Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.27 MB
2009-09-09 15:37:21
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1820
5616
Rövid leírás | Teljes leírás (680.91 KB)

Zalai Közlöny 1882 062-070. szám augusztus

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
21. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

yA.GY-KANIZ8Jt, 1882. augnsztos-g-éiL
3S-13E ez6.ni
Hngzoiiejryedik évfolyam.
HIRDETÉSEK
hMÁl\'OE >etitaorbs.n \'. misr«isz( tí ¦ taiudec további sori:*. k<-
KYH/itékken
.orockect 10 krétt vetetnek ifi (incítiri Uletók raiiídec egyes V.rJ
tésért ¦
i kr. fLz\',teiitlí
A lap taefisHn rteátíSetf\'ktalené-nye± l aOgrkeaztonoi, mjagi réníi illetó kAtlemeuyek pedig & bánóhoz bérmentre intéseadök : NAGY-E AN I Z S A „
Bérmrűl«ÜeE leíelek ctU\' isaert moiika tártaktól fogadtatnak el
Kéziratok t issza nem kaideuiek-
zalamegyei aütal&noE tanítótestület* több megyei ée várói
S-^v-KinizsaTiros helyhatóságának, , nagy-kanizsai\'önl^. tftwil tó-egylet*, a .nagy,-kanizsai kereskedelmi s iparhánk",. , nagy-kanizsai takarékpénztár
nagy-karizsai kisded-nereló egyesület", a nagy-kanizsai tiaxti önsegélyző ssóvetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kaWálaszttnánya
egyesület hivatalos értesitóje.
Hetenkínt kétszer, vasárnap- 8 csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
üziuhtuunk ügye.
Te szegény, te szent temploma nemzeti édes nyékünknek, mit nem tennénk érted?! Dicső oratiok rázzák meg a ^tanácskozás termeinek oszlopait, telirér remények dagas-zt-ják mindnyájunk keblét, mikor rólad van a szó. Akkor mindenki nagy hazafi, akkor mindenki nagy hangon hivatkozik Őnzéstelensógére, beismeri minden ki, hogy ily nagy nemzeti czélok előtt, mint a szín ház-építés ügye, minden egyéb érdek, legyen az testületi, társulati vagy egyéni érdek, eltörpül semmidé lesz.
És mikor kényé rszegésre kerül a sor?!
Mikor a vezérférfiak azt mondják, hegy most már elég tqIí a sok rep&lö igéből, hadd váljon már abból valami testté, -- hozzunk áldozatot, iépjünk közelebb egy pár lépéssel & czéi felé? Akkor előáll fekete képével a scepticismus, -— a szűkebb körű érdekek hurkot vetnek a nemzeti ambitiofc nyakába és megfojtják a legszentebb ügyet már méhében. Előbb, mig lelkes beszédekkel ráztuk a levegőt, palotákat áldoztunk volna föl a nemzetiség oltárára és mikor tettre kerül a dolog, akkor még egy kalitkát is roppant áldozatnak tartunk. Azon férfiadat, kik igazi lel kesüléssel az ügy élére állottak, a kik tiszta szándékkal, önzéstelenül áldozatul hozták nyugalomra maradt perczeiket. hogy verejtékcseppjeikben áldás fakadjon a közös, a szent ügyre, azon férfiakat tele dobáljuk a rágalom sarával, rájnkt uszítjuk az elfogultság, lelki vakság, szűkkeblűség valamennyi szörnyét, hogy riadjanak vissza.
Én mikor c..élt érünk?--
Akkor markunkba Bevetünk. — Megmutattuk, hogy legyőztük a eo-npheusokat.
Én nemzetem; — farizeus-népem !
Milyet könnyű megfeszíteni a legszentebb1; eszméket! Milyen könnyű krisztnsi sorsra jutni a legtisztább azáadéku, a nemzeti törekvéseket megértój azokért küzdő egyéneknek ! Osak oly Ügyet sell felkarolniuk, melyhez hangyaszorgalommal és kitartással kell -morzsát morzsa után hordani, mely qem iúr ragyogást fitogtatást, hol nincs nyitott kapu a tündökölni vágyó ál hazafiságnak.... és készen van a martyriam.
így jártak azek, kik a Nagy-Kanizsa és vidéke számára fölállítandó színház ügyét felkarolták.
Már fétston voltak azzal a munkával, melylyei szemben minden lelkes hazafi elmondhatta, hogy „uram az én igám édes, az én terhem könnyű,* de elóaJ akkpr a tömeg e elkiáltja a végzetes igét: .Feszítsd meg!.
Jóí A czél el van érve. A nagy-kanizsai polgári egylet megtagadta azon eladást, mely a színház épttés munkálatával organikus összefüggésbe? volt, az építésügyi bizottságot arczulvagdalta Önérzetet aértó, a legszentebb törekvéseket sárba tipró vádakkal és ezzel véget vetett azon gyönyörű tervnek, melynek csak gondolatára is minden igaz magyarnak földobogott szive és gyönyörrel nézett e város jövője elé azon reményben, — .hogy itt olyan temploma lesz a nemzetiségnek., melyen még a pokol kapui sem vehetnek erőt.
Igaza lehet a polgári egyletnek a saját érdeke szempontjából, reális | álláspontból, de hazafiasság szempontjából nem, soha!
Most már elmondhatják az ügyre gnayosaa, hogy „zequiescal iu pace!* — de szent meggyőződésem, hogy az unokák ezért bizony sohse fogják sírjaink fölött igaz szívvei mondani, hogy ,reqniescant in pace !6
A falwt
lelkészek
s tanítók
Nagyon természetes dolog az, hogy minden hivatalnok, álljon az bármely ügy szolgálatában, ha az a hivatalával járó kötelességeket lelkiismeretesen s pontosan teljesiti, ezen fáradságos, minden erejét e idejét igénybe Tevő kötelesség teljesítésértj zódést
általa végzett vagy végzendő mnnsáva! „legfeleíó arányban, bizonyos meghatá.-Tzott fizetést is búzzon. Ezen fizetése peáij? olyan legyen, — hogy az illető hivatalnok pillanatig se legyen kételyben az iránt, váljon a fizetése, melylyei Önmagát s esetleg övéit fen tartania kell, biztos-e,
, , . Tán, egy hivatalnokról sincsen fizetés tekintetében oly mostohán, hivatalával össze nem férő módon gondoskodva, mint éppen a falusi lelkészekről s tanítókról különöseu a protestánsoknál.
Aki megfordult faluhelyen, — kérdezte a lelkészt, tanítót mennyi a fizetése, miből áll az? az meggyó-szerezhetett magának arról, hogy a falusi, különösen protestáos lelkészeli s tanítók készpénzbeli, tehát biztos fizetése nagyon csekély. Adnak nekik: pár hold földet mintegy haszonbérbe s annak a jövedelméből — hogy már ugy fejezzem ki magamat — kell megélnie. Az ilyen fizetés pedig sohasem biztos, mert lehet sok rossz termés, lehet
vagy pedig részben bizonytalan
Ha azt akarjuk, hogy mindenjő" terítéskor neg nincsen hivatalnok pontosan járjon el köte-lessége teljesítésében, kell hogy ne csak a papíron helyeztessék számára annyi Jfizetés kilátásba, -: melyből tisztességesen megélhessen, hanem kell hogy arról gondoskodjunk,- — hogy megígért fizetését kellő, előre meghatározott időben pontosan s meg-csonkitatlauul húzza.
Ha erről nem gondoskodnak azok, kiknek szolgálatában a hivatalnokok állanak, s oly fizetést ígérnek hivatalnokaiknak, melyből azok vagy meg nem élhetnek, vagy pedig olyant, melynek megadása, kiszolgáltatása tekintetében felelősségre nem von ható, előre nem látható körülményektől p. o. az időjárás szeszélyeitől függ, akkor mintegy kényszeritik a hivatalnokot, — hogy élte fentartásához szükségesek megszerzése végett hiva^ taios kötelességei pontos teljesítésére okvetlen szükséges s megszabott ide-j-jökbói szakítsanak, minek természe-4 tes ykŐvetkezménye az; hogy kötelességeit pontosan nem teljesiti, — hogy teljes odaadással nem szolgái-hatja ügyét, legyen az még oly szent \\ még oly magasztos is.
neki, hogy megélhessen „gaxáá\'-n&k is kell lennie, ha csak Önmagát 6a övéit nem akarja kitenni a nyomornak? 1
Vagy hogyan lehet megkiváom attői a szegény falusi tanítótól, — hogy pontosan járjon előadásra, minden órát Lelkiismeretesen tartson meg, mikor neki , béres* nek is kell lennie, mert ellenkező esetben rája esak ínség, borzasztó szegénység vár. — Nem akarunk a lustaság, a dolog-kerülés asószólói lenni, de a dolog szomorú való.
Azután — bármit mondjon is Tihiki — a .gazda* meg a .béres* szerepe nem is fér össze a lelkész s a tanító szent s magasztos hivatásával. Mily Örömmel szentelnék egész erejűket, minden idejöket hivataluknak, mily örömmel dolgoznának, fáradnának, ha biztosak volnának, hogy fizetésök is pontosan esoukitatlanul i előre meghatározott időben rendelkezésökre bocsáttatnék.
Az egyház, melynek szolgálatában nevezet-, hivatalncüoi <*Ísó sorban állnak — szükségtelen mondanom, hogy í. felekezet: tanítókat: értem — Üdvös cselekedetet vinne végbe, ha a lelkcszek s a tanítók fizetését készpénzben állapítaná meg. melyet ar illetők p. o.. minden évnegyedben vaifccueij pénztárból felvehetnének.
Ha Toluamegyébec a Y#-gységi járásban a jegyzői fizetésekéi, lehetett készpénzbeli fuetésecké átváltoztatni, ugy a községek, mint a jegyzők megelégedésére, a mennyi-esztendőben tűrhető, rossz esztendőben ] bee a földeket a községnek adták rossz!* ;bizonyos évi ületefcón, a termánye-
De meg hogyan szolgálja az a ket átszámították készpénzbe, miért falusi lelkész a hivatalával járó ne lehetne — a lelkészi s tanítói szent ügyet lelkiismeretesen, pontosan ! fizetéseket is h^onló módon itvál-odaadással, mikor tudja, hogy abból | toztatni ?
meg nem élhet- Ismételve mondjuk tehát, hogy
Hogyan szentelje égés* erejét,! Üdvös cselekedetet vinne végbe az minden idejét hivatalának, — mikor I illetékes hatóság, ha köveiaé az ei-
gabonának ára
Tudok esetet s pedig nem egyet, de számtalant, hol & lelkésznek csak 100 írt, t tanítónak 1%— 30 frt készpénzfizetése ran?— e mellett előbbinek fél, vagy egész telke, — utóbbinak negyed vagy fél telke van. Hiványukbau meg van írva, illetőleg1 ígérve, hogy a lelkész fizetése 800 frt, tanítóé 400 frt. Ennyit azonban csak jó esztendőben kaphatnak. Mit csinál rosz esztendőben forinttal? Hiszen még ig, hogy tisztességesen
azzal a pár arra sem eJ niházkodjék.
Bizony nagy nyomorúság az, midőn a lelkész vagy tanító a hozzá fizetése milyensége tekintetében intézett kérdésre így kénytelen híven válaszolni: ,Jó
TARCZA.
A szép bosnyák liny.
Irta: bZALAY 8ÁXDOB. ¦ (Folytatia.) V.
2\\éhaíiv hónap alatt oagyot fordult
a világ.
A. boszniai íéitelí»; belefáradtak abb-i e furcsa munka bt, amit humtoua szempontból bátran függetlenségi harcz-n&k nevesbe; &z ember, a. minek uoo-bu _ neve sxok előtt, kik elL n rÍ7Atik, poljjáíbaboru. Ucadái... áe & minek ennélfogva s4i egjeaes következése í legjt-*elés titán önkényuralom, uarnokaág, k&ncaukfr, beamtpr-sereg ós stuuUr-ir-coidia.
BotftiL&k est a aiegény bosnyákok Is. Hai <"k is csak azt gondolták magákban, bogv ugy Í* miodsgy akar ~ iz^relriD lüie oWasxtja ki belólük ír BTÓt, Tagj bogy egyenesen a Tissa irjá u»k menoek Sokut elnyelt ai mir, majd 6iisl it cuk ugy & bogy. Talán
0**a- acm kötnek malomkövet a nyakukba ?
Mindéit ei^ondolráo bosnyák Ktyánktjaj. ^gy uép napon beadták a derekakat és íerateták fegy.Teraket. Asn-tás pedig. 1 bogy bÍEOuyaágot tesnénok a.auvuiói tmségükról, aláaatla! járuíának a bababurglrón aiámolyábot.
át a harcira termett s-lakokból ÖSBEflálliiütt depatstio, melynek mindegyikéről t*4 eredetiség sagántott t, ttA-
noara, tiasteletteliesen kijelentette az orai-koddaak, bogy -Jk hűségei ^)attvaléi lesznek, most mar csak kUldjön annyi ij-tonát, a mennyit akar, elir -tják ók tireseil, csak ások élhessenek. V*n ott >noyi isilva,, annyi koca ke. bogy akar ó feiaégécc; ^ . Iségea famiüájáu*k is eiég volna egy két euteniíeig, azután még Aodrássy ét Tisza ő flxcellentiájnk-nik ha nem csorranhatni, de cseppenhetne onnét, BtzUtták a bosnyák >tys< fiak az uralkodó:, bogy csak méltóztassék megpróbálta.ni télre a katonákkal, milyen áldott fo\'.c az az 6* hazájuk. Nagyon jól lebei ott tánUlkozni. Van jé kávé, jó dobány. üem hslt ében ott meg senki.
Ö felsége szépen kezet fogott az atyafiakkal és biztosította őket atyai, uralkodói kegyé-fii, elmondta nekik, hogy & nagyon szirén hordja alattvalóinak, biveinúk sorsát, azért már intézkedett kegyelmesen róla, hogy s télre 10—15 ezer katona menjen Boszniába. Azoknak lelkére less kötve, bogy abosnyák urakra jól ydgyázaaoa^ mert hs bajuk lesz. hát *iok lesinek érte a felelősök.
A jó atyafiak íöltiig borullak ilyen ksgyelmes biitatáara. É« azután nyugodt síiTffi indultak riaeza hálájukba, elmondani, hogy milyan jóraraló ember az s király, milyen népen bewé! » közönséges emberrel!
Csakogy fsgyogott Talsmennyinsk s képe, mikor r-t Kagy-Kanízsán ál mentek hasa felé.
Maric* is megtudta, hogy hálájából isme -isűk jánnek erre. Nem aludt ki lelkéből m a aserolem, a mit az édes Bacy&tejjei szívónk vérOnkbe az iránt a
ftíld iránt, a hol izületiünk és azok iránt, akik itt velünk éhek, kérte hát \' bogy menjenek ki STsspályáhoL,ltadd váltson cszk nebány szót hasafoldieiv-el.1
Talán lesz\' közöttük ismerőse, a kitol megüzenje gyermekkori játszótársainak bogy \' milyen boldog, milyen édes neki st élet hazáján kivül is, hanem azért BSÜlőföldjét meg akiket ott szeretett, szeretni fogje itt is, nem fogj a elfelejteni sjHe \'
Uaríca akkor már Emmának valóságos öröme, nélkÜlösbetlecsége volt.
Elein Le css.k outogattak egymásnak, később egymástól eltanullak a nyelvet. Emma kezdett bosnyákul gagyogni; Marica pedig magyarul.
Már elérkezett &z idő, hogy Marica Emmának mesélhessen hazája tündérei ről, a béresek titkairól.
CXyaa sok ssép mesét tudott mon dani. Emma elhallgatta, féléjszaka is azt a zengő ajakat. Ugy szerelte a szép bosnyák lányt, mintha egy tejen nőttek volna, megtett a kedvéért mindent.
Szívesen rá állott hát arra is, hogy Maricával kimenjen a vaspályához.
A depuiatio a délután 2 órakor jövő vonattal volt megérkezandŐ.
Emma ás Marica Zagonyí kíséreté bee kimentek JÓ idején a vaspályához, nehogy a nagy tömeg őket a perronról leszorítsa..
Kevés várakozás titán megérkezett a vonat. A bosnyák-deputaüo tagjai méltóságot taríáasal \'záalltak ki a wag-gonbÓi és mentek az étkezőbe.
A kíváncsi tömeg csakúgy tódult utánuk. Volt közöttük egy gyönyörű su-pártermn tü\'mintegy harminezéves férfi. Ez volt a legfiatalabb, a legazebb valamennyi k&zőtt. Alakja kimagaslott, az erő* metszésű, barna fit a lángoló fekete szemekkel és éjfélsöté bajjal büszkén mntstva t. kíváncsiak seregének.
Emma és Msrics. éppen- az étkuzŐ ajtajánál állottak , a küldöttség minden egyes tagjának közvetlenül elöltük keltett elhaladnia.
Mikor Marica azt a szép fiatal bosnyákot megpillantotta, oly balavány lett, mínt egy halott. Szemeit lesttté és nem mert azokba & vésst sereső, bátor szemekbe nézni.
Hátha valami roppant, eiviselhet-len vád lett voina számára azokban.
Emma nem vette ászra Marica ál.e-. ... mert maga is el volt foglalva a nagy nézéssé:.
A szép férfi Mórica közelébe érve \'¦gyesere megdöbbenve ülőit meg; ajkai reszketni kezdettek; szemei villámokat scórtak és keferÜ mosoly szállott arczára.
Marica lesütve tarts szemeit, nem látta a szép bosuyikot de érté annak minden mozdulatát; arc* kigyuladt a boanyák lángoló tekintetének varaihálói.
Mikor pedig kesöt msgérinté egy forró, kéz, mely bátrau megmarkolhatu volna a zsarátnokot is, &Mz«rezzeut, éa elhaló haagos csak ezt ai egyellea nevet susogta el:
y Prooop-1
A szép bosnyák, trik e név illetett,\' még eróVebbec tsoritá i kezében urtott kezet, egész teste megriikodott, miflt a
vibartérsó tenger, s annyit mondott reszketeg ajakkal:
„Marica meg vagy átkozva, mert elhagytad kásádat. Még itt a ttidön le kell számolnunk. Vigyázz, a nép itka rettenetes.1
Talán többet is mondott voina, talán bekövetkezett volna as a vihar, mely kelőben volt, de Karainak sntlyát Marica asm bírta el. Ott állott mellette Zágonyi; oda menekül. ELie» azért volt az & nagy átoal . . .
élettolenüi dőlt uaak karjai közé A lömeg hullámzott, járt föl alá Nem ért rá senki egy ájuldözó leánynya) törődni ....
Prokop sötét u\'cscEal hagyta ott Maricát;
Néhány lépés távolból újra visszanézett rá, akkor már köcy szivárgott szemeibe; akkor már nem a bosnyák hazafi, hanem aszerelmesProcop nézte Msricát, a ki nem akart ái övé lenni: a ki után ptdig 6 majd meghalt bánatában.
Szegény Marica\' szólt a boanyák, a-ztác elment társii után.
A tömeg nyüzsgött, — hullámzott tovább.
(Folytatása köv.)
Rajz &L iratructori életből.
Irta: ÁZÉKKLY QU3ZTJ.V.
Boldog diákkor, gy ermekrét meny -orszsigsd
¦ E: keserves sóhaj, meíy lámpámat majd elfújta, tegyen bizonyságot arról, mily fájón gondolok réi\'d Ob Wnyea vi-
50BZ0KSGYSDIE SVTOLYAM.
ZALAI K Ö Z L 0 H Y
mondott példát. Megvagyunk győződve, hogy minden igazi lelkész s valódi Uüitó örömmel fogadná az intézkedést s ildaná az intézőket, — de meg nagy szolgálltot tennének a lelkészi s tanitói szent s magasztos ügynek is.
113H7 n. . , ¦
n i. I5S5
ZtiíaTármeg)6 alispánjától.
Yalameonyi szolgabíró uraknak.
HiVatkozásul az 1871 -ib évi XVIII. t. czikkuek a tözségi háztartásra vonatkozó rendeletéire, nevezetesen annak 58. és M6i\'§«ra melyek szerint a községek minden ószszel a jövő évi költségvetésnek és minden tavaszszal a mn.lt"/évi. számadásnak megállapítása végett a törvényhatóság közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg közgyűlést tartani s a megállapított kőltségve-vetésl és ^számadást a törvényhatósághoz felterjeszteni tartóénak, mintán a uörvény ezen rendeletének \' szigora foganatositása annyival inkább eleugedhetlen hatósági feladatot képezj, mert a községi háztartás rendszeres -ügyyitele is az emiitett törvény pontos foganatosításán ala-. pólyája, annak elmulasztásával alig pótolható zavarok előidézésére szol • gáltalik ok: ugyanazért érintetlenül ¦hagyva az előbbi évekről még hátralékban (evű — községi, számadások beterjesztése, iránt hozott és teljes hatályban fenálló megy eközgy ülés: határozatukat, agy azok foganatosítása iránt kiadott rendeleteimet — ezúttal különös tekintettel arra, hogy a törvényhatósági bizottságnak őszi közgyűlése folyó évi szept. hŐ 11. tartatik meg, a mikorra is a fentebb idézett törvény rendeletéhez Képest a megyebeli Összes községeknek a jövő Í883-ík évre vouatkozó költségvetései okvetlen kell, hogy a törvényhatósághoz beterjesztettek ! egyen, ennek mulhatian és minden elmaradást kizáró eszközlése czérjából — ezennel elrendelem és utasítom szbiró urat, miszerint törvényszabta módon azonnal intézkedjék a végből, hogy a járásbeli Összes községek & fent-idézett törvény rendeleteinek eíen-gedhetlenül megfelelve a jövő 1883. évi költségvetéseiket folyó évi aug.
havában tartandó községi képviselő testületi gyűléseiken megállapítván, azofc e folyó évi ang. hó végéig jóváhagyás végett a törvényhatósághoz mnlhatlannl beterjesztessenek.
Jelen rendeletem a törvény köteles végrehajtását tárgy ázván; annak pontos és sikeres foganatosításáért szolgabíró arat ezennel és olyképpen jelentem hi felelősnek, miszerint a járásabeli összes községek 1883-ik évi költségvetéseinek kivétel nélkül a kitűzött határnapon mulhatian beterjesztését eszközölő: elengedheti ec feladatabán álltad/ Kelt Z.-Bgerszegen, 1882. jut. 26.
SVASTITS BENÓ alispán.
i győri csónakáaÓ-egjiet
által kiküldött bal&ton-füredi verseny; renátzó bisot;cáp által Bal aton-Füreden (vasúti állomás Veszprém vagy Siófok) a Balatonnak fürec medoucséjében 1882. augusitna hó 22. és 23 napján tartandó nemsetkösi amateur- ritorla-, evosési- ée uszó-verseny programmja. ,; A.
Vitorla verseny.
I. Tonnán felül Yaohtok Ksmsrt. LegjobB hajók. Fél vagy egészen
fedettek. Tar ai időjirázho* Viasnnyftvn: 6000 —28000 méter uaaójelekkel ei-üsöu háromszögben. Dij: a versenybizottság tisxteli»tdijs: 50 arany értekben. Tét : 4 drb. arany.
II. 4 tonnán alóli Tachtok ssámira. Legjobb\' hajók. Félfedeluek. Táv
s.z időjáráshoz viszonyítva 3000—19000 méter tiÉsójel ékkel ki -űzött hárotnssógben. Dij: Gróf Zichy Krag Irma fi méltóság* tissteletdija.
Tét: 3 drb. arany.
HL Nyílt csónakok és vitorlás aan-dolinok számára.
Legjobb hajók, Táv as időjáráshoz vissonyitva 2000—8000 méter uszóje-iekkel kitűzött háromszögben. Dija a versenybizottság; tissteletdija. 10 arany értélt ben.
\'Tát: I drb. arany.
¦l B-
Hvezézi verseny.
I. Négyevenés, kiálló villás bajok számira kormányos nélkül. Legjabb hajók. Tár 2500 méter fordulás nélkül. Ván\'iordij: a füredi hölgyek tísste letdija 250\'frt értékben. Á díj 3 egymásutáni évben! megnyerés útin megy csak át a gyözö tulajdoniba. A gyónók 4 araoy érmet kapnak.
Tét 4 drb. arany.
II. Kétevezős egyes kiálló villás hajók (paíreared) számára kormányos nélkül.
lág, midőn életünk egén csak caillago-kat, földjén csak virágokat látunk, en\' nek rideg göröngyeire, antiak fenyegető vilsámeira alig gondolva.
Hogy aennyire szereltelek, many-ayire iparkodtam lételedet meghoBsz*-bitani, eléggé bizonyitjs a kétszeri isidét-iát. mit a gonosz világ síég galádul nem irantadi előszeretetemnek, baaem hanyagságomnak kifolyásául tekint. \\t
Mily örömest álltam volna újra bajaokaid közé, mily szívesen magoloám a ¦yoonimumok ésidiousmuBokészsavsrő tömkelegét, mily késsséggel remegtem volna át újra és újra a ydruck" kínos pereseit, osak lehetett volna.
Atok a közoktatásügyi miniszterre, pardon azon rendéiétére, mely a hartnad-szőri ismétlést megtiltja. Atok rá mert...
De bocsánat, most vessem éstre,huva el. nem ragadtak fölzaklatott képzeletem kullimai. Hisz én mulattatni óhajtanám a tisztelt olvasót, a diák élet egészen más mozzanatának, as úgynevezett insructor-kodisnak egy részletével. Mentse ki e kitérést az, hogy mondómat rögtön elkezdem.
A többek közt Seifenstein Jakab kereskedőnél is lassítottam. Seifenstein ur csslidja, visszafelé számítva, s pajkos Aladárból, a halvány arcxu, setét ssemíi, azonkívül bájos Bertából, a fakó arcxu. macska ssemQ.,,axonkivül nem bájos Eleonórából, a\'caaládfónek o. é. nővérébői állott, kire szigorú erényességénél fogva, s háztartáson kívül a gyermekek nevelése is bízatott.
As első kél órim jelentéktelenül folyt ie. A harmadik órán azonban elég aseretasétlsn vntók Eleonóra néninek a soha el nem mulasztott ^késcsókolá* által már\'már biztosított kegyét\'elpuskázni.
Amist u. i. laoiirányomnak azt adom elA, hogy as embernek 32 foga rnn, a csiataiaa Aladár rendkívüli zavarba hozott köreikesó naiv kérdésevek
Háti a néninek miért van oaak hét
fogé?
Hogy kérdezhet\'ilyesmit, kiáltók teá, a Lehető legszigorúbb hangon, már a
mennyire tetetni lehetett, mert csak roppant srőfeszitéssel valék kép:s a nevetés végzetes kitörését visssstsrtaai. \'
Hát csak azért kérdem, mert múltkor, midónLóna nónl aludt, asztal in ónak hetet találtam.
Leoűidási küEdei«ni tnei még ie- gyós-tem volna a csiklandozó nevetés-vágyon, ha a izép Bertának a ssomsséd szobából áthangzó, kottásáéra méltó, kedves ka-csagisa meg nem lódítja a kereket, mely kéri élhet len „bíhihj-hahah&\'-ban pergett soká, viassatartózhatatlanuí.
Egy perez, egy rettegett perez után megjelent méltóságos léptékkel, Leonóra nagyaigának tisztelt alakja.
Szemei fenyegető villámokat szórva felém, a mesterkélt nyugalom hangján szólt: Hogy tanulhat a fia 9c tői illemet, hisz Ön ia nevet?
Igen is, a* az bocsánat,*, kérem.., hebegem zavaromban és kapva kalapom, hasa utasitám magamat.
Két hét mállott el s valóban szerencsétlen óra óta. 8 már, már ngy iái-szék, hogy a borús felhőé után derül as ég ós a gyászos dialógot befedi a feledés moha. Lóna néni, hála as előzékenység azülötteinek, a bók és kézcsókoknsk, engedni látszott fagyos hidegségéből bizton rsmélhetém a viszony és hely setnek jobbra fordultát De a szeszélyes Fatnm kisasz-szonynak máskép tetszett intézkedni. Hogyan ? As itt következik:
Aladár számol : 3 ós 3 as 6 é* 3 as 9 és 3 sa 14 ós 3 as 21.
Bedó ur (ez becses nevem) már meg nem figyel, mit nem beszél a fin össze.
Oh hogy ne ehetnél hét évig kávét. (Jobban alig átkozhattam meg.) Könnyű neked Aladárra ügyelni, gondolám magamban. Te ott az elsó szobában, nem látod, hogy a szép kis Berta mennyire ide integet a második szoba tükréból a harmadik szobába, hol én vagyok.
Hiszen elég, hogy rám nésxen azok kai as álmodni hivÓ, ábrándos, fekete szemeivel, már is oly lángolásba hozza szivemet, hogy szeret a ém azt a hideg, rUmfto.blagB-oí. látni, mely lehűtse est
A vérien y bee csak jttniurok vehet-ack rész*.. Paiánkoa, külső tóre épített bajok. Legkistebb sselesség 65 centiméter. Táv 3000 méter fordulás nélkül. Feslett hajók megengedve. Dij Győr •¦. királyi város tissteletdija 10 arany értékben. A gyónók 1 arany emlékérmet kapnak. Tét 2 drb. arany.
ÜT Grönlandi (aandolín) hajók aaámárs-
Falánkos, külső tőre épített hajó. Fedett hajók megengedje. Legkissebb szélesség 50 centiméter.Táv: 1000méter, fordulás nélkül. Dij: a győri csónakázó egylet tisateletdija 18 arany értékben. A gyózó arany emlékérmet kap.
IV. Egyes páxevezós kiálló villás bajok (singleskull) számira.
PaUekos végy eisa* hajók kttlsó #tbJ vagy a nélkül. Fedett hajók megengedve. Legkisebb széleseég 50 cmeler. Táv 2000 méter fordal-s nélkül. Díj a verseny bizottság tiazteletd\'ja í 0 araoV értetbén. A győzők arany emlékérmet kapnak.
Tót 1 drb- arany.
V. Skiff legjobb egyes pire»e*ös hajók számára.
Harca a baj n ok ságért Hagy ar-orzzágon I
Táv 2500 méter fordulás oélkül. Dij a verseny bizottság tissteletdija 15 arany értékben. A győző ezen kívül a magyaromági bajnoki ősimet és bsjnok-érmet nyer. A kajnoki nem évenkint a b.-fürwü versenyen védelmezendő.
Tét 1 drb. arany.
VI. Négy evezős belsÓ villa* (inri-gyed) hajók számira kormányossal.
A versenyben csak juniorok Vehetnek résséta csak magyarországi csóaa-kázó-egyietek tagjai. Palánkos, kttlsó tóre épita\'.t hajó. Fedett hajók megen-\' gedve. Legkissebb sséleseég I méter. Tár 2500 méter fordclás nélküi. Dij a gyári hölgyek tissteletdija 15 frt értékben. A gyŐzók 5 arany emlékérmet kapnak. Tét 5 drb. arany.
VII. Hajózok és hajótnunkisok versenye csa van vésésééi. Bármily hajó. A versenyben, oaak balatoni gőzhajói vagy Yaoht matrózok, ugvaaintén balatoni hajó munkások vehetnek résst. Táv 800 méter fordulás nélkül. Dij az elsőnek 20 frt, ha legalább hárman evetnek, a másodiknak 30 frt, ba legalább öten eveznek, a harmadiknak 5 frt
Tét nincs.
Vili, Halászok versenye egyes páreveaóvel és kormányossal.
v A versenyben csak balatoni halászok s csak egy darab kemény fatörzsből vájt bajóval vehetnek részt. Táv 800 m. fordulás nélkül Dij az elsőnek 20 frt a másodiknak, ha legalább hárman eveznek 10 frt, a harmadiknak, ha legalább Öten eveznek 5 frt. Tét nincs.
c.
Úszóverseny. Táv 1000 méter. Dij a versenybizottság tissteintdija 10 arany ériekben.
Tét 1 drb. arany.
A Bevésések lb85. évi aog. hó 10. ¦apjának éji 12 óráig a verseny bizottság titkári hivatalához (G-yór aagyőrie*0< aakásÓ egylet\' helyiségében) küldendők irásbao a tét kíaareiébea, s versenyben résztvevő egyének, póttagok, a versenyre kiálló hajó megnevezése, as egyenruha és s jelző sásaió kőrülirása mellett.
A versenypálya egyenes vonal.
A verseny vize álló.
A verseny a kitűzött két napon mindenesetre, de figyelemmel as időjárásra, a versenybizottság által meghatározandó órák és sorrendben tartatik meg. Kezdetét azoeban csak a Sió fokról érkező déü hajó befúr ia. u\'-ii kát órával veheti.
A versenyszabályok ,a „Vadász- és versenylapok"-ban ugy e ,Winer Allge-meine Sportseilang\'-ban tétetnek koszéi kívánatra bárkinek bekaidetaet. Kelt Gyórött, 1889. jul. 20 fa.
A gyÓrí esónakásó egylet által a b.-íLLrtdi verseny rend* sésére kiküldött bizottság.
Füröó\'í lerelek.
WaraEd-Tosli cza
IV.
Daczára a rengeteg melegségnek, amely most Itt néhány nap óta uralg, a mely az iltsntmelng fürdés áttal reánk még nyomasztóbban hat : e mni napot Top hess, ós környékének körültekintésére ssántuk, tehát előre !
A magyarnak régi termésselébon van as, hogy ha egy vidéki helyre jón, legelsőbben megtekinti as Isten házát, e szokásnak mi is hüjé marad.onk, igy legelsóbben is as egyházat kerestük fel, a bot ép a szent Ferenos-rendüek tartományi főnöke monda ¦ sseat misét, körültekintettük e templomot, a régi tornyával együtt, szemeink néhány emlék-t&blivel találkozott, mintán senkink nem volt, ki n Ó k I n k eseket megmagyarázta volna, tovább mentünk.
A szent mise meghallgatása után elballagtunk más szent helyre, a hol eszünkbe jutott a szent írás ssmva . Old Is saruidat, mertVient a hely, a bol álsz, ez volt z kcl_, béli jól \'berendosett tanoda,, ha vaa Topliczának vslsmije, a melyre büszke Isket, agy. as semmi más, mint a nép oskolája, mart a fürdő az, amely a természet adománya, mely « vidéket anyagi jólétre helyezi, de egy ily palota fölépítésére, a mely a gy erinekek kíképeste-téssre ssolgáa, egy edüJ csak a lakesság érdeme, Hogy beiéptÜBk, a tanifóssivé-jyeaun fogadott,mindjárt as első pillanatban meglepés várt reánk, ugyan a nagy melegség következtében as udvarba vésette as össses növendékeit, a; hol fris vissel mindenkinek a fejét meg keile mosni, hogy a nyomasstó meleg idő. « gyermekekaék hé ártson, tisztelet a kivételeknek, de nálunk üy practicua gondo latra a tanár urak ritkán jönnek, mert
egy könyen, hit mégha integet is1, mint most. Ni ni, hogy Öassstessi asokat az imádkozásra asánt, kis hókae»ókat, esdő tekintetével kérni látszik valamit. Ls nem tudom elérteni, mi: Akarhat. Dehogy nem őrülök bele. Csak zsolna, \'miért\' integet? Hiszen as ó kedvéért még est ia megkérdezném Leonóra nagyságától, hogy mennyi idős?
Míg e néma monológom tart, Ala dár gyors léptekkel vagy inkább ugtá-sokkal siet a kitűzött csél, a száz telé. Hetvenegy és három as hetvenhat és három az oyo]csvanhét és három as kilencs* ven egy....
Instruetor ur kiállt, LÓna nén;
reám.
Kiloncsvenegy 1 kiálltok én hangosan savaromban tanítványomra.
Lóna néni észrevéve valamit, kijött szobánkba és gúnyos kárörömmei szemlélte szánalomra méltó cvicskélésemet.
Én félve, hogy zavaromban még ujabb baklövéseket követek el, főfájást hosva mentségül, ajiitam magamat.
Amint Berta ablaka alatt haladok el, Ő egv levelet dobott felém, mit én gyorsan elrejtek. Nyilván láttam, hogy szólni is akart valamit az angyalom, de .bbsn megskadályosi Lóna néni, kt s Íí szobának most már hűtlenné lett tükréből mindent látva, torkassakadtából kiállton utánam, mírs én szép Isaeu léptekkel visszatértem.
Ne tagadjon semmit 1 ide a levelet.
Majdha a Fotyli elönti Kanizsát, gondolám, fen hangon pedig: Bocsánat, én nem tudok semmiféle levélről semmit és kikérem, szavaltam tovább a sérlett Önérsett hacgján, hogy ily aprólékos gyanusitgatásokkal sértegesse n. Csókolom kesoítlKsse! ott bagytam
Otthon mohó izgatottsággal bon tám fel a ozimet mag se nézve, a levelet,
Alevéi igy esőit:
Kedvez ;
Bocsásson meg, hogy így Juttatom a levelet keseQtes, de másként ne& lehet. A* égre kérem, ne jöjjön felém, mert éz által Lóna néni g^uiuja erősebb alapot
tapaszulásom as, hogy saját gyermekeisi a zsúfolt teremből fófAjással jfittek kasa. Legelsóbben megszemléltük s virág, Bö vényKertet es a faiskolát, a szép böjti-sokat, a melyet kis fiuk magok végeztek, mely a figyelmünket leköté, esalatt ki nyillik a kort ajtaja és meglepetéeünkra Verbay István somog\\-osurgói lelkész ur érkezeit hozzánk sorakozót^örüitÜn^bogj a ki a tan terén oly jártassággal diceked-betik, világpróbált ember, e tanoda siemlélÓaénéi velünk fog tartani. i; iskolai épület egy ssép ujabbkori kss. tély, a melynek ablakaiból ssép vidék meglátható, jó magasan fekssik, a melynek belseje nem szobákból, hanem tan termekből áll, a mely kényelmes padok kai és minden tankellékekksl osélzzerüsn be van rendesve, a mely csak egy népes középiskolához szükségelteti*. Verbay tiksteletet ur, a gyermekek kiképesteté són kívánt magának meggyőződést tzt-resni, mindenben a legnagyobb megelégedését nyilvioitá, mondhatjuk, hogy a gyermekek csendes és figyelmes msgs-viselete, kik az írás , olvásss-, számtan,-fóWrajz- ás termésaetrajzban kellő asaba-tossággal bírnak, a kis mesítlábos, gatyás gyermekek, minden kérdésre gyorsan felel-el, ugy tisztán és bátran ssavsltak es össhabgsón énekeltek, az írások ígeu szép, sót még a mértani rajzban ís jar lasak, eseo tanodát egy tanítónő se-gitségével Brati; F. J. tanító nr véseti, kiről bátran el lehet mondani azt, hogy jót képzett, szenvedélyes tsnitó, ezen oskolát mintaoskolának emnlte, végre egy terembe vesettettünk, ahol a vidék füré ssete, ásvány és régiségei vannak Összegyűjtve, de különösen meglepett bennünket a gyermekek farsgványai, u. m. kis taliga, eke, eketaliga, íga, koosiolda!, saráglya, gereblye, villa ás sok más gazdasági ess kos, mind fából ssépes es tiaz tán kifaragva, egy ily buzgó, s gyermekek kiképestetését oly annyira a snvén hordó tanító megérdemli a dicséretet, de ast is, hogyha bármely vidékről veoeí egyik vagy másik tanítónak utja erre, esen oskola látogatását ki ne kerülje. Még máskép ís megérdemli e köaség s dicsé-elet, mert Unitóit jól fizeti, hogy életfentaatása oe kerüljön annyi anyagi gondjába, mind a mi 2—800 forintos tanítóinknak, e tanítónak anyagi jövedelme mindenek előtt három egymásban oj iló kényelméé szoba, minden hozsá tartozóval ugy bási kert- és istálóval, nionfelü! 18 hold főid, rét, 600 frt készpénz és elegendő fa. A taaitóoői kényelmes lak is, fÜtés és 600 frt készpénz, esen kívül mindkettőjüknek még a külön érik is jövedelmeznek.
A tantermekből elmentünk, a fürdőház kertjeibe szemeinket legeltettük a sok szén és nagymennyiségű ritka virágokban, a melyet egy fiatal Ós ügyes kertész kesel/lti bírja a sok ritka virág ritks botanikus neveit essében megtartani ? a virágok kösti borosgolásban elfáradva, megkondult az idővel oly »oksnortdaozálú
nyer. Ne magyarásss kérésemet tán el-bidegüióere. Én szeretem önt jobban, mint ve&ha. Fentebbi kérésemet saját nyugalmamért ne ssegje meg. Hive B ..
Édes gondólatok forogtak fejemben. A. remény fényes képeket rajsolt elém. -Képzolstem a ragyogó jövóben kalandozott. Hány eset volt már, hogy gasdag lányok ssegény, törokvö ífjskba eseretve, boldog párok lette . Én pedig törekedni fogok hévvel, kitartással (ssük-ség is lett volns rá) és ks a doktori diploma a zsebembe lest., megkérem Bertát. Igaz, hogy ez még messse ran, de ha már annyian elérték, miért ne érbetoém én ís el ? Igen, Berta enyém less. Három-ssor ugy szerettein mióta e levelet irta. Külsőm, alakom, arcsom ugyan gondolkodóba ejtetlek, levén \' as olyan, hogy bele szeretni nem igen lehetett. No de a szerelem vak ís tehet, tartja s közmondás. Hogy ez esetben igen ís vak, as nem lényeges
Másnapa kérelem dácsára is elmentem órát adni, mégpedig fekete ruhámba, melyen kopottsága dácsára is meglehetne látni, — hogy fekel« volt — egykor. Dobogó szívvel nyitottam be- Lóna néni szobája zárva. A nyitott ajtón át, mtr nem a tükörből, látom, hogy angyalom nak kisírtak a szemei.
Most már belejöttem a néma beszédbe. Ast a cárja \' különféle jelekkel értésemre adni, bgy s néne s kulcslyukon les.
No megilj hárpia, megleozkés-te; lek.
Egy kíz levelet akarum Bertának átadni, A néma\' beszéd kérő gusztusaival intek neki, hogy vegye áu Már érte nyúlt a drága kéz, midőn felnyiDik az ajtó éi kilép rsjta Elnonora nagysága, Seifenstein úrral.
Lóna néni roham állásba helyezte magát, parsnceoló hangon követelte a levél átadását.
Él. ha jól emlékszem bocsánatot kértem. Semmi bocsánat, kelten hUtoir. hiába a tagadás\', romlott szülötte as er kölcsteiea kornak De e ház békéjét nem fogja telsavaraL
Kegyelem mindent, )csek a levelet oe— Ide vele — és egy hyena ugrást*! kiragsdá kezeim hői büszke tartással nyújtva át olvasatlanul a hallgató családfőnek, kinek hangos kacsajabiaoayitá, hogy botiam sikerűit.
Számítva u. i. s leskelődésre, üres lehlet aksrism átadni, olórekéssitve a bo szo terest.\'
Seifenstein ur mosolyogva nyujtá át h levelet Cleonurs nagyságának, ki nehes\'elŐ dtirmögések köst távozott.
Másnap délután kél levelet ksptam postán. A.z egyikben bideg udvariassággal fölmtíhtetletu á- tanárr működés alól. Mindjárt tudtam, hogy Lóna néni irta.
A mellékelt egész havi dij ssonben caskhamar megvigasstalt.
De bezzeg a másikl Olvassátok:
Tisztelt Bedő urt . Midőn első levelem átadásakor oly jellemesen viselé magát néném ellenében, valóban hálás- elismeréssel gosdoHam Önre. De midőn láttam, hogy est csak. arra használta fel, a helyett, hogy ősim-zettnek átadta volna, hogy vissonyaimbi beletekintsen, méltó felháborodással fordultam el öntfil. örüljön, hogy jetlsmte-lenségét meg nem boszulhatom.
Seifenstein Berta. Hej ast a bét numerusát, hát nem nekem szólt s levél. N*m ám, znert a mint a szemét dombon megtalált borítékból kitűnt, a levél hsai uram fiának t. Fentei Károly közjegytől tolínoknak lett volna átndandó.
Kétségbeestem, hajamat téptem, Mindhiába, a fényes fellegvárakat rombs döbté a sors rideg kese.
Soká, soká fájt még a szivem a szép Berta után, de ac idÓ. »jó orvoi, meggvógyitá első szerelmem sebét.
Ugy lauzsk Berta is feledé elsó választottját, mert két évvel rövid iasbra<> toroakodásosa után, egyik vidéki lap hy-mnn hírei köst olvaaám, hogy egy haszár főhadnagyhoz ment nőül.
. jFellegtelen boldogság ki iárje tri-gyöket.
mwyxmrmm iyiolyam
alai kozloht
augusztus Sii 188-1.
fik e te torony hiirangjs, dele*, jelsett, mir megbocsássanak tinstelt olvasóim annyi Upesstalás ós fáradosii atán, néssÜsk M étlapba is egy kissé. Az eíafi 1(40)0 v-mdédlÓt mir egyik lapban leirvs, kö-uöntünk be Íj ar. 2. Beléptünk, legel-ifibben U egy volt kanizsai veodóglós üdvözölt bennünket, kezet adva, előjött & 1. 2. 3. 4 pincsér, mind magyar, benéztünk a konyhába, Í(t meg az efónyő-ten ismert Tomka m«od) volt Ksnizaá-ro), ki a takaréktűzhely titkait ismeri, jóiiu ételekkel tartott bennünket oly jól, bogy még as ismert finom ételek iz-leaében oly nevesei*** hírre vergődött, JtnortzT Frigyes ux as .Arany Szarvas" vendéglőse is fejét bólíoigstá, magas megelégedésének adott kifejesést, ők mindnyájan üd^ariseak éa előzékenyek, itt ütöttük lel uoyánkai, délben, este pontosan meg Ís jelentünk és mindig meg--légedéasel távostunk. Innen a Hí. izima vendéglőt is meglátogattuk, de ez már tok kívánni valót hagy maga után, né-nagyon is kóser volt, tovább men tünk az I. éz II. számú vendéglők kost rnn a kádárhás, hol azintén bor méreti.;, ennek itt létén asonban több vendég sny nyiból megbotránkozott, mert mindkét vendéglőnek költsége nagy és ez a kádár bért nem fizet éa előlük elbusza a basznot, maradjon az úgyis drasticus né-mslykor kipirosnlt kádár az Ö jó mesterségénél éí hagyja a vendéglősöket élni, — s vendéglőkőn kivül van még a kis kávéház,* melyben 5 krért egy adag kávét lehet kapni, de ebből nem kérünk, ut s talonban hagyjuk. Toplicsának élvezetes kirándulásai is vannak, első sor t>in Tooímírt kell felemlítenem, es egy -Dsgas hegy szőlővel körül ültetve, gyönyörű és meglepő kilátással, a honnan ei lehet látni egéss a Balstonig, továbbá Piscánovec eyy kastély kis csárdai vendégifivel egy kies völgyben, egy óra mesitesegre Toplicsától. A ktskulféJ óra és a cairászat a hol kitűnő tej, tejfel, jó kávé, sajt, bor és kirántot csirkék olcsó péntért kaphatók, a mamáoskák ked vencz helye. Egyéb szórakozás sokszor laikusok, máakor művészi kezek hangoztatják a nagy teremben a zongora játé kukat, máskor bájos hangok versenyes nek a csalogányokkal. Vult már Paprika Jancsi azinhás, erőművészek, tűzijátékotok, tánczestélyek, tombola ée jelenleg egy zágrábi fényképész állított íel osio-luz rémes fényképet, amely látogatásnak örvend. Eszel zárom a fürdői leveleket Isten veled Toplicza a viazoátlátásig.
KÖNYVES JÓZSEF.
mondja) vagy akármit,\\ cem lehetne.oly kétségbeejtő, mint e két szó — .nem lehet.*
Pedig most nincs bor, ninos meleg, lehet aludni, nem melegek a szobák és mégis mindenki arczán let&krözódik, — esek már meleg volna, tény len ék a Balaton vize — mennének rajt a rengő sajkák ehetnénk „fenék\'-bei bataalevet, mehetnénk hévízre tombolára, mi lesz a holnapi ko«somoskábői, hogy megyünk ¦ ,niesner*-be vacsorára stb. suk erős gondolatok, lmelyekkel egy fürdői vendég mulat, ha se újságot, se könyvet olvasni, se billiárdosni, se kártyázni, zea főt. premuntrérnknél vendégszeretet élvesni nem akar, foglalkozhatok.
Ét ígas is, nincs oly nagyszerű semmi az egéss Keszthelyen, ami annyit érne, mint a Balaton, as kiegyenlíti azt a külömbséget, amelyet a kényelem, étkesós tekintetében nem élvezhetünk otthoniassan, a borok jók, a kávé roaz. a korcsma drága, a por nagy — draBsr latonnak nincs párja, — kivált ha egy kicsit hullámzik., látni íz akkor itt anyi equipaget, egy lovast, gyalogjárót, mint Pesten Uvsssssal, azmán mily gyönyörű parkja van. Saagény Kanizsa mindened ehet, de Balatonod parkod as, nem lesz soha azt á panorámát, azokat a kirándulási helyeket, melyeket itt olcsó pénzen gnésünk, azokat sem varássolhalod l magadnak mert osak egy balaton mellék fan, egy ssepessóg s egy torockó vidék, melylyel nem bárdolhat semmi külföldi, a Balatont pedig a nyugodt kedély a jő é -vágy basáját és idegességet megölő erejét, nem találjuk fel ssbol.
Éivétsék, oézsék meg Keszthelyi ¦ győsődjeaek meg igssal mondtsm-e? Jó fürdést
Helyi, megyét és vegyes hírek.
Keszthely, jul 28-áa.
Tisztelt szerkesztő ur!
ön bizonyára jó néven veendi, ba más lapok hasábjain megjelenni szokott fürdői tudósítások közfii, habár nem Brób F. Visk sem nem Borszékről (de hisz ezeket fővárosi lapjaink úgyis eléggé ismertetik) de a hozzánk legközelebb eső tengeri fürdőeskéről Keszthelyről is, — megemlékezik valaki egy erős, hideg nem fürdő képes délutánon és kezébe vére ast a tollat, a melyhez különben s ssison alatt nyúlni sem akart, oly dom-borusággal bíró közleményt szolgáltat, amilyenre egy rövidke lap elegendő, — hogyha mindent nem ís, de a legfőbb muiti.natckat legalább »z otthon levők belőle megtudhzzsák.
Ha valaki azon kezdené, hogy mire való a fürdő és pedig s Keaatheiy vsgy hévvisi fürdő.en igen-igen könnyen felelnék neki, mert az elsőt megmondja a hévvisi fürdőről kiadott fürdő albam, a másodikat pedig tudja mindenki már régóta t.i. erősitó, üditö ssórakoststó Tagy, ha ugy tetszik — utó cura fürdő, szókra a fürdőkre, amelyek nem Magyarország-bsn vannak, de amelyek a Balatont még se pótolják soha. .
Van ís asért oly nagy közönség Keszthelyen, amilyen ritkán, de Kwnisa* adja hozzá mégis a legnagyobb oontín-genst, itt vannak (V.—n kezdem) Veg-nerék, Rátzék, Grobettiék Kanizsáról Se; is Adolfok stb. különösen sokan as israaliták kűsül, akikei csak látásból ismerek, asután Pálfi Elek ér nővére a Zsilinczkyben pedig oly sokan, hogy a szobát már hetek óta se kapni ¦ ott van Schwars Ügyvéd is Kaposvárról, Hévvi-zen Skublitsék, Molnárok, Forrei, Pübál, Laky családok, Vizlendvayék és az ég tudja kik, mert én csak a stiobázból iu dom Újházi ur, vendégjátékán az ,Aesa-Iay uram leányaibao" láttam mindazokat vagy láttam őket ísmét másokkal egyetemben a „Mukányi" ban.
De idő — annyit mondhatok — nincs ii ma éi tegnap másra, mint szín házba való, esik, fuj a szél és szomorodik s fürdő közönség — ¦ nézeget kim ablakon, .elgondolva minő kétes emberi sors.* A kétségbeesés nagy, daczára hogy 21 fok meleget jeleznek s egy fok vishőt* de hiába asért nem hallani om tubus csen* gót iaiussoda,beni aBslatononko-nolyan áil lengő zászlójával mint a budai cita-dalia, ja de hiába nem lehet fürdeni Ós hs mondanák itt e helyett, hogy Arabit megverték, Perzsiában cholera van, phyloxera terjed (Miklós b. histos is est
— Óvodai xarCnuepély. A nagykanizsai nádor- ós magyar-utcsei óvodák xárvisagájs nem folyó hó 29. hun-m a közbejött esőzés folytán, 50 se tartatott meg. — As ég beJyreakkrván hozni talán tegnapi mulasztását, verőtónyes nappal lepte megás érdekelteket. — Fél négy óra felé-indult el a nádor-ütezei óvodából a zászlók ka.!, virrágkoszorúk és csokrok halmazává! feldíszített angyal sereg és oagysaámt kCsonsógtől minden oldairói körülvéve ért as egylatkert helyiségébe, hol Kemény József es neje, kiadedas-völöknek vezérlete alatt kezdette meg a vizsgát, mely a nap oda lövellő tikkasztó sugsmin4k daesára sikerült A. hely egy\' általán nem volt alkalmaz éa tudomásunk szerint eredetileg a .Zöldfa" v. a „Sór kert" he ly íeégébe volt - kisdedaeveió egyesület választmányi á.ial tervesve as óvói zárünnepély. — Ezen privát passióból lett határozat;— módceitás as intézők részéről kellemetlen batásssl volt a közösségre. Bessámi tv a tehát, hogy itt csak is a .kitartó türelemnek és szeretetteljes bánásmódnak Ódessssru fegyverével In-betett őséit éri i, a felmutatott eredmény valóban megérdemlé ss elismerést, mit á szülők és nem szülők siettek a kifejezni. Aa értelmes ssavallatok és derültséget keilí gyermekjátékokon kívül még a di-saes kési munkát ia fel kell említésünk, mikssép bisooyitékot nyújtanak a nevelők busgó tapiotatárÓl és ssakavatotts*gáról.
— Halálosat. Nagy csapás érte Fiscbel Fülöp urat, a .Zala* kiadótulaj, donását- A kérlelhetetlen halál tt. i. nejét, ki a Révfülöpi fürdót vevé üdülés végett igénybe, elragad* sseretlei közül, 6 kiskorú, kesergő gyermeket hagyva bátra. Tetemei H. Ksnissárs szál] utalnak. — Nyújtson igazat s lesújtott családnak a kösréssvét,
— Kyllatkoxat! Alulírottak án.-ká-níssai polgári egylet válasstmányából kilépvén, as eddig volt igazgató választ* mányi tisztükbÓl folyó működésük is megszűnt. Mivel azonbso as építési bizottságink lrgiúbb tagja távol van s így a végleges jelentett aegt**ani nem lehet, ennélfogva a ssit-háci építésre tett befizetésekre nésve addig is kejeUntjük, hogy mihelyt as épitési bizottság tagjai bssa érkesendnek — a befizetett ós « takarékpénztárba elhelyesetl összegek iránt as intézi adás azonnal meg fog ié-tetni. Nagy-Kanizsán. 1882. július 31. Plihál Femi.cz Kovács Béla.
— XeghÍYÓ. A zalamegyei általános lalitói testület fulyó óVi augustus hó 24-én délelőtt 8 órakor Alsó Lendváo tartja meg évi közgyűléséi, melyre a testületi tagok s laoügybsrálok tisztelettel meghívatnak. — Az előértekezlet elölte való napon este felé ugyan ott\'tar latík. Tárgy-sorosai. I. Elnöki jelentés és előterjesztés. ÍI. A= előértekezlet ált I kiküldött szám viszgáló bizottság jeleo*ése. III. Tísstikzr iekÖszönés. Korelnök válsssiás. Kijelölő bizottság kiküldése. IV A központi vá. lasálmány sséknelyének titkos ssavasst utján való megállapítása. V. Ttastikar illetőleg kösp. váiasstmáoy megválasstása titso* ssavazatut. VL As I. pret. képviseleti tanitógyülésre kiküldött képviselő beszámolása. VII. Gyakorlati elSádás el gypsz-öatésről, lartja^Henos Lajos. VLII. A megyei \'.anitógy Ülések képviseleti ízarvezete. Értekesés Miklós Gergelytől.
LX A jövő évi közgyűlés helye- és idejének meghatározási,. X. Indítványok. — Eelt Keestbelyea, a központi válsssl-máaynak 1882.évi jnllius hó 29 én tsrtott évnegyedes rendes üléséből. A testület elnöksége.
— A Csáktornyái állami tenitóbóp-sőben aa 188,/r tanévre a beira\'ások augusztus SS tói szeptember 2-ig tsrtat-nak. A javító és fölvételi vizsgálatok szeptember 2-án leesnek. Esen intéseinek egyik cséljs, hogy a horvát és vend vidéket magyar asellemü, de s vidék nyelvét értő és beszélő tanítókkal lássa el, es okból a horvát és vend nyelv ís minden tanulóra nésve kőtelező tantárgy.
fölvétel éa segély Iránti kérvények (saokéi is, kik már mnlt évben is itt vol tak) keresztié vél-, orvosi-, ssegénységi és iskolai (esetleg alkalmasáéi) bisonyit-ványokkal látandók el, s legkésőbb f. é. augusztus 20-ig as intését igasga lósághoz küldendő. A kérvény, ha mellette ssegénységi bizonyítvány van, bélyeg-mentes, különben 50 kros bélyeggel látandó eh Csáktornyán, ?882. fal. 24. Csepreghy Endre ss igazgatói teendőkkel ideiglenesen megbízott rendes tanár.
— Felhívás. As alsó lendvai közs. polg. izkólsszék elnöke, tekintetes Hajós Mihály ur megbízásából v. o sserenesém a t. ksrtán urakat fölkérni, Ltgy í. évi augusstus 23. és 24. napjain Al^ó-Lend-ván tartandó megyei tanító gyűlésen részt venni saándékosók emiitett iskola-ssék elnökénél f. évi augusstus 15. ssives-kednének magukat bejelenteni, feltüntet vén egyszersmind a megérkeaés napját s a*t ís, hogy a vaspályán utasok s reggeli 6 órai — vagy a délutáni 4 órai vonattal fognak Csáktornyára jönni, hogy a rendező bizottság ugy a csáktornyai vaspálya állotnáslót Alsó-Lendvára leendő elszállításról, mint as elszáll ásol áiról kellően gondoskodhassék. Elnöki .megbánásból Kápoastás Ferenc* a polg. isk. szék h. jegyzője
— Egó busa kazal. Köblényben (Baranyamegye) jui. 21 én egy ismeret\' len tettes meggyújtotta buszúból as ottani bírónak kinn a mezőn levő szarun keresstból Ö*tzor«kott buzakazalját, mely egészen le ís égett. Ha a szél nem éjszak-de dót felől, vzgy délnyugat felöl fu, ugy leég sok embernek minden gabonája, mert a szűrük sorban s igen kösel egymás mellett vanoak.
— Az Idők jele. Tapolcáéra ksth és protest. esperesek, plébánosok és egyéb honoratíorok névaláírása mellett jul. SÍ re értekesiet hívatott egybe, hogy a zsidókérdésben \'snácekossansk. Belépni csuk meghívókkal lehetett. A szolgabíró meg* akarta akzdályoisi, de az egyb gyűltek értésére adták, hogy aem volna tap:
os ily zártkörű értekeziut elé gátol vatní As értekezlet d. e. 10 órakor kesdetét vette és rendben folyt le. Tapolczz vidé kéről igen sokan voltak jelen. A megállapodás az lón, bogy az orasággyülőshei feliratot intésnek a viszonyoknak törvéay-hosás utján Való megvál lostallaa és a asidó smsatipatiórÓI ssóló tör.éoy eltöi lése iránL „Isten ovi. nagy cs.pástól mi magyar hasáaketl"
— Gyaaxhir. Koller, alsó raj ki föld birtokosnak nagy gyásza van. Kedves kis\'8 éves lánykája megh lt. Akiadott gyáaijeleu\'.óü igy hsDgzik: Koller István ét neje ssül. Hertelendy Rózsa a maguk, agy gyermekeik Irma és Vilma nevében is elknseredett ssivvel jelentik forrón sae:dteU leánykájuk, illetőleg nővérük Stefznteoek í. bó 31-én éjjeli II órakor élete 8-ik évében történt gyá szos elhunytát A boldogult hült tetemei enguzztufi 2-án déleiöiti 10 órskor fog nak as alsó rsjki sírkertben örök nyugalomra teletni. Át engesztelő szent mise-áldosat augusstus 8 án délelőtti 10 órskor fog Gslsén megtartatni. Alsó-Bajk 1881. augusztus 1-én Áldás és béke lengjen porai felett l
— Kossuth Lajos nagy hazánkfiának születése 80. évfordulója alkalmára Haláss litván budapest; kép éa koDyvki-. adó által tervesetl nEmlék«.lbum* ide je már közel vsn; asérl igen jó volna, hs minél tömegesebben sorakosnának még eleve aláírók. As emlÓk-albamot Bor-szágos küldöttség\' fugja átnyújtani; as abban résstvenni Óhajtók aoguszlus hó végéig jelenIkeahotnek ax emlék-album tervezőjénél. Ugy szintén a kik még aláírási ivet nem kaptak vofna és az emlékalbumba magukat fölvótetni óhajtják, esi levelező lapon Halász István könyv kiadóval tudassák. — Ezen minden snya-gíss nyerések édestől r.nnt liazlán hssafi as ugy valóban pártolást érdemel. A fölvétel csak 30 krajcsárba kerül. Fölhívjuk L olvasóközönségüik&t, bogy ba neveiket fölvétetni akarják azaEmlék-slbum\'-bs, sziveskedjenek neveiket és címeiket 1 va 30 ar. kitérd ében — ha direat Budapestre írni nem akarnának , sserkessiőeé-günkbu küldeni! Nálunk U van ív a alá\' írásokat uifoguduuk.
"\'— A kik a kartnem lissLelik. Ksle Ferencs rigyáczt iakos már erősen óssbe csavarodott ember, két rigyáosí legéoy, Német-Ferunos.és Villcge János mégsem átallották őt jó megkéselni Pedig szegény nom is bántotu Óket, legfölebb annyiban
vétett nekik, bogy 17 évei fiát ki akarta szabadítási fiköicsapásokat osztogató ke seik közöl. Keié mint okos ember, tudia s módját, bejelentette Őket a aaolgabiró-ságnál s a két bátor legény már a fogházban elmélkedik a^ísznóöló kések vesse-delmés voltáról.
— A pipa. Bikaion (Baranyám.) jul. 26. két szegény zsellér a uapssámban aratáskor megkeres itt gabonája kinyomtatására agy embert fogadott. Ssorgalma-san folyatták a munkát délig. Ebédhez ülnek Alig ették meg felét, hát látják, hogy as udvarból rögtönzött sadrün a beágyazott gabona ég. As atyafi a pipájából vigyázatlanságból kiesett égő dohány, vagy taplóval gyújtotta meg. Leégett teljesen.
— Saemenyén egy 15 éves fíu fürdés közben görcsöket kapott és a vízbe falt.
Nagy felhőszakadás volt július
28-án Szászvár vidékén (Baranyám.) dél után 5 órakor. A viza hegyektől oly borzaaztó mennyiségben gyüllössse, hogy egy árok sem volt képez medrébe fogadni. Több halba as ajtón át hatolt be a vis, minek kőveikestében sok épület erőé sérülést esen vedelt. A molaárok, kik vsgy három hétig nem tudtak őrülni vizhiány miatt, most meg sok víz miatt voltak kénytelenek megállitni a malmot. A malmokban, az úgynevezett .alsó ma lom* tele vannak vis- s iszappal. Leg nagyobb kárt tett a rétekbea, U mennyi\' ben a gyönyörű füvet teljesen beborította issappal s igy a sarjút teljesen tönkre tette. Elvitt a vissok disznó:., de kivált-kép sok baromfit.
— A kJ Xatyaa klralysak tartja
magát Ssamosajvaron évtizedek" óta él egy csend oe el m csavarodott, ki magát Mátyás királynak tartja és a városon, valamint aa egéss vidéken felség" nek saóllittatja magát. Ea a modern Mátyás király különben igen originális alak, ki a Iegfantssstikuaabb öltöaetben ]ír. Néha egy nagy sötét kávéasinü őszi köpenyt visel, melynek gallérján hátul vörös gys-poltal a „A banka status" van kihi-mesve. Fapálosáján több erdélyréaxi rá ros neve van felragasztva. Kalapján osifra cainállvirág bokréta díszeleg, míg lábasárait néha a bakákéhoz hasonló kék nadrág födi. Ünnepélyesen jár k#í és magát mint trónpraetendenat tünteti te! folyton. Haragszik Ausztria és Bécsre, mert neki kellene ott parancsolni s e haragját rendesen, aejátkesflieg készített lud tollal írja le, ékes rigmusokban, ujjnyi vastsg betűkkel. Ez iratokat aslán híva talos bélyegül, külön tóié mézeskalács képekkel ragasztja le. Agg kors daozár& nagyon eleven és folyton sserelmes a város hol egyik, hol másik leányába, kik ilyenkor .királyné jelöltek,.\' Mátyás király astán a hét mindennapján invitálva van urí házakhoz ebédre, — hol tűrik asessélyeit s jókat nevetnek furcsaságain. Midőn a napokban a kolozsvári lapokból olvasta, hogy itt Mátyás királyn&k ssob rot emelnek, felirt Minoríoh Károly ko lozsvári főbírónak, hogy hagyjanak neki békét és ne instutálják öt Mátyás király szobrokk mert ő még él és ha ssobrot íz emelnek neki, ast Ssamosujvárra rendeli, mert ő .ott született.. .Mátyás ki-ály" különben pár évtiaeddel ezelőtt, bécsi kereskedő volt.
- Gyönyörű smárrariyt lehetett átni július 25 én déli 11 s 12 óra között Tófűn (Braoyn) mely a legssebb Kórben színben körülfogts as ég királynéját. A tünemény tovább fél óránál volt álható. _
Bfiviii Mreb.
A franexia kamara 450 ssavasst
tal 73 ellenében megtagadta a suezi csatorna megvédésére kért hitelt. — Trefort. miniszter Ktrsbzdböt Bayreuthba utazott a nagy élóadásr*. — Yetter Antal síremlékére gyűjtést inditoUak meg. — Kriza ünnepélyt rendeztek m. bó 30-án Nagx^Ajtábsn, K. ssületéee helyén. — Béesben nem engedlek meg, egy cseh iskola felállítás t. (Okulj magyar 1) — Snlobodnlk András budapesti 55 éves czipési mester, 8 gyermek atyja, nyomor miatt öugyilkosságot kísérlett meg. — Cnterajo zuJa király Londonba érkezett.
— Perezt-l Lajos monori kir. végrehajtó síkkasstás után eltűnt. — Ereit metszette föl Hanksm Adolf páliskamérŐ a Rudasfürdőben, elérte csélját, meghalt.
— Három napig eszméletlenül feküdt, Faragó István 82 éves vácsí dunaparti biztos. — VUIimDtés érte vausora közben fiye Arthur ilosvai földbirtokost Deésen. — 140 darab pénzhamisitványt küldölt be s magyar államvasutak igas-gatósága a bpesti törvényszéknek. — Hoaxter Fülöp erős Őrizet alatt Budapestre érkeiett, honnan Ulavára ásállit
tatík. — A török sorajegyek uyeremó-nyeinek 25% L m&r megkesdődötL — Tamagsy JÖesef á népssisháx legked tebb oépesinéase, f. hó 12 án tartja meg 25 éves jubílaeumáL
használt a Brandt Biohard-féle svajcsí tab -dsosok. ha ezek gyomor-, bél-, máj ós BDefájdalmak. eseknek követkesménye : dugulás, sselek, fÓ fáján, ssédnlgési rohamok, fáradtság ellen használtatnak. Egy próba, mely semmiesetre sem leend káros befolyással ezt nemsokára bebizonyítja. A Brandt Bíchard-féle svajezi labdacsok kimerítő használati utasítással dobozon kint 70 krért. kaphatók, mely egy hónapig eltart, Nagy-Kanizsán Belue József gyógyszertárában kapható. 613.
4 .., JSl - V< - sokaktól
; jy © 1 e g-kat ás áltál fogva még mtnt életmentő
Irodalom
(E rovat alatt megemlített tannka Nagy. Ccoissán Wajdits Jóssef kSDjrkerHlcedása lűta\' m«itread»Ü>etőO
— Igen ezélszerfi és pártolást
érdemlő vállalatot szándékozik indítani Mócs Zsigmond, s .Fiume* os. magyar-olasslap telelőé Bzerkesstője. U. L a trieszti kiállítás idejére egy msgyar nyelven kiadandó kiállilási értesitő szerkeeílését határozta el. Ez értesítőben különösen a magyar kiállítók nevei s általok kiállítóit tárgyak leesnek ismertetve osztályok szerint. A kiállítási értesítő tömeges előfizetés esetén az ugy a tengerpart vidékén, mint a belföldön szép el terjed etteégnek RrvendŐ .Fiume" czimü laphoz is mellékelve Iesnd. A kiállítási értesitő ára augusztus elejétől a kiállítás befejezéséig terjedő idó-tsrtamra a .Fiume" csimű lappal 3 frt,. a nélkül 4 frt. Az előfisetési s esetleg hirdetési dijak a „Fiume\' sserkesstöségé-hez és kiadóhivaUlához küldendők be Fiaméba. Fölöaleges is mondanunk, hogj esen vállalat a lehető legmelegebb fölkarolást érdemel, mint olyan, mely basánk érdekeit őszintén, minden mellókérdek nélkül képviseli. Est beismerve a trieszti osztrák és magyar kiállítás magyarországi központi bizottsága a vállalatnak erkölcsi támogatást i^ért. Nem kételkedünk asoo, hogy mindenki beismerni fogja ez esetben hssafini kötelességét. Tehát nemcsak hogy sjáaljuk i. olYasókazdnaégünknek, BŐt kérjük a ssép vállalathoz -minél soá-mosabban járcljanak i
- A „Képes Családi Lapok* 44-ik számának tartalma: Ltiérczíény. Elbeasélés: irta Scépfaludi Ő. Ferencs. (Folytatás.) — As én dalom. Költemény ; írta Cziklay Lajos. — Bois Joly asszony. Beszély : Píerre de Chatillontól ; traucsi ából fordította Bércsy Qyais, (Fo\'yt.) — Mi lesz belőlök ? ! Rajz a üükÜÜŐ parijl-rdl. Irts Zs. Pap János. — Vánui nn:;. Beszély ¦, irta Ghtudy Ferenc*, fordiMru. Edvi Illés Lissló. (Folytatás.) — Melyik az igazi?Bünügyí elbeszélés; Írta PhiUc-trop. (Folyt.)— Az Aldcnán. Költemény ; irta Komócsy József. — Öedővár hhszo-nya. Ballada-, Kísa Józseftől. — Képeink hez. — Mindenféle. Képeink: A konsul-tér Alexandriában.— Kellemetlen meglepetés. — ör-állása a Suez-csatornánái. Mellékelt: A „Tavasai ée nyárutó\' czimü regény 65—80. oldala. — A .Grazdaaág és Háztartási Lapok" július havi száma. A boritókon: He\'i naptár — Sakkta-Uny. — Ssámrejtvény. — Talányok megfejtései. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek, ajánlatok. — A szerkesztő postája. — Akis lottó búzásai. — Hirdetések . ElŐtizet betni: Mebner Vilmosnál, Buds-pest-IV. ker., papnöveidé-utcsa 8. sr." — Bgéezévre 6 frt,fél évre 3frt,negyed évre 1 frt 50 kr.
- .Töke-elhelyesés ée értékpapírokkal való üzérkedés különös tekintettel a határidő ée dijbiztoeitási ügyletekre a tőzsdén: esek lényege és jelentősége a a tőkepénzesekre és a magán Üzérkedés re* csimsn egy igen nagy szak is m-réttel és gyakorlati iránynyal irt munka jelent meg Korit* AntaltŐl Budapesten. A munka tartalmát már ceime ís mulatja; dotermi-natiai magyarázatai szabatosak, világosak és SSük keretben a tárgyal teljesen klofe* rí tik. Azon társulatok vagy egyeaek^Áá sxére, kik kisebb nagyobb szabása pénx-manipuláoiokat folytatnak,szinte hiányos hatott eddig egy ily gyakorlati irányú,
lépsaerü. világos nyelven irt munka.. Te hát mint ílyet ajánljuk érdekeltek figyelmébe. Kapható ssersőnél (Korit* Antal, a .Köríts és Társa" ceóg bank ós vál<ó-bás fónóks) Budapesten.
- Előfizetési fŐIhivág a „Vadánz-njsága czimü havonkint 3-scor (l*en, lóén és 23 ás) mogjelenö időnként famets* vényekkel illusztrált — szaklapra. Hu ¦ zánkban kizárólag a lővadásfcat és m»dár-tan\'(ornithologia) érdekeit szolgáló atak lapnak — k&lónósen a vidéken : (ég éraü: hiányát. Ezen b*ngcttatuU hiányt pótolni leend föladata a „Vadász újság* - nak, melynek szerkesztését Uletéke* körök többszöri főUzólitására & asellemi támogatása mellett elvállaltam. ElváHwTam komoly lelkesedésül, ambícióval; mert megvagyok győződve, hogy e nálunk ná/g folytonos mivelést igényIÓ tér mÜveiesóvi-l zsolgá\'.Htat teszek az ügynek, mi egyedtili oh«jomV \'sxeryea érzum ugyan e nagy fóladatlal szemben erőm csekélységét, de mégis bátran lépek a sorompóba, tadvn ast, hogy sz igyekezet; a Bzofgalcto osag-szokír. teremni gyümölcseit; ee^erőVhirem reménységem. Epeo ezért nem riadok vissza, s erőt meritek e tudatból magam nak. A . Vadáaz-ujság" lehetőleg bnainog
HTJSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
¦ i L a TV-:Tn A-
ALAI KÖZLÖNY.
köwe. Imi »»n írd-kekn-k. m-lveknok > W. I «• «..«•«» ——í " «¦ ~—. CT.Wl.ti« Wdo».«v~ .líbbrovit«lét Ui..e- f.l.t{»«ertp..toj.. Kudó .«0. A . nép.,erü.!lé.ét .UW. Kó.öloi fog .Vudi»-b>ig- h.T»k.«t 3-«« 1-en, , - i, .u 15 éu és 23-án, e bű szama tolyo évi an-
, , ,< .tpA, . tanban, ló minóségu papiroson. Ara egeat-
. ¦ i ¦¦ 1 erre 4 frt 50 kr., oíW félórre <; irt ?0 tr.
:i vadleuvesztes korébi: rágó . " ,, , , ¦ L,~t*><U*k *
,. .- ír*—i\'^v-t Az előfizetések, valamint* hirdetésen a
.dássr.^k.t^rtmté.sket ^^^^^.„^^iJMit
én Lakató* Károly A , Vadász-
hazunk egyes vidékein verbera «yobb vadászatok lefolyásáról Djeiről,
ao na-
vábbá e meneti az ornilh nányt ts szolgálni fogj
ered-
alamint leveleseteket; I ^^^"jYn^omUtaadó példányok
\' - a\' tnd0 „?m* felöl tájékozz lehessünk. Minél
tömegesebb megrendeléseket kér kiváló tiía»*lettei Bnrger Gasstáv kinyvkiadó-ényeket larUl- ¦ hivttala,köny v- és kónyomdája Stégeden, könnyen ér\'-
kiadóhoz (Sseged, KiániAI-lér) külden dók. Az elétUeiések megtételét mielőbb
egyik I«l A lapnak .
fóbb a legszentebb czéija. ezen kívül vegyes közinir maró ro~ala is lesz stb. -heti, vonzó előadásban, magyaros, nemzeü azeü^mben. Ezek után a vállalatot a lóra-dószat bivei ég a* erdészek becses figyelmébe tisztelettel és bizalommal vsa sze- koncén? van a rik"k rencsém ajánlani. Stéged, 1882. évijalittti mire kérem; se koiajfi:
Szerkesztői üzenetek
B. E D hegyben Öab-b !t*^ n.
n»ey röfi; aaerel-.bsjM.atú-
Terseket. buti. !Kon.hai.-ar elfo ?a t5i«k az j ea.be.ta f biJTigyorgáa" Határorottan grön- | KÜMiea. a* \'clöbb beWüdBtteknel, söt ín 1 Ringók hftej possiin eaek alpján !farra* j itéietot mondhatnánk a* fin vsnáján\'-l. Do1rjz-L& .
\' " ndtuuk. hz
át aat,
tSbliet hi
Hlyet türbetöack
s.t aj
verset ir; mert jaritráti stroitcatvAn. a«alsit finomodik nfl-crssk«.
V K Tmmjftm-Wtoné*.-*-\'1* kít-azSnettel Ti-ttdk: alkalom ajj\'-An iiaaioálai frígjük acokat.
V. S. Taptlczt- ksptad m g leve
lez5 lapomat ? Miért nem taslotltaaj az ottani mozgalmakról ?
P. 6 P.\'Sl.-Pétsr. - á néptanító életpályájának rónái éstóTi-\'i* cziraQ oinnkát — lapnnk keretében nem hozhatják. ífkibb •takUpba való az. Azért bn o?y kívánja, átadjak .-. .Zalai T2«Q>;v- szerkfüFtStégécek Nyilatkoszék I
Felelés sterkesrlo : SZÁLAT SÁNDOR. TárssieraesttÖ: BÍ.NÓCZI BER5ÁT.
AUGrtTSZTU8 3-as 1882.
jm yilttér-*)
LefitírUloodusaJjb bor- és lithion f«r?L
SALVATOR
txtsUirlalom nHkOi., gazdag (erm sxrmsuvíurtcúommaZ
iorsaías Katrenesszénsaras LiüiioDbao
(0-33S4S literként iO-JL496 iiterkéot-Lipéozl forrás ifazfatétág üperjessn.
Kapk\'té miadse á*Tá:iyritker^i ^•désbsBi éa a legtBbb ip?cr*s!*t*rh«,fl
FSraltar: Éietinty \'. BiaBestea.
\' SOS .\'?—? \'.
•) E ralla!
¦nvat alatt kCclÖttárt felelősiig\' S«erk.
SMIsHWKJJT
legjobb Aaztalí-és üdítő ital,
kiblBő hatasatak bizonyult konöflósnéi. jq, bajoknál, garoawr-és nolyac hurutnii.
ÉDECSEKtsz estéért ée eleség ittsers,
Matton! Henrik, purimswn cwiwmíí
H IR D E T E S E K.
ttXXXXXXoMCXXX}
! Messzelátó S
Legújabb optikai ea^b-eezkót uUtók i»k kówoktílkrstb
IVAS
JVT AT T O 3NT I ¦ 1 á p S Ó j a Soosmoorboi.
• láplugony jPranzensbad - nál. Alkalmas pótlék aJST* iábfardáknek. "lífc
544 8-10. Előállítási szer aczél- és gírfBMicKböl; " " \' Szétküldés: líatloni í» Társa Franzensbsrt.
Kapható mlndej gyósJ-szerUrban <:s füszerkercskedésben.
h«gy - és falusi 1 Műl.t 3 — 4óra távolaáfira ] I
Legjobban
Eredeti
iortán és kivehetően Ezen iijonnao titulált m"ssz.cl;i.l6 2 optikai lencse üvegbíl áll. tn\'»-ly mind-n inmésszrt tm stb. megerősítheti és sokk>1 »s-\'
gyobb . .:: . bír, mint a ..• Uvcanvek, asért in esek általa nos tttssésben résissülnek 6* mindenkinek legjobban ajánlhatók | is. Dobossá], bogy zaebbe dugha\'ű legyen 1 frt 20 kr., *
finomabbak . frt 75 kr., kivált\') fioomak nagyobb optikai-íencae-üregek kei 2 frt 50 kr. 640 1-5. ,
Baroskop légsíub mérők. THI
biitns é« megbízható légaulymérS 2 frt. — 99^* Bo? próijá>ó , MyaJdékmérS, melylyei atonnal megismerhetni, ha a bor Bt!szta | Tagy hamisított fl* v^hhez szükséges leírási"!} 1 fi-t 50 kr." — \' Tcjpróbálő dtázalék lejtövei a vásári rendőrség slAisjataji
szerint (Utrásaal) 2 frt 25 kr. - Ismétel adóknak gyári áron.. j SzéikUleVfe\'.po.tt»at»ijivé(iel. Kaph*:ó
Klingl & Baumann, Bécs í. Tegeítíiofstrasse 3.
25,000
hasxnalat-
b«D
osztályozásra
Itt ayer
--3
trieur :
A^j-árijel-bíváataaaei:
j.......SBOnMAHJ. !
TkczI kSrat 76.1 BÜD A PEST I viezl köret 56. S
I880ik évben 80.000 "palack, 1881 ik évben 295.000 palaczl^ lett elszállítva.
24 éve« fiatal s«W-híi, majd * kétsíebeeiélig vitt !)•¦ ki 3n vsl\'íbut can-dás éi riiks .la7Att\'>re*^ Winkelmayér-fé.B bojíorlan gyökér essesozüja et k«-¦tiosáaek bssmiUti álul ajnövé.ihez jnték é» t «akil ia rocirnek lélr«j5t«sér. ma. s k.\'lk.ntfi , mir igeo sürüu mutatkozik alig 2 hó a&tt öm Istenének es a tenpeszet gyogyepejések uíntsi, miután j Bícsbc mcfryek, kösiöoetemet saéTal fejezem ki.
Kandler J. gépvezetE Badapesten
Wiokelatsyer - féle bojtorján gyökér saseatzttjáiak
hassnálata utAn parokilmtt, melyet közel egy t-vig hordtam, távolithattam éa tCbb hajitn vxa . mint valaka »olt Ezen \'e: ménjrSl mindenki tneirgjSzódhetik nálam.
Wendt J. vecáiglús in Ksotiedl bei Lsa a. i. Thayn.i, N -Oestarr.
Wi»keisisye--fére bojíorjsx gyökér esBenczitjibóf L tt:ge!;-íje! bs Sin alván, daczára annak, \'?0 éves tagyok keres nap alatt
egy nagy s népizakál: ujertem. Ezen nton fej«/.-nn ki kíszi5c-v temat. torenz kaguzer jon. in
Krapp (Kral ).
Legforróbb kOszün^temci *¦ 5n Wlokeüttyír féle bojtorjin "íökér eMM0Ziájáért, melynek 18 nap bastoalaia Titác, egy po:_ Paü teljsxakálboc jnték. CaodálaimBseltl muUtványát ajánlhatom\' mindenkÍDek Berger József HJttW v. F.lg. Ín Wien.
Ewo, Talamint még sok lufi- má» közzonő és aUstierC álatokat, melyeket ereíetiben Lárkj megukinthet xl.ink, a Wlaksi mayer-feie bojtorján gyökér esenozlásak ketöosnek további ?1-csérgotéaét foleslegeaaé teiiik. mert a jó önmagát dicséri
A mohai A 6 Rf L S - forrás
hazánk egyik legszénsavdusabb
s a v a 11 v ii v i z v
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva már is feííerjedí kedveltségiek örveini.
friss tSítés6ea asaáeaS.©r feapbaté
- f \' 572 10—12
EDESSUTY L.
m. k. udvari szálütónál Budapesten, Erzsébettéres.
Ugy«Kintóa minden gyógyszertárban, füszerkeresk édesben én vendéglőkben | WT 1880-ífc évben 80 000 paíaczk, 1881-ílc évben 295 00G pálaczk lett eiszallitva. [
ir
Arak
K87 té«*ly Winkelmayer-féle gyökér esaenciia 90 \'
! • - . , kenSe* BO 1
. olaj 40 I
Postai küldeménynél, vagy készpénzben. Tatry nti véttei 10 krral több a csomagolásért." Központ, küldó-raktár: Wínkelmayer J. Bécs, VI. Qumpendorjerstrasse 159.
Zágrábban, Mittelbacher S- gyógy*, Pozaonyban. Kareir J Parfamoi. Fischertborgaiae 6. Temes»á\', Jeromii E gyíg?zz.. Kolozivár, Btst; Miklós gfógjsa., GyBngyöi, HersiU yerdinand KJ\'^iT*!. Debreczen so. Dr. Rotbsebneck r. Emil gyógysz., Te- . mervár, Taiízay btTaa rjógrss., Bpeiten TörOk J. gyógy«z_ és a legtöbb gyógytárakb^n és parfnm kereskodésekban
Csak arra kérotoek fel « veT5k , hogy a hamiritaaok alke-rfllíse végett, miodig WlakelttayBr valódi bojtorján gyakér kéizle. teit kérni it arra figyelni, bogy minden tégelyen Wtaketauyer J. Bécs, VI. SnrapendorferttraMS 159. csége legyen 408 : 0—12
I1MSTI MM POLBÁRI ÉS KERESKEDELMI ISIDLA
elóbb HAMPEL ANTAL Budapest, V. Sfagy koroua-uteia 13. szá».
E.ro,taao^ 60 elStt H ,mp.l falsi «t slspllnu -1 f* %h ~
f.rilló tanodíiikil «rr-.!l.llü«, »llld« Wt.\'.TMsIl od. i.ícyal. hoíj ™-a kiérüomlelt j" hirao.?: megőrii.., Unitványai.ilc.t al.pa.in lLÍ,,aott W.^,., c\' * V
4,4*,«« tkw, Mrm. il-\'k-J»»" !\'"\'" J"1" ¦"k>\'"""* ff?
»... Tanodáinkkal. tápinUoX rsa .orl»k.«T., -.Ija.n lelje. >>>\'-«" ¦ •"»\'•
....... .alatk ii tuolasarsikbs. s lesfou Jo.al.» feluEJ.lei »1.1.
. Mnthk augumim hó 27-én «»ik IwiiUtokei —
H.IJ I" csélaak.
ali
öielebbi taoérre
ÉrteailSt kiTin.tr. ingyaa kaldflck.
AZ IGAZGATÓSÁG :
Prasitxer Jóimét !g.«g»i<i. Orom Gyula.
633
¦Stej-HmaiOMB. ayoatóoü » üadó talAiáoüQe W»)ditE JózseL gyarssiitójfci.
SAW-KfVyiZSA, 188?, angrezfag 6-áit
¦33-uee: Mrtmi
HIRDETÉSEK
- r.aaitios peÜtEorbarr 7. niAsii .; ; űrieden íovábbiHorérv \' . " . SY1LT.TÉRBEX íoronkent 10 kri-rt vétóméi; I íüncstári illetek minden eg\\t-s -i tésért SG fer. faeteudő.
mm mm
I0ZL0NY.
Huszonegyedik évfolyam.
A lap szellemi részét fflető kízlemí-nyek z íierresztíbfit, anyagi részét Üietó közleménvek pedig a kiadóhoz bénnentTf inttaendSk . SAQT-KAKIZSA Wlassiosiua.
BérmeirteÜen levelek csak iimen mrmkaAsrsaktál fogadtatasi el
Kéziratok »iast& ebe k&ldetnek
y.-ry-KanizsftT^ros helyhatóságának. , nagykanizsai onk. tűzoltó-egylet*, a „nagy-kauiz3ai kereskedelmi a iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár a naagy^kanizsai -kisded-neTel6 egyesületv nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző azövetkeset", a .soproni kereskedelmi i iy^kaiaara .nagy-kanizsai külválaaztmánya
egyesület hivatalos értesítője.
zalamegyei általános tanítótestület* több megyei és város
Heteiikliit kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleaő vegyes tartalma lap.
a temetkezés kilőtt.
Szomorúan, keserű érzéssel,-de ű-iiggedetlen lélekkel irtuk meg- a czikket, mely a szinház ügynek sorsát tárgyalta.
.Fájt lelkünknek, hogy oly nemes irányú társulat, mint a polgári egylet — ha mindjárt saját érdekei megvédése I czélj^böl is — képes volt simpliciter clejtep^ azon ügyet, melyért az első pillanatokban lelkesültünk, melynek "már csak térvére is büszkék voltunk.
Fájt lelkünknek, de nem csüggedtünk el teljesen. Bírtunk az intéző férriak erélyében, biztunk, hogy a mindennapi rövid-látás kádjaiból szent eih.rariíássiii fognak kiemelkedni és rL-nűirtiet.enüt fognak álláspontjukon maradni, < méltósággal" mint a szobor, melyet utczai sárral dobált meg a cs\'jcsetók. de a mely elótt leborulnak a lángelmék.
Ezt hittük, ebben biztunk. íls mire viradtunk ?! Arra, hogy az egész ügy rommá lett vagy rommá lesz minden izében, — bogy nagy, reményeinkkel táplált szinházügyünkre temetkezés vár.
Szomorú, vég.. melyre elszorult kebellel mondhatjuk a költő nyomán :\\a temetkezés fölött e nagv vidék gyászban á 11.«
Az intéző férfiak sorban lelépnek a tett teréről, ifiért? .
Mert a nagy-kanizsai polgári egylet nem egyezett bele terveik kivitelébe, s mert ezáltal egyrészről bizalmatlanságot szavazott nekik, más részről pedig megneheziré azon ügyet, — melynek a színházépítés képezte koronáját.
Ili nem ezt vártuk tőlük.
Azok" a férfiak, mielőtt ezen ügy élőre állottak, bizonyosan számot
vetettek előbb Önmagukkal, azután azon méltatlan bánásmóddal, hálátlansággal, melylyei ily ügy harczáért a ; tömeg nagy része fizetni szokott - Ha öiimagukka! számot vetettek, akkor semmi esetre sem éreztek magukban erőtlenséget, mert bátran\'állottak a dolog élére. Ha a közönséggel az akadályokkal számot : vetettek, \'ngy bízvást számíthattak erre a szomorú dologra, a mi hosszas\' belviszály, forrongás, méltatlankodás után a polgári egyletnek jul. .30-án tartott reudkivüii közgyűlésén lett teljesen- és ugy z sieet ügygye!, •mint az érte küzdő egyénekké! szemben bizony, bizony elég dicstelenül betetőzve. . u . .
Az intéző" férfiak részéről megpróbálták néhányan a végvouaglásban leró ügyet még egyszer életre térileni. Plihál Ferencz én-eival, Kovács Béla a nemzete ügyéért rajongó ha zafi ihletével kérte az egyletet, hogy tegyen mindent, kezdje újból a munkát, U!án életrevalóbb tervet talál nak, csak a színház ügyét, -mely nemcsak e város, hanem- a nemzet, az édes magyar haza ügye, el ne ejtse semmiért.
Végig hallgatták a lelkes szavakat, melyek — ne tagadja senki! — bizony mindnyájunk vérén] keresztülszántottak. Hanem azután előállottak a szent ügy Oatoi és eldörögték, hogy „ceteri censio Kartagij ¦Bem—esse deleadam í*
És hiába, az árt megállítani nem lehetett. ó
Ma ez már bevégzett tény.
Beismerjük még egyszer is, — hogy az ellenzéknek a saját szempontjából- sejtelmeKen alapuló indokolásával igaza lehetett, de hazafias\' tettet egyáltalán nem kövelett el.
Midőn az ügy igy lezajlott, a higgadtabb részt — e sorok íróját is - vigasztalta az a remény, hogy
ha mindjárt ezerféleképen kigondolt kígyót, békát kiáltottak is azokra, kik a sziiiházügy jntéz6i voltak; ez a fordulat éket nemhogy visszarettentené vagy elcsflggesztené, ellenkezőleg ,k i t i t j í k szent erélylyel ezen ügyetmély porából, hova a röv i d t á-tás és r os8xaltar«t temette -- és általadják maradéka i n k n ak."
Lesz színházunk azért! JEzt hittük édesen. Ha az egylet nem akarta is kebelébe fogadni édes anyanyelvünk szent templomát, fölkarolják egye-kezeikben tartják majd ugyan azok,, kik eddig is önzetlen harczosai voltak, ezeket majd támogatjuk jó szándékkal, filléreinkkel, és maga a város és vidéke hordja össze azon kincset, mÖlyból színházunk fölépül. Színházunknak kell lenni minden áron. . ,.;
így vigasiEtaiódtunk. De bk keserűen csalódtunk. A sziuházügyi bizottság visszalép. Az egylet ujabb térre a jövedelmező korcsmaépitésre irányul.
Akkor talán újra megajándékozza a bizottság tagjait az egylet bizalma .és választmányi tagokká választja őket.
Csakhogy az már nem színház-ügyi, hanem korcsmaügyi bizottság lesz. Ide könnyebb lesz ügybuzgó egyéneket találni és kapni, de nem átokból. — a kik "halvány arczczal hallgatták végig a július 30-iki gyü-szomoru igéit es nem azokból, kik e miatt a tett teréről visz-szaléptek.
Szomorú temetkezés ez! De ne veszítsük ei reményünket. Hisz nekünk szegény magyaroknak legfóbü kincsünk a remény.
Azokhoz szólunk hát legelőbb, kiket azép ezéiuktoí a [tömeg szava, rágalom-nyilai félreütöttek.
Azért mondjuk ngy, — hogy .félre," mert nem akarjuk hinni, hogy egészen ",elu volnának ütve cselüktől. Sót egyedül tőlük Tárunk mindent.
Karolják föl hát ezt az ügyet, mely szeretett hazánké, édes mind-uvajunkéi Melengessük, növesszük, tápiÁljuk szivünk lángjaival, lelkünk erejével, hazánk, nemzetünk iránti égő szerelmünk éltető melegével! Lelkesítsünk, tegyünk , áldozzunk érette. >
.1
Ha ezt az ügyet most elejtjük és hidegen végig várjuk a temetkezést, még azt a parányi négyszögű földet sem érdemlik meg hamvaink, s ha latén irgalma kinyitja is számunkra a meny kapuit, de mi méltatlanul lépünk oda.
Mindenre, ami szent, szítsuk Azt a szövétneket, melyet az áldott
ealig fog fenntartatni. A aaeretetházi egyesület teljesei; bízik a kökőnség le mert tapintatosságában, bogy népünk szegényei érdekében a zárvoualakní! felállított fáradságos kötelességet teljesítő katonák irányában méltányló éc elismerő ügyelőmmel fog viseltetni.
3. Az ünnepély kesdete és vége. — Az ünnepély keidete reggel 6 órakor, vége másnap virradtakor.
4, Előreváltott belépti jegygyei 100 ezüst forintot is 300 pompás nyereménytárgyat lehet nyerni. — Váltson mindenki már most a népünnepélyre belépti jegyet\'. Nagy előnyben és kedvezményben résseeü! ex által, Minden mai naptól kezdve augusztus bó 15-ig vásárolt 40 ée 20 krajcsáros belépti jegy egy külön nyeri számmal bír, bolott as ünnepély napján a pénztáraknál váltott jegyek saámosva nem leesnek. A melyik belépti jegynek a megtelelő száma a BÓpüanopéiyen este 7 őrskor legelőször ki fog hnsatni, as nyeri ai első dijat: a asát esüst forintot,
többi 300 nyoresnényiargyat pedig azok nyerik, a kiknek a saámai sorrend saerint ki fognak hasalni. Gaak az eladott .belépt: jegyek saámai esnek sorshúzás órák egyik pillanatában gyújtottunk | »u. x 40 krajcsáros belépti jegyek vörös
színűek: a 20 krsjcsárosak fehér színűek. Az augusztus 10-én ét 20-án a kéjvona-
& hazafiságnak !
jőni fog! !
A/, aug. hő Budapesten
t&rtandó országos Népünnepély pro grammja
1 Az eser tagbél álló rendesÖ bizottság — Egy 1000 tagból álló, 50 osztályba osztott rendező bizottság áli az ünnepély élén. Mindegyik osztálynak egy elnöke és két al-lnöke van. A rende.-ő bizottsági tag arak, kik a nemes csél írántT tekintetből fogadták el e nagy fáradsággal egybekötött tisztet, ünnepélyen gomblyukban hordott zöld jelvény által lesznek felismerhetők, melyen ara-nyoeott betűkkel e szavak lesznek olvashatók: „Országos népünnepély. Rendező bizottsági oestályelnök, osztály a! elnök, vagy tag." (1
2. Egy ezred sorkatonaság kivo nulása. — A városliget egy mindsn oldalról megköíelitbető nyílt terület lévén, a bemenetek ellenórizhetése végett. Szt. István nspján kora reggeltől egy ezred sorkatonaság fog a népünne\'Déiy területe; körül zárlatot vonni, mely sáruiat késő:
tokkal és hajókkal Budapestre érkuső vidéki közönség kivételesen a vonatok é> bajok megérkezésekor &t indóhásaknái t hajóállomásoknál, de csakis it\'.en szá.nc-iott belépti jegyeket fog kaphatni.
5. L két krajcsáros pzámosntl programmok U 159 dijat nyernek. — As első díj 10 esűstforint, a 138 következő díj nyereménytárgyakból áll, a hátralevú 10 dijak mindegyike egy forintból áll. A busás a népünnepélyen d. el 7 órakor történikt As először kihúzott ssám nyeri as első díjat éc igy folytatólag.
6. Három krajcsárral 100 ezüst forintot és 300, pompái nyeteménptárgy at lehet nyerni. — Egy tombola is loss rendezve. Három krajcsárért egy ss&mosou tombolajegyet. lehet k&pnL A. kinek népünnepélyen délután S órakor a szám l^gelőcaör ki fog bnaatni, asf nyeri ti elsí dijat, a 100 ezüst forintot. A Lobbi 300 nyeremény tárgy at axok nyerik, a kiknek a ss\\mai aorrend nserint ki fognak húzatni. Csak az eladott számok esnek sorshúzás alá.
I. Ingyen tombola ia lesz, gyermekek saámára. — A nyeremény tárgyak játékszerek.
TARCZA.
Ezer éve-Ezer íté bogy e haza A magyarok tnlajflona; S.cion boaaxu idő nlati Vérünk oh be sokstor atakad:.
titakadt, mint & paiak, ví;üok, Mert Tult tenger-elleniégtlnk.. Azode annál kínzóbb vala A párlűtáa vészangYaia.
Viszálykodtunk s egjmist martak Kab!a\\n>-t e«Lrt van most rajtnak.\'.. Harotuscái eszteodÖ óta Ezért .folbőa egünk boltja.
Bú és rabság rég kenjt-rünk... \'ÍVk\'mts rránk ofc Isteuiiok ! Liuüiuuka: é: báuátookát
iilálodkat!
RÁKOSI VililÁLl-
X szép bosnyák lány-
Irtí.: bZALAY SÁSDOR
(EoljUtáa.)
Eitíl a nap LÓI fogva Marica el-veastetta régi-.jó kedvéi, gyakran ma» gányba vonultésgoórjoiatzivtif tépelődött.
Hejh az a mugány nagyon vesze-delfnes ellensége uz önfeledkezés szülte gyönyöröknek! \'
ÁM mondj-w. hqgy magáuyában egyedül.-,v#o az ember. Fedig. dehogy van egyedül. KörulrajozsAk i malijának kisórtő szellemei. Nem mondják azt, hogy
mért lettél bütlen hoxaájuk," nem édesget\' néi; el jelenedből, hanem e-mut&lnak a jövő látkőrébe, oda dobják lelkedet a sötét sejtelmek karjaiba _ azt mondják: „nézd: mi ieez belőled, a mért hűtlen lettél hozzánk, nézd és riadj vizeza, ijedj meg önmagádtól!*
Hiába igyekszel szabadulni" tőlök.
Eigjelire elfutsz előlük, fölkeresed jeloned cajos örömeit, neki szilajuli képpel múlatás csak asért is 1 Büsskén. ncsesz szemébe annak az óri»snak, a kit nem is látsz, csupán roppant köselségét érzed, daczoE képpel mintegy kérded eihisako-dottani „nos ki győzött hát, agy-e, bogy lehet feledni?"
De hát kivel daczojz, kivel küz-desz tulajdonképen ?
Ezek azok az elüzhetlen kisértetek, multad vádoló rfzeilemei.
Hiába kergeted őket magadtól! A gyermeket százszor elűzheted anyjától, visszasír ez hoazá, mert a szülöttnek joga yáo anyja szivéhez... És azoknak a vádoló, kísértetteknek édee, szülőanyja: ItjiKÜsmereted.
Est pedig elaltatni nem lehet soha. , Szól hozzánk a szentek szentjében éppen ugy, mint a legvadabb orgiák tanyáján. Ott megértjük, emitt meg^ sem \'\'illjúk\'.\'
De vun egy hely, ahol karjaiból m szabadulhatunk, ahol varázsa leköt nnünket, szavait hallgatjuk áhíUitsl éj majd lelkesen gyul ki arcsunk, majd ejeipaáunk. majd sségyeipir bontja ké-opnket ások tol.
Ez as 6 szentélye : a magány.
Maricát ís valami titkos- sugalom vitte ki oly gyakran a kert magányába.
Mennyi rád emelkedett olyankor lelkében, a mikre eddig eszébe sem ju tott gondolni. \'!
Hanem Prokopnak szavai fölébresztették lelkiismeretének rémeit. Ezek azután ksgyetltaUl kínozták. Éppen olyan sötét, vészes hangon, mint as a szép boanyák.füiébe sugdosták : „Marica, te hűtlenül elhagytad hazádat, meg vagy átkozva és a nép átka rettenetes.*
Ilyenkor asután elgondolta, hogy mily könnyelműen elhagyta hazáját, oda állott u ellen Borssba,1 megtagadta saját véreit, a honaserelem helyet idegen íste neknek gyújtott lángot szívében....
Milyen milyen rettene-
tes vádi
És kiért van mindez ?!,
Egy férfiért, a kit csak egyetlen egyszer látott. Aat sem tudta: kicsoda, micsoda? Csak látta és megszerette. Szerelme elvette eszét, őrülütépen dobta ma-gátas ellenség karjába, bogy annak as egyszer látott szép árnak rabnÓjfi lehessen egy-egy kegyelmes mosolyáért.
Egy-egy mosolyért, egy.egy «tiró-gatásért, barátságos saóért I
Mintha mindezt egy hü eb vagy egy kedves paripa mind meg nem kaphatná urától?
Erre előbb nem gondolt. De a szellem a környezet varázsa alatt áll.
A sxilaj, természetes bosnyák lányból okos. sselid, gondolkodó il iet». a kinek gyors művelődésével ígéri lermé-
------—
jazetesen. már igényei is többek lettek, mint sgy közönséges rebnőé.
Oh ő most már nagyon értette lelkiismeretének kísérteiéit.
Mikor multjs, iránt leszámoltak, akkor követte őket a jövőbe.
Mi lesz mindednek a vége?
H* valaki majd kérdi tőled, mikor jooben megismerkedve társaságba mész, hogy ki vagy, mi vngyj honnan jöttél, miért vagy itt Bartáék házában?
iAkkor Tagy hazudnod kell, vagy meg kell vallanod, hogy miként kerültél oda. Ott hazád vadon béresei között ezt íe meglőtted vuln* néhány hónappal ezelőtt, de most már nem, mert tudod, megtanultad, hogy íu nem szabad.
Es mit gondolnak akkor majd az emberek?
Azt, amrt már eddtg Íp bizonyosén hisznek, hogy szegény ördög te is cf-k olyan megtűrt agyén va^y, kedveBe\'\'egy fiatal embernek, vagy az ég tudja: mi?
Szegény Marica mindéit elgondolta magányában.
Pedig az emberei az1, éppen nem gondolták, hogy Zágonyi kedvese, mert azok tudták, bogy Zágonyit nem fin; éa testvéri köteléfcak csatolják Bsrtáékhoz, hanem oly viszony, mely kizárja azt a fdltevóat, hogy neki Marica kedvese lehet
Szegény, h& est tudta voina, ez kínosabb lett volna neki minden vádnál, e^ egyenesen a kárfaosatba üzte~ v?lna öt?.. Oh akkor sűrűbben omlottak volna sötét szemeiből a-megbánás könyei. j De hát vannak olyan titkok, míkrői véletlenül huHHealepöl. a" \'
Egy napon Marina kerti magányában töké idejét, bánatos képpel nézett hazája béresei felé, melyek aunyi édee, annyi keserű emléke! ébresztettek lelkében.
Mennyivei boldogabb lett volna ő, ha ott maradhatott volna Zágonyivaí egy csendes kis házikóban, a hol nem kellet: volna soha mást látniok, csac egymást!
A gyeppad, melyen Marica ült, a kerti házikó közelében volt, de a körülötte levő orgona bokrok teljesen elfödték ngy, hogy a kertbe jövők vagy járókelők ót sem láthatták.
Egyszer csak a kerti hasiké köse> lében Iéotek zsi- hsltats&ott.
Marica megrexsent e e zajra figyelt, óvatosan hozva szét a melie.te levő or-gonaboker gályáit.
Jól látta, bogy a házikó ajtajában Zágonyi éa Emma állottak meg.
Árpád körülnézett, a következíi pillanathad mámoros arczczal zárta karjaiba Emmát, ajkaik összeforrtak.
Többel nem láthatott Marica, mert kél egymásért dobogó aziv t szőlővel &ü-rüc befont kerti házikóba tűnt ej.
Elég volt ex ia Maricáoak.
Elég volt axt a csókot látnia, éles sifiaz\'jnéet hallatott s mintha kígyó füleink ja érte voina szivét, oda kapott\' hozzá.
Borzalommal ugrott el helyéről. - Meglátta* borzasztó Örrónyl, mely : mjellette tátongott.
j - ¦ (Folytatása kÖv.)
&ú wMámWmtím van asltékolve s Szín hazunk QgyeE czioQ szikk.
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM.
8. 1000-nél több nyeremény é* vers-nydt}. Egyedül csak * 40 krsjosáms belépti je-v megvétele által több mini 1000 külömböző gyönyörű nyeremény tárgy ¦*! és díja\' l*het nyerői, melyeket egyenkint m-guevezoi én körűin dí * tér tzüku miatt ¦¦ helyen leh-tetlen.
9. A nyeretnéoytirgyak éa ver-seny dijak ezek. : a) készpénzé íjak, mindegyik veraenyre készpénz nyeremények is cstiok, b) valódi drágakövekkel kira k->\'t v«!ódi urany ékszerek éa pedig igen értékes ksrp-recsek, fülbevalók, nyak lanrzofe, óraiincsok, mell lük, ing ei mellgomb garnitúrák,\' mtedaí Honok, gyn-
r ük, broscheok stb,, c) i ralódi esOslbŐl készült tokokban ée a legkülönbözőbb ezüst assisii készle.ek, d) pompás vázák, luxus tárgyak, asátaii és mondókészUttek porcee!U<t, m.ijótifc* v*g*Írietálybót, e) ehíuai, j»pán éa torok bimséaek éj.fény üzé«i csikkek, f) biitordarsbuk, ág. - ó« asztalterítők, g) férfiruha és divaicztkkek éa tekémemüek , h) a leg*zebb, iegdiv\'á-L..-.,.:bb nőí rubake.mék, \'ruhák, finom parira! r.-\'ii kalapok és piporec*ikk<;k, :) finom p-i-ígík ée borok ós *ok egyéb, szebbnél szebb ériékes tárgyak. — Egy uyoremóny több \' tárgyat — foglal
magában,
10. A nyeremény tárgyak kiálli-t«sn. — A nyeremény tárgyak a nagy-Mkü ajándékozók Heveivel. & nÓpü\'ude pélyeii egé"/ o*p Et 0:.«;-tn lém lesznek kitéve é* oeztilrusvz ie«znek. Ugy szinte meg l-sz ne vésve, hogy mely nyeremény tárgyak mely verseny; illeiis, valamint az is, bogy mindegyik verseny ben melyik elsó, második, harmadik stb. dij.
11. A nyeremény tárgyak tjándé kozvs lettek. — At esnreket érő nyer--ménytárgyakat uagylelkü pártfogói a azerelethásnafc, mafsar&ngu főurak és hölgyek, a főváros legtekintélyesebb puigárat, kereskedői, ékazerészei, gyaro-sai ajándékozlak a. népünnepély sikere eiómozditssára a pT.eretethazD.tk. Csak ezen körülménynek köszön he tni, hogy számos és tetemes értékű dijakat és nyereményeket adhat az egylet, melyeknek bevásárlása esetleges jövedelmének na-^ gyobb róczét felemésztette volna. — Igy amaban mindenki fog nyerni. A, közön-só,\' fog nyerni gyönyörű értétces dijakat, azok, kik nyomorognak, nyerni fogunk bH]iékoi és kenyeret-, a nttrtpsj-lku adakozók szintén fognak nyerny i, nem ugyan anyagi előnyöket, de hő fohászokai as emberiség elhagyottjaitól,\' hogy a Min-dcnbnió őket áldja meg
12. Bárki bármikor versenyezhet. — A 28 különböző dijukkal egybekötött r-nd kívüli mulatságos és érdekfeszítő versenyben, kivéiei nélkül mindenki,
reggel 9 órától délután 61/, óráíg, tetszése arnrínti időben a nap bármely órájában\' résil vphet, -se öasE.-i: voisenyekben versenypihel és nyerhet összesen 28 külöiiboső ver««uy vsn, 264 nyeremény nyel. Hiodegyik versenyre -10 dij esik (kivéve a velocibedé-véneit t, njelyre csak 3 dli és c falusi sec-ka-ok ors-sápo* versenyéi, melyre ossk 1 dij vau kitűz¦ e) melyek 1-ső, *dik, 3-dk, 4 dik. ö dis *>-áik. \'T-ik. 8-dik, 9-dik, 10-dik díjra \'o*al*n*k fel Tehát mindegyik versenyben |^.e^yes»nyerhn(. — Magától értetÓdíki hogy mindegyik versenyben a 10 dij közül * legHSobb es legértékesebb dijat a 10 nyertes közül a legérd-mesebb nyeri, mit mindegyik ver«enycél as illető ver-s-nybiróság fog meghatározni Csak azok n-vezte\'.nek versenygyőstcMknek, akik hz egyes versenye\'\'ben as elsó dijat nyer rik és csak esek vehetnek részt a díadeL mehethen.\' - — - —
,43,. A 27 ver-eoybiróság. - Mindegyik a népünnepély területének különböző pontjain szabad ég alatt lartandÓ versenyhek egy külön a* Sceretethási Egyesület álul\'l*l-sj»tOtl 10— 20 tagból\' álló versenybíróságé lesz, mely félbesse-kilás nélkül reggel 9 órá\'ól este 61/, óráig as összes versenyek sandájáig fog khüzött, a közönség számára útmutató felirattal ellátott belyénmttfcöttni E ver-sesybiróságok este 67- órakor kimpn-. dandó részrebajlstlan és igasságos itéle* tóból ki fog tűnni, hogy az összes, - nsp folyama alatt versenyző1\' köstt! kik és mily sorrendben nyertek dijakat. A gyós-tesek nevei az ünnepélyen legott trombitaharsogás mellett hírnökök által fognak kihirdettetni, mire a dijak ünnepélyes kiosztása és át»dáaaíköyetkesik.
14. A fÓvárosötven legszebb hölgye osztja ki a dijakat. — Délután 6*/» órakor egy ölveu bájdus hölgyből álló, a főváros legszebb, legbsjosstib fiatal hölgyeiből össsesÚlitottkőlgykossoru elölt tartoznak s verseny győztesek és nyerte-sak megjelenni, kiknek egy báj- és kel-ieociiE mosoly kíséretében fognak a dijak éa;nyeremény ok átnyujlatni.
N a g y\'s zerü I i t r t l y ott i go k és mulatságok. " \',,J
15. Nagy ökörsütés. — Egy rendkívüli díszpéldány, a fő"áro* legszebb legkövérebb, legbóssül tebh. élte tavassán levő ökre fog szabad ég iiaffBagyJtttz mellett nyárson megsültein i. A ki hozz & jut, ingyen fog ízletes sült pecsenyéi kapni. As Ökörsütés\'\'\'d\'Jüu\'Án 2V_ órakor kezdődik.
16- Ingyen pecsenyébe* ingyen bor. — Egy nagy hordó bor\' a javából fo? csapra veretni. Hadd folyjon a bor ! A ki csak hozzá fér, ingyen ihstik, a lennyi tetajik.
ZALAI KÖZLÖNY
-ULt.uistus.. JfV r.o-
17. Táncsmujstság- a szabad ég alatt. — Szűnt István ospján roggeltől másnap vnTíni\'.ig\'~-iáriC .-raaist-iág l\'ísi a szabad ég\'álatt, csígieysene mellett. — Húzd rá csigány.
18. Az Összjes fővárosi katonai zenekarok reggeltói másnap virradtig, részi a t külön, réssint együttesen szabad ég alatt fognak játszani.
19. Népdalok és karok fognak a Sseretelhás 34 árvitgyertneke által e]ő-adalni.
20. Különböző mindenféle mutat ványok ís leesnek még a közönség mu tat tatására.
21.A versenygyőstesek nagy dísdsl-menete. — Délután 7 óra előtt kezdődik a nap bősei, a veraenygyőztesekfejedelmi fény és pompa kifejtés melletti ünnepélyes augy dicd-iq.enele. Pompás 4 ló vas, virágokkal feldissftett diszfogstok fogják a győzteseket-- * Táros-ligetben 4*o>«lhnr-dosoL Atilla 0sz Isten ostora" és Árpád a shonfogla)ó" korabeli testőr-je lm ezekbe öltöztetett lovas és gyalog díssOrseg és hírnökök nemzeti zászlókkal veendik körül a diaafogE:ok ós ss összes katonai senekarok a Rákóczy és Hunyadi indulók harsogó hazafias hangjai mellett fogják a diadalmenetet kísérni és megelőzni.\'
22. Tűudóri látvány és veleuczei éji ünnepély. — Este, legott á sötétség beálltává] mossárlöVesek, dobpergés és trombítaharsogások lógják mdatni a közön seggel, hogy mindenki a városligeti nagy tó partjaihoz közeledje,)).. Tiz perjcs malva ismét mossárlővéaek fognak hangosai. Ismét 2 peres múlva á harmadik jelre, mint egy Varázsütésre következő cagysserfi. tündéri látvány feg feltárulni a halandók szemei előtt: a ló partjairól, a fákról, ugyszinte a lavon csírkálő, azi-nes iampionokkal kiivilagított csónakok mindegyikről ssás és száz oldalról egyszerre\' fognak rakéták, lüsgolyők stb, felszállani bengáli és görög tüzek, tüzi-jétékokj fáilyák a .leggazdagabb ssinve-gyülékben megvillanni. Es e tűztenger közepette a viz felssinén ossó élő usoport képek lessnek|láthatok. Igy többek köst »A bél magyar vezér szövetsége*, a Atilli a hunok királya nássój Még több élő-csoport képek is leesnek^ melyeket itt meg nem nevesünk, meglapelést óhajtván a kösőnséghek sseresni. A\' kivilágítások ismétlődni fognák.\'
24. \'A falusi senekarok országos versenye. fCsigány senekarok kizárvák ) Kezdete\'dél után 3\'/, órakor. E verseny a népünnepélyen egy, a főváros legkivá\' lóbb senemüértőiböl ÖesseáUitott 25 tagu versenybíróság előtt fog végbtmenni. A győeteft ííjubí senekar dísaoklevól kisére lében egy nagy esűst érmet és egy érté kes esüstserleget nyer tissteletdijul. — E versenyben reszt ven ni óhajtó senekarok
augu8zt0b 6-in 1882.
A feibékült szellemiéit.
(.Váaiat.) Irts. WÉ3JSS ANTAL ,
Az erdó titka.
Ma egy éve szép hazánk egyik igen kise vidékén töltöttem az időt. Jól emlékszem, hogy július 17-én scokatlunul korán keltem s az öltözködés után azonnal megkezdtem reggeli sétámat.
A/aint a csendes ,<erdŐ derengő fél-Homályából egy magaslat tiaztásárs értem, a sup éppen e pereiben lépett ki rózsása torából s szelíden mosolygott le örömkönyes menyasszonyaira, s földre.
Az eisó fénysugárral megtört a né* maság, megelevenüti a vidék. Az előbb oly csendes erdő rissbengsott a dalos madárkák hálaimáitól, — a ssender^ésóbŐI felébredt hajnali sselíő meglebbente szár n_ aít s kedves "gyengédséggel zilálta fürteimet, hogy zokogó csókját homl komra lehelhesse, — a fák lombjai titok-zatoe lusogássál kezdték egymásnak el rególui éjjeli álmaikat, — a rét virágai felemelték ssinee fejecskéjüket s gyerme teg vidoraágga! hajlongtak a nap felé — maga as egjzz lálhalár meg mintha tűn döklÓ gyémánttal lett volna behintve ugy ragyogott a harmatosfeppekről víssss verődő hsjnaleugsrakbau. Ekósben i távol faluk tornyain mrgcseodelt ba-racgszó ájtatos imára hívott.
Á maguztos harmóniába ugyanerre idegen saj, kocsirousj vegyült.
Bossankodva lekinték a kérdéses irány felé s a rét alsó oldalán egy fényes fogatot láttam megállani, melyből csakhamar három katonaruhába öltözött alak
- egy saloniaa kinésésü urí ember ssál lotl ki.
As egyik magas, í-mos, fekete ba-juss- és ssakájlal, hajlott sasorra férfi, előkelő magatartással utasításokat adott
- Bsolgának, mely alán a fogat ojtá vosott,
BNemde jó helyet válaastoltank ki, gráf arí" kérdé a katona lisstek egyike a koosirobaj elhansraása dtán. ,Itl nem kell tartanunk a háborgatástól.•
.Valóban gyönyörű hely," feUlt a grófnak erimzetí helyett a salonias hinó-séett "vgyéaiwig tetsző Galian\'.ást vetv
-rrrg i^ ffirts*i7?
írásbeli bejelentései msi -naptól sugusstus hó 16 áig elfogadtatnak, az országos nép-üDuepé!;. kónpontí irodájában Budapest, Mária-Valéria utcsa 4. ss. tu
24. PViss visivás yerseny — 10 díjjal. E tiz dij kSsül, egy dij 10 palacsk legfinomabb ohampagoi pessgóbÓI áll A kik egy sörös pohárból friss vizei leghs-marahb lekortyintanak, ások nyerik a dijakat
25. A legssebb hölgyök ssépeÓgver senye — 10 díjjal. E tin dij közül as elsó díj egy pompás drágakövekkel kirakott arany karpereos, melybe következő ssavak vannak bevésve: „A legset-hölgynek az 1882. évi augusstus hó Stf. Budapestes i tartott nagy nemzet közi szépség verseny gyŐstesénak." E verseny az egész nap folyama Ós ssabad ég alatt egy 20 Ugból álló,, magas női tökélyek írán; rendkívüli fogékonysiggtr és aliváló művészi érzAkknl bíró versenybíró ság előtt fog végbe menni, mely ssavs-zsttöbbséggel fog döntó ítéletet\'hosoi.
26. A legssebb női ssemek veroe-nye — díjjal. A veisenybiróság ál al 10 fár angyali nói szemek gy-Önyőrködhetnek az ált.luk oyert szépidijnkon.
27. A kis női kt-zek versenye — 10 dijj.I. Kik esdk a nők, — a kiknek Ma gyarorsságon a legkissebb k sük van ? Est is meg fogjak tudni. A kéz szélessége és hotssssága centimet\'-r márlé^kel s versenybíróság által meg fog méretni. A 10 legkisebb női kéznek fogunk a dijak átnynjiatní, az ő kis ujj-cskáKra ériékes gyűrűk fognak huza ni.
28. A legkövérebb sók snly versenye ~ lü dijjeL E vsrsoay egy kivsló keleti isiéesel bíró versenybíróság előtt, egy nőiesen pántlikákkal es virágokkal feldíszített mázsálón fog végbemenni. A gyóstea hölgyeknek egy vonxó mosoly és kézszorítás kíséretébea fognak a ssép dijak egy Goom török zsebkendőbe bekötve átnynjtstni.
29. A legmagasabb nők versenye — 10 díjjal. A legmagasabb 10 hölgynek annak rendje sserinl fognak a dijak egy udvarias meghajtás mellett álnyujtatni. E verseny egy csupán kis termetű urakból álló verseny bíróság előtt fog végbemenni. 1 \'¦
— 80. A legszebb férfiak fsrfissép ség versenye— 10 díjjal. A tiz legszebb férfinak fognak serrendben a dijak egy 10 hölgyből álló róssrehajlatlan verseny-hiróság által szavasat többséggel odaítélni Ha e versenybíróság nőUgjai közt a dijak odailélésébeLi megegyezés nem jöhetne létre, köztük víssály támsdna éa mind egyik egy másik férfiban -vélné feltalálni a férfi szépség tökélyeit, azon esetben egy 3 férfi tagból álló versenybíróság iog dőntőjféiótet hozni
SÍ. A legerősebb férfiak erő Térvénye — 10 díjjal. E verseny egy vegyes férfiak és nőkből álló verseny bíróság elölt fog TÓgbeoienni. As erflmatatványoka; a verseny bíróság határosss meg, melyekből ki fog tűnni, hogy lötty eerrendben érdemeltek dijakat.
32 A legkövérebb férfiak inl; v srtenye — 10 díjjal. E verseny egy, a verseny tőkkel ellentétes testalkattal bíró hölgyekből álló verseny bíróság lIÓU fog vógbemenni.
83. A legmagasabb férfiak verse nye — 10 díjjal. A tíz legmagasabb férfi SWíeed szerint nyeri a dijakat.
34. A legnagyobb férfi késsek versenye. — 10 díjjal. A tis legnagyobbnak talált férfi késnek fognak a díjak aorrsnd sserint átutalni.
35. A nagy fejek versenye — 10 dfjjal. A tis legnagyobb tej sorrend szerint nyeri a díjakat.
36. A nagy orrok versenye — 10 díjjal. A tis legnagyobb orr so-rend sse<
t nyeri a dijakat
37. A nsgy ;ülek versenye — 10 díjjal. A tiz legaagvobb fűi nyeri sorrend
riot a dijakat.
(Vége kővetkesik.)
idékre. — beszédje közben kesében tartolt táskáját a tűben belyeste el s különféle alakú tokokat, dobozokat kezdett belőle kiszedni.
,UgJ látásik ellenfeleink köz&P-mAj i senkt sincs itt," szólt s gróf fürkésző tekintetet vetve as erdő sűrűjébe.
,Vs-4swiaüleg útban vaunak ók már." — szólt a másik tisst. sÉc Zá-loghffy bárót pontos embernek ismerem
.Hacssk pontossági jő tulajdonságát es alkslommftl nem adja fel,* felelt a gróf s egéss lényén valami ssokatlsn íz gatotlság, tüxelmeüenség tükröződött vissza.
. E peresben ismét kocsi robogás b«ilatssott.
,Ime, a legjobb eleiét ss előbbi kótkedésre\'u felelt a tisst.
A megérkezett equipageból mégint négyen szálltak kt\'Esek közöl kettő vi-selt tiszti ruhát, a másikak csivtl Öltözékben jelentek meg. ¦ s -
A tisstek sz űdvőslŐ késssoritások után as egy más előtt ismeretleneket bemutatták s a báróval meg kísérőivel kedélyes beszélgetésbe kesdtek.
Ez azonban a gróf türelmet!er. .Dologra, a dologra I" falkiáltása után megszakadt s a négy tisst felrevonult.
As élénk tag lejtések bői sejteni lehetett, faogy valami fontos ügy felelt tanácskoznak — se sejtelmet megerósité az a körülmény, hogy as előbb oly barátságos árasokon most a megilletődés ki-nyomata látszott
Végre a tisztek egyike barátságos kiegyezésre ssólitotls fej a réten álló grófot és bárót, de esek némán maradtak. A segédet tehát kimérték a távolságo megtöltötték a pisstolyokat B ezeket as ellenfelek kezeibe adván, a fák kosé\'vonullak.
Mikor a téres maradt két férfi egymásra tekintett, akkor iátssott meg csak a ssemek fényéből, as aresok kife-j esésé bői ss a végtelen utálat Ós gyül let mely előre megmondta, hogy a tért vals-melyikök élve nem fogja elhagyni.
Most egymásután károm késeset-tan ás hallatszott, As utolsónál a két férfi kesében megvillant a eső,.... s báró golyója a gróf füle mellett süvüatt el grófé pedig s, bárót msUlekósepéniftrtaát
. hal-
n. i. 18H2.
ZaUvármegje alispánjától, Beadelet.
A Meestsesgyörök község határábaa újból consiatált phpiloxers-VBM folytan a 76 holdnyi messesgyöröki ssólöbea iafi oiállnak Ulált 16 holdon s vésziepet faltuk kiirtás* teljes mérgezés által, a többi területeken pedig a gyérítésí eljárás f. bó 24-én tényleg megkezdetvén, a nmltgn földmivelés-, ipnr- és kereskedelmi minis terium f. é. július bo 21-én 297X1. ss. alatt keit rendeletéhes képest a véssiepte és a fentiek érielmeben késelés alá vett ssóiók megmunkálása, vagy általában bármi módon való bolygatása a késelés betejestétól számítandó 14 napig ssigo-ruan titaim&statik.
A további munkálutás tekintetében szorosan utasíttatnak as össrses mensec györuk; ssőló-btrtokosok, hogy icíe^en mnnkásokat cssk as esetben fogadhatnak , ha as illetők hatósági bizonyítvánnyá! iga-solják, hogy lakhelyükön ssólŐ nem műveltetik.
A munkaeszközöket mindenkor a birtokos tartozik nekik kiszolgál tatni.Esen eszközök sssőlő területér6iel sem távoliu haók, és bassmUat után mindenkor lángban való megfuttatás ál tai fertótleartendök. — Végre szoros felügy sJeí forditandó arra, bogy a munkások, midőn a szőlőt elhagyják agy felső ranáiket,mtnt különösen
Az előssfladt segédek éi orvosok karjaikba fogtak a földre roekadót, kínok forogni\' Ós üvegeeední kendő ssemeíből lehetett látni, hogy kínlódása csak néhány peresig tarthat Az orvosok törölgették, mosogatták, a sebet, a tízstek egyike meg zokogva tartotta karjaiban a haldokló fojót
L közben a gróf is odaért. Szemeiben, most is fellobbanta gyűlölet és boesu lángja, mikor a halálhalvány arcára veié sstoket.
„Nincs remény ?¦ kérdé hidegen as orvosoktól.
„Két peres még és nem less többé Zálogbffy," felelt esek egyike megindult hangon, visbe mártott kendőjét -dokló sebére nyomva.
A gróf intett kísérőinek, egy sípbs fujt s a jelre előállott fogalába elhajts toíí-
A báró meg néhány remegő sóhaj -. jal kilobelte lelkét Tetemeit ölfikboo vitték kocsijáig zokogó barátai... Elrobogott ex is.
A fák tovább susogták rejtelmes szavukat, a madárkák hangjs újból megcsendült, minden visss&nyerte előbbi fenségét — csak a zöld pázsiton pirosló rértóoea mutatta hogy ott egy élet küzdött kínos harcsot s győzelmes balállal,
Irfene grófnő.
Ott a Máira magasba nyula bérezel közt elterülő síkok oly festői szíI>ecetnek, oly megkapó szépségnek, hogy as tU&fl hámniva áii meg a látvány yu-ásahatul ma alatt. Meglepi s szívat — leikel egy tilkos merengés, egy méla-bns vágy, mely ismerőt len világokba szállni készt a as ajkra snomura dalokat csal. A fák ugy integetnek, mintha miaden gondola-
Ödön gróf, egy minden tekintetben gentleman, JÓ httzafi és bsrátságoi nri ember.
Ödön gróf körülbelül egy évvel esolőit bosia hasa a nevelő intéseiből leányát, Iréné grófnőt. A 18 éves bajadont, ki gyermekkoré óta a zárda falait nem hagyta el, a terméssel s legnagyobb mérvben lebjlínosuilé s eddigi gyermeteg kedélyéhes az ábrándusságot osatolá, ami az ő ártatlan őssinteségeben oly kedveeen nyilvánult, hogy vele aggot, ifjat, boldogot, boldogtalant egyaránt elbájolt.
Iréné grófnő lelki szépsége testének plasstikai tökélyével arányban állt.
\' Ha rózsás arcza ssüz liliomán mosoly derengett át, as a két szépséggöd-röcske .álhatóvá IŐd, a nagy sötétkék ssemek angyalokkal teliettek meg i a hófebérségüfogsor kítüodöklött a parányi koralpiros ajkak mögül: akkor ssivednek egy emésztő vágya lett — egy csók e főtől b egy csók es arcsra.
Ha sylphids termetét a park tekervényes ntain eltűnni láttad, nem tudtál merengés nélkül tekinteni a hely felé, ahol ó rsemsíd elől elveszett önkénytelenül mentél a lugasba, honnan Ó kijött ¦ hs itt egy eltépett róssalevelst vagy bármely más értéktelen tárgyat talál iái, ajkaidhoz emelted sít i miat talizmánt őrizted meg.
A szerelem terén legtöbb gyakor-
l
tódat értADÓk — s agy susognak, mintha Igsss hrltssmrt akarnák fá>ó sebeidre hinteni. -
Ott, ahol legvadregényesebb s vi dék, mintha csak a terméssé] ssépoégét emberi kesak is emelni akarlak volna, egy esisoean éf-Ült falu terült ol, mely ssép temploma- és kastélyával, valamint a begyoldalon elszórva legelóssó nyájával a távolból elragadó ssépséget k&lbeön-sfitt e helynek.
Ennek s kis földi pa< adiesomaak n*vc Begényes, birtokosa meg Sándorffy
ottsággzl bírók ís érezték, hogy e leány, nyel szemben mindsson eljárási módok, melyekkel másoknál bistos disdalra ssá. mitbalrnak, értéküket vess lék. As 6 Jelke sokkal szendébb, ártsünnabb volt még hosrysem arok jel^nlményét érthette voloa. A költői&s szerelmi vallomásoknak meg útját állta a gróf és társai gónő éber ssome.
Ily körülmények kősfttt nagyon e"-ép»c.h.:tő, hogy Iréné as 6 tudu nélkül sok bánatnak isit olusslje ugy a férjes nők , mint a meghásssodott férfiak-, nem kevésbé s leányos mamák . mint a fiörökösökkel oiró családok körében.
De sz is elképzelhető, hogy minden nek dtozára Regényes lett felső Magyarország vagyonosb osztályának Mekkája. Sándorffy kastélyából a vendég sohasem fogyott ki.
Iréné egy as erdőben végzett sétája közben kifáradt s as illatos fűre heveredett le. A fáradság és hóség oly annyira
kimerité, hogy csendes álomba merült. SseDdergésébÓl komoly férfi hsogok, majd dulakodás zaja rissstotta fel. A felébredés pillanatában oly annyira megijedt a dulakodók egyikének felbóasült árosától, hogy minden ereje cserben hagyta s őt fekvő helyse*ében maradni kény\' irité. : O\'í Ifttt
A dulakodók kősói a nyttgodub-bsk észrevette a leány felébredését. Ei csak hatványozta ifja erejét.
E percében a másik a kesében tartott bottal óriási ütést mért ss ifja fejére, de es villámgyorsssággaj vágott ss arcson keresztül tovagostorával, melynek vége megkerülvén a fejet, oiy erővel csspódott az ütni akaró balszemérs, hogy es fájdalmában elejts . s. botot i szemeihez kapott.
Iréné halálos félelmek között várta a dolog kimenetelét
Most az ifjaslletifelóre rohant, megragadté jobb karját s esen egyet csavarván, ót a beállott ficzamodás kövelkeslé-ben képtelenné tette a további dulakodásra.
Mikor látta, hogy attól már atnea ?ka tartani, Irénéhez lépett, bocsánatot kért tőle as álmában történt zavarasért s engedélyért könyörgött a hasa kisérésre, mert — úgymond— nem bír addig nyaltán lenni, míg Őt biztonságban nem tuojs.
Iréné felemelkedett as ífjn ssgéiyé-vel igé<óhelyzetéből, demagáls hosssabb gyaloglásra támass nélkül képt&lennek éresvén, a gyöngéd gondoskodással felé nyújtott kari elfogad\'a,
As ifjú gaeleg, barátságos hangon beszélte el as esetet Ö ngyanta as erdőbe jötte alkalmával már mosásiról ézsrevetu későbbi ellenfelét, feltűnt neki as a ssertt tekintgelés.melyiyel síi asstxvl fürkészte Kgy fa mögé állt ás ej határost* be vara:; ooig ¦» as ember elhagyja helyét, — d< es hosszabb idő mnltán asm kóvetksswtt be. Néhány peresre agyas belépeti as erdőbe, de Csakhamar visszatért és topább folytaUa leskaiódését Végre a kíváncsiéig gyösö t türelme felett, — elhagyta tehát rejtekhelyét s erre vette útját A kérdéses ember most idáig nem jött sió. Meggy őrsi tolla lépteit s mikor Ireoe alakját s íöic.ű fekve látta, kétségbeesetté? futott s hely falé, mert issoayt aserea-csétlenvégtól tartott
hoszoheotsdik ívfoltam
üli! közlök t.
aüot8ztdb 6-4o 1882.
libbelijőkot, . oelin od.tap.dt \\ rortrok
Kesse*gjőrki lakosok, «. azon hegy-be!i szGiőbirtokosuk semmi mii helyen it6Jómuoksra nem alkalmeshatók.
A asőlő bárminemű alkatrésze; kö-
;;. jgyedül és eiztróílg a laőlőfűrl kivi tele van megengedve, ason megssoritásttl, bogv aa annak ssálli teaára battuált.kois-rjk, ládák vagy bármi máa edények a dolóterületétő! távol hely esendők el be csomagolás végett A asolato többi alkat-risioinak, s neveaetesen a sima, ugy győ-ie.-oi vesssőnsk. a szőlŐlerélnek, száras Tecyl^eofSi \'ovábbá minden fa vagy cser je néma növéDyosk, besaaált dacok vagy uvlikarúknak kivitele szigorúan tilalmas-tátik. — \' :\' »
A (elsorolt imézkedéaek és tilalmak dj e g s s e g fl i ss 1880. éri H. t- C ! d léikedésébes képest 100 frt ismétlés és* téo pedig 200 írtig terjedhető pénsbuaág g.l büntettetnek . ¦ ¦ í i ü
Z.-Egersaeg, 1882. jul. 31-éo.
SVASTITS BENÓ s. k.
ili L púi.*)
Törvénykezés köréből.
BUnügyitárgyala*okj*0*4k* a zato-sosr négi Jktr. tfrWny*s4k«él. 1882. ivi uguistu 3-én. ad. 1136. B/82. Sa. 1. Ssokoíi Já-coi gondatlanságáéi okoeott selyoe testi (ér lessel vádol; ellen: ugy b sa végtár -gjaláa.
1390. B/82. Lel. Kanko Bálint bauli okozott-soJyoa testi sértéssel vádolt alitai Ügybe? végtárgyalas.
2153. r5/82. Lefr Huber *rsréi gyil-kowággal vádolt ellesi ügyben 3-ad bir. iikinbtéá.
Augusztus 16 áa. 290. B/82. Ss. 1. Németh Sági tói bály és társai csalással vádoltak alleo: ügy ben végtárgyalá*.
S13. B/82 Sz. L Molnár Duhaj János ás társai lopással vádollak elleni Ügy fen véglárgyalás. »
Augusatue 17-én.
1391. fi/82. Sa L Lehár rgtasg. fie-rendise Mátyás és társai súlyos testi sér léssel vádoltak elleni Ügyben végtár-gyslás.
1592. B/82. Ss. !. Burkus János likkassvtáasal vádolt elleni Ügyben 2-oc Dir. ilhirdelés.
1795. B/82. Ss. I. Szálai Látató és társai halált okozott súlyos testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben 2-od bír. ilhirdelés.
1833. B/82, Ss. 1 Lorroxcsecz Kárálj és társai lopás- ée orgazdasággal vádoltak elleni Ügyheo 3 ad bir. ithirdetée. Angustiai 23-án.
1424. B/82. Se, i. Csók István lo! páatal vádolt elleni Ügyben végiár-gyeiét.
1441. B/82. Ss. 1. Gaza; és társa lopással vádoltak elleni Ügyben végtár-gyaláa.
1463. B/82. Ss. 1. Koama József iupáasaí vádolt elleni ügyben.
1566. B/82. Sz. I. Eisscob Kovács János lopással vádolt ellesi Ügyben vég-tárgyalás.
Augurato» 24*én.
1611. B/82. Ss. 1. Danim Albert ¦alycst testi séri««sei vádolt alleni agybea 3-ad bir. .\'hirdetés.
1278. B/82. Sa. 1. Horváth János és társai lopással vádollak ellen: ügy bar v ég tá r gy aléa.
USI. B/82. Se. 1. Horváth Vendei s tara* lopással vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás.
154?. B/82. Ss. I. Sípot József és
társa hatóság elleni errtssafcktl vádoltak elleni Ügyben megtárgyalás,
166$ B/82. Sa. 1. Lapát Ferenc* és társa lopással vádoltak elleni ügy bea 2 od bir. ithirdetée.
1694. B/82. Se. 1. Pap Bódis János hatáság elleni eróatakkal vádoltak elise: Ügyben 2 od bir. itfairdotée.-. i . -
1700. B/82. Sa. 1. Takáca Gőzök György és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithirdetés.
1732. B/82. Ss. 1. Stefáu Antal és társa sikkasztás- és okirat hamisítással vádoltak elleni Ügyben 2-od bir. ítbir de és.
1921, B/82. Sí- LJtaxvalics János súlyos t. sértéssel vádolt alleni ügyben 3-ad bir ilhlrdettóa.
2006 B/82. Ss. 1. Molnár István súlyos tasti sértéssé; vádolt sileni ügyben 2 od bir. itlurdeiétv. l <i\' \' 1 ;i
2066. B/82. Ss. 1. Varga Vinose lopással vádolt elleni ügyben 2 od bír. ithirdetés.
Augusztus 30 án. 1566. B/82. Ss. I. Horváth János lopással vádoltak elioni ügyben véglár-gyalás.
1601. B/82. Ss. 1. Lacci István, hatóság elleni erőszakkal vádolt elleni Ügyben végtárgyaláa
1908. B/82. Let Móricz Lássic lopással vádolt elleni Ügyben vógtár-gyalus.
1924. B/82. Let. Pass Karoly lo-pacasi vádolt elleni ügy vsa v ég tárgy a 1 Aagoattaa .31 én. 1677: B/82. Ss. i. Horváth Láatió súlyos testi sértéssel vádolt ellent ügyben végtárgyalás.
1699. B/82.\' Sz. t. Szőke Pál ás társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni Ügyben 3 ad bir. ithirdetée
— ilOSZter FÜISp a várpalotai \'vé-rengtŐ rablógyilkos sem bestéltet mostaniban mayáról. Eüít he 29-én asállitnt tát Illeván. Nehéx vasba volt verve, — keséi és lábai egymáshoz toltak Ián oaolva ngy, hogy keséit nem emelhette derekánál telje\'.b. Várpalotára értés a vonat, a gyilkos észrevehetőieg otsserezsent. Hat órá tájt ért Fehérvárra a gyilkos t ssál-litó vonat Többen voltak ieien as indóhás-nál, látni akarván a gyilkost, a jelenvolt rendőrkapitány asnuben elfüggönyözte a vaggoo ablakait t a kíváncsiak mitsem Üthettek. 31-és-érkeutéb ¦illavara, hol öröiirc bezárui: a börtő;. vaaajtaja a go notztevó mfigfttt.-
- A királyné kalapja, Nem rég fehséges asssony a kiráAdolásra, .mer.t
ígeo meleg volt, esak napernjőt vitt; magával, s a>kaÍapoi teljesest feleslegesnek tartotta. Ar isahli fordónőreadégei, Ő felsége e kirindalása utác,\'niiad utánozták a királyáét ét ngy a reggeli, mint az esti sétáknál egyikök sosniöUött..kalttpot. Mait vasárnap a diva\\Qt.tovább vitték i még s templomba ia. haj«LtafLvel jelentek meg. A be nem avatott ec*berek csodáik ostak as elegáaa \'vflág-ily ktŰÜnfa magstvieeleléa, a divaíárasnők\' pedig két ségbeestek, bogy asaj divat minden, keresőtöket megbépit)s- :A királyoébos eljutott az uj divat jhire s ő felsége mosolyogva modta.hogy ilyen nagy njitásra, divatároanőket meg bak taté divatra épen nem gondolt A kalap nélkül való ntjinak egy szaru története, nogv L. vendéglőben, hol a kirándulás alkalmival" friasitőt élvestek, a királyné asalma kalapját egy mérges eh saákmnáyul ejtetve és ugy ossaessakgatta, bogy ő felsége aztán hajadonfővel volt kénytelen tovább folytatni stját.
BiatOÉ szer a szeplők eiieiL. X.
városbas a kanáltaparton sétált .egy fiatal hivatalnok. Egy caendes, árnyas Ingaa előtt egy-egy fátyolos hölgy )5it véle ssembe kesében faigacekAval. A hölgy megállt és aggódó pUiaa\'-iesaJ, furkésső szemmel uéste. Ugy látatott azonban, bogy a azemle megelégedésre vezetett, mert a másik pilanatbas kitárja ku.-ja.rt az ágacskát feje kőiül csófáita.a aztán ije keblére dőlt és mindkét arczáját msoősókolta. Es még fel sem ocsúdott bámulatából, nttdŐL t\' hölgy- fellebbenti
ilei
•) MldSn ezen korren-lelotst, tiSlÖ-termelái megótáaára, oasel borásaatnnk biatositára iráaymott aatezasi inssskeaí «t k»-anljak és oItssc. közÖnséBünk taites final-mtb* ajáljok, aosannetOnket fejaaank ki a minden jöárt bnaojó erélyes aÜSpSnnnknak, kérve, hogy *m u-t. azzerata! tett-totaaydás*-sek a koröakintf icoalésáne! a s«51S -gaádatat aersyn gUtai niveakedjék. L*f onkxt káUsge »so tóaiáljak a közlésre.
. S«rk.
lopással vádolt elleni ügyben ithirdetés.
1756. B/82. Ss. 1. Koráos JéWf lopással vádolt ellesi Ügyben 3-ad bir, ithirctWtes \'.
1831. B/ö2. Stf }. /Varga Bigd Ist-vác solyos test; oértracci vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ithirdetée.
1805. B/82.\' Ss. I. Ssabó György és tiria lopással vádul tac elleni Ügyben 3-ad b:r. ithirdetés
1923. B/82. Ss. I. Weías Samu és társai súlyos tenti sértess l vádoltak ellent Ügyben 3-sd bir. ithirdetés.
1993. B/82. Ss. I. Kertési Fili Jó ssef és táraa halált okosott súlyos \'nett sértéssel vádollak elleni Ügyben 3-ad bír\' ithirdetés.
2045. B/82. Ss. I. Ssabó Anna ésrj társa csalással vádo\'ttak ellőni ügyben\' 3-ad bir. ithirdetés.
2083 B/82 Ss. 1. Horváth Jé»sel és társai lopással vádoltak elleni ügyben 0-Í.C bir- irhird«téL.
2086. B/82. Ut. Z^hú JÓsaef és társai íopáe illetve orgaadasággal vádol* Ltak elleni ügyben végtárgyaláa.
2-EgeraVeéen,,l882.LaÜg. 1-éa.
MUZSIK KÁLMÁN
iroda íaa-pld.
As a remegő hang, az elpirnló srcs láttára megtudta Irén", hogy balesete e üaUl embernek igázás sagy fájdalmat okosott velns.
Köseledésének neszére a férfi eléje állott s ekkor besdődótt köstük a dulakor dás. — -
Kkoaben egy padra értek.
(Folytatása köretkesik.)
— Iskolalátogatás- Főtisztei esdő Molnár Antal es per espi é bános or Perlakrét a \'égrádi felek eteti 8 osstályu vegyes, de kftteo UB\'erembea eiheiytzeU tanalók eiőmaneteióröi óhajtván megy őaódni : folyó évi július hé I-én déiután 2 órakor a hely beh lel kese Gedé Mátyás or továbbá egy pécsi és két kaniaaai taniió (vendegek) kiaéretében H6ieg«c vizsgái a twt tartott A viasgálat megkezdése előtt figyelmeztette a -tanulókat, hogy bsasaoa polgáraivá osak agy válhatnak c hasasakéba ssellemi kínosét aseresnek önmaguknak : továbbá felemlítette, hogy ha kilépnek le életbe akkor is iparkodjanak Önmagukat szellemileg művelni 1 — Esatáo a fin 2—6 oaatályu tanainkkal ngy - kit- — mmt a reális! tantárgyakból niégkesdette a vizagálslot. Megelégedését tejette kj ason feleletek felett, melyeket a tányitvanyok-tél hallott 1 -\'Taaitöjuk : -\'Horváth János ; innetlátogaUitttm a 2—6 osJrtályi\'leány iskolában, hol á vár^kosasoo felfil felmutatott eredmény Moagvy Mari ku asssony nagyon tapintatos paedagogiai ée didacticai ismerete, kitartó, szorgalma, lankadatlan ügybuzgaimá-ói \'est tanusá-got-Nerc ott, hol ínyelven tanit a\'tanító;
egyik legény anyja egy bizonyos alkalomra két ladet akart megtömni. A két legény ellopta a ludakat másnap reggel, s megkínálták vele a zsidót A isidónak is éppen kapóra jöttek, mert két hét mnlva ünaepje less Magvasai 70 kron. — Eljött a zsidói: onnepe, mely alkalomra a ludak meg voltak már ssépen hirva. Felkel as asssony, hogy elvigye a ludakat a eekterhes. Vájl A ládáknak sa híre se hamva, eltűntek az ólból. Este felé találkozik a szidó a kél iegénynye! s kérdi: „Nem t: loptátok el a lodjei-matt\' — „De hogy nem — volt a »á-laas. — A ludak aityám-é voltak. Nekünk sem árt a kövér lad pecsenye. Ha magának nem tetasik pereljen be.* Rá-tzedték a csalót:
— A magyar orTOSOk- és terméssé l-víaagálók augoastas 30—27 ig Debre-exehben tartják meg hnasonkettedik vánnnrgyÜlésüket. Beiratkoani lehet e hó 20-wói kezdve as egész gyűlés tartama alatt. A tegaági díj ssomélyenaint 6 torint. A vándorgyűlés tagja miadeuki iehe*., a ki aa. orvosi, terméssel- és rokontudományokat-műveli vagy kedveik A gyűlés befejezése dián a társaság Hortu-
1731. B/82. Sz. I iáop^nfl Jlirr ^yyj.-, -0r«lu-egy- gyö»crniesnyka*M; al vádolt ellen, ügyben 2 od btr. ki trcUr*!}^ pirulás kost e
. a rigy&czi buesu.
1881. jnliu* 30 Ttgau sljnk minden étben á rigyioí asant bocant
aautáa fájdaloouaal Vesszük t-1« a — bs- sW.
Kart ttjdalma- a« elválás áttol a mi élvvzet . -8 Uten túrija, erj *v malva s*it hóikat a vegeset-
Bármit boasoa, váltok ríatsak ¦ E napről as emléket EoL7 s»i láttok varázs szinb«n á ksévest. jót es asépet.
Itt rsa legjobb, legkedvesebb ^ Bájos, ifje hasi nff. Gjoaj-őrc kjs leányával. Még aok boeW éíjeti * \'
üst
tüboly ttttoh.
Uolyi, megyei és vegyes hírek,
— A Polgári egyletlek a főuiosárá>
eaö épülete ée fvmdats jui. 29-én tízezer lis foríaton eladatoti,bogy a másik atonáo aa ajépítkosés megkeadessék. A juj. 30 án tartott kösgjülét as tUadáal nesn hagyta helysen-tigy atervbdl Isten tadja mi less?
— Folyó évi jelius hÓ 14-ére virra-dór.a. N&gy-KaclEoár., magyar atossi Ukós Fisóhel Jóseeibe* gyilkoiiai azándékbót erőesakka) kétszer betörtek, svnrnnoaórö hogy a nevezeti nem volt hon ; mert gy!1 k-iió szerszámaikkal ás illeifiu kivégezik. A betvi-őt csen kifejeséssol éltek: a^^g\' akarlak nézni a majáját6! A betörők ís mereieaek- A f<--ljuleniéa megtörtént és hisszük, bogy érdemlett bünteiéeüket einyereodtk. (Ulólnfoeaa ériesültüolt rendőrségnél, hogy c bir valótlan )
"—. A világ legerősebb embere.
Bőhlíg Ernő. oew-yi.rki erőművész mutatta be oéh\'ány nappal ezelőtt bámulatot keltő erómflvésseti produktióit a hely beü torna-egylet kertjében. A számos mindkét nembeli intelligens közönség, élénk tspeokka! tüntette ki a művészt, ki 76, 100 és 155 fontos kéklőkkel ritka elegáncsáávaloly > netós gyakorlatokat végsett, a milyeneket a jeles volt világlátott tornászok még senkitől sem láttak. Július hó 2-rr- a királyné és udvara előtt produkálta aeagsft, a mely alkalommal a többi kösd*\' paszta tenyereivel hasánál fogva fclcu;..;. egy jél mogoött paripát. Mint 6 naaga mondja, e*rendkívüli erejét a folytonos gyek ori ess .ik koezöeheti.
tsavakat-tördilte: .Gondoljon \'.róli mit ekasj én sem lőhettem másképen." Aaifjufásykz Tálassal egy kösyvecs-két has "lei zsebé bő., fel ny ítja a e- asa kasára mutat: »A rokonssenv könyvéből." —\'Abban pedig e szavak valának irva: "Gialhatlan sser aeseplő ellen, Men] egy délelőtt a viz mentében, saótlao. kesédben ngc faággal, a as első ifjút a kivel talelknsol ét, neked megteissik, csó kold meg, njég pedig minid a két arcsát miközben a|é ágat vesd jnagad mögé.1 Ai ifja ember csodálkozik a bájos babonás leányka felelt; karjáCnyújtja s elvezeti a halysal, a hol a sseplőket el lehet VABeites>i. Mássap mint kérő állitolt be atyja hisáhus s cíakhamir boldog jegyesek lettek
-| A Magyar tűzoltóknak f- hó 11-én ZalaegersseKen- ^tartandó, ünne pél-etkr: cgybskötöttiorsságos kösgyŰ-léaeo, mint értetűlünk^ fehérmegye tü-zoltéegyesületeij közül": iá többen fogják ci. gukst képviseltetni. A lovasberéay\' jönkéuytes \'.űsolté-egyjei résséről 10 tag tog a gyűlésen résat r<^Cni, ezek kösÖti gróf Csiráky Béla főparancsnok.
— A Világ vég*. Pfoktor, ámen kai jó hírnévnek örvendő stíl Isgáas, világ végét 1897. \'esztendőre jósolj: Sserinte aa 1793-ban és a mait évben megjelent üstökös pályája már annyira össeaaOkölt, hogy 1897 ben, as üstökös 30 millió (mérföld hosszú farka a napra okik. L» által pedig mnjd oly hóeég ke-leik axik, bogy a földön minden emberaeuk-kivétel nélkül ei kell veszni. Mi azt hittük, bogy a híres amerikai profeaaaor jövendölésének teljesedéséi nyugodt szívvel várhatjak. 1 "¦
— Tragikus eset Kssfmass j. pécsi aranyműves már hónapok óta a hason kívül töltötte as éjjeleket, sem törődve fiatal nejével és csecsemő gyermekével. A ssegéuy sassong folytoo szomorkodó ti. Hétfőn délelőtt egy forintot köloaöozött ki egyik ssomaaédnéjától, azután a lávirö-hivatalba ment és táviratozott Na^y-Váradon laké atyjának.A ssomssé-dok egéasdélelőUbelloitákakis gyermek sírását, de süliek semmi fontosságot nnm \'.uUjdoniuntak, és csakis délután, a mikor a sírás már lom pán hangzott, néselt be as egyik stomsseossssony a esobába. At ágyon felöltözve, arcsát a párnákba temetve, feküdt a fiatal asszony^alatta pedig a gyermek. A csecsemő vérrel volt eubohtve, anyjának véréveh A asecunceét lan assso&y ugyanis egy késtel, mely még beüt volt « sebben, agytínsamta \'magit ée haldokolva burait, gyermekére. Ekkor vetődött basa férj"; 5e s. rémületes látvány -y.ói ..mint-ag; óröit. rtltutott, s atóta eltűnt, a szerencsétlen aassocj Potlovtky •sgy vársdi resöatonek a leánya ét akkor szeretett férjébe, mikor es, atyjánál dol gosott.
kiiDsru. ha cst-k ugy nyelve: beszé. s. taoit- [ bágyrt. ét nébány telsO^magyarorsság vány: akkor is elég Ügyességet mutat\'fel, 1 fürdőbe rándul.
midőn a\'magyar nyelvheni jár:*aságak ! — A Danába balt, mult hó 2l-én
deeék vesetőjük tapintatos ,és helyes éljá ] á domborui állomásnál egy somogyi 1" ráaánakbiíűnyttákitmaiátják fel.Mindaa, | \' melyet tapasztaltunk, köskedvelteégü GadtS Mátyás, plébános ur érdemeinek talajdóattbEtÓ; mert szeretetével, meleg értésével oda tad hatni, hogy at igea tíattelt tani\'ó arak páratlan buzgalommal teljesítik kötetottégűket. Mindnyájakat áldja meg aa Egek Ura t fi. L.
— Egy sxerkenstó üngyükosaági
kieér-jstí.KiJ.vásE ?.«.;."- =Sv.cn\'.ei. üjrlap" S^erkeazl3)e tegnap\' reggel a góshajóaáai tárta lat egyik usaáijbajójáról a visbé üg-Q\'.l. de sikerült Őt kimenteni. AUapola azonban aggaritó. öngyilkoesága okául as mondják, hogy lapja hanyatlása miatt keaeredett el.
KülÓQÖS tünsmény a Dunában. A*s ajpesii Duna-ág kóselében lakók tegnap délután 4 óra íeU különös tüneménynek voliak saemtanuk As eulitett időben ugyanis a parttól mintegy két ölnyire és körülbelül három négyszögméternyi területen a Duna. i-íec egysserre erősen bugy-\'uurékoltii kezdett, mislatt oly aaj volt hallható, mintha a viz forrott volna. Asu-tán a bogyogás birtsrtf.p eimut: st &sna a helyen a víz feisstse ugy kezdett haliam xeni, mintha ott aí. tta a talaj beaüppedt volna, ntáoa astán egysserre torony m<agaa hullám osapolt feí, s a via örvényleni kezdett. Kajcsdk Antal kösaégi munkás ki a ker.előjároaág által földmuakálatok teljes: tétére volt oda kiküldve, ki *ánosiságböl társával ladikba Üh és a tünemény helyér* eveseit, iU kötelnt kötött dereks köré és* visbe bocsátkosott Midőn rövid ÁÍ e.i&ií fölasiore került, előadta, hogy ason a helyes a talaj be van süppedve éa e rtppedesból oly erős áramlat jös, hogy sem birtkoselébac maradni. Körül pedig több kisebb-nagyobb lyak van. Valoesinü, hogy azon a helyen egy vagy több aj forrás keletkezet\'..
— Megmérgezett folyó. A „Balti BTore Item" július 15-kí ssáma jelenii bogy Filadelfiáben nagy izgalom uralkodó egy fel a tta különös ét titokzatos miatt. A Schsylkill foiyó vas — e folyó és a Delaverj kost fekszik tudalevőleg FiUdehia — egyszerre csak sötétzöld ssinü lett és felületén ci|!ió meg millió döglött halat bosott, meiTck"pestisas bűzt terjeti teuek. A vísíűgyek mérnöke aa^ vélí, hogy a via kénsav által mérgeziotelt meg, mely kénsav as- abbsbagyott kötsénhá-nyákból tsármaaik. Egy másik lap ase> riot a rn mergeneee régi résaknák által törlési, a melyekből e. husamoeb idő óta ott összegyűlt posványos ris valahogy a toiyoba utat tÖrf, magának Ez a feltevés latsaik inkább valószínűnek. A baj sgy látásik csak néhány napig tartott, a mely idő alati a város vízhiányban eaenvedett.
— Tesseít .kortya. biri«|len való
megjelenése ejtette\' rémület! e Tófű (Baranyám.) község Ukósait jutlak-30. az eeti órákban, mikor a pátstorok basafelé terelték a nyájakat A asomseéd íalaból jőtL Bess. ladt egy udvarba, megmart egy juhot, onnét a nép által kiütve, megmart as ntosáa egy gyermeket^ kinek rikoltásáraöesseosődült a nép, de a kutya bántatlanni folytatta Útját a megmart még vagy két katyát. Végre sikerült egy jól irányzott lövéssel leteritni. Sokan a gyermek anyját azzal vigasztalják, hogy a kutya, mivel elsíkoltotta magát mikor a lövést kapta, nem volt veszett. Egy pár nap múlva megtudjuk, mert az erősen megmart kutyákon ki fog ülni a be-í«g»«*
— liassedett csaló. Hidason (Baranyám.) egy-két páresstiegéhy rendesen ellátta at Btcsájiikhan lakó zsidót lopott Indákkal. A zsidó előre megalkudott, ve-lök, hogy mennyit ad egy ludórt. Egy alkalommal kiaikfedt* párját 1 írtért.
éves legény, ki a paksi aratókarssállí-totta\' hasa t ussó iováról leesvén, a viz alá merült i többé fel sem jött. Egy ott ¦i béres, ki mint jő ussó ismeretes, azon a helyen, hol a azereuosétlen alá merült, lebakuit s ss él«tnélküli testet felssinre husit. A hulla másnap Faddcn eltemet tatett.
— Pénteken délntan nagy felhó-
ssakadás volt Ssegszárdon. A hegyekről borsasstó erővel omló ár megtöltötte a sedpetakoi, o lenn assent János hid alatt tulcsapolt a parton a a saenyes hullámuk majd at egéss alsó vároarétst elaraastot-ták. A Iskoeok a padliari hortuiolkodiak, stámOS hát ablakain becsapott a viz. A gyep mester lakását is elöatötte s as udvaron megkötve levő 15—L0 kutyát megfu-lasstotta, valamint két rókskölyke: is, melyek szintén ott voItsk.-A vízár el-mnlts után nagy közősrég m?ut nézni az okosolt pusstitisi..
— A fiatal férjek flgyeltaébc-
Nem rég tortént. ne_o ic metsse tőlünk, hogy egy fiatal uri ember oltárho. vetette kedves m e ¦ a y. *.s s t o n y á t a — bájoe Elzát — Történt asonban, hogy as ifjú férj megbetegedett ^ és betegsége fürdüre atazni késztette. MidŐn uíiudait, ozivéro kötötte kedves x, kis feleségének, hogy el ne feledje: A kis | menyecske méiyen megindulva elöveite .1 skenőjét — ée a. végére — csomót L kötött.
Halmi éa a medvebőr. Nagy váradról irják lapunknak, hogy Halmi Fe a renos, a nemseti atínhás kitűnő művésze, . .Liliomfi\'-bsn baosotott el a nagyváradi \'* kösöntégtől. Utolsó fellépte ntán barátai egy óríáai és gasdsgon kidolgozott medve- B bőrrel ajándékosták meg, egyttersmind I Imondváa a medvebőr tőrténetétis, m&iy . méltó, hogy föleáevenitték. Belényes tá- i jékán a mult évben elment egyedül vs- | dászni egy Pap Vaazílie nevü oláh U- I gény, kösönségea flintávzl, melylyei ast hitték, egy jóravaló nyulat sem lő meg. jj As oláh legénynuk szercscséje volt, mert , amint a sürü urdC mélyébe ért, hatalmas . maotkó i* két kis bocs karüit elé. A va- § dtas rálőtt a medrére a ugy fejáu találta, bogy azonnal felfordult. Must azonban =>eg voil akadva, mert -a .medvét el nem vihette, segélyt sem hozhatott mert fél oap járásra kellett volna menüid, a azalatt ki tudja, mi történik. Hozta még nemcsak s. m-dvét, de a két bocsot is szerette N
olna megszerezni. Neki állott bicskájával s megnyúzta a hatalmas állatol, a , bőrét magára hutta l sgy hagyta el Vl erdőt. Mikor jó messzire ért, látta., hogy a két bocs teljes buzgósággal követi vélt Ü anyját, mlg végre egésaen beértek a fa- d At emberek először ré-nüldözni | kudtek, jajgattak, futottak a vészedéi- ^ mes állatok elől, AÍg nem as oláh fic*or I ordítozni kesdetl, hogy meg ne lójjék, 2 mert astán hiába hozta magával a két | kit fiók medvét. A fnla középé = aztán t mikor a bocsvkat kötélre kerítették a I legény levetette magáről ss oroszlán ir vagyis medvebőrt, s kitűnt maga v..ló- I ságában a hős vadász. A falu népe c.-.:.k . esutátt tört ki őronsrivslgáaba s szinte ^ megkosaorusta a tiszteletbeli anyamed-vet. Est a bőrt dolgoztatták ki a JÓ bará- ^ tok s ajándékozták meg vele Hnlmít, ki 1 mint vendégszereplése kedves emlékét ^ hozta magával szülőföldjéről a fítáro.-b ..
— Egy SZÍTÓE élet. Az első fran | czia forradalom nlkalmával, midőn as aogotók által megstállva tartott TouIod | városát beverték a\'kötntrsaeágiak, ösese- b fogdoetak^.egy csomó királypárti lakost s tömegbe állítva őket, ksrttcslövejsekkel ^ tteritették le valamenny\'ít Midőn már Q mindenki földön hevert, megszólalt sgy
otárral elégitetle ki a legényeket, mond\' rán : ,b» nem Wts^..pqrj^)tííSÁ_QLÍ4 —
Elbosták a ládákat, . d* a stidó atytfi, J^ang: „-ki még életben van kötűletek, | vonakodott kiütatni a Eorest t 70braj- fas kelljen . föl,, -ásóknak a kőatarsas^g .
megkegyelmee ! Többen felkeltek. Ekkor | \\mW> Irrr osztály rjtjbanj a aaerüucsáUt^
A legények szót las al tivostak. — Asioekre és élői, halottat ossae-víasaa srm
HUSZONEGYEDIK EYTOLYA.JÍ
ZALAI tuAkl- "
uk, vágtak, mig minden el nem ;.
Leszállt u éj ét ;. -:_ gjiaslepelisl boriti el a oflp eseményeinek borzadály aiL A mésráriás térét örökkel fogatták körül. Késó-éjjel mély sóhajtás vegyült e halál-, birodalmijuk ~éma caendjébe es a százak vére által átázott talajról e^y él* Tény emelkedett fel ¦ láotorogva tovább ba ladt. Egyszerre „állj, ki vagy* kiáltáz tartja vissza. ,Lgy vagyok a ma kivégzett szecencsetleaek közéi! ölj meg kertek, mert iszonyúan Bseovedek\'I »flogyony. hiszen én katooa vagyon óa nem hóhér!, ,Ölj meg! Lá-td szét vagyok zúzva és: honin szenvedesse! Összekötött ktnoe halál vár reám külömben.* Az őr meg nézle a tántorgó *gyVöf»-httcaj hogy teje szét van zúzva ós vagy tiz sebből vérzik, megadta neki a kegyelemdöfést s mellébe mártotta s-urtrayát. Másnap a-i sírások egyike még -\'létbe ¦ találván a szerencsétlent, magához vitte ápolás végett e a gondos ápolás alatt meggyógyult. A szerencsétlen XVI-ik La;oso&k egy tengeréez tÍBzlje volt. név szerint: de j Launoy.
— Zala-Szent Gróthon ang. 1-éa *. ?emrf\'g alakúit tüzoltó-egylet.jSzerhá-zának alapkőletétele nagy Ünnepélyességgel ment végbe. Az egylet valamennyi alapító, pártoló és működő tagjai kettős rendekben trombita szó mellett a helyb. rom ksth. templomba indultak, s hol is az ünnepélyes, „veni Bandi" meghallgatása atán ugyanazon rendben az építendő nzerház elé sorakoztak Gyenge a tollam, bogy leírhassam mindazt, — mi moat az ünnepélyes hangulatú.— nagyszámú közönség szemei . előtt tortéo t„ "Perénj i Antal derék káplánunk sz egylet elnöke éken és megható pzsvakbaű ecseteié az egylet megalakulásának phásisaiL örömtői Bagársó arczczal, könytelt szemekkel hirdeté az egylet, jóltevőinek névsorát, buzditá a müködŐ tagokat önfeláldozó közreműködésre. E remek beszéd után pergamentre irt városunk.rövid vázlata, valamint az egylet jóltevóicek s működő tagjainak névsora felolvastatott, minek megtörténte után az emlékirat egy bádog-
azslencsébe sáratott és as alapkőbe a jL venflő saosadok réssére — tétetett. As üonjepély végeste után a -itüzottó-egylet főparanosookunk . HoÜy József, vendég-sser^ő Jiáaába gyülS«sss«í hogy az egy akóbói álló bort .faurant. magoine* áldomást az egylet fel virágossá aórt meg-I igyak. — És főparancsnokunk -akaratja \'megtörtént I i -
«¦ Rövid iilrek.
Vaj Dezső gróf 25 éves korában
öngyilkosságot követett el EgerbeD. — SegegTárott. jul. 3-i-ée megünnepelték i Perófi áandor halálánajc évfordulóját. —
Brankovics György aj temesvári püspök ma tartja bevonulását Temesvárott.
— Az atbJ etikai klub által rendesett dunai versenyaazáe ma délut. veszi kezdetét. — Sopron város kapitányi hivatalában az iktatókönyv németül vesét- j tetik, az idésések íe németül szerkesztet- ; nek. — Perlaty Dániel orsságosan ismert irodslompártoló meghalt Győrött 52 éves koráb«o. -- 650 méter magss-
. ból esett le Parisban ké; ember \' anélkül, I hogy megsérüllek volna. — A trieszti kiállítás palotájának zászlaját ellopták as irredentisták s elégették. — Az Írre dentlst&k enopUk a kiállítás so-BJegy-nyeremÓDy«it. — Petárda-bombát dobtak Triesztben egy ablakból a fáklyás menet közé, mely szétpattanva l embert megölt. 10-et megsebesített. — Megörült mert czifrs ólmos botia veszett el egy kun-szt.-miklÓBi 15 éves bojtargy^rek.
— Zola Emil „A nők szerencséje\' cz. ragényl ic., a mely nem lesz frivol. -
írod a Hun. — A „Magyar Regenycsamok0 füzete most hagyta el a sajtót a ez alkalmat ismét felhasználjak, hogy figyelmébe ajánljak é valóban meleg pártolásra méltó folyóiratot t, olvasóinak, me>\\f három érdekfeszítő regényt, e mellet; tehetségesebb) költőinktől egy-egy csinos költeményt ét ismerériéTj^z^\'éf¦bnmo-roB apróságokst hoz. A foiyóirst 2Va -ˇen elegáns kiállításban heti fűzetekben jele- , nik m« g s e mellett párállana! olvasó. E1Ő
fizetési ár* egész "évre 6 frt, félévre 3 frt. Egy füzet csak 12 kr. E-ÖLzBtési péntek Aigner.Lajos budapesti könyvkereskedő nrhos, mintjkiadóboz vsgy Wílckcn* és Waidl nyomdájába (koronsh\'eroseg uicsa 3. sz. ) ifitézendók. — E fűzet Jártaimé „Örvénp a révben\' eredeti regény G BŰttner Júliától, — Az emészti kjaitély Kenderesy Mibálytól. íauatia Júlia fran-csia elbesséiós s Mozaik ősim alatt ismeretterjesztő és humoriííikus apróságok.
— „TMárnnpl Újság* július 30Ü ssáms Követkenó tsrtaiommal jelent meg: Arabi pasa. — St. Clond. (1882. márcsi-us 15.) Kölleraény.-Cjvwi Bááiöi. — Egyiptom a pusztulás előtt, - A csigák életéből. Hasai Gnláté. — Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Psyn Jakab. —ftetye-záti fajpvadász. Kélhi Lajostól. — Egyveleg. — Vetter alláboroagy. — Inznrgens-nóta. Krócsy Miklóstól. — Hogyan írjak ss óroez neveket? Csopey Lisslótói. — Alexandria bombázása. — Irodalom ós művészet — Közratózetek ós egyletek.
— Egyház és iskola. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondsnivaló.
— Sakkjáték. — Heti naptár. Képek: Arabi ós csapatai. — Alexandria bombázása. — Egy fedél alatt. — Fajvabáss a Begyczáton. — Vetter altábornagy, — Alexandriából: 1. Mekti malmo, 2. Védelmi készületek s vízvezetéknél. 3. Telefon:\'a .Heliton0 hajón.
— A ^ogtndományl Közlöny*\' 30-ik aiáma a következő tartalommal jelent meg: A sajtótörvény revíziójának szükségéről. Dárdai Sándor országyülésí képviselőtől. — A magysr ügyvédség reformjához, Dr. Dell\' Ad a mi Rezső budapesti ügy vedtől. — A magyar általános magánjogi tírvéflykötfyv terveseté-,- Dr. Jelűnek Arthur budapesti ügyvédtől. — A külön közvetítő intézetek kérdésébe* Szabó József lipótvári kir. kerületi börtön igssga tó tői. — Törvénykesési Szemle: A budapesti kir. Ítélőtábla gyakorlatából I. EC-tői. — A végrehsjtási törvény 158. §-ához. — r — ó-tói és Teleaőky Istvántól. Melléklet: Curiaí Határosatok. — A javító intésetek réssére tervezett slap-
pJogtud
\'indokolása. . -^KrJönfóréY. ná^yi Közlöny\' előfizetési ár
 vastrtJ u] menetrend.
félévre 6 irt, évnegyedre 3 °&La2 -
"!1.—"Ugyancsak a FranUinfTársdl kiadóhivaUlában (Budapest, egyetem utcsa i-jk ez.) megrend\'-lhető ,s ,Képe« Néplap* legolcsóbb új ír a u.-2yí-r nép számára, félévre 1 frt, - Ehá:-om hetilap melléklspja » , Világkrónika",képe* he\'i fcöstöny megrendelése ára a ,Vasárnapi Újság", .Politikai Újdonságok* varjy a .Képes Néplap" előfizetői részérő negyed érre 50 kr. — A .Politikai Uj\'dobeaguk* tetemesen bővített gazdasági rovattal ée külön me\'iékietekke] jelen meg.
PapirsBeletek-
A esigioy látta, hoçj a" fsJoxi r*xá asszony pulykái ety jefeajsíán töltik *s éjszakát Élhaiározá, hogy csnpa kegyeîetW! Ii ms$-áévá ....... egy — kettSt. Felmászik s Eára,
azonban letörik ai lg s a móré \' leesik. * Az álmokból felvert pulykák elkezdenek kiabálni, mire as oíSsietett háziasszony elkesdi őket hivoyatoii .potty-potty-potty!" — Pötty ám — dOrmögé a esigány — s P«<l\'g jó magasriSl
„síi a bajor?" — kírdé egykor vsiakt .EtejTTel egy iörSs-borlú, site orj horád sör* — mit s. viiaia.
b) Barcs-Be\' ojsehy
Bí s) Bpest-U
PragerkofL j S é. 5 p.-LS 6. «P. Id.a.1
SJlOó. Süp.jlu ó.50p.|s*í.i-gy y S.fi 6. 31 p. i 4 Ú.57 pJregîTz; \' y
(V.
¦o
b) Pragerk>-j| : "í l Bpeit. 1 lé ó. 5& p. ¦ 6 i, 8 p- Iregi gy
2. íl 1 6. 14 p. : í ó 6 p. 3d.n-i
3. U Ó. 10 p 11 ?.36 p^iéjj i v.v< A.t->,P>) i .... 1 ¦¦!, 1,
HiTatalos píaczl árak.
A.-Laai«án 1882. zagisztas %4a. 100 kilogrsjzimiávai ssántitva. Busa 9-50—10.— Rozs 8.50.-7.—
Árpa6.50—Î.-Zab--6.W). — Kukorirsz
8.80--¦— Burgonya 3.----.— .Ris* 33.—
8.80. Boxa Dars 28.-.-
Egy kilogramm Arpa kása —.48 Korsó — M Lencse
— 34 Bab —.10 KBI« ká*a —.12. Barista
— 16 Poaáakz —.15 Bavanyn kípoMta—.10 Béps -8, 3izs —32. Buza:Dará 23. W5— Arpz-káss —48. Széna 2 50—.
1 Liter.
Dj bor 12-20. ó bor 24 -48. Pálinka —46 Ecset — 6.
1 Kerti.
Ojfcos 8 — ö bor 14.— 1 Kiió.
Repess clsj -.48 .Stana gjert-s 1.20 íasyti BTerty». —.60 «zsppao —.40 il.-.-50—52 Bgrjuhuí\' 56-60 Sertéshús 56-Ssalpnnt — 80 Dissnúzsir —.96 Harbszsir 1 frt. Karmai — 50 Sú" — 13 Czakor — 5« Bors 1.10 Paprika 80.—90. Vsj —L Vürös bsgymz —lü. Foghagyms —24.
Felelős szerkesztő :
TtrazerketttS: BÍ.SÓCZI BEBX.ÍT.
~pj yil ttár.1
Slsi Hugi uiwiú- fa aatili-Tiz,
(S35rwSSBLSBt BT E lltUes-f.rrti
SALVATOR
vastartalom néihüt. gazdag term xténs\'ivtar-talommal
hmm NatrüöésszMsaraa Litliioiiligí
(0-32843 iiterkéni..pi2i9B liU-rkén!
Upéezl fsrrit Igainatáság Eserjesea. Kapható minden áiványvizkereskedérbec és a lagtobb t^ágysaertárban.
Fírötár: ítóötí i, Birtajesta
¦ *) iá Tuia: alsü ka-sicaef. ívvf. nem villái a üaert
H I R D E T E S E K.
Moll seidlitz - pora
Csak akkor valódi, L*
a minden dotioz csimltpjin s i az ín sokszorosított csízein v
80 ív ót* a legjobb aikerek mellett fennáll mindennemű |y*s»er bstejseoek és esséartésl akadilysk, (mint étváeryhiáGy, bssszoraUs), ver tsfBlis í) srssyflr ellen. EQlönosen oly egyéneknek ajánles, kik ttlL átas>
módot folytsöiak.
Kulsltássk tirvésylitn bUttttetsek.
Egy lepecsételt eredeti doboz ára E frt. o. é,
Cl
A legmegbízhatóbb önsegiiysfi asere a szenvedE Dmberiságnek 1 minden belső ás kQlsS gynllsdásaál, a leglóbU betegsál ellet, mindennemű sebesülések, fej-, fal- éi fogfájás, régi sérvek ás nyilt sebek, rákrekélyek, Qisök, lEemgyollsdás, mindennemű bénolás ss íérfllss stb. ¦tb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
;ranczia borszesz súval.
Hal-májolaj.
KrohnM.es társától Berge ii ben.
(Norvégiában.)
Csen aalmáj isirolaj valameunyi, köiött se egyedüli, mely orvi
Ara egy üvegnek használati utasítással 1 fri. tt.é.
Moll A. gyógyszerész.
Fó s s ií 11 i t a s
es. kir. udvari szállítónál,
Tuchlaulen.
Bées
\'. : - az állsm minden birneves gyógyiscrtárib&n ragy fusser-kcreikedesében. Raktár nélküii helységekben mseánegyének nagyobb cseKrendelésehnél megfelelő árleengedásben részesülnek.
A t. OZ- közocseg kéretik határozottan Hoü-fals késsitmányt rendelni íi csak olyanokat elfogadni, melyek saját .rjegysm is siáirá-omzqsl vannak elláirs.
üUktárak: Kaay-XastzBS. Belui J. gyógysz. Práger Báis gyógysz Kesselfcofer József, Rosenísld Adoli, Roienberg P\'erenat, Strém és Klein — ZsJa-EgerS2*s Ho.lóiy J. E. Hsrozs\'.i Ustl Ferd — Bsms Dornn K ~ Gsákterwy* Ganoz L. (ryóry«seréo«. — Kspasvi- Eabócbay Káhs Kohn J. cyógysz. Th Koeskessr cyógyss. — K*STMOZS Wetü Jí. gyógy-tászsf Ciacsinovi=í lat. gyóiyss. — KeSZOrely Wöasch F. — Urssesá Rátz Ján. - Zásráij lrgslmsshoi gyógysi. aCiWbsch 5. gyogysz Holjnc V. — Sssrofl Mesej And. gyógy ss. - Lsttsys KaJiwodsJ — Kaseavá-rstt Borovic- Ad. - Zsis Esarazeg H0!l0.ty L E. gyógysz. 4B1 «3—*3.
! Hl
3 KÍ\'
3
a1
<
f - i
«li1-"
A ti*
t < a
li
BÜRGEE orvosi
KÁTRÁNY -SZAPPAN A
orvosi tekintélyek tltai sjinlv*,\' a legtöbb suropsi államokban a legnagyob hatással hasztxálUtík
mindennemű bőrkiütések ellen,
kűIönosL-c idalt és lömflrök, rfth, ótvar és élődi kiütések. Qjryszinto veres orr, fagyáig, izzóisb, fej- é< szakáipíkkoiy. BergsT katrasysisspat 40\' faksb-ssyt tartalmai és igen eikülöaitendö a máj forgalomban IívS kitri<iysi*ppar:<iktól A csalások elkerOlése régetí kéressék rilsitosau Bergar kstrány-Bzappana ét Ügyeltessék as ismert védjegyre. ±74 13-24
Makacs bL rezén védéseknél a kátrány-szappan helyett hatássaJ hsssniltáflk
3 S:
BeriBF omí tátrány
ilil
• is li ; s iiíjfls,
: "i * - I < 3 S J| . ő g
i S 1 \' s
I Árverési üiruetés, I
Alulírott föbérnökségi ig&íga-tóság résiéról kózMiTé tétetik, miszerint folyó 1882. évi augusztus hó 28-ín i Lenti, 29 én pedig az also-lendrai gazdasági irodákban a reggeli órákban nyilvános árverés vagy ajádlatlevél utján eöbb rendbeli korcsmák borámlási és baiaszaJ jogok, nagyobb s kisebb területű föld. rét s legelók ugy az arodalmi érdekben i makoltatási s gnbacs szedés] jog haszonbérbe adatnak.
Alsé-Lssdvs, joíins 30 án 1882. Az Alsé-Límrva, Nsmpthi uradalmak fibérnSk-642 i-s ságének jgazgatenga.
és azon esetben, ba ez szükségeltetne, ury kérőitek ossKIs s Bsrser-fSil kátrány kén-szappan, raictfeogy a kQifol.Ü titáázások er-dménytelen ké-iitmények. Mint rryengébb kátrány-siappac meilözéíre mindea
tlBzti%tlansts.g a "ccr c 2=.,
bör- és fejkffStések gyermMcesmé!, -valaaint eddig elérhetetlen népitó Btozidál és flrM<czsysss mindennapi használat** siolgál
BERSER GLYCER1M KATRAHY-SZAPPAN A,
inelj 35", Glywrint urt.lmai ís finomin tid inatosit.l.
ffl&~ Xinden fajtának darabja 35 kr. utasítással eirjíin. 1SZ FteütiUét MEU G sySjysieresiot! TROPPABU Rakttrak i Kére-PRÁGER BÉLA és BELÜ8 JÓZBEF gy^gTuoré.ieknél.
Kst ,,
Hbssv** Messzelátó.\'
Legújabb optikai zseb-eszköz utazóknak, begy- e» falusi lakosoknak stb. ;. , ;
Matat 3 —4 óra távolaágt-s
EieD újonnan feHaiil: m^aaaeiátk3 2 optik&i ííDCse-üvegboi ?11, maly minden ulatdwaae-rinti botra 8tb. raegerfaithetó áa aokkal na-
. gypbb.b&taaaal bír, mint a tábori távcsövek, aiert ia esek aitaiá-noa tetaieaben réss.sülnek éa mindenkinek legjobban ajanlbatók Dobossal, hogy saebbe dugható legyen, í fr*. 2b kr.. finomabbak 1 frt 75 kr., kiváló finomak nagyobb optikai Isncae-üvegekkel 2 frt 50 kr. 640 2 —6.
a»y Baroskop légenly mérők.
bistoa éa megbiaható Irigaaljmóro 2 frt. — SSf^ Bor próoáto folyadékmérd. tnelylysl saonnal mogiamerhetni, ha a bor „tiszta vagy hamisított eö [ehhea azükaégea leiraaaal) l frt 50 kr. -BSV- Tejpróbaió aaiaaléa lejtóvel a vá.ari rendöraég eloirata
aserint (loiráaaaj) 2 frt 25 kr. — IamrteUdőknak gyár) áron. Ssétknidés poataatánvéttei. Kapható
Klngi <e Baumaan, Bécs I. Tegatthefstraate 3.
tot
XJf ztst
** mt
\'L* XX
SI **.
Hasy-Kaniftir,, ayosuitatt a kiadó talajconos Wajdits .Jeaef gyorasajtójáii.
70
Melléklet » „Zalai Koíitmj *: 68 & sráMboz. •
Arra a biblikus szörnyüködésre, mely a fentebbi czim alatt e lap a .Zalai Közlöny\' 62. számában megjelent, néhány rövid megjegyzést kívánok tenni.
A nagy hangú ömlengések megértésére szükséges tudni a következőket:
Nagy-Kanizsán még az 1836-ik évben alakult egy olvasó egylet „Polgári egylet" czime alatt azon czélból, hogy irdalompártolás- a kereskedő és iparos tanonczok oktatása által a szellemi művelődést a polgárság közt előmozdítsa. Ez az egylet házat-telket szerzett, egypár ezer forintot is megtakarított és uiaig is femi áll. Hanem tudjuk azt, hogy minden időszaknak meg van a maga divatos ábrándja.
Mindig találkozik hiti ember, a ki, ha valamely fellépése sikerült, mindjárt elragadja a dicsőség mámora s mindjárt azt hiszi, hogy neki a vezérszerepre a halhatatlanságra isteni küldetése van s feláll vezérnek.
Rajongó leli esedéssel beszél hazafiságról. czivilizátióról, kultkarripfról s más egyéb hangzatos dolgokról, ezzel azután magával ragadja ;i közönség egy ré.-zét. Ezzel aztán kezdetét veszi a radikális ujitás és rohamos haladás, melynek végén rendesen a keserű kiábrándulás és a bukás örvénye várakozik. Ilyen divatos hű-hó volt Magyarországon az utóbbi évtizedek alatt a mindennemű biztositások lármája, titánná-jr<tt a bankalapítás, még később az épitö tár saságok (cüítage) mozgalma. Ezen mozgalmak mindegyike hangzatos frázisok közt indult meg, az ezen mozgalmak vezetői szintén hazafiságot, nemzetiséget czivilizátiót, szellemi haladást hirdettek mindaddig, míg ki nem tűnt, hogy a firma alacsony czélokat rejteget s a czégér alatt egyéni érdekek lappanganak. Ekkor aztán sorra megbuktak, hanem bukásuk után legalább elcsendesedtek s nem ütötték tovább a közönség csöditésére feltalált nagy dobot.
Nagy-Kanizsán is megindult egy lármás mozgalom, mely kaszárnya építéssel uj utcza nyitással, város szabályozással vette kezdetét s csakhamar odáig fejlődött, hogy Nagy-Kanizsán a művészetnek egy állandó templomot, egy állandó színházat hell építeni. Hogy ne lenne ez magasztos eszme, kit ne lelkesítene ez a gondolat s ki ne igyekeznék az ilyen terv" kivitelét támogatni! Ámde\'a ragyogó illusiók a ner-vus rerum gerendariumot nem pótolják s így természetesen annak a kérdésnek is fel kellett merülnie, hogy hát hol és miből építsük fel azt a színházat? Erre azután azt mondották, hogy hisz erre van már egy kis alap vágjon; ott van a polgári egylet, annak már van háza, telke és egy kis pénze is. Adjuk el a házat, végjük át a pénzét s a mi ebből ki nem kerül, aira bocsássunk ki 5.% kötvényeket, a megmegmaradt egyleti telken építsük fel a szinhá zat, A kötvénjeK kamatait és tőkéjét biztosítani fogja az uj színház épülete és a volt egylet telke.
Nosza hamar! Erre nyakra-főre megindult a radicalis organisatio. Tervek készültek, utczák törettek, telkek szabályoztattak s a polgári egylet egyszer csak azon vette magát észre, hogy a gyékényt kirántották alóla, mert a házat eladták, a fundusát megnyirbálták.
Hanem a polgári egylet nem volt hajlandó ebbe a radicalis kúrába bele halni. Az egyleti tagok aggodalommal szemlélték annak a kis\' töredéknek működési irányát, mely az egyleti vagyont színházi vagyonná kivánja átváltoztatni s kifejezést is adtak ezen aggodalomnak, ámde ki sem hallgatott rajok. Az egyleti vagyon mégis liczitatio alá került s csak azután hivatott, ösz-sze az egyleti tagok egyeteme közgyűlésre azért, hogy a liczitatiót hagj\'ja helyben. Az a közgyűlés vasárnap, július 30 án tartatott meg.
A közgyűlésen azntán a liczitatio túlnyomó nagy többséggel nem hagyatott helyben s ez által jelezte a polgári egylet, hogy az eddig
színhazunk: ügte.
megőrzött kis vagyonát egy építendő színházra oda adni nem akarja. Nem akarom azt oda adni én sem s ezt a közgyűlésen egészen ob-jectiv alakban, senkit nem sértve, nem gyanúsítva jeleztem is felszólalásomban.
Hogy a .Színházunk ügye" czimü czikk szerzője mindezt.elhallgatni jónak látta, az nagyon természetes, mert ennek előadása a modern eszmék alatt lappangó lealázó gyanusitá-sait nagyon reducálta volna.
Hogy az általam jelzett álláspontot foglaltam és foglalom el, azt abból a meggyőződésből teszem, hogy a "polgári egyletnek, mint polgári rgyletnek is meg van a létjoga, mert a polgári egylet előtt is nemes czél lebeg, mely után eddig tehetsége szerint törekedett is, mert nem az obseurautismust, hanem a haladást, a művelődést igyekezett előmozdítani.
Felszólaló azért, mert a polgári egylet nem adta oda az összes vagyonát a színházra, azért, mert jogosítva hitte magát a saját vagyonával rendelkezni, tagjainak fejére halmozza a setét idők valamennyi fekete szörnyeit. A szavazó tagok túlnyomó töhbségét hazaárulókká, a megbukott töredéket pedig legendaszerfi mar-tyrokká teszi azért, mert az a többség az egyleti összes vagyont a színházra nem adta oda s az árverést nem hagyta helyben.
Csudálatos, hogy felszólaló\' azt. ha a városban levő többi testületek vagy intézetek a színházért minden vagyonunkat oda adni és magukat tönkre tenni nem akarják, természetesnek találja, mikor azonban ezt tenni a polgári egylet sem akarja, a felett már szörnyű felháborodásba jön. De hát miért? Miért kell
meg "van győződve annak önzetlenségéről s ügy-buzgalmáról, de mert haladásának irányát nem helyesli, mert a színháznak feláldozni összes vagyonát nem akarja, az árverést nem helyben. És nem hagyta helyben. Ennyi volt az egész. És ebből a világra szóló eseményből hozza ki felszólaló azokat a borzasztó dolgokat, a melyekhez képest még a hajdani szegedi boszorkányok irtőzatosságai is csak kis miska. Azt mondja felszólaló: „És mikor czélt érünk? .... markunkba nevetünk .... legyőztük a coripheusokat\'
Kit ért felszólaló az alatt, a ki — mikor czélt ér — markába nevet, és kik azok a corypheusok?
Hogy valakinek szándékát, cselekedeteit, álláspontját, nézetét tévesnek tartsa felszólaló, ahhoz joga van s abban igaza is lehet, mert hisz emberek vagyunk és tévedni emberi dolog. Ahhoz azonban, hogy felszólaló azt, a ki vele egy nézeten nincs, nemtelen czélzatokkal vádolja és becstelen intentiókkal gyanúsítsa, ahhoz már nincs joga, mert hiszen nem csupán a felszólaló körül forog a világ. Ha másnak a gondolko-zásmódját. másnak az álláspontját nem respektálja s felszólaló — habár ez kötelessége volna, annyit még is meg kellene engednie, hogy a meggyőződést, a jellemet és becsületességet itt az ég alatt, ezen a föld kerekségén nem egyedül ó monopolizálta, hanem mindezekből másnak is jutott egy kevés.
Én kötelességmnek tartom megengedni azt, hogy a felszólaló álláspontja — habár az én álláspontommal ellentétben van is, habár én
ezért a magasztos eszméért, mely elvégre is a ! azt tévesnek tartom is _
nagj- közönség érdekén alapszik, egyedül a polgári egyletnek magát tünkre tenni. Miért köteles tenni ezt egyedül a polgári egylet akkor, mikor ugyanezt tenni inas nem köteles?
Ezt tessék nekem megmondani.
Hisz a polgári egylet a kanizsai társas-életben éppen azzal a szervezettel, olyan alakban, melyben fenn áll, szükséges, s hézagpótló s jogosult intézmény, melynek feláldozása, megszüntetése vagy eltörlése bármely más, habár szintén nemes czél kedveért nem kívánatos. Mert hisz a polgári egyletnek sem a setétség terjesztése ám a czé\'ja, hanem ennek a czélja is nemes és magasztos. Vájjon felszólaló, a ki, mint látszik, saját nézetén s a megbukott kisebbség egyéniségein oly rajongó imádattal csüng, hogj\' ezért feljogosítva hiszi magát a túlnyomó többséget, mint műveletlen csordát a szégyen-köre hurczolni. mennyi anyagi áldozatot hozott a színházra? Bizonyosan nem adta oda összes vagyonát s nem taszította magát koldusbotra, hanem járult ahhoz tehetsége szerint s ezt helyesen is tette, mert bármily szép az a lelkesültség, csak addig van jogosultsága, míg a józanság határai között marad. A lelkesedés mámorában sem szabad soha feledni azt, hogy lelkesüljön mindenki csak a saját vagyona rovására, mert a más vagyona erejéig való lelkesülés és vezérféríiaskodás nagyon kényelmes dolog.
Azt mondja felszólaló, hogy azon férfiakat, kik az ügy élére állottak „tele dobáljuk a rágalom sarával, rájuk uszítjuk az elfogultság és lelki vakság szűkkeblűség valamennyi szörnyét" — továbbá, hogy „elő áll a tömeg s elkiáltja a végzetes igét: Feszítsd meg!"
Szörnyű dolgok, borzasztó vádak ezek, melyeket hevült agygyal, rajongó phantasiával igen könnyű egy testületre reá dobálni, de igen nagy Önhittség keli hozzá, hogy valaki mindezekért a felelősség terhét magára vállalja, főkép akkor, mikor mindezep szörnyű dolgokból egy árva szó, egy szegény betű sem igaz.
Az a többség, saeiy a közgyűlésen a liczitatiót nejn. Ua^yta helyben azt mondotta, hogy méiréavolja ugyan az ellenfél fáradozásait,
az ö meggyőződésén alapul; mert hiszen szomorú dolog volna, ha a világ csupa gazemberekből állna, de egyre figyelmeztetem és pedig komolyan figyelmeztetem felszólalót.
Nevezetesen arra, hogy valakinek a jelleme, becsülete azért, mert velünk ellentétes nézetekkel bir, még nem vált szeszélyeink lapdájává, melylyel csak olyan könnyen dobálózhatunk, mint a gyerek az értéktelen kavics darabokkal. Gondolja meg felszólaló, hogy akkor, mikor magának és pártjának szeplötlenséget vindical, a másik pártnak is drága a maga becsülete s neki nincs joga azt a lappangó névtelenség köpenyege alatt a falhoz csapni.
Mi nem azért foglaltunk felszólalóval és csekély tagból álló pártjával ellentétes álláspontot, hogy majd mikor czélt érünk, markunkba nevessünk, hanem azért, mert meggyőződésünk mellett küzdeni kötelezve, de jogosítva is éreztük magunkat, nem törődve azzal sem, ha magunktartása valakinek tetszésével találkozni nem fogna is.
Aztán, kik azok a corypheusok?
Én Kanizsán, a hol társadalmi kasztok nincsenek, nem ismerek olyan coripheusokat. a kiknek legyőzése valakinek ambiczióját izgalomba hozná, hanem ismerek igen is elkapatott, öntelt embereket, a kik vezérszerepet és cory-pheusi dicsőséget hajhászva, ha valahol valami megbízatást sikerült kicsíkarníok, akkor már magukat szörnyű nagy firmáknak képzelve, jogosítva hiszik magukat a közhangulattal pacz-kázni s nézeteiknek csalliatutlauságot vindicalni. Nagyon természetes, hogy az ilyeu emberek kapaczitálhatlanok, s ha valaki ellenvéleményt nyilvánít, mindjárt elförmednek, mert azt hiszik, hogy csak nekik van jogunk gondolkodni, a közönségnek pedig csak az a kötelessége, hogy tömjénezzen és fizessen, hanem az ilyen embereknek saját magukban van a legnagyobb ellensége, mert a harezot magok provocálják és bukásukat maguk késztik elő.
Ezt akartam a felszólalásra megjegyezni.
GYŐRFFY.
Hs8»9Begyedik évfolyam.
BiMfetESEli \' 7, . li.aiboa\' petitsorbwi *, miiodlzól\' i; ! minden foTSbbi sorérT r\'lcr\'.
XYII-\'Tl\'íÍKBEli.\'\' \' soronW-irt 10 krÉrt rrtetnek tei ", V,iT-sári ílletí-k minden egjea \'-iK.\'-léíM 50 Vt. tSr.trtdő.
i j:">?k ,* íterkatxtííkáí, . tini rgnét;ül«i kfalenéovrk r , f^*K ki«d6íoi WnneMvr . *íntétend5k:
Bénnenwílen levelek euk ismert nnnikxtíirtótól fogtdtatnslc el
Kérátok mua nem IciUrtuek.
,nagy-
K.^-KiBit»T»«» helyhatóságának, ..nagj-ljanizsai öok. tuzoltó-egyleí",» .nap-kanizsai tareskedelmi s íparbank", ^nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanítótestület• -kapizsai kisded-nevelő egyesület"! "a Mgy-kanizsai tiszti öu»iegélyz3szövetkeziet", \'/.soproni\' Irereskedelmi/.s iparkamara(>agr-kanigai külválasztminya" s több megyei és táros
egyesület Imitálok értesítője.
HeteMmtMisiin.fisáxráfcUffjKJ¦ -m$ vegyes tártaimu lap.

Sztnbnz és zsaírptCZ*.*) i Uallatszott-e esik egy hang is, (b-L-b) ...Kettőn áll a vásár!";22 eladásj ár ellen szólalt volna, ezen jelszóval fölfegyverkezve lépett,481 ? ííeB\' " árverezést magát rosz-a küzdőtérre a polgári egylet uw-:«*lu mindenki, mint olyat, zMly. a jaínak azon sokkal nagyobb rész?,;r»*\'Tetkez5 keserűségnek : etaó esz-mely az egylet régi helyiségénei eí-lí6zét szolgáltatta Tolná, adását elleaezte. ,A haza nzisde- j Jó gszdl^ „ u nek előtt\', ezzel s kezében lépett kovéri de j(S helj,en ^6 te<és3e, f6l a másik része, a \'kisebbik, mel} ifiietó agyán, de veszélynek ki ném egy,;«. polgári egylet felkén, , tett aiiiit jíMbÍj hogT enDet
újonnan . nyitandó utczibm egy int] záns színházi- és egyleti épfii* akart emelni és ennek létesithetésé végett a jelenlegi, a -főutezára néző épületet elárvereztette. A közgyűlés volt eldöntendő, vájjon helyben-oagyassék-e az árverés vagy sem. 6s a közgyűlés nagy többséggel "elvetette. Vájjon miért? Azér*. talán, mivel a többség kevésbé hazafias, mint ,« választmány tagjai, vagy mert azok a város és az egylet javát kevésbé .hordanák a szivükön, mint a leszavazott kisebbség?
Nem biz a! ...
A többség is épugy, mint a színházügyi bizottság át van hatva azon tudattól, hogy a nemzeti lét legfóbb palládiumának, édes anyanyelvünknek templomot épiteni époly szent, mint kedves kötelesség. Nem is ellenezte azt ezelótt senki sem. Hanem akarata ellenére boldoggá tenni senkit sem szabad, mert nem tudhatja, vájjon czaklgyaa boldognak érzendi-e magát Y. az ó szívessége által. Nos ? hát az egész árverezés helyhen nem hagyása nem Tolt egyéb, mint demonstratív kinyilatkoztatása annak, hogy a polgári egylet tagjainak \'öt-hatod része ném Tér abból a boldogságból, melylyel a ¦\' hatodik el akarta árasztani. És* á leszavazó többség nemcsak a polgári egylet többsége volt, a város lakosságának többségét képviselte az.
*): Helyet kMliá\'i eeikknek, sert »* .pEi az eidig megjelent ciikkekkel nen; Leljek befejezettnek. Ptíveeen »dnnk tért Diiodkíl pirtnik, caxkbogy »t flíj cl \' elndjék. •\' (Bm*.
árán egy kövér talaja agyán, de Révről évre biztosan /u árvizuek kitett\' földet vásároljál;. Mit cserélne az ? nemde biztos, megeiégeqettséget biztos aggodalomért és állandó boszalagért? Ily rósz gazda , polg*ri egylet többsége nem akart iecnimég annak az árán sem, hogy majdan a szemére vetik, miszerint a háza oltárára nem sietett á köteles áldozatot, letenni. . Jíár pedig eladni az egylet- birtokából még azt a keveset is, a mi igazán értékkel bíró — mert a megcsonkított kert csak nem képez vagyonszaporodást, tessék a látogatottságot a régível egybevetni — hogy egy magában véve szép, de zsákntczibi szorított színházat építsünk, roppant rosz gazdálkodásra vallani.. Igaz, hogy s mai helyiség sem szép, sem nem elég tágas már, hogy a polgári egylethez díszesebb baiyiség ilier.ék, de a többség meg van vele \'elégedve és nem Óhajtja cserébe adni még a legdíszesebb épületért sem, melynek látása napról-napra xnegkeaeritené azon édes érzést, melyet egy tVnalkotta mű szokott az ember keblében ébreszteni. Kárba menne a nagy haszon !
Midón az egyik szónok, hazafiúi lelkesaUségétól elragadtatva, az építendő színházat a ne m ze t i eszme megszilirinlt képviselője nek mondta, a hallgatóságban egj hang oáaveté: .Megreked \' ott I nemzeti eszmeiV Levés. a szó, dé többet mondott, mint a szónok egész hossza, ékesen kifaragott szónoklata;
Egy másik alkalommal, midón az illető szónok arra utalt, hogy az épitendó színház a városnak -is díszére fog válni, egy másik oldalról ezen valódi spártai modorú megjegyzés volt hallható: .Bolha fején czi-(linder!\' Mily jellemzti szavak ez !*gyre nézvel ,- .1....
Ki nem látja át ezekből, hogy a színházépítés Agyét sem a paszta ellenzékieskedés, sem a fogyatékos honfiúi szeretet nem baktatta, meg, de még a bizalmatlanság sem, hanem azon méltányos elkeseredettség,.mely e Táros minden igaz . fiának szivébe fészkelte magát az újonnan nyitandó utcza látására. Vagy rosszal | cseleeszik-e. az ember, ha inkább ott hagyja a virágot, mintsem zsik-atezába menjen éite? .
„Tehát mellékérdek a, rugó? fogná az ellentábor erre mondani. Hát aráim, egyeben kívül ez is, sót többet mondok, talán elfogultság is. De vesse a többségre az első követ az, a ki igaz lelkéből meg van győződve arról! hogy helyes lett Tolna egy 50—60000 frtos épületet emelni abban az utczában, a melyben valószínűleg — a közönségben uralkodó átakános ellenszenvből következtetve a színházon "nivül alig akadna csak.egy (szemrevaló ház is, .agy hogy & mi díszes palotánk agy. Tenné ki magát benne, mint az arasági granárinjn a Dáafedeles viskók között! ,| ..„,,
: Emberek akartak emberek számira valamit létesíteni, emberek, utasították vissza emberi gyarlóságból, melyet egy három-négy hónappal ezelótt tanúsított gyarlóság nemzett.
Bocsássunk meg egymásnak, mindnyájan gyarlók vagy link, nem csak, kik szép színházat „nem akartunk", hanem azok is, kik zsák-utdztt akartak."
\'Aljaránk mi szih házat, de máshova! ... . -.i
• Nyilatkozat.
A .Zalai Közlöny" 6Srik számának mellékletéként megjelent, — Győrffy aláírással ellátott, — közleményre nézve, — alólirottak, inint a nagy-kihizsai .Polgári egylet" vá-lasztmánya által kiküldött építkezési bizottságnak volt tagjai, —polémiába bocsájtkozni ugyan senkivel sem szándékozván, —azonban gyanúsítással súlyosan megtámadott becsületünk érdekében fesszóiklni kényszerültek lévén, — á tiszteit olvasó közönség higgadt és páratlan megfontolására bízzak annak elbírálását, hogy az illendőség-, méltányosság-, s általában a tisztességes Irmodoral megegyéztetbetohek tartható-e azon eljárás, — melyet Győrtry ori ¦\'— föntebb említett közleményében a polgári egylet választmánya, — kO-lönösen pedig az ez által kiküldött építkezési bizottság tagjai el len ei -követ az által, — hogy midőn sértve vélt becsülete megtorlása végett á .Zalai Közlöny" 62. száminak -Tezérerfkkezőjé: ellen föl-fegyTerkezve hirczra száll: apáigári egylet választmánya, — illetve az ez által megalakított\' építkezési bizottság tagjait, — a legaljasabb Hdakka! jytiwtftjá? -•*>-*
Avagy nem a íegsértőbb gya-nusitás-e az, az építkezési bizottság tagjaira, midőn, közleményének élűiről szimitott negyedik is ötödik alienájával kapcsolatosan, — melyekben a hin-, önhitt emberekről, —a megbukott biztosító intézetek-, bankok-, építő társaságom alakitóiról, — szóval mindén "neren uéTezéhdí széáelgóETÖ! Tan sző, — kik alacsony czélok után törekedve, hangos czégfik alatt egyéni érdekeket fejtegetnek, — áttér a Nagy-Kani. Izsán megindult lármás zaszárnya építés-, otezanyitás és városszahá lyozáson — egy füst alatt, gőzerővel keresztül haladva, a polgári egy
let építkezésére, melyre vonatkozó lag igy nyilatkozik :
.Nosza, hamar! Erre nyakra főre megiudnit a radicalis organi-satió. (iíi ez?) Tervek készültek,
— utczák törettek, — telkek sza-bályoztattak, (a polgári egylet választmánya s építkezési bizottsága tudvalevőleg ntezákat nem töretett,
— \' telkeket nem szabalyoztatott) s a polgári egylet egyszer csak azon, vette magát észre, hogy a gyeként kirántották alóla, (sic!) mert a házat eladták s fundusái megnyirbálták!\'
A polgári egylet választmánya valamint az ez által alakított
épitkezési bizottság, ---a polgári
egylet alól a gyékényt nem rántotta aj, —¦ a fnndnsát nem nyirbálta meg; —- mert mint ezt Győrffy or igen jói tudja, — a polgári egylet | házának eladását a közgyűlés határozza el, — melynek — s ezzel kapcsolatosan az elhatározott építkezésnek foganatosításával a közgyűlés a választmányt, — ez pedig egy szűkebb, az úgynevezett építkezési bizottságot bízta meg. — Az építkezési bizottság pedig a közgyűlés határozatának tett eleget a bár eladásával. — s ..agy hisszük, hogy ez által oly radicalis cnrát. meíy-beu alacsony önérdek lappangua,
— nem követett el. A. polgári egylet fnndnsát pedig az építkezési bizottság nemcsak meg nem nyirbálta, — mert ez hatásköréhez nem. is tartozhatott, — hanem, mint ez
|hűq{1oqz^í otsMft --zVfiAotfc doloL- - &xtr megbővitette,
A felhevülés első pP.lanatóbsr. irt közlemény végső pontját illetőleg,, á corypheusokm vonatkozólag szintén & tisztelt olvasó közönség jó, zan felfogására bízzuk elbírálni azt, hogy a polgári egylet választmányai vagy az ez által alakított éyifkezés-
TARCZA,
Az érdem én rang.*)
Efj fűi-be aedm* Oh t beejtetín, Kig mű* C-at x Tölgjutüj, éko 15c
ííafiJSir, DÖvÉSj X talyak aöld sori,
Uíná ritka, ssép, csudái: remek rsl&
S mert elblsolti migiem gerjedett, Barátai *yert erfci UfinrMM.
De nem matott egyéb jnulma *em : fedem njotaic &ruv gjflnVlc* ktc.
Ar emberek, hogy Hm* nagy v-tUk, Mint lomb-kirilyt a. hegyrf feirivék.
Ott iJlt diiií-ben. hhmajc aOldelS, Alibb került tv nyelvei, Urpe tB.
.Yeletlectll aeranctak felkapi.1,
S mégis mi vagy? nem tűbb, mint lent ftkL\'
Honim méltó e hely — mond gíföaen, — Itt éltek éieim diciteJj
„Meg(ingeden;: flrOkbeo ólvcioc, Sofj itt vagy, ép aaórt nem érdemed.
Ha lent «Mtlef Sei -ottfaoaod,
S nép injLgaat Bob\'flem^bitoribAtod If
Satnytt aktrhol Vorcanak ízmerdnk, Valódi nagy 2 nemea csak érdemBric.
A háxt tecslie.
SxilU a feeakc palotáról, palotára, Bfcllgatuk is a caavegrj n% dalim 6b be kedves, ttfreoielS C mondofatát — ZeogeoioeK tSle bár a lermek, iuciik.
Óhajuknak engedett a eselid fecEie : Sátori, aa ertMa ali felaWlte, De lesínrtík a koTtHvek nemíotaira,\' Mort a báxaak niil*ieel|i agy ki r inti..
Ceaerflea Tette dijit tengemínye. — Bzerenuére [eBmaradt má|* egy remícy* : F*Ölkt>re,«í a sseirényes lakkelyeket, ¦ Hol asntic nyert is tUvit, Íir6k5»ftt
Ott csioaeref mcwt a saván/ hajtak kSrQl, EgTtitt lakik, velílk Ertw. nékik 8röl, Hilii dada axxal íreQork, asi] ébred : JJdJR met az Iateo t*t * ssitea aépot 1
HAJQATÓ SÍ.NDOE.
A szép bosnyák lány.
(Tolyut*-,) VI.
A festi cktemckj ulLn aa éJsmodeU ocWkák. kíkaa^ már c^ak tűateledből csákói kasét aa ember, komolj keppji meg^ftóviitik fejeiket t aat mondták, kegv abhos a uéf bor-nj4k láttrhoa bo-aEOrtin.j- jár.
„Ugvao eíóbb tve volt valami róaais ¦xiiibeB; és meg aem i» lagkttéj ho$j aííok at ostoba férfiak mit bAmulba4tak rajta; nc hanem astAn aioat teljesen végé ran. Halavlny miat valami utoajárú, •oványodifc, ren* less, hogy — Mm
kell neki két bét — fcagy ügy gye! bajjá, hushat egy kevéske bórt s fogir*.\'
így\' beszéltei: a nénikék ... és hit HÓ ¦ Hfl t$6: Tolt is igu benne.
Ások as ilmaüanul töltött éjssakik lelopták arcairól a róaaikat, lassan W aan lebamraastották nemeinek lángját, és ragyogó kikelet Lelyett bagytak ^üa Óesi berradást.
La a nagy Táltesia íeitünt Emtni-ait iz.. Látta; mikápea résa, hsrvad aa ó kedres meséló baritaóje, & kit ugy asere-tfrtt.
Olyan népeket tudo tt as mesei ol. Valamennyi kflsCtt még ta as tetkiett neki legjobban, a melyik bisoayos király fiu.ro!, meg aa erdei nép lányról nóloit.
Egy ídÓ óu olyan asénen,, olyan érselmeaen tudta aat Marioa mesélni, hogy .Emmának, mindannyiszor kjcaor dalt köcye. Pedig olyan egysserÓ kis mene rplt as.
Egy királyfi ott vadászgatott Bosi-ntában a vadregényes Dormitor asikiái k&sAtt a meiiden lejtó Unna partján, A ssép erdei leány megszerette és mindenütt nyomában járt, a náíkü,1, hogy aa tudta, volna. Egy alkalommá! a király fiat egy ősanya nagy vad megtámadta és eróe küsdelsm kektkesett kötöttük. A királyfi mellebői már ömlött a vár, mikor a né? erdei lány oda ért Kétségbeesett sikoltással futott • iuiEdóti falé, & mi-beiyt valami kilfinös néran megneveste as illatot, *e mindjárt eleresstette a ki-rsiyfit és murogra eiíutott. A^rtsáp erdei leány már mind nérról ismerte a rengeteg vadjait ;s aaok aaót fogadtak neki. A királyfi sebét bekötő*w olyan í&vei. a
mi bbrtoaan behegessti a aebeket. — Ettől fogra a királyfi aokisor tálaikosott a asép erdei Lánynjal és megtserette. Hanem egysser *- királyfi elmaradt. As erdei lány ntánna járt, hogy mért nem jön? Akkor tadta oaak meg, bogy az a asép ˇadása királyfi s hogy- elvett egy asép királylányt, A asép erdei lánjy akkor bánatában as Unna. hollimaiba temetkezett. Eíuera azért minden éjjel eljárt oda, asép fehérben, , azerteom.ó rOrtökkei, a hol a királyfit megmentette; ás danolt asépea, BBÍotha csak.egy egész angyalsereg sen-gedesett volna. ^Ikallatssott mérföldekre ia, mikor aa a búbánatos dala átresegte a sötét éjszakát:
A sir, a a<r as oly nehéz f. Nem édes benn a nyugalom Te-érled fáj ott is ssirem,
Te érted fáj ob angyalom h
Sötét éjfél, ha lesimal A rengeteg szikláira, Fölére* újra bilit saivem, Síromnak föl kell nyiinie-
És járok, kélek szerteszét, Keresve nép emlékrmei; így aaenved a haiá.bnn is A ta szegény megcsalt bí?°d.
Olyan gyönyörűen tadta Maric* ezt a dalt énkelzi. minLht oak ott fiit volna, basájában as Unna partján a Dér* mi tor komor aziklái tövében. Szemet olyankor megteltek: kücyekkol, nabés •pbsj töri ia. kebléből^ mtkpr,* .:. dall befe^qslf. s
Emmának ia olyankor csordultak ki böoyei; átkarolta Maricit és forró csókokkal hintette tele annak égő korokat.
Marica egyre herv&dott a air felé. Emma minden nappal kfisteiebb
jutott a mennyorsságho*.
Zágocyi letette ax ügyvédi viasgá-latot, már irodát íe nyitott,
Teftát a legvégső akadály is meg-isünt. ZágonyiéeEmma eskfirójs márcs. IS-ára volt kitűzve. A kees&lóoée nagyban íelyt.
Szegény Marioa nem értette &s egész dolgot. _
Hanem aiereucsóűenaégére a ma gyar nyelvet már oly tökéletesen bessélta, bogy bárkivel képes volt folyékonyan tirseloghi. (•> - ;\'i... <<i (
valamelyik ház; cseléddel becsedbe eredéit s áltól megtadta, bogy 1 Ikfco\'dilmár\'^ \'kéesülnek olyan nyakra, főre; mert mára. IS-iks már a küszöbön van.
nem azóit semmit, hanem elronolt kortil magányába elnézett ha-sája kékelő béresei feíé. Valami úgy ¦ngta neki szivében, bogy menjen oda viaszra, hol kedvesei pihennek a csendes sírban; menjen sl sírjaikra és sírja ki ottan kSnyeit; azután aludjék «1 örökre. Olyan édes leás ott s nyugalom.
v .. Ast se fogják tudni: hova lett? Nem fogják keresni hamvait, nógy kivea-sek ábbél a foídből,\' meljhe* d" büllec lelt, hogy megfoganstositsák \' rsjta a neonét nagy átkát.
ffUSZQN KG T SDIK
bizottság tagjai gerálták e magukat oly coryphensokul, kik valakinek nemes ambitióját izgalomba nem hozzák, — avagy hogy a társadalmi téreni szereplésük az önhittség , elkapatottság-, a vezérszerep- és cory* pbeusi di esóség hajháazas bélyegét nyomják-e rájuk?
Azt azonban alulírottak határozottan kijelentik, hogy semmiféle bizalmat a polgári egylettől kicsikarni érdekükben soha sem állott, ilyet ki sem is csikarnak sohasem, ennek beigazolasaa gyannsitóra 3ulyo-sodik. . <• ; y
\' N.-Kanizsa,\' 1882, ang,. 7-én. PLTHÁL FEBENCZ a. k. Dr. BENGZIK FfiBBNCZ e- k. KNAÜSZ BOLDIZ8ÁB. s. k. Dr. TUBOLY GYJJLA s. k.
kovats béla Sj k
BABOSS LÁSZLÓ s. k
„A temetkezés fölött"*
Ez alatt a czim alatt a , Zalai Közlöny\' Mult aug. 6-iki számában megjelent elegicus áraáozásra ismét van egy rövid megjegyzésem.
Nevezetesen az, hogy a nagykanizsai 1 polgári egylet hazafias és nemes intézmény --\'és nem akarja si mpliciter elejteni azt az ügyet, melyért felszólaló csak »a z/ első pillanat o k banlelkesült" : Lelkesül az egy kanizsai állandó színház létesítéséért nem csupán ,az első pillanatban" hanem mindig, \'folyton és szakadatlanul. — Megmatatta ezt azzal, hogy az állandó színház felálkttsaért eddig még egyetlen ember, de sőt egyetlen intézmény, egyetlen testület sincs olyan, a mely annak létesítéséért annyi áldozatot hozott volna, mint éppen a .Polgári egylet* hisz tudnia kell ezt magának a felszólalónak is, — mégis a polgári egylet tagjainak a többséget és pedig nagy többségét! felszólalása szövegében folyton és következetesen „tömeg" sót .csőcse-lé^VjeJz/jvel tiszteli meg azért, —
*) Jelcc csikk írójának lapunk 63 asá-i máfaoB evy különlenyomata aktét mellékelte a \\kiadó hivatal, axm aéar* asr készen van a vá-laaz^denüntán ezaacikkében ii ugyanazon felszólalóval i)l szentben, nindkettSre a választ jpvA; zaámoakra áalaistottak.
mert az a polgári egylet nem akarja Összes vagyonit, színházi vagyonná átváltoztatni.
Már pedig azt nem akarja és ha nem akarja jogosan és helyesen teszi.
De hát miért vált házai erény-nyé annak a szegény polgári egyletnek a terképról való \'etöflfee és miért vilt hazaárulássá ezen egylet élet-halál harcza?
Hisz a ki a viszonyokat nem ismeri, abból a borzasztó lármából, melylyei a névtelen jhősök a hazafiság köpenyébe burkoltán a polgári egylet életére törnek azt KrdétiV bogy az a kanizsai polgári egriét nem más. minta lealjasodas tanyája s az orgiák bünbarlangja.
Pedig az egészből csak annyi az igaz, hogy tessék a színházat, a művészet templomát megépíteni, szívesen támogatja azt a polgári egylet egyeteme is, de nem akarja, hogy a színház alapjainak lerakásánál az Ő halálharangja megkonduljon, mert agy van meggyőződve, hogy ha nem ősapán egy színház, h& nem még ha egy aniversális nemzeti pantheon épül is Nagy-Kanizsán, a polgári egyletnek még akkor u meg lesz az elvitázhatlan létjoga és hézagpótló nemes czéija. J
Ha ezt a Bseggyózódést felszólaló nem osztja az még indokolt lenét, mert hisz elágazó vélemények mindig voltak és lesznek az éj alatt, hanem mikor azt a kisebbséget, melyhez ő is tartozik szenteksé canoni sálja, azt már természetellenesnek tartom, mert hisz nem csupán kanizsai polgári egylet töredékeért, hanem az összes keresztény világ lelki üdveért halt meg a Jézus Krisztus és még soha sem tudhatja felszólaló, hogy vájjon nem ő lesz-e az, a kit a mennyország kapujától visszautasítanak.
Szerintem felszólaló akkor, mikor a polgári egylet leszavazott, megbukott töredékét olyan .méltóságos* szoborhoz hasonlította, mely előtt al eb o r ul\'nak t lángéi m é k* annak a kis töredéknek nagyon rósz szolgálatot tett, mert a nagyszernhöz közel áll a nevetséges, de más részről szomorúan jellemző
/ \' \'
Majd eljön a vihar, as fog neki eiri dalt zengeni : a béresek eokasoroosn viaz-susengik. És e borsaim, a lenétől messze elfut minden halandó; nem fogják ham-\' vfcít megtalálni, mig nem teljesen egyesülhet édes hasája földjével éa kibékülhet veje örökre.
ii *Jgy súgta neki est valami; ugy csábi totta.
De Marícs nem ment el. Sokkal sötétebb terv fogamsott meg agyában.
Elérkezett at esküvő napja
Marícs csak várta, hogy megfog ják-e neki mondani: mi történik?
Sgy hangot sem szólt senki. Csak annyit jói látott,\'hogy előtte mindenki aagyáu tftkoiódaik és a dolgot erősen takargatják. . „._,..
Ekkor látta még csak igazán, hogy mennyin igazuk volt azoknak a kisértő •sellemeknelt.a kik ehntttettafc s jövőbe 1
Sőt kiméi el esek ia voltak nagyon, mert est) a mire oly keserűen viradt, eltitkolták .előtte. Talán, hogy annál jobban fájjon, talán hogy repedjen meg tőle a 322re ? 1
Hejh nagy lateaáldáa is lett volna annak t taegény jó aaivnek megrepedni. (Vége következik.)
A kibékült szellemek.
(Váslat) Irta: WtBEB. A.KTAL
Méltóságod nagyon ki van merülve ugyan pihenje ki egy kitsé magát,
Oly könyörgő hangon mondta az ifja e ssavekat, hogy Iréné mosolyogva engedett a kéretnek.
,öo igen gondot* ttóU most lány angyali eteméivel kitérőjére tekintve .Mivel — —
„Egy ily tekintetért a lelkemet ia »d\'adnám.B felejt mosolyogva as elpirult háta! ember.
„De bocsánat csak most vessem észre, hogy mél lóságod nem ismer engem. Én Záioghfly Dénes báró vagyok,"
.Mily Jkárl Esserínt Ön ia örököse annak as ellenszenvnek, mely családaink kost oly rég fennáll.\'
ZaJaraU-megye alUpáajától.
Zklsmegye törvényhatósági bizottsága í. 1832. evi eug. hó 14 és délelőtt 10 órakor Zala-Egerssegen a megye leimében rendkívüli köagyüióst tart,meiynek tüsetet tárgyát kizárólsg a Meeseagyörök kösség határában léteső phylloxera véts terjedése oües a phyiiioxerálól lepett szőlők teljés kiirtása, ét a kiirtandó a*x>« íők tulajdonosainak hozzájárulás atjáai kárpótlása tárgyában Keszthelyen f. évi anguattnt hó 5-én tartott érdekeltségi értekesiet kérvénye aépesendi.
Miről a tőrvény hatóság: bisottság t. tagjai tiatteiattti éa ason felkéréssel értesíttetnek, hogy s fentebb kitűzött rendkivüli kőagy Ülésre a tárgyalandó Ügy fontosságánál fogva minél számosabban megjelenni Aaiveakedjdaak.
Kelt Zala.Egerstegen, 1882. évi anguattns 6-án.
SVA8TIT8BENÓ..h. alispán. :
Az ifjú mélyen elpirult ,s remegő, megindult hangon felelt: JÉn megenge dem, hogy családunk elhunyt tagjai nagyon gyűlölték egymást, — sok ros-tat tettek egymásnak, de legyen meggyőződve Irén, hogy as ő gyűlöletük, ha a lőhető legnagyobb volt is, nem volt nagyobb as én... tiszteletemnél."
,Miért gondolkodott olv tokáig a náradékorit"
.Az igest ssdt — nem találtam meg."
„Igy báróur, nem mondott igásat ? kérdé tkámrehányolag Iréné.
plgssat mondtam most k grófnő,.! — de mégsem ngy, — ahogy óhajtottam volna.*
„Lám, pedig éa őszinte embernek tartottam Önt."
.Nagyon fájna, ha e jóságos véleményét felőlem megmásítani — felelt Dénes a leány kesét ajkaival értetve, égy más alkalommal majd megnevetem ¦ gon-dolatomat s maga nevén."
.Sasván fogom báré ar,« szólt tréfát komolytaggal Iréné.
„Én ít grófnő, mert e asavával meg-gérte, hogy egy más alkalommal ia szerencsés lettek méltóságoddal találkozni."
„De én ugy látom, hogy ön még túlságosan hatavány, as a gat fkskó nagyon megijessthette önt."
,Ne aggódjék báró ur, már nyugodtabb vagyok," átélt Iréné felkelve helyéből indulásra késsen.
Nem, nem Irén, ön megerőlteti magát" — szólt Dénes előbbi könyörgő hangján. Boldogítson engedélyével, hogy kocsimat ide rendelhessem,
A leány nevének másodszori ki -mondásakor elpirult, sz varba jött. ,ön esideig nem volt nálunk* felelt, csakhogy valamit mondjon.
.Nem is vagyok bátor snitt sem nagyra becsült hasuknál tiszteletemet tenni. A parktól könnyen feljuthatna méltóságod^..
, Kössön öm.«
Dénes vadast kürtjébe fujt néhányszor t as erdőn kivüi allé fogat a helytsinén termett.
nKiéri nem hsssnálta :eiső aipjii előbb is? — kérdé Iréné\' beásni! ás kökben.
dolognak tartom közállapotai nbra ateza gyerekekből, hasas; tisztessé-nézve midőn faiszólalc pártját azért, ges virosi polgárokból állanak s ez mert a gyeplő kezei között volt a testület megérdemli azt, hegy fel isteníti, a többséget pedig azért, mert szólaló előtte kalapot emeljen, az irányhoz hozzá szólni merészke- GrYÓEFFY.
dett tömeg n ek (miért nem csorda?) es csőcseléknek (miért nem csürhejnevezi.
Bóma mindig rirfcgzott s csak altkor kezdett Hanyatlani, mikor királyait isteníteni kezdte.
Igaz hogy Kanizsa nem Kóma nincsenek királyai, hanem azért itteni állapotokhoz nagyon, de nagyon hozzá férne ám a szó.
Én ezt nem keresem, de nem is fcerulffm, hanem mikor az a "kö^-l elkezd gondolkozni, elkezd mozogni, elkezd talpra állni, annak mindig meg van a maga oka s azt a közönséget a szabadság szent eszmeért lelkesülő müveit embernek soha sem szabad ,tömeg"-nek .csőcseléknek *-nek nevezni, — mert az emberiségnek vele született, eliáe-gemthetlen joga az, hogy saját sorsihoz hozzá szóljon. A sajtónak pedig, mely szereti magát a közvélemény képviselőjének nevezni, nem az a hivatása, hogy képzelt porién tárnokát bálványozzon s a hatalom előtt földig boruljon, hanem az, hogy közvélemény nyilvánulasának kifejezést adjon á őszintén mondja meg a keserű igazságot még a hatalomnak. Különösen nagy szükség volna erre Nagy-Kanizsán.- ¦
De hát hol is vette felszólaló arra a jogot, ki hatalmazta fel ót arra, hogy a polgári egylet azon tagjait, kik az ó nézetét nem osztják .tömeg" nek éa caőcaelék\'-nek[ e? Mert habar felszólalása szövegében soha sem beszél a saját maga nevében, hanem folyton a „mi" többes számú tekintélyes névinast, használja, meg sem teszem, nem tehetem fel a megbukott kisebbség komoly gondolkozású férfiairói azt hogy felszólalót ezen, az éretienség meg-lésére alkalmazható czimek használatára feljogosította volna, — mert hisz alkotmányos érzelmű kötelessége a többség nézetét resoec-talni. még ha azt nem osztja ia.
Figyelmeztetem felszólalót, bogy a kanizsai .polgári egylet tagjai nem
„Nem akartam a kaland dicsőségében matt it réaseaiteni."
,De 5n nagy veszélyben forgott." „Korántsem akkorában, mint ön... különben easrssarta nagyobb tett elköve teáért lennék képes egy raoeoly eér t," ¦sóit Dénes szenvedélyesen megszorítva s leányka parányi ks3tójlL| [ Elérkeztek a park aljáig. Még egy mosolygó tekintet, még egy késasorítáa s a kettőt .A vitsontla-táara0 után ketten kétfelé mentek. ¦««;"¦• ¦ Záloga, :
Regényes közvetlen ¦soaazédaágá-ban «gy> bár kevésbé festői, de avval egyenlő jó karban tartott arodaiom feküdt melynek birtokosa az egykor dúsgazdag Záloghffy család már jóval elasegéaytil tabb taíja, Ottkár báró volt. j
ű, apái érselnieihes híves, a Sán-dortTynak iránt a legmélyebb gyűlölettel viseltetett s eme gyűlöletét minden áron egyetlen örökösére, Déneere is átakarta taármastatai, ami kegy nem igen sikerült a jÓ bírónak, ast nem keli soká bizoayit gstnom, kivált La as örökös oly felvilágosult asellemmel birt, mint Den.es és a Sándorffy aknái olyas ki volt található, mint Iréné.
Hanem hát a gyűlöletre nagy és tok ok volt. a régi Sándorzryak nem egy Záloghffy leányt csábítottak sí, sem egy reménydos kit bárét küldtek idő előtt a másvilág gyönyöreit elvenni, nem egyszer sértették őket vérig gőgöt kicsiny létükkel t nem egyszer áldották fel saját családtagjukat, ha évvel nekik nagy szerencsét-leneéget okochattak.
Fiúról bora szállt a gyűlölet ét s tagok meg is akarták est tartatni s vég-kihalásig. A dajkának már a bölcső meséit a családi történet drámáiból kellett válogatnia A fel nő teb beket meg a nagymama gyüjté maga köré as alkony órái ben t hintett tápolt élhesséléseivei a már elvetett gyülöletmagvak kietiraaasa ét megerőtödéte ozéljábóL
Halgaasunk meg ilyen elbestélétt. Sok assz évvel eselŐtt, mikor a Sándorffy&k e vidéken b nyertek birtokot, — ált a esclád stépség hÜEskeségs, Jolán, ki asép volt, mint s fakadó rósaa-bimbó, eseade, mint a reagö hcid?tjgá.?> e ártatlan, mint a gyermek sóhaja.
Az ang. hó áO-án Budapesten tartandó orsnAgos népünnepély proggrammja.
38. A legasebb ftgyermekek verte-nye — 10 díjjal. A tit legasebb figyer-mek 10 éves alul nyeri a dijakat.
39. A legszebb leánygyermekek versenye — 10 díjjal. A tis legasebb leánygyermek 10 éven sloi n erí ¦ dijakat
40. Nemzet közi dalnok-verten y — 10 díjjal. A tis legjobb énekes nyeri a dijakat.
41. Futás-verseny — 10 díjjal. A tiz legjobb, leggyorsabb futó nyeri a dijakat.
42. Pózna mássás verseny — 10 díjjal. A legjobb pósnamássók nyerik a dijakat.
, 43. ZsákfcLás-verseny —10 díjjal. Szinte a legjobbak nyernek.
44. Ugrás-vérseny 10 dijjal. A tia legjobb ogro nyerí sorrend szerint a dijakat.
45. Velocsipod vemesy — 3,díjjal
46. Kéievesőt vaecsőnak-yeraeny a várotligeti taron — 10 díjjal. Otísk be kell ülni létezés szerinti időben egy íly csónakba és d drótasigetet kétsser körül eveeni. Ások, kik est legrövidebb idő slsit nkegtessik, ások nyerik a dijakat torrend aseneL A mint a r^rsenyaő beült a csónakba, a versenyhiróságtói egy csé-
Jolán ssereimee lett a szomszédos gróf deli fiába Imrébe — és az ifjú szive rassas imádáaával övesé körűi a leányt, Aa öregeknek tetssett e sserelem ¦ büszkén mondogatták : .Nem less asebb és gasdsgahb pár szélet e hazában, bot dogább megs főid kerekén." Pedig de nem lett igast e mondás.
A jegy váltál után as öregek v* :-,rci teleti ÖaeieisnlsJkosták, ami a grófot keserű boasurs ingerié. Nem szólt tankinek semmit i hagyta a boldog vőlegényt egéazoipokoc át sserelmeemony asszonyánál mulatni.
Mikor elérkezett as eeküvő napja, Regényét tornyában megcsendült a ha-lálhsrang. — A gróf as nlolsó peresben tagadta mag beleegyezésé: t VOttla meg áldását a frigy tői. Imre Öngy ilkoeaá lőn. \'
Jóién fájdalma, tserslme és . szegy ene miatt az órülóorai volt határos. As előbb oly ssép leányt teljeeen megtörte, id\'-gessé, bstatjesté váltoatatta a csapás Napokon át sem ssóJ*. senkihea, elmerea-gett, el búslakodott órákon keresztül és tokitor meglehetett lepni, hogy önmagához beszél, mint valami csendet örült.
Yégro tnersamének gyümölcse Ít meglátta a napvilágot éa es bel team volt at anya sebeire. Ugy látatott, bogy gyermeke melleit feledi vetsteaégét, — feledi fájdalmát.
Kát éves korában a gyermek eltűnt a háztól, keresték minden felé éa nem találták sehol.
Leírnám JoUc Kjdalmit, ha lesne arra ssó vagy fogalom. Ily szent, kétségbeesett fájdalmat eaak éretni lehet, leírni nem. i l
As s két év, — ni.il yet Jolán még átélt, a bánat ét kesergek időszaka lett. Folyton gyermeke és Imre ntáa sóhajtott őket akarta látni.
Éa sóhajait meghallgstta as ar. As esküvő negyfdtk évfordulóián egy megcsonkított, elesése vésse tt gyermekét küldött a gróf avval as tsenetteb hogy gon rWsa tovább gyermeket, kitől — mivel tudja, bogy nem kiaárólsg a Ő fiától le-\'l, a Sándartty nevei megUgadja.
Jolán meglátta gyermekét ót egy negyed óra múlva maglátta a másvilágon Imrét,
dalát ksp, melyre fel lest irva a aeve, agy elindulásának ineje, agy szinte visszajövet megérkezésének ideje. A vereeny-biróaág intéskeduí fog, hogy a legkiaehb viaasaélés sem fog történhetőL
47. NégyevesŐt vtsoaónak-verseoy.
— 10 dijjal. A feltételek ét rendssabá lyok ogyan&sok, mint as előbbinél.
48. Lélekvesttő (sandulin) verseny.
— 10 dijjal. A feltételek ét rendsssbá-lyok ugy sassok, mint előbb.
49. Kétevezős iacaóuak-versen v. 10 dijjal. A feltételek és reodsasbályok ugyanasok, mint előbb.
50. Osárdáa Ián os-verseny. — 10 dijjal. As öt legjobb csárdás-táncaoa ét at Öt legjobb csárdás-tánCsosnó nyeri a dijakat. | (
51. PeWstársk, bemenetek és ki-msnetek, atbaigasité feliratokkai a kö vetksső bplyeken leesnek: I., A sugárul végén.\' 2. Akiraiy-Liiuiabc.lt vároali-getsc vesetó fasor végén. 3. A városligeti lóvonstu vaspálya indóházánál. 4. A versenytérről a városligeti rondeaüboc vésetőStephanie-nt végén. 5. A Hermina-és Erssébet-nt tarkán. Csak a kimenaiek-flél szabad a .népünnepély t elhagyni. A közönség felkéretik as újonnan Allatait városligeti rondeanbsa a gyepre nem lépni ée as ültetvényeket, fákat nem sérteni A Steretetháa & közönség által
itteg tett károkat megtéríteni tartozik. 33. Belépti jegyeket láthatólag feltűzni éa hordani! — As ellenörsek köaayeuiiéte végett a köaöstég fel kéretik s belépti jegyeket legott a jegyvát tát ntán még a bemenet előtt látható helyre, a férfiak kalapjaikra, a nők és gyermekek ruhájukra feltftsai és ss egé-s ünnepély tartama alatt hordani, ngyssinte arra ügyelni, mitaerint belépti jegyeiket el ae veeaitaék, mert el vesztes esetében fel kéretnének saját károkra iámét jegyet váltani. At 1000 tagból álló rendeső ée ellenőrző biaottaág, agy s rendőrség e rendszabály megtartására as egéas ünnepély területén éber szemekkel fog felügyelni, a kösőnséget a nemet csél iránti tekintetbői e részben stintén támogatásra éa együttes ellenŐrséere kérve fei.
53. Belépti- és tombolajegyek, prog-r a mm ok kaphatók as eladási főraktárban Fürdú-utcza L szám slatt Goldsmidt Lajos budapesti hirlapköavetitő\' irodájábao és az ösafes dohánytőssdékb«n.
54. A kalendárium Sít. István napjára szép iciüt jósol. — Tessék megnézni 1
65.,A labyrinth (Utvesatő.) — V,-déki vedégeink ne mnlaassák el a népünnepély területén lévő Labyríntb-kerteca kébe is bemének Ezen alig 150 négyszög «1 területté! bíró kit kert a legtekervé nyeeebb mindkét oldalról alig 3 láb magas élő Bővéoynyel kerített kit átokkal bir, agy bogy annak mindig 1 ás ható közepéig jutni bizony egy óra múlva aem bir as, akí a járást nemjtalátja fel. Pedig
A mélyen megrendült ét megbántott apa elégtételt kövelelt a gróftól. — Megadatott a-eki s ő a párbaj áldozata
lett. — V-"\'1\'
Később s gyáasoe emlékű Elek báró ia, kinek igen hazafias értelmei voltak, a Sándorffyak toadoristának esett áldozatul. Ast áliitolták róla, hogy Rá-kóosyval egyetért éa lázit. A följelentést it egyik Sándorffy tette a Elek a nagyon rövidre fogott — vizsgálat után kivfr-gestetett
Ötén ssomtru ToltUonka története kit Zsiga "gróf csábi toll el, szöktetett meg a hagyó, t el hűtlen Ül a külföldön azegénységbes, betegen, idegen emberek könyŐrftlfl-Are bicvs. ., j, {., _r
Ilyen elbeszélések as érettebb fiatalságát! megtennék óhajtott gyümoicati-ket, s két Család tagjai egyméshoa barátságosan soha nem köeeledtek.
Mikor Irése atépségéaek birs Ots-kár báró füleibe is eljutott, es a leggondosabban őríste fiát minden oly körülménytől, moly öt a grófi leánynyal Öeest-hothatta volna.
Hogy mily nagy lehetett a család ijedelme és felháborodása, mikor Dér.-; kijelenté, hogy s legközelebbi aapnk egyikén Regényesbea óhajt látogatást tenni, as nagyoa ia elképzelhető.
Mintha csak villám csapott volna köséjök, ugy ugrottak fel ülőhelyeikből a árulást, kiáikosást, agyonlövést emlegettek.
Dénes lemondott szándékáról de nem szere I mérői.
Folyton ott járt, kelt, hol Irénével beatéit, a leány mosolygó árosával megjelent előtte merengései közben i a játtsi szellőmioden^ebbnéaévdl.A viasontlátás-rs búcsúszót aagdoata iüléóe.Boldog volt, ha nem háborgatták. ü
As Ötödik nap osakagyaa eljött Irén. Oly örömmel nyújtott kesét lovagjának, hogy es tulboldogtágábaa alig birt érzelmeinek ura lenni.
(Folytatass kövntkenik.)
ZALAI KÖZiOVT.
ÁÜ8UHZTU8 í 0-éo 188S.
3 ugrással kertelne bemenetétől annak közepéig lehet jatní. Káén Lablrynth-kert --c-iális feltslálójs és készitóje népesin-hásuok érdemdús veterán-szinésze, Vl> rárj Korica József. A helyet fi bérű a Tárostól éa csekély bemeneti dijat Tesz,
66. óriáskígyók, trígrieek tanyája _ állatkert. — Az oratágot népünnepély napján a ssomssédos állatkertben kivételeeen a rendes 80 kr., belépti dij helyett oaak 2u kr.. gyermek jegyeknél 35 kr. helyeit csak 10. kr. fog vétetni. Vidéki vendégeink ne mnlsaasák el betekinteni Ott fogják látni a világ vad-t:U:jain-t óeszss-fajait, a legszebb űr<;a-lánckntj tigrjeekkt óriás kig^ókstfi v»i kutyáka*,- jagesv medvéket, elefánt Li: stb. Mar oaak azért te megérdemelné tc állatkerti vnogy minél számosabb Üto-gatója legyen, mert annak igazgatóéi, saját sugallatából igen nemetlélkhee :ár. el a szegén vek képviselője, a \'Stérrtethá* irányában. Ugyanis kijelentelte, hogy é a népünnepélytfii, mely a szegény nép fel segél ésére van rendesve, közönsége:
szenvedjen az állatkert az nap kárt, miért is ason határozatot hozta, hogy Szent István napján aa állatkertnek csakis a népünnepély \' területéről, Iras bejárata vagy!*, hogy oda csak aa juthat be, i kinek népünnepélyt jegye már van.
67. Lóversenyek. — Hatvan kraj cxárért a d ép ünnepély napjáig Fürdfi-nicsa i. as a. Öoldschtnidt Lajos bndapesti birlapkÖcvetitfi irodájában szintért nyerő ¦sámmsJ ellátott .kosos belépti jegyek* kaphatót:, melyekkel nemcsak a népünnepélyre, de az annak szomszédsága ben iérfi- uj lóversenyek .lesznek, lehetőbe menni. As ily jegy a> lóverseny téren nem fog elvétetni és vele e népünnepélyre ismét.tibszí. lehet rnenci.Iíy jegygyef tehát lu krajcaárra] olcsóbban lehet agy a népünnepélyt, mint a lóversenyeket meg-nésni.
59. A Grand-Prix — a nagy díj! — Faj , kor- és és szinküiömbség nélkül minden, as osztrák és magyar birodalom területén ttttletett éa nevelt assmár futhat az uraaágua népünaépélyen délután Sorakor t*rt*ndÓ nagy országos szamár-hittatás éa akadályversenyben. Ason tsnnsár nyeri a nagy dijat, a melyik ntoltónak érkezik a kitűzött czélhet, melyhez egy versenyzőnek aem szabad a maga attma-rán tülekedni. Mindegyik tzsmáftulsj-dunOs verseny zőttrsa szamarát tartozik ülni. Igy raindegj ik c«aosi^eportsmann (magyarosodjunk ée mondjuk: csacsi-lp-var) nem annyira felebaráti szereiéiből, mint inkább önzetlenség teljes hiányából, nagy é* jíöldáo buzgalommal minden törekvését oda fogja irányozni, hogy az fi gond viselete\' és vz-itése alá bízott füles, as elérendő földi jutalom iránti tekintetből hátra ne maradjon és mint Bjő utolsó* egy szamár fejj el ,ue" gyfisson. A lóne-mesiléí tarén már igen sok történt ét nagy haladást tudunk basánkban felmutatni, a Jmi igen dicséretreméltó, ősapán a jeles ssemárfej nemesítése körül még igen kevesen saerestek maguknak kiváló érdemeket, a mi igen sajnálatra méltó, miért is e tartandó verseny osáJja: e téren bnsditaní ét lelkesíteni!
Artézi fürdő. Ások, kik csak e für dőt hastnálni ét a népünnepélyen rntntvea-ni ném akarnak, tastosnak ugyan pelépti jegyet a népünnyepélyrs váltani, de für-dőhassnálat után egy Órá\' múl Va, a fürdő pénztár által megbélyegző ti belépti jegyekért a népönDvepélyi pénstáraknil a pénzt viuszakapják.
Levél a phylloxera-ügrben;
. Tékinletea Bzerkianjftji! > Midőn a phylloxera kipmeti táss, j tárgyában Keszthelyén i. hót>-én felvett jegyzőkönyvet egész terjedelmében közlés végett oemuiatöB, csak ast jegyzem meg, hogy a ssfijB-paaslitásnak egyedül a phylloxera gyOkeies kiirtásává] védetjük elejéi. Mivel pedig megyénket fárad-hatlan aliapánank busartkodsse foiyián t a magas kormány — a.z -\'eddigi\' gyakor-j lattól eltérőleg — as irtással járó tetemes költségek íedesésétől fölmentette éa ast megtérítés nélkül födözni fogja: mott csak a mfgye törvényhatóságától függ a Keszthelyen javaslatba hozott tejeidők megerősítése és a kártalanítási öaasegsek kivetése frant Intézkedni, s eszel a-véat-nek teljesen gátat vetni.
-"j • Kováit Jáuos%
A jegyzőkönyvi másolat így hangsak: ¦.!,*!
- < • A íegjmökiiiiyv, felvéve Keszthelyen 188Ü. évi augusztus hó 5 én tartott értekezleten.
Tárgy : Meszes Györkön konstatált pbylloxeta inféejjo.
ielenfritŐk rzimosarfT • l i í [
Svastics Benó alispán ur as értekezletet megnyitván, Üdvözli %• mtéf számmal megjelent érdekeiteket. ÍSÜ \'
filóadja, bogy a nagyméltóságú numstver ur a kiküldött borászati kor-mánybiatotur véleményét fogadta ugyan, el, a gyéritési eljárásnak ál talán osságban alkalmasasára nétve, olyformán, hogy se inficiált foltok irtatnak" a többi terűiét pedig gyéritietik, miud amellett aa ő leegköslebb esemélyoseu előtérj ott tett
kérelme folytán Zsiamegye nŐllőssete és boráaeatinak érdekében kivételt tanai hajlandó, a ai inncxiáll mintegy 10—13. kat. hold terület teljes kiirtását magáévá tette, t aa es után felmerülő irtási költse geknek at állam által leendő viselését megajánlotta az esetre, ha a megye kö-sőnsége as egyetek iránti kártalanítást eszközli, —Kőesőnntet mond dr. Csanády Gusztáv minissteri bistos ét Lehócsky Dettő minitsleri kiküldött urnknsk as inficsíált terüle\'en a munka szakszerű veseléeénél tanúsított faradbaUan boa-galmakári, ,.:„ .;r
Előadja, bogy tapeeataláe szerint s gyérítés cséltaísn, mig beigazolt tény as, hogy as irtott területen teljesen kipusztulhat t phylloxera, — Az eget* megye java tekintetébe* a nagyméltóságú miniszter ur Ígéretét bírjak, bogy kegyet és kést a megye érdekében mindent megtenni, mit as értekealet élénk helyesléssel éa éljenzéasel vett örvendetes tudó-
sí- ,..Af aitai tehát ha ss inficsíált 11-13. hold terület kiirt atik, a megye ben lévő mintegy 42. sser hold asAlőte-r!ál-t teljes megmentéáe lest kilátásban.
Kérdést intés esek után as értekes-Isthes, bogy elfogadja-e ast, miszerint at inőcziált 11—13. kat. hold terület teljesen kiirtassék ét pedig azonnal. Ez érdemben, ha a kiirtandó területért kárpét lát lenne adandó, a megyei 42 eser hnld .terület holdjára s megejtett esami tát szerint egytsersmindotkorra 15 kr. o. é. esnék körülbelül.
Kovács János ur igen méltányos a*k tartja, bogy kárpótláshoz a megye Üsse ef üzőíőbir tokosai hozzájáruljanak. 3 \' E asőnetelmondas sJispáírúrntk « fenyegető nagy véts ügyében kifejtett nár-idhailan buzgalmáért, qákíwaama
Ángyán Jánoa voayarosí aörjégytő ur erdekeit measee-győrkiek megbisásá-báí ét nevében s kiirtandó szőlőkért ka-trétia holdaokint 700 frtot as idei ter-
més fejében pedig ugynn holdsnkintéSr4#*#^ fssfsgftlAii.
Unit éti osnteg at illető szőllőbirtokciok-tói birickaránylfcg, t a megye slttl fiset-teeeék ki, mogjegyesveo, hogy s kárta ianitás enak a szőllővel beültetett területre
At értekealet felkéri a megye alít-pái ját, bogy ieheíí legkoselebh egy renkivüii megyei kösgyülétt hívjon Össse as ügy türgőt megvitatása végett.
Svattícs Benó alispán ur felkéri at értekealetet, hogy a jelen aem lévő Kollár Feranea sr mint legelső torban érdekeltbe* egy küldöttség menjen at irtás ét a kártalanítási összegnek reá esendő rét* titstába hozatala, ét illetve snoak megértése végett,kivix.-eKoller ur hasonlóképen megfelelő kárpótlást ? a küldöttségbe alispán ur vezetése alatt be választattak: Nagy Károly, Nagy Sándor, Br. Pute-ányi Géza. dr. Csacády Gusztáv, Üencs Károly, idősb Beitchl Vencsel, Lehócrkv Detsfi. Stóker Antal ét Göde Lajos arak. — Alispán ur végül köezónetot monda jeáeniévókstek as erdekeittég éa figyeie mért s az értekealetet azon óhajjal nyil-vánBje befejeseiínek. vajha as intézkedések éa tevékenység ne legyen hiába, hanem vesseosen osélhos, i mentse meg megyénk es a vésztői.
Estei az értei ealet éltetve as el nöklő alispác urat, végétért, ason hossá-adáasal, bogy a* alispán álul fentebb inditvsnyosott kártalanítási őanregeknek kielégítési módozataiban as irtás alá kerülő ítrfimált területek tulajdonosai belé nyugodtsk. — Esek atán a jkö&yv besáratott ét felolvastatván aláíratott.¦
Fürtlöi levél-
, Xarlaesában, 1382. aaf. nő A
A mult alkalommal volt szerencsém a karitbadi életről egyet mást megírni, a midőn megígértem s nagyérdemű olvasó közönségnek a gyógyvizek hatá aáról és kiránduíazi helyekről megemlékezni. Etea ígéretemnek a jelen sorokkal
frtot kér megáKapitan:
Kováét -áoos sr • birtok érték megállapitására egy asonnal kiküldendfi becslő bizottság megválasatását kívánja.
Dr. Caanády Gusztáv ur kiíe&ati, hogy at eaetben, ha as irtát nem vétet-nék foganatba, agy at inficziált terület körüli egétx szőlőterületei kipustülja a jövő években t pnyHoxers t minden karpótiát nélkül elvesstik as érdekeltek szőlőjüket, tehát e túlságos követelés méltánytalan- * "\'
\' \' Br. Pateányi Oésn ur á becslő bizottság kinevezése s a kártérítésnek ál egéss megyére leendő kivetése mellett emel szó\', óhajtja, hogy az. ügyben as eliepin ur mielőbb egy rendkívüli megyei gyülétt hívjon egybe. ...
Svastics Benó alispán nr a sürgőt intézkedést annyival is injtébb szükségétnek látja, mert ma nap as\'oraaág májc minden vidékéről, érkeznek hírek hasonló atomóra állapotról, a határozottan tart tőle, hogy hosszasabb késedéi mesés esetén Zalamegye & nagyméltóságú miniszter nr fentebbi kedvesmeoyére nem Urthntna igényt. — Aa általános,kérdés feltevése előtt, kérdést intéz acmés*ét györki a t o n érdekelt birtokoaokhoa, kiknek ssfiloj* az inficziált 13; holdnyi területbe beleeaik, rajjon fik as össses megyei ssőiőmrtokoaok áitvl nyújtandó méltányuB kárpótlást elfogadva, atiofictí áll terüld kiirtását kérelmesik-e, ra-rt ati kóraiők kall, utmtán a\'ferfo^ó kö-rülmenyekhez képset tagadó eeetben agy ia intézkedés fog tétetn<.
Tolnai Játsef, fireg Mikola i*if_sn Bán György Nemeit Péter Jk- öreg \'Mi kola Ferencs éndekeb hir»k i**. kij|e|-iik,hogy ssőliejuk kirtáaába beleegyeznek éa ast kérelmezik.
Svsntict Benó altapán úr feltessi-a kérdést, hogy a megyei «M lé birtokosoknak a kártalaoitásaos leeedfi hosséjá-
Az ideérkesó betegek többnyire ideghsiokoan szenvednek, meiy bajok orvosolisára ai itteni | forrásvizek kSsől a legnevezetesebbek: a flKaiser Karl
gtüe41V,,aLühlbruEi: Quelle"1 „Schloas-rann Quelle* ttb. e forrátvitek mind-meganoyisn ugyanatou vegyi öeasetéte-lüek, csak hŐméreékük különböző. A 36* C. mindegyik passAaladja \'».
. Ha.láauk sz idegekre ig-m nagy. A napokban ebédről fSvs egy ínteÜgens külsejű éreg or mellett fogMUm haivet s .Mohibronz, coiono\'dé\'-ban. Szokás aserint üdvosléai as idegent) ki meghsjté magái éa halk hangon rebesgeté: ,Ick kann nioht spreenen, bin vom Waster aehr nervteua.* , \'L.^
Ügyesek a 00ur* alatl semmiféle hatást nem érésnek, de hakővétkesik ss utóhatáe, éppen esért a 28 napra terjedő Oourá Utin a vendégek még két heti COU-rát tartanak vaiameiy egétsségetebb éghajlatú hstyea.
Aki a kartbadi gyógyvitat csak egyszer it hasinál te, at nam ige* tud attÓt ttabadulnl. Vannak egyetek, kik 30—40 éven keretstül megasskitát nélkül felfcerémt Ksrltbndot. nmgsm beszéltem többekkel, kik már 26—30 éven egymás után Itt élvesik a gyógyvizet,
A gyógyvíz ivása mellett az idfiső betegnek tok sstab&d mozgást kall tanaié és éppen ennek megfelelő!eg a várost környeső hegyekben a legasebb sétányok Ivtsetnek minotnfeJé. Ritka fürdőhely asJ \'mely szebbnél szebb és érdekesebbnél-1 érdekesebb kiránduláai helyekben annyira
Ilyen alkalmatlan időbet. haladtunk Csehország azon vadregényes vidékén, melyet v^erthsl*-nak nevesnek.
Al Eger folyónak mindkét partján fenyvesekkel türüeu beültet sít negyek emelkednek- As orsaágot közvetlen a folyó jobb partján vetet mindenütt meglehetős nugssságban ós ináét a kilátás a lehető legszebb, méhről lefnagyobb aaj-nálkosásomrs bővebben nem irhatok, amennyiben magáról t savanyuvis forrásról akarok még röviden megemlékezni ét a t. olvasó türelmével vieess-élni nem aaerstnék.
Négy órai fáradflágw menés etán elértük menésünk cnélját, A mosolygó hölgyek, a felhőkből kibúvó nap, jó ételek t italok égessen felvioUnútottak bennünket t mí a legnagyobb érdeklődéstel vizsgáltuk, a tsebbnél asebb látnivalókat.
Gieahübel agy falu ét a forrás ettől vette nevét, de ma már e nevet hallva, senkriaero tv salat érti alatta, hanem a forrásvíz köseiébet emelkedő gyönyörű villákat.
A forrásviz a hosxá lartonÓ építményekkel együtt Mattoni birtokát képeiik, kinek agy Budapesten, mint a több: fővárosokban nagy üzletei vannak, éven kint több amint 8 millió üveget asállitask le e helyről.
Mattoni ezen birtokát at Eger folyó 2 részre hasítja, a baloldalon gyönyörű villák, fürdőbázak láthatók, mig a jobb oldalon ü tulajdonos gyönyörű nyári lakása, egy vendégfogadó éa több hosszabb épület — a viz élatálUtatával foglalkozó munkások számára. \'-^J:^..
Eseo épületek között mindenütt a legtaebb virágokkal ékesített sétányok vésetnek.
Maga a forrás talán 100-nyi magasságban fekszik. |melyhez a leggondozottabb ntakon juthat az ember.
A kegy tövénél elterülő, nagy, hoassu épületekben as üvegek mosása tartettisi énen épületek e forrással csavar-gftsöa által vannak öaasekötve. coakhogy ax ioditő erő nem a gőa, bsnem a forr át\' sál megterhelt kooaí saját tulyjánál fogva hatol lefelé ét as ismert kötél tterkeseti •ital ugyanekkor ss, alsó kocsi felfelé ¦egy. . -i .
A forrás mellett gyönyörű fogadó Í»rem van, knHSakfirttl a legváltozatosabb flaku tsép sétányok. Maga a tulajdonos jL. kalauzolt bennünket, — ki almondá, fcgy már maat évenkint több 100 fürdő-fendég érkezik, mert egyes betegek tiss-n as itteni forrásvizet iissák ag»étsségük üdöléaére, de ss stye mindent elkövet, 2 pénzt, sem fáradtságot. nem kiméi e y csinosítására ét reményű; hogy pár múlva Gieshübel it a hírét cseh für-k torába fog tartozni. Sok tőkét beísk-tet e csél megvslóaitására, de dus ksma-tokat vár attól.
f At idő oaakkarnar eljárt, esteledni kezdett, bacsót vettünk a gyönyörű helytői éa hasa hajtattank.
BALASSA BENŐ tanár.
bővelkednék, mint Ksrlabad. Esej leneveseletebbekl i
JBgyéctelmüleg elfogadtatik. J \\ I AhspnW ár továbbá kérdést in lés |t értekezlethez fellcrjeasteasék-e a nagyméltósága minisztériumhoz as inficiált terület kiirtása, iránti kérelem ? n^érteImű^felierjeastetniha^roztaU>tt.
p)abbcl\'elvilágoattások!ván w ir-taedó ter\'iletxe Tonátkozólsg kárpótlás tekiutetében i\' érdeiteltek 600 frtot kérnek holdsnkint, — as értekesiet alispán j ur ajánlata folytán 500 frtot lát hat. hol-rdankint megal lepi tanáénak. <tl
Hosszai viu atán az érdekeltek ne-Tébec Kémeth Péter, dc a lobbi érdekeli mosaeegyörki lakotok U kijelentik, hogy as irtandó tsőllő kártalanítáaa tekialetéT ben kat. holdsnkint ajánlott 500 frtot p. A elfogadják.
i> é Eset kártaianitáti öesteg kifiseté-séro nétve aiispán ur elfogadtatni kért ast, hogy a kártaianitáti őstseg 8 év slalt 3 egyénit részletben lenne as érdé kelteknek kifizetendő, — éa pedig at ettó rés*, ateajrst *, megy© egyik rendéi\' ketési alapjából keflene kőicsönfcépeii kérelmesni as irtát megkezdésekor lenne kifizetendő, — a második rést sgy év múlva, a 3 ik réts a második után itmét egy év múlva, mindenkor a kosaégi keit aégY<násek alapján tsedették be a kárta-
\'hsk? % afig 3Hjrsáb&cs;
t\'AerV* I
. kS-rtt
etera magasi i fabrt ttb. de miadezeknél sokkal érdekesebb a hires gieahübeli eavaaynvia for ras. Kem táérazik Kartobadbói eenki.aem, hogy utóbbi helyet meg ne látogatná, nagy méltóságú kötök la tásígyi minia* terunkit a napok bab\' volt ott bijot lei
nysnak kúséretében
tal indultunk el a forrás megssemlélésere.
nspokban több msgysr bajháre-
Helyi, megyei és vegyes htrek. - Syilvimcs koszöaeí. A nagy-
kanitsa: tékot
kővetkssó felüifizetések, illotóleg ajáa-dékosáaok érkestek be : Haberl F. Ka-poevár 1 írt, Bankegyesület N.-Kanizsa 6 frt, asolgabiróaág Perlak 1 írt, gf. Károlyi Mácaa 1 frt, Délsaisi-takarékpénz tár N.-Kanissa 2 frt, Spránatky kanonok Veszprém 2 frt, Frank Sama Boglár 1 frt, Raaü Kilmin főispán ssombs>hely 1\' frt, " Kisdedovoda Esztergom 1 frt, Fortteí Béls\'Pécsl frt, Virig Vincsené N.-Ssalonta 1 frt, Eperjeasy Sándor N.-KsTiirtfi 1 frt, főispán Nynstya 50 kr. pTatarékpónsUk- Hódság \' i Ér... Subert István Ssenics 1 frt, CsépánAotal alispán Kaposvár 1 fot, Kitsvece Jesaet ka-eoook Vss=prém 20 (tt -Séher \'Emma Bnwtriose 50 kr, Takarékpénztár Keszthely 1 frt, íóiapát Veszprém I frt, U-wenséhn Gáspár Lengyehóli 1 frt, Losoncai takarékpénztár 50 kr. Jakobt Miksa Hámor 50 kr. Baranyamegyei alispán 2 frt, Potlehiratal Sárd 50 kr. Ssabó Miklós 1 frt, Lottogyüjtüde Felső* Libnyicze 50 kr. Ösanesen 50 frU Eiőbhi kimutatás 213 frt, 50 kr. Ösaseten 262 frt, 50 kr. Mindesetért a bizottság nevében hálát kötsőnsteniel nyilvánítom. Somssicfe Lóri nos bls. elsők és pénztár uojn, Zárünnepély 1882. Július hó 30-án belépti jegyek t.tán frt. 129.23 fclül-fizetésekbáí frt. 28. 90 összesen tehát frt. 168. 13 kr, folyt be a.kitdednevelö egy
lens-voleue mennünk kellett hölgyeink után. Eső barátunk egyre jobban érez taté velünk vendégszeretetét éa végre it egy fényű alatt akartak bevárni a hívatlan vendég távoztat, de beszeg es nem távozott ét mi rövid kosfereacsiát iar-to-aunk ason végelhaiwotástai, hogy. anskat folytatjuk
Az eső szakadt, napernyőinkről a vis ésatugy osurgott, rnkáautttnk sgénum átázott, ds beleéltük magunkat e azokat lau helyzetbe, annál is inkább, mert nem tudtunk volna magunkon segitni.
Hsarik 1. 80 H.ld LéssiÓ 60 kr. R N. 80 kr. Weber N. 80 kr. geller kt. 10 kr, I Boaenberg Ernő 20 kr. Grebeocs Henrik 20 kr. N. N. 10 kr. N. N 40 kr. Wuskics János 60 kr. Filipovies N. 20 kr. Svsstics Károly 1. 20 N. N. 80 kr Wittinger AutaléO kr. GltserN. 30 kr N. N. 20 kr. Czimbalek János 60 kr. Zidubánszky Lajos 80 kr. Dr. Steinbsch K. 20 kr. Dr. Gerfi JóW 10 kr. Dr. Sobrejer La-fot 40 kr. ötr. Kocb Mihály né l frt- Öante-¦ea 128. frt, 90 kr.
— Xagy Kanizat aségyene. .Sti-nésseti Közlöny* csimli laptársunk f. é. 32. asáma a kfivetkesfi torokban emléketik meg a jalias 30-án tartott polgári egyleti kösgyülés eredményéről: .örömtől dobogott ssive minden igaz hazafinak, midőn híre járt, hogy Nagy-Kanísaán állandó színházat szándékosnak, építeni. Ez öröm azonban csak rövid ideig tartó volkA félúton megakadályozta a hitvány önérdek, a magasztos etsme kivitelét Tehát itt is, mint legtöbb esőiben, aa elfogultság, a rágalom, a tsükkeblűség és nyomoralt finnéi győzedelmeskedett. A polgári egylet már régebben elhatározta, hogy as egylet telkén egy állandó asia-hisat épít. Es most mégis megtagadta ason régi telek éa épület eladását, mely a arishás építés munkálatával szoros öesseíüggéabén volt. A legutóbbi kösgyü-léten as ellenpárt, at építésügyi büott-tágot, önérzetei sértő vádakkal illette t eszel megbuktatta as egéé* tervet. As ellenpárt szóvivője: Gyfirffy Janót Ügyvéd volt. Ide irtuk nevét, hadd lássa aa utókor, kinek indítványa folytán bukott meg Nagy Kanizsán aa ál-landó azinháa eszméje. Egy orsság figyelme irányalt es ügy bea N.-Ksnttta felé, egy orsság vet;: tadomásni most 6 szegyeu-lelss dolgot Ugy láuiik; aémelyeknél a hisaüság üres fogalom I"
— Országos vásár lesz jövő hétfőn
a* aa 14-én Najy-Kanizsán. Es a fása-
igen éténk szokott lenni, különösen a gabona eladás tskia tétében.
A tüsoltó-egylet laszlóava^i ünnepélye, mely f bÓ 15-ére van ter-exve, igen fénvesuek igérkesik, 26 tűzoltó-egylet 3601 taggal\'van már idáig bejeleníva, A sásslÓ itmegórkesett Minden a legtaebb rendben fo<y. Oaak a roas idő el ne reasas.az *nhepélyt.J
A znsalósvatágl dnnopéiyr*
érkező ? yoe*oló-lányok ét női vendégek raasére f.hó 14. ismerkedési banqaette leás lelyet a ssaaló-anya, Clemént Lipótné ő agysága tart ée rendes.
— Hynagn. - Városon k szép hölgyeinek száma itmét ssspevodott egygyel. A napokban hozta y. ugyanit\' Killer Tivadar kereskedő nr bájos nejét, Guttmsnn Berta úrhölgyet Pécsről, a „Fünfkirch-ner Z." eser kese lőjenek leányát
— Erdósy (Bfba) Köraelia, ráró-tnak jelet képsattsegü tsnitónfije által sserkesalelt \'RAPC-ét könyv" már sajtó alatt van. A mint btttoe forrásbólftudiuk a-aagy-kaaitsmi itkclaasck esen müvet megbírál tat la ét a kedveső bírálat után alkalmazhatónak mondta ki. A helybeli tanítók közöl azok, kiknek osztályaiban ekén munka alkalmazható, behozatalát it elhatározták egynek kivételével. A vidé-kieki\'fcözüi is többen beláttrlk «son határozott előnyt, melyet e nagy gonddal
Hölgyeinket előre süldőit ük kocsin, pedig per pedes lettük meg az utat, mely eltéveaatbetlen vala, amennyiben mindenütt a Töpel folyó partján Vezet a* ul égessen ennek as Eger folyóba való beszakadásáig.
Elérve at Eger folyót, ínoen kalauzunk es utóbbi .volt, merLannyit tudtunk, 4»gy valahol ennek jobb pariján foktsik menétünk esélpontja. j Alig haladtunk, fél éráig egy itt nagyon is ismerőé vendég szegődött\' uti*
tártul: egy csendet etd, nely eléggé al-. -----—,. —w^..,,------ - -
ksimatUlikodoit «»•*, de,»6kfi«k |»<rij«fll^mindkét evndijájiaknsrünnepólyén.
egyesület sorsjá
endeső bizottságához folytalÓlagj írt\' munka nyújt és" alkalmasásat aaját hstáskörükben sürgetik. Alkalmunk volt a mű kéziratát birálólag végig olvasni és részünkről ahhoz ígeu szép reményeket kölünk, hacsak est is mint annyi nemes törekvést a ssükkeblüaég éa elfogultság megTá)§ft hufcfcaija. !_„\'-.
— Változások a helyben állo-
másosó közös hadseregbeli helyőrségben. A helybeli ezrednek Grácsba* állomásozó 1. 2. ét 3. zászlóalj..; Bécsbe telepittemek mint állandó helyőrség. Ugyanezen eared 4. sásslóalja itt marad ét eseokivül-ide helyeztetik még s 76. báró Knebel gyalogezred 4. sásslóalja, mig a helybeli erred 5. zászlóalja as agynevesett .Nyugat- megy arországi eared" képzése végett Ssombathelyre tétetik át.
— Tsjl szerencsém a-tisztelt kar-táraaknék, i mioden érdekenéksek íado-mtaára hozni. — bogy as „Első uagy-kanisaaí hivatalstolgák temetkezési egyletének11 alapszabályai a nagyméltóságú m. kir. belügy min iaaterium álul f. évi 42 588.szám alatt a bemutatási zársdék-kal eilátattak. Egyntta! padig a (. tagok ét a relépn; óhajtók érterfttetnek, — hogy as egylet f. évi augusztus hó 13-át: snai vasárnap déívfác L/3t érakor, a nagy-kanizsai kir. járásbíróság hivataloa helyiségének várótermében rendkívüli közgyűlést rendes — melyre a t tagokat es a belépni óhajtó kartáraakát ezennel meghívom. Nagy .Kanizsán, 1882. éri aug. havában.Teltt Lukáct, elnök.
— Dicső magyarosodás. Légridi leveleaőnk méltó megbotránykosását kővetkező torokban fejesi kí: BHa as ember a letenyei járat egyik másik községén megy keretstül, sst volna hsjltndó hinni, hogy nem is sí u. n. alkotmányos Ma-g^arüraaigLi? M ur ssüietésének 1882. évében jár, hanem még mindig Antttría províncsiájában as 50-es évek, a Bach
Felülfizettek : Ifj. Kováct N. 40 kr.\'ötv, Knmoessyaé 60 kr. Iakey Látslóné 2 frt Zadubánssky Lajosáé 1 frt, Featelbofer Jósaefné 80 kr, Masohsnsker Mór 40 kr Bspooh Gyula 4. 30 May Mátyás 1 frt, Báder Henrik 30 kr. Friedmana Ignátz 20 tr. Zúk Nándor 30 kr. Eger Igoits «**¦**. Sejamsidá^Mp W kr. Beadtacsuiia, István 20 kr. Kovács Lajos ügy. 1. 20 ki-. Taaoh aimoa 20 kr. Weías N. 10 kr. r.
Jlger Ferencs 60 kr. Ssnveber Jóssef 80 I stb. kortsak szomorú idejében. Velem ít, kr. Zrínyi N. főhadnagy 80 kr. N. N. I midőn a napokban Tót-Sserdthelyen 30 kr. Székely Lajos 20 kr. Grüuhut I jártam, megütkösétael kellé tapasztalnom ,
Aiianszrai^.io-é» isot.
hn^y . fentebb emiitett nem-egy faluja mik végén ily ezirn táblákkal találkoztam-: „Bczirk Uteaye, Camita. Zalt, Dorf Tot-.Sxerdahely Ungarn." —. Kir, hogy „ProrÍDz" il uinc* kösbesiurva,. Ehess méiT mindig ott díszeleg a fekete *árg* ducz, melyről sehogy sem birja.a» idő lemosni « Vedres szint. Sajnos jele ss alkotmányos érzületnek. Ajáoijulc c« ügyet derék hazafias értelmű alispáccnk becses figyslmébfl.* j,
K5vid bittk-.
Az uj fr&nczU minisztérium megalakul c Duelere elnöksége alatt. —Arabi folyton tereséget szenved az angoloktól. — Szende Bein, honrédelmi mínister egészsége jarnlóbán tan. — A Isnizsa
lembe zarándokoltak iaza-t :ríek. — Budapest és LeánjfaiTs között velocipede* közlekednek. —. Armonio meöott. Tere gova és Salatina közi hegyomlás történt. — Á párisi 70 napig alvo\' nőről kisült,
hügy caUónó. — Vngjix lakol&egjiet
alaki ásia fáradoznak Tnm-^viro\'t. —
Sajercnk Kári bpesii siolgáló a kútba dopta l2bónapos gyermekét, — SoigOC-falTan. hol a tróiii^rüjkái pár vadász, foly-op rosa idő jár. — A trieszti merénylet elkövetőit 3 mészáros legény, en i al altit meg. 60 irtot kaplak a bomba dobá-sáért. — "--rr—
heií jeíeníéfl & budapesti ga-bonatözsdérőí.
Bod.put eug"4- Sfaúer József gzboaa-é< bieomárryl thlet tolajdoco. jelentése. Az
c*V időjárás akadályoz** a csépied mas kalitokat, késeietek rsekéljrk, melyek se» elegendők a kOÍfBlőraí érkezeit rendelinéi.yet teljesitésérc -A sjassjsssj 1 roppant aziLird ax táruk *tae)k.d5k. ilio«áwkob -okkal clőnyüi-t> n eazközBlhetők ai eladások nrj, bogj a«ok, kik » helybeli piacára kttidék as árakat, jeleo-ttffcpujer. ¦ sseovrtínak tio: Wpe-4, láintbx a feladás, állomisoe. adnák «1 Hritairs, bor/ z laboDaaUUitíaiüX^iöi-ellec dijsxskáa tít*-leiben továbbitkassákr
Baca szilára, 75 kral emelkedett. Tiixa vidéki 11-50 peata* t«í 11 írtig Bánsági 10. 85-ig Fe4iara*rt*t lOet? 1* ktttt %&nttsaoc 82 kr. 10-46 Ittakoloscn SO kr. Iu2ü Detta* 82 fcr. 9-60 kelt. őszre *áral 1005 pénz. u> taszra 9-83 péna.
Boat 43 kral emelkedett 7-4TMg H-t-vao <_20 Apes-Stáotd 716 Xjtrefykás 6-50 Desieezaa G-55 őszre t írtig.
rpa 40 kral ssealked.ti.. Takarrtany I íg Hmttaro^ 6 VS 5sefeosziLo 6 í-
áro 5«0ík ._
****OÍ vaia MMMsMÍ T € Btaláf. Pasas-Akosv 7 40 éneknjtir L (. :Zzb azilárv 7—7-40-t| .Jíelt Gj-üsgj-üiO:-. | 80 SMInok 6 75 őszre 8 40 peni, Uvasera 62S Tesseri változatlan, 7.80 -7-75-fj tflí hónapokra Oyertrámoi 4 70 köttetett. 1881. msj. jrooMre. 8-98 peaz. Bab, t5rp* szilárd Gyönorötór. 12-&0- 7ó.ir Stoor iSái köttetett. .,._„
BvpCM asilárd báiiaági l\'i 630 káposzta 14.25 Tadrepcze anf. sepL-ro 7JS0—75-Í«- Nazr-Krkindáo 6 TC Bepezeolaj s? f. Bepczeolaj pogitt*. 6-7S ^craif 14 f. 50. -
Közraktári illeték átment*, fora/alom-ban egy kocsirakomány után a f^vároi! Uknmk-tárakban 7 f 5 as osztr. allasivazsz kosrak-ráraíbsu & C 35 Pfateli\'Cl- - 1 kasaatra nynj tok oáryfalaizuek beva.:7 .;.-t* át-kra lm állomáii föiadáai ravásycata. ^eákkBlcsSD-dfjt motrbieőírccik ietenlínt darabonként */t •kratjezárt ssámítok í- •
Szerkesztői üzenetek.
E t. Ksvlsban. Nem a*
L. fi. VTxrár. Megkaptam U «. H-Varrná. Mi tortesi? ( HI A taa. A levélre gjwzao Melj 1 Hát S mikor készül el levelével ? S ajv :t diacs is ott ?
| Felelős szerkesztő : SZÁLAT sESSl ! Társszerkentő: B.CNÓCZÍ BEBHÍT.
HI R O E T E 8 E K?
III 111 III Hill,
BUDAPESTI TARSiS PÖLGÁBI ÉSIMíMDB ISIOLA
elíbb HAMPÍ5L ANTAL Budapest, V. Nagy koroiia-nteza 13. szám.
i EROS S M A N íí J.
Taczf kSrat 76. | BUDAPEST) ticzI komt 76.
,Lzen tanoda, meljet 50 év tlKtt Hampel AzUl ar alapitett és mi azt már 16 é- óta fdi ?116 ltaz}Q4ssszfa^ egye»teltük, aindoo tOrskTésflak oda irányulj hogy ezen wtázetaek klC-rüomleti jó biraetet megőrizve, Unitrinjainkat alapozza képzett •gjínekké oeve-jak. ü-jfrj törektésaaket biztosan elérjSk, ipzrkodtauk ismert jeles tanárok alkalaaasása álu\' czéja&kat bistositaoi. Tanítványaink a* egyéves Cnkénlesi vizsgálat letételére eiőké-síiteitsmk. Tanodánkkal tápintézeé na egybekötve, malybea teljes sUátásoB kisül, szeretetteljes bá&ásmódbsa\' réiictBJpekÜ sznalmánysikbza a leggoodoszbh felügjele: alatt állasak. A aegMsefobhi txaévro a beJratáa .k augusztus hó 27-én veszik kesdetökst. — I ÉrteaitSt kivásialra ingyen kűldtnk
1 AZ IGAZQA.TÖSÁQ :
i 639 3-6. Prassxer Jóssef igazgató. Gross Gyula.
1111111111IIIIII11111III111III
Else ram BjtgM- ü asM-m.
SALVATOR
aamdag tertn. mténsavUtrialommal
(0-SS848 literként! (0-12495 literként) Upészí farrs^kjamstábig Eperjeséé.
Kapható mlodati ásráajvizkereekedésben sa e lszrtSbb gyégyesertirban.
FffHöír: ÉtMi L, BDlajestüL
604 12—
*) E rovat alatt kOzlöttért felelősséget nem váÚsl * Bcerk.
HIRDETÉSEK.
legjobb Asztalí-é? Udite ital,
rihlas httssssak hizonynll köhögésre;, gé^e
bajoknál, nyossttr-éa hólyag hurztnál. ÉDECSEKizzeméifiétatssealtMérs]. Mattom Henrit aartttaoiun c««e»»í*sl
Termény-raktár, előleg- és bizományi üzlet\' \'
A magyar leszámítoló Ós pénzváltó-bank q\'ánljn a tv czimü termalúk és kerusxodúk figyelmébe közraktárait Budapestén, Szegeden, raktárnitXemesTarottésBarcMn.Itt miodeaatta t.oz.köztoságnek szolgál
., Í)Lgéaz9égí* raktárakká], te-menyek én sUuk berakUro.ázára, ke-blézere, kiraktározására vagy tovább küldésére.
2) A terményeket átveszi, kölcsön zsákokat ád, sséllitáai és egyéb költségeket előlegezi, as így átvett terményekéi tűzkár e!lrí biztosítja.
3) Olcsó kerzksiláh: mellett előleget ad t. berak tárolt, sét már a csá-mére feladott terméayekre. — j .--n . .
4) Elvállal ja a reá bizott termények bisomáoybani ellátását akár s vidéki állomásokróí, akár pedig raktáraibáU* >¦.¦¦: Vállalataink asimára ugy a vasúti, astnt a g^shajóesáai lársaUtpk
részéről sok rendbeli előnyöket nyertünk, melyek t. megbizóiok javárc-szolgálnak^: -•¦[¦!\'¦!
Szó tagy Írásbeli felszólításra,ugy nyomtatott üzlet és díjszabályainkkal mint minden irányú felvilágosítással szívesen szolgálcdk. i
A Budapestre inbézett küldemények czimzeadŐk: A magyar less^-miteló és peazYáltó-bank közraktárainak Budapesten, állomás kösv raktirak magyar kir. allarnyasotak. — Szegedre-; a magy. lessámttoló és pénzváltó-bank köst»k táraínak. Cs. kir. szab-, .osztrák állam vasútállomás. Temesvárra : A magy. lessámitoló és pénsváltó bank raktárainak. Cs. kir. szab. osstrák i ii^v&süi-áiiomáí:. Barcsra: A magyar lessámitoló és péns váhó-baak raktárainak. Cs. kir. asab. déli y*»aí-LttóhHi:"* ;-\',lí: - í1
636 2~3- üayyar hmimiUtoéi ptevi)tat-bank.
u*nxxx**Hx*xxn**n*xx*x
lir^ ! Messzelátó!
Legujabl) oplilcu meb-e»sköí\'uU«dko.kt hegy- éi f.la«i 1»-kúffokn»k)«tb. — Mut»tS-4ór»UToUigi-«
tia*Un éo kÍTohetóes Esea újonnan feltalált mesesaldto 2 optikai leoOM^tngUl áll, mely mindnu louájseüí ciati kotr» atb. rMgeroiIÜwto ét aokkal na-gyoib hatáual Sir, mint a tábori tátoabrak, asari iának áltnlá-noa tetaaiibon ráaseanlnok «a mindenkinek legjobban ajánlh.tók •a. M- Dobossal, hogy saebbe doghatd lagyaa, 1 írt 26 kr^
hazai ipar!
ftliilcrC.Is fiai
cl kir u.b biüraériog U fiptjil*,
Budapest.
Bsktár: Vkcil körot 17. sikm. «ytr>artaMMsratazal2,iiU n.
kiváló finomak nagyobb optikai ienoae-640 8-5.
fioomabbak 1 írt 75 kr ttragekkel 2 frt 50 kr.
SZST Haroskop léggttlymérSt. "SZSj
bistoa ás mogbitható ráganlyméro 2 frt. \'— gSF^ Bor próbáló folyadó^radró, melylye! aaonsal megi.merhetat, ha a bor .tiszta Tagy hajnlsltott e" ^hhez bzüaaógea lairáaaal) 1 frt 50 kr. — SSf- Tejpróbáló aaáaalók lejtőről a váaari reodóraág elóirala
•serint (leiráaaal) 2 írt 25 kr. — Ismíteladóknak grárl áron.
Saétküldóc poataatánTÓttsI. Kapható
kliagi & busáim, Béct 1. tss«ttrjtf»tra«»e 3.
V v» w w w v v W W W^W^r^^W^^W^^W^^W wttvtV»tvwvttt^^
ajáaliia ei.nn.l iam.r.te. Ietld«n51.b jrirtaiieraik.t ». e". mind~a.»a tttsá- »• *zé**tUém*i**i<, atátá-al^tjtt
faay- Eajaefili aeasitfii a kettó» Tonó-teof.1/0 .SfláaaiMr r«aá&zariE tiiea-mérlegek=ek. stó 1-6. Xrjesraék inrjren *• bar«eate.»a.
000000t)00t^^
OOQOQQOQQQQQQQOOQQGQQOQQQQQQOQOOQUQQ^^
DOQQQoqoooootxxfóoooootioqooooopoooi
A tüz;oltók és ezek vendégeinek figyelmébe ajánlva.
Rajta fiuk vigadjunk!
Közkedvességu dalkönyv, ötödik bővített kiadás. Gyűjtötte Wajdits József. Ára e 800 lapra terjedő könyvnek 1 frt 80 kr., diszkötés dús aranyozással 2 frt 80 kr., olcsó kiadás 96 kr.
„RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK!"
Mulattató kézikönyv hölgyek számára gyűjtötte Wajdits József. Ezen 620 oldalra terjedő
igen csinos keménykötésű könyvnek ára színezett borítékban csak 1 frt 80 kr, tüszko-
tésben 2 frt 80 kr. — Postai rendelések pontosan teljesittetttek.
\'! WAJDITS JÓZSEF
köny.ksrMkodeae
&af?-&aaiaai, ByosMtnrt t kiadó taltjdtmos W&jditi láuet gyorsssitói.iii
NAGY-
Ei"fi.etéti ár
jiugasztiis 13-án.
6B-1U: azém
Hasz(me^edik évfolyam.
fél r re
8 frt.
E(ry stám 10 kr.
HIRDETÉSEK i hsssboe petít»ori.an \'tj aiásouizor fi * minden további lort: *. T> kr.
NVii/rríiuKi;
soronként 10 krért vétetnek lei ¦iiucaiári illetők minden egyes ;.:ni i-lésért 30 kr. fizetendő.
A Up szellemi részét illető kMlereé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető k&zleoiények pedig s kiadóhoz bérmentrp íntézendők: KA6T-KANIZSA
Bérmentetlen levelek czak ismert mnnkatirsilrtúi fogadtatnak «1.
Kéziratok várna Bem küldetnek.
K^y-Kam?&aváros helyhatóságinak, .nagy-kaaizsai önk. tttzoltó-egylet*, a ,naáry-kwaz8»i UtaurélqiSnztir", a „i^amegye. általános tanítótestület*
a Qagy-kiWLzsai kisded-nevelő egyesület \\ t nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkeret*, a asoproni kereskedelmi s iparkamara atgy-kiniiSAi kalvalasztmánya" a több megyei és város
egyesület tiratalos értesítője.
Heten kin (kétszer, vasárnap- $ csütörtökön megjelenő vegyes tártaimé lap.
Az állatvédelemről.
— Első diítt nyeri pályamű —
Jelige: .Ke kiuoi\'l aí áll.tot-"
.Hatodik napon végre teremte Isteu az embert és pedig saját ké-péce és hasonláloss.igára.* — mondja a azt. írás, vele kijelentvén, bogy az emb-\'r a teremtés lrgfenségesebb remeke, s bogy mag.Tsztos szellemévé i-t- ngy mondjam: \'— halhatatlan lelke ót az összes állatvilág, fölé eme te. Nem tagadhatjuk azonban, miszerint testileg ats vagyunk rendelve a természet mindazon törvényszerű követelményeinek, melyek előtt a legparányibb élő lény is meghódolni kénytelen; minő például az ösztön^, érzékiség sat. szóval, Oice • rok-ént „az ember okos állat.* — Sót tekintve a testiséget, vannak oly állatok, melyek az embert bizonyos tulajdonságokban ugyancsak elő -nyösen felülmúlják. Hogy tovább ne menjene k eléggé igazolja ezen álli tásomat a bölcső-élet hosszas tehe tétlensége, miből ha gondos nevelés ki nem emelné a növekvő-gyermeket, megszűnnék — nemesebb értelemben — \'ember lenni, s 8 Ieg-szánandóbb teremtménynyé törpülne. — Mig tehát «gyrósst Isten .az embert a földi lét eszközeinek hatalmas urává rendelé, másrészt alá ¦ vetette egyszersmind az állatiság különféle korlátoltságainak, mikből á kőzői \'gyarlóságok" akárhány \'neme származik. Az embert uralják ugyan az alsóbb rendű, teremtmények, de ebből még éppen nem következik, hogy meg nem voloa mindegyiknek a hasonló őnczélja; s igy azok felhasználásán kivül egyébre nem is jogosított, vagy vétkesen visszaél azon fölénynyel, mit neki a gondviselés oly kedvezően megadott.
Szóval: az állatot kínozni, vagy. bármi módon bántalmazni jogtalan cselekmény az embertói, a mit e>
küicsi méltóságaink lealacsonyitása nélkül el nem követhet. — Az állat szintén érző lény, a mellett annyi haszonnal, annyi segítséggel járni az emberiség háztartásához, hogy meg nem kímélni egyszersmind a legru-tabb hílátl.inság. — Részt vesz az állat — ugy szólván — életünk minden mozzanatában, legyen az öröm, jólét vagy az ellenkező. A íöldmi-vesnek dolgozó; társa, egyebeknél az életviszonyok kiegészítője: vagyon, gyönyör, — nem ritkán — mondhatni drága házi kincs. Ók szolgáltatják ruháink .nagy részét, ;élelmet nyújtanak, kölőnféle eazközőkfll értékesíthetők, s mindezért nem várnak cserébe tőlünk egyebet1 a kíméletes bánásmódnál, hogy a jogtalan bar-barismus s szolgai alárendeltségük fájdalmait ne kelljen éresniök, minthogy türelmük úgyis majd kimeríthet len. — Kezdetben az állató kat csakis a vonzó édesgetés, kedvező bánásmód szelídíthette háziakká és most is attól függ nagyrészben helyzetük milyensége s jóvolta. Osztoznak örömeinkben, átérzik báns-tantat, hűségesek, ragaszkodók, ha tapasztalják irántuk részvétünket, mig ellenben a szánalomig elkeserednek, a szánalomig szenvedek, ha megtagadjuk tőlük szeretetünket, az emberséges bánásmódot. — Az emberek már a legrégibb korban kedvelói voltak az állatvilágnak; bizonyos tisztelettel viseltettek egyik vagy másik fajuk iránt, sőt imádattal is illették, mint a pogányok — máig is — több helyen. — Nem is olvashatónk később sem pl. oly törvényt, vagy rendszabályt, a mely az állatok iránti kíméletet megparancsolná, jeléül, bogy nem is volt arra szazségnk.
Különös, hogy éppen ma, a felvilágosodottság hírneves századában lett olyanokra szükségünk, az állatok védelmét illetőleg, minőket a régiek humánus felfogásuk s fino-
mabb érzésük folytán - úgy látszik — teljesen nélkülözhettek.
És miben keressük mindennek okát? — Egyszerűen a nevelésben, mely napjainkban már annyira reális, annyira egyoldalú, hogy mig az értelmi kifejlést a legmagasabb hidegségig emeli, addig a melegebb sziv-képzés majdnem \' egészen háttérbe szorittatik. Innét a korai kiábrándulás, mely a kedély gyermekies boldogságit idő előtt beárnyalja; innét az élet barmi viszonyai iránt már a fiatalok részéről is tapasztalt kö zőmbösség, gyengédtcleu ridegség később életuntság és végre az elégedetlen hánykodások óhajtott nyu galma... W segíthetne tehát ezer eláltalánosodott félszeg irányon, mi volna azon gyógyhatás, mely az emberiség ezen újkori betegségén biztosán segíthetne? —Mindenek felett, t szivérzetek kellő művelése. A kizárólagos észképzés hidegen hagy bennünket, leleplezi előttünk a válót egész fénytelenségében, önzővé tesz kioltja lelkűnk melegét, — a mi szülője minden érdeklődésnek — kioltja lelkesfiltségűnk szikráit, bogy soha fel ne lángolhassunk; ebből származik aztán a legdurvább anyagitág, mely elfordul az ég csillagaitól... nevetségessé teszi a .sziv oltárát... könyörtelen" marad embertársaihoz és minden iránt elfogult, a mi talán haszonleső érdekein kivül esik. — A nevelés csak ugy felelhet meg emberi méltóságunknak, ha a sziv és az értelem karöltve műveltetik, anélkül elzüllik a társadalom nemesebb intentiója és feladatától lesiklik az egyoldalúság szomorú örvényébe.
Valóban, elkeseredik a szebb lelkű emberbarát és méltó aggodalommal tekint a kétes jövő felé, látva a mai nevelés szembeszökő hiányát 8 eljárványulását ama roncsoló sebeknek, melyek a jobb sorsra hivatott társadalmat végveszélylyel
fenyegetik. — A szivképzés van hi vatva feltámasztani újból a kedélyvilág boldogabb állapotát, nem kel-lend akkor rettegnünk .felebarátaink önző polypjaitól, föllép ismét a szeretét jótékony hatalmával s a szegény állatoknak is jut annyi figyelem belőle, hogy nem lesz okok az ember fölényes uralma ellen zugo-lódniok. Minthogy pedig a szivképzés bölcsője kizárólag a házi nevelés, kell, miszerint az anyák feleljenek meg első sorban isteni híva tásuknak; keltsék ki gyermekű,: zsenge szivében a gyengéd érzelem virágait, ápolják azokat angyali szeretetük áldásos melegével, hogy később, mikor már az iskola veszi át az első nevelés kitűzött folytatását, oly anyagot nyerjen munkájához, mely az eredmény kivitelét jelentékenyen megkönnyíti és az életnek biztosítja.
így már kis. korában föléled a gyermek szeretete minden teremtmény iránt; nyájas, barátságos lesz mindenkihez és szelíden fog bánni a legcsekélyebb állattal is.
Járjon a szülő példával a gyermek előtt, ily nemes indulatokkal, agy kedves leend Isten és embereknél, dísze a családnak és öröme gondos ápolóinak. Fájdalom azonban, hit manapság széttekintünk az élet tágas mezején, vajmi kevés helyen találjuk a fent leirt óhaj valósnlá-sát, - vajmi kevés, helyen felel meg a nevelés magasztos feladatának! Legtöbb szülő az iskolától várja egyedül a gyermek emberré emelését, tőle az egyéni belvilág összes kiművelését, s vele a kifejlett hibák, elhanyagolt módok helyrehozását is.
Nem csoda, ily felületes, laza házi nevelés mellett, ha tanuló gyermekeink a darabos szokások egész özönével lépnek az iskolába: engedetlenek, vadak, csökönyösek, gyer-1
¦nektárjaikkal szemben mogorvák, kíméletlenek; annyival inkább az állatokhoz, melyek iránt szüleik részéről sem tapasztaltak valami emberségesebb bánásmódot. így van éz különösen a falusi életbon, hol a szülők magák sem igen részesültek a szelídebb nevelés áldásaiban. Ily helyeken a szegény néptanítónak sokszoros akadályt kell leküzdenie, mig a gyermek csak annyira is beülik az iskolai ildomosaág keretébe, hogy vele a rendszeres oktatás megkezdhető lehessen. S bármennyire iparkodjék pótolni az erkölcsi hiányokat, a egyengetni az első benyomások ferdeségeit, marad fenn elég kinövés, melyeket az egész iskolai életen keresztül is vajmi nehéz a leghívebb, leggondosabb kertésznek is lenyesegetni s egy ben-másban mutatkozó emlékeit teljesen megszüntetni.
Ilyen — többi közt — s népünknél nem kis mértékben tapaszulható állatkínzás. Gyermekrőt-gyer-mekre mintegy átörököl ezen szomorú jelenség az alsóbb néposztály körében, felkiáltó jeléfii a szivképzés parlagon hagyott, bogáncsos állapotának. — A törvény ímzís, gondoskodott ugyan némi rendszabályokról, bogy a könnyelmű -áihupuazti-tás meggátoltassék; de minő ered-, menyhez jntottnuk általa? a menynyit egy végrehajtás nélküli törvény felmutathat. A kedves kis madarak fészkei ép ugy elpusztíttatnak költésük ideje alatt, mint azelőtt; nincs sehol szigorú felügyelet,\' mely a pajkos gyerkóezöket rendre utasítaná, rút tettükért megbüntetné.
Sőt ntezáinkon sem ritkaság akárhány - felnőttek által elkövetett — oly . vérlázító jelenet, mit rendőrség ugyancsak megakadályozhatna. S mi történik ez ügyben ? fájdalom, semmi: vagy szép kevés 1 O.t vagyunk ahol előbb, szánalommal fordulunk el a szegény lakoló
TARCZA.
Tűzoltók lndalóji.
Dallam;.: Bcrocz Imrétől. (Mutatvány az e hő 15-dn Urt-in^ó zászló-avatási Üano;>¦\'/.v alkalmára kiadott omlék-albnieből.
A béke ügy. caendos öióben, Vagy a vííz tue;á.-& alatt —
A1 tűzoltók k-flrijo jeliben Niec* nyagvia, c«*k egy akarat:
ElSre \' Siessünk ! — Amennyire siethetünk....
Aa ítjtt ott hagyja aráját.
A férj nejét s * gyermekek et. Az agg ttlben hagyja imáját,
Ha véss uralg egyet k8v«t : Előre ! Segítsünk !
Amennyire spgitbeJÜnk .
Hol a tűz rombol. pnsztH, éget
A letkes tflsolté ott teiem, Hogy mentve legyen vagyon, élet,
Teltekben mut&ija szüntelen : C*ak előre! Meat»üok 1
Amennyire mé ; nieiitbf-tBnk .-
HÁTORKI.
A szép bosnyák íkny .-
UU: SZÁLAI\' BÁÜDOR {Folytats> és vége.) Tebál meg van csalva! Ezt .tisztin
látta.
A „szép ur," ZágoDyi; neki hazudott, mikor azt mondta, bogy Emma tea verje. Emma több volt neki testvérnél, anyánál, jóbaritnil, mert jegyese volt.
"Ei a fogalom mindent magiba ölel, a mi a földön boldogságunk és a túlvilágra reményünk.
Ezt eltitkolt* ő előtte. Miért?
Erre nem tudott megfelelni. ,
Hi de házban tnlajdon képen ?
Az öreg Barta lányának tekinti, örökbe fogadta.
Emma testvfrül tekinti.
Él ő mágíi jogtalanul Tan ott. A mióta szeme fölnyílt, mióta tadja, bogy aat a szép urat nem Bártanuk, hanem Zigonyinak hívják, mióta látta ast a sokat eláruló csókot ott a kerti házikó ajtajánál, azóta minden világos volt előtte. De soba egyetlen hanggal el nem árulta ¦eokinek. „
Tflrt szenvedett. Önmaga rohant
vakon az örvénybe. \'V y
Árpádot Mérette aa eszményi siere-iem tiar.tr. lángjaival. Nem volt egyéb vágya csak mellette lenni, ütni ót és ez kárpótolt neki mindent.
De Árpad akivé már másé volt.
Mért nem vallotta est meg neki. ? Mért nem vallotta meg neki még ott bai\'jibaa, mitzor körülöttük jobbra,baTra süvöltőitek a golyók? Legalább akkor oda rohant volna bonfiaínak fegyverei közé, meghall volna szívesen. Meg ia érdemiette volna, mert hűtlen lett a földhöz, bol txend-iaen ringott bölcfÓje.
A mint igy kínozta lelkét sötétebbnél sötétebb gondolatokkal, léptek zaja bailaitsott,
Marica megrezzent — i homlokát megsimítva kiafté nyugodtabb arcsot öltött éa várt.
i A következő pillanatban , Árpid állott előtte.
„Jó napot MaricaI — aaólt nyugot-eágot színlelve, de hangja elárulta, hogy küzd öomagával.
Marica raó nélkül, szenveteg ároséul kel föl és kesét nytrjtá Árpádnak.
Es megfogta a leány reeskető kesét és gyöngéden viszaültnté a gyeppamlagra éf maga is melléje ült.
Égessen egyedül voltak. A nyugvó nap aranyos sugarakkal fonta őket körül.
,Marica, ön egy idí óta olyan szótalan, hallgatag Mért nem őszinte hoz sim? Elfeledte as a jelenetet, mikor ott hazájában kitárta lelkét? Akkor Bem volt egyetlen gondolata, mit nekem el nem árult .volna. Ée mosl elzárkosík, •senved, de okit nem tudom. Legyen bizalommal, Én miadent megtessek önért, mert életemet önnek köszönhetem.*
Marica fslemelé azokat a gyönyörű ¦sempilliknt, mig sötét árnyat vetettek azemoire; lángoló tekinti te előtt Árpád elpirult,
,Mért emliti Árpid a multat ? Jobb arról nem bessélni. Nincs nekem semí bajom. Ast látom, hogy öo jókedvű mindig, boldog . . . . ez nekem elég. Én is boldog vagyok
Sisgény leány már megtanult hexudoil
,Dd lássa Marica önön mégis valami titkolt szenvedés látszik meg. Talán |sokszor gondol hazájára? Ét gyblri a vád, hogy aih-gyU."
.Éa basámat elhagytam. Olt többé nincs helyem. Arra gondolnom se ssabad."
.Tehát igasán boldog itt kóxöt tünk?*
„Boldog vagyok!"
„Jól van Marisa, ugy én is örülök. Lissa már gondoltam is ki valamit, hogy öo kissé szórakozhassak. Kagynéném, ki egyedül lakik K.,..hen, épen ma irt leve let, hogy nagyon szeretné, ba ön, kirój annyi szépet hallott, meglátogatni, s néhány hónapot nála töltene. Hit ba önnek ía kedve vau, a mint hiszem is, agy holnap reggel a gyors vonattal elutasnatik.*
Maricának árosa easavakra kigyúlt, majd meg olyan lett, mint sirok lakójáé. Alig hallhatólag csapán ennyit rebegett:
„A mit ön óhajt, az nekem parancs!*
Mennyi küzdelembe kerülhetett neki e néhány szó!
Árpid elragadtatással emelte ajkai-hos Harioa kesét imegceókolts. Azután suttogott neki bAbijos szavakat, miktől még az angyalok L megrészegültek volna.
\'Szegény Mariéit is elbódították. Elfeledte újra háziját, honfiait, szenvedéseit, a megcsal attatiaL
Sötét est boralt a táj fölé.
Marica önfeledten borult Árpid karjai közé és suttogott neki mennyországi mámorában üdvösségről, boceirjat-ról, halálról... Miat kis gyermek csevegett hazájáról, újra elmondta ásókat a kedves jelenett ke t, fölidézte a pereseket, miket együtt átélték. Mikor arra a jelenetre került a sor, hogy raiképen dőlt él élettelenül Árpid a csatatéren, mikében patakzott édes piros vére : akkor a szép
liny arcza Kigyúlt, hévvel kezdett Beszélni, mint haldokló bajnok legszebb csatájáról, oda borult egészen Árpád mellére és a helyet, melyet akkor égő ajakával betapasstott, csókolta túlvilági ;éjjel.
rAkkor voltam legboldogabb, mikor véredet főlitták ajkaim" — szólt lásaa hangon.
E pillanatban *. gFegpamiag mögötti vesssö sővéoy egyet^écsciíent.
Marit*, ótee tikshátaal kapott szivéhez és élettelenül rogyott a gyep ¦ pamlagra. - H
Zigonyi mint oroszlán ugrott föl átnézett a kerítésén, bogy a gyilkost
ll
Egy magas-*lak futott tova a sötét , moi&n. Zigonyi csüggedten nézett utána s e név lebbentél Önkénytelenül ajakárt)!. .Prokopl-
Oda lépett Marica hullájához, ráborult és megcsókolta* A tőr mégssivében volt; kibusts. Oda illesttette kézét as értté csak pir pillanat előtt is oly forrón dobogó ssiv fölé..
Néms volt aa mir mint a behantolt
Újra megcsókolta a asép hulla ercsit; tókogva borult ri, sírt ott keservesen ....
A tőrt mir csak akkor nézte mag, mikor Maricát ravatalra fektették.
Egy papirsszlsg volt annak nye lébes kötve," melyen e nébitry szó\'volt bosnyákul: „A ki Térett elhagyja, vérei álul vessssenl* \'\'¦ \'»* ;-
HUSZONEGYEDIK BTTOLYAM
zalai köíxoht.
augüb2tub 13-á*. 188s.
állattól, kárhoztatva a nevelést, mely sok embernél egy baromnyi érzékenységet sem ojtott be... Sajnálkozunk, de ezzel a bajon segítve nincs, Fel kell tehát lépni a társadalomnak; az ügyet magáévá tenni fóleg oly irányban, hogy a népiskolának lehetőleg segédkezet nyújthasson.
HAiGATÓ SÁNDOR
Viszonyai asz
Győrffy" ur két csikkére.
E lap 63- és 64. számában jelent meg két vezérczifckem. Ai elsőt „Színházunk ügye\', a masodikat „A,\'temetkezés fölött" csimmel írtam. Nem volt tsándó-kom haogoakodni, a mit irtam, as elejtett asinbásügy feletti fájdalmamban ir tam, személyi v. párti kérdést nem volt szándékom felbolygatni. Nevemet bem irtam a csikkek alá, mert oem gondoltam, bogy kiváljon a nagy tömegből. — (Nyomatékjel nélkül irom, tehát tisztességes értelemben) majd valaki és rám mondja: „ez káronkodik.\'
Csalatkoztam.
Előállott Győrffy ur és sziláján neki eresztett ostorral agyon durrogatta, sárba csapkodta, jóakaratú felszóllaláaimat. A mit lelkem, szivem sogalmából irtam, elnevezte biblikus (?) szörnyüködésnek, — nagy hanga ömlengésnek, elégikus ára-dósáénak. Ha est ő komolyan mondta, Isten bocsássa meg neki I A ki czikkomet elfogulatlanul olvasta, ugy sem hiszi el, a ki nem igy olvasta, — az meg hadd hígyje. Nekem néptríbuni dicsőség nem kell ; a népszerűséget csak addig tartom tiazteeségesaek, mig sáfároskodással nem jár. {Meggyőződésemet sem a nép akarat sem a hatalom markába nem adom.
Mikor a )s-,inházügy érdekében fel szólaltam, nem as fájt nekem, hogy a .polgári egylet" a ja!. 29 éa megtartott árverezést helyben nem hsgyta, hanem az, hogy azoa nagyfoutosságu jul. 30-iki közgyűlésen as egylettel kapcsolatos szinbázépitéet teljesen elejtette. Hiszen aa árverésest én magam sem irtam volna alá, tehát ebben az irányban az ellenzékekkel voltam egy véleményen. Hanem a mód, melylyel az ellenzéki irány érvényre jutott, as teljesen elhibázott volt az én szerény véleményem szerint. Essél lett a szia ház-alap betemetve.
Ha p. Győrffy ur aztmondta volna, hogy az egylet akar agyán Bzinhásat, az építkezési bizottság munkálatait teljesen méltányolja, de jő volna talán a színház-zal kapcsolatos építkezést oly módon megejteni, hogy az egylet ne vesztené el
Lakodalom helyett temetés* lett.
Kivitték szegény Maricát a kanizsai sírkertbe. Ott álmadik most elhagyott hazájáról, boldogtalan szerelméről, utolsó pereseinek üdvösségéről.
Ssegény Marica!
Fiatal házaspár gondozza a sírt és hord reá friss koszorúkat Aairemlék fölött ason babér-kossoru van, melyet Emma félig már elkészíted Árpádnak, mire Boszniából hasa tér. A koszom elkéssült Marica sírjára.
A sirkőre egyedül e név van vésve .Marica.3
Ha éjenkint egy-egy tatás elhalad a temető mellett, mintha titkos hangok zengenék a szép bosnyák-dslt, Marica kedves dalát:
És járok, kelek szerteszét,
Keresve asép emiékimet;
Igy sseuved még a sírban ia.
A te szegény, megcsalt híved.*
Ssegény Marion!
A kibékült széliéinek.
(Yáalat) Irta: WÉBKR ast a t, (Folytatás.)
Beszélgetésük tárgyát bl alkalom-mai ez képezte, hogy Irén megkéri atyját a báró családnak Regényesbe hívása tár-gyában s ha es megtörtént, Dénes na ponkint ellátogat — a ssomszédos uradalomba.
Ét csakugyan midőn Iréné hasa ért, első dolga volt atyját felkeresni.
A gróf a talonban időzött.
Mikor Iréné belépett, a gróf feléje ment a homlokon csókolta leányát.
„Bajod \'van e angyalom, hogy oly halvány vagy ? — Égessen hideg a kened.*
.Köszönöm, apám, nincs bajom. As erdőben voltam, ott húz van."
„Megtennél-e az én kedvemért valamit édes apám, ba azépen megkérnélek?\' — kordé Iréné ¦ gy zsöly eszek be ereszkedve.
.Őrömmel angyalom."
Hivd meg Záloghffyékat hozzánk
Iréné szive oly ,annyira dobogáabn jött, mikor e néhány ssót kimondta hogy önkénytelenül felé nyúlt.
A gróf végtelenül meg volt lépetve leánya keresető1.. Mindent várt, osak
a fÓ ntcsára eső telekrészt, akkor a kos gyűlést sikerült volna a higgadt, komoly tanácskozás medrében tartani.
De igy történt-e?
Fájdalom nem I
Győrffy ur felállott éa szónoki patbossal elmondta azt a nagy szabása — általa objectirnek nevezett — beszédet, mely az ügyet teljesen elruérgesitette és as építkezési bizottságot elkeserítette.
Eszel nem elégedett meg.
Pedig valami jámbor felebarátunk a közgyűlésen elmondott szavait higgadtaknak is hihette volna. Gyorsíró nem volt és hát hiába „verba volanL" Hanem azután a .Színházunk ügye" czimü csikkemre bokrot hagyott a nyul.
A mit a közgyűlésen elmondott — ragy lelkében táplált, de el nem mondott, as mind bent van abban a csikkben a mit válaszul a .Zalát Kőslőny8 63-ik számához mellékeltetelt.
„Scripta manent*
Abban, a csikkben el vitáshat] anul megvan, hogy minek tekintette és tekinti ő a szinbásépités ügyét.
Halljuk csak 1 .Minden időssaknak megvan a maga divatos ábrándja.\' (Kár, hogy nem rögeszméje v. agyrémei) irja kenetteljesen. — Azután elszámlálja as utóbbi évtizedekre eső Bzéihámoeság legeocletáneabb mozgalmait, végre ebből folyólag kisüti, hogy : „Nagy-Kanisaán is megindult egy lármás nosga-1 o m.«
A kar -árny a-épitéet, az uj-utcsa-nyitást, város sxabályosást minősiti lármás mozgalomnak. Bete\'ösi pedig Így : „csakhamar odáig fejlődött, (t. i. a lármás mozgalom) bogy Nagy-Kanizsán a művészetnek egy állandó templomot, egy állandó ssin-házat kell építeni." Asután lelkesültea felkiált : „H o g y ne lenne (!) sí magasztos eszmei\'
Lármás mozgalom, — magasztos eszme!!
A asinhásügyet lármás mozgalomnak a lármás mozgalmat pedíg magasztos eszmének csak as minősítheti, — aki jó keresztyén létére .biblikus (bibliai) szörayüködéat" is ismer, a kinek a psychologiájábaa .rajongó p h a n t a s i a* a oyelvi logieájábac meg tekintélyes (Talán „tekintélyi akart lenni?) névmás ia van.
Tehát annyit már tudunk, hogy Győrffy ur a szinháaat lármás moaga* lomnak tekinti.
Lássuk: minő tárgyilagossággal emlékezik meg az építkezési bizottságról ?
„Itmerek igenis — irja — elkapatott, öntelt embereket, a kik vesérsserepet és corypbaenii dicsőséget hajhászva, h a v a 1 a ho 1 alavi megbízat ás fr a i k e-. ü 1 t kicaikarniok, akkor már magukat ssörnyü nagy firmáknak képzelve, jogo-e i t v a h ia s í k magukat a közhangulattal p a c s k á s-oi, l nézeteiknek osalha-tlanságot r i d d i c s I o i,fl Nincs ugyan csikkében határozottan mondva, bogy est as épitkecési bizottság tagjaira érti, de én azokra vessem, mert vagy őket értette, s akkor e passns csikkébe vág, vagy nem rajok cxélsoit, s akkor e résznek nincs ae ér-lelme, se esélja csikkében.
Na már — miután őket a fenidé-set szél hámos mozgalmak vezéreive] egy színvonalra emelte — még ily jellemzéssel illetni: minő tárgyilagosság? azt igen könnyű megitelni.
Miként várjak [ily borzalmas tárgyilagosság mellett, (hogy bármely szép mosgalom keresztülvitelére ügy buzgó, önsetlea egyéneket kapjunk ?
Hisz ily bánásmód rosszabb a itrtyriumnál!
Es elrettentő példa másoknak I

Győrffy ur többek között csikkében est írja\': .Ahhoz, hogy f Ö 1-asóleló aat, k-i vele egy nézeten nincs, nemtelen esélokkal vádolja és becstelen intentiókksl gyanúsítsa, ahbos már nincs jog a." Hogy est miért irta bele? ast nem értem. Hogy mért kardoskodik egy egéas hasábon át a többség becsületessége jellemessége mellett? megfoghatatlan.
Rövidke vezérczikkémnek minden postására emlékeztem, de as Ő morális praelectiojá1 olvasva, gondolkozóba estem, hogy hátha cserben hagyott a memóriám! Hátha elkapott a buzgóság és valahol olyan kifejezéssel éltem, a melynek miatta magamnak kellene pirulnom 1?
Végig olvastam csikkemet. Nem találtam én abban egy árva szót sem, mely akár a polgári egylet egyetemét, akár a július 30 iki kosgyülés többségé\'., akár Győrffy ural még csak érintené ís jellemébea, becsületében.
Már, hogy asután honnan eredt Győrffy ur osikkében as a „szónoki ger-jedelem:" „a meggyőződést a jellemet és becsületessége t Í t t a e. ég alatt, esen a földkerekiégén (As ég alatt,
.Ugyan hogy jut eszedbe, Iréné, ily balgaságot kívánni, vagy csak gondolni
„Ne nevezd apám boldogságnak, hisz Dénes életemet mentette meg."
aKi az a Dénes?" kérné a gróf mégjobbau meglepetve.
Iréné mélyen elpirult meggondolatlan kifejesése miatti
„Te nem feletai?* „A \'.Záloghffyak Örökese, ki életemet mentette meg."
.És te már csak per Dénesnek nevezed Őt?"
„Veled ízemben használtam először nevét, nem tudtam, hogy nem atabad.\'
„És mikor történt az, hogy életedet mentette meg?*
Iréné elbeszélte a már előttünk ismerteket, -v
A gróf láthatd érdeklődéssel} Ügyelt leánya elbeszélésére.
„És hogy jutottál arra a gondolatra, hogy őket ide hívjam ?*
-ö maga kért meg rá." „Már megint ő 1 Mikor ? Hol ? „Most az erdőben." „És ti már rendezrous-kat is adtok?" kérdé a gróf kétségbeesett fájdalomra:.].
— Iréné zokogva borult atyja lábaihoz.
Bocsáss meg édes, jó apám.ha fájdalmat okoztam neked. Gyanúsításod mélyen bánt erogem. Ö nem tudta, hogy én ott lessek, sem én, hogy ő ott van. Bocsáss meg neki és nekem.
A gróf könnyes szemekkel ölelte keblére leányát, aseliden iehelt csókot a márváoyaima homlokra.
„Ne sírj angyalou, én megbocsátok neked. Zálogffyékhos meg ;rni fogok. Menj szobádba s nyugodd ki magadat édes gyermekem 1 Menj, — menj, ne airj !M
Irénnek jól esett az a szeretetteljes bang, melylyel e gróf beszélt. Egy ideig még átölelve tartá atyja nyakát, asután felszáritá könyeit s termeibe vonult.
A kettős levél.
Iréné távozása után a gróf gondolatokba merülve járt fel s alá szobájában. Mélyen megrendité leányának kérelme s az ebből könnyen kimagyarázható ssorelem. A végset kesét látta működésbe jönni, as elhaltak átkát megfogamzani.
a f-\'.ld színén ? Ss.) n e m egyedül ő (t. i. én. Ss.) monopolizált?., hanem mindetekből másnak is jutott egy kevés?* est süsse ki más, m ki.talán kevesebb tiszteletet, elismerést táplál iránta, mint én.
Asokon a becsület tő: oagadosó részleteken és osak mosolyodtam és essembe jutott as egyszeri pnrtsstgasda, s kit, a sok unszolásra sem biztosítván épületeit, assal ijesstegettek, hogy nyá-ron egy véletlenül kidobott gyufa ia el-hamvasstja mindenét. As atyafi evt na-, gyon a fejébe vette, aztán, bog}\' egyszer meglátott a pajtája előtt egy szál gyu fát. torka szakadtából l W ílní kesdett, hogy ,tüz van 1*
Győrffy ur is védi pártja becsülelét, pedig meg sincs támadva. Na\' de ha est nem teszi, akkor egy jó hasábbal rö-idül csikké és a „melléklet" nem jelenhetett volna meg olyan imposans külsővel.
• *
A „Zalai Kösföny« 64. ssámábaa iámét jelent meg egy csikké Győrffy urnák, válással as én „A temetkezés fölött" czimü csikkemre. Es már a lap keretében jelenít meg. Nem csoda.
Irgalom né! ül dörgi a missíoját felejtett sajtó fülébe, hogy: „A. sajtó-n a k, mely szereti magát a kösvélemésy képviselőjének nevezni, nem a i hivatása, bogy képzelt por-tentntnokat bálványoason i hatalom előtt tőidig boruljon, hanem as, hogy a kösvélemésy nyilvánít* láaának kifejesést adjon BŐssinténmondjsmeg keserű igazságot még a hatalomnak is."
Ettől ijedt meg a aserkeeslóeég, bozta is nyakra főre a csikket, mert sem s hatalom keséből jött E tettével földig borult s deuooratia előtt is.
Hanem azért taglaljuk Gy. nr asavait I
Sserinte a sajtó a kCzvéleméoy telephonja, melybe agyén az 6 meggyőzi dósét nem kiáll ihatja, csupán a kösvélemésy.
De mi tulajdonkénen a kosvéle-mény ? miként keletkezik ? Vájjon nem egyéni meggyősődée-e ennek az alapja?
Hogyan volna elképzelhető, még kevésbbé feltehető as, hogy ugyanazon ügy gyei szembe1 , ugyanazon pillanatban százan, ezerén ugyanazon gondolatot, akaratot táplálják?! N-m a levegőben terem a köz vejemé ny.
Minden áron megakarta Dénestől menteni leányát. Leült ét, irt:
Báró ur!
As ön fis valami Dénes, elképzel-hetlen vakmerőséggel és galádsággal kiszámított tervét, s melylyel ő leányomhoz, Iréné grófnőhöz közeledett, tudom, hogy ön is egéss terjedelmében ismeri, de azért r ö v iden repród ucáJom.
A grófnő egy as erdőben tett sétája közben kifáradt, egy fa árnyába dőlt t ott elaludt. Aa ön fia, ki mindig erre ólálkodhatott, kapott as alkalmon s egyik béresét leányom mellé küldvén ő maga is ide jött, hol astán a bérest megfizetett pénzért elverte, lányom előtt meg mint életmentő adta ki magát.
As előbb csak valóssin&nek állított leseik edést most határozottan mondom, mert a grófnő már sétája közben is ott találta, ahol ia} Ő eléggé meg nem bélyegeshető ssemtelensógévol és tolakodásával a básamhos leendő meghívás kiess-kőslésére is felkérte leányomat,- termé-ssatesen életvessélylyel kivivoll mentői jogeziméa.
Én tehát tudtára adom Önnek, hogy erdőseimnek meghagytam, missé rint fiát birtokomban bármikor törté nendő megjelenése alkalmival fogják e\' t bánjanak vele agy, — ahogy megérdemli.
Ha önnek érdekeben áll őt ettől megóvni, megteheti.
~n Egyebekben maradtam, — mint
Sándorffy Ödön gróf. Mikor e levelet lepecsételte, csen-getett s meghagyta a besiető szolgásak, hogy ast rögtön továbbítsa Záioghba. Asután Iréné lakosztályába ment.
.Elküldtem már a levelet an
gyalom."
Irén ; felugrott nyugegyárcl s össse vissza csókolta atyja ertsát
„Jöhet-e váless? O-i minden bi-sonynyal el fognak jönni. Mint Örülök, hogy as a régi gyűlölködés ily szerencsés véget ért — KössÖnÖm édes kedves apám I
A gróf mosolyogva hallgatta leánya lázas Ömlengéseit.
Eközben a ssolga Záioghba ért.
A levél áto\'-ricáta után a báró c iád mélyen megdöbbent A ősök átkát
Hanem igen is vsának a társadalomban kimagasló alakok, kik a vagy ama tárgy fölött elmondják, kösse teázik nézeteiket, asokat a nagy tömeg meg hányja, veti és vagy „hozsá* vagy tőle" hajol.
Es igy volt ós less mindig! Azért hát mikor a sajtó oly egyének véleményének is teret ád, lük Gy. ur ssémében a hatalom képviselői, még nem illő assal vádolni, hogy „bálványos4 vagy „földig borul.8
A sajtó nyitva voltöy. ur előtt ís érvényesi tette ís assal ssembenjogát,mikor csík-! ét beküldte... Mit szólt volna, ha csikkét nem kősöljük? Bizonyárt még egy halommal nőttek volna azok a betűk, mikből ő aéptribuni halhatatlanságának emlékoszlopot emelt. Pedig hát nagy merészség volna részemről is elmondsni, hogy a esinhásügygyel szemben as Ő és éa a július 30-átt győzött többség nézete volna s kösvélemény, ba csupán v. romákat vssasük is még kevésbé Nagy Kanissa vidéket illetőleg.
Gy. ur aaért még most is lelkesül a színház ügyeért, nemcsak „as első pillanatokban* lelkesült. Na hogyha most is oly értelemben lelkesül, mint as első pillanatokban ós csikkéinek megírásakor, agy a asent ügy nevében megköszönjük nagy lelkesültséget, úi nem kérünk belőle.
Tisztelem én as olyan asínhásügyí lelkesültséget mely nem sarja ki, hogy a szánba sépitést a lármás mosgalom betetőzésének nevesse, a szinbásépités: bizottságot pedig oottage-okkal, meg as ég tudja miféle ssélhámosokkal hely esse egy kategóriába, tisztelem — mondom — de énaohsem vagyok ooki itthon.
A 63. szám mellett megjelent csikkében ast a vádat emelte ellenem, hegy as egyletet megsértettem becsületében. Ebben a 64. asámbsn hozott csittében is vas ilyen vád, amitől olyan ártatlan as én csikkem mindegyike, mint a mily gasdag Gy. nr mindkét csikké a hyper-bolekban.
Itt aat irja: „A ki a ˇ i s z o-ayokat nem\' iameri, abból a borsassiólármából, melylyel a névtelen hősök a hasafiaág köpenyébe burkoltan a polgári egylet életéretcroek, azthirdeti hogy as nem más, mint a 1 s-aljaaodás tanyája aasor-giák bünbarlangja."
Már hogy asij miképen olvasta ki csikkemből, as as ő dolga, okássk fejtegetése azonban a szaktudomány körébe vág.
Egyébként a második csikké In-lajdooképen nem más, mint estem pórisa -
l látták megtestesülni. A nagymama megbetegedett as izgatottságtól" a .báró — meg Keserű lemondással hív alá maga elé fiát
Mikor es a terembe lépett, atyját lély gondolatokba merülve talált*
— „Hivattál atyám és én meg jeUntem.
„Regényesből levél jött, — olvasd.* Remegő kezekkel nyúlt Dénes a levél után s mikor a végére ért, görcsös zokogással borult a pamlagra.
„Sirj gyermekem sírj, as megnyugtat engem."
Végre as spa erőt vett magán, íróasztalához ült és irt:
Grófúr!
Vettem levélé\', és mikor elolrastam as aláírás megtekintése nélkül is indtam, hogy kitől \'jött az, mert e levél minden [sorából, minden szavából a Sándorffyak Ősi jellemvonása, as alávalóság, jellein u-ienség éa lovagi atlauaág sugársott ki. — Nem egy gróf, de köiönaéges ember sem engedi meg felnőtt leányának, hogy as erdőbe járjon hálni, ás ha megengedi, legyen bár gróf Sándorffy a neve, előttem as apa nem becsületes, — a leány nem feddbellen életű.
Reményiem megértett
Zalogbffy Oszkár báró. Mikor Ödön gróf s báró levelét vette, aresa elkomorult, egÓss lényén valami zsibbasztó érzés vett erőt a remegő hangon ausogá:
,A végzet, a végzet." De csakhamar lerázta magáról a szomorú gondolatokat „Aminek megkell történnie, történjék meg.
Mikor teljesen viassanyerte nyugodtsága*, két vendégét és barátját hivatá magános s azokat as) ügy lovagias eldöntésében segédkezéére BSÓlitOtta fel.
Ások a legnagyobb készséggel ajánlkoztak a kérés teljesítésére.
A kihívás elfogadásának hírére két fényes könyosepp gördült végig a férfias arcson — a as spa sóhaja ebben enyészett el:
„Ssegény Iréné!
A párbaj a tan,
A k. olvasóink előtt már ismeretes párbaj szomorú kűveikesményeket vont maga után mind a két kelyen.
As árvaságra jutott Zálogffy család mély gyászba borult A ssegény nagy
mama oly annyira beteg lett, hogy fel gyógyulásához nem kötöttek reményt. — Megadással tűrte sorsát, örült — hogy gyermekével nem sokára találkozói fog, csak gyámoltalan unokáinak sorsa felett hullatott fájó könnyeket.
Dénes ktsérteti árnyként járt fel s alá a csendes termekben, neki kétszer es vesztesége volt.
Most, hogy egéss ssivéből, lelkéből, gyűlölnie kellett Irén, családja érezte csak, mily kimondhata\'tanul szerette és \'szereti e leányi. É-i e szerelmes gyűlölet táját idegsetét támadta meg.
Érezte, tudta, bogy Iréné ártatlan, de valahányszor! atyjára gondolt, as elkeseredés legnagyobb fokban nehesült asivére. Iréné b\'sonyára ross kedélyhangulatban találta a grófot s dacsára ennek előadta a megbes élt kérést, es ingerelhette fel a atyát ama gyássos emlékű levél megírására.
Amily hossza a nap és amily botz-asu as éj egy betegnek, oly bosssas foglalkozott szegény Dénes esen Üu-ma valószín ü össeállitásával.
E kétségek kost amily mérvben erősbült fájdalma ép oly mérvben hanyatlott ereje. t
Kihalt as előbb mindig vig Regényesből ia a saj.
Nagy beteg van a hasnál. Ssegény Iréné élet-halál köst lebeg. A gróf, kia szintén s kedélybetegség jelei mutatkoztak, — ott virraszt, megtörten gyermeke ágyánál t hallgatja hagymázos álom-b««sédeit.
Ot» pihen Iréné hófehér ágya se-iy--m fodrai köst. Aresa halvány, sünt • holtaké, a gyönyörű télig hunyt esésnek, alabástrom kar, gömbölyű váll a félig kifedett keb-.i feelő bmbós balmsiaak1\' láttára, ide sem ssamitva, a takaró áltat \\ ihven fellüatelctt sylphidi alak további korrajzát, alagsagyobb nŐgySlölŐ is Őrült sserelembe eshetett volna.
A parányi ajkak köst átszűrődő lehelet remegése MI sejteni lehetett bogy a láz köselg.
Most megmozdul a beteg, keséit könyörgésre kulcsolja ossse. árosán látszik, hogy ssólni akar, de sem bir.
Végre megnyíltak as ajknk.
„Ne bántad, se bántad őt apám L. Ai apa nem oka, — bogy én fiát ase> retem. (Vége következik.)
HTTBZONEGYEDIK «VFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
tio e két fogalom fölött: .tömeg és csőcselék.*
Aa elsőt rosszul determinálta, a másodikat félremagyarázta, igy lett ss-ui.\'.n ő nála a tömegből csorda, a caficae-lékből (mely csak hasonlatban és Gy. ur byperbolái nyomán termett) üsürhe.
Mindezekhez csak egy „tekintélyes névmás" kellett volna.
* *

Gy. ura ssinbázügygyel még Ró mába is el mentjfölve tette a történelem mohos kövét Ós megtalálta, hogy .Róma mindig virágzott s csak akkor kezdett hanyatlani, mikor királyait isteníteni kezdette.-
Nekem ugyan nem volt szándékom a régi Rómába vándorolni, de Gy. ur akarta, hát legyen.
Hogy melyik hhtoriiból merítette ezt átállítását nem tndom. Ugy hiszem magától gondolta ki. De kérem a histori-ibs nem lel.et extemporisálni.
Hát mikor ^istenítette \' Róma csá-isinait ?
Augusztus alatt aranykorát élte. Tiberins zsarnok volt, megfujtatott. Cali gúlát a praetorianusok ölték meg. Tibe-riut Claudiust megmérgezték. TV \'C. N\'-ru kardjába bocsátkozott. Azután jöttek Gálba, Ottó, Vitellius. Mind szerencsétlen véggol.
Melyiket istenítette esek közöl a római nép?
Asután következett a bárom Fia-ríus után 90-lbO ig M. Cooeejus Nera vától Antoninusig a birodalom íegboldo gabb ssázsda. Ekkor szerette Róma királyait, de nem\' istenítette, Ebben as aranykorban elpuhult, el erkölcs te lened ett a nép és Commoduslól egész Constantinu-aig hanyatlott a birodalom. Ekkor a királyok nem istenített, hanem báb alakok voltak. , . «
A nép demoraliaatirjF. ölte meg kérem, Rómát 1
Mindezt csak azért mutattam k: \'gí"» bogy lássa meg Gy. ur, miképen a sententiákat nem lehet ám csak ugy tetszés szerint dobáló..
ugy van most, mint volt régen. Nem as a nap tftt az égen ttb. „Pedig sem bolyán igen régen volt es as idÓ, meg két tízede tem múlt el égessen.
Répa, káposzta, kukorioaa, krumpli szépen iess.csak a krampli meg ne zoknija a sok esőt, melytói hamar megromolhat, Gyümölcsben sem less hiány, ámbár ai aratás kezdetén] volt forró napokban a szilvából tok lehullott.
A asóllönek szemei már egészen elérték szokott nngyaágukat, nincs más bátra mint as érés. Ha szeptember száras és meleg less mint a nedves július és augusztus után várni lehet, — nem csak sok, — de jó borunk is leend. De kell ís a szegény magyar embernek, hogy legyen mivel sok buját, keserűséget elüsse, vagy a borba fojtsa.
Megbocsásson t> sserkesstó ur, hogy igy elpanaszkodtam, domintha könnyebb volna as embernek, ha buját vagy pena-esát elmondhatja.
Fél asásadot átélt ember vagyok, sok jó és ross napokat értem már. Voltak izgalmas háborús napok, kolera pestis, szUktermés, de bogy a nép annyira kétségbe let\', volna esve jövője felett mint most, arra nem emlékszem.
P. G.
Ezek után bucaut vessek Gy. úrtól azzal a megjegyzéssel, hogy én as egylet egyeteme előtt is a július 30-iki többség elótt is, Györfly ur előtt is tisstelettel leemelem mindenkor kalapomat, de meggyőződésemet ezentúl Ís csak kimondom, ugy mínt eddig: .levett kalappal, de fölemelt fővel." A pulemiát részemről befejezettnek jelentem.
Mindazáltal a szinbázügyet elaludni nem engedem. Talán leazaek jóakaró támogatóim.
Bezárom czíkkemet a római iró szavaival: „ Veritas etiam ai incunda non est, mihi tarnen grata est."
SZALAY SÁNDOR.
Időjárásunk.
Ha az ember a naptárt meg nem nézné, nem is tudná, hogy már augusst. 10-dike körül jár az (idő, mert as időjárás el nem árulja, hogy a kánikulából már csaknem fele elmúlt. Majdnem min den második nap esik, még pedig jó suhogósán.
Az eső ugyan kell a kukorícsáknak,
sarjaknak, meg & szőlőnek sem árt, de nem kellene a kint levő kepéknek és rosasnl fedett atztagoknak. De még azok sem őrülnek a mindennapos esőnek, kik hamarjában szeretnék elciépeltetni gabo-nájokat, hogy minél hamarább piarcára rihedsék buzájokat. K-ck pedig sokan vágynak, nem azért hogy talán valami dus aratásunk lett voloa, koránt tsm. — —i Szorongatnak bennünket as adóért, azőlló és közmuukaváltaágért. Párnánk, ruhánk és más szükséges dolgok a község bánnál várakoznak, vagy a vissza válására, vagy az elárverezésre.
A szegény családanya pedig nem hagyja, hogy ágyirnhájáo, melyet ő nagy-ssorgalommal férjhesvsló leánya számára sserezgetett, azon más idegenek, kiket ó soh se látottam öamert.nyujtózkodjanik, asért inkább koplal Bziikolködik, hogysem az ő felvetőé ágya üresen aljon.
Aratásunk ss előbbi szük aratácok hoz mérve meglehetős jó volt, nem an nyíre szalmára, míut szemre nézve. Kik már csépeltének, mondják, hogy as aratott buzinak 17-tes X-je u mérőt megadja, a kassáit 3/» mérőt, a rozs s/, mérőt. (Ért vén a régi mérő\'.) A cséplés ntán majd tódul a sok kocsi gabonával a piacira, de nem jelent ám az bőséget, hanem nyo moruságot. A szegény adózó nép csak\' hogy robaját marhaját megmenthesse kész még as élelemre szánt gabonájától is megválni; csak a maggabonáját bsgyja meg.
Máskor is volt jó-aratásunk, de akkor ai ember rá ért gabonáját későbben is eladni.
Régenlen a felesleges gabonát mely a hastartásból fenmaradt as aratást megelőző holnapban szokták piaezra vinni. De el ís mondj* a szegény nép : .Nem
Helyi, megyei és vegyes hírek.
— A gelsei rablógyflkoasig ügyében f. hó 16-án, aa as szerdán, less a kir. tábla által elrendelt póttárgyalás. Belépti jegyek ugy mint\'a mult alkalom mai, Lovak Ede tdrv. jegyső urnái kap hatók.
— Egy 10-12 éves tanuló ifjú vagy leány előnyös föllételek mellett egéss ellátásra fölvétetik. Rfvízbb értesítés Wajdits József könyvkereskedésében
nyerhető.
— Gstettner test véreknek
Csengery-utosábsn épült uj basának bor-píncséje épitkesési módjára, mint berendezésére nésve ritkítja párját. Nem tartjuk érdektelennek a közönség figyelmét reá fölhívni. A bás, tehát a pincse is, Heucs építészmérnök terve szerint és vezetése alatt épült. — Hoassa 33 m. szélessége 12 m. magasága &ys m. s igy térfogata majdnem 2200 köbméter, melybe 5000 hektoliter bort lehet elhelyesni. Az óriási fahordókon kivül as egyik sarok ban egy cement-bordó fog építtetni, 100 Hl. tartsd ómmal. As udvarral és as irodával Ohm-féle táviró, ssdeső éa a kúttal visveMtési készülék köli össze. Mind s négy zárkás egy-egy kiesementesett, borfogó-gödör Vau a véletlenül kifolyó bor összegyűjtésére. A fŐsjtónál a kötél-fogó gerenda egyenest a falba van illesztve; ennek oldalán pedig a csőtartó polci van, mely a falból kiszedhető nagy vas-fogókon nyugszik; ezek pedig a falb: illesstett vaahflvelyekbe dngvák, hogy a fal, a szegek ki-és berakása álul ne ron gálódjék. As ablakok kettősök; belül vatag recsesett táblákkal, kívül vasból, bogy télen a fagy künrekesstése oxéijá-ból ne kelljen azokat szalmával vagy trágyával betömni, — A p:nczét a tulajdonosok saját használatukra építették. E mű valóban dicséri mesterét.
— Balaton Füreden nagyban folynak as előkészületek as ugyanott a győri oaonakásó-egylet által f. A angusstui 22 és 23-án rendezendő vitorla-csónak ég úszási versenyekre.— Az igazgatóság lásas tevékenységet fejt ki a versenyek érdekében s mindent elkövet, hogy • vesse-nyek felülmúlják as eddigieket. — A rendető-bizottság felszólítása folytán Ráth Zsigmojd, bpeeti kir. táblai segéd,fogalmazó több fővárosi bájos művésznő szíves kösremfiköaödéae mellet a b-f üredi szere-tetház megalapítójának, Molnár Aladárnak airemlékére aug. 22-én jótékony-csélu hangversenyt rendes; — a szeretet-hát igasgstósága pedig aog. 23-án a ver-aenyek 2-ik napján zártkörű táncsvigal-mat ad, melynek reodezésése a főváros és vidék fialalzága kos űl egy hsrmincstagu rendezőséget fog felkérni. — E bál iránt már is nagy aa érdeklődés s előre látható, hogy as Annabált nagyban felöl fogja múlni. — Egyezeral a versenyek alkal ából R-fűreden a nagy közönség nem indennapi élvesetben részesül a sport emberei ép agy feltalálják a nekik legkedvesebb mulatságot, mint a művészetnek hódolók s a táncsked velő fiatalság. — Megjegyezzük, hogy a versenyek alkalmából a közönség B. faradén a déli vas-nlon idénykártyával utasba tik, a mely 30 °/?-tel olcsóbb a rendesnél; — esen kívül a fÜrdőigasgatóság ss alkalomra n lakások árát 30%-tel lessállitotu.
— Örökös kerestetik. A pápai rendőrség magán uton értesítést kapott Görgény ezt. Imréről, bogy ott nem régiben egy Késsel GyÖrgyné szül. Kun Teréz nevű gasdag edény kereskedónő hunyt el, sjelentékeny hagyatéka most illetéktelen kénekben vsn. Mivel pedig as
| üröhajyó Pápán születet (, lehetséges, hogy ott vagy a környékén rokonai laknak. Bővebb értesüld* a kapitányságnál szerezhető.
— Gyór-zJrcxí vasút előmunkálataira kapott KristUnkorioh Ede országgyűlési képviselő kormányí engedélyt,
melynek kiépítési munkálatai 1.800,000 forintban vannak előirányozva. E vasat vicinális vonal lenne, melynek csélja leend Győrt a Bakony vidékkel összekötni.
— Szabad a nősülés. Már t .így most készülő és a legközelebb életbe lépő honvédelmi miniszteri rendelet r.\'nt, ezentúl szabadon nősülhetnek élőtök 18 évét betöltött ifjak, kik még nem léptek be a hadköteles korba. Eddig miniszteri engedély kellett a nősülés megengedéséhes. — A ssolgálstbsn állók Ós tartalékosok azonban, mint értesülünk osak as addigi rendszer szabályai szerint házasodhatnak. A változtatást a nagy korosztálynak behozatala tette szükségessé.
— Szélhámos parasztok a vidéken. Tehát nemcsak a fővárosban fosztják ki furfangos ssédelgők a vidékről felrándult együgyű parasztokat, hanem megtörténik ilyesmi ofysn kiesebb városkában is, mint például Pápa. Bíró Gábor leveli sertéskereskedő ugyanit ott a napokban a Korona fogadóban ismeretséget kötött Kapa Józsi iamert gonosztevő és két paraszt földmives tártával, kik bolt részegre leitatták s asután elvesették egy láayaa háshos, hol nem lévén elegendő hely, Bíró éa Kapa sí ablak alatt a fűbe heveredtek. iNggel felé a sertéskereskedő nagy rémüK " vette észre, bogy ujjasa és mellénye fel ran hasogatva a zsebéből 267 forintot tartalmazó tárcsája hiányzik. Jelentést tett a rendőrségnél, mely csakhamar nyomára jött a dolognak, amennyiben a két tettes kölcsönösen egymásra vallott, minek folytán letartóztatták Őket, hanem a pénz már n«m volt eálok.
augusztus IS-áa 1881.
— Munkácsy Mihályról Parisból azt a megdöbbentő hírt\' írják, — bogy egészségi állapota aggass tó. Hasi orvosa hátgerituanwrvadástŐÍ tart, mindamellett van remény, hogy meggátolhatják a betegséget. Reméljük, hogy e félelem csak a baráti aggodalom túlzása.
— Eínisteri megbízás. A földm., ipar-és kereskedelmi miniszter a szombathelyi kir. erdöfelügyelőség ideiglenes vesetésével Simissky Kálmán ő felsége álUl kinevezett erdófelűgyelőt bízta meg.
— Letartóztatott zsidó. Kapu várról egy állítólag Oroszországból való zsidó, ki Goldstein Mórnak neveti magát, kísértetett a soproni járás szolgabi-róságáhos, hol addig, mig illetősége megállapíttatik, letartóztatva leend.
— Eljegyzés. Dr. Ilochretter Kornél csurgói ügyvéd eljegyezte ösv. Re-denics keroseligeti birtokosnö bájos leányát Lujzát.
— A buda-péesi vasní megnyitása jövő január hó előtt alig remélhető, as épitésnél nem várt nehézségek fordulnak e)Ő, egy alagút építése is szükségessé lett.
— Halait okozó gyömöíram&gr*k Hogy mennyire veszedelmes s kis gyer mekek sőt gyakran felnőtteknek is as a szokása, hogy a kisebb csontos gyű-mölcsmagvakst lenyelik! élénken illusztrálja a következő két eset, mely a napokban történt a fővárosban, Kvieton Antal 31 éves ép erőteljes nspssámos és Bér Sándor 23 éves szintén ép egészséges kőmives a napokban hirtelen rosszul érezték magukat, nagymérvű gyomorfá fájást érezték, étvágyuk égessen meg ssflnt ugy, hogy mind a kettőt be kelleti szállítani a Rókua-kórhásba, hol tegnap elÓtt minden orvosi segély dacsára meghaltak. A ..tegnap megejtett orvosi bon-csolat után kiderítette, hogy mindakettő halálának egy-egy gyümölosmag volt az okosója, Kvieton egy [szilvamagot, Bér pedig egy meggymagot nyelt le; ások beleit átfúrták, haahártyalobbot idéztek elő, melynek vége halál lett De a lenyelt gyumölosmag még abban as esetben is veszedelmessé válhatík, ha nem fúrja át s. belet,a mennyiben a bél nyákhártyáiba vagy a vak belekbi jutva, ott gyulladást és daganatot idén elő, zs által as emésztési működést megakadályozza s nem ritkán a borzasztó „misemre" betegségnek
okosója,
— Honnan baláássák a meaykót? Bizonyos uton a napokban nagy zivatar volt a a villám becsapott a patakba. Néhány vállalkozó szellemű ember elhatározta, hogy végre valahára meggyőződést fog szerezni arról, hogy milyen a menykő. Nossa hálót honnak s egéss buzgalommal elkezdték a menykőt keresni. A falu népe áhítatos figyelemmel s visszafojtott léleksettel várta a csoda megjelenését. As egéss patakot felkutatták, de a menykőt nem sikerűit feltalálni s igy as imecs-talvisk tudományasomja esuttal nem lett kielégítve.
— Fűtés a nap melegével. S. E. Morse, Essex-i tanár igen elmés készüléket talált fel, melynek aegitaégével képesek vagyunk szobánkat napfénnyel tehát egy tökéletesen költségnél kuli melag-fbrráaaal fűteni. A készülék igen egsserfl; egy befeketített pala-lem as Üreg alatt a bás napsütötte oldslára van akkép erősítve, hogy szelelő lyukak nyúljanak azon keresztül as egyes szobákba. As ssskös működése már most akkép történik, hogy a nap rásütvén as üveg lenesre, a levegőt átmelegíti, minek követkeatében as
kitágul és a szeleifi lynkakon át a aso báb* tódul; a palaiemes pedig hűvösebben tartván as alatta lévő levegőt, hőmérsékleti kűlömbség áll be. és épen es okosza az emiitett mozgást Morse esen késsülékét asját szobájának fűtésére használta fel; sas igen jól működőit. Különösen sikál masbatÓ a készülék oly nagyobb termek, mint templom, iskola sin. fűtésére, melyek átmelegítene hosssabb ideig tart. Még éjssakibb Európában ia igen jól alkalmazható es ai eljárás, mert Ott bizonyára 8—10 órán át süt a nap és így annak melegét mintegy lerak tarosai lehet,
- Kosa tréfa. Parisban történt. Két fiatal, kik a legjobb családokhoz tar-tostak, f. hó 1-én együtt ment el as uszodába As egyik, ki igen jóussó, kigúnyolta barátját, a ki kötél nélkül még mindig nem mert a visbe bocsátkosni. .Nincs bátorságod I — kiáltá reá, — pedig már tudsz oasni 1* — E szavak után befutott a kabinba, kihozott egy kést és kettévágta a kőtelet, mely barátját tartotta. Es mindjárt alábukott, mint az ólom. A szerencsétlen tréfa elkövetője azonnal ntána ugrott de midőn utóiérte barátját, as torkon ragadta s noha valamennyi úszómester a visbe ugrott utánuk, a két szerencsétlen fiatal embert már csak mint hullát hozhatták felssinre.
- Leleményesség. Egy veszprémi uri ember megörülvén az imént megnyílt récse-saison bő eredmények, egyik fővárosi barátjának ia ígért egy pár vadkacsát. Sssvát beváltandó, kiáll egyik mult estén ajól ismert leshelyre és sikerült ia neki a magaaan husó kacsák közül hármat lekapni; de retríever hiányával, bizony osak egyet képes aggatékra fűzni í — Uri vadássunk áronban esért nem jön zavarba, hanem hasa kerülvén as egy árva kacsával, kiadja a rendeletet, bogy üssenek agyon egyet a házi kacsákból a így küldi a aselid társsal kiegészített kacsapárt világgá. A fővárosi jó barát talán még jól ia járt e leleményes pótlás általi — Factum ast.
- Román vendegünk. Tintoresfcu, a derék turn-severiní ügyvéd ét Író, ki a román- magyar barátság védelmére ss aldunsi kirándulás alkalmából lapot alapított, kellemesen töltötte as időt Budapesten s alkalma volt-a magyar viszonyokat részletesen éa alaposan megismerhetni. Folyvást a legrokonszenvesebb vendéglátással találkozott Székely J. nél, Málecskyéknél Újpesten éa a Feleky párnál Leányfalván, hol egy egéss napot töltött nejével együtt s hova es alkalommal Budapestről egész írói és művészi táraság rándult ki. Román barátunk nem győzte eléggé magssztalni a kedves fek véaü nyaraló-telepet, a gasda jó borát s a ház vezetőjének kúfógyhatlan szívességét. A tegnapi gyorsvonattal üzleti ügyekben Bécsbe utazott. Tintoreska nyomdát akar alapitani Turn-Severinben, hogy lapját annál fflggetlenebbűl folytathassa. Itt tartózkodása alatt sok jegysetst készített s bő információt ssersett főként sson irányban, hogy miben áll as állítólagos román elnyomás Magyarorsságon?
Rövid hírek.
Milán szerb király bécsi útjában Temesváron is meg fog állani s pár órát ott marad. — Aranytollat asándékosik átadni Kossuth Lajosnak a nagy-váradi 48-as párt. — A döbsínai jégbarlangot villany fény nyel fogják világítani. — Kkramaros Szigeten állandó ssinbáa épül. — A„Kárpát-egyíet\' f. hó 14-iki megnyitással természeti és ipsrkiállitást rendes Mármaros-Ssigtiteo. — Vilmos császár lachlben idősík felséges királyunk támogatására, — Arabi pasa nem fogadta el a kedi veméi tóságot, hanem egéss vagyonát a hadügy minis ter rendel-késésére bocsátotta, _ Oroszországban Kholerin esetek fordulnak elő, melyek halállal végsődnek. — Oroszország csapatokat von Öesse Odesszában. — Bulgáriában mohamedán lázadö bandák tűntek fel sok helyen. — Az e hó 7-lkén tartott lipcsei ne-aseikösí gabnsvásár igen csön deaen folyl le.
Irodalom
(K rovat alatt nxf«mlit«tt Banka Nagy Kajinlc Wajdits Jossef kfejTkertskadáas ált* marrandalbető.)
— Egy rend\'üivül érdekéé utazási munka magyar nyelvben. Stanley H. M Utasásom Közép-Afrikában" czimü be csecs műből, melyről már egy alkalommal megemlékeztünk, folytatólagosan jelent meg a 4—9-ik füzet. E műben Stanley, a híres afrikai utazd maga irja le as 1874 — 77-ben végrehajtott korszakot alkotó ez-padiriójának lefolyását. A munka rendkívül aagy érdekű és pedig nemcsak azokra nésve, kik kiválólag foglalkoznak a földrajzi l adomány okkal, hanem minden olvasni szerető emberre nésve is. Annyira vonzó ét ssép irálylyal van az egéss írva s e mellett annyi tanulságot tehet meríteni belőle, mint egyikéből sem azon munkáknak, melyek étidéig Közép-Afrikáról megjelentek. Stanley müvében egy oly nagy események ét fontos problémának megfejtését találjak, melynek
kiderítést évszássdok, sót évezred et hoeettt során kereastül as emberiség egyik legkiválóbb óhaját képeste. E nevesetes probléma a Nilua-folyó forrásának i.fsl-fetlesése. Stanley ulasáaait a .New-York Herald* éa ,Daily Telegrapb\' híres lapok tulajdonoaainak költségén végeste. Ason nsámtalán négerorsságok kösűl, melyeken utazása alkalmával keresstülhaladt, egyik legérdekesebb Uganda tartomány — egy valóságos tejjel móssel folyó oraság. A most megjelent fősetekben e tartománynak ét érdekes embereinek leírást olvassuk. Legérdekesebbek ások a fejesetek, melyekben Mtésát, Uganda most is élő hatalmas császárját, rajtolja le ki Stanley szerint a legérdekesaebb ember Afrikában. A nagy Niansa-tó körülbajó-sáss, as uton átélt fájdalmak, nélkülözések ét érdekesnél érdekesebb viszontagságok eleven és hü leiráss valóban gyönyörködtető és megragadó olvasmánynyá teszik e müvet, melynyél érdekesebb nti leírás nemcsak magyarul, de más nyelven sem jelent meg as ujabb időben. A külső kiállítás renkivül díszes; a mű magyar, kiadása gazdagabban van illusztrálva, mínt as angol vagy német kiadás és mindamellett fellével olcsóbb amazoknál. Megszerzése bárkire nésve könnyű, a mennyiben 30 kroa füzetekben jelennek meg. As egéss munka 30—32 füzetben fog gyors egymásutánban megjelenni. Előfizetni lehet rá minden honi könyvkereskedőnél és egyenesen a kiadóhivatalban Révai Testvérek könyvkisdóhiTataiéban Budapesten, a honnan kívánatra részletes elórajs ts küldetik bárkinek.
— A Kagyar-Regíny-Csaraok XXXI. füsete most jelent meg szokott elegáns kiálitáaba, gaadag, változatot tartalommal. Első közleménye G. Bütteer Júlia kedvelt tollából as .Örvény a révben* eredeti regény. Est követi a „Zöld erdőben . . költemény Csil-iagh Mórtól. „Az emészti kastély* eredeti regény Kenderesy Mihály tói, s a „FauBtin Julía" czimü franosia regény. Mozaik czim alatt ismeret erjeastó és hu-moríastikuB apróságok b Aprópéns felirattal ttéfás képek. E heten kínt 21/, ivón gyönyörű kiáUitáassi megjelenő folyó iratot ugy kitűnő tartalmánál, mint pá-rellan olcsóságnál fogva ajánljak t olvasóinknak. Előfizetési ár* egén évre 6 frt, félévre 3 frt Egy füzet ára 12 kr. Meg-rendehetui Aigner Lajos kiadó könyvkereskedésében, vagy Wilokens éVVaidl kiadóhivatalában, Budapest, korona he: -cieg u. 3. ss.
— Tisza Lajos szegedi királyi, biztos kitűnően talált arcsképét ée élet-rsjsát közli a .Gazdasági Mérnök" osimü mezőgazdasági ét műszaki hetilap legutóbbi ssáma, szakavatott tollal méltatván ason elismerésre méltó tevékenységet, melyet Tisza Lajos Szeged títos ujjeal-kotáaa körűi kifejt — (ígyen e ssám közli a párisi uj városház jól nkerűít képét a építésének résziétec történetét Egy további csikk saktserö megjegyzésekkel kíséri a békés-megyei gaadaaági egylet feliratát Békés-megye fölőntöséae ügyében. Többi nagyérdekü éa köshassna székei körül fölemlítjük a következőket: A késmárki váasooUhéritő gyár. — A lenolaj és annak aikalmaaása as iparban. — A nagfény hatása a növényekre. —• A tükörüveg-gyártás. — As asztali utak biztonsága. — A osukor ipar Ausztriában és Magyarorsságon stb. — As est megelőző számban igen érdekes csikkeket közölt a gőzeke-mÍvelésről, a takarmány pártolásáról, a pulkometer|vagy gósssi-vattyuról (képekkel,) a malmok elektri-kus világításáról, az erdőzitéaről, a vakolat szilárdságáról (képpel) stb. — A Gazdasági Mérnők megjelenik minden héten, a meződasdaság, gyakorlati technika, ipar éa forgalom köréből vett gasdsg éa változatos tartalommal, képpekkel illusztrálva. — Előfizetéseket még erre aa évre is. vagy bármely évnegyedtől késve elfogad a Gasdeági Mérnök akiadóhivala, Budapesten, negyedévre 2 frt, félévre 4 írtjával.
12.
Hsaj-Ktfirisln, 1882. Anratztot
Űzíetí szemle-
tdőjárásank nappal meleg ét vttSÍ*-nves ; aa éjjelek azonban szár meszekétől hn> vesék.
E asti üzletünk a kssvesStlsnsbb fővárosi t-\'dozítasok befolyása alatt szintén lanj-bább jslleret Bintt, s majdnsn minden csikk árai tObbé-keresbé esekkentek. X vitstkedo azoabar nem zissebedett, is u eladásra került roppant mennyiségek babár olcsóbb árakon de kOnnyadén keltett et, forgslmnnk ennek korstkestébea nas^zserfl, már régen nem létenett márvsket 61 tftt, agy hogy ma a va. reti szállítást nálunk nénásT napra be kellé szüntetni.
Basa a bét elején masnebetosen el volt hanyagolva ; ntolaó napokban "azonban a kivitel, részér* jó kerestetnek örvendett. Ara miedamelet nég érék el mait héti magaslata-Lkat.
Boss aránylag lsgkevéabs volt árhol-láaizásőknak alávetve, as tftSS héten át keresett csikk volt.
jfig árpában az alárendelt minőségek csekély figyelembe résneenlBek serfbeesre alkalmas finom qualitások khnaő vételkcdvnak örvendnek ós jó árakon keinek el.
Zabban szintén sgéssseget fehér mincV égek iránt felénk érdeklődés uralkodik mig setétsxinB dobos tajtár-mslyek a sok •sőaessk folytán tnstegesen martinék fci-végkíp «1 vsának hanyagolva.
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖHÍ
AUGUSZTUS 18-íe 1882.
Kukoricxa. igen ritkult kéaalelek mellett\' szilárd irányzatot kBret; árai napínta felli-bti ¦íiu*ák.
Bora 9 70—10.25 Rozs 6 60 -7.— Arpa
7 —850 Zab 6.--6 50 Kukorica 9.—
Cinqnautin 8.80—9.— " K. B.
Hivatalos piaezi árak.
N.-Kamzsán, 1882. angu«Ui 9-án. 100 kilogrammjával. «ámitva. Bnaa i0-.-i0.20 Boai 6.50. 7--Árpa —7 —7.50— Zih 6,-6.8)— Kukoricáz
P60--¦— Bn\'zonya 3.---.— Kist 32.—
8.80. Bnia Dara 23-.— .
Egy kilogramm Árpáik-ász --.48 Korsó -.86 Lencse
— U Bab—.10 Kölea ká<a —.12. Hari.ka
— 16 Pobánka —.15 Savanya kipossU—.10 Bépz -8. Rizs -32. Buza:Dara 23.S0— Árpa-kiss —48. Szóm 2 50 -3
1 Liter.
Uj bor 12 -20. Ó bor 24 -43 r-áliilkz -46 Eczpt — 6-
1 H.ctó. (Tibor S.— Ó bor 14.—
J Kiló
B-p«e olaj -.48 Stana gyp-ty* 1 20; i\'agyu gy«"ja —.60--*zappan —.40 Marliauus i "0 -5^ Bjrjobii» 56-«0 Sr-rleBbu* 56 - ; Síal\'inna —80 Disanozsir —.96 Marltaiiir I I frt. KSrm-t —50 S6 —.13 Ctnkor — B« Bora 1.10 Paprika 80.-90 Vaj -1. Varo, htuyma —1*. Fogbavyma —24.
.--
Szert; esz-tői üzenetek.
V L. Saprsa A válásit jörO szímnnk
bniza
Sialavári Dánét Navvon messze állanak ma* a.kezBlhet6t«g:ól.
B. A Ssaega. Kösaöajtlk JCrö szi-mnnkbai jG.
B J «étybMl Ne sotor nlira crepidun\'.i Maradion Ön a meatr-rtéfrénél! Azzal még ki-eogeatelbeti tfir lakáját. Ha pedig csokönyö*-ködík, hát beletcsazat versét a ..papírszeletek-\' rovatiba
Felelóa BzerkesrlÓ : SZÁLAT SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁ5ÓCZI BERNÁT.
Nylltté r.*)
Eiső rgfl mim-\' és aaztali-viz.
GÍGo^SSSSSt bor- és ItthioB forrás
SALVATOR
vttstartoíom nétkití, gazttag term szénsivtartalommaZ
hmm Mernes utmmi Litiiiooljan
(0-32843 literként: (0-12195 literként) Llpeczl ferrit loazjstsság Eperjeséé. Kapható mieden ínvinyriakereskedésben és a legtöbb gyógyszertárt in.
Förattár: Étntítj L, Jilajjeslei.
*) L rorst alatt közlóttért felelősség* i Tállal a Saerk.
*-00
00 00
«
Ofl
oo
00
Nines többé buza-üszög;
A gyökeres páczolásmód bczc-üszög elleo jutalmazva és ajánlva sok egylettől és előkelő személyiségektől.
Kapható minden raktáramban az osztrák-magyar monarchiában.
1 csomag 200 liter magnak S0 kr. 645 1-5. ő 1 . 100 , .15 kr. qq
Fer..iLgwüitást ad ingyen és bérmomve: 00
A vegytani laboratorino Dapuy N. Bécs VI. Windmflhlgasse 35. ffi • Na{y-Kani2sin: kapható Rossntslil Adolf kereskedésében, ft)
HIRDETÉSEK.
?OOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQO
8 ZKÁVÉT §
8 és t h e a szétküldés, czég. q
w Legnagyobb azélkürdesi üzlet Jt
9 nagybani árakban ajánl Hamburgból postán g O bénheníesen ingjeni .csomagolással zsákok- Q ü ban 5 kilótól ke/dvé O
O Osstr irt. f.t Q
Q 21 floecs valódi araliisi ;io n
= 22. tleáieo igen nemen — — — — — 6 50 5Í
U 24. Java 1. tárca nemei — --_— — _ - _ —
30. Cuba *ü!d w 5 telje* 5-
27. PeriMoccs, igen kiadós 5 —
25. JSVS II. sárga nrmes — -— — — — — -— _ 4 10
832. Sz«in.jiSi*lé.fi - — _ — — _L_ 405
33 Dotiiago kiadó* — _ _ _ . ____ 390
34. F.\\í «r5*iljej is tiszta — — — — --¦-- - _.._ ,3-70
Q .Thes. \'I, kiif> 75 krtál friis 5-50. Rumlik Kron Sardiaa l.orJiD-
Ow ként B kilo 175 frt: KSzvsrlcn aíitkQidé* gyors é. seüd síolgá\'st. ÁrjcEy«é-k-k kávé-, thea- é- mHHhd], r*)iníei kis pasts próbák dijmentsseti kUdet-
§n«k Kérjük b. ajánlatát éa ajáuljui magunkat 457 1 6—26,
PUNKÉ & KORNBERG HAMBURG.
OOűOOOOOOOCO ^ooooooooooooooc
Aluiirott föbérnökségi igazgatósig részéről közhírré tétetik, miszerint folyó 1882. évi augusztus hó 28-án a Lenti, 29 én pedig az j J also-leadvai gazdasági irodákoan a | ffi reggeli órákban nyilvános Jlrvérés j g vagy ajadlatlevél utján eöbb rendbeli i J korcsaiák borárulási és halászati jo J gok, nagyobb s kisebb területű föld, 1 J rét s legelők ugy az urodalmi er- \' J dókbeu s makoltatási s gnbacs sze- A 3 dési jog haszonbérbe adatuak^ g
n x
hise-Lenrivs.. Pvírnctsl J|
Alsó Lendva, jnlins 30 án 1882.
urodaknak fóbérnök-
Fontos gazdákra nézve!
.Vbnza, valamint knkorioza, árpa, zab meg-üszköaödése ellen több gazda által legjobb sikerrel próbált Edmond-féle mag&ztató szer biztos hatást gyakorol Gazdáknak, ha terményeiket busát, kukoricák, "árpát, zabot, üszőktől menten akarjak learatni, ezen kitünö óvszer különösen ajánlható.
A magáztató ezer csomagja, mely 200 liter velőmag páczolásra elégséges — csak 30 kr.
A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati utasítás szerint történik.
Kzen magáztató szer kapható: 644 1 —8.
N»gy-KaDÍMÍD : Fcseelliofer Jóxsef. CíklornytlD : Grán«r testve. r«k. ZiU-lügorstegen: Gráner J.o. fia, Boíchán Emil. Ojstreicher Mir-
642 2-3 ségének igazgatósága. UUnUU»nM**M***MX*****UHMU*KU
SHSIDLITZ - PORA
¦Csak akkor valódi, L\\™ít".ot:lr,.t«?.t»
311 év óta a leajc-üb líkorak .mellett Vonali mindennemfl gyÓKSr btrteflsfegek éí esiésrtésl akadályok, fmiai étvá(rvb!iny. haBazornlaa), vér is sriiyér ellen Különösen olj S(v4nettncrk ajánlva, kfk 119 LMZ-i módot folytatnak.
Hsnisftások tSrvéaylleg buntettetsek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. e. é.
CRANCZÍÁ BORSZESZ SÖVAL.
A let-meEbiiliatóbb OnsCfilyaS atare a szeavedS emberiségnek I minden belső ei küU5 gynlladáanál, a legtúbb ?Uec, min-
ibesttlések, fej-: fal- és fogfájás, régi sérrek és byilt leeek, «..«>." —emgyolUdái mindeonemO bfinnlá* bs sérfilés stb.
deanemfl
rákrekélyek, Isiik stb. pllsn
Üvegekben használati utasítással ;etfyfltt 80 Kr. ö. é.
Hal-májoiaj.
KróhtfMIé^tArsIttóI Bergenben.
(Norvégiábao.)
V.ier. baimáj asirolaj valamennyi, a k<:re-kodal<;rnbes elSfordnló \\] köiött aa etryedüli, mely orvosi caál«kra használható.
Ara egy üvegnek használat\' utasítással I frt. o. é.
Föexallltás . .
Uoll A. gyógyszerésZj cs. kir. udvari szállítónál, líécs
* TacliianLen.
RaktV: az All»im minden bimovos gjógytsertáriban vagy füaaor-kereeked^aeb«n. Raktár aélkUli brlyséeeJcl>rn msKánegjénsk nagyobb -QPerí\'ndriéaekDél m-gí.\'i.dö s>lucuKiídé*ben ré^xeiUlnek.
A t. SZ konönü\'-K kéretik határos .llaii M; H-féle kéaiitfn-ínvt rendelni ?1 csak olvanokat nlfojadni. malySk saját :>jegTem ál aláirá-ommal vannak ellátva.
Raktárak: Magy-Ksnllse 3-Ius J. ¦¦yá-yi.:. Práger Béla gjögji* r\'esselhotTer József, Rcs-afald Káoli, Rosenber^ Fersaca, Sírém és Kleit - Zzla-Egerszeg Hoilósy J. K. Mlroull Isstl Férd. — BarSZ Dorn-r K — Cláktsrztyc Gonoa i,. gy6gy»»créai. — Ksissvár Babóchay Kálm. Kofen J. gj-ógya*. Tb Kocakesiy ^yógrsz. — KtpfMBZS: Wcrli M.gvogy-táezeff Ci.acaínovici 1«. gyÓRy«. — KeszUtely Wönsch F. — Kir«ies4 !:átz Ján. — Zá|r*l| Irgalmavlins pyftgya*. MiUlbach S. gyögyaz Holjac v- — Scp-cr áfeaey And. nyogyaz. — Letszys KaüwodaJ,— Xspesvá rett Borovica Ad. — Zalz-Efftrsz&g HMIo*iy L E. gyógysz. 4B1 33—52.
! Messzelátó !
Legújabb optikai zanb-eszkoz utazóknak és fala- hagyi le-kósokoak\'nib. . M a tat 3 — 4 óra távolságra
Y%*T~Y&b y$*C tisztán és kivehetően
rJtó^lw^T^ir Ezen újonnan f?ltaláll mnszeláió 2 op\'ikai /¦ (ttr lencse-Qvegböl áll, m*ly noinri\'in tslszéasze
* rinti botraztb. roe(p»r>Tsith\'\'.tő és sokkal ua-
gyobb lintástal bir, mtnt a tábori t, azért is nz-k általa
nos ("i~~<í*b -u résirisiilnele és mindenkinek lö^jonban ajánlhatók is. BssY*~ Dobozzal, higy zsebbe dugha:ó legyeo, 1 frt 25 kr., finomabbak l írt 75 kr., kiváló fiaomak nagyobb optikai leoc*e-üvegekkel 2 frt 50 kr. 640 4—5.
tgkW Btiroskop iécsTi\'.ymérők.
biztos és megbízható lógsalvméró 2 frt. — Bor orÓbáló
fólyadékmérí. melylyei azonnal migisroerhetni, ha a bor „tiszta TBgy hamisított eű [ehhez izfikzeget leírással) I frt 50 kr. — tfW~ Tejpróbáló százalék lejtövét a vásári rendőrség elóirala szerint (leirásaal) 2 írt 25 kr. — Ism/teiftŐÓknak gyáli áron.
Széiküldés poBtautánvéttel. Kapható
Klingi & Baumann, Bécs I. Tegeíthofsírasse 3.
VAS
JMT. A. 1* T O KT I
! á p s ó j a | Soosmoorbói.
• láplugony | P r a n.a é n rfc a d- nál. Alkalmas pó;lék BBBjr ta r f ii r d6 k nek. "SJSJ
544 9-10. Elóállitási szer atzél- és sófürdakbdl.
Szétküldés: Mattoai és TarsS Franzensbad. Kapható minden gyógyszertárban <;s fQszerkereskedésben.
Legjobban osztáiyozásra alkalmas
Eredeti Mayer trieur
25,000 faaszDfti.t- A gyári jelvény kívántassák
baD ml \\k^sz»Tffit5fS*lsz»
s
GROSSMANN J,
váczi körnt 76. | BUDAPEST | váczl körnt 76. |
BOAPESTI TÁRSAS POLGÁBI ÉS
kereskedelmi iskola
elSbb HAMPEL ANTAL Budapest, V. Nagy korona-utc.5.113. szam.
Lzen tanoda, melyet 50 év eI5tr. Bunpel Antal nr alsjnitott és ai ast már 16 ér óla fenálló tanodánkkal egyesitettak, minden tOr«kvésfink oda irányai, bogy ezen intéxetnek kiérdemlett jó hírnevét tnegRrixr*, Unttvá-nyalnkat alaposan \' képsett egyénekké neveijak. Hogy tö-rekvésttuket biztosan elérjük, iparkodtunk ismert jeles tanár-.k alkalmazása által esélunkat biztosítani. Tanit-vánftainJc az egyéves őnbéntesi viaagálat letételére elSkéczitettaek. Tanodánkkal Uípiniéwet van egybekötve, melyben teljét ellátíioo ki-tU, szeretetteljes bi-nássiddbau rcizeiOlnek rt tannlmányaikbin a leggondosabb ft-iflgjwlet alatt álIanOr. A legkíaelebbi tanévre a beira-ÚAok ntigttxzitis hó 97-én veszik kesditáket. — Érteai-kívánatra ingyeu küldünk.
639 5—6.
AZ iGAZGATC^iO:
Prasszer József igazgató. Gross Gyula.
Sag-Kffnigáiij nyomatott & kiadó tulajdoaos Wajdits József gyorssajtójáa.
NAGY-KANIZSA, 1882. aagasztas 17-én,
Hiiflzôn^edîk évfolyam.
EIÍftZBtéti ár:
egész írre......8 rrt
fél é.re.......4 (
negyed érre......a ,
L!7y «ám 10 kr.
HIRDETÉSEK í hasábos petitsorban T, inásodszor 6 i minden toTábbi soréz: 5 kr..
NTTLTTÉEEEK soronként 10 krért Tétetnek tol. Kincstári illeték minden egyet kinlj-tésért 30 kr. fizetendő.
A lap tzeQemi részéi ffletíF**xleB»é-nyek a aEerkesitisiu. anyagi részét illető közlemények pedifl a kiadóhoz benaestte
¦atéjstssdesí : HAGY-KANIZSA
Bémeatetlen levelek csak ismert saotaliMiifcfcil f ogadtataak cL
Kéziratok risazi, nem küldetnek.
tÍp^y-Kanizsavároa helyhttó&igáD&li, .na^-kaomai 5ak. tasoltó-cgylef, a .nagy-kanizsai kereskeóeimi i iparbank*, ,aa^-kaniisai tmkta&péasááia ,zaiwaegyei iltalinoe tinilátettalet" a aa^-kawzsai kÍB4ed-nc<elő egyesület", a oagy-Kiaizsai ti&xtí Öasegélyzö asóyetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara na^-teiissai kalrila^tminya* s több megyei ós riroi
egyesüift: mvataioi értesitóje.
Hetenk.nl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
Gyárakat t
Ha valtki Nagy-Kanuat pia-czát heti vásárok -aHrahnarttf^aít
egyéb napakon is megtekinti igy nyaradszika, az állapotokat nem ismerve bizton azt hiheti, hogy ez a mi vidékünk a gazdagság, a jólét valódi tanyája, egy kis Kánaán.
Kocsi kocsit ér tele gabonával. A forgalom óiiási. Különösen ily években, mint az idei, mikor a jó Isten bő marokkal mér az ngy is sokat sanyargó emberiségnek. — Kereskedőink vérmes reményekre jogosító statistikai adatokat közölnek velünk a megvásárolt és külföldre szállított gabona-mennyiségről. Egyik 60.000, a másik 100.000 forint ára gabonát szállit egy hét alatt, két hét alatt a szerint, a mint kereskedése kisebb v. nagyobb.
Hisz ez ngy a zöld-asztal mellől, elgondolva az ártatlan fehér papiros előtt, az engedelmes tollal kezünkben, pompás, dicső.
Lám megmutatjuk a külföld előtt, hogy Magyarország tejjel, mézzel folyó ország s hogy az agri-cnltnrája oly fejlett, miszerint bármely országgal kiállja a versenyt terményeinek minősége tekintetében Í8. " . •!-
Hisz óriási a kiviteli képessége!
Ez mind igen szép, a ki a Tin szonyokat teljesen nem ismeri, a ki előtt a kép másir. fele Ismeretlen, az büszke önérzettel emelheti tol fejét, szivét lelkét betöltheti a hazafiúi öröm éa lelkesültség.
Hanem a ki tndja, hogy mindez miért történik, az szomorúan hajtja le fejét és azt mondja magában .szomorú jelek.\'
& elmegy, elfordul attól az élénk képtől, mit az óriási forgalom nyújt, mert bánatos lelke ott látja a
nyüzsgő nép között a sötét idők sötétebb szülöttjét; a nyomort.
Ott íáosrdoz a szegény eladó földmives1 arczin. reszkető, éhHn-zott, rosszal táplált tagjaiban ütötte föl tanyáját és még akkor sem távozik, mikor, azokat a .mosolygó bankókat — a kereskedő markába olvassa.
Olyan borzasztó ellentél a földmives bánatos arcza, meg azok a mosolygó bankók! — Ugy fogadja azokat szegény, mintha csak.\' azt mondaná neki az a kereskedő, hogy aitt van édes barátom, menjen regyen rajta kötelet és aktazsza föl magát!\' \'
Nagyon jól tndja szegény, hogy abból a pénzből egyetlen fillért Bem költhet el, még csak egy darab kenyeret se vehet belőle, várja már otthon az execator. A jó Isten tudja, kikerül-e belőle az adó, a késedelmi kamat, a •végrehajtási költség? ^ \'• ¦¦
E< a másik oldala i képnek. Szomorú, kétségbeejtő" tép\'! És ne tessék azt gondolái, m hogy talán csak -a dorozmás kezű szegény Blttmrves Tan -e vaskezü kényszerűség — kegyetlen nyomása alatt.
Mindnyájai érzik tat, kik termeléssel foglalkoznak -Azért ne i birtokos\' óéztóyBák \'egyre jobbari nem reménye, hanem adóssága. Már úgyis csak. a gyékény, szélén vaa, nemsokára azt-a kis részt is, melyen nagy ugygyel bajjal tengődik, elrántják alóla.
Igaz, hogy az idén szép termése Tolt. De minő áron kénytelen elvesztegetni? A legszebb butát a hivatalos piaczi árak szerint is 10 frt vagy 10 frt 20 krért. Neki pedig az élelméhez s featartásához szükséges ezikkeket drága kell megvennie, mert külföldiek.
Az arány borzasztó visszás a, külföldi és hazái pi&cznnk kőzött Ez Teteti középbirtoios-osztályuukat t bukás felé.
Kénytelen gabonáj* egy részét már eK-e eladni. A földmives pedig az utolsó izemig eladja gabonáját," aztán néz a nyomor tompa fásultságával a téli éhség borzasztó napjai elé...
Majd talán kereshet egy pár krajezárt vagy beüt a szarét, akkor fordíthat egy kicsit sorsán.
Fordit ts szegény a aors&n annyit, hogy az állam, és hitelezők foglalást után megmaradt -néhány akó borát eladja potom árot és & gabona-kereskedőtől drága "pénzén viaszavásárolja, nyáron eladott gabonájának... szemetjét. Ez azután tart a meddig tart, a többi a nyoméra ság dolga.
Ilyen a mi láttörüak most!
Örüljünk hát csak, hirdessük, hogy nagy a terményltépességünk. óriási a kivitelünk!
Mig isi lármázunk, addig gazdagodnak., bíznak a gabona- és borkereskedők, koldusokká, a nyomor csontvázaivá lesznek a szegény föld-mivelők.
Akármit beszélnek a-zéld asztal kitűnőségei, akármint hizlalják ma gukat, biztatják a\' népet vérmes re menyekkel, hogy csak egy pár jó termét kell Magyarországnak as boldog lest népe. jólétnek örvend népe, rendes, jó viszonyok közé jat ta államháztartás is.
Többé már nemi .
Magyarországgal, mint termelő országgal szemben nagy Széchenyink mondása nem telik be soka. , ...
Hanem igen is, ha arról gondoskodnak az illető körök, hogy gyárakat állítsanak, akkor még réméire kelhet ~ annak is, ki honfiúi
gonddal, sötét tekintettel, elborult homlokkal nér a felleget, jövó elé.
Ha azok, kik most az óriás százalékot gyümölcsöző gabona- és borkereskedésbe fektetik étereiket, gondolnának valamit és pénzök egy részét létesítendő gyári részvényekre szánnák, azzal meg lenne mentve népünk. Lenne alkalma dolgozni, kenyeret\' keresni, nem kellene neki az egész telet ugy szólván tétlenül, senki által munkára nem késztetve, nem taníttatva, átaludni, lankadatlan az éhség, a nyomor miatt.
Ez\' utón éledhetne föl újra földhöz tapasztó nyomorából a nép. A terményeknek ára is nőne. Mindent könnyebben lehetne értékesíteni. A mellett a különféle czikkek, mikért most külföldre kell menni, nem kerülnének olyan borzasztó költségbe.
Vannak nekünk nagy váró sains, melyek egyszersmind vasúti góczpontok, ilyet p. Nagy-Kanizsa is. El sem képzelhetem, hogy itt valami gyárat nagyobb szabásban is ne lehetne állítani, csak jóakarat és egy kis vállalkozó szellem kellene hozzá, \'•¦r vidék roppant sokat
nyerne. Legalább télre munkát fcap-bátná-ott a szegény nép.
Éa esak röviden pendítettem meg a dolgot. Talán leszaek szakértők, kik hozzá szólnak e tárgyhoz, mely hazánkkal szemben bizony most már .vitális kérdés. ... 4
a magyar tűzoltók VI. vándorgyűlése Z.-Egerszegeu.
Megyénk asékhelyét érte a szerencse, bogy a haiíb-.n t\'enáiió, a szó legszorosabb
érteimébea jótékonyczélü egyesületeknek, •1 őrsiig 63 tüsolto-egy letétik VI. vándorgyűlése ott tarUaaék meg. Közvetve nekünk it van rétiünk e Bterencsében, azért óssinte örömmel üdvözöljük őket megyénk hatarain belül éa „Isten ho-Krtf-at kiáltunk feMjök 1 Iiten áldásit kérjük reijuk, ha esea sorok megjelenő sekor már él is fogtak távolai gyülfihe-lyökröl —
Z.-Bgerssegi tudósítónk a következőket írja. Már f. bő lO-éft ünnepiéi szint oltott különben csöndes városnak. A Kásák fel vsának lobogósva • skivánoeiság sürü néptömeget csal ki a, utcaikra, — várva a kedves vendégeket. Egy -egy vendégeke*, bead kocsi megérkesté: harsanó éjjenekkel fogadjak; attio ki-ki igyekezik a neki jutott vendegeket tűte telhetőleg elütni. Legelóesor, csütörtök dálotin, a kantssei vonat hosott vendégeket, később a szombathelyi, mely a soproni tűzoltói génekért ie bőst*.; esek a .Rikociy-in-dalé* hangjai mailett vonultak be varosunkba. Ugyaneaen este Hémetb Lgnáes kapuvári ugyved ar t ,Zöldfa" vendéglő nagy termében rhyeikai előadást tartott Ugyani rendest es ünnepély napját e vUliraTilágitest és a tusijitékokzt is.
Vig kedv költösött be a taselukkal niicdoufeié. As „Arany Bftriny\'.ban Vörös Jánosi gyári, a aZoldíi"-b*n pedig Csicseri Gynla saaekare hasta a szebbnél szebb nótikst. Vendegeink késő éjig maisnak.
Pénteken f. hó ll-én heti vésixnak volt. Ls érben meg aligha roii oly ssá-aaoeaa látogatott visirunk, mégis meglátszott, hogy ünnepnapot ultink. Béggel 9 őrskor is. délelőtt is igen isimossn er-keslek DMgs jeientkesett egyletek küldöttei kösö\'., kik aeoessőval vonaluk s kiiUilási pavillot ielé A nip lépésről lépésre tjeírte őket égessen a kiáUitiai helyiség iga gyönyörrel ssexnlél te & különb-tél kftlteb egyesrnkik tarka vegyüliket; különösen a pamnosoeok csüiogú egyen-ruhája rmgaatatU el «ket.
A város lekoesága is elkövetett mindent, nogy vendegei scivesen emlék essenek vissa as itt töltött napokra. Nem csak » vendéglők, de e msginhisak is telsák lUsettöi- és aésovendegokkel. Itt varnutk, s aennyirfl fel tudtam jegyesat, a budapesti, viczi, egri, sirospstaki, gedi, aradi, bátssegi, fiaaei, dabrocseni, gyári, pápsi, pozsonyi, soproni, kanizsai, lőcsei, kesstbelyi, ksloossi, iglói, ksproa-ozsi él perlsti\' tusol tő-egyesületek küldöttei.
A ssenl-ivini állomáson Czifrik alparsnosook csinos besséddel fogad ts őket a rendesé bisottság nevében, tnire Kempelan, a vendégek iegidősbike felelt esek nevében, megköesOnve a saivM fogadta tist
A viroi határán a Valisbali utoss nyitján cser- es tölgyfagalyakból késsiteít disdalkapu állott, tetejében ss orsság, s megye ée s város színeit viselő lobogók-
TARCZA.
Kérelem.
Lenantól.
Pibeaj rajtara ts bogárszzm, Árjitzd babájodat rám. Méla, ssanáa, BMfizjtbettoa, Édes kedres ?jzsakám \\
Vodd *i Tzrázshomilyoddal. Rólam a világksdst, Hogy L-iCk magánosságban Lebegheti ?hem fOIStt.
Taraszdal.
HsiaetSI.
Halkan l«ng át lelkemeo Édes csenget bája, Csengj ki pieziny tarassda!, Cicngj kl nesszé tájra.
Csengj ki, mig egy házhoz érsz Virágok ölében; És hz ott egy rozsát látsz,
DdYözftld ót tfilem
STEIüBACH.
A kibékült szellemek.
(Vázlat.) Irta : WÉBER ANTAL. (Folytatás.)
.Nézd, mint csorog » vén* Most hörögve dől vissz., ravatalára... Már niiitx többe"... 1"
,Hesa, bogy csókolják a wegc; ¦ árrák atyjok baUráay aroaát..... nfij
kétségbeesett Uenee ás est te tetted apám
A gyönyörű arezon most a legmélyebb megindulás kifejezése boaolt.
,A szegény oei anya ott zokog térdén fia koporsójánál.... Oly beteg 6 is szegény ]*„,.
Most miutba eleaendeeütt volna a láarehsasn, a leáay cjugodt&bb Ifin, azt--vai érlelmetleadl agjmásba olvadlak.
De csachsmar fellobogott ismét a hagymázos pír liliom árosán.
.Hab, minő fény es!... Leszállnak az égbfil a régolhonyt oeök "s vegcsó kolják ai aj áldossst sebéti*..
BMint fenyegetnek téged atyám.... Oh, auért ia nem hallgattál esdú ssa-v-ami-!\'..,.
s> aa apa ott Ül búsan, elmeraagve ! gyermeke ágyánál. Felmerül lelke oiott a családi dráma szAzsVlaa képe. Látja Jolánt az 0 angyali sstépségébea ¦ látja megszaiadt szÍTvel fekadai a ravatalon. Mint hasonlít es aa «5 leánya sorsához. Látja as ártatlan, megcsonkított gyermeket ott aokogai anyja hideg sírján. Látja Kleket átfnrt agyávaU... a megtört azemekbes, mintha életiáog lobogna fel s moadana neki: .Te ss eijöss egjko-ron \'\'öxóak!1.-. LáJja a beteg Ilonkát térden átíva kőny-rógni egy falat ke-nyérért.., és nem adnak neki. Látja ét éhen halta ismeretien vidékeit, — tetemeit csak betek malva temetik el patak pártjára, es aokog e halott íeícti, kit senki necn siratott meg. Látja Oszkárt... látja árra gyermekeit, — látja a fáj-Aslmábskn megtört anyát— és ott fekszik elt5tte fiet-haiái kötött ssját leáüya.
- És mikor megjelennek aviziók, s> gróf zokogva tér a Bsomseédos tirembe, bogy ne hallja azokat a rettenetes vádakat saját gyermeke szájából — és ott a szomszédot teremben a lelkében támadt gondolatok nem hagyják öt nyugodni, mintha egy láthatlan szellem stuotjoá folyton felébb;
.Betelt a pohár, as átok vissza
aaáll.-
„Gondolj Jolánra, jusson eszedbe Uon1B
Ét ilyenkor letérdel az apa gyermekeért imádkozni, megígér, megfogad mindent, ossk leányát bagyjs meg neki *>Url
És imáját meghallgatta aa Isten, mert mikor ss orvosok kijelente\' ték, hogy Iréné életét eszk csods mentheti meg, kesébe adu a csoda kulcsát.
Á közelgő csapás előérzete, a táj dalom oly annyira erőt vett rsjts, hogy képtelen volt önmagától imádkozni. Kesébe vett egy imakönyvet, felütötte anuak első lapját és olvasni kesdeit.
„Mi atyánk, ki vagy a menyekben. -És bocsásd meg a mi vétkeinket, miké-pes tat is megbocsátunk ss ellenünk vé-teHekaet!....
,-Imádkozhalom, mondhatom fc éc ett?\' kérdi s grÓf 5amagátÓ/1. „Ham ! nem!* felelt a megdöbbent lélek.
Vsgy tizenkét levét e!fordíttatott és a gróf olvasá : akik eogsm meg*
bácíouak, "«"V"r^ tiesu ssívbol bocsi-o&lDt adok; — akikéi pedig ¦ éc hácloi-tUB meg, aaoktól^ a te asent sziuec plytt aláaatoaaa boaoáánatot sérsk.„..*
„Tehát még imádkoznánk sem lenét, mige gyászos harag tart... És talán...
Az: apa boeseaa elgondolkodott. MegkönnyebfUten hagyta ei üizá>»ámo lyát s beteg leányit kereste fel.
A les megszűnt, Irén? ébren, öntudatánál volt.
As apa mosolyogva súgott valamit leánya fülébe és a leány orcáin most derengett it először oly bosszú idő óta s mosoly ragyogása.
A csoda megtörtént, as orvosok javai ás t cos i Utál lak.
A karicaony-esí.
Belek az idők teljessége, megisűle-telt a vUigmegviltJ.
Napját széles e hazában nincs ház, nincs család, mely meg ne Üooepelcí. Fiatal és Creg, gyermek és felnőtt egyaránt őrömmel Tárja megérkezését.
A szülők el vannak foglalva a karácsonyfa felállíttatásával és díszes elrendezésével, az simák, diók, mogyorók megsrinyozásával, a gyertyák, szalagok, édességek, csecsebecsék felaggatásávsl, a különféle játéktárgyak, ajándékok meg készítésével, megrendelésével, kicsomagolása vsl, czélszerü elhelyezésévé!. A saskiesnŐ már három nappal előre kesd aütiii. íőici, bogy s nagy nspon ne csak a lélek örvendjen de a gyomornak te legyen panaszkodni valója. A pincse mester a legjobb borokból tölt meg izám-UlsSj palácscot, — sokan lessáek sok kelT. A szolga-személyiét felhordja a nstgyterembe ákifényesített arany — ezüst neműt, a nagy karos gyertyatartók mindenikét tele rakja gyertyával, hogy ások is ragyogjanak, mert hit ma kaHŰ
csony estéje less, tündökölni kell mín-denaek.
A gyermekek elfelejtik fijdslmakst, ott leselkednek az ajtóban, mert most a terembe lépni nem szabad, betekintge,-nek s kulcslyukon ¦ "na valamelyik vttiamit megláthatott, ragyogó erosossJ számol ba róla testvéreinek.
Elérkezik régre s várra vart fél nyolca. As sgess bis kicsinye, nagyja legdiszesebb rabijába öltözötten várja as ajtó megnyitását, mindenik arcsin s tSrcimetlenség olvasható le.
Benn s teremben mir minden késsen ili, — még egy körültekintés, még egy kis igazítás és megcsendül a pohár-oseagetyük bivogató szava. A szolgák felcsapják a terem ajtó-sairnyail és a váró csoport s tündérien kivilágított terembe léptekor egy vitass nem tartható „Ahhh\'-al ad kifejezést csodál kosá-sinsk.
Ott közvetlenül a tetőseiig éri valóban gyönyörű látványt itynjto karácsonyfa előtt ál) egy veres selyemmel leborított" asztal, telve minden kigondolható játéktárgyakkal, könyvekkel, ss a gyermekek asztala. Ettől jobbra és balra két egy forma berendezésű boessu asatsvl nyúlik el, hasznos tárgyakkai megrakva, eteken a kastély béliek ajándékai vannak elhelyezve. A két sastalt hoTttá sugara félkörben székek kapcsol-iák Össze ruhs félékkel ¦ élelmi aaerak tel megrakottan, es a ssegeaysk karácsonyi ajándoka.
(Vége kbvetkeaik.)
HUSZONEGYEDIK fiVFOLYAM
ZALAI KÖZLŐ
kai; közepéről pedig messzire altündököll ke .Isten hozott !* fölirts.
Nsgytzerü emelvényállaKasincsy-téren, mely szőnyegekkel, zászlókkal i gályákkal van díszítve » s, koszorús-lányok s a város értelmiségének elhelyesé-sere szolgál.
A kiálliteat, melyen sok lüzol lószerszám vaoőMzeh«Jmozv»,d.,e. \'/j 12 órakor nyitották mag. Az egyesülelet összes küldöttei a városházánál gyűltek Sssso s innen vonultak a kíállitási helyiség elé. Itt nagy díszes közönség várakozott már reájok, kőztük Glavina Lsjos érdemdús főispánunk, Győmörey Viocse törvaséki elnök, S.vattics Benő slitpán, Rózsás Lsjos árvaszéki elnök, Bessenyei György kir. ügyész, s megye, * királyi törvssék, a kir. Ügyészség, a járásbíróság, as ügyvédi kamara, a zaJem egyei gazdasági egyesület, a város és az iskolák képviselői.
Elhangtottak a megnyitást jelső mozBárlovések s ekkor Therdorovich Károly, a kíállitási bizottság elnöke a következő beszéddel nyitotta me* a kiállítást:
.Mélyen tisztelt közönség 1 Kedves bajtársaim 1 A tüz azon veszedslmes elem, mely as emberi vagyont rövid pillanatok alatt megemészti.
Ennek rombold dühét meggátolni, továbbterjedését megakadályossL as életet megmenteni: es a, tűzoltók legszentebb felsdata, legnemesebb eséljn. E nesnes czél megvalósításához as emberi erő, a személyes bátorság \'és kitartó fáradozás nagyban véve nem elégséges, ahhoz gépek éa egyéb a gyors niüködést elősegítő esskösők is szükségesek. Bámulatos ason haladás, melyet aa emberi áss és tudomány e téren feltüntetett. E haladásnak fokozására szolgálnak ss idősként kizárólag a tűzoltás körébe vágó tárgyakból eszközölt kiállítások.
A bstodik országos közgyűlés alkalmából a csarnokban hasonló kiállítás van rendesve, melynek megtekintésére s mélyen tisztelt közönséget felkérem és egyúttal s kiállítást megnyitottunk nyilvánítom,
Éljen a basa! Éljen as ipari Éljen a tűzoltó intézmény 1\' Lelkes éljenzés követte e beszédet, i mikor az Örömrivalgás lecsendesült s zenekar kezdte "meg a Rákócsy-induiót Ezután elszéledt a közönség a tárlat sainbelyén ¦ szemügyre vette a kiálEtott szivattyúkat, melyek némelyikével próbát is tettek. Baleset is történt. Egyik szombathely: kiállító szélkasánjz a próba alatt elpattant ¦ a mellette álló dr. Hsuernek kiütötte néhány fogit Nagyobb baj nem esett
A kiállításra nemcsak magyar iparosok küldöttek tárgyakat. A külföldiek közül Magi = us almi és Knousst bécsi gyáros állította ki tusoltó-ssereit Csakhogy ezek korántsem versenyezhetnek "Waírser Ferencz budapesti gyárának készítményeivel, melyek a korábbi tárlaton is első dijakat nyerlek.
\' * *
Augusztus 13-án a város telve volt idegenekkel. Tíz órakor a\' mintegy 400 tűzoltóból álló menet megindult a Rákóczy induló lelkesítő hangjai mellett a Kazinczy-térre, útközben a felállított kis tribünökről apró leánykák kossorukat hajigáltak a vendégek kosé. "Asután as
2;yes egyletek a díszes emelvény körűi lást foglaltak, a főparancsnokok és nu-pattitztek pedig, a megyebáa termébe mentek,, hol Tarányi Ferencsné a védő asszony várakozott a koszorúz leányokkal, .Csíráid"-Béla gróf {karjára fűzte a védőasszonyt s megindult vele as ünnepély színhelyére. Nyomon követte őket a főparancsnokok, csapattisztek és as eger-ssegi koszorús leányok csoportja.
Boscbán Gyula városi képviselő a következő beszéddel nyitotté meg az ünnepélyt:
.Mélyen tisztelt urak I Szeretett vendégek 1 Gyakran riasztotta fel önöket békés nyugalmukból e rémet kiáltás: .tűz van I* Ms, midőn Önöket, mist kedves vendégeinket Zala-Egerszeg város nevében szivem mélyéből üdvözlöm, én is így kiáltok fel : tüz van.*
As édes Öröm tűse az, mely városunk minden polgárának keblében él, a büszkeség tűse ar, mely minden bom lókon ragyog, a lelkesedés tűse as, mely minden szemből sugárzik. Legyenek üdvözölve, isten hosts Önöket I
Én Zala-Egersseg városának rám nézve megtisiteló megbízását teljesítem, mídőn önöket üdvözlőm, örömmel teljesítem, mert lelkes barátja vagyok minden . társulati eszmének, mely által hasánk boldogsága, nemzetünk jólété csélosUük, másrészt szivem mélyéből óhajtom, hogy már as eddig *» oly üdvösnek bizonyult tűzoltói intézmény; minél énebb virágsásnak induljon. Fogadják kössön etünket idejövetelükért, vegyék szivünk minden dobbanáaát ugyanannyi üdvözletnek, aj kunk minden mozdulatai ugyanannyi „tatén hosott\'-nsk.
Kevés, a mit mi önöknek nyújtani képesek vagyunk, de késem ne tekintsék, hogy, mit nyújtunk, hanem hogy milyen
igaz magyar azirvel ny ojtjuk ast, Isten hosts önöket Zala-Égerszögre!\' Utána Kovács Károly egerszegi főparancsnok as egylet és csapat nevében üdvözölte aa egybesereglet tusol lókat A halstos füredi főparancsnok testvéri ősségre és egyetértésre buzdította bajtársait Majd Barabás Béla aradi sl párta csaoklépett atsóssékre s a vidéki tűzoltói nevében ategkössőné Egersseg városinak as orsság legtávolabb helyeiről is megjelent tusoltok irányában taausitott előzékeny magyaros vendégszeretetét Léiekemeiólá t rány volt, midőn s védőaaszony megtépő szépségű ajándékát as óriási kossor Bt Átadták Csiráky Béla grófnak, as országos szövetség elnökének a mai Ünnep emlékéül. A más fél méter hossza nemzeti szalagok egyikére es volt írva: ,A magyar tusoltok VI- országos közgyűlésének emlékűi Egersseg, 1882. aug. 11-14.* Másikára meges: .Tarányi Ferencsné, született Riffel Mária bárónő." Ezután megkoszorúzták a különböző egyesületek zászlóit, Zajos éljenekben tört ki a közönség, mikor a fiumeiek zászlójára kerül sor. Majd zs egyesületek megkoszorúzott zászlóikkal lissteíegtek a védőesszony előtt ki ntóbb Csiráky Béla gróf karján visszasétált a nzegyekáaba.
A koszorús leányokat vésették vidéki főparancsnokok. As egyesületek a városháaáhos mentek sáaslóikkal, a közönség pedig a legjobb hangulatban szétoszlott
A fiumeieket mindenütt meleg rokonszenvvel fogadták; as emeletes kas, melyben megszállottak, kívül fel volt díszítve és rajta „Éljen Fiume I1 felírás volt olvasható.
A díszebéd es három hossza asztalnál ültek a vendégek. Aa aszta; kösepe körűi a szövetség elnöke és alrlaoke Olt a központi választmány tagjaival, •sértő asztal mellett Tarányi Ferenosai Esüi. Riffel Mária bárónő a bslaaya foglalt helyett. Körülötte ültek Glavina főispán, Ralios alispán és a koszorút leányok. A főispán a királyt Csiráky Béla gróf Jóssef főhercseget, Follaaenn a hölgyeket, Markuscho Egersseg város lakosságát, Hrabof egerszegi tűzoltó Fin-métSvastics alispán & tűzoltókat, Cserkán ügyvéd Czíráki Béla grófot, SsegfaŐ Foilntann Alajost Sándor Miklós komáromi tűzoltó a tegnapelőtti megsérültöket Rassics ügyvéd Kossuthot, Barabás Béla a\' leereszkedő zásslós urakat Kovács Széchenyi Ödön grófit kössön töt te fel Fiume serében, Flecser as odavaló tusol fik parancsnoka a kővetkező tossstot mondta magyarul: .Tisstalt vesdégko-szorul Kedves bajtársak! Adria partjáról jöttünk, hogy kikötő városnak részéről testvéri csókot cseréljünk asép Magyarország lakosaival. Még nem bírjak a zengzetes magyarnyelvet, de át vagyunk hatva o legtisztább hasasseratettől kedves magyar basánk iránt. Éljen a dicső, nemes, lovagias magyar sesőset\'
As országos vándorgyűlésen jelen* voltak legnagyobb réssé Nagy-Kanizsára jött ang. 14-én a déli és 15-én a reggeli vonattal.
Égerszögről igan kedves emlékekkel távoztak a vendégek, egyasertmind ők is jó és maradandó emléket hagyva maguk
után.
Zászló-avatási ünnepélye a nagr-lüsnjzsai önt. tűzoltó-egyletnek, 1882. ac gusztus ln-én. Reményteljes várakozással néztünk e nap elé, melyen varosunknak ezen egyik legszebb, I égőn tétlenebb és ritka önfeláldozást tanúsító egylete, as önkény-tet tűzoltó-egylet 11 érés fennállásának és főleg sásai ó-avatásának ünnepélyét volt megtartandó, Es örömmel konstatáljuk, hogy reményünk teljesült, várakozásnak a legnagyobb mértékben elégíttetett kí, így érez velünk együtt Nagy-Kanizsa városéi vidékének minden lakos tág a. Nemcsak a tűzoltók, aa egéss város és a környék is ünnepelt a napon. Nem csekély réssök volt a akerben e. Zala Egersaegről hozsáak átrándult, az orsság legtávolabb részeiről jövő ttlsoitó-egylet] küldötteknek és ss egyenest esen ünne pélyre érkezett megyei tusoltó-egyésűleteknek is.
As Isten ír ugy akarta, hogy as ünnepély sikerében folt ae támadjon, mert a két héten át tisstelgetf mindennapi eső mintegy varázsütésre eltűnt t helyet engedett derűit, mosolygó időnek; agy falslnyi felhő aem homályosította el a kék eget
14 éa este már itt volt vagy 25 vidéki egylet küldöttsége, kik a,Zöldfa\'-kertbea gyűltek össze ismerkedési estélyt tartandók. Es ismerkedési estélyen a város lakosságának asine-jera vett részt, folyt a mulatság s pattogtak ss elmésnél-elmésebb pohárkössön tésak, melyekre s bellatincsi tűzöl tó-zenekar husta, illa-tőleg futja a tnatokaf.
15-én már koráa reggel talpra ál ütá s város eptajit-fiagyját as utosá>ól
utesára fel-felberaagó trombitaszó, s nem hisszük, hogy akadt volna sgéssséges esnbar fis vagy lánya, kiben s csalogató hangok vitásban gr s som találtak volna. Maga gyermekek át könyv nélkül tudták már a nrogranamot. Nem ta csoda, mikor már hetek óta számlálgatták ujjaikon a napokat 15 ikétg.\'De a vidéki 1 vasok kedvéért ídeik tatjuk ugy, a hogy as valósággal végbement
1882. augusztus hó i4-én : L A vaspályán érkeső vendégek ünnepélye* fogadása délután 1 Órakor és este 9 órakor a pályaudvarban.
IL Ismerkedési estély este 9 őrskor a .Zöldfa* kertbea, — tényleges tűzoltóknak belépti dij nélkül, mát vendé geknek 20 kr. dij melle ír.
1882. augusztus 15. t Reggelt 5 Órakor ébeesstő, vendégek fogadása a vaspályánál, ennek végeztével a sáasleanys lakáss. előtt tisztelgés seaéval.
H. Zászló felavatási ünnepély a főtéren d. a. 11 őrskor.
III. Díssebéd délután 2 órakor as .Arany Szarv aau-hos osímrett vendéglő-ben egyéoenkint 1 firtöO kr. díj melleit.
IV. Díssgyakorlat sfótéreo délután 5 órakor.
V. Tombolával egybekötött sári körű táncvigalom az „Arany Szarvas" vendéglőben. Belépti dij: 1 frt. Tényleges tűzoltóknak díjtalan.
A zászlóavatás részletei: As ünnepély pont Hómkor vette kezdetét- Ugyanazért a záazló-uoya ss a koszom-hölgyek 10 órakor a vároahás nagy termében gyülekeztek össze. A helybeli tusol tó-egylet csapatja pedig a vidéki egyletekkel együtt 97- órakor Eaaea Antal főparancsnok házánál jött Óssso • 10Va őrskor indult teljét diaiban Zászlókkal, seae mellet a Csecgery-atcsán át aa Ünnepéi? színhelyére, hol it a vendégegyiotek a helybeli egylettel betűrendben akként helyeskodtek el as áll. váayayai szemben, hogy első torban a sásslós egyletek, utána pedig a táblával jelölt egyletek betűrendben foglaltak állást éa vágűl a helybeli agylet. Esen el helyesksdsa után mefssólnlt a seae éa míadea egylet 2 tagot küldött a koszorú-hölgyeknek a vároahás a agy terméből leendő lekisérése végett, kik ít a helybeli egylet elnöke és a sássió anyának vese-tése alatt újból felharsanó seae mállott a felavatás terére tértek — s míg a kossora-hölgyak az egyleteknél történt beosztásnak megtelelóleg ennek betűrendje aaeri at aasámukra kijelölt helyet elfoglaltat, addig as Őket kiéért tűzoltók előbbi állásaikra visasstértek.
Ennek aasgtörtén U után Nagy-Ka-nisaa város polgármeaters falavatás végstt átadta a zászlót az egylet elnökének, ki is ast rövid szónoklattal felavatta; s midőn a felarató beszéd után kösrretlenti a zászló anya aa általa készített di-aset szalagot a felavatott sásaiéra felkötő, következett a szegek bele veress, még
pedig a következő aorreadbea: a tássló-aaya, Nsgy-Kaníaaa rárcs polgármes tere, as egylet elnöke, főparancsnoka, a kossoru-hölgyek, a falavatásra meghívott vendégek, a vidéki egyleteknek *ST"*& tagja, as egylet alelnöke éa minden, válasz Un ányi tagja, a tusol ló s tÜarendŐri tisztség, öt működő tag és végre a rendeső braottság tagjai.
Ily aocraadbee e aHymnni« lelke-ti tó leaéje mellett megtörténvén a as-gek De verese, as egylet elnöke f elemeié a sássiót és átadá as agylet főparancsnokának, ki is lalkesitő sssvakat istézve a tűzoltó czaptthoE, átnyajtá ast a sása ló-tartónak.
A sássiótartó pedig három tag kíséretében a kossora hölgyek elé rítta a zászlót kik ast felkoszorúzták, asután a vidéki egyletek szintén három tag kíséretében zászlóikkal a kossoru-hölgyek elé mentek s a kossora átvétele utáa hely Okra visszatértek
Midőn minden egylet elnyerte már s számára készített koszorút, ugy a helybeli,\' mint a vidéki egyletek elóssör a felavatást zászló körűi és utána a [sássló-aaya és kossoru-hölgyek előtt tisztelegtek, S eszei az ünnepély réget érvén, a hossoru-hölgyek a zászló-anya r sajtéit alatt előbb; readsser tserint visszatérlek a városházába.
ZéstVóaaya volt Clemaat Lipótné ssül. Gödida. Vilma.
Koszorús hölgy ok t Ctement Mariska, Dávid Jolán, Dobrin Lotti, Grunner Mari, Halvax Marcsa, Jaok Marcsa, Kas tay Etelka, Keller Marcsa. Kocsis Ápol lónia, Koros Viktória, Páyer Lujza. Pul Iák Marosa, Rács Ilon, itoaenfeld Adol, SáreJ Lísa, Sestreyer Berta, Schuster FWra, Sommer Malvin, Ssi.-.its Giaalle, 8aigriU Paula, Topolits Julcsa, Tóth Emma, Tretter Ms-iska. Tripamzaer Betti, Tuboly Aranka, Vágner Aranka, Varga Magda, Vidor Ssabiaa, Wieber Anna, "VViibe* Lina, kitsasssoayok.
A kulöabea a a szépség bájaival gsaradon eblrtastett bálaayt ma elrVffsd-tató rolt Röw^iinű- fehér ostpkévsT és ?irágokkal ó-ssitatl teiyamrunábas és
épely színű csípőben llt a 20 &! hossza, QtnssJ kárpitos által datsitett pavillos köaepén a feljáróval át s sássióavatásra sátánt Khioszkkal asemk&rt, jobbján Balján kisérő kossoruie.gyeivel, a híres ssépségű Vidor Szabina éa Wieber Anna kJsaessoayokkaL EsektJI kétfelől a többi koasorabölgyek, nuadniegaanyiaa elegaas fehér rukákba ÖltosÖfácn, foglaltak be lyet
Ekkor a vendigegyletek felvonulása vette kezdetét. Oittasaa 36 lütoltó-egylet küldöttei ár késtek, körülbelül 150 en. Esek s főpíatsoa a korlát asé \'sin foglallak állást, még pedig a követkeső rendre ¦ Abó-Leadva, Arad (1 sŐ régi polt. ,) Arad (rároai ónk.) Barcs, BaUloa-Fflred, Boba, Budapest Csáktornya, Csurgó, Debreosea, Duaa-Fóldvár, Eger, Érsekújvár. FaUő-Lövő, Fiume, Győr, Igló, Jáaoskása, Kaposvár, Kapuvár, Keszthely, Komárom (Rév), Maraazerdahely, Nova, Oroe háaa, Pápa, Perlek, Pozsony, Répcte vidék, Sárvár, Soprony, Ssásavár, Szé keafehérvár, Szombathely, Váoa, Zala-Egersseg, esek a nézőtér körül négyV szöget képesve voltak fellitva s sorukat a nagy-kanizsai tűzoltóság fejeste be; esőktől a pavítlon jobb végéig as egyik emelvényei; állott a beilatincu tűzoltói sssiekar, míg a hal végén a másik satal-véoyt a Roeeaberg Adám álul vesetett dalárda foglalta el. Közvetlen a pavilloa alótt pedig a tornaegylet festői öltösékü tagjai helyezkedtek el A belső térem láttuk as iparos társulatok tagjait és a .hlereskedelmí ifjak önképzőkörének\' küldöttségét.
Ekkor a dalárdának „Ssdsat* éneke mellett a tokkal letakart zászló a khiossk asztalára le tétet vés, Babóchay György polgármester a következő rövid, de magvas szép beszéddé; adta ast át Orossváry Gyula ügyvédnek, a helybeli tasoitó-egylet elnökének :
s Tűzte! t Polgártársak! Örömmel üdvözlöm e napot, melyben tevékeny mult megkoronázásai Ünnepeljük. Büszkén emelheti fel a tragy-kaniasai önt. tűzoltó-egylet sásslaját, mert e zászló aexneaak a legmagasstosabb, ss emberi-ség jóléteárt relé önzetlen küzdés jel vényekénL — hanem as érek során tetjesitett a estes bstsláldosás jata! maként is fog lengeni. — A kiérdemelt babér taár ráf várja • napot és Hsgy-KsahsW város köaonaags nevében tsi-vesea fűzöm Itoasá üdvözletemet és assreaoaekiváaatossat. Legyes e zászló, melyet Nagy-Kanizsa város közönségének bálája aymjt a tiszteit társ ólainak büsskesége, aahéa feladaUbaa lalkesi-tője éa szövétneke, — engedje saeg a Mindenható, hogy ason megnyugtató értet, [melyet ss embertársaink javára tett fáradnáás ad, — hoassn éveken át dicsőséggel fűzze a tfisoltó-egylet minden tagját aásslajábos ée minden idők hirdesssst azt, míkép a nagy-kanizsai öskéates tűsoIuS-egylet tseplótlanüi hordóssá lobogóját * mely törekvésében as Itten éltessel
Erre Orossváry elnök a tát siót a tűzoltó-egylet s»vehess átteszi és s követkeső valóban remek besaédet íatési a közönségbe; és a tűzoltókhoz.
.Nagyságos Védnök™! Nemealelkü Közönség! A mőveluég terjedésével és fokoiódásával az ember mindinkább felismeri rendeltetését a társadalomban, mindinkább érzi, hogy az egy társadalomban élők egymás kölcsönös támogatására utalvák, osztozkodniuk kell egymással a jóban és rozban, a mi az egyiknek haszna vagy kara, az mint haszon vagy kir kihat a többire is.
Azon ember, ki rendeltetését társadalomban ilyeténkép fogta fel, az a műveltség fokozódásával együtt haladt, abban már az önzés nem kizárólag a magánérdek, hanem a közérdek javára, is működik, mert egyen lóén ápolja at magán- és közhasznot és a kettőt ellentétbe sohasem helyezi
Csak ily emberekből álló társadalomban lehetséges azután az okszerű élet, vagyis az emberi hivatás betöltése, szorgalom és munka, rend, igazság és béke.
Ma már a magyar társadalom it ily okszerű életet élhet és él is. Jelszava: .Reád, igazság és békél* iránya; szorgalom és munka; mindez éknek biztositéka pedig: kölcsönösség a jó akaratban mindig, segélyben és támogatásban ott, hol szükséges.
Erre vallanak a majdnem egymással veraenyszertleg alakuló, különféle irányú, de üdvös működésű humanitárius társulások, egyesülések, s ezek között kiválóan a ttüaltó egyletek, a veszélyezeit vagyon ezen önfeláldozó szolgai.
Erre vall ezen ünnepély, erre ezen zászló bt melyet a védnöknó ő nagysága. Nagy-Kanizsa városa és a haza több polgárának a közjó iránti meleg érdeklődése megtisztelt és fényben emelt, mintegy jelezve, hogy ezen záezló alá sorakoznak; szépet helyeset, jót ét tiszteletre méltót cseiekeszneJt.
Tisztelt kanizsai tusoltok I A sás?.-tót, melyet az éa gyenge szarumnak kell a használatra méltovi avatni, figyel-meztetés a jogra és kóteleveegre. Csak-
hogy a jog a nagy közönségé, mig a kötelesség titeket terhel.
Titeket terhel a kötelesség, ezen sssslÓ alatt egymás iránt mindig titz-telet és egyetértésben torakozni, mert osak esek segélyével felelhettek meg a nagy közönség várakozásának, — csak etek segélyével érhettek igszán czélt.
Neszelek csak a fecskéké\'., mondja as író, midőn a költözködés; idő kő-zeiget, más égaljra — ötszesereglenek tnmtáa egymástól el nem válva, átleo-genek a kis légbuvárok azon tájra, hol ismét nyitott nekik it az élet.
Ugyan egyedül hova lenae mindegyik köz ülök ?
A hossza at veszélyeiből egy sem menekülhetne ki, egyesülve padig ellenállhatnák a szeleknek, — a fáradt és gyenge szárny más, még nem annyira bágyadtra bocsátkozik t így egyetértésben cselt érnek. Hogy pedig a jog, és kötelességre figyelmeztető e díszes jelvény ne maradjon csak néma szép ¦ég, éljen a nagy közönség, gyakran osatönsőleg jogával, — kisérje éb-r figyelemmel.
A nagy közöntéget illeti meg a }°g> megkívánni tőletek azt. hogy ezen zászló alatt a rajta jelzett nemes czél érdekében önzetlenül sorakozarok, a czél érdekét minden más, még ttemélyet-árdeknek is föléje .meljétek.
A nagy\' közönséget illeti meg a jog, megkívánni a = t. hogy segélyére legyetek ott, hova aegéíyt nyújtani Ígérkeztetek s most íly ünnepélyesen ígérkeztek.
A nagy közönséget illeti meg a jog.megkivánni tőletek a becsület s MkÜ-Istst, kellő rendtartást, lankadatlan ügy-bnsgalmat — mind megannyi nélkülözhetetlen feltételét működésiek sikerének.
Titeket terhel tehát a kötelesség, a nsgy közönség hű szolgálatira, valódi hasznára lenni.
Ti íeket terhel a kötelesség, meg-ismerni as \'eszközöltet, eltajátitaní tz Ügyességet, hogy se önkényt vállalt szolgálatnak a nagy közönség megelégedettére ét önmagatok érdemére kifogástalanul megfelelhessetek a kötelesség mikénti teljesítését, ti padig tűzoltók, e zászlóval majd«kesetekben ne feledjétek, hogy a becsületes ember as Önkényt vállalt kötelességnek it lelkiismeretet ura.
Nemes közönség! Engedjétek meg most, hogy örömömet fejezem ki a fölött, hogy a nagy-Kan fásai Őnkényles tusoltóegylétnek Clement Lipótné ö nagyságát ás önöket volt szerencséje ez ünnepély tanúivá megoyerii. Mert valójában nem is ss éa gyenge szavaim, banán as önök tanúsága áltat kölcsönzött erője asavsimnak avatja ezen zászlót a használ a tra méltóvá.
Mert hisz as önök tanúsága matatja, hogy a művelt közönség felis-merte bennünk az önzetlen, munkásokat At önök tanúsága mutatja, hogy s gyakran nehéz munkákban a közösség jóindulata velünk és mnliettünk van.
Mert, hisz as önök tanúsága mutatja, hogy .a nagy-kanizsai Öoké*iyte* tusol tó-egylet alspitÓinak fáradozásra nem volt hassontafan munka.
Ezen visszaemlékezésemben az alapitókra a hála érzete sürgöli, hogy szóljak az egylet első elnökéről és választmányáról.
Az első választmányi ülés 1871. évi június hó S-án tartatott, a melyen elnök-elődöm, Wallbach Mór ur megnyitó beszédében következőleg nyilatkozott: Nem titkolhatom el a valasztíriány előtt azon nehézségeket, melyekkel a kezeinkbe fektetett feladatnak megoldása egybekötve leend s joggal súlyos aggályok is merülnének fel kebelemben a kivitel iránti siker felett, ha magam körül nem tudnám azon urakat kik városunk leglelkesebb íérfiai közé tartoznak, kikleel mindig és mindenütt legelső sorban találkoztam, a bol valamely nemes és közhasznú czélnak létesítése kérdésben forgott."
Nem azért voltam bátor ezen nyilatkozatot szószénnt idézni, mert oly szép, hanem azért, mert igazságos, mert a vele kifejezett elismerés Wallbach Mór urat is megilleti.
Wallbach Mór ur volt az alapitásnak mozgató ereje, Begitve anyagilag,-biztatva erős szellemével erkölcsileg.
De as alapítás munkájából nem csekély rés* jutott Nagy-Kanizsa /.árosának az alapító és pártoló tagoknak, kiválóan pedig az első választmánynak, névszarint Eperjessy Sándor, Gelsei Out-manu Henrik, Plosszer Igoácz, Darázs Zsigmond, Löwinger Ignácz, Engländer Lajos, Weisz Samu, Belus József, Hencz Antal, Weíszmayer Mór, Zerkowitz Vilmos, Bacbrach Gyula, Kollárits János, Knaosz Boldizsár és Oszeszly A n tal uraknak is, segítve tehetsége szerint kiki anyagilag vagy sz^leauleg, legtöbbször pedig mind a kettővel
Kanizsai tüzoltótársak 1 Áradjon most szivetek a hála érzetétől, vegyétek íoparancsnoktofc által e zászlót hadd hajoljék az a tisztelet jeléül mélyen a védnőknO ö nagysága, Nagy-Kanizsa város
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM.
zalai közlöny
lelke3 polgársága, és kedves vendegeink előtti"
Ezen, a hallgatóság által többször megéljenezett beszéd utáu odavitték a zászlót a zászlóanya elé, a hol az Vidor és Wieber úrhölgyekkel együtt a szalagot kötötte reá, mialatt a dalárda a „Szent az érzet szivei Dk ben" czimüdalt énekelte el.
Ekkor tűnt föl előttünk a zászló egész szépségében. A kivilel dicséretére válik budai«sti keszitőjének, de az a válogatott ízlés, az egyszerű, az ember szivét megragadó és mégis oly fönséges tervezet a rendező bizottság s bizonyára különösen a zászlóanya finom ízlésére vall. Nehéz, créme-sárga selyemripszből készült rövid aranyrojtokkal, a szalagok — ugyaníly kelméből bordeaux- piros színben- Egyik oldalán a város czimere, a kiterjesztett szárnyú sas, fölül 1695, alal 1S82. évszámmal; a másikon a tűzoltói jelvények -Nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet zászlaja\' felirattal. A szalagok egyikén ez van kihimezve: „Ajánlja Clement Lípótné", a másikon ,1882. augusztus 15-ikén.8 -
Erre kezdetét vette a .szegbeverés." Az ajánló szavakat figyelemmel kisértük mind, de nem sikerült őket mind fe\'je cyezni. A ezegverés a kővetkező rendben folyt le: Babochay polgármester (N.-K. váron nevében az önk. tözol tó-egylet összetartására.) Clementné ö nsága. Oroszvár)- elnök (N.-K. város polgárainak tiszteletére.) Hencz főparancsnok (zászló nélkül eltöltött 11 évi működésem emlékére,) Ezután a koszoruhölgyek szegbeverésé következett,utanuk főispán urő méltósága nevében Svastits Károly szolgabíró; utána, felhívatott az alispán. Piszkor Tamás (a 48- gyalogezred nevében.) Molnár százados (a m. k. honvédzászlóalj- nevében: „Sok áldás szálljon e zászlóra és az egy esőiéire.") A törvényszék, líogyay állami ügyész a kir. ügyészség nevében, a kir. járásbiróság, a kir. illetékkiszabási hivatal nevében Kransz (a tüzolt-egyl. haladására.) A postahivatal nevében Szauter Gyula, a távíróin vaud nevében Nyuli György (a leküzdendő veszély nagysága legyen mértéke e zászló körül csoportosult erő értékének. (A déli vasút nevében Markó á Ilont ás főnök (a tűzoltó-egylet jövő dicsőségeért!) Kisded-nevelö-egyesület nevében Zadubanszkyné, Izr. nőgylet nevében Vidor Samuné, Vöröskereszt-egylet nevében PHhálné (egyetértés és kitartás!) Ügyvéd-egylet nevében Simon Gábor (kötelesség érzete ragyogjon rajtad Örökre I) Társaskör nevében Gulyás Jenő (hirdesse lobogáaod N.-K. fiainak önzetlenségét!) Lövész-egyl\' nevében Varga Lajos (bármely erényt a polgár gyakorolja, a hazát szolgálja.) Torna-egylet nevében Weiszmayer Mór, Kereskedő ifjak egylete nevében Grün-hut Henrik; régi takarékpénztár nevében Tóth Lajos (kívánom, hogy írgy gazdagodjék meg a tűzoltó egylet, hogy annyi pénze legyen, mint a régi takarékpénztárnak ; annyi gondja legyen, hogy hova tegyen a fölös pénzét.) Szombathely városa nevében a szombathelyi főkapitány (Kossuth Lajos egészségére ütök e szegnek lejére I) Ezekre következtek a \\én-dégegyletek képviselői, a különféle testületek küldöttei, a szerkesztőségek "és utoljára a helybeli tűzoltó-egylet részéről a rendező bizottság.
A szegbeverés végeztével Hencz Antal főparancsnok lépett a zászló.mellé s a következő szép beszéddel ajánlotta azt a tűzoltóknak;
. Nagyérdemű közönség! Kedves bajtársak! Örömünnepet ül ma a nagykanizsai önk. tűzoltó-egylet és van is oka őszintén örülni, mert elérte azt, a mi után évek hosszú során át törekedett és sóhajtott.
Van végre zászlónk, fényesen ra nyogó szép zászlónk is, mely alakja és színe által örömre gerjesztheti mindnyájunkat, és hogy örömünk teljes legyen, itt látjuk a fölavatásnál összeseregelve kedves vendégeinket, bajtársainkat és a város közönségének nagy részét ünnepi díszben. Bajtársaim! nagy-kanizsai tűzoltók I Reánk bízatott a zászló becsülete, rajtunk áll fényét megőrizni, én reménylem és az egylet nevében ígérni is merem, bogy a lelkesedés, melyet e mai nap sikere keblünkben gerjeszt, tartós fog lenni és a szép zászlóhoz méltó tettekben fog nyilatkozni. Legyen e zászló béke idején az egyetértés, elvhüség és testületi szellem jelképe, mely varázserővel tartson távol minden belviszályt, zavart és háborúságot egyletünktől! Vész esetén pedig legyen e zászló barc*i jelvény, mely alatt bátran szembeszállunk és férfias elszántsággal fogunk küzdeni a bőszült elemmel: egyenkint egymás -rt együtt a közügyérti"
A zászlótartó előlépvén, átvette a főparancsnoktól a zászlót, a zene megszólalt, a dalárda a Köksoy-Hymnust énekelte, a kürtös; a ,diszriadó"-t fújta a zászló háromszoPtisztelegve hajolt meg a sászlóanya előtt; erre ez előlépett és oldalhölgyeivel megkoszorúzta, a mire- a. zászlótartó elvonulása után -elébb a zászlós, aztán a táblás vendégegyletek vonultak el a zászlóanya előtt, átvévén a
aügü8ztob 174b 1882.
koszoruhölgyektől a gyönyörű koszorúkat E tisztelgő felvonulás a zene. ének es kürt szólása mellett a fölavatás legszebb jelenetének tekinthető.
Az indulási jel. a „Rákóczy* hangjai megszólaltak s a zászlóanya s koszoruhölgyek a tűzoltók által alakított sorfalakon végig menve, ismét visszatértek a városházához, a tűzoltók pedig az uj zászlóval a város féutczáibaa körmenetet tartván, az uj zászlót as örtanyára vitték, hol az a közönség megszemlélésére ki lőn állítva.
A zászlóavatás után s közönség szétoszlott Délután 3 őrskor baaquette volt ss „Arany Szarvas* szállóban. Sajnálattal kell e helyen megemlítenünk hegy a társai ebédnél a városi hösöaaég és általában a vidék részvétlensége mindénkinek feltűnt. A tűzoltói intézméay általános érdekű a mint ilyen jogot tarthat mindenkor a közérdeklődésre. Váró sankból voltmk társadalmi osstályok kép viselve, de akárhány társadalmi osztály és pedig a magasabb rétegből egyáltalán nem volt képviselve ; igy asQ\'in sokkal kiaebb számú volt s benque-.te-i közönség, mint a hozzá kötött várakozáshoz képest lehetett volns. Miadesoe által a megjelentek igen jói. fesztelen vidámsággal kői tölték el az ebédet.
Mikor a sássióanyaOroesváry eloCk karján* terembe jött, lelkes ovatiokks! le\'t fogadva. Azután kezdetét vette az ebéd, és ezzel s szokásos felköszöntők mondass. Poharat emeltek\': Oroesváry Gyula, luz-oltóegyletí elnök s királyra, királynéra, általában az uralkodó családra;* Grenedics tüzollóparancsnos: Vácsról, József fBber ezogre és családjára; Teuffel Mihály, ügyvéd pápai tüsoitő grt. Ssécheay Ödön re és grf. Csíráfcy Bélára; Orossvary Gy Clement Lipótaé ő nagyságára; Kovács János, tüsoltóegyletí alelnök Czíráky Bélára; Kovács Károly, sala-egerszegi ügyvéd Martinengo, pozsonyi tűzoltó-parancsnokra. Msrünengo (németül) as iglói tűzoltókra,; Grenedics Nagy Kanizsa városára ésannak polgármesterére; Hal vax dunafőldvári káplán, tÜsolló-páter, a tűzoltókra; Taholy Viktor a következő verses felköszöntőt mondta:
„A sok jeles vívmány között Hit felmutat es a század, A tusoltok intézménye A legszebb csél után fárad. Magasstos és sokst mondó, Nevezetes s tűzoltó. Ki ssembe száll tűs viharral, Kioltja a bőss elemet, Azért menti as anyagot, Hogy éttesss a széliemet. Akkor, ha as vészben forgó, HŐs neve akkor tözol tó 1 Későn, korán, éjjel, napa*! A tűzoltó helyét állja ; Érdek nélkui másért tenni Lelkének ssent ideálja; Sót hónáéit is vérontó, A mikor kelt a tűzoltó. A történet lapjain már A tűzoltók hősi tette, Mint csillag a tissts égen, Sűrűen van följegyezve. Csillag, soha le nem hulló, Tettében a Kft tüsoitő. A cyclopsok Jupiternek Meanykövétő! se rettegnek, Hs szűkség, a pokol minden Kapujának neki mennek. Mert legyen bár tűz, víz, folyó, Bátran hsresol a tűzoltó. Éi most midőn egy zászlóval Többet bírnak Kanissában, Kívánom, hegy es a zászló, Hír-e jusson a hazában, S vagyok még azt hozzá toldó, Éljen a magyar tfisohól Teufel Mihály a tűzoltó-zászlóra, Simon Gábor Clement Lipótra, Lísziák Ferenc: perlaki Ügyvéd tűzoltó s záazíÓ-anyara, Kovács Eéroly a koszorús hölgyekre, e Isp felelős sserkesstője Fiaméra Robos István s „Somagy" sserkesstője nagy igsssággzl hasonlitván Z.-Egerszeg mellett városunkat árvalány hajhoz, mely moet is Msriuskéat kesereg as állandó ssinhás romjsin, — Tarosunk fölvjrágzá sárs, annak közönségére mondói: nagyhatású beszédet. Kovács Károly Oroes-váry Gyulára, Grenedi is Bea ezre, Simon Gábor Watbzch Mórra, Knortsar György as összetartásra. A kedélyes társaság & órs fe)é oszlott ssét.
* e
*
As Ünnepély alkalmára a következő táviratok érkeztek:
Gr. Czíráky Béla távirata: -Oroesváry Gyula urnák, sz önk. tűzoltó-egylet elnökének. A msi ünnepély alkalmával egybegyűlt összes bzjtársaknak Üdvözletemet. Poharat ürítek a nagy-kanizsai önkéntes tusol tó-egylet felvirágzására.*
A fiaméi tűzoltók távirata: ,A tűzoltó egylet parsnesnokságinak. Bajtársi reszt vessünk zászlóavatást unne-
*) Sokaknak fWltfintes alialosuasl, hogy az egylet etafka es asm" s jelenvolt ytAfb ra«ter küizGniöUe fe! a sirályi családot. A do.r.g usztixáiz séKibit mefjetjezzök, hogyfl zz elnöktől ly^t\'e^snTisunk szerint s tasol?* tó-egylet íésséxSl Uliesttve lett s hivatalos ál-kérés, de crcüEénjUlcnill.
pély leken, ssóp jövőt kívánunk s nagy-isaimi tusol tó-egy lelnek. Hiromssorot ¦éljenK Ksgy-Ksnísss városának. Üdvözlet s> testűiét elnökének, ss egésa egyletnek es összes küldöttségnek-*
Haam Gyula tűzoltó-főparancsnok távirata: „Önkéntes tűzoltó-egylet elnökségének. Büszkén lobogjon zászlótok a baráti össze tartást terjesztve. Szellemileg mi ta részi Teszünk ünnepély leken. Isten Teletek! Viszontlátásig s magyar tengerparton I*
Eredka Ferencs, a szombathelyi tűzoltó-egylet elnökének távirata: .Heaos Antal tűző)tó-fŐparancsnok urnák „A sássló-ssentalés magasztos ünnepélyéről lelkűnk meleg rokonszenvével emlékezünk s üdvözöljük s kanisaai testvér-egyletet, éljenek kedves bajtársaink!!, szombathelyi tűsoltó-egylet nevében"
As sraüvároai önkéntes tűzoltókar távirata: „Üdvözöljük összegyűlt bajtársainkat ¦ kiTáajúk, bogy s felszentelt zás.ló alatt a tűzoltóság magasztos intézménye ason helyre kűsdhesse fel magát, melyet hivatásánál fogra méltán megérdemel.*
Kos* Gusztáv, jánoshási tusol tó-parancsnok távirata: Oroszváry Gyula urnák „Közbejött akadály miatt nem mehetünk, de létekben ott vagyok közöttetek. Üdvözöllek as ismerős bajtársikkal együtt • ölelem ftket ssivem egész hevével.\'
Walbacb Mór távirata: „Bttorfi Lajos. A tűzoltó-egyletnek, kedves gyermekemnek, mai nagyjelentőségű ünnepélyéhez, kérlek, nyilvánítsd legmelegebb Üdrkivánatimat Kívánom: as egylet vi ragoznék; lelkes vezetőt éljenek!
Délután 6 órakor dísz-gyakorlat tar tatot i a főtéren; mely a várak ozáanak teljesen megfelelt, kitűnően sikerült.
A Weísstéle kétemeletes has meche aieus létrával jobb oldalon támad tátott meg, a létra felállítás 3 pereset vett igénybe, osekélylyel többet a mászok tényleges működésének (megkezdése, kik eltekintve as ünnepély okozta kimerült ségtŐl derekasan megfeleltek íelada-tuknak.Ugyan ezzel egyidejűleg támadta-tott az uradalom főtéri szeglet-háza ss u yneresett kis-martosi létrával a fel állítás és a tényleges működés megkezdése Ht is as előbbitel valamivel csekélyebb időtartamot Tett igénybe; mit a háznak egyemeletes minősége indokol.
Ezen kettős működés alatt jelestetett a Wetser-féle hát baloldalán a személy mentés szüksége, es a gyorsaságban nem hagyott kívánni valót, alkalmaztatott mentő ponyva éa mentő ssák, es utóbbiba gyermekek is bátorsággal szálkák a 2-ik emeleten ki.
A szerek állapota jónak, a csapat gyakorlottnak véleenéery sértetett több ide gen szakértő által.
Eate a közönség két helyen mulatott, egyik rész as ,Arany Szarvas1 szállóban — a pro grammban is jelsett bélen, a másik rész pedig na .Egylet" kertjében. Mindkét helyen szép asámu kősőnség volt jelen és kedélyesen mulatott tulss éj derekán.
Esen ssépen sikerűit aászló-svstási űnnepélylyeJ «87 fényes lappal gazdagodott városunk története.
és kereskedelmi ügyi mk. minissterium
16950 és l6-306/882;
deletével a muravidéki nori íaju lÓte-ímeléseire engedélyesett jatalom-
A muraközi nori jellegű lovak te-nyésstésének előmozdítására a nm. min. által engedélyezett 60 drb arany juta-lomdijaknak és a kitűzött feltételek mel-lstt köahssanálatra bocsátott magán mének tolsjdonosai részére adományozott 900 frt méntartási segélyösszegnek kiosztása a kihirdetve volt határnapokon és helyeken nevezetesen f. A augustus 7 én Poriakon, augusztus 8-án Csák tornyán és aagnsstus 9 én Bellatincaon, a megye alispánjának elnöklése alatt működött bizottság által igen snáatos ügy barátok és nagy közönség étink érdekeltsége mellett megtartatrán, annak eredményéül örömei jegyeibe tjük fel azon kétségtelen tényt,hogy esen kitűnő tény ész *nyag fejlesstése már is oly lendületet nyert, melynek alapját annak f elvirág-sáss bizton remélhető.
A jutaiom díjak éri verseny rí összesen 828 drb. szopós csikóval bemutatott ugyanannyi anyakanosák bocsátottak ás pedig Csáktornyán 179 drb. Bella tincse* 86 drb. és Perlakon 63 drb, melyek általában de főleg a csikók ngy a tenyées irány valamint s gondos nevelés tekin, tétében kitűnő minöségűeknsk talál tat tekéé épen azért oaak helyeselhető a bizottság ason eljárása, hogy * kitűzött 4 fokozatos dtfsnást 9 fokosatra osztván fel es által több érdemes tenyésztőt részééi tett jutáim ásásban.
As eljárás részletes ismertetése végett íme itt közöljük a Bellsttaczon tartott jatalom dijosstssról szóló jegyzőkönyvet, részünkről is csatlakozván ason elismeréshez, melyet s bizottság a megyei lótenyésztés elómosdítáaa érdekében tett közhaszna és sikeres intézkedésekért a nm. föld mi veiéi ipar és kereskedelmi míniss toriam irányában jegysőköay világ kifejeseít.
felvétetett Bellatinczon folyó 1882-ík évi sugostai hó 9-én a nm. fOtdmirelés, ipar
snámu kncyea run-
nyésstés emeléseire -,^w: jc^vw dijak és méntartási segély összegek kiosztásáról.
Jelenlevők: Srastiti Benó Zala-megye alispáné, Jadtallah Hedad cs. kir. sxádagos mén-telep-osstály peranes-nok, Szabó Imre, Vraas Frigyes, Ssmodits Elek, Br. Knefoaern A. Kooaeth Mátyás, Szirmai József, Tóth Fülöp, Bátorí Sándor, Szenté Ferencs, bizottsági tagok, Nagy József ssolgsbiró, Moharos János k. állami állstorros.
Alispán ur hálás kössönets nyílva níláaával emelve ki a mk. minissterium által n megyei és főleg a mars vidéki lótenyésztés érdekében tett kegyes intés k édesek nagy hord erejét és örömét fejezve ki a szép számmal megjelent közönség érdekeltsége felett, engedélyesett mén tartási segély ösnsegek es juta-lomdiiak kiosztására illetőleg oda ítélésére hivatott bisottság eljárását megnyitja, mi kővetkesóképeti teljesíttetett!
I. A méatartásí segély összegek ki-osztás*.
a) Orbán Áron kerkanémet-falusi bemutatott községi bssony ttránnyal a kitűzött feltételek pontos megtartását iga-aolTáa, és elővezetett ménje jelénben is s jó és gondos tartós állapotában léTÓn, részére a 80 frt, méatartásí segély össseg kifizettetett
b.) Balasaits János fslsó bisstriesei lakos részére ugyan a fentebbiek alapján engedélyezett 80 frt, mén tartási segély kifizettetett.
b.) Tóth Kálmán bomitai részére ngyan a fentebbiek alapján engedélyesett 60 frt, mén tartási segély kifisettetett
d.) Császár Sándor ssentgyÖVgyvölgyi lakos részére ugyan a fentebbiek alapján engedélyezett 60 frt, méntartás: segély kifisettetett
e.) Babolossi József ssentgyörgy völgyi Iskós részére ugysn a feutsbbiek alapján engedélyesett 60 frt, méntarUb segély kifisettetett
f.) Horváth Szabó István tűskesseri lakos részére ugysn s fentebbiek alapján engedéíy esett 60 frt, mén tartási segély kifizettetett
g.)Vngrineos tudós tűskesseri lakos részére ngyan fentebbiek alapján engedélyenett 40 frt, mén tartási engedély kifisettetett
II. A kitűzött jatalom dijak oda ítélése és kiosztása.
A bizottság elővezettetvén as összesen megjelent 86 drb, anyakancaát, 8c drb, szopós osikóral együtt és osen elŐ-resatés alkalmával tünetes szemle alján kiválasztván a jutslmaaást faltételek mellett versenyre bocnájtható 21 drb. anya-kanosa, 27 drb. Csikóikkal, melyeknek részletes és tüzetes msgbirálása ason meg győződésro vezette a bizottságot, miszerint a kijelölt verseny képes kancsák es csikók köat a kitűzött I. és Il.-ik díjra feltétlenül érdemes vagyis a többiek felett legkiválóbb minőségű egy linos, ellenben, hasonló aránybani egyenlő igen jó i*:aóségüeknek több kanosak csikóikkal együtt sorolhatók, azokból a bizottság Lgrhsngulag abban állapodott meg, hogy a kitűzött slső 8 darab és a 2 ik öt darab aranyos dijak, •— miután atok különben is ki nem adhatók kél egyenlő 3 drb.ara-nyös — továbbá 4 egyenlő 2 drb. aranyos és két egy egy aranyos díjra váltós tatra, ssolgáltassék ki as arra fokozat werint érdemesítendő csikó; kanosak tnsajdonosaínak.
Egyúttal megállapittatott, hogy n jutalmak odaítélésére feltételt képesvén aa, hogy as elővezetett kanosak fedeztetést igazolványa, mellyel a esíkónak állami vagy Hcentialt mozgó, méntől isár-mssáss kétségtelenfii tanusittatik — elő-mutattassák, éhez képest a verseny képesül kijelöltek közül is jutaimasásra csak ások bocsajtnatók, kik a fentebb érintett igazolványt bemutatták.
Mindenek alapján a bírálat megtörténvén :
1-sö díjra vagy is 4 drb. aranyra érdemesnek ítéltetett BadnJaa Markó ad rióncsi lakos Pluttó állami méntől szár maaott ontkóral bemutatott knnozája.
2-ik dijra ragyia 8 drb. aranyra érdemesnek ítéltetett Grűskovnyák Mátyás fessőbisatriosei lakos Saul állami méctöí i&ármazot! csukóral elővezetett kancsája.
3-ik díjra vagy u 3 drb. aranyra érdemesnek ítéltetett Gáál János petss-hasi lak^e hyurk állami méntől származott Csákéval eUÜvésetett kaaczája.
4-ik dijra vagyis 2 db. aranyra érdemesnek itéltstett Vucsko Mihály ista-koosi lakos Pintté \'állami méntől ssár-manott csikóval eJerenetett ksnezája.
5 ik díjra vagyis 2 db. aranyra érdemesnek ítéltet; Krspeci András Utak-vízi lakos. Platté állami méntől snárms-sott csikóval elővezetett ksnezája.
6-ík díjra vagyis 2 drb. aranyra érdemesnek Ítéltetett Magdics Irán felső-bisstriesei takóe Saan állami mén Utáni csikóval bemutatón kancnája.
7-ikrüjra"2db. aranyra érdeméének ité(|atett G-rasanovick Jánvaj esi zselszeri
lakós Sean áUamí mén utáni caiksral be-matatott kancaája.
8-ik dijra 1 db. nranyra érdemes-nek itéltetett Domján Irán bellatinezi lakós Rorillin állami móc utáni csikóvzJ bemntatott kancaája.
9-Ík dijra egy do. araayra érde-mesnok itéltetett Morios Ferencz adrián osi lakós Lionenosnalt magán mén utáni esikévsl bemutatott kanosáj a.
A fentebbteken kírOl a beUatincu urodalom résaérÓl két db. Roullin állami es egy drb. licsencsiáit magán mea utáni csíkókkal bemutatott S anyak anean kituntetésre érdemeenek itéltetett, asokért a neresett urodalom résnére mind bárom kitünó iniaóaegébea képest elsó rendü dioséró oklerél kisdása egyhangulag el-határoitatott
Ai ekként odaitélt díjjak 9 fentebbí sorban a bizottoág által as illetó jatalma-sottaknak snonnal nyilTánossn éa kelló ünnepélyességgei kkeststván ezsel s bisottság beiej ese tt e. jaratará; felvett esen jegysókOnyrot snon kijelentésével sarja be , misserint itt ugy mint Caaktorcyán a legnagyobb orOmmel volt tspanatalható sz) hogy a murakosi lótenyéantes anyaga as ittsn elóresetett kanesák^és csikókbac agy asok kitünó mineségében as olónyóa es hassnos fajlesztésnek ssép példáiát ta-nnsitja és láteató orvendetes eredményét mntatta be s tenyéastés sikeres és jó iráayu emelkedésének, fmiért ii a bisott-ság as onaek elértnére vesetatt kegyes tntesJtedásekérí a nsgymeltóságxt m. k. foldairelés-, i par- és kemkedelemügyi minia ten umnak háli* küssínetét\' ¦fejeate ki. — Kmi. Srsaties Benó s. k. alispán, Farlallah a k. ssásados,1 Vrzns Frigyes s. k. Snirmay Jésnaf t. k. Szmodita Elek s. k.Ssenthe Ferencz s. k. Báró Nefzem Károly s. k. Moharos Jan.4 a. k. állator-vos, Tóth Fülóp t. k. Ssabó! Imre a. k. KoczetL Má:yás s. k-| Kagy Jóssef i. k. Ktgy Sácdor s. k. tolhívó.
A lótenyésztés emelésérc -irányzott aliami jp-taimakiiAk Nagy KaoJzsázi lett klecatasarÓL Jegyzőkön yr«
mely felvétetett Nagy-Kanisss 1882. ért aug. hó 13 án megtartott lótenyéss
jutalomdíj oastás alkalmával.
Elnök Boábyányi-\'Géna meguyitja a dijosstást s bíráló bis»ttaágot a köTat-kesőkben alakította.
A lótMyéssbisottság résaóre Kar-cssg Béla Kov >om János, Clement Lipót órákból.
A nm. minis toriam k*p viseletében FsdlsJn El Hedsth es. k. kapitány. Hábka Venonel os. k. állatorvos urakat Rintana város kép risei etében vág-nec Károly helyettes polgármester, Fűrsi Lajos Tárai álIatorTOS arakbÓL
A dijoastisra elővezetett 50 darab aayakancna ssopóscsikóral.
L0 db. 2 és három ért*] csikó, Öss-sseeen 129 drb.
Tekintve a díjjásásra érdemes anya-ksnosák és csikók nagy számát a bisottság jónak látta a dijakat megoestaní, minek folytán a következők jutelmas-Láttak szopós csikóval ellátott nnya-kanozák.
Arany dij-oklevéllal jutalmantattak: Csabi Lajos ur dios-okleTéUel, Rosenberg és Weliach ur N.-Kanissárói. Arany nyal jotslmastattak : Csáb: Lajos 5 db. Kovács János 4 db. Fater G-örgy 4 db. Csigány Alajos 3 db. Fater György 3 db. Ssommer Sándor 2 db. Csigány Alajos 2 db. Blumensehein József 2 db. Hajdn Mihály 2 db. Molnár István 2 db. Ssabó János 2 db. Csigány József 2 db. Vajda István 2 db. 10 frankos aranyat A 3 éves ksncza csikókért jataL ?1 áztattak. Fater György 6 db. Kusmka György 5 db. Berger Lázár 4 db. Molnár István & db. KoTács János 3 db. Fater György 2 db. Grunner Ernő 2 darab araaynyal.
A dijjak kiosztása és nyugta kiállítása után a iuLaiom-dijosstáí bezáratott s s jegjaőkönyr a bizottság tagjai által aláíratott
Midőn esen hivatalos okiratot közöljük egyúttal as el őv esetett anyakan -csak érdemében megjegyezzük. — hogy nagyobbrészt rajtok a takarmány hiány látszata.
A legjobban tartott anya-kaocnák Sőjtörről lettek kiállítva s igy oda a legtöbb jnta!om oastatott ki.
Elismerés illeti a tisztelt bizottságot c annak táradbatlan olnökét Br. Puthiáyi Géza arat, ki a tropioua hőség daosára 2 órától folyton a kiállítás helyén működött d. u. 6 Óráig, mig as eredményt kihirdette. E hosszadalmas ügyködésra a sok előállitott anyagnak egyenkint: szorgos és lélek ismére tee megvizsgálása vette el as időt, mig végre a jutalom kiosztható volt
Elismerés illeti a magas kincstár a lótenyésztésre irányzott jutalom adományozásáér;, bárha gsxdakösönsé-gűak megértetné jaaon nemes intenttót melynek alapján még nagyobb ssámmal sorakoznának a jutalom elnyeréséért s igy rálretve a lótenyésztést mosdit-nik elő.
BUSZONEGYEDIK BVfOIiYAM
ZALAI KÖZ L ö N í
AUGUSZTUS 17éa 1882.
Nagyon mDg.8merbető volt.bogyjmely kö>fégek iparkodnak nemet ménnel fedeztetni, azok lehetőleg jutalmaztatlak ia, innét van\' eltérés a jutalomnak azÓt-(isztáaa tárgyiban.
Elismerés illeti Csaby Lajos, Ro-sfobcrg iía Welisch arakat, kik önként a jutalomról lemondottak, igy a bizottság azoknak megjárd első jntalmat több részletbe felosztva f-gyes mesei gazdák között érvényesíthetlek.
KOVÁCS
leggyakrabban kettőzött kiadásssl ssokta
Vidéki élet
Nézzünk körül!
f Hol? es a kérdés! fürdő igény aa gusztus havában vagyunk, a hírlapokban többször találkozunk .Fürdői levelek" fürdői tudósításokkal, menjünk mi ís für dőre ; jobban mondva gondoljunk vissza Héviz-n töltött napjainkra.
Altciános hir kering a hévízi tartós-kodáaról: „ott nagyon unalmasan folynak a napok,*— hogy az unalom párnáját elkerülhessem elutazáskor bőven láttam el magam iróttserokkel, használ utam azonban idő nem került: nem mert czól-szerű beosztás: fürdós, nyugalom, séta, társalgás mellett pompásan múlik a nap s fogy a pénz ; Ha ezekről akarónk valamit hallani; röviden egybevonva ekkint hangzik. Mondjad 1 még július hóban in volt olyan idő, melyben nem leheléit fürdoni ! hüa lég, erőn szól miatia, — es utóbbi.akadály legyőzeeósére elégszer lett hirlapilag szolőzletve, J hogy több zárt kabin tödött folyosó volna kívánatos, hogy több vendég lehessen, e szerint lob-ben lelhetnének fürdós. ulán nyugalmat, ha még néhány ház épülne ! no de es épen asért, mert nem készül,nem épül, nem is építtetik. — A básak felső oldalán elterülő gyönyörű erdőcske szép sétányai siolgál, ha egyéb olvasni való nincs kézben, a padokon levő an\'isemiticus és más különféle czirkálások olvsamánvtáfgyul szolgálnak.
Társaság van, csak é közmondás szavait kell alkalmasai; ba a- hegy nem megy Mahomedoek,menjen Mahomed.. i, . „Glaser testvérek konyhája drága* ez egykori beszéd, ehhez boszi teendő az étkek ízletesek] e kettő kiegyenlíti egymást; azonban a sör sem olcsó, sem nem jó! hol ítt as egyensúly?
Meleg után hideg szolgál erősítőül. Balaton és Keszthelyről olvastunk legutóbb a Z. K 62. számában is, én oaak ast jegyzem msg, bogy Honcs Lajos barátunknak a Keszthelyi Balaton fürdőnél tett buzgó fáradozása kedvezőbb időjárást érdemelne, mert ha as esőzeV hűs lég áramlat tovább tart, akkor nemo.ak a ái vállalkozók, hanem a szöiiő-gszdák is méltó panaszra fakadhatnak. Körültekintésünknél világesemény ékkel nem foglalkozunk,\' bíbelődjenek essél a napilapok tudósítói, meg is teszik. — Oroszország gyűjtsön Skobeleffnek, — mi a setv yorki magyar társalgó önsegélyző egyletnek; gyűjtsünk könyveket, küldjük a .Függetlenség\' azerkesatőségé-hes expediálásra!
Nyújtsunk szellemi tápot Amerikában lakozó honfitársainknak, ba már kön vannak. Szép dolog, hogy a magyar ember mindenütt életképes, összetartásra egyletet alakít, as oda érkező hazafit szívesen fogadja, tájékozásra utasítással szolgá\'jmiután annyi a kivándorlóit esek üdvös cselekmények; de fordítsak meg e dolgot.
Szükséges-e ennyi magyarnak feledés fátyoiával takarni a költó szózatát: .Nincicc számodra hely itt élned halnod kelllu nem volna-e caélsserubb itthon as édes haza talaját virulöbbá tenni, ipar, kereskedelmet emelni, a etatistákat idegen elem szaporodása helyett magyar vér és magyarral gyarapítani ?
Messze mentem, könyvet kérek a nevt-yorki önsegélyző egylet részére, ismerőim körében csirke! már aj gyttjtöiT, de másoktól is szívesen fogadom.
Nézzünk körűi! Hol? mig| ¦ gyesek Triesztben a leesett bomba követkes-ményétől jajveszékelnek, mások Z-Eger* ssegsn as országos tűzoltó ünnepélyen réast vesznek, ragy azt. István napra Budapestre készülnek: addig tekintsünk szét Sumeghen. —Sümegbi fürdőről nem irhatok, mert a fürdőt tereeső bizottságnak több tagja Badacsonyban élvez „hui-lámzó Balaton tetején" — a megkezdett fürdőre vonatkozó el 6 munkálkodás szünetel. Ember segíthet magas, állat c tekintetben nem. Van a sftmeghi vásár téren egy visállomány ogynevesett „sár áliás\' ebben fürödnek s ludak, ebben be veress a nertée és igavonó, —es és ss .slaokut* szolgáltat állatnak íTÓ Vizet, tűs Veszedelemkor oltó anyagot, mocskos rabinak es utóbbi nyújt öblögető teret. Mindkét víztartó elhány tgolyt állapotban tengődött; dicsérettel kell említenünk Kondor József erélyes varos bírót, kinek figyelme a szükségesekre kiterjed, agy Utssik nem tart Pstó Pilisi mert s aHej ráérünk srra még!;6...........
magit megbofmini. Épül Sümegh. A -Polgár; önképső kör" daczára snnak, hogy mar is szép kőnyvtirral rendeíke-sik, temetkezéshez kocsit bír, takarékos • ssgs által házat vett, est leromboltsljs és sz ajonan építendővel a főatosit diasiti. A terv szerint készülő nis vslóbsn díszes lesz, fönt as olvasó helyiség, lent kávéház, melynek bérlésére már is vannak ajánlkozók; s polgárság igényei, miután Sylresztedkor étkezéssel kapcsolt estélyek szoktuk tártain:, egy keresztén y konyha felé irányul; különben ez aa intézők ügye, micsak esteticai szempontból üdvözöljük a derék kört, hogy ezen építkezés által alkalmat nynjtott a viros kösepén levő szemétdombnak pusztítására! A városháza utexában, ba ugyan volna as utcsáknak rendszeresen jelsett neve, Balogh Alajos színigazgató emeltet ni házat, kir hogy emeletre nem terveste, fönt egy tigAS termet hagyva, kési lenne az állandó ssinhis Sümegbea!
Nem hozná bel feleli ri az épitő tulajdonos s tin erősiti a választ/jelenleg itt időző színtársulat igazgatója Károlyi L-jo* is.
A társulat f. évi aug. 5-én,, Kiess-
tettes; arany órája s láncza,ugy erszénye
it náía találtatott\' Eleinte öngyilkosságot gondoltak; de közelében semminemű fegyvert nem találtak. A közhiedelem ez, hogy boszrú áldozata lett a köztisztelet éa szeretetben álló derék férfin.
— A szent latrán napi országos népünnepély központi bizottságának tegnapi ülésen Atsél báró jelenti, hogy ss élóképcsoportok ée tüsijáték ideje sistt a tó körül elör el áthat ólag nagy tolongás less, a bisoltaág tehát elfogadta Buch wald Sándor ason ajánlatát, mel/ szerint 6 s tó partján két sorban oly módon fog vas Székeket megerősíteni, bogy as s tolongásból eJóillható veszélyeket teljesen Kizárja, Ennek fejében megengedi a bi-sottság Buchwaldnak, hogy azoktól, kik a székeket igénybe akarják Venni igen mérsékelt helypénst szedhessen, különben as egyes bizottságok számára 50 disses vassátort enged át. A bizottság as iránti óhsját fejeste ki, bogy a legérdekesebb verseny a legszebb nők bíráló bizottságának el nökségét a báró vállalja magira, a férfi szépség verseny rendezésével pedig Küffar Béla a sseretetbaz titkára bízatott meg. A nyertesek nagy diadalmenetének reudezésél a ferencsvároai kör
kzony feleségem* operettben matatta be I nevében Sennyey Ferencs ur vállalta
magát, folytatván 6"in a .Dajka". — „A pajkos deákok," — 7-tól kezdve leszállított ár mellett .Szép Galstbea* .Vénasszony a targoncáin" és 9 én „A fala rossza" csímü darabokban.
Ez előadások köztetszésben részesültek, a bevétel miként tetszik az más kérdés? 8 előadásra van bérlet nyitva.
Haladunk I állandó színházunk nincs, 1882-ben még is es a második színtársulat Sümegben. As izraelita imaházban magyar isteni tisztelet tsrtatik Sümeghen.
Tágasabb körben körültekintés helyett látogassunk be Hojser József vendéglős nagy termébe és részük a azi ni előadást Sümegben.
BÁNFI
Udyl, megyei és vegyes hlmk
— H»jgató Sándor munkatársunktól a mult számban megjelent „Az állatvédelemről\'czimü vBtérczikkoél elfeledtük megjegyezni, hogy sz csupán bevezeti része a páiyanyertés műnek. Vegye est a t. olv-aóközonségutólagosantudomáauit
— Öngyilkos ev. pap. A porrogssent-királyí nyugalmazott ev. papnak pöre volt egy volt gazdssssonyivsl, s ki hosszabb idei, ssolgáJát atán tőlemegvíl ván, összes bér hátralékáért, mely agy 1300 forintot tett ki, a pap ellen keresetet indított.-A\' per folyamin, a mult\' bélen megtudta, hogy volt gazdaasszonye. a falcban van, a korcsmáhsn, oda ment s as aaasony! megragadva, mellének lőtt. Ennek sikerült a test el rántása által a halálos lö-
óat elkerülni s csupin sebetkapott balkarja melleit. Erre a nép össseosődölt; mire a pap a tömeg kösé is lövést intézve, egy golyót magiba küldött. Rögtön szörnyet halt.
Rejtélyes gyilkosság. As nj
kesstbelyi apátot, Sövegjártó Ferenozet, vasárnap, f. h. 13-án. délotáo, midőn ve csernyét végezve, zsidi szőlejébe kiment, agyonlőtték. A bullát nem fosztotta ki a
TXT yllttó r.*)
magár*. A szamár-verseny ügyben a bizottság a következő kérelem közzétételét határosta el: Kérelem. A főváros ée a környék mindazon szamár tulajdonosai, a kik az országos népünnepély eiam álversenyé ben szamaraikkal pályázni óhajtanak, ezennel fölkérelnek, hogy ezen szándékukat aagosstua 15-ig a jory elnökénél Arany Béla urnái (lak.. IV. torony-utcia 1. sx.) bejelenteni szíveskedjenek. Értesülésünk szerint a rendőrség is Ssent-Isiván napjára nagymérvű és rendkívüli iulézkedé.ek tételét •ervezi, és pedig síért, mert az idei jó termés és a nagyszerű országos népünnepély folytán előreláthatólag a szokásosnál sokkal nagyobb számú vidéki fog a fővárosba rándalni.
— Az országos ipa: egyesület kör
levél utján értesítette ss egyesületi tagokat, hogy a .Országos magyar iparegye-aület\' és a „Magyar általános ipamgylet* fúziója folytán a tagok jogfolytonossága folyományaként, a tagsági kötelezettség tekintetében a következő határozatok hozattak ; Mindkét egylet alapító tagjai magitól érthetóleg alapítók . maradnak a tagok minden jogaival. Ason tagokra nézve, kik csupa:; as ersságos magyar iparegyesüiet tagjai, a tagsági kötelezettség változást n«m azacveü. Azon tagokra nézve, kik csupán as általános magyar iparegyesüiet tagjai, fen marad az általak elvállalt kötelezettség" a* összegre nézve,
Vasúti menetrend.
ssonbaa ss illetőknek szabad választásira
engedtetik jgj- ?1 általak fiseteadŐ Összeg évi 1^ frtj&va. egy illetőleg két évre vagy öt forintjával két, illetőleg négy évre asimíttassék-e ?.Ason tagokra BŐsVe, kit miiidkÓt egyletnek tagjai, mindkét egylet iránt vállai, kötelezettségük as összegre nésve érvényben marad ugyan, de más évekre fog beszámíttatni
— Taauti üzletgyakornokok képesítése. A közmunka- és közlekedésügyi DB. kir. miniszter, í. évi 23.7 13 \'szám alatt a következő rendeletet iktéste valamennyi vasat Igazgatósig áh oz. A Vasúti üsletgyakornokok képesítése tárgyában 1881. éri november hó 3-án 16,506. ss. alatt kiadott szabályrendelet kiegésziléséül, z vallás ós közoktatásügyi m. kir. miniszter urrai történt megállapodás alap ján esennet elrendelem, hogy vasúti üslet-gyakornoki állonaásra teljes képzettséggel bíróknak tekintendők és ennek folytán külön fölvételi vissgs nélkül elk almai -hatok sxok is, kik a közép kereskedelmi skolik 3 évi tanfolyamit jő sikerre! vé gesték. illetőleg a 3 év végén előirt zár-vizsgálatokat eredménynyel letették. Ellenben azok, kik jólehet mind a három tan Óvet hallgatták, de a jelsett vissgákst ki nem állották, valamint ások, kik e tanfolyamból legalább két évet végeztek, oly szempont alá esnek, minta fentebb érintett srabályrendelet 2. pontja alatt elősorolt egyének, az as csakis külön felvételt vissg* alapján alkalmashatók vasúti üzletgyakornokok ntk. A többiben as idézett szabályrendelet asolgál továbbra is irányadóul.
— Haragos horvát Hogy horvát
testvéreink a dombóvári esetből, melynek j | 2. 10 á. 2o p
pedig Ők voltak a kezdői hatalmas tőkét fognak ellenünk csinálni, as előre láthstő volt; de hogy es az eset oly további szomorú következményeket vonjon maga . UABarcz-Béei-után, mint a losski Sstnbods szerkesztő- I „jhely. ségével történt, ast még próféta sem mindenik sejtette volna A derék redakcsió-nak ugyanis szörnyű haragja támadt, hogy a támadó horvát bősökkel szerencsétlenség esett s a következő őrjőngéabe tört ki: hs egy pár héttel ast állítottuk volna, írja a derék ajeág, hogy s beduinok, kurdok vagy kasok közt sokkal biztosabban utashatik az ember, mint a .mivelt Magyarorss gon,- igen soksn lettek volna, a kik állításunkat rágalomnak nevezték vei ne : de már most be-oizonya.it, hogy a magyarok megölik ss embert, bogy ast kirabolhassák. Mióta a magyarok araima tenni!i, s magyarok am"m ——=^ nak arczai is ugy megváltoztak, hogy Felelős szerk száz körül 98-nak as arczárói le lehet olvasni, hogy akasztófa-jeiölt, vagy hogy
az akaastófs alól szökött meg. Nem csoda tehát, hogy a szegény horvát nspssámo. Mkfsák elkeUett vesraiök,\'s midóa -. tns-gyarok pénzt láttak (náluk. L .•jba* nincs biosfl\'et. A magyarok látták, hogy. valamint a győzelemről, agy s zsákmány, ró! is biztoeak, tehát elég okuk volt arra, hogy vitézségüket megmutassák!! A sseU lemi vakéig s gyűlölködés nagy porcsiójs. kell hozzá, hogy a .horvát testvérek\' ijy jóakaratú és Jigaaeágoa haragba törjeset ki. Haragudni alig lehet érte, csak t;bb világosságot lebet kívánni a sserkeast^. séguek
Egyveleg.
— Testnek természetes tisztitójs s máj, gyomor, bél és vese. Hs esek nem működnek szabályszerűen, agy a legkomolyabb bajok következhetnek belőlük! E nemes sservek rendes működését Brandt Richárd svsjcsi labdacsai álul hozhatják ismét létre. E labdacsok Negy-Kanizsáa Belue József gyógysrerlárában kaphatók dobosonkínt 70 krért, ugy bogy a napi használat csak 2 krba kerül.
613 3 - 26.
Forg. irány
K
a n i s s a
Érkezik i\' Iodol
I.a) Bácsujn. \'
—Barcs. l.||I2fl-16p. 8 árz ^.•iopronb.)
8. *?. II p.
II árz 5 6.27 p. (¦z.T. Zákányból.) 1 6. 41 p.
II a) Bpeet-I Przc-erhofl.
2. 3
Só 5p. 10 ó. 30 p. 4 ú. 31 p. (V. v.)
b) Pracerh.-Bpest. 1. !5 ó. 5b p.
2. |1 6. I*p.
II 6. íp («. t. Zákányig.) 50.15p.jkeg
12 ó. 5 p 6 ó 15 p.
2 6. 55 p
2 6. 46 p. lo Ó.50 p-4 6. 57 p.
fsgl BT
$6.8 p. t 6 S p. , S.\'||ll 6. "lÖp.|ll 6.36 p|éjj j r.jQB. (SZ. V.\'
tó: SZÁLAT SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BBRNaT.
HI K D E T E S E K.
! Messzelátó!
- Mat»t3
fi--
é» fila, bog.^í !»¦
Első raup egeszssd- jj asztali-ró,
SALVATOR
vastartalotK nélkül, gazdag term széuxavtartalomTnal
tersaras Hatron 6s széisaras Littioíiaii
(0-32843 litMkéítj (0-12186 üterkfa!) LlpiozI fcri-ds-IjsisstósiE Eperjna. ét % legtokb ty?fy«artirbni.
Faraktár: ÉiesWi L., Bij^estti.
aec tUU! . Sierk.
Esen ujonn.D fululált mwulíti 2 op\'ik.i icccsft-uvegbíi ?11, m*\\j miod.D teUi^wie rintl botr. Btb. meger6.ith«tfi ét wkk.l n»-
gjobb h&tiM.l bir, mint . tábori tivetűrtk, aaéri i* ezek általa-noi tetuésben rdaiesoloak ét mindonkiiiAk l«gjobb«n «jialb.tók i*. SST* DoboiMl, hogj nebbe dagbvó legreo, 1 frt 25 kr., finomabbik 1 frt 75 kr., kiváló finomak nagrobb optikái leneie-ttTígekknl 2 frt 50 tr. 640 6 -6.
SSSf Baroskop légsuls mérők. ~SSC
W«<o« ti msgbiábatö )<(g,ttlíinó>í 2 frL — gtf Bor próbáló
íol,.dékraé>o, mol;l,«l aionnal mogiamorbotni, ha a bor „UbIMÍ ványaink az «éM onkénUtt .iugilat ¦ngs hamisított é* (abbea acuk^goe lMráaaal) 1 frt 60 kr. -|T ¦ST* Tíjpróbálő aaiialek IsjUSrel • ráaári renHoreég oloir.ln aierint (leirisuü) 2 frt 26 kr. — I«ac telmdókani gyári fron.
Klingt
Sáitk&ldéá postautáBTéttol. Kapható
Baumann.. Bécs I. TegettiwfstrasM 3.
¦sseszsssj éf*e>7«s
legjobb Asztalí-és üdrtc itai.
LitiiK tatiaauk Uznéralt >tw,irei:, --t-ft r bajoanál, jyommrM aöysr karvtia!.
?ÚECSEKi»; aa.i!.a> MSMgHéaára).
Msttoni Hoorik.t
1 I 1 I I I I I I I I I I I
BUDAPESTI TAUSAS POLGÁBI ÉS j
kereskedelmi iskola
elíbb HAMPEL ANTAL t Budapest, V.Nagj-korona-utczalS. szám.
Ezen tanoda, meljet 50 é. előtt H.mpal Antal nr alapított Éa mi ast már 16 ív ?ta f.nálló tanodánkká .fj.rit.ttsjí, minden tfirekráiltak oda iránjnl, hogj exec intta.toek kiérd.mlett jó faimerít megőrixT., Unitrá-nTainkat alapoaan kepa.tt .fjen.kké ne.^jsk. Hofy to-r.kT?jSnk.t biatoun elérjük, iparkodtunk iamert j.lM tanárok alkalmuáia által C3?lnak.t bixtoaitani. Tanit-
letételére iáptntétet van egybe-kirtl, «er«««eIJM bá-
elökenit«tto.k. Tanodánkkal kot.., m.lrb.a telje, allátá.\'
náraódb.n rcttc.flinek ít tanalmáaraikban a lerfond.ubb felücj.let tlttl állanak, á UgkS.el.bbi unérr. a bfiira-ti«.k auguatus hó 27-6* reánk kead.tök*t. — Lrte«-tSt ktTánatra legyen kaldOnk.
639 6—6.
AZ IGAZGATÓSÁG-:
Prastznr jjzsef igazgató. Sro*s Syula f
I 11 I i I 111111 1111 Wj
\\±±±Jdc±JLkJiXJtJr+ir*jk±±***
JV! A. T T O INT I -láp só ja Soosmoorboi.
láplugony | Fram-ensbad-nil.
Alkalmas pótlék BSS~ láífOrííltaek **SSJ 544 10-lOEloallitisi szer aczei- és tÓfOrdtkból. Szétkfliáé;. Mattoni és Társa Franzensburt. Kapható minien grógTSurtárbu ts fűszer kereskedésben.
NAGY-KANIZSA, 1882, augusztus 20-án,
37-llc wmÉtaaa
Bílítteti ár:
ezéíz évre ...... 8 írt.
fél é-re.......- 4 ,
negyed írre......2 ,
Í5í7y mim JO kr.
HIRDETÉSEK 8 hasábos peü\'tsorban másodszor 6 s minden további sorért 5 kr.
NYILTTÉRBEN soronként 10 árért vétetnek íri Kincstári illeték miodwi egyes .iirdj-tésért 30 kr. fizetendő.
ZAL1IKÖZLŐIT.
Huszonegyedik évfolyam.
A lap szellemi réttét mets kíxiemé-nyék t sxsztpeMaffcBsz, snyaji részét illető közlemények pedig a kiadóhoz. bérmentTe
intézendök : KiOY-KAKIZSA
WlM«lcih»2. \' *
BénneEtatlec Iceick eaak iimert munkatársaktól fogadtatnak eL
Kéziratok >lmi nem küldetnek.
jIs^y-KanizsaTáros helyhatóságinak, , nagy-kanizsai 5nk. tttzoltó-egylet*, t .nagy-kanizsai kereskedelmi 5 iparbank*, , nagy-kanizsai taktrékpénztir«, a .zaUmegyei általános tanilótestulei" a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztinánya\' s tSbb megyei és Tárol
egyesület hivatalos értesítője.
Hcteiikiní kétszer, vasárnap- s cs«i tör lökön megjeleuo vegyes tártaim u lap.
.Ezer esztendeje annak, hogy a magyarok itt vannak.* — Ezer éve lesz innen-onnan, hogy Árpád megalapitá e hont és szent István a nemzetet. Mindkettő nagy munka volt, az egyik vérrel gyökeret vert, a másik keresztény hitünk malasztjával megszentelte a törzs koronáját és .él nemzet e hazán."
Ha szent István apostoli buzgalma nincs, ma nem vagyunk, elsöpörte voloa létünket a nyugati keresztény szellem haladása. Hála a haladásnak, mely megmutatta,-hogy nem vagyunk pogányok..: s hogy a barbár jelleg bármikor is csak kaján rágalomként érinthetett - bennünket,
Ezer év! egy pillanat a meg-mérhetlen örökkévalóságban s mégis tengernyi a sok szenvedés, a sok hányattatás, melyen viharos végzetünk s a pártoskodás ördöge keresztül hnrczolta maroknyi népünket. — Valóban Isten csudája, hogy „él magyar, áll Bnda még!",.
Hogy hány elemmel küzdöttünk a múltban, küzdünk a jelenben és talán végtelenül: sírunkig, eléggé mutatják történelmünk részint fekete, részint vörös lapjai. Fölöslegesnek tartom ezúttal rá mutatni; tudja, sőt érti azt minden gondolkodó hazafi, ki porladó őseink hantjain nem egyszer — "keserűn felsóhajt: .ugyan mivé leszünk!?\'
Ha régi dicsőségünk örök nym busa át nem ragyogni sötét éjjelünket a kétségbeesés tátongó örvényébe kellene sülyednünk, de hála szent István apostoli koronájának, a magasztos hit, mely keblünket a keresztény egyház Istenéhez emelé s a világ-szabadság reménye, mely éppen ennek türhetlen hatalmában gyöke redzik, megmentett bennünket .mindenkor a gyáva\'csüggedéstől s nyújt erőt ahhoz, hogy akár egy pokol kihívását is elfogadjuk. Egy nemzet, mely erkölcsében ép s a civilisatio követelményeinek oly fényesen megfelel, magában el nem enyészhetik, a külnyomás igaztalan támadásait pedig bármikor visszatSrhe\'i a szabadság természettörvénye s az ellen meg kell tompulnia minden jogtalan önkény s emberi ármánykodás szolgai fegyverének.
A jövő majd mindent megmutat... különben, hazugság volna az istenség — s a megváltás imája százezeréi: ajakán.
A magyar nemzet hite s lángoló szabadság-szeretete dönthetetlen bástyaként védte meg egykor egész Európa nyugalmát, emberi hivatását mindenkor híven betölté, nincs oka senkinek létjogát koczkára vetve megsemmisítéssel fenyegetni.
A nagy embercsalád gyűrűje ily önzetlen testvériségét meg nem tagadhat vagy Bóma legdUI... és videant consnles.
Ebből kifolyólag elég bölcsen monda egy jeles statniférfiu, hogy ha Magyarország nem volna, teremteni kellene egyet." Hegosztottuk mindenkor őszinte szeretetonket.védtük a gyengét, mentettük a védtelent Igazolásul nem kell nagyon visszalapozni történelmünkben Mégis nagy voltunk csak, de boldogok soha! És tűrünk keresztényi megadással, szent István szelleme él Telünk : „lesz, még
ünnep a világon*... A mai csak nemzetünké. Üljük meg ülő kegyelettel. Millió fohász nyújtson reményt a feltámadásra. „Még jóni kell, még jőni fog.\' Petőfiként „Addig nem hal meg senki, mig egyszer boldog nem volt.* — Szent István király könyörögj nemzetünkért s te Isten mond, hogy ugy legyen! HAÍGATO SÁNDOR.
Zalarármegye alispánjától. Árlejtést hirdetmény.
A zala-egerszegi kir. törv.-szék elhelyezésére szolgáló nagy megyeház körül szükségelt átalakítási munkák a nagyxéltőságu m. kir. belügymi-nisterium 1882. évi aug. hó 9 én kelt 44450. sz. magas rendeletével 4914 frt 90 kmyi összeggel engedélyeztettek.
Ezen munka biztosítása tekintetéből a zalamcgyei királyi építészeti hivatal irodájában folyó 1882. évi aug. hó SO-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános-szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevős esetére, magukat a fent kitett összeg 5% mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10*/, biztosítékra lesz kiegészítendő.
írásbeli ajánlatok fenntebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő nove, lakása és polgári állása pontosan k-iteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkalatokat és feltételek tartalmit ismeri és elfogadja.
írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50-kros bélyeggel látandók el a
vállalati ősszeg 10*/, készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó.
A munka a legjatinyosabb ajánlattevőnek azonnal oda ítéltetik és az, tekintve az előhaladott építési időt, jegyzőkönyvileg történt átadás után 8 napra megindítandó és oly erélylyel folytatandó, hogy 1882. évi november hó 15-ig tökéletesen
A tervezetek, müszerelvények és feltételek a zalamegyei kir. építészeti hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők.
Z.-Egerszeg 1882, aug. 15-én.
8VASTITS BENŐ, alispán.
Relchenan és a Schueeberg.
lieichenau egyike A.-Ausztria leg látogatottabb a legkedveltebb éghajlati gyógyhelyeinek. Maga. rideg hegyek áltat körüliért katlanban tekazik, mely a Nassthal felé folyton szűkebb a azükebb less, mig-végre a Kei sath albán végződik s egy kopár sziklafal megakadályozza a tovább hatolást. Reicheneuban az egyes nyári lakhelyek, viliik, elszcrva fekszenek, a hegyek aljin fenyves erdők által eltakarva.
Kjichenau íóutczájs, a Fayorbach-ból Schwsrsanba vezető országút mellett fekszik s néhány oaiaosabb épületei k zt legnevezetesebb Károly Lajos fóherczeg nyári laka, tovább gróf Széchenyi Gyula villája, mely svajcsi has mintájára van építve, továbbá a Kekof es Fischer vendéglő. Reichenzu közepéa végig folyik a Schvarza folyó, melynek kristály tiista vize éiénk árnyalataival emeli a táj fes-tőiaégát. Ha a Schvarza folyó mentében felfelé haladunk s Beissthal felé, a táj szépsége folyton fokozódik. A keskeny országú: egyik oldalin meredek begy, néhány fenyőfával, a miiikon pedig iszonyú mélységben a Schvarza folyó, azontúl ismét meredek sziklafal, némely helyen egy elszigetelt azán\'.ótö\'.d, melyen a gabona igen későn vagy soha ssm érik meg, itt-ott elszórva egy kis kunyhó, majd ismét dús fenyves erdők; mindezek változatossága a tájképet festőivé, nagyszerűvé s fenségessé teszi. Tovább haladva\'
TARCZA.
A jó öreg Kathy bátya.
— Génre. — ¦
Ritka, ember volt nemében A jő Sreg Kutby bátya. Sí ismerte, a szavamat Tétova nélkül belátja.
Igtu nsgyvennyolczas magyar, Kosíuth Lajos katonája, Saabadsáfdalt pingett-pengett Eiütl sarkantyús csizmája.
Hint sxabtdsig hős bajnoka Pserett* a vészt, a Barcsot, Merre csak járt mindig győzött, Nem ismerte a kadarexot.
Annyi ellent lekaszabolt Akár ejy öldöklő angyal, Mégsem látták otthon soha BoBzusággaJ. vagy haraggal.
Barátságos szemeiben á- szeretet fénye égett, Jtajt tanulták ismerni a Nyájasságot, szelídséget.
Jaj. de ha . I tatot\'.! Felfordult a világ vele, t illám caikkázott siemében, S megrendült se agyveleje.
„A lobogős arkangyalát A tubákos németjének! Csak ilyet ne kéne látni Árpád tlaJjás,nemzetériek !*....
8 hogy rögt5n agyon nem nézte A kelepczébe jutottat. Azért tette, mert a barezban Olyan gyakran megfutottak.
MAROSHALMI GYULA.
a kibékült széliemet.
(Vázlat) Irta: WÉBEB ANTAL. (Folytatás és vége.)
Mikor mindenik már eléggé gyönyörködött a saját nkrÍBzlkindlÍ"-jŐben ¦ végig nézte a többiekét is, elcsendesül as őrömsaj ¦ megeső)el a legnagyobb fia hangja, közvetlen a vöroa aazt&l előtt Szép hanghordozással szava! el egy terjedelmes verset, melynek minden szuka ezen végződik:
„Fő tana volt az üdvözítőnek : Bocsáss meg a neked vétkezőnek 1* A vers végeztével mindenik oda járul a terem egyik szögletében Ülő Dó-neshez, ki önelégülten tekint az ölömtől sugárzó arcsokra, s köszönetet mond neki. 0 barátságosan szőrit kesét velők a kfÜdi őket a szomszédos tersm teritett asztalához.
* * *
Míg ott benn s> kastélyban as öröm és jókedv zaja miad bangosabbra nő, kinn as erdőn szomorúan rúg-búg a szél s szeszélyes alakú hegyeket, völgyeket alkot * féiig megfagyott béből. A fehér lomhos fiák árnya kőié a holdvilágos éj milliárd csillaga hint derengő félhomályt s a néma csendbe nem vegyül semmi földi saj.
De im, megtörik a csend s a Vocá gördütését boszuean mormogja vissza a didergő visszhang. Mikor a fogat közelebb ér és lámpái rávetik fenyőket a zúzmarás fákra, azok ugy tündökölnek mintha drága kövekkel volnának kirakva. A benn ülők merengve tekintenek a csendes, kihalt tájra.
Mind a kettőt ismerjük, — Regé nyélből valók.
A kanyarulatnál egyszerre feltűnik előttük Zálogh kastélya kivilágított ablakaival. Miad kettő ajkáról a meglepetés sikoj- reppen el.
.Csak légy nyugodt angyalom, szól a gróf remegő hangon, mi JÓ szándékkal vagyunk — as Isten velünk less.\'
„Én nem tudom, ugy félek, ugy szorítja keblemet valami," felelt Irén fejét atyja vállára hajtva.
„Légy nyugodt és remélj!"
A fogat megállt. Az elsiető szolgától ezt kérdá a gróf:
.Itt van páter Vincié V
„Igenis, parancsára."
„Mondja meg neki, hogy itt lonn várnak reá,*
.Szolgalatjára." A szolga eltűnt.
Szükséged van páter Vtnczére apám?"
„Igen angyalom. Valakinek csak be kell bennünket vésetni."
Páter Vincse megjelent. „Parancsolnak velem \\L ¦
„Jó esteti rendben van minden?"
„Oh méltóságtok azok! Bocsánat, bogy nem ísmertom mindjárt fel önöket 1 Méltóztassanak feljöoni, — minden rendben van.
A gróf kiszállt, Idsegité leányát s ennek karját karjába lutte.
Eközben páter Vincza az ott settenkedő szolgának fülébe súgott, mire ez nyomban elsietett.
„Méltóságtok kegyesek lesznek a nagy teremben néhány pillanatig várakozni, s báró ur a szomszéd teremben
van," szólt páter Vincse ajtót nyitva a kalauzolt vendégek előtt „Köszönjük."
Iréné oly annyira remegősbe jött, hogy atyja karjának kellett Őt fentax-tania.
E peresben feltárult a szomszédos terem ajtaja s berohant Dénes testvérei vei. ;
„Oh és csakugyan önök azok, vagy csak álmodom," szőtt Dénes a Jegkitö-rŐbb öröm hangján. Isten hozta Önöket. Isten hozta önöket! Ob,mily végtelen öröm ez nekem ! Kérem a másik terembe méltóztassanak," szólt egyik karját Irénébe, a másikat a grÓfébe akasztva.
A gyermekek meg körül ugrándoztak.Őket, zajos Üdvözléssel kiabálva : „Jó estét néni, jó estét bácsi l"
ödön szemeiben köny ragyogott. Felkapta as egyik épen parány! kezecskéivel (érdét átölelni akaró apróságot s össze-vissza csókolta.
Dénes meg Iréné kézé*, fogta meg. Hogy érezte annak meleg szorítását, lázas örömmel vonta ajkaihoz.
Az apa hozzájok jött és kezét Dénes vállára tevén, remegő hangon seóllt:
„Édes fiam! Én tudom, hogy ön megakarta magának kérni leányom kezét — és én még ennek lehetőségét is elzártam ön elől, — hogy tehát a csalá-daink közt századok óta fenállott gyűlöl ködésnek végre valahára vége szakadjon és különösen, hogy minden megpróbáltatást kiállóit őszinte szerelmük gyönyöreit ü élvezhessék: én, Sándorffy Ödön gróf, öntM ós boldogult elődjeitől ugy a magam, mint őseim nevében Isten és
feltárul a kis Höllenthsl, melybői gyalog nt -/eset erdőn keresztül a nagy Höllen-thalba, a melybe ritkán hatol a nap melegítő sugara, miután 3 oldalról iszonyú magas, s egyenesen felfélé emelkedő sziklafalak által határolUtik. Ezan kopár, rideg falrak, melyek alulról megköselit-hetleneknek látszanak, mégis keskeny ösvényen megjárhatok bizonyos magasságig, hol a sziklába vágott vasszegek és kivájt lépcsők segélyével folytatják tatjukat egy lelógó kötélhez kapaszkodva a vakmerő touristák. Ez a legveszedelmesebb nt a Baxalpéra, Ugyanezen utón fekszikaKaiserDrann.a bécsi Hochquelle forrása. Ez igen csínos épület egy hegy alján, oszlopcsarnokhoz hasonlít, melynek közepén a ..folyosó mint egy kársat van épitve, melyről az épület belsejét zstecn-ügyre lehet venni.
Az épület eleje kövekból épült s mélyen nyúlik be a szikla belsejébe. AIol hatalmas sziklafalakból ..Ömlik ki a tiszta viz i zúgása messze elhallatszik. A víz bőmérséke itt J 5° R.
Reichenauból igen szép sétákat és kirándulásokat lehet tenni, esek közt leg-neyesetesebb a Schneeberg megmászása. Különféle oldalról vezetnek fel as utak Sehneebergre. Ezek közül leginkább használják a Reichenauból kiindulót, mely a Thalhof vendéglőnél veszi kezdetét Ezen utat magam ié használtam, miután legkevésbé íáradüágos j$ egyszersmind legtöbb élvezetet, nyújt. ~
A Thslhofból kiindulva rövid idő után elértem egy \' sziklafolyosóba, mely „In der Eog" nevet viseli.. Itt végződik a felülről jövő „Holzriese", mely nem egyéb mint fákból késjü1.\'. csatorna, melyet télen megöntöznek s így a jégen leleté szállítják a magasban levágott fákat. Innen folyton érdőbin haladtam, míg % Órai gyalogolás után egy kis tisztás tárult szemeim elé s eljutottam Lsckaboden helységébe, mely néhány faházból áll.
Innen az ut már meredekebb kezd lenni ^nemsokára a Hoch Álpet és. Kraui hegy oly pontjára értem, honnan a bécsújhelyi vidék némaly részeit lehet látni. Tovább haladtam majd le, majd ismét felfelé, kis idő múlva megpillantottam a Schneeberget s s\'etve lefelé igen meredek uton a Baumgartner házig baladtam, mely 1612 méternyire ftkszik a tenger saine felett.
Ezen hasat a bécsiek menhelyül építették a netán bekövetkező ross időjárás által visszatartottak számára.
emberek előtt bocsánatot kérek, — azon felül, hogy az eddigi haragnak még árnyéka ís elenyészszék, de még asön ellen elkövetett hibámat is jóvá tegyem, a jelen ünnepélyes pillanatban kesét leányom-, barátságát pedig a magam számára kérem meg."
„Hurráhl* kiáltott Dénes a gróf karjaiba borulva — és a szomszédos teremből is rá zendült a sokszoros „Éljen!"
Iréné és Dénes- örömét, izgatottságát leírni nem lehet. Híkor a jegyváltás megtörtént, oly forrónak találták e ssoba levegőjét, hogy engedelmet kértek a fel-, keibetésre. Mosolyogva adatott, meg nekik.
Kimentek a balconra. Dénes forró szerelemmel ölelte keblére angyali menyasszonyát s oly sokáig tapadt a parányi ajkakhoz, mintha az élet ulán szomjaznék s ennek forrását találta volna meg.
E peresben két csillag futott le az
égről.
Az a két csillag rég elhuny t őseik kibékült szelleme volt.
a kőszívű apa.
— Beszély. — Irta: FÁS LEK SÁNDOR. Befrjcfte : SZOMMEE SÁNDOR. I. Fejezet. Zoltán felett5rti?nelo. Z. város D. szobú* leleplezésének szép és lélekemelő ünnepélye után nem hagyta kielégítetlenül a kedélyeket, mert az „Arany Bárány" czimü vendéglőben tánezmutafságot rendezett, melyre ugy a helyi, valamint a vidékbeli előkelőség hivatalos vala.
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
AUGUSZTUS 20-án 1882.
Rövid pihenés mán folytattam utamat a tulajdon képeni Schneebergre. A Baumgartner házról semmi vidéket sem láthatni, miután a tetemes magasságú
Hoch-AIpel hegy mindent eltakar. Amint azonban föl bb haladtam, ezen hegy folyton kiVbbedetl előttem, mig végro szabadon áttekinthettem rajta s láttam a Sem mering, Son nwenil síéin f Wechsel hegyeket, melyek a szabad \' kilátást, habár K-íichenau túlsó oldalán s ez utóbbi tetemes távolságban fekszik, még mindig né mileg akndályozták.
Tovább haladva, különösen miután a Fiscber Ruh-hoz czimzett pihenőhelyet fihagytam. ózon nagy hegyek fölé emelkedtem és végre elértem a Scbnoeberg Wax riegl nevü csúcsára.
Szabadon legeltethettem szemeimet azon vidéken, ahol születtem, neveltettem, oly sokszor jártam, e hova eogem oly sok édes emlék tüz. Lábaimnál feküdt a Semmcring, Sunuwendstein, Wechsel s más nagy begyek, melyek mind apró domboknak látszottak. Előttem terült el 3 ország: balról és közvetlenül alattam AJ só-Austria, jobbra Stájerország óriási begyeivel, o kettő között egyes hegyián\' czolatok által megszaggatva, egy nagy rónaság, édes bonom. Magyarország.
B-Jra fordulva láttam a sík S\'eio-feldöt, az ezt átszegő egyénen vasúti vonalat a az o mellett elterülő Nuu.ikircben Ternitr, St. Egy den kegyaégekot és Bécsújhely t. Távolabb pedig a látóhatár szélén látszott egy sötét ködös hely .... Bécs. Kissé jobbra fordulva láttam a Lajt ha tolyót, s a batárt átlépve, nem voltam ké-pes szemeimet többé e vidékről elfordi tani. A láthatár széléu jelent meg a Fertő, melyet soha sem láttam még nagyszerűbben mint ezen pillanatban. A tó tulsÓ partjai nem látszottak s így az tengerhez Hasonlított. Közvetlenül ez előtt egy. hegy-lincz, melynek nagyobb csúcsai egyikében a Rozáliát véltem felismerni. Ezen begylánczolat utolsó magaslatai által némileg eltakarva Sopron városa.__/
Tovább haladva, .. táj Bzépnége fokozódott. Láttam egy nagy síkságot a Gyöngyök által átszellve, dÚ9 szántóföldekkel a virágzó raizúkkel, pusztákkal, falvakkal, Kőszeg és Szombathely váró sával. Sötét erdőkkel bevont hegyek keretbe szorították ezen gyönyörű elragadó tájképet, melytől alig tudtam megválni. Ezen pillanatok nagyszerűségét emelé még az ünnepélyes csend és nyugalom. Semmi sem zavart meg, midőn így elmerengve áliottam.
Itt a természel már kihal, picsirták repkedtek ugyan a légben, de semmitsem találva visszatértek. Xóbány Edelweiss, alpesi rózsa és más fü borítja a Sihuee-berget, mely joggal megérdemli e nevet, mert augusztus 10 én, midőn fenn voltam, xzáraos fenfekotlcn üregben nagy raeny-nyiségÜhó vo\'.l. Sokáig álltam igy tnozdu latlaoul, mig végre az előre haladóit idő visszatérésre késztetett.
A Scbne^berg 2069 méter vagyis 6636 láb magrts, s 3 caucel kűlönbózte tet meg u. m. a W*«x riegl, Klöater Wap-pen és a Kais!-rBleini. Ez utóbbi alegma
gasabb, a ezen kövekből épült emlék van. Midőn visszatértem Reícbcnauba, á*gondoltam ezen nap wemányeí^sbŐven láttam magamat fáradozásaimért megju tal miz vall. T.
Már uyolc2 órakor a vendégko-szoru telje1! volt. melyben a bájdus bői-gyek a nyílé és rózsabimbókat, az ifjak pedig a kiegészítő zöld leveleket és az összetartó köteléket képiek. Elragadó li\'.viny tárult a szemlélő elé, midőn az ifjú párakat, hol víg nevetgéled és társalgás, hol pedig komoly andalgó sétálás között látá ; nem tudná valóban Paris, Kinek nyújtsa Eris almáját, nehéz volna a választás, vájjon az aranyszőke vagy pedig a barna és fekete baju hölgyek i-gyikát nevezze ti legszebbnek. De, h-.v mégis ugy a szépjóget, mint & kellejtes társalgási\'modort, kedvességet egy személyben szeretnők egyesülve látni, ugy semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagynunk Irén*, Kovát* törvényszéki elnök gyönyörű leányát.
Az a syIfid termát, melyet előnyösen kiemel a habfehér ruha, ezüstfehér virágokkal körülölelve, az a balavány alabastromarcz az életpirjától rózsaszínnel festve, a hozzá a fekete szem s még feketébb leomló baj a görög mytbotogih Venusát megszégyenitené. Jelenleg a mintegy 50—55 éves Weimár bankárral karján sétálgat a teremben, parányi kezével a legyezőt véve segédül a teremben uralkodó nagy b>úég elütésére, miközben amin! látszik, érdekes tbema felett foly a, társalgás.
— No, azon rendkívül örvendek kedves Irén, hogy a malatságon jól érzi
fc magát, talán, ha jól s ;jtenj.....
— Öo mindig sejt vnlamit bankár or, — felel mosolyogva I-én, legyezőjével pajkosan karjára ütve Weimórnak — azonbau folytassa kérem.
— Ha jól sejtem, valamelyik érdekes arcz nem kevéssé emeli jó kedvét, nagysád.
— Ob, legkevésbé bem. Hias tudja bankár nr, most vagyok a legelső nyilvános mulatságon a e feletti örömöm okossá jó kedvemet As*. periig csak nem hissí, hogy bármely arca legyen is, első látásra valamely koaaoiyabb érceinket
A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből.
1906. sz
1882.
Hirdetmény. A gyulafehérvári kir. közjegyzőség részéről közhírré tétetett, miszerint néhai Fogorassy Mihály erdélyi püspök hagyatékához tartozó ée az első árverésen el nem kelt mintegy 1100 hektoliter borok, valamint Összes bordók f. évi október hó 11-éo nyilvános árverésen Gyulafehérvá-rott, a püspöki resideutiában b:csáron alnl is a legtöbbet ígérőknek keezpénzfi zetés mellett el fognak adatni.
Mire ezennel felhívjuk az érdekelt körök őgyelmét.
Kelt Sopronban, 1882. aug. havában.
A kereskedelmi és iparkamara
Helyi, megyei és vegyes fairek
— Ó felségének születése napját
e bó 18-án fényesen ünnepelték meg úgy a terencziek-, mint a zsidók templomában. A hála-isten-tiszteletekben részt vettek a városi tanács, kir. törvényszék és adóhivatal, az itt időző közös hadseregbeli -lés honvéd tisztek, az iskolák és egyéb hivatalok képviselői, valamint nagyszámú közönség, mig a templom előtti téren a 78-ik honvéd zászlóalj egy szakasza vont diszeordont és tüzelte a aalvet. — A kath. templomban Ftthrer mÍBéje (op. 317) adatott elő négyes karban, —; Offerloriumra főt, Groaeraann Ignácz ur Kücken „Xve Maria"-ját (op. 38) énekelte szép bariton soloban, mig a közbeeső duót Kohn Hedvig és Rózsavölgyi kisasszonyok zengték győngyörü hangon. Nem volt a templomban talán egy kebel, melyben e hangok hallatára a vallásos érzelem lángja — ha csak pillanatokra is — fel ne lobogott volna. Ép íly hatást keltett a „Benedictus* rész, ami az emiitett kisasszonyok , szíves közreműködése mellett vegyes karban adatott elő. Méltó elismerést és dicséretet érdemel Hock ur fáradozásáért. — A zsidó templomban 11 órakor -vette kezdetét as isteni tisztelet, melyet a főrabbi emelkedett beszéddel nyitott meg* hangsúlyozván felséges királyunk érdemeit, Őt a hallhatatlanság glóriájával övezé körül . mert — szerinte íly uralkodó nem hal meg, — bár klke őseihez tér, testéből por és hamu Ieezco: nove a történet lapjain dicsőén ragyog örökké. Beszédje végén fölzengett a nagyszerű kardal és az isteni tisztelet a rabbi imájával réget ért. ,...r.
— Nyilvános köszönet. A nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egyesület zászló-
vatétri ünnepélye alkalmával tanúsított kegyes részvétért-, szíves közreműködésért-, testületek éa egyesek erkölcsi vagy ahy agi.becses támogatás a kért egyen-
kint, ugy mint összesen fogadják a rendező bizottság nevében tiszteletteljes köszönetemet. Nagy - Kanizsa aug. 16. 1883. Bátorfi Lajos rend. biz. elnök.
— Szerencsétlenség. F. bó 17 én
Pécsi cs Róza nevü, 13 éves napszámos lány a „Délzalai takarékpénztár" épülő háza állványáról 3 ölnyi magasból fejjel lefelé as alatt levő té^larakásra zuhant és koponyája megrepedt.— Sérültet a rendőrség azonnal kórházba szállította, a helyszíni szemle után pedig as es:tet orvosi vélemény kíséretében a törvény székuek bejeiéntotte. 18-án a törvóay-szék is elrendelte a bírói szemlét. A leányt a közkórházban kihallgatták. A szerencsétlen állapota életveszélyes. Valóban szigorú büntetést kellene róni asokrs, kiknek hanyagsága vsgy vétkes szűkmarkúsága miatt — mert az emelvényre karfát nem alkalmaznak — minduntalan iamé\'.lődnek az ily féle szerencsétlenségek.
— A bőgős Is halandó. A Grün-baum-fóle bandában hosszú évek során működött ismert uagy-bŐgŐs meghalt. Szegény öreg több mint 50 évig ijeszte-gette bőgője hatalmas hangjával a balált, egyszer még is csak kirántotta ez kezé bői a vonót. Most a fuld alatt álmodik a „régi dalról, régi dicsőségről.*
— Zene-tanfolyamot nyit szept. 1-től fogva városunkban Bokor József jeles zenetanár, a „Berliner Musikverein* tiszteletbeli karnagya s több külföldi zene-egylet leveleső tagja. — Kiképzést nyerhetni nála a zeneszerzés-, hangszerelés- és összhangzattanban. Értekezni lehet nevezett tanár úrral lakásán; Csen-gery utcza, 39. sz. kapu alatt, jobbra 1. ajtó.
— Szinkör. Valami StuUbart A. értesiti nagy falragaszokon a n. é. publikumot, hogy a mutatványok „non plus ultra^-ját produkálja 17 tagból álló társasigával % főtéren alakított színkörben. Ne sírj vasárnapi publikum, sokan vágynak a te boldogítóid 1
— A PiltTy huszárezred városunkba érkezett
— VálfOiitS. Sajnálattal vettük a bírt, hogy kegyes tanitórendünk három derék tagja, névsaeriot: Groszmann Ignácz, Szabó Ferenczés Martin Pétjr urak körünkből eltávoznak. Jó emlékezet fogja őket kísérő,; tartsanak meg ők is minket jó emlékükben!
— A -pVípjog^ czimü kaposvári újságot lapunk kiadójának Wajdils Józsefnek nyomdájában nyomatják.
— A gelsel rablógyilkosáig ügyében f. hó 16-án volt a póttárjryslás. A kir. tábla u. i. pótvizsgálatot és tárgyalást rendelt el annak ki tudás a czéljából, hogy a gyilkosság színhelyén, a Szóra-mer-félo házban, lámpafénynél a cselédszobából nézve, felismerhető e az, aki a lakszobába megy. A pótvizsgilat kiderítette, hogy igen. A pót-vógtárgyaláson Herzfeld visszavonta, minden előbb tett vallomását, azzal védekezett, bogy ő csak a vizsgálóbíró unszolására és a vámagy általi kínzása folytán vallott, megtagadta, hogy Kiss Gyurit, Stennát és Bonciot valaha látta volna. Az ntóbbí bárom vád-
ébreáztene bennem, —— főleg szerelmet, mint előbbi szavaiból értem.
— No no kedves- Irén, csak ne olyan hamar ítéljen, egy érdekes arcz pár sóhajtás és mint sejtem kész... >
— Már ismét sejt valamit Weimár ur.
— Kérem, kérem, s amint sejtem kész a fellobbanó szerelem!
— Semmi esetre sem, — ennek határozottan ellene vagyok. Tagadom I
— Ah, kedves oagjsád.-fxnágy bév-1 fogta fel e themát, bizony mondom
as az érdekes halványarczu fiatal ur.-.
— Melyik ? — ab, Váry — mood kissé elpirulva, érezvén, hogy a bankár által mutatott fiatal ember szemei rajta függnek.
— Ehe — hehehe — eltaláltam: most már egy szó; sem ám, tények, tények bizonyítanak.
— Valóban, bankár or égessen zavarba hoz ostromával, s hogy a legyőzött mégsem én legyek, egész nyíltan kimondom a valót.
Egyik ur bemntatá nekem az előbb ama fiatal embert, kinek érdekes sorsa nagyon meghatott és es az egyszerű oka annak, bogy őt a többi között kissé megkülönböztetem.
— Ah, hát mint sajtom, valami regényes élet, titkos.
— Az egy*a»r mégis jól sej\'i bankár ur.
— Igen Örülökr hogy oz egyszer nem rótt meg sejtelmemért! — szólt kezeit dörzsölve Örömében. — De ha mégis közelebbről szabad lenne ót megismer nem, hogy én is rokonssen véshetnék
— Szívesen bankár ur, de látja arra most egy csepp időm sincsen, mindjárt itt a ssUuóra s mi akkor hazamegyünk, hanem, ha olyan kíváncsi, holnap szívesen elfogom mondani Váry. —
— Hogy ? hogy mondotta nagysád ? Vá—vá—ry — szólt akadozva a bankár,
— Mi lelte önt Woimár ur ? — zólt megijedve Irén, a bankár sápadt
arczát látva.
— E név!... e név!... de semmi! szólt hirtelen savarságát palásto
laadó a bankár. — Kis szédülés, de már semmi, elvonult... e né/.- e név meglepett — mormogá befejezóleg.
Irén gyanús szemekkel nézett a bankárra, ki Őt szf) leihez vezette, hol már várakoztak reá.
A bankár elbúcsúzott, miután holnapra ígérte látogatásit — azután pedig családjához ment, hol azonban csak nejét találta, ki értésére adá, bogy leányuk rosszul ésesvén magát, kénytelen veit as öltöző szobába vonulni, addig is mig job-Oan nem ir«z a hazamennek.
— Átkozott név, rettenetesen meg-ijessteU!
— Mi as? — szólt a neje a bankár toprenkedését ó^í revévé.
— Semmi| jerüok — siessünk szegény C«m illával haza!
A peresek Wei marra nézve csiga lassúságával másztak tova, a tegnap hal* lottsk nagyon is élénken valáoak emlé kezetében, miről tanuskodának á szeme .Utti kék gyűrűk, minthogy az egész éjét álmatlannl tölte, folyton e nevet ¦sVáry" forgatván agyábnn.
Most már daczára annak, hogy még reggeli 10 óra van, egészen látogatásra készen ül szókéba szivarjának bo dorkék füstjébe nézve, nagyon nyugtalan lehet, !2 \\t í egyik k arosszékbŐl a másikba ül és hol az egyik, bot a másik lábát rakja keresztbe.
Az ördögbe is, ez nagyon furcsa, egészeu kivetkőztem régi természetem bői, mintha csak kicseréltek volna, alig ismerek magamra, án a biggadt bankár ily izgatott vagyok és miért? Bizony bajosan tudnám megmondani, na folyton e Váry név nem csengene fülemben. — Ezer millió rézkrajezár I (ei pedig nagy szó, meri ha e káromkodást hallj
lott megfnsrsdt tagadó álláspontján. A
kír. tff !v»*ayssák Herzfeldnek újbóli vallomását s&iaiycn kívül helyezvén, először kimondott ítélete (mind a négyre életfogytiglani fegyház) melle-1 megmaradt.
--^Gyfcszhír. Vettük a következő gyászjelentést: , Pallinl lokey József és fia István, agy ennek neje Eötvös Jolán la bárónő a maguk, ugy ínkey Zsigmond és neje Batthyányi Antónia grófnő, esek gyermeket: Béla, Antal, Gabriella, fér jezatt Kendcffy Arpádné és László nevében is, bánatos szívvé! ;alentik felejthe tétlen nővérük illetőjog nagy nénjük Paliinj lokey Iphigeniának folyó bó 16-án reggeli 5 órakor, életének 68 ik évében szélhűdés okozta gyászos kimultáL A boldogulnak hült tetemei folyó hó 19-én d. e. 11 órakor Iharosban, a családi sirboltban Örök nyugatomra el takaríttatlak. As engesztelő szeat raíseáldozat pedig az ibarosi plébánia-templomban folyó hó 26-án fog a Mindenhatónak bemutattatni. Iháros-Berény, 1882. augusztus 17 én. Béke hamvaira !*
— Kinevezés. A csáktornyai állami tanítóképezde igazgatójává Samu Józsefet, a félegyházi tanképezde igazgatóját nevezte ki aközoktatási miniszter.
— KeghlTÓ. Rlih 2*igmond BaU ton-Füreden, a gyógy teremben f. 1882. évi augusztus bÓ 22-én GőmÖry Oszkároé, Szentmiklósy Margit ő méltósága, Ho-ránsaky Emilia úrhölgy és Kriaztinko-vich Béla ur szíves közreműködése mellet t jötékonycsét u hangv erseny trendez, melyre a t. cz. közönséget tisztelettel meghívja. A tiszta jővödelem felerészben a balatonfüredi sseretetháa megalapítójának, Molnár Aladárnak síremlékére, feleréssbeo pedig a balaton-füredi azeretethiz javára fog fordíttatni. Helyárak: Páholy 5 írt. zártszék 2 frt, földszinti állóhely 1 írt. Kezdete este pont 8 érakor. Jegyek válthatók a fürdőigazgatóság irodájában s a hangverseny alkalmával a pénztárnál. A használandó czimbalom Budapestről, Schnnda József gyárából, a zongorák pedig H-*vesi ós Lédeczy bpesti zongora-gyárosok raktárából valók. Műsor: I. Változatok Betho7en themái felett. Saint-S-ens. Kétzongurán előadják: Horánszky Emilia úrhölgy és Krisztinkovich Béla ur. II. Ronoáocz as_ Aida--ból Verdi. Énekli: Ráth Zogmood. III. Faust Liszt. Zongorán előadja: Horánszky Etniüs úrhölgy. IV. Népdal-változatok. Czimbalmoo előadj*: Gömőry Oszkároé ö méltósága. V. a) Novelette Schumann, b) K\'ude et im-promptu Chopin, c) Octav-etudo Evers. Zongorán előadja: Krisztinkovich Béla ur. VI. a) Magyar mÜdal Zimay b) Népdalok. Éoeklt: RUb Zsigmond. VII. Don Jüan Liszt. Két zongorán előadják: Ho-ráozzky Emilia úrhölgy és Krisztinkovich Béla ur.
— A győri csónakázó egylet bt laton-furedi nemzetközi verseuy rendező bizottsága, folyó évi augusztus hó 22-ik és 23-ik napján Bal a ton-Füreden nemzetkőzi amatnur vitorla- és evezési-versenyt rendez — a műit már lapunkban is eleve jel*-slük. — A verseny 22-én d. u. a .Kisfaludy •-gőzhajónak Siófokról való beér-
tosak lehetünk borzasztóan nagy felin-duitaágáról, haragudván még borzasztóbban a réskrajcsárokre.) Hát csak egy Váry van a világon? de mégis, a ro^te
lyes élet és tudja pokol, még mi.
moaoiogizál tovább —aynjtaed magad Stefiként, ne aggódjál, ha as volna is, majd tnl jársz te as eszén ; — de a bo-csület — szakítja hír.elen önmegnyugta-tását — a vilá? előtt örökre veszve.... Hahaha! te vén bolond, már előre tervezel, pedig még azt sem tndod, mír ? még nem is tudod, vájjon ez e az a Váry, vagy sem? — Az Ördögbe is, mé{ csak 7,11 óra— borzasztó! — kiált fel tfi relmetlenül a szobában fel-alá futkosva kább mint sétálva. Majd megállt a pap >gáj előtt Ós azzal bajmolódott, majd hogy az inas bejött és hozta as újságokat, nem valának Ínyére Összerakva, azokat as inas hátához vágta és ezatán mintegy önelégülteo simogatta két pofa-z^ká:lát. Hej] ha látta volna azokat a azemekc*, míket reá as inas vetett, elment wlna a jó kedve egyszerre.
Minthogy azonban nem vette észr¦:, ismét mással foglalkozott, míg nem eljött a !/5!2 óra, mikor véve kalapját és sétabotját, rohant le a lépcsőn észre sem véve. hogy a sétapálca* helyet egy bogár-űző legyezőt vitt kezében, amit a jámbor Z... nép nem tudott eléggé megbámulni. A bankárt azonban senkiaem figyelmeztette, ami osak szerencséje volt, meri hamarább ért Kovácsokhoz, hol egy helyett három lépcsőt ugrott «gyszerro. Csak akkor vette észre, bogy mit hordoz kezében, midőn as előterembe lépeti, hol as inas semmikép sem tudta elfojtani aevetését, látván a bankárt kétségbeesett szemekkel a legyezőre aésve. Üs*k akkor tért magához, midőn as inas kalapját és e legyezőt elvéve figyelmessé bogy a salonban várják.
— Is tea hosfa kedvet bankár nr ! — hallatszik egy ezüst csengésű hang, _IrÓn hangja a szobából, ki etéfutott l íjuk, bii-karoaíogv* vasaié ott liŐ noiei elé.
kezese után két órával vesz: kezdetééi három egyraisreöt-öt peresben kővetkező mozsárlövés által nyittaük meg. Egypls. que ára, mely jegy a gőzhajón- valamint\' minden szabad helyre való bemenetra jogosít, 5 frt. Egy czélpontolőlli zártsséfc 3 frt. Egy gőzhajó hídi zártszék 1 frt. 50 kr. Egy állóhely 50 kr. A verseny rést-letee programmja a helyszínén 10 krén kapható. A n. é, közönség mihez tartást végett egyúttal közhírré tétetik, hogy 2>. én este hangverseny, 23-án este féo;^ zártkörű bál rendeztetik jótékony célokra. Mind a versenyre, miad a hang. verseny és bálra — ntóbbira a meghívó előmutatáea mellett jegyek B-Fürád-tia furdóWgssgatósági irodában válthatÓK. A verseny kedvezőtlen idő esetén is meg. tartatik. A rendesó-bitottság.
— Meghívó a bakton füredi szeretetház igazgató-tanácsa által Balaton-Füreden 1882. évi augusztud hó 23-án a gyógy terembea a sseretetbás javára a vitorla-, csónak- ós úszási versenyek alkalmiból rendezendő zártkörű tinezvigu* -lomra. ResdezŐk : Cssbay Béla.Dr. Csul-rtoky Ferou cz. Hajak Antal, Q«\\áaz.y Jenő, Hescz László, Hencz ódon, Jsatko-vics István, Kacskovios Mibiíy, Kadko^, vica Zoltán, Kopácsy Árpád. Komlódv Gyula, Komlődy Lajos, Kovách Itiván, Krisztinkovich Béla, Dr Lisznyai Elemér, Mészáros Tivadar, Molnár János, Payr Vilmos, Poográcz Jenő, Dr. Pnrgly Sándor, Rlth Gyula, Ráth Károly Iván, Ráth Zsigmond, Dr. Sznlacsy Ferenci. Dr. Szalacsy Lajos. — B\'dépti jegyek ára páholy és családjegy három személyre 5 frt, szeraélyjegy 2 frt. Jegyek a-meghivo elŐmutatása mellett válthatók a b.-für*>di fürdőigazgalóság irodájában és este 1 pénztárnál. — Felüifizetések , a jótékony ezét iránti tekintetből sziveenn fogadtatnák és hirlapilag nyugtáztatnak. K^rdeta pont 9 órakor.
— Egy halotti predlkáczló ntó-
hatása. Német-Hidason (Barany -ni. í. hő 14-én temették el L-mlc Henrik urat,, ?evezett község ev. tanítóját, ki Zuiet ilyen 55 évig működött a községben. A sírnál luk. Kiss Béla, gyöngyösi tanár ur magyar nyelven, meghűlő, győnyö\'ü szavakban búcsúzott el az elhunyttól, melyek könyökre fakasztották még sz idegent is. A templomban a_néme: hidasi káplán ur tartotta uémet nyelven a halotti predikicziót. No ilyen*, még ritkán hallott a világ. Alig maradt a o»gy ci»-lid egy tagja is anélkül, hogy meg ne támadta volna. S így annyira vitte a dolgot, hogy az elhunyt yérmekéi f\'1\'-háborodáasd hugylék el a templomot * beszéd alatt, az összes intelügen\'ia pedig méltó felháborodásának zugásssai adott kifejezést, mely előre sejteté a csendri figyel mezővel, hogy ma alighanem lesz * ¦ szent beszédnek egy kis utóbatá*\'. Csakugyan lett is, s a kápláu urnák kai-p nélkül kellett mog-/.üknie — s íode^-.\\ fővel nyargalt végig az országúton. Bisr-u--nagyszerü fogalmai Uhetnek a káplán urnák a halotti predikáczió kellékeiről! Egy jelenvolt. (Biz az ilytéie delgek mindkét részről szomorú világol vcíol-\'í az ottani állapotokra! Sierk.)
— Tegnap kaptam igére;é; a bankár urnák, hogy szíves leend meglátogatni és én viszonzásul egy reá nézve,\' amint látszik, nagyon is érdekes\'élettörténetfel akarám unalmát elűzni — osevegé Iréa gyenge csélsá&s*!.
— As az, hogy nt\'ra, vagyis igea is... hm... hm... skadozék Weímár.
— Mi telte önt bankár ur? — kérdé Kováts — hogy ma oly izgatott, alig ismerek rá.
— Ét kérek bocsánatot belye»tí eaért, valamint, :; ..-y engedelme\'ekk I eltávozhaasunk, mert így kis sürgő!- b*--szélni valóm van a bankár úrral.
— No no, kiált a távozók u\'-a-i Kovátsoé — csak nem Valami bilelezés, vagy mi?
De a távozók ezt már nem baifot-iák, iniutáo agy o\'da^j\'ón át eltűntek..
— Kedves bankár ur, térjen már egyszer magához, hi«z Ön megiji-ssl sápadt kinéséeével.
— Kéretr, .*-rr.ni:, majd elmnlík a n-gv hőség — siettem, íVoitam, szédülés köroyék<-z.
— As I«teaért — vigyázzon, mert eleaik — sikojiá Irén a tántorgó bankár karját megragadva és ő*. egy feau\'.-juíf* let - tlltatvo.
— Már jobban vagyok — izélt halk hang -a a bankár. — Istenem o név _ kétségbe ejt. Ugyan kedves íren kiassz-ssony, legyen szabad tegnapi igéretere., figyelmestetntm.
— Ah valóban, majd el is feledtem . ígéreteméi, először a nagy ijedtség, másodszor a feletti nagy örömemben, hogy mar jobban van. Ám hallja, — csevegi Irón. — Mint tudja W^niár nr, eselótt bét évvet vittek el ssdleim zirdába, bot egész mostanig majdnem hr-zárva\'voltam. A sok társnő közül seukiv*! oly Jól n-at érestam magam, mint Camillával, bankár nr kadvss leányával. EgyQU séUl-tnnk, játsaoituak, tanultnak, aaóval ol; elráJbaÜna jó barátokká ievenk. tniftt
HÚSZON EGYEDIÉ SVFOLYAM
zalai közlöny
aüotsztüb 20-?11 1882.
— Tnlkuzgó szolgabíró. Bony-hadon (Tolnám.*) a következő érdekei törtéaetke adta elé magát. Valami Birken-ato-.-k B. nevű hidasi (Baranyám.; lakot olvasta .Magyarország vágtatva roham0« elszegényedés"* czimü zsidóellenes röpiratét, mely ezer meg eser példányban van elterjedve hazánkban. Megtetszett neki a könyvecske tartálma — több példányt vett, odaadja rokonainak, barátai nak olvasá* végett.Ezt m»gtudja nénájy ctidóBi>Dj háilon , bezárják a tek. szolga -biró urnák. Egy keddi napon nevesett baranyai Bonyhádon a Lengyel-fele nagy vendéglőben reggeliz. Egyszerre megjelen bárom pandúr ¦ felszólitjík B t, hogy köveaee éket a szolgabíróhoz. Nem hasznai semmiféle mentegeiét — bekísérik. A tek. szolgabíró or komoly arcxczal kérdi B-t: „Miféle zeídé ellenét köoyve-ket ad ki ön. olvas s ad másoknak o!va-sás végett?- „Itt van belőle akár két p-ld ;.uy is" — volt * válasz. A tek. nr meguézía röpiratot, látja, hogy azt valami .Obsorvetor* nevű ember irt* sr hogy Sianoj-vic* Zv nyomdájából, mint saját kíadáaa került ki már 1880 ban Zombor-ban, látT . hogy biáony itt B. csak aooyíbao >• ;L-b, hogy ezen könyveket olvasta, azért visszaadja neki a könyve-ket s e ásókkal bocsájijs el: .Mehet* No már csodálom, hogy hogyan lehet szolgabírónak bekisértetni pandárokkal békés, vele egyeojoga polgárt máink sületlen betagáeai következtében, míbl valami gyilkost vagy nibilntát, pláne akkor, mikor as más megyei, más járásbeli! S ha B. irta volna szokat s kony-veket, ki ad jogot szolgabírónak aaért a pandúrokkal való bekísér letétre ? U ¦ még aztán í]y lábon áll a scemély bizton -aág a völgység! járásban ? Egy érdekelt. .. Ae auiisemiiikus ifgatétok és röpiratok érdemében kiadott miniszteri rendelet ér;fielővé teszi rz illető szuEgabiró eljárását, rn-\'y a fcnfo-gó körülményben talán némi kit alaki, de léoyegi hibával egyáts Ián nem vádolható.) < Rzerk.
— A véletlen. Egy - magyar-mecs-kei (bsranyamegyei)töldmivea lovait még a inalt tavaszkor ellopta, valaki. Hogy ki ? *z: hosszas kutatás uián sem ludu meg. A héten elment Monyorotkáraazán-tarú s • legény, ki vele ment, egyszer csak oda szól: „Nézze bátyám, ott jönnek a kuod lovai." Az atyafi nem akarta elhinni. H -O\'-rü amint közelebb érlek, csakugyan fölismerték a lovakban atyafi jószágát. A kocsin egy fiatal legény Ült s arra a kérdésre, bogy oem adná-e el a lovakat, ait felelte, hogy nem bizony m.-n neki szüksége van reájuk, a lovak pedig igen jók. Erre a lovak gazdája fgvenesen kijelentette, ho^y a lovuk az övéi. Tohb aem kellett a kocsísaak. Bogion ejveieLti; a gyeplőt s leagorca a kocsiról, futtában azt kiabálta viasza: ,Hss kendé a ió, hát legyen; éa sem hagynám a magam lovát, ha Valakinél megtalál n.i\'ii." Azzal* neki iramodott s beszökött a kukoricaáeba.
— Szeszes italok bevitele New Yorkba. Míly nagy, a tetemes belföldi productio dacsára is, a bor és más szeszes
talok bevitele Észak Amerikába, a követkézé hivatalos statztztiksi összeállítás-bél látható, mely taerint as 1881-iki évben a aew-yorki kikötőben a következő mesutytaégek érkeztek be: 260.209 láda champegnei, 1.176304 gallon Bordeauxi, 28.775 Burgund., 580,607 Gallon dél frznezia bor, 1.202 420 Sherry, 91,096 Portwey, 315383 apanyol bor, 532,943 Rajna és Moaet bor, azonkívül 43,675 láda különféle palaczkbor; Brandy 488.848. hollandi gin 449,605, angol gin 44-054, Porter és AJe 47,776, G-yómbér-Ale 16,190, cseresznye nedv 2343 és magyar borok 44.244 gallon.
— A budapesti állami kozi-p Ipartanoda Igazgatóságától. At aj Utolai év közeledtével felhívjuk olvasóink, általában a szülék és gyámok figyelmét a badapettí állami középipar tanod ára. Ez intézetnek czélja, hogy építő mestereket, pallérokat, a jelentékenyebb kézmüipar-ágak számára, szakavatott s önálló működésre képet mestereket, a különböző gyáx-iparágok számára pedíg elömunkásókat, műveseteket és kivételkép oly azakr.m berekét neveljen, a kik kbebb ipartelepeknek, gyáraknak Önálló vezetőivé is lehessenek. Az oj iscolai évben at intéseinek már Öt szakosztály a u. ra. as építészeti, gépészeti, két vegj észetí és í fém veeipari lesz megnyitva a a gyakorlati oktatás eséljára szerkövén, lakatoe \\<a) •65" oégyléerejü motorral ét munkagépekkel felszerelt gépműhely, a vegyészet és a lém vasipar számár., pedig nagyobb laboratóriumok vannak \'berendezve. Az intézetbe rendea tanalókul felvétetnek ások; a) kik a gymnázium, polgári vagy reáliakola négy alsó osztályát jó sikerre! bevégeztek; b) iparos segédek ét mind azok, a kik. kellé kószülttégöket fölvétel vizsgálat utján bizonyítják. A gyekor hatból ily módoo beléphetnek kőmivetae gédek, a gépészet kűjónböző ágaiban s > különféle vegyészeti ip*rágakbsu foglal kozó gyakornokok munkásuk ; továbbá a va- és résonlök, rézművesek, bádogotok építő lakatosok, izertzárogyártók és tzer kovácsok. Az 18Ö3/i ik tanévben pedig megoyiltsUikataiparitsAkoszlály, amelyben at épitó ét butoratzlslosság, az esztergályosáig és a kocsrigyártáa fog taníttatni. A\' beiratások szept j hó 1-aö napjától 15-ig tarUtnnk, az előadások lóén kezdetnek meg. Az intézet helyisége van VIII ker. bodzafa utcza 28 sz. alatt. Az igazgatóság megkeresésre mindenkinek szolgál bővebb felvilágosítással.
Tóniin. A kibocsátott összeg nsgy. — ! a sárga réz nagyon piszkos, akkor elébb
Öngyilkosság. Czegléden gr. Korain Józsefbe, Stakolcsay Ilka karabinnal agyontÓtte magát. Az ok ismeretlen. Férjével s legssebb viszonyban éitek. — AzAndrissy palotába töröttet nem sikerül késre keríteni. — „Lépést hajts feliratot alkalmasnak a fővárosban az utcx&sarkoknál a forgalmi pontokos, figyelmet*tétül. (Nálunk tem irtana t) — Biez KMman elzüllött életű egyént a veszprémi kir. törvényszék hármas bÜs Lett miatt tizenöt éví fegyházra és tia éri hivatalvesztésre ítélte. — Szuez felé a tsálltiátí forgalom be van szűntetve. — A dublini! O Coaelt Un népén nem volt szabad at angol néphymnutt játsssni. — Garibaldi fiának sászlója alá sereglenek as olaiz önkéntesek Arabi pasa segélyére.
Rövid hírek.
Mit ér az asszony 1 A Salamon szigeten ngy asszony 10-000 kókut-diói ér. — Az elsó hazai takarékpénztárt
kí szarták raboki, de nem érlek ezélt.
— Sorassleh Pál országgyűlési képviselő, ismert nsgy szónok, aggasztóan beteg. — 100 éves keselyűt fogtak Kolozsvár vidékén a pásztorfiuk.. Végelgyengülésben a főidre hallott és kimúlt. — A farkasok Világos és Lippi körül veszélyesen el-tsaporodttic. (Vetkedelmeeebb fenevadak is ütöttek ott egykor tanyát) — Hamis 20 krosok verőit fogta el a rendőrség
Orettei ét Pylades nSí alakban. Csmíllá-nak volt még egy jó barátnéja, egy kedves rokonszenvet alak, ki legnagyobb ssjailatomrs^ — nejncaak, bogy nem viszonozta tseretetemet, tét inkább ahol lehetett került Isten tudja miért? Egy kora reggel, midún a friss levegő élvezése végett a kertben lettünk volna, Nel-lit — ez volt neve Cami\'la bsrátnéjának — » fejedelemasszony sürgős beszélgetés végett magához hivatta. Előttünk ex ritkaság vult és mint ilyen élénk találgatások- ét kérdezősködések re adott alkalmat, melyet csakhamar félbetsskiti-nak s zokogó panaszos hangok, melyek eredetüket Nelütői vevék. Az egész kis táxtsság körbe fogta. Őt ét vigasztalni kesdék anélkül, hogy tudták volna ki-tőré fajdalma okál, mire azonban Nelli nemcsak, hogy le nem csillapult, hanem még inkább elkezdett zokogni, mely csakhamar keserves jaj gálátokba, ment át Végre nagy nehezen sikerült CamiIIának melléje furakodni, amit Nelli meglátva minden szó nélaül keblére dőlt és hosszat faggatások után tudtára adá, hogy egyetlen támasza, és védőjének, asnretett nénjének halálai mint adá tudtára a fejedelem nő. — A víg társaság egytsefre elnémult és a nevető ssainek könybe lábadtak, midőn szegény kis Nelli fuldokló tirát között elbeszélé, hogy mily egyedül áll a világon, hogy egyetlen egy, csak alig pár óvrel idősebb nagybátyja képezi össses rokonaágit, hogy a zárdából hazamenve nincs ki várja, nincs ki ölelő karjaiba zárja,enyhítse fájdalma\', ugy szeretett ét nem ísmert korán elhalt izüleí, valamint a most elvesztett nagynénje felett
Csmilla karon foga a kis árvát és a kert magányos éa csendes részébe vezeté, hol felejtetni iparkodék a szegény Nelli-vel a lesújtó hír feletti fájdalmát,. — vigasztalván, hogy & sokai szenvedett nagynénje bizonyár* enyhet fog lelni a sír* ban ét Őrködni fog felette a menyben.
Nellí elfojtá zokogását és hinelea kérdé:
Egyveleg.
— Érdekes rágalmazasl eset
Jankovics Dienes albiró Mohácso.\'., panaszt em*lt Jankovics György néptanító ellen azért, mert Wibbi a legközelebb megurtott vilaastás alkalmával azt Üli tolta, hogy Jsakoritt Dienes a gör. kel. bilköstégreaté\',t aspirál, hogy a templom által egyeseknek h«ket*l<-zéa nélkül köl csőn adni szokott pénzből adósságait kifizethesse. A két zlsó bíróság megállapí totta e kifejezés alapján a rágalmazást, a kúria azoabu. a rágalmazás tény álUdékát megállapíthatónak nem találta, mert az idézett állítás egy jövfiben elkövetendő" ctelekményre vonatkozik, a mi aem btzo nyilát, tem bűnvádi eljárat tárgyát nem képesheti.
— A rasnti vonatok által okozott
földrezgésekre nézve H. M. Paul japáni tanár megfigyeléseket tott Ignn érdekes kísérleteihez egy szekrényt használt, mely körülbelül 20 font higanyt tartalmazott; a higany ónnal valóamalgamuzát által tü-rübbévolt téve. A szekrény egy desskára volt e[ helyez ve, m«Iy 4\'/a lábnyira a földbe erŐnite\'1 karóra volt arófolva. A rezgé tekét akkép figyelték meg, hogy a higany felületén tükröződő valamely képetteletoop tegilségétrel vizsgált. A gyorsvonat köze ied\'ét V3-»d mértföldnyíre lőhetett észrevenni; egy lovat kocáit 400—500 láb iá -olságra.
— A burgonya oj értékesítése.
Ha a meghámozott burgonyát 36 órán át 8 rósz kéosavnak 100 rész vízben való oldatában főzzük, azután ÍUióa papír közt meg szántjuk és kisajtoljuk, ekkor egy a- cella lóidhoz hasonló tömeges nye rönk, mely a legkülönfélébb technikai ccélokra. használható. Francziaországbzn Ujték pipa utánzatokat készítenek belőle. Nagy uyomas által roppant keménységet lebet neki kölcsönözni, ugy hogy jelenleg már billardgolyőkat is csinálnak e mat .iából, ig\'ín sikerült elefántcsont ímitatio ban, ugyazintén lehet belőle szobrokat, dissitméuyekel stb. készíteni.
— Sárgaréz tisztítása. A sárga réz tárgyakat as arzenálokban Következőkép tisztítják: kőedéayben 1 rész közönséges salétromsavat, \'/z r^** aavval kevernek; a tisztítandó réztárgyat e keverékbe teszik, viszel leöblítik. H
— Hogy tudod azt Cvmílls, bogy néném sokat szenvedett, ki mondta el neked okát szenvedéseinek ?
— Kedves kísNelliml — ne haragudjál, de épen most akartam azt tőled kérdezni?^Ajándékozz meg bizalmaddal és ne tagadd meg kérésemet; előbbi ki\' töréseidből kellé következtetnem asegény nénéd szenvedéseire, de az ok, mely őt az életben szerencsétlenné tevé, még titok előttem. t
— Camilláml egyetlen jó baritném, megteszem, de csakis a te kedvedért, csak te vagy érdemet bizalmamra — elmondom — dácsára annak, hogy családi titok, melyet mint szentséget rejtve kellene tartanom ssivem mélyében. De as áldozat, a bárány már elköltözött as ármányos haszonleső világból, más pedig bátyámon kívül nincs, kit érdekelne; így tehát felold v a érzem magamat s hallgatás alól.
Alig öt éves koromban vesztém el édee anyámat, ki atyám halála feletti bánatában szállt alá a sírba; mint tehetetlen kii leánykát egy nagynéném vett magáhos, kinek skkor 12—13 éves fia volt egyetlen társam. Midőn már annyira felnőtt, hogy Zoltán tanaim anyainak tovább folytatása, én pedig neveltetésem végett a hasból eltivosandók voltunk, egy nap délutánján szegény, Istenben boldogult Iza néni lehitt bennünket a a kertbetétára. Még világosan emlékszem arra a gyönyörű őszi ntprt, midőn a nap oly melegen iövellé le sugarait a földre, mintha buctut akart volna venni tőlünk; a falevelek már sárgultak ét a lengedező szellő s lehullt leveleket meg egyszer meghordozta a levegőben ét azután tzépen letette éket a földre, hogy pihenjenek t rövid lét után. A természet különben komoly Tolt, a láthatáron gomolygó felhők tűntek fel, melyeknek hotassntartó moraja reszkedteté meg a levegőt, fel* rázván néma csendjéből a hallgatag természetet. — Ily hallgatagok voltnak mi
is, és miniha éreztem volns, hogy komoly dolgok fogoak történni, t»jtelemsserü borzongás futotta át tagj«imat és szorojen kapaszkodtam kedves Izauéoémkarjaiha, míg a másik felől Zoltán lépdegélt.
— Kedvet gyermekeim, egy hét múlva már távol leestek tőlem, idegen emberek között, mint én, ki nélkülösni lestek kénytelen nedves körötöket Érzem, bogy egészségem mindinkább rotz-tzabbá lesz, és hogy életem pályafutása nemtokára véget ér. — Te, kedvet gyermekem Zoltánt nagyon tokát kérdezősködtél atyád felől és én osak annyit mondtam, hogy meghalt; de. hogy kí volt, sst sohasem tudtad. Nem akarlak bizonytalan tágban hagyni ét nem akarom magammal tirba vinni titkomat, aaért im: fogadjátok el e két iratot, melyek egyike tied Zoltán, a másikat agyanazon tartalommal bírd te kedvet Neliim. Majd ha elmentetek, olvassátok el és imádkozzatok t.egény anyátok- és nénélekért Csak egyre kérlek bennetek, míg élek, tartalmát senkivel — idegennel — ne közöljétek, ba meghaltam tegyetek be-lilástok szerint
Ekkor elhallgatott, mi pedig mi <t-egy félelemmel tartottak stesünkben s titkotrej\'ő iratot és csendesen dugtuk el lassú továbbhaladás után. A csendet Itt néni törte meg:
— Legyetek vigyázók, té becsületes Zoltán mindenek felett, ét te kis Neliim pirosítsd ezt sserényaégg«l, óvd magad, nehogy a világ nyelvére kerülj, mert oly szerencséién lész, mint szegény nénéd.
Ez utóbbi szavai zokogásban faltak el,aatni etmélázásunk közben elfuta. Mintha egy gondolaton lettünk volna, egymás karjába borultunk ét fájdalmun kat egymás keblén zokogtuk ki.
(Foly tatása köv.)
tódénak vagy hamuttirnsk meleg vízben való oldatába kelt mártani, hogy így s zsiradékok ét olajok eltávolitias&enak.
— A tohhnytermeeztéa Csehországban. An 1879. év folyamában az osztrák kormány elhatározta, hogy t birodalom kebelébe tartozó mindenik tartománynak megadják a dohány termesztési engedélyt Az ennek következtében megtartott gyűlésen azonban egy csehországi földbirtokos a kérdéses engedély vitssavoaisitjaTasolja; 1869-ben ugyanis Csehország több mint 30 helységében kísérleteket téliek a dwhinytermesztettel; ezek azonban aem a kormány sem a ter mess\'-Ők réssére nem voltak előnyösek; a magyar dohánytermesztő holdanként 80 forintnyi bevételre lebet szert míg Csehországban a kedvezőtlen égalj miatt távolról tem közelith tik meg e számot: a dohány termesz téa Ctehortzigbio, még azért sem fog elterjedni, m egy hold búzaföld 145 forintot ad, a fisaimat nem ssámitvs; répa 180 forintot. Ezeket tekintetbe véve bátran mondhatják, hogy s dohánytermesztéstel Csehországban a bevételeket fokozni nem fogják.
— Padlók papírral való bevonása.
A .Papierzeitung" következő utasítást ad padlóknak papírral való bevonatára: A-padló gondosan tisztítandó , minden, még a legcsekélyebb lyuk vagy nyilas ie oly anyaggal töltendő ki, mely ujtág papírnak 0,5 kgrm. búzaliszt, 3 liter viz ét 1 kanál pnlverisált limsóból készített csirizzel való keverékből áll, A padló ezután ezen csirizzel végig bevonatík t mtnii la vagy erős len papírral vonatik be ;eros tartóé boritáselérésére ezen p»pirréteget,toké letet kissáredása ntin, ismét ily csirizzel vonjuk be, és második lenpapirróteggel fedjük, mire iámét a tökéletea kiszáradást kell bevárni; mely nek beáttával az egészei sz említett csirizzel keli véglegesen bevonni, erre pedig legfelső rétegként tzö-?yegpapir teendő kopás ellen való megvédés czéijibél a tapétát többazör be keil vonní még pedig 250 gram f«bér enyvnek 2 liter melegvízben való oldatával; as oldat megszáradása után az egész Cüeg-keméoyedő firniszszel vonandó be. ^
— Hölgyek kíséret nélkBL Szűk-tége*-e, hogy fiatat leányok csak gaxde-dame kíséretében sétálhassanak? A konzervatív Angliában ugyanit az u,tébbi néhány év alatt lábra kapott az a nem épen mindenkinél helyeselhető, de ilta-lábin ésssxetÜ szokás, hogy a nők, férje-settek és férjezeti ének, kísérő nélkü\' járnak as u\'.czán. Egy éltesebb angol matróna azonban a nőiesség elleni merényletet látott e tzokátban s miután msga, nem tudjuk kísérővel-evagy kitérő nélkül, végígviritott Ötvenöt tavaszt: sz emberiség, a vállát, az illem, a ehio s közmorál nevében tilakozitt tesz közzé egy viliim lóa hírlapi ozikk alakjában a nők egyedül való járása ellen. Etek a villámuk gyúlékony anyagot találnak. Caakhamar két óriás párt alakul az angol közönségben, mely as első pillanattól fogva szenvedélyes. Ás még sem járja — mondják egyfelől — hogy angol ariastokrsta leányok ap>>rttseruen Űzzék szegyedül való járás\'. London legélénkebb utczáin, a mint teszik, s nöi emanctipáciiénak ez as oldala veszélyezteli a női méltóságot s a szülői tekintélyt Másfelől azonban ugysnesak nők és ép oly itéletképesek, ép oly erénye; ek ét tajátaz rü véletlen következtében — a legszebbek, ünnepélyesen kinyilatkoztatják, hogy magányos sétáikban soha legcsekélyebb illetlenséget tem tapasztaltak a férfiak részéről. Megszólalnak az apák ia z azt mondják, hogy leányaik tokkal erényesebbek, semhogy őrre szorulnának,- egyet mamák pedig helyes kombiniozióvat azt mondják, — hogy ha a leányok egyedül kocsizhatnak lovagolhatnak, miért ne végezhetnék egyedül vásárlásaikat? Lovagias gentlemanek felháborodással protestálnak as oly feltevés ellen, mintha a női szépség t férfiak bámulatával asemben felvigyázóra szorulna. Némely túlságosan érett eszű matrónák ezekkel ezembon pontosain megjelölik azon utcikat, melyekena tisztetéget nők járhatnak t azokat, melyeken nem járhatnak kitérő né kül, asegyedűl való járásnémely bajnokai p jdig előírják a toilettet s a magatartást, melyek s férfiak bintalmsit lehetetlenné teszik. Szóval e kérdés a legégetőbbek egyike, de ez idő szerint még az előkelő világ leányai Londonban kísérő nélkül járnak. Mi a magunk viszonyait tekintve, a nálunk dívó .kíséret* mellett foglalunk állást. A .kiséret nélkül* való járkálás a társadalom magatabb miveltségi fokozatát igényeli mind a két nem részéről\' —Ami nőink, sokkal -járatlanabbak, önállótlanabbak, mert az iskolákban kevés gya korlati dologra oktatják őket, aemhogy elég biztosan tudnának fellépni mindazokban az esetekben.melyekben a nő egyedül a saját védelmére vsa bízva, A műveltség, a tudat bizonyos mennyisege növeli at önállóságot, a biztos fellépést As angol socsietit eme kérdése addig ia, osak mint különösség érdekeibet bennünket.
PaplNMletek.
Szomszéd I én bolnsp hordatom a szénámat Bit Sa ?
Káíonk holnap eezn siabsd dolrozni, ZMtt a pásreaosMik \'tapja lest. Miféle pátroa&s?
Hát zz ázital, a barmok patrónusa. -
MefvagNez a kártya mind? Ice&is aram műid, u«k t&lami tiz biáar-\' zik MUe.
A circat elStt: Tessék besétálni! Itt láthatják a világ báron-. legkÍMÜL emberéti továbbá sej csQrgS kirjót, ainv\'.y ba <¦\';¦": csfi-r&g, hátai a«m hallja, végre a kire* boa" cos-atrictort, amely oly sáfjr, kofr tíz ember látása élettelen végig- nézni isjta!
Tanár: .ön azt állítja, hogj az Írássá* v&rBs? BizouTÍtsa be "
Tanaié: „Eoníi t.ijizerflbb oinea 1 A latin azt mondja : -„ia v:u& est verítat*, és mintán mind«s borkedvelő orra rSros, ergo kell, bogy ii igazsás; is veres Lsgjeat*
BetofSAásáaak okát kérdezek a tolvajtél, niri ez feleli - .És csak zzén zárattam «¦1. matt ssiedavájank aerja, a természet nagyon bö .felfogé" tehetséggel áldott m»g.*
,Xo, kedve* fiass- — kérdé édeskés mosolylra] e|-y házasélet után vágvó ngtie-giaj ki általa imádott s5 kis nát kft tArdén hintált — bogj tetszik «z neked? ^Hágjon jól veit a felelet — csakhogy tegnap mér szebb sok. mert akkor .valóságot* sszmáron \\ nvargaltsffi.*
Hivatalos placzt árak.
S.-Kanixiác. 188«. angvstss U-án. 100 kllOKTamtaláral asánUva. Besa 9 50—9S70 Rev TJO-7 GO— Árpa.—7.—7.2U—Zab 6.—$.t)~ Kukoriosa
S.50---— Bnrgonya S.---.— Rizs 32.—
8.80, Busa Dara 28.-.—
ügy kilogramm. Árpa kása —.48 Borsé f-.3C Lenese —.34 Bab — .10 Kolas kára —.12. Baríska — Poháoka —.15 Savanyó •: • - .i Bépa -8. Rizs —3í. Buza:I>ara 2-J.&0— Árpa-kása —48. Széni 2 50-3.
, 1 Liter
üj bor 12 20 Ó bor L4 -48-Pálinka- —46 Eezet — 6.
1 H«ti. Uj»»or 6.— Ó\'Wr H-— 1 Kil6.
B^pcza olaj —.48 Starin Pagju. "7*\'tja —.60 >zappan —.iO Bfarbaoss 50 — 52 Borjnhaa • 56— 60 SerOchas &S— Szalonna — .80 Díssnőzsir —,96 Isaibazsir 1 at Körtn-i —.50 8ó —13 Cznkor —.6« Bors 1.10 Paprika 80.—90. Vaj —1. Y&rti hagyme, —h). Foghazjma —24.
ria gjortya 1JO. i _AÚ fi" ¦
Szerkesztíil üőeueu-k.
V- L- Sttrtt. Haltkori kérésre igirt tt-Isletank \'n-.i-.i késett. Bocsánat! Váfosnnkbsn ketttT yí:. -. sz egyiknél 500 on, z másikai! 450-en állanak a roszTÚDTt-k! Esetei talán olcsóbbért ii hozzá jóthatni. 1
*r. Kissé mérzesek ; limitotUm rajtok, ái.nj k;i ajándék aligha el név rész, miadsn érában t-rtnnk bekSvetkezendő l±......,
Vasúti menetrend.
Forg. irány Kid is*.
Érks.ik Iodal
Btra. 1. Jl4 i. Ifi p.
!<Sopronb.) 2. 10 6. 20 p.
8. it. 11 p.
MfUrc-Bée.-ijhely. 1.
II. I) Bp.tt.-Pr*jerhof I.
Bpc*:. 1.
II ír. bi. 27 p. («.x.Zá-
1 6. 41 p.
2L.5p. 10 ó. 80 p.
8 ár*
116. lp (u... Zi-tirrjij.) 56.15 p.
a 6.5 p.
6 6 15 p.
2 6.55 p.
2 6 .iif. 10 6.60 p
4 6.31 pj< 6. 57 p.j (\'-\'•) I
5 0.56 p. ; 6 6. 8 p.i 2.1 \\ 6. Up. IS 6 6 p. 8.»tl6:10p »11 6.3S pJ
1 (W. T.) |
F.lelíi nerkeniS: SZALiT S iNDOR. Táruurkmti: BÁNÓCZI BEBNÁT.
Nyuttér.*)
M rain ettoiétJ- és aiztali-Tii,
ItfUrtoiraiMnK tor- tt HXl 5t ftrftt
SALVATÓR
ttastarttdom nélkiu\\ gazdag term szcMuvtartalominai
borsaias Nátroa énzéasafas imv&m
(0-32843 literként) (0-12196 Utcrként) Lipócil forrás igtigatösáfi Eperjetet. Kapható minden áavanyvlzkereaKsdezhso és s legtöbb gyégTszertárbsn
Fóraítár: ÉlBrtntj L, MmM.
aoi i4—an.
*) E rorat alatt kOzlÖttért felelősséget nem vállal a Baerk,
HUSZONEGYEDIK tTVTOLYAü
ZALAI KÖZJUÖWÍ
AÜGDBZTOS 20 in 1882.
H I B D E T E S E K.
IfloLL SEIDLITZ - PORA
Csak akkor valódi, z^jzz&s^z
1 »07 ómra.
tO ív 4U a lttfjobb sikerek mellett fönnül BaíadeBneinn f7*nsr
betejsejek és eaésztéaf akadAJyek, (mint torirjhUnj, hass-ornlaz) vtr tsiBlts is aranyér ellen. KBlöaessa «ly egyéneknek sjinlva, kik 015 életmódot folytatnak.
Hsnisitáaak t6rv;nyilec Hatattetsok
Egy lepecsételt eredeti doboz ára i frt. o. é.
CRANCZiA BORSZESZ SŰVAL^M
A le^megbizhatóbb önsegélyző síére s szenvedS emberiséfonk I minden belsS é< külső cj-niladásüil, a lefctóbb betegiég ellen, mio-dennema sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek éa nyiit sebek, rák regéljek, üszök, sie ragjai] ad ás, mindennemű, bénulás Ss sérülés stb. stb. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Ual-májolaj.
KrohnK.ésíirsától Bergenben.
(Norvégiában.)
Et.ec k-almij zzirolaj valamennyi, s keresk ed elemben előforduld zj kbzBtt az «L70(1011, mely orvosi czélokxa használható.
Ara egy üvegnek használati utasítássá! I frt. oó.
Fo szállítás
JUoll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállitónál, Bécs
Tucbisulen.
Raktir sz illám minden birnersa rjograsertárabazt vagy fuszsr* kereskedésébaD. Raktár nélküli helységekben magáoegyécek nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek.
A t. ci- közönség kéretik határozottan HoIl-fsU készitmécy: rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját cvjsgysm ét aláírá-ommal vannak ellátva. ¦
Raktárak: Nagy-ICtSÍZSt Bzlos J. gyóryss. Fráger Bála gyógyiz Feaselbofer József, "Roaenfild Adolf, Roeenbarz Ferencz, Strém és Klein — ZsJa-Egerszafl Hollói* J. E. Mtrczall Izzt] Ferd. — Ba-cs Doroer K — Csák tanya Gíncz L*. győgyszírézz. — Kapeevár Habóchay Kálm. Kobn J. gyogysz. Tfa. Kscskezsy gyógysi. — Kaproséi* Werli kt. gyógy-tiuea CsacziaoTic* Ist. gy6gys>. — Keszthely Waazch F. — Ktraeed Ráu Jin. — Zsg-r)) Irgzlmashoz g-yógyax. Mittlbacb. S. gyogysz. Holjzc T. — Seprői Miízey And. eyógysz. — Letenye KaliwodaJ. — Kaposvárott BoroTicz Ad. — Zaua-Eaerizsg Houosty I. E. gyógysz. 151 M—52.
1880-% évben 80.000 pataczk, 1881» évben 295.000 früaczk_ lett jtaüPtva.
A mohai AGNES-forrás
hazánk egyik legszénsavdusabb
savanyúvíz e
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántál main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, meLyéKenr~a~szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozásá kívánatos.
Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend.
CD
Friss töltésben anadéate kapható
572 11—12
EDESKUTY L.
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren,
Úgyszintén minden gyógyszertárban, faszerkereskedésben ós vendéglőkben
1880-ik évben 80.000 palaezk, I88l-ik évben 295,000 palaczk lett elwáliltva. "1ÍB j
Magyarország ifjúságának. | X
. riSSIHGER E. KATONAI ISKOLÁJA !| TÁPDflZETTEL
j Budapesten, V. kerület nagy korona-tUcza 13. \\
J as 1882/3. tanévre okt 1-én kezd; meg tanfolyamait: j I. Az előkészítési tanfolyamokat a katonai képző Intezetekbe és hadapród iskolákba való
felvételre.
1 II A tényleges hadapród tanfolyamot a \' csáss. és kir. hadseregbe való közvetlen belépésre 1 (már szolgálatban 4116 katonák részére is) &
I Kimerítő értesítések ingyen.
Értesítések és belratasok naponkint 9 —12 óráig. 646 1—4
Ax igazgatóság.
Fontos gazdákra nézve! %
Abnza, valamint knkoricza. árpa, zab meg- g Üszkösödése ellen több gazda által legjobb sikerrel próbált Edmond-féle magáztató szer biztos hatSst gyakorol. Gazdáknak, ha terményeiket búzát, kukoriczát, árpát/ zabot, üszőktől menten akarjak learatni, ezen kitűnő óvszer különösen ajánlható.
A magáztató szer csomagja, mely 200 liter vetőmag pácsolásra elégséges — csak 30 kr.
A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati utasítás szerint történik.
Ezen magáztató szer kapható: 644 2 — 8.
N*g;-K*QÍuio: FeMelhofar Jóuef. Ciktornjráo : Gráocr testvérek. Zil&-Egar*zejrea: Qriser J.c. fi., Boacbiö Emil, Ojetreicher Márkus ur.k ker« <-dé»eb \'n.
X
X
X X X X X X X X X X X X X X
00
| Nincs többé buza-üszög!
00
Q3 A gyökeres páczolismód buza-üszög ellen jatalmazra és
00 ajánlva sok egylettől és előkelő személyiségektől. 00 Kapható minden raktáramban az osztrák-magyar rconar-
S chiában.
qq 1 csomag 200 liter magnak 30 kr. 645 2 — 5.
00 1 „ 100 , „ 15 kr.
00 Felvilágosítást ad. ingyen és bérmentve:
- A vegytani laboratórium Dnpny N. Bécs VI. Windmuhlgiae 35. Nagy-Kanizsán : kapható Rssenfeld Adolf kereskedésében.
Árverési hirdetés.
Alulírott fóbérnőkségi igazgatósig részéről közhírré tétetik, mi-I szerint folyó 1882. éri angnsztns | hó 28-án a Lenti, 29-én pedig az also-lendvai gazdasági irodákban a reggeli órákban nyilvinos árverés y»gy ajidlatlevél ntjin eőbb rendbeli korcsmik borirnlisi és halászati jogok, nagyobb s kisebb területű főid, rét s legelők agy az arodalmi erdőkben s makoltatiai s gubacs sze-dési jog haszonbérbe adatnak. Alta-Lendva, jnlins 30 in 1882. Az Alsé-Lendva, Nenpthi uradalmak fóbérnök-
648 3-3 ségének igazgatósága.
X
Gőzmalom bérbeadás.
Az újra felszerelt zala-szent-gróthi urodalmi gőzmalom (egy franczia és két sárospataki kőre) Írásbeli ajánlat utján 1883. évi január l-től kezdve vagy előbb is 12 évre bérbe adatik. 647 1—3
Az ajánlat október bó l-ig beküldendő, a szerződési föltételek az urodalmi irodában megtekinthetők.
X X X
»/-
X X X
X X X
V^0<^0OO0ÖO000OC^0OO0O000^0lQ00OQ000000OQO000Q0000003QO
Hajt a fiuk vigadjunk!
Közkedvességü dalkönyv, ötödik bóvitett kiadás. Gyűjtötte Wajdits József. Ára e 800 lapra terjedő könyvnek 1 frt 80 kr., diszkötés dús aranyozással 2 frt 80 kr., olcsó kiadás 96 kr.
!!! „RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK" !!! g
Mulattató kézikönyv hölgyek számára gyűjtötte WAJDITS JÓZSEF. Ezen 620 oldalra terjedő igen csinos keménykötésű O könyvnek ára színezett borítékban csak 1 frt 80 kr., diszkötesben 2 frt 80 kr. — Postai rendelések pontosan teljesíttetnek Q
WAJDITS JÓZSEF
könyvkereskedése Nagy-Kanizsán
xxxxxxxxxxxxxxxoooooooooooo^
Bttl-Wnmi; ¦/¦¦iliHI a badii tolajdonas Wajdia József gjor3sajtóiia.
NA6Y-KANIZSA, 1882. angnsztoa 24-én.
Bíbníu ir--
efta ím......
fél ém ¦......J ¦
?e-jed érre......* .
Kyy aám 10 kr.; ,
HIRDETÉSEK 8 hssiboí petiuorbia 7, misoáizor 6 i minden teribbi sorért 5 kr.
NYILTT EBBEN toronként 10 krert Tétetaek tei. Kinertári illeték minden egye. kirdj-temert 30 kT. Sietendő.
38\'iK nxéuta.
Huszonegyedik évfolyam.
A lap Kellemi réuét meli kuJea-i-uyek t tterksKtonte, urpci réttót illető kteleméarrk pedig i HirTfihot bérmeotre üüézeada : Kit Y- K AHIZ E A
BéraeoUtles levelek ca*k ubkk mankaUrsaktól foraduuiik el.
Kéziratok risszz nem küldetnek.
Vj^-Kanizsaváros helyhatóságánál:, „nagy-kAniz&ai 5nk. tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank*, ,nagy-kanizsai takarékpénztárba .zalamegyei Altaiinot tsnitótestolet" a nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület\', % nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kQlrálasztaULnya* s tSbb megyei és tfros
egyesület hivatalos értesítője.
HetenkiDí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
(Sz.) Remegve nyúlok a tollhoz ; minden idegemen végig szánt a mnlt emléke, felkorbácsolja minden csepp véremet.
Hej ti dicső, ti soha vissza nem térő napjai szabadsághareznnknak! Elmultatok, sirba szállott veletek az a vihar, mely nemzetünket oj életre rázni volt küldve. Vagy nem küldve, hanem híva. Hullott egy óriás alak a sokat zaklatott, megadással aa-nyargó nemzetből és belenézett merészen az Istenek szemébe; meg-kaptA vasmarokkal a gondviselés ke* zét, oda állott a zivatarok méhe elé és azt gondolta: ,Isten, hatalmadtól függ hazám és nemzetem sorsa, de engesztelődjék meg, ha gyarló ember létemre belenyúlok a te munkádba.*
És bele is nyalt!
Kezének érintésétől megtermékenyült a viharok méhe; léptei alatt lángot fogott a főid, kigynladt e nemzetben a szabadság isteni lángja; összeégette valamennyi salakját, minden keserű, utált emlékét e drága vérrel szentelt haza földjének.
Lettek közönséges emberekből félistenek 1
Ezek között fényes, óriás alakként ott állott lángot vető szavával, a magyar nemzet dicső missio-jára mutató kézzel, a Bákóczy-kor történetének honfi vérrel irt lapjain merengő szemekte) a szabadságharcz félisteneinek félistene: Kossuth Lajos! .
Egy intésére milliók ragadtak kardot; milliók állottak ki vérükkel megpecsételni e nagy férfiúnak akaratját; mert az a nemzet akarata volt, s ennél fogva szent is.
Hejh beh sok dicső emlék fűződik azokhoz a napokhoz! Olyan hosszan el-elmereng azokon a ragyogó emlékeken az ember, segy-egy nehéz kőnynyel könny ül meg szeme. Mért kellett azoknak elmulniok? Mikor e nemzet már egy éhes fenevadat torkon ragadva, félig megfojtott, felkerekedett éjszak lompos medvéje ós konczéhesen jött szegény hazánkban föleleveníteni Lengyel-ország szomorú sorsát.
Ehhez járult azután ezredéves történelmünkre sötét emlékként nehezedő átok: a meghasonlás. Ekkor következtek szomorn, gyászos napok !
A szabsdságharcz óriása már félig befejezte azt a dicső munkát, mit Isten kezéből ragadott ki; akkor támadták azt meg a minden szent ügy fenevadjai.
Ekkor lettek a félistenekből martyrok!
Bevégződött édes -hazánkban a szüret, a tegirtőzatosabb vérszürct, minőt egy felhőit oroszlán fölött a gyáva férgek serege csaphat.
Akkor lettek először e vérrel szentelt hazában az akasztófák valóságos.....feszületekké.
Másfélszázados álma után akkor
mozdult meg koporsójában először.......
II. Rákóczy Ferencz teteme. Óriási szellemének még óriásibb hordozóját sirja felé vezette hontalansága.
Ugyanakkor nagyot mozdulhatott sirjában Karaffa átokkal borított teteme is. Vérengző szelleme Haynauban jelent meg vért szomjazó, tajtékos ajakkal.
A legborzasztóbb ismétlődése a magyar történet egyik véres, sötét lapjának...
Sötét, gyászos emlékek, mind Kossuth Lajos nagy, örök nevéhez fűződök.
De nem folytatom.
Elég volt e reminiscentia egy óriási honfikönynek ; elég volt annak, hogy vele honrisebemet felszakítsam; mert nem akarom, hogy behegedjen. Sót síromba sem viszem el, hanem örökül hagyom magzataimnak.
Mikor fogékony leikök a hon-szerelem boldogító, üdvözítő érzelmével táplálkozni kezd, magam fogom beiéjök oltani a nagy honfisebet, mit szabadságharczában letiprott nemzetünk rettenetes sorsa vágott.
A ki felejt és megbocsát, jó keresztény, jámbor bölcs lehet, de nem magyar és nem abból a vérből szakadt, mely ezelőtt harmineznégy esztendővel a hova-tovább ezredéves hazának feszületeit vérlanoság-gal szentelte meg.
Szomorn emlékek!
De gondolhat-e másra valaki, midőn ajkáról ellebben e halhatatlan név: Kossuth Lajo s?l
Szomorút) merengve néz a honfi délfelé.
Rodostót Rákóczy!
Turin! Kossuth!
Halhatatlan nevek! Orökemlékü helyek!
Legyen rajtad t nagy milliók áldása, te szabadságharezunk élő vér tanúja, te hontalan hazafi, ki el átkoztad magadat e földtől! Halhatatlan szellemed legyen biztositéka e sokat szenvedett haza jobb jövőjének és őrök őre szabadságinak!
Imádkozunk érted valahányszor rád gondolunk vagy nevedet kiejtjük.
Szende Béla.
Közli: EÖTVÖS RABOL**. Bizalom, tisztelet és barátság kötött hozzá engem is. Régen, tiz év előtt, mikor még egy politikai | pirthoz tartozánk, mindennap töltöltünk együtt egy vagy két órai időt Vagy a parlamentben, vagy á klubban, vagy este a vendéglőben. Miniszteri hivatalában csak kétszer volt vele dolgom. Mindkét t&lálko sásom emléke az ő nemes gondolkodását, az é napsugártiszta honfiérzetét bizonyítja. Megérdemli, hogy följegyezzem mind a kettőt.
Hálópokróczot szerzett be a honvédlegénység számára. Megrendelte: mekkora legyen annak széle, hossza, vastagsága, súlya. & veszprémi csapók is jelentkeztek vállalkozásra a brassói és ausztriai iparosok mellett Csakhogy a veszprémi csapók olyan pokróezot egy darabban szőni nem tudtak, de két darabból még a kívánat szerinténél is jobbat tudtak csinálni. De hiába volt minden ajánlatuk, minden kérelmük, elutasították őket mindenütt.
Egyenesen elmentem a miniszterhez Budán a várba s elmondtam előtte a veszprémiek panaszát.
— Jaj tudós, nem segíthetek a veszprémiek panaszán.
Megjegyzem, hogy engem ő is, más is a Deák-pártban .tudós\' néven nevezett, ha bizalmasan szólt hozzám. Persze csak tréfából, nem komolyán.
Én duzzogtam feleletén s összeszidtam egész intendatoráját és hadbiztosságát e pedantériáért.
— Hiába szidsz bennünket tudós, — szólt — a rendet megbontani nem szabad,. Hanem hát mond meg csak nekem, magyar emberek azok * te veszprémi csapóid?
— Tősgyökeres magyar emberek ezer esztendeje.
—- No, ugy mégis nekik adom a pokróez-szállitást. Inkább övék legyen a haszon, mint a brassói szászoki. Majd beszélek kés alatt CserttAlmajral.
\' /S a veszprémiek csakugyan n-igkapták 1874-.ben a pokrócz-szillitást.
. * . *
Ezelőtt három vagy négy évvel meghallottam, hogy egy 48-as, honvéd barátomat nyugdíjazni s ekként szolgálatából eibocsájt»nl akarnak. Ugyanakkor a hírlapok széltében pengették, hogy a honvédségtől elakarják kergetni a 48-iki elemeket mind.
fiimentem hozzá egyenesen.
Évek óta nem találkoztunk már, s most, hogy találkoztunk : 0 még mindig miniszter, én pedig neki is, minisztertársainak is legerélyesebb ellenzéke.
Elmondtam neki jövetelem okát, s keményen kikeltem az irány ellen, mely a 48 ik: elemektói meg akarja fosztani a honvédséget. Komoly arez-ezal hallgatta végig pattogásomat, s azután szelíden monda:
— Nincs igazad pajtás, mig én leszek ezen\' a helyen: addig a 48-ikí honvédeket nem üldözheti senki, hiszen magam is csak az volnék, ha volnék.
. * *
Szerényebb embert nem ismertem soha. A megtestesült kötelességérzet 8 a megtestesült hallgatagság volt. Önmagáról és saját dicsőséges tetteiről nem hallottam beszélni két esetet kivéve soha. 8\' akkor is csak azért beszélt magáról, hogy másokat dicsérhessen. Legalább háromszor megkértem: mondja el, miként mászta meg 1849-ben Buda írat, de mindig másra vitte it a beszédet készakarva.
Hanem Budavár ostromából mégis elbeszélte egyik kalandját.
T ARCZ A.
Ébredj magyar.*}
LapOT-gatore a történet könyvét... Jó magyar nép a te törteneted A Lonizt-rcS vért* Ur estivai, Ősapáid Térében nületott.
Éi aaíu ereid számárai NBtton dSu a USrténolem kBnyTe. Nsgygyd tette hotuser elmed -áerja, 8 megzzentalé a honfibú konye.
Oh nenueteml t*i tanukban ¦ ktinyb* Nem ia szegény dicati tortéacted. Honaxerelmeti ét a vertami tag Egy anyának mébéből »%Z ietí. ,
Sa tzzbadság diesi Tartásait Tissielettol bámulja a tü*g. Emlékoket a hámok köayréba Hagy miinek vérkooyei irák.
Sok kony hallott a magyar szemébGI : Do kihalló drága ktinroíben atf-e«iÖletett a boeznnak átka Gyilkos*., a vénxopék ellen,
Saálh a botit* apáról fi ara, — Ősapáink egy asgy öröksége. — Eakftesöm nagy Hadar haragjára: Éi moat ia a magsatok Táréba.
A níp ellen, a mely is ont bálánkat, Jndás-eoókkal OoígotnáTá tette, ?1 as átok fű mi.iók vére Hagy boámért ki Alt a* ogekb*.
•) SservSook 1880 -Un kiadott költemény
Oh negyraniToIcz, oh nagy szabadiig-bárral
Zúdul vérftak, ha az emlékesét] Leplezi Tértol sötét, de a DiesózágtSI iitea0.it képedétől, ssaezdaág, oh dioo nabadaág, A aesrnokság Óriási ráaae, Tedd ft-l lángból kácsflit koronidat Még egyaaer a magyar nép fejére.
Még csak egyszer illosd bw homlokát. Migeaak egyssor iatami eao-ko-ddaJ, Moat, a mid6o saarnok-ssé -a bareiot A jog ellen Tértől- ásott karral.
StáJljoc a aok drága klSmlS vér A ssimité gaslelkek főjére L. Oh magyarsép, meglémiiltit taiáfi ? Vagy alfajait vértanaid vére ? I
Avagy, mim t mesebeli arsslán, Klvosstéd a regi nagy hatalmat ? Hogy tagod, kit rettegtek a ¦épek, A szimár Is bitraa mogrngiialhat!
SZALAY SÁNDOR.
A k o g z í y fi apa.
— Beasí:j. _
Irta: PÁS LEK SÁSIX) H Beírj este : BZOMMRR SÁNDOR. 1. Fejeset Zoltán élettörténete.
(Folytatás.) Egy hét moJva elváltunk egymás tói ki hitte volna, bogy ké: évre rá a kedves Ixa néci-Ihagy bennünket. Slegény-szegény néném I — sokogá Nellt — de sokat szenvedtél, hány megpróbáltatáson mentél keresetűi amit angyal sselid seggel tűrtél. Légy boldog, ne feledkexaél Mg rólam a menyben sem, légy ér-bítvai. rsssst aa élet. a kmértéeek atiain
— — — Camilla nem Kavarta a gondolataiba merült leánykét. ki fejét lebajtv* alíg hallható xokogáwal nézte as aláhuilí gyöngykönycseppeket, majd felijedve el-métáxiaábói, megragadá Csmilla kesét és átélt:
A tusetet asámtalansxor elolvastam éa már kivülrél tudom, neked e gyétlen barátnéni elmondom: Váry Kálmán M. V. Tolt polgármestere neje halála a tán vereedi birtokára vonóit viasza kis családjával, mely a huss éves Gyula sekkor mintegy 17 évet Itabella gyöny rü leányából állott E csendes, sajtalan falaz: magány enyhítette némileg Váry Kálmánnak neje halála feletti fájdalmát amiben nagyban segítségére volt fia és kodve* leányának gondosai*tó társasága ia. ösesee foglalkozásuk^ éa szórzkosásuk a vadástatban éa a mesei dolgokra vaió teiügyeléabÓl állolt, mig s gyouyöru Izabella a kozeí falában lakó egyik ro konának — özvegy Köri Anninak meglátogatásában lelte szórakozását. — Ily viszonyok kőzött mait el egy ér, midén egyik nspegy váratlan esemény xökkenlé ki éket rendes kerékvágásukból, ugyani* egyik enyhe tavaeri napon, mid Ón épen as egész család hon volt Kálmán kivételével, ki a városban volt, — a család szolgálatában levó két béres egy sebesült éa mint látszék, eszméletén kívül levó ifjút hozott alehetú legprimitívebb módon üsalerakott targonczáo.
Izabella az ablaknál ült, mely elétt a sebesült Ujat elvivék és kinek látása vértísgylaló sikoltást csalt ki ajkai kisül; „Atyáin... Gyula bátyám..." többet sem szólt, mert elájult és a fold re hanyatlott. A. szegény Öreg Váry mm
tudta, hogy miheskapjon, lábai a földbe gyökeredztek, végre leányához rohant éa iparkodék ét felemelni, hogy a pamlagra fektethesse. L fáradozásai közepette a szobaleány belépte savért* meg. ski jelenté, miszerint Jóska és Gyuri béres egy sebesült fiatal embert hósának, kivel nem tndjik mit terek legyenek ?
— Jéjj, aegits felemelni Irént.
— As Istenért, mi toriéul urunk ?! — stkoltá s szobaleány és Izáhos rohant, segilve ma öreg kétség Beesett apának leányának életrehotázában.
— Hon), az ifjút vigyétek Gyula I szobájába, azután siess orvosért, de rögtöni Leányom, kedves Isim, mi lelt? szólj, ne ejtsd kétségbe szegény apádat.
I Ébredj 1 Isten küld vissza tán már trénu ! sódnál térdeplő angyalodat, hogy atyjának, ezerén esetlen atyja kétaé gbeaett szivének vigasza legyen.
A szegény apa már nem birt érzelmeivel, sírt mint kis gyermek t leányéra borult, mire gyengéd rá* kód tatás mutat I kosott, mi ai apát ujabb érzetem kitörésekre ragadt*. Nagyobb örömet nem érez a hontalan sem, midén kinteljea bolyongsz után menhelyet rérpartot találva, nyugodtan hajthatja le fejét az oly régen * már a, kétségbeesésig várt nyugalomhelyre, — mint a miné üröm nyilaita it szivét Vsryuak, midén gyönyörű, hslottnsiviny leánya lélokteljes szemeit felnyitá — és a szépen ivetett szemöldök alél savartzn hordosi körül tekintetét
— Hol van Gyula? tikolt fel nemét ismét lehuny va.
—» Izim, kedves egyetlen Isinyom, bátyád a városban van, épen most kaptam
téle levelet, melyben tudóéit bennünket *rrói, hogy ma visszatér körűnkbe.
— Igaz volna-e az atyám ? hát a sebesült nem bátyám volt ? — ssélj atyám.
— Légy nyugodtan kedvasam, 6 nem as; kell fel, — majd beküldőm si öreg Klárát éa birt hozok « sebesült
ifjúról.
As öreg kiment és Gyula szobájának tartott, hol as igyon egy halotthoz hasonló mozdulatlan ifja feküdt, — körösre az orvostól és a bámészkodó cselédektél.
— Alázatot szolgája Váry ur ! köszönt ss orvos. — Miné kellemetlenség, nemde? — Folytat* rámutatva sz Hjars.
— Uram, ez kötelességünk. Hogy van as ifja?
— Jobban. A vérvesitétt elállítottuk, szerencse, hogy hamar értem, mert mint. s béresektél hajlottam ék a tövéi után azonnal a tett színhelyére érvén, semmit sem késedelmesvén, fit egyenesen idehozták.
Ah vigyázat a beteg megmozdult, csend! önök barátaim — a cselédekhez azólv* — hagyják el a asobit, mert a betegnek nyugalom éa csendre r«n szüksége. Kérem Váry or, egy nőcselédot melléje adni, ki a kötelékeket njitsa. Hostmegyek, agolyót sikerült kivennem ; többi Isten kezében van. — Alázatos szolgája ! — és a hidegvérű orvos eltávozott
— Klár* ! szólt Váry, most menj be Isáhoi, azután pedig a beteg mellett ieendess.
húszon bgykwk tftOhJAM.
zalai Köíloií
Fent volt már a Tárban zászlóaljának élén ronnlt elére az nrí-utczán a királyi Tárpalola felé. Görgey kiadta a napiparancsot, hogy kegyelmet nem szabad adni senkinek, a ki fegyTerrel áll ellent; szabad a zsákmány pár óra folyásig.
Amint egy ház elótt elmegy: épen egy osztrák katonatiszt akar kijönni kapnján kezében kiront fegyTerrel. Egyszerre három-négy hon-Téd ugrott oda, hogy leszarják..
Szende észrevette, hogy a tiszt mellett ott Tan neje s egy kis gyermeke is. Hirtelen oda lépeit, leütötte a honvédek szuronyát s azt mondta a tisztnek:
— Nem szabad önnek e házból kijönni, mig érte nem küldök. Legyen nyugodt.
S aztán oda fordult a honvédekhez.
— Fiaim, neje és kis gyermeke szeme láttára nem szabad ezt a tisztet leszúrni. Őrizzétek meg ezt a házat.
Bezáratta a kaput, oda rendelt órnek két legényt s a vár teljes el foglalása után maga kereste fel azt a házat, hogy átvegye a tiszt fegyverét s magit, mint foglyot átadja az nj várparancsnokságnak. Az asz-szony és gyermek térden áilva akartak neki életükért kezet csókolni. Szende ezt meg nem engedte, de még a nevét se monda meg a megmenekült osztrák tisztnek.
Ez pedig egy ismert nevű horvát családból származott s kesébb a zsarnoki boszu borzalmas napjaiban a temesvári helyőrségben magasb katonai rangot viselt.
Egyszer meglátja ott Szendét valami rendóri vagy katonai hivatalban.
Szende akkor .üldözött, internált, rendóri felügyelet alatt álló szegény ember volt, polgári ruhában. Akkor is zaklatás gyanánt rendelték a hivatalba.
Az osztrák tiszt csak nézi, nézi mereven. Egyszer hozzá fordul.
— Volt ön honvéd 1849 ben?
— Voltam.
— Jelen volt ia Buda vára bevételénél?
— jelen.
Nem ön mentette ott meg ebben és ebben a házban egy osztrák tisztnek és családjának életét.
— Meglehet, nem emlékszem már. A tiszt elsietett s pár perez
múlva nejét és gyermekét oda hozta.
A só egyszerre biztosan fel ismerte Szendét sót hála kitörő nyil Tanulásai közt többé nem tagadhatta nemes tettét
Ez osztrák tiszt rögtön elkövetett mindent, lótott-futott a legmagasabb helyekig, hogy Szende minden üldöztetéstől megmenekedjék, sőt ügyvédi diplomáját s az Ogyvédke-dés jogát is visszanyerje.
Ezután és igy lett gyakorló ügyvéddé.
• *
Volt Lúgoson egy kliense, a ki később Veszprémbe költözött.
Midőn Szende miniszterré lett. ez a kliense kérdező tőlem,: hogy ugyanaz a Szende Béla-e miniszter, a ki Lógóson ügyvédkedett.
— Ugyanaz, mondám, de miért kérdi?
— Kérem, - a. olyan derék, becsületes ember volt, sohasem tettem volna fel róla, hogy még miniszter is lehessen.
Elmondám Szendének e vastag anekdotát. — Még eaak el se mosolyodott mikor monda:
- Bizony, tudós, magam som hittem soha, de nem is örülök neki most sem.
¦ *
* *
Olyan szelíd ember volt, mint maga az irgalmasság. Ha haragudnia kellett volna, akkor csak elkedvetlenedett. , De na nevetnie kellett volna, akkor is csak komoly maradt. Tele szívvel, tele jó kedélylyel, de azért nevetni alig emlékszem, hogy hallottam volna.
Régóta beteges volt már, régóta küldözgették orvosai fürdőkre. Elhízott, teste elnehezedett és sokas mondák sok évvel ezelőtt már, hogy
Pár napig a beteg mitsem tudott magáról, mert a seblás eröt vau rajta, mely kriaia ntán ssereaczéz forduiato\'. véve aa állapot, a beteg j.volánnak nexett eléje. L1 idő alatt tőbbsxdr felkerestetett Klára által, kl mély résivéttel viseltetett »x ifja iráot éa ext azáltal la törekedett kimutatni, bogy a kisasszony elölt aooyi dicsérettel halmoná el ót, hogy Iáin eröt vett a Dói kíváncsiság, eibatározá aa ifjat egjtaer, midőn alaaik megnézni. Él ezek
o egyik nap délután, midőn a beteg Klára szerint már aludt, balkan benyitott a szobába éa — bár remegve — aa ágy függönyét zzétottaá. Nagy meglepetés tárult ezeme elé, ax ágyban egy valóban szép ifjo) feküdt; a nemei aroakifejeaéa a bslaványság által még erdekaaebbé téve, aligha hagyta volna érintetlenül egy ifjú, a mi több,váróéban nagyon ritkán megforduló hölgy szivét, — a nem ráfogás, mart iaa eaivében egy aajálaaeru hurt érzett megpendülni, melynek létezéséről még eddig fament tudomása sem volt, Melle pihegett, alig bírt léleksethet jutni, szive szóróit, mely ót a zsobából ki ia hajtotta, a szabid levegőn pedig, mintha főbenjáró bttnt követett volna el, pihegő mellére tévé kisded kezeit éz strt, zokogott, nem is tudta miért?
Nyugtalanította őt azon gondolat, kegy egy ismeretlen ifjúnak szobájában ˇolt, átkozta a kíváncsiságot, melynek azonban anoyira rabjává lön, hogy nem volt a.p, melyben ax érdekes betege\' mag ne néxte volna a délutáni órákban, midőn .aludt. Egyik nap axoananf midőn épen ax ágy függönyét akará félrehúzni, ,a beteg megszólalt:
— Klára, kedvez nénikém I egy pohár tizet.,.. ugy epedek, szárazak ajkaim I
laa mintha meg lett volna buvoive, mozdulni sem tudort, elárnltetott, titka fel lón fedezve : mit csináljon, menjen-e, halgaazon.« vagy xeeradyoa ? A beteg nyugtalanul féirebuzá z függönyt, hegy Klárát izmit megkérje, de Klára helyett egy csndaesép ifjú hölgy állott előtte, ki zeegzetse hangon szólt a meglepetéstől elnémult ifjúhoz.
— Uram legyen nyugod*; Klára aseanel jönni fog. — S mielőtt a beteg aegiepetéeébel feleestsdbelott voli tandér — zeert aat hivé áimodik — sí-tb t áz aezz veit zel
sem sokáig hízza, - egyszer csak öeazeroskad. Ő is tudta, de önmagáért egy cseppet te aggódott, de családját az imádásig szerette.
Egy álma, egy vagya, egy reménye \'olt: letenni a miniszterséget, letenni a politikát s elvonulni Gavasdiára, Szendelakra s élni és gazdálkodni ott szerettei körében.
Néhány év előtt) Lógóson voltam s ott mutattak nekem a távol ban Gavosdiát Haza jöttem, mond Um neki: láttam családi fészkét a távolból.
—\' Ne emlegesd pajtás, ha ott nem lehetek, — rágondolni se szeretek.
Ellenjelöltek voltunk a múlt képviselő választásnál a szegedi első kerületben. Ifidén találkoztunk, fél-tréfásan monda:
— Nem hittem volna tudós, hogy mi még igy is szemközt illünk egymással.
— Lehet még azon segíteni mondám.
— Lehet ám. de nem addig, mig miniszter leszek.
Most már nem minister. Most már nem állunk szemközt egymással. Ó elment haza, a ,hová vágyakozott s elbuvik [a sírhant alá, a honnan csak fényes emlékezete jár el hozzánk a vitéz honvédnek, a jó lnzafinak, a hü barátnak s a becsületes magyar embernek.
Elfelejtjük az államférfi gyöngeségeit és sokáig meg fogunk emlékezni az embernek erényeiről.
Régi alak volt már, nem is illett a mai nemzedékhez. Zsinóros atillája, fényesre kefélt magyar csizmája is kirítt már a miniszteri piros székek közül.
De még jobban kiritt szelleme, gondolkozása, egyéniségének nemes táblabírói egyszerűsége. — Politikai életünk zavaros szenvedélyének viharjai ugy vonniuk el az ő lelke fölött, mint a förgeteg a bányász
Volt szegény Klárznzk dolga adni egymás után a sok feleletet a türelmetlen kiváncai ifjú zzapora kérdezőeködasére.
As zz Ina úrhölgy lehetett, nem tudom mit akarhatott — morznogá magiban. ,
Iaa többé nem látogatá meg a be teget éa nem íz látta egézz addig, mig egyezer atyja dolgozó zsobájába menvén, önnön megler>etéeere ott Liálu az ifjai Kálmán éz Gyula társaságiban.
— Legalázatosabb szolgája! — közzönt ax ifju mélyen mezehajolvaAz már Ajkait felnyiti n bemutatásra midőn aa öteg Váry megszólalt:
— Beinbard Vilmos, s sebeso.lt ifjo ki eddig vendegünk volt. — Kedvez leányom izalelle! Iza zavarban suté le szemeit z nem tudá mivel palástolj, zavarát ; most egy helyen eszme czikázott agyán keresztül:
— Uielött azerencaekivánatima! kifejeznem felgyógyuiáaa felett, engedje meg, bogy egy zztivensegre felkérjem.
Az ok, mely kegyedet sebesült állapotosa kényanerité szíves vendégszerető
tünk elfogadásira — ismeretlen előttünk, s ba meg nem sérteném.__
— Legszentebb kőtél ees egemnek fogom ezt ismerni! — felelt az ifja — a ha tesztnek esi rezek meghallgatni, kési őrömmel.
Édea etyám sürgős teendők elin-lézése végen O. városba küldött,Ja meddig — mint tetszik tudni — nem terjed n reznü hálózat: ennek köretkeztében kénytelen Talék az utolsó állomáson egy lovat bérelni, hogy azon tegyem meg azon utat, uaelyen küldetésem eaéijit elérhetem. E kis falu mellett fekvő erdőn kel-lett kereantülmennem, melybe — megvallva — bizonyos féléakeéggel, különös érzéssel léptem, mely bogy nem oealt, megmutatta a enereaeeétlcaseg m.ly velem tortént. Alig b.l.dek egy negyedőriig, midőn aa erdő jobb kézfelőli rézzé-bői zegély — ée pedig mint goadolim, nókiütenok ütik meg füleimet.
Egy kis kézirerc. ver volt űszaee fegyverem, melylyel a higgadt éza nem tanácsolta a segítsége ivást, de valami melegség áradott el egész valómon, .mi bátorságomat annyira fokosa, hogy lk«d vem volt . kis kaieadba boeeájtkoeei. A
fölött, ki sem a villámlásnak fényét, sem a mennydörgésnek csattogása\', sem Tatai észre, a földnek kincses méhében.
A régi gárdának iámét egy oszlopa dőlt ki.
Függetlenségi harezunk dicsőséges bősei ismét egyik bajtársukat vesztették el. Kevesen Tannak már s a kik Tannak, azok is kidőlnek nemsokára.
Mint a luzorí sphynxek fenséges oezlopsorozatát a beduin: ugy tekinti szemünk e hősök táborát, mikor Tisszanézünk a fényes múltba. Az oszlop omlik, omlik s századok folytan, lassankint kidől valamennyi de a beduin tudja, hol álltak ama ragyogó építmények s az évezredek előtti nagy tettek emléke szent lelkesedést gerjeszt szivében.
Ugy vagyunk mi nemzeti harezunk hőseivel. E hősöknek innen-onnan csak neve marad meg a serdülő nemzedékek kincse gyanánt. De ez a kincs olyan örökség, a mely el nem fogy soha, — a melyet idegen ülj el nem foglal tőlünk soha.
Ha ez is elfogy, ha ezt is elvesztenék: akkor már e földön nem lesz többé magyar. Pedig ez örökké lesz.
Adjon itten — íd is — jobb fiakat a hazának, mint az eddigiek voltak, mi azonban csüggedt kornak napszámosai megelégszünk azzal, ba legalább szivünk érzelmeiben lehetünk méltók ama nagy idők fényes alakjaihoz.
Szende Béla is egy volt közülök áldásunk emlékezetén!
.K-s.*
kedvest tett követé, minden további habozás nélkül lovamat egy fához kii-lém, de ugy, hogy menekvés esetére a ló kö telekét könyeo feloldh.
Revolveremet jobb kesémmel fogva ssebbeo ha gyám és igy védelemre késze? óvatossá azon hely felé tartottam honnét s segély kiálitás eredt. Nem csalódtam, mert valóba* a helyes utat vá-I ásítottam és csakhamar isemembs tűnt ss egéai színhely, hol még sgy fiatal paraszt a 6 három aarezoua isi vény kinézésű férfiutói körny este tett. Mo«t csak as volt s legfőbb, hogy °\'y rej-helyet keree-sekjnimomra,bonnét mindent az cm ügy re vehetek sakkul, hogy felfedeztetőém. Ka sikerült ta; sgy odvas fs kóregbarkolate eWg tért nyújtott, hogy abban elhelyezkedvén, s rajta levÖ ku lynkoa mindent megláthassak.
_Tedd amit mondnak, mert más
kép eleieddel lakolás, «zólt ssegyik rabló.
_ T<estességes eltartást kapsz, aft, becsület es<-n kihsaasitank, ha aláírod azon sswsódést, melyben minket a birtok kizárólagos tulajdonosai al elismersz.
— Nem teszem sem usiképeem. Nem akarok saját birtokomban kegyelemkenyéren élni, ügy is elég volt s szenvedés, mit ki kellett állnom elrsblóimnál s csákányoknál.
— Jé ne tedd, majd less ri gondunk, hogy kilétedet fel ne deriibesd; mivel btsoByitod be. hogy te csakugyan az öreg Torok Mihály leánya vsgv mi ? felelj I agy-e megakadtál ?
— Ne higyjéteb, hogy oly bolond vagyok nektek szt elárulni. Hagyjstok békében; szegy ío gyalázat útját állani egy védtelen leánynak, ki a törvény elé megy jogát kimutatni, hogy és vagyok azon leány kit cs-gioyok kiskorában elloptak és BBsgnkkal hnresoltak miadea-:-ié. migaem <*gy fiattal czígáay segiisé-géval lusassöktem, hol azonban suti lóimat halva, birtokomat, jussomat pedig atyám gas bátyainak markiban találám.
— Adi* esigány fattyai minket gas latroknak mersa nevezni ?! — kiáltott mind a három agyasét-re ás a leánynak rokkanlak. Itt volt az alkalmas pil lanat, mindén habozás nélkül a rakatokra rohantam, kik már a leányt fojtogatni,
Jegyiek
a u.-kanisasi kir. törvszék büu\'.etó biró •áginál 1882. évi augusztus 24. 25. 26, és 31-én megtartandó végtárgyalis é* Ítélet hirdetésekre). Augosst. 24 én.
1970. B/82. Hatóság elleni ero szakkal vádolt Horváth Bosália elleni bűnügyben végtárgy.
atou8ztüs 24-éa 1882.
2463. 6/82. Sambrovios Ferenci elleni bűnügyben II. bírósági Ítélethirdetés.
\'2545. B/82. Lakács Jánosáé elleni ügyben II. bír. ithtrd. \\..
2535. B/82. il»jer László elinni ügyben IL bír. íthird.
2429. B/82. - Boskovics Józsefné elleni bűnügyben HL bírósági ítélethirdetés.
2546. B/82. Zadrovecs Frigyes elleni bűnügyben HL bírósági ítélethirdetés.
Augusst. 25-én.
2125. B/82. Kuslia Károly hivatali sikkasztással vádolt elleni bűnügyben végtárgy.
1954. B/82. Koca János s társai lopással vádoltak elleni bűnügyi.-n vég-tárgyalás.
2126. B/82. Súlyos testi -értéssel vádolt {Sándor József elleni bűnügyben végtárgy.
2142. B/82. Kabar Ilka s társai elleni bűnügyben III. bírósági ítélet-Hirdetés.
2464. B/82. Xbrahám György elleni bűnügyben II. bíróéig, itélet-. hirdetés.
Auguast 26-áú. 2529. B/82. Bokronyi József lopással vádolt elleni bűnügyben vég tárgy elás.
2650.\'B/82. Lopásé* solyos testi •értéssel vádolt Vajda Vendel elleni bűnügyben vég tárgy.
2592. B/82. Molnár (Krumplis*, György lopással vádolt el Uni büuügybeo végtárgy.
Aoguazt. 31 én. 1976.. B/82. Oyujtogatással vádolt Kovács Foreucx elleni bűnügy ben yég-tárgyalás.
2065. B/82. Lopás bűntettével vádolt Gergely Mihály elleni bűnügyben vég tárgy.
2001. B/82. SikksMiáss-il cidoU Keglovics János elleni bűnügyben vég tárgyalás.
2419. B/82. B-rés Ferenci ellesi bűnügyben HL bír. íthird.
2428. B/82. Saflkrica János elleni * bűnügyben Ili. bír. íthird.
2526. B/82. Illés István elleoi bünügybeo II. bír. íthird.
2531. B/82. Fongrács Pál ¦ (ansi elleni bü-.ügy bee II. btr. ithtrd.
A királyi törvényszék Na»y-K->.-ntssán, 1882. aug. 20.
¦ Kiadta :
PLANDEB GYÖRGY
kir. trvszák. kiedé.
ütni, verni kezdették; az én hfr!el*a kuzbtjut\'.om ax-nban annyira meglepte Óket, hogy a leányt eleresztek és az er-dóbe futottak. As alélt leányt karjaim közt lovamhoz vinni, ezt eloldani éa a megmentett áldozattal tovavágtstai, néhány peres müve volt. Gyakran visssn-pillnntottam, de Üldbsókct zehoi sem láttam; e feletti örömömben lovamat gyorsabb vigietásrs ösztökéltem és épen le hsjoltt>m, hogy s leányt szorosabban ma-ganthos Öleljem, midóo egy pústolylővés lovamat találá, mely lerogyott és egész terhével lábamra nehezült
A leány felessmélt, felsikoltott t snzg ó telem iparkodott menekülni, addig éa lábamat pró.Alám kiszabadítani a ló alul. Nem sikerült; a nagy erólkodésbeo annyira kimerültem, hogy ájulás kesde t környezni, midőn sma gondolat villant agyamon kereesiül, bogy agy a leány mit éa — ki tt-heteüen valók — a rablók, zsiványok áldozatai lessünk. As fel-fokoesta összes erőmet, egy rántás, — és éa szabad valók. Futni akarok as ismét ájmláeba esett nóvel, midén a másik pisi tolylövés ért, mely után semzairól eem tudok.
Reinha/d szemei Isáóval találkoztak, ki néma csudálkozással hallgalá aa ifjn lovagias és hős tettét éa lassankint tudtára jött annak, bogy as ifjú látása veszélyéé szí voy agai mára nósve, mert m:nden pillantása oly delejes hatással volt Is»ra, hogy es a vért mind arcsábs sebkteté.
As Öreg Váry semmi esetre sem bocsatá még hasa as ifjat, akiaek e ssives marsastasás nagyon is jól esett, mert igy •okkal tovább maradhatott as imádott [zabella édes bűvös körében.
Egyik gyönyörű nyári ^reggelen Issbella a friss levegő ssávása végett a kertbe ment sétáin;\' hol legnagyobb meg l\'-p¦• \'.--ére Retalkantol találá saostott ked-vencz belyén as árnyas lugasban as ázsiaira boraivá. Izabella miatan kővé vált volna oly menyen álott meg egy rÓssa-bokor mellett, mig félig eltakará öl fehér ruhája as ifja előtt, csendesen msrsdt, a kora reggel semmi által .asm ss vártatott meg, csak friss, meg it nem melegült szellő osókolgslá a kerti virágokat, melyek kitárt-a kebleiket, egáss kéjjel en gedók át magákat s kedves nephimek.
Az ifja felemelte fejét és kezét hom-lokárs tapasztva mély gondolatokba me-rüttnek látsték lenni, de gynkraa feszülő kebele és a oagy sóbsjok, mojyek, ast el hagy ák heres érzelomtusnra \' begy-nak következtetni. Msjd felnyitja ajkait:
— Mennem kell, bár szívnia szét szakad is, de el kall hAgynum ¦• b ivkör; melyet e nemin földi lény vont Körültem, Istenem I mórt ismerteted u;-.; Ai velem, miért kellett téged lito^m Izabella, miért a estem szem ea be, smely e meneye. táré fel előttem ? I És mégis, mit csináljak ? mennem kell, nem , marsdh*tok, mert érzem, hogy a szerelem, a titkos érzet mint emészti szivemet ée nincs bátorságom
est előtte feltárni; mert (ha elutasít--
--- ok., » and is minő a>héa, bár a valö
bísooyoyal megölne engem!
Isabelia\' keble hevesen aullámsott. Szeretett volna az ifju azívére borulni és vigasztalni: Bne epeszd magad, mert sse-retlek. örülésig •seretlek!* De as iotó szózat íelemelte komoly arcsát s Őt visasa-téri té e tettétől és távoaásra iaté, mit s jól nevelt leányka meg ia értett, L.ssaa elvocnít a rózsabokor mögül ós egy mellékes kis ttlon esáadékosott tovább haladni. Az ifjút felzavar*, gondolataiból a zörgés es midőn a hely felé DÓsett, Iza behat látá Issaaa elvonulni.
— A.h, ő itt ? Cbesdes szivem ne zajongj, miért feszíted ssét keblemet ? Itt a pillanat, most vagy sohal
fclz utóbbi szót már menetközben mondi, mert egy kanyargós aton előre Motel\', bogy Isabellávat scemköst talál-kozhsssók. Es sikerül.; Izabella felsikoltott, mid \'u aa ifjút eluite hirtelev letér-depelai látá és kesét sem tudá viasza basaí, melyet Vilmos forró Csákjaival .el-árasztott.
— Izabella, imádott tündér! taposson ssét lábaival, hogy oly vakmerő va-lék kegyedet ntjábsa fel tartani; des szír melyet kegyed etesdeo nyugalmából felesavart kéaysserített és kéayazerithógy a forró érzelmet, mely lávaként éget, ke gyed előtt feltárjam, mert-ss«etem, imd dom önt 1
Izabellát as érzelmek égessen meg savárták, nem tudott mit teani. csak ,n még folyton előtte Vórdeló ifjúra aésett.
HUSZONEGYEDIK fcVÍOLYAM
zalai közlöny
AÜÖÜSZTÜB 24-én 1882.
Helyi, megyei és vegyes bírok,
— Hibaigazítás. Mull számunk ffSz*pt István napi" vezér csikkébe a tő retkesé lényegesebb sajtóhibák csőszük be: a 13-ík surban: Hála a haladásinak helyett: Hála Hadúrnak! — 3-dik bekezdés 1. sor: Hogy hány elemmel h. ellennel. — u. . 7 ík sor: sut érlí azt, h. *Őt érzi azt, — 4-ik bekezdés 18-ik tor: bármikor v.:- .• .• . .. után : mert a szabadság természet törvénye s szélien meg kell utó. 7-dik bekezdés 3-ik sor: Róma legéül b. Kóma megdűl, utolsó sor: s te
mond ii. mondd olvasandó.
— Búcsúszavak. Mindazon t. barátaim a ismerőseim, kiktől az idő rövid lége miatt személyesen el nem búcsúzhattam: fogsdják e helyütt legőszintébb üdvözletem a Ingyen\'\'k meggyőződve, hogy bücaW emiéköket magammal viszem t megőrzöm a sírig. Nagy-Kanizsa, au~ 20 1882. Szabó Ferencz fögymnssiu; tanár.
— Örvendetes hír. Városunknak nem volt egyetlen intelligens lakója kit gzomoritóan ne érintett volna a bir, ho, a mindenki --\'•¦-¦¦te", és tiszti (-iroBzmann Ignác* k.•gyesr* nüi* tanár vozoi fog kürünkbűl. Lapunk zártakor ve\'.lük a valóban örvendetes hírt, hogy * kedvelt férfiú továbbra is köztünk murád. Szívből fejezzük ki a közöriimel!
— Rendőri kihágás. Vasárnap f. hő 2ű-án este a Leipnik kávéház közeié ben, a Zrínyi ulczában egy lövés dördú-létte riasztotta fol a lakosokat. Erről az a bír keringett, hogy az emiitett kávéház abiakán lőtt be valaki. A rögtön megjelent rendőrség .2 :. .:. kiderített*, hogy egy keK\'zkedfl segéd a szabad bói j.\')*c, a pisztolyában [maradt tölt?«1 csupa idunyolmu kedvtelésből kilőtfe. — A ptuzlulv tőlo elvétetvén, »s erre nézve fdnnálló rendőri törvények értelmében fenyíti tett.
— Gyilkosság. Farkas Ferencz
jionr^lutcraí és ívindi György röz-*aulczai kanász hosszabb idő óta ellenséges lábon állottak. Ez eileuit\'gea viszonyból következeit összekapás alknl :n ¦-. ¦¦... f. h. 21 én reggel 7\'/2 órakor F.irkas Ferencz agyon |ö"<» fjandi Györgyöt a récA"Í gátnál. — Az első kihallgatásnál a gyilkos maga, ki mar bemenendő volt Önmagái bejelenteni, a ténj állási kuve\'kozők.ép adja elő: Midőn hétfőn reggel kihajtottuk, a récsei gát köz^léb-\'n hí veeezőritába keveredtek, mi récaak ugy iatcn-i^nzában kaptak Össze.E közben Laudí György tarissnyájáboz kapott az abban elrejtett pisztoly után eseu sr.avakk.il: .tudom én: mt fcrll neked?!* Farkas sejtve a veszélyt, hamarább Ki-ka: taieríezayájáb^\' saját dupla pisztoly át s egyik csőt Landira sütötte. Ez a kapott eeb. miatt még jobban feldühödve, a már földön hevert fejszéj- után kapott és nekirohani Fark annak; mirf»"z a pisztolya ba:» levi"raás;>dik töltést is rá sütötte, mely Lindit halálosan találta, A gyilkos m*g-Vtübbeávé BhjAt teltétói, a városba induit magát följelenteni ugy, hogy az idő köz ben értesüli kapitányi hivatal által érti küldött két rendőr őt már a városban útban találta. Az eset még a délelőtt folya mán bejelentetvén a kir.vizsgáló bíróságnak, a birői szemlea tettszinhelyére raent, hol Landi Györgyöt vérében halva falai-In. A vizsgálat ff>gj* kideríteni, hogy ; gyilkos vallomása mennyiben való.
— Angyal, hát nincs hozzám szavad? elüze-z? Izám. egyetlen angyala az égnek szólj, mert megöl a némaság; ne hallgasd el hacsak egy kis viazonszere-lem van szivedben, tárd kí elöltem, hogy
enyhítő balzaamképen
hul
érted égő
szivemre. Szólj! — folytaié miközben felkeltés megragadá Izának kezeit, ki f-jét lehajtva hallkan rebegé a boldogító »Ígen" szót.
*
(Folytatása köv.)
A sas és lelkem.
Szárnya vftlí a l>Ü«kí Szállt * léiben, járt s Büsakt; szárnyát nem Vad viharnak duió a>i
¦azttzk, bérezré s«gé a
rge.
I)« a mtt a vihar nem trtt.. Ember vígzá orv kezével A szegény «as izmos szárnyát UoIjY,jával törte azéjjel
Olt vcrgőiil; most !
"ijítuk meg, A rongynál i
>rbaa
>zár.>ya nélkül, i rong^abb élte,
Szárnya volt as éu lelkemnek
Sr.crt- jítt a mindenségbc ... Sorsom annyi viharában iíátor szárny nyal lürt a* ígre.
Sors vihara, mit nem végzett; Kmbrrpazi\'á; végezé el... Szárnyát szépé lelkemnek a Rágalomnak fegyverével.
A k-tzőniég rongy -arában VergSdsk most kt»nal élve .. 8 nem jó a halál, hogy viaaé, A pokolba vagy at egbel
— Citera hangverseny. Aug. 2G.
az .Arany Szarvas\' szálló dísztermében Szabó B. és J. testvérek jónevü fiatat citera-mü veszek Budapestről hangversenyt fognak tartani. A müsorosatról és belépti jegyárakról a falragaszon értesül a közönség. Ajánljuk a fiatal művészeket a műértő kosöoaég figyelmébe!
— A Szent István napján tartott
országos népünnep a ross rendezés és rendőri gorombáskodsz el tekintésével — s mint lapunk képviselőjétől értesülünk — jól sikerült. A programmban jelze|t mozzanatokból csak sz érdekesebbeket említjük meg. A legszebb nők versenyében 250pályázó közül Székely KorneLla. egy kir. táblai hivalatnok 16 éves lánya nyerte az első dijat. A nagy kezek versenyében Tóth István, rákospalotai agg birí ; a nagy fülek versenyében : htecse Kálmán, a nagy fejekébe : Juháss L«jot lett a győztes. Mulattató részt képezett a szamár verseny. A rakéták e-regetése fulytán több szerenaYái»ex»ég U lörléut. Sok tündöklés tok sreynn.; \'.
— Színház. GerőEy Andor jeles\' saintársulatával, mint értesülünk jövő szombaton, aug. 26-án már Veszprémben lart előadást. Mintegy 8 — 10 előndáit szándékozik adni.
— Megerősítés. A vallás- és köz oktatásügyi m. kir. mimst-jr Békcy lg-nácz ideiglenea minőségű, keszthelyi polgáriskolai tanítót, ; •. •;. állásábaa vég-l\'-g meg"rősitette.
— A keszthelyi polgári olvasóegylet folyó évi augussl. hó \'?6. Keszthelyen a Nteszner-fóle kertben saját könyvtara gyarapítására zártkörű táncs-koszorneskát rendez. Belépti díj 50 kr. Kezdet.) 9 órakor.
— Műkedvelői szín! előadás. A
zalzs-szt.-gróthí tanuló ifjúság Vasárnap f. évi aug. hó 28-áa * nagyvendéglö termében a tűzoltó-egylet javára tinczczal egybekötött műkedvelői színielőadást rendez, mely alkalommal Molíére 3 felvonásos „A bol-cBinálta doktor* czimü vígjátéka kerü színre. Kezdete pontban 8 órakor.
— Apró gyilkosok. Veszprémben Boricsics Erazmus és Míklóa íí — 10 éves gyermekcK, roig anyjuk aludt, annak agyvelejébe gombostűké! szúrtak, minek folytán a BL>-gény asAZony rögtön meghalt. — A kis gyilkosuk a hatóság elé kisértettek.
— Klnerezrs. Festetics Tasziló óf Ambrus Mihály rezi plébánost
kessthelyi apát-plébánossá, Havasiy Jó zsef keszthelyi káplánt rezi plébánost nevez\'e ki.
— Világító toronyórát késziMtt
egy Klein S..rr.u- ouvő szabnícsi órás SzegbaJmoii, mely a számokat éjjel ía látbatóUg mutatja, a dolog titka abban rejlik, hogy az óra czimlapját olyan festékkel festette b», mely a a ; (¦:.:> is világit. N-m volna ép a gy z korlati a t Un, ha e bizonyára nem nagy költségbe kerülő intézményt más helyen ís létesítenék s ez állal a toronyórákat sötétben U használhatóvá tennék.
— Pápán, a B •csor-jubilacum rendezésére az egyházkerület által kiküldött bízottság. melynek tagjai. Kise Gábor elnök, Kiss János, Szilágyi József, P. Szabó Károly Antal Gábor bizottsági Ugok és Hcrvá\'h Lajos jegyző, az üoue-p.;ly napját folyó évi október hÓ lO-ikére tűzte ki 8 nagyobb részbun megállapította az irnnepdly részleteit, mik azonban csak később foguak közzé tétetni. A rendesőség által kibocsátott meghívás a kővetkező: aA dunántúli ev. reform, egyház kerület a pápai főiskola\'érdemdús tanára, Bocsor István kir. tanácsos ur tanári működésének félszázados évfordulója alkal mából Pápán, a főiskola nagy termében I 1882. évi október hó 10-én délelőtt 10\' órakor örömüan-péiy t rendez, melyre sz ünnepeltnek tisztelőit, és volt tanitvá-ványait tisztelettel meghívja a rendesőség. Ax Ünnepélyen megjelenő küldöttek és tisztelgők felkéretnek, hogy nevüket és é\'kezéaük idejét a bizottság elnöke, Kiss (; .:.)or pápai reL lelkész úrral októ ber hó 7-ig tudatni sziveskedjenek.
— Igazgató válaszikg. Király Pál eddigi igazgató helyébe hétfőn a duoán-tólí ev. ogyházkerülel iskolai ntgybizottsága Kapi Gyula tanárt választotta meg a soproni ev. tanítóképezde igazgatójává. Király Pál, ki érek hosmru során át volt a képLzde igazgatója és mint ilyen kiváló érdemekre tett ssert, tekintettel előre haladott korára, köszönt le eddigi állásáról, de még egy évig mint tanár fog az intézetben működni.
— Hegyei közegézségfigyi bizottsági Ülés Ur tátott Z.-Egerazegen f. hó 17-én a Kís-Komáromban felállítandó gyógyszertár ügyében. — A bizottság s gyógyaserlár rendsseresitésát egyhangúlag indokoltnak találta s a kérvényt a szeptemberi közgyűlés elé párto-lólag beterjeszti. Tekintettel arra, hogy Nagy-Kanizsán a körorvosi intézmény még most sincs éleibe léptetve, a bizottság e körülményre felbivjs s közgyűlés figyelmét, hogy a városi hatóságot a köt* orvosi állás szervezésére és a körorvosoknak a hatóság által meghatárosott dija* sáabui való részesítésére utasítsa.
— Arany János és a margitszl- j Az alakulófélben levő „Magyar lekola-getl fürdővendégek. — Arany János, egylet" elnöki tisztének viselésére A ezé\' az élé magyar költők legjelesebbje, űdŰ- bárót kérték föl, a ki ast el ís fogadta. — lés végett a Margitszigeten lakik, szokass, A Sz.-IstTánnapi nagy népünnep alkal-
ekí ís, mint minden jő öreg urnák, hogy sétái közben mindig szeret egy és ugyanazon helyen és padon megpihenni. A fürdúvt,-cégek műveltebb réssé mindig bir annyi yy enged figyelemmel, hogy a jő öreg ur nsegesokott helyét és padját kegyeletesen fenntartja és nem foglaljs el akkor, mikor gondolja, hogy jő. A fürdővendégek műveletlenebb réssé bís e figyelmet éppen mftveietlenségénéi fogva oem tudja, vagy nem akarja gyakorolni, így történt az idén ís. A jó öreg urnák fájón eset, hogy megszokott helyét sokszor nem foglalhatta el. A fűrdŐigazga-tóaág valahogy megsejtette az öreg ur hallgatag fájdalmát és müvei, emberhez íllóleg kérte az ott letelepedett hölgyeke* és urakat, h»gy legyenek azivrsek a jeles költő, Arany János iránt egy kis figyelemmel lenaí.„Aa sem fisét semmivé! sem többet, mint mi* volt a györöséges válasz.
— Az lrgnlmasrend nj provin CzIáUiaa. Szent-István napján ment végbe Budapesten az irgalmasrend provincziális válaaztógyülése. Ez alkab-mmal a rend perjelei a pozsonyi ház főnökét, Füzy Szaniszlót választották egyhangúlag rend\' tartományi főnökké. Füzy veszprémi születésű; jelenleg 51 év*s. Felsőbb tanul menyeit a bécsi egyetemen végezte. Ritka erély, ernyedetlen munkásság s igaz hazafiság jellemzik őt.
A Hamisítás netovábbja.
Schalleban a minap egy asszony néhány ojást vásárolt egy házalótól. Rögtön feltörte azokat, mert ebédnél szűkségi volt rájuk. Azonban sem fehérnyére sem sárgára nem akadt bennük. A tojások ugyanis vízzel voltak megtöltve s gummt arabikummal beragasztva.
— Szerelem miatt Siófokról írják
lapuoknak e hó20-ikáról: Mblegy féló rányira fekvő Kilítí lakóít a követkéz* BsenzácxiÓB gyilkosság tartja izgatottságban: Réti György, Gyulyás Jósseí, éa Laczi János, mindhárman szerették Botos Máriát. Tagnap a vetélytársak egy korcs mában mulattak és ívás közben összevesztek azou, hogy a leány, kit szeret a három vetélytárs közül? A szerelem vitája annyira ment, hogy Rézi kést ráütött éa Lzczira rontott. Ec korcsmából az istállóba menekült. Ekkor Rézi Gulyáars enelte kését s szivén szúrta ugy, hogy szörnyet hall. Abban a pillanalban rohant bd vsmvillával Le,czí és Rézin több súlyos sebet ejtett. Nincs ia rcméoy a súlyosan sérült megmaradására.
—i- Pápa városát a tisza-eezlári eset még folyton izgatottságban tartja, e m. hétén ott is elveszett egy kis lány, a ki később azonban előkerülvén, ezáltal a komolyabb kimenetelű víllougásoknak véget vetett. A gyermeket a boltba küldték, hiuem a helyett, h"gy oda ment volna, elment- a Tapolcza partjára játszani, hol ehóitötte az időt késő estig. — űz hamar elő nem kerül, alighanem isméi zavargás adja elő magát.
— Iskolai értíSités. A székesfehérvári főreáliskola VII. osztályának fe\'állitása a nm. vallás- éi közoktatásügyi m. kir. miniaz\'erium tngedély e folytán ínég az ideí beiralások sltalcuával megtörténik.
— Áthelyezés. A soproni m. kir. pénzügyigazgatóeág Strínovich Leo keszthelyi II. oazt. pénzügyőri biztost Veszprémbe, Némethy Antal zala-egerszegi LLT. oszt. pénzügyőrt biztost Keszthelyre és Goreczky Gyula vessprémi II. oszt. pénzügyőri biztost Zsle-Egerasegre he
jfyeste át.
mából ünnepi lapot adtak kí autographák kai, képekkel stb. — Nagy hő esett a legutóbbi napokban Görz- és Gr ad is ka grófságokban. A krinolin, — mint Parisból írják — ismét divatba jött. Hagyar isteni tisztelet tartatott a király születésnapján s brezování zsidó-templomban. Nyitra megyében.
Felelős szerkesztő : SZÁLAT SÁNDOR. Társszerkesztő: BÁNÓCZ1 BEBNÁT.
ivyilttér.*)
M nm egészségi- és asztali-Tiz.
LBgtzrtsIsmúBtsbo bor- éa llthioB-forrát
SALVATOR
vastartalom nélkül, gazdag term szf-tixnriartalommal
tionaTas líatroDésazéasaras LitMoobao
(0-3*2843 literként) (0-12195 literkánt) Llséezi ferrás-ajtaz-saUsss Eperjeséé.
Ka])ható jniodeo ásványvizkereskedésbon és a legtöbb gyÓgynertárbun.
Férattár: Éleiaity L Buiaagsíen.
tnd& ellen 257 f.-1 tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a zata-eger-Bzegi kir. törvényszék és as alsó-lendvaí kir. járásbíróság területén l»vő turni-schai községben fekvő és pedig a végrehajtási jkÖnyvben 1—4 sorszám alatt összeirt és lefoglalt és 180 írtra becsült lő, csikó, tehén, tinó és szekérből álló ingóságok bocsájtatnakárverésaJá, ennek megtörténtévet a tűskeeseri 64. sz. tjkv-AL 1—4 sor. ss. a. foglalt és Y3 észben Horváth látván nevén álló és az adó alapján a tartozékokkal együttesen 951 írtra b csűlt ingatlan rész 951 frt kikiáltási árban sz 1882. évi szept. hó 5-ik napján délelőtti 10 órakor és pedig sz ingóságok Tüskeeseren alperes akásán az ingatlanok pedig Tüskeszeren községi bíró háznál megtartandó nyilvános bírói árverésen a megállapított kikiáltási áron alul ís eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak, a* ingatlan kikiáltási árának 10"/, vagyis 95 frt 10 krt késspénsben, vagy az \'1881. LX.
cz. 42. §-ában jelzeit árfolyammal számított óvadékképe-, papírban a kiküldött kezéhez letenni. V
Alsó-Lendvs 1882. évi május hó 22. napján. S
As aleó lendvai kir. jbiróság, mint telekkönyvi ható#ág. 649 1 — 1.
*) L rovat alatt kCzlÖttért fclelSsssget
Kövid hírek.
— Nagy árvizek pu3ztitsnak Ung és Zemplén megyékben. — Szent-István napján 70-80000 vidéki ember látogatta meg a fővárost. — A rom. kai h. vallásra tért át Vrehtmann Mslvina nevű zsidó
leány Szigetvárott. — A debreczenl da-lárfinnepélyenapécsi.szegsxárdí, kolozsvári, miskolczi ésezstmári dalegyesűletek lettek kitüntetve (a kanizsainak nem kellett.) — Nagyszombaton aváros képvisel óteetének leguttóbbí gyűlésén egy képviselő magyar nyelven mert beszélni. Lett is érte nsgy saj. Többen odahagyták s termet. fNesze neked „függetlenség," a te embereid.) — Gyújtogató napsugarak. Párisi lapokban olvassuk: Sajátságos okból keletkezett tegnap tűzz Avenue de 1\' Operán. Egy üzlet gőr gő-tügönyei és te első emelet ablakfüggönyei meggyulladtak éa pedig a görgő-függönyökön vagy negyven helyen egysééire támadt a tűz. A gyorsan elő-sietett tűzoltók elnyomták a tüzet s a megejtett vizsgátatból kitűnt, hogy egy a szomszéd bao lakó fényképész s t\'rrasseoa külöm-bÖzŐ gépezeteket tart, melyeknek metszett köszörült üvegei összegyűjtötték s nspsu garakat és így előidézték a tüze\'. — BQlOW János, a híres zongoraművész egy német Lpbaa a concsert- éa -oogora-adó behozásának czélsz^rűségét fejtegeti Aoonczertadószerinte elriasztaná a gyönge tehetségeket a conczerlezésektfil. —
Árver. feltételek,
Balogh Árpád alsó-lendvsi lakosnak végrehajtatónak Marics Miklós és neje Dóh Borbála adriánczi végrehajtást azen vedő ellen 300 frt töke követelés éa já ruléksi iránti végrehajtási ügyében
1-ör. Az 1882. szept. hő 6. napján d. e, 10 órája adriáncz községébe község-bíró házánál megtartandó nyilvános ár verésen érvéréi alá bocsáttatik, az adri ánezí 64. az. tjkvben A. I. 2—4, 6, 7 10 — 12 sor sz. a. felvett és 7s*»d részben Marics Miklós és neje Düh Borba] nevéa álló ugy továbbá ezen tjkvböl, idŐközileg az adriánczi 148. sz. tjkvbe átjegyzett és ott A. t 1—3 sor sz. alatt foglalt és Vz-zd részben Végics Baláz< Marics Míklóa nevén álló é.- az adó alapján 256 fu-a becsült mindkét tjkvi ingatlnn rész 256 frt kikiáltási árban ezen árv- résen s fent zörülirt ingatlanok a kikiáltási áron alul is eladatni foguak.
2-or. Arvor-\'zni azándékozók tar tornak az ingatlan b-csirának. ilJü/ö vagyis 25 frt GO krt kéuzpéuzben ugy az 1881. LX. t. cz. 42 §-ábao jelzett árfolyammal számított óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
3 ur. Vevő köteles a vételárt egyenlő részletben s pedig az első l/3~ii as árverés sápjától számítandó 30 alatt, a mái"dik :/;i-át ugyanazon naptól számitendó GO nap alatt, az utolsó részletet pedig ugyan azon naptól számítandó 90 nap sialt minden egyes vételári részlet után as árverés nspjától számítandó 6°/« kamatokkal együtt az 1881. évi deczemb. 6-án 39425/J. M 1881. sz. alatt kelt rendeletben előirt módon az aió-lendvaí m. kir. adóhivatal, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni.
A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámít atai.
4-er. Vevő köteles a vétel után járó kincstári illetéket viselni.
5-ör. Vevő köteles as épületeket a birtokbalépés napjával tűzkár elten biztosítani.
6-cr. Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, ennélfogva a megvett ingatlan haszna és terhei ez időlól őt illetik.
7 ezer. A vevőnek a vételárbiso-nyitráoy az 1881. LX. t. cz. intézkedé-¦ei értelmében csak az esetben fog kiadatni, ha as „rvL-rés napjától számítotl 15 nap alatt as idézett t Cz 37. § a intézkedésének megfelelő utóajánlat nem tétetik.
8 or. A tulajdonjog bekeblezéee csak a vételár ée kamatsinak teljes lefizetése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. 650 1 — 1.
9-er. Amennyiben vevő árverési feltételek bármelyikének a kitűzött idő ben eleget nam tenoe, a megvett ingatla: as érdekelt felek bármelyikének kérelmére az 1881. LX. t. cz. 185. §-a értelmében vevő veszélyére és költségére, bánstpénzének elvesztése mellett, ujabb árverés alá bocsáttatik é-> eladatni fog.
Keity Alsó-Lendván á kir. jbiróság mínt telekkönyvi hatóságnak 1882. é~: május hó 27. napján.
Az alsó lendvci kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatÓaág részéről közhírré tétetik, hogy Dónké Hárianke kö-sép bísztriczei lakos vógréhajtatónak Donkó Márton alsó bísztriczei lakos végrehajtást szenvedő ellen 100 frt, 100 frt, — tőke követelés és jár. iránti végre-hsjtási ügyében a zala-egerasegí kir. törvényszék ée az alaó-lendvei kir. járáshíróság területén levő áÜsÓ biastricze községben fekvő ahisztríczei 139 sz. tjkvben A II 1. sor sz. a felveti és - >á részben Donkó Márton nevén álló és az adó alap ján a tartozékozkal együttesen 403 írtra becsült iuatlan rész 403 frt. kikiáltási árban as 1882 évi szeptember hó 4-ik napján délelőtti LŰ órakor alsó-b\'isztriczei községében a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul ís eladatni fog.
Árverezni szándékozók tartoznak, az ingatlan kikiáltási árának 10*/D vagyis 40 frt, 30 kr. készpénzben, vagy as 1881 LX. *.. c< 42 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadék képes papírban a. ki-kiküldött kézéhez letenni.
Alsó-Lenáván 1882 évi május hó 16 ik napján As alsó lendvai kir. jbiróság telekkönyvi hatóság.
3803 sz.
I. Arv.
G52 l-l.
A nagy-kanizsai kír. törvszék te-lekkyi oaztáiya részéről közhírré tétetik, hogy Tbum Ferdinánd végrehsjtatónak Slevecz Mibályné ss. Wlasics Katalin végrehajtást szenvedő erdősfai lakóa elleni 50 frt, tőke iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. trvssék területéhez tartozó erdósfai 25 sz. tjkvben I. 1. 6. 12. 14. sorsz. a. Wlasics Kstalin tulajdonául felvett tartozékkal 446 frtra becsült ingatlanok Mravlek Józsefnek 178 frtban bejelenlett utó ajánlata, következtében 1882 évi október hó 1 T-ik napján délelőtti 10 órakor Erdősfán a község házánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak.
Kikiálilási ár a fennebb kilelt bacsár. —
Árverezni kivánok tartoznak a be-csár 10%-át készpénzben vagy óvadék-képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. —
Nagy.Kanisaán a kir. trvszék mint telekkvi hatóság 1882 évi június hó 21 napján tartott üléséből.
1882. [1882.
Árverési Mmm ürnat
As alsó-lendvaí Kir. járásbíróság mint telekkönyvi b a lóság részéről közhírré tétetik, hogy Marass Ferencz túrni* sehai lakóa végrehajtatónak HorráÜi István tüskeszeri lakos végrehajtást szeu
Az alsó lendvai kir. jbiróság mint lelekkví halóság részéről köshirré tétetia, bogy Brűnner Ssmu végrehajtatőnak, Lógár Adám kutfeji lakos végrehajtást, szenvedő elleni 154 frt, tőke követelés 6a jár: iránti vgtsi ügyében a zsla egersz-<gí k. törvényszék és sz alsó lendvai kír. jbiróság területén levő kútfej községben fekvő a kutfeji 27 sz. tjkvben A I. 1 — !* sorsz. az. felvett és Lógár Ádám nevén álló 837 frtra becsült és Kelcz Gyula késedelmes fizető vevő által 1877 évi feb-22-én megtartott árverésen 690 írton megvett; továbbá esintén a kutfeji 27 bz. tjkvben A-f-4. szórsz, sz. foglalt és szín-tén Logár Ádám nevén álló 45 írtra becsült éa szintén Kelcz Gyula által a fentebb említett árverései 660 frton megvett ingatlanok 837 és 660 frt, kikiáltási ár bao az 1882 évi szept. hó 26 napján d. e. 10 órakor kútfej községében a közacgí níró házánál megtartandó nyílvanyos viazárveréien a megállapított kikiáltási áron alul és eladatni fog.
Viszárverézni szándékozók tartoznak, az ingatlanok kikiáltási árának
HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLŐN?
H I B D E T E S E K«
10% v*gyU 83 frt 70 kr. és 66 frt kézpénzben vagy ai 1881.évi LX. t.cs. 42. íjában jelzett árfolyammal scámiioU óvadékképest papirban a kiküldött kezéhez lelenni.
Alsó-lendvai k. jbjtág mint leickhvi hatóság 1882 május 25-én. 653 1-2.
Í>Í61. és 1705./8ÍJ1. és 18S.Í. tk.
Árverési kérvénye. Vuk Miklós -éa neje kursaneczi lakos végrehaj taténak, Hresca Ferencz és neje kursaneczi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében.
Arv. hirdetmény,
A kérelemnek a vég. :. 144 és 156 §§-ai értelmében helye lévén, tekintve azt, hogy a kursaneczi 20. ss. tjkvben 23 hzsz. alatti ház becsértéke 1705/82. tk. kérvény mellett fölhozott adóbizo-nyilvány csak 400 frt nemcsak Hrescs Ferencs és neje Blarinasics llorbála, hanem Ko/Iik János Ügyvéd csáktor nyai lakók illetőségére és 400 frt becsértékben legelő és erdő illetménynyel, ngy a nedeliczi 22J. ss. tjkvben 2042 : 52 frt 60 kr. becsértékben Hrercs Ferencz és neje tolajdonáu! telvelt egész ingatlanra, mivel a 200 írt becsértéket meg nem baladja, — mégis b. i. alatti
szolgalmi jog épségben hagyása mellett kóre!mpz" Vi:\': Miklós és neje knrsáneczi lakésok 250 frt tőke követelésének s ettől 1881. évi decs. hó 31. napjától járó 8#/0 kamatoknak 18 frt 50 kr. perbeli, 30 frt 50 kr. összesített végrehajtási már megállapított, valamint jelenlegi 9 frt 60 kr. és a még felmerülendő költségeknek, kielégítése végett, a kért végrehajtási árverés elrendeltetik éa eunek feltételei a következőkben állapilatnak meg :
I. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár, melyen alul is az árverésre kitűzött birtok el fog adatni, és pedig a kursaneczi 20. ss. t-jkvben 23 hssr ingatlan önállóan, ugy szintén a nedeliczi 221. ss. tkvben 2042. hsaz. szintén önállóan.
2. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becaáráaak 10°/# vagyis 40 frt és 5 frt 26 kii készpénzben, vsgy óvadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni.
3 Vevő köteles a vételért három egyenlő résziéiben és pidig : az elsőt ss árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap zlatt a másodikat ugyanazon naptól számítandó 60 nap alatt, a barmát dikat ugyanazon naptól számítandó 180 nap alatt, minden egyes vatelin részlet után a birtokbalépés napjától számítandó 6*/0 kamatokkal együtt ezen s helyben
kir. adó, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni.
A bánatpénz ss uto\'só részletbe fog beszarni ttatoi.
4. Vevő köteles »z épületeket a birtokbalépós napjával tűzkár ellen biztosítani.
5. Az árverés jogerőre emelkedődékor vevő • megvett ingatlan birtokába lép kórelmére kiállítandó vételi bisonvi\' vány alapján, ennélfogva a megvett ingatlan baszna éa terhei ez időtől ót illotík.
6. A tulajdonjog bekeblezéio csak a vételár és kamatainak teljes befizetése után fog vérű javára hivatalból eszközöltetni.
Az átrnbázási költségek vevőt terhelik.
7. A meenyib.n vevő sa árverési feltételek bármelyiké., ek eleget nem tenne, s megvett ingatlan sz érdekelt felek bármelyikének kérelmére, a végr. 185. § a értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett, ujabb árverés alá bocsáttatni és csupán egy batáridőnek kitűzése mellett as előbbi becsáron alul is eladatni fog. — As árverési föltételek Kursáneczen és Nedeliczén a községbásnál ugy alulírott :kvi hatóságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
8. Koslík Hat* Hresca Ferenczué saját tulajdoni illetőségűk után a bánatpénz és vételár Icüz-téao alul felmentetnek.
Az árverés megtartására első batáridőül a kursaneczi ingatlanokra 1882. évi augusstus 31-én délelőtti 10 órája Kursineczre a nedeliesi ingatlanokra ugyan az nap délutáni 3 órája Nede* liezre a községházhoz ki tűzetik.
Az elrendelt árverés a fentírt telekjegy zŐkönyvben feljegyeztetni, az ezennel kiadott árverési hirdetmény s \'bíróság hirdetményi tábiájára kifüggesstetni, valamint közhirré tétel végett a ssomiré-dua községek f. Hráscaáo, Csáktornyán, Sravsskoveczen és Sirstisniveczen egy-egy példányban, visssavárólog, Kursá-necs és Nedelics két két példányban, ugy N.-Kanizsán megjelenő Zalai Közlöny czímű lapban egyszeri közzététel végett végrehajtató ügyvédjének kiadatni rendeltetik. A kérelem azon része, hogy a nedeliesi 601. hzaz. ingatlanra is rendéltessék el as árverés, megtagadtatik, mert erre végrehajtató csakis B. 1. alatti előjegyzés igazolásától függő, jogbalálylyal nyert zálogjogot, mely fön tartás törlése végrehajtató még eddig nem eszközöltette. —
Miről Koslik János, mint folyamodók képviselője, egyszersmind saját sce-
mélyében Hrescs Ferencz és neje, Blari navies Borbála Kursáneczen, Zsnidár Mihály, Fits István és neje Zsnidár D„-rottys, Vuk Miklós éa Blarinavics Marit Kursáneczen, valamint a sala-egerssegi kir. felügyelőség felretileg és pedig t, utóbbi esőn megjegyzéssel ertesitetne* miszerínt s kincstári kővetalósek kidé. gitene végett közvetlenül az elóiirt telek-könyvi hatósághoz forduljon.
A csáktornyai kir. jbirÓság, mist telekkönyv, hatóság.
Csáktornyán 1882. évi jun. bó 8. napján. 648 1—1,
legjobb Aszial.-és Udito ital,
kitűnő hatásúnak taoayzlt kötögessél, sás*
bajoknál, gyonwr-és sólyaa s«nrtaáL EDECSEKíaz essisi les e lösealí esérs.. Mattoni Henrik,
459 32-48.
r.
FIEDLER GYULA fényképészeti műterme
Nag y-K anizsa V á r o s h á z-u t c z a 6. szám.
Fényképeket minden alakra és nagyságra, (u. m. látogató-jegy-, Cabinet-, Makart-, Boudoir-, negyedn<tü-, éiet-nagyságu,) brillant, festet, jelmez, tisztán, elegánsan készítetnek el, felvehetők minden időben, bármely órában eszközölhetők.
651 1—2. A közönség szíves látogatását kéri
FIEDLER GYULA
. német ce. kir. HoMert-féle udr.ri fényképessel! műteremnek volt mank.tirea Ni»«ib»n, további Lnu, Gr»s, Uil.noi, Jen», Béce HSbb eléé r.nga fényképéetoli mfitermekben foglnlkonou.
Termény-raktár, előleg- és bizományi üzlet.
A magyar le&hmitoló ós pénz vai tó-bank ajánlja a t. czimü termelők és kereskedők figyelmébe közraktárait Budapestén, Szegeden, raktárr.itTemesTárottésBarcson.Itt mindenütt* t.cz. közönségnek szolgál
1) Kgészségea raktárakkal, termények ó- áruk berak\'.irotására, kezelésére, kiraktározására vsgy tovább küldésére.
2) A terményeket átveszi, kölcsön zsákokat ád, szállítási és egyéb költségeket előlegezi, as igy átvett terményeket tűzkár ellen biztosítja.
3) Olcsó kamatláb mellett előleg -t ad a berak tárolt, sít mar a esimere feladott terményekre.
4) Elvállalja a reá bízott termények bisománybaní ellátását akár e~ vidéki állomásokról, akár pedig raktáraiból.
Vállalataink számára ugy a vasúti, mint a gőzhajózási társulatok részéről so*k rendbeli előnyöket nyertünk, melyek t. megbízóink javára szolgálnak.
Szó- vsgy írásbeli felszólításra, ugy nyomtatott üzlet és díjszabályainkkal mint minden irányú fel világos itass al szívesen szolgaiunk.
A Budapestre intézett küldemények czimzendők: A magyar leszámítoló és pfenzváltó-bank közraktárainak Budapesten , állomás kőz-raktárak magyar kir. államvasutak. — Szegedre: a magy. leezámttolö és pénzváltó-bank közraktárainak. Ci. kir. szab. osztrák állam vasútállomás. Temesvárra : A magy. leszámítoló és pénzváltó bank raktárainak. Ca, kir. ssab. osztrák állam vasul-állo mis. Barcsra : A magyar leszámítoló és pénz váltó-bank raktárainak. Cs. kir. ssab. déli vasut-állomas.
636 3—3. Magyar leszánitoló és pénzváltó-bank.
Hazai ipar!
5 L¦ 8
© Ja! "3 "S 3
A főgymnasiumi, polgári, elemi és
izraelital igazgatóságok megbízásából minden iskolai
tankönyv WAJDITS JÓZSEF
könyvkereskedéséhen kapható. Valamint minden iró- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron egyedül csak
ITT VÁSÁROLHATÓ.
N Agy-Mim, 1882- angros:
?fifzvttü *>:
egész ívre - . . . . : 8 frt
fél évre........ * ¦
negyed évre - . . • . _ * % .»
szám íé\'^rrc i =
HIBDETESEK "
S hasábos pctitsorfaan 7, másodszor 6 $ minden további sorért 5 kr.
2ÍYILTTÉEEEX soronként !0 krfrt Tétetnek ie\'f 1 Kincstári illeték minden egyes terítésért 30 kr. SzetendŐ.
27-én.
Huszonegyedik évfolyam,
A lap szellemi réssét Ölető kozlMné* nyek t szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig t kiadíboi bérmentre uitezeadok: NAGY-KANIZSA .... WIM31C8ÍÓZ.
. Bérmentstlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cL
Kéziratok vissza nem küldetnek.
Kr..^y-Kaniiaa7áros helyhatóságának, „nagy-kanizsai Önk. tü^oltó-egyiet". a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, , nagy-kanizsai takarékpénztár6, a „zalamegyei általános tanitótestlllet* ¦ a Bnagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", r nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a D soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai ktUválasztmánya11 8 több megyei és város
egyesület hivatalos értesitője. ...y. .;:
HetenklDí kétszer, vasáfjiaji- s csutörÉöfeöh megjelenő vegyes tartalma lap.
Az nj tanév küszöbéit.
(A pályái,\'lílasirtAsról) \' -
Minden év .szeptember 1-én nemcsak a gyermekek, hanem a szülék ís valósaggal \'^ttszáfeőn*7 állanak az uj tanévnek. Már pedig, aki ,a küszöbön áll, az se künnj\' se benő. nincs, s enné! kényesebb helyzet nem is képzelhető: a határozatlanság netovábbja ez..
Azon szüléket értjük leginkább, kiknek gyermekeik az elemi népiskolát már elvégezték, s elótíök áil a gyemnek jövője felől tudakozódó nagy kérdőjel. — Gymnasiumba, kereskedelmi vagy polgári iskolába adják-e gyermekeiket, vagy ne taníttassák tovább, hanem adják őket azonnal mesterségre vagy üzletbe? ez az a gordinsi csomó, melynek megoldása oly sok gondot okoz a szegény szülőknek. Ezen maguk elé vetett kérdések egyértelműek ezekkel: tudományos, iparos vagy kereskedői pályára szánják-e magzatjaikat? És e három főpályának annyi mellékvonala és ezeknek ismét annyi szárnyvonala van, hogy valóságos útvesztőt teremtenek a gondos szülők
lehet ezen útvesztőből kijutni? Van-e erre szövétnek, s ha van. — ki nyújthatja ezt nekik? Van* szövétnek elég, csak az igazi forráshoz forduljanak! Nem messze van és mégis mily kevesen veszik észre! Ott van körülöttünk saját házunkban, az utczán. a piaczi sátrakban, az iparos műhelyében, a gyár hatalmas gépei között, a tanuló-ifjú szobájában, a hivatalban, az üzletekben s isten tudja, még mennyi helyen, — de mindenütt csak: egy a neve, ez a rövid szócska\' „élét;t*| Ehhez forduljatok szülék s hívebb tanácsadóra esnél nem találtok. A tanító, ki gyermekeiteket elfogulatlanul figyeli és itéü meg, s adhatna ugyan jő tanácsot, de az
sokkal csekélyebb tekintély a ti szemeitekben még ez ügyben is, mintsem Véleményét kikérnétek, vagy ha ezt teszitek is, csak akkor osz tozkodtok az ő véleményében, ha a tietekkel egybevág. Fogadjátok el tehát azt a tanácsadót, ki iránt bizalommal „keíl* viseltetnetek: az életet!
S mire tanit ez.? Első sorban arra, hogy „aki mihez nem ért, abba ne fogjon." Már pedig valamely dologhoz csak az érthet a sző szoros értelmében, aki jó kedvvel, hajlammal lát hozzá: ez pedig föltételezi azt, hogy arravaló is legyen. Rövidebben : valamely foglalkozáshoz csak az érthet- igazán, ki arra hajlammal és hivatással is hír.
Az első tanulság tehát az életből : vizsgáljátok meg. gyermekeiteket, bírnak-e elég képességgel, és kedvvel az általatok számukra kijelölni szándékozott életpályára.
Másod-sorban arra tanit az élet, hogy „kár az öly szekér után futni, a melyaz embert fel nem veszi.* Tegyük fel, hQgy Jánoska a -tudományos pályák egyikére való léphefésnek szellemi föltételeivel bíró gyermek, — habár minden szüló olyannak tartja gyermekét — de szülei nem rendelkeznek\'azon anyagi eszközökkel, melyek az első ezélig, a diploma elnyeréséig/ tataroznák ki számára a megélhetés tstját. Szülei lakóhelyén van gymnasium, vagy polgári iskola, ezt eWégzL Hány meg hány ifja áll ezen iskolák elvégzése után a Scylla és Oharybdis Között — háta jmögött a haszon nélkül eltöltő ttnek látszó hosszú idővel, előtte pedig ajsaklával, mely jövője hajóját végromlással .fenyegeti.
Kevesen vannak azok, kik elég jellemszilárdság és életrevalósággal bírnák e veszedelemből kimenekülni, hogy a végezélhoz vezető ut első
támaszpontját elérhessék, a legtöbbjénél már itt kezdődik & csüggedő?, az Önbizalmat lánság s ennek következmény^kép vagy a korai életuntság, vagy a mi még rosszabb, a teljes elfásultság mindaz iránt, mit a. becsület kötelesség gyanánt ró minden emberre egyaránt. Belátják, hogy szüleik akaratából oly szekér után futkostak 8 .éven át, a mely őket most fel nem akarja venni, s fájó szívvel veszik észre, hogy a czélhoz vezető ut felében megállani kénytelenek. Vájjon hálás érzettel gondolnak-e ezek szüleitíre? Kötve hiszem!
A második tanulság tehát az, hogy csak oly pályára engedjétek lépni fiaitokat, melyről van kilitás-tok, hogy legalább az elsó czélig fogjátok ófcet eljuttathatni, mert -fél munka, semmi munka."
Harmadsorban arra tanit az élet, hogy a ki sokat markol, keveset szőrit," vagy más szóval; a miből sokat markolunk, abból igen keveset szorítunk. A társadalom túlságosan sokat markolt a diplomás emberekből, s éppen azért keveset is bir belőlük featartani. Ez már a tanulmányok bevégzése utáni időre szól.
Annyi az ügyvéd, orvos, mérnök, tanár, tanitó stb. hogy" egyik a másikat irigy szemmel nézi, hogy létezik. Az ügyvéd képes volna perbe fogni kollegáját csupán esik azért, hogy miért Ö is az, az orvos íeg-szivesebben orvostársán szeretné megmenteni bonezoló-kését a megrozsdá-, sodástól, a mérnök határjelzőket szeretne csinálni pályatársából s igy tovább valamennyi, mert egyik a másikban élete megnehezitójét látja csak.
A gazdag házból származó natal orvos, ügyvéd etc. még csak boldogul valahogyan, mert egyrészt van
atinyi pénzé,hogy néhány évén át puffot álljon, mig valamelyik öregebb kartársa kidül abban a városban, melyben letelepszie, másrészt, mert vagyonos fogva az egyes eladó lá-biró családok spekulálnak reá, ő neki pedig van annyi sütni valója, hogy\' mindaddig hajlik „tőled és hozzád*, mig jövőjét megáUapi t\'otta. - De az a szegénysorsu ] „vég zett* mihez fogjon ?,-Miből tartsa fenn magát addig, mig. oly ,praxis °-ra tesz szert, mely életszükség; léteit fedezze? A bölcselet azt te-nitja, hogy minden végesnek kell. hogy volt legyen kezdete, ő nála a végesnek a kezdete a „végz< után áll he, s a létért való küzdelem eme „kezdete" fá nézve valósa gos „végzet."
Ekkor feltűnik előtte az életpuszta kép.-s Szemrehányó hangon kérdezi önmagától is, azoktól is, kik a tudományos pályára lepni késztették: „Érdemes volt-e 13 —16 éven át nélkülözések között sanyarogni azért, hogy aztán nagy ügy-gyel-bajjal, protekezió-hajhászat után bejuthasson valamely . kórházba havi 30 frtos assistensnek, vagy valamely ügyvédi irodába 40 —50 frtnyi havi fizetéses patvaristának, vagy nevelőnek valamely. házba, hol ágybőí-ágyig rabmódjára le van kötve s a discípnlusnak még a görbe nézéseért is felelős?
Még csak 10—15 érvel ezelőtt nem volt ez. a jövő a maturandus szemei előtt leb;gő vógczéltáblára irva, ma már igen, mert a társadalom túlságosan sokat talált a tudományos pályára készülőkbőr markolni,. . ; !• Ji
íme, egy kis illusfcrátio! 2 évvel ezelőtt egy, a főváros által kiirott évi 360 írttal ," díjazott utczaköve-vezeti felügyelőség! állom-ásra a diplomás férfiak egész kis serege pályázott, \'aig végre egy mennyiség-
tani tudor volt oly szerencsétlen azt elnyerni íTigyanigy történt egy pedellusi "állás betöltésére hirdetett pályázat alkalmával. Vagy nem szomorú idők jele-e az,\' hogy egy, a nagy-kanizsai1 izraelita hitközség által hirdetett 500 frtos 3 évt próbaidővel járó tanítói állomásra, 50 tanítónál több pályázott!
Meg vagyunk győződve,:hogy ha a pályázati föltételekben1 e -néhány szó"áll/ :vala: „Orvosok^; \'ügyvédek, középtanodai tanárok, mérnökök stb. is pályázhatnak*, ezekből is egy nem sokkal csekélyebb száma pályázósereg jelentkezett volna. ,
Mindezek előtt azonban kalapot kell emelnünk. Munka; becsületes munka utján akarnák megélai, s a munkanem; hogy megszégyeni-tene, hanem - inkább fölemel.\'
De \'mit szóljunk az: eltévedt existentiák azon nagyszámú képviselőiről, kik a — nézetük szeriní rangjukhoz nem illő\' — munkátől-iríóz- . nak, — . a mai társadalom szón rákfenéjéről, mely abban találja éleí>_ föltételét, hogy az egészséges emberiség testén élősködjék és csak másnak a kárából akar hasznot meríteni, arról a sáskaseregről, inely a többi tisztességes, jellemes s a. munkát kedvelő * tudományos pályán^ levő embereknek csak ártalmára \'van,-a mennyiben alávalósága által :az azokba veteti bizalmat és tiszteletet az emberek szivében, patkány módra aláássák s melynek neve: „prolefa-rismuí valamennyi tudományos pályán ?¦
Vane szülő, ki gyermekét proletárnak szánta ? Ha megkéráeznők, egy sincs, de ha az életbe tekintünk, sajnos, azt találjuk, hogy a szülők nagyravágyása, az erőnek erejével „úrrá teremtés* a proletárok számát még most is folyton- növeli.
A harmadik tanulság tehát, melyet az élet nyújt az, hogy .fontolják meg jól a szülök, . vájjon
TARCZA.
Képűaíok.
Ami a nap ragyogó kék egén, A-.-, volt nekem mindenkor a ssr-rolem; Boldogságom, udvüsségom, világom, ilzea a -ut. elátkozott világon.
Kern csnda, ha. szomorn az íletem, Ha. be 5r6m is bobánnt énnekem, Ha a bánat rám oly sötét éjt hozott: Hisz szerelmim napja rég leáldozott. X.
Sötét az ég, ném.3 a táj, Elbaital: a csillagok, Csak egy-kettő, mi & felbfin Homályosan átragyog.
Halvány csillag, sötét égbolt, Boldogtalan szereíem. Titkos born fellege öl Az én fá\'ö szitomen
Halvány csillag ozrgúny a*ivem, Bár *. felhő rajtatok, Sugaratok mégit még a Felhő alatt is ragyog.
XI.
Zug a tápor, dörög ax ég, Tornyosul a fergeteg, A czikázo villámsngir Áthasitja az c;-ct.
Zng & zápor, sír a felüt" Az ón könnyem is pereg, Szivemet is átjár tik a Villám sngaxas szemek. -
Bej csakhogy a zápor Arja Beforrasztja az eget, / De & szomorn könnyozbol még -\'J Szegény szir«m bobeged.
:,\'---> MAE03HALH1 GYULA.
A k 6 s z i v ü apa.
— Beaz&y. — IrU: TÁSLEK SÁUlXrE-. BefrjczU : 8ZOMSIEB SÁSJDOE, L Fejezet. Zoliim élei története. (Folytatar)
Ez esemény ntán, mely két egymásért égő szivet boldogított, mintegy 2 hóra Vilmos egy sürgönyt kapott atyjától melyben értesittetett, bogy nagybátyja meghalt és összes vagyonát ríbagyst, — azért siessen hr^s, nehogy zavarok támadjanak.
Ez lettre bozditá az ifjat, mert egész komoly elhatározással az öreg Váry dolgozd Bzob&jábs, ment éa minden körttl-kerités nélkül előadá, bogy ő és Iza már régen egymásnak igerák sziveiket s moBt csak az apai áldásra van szükség, hogy ax imádott Izabella kezét övéjenek mondhass?;
Az Öreg Váry az ífjul már családjához tortozÓnak .tekinsé, beleegyezett és midőn az ifjú & hazahívd sürgönyt elŐ-matatá, csak annyit mondott; „jőjj&n mielőbb, bogy kerekét teljesithesBem.\'1
Beinhftrd eltávozott, midőn mogigéré, legkésőbb két hét maivá visszatér, hogy Örökké a íelejthetlen kedves család körében maradjon. Izabellának e két bét is egész ól.ibkévalóságnak tünt fel ée biso-uyos scjtolem ragadá meg szívét, mely azt azon gondolattal marceangolá, hogy a semmi körülmények közt el nem felejthető kedvest többé látni nem fogja, K
gondolat csak növekedett, midőn ólmait 2 majd 3 hét anélkül, hogy Vilmos csak egy sorral in — életjelt adott volna magáról.
Az öreg Váry napról napra jobban aggódott leánya sápadtsága miatt és hasztalan kereeé, kutatá az okát, mert mindig a-i.--1-!-; arra jött, hogy lalan az ifja hosszas kimaradása teve- buslnkodó^á.
Azon ban az öreg Váry rosszul gondolkodott, mint a következés ih mefrma-tatá, mert amint elmalt l1/, hónap az ifja eltávozta atán egy oly esemény jött közbe, mely az egész családot szerencsétlenné tévé.
Ugyanis egy izben, mídŰn Váry [gát \' betegsége okának felfedezéseért faggatá, Icabellr. könnyekre fakadva, előtte térdre boralva bsvállá, bogy a szerelem korlátain túllépve oiv állapotban van, melye! tovább titkolnia már lehetetlent.
A felfedezed idézé elő azon kella ¦ metlen családi jelenetet, m^ly ássál végződött, hogy Izabellának Özv. Kövinéhez kellett mennie, abol megszületett Zoltán, a szerelem kesjrü gyümölcse. »
li-i-jiiardot soha többé ner? ÍAUák aa apa pedig leánya feletti bánatában, a eirba szállt még miolőlt leány r tó le bocvánatot kért volna az okozott szenvedésekért.
Az apa halála utáu QyuU ogysrer csak eliünt a nélkül, bogy csak égy sor írást hagyott volna bátra, mely bee. eltávozása okát felfedezte volna, 0 tnai napig sem tért vissza, Örökös aggodalomban hagyv.i nóverót, ki gyanitá, hogy íiyala
Beinhard felkeresése éa megboszalása végett hagyja el gyámoltalan nővérét.
; Itt bevégzé Nelli elbeszélését éa zokogva boralt Cornilla vállaira, ki öt a vacátióra magához hivatá.
— Köszönöm Camilla szíves vendégszeretetedet, de megbocsáss,: ha el nem fogadom, mert már akarattá váll bennom a kedv apáczává lenni, hogy mint Krisztus mennyasszonya imád; kozzam szegény megboldogult " Izauéni lelki üdvéért.
Veímár bankár minden félbeszakítás nélkül hallgatá végig Irént, ki a történet elbessélése atán. ceak a sápadt ban: kárt néző, nem tadá megfejteni magának a változást, mely Veimárnnk egé«z valóját átalakitá ugy, bogy alíg lehetőit ráismerni.
—- Köszönöm nagysád! — szólt rekedt hangon a bankár. — Higyje-meg kedres dolgot tón velem, mert alkalmam ->yilik egy apátlan, anyátlan árvát segítenem. Váry Zoltánt ügyeim vezetésével fogom megbízni és ugy honorálni, hogy alkalma legyen elfelejteni szivmarása feletti bánatát.
A bankár távozott, még nyugtalanabb volt, mint mielőtt a történetet, hallotta volna, komoly lelkitnsával, mflynek eredete igen világos."
II. Fejezet. A szolga titka. Caeades, némsazest,B. kisvárosi zsj már régen elhangzott, a lakék házakban, visszavonulva nyugalomra hajták fejüket. A hangtalan utczák csendjét misem zavara csak olykor-olyker{BMkÍtja meg a| né-
maságot egy-egy tovagor.dülö hinti," — vagy a hazasiető* setét alakok egyhangú léptei, melyek a komor falakról viass-hangozának.
A bankár házában minden ablak setét, semmi életjel.*) Csak az udvar felöli egyik ablak világos még s jelezi, bogy-bár az éjfél régóta elmúlt, — mégis kerüli valaki szemeit az alom; a bankár fenn volt még, nem tudott aludni. Hogyan is? Amit 5 Kováls Iréntől hallott, képes lett volna örök időkre az álmot tőle távoltartani. Hossza időig nézett az irományokkal telt asztalra ; az óra éjfél után fél kettőt vert, s azután a airi csend ismét beállott, kínoz volt Veimárnak az éjszaka minden percze.
Csengetett, mire a szolga belépett.
Még mielőtt Veímár szóhoz, jutott volna e> szolga szólt:
— Uram I engem esakiA nappali szolgálatomért fizet s éjjel a nyugalomra van PEükségem s ezenkívül ma reggel az ujságoS hátamhoz verte; kényszeríteni fog, hogy felmondjak.
— Láthatod, hogy engem is fenlar-tanak késő éjszakákig dolgaim; külöm-benne legyen okod panaszra, elsején szá-misld fel.roit kérsz éjjeli BzolgabérLLegyen gondod, bogy holnap reggeli 9 érakor Váry Zoltán itt legyen. Mehetsz !
A szolga szótlanul távoiot:.
Páslek Sándor cz«n novelláját eddig irta. Ekkor gyomorbetegsége miatt irodalmi működését fílbeazakitá 6s\' egyikünk som bitté ezoc a napon, hogy az téletjel" .szóval fogj* befejezni troda\'mí pályáját és rövid idS múlva — életf viroló tavaszán — sirba fog sra-lUuii L&omm.er Si&dcr.
HUSZONEGYEDIK BVTOLYAM
A I. A I KÍUÖKÍ
AOGUSZT08 27-én 188».
nincs-e meg az a pálya, melyre gyermekeiket szánják, vagy amelyre ezek jófaiszemfileg lépni akarnak, túlterhelve, nem dobját-e fiaikat a proletarismus molochjának karjai közé. Ke kényszerítsék gyermekeiket tudo-mányos urakká lenni, ne növeljek a „izííra nyomorúságot.\' \'
Kern akarjak mi ezzel mondani, hogy a szülék az elemi iskola elvégeztével befejezettnek tekintsék gyermekeik tanulmányait, mert csupán csak ennek elvégzése mai nap még az iparosnak sem elegendő, sót ellenkezőleg, járassanak végig velők alsó kereskedelmi iskolát, néhány gvmnasiami - vagy polgári i iskolai osztályt, de mindenesetre csak addig a korig, a melyben a visszafelé való lépés még nincs lehetetlenné téve, pl. 14-15-S& életerőkig, mert a 8 gymn.. vagy. 6 polg. iskolát zett ifja inkább elzttllení kész, mintsem inaskötényt kössön fel.
Ne féljenek a szülök attól, hogy a kedves fin tenyere meg talál kérgesedni: adják iparos vagy kereskedői pályára, a melyeken, minél „ nagyobb a verseny, annál nagyobb a vele járó jólét is.
Hasson oda a társadalom, hogy a polgári iskolák helyett, melyek amolyan .se nem ur, se nem szolga* — embereket nevelnek, ipariskolák létesüljenek, amint azok az ipar ós kereskedelem terén annyira előrehaladott, Németországban is fenállá-nak s a milyenek bold. Eötvösünk szemei elótt is lebegtek, (a polg. iskolák mai szervezete a Gsengeryé ;) addig pedig, mig ilyenek az egyes vidékeken létrejönnek, adják a szülék gyermekeiket a budapesti állami ipariskolába, hol nem sok elméleti és gyakorlati eiőkészültség mellett felvétetnek > a különféle iparágakban, gépészetben s gyárvezetésben tökéletesen kiképeztetnek.
A vagyonos szüléket terheli a kötelesség bankos .vége. Ezeknek volna fóérdekük és első kötelességük gyermekeiket az iparos pályára adni. Mert a szegény ember gyermeke, ha tisztességes és biztos kenyérkeresetre tesz is szert, de nagyiparossá csak ritka szerencse utján fog válhatni, hiányozván neki a kezdett nehézségeinek leküzdésére hivatott anyagi tőké; mig a gazdag család gyermeke a szellemi tökén kivül annyi anyagival is rendelkezik, hogy önállósítás esetében valami nagyobbszerüt is kezdeményezhessen, gyárat emelhessen. Aztán meg a nagyravágyásnak is elég van téve, mert bizony egy gyártulajdonos semmivel sem kevesebb ur, mint egy dip-
lomás ember, s valamint ez a tudomány és a műveltség terjesztésével szerez érdemeket a haza jólétének felvirágoztatása körül, ugy a nagy iparos az által, hogy hazánkban gyáriparnak lendületet ad, ax ország anyagi helyzetén okvetetlenül lendít, sok szegény ember fiának kenyeret ad, s a dicsőségen kivfti az apjától kapott vagyonát még megsokszc sitja is, — hasznára válik magának, a társadalomnak s a hazának Ha a fentebb kifejtettek értei mében fogják a szülők gyermekeiket nevelni is ¦ pályaválasztásuknál ezekre törekednek, akkor igazán fog betel jesedni Gzenk nagy fiának ama jóslata: .Magyarország nem volt, hanem lesz!* Mert a nemzet gyarapodásának, boldogulásának 8 művelődésé nek alapja nemcsak a tudomány, hanem az anyagi jólét is.
izegény nép nem lehet mű veit sem!
BANÓGZI.
Néhány szó a t. szülőkhöz.
B mai korban, melyet jogosan haladás korszakának nevezhetünk, minden szülő gyermeze boldogulását csupán azáltal véli elérhetőnek, ha iskoláztatja. Minden szüli gyermekéből tudóst akar nevelni. A czél a törekvés dicséretre méltó, de tekintsünk csak egy kissé mélyebbre dolog lényegébe és csakhamar meg fogunk győződni arról, hogy éppen íemes czél utáni túlságos vágy a mi egyesek boldogtalanságát előidézi, a szellemi proletarísmust szüli.
Az anya gyermekében mindenkor lángészt fedez föl; önfeláldozó szeretetében nem is tud másról képzelődni, mind gyermeke éles felfogásáról, okosságáról, szépségéről és még sok mindenféléről. A szerető anya gyermeke hibáit erénynek mondja és minden szavában bölcseséget keres és talál.
A szülő megfelejtkezik arról, hogy az önfeláldozó szeretet által sugalt képzelódés távol áll a rideg valótól; felejti azt, hogy az alaptalan képzelódésekből vont következtetésekkel megrontja a gyermek egész jövőjét — boldogságát már csirájában. Képzelnünk lehet bármit,\' de [cselekményeinkben irányúdéul csakis a valóságot tekintsük, mert halomra dől a legszebb épület is, ha a fundamentuma nem neki megfelelő.
A kis Jancsi alig tud lábra állni, már is azon gondolkodik a szülő, hogy miféle Jánost neveljen az ó okos magzatából A nagyanya
Veimár eloltá • gyertyát 4> lefeküdt, de aludni nem bírt. Bemképek különféle titkokban tincsoltak • sóiét levegőben, ezüst csillagok hihetetlen gyorszsiggal kergéitek egymást, msjd eltűntek s fényes ivek jelentek meg Veimir szemei előtt. Lehunyt, szemeit, hogy ne láesg e rémalakokat, hasztalan ! Heg lezár: szemekkel is tüzes gyikokst látott, kigyók lekerődztek a gaz szarai kdrül, egyszerre sötét felbótömog közeledik, izét bontekizik, halvány nőalak jelen meg előtte, ruhája avult, foszlányon, karjain .síró csecsemőt tart; mindkettő didereg a borzasztó hidegben.
Veimár fizik, hideg veritek gördül homlokáré], — majd ismét izzad a süp-p-.- .\' farosa között, levegő uláo kapkod, feje ég és ő maga is mint egy tehetetlen gyermek fekszik agyiban. Szeretne -felszökni, de nincs ereje; szeretné a női alakot elkergetni, megfordul agyában. — mégis előtte lebeg. Mintha hallani a bangókat, melyek a né folyton mozgó ajkairól jönnek, ki fenyegetőleg emeli feléje kézit:
— Megcsaltál: el.etted lodrágább kincsemet, rn becsületemet. Atyámat megölted, gyilkosa te vagy; kitaszító ttál az emberisig soriból, magamat korán sirba vitt a bánat. Ligy gyermeked atyja, megver as Isten Én megbocsátok I
A bankár nyóasórggii; kínja nagy volt. —
— Izabella, jd lilák te megboosi-taazl latna bpnsim meg te is! Gyermekem atyja akarok lenni!
A riaakip sittet, a bankár megkönnyebbülten . fontait másik oldalira is elaludt.
Most azonban az álmos szolgát karait, na elem, aki nem tudta, hogy sasért \\
papot szeretne belőle, mert — ugy mond: jól fog tudni prédikálni mindig csacsog, a nagyapa, ki már ismeri az élet küzdelmeit, fiskálisnak szánja unokáját, az anya orvost, ai atya professort akar fiából.
E czélok mindegyike magasztos, de az ut, mely ezekhez vezet, nem oly egyszerű, mint azt az ember hiszi.
A szüléknek elvitázhatlan szent kötelességük gyermekeik jövőjéről gondoskodni, de e gondoskodás ne abból álljon, hogy elérhetlen czélo-kat tűzzenek ki. Mikor a gyermek nevelésében már ott tartunk, hogy jövőbeli hivatásáról kell gondoskodnunk, jól meg kell fontolnunk, hogy mit teázunk.
Midőn az iskolaév megkezdődik, nagy seregei a fiatal idék azon falak közé, melyek tudóst vannak hivatva\' nevelni. A szolé nem mérlegelt a gyermek haj latnait, vele született ösztönét, lelki tehetékjét, ó csak tudóst akar nevelni.
A szülőknek e rövidlátósága okozza azt, hogy az iparra és meze: munkára termett ifjúból egy proletár, a tudalékosságra kiváló hajlammal bíró gyermekbél pedig hasznavehetetlen mesterember lesz.
Amint szeptember hava elérke zik a gymnasiumok nem birníK elegendő helyet rendelkezésre becsalni, gazdasági iskolák, ipar-, kereskedelmi- és polgári iskolák pedig mindig kevésbé való látogatottságról panaszkodnak.
Mi erőnek erejével meg akarunk feledkezni azon kedvező természeti sajátságokról, melyekkel a mi kedves hazánk bővelkedik. Magyarország föktmirelő ország levén, az itten lakó nemzetiségek gyermekeinek oly irányban kell nevelve lenniök, hogy kiművelt észszel és edzett erővel egyetemben kiaknázhassák azon megbeesalhetleu és kifogyhatlan kincseket, melyeket azon föld nyújt számukra, melyeit hazájuknak neveznek.
Intezetek, melyek a megfelelő irányban készítik elő az uj nemzedé ket — már szép számban vannak de ezek eléggé mellőztetnek azon egyszerű oknál fogva, mert nem tudósokat nevelnek.
A haladottság nem a tud&lé-kosságban, hanem az emberek bot dog megélhetésében áll. S földön pedig, melyet mi kedves magyar hazánknak nevezünk, boldogan csak ugy fogunk a létérti küzdelemben élhetni, ha kivetkőzünk az elérhetlen czélok tömkelegéből és minden
hivatja ura Viry Zoltánt? Azt tudta, bogy Veimár bankár látogatáson volt Kovilséknil is, hogy innét nagyon ingatott állapotban jött haza. Hogy csen uj.bb esemény — okit megtudhassa, okvetlen szükség voll neki Kován Irénnel beszelni. —
— De bopyan beszélhessek in Irénnel?én a szolga a törvényszéki elnök leányival ? Beszélnem kéli vele minden esetre is ha titkomat fel is kell irta áldoznom.
Szé nélitit: öltözködött fel reggol ét sietett Viry Zoltán lakáéira. Rögtön bebocsijtatott.
— Veimár bankár ur kéreti ma reggeli 9 érára I — jelenté a szolga.
— Mit kivin tőlem a bankár ur? — o>
— Sajnálom, bogy,nem szolgáiba tok vele.
— Vigye a bankár urnák tiszteletemet, mondja meg aeai, hogy ott
k.
A szerencsés véletlen akarta, hogy a szolga ai utcaio hazamén vc Kovátsék szolgájával találkozott.
— Gazdim tagnap nálatok volt
— Ott volt bisooy egiea dilntin. Hanem egészen zavart lehetett, — mert botja helyett — a oogirkergetőt bozts magával
— Kivel társalgott nálatok ?
— Csakis Irén kisasszonyával.
— Te menj haaa s mosd meg lréa kisaaasonynak, ma délután 4 érakor legyen a hátsó kertajtonál, aat is mag oseadhstod neki, hogy • találkozástól sok tügg.
— S ki fog rá várai ?
— Kai
— Hahaha I Ha tzt a kisssszooy-nak megmondom, nem la less akkor ott. Ugyan mit akarsz le a mi klsasazo-oyuoklé! ?
— Ahhoz aeked semmi közöd. Gaak mond, bogy in várok rá, kolömben írd fel egy czédulira 4i ugy add neki, bogy senkise i odjs meg.
_De ha, szegény, én nem tudok
irai.
— Akkor felírom in.
Ezzel kővetkező szavakat irta egy czédulira: .Tisztelt kisasszony! Viry Gyola varja önt ma d. u. 4 órakor a hátsó korujtiual.. \'
— így ai. Est add neki, do vigyázz, hon senkise vegyen valamit észre, azután lakatot tégy aj szádra, mert máskép kitekerem a nyakadat.
— Ne búsulj, in egj szót se azélok — s nevetve távozott.
— így kell a pimaaa néppel bánni, — mormogi Veimár cr szolgája. — Testvériesen kell veink élnem; én is egy szolga! Remii jün k azonban, rövidesen ütni fog a enabndsig órája mindnyájunkra nézve.
Reggeli 9 órakor Viry Zoliin a bankár szobájában volt.
Seakioem várta Viry Zoltán megérkeztét oly nehezen mint a bankár szolgája. Hogy miért volt enea jeleoet rei nézve oly nagy érdekkel, ut késóbb torjuk megtudni.
— Bankár ur.Járatott 1 — mondi Viry Ziltán.
— Csak kérettem tisztelt Viry ur; mondi mosolyogva a bankár - ön igán JÓ helyről leit nekem ajánlva g megbízható emberre volna* szükségem. Nem volna hajlandó nálam .a ügyvese lói ál üst elfogulni ?
igyekezetünket oda irányozzuk, hogy értelmes polgárokat, ügyes földmive-seket, iparosokat készítünk eiő azon ifja nemzedékből, melyhez e házinak jövője van kötve.
Iparról nálunk alig lehet szó. Az a sok földmivelő eszköz, gép stb. mind a külföldről vándorol be hozzánk, nagy fái.\' iegr-1 szerzett fillérjeink pedig kivándorolnak.
Magyarország — melyét termé kenységénél fogva Európa gyöngyének nevezhetünk — nem éráenli meg azt, bogy innét évenkint több százan kivándoroljanak, hogy itt egy panaszos hang emeltessék. Pedig fájdalom ugy a kivándorlók, mint a szűkölködők száma egyre növekszikL És tisztelt olvasóm — lehet, hogy tévedek — e mindinkább nagyobb mértékben támadó bajok csirájául egyenesen azt tartom, hogy a nevelésben, a gyermek hivatásának a megválasztásában nem járunk el észen ugy,ahogy ami viszonyainknak megfelelőleg kellene. Nálnnk nincs polgári osztály és az ennek megteremtését-e czél ózott intézetek figyelmen kívül hagyatnak.
Gazdasági iskola alig van minden kerületben egy és ezekben is alig található harmadfél tanuló; ipari iskola alig van tíz, a jelentkező tanulók olyanok, kiket a tudalékosságra előkészítő iskolák alkalmatlanoknak találtak; polgári iskola van ma már szép számban, ide is csak a középiskola söpredéke jön, kereskedelmi iskola Tan nyilvános egy néhány, de ujainkat — a leendő kereskedőket — nem ide küldjük, hanem külföldre,
Ilyen körülmények között azután nem csuda, ha panaszos hangok emelkednek, ha a létérti küzdelem napról-napra nehezebb.
A munka nem szégyen, ez teremti meg az igazi boldogságot, ez talpköve mindennemű jólétnek csak nem szabad attól visszariadnánk. Az a sok tehetetlen, elkényeztetett úrfi sokkal hasznosabb polgára lehetne e honnak, ha az elkényeztetés helyett valami mesterségre tanítjuk.
Tanulja meg a magyar gyerek korán hazáját tisztelni, e tisztelet pedig esak abból állhat, ha felbírjuk használni az általa nyújtott kincseket.
A tudalékosság egymagában e földön boldogságot nem szerezhet, a ki boldogan akar megélni, annak munkássághoz kell szoknia. Éppen a munkásság az, melyhez mi nemcsak — hogy hozzá nem szoktatjuk gyerme-
keinket — sőt attól egyenesen e! ¦szoktatjuk őket.
Korán elhalmozzuk a gyermeket mindenféle csecsebecsékkel, a munkától mindig távol tartjuk, pedig a munkátlanság közepett felnövekedett ifjú soha sem fogja győzelmesen kiállhatni a létérti küzdelmet.
Bousseau szaraival fejezőm he soraimat: .Minden jő a mi a természet kezeiből kikerül, minden az emberek kezei közt fajul el.\'
BALASSA BENÓ.
itmény.
, A közadók kezeléséről szóló 1876. XV. t. cz. 29. §-ának 2. pontja ugy a 30. én 31. §. értelmében a kereset adó III. is IV. osztályát, továbbá a binya-adót, s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, végre n tőke kamat is járadék adót (1875. éri XXIX. XXVII. XXIV. XXU. t ez.) illetőleg az adókivetés alkalmával megállapított adó összegek merve, ellen benyújtott fellebbezések elintézésire Zalamegye területére 1882-ik évre alakított felszólamlázi bizottság működésit folyó 1882. ivi szeptember 5-éa megkezdeni, üléseit naponkint délelőtti 8 őritől 12 őriig Zala-Egcrssegen m, kir. adófel. ügyelő ur hivatal helyiaégébon nyüváuo-ssn tartani, a fellebbezéseket a Csáktornyái, keszthelyi. alaó-leadvzi, letenyei, tapolczai, sala egerszegi, is oümegbi kir. adóhivatali járások sorrendje szerint tárgyalni s elintézni fogja.
Kelt az adófelssdlamláail bizottság Zala Egorszegen 1882. ivi zug. 22. tartott miséből.
SZ1GETHY ANTAL, m. k. bizottsági elnök.
— Igen lekötelez bankir ur e különös bizalommal, bár ön engem nem ismer s ei annál hiaelgőbb reám nézve, hogy fontos ügyei reze teaével engem akar megbízni.
— Nem mindenkor győződünk meg személyesen as emberek jelleméről, mondom, ön jóhelyről lett) számomra ejáalra s én okvetlen megbízom az őo ajánlójában.
— Szabad jóakaró ajánlóm nevét megtudnom, hogy nála köszönetemet nyil vinitsam ?
— Kovits Irén kisasszony ajánlotta; — válaszolá Veimár. miközben Viry Zoltán esőméiben öröm is meglepetés villáma czikázott. — KQIÖmboo ez aem tartozik most ide. Ön holoap reggel
rodámba léphet is önnek éveokint ezer forintot akarok fizetni,— notaadum bene, ba.öa ezen összeggel megelégszik. ígérni sémit a-m igirek^de ha őu ugy fogja vizelni magit szolgálatomban, raiot az egy bankárház ügyvezetőjéhez méltó, akkor mig tovább ís viheti.
— Köszönöm. Én e feltételekkel tökéletesen meg vagyok elegedre is htt-sigemre számíthat; nem fogom nemez-lelkű ajánlón nevére a szégyen sárit verni.
— Ezt el is várom öntől. Kuiőmbea, ha valami rendezni valója van,ugy néhány heti szabadságot adok; azért Síelését a hc-lnapí naptól kezdve fogja kapni.
— Oh, nekem ninoj dolgom s holoap leazaek oly bátor jelentkezni. Szabad tudnom h.táakörőm határait?
— Ön \'.uí.jdooké pen nagens fog
Inajádig képviselői. Ha én nem vagyok itt, agy ön e ház főnöke; szeretem a pontosságot. Heggel 9 órakor legyen mindig
A soproni njj Ityvagkaszsirnya.
Rövid alig 13 hó leforgáaa alatt Sopron városa hatalmas épüleltoleppel, mondhatni kis városrésszel asgyobbodott. Értjük ez alatt az oj lorzsksasárnyát, melyet, Snproo megye s déli vaspálya tőszomszédságában fekvő nsgy területen építtetett, bogy a megye lakóit a kstons betzillisolis nem csekély terhétől felmentse. A kaszárnya e napokban adatott át a megyei, illetve katonai hatóságnak. Ez hazánkban az első kaszárnya, mely as uj katona beszillásolási törvény értelmében és annak teljesen megfelelőleg épült. A dolog termésseténél fogra hiába keressük ogyan as épületeken z modern építkezéseket jellemző fényűző díszítéseket, de ánni! kellemoeebben bat a szemlélőre a czélnak is megfelelő ősssbaagsó egyszerűség, moly az öasses épületeket jellé uzi is azoknak rendeltetését előre hirdeti. Fokozódik e beoyomáz skkor, ha as épületek belsejét is szemügyre vesszük. Lépésről lépésre Imeggv öződdnk arról, hogy a vállalkozó Weadler János építesz Dreadiból a tehetséggel a lelkiismeretességet egybekapcsolta. Az uj kaszárnya Weindlernek, ki 10 év óu kizárólag építkezésekkel katonai czélokra foglalkozik, becsületére válik. Ö építette Drezdában a maga nemében p íratlan birodalmi ksssárnya legnagyobb részét is.
itt, s maradjon 1 óráig; bár önnek sddig nem lesz dolga, — dl z többi tisztek miatt önnek is itt kell maradnia. Ügyeljen mindenre;fnle is szeme mítse kerüljön ki.... fontos dolgai esak akkor lessoek, h& ón nem leszek itthon, vzgy pedig önt küldöm el helyettem valahová.
Veimár gondolkodott Szeretett volna még néhány kérdést intézni Viry Zoltánhoz, ennek családi ügyire vonatkozólag ; hisz elég kérdezni valója lett volna, — Kovits Irén eleget mezeit róla.
Bir félt zttól hogy zsltűaóré leszi -magit kérdéseivel, — egyet még sem snaletztoihatolt el.
— Viry ur! Irón kisasszony tudatta velem zz öo múltját Tudja ön jól, hogy in befolyásos ember vagyok s ha önnek erdekében vaa multje-ó! a fátyolt elhárítani, akkor én saireeea nyújtok segédkezet; önnek van egy rokons: N.ili kisasszony, ki z zárdában van.
— Irén kisasszony .igazat mondott önnek, b.okar otr.
— önök mindegyike egy-egy iratot kapott halálos igyon fekvő anyjától, fia ez as irat az ön birtokában van, akkor adja it nekem in a kutatásokat röglón megkezdetem.
— Bocsánat, bankir nr! minek köszönjem ezen rendkívüli érdeklődést?
Nagyon megfutott at ön sorsa fia-atal barátom B in egyik feladatomat tűztem ki felkattatai ez ön múltját is segítőm akarok felkeresni sz ön édes atyját*; persze, ha ön megengedi!
A fiatal ember nagyon le volt kötelezve a bankár eme tulszivessége \'sUtail;
Habozás nélkül nyalt kabátjabels! zsebébe, a kérdéses íratott kirótt, ás. átayajlá á bankárnak.
HUSZONEGYEDIK evtolyam.
ZALAI KÖZLÖNY
AHOTSzTÜS 27-én 1882.
Most midőn biiánkbiou uj be-szállásolásí törvény értelmében tv mozgalom a kaszárnya épitések tárgyában megindult, »IkaIonnz*TÜn"k tartják rö-víden 6 suprüDi uj lovaokaszároyn ís-merletéBét adní. Az fiuiei épületek 5 sorban emelkednek. Aa 1. Borban talál-juk a főŰBStek 2 emeletes-tágas iakóhá-\'zt.:. E ház 1. éa 2. emeletén Tannak a főtisztek lakásai, földszint pedig as iro dik és • kapuőrség helyisége. A főtisztek lakóháza mögött külön épületben talál hatók a szép torna- éa vivócsaznok, a markolányos vagyia vendéglős lakiaa ¦tép és tágas konybáv*! é.< a korcsma-helyiségek, végre a legénység kooyhája|3 tigaa takarék tüzhelylyel melyek a leg-njabb szerkezetű Ebé készülékkel Tannak ellátvt. A 3. hosisa aorban emelkednek a legénység 1 emeletea 3 lakóháza, mely-r-K mindegyike 2 föd-*\'.\'. folyosóval a -1. torban elterülő 6 istállóval Tan összekötve. A lakóház-k mindegyike b nagy If^énTaégsaobát foglal magában 1 altiszt é$ !1 ember összesen 1 lovaiazázad számára. Földszint 5 kisebb lakás van al-tlaztek ssámára (1 szoba él konyha) ét az illeti század raktára. A 1 vén; --:: tzobái nem csak magasak éa lágaa^k, hanem igen kényelmesen szellőzletbeiók is, a mennyi ben a tigaa ablakok szemközt nyílnak. E aorban találjuk még aa emeletea ezredlörtai épületet ía, melyben 8 lakás családos altijaink számára, az a!tisztek iakolaterme, a könnyű betegek tenne, a rendéig orroa irodája éa] rendelő szobája és a különböző börtönük vannak. Az istállók mindegyike 2 részre van o-~\'.-vi és V, század lovait fogadja magába l . talaTjak még a szabikat a nyereg és zab elhelyésér«. A le.fréuység istállóihoz csatlakozik egy kiesebb külön. istálló az ezredtörzs, a főtisztek éa az altisztek is kolalovainak számira, végre külön épületben a raktárak a kocsiszínnel. Az istállók mögött már az 5. Borban csak 2 épületet találunk. Balra a fedett és maga nemében nagyszerű lovagló iskolát 1&Ü0 Q méter területtel, külön karzattal a nézők számár a,lo rabbá* főbejárattól jobbra a főtisztek szobájával, balra pedig az Ís kolsezobával. A lovagló iskola éa a azou épület között, melyben a kovácsmü-helyek, mosóezobák és a szoba a zuhanynyal találhatók, egy tágas tér. az úgynevezett gyülekezűiér (Raiitrungepla tz) terül el a kaszárnyatelep hátulsó falkeríté-séig és kapujáig. Az utóbb említett épület mögött a telep éisakkeleti sarkában van a kis istálló tis beteg ló számára, végre ettől fakeriléasol elkülönítve as istálló s gyanús lovak számára. A lovagló iskolára vonatkozólag felemiitjük még, hogy ez a legnagyobb az egész monarchia, ban 60 m. hosszú éa 30 m. széles. A nyári lovagló iskolák az <-gész telepet bekerítő fakerítésen kivül vaunak. Az épületek összes köluége 5G0 ezer forintra rug. Az épületeknél felhasznált anyag mind Magyarországban készült. Az aaz-talos és lakatosmunkát kivéve a munkálatokat mind hazai iparosok végezték.
voltak, melyek midőn anyagi értéktelenségük kitűnt, kezeimhez juttattak. — A tárgyak közt a következők as érdeke sebbek; 1 azör egy finom kidolgozású brones-tü, melynek gombján vonal dissi-tés látható, 2 ssor tömör Lándzsa-töredék azárnyas díszítéssel, 3 ssor átlyukasztott szurony -részlet.
A lelet legérdekesebb részét képezi bárom darab tömör broocs-karperecx, mindegyike különböző nagysággal, végei fokozatosan Tékonyulva, függélyes és vizazinles vonal diszi tésse 1.
L leletet fel küld lem megtekintés végett a magyar nemzeti muscumhoz, melynek igazgatósága nerében ns. Dr. Hámpel József ur figyelmeztetett, hogy a tárgyak broncz- vas átmeneti korból valók, tehát ritkák Ós így érdekük s fontosságuk kitűnt.
Hig as őskort igyekezünk egyes emlékeivel előtüntetui, addig észre sem vesszük, miot puaslulnak a középkor fennálló emlékei.
így omlík Sümegh régészeti dísze a ritka szépségű vár-rom, melynek a város felöli legimpozánsabb része, tegnapelőtt délután, csorbát szenvedett, hogy ast most már csak egy keskeny íelnyulló falazat jelöli, mig as szintén rövidesen az idők vasfoga által le nem suzalik.
Sümegh 1882. aug. 21.
Közli: DORNER KÁLMÁN.
Kégészet.
A .Zalai Közlöny* 57. Bzámában
leirt csab-rendekí brouczleletre vona ko-zólag irbatom, hogy ismét igen érdekes tárgyak kerültek gyűjteményembe, melyek ngyanazon leletből valók, csakhogy eddig avatatlan kezek közt eltévedve
Elégedett mosolylyal nézett Veimár a tirgult papírra é> azután az asztalra tévé.
— Tehát holnapra elvárom !
— Okvetlen itt leszek I
Váry távozott, a bankár a lépcső kíg kisérte, — barátságosan, megszűri iá Váry kesét, aki gyorsan sietett le az emeletről.
Amint Veimár és Váry a szobából kiléptek, a sarokban levő spanyol fal mozogni keid \'t: s a bankár azolgája Lip-ner János dugta ki fejét a résen.
— Elmentek. Most csak gyorsan
előre !
Egy ugrással az aazUlnál volt, az iratot magához vette és fenyegetve az ajtó felé, melyen Veimár kilépett, — monda:
— Te akarod az ó múltjáról a fátyolt elhárítani? jó! ugyjón majd ar czodról veszem le az álezát, vén bűnös Segédkezedet nyujtád n\'iki, hogy embor-barátilag seglUzV hahaha I petsze az ártatlan ésküciuyun hivő iíju megbízik ben ned, m& majd én tasziittlak ama gödörbe, melyet te Váry Zoltánnak ástál!
Léptek közeledtét halta és gyorsan kiosont egy kis mellékajtón.
A bankár belépett
Az iratot kereste az asztalon, de nem találta; zavarba jött. As asztalon levő papirhalmazt feltarts; — nem ta-találta; — kereste az egyes fiókokban...
nincs 1---\' keresgélte sxebeibin . . .
sehol siocs a keresett papír. Hideg tenye-rét.!íóml<>knia azorítá és gondolkodott. (Folytatása köv.)
Ui\'lyl, megyei éa vegyes hírek.
— Zárszámadását a nagy-kant-zsai önkéntes Utoltd-egyesÜlet sássió* avatási ünnepélyét rendező bizottság be fejezte, melyszerint bevétel 1792 frt 32 kr. és 7 db. cs. kir. arany volt, kiadás pedig 1544 frt 74 krt tesz, maradt 250 frt 57 kr. és) 7 db. arany, mely a választmány rendelkezése alá bocsáttatik. A rendező bizottság körzönstet szavas a kegyes adományozok s felülfizetőknek névsserint adományoztak; Gelsei G utamon Vilmos ur 25 irtot, nagy-kanizsai kereskedelmi a tparbaok 5 frt, Karczsg Béu ur 25 frt, Karczag István ur 25 frt, nagy-kanizsai takarékpénztár 10 frt, magyar-franczia biztosító társsság 15 fri, Izraelita nőegylet 10 frt, nagy-kanizsai Caaino 2 aranyat, Bankegyesület 2 aranyat, Segélyegylet 10 frt, Schneider Ferencs ur as osztrák-magyar bank kanizsai fi ók intézetének igazgatója 1 aranyat, Lövínger Ignácz ur 1 aranyat, Zadubánssky Lajosné 1 aranyat, kisded evelB-egyesület 10 frt osasesen 135 frt éa 7 aranyat. Felülfizettek as ismerke déai estélyen: Blan Nándor ur 40 krt Oaseszly Antal ar 85 krt Simon Gábor ur 45 krt, K. K. 15 krt, N. N. 20 krt, N. N. N. 45 krt és R->senberg F. ur 75 krt Összesen 3 frt 25 krt Felülfizettok tánczestélyen: GrŰnhnt Henrik ur 4 frtot, P. Szabó Károly ur l frtot N. N 1 frtot, Oaseszly Antal ur 1 frtot, Topolics József ur 1 frtot. Sommer József ur 2 irtot, Guttmann László ur 4 frtot, Blau Lajos ur 2 frtot, N. N. 70 krt, összesen 16 frt 70 krt.
— Tek. Városi Tanács! A fóut-
czán elvonuló földalatti csatorna bolto: tán közvetlen a Belus féle gyógyszertár elüti egy burkolati tégla bekulláaa folytán egy lyak képződött, mely, a burkolat aláporladozása folytán most már ember-lábnyi nagyságot elérve a járó kelő -kö tönségre nésve küiőtiösen éjnek idején felette veszélyessé válhat Tisztelettel kéretik a Tek. Tanács, misserint as emiitett helyen a szükséges kiigazítást elrendelni szíveskedjék. Nagy-Kanizsa, 1882 augusztus 24. A vá.-oai főkapitány.
— A kisdedóvók ellenségéinek
szomorú meggyőző példát kell registrál-nunk; Neu Ferencs nerű városi díjnok egyetlen, ig.en szép reményekre jogositó öt éves gyermeke, szorgalmasan látogatta a helybeli óvó\'.. F. hó 24-én kicsinyes k miatt nem ment óvóba. Éppen es is lett oka a bekövetkezett szerencsétlen ségnek. A kis gyermek a. i. a délutáni órákban a báx körül több gyermekkel játszadozva, a só-órióre felmászott As őrlő elbillent, a gyermek leesett s pedig oly szerencsétlenül, hogy s> nagy sulyu tárgy rá suhant A gyermek élet és halál között lebeg; a szülők kétségbe vannak esTe Szoauru bizonyíték ezen eset, bogy mily megfizetheti en áldásos intézmény a kisdedóvó.
— Tanügyi jelentés. A n.-kanizsai kath. fŐgymnaaiumbsvn as 188% tanévre a beiratások aug. 30 éa 31 ik, valamin szept . 1 és 2-ik napján történik, ugyan azen napok délutánján pedig a felvételi, pótló ós jaTÍló vizsgalatok fognak megtartat ni. Miről a t. ca . szülők ós gyámok azon hozzáadással értesittetnek, hogy isk. bizo-ryitváiiynyal ellátott gyermekeik vagy gondozottjaik nélküiök ns intézetbe fel nem vehetők. Nagy-Kanizsán, 1882 aug. 25-én. (Az igssgatóság.
— Hirdetmény. A nagy-és kis-kanizsai febŐ és alsó községi népiskolákban az .882/83 tanévre a beiratások sseptember hó 1-től 5 ig a városi iskolaépületben tartatnak m«g; és pedig reggel Sorától 11-ig, délalán 2-tól 4-ig. Hiva-tsiotnn felkér élnek a t szülők, hogy
U,nkötelee gyermekeiket ez idő tartalma sistt beírassák, és a beiratandókat is mz-Iokkal hozni ssaveskedjenek. As iparos tanooczok beiratáaa szept.2-áe eszközöltetik. Nagy-Kanizsán aug. 25-én 1882 Az igazgatóság.
— Értesítés. A nagy-kanizssi hat osztályú polgári fia-iskolában as 1882/3. tanérre s beiratások f. é. szept hó 1-én kezdődnek és szept. 4 ig eszközöltetnek reggeli .9— 12-ig, délutáni 3—5 óráig a polgári iskola helyiségében. Ugyanekkor tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok is. Ksgy-Kanizsán, 1882. sug. bÓ 24-én.
Az igazgatóság.
— Értesítés. A uagy kanizsai polgári iskolai tsntestület által minieteri engedélylyel felserdült leányok számára rendesett tanfolyamra a beiratások f. évi szeptember hó 1-től egész 4-ig mindig " 12 ig ér délután 3—5 óráig eszközöltetnek:. Jelentkezhetni a polgári ukolai igazgatósági irodában. Nagy-Kanissáo, 1882. aug. 24. A pdg. isk. UutestűleL
A vidéki szkok figyelmébe.
Egy tanuló-leány vagy fiu, kit szülei városunkbs szándékoznak hozni a most következő tanévre nevelésbe, ig-z. előnyös föltételek mellett elfogadlatik tel jes ellátásra. A házban zongora is vsn ; s kívánatra abból is nyerhet oktatást. Bővebb értesülést Wajdita József könyvkereskedésében nyerhetni.
— Öngyilkossági kísérlet. Reitner Jakab volt dáÜ lyum -lesárus í. h. 23-án rste a Hunyadi-utczában levő lakásán öngyilkossági szándékból haaátkét helyen megszúrta, a rögtön érkezett orvosi
igély a vérzést elállította, sérültet pedig rendőrség a kórházba szállította. — Kérdéses egyén teljesen elzüllött életű ember levén, mindenét elpazarolta és így akart a terhére vált élettel leszámolni. — Az ejtett sebek nem életeveszélyesek.
Az Alsó Lendvás tartóit megyei, tanítói közgyűlés f. h. 24-én tartatott meg. A mint értesülünk sz aj központ Sümegh lelt Elnökké; Bánfy Alajos, jegyzőkké: Gosztony József és Tóth József válaaztat-tak meg. Sok sikert az aj választmánynak a nehéz és hálátlan muncáhozl
— Munkácsy Mihály .Krisztus Pilátus előtt- czimü világhírű müvét utánfestette egy genialís tehetségű fiatal művésznő: Licbtenstein Georgétta, a sCi>rrespondence de Pesth" ozimü lap jeles Bserkesstőjének Idánya Éten képet meghívás folytán már több helyen bemutatta a müvéssDŐ és arról ugy a legilletékesebb szakértők, valamint a közönség is mindenütt a legnagyobb olragadtatással nyilatkozott Több oldalról tett fölhi-vásnak ergedve, L. Gy. kisasszony elhatározta, hogy e r^mek alkotást városunkban is bemutatja, Midőn ezt előre ia t ol-vasókösöoségűak tudomására hozzuk, táp tálkozunk a reméuynyel, hogy minden szépért lelkesülő városi közönségünk ez \'alkalommal ís beigazolja, bogy a mit a művészet oltárára tesz, nem áldozatnak, hanem a kötelesség adójának tekinti. A jeles művésznő szeptember első nupj-.ibi fog müvével ide érkezni. Isten hozza! Hiszazük, hogy itt még nagyobb ihletet nyer művészetéhez.
— Csodabogarak gyűjtőinek figyelmébe. Lapunk bécsi munkatársa, k jelenleg Pozsonyban vao, ott a Mária-Terézis-utezában egy fodrássterem ajtószárnyán kővetkező feliratot olvasta: „Borotváni, Hsyvágnt és Fodorítann: Iklenitza RessŐ." Be kár, hogy Ardényi Dezső előbb elhagyta Pozsonyt, mint ezt meglátta, — talán a magyarosodás, ban kifejtett tevékenysége * a feliratokra is kiterjedt volna, — melyeket nem ritkán látni itt „szemeikáprázó\' magyar sággai irva 1 Sz. S.
— A zala-szent-gróthi tanuló fjuság vasárnap, folyó 1882 évi augusi
tűs bó 27-én a nagy vendéglő termében tak .D-l egylet" javára „tánczczal egy-
Szabu Gén vasmegyei ideigle nes segéd tanfelügyelő, e minőségében végleges megerősítést nyert
Tsnsz Ferencz, miniszteri phy lloxera- biztos jelenleg a kő szegi szőlők megvizsgálásával foglalkozik.
A hivatalos hajtóvadássatokat esentul egy belügyminiszteri rendelet szerint a közigazgatási bizottság, illetve ennek elnöke a főispán engedélyezi.
Lakbérfolemeles. Az „Ellenőr* egyik közleménye szerint a jövő évi költségvetés megalakításánál a kormány az alantasabb hivatalnokok könnyítésére szállásdijakat fölemelte. — Ideje is volt már!
A10 ik bécsi nemzetközi gabona-és mag vásár sseptember hó 6-án és 7 én fog megtartatni a világkiállítási palota rotundájában. A program m szerint szept 6 ika a« aratási tudósításoknak lesz szentelve, 7-ike pedig a gabona-üzleteknek, a melyeknek megkönnyítésére valamennyi fontos termelő vidékről, különösen aj európai szárazföldről és ezek kózŐI kivá lóan Ausztria-Magyarország-, Románia-. Szerbia- és Orossorazágból fognak minták kiállíttatni. Ezen vásár egyssersmind gazdásági-, malom, szesz-, serfőző- éa sütő-ipari különleges gépk&litással és gabna üzletkötésekkel lesz egybekapcsolva, valamin*, ez idei termésű osztrák magyarországi komlókiállitással is. Mindezekre, vslamínt a kilátásba helyezett ünnepélyességekre vonatkozó előleges be jelentéseket elfogad a bécsi gabona- és lissttőzsde igazgatósága.
— Eljegyzés. A műit vasárnap tartott bucauk egyikén történt, hogy D. M. ur, Noe apánk italának jókedvre buzdító hevétől izgatott keblében as ifjúság hamvadó tüze újból felgyuladt, s azon gondolata támadt hogy ő életének hátralevő napjait egy szép hOlgy kedves társaságában fogja átélvezni. Evégből tekintetét a táraakágban jelenlevő bájos és szellemdus C*. B. kisasszonyra fordította s pár pillanat — és szíve Ámor nyila által lett megsebeaitve. Ezen szándékát közölte is barátaival, kik est a kisasszonynak rögtön tudtára adták.Miután az udvarias hölgy az ajánlatot elfogadta, egész nyilványosan megkezdték a jövő iránti társalgást. Azonban s kíssasszony azon legelső kérdésére, bogy Bhát mennyi a penziója"? lelohadt as ifjúság tüze képzelt vőlegénybin. s eszébe jutva _ valóság, azon gondolata támadt, hogy ha már igy van, biz ő neki ciak jobb less ¦ha törékeny sajkáját egyedül vezérli aa élet háborgó tengerén, s a kisasszony ezen jó ötlete fölött oly babotára fakadt velünk együtt, hogy mint maga mondta, még nem nevetett ily jÓizüet mióta csak földönfutó ba ha bs I! I
— A megjutalmazott tanító.
Vas-megye közgyűlése RedI Ferencs barátmajori tanítónak a magyarosodás előmozdítása körül szerzett érdemeiért 300 frt jutalmat szavazott meg. E tanítóról, illetve működéséi Ől bővebben meg kell emlékeznünk. A barátmajori iskols állami iskola, hol RedI Ferencs hat év óta működik. Előde egy általánosan ismert pánszláv agitátor volt, kit erőhatalommal kellett isgatáoai miatt megválatni iskolájától. RedI Ferencs jővén helyébe, nem csak mini kiváló tanférfiu tűnt ki, hanem ugy is, mint a magyarságnak, a magyarosodásnak valódi apostola. Működése a legszebb eredménynyel járt, mert Barát-major uj nemzedéke a magyar nyelvet már ugy elsajátítótla, hogy ast anyanyelveként beszéli, sőt a tanító buzgalmában még odább ment, most s felnőttek számára ís nadesett be magyarnyelvi folyamot, mely már is hozott eredményeket Sok ily Unitóra van ssűksé-
nilják, mi által sok munkát íakariisiafc meg, a mi azelőtt a kévekötelek kés*i< téséire lett felhasználva. Ugyanis a komló* szár zöld vagyis nyers állapotában igen hajlékony ¦ ezen hajlékonyságát ss a m6gazáradás után újból megnyeri, ba pár napra vízbe len ástalvat A komló-szárat tehát s komló leszedése után azonnal oly hosszú darabokra vagdalják, a mily hosszúságbaa ast kérekőtéare lehet baitnálni és megszáradva csomóba kötik a használatig. Lehat aa ily komló-szárat fanyesedék összekötésére s gyümölcsfáknak a karókhoz való erősítésére is használni.
— Ai adóprés működésének ritka leleményességu módját eszelte Iri a veespré-mi sdófelÜgjelőségének egyik kegyes indulatairól ismert conetpistája, ugyanis ott a hol ast látja, hogy valaki szegényesen bár, de becsületes aton megélni képes, hs nagy adóval megróható adóalapot be nem vallott, megkeresi s városi hatóságot, hogy kémek által puhatolja ki, hogy ki-ki honnan szerzi meg naponkénti betérő falatját így történt, hogy hasonló eljárás czéljából puhatolás teljesíttetett egy volt tisitviselŐ hátrahagy ott szerény háztartást vezető özvegyeellen. A meghallgatott szomszéd ogy-behangsólag vallották, hogy említett özvegy bő két kezével munkálja bérben bírt aís kertjét, azonkívül pedig egyéb jövő-delemről nem tudnsk semmit, költekezésének csekélysége pedig határozottan kizárja s más jÓTÖdelmi forrás lehetőségét. S as tlyeljárásnspról-nspra ismétlődik az adófel ügy elő tisztviselő által áhítozott re-numeratiocak nagyobb dicsőségére, de feledik s -.örvény azou nemes intentióját, mely az Özvegy nőnek 315 frton alul levő nem csak bizonytalan keresményét de még bistositott év járadékát is mentesíti sz sdó alól.
- Electro-technikal kiállítás
Münchenben. Mintegy folyUtásául s tavaly Parisban tartott kialljtáinsk, nem régiben Londonban is volt, egy electro-tecbnikai kiállítás; Bécsben soost tervezik, Münchenben pedig jelenleg van készülőben !— a legközelebbi időre egy ilyen kiállítás, mely a folyő év őszén mindenesetre meg fog tartatni. — Ezen kiállítás különös érdekűnek ígérkezik a.:on kísérletek által, melyek~programm-szerüleg kiterjesstetnek oly készülékek b:mutatáiára,me!yek as el ed romos áram. létesítésére, gyűjtésére, vezetésére és mérésére szolgálnak, — kiterjesstetnek továbbá e kísérletek as elektromos áramnak a telegráfnál való alkalmasására, a -hang átvitelére, a jelsésre általában, melegség fojlesstésere, TÍlágitácra, kshá-szstrs ás elektromikus vegyészetre, érők létesítésére Ós átvitelére, a földmivelés terén, úgymint sz ipar különféle ágaiban való fölhasználására. Szándékban van hat különféle világítás módot bemutatni s a berendezéseket akként eszközölni, hogy a különféle világiláatnódok kőzött egyrészről és sz elektromos világítás és gázvilágítás között másrészről, aa össseba-sonlitás szembetűnően eszkösöthotő legyen. Minden világitismód egy külön utczában fog bemutattstni. A kísérletek idejéül szept. hó második fele és okt. bő eleje van kitűzve.
.tűzoltó „ bekötött" műkedvelői színielőadást rendez, mely alkalommal színre kerül: ,A Botcsinálta Doctor* Vígjáték 3 felvonásban, irts Moliere, fordította KajÍncsy Ferencs. Személyek: Rigó Jonathan, kicsapott iskolamester IMhán, Bród Miksa or. Rébék asszony felesége, Márkus K«-ticza k. a. Csonka B«ndi, szomszédja, Szabó József ur. Kutyesica, bol.os görög Borzéncsén, Korányi Sándor ur.j Katicza, leánya, Csuk Rózsa k. a. Miklós deák, legénye * „ * Babos Gyurka, vinczel-lérje, Korányi Adolf ur. Sára asszony, Babosné, Hus Gizella k. a. Harica, Katicáinak titkos szeretője BooyhárdMór ar. Sütő Mihály, Berger Géza ur. Jankó, fia, Bognár Fereaes ur. A játék történik előbb Dolhán azután Berzeoczén. Helyek ára: Körazék sz 1 padban 80 kr. — Zárt-szék 50 kr. Földszint 30 kr. — Karzat 20 kr. Foiüifizetések a jótéko-jy csel iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak, e birlapilag nyugtáztatnak. Kezdete poot 8 órakor.Előadás után tánex következik. A nagyérdemű közzönség becses párt-fogáaáért esdenék a műkedvelők.
— A hOSSzn ŐSZ jele Körmenden, Fogassy Sándor utbiztos kertjében egy szép körtefa teljes virágzásban ali.
Hivatalos placzí árak.
3-áa.
Villámcsapás. Kőröshegyről, Somogy megyéből írják Ispunknak, hogy ott f, hó 22 én borzasztó szerencsétlenség történt Brodssky Gyula fiatal földbirto kos szérűjében a gőz cséplő működését szemlélte a mosdott nap reggelén, midőn egyszerre óriási vihar keletkezett Az asz tagot betetéstetni akarta s gépészével as asstsg felé ment AÜg tett pár lépést a villám leütött, s őt, ugy a gépészt valamint hü ebét agyonsújtotta. A szer keastöfégűnkhös küldött gyászjelentés következően hangúk: Brodssky Károly a saját, — ugy az egéas családja nevé ben, megtört szívvel jelenti forrón szeretett fiának Brodssky Gyulának folyó hó 22-Ón délelőtt 10 órakor, élte 33-dik évében hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogullnak hűit tetemei f. hó 24 kén délutáni 3 órakor tétetnek le Kőröshegyen örök nyugalomra. Béke lengjen hamvai felett.
— A komlószar íeihaszn&l&sa A
mint Flandriából, egy gasdasági Ispot értesítenek, ott a komlószárat, melyet előbb a trágyaféssekre hordattak- vagy a földeken elégettek, ujabban a gabua-k évék kötésére a legjobb sikerrel hass
N.-Kaaiasán, 1882. a&EOsztas 1 100 kilesmassijávai a-.á-aitva.
Boaa, 9 50—9.60 &oaa 6.90-7.--
árpa «50— 7.--Zab 6.—€.20— Kukoricás
8 20---—Burgonya 3.---.— Rizs 84.—
R.RO. Bnsa Dara 23.-.—
Ext kilogriznüi árpa kása —.48 Borsó —?6 Lascsa —M Bab —.10 Köles káta —.18. Bariafca — 16 Pohánka —.10 Sarasra képoeete—.10 Bépa -8. Rlai -83. Boza Dara ÍÍ3.60— árpa-kása —(8. Széna -—8.
1 Liter.
Uj bor 16-24. 6 bor 84 -tó.Pálinkz -46 Ecset 8— .
1 H*cté. Djbor 8.— Ó bor 14.— 1 KLÓ
Bepeze olaj —.48 Staric fvertya -20 Fagju gyertya —.60 Szappan —.40 Marhabot 50 —52 Borjúhús 48—60 Sertéabos &S— Szalonna —.80 Diauézair —.56 IJaataaaSBf 1 frt. Ksrm-i —.50 Só —.13 Cinkor —.64
Bors 1.10 Paprika 80.-. Vaj —1. Vcrö*
hagyma —10. FogbagyDza —84.
Felelős aserkessló : SZÁLAT SÁNDOR Társszerkesztő: BÁNÚCZI BERNÁT.
gij mn egészségi- ti asitalí-nz.
LafllsrtslisidBSSbb ber- ss UÜiiBZ-fsrrs*
SALVATOR
vastarUílom nHküi, gazdag term axénsartarfalommai
iiorsaras lítMsiztaras I-ítnlonban
(0-82M3 Ut«ito) (O-UWI ÜKikfat) Ufiul tbrr*Mjui»téiit EjerjeBet. K.phatá miedec iiTts-.\'viiker esk ad is bet és . iegtöbb .-VEietltrb.c.
Fftatt: ÉtónU L, Bttavesten.
*) E rovat .Uu kBxlötUct Ec-i.ISMég.i
nuSZONEGYÇDIJI ^ÉVFOLYAM
fWh +1 <M.z L 0 s Y
AUGUSZTUS 27 én 1882.
)LL S EIDJLTfZ - POU A
Csak akkor valódi,
ha minden dobni rsimlapiao a ia» fi aa ín sok«xoro*ilott ezegem **0
3\') ív áta a legjobb s*crek mellett fennáll mindennemű gyenor betegseeek és taiészté*! akadályok, (mint étvásryhiáuv, himaraiii), ver tanra* es aranyér ellos. Különös.n olj egyéneknek kik 015 Uet-
Kiúáot folytatnak.
Hamisítások íörv\'nyíleG bűntetteinek
Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é.
CRANCZIA BORSZESZ SÖYAL
A legmegbízhatóbb öna> zéiysÖ azere a szenvcdS emberisígn-rk I \' rolnién belsí é\' küls.5 gyullad ásna), a legtöbb betegség ellen, min-SetncmH lébestHesek, fej-, fal- és fr>[>fája*. régi sérvek és nyílt sebek, ríkroké.yrjfc, ilsiCk, *zem;ryullzdás mindennemű bécula* s» lérOlét stb. stb. ellen.
Ovegekben használati utasítással együtt 80 ke. o. é.
Hal-iiiájolaj.
KrohnS. és társától Bergenben.
(Norvégiában.)
Éten balmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben elBforduIÍ i az egyedüli, mely orvosi czélokra használbain.
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é.
Moll
F « » z á 11 í t á s
A. gyógyszerész, es. kir. udvari sz&llitónál,
Kaktir az állán: minden hírneves gyógyszert Áriban ragT föszer-ít érékedéiben. Riktar n<3kQlí helyi egekbe a magán egyének nagyobb BiPgr^ndelíaekaf! megfeleli árle«ngedísben része iüínek.
.A L ez. ktiiüusi-g kéretik határozottan af\'i>l!-féV készítményt ríuddni ,ís csak olyanokat flfogadsí, melyek saját ;TJ;rjem és aliirá-i.-nmal vanüak ü\'látra.
Eaktirak: Nagy-Kasizsa Belus J. gyógysz. Práger B-1a gyógyss PeâseOiorcr Jozset Roienfeld Ado\'i.Rnoiiberí Ferencz, Streia és Klein ¦ Zala-Cserszeg HoUôsy J. K. HVczalI Isit] Ferd — Barot Dorstçr K — Csáktornya G;noz L. gyÓgy«zeré»x. — Kaposvár ;iabóchay Káint. Kvhii J. grógyai. \'fii. Kecikcwy gyógy**; — Kap-oacza Werli M. gyósy-tcszeg Oja^uovicf Ist. gyÓRyjz. — Kssztiely Wüusch F. — Korssesd Küz Ján. — Záorstj 1 .-gal auóho* gTOgyw, Mittlbacb S. gyögys/ Uoijac V. — Sopren Mez-ry And. eyógysi. — Letenye K*bwod«j.— Kasosvz rott KoroTicc Ad. — ZalsEaersieg Hoftjsiy L E. gyJgysK. 151 30 — 32.
» sîî*ri*»***X XJ&XX****** zíxxxxxxxxxx xxxxnxxxxxx
gőzmalom bérheadás.
Az újra felszerelt zala-szent-gróthi urodalmi gőzmalom (egy franczia és két sárospataki kőre) Írásbeli ajánlat utján lstí3. éri január 1-tól kezdve vagy előbb is 12 évre bérbe adatik*. 647 3-8
Az ajánlat október hó l-ig beküldendő, a szerződési föltételek az urodalmi irodában megtekinthetők.
AAAaáSáAaá fc A * A — A * — — A A A AJ.AA.AA AAAAAAAAAAAA A A A m A A * »
XXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
H I R D E T E S E K.
Hazai ipar!
Scltiltri es fiai
«. kir. axtb hidtuérlog- It fíp^yira,
Budapest. -
Raktár: Yaezl körút Í7. szám. Byár: B.ttratNder. .tcu 12, it 14. a.
HLATKO JÁNOS
NAGY-KANIZSÁN.
A közelgő őszi- és
téli-idényre ajánlom _dúsan felszerelt raktáromat LEGFINOMABB
ajánlják ezennel ismeretes legkitűnőbb gyártmányaikat, a. n mindennemű tized ét század-Wdnjériegeket, szólőaalinokat stb
gmV Egyedali kéixitói a kettes Toád-lengéirfl .Seanber readszeri" tised-mérleKeknek. 43 3 - 6 Árjegyzék ingyen és bérmeotesen.
fontos gazdákra nézve!
AbnzA, valamint kakoricza. árpa. zab meg-üszkösődése ellen több gazda által legjobb sikerrel próbált Edmond-féle magáztató szer biztos hatást gyakorol. Gazdáknak, ha ttnnényeiket búzát, kukuriezát, árpát, zabot, flszöktől menten akarjak learatni, ezen kitűnő óvszer különösen ajánlható.
A magáztató szer csomagja, mely 200 liter vetőmag páezolásra elégséges — csak 30 kr.
A mikénti alkalmazás — a csomagokban több nyelven található használati utasítás szerint történik.
Kzen magáztató szer kaphafó: 644 2 —8.
N.g7-jLknÍMÍo : Fajsetbofer Jów.f. CAÍklorDfín: Grioer testvérek. Z»l»-Kger»zegeo: Grioer J»c. ti», Bj.-chán Emil, Oaítreícher Márkus ur.k keresUedeeébeD.
SZÖVETEKBŐL
B, legolcsóbb
árakért. BssT" Ajánlatok a leggyorsabban s legpontosabban eszközöltetnek. "^BJ Tisztelettel
Ulaíko János
BERGER orvosi
Makacs bírszen-
KÁTRÁNY - SZ A PP AN A
orvoii k\'kintélyes: által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb batanaJ kamoál tátik
mindennemű bőrkiütések ellen,
kaiónüs^n idült .\'-s s.lmftrnk, rflb, otvar «s cjJőtli kiftcesek, ogyiuintc reros orr, fagyi»g, izzóláb, f.-i. és szakálpikkely. Berger kstriayszssaai 48" 0 fakátráiyt tartalmaz igen clkűlö-iu.-.dö a más forgalomban Ij9& k á Irány szappanoktól-A családok clkíírüté.i.s végett kéressek viiágosau Berger kitrány-azappana ál fleycIt-\'-saíie az ismert vé\\Ijegyr-, 47( 14 24
déseknél a káuány-uapjiaii helyett hatással használtatik
i
és azon esetben, ba ez szaksaisltatne, ugy kóressék etasUs a Berosr-ffls kátrány kén-szappan, minthogy a kfllfóldi utánzások eredménytelen ke*sittnényck.
Mint gyengébb kálrány-saappan m%ilLxesre minden
tisztátlanság el bőrön,
bSr- és fejkiBtésck gyermekeknél, valamint eddig elírhetetlen saépitó Bltzaas.S-é« fűrd« szappan mindennapi baasailatra szolgál
BERSER GLYCERIN KATRAN Y-S ZAPPAHA,
mely 35*;e Glyccrint tartalmaz ú» finoman van illatositva.
! IV Minden fajtának darabja 35 kr. utasítással együtt. ~M Föszéiküdei: HEL:. fi |yéfytzsrészs«l TROPPÁBAM Rak U rak : Kétz-tetben van nimdca tnropai gy6gysi«rtátbiD- Faraktár Sagy Kanizsa tzimára : PRAGER BEI.A és BELUS JÓZSEF gyí(ry*zo rí izeknél.
nincs többé bnza-üszög!
A gyökeres páczolasmóá baza-ü^zög ellen jutalmazrí ¦ és ajánlva sok cgvlettöl és elókelő személyiségektől.
Kapható minden raktáramban az osztrák-magyar monarchiában.
1 csomag 200 liter maírnak 30 kr. 1 . 100 , .15 kr.
Felvilágosítást-ad ingyen és bérmentre: A vegytani laboratórium Dupuy N. Bécs VI.
Windmühlgasse 35. 645 3 — 5.
Nagy-Kanizsán: kapható RosenfeM Adolf kereskedésében.
xxxxxxxxxxxxxxttxxxnxxx
X X X X
4*r
X
719. 1832. 6bo l-i
hirdetmény.
Csáktornya nagyközség képviselő testülete által ezennel közzététetik: hogy a csáktornyai község tulajdonihoz tartozó, Csáktornyán létező, — a .Hattyu\'hoz czimzett szálloda folvó 1882. éri szeptember hó 14-én délelőtti 9 órakor a községi irodában 1882-ik ostóber hó 1 -tői 1887-ik évi deczember hó 31 óig nyilvános árverés uton haszonbérbe adatni fog
Az évi haszonbér kikiáltási ára 1715 írtban van megállapítva, melynek 10\'/, Mnat-pénz képen az árverés megkezdése előtt leteendő, a mely pánatpénz a bérlő álul 300 frtra kiegészítendő.
A feltételek a községi irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők.
Csáktornyán, 1882. ang. 21-én.
A községi képviselő testület
X X X X X X X
o
X X X X X X X X X X X
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A foojvüHiashiinie polgári, elemi és
izraelitái igazgatóságok megbízásából minden iskolai
tankönyv WAJDITS JÓZSEF
könyvkereskedéséhen kapható. Valamim minden író- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron egyedül csak
ITT Ar A & A R O X, IT A T Ö.
Hiç-Kinirrfn, nyomatott i kiadó talajcouo; "Wijiits Jóacf gyorsaajtójia.
NAQY-KANIZ8A, 1882. angaazfas 31-én.__70-ia Bzam_Huszonegyedik éviojyam.
s^™- : : sssaB B ¦ f& ¦ SS A Ml áSk ilHttal -
itosi ím......2 ^^aw H ;g -jé Iwal. .......jHj assisi Sarnam "J*«i rt*tót 011,0 to»\'***»***
Lw"^-,ote- fii 11 u 11 Mi imi
•-~sL- #1111 ¦11 #1 ini ¦
^ji^ssl- # ni ni ni íjr 1 lini. =^
^tss1* fallibili llVbkVII 1 1 «+>*
K.gj-Kaniz&aYaros helyhatóságinak, .nagj-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár*, a .lalaraegyei általános tanítótestület\' 1 ,nigy-kaíjzsai kisded-nereló egyeaUet", « ,nagy-kanizsai usiti önsegélyző szövetkezet*, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kairálasztmánya" s több megyei és rároe
egyesfilet hivatalos értesítője. \'
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap.
Az elhagyottak érdekében.
Fényes ünnepélye Tolt legközelebb a fővárosnak. Ezerét seregeltek oda a vidékről is. A szeretetházi egyesület rendezett nagy népünnepélyt a magyar nemzet nagy ünnepén: azt. István napján. Hogy mily óriási jövedelem folyt be akkor az elhagyottak számára, azt bóven láttak, olvastok a napi lapok hasábjain.
Kern is csoda! Hisz ha annak a tengernyi népnek mindegyike csak fillérekkel járóit is hozzá, roppant összegnek kellett egybesülni. Olyan ügyesen Összeállított programmal léptek fel, annyira fölhasználtak minden előnyösnek igérkezó mozzanatot, a mi a nép ünnepélyek keretébe rág, hogy mindenkit fölcsalt a kíváncsiság.
Az ily népünnepélyek bohóságéi nagy varázserejüek. Mindenki szívesen adja oda azt a néhány garast, mert nem igen érzi meg s a mellett jól molat.
Na köe álljunk meg most már egy [kissé ennél; a népünnepélynél, nézzük annak erkölcsi oldalát!
A bohóságból összegyűlt ezerek hány szegény elhagyottnak adnak biztos menedéket. Ezerét meg ezerek lesznek a nyomorultak, kivetettek, ül-Ödzöttek jótevőivé anélkül, — hogy arra különben csak gondoltak volna is. —
Hány embert meotenek meg azokon a filléreken a kétségbeesés gyászos lépéseitől! Hány alapjában kitűnő erőt, tehetséget mentenek meg a haza és emberiség számára !
Nem önkéntelenül támad-e bennünk a gondolat, hogy mily üdvös volna agy vidéken is hasonló mozgalmat indítani ?
Hisz nem csupán a fővárosnak vannak meg a maga nyomomltjai! Ha talán kisebb számban, de itt
vidéken helylyel-kőzzel szomorító példákat látunk.
Városunknak is vasnak nyomor torzított alakjai.
Ezeket naponkint színről színre látjuk és borzadunk láttukra. Már a sajtó utján történt ezek érdekében fölszólalás, de eredménytelenül.
Ugyancsak városunkban meg döbbentő eset fordult eló.
Egyik ház udvarán az esteli órákban egy éhkinzott 5 — 6 éves gyermeket találtak, kit mostohaanyja már egy hete elkergetett a háztól saját édes-apja tudtával és beleegyezésével. Egy ideig erre arra bujdokolt, hol egyik, hol másik széna-padláson hált, mig a ruha teljesen leszakadt róla és a f. hó 2 7 iki esős hi deg idő alkalmával már félig megvette az Isten hidegje, ekkor az emiitett ház udvarán a trágya közé akart bnjni éjjelre, hogy testét elfedje a hideg elöl.
Szomoro eset bizony!
Szigorú büntetésre méltó dolog, melyre a törvénynek még sincs szigora.
Ilyen- gyermekekből lesznek azotán ctonállók, zsebtolvajok, ilyenekből kerülnek ki a társadalomnak mételyei, mig fölkarolva, a baromi bánásmódból kiszabadítva hazájoknak hasznos tálán éppen nagy fiai, az emberiségnek jótevői lennének.
És hány iiyeu nem tudott eset fordulhat eló, részint városinkban, részint a vidéken.
Na és ha a főváros \'tudott az ügy érdekében lelkesülni, ha ott voltak olyan derék vezérei a társadalmi \'mozgalmaknak, — kik Üdvös dolgokért hevülve a nyomorultak ügyét felkarollak, mért ne várhatnék ezt mi is joggal az itteni társadalomtól ?!
Tudomásunk szerint a városi képviselő testületből alaknlt egy
szegényügyi bizottság, szerintünk ennek volna feladata ily irányban mozgalmat ;nditani.
Egy oly sépünnepély rendez é-jSéhez, mint a fővárosi volt, csekély pénz. inkább több jóakaratú tevékenység szükséges. Ss általa még is lehetne oly tőkét teremteni, mely elég volna egy kisebbszerü szeretet-ház létesítéséhez, a hova a társadalom kivetettjeit le lehetne helyezni
Legalább akkor nem vethetnék minden lépten-nyomon szemünkre, hogy Nagy-Kanizsa szép város, gazdag város, de roppantul szegény az üdvös intézményekben.
A megjei tanitógytUés.
A zalamegyei ált. tanító-testület alsó-lendvai közgyűlése (f. évi aug. 23. 24.) igen sokáig kedves emlékben ruaradand, engedje meg azért t. Bzerk. ur, bogy a múltkori rövid megemlítésnél kissé bővebben méltassam.
Megérdemli.
A távolabb eső városok és községek tanítói már aug. 23-án szép számmal gyűltek egybe a kath. felekezeti népiskola csinos épületénél, melynek bejáratát fjó ízléssel készített formális diadalkapu képező, nemzeti lobogókkal diszitve. ezen felirattal: .Isten áldása legyen működésieken!" sa terem bejárata felett: , Isten hozott!"
Este felé az elóértekezlet, melyen több érdeklődő vendég is volt látható, élénk eszmecserék közt tartatott meg. a tárgysorozat egyes pontjait és sorrendjét módosítván.
Másnap aug. 24. egy tisztelgő bizottság felkérése folytán főtiszt. Stirling Antal helybeli esp. pleb. ur szent miséje, a gyűlésre megjelent tanítók ,veni sancte\'-jául tar-
tatott, mely után pont 9 órakor vette kezdetét a tulajdonképeni köz-
Jelen volt mintegy 110—120 rendes tag és számtalan tan úgy barát a vidékről s a város kebeléből, részben hivatalos egyéniségek, élükön Stirling Antal esp, pleb. mint városi képviselő, ki egyszersmind a városi közönség nevében fogadta és üdvözölte a népnevelés összesereglett bajnokait.
Ezután következett a nagy figyelemmel s tárgyilagosan szerkesztett elnöki jelentés leiolvasása, mit a gyűlés lelkes éljennel fogadott; és igy tovább a tárgysorozat letárgyalása, melynek kiválóbb pontjait ké pezé: Miklós Gergely ,A megyei tanító-gyűlések képviseleti szervezete" czimü kitűnően szerkesztett értekezése, Hencz Lajos gyakorlati elő adása a gypsz-öntésről, a központi választmány székhelyének megáüapi tása s a jövő országos képviseleti gyűlésre küldendő két képviselő megválasztása, (mely utóbbinak ered menyéről a .Zala" referense hír-köz leményében csupa szerénységből megfeledkezett.)
ElsÓhez hatalmasan érvelő és nagy hatású beszédben szólott Hoff-mann Mór, kinek már magában sikerült volna kitűnő szónoklatával a felolvasó indítványát megdönteni.
Mindamellett hozzá szóltak még: Bánfi Alajos, Hajgató Sándor, tek. Krób Pál tanfelügyelő ur, ki az előtte elhangzott felszólalásokat — nem tudom, minő felfogás v. inteu-tio alapján, de elég helytelenül — frázisoknak declarálta, helyeselvén mindamellett a megyei gyűlések eddigi szervezetének megtartását.
Mi ezen irányban gyűlés által egyhangúlag el is fogadtatott.
Hencz Lajos előadása köztet-széire sikerült. — A központi vál.
székhelyének magrálasztásánál a szavazatok két részre oszlottak és Sü-megh Csáktornya felett csak 11 szavazattal győzhetett. Elnökké lett Bánfi Alajos ritka szorgalmú, lelkes és minden tekintetbea kiváló tan-férfin.
Az egész tisztikar beválasztását jkvünk majd bővebben hozza. Itt csak annyit jegyzünk meg, bogy az administratio ezúttal is igen jó kezekbe került, s működésüktői testületi ügyünkre a (legjobbat reméljük, t minek Csathó Alajos Ügybuzgó elnökkel élükön a derék keszthelyiek oly fényesen és hálás köszönetünkre méltóan megfeleltek. — A képviselő választás szintén titkos szavazattal eszközölteted s nagy szavazattöbbséggel megviiasztattak :C l a t h ó Alajos Keszthelyről és Hajgató Sándor Nagy-Kanizsáról.
A gyűlés egyél b mozzanatai a hivatalos értesités keretébe tartozván, következik s társas ebéd, mely a nagy vendéglő casino-helyiségébeu tartatott.
Emiitett esp. pleb. s a járási szolgabiró or mellett itt is szép számban képviseltette magát a helybeli intelligcntia. Az első felköszön-tót Nagy József szojgabiró or Ö felsége a királyra, a másodika: Krób Pál tfló ur Trefort Ágoston cultusz-minister or ő excellentiájára mondotta, s ezzel a hivatalos toisztok véget értek. Utánok Hajgató Sándor emelte poharát a hazára; Stirling Antal a tanítókra, mint a haza boldogító munkásaira, Báüfi Alajos kÖzkedveltségü tflőnkre, két vasmegyei íanitó vendégre sat. — Hoffmann Mór a hölgyekre, a szt.-györgyvőígyi prot. lelkész ur szive mélyéből szintén a népnevelőkre, ugyancsak az ottani prot. tanító Gőzön Imre Kossuth Lajosra stb. stb.
Ezzel, hogy ugy mondjam : az ünnepély véget ért,de végetjnem fog érni
TARCZA.
Ha én ...
Ha én madár lehetnék Fecske lenni szeretnék ! Ott Ölnék ablakodban Minden áldott hajnalban. Ott Lric*i>r[Dém esendőién : Mit álmodtál kedvesem ?
Ha én atilla? lehetnék, Bolygó ctÜlaggá lennék, De cexn az ég magasán, — Körüled lenne pályám, S melytSl * bolygó fényt kap, Te lennél a fénye* nap-
Ba én virít* lehetnék Piro* róesává lennék. S boldog; Tolnék, ba kezed, .. . . engemet;
Mert kebledre tűznél tan, S ott hervadnék el, babám!
LENGTÉL GÉZA.
A feőszlvü apa.
— Beszély. — Irta; PÁSLEK SÁNDOR. Befejezte: 8ZOMMER SÁNDOR. II. Fejeset. A szolga titka.
(Folytatás-)
— Talán itt foka-sík előttem az asztalon, — talás zsebemben van, talán tízszer is a kezemben volt és as Öröm miatt nem litom, nem ismerek reája. Várok holnapig, mi** felaiborodottsigom U fog oulUpuhu: — cc — at óvatosság!
kedvéért — be kell az ajtókat zárnom, — senkinek sem azibid ide bejönni holnapig.
Csr. TJgetett.
jíüqí belépett.
— János! én most elmegyek hazulról; fogass be. Azután mond meg a Bsnbnleánynak, bogy ma ne tisztogassa ki a 110 bit, — axatán te se jiüjj be, — mert bajtól félek; látod, sok a papír sz aazt&Ion a ba eltalál 7alami tévedni, akkor az nagy baj leniereám. Tehát ma senkise jöjjön szobámba.
J\'ános távozott, bogy f*azdij =l miodkét parancsát teljesítse, s midóc a bankár kényelmes hintájában elhagyá a házat, János elégedetten mosolyogva dörssölé kezei: s mormogi:
— Ke félj vén róka, nem viszik el azt tőled, amit féltesz! gondoskodtam., bogy jó helyen legyen 1
Délután 4 órakor János csakugyan oll volt Kovátsók kertjének hátulsó ajtajánál Kéu«ég<sl sem szenved, bogy Irén sem késett meg, biss mi sem érdekelte ót jobban, min: a Váry család sorsa, — senkivel sem kívánkozott volna ugy találkozni, mint Váry Gyulával.
— Ha nagysád tudta volna, bogy a Váry Gyula hév alatt csakis Veímár ur szolgája vár itt önre, ugy bixonynyal nem jöttvolni ide.
Irén szótlanul nézett a szolgára.
— Hogy bon el találkozhassam. Váry nevét kellett használnom. Mínő szemtelenség let: volaz. tőlem, ba én — egy Bsolga — elmentem volna látogatásra í nagyságos, kiiaseionyho*. De nem
ritkán kell az embernek szemtelennek lenni, bogy mások szemtelenséget napfényre hozz*. Különben én a kisasszonyt oem csaltam meg, én csakugyan Váry Gyula vagyok, a szegény szerencsétlen Kelli nagybátyja.
Tudom, bogy nagysád ismeri családi viszonyunkat, ezért jöttem most Önhöz Sokat \'ehet, ba nekem segédkezet aksr nyújtani a nagy munkában.
— De Váry ur! — monda Irój megl epe lésé ben — hogyan jut ön a szolgai ruhábs ?
— Ke essék kétségbe kisasszony! Kern az anyagi helyzet kény szeri tttt szolgává lennem, csak is azon remény, hogy Zoltán Öcsémet, boldogult nővérem Izabella fiát atyjához tudom egykor vésetni. Tis éve vagyok már Veímár bankár szolgája; türelem kellett, hogy ily bosszú időig kitartásul, sokat hallottam és láttam ezen tíz év alatt, — de a ss *.bre rakott keserű tapasztalatokért kielégített a jó Uter.. Számíthatok öore kis asssony ?
— Reám bizton számíthat. Ha kívánja, akkor rögtön a zárdába utazom és KelHt értesítem a történtekről.
— Ellenkezőleg, jó kisasszonyom 1 Bízza csak azt én reám. Kellit felkeresem majd én, most még roiUem lehetünk, azonban rövidesen fellebben a fátyol.
— Felkereste ön már Váry Zoltánt?
— Igen 1 ma reggel.
— S tudatta vele kilétét ?
— Ez korai lépés lett volna. Én, mint Veímár szolgája voltam ott, s gazdám nevében hozzá jönni kértem. Váry Zoltán holnap reggeltől Veímár ügyvezetője less, 1
— Mily jő szive vsn Veímár urnsk ! — monda lelkesülten Irén. — Tegnsp meglátogatott s elbeszéltem neki Zoltán or élettörténetét.
— S honnan tadta meg est Irén kisasszony ?
— Camillá\'ól, Veímár ur leányától, kire! együtt s Kellível aárdában voltunk.
— Éj a bankárt mennyiben óde-kolte az előtte idegen Váry Zoltán sorra?
— A múltkori koszorúcskában beszélgettünk róla az „Arany Bárányban."
— Midőn ön öcsém nevét említette, nem vett a bankáron semmi változást észre?
— De igen! Határozottan emlékszem reá, hogy nagyon is savsrt, a majdnem -rosszul lett. Rövidesen nejével s leányával távozott. Én megígértem neki, hogy Váry Zoltán élettörténetét közölni fogom velo, s másnap délelőtt már jntt hozzam a legnagyobb zavarral. Elbeszélésemet alig tudta végig hallgatni, s mintegy önmagával kazdvt jelenté ki előttem, bogy *z apitUn, anyátlan ifjúról atyailag akar gondoskodni. Akkori savara még most is talány előttem.
— Ennyivel ia többet todok. Míot látszik s véletlen keze által vezetve, nagysád ezen regényes életen nagyot lendített anélkül, hogy tudná mit s kisek tess. Éa nsgyou jól meg tudom magamnak magyarázni Veímár zavarát!
— Kern a kiváncsisig hajt engem egy indiseret kérdéshez. Tudja ön Váry nr, bogy az ügy engem ia szerfelett érdekel, amennyiben ismerem családja titkát Szabad-e megtudnom Veímár ur zavart-ságinak okát? \' I
— Tehát „itkoúst óbajija tndní?
— Igen.
— Tud ön hallgatni kisasszony ? Váry Gyula elég ügyj\'Ien .volt
ilyen sértő kérdést intézni e_\'y bizalmas ssemélyhes, mint a mioő Kováts Irén volt Irén sérlőleg és büntetőleg mereseté Váryra szemeit és a gúny és fájdalom mosolya Ult ajakán.
Váry rögtőn észrevette hibáját és sietett magát igazolni :
— Bocsánat kisasszony ! — moodá, miközben megragadá Irén kezét s azt ajkaihoz vezete, mit Irán engedett tenni.
— Ke ugy tessékszaraimat érteni, felette bijos itt nyilatkozói, gondol;s. csak meg családi heiysetünket, —-azét vagyunk darabolva, mint egy rongyfosilány. Kelli zárdában van, Zoltán egy idegen szolgálatában és én, én...oh én Váry Gyula .. már tis éve — szolga vagyok. Hs meg; sértve érzi magát, ugy bocsásson meg -
— sérteni nem volt szándékomban.
Irén a béke jeléül barátságosan oyujtá kesét Váryoak.
— Akar-e Irén kisasstooy a közügyért ssolgálni ?
— Akarok. Mi lesz teendőm?
— Semmi. Csak hallgatást kérek a többi az én dolgom lesz.
— Szavamra fogadom, néma lestek, mint ¦sir, de — mint erényes leánynak — szüleim előtt titkom Bem lehet... tudja Ön ez.t Váry ur?
— Szüleivel mindent közölhet, szokbsu megtudok bizoi. Csak arra kérje őket, hogy hallgassanak, mert félek, hogy akkor midőn a csalót felfedezem, midőn csak egy lépes választ el c-sélomtól — vtssssauditstom oda, ahol ezelőtt tii evvel állottam.
HÚSZON BGYBDIK fiVTOLYAM.
ZALAI KÔZLOKI
soha azon példás magyar vendégszeretet emléze, melylyel a kis Lendva nemeskeblo közönsége a tanügy szerény napszámosait fogadta.
Legyenek érte örökké boldogok,!
Nem hagyhatom\' eruttal említés nélkül — sorokon kivtil bár — hogy általában nyilvánult a méltó elismerés Nagy-Kanizsa város Iskolaszéke s Elöljárósága iránt azon ki váló áldozatkészségeért, melyben tanítóikat ily alkalommal részesítik az útiköltséget és rovart illetőleg, valóban ritka loyalitás és megyénkben példátlan, ép azért szolgáljon buzditásal.
a jövó közgyűlés helyéül Balaton-Füred jöleltetett ki.
Egy jelenvolt
Alispánt beszéd a phylloxéra ügyben.
¦elyen tisztelt közgyűlés!
A phylloxéra vés* ügyében, mely s jelen rendkívüli kösgyülés egybehivá-sinak indokát és egyssersmind annak kisárólagos tárgyát képezi, elengedhetlen kötelességemnek kell ismernem azt, hogy a tényállást jelen tőeégesebb adataival a mélyen tisstelt közgyűlés elé terjessssem, annyival inkább, mert oly komoly Ügyről vsn ssó, melynek hordereje beláthat-lan, s igy as a felett döntő határosat meghozatalának ii nem csapin kellékéül, hanem mellózheüen slapjáal egyedül a tényleges helyzet szigora ssámbsvé\'ele szolgálhat.
A phylloxéra vész jelensége megyénkben először as 1879-Ík évi november bó első napjaiban merült fel, s midőn is a kassai Mathiás-féle asőllőtelep, phyi-loxerátéi lépettnek nyilvánittaiván,a« annak folytán teljesített helyi vizsgálatok által Koller Ferencs nr messee-györki szőllejében a phylloxéra létezése conita-táltatolt," — ugyanakkor sson sajnos eset alkalmából megyeaxerte foganatba vétettek, és azóta folyton foganatosíttatnak a baj terjedésének meggátlását cséisó óv-rendszabályok, melyeknek ssükségeseége és csélsserüsége felett a vélemény-ssabad-ság jogosultságával fejezheti ki ugyan bárki ís nézeté:, de én részemről csak is azon rendszabályoknak vélem főleg tulajdoníthatni sst, hogy megyénkben- mind e napig csak ís egy — és pedig ugyanazon egy ponton, :. L 31 eszes-Györk ön létezik a pbylioxerának constatait veszélye, holott más megyékben —jelesül a velünk közvetlen szomszédos Vessprém-megyében a pbylioxerának a Sólyí szól-löben történt constatálását eléggé ^sajnos gyorsasággal követte aaon megye legtöbb sxőllőbegyein is a pbylioxerának constatait elterjedése.
— Legyen nyugodt; részünkről bei nem less. Tehát előbbi kérdésemre a válasz?
— Veímár nyugtalansága ?
— Igen.
— Nagyon alapos. Tudja ki fi ? 0 Beinbárd Vilmos!
— Váry Iiabaila.-.?
— Igen Váry Izabella gaa csalója, szerencsétlen nővérem elcaábitója és Váry Zoltán apja! — egésaité ki Váry Gyula.
— Lehetséges-e es ?
— Nemcsak lehetséges, hanem tény 1— monda határozottan Váry Gyula.
— S núvel tudja ön est bebiso-nyitani?
— Váry Gyula egy darabka papírt vett ki zsebéből, est Irénnek átnyújtva mondái
— Olvassa. Ez egy Isp Veímár bankár naplójából; én kitéptem.
— Es hiányoséi fog neki.
— Nem törődöm vele.
— öat fogja eaért elővenni.
— Ott hagyom akkor s ssolgáiatot.
— Szabad elolvasnom.
— Kérem. Tessék 1
— Kováts Irén mohón olvssá:
pSseptember 5. iS..-ik évben
Kovács Irén által ismertem mi fiamra. Vajha ne fedezne fel senki ; talán nem tudja a világ, bogy a Veímár név alatt Beinhard Vilmos lappang. Komoly szándékom : fiamat msgamhos venni, jól akarom munkáit fiaetai, — de sohase tudja meg, hogy fiam. -Gyaláset lenne ss családomra s megrevidi-.esem leányom és nőm vagyonát. As ember osak semmi —- ¦ sssirt végrendeletemben tis eser forintot fog^k neki hagyni , buzgalmáért.* ő est magfog ja kössön ni, — de, hogy apiz ér vagyok— azt sohse tudja meg!
Veímár Vilmos.\'
— Tehát osak ugyan?!
(Folytatása kőv.)
Itt meg meg kell jegy snem, hogy 1880-ik ér tavaszai! Mesjses-Györkön 41 n. ss. ölnyire megállapított iniectió téren is s magas minisztérium as irtást foganatba vétette, melynek eredményéül ts-Bsfeslt vissgáistok folytan sa irtás alá vett terület a múlt évben phyl oxera-mentosnek nyilváaitutott s tény aa, hogy ss irtott terület jelenben is teljesen pbyi-loxera-mentes; nem a phylloxera vészé lyének illetőleg terjedésének nagy mérve, valamint as eljárás is nem volt annyira ismeretes, "különösen pedig as infectso területének részletes megállapítása uem eszközöltetett oly pontosan, a mint kívánatos lett volna, s a mellett as irtás s mulhsüanul ssükséges bistonaági övre sem terjesztetett ki, mi által annak a vessély teljes megsemmisítését eredmény eső sikere sem volt elérhető.
Esután másodsorban nem ugyan a phylloxera jelensége, hanem annak közvetlen köreiről fenyegető veszélye merült fel a mnlt évben Veszprémegyének velünk saomssédos több ssőllőbegységein oonstatált iafecuó által, melynek behur-czolása ellen asonnsl a legszigorúbb sár latí intézkedések léptettek életbe, és intézkedtünk több vessprémmegyei szőlőbirtokos fellebbezése folytán a magas minisztérium által is csekély módosítással bely ben hagyatván, jelenben is teljes hatály iyai fogan a tosii tátik az e caéíra engedélyesett külön biztos által, kinek működési köre tüzetesen a v ssprém-megyei inficsiált ssőllőkkel ssomssédoa Balaton melléki hegylánosolstra terjed, s e részben tisztelettel megjegyzem, hogy a legutóbbi, azaz folyó augusstus hó 5-én kelt ssolgabirói hivatalos jelentés szerint mindeddig s tapolcsai járás területén pbylloxers nem éssleltetett
Ezenkívül a megyebeli összes szol-lők általános és folytonos TÍsmgálatnak voltak tárgyai, mely viasgalstokat a magas minisztérium által kirendelt szakértők óz biztosok teljesítettek, s as ásókról szóló jelentések hasoslólag megnyugtató bizonyságot tesznek arról, hogy a megye többi résseiben is mindeddig a phylloxera nem éssleltetett, kivéve a már fentebb érintett mesaes györki ssőllőt, mely án az iofecüÓ es évben ujabban is coostatál-tatváe, azzal elértem jelentésem főtárgyához, melyre nésve a következőkben előterjesztendő ügyállására a mélyen tisstelt közgyűlés kegyes figyelmét különösen is felkérni bátorkodom, éc pedig sson okból, mert a fentebbi körültekintése után megyénk általános helyzetének, mint tüzetes végpont — a mess**- györki infectió áli szemünk elé, melyen a phy!-loxera-véssoek megyénkben eddig egyedül látható fészke, de sajnos, aszal egyszersmind beláinatlan csapásnak bő forrása létesik.
Ugyanis: Meszes-Györkön Koller Ferencs ur ssőllejében ujabban folyó évi június hó 25-éo éssleltetvén a phylloxera gyanú-je\'entése, as erről rögtön tett táviratig jelentés faltán a magas minisztérium már ugyan június 26-án intézkedett a jelsett infectió tüzetes a egri ss gáláss — annak folytán pedig a constatáit véss területének részletes megállapítása iránt,
— Ezen megállapítás után a magas minisztérium Miklós Gyula országos borászati kormánybisrtos ur kiküldésével érdekeltségi értekesiet tartását rendelte el, mely értekesiet július hó 19-én Keszthelyen megtartatván, azon alkalommal -megállspittátott, hogy as akkor már több holdakra terjedett infectió-tóreo s láthatólag teljesen ioficíált egyes foltok kiirtása
— általában pedig a gyérítés fojgene-tocittassék; — ezen eljárás elfogadásának legfőbb indoka aa értekezleten hangoztatott azon vélelem volt. hogy ily nagy terjedelmű infectió kiirtását költségessége miatt a magas minisstnrium egyáltalán nem teljesíti, továbbá, hogy aa irtás as eddigi tapasztalatok eaer.nt p>»i:iv és absolut biztonságot * bej : >lj-o. gyökér-* és végleges megssü ötletesére nem oyujt
— és hogy a gyérítés aital a ónak foly tonot ismétlésével és meg felelő leg foko-sotl javitással a saŐllők fentartása a men nyieégben gy éri tett phylloxera mellett ii elérhető. — Ezen megállapodáshoz képest tehát Meszes Györkön s részleges irtás s általános gyérítés s fentebb ¦ evezett kormánybiztos ur tüzetes utasítása sserini folyó éri július hó 24-én tény\' leg megkezdetett. — a mely munkálatból s megye résééről 100 Ós később ismét 25 tehát összesen 125 munkás Kívántat ván, azok a két muraközi járás oly községeiből, melyeknek ba tárábaa ssőllóbegy nem létesik, a kitűzött időpontban a munka helyére állítattak, és a kirendelt Dr. Caanády Gusztáv és Lehóeskí Desső miniszteri biztosok, valamint kellő ssáme munkavesető felügyelete alatt a máskát teljesítették, mindasoa elóvigyásati iatés-k ed esek postos msgtartása mellett, melyek agy s véss elnurcsoísaásak, valamint a ssőllők beai kártételeknek meg gátlására iinfcsógssnk, nevezetesén: síá-mnkre a munka ssisbelyén barakk építtetett, — ugyanott kapják köses élelmi ellátásukat ír kell e- saámu folytonos foglár őrisst alatt, és e teaúi tatben s magas nüajsatercust kegyes qj ismerés* sssriat
is róssttnkről a legkisebb hiány vagy fen-aksdásra ok nem szolgáltatott, valamint részemről Ís hasonló elismerést kell nyilvánítanom Dr. Caanády Gusztáv és Lchoceki Desső minissteri biztos, ugy Göde Lajos szolgabíró uraknak ügy buzgó lelkiismeretes eljárásuk felett, melylyel fontos megbízatásukat teljesíteni iparkodtak
Azonban as ekként foganatosított munkálatok eredmenyesek folyó augusztus bó 2-án a helyszínén történt tüzetes ssámbsvétele aaon sajnos tapasztalatra vesetett, miszerint as alkalmazott gyöntési eljárás megyénk legfőbb erdekének, ti. s phylloxera-terjedése mezgátlásának egyáltalán nem felel meg. és arra teljesen cséitalán, mert még a kétszeri gyérítés után is s tőkéken — nagy mennyiségű phylloxera maradt, az infectió terjedése pedig folyton nóttönnŐlt, úgyannyira, hogy as akkor ujabban teljesített megállapítás szerint már 11 katastrális holdra terjedett, ellenben s felette csekély kiirtott területen a phylloxera teljesen megsemmisült.
Minthogy tehát igy kétségtelenné vált aa, hogy a gyérítés által a véss terjedése meg nem gátolható és neveseit biztos uraknak határozott véleménye is oda járul:, hogy Zalamegye érdekének egyedül megfelelő eljárás csak is és egyedül a teljes irtás lehet, mely nélkül a phylloxTának as inficiált nagy területről való rohamos és nagymérvű elterjedése okvetlen bekövetkezik, e tény nyel ssera-ben elengedhetlen kötelességemnek ismertem az ügy valódi állását, annak össses ressieleit, és a véss terjedése által megyénkre háruló válság súlyát s nagyméltóságú földmivelés, ipar ée kereskedelmi miniszter ur elé terjeszteni, ki ís teljes részvéttel és hálára kötelező készséggel fogadván előterjesztésemet, kijelenté, mi szerint hajlandó megyénknek ssőllóiben helyezett egyik főiéterdeke tekinteteiéből a messen györki inficiált területen as ahhoz szükséges biztonsági övvel a teljes irtást államköltségen foga natosiitatni, olyképen, hogy az, as illető ssőUŐtalajdonosok beleefryesésóvel, vegyis netáni kártalanítási igényüknek as érdekeltség részéről i hossájárulás utján való kielégítésével történjék; -grúttal kijelenteni méltóztatott a minisster ur azt, bogy a teljes irtásnak határozott ós egyedül hístos sikerét positiv igazaid példsi ma már basánkban is léteznek, nevesetesen Talyán, Kassán és Aradon, hol as irtás által a phylloxera vé»z teljesen és végleg megszűntetett, ralamiot hogy hasonló és sUtaláaea sikeü eredménynyel alkalmas tátott a teljes irtás Német ós Olassors-sá gokban ét Svájcában.
Esen kegyes miaissterí kijelentés folytán és folyó augusztus bó ö-ére Keszthelyre érdekeltségi értekezletet hi-ván egybe, eseo értokesleten a lOO-on felüli saámmal részt vett Balaton melléki érdekeltek és as inficiált terület tulajdonosai közt aaon egyhangúlag olfogadott megállapodás jött létre, hogy as azonnali útás a megye érkekében kérelmestassék, a vésassel együtt kiirtandó ssőllők tulajdonosai a beültetett zzőllő terület 1 ate-tastrális holdjáért 500 írttal kártalanít-tsasinak, olykép, hogy esen öseseg 3 évi egyenlő részletben fizettessék ki a megyebeli ssőllőbírtokosok által, kikre a szerint katastrális holdankint 3 éven át legfeljebb 5 ós fél kr. o. é, hoszájárnlás esnék, de hogy as irtás as infectió terjedésének meggátlása végett aaoonal foganatba vehető logyea, e csélból kéressék fel a megye, bogy ezea hozzájárulást as elhárítandó veszély kcserdekének sanctiójá tsI ellátni, és as első hozzájárulási részletet ss illető talsjdonosoknak — kik bortermésükkel ez érre egyedüli jövedelmüket vesztik — a megye egyik rendel kezesére levő alapjából előlegesni kegyeskedjék, a másik 2. réealet pedig esen megyei előleg megtérítése után fizet tessék as íllettő tulajdonosoknak.
A fentebbiekben előadott ügy állása képezi a mélyen tisstelt kösgyülés hosfaedó határozatának tárgyát, s midőn ast a Kessthelyen tartott érdekeltségi értekealetaek jegyzőkönyvi kérvénye, továbbá a megyei gazdasági egyletnek és a megyei közigazgatási bisottaágnsk ugyanez érdemben! felterjesztései kapcsán s tekintetes közgyűlés bölcs elhatározása slá terjeszteni bátorkodom, sáradékul a tényállást röviden összeged következő 4-positiv tételre kérem fel a mélyen tisstelt kösgyülés kegyes figyelmét, ugyanis
1-ssor. A megyftsierte teljesített vizsgálatokról mai napig beérkesett hivatalos jelentések szerint a megyében pbylioxera infectió máshol, mint Meszes Györkön sem éssleltetett.
2-ssor. Esen meszes györki mfectió a réasletes megállapítással 13 katastrális holdra tercnek eotsste leitatott ; szár-na ásott pestig esen infectió s Kisssáról 1878-ik évben hozott 9 darab inficiált ssóllóvni—sctol, uséitos tessék tehát mér légre vetni a most 1-3 katastrális holdnyi infectióból saárnaesandó terjedésnek arányát, melynek kösvatlea a 20 ezer kr -tastrális beidsyi Balaton melléki és kös-vetve s megy ének 60 eser ^katastrális holdnyi s*^területe kitéve vaa.
3-aior. A gyérítést ajánlók résséről Ís annak csatjára vagyis a ssőllők fen tartására elengedhetlen feltételül tüsetik ki ls, hogy a gy éri tési szénkénegeséc as lieto ssóUóbirtokosok által folyton és éveakint többször teijesiiesdó, á mellett a ssőlló a sséakénegeses hatását ellen solyosó csonti isst, hamu, vagy fokosott egyéb trágyáaássrl íolyím javítandó, vagyis hogy a foly : _o: 33Gekefiegesés és ennek megfelelőleg fokosott javítás bi-sonyara holdankint közel 100 frtnyi évi rendes kiadási többlettel, állandóae a ssőllőmirelea rendsaerébe felvétessék, és pedig általánosítva a phylloxera. terjedésének arányában.
Már tisstelt közgyűlés, hogy mi esen rendszert általánosságban a mi asöl-lőnuvelesünk, bortermelési és elárasitssi viszonyaink mellett meggyőshessük.sat és lehetetlennek tartom, ellenben bizton be-követkesőaek látom ast mit a gyérítést ajánlók is a fentebb említett feltétek nélkül szinte elismernek, hogy t-i. a gyérítés mellett a phylloxera rohamosan elterjedni fog, de a gy éri tési sséokénegezes hatása következtében i«. a megfelelő javítás hiánya miatt s ssőllők elpusstulnak 4 szer. Végre as irtás teljes síkerét a már fentebb idósett tényleges példák .gazolják, s e mellett s messee-györki infectiónak és assai szomszédos hegységeknek helyrajzi fekvése, Tslamint ss infectiónak területi víscouyai ma még kedvezői arra, hogy a teljes irtás által a vessély ottan felfogva lehetőleg megsemmisíttessék, mert a legújabban ismételten foganatosított részletes és tüze te* szakvizsgálatok által a Messes-Győrökkel közvetlen szomszédos P*pbe?y, Becse, Zsöllehát, Felsőhegy, Vonyarcsvashegy és gyeaes diasi szőüőhegyek phylloxera menteseknek találtattak.
Mindezek szerint tehát, az infectiónak teljes kiirtása, és es is csak haladéktalan foganatosítás által szolgálván a lehetőség egyedüli módjául arra nésve bogy megyénk a vésznek rohamos elterjedésétől megmenthessek: méltóztassék a mólyen tisstelt kösgyülés határozni a felett, váljon a közvetlen érdekeltségi értekezletnek megállapodását — as irtás foganatosítása és a hossájárulás — utjáni kártalanítás tekintetében, s jelen helyzetté: éa a véss terjedése állal elóidósendfi válságos állapotokkal szemben, és osak is es esetben, minden abból jövőre vonható köz vétkes Us tétek nélkül — a megye részéről is elfogadni, ezzel as infectió kiirtását és s kártalanítást es esetben a megye kösérdekébea állónak, kimood*oÍ a kár talanitáshos megyeileg is hozzájárulni az által, hogy as első egyharmad réssiet elő legképea egyik megyei alapbó-l kifizettessék, ós ennek alapján a Balaton melléki kösvetleo érdekeltség által megajánlott hozzájárulást megyess rte hatósági utón eszközöltetni kegyeskedik-e ?
Kelt Z.-Egerszegen, 1832. évi atg bó 13 án.
SVASTITS BENÓ, s k.
al ispán.
Vidéki levelek. a győri csőnakázó-egylet
b.-füredí nemzetközi evezésl- es amateur vitorla versenye.
Balaton-Füred, 18S3, aug. 22. Tekintetes aserkesstŐ ur !
Komor, liií időre ébred tűnk. A savanyúvíz felett órányi távolságra fekvő Tamás és Péterhegyek ködlepellel boriták fejüket. Akik est látták, sattogva merték megjósolni, bogy ma még esó less. És csakugyan 9 óra felé hatalmas záporeső Jkergcé menhely alá a Balaton parton sétáló közönséget.
A verseny emberei élénk sietséggel futkostak majd ide, majd oda. As eső délfelé szűnni kezdett, végre Somogyba a hőségtől lankadók megfűröss
tésere.
Délután 1 órakor már a nap is ki-kikandikált rejtek helyéről — hihető leg megakart győződni, vájjon érdemes-e igéesen megjelennie? Midőn astán látta, hogy as alsó sétányon ssásankiut esdő pillantásokat vetnek felé, megsajnálván őket, ssátbontá felhő fátyolát és ,hő sugárral fénybe ssópen megindult a tiszta égen.\' Erre várt még csak a félénkebb közönség, esután seregesen jöttek le el foglalni helyüket, hova jegyök sióit.
Fél háromkor volt as első moasár-
lövés.
A versenybírák a „Bsdaesooy\'bs mely a balatoni hideg fürdő-épület előtt mintegy 70 méternyire állott — szálltak, mig as elnök grt Nádasdy Ferencs fi méltósága, a* sajtó képviselői és a kösön-ség (egy réssé a .Kisfaludy* gőzhajóra aaállL
As utolsó nossárlővés eldördülte után a ,K-sftiudy\' is megindult kijelölt helyére a .Badacsony" háta mögé.
A püya. iránya egyenes vonal Aazófo irányában a part mentén. Minden eser meier távolság sássióval — boy volt jeíölve-f A versenypálya vége (kapuja) a ,Badsosony" és a fürdőház közt jkét saaslóvsl jelöltetett
AUGUSZTUS 31-én 1882.
3 óra 20 pereskor kezdődött s verseny. Mielőtt azonban a verseny lefolyását köaölném, érdemesnek tartom egy kissé széttekinteni. A fürdő épület ter-rassa, a gősbejóhid, as alsó sétány zsúfolásig tslve kösönséggel, s László utcza végén (Jőkay és Écsy villa mel!ett) loT0 szántóföldön pedig Füred fala örege sp-rtjs helyezkedett el, a csónakok, sandoli-nok különféle irányban csirkálva vivék a rajtok levőket ^
A közönség köst voltak: g-. Xn-dasdy Ferencs, br. Vécsey József, bercz. Odssoslchy Artbur, gr. Essterhásy, „--. Keglevios családjaikkal, Jókay MÓr, Vásonyi, Heotaller, Saalay Imre, Veazier Imre orss. képviselők, Écsy László fürdő igazgató és zség számtalan kitűnőségünk.
.\\ verseny, mint fenébb említem, 3 őra 20 béreskor vette kesdetét a köveikeső sorrendben :
1. Evezést verseny. 1. Skiffek.
Veraenyesim: Hsrcx a bajnokságért Magyarországon.
A győzi bajnoki érmet, bajnoki csitnet és a verseny bizottság tíssteletdiját 15 arany értékben nyeri. Pálya hossza : 2500 méter fordulás nélkül.
E díjért likra ssáilt a gyűri csóot-kásó-egylet részéről: Mihalkovich Tivadar -Sirály1 nevü hajójával és a bécsi eveső-egylet ,VindabonsB részóról Grün-feldF.mil .Hedvig1 bajon.
E verseny kimenetelét miodenkí feszült figyelemmel várta és kísérte. Hísz a magyar becsület, a jó hírnév megvédése forgott stfinyegeo. A bécsi sógorok is a legjobb evezősüket küldték a versenypályára, hogy annál bistossbban elragadhassák a babérkoszorút. As indulás jelestetett Minden szem és látcső a távolból indulók felé fordalt Egy ideig egyenlő sebességgel haladtak, azonbau .Sirály\' csakhamar fél csónak hosszal megelőzte társát Ezután as egymásközti távolság folyton .növekedet; és a pálya égénél .Hedviget\' mintegy 20 méter távolságra hagyva, riadó éljenzések ós tapsok kíséretében beérkesik, magával hosváa a magyar becsületet és jó hírnevet. Éljen l
2. Két evezőt külső villás hajók kor mányos nélkül. Osak juniorok számára. Díj: 2 arany érem ós Győr szab. kir. város tiszteletdíja 10 arany értékben. Pálya-hoss: 2000 méter fordulás oélkül.
Versenyzők: A pozsonyi hajós-egylet résaéVól ,lz*- — avesve Vajmi.r Iván és Feith Arthur által — a győri csónakásó-egylet részéről Névtelen, — evesve: Pets Jenő és Kovács Sebestény Alajos által.
A pályán Névtelen folyton el&bb haladva, megakadályozni ipa-kodik előny omulását. de a pályavége felé ez egy kanyarulatul társa mellé vág s egy ideig párhuzamosan haladva ast megelőzi és egy csónak hossza! ,Ise\' beérkesik. S. Egyes párevezős kiálló villás hajók:
Díj: arany emlékérem és a verseny bizottság tiszteletdíja 10 arany értékben. Palyahoss : 2000 méter fordulás nélkül.
A küzdésben resst vett: a) a győri csónak ázó-egy let résséről .Szellő* evési: Heta Antal, b) a pozsonyi hajós egylet résséről BTincsiB evexí: Mosócsy István : e) s budapesti csóoakásó-egyesület részéről Névtelen evezi: Oberolli János.
Egy ideig együttesen haladnak, majd »Tincsi\' társait megelőzi, azokat jó! elhagyva szabadon fut be a pálya kapun. Másodiknak érkezik .Sselló* 4. NésryeTezöskülsú villáshajók kormányos nélk&l.
Díj. A b.-f\'lredi hölgyök tisztelet-dija 250 frt érték b-m^meiyaconban csak bárom egymásután kÖvetkesŐ évben megnyeréskor megy át a gyúrók birtokába:,1 és négy arany emlékérem: Pályahossz: 2500 méter.
E díjra osak a győri csónakázó egylet jelentkezett, azért a jettntkeső csapat köteles a versenypályát a megszabott idő alatt megevesoi; mely megtörténvén: eve-sÓsók, mint Mihálkovjcs Tivadar. Zech-meister Károly, Galamb Kristóf eV Heta Antal dörgő éljennel fogadtattak. \\
5. Négy eveioo belső villás hatók. Díj : A győri hölgyek tiszteleidija. 150 fr: értékben és 5 arany emlékérem. Pályahosssa 2500 méter fordulás nélkhL Csak juniorok és magyar egy letek vehet-k részt.
Versenyzők: a) a győri osóoskásó-egylet résséről „Berta11 evezi : Dorner Mihály, Szabó József, Hajak Antal, Molnár J. és Sipos László;- — b) a budapesti oaónakásóegyeaűlet résséről .Ujhajó\' evest :Dr. Lísanyay Elemér, Dosócsky K. Pláner Gyula, Cseroy Lajos és Páltöldi Lajos.
As első ,boy"-ig egyQtt tartanak, sst elhagyva „Ujhajó* kottősött erővel Bír.* elé vág és as elsőséget folyton megtartva, a pálvakapun. étjensések kost, besiklik.
6. Füredi halászok versenye.
Két evesés történt Győzők leltek; Komáromy Gábor, Varga Zsigmond, Varga Lajos, mindegy ikök 5 frttt kapott
HTJ83OTSGYEl)ir K7F0LTAM
ZALAI KÖZLÖK?
AUGUSZTUS 31-ér! 881
7. Tihanyi kalászok.
Két Tájt hajó veraenysstt. Győző — Kia» Péter 10 frt jutalomban részesült.
Mind a íüredi, mind a tihanyi halászok versenyén a legyőzettek is réaze-lültek 10—5 frt díjban.
Ezzel a verseny 22-én befejeztetett.
A versenybíróság összeülvén, egy óra muive a díjak következőleg osztattak ki:
a) A - -r: csónakázó egylet ezüst
•erieget.
b) a pozsonyi hajos-egylet aranyo
»ott bulik0™01-
cj a budapesti csónakásó-egyeeüiet etüit tritooszobrocskát nyert; ezenkívül a gyÓzók mindegyike 1 — 1 arany emlékéremmel tünlettetett ki.
Augusztus hó 23.
Amily komor, búz volt a tegnapi reg?, ma éppen ellenkezőleg oly szelíd, jzeiidea reggelre virrad: az alvb termelte\'.. A nap hamar levélé magáról bibor-piroa köpenyét a helyette aranyssálakból (zóttet vett fel éi ebben indult meg áldást osztogatni. Minden azem háláaan mosolygott feléje, c*ak a versenyzők horgászlak le fejeiket, hihetőleg azon töprenkedtek, mit csináljanak ily csendes időben vilorláa hajóikkal? — De ím: a fik levei megmozdulnak, ébrednek s eleinte csak a szumszéd a szomszédnak beszéli suttogva álma\', majd a suttogás zajosabbá válik, úgyannyira, hogy már nemcsak a asomszéd levelek, hanem a szomszéd fák is egymásnak jó reggelt kívánnak, majd erre, majd arra hajtják magokat éa e kősben zsibongó zenejök-kel tánezrs szenderítik sz utakon éa sétányokon! fövenyt, amelyek — illem-htún nem ismerve — szemeink \'közé ugráltak. De erre már a Teraeuysők is feiülik fejeiket és megelégedéstől sugárzó arczczal tekíntnek fel a lármázó falevelekre, onnan meg a himbáló habgyü-rükre, majd meg hajóikon lengő vitorlákra.
Délután 2 órakor a .Kisfaludy" állást íoglal a Balatonon. Ezen vannak a versenybírák és a tegnapi közönség nagyobbrészt.
Mivel a saudol\'Q verseny tegnapról elmaradt, ma tebát azzal nyittatik meg a veraeny.
Díj : A gyŐrí csónakázó-egylet tiszteletdíja 10 arany értékben és arany emlékérem. Pályshossza: J000 méter fordulás nélkül.
Versenysikraazállt: a győri csónak-egylet részéről .Lopwíng* •vsai: Balogh Kálmán éa Joung Richárd balaton-füredi hajó-építész jjFogas" hajójával.
Egyazerrc, egyenletesen haladnak, majd .Lepwing" előnyomul két hajÓ-hosszal. A pálya végén Fogas is iparkodik és annyira megközelíti, hogy Lepwing csak egy üejó hosszal eV előbb be. II. Vitorla veraeny.
1. Négy tonnán felüli Yacbtok.
Díj: a versenybizottság tiszteletdija 50 arany értékben. Pályahossza: 28000 méter báromszögben.
Versenyzők: .Királynő* 7 tonnás, vezeti; Szarvassy Sándor — „HerczegnŐ" 4 és fél tonnás, vezeti: Silra Károly — és „Mariak* ¦ 7 tonnás, vezeü: Joung R.
A vezető folylun a Királynő, mely pályája\'végekor társait több ezer méternyire hagyta. Másodiknak érkezett a Herczegnő.
2. Kegy tonnán aluli Yaehtok:
Díj: Grf. Zichy, Kray Irma Őméltóságának tiszteletdíja elefántcsont kancsó, tömör ezüst diszitéssel. Pályabosz. 19000 méter háromszögben.
VctsenyzOk: .Szélvész" 2 és »/t tonnás, vezeti: grf. Nádaady Ferencz ő méltósága. — BGeorgelte< 1 éa *fk tonnás, vezeti: Joung Richárd — éa „Blne-K\'.cb* 1 tonnás, vezeti: grf. Eszterházy Mihály Ő méltósága.
A vezető .Goorgotto," csakhamar előnyomni .Szélvész" és társait túlszárnyalva, azokat mintegy 1500 — 2000 méternyire elhagyva, mint győztes szabadon siklik be a pályakapun. Második Georgette.
TAKiCS LAJOS.
Kitt h Zsigmond ur íiaii versenye.
B.-FQred, 1882. ivi aue;. 22-én. Tekintetes Szerkesztő ur 1 Alighogy egyik versenyről távozunk, már ismét egy másik — sokak előtt tén élvezetesebb versenyre indulunk. E verseny esti L érakor a gyógy teremben tartatott a bala ton-furedi .Szeretetház- és annak mtg alapitója Molnár Aladár emlékszohrának javára rendeztetett.
A hangverseny terem és az oldal páholyok zsúfolásig megtelt a legszebb közönséggei.
1. A hangversenyt Horánazky Emília úrhölgy és Krisztinkovich Béla ar , nyitották me* Saint-Szeus: „Változatok Bethownn ibcmai felett" czímü két zongorára irt remek müvével. Az előadás sikerére, feleslegesnek tartom a bírálatot, legyen elég annyit megjegyeznem, hogy akeljá:szd, müvesz Liszt Ferencs leg-sut&nóbb lányit ványai kosé tarlósak.
2. Ezután Verdi „Aida" románcából párszakot nagy hatással Ós gyönyörű bariton hangon estekéit Báth Zsigmond ar. —
3. Majd Liszt Ferenci .Faust*-ját kiváló érzéssel és kitűnő technikával játszotta Horánszky Emília úrhölgy.
4. A hsnverseny tetőpontját Gő-möry Oszkárné, SzentmikJÓay Margit 6 méltóságának czímbalom játéka képezte. Oly érzéssel oly bensőséggel játszott néhány bus magyar dalt, mintha csak saját srivérzelmeit lehelte volna az érzéstelen hurokba. Játéka végén szűnni nem akaró óriási tapsvihar, éljen, hogy volt! kiáll fásoknak engendre, pár perczig ismét gyönyörködhettünk remek játékában.
5. Ezután Krisztin kovich Béla ur Schumann „Horelntte, Chopin* Etude et impromptu és „Evers" .Octáv-etude" müveket nagy hatással játszotta.
6. Ráth Zsigmond ur Zimai .Magyar müdalát\' és nép dalokat fenti sikerrel énekelte.
7. A hangverseny méltó befejezése volt Liszt Ferencs .Don Jusn\'-ja Horánszky Emília úrhölgy és Krisztink ovich Béla ur által két zongorán, hangjegy nélkül előadva.
A közreműködő két művésznő mindegyikének gyönyörű csokrot nyújtottak át a balaton-füredi .Szeretetház\' növendékei.
TAKiCS LAJOS.
Helyi, megyei és vegyes hírek.
¦ — Iskola értesítés. A n agy-kan i-
zsei izraelita, hatosslályu fiu- és leányís kola, valamint az ezzel összekötött kereskedelmi iakolában a beiratások a felvételek éa a pótvizsgák megtartása í. hó 29 én veszik kezdetöket s a rá következő négy napon át \'artaínak meg. A rendes tanítás szept 3-án veszi kezdetét. Tanulók, kik felvétetni kivannak, személyesen, meg pedig szüleik vagy esek megbisottjai kíséretében az iskolában jelenjenek meg. At első osztály hacsak oly tanulók vétethetnek fel, kik életök 6 évét tényleg már betöltötték, miről a szülök hiteles lelkészi\' bizonyítványt előmutatni kéretnek. Pótvizsgái*:ra csak azon tanulók bocsáttatnak, kik csak egy kötelezett tantárgyból nyertek .elégtelen" osztály-tatot. Az igazgatóság.
— A „Pesti Hirlap" valamelyik akiou kívüli vagy akolbólított újdondásza aa ékes frázisok páva-tolIában, a felüle teaaég varju-hangján egyet káricaált lapunk ellen, a mert abban egy .ABC és komyv\'-et, pévsserint:Erd6sy (Biba) Kor nelia munkáját szak értői bírálat ajánlani mertüke ahhoz szép reményeket kötöttünk Mi ugyan kitérünk asÓ „szarvsa\' okoskodása elől; annyit azonban •megjegyzünk, hogy nincs valami nevetségesebb, mint a felületesség légből kapkodás ée vakonitélés csörgő sspkájában csillagot lődöző kritikus Hogy lehe\'jegy munkát ismeretlenül .semminek" minősíteni ?! Ns/*yon sajnálatra méltó ember as a ki egy ÁBC-és könyvet csak amolyan irodalmi valamicskének vagy éppen semminek tart! Ez as a veasedelmes szűkkeblűség, elfogultság, a mire a munka megemlítésében czéloz-tunk.
— Pajkosai JenÓ, magyar éjszak keleti vasúti állomásfőnök Kis Majthény ból, folyó évi augusztus hó,27-én el legyezte msgáoak Stíngly Károly gelsei körjegyző urnák kedves, és szép leányát Marnka kisasszonyt. Boldogság! kisérje frigy óket. (Beküldőiéit.
— Eljegyzés. Szentgyörgyi Dezső pénzügyi fogalmazó, városunkban elönyö sen ismert,közkedvességü férfiú, jegyet váltóit s szép Csorbics Vilma kisasszonynyal, Csokonyáról.Sok áldást kívánunk a kötött frigyre!
— A zala szent-gróthi tanuló ifjúság állal vasárnap c hó 27-én a „tű »ckó egylet" javára tánczczal egybekötött műkedvelői^ ssinielöadás a zsúfolásig megtelt nagy teremben — minden kintelbea felette sikerültnek mondható A aserepló urak mindanynyían dereka-kasan közreműködtek és ügybuzgslmuk-nak valamint a színre került cselekvény termétsethüj előadásának — köszönhető hogy közönségünk oly szép számmal megjelenve zsenge korában lévő „tüsoltÓi" intézményüket szép összeggel támogatta. De nézzünk a színpadra! — A színmű választása szerencsésnek mondható mennyiben Moliere 3 felvonás ,A Botcsinálta Doctor" czimű vígjátéka került színre. A főszerepet Brod Miksa ur (Rigó Jattalbán) vitte. Ezen geniUis fiatal embernek sikerült többnyire folyó és mindig tiszta és élénk hangjával közönségünk szeretetét — mely mindenkori megjelenésénél frenelicus tapsviharban és virágok záporában nyilvánult — magának biztosítani Jooathán uramnak el torsi lott bohózatos alakja talpraesett élesei a közönséget mindig as illem határai közt nevetett; Márkus Katícza k. a. (Rébék Jenáiban felesége) a szemlélő kíván csiságát a legélénkebb jelenetekkel élesztette folyó és tiszta nyelvezetével, as iat-rigua minden eszközével sikerült neki s csakhamar bekövetkezett — boayolodás magvat elhinteni, éa as úgynevezett összeütközési (férjének doktorrá grndu
álását) létrehozni — ezért szinté többször kihivatott. SzabÓ József ur (Csonks) Korányi Sándor (Kntyeosíca) Csuk Rozaa k. a. (Katícza) Korány,! Adolf ur (Babos) Hus Gizella zua.(Sárs) Banyhárd Mór ar (Hnrien) mindanyiau dicaéretrsaéltóan alakítottak. Az előadás bevégaste után a színház táncsteremmé varázsoltatott és s fiatalság ki világos kiviredtig járta a .verbungosst" A tiszta jövedelem mint hallom 80—90 frtra tehető.
— Helyes következtetés. Egy fiatal orvos sehogy sem tudott zöldágra jutni, hiányzottak a — paczienseí. Levelet ír tehet a szomszéd városban lakó atyjának, ki szintén orvos volt, & kérte, bogy szorult helysetéből segítse kí pár szás forinttal: Atyja így válaszolt: .Kedves fiam! As orvosoknak vagy nincs pénzük, vagy vai.; ha nincs: akkor neke o sincs, s így nem auldhetek, ha van akkor neked is van, s így nem szükséges, bogy én kOldjak."
— Új póstaiivataL Nagy-Récse éa Komárváros zalamegyei községben és Egervár vasmegyei mezővárosban auguat. 21-én uj postahivatal lépett életbe. Ez utóbhí \' helyen postamesterré Farkas György egervári fŐ\'anitó Gizella leánya neveztetett ki. —
— Bérmálás. Ritka, fényes ünnepnek less tanúja szeptember hó6-án Csáktornya városa. E napon fogja Miháiovios József ságrábi hibornok érsek a bérmálás szentségét kiszolgáltatni. Főispán és alispán urak, ugy a megye nolabilításai a bíboros főpapot diszmagyarban fogadják s a megye nevében alispán ur magyar beszéddel fogja üdvözölni. Ugyancsak magyar nyelven fogja érzelmeit tolmácsolni, a többi küldöttség is. — őszinte örömmel közöljük e bírt, elismerésünket nyilvánítva a megye élén álló férfiak ezen hazafias intézkedése felett, melylyel eklatáns módon tudtára adják as egyháznagynak, bogy midőn Muraközben vau, benne a magyar főpapot tiszteljük, és bogy megyénk kiegészíuS részé: képező ezen terület lakosságának keblét s magyar basairánt táplált szent érzet töltí el.
— Zárdaszentel-fs. A keszthelyi eárdit,mely a város egyik díszét képezi,s melyet még boldogult Bánóid w János veszprémi püspök kezdett építtetni, de teljes befejezése, ugy s berendezés Kovács Zsigmond jelenlegi veszprémi püspök ő nagyméltósága nemea bőkezűségének köszönhető, f. évi szeptember 3-án fogja Ón agy méltósága személyesen felszentelni A lélekemelő egyházi ünnepélyre kétség-Kívül sokan fognak egybeaeregelni. —
— A szerencse forgandó! Miként egyházi férfiaktól értesülttuk, Mihl Jakab fehérvári kanonoknak szombathelyi püspökké való kinevezése elhatározott tény, A kinevezés közelebb s hivatalos lapban is meg fog jelenni. Mihl kanonok urnák, püspökké való kinevezésével egy kissé érdekes tényt említünk meg. Ugyanis a kanonok úrral plébános korában az a fura dolog eaett meg, hogy a káplánja lett ki nevezve a szombathelyi káptalanhoz kanonokká, Ő pedig egy darabig még plébánoi-kodott, míg fehérvári kanonok nem lett. Ée íme most egyszerre ismét volt káplánja fölé. kerül, a mennyiben most már na"! plébánosa, hanem püspöke lesz, ngy ízben őt megél őr ő, egykori kápláojá-jak.
— Uj sütó-por. V. Krehon,Ausztriában sütő port talált fel, mely 180 rész elum, erudum, 75 rész bicarbona sodae és 50 réss phosphorsavaa mészből áil. A phospborsavai mész akkép van előállítva, hogy lü*/0-os sósav egyenlő sulyu oa ont-liszttel hevertetik. A timsó tökéletesen meg van fosztva s károsbefoly ásu anyagoktói. Másfél font lisztre egy uncia sütő por
legoedő.
— A leghosszabb sexéi Utsez
Hallban. Angiiában nemrég egy lSÜyarda hosszú lánczot készítettek Siemens-ácséiból, mely 3,200 nál töb szemmel bir, és több mint 850 a czél yeczek állal van egybetartva. A láncz emelésre, tehát ab-solut szilárdságrsszámítva, 60 tonna teher bíró képpesaéggel. Hnssabb aczél láncz eddig nem ismeretes.
— Rigyáezon egy földmives lelőtt egy gólyát. Ezt meglátta smezőnórző 12 éves lópásztor, oda futott a leesett gólyához és fel akarta emelni. A gólya megélt és a szerencsétlen pásztor-fiúnak egyik szemét kivágta. Megjegyzendő, hogy a fin csonkakezü is voluEz az uj szerencsétlenség ngy elkeserítette, hogy as a közben hozzá ment édesanyjától e szavakkal: „Köszönöm édes-anyám, hogy eddig föl neveltek; most már csonka ís, vak i vagyok!" — bucsut vett és elszaladt. Anyja darabig követte,deeliünta kukori-czák között. Egy avultköpenytvittel,azt is visszaküldte.
— Rablógy Hkossag Siklóson
MegrendÜő esetről értesítenek Siklósról. E hó 14-én délután 6 óra tájban Baláss Gábor garéí lakos Siklósról hasajövet a siklós-gyüdí országúton a községtől mintegy 200 lépésnyire baltávsl agyonvágatott éa pénzétől megfosztatott. A teltnlán a gyilkos agyüdi larlón éa réteken keresi tül Siklós felé ugrott mag Feltűnő es esetnél, hogy a tett nappal as országúton a siklósi vásár és a gyüdi nagybuesu alkalmával történt, mikor 100 éa ssor ember
közlekedett és mégsem lehetett azonnal kitudni, hogy a tettes ki volt, csupán a tar ló földeken a tetthez közel legeltető gyüdi őkrésa gyermekek látták, hogy czi-gány forma ember volt, de nem kolompár vagy teknó-vájó.J hanem lócsiazár forma. — Bal áss Gábor a siklósi vásáron egy tehenet adott el és vslóazinüleg a laosjkaoybakban borozgatott és itt a tettesnek látní kellett, hogy pénz var. nála, hozzászegődvén útitársul, együtt beszélgetve Gyüd felé Ós itt a falu közelében az alkalmas pillanatot ellesve, egy baltával orosvs hátulról fejbe ütötte ugy, hogy Balázs röglön összerogyott, de még felkelt, sz ismét s baltával két ütést mért rá és a nyakában egy zsinóron lóggő zacskót, melyben a pénz volt, leszakít-váa, ast magával vive, elszaladt. Balázs Gábor a három baltavágás következtében pár pevez múlva meghalt Gyüdött fel is bonozoltatott A rablógyilkost azonban Miholácsott, hol ismét rabolt, elfogták. Szomorú, hogy ilyes tett nyílt nsppel a leglátogatottabb helyen megtörténhetik,
— A „aomogy-megyel tanító egylet0 ez évi nagygyűlését f. hó 23 és 24. napjain tartotta Szígetvárott, A valóban szép számmal megjelent egyleti tagokon kívül ssámos vendég is volt és pedig nemcsak Szigetvárról, hanem a vidékről is. A gyűlés tárgyát s folyó ügyek elintézésén kívül eme tétel megvitatása képet te: mik ép lehet as iskolai nevelést s családi neveléssel kapcsolatba hozni ? Élénk eszmecsere fejlődött e tétel fölött s s gyűlés igen ssép rendben folyt le. — Szigetvár városa oly meleg érdekeltséget tanúsított as Ügy, t oly páratlan szíves vendégszeretetet a tanítók iránt, mínó-s tanügy iráni lelkesülő magyaroktól várni lehet. Valóságos ünnep volt e pár nap a városnsk. A házak fellobogózva, ajtaik a vendégek előtt nyitva voltak. 23 án este kedélyes tánczmulataág volt, melyen szebbnél szebb hölgyek voltsk jelen s így nem csuda, ha a tánca reggelig tartott. — A 23 iki társas ebéd is fényesen sikerűit; a toasstok egymást érték. Éltették a királyt [Adorjáa), a szigetváriakat (Mátray), az elnököt (Lengyel), a tanítókat (Gruber, szigetvári járásbiró), a veterán tanítókat (Bursics) s a derék járásbirót. — Szigetvárról szólva "nem lehet a hős Zrínyiről meg feledkezni, kinek dicsőségét hirdeti a városház előtti téren disziő csinos emié\': melyen e distichonok olvashatók: Honfi! ha fellépendss düledék várára
Szigetnek,
Sírva ne említs s ót gyáazoa eleste fölött. Ott bős Zrínyi körül bátor daliái nyu-gosznak,
Gyönge panasz ssózut bántja nagy álmaikat
A vár bástyái még fónállnak. A jelen volt tanítók közöl a lelkesebbek fölmentek a várba, s megemlékezve nagy hősünk itt történt gyászos végéről, a hymuus eléneklésével rónák le a kegye let sdóját. Kár, hogy es nem testül-üleg történt.
— Szédelgő, Tabon. Schönberger Jakab budapesti hirhedtcaavargó könyör adomány-gyűjtésre hamu miniszteri engedélyt szerzett, a Heraob Samecz talmud-tanulót magához vévén, Pest, Esztergom, Fehér, Veasprém, Tolna, Baranya és Somogy megy ék ben mint siketnémák könyöradományt gyűjtöttek. Ily ezé.ból mentek be Tabon Straaser Józsefné házába ía, hol a szobában senkit sem találván, mintegy 70 frt értékű ezüstnemüt ellop lak. lopásuk azonban észre vétetvén, ül dó sőbe vétettek és el is fogattak. A siket-némák üzelmeikrŐl részletes vallomást tették s most a büntető igazságszolgálta a törvényszék börtönében várják.
— Szerencsétlenség- Sagráron. Siófokról írják e különös történetet: A helységtől egy órányi távolságra eső Ságváron egy 5 éves fiu beleesett egy buzarerembe s ott s verem fojtó levegő-jébea azonnal megfuladctt. Bátyja utána ment létrán, de Ő is a kis fiu sorsára ju tott As emberek észrevéve es iszonyú esetet, egy férfit kötélen eresztettek te a verembe, de rögtön vissza kellett huzniok, mert különben sz is ott lelte volna halála:. Miután nem mert senki lemenni, a verem tetejét egészen lebontották s csak két nsp múlva hozták kí a szörnyű véget ért testvéreket a gyilkos verembői, melyben mar régóta nem tartottak búzát. A szerencsétleneket nagy részvét közt temették el.
— Pályázati hirdetmény. A siófoki iskola U-sod tanítói állomására ezennel pályázat hirdettetik. A pályázatra csupán népiskolai oklevéllel bíró kántori teendőkben jártasrom.kath.tanítóbocsáj-tatik. Tannyelv magyar.A megválasztott köteles a tör vény szerinti 3 alsóbb osztályú tanulókat egy tanteremben önállóan tani-tani, sz ismétlő iskolát vezetni, faiskolát kezelni, a fennálló dalárdát tanítani, a kántortanító betegsége ecetén a kántori teendőket végezni, a tornatanitást m>nd két tantermü nörendékekkel eszközölni. Ezen kötelességek pontos teljesítéséért díjazása less 500 frt. o. é mely utólagos részletekben negyedévenkínt a kősségi pénztárából fizettetik. Továbbiegyszobá-ból m lakás, fűtés os tisztogatás. Esen
kívül 200 frtig terjedhető mellékjővöde-lemreszámíthat. Ar állomáseloyeaéaéért s kérvények f. é. szeptember20- ígssiskols-szék elnökségéhes benyujtsndók, cpályá-zal megtartására é szeptember 25 ike tűzetik ki, melyre a pályázók személyesen megjelenni köteleztetnek. Az állomás október 1 én elfoglalandó. Siófok, 1882-aug. 27. Káusli Gyula. íak. széki ehsSk.
Irodalom
- A „Képes Családi Lapek*
ik számának tartalma: Lidérczfény. Elbeszélés; irta Szépfaludí Ö. Ferencz. (Folytatás.) — A lány s az ifju. — Ma ríska virágaihoz. Költemények; fordította Fehér L. — Boia-Joly asszony. Beszély Pierre de Cbatillontól; francaiéból fordította Bérczy Gyula, (Folyt.) — Déry Dezső. Rajz; irta Perésyí Kálmán. — A farkas és a bárány. Rajz, irta Papp Endre. — Egy csók következménye. Kép a párisi diákéletből; írta Kmetby István.
— Képeinkhez. — A költi babérja. Költemény, írta Kun Kocsárd. — Gondolatok.— Mindenféle. Képeink: Alexandriai képek. III. Az őrség viszonozza . a bombázást. — A tuoiezi szerály udvarán.
— A legelőn. Melléklet: A .Tavasa és nyárutó*1 czímü regény 97—112 oldala.
— A MN5világ\' augnnztns havi száma. A borítékon: Heti naptár. — Sakktaláuy.
— Talányok. — Talányok megfejtései.
— Megfejtők névsora. — Kérdetek. Felelőtök. Ajánlatok. — A szerkeszti postája.
— A kis lottó busásai. — Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Buda pest IV. ker papnevelde utcza 8. sz: Egész évre 6 frt, fél évre 3 írt/\'&egyed évra 1 frt b0 kr.
Heti Jelentés a budapesti bonafözsdérői.
Budapest aag. 2ó. (Steinar Jeasef raboaa és bizományi lilét tulajdonos jelenítse.) A keátesö iá&járáa befoljiaa alatt az. irányzat lanyhult. Az árulások kiaebb nagyobb mérvben sss&veatelc. Kairöld ksvaiet vásárolt, mit Fészben közlekedési mtesetn&k bünyo* szállításai idéznek aló. Boxz 25 kral. es«ktent a kívánat túlnyomó, csekély védslkedr ellenében. Kai ár-jef7sessdak.Tixzavid.tfci 79—83 k. 990—10.6O Peslmerjei 76—83 k. 9 40-lOtO Bánsági 78—82 k. 9*0—10.40 Ézaakma yar 78—Slk. 9.20—10.10 Sárra elkelt állomásokon. GyfinrjCi 78,9.60 Psobb 77 Jt- 9 W Putnok 7? fc. 9.40 Boza Sízrc 9.4Ü Tavaszra\'9.56 B sí v*ttosat-lan, elsőrendű karesett 70—40-ig\' k&sepes 7 2ű kooltolyov 7. iJlomlcckoa elkelt •¦¦őrandd Pilis 7.35 kónspes 1-16 kóstolói Kecskeméten 6.60Árp» l»ka\'manjáru szilárd 6.60—76 éretni való eiendes 7 50 —75 Cseried 6SO Karcsag 6.25 finom söríóacei Hatvan 8-80 köttetett Zab finom minSsár keresett 6.50—60, közepes 6.30 silány 6 f. Lnros 5 f. Szatmár bibái ám i.itO Temesvár elsőrendű 5.5j óixre C-t tavasára 6 30 Tenrerí váltoseüan, sailárá otáb-orssáfi 8.70 bánsági & °.á Cinpsasu^ Orosházán 8 f. koteteU V: bánsázi t*nz*ri aov. feb. Nagykikinda távolsárában i»—4.90 frtij kfittetett, 50 kr. foglal órai. KMések májoa janlnsra 1883 5.90 Bab aj törpe Egerben 12.75 Czékeafdtérvárt ll1/, Gybngybson 13 f. Vá-cson lapoz 11.25 köttetett .1*5 próbskolde-mánrekTe. Bspeze csendes, báesági 13 25 káposzta 14 v-tésre válogatott 16 ír..;, fisettetstt. Tsdrepcse bánaági állomásokon minőség és távolság sssrint 6.50—7 írig. Kelt Sárrsrepeae 12^5. Kelt kivitelre. Lenmag 13.25. Bepete-olaj belföldi fogyaistásra 34^0—87 frt Repexeoisjpogácsa téli híaapokrs 6.76. Ba-sa repcse árpa vetésre válogatót! minőségben kapható nállam mérsékelt árban, 10 kr. levél-beiyek bekfildése mellett küldök mintát. Péns-elfiieget 4 kamatra, vaotgálok ngjíeleimnek be-raklárosott árokra és állomásokon bol nagyobb pénzintézetek leesnek a feladási vevényekre is. Raktárotajj ületák havonként, m. ináesán-ként: aaacánraktárakban 1\'/-,—2 kr. közraktárakban 4\'/a kr Közraktárai illeték átmeneti forgalomtan kocsirakomány ntáa: osstr. ál-laxnrasat közraktáraiban 5 25 a fS\'ároii közraktárakban 7.05 frt.
Arv. hirdetmény.
Alolirt közhírré teszi, hogy bérlete beszüntetése folytán f. évi szept 8-án d. u. 1 órakor Pacsin azonnali késspéns fizetés mellett Tenyéss gulya hasas tehenek, bikák, ugy több rendbeli gulya Ökör és üsző tinók i borjuk Önkéntes árverés utján eladatni fog.
Miről a venni szándékozókat tisztelettel értesíti.
Pacsán aug. 21 659 1—1.
ERHARDT GYULA
bérlő.
legjobb Asztali-és üditö ital,
MBW hatisoMt bilooynll HMgillil, jéjt
ÉDECSEKto «Mité< Maltoni Henrik,
HUSZONEGYEDIK ÄVFOLTAJi
ZALAI KÖZLÖNY
AUGUSZTUS 27-én 1882.
H IBDETESEK.
FIEDLER GYULA fényképészeti műterme
Nagy-Kanizsa j: .
Yároshá z-u tcza 6. szám.
Fényképeket minden alakra és nagyságra, (n. m. látogató-jegy-, Cabinet-, Makart-, Boudoir-, negyedrétü-, élet-nagyságu,) brillant, festet, jelmez tisztán, elegánsan készítetnek el, felvehetők minden időben, bármely órában eszközölhetők. A közönség szíves látogatását kéri 651 2—2.
FIEDLER GYULA
a német ca. kir. Hoeserí-féle odvari fényképészeti műteremnek volt munkatársa Nizzában, továbbá Ems. Graz, Milanói, Jena, Bécs, több első rangú fényképészeti műtermekben foglalkozott.
eey 24 éven fiatal enbwr-nél, majd s kétségbeesésig vitt. L>e as Sn valóban csodás éa ritka fryöryerejn Wiskstmayer-féle bejtorjás gyíkér esseafizüU ia ke-Bécsének hsssnálata által buja bajnövéabei joték éa a sáskái is, melynek letrejSvésén magam is kétkedte n, már Igei sBrfia mutatkozik alig 2 bó alatt. KSsrtaSa Istenesek és a természet gy égy erejének. Ónnál, mintán roviáen Bécsbe megyek, köszönetemet szóval fejesem ki.
Kudler J, gépveseto\' Badapestea.
Wlskelaitysr - féle ssj torjai gyökér esseeozlájáaak
használata után parókámat, mslyet közel egy érig; hordtam, «1-távolitbattam éa tsbb bajám van, mint valaha toIL Esen eredményről mindenki mcggySsodhetik nálam.
Wendt J. vendéglős * ia Keoaiedl bei Lsa a. c. Thayna, Jí.-Oesterr.
Wiakeiuve féle bojtorján sySkér Bisenczlájából S ticely-íyel használván, daczára annak, 20 éves vsgyok. kevés osp alatt \' »*i7 s népszakilt nyertem. Esen nton fejezem ki kcssOne-\'•*¦ LsretJ Hsgtze: jen. in
_ Krapp (Erai) ).
Legforróbb köszönetemet aa 8n ^aMtataytrfelt bojtorján tyiw essseezisjáért melynek 18 nap hasznalata ntán, egy pompás teljzzakálhos juték. CsodáUtnméltó mutatványát ajánlhatom mindenkinek. Btrftr H^tf FUtter v. Kir. U Wien.
b**n, valamint még sok 100 más kossesS és elismerő" iratokat, melyeket eredetiben barid meftekintbet i alánk, a Wlskü **Zf i: f »*ít*rf*» lylkér iieaerlinr és kesééinek további di-eserietssét f«leslegef«é tenik, mert a jé önmaga: dicséri
Egy tágV.y Wlnkelmayer-file gyökér eisenczia 90 kr. Arat: * . . kenőcs 50 kr.
a . olaj 40 kr.
Postai kűide\\nínynél, Tagy készpénzben, vagy ntán-Tettel 10 krral több a csomagolásért Központ, küldő-raktár: Winkoímayer J. Bécs, VI Gumpendorferstras*! 269.
Zágrá\'oban, Hittel bacber 3- gyogyns., Pozsonyban, sarsr J. Parfnmos, Fischertborgassa S. Temesvár, Jeromis E. gyogysz.. Kolozsvár, Szety Miklós gyógysa.. GyBngyos, MarsiU Ferdinánd gyógysz., Debreoxen. eo. Dr. Rothachneek v. Emil ryogyssu, Temesvár, Tarcsay Irtván gyogysz-, Bpeateo TBrSk J. gyogyiz.. és a legtöbb gyOgytárr.kban és parfém keres k édesekben
Css* arra kéretnek fsl a verek , bogy a hamisítások el kerti Ase végett, mindig Wiakrimayer valödi bej torján gyökér készleteit kérni és arra figyelni, hogy minden tégelyen Wisketsuyer J Bécs, VI. Guir.prodorfeTStrasse 159. cxég. legye*, i 408 11—19
1880 itt évben 80.000 palaczk, 1881 ik évben 295000 palaczk lett elszállítva.
r
A mohai Á G W E S - forrás
hazánk egyik legszénsavdusabb
savanyuvize
kitűnő szolgálatot tosz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos.
Borral használva már is kiterjedi kedvelisépek örvend.
Friss töltésben süadeakor kapható
572 12—12
EDESKUTY L.
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erzsébettéren
Úgyszintén minden gyógyszertárban, foszerkeresk édesben és vendéglőkben.
CD
o
OST- !880 ik évben 80.000 palaczk, I88l-ik évben 295,000 palaczk lett elszallitva.
Számos tekintélyes rveitxi nemet és osstrák orvos, torábbá számos orvori szaklap egyező véleménye alapján, a SehslTaeBse&ben lakó Brandt Richárd gyograaereas által sveitsl gyógynövényekből készített svsátzj labda-ciokatmelYekszerescséi össaetéíelök folytán a nélkül, hogy a test ártalmára volnának, (minden esetben, a hol gyenge székletéül, •pe* ás ctü-kiürítések, vértiáztitss, as ege" emé*zt5szervek élénkítése, erősités* kell mint biztos, fájdalom nélkol ható olcsó gyógyszert, mindenkinek legmelegebben ajánlhatjuk. 39* 6—*.
Tételkor Brandt Richárd gyégrszev rész iveitzi labdacsai kérendSk, melyek bálogsselenezékben adatnak s pedig 60 ssen 70 kr. és kisebb próbadoboz 15 szemmel SS kr. o í. a valódi sveitzi labdacsok minden laelencséjén a fentjelzett ragjegy vsn feaéx sveitzi kereszt vörös mezőben, a k eszi tő névaláírásával. — a haasaslati atssUás as alább jelzett grogrssertárakban ingyen kapható. Baktár: Bel na József gyégrss. Nsgy-Kanissán.
?/OOOoocxx>ooooooooooa
0CW0000000(XX000000000000000O^
Hirdetmény.
Nagy-Ksnizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a váró? erdejében termett összes gnbacs mennyiség f. éri augusztus hó 31-én d. e. 10 órakor a városi tanácsteremben a legtöbbet igórőnsk eladatik. 658 l-l
A feltételek a városi számvevőségnél betekinthetek.
Kelt Nagy Kanizsán, 1882. augusztus hó 27-en.
A városi tanács.
oooooooooooooooooci^^
A fógyninasiumi.. polgári, elemi és
izraelitái igazgatóságok megbízásából minden iskolai
tankönyv WAJDITS JÓZSEF
köDyvkereskedésébeo kapható. Valamint minden iró- és rajzszerek felettébb leszállított olcsó áron egyedül csak
I T T VÁSÁROLHATÓK.
Haty-Kaainaa, avaaatott a kiadó UUjdoaos Waidits József gyoraajtóján.