forrás
SALUATOR
vastartaiom nélkül, gazdag tertn. azhts\'ivíat-talommal
rjorsaras Nátron és szénsaras tiMvűn
(0-32843 Htarfcéat) (012196 literként) Lipóezl forrás laazgstssás Eperjesei.
Kapható minden ásványviakereskedésben és a legtöbb ^yógynortárbun.
Főraitár: Élestníy L, BflőapesteL
603 4—2".
¦«) o H-a
i 3
2<3. .X. V. 188!.
Arv. hirdetméoy,
Alulirl kiküldött végrehajtó « 18rfl. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré t-íszi, hogy a csáktor nyaí kir, járásbíróság 2383 V. 82. számú végzése álUl Szakonyi Zsigmond dsioI a muraközi takplrí igazg. végrehajtató javára Közlik János csáktoroy.; JaKfle ellen GOO frt tőke ennek 1882. é> jehr hó 25. napjától számítandó 6*/, kaautai és eddig összesen 22 frt 25 kr. perkausá. követelés és jár. erejéig elrendelt kii\\fc. gitési végrehajtás alkalmival bíróiig-lefoglalt és 670 frt 54 krra becsült szobabútorok; borok és pálinkából álló ingóságuk nyilvános árverés utján eladatnak. 617 1 — 1.
Mely árverésnek a 2873. sz. V. 1832. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alpei es lakásán Csáktornyán leendő eszközlésére 1882-ik évi július hó 10-Ík napjának délelőtt.9 óráj~ és Mártáoban a helysziuén 1882-ik évi július hó 10 napjának d. u. 2 órája batáridőül kitüzetik é« ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ez n árveréseu az 1881. éví LS. l. cr. 107. §-a értelmében %\' legtöbbet Ígérő ek beciiron alul is eladatai fognak.
Az elárverezendő ingósigok vételára az 1881- évi LX. t. cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő.
Kelt Csáktornyán, 1882. július lén.
T E S E K.
Grand Theatré mechanique.
csutörtötuE július hó 6-áa ti Mm üéülRten joíiüs H| nagyszerű fényes el ő a d a s.
jfjE%" Kezdete esti 8 órakor. MŰ80T-
Canal Grand Velencéében. Az orosz-török hiboru Plevnánál. Végül: Uj önraozdonyn átváltozatok és nj Vandel-Diorámák. Helyárak mint rendesen. Szombaton uj roüaor.
Mély tisztelettel
Q-lerke Fr.
legjobb Asztali-és ílditö ital,
kitűnő balásurtrik bizonyul\' köhögésnél, gége
bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK az emésztés elősegítésére . Mattoni Henrik, >tiri*ti2diun CMhomáB
^XXXXXXXXXXXXXXJOOOCX
Ásvány-viz.
Eléggé ismeretes már a gróf ErdMy Istfán uradalmához tar tozó, Bártfitioz közel fekíó ásvány-gyógyforrás Tize, a nevezetes
Czírrellcai-LajDs-forrás
(jód és natrontartaimu savanyúvíz]
mely a magyar kárpáti-egylet 1881. évben tartott kiálíitásán kitüno gyógyerejünek, nátron- és jodtartalma miatt különösen hasznosnak találtatott. Legutóbb az 1881-ik évben dr. Rik Gusztáv, Than és Bunsen tanárok volt segéde által vegye!méltetett, kinek kimutatása szerint 1000 rész vizec kívül tartalma:
Chl3nj-tri.ani 4 6673 Borsa vas nátrium 0,\'JSlö Jódnatricm 0.0150 Kécsarai nátrium 0.1S5S Szénsav natriam 8 1688 S«énsavaa vas 0.0185
Különös sikerrel használtatik : Idült húrotoknál, tüdögü-mókórnál, vérköhögésnéí, mellvizkórnál, mirigy bajoknál, dugulásoknál, aranyér ellen, májbajoknál, epeköveknél, sárgaságnál, húgyszervi bajok ellen, sápkórnáí. ivarszervi bajoknál, csuznál, angolkórnál, görrélykórnál, bórbajokná\', "bajakórnál.
Az igen nagyfokú kettedszénsavas nátron tartalma miatt savanyu borokkal pezsgő italt képez. 615 1—3
, Kapható e kitűnő gyógyvíz :
Fesselhoffer J. N.-Kanizaa. Vasmegyében, Szombathelyen Kelemen X. Ián. kereskedésében és Schneller LbJoh keres. Kőszegen. Leók Samn Sopron. Fodor J. Csáktornya. Welner és Oa Körmend*
DOOOOOOOOOOOOOOOOOfXJOOOOOOOO
Mohai Stefánia forrás. §
Egyike hazáok legszéusavdusabb vizeinek, ize savanyúi, f-z tisz\'.án használva igen kellemes, borral vegyítve, éléokea.pezsgő üdítő italul szolgát. A mí a víznek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzése adja a legilletékesebb bizonyitékot. A. mí a vizaek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehírmegye tudós tiszti főorvosinak a nagym. m. kir. b\'lügyministerium küzegóizsógüíyi osztálya elé terjesztett hivatalos IíbzIí orvosi bizonyítványából: kitűnő szolgálalol tesz főleg a légzési, eméaztési és vizelő szervek hurutos bántalmainál; a gyermekek gőrvély éa angol kórjánál: a gyomornak az idegrendszer bántalraain alapuló bajaiban; italában p-dig a vír mindazon kórokkiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi ftiet támogatása és az idegrendszer müködcs-n-ik föif\'jkozása kivánatos.
Borrarhasználva már is kiterjedt kedveltségnek örvend.
Árjegyzék Mohán a forrásnál (Moha Fehérmegyében b déli vasat állomása.)
100 darab l\'/j literes palaczk csomagolás nélkül . . - 20 fii.
100 darab \'/, literes paiaczk csomagolás nélkül . . 16 ,
100 darab \'/2 literes palaczk csomagolás nélkül . . . 12 „
Ai üres palaczkok a ,.farr<U köriratával" bérmentve Moluira izállitva a következő árakon vétetnek viitza :
100 darab 11/» literes üres p*iaczk......9 frt.
100 darab \'/i l»t«res üres p*laczk ...... \'7 B .
100 darab */, literes üres palacik 5 .
Ezen házai vállalatot a nagyérdemű közönség becse, fogásába ajánljuk.
vában.
párí-
Székesfehérvárott, 1882. június ha
Szüte István ós társai, c
a mohai „Btéfénia*-forrd* tulajdonoiai. (
OD00000300000000000000ÖV
sUff-biiaai, nomatoti a kiadó talajdoaos Wajdits József gyorssajtójari.
KAM-KASIÉSA, 1882, jnffás 9-én,
Huszonegyedik eyfolyam,
Eltfiittetl ár:
egész ("rrc......8 frt
/él étre.......4 ,
negyed érre......• S ,
Egy sxám 10 kr.
HIRDETÉSEK
S hasábos petitaorban 7, másodszor C s minden további sorért 5 kr.
XYII.TTÉRBEK 3oronként 10 krért vetítőéit fel Kincstári illeték minden egyes lejtésért 30 kr. fizetendő.
A Isp azRuemi részét illető kozlemé-njek t sr.erkesstóTióz, anyagi részét illető közlemények pedig s kiadóhoz bérmentve int esendők: NAGY-KANIZSA Wluslestráz.
líérmentstlen levelek esak ismert munkatársaktól fogadtatnák el.
Kéziratok vissza nem küldetnek.
-Kanizsaváros helyhatóságinak, ,nagy-kamzsai Bak. tűzoltó-egylet\', a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, ,nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanítótestület" a ^agy-kapizsai kisded-nevelő egyesület0, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és város
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás.
A juiíus elsején kezdődő aj évnegyeddel tisztelettel felhívjuk a közönséget lapunk pártolására! Áz eddig követett irány elég garantiát nyújt arra, hogy t. előfizetőink igényeinek jövőben is megfelelni igye-kezendünk.
Előfizetési ár :
Féléire (július—deczemberig) 4 frt. Negyedévre (jul.—szeptemberig) 2 „
Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Wlassics-híz) kérjük küldeni.
N.-Kanizsán, 1882. júa. 21.
A kiadóhivatal.
a .Xéháiiy sző a tlsza-eszlarl dolgokhoz\' toljfatasa.
A ,Zalai Közlöny\' f. évi 53. számában , Néhány szó a tisza esz-lári dolgokhoz" czira alatt kiadott igénytelen közleményem végén az áll, hogy a fenforgö bűntény minó ségéről értekezni fogok.
ígéretemet beváltom, de hogy nézetemet a nagyon tisztelt olvasó közönség tisztábban foghassa fel s hogy magamat érthetőbbé tegyem s egyszersmind eszmém és gondolataim folyását átönthessem az olvasók gondolataiba, helyesebben pedig, hogy okát adjam véleményemnek szüksé gcstiek tartom a dolgot egy kis be vezetéssel világosítani fel.
Minden cselekedet, mely értelemmel biró s szabadakarata ember által jő létre, bizonyos indító okkal bir. Senki sem tesz semmit anélkül, hogy tette, cselekvénye vagy társadalmi, vagy egyéni, vagy törvényi okkal ne birjon.
A társadalom minden emberre bizonyos kötelezettségeket ró s ezek nem mindenkor írott alakban létez-
nek s megtartásuk mégis szükséges, ha azon társadalomnak tagjai, kivált méltó tagjai kívánunk lenni; azok meg nem tartása folytán maga az Önérzet támad az emberben föl s ön maga előtt válik az ilyen a társadalom nem méltó tagjává.
Az egyéni kötelezettségek egyszersmind jogokkal is járnak. Az egyéni kötelezettség folytán tartozunk életünket fentartani s elkövetni mindent, hogy azt a megtámadok ellen védelmezhessük. De itt már jelentkezik 9 jog is arra, hogyha életünket s szabadságunkat fentartani kötelességünkben áll, egyszersmind azt védelmezhetjük is.
A törvényi okok már terjedel mesebbek agy a jogok, valamint kötelezettségek meghatározásában is kijelöli a törvény, mit nem szabad tenni s a mit az nem tilt, szabados, következőleg jogos cselekvény.
A jogok azonban oly különfélék b a társadalom mint állam tagjai által elkövetkező minden cselekedetre olyannyira ki terjeszkedők, hogy ha én csak vázlatban kívánnék Í3 ezekről jelen ozikkemben értekezni, oly hosszura nyúlnék az, hogy kitűzött czélomhoz vajmi nehéz lenne eljutni; de másrészt nem is a különféle jogokról, hanem magáról a tisza-esz-lári cselekvényről mint bűntényről akarok szólani s igy, hogy miné! rövidebb legyek, áttérek a dologra. \'
Nemzetünk, mely a honfoglalás idején egyedül magyarokból állott, később a külenféie ajkú s .vallású népeknek hazát engedett itt és \'Jz által a honpolgárok száma szaporodván, a közös jogok és kötelezettségek előbb kezdetleges törvények által lettek rendezve, melyek a későbbi viszonyok folytán átalakulásnak engedtek ugyan, de egy nemzet, egy népfaj, t. i. a zsidóság legkésőbbi időkig is kénytelen volt nélkülözni valamint más országokban, ugy Ma-
gyarhonban is a köZQS jogegyenlőséget, a mi igen természetesen azt a következést vonta maga után, hogy a zsidó nemzet esak türt nemzet levén, mint ilyen a körös állam háztartásához ugyan hozzájárult, de mert sem politikai, sem más jogok gyakorlatával nem bírhattak, hivatalt nem viselhettek, ingatlan birtokot nem vehettek, sőt némely helyeken, mint például bánya városokban lak niok sem volt szabad, sőt a hol ez meg is volt engedve, elkülönített helyen kellett lakatok.
Ezen korlátoltság a zsidó nemzet lealacsonyító h lyzetét tünteti fel a régi időkből.
Mi z természetesebb azonban, mint az, hogy a zsidó nép, mely természeti tulajdonságánál fogva, a mi a nőknél, különösen a keleties szépségben, sokszor aesthetícai bájjal párosulva jelentkezik, a férfiaknál pedig a kereskedelmi hajlam s kitartás, mondhatni páratlan szívósságban nyilvánul, csakhamar oda emelkedett, hogy az eddigi helyzete mindig homályosabban volt látható s a magyar nemzet által mintegy megszokva, a társadalomnak immár ki egészitő részét képezte.
Addig azonban, mig a társa dalmi küzdelmek tartottak, a kö zőtlök mindenkor fenállott dicséretes egyetértés, egymást pirtfogoló test-vériesség, az elszigeteltség, a keres kedelemnek általuk kitartó szorgalommal teljesített munkássága, ifjaik nak a tudományokbani óriási előre haladása s igy anyagiakban szerzett hatalmas életereje mind megannyi tényező volt arra, hogy a nagy események idején, a népek egyenjogúságának teremtő órájában a lovagias magyar nemzet maga rántotta le Önkényt a mult kor hibáit takargató fátyolt a zsidóság javára s felemelte őket testvéries keblére és lett a minden tekintetbeni egyenlőség!
A zsidóság erre teljesen meg volt érve, csupán egy gyengesége maradt fen, az, a mi addig erejét képezte, az ő szívós egyetértése s összetartása. Ha ettől is meg fog válni s az egyetértést és össze tar tást a magyar nemzet karjai közt fogja keresni, azt bizonynyal fel U fogja találni s ekkor végre meg fog szűnni a faj- és nemzet-idegenkedés is teljesen.
A zsidó nemzet nem lehet kö-zönbös ily kérdés betöltésénél, mert értelmességük és a tudományok és müveletek mezején szerzett gazdag tapasztalataik után feltétlenül arról keli meggyőződniük, hogy külön ál lamot soha és sehol nem alkothat nak maguknak s ha azt tehetnék önmagukat tennék tönkre, — tehát a magyar néppel fentartandó testvéries egyetértés, őszinte rokonszenv legyen jelszavuk s a névmagyarosodás és a magyar nyelv megtanulása s alkalmazása által iparkodjék a magyar nemzetnek erős tagja lenni, hogy azáltal önmagát is erősítse s igy fen tartását biztosítsa !
Dr. FARM EK LÁSZLÓ. (Vége következik.)
Audlatur el ahera pars. Miután a „Zalai Közlöny* tár sadalmi kérdésekkel foglalkozik, nem csoda, hogy az Istóczy és társai ál tal mesterségesen előidézett, az orosz zsidóüldőzések és a tisza-eszlári rejtélyes eset által még inkább előtérbe szorított u. n. zsidókérdéssel is foglalkozik.
Sajnos, hogy az eddigi e tárgyról hozott közlemények, kivéve az utolsó számban megjelent Dr. Fárnek jeles tollából eredett czikkén kivű! — többé kevésbé anliszemitisus szellemben lettek írva, de ezek közül egy sem volt oly élesen támadó, sőt
mondhatni fenyegető és izgató, mint Keöd József aláírással .Rosz csillagok járnak" czím alatt megjelent hosszabb czikk. Már ha Keöd ur nem irná, hogy ó Istóczy és 12 röpiratának híve, ez kétségenkivüi mindegyik sorából kitűnnék, de aligha talál hitelre, hogy épen a zsidók érdekében írt volna; Ő a zsidŐK érdekében nem irt, sót soraiból következtetni lehet, hogy szívesen látná, ha minálunk is kezdődnének a bol- \' dog és dicse (?) Oroszországban napi renden levő zsidóüldőzések. Kívánságát azon phrásissa? támogatja, fajdalom, ezerek és ezerck vannak a nyomor azon szédületes fokán, honnét bizony az Önfeledkezés légköre már nincs messze", persze ő ugy értelmezi, csupán a nem zsidók között — háta zsidók között nincsenek számtalan szegény és ínséggel küzdő-családok? a nyomorúság nem ismer vallásfeleke- -zeti, különbséget. — Hátha ilyen önfeledkezesre jutott ember szegénységében azt mondaná — miután ő ínséget szenved, mindenki, kinek egész kabátja.há?a és falat kenyere van,plane a ki ezereket és ezereket haszontalan kiadásokra pazarolni képes, mig ő saját vagy mások hibája által koplalni és rongyokban fázni kénytelen, jogtalanul bitorolja vagyonát, mert bizonyosan mások zsirján gazdagodott meg, ilyent pedig akár zsidó, akár nem, felesleges vagyonától fosziani sót agyonütni nem vétek? Keöd ur bizonyosan igazat adna neki,„ mert az éhség rosz tanácsadó." Hát csupán zsidók árve-reztetik el és potom áron veszik a szegény adósok birtokát ? hát - a hátralékos adó, szölőváltság fejében hány ily birtok árvereztetik el ? és hány takarékpénztár vagy más pénzintézet, hol épen mérsékelt kamatláb mellett törlesztésre pénzt kiadnak, hány ügyvéd, végrehajtó és nem zsidó tőkepénzes vett és vesz naponként ilyen elárverezett szólót vagy telket néhány forintért?
TÁRCZA.
Voltam, voltam én ls boldog
Voltam, voltam én ia boldog, Áldom érte az egé\', Bár "érelmém sordon utja Kin tövis között vezet.
Mondhatatlan boldog voltam, Aliul az égi angyalok, Kikuck nyájas tekintete a IcremiÖu and-Iog.
Volt nekem is mounyoraiágom, Csillag -éi.yea kék egem ; H aiAi-cl" cmuck Üas-á napja Ragyogott * kék egen.
Lelked ott a mennyországban A ki-ályi «éken üli, S hfi szerelmom iábaidnak Zsámolyánál üdvözült.
S be töltötted a szivemnek Földöntúli vágyait ti valósba édei ajkad Lelkem tündér álmait.
M..udbaUtlan égi kéjjel Mit ám ajkad bíborát 8 »sent irigyünkre a bizalom Telte fel a aoronát
l>e a viszály zordon áika Kozibúik iiixküt Teteit, Mely Gzirclmet és bizalmat, iljiiuen: porrá égetett...
K moat - kárhozat pokliról Kell néercem szép arczot\'at, És firamom vesztett üdéin Yeaztett aiounyorsligfmat.
Siratom is mindörökké,
Bár faijába airatom,
Mert tndom, hogy azt a mennyet
Többé sobjsí birbatom.
Emléke is elég nekem, Hogy bírtam >zerrlmedet,.
Bár pokolra juttatott ia, Áldom -rtc az eget.
MaJliSBALUI GYULA.
A phorísmák.
Kikicsak önmagát szereti. — Az allrmsmas az e»oiimu«, csakhogy más alakban. — A részvétben csiík a magunkfajta szenvedése fáj, a rokonszenvben a magunkfajta előnye hiseleg, és a szerelem csak az öniinma-gunknak kiegészítése és repród uc\'.iój a iránti vágy.
Gyermekeiben mindenki saját énje eszméiét óhajtja nevelni.
Nem az Isten teremte a maga képére az embert; hanem ac ember teremte a maga képére az Istent s az Istenben is csak Önönmagát fogja fel. .. eszményit\'
A szerzetesség nemcsak lemondás a világró\', — hanem lemondás ünöumagá ról is.
Az érzelmek a cselekvényeknek igrfL tág körét determinálják az alacsony műveltségű embernél, a müvellség\'emel-kedéeével az érzelmek uralmi tere azÜ kebbkörü agyán, de hatásuk sokkal intensivebb.
Kik^ mást keresi a házasságban: a jul nevelt házi leány anyai érzelmeket, a r^gényolvasÓ idealista nő szerelmet, j kaczér hölgy pedig szabadságot.
SCHWAKZ ADOLF. 1
Calro és a Nílus partján -
— Eredé1 i tadóaitáz. —
Héc: jun. 24. 1882.
A bécsi Práterben egy aj panoráma épült, mely a taraszszal nyittatott meg. Csak egy Kép van benne és ezt Wautera Eniii brüaseli festő késsité, ki Budolf r-t/unörökös ő fenségét egyptomi utján elkísérte.
A nép a tágas épületben körben fut és ha az embsr bemegy a ptnorámába, akkor egy magaalatra jut, ahonnan Cairót ea vidékét, a Nilua folyót meglátjuk — éa tekintetünk az afrikai sivatagig halad. —
A kép hossza 120 és magassága 15 méter (tehát a800f"~| méter), mely munkát 6 hó aUtl festett meg két tanítványa val. A kép alsé végétől lábunkig lerroé-szetileg van csinálva a föld, mely oly mes\'erileg készült, — hogy a valódi a festettől csakis akkor különböztethető meg, ha a muta\'Ó, illetve magyarázó figyelmeztet bennünket a válaszvonalra-Nem írjuk le a képet, —hanem itt közötjük a nagy müvéiz leírását, melyet tapasztalat szerint irt le és a képpel tő kéletesen megegyezik.
Csak egyes comnentárt hocsájtunk
előrt .
A citadella 600 éves, a mocadella épülete nagyobbrészt alabástromból készült, mig két tornyocskája porczellánból van. A kia fehér hajácskik 55 centimt. nagyságra vannak festve a pompás pers-pectivájuk miatt — nagyobbaknak látszottak.
A nagy árboezoa hajók a M.lueon a báromszögű ritorlákkal moat kéjalazásra használtatnak, mig előbb gályarabokat szállítottak rajtok.
A trónörökös a Khedivévl nyílt, kocsiban van, ő fensége tengerész tiszti ruhában, s kitűnően van eltelálva. A kocsi u\'án viszi egy lovas a zöld) azinü prófétazászlóját, mint a legnagyobb ki-tüntetés jelét
A Mária facsoport most Eugénia Ex császárnő tulajdona.
A piramisok tőlünk 2 órái távolságra vannak a ezért tűrnek fel oly kicsiny alakban, ezek 5000 évesek és 137 méter magasak (egy mé:errel alacsonyabbak, mint a azent István tornya Bécsben) és oly meredekek, —¦ hogy felmenni nem lehet, két arab tolja fel az embert.
Ezek előrebocsájtása után a nagynevű művész sorait itt közöljük. —- ki mesteri munkájával ezerek örömét keltette fal s nagy nevét még inkább na gyobbitá,
Cairo, Geaireli-rc vezetőm 1830. máj. hú 13, M« reggel, a legelébb átvonuló szamarakat Eibckiebben, bérelve, rög-lön útnak íodultUDk, á Kasr-El-Nili hídon, árnyas sétáuyokoo keresztül — aa uj európai modorú városnegyed — IsmeTleh falé.
A vizén által érve, a nagy folyó balpartján találjuk magunkat.
Míg egyfelől a Nilua csendes vízi-bárkák és .dahabiéh"-k álul metszve Cairo és Buubicq falai felé hömpölyög; addig másfelől az egyp\'usi mezőaég — mini Flandria virányos lapálya — zölden és aranysárgán elterjed, láthatárát pálma erdők és a sivatag rózsás dobián* csolatai azagélyezik.
. Végtelen karaván-vonat — a leg-bizarabb rendbin vonuló lovasaágj csordák és csapitok — kifogyhatatlan változatossággal, élénkíti azon panorámát^
mely szeműnk előtt elterjed. Ez a világ "egszebb látványainak egyike; de azok-3ak ia egyike, mely mintegy arra van hivatva, hogy a törnéoelemre vissza emlékeztessen, mely alatt a fény, melyet a nap az összesnek kölcsönöz, a legélénkebb benyomást gyakorol a káprázó szemre. A folyó.
Első közeledésnél nem szabadkoz-balík »4 ember, egy bizonyos tiszteletnek C\'zéaétoi. itt vtű ő a folyók atyja, ö látta partjain az emberi műveltséget keletkezői, számtalan uraiom emelkedésé: és aülyedéaét, láttaMeroe és Memphis pompáját, látta a dicső Thébél. száz kapuival és Heüopiat a nap városát.
Boulacq-iól a látvány nem oly fűn— éges, mint föiebb a folyó mentén, mint pl. Foatatt előtt. Itt a folyó úgyszólván két karra oszlik. Azon hely, hol állomásoztunk, hajdaa sziget volt. A bal kar most úgyszólván kiszáradt, — három ut vezet keresztül, de még nyugat felé utolsó nyomait észre is lehet venni; amennyiben olt posványoi tavaknak egész sora terjedel, bol a féket* bivalyok hátújukat és a gyermekek jálszó lm: vöket találják ; partjain pedig — a Pbaraok idejében oly nagy tiszteletben tartott — nílusi gémek — kígyók, sáskik éa bogarakra — vadásznak.
A bajé közlekedés itt igen élénk, egész raja acangea-knek — nehéz fekito oldalréasekkel, roppant nagy három azeglotü vitorlákkal ea ferdén álló hosszú vitorla rudakkal ellátva — a meredek és kövecses part énntéae és elhagyásával vannak elfoglalva, mert Írt nem csekély, .a gabona, szén és egyébb áraknak ftíl-I és lerakódása.
HÜ&ZÖNKGYRDIK SVTOLTAM
Z AJ*:* 1 K Ö2 LÖNT
JtTIilTO 9 éa 188$..
Ezek socialis 6s agrár kérdések, melyeknek megoldására a törrény-hozás volna hivatva, de nem Istóczy szellemétől megszállt, vakbuzgó antiszemiták, kik a zsidóban gyűlöletük igazolására mindent hibásnak találnak. Ha kereskedő a zsidó, mondják csak vagyont keres; ha földbir-tosos — mondják, „nagy urat akar játszani,* ha tanult ember, nem tet szik nekik, ha miveletlen eo ipse megvetendő; ha németül beszél, akkor idegen; hi magyarnak vallja magát, milyen vakmerőség! sat. a végtelenig, sine gratia.
De mondjuk, hogy a zsidók kö zött vannak tényleg uzsorások, csalók, rosz emberek; hát az évezredekig tartó üldözések, bántalmak és meg-alázások, midőn a zsidók látták, bogy csak akkor becsülik, ha pénzök van. nem hozták a zsidót azon gondolatra, hogy a péuz nagyhatalom, melyet elérni a legnagyobb boldogság. Hát a nem zsidók között ninesenek ilyen gondolkozású egyének, niocsenek uzsorások, csalók és rosz emberek? hát azt akarja Keöd ur, hogy a zsidók mind angyalok legyenek? VaD a társadalomnak ilyenfajta emberek ellen fegyvere, a csalás ellen pedig segit a törvény, legyenek azok akár zsidók,akár nem zsidók — és ez a megvetéí — de azért, mivel itt-ott van zsidó uzsorás, mindjárt békát, kigjót kiál tani — .üssétek mind a zsidókat\' már Keöd uram nem lovagias !
Reméljük és eddig reményünk nem csalt, hogy a magyar nép nem hagyja magát ilyen izgatások által félrevezetni és hogy az emberszeretet és az igazi vallásosság napsugarai felderítik azon ködöt, melyet Istóczy és hivei terjeszteni szeretnének és hogy az összehordott hazug ságok és aljas rágalmakból álló trágya nem fogja megérlelni azon keserű gyümölcsöt, melylyel a magyar nép szivét megmérgezni akarnák.
Veszélyes játékot űznek ezen urak, mikor a nyers tömeg azenve délyeire izgatólag hatni akarnak, ve szélyeztetik a magyar nemzet jó bi-rét,hitelét a külföld előtt.
Magyarország \'ellenségei, csak várják azon pillanatot, midőn Magyarországban zsidó üldözések kitörnének pedig nincs kétség benne — Istóczy és társai erre törekednek — kár örvendve mondanák, ,a magyarok csak olyan barbárok, mint az oro-
szok.* Hogy mily mértékben szenvedne a kereskedelem, az áilamhitel,. szóval az általános jólét ilyen mozgalmak által, kiszimithatlan; szórnom példát mutat erre Oroszország
— hol a zsidóüldözés ek következtében a kereskedelem pang és melynek állampapírjai az utolsó időben 300 milió rubel értékkel leszálltak; persze ilyen csekélységekkel Keöd nr és társai nem törődnek.
Egyébiránt talán nem is olyan rosz, mint gondolatlan és véresszájú
— talán ő reá is illenek a biblia szavai: ,Bocsáss meg uram nekik, mert nem tudják, mit
Kiállítás Kismartonban
A Bopronmegjei gaidaíági egyesület 1882. évi szeptember hé 5 én Kismartonban szarvasmarha, kiállítást rendez, mely kiállítás kéziipar utján elÓállitott szalmakalap, kosár, gyékény, selyem termeléséi\' továbbá házilag készített les- és kenderfonál díjazással lesz egybekötve. A kiállítás reggeli 10 órakor kezdődik, a dijosztás pedig délatán 4 órakor történik a helyssinén.
A dijak a következek : I. Szarvasmarhára: a) Tenyész bikákra. Tiszteletdijak: egy belga main-káslé hronebél készült stalaettje 80jtrt értékben, 1 darab ezüst, 2 darab bronce érem. Pénzdíjak: Első dij 8 darab 10 kos srany, második dij 5 drb 10 frankos arany, harmadik dij: kétszer egyenkint 10 frt ezüstben, b. FejŐstehe nekre. Tiszteletdíjak; Első tiszteletdíj 50 frt értékben, 2 darab ezüstérem, 4 darab bronce érem. Pénzdijak: Első dij: 8 drb. 10 frankos\' arany, második dij: 5 darab 10 frankos aránk, harmadik dij: háromszor egyenkint 10 frt ezüstben, negyedik díj: háromszor egyenkint 5 frt ezüstben, c) Bikaborjukra, melyek az ls/t évet meg nem haladták. Tiszteletdíjak: 1 ,darab ezüst érem, 2 darab bronz érem. Pénzdijak : Első díj; 5 darab 10 frankos arany, második dij: 3 darab 10 frankos arany harmadik dij: 8frt ezüstben.d) Üezükre. Tiszteletdijdk: 2 darab ezüst érem, 3 darab bronce érem. Pénzdíjak. Első dij 5 darab 10 frankos arany, második dij : 3 darab 10 frankos arany,harmadik dij: kétszer egyenkint 8 frt ezüstben, negye dík díj: kétszer egyenkint 4 frtezüstben. Kiállíthat minden aoproaimegyei tenyésztő és a községek első osztályú diját azonban csak a sopronmegyei gazdasági egyesület tagja nyerhet. Ama birtokosok, kiknek egyenes adója 80 irtot meghalad, pénzbeli dijakban nem részesülhetnek. Megfordítva tiszteletdijat csakis 80 frtnál több adófizető kiállító nyerhet. Üszők és bikaborjuknál csakis a kiállító saját nevelésű állatjai dijaztatnak, ami a k5zség: bizonyilványnysl igazolandó. Tenyészbikák és fejőstehenek idegen származá ¦aak is lrfcetnek.
Nem ritkán még ember terhet is hordanak a titkos alsó rétegben, az Asso-nan-i és Sionii rabszolga vásárról Alexandria és Cairo piaczára.
Mai napság, a rabszolga kereskedés titokban Űzetik, az egyptusi puák is igyekeznek, részint rendelet folytán, réssint pedig Európa iránti tekintetből, plátói embersseretetet mutatni.
De azért még most is tolongnak nagyszámmal Taweshaból a megcsonkított heréltek, a hárem kapui felé.
A szállító és halászbárkák savaros tömkelege közt, vidám változatosságot nyújtanak, a csinos, fehérre festett ,da-babieh\'-k. .
Eme kis jármüvek, csak a nílusi közlekedésre használtatnak és csak a Pasák, Bey-k, lovagok és gazdag bazár birtokosok használják, az elsfi vízesésig való utazásra.
Partjáról, hallható a tis evezősök zsoltár éneke és * strophás Tarabouk-ja, a hang, ai evező csapásával együtt-hangzik-
A folyó sima, csendes, mint a tó. Ólomssürke fölszíne s csitrem-sárga alapszíne, helyenként ezüst-fahéren csillog, a ¦ugar törése alatt.
Csendesen folyik tova, növését, az egyenlítő rohamos záporaitól nyeri. Méltóságteljesen halad az esőt nem érő sivatagon koraistul.\'.fó mellék-folyóitelhagyjs. É folyam vize .sem,. Kérdezd ama feilab-nőt, ki oly kecsesen hajlik a folyó fölé, hogy csebrét teli merje: honnan jő a vis? 0 azt fogja felelni: „Ez a viz a paradicsomból jő, hol angyalok fürödte nek benne."
Mily csendet ma e vén folyam 1 As északról jövő lenge szél, alig képes a \' sdahabieh"-kÍa. vörös lobogóját lengetni vagy a part hosszant elterjedő sajkákat ringásba hozni.
De e lágy csend gyakran tomboló dühhé változik, akhor a forróság fojtóvá s a szárazság titka**lóvá iess: a sivatag égető szele issó áramlattal aaárayaJ
II. Szalmakalapokra. Első dij: 3 darab 1.0 frankos arany, második dij: 2 darab 10 frankos srany, harmadik dij: kétszer egyenkint 8 fn ezüstben. Dija-aásban csakis Snpronmegyében házi ipar utján elóállitott szalma kalapok részesülhetnek. Minden kiállítónak legalább 3 darabot keli bemutatni — A kiállítók kötelesek tárgyaikon azoknak árát megjelölni.
Hl. Kosarakra és gyékényekre: EIsŐ dij: 2 darab 10 frankos arany, második dij: 1 darab 10 frankos arany. A dijak száma esetleg szaporítható. Díjazásban csakis Sopron megy ében termelt kosár fűzből, házi ipar utján előállított kosarak részesülhetnek. Az árak megje lö\'endők a kocarakon.
IV. Seiyemtermelési dijak. Első dij : 4 darab 10 frankos arany, második dij: 2 darab 10 franko* arany. Azon kívül 1 darab ezüst érem 1 darab bronce érem a selyem termelésnél hasznait czél-szerű eszközök díjazására fordít tátik. — Dijat csakis Sopron megyében termelt selyemgubó nyerhet. A bírálatnál a folyó évben termelt mennyiség az irányadó, minélfogva a kiállító csakis az ez idei termelésből eladott összes mennyiségnek a beváltó intézet által kiállított hiteles kimutatása alapján dijaztatik.
V. Vásson és daróczkelmók előállítására használt, házilag készített len* és kender fonalak dijasása : a) Lenfonalakra. Első dij: 3 darab 10 frankos aranyi második dij: 2 darab 10 frankos arany, b) Kenderfonalakra. Első dij :- 3 darab 10 frankos arany, második dij: 2 darab 10 hankos arany.
Altalános határozatok. 1) Valamennyi kiállítmány, legkésőbb folyó évi augusztus hó 26-áig Tai.árky Gy ula úrhoz a kiállítási bizottság alelnökéhez Kismartonba bejelentendő. Később érkező bejelentések vagy be nem jelentett tárgyak csak kivételesen vétetnek figyelembe a a kiadandó katalógusban nem foglalnak helyet. 2) Az állatok bejelentésénél (mely czélszerüen levelező lap által eszöközölhetŐ) a következő adatok kitüntetendók, a) a kiállító neve és lakhelye: b) az állat reme és kora, c) az állat azine és jegye, d) az állat fajtája kereszteséseküéi a vérkeverék, e) eladandó-e az állat áe mily áron? 3) Takarmányról a kiállító tartozik gondoskodni,.a kiállítandó marhák elhelyezésé rÓl azonbao a rendező biz. intézkedik. 4) A bíráló bizottság működése a kiállítás megnyitása után azonnal kezdetét veasi A díjkiosztás előtt az áÜatok a helyszíné rfil el nem távolithatók, b) A kiállítás látogatása díjmentes, kivéve a bíráló bizottság számára fenntartott helyet, a hova 30 kr. belépti dij fizetendő. A befolyandó összeg a dijat nem nyert tá volabbi vidékről jövő kia-bh kiállítók kőzött fog szétosztatni. 6) A kiállítat.
pján szeptember hé 5-éo, Csornától Kismartonig éa vissza egy különvonat fog menni, 50*/t>-*J leszállított szállítási díj mellett. (A vonat minden közbeeső állomásos megáll, itt azonban csakis a főbb állomások vannak kitüntetve.)
Menetrendje a különvonatnak: A kiállításhoz. Állomás és időszak Indulás
Csorna reggel 5 éra 40 perez
Kapuvár , 6
Eszter háza „ 6
Pinnye » 7
Sopron B 7
V. Pordány „ 8
Kismartonban érkezés 8 A kiállításról vis Állomás és időszak Kismartonból indul este V.-Pordány Sopron „
Pinnye „
Essterháza ,
Kapuvár 9
Csorna ,
A menetjegyek oda és vissza érvényesek A jegyek leszállított ára Kismartonba és vissza * következő : Aliomáaróí Kismartonba és vissza
I. "zzt.ll. 0«át.lll oszt.
Érkezés 6 óra 20 peroa,
30 02 49 12 50 24
k r a j c ¦ i r
430 322 204
Parid .... 413 310 196
Tamási . . . . 390 293 185
Szarföld . . . . 385 288 183
bCapuvjir . . . . 340 255 161
Vimyéd . . . . 318 238 149
Kszterbáza gjAr . . 306 230 143
Kszterliáza . 263 196 121
Pinnja . . . . 224 1G8 102
Kia-üzenk . 201 150 90
Balf .... 173 130 77
Soproo . . 129 96 55
Kurtái .... 84 63 36
Darufalva . . 68 50 29
V.-Pordinj . . . 45 34 19
Sopron, évi 1882. jul. hó 1 CD.
A sopronmegyei gazdaangi eg yeaül
nevében : Gróf SZÉCSÉNYI K-,
elnök.
EMÖDY JÓZSEF, titkár.
A kiállítási bizottság nevében: HORVÁTH BOLDIZSÁR,
f elnök
TANÁRKY GYULA,
alelnBk.
partok felett. A nap sugarait, mintegy fátyollal borítja be, a felkavart homok felhő. Hajlong a datulyafa karcsú dereka és pálmakoronája lobog.
Olykor a hullámok felkavarodnak, vise zavaros és sziue sárga: a kis halászbárka pedig — bevont vitorláival — lebeg a tánezoló hullámok felett, 9 sebesebb a — sastól üldözött — pelikánnál.
Ez akkor van, ha a khamsing dühöng.
A város.
Folyam mentén meddig a szem beéri, a jobb part egész hosszában, le a deltáig, alacsony házakk .1 van szegélyezve — szürke vagy meszelt verándákkal — palotákkal, melyek messziről pompás lakokat látszanak nyújtani és közelről omladozó romokat jelképeznek: zöld kertekkel, melyekből a moschee-k gyönyörű koptornyai kimsgaslanak. E Moscheek csipkerácsos balkonjairól hullik a mouezzin reggeli és esti imára való szólítása: „Allah Akharl*
Rodah szigete felé az építmények elmaradoznak, de falaik, a mimosok sűrűjén kereastül is fehérlenek. Ott van elhelyezve a víz dagály- és apály-mérője, az úgynevezett „Nilometer-"
Oldalvást fekszik egy három ablak-soros nagy palota, Ibrahim Pasa régi
tonák fehér egy< vezényel tétnek. Eme két roppant palo tát elválasztó akácsos Lebbek sé\'ánya végén van a nemrég, épített „Ka*r-E Nil" hídja s velünk szemben veszi kezdetét ama* csatornt, mely elválasztja Csl rotél mindkét kikötőjének igen fontos elővárosát, Boulacq-ot.
Boulacq tudományos nevezetessége, egy még Maríett Pasa által létesitett — a legpompásabb egyptnsí régiségekkel felszerelt — muzenmá\'ÓI nyerte. — E múzeum a Nílus partjain feküdt ugy, hogy dagálykor a hullámok falatövét
mosták. Továbbá a kérlek, melyeknek csokros virág pompája közül, a sphioxek s kolosok fejei magaslanak ki, melyek már távolról figyelemmel kisérnek bennünket Ezeknek tesszük első látogatá sonkát.
Hajcsárunk Yuussef, rögtön egy arra evező hajóst szélit; mialatt két kis szerecsen, kik látásunkra a homokról, hol lomhán elnyújtózva feküdtek, felpattannak^ elég tolakodóan elénk telepednek kinyújtott kézzel szüntelenül „back-cbich* ért ordítozva. „Backchich* (borrn-.10), ez as Egyptosok nemzeti dala.
Amott a háttérbon az ég boltozatján látszik a Mokaton hegylánca rajzó lata. Kettős fényben uszé ormai elragad-tatéan tükröződnek vissza, az ég azu-rában.
Eteknek legmagasabb csúcsán emelkedik, a Saledin állal, a keresstes hadjáratok idejében épített citadella. A régi görögök mintájára, eme citadella külön álló városrészt képez, elővédjét pedig paloták és különféle nyilvános épü letek képezik. Minden irányban uralja a várost, elővárosával.
Ott lövette össze l8ll-bea Maho-med-Alí Egyptom első khedvéje bátor Al bánusaival, a lázadó Maoie.ukok caapat-jait. Eme dráma színhelyén nyugszik a mostani uralkodó dynaatia durva ala-gitéja.
Ott nyugszik ami kél. a világ leg-ksresubb s legmagasabb porczoUán mi-nareh-el ékesített moschee-béo. Lábaiuál Hassan zultán moschoe-je fekszik, mely innen homályos tömegnek tetszik és amott hová szemem — a homok dombok miatt — alig képei elhatolni, ott egy egész torony erdő látszik, számtalan ki magasló és csillogó kúppal és ég felé meredő mínarehk-ke!, ez a kbalifák temetője.
A vidék. Fordítsuk tekintetünket más irány felé és lábainknál látjuk elterjedni, as
Helyi, megyei és vegyes hírek
— Az iparos segédek betegse-
gelyzó egylete állal julius2 én a .Zöldfa* kertben saját javára rendezett tavass: mulatság alkalmával felülfizettek : Szóra mer József 70 kr. Rankl 20 kr. Németh János 30 kr. Vili mer N. 10 kr. Kamera Károly 10 kr. Simán István 20 kr. Aezalay Gábor 10 kr. Vugrincaice N. 10 kr. Hlatko János 70 kr. N. N. 20 kr. Farkas János 70 kr. Hál n Sáodor 10 kr. Wajdüs József 1 frt. Weisz korcsmáros 1 frt. Grünhut Fülöp 1 frt. Wuisz N. 10. kr. Zeilhofer Athanász 20 kr. Pstaky N. 20 kr. Savanyu L\'"azka 10 kr. Miltü Ferenc* 10 kr. Turek Jáuos 10 kr, kiknek hálás kös.öuatet Bzavaz a vigalomrendező bizottság.
— Retlrad* trombitaszó nélkül. Tapasztalható néhány nap, ille-
rgyptusí mwÖkeL. Egy óriási aik számtalan bírtokréssekre barázdálva; nagyobb részét, a söldséges és gyümölcsös kertek képezik, hol nagy mértékben vetik a mák-kölest, kukoriczát, zöldséget és virágot.
Itt dolgosik a szegény Fellah — a tevével és szamárral közösen — napkeltétől fogva.
Némely része az inkább alant fekvő sik tereknek le vsn perzselve és játszó helyül szolgál. A bevetott mezőkön kü-lómbnél különb kezdetleges gépek, eszközük a mesterséges Öntözést.
Minden folyó, csatorna ós láp mellett látni a cbatouf szivstyu karját, föl és alá cxállni. A hengeres kut ott a ta-mariska bokrok köz;, az oktalan vörös bika eréfesziléae folytán forog.
Olt fenn távol a hegyeken, a falvak sötét kis sziget .ek látszanak és elmosódnak a zöld sűrűben, hol a vadgalamb fészkel és a gerle turbékol.
Távolról megragadó kép és való ban ecsetre méltó. De koséiról e* nem egy éb, mint om I adózó vesszők, nád, szalma és szemétből Összetákolt viskók szérűk és a legnyomorultabb lakóházak, melyek legnagyobb rend ot lenség ben vannak elhány va-vetve. Csak itt ott látszik meszelt fallal egy-egy KŐ épület, a Seikek lakóháza.
Az egyenetlen ulcsákban, porban fetrengő és a legyek által zaklatott gyere kéken kÍ7Ül — számos, kutr« menő — 1 fellah nőt látni. A keskeny, kacskarin-Igós, homokon és aranysárga mezőkön keresztül vezető gyalog uton csak egymásután lépdelhetnek. Magatartásuk egyenes, szépeknek ia mondhatók, önkény* telén az antik szobrokra emlékestet nek, könnyedén hordják fejőkön, vagy lebocsátott későkben, a nehéz kőedényeket.
A ruházat és typus már századok ó\'a változatlan.
így találkozhatott Jákob, Lábán leányával, midén nyáját baj iá. így néz-
tőleg néhány este éta a Heio kávéház látogatói között. Alié érkezik e) a \'/ilO-re, a midőn a rendes szokás ellenére orrbefogva iparkodik mindenki biztos menedékre jutni. Tatán bizony a Vezúv lávája, vagy a Számum futó homokja elől? DwhogyI A processio elől, mely egy idő éta már 10 óra előli hordja ki hordószámra as élő emberek holt maradványait. Sem a lOoleandersem a finom fagylaltok illata,de még egy jó] berende-sett parfüméria sem bírná elnyomni ezen hordók zengő Klatát. Hogy rendőrségünknek különben éber szemelt el nem lógj* kerülni, bizton remélhetjük.
— Rosenthaí nyelvtanárról több oldalról azon hirt vesszük, hogy ugy a franexia, mint angol, de különösen oíaas-nyelv tanításival. igen meg vannak elégedve. Sajnos, hugy mindamellett nincs annyi jövedelme, hogy köztünk, ha csak rövid időn át is fentarthassa magát. A nemesszivüséget a hasznossal kötnék össze azok,\' kik a „minden áron" tanító nyelvtanártól fecskéket vennének.
— Gyászhír. Bárány Igaács a Osáktornyai állami tanító képzőioléfet gazgaté tanára f. hó 7 én délután 5 érakor rövid két napí szenvedés utáu jobblétre szenderült. L-egyeu könnyű a hant sirhalmán itt alant ¦ as örök világosság fénye ragyogja őt körül ott fenn!
— Véres verekedés volt e hó 2. és 3. közti éjjelen Tófej községben, — a téfojí hegyen megtartott bucau alkalmából, —- bizonyos Iván József tófeji lakost vele mulatott négy vagy őt társa oly iszonyúan megverték, hogy sejaet következtében harmadnapra meghalt. V.
— A „muramelléki ónk. tűzoltó 8ZÖvetség-Hbe tartozó egyletek, — az alapszabályok értelmében tartandó ösiz. gyakorlatok elsejét, Alsó Lendván f. hó 16 án fogják tartani, — a gyakorlatot táncz követendi künu a szabadban. A lendvai bajtársak szíves vendégszeretetét s a lendvai hölgyek muglepőleg nyájas és kedves modorát ismerve, előre ís Ör< vendünk a mulatságnak. V.
— A novai önk. tűzoltó csapat,
a Zala Égerszögen f. é, aug. 11—ló. tartandó VI. orsz. tűzoltó ünnepélyre leendő beráadulási kö leégek fedezésére :. hó 23-án nyárj mulatságot rendez, melyre pártfogóit tisztelettel meghívja a tisztikar. — A helyiség s egyéb körülményekről a meghívók adnak felvilágosítást. V-
— Az állami kőzépipartancda igazgatósága pályázatot hirdet a Nyílra, Sopron és Veszprémmegye, továbbá a budapesti „Régi Hívek* szabadkómiveei páholy álul alapított 100-100 frt ösztöndíjra; pályázhatnak az illető megyékből való oly tanulók, a kik valamelyik középiskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvégezték és oly iparos segédek, akik sikeres felvételi vizsgálafot tehetnek. Az iskolai, szegénységi és gyakorlati bízo-nyitványnyal felszerelt kérvények Heg« elüt Károly iutézeti igazgatóhoz (VIII. bodzafa utcsa 28. sz.) nyújtandók be legkésőbb szeptember hó 1-ső napjáig.
hettek ki a nők a Pharaók idejében,\' kik a gyermek Mózest megmentették.
A szemeink előtt elterjedő Giseh és Gesireh lapály ai, melyek a hajdani Nílus-ág lábai helyén elterjednek; most roppant palotákkal, nyaralókkai, csinos mulatóhelyekkel és sürü lombos kertekkel van borítva. A hárem Eunuchjaí kik a kapuk előtt vannak, mely kíiudu-lási pontul szolgál — a szép kocsikban kisétáló — berezegi hölgyeknek.
A magasan fekvő árnyas kaktusz-stal beszegett, Sycomorák s akászokkal ültetett hűs utak, a kényelmes kocsik, jövés menése miatt igen élénkek. Eme élénkségbe vegyül, majd egy arabs, ki nyilsebes paripáján száguld, majd podig egy temetési kiséret, mely előtt a fóYtíak szamarakon nyargalnak, utána pedig a iiók gyalog menve, szomorító sirató énekeket hallatnak.
Amott pedig egy telivér paripáu pöffeszkedő pasa ül, kifogástalan kaftán-jában, előtteaczél térd-izmu futár »i%lad, utána pedig mintegy kisérotet képesve, jó szamárháton, az asszony mögé kuporodva egy szegény dervis. Emitt az árnyékban egy család azsal van elfoglalva, hogy a bolnupi vasárun csekély«n jövedelmező áruit mossa éa tisxliigasaa.
Amolt egy homok-buezka aljában nomád beduin csapat ütötte fel alacsony sátrát. A főnök óriási sycomora alatt ül, lábainál a „santou" fehér kúpja látszik: mely egy szent pap halandó tagjait takarja. A fa tetejét pedig nyuguUn varjú csapat környékezi.
iléb\' a borbély ia érdemel említést, ki az otezát müáelyül használva, tsrwéj* árnyékában épen azon igyekszik, hogy vendégének fejét aimára kopssxsza,
A falu mögött, az elhagyatott „minaret* közelében. — mely jobbom felé esik — eltakarja az aquariumot és a kerteket — az Ismail pasa által épített paloták, aranyozott ráososata.
A házak közt as „ambebei" sik látható. E sikon verte meg teljesen Bona*
HUSZONEGYEDIK évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
julius 9-én 1882.
-- Értesítem * n. é. közönséget
és különöst- a taníltaíó szülők figyelmébe ajánlom, miszerint a belső Bomogyt ref. Khmegye csntgói nagygyimnasíumának VIII osztályúvá emelését elhatározván,
a következő 1882/3. évben a VII. 1883/4 érb-n p-dlg be fog állittatoi. Az 1882/3. tanév szeptember Lén kezdődik ós pedig H 3 első napon lenzneii. a beiratiaok és telvételi, a negyedik nűpon ajavité vízs gik, miff 5-én
neg.
leadások kezdetnek Tanulók évi 50 írtért tanintézeti Jelmezesben 20 frlért pedig fűtés világ,-tas és tisztogatással egybekötött bentlakás élvezetében réizeaülhotnek. Tiszteiéi lel MaloJcsi József a gymn. igazg. bizottság rloöke.
— Azon szülék és gyámok, a kik
gyermekeiket a j"vő tanévre az állami közép ipartanodába felvétetni kívánják, íelkérelnik, hogy ókat saját vrdekökben a két havi BZÜnidő alatt gyakorlati ügyesség szerezhetéae végett műhelyekben belyóízék «1. rao-t ezután ji. szabály-tatok értelmében a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik.
— Színészet. Keszthely, június hóban 1882. Balogh Alajos színigazgató Keszthelyen működő társulata által tolyó hó 4-éu .Szigeti József |„R*ng és Mód" czimü iiu\'^y hatású ¦> fol vouá-u& színmüve adatott. A s/ép siamu közönség Rajzáé ..Glarisse), Bafoghné (Erzsébet), Balogh Arpád(SAi.Jor). K«mény (B.innai Gábor), Tukorai és Kertész előadásait élénk t-ji-siéssel fogadta. Monorí (Bannai Qrerú) és Ilolo\'.tay Erzsi (Irma) teljesen átérezve s kitűnő alakítással oidák meg szerepüket, lla öiszehaKOQÜtjuk a társulat e mult évben még kezdő tagjai jelenlegi előadásait a mull éviekkei a színészet terén tett ^haladásuk meglepő eredményt mulatott fel. Csak. rajta! Igyekezzene* : S mi nem fogunk késni mindenkor ki fej-mi őszinte elismerésünket, valahány szor ügyességükről tesznek tanúságot, de nem fogjuk elmulasztani a figyelmeztetést
akkor, midőu erre okot és alkalmat szolgái latnuk. Szerdán f. bó 5 éa színre került .Hamlet" Dáu királyfi 5 felv lr»gi)údia, a edmaxurepben Balog Árpád dal. Az est bőse kétségkívül Balogh Árpád volt, kinek drámai tehetségével a vidéki színészet tagjai kozt kétségkívül az első helyet foglalja el. Kitűnő alakítás, ércésteljes előadás, művészi kivitel nála összpontosítva vannak Balogh Árpád nemcsak a keszthelyi közönségnek; de az t-géaz vidéknek kedrencze A mai előadás alkalmával egy gyönyörű virág csokorral leli B. A. kitűntetve. Előadása mindvégig folytonos tetsié*ben részesült. Tukorsi (Po.on.au), Balogbné (Gertrúd), Kemény (Hamlet atyja szelleme), Rajrué Opüoíi*), Honon (CUudius), Nagy Vilma i\'GüldeQBtern), Kertes/. (Rosenkrancz) és Gallo (Horato) eÜBmerést érdemlőlep oldák meg szerepeiket. Csütörtökön folyó hó 6 áo „Lilioma" került szire. A czim Bzer*-pet Tukorai kitűnő alakítással oldotta meg. A közönség Tukorai előadásait zajos iaps és hosszantartó éljenzéssel fogadia Balogh Árpád (Szellemű), Holoitay Erssi l Mariska). Nagy Vilma (Erzsi), Monori
(Szilvái), Gallé (Kányái és Kertész (Gyuri) elismerést arattak.
— Fi gyeiméi te tjük oi vaséközön
ségünket a „Szüts István és társai\' cség-nek ¦ 4. lapon „Mohai Stefánia forrás*
czimmel közhitt hirdetésére.
— Deák Ferencz egy ismeretlen levelét közli a győri „Hazánk1\', melyet Deák, Vörösmarty árváinak ügyében intézett egyik barátjához, kisek nevét nem tudni. A levél igy hangzik: Tisztelendő Piebános ur í Elhunyt Vörösmartynk vagyontalan családjának ügyében csak magán uton lehet segélyesésre felszólítanunk as irodalom barátit. Láng-szellemű költőnknek özvegyét \'s árváit elhagynunk nem lehet. Ssent kötelességünk a\' dlcsőültiiek halhatatlan érdemeit
ttleg is méltánylani a legalább m*ra dékibau némileg meghálálni. — Szives bizalommal kérem tehát Tisztelendő urat ngy is mint boldogult barátom árváinak gyámját, legyen szives mindazokat, kik baráti s ismerősei körében az elhunyt uak érdemeit tiazielve, rész réttel vaunak az .. \\ :: árvák iránt és módjuk is van keblük nemes érzőiméinek áldozni, nevembea, s maga nevébeo, ma gán uton, nemes lelkű adakozásra felszólítani. Kérje meg őket, hogy segítsék letörlení a derék lérfiu árváinak k.öoy_-nyeit, s leróni a köztartozást, melylyel az érd Tanok tortozuok. Nemcsak kész-hanem kamatozó állampapiroao-
parte Napóleon 1798-ban aMamelukokat és Murát B-y jaacsárjait, ahonnan pyra-miaok ütközetének is nevezik.
I:\'\'...le ói egy ul ;e vezot, — ama ütközet néma kő tanujeleíhez. Onnan pedig ismét balra a Nílust látjuk, még pedig az<m helyt, ahol a hajók magas viiorla rudjai, a Gesirehi ház sorok főié magaslanak.
Ilyen CairÓ vidék e május hónapban t. i. a forró évszakban.
De majd EÜrgöny érkezik Khar-toumból, mely a víz dagályát jelenti és akkor a foiyó lassan medréből kidagadd, partjait bárom hónapik vízzel elárasztja.
Szeptemberben az egész völgy iszappal van borítva, egészen a homokdombokig. A nedves takaró alól csak a falvak és az utak mentek.
Ekkor ünnepel a völgy. O gyújt e völgynek nedvességet, igy életet és kincset — mely nélkül Egyplom sivár puszta volna.
Eme általam leirt történelmi neve zetességü löldrészt, épen ő fensége Rudolf trónörökös járta be, Tefick Egyptom Khedíveje kíséretében.
Megnézegette ugy a vén folyamot, mint a megmérhetetlen sivatagot, a palo tákat, Moachéket ét- pyramisokat.
A feuség ^kocsija a Gesireh syco-morái alatt robogott, előttu futának a fekete „8eik".ok — gáztáklyákkal — folytonosan „Gah, Oahl" kiáltozva,! míg a pasák ostorcsaltogtatás közt a hintó ablakét ígyekezenek eléri, addig hátul a kíséretet képező egyptusi lovasság égig szálló porfallegeket ver.
Ezek után az utazáB délnek irányult, egy szellemi műveltség, hasonlít-hstlan romjait megtekintendő.
(Folyatása köv.)
pen
kat a úrbéri kárpótlási kötelezvényeket is hálás köszönettel fogadnók. Aláírási iv kel szét nem küldhetők, de> a kí más adakozótól, pénzt, vagy kötelezvényt e czélra általvesz, j»gyezze tel az adakozónak nevét és a miudenkitől átvett Ösz-szegot, .. pénzt ezen följegyzés mellett küldje hozzám Pes\'re az „Angol Királynő" czimü szállodába s én azáltal vettskr&i részletes m-gnyugtatást adandók. Bízva szíves készségében s erélyes buzgóságában, isme lí»m kérésemet. Szír ősségébe ajánlott vagyok. Alázatos szolgája Deák Ferencz.
— Botrányos dologról értesülünk Temesvárról, Dél Magyarország fővarosából, mely arra a rondkívüli fon-uzernpre van hivatva, hogy nemes példa adással járjon az alvidék többi városai, községei előtt, melyek különben is megszokták őt vezéröknek lekiolení. Lelkünk örült, midőn Temeavár elősző-ragadta fel a zászlót a német Schulverain kaján ármánykodásai ellen s a fórfi*s hajározottsággal jelentette ki országvi-lág előtt, hogy ő magyar s visszautasít minden oly fellövést, hogy ctak egyet len ize is is a nagy Németországhoz von aaua. Zálogául tekintettük ez Önkényte* férfias nyilatkozatot Temesvár város jövendőbeli fokozatos baladásának a magyarosodás terén s íme mo*t oly súlyos vádat hallunk a város törvényhatósága ellen, mely arezunkba szökteti a vért. A városi halóság ugyanis az ottani színház páholy tulajdonosai álla! fizetett évi 3200 írtból 2500 frtot a német és csak 700 frtot szavazott meg a magyar szi-nészet támogatására. Különben a magyar színtársulat javára még 500 frtot utalványozott ki saját pénztárából, míg a német színtársulat számira a 2500 frton kívül odaítélte szubvenczíókéut azon 2400 frtet is, mely 4 alapító páholynak megváltása folytán a város jövedelmi forrását képeti. A nemei direktor ezenkívül kap mégévenkíul 100 méter tűzifa\', a „színházi helyiség-k* fűtésére.
— Érdekes semmiségi kérvény.
Francziaorszsgban Caenban az esküdtszék ítélendő volt egy angyalcsinálási ügyben és a vádlottak padján ült többi közt Mathilde Dupont, ngy gyönyörű szép fiatal nŐ, ki segédkezet nyújtott volt a vélkes tettben. Az esküdtszék ité-Iole minden várakozás ellenére felmnn-tőleg szólt. A köztársasági vádló az ítélet megsemmisítését kéri és pedig a következő okokn.l fogva: As esküdek egyj. kére, Quinot úrra, Mathilde Dupont bájai oly nagy varázst gyakoroltak, hogy ez nem ítélhetett réezrohajl* liánul. A közvádló mellékli semmiségi kérvényéhez számos tanuk bizonyságát, kik szerint az egész tárgyalás alatt Quioot folyton mereven tekintett Mathilde kisasszonyra, ki viszont folyton mosolygott a vele szemközt ülő esküdtre. Midőn az esküdtek tanácskozásra vitizavonultak , Quinot nagy ékesszólásával, melyre Mathilde kisasszony mosolyai lelkesítek, keresztülvitte a felmentő végzést. A közvádló ennélfogva az Ítélet megsemmisítését és vádlottaknak egy ujabbi esküdtszék elé való állítását kéri
— Hogyan kapta Fóth a nevét
A Fólhon tegnap megejtett zanonika vi-zitácztó alkalmával nemcsak a hitközség, hanem röviden a politikai község története ís fel van említve. A község as első Ár pádházi királyok alatt keletkezett s ne vének eredetéi a monda szent László ki rálylyal hozza kapcsolatba. Ugyanis, mi dőn szent László király a kunok felett vívott győzelmes csata után a mogyoród: halmokról széttekintett, as erdÓ közepén épült községre matatva, kérdésé környezőitől: „Mi ez a fót (bit) ott as erdÓ közepén?- Sítől fogva „Fót*-nak nevezték
a községet s csak a későbbi kor ragasztotta e névhez a „hu betűi.
— Ax emanezlpált nó. Aúclert Hubertine, a nő emsnezípaczió ismert apostola, a következő hóbortos levelet intézte a pirizií község: a e ácshoz : „Tanácsnok uraim! Nevem nevében tiltakozom Önöknek ama qualifikálha\'.atlan határosa U ellen, bogy a nők kízár^ssanak a városházán tartandó felavatási lakomából. Talán a női nem méltatlansága oks annak as ujabb sértő kizárásnak? Ha igen, akkor ugyanezen okból azt » ki kellene önöknek mondauí, hogy\' a nőknek a városház építésének költségeihez sem kell járulunk, mert ha nem méltók a nők arra, hogy fizessenek, terméssete-sen arra sem lehelnek méltók, hogy egyenek, azt azonban még Bem lehet nekik megtiltani, hogy az asztalhoz üljenek, ha megfizetik, a mit esznek. Szégyen valóban, hogy a férfiak fejősteheneikké (sic) testik a nőket éa ezeknek községén magokhoz rántják a helyeket a képviselőházban, a község tanáéiban és az asztalnál is. Tanácsos uraim, szégyeljék, ma gokat, hogy az asszonyok pénzén lakó máznak. Auclert Hubertine, yenné* szerkesztője.*
— A vasöntés diadalaként tekinthető azon v. s-fa, melye; Columbia állama állítót\' * seceasionális háborúban elesett harczoiok emlékére. Ezen fa tökéletes utánzása a szilva-pálmának (pílma pu-mifera) és a hossza vékony levelektől kezdve egész az ágak és levelek fiaom rostjáig annyira természetesek, hogy a legkiBsebb szellőre ís megzördülnek. A hősök nevei a talapzatba vannak vésve.
— Cseberből vederbe. „Ki az a mzjomképü asszony ott az asztal jobb zélén?" — keidé a tabled\'bótenál egyik vendég szomszédjától. — .Feleségem," — valsasela a kérdezett a legnagyobb hidegvér üséggol. — „Nem azt gondol-tam", — víszonzá zavarodottan s kérdésé, — „hanem azt a zöld ruhást ott mellette." — Az a leányom," hangzott a felelel a vendég nagy rémületére
— Hárem kicsinyben. A khedive tudvalevőleg mindjárt a vérengzés kilo résekor háremével és ministereivel együtt Alexandriába ment. Az alkirály! háremet három kocsin szállították a palotából a vasúti indóházig, hol az asszonyokat, kik mindössze tizen voltak, külön stalo oko-csiba helyezték, melynek függönyeit le eresztették. Kairóban, hol még jól emlékesnek arra az időre, mikor ex-khedive háreme 30 —40 hintóban kocsizott, városszerte ougyon megvoltak lepve, hogy a nílusi ország jelenlegi uralkodója ily kevéssel beéri.
Bövid hlrck.
Blaha Llljza asszony Nagy Váradon vendégszerepel, aratja a koszorúkat.
— A párisi írók és zene szerzők éve ken át sem veszik föl tiszteletdíjukat a színháztól. (Megéred e te ís ezt, hazám i<ói nemzetsége?) — Az oríoüox rabbik Budapesten, f. hó 5 éu Urtott ülésük alkalmából „nyilatkozatot* bocsátottak ki.
— Antisemíta-zavargás volt Pápán július 2. és 3~ka közli éjen. — A tlsáa-eSzlÁrl esetről a király folyloo értesítéseké\', kap. — A zágrábi egyetemi tanulóknak a kormány a legutóbbi zavargások miatt egy időre mindennemű Összejöveteli rendeletileg betiltott. — A jeruzsálemi szent sírhoz már 32 zarándok ment el. — Szabó sziklós, kitüntetet cn riaí elnök, tiszteletére 6-án a Hungária
ban díszebéd volt. — A déli megyékben
egyre űzik mesterségüket a szerb leány-vásárlók. — A ezári palota udvarán Peterhofban robbanó anyagokat fedeztek föl. — A villámcsapások az idén nagyon gyakoriak. — Fektér Ferencz a nem zeti Bzinház kedvelt tagja, fölkérés foly tan a pécsi ly ceumi templompan Péter-Pál ünnepén az offertoriamot nagy bra-vourral énekelte.
A közönség köréből.*) Njllt válasz
Szabó Lzjos urnák e lap ől-ik számában „A közöoség köréből* czímÜ rovat alatt megjelent vádiratára.
Szabó Lajos községi képviselő és r. katb. tanító a Galambokon legközelebb történt körjegyzői választást haasaálván fel ürügyül, igénytelen szomélyemet igy^kssik a t olvasó közönség előtt a tények elferdiléséve lés hamis ráfogásokkal petengérre állítani.
A mi a választás törtenetét illeti: én sokkal jobbnak tisztelem a volt vál. elnök tek. Svaslics Károly urnák mind személyes, mind szolgabírói hivatalos állását, mintsem eljárását a nyilvánosság előtt szellőztessem, vagy vádakkal illessem, elégnek s férfihoz illőnek találván megelégedni azzal, hogy 25 képviaelőlár sammai a választás szinbelyén egyhangúlag elhatározva ¦ azonnal kijelentve, törvényadta fellebbezési jogunkkal éhünk, melyre réazrehajlatlan választ várunk és reményijük, hogy ast alispán ur igazság-
fl) L rovatban köiloUekért »em alaki, sem Unaitai tekintoLbcnís;Iciü:.sige: nem vállai a Szerk.
szeretetétől meg ia fogjuk kapni. De Szabó Lajos urnák a választásról irt soraira kénytelen vagyuk képviselőtársaim nevében is kijelenteni, hogy azok, miként többi sorai Ís haxngaágokkal teljesek : mert a választás alkalmával sem felkiállás, sem szavazás nem történt, egyszóval a választás törvényes formája mellőztetett — és Szabó ur még is előbb közfelkiáltásról, alább pedig szavazatok nyilvánításáról bessél.
A mi Szabó urnák azon vádját illeti, mintha én egy bérencsem által a galamboki körjegyzői szövetkezett községek képviselőit házról házra felkerestettem s az állítása szerint általam szerkesztett, nem épen lelkészhez illő iratot (azaz fel folyamodást) aláíratni nem átallottam volna: az nem *gyéb, légből kapóit hazugságnál, mert a felfolyamodáaéri aláiráa és íratás végett Tőrök BŐdi és Bencze József galamboki r. kalb. vallású községi képviselők jöttek fel hozzám Űrnapján délelőtt s még az nap a karosi lanitÓ ur vitte el községében aláiratni, Garabon ezon pedig az ottani tanító ur irattá alá, . majd visszaérkezvén Galambokra a fel-Coto-| folyamodás, jtt még Polgár József or kőza. képviselő irattá alá egy egyénnel. Ha jellemes ember akar lenni tanító ur: bizonyítsa be kérem, melyik\' volt azok közül az én bérenczem?
Hogy a felfolyamodásbsn volt-e és épen általam fogalmazva csak egy olyan tétel is, a mi lelkészhez nem Ülik! Azt, ha olvasta volna is, Szabó ur meg* ítélni illetéktelen. Miért nem nézi meg magát a tükörben? Talán illetlenebb volt ön részéről a felfolyamodás benyuj tása után egy a nyílt igazságot száodé kosán elferdítő slleniratott készíteni s annak aláíratása vegeit 2 napig faluzni s iskoláját itt hagyni?
Szabó ur magát és a vele tartókat értelmesebbeknek nevezi, tehát szerinte a karosi és garabonczi taoitÓtársai, a garaboncsi ispán ur. a helybeli ref. tanító, igénytelenségem és a több: Stárzsinszky mellett álló képviselők, mind értelmetlenek. No legalább öntől értelmet nem tanulunk addig, míg növendékeinek tanítani ¦ még iskolázott emberek előtt is állítani meri, hogy a kréta — finomi tott mész, mig meg nem tanulja, hogyha hármat kettőből kiakar vétetni, a számtani képlet a tanulók elé nem igy írandó 2—3=1. Azt csak is oly ember mondhatta ki, a ki folyvást diplomájára szeret hivatkozni z magát mesterek mesterének vakmerő tartant
Azt pedig , hogy saját érdekemet miként áldoztam volna fel egy be nem váltható érdeknek a miként tettem volna ki magamat Önérzetes eljárásommal gyűlölet tárgyának? megvallom: nem értem Ha csak ast nem érti a i. tanító ur saját érdekem és a gyűlölet alatt, hogy iami alattomos áskálódó természeténél fogva híveimet ellenem bujtogatni igyekszik, mit az íb bizonyít, hogy csak neki jutott eszébe vasárnapi napon Kanizsára történt bemeneleiemet rovás alá venct. Tessék saját háza előtt sepergetni! Lelkészi mÜ ködésemben önnek semmi köze. N<: sutor ultra crepidam! Engem Stárzsinszky pá: tolásában, ki se nem barátom, se nem rokonom, egyedül egy szegény becsületes .fju jövőjének érdeke vezetett.
Az igen tisztelt olvasó közönség ítélje meg: vájjon as én eljárásom jelie-hnies férfihoz illőbb é, aki az egyik, itt csak is jónak, becsületesnek, ügyesnek, szorgalmasnak ismert jegyzÓjelölt meg-álaaztatásán igyekeztem a választásnál csakugyan többségben volt képviselőtársaimmal együtt, de azért mellette nem korteskedtem s az ellenjelölt személyéről jónál, dicséretesnél egyebet soha nom mondtam, majd választasi jogainkban magunkat megsértetve érezvén, társaimmal együtt törvényes fellebezéet vettem génybe? Vagy azé az emböré, aki a mi jelöltünket uton útfélen gyalázta, majd e szegény pártfogó nélkül levő idegen itju jövőjét tönkretenni szándékozván, hírlap utján vádakkal illeti oly tényékért, melyekben d részes nem lehetett, aki a vá laszlás napján délután házamnál látogatást tevén, a barátság álarcza alatt azt hazudja, hogy veiüak együtt érez, de neki semlegeanek kellett maradnia, mert neki gyermekei vannak, Ő a ssbiró és a többi urak ellen nem tehet; a ki a társaság fogadatlan prókátor jaként lépvén fel, meg gyávának mondja ast, oki a választási eljárást mag nem apellálja a a szolgabíró ur ellen hírizp utján is ki nem kel, a ki a barátság asztalánál ülő barátok szent örömeit kigyómódra összemászkálja, aki megkeseríti azt a tálat, a melybe mártott s megmérgezi azt a poharat, a melybe gyilkos ajkait s fuláuk-oyelvét bocsássa, a ki as asztal titkait dobra üti és a halottakból tüzet gerjeszt, aki astán a telleuezés benyújtása után a helybeli postahivatal helyiségében — levetve egyszerre a barátság színesköntö-aét — egyenesen e szavakkal támadja meg *lolirottat: „Korteskedni fogok még ezután Talabér mellett, megmutatom, ki az ur Galambokon, nekem a diplomám is azt mondja, hogy én nr vagyok; Todja meg, hogy én nsm azért mentem fel önökhös, hogy barátságukban részt -Ve
gyek, hanem azért, hogy kihallgassam mit beszélnek ? Aki aztán csak ugy korteskedik, engem s jelöltünket hírlap ulján kisebbít, utóbbinak becsületét lábbal tapodja, eltemetni igyekszik azt, aki még most kezd élni, aki neki é* érdek-társainak soha nem vétett, kinek ninca más bűne, minthogy felszólításunkra a jegyeőségre pályázni, mert és hogy csak 19 éves.
Bizony Szabó ur sorait olvasva, felkellett BÓhajunom : Oh tempóra! Oh móres !
HALASZ IMRE ev. ref. lelkész s községi képviselő.
Mylltté r.*)
EIsS rangn egészségi- és asztali-riz.
keotsrtalesidvsabb bor- és llthion-forrás
SALVATOR
gazdag term. itziita\'ivtiiríalowi*»ai
Dorsafas NatroBésszéDsaras Líüiíüiimd
(0-3Í&4Ü liwrké>\'[J- (0-12195 1 torként) Llpsozl forrás Igazaatssác, Eperjsser..
Kapható minden áiványviikereakedésbűS és a legtöbb zjúgjaaertárboa.
Fóraitar: ÍMníy L, Bniai&tsiL
602 s—a<>.
9169. az. érk. 1881. deez. 31.
l Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyv: osztálya részérő! közhírré tétetik, hogy Ovcsár Márton dekanove-czi lakos végrehajtalónak Zerna István ugyaiiotiani lakos végrehajtást szenvedő elleni 61 frt 10 kr. tőke 1878. márcz. 1-tŐI járó 8% kamatok. 15 frt zálogjog bekeblezési, 10 frt per, 16 frt 05 kr. végrehajtási s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett Etir. törvszek területéhez tartozó csörnyeföldi 186- szt-k^bei A f 1 bot és 230. hziz. alatt felvert és ZérOSa-ist-ván tulajdonát képező a -.artozékokka! együtt 696 írtra betűül1. Jzőlóváluig kötelezett íngallan 18S2- évi július hó 18 ik napján délelőtt 10 órakor Csör-nyeföldŐn a községbe házánil m-g-tartandÓ nyilvános árveróien eladatni fog.
Kikiáltási ár a fönnebb kitett bee iár.
Árverezni kívánok tartoznak a becsir 10% készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva 8 nap alatt, a 2-at ugyanattól 2 hónap alatt, a 3-at ugyanattól 4 hónap alatt, minden egyes részlet ulán az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltótelekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni.
Ezen hirdetmény kibocsájtásival együtt megállapított árverési feltétetek a biv&taloe órák alatt a nagy-kanizsai kir. törvssék loiekk. OBztályácál és Ceörnye-fóld község elöljáróságánál megtekinthetők.
Az elrendelt árverés a fentirt telek-jegyzőkönyvben ÍEljegyzeadŐ.
Az árverési hirdetmény a telekk. hatóságnál kifüggesztés, ugy Csörnyefóld 8 a szomszédos községekben körözés ós kifüggesztés s a helybeli egyik hírlapban egy ízben beikutás áiral közzététa-tik. A hírlapi hirdetés eszközlése végett a hirdetmény egy példánya Közlik János ügyvédnek kiadatik.
II. Árverési feiíóteiak:
1.) Árverés alá bocsáttatik a csörnyeföldi 186. ss. tkvben A f 1 sor, 230 hzsz. a. felvett é« Zárna Istváü tulajdonát képező s a tartozékokkal együtt 696 frtra becsült váltság kötelezett ingatlan.
Kikiáltási ár a becsár, s as ingatlan a kitűzött egy határnapon a becaáron alul is el fog adatni.
2.) Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10B/o készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezére letenni. — 621 1—1.
3.) Vevő köteles a véteiárt három egyenlő részletben, még pedig aa elsőt az ár verés jogerőre emelkedésétől számítva 8 nap alatt, a 2 at ugyanattól 2 bóuap alatt, a harmadikat ugyanattól 4 hónap alatt, minden egyes vételárrészlet után az árverés napjától járó 6°/e kamattal együtt a bírói letétek tárgyában 39425/81. az. a. kibocsájtott ig. min. rendeletben meghatározott módszerint a n.-kanizsai kir. adó, mint letéti pénztárttal lefizetni.
A bánatpénz az utolsó résziéibe fog beszarni ttatni.
•) L rovat alatt kCalötért felelősséget vállal a 8terk.
HUSZONEGYEDIK ÍVTOLYAM
ZALAI KÖZIiOSY.
JULIUS 9-én 1882.
HIB D E T E 3 E K.
4- Vevő köteles az épületeket a bírtuk bal epés napjára! tűzkár ellen biztosítani.
0. Az árvwés jogerőre emelkedésekor vevű a oiegvett ingatlan birtokába lop, megjegyezhetvén, h^gy a vevőnek vételi bizonyítvány az 1881. 60. t. cz. intézkedéséhez képejt csak az esetben fog kiadatni, ha az árverés nap játéi számitntt 15 nap alatt -t idézeti t. cz. 187. § a intézkedésének megfelelő u\'ózjániat nem tétetik.
A birtokbalépés napjától a megvett ingatlan haszna és terhei a vevőt illetik.
G. A tnlajdonjog bekeblezéae eaak a vételár éf Jcamataioak teljes lefizetést.; utáo í*ug a vevő javára hivatalból esz közöltetni.
A kincstári illeték a vevőt terheli.
7. Amennyiben vevő as árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan as érdekeltek bármelyikének kérelmére az 1*81. 60. t. cz. IH5. §*a értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá bo-;csájtatik, a csupán egy határidő kitü zéae mellett az előbbi becs-, illetőleg vételáron alul ia elad^tik, a a mulasztó vevő a vét lár különbözetet raegtérí\'eni tartozik, melybe azonban elvesztett bánatpénze beszarni ttatik.
Ha az ;ngatlan az njabbi árveréaen az előbbinél nagyobb áron adatnék el, a vé\'elár többlet a mulasz\'ó vevőt nem illeti.
Kir. törvszék mint telekk. batóság. Nagy-Kanizsán, 1882. február hó 28.
)CSOOCXX»OCKX«X>OOOOOOOOOOOC)OOOOOOOOOOOOOOCX>©
113.550
Grand Theatré mechanique.
Ma rasáraaj jnlias M 3-ea ij alsorra! 2 nagyszerű fényes előadás
Kftzdele rí e! írnek délutáni 5 órakor, a m&sodikaakesli 8 órakor. ¦ÜMT.
I. Holdfelmente Florenrben.
II. Egy teDgeri szélvész és Medusa hajónak törése a Gieber-Altari tengerszorosban.
Végül:
Uj önmozdoitvu átváltozatok "Waudel-Dioramab, nap és csiliagjátébob. Hétfőn és kővetkező napokon minden este egy előadás esti 8 órakor.
Mély tisztelettel
összes értéke a
Trieszti nagy kiállítási Sorsjátékig
lOOO nyeremónyeneK
Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint.
Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint.
Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint.
Eteken knrtl urUlmM « sorsjáték min «*} nyar-mónyt 10.000 frt, migf nyerrmriiyt 5,000 frt Mkb.i, 11
O©gycnkinli 3 000 fit, tizenöt egyeukíuti 1,000 frt, htirilltnez egy-nkinti 500 f t, Slvrn t-gy.nkinli 300 frt. ^ ötven sgyenkioü 200 frt, száz agyenkioti 100 frt, Uét«ini .gy.nkin-.i 50 frt. tfmameaj rrnktt egyenkint! S5 frtoe értékű uyer.-méoyL Tovitblití tflbb mtín mellékliyereiuény n klaVlltőli állal ajóudt-kozntt ktúl-
lituHi tárgyakban. 61C 1 — 6.
Egy sorsjegy ára |>0 krajezár.
Elárusifáan\'k átvétele exakÖKÖlfaeta a
pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél
Bíidap8St, Dorottya-utcza l-sö szám.
GlerKe Fr.
, Egyes sorsjegyek megrendeléseire! 15 kr postaköltségre küldeni
OOOOOOOQgX30000CXX3aQOOOOOOOOOQOOQOOOQOOOOO
Mohai Stefánia forrás.
Egyike hazánk legszénsavdiuabb vizeinek, ize aavanyus, tisz\'.án használva igen kellemiís. borral vegyítve, élénken pezsgő üdítő italul szolgál. A mi a víznek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegyelemzéie adja a legilletékesebb bíionyitékot. A ni i viuek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagyin, m. kir. b tlügymioisterium közegészségügyi osstálvs elé terjesztett hivatalos tiszti orv.:.-.: bízonyiiváiyábói: kitűnő szolgálatot teáz főleg a légzési, emésztési és vizelő szervek huru\'os bántalmainál ; » gyermekek górvély ós angol kórjánál: a gyomom ik az idegrend»zcr bántalmaio alapuló bajaiban; á tatában pedig a víz mindazon kórok • ná] kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élei támogatása éa az idegrendszer működésének fiilfokozáaa kívánatos.
Borral használva mar is kiterjedt keuVe!t3égnek örvend.
ÁrjegyzMí Mohkn a forrásnál (Soha Fehérmegyében a déli vasút állomása)
100 darab l1/, lílerea palaczk csomagolás nélkű! ... 20 frt. 100 darab \'/, lilére* pz\'uctk csom igoláa nélki\'r\'. . . . 16 , 100 darab :/a literes palaczk csomagolás nélkül . . 12 a
Az Üres pnlacskok a ,.forr<U köriratával" bérmentve Mohára tzállitva a kUvetkezÖ árakon vétetnek viuza : |
100 darab l1/, literes üres palaczk......0 frt.
100 darab literes Üres palaczk......7 „
100 darab \'/., literes ürej palacik í) w
Ezen liazai vállalatot a nagyérdemű közöniég becses pártfogásába ajánljuk.
Székesfehérvárott, 1832. június havában.
XXXXXX5000OCXXX3OO0O0OCX
SKIDLITZ - POllA
611 3-6.
Szüte István és társai,
mohai ,St*fdnia\'-forrd! tulajdonolni.
Csak tikkor valódi, t^TJuSJ^^l^
SO ór íia a leuinl.h «ikf?n>k tttaUett fwiuUl miu.lelii.-n.il gy-HMOT betegségek ea sassztéa! akadAIyok, fml.it étvágy hiány, h4M*.oruU«). ver ía|Slál #t aratyér <-ll--n. Kill«t.r.i.-i. oly egyénckuaW ajánlva, kik Ülő élot-ntidol folytatnak.
Hajnlsltástk törv-\'nyllefl hun tettetnél.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é.
pRÄNCZlABORMSZ„Ä
leptijtili Itet\'
Ásvány-viz.
Eléggé ismeretes már a gróf Erdódy István nradalmáiioi tartozó, Bártfához közel fekvóásvány-gyógyforrás vize, anevezptes :
Ciiiclüi-Lijos-íttrís
<jód és natrofltartalmú savanyúvíz)
mely a magyar kárpáti-egylet 1881. évben tartott kiállitasán kitünó gyógyerejünek, nátron- és jodtartalma miatt különösen hasznosnak találtatott Legutóbb az 1881-ik évben dr. Rik GusztáT, Than és Bunsen tanárok volt segéde által vegyelmez-tetett. kinek kimutatása szerint 1000 rész Tizen kirül tartalma:
A leKmeebLatisliíbh miseeél)\' ea t>cl->3 ItüK." vynlladáíflál, _ . . dennemü »e!.e«illé«ek, fej-, fül- «t -foffájás. régi sérvek 6* nj\'ilt rikrekílvok, i.szfik, azemtrynlladia mi denn emu hénnlaa s» scrß^i st»-itb. eBaa.
Üvegekben használati utasitátssal együtt 80 kr. o. é.
m
Clsiom-trium 4 6673 Buraavas nátrium Ö,\'J3t5 JődnatriuiB U.015O Kénsavas nátrium 0.1S58 Szénsav nátrium 8 !SSö Sacnzavai vas 0.Ü185
Szénsav marueamm 0 Szímavas mé» Kovaaad 0.0128 Szilárd alkatrészek 13 8882 Saabad a félte kötftt! sa^n^. a métkQldQs0ttvisben3.6.iI0.
Különös sikerrel használtatik : Idült harníoknál, iildógü-mőkórjEiál, TérkÖhÖgésnél, meiivizkórnál. mirigy bajoknál, du-gniasokaál, aranyér ellen, máj bajoknál, epeköveknél, sárgaságnál, húgyszervi bajok ellen, sipkórnál. ivarszervi bajoknál, esaznál, angolkórnál, görvélykómál, bőrbajoknál, bnjakómál.
Az igen nagyfokú kettedfzénsavas nátron tartalma miatt savanya borokkal pezsgó italt képez. 615 2—3
Kapható e kitűnő gyógyvíz : -.:\':•¦.(-,fiV7 J. N\'.-Kanizsa, Veamegyebec, Szombathelyeo Kelemen ft. Ján. kereskedésében és Schneller Lajos keres. Kőszegen. Leók Hamu Sopron. Fodor J. Csáktornya. Weiuer és 8« Körme ad\'
3*0-1,
Hal-májolaj.
KrohnX. ésUrsMól 1 Bergenben.
, (Norvégiában.)
F»cn fcalttái aairolaj valamennyi, a kerckedelembSB elíforduló faj köafitt az egyedüli, mely orvoii caélokra hatmálhaté.
Ara egy üvegnek használati utasítással 1 frt. o. é.
—< Fosznllitns
Moll A. gi\'ógyszerósz, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs
TncWauLeii.
Rak-t*. az állam mit.Hen lúroevet |ryÓKya»ertá>»kan va«7 *»**r" kereakedéséb^n. Baktár oélkali b.-Iya?*«kbe.. „.acáit-Kyenek n**jO*° meerendeléheknél mi\'gful"ié árle\'1"««aőa1>e« réiaosölnck.
iommal vannak ellátva.
88888§8§§8888S888888§8S8
GRÜNHÜTH FÜLÖP és FIAI gabona és terménykereskedésében Nagy-Kanizsán (Deák-tér) kaphatók minden létező nagyságban és minőségbon legjutányosabb árak mellett: gabona- és gyapju-zsákok, takaró ponyvák és szelelő rosták. <20,_,
833883883888388838888888
XXXXXXXXKXXXXXXXXXgKKgXK
TVT A. T T O 3NT I
UH ft-lápsójai SoosBioarból.
f| 0- láplugony F r a ti /. e n s b a tl - nál Alkalmas pótlék ftf I á b f ü r d ö k P e k. *W
544 g-io. Kioállitisl szer aczél- & sófurdakbei-
Szétküláés: Mattonl és Társa Franzcnsb.id. Kapható miiHlrn gyógyszertárban és füszerkersskedésbon.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
BÜRGE It orvo.i
KÁTRÁNY-SZAPPANA
.nlva, a legtöbb ctirop; hatással haaználUtíl
legnagyubb
orvoai tekintélyek áltai
mindennemű bőrkiütések ellen,
.rämax^ V" eikalaáiwnaS a más forgalomban l-vö kátrányazappa.w.k.... ÄÄS végat kérjék vilazo.au i:erKer kátrany-.zappaua -QpyelieL»ék aziaoterttedjefTre. •*
Maka
i bórszcnv,-dé«eknél a kátráoy-bzap, an helyett hatással haainilu:*
Mm orvosi tttiiif Uumm
J.Ü BolSto Ad. - -z\':Z-l\'~-r?.i~ II.llo-v I. E. piar». 451 28-52.
lutben, ez aaukséRelUtua, ur; kérej* -szappan, mÍntho)ry y. kátföUli utánzások Hint Kjeugétib káirány-sr.»l>l\'K.u ni"
t csaKis a fierger-fsle kát-¦r-\'d meny tele» káwHuény*»" ¦ízesre miQiien
tisztátlanság a, toörőra,
bír- és fejkiQté.ek Kverm«k«knél, valamint eddig elérhetetlen «sépití mUtá* én fürde-azappaa aaindeznani basználatra sselgil
BERBER 6LYCER1N KÁTRÁNY-SZAPPAN A,
mel/ 3ÓV, Gljccnnt urUlm.z cs 6noman van illstósilTa.
tmf Minden fujtanak darabja S5 kr. ntasitással esjütt- *1W
rhlMla.il HELL 6. gyígytierésrsél TROPPÁBAH R.ktirtk : ltr*-
létben v»a mlndco co.niisl ej*tJSI"rti.bsn. FSrakuir Nscy-Kamis. •»"»¦ . PRÄGER BÉLA ?J HELUrt JUZSEF gy ,Ey.ieré.scltnél.
ajooutoU % kiadó tulajdonom Wajdite Jóssef gjorssajtójan.
lUftY-KAftIZSa, 1882. jolins 13-án.
S8-x& ssEám.
Huszonegyedik évfolyam.
BitzitW ir :
«eu (TTC.....¦ l bt
m é>«.....• ¦ J "
oeTjeá évre...... \'
Egy íaám 10 Jer-
HIRDETÉSEK
» LuStos petiuorbia 7, niaodsiot 6 s minden loribbi sorért 5 kr. NTILTTÉBBEK
soronként 10 ,;,„«An illetek m.ndenegíesVrd... u-sert 30 kr. fizetendő.
Kaiiizsaváros helyhatóságinak, .nagy-kanizsai 5nk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei altalános tanítótestület* Ns,v- tisded-neTeló egyesület\', a nagy-kanizsai tisiti önsegélyző szóvetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya" s több megyei és város
a "na^ egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenti, vegyes tartalmú lap.
krért vétetnek lei
ZALÁI I0ZLQHY
I
A lap szellemi részét illető kéziemé-nvek e. sj.erkesztrthi\'n,
pedig a kiadóhoz bérmentve
K A G Y - K AN I 7. S A
H(-naent»tle*3 lerelek cs&k i*inm munkitirasktôl fogadtatnak el.
, nem küldetnek.
Öngyilkossal; vigyázatlanságból.
Ha. egy arezuiütés a maga idején aranyat ér, miért ne egy jó tanács is? És e jó tanács is nem abban áll, hogy egy az olvasó előtt ismeretlen dologra akarnám figyelmeztetni, hanem abban, hogy a figyelmet az annyira közel esö dologra akarom irányítani. Mindnyájan tudjuk, bogy a mindennapi tünemé nyékre, mint megszokott dolgokra a legkevesebbet szokott ügyelni az ember fia, kinek régi hibája, hogy csak a ritka, a távolesó birja érdeklődését felkölteni. - Akárhány ember megbetegszik s az elsó, a mit ennek okául feihoz az. hogy meghűlt. Oly egyhangúan ejtik ki e szót
Hiába, megszokott mindennapi c>et. De hogy aztán, mikor saját személyéről, egészségének fentartá sáról van szó, minden egyébre gon dol inkább, mint a meghűlésre és ez az oka annak, hogy annyian meghűlik magukat. Azok, kik már a saját kárukon is tanultak; — az
Elsó helyre számam e sorokat, | Emberbaráti és hivatalos kötelesséhabár vezérczikknek csak szoros érte-;gében járt el az aczélizmu ésszéles, lemben vert társadalmi kérdést szok- erős mellű férfiú, felhevült a pusz tak felvenni. De társadalmi kérdésititő elem oltásánál s midőn saját ez is, még pedig annyira anyagi, belső tüzét oltandó meggondolatlanul hogy ipar, kereskedelem, adó stb.jegy fagylaltot vett magához, éltetó messze elmaradnak tóle. Legdrágább; tűzét, az élet melegét oltá el magá-kincs az egészség s 2 ki ezt meg-;ban s néhány héttel .1 azt mondot-óvni igyekszik, kincses bányát óriz.tuk\' róla, volt nincs!
O nem volt uz elsó, sem az
Eég megírták a bölcsek, hogy nem az évek teszik az embert öreggé, hanem a tapasztalatok. Azért a szemfüles fiatalabb ember is lehet bölcsebb az idősebb embernél, ki sokat látott, de a látottakból nem igyekezett tanulságot merítem".
Mostani jő tanácsom is a megfigyelésnek köszönheti létrejöttét. Láttam akárhányszor, hogy az anyagi javak vadászásában lótás futástól athéni.; fiatal ember a kávéház előtt elhaladván, mintha kincsre bukkanna, berohan az ivóhoz s egy-két pohár jeges vizet csúsztat le a torkán: lát tani Ötvenszer is, hogy a táncztól fölhevült veritékes homlokú, lihegő keblű hölgy mind a két kezével nyul
hitesebbek, már nagyobb fontosságot >az udvarias fiatal ember által hirte-tulajdooitanak a csekélynek látszó 1 ien előteremtett hideg viz utáu, nem bajnak, de a könnyelmű, egészségé- ] gondolván meg, hugy maga és ud-*" Tarlója életét is veszélyezteti ezáltal, mert ez utóbbi buzgalmában még
utolsó nem lesz. Akáru^ny ily esetet olvashatunk a uapi lapok újdonság-rovataiban, tehát látunk is, báliunk is felőle, de nem szívleljük meg; épen, mert mindennapiak; s nem vonunk belőle tanulságot, vagyis öreg-bedünk, de csak időre és nem tapasztalatra nézve.
Mindezekből pedig az a jó ta nács vonható le, szívelje meg öreg. fiatal: .Tartózkodjatok a hirtelen átmenettói, melegből hidegre, tanuljatok a más kárán és ne hütsétek meg magatokat, nehogy a néhány krajezár árán szerzett pillanatnyi élvezet százasokat és még hátralevő éveiteket nyelje el. — Ne legyetek önkéuy telén Öngyilkosok — vigyá zatlanságból:"
b-fb.
abban, hogy ebbeli szándokát tÖrvéDy-czikk alakjában érvényesítse, csak javaslat stádiumában maradt tehát a dolog, mely az akkor szokásos mó don a megyéknek szétküldetvén, országszerte élénk megbeszélés és vita tárgyát képezte.
E sorok irója különös véletlen folytán birtokába kerülvén a kérdé ses javaslatnak, jónak látja azt itt amúgy sem hosszú voltánál fej egész terjedelmében közölni.
Szól pedig következőképen:
ben elbizalkodott fiatalság ad acta teszi a netalán mások által tapasztalt káros hatást s legkisebb gondja iá nagyobb annál, minthogy a meghűléstől óvja magát.
„Tizszer is megesett már rajtam ez meg ez" — mondja a köny-nyüvérü fiatalság — .mégsem esett semmi bajom!* És nem gondolják meg. hogy tizenegyedáLer mégis csak turkon vagyis inkább mellen
hatja őket a meghűlés ördöge. Sok tüdővésznek, sorvadásnak , gégebajnak s rheumának a magvát szedi magába az ily könnyelműen gondolkozó, mely ha néha nem is rohamosan, de idővel bizton megtermi a maga, az élet egész fáját rothadásnak inditó gyümölcsét.
kalapot sem vesz a i\'-jére, ugy nmuu ki a meleg gőzzel :eiitett táneztc-reuiból a léghuzamos folyosóra; és végre a minek most van itt az ideje, a fagylalt évadjának közepén hány meg hány veszi magába a hektikának, gyomorhurulnak és fog-bomlásnak csiráit, midőn eszébe se agad-1 jut arra gondolni, vájjon szabad e
ilven vagy olyan állapotában az édes de kelletleu időben elfogyasztott, károsan ható hüsitóhöz nyúlnia. „Ej senkisein halt meg még a fagylalt tul!" vefuék az arezomra tisz-telt olvasóim, - pedig egy éve sincs még, ho^y ép a fagylalt vitt el egyet közölünk a rideg sirba.
Ab 184». évi t5rvén> hozás és a zsidó bevándorlás-
lesz talán érdektelen
Nem
pillanatban azon álláspontot ok nyok alapján megvilágítani, melyet az 1848. évi törvénynuzá-:, a leg-szabadelvübb melyet a magyar nép eddig látott, a zsidóknak más or^á gokból való bevándorlásával szemben elfoglalt. Akkor nem tartották a közönséget semmiféle gyilkosságok izga-tottcágbau, hanem tisztán kultúrpolitikai szempontból vette a zsidóknak bevándorlását és azon eredményre jutott, hogy mig kell akadályozni.
Az események vihara megakadályozta az 1848 iki törvényhozást
Törvény czikkely vallásbeli különböző felekezetűek polgári egyenlőségéről. A különböző hitvallások tekintetéből létező jogi és kötelességi különbségeknek megszüntetése végett a zsidó valláson levőkre nézve rendeltetik.
1. íj. O Felsége magyar minis-tLrium által a zsidó valláson levók belállapotait kebelökböl és egyéb val-lásbeliek közül is meghívandó egyének közbejöttébe! megvizsgáltatni s az e tekintetben szükséges reformokra nézve a lelkiismeretnek- téijes szabadsága alapján a legközel bbi ország-gy ülésnek törvényjavaslatot előterjeszteni fog. Addig is
2. §. A zsidó községek polgári tekintetben teljesen megszüntetnek és annak tagjai a község reudes elól-
a- \\ járóságának minden tekintetben alávettetnek s illetőleg a községbe teljesen beleolvasztatnak.
3 §. A zsid ó és k e r esz tó u y valláson levók között -kötendő vegyes házasságok a házasságból származó polgári viszonyokra és következményeikre nézve ezénpxl, mint polgári kötések, törvényeseknek ismertetnek.
4. §. Ily házasságok megyékben az alispánok előtt, a Jászkun és Hajdú kerületekben a főkapitány s fiumei és bukkan, kerületben a tengermelléki kormányzó, a szepesi 16
városokban és túrmezei kerületben a kerületi gróf, szabad kir. városokban a polgármester előtt nyilvánítandó!: azzal, hogy a házasságra lépők négy bizonyságaikkal a nevezett tisztviselők előtt megjelenvén, házassági szi.it-doknkat kijelentsék és a házasság! szerződést aláírják.
5. §. Az illető tisztviselő a házassági szerződésre a házasságunk előtte tett nyilvánításáról bizonyítványát ráírja, ugyanezen 1 szerződésnek két eredeti példányát a törvényhatóságnak, a törvényhatóság pedig egy példányt a ministeriumnak fog felterjeszteni.
6. §. A zsidók Ós keresztények között kötendő házasságokból születendő gyermekek a keresztény szülő hitvallásában lesznek nevelendő*-.
7. §. A belügymimster rendeléseket teend idegen zsidóknftk más országokból való beköltözését meggátolni.
Ezen javaslat élénk cszmec-e-rére szolgáltatott alkaîmat a megyéknél. Főleg Trencsén és . Nyitra megyék, mint melyeknek ;erületén már akkor is érezhető volt a zsidók lul-szaporodása, törekedtek egy-egy í\'ol-iratot iétesitení é« abb^n a kormánynak a 7. §. különös tekintetbe rételét lelkére kötni. Fölhozták a megyei szónokok — köztük a voltaírei szabadságeszmékkel szaturála Bor-siczky István is — hogy a nagy különbség, mely az alkotmányos Magyarországban létező állapotok ós az oroszországi elnyomatás kőzött fen -áll, o\\y szembeszökő, hogy-okvetlenül tömeges bevándorlást fog előidézni, még pedig oly elemek részérói, melyek testileg-lelkileg dégénérait állapotban vannak. . .
Midőn a politikusok elvégezték, az orvosok állottak eló és beszéltek Lengyel- és Oroszország zsidóinál tapasztalható betegségekről, melyek okvetetlenül be fognának kerülni az
TARCZA.
ilom és való.
Volt ám idő, hogy ín álmodám : Mint ftllok eeykor majd a h:r-fokán, És zengi viasza szárnyaló dalom Hazámban szerteszét a bérci e halom.
Volt *ra idö. Hisa mind igy álrao fik, Kit vágy cmésal és dalra kárhozik. É.i hányat ül meg almi romjain Csalatkoaáa, a zord való : a kin.
A hímek p»lcza nagy magasba van, Kit szárnya bir, at. fsljut bíito»aii. Ilfl finn csak az marftdhat ám soká, A taegfagyaaztí féi>yt, ki megszoká.
A bír, mint téÜ nap caak tüodökSl; Kagyog, de fagyhat is, ki érte tör. Szorrncae vagy erőm hiánya volt, De áldanék, ra-ly tngetQ itt hagyott.
Nagy f-.\'ny tatán vakitaná szemem; Szetéuy világú tűzhely jobb nekem. Jobb nzép nziTér.yeu megvor.uK* ftt Feledni rnuliam b:i1ga álmait
Felém, ha szenie, saCko fürtű nCm Ki karjait kitárja r-szk.iiSn: Ah éraera én : ">nc« oly ezer világ, nék oly üdv t\'s aucyi láng!
Hol rejlenek
Tanyámba\', mint bokorba rajtezelt Madárka, dallok nö^i éuek\'ít... « egykor, ha sir kicsinyke magiata... palom leaaen elrîpgaté dala.
VASS ÁLMOS.
Ciiiro és a XIlus partján
— Eredni ^dúsítás. —
Bee*, jnn. 2t. ISSz. {Folyt és vége.) A vásár.
A Kasr El NUl hídja tág térre vezet; m«ly ngész terj\'idelmóbec van a nap forró sugarainak kitéve. Itt >tz ember — dőlnek idejében a szó szoros értelmében, megsül.
Amott a folyó irányában — nyomorú viskókhoz támasztott deszka szalmaköteg és agyakból összetákolt, arab kávéház van.
Körülbelül tíz egyénből álló ven dégőn^k egy része bent, más része pedig künn a veiandán g-jggol. Hanyagul ször-pölík a legkitűnőbb mokkát s melléje vagy nargnilléht — *agy czigarettát szíva.
Némelyek .".rick intckot", mások dominót játszanak, mások az elbeszélő szavaira figyelnek, de nekik vagy u .Boston d>) Sadi," vagy az ezeregyéből
reci\'.ál.
A locsolgató, — vízzel telt kecske bór csövével hátin, cpen a folyótól jő öa as előcsarnok szikkadó földjét folytonosan fslirissiti.
Itt várakoznak a saik-ek és i Cavas-ok sétán levő gazdáikra, apadó-kon szerte vak koldusok .backehich\'-t kérnek.
Amott egy közl:s fedél alatt két doazka házikó van, — ez képezi a fogyasztási adó hivatalát, frsnesia rendszer és a franczia kormány gondos őrizete alatt ?11, bar eme rendszer a fallahkoasc nem igen tetszik. A Nii töltés virág agyai mSgött tartatik, a juh és kecske viair.
Jobbról esik a BoulsquDarkoar — utja, mely agy szintén a pyraminokboz vezet.
Boulacq Darkour ama helyiség, a hol az ember Bem csekély kényelmére sürgönyözhet Brűaselbe vagy Bécsbe, vagy pedig a Tayfoum vagy a Felső-Egyptom felé vezelŐ vonatra felültetnek. Valóban. Az antik Nilas mentén vasút vezet, keresztülmetszi az omiadványok s Pálma-erdővel borított síkot, — ama he lyen, melj en hajdan a híres M-:mnhís állott!
Negyven százados emlék melleit vonal el a gózós, hol a bámulatos Sphiux pisze orra előtt elrobog, mely komoran tekint szikla talpazatáról az előtte elsiető íre, ez pedig ki szokta őt fütyölni. A piacz reggel hat órától fogva tízig a sürgés — forgás miatt igen éléak és csak délben vagy a a»p többi forró idejében csendesül a zaj. De azért még mindig szép képet nyújtanak a festői csoportúk, a különböző typasok terka öllösotetben. Szóval az egész a lelegraph és a vashij nélkül — a legkezdetlegesebb keleti jelleget tüntetné fal.
A piaci közepén csoportos kunyhókban kelmét, lencsét, diuyét, paradicsomot, — sorghó lepényt, ozakornádat. rizst, kávét, Nagalt — és csukrot — árulnak.
A földié teritett narancs, caítrom is tökkel telt kosarak előtt, kis fellahk Ölnek, kiknek arcaiból a tágra nyílt és k\'kolal körül festett szemök látszik csak ki, üléaök csak még estig tart, — mert onnan az Esbiéh-i kertek mellé csavarogni mennek.
A hajcsárok illó helyekben nem ígeo válogatnak, ós ép agy mint fiakki
rezeink, ók is a gyaloglóink után kiáltanak. .B-m baudet mílurd very good.\' ,Jó s^amarati nagyságos uram, — igen
jó ?¦ -
Mégis csak érdekes kis álla: az as egyptusi szamár —jegyformin használja azt — férfi és nő, gy irmuk és agg és szegény és gazdag, az afrikai agy, mist az európai.
Hanem nem csekély élvezetet is nyújt az idegennek, ki a kis illat tarka nyergébe veti magit, s napfelkelte vagy holdvilág mellett, lassan üvegbe bebarangolja a Nü partjait, a labirint szerű sötét uiczicskákat — vagy a titok teljes temetőket.
Az egyptusi hölgy szamarán bittal ül, még pedig gaggon, — tetőtől talpig .bourkó\'-ja által ellakarv, s ha e fekete — vagy esetleg fehér selyem Öltözéket, kts szellő felfújja, akkor messziről igazin baaonlit a léggömbhöz.
Ugy a gazdag polgár, posztó, selyem, szatín ruhában, tirbánát napbarnított arczit, a szürke szakilit .Bon Marché\' tói hozott — főkötő formája zacakőban rejtve ép oly tisztelet\'gerjesztó magatartással üli — hosszúfülű paripáját, mintha csak a legnemesebb lófajta volna alatta.
,Ah* kiált az Őt kivető hajcsár, vesszővel kesében ¦ szamara vágtat előre felemeli fejét és bizonyos hetykeséggel lépdel előre,
A szamár útin a teve következik.
Ez illat a hiden, s parton, as utcain, a síkon, a piaezoa, szóval mindenütt jŐ, megy, 10, iíO éa 30-ival a leg-külömbfélébekkel rneg\'.erhelve. Kivétal aé!h.ül szállítója embernek, kelme, éle-
lem — takarmány — és ny ersiermé-keknek.
A bid mellett már hajnali 4 órakor sok száz várja a virradást, hftgy a váróiba jöb-sb-n.
Ha a citadellában, délben ágyúval jeleznek, akkor eloszlani kezdelek és az atezikon. utakon, bosszú vonalakban, btsonyoa ünnrpélyesaéggei, de a szokásos himbálódzaat megtartva -cpdegélnek és panaszos rikoltó nyögést hallatnak.
Végre a nap függélyesen süt fé;ök tetejére. Minden ! A legellentétebb minek, bámulatos keverékké válnak a fény vad sziniramlatában! Ég és föld minden vakit, a ha\'áa varázsló. Ki ezt először tapasztalta, az hatását nem felejti el soha.
A sivatag. Miféle vörös vonal az otl, a Ütha-
tár szélén ? Sz a sivatag.....Ama sivatag
mely az égboltozat tűzőtől, napon:: égettetik. —
A nap itt ts teremt pbantasticus tüneményeket. E szomorú, lakatlan puszta sötét barna homokja — a nap izzó sugara alatt — vakítóan fénylik, mint ezer tűz közt és a homokdombok oly szelíd — de mégis kiprizó fénynyel bírnak, bogy szemünk alig illja.
E sivatagnak — mintegy — kapuja előtt, a pyramísok hossza sora nyúlik el déli irányban. Ama két ktmagaaló óriás, a Qyséh-i piramisok. Litom éleiket a tiszta kék égen árnyékolni. Csúcsaik messze kimagaslanak a sötét pálma koronik fölé.
Két órányi at rilaszt el engem tő lök. Holnap olt lessek és Cbéou; sírja bak tövéről, fogom a nap főkeltét ssem lólni, azután megmászom annak óriás
HÜSZONEGYfiDIK ÉVFOLYAM.
Z A h A I KÖZLÖK Y
JÚLIUS lS-aa 3882.
országba s az eredmény a föntebbi javaslata zajos pártfogása lett.
De a szabadságharcz viharai közölt a kódexek feledésbe mentek. A nemzet, mely alkotmányán ütött réseket javitott, nem ért rá a bevándorlók elé sorompúkat állítani s igy a bevándorlás teljesen szabadon maradt. „P. H.\'
LATKÓCZY MIHÁLY.
Nyílt levél a szatmári reformáló zsidókhoz.
\\A bitjavitás k ér d és ében.)
Tápió-Szele, jul. 6.
11» a folj. ó bó Ü-io a .Pesti Hir-lap\'-ban közlött hír az úgynevezett „vallási reform mozgalmakról" a zsidók körében űuiu alaptalan, hanem a józan ész .fs felvilágosodott szellem kifolyása, valamint érett férfiak bátor és őszinte nyilatkozata, ugy én mint zsidó, — ki, bár csupán a honszeretetben leltem eddig vallásos érzelmeimet — bátorkodom •mm általam nagyra becsült urakkal az „országszerte szétküldés." elüti uieg-tántorithatlan egyéni meggyózódésemen alapuló nézetemet, a megpendített tárgyról közölni. Lesz-e eredménye, az a jövő titka. —
IstsD és ember elölt bátran megmondom, bármennyi czáfolatnak \'teszem ki magamat, bogy szivem és lelkem legszentebb áhítata és forró óhaja, hogy a józan ész és korszerű haladással, de különösen a társadalmi viszonyokkal oiyany-uyira ellentétes zsidó vallást reformálni keli.
De kérem ama derék és dicséretre méltó kezdeményező urakat, ne tessék elfelejteni, bogy a vallás dogmáit ama szőrszálbasogatásig csűrt-csavart és mind ama leirhatian számú undort okozó szertartásokat a maga idejében bölcs és nagy tudományú rabbik alkották és ok-froyálták a folyton Messiás után lehedzó híveikre, kik azt elvakult és jámbor jóhiszeműségből örömmel fogadták.
De bármennyire elavultak azok manapság, míaor az emanczípáczióval a megváltó Messiás megjött, azért mégsem a mi feladatunk azokat reformálni, hanem a mint azokat őseink által bölcseknek talált rabbik alkották, ugy mellőzésüket -agy reformálásukat is az általunk bölcseknek hitt rabbikra kell biznunk.
Ezen ügy kizárólag a rabbik feladata, a kik páratlan tiszteletben része-Hűinek, kivált nálunk, ha egyúttal müveit magyar emberek is, minő pedig sok van. Ezeknek szívesen fognak hódolni,
ha a zsidó vallást a korszellem éa kivált édes hazánk lárssdalmi igényeim k meg-íelelőleg átalakítják. (De azt, bjgy lé teznék olyan időjós, ki ennek a reform Bak meg»zülem!ósi napját biztos-in je-ltzné, azt kétségbe vonom.) Sajnálattal kell megvallauom, én ezen ügy sikerültébon nem igen bízom, mivel ez a mi vallásunk nagyon is „no nyúlj hozzám"-virághoz hasonlit, melynél a legkisebb javítás az egészet könnyen balomra dön\'.heti, a mit senki sem tagadhat el, ki e 3500 éves vallást lényegében ismeri.
Ilivel azonban egyetlen művelt zsidót; — a vad fanatizmus bilincsei által lenyűgözőiteket ide nem értve — sem képzelhetek, ai a vallás reformját, az úgynevezett hiljavitást nem óhajtaná, bátorkodom lelkem\' legvallftsoeb érzelmeiből kiindulva, ezeríny nézetemet, mint megrendilheletlen meggyőződésemet nyüvánitni azon jimbor óhajjal, vajba igeu-Íg«n sokan követnék cs fogadnák el, tévén azt sajátokká. T. indítványozó urak! Ha cwakugyan komoly Bzáodékuk a hitjavitás, néztünk kevéssé magunk körül és okoskodjunk. ÍI.u niuc* a földhálán és hazánkban elég hitjavi-tolt zsidó? Vagy más a kalholicismus mint hítjavitott zsidóság ?
Hát a protestantizmus lényegében más e, mint hitjavitottabh zsidóság? A mosdottak után felkérem a művelt zsidókat, állításomat lelkiismeretesen átgondolni és megfontolni. Minek javítsunk mí hitet, minek reformáljunk mi vallást, hísz majdnem 2000 éve, hogy ezt a nálunknál sokkal bölcsebbek megtették! Azért rövidre szorított véleményem ez s is\'.en ugy segéljen, bogy G5 éves ember létemre komolyan azt tanácsolom, hogy minden müveit zsidó térjen át valamely kereeztóuy hitre, s rövid időre meg lesz az igasi reform éa mi több: a lelki csömört okozó, a lovagias és neires érzelmű magyar nemzettel Össze nem férő .zsidó kérdés" mielőbb el lesz döntve.
Higyjók el uraim, bármily ok, ész és korszerű purifikáláson megy át a zsidó vallás, csak zsidó marad az. Hisz olyan zsidó, ki őszintén reformálni akar, inkább lesz keresztény, miot akár menynyire hitjavitott zsidó, ki agy sem hisz ama szomorú emlékezetű kor tanaiban. Maradjanak a tanatikusok (a vallás elfajzottjai, miot Voltaire nevezi) zsidóknak, de bizonyos és szent az, hogy fiaía követni fognak bennünket. Nem képzelhetek.olyan elfogult embert, ki mereven tagadhatná, iiogy .Krisztusban jött meg a Messiás." Hisz 2000 év óta csak is azokat üldözik, kik nem hiszik, bogy ő az emberiség legnagyobb részének a megváltója. Ajánlatomnak c*sk a kezdete nehézkes, de vajmi könnyen áteshet egy okos ember ilyen csekély nehézségen.
rétegeit éa elérem csúcsát — a aasok és keselyűi tanyáját. — Innen fogom a megmérhetetlen iybíai sivatagot szemlélni és a fóldhányások közt elvonuló, a karavánok reménytelen útját fürkészem.
Szemlólendem az impozáns merevséget és annak némaságát ellesem.
A munka végén a Nílusban egy csolnakban több európai és bennszülött ülve s állva egymással társalog. Esek között látják a művészt Wauters Emilt ia, kinek arcsa kitűnően sikerült, rózsaszínű napernyővel védi magát a nap heve ellen. A nagy művész ezen kolos-sális művén önmagát is in persona — megörökítő.
Közli: SZOMMER SANDOK.
Egy szerelmes naplójából.
Irta ír EBES AJfTAL I.
Szerelmes |volt szegény Ödön s az, akit lelke egész hevével, szive összes szerelmével szeretett, nem szerette őt.
Szegény Ödön . szerelme azenve-délylyé lón, nem gondoit. nem gondolhatott másra mint erre, — Mariaka meg mindenkire gondolt, csak Ő reá nem.
Ssegéay Ödönt, ki előkelő gazdag szülők gyermeke volt, megítélte a világ balga vooaalmáért, a lányka azivét pedig megnyerni dicsőséggé volt, s e dicsőségbe részesülni igen sokan iparkodtak.
Ödönt szenvedélye Őrültté tette és Váczi utczai lakását a Lip&mezövel cserélte fel. Most Mariskát ítélte el a világ szívtelen közönyéért, imádói lassankint elmaradozának.
Azóta Ödön az l/-Buda közelében levő szép mezőségen épült nagyszerű lak kicsi szobájában irja tovább naplójába ábrándba gondolatait, Mariska meg kinos bánattal szivében tesz sétát e mezőségén minden alkonyatkor s a susogó jcephirrel küldöz iieneteket a szenvedő Ödönnek.
Itt találkoztam Ón is Mariskával, b abban az épületben látogattam meg Ódont. Mind a kettő nagyon szomorúan fogadott, .hisz boldogabb időket juttatott megjelenésem eszükbe.
Ödön naplójának azon reáléból ajándékozott meg, -melyet még együttlétünk talatt Írt. Olvasóink osép gondolatokat talál áldanak benne.
A szerelem és bánat tényezői egymásnak, együtt tűnnek fel éd együtt enyésznek el. Ha az egyik oltárképe Utt keblednek, a másik imátkoini jár oda, s ba az egyik elhagyta szived templomát, a másik &em soká időz benne. Ha napa szerelem, ugy a bánat az általa előidézett árnyék. Valamint a nap ébredése idején nagy és árnyéka hosszú ugy szerelmed hajnalán ia nemcsak ez, de bánatod is határulan. Mennél jobban közeledik a délponthoz osived világa, annál jobban kisebbedik ugyan az árnyék, de teljesen nem fogy el. Ha leáldozni részül a nap, nem hanyatlik le egyszerre, — hanem fokozatosan alább száll és hidegül, — s mennél jabban táíolodik a zenitétől, — annál m.gyóbbra növeszti az árnyékot, de mig nz tart, addig az sem nyugodott le teijeseu.
Miror pedig a szerelem teljesen eltűnt, a bánat saját nag aágában enyé szik el.
II.
Minő különbség van az emberek érzelmei között. Az egyik bánatának oka a másiknak Öröm, az egyik szerelmének tárgya a másiknak utálat, ami az egyiket nz ég minden örömével megajándékozná, avval a másik hidegen játszik, a mi az egyik álmainak gyönyöre, amit az egyik a bálványozásig szeret, — azt a másik lábbal tapodhatja.
Minő különböző az emberek szerencséje. Az egyik.a szokáaoa formákat megtartva diadalt arat, pedig szivében a guoy és érzéketlenség hahotázik az alatt mig ajkán a megdicsőülés mosolya dereng, a másik néma, hallgatag, szíve csak egyért eped, minden gondalala, sóhaja egy névvel veszi kezdetét, e név ad dolgainak folytatásához erőt, evvel szende-reg el — és mindezért hidegség — a jutalom.
Minő más ax, ha az ember bíialom* mai fohászkod hátik esti imájában Iate é-hez, — hogy a jövő nap reggelén erőben egészségben ébredjen fel — mint mikor a kétségbe wéatől remegő ajkakon átrebbenő sóhaj ebben enyészik el: Ne ébreaxsx, oh ne ébretzsz már több napra fel engem jóságos Isten 1 Add meg az örök nyugalmat nekem !!
m
Vannak olyas szerencsétlen emberek, kik daczára minden igyekezetük-
Ha tehát azt akarjuk, bogy valaha utódainka háladatoaság for.ó könnyeivel imádkozzanak airjaiok fölölt. szabadítsuk fel őket a zsidóság alól és oszlassuk el ama sötét idők izöttelelkihályogot
„P. H.u Dr. KAJNAY ANTAL.
A pantheon építéséhez.*
alotto: .Per aspera ad prosecra.\'
A múltnak képe, tükre a jövőnek. A nemzeti penias* ápolása, nagyjaink emlékezete, záloga jövőnknek. Erről lemondani, ezt elhanyagolni egyértelmű volna nemzeti létünk föladásával. Ámult nsgy tettein buzdul fel a jelen ós jövő nemzedék, ez lelkesíti tettre, ex költi fel a nemes becsvágyat, munkálkodni a haza és emberiség javára.
A magyar nemzetnek különösen nagy szüksége van a dicső mnlt lelkesítő példájára, mert csak a törhetetlen hazafiság, — a lankadatlan erély, a kitartó muoka és előrehaladás együttes hatása képes bennünket a népek nagy tusájába, a létőrt való küzdelem elkeseredett és eoha nem szűnő harcsában diadalra segíteni fe nemzetet, — melyet évszázadok viharai meglehetősen megviseltek, ismét nagygyá, hatalmassá tenni.
Ide s tova ezer éve lesz, — bogy e földet, melyet annyi honfivér áztatott, melyben honszerző őseink, dicső nagyjaink örök álmrkat alussszák, hazájául válasz tá a magyar.
Ezer éves nemzeti élet megérdemli, hogy azt maradandó alkotással a magyar nemzethez méltó emlékkel tegyük a késő utódok előtt is emlékezetessé. S mi lehetne méltóbb emléke a honfoglalás ezer éves fordulójának, mint egy nagyobb-szerü, művészi kívüli pantheoo emelése, a fővárosnak erre alkalmas kimagasló pontján, honnan büszkén hirdethesse\' a késő utódoknak a magyar nemzet ezredéves múltjának dicsőségét nagyjainak emlékesetét. A mult példa le-md majd. melynek követése nagyra, nemesre kézzti sz ifja nemzedéke\'..
Már a nagy Széchenyi elméjében megfogamzott az .udvlelde" nemes eszméje, de az idő viharai, a nemzetnek szabadságaért vívott küzdelme s az elnyomatás n^héz napjai, melyek erre köv.it keztek, hosBzu időre leheteti -nné tették ez eszme uj életre keltét, még inkább annak megórleiődését.
Az utóbbi években, a honfoglalás ezer éves fordulójának közeledtével isméi fölmerült a panlheon eszméje. Csikkek röpiratok igyekeztek annak propagandái
•) FelkérettQnk a .Gazdasági Mérnök jelen czikkének átvételére.
nek, nem birnak érzelmeik ura lenni. Belátják, bogy képtelenség ábrándjaik valósulása; tudják, hogy e szenvedély mely minden tetteikben, szavaikban az irány adó, nevetséges, absurdum — és mivel mindezt tudják: tnnyíval inkább növesztik a kebel ezen óriását. Vannak, akik küzdenek ellene, s mennél távolabb akarják magukat tőle tartani, mennél jobban el akarják előle sziveiket ?árni: annál erősebben gyökeresedik meg az; mennél több [predícatíot tartunk el lene Önmagunknak, anuál inkább érezzük, hogy igaztalanok vagyunk saját énünk iránt. Hisz ha e fogalmat szerelem más szóval akarjuk kifejezni, a vissza adásra legjobban az Is len neve felei meg, mert az az ember, aki nem tudott — vagy nem tud szerelmes ienne, nem is volt, nom is lesz és nem is ember. Ez ad az embernek erkölcsöt; ez tartja vissza a gyilkos kezet undok tettének végrehajtásától és erről feledkezett meg a rab, mikor bűnét elkövette. Kérdezzétek meg ós tapasatalni fogjátok, hogy igatam van. Nem mosdok tehát sokat, ha azt állítom, hogy e szóval tartja átölelve, — kormányozza a világot a Mindenható! Hogy bihatnámt tehát az Istent önmaga ellen oltalmul, hogy zúgolódhatnánk, ha keblünk szentélyében elfoglalta jogos helyét, bogy bennünk mindenható erejével odahaason, miszerint a túlvilág örömei — vagy szenvedéseiből már itt t nyomorúság völgyében részesüljünk ? A lélek meg vau a gyermekben, az Istent csak a szerelemmel fogadja magában a megáldott ember.
És mégis mint less megdobálva sár ral, gunynyal e név, hogy ki lesz ka czagva az ember, ha ennek hatalma alá került! Igen, hatalma alá, mert mit ér ott az ész, ahol a szív beszól! A legesze-aebb emberek voltak a legszerelmeseb-bek és a világ legremekebb műveit a szerelem hozta létre. Dehát gyarló az ember. Valamint megtanítják, hogy és hol kell az Istent imádni: ugy azt is megakarjak határozni, hogyan kell és szabad szeretni. És az még furcsább, hogy as emberek nagy része, daczára annak, hogy érzi ezen formalitások alkalmatlanságát, vakon hódol neki. Látja az arcából, az ajkak mosolyából, a szemek fényéből, hogy szerettetik — dc mindezekről mindaddig nem vesz tudo-
csinálni s éppen az jellemzi e kort, hogy ily eszmének még propagandára van nálunk azükség^, sőt az sz\'nie elhangzik a pusziiban, holott mint a nemzeti kegyelet nyilvánulását, egyetlen jeladásra kellett volna azt a nemzet minden rétegének felkarolnia. Egyedül a Megyar Mérnök Ós Építész-Egylet tette az eszmét ¦•gesz határozottsággal a magáévá. A fiúi kegyelet, a nemzeti érzet e pregnáns nyilvánuiásáérl bizonyár- méltó elismerés illeti az egyletet. E ténynyel a magyar mérnökök és épitészek clvítájhatat-lan bitonyságotnyujtettak vil.Mi biiafias szellemükről, mely nem hai;0*atc.., üres frázisokkal, — de komoly tettekben nyilvánul.
Az egyesület elsó nagy pályadíjat még a még a mult évben egy pantheon tervére tűzte ki. A pályázat azonban ered meny leien maradt, mert csak egy pályázó vuli a annak a terve tieni felel* meg teljesen azon magasabb művészi igényeknek, — melyek ily nagyszabású tervtől, egy ezredéves nemzeti emléktől méltán megkövetelhetők. A pályadijat tehát újból kitűzlek. Hogy most lesz-e majd sikere, azt előre nem tudhatjuk, d -bizonyára van jogunk elvárni, aőt követelni a magyar építészeti kartól. — megszereti azt hangoztatni, hogy as épitő művészet terén kiállja a versenyt a külfölddel, hó\'y a panlheon tervezetében tömegesen részt veeod s igyekezőt fog e czélra oly tervet alkotni, mely a nemzeti kegyelet e pregnáns nytlvánnlásának s a magasabb művészi igényeknek minden tekintetben megfelel.
S hogy építészeink modt már csakugyan komolyan foglalkoznak ez eszmével, kitűnik abból ír, hogy legköze-értekezletel tartottak, melyben nagyjában megállapodtak az épület külső jellegére, nézve s egyhangúlag kimondották, hogy a pantheonnak a főváros valamely kimagasló helyén emelondő köridamu, kivülról magas oszlopcsarnokká! körülvett emlék-axerü,\'tiszta stylü épületnek kell lenni.
Eddig tehát most mar azere-ncsésen eljutottunk volna. Csakhogy a kérdés íegfontCBabb része még távolról s>iuc* eldöntvn. — Abb+n ugy a szakértők, mint maga a nagy közönség is egyetér lenek, hogy a pantheonnak legalcalma-s.ibii és iegmeltóbb helye volna i Gel léit hegy le\'eje. De hát ott a cítedella s ez sokak előtt elháríthatatlan akadálynak látszik arra nézve, hogy a paoiheoo annak a helyére épiteasók. S ebbe — ugy látszik — a szakértők hamar bele is nyugodtak, mert elhatáro zlák, hogy neki indulnak a budai hegyeknek a majd csak találnak valahol egy kis zugot, a hova a nemzeti kegyelet ezer éves emlékét — eldughassák.
mást, mig nem hallja az igét: .Szjret-lek!" Hogyha ez kimondatott, akár igaz, akár nem, akkor már szabad szeretni előbb a világért sem.
IV.
Ha szerelme*, szenvedélyes szerelmes vagy : ne vedd szidni, no bocsásd ki ajkaidon a szerelem nevét, mert kimondása után értékét vesztette az.
V-
Minő dicső jelentőséggel biraz, te mai nap, nagyszombat napja! Feltámadt halottaiból az édes üdvözítő, hogy örökre éljen; feltámadt e napra a tőidbe vetett mag s remény színnel vonva be a dom bokát, völgyeket, némáu ismélli a világ megváltó szavait: „tímber, te is felkelsz egykoron sirba zárt poraidból \'."
k felébredt mébék méla döngicsé-léesel reppennek át a virágos völgy felntt; a visszatért madarak remegő trüákkal zengnek hosszánál enapnak, a fák lomb-koazornival csókolódsik az illatos szellő s a tó fodrain enyelegve törik meg a langy meleg napsugár.
Mindent feltámasztottál napodra nagyszombat napja.... csak egyet, csak egyet hagytál érintetlen; csak egygyel nem bírt feltámasztó erőd, c*ak kedvesem szivében nem támasztottÜ sz(relmel. VL
Mily mély, mily kitragyarázhallan as emberi szív, mily csodásan váltakoznak benne az egymással legellentétesebb érzelmek 1
Aki nem vojt szerelmes, míl tudja az, minő örök igazság rejlik e néhány szóban: ,A szeretet titkait sem a bölcsek sem a papok nem bírják megmagyarázni" Szivedben a hideg elváliás után a legmélyebb gyűlölet üt tábort, az ész minden erejével körül tán ezolod, megerősíted e hadat és-a viszontlátás pillanatában- egy mosolygó tekintet, egy melegebb kézszorítás alatt erősséged tönkre tétetet: hadad BzótszÓratott É ez ismétlődik mindennap tízszer, A máaodik, harmadik ismétlődésnél az akarat és jellem befolyásával fel-pánczólosott szívedet a hidegség és közöny vértével — és mikor meglátod Ót, mint olvad el ai erőszakolt jégbnrok a forró vér hősége alatt, mint érzed, hogy a kebledben lakozó Isten eilen képtelen vagy küzdeni, — mint fáj, mint zokog benned a lélek, — ha ő mással szeretetre méltóbb, mint veled!!
E határozat ellen — már csak pasztán épi tőm ü veszeti szempont hói is — kötelességünknek tartjuk óvást emelni. Egy panthuon nem olyan közönséges közópépülct, a melyet akárhova oda le-he\'u* állítani. A magyar nemzet ezer éves honfoglalásának emléke megérdemli, sőt megköveteli, hogy a nemzeti kegye* let e művédzt alkotása a legszebb, as e, CZÓlra legalkalmasabb helyre állitassék, bármivei legyen is az a hely jelenleg beépítve.
S azt bizonyára nem fogja senki kétségbe vonni, hogy a fővárosban a Gellért hegy orma az az egyetlen hely, a mely e csetrz nemcsak a legalkalmasabb, de egyszersmind egyedül megfelelő. A \'estvér fővárosnak úgyszólván a közepén emelkedik ki méltóság teljéén e hegy, mely az egész környéknek legmagasabb pontja s lábait ott mossa a szőke Duna hulláin ró lükréb -n. Magyarország ezer éves fennállása emlékének, a magyar nemzeti pantheonnak c<iak a Gellérthegy urma lehet méltó helye.
Az ország szivének ez az egyedüli impozáns és az e;~ész főváros területéről legszembetűnőbb pontja a itt nem a rom bolás, nem az állati erő és a mulandóság elemének, hanem a nemzeti lét magasztos emlékének kell állania.
Ne keressük hát a budai hegyek közt azt a zugot, a hova a nemzeti pan-theont eldughassuk, hanem állapodjunk meg határozottan abban, bogy a panlheon csak a Gellért-hegy ormára, a citadella helyére építhető — vagy sehova. Mert at kétségbevonhatatlan lény, hogy más, valóban alkalmas hely nincs e czélra a fővárosban. Ne riasszon vissza az az elháríthatatlannak látssó akadály, hogy azt jelenleg a citadella ékteleniti. Htsten annak mai napság ugy sem igen vau már b dászati fontossága s igy nem lőhet komoly akadály arra nézve, hogy e rideg, komor faltömeg helyén a tiszta művészi ízlésnek megfelelő a az eceráves nemzeti kegyolet emlékéhez méltó paulheon emeltessék.
Pusztán és egyedül ez irányban induljon meg teh >t a mozgalom a panlheon építésére s nincs okunk kételkedni a fölött, bogy ha a nemzet e maga*stoa eszmél kellőleg felkarolja, az az elháríthatatlannak látszó akadály, a mely most még az eszmétől is Bokákat visszariaszt, a nemzeti érzület ogybahgu nyilvánulása előtt mihamar m"g<emisül s eljön az idő, a midőn a Gellért-hegy ormáról nem as ágyuk torka, de a nemzeti kegyelet magasztos emléke tekiul le a főváros békés, munkás éa. honsz-ire ő lakóira s a nem set apraja-nagyja szent érzelemmel fog e helyre zarándokolni, hogy lerÓjja hálaadóját a nemzet nagyjainak és buzdítást merítsen az ősök dicső tetteiből.
-Oh boldogtalan szerelem, — te nehezebb keretzt vagy annál, mely alatt üdvözítőnk háromszor összei oekadt-
Ha egyedül vagy, szellem képben édes mosolylyal jön ő eléd. — Te könyö-rögss sírva, összetett kezekkel, bogy ha ezerelmet nem is, csak fseretetet adjon. Mikor szenvedélytől égő csókod ajkaidról elreppent, veszed észre, hogy as édes kép csak vizío volt. — Tud-e ő, érez-e ő, ez ímátkozás. e legszentebb imádás alatt valamit? Ki tudna, ki tudoa erre feleletet adni. Megjelensz-e te is az ő álmaiban, mint ahogy ő a tiedoek gyönyöre, gondol e fl ís te reád, mint ahogy minden gondolatod, imád központja Ő? Vajjoa a jó latén mért ad ily fékezhetlen, Őrüléasel határos szenvedélyt a szívbe, ha a másiknál csak közöny terem ? Megpróbáltat ás-e ez, vagy elmúlt bűnök megérdemelt büntetése. Akármi égi atyám, d-i sujtoló karod legaulyosbikával vertél meg, midőn ily végtelen szerelmet gyújtottál szivemben a közöny istennőjével szemben.
VII.
Többször felmerül lelkemben a kérdés: ígaz-e, amit az ismert költők éa írók mindenike mond, hogy a szeretet szeretetet kelt? Vájjon igaz-e, — b°gy * szeretett érzi, tudja, mikor imádójának ajkaín neve legbensőbb könyörgeskóiit áírez-ig. váljon van e tudomása, ha az á!om zavarában édes ajakkal szerelmes szavakat sugdos, boldogitó csókot ad? Eu azt híszem nem eW nincs. Mert hogy ebben oly őszinte szerelmet muta*son, ébrenléte alatt meg a közöny lugfóVemagyarázhallanabb eszközeivel éljen, szívvel ós lélekkel biró nőnél nem képzel hetfi.
\'Ewel egy kínos eredményre jutok, vagy-a költők állítanak valótlanságot, — vagy az én aogyalomaak nincs szive...
Ugy látszik, ez utóbbi való, me-t szenvedésem a kőkeménységü szivet i* megindíthatná. Különben az is nagy kérdés, birnak-e a nők szívvel ? Egy kis érzéketlen húsdarab lehet lehet az égési, ha biruak is.
VIII.
Ápold kezedben ás emlékezetet, — mert csak ia ea az, ami — ha az egész világ elhagyott is, hü kísérőd leszen.
HU8350NEG YBDIK ÉVFOLYAM
zala IvX 6 ZLÖKt
Intő példaként ?\'.1 majd itt e szír tea a magyar nemzeti paetbeou, büszkén hirdetve, hogy
Él magyar. Ali Buda még,
A mull, az példa legyen most;
GOND A BÉLA.
- A villám agyonsújtott Geisén i éltessen—beteges állapota daczára ön-
Helyi, megyei és vegyes hírek.
— Wujdlts József. 8 lap kiadója
"Waraad-Topliczira ment fürdőre. Minden hozzáintézett magán vagy üzleti levél ezentúl r-gy-\'oesen oda küldendő.
— Nyilvános köszönet A nagy
kanizsai kisdednevelő egyesület sornjá-tékot rendező bizottság ah »z folytatólag következő felüifizetések illetőleg ajándékozások érkeztek be: Müller Frigye* 50 kr., Kardczag látván N -Kaiizaa 2 frt, Szemányi Ágoston 50 kr., Bauer Ferencz Sopron 1 írt, Barouyi lestvérek Bud-pest 5 frt, Tarányi F-r<;ucz Puaz^a-Sz-nt-Lászió 3 ^rt, Postuhivatal tizomor
1 t\'rt, Gőzmalom Gorz 1 fit, Gr. Feaiu-licli György Molnári 2 frt, Báró Bésán Jánofl Puszta-Gicz 2 frt. Wlassit* Ignácz Kéthely 1 frt, Biscbitz Dávidné Budapest
2 frt, Kotlok Nándor Kigyácz 2 frt, Keresk. éa iparbank N.-Kanizsa 5 frt, M. kir. állam vaspálya személyzete Buda-dapost 1 frt, Nasschauer Vilmos 1 frt Sfgély szövetkezet Kaposvár 1 frt, Posta Kálózd 1 frt, Kalmár Endre Budapest
1 frt, Tarányi Ferencz kanonok Veszprém 4 frt, Dr. Gelljtich N. Fmme 1 frt, Forintos István kanonok Veszprém
2 írt. Összesen 40 frt. Előbbi kimutatás 172 frt 50 kr. összesen 2l2 frt 50 kr. iliodezekért a bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Na,~ry-Kani-z-án, július 10 én 1883. Somssich Lőrincz b\'z elnök és pénztárnok.
— Ez ÍS angyalcsinálás! mód. Városunkban bizonyos Pesovics nevü ács
• 9 hónapos gyermeké
Ing , gyermei
1 otthon idő
[t. Ez alatt a háziasszony bemegy hozzá és fölkéri, hogy kenyerét vigye el a pakkéi megsüttelni. Ez a kérelemnek eng* delt azon viszont) kérelemmel, hogy a bölcsőben egyedül hagyott csecsemőjére vigyázzon. A háziasszony azonban valami dol\'.\'g után néz.-ndó a szobából kiment ekre — a mint állítja — egy tett. Mire a szegény auya baza-ér.:»-z-tt, a gyermeket R vánkos alatt I t;fc megluladva találta. Hogy ezért a bün | terhe az nuyára vagy a háziasszonyra iiehezüi-e, azt köunyü megitélui.
— Miniszteri rendelet a vidéki
ziuészet ügyében. Gyakrau előfordul, hogy vidéki magyar színigazgatók egy időben több város helyi engedélyét eszközölték ki maguknak, s azokat részint egyáltalában nem, részint csak hosszabb
idő eltelte után veszik igénybe. Ennek következtében az esetleg ily helyi eoge
gy emberi. A szeren (^t!enaég a vázat átjárás kö-etében történt, hol is as agy pajtába ütvén, a bennlevő szegény em bert is Ulá\'U. Ugyaoott 5 koldus közé vágott, mici.lu aaok javában kártyáztak. Egyet kiválasztott közülök, ast ngyon-csapta; a többi sértetlenül maradt.
— A kit a viliim nem birt agyonütni, az B-ke Mihály ¦st.-balázsi lakos volt. Nevezet\', fnldmivoat a zivatar m*sőn érte. Ez elől magát védendő, egy fa alá állott, de nem a törzs mellé, hanem — mivel a villámtél tartott — csak a gályák alá. Egyszer azonbmu mégis cink lecsapott iiellóje, s előbb n bal lábán fölfutott a hasig, ott átsiklott a jobb lábra s azin lefutott a főidre. Beke saját erejéből hasa ment. Muel forró lázban fekszik. A betegség kimenetele bizonytalan.
— A Hagymái betegség — ugy
látszik — sok szcrencsellanaéget okos. Múlt alkalommal értesi tettük közönségünket a letenyei káplán szerencsétlen haláláról; most meg Szent-Balázs vidékéről értesiLenek bennünket, hogy ott is egy ily hagymázos beteg, künt a mezőn egy árokba fuladt. A baj a mezőn érte el ; s köze.lébmi uem volt senki, a ki észrevette volna. Csak hulláját találták meg.
— A BabóCSa mellett agyonlőtt két rabló esetére még emlékezni fognak olvasóink. A rablókat na !.„• múlt évi uov. 25 én lőtték agyon a foglárok Somogy-m»-gye Babocaa községében s miután létök uem volt kipuhatol.iatós nagy-atádi
áráabiróság a holttesteket lefényképeztette b egy bő személyleírás kíséretében a fényképeket az ismeretko rablók neveí nek nyomozása vég*tt minden hatóság ak megküldötte. Most közszemlére lesz ek a hivatalos helyiségekben kitéve.
— Gyászhír. A következő gyászjelentést kaptuk: .Szomorodott azivvel jelentjük Griner Károly, cs. kir. déliva sut főnökének f. hó 8 át életének 30-ik érében történt gyászos kim altat Boldo-gultnak hült tetemei f. hó 10 én d. u. 5 órakor tétettek a zákányi sírkertbe örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise ál dozat e hó 12-én d. e. 10 órakor tartatott meg a helybeli plébánia szentegyhásban. Áldásé* béke poraira! Kelt Zákányon, 1882. július 9 én. A zákányi vasuú tisz-
faláldozó buzgalommal állította elő a jó ialésÜ ételeket. 1.
_ Zala-ege rezegi színészet „A
könyvtárnok, vagy két Róbert és két mennyasssony* czimü 4 felv. vígjáték Moser G. tői f. hó 4-én. Dancz Lajos ja-tatomjátékául került azinre, mely alkalommal a ház sanfoiásig megtelt, még pedig intelligenciával. Bokor József (Mag-donald) Dancz Lajos (Gibson szabó) és Gálosy (Róbert könyvtárnok) o\'y kitűnően játszottak, bogy megtapsollattak, de ifj. Bokor JÓssef, Komlósy, Gálosyoé, Bokor Ilka, Rákos né Ágnes éa Somogyi is általános közletsiésroalakítottak. Egyáltalában oly öaazhangzat volt e müdarab előadásánál észlelhető, hogy a végén mind a szereplők megéljen ez lettek s megtapsoltának. F. hÓ ő en „A tigris" a. 1 felv
gjáték és .A izerelmí varázsital" cz. 1 felv. operetté Z-il\'.J1. csekély közönség előtt adatott, mely alkalommal Berzsenyi Júlia, Bokor József és Gálosy elismerésre méltóan alakítotok. E. hó 6 án közkívánatra Sardou világhírű „Váljunk el" 3 felv. vígjáték G. Bussay Clarisse jutalomj álé teául másodszor kerüllsiinre s a műcsarnok termei igen szépszámú ingen* közönséggel megteltek. Ifj. Bokor József (De Pruaellee) kitűnően jat ot:, Bussay Clárisse (Cyrieune) neje, a Ínpadon megjelenve, eget rátó tapssal -s éljenekke! fogadtatott a 2 nagy virágkoszorúval az egy\'k széles fehér selyem, a másik kék-sely~mszalagg&l díszítve, széleiken „Cypriene Za!a-Egersseg július 6." felirattal ellátva, valamint 20 hatalmas s csinos virághjkrétával tiszteltetett meg —¦ hosszú nehéz szerepét oly művészileg végzé, hogy többször az élőbbem-1 együtt szűnni nem akaró tapsol ássál kitüntettetett, továbbá Gálosy és Komlósy is igen jól játszottak.
— A magyar népdalok egyetemes gyűjteményének zongorára alkalmazott dalkönyvéből, vagyis a „Magyar Dalai bnm\'-ból megjelent a III ik kö.étnek 9-ik füzet-- is a* 561 —580. száma, következő dallamokkal: 1. Rózsám, rózsám, mi a bajod? 2. S-jó viie zavarodik. 3. Sárgán virágaik a repeze. 4. Sári rózsám, hová mégy ? 5. S a i y m e a Panna 6. Soh\'sem hitlem, hogy a Tisza... 7. Sokszor mondtam én neked. 8 Sötét felók tornyosainak. 9. Stíriában Ajk faluban. 10. Suli, suli, sullárom. 11. Szabad pusz
— A vízgőz eltkiolltasa mosó-
konyhákbóL Az a slirü gőz, a moly a mosókouyhákbao elterjed, nemcsak az ot\'. tartózkodást teszi ártalmassá, hanem következményeiben is kártékony , a mennyiben a gőzökből * hideg levegőbe érvén az ember,-a gyors változás mioden átmenet nélkül legalább U. meghűlésnek lehet okozójiíá. Ezen kellemetlen köriJ-méuy megszüntetésére a rZsi^iiig für B! chindusrie" azt ajánlja, hogy a mosókonyha menyeze\'.étől bizonyos távolságra az oldalfalak felé lejtés hullámos.
tán szól a ménes kolombja, 12. Szál! a j pléh lemez alkalmazandó, melyre a viz-galamb. 13. Szálldogál a fecske. 14. Szá-J gőz lecsapódik. Hogy a kondenzált viz raz fűre deres harmat. 15. Szeretőmnek lecsepegéaének is eleje I cg ven véve az szeretnélek. 16. Szerettelek kedves ba-; egész lemez 30 cm darabokból legyen bám. 17. Szép állat a liba, 18. Szived összeállítva, egymástól 1 cm. távolságra végső dobbanását... 19. Tele szivünk 1 helyezve, 2 cm.-ayi födésse! megerősítve, örömmel. 20. Tied mi.:den gondolatja... : A legszélső lemezből a vis a csatornában — Előfizetési ár a „Dal-Album" ra egy j vezettessék. A pléh és a tulajdonképéttí
menyeset közt azonban kellő szellőztetés lennie, hogy a gőzök lecsapód-
Irodalom

délyért folyamodó mái azinigazga\' helyi hatóság által azon indokolással, hogy a helyi engedély mar másnak megadatott, eiutaeiLtatik. Ezen, a magyar fineszét ügyére káros natásu visszaélésük megszüntetése czéljából a belügyminiszter elrendelte, hogy csak abban az esetben adassék meg z helyi eogcdéty, ha a folyamodó igazgató kérvényében megjelöli a napot, a melytől az engedély megadatni kéri és hogy az esetben, ba az illető igazgató a megjelölt naptól Bzá-mitva 15 nap alatt a oyert helyi en^n-délyt nem érvényesíti, az hatályát veszti s az engedélyt esetleg jelenkező más színigazgatónak adandó meg. Ha pedig más Bzinigazgalű nem jelentkeznék, az engedély csakis ujabb kérvényre adható meg iemét.
— Bárány Ignácznak a kitünó
tanfértiunak és tanügyi írónak, mull számunkban röviden jelzett halála alkalmából hozzátartozói a következő gyászjelentést adták kí: „Bárány Gyula képezde: tanár és neje szül. Légmán Klotild, valamint gyermekeik Emília, Géza, Imre, — Bárány Ilka s férje Bauss Sándor ügyvéd, ugy gyermekük Olivér, — Bárány Vilma és férje Paksy Győző gyak. isk. tanító mélyen megrendült .élekkel tudatják, hogy atyjuk, illetőleg nagyatyjuk ée ipjok Bárány Ignácz a csaktornyai áll. tanítóképezde igazgatója f. évi július hó 7-én d. u. 5 órakor, munkáé életének 49. Ó7ében, az Ur akaratában való keresztényi megnyugvásban hirtelen elhunyt. Drága hamvai f. hó 9-én^d. u. 5\'/a órakor léteitek a Csáktornyái temetőben örök nyugalomra, az engesztelő azt. mise áldozai pedig i. Aó 10-én d. e. 8 órakor mutattatott be a Ferencirend helybeli egyházában a Mindenhatónak. Béke lebegjen a sokat szenvedettnek hamvai fölött 8 a legszentebb kegyelet őrizze em lékét övéinek s ivében. Csáktornyán 1882. évi július hó 8-án." A paedogogiai szemle már hozta ez óv folytán az elhunyt arczképét és életrajzai. Mindazonáltal mi is érdemlegeseu fogunk róla megérnie kezni alkaiuui adian. Ez nekünk két szempontból ia szent kötelességünk.
— A balaton-ÍBredl lürdő-vendó-gek száma egyre nő. A múltkor csak 185 volt, most már 356-ra szaporodott. Ezek között városunkból három egyén Van, névsxeriul: Scherz J. M. kereskedő nejével és Sauer Ignácz kereskedő.
Budapesti országos vásárok.
A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 24,577. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Budapest főváros területén feoálló országos ásárnk — a jelenleg gyakorlatban levő összes határnapok mn. szüntetése mellett ezentúl állandóan a következő időpon tokban tartassanak meg és pedig olyké-peo, hogy az eddigi József-napi vásár: márczius hó második vasárnapján, — az ddigi Medárd napi: májún hó utolsó nap ján. — az eddigi János-fejvételi: augusz-bó harmadik vasárnapján — ób as eddigi Lipót-napi november hó első vasár-pjáp kezdődjék a mindegyikekét hétig azaz bezárólag a második két szombatjáig tartass.-n, ro-ly vásárok alkalmával a ha- éa lóvásárok a jelzett váaári időtartam közepén, azaz a mágodik vasároa pon és hétfőn leszoek megtirtandók. Az 1880. évben engedélyezett májusi és ok tóberi két külön lóvásár közül a májusi
— az eddigi hiitárnap megszüntetése mel lett — fzentu! az április hó 24-ét (Szent-György napot) magában foglaló hét vasárnapja előtti vasároapon, hétfőn és kedden-
— bz októberi pedig az eddigi idSpont han, azaz október hó első vasárnapján hétfőjén és keddjén lartatík meg.
— Egy szép nó hinsaga! Egy ur
szakadó esőben találkozik a minap egy ismert urhöigygyel, ki bar szép es*rnyőt tartott kezében, azt nem nyitotta fel. Az ur ennek okát kérdé, mire a hölgy szomorún igy válaszol: ,Ab kéozelje csak, mily iszonyú ! Téved^ból egy más esernyőt vettem. E poruzellánszinü ruhához s a maroonszinű tollt-khoz, melyek kalapomon lengenek csakis az olajzöld színű esernyő illik tengerzöld szegélylyel, ón azonban a bronzbarna esernyőmet hoztam el, mely perzsa szalaggal van BZngé-lyezve és ezt csak.beiáthatja Ön is, bógy nem nyithatom fel." Bolgog állapot — mikor az esernyők ís tuczat szám áilnak rendelkezésre.
— Z.-Szt Gróthon e hó 9 én számos ügybuzgó fiatalemberből álló ren dezőség egy minden tekintetben sikerült nyári tincsmulatságot rendezett a szabadban. Kozáry Aurél zalabéri földbirtokos ur Z chy-íélc hajlékát e czélra készségesen átengedte. A rendezőség lankadatlan éa áldozatkész fáradozásának p\'-dig sikerült a helyb. jótékony nőegylet részére egy szép kia összegei beszerezni. A válogatói: (is szép számmal megjelent közönség éjfél után 3 őr.kor megelégedetten rózsás jókedvvel távozott. Kedves kötelességünknek ismerjük el a következő kisasszonyokat, kik az ételek és italok kiszolgáltatásában oly szeretetre méltó buzgósággal működtek megnevezni, n. m.: Botfy Mariska, Friedmann Paula, Holly Jozsa, Jadik L. Huss Gizella és Frank Matild k. a. Berger JánosnŐ úrhölgy pedig, kit a jó Isten még sokáig
(K ro14t x\\xu nAgsnlitett maaka Eamaaiu Wajdit* Jo*s«f kAuyckereike.Ii** állal n «r rendelhető.)
— A Magyar Regénycsarnok
XXVI. füzete is megjelent a szokoil elegáns kiállítással ¦ rendkívül változatos gazdag tartalommal. ElsŐ közleménye G. Bűttner Julía jeloa Írónőnk tollából „Ur-vény a révb-n" czimü regény a magyar épéletbŐl merítve. Ezt követi Arnóthí-oak (Szabó Ignácz) „A föld alatt" czimü érdekfeszítő regénye, mely Magyarországon é3 Délamerikában játszik. — Ezután „ö nagysága levelet akar írni" csinos kia elbeszélés Korovi -z Rezsőtől és Mozaik felirattaí ismeretterjesztő és humoros apróságok. — E h-stonkínti füzetekben 2l/z — 3 nyolczadrétü Íven meg jelenő folyóiratot ismételve ajánljuk t lófizetőink figyelmébe, mini a mely ugy gazdag, változatos tartalmánál, mint olcsóságánál fogva egy füzet ára csak 12 kr.) teljes mértékben megérd-mli a közönség meleg támogatását. — A folyóirat lőfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti köny vkereski dóhoz mint kiadó tulajdonoshoz, vagy Wiickens éa Waid nyomdájába (Budapest, korouaherczeg-u\'cza 3. 8\'.) küldendők.
— Taborazky ég Parsch nemzeti
zenemüknreskedésében Budapesten megjelent: „A vörö* lapka" Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltsége dalai. 1.) Felszántottam kertem alatt (Ni-colích Sándortól. 2) Ugyan róz*ám. 3) Sokszor nézek fel az égre. 4) Galagony boj-orján. 5) De nehéz igaz szivet találni (Ssentirmay Elemértől.) 6) Ha bemegyek a csárdába. (Barna szeretőmnek.) 7) A én kedvem olyan mint a csalfa Bzelló. (Nicolích Sándortól.) 8) Hallja e k olám (Révay Arnoldtól.) 9) Jula, jul heje, huja. lu) Lakodalom, arai.y lakodalom. 11) Szeretni, szeretni. (Szentirmay Elemértől.) 12) De fáin. (Ssentirmay Elemértől. Éne-ahangra zongorakísérettel (vagy zongorára küiöo) szerxé Erkel Elek. Ara 1 frt 50 kr.
— Megjelent az „ÖnÜgyvéd" III. kiadásának 5 ik füzete, irta Knorr Alajos. (Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) L füzetben a bi -rzí a pénzkölcsön szerződések ismertetését bef-jezvén, közli a magyar földhitelinlézet, a kisbirtokosok országos földhitel intézete és a pesti hazai első takarékpénztárnak kölcsönök engedélyezése körüli eljárási szabályzata\' ; azután h zálogszerződéseknél ismerteti ¦ kezesség és készfizetés, engedmény utalvány és átválla\'ás szabályait b a keres kedelml utalványokat; el adja a meghatalmazásból származható jogviszonyokat, az ügyvédi, czégvesstő és kereske delmi meghatalmazás szabályait; azután ismerteti azadásvevési szerződések külön bözd nimeit, az esirántí szerződések tartalmát, továbbá a csere éa bérleti szerződéseket s végre megkezní a munkabéri éa szolgálati szerződések ismertelését és pedig a szolgálati szerződésekből a fon-toaabb szolgálatok iránti szerződések, as iparos, gyáros és segédszemélyzete közti szerződések éa a gyári munkások jog-viszonyainak ismertetését. E gazdag tartalmú füzet ára 30 kr.
évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr. A „M«gyar Daltár\' III ik kületéra mini a „Dalulbum* asövegkony vére 80 kr. A „D-ltár- III ik kötetéből az első félkö.ét már elhagyta a aajtót és minden megrendelőnek azonnal megku)det~;k. Előfizetések Győrbe, a „Magyar Dal-Albumkiadó hivatalához intézeudók. Egyes füzetek minden rendes hazai kÖnyvkerus> kedésben is kapba\'ők.
- A „Képes Családi Lapok- 40.
imának tartalma: Lidérczféuy- Elbeszélés, irta Szépfaludi Ü. Ferencz. — Panaazbangok. Költemény ir.a Gallorich István. — Egy bizarr éj. Beszély irti Antonio Barríli, fordította Nyitrsy József. (Vége.) — Csókok az erdőben. Nyári rege, németből Városi Malvinétól- — Egy miniszter regénye. Novella; írta Wirlh Bettina; fordította Vrana Hermin. — Egészen a trónzsámolyáig. Történeti novella; B. E. után, ford. Belladonna (Vége,) — A graphología. Michon után Tihanyi BenŐ. — Képeinkhez. — Min denféle. — Képeink; Tevfik paBa és Arab pasa. — Vasúti szerencsétlenség. — Szerencsés fogás. — Utazás a fold körül. Melléklet: A „tavasz és nyárutó" czimU regény. 1—16. oldala. — A „Gazdasági és Háztartási Lapok" június havi száma. A borítékon: H*t; naptár. — Előfizetési felhívás. — Sakktalány. — Saámrbjivény. — Talányok megfejtései.
Megfejtők névsora, — Kérdések. Felelelek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai.
k kell janak.
Hivatalos plaezi arak.
1882.
ítí jolina bó 12-en tartott Utiváiá-ról-100 kltOfracim!Aval isámitra.
Buta 11----10-50 Kom 8.70--8.-.
Árp*7.50—e.70 — lati 750— 7.90;— Kukoricia 880--¦— Bn^gonja 4.---.- Kiss 82.—
— — Bnaa Dara 23--.—
Kpv kilogramm Árpa kása --.48 Horsó — .30 Lencae
— 36 B*l> —.10 KSlca ká-* —.12. Hariika
— 16 Pohánka —.15 Savanya káposzta— .10 RVpa - 8. Rizs -3-?. Buza:Dara Si.KO— Árpa-kása —48. Szén- -2.50 -2.
1 Liter. Uj bor -8. Ó bor -16. 1 H~ta. UjKor 8 — ö bor 14,— I Kiló.
Repezc olaj -.48 Stsrin ftye>tra 1.20 Fsrju gyerly.i —.G0 Sxappan — .40 Marliaiins 52.—34 Borjabm 52— &0 Sertéanua 56 -Sialonna —80 Diacnózsir — .96 aCarhauir 1 frt. KBrasw —.60 Sí %- 13 Ciukor — 5« t.10 Paprika —80. Vaj -1.
A vasúti uj menetrend.
Egyveleg.
Fonj. irány *
La} Bécsujh. —Bares. 1.
Iá 6. 16 p. ¦l^Sopronb.) 2. 10ó.20p
II. a) BpWvl Pragerbof 1. ¦
a.
b) Pragsrfa.-Bpest. i.
Elhervadt nÖrénjek ujbói!\'0)8*1
felélaszió-o. Fiacher M. közlése azeriut 11 V**1*-bármily erősen elhervadt növényt ís fel lehet élesz eni újból, ba c<ak még élet van benne, a következő módon. Kámfort kell apíritusban felolvasztani, de annak annyira tömény oldatnak kell lecni, — hogy abbau több fel ne oldódjék. Ezen tömény kánfor oldalból azután egy liter ízbe néhány csöppöt öntünk. A kámfor eleintea viznek felszínén úszik, de csak mihamar eloszlik az benne ezen oldatba, kell az elharvadt növényeketgyökereivel állítani 2 — 3 órám, niiaíi.1. azok rendesen ha csak még élet ,volt bennük, egészen magukhoz jönnek Innét kivéve, jó gazdag földbe kell azokat Üitbtni, de a nap sugarai ellen mindaddig óvni kell őket, — mig be nem gyökereztek. Az erősebbun elhervadt növényeknek törzsét, ágait e leveleit ia bele kell pár órára áztatni.
— A TascsÖvek védelme a fagy
ellen. Már régen lapaaztaituk azt, hogy a nagy fagy megrepeszti a vascsöveket, aztán különféle kellemetlenséggel és költséggel van egybe kötve. Eooek meg-lnle(é->ére Powel Nigby és társa, a New-Yorki „Eugineering Newa\'-bao köz zélett találmányra szabadalmat vettek. A találmánv röviden a következőből áll: Az eddig használatban volt koralaku ke resztmetszetü csövek helyett, ellypiieus vab\'y más alakú caövet ajánlanak csövek keresztmetazete, egyenlő kerület llett, kisebb levek, míní a köralakué. nyilván való, hogy a viz megfagyáaa által- a cső kereszt metszete koraiakhoz közelítve fog kiterjedni. Ha a cső koralaku éa valamely pontjában elkezd nyúlni, akkor ott az átmérő nagyobbodáaával a fal vastagság kisebbedik, minek következtében a oaó nem stabil egyensúly állapotában vau. Elypticus Csöveknél a dolog nrm így *Hí az <-rő, mely szükségeltetik, bogy v«4amely elíplicua keresstmetazet a köralakhoz közeledjék, abban az arányban növekedik, mely ben ezen koraiakhoz való közeledé; történik ; ennek következménye az, hogy e helyütt a ca-\' erőssége nem szenved; as elyptikus csó e szerint stabil egyensúlyban van és alakját egyenletesen változtatja meg. E. a körülmény igen nagy fontossággal bír, a mennyiben, ha a csöveknek csak egy része van a hidegnek kitéve, as egész cső lép működésbe; aránylag nagyobb és többszörös f>gy lesz szükséges, hogy a csövet köra.lakuvá változtassa. Ha a csövek 2 vagy 3 évi időközökben megvizsgáltatnak és eredeti keretztnielszetükro szoríttatnak, akkor absolut biztosságot fognak nyújtani — A praxis mindezen elméleti fejtegetéseket teljesen igazolja.
8. 4 0. 11 p
M óra 5 6. 27 P.
káoyie.) l|
56.15 p. |reg
«TA üp-lléjj 6- ó >5 p.
káoyból.) ! 1 ó. 41 p.
26 5p. \'0 ó. 30 p 4 e. 31 p. [v. v.)
2 ó. 4 5p. 10 Ó.50 p 4 6. 57 !>.
5 f>. 55 p.
I 6. 14 p.
II 6. 10p II ú.35~p.
6 ó 8 p péi] ^y-t 6 0 p. \'íd.uJ sz.
Felelőa szerkesztő : SZÁLAT SiSBOR Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT.
Krylltté t*.*)
Első nw egészségi- g asztali-Tiz.
Legtartaloműasfibb bor- ee lithloe-íorrát.
SALVATOR
vasUzrtalom nélkül, gazdag tenn szénsnvtartalommai
öorsayas KátroDésszéEsaTas LitMoiiliaii
(0-32843 literként; (0-12195 ]iU;rkéntj Llpoczl forrás Igszgatéság Eperjesen.
Kapható mioden isrányvizkcrt\'sl;odé8ben és a leBWkb eyígysiertárbiti.
Ffirattár: Etetnly L. Bifiapssteii.
\' 602 6—2".
; S*. utv. loti. dLl 1-\'1.
Arv. hirdetmény.
A sala-egerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság által közhírré tétetik, mikép|Pfefer Józsefné végrebajta-tónak, Szép Gergely végrehajtást szenvedő elleni 250 frt követelése és járulékai kielégitése iránt vezetett végrehajtási ügyében \'a barabásszegi 35 számú telek jegyzőkönyvben felvett ingatlanok, az árverési feltételeket meg nem tarló Fürét Benedek b Dreisiger Antal vevők ellenében, Barabás*zLgen a községbiró házánál 1882. évi július bó 25. napján délelőtt 10 órakor 1537 frt 50 kr. kikiáltási ár, ugy a venni szándékozók által a bírói megbi-sott kezéhez leteendő 153 frt 70 kr. bá-alpéoz, további a telekkönyvi hatóság kiadóhivatalában és a barabásazegi község bírónál megtekinthető egyéb feltételek mellett a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog, Zala.Egerazegen, 1882. május bó 12-én. A kir. lörvszék mini tkví. hatóság.
•) ü roTat alatt kOalÖtért ffliel5«*óg« n»n rillal a Baerk.
BcJSZONWJYHDIK ÉVFOLYAM
A t\'A I L Ô 2 1 O K Y.
JULIUS 13-án 1882.
HIB D g T E S E K.
Arver. hirdetmény.
A Csáktornyái kir. jirisbirCság, mint tkvi hatóság ezennel közhírré* teszt., nuként Közlik János Csáktornyái lakos végrehnjtatónak Skvorcz Ignicz és neje Pécsik Katalin konczoveliki lakos végre-hajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében 286 frt 77 kr. tőke s járulékai kielégítése végett a VI. hegy kerületi 724. sz. tkjvben 1921. bzsz. slattSkvorcz Ignácz és neje Peczik Katalin tulajdoniul lelvett és összesen 779 írtra becsült ingatlanok VI, hegykerület község bizá-?il lő82. évi augusztus hő 7-ik napjának reg>Teli 10 órakor nyilvános irverósen az alábbi teltételek mellett eladatnak.
1-ör. Kikiáltási ára becsár, melyen alul is azáiveréealá bocsátott ingatlan átadatik.
2-or. Venni szindékozók kötelesek as árverési feltételeket sajitkesüleg aliirni és a kitett beaárnak 10% vagy 77 frt 90 kr. készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött Kezeihez letenni.
Egyéb feltételek aluliroU tkvi hatóság és VI. begykerület iózség házá-
nál a hivatalos órák alatt mindenkor megtekinthetők.
A kir. jiraab. mint tkvi. hntóság. Csáktornyán, 1882. éri márcz. hó 7-ikón.
. tk. IMI.
irní és a kiteti hecaárnak 10% vagy 105 frt lOkrt készpénzben vagy óvadékképp papírban a kiküldött kezeiben letenni.
Egyéb feltételek alulírott llkvi hatóság és Grabrovnik község házánál a j hivatalos Órák alatt mindenkor meg-¦ tekinthetők. G23 1 — 1
Arv. niruetfflefly. mun*.**™^.
* [Csáktornyán, 1«82. évi márcz. hó U-éo. A Csáktornyái kir. járásbíróság,
mint tkví. hatóság ezennel közhírré leszi, ¦
miként Bellecz Ferenczné leszkovnczi
lakos végrehajtatónak Kovácsica Flórián \'
grabrovniki lakÓs végrehajtást szenvedett\'
elten" végrehajtási ügyében 239 frt 1% j
kr. tőke és járulékai kielégítés végett a;
grabrovniki 82. es. tkjvben I. 173^ 178, !188, 139/a,, 139/allf 137/a, 137/chzaz.|
alatt Koviceics Flórián tulajdoniul fel-!
vatt es össziseu 1051 frtra becsült ingatlanok Grabrovnik község házánál 1882. •évi augusztus hó 4-ik napjának reggeli ! 10 órakor nyilvános árverésen as alábbi | feltételek mellett eladatnak.
1-ör. Kikiáltási ár a becsár, melyen alul is az árverés alá bocsátott ingatlan eladatík Ós pedig együttesen legelő a erdőilletmény nélkül.
2-or. Venni szándékozók kötelesek az árverési Mléteieket Bajátkezüleg alá-
gimiibb íai-íajeí
legjobb Asztali-és üditö ital,
Itltanö hatásúnak bizonyul! köhögésnél, gi\'-ga
bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. ÉDECSEKíaz emésztés eiasErgitéBérs). MattOrti Henrik, lUrfaöad&an CMboreU. \'
459 26—48,
Érdekes látványosság.
Sok külföldi panorima-lul íjdonos szereti, ha panorámáját egy nagy Stereoa-kopiai csarnoknak adja ki daczára annak a dicsért üzletben Stereoskopiai mi látványok nem is láthalók. — Ezeknek ni lenében büszkén mondhatom, hogy az é:i csarnokom egy valódi mÚ-festéSZeti éa jgazi Stereoskopííli esarnok melynek megtekintésére a t. cz. közönség )t tiszteletteljesen meghívóin.
Müsorozal: itt először látható : \'
Krisztus Pilátus előtt — A bécsi Ringszinház égése.
Operai osztály:
Szép Helén\' Teli Vilmos, ördög Hóbert. A tranczia uj operaház kül- és belseje. Haraupipő.. A s=5rv«Lstehón. A fehér macska. Dr. Fanst. India etitsÜt nője. A zsidónő. Trobsdour. Azafrikai nő. A pokoli vigéíet és foglalkozása. Utazás a világ körül. SzamárbŐr. A.Hugenották.
Szeged cataatrophája. Az árviz Miekolczon és Egerben 1878 ban. 24 eredeti képben lefényképezve.
Merénylet II. Sándor orosz császár ellen Szent-Petervárott.
Paris, Philad-Iphia, Lnndon és BAosbei kiállított valamennyi diszkiállilása.
Szerajevó lövöldözése és bevétele. Boazníaí háború 1878. A nagy plevnai csata 1877. Magynr-oazlrák éjszak h*rki expeditió 1873 Krisztus szenvedései 24 pompás képben. Kars üe .étele. Ázsin csatatérről. A spanyol inquisitió kmzóknmrája. Rudolf főherczeg menyegzője. A vízözön. Noé birkája. A~ bikaviudal Madrid Spanyolországban. E^y amerikai kiván-lorló hajó eUülyedése. Meiieo kftr látképe. Az Összes müképek a leg*iiüuőbo teátoktól valók, ugy kioainyben, mint életnagyságban a legcsinosabbaa vannak kiállítva.
Látható a főtéren reggelt 9-től esti 10 óráig tündéri kivilágítás mellett. — Belépti
dij azeroélysnkint 10 kr. Minden látogató egy ajándékot kap. Nem kíméltem költséget, hogj műtermemet mővésziesin kiállított képekkel gazdagítsam, ennélfogva vagyok bátor magamat a t. cz. közönség pártfogásába ajánlani. Mély tisztelettel
Sctieer Károly,
tulajdonos
Forint
OOOOOOOOOOOOOOOÖOCOOÖOOOOO OEJOOO
213.550
összes erteké a
Forint
„Trieszti nagy kiállítási Sorsjáték"!
íooo nyereményének.
Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint.
Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint.
Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint.
Eteken kívül tartalmai e sorsjáték még egy nver-mónyt 10,000 frt, uégy nyereményt 5,000 frt értékben, öt egyenkinti 3 000 frt, tizenöt egyenkint! 1.000 frt, barmigcl egyenkinti 300 frt, fllven egyenkint: 300 frt, ötven egyenkinti 200 frt, sxáz egyenkinti L00 frt, kétszáz egyenkinti 50 frt, OtnánKg,venkét egjonkioti 25 lrtua értékű nyereményt. Továbbá iöbb ront. melléknycreruénv a kiá\'lifok által ajándékozott kiállítási tárgyakban. 019 2-6.
Egy sorsjegy ára oO krajezár.
EláruBitások átvétele eszközölhető o
pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél
Budapest, Dorottya utcza l-sö szán.
Grand Theatró mechanique.
Színtér Nagy-Kanizsán. Utolsó bél. Csütörtökön, jnlins 13-án többoldalú kívánatra
nagy fényes külön gyermek-előadás,
rno\'ydóI szülők és felnőttek >b részt vélteinek. Tj mÜROr. Kezdete G órakor szellőztetett helyiségben. Este nincs előadat. Pénteken zárva van.
Szombaton, jun. 1") én és Vasárnap, jul. 1 o-án
UTOLSÓ és BUCSU-ELÓADÁS.
Uj műsor. — Kezdele esti fi órakor.
iipárloló közönsége fogadjr
Nagy-Kanizaa váron és vidéke nagycntisztelt Bzámos látogatásáért legŐBzintébb köszönetemet.
Mély tisztelettel
618 l—l.
Glerlce Fr.
Egyes sorsjegyek megrendeléseivel 15 kr postaköltségre küldendő.
XX)OOOOOOOGOOOOOOOOOOOOO<
§88888888888888888888888888!
O GRÜNHÜT FÜLÖP és FIAI gabona- 1 O és terménykereskedésében Nagy-Kanizsán (Deák-tér) kaphatók minden létező nagyságban és minőségben legjutányosabb árak mellett: gabona- és gyapju-zsákok, takaró ponyvák és szelelő rosták. 620 2_3
Í88888S88SS888888888388S
Mohai Stefánia forrás.
Egyike hazánk legszéosavduaabb vizeinek, íze savicyus, tisztán használva igen kellemes, borral vegyítve, élénken pezsgő üdítő italul szolgál. A mi a víznek elemzés szerinti alkatróaxeií illeti, arra uézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegy elemzése adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mi a viznek gyógytani hatását illeti, erra nézve tettes dr. Varga Zsigmond ar Fehérmegye tudós tiszti főorvosinak a cagym. m, kir. belígymioisterÍLica közegészségügyi oaztiiya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyítványából: kilünö szolgálatot tesz főleg a légzési, emésztési és vizelő szervek hurulos bintalmaiail; ¦ gyermekek görvóly és angol kórjinil 5 a gyomornak az idegrendtzer bántaltr.ain alapuló bajaiban; italában pedig a vis mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer mücödéséa*k főlfokozisa kívánatos.
Borral használva mar is kiterjedt kedveltságnek örvend.
Árjegyzék Móniin a forrásnál (Moha Fehérmegyében a déli vágat állomása)
100 darab l1/, literes palaczk csomagolás nélkül ... 20 frt !00 darab \'/, literes palaczk csomagolás nélkül . . 16 , 100 darab !/s literes palaczk csomagolis nélkül . .12,
Az üres palactkok a ,.forrds köriratával" bérmentve Mohára száíiiíoa a höostkexö árakon vitetnek vissza :
100 darab t*/a literes Üres palaczk......9 frt.
100 darab \\\\ literes Üres palaczk......7 „
100 darab \'/a literes üres palaczk 5 ,
Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű közönség becses párt-fogatába ajánljuk.
Székesfehérvárott, 1882. június haviban.
SzUts István és társai,
öil 4—6. a mohai t8tefdnia\'•forrás tulajdonotai.
1880-ik évben B&000 palaczk, 1881-ik óvbea 295000 palaczk lett elszállítva.
A mohai ÁGWES-forrás
hazánk egyik iegszénsavdusabb
savanyu vize
kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva már is kiterjedi kedvelísépek örvend.
Friss tSiteseea aiadea&w kapható
572 8—12
ÉDISKUTY L.
m. k. udvari szállitónál Budapesten, Erzsébettéren.
Úgyszintén minden gyógyszertárban, fűszer kereskedésben és vendéglőkben.
TSF i8«0-ik évben 80.000 palaczk, 1881-ik évhgn 295,000 palaczk lett elazailitYa^
Htgj-Kiniaia, nyomatott a kiadó taUiioaoä Wajdits József gyorsaaitójáu.
ATA&Y»Q1IIgSA, 1882. Julius 16-án
57« laZ aZ8;-?Ti
vjifcttt\'J
efesi ím - 8 frt
fél é.rt ........ 4 ,
oe.j*4 érré . V * ¦-. •<* -E&y ittfám 1C kr.
HJROETESEK
- hasábos petitsortian tnasodszar ti i Blinde» további jorcr: 5- kr.
NYH/rTÍKMBN soronként 10 kivrt vétetnek tei Kujctliri illeték mi ódén egyet WirrtA-c*»4rt 30 kx. fizetendő.
S,5.K«ria«íro» helyhatóságinak, .mgy-Unimi falc. MlaHó^gylef, a .Mgy-kuiati kereskedelmi , ip t.imtomml *wto»-a«elo egyesület", » aagy-kaoizsai usiti önsegélyző s.-övetkezet-, a „ioproai kerwiedolmi
Hnazoaegyéifik évfolyam.
i l«p iielienj rtt*ét¦3Iea Kta.eSD* ¦
anyagi részét iUetS tosarne:: ve* pedig : kiadóhoz bérsaez49e , intézendő! : X A G Y ,\' K AX I Z e. A WliwIasktZ }
BérmeatetleE levelek íttE^íimert mankatámlrtoJ íoftAsíjpiiSf-el.
K«ir»tok Tiisctaeni, küiíelMÍí
,nagy-kanizsai takarékpénztár", a„zaiamegyei általános tamizVtjajtőrtet¦ a ipar^atnara q igy-k luiisai kaiv.iLts/.traáaya" s több segreí és f&ros
Hetenkltit. kétszer, vasa ni a p
egyesület hivatalos értesitóje.
s esatöríökíin
megjelenő vegyes tar lai ma la».
A ..Vébaay üző a ttaa-eszlári dolgokhoz"
(Foljuss és vége.)
Hogy a zsidó nemzet magát s létokát mint állampolgár biztosítsa, ahhoz a már elmondottakon kívül szükséges, hogy a vagyonszeizésnél kapzsiságával alább hagyjon s legyen méltányosabb azon üzleteknél, melyek a pénzerónek nálnk léte miatt csaknem kizárólag kezeikben vannak, sőt azon legyenek, hogy minél több vagyonos ember létezzék, mert elsze ^ényedett országban kincseiknek kellő hasznát ngy sem vehetnék.
A bűnügyek statisztikája megmutatja, hogy zsidó nem szokott gyilkolni, nem szeret lopni, nem szeret rabolni sem; de ügyes fogások által legtöbben szeretnek vagyonosodul. Nem lehet azonban kétségbe-vonni, hogy eok jó talajdonnal is bírnak a zsidók, de miudazok elsorolása feladatomnak izélját nem képezvén, csak átaiánosságban jeleztem azt.
Fz átalánvéve a zsidó nemzetnek jellemzése, sót a miodenároni gazdagodás iránti hajlama is a fentebb kifejlett azon időbeni helyzetéből indokolható s kntforrása ezen hajlamának abban keresendő, hogy mert csupán az anyagi jólét megszerzése volt egyetlen czólja, teháx annak keresésére mindenáron törekedett.
Ámde most másként áll a dolog. Most immár nyitva áll elöltük az ut még a parlamentbe is, ennélfogva a keresztény nép nehezebben tudja elviselni az előforduló ilynemű eljárásokat.
Üe azok tévedésben é»aek, kik a zsidóságot vallási szokásaiban is bűnösnek tartják ; a zsidó vallás ép oly tiszta a büuöttől. mint a keresztény vallás s valamint ez tiltja a mi embertársaink kárára van, ép ngy a zsidó vallás is olyan, mely az
ezer és ezer év előtt élt Mózesük nagy szellemét m&ig is elismert fényben tartja.
A tisza-eszlári esemény még mindig bizonytalanságban tartja eredetére nézve a közöuséget; nem /ehet tudni ki, miként, mi okból követte ei a nagy bűntényt, a gyilkosságot.
Az idÓ megmatat mindent, csak várjunk.
De ha körülnézünk s az eddig tapasztaltak szálait vizsgáljuk, ezek nyomán különféle combinatiók jöhetnek,tétre, melyek mindent engednek következtetni, csak azt nem, hogy az állítólagos gyilkosság zsidővailási szertartás czéljából, vallási ok miatt történhetett meg.
Oly jelenségek fordulnak elő, melyek a helyesen gondolkodókat nézetükben migerösitik, a kételkedő ket pedig, ha ¦ elfogulatlanul ítélnek, okvetetlenül arról gyózendik meg, hogy amazoknak csakugyan igazuk vao.
E mellett szólauak maguk a fővárosi lapok, sót bizonyítanak akkor, midőn korábbi körülményeiket, melyek a lisza-eszlári esetet eddig agy \'üntették fel. mint beigazolt cselekményt, immár egész terjedelműit ben önmaguk alaptalanoknak nyíl tanítják,
Mindezek előtt felemlítem, hogy a zsidóság 5000 frt jutalmat tűzött ki arra, hogy az eltűnt Solymosi Eszter, ha életben van, holléte ki-tudassék s ha meghalt, bullája feltaláltassak.
Ezen jutalom kitűzése nem történhetett volna, ha a zsidó vallás ke resztény vért követelne bármily czéí-jára is.
Továbbá azon körülmény, hogy Solymosi Eszter eltűnése után a legszigorúbb vizspáiat folyamatba vétetvén. 90 napig semmi büojel sem volt feltalálható s ekkor annak ra-hája bizonyos tutajosuk által egyéne sen a vizsgáló bíróság elé vitetett,
holott azt a aollával együtt megsemmisíteni módjában állott volna annak, a ki a gyilkosságot elkövette s a hallát is sikerült el.ejtenie. Ha a vizsgáló biró Bem találhatta meg a huílátt, nem találta volna meg a ruhát sem,.ha az oly embernek birtokában lelt volna, a ki a gyilkosságot elkövette. Önmaga ellen bűnjelet Önként senki sem szolgáltat. -- Bűnjel, ínég pedig lényeges bűnjel nélkül a gyilkosság tárgyi tény-álladékát bebizonyítani a jelen -set-ben bebizonyítani nem lehet.
Ha a gyilkosságot a gyann alatt állók követték el, ezeknek épen ngy uem volt, nem lehetett volna érdekükben a többi zsidóságnak sem, hogy 80 nap molva maguk szolgáltassanak bűnjelet a vizsgáióbíróság-nak rendelkezésére, mert ezáltal nem tévútra való vezetése czéloztathatott I volna annak, hanem megfordítva az eszközöltetett, hogy a mi eddig hiányzott, t. i. a bűnjel, most\'immár az is van.
Ez annyi, mintha valakinek háza égne s oltás közben tudva s készakarva olajat Öntene a lángok közé, I pedig a háztüz ellen biztosítva sincs.
Kérdem, fellehet e tenni azt, hogyha a gyanú aiatt állók követték el a bűntényt, eze* vagy érdekeltjeik akkor, midőn semmi szükség sem fordult elő, maguk mintegy mesterségesen csúsztatták elő s hozták kezébe a vizsgáló bírónak azt a bűnjelet, mely különben soha sem látott volna világot.
Ha vallási czélra, vallás által előirt okból lenne szükséges a keresztény vér a zsidóságnál, ngy bi zonyára oly rakmeróséget el nem követhetett voina, hogy ama kitüoÓ keresztény ügyvédeket kérje fel a vádlottak védelmére sik tudományuknál fogva már ismeretével bírnának mindazon zsidó vallási titkoknak ís, melyek a vádlottak részére szolgálhatnak. És ha volna valami a
dologban, nem ezeket, hanem zsidó, ügyvédeket kértek volna föl s nemi lehet állítani, hogy ilyennel nem bir-J nának, mert dr. Friedman Bernát budapesti ügyvéd zsidó s országos ne vezetés só gű criniinalista
íizen előadottak után a fürkésző ész kutat, találgat, de sokszor későn jő a valódi okra.
Sok nagy nevezetességű bünpért olvastam, sokban mint védőügyvéd szerepeltem is, a mely ben a vádlott már-már elítéltetett s a beavatkozó bűnös kezek ármányos machinatiój
egetverő ,föid\' kiáltására megkony-nyebbüit kebellel elrebegett, \'mentve vagyunk\' ja; ép.oiv szívreható az apa, szava, midőn az a nyomorban, nélkülözésben kifáradt c^aladjáiiG? az öröm s. megelégedés égi mégolyával arczán, lépve mügkönny,-übüit kebellel szól . ,menjünk aratni menive vagyunk !-
Leteti a megmondhatója ¦ hány szegény fólduiivejöt ebr^st -»z aratás aj életre, hant emberi ínent meg a nyomortól, intég ól. tönkrejutástól, hány halandót tesz — ha eddig
csak sokára tűnt föl, de a bűnös\'jómódú \\oit Li már — boldogan
czél elérése végett a tényezők nem rettentek vissza az ártatlanok elitéi -tetésétól sem.
A jelen eset is olyan, melynél nagy szerepe van a találgatásnak s igy nincs kizárva az sem, hogy egy messzeható factor, mely most még ismeretlen, mozgatja számító kezek kel a rugót, de az igazság előbb-utóbb napfényre jÖ és Solymosi Eszter még életben is lehet.
Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ.
Szórnom aratás.
" Mint a kegyetlen szélvész által felkorbácsolt tenger dühös huiiámam ide s tova hányt hajó kétségbeesett népe a biztos kikötőt remegve várja: ngy várja a földhöz ragadt szegény földmives az aratást, mely megmentse öt ama haláltól, melyet a világ igy nevez: nyomor. A milv leirhatatlan
megelégedetté !
De midőn a szegény ember földjén nem áll az aratáskor.,, gabona-Bzál; midőn szeme a hullámzó vetés helyett csak a kalásznélküli, a jég által teljesen levert sz^lmaszálak borzasztóan összekuszált chaosát látja; midőn bnzá*-kreTeHzáek: íielyeti öres szalmából boglyát kéuyteien rakni, melyben semmi szem, még annyi sincsen, menynyit elvetett; midőn ajkairól nem 3 szavak , mentve va -gyünk", de a kétségbeesés szivetrázó hangján ezek röppennek e!: .veszve vagyunk!\': ki képes leirni a fajdal ¦ m&t, mely szivét B^kgatja szegénynek ? !
A nyomor ily képe tárni fel előttünk, midőn Szászvár környékét nézzük, hol a borzasztó jég koldussá tetíe a nép jó részét.
Azt szokták mondani, hogy a jégverés nem csinál drágaságot. Megengedem, de az is igaz, hogy nyo-
az öröm amazoknál, midón az ingadozó hajóról U — a biztos szárazra \\mort oto1 sok helyen, nevtzet; vidé-
iépnek: oly kimondhatlan a kedv, mely eltölti a ,szegény földmives valóját, midőn oly hosszas várakozás, anynyi zaklatás, nélkülözés után övéi vei sarlóval kezében aratni indul. A mily lelketrázó az orkán által köay-nyü pehely ként egyik bullámról a másikra dobott hajó népének a viharos éjszaka után a hajószemélyzet
ken pedig tőnkrejulást-
Kiheveri a bajt a vagyonos, kiheveri a tevéibe jómódn, mert van .... hitele! De a nereaeU-vidék lakosainak épen az a legnagyobb bajuk, hogy nincsen hitelűk. — Kérő szavukra nem felelnek, Cíáeklésöket nem halija senki; A segélyért kiáltók jajaira nem esik meg senki szive,
TARCZA.
Ha már harmat..
Ha mi- harmat nem tabettem, í író- róna puha, ííiraic: 11 t e-.:..I<nni, Hogy & harmatot föliDtutta !
Ha mi.- illat .-.e- lehettem y>To* riiu pnbs krlvhít : ^.¦.ttjhf. \\iz .nertiník Uom, H\' gj ELa illstot elftj. Iű6<n !
S !>¦ iiitr tied ni-m lehs\'.tem, feSnke ftlrtD lányka — ilve — Mec:.i onrij; taeretaek lennt, Bogy így *zti.u 1 <tj uajítc Ul
MIE2A.
A szép bo-nyák lány-
Irts: bZALAYSÁSDO& Mikor még kis gymnaiists gyerek koromban _ geographiával vessód;em, még félfülhegyre is ülig vetnem *z\'. s ps-ráuyi BoKniit. Hsl íszen oem volt ss vslsmi nagy nevezetesség.
Még sí én diákkorom kiesett ebből s moslsui •ystemübéi ; kkkor BossoiÁról mindössze is Cenk auny^ mondtunk és tudtunk, bogy T- röiiorszighoz Urtotik ét hirom réssbél állj r. i. Trirök-Horvát-orszig , HereEt-govion és B"esn lábó1, ¦ * sserint bárom íévá-osg is van, u. m. Travnik. Uo*sl*.rs és Nonbazar. Ezzel siuiíd végé volt Diinden teke\'oriáuuk. A ki még kíváncsi volt, hopy milyen forma ss s Bossoik és hol feküssaek 1 fővárosai — ou volt a ni^liasjBtU ksgyeletévsi
őrzött térkép, ezen megnézhetie. A pro-fessor urskask UD\'.ig elég volt és jobban is tetszeti, — ha a= ember mappa nélkül inoodu.
Most már változtak ai idí-k és pe díg egyszerre nagy ott \'változtak. Most már odaáll a gyerek elé a professor ugy, mióta normális iskolák tsuitója és ugy lerajzolja ós ugy elmondj magys-rizza a legkisebb tartományt ís minden izében, mintha mindig benne lakolt volna, azok a kis mackók meg ugy pingálják utána, mintha abbéi élnének.
Pedig annak, — bogy én tanultam Boszniát, nam nagy id«je.
Egyébiránt es oem tartozik ide. — Tulajdonkép csak annyit akartam mondani, bogy mi és különösen én vajmi keveset térődtünk Boszniával. Prdig ha a mi jóemlókü tanárunk olyan politikus lelt yolna, mint Andráasy, vagy hát leg. alább mint T>ssa, már akkor lerajzolta volna elöltünk azt ax al dunai tartományt Elég c c-:..- és közeli példa i-olt előtte a krimi hadjárat, ábbél már ?léggé kilóg, gott a pánszláv törekvések lÓlábja.
De hát mit törődött miodaszal a mi nyugalmas szivü profeaaoruok ? Ö a háborúnak és minden oe;oba : • nagy ellensége volt, ennélfogva, mi bizony Boszniát semmivel ae tekintettük nagyobbnak, mint a minónek a muszka tnuiflufi uegyvoonyolcs elő t édes basán kat tekinlhette.
Valamiképen a kis muszka gyrek stm hilte, hogy ha esetleg at ő hadsereg orossláojob abba a kis Magyarországba dugná a f«jet. hát a nyaka olyan markokba kerülne, bogy megérne csikákolní, akképpen én sem iaittem, bogy abban a nyomorúságos BossjúábsA, — ft hol méf
CSak olyan hitványság sincs, a mit s ge ographiábs beleírtak volna — egykor még orossláonal álljon szembe. Ast pedig legkevésbé, bogy én valamitor még olyan novellát Írjak, a melynek Boszniához, — vagy a melyhez Boszniának köse legyen.
De at .események nagyot változtattak miudenen. A musíka meg a török Össze vesztek. Hogy mien — ast ók tudják legjobban. De ha a kezdőfélt ugy négyszemközt, bizalmasan megkérdesné as ember, — hát talán még moat is megmondaná, bogy l:ucc a háborúnak bi-sony egy garas ára becsületes oka sem volt. —
De hát vessekedéknek mindig kell lenni, mert különben annak s jó diák-seatentiának, bogy .ínter dues líttgantes tertiua gaudet" nem volna aem jelentősége, sem keleté.
Már stutáo, hogy e között s két veszekedő között mi nyertünk-e? az a, jövő títka. Egyelőre csak annyít tudunk, hogy vesztettünk és p\'dig igen sokat vesztettünk:.
Vesztenünk sok vért, sok pénzt ét nyertünk sok rosszst. Talán, ha semmit oem nyerünk, as lett volna a legjobb nyereség.
Sok furcsa Ősi tulajdonsága van a magyar embernek. Ha van egy pár szás fonnija, vess rajta ross földet. Arra nem gondol, hogy aszal a pénzzel jó volna a régi rosszat javítani. I-ikább egy ross helyett kettü\'. akaszt a nyakába.
De hát ha egyszer ezen változtatni nem teheti
Ne is tépelődjünk tovább a fölött, hogy mit csináltak Boszniával. Es is! tok bssséd volt. I
A politika a politikus dolga; mi térjünk tárgyunkhoz. Bevezetésül elég volt ez. Mindenki ugy is jól tudja ast a háborút vagy akarom mondani vadásza tot, amily a közekbbi években Boszniát irtotta és mégis megnépetitelte.
Mindenki jő! tudja. De mégis jól esik az embernek, ha elmondhatja. — Elég jó az, hálát adhatunk as Úristennek, hogy most már így bestéihat magyar a magyarral.
Ha már fetk ¦!*. a nap, délnek is kell lennie. I
I.
Az 1878. év augusztus hónapjának végnapjaiban nagy for-ongás volt Nagy-Kanizsán. A városnak minden nagy és apró korcsmája tömve -olt katonasággal. Szomorú napok voltak ezek ¦ Nem látott az ember jóformán egyetlen jókedvű aroxot sem. Alig volt egy, kettő, a kinek steretettjét be uem ssélitották volna. — Atya, testvér, barát, kedves, rokon v.olt azok között a baliga tag alakok között, a kiknek csak a rubá-jok volt katona: ez alkalommal. Nem Lgy szokott a magyar csatába menni, nem ilyen csüggedten nézett a csaták moraja e t. hanem már a csata gondolatára vil iámot szórtak szemei j nem feküdt némaság ajkaio, hanem barczi indulók zengtek arról, szivet emelőén, lelkesen. A magyar — ha tudta mért kelieod bárdolnia — nemcsak külsejével volt katona, hanem sivvel, lélekke.1. M-^g a magyar nem így azokta kÖ-üláMoi cs<-iába menő hocb*u. bantun együtt
lelkesült, vdük cengie as agg. a nő, a gyermek 2 csaták viharos dalát mert > magyar a baroaok gyermeke, \'L . még
a legnagyobb ellensége íj kéuyteien beismerni.
Míut a fölkerekedett zivatar Indult a magyar csatáiba; akik elmehettek, nem a könyektől, hanem a lelkesült Örömtől a csclakedv lánajátél voltak1 pirosra festve árosaik, a trik ittken maradtak, nem a távozókat sJT*tták.,hanemcnmagu-kat, hogy el nem mehettek. - -
Hanem bizony- bisony jé régen volt ez 1
Talán csak harmincakét évvoi ez
elŐ\'t?! Igen, igoaj; akkor ment ngy a magyar csatába, akkor írta föl as igazságos történelem ast a vitézséget, azt a dicsőséget, mit a lángoló, a páratlan hon-szerelem kivívott, azokat a fényss napo kat, melyeknek ragyogását oaak as ősi dicsőség amlétein annyiszor és oly gyermeki szeretettel merengő magyar nemzet szeme állhatta ki.
Hejh, de akkor tudta ís, hogy miért
, küzd!
De sokszor — és sokat el>
mojdtuk azóla, mikor apáink vagy akkor fcü dött ismnrósaiuk neki gyúlt arcscssl mondtak tok szépet abbéi az idóbÓl — de soktzoré* sokan felsóhajtottunk, hogy ,mir mért oem voltunk akkor a világon. "[Pedig ha a viiágon voltunk volna is talán mindössze is egy pár halottal, egy pár bujdosóval vagy rabszolgával lett voloa tóbb.
Mikor Boszniába vitték a magyart, csak gép volt. Tudta ezt, érezte mindenki a=ért ro-nt valamennyi olyan a?....-mora képpel 0ccup*!ni, azért basuh eze géoy te-tiéreíok után minden becsületes magyar
Miudenkiae^ ugy fájt a stive I Miér:T"? Mur. a kiKet méaaarazekra voluk
hcsz0hsgye1xk «yjolyam
ZA.L A^J JL0 ZLÖKÍ
JUIiEJB íS-áa 188*.
a scrs által ily módon tönkrejutot takon még a jó Isten sem könyörül!
Mit fog csinálni szegény, hogy övéivel éhen ne haljon ? Haszonbérbe adja telkét három évre. — Többen — ezek majdnem mind magyarok -- elmennek a szomszéd helységekbe s a jómóduaknak - leginkább németek s zsidók — haszonbérbe adják fél vagy negyed teiköket. Egy negyed telekért kapnak, mint azt számtalan eset igazolja, 140—160 frtot három évre, ez pedig épen elég, hogy — ha nem nagy a családja — egy évig kinosan megélhessen. A következő két érben koldus, vagy .. .lopni jár.
Segitni kellene e szegényeken, hogy ne legyenek sem koldussá, sem tolvajjá!
Szép feladat Tárn& ily tekintetben a jómódú egyeseken kívül ktüö nősen azon társulatokra, melyek czél-jnkká tűzték azt, kogy ölesé kamat mellett pénzt adjanak még azon szegénynek is, kinek vagyonát csak részben terheli adósság, — ha ugyan ily társalatok léteznek nemcsak elvben, de valóságban is!
Felhívjak minden emberbarát figyelmét ezen magyar polgártársaink Ínségére. A nyomort enyhitó találja velünk együtt édes jutalmát abban, bogy magyar emberen segitett, hogy magyar embert mentett meg az anyagi-s erkölcsi bokástól!
Éppen 24 órája vagyok itt, de bát- sebb emfcsf, mintsem ily anyagi hasán ot ran al merem mondani, hogy e fürdő » s»i»"liozó dolgokra vsiazsi is adna. ;; jótékony hálám viai, p« nélküli tiszta : A megszerzett tárgyak as edéay*-
FOrdől levél.
Warasd-Toplicza.
I.
A nagy-kanizsai indóházhoz idején érvn, kénytelen voltam a 40 peroznyi elkéaésl és a lő peroznyi megáilást átvárni, végre megcsendült a kis harang éles hangja, a vezető jelt, a mozdony sípja egy hatalmas hangot adott, a gép keik sebességgé! vitt bennünket Mura* köz síkságán; a kakoricsa árkadián ke resztül előre, mif. e kánáan földének székhelyén Csáktornyán megállapodtunk. InnenWaraad városán keresztül, meglepő szép regényes hegylinczozaton költői szépségű völgyeken, vírá- yos réteken, nagy terjedelmű szólók, modernjépitkezésü nyaralók, pazar költségű parkok mellett szerencsésen elhatolva, elő\'.tem állott szép ós nagy terjedelmű Warasd Toplicza, hi; neves fürdőhely.
A nap melegétől tikkadtan, lassan előre baladó batárból kiszállva, Seoeosics latrán helybeli fürdő-igazgató orral össsejővén, barátságosan éi páratlan előzékeny seggel fogadtattam.
levegője semmi kivánn; vtlct nem hagy maga után.
Van Itt rend, csend, kényelem és vsn mindenről gendoskodva. Saép nyíló illstos virágokkal ékített sétáló és kirán daláai helyek, naponta többszőr jó sone társalgó, tánoz és női olvasó-terem több zongora a közönség használatára, továbbá elegáns étkesók, kávénásak,teke-asztalok teke-pályák, tombola, magyar , horvát, olass, francai a lapok serege, — kölcsön könyvtár, gyógyszertár, több orvos, több féle nyilt kereskedés, díases kath, templom. Sajátságos, hogy itt tegnap egész délután a sürü felhők elé harangoztak.Éj fél utániamét megkondultak a harangok, de most már nem a viz, hanem a tfizréas ellen. A 2-dik száma vendéglő helyisége kigyulsdt, de a veszélyt hamar ész-e véve, tasoltóaág és trombita jelzés vagy nagy létra nélkül, csak egy primitív visipuskának, a melyet nálunk kerti öntöző fecskendőnek nevesnak, sikerült a fáradt fürdői vendégek éjjelét nyugtalanító vésst as ő csirájában elfojtani és e barátságos fürdőhelyet, nagyobb veszedelemtől megóvni. Ennyit tehát egyelőre. Jövő levelemben többet.
KÖNYVES JÓÉSEF.
akkor vieodŐk, magyarok voltak, s ennél fsgva testvéreink, gyermekei ennek a szegény, jó hasának, — kinek a között a sok, tok édes gyermeke között bizony, bizony sok mostoha gyermeke Ís van. — Elgondoltak, hogy ezek a derék jó fiuk elmennek, vérük árán hasát nagyobbítani, as ellenségekből aj honfiakat esi náloí, asiik asután egytől egyik szegény hazánknak mostoha gyermekei lesznek, saját karjai köst fogják vérét szívni, — nem hogy ő* táplálnák.
Igen sokan gondolkoztunk akkor így, azért ült néma hu as aroao kon.
Bizony szomorú DapokJ voltak azok
Augasstus 29-ike volt. Ezen a na pon szállítottak *s utolsó csapatokat
A eagy-kanissai índó-baz\'ól oyu-gatra mintegy 309 lépésnyi távolban be-fásitott berkes-helyen tanyáztak az induló csapatok. Ez a hely pár évtized •lÓtt mulató hely volt. Most ajra meg-népesttlt, ajra vigadtak ott, de mily ellen tét es a mostani vigadáa, meg a mikor pénzért, jó bor és jó magyar nóták mellett jó kedvéből mulatott itt, a ki tehette I
Host újra harsogott a zene, újra zengett a dal asásak ajkain, tánczoló csoportok népesitik. Csakhogy az a zene cem a barna czigány faján termett, hanem a katonai zenekar erőseiből jött és a dal nem a fellelkesült, hanem a bánattél és a bortól mámoros saivekből tört fel és as az Őrületes ugrándozás csak ken-dóaött fájdalom, igen sok fiúnak halál-tánoza volt.
A gúlákba rakott Tsgy verek körül csoportosultak a szegény fiuk. Egyik ivott, a másik erősen hadonásva dalolt, a harmadik pajtását átölelve\' tánczolt, a negyedik gondolkozott. Ea a mit tett, mindenik tudta az okát. Még as ily csoportok mellett könnyebb szívvel haladt sl as ember, hanem mikor egy-egy síró fiatal nő, apró gyermekeivé! sírt vígáss-
Béazégeí-
Rendek község Sümegh felé nyúló rea: \'-, közvetlen a község mellett, eddig legelőnek használt földeket szőlőkké alakítják\' át s így hogy használhatóvá váljanak, évenkint kisebb részekre osztva megforgatják:. Ez évben eszközöltetett az első réss megforgatása, mely nemcsak gazdasági szempontból volt előnyös, de a régéesetre nézve is kedvező.
Az első forgatás nem nyujtottsemmi adatot a régészetre, vagy ha épen fordult is elő néhány apró tárgy, as a munkások figyelmét teljesen kikerülte, azonban ; második forgatás, mely kissé följebb esz közöltetett, kétszeresen meghozta gyü mölcsét (már értve a régészetet.) Alig ástak 60—80 cm. mélyen, már is több urnára, fegyverre és egyébb aprólékos tárgyakra akadtak. A természet gondoc-kodott arról, hogy a fold alá elrejtett tárgyak fölszinre kerüljenek, de nem óvta meg azokat a munkások barb kezeitől. Az első urnát mindjárt kivetü kor kímélet nélkül összezúzták, hasonló sorsra jutottak a többi tárgyak is, csak 2 drb. edényt men\'botiem. meg romboló ke-kezjiktől: egy meglehetős nagyságú tál alakút éa egy csésze alakkal hiró finom kidolgozású edényt. Sajnos, hogy egy ép urnát, |aem ezereshettem meg, de cagy részt összezozattak, — néhányat pedig Kustos Elek úrhoz vittek, kit levÓlileg felkértem két ízben is, hogy nem voína-e hajlandó, az előtte úgyis csekély értékkel bíró tárgyakat valamely múzeumnak — vagy esetleg az én régiségtáramnak áton-gední, bogy így a pusztulástól mentve legyenek, azonban Ő sokkal is közönyö-
kén kívül meg egy meglehetős hi széles két éllel bíró vaskard egy kis bronz lándzsa, melyben még az elszenesedett nyél is ben találtatott és két, ruhák össseiüsésére aaolgáló bronztű, — mely tárgynál sajátságos eset fordult elő. — Tudvalevőleg a rómaiaknál, vagy egyáltalán hasonkorbeli népeknél azon vallásos szokás fűződött a temetésekhez, hogy a sírban teendő tüt összehajtogatták, hogy ast többé senki se heaznáihasss.
A rómaiak ezen szokását az előfoi dalt leletek már számtalanszor bebizony tották. Itt is as egyik lü görbesége mellette bizonyított, azonban amásik égésien egyenes volt. —¦ Hogy mily körülmény okozhatta ezec ttt épenhagyását, — azt meghatározni nagyon bajos dolog volna, A birtokomba került tárgyasat a magyar nemzeti múzeum lek. igazgat, kívánatára megtekintés és leiráa végett telkflldtem, melynek visszaérkezésekor igasgatÓság e leletróii véleményét lessek oly bátor közölni.
Sümegh, 1882. jul. 12.
Kö ili : DORNEB KALMAN.
talbatlannl, forrón karolva keuyórkero-séjét, es megrázó volt.
Ki fog azokról a ssegény ártatlanokról gondoskodni, kiknek semmijük niuos még szegény apjok két ép kezén kivü). Az mindenük éa most ast is elvesztik. Ki fog migoda less nekik ke-nyerot kereeuyi? És hátha örökre oda marad? Es a;gondolat már egy nagy lépés a kétségbeesés íelé.
Míly szerencsések azok, akik nem látták P3?adestl A kik nem látták azokat as évek zutya alatt a sár leié roskadt öreg apákat, anyákat, a kiknek már kőony-ik sem voltak a fájdalomhos, ugy hogy nem lehotett bízonyoaan tudni: sir-nak-e, vagy nevntnek ?
Pedig kevesen voltak azok, a kik nem látták. A város kicsinye, nagyja künn, e ssegény fiukksl tölte az egész napot. Egymás után, alig két órai közökben szállították Őket Bosznia felé; vonat után vonat jött.
Végre ugy délután 4 óra télé ismét megérkezett egy vonat, mely egy csapatot volt ssálliundó.
A kürtös sorakozol fúvott. Búcsúzni, kellett mindenkinek. Ettől a jelenettől elfordulok. A kinek szive volt el is fordult, vagy keservesen lirt. — Borzasztó jajvesséklés tölte be a levegőt. Hog, ne l Ha csak egy jó embert vissnsk a temetőbe, akkor is mily nagy sirás yeazá körül. Itt meg mennyi derék jó embert vittek oda, honnét ki tudja: visszatér nek-e ? Hol a hal ál-magot szórjak, ott halál terem, ott a temetőnek hazája van.
Ssegény fiuk, bizony soknak lett az a hsly temetője I
A búcsúzók közül különösen egy család soknak figyelmét magára vonta.
A városban igen szép tekintélynek Örvendő Barta Gábor ügyvéd, családja, maga as Öreg ur és két fiatal lánya, az •gyík 18 éves a másik ennél jóval fiatalabb, ugy 9 éves Emma éa Gizella.
Ha csak a szép szőke Emma nem vonja\' magára t közönség figyelmét, a
Helyi, megvel és vegyes hírek
— A nagy kanizsai polgári egylet építkezésének megkezdése csak napok kérdése már. Tehát mégis 8 —10 év után
— habár nem a régi e oly sokak által
tervezett helyen — lótrejő as újonnan nyitott utczában Tandor Ottó jeles építész terve szerint. A tervet volt alkalmunk látni b elmondhatjuk, hogy az a helyi viszonyoknak teljesen megfelelő. Ezután nincsen, más hátra — miután a fizetési meghagyások, illetve a fölssóli-táaok különben ís ki vannak bocsájtva
— mint a t. közönség részvéte, hogy az árlejtés szerinti építkezés elkezdődvén, a közgyüiés azon határozata, mely az egyleti épületet az idén megépíttetni rendeli, teljesüljön, a ez által ne csak az ügynet tétessék elég, de legyenek megnyugtatva azok i*, akík manap még a kételkedők vagy elégedetlenkedők osztályába tartoznak. E tekintetben biztos reményre jogosít Jel bennünket a választmány és épi*kezesi bizottság erélye és kitartása a melylyel egy évajatt többet tett, mi.it a 9 évi hosszú vajúdás. (Hulljuk, bogy a kötvények részleteire a fizetés első napjaiban jelentékeny összegek folytak be
Szerk.)
— Cj figyelmeztetés. Már e lap
egyik számában meglett kérve a közönség a járdák öntösesére, Azon t. beküldő azonban elfelejtette megkérni jeles városi mérnökünket, Plo&aer Ignácz urat, a kinek az uj utcza építése és kinyitása körül annyit köszönhetünk és a kinek neve & város t-köayveiben méltán megörökítendő lesz, — hogy sxives délutáni figyelmét a városi öntözésre terjesssze ki, hogy oly por és szél alkalmával, mint p július 7-iki volt, necaah s vakok
másik kettő ugyan nem. De tán még ö is eltűnnék a nagy ember tömegben, ha ott nem volna oldala mellett az a dnliaa hadnagy, Zákonyi árpád, a ki különben a fiskális urnák segédje, ügyvédjelölt.
A doctorstust már letette, miután a mai kor igényei kuve.eíik. hogy moet már a prókátor is doctor legyeo, bogy annál jogosul<abban küldhesse a jámbor emberek erszényét a más világra.
(Valami .Abrabám-féle* vissgála-löt ia kellene részükre kigondolni, levén az Ő zsebjök a kimúlt erszények lelkeinek Ábrahám kebele.\')
Tehát a mint mondám, ami Árpád barátunk már Dr. Zágonyi ur volt, de még nem egész fiskális, még minden lelkiismeretes és nem lelkiismeretes doí-got az öreg Barta pnncxípálisa, lelkiismeretére végezett. De egyben aztán osztat lanul a aaját ,Ulkiíamerntét használta, — mikor az ő jó prínczipaHsának gyönyörű leányát szive birtokává tette.
Tudta est már as egész város, tudta aa Öreg ur is, de hát nem volt oka Árpád barátunkat tolvajlássai vádolni, nagy igaz lévén, hogy nem tolvaj aa a ki valakitől valamit az ó tudtával és beleagye-sócével visz el. Ugy hát a cenzúrai tar ininn* már ki volt tűzve. Mikor már as meglesz, — a többi ugy is magától következik.
Hanem ezt a terminust szépen ke resatülhozta a mozgósítás.
Kikísérték Zágonyit a vonatra, de azon nem Pest felé diplomáért, hanem Bosznia felé vitték... talán halálért?
Mikor a sorakozót megfújták, mint ri<lámot ráatá ki hüvelyéből kardját, a oda állt szakasza után. Feltűnő halvány volt, de különben egyetlen izma sem árulta el, bogy azenved. Akkor már nem volt jogtudós, cem volt epedő szerelmek, h\' aecc katona.
Megmagy&rázhatian büveró rejlik abban a kardbaa, a katona fegyverében. — Ha nincs oldalán, közönséges ember, szelíd, jámbor a kinek ép olyan jó szív* vsej, mind mi* embernek, egy nyomo-
hanem az ép szeműek is kimehessenek az ulczár*. Est tehát- megíjssem én es alfcs* lommal, mi több föl - érem a helybeli orvosrorakat, hogy döfitŐ asavnkkai u újságokban sztveskedfanek coustatálni. mennyiben asfikség\'u Nagy-Kanizsán a közegészségügyi bizottság, illetve, mint lehetne e jelen Qgyban az elhanyagolt helyzeten kanizaai saharánkbaa a ssft-badhegyi urak nélkül •égitest? ? (Bektti-detett.) Egy v. képv. :
— Nyilvános köszönet- A jótékonyságukról ismert, tek. Fülekkeleceényi Karczag Béla és István testvér urak n.-k.»nizsaí lakósoka gaJamboki evang. reform, egyház m-x\' épülő uj Iskolája és tanitólakához szűk-\' >ecdő daases cserép-zsindelyt (10.600 drboi), 80 drb. orom-téglát, 5000 drb. faltéglát s szegyhez templomában felállítandó orgona alapja-, vára 30 frt készpénzt, a mél*. éa főtiezt esztergomi fókáptalan padig ugyancsak a nevezett egyház iskolájának} felépítésére 50 frtot adományozni méltóztattak. — Midőn ezeket köztudomásra ja\'.tatni kedves kötelességemnek tartottam, fogadják a nemeskeblÜ jóltevŐk a népnevelés és a cultus oltárára tett nagylelkű tetemes áldozataikért a galamboki ev. reform, egyház nevében nyilvánított hálaa köszönetemet. Haláss Imre galamboki ev. reform, leikéss.
— Örvendetes hír. Biztos forrás bó! értesülüok, hogy a 48. gy»lo?-ezered főállomása Nagy Kanizsa icas. E szerint az eddig Sopronban állomásozott esered-róoz !8 ide följönni.
— Zsidó-hajsza Balaton Eüreden.
F. hó 12-óről 13 ára menő éjjelen — a mint bennünket tudósítanak — B.Füreden ismeretlen egyének a rabbi és 3 lőkelő zsidó lakáaánál as ablakokat betörték. A zsidóság emiatt nagyon izgatott 8 a hatóság erélyes föllépésétől vár mindent, mely ha közbe nem lép, még több kellemetlenségtől ia l-he\\ tartani.
— A balaton-füredi vendégek száma í. hó 7-ig: 780. Tudósítás szerint a vendégek igen meg vannak az ottani ellátással, renddel elégedve. E tekintetben az eivttázhatlan érdem Écsy László derék igatgatőt illeti.
— Izgató levelek. A oapokbat több szombathelyi egyén kapott a posta rél. helybeli feladással levelet, mely elváltoztatott írással a következőket Ur\'al mázta: „Talpra magyar, ki sikra ! Üsd > zsidót, ha szereted hazádat és hitedé 1 Aláírás terméss-Kesen hiányzik. A rendőrség, ugy halljuk erélyesen nyomozza s levelek szétküldójét.
— Alulírott elenged hot len kötelességének tartja mindazoknak, kik őt vagy rokonait feledhelleu atyjának Bárány Irnáczoak elhunyta alkalmából ré«zvét nyilatkozataikkal fölkeresték, ugy szintén Csáktornya város l. cz. közönségének a boldogult földi maradványainak eltakarításakor tanúsított részvéteért maga és rokonai nevében őszinte köszönetet
*) Tisztelettel kéretnek a hazai Bnze birfapok e aorok átvételért.
rékon épp-.n ugy szánakozik, éppen ugy megkönyörül. Hanem mikor fegyvert fog, mikor sorakozik, mikor a csatskürt már megriad, akkor orosslán, akkor már nincsenek könnyei, előtted áll egy mindenben egyformán mozgó gép, — mely azért rettenetes, bogy 41, és azért éi, bogy rettenetesebben öljön.
Zágonyi már síig vette észre azt a kicsi fehér kezet, s mely vele hasonló fehérségű kendővel Bartáék távozó ko csíjáról feléje integetett. Vissza ő már nem inthetett, a katonának, ba kigyé marja sem szabad mozdulni.
Most bontották ki az ezered sássióját, mindnyájan tisztelegnek. Aseseredes hófehér lovon a katonákhoz fordul, elkiáltja, — hogy »doppolreleo rechtsutn, marsuhl" A katonai senekatr rázendül a a sürfío tömött sorok ütenylépésben megindulnak.
Félóra múlva már erősen prüsz azögve vitte őket a vaskigyő.
És a pályaudvaron majdnem halotti csend volt. Nem volt ott nószem könyteleo és férfi arci szomorúság nélkül, uem volt egyetlen asiv fájdalom nélkül. Mindenik értette a másik keserűségét, nem kérdezte senki a mellette állótól, hogy miért búsul?
Igen sok magyar volt akkor a pályaudvaron. És a magyar, ha testvérét gyermekét honfiait megsiratja, igen-igen nagy oka van arra. Ha önfiainkat nem bánjuk, ha lestvéreink számára nincsenek könnyeink, akkor báiran sírhatnak fölöttünk az idegenek, mert akkor már haldoklónk. Sirunk bizony, vagy szentelt haraggal kiállunk fel, mikor testvéreink vesztét látjuk, átkozódunk is, mart érezzük, mert tudjuk, ha nemze tünk életfájáról caak e*y kis ágat veszítünk, már könnyebben fér zivatar a törsshós, s a csapás könnyebben találja a fát tápláló édes hasát.
Azért sírtunk, azért búsultunk testvéreink után.
Csüggeteg főve. távozott az índuló-histÓÍ mindenki.
nyilvánítani. Csurgón, 1882. július 14. Bárány\'Gyala, tanár.
— Blaha Lnjza asszony, mint ír-ják.jul. 11-én dójbstt érkezett Maros-Vásárhelyre. As indóháznál előkelő női és férfi közönség szép ezámmai jelent meg a művésznő tiszteletére. A küldöttség élén Kerekes Sámuel szerkesztő intésett üdvözlő szavakat as ünnepelt müvésstőhőz, ki nagyon melegen köszönte meg a szívélyes fogadási a népdalai által ijérte job ban megköszönni a rokonszenves üdvös-letet. Július 12 én a .Piros bagyellárii" került szinre, melyre a jegyek már két nappal előbb le voltak foglalva.
— Hagyar ló győzelme Angliában. Carlisseben kedden volt a jalitui mecting első napja a es alkalommal a 300 soovereigas .The: Curnksrlsáid Piatei" nyoicsló közül Festetich Tasziló .Borzen Czéj j* nyerte" oh----------— — -
— Veszélyes kirándulás a Balatonon Barth* Miklós és Szalsy országgyűlési képviselők vitorlás hajóa indultak Füredről Tihanyba, hogy az ottani Árpádok korabeli apátságot megtekintsék és Simon Zsigmond apátnál tissteletöket tegyék. A kirándulás délelőttre volt tervezve, de minhogy Young vitorlásai kösül egy se.j volt fölszerelve, délután egy közönséges vitorlás bárkát béreltek ki. Egy sportsenan ismerősük, s ki a kormányzást magára vállalta, szintén cserbe hagyta éket s Így a rozoga bárkáva: egy baláaslegény kormányzása mellett keltés, utrs. Eleinte kedvező szél fujt, de csakhamar irányt változtatott a e. fenékteher nélküli bárkát jobbra-balra dobálta a a heves széLrobzmok többször annyira oi dalt döntötték a hajót, hogy ismételve viz tódult be és a kirándulóknak a vitorla kötelekbe kellett kapaazkodniok, hogy a-vizbe ne bukjanak. Végre óriási küzdelem után, elértek a tihanyi bérez aljába, hol a véss többé nem érte Őket. A kirándulók ezt az utat, melyet néha 20 perez alatt ia meg lehet tenni, harmadfél óra alatt vitorlázták át.
— Komoly szavunk — van me gyéok és városunk izraelita polgáraihoz. A zsidftmozgalmat megindító nagy hu-talnaak Porosz- éa Oroszoiszág kezdenek elea«ndes"doi. « zsidóütdÖzós Ünak-* hazánkba van dobva, melyet a lissa eszlan rejtély folytoc éleszt. Az Üldözés hullámhi közvetlen köZslü\'tikben\'»cs<"pkodnak mar. Ezen el nem vitázhsió valósággal *zem -ben, a kedélyeknek ily lázas izgatottsága közepette, figyelmeztetjük polgártáraain-kat, külÖuös-n a higgadtabbakat és műveltebbeket, hassanak oda, hogy a kevésbé müveit zsidók, különösen u fiatalabbak, óvakodjanak minden provokáló nyÜatkosa\', vagy modortól, mert mi aetn veszélyesebb ilyen körülmények közt, mint meggondolatlan nyilatkozat ált*! szikrát dobni a puskaporos hordóba. — Ezeket a .Veszprém" irja. Ugy híssasAk, hogy á\'vételét senki sem fogja félremagyarázni.
— Debreezenbói Írják az .Egyet
értés\' nek, hogy ott is élénk mozgalom indult meg e haladópárti zsidóság között, mely mozgalomnak se a csélja, hogy a
Hát odabenn Bartáék házában ! Szegény Emma! De keserves éjsza kaja volt. Xiomtalan könyben, fájdalomban gazdag éjszaka.
Nehéz akkor elaludni, mikor a kiről álmodni szeretnők, tudjuk, hogy valahol ss idegenek köSt f«ao vitasst. Gondolata bizonyosan nálunk van, lelke körülöttünk repk&d.
Végre azután mintha kedvesünk szelleme odasimulna szem pilláinkra, lezáródnak azok: mintha lálhatlan kés simogatná forró homlokunkat, elalszunk.
Gyászos, de szelíd nemtő as eszményi fájdalom. Édesen gyötör, de sohasem öl.
Ennek karjai köst aludt el szegény Emma is. Látta Árpádot a csata hevében, a mitől fi ugy rettegett; látta véres fővel elbukni; Ő meg rohant mint egy őrült oda a mikor odaért, semmi baja nem volt, aludt csendesen; most megcsókolta; ez fólébreasté .. as<án olyan forrón, olyas soba nem érzett hévvel ölelte Őt meg^csó-kolta homlokát. . .
Fölébredt; az álom ás ébrenlét képei vívtak leiké előtt s csak as Iatan őrizte, hogy Örömében nagyot nem sikoltott.
Előtte állt Árpad, a mint álmodá.
Pedig csak a kis Gizella volt. At ébreszté fel nénikójét Csókjaival.
-Nem fekszel le nénikén?.? Már hajnallik.\'
Ssegény Emmának agy fájt es a csalódás. A kis Gizella, hegy nénje nem szólt, folytatta ;
— Látod nénikém, eddig Árpád bácsi is alszik valahol. Ugye a sstonák ie alszanak éjjel?
— Alusznak kis Gizim: csak feküdjél le te ia! A kis lányka belenyugodott s visszafeküdt ágyába.
Bizony a katonák alszanak; ott is csak azok vannak ébren, a kiknek fáj odabenn.
(Vége kivetkezik.)
alai eözlofi
attratte ié ú íw
alce vallást, mely oapjzinkigmegtartotta Ősrégi sser tartásait, gyökeres éa skcrszel lemének megfelelő reformnak vessék a!á. Ugyanabból * forrásból (nem rendes tu-
dóaitöakiól; tudjuk s*i is, hogy az emli
tett TislékJlsolosr zsidói oiáxia&áosk óztak
íj többször e .. - . \'.....- • \' ügyben s a
következő ai-pelveket állították özaze: L Az alkotandó reformtörvények s a modo-¦itoti imádságok magysr nyelven iser-keitetnek e kizárólag sse* & cyeiv&c. végeztetnek el. II. A reformált zsidók nap-
uri évi az •.....- \'• msrsd, vagyis z világ
isremtésétől számított. III. A reformált tiidó valli* alapját Mózefi tíz páranctols-ta icsri. IV. Az eddigi azokáa szerint oyolcz napig tsrlo\'.t húsvéti és sátoroz ttnnep két ? apra szállíttatnak le, ugy, bogy ez ünnepeknek csak két elio nr.pja zaMttÁ érvényben. Tehát agy a húsvéti, minta sá toros Unoep 6 napja megszűnik a vallás tárgya lenni. V. A bizonyos ritusazeriat készített a a húsvéti ünnepek alatt élvetelt pászkák helyeit ezental búzalisztből élesztő esso nélkül sál töt t .Graham ke arér" használtatik, kegyeletes emléktü! a zsidók Egyptomból va c kivándorlása Esi a keoyeret az oroszok egészsé-¦égesuek és köonyeu emészlhetóaek vall-ják. VI. Az esentai két napig tartó újévi aátoroa, hasvéti és pünkösdi ünnepeken ciak regből 8-tóí 10 óráig lesz iststnitiesteiét. VII. A ki engesztelődet napján (,jom kipur) színién csak reggeli 6 és 10 óra közt lesz Istentisztelet. As eddig szokásban volt bőjtölés elmarad. VIII. Szombati napokon is csak reggel 6 — 7 óráig végeztetnek as imádságok. IX- As itt meg nem említeti s eddig fennállott böjt-, gyász-, ét öröm napoz megszűnnek.
— Meglepő látvány volt f. hó 18.
délelőtt 9 óra tájban látható az égbolto-aaton Győrben. Ugyanis a tíssta, derült egDOllozkton a nap körül teljes körben szivárvány látszott Á_ ritka llUemauiyt sokan nétlék és bámulták.
— A nók fényűzése ellen.\'Athénből jelentik, bogy nőegylet alakult s mindinkább lábrakapó női fényűzés ellen. A legjobb s legelőkelőbb osztályokból körülijeiéi néhány száz hölgy lepett az egyletbe, mi rendkívül firöraó" okozott
tála megueveséft (mi azonban elhallgatjuk) barátok nagy tJtxvakkÁl, ptres nyel vakkal ebowoto* fejjel folftMss^lsAia vannak — sót a templomban még ímád-koaoi sem hagyják. A kél Ördög képében garázdái kod ó barát megbüntetése rég*. . már faböz fahos folyamodott — de senki zem akar osJti igazságot szolgáltatni és azért jött most hozzánk, hogy a városi hatóságot birUpüag felszólítsa & két barát (ördög) szigorú megbüntetése végett. A nő folytonosan sirt - mint monda az fáj ? eki legjobban, hogy oly felszentelt férfiak nem átaljákőt még az Isten házában ís háborgatni. A szegény bó valószínűleg gyássos eset, vagy vallási fssatizmns áldozata lett. Hisazflk, bogy a sa-géoy nő hatóságunk slőtt is ismeretes már s hogy kfilő figyelemmel kiaérje lépteit.
— Patkó kedvese Pongrácz Mari
a híres betyár egykori BMarc*ája", jelenleg Pécsett van és pedig egy jómódú családnál főzónói minőségben. Pongrác* Mari a 40-es évek vége felé került Patkó oidala mellé, még pedig igen regéoyes módon. Mintegy 15 éves vol\', midőn gr Horváth Sándor Zda-Egenzeg melletti birtokán azobaleányuskodoK. Ez időben történt, bogy Patkó lS-ed magával beiá togaiott a grófékhoz a pusztára egy asép este. A gróí n=m volt otthon, csupán a grófné, kitől Patkó nem kért m*S\'( mint egy km motorát, úgymond: sPéDzert majd akkor jövünk, ba a gróf ur bonc leszi* A vacsora elköltése után annyira megtetszett Patkónak a szoVaosiczoz, — hogy elrabolta. így lett Pongrácz Mari Patkó kedvese.
valójában azonban N. koponyájában megtzűJeznlott j Insinnmtiő*, tnintha én sj postamaaUri álleo«W« aspirálnék —
mely állítását roszhiszemüzége kéri nyíl Tánitasti, mert éa kereskedő vagyok sanyi esse pedig istás csak mégU van N,*nek is. hogy postamester caak caali-ficslt és illetve s kellő vizsgálatot letett egyén lehet — hogy tehát én haszonlesésből tettem Totna azon álütólsgos — bár általam újólag tagadásba vett — vallomást, valamist az ebez fűzött min den további gonosz gondolatot, mert a helyes irányban vezetett vizsgálat félrevezetésére czélsó combinatiót alaptalan ét alj** rágalomnak nyilváni\'om.
Kelt Gelsén jul. hó 7-én 1882.
FKEUÍÍD samü.
I r o ti a l\'i. m
megamlitatt swanks Na^j-tef k&Byvkeraakadaa« ÍJasu
A közönség köréből.*)
Tekintetes szerkesztő ur ! A galamboki körjegyzői választás felett becses lapjában ugyancsak folyik a polémia egy olyan d^log feleit, melyet — ha az illetők ismernék az erre vonatkozó törvénye sietés szabályokat—egyet-ion szóval ketté lehetett volna vágni.
Nem volna ugyan semmi közöm exec ügyhöz, de mint becses lapjának egyik olvasója, szolgálatot vélek te
többi olvasó tártaimnak is, ha felatólaiá a görög férjek táborábaa. Edd.gelé Athén j aommal e*«=n üres ¦salmactéplóit meg arról volt nevezetes, hogy hölgyeit
hirdetések.
,\'MÍDdüűa; t. ayyfeleimeti*-kilc
Feleli, uerkentj : SZÁLAI SÁNDOB TínmrímM: BJJHKZI BERNÁT.
int y lltté r>)
hiúság kiváló példányainak tartották. Inkább ébeziek, nyomorkodtak. de az utolsó divat csipkéjének, fudráoak-okvet-lenül meg kellett lennie, Európa egy vá rosában tem lehet annyi lyuni seUmel igsai csipkét találni, mint a regi jclaaai ... e modern földén, hol a férjet egyébnek tecs tekintik, mini pénztárnoknak, a szabó-számlák fízetójéuek. Mos: mindez megszűnik. A selyem helyett ci-ctóöb gyapot kerül felazinre, a drága kaiapuk helyett olcsóbbak jönnek divatba, a lulldiazeket egyszerű szalagok pótolják . azérl a hölgyek nem lesznek rútabbik a férjt-k p**-dig vttstsnyerik jókedvöket, melyet Örökrn elveszettnek hittek.
— Elfogott grófok. Műit vasárnap a . városi tanács át.rt a szent--gothárdí szolgabíróhoz, bogy két grófot, kik pozsonyiaknak adjak ki magukat, s kik egy hintót é* ketlovatkiosallak.es megszöktek, fogjon el. A szolgabíró reád őrei másfelé lévén elfoglalva, Somogyi Miklós szolgabíró maga kereste íti a szökevényeket a szeot-golhárdi Korona vendiglÓoea, s azokat elfogta. Kilétüket a vizsgálat fogja igasolnL
— Elsüí\'yedt folyó. A .Földrajzi
Közlemények* irja. Sajátságos tüneményt észleltek nemrég Ézamkamerika Texas álUmábau Martcballót 20 mértföldnyire délre. A Szabine nevű folyó egyezerre óriási zuhogástal a föld alá sülyedt. — A tünemény oka abban rejlik, hogy a kivándorlási háború alatl azon a vidéken meggyalladt egy óriási kőazénréteg, mely épen a Sabtae folyó alatt terül el s most a kőszénréteg felett Levő vékony réteg, mely a foiyó ágyát képezte, a kiégett terület felett besZakadl és a tátoogó mélyaég magába nyelte as egéat folyót.
— Sói találékonyság. Egy barátunk, kinek csinos fiatal felesége van, aehogytem szokhatott le az éji kim radá-¦okról. Szegény ueje nagyon elbúsulta magát, mig >égre igen elmés ötlete támadt, melylyel férjemuramat csakugyan tökéletesen kigyógyította as éjjeli dőzsö. lés és késői hasa jövetel betegségéből. Midőn egy éjjelen ísmét jó ké*őn jött hasa, neje a kulcslyukon át halkan kér dezé; „te vagy az Andor ?¦ Férjemuram-Ltak pedig János a n&ve. Ezen naptól fogva János barátunk naponkint kora este haza sétálgat és nyitott szemmel volverrel íőlfegy vsrkesve alszik. ,
— Egy nó, ki azt hiszi, hogy 6 benne ördögök vannak. Megjelent a ,Sxékesf. és Vidéke\' szerkesztóségéban egy körülbelül 25-30 évesnek látszó férjet nő ¦ egy ironnal írt kéziratot adoli át oly kér lemmel, hogy közöljük azt lapunk nyihleróbeo. Mi átnéztük a kéziratot, s mintán az oly összefüggés nélküli mondatokból állott, — hogy értelmé kivenni teljesen lehetetlen volt, bővebb Mvüágositát végett több kérdési In és tünk bozzs. Nagyireb«z« sikerftít vas-vaiból annyit kivenni, hogy ő egy elat kosott nőnek hiszi magát, kinek két barát tetög képébe hajt és bármit ttas as ál\'
szűntethetem.
Ugyanis t. Haiász Imre ref. lelkész ur „nyílt válaszábao* azt mondja, hogy „Staraaioazky urna< egyedüli hibája, bogy 19 éves," — Már bogy abb^n mennyire hibás S árzsinszky ur, azt nem \'udom, de bógy az ó t>zerenccétieusége : az bizonyos, — mert ép ezen uagy „hibájánál* fogva még választásra sem let: volna bocsájtbaió. miután az 1871. évi XVllL t. oz. 78. § a világosan mondja, bogy „köztégi eiéljárósak választalba-t:k minden Qagy korn honpolgár.* — Igaz ugyan, bogy 1872. évi atep\'ember hó 25 én kibocsájtott 29626. számú mi-nisteri szabályrendelet azt mondja: „Jegyiői vizsgára bocsájiható: aki élte 22-ík: évét betöltötte, vagy pedig o*gv-korosittatta magát.4 Igen ám 1 de ezzel még ntnes megmondva, hogy választható ia, a mint e«t a t évben egy felmerült eset alkalmával a belflgyminister határo-zatilag ki is mondta, hivatkozva as általam fentebb idézett § ra. ~- Tehát vizsgát tehet 22 éves nagykárusított egyén, de bármily furcsa triabea tűnjék is az fel — mig 24-ik élet évét be nem töltötte — nem választható
Hs ez Valakinek választáskor eszébe jutott volna, nem folyik annyi tinta, s ast sasa tsdjuk meg, hogy a kréta finomított mess por, — s is 3 zsidóból Ötöt elkergetünk a faluból, marad ott ketté 1 Lábod, 1882. július hó 10 én.
Teljes tisstelettel KOVATÖ ISTVÁN kjogyző.
Tekintetei szerkesztő ur! Folyó bó 29-én kall b.. lapjának A B^zöoség köréből\' czimü rovata alatt N. sláiiáata. egy s gelsei postarablást lelkiismeretlenül és rossakarstulag oom-mentálÓ levél jeleni meg, mely eogem\'ibe-osületemhan súlyosan megtámadt. Felte ssern tekintetes szerkesztő ur méltányosságát, hogy jelen rectificáló válaszomtól becses Ispjábaa a tért megtagadni nem fogja. —
A mennyiben N. or B postamester ur személyét iparkodik tisziázni éa prókátorul toive, fel magát bizonyítgatja bogy mennyire lehetetlen B. ur eljárását oármi vonatkozásban is n poslarablátsal Ötszeköueté: be hozni, ez ellen nem lehet kifogásom, ámbár K. hangoztatása szerint lények regUtrálására hivatott sajtó utján egy éppen a tények kiderítése végett vizsgálat alá vont egyén felett sou-verain őnbütséggsl alkotott vélemény alapján még a vizsgálat befejezése elóu hirdetni Ítéleteket sem tapintatos, még kevésbé okszerű eljárás.
Azt már azonban határozottan tagadom, mintha éa bárhol és bárkíoek valaha sst mondtam Tolna, hogy B. zilált péDSviasonyai kiesték elé a rajt, ason állitófagoe- fair alakjába Öltözteted köilBttekárt tem alaki-
(L rovat alatt Kajjuia WajdilsJéa q»ai HsaVb-íA)
— TiiatrlaelóInkil^yelmébe.Elő-
fisetésí feibivás a „M\'tryar Tisttviscló\' czimü hetilapra. . - 7. . évi drciember bó végén jelent meg lapnak első mutatvány száma. Megvalljuk, nagy bátorság kellett ¦bboz, kizárólag tisztviselőket érdeklő kérdésekkel foglalkozó lapot megindítani, különösen, ba figyelembe veszazűk, — hogy ez e léren lőtt ki>érletek mindany nyiasor a lap bukásával végződlek. ee mí mégis megindi\'ouuk a „Magyar Titzi viselő\' -t, meri szükségét éreztük olv közlönynek, mely > hazai tisztviselők ar anyagi és szellemi érdekéért sikra azáíl-jon és imel — köszönet a J4k javának szíves támogatása és közreműködéséért — fenálliink meg ma i*. Már a lap első számában ígérete: tettünk : bogy a hazai tisetviaelőkar «ny*gi és szellemi érdekeiért küzdeni fogunk: hogy igyekezni fogunk a lapunkai a jó ízlés, a tartalmasság : az érdekesség, valamint az irodalmi illem színvonalán fentartani; hogy nyíltan, — férfiasan kimoudjuk az igaz szót le é* fel: habár fájgalmat ia okozhatunk ez álul egyeseknek. Ám ítéljenek kedves olvasóink: beváltottuk e Ígéretünké::! Hí bitrsn és félelem nélkül várjuk az itéle\'et, mert lelkiismeretünk, nyugodt öntudatunk azt mondja nekünk: hogr a mi viszonyaink között megtettük mindazt, a mit mások, ha helyünkön vannak, megtehettek volna. A jóakarat, a becsületes szándék : a hazai tisztviselő-kar hasznára lenni, mindenkor megvolt bennünk, fist ez díbcí, régen eldobtak volna a tol lat, mert oly akadályokkal ia kellett meg-küzdenünk, a meljek legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy bárkit is vissza-taruansk azon a téren, a mely bőven termi a kellemetlenségeket... Ke várjftnak tőlünk programmot A ki lapunk két évi folyamát figyelemmel áttekinti: az csak\' hamar liazlábtn lesz azzal; hogy életképes e lapunk és megérdemlí-e a pártolást vagy nemi Hogy szükségünk van egy, a tiaztviselőksr érdekeiért küzdő szakköz-lönyre,ei.t talán felesleges is mondanunk. Annyit) bajunk, annyi a szívünk, lelkünk fájdalma: bogy ily közlöny mellett íz bosssmbb, kitartó küzdelemre és türelmes Tarakosásra el lehetünk készülve. Nincs szolgálati pragmatikánk; fizetésünk rsndesellen s oly csekély, hogy abbéi legszűkebben sem lehet megélni. e miatt ss anyagi gondok ezreivel kell küakód oünk és valóban sokszor as éjt is nappallá tenni, hogy legslább némileg tisztessége-sen megélhessünk. — A „Magyar Tiszt-riselő\'-nek ép ez okból szép étmagaaztot feladat jutott osztályrészül. Ismerjük a felelősséget, melyet a lap megindítása ab kaiméval önkényt magunkra vállaltunk ; de épen, mart ismerjük: bízunkit abban hogy a cxélt végre U megfogjuk közetí-Uteni. A munkától nem riadunk vissza, ha éjjeleket kell Íróasztalunk mellett dolgoznunk. Nem magunkért teszszűk: de a hazai tisztviselőkért, a kiér*, szívesen hozunk áldozatot, mig ez áldozat szerény erőnket tul nem haladja; a kiért szívesen dolgozunk éa munkálkodunk mindaddig, mig azt látjuk, hogy & hasai tiastviaelő-kar önzetlen törekvésünket éa becsületes szándékuokat méltányolja; hogy felkarolja lapunkat úgy anyagilag, mint izei lemileg. A midőn tehát mi a hazai tiszt-vlselÖketteihivjuk a „Magyar Tisztvise]3e anyagi támogatására; toazazük ezt a szent Ügy érdekében, melyért lapunk fenáll Tőlünk bizonyára mi aem fog hiányozni. hojy a „Magyar Tiaztviselő" minden tekintetben megfeleljen hivatásának. Csak karlársaink támogassanak bennünket! Az előfizetési feltélelek a lap homlokán olvaahatók. Budapest, 1882. június hóban. Csík»áry Jákó, a „Magyar Tisztvi selő* felelős szerkesztője.
1 Liter.
\\j Uj bnr -8. O bor -16 - ¦ 1 H.*W.
Ujbor 8.— ö bor 14.— 1 Kiló.
Képese olsj - AB Staric frye-tya 1.20 *»€70 sTertva. —.60 Ksappac — .tO Marhahai 62.—M Borjabut 52—60 -- . >: ..
Saalonna — 80 Ditsnozafr —.96 -sfwhaztlr I
ifrt. Xam-fr-^W« — rí Csior - 5?\'ügvökben~inlézkedés végett eri-t^tl
1.10 Paprika -80. Vaj -1. ^ , ,
1 t»kirnUiXui adu*- it, felkérem, 00?y — mintán a telsz* poftudott eredetiek megórzéséxe ele\'genda tüz-j mentes szekrétiynyei nem birok, — ezen hirdetésnek & „Zalsmegye* és
„Zalai Közlóny* -.....: . :...... .
történt első beigtatastól számítandó 50 nap jslatl — eredeti oniraí-ai kat visszavenni szireskedjenek. -aert azokat a jelzett idó eltelte atán költségükre és veszélyükre — a aaia-egerszfgi t. kir. közjegyző droü, illetve a tek. ..w •.; kir. járás bimságná! letét^tocnyezni fogóra
elsa nm zikmtfr g asztaii-nz.
LsftartalssssssaBt\' bor- S llthiee ¦farral
SALVATOR
vaatarUüom rMkiU, gazdag term mx*-nB"Vturtalommal
"üorsaias Natron es vMimi Liftiontefl
.032IMS litaritéDt\' (&12tS5 liu-rként Lipéezl ftrrát taazaatásá| EsSTJassai.
Laj>tiaiu nii>«tet, á*vánj t-.iker ¦ Ilcadél. brn é» a t\'-fttöhh tjigjwserXarb-n
Főraktár: Étóníj L, B&ftapestsn.
•1 K . vállal
rovat alatt kCalOtirt felrlSaa«^
hiibay öyörgy,
ügy ved.
a) E rovat au — .- -semtsrzauoitsainU(ba.featl5ssáf^taem vallala
Hivatalos piaczí árak.
1882. M JBSSSS bő lá-án tartott Uetivaaárról tOO kilogrammjává; számítva.
Bau II-,--1050 Roca 8.70-8.—.
Arpa 7.50— i.70 — Zab 750-7.S0;—Knkoricaa 8 80--•— Bu\'Eonva 4.---.— Rlas 82.—
— — Basa Dara 28-.—
Sgj kilograam-irpa kása " --.48 orzo —.86 Lanese
— 8« B-h —.10 Kfllw ká«a —.12. Hanska
— 16 Pokánka —.Iti Savaayu k*posata—.10 Répa —8. fiiza —82. Boza^Dara 23.60— Azpa-sása —48. Széna 2.50-2.
XXXXX)tXXXXXKXX*X
X
Egy jókarban levő zongora Jutányos X irért eladó Paksy Győző gyakorlóiskolai S
63í l-l. Jt
-X
X X X
x
X tanítónál csáktornyái
8..
XXXXXXXXXXX3
txxxxxxx
oooöoooooooooooooodfxíoooooög
O Egy 28 éves, a magyar és német nyelvben jártas, nőtlen, gyakorlatilag képzett gazdatiszt, ki már 11 év éta részint mini gazd. segéd, részint mint önálló gazdatiszt nagyobb uradalmaknál működik, legköze-g lebb alkalmazást keres. Kitűnő bizoiiyit-8 ványok kívánatra felmutathatok,
q aay Bővebb tájékozást szolgáltat a szerkesztősé!].
OOOO300CX» oosocoooooooaooooc
Árverési hirdetmény.
A nagy-kanizsai polgári egylet választmánya közhírré teszi, miszerint a polgári egyletnek Nagy-&uiKitia a fóntezi 6 öépsor sz. a. felvett házit, a hozzátartozz s a helyszíni, agy mint vázrajzilag a megjelelt udvarral együtt nyilvános árverésen eladni szándékozván, határidőn! firlyó éri ittiiíE 29-ik napjának d. e. 10 óráját a polgári egylet helyiségé- -« be kitűzte.
Miről az árvezni szándékozók azzal értesíttetnek, miszerint az árverési feltételeket mint az árverésre kitűzött ingatlan vázrajzát t. Darázs Zsigmond egyleti elnök urnái, agy alulírottnál megtekinthetők.
A n.-kan:zsjti polg. egyleL választm. megbízásából:
Kiadta: Dr. í\'ripammer Rezső,
629 1—1. egyleti titkár.
OOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX5
Arlejtési hirdetmény.
A nagy-kanizsai polgári egylet által a Bsbóckay-ház mentén nyitott uj utezában szándékolt épitkezéseknek zárt ajánlatok, illetve nyilvános áriejtésen leendő kiadatását a választmány elhatározván, az árlejtés határnapjául folyó évi július 31-ik napjának di e. 10 óráját az egylet helyiségébe kitűzts ; felhívatnak tehát mindazok, kik ezen árlejtésen részt venni óhajtanak, hogy zárt ajánlataikat a megfelelő bánatpénzzel a fenti határidóig az egylet titkárához annál inkább nyújtsák be, — mert a később beadott ajinlataik figyelembe nem vétetnek . — illetve ezen határidőben a kitűzött helyen megtartandó nyilvános árlejtésen személyesen vagy törvényes megbízottaik által jelentkezzenek.
Az ártejtési feltételek az építkezési tervek és terv leírások az egylet elnökénél t. Darás Zsigmond urnái megtekinthetők.
A n.-kauizsai polgári egylet választm. megbifásából:
Kiadta: Dr. Trlpammor Ee/ső,
630 1—1.
egyleti ilkár.
HÜHZOKBGY2DIK «VIOLYA.M
lALAI S Ö Z L O K Y.
HIRDETÉS
K.
Mohai Stefánia forrás.
Egyike hazánk legssénaevdusabb vizaiuek,. ize utmjue, tisztán használva igen kellemes., borral vegyiíve. élénk cz pezzajö üdítő italai szolgál. A mi a víznek elemzés szerinti alkatrészeit illeti, arra nézve dr. Lengjél Béla egyetemi tanár ur vegy elemzése adja * leg-Hletékeaebb bizonyítékot. A mi a • \'•. • \':. gyógytani hatását illeti, erre aézre tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosa-nak a nagym. m. kir. beiügyministenurr közegészségügyi osztálya olé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonvitváoyáből: kitűnő szolgalatot teáz fÖleg a légzési, emésztési és viselő szervek burutoa bántalmainál; a gyermekek görvély és angol kórjánál; a gyomornak az idegreodazer bántalmain alapuló bajaiban; átalában pedig a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben ¦¦- szervi élet táruiigatása és az idegrendszer működésének főlfokozáaa kívánatos.
Borral használva már is kiterjedt kedveltsógnek Örvend.
Árjegyzék Mohán a forrásnál (Koha Fehérmegyében a déli vasút állomása.)
100 darab l\'/i literes palaczk csomagolás nélkül ... 20 frt. 100 darab y. literes paiacsk csomagolás nélkül . . . 16 „ 100 darab literes palaczk csomagolás nélkül . . 12 ,
Az iírtt paiaczkok a ,./orrai köriratával" bermmtw Mohára tzálíitva a következő árakon vitetnek vissza :
100 darab 1\'/, literes üres palaczk......9 frt.
100 darab literes üres palaczk......7 „
100 darab :/3 literes üres palaczk 5 ,
Szeri hazai vállalatot a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk,
ázékesfehérrárott, 1832. június bavábao.
Szüte István ós társai,
611 ő — 6. a mohai w8iefáma*-l\'jrrat tulajdonosai.
Forint 213.550
összes értéke a
Forint
„Trieszti nagykiállitási Sorsjáték"!
lOOO íayereményéneli:
ElsŐ főnyeremény arany, vagy ky. r .pénz 50*000 forint.
Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint.
Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint.
Ezeken kivöl tartalmaz e sorsjáték még Bgy nyereményt\'10.000 frt, uégy nyereményt 5,000 frt ériekben, Öt egyenkinti 3,000 frt, íjzenöt egyenkinti Í.OÓO frt, hnrmincz egyeakínti 500 fvt, Ötvni egyenkinti S00 frt! Ötven\' egyenkinti 2O0 frt, száz egyenkinti 10C\' frt, kétszáz egyenkinti 50 frt, Ötszáxnegyvünkét egyenkinti 25 frtos értékű nyereményt Továbbá több más mellék nyeremény a kió titok áltat ajándékozott kiállítani tárgyakban. 619 3—6.
Egy sorsjegy ára |>0 krajczár.
Eiárusitásnk átvétele eszközölhető a
§ pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél
Budapest, Dorottya-utC2a í-sc szám.
0V* Egyes sorsjegyek megrendelésí-ive: 1 5- kr postaköltségre küldendő. "ajaj
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOQOOOOOOOOOOOO
1 ~. " , _
SEIDLITZ - PORA
I A legjobb
|SZIVARKA-PAPI ROS
5"! 10—22
LE HOUBLON
Csak akkor valódi, L* ZLÍ^S\'S:™ j
80 ív áta a legjobb Bikerek mailett fennáll miniiennemö gysasr éetegsegek és eaéeztéal akadályok, ímint étTágybiány, -baasíoraláa). ver í
. • :.. ás : ella». KülBnöaec oly agyíneknek ajánlva, kik tílÖ L!oí-
aiido; folytatnék.
HamisításBk tarvenylleo buntettataet
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. i
mmm borszesz söval.
A legmecjbiihatóbb önsegílyső nere a szenvedő emberiaéfook fi minden bolao ii< kfilsS íyulUűáiüil, a legtöbb betegség ellen, mio-fleaneoa sebeialeiok, fej-. ffil- is fogfájás, ráfi aérT«k 6« nyílt aebek, ráfcrakályek, Ügz3k ateagjoUadáa, mindennema bénulás sa sérülés stb.
Stb. oHflE.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 ki-, o. ó.
Franchia gyártmány.
J(§UTÁÍf ZABOKTÓL ÓvATIE!
f, Taiúd
iodi csak aion Bzivarka-papir, Upja Le HsoblOD bélyeget
.........és minden csomag az
lí, alanti vád jegygyei éa signatcrával \\* van ellátva
•\\»c,í
14^
3
4%% CAVsfl-EY «LHa«RT,ilJiiiSíI»izilt»tM.Pifits
Si ?.:>irit»A»4Ä4gj guitWUr/«,«
2^ ^ Ccalíír !-»\'¦¦ j Stane on L*ü
Érdekes ltítványosság
Sok külföldi p;;r]{ir :mfe.:uiajdonos 3z«ret!, ba panorámáját egy nagy Stereos-kopiai-c&arnoknak adja zi daczára annak a dicséri Uzlitbao Slereoskopiai mutatványok nem is láthatók. — Ezeknek ellenében büszkén mondhatom, bogy as én csarnokom egy valódi mD-festészeü és igazi Stereoskopíai csarnok, melynek megtekintésére a t. cz. közönséget lisztelett"lj«4en meghívom.
Műsorosat: itt először láthatói
Krisztus Pilátus előtt - A bécsi Ringszínház égése.
Operai osztály:
Szép Heléna. Teil Vümos. ö\'dög Róbert, i trancziz uj operaház kül- és . Hamupipókű A szarvsaiéban. A fehér macsfca. Dr. Faust, ind\'
ieye
t Dokoli vigélet és foglalkozása, Utasás
—j-. ^ .----DÓ. Trobadour. Aaaírikai nő. A
a világ körül. Szamárbőr. A Hugenották.
Sznged ca\'as rophája. Az árviz Miskolczon ee Egerben 1878 ban. 24 er -doti képbeD iefényképeive.
Merénylet II. Sándor oross nsaszár ellen Szent-PéUrvárott
Paris, Pbiíadeipbia, Lundon és Bécsben kiál.itott valamennyi disskiálliiása.
Sz-rajevó lövöldözése és bevétele. Boazaisi báboru 1878. A nagy plevnai csata 1877. Magyar-ositrák éjszak-sarki expeditió 1873 Krisztus szenvedései 24 pumpáa tép ben. K&rs be i ételre Azaia csatatérről. A spanyol inquisitió ktnzókamrájs. Rudolt Föhercieg menyrgzője. A vizöitin. Noé bárkája. A bikaviadal Madrid Spanvolurezágbaa. Egy amerikai kivándorló hajó elsülyedése. Mexioo kör látképe. Az összea müképek a iegkiiünőbb fes\'őktóí valók, ugy kicsinyben, mint életnagy-nágban a lugesinosabban vannak kiállítva.
Látható a főiéren reggeli S-től eali 10 óráig tündéri kivilágítás mellett. — Belépti
dij szeniélyenkint 10 kr. Minden látogató egy ajándékot kap. X«m kíméltem költséget hogv műtermemet művésziesen kiállított képekké gazdagítsam, ennélfogva vagyok bátor magamat a t. cz. közönség párttogáaábs 4> ajánlani. Mély tjstteieitel " ¦
626 i-i Scheer Karoly, 1
tulajdonos S>
Hal-májoíaJ.
Krohn X. és társától Bergenben -
(Norvégiábt..)
Ezen áalmij aróolaj TaJameneyi, a kertakedelamben elSfordoIá faj köaStt as eeyedali, mely orvosi caélokra használhatia.
Ara agy üvegnek, használati utasítással I frt. o. é.
F ö ei^IIItás Moll A. gyógyazerész, cs. kir. ndvari szállítónál, Bécs
TuehlauLen.
Raktár az aljam ainöen hírneves gjógyssertárában rafj- fllsasr-kereskedésében. Raktár nélkoü belysígekben magánegyéaek nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleeagedéaben réaaestllnek.
A t 02. korongig kireUk határozottan Buti-fél* készítmény: rendeni ás csak olyanokat elfogadni, melyek saját íjegyem ás alaírá-lommal Tannak ellátva.
Raktára*: Kany-Kaaiiaa Üelua J. «y0S7»- Pri88r Bíl* Fesselhofer József, Üosenfuld A doli Roienberi Ferenca, Strém és Kle - Zait-EgsvziM HoÜÓív J, E. Hallali IiatI Ferd. — Saro» Dorn
GRÜNHÜT FÜLÖP és FIAI gabona-és terménykeréskedésében Nagy-Kanizsáii (Deák-tér) kaphatók minden létező nagyságban és minőségben legjutányosabb árak mellett: gabona- és gyapju-zsákok, takaró ponyvák és szelelő rosták. 624 33
oooooooooooooooooooooooo ZKÁ VÉZ
és í fi e a szét küldési c z é g.
Leenanyobb szétkBIdétl üzlet
nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban. 5 kilótól kezdve
"iin „ Osztr ért. frt
21 KeccE valódi arábiai — — __ _ 7 10
22. Heszde igec nemes ¦- — — — _ _ _ _ _ g.50
24. Java I. rárga reme) — — ___ 5-_ 30 Csba xO\'d arSteljea — — — —
17. PsrlatsOOS. icen kiadós — — — — — 5 _
25. htYE 1!. íárga uc-oos — — — t.AQ 32. Ssntüi, jölslésfl — — — _ — 4^5
33 kiadóa — — ____ _ ___ 3 ^
54 Ric eroteljs* és tiazta— — — — — _ _ _ _ g.-p
. . T"" \', % üt0 75 krtil htit 5-60. Rnsalik ¦ Kron Sardina uorí-\'n-ként 5 kilo I 75 frt. közvetlen aiéuctidéi, gyón és soütí sieíaá\'it A *i VMlllái-ÓI. válaszút kis psits próbák dymVatesen hcrjQk L ajan.ttá: éa ajátljak magunkat 457 15.
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXJ
Ásvány-viz.
Eléggé ismeretes már a gróf BrdMy Istrán uradalmához tartozó, Bártfához közel fekvÓ ásvány-gyógy forrás vize, a nevezetes :
-siíIiltai-Lijis-forrís
(jód és natrontartaimu savanyúvíz)
mely a mfigyar kárpáti-egylet 1881. érben tartott kiállitAs&r: kitürió gyógyerejflDelí, nátron- és jodtartalma miatt különösen hasznosnak találtatott. Legotóbb az 1881-ik érben dr. Kik" Gusztáv. Xban és Bunsen tanárok volt segéde által vegyelraez-tetett. kinek kimutatása szerint 1000 rész vizén kivül tartaima:
Szénái
Chlom.tríom Í667S Borsaras natrinm 0,2315 Jóduati-om (J.0150 Kénsavat nátrium 0.1358 Szénsav natrinm S 1 Sotí Sa-JDSavas vas 0.0185
¦ raaguMÍam 0 9062 Stín.aTaa méaa 0.4*98 Ko»as*4 0 0128 1ÄflftM SzUárd a:k*\'-ri«««lí 3 3 8882 iLbad a rslif H»tt .sena a rertkflldSzBltvixben ..6210.
jegyig
:6.
Különös sikerrel hisználtatit: IdQlt hnmtotnil, tüdósü-mőkórnál, íérkőhögésnél, niellrizkórnál, mirigy b^joluiil, áu-goiásokaál. aranyér ellen, májbajoknal, epeköveknél, sárgaságnál húgyszervi bajok eliea. sápkórnál, ivarszerri bajoknál, csnznál, angolkórnál, görvéiykómál, bórbajoknál, bojakómál.
Az igen nagyfoka kettedfzénsaras aLt;-on tartalma miatt savanyu borokkal pezsgó italt képez. 615 3—3
K.phtto o kitQn6 gyógyvíz : Fesse\'boffer J. íí.-K.bI^i.. Vwmegjéb.o, Síombatholyno ae.ie-liien ,\\. jjin. it«re«kexié«éb6Q « Srhaeller L.jo. korn*.\' KAu^sd. Lénk ü.ain Soprou. fodor i. Cjáktoroy^ Weíoer im Ba KStd...\'
FUNSE & KORSBSRG HAMBURG, ! OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
OiXXXXxXXXXXX -XX
Kagy-Kaaisaia, nyomatott t üíáó talajdonos Wajdits Józsaí gyorssajtójin.
NAffT-ttAyiZSi, 1882. juJiaa 20-án.
Raazonegyedik évtolyam.
?e^yeé erre * »
Egy ssaxn IO kr.
HIRDETÉSEK
- ijuibo* petiltorDflx másodszor E, b minden további sorért kr.
lorooiént 10 krért Tétetnek tei Lineatiti illetik minden egye& «niJ-tfsért 90 kr. fizetendő.
*>^-KkJüxttváros bánatosáéinak, .nagy-kanizsai öok. tuzuitó-egylet* - nni^-kajiAisai kisded-nevelő egyesület*1, t nagy-kaaizsai tiszti önsegél
a l*p szellemi részét OletS közlemények t icHrkezztStöz. anyagi részét illető közlemények pedig s kisoóbox bementre
intézendő* : KA6T- KAN I Z fi A Wlsaatcctsu.
Bennentatiea iereiek casi ismer munkatársaktól fofsdtstnsk A.
a „nagy-kaaizsai kereskedelmi ; iparbaok*. ,nagy-kanizsai takarékpénztár*, a .zaiamegyei általános tanJlótestQlet* yzó szövetkezet\', a „soproni gereskedejmi s ipar^mara ^na^v^awsai sülváiasztmánya11 s több megyei és títob egyesület.lírvaUioí értesítője. ,..L
U e-t e d kin-, kétszer, vasárnap- s. cs fit ör\'tökön megjelenő vejyes tartalmú lap.
A a».4óyerö had.
Hogyha csak qualifieálatlan, a nyomor, mások vagy Öchanyagságuk miatt a művelődés félutjác megfeneklett, a világgal és önmagákkal me^baaoulitott emberekből állana a nálunk már századokkal elébb megtelepedett és szentesített törvényeink által velünk egyenlő jogalapra helyezkedett zsidó nemzetiséget vagy helyesebben mondva : mózesvallásu polgártársainkat dorongokkal, ablak-beveréssel, népzendüléssel, rettenetes napokkal, véres scenákkai fenyegető, s íékvesztettség határain kalandozó had: akkor minden józan gondolkozású ember — lett légyen keresztény: ugy mózesvallásu honpolgár
— elkövetne mindent, hogy azok a szerencsétlenek részint a nélkülözés részint pedig a teljes nevelés hiánya miatt keletkezett viszás társadalmi belyzetöket elhagyhatva, egyéniségük és a társadalmi rend között szükséges egyensúly jöhessen létre. — De
— fájdalom ! — a szomorú tapasz -talás szinte"lépten-nyomon igazolja, hogy ezen Istóczyban uj Tituat és Magyarországban uj Jeruzsálemet remélő, a humanitás köpenye alatt bosnyák gyilkot, töröl metszett kondás fustélyt rejtegető had igen-igen sok oly embert számlál, kiknek legalább papiroson megvan a maguk qualificatiójok s kiknek példája társadalmi állásuknál fogva már hord-erővel bír s kiknek ezen zsidóveró hajlamaikat már nem lehet azzal takargatni vagy indokolni, hogy „a nyomor azon szédületes fokán _áila-
honnan az önfeledkezés légköre nincs messze." És ezek zsidóvérért lihegő ajakkal, zsidópéazre tátongó ebekkel, a neki vadult álhazauság rettenetes őrjöngé&évet tele ordítják szegény hazánknak tisza eszlári mias-mákkal telitett levegőjét olyan lázitó
Ezeknekfanatismusa rettenetes! Kiőttüs nincs templom, nincs oltár, nincs családi szentély. Ezek már azután nem a nyomor, hanem a zsidó-gyülőiet azon szédületes fokán állanak, honnét nincs messze a Lip 61-mez ő. Az ő jogfelfogásnk az, hogy nekik most mindent szabad mondaniuk és ...... . ók a zsidóhajsza önzetlen
apostolai, kiket a nyomorgó nép szentelt föl a népDyotnort kiaknázó zsidóság ellen. Néhány mózesvallásu honpolgár egyéni hibái, visszaélései miatt elítélik az egész felekezetet és apostoli törekvéseik keresztülvitelére akasztófákat — újkori keresztfákat — állítanak, melyre az van irva, hogy: „a zsidónak akasztófa, vagy Jeruzsálem !\'
Minden a mi vagy aki mást hirdet, az nem az ő országukból való és arra kimoodja az ő .végrehajtó-bizottságuk", hogy kitörlendŐ első sorban a hazának, másod sorban az emberiség sorából, mert a zsidók zsebéében van.
Szentül hiszem, hogy nekem is ez lesz sorsom.
Be ez engem egyáltalán nem rettent vissza, hogy ki ne mondjam lelkem meggyőződését, annál is inkább, mert e váddal szemben mindenkor -— és mindenütt emelt fővel állhatok szembe. Van egy olyan tó-kém, mely hiszem mig élek megőrzi a sártól lelkemet és függetlenségemet, ez a : megelégedés.
E lapnál elfoglalt rövid maitu állásom minden higgadt és elfogulatlanul gondolkozó főn el: beigazolta hogy meggyőződésemet tartózkodás
log — a mennyiben társadalmi kér-! déssé fejűit — elvi á-ftáspon tokból békés uton oldasséfc- meg, ne pedig dorongokkal vagy gyiíbkkal. Ez a sajtó föladata: Ennél fogva-egyik tábor előtt sem fogom elzárni az utat senki szép.szeméért vagy csillogó aranyjáért. Önmagamban mindazon által föltettem, — hogy egy intelligens akár egyik, akár másik tábor tulkapásokba metíne, a dolog elmérgesitésé-nek gátol\' vetek\'és egy-egy komoly, higgadt hangú czíkk közlésevei azt a mérsékeltség medrébe szorítom. De mi történt? A zsidóveró had föl ina tély ózott föl vasv Mázott harezosai közöl kilép egy pánczélos vitéz, a ki a lehetó legjobb mutatvány-példány, névleg: KeÖd József — kinek gondolatain utóbbi hozzám intézett soraiban bizony nagyon meglátszanak, — hogy
zsidónak is eszébe jutott volna magát a \' lapotJ\' elítélni, — arról szó sem volt.
K. czikkére;i Választ .ct aláírással hoztuk az 55. számbaa. És íme jü történik? Keoá uram ajánlottan küld egy levelező lapot, melyben a válasz Íróját, az ő kitét-ie szerint: a „vörös-hagymarend kikényszeredett gyászvitézét\', továbbá a lapot ugy mint szerény magamat a qualifikátio ie-yegőjében örömünkre páratlanul termo kifejezésekkel_ illetve kijelenti, hogy. űeki. t. példány nem kejk. És miért-Mert valaki váUszoiui mert tisztességes .fogadj Isten"-nel az ő goromba „adjon istenére".
Személyesen nincs szerencsétlenségünk K. uramat ismerni, de
ködben termettek, - és beküld egy leikor a munkatársak t. gárdájából általa gyönge elmefuttatásnak ke-iilyeü ismeretlen vérszomjas hósok resztelt czikket ily czimen: „Rossz! kiáüanak, annak lelkünk mélyéből csillagok járnak.\' A czikket kisérő (Örülünk, mert agy is ártanak fant
nélkül kimondom és a programúiban! számban.
és ajánló levélben jeremiásí siralommal panaszkodik, lamentál, hogy a zsidóügy „ne nyúlj hozzám" virággá lett s róla beszélni sem szabad vagy lehet visszatetszés nélkül, pedig arról beszélni éppen a zsidók érdekében kell.
Én hódolva azon iránynak és elvnek, melyet a lap szerkesztése körül eddig követtem, a czikknek helyet adtam, azon megjegyzéssé] — a mint a t. olvasóközönség is emlékezhetik — hogy egyik tábor előtt sem akarjuk a szabad véleménynyilvánítás útját eizárni.______
A czikk megjelent a f. é. 53.
jelzett elvi állásponttól egy hajszál nyira sem térek el. Nekem nem kell sem sémita, sem autisemita álláspont. Az ilyen szerencsétlen áramlat engem el nem ragad soha.
Tagadhatatlan, — hogy biz az Istóczy modorban dorongolta zsidc atyánkfiait.
Erre azután higgadt bangón. De I habár méltó keserűséggel válaszolt
szavakkal mely miatt pirulnia kell igen is helyet adtam mindkét tábor mózesvallásu egyén. - Hanem hogy a józanabb résznek. vóleménynyiivánitásának, hogy a do Keöd uram czikkc miatt akármelyik
buBUsokkai, melyiyel az ellenfélnek véleményét is sárba akarják [taposni.
Jíár nem tudjuk, hogy az agy-veló-bomlás melyik sUdíumában van. de hogy diagnonisra szükség volna, tagadhatatlan, mert quaiifikált egyén az agyvelő rendes állapotában bárkivel szemben sem hasznai olyan trágár kifejezéseket, melyek — habár azokat legnagyobb részt a zsidókra rakja is — még a „ 12 röpirat"-baa vagy a leghíresebb antisemita kő-nyomatú élczlapban vagy röpiratban sem volnának közölhetők.
Mi is azért nem közöltük, — mert lapunk komoly iránya nem engedte. Eltettük egy félreeső helyre, nehogy szerkesztőségünk levegőjét infisciáija.
Ezen lereltíző lapja végén azzal ijeszteget bennünket, hogy „adnál hamarabb bekövetkezik majd a re-actio."
Mielőtt ez & szerencse érné K. uramat, egy jó tanácsosa] szolgálunk neki — és az ö tiszteit zsidóveró gárdájának.
A Bai&ioE ugy Un í hazája. Jó lesz mielőbb sorakozni ott a nagyon tisztelt gárdának. .Az orvosi tudomány a hideg vizet bizonyos agy bántál ómnál igen hathatós gyógy-erejűnek mondja.
Teh*t f&rödjenek Füreden minden áron minden pillanat felhasználásával, mert ha az Ó bajuk még sok hazánkfiára rászáll, kikben talán van bizonyos inclinatio, akkor vagy a józanabb résznek kell menetüinie ő örjöngésttk elöl vagy Vsogy a fentjsztelt „Mezé" lesz nekik szűk haza.
Szerencsénkre a józanabb rész a zsidókérdéssel szemben túlnyomó. Minek ez a véresszájú bj^ytorgatáa, izgatás? Maguk is tudjái azt mózesvallásu polgártársaink, hogy mely irányban kell teaniök, b hogy mivel tartoznak azon aemzetB*k: aaeiy óket keblébe fogadva, v&ft a sseat hazával szemben jogait és kötelességeit megosztotta, s mely irányakhi a nyugati műveltség magas fokán -álló nemietek között idáig a iegioyáü-sabban viselkedett.
Tudják ék azt nagyoa jel és biszszük, hogy az ó hazafae törekvésük, jGSsándékuk fogja szétfújni a zsidókérdés itt ott nagyobb bangúa pattogó szappanbuborékait.
Majd a zsidóveró had is belátja, hogy tidvtsségesebb jóravaló munkában, mini zsidó-bajszában ve-xejtékezni^
SZÁLA7 SÁNDOE.
Sirdetmény
Ezennel közhír-é tétetik, miar.e-rint a zalamegyei lótenyésztés emelésére eogedélyezett lótenyésztési-juta! omdijosztás f. évi augusztus hó 13-án Nagy-Kanizsán d. u. 2 óra-
TARCZA.
A szép bosnyák lány.
Irts. : SZÁLA Y SÁXIX>K
tFoljtsíás.) II.
Az s Bosznia. ! As * Busznis !
Ki hitte voinit, bogy sbbsn egyéb is legyen, miai ssíívk, rosi kávé és ezigaretta,-d.obiny I
Ki hitte volna, hogy s vadon sziklák közölt, hol sz emberek ugy szólván dilettatióból élnek, rózsa is nójjőn?
Azon század, melyben Zígonyi Ar-p-d volt, sseptemb«r közepe táján már Biháos slá érkezeti.
Mielótt a var ostromához fogott vcl&k a sereg, pibeoót tartott.
A komor sziklák fölé komorabb éj ereszkedett. Töveiknél éji álomba merültek a fáradt katonák. Három napi folytonos menet a tán bizony édes puha ágy volt as a kemény k&vas föld ii.
As őrtüzek kigyúltak.
A legelső órt&z körül ott hevert katonái között Zágooyi hadnagy le, szemei ods Iapadtak s léget nyaldosó lángokhoz. Gondolata itthon kalandozott Bartáéc bajlékjibao.
Bisoay sok elgoodoloi vaiója volt.
Ki tudja, hogy a legelsé golyó nem u ő lelkében fogja-e elnémítani a goa-ioiatot? A katona élete hsjasájon függ fiadig, í csak puatta eszköz a hatalom "»*W, a kitűzött czél elérésébe*.
És h*. csakugyan áldozatul esnék?
Ki vesztene é vele? se anyja, se pja, se rokona; ugy áli a világban mint gy ágról szakadt.
Egy repülő gólya \'oda simul a nyolezadik és kilencxedik borda közé, ahol olyan jó meleg van, *hol a szít forró lángjai közé olyan jó az a hideg golyó... aztAn egy sóhaj.ésolyan nagy, olyan borzalmas csend lesz odabent a szívben.
Élt, megbalt. A többi bajtársak eltakarítják szépen, talán meg is köny-nyezik, ha rá érnek. Vagy, hogy ott hagyják a hollók eer-gének... És azt a jé szívet ellépik a vadak százfelé, éppen mintha csak emberek volnának.
Miért, kiért félts* hát életét?
Kiért? Nem oiyan könnyü ast eltagadni, akt szivünkbe nót, táplál tan édes aserelemtél, édes emlékektől.
Emma 1
Ez az örökké seugé név, ez a bűvös, bájos név, mely ezer emléket hord piUaaalról pillanatra lelkébe I L nevet hallja a harosiriadó vérlázító hangjaiban, a csata zajában. A feje fölött sür&ltó golyók ezt anevetsu.togjak neki. Mintha csak mosdanák: „ne félj, Emma szelleme őrködik felotted!"
Mikor elosendssül minden éa nyugalomba térnek, mintha ott a hollak mezején valami csendes éji fuvalom járna körül, sasai a kedves névvel, (melynek minden betűje boldogság, az egész pedig maga smennyorsság, az üdvözülés zenéje.
Emma! Emma!
Mindig és mindenütt ez a feledbet-ien név.
Most hogy ott a föl föllángoló zsarátnokot nézi hosszan, a tüs titokzatos hangjaiban is ast hallja. Ez as a varázs mely ét élethez koti.
Pedig Iateu tudja, hogy egy nap múlva oem fog-e annak n névnek bűvös bájos seoéjével elaladni... örökre?
Erös dördülés rázta meg a nyugvó léget. —
Az ör jellövéee volt.
A katonák rögtön talpor voltak a tüs körül.
Az őr közelébe érve, a mennyire az őrtűz odáig terjedő világánál kivehető volt, egy női alak állott egy ís közelében ,
As ¦ órazakazz Zágonyi parancsára elfogta éa eléje ki>értc.
Gyönyörű barna lány roltaz. Ovái olajbarna arcaan ugy égett az a tüzes két fekete szem,mint éjszakába rete\'.t nsp.
Fiatal volt, szép volt, mint az ébredő vágy. Mihelyt Zágonyit meglátta, oda boralt lábsibos, átkarolta térdét és zokogni kezdet:, mint a gyermek.
— „Mi a neved?\' - kérdé tőle Zágonyi szelíden — bosnyákul.
— „Marioa."
— „Honnan jösz ?•
— „P«troselWbol.«
— ,MiL akarsz itt?
— „Téged iátűi ur, te meletted maradni.*
Ekkor villant meg Zágonyi agyában, hogy azt a gyönyörű leányt Pstro-sello bevétele alkalmává! látta. Atyja a felkelők kosütt; volt.
Mikor a romboló sereg egy sz*> kafsa atyja házába hatolt, as agg fölkelő élet-halál harezra volt készen. L. szegény osak egyet lőhetett, a másik pille -í
natban már mellének volt ssegeave a ssnrony, mely etnémitandja örökre, ha leánya kétségbeesetten eléje nem veti magát, hogy gyönyörű \'.érmével elfedje apját.
Szegény leány áldozatul is esik; már mellén volt az életblté asurony begye.
Akkor lépett a szobába Zágonyi Árpád, megmenté a leány életét.
Apa és leány életben maradtak. As apa foglyai esett, siein.t ott hagyták szabadon, de védtelenül is.
Hanem szegény Marica is foglya! esett. _
Ast a szép hadnagyot nem tod\'c elfeledni. Egy addig ismeretlen, emésztő tűz kezdett égni szivében. Nem volt nyugalma, éjjeli Almát elűzte a forró vágy, hogy a ssép h ad n * gy o t még egy s ser iátaia kell. És ha még egyszer közelébe juthat, őt többé el nem választja tőle senki.
Ott marad mel lette, Őrköd n i fog felette éjjel, nappal. Nappal eltakarja, a szívtelen golyók elől, éjei vigyáz, bogy a könnyelmű szellő le ns aókoljn ssemsi-rŐÍ az édes álmot.
Ezzel as . .....meut a csapatok után. És csakugyan jókor ment, Zágonyit találta as örcsapat élén.
Ki i* nyitotta ott térdelve "Záhonyi előtt szivét. Kérte, rimánkodott, begy ne taszítsa el magától, mert akkor szegény Mariea nem él tovább; akkor Móricáért eljön az a ránozosképü, o&ogorvs, réo ember* kaszájával.— 1 \'¦¦
Aztán mit oíiadi-ssegécy \'Mariea, na as or*t nem látja többé? Áfekor Mariea még a Eaönnyoreíigbaa"is sir«i fog
nagyon, keservesei) éasirásá>s,k nem lest vége soha.
Zágonyit nagyon meghatotta a szegény lány őrjöngése. Szépen fölemelte, a földről és megmagyarázta neki agy, ahogy bosnyákul, hogy ő is jó indulattal vaa Maricu iránt, nem is fogja eltaszítani magától; ott maradhat oldala mellett, de előbb az ezredesnek kell jelentést tenni, mert Mariea most fogoly. De csak legyen nyogodun Mítící, nem less semmi baja.
At eswredea előtt iratán még nagyobb ssenvedélylyel mondta el, hogy ó oem megy el >Ölök soha. A osak a „szép arat* ki vauja szolgálni.
E:-ur tűé; miadent, szenved
érte, •. mennyi: csak zetl, de tőle el ns . Inkább leas ennak rabszolgája, mio. másnak nxnője.
Mikor azután megértették vele, hogy ott maradhat az ezrednél és Zágonyi hadnagy, a ,tsép ur* felügyelete alatt Isss, akkor oda rohant ai szeredéihez, össse-vistiac-sókolta kesét; áldatta istennel, a minden üzentekkel.
Olyan boldog volt szegény, mintha a mennyoriság küszöbét lépte voína át.
. Elmentek a boldog ktariczával Zágonyi tanyájára. Zigoayi keiyat készi-tatt neki; saoiaásl megmutatta neki, hogy olt keli aladoia. -
Ssagény Mariea agy vette mintha parancs lett volna, ledőHt a tekhelyre ás szép csendesen elaludt. Zágonyi Ott virrasztott felette gondolataiba nterftiten, nézve azt a-boidog leányi. %:Ífi4k ajkain az üdroa^lét nsosolyk derengett.
s&SGYBDXE ÉVTOLYAM.
rr,iT.,.,T,vvr!!:-
ZALAI KÖZLOHÍ
rír
kor fog megtartatni, — mely alkalommal következő államdijak lesznek
kitűzve ;
I.
Sikerűit azopóscsíkóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkan-czák kellékeivel bírnak. ?¦
Első dij 12 db- magy. arany.
Második dij 10 darab magyar arany.
Harmadik díj 8 darab magyar
arany.
Negyedik dij 6 darab magyar arany,, ¦
»L>fcdik dij 5 áb. magy. arany. Hatodik-dij &-dfc magy. nr*ny. II
Három éves kaccza csikók számára, melyek kitönó tenyészképessé-get ígérnek.
Első dij 10 db. magy. arany.
Második drj 8 darab magyar arany.
Harmadik dij 6 darab magyar arany.1 -
Negyedik díj 5 darab magyar arany.
Ötödik dij 5 db. magy. arany.
Minden tekintetben kitűnő menés k\'aacza-csikókat a kitűzött dijakból pályázaton kívül is jutalmazhat a dij osztó bizottság.
Ezen áliamdijakra pályázhat mi n den zalamegyei tenyésztő, ba községelóljárói bizonyitványnyal igazolhatja azt: hogy a szopócsikóvai bemutatott «nyakancza már a csikó születése elótí sajátja volt, vagy pedig, .bogy a kiállított hároméves kanczacaikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. : .< - tK, j
A pályázatból csak az angol teliver lövik vannak kizárva, --minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat ; ba azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsátani, agy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst- vagy bronz díszoklevelet fog nyerni.
a bemutatott lovat megbirá-lása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni.
Hogy a dijosztó bizottság kellő* időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén n.-Kanizsán, a helyhatóságnál Jelentkezni, tol további utasítást nyerentí.
Kelt Budapesten, 1882, évi május hóban.
A fötafretés-, ipar ás keres keoeiemügyi n. ic mlnisterium.
10236. U_ Z i- íöax
A sátor függönye egyet lebbent. Az éji fuvalom beiéiig te azt a büvöe bájos nevet.
Emma?:\'\' \' Zágonyí szemébe egy fényes köcyü szivárgott fel, aktán nagyot sóhajtott: „Szegény Marica!"
(Foly tatása köv.)
Zalavármegye alispánjától
Hirdetmény.
Ezennel közhírré tétetik, bogy a folyó évi augusztus 13-An Nágy-Kanizsán szétosztandó lótenyésztési általános jutalomdijakon kivül, különösen a muraköz-vidéki norifaju lo vak tenyésztésének előmozdítása czél-jából, a földmivelés, ipar és kereake delemügyi magas magyar kir. minís-íerium még 60 darab arányát kegyeskedett engedélyezni, mely aranyak folyó évi augusztus hó 7-én Ferlakon a perlaki járásbeli, folyó évi augusztus hó 8-án Csáktornyán a csáktornyai járásbeli és folyó évi évi augusztus hc 9-én Bel latin ezon az alsó-lendvai járásbeli és sikerült norifaju szopós csikóval bemutatott anyakanczák tulajdonosai között, a következő dijakban fognak kiosztatni: Első dij 8 db. arany. Második dij Ö db arany. Harmadik dij 4 db. arany. Negyedik dij 3 db. arany. Ezen áliamdijakra pályáshat, as alsó-lendvai, perlaki és Csáktornyái járásból, természetesen az ezen járásokra nézve fentebb külön kijelölt helyen és időben, minden tenyésztő, ki szabályszerű fedeztetés: jegygy^l tudja igazolni, hegy az elövezetett kancza csikója, norifaju állami méntől vagy tenyészigazol-ványnyal ellátott ily magán méntől származik, továbbá ki a községi elöljáróság bizonyítványával tanuaitja, bogy a szopós csikóval bemutatott anyakancza, már a csikó születése előtt sajátja volt.
Hc valamely díjnyertes, a nyert aranydijat a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsátani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany, ezüst, vagy bronz díszoklevelet fog nyerni.
A bemutatott lovak megbirá-lása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is, az elnökségem alatt és a magas ministerinm küldötteinek hozzájárulásával működendő szakbizottság által, azonnal a helyszínén fog eszközöltetni.
Ax alsó-lendvai, perlaki és csáktornyai járásokbeli tenyésztők azon kanczákkal, melyeknek sikerült szo-jpó& csikója Ttn, a Nagy-Kanizsán folyó évi augusztus 13-án az egész megyére nézve tartandó lótenyésztési általános jntaiomdijosztás alkalmával is pályázhatnak.
Kelt Zala Egerszegen, 1882. évi július hó 14-én.
SVASTITS BBNÓ s. k. alispán.
SkobelefT-
Skobeleff Mihály Demeter tábornok, a sic kai, geoptepe győző e hó 5-ke s 6-ka köiti éjjel hirtelen halállalhslt meg ssivszélhüdésben Mocskva városában. Pár hónap előtt meg beérhette volna a politikai nekrológ iró| e néhány sorral a mnsska tábornokról; mertSkobelaff mint katona inkább vakmerő bravourok, mint a körülmenyek észszerű fel hasán álása által tüntette ki magát, — a Sipka-szoroa-ban Hírsky s Geoglepéocl Annenkoff tábornok zászlóaljait lehagyta messároltatni, mig keresstül vágta magát s legfőbb érdeme saját beismerése sserinl abban állott, hogy vérfürdőt csinált az el lenség közölt. De 1882. január 13 ka óta mint politikus, mint pánszlávizmus vándor-apostola is fellépett, hírhedt be •sédeket tartott Páriában és Moszkvában, melyek néhány hónapra egész Európában megzavarták a békés kilátásokat s igy mint politikus mindenesetre némi méltatást igényel.
. Az elhány taa ifjabb muszka tábornoknak ama csoportjához tartozott, kik mindig késsen tartják kardjokat a pánszlávizmus szolgálatára, as ő neve mellett a Csernajeffet és FsdejefFél említve együtt látjuk a mai Oroszország ama typikus hóseit, kik előszeretetté! kötik le leiköket a p o 1 i t i k s nevü boszor kánynak.
Hírlapokat szerkesztenek, röpiratokat irnak, mint landsknechtnk szerte barangolnak, hogy oly helyzeteket te
A nap és a hold Bzerelme.
..... Irta: Webet\' Antal.
Egy ismerősöm valamikor azt állította, bogy köztem és az álom közt antipathíanak kellett kifejlődnie. Pedig Kehogy ; a dolog ebben lelte magyaré* zatát; hol az álom keresett engem, hol meg én kerestem as álmát s igy megtörtént, hogy kölcsönös kereagetésben nem tudtunk egymásra találni; de ha aztán ez valahogy mégis bekövetkezett, az a látszólagos ellenszenv köztünk nagyon is meghazudtoltatott, — mert oly hév szeretettel siettünk egymás karjaiba, oly sokáig tartottuk egymást átölelve, hogy a rendszerint közénk tolakodott harmadik alig volt képes ót tőlem, es* gem padig 6 tőié elválasztani.
Többször volt alkalmam a fentebb érintett keresgetés hősben tapasztalni, hogy
i.) mikor a nap lemegy, akkor a hold jön fel:
2.) mikor s hold feljön, akkor meg lemegy a nap;
3.) mikor a nap feljön akkor le megy a hold;
és A) mikor lemegy a hold, akkor pedig a nap fölkel.
Kutattam, kerestem e tünemény okát; végre megtaláltam. Aki kíváncsi rá, hogyan és menyiben, as olvasss el a következőket, és megtudja.
Abban a boldog myU»ok>giai korban, mikor sem csak na emberek, hanem az iáiénak és istennők, sót as égi testek is képesek voltak a szépet tenni és sierelmeskednt, ólt egy igen gazdag király, ki nem osak sok-sok pénzzel is nagy országgal, — de két eszményi szépségű leányával is biri.
Ls a kit leány ikertestvér volt, és annyira ae.wslitet: agymiahcs, bogy
atyjok, a király is többször osssetéveszté
őket.
De ba termetre, arcára nézve ha* sonlitottak is egymáshoz a királyleány ok, gondolkodás módjok és kedély állapotuk teljesen elütött egymástól; mert mig Irma majdnem a pajkosságig jókedvű és csacsogó volt, addig Aranka ábrándos és magába vonult termesztettel birt Abban megint hasonlítottak egymáshoz, (ami-mai napság már — fájdalom — a mesék országába tartozik) hogy 18 éves korák daczára nem tudták, mi a szerelem.
A két leány szépségének és gazdag ságának híre csakhamar as egész akkori szegletes világot bejárta, s mesése orssá-gokból sarándoklott as ifjak egéaz serege ama világssépségeket megcsodálni és lehetőség esetén az egyik kesét, szivét és vagyonát megnyerni. Ez utóbbit, merem állítani, az egyik sem tartotta a maga részére lehetetlennek, — sót\'titoktartás feltétele melett azt ia bizalmasan megsúgom, bogy volt köztük akál hány, ki egy-szerre mind a két lány szivét, kesét ét hozományát a legnagyobb örömmel fogadta volna el.
Dehát a két leány szive minden es ideig bemutatóit imádó iránt érzéketlen magad t, s noha a király gyakran fejcsóválva hirdette ki a palotájában egybe sereglett kérőknek a kosár kapást, titokban mégis örült, hogy leányaitól — kiket minden ingó és ingatlan avagy magától mozgó vagyonánál jobban szeretett — megvállnia nem kell.
Egy alkalommal a király hossá siető leányait arról a szerinte örvendetes eseményről értesűtett>, hogy a nap kérői sorában a Nap és a Hold U nng fog j lenni.
A leányok mosolyogva fogadták a bírt s est alkalommal érezték először, hogy valami szokatlan izgatottság vess erői raj tok i ás idő végtelen lassúsággal halad.
Végre elérkezett a kitűzött kló, fel tárattak a ssornssédoa terem ajtószárnyai és belépett s Nap és s. Hold: az elaÓ ragyogón, fényesen, szépségének büszke tudatában. — a második szerényen, aseai-tasötve. ás annál igéaóbben.
Éa íme, itt ie megtörténi az azóta már Máwtslansgar iisaélJ&dött ecet, hogy
remisének, melyekben katonai erimök-nek tiszteletet szerezhessenek\' Ó volt köztük a szónok. És hogy hangzottak beszédei? Mit prédikált? Gyűlöletet Németország ellen és Ausztria-Magyarország ellen, csatlakozást Francziország-hos s német osztrák szövetség mégsem mi -tésére. Ugyanezt hirdette ő előtte Cser-Dftjeff as ő birlspjaiban és Fadejeff as ő röpirataiban. De Csernajiff és Fadejeff nem voltak kipróbált tábornokok, nem emelte semmit a véres csatamezőn véghez vitt hőstett tekintélyűket, mig Skobeleff valóságos néphőssé vált, bizonyos bőst legenda vette kör fii egész személyét.
Ebben rejlett a párisi éa varsói beasédek veszélyes jelentősége, melyek bármily brutálisak éa barbárok, mégis a maszka világ jelentékeny nagy részének gondolkozás módját visshsngeztik, Eb-bő! magyarázható meg, miért t." fosc-totts meg ót a czár rangjától e Két be-•zéd után, melyek oly keüetnetlen hely tétbe hozták Őt a bécsi és berlini udvarokkal szemben.
Nem, az iránt nem ia asabad csejó-dásbsn ringatnánk magunkat, bogy ha háttérbe van is ma szorulva IgnaliefF pártja, akinek Skobeleff caak hü viez-bangja volt, de még mindig él, fondorkodik a holnap megint kesébe kerítheti a kormány gyeplőjét, A mi a körűlmé-lyek szerint titkos, vagy nyilt háborút jelent Ausztria Magyarország ellen, as erőszakkal visszatartott de kiirthatatlan vágyakodást Aja-Sophia éa s Botporns trázit. Már puszta létezése is Örökös fenyegetés az egész európai békére nézve. Ennek aztán valóban meghalt Skobeleff; ennek alapos oka van megsiratni Skobe-leflfet. —
Skobelefl I. Skobeleff Demeter tá-borsok, a korábbi török háborúból ismert kozák vezérnek a fia. Nagyapja áilitótag dobos volt a muszka hadseregben, kit 1. Sándor czár as IS 12-ti hadjáratban kitüntetett vitériége miatt tisztté mozdított alé. Skobeleff Mihály 1840 ben született, a azt. pétervári kadetiskolában nyerte elsó kiképeztetéséi, 1871 és 1873-ben mint törzstiszt kitüntette magát Turkesstánban; 1873-ban törzskari es-redes részt vett a Khina ellent hadjárat ban; 1874-ben Ferybana kormányzója lett s 1870-ben vezérőrnagy Az 1877 ki évben a negyedik hadtest egyik hsdoaz-tályának parancanokságát nyerte, melyet orosz-török háborúban vezényelt ia. Neve először Lovcaának 1877. ssept. 3-án történt bevétele alkalmával lett hiréssé. Később Pievna körülzárására rendelték ót is. Ott nem ka:onai telentu ma, mint inkább vakmerő fellépése álul tünteti - ki msgát. Hírnevét tehát inkább a hírlapíróknak, mint aáját hűs tetteinek köszönheti.
A fehér lovon Ülő szőke tábornok, kit minden vakmerősége mellett sem fogott a golyó, nemso ára állandó alak lett
mind a két leány a kérők egyikébe Hollba lett szerelmes.
As atya nem tudta megmagyarázni leányai &sótlanságáiak, ábrándos merengésének okát, de a Nap sejtve a valót, a szomszédos terembe kérte a királtyt, hol ezeket monda neki:
„Én Irmát szivemből, lelkemből ét minden erőmből szeretem. Mig hétszer végig járok a föld feleit, addig tudtára áthatod, bogy én ót magamnak megkéret iem és elkészítheted házad végleges elhagyására. Ha pedig kérésem teljesítése akár a te, — akár as ó akaratán megtörnék : országodtól világosságom és melegem adását megvonom; akkor ám ti és alattvalóttok lássák, hogy mihez kezdenek.\'
Evvel a Nap elment népi dolgát végezni.
Irma kétségbeesve keresett segélyt a szeretett Holdnál és es mindig meg is tudta vigasztalni ót
Szegény Aranka, ki néma tanuja volt a szerelmesek boldogságának, as ő ábrándos szivével pokoli kínokat állt ki viszonzatlan szerelme miatt. Végre fájdalmában meg abban a remény ben, hogy ha Irma nem less jelen, a hold í: fogj" szeretni, megmondta a Ncpnak, — hogy nővére venenytársával szerelmeskedik. A féltékeny Nap e rendezvous ártatlan őröm bit élvező fiatal pár közölt termett s Innál karjaiba véve eltűnt.
É. a szerelmes Hold elment kedveséi keresni, de hogy a Napnak erről sejtelme se legyen, éjente foly tatja zarándokló niját. Behatol minden szobába, minden üregbe s ha kedveséhez baaonló arczo1 lát, közelíti est magáhoa, ha pedig keresésének hssztalaauága teljesen elkeseríti őt, ssemba száll a Nappal és követeli Irmája kiadatását.*
As áruló leányt kínos büntetés érte A Hold tekintetére sem méltatta őt. Bajában meghalt szegényke,.\' — asonban boldogtalan szereimé s sírban sem hagyja nyugodni: Arr-s utazók állítják, — hegy csendes holdvilágos estén a romban beverő királyi palota falainál egy fehér
*) Ai ilsü rássben aa alvajárátra, a másodikban peoir a napfogYatkozásra trtatík tálsás.
ruhába öltözött nőalak jelenik meg és imádja a holdat. Megjelenése pillanata ban elnémul a csalogány a nem sokog a Bephir, — mintha esek ia tudnák, hogy nem szabad azegény Arankát háborgatni.
Es te érzékeny azivü olvasónk, k a rezgő hold világánál as egyes tárgyakat megnagyítva látod, gondolj reá, hogy egy egykoron boldog vőlegény kereei elrablott aráját — a ha saerelmea, boldogtalan Bserelmes vagy, panaszold el neki fájdalmaidat, — ketten megérthetitek egymást .... hisz ő ia szenvedő.
a londoni hírlapokban; njyilt katonás modora, közlékeny terméssete annyira megnyerte as angol hirleptadósiték rokos..
szen vét.......
Pievna eleste atán mint hadtestparancsnok vett részt Skobeleff Radeczky tábornok alatt a sipka: török hadsereg elfogatásában a Drinápoly bevételénél újból kitüntette magát.
A háború íezajláaa atán mint had. testparancsnok aa oross megszálló ngj<(. testnél marsdtSkobeleffSelelramélUbaa. Már itt megkezdette szónoki müköoisit a midőn ismételve kiemelte, hogy szoro. azok sokasam fogják hadállásaikat a Balkánon tul oda hagyni. Az események azonban nemsokára meghazudtolták Őt : a mint visszatért Oroszországba, nemsokára kegy vesztetté lett >«
Midóc asODbac 1S79 ben a tekin-zek elleni hadjárat as oroszok véres vereségével végződött, ismét Skobeleffre gondoltak a a köveikeső évben őt is tették az expeditió parancsnokává, mely állásában fényes jeléi adta had vezéri tehetségeinek. Legelőbb ia szállító eszközül 20,000 tevét vásárolt össze, rendes gőzhajó közlekedést nyitott* Kaapitén s egy vasat építését kezdetié meg s háromszoros támadás utáo 18S1. jannár 24-éc bevette Geogtepét, as ellenség fő erősségét.
Oroszországban s különösen Moszkvában diadallal fogadták Skobeleffe\'., de az angol kormány ér* ékecykedése miatt, mely benne már India jövő megbóditóját látta, visszahívták Tr&nskaukasiábói s s negyedik hadtest parancsnokává tették Min&kbe,
Ls év elején ismét forgalomba jött Skobeleff neve s két hónapon át valóságos jelszava lett a páassiávisgatásaak. A geog\'epei diadal évfordttiéjs alkalma-ból ugyanis Skobeleff pehárkössöotőt mondott, melyben a többi közt monarchiánkról igy nyilatkozott: .TJgyanabbaa as időbeo, midik mi it\' vidáman együtt mulatunk, oil az Adria partján, s mi ttrzsfeleiaket, kik hjtökért a aemastiaé-gűkért ia küzdenek, rablókuak nevezik és a azerint ís bánnak velők! Ott s velünk fajrokon szláv földön német-magyar fegyverek vannak szegezve vallásbeli testvéreink mellének."
E pohárköszöntő , nagy feltűnést keltett egész Earopaszerte. Alig viUe el azonban a távirJ e fölköszöntő által keltett roaz benyomás hírétSzeol-Pétervárra, máris azt jelentették az oross lapok, bogy a csárt m kellemetlenül1 érintette e fslkc-szöstő e hogy SkobeieSszennai isaagaVspU parancsot, hogy menjen.egy Jsis pihenő körútra külföldre.
Skobeteffdesavoalása annál inkább vált ssükaégesaé, mert még az angol parlamentbe ii, szóba jött e főlköeáÖatői\'Bis marok hercseg a péiervári német nagykövet által helytelenítette e iöakÖazöntőt Giera, az orosz külügyek vesetője, kénytelen is volt a bécsi udvar előtt sajnálkozását kifejezni.
Fővárosi levél.
Budapest, vasárnap 18S2. jul. bó9. Vasárnap van, a pestiek Ugkedve bb napja.
E „pihenés napján" mindenki menedéket keres a tikkasztó meleg elől, hűvös nyughelyet, kipihenendő a heti fáradalmakat.
A fővárosiak, miután könnyű saer rel „sétálásképpen" is kilehel jutni a városligetbe leginkább ide tolul ezeknek legnagyobb része itt keresve Üdülést éa vasárnapi mulatságot.\'
As utcsákon megszűnik a zaj, ki vére a kocsik zörgését, a lővonstu kocsis .egyhanga" trombitálásái és a már sínt lenni vágyó tömeg sajongásait a kocsikon és ásóknak lármáját, a kik irigy isemekkel nősnek a megtelt kocsikban ülők után és várják as üresebbeket.
Ebéd után lakásom felé igyekezve, feltűnőnek találtam azoknak számát, kik a városligetbe „száguldoznak\' elfeledve pillanatnyilag azt, hisz ma mégis „vasárnap" van és igy unpreaaaiio által üuró pábs hozott aarkvidéki „szamojéd* társaság időzik a városligeti állatkerthun „csodaállatként* a,kíváncsi pestieknek" mutogatandó.
Megalltam a nemzeti ssínhásxál, öregbítve ssok számát, kik „üres* kocsikra vártak, sétálgattam várva as sl kaimat, hogy kimehessek kocsin — (mert bizony fáj a lábom az egymástól távol eső bttóságokhozi máaskáláatól.
Eiérkeank a pillanat éa egy lóvonata kocsin, melyen nem kevesebben, mint
50 ember volt már, a kocsié mellett „post* állásba helyet kap\'.am.
Leszámítva e hossza, utat da hallgatva a hant ülők csccUaaeri: sábaesélé seit, hogy hát igy néznek ki, emberhast esznek, pohárból ia isznak és móg saán-kásaak a latén tudja, mennyi minden csoda dolgokat tesznek, — időm kelle-meseo az idő kellemesen telt e! éa íme, kint vagyok az „annyi mindec;0 elpalástoló ligetben.
Siettem a pénztárhoz, ahol ia hiába kereatem zsebeimbe töjbet,deegy „árva" pengőnél nem talál am löbb\'t, hát kidrukkoltam a 30 vas „entrél" és bejút-tem az állatkertbe, hol még bizony sok üres hely van „állaieksak.\'
Mindjárt az ajtóval asembe van aa érdekea a vonzó „seregiét* elhelyezve a sas ketrecs mellett mintegy e „baUlmas szárnyas" pártfogáaa alatt.
Egy bekerített helyen van „honi* lakásuk telepítve, hosazu rudak ugy elhelyezve, hogy azok egy csúcsban végződnek és ezeken piaskos iramazarva* bőr képezi fedelét ezen primitív sátor formája Iskháznsk. — Belül a aátorbao összehalmozott iram szarv aabŐr fekszik mély öaszea bútorzatát képezi e aöldben felállított nyári, de bundával befedett palotának.
A Társaság áll két családból, egy öreg éa esekkel nem rokon fiatal aaiass-párból s sj öregek egy kis 6 éves fiából. As öreg férfi Vssko egy alacsony nyomorék emberke, ki hazájában egy jeges medvével viaskodva, egyik lábát, továbbá jobb kezén három s bal kezén két ujját elvesztette. Büsiketéggel mutogatja e rémületes Csonkuíáaokat, de nyomorék llapota daczára büszkeségéi ezáltal emelendő, ó hajjá az iram szarv aaok által vont zzánkát, laolyen most kerekek vannak alkalmasva, Ő s társaság főnöke éa legügyesebb tagja. Vaako neje mintegy 40 éves asszony féla — nem magasabb, mint 4 láb, — egy beteges kinézéatt öreges asszonyka, mely a sátor slőttí gyékényen gogotva piheni ki e nagyon is botsán ni fáradsimait, néha ssorgalnaeaax dolgozik rahakéssitésen, melyettramseax-I vasbőrből elég Ügyesen varr szintén iram szarvas beléből koszi tett - ssüarérrsJ. -
HOBZpKBöTTOIK SVIOLTAM
ZALAI í Ö U Q » 1
JTTLEJB fO-aa 1882.
As oross hivatalos lapnak ugyanazon száma, mely a fölkössön lő által meg hírnevesebbé vált lábofnoksiak hosszabb időre terjedő szabadságol tatás át körölte, ogy úttal azt a császárt rendeletet ia tartalmazta, hogy egy ujabban elkészült hajóját Skobeíaffask keress te! jói: el. A ,ssámü*ött« Skobelsff Parisba ment.
Február i 7-dikén s. Parisban tar-tóskedó szerb tanalók tisztelegtek sáls s ekkor Skobeloff még nagyobb weoiacsiót ksltó beszédet mondott. E beszédet általánosan agy fogták tó!, mint had ize q« let Németorsság ellen. A több: között igy ssélt: ,Ne feledjétek el, bogy a német as ellenség. A németek és szlávok közt kikerülhetetlen harca nagyon közel van már. Hossza, véres és rettenetes bsrcx lesz sz. De bisoayöi vagyok benne, hogy a szlávok gyeseimével fog végződni. A riszontlátásra a harezmezőn a közös ellenség előtt."
Képzelhető mily nagy felindulást keltett e beszéd Berlinben. A czár kénytelen volt Skobeleffet visszahívni, hogy iseméiyessn vonja kérdőre a föllépéséért. Hasatérlében kiszállott Varsóban s egy tábornok kiséretében betért valamelyik korcsmába, hol sok lengyel volt együtt. Skobeieff est as alkalmat ia fölhasználta arra, hogy a németek és osztrákok ellen, érzett mélységes gyűlöletének kifejezési, adjon. Ezúttal nem annyira a németek, mint inkább as osztrákok ellen beszélt, azt lobbantva szemükre, hogy minden áron ki akarják irtani a „délszláv lest-? érezek"
Ssen l ¦ Péter rárótt, hová márczios 5-dikén érkezett, nagy lelkesedéssel fo-gadta stt-st-kBiBuség, snelyaiek torsiban tömérdek tiszt volt. — Másnap külön aaftetKxnáa ragadta 5t a czár. de kogy mivel rbüntette Snag", — ast máig sem tudja a világi\' — Annyi tény, hogy as aadísocziá után a miSjazá . ktnxnáiyzó-¦igbs küldöttek. Mielőtt elutazott volna, ssen t-pÓ tar vári tiszti klubban lakomát adtak a tiszteletére, • ez alkalommal akkép nyilatkozott, hogy a czár maga ís helyesli as ó fellépését, da nem merte azt nyíltan bevallani, mert Orueaország sokban függ Németországtól. — Valamint aaent-pétervári beszéde után a czár egy hajót kereszteltetett el a nevére, ugy a párisi ffpfr\'ícb ytás ts csak megtiMtel te lés lŐn oastályrésse. Hazahívták ugyan alii-tólag, hogy felelősségre vonják, de csak ünnepies fogadtatásról hallottunk, mely Sst-Péter váron érte. Es is mutatja, mily rendkívüli egyéniség volt Skobeieff *c oroszok előtt s ez magvarázta meg a mely yásst is, melyet halála hire az óriási
gyesén birodalomban keltett.
FÖrdol levél-Warasd-Toplicza.
Daczára annak, hogy ezen hírnevea íürdŐ szép magyar hazánk határán fek-azik, a magyar koroaábos tartozó Horvátországban, előttem e türdŐ mégis ismeretlen volt, mert ezt még eddig nem látó
get haltam meg. Pár napja, hogy itt idő-zöm, már kissé otthon érzem magam.
E iopüczaí forrás randkirül erős és melege 46 fok, E szerint eré« kéntartalmú, a forrás rendkívül kiadó, esájadzsj 24 órában 77 ezer akó vizet ad, mely álul már eddig is spámos ezer szenvedő felebarát ayeré viasza egészsége\'!. E víz különösen jótékony hatása reama köszvény-, sltestt., in-, bór- és csont-bajok ellen. Hat fürdő háza vas., u m.: Constan-üai-, uj , József., Bérrv , Károly- és a nép fürdő. Van összesen24 kó-: 28 fa-kád, 5 iszap-. 2 társat-fürdő,s melynek egyike nők részére van berendezve, 2 Basaaio és 15 külön fürdő szoba. Van azonfelül 3 nagyobb vendéglője és minden utcáéban néhány kisebb oor-, ser- és kávé mérés, jól berendezett néptanoda, posta, távírda állomás, két orvos és egy gyógy\' szertár.
Ax épületek közt mindenek előtt ki kell emelnem sz első száma házat, coloaaalis épület 92 atobával, a melyekben szükség esetén 150 — 200 vendég helyezhető el. A szobák minden kénye lemmel, el vannak látva, rend, csend, tisztaság netovábjs van itt és a maga nemében már annyiban Is unicum, hogy sz egész épület bármelyik szobájából a nélkül, bogy a küllevegővel csak keveset Ís érintkeznénk, le lehet menni s fürdő-asobákba, kávéháaba, étkező-terembe, női társalgó rzobába, valamint a tánezterembe ia. Ezen praciioua kénye lem valóban ritkítja párját. A szoba árakat, a fürdő-helyeket tekia\'etbe véve, valóban olcsók. A fürdő évsdbao azobák kaphatók 60 krtól kezdve feljebb. A fürdő évadon kívül 40 krtól kezdve. A szobákból kilátás van vagy a eé\'áayra, vagy pedig a hegyre. Mindenütt por nélküli, hegyi levegővel találkoznak, a mi a porfellegektől agyon kínsott vá, rosi lakóknak megfizethetien.
Az étkezőben egy ritka fáradhat-lan vendéglősünk van, ki vendégei kielégítésére minden lehetőt elkórtt, jó étkekkel, friss és tiszta italokkal, méraé kelt árért szolgál éa hogy vendégei oe legyenek a dupla kréta zaklatásainak kitéve, a tŐpinuzéri hivatalt Ő asemélye-sen kezeli.
Vendég szép számmal van és naponkint szaporádnak. A vendégek közt lehető csend és egyet é-lés ara\'g, még nem volt alkalmam, mint más fürdőkben némelykor előfordul, azándékos csendz* varasokat éaslelni. Hisz valljuk meg, nem mulatni jöttünk, hanem irt kívánunk aaen védéseink re, fáié Imiuakra-L¦ ennek felvidilázára itt van Knoblocb j Frigye*, aagykaaiasai leaieetól-ielke* lói a zenének élő karmester, ki reggel, délben es íste húszas szebbnél szebb uótakat. hogy még a kis-ksnínai jegyző, Hofler b-cai ia örömmel hallgatja, ki ámbár kemény ko: srény-btiiól as ágyat
Est asivb^j\'ooi kívánom neki. Most axoc óhajjal záros* levelemet, kogy a jövő számban már a fürdő tör léne léről ú közléseket lehessek.
KÖNYVES JÓZSEF.
A soproni kereskedelmi & iparkamara körébői.
1623 tt.
iséi
Hirdetmény. A m kir. kősmnoks és közlekedésügyi minieleriam egyetértóleg s m. kir. beiügyministerinmmBi 1880-ik évi jalias hó 1-én s robbanékony tárgyak vasúti szállításinak szabályozása tárgya ban kibocsátott rendesetét fi é. június bó 15. kibocsátott 11890 száma pótrendele-térel módosítva o, i lőfegyverek részére | késsült lőgyutaosok és gyujlóké-szülékekkel ellátott töltényhüvelyeket a robbanó szerek sorából kivette.
EgyattaJ elrendelte, hogy a ville-nyos aknagyújtók, melyek boessu gutta pércha-drótra vagy tapálozákra vannak alkalmazva, legfeljebb 1Ü darabokként összekötve, akként esomagoiaadók, hogy egy-egy caomagbaa 100 db. gyújtónál több ne legyen. A gyújtófejek akként helyesendök el, bogy felváltva essenek csomag végére. E csomagok erős papírba göngyölve éa összekötve, faládába ra kaadók, — melyek szénával, szalmával vagy hasonló anyaggal töltendők ki. E láda egy második faládába helyezendő. Mindkét ládának szorosan összeil esstve és faazsgehkel el kell zárra lenni.
Miről s. m. kir. földmivelés ipar és kereskedelemügyi ministeriam f. évi június hó 26 án 34708 szám alatt kelt m. rendele\'éhez képe 1 az érdekelt körök ezennel értesíttetnek.
Sopron, 1882. jul, kávában.
— A 4& gyak ewreg: váraeaak-ban állomásosé saáaad&t aag. LG-áa Sopronba fognak menni nagy fegyvergya-knrlatra. • , ; a
Vaskó ta Nyejának — nejének egy gyer mekök van a 6 éves Ortja nevü kis fiu élénk fiúcska, ki rendesen as iramtzarva sokkal éa a társasággal levő szibériai kutyákkal van elfoglalva. — E fia oly értelmesnek látszik, hogy szintén azt biftaOk, bogy igen könnyen lehet esivi-lisáloi.
A fiatal pár az a 19 éves Idereeh
és ennek neje a szép 17 éves kék és píros vásson aco-- elek kai diazitett ruháaata „Píriptija* szintén alacsony növésnek, as asszony állítólag az e fajtájú asszonynép közül a legszebbjei kosé tartozik, de kü-lönöanek tűnik fel, midőn bizonyos lomba szemérmetességgel közel jön boszim és produkálja sarkvidéki gyomrát, hogy a „nyers* hust éa halat is elbirja.
A társaság összes tagjai\' apró késeket faragnak -htini" fából, melyeke: bá-muléiknek érthetetlen nyelvükön megvételre kínálgatnak, de azonban már teljefen ismerve pénzünket; e remeket csak .fehér\' pénzért adják oda, azét hangoztatva „Suvsn\'-k isönöm.
Mindnyájan oly .piszkosak, mint egy lajhár. Ruházatuk jremssarvasbőrbél készített egy darabból áll s oly formán, naiat agy női ing. etenkirili semmit sem hordanak, fejükön szintén iramssarvas-bórből kesaitett kup alakú kucsma van, — csípőjük is nyers iramszarvas bőrből vaa késaitve s agy ns* ki, mint egy .strinzU,*
Mutatványuk annyiból áll, hogy matatják mily jó étvágygyal essík a szarvas nyers hasát és a nyers halat, mely mutatvány pedig bizony nem valami ét-TágygerjesstŐ. — Azonkívül az öreg férfi s ssánkába fogolt szarvasokkal egy kerülést csinál az állatkertben, sz állata k»t „ks** mormogással falásra biztatva.
Eisó tekintetre ast hinné as ember, bogy valami ssláv embereket Iát, de igen alacsony termetük és lapos orrok és kiálló fcrcscsontjsikról ítélve, az ember mégis osak elhifl5i; bogy valóságos szamojédok.
Egy impresaarío, melynek vesére Salifltuff Alexius Föödocovk» orosz ke-^skedő,— ki eaea néppel ceerekereske
nyomvs, de táplálja a remény, hogy ezen nagy csudákat művelő via pár hét Ia.it libra állitja, hogy még az Idei szüretem a hármas csárdást is eljárhatja.
dést űzött — hosta őket Európába, „eso-d^átlatokként* mutogatja bizony jó pén sért. -
Varaudejból hazájukból (NovBja Zkmlya szigettől délre aPecaora torkolata mellett) a társaság 10 hét alatt jutott az orosz városa* „Arcnangelbu^, onnan még három hónapi otal kotlett lenniök szánkán Szt.. Péter várra, — Arohangefban egy pozsonyi születésű ,Raáh" ur vette át minLimprettario a, osapat vezetését. Már több nagy városba mutogaUz Aket. boixánk BéoabÓ! jöttek, hol dr. Mfiller Frigyes a bécai .ua. akadémia tanára próbát tett ?elak, bogy esakagyaa »vir-tigU" ssámojedek-e ?
Tőlünk Londonba és Parisba viszik őket, hogy ott miként fogják magu kat érezni as kérdéses ami éghajlatunkkal de különösen pálinkákkal meg vasnak elég ad ve.
A „Szamojédok* agy néznek, míülha közép lények volnának az eszkimók a khinaiak között, alacsonyak, sürü lóssorsserfi hajjal, apró szarnék kel, t :éiei arcsuk és alacsony homlokuk igen jel lemző, szakaiak ntnos, ájtalibsi a non gol typuzt kétségtelenül fel \'ebet ismerni rajták.
Megtekintve az állatkert többi nevese:esebbjét, az erőteljes oroszláapárt Murád és Aidát, a tigriapart, a majmokat •Ibit- gondolatlan bucsut vettem a Szam-gedoktiM és hssa felé indultam.
Útközben betértem a „mak hetes" korcsmába, hol még az egyetlen pengéből Ditrsdtért, be vágtam egy magyar galyist, ivsit rakásom felé váttsm á ,di-rectiot*, gondolkozva a csodabogarak felett megérkeztem szerény batorsata kis hajlékomba, hol a római ,jus" kis idei böngészése után a légéiveaeteaebb é» leg. olcsóbb mulatságnak, as alvásnak adtam magam, hogy mit álmodtam, azt majd ka iámét írok elmondom\', addig u „jé éjszakát, de mihamarabbi „jó reggeltet\' kivan.
HARTMANN EMIL
ügyvédjelölt.
m* iz
1882
Hirdetmény A .Scbweic-rischea Bandesblatt\' májua bó 13 áa kelt 25. számában t szeszes italok meg vámot tatására vonatkozólag következő utasítást közié:
,Alkohol borszesz, pálioka és más szeszes italok mint cognac, rum, arrac ib.. melyek nem az úgynevezett likőrök aurába tartósnak, azaz nem Ülatoxoltak oem édeattettek, hordókban a Q-ay Lattac Traile* féle alkoholmelerrel mérve, minden század foknyi tiszta, alkohol után, 100 kilogrammként franca 0:20\'., fizet."
Mintán e azerint a nevezeti csikkek meg vámol tat áu ezeaiul, nem a suly-, hanem as alkoholfokok atán foganalo sílUtik, szükségesnek muiatkosik, hogy a jelzett nemhez tartozó és Svajcsbs rendeli szeszes italok fiiadói a fu varié ve-lekben, illetve a vimbe vallások ban as alkoholfokokat kitüntessék, — bogy a vaspálya igazgatósága által teljesítendő legyen.
Miről azon figyelmeztetéssel érte sitjük az ill-rtó körüket,\'hogy a küldemények alkohol tarla) mát már ctak az okból is tüntessék ki lehető pontosan, mivel külömbea .kóllséges .távirati viasz-kérdéseknek teszik ki magákat, de as áruk ia késleltetnének szállításukban. Kelt Sopronbao, ltí82. Julius havában.
— Nylrkno* koszosét- A oagy.
önkéntes tfásoHó egyletnek f. évi aag. 16-én tartandó \'aasslóaTatási nepélye költségeinek fedecésére Oelaei G-utmanc Vilmos kir. Tanácsos ur 26 ebriniot adományozni s as; az egyeafUet elsAke Oroaxváry Oyala tgyvád árboc megküldeni szíveskedett. — Fogadja a fefi&tiacteh nemes lelkületű adományozó elismerésünket i as egyesület köszönetét.
Szerencsétlenség. A szidó bitközség iitti épített uj háznál egy ács a tetőzetről leesett és lábz kitörött. A sse reacsétlenül járt embert kórházba szálli tóttá k.
— Hymen. Eperjesy Sándor me-
Sénkben előnyösen Ume-t jeles ügyvéd myát a szép Gjsellát, e.jegyezte városunk ügyvédi farának mindenki által kedvelt tagja dr. Bectsík Fereocx.
— ÖnsryÜklsgSig. Tóth György kis-ksnissai hzidu iameretlen okból fei-akssstott* magát.
— Halálozaa. Horváth Mór caásx. kir. kamarás, pacaai lakos f. h. 17 én maghalt.- Z-*izmegyébét ismert és sok tekintetben irányadó férfin volt-Nyugod jék békébe* l
— F. hé Í0-em Oriner Károly zá kányi állomási főnök, a közönség és a hivatalnoki kar élénk részvéte mellett eltemettetett A zákányi hivatalnoki kar nevében Steinitz Henrik vasali tiszt ttrta egy igen megható gyászbeszédet, melyben az elhunyt érdemeit szép szavakkal méltatá.
Gosztony BLla éa Bansen
Károly L;5it Ferenci tanítványai folyó évi juUue hó 28 án Bidatort-Füredon a gyógyterembeb\'hangv.ersehyt rendeznek,\' melyre a nagyérdemű\'\' közönséget tisztelettel meghívják. Műsorosat: I. Hexame-ron váltósatok a Purítinökból Liszi F. két zongorán előadják a bangver*enyxő^. II. Sonata d moll op. 31 nur. 2. Beelbo wen elóudja Grosztonyi B. Ili Maseppa Liszt F. Liszt F. két zongorán előadják a haugversenytők. IV. É -ek.V. Concert-Allegro Chopie. két zongorán előadják a hang versenyzők. VI. üngarische Zige aoerweise . T«asig, előadja Esusch K. VII. Magyar Rhapsodis Lisz F. két soe-gorán előadják a bangvértenyzők. Hely-árak : Fóldasinli zártasék 2 frt. karzati azásnpzoU ülő ét földszinti állóhely 1 frt. Jegyek eiőre válthatók Sárkány ur kereskedésében. Hangverseny estéjén c pénztárnál. A zongorák Lédecy Sándor budapesti zongorarakiirábó! vsIÓk Kezdete 7 04 tél órakor. ,
— Tüa. Keazibolyeu, folyó bó 15. éjjel 2 órakor a kerítés ulczában egy bőrszárító műhely eddig ismeretlen okból kigyaladt, t a keszthelyi öak. tusol 6 egylet tagjai gyors megjeleaéséeek köszönhető, hogy a sűrűn egymás ar.SU ópiteti náddal fedett házak s romboló lángoktól megmenthetők voltak.
1619. sz. 1882.
Hirdetmény. Grafenberg Freiwaldan gyégyheay területén u házaláai szabályok 17. § ábán valamint as est kiegészitő osasea későbbi randéletekbea hjaonyos vidékek lakói részére bis\'ositott jogok épaé^bentartápn melletl, a házaló kereskedés agyógyidésy tartamára, vagyis május hó l-től szept hé 30 áig megtiltatott.
Miről kj illető körök mihestartás végett ezennel érteaittatnek. Kelt Sopronban, 1882. július havában A kereskedelmi s Iparkamara.
ienlavóket bsLáfózi assW\'ékakat aevök aláiráaával meg^rostteai, mi saegis tör-tesrt. ai egylet—ssépsanmu működő tagok aláírása folytán — megalakul van ! ideig lenes elnök; ur a tiotviaalók választására hivta fel a jelenlevő tagokat; kör-felkiiihásesl megvii ászt attak : EUöknsk Parányi Antal ur, alelnöknek Lackón ba-eher Sámuel ur. jagyióaek Olázer Gyula ur. Titkos saavazáa utln pedig: Béutár nőknek Berger Jeaóur, fopar.%nca4oknak Holly Jóasssf ur, alnaranoattokaak Paraiz János ur. Eszel a gyűlési véget tart.
— Dereeseri ekeTerteiy. A deve-
cservidéki gazdakör által f. hó 6 án rendesett ftkeversenj — igen szépen sikerűit, a környék gazdakBzLasége nagy számban volt kép7Íaelver a gyárosok ré síéről szintén élénk volt az érdeklődés. A versenyen a következő eke-talajdono-sok nyertek kitüntetést: Az eiső díszoklevelet Nicholaon FOiöp, budapesti gépgyáros kapta Howard-féle erőaebb és könnyebb hármai ekéért, a másik dijat Propper Samu nyertes Sack-féla hármas ekéért; a harmadik dijat ugyancsak Sack egy b arasd ás ogystemas ekéje kapu. Egy vasa okéért a díjjal ellátott elaő kitüntetést Hars János, a niáaodikat Kühno Fde, a harmadikat Lidlmayer nyerte. A gazdakör Nicholaon Howard hármas ekéjét Propper Samu egyetemes egyvaau ekéjét vAaárolta meg.
— Czlginy varos Amerlkibau, Ohio államban, Daytontdl északnyugatnak, mintegy károm angol mértföiday irt fekszik egy nagy czigáuy-váro* meMze kiterjedt tsnyákkal. A osigányság hüeo az Ősi szokásból csak iéíeu át lakik otthon t a mint kitavaszodik, otthon hagyva a sántákat, vakokat, meg aj öregeket a földek müveléséra, — neki indul a nagy világnak s kisebb nagyobb karavánokon baessgeíia be** Egyesült Államokat. Királyok is vaa, Sugár Stanley (ngy látszik magyar-angol név,) ki roppant kiterjedésű földbirtokok ura. Fia Biohárd egy gyönyörű, termetű 33 éve* aaép fiatal ember egy fiatal leányba, Cayloo kiaatsoayba egy Broókrille\'mel-letti földbirtokos leányába azaretett. A csigánykiráky azonban kijeleatatt*, hogy meg nem fér a tora* tövéstyeival, hogy rslamelyik tagja kivűlrÓi haz»i«djék s eac^dött, hogy készobh, *gyoniő*i fiát, semhogy ily hásasságb* bssaaftleazék- A fiu a halókignai keresett óMlmaiK kijelentette, bogy ómugaota ¦ czigáoyéleie t és végkép szikitani akar törzsével, mim
l elhatározta, ho;
oda hagyja kitagadja, fiái.
S7-
eladja birtokait, lült-AlUmokat ít
Egyveleg.
- Füból kéaiült papír A .Gazette de* Archiiectes" szerint egy angol technikás arra a feifeder-ékr» jBtott, hogj zöld fűből kiiünő, selyemhez hasonló, igen Eejlékony ér e mellett igen szívót szálak késsithelők, melyekhői asntas papirost lehet előá!li<f.ni. Ilyen papír előál-
ÜngyilkOSSág. Bugovics József I .Utasára minden fünem alkalmas, esak-
llölyl, megyei éa vegyes lifrfk. — Fényes névünnep voi : a hely -
boli kegyesrendi hasban 17-és. A ház fónöke ft. Bersay Klek ur ülte névnapját, melyre városunkból és a vidékről azámo-aan jelentek meg a derék közti ut el étben álló térfianak üdvözlésére. Ebéd alkalmával poharat emeltek: Papp Károly kis-komáromí esp. plébános, Plihál Fe-rencz közjegyző, Svastica Károly szbiró, Szakonyi József v. főkapitány, Vőneky Pál, a rendtársak nevében, mindnyájan as ünnepeltre, Kovács Béla pedig a kegyes-tanitórendre. — A nap hőae meghatottan válaszolt az| őszinte ajkakról jövő felkeasöntétekre éit maga ís annyira a pillanst befolyása alatt állóit, — hogy lelkes szarai s szó szoros értelméh-m köoyekbe faltak. Azok a könyek minden Domoalheneaaál azebben beszél tek. Adja Isten, bogy as akkor kifejsseu jókivánsiok jnsaanak érvényre és a min denki által őszintén luutelt és siateteli házfőnök még igea sokáig.Jegyen városunk dísze és mindoyájonk oromé.
viecxellér, folyó hó 18 áa, reggeli fél órakor Keszthelyen leakasztotta magát.\' öngyilkosságának oka ismeretlen.
r~ Felhőszakadás. A napokban
Eapos-SiekcsÓn (Baranyám.) borzasztó felhőazakadás volt. A mecsek vágágairól oly borzaastó mennyiségben gyűlt óssze nevezett helység mei.ett a hegység képesté egyik völgyében a vts, bogy több épületet elsodort. Igy p. o. egy ssépea épült malombao, a talajdonképeni malmot képező épületet telfeaea, elviite. — Egy másik máíomná* csak a lekhás maradt mag. E vidéken íly felhőszakadásra még az öregek sem emlékesnek.
— Hej ! az átkozott borocska t
Eladta a magyar ember 320 írton lovait. Mintán itt as aratás, ló pedig kell, elindul a bonyhádi vásárra. Útjába esik Hidas. — „Megnézaük fiam, mit csioál az a német sógor 1" — Szívesen fogadtaa vendéget a .Veltrr." Elmsstek sétakép a hegyre. Ette lett mire visszatértek. A vendég, mivel úgyis meleg volr, a pajtában feküdt le, hogy korán fölébredjen. Felís ébredt, de pénz nélkül. Kivágták a mellénye tsebjét. A gazember ismeretlen.
— Könnyen jutott lóhoz. • gy
zzürösetjefi L bó L én Mu\'afára (Tolnám.) ment ő kigyelme s megnézte a kis faluban levő szép lorakat mind Egy pár esikó felette megtetszett nekí, d« sókat kért a német érte. „Meglátjr sógor,\'hol nap a bonyhádi vásáron e lovakra vevője nem lest.8 — Igasa volt, mert mire a német felébredt, a lovának se hire, se ham va 1 — A tettesek még eddig aioctenek
— &-Sst~Grotb.on tűzoltó egylet! As ige testié vált! Zala Sst. Grólh értelmes takóíoak eddig oangaáratött óhaja ténynyé -ált. Ugyanis f. bó 16 ic a minden szép éi nemosért le.kesülŐ káplánunk Peréoyi Antal ur támogatva több lelkes polgár által i^roaj»Í -Jetre ösaseMv«7rc^«uí .toaiágátó: áthsfra, Impesins ssátnmal\' je« hintek meg. Porényi ur az ösazejövetel
hogy azokat a virágsác elóttkell levágni; t.e nincsen kitárva szsem, hogy már meg-íárgu\'ii, de nem egéssea nedvtelea fűvek-0Ő1 szintén ne lebedsen jó, használható papirost keasiteni. A fű-paprr igen jól használható írásra, rsjaolásra, rajzenáxo-atok teszi lésére stb., enyvezése fölösleges a a papír igen egyszerű módon tehető átl Usttlaaná. - -
Tartós máz. Az utóbbi ídéber a tartós, tűabizto? sth máaok jsleniáks-myee itt porod ttt \\% legnjabb üy avasoknak egyike a Hueher-féle Drezdából. Ezen más előnye, eltekintve nagy állandóságától és Urlóaágától, gyors ksrzara-dásában, reodkívüliledő képességben a a csekély anyagszükségletben vahamínt köanyü kezalbetŐsége követkestéWn a mankaber megUkarítáaábanáll; kétszeri bsfns\'ésaél a máz jobban fed, mintflt kő aÖnségea olajfeslék 3 saori ben^oEsnál.
Irodalom
;K rotai alatt assjsssUUU «moie* Sajj-Kaoiatin WajdiU óa«r kSc jrkerc.kedi.;.: ll-jj ¦> • «ras d «tbtrtÓ. )
^Aat^O^aakf Vllag* XSL ft-
sete megjelenU A usai «zi ast u biao-nyilja, hogy az uj szerkesztó e tuzet ose-aseallitasival egy egy lépéasel koVsmlobb jatOtt a cxélhos és lervének megvasóaita-aihoz. A saimot mognyitja iij. Abriayi Kornéi cKar -kar— Kikar* esima izép rbjza, meiy ea egy képviasJéségre rigjó proffissor almait, ébrindjaii mtrghuóan festi. A „Tanulminylfl" cziati képhe<egy igen csinos rajzul irt M. E. Abcauyi Emilnek .Tengerszem* ciimu gy6IyorQ kblteménye a azép v.-rsnek megieleHSmé-labus hahgalatbs ejtfl képptl van anosi-tril\'va. A. K. egy lapoo egy érdcks» re gényt irt a BL*gujabb sseuxicios regea v ¦ czimméV-mefy *s o^ Wtaaést kailétt :«-jD-lmont Maria éi baratnéja életél, atea-nnvedéseil. Óogyilkoaaigit, as elóbbi tfamea jelletnét éa pi.ru ti a c atly ai ° alerete\' ft aa tóbbinsk a mai vilagbsn valóban pArjat
Vc2a%ai. szép" Bzavakzai -\'eenatéé¦- si aiaa*iritiiitL fotBlpfitó^rtue^T&fa*» raz*MyoVTorJÍ?aaáaaatin leihVta a je-Jirja le. A kéi bajos íeáuy bű arcaképát w
mwasmkttmis. xtfolyam
.? vi
ZALAl AônôNI
ny-rjttk « isáinbao- Ismertetve vac „Egy \'imotuin kiilti a jelenkorba.*-Azonkívül ifi. Ábrányi Kornél .Két hát története\' uiimű rendkívüli érdekesen jóisü hámor teJ irt tárcsájával szerepel. M. J. egy szépen irt tanulságot iameretterjasstó\' tár csájában a .Varotok íürdfi:1-rÓi ir s csikket különösen a kisvárosi családapák figyelmébe ajánljuk. A bibornok berezeg primás &morJáoua hü képben vau barna-létrás.hoszá a sorokat Maszjtghy Fe ronaz irta, ki a legilletékesebb volt az eisí magyar főpap érdemeit vázolni. Sci geti JÓEsci, l kitünó müyési és jeles ssin-műirő jéffemíJ sorok kísérőiében yan bemutatva, Képei kOzÜl az említetteken kivül három részlet a kaukázusi vasúiból, négy kép Algírból, Saerajevoi-lijonozozasi jelenetek, mínd igen szép raj zok s művészi metszetben mutatvák be. AionfelQ] az apró rovatokban mindenre gond van fordítva, * mi az utóbbi napokban irodalmi, mü,vé*feíi, társadalmi ion toaubb oseméuy történt, a mi az utóbbi két hét találmányt teremtett s a miroi annyit beszélnek a lapok, a főbb napi eseményeket ró\'rid, velősen összefoglalva egyszerre nyeri az olvasd. Meg kell még dicsérnünk a rejtvények rovatát, mely szintén ügyesen van összeállítva.Vslóban egy egész csaiád talál magáoab benne kedves olvasmányt. Hiaszük, hogy közei vau már az idő, midőn as „Ország Világ\' kifogja szoriuni mind a képes német lappokat, \'melyekfél határozottan jobb szöveget bos, képeí pedig az ujabb, időben bátran versenyezni) tnek azokéival. A kö-zŐDségtől függ, hogy e kitűnő képes lap nuropaíjbirnévre tegyen azért. — Elí6aet hatni Wilckens és Wa\'idI kiadóhivaulában korooabercseg-utcaa 3. \'Előfizetési ár: egóas évre 10 frt, féiévre 5 frt. évne-. gyedre 2 frt 50 kr.
- —. Uj kÖByrek- A Franklin-Társulat kiadásában. Budapesten ujabban megjelentek : „Falusi könyvtár.\' 29 füzet. Ara fűzve 60 kr. Tartalma: A komló termelés ée kezelés kézi könyve. A magyar gazdakösönség számára. Irta Dr. Nyári Ferencz. OL-eó könyvtár szerkeszti Gyulai Páb 139 —!46.füaet. Tartalmuk: 139. Ébelot Alfréd. Oasaux András. Rajz a délamerikai pampassokböL Fordította Karffy Titua. Ara flisve 30 kr. 140. Hugó Victor. Borgia Lukretia. Dráma bárom felvonásban. Francaiéból íord. Szász. K. 30 kr. 141. Tennyson Alfréd. Költői be-
sséiyeic Aügolbói fordítóid Cankáufr J -3U kr. US. Goldoci Károly. A haáug. Vijgáiék három fslvooáaban. - Olaaiból forditotta Bidó Antal. 40 kr. 143. Datpit Albert. O.M.te básassága- fiegdny. Fáan csiából íord- Fáy J. Béla. 60 kr. M4. Taylor Tsraá*. Barátságból, Vígjáték egy felvonásban. Angolból ford. Ctiky B*r-geiy. 20 kr. l4ó.B.Fenebteraieben Etfno. Adalék a lélek életrendjéhez. A 32-dik kiadás alán németből íor. \'Dr. Kiekner Alajo* 40 kr. 146. A^ugier L. ós Öendeau Gy. Poirier ur veje. Szinmü négy felv. Franoziábólforó. HarasztiGy. 30kr. Dr. Szili Adolf. A ssemüva,g. Népszerű értekesés. Ara fűzve 80 kr. Tartalma: I. A szemüveg hivatása. — IX A szemüveg tdrténjte. — III- A asemüveg nemei. 1. Domború (convex) üvag. 2. Homorú (concav) üveg. 3. Hengeres (oylíndriktis) ü.egA Haciboa (priamsttkos) üveg. 5, Rekesz és kancsatszemüveg. 6. Védő szemüveg. — IV. Optiaai segédeszközök gyongelátóknál, 1. Qivasó szemüveg. 2. Színházt látcső. V. A szemüveg alakjai.
Pápaszem. 2\'\'Orrcafptető, lorgnon és monokl. — VII A azemüvag kíáílilása. 1.
lazet. 2. Csiszolat. 3. ^aámozáe 4. Anyagaser. — Befejezés.\'
- Az „Orsxág Yüag* XXíí. fű te megjelent. Első közleménye ifj. Ábrányi Kornél „Az egyedüli mód\'czimü síépeairt, érdekesenisda>ó regénye, utána Hflntaller Emma „Az elátkozott kastély" czimü vonzó uti emléke következik. "A rejtélyes fehér hölgy\' igen szép angol < elbeszélés szintén első közlemény, melynek folytatását ép oly meleg érdeklődésééi várjuk, mint .Az egyedüli mód" ce. eredeti regényét. Nagy gonddal fáradsággal éa asakiamerettel van írva Mésaáros Liván „Essaks&rki expeditiók" esimü jeles csikké, melyetBain.éc jól esik olvasnánk a mostani kánikula* világban. Siekrényessy Kálmán a román királyné — Carmen Sylva — legújabb költeményéről a „Jehováról" ígen szépen és vonzóan ir. Korismics Láazló egyike ekó gazdáinknak jellemző Borok kiaéretében éa kitűnő arczképben vaa bemutatva. „Az utójáték" mely kiegészitő része a mult számban köaölt asenzacziós regénynek azintén leköti » figyelmet. Réasbitea életrajzot közöl f. szám Skobelevről, a geoktepei győzőről, az oroszok azemefé-nyerői. Költeményeket Prém Józseftől és Vay Sándortól közöl. Képei közül a
.- „Hord éa Leaedor\' \' „Szabadban"\' „Für-dés" „Rijja vsnK valódi mesterművek, jeles metszetekben mutatvák be a „Perzsák egy karaván aaeráj előtt:1 „Levél-hordók Hl aW ott." Apró rovatai nagy goudra és lelkiiamereteaaégre vallanak. .Szóval ezúttal is csak elismerésünkkel j afiózbs.\'íink sí oj szerkesztő\'; iránt. E je ¦les, ,a 1.hazánkban valóban első képes folyéiraira felhívjuk olvasóink figyelmét. Előfizetési ára: félévre 5 irt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóknál Badapest, koronaher-cseg-u\'oza 3. szám.
— A„llngyaTh>géTiyeB»rnok<í27. füzete most hagyta el a sajtót érdekes és változatos tartalommal a legelegánsabb káilKtáibsn. Tartalma e füzeinek a kö vetkező: örvény a révben érdekfessú-eredeti regény a magyar társaséletből. G" Büttner Julit* jelei lo\'Iából. ~ Föld alatt eredeti regény vege Arnóthitől (Szabó Ignácz.) — R-jynaud Andor franezía el beaaólée forditotta Veres Sándor és Mozaik ezim alatt ismeretterjesztő és humo ríatikus apróságok. — Ismételve ajánljuk e derék folyóiratot 1. előfizetőink figyelmébe, amely ugy élénk, érdekes tartalmánál, — mint rendkívüli olcsóságánál fogva (egy fűzet ára 12 kr.) méltán megérdemli a meleg, támogatást. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Elő fizetést pénzek Aigner Lajos budapeati könyvkereskedő orhoc, mint kiadótulajdonoshoz, vagy Wilckens és Waidl könyvnyomdájába (koronaharczeg-utcza 8. sí.) íntésendök.
— Kefcner Vilmos budapeati
könyvkiadónál (papnövelde-ntcza 8 sz.) legújabban megjelentek a követkaző füzetek : A „Népszerű orvosi tanácsadó, vagy házi lexikon az egészséges és beteg emberről\' czimü mü 20 - 23. füzetei. A szerző (dr. Ziflec Károly budapesti gyakorló orvos) tehetségének, szorgalmának, ismereteinek ujabb bizonyítékát képesik az előttünk fekvő füsetek. Az egészben 260 ábrával és 16 táblázatta! megjelenő mü jelen füzetei is gazdagabb tartalomban, sem hogy ezt egy futó ajánlásban felkarolni lehetne. — Kimerítő csikkek Bzólnak a mozgásról, munkáról,aátuárÓl, néhány hazai a külföldi fürdóról, a bőr báatalmakról, az oldósserekről, ultiéról, or bánosról, ön fertőzésről, öröklési bántal-makról, a pálinkáról, pezsgőkről, poklos Ságról, ragály ckról, ránggörcaökről, re-
kedtaégről, ruházatról, aántitáarÓI, sáp-fcórról, sárgaságról, a sérvekről atb. stb A nagy díazatsl kiállítót! fűzetek darabonként 30 krért kaphatók. Ugyancsak Mehner Vilmosnál jelentek meg legújabban az „Alíalánoa magyar franezía ssakácekCnyV !4— 16 füzetei. — Igaxa van a hagy elegantíával kiállított boríték lapnak, hogy a mü ,nélkülőzhatlen kalauz minden báztartáaban.\' Egészben véve elüt e mü a ssokásoe azakácsköny ¦ vék\'ől,-\'\'melyekben vagy elkóazíthétlen ételek halmaza iralik le vagy melyek nincaenek t-kintettel a kisebb a egyszerűbb háztartásokra a inkább a különcködők Ízlésének állanak uzolgáiatába. E műből minden magyar zazdasezony tanulhat, a franezía, ángoí n magyar konyhák kellemes, okazerű vegyiteké az egész mű. Ki kell cvelöönk a gyönyörű azinéa képeket, m \'¦ jk a .\'zhnz melléket-vót, a melyek annyira hívek, hogy színei felgerj«attík az étvágyat Egy füzet ára 20 kr. Tessék vele próbát tenni.
I „fh apám találtam egy keítyot (¦ ^
! érsz avval, ha oincs\'o síj i ae;,\' v- " , .Azöc meg rajta Ült *» az OS,.kié sauvait!\' \'
k vasúit uj maneíreni
LForg iránm
Papírszeletek.
.Tehát atolsó akaratomat fogj« holnap hallani tiízteloado url" Síoaíá «üy vőlogény z paphoz.
.Hogyan ? Hiszen holnap esküdni akar a tsép Melániával I"
gígeaáaaatáaesak nőmnek laszakarata-\'
A hires grőf EnzLa.-Lázy püspök „gy aikalommal valami Oeyhen Kómába irt Le-alá igy irta: .Essterházy, Dominas Papae Mond}.* Lzt Barnában urt éitelmevték, bozy „Eszterbiry. a pápáaak és vilijnak ura.* Mikor ei iránt ttiegkér«e*ték Eizterháiyt, Bit faléit", bogy 5 éppsn Jera akart oly-in m«ea»ra emelte ini ; mert az ősapán Minyit jetcoL, houy a pápai nrodfttwm u 0 é, * bn-szárjának meg esetleg MuaU (Edmund) a neve.
.Hol találnék csy j^ravaii korcsmát lybec ujegbálűAtöék ?* Kertié egy utao e*y köcségbeo. „Menjen az ur as Qlcíác régig, balral agy njázik nteza \'nyílik, menjeD abba, ott van a „YBrUsökÖr?* At. az ín fiam, .<-.". tndom, meb- )tsx clégedfs-1
Hirú: Hogy merte mxgx a aGtömestor rnat ezt a vajat 3 kilátnak eladni, mikor sak 2l/i?
ParaazU Kérem alás«au biri! uram, en em értök a inérSaierstánihoi, hit annyi va-it mértemi mint ez a ezipő, melyet a pék t 3 küór. gyanánt adott el helcém.
¦Ka n-iz
fÉrkezik | Indul
La) Bécsajb. —Barcs. 1.
jb)Barcs.Bécsújhely. 1.
II. aj Bpeit.-Pragerhofl.
2
b) Pi&gerh. Bpeit. 1
ni 6. is p.
iíSopronb.)! !10 ó.20.p.
11 éra 5 0.2I p. (íz.v. Zá-
kioyl.ál.) 1 6. 41 p.
2i 5 p. 10 6. 30 p 4 6 31 p. (v. «.)
S ár* ^M.n
- ¦ í
116.3» «st. (SZ.V. Zákányig.; 54.16 p ksg
l\'i «isWtaaC
S 6 llfJrHl
2 ó. 4» p. ja.n.1 az
1 ü ö. 50 p
It-jgy
4 ó.57p.i!regi»z. I
1
5 6. 55 p. I G 6 8 p >íreg gr li 6.14p. I 6 6 t hja i n lui. 10p «l\'i.Si V.TC
1 IU. T.) . , 1 I .
TirMsertaiitó: BÁSÖCZI BEBSAT.
M ratea egészségi- és asztalHu,
S A Lií ATÖR
voétarialotn n&ktU, gazdag term sxénsatfaríalominai
ítonaras NitniftuÉmras UtW?i
(0-32843 literként\' (012(96 litetkfnt) Llpócii forrás Igtzaatáaág Eserjetsv. Kapható miden áaváojviakereskedéiben és a legtöbb gyógy*aertáxbtn.
Főrattár: Éteitaly L„ B&iaiSatfiL
\' 60S 7—3".
•1 E vállal e
alatt kSzlottár*. reiel5fc-igí Vieri
HIRDETÉSEK.
Felhívás.
Mindazon t. ügyfeleimet, kii ügyükben intézkedés yégett eredeti okiratokat adtat it, felkérem, hogy — mintán a felszaporodott eredetiek megőrzésére elegendő tüz-men\'ces szekrénynyel nem birok, — ezei hirdetésnek a .Zalamegye" és ,Za:ai Közlöny* cz. lapok hasábjain
Itörtént első bcigtatístól számitand" 30 nap alatt - eredeti okirataikat visszavenni szíveskedjenek, mert azokat a jelzett ido eltelte után költségekre és veszélyükre •— a lala-egerszegi t kir. k&zjegyzó úrhoz, illetve a tek. zala-egerszegi kir. járás bírósághoz tetéteméuyezni fogom.
Hubay György,
628 2 —2. ügyvíd.
tagjobb A«ztalf-és adito ital,
UtiáS hatásúak btZMynlt köböflésMi, stge taisiczl. BJMMT-M sélyíj hiretaiL
ÉDECSEKíaz tmétztit íBwtilisírti).
Mattoni Henrik, umik,
Mohai Stefánia forrás.
Egyike hazánk legssénsavdusabb vizelnek, i^e savanyuB, tisztán használva igeo kellemes, borral vegyítve, élénken pezsgő üdilő italul szolgál. A mi a vimek elemzés szerinti alkatrészeit illett, arra nézve dr. Lengyel Béla egyetemi tanár ur vegy elemzése adja a legilletékesebb bizonyítékot. A mí a víznek gyógytani hatását illeti, erre nézve tettes dr. Varga Zsigmond ur Fehérmegye tudós tiszti főorvosának a nagym. m. kir. belűgymínísteríum közegészségügyi osztálya elé terjesztett hivatalos tiszti orvosi bizonyítványából: kitünó szolgálatot tesz fóleg a légsési, emésztési és vizeló szervek hurutos hantáiméinál : a gyermekek görvély és angol korjáaál; a gyomornak aa idegrendszer bántalmain alapaló bajaiban; italában pedig a viz mindazon kóroknál kiváló ügyeimet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása éa as idegrendszer működésének fülfokozása kívánatos.
Borral basznál va már is kiterjedt Mveltsácnek arvend. Árjegyzék Sohan a forrignál (Moha Fehérmegyében * déli *a-\'sst allomiss)
100 darab V/3 literes palaczk csomagolás nélkül 100 darab V, literes paiuczk csomagolás nélkül 100 darab !/, literes palaczk caomagoláa nélkül
As th-ai palacskok a „forrd* köriratával" MrmerUve Mohára tzdÜÜva a kövttkezS árakon vétetnek vistza :
100 darab [V, literes Üres palaczk......9 frt-
100 darab */, literes üres palaczk . ¦ - ¦ J o
100 darab y, literes üres palaczk ..".:*&¦ Ezen hasai vállalatot a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk.
ÖzékesfehéxTájott, 1882. június bávában.
20 frt. - 16 „ . 12 „
611 6—6.
Sztits István és társai,
moi»ai ,Stefánia\'•forrás tulajdonosai.
i0OCXXXXX>OO(ap^^
Forint
!13.550
Forint
összes értéke
„Trieszti nagy kiállítási Sorsjáték\'
lOOO nyereményónok:
Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint
Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint.
Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint.
Eseken kivttl tarulmn e .orejiték még egy nyereményt 10.000 frt, uégy nyereményt 5,000 f« éfti^^- Bt egrenkinti 3,000 frt, tfienBt .gyenkinti 1.000 frt, hnrmines egyenkinti 5Ö0 í\'t, Slven egyenkinti 300 frt. Ötven egyenkinti 200 frt, szál egyenkinti 100 frt, kétsaáa egyenkinti 50 frt, aidiáioeíyvenket egyenkinli SS frto« értékű nyereményt- Továbbá több más melléknyereuwny a kiá\'litók által ajnödekoioít^fclal
litáai tárgyakban.
619 1-6.
Egy sorsjegy ára 50 krajezár.
Elárusitások átvétele eszközölheti) a .
pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél
Budapest, Dorottya-uicza ! st szám.
SW)r*~ Egyes aorajegyek megrendeléseivel lö kr postaköltségre küldeudfi.
KXXXXXXOQOOQOQOCXX^OCXWM
Nagy-KasUsis, lyoaatott t kiadó talajdouos Wajdits József gyorssajtójáu.
fflflY-gAínZSJL.. 1882. jgflgg^^g
Huszonegyedik évfolyam.
Bítz**tvf ár:
egész írre.....8 frt.
fél é\\T+.......4 ,
ae&ed évre ...... 2 ,
Egy s*ám 10 kr.
HIRDETÉSEK
i basaboi petiUorb&n 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr.
NTILTTÉEBEN \' joronként 10 krért vétetnek lei Mccjtiri illeték micdec egyes aird j-téaért 30 kr. njceiendö.
v^v-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai Önk. tnzöltó-egyiet*, a ,nagy-kanizsai kereskeáeiaii s ip&röank"
nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület6,
nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a Bsoproni kereskedelmi egyesülBt hivatalos értesítője.
A lap zseEeai rssMéi IBsta kéziemé-nyek i sierkesrtoaúa, tavigi réttel illeti kíii lemé nyek pedig í kiadóhoz bérmentve intézeadők : K A G T - KANIZSA Wteastesfcaz
Bérmentstlei; iereiek eaai ismert nrankitirssktoi fogadtatnak el
Kéziratok vissz*, aem kuioetaek.
, r.agy-kanizsai ukaxékpénxtir*, a „zalamegyei általános tanítótestület * i iparkamara nagy-kanizsai k ül válasz talány a" s több megyei és Tárót
Hetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
A jó aratáshoz.
Egy az utolsó forintján sorsjegyet vásárló ember nem Örülhet jobban a főnyereménynek, mint mi magyarok egy jó aratásnak.
Valódi sors jegy játékot űz a magyar gazda, ószazei utolsó -fillérein vett magot rak a földnek nevezett sorsjegyre, egész éven át megfeszült izmokkal hajtja a sors kerekét s aggodalom között lesi a napot, melyen az ő számának ki kell jönnie. A sors kerekének egy szeszélyes fordulata megfoszthatja egész évi fáradozásai nak gyümölcsétől, vízzé változtat-balja, legvérmesebb reményeit. Meg érkezett a húzás napja, sem jég, sem esó nem ártott a befektetett tőkének, kijött a főnyeremény: a bÓ aratás !
Mert egy ilyen jó aratás, egy magunkfélej leginkább őstermeléssel foglalkozó nemzetre nézve valódi főnyeremény.
Talán sehol sem oly nagy a kölcsönösség a mezőgazdaság kedvező vagy kedvezőtlen eredménye és a társadalmi tünemények között, mint nálunk Magyarországon.
Már Széchenyi hangoztatta, hogy hazánk csak ugy lehet boldog, csak akkor emelkedhetik szellemileg is az európai müveit államok színvonalára, ba anyagilag gyarapodik. Az anyagi gyarapodás fófeltételét pedig minálunk az agricultura kedvező eredménye képezi. Ettől függ aztán az ipar és kereskedelem, a szellemi műveltség haladása is. Épen ezért óhajtotta ö és óhajtandó ma is az ipar és kereskedelem emelése és önállósitása, hogy netalin rosz termés esetére az ország jövedelmi forrásai egészen ki ne apadjanak, De sajnos, annyira még nem birtok vinni s ennek számos politikai és szociális okai vannak. Annál nagyobb Őrömmel Üdvözöljük tehát az idei jó aratást, mert ez azon reménynyel kecsegtet ben
nünket, hogyha már máskép nem lendíthetünk ípamnkon és kereskedelmünkön, valamin: szellemi intézményeinken, hit a kitűnő aratás révén megközelíthetjük ebeli vágyaink, czélját — haladhatunk. Mert, hogy anyagilag és szellemileg haladhassunk, okvetetlenül szükséges, miszerint a vagyonosok a föld erejéből oly hasznot húzzanak, melyből a jövőre megtakarításokat eszközölhessenek, a vagyontalanok pedig aránylagos bőségben élhessenek: szóval mindenki, kit e hon földje a hátán hord és ege betakar, örülhessen lételének.
Az évek folyamán és az általános műveltség emelkedésével belát
tik mezőgazdáink, hogy egyedül az
okszerű gazdálkodás adhat őstermelésünknek oly lendületet, hogy ennek folytán, — ha csak némileg is — kárpótolva legyen az, a mii a rosz időjárás és elemi csapások a termésen ronthatnak. G-azdáink tanultak és hasznát is vesziü. Mert tagadhatatlan, hogy a jó Lten áldása mel-j lett az okszerű földmi velősnek is meglehetős része van a jó aratás bőségesebb eredményében. És ha ta-nnlt a gazda gazdálkodni és hasznát is látja ennek, akkor fiai3 testvérei stb., ba más téren működnek is szintén iparkodnám tanulni, kedvök is kerekedik hozzá. Akármit mondjanak bölcsek, még is csak igaza volt annak & diáknak, „nagy bolond, a ki azt moudta, hogy tele hassal nem lehet tanulni, de a ki azt mondta, hogy üres hassal iebet tanulni, az még nagyobb bolond folt.\'
Az általános szellemi műveltség ts csak akkor terjedbet, ha az irodalom kellően pártolütük, ba íold-miveanek, iparosnak, kereskedőnek és hivatalnoknak módja is van hozzá, meg kedve is, ha az irodalom oltárára leteendő áldozatok előteremti sénél önérzetesen elmondhatja azt a kedves magyar szólást: „jut is, ma-
rad isi" Brre pedig semmi sem képesíti annyira, mint & bő aratás.
Ae: anyagi - hanyatlás ellenben nemesak a széliem: -erők megbénulását vonhatja maga után, hanem kövéren megtrágyázza a roszelvüség, a bizalmatlanság és a iem&náás talaját és előmozdítja az emberben a szfik-keblftséget és önzést is oly mértékben, hogy ezáltal, mindenben és min a enni t a legkárosabb visszahatás áll be.
A:bÓ aratásnak eddig felsorolt és egyéb előnyei azonban csak eszközök azon legmagasabb ezél elérésére, melyre a jó Isten az embert teremtette: a boldogságra. Boldogság és megelégedettség édes testve
az Isten. Megáldott bennünket ezen kivül alkotmányos szabadsággal is, csakhogy elbizalkodottá is tett bennünket: sok költséget vállaltunk magunkra, belefogtunk mindenféle vállalatba, tnlfeszitettük anyagi erőnket, mert azt hittük, hogy ez mindig igy fog tartani. A vérmes remények azonban csalódással fizettek, mert 1873-ban oly rosz termésünk volt hogy még áldott alföldünkre is Romániából kellett a magnak valót importálni. Odaveszttt a mag, az égés: évi fáradozás, de a sújtó angyal ezzel sem érte be, ránk mérte a bécsi „Krachu-ot és pénzünk is hant alá került. LegfÖlebb annyi haszna volt. hogy óvatosabbakká és takarékosabbakká tett bennünket. 1874 —77-ig
rek, a mely kebelben ez utóbbi nem 4taláb&11 ros2 ido^ jártak a magyar bir tanyát ütni, ott a másik elpusz- föidnúvesre, nem veit se pénz, s< tul. A „boldogság--növényt csak aiposztú J&tt t 78_íbí év. Sokat vár megelégedettség" napja érlelheti | tUEk ^ iett -Is sok — de rosz
meg. Ne nyúljunk mélyen a tarisznyába, ráakadhatunk igy is egyik édes gyümölcsére. Miasma gyanánt tölti el Magyarorzzág ievegöjét az északi jeges medve fagyos párájából szétáradott és egyes rajongók, rosz-akaratnak és anyagi érdekből a nép kedvét hajhászok által mesterségesen és erőszakosan terjesztett zsidókérdés. A magyar nép minden józansága, tü-elmessége és egyéb számos nemes tulajdonai mellett is beszívta volna ezen döglelétes levegőt, ha a bó aratás helyett silánynyal látogatta volna meg az egek Ura. Mert hiába, régi közmondás az is, hogy „a nyomor czivakodik !" Az adóteher is nagyon nyomja a nép vállait, még ezzel is könnyebben békül ki, ha aranykalá szos tenger habjainak fodrával ékesítheti ruháját
És ba már „tele szivünk örömmel*, ne sajnáljunk rövid visszapillantást vetni az utolsó 15 év aratási eredményeire kedves hazánkban. 1367-ben és 68 ban egymásután igen jó aratásokkal áldott meg bennünket
az árak oly alacsony fokra sülyed-tek, mint még sohasem az előtt. Két bottal is vert bennünket az Isten, az egyikkel egy egész „orszá-gocskát" sózván a nyakunkba. 1879-ben az ország sok vidékén valóságos éhnyomorral kellett a népnek küzdenie s ráadásul kaptunk árvizeket is. 1880-ban és 81-ben az ország némely részében valamivel jobb, amolyan középszerű aratásnak Örvendhettünk, a mely -Speaséggel csak a megélhetésre volt elég, de semmi esetre sem arra. bogy akár anyagilag, akár erkölcsileg emelkedhettünk volna.
fő-
Az idén végre íltaláltuk nyeremény számát
Hála érte Istennek a magas egekben; használjuk fel a magunk, embertársaink és a haza javára és boldogitására — adjunk helyet sziveinkben a megelégedettségnek: s a legszegényebb kunyhóba is beköltözik a minden jót s édes reményeiét magába záró boldogság és kérjük
Istenünket, hogy jövő évre is époly kegyesen tekintsen le reánk !
b-f-b.
Értesítő.
A nő-ipar tanilúcŐ-képezde czélja. Az intézet czélja hazánk leányaiból, kik erre hivatást éreznek, ipar- és nmnkatanitónőket nevelni, hogy általuk az egyes városokban és községekben felállítandó nö-ipar-tan-mühelyekben a női munka és női házi-ipar rendszeresen tanittassék, terjesztessék s hogy igy a nők keresetképesek legyenek.
A képezde szervezete. Az intézetbe kizárólagosan csak bentlakó nCveudékek vétetnek fet
Yan azonban az intézetnek egy gyakorló osztálya, melyben bejáró növendékek is felvétetnek, de & bentlakóktól elkülönítve taníttatnak ugy, mint az alább a felvételi feltételekben ki van fejtve..
A tanfolyom azoknál, kik.ipar-tanitónói képesitvényt 3 igy állami jeUegü oklevelet kivárnak nyerni, négy év,
kik munkatanitónőkké fcépesit-tetnek és ennek megfelelő bizonyítványt iyérnek, három év. és pedig minden megszakítás űélkflL
Az intézeten kivüi tehát szünidők nincsenek, ha csak ezt rendkívüli családi vagy egészségi viszonyok sürgősen aem követelik.
Minden oly növendéket, ki ipari tanítónőnek képesittetik, igyekezni fog az egyesület rendelkezésére álló befolyásával elhelyeztetni.
Felügyelet és igazgatás, A mennyiben az inzézei állami segélyezést nyer, az intézet feletti ellenőrködő fölügyeletet Jagocsi Pé-terfly József m. kir. ministeri biztos gyakorolja.
Az intézet igazgatója : Somogyi Mária asszonyság.
TARCZA.
A gzép bosnyák lány.
Irta; bZALAT SÁXDOR-(Folytatás.) III.
Szeptember 19-én fehér lobogó jelenté Bihi.cs várán, hogy a vár vedéi lerakják fegyvereiket, 20 át pedig már a birlapok vitték szerte a bírt
A vár bevételére! részletes tudósi tások érkeztek.
Egyik tudósító pootról-pontra ki seri az ostromló lereg minden mezdn-latát. —
írja Q. i. hogy szeptember 17 éc * TG. tárta lék -ezered a Jellasicsok, a 23 ezered, a vadáftzcaapatok ét a tüzér a k (IS igvaval) Bihács közelében egy magas do-nbon ütöttek tábort. 18 in a tüzérek lőni kezdették a fölkelők sátrait, ez alatt a 48. gy. ezred elsó zászlóalja — melyben Zágonyi is szolgált — roham* közelbe érve, kikergeté óket állásukból.
Ez reggel 7 órakor volt.
Kilencs órakor már az összes gya-legság tüzelt, az ágyufedezefre rendelteké: kivéve.
Bélu<án a feikeiók egész váratla-2a: a balaaárnyat támadták meg, de viaszaveret telr.
19 én fegyverszünet volt. Ez alatt "^Tszer csak a var fokon egy bosnyák marczialit alakja jelent mag » kitűzte a °ése-iobogóU
Ez annyira maglepte ki ..- ,
nogy tanácsosnak tartották a még erő-sebb éberaéget. Mindenki aat hitte, hogy itt csel lappang a dologban.
A vár erőssége és a fölsiereiéa olyan ,, bogy capitulatiora gondolni sem merlek. Mind a meilelt* békejelnél fogva közeledtek. » vár .. de eiővtgyáíatbó; rajvonalban mentek a város kapujáig.
A gyanú alaptalan volt, a megadás legbzebb rendben tortént.
As a lap, mely Bartáékhox járt egyes epizódokat is közölt a harcstérről.
Szegény Emma olyan szorgalmas ujság-olvasó lett, mióta Zigony! Árpid a bosnyák-földön volt.
A bzrestéri ludósítiaokat mindig remegve olvasta.
Mindig caak egy,nevet káresett azokban. Megköunyebülten sóhajtott, ha nem találta, azi.
SóesÍDt az újságokból, de leginkább Zágonyi leveleiből mindig tudta, bogy bol van aa Ö egyetlené..)
Az utóbbi némi kis reményt nyújtott Emmának, hogy valószínűleg aa óz-vége felé már viszontlátják egymást.
Emma a kis GHza segítségév.:! egy saép bahér-koszoral készített Árpád visz-ssatérése alkalmára, hogy a vitézt, ki annyit szenvedett ott abban az elhagya-tott.országban, fafiadtsAgftfc. nappal a saa-ták zajában, álmatlanságot éjjel a vérre; ásott földön a vibar takarója alatt, — legalább L megjuUlmázaik, kitüntetik, kárpóirlják neki, a mit mások elíeiejte nek megtenni.
\' koszorú iaae-m készült. Vala-hányató.- egy-egy üntözet történi, melyben Árpád U szerepelt, mindannyiszor egy pár ieveiét fűztek a koszomhoz.
A koszorú már félig késxon volt, mikor a lapok a bihácsi csatáról hoztak réaaletes tudósitáaokat.
Bartiók lapjában as epiaodok kö-1 sött mindenkinek figyelmét lekötötték ezen feltűnő belükkel nvomott szavak: „a szép boanyá* leány-*
Ebben a szakaszban le volt írva, hogy miként került Marica az ezredhez, s miként vett réjzt a bihácsi csatában.
A lap tudósítása szórul-szóra igy hangzik :
„A katonák bámulata: különösen egy bosnyák leány reitenibetetlensége vonta magára, Ezt a leányt közönségesen csak bosnyák lánynak nevezik. Különös módon került az ezredhez.
A petrosellói utczaí harezok egyikénél a katonák egy előkelő bosnyák felkelő háziba rontottak. A boanyaknak egyetlen leánya ís otthon volt\', b mindössze kelten voltak: az agg fölkelő és leánya: Maric*.
A katonák íelszóli lázára, bogy rakja le fegyverét, az agg egy lövéssel felelt. Erre biztos halált várt volna rá, ha lánya el nem fedi.
Talán szomorú fordulalot vett volna a dolog, de abban a pillanatban lépett be <.gy halai hadnagy, kinek fel >-zólitásár& az öreg lerakta fegyverét Ós foglyul esett.
A lány ettől fogve. nem birta a szép hadnagyot felejteni, utána jött. A bihácsi csata előtti napok egyikén csatlakozott az szeredhez s attól fogva mindig a fiatal hadnagy oldala mellett van, anélkül nem bir élni.
A hadnagy neve: Zágonyi Árpád zalamegyei kanizsai illetőségű, ügyvédjelölt.
A nibáosi csata alkalmával azután olyan dolgokat vitt végbe, a mik becsületére váltak vclíia a legdicaóbb amazonnak is.
A roham alkalmával mindenütt Zágonyi eiőtt járt, hogy a baléi Őt érje, ne sst.
Hiába védte szegény Marica any-nyira a „szép urat\', a bosnyák sátrak kiürítésekor, mikor a legelső sátrak ellen vezette szakaszát, egy golyó leterítette.
Szegény Marica őrültként vetélte magit Zágonyi főié ás égő ajakival fedte annak sebét, melyből gazdagon ömlött a rózsapiros vér. Biboruit és beszélt hozzi az Őrületes szarelem lázas hangján.
„Kelj fel „szép ur\', Marica karjába I He hagyd itt ^lari^átl Marica izive megreped, ba tnegu*]*a, Marica elkísér
tégec a :.....• is. De ugy-e nem
megyünk még oda\':\'2\\en: biiony ! — Ma-rioa oeköli vérező Lebadet, fóliszsza vé rednek valamennyi caepjéL*
Szegény Marictt kéjéből kivették az egyetlent.
Az ottos bekülözé sebét, ápolás alá vevók. Éleiéhez kevés a remény.
Marica ott virraszt a beteg ágyi-nil. .Egy pillanatig so hunyja le szem-i pilliaL Ellesi a beteg gondolatit, imád j kőzik érte, haalszik, beszél neki vidáman naiv meséket, ba ébren van,
Ugy tesz, , .~ voim
szive Örömmel, pedig maídoem ös^zerot kad a fájdalom alatt.
Szegény szép bosavák liay ,1 Isten tudja: ma vagy holnap őrül-e meg.m szép hadnagy ravatalánál ?
Igy végződöt^a hírlapi czikk azakasz.
Emma szokta mindig leggióazör ei-olvasni a LapoL Mikor a fenti sorokat égig olvasta- clyaa lett, mintha koporsóból vették volna ki.
Egyetlen köayu sem jeleni meg szemében. Erős el batár ozáaaal állott föl oda lépett a délfelé nyíló, ablakhoz, stt&i gyúlt szemekkel nézett Botznja. felé. Es tt arcza jobban éget\'., az újságot izgatottan maroungoila, mig olya* lett az, mint egy maroknyi gombolyag.
Ugyanazon ablakból szokottá messze dél: táj felé merengni, ott szűrt ragyogó reményssálakbőt a jövő álmait. Hány édeokeaerű kőny szivárgót: olyankor ízemébe.
Mily ellenkező érzéssel állott most ott! —
Nézett sötéten, mint egy haragvó angyal, a kit iriatlannl fosztottak meg paradicsomától. Mintha valakit keresett voliA tekintetével, a kft meg kell bo-sxnlnia.
„Várjátok — szólt sötéten — az a nap, mely ott felettetek ragyog, elsötétül az és haragomtól. Legszelídebb álmotok fölé borit poklot az én rettenetes botium I"
As as\'.c lassan lassan leiimult a tájra. —
Szegény Emma sokáig volt gondolataiba merülve, egyszerre cda. lépet kis íróasztalához i néhioy sort irt egy levél-papirrt.; borítékba zárta, leragasztótta.
Eljött az éj ! Ch az az éj, annyi mindenuak édea anyja 1
Eijfitt a reggel ! 3-jjh ez meg, beh sokat ébreszt keserű könyekro, csalódásra]
Heggel _....... . .... . megtalál-
"tik ¦ lezárt levelet
HÚSZONKgTBDIK ^ZYJOfcY AM
zalai közlöny.
tesa a --
Intézeti orvos; Kovács György
orvostndor.
Tanerők : Somogyi Mária igazgatónő Unit nevelés- és módszertant és ellenőrzi az összes elméleti és gyakorlati tanítást.
Beallakő Uniténők: Summichraszt Anna tanít köíc-ós himzőgépeket, csomózott keret-munkát, a IY-ik osztály vezetője.
Hidvéghy Aranka Unit a gyakorló mutikaosztályban, a Il-ik oszt. vezetője.
Hreblay Erzsébet Unit gép varrást, raba- és fehérncsiüszabást, a III ik oszt. vezetője.
Bobok SarolU tanit kötést, horgolást, szalmafonást, kesztyüVar-rást géppel, az I-so osztály vezetőj Külső lanitcnők
"--------- . , "SJ"6"""!
Qschifcffel Emilia Unit művirág szereket kap;
készítést
T*nitók as elméleti tantárgyakra:
Liebleitner János Unit termé szettudományt, vegytant, természet Unt, anyagismeretet.
Korcsek ZsiguioDd tanit magyar ti^*_" és német nyelvet. Etrvik vi
Wagner Lajos Unit földrajzot és ^„Y*/ ™ történelmet.
Buxbaum Henrik Unit szám-Unt és könyvvitelt.
BajzUnár Eremit Lajos Unit vonalzó, szabadkézi-rajzolást.
Ezek szerint UnitUtuak:
mint gyakorlati tantárgyak:
1. A háztartás, mosás; mü- és közönséges vasalás, mángolás stb.
2. Mindennemű fehérvarrás kézzel és géppel.
3. Mindennemű kerethimzés.
4. Fehérnemű és cői ruha szabás.
5. Géppelí kötés és himzés.
6. Csomózott rámamunka.
7. Mindennemű horgolás és di-sntménymunka.
8. Müvirágkészités.
9. Szalmafonás és szalma kiké szitás.
10. Keztyüvarrás kézzel és géppel ; végre
11. a fennevezett főágakkal kapcsolatos ipari munkák tömeges és gyors termelése.
Elméleti tantárgyak:
1. írás, olvasás, levelezés magyar és-német nyelven.
2. Természettan és rajz, vegytan és anyagismeret.
3. Történelem, földrajz.
4. NevelésUn és szépészet.
5. SzámUn és könyvvitel.
6. Rajz, vonalzó és szabadkézi.
Rendkívüli :
Franczáa nyelv és zongora, U-nitja bentlakó Görög E. asszonyság.
A* volt benne : .Elmegyek boszut állni éa meghalni.... Bocsássatok, meg! Isten relétek1:... Megyek, sietek, hátba ide köt a fájdalom, melyen eddig győzött a boszu gondolata... Feledjék el, szegény Emmát."
Mily különös 1
Egy leány, aki a haldokló felett v írásit.
Egy leány, aki rohan, hogy megelőzze bossujával a halált. Szegény Mariea I Szegény Emma!
(Folytatást köT.)
A halálos koezkáE.
SéraetbSI fordított* Q.....nn J...a.
Berlinben a királyi műcsarnokban két k ócska .őriztetik, melyeknek egyike két részre van osztva, következő esemény fűződik ezekhez.
Brandenburgi Vilmos Frigyes, a najy válaastó-fejed-.\'lem idejében a fejedelmi fővárosban, Berlinben, élt egy Walther nevű fegyverkovács, tekintélyes becsületes ember ós egyetlen leánynak atyja, s kit ssépeége miatt közönségesen a szép Rózának neveitek. Annak da-czára, hogy akkoriban as erkölcs szigora és a nőknek a hashoz és a csendes szo-bácskához való kötöttsége lényegesen különböztek a mai időkéitől, mégsem hiányoztak s íeánynsk imádói és ezek között leginkább két ifja ember törekedett a fegyverkovács leányának kegyét elnyerni. — Ezek egyike volt egy fiatal katona Alfréd névvel, aki különösen a Fehrbellin melletti csatában tüntette ki magát éi a hamburgi berezegné; nagy kegyben állt, a másik pedig egy fejedelmi
Ellátts^.-_ növendékek egészséges Uk-|osztályt és jó élelmezést nyernek.
Szórakozásukra télen tanulságos mulatságok, nyáron az intézet nagy parkja illának rendelkezésre, mely utóbbiban virágaikat maguk kecelik, azután közös séták.
Felvételi feltételek
a b.\'tiiiakci nör.-:idéít<-ke: illetőleg.
1. Csak oly lányok vétetnek fel, kik a ló. évet elérték és a 18. évet tul nem élték. — Kivételek csak rendkívüli esetekben történnek.
2. Minden leány évenkint egyszáz és hetven forint éri tartásdrjt fizet félévi előleges részletekben és pedig a folyó évtől kezdve belépők mindig szeptember és márczios elsején ; ezért teljes ellátást, mosatást, ágyneműt, orvosi ápolást és gyógy-
fizet továbbá rajz- és íróeszközökre, valamint tanszerekre évi -10 forintot, mi a Unásdijjal egyszerre fizetendő.
F.anczia nyelv és zongora Uni-•gyött havonkint 4 forint. Egyik vagy másik szaktanitás egye-
Felvételi díj a könyvtárra egyszer s mindenkorra 5 frt.
3. Mindenki köteles magával hozni:
a) egy köznapi és egy ünnepi ruhát (de nem mosót);
b) hat inget, négy hálózubbonyt, két fehér Bzoknyát, télre szines szoknyát, hat zsebkendőt, hat törülköző kendőt, hat pár harisnyát, hat asztalkendőt, négy lepedőt;
c) két pár czápőt;
d) egyéb az öltözködéshez szükséges apróságokat, mint fésűket, kézi tükröt stb.
e) végre kanál, kés és villából álló, ha csak lehet egész érczevő-eszkőzt.
4. Minden leány aláveti magát feltétlenül az intézet házi rendszabályainak.
5. Figyelmébe ajánlUlik különösen mindenkinek az: hogy ha valaki időközben az intézetet szeszélyből elhagyná — azon okból, mivel ez esetben az egyesület hijába hozta az illetőért az áldozatot, Urtozik épen annyit fizetni kilépésekor, mint mennyit kilépése idejéig a Urtásdij kitett, mert minden leány épen any-nyiba kerül az egyesületnek, mint a tartásdíj s ezt az egyesület a czél eléréseért áldozza, melyet csak tökéletesen kiképzett egyénekkel érhet el. Kivételt csak betegség tehet.
Felvételi kedvezmény. Tekintetbe véve azt, hogy Tren-csén, Nyitra, Pozsony és Barsme-
gyék az egyesület fenUrtásáboz ennek keletkezése óu lényegesen hoasá járulnak, — ennélfogva ezen megyék területéről egy egy lány fél dijért, az az évi 8ő forintért 8 egyéb járulékok befizetése esetén vétetik fel. — Az ilyenek, folyamodványaikat a megye utján tartoznak az igazgatósághoz beterjeszteni.
Külön feltételek. Minthogy az intézeti év ez intézetben is ezentúl szeptember havában kezdődik és ez évben csak 20 nevendék fog felvétetni, felhivatnak mindazok, kik az intézetbe belépni kivannak, hogy orvosi bizonyitvány-nyal, keresztlevéllel és az utolsó iskolai bizonyitváuynyal ellátott kérésüket ide Pozsonyba (Duna-utcza 33. sz.) az intézet igazgatóságnál okvetlenül folyó évi 31-ig nyújtsák be. Ezen idő után a folyamodás semmiféle feltétel alatta folyó érre el nem fogadtatik.
A felvett növendékek augusztus 22-én tartoznak megjelenni.
Végre negjegyeztetik, hogy a mennyiben az egyesület anyagi ereje és az azt pótló állami segély az ingyenes vagy féldijérti felvételt meg nem .engedi, — azok folyamodásai, kik ily módon kívánnának felvétetni, tekintetbe nem vehetők.
A gyakorló munka-iskola. A gyakorló munkaosztály ba 18-24 bejáró 15. évet elért, bármely korbeli leány vétetik fe) mindig egy évi tanfolyamra.
A felvételi idő külömböző és a szakokhoz a?kalmazva külön megállapodás szerint történik. Tanittatnak pedig mind azon munkák, melyeket a bentlakó növendékek Unnlnak.
Ezen osztályt egy UnitónŐ vezeti s a Unitást felváltva egy vizsgára készülő utolsó éves növendék adja.
Czélja ezen osztálynak a tanítás gyakorlati oktatása.
Pozsony 1882-ik évi márczius haviban.
A fcázi és ipari oktatást terjesztő első* egyesület
elnöksége.
testőr Ralph névvel. Mindkettő csinos szikár termet, Alfréd nyilt egyenes katona természettel, Ralph erős és mérési vadáss. Egy vadászat alkalmával a választó fejedelem egy szarvast vett űzőbe, a vadásztársaságtól elszakadt, amidőn hirtelen egy vadkant pillantott meg. — Azonnal leugrott lováról, megragadta tőrét és az állatra rontott, ez atonban védelmi állást foglalt el és a midőn a fejedelem a tÓrt nagy erővel as állat mellébe döfte, ez darabokra törött, s vadkan fájdalomtól és dühtől tajtékzó habba] félre állott és azután a fejedelemre rontott, aki segély nélkül részre volt. Ezen ketaégbeesett pillanatban azonban Ralph, a fiatal testőr előugrott a bokorbél és a dühös állatra veté magát, amely as uj jövevény közeledtére ez ellen fordult. Ralph ügyes vadáss létére bevárta az állat ugrását és ast összes erejével leölte, hisz ara és berczege megmentése volt kérdésben.
A döfés tökéletesen sikerült, as állat elejtetett és a berezeg Ráiphot dicséretekkel halmozta el s tetemesen megajándékozta. Bajtársai nem irigyelték szerencséjét, mert habár vadtekintetű szemei és sajátságos vad haja az idegenben önkény telén borzadály t kelteltek ia, eltekintve hirtelen természetétől, őt mégis általában derék és kedélyes embernek tartották.
Egy séta alkalmával melyet Róza atyja gazdaasszonyával — anyja már nem élt — a várkastély mögötti erdőben tett, a fiatal Alfrédnek sikerült a leánynak szerelmét megvallani és kesét megkérni, mire es a kérőt atyjához ntasitá. Nemsokára Ralph U hoczá fordalt és megkérte leánya kezét.
1519. B/82. Jövedéki kihágással vádolt Kozma Remus elleni bűnügyben réftaVgy. - -M
Julin* 21. 1773. B/82. Gyilkossággal vádolt Németh Mihály s társai kis rácséi lakó-sok elleni Ügyben végtárgy.
1700 B/82. Vétkes bukással vadult Mü&l Fülöp elleni bűnügyben végtár-gyaláz.
1789 B/82. : ,pár"í vádolt Ktw váos Bencse s tárca; elleni bűnügyben végtárgy.
1808. B/82. Eri Islrán elleni ügyben II. bír. ithird.
1767. B/82. Vajda Vendel elleni ügyben II. bír. ithird.
1764. B/82. Tar Ferencz elleni Ügybea IL bír. ithird.
1790. B/82. Sípos István elleni ügyben II. bír. ithird.
Július 27.
1790. B/82. Miboczi Balázs visára-dás okozásának bűntettével vádolt elíeni Ügyben vógtárgy.
1852. B/82. Lopással vádolt Dávid János és társai elleni bűnügyben vé„-Urgyalás.
1817. B/82. Hamis bukással vádolt Kriuzer Betti elleni bűnügyben végtárgy.
1768. B/82. Jakapaneuz Marton elleni bűnügyben IL bír. ithird.
1779. B/82. Bodor F..rencz elleni ügyben II. bír- ithird.
Július 28* 1862, 1294. B/82. Kettői házasság,
lopás os zsarolással vádolt Kaszás Gábor elleni bűnügyben végtárgy, a Öiisbüote-tés kiszabása,
1836. 1879. B/82. Lcpásaal vádolt Horváth Ilon* elleoi bűnügyben vég-tárgy alá*
2231. B/82. Sikkasztással, vádolt Zeohár Mari eileiii büuügybeu végtárgyalás.
2122. B/82. Len János -lleni ügyben II- btr. ithird.
2101. B/82. Vig András alt-iii ügyben 111 bír. ithrd.
2135. B/82. Toplek tiyörg; eli ügyben III. bír. ithird.
2123. B/82, Farkas Károly elleni ügyben II. bír. ithird.
1363. B/82. Tálos István elleni ügyben II. blr ithírd.
1818. B/82. Bednyóczlgnácz elien ügyben IL hír. ithird.
1889. B/82. Golab Anna elleni . ügyben II bír. ithird. | Kelt N.-Kaoízsán, a kir. törvény-
széknél 1882. jul. 18-án.
Kiadta: PLANDEB GYÖRGY
kir. trvas«ki kiadó.
w j ^a.TO;2^ái, 1882.
szebb síremlék. Akó. maga 600 írtnál több* kerfllt s a szeren esetlen ül járt csatád rokonainak csak dicséretüket vilik, — hogy nem sajnálják a temérdek költséget, midőn\' a boldogultak iránti kegyeleteknek oly esép tanújelét adják. Ajánljuk e szép mü megszemlélését a t. közönség figyelmébe
— Rögtöni halai. A multbét foiy.
tában bizonyos Szüc* János napstántos neje a piaezon burgonyát vásárolráG egyszerre nagy főfájásról és rossz tül^j panaszkodott. Alig végzé szavait, 6ssk-rogyott és azőrnyet halt. Azonnal kór. házba szállították, hol ís az orvos nsp. ¦sarast con*latált.
— Aratasi viszonyok. Alsó-Lendv. vidékéről írják lapunknak, bogy ott as idei termés minden tekintetben kielégítő, sőt jó. A kakoricza- ültetvények pedig oly szépek, hogy még reményiem sem mertek ily áldásos ével. A csövek ~-.-bajtaní izezdenek és ha valami csapás nem éri, ritka jó terméét várnak.
Jegyzék
a nr.gy-kanizsai kir. trvtzÁk mini büntitS birósigwí 1882. juüvM 20, 21,27. it 28-*r. megtartandó végtárgyalát ít iííísiAtraV-BtssÉrM.
Július 20-in.
1675. B/82. HamiebukW vádolt Ripner Imre elleni ügybea végtárgy.
1492. B/92. Lopással vádolt Bedó István elleni bűnügyben végtárgy.
1824. B/83. Szili Láts\'Ó a társai lopással vádoltak elleni ügyben folytatólagos végtárgy.
Na csak laasan fiatal barátom, — mosdá neki a fegyverkovács, ez oly dolog, mely meggondolást igényel. Fegyvereimnek ugyan ura TSgyok. de gyermekemnek naiokalönben gyeagéd atyja, ennél leányomnak is van ssava.
Ennek folytán Ralgh alkalmat keresett éa talált is a leánynyal kiváneágát közölhetni.
Mond csak kis galambom, azólitá meg egy napon olyan medve forma barátsággal Rósát, mond csak. hogy áll talajdonkép \' a m? dolgunk ? Ninca ked-fam többé a hás körül járni és ezért beismerem, hogy aaeretlek éa feleségemmé teszlek, jövőmről gondoskodva van és most is már van jókora örökségem, — azért ne sokat gondolkozzál és egyezzél bele. —
Róza erre a megszólításra oem felelt. Igaz ugyan, hogy nem tagadhatta, hogy Balph derék és tekintélyes ember és hegy nem kis vagyona gondtalan jövőt biztosítana számára, e mellett styja is Vsgy ónos ember volt, egyidejűleg azonban lelke előtt a asőke azep Alfréd képe is feltárult éo igy nem talált feleletet.
„Te nem felelsz ?" monda erre Ralph. Ez annyit jelent, hogy te Alfrédot jobban szereted nálamnál.
Ohl én azt mar régen vettem észre, nem fogok neki azonban könnyedén, nem I egyátalában kitérni. Gondold meg 1 én tisztelve és - gyonos vagyok és arra is gondolj, hogy as, ki utamat állja, el van vesave, habár Alfréd barátom volna is as I Vigyázzon tehát mindenki magára, te is!
(Vége következik.)
Helyi, megyei és vegyes iiir«k.
— Értesítés. A n*gy k*nizs*i .Kisdednevelő-egyeaúiet" határozatából az „óvoda- hetedik évi a magyar utczai nók-ovodának pedig második évi együttes zárünnepélye 1882. évi július hó 29-én szombaton délután 4 órakor tartstik meg a sPolgári Rgylef-kert helyiségében. Valamennyi óvodai növendék egyenkint is szavalni fog, mire a szülők éa gyámok tisztelettel figyelm-ztetnt:k. Kedvezőtlen idő esetére másnap Vagy köv«tkeső napon tartatik meg. Az óvodai növendékek eltávozta után este alkalmsa idő esetében .táncskoezoru* rendpz>etik,me\'vrea .Polgári Egylet11 nelyiségén kiiűttndő zászló Ís jelesnt fog. B iépti dij egyénenkint 20 kr., gyermekek felét fizetik. F-luífizeté-sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtát tatnak. Mioél számosabb látogatást kér as egyesület. A mindkét ovoda-beii növendékek saját kési munkálataikat a lárünnepély után Való nap as óvoda saját helyiségében vehetik át. Az óvoda nyolosadik évfolyamának megnyílása 1882. asept. 1 éo less. A magyar u\'ozai fiékovodának harmadik évfolyama ugyanakkor nyit-latik meg.Ang.hónapbaa egyesületi ssűnidő van. Mindamellett mindkét óvodában aagusstaa bó folytán is rendes óvodai órák tartatnak az igazgatóság engedélyével, melyekért a befolyó dijasás a nevelőkot illeti.
— A Csengery atezában divó azon falusias szokásra lettünk figyelmeztetve, mely sserint némely család a nagy kötőnjtBjogsival mitsern törődve, »s utosán fogadja vendégeit, • as amúgy Ü nagyon keskeny járdára 8—9 széket állit, meryekre a tisztelt vendégkosioru körben letelepedvén, a járókelő közönséget a közlekedésben s várj*, vagy legalább is arra kényaieriü, hogy az Ő kod vökért a kocsiul porát méregé***. Reméljük, hogy éber rendőrségünk e keltemetlen ügyre is kilerjesztendi figyelmét.
— Pompái slrkó látható Wei» berger J. kőfaragó műhelyében a Csen-gery-ntesában, mely a ssomoru sorsot ért gelsei Sommer Sándor, neje és fia sírjára készül. As egész tirkó valóságot monumentum, majdnem három méter magas, talapzata egyhnéternél szélesebb és 6 decsjmeter vastag, ssiíásisi esürke tna_-vinyból készül s oly impozáns, hogy városunkban aatárosottan es less a leg-
íeghiTás. A kir világhírű számoló művéss Franké) Mór, ma, juliu* 23 án az >f juaág: önkép*/ körben esti 9 Órakor előadást tart. Nem tagok ia részt vehetnek. Belépti díj személyen kint 50 kr.
Értesülve vagyunk, bog v a
mi háld i aayaközaégboz tartozó /. •. .) Szent-Jakab, 6ók hrlyben a rom. kn:h. kántortanító állomás megürült. — Jö. vedelem pénzértékben 308 frt. At :, telekföid !munkálatát pedig teljesen .. község végei még a kapálást i*. Iskoln-éa tanitólak cunos és jő gazdasági épületekké] együtt. Az állomás betöltesse -csődvisaga folyó óv sug 17-kóre tűzetik ki A pályásé lanifó oklevele* i«ey*a L folyamodványaikat a szükségéé firo sft nyok kiséi etében Miháldra (u. p. N Kanizsa) Papp János esp. plébánoshcz küldjék be, a csőd vizsgán i szeméi r »¦ megjelenés kiváló figyelemben része*üi.
— Zala-LÖVŐrÖI írják lapunknak: Skublits u:.i?:\'._- számadó juhásza mult héten agyon verte a ,.uazt>t szt. pét-ri erdőn Pacsodi József juhászt, mert ez tv-e 10 darab birkát ellopott. A gyilkoi kihívta lakásából as áldozatot, ki mivel komák voltak, oly borsaiztó boszara 2-33. hanem igen arra gondolt ¦ kihirái nál, hogy fgyütt fogouk zsákmányra menni. A lettest Zala-Egerszegro bekísérték. Ugyancsak Z»!a-Lövőn Ta»íj Imre \'Sldbir\'okos béresét hasonló kihi vás mellett sz erdőn e hó 10 éa agyon vagdalta Pósch birtokos juhász bojtárja. A béres feleségének viszonya volt a gyilkossal és ez volt ok* ama tettnek.— Hoff-mann Mór ottani lakós\'ó! e hó iO-éc két d. r«b lovat loptuk el a beke-icett udvarból még pedig kocsiba fogtak ás ugy vágtattak el. A károsult háza a város ko aepéu vsn. Ugyancsak Hofimanntóí muh évben is két lovat loplak el abból a faluból, hol ő gazd. bérlő volt. A gyanú sgy volt gazdijár* esik, kit Hoffmann iroigálatából elbocsátott.
— Szombathely város polgármestere a napokban ott jeleatkeMu^ssjfsrgá-sok megszüntetése után faii-agaasokou a következő felhívást intézte a i»kósoá^ hoz. Városunk közbiztonsága érd-kébou a tegnapi napon rendkívül óvintézkedések foganatosítása rendeltetett el. Okot ezen intézkedésre a város U-rületén felmerült legujabbi csoportosulások s az esek által elkövetett jogtalan eljárás szol gáltaltftk. Meggyőződve vagyok ugyan arról, hogy Szojuuathely varos polgársága hasonló csoporLoiUiásoktó. magát távol tartja, s a város becsüietének megőrzését eisŐrendü feladatának ismer\', nehogy azonban egyeaek izgatásai fcüio nöseu ss ifjabb nemzedéket hasonló es»-portosulásokra csábitsák, ez által a vár»* becsületét kocxkára tegyék s ennek * rendfentarláasal kapcso.atoaköltségei. sza-poritsák: kötelességemnek tartom a város polgárságát a kösbékc éa nyugalom fentartására inteni, segyuttal azon súlyos következőién vekre utalni, melyeket az egyeo csoportosulások állal akár szemO-Iyesen akár dolgokon elkövelet; erőssak a büntető törvény szerint okvetlen maga után von. A büntető törvény 175. 176. §-a az ilyen jogelienesaézeket a következő módon büntetik! 175. §- Hí valamely csoport azon czélból, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövesen el, valakinek lakába, lUleti helyisegébe, vagy bekerített birtokába betart, a csoportnak mindenik tagjs. a magánosok elleni erőszak büntette miatt kél évi? terjedhető börtönnel büntetendő. 176. Ha pedig valamely csoport nyilt helyen akár ssemétyeken akár dolgokon követ el erő szakot, mindenik tagja három évig terjed hetó börtönnel büotetendő. As egyes felekezetek elleni gyűlölet hirdetésé\', a büntető törvény 172. §-a következőleg bünteti: 172. §. A ki hatóságoknak tor vényes hatáskörükben kiadott rendeie. meghagyása, határozata ellen, ecgedfl-lenaégre egyenes felhívást intés vagy terjeszt: két évig terjedhető álkamfogháx-zal és ezer forintig pénzbüutelessel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri ast; aki a 171. §-bau meghatározott módon vaia-mely osztály t, nemzetiségei, fagy híl-
flTJSZOÍÍBGYKDIK: ívfoltam.
zalai közlök;
jULIÜS 23-in 1882.
jelekezelet, gyűlöletre a máeík ellen, ugy szintén as U: a ki tulajdon vagy a ht-¦atság jogintézménye ellen iigzt, Tiaateít polgártársak! Szombathely város polgársága a szabadság, egyenlőség él testvéri-lég magasilos eszméjének mindig egyik elóbarcsoss volt, esen eszmék iránti rs-gasikodáa emelte fel városnak hírnevet, urtózkodjunk tehát minden olyan eljá-rástól, mely városunk becsületét esen eszmék megtagadása által kompromit láthatná. Szombathely, 1882. július 11-én. Grimm Károly, polgármester.
A közönség köréből.*)
Nyílt válaszokra viszont válasz. A .Zalai Közlöny* ől-ik számában a megürült galamboki körjegy sói állomás betöltését tárgyszó tudósítást midón aozzé tenni elhatároztam, koránt sem lobegeit szemeim előtt más, mint a közügy előmozdítása, — «toa közügyé, mely végett nálunk a hatóságoknak azámtaUu kellemetlensége, a azövetke fett községeknek pedig temérdek kára es aaklatáas egymást érte.
A választásnál tehát az volt a ctél, bogy oiy egyén válasrtaasók, akt tekintélye* éc egyottal szakavatott egyén is Enuek egyszerű beigasoltaára, ugy hisswm elég ieend, ha aat állítom, hogy én a pályázok közül, akár melyik keresett ia meg, azon nyilatkozatot adtam, bogy aaavamat az utolsó peresig senkibe* sem adom, — *Őt sógorom levén egyik pályásé, még a mellett sem tettem egy lépést sem.
Ait azonban előre kinyilvánítottam, hogy bárki fog pályázni, s ások tőiül bárki t\'og többségre }utni, osak ica^uiéiyea és alkalmas egyén legyen, nem bánom — de, bogy Stárzsinssky György legyen megválasztva, annak ellene lessek, mert tudom, bogy a galamboki körjegyzői állás betöltésére s bonyolult Ügyei rendezésére, ma még elégtelen. Tehát koránlaem vésetett engem személyes elle issei v, mert St hálámnál talán legtöbbször megfordult, s az ma is nyitva álJ előtte, de — mert azl is tudom, bogy ez által jövőjét tette volna ki, mii rénzről pedig a községeknek szerzett volna legtöbb bajt, — azért rouzalanum kellett föllépését, — de A mikor ezt teltem, hasznára voltam jövőjét tekintve.
De osl ó maga ia belátta azon nyilatkozata kiadásával, melyben a fellebbezést akaratával ellenesnek nyifvánilá, de már elég kéaón volt
Mindezek dacaára, as általam irt cukare, e lapok 54—Ö5-ik számában három oldalról Ís történt válaszadás.
De minthogy azokban a közügy érdekét egészen mellőzá, tehát saánt-szandékosan elferdített, más részrő1 minden ierfiasaágot uel&ulÖzÓ, de különösen magyar embert arczátlauaággal bélyeg*\' kifejezetek történtek — kény leienitve érzem uzokut együgyű saerzőjüknek lep lezetlenül visszaadni.
Minek előtte azonban tárgyamra áttérnék, v agyi* Körmendy é* Hal áss uraknak választ aduék, a ,Zaiai Köz iouy\'-nek f. évi julíus ö án megjelent D-i - i k számában Lendvay Ferencz köz-at-gi képviselő aláiráasal megjelent ét SiaríBinszky György vódeíme, mint hi-\\atian vendég czikkéro kívánok röviden válaszolni, — ngy olo. este Ive tLencrai urat, hogy csikkével át. mellett nem csak nem haatnáh, hanem inkább ártott esen kifejezésével, sHogy segéd ke zet nyújtson az ármánynaz, mely úgyis elég hatalmas arra uézve, hogy a védte-leo ártatlanságot agyon vagdalna***.* Különben esi k kjét Ügy el memre méltónak már csak azért som tarthatta, mert jól tudom, bogy annak ügyeimét, akit e asavak illetnek, * büntető-törvény könyv szakaszainak alkalmaztatása nélkül ki ne m kerülte.
Válaszom tehát egyszerű s csak annyi, hogy/ n bajosai, én pedig galaia-boki kösoégi képviselő vagyok, — bogy mi lőrtéuik Bajcsan, ahoz semmi közöm, de ugy viszont másnak, annál ink*bb önnek a galamboki közügyekhez semmi köze. Azért jó lesz, ha tanácsát Önmaga é* tanítványai réssére tartja fönn, nehogy ugy járjon, mint a veréb, meiy magáról megfeledkezve, másnak szolgáit tanácsosai. Arról is biztosithatom, hogy Galambok semmiféle tekintetben Bsjcaára nem szorul tanácsért. Végül jegyezze me6> Q°óy jövőben hívatlan vendégnek suhsejiLJnálgasaa magát, mert az olcsó vs-limi. ÜujJgáljou ez egystersmindenkorr* I Ke-t Galambokon 1882, jui. 14-óu.
SZABÓ LAJOS községi képviselő.
A második csikk ugyancsak a .Zalai KüsJöny" 54 ik számában Kör-meudy Sándor Voil kor jegy tő és m. kir. postamester aláírassál Jelent meg.
Melyre, miután ő maga kényaserit, kell, hogy egész terjedelemben feleljek, — mert a mellett, hogy áltutakoajárv*, magát nevetségessé teszi, még rágalmaz i* (amint ezt szokta volt tenni.)
») E rovat-an koalBttskért sem alaki-as« tartalmi tekintetben /eielösséret nem vállal
¦serk.
Aat állítja Körmendy ur, hogy én ót a nyUvánosság elé vittem, — nagyon csalatkcsik, mart már előbb megfordult a nyilvánosság előtt, mielőtt én csikkemé\', koszé tettem. Hogy lekellett mondania, as természetes es tudva levő dolog, mindenki előtt, mert táját mags okozta eljárása miatt állása tarthatlan volt, t ha est sem testi, elmozdítása kíkerülhetet-lenné válik, amikor.még szerény potiács-káját U sir ess Lette volna. Nagy kérdés, ha még nem jön-e szóba?
Ast is állítja Körmendy ur, hogy Galambokra majdnem egy időben jöttünk, — as ígaa, csak hogy aszal a kü-íömbsóggel, bogy én választás, ő pádig erőszak ntján.
Arra nézve pedig, hogy én 63—66 — 70 és 72-ik években, tehát több izben vádat emeltem ellene, mint hasug álHtást vissza kall utasítanom.
Hogy az 1871-ik évi községbiró vizsgálatot rendeltetett ellenu, arra azonban nagyou jól emlékszem, mert az akkori járás szolgabirájf-val mint vendég a köaségbiró házához lesétáltam s mint hallgató reszt vettem as ellene fölmerült • megkezdett vizsgálatban, — esért talán hosszú emlékező tehetségét nem kell igen megfesti teni, ha emlékestetem, bogy én még as nap éjjelén (mivel ő még megtűr* nem veit) titkon értesttettem ax Ügy állásáról. Vagy talán ez il kenyéririgység ?
Hogy miként álít már akkor a község ügye, eilehet gondolni, amikor 1866-67—68-69 és 70-ik évekről bátra volt a községbirák számadása, — különben ezt részletezni nagyon Ís hozz-ssadalmas volnat .elég ha a víssgálatról a hatóság által fölvett jegyzőkönyv hi-eles tanúságot ad, amely alkalommal kimondatott, bogy a közügy ily állapotban tarthatlanná vált.
Fölhozza továöhá Körmendy nr, bogy 1880-ik év október hó 31-én Galambokon elhalt özvegy Takáos Imrén é temetése után tartott halottas torban (hol mindig rendes vendég szoktam lenni), sikerült a nép nyugalmát fölizgatni, i Őtel birájávsl sikkasstásrÓl vádolni.
Lrre ki kell jelentenem, "hogy ez szemtelen rágalom, t mint ilyent vissza kell utasítanom. Hogy én, h* kedvem tartja, megválasztva a helyet és körül* ményt s elmegyek a halottas házhox — aminthogy a nevezett helyre i* elmen lem, mert vau eset. bogy attól a többesori felszóli tás köveikestében magamat tőimen teni nem tudom, es igas s est nem csak Körmendy ur, de senki kedvéért el oem tagadom.
De tagadom éa mint piszkos állítását viasza azármaltatom, bogy én a nevetett helyen izgattam volna, tanúim erre nézve ax ott jelen volt 1874—76 — 79 ik volt birok és as 1877. évi hely biró.
A valóság abban áll, hogy as alkalommal egy volt — a már ember korra fejlődött tanítványom azl a kérdést intette hozzám, mint községi képviselő, — adjak neki arról tol világosítást, váljon mi alapon aaedeük a község adóforint a tán \'?0 krsjcxárjával miután sem nem épitet tünk, sem nem vettünk semmit?
L váratlan kérdésre sem éa, sem pedig a jelen volt képviselők egyenes választ adni nem voltunk képesek, L.ert a helyben hagyott „költségvetést* még nem láttuk, képviselő üléspedig ugyanaz év május 16-tól fogva nem tartatott. Mégis megnyugtatására az illetőnek asonban annyit mondtam, hogy a legközelebbi képviaelőüléabee meggyőződést fogok szerezni, amikor * dolgot köztudomásúvá fogom tétetni.
As ügy nem sokáig hagyott magára! váratni, mert néhány napra, csakugyan képsizeiőülss Urtatyaa, s, község bírája főlhivatott, — hoe\'y adjon felvilágosítást, valljon a községi pótlék mi alapon szedetik 20 krjával?
A köaségbiró Körmendy orra utalt, s azt nyilváaúlá, bogy az a jegyző ur akarata, hogy mi a!apon asedetik 20 kr, azt vollaképea ő sem tudja.
Erre figyelmessé lőn az elöljáróság a képviselciettÜlettel együtt s azonnal saját kebeléből kiküldött egy 4 tagu bizottságot, hogy sz ügyet vizsgálja meg.
A bizottság azonnal követelte i költségvetést, de Körmendy ur sst a megyéről még vissza nem érkezettnek, de i képviselőség által aiáírtnak jelentette ki, ami azonban hazugságon alapult, mert néhány napra alá sem írva s föl sem terjesztve szégyen pírral átadta.
A bitottság most kénytelen volt as alapot előkivánui b a födösendő összeget körülbelül megállapítani.
De minthogy ismét 187?-ik évről a bírói számadások elkéssitve\'éa bemutatva nem voltak, j melyek elkészítése bár 1880. május 16-án tartott kép viselőül ó*-bee jegysőkönyvi határolt folytán, (de e, jegyzőkönyv és vele 1S76-IÓI minden jegyzőkönyv el vaa rejtse) 80, B.p alatt elkészítve bemutaLandók leltek volna — Körmendy ur által, a bizottság megtudva ast, bogy as 1877-1878 ét 3879-ik évi birók.-.áí több százra menő községi pótlék fektsik, a meiy befizettetik a a hátralék
Látva ast is, hogy 1877-78 és 79 érékben minden sdÓ forint után 6 — 7 krrsl több pótlék ssedeteit, a bisottság kénytelen volt as ügyet a hatóságnak följelenteni, aki a vizsgálatot elrendelvén, s valóságot a fentebbiek szerint volt kénytelen észlelni.
Hogy ez valóság, a hatóság által felvett vizsgálati jegyzőkönyv erről min-donkor tanúskodik.
Azon nevetséges állítás* Körmendy urnák, hogy nálam ss első oastályomban hibás számtani héplet lett volna fölírva, azt meghazudtolja és együgyű nevetség táigyává teszi, sőt a tanmódboz nem is konyitó tökfilkóvá teszi maga a 3-ik csikk irója, akiepéskedéaével miután nála assemélyes érdek nem győzhet ett-roes akaratával a képben csakugyan agy találta csikkjében kiírni, amint azt valóban fölírva látta és amint annak kell lenni.
Különben ís éa még Körmendy úrtól soha semmit, de ő már nyilvánosan it kijelentette, hogy tanítványaim vizsga feleleteiből tanult valamit.
Ami as iskolaépitési költség számadását, ugy a mesvari Laknál épült pajtát illeti, csak annyit jc^ysek meg, hogy a midón a vállslkosók tisztában kielégíttetnek, ai iskolssséki pénztárnok, kinél a számadás minden órát késsen van, nem fogja azt évről evrs halogatni, mint Körmendy ur a bírói ssAmadásokat, hanem befogja ast mutatni.
A mesteri laknál épült pajtára pe dig csak annyit, míután ast a hatóság vette kezéhes elíntésés végett, — ahhoz önnek semmi köse.
Végül tanalj* meg Körmendy ur, bá még máskor tollat emel, maradjon tUites*ége*en e tárgy mellett, mert a rá galomért hamar a körmére koppantanak as embernek. Egyébiránt ha kívánj*, hogy még részletezzem viselt közügyeit, ¦sivesen megteszem, mert számtalan van birtokomban, — most Lton ban azokat elhallgatom.
Galambok, -18ö2. íuk 16 án.
SZABÓ LAJOS,
kántortanító és köt*, képviselő.
Válaszra, viszont válasz.
A .Zalai Közlöny\' 55*ik számában Halász Imre ev. ref. lelkész ur, a mily meggondolatlan, ép ugy * jósán érzésű s vendégszerető magyar ember érzésével ellenkező s magát megutáltató egyént tüntet fal, — kerüli a község] njomaastó helyze\'ét b srrél semmit sem szól, inkább * helyett felkarol minden hasug*ágot,ha-ism rátogást ét utoljára ami jellemat, föl ís panaszol.
Kerüli a kását, mert az éget, gondolja magában, mit neki a közügy, s nép nyugalma, csak neki fizessen meg, a többivel nem törődik. Pedig az ilyenféh egyének nem méltók az egyesek elizme résére é* a község bJŰájára.
Azért haddverjék agy oo aajátsz* v *i. A választásra nézve ast iria Haláss Imre letkéts ur, — hogy sokkal jobbnak (tehát nem jobban) tisztei: a volt válasz tás elnök tek. Svatücs Károly urnák mind saemélyes, mind szolgabírói hí talon állását,[minrsem eljárását a nyilvánosság előtt TZellóztease, elégnek tartja, hogy 25 képviselő társával a választás színhelyén egy bangái cg elhatárolva, — azonnali fellebbezést jogukkal éltek, -melyre réssrehsjtatlsn válstst\'vár, t i as aliapáu ur igazságosságára hír átkozik* Hogy mi képen liasteli Halász Imre leikéss ur s váiazatás volt elnökét ét hogyan kívánt a közügynek ártani, álljanak itt saját szavai:
Haláss Imre lelkész ur nem egyaser hanem lűbhaaur kiayitvánitotta, hogy tek. Svasties Károly arat, nem csak nem tiszteli, de gyűlöli és csak azért sem szavas arra, akit az ajál, mert Ő ajánlja, pedig tudtommal Talabért neki nem is ajánlotta, következesképen siédelgét fogU körűi a lelkész urat, mert vagy akkor nem mondott igazat, — amikor csikkjét irta, vagy akkor amikor beszélt.
De ugyan ekkor 25 képviselőről is tesz említést, — már hogy hogyan tudja azokat előállítani, azt nem tudom, de annyit bátran elmondhatok, hogy a szövetkezett községekben 52\'képviselŐ kösűJ 46 sn Talabér pártján vannak. Mindenesetre a kitűnő ssámüó lelkész ur, aki a rendes számUni képleteket ís hibásan látta, a táblákon, képviselő társai közül egyet háromnak olvasott, — ezt azonban nem csodálom, mert....
Ast is állítja Haláss Imre lelkész ur, hogy én ezikkemben közfelkiáltásról alább pedig szavazatok nyilvánításáról szóltam. No már ez lelkészhez nem illő elferdités, mert tették czikkemet elol rssní, ott nam közfelkiáltás, hsnem felkiáltásról van szó. Hogy valaki testileg ily rövid látó, tudom sajnálni, de ha még szellemileg is rÖV>d látó, akkor azánako-sásemat kell falette kinyilvánítani.
JAzt kívánja Haláss Imre leikéss nr) hogy bizonyítsam be, ki volt s bérencze. A felelet igen egyszerű, nem más, mini as, aki a tsvart elŐideső iratát, házról Lázra Bserte-sséjjel hordozta. — Hogy a
tudok, bogy annak némely tételeir*, * büntető törvény alk.\'masása el nem marad.
Fölhozza továbbá Halásr Imre lelkész ur, hogy tőlem értelmet nem tanul, mert a terméssetrajit éa mennyiségtant nem jól tanítom.
Al első állítása, valamint minden szavai hazugok, — megegyeznek azon tenynyet, amidőn a köaségbiró jelenlétemben as nteskn támadta meg, hogy a postára vonatkozó ssavajt elferdítve adta — szóval as elöljáróságot — kom pro mitálta.
A második állításával elárulja a leikéss ur a v*stag tudatlanságát, mert nem vess s kesébe .Fejszámolási Mód-szertsnt" valaminí elárulja sst is, bogy soha sem látogatja a számtani érákat as iskolában, ssóval annyit ert a számtan késeléséhez, mint as ujoucs tanuló, mert másként tudnia kellene, bogy as a •zámtani képlet, melyet ön hibásnak nyilvánított, csak ia a sserént kezelendő, nem pedig az ön kifiozamodott módszer tans szerest, vagyis
kivonó
1—1—0
a-j—4
1 4-3
1 -6=5 osztó 1:1—1 1:2 2 1:3—3 1:4=4 1:5=5 1:6—6
beszédeik 1880-ik évre a fedezendő óta folyamodásában\'minő tételek voltak, — szeget egészben pótolj*. azt végig nem tadom, de .nnyit mégis
szorzó 1X1—1 1X2=2 1X3=3 1X4^4 1X5=5 1X6=6
Minthogy ebből be.áthatja epéUk-détét, hogy rágalom vol:, moit tehát én kérdezem, váljon önérzetes eljárás volt-e Öntől, saját hasánál és aj pinczeporen ezt elferditre beszélni vendégek előtt.
Ideiilik ám : Oh tempera I Oh móres! Fél tevábbá, bogy híveit ellene zúdítom, soha *e féljen én tőlem, hisz a* ily eljárásaival önmaga zúdítja azokat magára, vagy lalán ugy jz érzi, — hogy már fői vsának indulva? Éppen sem csodálom.
Fölhányja, bogy néhányszor as ssstalánál késemet megtöröltem. Az igaz, hogy voltam nála, de ő ia volt nálam, nem mondom, hogy löbhasör, de annyiszor bizonyosan. De nekem iohasem Is jutott volna essembe, bogy még ext is a jegyző választásba belekeverjem, mert tudja meg lelkész ur, hogy es áJtal nem csak engem bántott meg, hsnem mindazokat kis Önnél megfordultak, ezzel kiadta magáréi azon szegénységi bizonyítványt, mely Önt, mint nem vendégszerető magyai embert jellemzi.
Jéjlessest mindenkinek megjegyezni Végül szánUaándékoaan utolján hagy tam csikkjének szon kitételét, — mintha as általam kiszí tett ellenirat aláíratása végett 2 napig falaztam s ís kólámat elhagytam volna.
Minthogy esen ráfogá* hivatalos állásomat is megtámadja s s fentebb föl hozottakat égessen betetőzi, ennélfogva kijelentem, hogy esérdemben a törvényes eljárást a legkoselebb öc ellen meg indítom.
Utoljára még c**k annyit, hogy i közügyel kár volt rágsjommal betetőzni Galrabok, 1882- jut 16.
SZABÓ LAJOS,
kántor tanító és köss. képviselő.
Egyveleg.
— Hoszter szökése. Hosster Ffl löp a várpalotai kiiucsssarss gyilkosság elkövetője hétfőn délben megszökött börtönéből. E meglepő hír nagy gyorsat dg. gal terjedt el a városban a általános rémületet keltett. Csakhamar nyilvános tágra jutottak a szökés részletei ís a városszerte etekről neszélt mindenki. Hosster a déli órákban oseJláját söpörte e észrevévén, hogy körülötte csak egyetlen-egy Őr van, kivette a zsebében tartogstoti paprikát s hirtelen as őr szemébe szórta. Mialatt a porul jári ember ssemeit törülgette, a fogoly az üret dolgozó szobán áthaladva, abba a kis kertbe ment, hol a rabokat sétáltatni esoktik. Ennek kerilé sén átmászva, leertsskedeU a vár éjszaki oldalán. Beugrott Devics kanonok udvarára t a hát kapuján at utcsára ment. Itt futásnak eredt; 6 püspöki palotát eb hagyva, felkúszott a Georgi-féle ház tete jére s meokuzta magát a kémény mögött. Gergelyi és Szenté polgárok meghálták öt a tetőn kiállásaikkal tömérdek embert csődítettek a hás elé. Hosster folyvást integetett nekik, hogy hallgassanak, de a polgárok kösül többen fölakartak noásxni s haafödélre, hogy a szökevényt elfogják. Esalatt megérkezett A dler várnagyét a börtönórök segítségével elfogta a gyilkost. Ujabb adatok a következők: Hosster Fülöp a várpalota rablógyilkos azoké*! kísérletének rézsleleiről s következőkel írhatom: Hosster hétfőn délelőtt nagyou izgatottan Tiselte magát, fekete szalon ruhájába Öl-.özött ¦ tsl ét alá sétált
csellijában. A rabok ebédjét valamivé! a déü 12 óra előtt stoklák szétoszlani, ekkor kapott Hoszter ís enni. MíaUtí Hoez-ter ebédelt, a szolgálatban levő borionór-nek, ki reá ügyelt fel, felesége ebédet hozott a azért, hogy ebédilhessen, felváltótta az d. kulcsos őr, kit Illitmann Ferencznek neveznek. Illíimsan elfoglal ráa Órállomá-sát, kopogtatást hallott Hoszter börtönének ajtaján. Oda megy, benéz az ajtón lovú kis ablakon, ekkor Hoszter azt mondja neki: „Legyen szíves adjon be egy seprűt, edényemel mosva, elvizeztem és rondítottam a börtönt, hadd aöpörjem Ai mitsem gyanítva, söprüt bu totl elő, kinyitotta a börtötmjiót ü e szavakkal; ,No kutya, meghalás, nem i\'.rá saáíss többet!" reá rohant, a markában készen levő roegoodveei\'ett és sóval kevert paprikát ssemébe vágta, korkuo ragadta a mu\'ató ujjával gégéjét tgyikezett kiszakítani, ugy bogy ez őr nyaka mnat ís meg van dagadva. Míg Hoszter erólktt dött, hogy as ért saját börtönébe tárja vagy megfojtsa, az őr főleg arra ügyelt, hogy Hosster valahogy a fegyvert ki te csavarja keséből. A dullakodásazzal végződött, hogy Hosster lllitmsnDt földhez vágta éa a harmadik föidatstti folyosón régig futva, t várnagy lakása felé rohant főt a földszintre, A fegyveres őr, ki • folyosó végén áTlt, látta skáládé-HoáYtert, de meglepetésében nem voh annyi ideje, bogy rá lőjön.. — Hoszier es si*.;-. a megyeház-zavarára fölérve, at kí felhalmo sott fara macska ügyességére! fej mászott es onnét leugrott a három vagy négy öl magasságú falról Devics kanonok udvarába, majd halálra ijesetve a nőcselédei, kí épen a kapat akarta bezárni. Ez ugrás azonban aserencaétien volt, mert Hoszter a mellett, hogy jobb tenyerét és mellé\', súlyosan magtérté, még ballábát js-kie mértékuec kinczámította.Daczára ennek; Devio* udvarából ki és ahárom-ségy esjtr lábnyi távolra eső Sst. Senedekhegjri-menekűlve, onnét a ^iniegy \' két ;.ts; mélységben lekvó Georgi könyvkötőink háza tetejére ve\'.é magát s ott & szikié s kémény közé husódot:. Mia; ezeket H<sls-ter Fülöp elkövette, sz alatt a Dörtón^és megyeházban s legnagyobb zavar usn.!-goU. Illitmann elkiáiU magát: „Oda v^.-gyünk, megszokott Hosster I- As 6«9k fegyvert kspkodva, a aaökevóny után lo áuntsk, de ast már nem láthatták, ctkk mások ulbaigazitazai után üldözték a afc-nekü-öt, Georgi könyvkötő •• -. ¦-?,: ebédjet, kiment udvarára e bámulva látta az összegyűlt népet, kik Hotztert k«*SH-ték. Fölnéz a ház tetejére, hát olt Islja meglapulva Husiiért. A gyilkos muWtó ujjának intésével kérte Georgii\' halíja-tásra, de ^kkor már többen ís meglátták és az odai-rkió Adler várnagy aj kacséiy háztetőre máasva, torkon ragadta » bzű-kevényt, kítaaután lehalva, Posta hhwr Őrmester áitai hozott kötéliel megkölíls-tek. Midőn elfogták, azt mondi: ha nftbg egy negyed órával később jönnek, aerr találnak Veszprémben. Midőn kezét a kötéllel megssoritottsk, kikérte magának, bogy vele ne gorombáskodjanak. Essjk-után as odsérkaseit b ürtíiaő r ö k vífs-•iskisérték s gyilkost a kir. trvBzék baV-tönébe, itt meglátva az ossaemarcrtngeit lllitmaat, azt monda aeki: EÜssönsgrac . én magát ugyís tönkretettem." Hostfer bűnielé Ül 24 órai kurtavasra vertes: a büntetést zúgolódva fogadta. Hogy Hoszter a sót és paprikát hol Tette, arról ssK-féte verzió kering. Azt ís beszélik, bogy a asomasédo* kanonok hisibél. a szoigfió leányok dobálták le aeki, mikor aétllt, de a legvalószínűbb as, hogy akkor szecte össze, midőn tisztogatás alkalmával? a könnyebbesakkor mankába lévő rabfk Brobájábs aártáfc. IIHtmac Ferenci bör-lönórt a kir. ügyész szoLgiktából stootai elbocaájlotta, mert * bo«Üot;*iót csak hit-tönőrsaeeternsk vaa jogauaa kinyitni. jJD.
Irodalom
— A „Gazdasági átémök- oziaiü metőgasdacági és műszaki hetilap i*g utóbb megjelent számai ismét Örreodetea tanúságot nynjunak azon elíam<-ré*re méltó törekvésről, melylyel e nagy gozG-dsl ét kiváló szakértelemmel sierkesztstt a igen díszesen kiállított lap * gazdasági ét technikai ssakismeretekét terjesztenÍ~ ¦: fejleszteni igyeksiik. Ennek igazolására elég legyen utalnánk a l*p gazdagc\'és változatos tartalmára, melyből tájékozásai köiöljük a következő csikkeket :\'A gépkezelök és fűtők szakszerű kiképex-teiéee, — Amerikai mezőgazdasági viszonyai b azea befolyása Európa mezőgazdaságára. — A Gotthardvasui. (Képpsl. — A La-Menche csatornái slagul. (Kép pel.) — A fafaragás s Sohwsrtr*r*ldb*c A Tissavölgy rendezéséről. L. Pastanr (srctképpel.y — Ssess-lepárlÓ (képpel,) Beton lépcső (képpel.) A paatfaeon.épitesé hoz. Gonda Bélától. — Stesziiz.. iskoja. Dr. Kotutánytól. A malmok viiágitásá.-ó Kasánfütés petróleummal. A V01*m«e fény a meaőgasdaság tzolgálalábast. A vasipar FoiaóMagyi-rorsaágon. A kanger-malmokról. Magvar indigó-gyártás stb. A ,Ga*da*ágl Mérnek" előfizetési ár,. negyedévreS tVtxTtflns^ttf llrTeT^JpwRn, csillag u. 3. ss. á.
HÜSZOKEGTÍDIK KYIOLYAM
A t AI K Ô Z L Ö I_!
JDTJOB 23-átt 1888.
\'A vasuti uj menefrenil.
iForuMVáiijr L*
E a o i s e k
Érkeuk Iudo.1
I
t.») Pécsuja.J
—Karcs l.hüí.lfip. 3 or* ,iUJv.vc iSoprenb.)
2.\'10 Ó 80 p. li Ó. 2p |i--t! t.rt
, «»T.f.) J 1
3. 4 (j 11 p 5Í. 15 p jjrjt-jj
Ib) Barcs-Bées-; Djbsrj. l.|ll Ara fi» 5 p-flejj j\'«t.
2. Il fi 6.87 p. fi Ó 15 p.,\'reg. v.von.
(«.v.Za-
¦ kioybóL)I S.\' 1 4. il p. j 2 6.55 p.
II. *) Bpeit-!
Pragerbofî.1 86 fi p. 2 6 45p.
2.Ü10Ó. 30 p ili\' 6.50 p 8 !4. 4.81 p -i 6.57 p.
I (t. t.) j
b; Präger*.-\'J
Bpeit. 1 ,5 ó. 5S p. I 6. ó 8 p
2.|l Ó. 11 p. I S Ó 6 p. .[d.O. «z. t.
3. II J. I0p II ?.36 p.jejî
l: (?* t.) I ¦ ____F
mesaé légy üt, hogy mindén" engedélye-tett á « t i d j k t meg van külön
jegye. ,
Az érczburot- és parafára fordulásáéit küliícösen .-. figyelem, hogy a valódi vizek ne cseréitesseock ffi u linzi! ta\'; kai. mire csak ezáltal léBét legjobban Ismerni;
A valódi Rádai savanyu kutunk érczbnrkán mutatkozik, középet^ egy ke rék.meiy körzetbe, e szavakat viaelí:
Rádai savanyu-kut 1882.
Minden parafa alsó részén, valamint az üvegnek befordított végén beégetve f. helységnevei „Radeln" viselj.
Ki nekünk r^yéneket megneveznek kik más -ríset Rádaiaavanyn-kut gyanánt árusítnak el, oivkép neveznek meg, hogy egy bi\'.-atalos bizonyítékot tudnak elÓ tou\'atxi, tólünk illó jutalmat uyereod.
A Rádai savanyúkút gyógyintézetének igazgatósága.
633 1 — 1. Posta Radkersbnrg
FflklÓs azerkeaztó: 8ZALAI SÍPÍD0R Társszerkesztő: RÁKÓCZI BERNAT.
1ST y llttó z-.*)
melyek az ásványvizekkel történnek, meghagyják nekünk, bogy a t. cs. fogyasztó kötönséget maga érdekében figyel
E rovat alatt közlöttért felsJS—Bftt aem vállal a Szerk
Első ranp sgé^zséc- é& LSztall-YU.
Í estartelomöagatib bor- es ütni oe-forrás
SALVATQR
vastartalom nélkül, Qaza\\^j tertn $zéi*s<iiTtartaiommal
borsra NátrDnés ummi Littionliaii
l0-3;M3 litMfcént [0-12196 ltter*ént1 Llpécil \'orrás igazgatásig Eperjesen
feUpbatí. minden ásvánvviskéreskedésbtn és a legtshb iry6fyi«ertarti*n
Fóratíár: Eiestaty L BHapssteE.
H I R D ET E S E K.
Arv. hirdetmény.
Alulirt kir. bir. vé; ráhajtó as ISS 1. évi 60 t. cz. 102. § a értelmében közhírré teszi, hogy az sdad-lendvai kír. járá-sirö sag 1243/82. végzése folytán Lénk Sámuel soproni lakos részér?, Bíró István s társai dimefó\'Idi lakosoknál 565 frt 50 kr. követeiéi végett 1882. évt márczius 17 én teljesített végrehajtás és következő tárgyak foglaltattak le.
I. Kémes Jánosnál lefogialutatott. Kél zsemle szórü ökör, egy tehén
és sgy bika borjn 215 frt becsirha.
II. Tóth Istvánná!
Két ló. egy két éves csikó éa egy vasttngelyes szekér 190 frt.
III. SzabóI Jánosnál.
Egy uj 7astengeíjea szekér és 300 liter bor 55 frt becs ár ban.
IV. Bíró István utódinái.
Egy vas tengelyes szekér, kél kereszt ""pr: sSy 2 éves ée egy 1 éves üsző s egy kupacstrágya 81 frt becaárban.
Mely lefoglalt tárgyak Dömeföldóu alperesek lakásán 1882. évi július 31-ik napján délelőtti 10 órakor azonnali Esetés mellett eladatnak.
Kell Alsó Lendván, 1882" jul. 16-án.
634 l-l. ZAKÓ DÁNIEL.
kir. bir. végreb-jtd.
BEB8ER orvosi
K ATRANY-SZAPPANA f
orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban & legnagyobb ST hatással bastnáltatik ít
mindennemű bőrkiütések ellen, L
kfllőnosen idült és tÖmCrök, rOh, ótrar és ó.3di kiütések, ugyszinte veres orr, faaydag, izzóláb, faj- és szaiálpikkelv. Berger UtrijiyazaBaaa^O\'o fakátrinyt tartalmaz és igen elkfll3nitend5 a más forgalomban lüvo kátrányszappanoktól-A csalások elkerfllése végett kéressék világosan Berger kátrány-szappans. és ügyeltessék az ismert védjegyre 474 12—24.
Makacs bórszenvédéseknél a kátrány-szappan helyett hatással hassnáltstik
BuTpr oryosi UMv tíi-szapia
ás azon esetben, ha ez szükiégeltKno, agy kéressék OSlKfs a Berner-feJe kátrány kén-szappan, micLhotry a külföldi utánzások er-\'dmenvleit-\'u Msaitaények. Mint gyengébb kátrány-szappan m-\'ílGiésre minden
tisztátlanság a. börö n,
éi fejkiBtések iryeimekelniél, valamint eddig •\' . •sápit* stszsdás-
éa Íeftfc-Bzappae rairid.?r.r.&p; hasinál al ra szolgál
BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A,
mely S59,c Gljcer.nt tartalmaz és finoman van illatosítva.
fc Minden fajt írnak darabja 35 kr. ntasítAssal ecyTitt, "Vfl
Ffiszétküidéa: HELL G. gytfgyszerészaél TROPPÁBAM Raktárak: Késs-c van mindt-n ^oropal cvógysznrtárban. P8raktár MagT-Katfizs* amámára: PH-ii.KK ÜÉLA UBLUS JÓZ8KF 0ógysz«ré-sekaiL
JJoLL SEIDLITZ-PORA
i minden dchoi cximlapjaj; « »** ! se ón «okíxoro»itott i-zégem van
Csak akkor valódi,
Wnyomva.
80 ír át* a legjobb sik»rek msllptt fönnáll mtn^onnfvnü setsfsetek ét e»észtéit akadályok, fmict étváfryhiánr. h&«iorniii). vér tafalás és artsyér ellen. FvíIíök&sqd oly esryánakaak ajinlT*,kik üli életmódot folttatnak.
Hantlsltássk törvényileg baatettetaefc.
Egy iepecstéteít eredeti doboz ára ! frt. o. é.
mmm borszesz sóval
A legmeebiihatóbb önscRélyiő síére s szenvedi* embeviségnok »\' minden beU* *• külsC dyal]adásnál, a legtöbb hctegoéj ellen, mÍB-Sennemfi lebetülések, fej-. fH!- éa fo^fijis. régi sérvek éi nyílt spSnk. 1 rikrekályek, OsxBk, szemgynlladás, mindeonomQ bénulás ss sérülés stb. Stb. ellan.
Üvegekben használati utasitássaí együtt CO kr. c. é.
Hal-májolaj.
KrohníLée társától Bergenben-(KorvégÜban.)
E=en halmáj isirolaj valamennyi, a kere-kedelemben t «.j küzoö az •zyedHÜ.niery orvosi a\'élokra használtató.
Ara egy üvegnek használati utasitássaí i frt.
Moll
• F ö átállítás A- gyógyszerész, cs. kir. ndvari szállítónál, Bt*€S
Tachlaabec.
Raktár az állani minden hírneves gvógvsiertirábaii vagy füncr-k-íreskeáésébeo. Raktár nélküli helységekben ma^inegyének nagypbh megrendeléseknél megfelelő árieengedésben réssestüaek.
A t 62. kCionség kéretik határozottan Moll-fÓIo készitmányt rundelni és csak olyanokat elfogzdci, melyek saját óvjegyem ós aláirá-o»zi] vaanzk ellátva.
Haktirak: Hany-Xaslzaa Belus J. gyógy"- fcww 30111 ST^SJ^ Fesselhofer Jórsef, Rosenírld Adolí Rosenborg Feranea, Strím 6s Klem — ialt-Egerazefl Hollósy J E stzi-ßtall I«tl Férd- — Bart» Dome? K — Csákteraya Qsn« L. nyoryweresz. — Kantsvar Babócbay Kita, ftohn J. gyógysi, Th Keeskessv nyogr«.— Raprasftza Worli M. gyí-gy-tltzaj Csacsicorioí 1st. gyógys*. — KeaíÖiely Wünsch F. — Kórcsnc Hátz Ján. — Záfjrí% Irgalmashoc gyógyi*. Mittlbreh S. gyógysz Hol.iac — Sajrez Mesey Ana. gyögysz."— Lttaayt Ksliwoaa\'J.— KapervL-rati ByroTJc» Ad, — Etó-Ee/firazei H.illos*y L E. gyógysz. 451 30—fi2.
"a^"l88Ó-Tk évbeíi 80.000 palaczk, 1881 ik évben 295 000 palaczk lett slszslíitva.
A mohai A fL RT E S - foi rásl
hazánk egyik iegszénsavdusabb
savanyu vize
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emusztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmam alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása ki.-ánatos.
Borral használva már is kiterjedt kedvelísepefc örvend.
Friss tôltésbea sajaâeakor kapîtate
S7-2 9—12
EDESKUTY L.
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren. ,|
Úgyszintén mindsn gyógyszertárban, faszerkaresfeedésben és vendéglőkben. | ^
gsF* 1880-* évben 80,000 palaczk, 1881-ik évben 295,000 salaezk lett elszállítva.
OOOOOOOOOOOCX3000000OCX)OO
Forint
összes értéke a
88 „Trieszti nagy kiállítási Sorsjáték"
ÍOOO xxyeresi33.esri.y-om.el5:
Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 forint.
Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint.
Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint.
Eteken tóval tartalmaz e .onsjiték még egy nveremdojt 10,000 frt, négy nyereményt 3,000 f.-l ^üí?" ,8, •gyeakintí 3,000S% UxenSt .gyeuktoti 1.OÖ0 fri, hnrmiuet -greokioti 500 f-t, 8\'v.ii egy-oieiB.i awi tn, ötven egyenkinti 200 frt, siál egyenkinti 100 frt, kétsxil eg^nkinti 50 írt, ötnaBinegyvinUet .gyenkioti Sö frtos értékű nyereményt. Továbbá tSbii rnns mellétnyer»n|ény b kiáilitúU «H«1 «JnnaeKOMIt_RI.il-
Utnsí társyakb.in.
Egy sorsjegy ára 50 krajezár.
Elárusitások átvétele eszközölhető a
pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél
Budapest, Dorsttya-utcza lté tzim.
Egyea sorsjegyek megrendeléseivel 15 kr postaköltségre küldendő.
_L V
»OOOOOOOOOÖO
Stgj-Ktabahí, nyomatott « ki»4ó tulijdoaos W»jdits Jfaseí gyarsssitói»B.
j^eY-KAfflZSAV 1882. juJios 27-én^
Httazopegyedik éríolyam.
ne <ed írre.....• * ¦
egy szám 10 kr.
HIRDETÉSEK
- hasábos peütsorbftn 7, Eiázodszor
s minden torabbi sorért 5 kr. >"YI LITERBEN .r.ronként 10 kxért Tételnek lei iMncstan illeték minden egyes hjnL\'-tcsért 50 kr. fizetendő.
a lap szellemi réaxét ffietS köziemé-nyék t srtarkesztöhoz, anyagi réttét illető köaleményeli pedig a kiad okoz bemen tr*
iatézendík v > * AflI-í AK IZS/a WtaaalesWz.
Bérmentatlen letelri csat ismén munkatársaktól fogadutoak el.
Kéziratok tissza a«n küldetnek.
-p-Kanizsaváros helyhatóságinak. ,nagy-kanizsai Öak. tűzoltó-egylet*, & ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', „nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület* , uagy-karúzsai kisded-nevelő egyesület% nagy-kanizsai tiszti önsegélyző ssövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s ip«rkunara nagy-kinizsai külvalasziminya3 s több megyei és város
egyesül*t hivatalos értesítője.
Hetenkiül kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalom lap.
Az ídeallsmus hanyatlása ko-raukbüD.
Baboss Lászlótól.
jPessitcum veri azTecuu ve-nenam sna cuiqne ntilitat.* Tacitus.
Ha abból a nézetből :. hogy az ember rendeltetése — érzőkszellemi természetéhez képest is — egyedül csak az anyagi jólét, az élv, a haszon, az önzés; tehát ha magát amaz elvet, mely minden nevezetesebb bölcsészet is kólán ab elve volt s melyet a legutolsó bölcsészig még senkinek sem sikerült erejétől megfosztani, fogta legyen azt fel bármely szempontból: hogy az eszme velünk született, mint Piato, vagy hogy azt az ember maga szerezi,, mint Aristoteles; vagy érzéki szempontból, mint a rómaiak; — az az; ha a szellemi részére vonatkozólag — ^megtagadjak is: elviutbatlannl áll ama logicai szabály, hogy az ész-rjfck és szellemnek, az érzéki, hs nem is alá, de mellé rendelendő, mert bisz a tudomány, a művészet, a társadalom, mint az igaz megismerésére, az emberi élet nemesítésére, a jó meghonosítására rendelt, dicső szüleményei az észnek, az emberiség elóhaladásának eszközei és csak a szellemnek, az észnek köszönhetők.
Igy tehát bátran csodálkozhatunk, ha lépten-nyomon mégis az anyagiságot., az élet szomorú valóságait, a realismus és matériáiismust, a haszon elvét, az önérdeket, a pénzt, az érzékiséget, a természetimádást halljuk hangoztatni; bátran megütközhetünk, ha ismeretes fogalmak, bölcsészeti tételek, vallási bevett dogmikj lelkiismereti tények, szívbeli indulatok, tulajdonságok eltöröltek-nek jelentetnek ki a létérti küzdelemben, ez elvek harczában, mely a franczia forradalomhoz hasonló tevékenységgel és pathossal rontja le az emberiség és hirek hagyományait,
T A R C Z A.
Prózai változás.
Re ám is került a sor, biába tagadnom! Beled bolondultam, mint mondák, ga;*mbom. Nem hitték, hogy drága éltem mis megmarad ; Mi koron megkaptam a végzetei kosarat. SohajtoxLam fájón, kétségbeesetten : ,Dt_nec ígj álmodtam, oh Leh máskép hittem!*
Jüitek mnltik érek. de te megmaradtál, Másodszor meckérréa. rajtam ki nem adtál, limét jöttek, mnltak érek ?1 a házban Gj-ormektiuk kost egyre éktelen aírás Tan. Felsóhajtok sokszor elkeseredetten: „De nem igy álmodtam, oh beh máskép hittem !*
PZÉKELY GUSZTÁV.
A szép bosnyák lány.
írta: fszalay saxdor:
(Folytatás.) IV.
Mtg abban a keserves Bossniában folyt a még keservesebb csatározás, amit ¦ok udvariatlan újságíró rabll-hajszanak bérmált el, addig nekünk is, a kik itthon ítidtuk a magas kormány politikáját, bizony bőven jutott abból a szomorú kép 1>31! Lat luk átkos következményeit annak ténynek, — a mit idegen népek nyelvén ugy binak, hogy occapatiö; — mely tisztességes fogalmat azonban Tisza bá-íjánk, a legmagyarabb folyónak Iegoé-metebb duruszájt ugy determinált, hogy .occupálui annyit tesz, mist valamely onzág fővárosa legmagszabb részen Hen-nek szobrot állítani.
fogalmait és vallását s azokkal ellentétben illó súlypontokra helyezi, haladásának előfeltételeit.
Ha nem mondja is senki, akkor is fogja Ladái mindenki, hogy ma-nap azon zománcz, mely a lélek műveltségének, az ész "Ökélesedésének tartatott, amaz ideálismns, mely az eszmékben azon bizonyos magasztos felfogásában, kivitelében, felkarolásában terjesztésében, hirdetésében nyilvánult: amaz érdeklődés, mely minden ntógondolat és számítás reménye nélkül, mint az elvetett ige vette be magát Krisztus tanításaként a fogékony emberi szivbe; elvek, vonzalmak, közérdekek, melyek a haza, Isten, emberiségre való tekintettel ápoltattak: nincsenek meg és ha megvannak is, nem oly mértékben, mint az előtt, midőn még egyes ál-tanok nem voltak agy elharapédzva a családban, a társadalomban és a közéletben s az érdekelr nem foglalta el ,hiu ambieiók"|kiséretében az emberek összes szellemis érzéki világát.*
Most talán az Isten, az ember, család, a társadalom, sőt maga a „haza" fogalma is. más megítélés alá vétetik s fogalmaik, ugy mint magok, az egyén érdekei szerint nyerik meghatározásokat, ma tán azt sem hisszük, .hogy ezen tartomány, melynek kiterjedését magyar hazának nevezzük századok előtt más népektói mondatott hazának és őseink a Don és Kaspium mellett is magokkal hordozák a hazát," ma már elavult chimera ez Ls, szeretjük azt, mert táplál, megvédjük a külellen-ségtől, mert kötelességünk védtör-vényeínk értelmében; ezt nevezzük helyes felfogásnak !
A család, ez sem az erények s erkölcsi eszmék hazája, a nő sem ama tiszteltebb egyéniség, aki életünk fűszere és nemesitŐ része, ,a természet ugy rendelte; a nőt épen annyira nem nélkülözhetjük, mint a mennyire kellemetlen vele élni* itt
a fölfogása % Meteiinanak. a ki legalább hozzátette még: ,áldozzuk fel az oly rövid élet örömeit a haza érdekeinek, melynek Örök élettel kell bírnia*, de mi hozzá gondoljak, hogy vagyona által kényelmet, összeköttetést teremtünk s biztosítjuk magánkat Örök életünkre, a nő nem kevésbé alantas gondolkozása, rágondol i felszabadulásra, a fényűzés- és hin örömeire.
Hiányzik tohát a család alapításban, ma egy elt-o — ugy mint a nőnevelésben is — ép ugy, mint a társadalomban ax erkölcsi elem az ideálismns, a szív és kedély; amaz elem, amely Örökre kiható erővel az eltörölhetlen léleknemesség bélyegét Ütötte e nélkülőzhetlen isteni intézményre és a fejlődő szellemre — s innét származik, hogy az- ifjú vagy iíjuieány szive s elméje üres és képtelen magasabb eszmék, fogalmak, elvek befogadására, annál inkább azok megtartására és terjesztésére.
Hisz mit tapasztalhatunk, ha körültekintünk — nem az alacsony osztályok között, hol az értelem fejlődésnek, — annál kevésbé szív-képzésnek nyomai föl nem találhatók — a közép nri-osztályban vagy magasabb társadalmi körökben, ha megfigyeljük a gyermek viszonyát szülőihez, tanáraihoz, embertársaihoz, vagy ha megfigyeljük zsenge korát ? A gyermek s hosszantartó tanulási évek nyomása alatt korán kizavarva a család szentélyéből, idegen s iránta részben közönyös, szellemi fejlődésévei és szívbeli képzésével nem törődő egyének gondoskodása alá kerül, akik magukat nevelőknek nem tartva, tstritők és tanítónők gondjaira utalással annak, testi táplálékkal ellátása által nyogíatják meg lelkiismeretüket, míg a szülők a kétes viszonyokkal s a helyzettel mentegetik eljárásuk fonákságát; hisz az anya,
Azon éjjelre, mely an szegény Ercmt elhagyta szülői házit azzj a föltevéssel, bogy ezer veszélylyel megküzd ve Boszniába aenjen, már eióVc tömeget sebesült szállítás volt jelerve.
A városból ezer meg ezer ember ment ki az indóházhoz.
A vasúti étkezőben soknak figyelmét lekötötte egy feketébe Öltözött, siirü fátyollal eltakart arczu nő, ki egyedül és szótlanul Ül\', egyik szöglet-asztalnál.
A nyüzsgí tömeg közül többen fco zolébe léptek és erősen szemügyre vették, de sónak teje meg se moidult s ugy tett mintha a kíváncsiakat esare sem venné.
Egyszerre a vonat éles füttye, — majd a csengetyü hang jelenté, hogy aaon vonat, melyen a sebesültek szállíttatnak, megérkezett.
A jeleavoitak mind egymás hátán tódultak a kijárat felé. Csupán a ftketébe öltözött nő maradt mozdulatlanul.
A sebesültek egyenkint érkeztek az étkezőbe, mindegyik mellett egy egy jóságos angyalként a ";üa volt nők egyike ment.
A terembe lege.ül lépett be — a legszebb hölgy kíséretében — Zágonyi Árpád. Jobb karja föl volt kötve; feltűnő halvány areztn a kialloti szenvedés nyomaival. Míadeaki melegen üdvözölte a derék ifjú\', mindnyájan ismerték, paj. tasai voltak.
A szép sebesült kíséretében közvetlenül oldala mellet: ott volt Marica a szép bosnyák lány. Szemei a mint körülnézett ugy églek, mint ftölét éjben a meteor. Mintha attól fé.t volna, hogy találkozik, valaki, a ki szintén oly édesen tekint arra a szép arra, akii Ő mindeaének neves,
Szegény Marica!
Még a terem közepéig sem értek, midőn a nagy aaöngóst bongást éle* síkoltás mémitotta el.
A fátyolos hölgy eszméletlenül rogyott öaaze.
Többen oda siettek; fölemelték fátylát.
A körülállók ajkairól a bámulat halk szava szállott el.
A fátyolos nő Emma volt.
A következő pillanatban már Zágonyi ia ott volt mellette óe kelté édes szóval, msati; ai zenével.
Marica csak nézelt sötétéit; nem értett semmit
Előtte tátongott a pokol, de nem hitt neki.
Szegény Marica 1
(Folyta liaakőv.)
A halálos koczkák.
HessatbSI forditotta G.....nn J...a.
(Folyt*:ás és vége.)
Ezen szavak után elhagyta a leányt, aki ezorult szivének könyzápo-ráv&l nyitott utat. Így találta őt atyja.
Kedves gyermekem, monda az atya, ugy látom, hogy sirsz? Miféle baj az, amely annyira megindít?
Erre megvallotta Róza, hogy Raiph és Alfréd, mind a ketten megkérték a kezét.
Hm, monda az atya és kit részes]-teaél te előnyben?
Róza szemérmesen lebajtá .fejét és félve kérdó:
z Alfréd aat....«
Atyja szavába vágott:
akiben megvan az érzék gyermekének szívbeli nemesítésére, kedélyének felkeltésére, szellemének és jó indulatainak és n magasztosabb gondolkodási iránynak beszivárogta tására, a kitől a gyermek érzésének, jenemének, szóval egész életének iránya, szellemviiága függ, ekként szomorún kénytelen tapasztalni, hegy gyermeke nyert ugyan kellő képességet (na ugyan nyert?)és tanulteágot az élet-és kenyértudományokra, de azok az eszmék, azok az érzések és gondolatok a jellem képzésnek azok a főbb vonásai, a melyek a szivbőt serke-deznek, azok a vonzalmak, azok a jó tulajdonságok, a melyek az embernek szellemibb részét vagyis a mik tulaj dooképen az embert az emberek közt emberré, lélek-emberré teszik, axok szivében vagy aieg nem indoltak, vagy ha igen, ápoló kezek hiányában gyümölcsöt hozni soha sem fognák: meddők maradtak.
Igy érlelődik — (bár mások is észlelnék s nyilvánítanák e téreni tapasztalataikat!) a gyermek, kora Örömökben úszva, semmitől vissza nem tartva, jói, rossza: meg nem különböztetve - ifjuvi, a szellem és a kedély vitorlája nélkül, vallási és erkölcsi fogalmakat fugimálva; minden iránt a mi az életben szent egykedvűen ; szülői szeretet és hálát félreLéve; barátságot nem keresve; kitérve az élet viharainak és örvényeinek szivképzés és nemesebb érzület hiányával; igy lépi át az élet küszöbét blazirtan, nemesebb iránti fogékonyságra való indalat nékül; lenyűgözve; az élet melegét nem érezve; s szivében s elméjében nem hordva; lenyűgözve oly terhektől, milyenek az önzés, élv, haszonvágy, hiúság, érzékenység, amelyek mindjárt kezdetben tárt karokkal fogadják s a melyektől bilincsekbe verve és amelyekben megcsalódva, mert vigasztalást önmagában nem talál: életunttá lesz.
Hol leli amaz életuntság, pessi-mismus, kétségbeesés, érzékiség, anyagiság, világfájdalom, hiuvágy vagy akárminek nevezzük, okát,ha)nem itt?
S mire tanítja meg az ily élet azután az ifjakat, azt mindenki köny-nyeu eltalálhatja, arra a mit legjobb meg nem ismerni, a romlottságra, a nagyon gyors érettségre, a minden eszköz, jóságára, a siker imádására — a feslettségre I És ez való! az ily életbe beleszövődik amaz irányelv, bogy a világ fölött ogyis a vakvégzet uralkodik, a gonosz győz ogyis az esetek többségében a jő ÍÖlÖtt, hogy csak a természet törvényei uralkodnak, minden molandó-űrőkkévaló a szenvedés, .élni siess,1 .élvezz* és ne törődj semmivel.
Ez a szivképzés hiánya, a lélek nemesség fejletlensége! Az anyák bünc !
És hogy találjunk egy ily szív, bea, egy ily iélekben nemesre-törést erényt, lelkesedést, vonzalmat házihoz, szüléhez, Istenéhez. Hol találunk olt l^xátságot, kinek legnagyobb barátja saját miga, hogy is élvezhetné íz a barátság vagy szeretet édes érzetét, b csak magává! foglalkozik, csak érdekeit látja érdemesnek azivén hordani; — hol aincs odaadás, önmegtagadás, ott nincs érzelem, ott nincs vonzalom ! ü.z önzés az igaz vonzalom halála — mondjz Tacitaa.
]Ls a mint az egyes, agy változik át maga a társadalom is & az erkölcs napról-napra hanyatlik ugy a társadalmi életben, mint a közviszonyokban ; bizonyos káros tanok befolyása lesz érezhető a- lelkiismeretekben, meiyeket a világi törvény meg nem iát hat egy orgyilkos kéz befúrja magát a családok szentélyébe, a gyermekek szivébe, ai anya kebelébe, a kereskedő életnézeteibe, a hivatalok szobáiba — az önzés, a haszon, az anyagiasság !
Elég a sok szóból annyi, hogy biz akkor valami gyöngeszjvu hazafinak nem igen volt tanácsos a vasúti góczpontok állomásainál időzni, mert hát bizony haraar kicsordultak >kőnyei.
Ilyen vasúti göc pont: Kagy-Sani-
zaa is.
Hejh lehetett is ott látni annyi fűtetlen vitézt, hogy önkénytelenül it arra gondolt a cimikus hasán: mekkora füle lenne Andrásay vagy Tisza árnak, ha azokat a bosnyák metszette füleket ő-kegyeimességeík a uaguaéíhos toldaléknak\' kapnák?!
Aklr a Henozí szobor I
Mindig előre jelezve volt, nükor egy-egy cs"-P*- sebesültei szállítottak városunkon keresztül.Kimentünk hczsAjok, beszéltünk volük, enyhítettük szenvedéseiket, ahogy bírtuk.
Szegény jó fiuk !
Egyiknek a keze volt ellőve, a másiknak lába; egyiknek orra nem volt, a a másiknak füle. A leggyönyörűbbek ki voltak vetkőztetve h isteni gondolattal teremtett alakból.
Mennyi áldás szállott érettök a kormányra! — Az ember véges eszével meg nem foghatja, hogy nem fogott rajta és maradt továbbra is csak olyan soványnak !
Hanem — hála a magyarok Istenének .\' — mikor könyeink kicsordultak, mikor ajkainkat még-megszállta, meg él is hagyU az a görbe áldáz, a mit dgy binak: átok, — volt valami szivemelfi tény közelünkben.
Ahol a zsarnok ______ .:. az emberi
elvadu 11 indulat, kegyetlenség megteremte;
az ő vérec, elkínzott alakjait, ott volt mindenütt a honleányi magasztos szere lem, mely enyhíti a szenvedést.
A s vörös kereszt egylet* önfeláldozó működése bizony többet tett, mintha a magas kormány minden zegét-zugát édes hazánknak kórhazakkal plántálta volna tele.
Nagy-Kanizsán még akkor nem alakult meg rendszeresen ezen egylet; annál dicsőbb, annál íő\'jegyzósre méltóbb, bogy eaen varos lelkes hölgyei mégii szerve-zódtek, tömörültek. Zarándokokul mentek ki a v: • . indóházhoz; ételt, italt vittek a sebesülteknek, bekötözték sebeiket. Es azok a gyönyörű vérpiros ajkak, mik csak réazegítéare látszottak teremtve lenni,ugy beszéltek azokkal a megkínzott alakokkal, oly édesen, oly benaóleg, de oly szenvedélytelenül, mintha csak angyalok vizelték volna azokat.
Jókai fölszokta jegyezni azok nevét, kik a honseerelem, vagy a felebaráti szeretet msgasstos érzelmeitől áthatottan a hasának vagy az emberiségnek jótevői voltak, hogy az unokák olvasván, nemes példájukon lelkesüljenek és emiékök örök legyen a nemzetek könyvében.
Méltó volna Nagy-Kanizsa azon ne-meskeblü nőinek nevét is töljegyezní. Meg ís tenném, de más alkalomra szán tam. Annak idején meg is teszem, habár tudom, hogy gyönge tollammal alkotott emlék, csak Halvány árnya annak, a mit Jókai állíthat azzal a ragyogó tollal, melyre még nem lehelt a politika, mely — hálzua Mindenhatónak! — egyedüli, de legnagyobb kincse az írónak, mií&em-tté sem köt a hababurg- trónhoz, csupán a {-keserű remiuiacentia.
z A.J, M -X-élZihtQ H r
És mi oniiek a következménye? Hogy az igazi boldogságot nem érezzük, hivatásunkat az ember ren deltetését megvetjük, szellemi életünket megmételyezzük s azt ngyctlen égi világosságot, a melyet iitentól vezérfáklya gyanánt nyertünk, az idealisraust, megöljük.
Mily nemes felfogás nyilatkozik méc a néhány sorban:
„ A magas erkölcsnek becse több. mint garmada kincsé, kincs nem ad erkölcsöt, hanem erkölcs kincseket adhat" és fájdalom,
anyagelvi világunk e felfogásban aligha osztozik! Én nem mondom ezzel, nem is akarom mondani, hogy az igazi materializmusnak meg kell szűnni; nem!
Be a vallásról tudjuk, hogy inkább földet nap nélkül, mint országot vallás nélkül és valljuk meg, érezzük rai tetteinkben és gondolatainkban a vallás thataímát és befolyását? Ne legyünk, túlozok,dea középutat megtartania legjobb; idealismust az emberi keblekből kiveszni hagyni egy megsemmisülésünkkel. Az öngyilkosságok szaporodnak vájjon vallásosságra, az erkölcsi eszmék terjedésére vall-e ez, nem nézem a bűnügyi statisztikát, de az erkölcs nemességére, a sziv és kedély nemességére vaH-eez?
A mai korban erény, erkölcs, vallás, jellem elvek üres frázisai de-
az. igazsága jó rés szép örökfogalmai soha meg oetu tűrnek, a melyek ellenkeznek a lélek, a sziv, az ésx-törvényeivel. végezel ónkkal, a társa-dalon feladatával s az embernek társaihozi viszonyával !
És ezen elv. a matéria)ismus elve, az hatja át filosofiánkat költészetünket, irodalminkat, közgazdaság gúnyát és ezen elv ebben coneen trálható: az embernek rendeltetése Önzés és élv! s mi ez más, mint régi epicoreismus, a melynek tana volt: „Én magukkal az istenekkel vereenyzem, ba jó rizs kenyerem és jó üde vizem van" igaz! hogy ma nap ezt igy s ekként kevesen fogadnák el elvül, de végelemzésbeu mai életfilozófián k elve ugyanaz Epicuré: az ,önhaszon. -
X adósok szüle tne k és halnak meg, eszmék jönnek és letűnnek, de az absolot érvényű igazság, Isten, állás, trkölcs, lélek, akarat és kedély, igaz, szép és jó bevésve maradnak nemcsak az évek ezreinek, de az emberiség művelődésének történelmébe és mindegyikünk szivébe és az idealismus, mely a lelkiismeretet és örökkévalóságot hiszi jóban és igazban jogosait lesz örökké s hatását nem fogja korlátolni sem az erő, sem az anyag, mert a lelet törvényei változhatlanok, mint a természet törvényei és a szivet, az ér-
vál vádoltak, fásult lelkekből kiszállt | zést, a szellemet, a lelket nem fogja ezeknek értelme s az akarat jellem j megsemmisíteni semmi hataíoin, mert
megadásával megszűnt azok gyakorlata, ráfér manap sziveinkre már oly meggyőződés, melyet csak szinleg — érdekeink miatt — vallunk, jellemünkkel megegyezik, hogy paszta szép szavakért, szép szemekőrt, vagy épen olcsó pénzért leszünk azok, a mik lelkünkben nem vágyónk; lelkesülés, kegyelet, önfeláldozás fehérhollók! A mértéktelenség, a vallás cs-munka helyett a fényűzés, a dőzsölés, szóval jó tulajdonságonk szel lemi fölényünk helyett az alacsonyabb; az anyagi jutott uralomra.
Mintha csak a művelődés, tudományok fejlődése, a gőz,-azerőmű tan egy uj aerat, egy nj filozófiai iskolát teremtett volna, mintha »szellem" által elért mozgalomban a szelleműek, a vallásnak, erkölcsnek értéke az anyagnál kevesebbre szállott volna s oly anyagi elveket tettünk magunkévá, a melyeket szellem-érzéki természetünk, rendeltetésünk,
No* igen, ba a kettő közül egyik legyen, ugy ón ia jobban Alfrédet, ó nemcsak csinos ifjú, hanem mindenekelőtt értelmesed derék ember, Kitűnő jel i -mmel. Állasa után megél te vagyonom ia, mely később neked jut, képes jóllétet ulapifani. do te még elég Smtttl 7*gy éa igy várhatsz. Te hit ne határosd el ma gadat oly gyorsan és vizsgálódjál még dgy idrig.
Néhány hét mult el ezen esemény mán, mialatt mindkét testőr, mint azelőtt hz Öreg Waltber és szép leányát látogatok a nélkül, hogy Róza választott volna, habár szive a szerény Alfréd felé hajolt is. Végre belátta, hogy ennek kell a büszke és szokszor durva Raiph fölött elsőbbséget adni.
Tónéneleeen egy holdvilágos estén Róza még későn f-is vízért ment s kúthoz, aroidoo Alfréd véletlenül azoo ment — azonnal megragad ta az alkalmat, hogy Rózával bizalmas beszélgetést kezdjen, a szerelem nem sejtette velők, hugy az ellenség őrködik. Az árnyékban levő házsor előtt jött ugyanis Raiph ós messzi-röl meghallotta Róza köszöntését.
Jóllehet nem sejtette, hogy ő as, mindazonáltal a kíváncsiság reávette, hogy neaVriéfktti a házak-itteniében oda sompolyogjon, a ku.. szemköz: egy oszlop mö*á rej\'ő-öt\' éa igy végig ball gitta a mulatozást. — Látta, bo y mily barátságos volt Hoz;- Alfréddel szemben, hallotta nem kevésbé, hogy a világ egy t\'-tŐre sem oly kedves Rózáuák, mia. Alfréd, habár nem is biztosította ói, hogy övé akarna lenni. Ezen szavak, fölött Ralpb féltékenységében összerezzent. Végre az éjjeli Őr kiáltása, ki a.üzedik órát jelezte, * &sireimeséket hosszas beszélgetésének végett vetett, bucsot vetlek egy májlói ál Alfréd az utczic fölielé ment, míg Roza atyja hazahoz közeitlett.
Ralpb bevárta, míg elhaladt mellette, irigység és harag eltorzították, ar-ccát, midin lassan követte a leányt. Most Róza megfordult, hogy a hiz. ajtaját be-Ugye.-. Ebben a pillanatban Ralpb aa
az véghetetlen és ha a világ a végletek küzdelme, melyben az egyik végletet a másik véglet van hivatva megtörni, ugy még lesznek, kik hisznek a tanban, a melynek jeligéje: Excelsior 1
A/ országos ipareeyesület alapszabályul.
I. Az egyesület czime, székhelye, czélja és eszközei.
1. §. As .Országos Magyar Ipar-egyesület" éí a „Magyar Általános Ipar-egylet" a jogfolytonosság fentartása mellett egyesülvén, ezentúl az egyesület czime: .Országos IparegyesÜlat4 síékhe-lye 3udap*st.
2. §. Aa egyezőiét csóija : a hazai ipar fejlődését és versenyképesaégót min dea irányban lehetőiig eiómotditapi: különösen
a) ax iparűzéshez szükséges élmél et-és gyakorlati ismerétek terjesztése által az iparue OBztály termelőképességét fokozni :
ördög megragadta, egy ugrással reáveti magát és-élesre fent kénét mellébe döfte.
„Ördög, hál a tied se legyen [* sut-togá vad ajka, mialatt áldozata szótlanul lerogyott, mert a döfés épen ssivtn ta Ulla. A gyilkos ezután gyors léptekkel j-elsietett.- ¦¦ - —- — -. - _ ,
Alig mult néhány perez, a mldón egy közeledőnek ssílárd. léptei lettek hallhatók. Az Öreg Walther volt, akí s sőr-csarnokból, ahol minden es\'e egy korsó sört szokott meginni és egy akkoriban még drága pipa dohány; elsfini, hazatért. Mihelyt a harang *st.ili tiz órát jelzett, hxza indult, mert nem illik, hogy egy becsületes polgár ez órán tat korcsmában maradjon. Ki írja le e szerencsétlen apa szörnyükfidátét és taomorát, a; midőn ez este leányát aa ajtó küszöbén\' hal?a találta.
Egy álmatlan és fájdalomlel jes éjszaka után az Öreg tegyverkovács a fejedeimi kastélyba sietett, hogy á feje delemnél kihallgatást mi közöljön magának, a mit csakhamar el Íb nyert, mert a fojedelemWalthert BzemélyeseDianierte. Őszinte réssvéttel hallg^ta ez végig a nagyon sújtott apának elbflszélósét ée a midőn Waltber kijelenté, hogy nézete szerint a teltet ca*k a két testőr egyike Ralpb vagy Alfréd követhette él, azonnal elrendelte mindkettőnek elfogatásiC Meg ugyanaz este elkísértették Róza ravatalához- Megkövülten állott rn^.g az ajtónál, Alfréd, midőn a holttestet meg-pUUatá, esuián p dÍL e^y éles sikoltással veté magát a ravatal mellé megragadta a bulla kezét, azt csókjaival hal-mozá el, mialatt arcairól süxü könyek hullotlak alá. Raiph ellenben nagy közönyt tanúsított és zavar aélkül megfi gyeit mindent, mi körülötte törtónt.
Mindkettőnek magaviselete * bírák előtt gyanúsnak tűnt föl. Alfrédnek mély fájdalmát — bünbáaataak tekintették de Ralphnak köaónyössége hl mesterkélt lehet, A bíráknak szigorú intésére, hogy a bűnös vallja meg tettét, a vádlottak mindegyike határozottan állitá, bogy ár-
V) a hatni ipar vagy egyet ágaik "ugyfsiotfzr.a házi ipar fejlődésének aka dáíyai\'. feÜsmem: és elháritásranatui.
c) A hazai ipar termelőképességét a közönséggel megismerte\'di és a társa-dalon, minden rétegeiben érdeklődést kelleni a hazai jpar iránt s ez által egy-felíil azt idézni elő, hogy a fogyasztó közönség szükségletei fedezésénél a basái iparhoz íorduljoo, másfelől, — nog7 u állami hatóaági sthefi*. szükségletek a oasai ipar által fedezessenek.
3. §, E ezólok elérésére az egyesület főleg a következőket használja fal eszközök Ül;
aY; Eszmecsere. A szakosztályok Ülésein alkalmat nyttjt a tagokutk sz ipart érdeklő műszaki és közgazdasági tárgyak feletti eszmecserére, továbbá arra, hogy á hazai vagy külföldi ipari találmányokról, ujitniányokról értesülést nyerjenek, vagy saját találmányaikat, vagy jelesebb készítménveiket bemutst-bassák, esetleg bírálat alá bocsássák ós megismertessék.
b) Irodalmi működés. Egyesületi közlönyt ad ki, mely aa egyesület működésére vonatkozó közléseken kivül álta láaosabb érdekű műszaki és közgazdasági közleményeket tartalmaz. Továbbá esz-közribez képest más ipari érdekű irodalmi müvek kiadását is eszközli vagy elősegíti.
o) Feblvaaások. Ipari érdekű felolvasásokat rendez, vagy ilyenek rendezésében közreműködik.
d) Könwtár. Szakkönyvtárt gyűjt, főleg műszaki és közgazdasági müvekből és az ipart érdeklő rajzokból s as\'. a tagok használatára bocsátja.
e) Gyűjtemények és muzeumok. As iparművészeti és mÜTÓaseti fejlődésre osélsó intézelek létesítésére s a létezőknek az iparosok érdekében való miuél belt-r-jesebb hasonlítására törekszik.
f) Szakoktatás. Az ifjabb iparos nemzedék elméleti és gyakorlati \'kiké pestetekére czélzó tanintézetek létesílé ra * a létesók hasznosítására ha\'.
a) érdekképviaslet A hazai ipar érdekeit a törvény hozmán ál, kormáa-yn^] és közhatóságoknál képviseli s esetleg véleményezéseket terjeszt elő, — e végből az egyesület fel van jogosítva, hogy a hatóságokkal valamint az ipar- cz kereskedelmi kamarákkal Összeköttetésbe lépjen,
h) Kiállítások. Idószakonkint egyetemes vagy résslslo* kiállításokat ós esetleg állandó késmüiárlatokat rendez, illetőleg ilyenek rendezésében közreműködik vagy ásóknak a hszai ipar javára való hasznosítására törekszik.
t) Érmek. Az iparosoknak haladásra buzdítása éi az énneknek aaélcssbb körben való megismertetése végett a basái ipar fejlesztése terén érdemesült iparosokat s a jelesebb munkásokat diszór-mekke! tünteti ki.
k) Pályásatok. Eszközeihez képest jatalmakkai járó pályázatokat tűz ki
1) Vállalato elő mozdítására Kör-gazdasági fontossággal bíró uj iparágak
vagy iparvállalatok keletkezését és fejlődését erkölcsi támogatásával — vafiy kedvesmények kieezkoziéaévol e\'ó-moadítja.
II. A tagot.
4. §. Az iparsgyeaületnek isgja lehet nemre való tekintet nélkül minden polgári jogsinak teljes elveseiében levő egyén és jogi személy. A tagok vagy alapítók, vagy rend-a tagok. Minden alapító tag legalább 100 frtnyi alapítványt tesz. Minden rendes tagi kOteíesettaáget vállal, hogy hat éren át 5 frtnyi évi járulékot fizet. , ¦
5. §. A tagok felvétele valamely egyesületi tagnak vagy szakosztálynak ajánlata alapján sz igazgatóság általi rá-Isat.ás utján történik. A megválasztott tagok tagsági okr « kfipnalÉ, melyért az egyesületnek i * okzs^nydij jár. — Valamelyik tagnak fontos okokból való kirekesztése eaak egy, a napirend kitűzése mellett egybehívott tgsn^atoság: filésben, a titkosan adandó szavazatok három negyedével határosható el.
6. §• As alapito tagoknak szabadságukban áll M általak alapított tőke befizetése helyett, arról kötelezvényt állíiaai ki, ez esetben az alapítványi tőkétől 5%-nyi kamatot fizetnek.
?, §. A rendes tag azon évre, melyben az egyesületbe lép, a belépés utáo azonos! lefizeti as első évi díjat — A következő óvj dijak fizetóséaek ideje a naptári érvel kezdődik, az alapítványi tőkék, ezek kamatai és s rendes tsgsági dijak az egyesület székhelyén Budapesten fizeteodők, a bátraiékok, ha egyébként nem íehet, — törvényes uion is. behajtatnak.
8. §. A rendes tagok tsgságs hat óvenkini aji>tauk meg. A mely tag a hatodik év lefolyása alatt kilépési szándékát be aem jelenti, továbbá bst évre újra tsgoak tekintetik.
9. §. Az egyesületi ugok :
a) a küzgyülesetüea szavazati és inditvanyosási joggal bírnak ¦ egyaránt választók és választhatók.
b) a> egyesület könyvtárát, olvsaó-lermét, gvájteményeit as egyesület he-lyísógébeo szabadon haasnálha jak, a felolvasásokon, előadásokoa és találmányok stb. bemutstásaéa megismertetése alkalmával jelen lehetnek ;
o) az egyesület lapját ingyen, — •gyé-b kiadványsit oJosóbban kapják, mint a közönség:
d) az egyeaüJet ídőszaiki vagy állandó kiállítási helyiségeiben a helyek váltásánál saját iparmüveik számára
m tagok La! jsxemben kedvezményben részesülnek ;
e) * közgvüjéttan kivŰl irásbao, — .agy bcakosstályaik utján javadatokksl járulhatnak, as igazgatóság elé s viszont szakukba vágó tárgyakban véleményt vagy utasítást várhatnak.
Jogi személyek meghatalmazottjuk által gyakorolják Ugsági jogaikat.
10. §. Az egyesületi {tagok kötelesek as alapszabályok éa sz Ügyrend ha-
rozmányainak magukat alávetni.
tatlac, Altredei terhelte azonban körül-meny, bogy kevéssel s gyilkosság elkövetésének ideje előtt\'axomssódok Rózával a kútnál látták, mely tényt Alfréd nem vehette tagadásba. A meggyilkolt eltemettetése után, melyen as akkori Beriáa-Iskóiaak^LBjjalább. fele vett részt, mert as eset roppant feltűnést keltett as azon időben meg szokásos km%Ő eszközökkel megindították vádlottak ellen as eljárást. Azonban nem a hüvelykujj beszorítasz*, sem az úgynevezett szent ssuz ijesztő ölelései, sem más kittstó <*zkö*6k által előidézett kinok nem bírták vádlottakat vallomásrs, habár a bírák élőt* kétségtelen vele, hogy ogyikök a gyilkos, — Ezen makacs tsgadás fölött méltó haragra gyúlva, a választó fejedelem meg-parancsolta, hogy ífll>m ítélete hajtás-sók mindkettőn végre, még pedig s halálért koczkát vessenek, aki keveaebb izemet vet, as gyilkosnak tekintessék és ennek érteimében ki végeztessék.
A végrebsjtáa a*pja közelgett, «. választó fejedelem össses testőrei állami egyenruhába öltözve, felvonultak, s sor előtt egy dob volt elhelyezve és rajt* két koczka feküdt, meiyek as ügyet el-döntendők voiuk, nem messze tőle egy egy koporsó volt és melleit e s bóhér e bárddal. Miután a bírósági Pzeoólyek és a lelkészek is elérkeztek, végre eljött a választó {ijedelem is, bogy az Istea ité-letnéi jelen legyen. As előve<atett vádlottakat egy lelkész még egyszer figyel-tr esteié, hogy eróeitgelé ártatlanságát, míg Raiph hallgatott. Alfrédben okkor megfogyott már tt erő.
\' — Ralpb t kiáltá ö. Régi barátsá gunkra a meggyilkolt nyugalmára, jftve boldogságodért kérlek, valld be, ha t: követted\'et a lettet.
De Raiph szasáb. vágou — és monda:
Ke okoskodjál, ia a Hocskák . . . fogj hozzá, hogy végezzünk.
Alfréd megfogja a koczkát es szarom szemet dobott, ínig RaJph hoíet. — Ralpbot iílette tehát as els<t vetés. Nevelve
vet!? kezébe a osontocskákat, melyek sora fölött batárosandók voltak ésjdobolt kétszer hatot
Leverten néztek a jelenlevők egy másra, mert a legnagyobb része Alfrédet ártatlannak tartotta, de most veszve látszott, mert Ő is, a mi épen nem volf va\'ó-ssúnü, legfeljebb kétszer hatot dobhatott.
Eközben Alfréd letérdelt és hango-tsan imádkozott Istenhez, bogy segítsen rsjba, mintán tudja, hogy 5 ártatlan — Ezután örömteljes bátorsággal a kooaká-kata dobra vetó és pedig oly erővel, hogy esek egyike ketté repedt. Es ó csods 1 az aítörött koczkának egyik része hatot, a másik része egyet, as égessen snáradt koeslcs pedig szintén hatptj mutatott, — tehát tizenhárom szemet.
Ezen eseményt egy általános bá múlás követte, mely fokozódó ti akkor, midőn Ralpb mintegy vü lám ütés re, hírtelen, eszméletlen összerogyó:t. Fáradtsággá eszméletre ébresztve, a mini beszélni kesdett, elsój szavaival magát rá-dolá, hogy a gyilkosságot szerelem féltésből követte el-
Aifred tehát miategy csodálatosaa megtiszinlt a vád alól, szennai ssabad lábra helyestók és s nép hangos örümki-áltásokkal fogadta. A gyilkosnak pedig a mindenkor kegyelmes választó fejedelem, tekintettel sa ,ügy sajátszerű eldü-lésere ós annak emlékezetében, — hogy Raiph egykor éleiét mente meg, a halálbüntetést elengedte é* azt sok évj. fogságra változtatta. De ezt a büutetést sem bírta kí soká a gyilkos, lelkiismerete forduiása közepette egy kétségbeesett pillanatban önmaga vetett veget életének, de AÍfied sem laiá^t saeretíjének halála után nyugalmat, jóllehet ss reg fegyverkovács fiának fogadta és házába vette. Napról napra mélabúsabb lelt és végre néhány író állítása szerinl a svédek elleni harcsbsm Splitter mellett, hol a brandenburgiak győztek, megtalálta a régen keresett balált.
11. §. Oly egyénskr, tik, általában as iparügy körül s különösen sz Országos IparegyesŰlet irányában érdemeket szereztek, ss igazgátóság ajánlatára a közgyűlés által tiszteletbeli tagokká választathatnak. Nem magyar honpolgároknak tiszteletbeli tagokká választásához a m. ki-, kormány jóváhagyása szükséges.
III. Az egyeeüiet szervezete.
12. §. As egyesület ügyeit in teáik-
a) Az igazgatóság.
b) A közgyűlés.
c) A szakosztályok.
d) A vidéki osztályok.
IV. Igazgatóság.
13. §. Az igazgatóság áll:
a) as elnökből és két alelnökből;
b) as igazgatóból és
c) hsrmincz igazgatósági tagból, kik a közgyűlés által három évre választatnak a harmadrészben évenként uj választás aiá esnek,
A kilépő tagok az első kél évben sorsolás, később pedig a kitöltött működés tartalma által jelöltetnek ki, de ui\'ra választhatók;
d) áz állandó szakosztályok: elnökeiből.
14. § Az igazgatóság az Országos Ipar egyesület végrehajtó közege, roely az egyesület ügyeit az alapszabályok és kögyülosi határozatok értelmében intézi, s éhez képest:
s) gondoskodik, hogy az egyesület éljai as alapszabályokban kijelölt eszközök felbazznáUsa által lehetőleg eléressenek ;
b) as egyesület érdekeire vonatko^j tetveket, rendsssbalyoksvt, javaslatokat kezdeményezi, aa életbeléptetése iránt módokat ajánl e *z er-_- vonatkozó közgyűlési határozatokat végrehajtja;
c) előkészíti a közgyűlés tárgyait:
d) as évi költségvetést megállapítja éa jóváhagyás végett a kösgyülé. elé terjessti:
r) yéleméuyt moDd az egyesület körében, a közgyűlésen tett és hozzá utssitotí vagy saját keb-.lében felmerüli indítványok és javaslatok felmerült indítványok és ja vasiatok felett;
i) a szakosztályok szervezését kezdeményezi, azok ügyrendjét jóváhagyja, azok határcsatait átveszi és egyes kérdéseket külön taucskozáe végett hozzijak stasit;
g) gonüoikodik &z c.j- \'-¦ vagyon kezeléséről, ann\'ik növeléséről és gyümölcsöztetésérői és a kezelés eílen-őrzéséről,
h) a kiadásokat utalványozza;
i) az igazgatót és az egye*illet lobbi fizetéses hívatalnokail válasstju, ifle öleg szerződtet! s azok fizetését a kulttőgve-lés mérvében tnegszabjH.
15 §. Az igazgatóság rendszerint haroakiai Ülést tart, melyeken érvényes határozat hozására az igazgatón kívfttleg-alábbhél tag jelenléte ésál talánosszav^zut többség szükséges. Hét igazgxtösági tag Óhajtására, vagy ba az elnök vagy az igazgató szükségesnek tartja, rendkívüli igssgalósftgí Ülés is hívható ÖHize-Üzavi-zategyenlőség esalében aaoii vélernéuy less batárosattá, — melyhez az elnöklő csatlakozik.
i Azoo választott igazg*tösági tag, ki as igsagsvtóság ülésen három hónnp"t> át meg nem j-lenéa elmaradását ki o jqi menti, Önként Jemondoitnak tekintetik s helyébe a legközei.ibbí közgyűlés igazgatósági tagságának hátralevő tartamára uj igazgatósági tagot választhat.
16. §. Az ..z;:>: - -h. a.jat, vaia-müit a többi egycstileti közcgeK eljárá-sának Bznbályozására ügyrendül dolgos ki, mely által egyszersmind a hatáskörébe mait kezelési ügy:k egyes againak utólagos jelentéstétel kötelezettsége m-i-lett való intézésével vagy állandó ellátásával kebeléből alakitaudó külön bizottságokat bízhat meg.
17. §. Az igazgatóság tárgyalásainak előkészítésére — és határozatainKkt végrehaj tásár* saját kebeléből végr e-hsjtó bizottságot választ, mely az elnök, alelnökök és igazgatón kivül, ó igazgatósági tsgból áll, kik sz igszg. áltsl évről évre az évi közgyűlés utáni első igazgatósági üléiben titkos szavasással válaszainak.
A végrehajtó bizottság halákörét iz ügyrend állapítja meg.
A) Közgyűlés.
18. §. ztözgyülés éveakiot egyszer, tavaszkor, mindenkor ai egyesület székhelyén tártaitk, [sz&kség esetére azonban az elaökség által sx igazgatóság határo sala folytán reodkivülileg is ÖSSsebí-
alhatik
10. §. A közgyiüe* napja a targy-aorosat magjelölésóvei kél héttel előre as egyesület közlönyében — ha a kösgyülés az egyesületi közlöny megjelenhotése előtt lenne kitűzendő — három Bpesten megjelenő olvasottabb napilapban közzé teendő.
30- §. A kőagyülés hatáskörébei tartozik:
L.!¦ as elnök és két elnök megvá lssatása;
b) as igazgatósági tagok választása :
SSBSv
HU6ZONKQTSDIK évfolyají
A I
k: ö z l os t.
juliu8 274» 1882.
o) m«g»i»gilÍJ. » jBln^kij f*ty ie„s»u>i«gi jolonléeeknok «• «gy««iilet évl működéséről:
d) «« íg«ig.té«ig *lul m»gill«-pitolt kóll«5gT»lé. »16t«j«..téM íL jíri-
d.lkl
törzsvagyon feletti rea-
n vizsgáló bizottság kinevezése & péDiúri számadások felül viztgálására;
g) tiszteletbeli tagok választás* az ^igatóság jsvaslau alapján. (Leadj
11 ^fa) b*tarozás ss igazgatóaág által előterjesztett f o n t o 11 b b indítványok
felett;
ks.t ---gr kivánalmtakaJ es általában 5ss> aaea üléseik: jegyzőkönyveiket, es attól restik egyes fontos* bh ügyekre vonatkozó eljárásukra nézve s netalán *srftksé-ges utasítása. A vidéki osztályok nagyobb fontossága unscekosáaaiban sz igazgatóság, esetleg külön kiküldött által kép visel teibat: magát. _____
31. §. Oly helyeken, hol «t ipar érdekeinek elömosditására osélsó szervezett iparegylei-áltslánoa rpartirsulat, vagy más as országos iparegyesületével azonos vagy hasonló czéiú helyi testület létezik, és ennélfogva külön vidéki osztály aleki-[tása nem látszik ezélsserünek, emez egyletek, társulatok vagy testületek az igaz-
) * közgyűlésen a tagok által tettJtdaágJáltal az országos iparegyesület vidé-
ét legalább 10 szavasat által pártolt oltványok és kivánatoknak as igazgatóság megvitatása alá terjesztése ;
j) az alapszabályok megváltos-\'klása, mire oésve az igazgatóság véleménye mindig meghallgatandó és t jelenlevők kétharmadának hozzájár uláae piükséges. A váltotasok jóváhagyáz végett s magyar királyi ministerium elé frfjesztendők :
k) a* egyesület feloszlatása a ez egyesületi vagyon feletti végintézkedés ez ügybeo asiniéo sz igazgatóság előleges meghaltg*lásával, különösen e osélból bsszehivott közgyűlés határos, — mely határozat érvényessége ¦ jelenlevőt két-harm*dának beleegyezésétől függ. A fel-ustiási határozat as egyesületi vagyon feletti intézkédessel együtt, mely osak ipari czélokra fordítható, — végrehs}-tus végett a földmivelés- ipar- és kereskedelmi au kir, minisztérium elé ter-jeeiiencifi. \\
21. §. A kötgyülési határosatok ár renyességére legalább 50 tsLgjelefrleae és áit-iánoi asavssat tőt^bség kívántatik*—^ Azon esetben, ha nyilvános szavazásnál a szíjazatok egyenlően, -onzianak meg, .són vélemény less hsLsroaoUtáV mejyhes *s elnök csatlakozik. i, :.
.Ha a köxgyűléare a kitűzött uióben 50 t*g sem jelennék meg, B ily módon a közgyűlés nem lenne határozatképes, egy hó lefolyása alatt folytatólagos közgyűlés hiv»ndó egybe, melyen a jelenlevők az első isben is napirenden volt tárgyakban számra való tekii.tetoélkül határosatokat hozhatnak.
B) Szakosztályok.
22 §. Az egynemű vagy rokon iparágak illetőleg iparcsoportok kfilönle ge« érdekeinek elömosditására; vagy ai egyesttlet egyes Bpecsiális feladatai tár gyában való aaakazerü működésre as egyesület tagjai szikoactilyokba aor* korhatnak.
23. §. A szakoBstályok alakítását legalább 2u egyesületi t*g indítványára az igazgatóság ^határossá el, ss igasgató-azonban maga i* kezdeményeibe!! szakosztályok alacitáuát,
24 §. Az egyei szakosztályok működési kórét é* eszközeit, a tagok belép-he\'.ésének feltételeit, as eljárás módját sxabály ozó ügyrendjét az igazgatóság által meghatározott kereten belül, — as illető szakosztályok maguk állapinak meg ez igazgatóságnak jóváhagyásával.
25. §. A siakositályok ügy rendűk érteimében maguk választják elnökeiket, továbbá jegyzőiket, esetleg választmányukat vagy egyéb tisztviselőiket legfeljebb három évre = a választások as igazgatóságnál bejelenlelnek. — Ai állaudó \'lakosztályok elnökei hivatalból tagjai *t Jgazgaióaágnak. Hogy melyikiiakoas-tály tekintendő állandónak és melyik nem, azt az ügyrend állapítja meg.
26. § Oly kérdéseknél, melyek több aza^osz\'áiy t érdekelnek, az igazgatóságnak jogában áll, — valahányszor szbkségesnek találja, a kérdésnek az egyes szakosztályok elé terjesztése nélkül több szakosztály tagjait vagy képviselőit közös tanácskotmányra egybehívni.
2?. §. Mind a külön ülésező, mind a közös tsnácskusmánybao egyesült szakosztályuk as igazgató éc az igasgató-ság vezetése alait állanak, aion ügyek kivételével, melyek az igazgatóság al\'al jóváhagyott ügy rendűk értelmében ai illető egyesszakosxtály önálló eljárásának tárgyát képezik, az igazgatóság elé terjesztik véleményeiket, kivánataikat, ji vaelataik&t, melyek az igazgatóság által esetleg feldolgoztatnak vagy s kScgyütéseié terjesztetnek.
C) Vidéki osztályok.
2ö §. Hogy *s országot iparé gyesül t a vidéki iparos érdeknek minél bi tályosabb n eleget i-heiaen, az egyeaüie nek egy-egy nagyobb községben vsgy több egymáshoz közel fekvő községben lakó tagjai vidéki (r»lyi)os«iályuvásora-kozhatnak.
29. §. A vidéki (hel>ij osztályok alakítását 5 egy helyen laké tag javas látára as igazgatóság határozza él; az igazgatóság azonban SOaga ia kezdep. méayezheti vidéki (helyi) osztályok alakulását, . .. 30. §. A vidéki oaatályok magok áttanítják meg ügyrendükei — ss igazgatóság jóváhagyásával; msguk válatttják elnökeiket, jegyzőiket, esetleg válassimácv u-kal és egyéb lurtviselőiz^t^igaigatói^ dtelesieWW elé terjesztik véleményeiket, javaslatai- "
osztályainak jog- ét feladatköré vei rohásttthstnsk fel:
a) ha az országos inaregyesülettel állandó szerve* összeköttetésbe lépnek ss által, hogy sz egyesület alapító tagjaivá lesznek, és
b) ha közgyűlési határozatuk által sx ortz. iparegycsületaek e kapcsolatra voualkozó hztározmányait elfogadják.
V. A tisztviselőt.
32. §. As egyesület tisstvíselöi:
a) as elnök, és a két alelnök,
b) as ígaigaté,
c) a titkár,
d) a pénztárnok. A) Elnök és alelnök.
33. §. As elnök a közgyűlésen, a 20. §. értelmében és határcsatei szerint, titkos szavazáassl három évre ráliselatik,
A* egyesületet as állam és törvény hozás irányában képviseli, as elnök hívja össze *z igazgatósági és közgyűléseiket s stokon elnököl. — As egyesület fontosabb ügyiratai és ason okiratok, melyek által az egyesület harmadik aze mélyek irányában kötelezettséget vállal, as igazgatón kívül as elnök által it aláíratnak.
34 §. As alelnökök szintén a 20. §. értelmében titkos szavazassa! három évre választatnak, e az elnököt távolé:, alalstt mindenbea helyettesítik.
B) Igazgató. r , 35. § Ax igazgató az igazgatóéig által általános sxavasat\'Öbbséggel hat évre választalik. (14. §, i.)
Ax igazgató as egyesület legfőbb végrehajtó tisttv italijo, s mint .ilyen *¦ egyesület ügyiratsít alürjt t Őfogadj* fai éc bocsátja fi ax egyesület | nolgáii. Hí fatálánál fogva t*gja az igazgatóságnak, melynek felelősséggel tartozik. ,, Cj Titkár. 36 §i A titkár áa igesgstóaág által általánuB szavazattöbbséggel hat évre vá tasilatik. (24 §. a.)
A titkár viszi a tollat * közgyűlésen éi as igazgatóság Üléseiben. Sser-kesztí az egyesület kiadványait és működéseért az igazgatóságnak felelős. D) Pénztárnok. 37- §¦ A péostáruokot az igazgató BÁg áltaIáooeszavuZa!lőbba«\'ggei valasstja A pénztárnok as igazgatóság által meghatározott biztosítékul tesz.
38. § A péuzlár kezelését és ellesi Őrzését illetőleg st igazgatóság által megállapított vagyon- és pénztár kezelési szabályzat szolgál ssinórmértékül. VI- Határosatok felmerülhető vitás kérdések tárgyában.
39. §. Az egyesület egyes közegei és tagjai kőst az egyesületi viszonyból támadható vitakérdések kiegyenlítése as
gszgatóság elé tartozik, mely, ha barátságos úton nem cikerűlne, az 186*8. ári LÍV. t.-cz. 9. csímo ÜL fejftsete, illetéltg 1881. évi LIX. U-hs 74-79.§§ *i éc Veimében viifiiizto-.í biröes§GE.k "Eaii. helye. E vál*azto\'tt biróeág BieklfelyV fhlíCg;
Badspes,
As 1B76. évi május hó 2-án 1508^ eln. iz. ki keit, az egyletekre vonatkozó belügy miniszteri szabályrendelet t-ik pontjához képest : as egyesület az esetben, ha az alarMsabályokbsvBi meghatározott cselt ée eljárást, illeyóaeg hatáskörét meg nem üar.jct, s. m. kir- korminj áitai, a mennyiben további működésének foty-UULsa által ss állam, vagylegyiati tagok vagyoni érdeke veszélyostetnék, halsdék-felfflggeszté*
!unk( melyeket * közraktárak aközönaég-pék nyújtanak. : [-
A EMagyar leszámítold és pénzváltó-bank* mait évi november és dec*. hóban adta át a közforgalomnak a bpest-fóvárosi közraktárakat és exsel tényleg megkezdte a hazánkban ex idő szerint még uj éi régóta sfirgetettkösintézmény-nek életbeléptetését. — Ezen kívül a közrattári intézményt a helyi viszonyokból és helyí forgalom igéeyeihes képest — kiterjesztette az ország távolabb vidékeire is és Stégeden s szeged-csongrádi tsksrékpénztsr közreműködésével, Temesvárott és Barcson a dunántúli vidék egyik jelentékeny helyén.tsnntéx mtgin-ditotts a raktárossal üzletet s gazdasági éa keretkedelmi lu-teUek siolgAlé egesa-tégeB alspokon.
A budapesti közraktárak közvetlenül a mugyar áilamvssutsk budapesti teher pályaudvart, mellett éa kósvetlenttl a Dana partján feküsznek.
Előnyös fekvésűknél fogra tehát, egyrészt s magyar államvasutak köaponti teherpályaudvarával (s *z Összekötő vasút segélyével a többi vasutakkal is), mái részről a Danával egyenes össweköttetes ben állanak: a vizi-ulcs* vagy a vasaira v*ló átrakodás alegatonayebben, gyorsan és kevés költséggel eatkösolhelő, mi által a kereskedelmi és üzleti kombináczíÓkra a legtágabb tér vaa oyitva-
A kcsiektdési vállalatok belátták; hogy s közraktári inlecmeny kifejlesztése éa megssilárdiláaa kivábi tény eső terményeink versenyképességére i így a kök\' forgalom fejiődósínek fokozására ís, — kivétet nélkül valamennyien réasint már tényleg megadták, részint kilátásba he lyesték a közraktárak restére a leg. mtttsabbre menő forgalmi és kezelési könnyítéseket.-Ezek köté tartozik, hogy a vasutak réaséről biztosítva vaa a magyar ieszámitoló- ás pént rálió-bank összes raktáraiban elhelyezett áruk után a m-g nem tört, (közvetlen) torgtlom elÓnyQ-sebh tariffája, rtedvesŐ eredményre vetettek a dnnagőthajótáai társulattal i közraktári forgalom könnyitéte érdeké ben folytatott tárgyalások ifc.
Badapest főváros * m*ga részétől szintén támoga;j* at intézménye. — A budapesti közraktárban elhelyezett, helyi fogyssttáaba nem jövő áruk a váróit pótlékok, kövezetvám éa fogyasztási adó alól mentetek. — A közr*ktári telepen kirakodó hajók partvám mentességet élveinek.
E minden • Ideiről jövő támogatásnak köszönhető,, bogy a forgalomnak átadott közraktárak valódi köthattnn intézmény gyanánt szolgálnak ai ország termelésének és kereskedésének emelésére.
A közraktár elfogad mindennemű terményeket és árakat heraklározásra, őt métermáxsányi minimális mennyiaégtől felfelé; olcsó kamatú előlegeket nyújt aiok értekének legalább két haimadrésse erejéig, ezenfelül elWsgési a betárolás végett hottáküldött iiállítmányok fuvar béreit és mérsékelt kezelési költségeit.
As áruk feUUldésébet szükségelt zsákokat kívánatra jutányos feltételek alait küld, szóval s raktározó azon kedvesé helytetbe jnt, hogy es idő sseriot 5%-os kamatra olcsó pénz előleget kapva, megszabadul t rögtöni eladás kényszeré-tői e t piaczon etaéásrs készen álló árujával ayugodtsn bevárhatja és kibasznál hatja a legkedvesebb eladási sdkalmakat. Mért ax eltdátra nésve a be tározó talaj-donos ií*b*d rendelkezési jogafenmarsd.
Minthogy azonban a közraktárvál-iáját ex áruk bizományi vételével át eladásával ís foglalkozik, legcséisierűbh en aek eszközlésével magát a vállalatot bízni meg. E megbízás a tulajdonos tetszése szerint leUet vsgy korlátlan, ki a b\' mányi eladás minden megatoútás nélkül bitaük s közraktári váll*i*lr», vagy kor latolt, melynél a tulajdonos *z eladási minimális árat meghatárosza, seóval tultjdo\'ios tsabad nndelksséee a betá,-rasás áUsdsemmmókurlátKifit aenaszéci\'. ved.
Ezeken felül gasdákra, mint Iceres-kedőkre nézve, kiknél a forgalom könnyű-
Hogy e vállalat t legreálitabb alapokon nyugszik, arról t törvényaaebli félmillió* bistositéki éstsegea s a bank 10 milliónyi befisetetl alaptőkéjén ktvűl « vállalat élén állói ortságos neve kezeskedik.
A magyar termelő és kereskedő kosonségtŐl függ, hogy saját júl felfogott érdekénen a közraktárak előnyeit igénybe vegye.
Végűi a gazda és kereskedő kö ón-ség tájékoztatására ssolgáljon ama gyakorlati útmutatás, bogy » hetárolásrt szánt küldemények egyszerűen a magyar leszámítoló- ét pen a váltó-bank közraktáraihoz : Budapestre (magyar államvasút), Szegedre, Temesvárra, (mind két helyen osztrák sUamvssot állomás), vagy Barcsra (déli vasút állomás) csímseadók.
lalaaul fellŰggesX^eáikv l a után elrendelendő cxabáíyoi vizsgálat ered
ményéhei képest, végleg fel ía osilattatik,! «*6*« «Vgyoriszága biKdÖntó tulylyal, — vagy esetleg az alapszabályok legponto- \' o»gbecsűlhetién fontosságnak a betárolt tsJbb.megtúiására küWnheni felotslatás í4íaktíl ki»iott nktoá^ári Jegyek"
vegyít azon okmányok, melyek törvény szerint a forgalombac & kösrtktárilsg elhelyezett áruk helyettesitéséreszolgáin&k.
I Ha ezek mellett tekintetbe vesszük, hogy a termények a betárolásra teljesen alkalmsa helyiségekben lekúsznék, tűs elien bistoaitvák b kevés költséggel ttakr sterüsn kezeltetnek t hogy végre mint említők, ugy a vasúti, mint a gőzhajózási Átállításnál ís ti elérhető legnagyobb kedvezményekben rétiesittetnék: nagyobb\' körvonalaiban felsoroltuk a közraktár -nyújtotta előnyöket.
A magyar leszámítoló ét péntváltój
Ufllyl, megyei ég vegyeg liJrek.
— TapasztalhtE CSljegyiések július é* augusztus hónapokra. Julios hónap meleg éa starti legyen. Midőn s hangyák magasan építenek, után* láss mindjárt s téli tűzelóaesu Amilyen a július, olyan a legközelebb; január. Ha szent Jakab napján ragyog a hajnal: mindenféle gyümölcstermés jól fog fizetni. — Augusztus hónap it meleg át száraz legyen. Nedvet augutstoanak rossz ősx ét hideg tél a vége. Amilyen augusatui hava, olyan lett t jövő február. A gyakori begytüjtölgé* erőt télre enged küvetkes-tetni. Szűnt Lóriacz n*pj* verőfénye* legyen, mert est megkívánj* a szól tgaxda. Szent Bertalan a* első őszi szent: ba ennek Uunepe derült idővel köszönt be, akkor kellemet őszt várhalunk; ha pedig * nap barátságtalan, akkor ax őszi szántás ve és vagyon aoká elmarad.
— Gyksziiir. P. hó 21-én kitérték örök nyugalomba Tóth litván helybeli köti. t*ni>ó örzsike nevű, 3 éves, kedvet kis leányát. Fogadják őszinte rfeivélün kel a itomorodott a*ivÜ szülők!
— Egy wlYátera-ról bestéinek mwBt fnren ezren diek .templomán *k környék én .kó kisasttunyok, a ki azt a reformot
akarja életbe léptetni, begy éten lul a lemptom<nyojtotta árnyékban csakis szói gálóknak legyen szabad a asüró nap *a-garai elől megnnroani. Hogy ilyenforma szándéka van at illető fráternek, azt már több, onnan durva stavak kíséretében elutasított kisasszony rapásstalts. Megvagyunk győződve, hogy ax említett kolostori -lantsa közeg nem igen tm-telt rendfőnök ur meghsgyásából cselekszik I Eljárásának legfülebb egy kic ,S. h-*-forma vitézkedés lehet *t alapja.
— Zala-Egerszegril írják 24 ikt
knlettel: „A. mai napon tartott zala-eger-szegi vásáron s marhapiacton egy ismeretlen egyén p. nagy neptömegben fel-hssxnálya as alkalmat, megkísérté\'egy psrasttembernek zsebjét felvágni és ax annál levő 340 forintot ellopni. De s tol vsj> e gonosz tettén rajta kapták ét * tömeg dühében halálig vagdalta."
— Alsó Lendván. & muramelléki tűzoltó szövetség álul ioiyó hó 16 án ren desett mulatság alkalmával felühSzötiok : Leak Mór ét H*ió* Mihály egyenkint 5 frtot. Súrling Aptal e#peres, Skublíos Imre és Török József1 egyenkint I frt 50 art, Irányi Andor. Inkey N , Kábráczky Lajos, Thausz Ferenc;, Bak* Boldizsár, Moser Samu, Páslek Jáaos egyenkint 1 frlot. Magerle Gusztáv özvegye,Csenget* József, Vámoty Lajos N. N., N. N.,Prey György, Ehreoreich János, Vido* Károly, K. N. Lendvaí Mátyás, Krámpac* József, Earabélyos Elek. Miklós Gergely, Nagy Jósef, K, K ét sáléin Dávid egyenkint 60 krt,^.\' GftiaVald Bé\\*, és Németh Lajos, egyenkint 20 krt, — Barios Jánoe ét CaípotL r, a reccs, Beck S*i*moo egyenkiüí" íu krtr— fogadják s cemet-azivü, adakozók a rendező hízottság nevében koszőaslern nyilrániiását. — Al>ó Lendván 1882 éri július hó 23 án. Weist Ede rendező" bizottaági jegyző.
— TlUveszek. Gsitmbokoa f. 22-én virradóra tüx támadt, mely Bencze
terhe alatt köteleztetik
Gróf ZICHY JENŐ,
.-¦ ¦ -\'Sástfkv pavr
MÜDBONY SOMA,
irszfató.
21 07S_«*.
Jelen alapszabályok a földmivelés-kere\'kedeleiaflgji m kir. min ; i (J - (\'¦ i. i aatattatíik. hudapesten, 1882. .
já^jnti
:Ts«.k.
KözraitiiraiOi-
Most as. arstánkor a köEraktirsirt, agj as irak\' beraktirossia, miot 4*
•íOmpomjiW. fontol werep vtr.koHt *•
aj\'mljak t röviden azon előnyókTe uta-
jüifüJiatíTf\'ti "
budapesti, asegedí, temesvári ét barcsi
üatlk a kenyér. Ebben • kánikula* időben s kenyérnek is kedve kerekedik at úszásra, illetőleg s megutsásri-Pértse, hogy ezt a Tstdtatsiosyok nem valami nagyon szeretik és keresik jobbra balra okát Pedig hát annak egyedüli oka ax, hogy babliszt van t keayérliszt-ben. Ennek azután egészségi szempontból fele tem tréfa, mert t bablitxt a gyomrot felpunasstja ét nyilván vsló, hogy a betegségek legtöbbje gyomorron tatból származik. Fölhívjuk erre kötegéttségügy-bitotttágunk figyelmét! Több helyről ér-kettek hoatánk paaatxok. Jó lenn* a lítilet áruló boltokban a iiatt minótégé-ról meggyőződni t a hamisítottál elkobozni.
— KoaxónetnyilTánitka. Ason
tisztelt közönségnek s pályatársaimnak, kik boldogult kis leányom örök nyugalom helyére való elkísérésekor szíves jelenlétük által szomorú helyzetünkben vigasztaló enyhülést nyújtottak, fogadják legmelegebb hálás kostön etünket. Nagy-Kaniz*án 1882. július 24. Tóth István ttnitó.
— Hogy mily bó termés volt ax idén, *rr* magyarázatot *d P. ssíg. külvárosi iparon polgár, kinek három holdnyi területű földjén 109 mérőt meghaladó fos* termett. Es<.el kapcsolatban nem tartjuk érdektelennek fölemlíteni, hogy a föidmíret gazdák elótt csak akkor van átaláa jó esztendő, amikor a abusaki-rályné" mutatja magát, mi nem más. mind a gaadag kalász csúcsán egyedül álló s a többinél jóval nagyobb b kifejteit buiasxsm.
— HéVTiaen * fürdő-évad tetőpontját érte eb A füróé vendégek oly nsgy számmal vannak, hogy ases időben éfke-xőknek a füxdógondnokság lakást nem bír adní. Több vendét; a város s közeli falvakban kénytelen lakást keresni.
~- A rámái pápa hivatalos közlönye at .Ostervatore Bomano" terjedei-roet etikkben emlékezik meg Símor hercacg prímás 25 éves jubileumáról a az etxtergomi zsidó Lhl-.ur&ég ű^rözlőir*-tára, azon megjrgy test teszi, hogy ebből tok keresztény ember ít pirulva vehetne tanulaigot, hogy * szent aiy* éo a rom. katb. cltiros iráfl,! nagyobb tisstelettet vi-ísel tessék.
— Versenyuszkí- volt í. hó 23 án * Balaton erős hullám sásánál. Venery-lók: Sxekrénye«sy Kálmán, Schvr>rcx Vilmos, Komlódy Gyula 5-25 kilmtroyi távolságú Tihany bél füredi uszodáig b pereskor. Sxekrényesry mint ). ső 6 óra 43 pereskor, Sch".ret 2-dik 6 ór.«. 59 pereskor-szálil partra, Komlódy 6 óra 45 pereskor görcs miatt caolna.kra szállani volt kénytelen. A parton n*gy éijensé**e> fogsdtattak. Első arany, második ezüst harmadik broncxérmet kapvtt. Csütör;ó-kön délután nagy vereenyustáa lesz ismét. Tegnap megtartott FíÓrabál fényese.i sikerült.
Zálogosdt. K. nevű csinoB fiatal aszszonynak olystép piros pezsgá* arcta volt, hogy míndighoszankodott,va!thány-azor látta, hogy barátnői művészi a ion igyekeztek hasonló szint kölcsönözni árosuknak. Botzantotls különösen azért, mert ily körülmények között nekí semmi előnye sem volt a többi hölgyek fölött. Elhatárolta, hogy ezt a\' szerinte visszás faely-íetet megszünteti. Kedélyt a estély re hívta meg barátnőit é* hogy jobbat, teljék az idő, tálogosdi játékot hozott javaslatba. Mikor aztáu rákerült a tálogkiváítá* iors K. asszonyra, art as urat, kinek eáloga nála volt, felszólította, hogy as egész társaságot mosdassa meg nedves stivtcsctal. A megzálogolt ur. ki ugy láttáik bűntársa volt a atép asszonynak, atontai hozzáfogott a munkához. Kifogást termé ssetesen senki sem emelhetett. És mí történt? K. asszonyt mipssdatták legjobban, de at 6 arezárdi nem\' tűntek el a róisák, míg a többi hölgyek mindmeganoyicrti sápadt arczcxal és bossut Jihegre tavasuk. Érdekes as ís, hogy as urak kötjtj is megártott-^egyöek mádnak \'a<tnoadatá*
— Sztdelpés a papfrgykrtsabac
Utóbbi időben élelmes üzérek s küllőid;.
fbldmívetek gstdacág: épületeit, takar-máuykeszleteiket és behordott gabnájo-kat elemésstette. A kar 6000 írtra rúg. A kárvallottak közül csupán Be pajtája volt striettti biitotitó-tártatágnál biztosítva\' 400 frt erejéig. A kötéli kós ségekből senki tem jött segítségre. A tűt okt~ ismeretien. Hásntp, tehát 23 án at ujlaky szőlőhegyen bizonyos Grádics Józaeí nevű fötdmivet píocxéje\'és sajtoló Báxa égeft él A, *á_- 550 frir*\' rag t csalt 250 rrtijt volt\'VitteaTÍtva.
OSí-Og- Horváth Sándor
Asdtté. Kaiocsy Fereacx, és Török 3óö^SSE1fr,ieL
Ügynökök egéaz raját importai
ták s papirféleségek silányságsinak. Hogy Ulstélagotsn1 jónak hiresstert"\'¦ ,t*lmi\' portékáikkal elvakítsák a miodenekbex csak nz oíesúi hajhászó\'jámblr vevőket. Elképielhetlen raffineriáTsl tsótt számi tatáikban nem it csalódtak, rcert a jóhiszemű tiiites közönség jó résie lépen ragadt t mt már kisebb ttatóctokDáiia elterjedt silány ptpirféletégeket láttzóltg jó olcsón, dé tnnál magasabb nyereség mellet: fizeti a jót váró éi remete*\' verő közönség. Pedíg a legszebb kinézésű, ttt-X! lyos, vat\'tg iró-és levélpapírokban majii
nevű, \\tfteUgny*Í lakÓE, f. he 23 áo nem legnagyobbrészt .faforgácsból álló reggeli 4 óra tájban Etileregnyea, ax hamltitványnyal van dolga, mely * at\'r*-utezán agyonverve taiáltatoit. A rendőri íetL hogy irod&i használatra nem cset-
........_.f iztgálttt s Thalytsinén megajietvén, st tserü, a mennyiben igen könnyen isakad,
bs nl?t>l|| ^i^^L\'- tUé1ar>ytj^$ _gX^i\'<* ^ W^fk- hsUJiáz-- ist^üna;m aiapzusascainsk k^Mtáss, tlstt
latiak. A«*ugy\' a "kír. töf\'v\'ény stéknek á benne fogled tat* orom vegyülete* miatt
kötrs\'ktsrsk üsembe tétele folytán megífcátoottSi!. í -50ti; Jt-;üOQ itSOSbvü \'B"0 Monyán megsárgul, okmányok a#-
_ JégeSÓ. Juliul 22-én délután már* vagy egy-két ntpnái további hatt-
Eszter-\'gnye.-é* Bigyiczkötségek attárán nálatra egyátalában megbithatlan: afer:
^özöaté- k mmden^nehésség nélkütljégeső volf^mély t még1 "titiH levo-ter idÓ multán azdtatálik, sót még a tsSTit
HUSZONEGYEDIK KVTOLYAM
köziön
«TTTLiüB éT^érí !88Ä.
gyárak árjegytéieibeu a valódi és jó mi-uaségű rongyból késtült papíroknál te .\' t<j mesén olcsóbban ssámitvále, terméssé-te»-n élelme* üxle-ek által már nagyon is forgalomban vannak. De a szolid éa jó áru: kedvelők előtt könnyen felismerhetők az által. hoey as ily pnpirok mind--vastagok, akár csak a legtutyo sabb rongypapírok, nem hajlékonyak, iveokint rágva pedig hóiyagszerüen csörögnek. Termésxeteaen ha erősen öasze-hajtatnak. a hajtó* vonalán, mintha kéa-sel metszették volna el, ifibbé kevésbé egéizen szét válnak, Összegy üresre pedig fossiányokká rongyolódnak,
— A nagy-stádi (Somogy m.) járásbíróságot azigatságögymiflisterium telekkönyvi ositálylyal bővítette ason vidék nagy kényelmére és örömére.
— Hangverseny. Krisztin kovich
Béla Balaton-Füreden a gyógytefemben í. évi július 3l-én Káth Zsigmond ur I szíves közreműködése meliett hangver-senyt rendez. A tiszta jövedelem fele a. Balaton Füreden f. é. aug. hó 20 án meg xartandd co ón ük verseny alkalmával a b. füredi hölgyek által fölajánlott díjra fog fordíttatni. Helyárak : Földszinti\' zártszék 2 frt, karzati ülő- é» földszinti állóhely 1 frt. Kezdete d n. pont 4 és: fél órator. Jegyek válthatók a furdíigas-gatótág irodájában s a hangverseny alkalmával a pénztárnál. A hangverseny műsora; I, A ivartbargi dalnokv-rseny, Wagner. Zongorán előadja: Kriíttinko-\' vich Béla. II. Románét \'a aTannhüűser"-! bői, Waguer. Énekli: R-ilh Zaigmood ur. -IH. a) Le ball Rubinsteio. b) Válse ebro- . matique Lesűheticzky. Zongorán előadja : I Krisztinkovicb Béla. IV. Tirero dala a \' „Carmen\'-bÓI Bitet Énekli: Ráth Zrigm.1 ur. V. Carnaval Schumann. Zongorán 1 előadja : Krisitinkovicb Béla. VI. a) Dal b) Népdalok Rubiastein.. Énekli: Ráih Zsigmond ur. VII, a)Rigoletto b) Magyar rhapsodia Liszt, Zongorán előadja : Kriss-Béla.
— Három vasnt közös forgalmi igazgatósága. A .Vasúti és közi. közi.\' írja, bogy a pécs-barcii vasút a Dunagőzhajózási társaság, — mínt a mohács-pécsi vasút tulajdonosa és a budapesti péc*i vasút engedményesei közt oly értelmű szerződés töltetett, melynél fogva a nevezett vasúti vállalatok egysegéé kezelés végett Budapesten közö* fo.galmi igazgatóságot szerveznek. A pécs-barcsiée mohács-pécsi vasút forgalmi igazgatósága mint ilyen megszűnik b hivatalnokai * közös igazgatóságba osztatnak be. — A bárom vasútnak ezután is külön könyvvezetése lesz, a kezelési költségeket pedig a forgalomhoz- mórt kulcs szerint fogják egymás \' özt felosztani. A külön igasga lóságok megmaradnak e a szervezendő forgalmi igazgatóság a három vállalat végrehajtó közegeként fog szerepelni.
— Kecske, a mely gyermeket
Szül. Pápai levelezőnk írja, tegnap folyó hó 20-án többektől hallottam, hogy f. hó 6 án a pécsbányateiepen sokan szokatlanul keserves gyermeksirást hallván, meg-borzadtan futottak a hang falé, hol csodálva látták, hogy egy morva bányász nak fához kötött kecskéje valóságos emberi fiat Bzüh. A gyorsan elterjedt hirre megjelent i. rendőrség is, a báoyásiné azon kijelentése folytán, bogy a kecske csinkofitáraa csak az Ő férje lehet, ki e tettével méltóságát lealacsonyította ; & vele egyébként is rosszul él, a férjét el is fogta. A nyomozás kiderítette, hogy Mau-
rorii* Bertalan, ottani ..mészároemester. jelén voht, midöa K*nímait adanagösha-jóáási társaság bányatelep orvosa a dolgot többek előtt akként beszélte el, hogy .a magában gyenge alkata gyermek feje és jól kifejlett fogaí emberiek; két siső lábai, jobban keze, ujjakkal ellátott emberi kezet képvisel. Inkább kecske, mint emberhez hasonló, hátrés*ének lábai kecskekörmökkel bírnak. — A viisgálaf folyama\'ban van. ,E—s."
— Elvesztették a be-eget Wőlter Jáoos aratót, ki Szombathelyen megbetegedett, édes apja hasa. akarta szállítani gyepüfűzéai kunyhójába. Föl is tették a ssekérre, s egy ponyvával leborítva, vitték hazafelé; nagy volt azonban as apa meglepetése, midőn megérkezve, a pony vát feltakarta, saatekórki* üres volt. Másnap megtalálták a beteget as országút közelében, egy pocsolyában — halva,
— Szétbontható hordók. Nagy j
baj volt at üret hordók, kü.déseaól, hogy j azokat térimé sierin. Siettették meg ai vasúton. A bérkivételnél pedig a bordó-1 kérdés egyike a legfontosabb kérdések-1 nek. Igen sok revó külföldről előre küldi \\ üres hordáit megtölléa ás visszaszállitás . végett, a igy nem kénytelen minduntalan hordáinkéi njra és újra megvenni. Az\' üres hordókért járó vasúti tariffa oly ma-í gas (minthogy nagy helyet foglal el), hogy sokan inkább hordót itt vett-k, de tény tt, hogy e körülményja borüzletre a eh ngy sem volt jó hatással. Most egy Admss Róbert nevű egyén\' olyhordót talált fel, mely könnyen és oly rétiekre bontható fel, hogy kevés begyet foglal el t igen kőnnven állítható öseue. At abroncsokat t. i. több darabból csináltatta ugy mégis, bogy átok összeállítva körtképeznek. — 8 — 10 darab ily hordó szétbont-: va, rem foglal el több helyet, mint egyetlen egy egészben levő bordó Kér-j dés már most, bogy igy használható lett e a hordó mindig új ét új hitelesítés nélkül. Mi alig bisBtük.
Bövld hírek.
— 40 épület vál; hamuvá f. hó 20-áu Gyiróton Vasmegyóben. —- Agglegények köre alakult Budapesten. Eddi gelé 62 tagja van. —Blondin a világhírű kötéltánczos, jövő héten csütörtökön Budapestre érkezik. — Verhovay nem birts ki Eötvös Károlyt, hanem ellenke-lúleg visstavouta Eötvösre vonatkozott sértő tudóeitásál, mire EotvÓJ it visszavonta az „Egyetértés\'-ben megjelent nyilatkozatnak Verhovay személyét illető restét. — Tíz horvát munkáit agyonvertek, kilenczel egy fsépüLetben megégettek f. hó 24-én "Dombóváron a pa-raszllegények, a verekedést a horvátok kezdiék, kik a magyarok ellen lázítottak. — Csiky Gergely ismét befejezett egy 4 felvonásos színmüvet, Cximo „Stomfai család.1 — Béky Hermin nemzeti stin-bázi operaénekeanŐt a berlini királyi operához aterződtették évi 14000 mariit fizetéssel, —
ffíatBnotn ! orvossig-ot, oe i
kot,* ,A csizmadia, mint kisértet* hői, .Miska inast,* „Pry Pál, a kotnyeles*-bél a CHmsserepet, ,& sseleb?trdi*-ból .Mstcsrilla," aA\'haráiság*-bÓi „Frotter" j vi-tem,"mert szerepeiben mÜvéstiet kivitelű játékaival i gyen nCalt\' kellemes szórakozást aynjtott. A társulat\' tagjai kötői Balogh Lrpád és Tukovflí elismerést arattak. Viivárj első föllépte alkalmával as énekeket kisérő zenekar rost és hamis játéka álts) kellemetlenül halott as igen szép számú közönségre, ajánljuk Pokorni karmesternek, bogy a zenekarra egy kissé ntgyobb figyelmet fordítson.
Csütörtökön, folyó hó 20-án Stebó Jánot ur műkedvelő próbált szerencsét ,A kintornás család" „Kötő Károly* vasúti btk\'er szerepében majdnem teljéién üres has előtt.
Szombaton, e hó 22-én U j h á t y E d e a nemtetí színház e kitűnő t páratlan alakítási tehetséggel bíró tagjt-első vendégjátékául ,A miniszter előszobájában* ét 9östi ntptugár11 otimü tsin-darsbok igen asép száma közönség jtleo-létében tdttttk. Ujháxin kívül, kit a közönség minden jelenete után szűnni nem akaró tapsok kött többször kihívott, meg kell emlékeznünk Nsgy Vilmáról.. & társulat e fiatal, de szép tehetséggel bíró s iparkodó tagjáról, ki Adrienne aterepét teljesen átérezve, ritka ügyességgel adta. Balogh&é és Balogh Árpád, mint mindig, ugy mi it dicséretet ét elismerést arattak. Ujhásy Ede e héten még Keszthelyen marad, felhívjak közönségünket, hogy e kitűnő tehetségű művészt minél nagyobb pártfogásban ativeakediék ró-azetiteni. odor.
Astán az Orvot jstvía ssolioz — .tosn-\'j jea fSrjtae* tóataizeo?, jasgesSiiik mlndea I lapra* baJEL,-1 — tanáesetsl izélieáh, ¦\'¦
-önnek iga**., lehet és áo tanácsát kö-" pacsi casce vagyok ! Tehát re-
E D. teívnei. a „Hit* iS .Emii*.
csimü verseken a ke«dettl egei tej, % | .gyakorlatias* forma nagyon meglátttik. — a harmadik meglettetös kerek alkotáau, nyelvs-tete egéias^gcs, de az egéiz aii-^ ketc meut bixoűyos mesterkéltségtől. Naryoa fé! n ot. S»i orvosok acfroad\'iljÜk\'i wéli ároktól. Kiéri nem mert letírni », u, em taszSish vassstük be ! . kSxepéről. Dolrotxa ön keresstQl ¦ agy koldje I be. - Ez alkalommal *>ját érdekében íi\\,e
tetstttk.
Csinos flstal enrbert neverpttlri s aii- W A. helyhez- Besoroztuk. Ax iletrtjs] nisteriskelslátogstóoak, ssaely bkolán a többié ; czikk iránt már intisk-dtOak. Sajnáljuk, b-.n ken kjvttl tgj csinos fiatal UailÁtiS U mfikö- | siébb nem szólt ex iránt dott. Ennek osztályát mag látogatván » fel- I__ _
?.f«u S\'.\'^SÍ\'-K ISu\'SSSi«¦•\'•\'»¦----»«= SZÁLAT SÍ5DÓS
fefesé be : kGyeiiuekek, rémítem, bogy iiko-látokat és a tanitóni kisasssenjt íciytoo ép-annyira fogjátok szeretni, mint án.* E tzep beszéde hatása s rrermekekníl balk Devetés-ban, a -nitdnő reazárol hsjoali a-espirnlásbtii, ai iskolalátogatónil p«J:t saTarban mo-
UtkoxotL
TsJamennyi gjerm^_ ezt~\'. ,vZ] zeoa hirt vitte hasa, hogy a kis-sszony semsokira fírj-hoc megy.
Társszerkesztő: BÍNÓCZI BERNÁT.
kylltté r.*)
18S2.
Hívataiofi piaczí árak.
évi jnliss bó 19-6= tartott heb\'vásárról. 100 kilograrasnjávai ssáaitva.
Bn»J. 11-60—12-SO Rozi 7.---7.50
árpa 6--7.10 —[Zab 7&0— 7. W— Kokoricas
8.80---\'— Burgonya 3.---.— Kiss 32.—
—.— Bnz» Dare 2P.-
Egy kilogranun. * Árpa kis* —.48 Rorsó — .36 Lenne —.34 Bah —.10 Kölrs káwi —.12. Hariiki —.16 Pohánka —.15 Savanye. kípesxts—,10 Reps —8. Rita —32. Búzadara ÍJ.&O— Árpa-kása —48. Széna 2 50-.
1 Liter.
TJj bor 12 20. Ó bor 24 - 48. Palinké —46 Eez*t — 6.
1 Herta.
Ujbor 8.-
ó bor l-t I KilÓ. Repeso olaj - .48 8tar: Fagya gyertya —.60 kappan 50 —55 Borjobns 66-60 Saalonna — 80 Diaanozaii 1 írt. K5rm-i —50 Só
Szerkesztőt üzenetei:.
.r. Fogadd koszenoteBet. Fajin utáltad a szeget. Ég a körmöm csakugyan. 2+0 ?
L fi. Vízvár. Miért a«m *rtesite« jötted nacjáról?
Sz. S. Beat- Köszönjük. Blsuy nélkül megkaptak. Kotlését asonbsn sak augnjrtnE közepe táján kezdhetjük\' meg.
Egyveleg.
Á_ ° ° Bore 1.10 (Paprika
— Véletlen hizaSSág. Anglia fel [nsgytn* — tff. Fogntgym tegett pro\'ektorának, .Cromwellnek Fran-csi*ka nevű leányba halálosan szerelmes volt udvari káplánjok: Withe. A hint szemű protektor figyelmét orsaágos gondjai között sem kerülte ki t f^ntálló viszony, de személyesen akart arról meggyőződni, t átért egyszer, midőn tudta bogy a káplán leányánál van, éazrevét-ieuül akkor termett kötöttük, midőn * pap az ifjú hölgynek kezét előtte térdelve, szerelemittáson csókolgatta! — Kromwell megjelenése halála félelmet keltett mindkét ifjúban, de a tudat, hogy fnjévnl játszik : erős lélekjelenlétet köllcsönsött a papnak & fölegyenesedve moudá: Isten küldött anglia hattimaa protektor*! Segíti kiezskozölni leányodnál, hogy ko-mornáját, kibe halálosan szerelmes vagyok, — hotzám adja nőül? - Króm well tudta bár, hányadán van, de hogy t viszonynak Bzéptzerével versen véget: röglön papot hívatott és Withét össtees ketteté a komornával I
-90.
gye tya 1 #
40 Harhahni Sextishne 56-—.96 Marháid.
! Cxakor -5\' Tai -I. Vtsröi
E!s5 nw mmm- és asztaii-ríi.
Legttrttlomdassbb bor- és llthlon-forrás
SALVATOR
vastartalom nélkül, gazdag term, szénsnvtartaiommal
ijorssras iíátröKés szénsaras LiíiMafl
(0-32843 literként. (0l2l96 literként]
Lipéorl forrás Igszgatóság Eperjesen.
Kspbato raindeo áavi-ayritkereakcdOiben és a legtöbb gyigysxertirb-.n.
Ffiraltar: Éaestaty L, M?B*lá
\' 60^ 10—*»,
HIRDETÉSEK.
legjobb ÁaztaJí-és üdítő ital,
altass hatásosak bizonyult kötögessél, séfje
baiekjiál, gyofor-és bétyag kcnrtaáL EDECSEK ai esésrtéa erosssttetere).
Mattsni Heorik, karitiaito cesstsTttssx
•1 R rovi vállal a
alatt kSilottírt fel«IKi
Nemzeti szinésKet.
Kezsttely, joL hó 1S82.
Folyó hó 15,, 16, 18. éa 19-éa
Vitváry Ö y o ! a t budtpeatí nemzeti színház művészének igazán művészies kivitelű játékábtn voh tikalma a keszthelyi műpártoló kötöntégnek gyönyörködhetni. Vízvári első fellépte tlkalmá-7*1 -Egy a nii néiünkbél* .Stero Irsi-
Papírtizeietek.
Bemegy a \'gondnok a eonvíetasb* -vizsgálni, kijár-e minden a kellőképen.. Többek kosött igy *sól: ,Adjanak egy kii kenyeret, hadd kóstolj sin mnes-e -7*1 ami baja ? Rögtön nyújtják felije tises is u ecé** p .rtiot: teatik, testek. .Csak egy &d*lot adjanak, az U elég le&x kóstolón.1, tsól a gondnok. Fölugrik erre egy- stittys B igy szol: Tessék itt vau nálam «gj fal at, -gyis sajtTának nantara.
A fiatal orvost egv beteg agg«ashöx hivtik. Az orvos betege ágya előtt elve, türelmeién hallgatta végig a bObeaii\'U beteg j előadását, amint at a kiitüueteket felsorolta.
lermény-raktár, előleg- és bizományi üzlet.
A magyar leszámítoló ós pénzváltó-bank {ajánlja - t. ezimu termelők és kereskedők figyelmébe közraktárait Bndapest-ec Szegődén, raktárait Temesvárott ét Barcson. Itt miadenüUa Les, köxönoégnek szolgái:
1) Egészséges raktárakkal, termények éi áruk ber*ktirozáeára, kezelésére, kiraklároaásár* vf.gy tovább küldésére.
2) A tirményeket átveszi, kölcsön zsákokat ád, szállítási és egyéb kbl\'&égeket előlegezi, at igy átvett terményeket tűzkár ellen biztosítja.
3) Olcdó kamatláb mellett előleget ad a beraktárolt, sót már a esi mérő feladclt terményekre.
4) Eflvállalja a reá bízott termények bítománybani ellátását akár a vidéki állomásokról, akár pedig raktáraiból.
Vállalataink számára ugy a vasúti, mint a gőzhajózási társulatok részérói sok rendbeli előnyöket nyertünk, melyek :. megbitóink javára szolgálnak.
Szó- vagy Írásbeli felszólításra, ugy nyomtatott üzlet és díjszabályainkkal mínt minden irányú fel világosi lássál szívesen szolgálunk. ^
A Budapestre intézett küldemények csimsendúk: A magyar le<tza-muoíó és pénzváltó bank közraktárainak Budapesten, áliomá* közraktárak magyar kir. államvasutak. — Szegedre: a magy. leszámítoló
és pénzváltó-bank közraktárainak. Cs. kir. tzsb. osztrák állam vasút-IIomá*. Temesvárra : A magy. leszámítoló é* pénzváltó baok raktárainak. C*. kir. szab. oBitrák államvasút állomás. Barcsra: A magyar letzárailoló és pénz váltó-bank raktárainak. C». kír. sz<b. déii -vastit-állomás.
636 1-3 Jlagyar leszámítoló és pénzváltó-bank.
gocxxxtlisxsooo
forint §
forint
213.550
összes értéke a
„trieszti nagykiállitási sorsjáték"
Első főnyeremény arany, vagy készpénz 50,000 fonni. g.
Második főnyeremény arany, vagy készpénz 20,000 forint. Harmadik főnyeremény arany, vagy készpénz 10,000 forint.
.gyeokiuú 3,000 frt, «,««. .gye-kieti 1,000 frt, h»rm D« W»k.ou 500 %"™™LL".LLtíJú Só frto. értékű njeriménjL További USM> raá. mellekuj-ercmtii} a kia\'l
litási tárg/akban.
Utók által ajániíkemlt kinl-
: . 619 6-6.
Egy sorsjegy ára 50 krajezár.
Elámsitások ítvétele eszközölhetC a x
pesti magyar kereskedelmi bank váltó-üzleténél 8
Busapest, Dorottya uttza i-sL szám. ;i
xxx xxxxxxxxxx^ Hirdetmény. x
Méltóságos ifj. Gróf ZICHY ÖDÖN nr zákdnyi nro- y dsimáboz tartozó O
tilosi és perecsenyi gazdaság,
mely 650 hold EiintóBldMl. rétből és 600 hold legelóbnl áll, 1882-ik évi október 1-töl, 8 — 10 évre; haszonbérbe adandó. A bérleti feltételek a jószág\'sormányzóságaál Beleznájl, megtekinthetik. 638 1 — 2
cxxxxxxxxxxxxxxxxxí
g/&~ Egyes sorsjegyek megrendeléseive: 15 kr postaköltségre küldendő.
»oooockxkxxxx30cxxxx
OOOQOOOOOSOOCOOOOOOOOOOQOOOg
M A. T T O Btf i
Va q-íápsója! Soosmoorbói.
h 0- láplngony ír,»im»*i4 -Alkalmas pótlék tttr- Iá bfflrdí k nek. "SSfj ó44 ?-10. HoiIHtasi szer aczél- és 8Óf0rOBkt)6I.
Széttüláéí ¦ Kationt és Társa Franzensbad.
Kapható mütáen gyógyszertárban és fQszerkereskedésbec.
íodoodoooooo:
Kafy-Euűaáa, ajaaatott a kiadó trdijäjaas Wa]dics Jósef gyorssajtójáE,
NAGY-KÁMZSA, 1882, juliog 30-án,
eufcirtéil ár:
egész : vre....... 8 fit.
fél étre ........ * ,
ne, yed évre ...... \'2 t
Lyy *tóm 10 kr.
HIRDETÉSEK
-. hasábos petitsorban 7, másodszor t, L ciiiiden további soré:! 5 kr.
NY1LTTKRBKX soronként 10 lervrt vétetnek tel Kincstári illetek minden egyei \'linlj-tesert 30 kr. fizetendő.
Huszonegyedik évfolyam.
A Izp szeli esői rétzét ÍDető kPiletfté nyék t a: erkesztőnöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bénneut-e intéz end ők : K A G V - K AN I Z 8 A Wkitfosaix.
B^nnentítlec levelet caak ismert monkatiraaktúl fogadtatnak el.
Kéziratok vissza nem koJdetaefc
Np^-KanizsaTáros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai Bak. -.üzoltó-egylet\', a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank\', , nagy-kanizsai Ukarékpéuztir", a „zalamegyei általános tanitótestölet • a ,nagy-kaiüzsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kaaizaai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,aoproni kereskedelmi a iparkamara aagy-sinizsai fciUváUsztaiányae s több megyei és varos
egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Néhány komoly sző hölgyeinkhez.
Bizonyára olvasták hölgyeink,
hogy Göröghon nói - kik a fényűzésben tán a legelső helyet. foglalták el Enropában — elhatározták, hogy ruházatok tekintetében lemondanak a fényűzésről s izlésteljes, de egyszerű s olcsóbb ruházattal fognak megelégedni.
Mi indíthatta Őket e szép elhatározásra? Bizonyára nem az, hogy a világ szemét te:tök áltaí önmagukra irányozzak, vagy hogy őket mindenki dicsérje, tehát hiúságból; hanem pusztán az. mivel belátták, hogyha a. megkezdett módon s mértékben folytatják a fényűzést, az Őket előbb-utóbb anyagilag tönkre fogja tenni, mely tönkrejutás rajok nézve több tesz akkor, mint a halál; mert belátták, hogy nekik itt e földön más hivatásuk van, mint férjeik által véres verítékkel szerzett filléreiket oly pipere tárgyakra költeni, melyeknek^pár hét múlva semmi értékük ! mert belátták, hogy sokkal baidogabbak lesznek akkor, ha a szükségtelen kiadásokra szánt pénzt gyermekeik nevelésére, azok jövőjének biztosításéra, mint haszontalan máslikra fordítják.
Tagadhatlan, hogy a görög nők ezen elhatározása szép, jó, hasznos s mint ilyen követésre méltó.
Tudjuk, hogy kényes dolog a fényűzéshez már gyermekkorukban szokott hölgyeinket arra kérni, hogy erről mondjanak le; tudjuk, hogy kegyelenségnek tűnik íöi hölgyeink elótt, hogy épen mi férfiak figyel meztetjük őket fényüzésök boldogtalan következményeire; tudjuk, hogy udvariatlannak, lovagiatlannak fognak tartani azért, hogy ily dologról egyáltalán a nyilvánosság előtt szólunk; tudjuk, hogy szívtelennek, barbárnak fognak tekinteni mar csak
azért is, hogy miért mutatunk e gyenge oldalukra; de azért mégis kénytelenek vagyunk hozzájuk azon kérelemmel fordulni, hogy amily híven köveitek és követik külföld hölgyeit a fényűzésben, oly hűn követnék Göröghon nőit elhatározásukban.
Nem annyira azon kevés nőhöz intézzük e kérelmet, kik férjeinek több ezer forintra menő évi jövedel mök van, bár igaz, hogy a legmélyebb kutat is teljesen ki lehet meríteni rövid idő alatt; de igenis azon nőkhöz szólunk, kiknek férjei egy pár száz, vagy egy, két ezer forint jövedelemmel rendelkeznek.
EeggeltÓl estélig kénytelen mindennap dolgozni, fáradni a férj, hogy munkája által megkeresse azon pár száz forintot, melyet p. o. mint hivatalnok huz. De mi neki a munka, mi neki a fáradság, mikor tudja, hogy a fáradozása által hőn szeretett, imádott övéinek boldog s gondtalan életet szerezhet! ? örömmel dolgozik, mikor tudja, hogy az angyali kezek, melyek a munka után letörlik homlokáról a verítéket, a keresett filléreket a család javára fordítják; kedvvel fárad, mikor tudja, hogy fáradsága gyér jutalma nem vándorol hiábavalóságokért azok kezébe, kik meg nem szerezték, hanem igenis szükséges dolgokra fordittatik ; megelégedve viselt hivatala nehéz terheit, mikor tudja, bogy fizetése imádott neje által nem pazaroltatok szükségtelen dolgokra, de takarékosén kezeltetik ugy. hogy naponkint növekszik!
De mikor tudja szegény, hogy mindaz, mit Ó egy éven át keservesen megszerez, eltékozoltatik; mikor látja, hogy jövedelme nem elég a szabók, czipészek. kereskedők, ,mo-disztin\'ok; ékszerárusoknál neje által fényűzési tárgyak bevásárlása által csinált számlák kiegyenlítésére; mikor tapasztalja, hogy fáradozása.
küzdése, munkássága daczára csa-* készült is
Iád ja a szükségesekben nélkülözést szenved s élte csak czifra nyomorúság; mikor látja, hogy ama hő reménye is, hogy néhány év alatt munkája által megkeresett s megtakarított fillérekből önmagának s családjának nyugodt, anyagi gondoktól ment jövőt biztosítson, füstbe ment: hogyan legyen akkor kedve dolgozni, hogyan legyen öröme fáradni, hogyan legyen kedve egyáltalán az élethez [ ?
Miután pedig a fényűzés különösen 9 ruházat tekintetében hölgyeinknél manap annyira lábra kapott, hogy irgalmatlant meghnr-«oltatnak a társalgási ttrmekhen azok, kik egy, bár drága ruhában, háromszor jelennek meg nem mulct-ságban: de egyáltalán társaságban; s miután igaz, hogy a ruházatukhoz szükséges ámczikkek mindenütt drágábbak lesznek; s miután siámtalan eset igazolja, hogy hölgyeink fényűzése — mert hát a zsarnok Bmódé" uralja a legjobb nói szivet is — sok család boldogságának ásta meg már sírját; miután a tapasztalat igazolja, hogy nőink fényűzése számtalan családapának adta már kezébe az öldöklő fegyvert, melyiyel életének vetett véget; miután való, hogy sok nő siratja, bár későn, fényűzése átkos következményeit; s végre miután igaz, hogy ,nem a ruha teszi az embert :G azért jő volna, ha hölgyeink felhagynának a fényűzéssel s követnék az emiitett példát.
Az egyszerű, olcsó, de izléstel-jesen Készült ruha, ba mindjárt magyar szabású is, épen ugy nem von le semmit a szép nő szépségéből, mint nem emeli a legdrágább selyemből készült, sok ásli, fásli-más-lival tulrakott ruha a kevésbé szép nő szépségét, még ha az párisi, berlini, vagy az ég tudja miféle külföldi — tán epea chinai — módé szerint
Ha meggondolják hölgyeink, hogy mértéknélküli fényűzésük által hány keserű órát okoznak — ha egész életére, el nem kedvteleniük — annak, kinek megtogadták, hogy boldoggá teszik : akko: lehetetlenség, hogy ezután is a szükségtelent a azüksé ges fölé helyezzék, hanem igenis követni fogják a görög nők szép pél dáját!
Kérelem.
ves figyelembevételét ujolag tisztelettel kéri a
N.-Kanizsa, július 26. 1882.
rendező blzttttág
A nagy kanizsai önkéntes tűzoltó egylet zászlóavatási ünnepélyét L évi augusztus 15 éa tartja; bizalommal felkérjük Hagy-Kanizsa város j tisztelt polgárait, bogy ez alkalom--. mai a rendező bizottság minél sikeresebb működésének eléréséhez lehetőleg segédkezet nyu.tant szíveskedjenek.
Kedves vendégeink nagy számban érkeznek hozzánk, ezek elszállásolásáról gondoskodni legszebb feladatunk egyike levén, egész tisztelettel felkérjük mindazokat, kik vendégeket elfogadni kegyesek, ezt s hogy hány egyénre, t minden háznál megjelenő tűzoltói küldőtteinkiaek kijelenteni szíveskedjenek s egyszersmint feljegyeztetni kérjük mindazon tűzoltói vendégeiket, kit közvetlen in-sézkedtek szállás felől.
Kérjük továbbá a magánfogatok t birtokosait, hogy az ünnepély napján délelőtt 1Ü órakor és délután 1 órakor fogataikat átengedni kegyeskedjenek. A. fogatok indulása mindkét esetben a felső templom térről lesz az iskola és a városház ut-czán keresztül.
Minden bővebb: értesülés a tűzoltói órtanyán nyerhető, naponkint az esteli órákban.
Városunk jó hírnevének megfe lelő ezen intézkedés és kérelem szí
A növények életfeltételei,
Az egyes növények alakját és minőségét tekintve, ugy a kontinenseken, mint a kisebb tenyészett területeken , az ugyanazon növény-faj egyedei is nevezetes ellentéteket mutatnak, ha környezetűk nem volt egymáséval azonos.
L külőnféleség okát a szárazulat felette változatos tagozódásában kell keresnünk, amennyiben ez a különböző távolságban levő vizek közreműködésével a szelek, valamennyi légbeli jelenség: a párák, ködök, felhők, esők, villámok, mennydörgések és magnesi ö ml esek megteremtésével más és más éghajlatot, ennek erejével pedig talajnemet alkot a szerves lények számára.
Növényzetünk fejlettsége tehát első sorban a hőmérséklettől függ, mivel az ó ereje szfllí azon végnél-kűli átmeneteket a természet keblén, melyek folytán a föld szivet, lelket lebilincselő pompát nyer.
örökös sürgéa-forgás van a világon a lények közt, az egnknek fel, a másiknak le kell tűn ni a tárról, melyre hiralott. A látszól?g nyngrú testek is működnek, erőt fejtenek kí, hogy az elemek, melyekből az egész mindenség áll, egymástól eltérő összeköttetések követ Kéziében az élő\' és élettelenekben olyan fordulatot alkothassanak, mely minden addig létezőtől bizonyos tekintetben eltér. A föld a rajta levőkkel együtt szakadatlan átalakulásnak van kitéve; minek igazságát az archaelógiai fel -fedezések utján kezeinkhez jutott termények és készítmények is tanúsítják.
A geológia történetének miedep korszaka nagy éghajlati ingadozások
TARCZA.
Népdalok.
VI.
Tul a Dunán fekszik a gtép Bicska, Kis angyalom ne tekintgess másra, Mert a szivem, mint a Duna habja, Síéi, viharban Ici-kÍTÍg a partra.
Gili tubám, drága lelkű sxeutem No szeress te sohse mást, csak engem, Vagy csak addig szerezi, mig 60 téged, KijáUiodj\'ik a végtelenséget.
VII.
Nagy a Duna, mely e medre, Ráborulok kebeledre, Éde-. álmot alss ro Ottan A bánattól ! \'..
S karjaiddal, —• mint a habok A hintázó kis csónakot, — Ringca hosszan, rieges lágyan, Kebleden, a selyemágyon.
MII.
Kettős bimbó van ogy ágon Gyönyört! kis gyöngyvirágom, Mihelyt e két bimbót láttam, As egyiket neked saántam.
Kettő* bimbó, kettős rózsa, Szakajtottam én is rótz, Itt a kalapomba, nálam Az én itgaaebb virágsxálzni.
Tudod édes mire vágyok: Tegyük össze a virágot, Hadd tegyenek újra egyet, S legyünk mi ia kelten egyok.
MABOSHALMI GYULA,
A szép bosnyák lány.
Irta: &ZALAY .... 1MB: (Folytatás.)
Félóra muiva a vonat tova robogott a -• :; é sebesültekkel.
Bub sok egészséges sziv eset: i bba as édes-kínos betegségbe, a mit ugy Bevésnek, hogy szerelem.
Sok nehé>> scivel röpített könnyei tova as as érzéketlen vas óriás, pedig de sok érező szivbŐl szállott utána njhés ¦óhaj.
Távozó sebesültek, kik uj sebekkel mentek tova.
Itt maradt egészséges, ép angyalok, kiknek ugy fajt valami odabent,
As ott maradlsh kösött volt Zm gooyi Árpád ia. Olyan meghitten, olyan édesen csevegett aszal a ssegény . val, ki uiáua indult a vadbérczü bei-nyák földre, hogy megtalálja és astáu együtt haljaaafc aa áltr.l a hófehér kis kés által, mely még Síelésre ia gyöngének látszott.
Miiyen erősen föltette magában, hogy miként fog-Árpád előtt megállni, miként fogja szemére vsUai hűtlenségét, a könnyekéi, miket érette sírt, aa álioat-koa éjeket, miket érette viraaitotl át, azokat a gyönyörű álmákat, miknek "gyrdül ő volt foglalatja.
Mikor aztán meglátta Árpádot hal-váujaa, megtörten, felkötött karral ások körött az elkínzott emberek kösött, kikre irgalomból ir nehéz volt nézni és a kik irgalom bő! lehetőleg ei ia kerülték az inbereket, sehogy fájdalmat okosáénak
mátoknak is, vagy, hogy saját fájdalmukat növeljék mások sssnákozása által, mikor ezek között látta Árpádot, akkor már nem a boezu gondolata ragadta meg lelkét, hanem a legkeserűbb fájdalom.
Azért veszté eszméletét.
Kende* állapotát visszanyerve, mindent megvallott Arpadnak. Elmondta, t jgy most q legközelebbi vonattal szándékozott Bosznia felé menni, hogy őt és azt a azép bosnyák leányt fölkeresse. Ast hitte, hogy őt elfeledte, hogy nem ia fog többé megjönni. Elfelejtette kedvesét, hazáját ée mindenét ott a bosnyák földön egy ssép lánynak ragyogó szemeért, csábos ajakáért.
Olyan boldog volt, hogy Árpád as ellenkezőről győzte meg. Olyan ssivesen megigérti. Árpád kérésére, hogy Maricával szépen fog bánni, ugy tociuti, mim t-stTérét és nem fogja neki mutatni, bogy haragszik, a mért ugy meri szeretni Árpádot, mist Ő.
¦ BLátod édes Emmám, 6 elvesztette atyját ii. Kifogtuk az öreget. Fogságában sem sokáig élt, A bihácsi csata napján adta ki lelkét. Mindig mondogatta ssegény öreg as ő csendes, komor hangján, mint egy sir felé hajló próféta: ,én éa Bibács egyszerre halunk meg." Ugy is lett. Es az egyetlen lánya maradt, ezt sem láthatta utoljára, lstes tudja, ki fogta be szegény őieg szemeit. Annyit hallottam, hogy utolsó pereseiben leányát, Kancát ée a „szép urat emlegette. Ennyit értettek mindössze is beszédjéből. Ke Tedd hát rosz néven angyalom, ha pártul fogom est as árvát, a ki annak idején a legnagyobb veszélyek kösött keresett fel és nem válaasti el tőlem semmi és •eaki I" .. „.
Mit meg nem tett volna 2 mm a ilyes aranyos beszédért. Magához vonta a ko moran hallgató szép bosnyák lány gyö-nyörű fejét és csókolts ígasi esetvén szeretettel, mintha csak a gyermek-kor ár tatlas Örömeinek emléke füz\'e volna egygyé ssiveikeL
Miért feli volna áltól a stép boa* nyák lánytól?
Olyan kedves kit mulatság lesz az őneki. Mikor férje majd a hivatal komoly gondjaitól el lesz foglalva, oda ülteti lábához, átöleli szép barns fejét, megsimo gátja tűipipoai olajbarna srczát, arra azatán kigyulaak azok a fekete gyémánt-szemek, megnyílnak azok a vértől dás-sadÓ ajakak és mondanak bűbájos regéket a bérezek tündéreiről.
Milyen boldogan hallgatja majd asokat Emma.
Mért félt volna attól a stép bosnyák lánytól?
Nem U félt tőle, inkább Bxerette, magához ölelte.
Ast mondják a bölcsek, hogy akkor fejlődik ki leginkább a rokonszenv, mikor a szivek egyért dobognak.
Ez a két sziv pedig hál igasás ,egyért* ?ert.
Marica &>ak nézett, oem értette a dolgot. Nem értet: azokból > delejes sas vakból, miket Arpác Emmának mosdott, egy árva hangolt sem. Mégis valami olyas külősőset érzett ssegény, félénken húzódott viassa Emmr öielo karjaiból, aztán oda fordult Arpánboz :
-K: ez ai uroŐ. mosd meg „ssép ur" Maricásakl Mikor réác aéz, szeme ugy ég, mint a csillag, arcsa agy rsgyog, mint a bajnál, beszAE.\'í z*ogö, bűbájos, mint hazámban az éji tündérek dssája.
Oh ssép tir, Msrics szivének ugy fáj, ha közeledben lá\'ja est az úrnőt, Martca ugy fél, hogy ez is szeret téged és ezután nemcsak Marica less a te rabnőd.6
aNe félj Marica — szólt Zágonyi bosnyák nyelven — es az uraŐ az én testvér em."
Nem kellett ennél több Maricán&k, leborult, térdre hullott Emma előtt, átfogta annak térdeit, csókolta lábait és beszélt hozzá ressketeg hangon, könybea uszÓ ..
Az örvényt nem látta többé.
Monnyi hatalom rejlett abban az egyetlen szóban: testvér! Szegény Mtuic- m&gréasegűit tőlo.
„Szép amő, a szép ur testvére !"
Ezt elmondta tízszer, hússzor is, mialatt Emmát csókolta... és minden szavát egy-egy meleg könyü kisérte.
A megnyílt paradicsom kőoyei.
As ártatlan lélek rá sem gondolt, bogy még az UtentŐl rendelt paradicsomban is rejtezel*, kígyó, mely annak boldogságát összetörte.
De mikor a boldogság olyan jó ¦sast vakító.
Emma nem értette Marics aagy öröméi.ek okát. Zágonyi magyarásat meg nekt.
— ,Ast hiszi, bogy testvérem vagy. Ne rontsd meg ssegénynek boldogságát! Hadd maradjon meg hitében !u
— „De hát miért kell nekem eltitkolnom, hogy menyasszonyod vagyok?,
rLfttod angyalom, ha megtudná, hogy még van a világon nö, a ki ő ase-rinte nekem rabnóm, talán Öogyirkossá lesne. Hagyjuk meg ssegéayt boldog1.
% AJt.AijKr? 3 LÖK í
30 áE 1882.
és átalakulásokról szól, mi szintén féireisinerhetlen bizonyítók arra nézve; hogy a klíma hordozza magában azon erökkst, melyektől növényzetünk alakja, minősége függ.
A kiima pedig földünk alakj és ennek a naplói való távolsága szerint változik. A módosulást mindenekben a nevezett két tényezőnek pgymáshoz való viszonya okozta.
Ha földünk éjszaki és déli sarkán nem volna horpadás, hanem a tengelye központjától a kérge min denütt egyenlő távolságban állana, a nap előtt pedig folyvást ugyanazon egy ponton foglalná el tengelye körül a forgást, akkor bármely pontján tetszés szerinti növények volnának termelneíók, mivel eltűnnének róla a jelenlegi ellentétek a szárazföld és vizek\', fensik és alföld, hó-mezők és pompás növényekben gazdag rétek közt.
Az évek milliói múlhattak el a természeten, mig az azon stádiumba lépett, hol jelenleg áll. Hatalmas erőknek kellé közreműködni, mig a megsűrűsödésre és egymással Összeköttetésre lépni hajlandó elemek azon szilárd kéreggé képződtek, mely a földet bontja. De ismét mennyinek, mig a szilárd — nővénygyökeret befogadni nem képes — kőzet szántóföldekké átalakulását a hőmérséklet-változások, a mozgó viz vagy jég, a víznek és levegőnek vegyi hatása, az állati és növényi élet befolyása
lany, továbbá az elegetett növények hamujában felismerhető; phosphor, kovany halvány, hamany, mészeny, kesreny vas ős cselenyen kivül csekély mennyiségben a lavauy, vöreny, iblany, büzeny, folyany, sulany, réz, horgany és kemény.
Hogy mindezekből mily adag szükséges valamely növény felépítéséhez, az egyes emberek kutatása ke vés eredményt tud erre nézve felmutatni.
Csak annyit jegyzek meg e be lyen, hogy a folytonos termelés által tápanyagban megfogyott földünket az okszerű megmunkálás által igyekezzünk javítani. Trágyázzuk a földet, hogy az elveszett tápanyagok visszaadassanak, szántsuk, vagy ássuk még többszőr, hogy a talajt alkotó nemek Összekeveredhessenek, az oldáshoz és lléshez a levegő- és viz bejutásával előkészítsük.
Hogy miféle phisikai törvények {járulnak az elemek chemiai hatását előidéző esővíz képződéséhez, arról majd legközelebb fogok irni.
BÓNA SÁNDOR.
Az ember igen sok év elteltévei szépségét, kedvességét és a legtöbbszőr szerété ereméi tóságát is elveszti, mivel letűnnek róla azbn kedves átalakulásokat eszközlő erők, melyek egykor a társadalom époly kegyeltjévé avatás, mint az ideális képeket kereső ember a természet legremekebb gyöngyeit; de nem történik ez a mi földünkkel, melyen mi testi és szellemi kiképzésünkkel a későbbi nemzedék javára dolgozunk, ő a hanyatlás helyett megszakítás nélküli tökéletesedésnek jobban mondva megirjodásnak van kitéve a sok anyagtól, mely rajta életét leélte. Ó az ujabb nemzedék felébresztése — és fejiesztéséhöz a természet tüneményeinek közvetítésével az elhalt részekből a tápanyagot kivonja, oly nagyszerű példányok megteremtését eszközli, melyek elődeiknél mindenben szebbek és jobbak.
Az egyes tenyészterületeken az aránytalan kiemelkedések okozzák az éghajlat mostohaságát. Az ily helyeken az értelmes ember igyekszik a kövek szétmorzsolődásából keletkezett szántóföldet illó és nem illékony részeiben gyarapitani.
A növények tenyészhetése szempontjából a talajban kővetkező elemek szükségesek: szén, éleny, köneny és légeny, kis mértékben kén és vil-
ságábán- ne tépjük szét álmait. Ugy sincs neki semmije e világon.11
Emma megnyugodott
Marica is boldog volti Emma is boldog volt.
Szegény Emma]
Saegény Maricai
(Folytatása köv.)
Prózai változás.
Rám il került a sor, hiába t*gz&noin! Beléd bolondiltam, miot mondák, galambom. Nem hitték, hogy drága éltem mit megmarad Mikor megkaptam a végletes kosarat Sóhajtoztam fajon, kétségbeesetten: „Dernem igy álmodtam, oh bee máskép hittétel\'
Jöttek, multak évek,\'de te megmaradtál, Mísodiior meg kérve c, rajtam ki nem adtál. Ismét jettek, mnltak evek-és a hasban Gyermekeink kost egyre éktelen alrás van. FellŐhajtok sokszor elkeseredetten : .De nem igy álmodtam, oh beh máskép hittem !\'
SZÉKELY GUSZTÁV.
*) Unit számunkban es&s kOltemány oly hibák benbagyaaával lett hozva, a aük könnyes aá íro :rováoára etfa ettek. Asárt ssfia-eágesstek tartottak még egjszsr és hibát--lasml kczalai. S&erk.
Vidéki levelek.
Wová, julios 20.
Tekintetes szerkesztő nrl A .murameÜéki önk, tusoltó szövetség* alapszabályai sserint, minden évben lavaKzssal és Őszszel egy-egy, tehát évenkínt két ösesgyakorlet tartandó és minden gyakorlat felváltra a szövetségbe tartozó egyletek ssékbslyén betűrendben, hogy ezáltal czélszerü egyöntetű eljárás létesíttessék s a tapasztalt hiányok javíttassanak, a betűsorban első levén Aísó-Lendva az összgyakorlatok elseje e hó 16 ánott tartatott meg.
Ha becses lepjiban egy kis tárt adni méltóztatik, ugy röviden leirom a gyakorlat fÓbb mossanataít, mert agy hiszem, nem less érdektelen ezen Európa szerte méltó elismerésben részesült tűz oltó intésmeny barátai elolt, ha tudomást vesznek, — szövetségünknek a \'tűzoltó szellem anyagi és erkölcsi terjesztésű, — fen tartása és tökéletes bitese körül követni csel ba vett, elvitázbatatlanul dicsére tes törekvését, Nem lessek [hosszadalmas, rö viden és ssárazan adom elö a ssövetke-zett egyletek találkozását, és asután következett említésre méltó eseményeket.
Szövetségünk elén álló s a tusol tó intézményt, az ast méltán megérdemlő ügybuzgósággal szivén viselő, a szó szoros ^r\'jlmébnn véve bárom próbás alsó lendvai önkéntes tűsoltó főparancsnok t. Hajós K. Mihály ügyvéd ur, kinek csak az alsó lendvai tűzoltó egylet körűi szerzett páratlan érdemeit tollam a valósággal hűen leírni nem kópes,*az egyletekhez intézett behívójában as összpontosítás nspját 1882. július 16-ára, a találkozásit pedig a lendva housufálui vendéglő elé tűste ki, a szövetséges egyletek áthatva az ügy szellemétől, csakis a netáal véss esetére szükséges tagtársaikat hagyva hon, igen ssép számmal jelentek meg a kitűzött helyen.a már reggel 8 órakor valamennyi szövetséges egylet tagjai katonai rendben készen állottak — várván ¦ bevonulásrai jeladást.
Az alsó lendvai tűzoltó főparancsnok átvévén az egves egyletektől a jelentéseket, s ezzel az egész feletti főpa-ranc nokságot, indulást\' vezényleti, az also-lendvai bajtársak fuvŐ hangszerekkel is ellátott sigy egész katonai zenekart képező zenészei, rákesdvén s lelkesítő Rákóczy indulóra, valóban meghatóan inposans menetben bevonult az égess cse-aat a szentegyházba, hat rövid, — de a endvai kántortanító ur és egyik tiszt, káplán cr szivet s leiket emelőén előadott éneke kíséretében megtartott isteni tiszteleten részt vett.
Az Utoni tisztelet után, ritkán, tán nem nagyítom a dolgot, ha azt mondom, Alsó-Lendván még nem látott nagyszerű diszmenettel vonult az Ösíz csapat főpa rsnesnoka előtt, Ja szertári helyiség elé, hoi a menetet vezécylett egyik alparancsnok átadván (tisztét a főparancsnoknak, ki néhány katonás, de szívből eredt üdvözlő szavakkal köszönvén meg ameg-jelent tűzoltóknak az ügy iránt, megjelenésűk által tanúsított részvétét, egy órai nyugvást engedett, most láttuk, mily őszinte a valóban magyar barátság és vendégszeretet la tik lendvai bajtársaink keblében, vetélkedtek a bozsájok vendégkép érkezett társaik magánszállásokra való elhelyezésé bei: s pár peres alatt az utcsán, csak a szolgálattevő tűzoltók voltak láthatók,
Az egyes csapatok főparancsnokai levervén magukról a menetközben felsze. dett port, tiszteleglek [a szövetséges csapatok főparancsnokánál, kinek magyar vendégszeretetéért, kedvei neje honn nem bitében, páratlan lelki tulajdonságokkal megáldott kedves leánya tek.
NábrícikyKálmán aljárásbiró ur kedélyes neje, Hajós Hon ő nagysága, ki x. háziasszonyt helyettesité, a legmagasabb fokra emelé, ugy, hogy asl, mily jól éreztük magunkat, mennyire fokozta bennünk iránta eddig fis érzett rokonszenvünket s ragasskódásunkat, leírni képtelen vagyok, de hogy is lehet as másként, hogy ar. lelkesülne férfi kebelben a szív, ha a társaságot oly véghetetlen kedves aö fűszerezi, mint ő nagysága, — fájdalom, nem soká elvesztettük e kellemes együttlétet, mert eltellvón a pihenésre kdott egy óra, s kürtösök eorako-sást fújtak s ön vállalt a kötelesség áltsl hiva, siettünk csapatunk élén állásunkat [foglalni.
Most a csapat kivonult a mozgási gyakorlatok megtartáUra kijelölt térre, Vall órs volt, a nap az égről forrón lövellő sugarait, hogy as ember majdnem olükkadt, de a tűzhöz szokott bajtársak, páratlan kitartással végesték a fáradtságos gyakorlatot, oly kedvvel s lelkesedéssel, minővel csak az bírhat, — ki az általa önként vállalt ssent ezé! felé való törekvést egész valójában felfogja, mint ast a jelen volt tűzoltók.mindegyike felfogta.
Nem esert, mivel én tűzoltó vagyok és pedig testestol, lelkestül, — tehát nem elfogultságból, hanem mert as érdeme szerinti elismerést mindenkinek megadni kötelességnek tartom, hízelgés nélkül legyen mondva az egyes ét Összes gyakorlatokat a tüioltők bámulatos könnyűséggel és ügyességgel végeztek.
Vége levén agyakorlat ezen nemének, — szép rendben, lelkesítő zeneszó mellett az egész csapat visszavonult as órtsnysra, s szetosalott, bogy fáxadsjnaait kipihenve s néhány pohár bufelejtő kösi elkészülöd jön a délutánra meghatározott tnlajdonképení tűzoltó gyakorlatra, — melynek órája azonban kitűzve nem volt. —
Ki ki a maga módja szerint mula tott, a parancsnokok Bars ur vendéglejében gyűltek össze ebédre, mind lelkes tűsoltok. — felesleges tehát mondanom, hogy legtöbb felköszöntés a tűzoltó intézmény s ennek istápolóira történt, esek közt első sorban szeretett szövetségi főparancsnokunk foglalván helyet Lénk Móricz ur, a lentit egylet buzgó főpa-rancsnoks reá emelvén poharát, kívánt neki minden jót, azon jókat, minőket csak őszinte bijUrsi sziv óhajthat, ezután következett a többi felköszöntés, melyeket ha ejsksrnék itt sorolni, becses lapja eszel telnék meg.
Javában voltunk a kedélyen mu latságnak, midőn a kürtösük vészjelt fújtak, csak alig hangzott el a jel és a tűzoltók- mint bt valóban véss fenyegetno szennai egybegyűltek a szertár előtt, — honnét elővéve a ssűkaéges szereket, aiet lek a gyakorlatra kitűzött helyre.
Itt a szivattyúkkal tétetett próba as egyes ]osztály ok áltsl, elég jó sikerrel ennek befejezte után elvonult s csapat, a lendvai iskola epületében mászó próbát tartani, rettegve ugyan, de mégis Örült a néző lelke ason ügyességnek, melyet e szakmában az egyes tűzoltók kifejtettek, macska ügyességgel s majom gyorsasággal másztak as emeleti ablakokba, ¦ innét a párkánylétrán fel) a tetőre, különösen kiváló Ügyességet, mondhatni vakmerő téget tanúsított Dobot Lajos alsó-lendvai mászó parancsnok, a próbát nagyasámu közönség nézte, a legnagyobb érdeklődéssel.\'
A tűzoltó próba is a legaikerülteb ben véget érvén, a tűzoltók visszavonultak szereikkel, azokat elhelyezyén, kiki sietett átöltözni, hogy a mulató helyre leendő kivonulásra készen legyen, mely 6 órakor zenossó mellett meg is történt
Kiérvén a fáradalom után valóban fiditóleg hatott ránk a természet által, már magában szénnek alkotott s Botén berger N. lendvai tűzoltó által kiegéssí tett a meglepőlog szépen díszített táncs s mulatóhely, bogy a ró un mi történt, azt az olvasóra bisom, jól mulattunk, igen igen jól mulattunk, mint ast előre it láttuk, csak ast sajnálom, bogy az idő rövidsége miatt a jelenvolt számos népek aériorát meg nem sseresbettem, s igy sem kelthetem fel a részt nem vettek sajnálatát, mert valóban sajnálhatja, ki ott lehetett volna s nem volt ott, sok volt a nép, éljenek, mert ők voltak egé^s nspi fáradalmunk feiüditöi, lelkesítőink s as egésznek koronái. Alázatos szolgája VEBHAS GUSZTÁV szöTetségi jegyző novsi alparsnesnok.
Levél & megye székhelyéről
Zala-Egorssegen f. hó 24-án tartott Magdolna vásár borzalmas események közt folyt le. Egy csavargiai ét lopásairól ismeretei egyén, valami Nilicb Frigyes posstónyiró — a marhavásárban egy parasst embernél ssebmelszést kísértvén meg, s föl vágott oldalas-ebből egy 360 irtot tartalmazó erszénynyel már\'elillant volna, ba * tulajdonost egyik barátja nem figyelmezteti.
A asebcDelssó elfogatván, a kelet-kesett dulakodás és zajra a nép összessé*
Isdt, néhány pillanat alatt a marbavásárban filatött bábos és pecsenyesütő sátrai ssétsaabdaivs dorongokkal rohantak a szerencsétlenre, ki ez alatt kiszabadulva futásnsk eredt. A kapott ütések közt még megmenthette volna életét, mert bádoggal kibélelt kalapja a halálos csapásokat kevés veszély ly ti fökogta. Azonban egy szerencsétlen pillanatban fölbukik, a nyomában levő bőszült nép által irgalmatlanul agyooveretett, ssétmar-ítaagoltetott
A vértlátott népet semmi sem fé-keshette, a pandúrok életveszély közt küzdöttek ellenök, erőé ütéseket kapva fejőkön, karjaikon, mig végre s helyben állomásozó huszárok kivonulva a szolgabíró és tiszteknek erélyes és higgadtsággal párosult railépéséveí sikerült a felzendült népet, — kik még mindig asos bitben valtak, hogy a ssebmelsző szidó
lecsillapítani.
Tomasiis Sándor »\' gabitd félvén a további következményektől, s vásár megszüntetését akarta elrendelni, de a nép fenyegető állást foglalva, kijelenté, hogy ez ellen küzdeni fognak ét azét ve-e tesőkre nem elég a katonassg, mi Zala-Égerszögen van. Végre Sknblics László előnyösen ismert népbarát egy szétroncsolt sátor maradványai folé állván, kérte a népet a csendet magatartásra, kije lentvén, bogy ő éret tök a rend és a be késség tekintetében jót állott A váoár tehát ezután s legnagyobb rendbea tovább folyt
Délntán azonban ismét egy ujabb, városunk rendőrségének figyelmét nem éppen előnyösen jellemző véres vereke dés vonta magára figyelműnket.
Városunkban as itsim érési jog kitárj ed minden bortermelőre. E jogot igénybe it veszik mindazok, kik évközben boraikon tálad ni nem bírtuk. Nyáron át tehát, különösen ha egy kis jó termés mutatkozik, majd] minden második ház korcsma, s {e munkás néposztály, a fuvarosok, tömegesen keresik fel azokat a helyeket, hol jobb vagy olcsóbb bort kapnak, minden keresményÖkot tekintet nélkül s családra, as otthon uralkodó nyomorra, — megisszák, csak azon indokból is, hogy olcsó, bogy egy batelia borért 6 krt nem is pénz. Hordatják tehát egyre-másra, iáznak, mint s szivacs, míg végre bortól fölhevülten az Üvegeket csapkodják egymás íejéhes, előveszik késeiket s ugy bicskázzák eg mást Ily jelenettel záródott még esen osp, ette 8 órakor ét pedig egy előkelő utcsában, hol az összegyűlt fuvarotok részeg fővel irtóztató iárma közepett ré< r«sre verték, vagdalták egym-tst.
Beadőrt, daczára annak, bogy s szomszédságban tanyás ás daczára annak, hogy majd minden utcain tölál-Ütva van, látni nem lehetett Csak mikor már a különböző ufccsákból a nép összeszaladt, s a látott vértől eliszonyodva tüzet kiáltott, jött elő kettő bárom s félórai küzdelem után sikerűit e sebesülteket elfogulok, belciaeVniOk.
Nagyon kívánatos volna, hogy a bormérő helyek a roudőrők által figyelemmel kísértetnének, s az ÍUlmérésí jogot élvesők iz előirt asabályok megtartására ssorittautának. Mérje fki az a termelő borát annak rendje, j módja sserint, de ne engedtessék meg as, bogy sz udvari helyiségekben az a csőcselék nép ösasegybljön, s korcsmai módra tivornyázzon. Igy a társas Összejövetelek korlátozva lévén, eleje vétetnék a városunkra szégyent hozó scandalamokoak, s aa s munkás nép, ki legnsgyobb élve setét aa olcsó borivásban találja, ki ittas állapotában vérfagylsló kegyetlenkedésekre képet, visssasdatnók családjának, vissza s társadalomnak, míg ellenkező esetben csak a börtön népességét szaporítják velők.
BŐDY.
Fürdői levelek.
WsrsBd-Tűpii cza.
HL
Mult le-velem Ígéretének bűje ma-rsdok ét rOvidesen kOslOm a fürdő igen érdekes történetét
Előre bocsájtom azt, hogy itt bárhová is tekint a bámészkodó ssem, a fűrdö épületekben, a sétatereken, a parkban, mindenütt ét mindenhol, az egykori bátor ét tetterőt világverő hatalmas romaiaktól maradt régiségekkel találko-sunk. Ha régészeinknek erről ismerete volna, lehetetlen, hogy nem egyesen, de seregestül keresnék fel as srtmaeologia téren oly annyira megáldoti asep helyei, a mai osélom, s fürdő történetet rendesen közölni.
Vsr.-Toplicss fardÓhery régmúltját sürü tátyol borítja, jólehet, bogy esen a helyen, a hol ma ezerén gyógyírban részesülnek, e diágs gyógyvisbea ezer évig csak vadállatok tűröd tek a kősziklák kös;. még tán egy Ttdallatokra haj-bassó vadász, vagy egy pásztor lábait esen még nem ismert földre tevé; nem gondolt arra, hogy egykoroi e forrás ki-öajíése, mely oly asbulátlan a kősziklák kwsi üíörsjedQE, mily ükre ts s* fe*rdók
tere mily culturára fog vergődni, jó lehet, hogy később a kis tavakban, a melyet L forrás magának kimosott, szenvedők fft. sődtek és gyógyulást nyertek, a primiti7 fürdő egyik a másik mondJaa áhal letetett ismeretessé ét nyert látogtlókat, e, lehetett a fürdőhely magállapításának ü tényezője.
Hogy e vidék a rómaik meghódi tása előtt, mily Ieh<:let?, ez Örökös i.rp.-.-. hetis marad, mert sehol semmi feJjegy. zesre nem skadhatunk, nincs kép, D][1Cs vázlat, nincs leírás, a mely nekünk ->.^ némileg is irányt adhatna arra nésve, volt es itt egykoron. Oh, hogyha * körülfekvő hegyek elbeszélni képesek len-nÓnek, agy nagyon érdekes dolgokat bírnának leleplezni, igy megkell elégednünk a kevéssel, a mit bírunk. A legrégibb ma-gánmüvet Topliczáról a mit tcljeeyezve találhattunk, la in nyelven jelent me^ 1709-ben Grázben, 46 lapos kii könyvecskében.
Mi csak a római történet könyveiből ismerjük azt, bogy a világverő ós ai akkori műveltség lő színvonalán álló hatalthas római nép vas karja lesojiá az itt uralkodó vadon sö ótségei. e vidék félvad lakóit, a rómaiak hadi dicsőségének köszönhető a caltura bölcsőjének megsemmisülése, mert ha ők e sötét felfogású nópne-t culiurai irauyt nem uyujioitak volna, bison évszázadok .kellettek volna bozsá, mig a magok kárán képesek lettek volna as akkori műveltség niveauját elérhetni, min leuetetre azon kár a rómaiaknak a tudomány, hadászat és az agri-cultura fejlődésére nagy köszönettel tartozik.
A rómaiak voltuk »zo\':, kik e szép »idéket meghódítva, a vadon csörgedetj gyóg) forrást felismerték, mákat készttetlek és monumentális épületeket oms\\-tek, azt nevezetessé tevék, a melyek *e-sŐbb istnét elrombolivvitak, vagy rombs düledeztek, sajátságos, ho-y uz itt lalátt pénzek nagyen őskorra mutatnak, a talált pénzek kösött vannak Krisztus születése eiótt néhány I0C évesek, a melyek uralkodók, vagy varosok által verettek, arany és estist neműek, továbbá thraeiai, macedóniai a pannóniai királyoktól, Gentius iliirí királytól, a római köz társaság lói, Július Caesar életéből több ily pénz latt Toplicza és vidékén kiásvs.
E - fürdőhely a rómaiaktól Aqua Tsssae név altit volt úmeretes.
Ismeretlen as ok, de később e fürdő tüs áltsl végitép elposstult, csak a ha\'-aJmts ét nagy tudományú Constantic római császár volt as, ki isméi e fürdőt sz Ő fényében vissza helyezte, — aki nevéről még mai napig is a fö fürdút Coaatantini fürdőnek nevezzük.
Constantioi csássár Knsztus születése után 330. uralkodott, itt mé^ most is láthatók a kor hatalmas kötábláí, ki egyik következő felirattal van ellátva:
Imp. Caes — Val Constamas, Kos Feliz Maximus — Aug. Aquas — Jaa* Olim ví Ignis consumptas oum Partitíbu*. Te Omnib. Ornsxnentis ad Pristínam Fatiem Bestituit.
Proviaione etiam Pie,tatis Sne Nundíss.
Díe solis perpedi anno construit. Curaute Val.Caslutino up. P. P. P. Pe, super. Topliozán még következő felirata kövek lettek kiásva u. m.
L
H. Fabive, Fabvllat,
Trib. Millítvm, Leg. XIII. Gem, Leg. Avg. Provinc, Africae P. R, Pr. Leg. Avg. Leg. XIII. Gem, Sacr- nym. II-Pollvci, Pro Salvle, C. F. Cüoni, C. V. El. Fili, Népies QVM. Nenande, Líber,
III. Nym. Pbis. AVG. Sacr,
,T-Ir1\'
JanvarivB. Pr. C. T. Ivl. Seeva Do,
FÍI. V. S. L. M. IV.
Nymphis. Avg. Sacr. Kfispvblica po. et Mandante. L. Tvlüo Tvosce, Avg. G. Pr. Pr. Cursate. T. Cemnio Bvffto"
Pro a. Avgg. Hogy egykoron minő fényes pal^ ták lehettek itt, bizonyítják, azen kitüná művész: márvány fsratványoki\' a nagy márvány táblák a meiylyel a forrás ba van fogva, vagy keretesve, meg sósat nagyon tokai lehetne a mult dicső idő maradványaiból feljegyesni, de erre sem elég időm, zem pedig e Upban elég tér, térjünk tehát át a későbbi időre.
zalai közlőn t.
julius 50-íe 1882.
A még létesó okiratok nyomán \\V arasd • Toplioss egykori udajdoaosE Alexis horvát bán volt, ki esen értékem birtokot 1100. évben a ságrábi káptalannak ajáodékoiá, II. Béla m. király e/en birtokot 1131. lefoglalá, ellenben III. Béla ae egész lefoglalt birtokot iámét <dá 1183. évben a zágrábi káptalannak, Így bátran mondható; bogy ez at országunkban egyik a legrégiebb birtokok egyike, a mely évszázadokon át egy és ugyanazon tulajdonosnál megma radt Volna ugyan magyar mágnásainál több \'.--bírtuk ia, ha Paris, Londoo, panta es kártya nem lelt volna, hol a birtokok le\'tek tönkre téve.
Mária Terésia alatt volt egy szak értő bisotiság kiküldve, hogy at összes magyar birodalom, meleg és gyÓgyforrá-aát megva-gálja, ezen bizottság Várasd\' Toplioss felöl igy nyil átkozott: „Exelltj-tíssímo et Spiritnoea Aqua,* azóta már több szakértő kereste fel e fürdí helyet és vize fölött mindnyájan előnyösen nyilatkoztak. A nagy fürdőház nzgyobbi-iksa és a a*gy vendéglő, hogy felépült annak most ép 60 éve.
E fürdő hely történetéről dió héjban egyelőre csak -¦nnyit lehet irnom, még alkalom lesz a bővebb közlésekre.
KÖNYVES JÓZSEF.
tan, ha podig as idő borz* ugy mogiehe-tőt Őssi hűvösség oralkodik, azért okosan cselekszik minden ideérkező vendég, ba ellátja magát téli ssmAtsI. ¦ (
Az eddigi vendégek léttsáms 12000- re rag, de folyvást érkeznek ujjak.
A gyógyvizet hasisáról, a giesbub ler savanyuTts forrásról, valamiül az érdekes kirándulási helyekről jövő alkalommá! akarok megérzi ék esni. ^ BALASSA BENÓ
tanár.
Karlsbadban, 1882. jul. 24 én.
Talán nem leszünk terhére az igen í. olvasó közönségnek, ba felhívjuk becses figyelmöket egy kis szellemi kirándulásra azon helyre, melyet Earópa leghíresebb, leglátogatottabb fürdőjének neveinek. E fürdőhely Csehország északnyugati részében fekszik s Karlsbadnsk mondatik.
Amint a téli fehér fátyol oszladozni keid és a jnap legelső tavaszi sugarait a földre löveli, a téli álmában szendergett kis város oly hemzsegő életnek, sürgés forgásnak lesz színhelye, mintha cssk birodalmi város volna, Nincs európai, mely a iürdói idény alatt itt látható ne volna, a kedves haza nyelve is eléggé vsa itt képviselve.
A város el van zárva hegyek kosé és inkább hasonlítható egy tömören épült nagyobb városhoz, mintsem tüí-dőheiyhei:. A házak 3—4 emeletesek éa sűrűen vannak egymás mellé épülve. Minden háznak itt, sajátlagos neve van, mint pl, „Zam Goldenoetí Anker*, BKőnigic von Bei-ern", .Elephant", „Meriahirf> atb. ugy, bogy itt az utcza neve meg a ház sssgtaa egész (felesleges. — A Ukfc&ok ctinofiün vannak berendezae, egy szoba hstcnsúnt 15 — 30 fnba kerül, ideriem ssamitvt a különféle mellékes ille^esénySkejt. — A coutaxára nézve bárom fokozat van négy hai éa tíz forint. — A sTegényeb-bek az elsőbe, a vagyonosabb osztály a másodikba és a nemesek s harmadik fokozitbt Boroztatnak. Esen kivül min den 14 éven felüli — egyén fizet egy forintot.
Tulajdonképen 2 saisont külömbőz ttitnsk meg: a gazdagok saiaonját májastól júliusig és a szegényekét jalias hótól októberig. E második saisonban a lakások valamivel olcsóbbak.
Az éikezés drága íe, olcsó is, amint valaki keresi. — de aki szerényen akar étkezni naponkint 2 írttal \'beéri. Több helyen láttam magyarg lapot árusítani húromszoros áron, m. p. as Egyetértést, Festi Naptót, Pesti Hírlapot, Pesté* Journalt.
Az ulcsákon már kora reggeltői körülbelül 10 óráig oly sürgés forgás van, bogy a nagy néptömeg alig talál elegendő helyet.
Ekkor mindenki cs estikéjével siet azon forráshoz, melyet ss orvot neki ajánlott és a melytől egészsége felüdülését várja. A gyógy forrásoknál leánykák merítik a vizet és a betegek azt lassan kint szörpölik. Egy egy bete^ 2 vagy 3 cséazikével isiik naponkint m, p. negyedórányi közelében. Ivás után minden beteg egy fél Órai sétát tesz és csak ezután reggelizik lojáat, tbeát stb.
E gyógyvizek ivázs zeneszó mellet\' történik, minden reggel 6 órától 8 ig a csinosan épült ,Curgebaude*-ben játszik a .Böhmische National Capelle" aa vezett zenekar. Az ivás utáni aéa a városon kivül fekvő valamely kávéházba történnek : Posthof, Schweitserbof, Schön brunn stb. stb. melyekhez szép utak vezetnek. Innen hszajőve ki ki levélt" kapja.
Az ebéd 12 tői 3 ig tart, ezután 5-ig kevóe embert látni, de 5 óra felé újra telve az u\'czák s ha>z,időjáráskedvező, mindenki siet a zöldbe.
Nem múlik el egy nap sem, hogy valamelyik kávéházban ooncert ne volna. F. h. 17, 18 és 19-én Kiss Jancsi bandája Veszprémből mutatta ba s gyönyörűen hangsé magyar nóták az aE\'oblÍB-sement Sansspueialnák nevezeti helyiség\' ben ét ugyancsak Itt tartotta hangversenyét e napokban Munczy Lajos"csigány bandája Sopronbál, fci minden nÓtmrotn^ viharos tapsban résses&lt
Az időjárás itt elég szeszélyét. Ha uapok derültek ki tarthatatlan forróság
A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből.
1743, it I7S1 az. 188?.
Hirdetmény. A m. földmivelet-, ipar- ét keres-kedalemügyi mínUteriam 23.447. sz sUtt kelt\' leiratával ér lesité a kamarát, hogy külföldi gyártmányok, melyek bárminemű oly jegy gyei vagy fölirattal\' vannak ellátva, melyek azokat angol származásúaknak akarnák feltűntetni, as\'Angliába való beviteltől el vannak tiltva.
18.874. as a. keli leiratában pedig tudtul adta, miszerint a franezía kormány az ottani {vámhivataloknak meghagyta, hogy oly külföldi gyártmányok tekintetében, melyek valamely francsiaorssági gyárosnak nevével vagy ár jegy évelj — illetőleg valamely franezía gyárnak nevével vagy árujegyével, avagy „Pária" jelzettéi vannak ellátva az 1857. június 23 án kelt törvény\' IS-ik ssaksssát szigorttan alkalmasaik, mely azt mondja, hogy as említett áruknak bevitele ét átvitele, va\'amínt közraktárakba való elhelyezése meg van tiltva, — sőt asoc a vámigazgatás, a közügy ész, vagy átértett fél kérelmére el it kobozhatok.
Heej-tgyzendö, hogy \' a párizsi kereskedelmi kamara a franezía míníast felhívására késznek nyilatkozóit; minden ily esetből-kifoiyó eljárásnál -mint panassló fellépői, meri még a „Paris* jelzés hassnálhatásátis az ottani iparosok ét kereskedők — kizárólagos jogának tekinti.
Miről az érdekel\' körök ezennel értesíttetnek.
Kelt Sopronban, I»82. évi jul. havában.
17-12. ss. 188«.
Hirdetmény.
Az osztrák cs. kir. kereskedőim?\' ministeríum s szavssmsrbáknsk a vasat! kocsikba leendő, korlátolt ssámban való berakása tárgyában ¦ kiadott rendeletét visszavonta, miről st érdokelt körök azou megjegyzéssel értesíttetnek, miszerint es értelemben a hazai vasutak is utasítva, lettek.
Kelt Sopronban, 1882. évi jui.j havában.
A kereskedelmi s Iparkamara.
Tanügy.
~A~kegyes- UmíorénuTefc vezetése slatt álló nagy kanisaaí kath. főgymna-aium értesítője az 1881/82-iki tanévről, szerkeszti Papp János igazgató a következő adatokat közli. Az intézet áll-\'S osztályból, melyben 16 tanár tanított. Be ira\'ott 322, elmaradt 10 tanuló ezek közöl volt rom. kath. 197, gör. kel. 1, ág, hitv. 4, helv. hitv, 4, mózes vsl. K)7. — Magyar nyelven beszélt 160, magy.-ném. 126, magyar-borr. 14. magyar-tót 2, magyiT-cóm. horv. 9, magyar ném.-Cseh 1, rnsgyar-némeL-franoais I. — Szülőik polgári r állás* szerint: értelmiségié 68, önálló őstei melóé 50, Önálló keresk. ét iparos gyermeke 121, magántisztviselőé 36, személy, asolg. tevő munkásé 28. Származási helyökre nézve volt, nagy kanizsai 118, Zala-megyei 78,\' somogyi 60, többi msgysxorBzági 57, bor-vátorzsáp 2, külföldi 6. — Érettségi vizsgálatra jelenik esett 39 tanuló; axek-bő! megbukott 7. kitűnően érettnea nyil vánittstott 3, esjyszerüen 29. Hoz tjj 30 lapra terjedő értekezést „Az infusoriák-ról," dr. Ormandy Miklós tanár tollából, közli a Unári személyzet névsorát, az előadott tananyagot, az Írásbeli feladatok jegysé\'vét az V. osztálytól kezdve, továbbá adatokat s főgymsasatm történetéhez: I. Rendkívüli tantárgyakról (fraa czis nyelv — 31 tanuló, —- gyorsírás — 22 tsnaló - műének 60 tanuló — sene — 22 taggal — ra)E.) Ii. Gyakorló iskola. 152 isggsl, 78 Bcav, 79 psssiv. Beadatott 126 mű elfogadtatott 6?. Szavalat 50 tsrtstott Pályadíjat myertsk: Hartmann Jenő, Enge! Sándor, -Fársok László, Eísler Desaő, Hartman Fülöp. Segélyző egyesület. A főgymnátiami ifjúság „Segélycő egyesülete*, mely esen évben lépett fen-állásánsk lö-ik évébe, örvendetes gyara-podáes mutat mind alaptőkéje gyarapo-dáaábcnv mind a saegénysorta tanalók segély eseeében.
Esen iskolai évben 36 iaosJó részesült pénzsegélyben.
a)»s*éte]ek: imírUiétt... ^ b) Kiadások: 704 frt50 kr. Az egyesület -kamatosé tőkéje jelenleg 3160 frt 85 kr, mely Óstaeg s
hely\'p. két takarékpénztárban van elhelyezve.
A tegéMyső egyesület könyvtára, mely ősapán (szakiskolai könyveket foglal magában, jelenlét; mintegy 450 kötetből áll. A lefolyt tanévben 60 tanaié használt 280 drb könyvet
Jótékonyság.
a) A Ssalsy-fóle 500 frtos alapítványnak, esen évben 25 frtos fevó kamatja aa énekben, zenében ét a torná-tsatban feltűnőbb haladást tett tsnolók jutalmazására fordíttatott
b) A Sümegby Fereacz emlékére alapított 1000 frtos .ötztöndíj slapítvány-nsk 60 trt kamatja minden s n.-kanízsai kath. főgymnssiamba járó olyan szorgalmai ét jóviseletü tanulónak adományoztatik, ki salamegyei tanítónak gyermeke.
c) A nagy-kanizsai takarékpénztár részvény-társaság 20 forintos ösztöndíja oly tanulók részére, kik a magy. r nyelvben mint horvát ajknak, aránylag leg-Oagyobb\' haladást\' uhusitötuk
d) Egyéb ösztöndijak, a) budai Máris Terest, féle 120 b^\'s zalamegyei nemesi alapból 200. c) Horvát Slavon-fele 200 frtos ösztöndíj. A kiutalványozott ötstöndijtk ötasege 720 írtat lesz, T&nítási etsLÖzök. Nagy-Kanizsa város képvítelő tos tülete e tsnóvben a könyvtár gyarapítására 139 frl 60 krt, egyéb Unaserek betserzésére pedig 542 frt 30 krt szara* sott meg.
a) A phytikaí múzeum 257 drb etzköst fogbíl magában, beszereztetett egy dynamó\'elektrikus gép.
b) A chemiaí gyűjtemény számára beszereztetett 100\'drb czimjegy, D*niel-féle kettős csap, platin lemez és sodrony, alumínium-sodrony, cblorhy drogén-gáz feji sztésére szolgáló készülék Bansen szerint stéo-elektrodokk I, sether, páro-loglstó porczellkn-caésze gyűjtemény, összesen 50 frt ertéáSen.
c) A természetrajzi gyűjtemény ré szere vásároltatott egy drb Seibert Kraft féle (140 frt értékű) mikroaköp.
Ajándékozás által /járujtak a gyűjteménygyarapításához i. Tbomka Endre ur 1 drb gyöngytynkkal (Numida), Su-páo Rudolf Zágrábból 1 drb emberi koponyával és-70 drb szárított novénynyel. Scalesúlger Hugó 2. oszt. L i drb áo-golna-gótével (Proteus), Rálz István 4 oszt. tsnaló több drb pspirje^MCzmislá-vsl. Ajándékoztak még t. Ossessly Antal ur 1 drb régi aranyat s 1 darab ezüst pécsi; t. Gósony Sándor ur 1 d. b régi ezüst pénzt: t. Lengyel József ur 4 drb gemmát, 5 drb régi \'domborművet és 3 drb tömör alakot sárgsrésből, valamint 1 drb jerikói rózsát; t. Torma Imre ur 1 db VII. Pinspenat; Bonyhárd Mór 6. oszt. t. 1 drb régi pénzt ; Sehwarsen berg Zsigmond 4. oszt. t több drb régi pénzt: msgot Varga Imre ezredes ur Lj drb régi oklevelet; t. Bátort! Lajos ur tsv^lyi-jryüjl^ényénes 6 drb régi irs-tot és czimnélfcüli sniik-msppát Ftdó Dr. Ormandy Miklós tanár nr végre 16 iptritusos.praepantümotké*zitett, a gyüj töményben levőket pedig kijavította.
Ezekkel együtt az állatgyöjtemény Jelenlegi álladéka 1560, a növénygyűjtemény 2000 drb szárított növény, 1 drb fanemesitéai minta, 2 drb Anatómiai kép. Az ssványgvüjtemény 830 drb bői áll, as éremgjüjteméty, mely még teljesen rendezve nincsen, 880 drb régi ét njsbbkori pénzt, 25 drb másolatot 64 darab emlékérmet ét 60 darab pecsét-lenyomatot foglal magában.
e) Ifjúsági könyvtár. E könyvtár jelenleg 729 müvet tartalmaz \'1318 kötetben.
Egyéb \'adatok, a) Változás s tsnári ssemélyzetbsn. Azon tanárok kiŐzW,~ksk V ••mult^tanév-ben intézetünknél működtek, Merényi Lajot Budapestre, Pacbinger Alajos STc-bstvárra belyestetett át, kiknek helyét Martin Péter, Dr. Ormandy Miklós és Pap ev. János foglalták el.
d) Nevezetesebb rendeletek. A vall. ét közokt m. kir. minisztériumnak ISSl. év 29955 ss. a. rendelete szerint s nem katb. Tsllásu tasnlók a hitunból nyert tanjegyeiket as L évhsrmadbAn decs. 15-éíg, a IL évharmadban virágvssár-uap tJőtt egy héttel, sz isk. év végén pedig jun. 15-ig %z igazgatónál benyújtani kötelesek, ellenkező esetben as L és IL időszakban kilépetteknek tekintetned, aki pedig as év végén osztályzatot nem nyer, a következő évben felsőbb osztályba nem léphet.
e) Néhai Taródy Mihály, zákányi plébános, végrendeletileg a főgymn.-nak 50 frtot hagyományozott. Pühál Ferenci n. ksnizssi kir. közjegyző 200 fitos sls-pitvanyt telt le oly csélból, hogy annak 7*/0-ot kamatja évenkínt ason tanulónak adassék, ki az érettségi rtssgálston a magy. irodalomban ét a történelemben tanai felott kitűnik.
Helyi, megyei & vegyes hirok.
. .--,.^t- Jíeeroleg. Ismét kidőlt^ •sok közéi, kik a numinnsnárojn előtti vihart áiilték. Elment közülünk, kik az ő egykori bajtársainak, azoknak r
névtelen fébsteneknek, csak nagy ban gon hősködő, cilinderbe, frakkba törpült atomjai vagyunk. Nem peneg többé végig Tarosunkon az a sarkantyú, mely nek pengése volt ebben a mi madár-nyelvű városunkban a legjobb emlékeztető, hogy itt magyarok laknak. Különben meg nem maradt volna közöttünk a gazdája Most már {elég volt szegénynek ebből a nsgyon jó világból, elment közülünk, de elvitte a tsrksn\'yuját is. — Elkísértük szegény jó K u t h y E m i I bátyánkat oda, hol ,tzük hssábsn szent leend joga s eltapod t an 1 á t n i n e m fogja.\' — Sokáig fog emlékűnkben élni az ö egészséges magyar tipikus alakja, mint a vérébe ivódott tzabadiágszeretetnek ren-hithetlen hívei A szsbadsá.harczot végig küzdötte. Azntán elfogták és besorozták császári pantailonot bskánik. Később az alkotmány vitssavivása etán közüszt* viselő lett s mint ilyen végezte dicső napok, átokért kiáltó hosfi vér és tso moru zsarnokság *mlékeiben] gazdag életét. Az vitte sírba, a mi legtöbbet rázkódott életében: nimesen érező szive Szivszélhüdésbeu hali meg. Hejh sokszor fájhstott az [igazán ezen a mi hon&vértől szentelt földünkön, mikor ,n e m leié honját e hazában". Azért ment el azok után, .kik érted haltának szent világszabadság" Temetésén városunk összes imellígen-üája jelen volt. Hisz ő mindenkit szeretett s őt is szerette mindenki. — Egynek volt ellensége: a néme.uek. Erre meg ugy hiszem elég alapos ok van. N<-m Csatolták őket egymáshoz valami kellemes reminisoentiák, Végre eljött hozzá mindenség nagy ptciBcusa: a halál kibékült a radikális negy venny olcza^ még a némettel is... Szegény[jó szab .d ságharezos, beh szomorú híreket vittél ebből a mi békében haldokló hazánkból társaid szellemeinek, kiknek pora: felett bizony bizony busán nő a kalász és ke s\'tll kenyér {terem az utódok számár*. Őrködjék sírod felett az örök, végtelen szabad*ág: a mindenhstÓ Isten! — l kiadott gyászjelenté" igy szól : „A nagy kanizsai kir törvényszék kezelő személy sete fájdalom telt kebellel tudatja felejthetetlen tisztviselő tártuknak Kuthy Emil m. kir. \'széki irödatisztnek *. évi július hó 26-án délelőtti 9 órakor szív széldés következtében életének 60-ik évében történt elhunytat Az elhunytnak büft tetemei folyó hó 27-én délután 5 órakor fognak az 1. nagy kanisaaí temetkezési\' vállalat álul a helybeli rom. kath. sírkertben as öröknyugalomnak átadatni. Áldás emlékéről" Nagy-Kanízsáo, 1882. július 26-án.
— Zászló-felavariisi ünnepély! A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egyesület 1882. évi aug. 15 ón tarja zászló avatás: Ünnepélyét Augusztát 14-én ismerkedési
stóíy a .Zöldfa-Kertö-ben. Belépti dij: nem tűzoltóknak 30 kr. Avató hely a főtér. Aug. 15 én délelőtt 11 órakor veszi kezdetét az Ünnepély. Számozott Ülőhelyek ára első rendű \'. frt, másod rendű. 50 kr. Délután 2 órakor közebéd az „Arany Szarvas* dísztermében. — Egy teríték ára 1 frt 50 kr. Délután 6 órakor djlzgyakorlat a főtéren. Este tombolával egybekapcsolt tánczvigalom az .Arany Szarvas* \'termeiben Egy tombola jegy : 20 kr., belépti dij 1 ;rt — Mindezekre előjegyiósek s tűzoltói Örtanyán történbeinek. A nagyérdem i közönséget tisztelettel értesiti es az ünnepélyességbeni való réstvételre bizalommal felkéri a rendező bizottság.
, .— A helybeli tíltoltáí-egylet aug.
".5-én t&rtandó sászióavatiai ünnepélye alkalmával Csicseri Gyula tala-egerszegi zenekara meghívás ""olytáo az .Arany Szarvas" szállóban fog játszani.
A VárOS tflekutl (Lazsnak melleit) téglagyárában, melyet Furat Lajot állatorvos bérelt ki, egy téglást a leomló part agyonütött. — Allitólng sjj szerencsétlenségnek a rosszal elrendelt pariásás volt oka. A szegény téglás nőt s gyermekeket hagyott mag* után, kiknek a bérlő rendeletére a halott eltakarítása után lakásukból azonnal ki kelleti men níök. Az özvegy csak annyit kért a bérlőtől, a <nennyivel Szombathelyre mehessen gyermekeivel. A bérlő azonban — mivel a szeren esetlen ül járt apának már 50 frt előiegje vo.t — ezt megtenni vonakodott. Ekkor a nő Ügy védet kéri. föl, névtserint Babosa László urat — lapnnk jeles munkatársát, ki a szegény asszony ügyét díjtalanul, csupa humanitásból elfogadta s akeretetel megindította. A tőrvszék részén.1 a hullafelvétel és bonczoláa már elrendeltetett
— A szabadság harcz .életben maradt bajnokait ez évben egymás ntáa
gyűlöletét magába szívta volna. Vetter 1803-ban született, tehát 79 éves korában balt meg. Mint magán ember is nsgy tiszteletben és szeretetben részesült. Nyugodjék békén a viharos élet után.
— Időjárásunk kedvezőtlen fordulatot v^tt N-\'p nap ntáo jő, de az es\' csaknem megy el tőlütk, Folytonos zi mankó? idő t-.rt bennünket szobai fogságban.
— Köszönetnyilvánítás. Elmu-laszthst\'ian kötelességemnek tekintem — hogy mindazoknak, kík boldogult felejt-betlen férjem Kuthi Emil temetési szertartásában részt venni, valamint azon t testűié\'éknek, melyek az elhalt iránt érzett kegyeletüknek koszorú küldése által kifejezést adni kegyeskedtek s ez által egy gyászoló özvegy bánatát enyhíteni igyekeztek, legmélyebb bálaérzetből eredő mély köszönetemet nyilvánítsam t Kelt Nagy-Kanízaán, 1882. jul. bó 27-én. Öív. Kuthy Emiiné síül. Mioao vich Anna.
Kegyetlen anya. Behák Anna
nevű, kia kanizsai lakót, 9 —10 éves leánykáját dühében zsineggel kezénél összekötözte és két napig ugy hagyta, ugy annyira, hogy a zsineg mélyen s ágódvdn, oly sebe: hagyott maga atán, bogy azt az orvosi látlelet a súlyos testi sértések közé sorozta, miért is az ügy rendőrségünk által a kir. törvényszékhez terjesztetett be.
Czélszerü Intézkedett Az országnak némely városaiban egy cholera tünetek fellépte indokából városi rendőrségünk a, megyei főorvos megkeresése folytán a nyilvános épületekben u. m. vendéglők , korcimák- és kávéházakban a szükséges fertóilenitést elrendelte. — Ez már valóban kívánatos is volt, mert itt-ott s lég szinte *zédiiett bennünket a különös párák Icai teluégnek miatta.
— A t szülök figyelmébe. A
sopronyi áll. reáliskola ^Tanulói Segély-egylel"-ének elnöksége az érdekelteknek ez ulon hozza tudomására, hogy fn. reáliskolában a jövő 188*/3-ik tanévben a tápíntézet csík azon esetben fog újra életbe léptetn\', b^ a tanulók kellő számban jnlentk-.íznek. Jelentkezhetni f. é. aug. 25-éig a . reál skála, igazgatójánál, mict egyesületi einökaél. Ás eleimezéc teljee dija egészévre 60 frt, kedvezményes dijak egész évre 50, 40, 35, 30 frt A .isbveU tanulók evő eszközökről (tányér, pohár, kés, villa kanál) maguk kötelesek ¦gondoskodni. Sopronban. 1882. «vi jul-!!7 ikén. A válaaitmány megbízásából: Salamin Leo elnök. Dr. Kárpáti Károly a. k. jtgysŐ.
— A füredi . •- . .\'. vasárnap f. kA 50-án lartatik mpf, mely cx«!ra i
Tssdégtk már ia jönnek minden oldairói. fényesnek lenni igrVkezik. A n-rsi nagy verecnyaszás az erőé • vihar folytán bí-zonytasan.időre elhalaoKtatott.
— Anna fest A rouít vasárnap
szép pfalragaszok hirdették Sopron-ban, hogy auna\'íest. Vsljon ki az as Anna? mit fost ? találgatta a.\'kíváncsi olvssó. Pedig a patvarba, dehogy festett Htnem hát az volt az egész, bogy a bal6 fürdőn valami Anna-ünnepély féle vojí tartandó, amelyre gyengéd figyelemből a magyar közönséget ú német magbívókkal invitáltak be. — Hogy ez igy történik B>lfon, hová számos városunk és me gyénkbeli magyar család atűkott Ikirán-dalni, azon valóban csodálkosuak. Jövőre nem fog ártani, h* a magyarokhoz magyarul szólnak, mert tülönben \' azt kell hinnünk, hozy erek ott nom szívesen látott vendégek!
— Nagy-Atád é« környékén o hó 22-én délután igen nagy jégesés volt Négy ujnyi vastagon fedé jég a talajt, mely daczára, hogy csak apró volt kukoricza, szőlő és kertekbon nagy kárt okozott.
— A szultán Rőmábg költözik-
Mióta a törökök betették a lábukat Európába, abban a reménybon éltek, — hogy Rómát egykor még fogják hódítani b a szent péter templomát mecsetlé fogják átalakítani. II. Mohamed szultán Konstantinápoly meghódítója azt a szokást hozta be, hogy minden szultán a koronásás alkalmával, midőn az Eyab mecsetben a seik ül Ízl*m felé közeledik e szavakkal szorítja meg kezét: ----ízontiát.tsra Rómában a veres kakasnál." Csak Abduí Medzsíd szultán merte e szokást eltörülni. — M\'.-sl ugy látszik, a törökök; bajdani reménye újból kezd éledni. Mint az arabs lapok Írják, Ach-mud BeO Hamdi egykori dervis Kairóban .ncst azt hirdeti, — bogy az izlam-fenállásánsk 13-dik századában (a mozli-mek most az 1298. esstettdőt számolják) njolsg meg fog erősödni éa a kereszténységnek hadat üzen s azután Európa
ragadja ki közülünk a hslál, Lepntóob j keleti réeze ellen fog fordulni s az* a
Vetter Antal, a függetlenségi harct egyik legkitűnőbb vezére és legrégibb a!tábor-nagys, hslt meg Budapesten, a .Magyar Király? szállóban^ - A szabadság harezot elejétől végig küldötte. NáU ez kettős érdem, mert nem Volt^Basgyar születésű JL.megís hazánk Bzabadságáért küzdött, áyig ázoTglTií az-ös^rák-bada^régbö
kereszlényest tővárosával Rómával egye-, temben meghódítja. A szultán ezután háremével átköltözik a Vatikánba t a szent Péter templomán a kereszt helyett a félhold fogja hirdetni a törökök uralma^. Achmed B .:¦ Hamdi e jóslatáért gazdag ajándékban részesül a kairói kkóiisiíUii. Miadonesetre nagyon érde-
a nélkül azonban., hogy annak m\'agy-afjke* letz, ha 18S5 vagy 18S6. a Tátikán ellenes éi-zelrreií ós nemzetünk iránti!szobáiban és kerljRÍb-n a pápa és bíbor
áUSZONEGYKDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖKí
JÚLIUS 30-áa 1882.
É* pedig:
1) Van sK9r*ncaém anntk az ílletA* Uek tudtul adni ast, miszerint, hogy hs ő valamit a kisasszonyoktól hallott beszélni, igán ajánlatos lett volna ó neki s dolog mibenlétérlől bővebb tudomást sseresni, mínt a mennyivel birL
Ugy látszik as illető as ethíkének alacsony fokán áll, mintán annyit sem tud, bogy hogyan éa mily cxim illet egy saarzetest, egy egyházi egyént.
2) A mit az illető ,reform"-nak nevez, az ]<>gke?édbé sem lehet reform; miu\'ás ngy látszik sz illető nem is bir s „reform" szónak ismeretével. Mert a templom elótti tér sajátunk át e sterint mindenkor tiltakothatonk és tiltakozunk it mindenféle visszaélések és garázdaságok ellen, melyek eddigelé elóadták magukat. Es semmi esetre sem nevezhető „reform"-nak. Telsseoék-e a ssidó hit községnek, ha a keretsiéuyek az ő zsinagógájuk ajtaja elé meunének és olt stolgálók módjára leülve a lépesére, ott csevegnének? a mint ett az illető zsidó-kisasszonyok ttokták tenni. At ilyesféle visszaélések
ilen már a városi hatóságnál ia kerestünk óvásért, du ugy látszik ezek mied htst-talanok voltak.
3) At iltetÓ állítja: rhogy C2..k:c s szolgáloknak szabad a t-mplom-nyujtottt árnyékban meghutódmok3, es hazug rágalom, M=n tndomásom tteríul az ilyen intésre nem mások aduk alkalmat, mint olyanok, kik talán maguk ís a atúlgálók sorábs tartótnak.
Hintán t „kisasszony" titulus tokkal több műveltséget követel, mint s mennyit a templom környékén lakó kisasszonyok k zÓl tanúsítottak azon tikalommal, a midén szépen fellettek tzólitva, hogy sson tér oem a lárma és csevegés tere. ök erre kigúnyolva, daczoaan él még egy műveletlen paraszthoz tem illó-leg kaczagtsk éa durván víssíabesséltek.
4.) Végre, a mi t fdtiatlelendó hát-fónök urat e dolognak tudomásáról illeti, nem osak hogy nincs róla tadomása, hsnem minden egyes szenettag kötelmének tartja ét érzi a visszaél esettet és garázda-tágoktt, jielyeket az ilyesféle •
BÖVld. hirek. I n7ok "^\'"k előidézni, bármikor íameg-
i Táros* elfogadta a minis te-! akadályosni ét mint tteat helyről ha kell, rium által kívánt 450,000 frtnyi teher- i batóaégilag eltávolíttatni, viselést, s ugy kilátása van, hogy a 3-ik \' 5) Ason szerény megjegyzésem vsn
egyetem ott legyen. — Cholera nostras ( naég hátra, hogy as illlelő ason S h. befordult elő a fővárosban. Egy 60 éves betűk alatt érteti gúnyos kifejezést tarlsa nő kapta a rost eledeltől. — Öngyilkos.- i meg magának, miután élet illeti legjobban Ságot követett el Száez Károly, a nagy
noki tettiileie helyett, a «xultán időzni cdalitzk jeivel.
— Budapest rejtelmeiből. Anajty-
városi demoralizáeziónak megdöbbentő képéi tárta fel a budapesti kir. fenyítő törvényszék előtt egy Neuwohner Jakab ncvii 13 éves fiu, a ki zaebtolvajlás mittt ül jelenleg vizsgálati fogságban. A vádlott egy tisztességes budapesti család gyermeke, de már hónapok óla nem já: apja házáhor. Mikor at apja meghallotta hogy fia vizsgálati fogságban van, fe kereste a vizsgáló birót, s előtte Ő is ast a gyanúját fejezte kí, ho^y a fiu nsm igas uton keresi kenyerét, mert tudtára! senkinél sínes szolgálatban. Megerősiti ett a gyanút »z a körülmény, hogy a fiatal vádlott nagy eleganctiáva! öltözködött. Neuwohner eleinte mindent tagadott. A vizsgáló bíró a at apa kérésére azonban csakhamar töredelmes vallomást tett s oly dolgokat beszélt el, melyeket inos»t nélkül lehetetlen leírni. Elmondotta ugyanis, hogy valami Grün nevü egyéo által ő és löbb társ* arra béreltettok fel, hegy a fővárosban zsebtolvajlásokat kö ves«-aek el i • zsákmányt szolgáltassák át nekí. Viszontszolgálat fejében Grün ráházla és élelmezte őket s kedveseket tartott számukra. Vádlott előadása szerint rendesen 10—14 darab ily leányt tartott Grün zsebtolvajai ssámára, kiket 10—15 éves gyermekekből toborsott össze. Ezek a szirének annyira behálóz-ták a gyermekeket, bogy nem tudtak tőlük szabadulni s mindent elkövettek, bogy azok kegyét Jel ne veszítsék. Minden nap zsákmány után járUK ós este t leggyalázatosabb orgiákat ültek Grün lakásán. E vallomás folytán a törvény-sték megkereste a rendőrtéget Grün ki nyomozása : letartóztatása végett, a a mint hailjuk a rendőrség már meg is feielt e megkeresésnek. Annyi tény, hogy a fiatal zseb metszők nagy mérvben elszuporodtak a fővárosban. A „For-tuná\'-baa és közei 10 darab van fogva s ezeknek nagy réste bujakóros, t mi Neuwohner előadását restben megerősíteni látszik.
váradi takarékpénztár pénztárosa, miután 43000 frtot elsikkatttott. — Az Ott-féle milliókat végre az anyai ágon leszármazó Schmiedt Katalin és 58 társa nyerték el. Az örökség 3 milliót tesz. — Te mos megyében a tüz elkerülése végeit csak a faluk határain szabad, a cséplést ós nyomtatást elvégezni. — Kairóban egy dervis azt jósolgatja, hogy 1—2 év múlva a szultán Rómába költözködik a Vatikánba, b a azt, Péter templomból mecsetet csinál. — A trónörökös pár ma reggel érkezett meg Kolozsváron. — A galaczi orosz konzul fiát elfogták ason gyanú miatt, hogy dynamítot szállít a nihilisták szamára. — Az 1000 frtOS bankje gyeket f. évi szeptember 1-én fogja az osztrák magyar bank kibocsátani. (Néhány tiszteié tpéldány kívánatos volna.) — Phylloxern Ausztriában it terjed. (Ett a paritás hozta igy magával.)
Kár annyira hencsegni I
NDCSECZ MÁRTON, tt.-Feren ezren dü szerzetes.
(E i
Irodalom.
at alatt megemlített munka Najy-:ián Wajdits Jó»tef kBnyTkereskedéie által
mogren delheW.)
— A „1 agy ar-B.egéiiy-Csarnok"
XXIX. füzete jelent meg legközelebb igen érdekes ós változatos tartalommal.
LlsÓ közleménye sz „örvény a révben" csímü regény G. Büttner Jnlia általánosan ismert éa kedvelt írónőnek tollából. Ezt követi CsíIIagb Mór. „A legszebb asszony könyve" csím alatt épen most megjeleni költeményeiből mutatványul a „Regény" czimü hangalatteljes költemény. „Az Ernettttne kastély\' magyar tánadtlmi regény Kendercssy Mihályiéi ét Fanstín Jnlia étimmel csínot fraoctia elbeszélés Goncourl Ödöntől ét végül Motaik ciim alatt ismeretterjesztő s hu moros apróságok. Ismételve [felhívjak t. olvasóink figyelmét e valóban pártolásra méltó gonddal szerkesztett vállalatra, — mely csínot ét párállanál olcsó [(12 krot heti főzetek ben jelenik meg. Előfisetéti ára egész |évre 6 frt, félévre 3 frt. ElÓfi teleti péntek Aigner Lajos kiadóhoz, vsgy Wilckent és Waidi nyomdájába intésendók. (Budapest, koronaherczeg utcza 3.)
- A „Képes Családi Lapok" 43.
számának tartama: Lidércsfény. Elbeszélés: irta SzépftludyÖ.Ferencz. (Folytaiét.) — Bóaták ét pillangók, (Greif.) A koszorú. (Schmiedt) Költemények; forditotla Fehér L. — Boít-Joly asszony. 3 ttély : Píerre de Chatíllontól; franctiá ból fordította Bérczy Gyola. (Folyt.) — A gyöngyvirág. Bajt, ir\'t Lévay Sándor.
— Vénus asszony. — Bestély ; Irta Gaudy Ferenci, forditotU Edvi Illés Lsstló. — Melyik st igazi? Bűnügyi elbeszélés, írts Phílsntrop. — A bór ápolásáról. Irt- Sganarelie. — Séta a mtgyar Tem-pevölgyben. Jti jegyzetek, irta Bánfi János. (Vége) — Képeinkhez. — Mindenféle. Képeink: Pihenő. — Látogatás (Munkácsy Mihály képe.) — Villámot vaspálya. — Melléklet: A „Tsvass ét nyaraié" czimü regény 49 — 64. oldsia, A borítékon : Heti naptár. — Sakktalány.
— Stáxnrojivény. — Mágikus pont-talány.
— Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A tterketttó postája, — A kit lottó hutátai. — Hirdetések.
— A „Vasárnapi Ujáig" július 23 ik száma következő tartalommal jelent meg: Kirándulás a Betyetálba. Rétbi La jöttéi.— A fejedelemné galambjai. Történeti rajt. Irta P. Ssathmáry Károly. — Alexandria bómbátssából. — Egyptomi nők. At újkor ágyúi. — Román népdal (A közkedveltségi- „Granile vara te secu.") Ember Györgytől. — Borzai ti baka nóta. — Egy ssékely Katonátok — Egy fedél alatt. Angol regény. Irla Payn Jakab. — Egyveleg. — Oslendébtn. — Az izlam. Vajda Jánostól. — Uti képek Kis- Oroszorazágból. — XII. Kiev. a A templom-város. Tissottól. — At egyp-tomiak ét teythák nézete ss élet keletke-téti helyéről. Dr. Destó Bélától. — Irodalom ée művészet — Kösintézetek é« egyletek. — Mi ujtág? — Halálozások. Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. Heü naptár. Képek: A Zenoga-tó a Be-
tyezáthan. sfelk* Vincte rajta. — Alexandria bombázásának megkezdésekor: L Az angol tdmirál-htjÓ orrán. ? Krupp féle ágyú t Mekt-erdóben. — Lovagló fellah zstzooyok. — Sétáló arab nő. — Török hölgy a háremben. — Egy fedél alatt: — Déli 12 óra Oafendében Skiabtnt rajza. — Képek Xil-Oroetor-szagból, (4 rajz.) A „Vasárnapi Ujtág\' előfizetési ára negyedévre 2 frt, t „Poli ükei Ujdonaá?ok\'-kti együtt 3 frt —
— A „Világkrónika8 30 ik tsáma
következő tartalommal jelent meg: A Robinsonok iskolája- Verne Gryila regénye (Képpel.) — Arabi pasa életpályája ét működése as egyptomi válság előidézésé ben. — Alexandria előtt. — (Három képpel.) — Menekülés at alexandriai vérfürdőbe!. — Alexandria városa. — A vak elefánt boasnja. — Vegyesek.
— A „Jogtudományi Közlöny" 29-ík tsáma t következő tartalommal jelent meg: A tajtétörvény rerísiójának atÜktégérŐ\'. Dárdai Sándor ortsággyü létí képviselőtől. — A magyar ügyvéd ség reformjához. Dr. DelI\'Adamí Rezső budapesti ügyvédtől. Házasságkötés egyházi *— polgári jog szerint Közönséges egyházi és hasai fü."5k rycmán. Dr KÖváts Gynla bndcj -aii ügyvédtől. — Jogirodalom: sV jövedéki büntetőeljárásról, tekintettel a monarchia mindkét felére. Irta Dr, Ssékely József k. táblsí bíró. — TörvénykeséVi Szemle: A bpettí kir. ilélő tábla (gyakorlatából. I. K--tót. — A végrohajtáti törvény 223. ét 224. isskaszrJhos. Buchwald Lázár szabadkai ügyvédtől ét Teiettky Istvántól. — At átruházó szavatosságáról. Dr. Hotságh litván tólommegyei t fojegytőtől ét GynkíU Viktor békési tljárásbirótól. -Melléklet: Curiai határosatok ~ Esküdt-tséki levelek. — Különfélék. A jogtudományi* KözlönyB előfizetési ára: fél évre 6 frt, évnegyedre 3 frt
fleti jelentés a bupssvi gabna-tőasdérói.
Budapest jnl 28. (Steiner József gabna és bisomásvi üzlet tulajdonos) A hát elején a kttl \' 1. piacsok lanyha irányssus kovetkssté-bsn áraink nagyobb etokjceaeseket ssenTedUk á bét -t-géa azonban ss Oslet ralsstÍTel bs rátsárosb. mert küiftslai vstőink nagrobb atecaviséfeket vásároltak.
Basa. Sarj kínál st, malmaink t k*v itsi tartózkodást foíytác sb árak 50 krt reazlettek a hát veién e ak S6 krrsl olcsón b n .¦irulnak Állomás-kon át\'.ive ax eladások -okkal H3-nrosbek talajdooesok jazara, mint s hslyb ¦ ssai árjeg yséieinl:
Tsasvideki 80—83 k 10—1060. Ps„ vidíki 78—83 k 9-60—10 30. Bánsági 80—98 k. S-öO—10-10. ÉsasJcmsgTarorsaáfi 76—SS k 9—10. Sárga bnta Vácson 7» k. 960, pírot 82 k. SzolnokoD 10-30 kelt. öaare; 8 45 páas 8-50 ára Tavasára 9 70 p. 975 áru.
Boza. Finom miaSség keresett 7-ÍO-lg eladható. kOsépmicSn\'-gtl 6 75, lonkolros 650. KÍB»árd< 6 10. Koake mézen *So, 5isr» 6 70.
Takarmánjára C—6 25-ig, égetni va\'ú «50-7. ssrf sfei 7 50-ig kelL
Zab Uj tefŰioziabb 7-50 kelt, Saxre 620, tavaszra ö\'3&.
Tengeri, OUlországi 7 60, básságt 7-70 kelt Uj bánság-\'nov f«br sxáUitáira .Kikiaáá\' Uvolaágben -490, kötisek 1883. msj. janira 6 írt.
Bab. Uj törpe Egerben 12 frt, Apci-Ssántóc 12 25
Lonese. kfiskoieaon 1T50 Li«ttetett.
Repeta. Szilárd bánsági 1375. Kápoast* H 50-ig keh. BapctsoUjpogácsa 6.75 keh téli hónapokra. Repci^ola} 36—36 50. Vadrepcxc 7 50-ig, Kagj-Kikindia G-75-ig kelt.
KBiraktsri itlc-ték átmeneti forgalomba:: egy kocsira. Zomáuy után a fSvárosi közrak tárakban 7 frt 5. As oszt?, állaaissnt kOsrak-táraiban 5 f* 25.
Penzelsleget 1 kamatra urt re-
léimnek beraktároaott ámkra es állomási\' te., adási vsTés;akr«.
ZsákkölcsSadij betenkint daraboakint 7 krajctár ntaTObb rendelmenreknél haia-mosb idíre megtelelő" engedményeket teaxek megbitéüsnak.
A vatati aj grane trend.
ForjT-irdRif
i & n i z e s
!¦rkezik ! Indul
ta) Báesajb-i
—Barcs. I.|l2ó. 16p. 8 óra S. 10 6. 20 p.| II ó. tp
8.J4é. II p.
b)13arcs-Bécs-| njhely.
II óra
5 Ó. 27 p.
káoyból.) 1 6. 41 p.
SIL a) Bpest -PragerhofL
2.
bl Tragern. Bpest. 1
r. Zá
kányig.) 5ó. 15 p.
12 ó. 5 p. S A 15 p.
2 ó. Ó5 p,
2ó 5 p !2 ó 46P.
10 ó. 3i> p i 6.31 p. (v. r.)
lt> Ó.50 p 57p.
T.TOn i
.von. •
eg , "I-
6 6. 55 p. ! 6 ? 8 p. |r^c| v. 1 i Mp IS í «r. K» ¦ «• >-\' 116. lOp.jll ?.3S p|éjj | ».v»n.
FMt, owkw.ií: SZÁLAT SASDOB TírmarkoretS: BÁNÓCZI BERNÁT.
JNT ylltté r.*)
Elli ram egétnetl- és aszlali-riz.
G3BGmmSS3i fci\'" fT ""-\'i-------
SALVATOR
vastartalom néUcOl, gazdag ttrs azénsavturtalommat
bmara ífatronésszéasairas I-itMöalsaB
(0-32843 literként- t0l2!9&liu-rként; Uaesrl ftrrát learflatesáfl Epsrlesea. Eapbaló miadeo á«ványTÍikere»kedéib.n es t legtöbb ffjógynaertirban
Föioffl: Ictslifr L BDiaiiesiőD.
\' 602 !2—\'-\' i.
•) E ror.t Biití köröttért fel.lSwíg.;
H I R D E T E S E- K.
A feSzönség köréből.*)
Tekintetes szerkesztő ur 1 Szabid legyen pár szót emelnem a folyó hó 27-én keltezett ,Zalai Közlöny" helyi híreinek egyik csikkére, a mely „Egy Fráterről" kesdődik.
köil&ttekért Bem alaki, n felelősseget nem vállal !
Szerk. 1
BUDAPESTI TÁRSAS POLBÍRI ÉS KEEESIEDELMI ISKÖU
elóbb HAMPEL ANTAL Budapest, V. Jíagy Iiorona-uteza 13. szám.
Ezen tanoda, melyet 50 év előtt Hampel Antal ur alapított ót mi ast már 16 ér óta fenálló tanodánkkal eryeritettflk, minden tfirokvétUak oda Iránjai, bogy esen tntéxstnek ki érdemien jó hírnevét megSrisve, tsnltváayalnkat alaposan képsatt egyénekké neTeljttk. Hogy törekrésfinkot bistosan eiérjftk, iparlcodtonk ismert jeles tanárok alkalmazása által ciélnnkat biztosítani. Tanítványaink az egyéves StŰUmtmi vizsgálat iMtsálstl elSké-szitettaek. Tanodánkkal tápintézsí van egybekötve, mdTbso teljes ellátáson kirtl, tierstetteljes bánásmódbaii rétseifllnek íi tannlraányaücban a leggondosabb felűc/slet alaU állan-k. A legkIS«elsbbi tanévre a beíratások augusztus hó 27-én vetsik kozdetötet. — Értesítőt kiváastra ingyen küldünk.
AZ iGAZQATÓaÁG: -6- JPrassxer József igatgató. Groes Gyula.
Hirdetmény.
Méltóságos ifj. Gróf ZIOHY ÖDÖN ur tikinyi ura-
dalmához tartozó
tilosi és perecsenyi gazdaság,
mely 650 hold szántóföldből, rétből és 600 hold legelőből áll, 1882-ik éri október 1-tíl, 8 — 10 évre; haszonbérbe adandó. A bérleti feltételek a iószágkormányzóságnál Beleznán, megtekinthetók. 638 2-2
OOQOQQQQQOQ OOOO
A legjobb
SZIVAR\'KA-PAPIROS
sói i2—sa
LE HQUBLON
Ifrancxia gyártmány. utAkkásoktól ÓVATIKÜ!
i-j Valódi csak azon sztvarka-pspir, Q
jí ha minden lapja Le Hllklts bélyeget X
,y\'( tartalmazta és minden csomag as \'p,
V-J alanti védjegygyei és signatnrávsl y,
n van ellátva fj
{ OAWUtTY & HENRT,tílsnafsrAritsitei,PARIS
SK?iaa*»a*4.
CoaMaraUli
UtjsBWSUW^
Higy-Suiaáa, íyoaaXott a kiadó tslajdoBos Wajiita József gyornsajtóiia.