Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
13.02 MB
2021-09-06 10:13:36
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
61
177
Rövid leírás | Teljes leírás (153.46 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1863 004-006. szám február

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
II. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
4. szám. 1863. február 10-én.
¡i-Soiiio<j
Ismeretteijesztö lap %
• ■ a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.
—■ . i—h.ulj.j1 —

Megjeleli o lap legalább egy iven július lió 1-töl kozdvo minden hó 1-én, lO-én én 20-án. — Előfizetni ár postáni szétküldéssel és helybon házhoz, hordva egész évre 5 Irt., fólóvro 8 frt. — Minden egész óvcb olőfizetö a lnptulajd onos kölcsön könyvtárát az eddig fentálló feltételek mellett fél áron haftználhntjn. — Nyilt" tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések nógy hasábos l''otit sorért 1-ör 7 kr., 2-or t> kr. és minden további beiktatásért f> kr. s Ixilyegdyért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási d\j s a lap kezdését illető inindon tárgy a k''mdó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden levelek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kapósvárra.
Egy megtört sugár.
I.
„Végre is szerintem, tudományos omberből lehet nagy költő, do költőből par excellunco tudományos solia !
így nyilatkozik Mecsekháti, a nFéiiy- és árnyoUfalok" szerintem oly jele« festőjo, hogy igazán szép gondolatai nálam visszhangra találtak; 8 csupán azon lángoló szeretetből, mivel lelkem a költészethez, s a par excellence, keltőkhöz; kiválólag pedig mindkettő által legszebben nevelt ifjúsághoz olvadva van; nem hogyhatom válasz nélkül fentebbi állítását.
Nem akarom pedig megozáfolni, hogy állítása annyira ellenkezik a tapasztalással, mi szerint a legtöbb tudományit ember, először költő volt, még pedig par cxcellencc költő; a görögöket nem is emlitvo, hol Homér volt a tudományok bibliája— elég Ilousseau-, Voltaire-, Goethe-, Sohiller-, Köloscy- b Eötvöaro hivatkoznom ; mig úgynevezett par e*rsellonflo tudományos emberekből, mint Aristoteles, Newton, Leibnitz, Kant, Hegel, hogy nagy költök lettek volna — nem tudom.
De mivel ez az igazságok azon fogalmán, . lelkünk azon törvényén alapszik, a honnét az ifjúság nevelésére, s annyira sürgetett tudományossá képzésére egy oly szép elvet vonhatunk, melynok alkalmazása által mondhatjuk osak Meosekhátival o szép jelszót: in hoc vinces!
Egyedül oz ok az, a miért felszólalok, s a költészetet s tudoniám t, a nevelést h tanítást párhuzamba állitom, hogy o legszebb, de leg-kovesbbé megérdemelt novet — „nevelt ifjú" legalább megértsék azok, kik ezt tartják méltán legszebb s legdrágább kinosöknek, a nevelőt Ion czimnél lealázóbb ugy Binos. i Értsük mog hát először a szavakat.
Mi más a költészet, mint az igazságok
szép alakban felfogása s előteremtése — ezen legeredetibb nevén: p o e s i s — mely tevést, az igazságok széppé tevését jelenti ?
Mi más a tudomány, mint az igazságok elvont ismerete, a legegyszerűbb s világosabb szavakban s jegyekbon előadása, e legtalálóbb jelszava szerint: „simpUx est siyillum veri!u
Mig a poesis, a soha tagadásba nem vett állítás szerint isteni adomány, mit csak kifejleszteni lehet; u tudomány pedig a tanulmányozás , clfli''játitás gyütnöloso : ugyanezért a költészet — a nevelés; a tudomány — a tanitás körébe esik; s csak o kettő alkotja az ifjú teljes kiképzését, csak ily képzett ifjú érdemli meg a növelt czimet.
8 mivel —^ tapasztalásom után mondlmtom — e kettő képzési rondszerünkben egyesítve nincs: ez az oka azon általános panasznak, mi a fény- és árnyoldalokban is rajzolva van: hogy sok a sentimentalis vers, s kevés a komoly tudományok utáni törekvés.''
így kimondva megérdemli, hogy ez életbevágó kérdés fölött alkalmilag egypár szót váltsunk s eszmét cseréljünk.
Tagadhatlanal, mint igen sokban, páratlanul áll a görög nemzet: ugy o tekintetben is legszobb példányképül áll a görög ifjúság. Ennek kiképzésébon az általam fentebb állított novolés és tanítás a legszebb egyensúlyban s összhangzásban volt. Nevelését képezte a zene b költészet, tanítását a nyelv, történet, s befejezésül a bölosószot. S tagadhatatlan, hogy a legnagyobb szónokok, színmű-, történetírók, hősök éB bölosok ezek között voltak; kik való-síták Széchenyi szép felhívását: „mertek nagyok lenni, kik valami jobbra voltak hivatva, szülotve, kik egy szebb jövendőnek lettok urai!"
Az ifjúság e képzési rendszeréhez legha-sonlóbb az angol: s tagadlmtlanul a legkitűnőbb szónokókat, költőket, s gyakorlati bölcseket itt találjuk.
E. tények okait, ismét méltó közelebbről fejtegetnünk. (Foly. köv.)
C8EPELY SÁNDOK.
Egy kis göcseji statistika.
(Vonatkozólag L. Qy. urnák zala-eger szegi levelére.)
E lapok m. é. deczomber 20-iki számában L. Gy. alájegyzéssel közlött vidéki levél irója fejszéjét a táj- és népismei búvárkodásnak nagy fájába amúgy könnyedén belevágván, Zalának statistico-historiai, nemzetgazdászati, » iparüz-loti tekintetben egyik jelentékonyebb részéről, az ugynevezott tjröcscjröl oly idétlen képet faragott össze, melyet agyonzúzni ugyan semmi kedvem, — de leálezázni akarok azért, mert nem tűrhetem, hogy a táj, melyet én büszkén nevezek szülőföldem tájának, a föld, molyből egy hantot én is birok, h a nép mely menten az ál-civilisatio salakjaitól, ősi tisztaságában ragyog, primitív ismertetések miatt eredeti qualitása- h typusából kiforgatva állíttassék az olvasó közönség elé,s ezáltal közművelődésre ható, ismeretterjesztő irány helyett ferde h hamis fogalom hirdettetvén, utóvég''ro saját fajunkra, önnön kinosűnkre se ismerhessünk. Már például, igen könnyen megtörténhetik, hogy levélíró emlitott közleménye után Göcsej szőlőkkel » hasznos erdőkkel koszorúzott vidékét Bokán Izland terméketlen koj ár hegyeivel, — egyenes-szivü, jobbára izmos alkatú népét pedig törj o eszkimók, sovány Üti] utik s púpos Quasímódók fresco alakjaival fogják azonosítani. Pedig csak egy tekintet e tősgyökeres magyar helységekbe, s megfogunk győződni róla,mikép édes hazánknak , ugy nemzeti, mint nyelvészoti tekin-
TÁRCZA.
Boldogság.
Őszi ost van ... kis szobánkban A lóg enyhült, langymeleg. Együtt ülünk: feleségem Az ölemben érzeleg.
Keblünkből a mély solnytás Minden —< $/yra ám kevés I Legfeljebb, ugy ráadásul Néha még ogy ölelés ...
i
Mért is jőno szó az ajkra, — Bár bcszélnü nk volna ok — Hangos szó a sziv heszédo: Mindent, mindent eldobog 1
Vágy, reményt, mit a jövőről Alkot fényoa képzetünk ; E tudatban egyesülvén Boldogságunk, éjotünk.
Oh mi vagy, mi Udvcxitö Számunkra c gondolat... Jor közclb — igyl édesem, hadd Szívjam édos ajakad.
Ölelj át — meleg karodban Teljék le e csendes est; Lássam azt, mit arezodra a Boldogságnak lángja fost.
S elmorongvén még sokáig — Bár beszélnünk volna ok — Erezzük : hogy nom valánk, nem, Soha ilyon — boldogoki
CONCHA KÁROLY.
Uti rajzok.
Hdlbrtmn, Hallein, s a Oollinger vixesés.
(Folytatás.)
Salzburgból önkéntelenül vonzza az utast a délre fokvő hatalmas hegylánozolat bájos vfdé-ko, melyon márvány koronaként emelkedik a többnyire ködburkolta, „hohe Goll" 8 ezer láb-
nyi magasra, széditő meredek szirtjein, hol már mind növény, mind állati élet kihaltnak látszik ; meg-megjclen egy zerge csapat vígan szökdécselve, mig a másik pillanatban ijedten, nyíl sebességgel rohan odább, észrevévén két legnagyobb ellenei egyikét, vagy a kígyóként utána kúszó alpesi vadászt biztos fegyvorévcl; vagy a fölötte vijjogó európai madárkirályt — a roppant nagyságú alpesi sast. —Kissé odább terül el az „UntoiBberg" moly inkább a Gigás-, s Titánok harozaiból főnmaradt óriási rom; mint hegyhez hasonló.
Lent, a mindinkább szllkcbbülő völgyben a Salzaoh vize kanyarog száz, és száz só-terhes hajót ozipelve hátán, a hires halleini bányákból.
Igen vén; de annál szebb fasor közt visz a kitűnő jó ut a gróf Arco-féle ízletes, s császári palotával díszelgő Ilellbrunba. — Gyönyörű fürdő, s igen sűrűen látogatott mulató helye a salzburgiaknak. Különösen megtekintésre mét-tó egy művészileg összerakott barlnng oly hely.
+ 20 ^
tetbeu is hasznos, figyelemreméltó s kiegészítő részei azok. Levélíró azonban egy kerekei útirajzhoz mu^lu>tb»!>wl ífcegkivántató, ujíiulon bővebb kutatási, « tapasztalatgyüjtésí íiíraihJ-mas mesterséget mulőzvo, táu egypár vajgy épen csak ogy szegényebb sonm helységnek futólagos observáh^ából következtetett az egészre. Mert alig képzelhetjük, hogy szabad szenunel bíró ember Göcsej vidékén csak egyszer is végigmenve, bo ne lássa azt, mikép az, égiszben véve,hegy-völgye» táj ugyan,<lo nom mint lovél-iró ur novezi— hegyvidék. így szerinto a kisebb, nagyobb hegyekkel s szelíd regényes dombokkal felbokrétázott Zalamcgye csupa hegyvidék, » tán hegyvidék a Göcsejben levő osertamelléki s pákai síkmezőség is? Idióta tehát az, ki a göcsejieket hegyilakókaflk tartja, valamint az is, ki — mint lovéliró ur — azt állítja, hogy a pálinkaivásban meglepő virtuozitással bimak. Én részemről pálinkavirtuózt még soha sem láttam, de hiszem, hogy lovéliró urat nem egy göcseji atyafi tudná saját szőlején termett borával bizonyos dolgokban virtuózzá tenni. Kevés mennyiségll törkölyt és szilvaszeszt főznek ugyan, do fő kereskedelmi ozikk itt a bor, mely Styriát s Vasmegyo felső vidékét szívvigasztaló itallal látja cl. *) — Ismertető ur — továbbá — axióma gyanánt mondja: „K falvakban minden idegennek kivétel nélkül csak egy czhno van" stb. t. i. zsidó. Már megengedjen a tisztelt levélíró ur, do ki kell mondanom, hogy ezen állítása csak annyiban valósul, a mennyiben tán ép a saját személye iránti fogadtatásról következtetett az összes kaputos osztályra, — különben maga magának som hinné cl, hogy például; herczegKszterházy nempthi ur odaírni tisztjeit, az itteni összes földesúri osztályt, s azt a sok bor- és fakercskcdőt, hajhászt, mindennemű és rangú honoratiort,» a Göcsejt átszegő nagyobb közlekedési vonalokon naponta látható utast — a göcseji ember mind kivétel n é 1 k U1 — zsidónak nézze. FeltUnö levélíróban azon Ijivatcri genialitás is, hogy a göcseji physiognomiák értelmi tekintetbon épen nem tetszenek neki. Ez azután egyéni ízlés dolga , vagy bizonyos körülményé, midőn t. i. megesik, hogy másutt is, nemcsak Göoscjbcn az emborro — savanyu képet vágnak, — mert hogy a göcseji nép ősi, római eolonia töredéko, s hogy már szent István korában Dux Haholdus zászlója alatt a kupaféle harezban részt vett —■ azt ha levélíró kívánja — documcntizálhatjuk.
Hogy a morál itt rosz lábon állna, s hogy
'') VMImIcx legyen mondva, a g&caejl ember palriarchalla vrndigfaeretJ ¿letet «1, » kapuja a< uWa tjiinlra mindig tirva *»n, M «»ónban, Uvrliró ur figulmlt — meglehet — VI kr r U 11 o,
• a mioivatttt — kivAlt ilUpodáil helyiken — levő vemWglókro
• kuruVocaiuikia »cm aggott, k(llöul>eu aaok u»m [ilotitii neui illitolia rolna.
már nyoloz vagy tiz éves gyorkőczök rendesen páiinká/.náuak — az merő koholmány, — ellenkezőleg : a .göo^ji ouibej: l}a wnu i* |*ár itozo pálinkája, i*t házi i»épö fjől eLáriii, éa csak télen, erősobb munK« alkalmával elŐv<>u-ni — szokta, — ci Völc4Ía*>gro hózvo podig *al-l, lásos llimop és vasárnapokon a misét ol nem mulasztó, ájtatos s nem épen industria nélküli népfaj ez. Végül nem hagyhatom említetlenül, hogy jó lesz, lm levélíró ur azon családok fáit, melyekről a„3zogh" végzésü helyek olnovoatot-tok, adandó alkalomkor megtokintendi. Azokból megtudhatja; mikép említett családok nem compossessorátu8Í potiorok, hanem cgyodüli birtokosok — possessores — voltak.
Egyébbiránt, az ugynovezett egykori Göcsej, mely ma már Zalamegyo lövői, s zalaegerszegi járásával összeolvadva — csak n é v-leg áll fent — hajdan kiszabott határok között létezett, Szent István király ugyanis, Dux Hahóidnak — kitől Hahót ugyan zalamogyci helység is novét nyerto — ajándékozván azt, erről adott, s a pozsonyi társas káptalanban őrzött oklovelébcn így határozza meg annak területét: „Ista plaga qua intra fluvium Valliozka, Szála et Kerka est; ct qua vooatur Göcshely.
Fekszik az éjszaki szélesség 4G° 16'' és 47* G'' — keleti hosszúságnak pedig ,33® 69'' s 35" 524 alatt mintegy 10 □mtfdnyi^ többnyire kisebb, nagyobb hegyekkel s szelíd bortermő dombokkal borított területén. Határai: éjszakról; a Szala folyam, s a VasmegyébUl bcjövÖ szent-gothárdi hegyágazatnak dobrai lánczolata; keletről: aVálliczka patak s a kapornaki járás; — délről: Lotenyc tája a Muraközzel, — nyu-gotról a lövői járás Londva vidékével. Lakói — körülbelül 25,000 — kizárólag magyarok. Nyel-vök egykor egy ncmo volt a palóezos kiejtésnek s nyelvészeti tekintetben jellemző szavakkal élt, do ma már az iskolák szaporodtával csupán a pákai parochíára szorítkozik az, hol, s még egyobütt is: lovak helyett luak, járás helyett; gyárás, Istók helyett Gyestók, sár helyott csér, dühös'' helyott döhös, vorokodnek helyott vínak, hasadék helyott vigyor, munka helyott muka; furcsa helyett fura, padlás helyett bél, gyortya, helyett világ, lmlavány helyett hódét, kövér holyott zabált, sovány holyett hitvány, gyilmölos helyott gyümüos, szilva helyett szija, tojás holyott tikmony stb. használtatik, do ezok Zalában Balaton és Sümegh vidékét kivévo kisobb nagyobb különbséggel másutt is hallhatók.
Történelmileg sok érdtxes opisodot lobot itt feljegyezni a középkorrak ma már osak puszta romokból, vagy lingyómányilag ismert pontjairól, melyek itt a hős Bánffiak, Csákok, Pet-hők, Eördöghök, Korecsényiek fényeB totteiliez
századokkal előbbro ragadják az ábrándos képzeletet. A 14-ik szásudtól a lV-ik házadig Göcsej nagy rés^o u llndvai l$án|FiáJ< birtokálioz tyrtozott, s még J626 ben limjvai IJáníFi Kristóf j^^Hínegye főispánja is bjila fczt — do már oz-ntáft m iNádawly omJáJot látjuk uimak birtokában, mig attól az csakhamar elesvén, — az jelenlegi birtokosa, az Eszterházy osaládé lett.
Mondákból állítják; mikép IV. Béla királyunk najói voreségo, h a Kugacsok felvidéki várában tartózkodása után a Dráván átkelondő — útját erro véve, s a göcseji ősrengetegek homályában egy ideig elrejtve lappangván — innét monokült Dalmáthon felé.
Annyi bizonyos hogy ezután koronkint királyi vadászok — venatores regii — gyanánt látjuk őket a magyar királyok udvarában fojér-tarisznya szijjasan vadhússal kodveskedvc megjelenni.
Nagyobbszerü s érdokos szarvas, őz, róka nyul (régi göosoji kiejtés szorint : bekcos), » farkas vadászatok napjainkban is tartatnak a bunyaí és bóli vágásokban.
Mint már omlitém, főkercskedolmi ozikk a bor, melyen kivül gubacs, gyapjú, hamuzsir, bőr, gyümölcs kivitel is nagy mérvben eszközöltetik, de a vasuthállózatok mindínkábbi gyarapodása s különösön a kanizsa-trioszti vonal létesüléso óta a faüzlot mindezt háttérbe szorítja. Nagy mennyiségű tűzi, müiparí, s hajófa vítotik ki innét naponta az állam, Európa s a világba szerteszét. Ezenkívül a zalaegerszegi hetivásárokat csakis a göosoji omber látja el tűzifával. ,
Főtormény a rozs, do buza, árpa, zab, ku-koricza 8 itt ott repoze is tormesztotik.
Szarvasmarhái aprók, silányak, do lovai,
különösen az ortaháziak, osertamellékiek. ba-
) '' »
nokszentgyörgyiok hircsok, valamint juhto-nyésztéso is — különösen h. Esztorházi majorjaiban a moríno fajjal korszorüen kezoltotik.— Vannak évek, midőn makkja végtelen sok terem, s elgondolhatni, hogy olyankor a sertvés hizlalás itt nagy előnynyel jár.
Van több kőszénbányája s hamuzsir főzó-so is, s a mi egész Zalamegyének ritkaságai közé tartozik, van: Gsosztregen köszörűkő, Novában szekérkenőos gyára, Vétyenben üvoghutája.
Addig is, mig a fennt elősorolt tárgyak részlotosb fojtegotéséro alkalmilag visszatérhetnénk; szolgáljon o rövid ismertotő vázlat aGö-osej vidékét csak halavány szinek után ismerőknek némi tájékozásul.
Ki pedig a már nagy részben megboldogult göcseji szóojtésről bővebb magyarázatot
zetben, mintha mindjárt összedölni akarna — továbbá a remek vízi játékok, számtalan mennyiségű szökő kutakból összoállitva.
Haliéin kis, meglehetős osinos mezővároska, nagy terjedelmű sóbányákkal, melyok éven-kint 600,000 mázsát termelnek. E nagyszerű bányákat órdemes megnézni az utasnak. Hal-leinban a sóhívatalnál jegyet váltva, s 60 krért egy kalauzt fölfogadván: néhány óra mnlva a „Dürrnbcrg" hegy — ebben lóvén elágazva a roppant bánya labyrínth — gyomrából tér visz-sza az utazó, oly látványnak lévén tanuja; — molyet életében soha feledni nom fog!...
Hallómból egy óra alatt, Kaltenhausonon át — rnely egész salzburgi kerületben legjobb söréről novezetes — Gollingba visz a hegyek oldalába vájt sziklaut. Oly szép, oly gyönyörű vidék oz erre, hogy a kéjittas szem nem tudja merro tekiutsen!... csak is ily regényes tájon bzülethetett a germánok remek Ő8 dala, a níystí-kus „Niebelungonlied" csodás alakjaival ...
Gölling mező városkától — hol alig tudja, az ember nyakáról a sok Führort — Ein-und ZwoispHnnort lerázni, annyi kínálkozik — jó félórányira van a hires Schwarzbach vizesós.
Leírhatlan nagyszorü látvány!. ..
A ki atheista, — az jöjjön ido, s akaratlanul imára nyílik ajka, — a ki misanthrop, — jöjjön/ido, ösztönszerűleg baráti scgéljfí''jobb után nyújtja kezét!...
Ha gyalog megy az utas —- mi legczélsze-rübb, s igen kellemes — Gollingból a vízeséshez, már kis félórányira hallja a roppant zúgó morajt, dörömbölést, mintha óriások akarnák darabokra zúzni a hegyoket. A fenyvesektől környezett vízesés fölött örökös ködpára lebeg molybo ezer szivárványt sző a napsugár, minden szollő lebbonésre megváltoztatva alakjaikat.
A kékes, kristály tiszta vizű Schwarzbach folyam egy tátongó sziklaüregből rohan elé, s 300 lábnyi magasról zuhan ogyszorro alá, hol egy borzasztó szirtfalat átfúrván; mely fölötte
tormészotos hidat képez, ismét szem káprázó se-bosséggel másodszor hull a kavicsos mélységbe, párává zúzódván miuden csöppje. Az első 8 másodig zuhany közti űr fölött ogy karfákkal ellátott hidacska áll, honnét —''- a víz kettős esését ogyszorro láthatván—legmegragadóbb a kilátás; do szédülős fejűnek nem tanáosos a hidra lépni.
A világ minden nomzotbclieitől látogatott vízesés körüli sziklákon számtalan név van részint bevésve, részint fölirva; magyart azonban csak kettőt láttam, az egyik: „Aloiz Somogy 1845" egészen a zuhatag mély töloserénél lent, — a másik: „Zichy A. 1861" jóval feljebb az olőbbinél, vastag fokoto betűkkel feljegyezve.
Hosszaaan időztünk uti társammal o nagyszerű tormészeti jelenetnél, s felejtbotlcn om-lékkel térónk vissza Gollinba, hol a tágas von-déglőben életemben először ottom zergehust, miről azonban nem sok dicséretest mondhatok, oly szaga lóvén, mint a kccskénok.
(Folyt, köv.) NÉMETH ELÁKOLY.
4 21 fr
óhajtana, ajánljuk noki commentárul hz 1832-ki Tud. Gyűjtemény Ill-ik flizctének G3-ik lapjtit.
TUBULY VIKTOR.*)
VoHzprtfmnicgyoböl.
Az uj év kezdotón— melyet oly sok meghiúsult remény után is remónynycl — a szebb jövő hitével eltelve üdvözlünk, vessünk futó pillantást nz enyészet tengerébe hullott ó esztendőre, melyről át.ilában elmondhatjuk, hogy a mint uum ígért sukut, ugy köveset is adott.
Szellő mi tekintotben nem számíthatjuk a jó C8z-tondök közé. Hiányzott Iwlölo nz n szilárd alap, mo-ly«rt a szellem uum nélkülöahot, ha emelkedni akar. Sajnosán nélkülöztük azt nz óletlovot őt, mely egyedül képesiti a nemzetet erőinek minden irány ham közhasznú fojlcsztéséro. Még az a részvét is alászállott, mely a szellemi óletnok föforrásából az irodalomból élővizeit csörgedezteti azon tudományosságnak, mely nélkül elvesz a nép, a mint ezt már a szent hajdan-kornak ihletett látnoka ezredévekkel ezelőtt kimondta. — Szomorú jelenség ez, ha a részvétlenséget a viszonyok nyomása alatti elfásulás, a szellemi élet iránti hidegség s fogékonytalnnság idézte elő.... do szomorú akkor is, ha a tehetetlenség oredményo, ha van ugyan akarat — do hiányzik az anyagi erő; ha kés* a lélek, do erötelen a test. Az irodalmat pártoló lelkes sereg zömét, magvát eddig a kisebb birtokosok, s a honorátiorok képezték ... s nem tagadhatjuk, hogy a jelon viszonyok sokkal nyomasztóbban hatnak ezekre, sem mint nekik bünül róhatnók föl, ha az életfenntartás parancsoló közvetlen szükségeitől kényszerítve, nem képesek annyit áldozni az irodalomért, mennyit az előző években áldoztak. Áldoznak ők most is, s áldozatuk Hzont, mórt a kövesebbet is önmegtagadással viszik az áldozut oltárára. Vannak — kik töhbot vihetnének, mint a monnyit visznek... van, ki áldozhatna, és mit sem áldozik, do ezek hidegsége ne in mostantól adí\toltatik, lelkesltni hatalmasan tudó nagy szellőm fényos napjának felragyogása kívántatnék arra, hogy ezok szivének és lolkénok jegét fel-olvaszsza.Uj erőkkel kell növelni az irodalmat pártoló lelkesek seregét... ez uj erőket a köznépből ki 11 előteremteni nép számára alkotott, s az irodalmat a néppel megkedveltető irodalmi vállalatok által. Uj vállalat a Mngyar Ember Könyvtára, szerkesztőjének neve kezesség a felöl, hogy ez megfelelond föladatának, s ha lesznek lelkes apostolai a Bzent ügynek, ha a néppel közelről érintkező lelkészek és tanítók telje-sitondik szent kötelessé^ket, előfizetőket gyűjtendőnek, s így elősegítik o könyvtárnak a nép közé hatol-hatását... o vállalat mogtoendi azt, mit tennie kell, fölébreszti a köznépbon a míg most szendergő olva sási vágyat, érdekes tartalma által — mely a luis -nost,. oktatót a mulattatóval ügyesen csatolandja ösz-szo — a köznép körében irodalmat p rtoló oly kört toremtond, mely az évokkel folyváHt szélesbedni fog. Kottös locnd a jó eredmény, mert 1-ször az irodalom ujabb pártolók csatlakozása által virágzóbbá lesz, 2-szor a tudományosság világa a nép alsóbb rctegoibo is lohat, a természeti józan éstszel különben is megáldott magyar köznép lélekcrőbon gyarapodni fog, és ¡gy a nomzetnek szellemi crejo — a szebb jövőnek o legbiztosabb záloga, a nemzet életrevalóságának leghatalmasabb bizonyítéka — sokszorozódik. E vállalattól nem is ¡dogon a nép, csak lelkesítő no hiányozzék. Vidékünkön már is szép számmal vannak az előfizetők ... de még többen lohotnének, s hogy nincsenek ? annak — jó lélekkel állíthatom — nem a nép az oka. Ti, a kik hivataloH állástoknál fogva a nép világositására, lelki orojónok fojlesztéséro hivattatok, ne feledjétek ol o novezotcs mondatot:''„A gyertyát nem azért gyújtják meg, hogy olrojtsék a véka alá, hanem hogy kitegyék a középro, s onnét világoljon mindonoknek." — No feledjétek, hogy inindon szent ügynek apostolaivá hivattatok, s az irodalom ügyo egy a legszentebbek közöl, mórt virágzása s torjedéso umelöleg hat a lélekre, a társadalomra, hazára ós nemzetre, magasra lobogtatja az észnek vezérszövot-nokót, egyengeti a szebbjöYŐ utiát, bevezet a boldogság igéretföldéro, mort mint halhatatlan Petőfink oly találólag jósolta:
„Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán csak
Akkor mondhatjuk, hogy mogálljunk
Mert itt van már a Kanaán."
A szellemi élotnek alapjai az iskolák. A köznép lelki omelkedéso csak az által eszközölhető, ha a falusi iskolákban az oddiginéi jobb tanrond-iBor hozntík be, lm a Bzorosabb értelemben vett vallás s orkölcBtanítás mellett, áz életben szükséges más tudományok is taníttatnak, s ha figyelem fordíttatik arro, hogy a növendékek nemzeti irodalmunkkal — már az iskolában inegismorkodtotvo legyonok, s any-nyira mogkedveljék azt, hogy a jó könyvek mogho-zatása .lelki életszükség Ingyen rájok nézve akkor is, mikor az iskolából az élet szintoréro kilépnek. A tanrendszernek korszérü átalakítása a veszprémi rrf. egyh. mogyébon már megpumlittotctt, vi\jha ez áldó ig<s mielőbb testté válhatuék. — Felsőbb iskoláinkra
'') Örömmel nyitottak mag lapunkat <in 4a*rev4telcinek mellyel egfa*«rawiud alkuimat Djr Jt arra, hogy t. vldJki udú»ltó-I»kát újra fl(f/oliue»tcí»ik : t4pjr«k«t Írjanak*, • rahidig v^lót.
flaerk.
vonatkozólag örömmel jegyzem föl, hogy a dunántuli holv. h. egyh. kerület pápai főtanod áj ában a jogi tanszék ismét fölállittatott. £ tanszék a szomorú évtizedben nom volt botöltvo, mort a gymna-siumi tanszékeknek rendes tanárokkal kormányrendelet kövotkeztébon — szükségessé vált botöltése különben is érezhető teheVt nehezített az cgyos egyházukra, s a jogi tanszék betölthetéaéhoz szükséges anyagi orő hiányzott. Választania kellett az ogyh. ko-rülotnek teljes gymnasiuma s papnöveldéjo közt egy részről, máB részről a jogi tanszék között, és az elsőt választotta. Do folytonosan éreztük a jogi tanszék hiányát. E hiány most már — nem csak hitsorsosink-nak, hanem más felekezethez tartozó magyar véreinknek is lelkes áldozatkészsége — nagylelkű adakozásai folytán mog van szüntetve... b ha még nincs is előteremtve a szükséges alap — do időjártával a szent lelkosodés ezt is clőtoremtendi a nélkül, hogy nz egyházakra kelleno évről évro átmenő uj terhot róni.
Társasegylcteink (Veszprém városban két kaszinó van: uri és polgári) közöl mindenik odairányozza törekvését, hogy no csak szórakozási, hanem nemesebb társalgási b lélckeröt emelő testület is lo-gyen, hol eszméket csorélünk, közhasznú indítványokat teszünk jó elvok felett vitatkozunk , lelkünket képezzük folytonosan. Az uri egylet még nem rendelkezik oly könyvtárral, minővel a polgári, melynek ha nem is minden jó irodalmi terméket beölolö, do csakugyan szép és gazdag könyvtára van, melyben nomesak u szépirodalmi, haneui a tudományos könyvök is feltalálhatók, köztök Kzaluynnk Magyarország történcto — gróf Tolokynok Hunyadiak kora czimü müvei. A polgári kaszinóban a fiatal élotcrö közhasz-nulng s nz egyletet folytonosnn emelöleg nyilatkozik ... do még saját helyisége nincs, mint van az uri egyletnek. Mind a két egylet sok lapot járat... s magának tulajdonítja a „nemzoti" melléknevet.
Oazdászatí tekintetben azt mondhatjuk Po-töfivel a lefolyt évről: „nom foglak oda hm tégedet, hol boldog évim följogyezvo vannak." Gabona, széna, takarmánynövény stb. igou kevés, sarjú ugy szólván Bommi som termett... s a takarmányt kivéve, somminek 8Ínc8 illő ára, a takarmányé pedig oly mcBés magasságra emelkedett, melytől a venni kénytelon gazdának borsózik a háta. Ez az oka, hogy sok gazda olcsó áron vosztogoti cl marháit, melyokot majd a tavasz kinyiltávnl drága péílzon kell bevásárolnia. S — mint a legközelebbi országos vásárban kitűnt, nincs is kelendősége a marhának. Sokan szeretnének eladni, do kovÓB a vovö ... a pénzhiány és a takarmányszükaég átalánosau érezhető. A marhavész is nagy pusztítást tott megyénk felső részén... do valószínűleg egészen megszűnt már mert dühöngéséről nom hallunk, s a marhavásárok fölszabadultak. A birkatartók annyival inkább busulnak, mert a birkauyáj sok takarmányt fölemészt, b a gyapjúnak omelkedés helyett száll nz ára, b ezt ópen ugy nom keresik az üzérek, mint a gabonát. Máskor a gazdába az eleségnek nem voH az ára, az által segített magán, hogy gyapjúból vett pénzt b gabnájával váró állást foglalt, ne m >st toiu a gabuánuk sem a gyapjúnak nincs koleto. Borunk ellen, mennyiségét tekintvo nincs panasz, do minőségében sokan csalódtak, s több birtokos ajakáról lehet hallani a panaszt, hogy borai — daczára a jól kezclésnok — megnyulósodtak, avasod-tak és ccsotcBcdtok ... s oly helyokon íb, hol a log-jobb borok szoktak tormoni, b megromlásukra— emberek emlékezető óta nem volt panasz. S a bornak még oly hegyokon sincs ára, raelyokon a borok romlatlanul megmaradtak, A tongoritormés hiányán a Bakony érozhotőlog segített, az ott termett sok makkon félig kihíztak a hizódiszuók, b a magdisznók Jó-zsefnapig találván még ott táplálékot, sok gond alól szabadították fel a gazdákat. — A lofolyt óv — moly gazdasági tekintotben ily kodvozőtlen volt mogyér.kro nózvo — még csak a gazdasági ogylotct som láthatta megalakulva. Ez az ty év o tokintetbon táu szenti-csésebb leond... s ha igaz a hir, két egyletet isVi > tand megyénkben megalakulva, nem a valódi orő royására-o? ki tudná azt olöro megmondani. Az erők szétosztása mindig gyengüléssel jár, bár elvítáz-hatlan igazság az is, hogy megyénknek fekvése, Pápa ós Enying vidékónok ogymástóíi riágy távolsága szükségessé teszi, hogy két gazda»6*kogyloto legyinVesz-prómmegyénok. A megpondítovt eszmét 1800-ban közös orővol karolta Tói megyénk közbirtokossága, most
— mikor mcgtestcsítéso clőcsaruokában állunk — megtörténik a kottóváláB, melynél aligha más tényezők is nom szorepnlnok, mint a távol — s a föl- és alvidék gazdasági viszonyainak különbözősége. Az alapszabályok holybehagyattak már, iyW>l\u(még pedig 4 példányban) föltorjosztésök csak azért szükségeltetik, hogy a jóváhagyási záradék rávezottetbos-sék, melynek megtörténte után a korelnök alakító gyttlésho Lívja ősszo a birtokosokat. Állítólag Pápa vidóko is megnyerte már az engedélyt Szívből óhajtjuk ez egyletok mielőbbi alakulását, mert áldó itatásukra igou nagy szükségünk van.
Ií o r o a k o d o 1 m i tokintetben sora volt örvendetes a lefolyt év. Nemcsak a gabnakorcskedelora
— hanem volo együtt mindon üzlet pangott. A kores-kedöi bükások egymást érték.
Társadalmi életünk — az élőhalottnak élete volt. íliányzött belőle, oz orő, kodv, élénkség. Éltotő eleme a bizalom elköltözött, olköltözteté a sok csalódás. Nemcsak a nyilvános vigaluiak
voltak száműzve, hnnom a magán háxakuál adatni szokott mulatságok is megritkultak... » ott is — hol ily társas összejövotelok voltak, látható volt a kttlön családoknak önmagába zárkózottsága. Érzelmeinek s gondolatainak szontok-szmitjét mindönki gondosan zárta el az idegeneknek fürkésző tekintoto olől. / Közogószsógi tekintotben a száraz, eső- és harmatn*lküli nyár miatt csak az oktAlan állatok szenvedtek a sirba szállt évben, do öszo egy voszcdelmos, s az oltás olterjedéso következtében már már kiveszettnek hitt nyavaiyát hozott ránk, a himlőt, még pedig pntics késérctében, mely különbség nélkül gyilkolja a gyermekeket, ifjakat, meglett idrjfloket, nom kimélvo még az elaggott öregeket som. Legerősebben Vámoson öntötto mérgét, hol egy napon két-három áldozata is van. A váltóláz s torokgyik is sok helyen uralkodik... s a rault évről átjött e csapás csak növekedni fog az újban, ha a jelenlegi esős — ■ nyomasztón ható ködös időjárás sokáig tart.
Levelem záradékaul — a mult é* történőéiből, örömmel jegyzem fol, hogy n szülőföldek urai, • a szőlőtök birtokosai közt a dézinaváltsági örök egyes-ség a legtöbb hegyon megköttetvén, a szőlőbirtokra nehezedett lánczok, melyek borászatunk felvirágzásának oly nagy akadályai Yoltak — lehullottak. A váltsági összeg — hold után — a különböző hegyokon nom egyforma. Vilonyán 33 frt,'' Vörös-Berényboo 80 frt, az uri hegynek pz.-Istvání részén 25 frt, lítéri részén 50 frt, a lítéri határhoz tartozó s igen jó bort termő papvásárjai, a szinto o határhoz tartozó dakai hegyen 3 osztályba Boroztattak a szölőbírtokok, a minden hold után (1200 Hőiével) l-.ő osztályutói (30 frt, 2-ik osztályutói 50 frt, 3-ik osztályutói 30 frt a váltságdíj, moly összegok félévenként fizetendő hat részlotben lesznek bos^olgáltatandók.
Ez a lefolyt év rövid rajza. Adja Isten, hogy ez uj évről kedvozöbb rajzol küldhessok be, ha m^jd pályafutását bovégozi. PAP GÁBOR.
Körmend, 1863. jan. hóban. Szedő és javitnok uraimék — kegyelom I Lássák önök, engem arnugy is mindennemű, fajn és rendű féreg üldöz, — ós csak egy hajamszálat som tudták meggörbíteni; do már a sajtóhibák — Aohil-sarkát képezik számomra : azokkal inegsobczhotö vagyok.
Például „hullócsillagaim" hatodik sorában „san-dálfa" helyett „sardálfáu-t tesznek; aztán a II. osztály végsőjében „Campanilla"-t írtam, önök mog „n" helyett „ru-ot bigyosztenok oda. Ez még csak megjárná, hanem az elsői — Ha valami kényesb olvasó rábukkan, bizony azt hihoti; annyira ísmorem a ezé-pészotet, mint a chinai nbc-ét, pedig biz'' Isten, azon a nyelven még nem boszélok.
Azért — kegyelem uraim I Ez az én egyetlen ohajtásom önökhöz — oz uj esztendőben 1
C''nmpanilláról lóvén szó, oszmotársulatnál fogva soroljunk olé mé^ néhányat azok közül, kik az emberi orónyek, hajlamok ób bűnök megismerését, ab arezvonalok és tokintotokből,a csudával határos ered-mónynyel észlolék:
''í a b u r i u b Máté, Sóletéból, ez ismeretben oly orős volt, hogy egynek félclmo, másnak csudál-kozása, bámulata lön.
Fi c 1 d i n g, daczára tökéletes vakságának, sok» szor megkülönböztoté a bűnöst s ártatlant, csupán szavuk és hangúk jelloméből.
Lavator ésOarrik, hogy minő mérvben birtik ez ismerotot: világszorto tudva van.
W i n k o 1 m a n n szintén rendkívüli mértékben emberismerő volt/ noha saját gyilkosán még som látá meg gonosz szándékát.
Július C&sar Soalípor kitűnő finom 1A-Uísal birt, s Ítéleteiben nagy ritkán csalódott.
Dr. Kftmpf, ki a vérmérsékrőli iratot adta ) hasonlóan egyiko volt a bigjelosb phisíognomok-a«k loghitelrcméltóbb dolgokat beszélnek róla.
Plátó, Pythagoras és Zopyrus, De-m o k r i t u b , R o n s a o a u , Z i m m e r in a n n és Hirzol fentebbiekhez sorozandók.
I)o elég a jóból. Vnlaki még — a ráfogások világában élvén — azt mondhatná, olvasottságot fitogtatunk.
Ha éu most ajövöbclátás tehetségével birnék, megtudhatnám: vajion az o hónap 28-án az urika-színó fönállásának biztosítására rendezendő tánczv!-galom—• nem csinál-o bukfonczct?l Hirdetés még
oínoa Tní ttraírrt nlírr lia na/{ iihín UiJlniín»»
nem
most sincs. Jaj, uraim, alig ha „eső után köpönyeg" nom lesz abból.
Tanakodunk, gyűlésezünk csupán az egy tárgy fölött: hol nyomassuk a hirdetést és jegyoketj s a nagy vi\judás közt megszüleinlott határozat végre az: Log - .W 6 v h b f ii !
Nom szép, hazafiatlanság még o csekély pénzt i* kisrivár^atni. — Mondják többen. Do ha Szombat-ho!fí"ili eg, Kanizsán a Wi\idíts nyomdája ia;en Stfoí az okadatolás. Hát Pest, hol anny í-féle a nyomdií. tán nem is Magyarország, hanom Honola-luban Vagy talán csak az érdomcs tanácskozók
. gondív.t''cV/.i''.^n csott kívül 11...
W/i at* nyomdájára vísszatérv., drága mlrol-At szer* tnóm kétségbe vonni. Való-o, vagy csak rá-f''jgá'' .''/
Hét-nyolc* évi irodalmi munkásságom válogatott gyümölcsét: költeményeimet, onnan akarom én ii a pártoló közönség kezeibe bocsátani.
4 22
lUuern ftjért meg uo yci^j, türelme« olvasóm! Mig « határosat valósággá érlelődik — sok táucavi-
galow Megbukik még Körmenden l---
Mint hiteles tudósításból értesülünk, a « o p r o n-kanizsai vasút vonal munkálatait, Soprontól Szombathelyig már megkosdtók. Egy ós ogynogyed óv alatt át íesz adva a forgalomnak. Át o vonalon kó-««¡tömlő vasvári alagút, mint mondják, legnagyobb lesz a birodalomban.
Az üslotvilágban — mint mindonütt — itt is pangás uralkodik. Sompolygó, kedvtelen are«u keres-kodÖk lósonguek a hetivásárokon. Niuos élet, nincs forgalom 1 Csak a vondóglőíökuck meg as adónénz-táraknak áll a világ; egyikbe is, másikba is foly a póni.
Különösen az elsőt illetőleg, állításunkat igaaolja ama körülmény, hogy vendéglőink egyikében uoinrég meghalálosván a ItázissolgA, mintegy hatezor forintnyi • zersoméiiyt találtak ládájában. Hol a háiisiolga fáradalmait ily dósán fisotik as utasok, — bo jó dolga lehet ott a gazdának I „Mogáldta as Isten — mind a két kezével!..." C. K.
Mohácn, január hóban.
Alig hinné az ember, hogy a tólnok közepén vagyunk, hacsak a naptár eléggé neiu bizonyítaná. Már vai^y -1 hót óta lágy s kellemes az időjárás, kivéve a néhány esős napot, mely váltakozva Volt.
íftaink sárral s pocsolyával borltvák s oly ro-szak, hogy inkább folcserélnök o langy s napos időt a múlt hó uleiéu beállt fagyos idővel. Ajéghid a Dunáról a napokban indult el hosszú útjára; egészen megtisztult az* öreg folyam, t. i. visszanyerte regényes „szőko" színét. Már megérkezett a duna-gözhiyózási társulat részéről felülről az első lmjó, mely ««ónban csak a Pesten őszszel visszamaradt szállitmáuyokat lioz,bt magával. Utasszállító gőzöst is várunk, s hihető nom is maradand cl, mort az omlitett társulat, min-den alkalmas pereset föl akar használni, hogy a verseny által a vesztett kárt kevéssel is jiótolhassa. A telelőre itt maradt hadi- « luugánhajók is mind eltisztultak.
Vájjon o csalékony idő nem-o hátrányunkra lo-ond még, s a hajózást a Dunán aligha inognom gátolja, pedig ugyan alig várjuk, hogy a rendes menetek ismét megkezdődjenek; mert hiába, az a hoszadalmas köalekodés tengelyen igen unalmas, s költségesebb mint emez.
Heti piaezunkon jelenleg igen zsibbadt a forgalom, alig van az áruezikkoknek határozott ára. As újév a remélt jobblét helyett bia olyan kellomotlen „izéket1'' hozott, miket az ember nem óhajt az adó-kíiuyvbcu fÖ|jogyeavo látni. Újévtől kezdvo a szállítólevelek is bélyog-illeték alá tartoznak.
Mindun szállító-levélre ogy & kros bélyeg szükségeltetik, legyen bár a szállítmány a postán, vaspályán vagy gőzhajón küldve, sőt fuvarosok által szállítandó tárgyakról szóló szállító-levelek is bélyegkö-tolosok. A posta-intézet részéről legutóbb a közönségre nésvo igen kedvező intézmény történt, t. i. az, hogy a használati« lépett liélyeges lovélboritókok a
Cfttahivatalokuál ugyanazon árért kaphatók, mint a Iycgok. Külhonban a bélyeges lovélboritókokat már rég alkalmazzák, miért is csodálom, hogy ez intézmény nálunk még csak most lépott életbe. E borítékok osélsierUsógéről mindenki meggyőződhetik, mort nomcsak alakra nézvo csinosak, do egyúttal fölmentenek mindenkit a gyanutehertöl, hogy a poatukezclö a borítékra a bélyeget ruátonnl vagy olfolcdi, vagy ugy Ktdab-kónt a közjónak használni akarván, a levelet n fiókban hagyja. Vógro is utóbbi postatisztet nem kell annyira kárhoztatni, mort totto által e«ak ismét kíderttlt, hogy míuden gonosznak jó oldala is van : általa a közönség az említett kedvezményben ró-aioaült, a mint hallani, a postarendszer nagyszerű módosításokon fog koresztültnenni. KUGYEllAY.
Hirok ós osomónyok.
— A zalamegyei gardasági egyesület fonder féléves (Úgynevezett tavaszi) közgyűlését f. évi február 3-án, Keszthelyen, a nagy vendéglő teromébon délelőtt 10 órakor tai tundja, molyro minden egyosüloti tag hazafiúi tisztelettől inegbivatik. Az olnökség megbízásából Svaitits BenŐ, egyesületi legyző.
— A Somogyi gazd. egyesület Igazgató választmányának, hlrlapilag f. é. február 6-ikéro hirdetett gyűlése, közbe Jött akadályok miatt — ugyanazon hó lÜJ-dik napjára tüzotik ki. Marczalijan. 17-én 1803. Kosma Sándor, titkár.
A kanizsai polg. egylet febr. 2-án fogja tartani 24-ik alakulási ünnepélyét. Valamint as elöbhi években, ugy az idén is nagyszorü társas ebéd fog tartatni, osto púdig táncsvigalom. Bár létosülhetno o der4k testületnek azou rég táplált ohi\jtása, hogy a inár uiár roskadozófólbeu levő épülőt torjodelmosbro építtetnék, ez által nemcsak a város nyomó ssépsé-gében, hanem totemo« gazdasági előnyben részesülno az egylet ia. Ehhez azonban áldozat a kitartás szükséges, a mi közös erővel könnyön vozot a kívánt •ikerhez.
A Egyik lantosunknak oszébo jutott különben is történelmi névro vergődött világhírű tárunkat megénekelni. Emon azonban a legjobb akarat mollctt som lehet oly rögtön segíteni; hanem van egy más körül-móny, mely mindonetötro megérdemli nem a megének-
lóst — do az erélyes intézkedést. A pócsi utczálun egyik vendéglő előtt csak Luftballonnal lehetne különösen heti vásár alkalmával járni; mert a sárfolyam jtartja, a járda rendszerint ogé»a a falig cl van állva kocsikkal. Nem szoktunk ugyan árnyékunktól megijedni, habár ilyonok ¡«járhatnak a novosott helyen, hanem még sem lohetlen, hogy a «ontogri ló egyot rug, s a ki megkapju, féliábon ugrálhatbazáíg — ha önnél nagyobb Uja nem történik. A róz»a-utczáról hid nom vezet a postA útra, hanom az árok, inoly o ««érint noiu vitfolyásra, hanom annak gyűjtésére van ásva, tolo hányatott sárral, ■ eton kell a rózsa-utozá ból a postautra — átúszni. Van még aztán az ,()kör''-korcsmától mintogy 60 lépésnyiro vagy 2''/, lábnyi koskony járda, moly alatt ojy- ölnyi mélység tátong. Tutajuk már, hogy mely tagjait szokta az ombor ilyon helyokon akaratlanul u szabaddá tenni —• egyszer
esik, ami esik.
A Jan. hó 20-án at ogorszegi porkoláb agyon-lőtto magát — pénzsikkasztás miatt.
A Csáktornyán jan. 20-án tánczvigalom tartatott a kórház javára, moly szép látogatásnak örvendett.
A Mint hírlik, a forgalomban lovö papírpénz holyett a bankígazgatóság egészen uj, sziuezott bankókat fog kibocsátani.
A Eebr. 5-én tartja Lakatos Sándor a gyermo-kek tánozpróhatétét, melyen a különféle nomzotek táiuzai, számra 14, fognak a növendékek által olé-adatni a „Zöldfa" nagy toromébon. Ez alkalom min-denesotro tanúskodni fog a jolos táncztanltó ügyességéről, miután két hónapi rövid időközben annyi eredményt felmutatni nem mindenki képes — egyébiránt majd meglátjuk. Annyi bizonyos, hogy nincs oly mamlasz gyerek, kibo tüzet no tudnn önteni, ozt a tapasztalás bizonyltja. Ajánljuk ezen próbatétot a. t. közönség figyelmébe.
K
KnpoHVÁr.
• Somsslch l''ál a csurgói iskola alaptőkéjének növoléiéro 100 frt o. ó. ajándékozott.
• I»inót egy szép példája a jótéteménynek : Ka-svárott özvegy Gunicsnő meghalván, a szegény csa-
ád, már jó idővol megboldogult Gunies tanár után járandó nyugdíj V, részeért folyamodott az iskolai választmányhoz, hogy a holtnt illöleg eltakaríthassák. A választmány azonnal félévi nyugdijt rendelt meg; fél évit pedig Kacskovics Sándor — egyik lelkesebb ügybarát — saját zsebéből adott át azoknak, kik most már magukra hagyva, az önoröbo vetett bizalommal sírják az árvák könyoit.
• Olaszország könyvkereskedési kirakataiban, photograph képben látható azon golyó, melyet Garibaldi libából kivettek. A golyón ott van, parányi alakban, Nanoloon Lftjo« arczképo.
• Mohácsról többek közt a következőket irják nekünk : Az idei farsangnak jóformán már derekán vagyunk, s egy 12 ozor lakossal biró városban alig van 0—7 házasulandó pár a szószékon kihirdetve. Leány ugyan olég van vakantiában. do kovés az imádó; sok megfog maradni a templom számára. Ugy látszik mindon kifordult sarkából. Bizony erro mifelénk is ilyon szomorú világ vanH
• A kaposvári gyoinaslum felépítésére kövot-kező ujabb ajánlatok tetettek : (Folytatás).
Özvegy Botka Jánoané 100 frt. Svostics Imre 60 frt. Botka Imro 20 frt. Nagy Ignácz 6 frt. Tóth Lajos 3 frt. Ernyői Józsof 2 frt. Kacskovics Sándor 00 frt. Laváty Sándor 30 frt. Thassy Károly 200 frt at épitésro, ób 200 frt az alapítványi tökéro. Bogyay Elok 20 frt. Koltay László 10 frt. Kisovits Józsof 60 frt. Pataky Móricz 10 frt. Gróf János 10 frt. Pa-taky Antal 20 frt. Pataky Lajos 12 frt. Hordosy En-dro 0 frt. Virágh Mihály 200 ft Girk György 100 ft. Hegyi István 1 ft. Dr. Gulyás János 6 ft. Hagelmann Károly 10 frt Krisztinkovies Antal 40 ft. Kégl Nándor 4 frt. Strinovich Aloysia 3 frt. Harsányi Ferenci 10 frt. Rimanócty Jótsof 3 frt Hompola lmro 3 frt Babóciav György 6 frt Farkat Sándor 3 frt. Gróf Zichy Domonkos mindon egy száz catastralis hold birtoka után 0 frt. Büokhel Miklós 60 frt. Jónás Józsof földtohormentosltési kötvénybon 200 frt. Martin István 40 frt. B. Wcnkheim Czindory Béla 800 frt Inkoy József 300 frt. Inkoy Zsigmond 200 frt Inkoy Li\jot 200 frt Sumogymogyoi mészáros czéh 40 frt (Folytattuk.)
• Dráguss színtársulatánál 26''én ostvo kedélye« lakzi volt, nőül vévén KondyL. Gaál Ida k. asszonyt, az előadás után vagy 40 toritékro vacsora, utána a Gundi-félo torembon tánoz. A vigadók közt volt dőrék Egrossynk is mint násznagy, ki a vacsora felott tanúságos felköszöntést mondott az ifjú párra, mint a tövises szinpályán küzdőkre. A nagy milvószórt is többször csengtek a poharak.
• At építendő kaposvári iskolának Soholcz Erich mérnöktől készitott terve, ugy a még érkozhotö más torvok megbirálására Somssieh Pál elnökloto alatt Soholt Eríoh, Souhoitl Forenct, Folly József, Tovely Elok és Bácsmegyoi János kérettek fel a 16-én tartott iskolai választmányi gyűlésben, azon meghagyással, hogy jelentésökot a választmánynak marcz. hó clejoig megtegyék.
• A ezukrátzok, bábosok, mészárosok stb. már is lámontálnak, hogy tnivol töltik meg a jégvermeket ? eddig még nincs jég; van elég sziv moly soha som olvad fol...
• A vidékekről azon hírt voszszük, hogy az iskola felépitóséro kibocsátott sorsjegyok oly kolendöségnok
örvendenek mikép a biztos sikerről nem lohut kétkedni. Csak örülni lohot azon gondolaton, hogy Somogy hivon tesjesíti kötelességét.
= Jan. hó 20-án volt mólt. Móroy Károly ur, Somogymegyo főispánjánál a második tánczestély. A táncz, társalgási élv mellett ez est óráit fűszerezte a valódi szívós vendégszeretet, molylyol a 00-nál több egyénből több álló, vigadó koszorú clhnlinoztatott. A jó kodv és táuoznak roggeli 0 óra vetott véget. —
knpoHviirl »slnhái.
(r. i.) Mig bővobbon Írhatnánk róla, addig is j)ár sort röpitünk a nyomi^a felé, hogy t. olvasó közönségünk már o számban ói esűljön Egressy Gábor első szinmüvészünk, Kaposvárotti vondógszoreplésoiről „Hamlet" — „Brankovics György" —„A jó barátok".
Mind három előadásban művészi tökélyei romokéit; nogyobb volt ő, mint hiro; h a mindig csúfolt ház szűnni nom akaró taps kihivás s ogyébb tetszés nyilatkozatokkal fizoté adóját a valódi érdemnek. A nemes vendég/csak ehhez hasonló Hamlet lehotott, do jobb tán soha. Ily mély, hosszas tanulmány, arcz-játók, ily tiszta felfogás értethetik mog egyedül a Britt óriás remekeit. Diadal volt minden estve, a hazai szinmüvészeté, s a nagy érdemű művészé. Ilajött a szemekbe köny az örömzaj közt az legfeljebb ama tudatnak volt könyo: Ha ő kidől, ki lép helyóbo ? I A kaposvári hölgyek babérkoszorúval tisztelték meg.
KTyllt posta.
GY ft —n»k, PApa i ValabAra ! a meglepeti* nagy volt fogadd tilvri köoönetiluket
W—nak, Péca i llova lelt ön T
K. A—nak, ugyanott: Silvea sorait vettllk; ha időnk engedi, Imi foguuk. Aa oiulltett köny vAruaokat DiogtUitelJUk, ciak Kitin öli li talpon legyen.
'' **—nak, ugyanotli A kOuyvck meg^rkottok , a tUitlnt aiemllyeien klibedtoltilk. KírjUk a küldött mü folytaUait, mit kö<leni fogunk | a tovAbbra la •icnteljo nekUuk tollit.
O-nak, ugyanott i mi U hinwuk, hogy legkö<*labb újra UUIkoiunk | tebiit fel a tollat! a lapot megrendeltük.
K. P—n»k, llyön S<abad-e klrnUuk ait, m t kiadónk 4111-tAlag Győrben Icto alatt ön iilveaslg^böl mognyert J Ilotaau rolt a böjti...
L —y-nt-k, Kanioira: ön népinek gyík vAlaajtottJi | • még ia oly rllkAn kopogtat soraival.
A mely vidéki leveleket nem köiolhetttiok eddig, jtlo: hogy inrgkéttek.
Kgy lameröilink KanltiAra ntaivin, ai ottani utcaai aArra kövotkeiö veraben öntötte kl m<(rgéti
A ki Nagy-Kani<iAn tipor agyagot,
Terhei »inuk utja. nem halai nag
egy.
Van-a «gy bixtoa hely, mort aUlyodni kéti.
I.aiiau megy, lutgAllva uilndeofe
f/néi,
Nem IÁthatja 8 raAr aiép kaloeaniJAt, A »Árban lelte ai végto •''•r^j.tt. Hiivének kcdveltjo, viinoa budfja, V''tm lAtaiik a »Ártól, temmi formAja.''
• 1). K - ia(, O-ben i A uiegbiiAa »icrént végeitlink vele; levelének inottója — elöro i* tudatjuk — Ilyenforma leaa i .több vilAgoisA''^ot é» péntt.*
, italAboa,* — lla ololvatnA, aoha »cm Ima többet. ílioldoglAg a ktiiiöbön.* C''aak élveiac ön. Egyéb mondani valé ik nlnra.
.Kgy cdpéix gorombaiAgal.'' Hogy képael Ön olyat, még ia betAlalni T tor»i (értök, igorombAbb.k a eiUniaUlpntl. .Iloralm.* Adni fogjuk, de — ha megengedi ön - caak fájtéi utAnj Igy aok benne a oiukorauyag, hamar megnyugodhatnék.
Felelős szerkeszt«: FODOR PÁL.
eit
Wtíjdiu József kiadó ln|>- ¿a nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Gazdasági tudósítások.
\ngy-K«ul«Ha, január 20. Országos vásárunk igen silány volt, távolról sem eladók som vovök nom voltak, csak egy őszi hotivásáruuk illett volna bo. — Jan. 7-től fogva 28-ig boti vásár uoiu tartatott; most az ut ogy kissé javult s volt némi élénkség gabnapia-ezunkon; az árak is javultak cg)'' kissé.
A gabonaárak kövotkozők: Buza 3 frt. 80 kr.-— 4 frt 10 kr., ro«« 2 frt 00—76 kr., árpa 2 frt 60—00 kr., zab 1 frt 06-76 k., kukorio«a 2 frt. 40—60 k., hajdina 2 frt. 10—20 kr., roi>o*o 7—8 frt, bab 3 frt 60 kr., burgonyának mérőjo 1 frt., szénának mázsája 2 ft 60 k., szalma 1 ft, gubacs 6 ft. 60—0 ft. 60 kr., méz, lépő« 17 ft., só 10 ft. 60 kr.,fa 8 ft 60 kr., tölgy 7 ft., bor, \\J 8—4 ft, ó 8 10 ft.
KnpoHVÁr, jan. 20. Az esőzés valahára megszűnt^; tiszta kék ég; meleg lég; a földön feneketlen sár. Éjszakánként gyengén fagy, nappal pedig oly rno-leg van, hogy a tyúkok szóltiro kodácsotnak, mintha már a tavaszban volnának. A napokban több bolyon szántanak is ; meglehet azonban, hogy a hó fogja bo-boronálni. Gyönyörűen zöldcinek a vetések; a késöiok is neki Yotték magokat; ha tneg talál keményen fagyni, lesz birka legolő. Elcsógárban majd semmi változás; szén búzát lohot vonni 3 frt. 20 krórt. Kétszeres 2 fot 150 kr. Kozs a logszobb 2 frt 20 kr. Kukorioaa 2 frt 6 kr. Árpa 1 frt 98 kr. Zab 1 frt 24 kr. Hajdina 2 frt 6 kr. Egy borjú 0—7 frt. Egy kövér lud 1 frl 40 kr. 2 frt. Pujka párja 2 frt 00 kr. Ölni való malac* 80 kr. 1 frt. Csirke párja 60 kr. Egy kenyér 40—60 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 20 kr. 1 akó 3—4 frt Sunka fontja 30 kr. (»«• p.)
Mohnen, ian. 24. Knllomes időjárás miatt a gő«-hajózás f. hó 18-án vetto kezdetét. Pestről mindou másodnap indul egy utasszállító gőzös Mohácsra; « rondbon vissza. Ritka időt értünk; ólő«övény, orgona, bodzafa ágai már rűgyoznok nálunk. Adja i«ton, hogy o nom rendszere« tél no hátránynnkro, hanem mindon ombor telje« boldogságára végződjék. K. E.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
5. szám. 1863. február 10-én.
¡Éj / •• • Üj •• lio/Jon
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdámt, tudomány és művészei köréből
Megjelon o lap legalább ogy ivon juliua hó 1-től kcsdvo minden hó 1-én, 10-én ét 20-án. — Előfizetési ár po utáni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egész évre í) frt., félévre 3 írt. — Minden egész óvűs olöfiiotő a 1 áltulajdonos kölcsön könyvtárát az eddig fontálló foltétolok mellett f ó 1 áron használhatja. — Nyilt tér egy 1> etit Borért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or 6 kr. és minden további beiktatásért b kr. a bélyegdyért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási dij s a lnp kezelését illotő mindon tárgy n kiadó hivatalhoz Nngy-lvanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden lovclck
bérmentvo n szerkesztőséghez küldendők Kaposvárrá.
Aurea simplicitas.
Folytonosak napjainkban a panaszok irodalmunk, különösenszépirodalmunkellen; sokszor mondatnak el azok ép oly igazságosan, mint alaposan, illetékes és legtöbbször épen nem illetékes helyekről.
Ez utóbbi a oriticasteria, mely valón oka lehet az egyedllli sUlyedésnek, — ha csakugyan slllycdnénk — szerencsére azonban alapos ké-szllltségU kritikusaink vannak, kik nem „kraj-ozáros bioskával" — mint Lanka ur fejezte ki magát — hanem éles elmével bonozolnak, gyó-gyítnak.
Mindamellett vannak, kik Apelles vargájának fontoskodásával — „jupíteri szemöldököt vágva" mondani nem akarom, nehogy pogány osdiságomértanathemával sújtassam — boncz-kés alá veszik — hogy hasonlattal éljek — a képet; mely ha bár nem is apellesi, de minden-obotre olyan, milyet a varga csak látni, do ér« tenl nem tud; és ezek minden irodalomnak ve-Bzélyt rejtő álprófétái, ezek syh'' sem tanítnak, igaaítnak, építnek, az övék a sötétség és romlás világa.
Igaz igaz, hogy irodalmunkban sok a hév zag — s midőn ennek okait nom ott keresem, hol rendesen és felületesen keresni szokták, engedtessék meg társadalmi helyzetünknél fogva olhallgatnom — do e hézagot betölteni az úgynevezett afterkritikával csakugyan nem fogja sonki sem, azon ugy hiszem ki sem kétkedik.
Hogy irodalmunk néhány év előtt csakugyan szállott igaz, de hogy egy „Embor Tra-goedíája," égy „Szépirodalmi Figyelő" és „Koszorú" meljött kígyót békát kiáltsunk, s ne örvendjünk nagyon is látszó emelkedésének, ezt nem érthetem.
Ha van még parlag, ugy az a drámai tér,
bár ez sem egészen elhagyott, caak ott kezdjük meg, hol Katona elhngyta.
De czélomra indulok, ez bevezotés legyen.
Volt egy kor, midőn az eszmék, az igazságok, a kényszerboldogftás csnklyakoronázott igája alatt nyögtek; midőn egy Galilái osak súgva mondhatá „o pur si muove."
Ez azon kor, melynek géniuszáról Jiulos Janinnal bátran el mondtatjuk 3 „inintelligento et formtdable puíssancc, puissanco occulto et sans nom; parcil á co bourreau voiléqui monto sur l''éoliafaud pour fairé tombor la této d''un roi" és ezen befejezett kUály a gondolat-, az eszmevilág volt. — Ez a/.on kor, molyért még epedez néhány szív; ez azon kor, mely n.íg egyrészt barbárság ellen hivatva épon abarbar-ság sötétébe fojtá mog az óvilág hanyatlásából felderengő hajnalt; másrészt a kedélynek s igy a művészeteknek szárnyát szegve, az ókornak ezokl>eni „csendes nagyságát én nemes egyszerűségét,* , mely materiális iíányu volt ugyanj a spiritualizmus sejtelmes homályába takarta és elnyelte.
Ez azon kor, mely a képző művészeteket különösen szolgáivá tövé, s melyet Heine „Übor die neuesto doutsohe Literatur" müvében oly találón jellemzett, felmutatván eredményét is. *)
A nyügözhetlen lélek reagált, s amint tágultak kötelékei, alkotni kozdett, de a képzelem már babonák és ezernyi álhicdolmekkel volt megvesztegetve, » igy műveleteiben uj i». kólát toromtett, a romantikát, — elhagyván az aurea simplioitast.
Nyereség ugyan a romantika, mert benne az egész erkölcsi világot tárgyul nyerék művészeink; de amennyit benne nyertünk anyagilag, annyit vesztettünk formáinkban.
'') E m(lr«t JA Un»» oUmqI iu »fUrkritiVAnak. Oono**
• mb«r volt ii • Utcnben boldogult lt«iu« t 11
Itt a kulcsa azon ömlongőszollomnok, azon részletező maniának, mely az újkor mindon irodalmának hibája volt, hol nem annyira eszmék, mint epithetonok éa költői figurák gazdagságában keresve a szépet, az arany egyszerűség bombastokkal cseréltetett fel; s ily állapotban mi tcrméazotosb, mint hogy a való érzésnek a a ragyogvány-, ék», hamis (étfyben vosznio kellett. Már pedig „si via mo flero dolondum ut primum tibi.
Mit sem szivei kevésbbé a költészet a részletezésnél, mely az ideának körülírásában, éko^ dténóben áll, magában hordván vizenyősséget s mmden botlást.
Számtalan példákat hozhatnánk fel, osak egyet engedők magamnak — do kérem, no tessék bevádolni Xímencs urnák — mert ismét a vak Moeonídára hivatkozom.
Ez a jó öreg bármi nagyszerű képet ad, pár szóval, do erőteljes vonásokban adja, p. o. 6 azt mondja: „ népok pásztora Agameiunon," „a fehér karu Junó," a folloggytljtó Zellsz."
Oh mennyire bujálkodnának leírásaikban „a dodonai és delphii mistériumok felelevenítésétől- félők! —kik ugyan tivA-ftmagukról: hogy könnyebb volt Lásip»<< V áj a, mint a misteriumok érvényesítése. — Hogy imák ők le azt, mint gylljti Zeusz a felíegcket egy oso-móba, lefestenék azoknak színét a prismatikus törések minden árnyalataival, megszámlálnák osipkéikoífc4ia8onlítanáic Poloniussal menyéthez, majd ozetiialhoz, ugy, hogy miro véget érnének, a felhőkből zápor lenne, tf.íJyben az eszma megfuladna, papi.rjok átáznék a vizenyősségtől s a főtárgy Zeusz elmosódnék.
Igy vannak ezek az urak az ér?olem világával is. Oly szépen leírják, mit nfíu\éreznek, fájdalmaikat; hányat dobban szivük, ra^O.eraa-tikai pontossággal adják; mily gor^iz/i,világ
TÁRCZA.
Gondviselés.
Gondviselés 1 ez az egy szó Maga egy imádság, Azok ajkán, kik o legfőbb Hatalmat imádiák. l)o kik az érczbálvány előtt Hajtják meg térdeik: * Szentségtörést követnek ei, Hu ajkukra veszik.
Mindennapi uj Mi atyán ki E» most: pénz az Istonl Mondják ki háti hadd legyen os Ajkon, ni a szívben. 1 •Mindent leront, mindent teremi Mindenhatósága. Pénz az laton 1 ez legyen az Újkor imádsága.
Mi kö*o 1« volna ahhoz A gondviselésnek,
A mit a sziv — csak a zsebben Pénz legyen — elérheti Mért tokintsen áhítattal A csillagos égre, Kinok fényi« aranyat ád A föld sötétsége?
Oly czélokhoz, hova a biin Vezot: mit sogiUen, A legfőbb jó, a titkos btlnt Megboszuló Isten? Holcsolszövény, hol nyers erő Diadalra v©»etj Mért nyújtson a gondviselés Titkos segédkezet?.. .
De a miért kiolthatlan
Lánggal ég a kebel,
Hol nincs sogély: mégis a szent
Czélhoa eljutni kell;
Hol ogy magán áll a lélek
Megtörhető tlenül:
Az isteni gondvisolés
Segít csak egyedfll.. .
Ah ily kobel, az ily lélek Egyetlen imáj» :
„Soglta, no hagyj, i Királyok, királyai 8 ez imádság az égbo hat
m i ri ti e n ?i''«fV,''A
__imádság
As meg lesz hallgatva. Gondviselés! ez iw, egy r/.ó Egy Imádság maga.
CSEPELY SÁNDOR.
Kaposvári pziniiév,.
Január 22-én. Eg^rC.í Gáliór ur vendégjátékául Hamlet, Dánia tierczeg^. Szomorújáték, irta: Shakespearo.
Shakespearenek „IV. Henrik királykáról akt mondja egy tudós: ho^Jíí világnak ha minden azon korbeli könyve,«.W is, elég es egy; mert abban azon kor minden tudománya beti-foglaltatik. — Irt pedig Shakespeare 29. darn-bot, szomoríV és vígjátékot vegyesen; do sah^l tom lehet és*lt-Iíii azt, hol gyengébb vagy orő-kebh: mindenütt egyerejü, nagysz«rttn tárgy Ugo*, művészi.
.M
elmondják — világon, hogy gonosz, mert nem hagy magán íurulyáltatní, mit* l^Oilet: - •C''íI» mi fő, alig éreWk, * í^''y bennünket órii#ot!<tí hagynak. *
Ez pedig mind az aurea simplhdjrtji rbyií-sára esik.
Mert kevéssel sokat, és egyszerűn kell nagy-szorllt mondani a költőnek.
Ez az, miért a kritikusok kllzdöttok és küzdenek; ez az, mit a romantikában elvesztettünk,'' «7, a*, miért oly mtheson én rmgysfce-f rUu harozolt Lessing, ugy, hogy u német irodalmat nagygyá tevé; ez az, miben a bonus quandoquo dormitans Homerust nem érte utol a „Gerusaloiumo liberata," „Orlando furioso," ; „Messiás" — ez épen nem — „Óboron," szóval senki sem.
Midőn tohát egynémely szó a romantiois-mus kinövéseit klasszikai példákkal metéli, illetéktelenségét árul cl az, ki azokban korcs po-gányosdi tondentiákat botliz. Oh Peutscho! Un» fehlt eine gemeinsame Peitscho! KÉNYI.
H.
A nevelés.
„A természet rende szerint az emberek mind egyenlők lóvén: közös hivatásuk, hogy legyenek emberekké! 8 bárki is jól van erre nevclvo, nem töltheti bo roszul azon kötelmeket, mik ide vonatkoznak. Szánják bár a növendéket katonai, egyházi, vagy törvénykezési pályára; az mit so tesz: a szülök e, vagy ama határozata előtt a természet arra hivja fel őket, hogy éljenek mint emberek. Elni! ez a feladat, miro tanítandók."
Ezt mondja Kousseau! Ez a nevelés és tanítás örök alapelve.
S ez itt kimondott elv miként valősftható ?
Csak ugy, ha fogékony szivükbe oltjuk a szerctotet mindon iránt, ami szép, ami igaz, ami jó és emberi!
A noveléH — er, s nem több, onélkül pedig szót sem érdemel; miből következik o kettő, hogy a növelés szent, s ulcngcdhctlcn kötelessége mindazoknak, kiket a gondviselés gyermekekkel megáldott; s hogy ennek megfelelhessenek, kell ismerniök, tudníok, mi a szép, mi az igaz, mi a jó és emberi!
S még ez nem elég: dc kell birniok a til-kot, mi által minden u gyermokkol megszerettessék.
Ha e titok kitalálását a bölcsöktől ke)hne várnunk, még várhatnánk egypár Bzá&adig, mig ezek magas elmélkedéseit minden szülő megérthetné; a bölcs anyatermészet maga meg-fojti ezt minden szerető léloknek: ugyanezért én csak ennek szavát akarom viszhangottatni;
Ez a romantica iskola l''romethoosa, az óvi-lág csendes nagyságával s nemes egyszerűségével formáiban, a középfok bölcseletén át kilép az újkorba, feladatot tűzvén ki müveiben a tudósok és bölcselőknek, mellek ezeket bámulatra ragadják. — Előtte nyitott könyv az ember lelke, ő megszámlálta a szivek rostjait, ő kirno-ritetto az erkölcsi világot, inorfc!jellemeiben nincs egyed mely ne létezett vobia vagy nem léteznék.
Ha müveinek ismertetése lonneszáudokom, számot kellene vetni magammal hogy a kötetekben comiuentározhatás nagy munkájába foghassak j ez nekem nem czélom sem erőmben nem fekszik.
Mjt azonban azon tudós ur IV. Henrikről vumdott, bátran és leginkább alkalmazható Hamletre.
Oly bUvös, oly sejtelmes, jui ezen az egés* mÜvÖn elterjed, hogy szerzőjének prófétai le|r kéről alig marad kétségein; oly mélyen búvár-
24
ujjy mindenki megérthet, sósak annyit mondok, mV faétenni mindenkinek tehetségében áll.
. Minden gyednek, bár aranyos ityíWtfbén, vagy szegény pójában ringa*«ik ugy vnp születve: hogy szoroti azt, mi szép, örttnf. mcl megteszi azi, mi jó — csak az erre vezető eszköz és mód nC hiányozzék.
^ «tép . érezésére — egy osjeköz van — a művészet, s kiválóan, a költészet; n jó fölmutatására — egy mód van — a családélet, s ki lehetne oly mostoha gyermeke a sorsnak, kitől mindkettő megtagadtatnék ?
Az olső dul, mivel dajkánk elaltat — költészet; nz első csók, mivel anyánk üdvözöl — aosaládélct: o kettő által kezdődik, o kettő által lesz bevégzett a nevelés dicső müve.
Miként?
Mindkettőnél igen viltlgosan láthatjuk.
A mindennapi életből beszélek. Ki no emlékeznék édes örömmel vissza a kis dajkamc-sékro és dalokra; a legelső zenére, mit hallott, a legolső képre, mit látott, a legelső clbeszé-lésro, mit olvasott?
A kis meso mint megragadá figyelmünket, mint el tudtuk egyszeri hallásra mondani; mint viszhaiigzott a dal, a zene; mint előttünk lebegett a kép; mi érdekkel s várakozással függtünk a kis elboszéléson ?...
mint szerettük azt, ami benne szép és jó, — mint féltünk attól s gyülöltük azt, mi benno rót és roaz volt!
S mi volt dajkánk dala, ami elringatott?
Petőfi gyönyörűn leírja:
„Ez a város születésem helyo, Mintha dajkám dalával vóu'' tele. Most is Imlloiu e dult, ellmngzott bár lu „Csorobogár, sárga cserebogár lu
Olvassa el o gyönyörű költeményt: „8 z ülőföl demot" ha volna még, kí nom olvasta: s meg fogja érteni, hogy o kis dalok az egész költészet, — az értelemvilág legédebb, legtisztább első hangjai.... i
S mi volt a kis mese, mit oly gyönyörrel lwllgatánk? Egy ogy kis gyöngybzemo azon nagy orköloai igazságoknak, miket később, a bölosészet hosszas okoskodásai után is alig ké-pos kimagyarázni.
S ml volt a kis ''zono? Egy egy kis forrás, a lfcgtisziább s kimondhatlanabb gyönyörnek as-jn végetlen folyamából, mi soha ki nem apad, •i lelkünket e gépvilág, s munkazörej zajos hangaavarából a legváltozatosabb öszhangzatba olvasztja át.
S mi volt az első kép? Szemlélhető meg-testesítéso egy egy gondolatnak, egyöntetű egé-szo azon részidőknek, miket a legékesebb szavak; s fojtegoto magyarázatok után is alig volnánk képesok felfogni.
kodik az embor kebelében itt Shakspcarc,hogy évok fejthetik meg osak, évok, melyeket gondolkozás és tanulmányozásában töltünk.
Es ezért épen üdvözölhettük Egressy ót játékát, hogy sokakat o hosszú úttól megszaba-dított, minket pedig, kik annak világítatlan ösvényein bolyongtunk, felvilágosított, a a nagy mester kötötte csomót előttünk megoldó.
Kis színpadokon szokás az 1-ső felvonás első jelenését, sőt magát a 2-ik jelenést1 is kur-titva adni; ez oly rövidítés, moly a kovesbbé avatottaknak Hamletet nyeglegéssé, azoknak l edig, kik Shnkespcaret ismerik,botránynyá teszi.
Nekünk épet). azon szejenosétlepségünk volt Hamletnek első előadásakor, mi azonban most nem történvén igen bőven kárpÜtolt, ez által Hamlet jeli eme is u nézők előtt előnvbb lépvén.
Nagy volt Egressy o napon, és illustrátíói-ból nom egy Shakespeare commentátor tanulhatna még.
.11"; : i . • . I . . . : '' : ,/
Mi volt az első elbeszélés? Egy kis világtörténet, miben a silép és jó \|&i\|jányoz, nz igái büntet és jáf<tfn>nz.
Wo^y a liyermokiiiág szc^jl)^ szebb tár-gYW, yjátékíút. (Jőhgti-<>ljao>: n^ ^Mtak együtt
''/ - • j ÍM - '' • - ^ véve ínimlozok r
Szeretetre ébresztés a szép — tehát a költészet, zeno s festészet — szeretetre'' ébresztés a jó — tehát a történet — szeretetre ébresztés az itfaz — tehát a bölcsészet iránt! t .
Igy mindon.éh''.t, mindet» tudomány, még
a lege)vontabb számban is megtalálja u maga szép és kedves alakját; úgyannyira, hogy ki ily nevelésben részesülhetett: kedvvel s szeretettel lép a tudományok azon szentélyébe, hol a hangok, színek és képek lassanként elnémulva, elfUnvo — magát a tiszta igazságot szemlélheti!,^; I ''!<-(!"
Mily tiszta forrás ez az élet örörpeire, mily szép alkalom ez a legnemesebb élvekre?
így lehet, igy kell a széfet, s a szép által a jót, a jó által az igazat megszerettetni; s ki ezt igy megszerezhetni szerencsés vwla: azt no féltsétek !
Az nem fog oly élveket keresni, miket egy erkölcsi, szívvel és észszel megáldott lény gyötrelemnek tart. Nyugalmas óráiban az fog irní, vagy olvasni költeményeket, fog játszani vagy hallgatni gyönyörködtető zenét, fest, vagy szemlél gyönyörű képeket, tanulmányozni lógja az élet vidor bölcsészetét a történet szebb jeleneteiben, s a bölcsek szívhez szólóbb gondolatiban.
(Eolyt. köv.) CSEPELY öÁNDOlt.
VeszprémnK-gy«*, Jnn. 28.
Sajnálom, hogy ismét magam maradtam rt Veszprémből) lovelozés terén. Ljvelezö társam foljépAso valódi szükség volt, tnort megyénk központját, nz ottani társas életnek közérdekű mozzanatait osak is ö kísérhette volna figyelemmel, az én vidéki tnrlézáso nmt Ö élénkithetto volna meg a központ szép virágaival... és igy az ö visszalépése vesztoségl — Táplál is a remény, hogy levelező társam elhatározása nem ingathatntlan ... s csak az az ok is rábi-ranilja a levelezői tollnak ujolng loondö fölvételére, raort nélküle a szárnyaknak ne)>) lesz miro támasz-kodniok , mikor hatezra kdl kclniök a társas élet ferdeségei és a soknornÜ visszaélések ellen.
Neia itt nyalok bele n tárpasélet darázsfészkébe, különösen most, mikor hiányai- én fogyatkozásaiért egészébon a társadalom nem is okolható, oly körülmények idézvén azokat elö, melyeket elhárítani nem áll hatalmunkban. 11a a társas összejövetelek.a ritkaságok közé tartoznak, ha a családok Önmagukba zárkóznak, s érintkezéseik alknlmávalU hiányzik nz éltető szellem: a bizalom ... «nnok,nagy részbon a körülmények az okai. Ki sokszor csalódott — az nem egy könnyen hisz... a mert «okban csalódtunk: a bizalom elköltözését, a társadalmi élet élénkségének elveszését nom lohet hibánkul róni föl. íj ha a társadalmi élőt élónktelenség> károsan hat visuza a kftz-Ugyekro, vállalat ikra, szellemi H anyagi jóllétUnkro... mert csak ott emelkedhetnek ezek is ig\/.án, hol az ezok emelésére irányzott eszmék megvitattatnak . .. a társadalom csak annyibalt okolható, hogy a nehéz helyzet nyomasztó hatása alatt is emelkednie kcllono,
iui.i i m_i____.'' - .. "-■ . ..''. ''«e ■»''!''.. —sbs
1
HnmluM)ck Ophel iával i viszonya — ha a darabot oívassuk — nem engedi még csak sej-dítni sem ama mélységet, melylyel csakugyan kellő érezni a i}j^»g>V^AHfjnlQt;tK!k, hogy csalatkozván Ophulia szive egyenosségében, elkeseredésében azt kérdezze tőle: becsületes vagy? stb.
Egressy úr e helyet nagy játékával mint ogy millió csillárok fényébe helyezé.
A Shakespeare olvasók — fájdalom kevesen vagyunk — megértenek, ha Hamlet e jelenetét homályosnak tartám. Igaz ugyan, hogy ott a szenvedély szava, melyből Hamletet kitalálni lehet; do ki találja ki mindenütt Shakspeaiot?I
Egressy úr lélekemelő játékának» második fénypontja a híres „lenni vagy nem lenni" volt, az az hogy öj''iheliávali jfllonetét itt kezdó értelmezni, mig az egészet megkoronázva, ^z anyával i jelenetben oly nagyszorü lett hogy,sziveinket mindnyájan oleitok és átszellemültünk ; o nap az holott kezdődött büszkeségem nemzetem színészete fölött. <MÍ
4 25 f-
mint a pálmának, moly teher alatt nő, —a fő ok azonban o tekintetben in kivlil esik a társadalom körén.
A virszaélések közöl csak egyet említek föl. ITegy a vendéglősök ngy városon, mint faluhelyeken fánezvig ilmuknt rendeznek, ahhoz semmi közünk, s az ö Hzercnofójök, ha vigalniaik látogatottak. l)o h< gy a falusi korcsmák bérlői faluról falura megbízott ember által küldik a belépti jog veket, iv kíséretében, melyre a meghívandók nevei íoljegyezvék, a igy néni tll g nyomást gy ikorolimk a fulirottakra, kik tán csak azért is megveszik az 1 o. ó. fton árult jegyet, hogy a vendéglőin ok bennök helyzeti bizodalma igazoltassak ... ez visszaélés, s mint ilyen nein holyesel-liető. í»m vagyunk ugy hangolva, hogy vigaloinba mohotnevnk, belépti jegyért kiadott pénz o szerint el van veszve, mert veszvo van minden pónz, melynek szent oltáron volna liolyo, s kónyszerllségből ügyos speculánsok r kják zsebre. A sólyi vendéglős is tánczestélyt rendez, az egész vidékről összehívta az értelmiséget, természetesen 1 fi t lx:lépti díj mellett. Ila a jegyekből bejövő összeg szrfnt czélra fordíttatnék, akkor méltó lenne ez estély pártolásra... s a vendéglősnek is lenno elég haszna, mert a megjelo-nök mila étkeznének. Do ö k< ttŐ* nyereséget akar, s enliek könnyen lehet az az eredmónyc, hogy nz egyest is el veszitendí, s önkorával tanulandja meg, hogy a meseíró Acsopnsnak igaza volt,
Veszprém városban két társns egylet van : nrl és polgári. A nemző ti clÖnovct mindenik magának követeli, s o követelésből kitűnik, hogy irányuk hazafiúi, s a nemzetiség szeretete hatolja át a tag''kat. A/, uri egyletet nom ismerőin oly közelről, mint a polgárit, s igy jelenleg csak az utóbbit ismertetem. Az ugynovozett Kapuvári fólo házknn szállá* sol. Könyvtár» magáim foglalja a magyar irodalom legkitűnőbb termékoit. Leggazdagabb a szépirodalmi rész, de a tudományosban is értékes kincsek (Szalay Magyarország története, Tel iky Hunyadyak kora, Nagy Iván Magyarország csnládai stb.) találliatók. Kár, hogy a Csengén által oly nagy szakavatottsággal szerkoztott Budapesti Szemle hiányzik. Az egylet minden évben újra választja tisztviselőit, a választási gyűlés ez évben f. hó 4-én tartatott, » elnökké : Dunszt Foronoz, alelnökké: Krnszt Ferencz, pénztárnokká Húsvét János, könyvtárnokká Vargha lst-ván, jegyzővé Ölnek Károly, biztossá Bíró János választattak meg. Ez ülésből részvét nyilatkozat külde* tett megyénk jobb létro szenderült nagy fiának Hunkár Antalnak családjához, mert nz idvczültbon a Veszprémi polgári társas ól t tisztelotlioli tagját siratja. tM-''H évre következő lapok vannak megrcndolvo: * PoSti Napló, Hon, Magyar Sajtó, Politikai Ujdonsá-g»k, Vczór, Sürgöny, Vasárnapi Újság, Képes Nem« zoti Újság, Ország Tükro, Koszorú, Hölgyfutár, Fa. lusi Oazda, Üstökös, Bolond Miska; német lapok közöl csak egyet réndcltek meg : a Waiulerort.
Szomorú tudósítással zárom bo levelemet. P ize-rédy Oyul iné úrhölgy, életének 1 gszibb időszakikban lett a fiimlöjárváiiy áldozativá. Boinie a férj hü nőt, u család szerető édes anyát, a Itoza lelkes leány t vesz-tott cl. F. hó 23-án adattak vissza a porrónzok a fold-»lek, melyből vétettek... do foimszárnyalt saelleino noui szállt alá a sir éjjébe, dicsőbb hazália emelkedett az —» hol a földi életnek látszol ig>s clhintntor kibékülve sa legszebb ÖszhangUin tűnnek f.il elölte. Emlékezete felett sincs hatalma az enyészetnek, mert a ki jótettekbÖl alkot maginak emlékoszlopot, unnak Bzont emlékét az élők szivéből n<uu képe» kilépni fiv gvos, l^ezifvul a hi}li»l.. . él iw. luO-tla. után in : a j ó k emlékezetében! Áldás lengjen porai felett''-^* kiHek egész élntfolyamn Aidáit volt m-mcHak Wörnye-''1 zotóvej haiióni mindazokra, kiket szoronoio csillaguk e szép lélek körébe vezetett. t>. r. I.
VuHvrtr, jan. 29-)n.
íVilyó'' óvfcjnmul^ IjiV kiM»|^n éjjel a g rsei plébános ur ajtaján k<vptgáWhall; kérdi: ki vagy? Szegény legény,! — Mit ^arsz,? .Néhány forintra volna szükségünk, k-píer röi ablakra, föleié a báli ur! — és kiád noki 0 uj ftnt. — Kz nom olég,, inondí^ mert hárman vagyunk, Ki ád ¡sípét néhány forintot. -ízzel sem elégedvén meg ki ád még néhányat, és i Igy Öszveson 18 frt. Eklco* eltávozott a pénzkívánó minden zaj nélkül. E bűnös harmadnapra elfogatott, ki is a szomszéd fululiól egy volt — jobbágy fia.
, Jtnn. 24''én esti 8 órakor a pop/.« li plébános ur kor, —.Péppel, (ekszík Szombathelytől ,iyg. órára (a Gyöngyös felyó in .41 -tt,-p bemegy Y erösjiij felfegyverzett ri^bló, ptt..iivrgvrwvt''ivaltak, 15 vagy Ili itezo bort és foKOtO kiivó^ ylköltvén — vaoanra után az emlitett plébános urunk nem cspk 120 frtra terjedő pénzét, liánom a te tolómnak ép nála levő 280 frt » a plol»^|)|Y>'')ak mi.ndqu ruháját e)iab"lták. Ez oeni Volt Ói ég nekik elég!
Innen lO''/i órakor elmontek a poczoli és ztig-gói molnárokhoz,''ÓKoknok! ¡^ nmnetak'' roiudnn j»é»i-« KloK«t,i hanem ágyi- é*(vi* lőrphájokflt is,-rr többi kö-kölf q^y 1 C»Q fordít ijzflst gymbos ly büi|áí Új
>— magokkal ragadták. A nit több, az egyik molnár drága.lovain s koosyán utaztak to.ább, a kocsist visz-azak,Ul^mc,A a lovak mainapig oda vannak, ámbár azt ígérték a molnárnak, hogy néhány nap múlva lovait ■vissza küldik. fELEKESI.
. » di ívj ■ t -i i » • ■. ''
Mohái-», 1808 január hó 31-én.
A vig farsangi napok közepén vagyunk. Mozog a fiatalság, többnyire a bálák kedvoncz eszméjével van elfoglalva.
A vendéglősök a jelen idényro összesen csak négy bált hirdettek; ugylátszík azonban, hogy oz is sok, mórt a/ elsőben ig m kevrten vettek részt; ösz-szesen hctodfél pár volt jelen. A helybeli dalárda-egylet néhány tagjai febr. hó 11-én szintén szándékoznak tánczvigalmat rendezni, melyre rendkívül fényes vendégkört hívtak össze.
Ha ab... napok elmúlnak, tán az omberoknek is mcgjŐ az eszök ; idejo is, hogy megjöjjön, mert sok családos ember ott is vakorjaa lojét.ahol nom viszket.
Időjárásunk télutóhoz képest Kitüiiően kellemes, s vetélkedik akárinoly tavaszi nappal. Az utak szé-pon szikkadnak már fel, hacsak egy ujabbi zord idő azt ismét el nem rontja, lletipiaczunk ma igen látogatott volt; reményen kivülsok él luticzikk gyültösszo. Ugy látszik, ln gy a kereskedelmi forgilom kialudta téli álmát b élénkülni kezd. Tiszta buza-, kukoricza-és zabnak ára ma 20—-30 krral emelkedett. Tiszta búzának kilája 0 fi t 40 kr., knkoricza 3 irt. 90 kr., zab 3 fi t. 40 kron kelt. llozs és ¡,rpa alig megjegyzésre méltó.
A vetések, amennyiro most már fölötte ítélni lőhet, igen szépek. A 1 g lön dósán nő a fű, mivel az időjárás igen alkalmas roá. A takarmánynak igoii rettegett-ára valamivel lojobb szállt, mely fölött azon* b n átélnek jó vagy rosz kiinonotole határozand. Bornak akója, nagy mennyiféglicn 3 frt. — 3 fi t. 20 kr.; ki azonban csak néhány akora szorítkozik, jó s fejtett bort 3 frt. 50 kron alul alig vehet. — Pálinka a heti
[liaezon ritkán fordul elő, usak megrendelés által kap-lató"; akója 12 — 13 frt. TlizelÖfát nz Albrecht berezegi uradalom szálli^u, s öle házlm állítva 10 frt.
Záradékul pedig somogy-zalai szomszédaink s szerető barátainknak a farsangi utónapokra vig kedélyt, bókéi összetartást, fosztelon s a magyar őszinteség s baráti szorctetet jellemző mulatságokat k;ván:
KUüVEUAY EDE.
Nyilt levól
Teraáot''tky úrhoz!
T. nraságodnak a „Zala-Somogyi Közlöny" 18G2. évi 17-ik számában 107. lapon előfordult czikkét: „A szölőszet köréből" amint olvastam, a szölönövény éle-tóliöl merített eszméit és nézeteit az onyimekkcl any-nyira nzonosoknak találtam, hogy a munkát sajitómnak véltem.
• Azért meglopcttom, nz olvasást megszakítottam, gondolkodván, hogyan jelenhet nmg o czíkk itt o lapban, miután azt a szerkesztőséghez nem küldöttem, lliltithogy ezon (szméket a kerti gazdaságban még távol, s ez idén a „Dunántiili Közlöny "-bon jóval elébb fojte''gotfem,—csak midőn a Upot fordítottam, s annak végén olvastam a Tersánc/.ky novet, lettoni arról meggyőzöd ve, hogy exon czikkot nom én írtam.
Találkozott tehát, Istennek hála I Szőlész, ki még eddig — mint magányos élő fát az oáz sivatagjában, — a szőlönövény életéből moritott s lnjiilag közzétett nézeteimet osztja!
Ezen való örömöm oly nngy volt, hogy a koszorússal felkiáltottam :
„Nunc pedo liberó ptilsanda tellus! Sublimt feriam Sídért» Vei<tlce,.u K midőu míg o lapok 18-ik számában, önnek a régi rónjujak |f,öl<jfpRelé8éröl megjolent czikkét olvastam, örömöm tetőpontját érte.
l)e lehet is aion t-t^''.észnok nagy oka az örömre, akt valamely nttvviOfft — aolyet vastag tudatlanság, s azzal egy nyomb^V lőííél it kónyszcrltctt mogá-
tól a természettől, atkottatásától s roppant productio-jiuli* képességétől «lszakitani, a reá feszített munkával csokély torniÓBi''e szorítani — azon könyóilllvo, sok eszmélkedés fontolgatás, tajiogatás, s számos kUétlet ulin, Kaumközt az át.»lános elfogultsággal, azt ismét rehdeltetéíénck magasztos, ercmVi illelékes hoiyéi^ ^visszavezetni: hogy igy természeti képesfége szerint, i ftagy tnórvű termésével hálálhassa ft reá fordított okszerű faradságot, — s utóbb még arról is bizonyságot tegyen : begy1 már a V.
2000 esztendői« -;lőtti aranykorban, az általa rögeszmeként kédvolt mágus metszés szokásban volt ¿tf pedig az 6 Világ leginivclteld» l j;fo!világosilltabb né-i péncl, — e exak midőn észnek világa, a tudatlanság »Urft köde által ftyomatolt, — kónvskorült, okszoiü kezelés mellőzésével, „a li^dáfászó késnek, ollónak, fűrésznek, baltának *at. hódolfiiufc— Miszerint n Va-'' lódi óriás, még li mi fe|vi|irosi»j* napjainkb.m is, az, előítélet bilincseiben Lilif^í nl?.''Vv»n szerepelve, ter-mékzcto ollón a lehető l^^/kél ,,''iob tormóst a<lja.
Tohát ir&lüdéWnységbe jutott, már létezett, s általam újból ajánlott níngas »kopulós, iuár 2tX)0 év előtt szokÚHoan >■;''.'' és /ptilíí/ ^vtnnyira, hogy ön htíycs tani rúttal t !>•■ • Mondhatta :
„FoItótek>íh<r''.iu .«4 igy - ''.olt szőlőhegyek szépségét^ ''
H -lyéti leond itt n*ért, a figyelmes szŐlészheí intézett kérésem, a „Dunántúli Köijkíny" tfUlü-dik évi 14. számában ^a lngö«u bzíni alatt megjelent czikkem elolvasásáért. MclyWH Weg fog a t. olvasó arról győződni, liopy a lúgos it> pvégéről öttadl kicirtéléselm'',
nom a légWI ncrlto»t«-k, s mennyire igazolvák önnek, a rómaiak Bzőlőlugosaik szépségéről irt sorai.
A felettünk őrködő gondviselés teluit áldást hintett merész fáradozásaimra ; segédkezeket jelelt, melyek egyes orüfeszitcscmet felkarolva támogassák. Nem fog tohát t. uraságod, merészség mért neheztelni, ha bizalmasan kórom : legyen szíves, barátilag nyújtott jobbomat magyarosan megszorítani; a voleni már nu.st egyesült erővel tovább törekedni, a szőlőoövónyt illetékes rendeltetési helyére visszaállítani. Es hogy azt annál biztosb sikerrel tehessük: a két ismeretlen,'' kiket a gondviselés oly közel fűzött egymáshoz, ntinál bizonyosabban haladhasson, — kedveskedjék engem w lapok utján becses válaszával megtisztelni.
En azon bizonyosságban vagyok, hogy miután nézeteink n szölőnövény körül, annyira azonosak, a oly hasonlók egymáshoz; mint tojás a tojáshoz-— ozon egymáshoz írandó lovololnkben, — ha azokat a t. szerkesztőség felvételre méltatandja — n szblőmivclési rendszerünknek szabályozásában is azononok leen-dünk, s a kovésbé jártas szölészközönuég i« azokból hasznos tanulmányozásokat incrithet a szőlőkezelési tudományban, ha látni fogja, mint egyez még vélc-mónyo és útmutatása két egymással merőben ismeretlen ügybarátnak.
Nekem, szándékom lenno az, ha beleegyezésével találkozni szerencsém lehetne, adnánk egymásnak nyilt leveleinkben themákat, a metszésről és venyigo-vezetésről, molyre nyilatkozatainkat azután o lapban adnánk ki, hogy n t. közönség o tárgyról két egyént hallana nyilatkozni s igy vitatkozásaink majd érdekesebbek s oredmónydúsabbak lehetnének, kivált ha idegeit szakavatottság is olykor közbeszóllana.
Legyen ez most elöljáróba elég.
Addig is a bor Istenének logbővobb áldása öntiol.
Rigiczán, január hóban 1803.
Id, rígiozai KOVÁCS JÓZSEF.
Hirek ós osomónyok.
¿S. F. hó 2-án tartotta a kanizsai polgári ogylet 2t-ik alakulási ünnepélyét. Délbon 100 terítékű ebéd várt a tagokra. A folköazöntések sorát Halwax József olnök ur kezdto meg, melyet a többi követett. Az ebéd alatt Orünbaum József zenekara ritka ügyességgel működött és sok tapsban részesült. Este tánezviga-lom, mely világos kiviradtig tartott. Számos közöni ség, a hölgyek nagyrészt egyszerű magyar öltönybon.
/A^Mult pzámunkbau méltó panaszt emeltünk azon rendetlenség miatt, hogy a Pécsi utczában ogyik vendéglő előtt, do még máshol in, különösen heti vásár alkalmával a kocsik ugy elállják a járdát, bogy az arra menők vagy kénytelenek a lovakkal Vagy a kocsi sáros kerekeivel súrlódásbajöni, baki néni akarnak térni a kocsiutrn, hol''ismét térdig érő sári kell gá^ul-niok. A Hózsautczából nu''g mindig úszni kell kifeló b az a szédítő gyalogút egyre fenyegeti a tAftokatj anélkül, hogy Csak Valamicske «zándék is mutatkoznék o hiányokon segíteni. Bizonyára sajnálatunkat kell kifejeznünk, íiogy illető balóságunk épett semmit som látszik törődni oly rendőri kivánaltunkkal, mélyek semmi, vagy igen csekély kiadást igényelnek. Hogy kivánjuhk ekkor egy kis figyelmet fájdalom, igen is sok szánandó házigazdától, ki nyugodt lólck-k 1 cl tudja nézni b hallgatni, mikor háza előtt rtincs ut, 8 még a durvább bagaria is káromlásra vetemedik izzadalmas mciióao közbon. Ha mész cg^ darabig K Korcszt-utczán, annak vége felé egyszerre a zongora bájon hanfMfti ütik meg füleidet, azt képzeled, hogy Párizs boülovardjárrt érkezel.. . locscsl a szép álom eltűnt, kimosta szemedből a sár, még örülhetsz, Int hasca nem outél. Jlyon forma a Magyar-utcza is. Ke-Borvos élőt ez a 19-dik században ! — Igaz, (iogy Kanizsán nehéz utat csinálni, de nz Istenért! egyszer csak cl kell kezdeni, s végro mégis csak megjavul, hanem épon az a baj, hogy sokan még annyit sem bir-nak felgondolni, bogy mikor esaknoyi hazáig jó nton mennek ós saját lakuk előtt kéli csizmájokat bes''tbti''-nyezni, l}ány porczenttol kell több idő folytán Jábbe-'' Ilre,'' mintha oinbcrnek való utat CBÍnálnának nt aldnk alatt —• azonban miből élno meg a sok varga, cíi''/.ma1-,''dla sat. ugy-o? Lám, lám, mily jószívűség ób felebaráti szeretet 1
¿^ F. hó 3. és 4-diko közti éjjel három cnendör 1 baka s 2 fegyveres hajdú kÍBÓrctél>eii a B.-Sz.-Uyörgy melletti OltárCzi faluba mentek, hol hallomásuK jw-rint rablók tartózkodtak. A szobában és udvarban egy sz<|lg^ ''s ezölgAjó Állt Oft. Midőn a''stolgúló a csendörökét látta köselcdiii: ^Ninos itt senki!" kiáltott föl. A szolga Jiedig o kiállással: „készüljetek !u borngta Hd iytót s két haramia ugrott ki. A baka űzöl ki volto őket,, ogyik haramia hátrafordult s egy űgyc^sföbe-lövérfsel leterítette. A csendürok szinton l(í/.<itt«k^ de siko^tolcnpl, ^ rablók incgsíabadultak. Egy barin adik jó madár az istálléban aludván, később egészon fegyvertelenül sródelg tt elé s a parasztok által clnyoiuaV tott, ámbár kéíóvel borzaszténi védto magát. A m«gr menokült rablók egyiko ezüst gombos budát ejtett dl i''utása kökben, mely a helypóg bírájához lett IcteW, do a »''-ablók azt reá nem kukára erőszakosad yjai-sz^vottók, — ml hallatlan vcKmoröségükröl tjjyí tanúságot — sőt még arról is kérdraösködtek , hog^ bűntársukat hány őrzi, do még som vállalkoztak kiszabadítására. Az elfogott rablót s velo összojáts»ó szolgát és szolgálót a kanizsai rögtifiiitélö biróság. »iá állítatták. 22 év«s izmos Icgóny, vakmerőn beawi < Vallatása «lkithnával kijeloató, hogy valódi nsvén
I
1.eopold György, ólnovéu pedig KutyAii. Születése helyének rali pusztát mondja «Somogyba», s több rablását vallott« be. Volt nála kész ]>éiiz 13G frt., egy csinos dupla fegyvor, dupla pisztoly, vagy 60 töltés a legnagyobb rendben. A hadi törvényszék, foly fölötte, mi valószínűleg soká fog tartani. Az eredményi közöljük.
¿S. Lakatos Sándornak mult számunkban jelontott gyormoktánezpróbatéto csakugyan megtörtént f. ljó 6-én. Szép közönség voltjelen, b azt mondhatjuk, hogy a műértőket bámulatra ragadto azon fényes eredmény, melyet u jeles táneztanitó ily rövid idő alatt felmutatott. Mintha egy balleUzomélyzot lejtette volna a különböző nemzetek magán- s társas tánczait, oly könnyűséggel s minden megerőltetés nélkül lebegtek tova a lánykák. A magyar férfimogánytánezot Rózsavölgyi Antul tani tó ur ti a kiváló ügyességgel járta cl, valamint többi gyermekei sőt 4—6 éves kis leánya is mindnyájunk bámulatára a lehető legjobb eredményről tanúskodván, méltó örömet nyiytottak az apának, ki a művészet iránti szorctettől áthatva, tágas szobáját iskolának önkényt ajánlotta fel. Lakatosnak az Űtenyben való szabatossága még Grűnbaum zenekarán is kifogott, mert a növondékeknek több izben meg kellett állniok addig, mlg a zono ütenyhibájából kitisztulva, ujolag kerékvágásba jött Ilasonlóképon több figyelmet ajánlunk a zenekarnak közönségünk irányában is, tudván azt, hogy annak, ki az úgyis fölcsigázott gázsit húzza, illő, a kiszabott tánezrend-hez alkal mazkodni. — Mint halljuk, Lakatos egy uj tánezot készül kiadni, ily czlm alatt: „Zala-Somogyi bokázó," a következő részletokbon : 1. Látogatás.
2. Kézfogó. 3. Esküvő. 4. Lakodalmas. A dorók művész eddigelé kiadott müvei kezességet nyújtanak afelől, hogy n mű méltó lesz a két testvérmegyéhez, valamint sokoldalú tehotségű szerzőjének is becsületére fog válni.
A E- hó 14-én Lakatos „Utolsó farsangi táncz-vigalmat" fog tartani, mely közben családja közreműködésével tót, oláh éa czigány bohózat! tánezokat fog eléadni, valamint egy pár szinmütőredékot is „Kula czigány sat. czlm alatt. Nemcsak a városi, de n vidéki t. közönséget is figyelmeztetjük ezen cstélyre, melyen mindent tehet az ember, csak nem szomor-kodhatik.
A E. hó 8-án Ivctonyo körül esto 8 óra táj bon nagy tüz látszott, melyről azonban lapunk zártáig bő-vobb tudósitást nem kaphattunk.
K n p o » v á r.
• Gundi fogadójában megkezdődtek az álarezos vigalmak. Kívánunk jó bevételt, bár vigalom nélkül is van most elég — álarcz 1
* A napokban K. Korpádon több gazdasági épület leégett; mint haljuk, a magyar ált, bizt, táraaiág van érackolvo.
* A somodari rezulában fehér rókát löttok; ritkaság I Elég volna a vörös isi...
* A cserosnyu fák annyira bimbódznak, hogy ha igy marad az idő, nem sokára virágját is lápjuk. Kinyílt ibolyát már láttunk. Ezután majd télen virágzik mir.don, nyáron meg fagy — n sok romény I
# Örömmol jelentjük t. olvasóközönségünknek, hogyKcmpelonGyőzőt mognyortük munkatársunknak.
• Eobr. hó 3-án nyilvános tiszti ülés tartatott Kaposvárott, molyot az elnöklő m. főispán ur nyitott
meg jelentóbévol, előadván, rnikóp föispánsága alatt összesen 41,620 ügy szám, vagy beadvány érkezett a bíróságokhoz, melyek nagy részben clintézvók ; az egészségügy folvást jó lábon áll, szomorúan cmllté fel azonban a személy- és vogyonbátorságnak még o napig helyre nem álltát, melynek nehéz orvoslását azon aggasztó körülménynek tulajdonítja, hogy a népnek egy részo a gazemberekkel czimborál. Felemlíti továbbá m. főispán ur a posla- és közlokedésl utak jó karba hozatalát, a Boglár-Kaposvár-Pécsi távírda vonalnak rövid idő mulvai felállítását, s indítványára 0 Felségénok élet nagyságbani arczkópo, n tisztikar költségen, a megyeház termo számára lovotctnl határoztatok. Az ülést követte főispán ur ö móltóságánál mintegy 70 terítékű gazdag obéd, honnét A kodélyos áldomások sem hiányoztak.
* A kaposvári gymnasium felópitéséro kövot-kező ujabb ajánlatok tetettek : (Folytatás).
Bűmmel János 2 frt. Koiter Leopold 6 frt. Kohn Bernát 1 frt. Menyhárt Gáspár 60 frt. Markovit« Dömötör 10 frt. Steinor Ignácz 1 frt. Jankó Mihály 8 ft. Mihálfy Antal 2 frt. Harray Ignácz G frt. Harra/ Kál-miín 6 frt. Gzompó György 6 frt. Eperjesy Istv. 1 ft. Balog György 1 frt.'' Oundy Gyula 2 frt. l''ollák Jakab 1 frt. Schlesingcr Ignácz 2 frt. I.Öw Mór 3 frt. Lapczig Antal 6 frt. Somogyi József 20 frt. Lajt György 6 frt. Gr. Szigcthy István 10 frt. Szigethy János 6 frt. Conti József 6 frt. Haiba József 10 frt. Ifj. Szigcthy Antal 8 frt. Bcisznor Jánosnü 6 frt. Ló-gárd János j frt. Nöthig Károly 6 frt. Lepnsits Ignácz 2 frt. óber JánoB 1 frt. Szuntor Foroncz 3 frt. Krausz Bernát 4 frt. Scliön Ilcrman 4 frt. Heidokker Pál 6 frt. Simonfai József 2 frt. Friss József 2 frt. Tillor Ábrahám 2 frt. Ihárosi István 1 frt. Vaszari István 4 frt. Szarka József 1 frt. Uszkay Antal 6 ft. Csorbits György 1 frt. Ifj. Mikhcl József 6 frt. Csu-tor János 10 frt. Bellák Józcf 2 frt. Szalay Ján. 20 ft. Cscnkcy Géjza 10 frt. KísonÍcs József a már közlött építéshezi járuláson felül a tömeg gyarapítására 200 frtot. Tóth Péter 6 frt. Báró Sina Simon 600 frt. Ko-rizmits Mátyás 30 frt. Teiszl Lipót 6 frt. Gyulasy ignácz 20 frt. Lukács Foroncz 10 frt. (Folytatjuk.)
* A felállított katonai rögtönitélő bíróságtól kötél általi halálra Ítéltettek — s rajtok az itclct 6-én délutáni 1 órakor végro is hajtatott — Donnán János és Bukovlcs György szabadságos katonák; Garabon-ezon, Zalainegyébcn raboltak; csupán egy éjszaka 3 rablást kövottek cl. Koppant nagy bámész tömeg kísérte az elítélteket a vesztőhelyre.
* Pestről is érkezett terv a gymnasium építésé-ro; majd meglássunk, ki a „vivát" ?
* A mult napokban ismét négy koreskedő bukott meg ; ők ínég nem az utolsók 1
* Patkóról o napig mit Hom hallunk; do azért a zsiványságnak még nincsen vége.
* A gymnasium épitési költségeinek növelésére rondozott sorshúzás bizonyos gátló körülményok miatt fobr. 4-ről, rövid idöro olhalasztatott.
* Febr. hó 4-én.volt a megye palotájában a kaposvári gymnasium épitési költségoinck emeléséro rendezett tánczvigalom. A tAncz-, ugy a melléktermek valóban vnkitólag voltak világítva; a rendezés izlésteljes. A konyhát Gundi fogadós kezolto; Fábián zonokara játszott, s a népe« vigalomnak reggeli hat órakor lett végo.
Nyílt po«ta.
Mdraynsk, N.-Kanidsi » le»íl mcgUsert »rrs, ho«r 4r-d«kct grrjtltdon, ki''rlink ujat.
Tukiiuk, 1''ér«: n bckUMrtlt mit rtmi''n.yt ad nfkttnk, hog/ ''''ön lígkö»elcbb UlUIomd''tabb calkkcl Kp mtg bennUukct. J. 0. K»po»vAr Nrtn lehtt I
P. 0 Lit''rrni Moit niir«n«m bAnt a n\uf;lataniif( ugr-s btr T Kifliin ''ikotoll, ott volt a b J, aiAinoluuk a inirUbbt UIU-KoiA»ra. Ojá^/ulj mcgl
T. B Vcsiprím i A világért sem I Ön U meríti a dabad lífct ugjr-f bárt
K. E-uek, MohActi Kö««ön«t önnok, Icgjron öu a j6rob»u Ii b»ijnló ««orgalonunal.
].. P. P/cji McgM.etl; küldjön ön uj.it. T. V. Ss.-L—óni TAu ciak nem Alit bo míg a tavant munka, habAr itt mAr njrlllk a« Ibolya 7
U — naki A Kvíl nagyon bAntó; Jobb le«* annak njru-
godni.
C*. K-nak ■ Eleget tettünk Ön klvAmAgAnak.
.Ilotdog baia." BAkerUI a sor, de bl<ony vArnla kell tgy
darab ideig. _ _
M H .''- - . Jl !! - !". J-l. I -llll »1.1. ■!
Fölei«« HzerkcKZtií: FODOR PÁL.
Gazdasági tudósítások.
.Nagy-Kanizsa, febr. í). Az időjárás nálunk eddig igen szép tavaszias volt, csak most kozd n kor leti szel dühöngni, és borult osiizésro mutat, eddig utaink jobbultak, do észro is vehetni a gabnaszállitá-sokban; Somogyból egy hét óta tömérdek kocsi fordult meg piaezunkon, az árak is valamivel jobbultak, do mind <\ mollott még külföldről nagyobb rendeléseket nom kaptunk, jobb árakat nom igen remélhetünk, mert a kivitol igon caokély helyokro szorítkozik.
A gabonaárak kövotkozök : Búza 4—4 frt. 26 kr. Bozs 2 frt 60—GO kr. Árpa 2 frt 30—60 kr. zab 1 ft. 60-70 k. Kukorioza 2 frt. 20-40 kr. Hadina 2 frt. 10—30 kr. Bopozo 7—8 frt Bab 3 frt 60 kr. Burgonyának mérője 1 frt. Szénának mázsája 2 ft. 80 kr. Szalma 1 ft Méz, lépos 17 ft Só li) ft. 60kr. Fa 10 ft. 60 kr. Tölgy 7 ft. Bor, uj 3-4 ft., ó 8- 10 ft. ''
KnpOHvnr, fobr. G. Folyvást tavaszi napok; ogyre szántanak, s több holyon vetnek is. Ha az idő igy maradna, gazdáinknak nincs okuk busulni a tnlel-tetést tekintve, mnrt a szarvasmarhák széltibon kint járnak, s a juhok is több gazdaságban, kivéve a nemes fajt. A szónaoladók kezdőnek is töprenkedni, o kik a mult ősz végén fennt hordták fojökot, s a takarmányt hármas árra tartották, most magok kínálják házról házra. Az egy havi jó idő mindoncsetro nagy nyoromény volt, s ha a „farkas nom eszi is mog a telet," minél kíjehb megyünk az időbon, a történetoson bokövetkezhotő rósz idő nom tarthat sokáig. Uta-ink jól megjavultak, ennok tulajdonitható , liocrv a gabntiforgaiom is élénkült némil''g; a pitire» mai h«* tivásáron oly népos volt, milyet jó idője uom láttunk; a gabnaárak igy álluk: legszebb buza 3 frt 20 kr. Középszerű 3 frt. Bozs 2 frt. Árpa 1 frt GO kr. Kuko, ricza 2 frt. Hajdina 2 frt 6 kr. Zab 1 frt 20—26 kr. Egy akó bor 3-6 frt Egy mázsa só 12 frt 30 kr. Egy ölni való boriu 10—12 frt. I''ujka párja 6—6 frt. Csir-ko párja 60 kr. Egy itezo szlivovicza 28—82 kr. Egy akó 14 frt Egy font sortvés Ints 24 kr. Egy font vékony szalonna 40 kr. Vastag 48 kr. Zsír itozéjo GOkr. Egy zsák burgonya 1 ft 20—40 kr. Egy öl fa 7—8 ft
Veaipréiu, fobr. 6. Buza 3 ft 60 kr. Bozs 2 ft 6—10 kr. Árpa 2 ft Kukoriozaí ft 60 kr. Zab 1 ft 20 k.
Szigetvár, fobr. 7. Buza 3 ft 20 kr. Bozs 2 ft 20-30 kr. Árpa 1 ft 86 kr. Zab 1 ft 28 kr. Kukon-cza 2 ft 60 kr.
LAJPNIK EMÁNUEL
kaposvári kávés
ajánja magát a t cz. közönség szives figyelmébe, következőkre uézvo: Mind a nála megjelenő helybeli és vidéki számos vendég, mind Somogy és a szomszéd m-gyékben terjedt ismeretcsség és levelezési körénél fogva, azon kel-lomos helyzetben van: hogy at. cz. nagv közönségnek szolgálatára lehet Ingatlan földbirtokok, házak szonséso-, cserélése'', oladása- vagy haszonbérbe szerzésé-
bon. Biztoa tudomással szolgál vétolro eladásra, legyen "" .....
lovuk, gyapjú, juh, arrtvén, Hegí''g, ««kormány,
fcn az erdö, Alfn, göböl, . ... épűletfa, gépek, bor,
Igavonó sznrvaHiuarhák vagy bármely az üzlet, korcskcdés és gazdászat körében előforduló tárgy. Szerez vétolro, eladásra állniu- Ipnrpaplr és 6or«jegye-ket, s mindezt parányi dyért.
Azért felkéri egé sz tisztelettel fontnevezott mindazokat, kik bármely tárgyat vonni, eladni, csorélni vagy haszonbérben bírni kívánnak, magyar vagy német nyelven irt, s bérmentesített leveloikkol hozzá forduljanak. Hol kell, a szigorú titoktartásról biztosíttatnak az illőtök. (1—3)
r
Halál és vési minden férgeknek!
Bizonyos hal&l. Csalhatatlan
irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására,
mely szoirjralulirt bátorkodik a t cz. közönség figyelmébe i\jánlani. Alulírt az Áltála /eltalált Irtószerének
1 (8—8)
F.lndntik egy znlnuirgyel jÓHiágon 500 drb. különféle n?mU éh kora finom mtrlno-blrkn, 250 drb. letndo f bruárlutti báráitynynl eg>0tt. Uá-vebb felvllágoHÍtáHt IV.-Knuízaáu Wujditi» József lapkUdónál nyerhetni-
Hikere felől képes, ugy magánosok, mint államható ságok álul kiadott bizonyítványokkal magát igaz< '' , minélfogva számos mcgrcndeléMkct remél.
Ezen «zer 10 <5vig ís eláll <5» mógi* »ikereson h*»ználható. Kapható Nagry-Kanizsan egyedül csak Fesselhofer Józsefhél.
Ara egy bádugMielcnrzének, mely Iliéin (•uttnmiiii névpei héttcl vnu ellnt-va, magyar éa német használati utasltábaal egjütt 1 frt 10 kr. o. é.
30124-11] RIESS GUTTMANN, vegyész és azabadalom-tulty-donos.
[4-1]
Allerneueste
Grosse Geldverloosung
von 2 Millionen 400,000 Mark,
in welcher nur CJevInnc gezogjn werden, garautirt von der freien Stadt Mamburg. Ein Original-Loos kostet Ä Bthr. Pr. Crt.
Ein halbes „ n n 1 „ „ „
Zwei viertel „ „ kosten i „ „ n Vier achtel „ „ n i „ „ „
Untor 19,700 Gowinncn befinden sich llnuptreffer von Mark tOO^OOO 100,000,60,000,31),000, «0,000,15,000, 8-mal 10,000, * mal 8000, X-mal OOOO, 4-mal 5000, 8-mal 4000, 18-mal 3000. 50-mal 2000, 6-mal 1500, 6-mal l*O0, 106-mal 1000, 106 mal ÖOO ctc.
Beginn dor Ziehung am 18. kommenden ülonatH.
Koin anderos Stiats-Untcrnohmon biotet bei gleicher Solidität und bei einer vorhMtniism&ssig kleinen Einlage so groftue Chancen dar.
Unter moinor in welteater Ferne bikannlen und allgemein beliebten Gcschafts-Dovise:
„Gtottes Segea feei Göfeai"
wurde im verflossenen Jahro am t. Mal zum 17. Male und am S5. Jnll zum 18. Male das grönhle Lo:»h, sowie In den letzteu 3 Monaten t Mal dor grtUhte Hauptgewinn boi mir gewonnen.
Auswärtig« Aufträgo mit Bimcssen seihet nnoh don entfernt nten Gegenden, führe ich prompt und verHrhwieg n aus, und sendo amtliche Ziehungol''aten und Gewinngelder sofort nach Entscheidung zu.
Im. Sams. Colin,
Uanquler In Hamburg.
...........................mfm
WajdiU Józaei kiadó lap- éa n^onidatulajdonoa Nagy-Kanizsán.
Nagy-Kanizsa. II. évfolyam.
6. szám. 1863. február 10-én.
a-Somoijvi Közlöny.
Ismeretterjesztő lap
a y
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
Megjeleli o lap legalább oj évro () frt, félévre 3 frt.
tár egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit »őrért 1-ör 7 kr., 2-or 0 kr. és mindon további beiktatásért 6 kr. s bélyogdyért 30 kf A beiktatási dy s a lap koaolését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára { * lap szellemi tartalmát illető közleméuyok pedig, ugy n\induu lovolek
bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra.
I)b egy íven juluta hó 1-től kcadvo minden hó 1-én, 10-én éa 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egésa t — Minden egész éves olőtiaotő a laptulajdonoa kőlosőn könyvtárát az oddig fontálló föltételek inollott fél áron használhatja. — Nyilt kr. — Hirdetések négy hasábos Potit sorért 1-ör 7 kr^ 2-«r 0 kr. és mindon további boiktatásértö kr. s bélyogdyért 30 kf. fizetendő. —
ok ijedit
Sebeink.
IV.
Nem bizton a személy- és vagyonbátoraág.
Már o néhány szóra is elszorul a kobcl; kétségbo esik az egyéni, családi nyugalom, s a legedzettebb türelem is ily szavakra lakiul: múljék el tőlem — ha lehotségos— o keserű pohár!
Több már fél évtizednél, hogy a társadalom o rémo ellen kllzdUnk, felhasználva erőt, kitartást, türelmet, pénzt; mind hiába! a maró, gyilkoló seb oly mély, hogy gyökeréhez eddig nem férheténk!
Az van megtámadva, mi az államéletbon ogyik legnagyobb szentség: biztosítani életet és vagyont; mert hol o kettő van megtámadva, ott nem lehot csudálni, hu a társadalom (mert hite, nyugalma, jóléte íorog koozkán) alapjában rendül meg!
S osudálatoal Somogy, Baranya, Zala majd egészbon; Veszprém- és Tolnamegyék egy része állják, szenvedik a sarezot, mig a haza számtalan vidékén csak hírből ismerik.
Tán a hatóságuk nincsenek ébren? tán a bllnök büntetése késik V
A hatóságok minden oröt megfeszítenek a gonosz kiirtására. Csondörök, pandúrok vérzőnek el n meg) o szolgálatában s mások szo-mély- és vagyona védelmében. Több békés polgár lott már bátorság- vagy ellontállásánuk áldozata. A hatalom igen is kitorjeszti karját; kutat, véd, irtja a fenét, —mindezek daozára az óriáskígyó, mely megyék nyugalmára nehezedik, legfeljebb meglankasztva, de fője még mindig nincs megtörve!!
Nem késik abíinök bllntetéso som, sőt keményen fenyíttetnek. Érezzük: hogy a gyó-gyíthntlnn sob késsel vágandó ki.
Hány vidékon állítottak már akasztófát, mely előtt a mcgátolkodott, gonosz vakmerőség nemhogy szomet hunyt volna, hanem daozolt. A hnramialélokböl kihalt —- ha ugyan volt benne, a jobb rész, s megmaradt tulajdonául az, mely nom ismer Istent, szorotetet, —- hanem önkáfhozatára öl, pusztít, rabol, nyugtalanít!
Amely rosz ember egyszer megkozdto a
bűnöket, azlovetkezett minden emberi érzelmet; megátalkodott, makaos; nem féli a törvényt, nem tiszteli embertársának nyugalmát; amidőn azt mondják neki: készülj, mert meg fogsz halni, — ezt feleli rá: rég óta készen vagyok rá, s megy hidegen!
Mily mélyre sűlyedéso az erkölosnok! a lelkeknek mily romlottsága, melyet meg nom gyógyít istcufélelom, törvények szigora; nom azon szent kötelék öntudata, moly embert — emberhez köt!
8 különösen napjainkban észlelhető o mélyre BUlyedés, mert a múltban láthatánk akár hány megtérő bűnöst, ma alig egy-kottőt!
Hogy no csak ökör- és sertvéslopások, a szegénylegényt requÍ8Ítiók legyenek divatban o megyében, hanem halljunk vakmerőbbnél — vakmerőbb gonoszság, bűntényeket, — előáll valami Patkó nevű egyén, a Itajdani megyei gyáva sertés-és — lótól vnjból, a szerencse által emancipált országos gazember; s végig rabolja a helységüket világos nappal; hol árulást tapasztal, statáriumot tart maga; foszt, gyilkol, rettent, Egy pimass, hajdan betyárnak is nyul-szivü, kit szerenoséjo vezérel, nom oszo, s u sikerült vakmerőségek bátorrá tettok.
Mióta o rablógyilkos grassál, azóta kétszeresen érezzük n csapást.
A birtokosnak nincanyugodt.éjszakája, ha nagyobb veszély nom éri, legalább is megro-quirálják.
A tőkepénzes (ritkaság, de azért van) retteg; 8 kétségbe esik a lelkész, tudván: hogy a haramia előtt semmi sínos szent.
A Bzegény izraelita sok helyon piano földönfutóvá akar lenni, míg a Rinaldó-Hinnldini hol itt, hol ott terem, mint a meseboli ördög!
Hogy a mindent megfeszítő hatóságok intézkedései mellett is eddig tőrbo nom esett, — okeu mert a népsöpredék, a pásztorok egy ré-bzo velo egyetért, kiktől friss forrásból nyeri a híreket, s így kijátsza a legozélszerübb hatósági rendelkezéseket.
Atmyit azonban bizton mondhatunk, hogy legvakmerőbb legényei már megfogytak, s maga a rablóvezér is eltűnt a napfényről, mióta a
katonai rögtönitélő bíróság fölállítása közhírré tétetett; legalább o naptól fogva se hire, se hamva. Hova tűnt, mi lott belőlo, senki sora tudja.
Mi pedig hálát adunk az Istennek, ha napjaink ez egyik csapásától megszabadulunk, mert o gazemberek grassálása valóban nagy és mély seb volt rajtunjk. KOBOZ.
II.
A nevelés.
(Folytatás.)
No mondjátok nekem, hogy ezt csak az urak b úrfiak tehetik: hn nom mind is, egyiket másikat megteheti szegény, gazdag egy iránt, talán az egy festészetet kivévo, a dal, mcso elbeszélés, zeno — oly virág, mely nem csak az üvogháznkban, do a mezőn, a pusztán is virágzik. Nincs szebb mint a népdal, nincs igazabb s erkölosösobb, mint a népmese s elbeszélés, nincs egyszerűbb, gyönyörködtetőbb, mint a népzene.
Csakhogy a kik azzal diósok» sztuk; hogy a nép irói vagytok, no vonjátok magatokat a nagy városok falni közé - do éljótok a nép között, 8 úgy írjatok,hogy ezt neveljétok; azok pedig kiknek a legszentebb s legmagasztosabb hivatás jutott o földön,no csupán az által kívánják kiérdomleni a 1 og tiszt el ondőbb no* vot — hogy elzárkózva a néptől, vagy önnek csupán anyagi foglalkozásába merülve—osu-pán hirdetik az igét; hanem testesítsék meg ezt, éljenek a nép között, legyenek a szülök nevelői — hogy özek megtanulhassák, miként kell a szépro, jóra, s igazra növelni gyermekeiket.
Ez a nevelés, vagy ha úgy tetszik, a novo* lésnek mindenki által gyakorolható művészétől; a mi csak akkor losz egész, valódi, és bevégzett; ha ott van meletto
a családi kör.
Az egész világ nd-o annyi jót, mint itt a munkás, erkölcsös, vallásos, egymást s hazájo-kut szerotő szülők szorezete, a kedves lestvérok jó rokonok, őszinte barátok társaságo?
No mondjátok nokom, hogy ily családéie
TÁRCZA
x a e 3.
Egy év lotünt, s az i\jnak reggelén Imába olvad át hő érzetein .... Hozzád rebegnek <\jkaim fohászt Hatalmas ur, atyám, szent Istenem I Dóri te reánk oz évben oly tavaszt Mely várt virágokat tonyészt, fakaszt.
Áldások Istene I az, amiért Hozzád imádkozom — nem földi kincs, Nem osdok én előtted jó atyára Azért, minek való értéko nincs. Do kérlek: add a szellőm kincseit, Ily kincs a vész ölén is idvezit.
Nem csügged az, kl még hisz és remél. .
myel áliU meg engemet. : ezeknek
HU- és remény Ha adg » véss
szárnyain
Emold fölé a vésznek lelkemet. 8 szivem hitéből \\j oröt mórit Ha sora csapása vérzoné föl itt
A<ty oly hitet — moly aaebb jövőbe néz 8 a múlt ölébe vissza nem tekint, Moly lá\ja : mily msgasztosan ragyog Aa lsten-aroz az emberen megint Moly lá^ja fölragyogni képedot Aa emberen —- kit íolked ugy aaeret.
Uj lelket és «átvet teremts belénk, Emeld föl a lesfllyedt jellemet. Erő te vagy — akarnod is olég 8 mind visszatér az, a mi clv''oszott. Nem hord az ember szolgalánozokat — Mivé to alkotád: leend a a ab ad I
Aa észorönck fénye föllobog, Meg lesznek értvo a nagy szollomok. Lelkünk előtt a gyász öveats múlt Csak mint a rémes álom ugy labeg. 8 hivő szivünk áldást robeg reád Ki aa Időket mogváltoaUtád.
Uram 1 to bonnod nincsen változás! Miként mi — ugy ez is alattad áll, Te alkotád törvényét, a hc l forog: To általad van szabva a határ. Ha azólsa: tavasz derül a tél után 8 virág moaolyg a holtak hűlt porán.
óh saólj : a tél ntán logyen tavasz, S a saent ügyért airéjbo szállt porok Fakaszsaanak virágot a dicső Jövőnek — moly utáu szivünk dobog. Adj Istenem dicső magyar hazát S szivem — e honfisziv — imádva áld.
PAP GÁBOR.
A baglyokról.
Nem követeljük ugyan, hogy a buglyok-róli rosz véleményoket egészon tisztázhassuk. osupán azon körülményeket kívánjuk foltüntot-ni, melyek alkalmasak legyenek az előitéletok részbeni megszüntetésére.
■ Jl ''
osak a gazdagok része! A munka, erkölcs, vol-IiIh, bzcretet, rokonszív, baráuá^os lélek, u, kunyhóból is idiótát alkot múlnak. A munka megszerzi a kelrfi anyagot; uk orkölcfc megtanít ennek kellő élvezetére, á* megtakoritásáro; a vallás erőt iid a osüggedéíbeívj a szeretet megóv a kicsapongástól s telhetlcnségtöl; a rokonszív s barátságos lélek segít ott, hol magunk elégtelenek vagyunk.
Ez mind megannyi családi örökség, miből csikk a növelés által kaphatjuk ki osztályrészünket! S csak az a szép, az a gazdag család, hol n legszebb, o legdrágább osztály, részben rniuden tag egyformán részesül!
De lo a fátyollal! A családéletben nem ürbkségek. már o t e k í Az atya é-b anya egyedüli törekvése < hogy pénzt, s íurtokot hagyjon gyermekinek örökül; ezért elzárulnak a ház ajtai a rokonok s barátok elöl; a munka csak ez örökség gyűjtésére van irányozva, s az erkölcs, s vallás csak annyiban talál helyet, a mennyiben ennek útjában nem áll, a szeretet pedig a ház falain tál nem terjed!
Az ifjú arra számít: a leánynyal mennyit kap; a leány azt nézi: az ifjúra mennyi jut! Ily családokból így alakulnak uj családok . . .
Mikor a legszentebb örök kapocs megkötésénél, egy uj család alkotásánál a valódi n e-veltségnek, mit az erkölcs, vallás, szerető szív, barátságos lélek, s két munkás kar egy-hefüzésc alkot — csak ennyi értéke van; a nevelés, mit annak neveznek csak üres szó, csalfa máz, minek csak a- birtok ad értelmet, s az arany ad vakító fényt.
Ez árnyképe a nevelésnek! Fényoldala pedig örökre az marad, ha a költészet bllvös hatalma által, a gyermek s ifjú lélekben — ágy mint röviden körvonalozám, fölébresztetik a szeretet, minden szép, jó és igaz iránt; s mig a nagy világ forgószele ez isteni lángot oly hamar kioltja: a családi kör, e kis erkölcsi világ — az erkölcs, a vallás, a szeretet, rokonszívok s barátságos lelkek buzdításai által növelve, félrecsapni sem engedi.
A haza, a család, nz emberiség áldása van azok emlékén, kik nevelés által ily örökséget hagynak osztályrészül gyermekeiknek; előbb utóbb sirjokra fog nehezülni az átok azoknak, kik gyorinekeikct e szent örökségből kitagadvh, csak oly kincseket, oly vagyont hagynak magok után, miken a neveletlen utódok hazug künyek közt osztoznak !
Ilyvarázshatalma van a költészetnek a c.Halád életnek a nevelésre, mit a száraz tanítás, mi csupán az értelmiséget veszi igénybe, h a nevelőintézetek,hol a családiság ki van zárva, soha nem pótolnak.
A zalai gazdasági egyesületről.
Tuboly Viktor ur á''tal ezen közlöny folyó évi 1. számában közlött „észrevételek a zalai gazdasági egylet érdekében" kétség kivül azon meleg hazafiúi érzésből fakadtak, melylyel ezon mogyoi intézet iránt mindnyájan viseltetünk.
Majdnem egyedüli tér, melyen érdemmel
4 28
és haszonnal működhetünk és ha ezt elhagynánk, önmagunkat hagynók el.
Nom csoda hát, ha magányupklmn is gond jaink egyik főtárgyát ezen intézet óhajtott fel* virágzása képezi, és mivel közügyben, mit érzünk nyilván is elmondani gyakran kÖtolcsK--günk: óhajtanám íudtt, ha jelenleg, midőn ezen tárgy hírlap utján meg''péndíttetett, többen, és különösen megyénk gaxdatokíntélyei is fel-Hzólalnának.
Mert ha csakugyan áll az, hogy a közönségben némi csüggedés mutatkozik, moly azon-1 ban némely intézkedések által könnyen.orvosolható; akkor a közönség érdekében, sőt kötelességében áll, ezen intézkedéseket minél előbb alkalmazni; ha pedig a hiba mélyebben, talán önmagunkban rcjlenék, ez esetben — a köz-megvitatás önismoretre vezetne, mi siker nélkül maradui, szinte nem szokott.
Nem érzem magamat hivatva az egyesület eddigi működése fölött bírálatot tartani, de any-nyít ugy hiszem, igazsággal elmondhatok: miszerint az intézet eszmében közlelkosodéssel fogadtatott, tctfcmes pártolással megalakíttatott, és azóta egyes lelkes hazafiak munkássága által tartatik életben, kik fáradalmaik jutalmát a kivívott eredményekben, és a megyo határán tul is nyilvánított közelismerésben lógják feltalálni; míg más részről sokan, mint magam is, keveset, vagy semmit sem tehettünk az egyesület érdokében.
Do igy szokott ez lenni minden nngyobb testületeknél — a közügyek vezetése mily stn-diumot, az előzményben jártasságot, a niunká-lódásban folytonosságot kívánván, és ezt mindegyik mg egyéneukint nom teljesíthetvén, a munka svlyo egyes ügybarátok vállaira nehezedik.
Oly testületeknél, melyeknél a kitűzött ezé) okkép is elérethetik, ez nem nagy baj; de a gazdasági egyesületnél mély és gyökeres bajjá változhatnék, mert nagyszerű feladatainak lé-tesítéso folytonos összeköttetést tevén szükBé-gesjíí'' a nagy közönséggel, miután aránylag kisebb szám vesz részt az egyesület munkálódá-saiban, mely minden buzgó törekvése mellett sem eszközölhető, hogy a nagy közönség kivá-nalmiról és szükségeiről az egyesület — ennek működéseiről pedig a nagy közönség folyAonw san tudomással bírhasson; csakugyan nv^''-vibr'' részről oly isol^lt állapot következhetnék. mely csüggedést okozhatna az egyesület körében.
Azonban az eddigi Jelenetekből a nagy közönséget részvétlenséggel vádolni mm merészelheti senki, azon széro^tjel és pártolással viseltetik intézete iránt, mint viseltetett eddig, és a tapasztalatok csak azt VUntetik ki, hogyha nagy közönség helyzeténél i%va, gyakran jhvK vehet réfzt a tanácskozásokban, és hogy a megkívántató bzoi''ob, folytonos összeköttetés az egyesület és "közönség közt nem létczjk kellő mértékben.
Csakis ez azon egyedüli baj, molyet véleményem szerint orvosolni kell, és miután e részben a közlönyök sem segítenek teljes sikerrel, |
legczélszerübbnek vélném T. V. ur által is felhozott gazdasági kerületek fclntyítilt^t.
A gazdasági» keiUlctyk jótókoity hatással lennének mind az intézette, mind az egyes gazdámotokra nézve, oz utóbbiról eszmehalmaz el-kei''üh''sevége11,niá«czíkkben kiv¡ínváji szólni,*) az egyesllletro vonatkozva; cgyszeiŰsítnék annak eljárásait, megkönnyítenék az alapszabályokban kitűzött feladatok létesítését, és ami fődolog, biztos, hatalmas orgánumul szolgálnának az intézet és közönség közt szükséges összeköttetés folytonos fenntartására.
A kcrülotck felállítása a logtágasabb alakban történhetnék, nem szükségeltetvén az egyesület részéről egyéb, mint járásonként néhány tagnak kiküldése; kik vidékenként a gazdákat maguk köréből egy elnök választására hívnák fel, de azon szoros kikötéssel, hogy annak felszólítására évenkint néhányszor gazdászati tanácskozásra összejöni magukat kötelezik — épen azon modorban, mint a vízszabályozási társulatoknál szokott történni, — minden további szervezés magukra a kerületekre bízatnék, m.crt gyakorlati téren annak, mi életrevaló, önmaga erejéből kell kifejlődni.
Tudom, a legszentebb eszmo is csak kis ooupatio által nyerhet életet, de még akkor is, ha a kerületek létesíthetők nem lennének, jónak tartanám annak megkísérlését.
Ninos talán működési tér, melyen egyetértésre, kölcsönös segedelemre oly nagy szükség lenne, mint a gazdászati téren; mort ámbár lehetnek számosan, kik függetlenségüket épen abban találják fel, hogy j acilicits ősi telkeikkel azt teszik, mit tenni nekik tetszik, és elvük senki gazdaságába nem avatkozni, do az övékbe so szóljon bele sonki — do nincs igazuk — egyes orő a gazdászati téren nom nagy haladást tehet,.BŐt ha van is kiváló erő, mely pályát bir, és saját uj kört alakit maga körül, a közrendetlcnség és tosped/n között, ez is alkotójának megszűntével el szokott enyészni — itt Csak tömeges haladás tövhot ülőre é» tarthatja meg a már egyszer kivívott tért.
Ha tehát haladni akarunk, szükséges kerületenként egyesülnünk, melyeknek alakítása sem idő-, sem pénzbeli áldozatot nom igényelvén, rsak akarat hiányán szenvedhet hajótörést, éH hol akarat nem léteznék, ott a világ minden gazdászati egyesülete sem fogna a gazdákon segíteni — és ckkép legalább tisztába jöhetünk önmagunkkal. EGY FALUSI GAZDA.
Pesti levelek.
xv.
(Felni dr 12-én).
<P<nxtc1cn»<*f?, (langAi. — Patiauok. — UiujtonyR-rsMyek ti in»-gy»r4»»tuk, inog c/y kin (kvxkn. — K<*iip4ug t» Mid. — ){>|ftAnl ¿i ioIimo rt ol<V — Inpveu i |iiiff i — Kort nkisldiui «fryiicr.''fry. — KnntiSk kontóiok, ««ok, »kik r4g«n »''luk »1 vnlnmit. — Í7m-c*qU« t&ii<''''oll*lAi. — A hAlyyok k«l» 0« illvnt|n|>|a * .llmi ''n-UuJa.* — Iliink. — ülurgA volt n torv ■ lekntiví lön. — llívJ.Un nió^i« vlgabbmu voltunk.)
(R. F. I.) Akármorro járjon most az ember, a közel, vagy távol fekvő vidéken, sehol sem halllmt egyebet, mint az örökös panaszt a folyvást tartó pónz-«olo^óg fölött.
/) Affíivo»-n vArjn a
——

i
8 * 0 r k.
Együgyű ember előtt a bagoly baljóslatú madár, szövetségefio a sötétség fejedelmének, s ennél fogva utálatos s gyűlölendő lény;
De bármit higyjenek i» — nom oly rut madár ozl Komoly arczkifejezése, ünnepélyes gondolkodó külsője, komor öltözete, melyen a félszinok, a halvány árnyéklatok mint egy légyottot látszanak magoknak adni: a művészeti érzet dolgában minden eretnekségtől ment gö-rögökro is oly nagy hatással volt, hogy öt t. i. a baglyot tulajdoníták Minervának.
A bagoly OBaládi erényei,- és kicsinyeihez való nagy ragaszkodása, házassági hűségéért is kitűnő állat.
Tapasztalás bizonyítja, miszerint ez állat, mig rendes időben könnyen szokik a fogsághoz: fésjkelésekor megszelidithetlennok látszik; ilyenkor vad, szomorú , és nom cwiik semmit, mig vég 10 elvesz. Falom fészekből elvétetvén a nőstény a hátramaradt kicsinyeket kétszeres szol-
galommal etetto a hím. Do a fogoly nőstény, megfosztva övéitől, minden étket érintetlenül, hagyott, s már majdnem éhen veszett el; dőli végro visszavitték fészkébo, és elhozták a himet. Ezt is'', hasonló előzmények után viafc-sza kellett vinni fiaihoz, és itne másnap az egész család eltűnt. Mivel azonban a kicsinyek rö| ülésro képtelenek voltak , az öregek mó^ot találtak más helyre szállításukra. \
Végül a baglyok hasznos állatok. ''„-gOTok} gyikok , pókok , sáskák és patkányok nagy seregét elpusztítják. Egy természetbúvár bizonyítása szerint, ha fiaik vannak: niimjer'' ''2 — 16 peresben egy egeret hoznak a féaSa részoket megvizsgálva, miket ez álhnok az emésztés után hátrahagynak, mindegyikében hat-hét egér csontvázát találhatni; tartózkodási helyökön pedig e hátrahagyott részekből egy-egy mérő van.
Igaz ugyan, hogy a bngoly megtizedeli az éneklő madárkák seregét, melyek a legnagyobb
gyUl<$jtet tanúsítják iránta: doki tudja, nincs-o a///)a földelve, hogy némely fr] elszaporodásának (játot vessen. A mi rokon- vagy ellenszen-sőt okoskodásaink is gyakran ellentétben állnak a teremtő tervével;" éB jól meg kell fontolnunk, mielőtt valamely kérőketelmozditunk, minek segélyével a természet az átalános egyensúlyt föntarlja — l''usztitsd cl a verebet, és mezőink telvo lesznok kártékony férgekkel, melyeket a vorebok láthatlanokká tesznek.
l''usztitsd cl a baglyot, b gabonáinkat a földi egér, vagy a veréb fogja elpusztítani.
Nem lchctotlen, hogy ha a bagoly a sötét-, ség holyett fényes nappal töltené be hivatását: ép ugy tiszteltetnék, a mint most megvettetik; és azzá lett volna nálunk, ami az egyptusiok-nál oz íbisz. Közli: C. K.
1
4 ''20 >
„Nem adhatom cl gabnamat." Szól nz egyik.
„Boromat tavai 0 írttal fizették, nz. idén még csak valamit se Ígérnek érette, mert nem mutatkozik vevő, — a manónak so kellenek."
Ennek következése tormészetosen — sok egyé-l>en kívül nz is, hogy mi fővárosiak szintén pénztelenségről, pangásról sut. p a 11 a » z k o d u n k, mert ha a vidéki embernek nínes pénze, miből jutna nekünk, midőn az iparost, ko ''cskedöt, művészt, irót bizony csak mindig és minden körülmény ki>«t a termelő tartja pénzmaggal, és ha ennek nincs mit Buda-Pesten hagynia, a mi zsebünk sem telik meg.
Az omber a dolgok ifjiiifén állásából azt hitetné, hogy ugyancsak szomorún folynak a farsangi nnpok a haza fővárosában, hogy a lánykák s ifjak nem is tán-czolhatnak és az összes bálozás logfölebb is néhány burgonya-cstély alkalmával rögtönzött ngi''álás-ból áll.
(Meg kell jegyeznem, hogy a hurgonya-ca-tóly ezim a magányba.;aknál rendezett kisebbszorU mulatságokat,.— molyok.o csupán n legmeghittebb ifc-morősök hivatalosak— akarja jelképezni, do sok esetben valóban csak azakaratnál marad a dolog, mert inig nóliol nem, vagy nlig jő egyéb az asztalra sült burgonyánál vagy theánál, másutt bizony a fáczán és az ínyenezoknok való egyéb falatök sem hiányoznak.)
Azonban, aki ozon véleményben élvo, — tudni illik, hogy keveset, vngy épen semmit som farsangolnak, — nagyon csalatkoznak.
Budapestet a pénzhiány nem feszélyezi; ha nincs készpénz, van hitel.
A kereskedő, csakhogy némi forgalma logyon, valamirevaló jó hangzási névre is hiteles, ós ninus-o elég gyenge, nkí midőn, ha nem kell rögtön fizó tnio, azt hiszi ingyen jut a portókához, és ugyancsak nyakrafőro vásárol.
Némelyeknek igazuk van, midőn ezt hiszik, mert már az áruk átvételénél tudják, hogy sohasem fognak fizetni, miután nincs, do másoknak ugyancsak künyhe lábad szeinók, midőn az illető időpont megérkeztekor eléjök terjesztetik a számlák véghetetlen sora, mely alkalommal meggyőződnek, hogy k ó s z p é n z ■/. e I mégis csak olcsóbbért vesz az omber, mint az úgynevezett puffra.
Ez természetes.
A kereskedő megtanulta az ogyonsnly.t, — a hitelre adott portékák áráb i beszámítja mára k a-m a tokát, sö(t még özeken fölül is jókora összeget csap a mennyiséghez, mikéj) nem minden kout ó h fizeti is egyszersmind a kontót, így hát a többi kontósoknak kell a nem fizetők helyett is kiállni n sarat, azaz ''fizetni, mert nz lehetetlen, hogy a kereskedő nagylelkűségéért veszítsen is valamit.
Nem állítom ugyan, hogy míndoa ember ily módon veax rószt a farsangban, mert elegen vannak, a kik, ha most nem adnak is cl som mit, régéi) ben adtak el vala mit s most csak az árát húzzák elő ládáik fenekéről, do hogy sokan vannak olyanok, akik csak a fenékig kizeákmányolt hitel jövedelméből tánczolnak s tánozoltatják meg családjukat, sőt nom ritkán hitolozőiket is, az bizonyos .
A legcsinosabb társasági bálák ez idén is nz „urak" báljai b ezenfölül a jogászok és orvosnövondé-kek tánczvigalmai Voltak. i " •
A termők mindannyiszor mogtoltek szép hölgyekkel és deli ifjakkal ngy, hogy néha —'' kivált a nyugóra előtt — még csak mozogni is nlig lehetett.
Az elsők, t. i. a hölgyek u^y látszik a goníális K á k a y Aranyos „ llandabanda" eziiuü gúnylapját valaszták divatlapjokul, mert kevés kivétellel caakueiu ennek képei szerint (lásd n 4-ik számot) öltözködtek, amennyibon öltözókök — átalában vévo — mindennek volt inkább novozhotő, csak tisztán magyarosnak nem.
Az ifjak is megbuktak eredeti torvökkel; c. szerint sárga esiznia volt n jelszó, do biz a később — hogy miért azt nem tudom, —feketévé változott.
A magyar ariatocra''.iái az idei farsang folytáu csak Ká.roíyi György palotájának toVrtei gyílj-ték (issze két izbon táiiczvigalomra, habár a kis obb-nagyobb estólyek másoknál som igon hiányzottak.
Helybeli mágnásainkat nom kis mértékben akadályozza a nagyobbszorü bálok adásában leginkább Mrházakban birt szállásaik korlátoltsága, nm»íy.csaknem lohetlonnó teszi a magasabb igényeknek megfelelő rendezést, ngy hogy akár hány főúri család, ha, több vendéget nkar báljába nveghivni, a/. „Európa41 teremére szorult már. Majd''másként lesz oz, mihelyt a paloták nzáma szakíródul fog.
Az idei farsang alatt mutatkozott derültség és kedvet illetőleg, kisebb nagyobb mórtékben nincs ugyan okunk nagyon panaszkodni, azonban én mindamellett nzt hiszem, hogy hajdan mégis csak jobban mulattunk.
Egy vigalom Kaposvárott.
Miután a farsangi vig ilmj hirek járnak jelenleg mindenfelé, mi is felemlítünk egy vigrtlinat, melyet ltácz Fábián zenész adott — a mint montlá — bandájának feláegéléséro Gundi fogadójában. Mindenekelőtt tudatnunk kell azt a körülményt, hogy Báeznak itt é|>eu neiu ment Valami csohül a dolga, kivált míg a színészek minden előadásra kikötött összeget fizettek
számára. No do hagyjuk ozt, menjünk a vigalomba; nbba a torombo, hol a színpad már különben is jókora tért elfoglalván, a ciroa 200 egyén ugy összo volt pré*. selve, mint a héring a hordólian. A franexiákat nom is ugy járták, hanem ugy állták ki!... A mely tán-ezos pedig neki inort indulni, készen lehetett rá, hogy a zavart tömegben olyan karambókat csinál, melyek nem kettőt, do négyöt is számlállak azökkonésbon. Ni, ni I hát az ki ott abban a farkasbnndában? egy becsületes polgár, ki egyik ajtóim talált állni, s a léghuzamban oly nyilalást kapott derekába, tán még a kánikulában is fogja érozni. Es emitt azzal a nagy bor-becs sipkával? ugy néz ki, mint egy Kozák-IIetmen. Az vidéki compossessor, bojött megnézni, hogy néz ki már valahára a kedv; do biz noiu nagy kodvo van más kedvét vizsgálui, mort a hányat lohol1, mind meglátszik a hideg tefombon, melyet befüttetni nóm tartott érdemcsnok a vigalniat adó prímás 1 ft. 60 kr. belépti d(jórt. Hát a zone ? no már ilyet szem nom látott, fül nom hallott! Lehet képzelni, hogy kitett magáért a zenekar saját novéro rendezett vigalmában? Gondolja kedves olvasó ? no legyen ily méltányos vó-loinényben, mort a vigalom hnrango''zó — Bácz — a mint összeszedto a belépti dijnknt, — szépen elillant, s ott hagyta a publikumot a faképnél, kezébo som votto a hogedüt. Ez még hagyján, ha a többi húzta volna, do az egész bandából — többnyiro — négy szem legény vallatta a hangszerszámokat oly kóser ves nótákban, még sok kisasszony is pnmukot tesz fülébo, ha ugy könnyüszorr l kaphat. l)o bocsánat 1 pótolva volt a zono, mort a repedezett nblnk,rosz ajtókon ugy sípolt bo a hüví.s szél, mintha ő kelmo engagirozva lett volna a klarinétos helyett. Volt aztán orro elég főfájás, rhouiua s «-gyéb meghülési tánoz, cssk győzték szegény vigadók kiheverni!... Nom is említem a tolongásban szétszakadt teinordok szép ruhát, molyok áldozatúl lettek hozva ogy éj siralom — vigalmá-nakl... E siralom vigalom történt anno 1808. febr. hava 10-én, Soinogymogyo székvárosában, Bácz muzsikus muzsikálásánnk 4-dik havában; 11-ikre virradóra, a hold utolsó negyedébon, melyro Nagy Jani naptára nagy vihart jósol, holott oly szén idő volt, szinto kedvo jött az ibolyának nyillani. BOBOZ.
Nyílt levél
ld. riglrxui Kovács József úrhoz!
Kedvességednek o lapok 6-ik számában hozzám intézett igen be eses levelét olvasván, értelme örömömnek legmagasb fokára omolt és méltán, mert szerencsés valók tudomásul vonni, miszerint „a fölöttünk őrködő gondviselés, áldást hintett merész fáradozásaimra; segédkezokot jelelt, melyek egyes erőfeszítésemet felkarolva támogassák."
Lelkem tiszta érzotébon mondom tehát: adja ide barátilag nyújtott jobbját, hogy amúgy istenigazában megszoríthassam. — Adja Isten, hogy mától számítva az időt, nagyobb közös orömogfeszitéssel támogattas-sók o felkarolt ügy nom saját, hanem nemzetünk jobb-léto eszköz!éséro.
Egyedül arra koll figyolmeztrtneni kedvesflége-det, hogy ón orvos vagyok, azaz: az emberek életének védelmére kötelezett férfin, kinek egyedüli föladata a betegeknek gyáinolitása gycplőznok, moly szerint s igy az alig lehető, hogy a szőlészet köréhen „egymásnak nyílt levelekben thoinákat adjunk fel !u
Folfogtain szilárd eszméjét, mint megérteni tetszett saját nézotomot, azért csak annyit igérhotek, hogy lelkévol karöltvo vagyok kész működni a szőlészet terén kézzel, kapával és tollal, a földtől kozdvo fel a lugoslétrákig, do csak idŐközönkiut, amennyire ozt orvosi rondoltotéscui meg fogja engedni.
ÁUlja Iston önt is, ujabb találkozásunk roroényé-bou. '' TEBSANCZKY.
Hirek és események.
A Hortolondy Kálmán, mint a zalamegyeiLgar.-d ab ági egylet ügyvezető elnöke a f. hó 23-án, Csáktornyán tartandó választmányi ülésre, a t. igazgató-választmányi s illetőleg egyleti tagokat tisztelettel meghivja.
A Wajdits jézsef mint a „Zala-Somogyi Nóp-naptár!4 kiadója tisztelettel fölltija a Zala- s Somogy-megyebeli ugy egyéb munkatársakat, hogy az 1804-ik évi naptár számára — melyet diszoson kiállítani kiván — népies költeményeket, kísobb halladákat, talpra osott adomákat és egyéb humoristikus rajzolatokat minél előbb beküldeni szívegkodjonok/ az említett két megyét érdeklő küldoményok különös olőjmiyel, birnnk.
A Mezoí és kerti gazdákat bátrak vagyunk figyolmoztotni, hogy Fcsselhofcr József ur JiolybeU füszorkoroskndésében mindoiujemü vetőmag nxigy váp ''lnsztásban és jó minőségben kapható, e tárgyat illető bővebb értesítést a mai hirdotósok rovatában fölkeresni kérjük. ( t ,
A A farsang vig napjai távozták, nlig hagyván egyéb nyomot maga után, mint a visszaemlékezés keserű érzőimét, mig más óvokb''on vigadó nép tombolva járta bo az utczákat, az idén átalános jókedv nom volt föltalálható — ugy látszik, mintha nz összes lakosság komolyabb szint öltött volna mngárn.
A Az ösztörögnyei szölöhegybon 20 pinuze lön hamuvá, ugy szinte Lakocsán, szigetvári tudósítások szerint, 47 ház leégett.
A Pesti lapok szerint Lisznyay Kálmán népköl-tőnk meghalt — Béke hamvánaki
A A Kutyás! novü rabló fölött még mindig foly a vizsgálat a helybeli katonai rugtönbiróság előtt. Saját vallomása szerint réiw.t vett a darányi és köttsoi rablásokbán; a szeroncsétlon kimenetű őrsi ütközetbon, ^jolon volt továbbá a pandúrokkal! összeütközésnél Nyiin táján, hol, amint mondják, Patkó haliloa sobet kapván, «1 is veszett; a lukáesi, teró/íenfeldi, tarányi és teklafalvi rablásokban, ugy a mil.áldi gyuj-tog.itásou is lényeges részt vett, azonfelül több más rablásról vádoltatik, molyekro azonban a tanuk még hiányzanak. E hírhedt rabló már egy izbon tolvajság miatt megbüntettetett. Bcméljuk, hogy nom Bokára olveendi gaz tetteínok méltó jutalmát.
A Patkónak móltó utódja, Ilorgám e na)>okban ogy barcsi kereskedőt meglátogatott, és a gazdát ott- < hon nem találván, holyette nz íróasztalt mindaddig vallatta, mig 1000 ftnyi értéket ki nem csikart tölo. 11a meggondoljuk, hogy az említett keroskedönok tőszomszédságában a finánczörség tanyája van, valóban bámolnunk kell c rabló merészséget.
K n p o h v á r.
* Febr. hó 14-én Nagy-Bajomban vigalom volt, a táncz világos-viradtig tartott.
* A haramiák legutolján Barcson voltak, egy izraelitának rabolván cl ezer frtját; Patkó nem volt jelen.
* A Kaposvárról Jutának, Hűtősnek, Öroghk-nak, Boglárra vezető, ugy a Kaposvár-Sz.-Balázsi jKistautak építtetnek; bár miolélib készen lennének velők, mort közlekedési tekintetben megfizethetetlen nyereség oly feneketlen sarakban, minővel Somogy nagy része meg van verve ősz-, tél- és tnvaszszal.
= Megjelent, s szerzőnél ugy Wajdíes Józsof, 8 több hazai könyvárusnál kapható: „Daguorreotyp," vagy azon novezetosségek arezképesnrnoka, kik nom pártolják az irodalmat; irta lloboz István, ára 1 ft.
* Pécsről órtesitnok bennünket, hogy ott 8-án d. u. 4 órakor vitték az örök nyugdomrn Kntics Istvánt, volt városi kapitlnyt; bélátlutlan néptömeg kísérte, 8 mondott áldást a jó emlékű hazati hamvaira! Nyugodjanak porai bókóben.
* Á kaposvári gymnasium felépítésére kövot-kezö ujabb njánlatok tetettek : (Folytatás).
Bresztyenszky Béla B frt. Gr. Batthyányi La-josnö szül. gr. Zichy 200 frt. Kemény Pál 10 ft. Vas-dínyoy Sándor 40 ft. Vasdínyoy Antal 40 ft. llolhling Ignácz 10 ft. Marton Lajos 14 ft. Nagy Márton és Forciicz 120 ft. Nagy Lajos 0 ft. Móroy Ignác/. 15 ft. Vasdinyoy Béla 0 ft. Korenika Miklós 2 ft. Dominó* vits Imro D ft. Farkas Sándor ö ft. Báró Majthónyi László 0 frt. Spisnik Lajos 2 frt. Alán Károly 2 frt. Nagy Sándor 3 ft. Bán Antal & fi % Majthónyi István 24 ft. Kacsok L jos 5 ft. Bolh Alajos 10 ft. Vajda János n.-atádi praesídens 6 ft. Polák József 20 ft. An-docsi zárda G ft. Kiss Mihály & ft. Nagy Sándor T. koppányi plébános 40 ft. 32 kr. és ha nagy gymnasium visszaáílittatik, mig él évenként 40 ft. 32 kr. Bar-tholis Gcdö 3 ft. Somogyi György B ft. Kiss Ján. 3 ft. llerman Péter (» ft. Szabó György 4 ft. Kollár Henrik ő ft. Szabó József 5 ft. Gog dák István f> ft. Margulit Lipót 10 ft.
Továbbá: m. Móroy Károly főispán ur által ron-dezott táncz vigalom és ezzel összekötött sorsjáték után előlegesen 1000 ft. — Ugyan ő m. által eszközölt ezen gyűjtés következtében az alább olősorlandó községektől és egyes adakozóktól begyült 10H4 ft <>&''/, kr. és 4 darab arany és ]>edig Csököly község 10 ft 30 kr. Udvarhely Í0 ft. Taranv 10ft. líáromfa Agnrtó 10ft Vizvár 7 ft. Bclovár 4 ft. Barce 11 ft. 00 kr. Szemes 4 ft. Lábod ö ft. Özulki jegyzőség 29 ft UOkr. Hedra-hely 10 ft f>0 kr. Német-Lad Ö ft. Magyar-Lwl b ft Patosfa 0 ft. Sz.-Benedek 1 ft 70 kr. Babócsa 10 ft Bolhó H ft. Póterhida G ft. Ara^-s G ft. Hcresznyo 4 ft. Falu Szomos 20 ft. Őszöd 20 ft. Teleki 40 ft. Osepoly GO rt. Tur 1B ft. Lcngyoltóti 2B ft Öreglak 20 ft. Gainás 40 ft. Látrány 3(5 ft. Lello 20 ft. Sz.-Györök 20 ft. Boglár 5 ft. Kislak község B ft. Csehi 10 ft. Orda 10 ff. Tót (Jyógy 10 ft. Háta B ft. Kis-Berény B ft. Visz 10 ft. Toponár 20 ft. Tas zár 10 ft. Szenna 10 ft. Kaposujlak 10 ft. Santos 10 ft. K. Mórö 10 ft. Zsimány f> ft. Orczi-6 ft. Sz. Jakab B ft. Füred B ft. Tőröcske B ft Juta B ft. Zs. Kislak B ft. Andoca B ft 37 kr. Bonnva 4 ft 8 kr. Szoros ul 8 ft 13 kr. Zlcs 4 ft 12 kr. Fonó 10 ft. Atala 20 ft. Cíoma 10 ft. Szabadi 10 ft. Szili 10 ft. Ácsa 4 ft. Btlsfl 7 ft. N. Berki 4 ft. Pula 10 ft. Gölle 10 ft. Mosdós B ft. Igal B ft H<''>D0gyv''1'''' 10 ft Osz.tepin 10 ft Vámos 10 ft. Pannik Bit. TótSz.-Pál 1B ft. Varjnskór ÍOftBor.mka 10 ft. C»ömcnd B ft. Faisz B ft. ifttkogát B ft. Síirnyo . 3 ft. Nikla 3 ft. Táska B ft. iWnroitor Ambrus 30 ft. lloc.li rciter Bertái ¡n B ft. Császár Antal B ft. Mikö-leezky íliárosi tiszttartó B ft. (nigl Konrád 2 ft. Fülöp László 2 ft. Szekeres Józ.íjcf 1 ft. Török Ambrus 1 ft Bemer Antal 1 ft. Lengyel Károly IB ft. Párezer Mátyás 10 ft. Neu M. 3 ft. Scliön Salamon 3 ft. Kis Já-nos B ft. Fischcr Józsof B ft. Csik József 2 ft. Korán János 2 frt. ''Cseko Józsof 4 frt. Vargha József 1 frt. lyontra József 1 ft. Szabó József J ft. Táskái György B fj- Hol-yáth László 1 ft. Storn Albert 1 ft. Kuruez József 3 ft. Mijlcr Ignáez B frt. Makk Ferfctiyz 2 frt. Kiss" itÓzsif z f"- AVeisz Ábrahám B frt. L!>\ven<ie|in r Lipót 10 ft. Herzf.íld József 2 ft. Dominák Pál 2 frt.
, A ™ ¥
Somogyvárl Jegyzőség B ft 26''/, kr. Nagy Atád község 10 ft. Bodvtcza 6 ft. Honést B ft. Pécsi püspök ő inga 20 ft. Kremzir Károly 30 ft. Krerosir Johanna 2 arany, Kremzir Jakab 2 arany. — Mind ezok toszik u fennebb már omlitett 1084 ft 06''/, kr. ugy 4 darab arany öszveget.
Nyilatkozat.*)
Tekintotbo véve ama körülményt, hogy törvé-nyolnk legközelobb elkerülhctlen és kívánatos reformoknak korábn lépnek, amonnyiben o részben már — mint nyilvános — törvénytudósaink legavatottabbjai-nak kijelölése legfelsőbb helyre terjesztetett, — onnétfogva, midőn „Telekkönyvi Példánvtár" cximfl, február í-rc ígért mnnkámrai számos előfizetőimnek pártolásukért szives köszönetem kifejezném, irántuk és a közönség iránti kötelességemnek tartom, a törvénykezési eljárásokra ezen válságos időben, hogy a míl alaposságát és jövőbeni használhatóságát megmentsem, annak nyomtatását beállitni, a törvényekben! fordulatot bevárandó.
Ez alkalmilag kinyilatkoztatom, hogy az elöfizo-tési pénzek t. gyűjtő uraknak, mai nappal visszafordíttattak, t. ez. előfizetőimnek szives figyelmöket jövőre kikérvén.**)
Kaposvár, február hó G-án 18G3.
KENYI REZSŐ.
'') Kéretnek a haial lapok ennek Átvételére.
•'') Amint egy réixrol taJnAlni lehet, hogy a jele» iieriö
• lAmotak által kedveten vArt • valódi nükiéggé leli .telekkönyvi példAnytAr''Auak kiadA»At tovAbbra halalitA! ugy mis réttröl roéllAuroluunk kell, midiin ennek mindenkorra lehatö hannAlha-tóiAgAert ai uj codiflcatió mdin''Dyít bevArnl «Andékoilk. Kl-vAntAguuk rtak ai, hogy ily f Itételck mellett, a munka mielőbbi
megjelenésit UdvölölheiiUk. ___B » « r k._
Nsrllt posta.
6. HélAnak, Venprém t önnek egyik küldeménye érkeiett ctakhonAnk. Kérjük Önt a már eg,lk nj 11» poitinkban említett .név vallAira." Tanltünk s • nép igy vilAgot Útnak.
I.itérre: TT
81. Llulórat Megérkcitck-e a könyvek t levelet, t egyebet Is vArunk.
T 6. Kanlnat Nem hUitittki mi ait Jobban tudnók} ha ugy volna ¡«, kAr verni előre a dobot.
rK»ik a hó* — Ctak gy»n Igaia van önnek, ■ épei^mlkor vénét olvaltuk ; de aiért, habAr mind két helyen étik i», — nem adható.
UöhÖnyére 1 VArjuk s lAtogatiil; besiélui valónk li van
önnel.
,As utóbbi vigalom* — megkéiett; vigaiitalja ön magAt aaial, mAtnak ii étiében voltak a — kalapcilimAk, ■ ba van, aokan fel ii hunAk.
Silmeg vidékére 1 Nem lehet I
H imigcn, J K-nek 1 HvndelkeatUnk aionnal.
Felelős Bterkesztő: FODOR PÁL.
Gazdasági tudósítások.
!VaR)''-KaiiiXMn, fobr. 19. Logutóbbi hetivásáraink n szép idő ós az utak javulása daczára is, igen silányak voltak, minthogy sem adók sem vevők nem jolentkeztek, mit egy részről a gabona olcsó árának és az átalános pénzhiánynak, más részről pedig a farsangi utónapoknak tulajdonítunk.
A gabonaárak kövotkozök: Buza 8 frt. 50 kr.—r 4 frt. 10 kr. rozs 2 frt. 30-40 kr., árpa 1 frt. 00 kr. —2 frt. 20 kr., zab 1 frt. BO-GO kr., kukoricza 2 frt. —2 frt. 20 kr., hajdina 1 frt. 60—80 kr. Repezo 7 — 8 frt., bab 3 frt. f>0 kr., burgonyának méröjo 1 frt., méz, lépes 17 frt., só 10 frt. BO kr., bor, uj 3—4 ft., ó 8- 10 frt.
Kn|Miavár, fobr. 1G. Az idő egyszerre hüvösro fordult; irgalmatlan éjszaki szól dúdol, s éjsznkán-ként fagy j do mindig 110/n oly erősen, hogy a jégver-
meket lehetne tölteni. Tegnap hópelyheket és láttunk, a napsugaras, meleg, langyesős napok után nagy változás. A vetések nagyot erősödtek, Igy — ha nagy száraz fagyok jönnének is — nincs mit rottegni. — Utaink megjavultak, a gödör s lyukakat nem értvo, sár legalább nincs; a közlekedés élénkebb valamivel, do azért semminek kelendősége; minden a régi lábon. Eleséget, gyapjút m>>st nem körösnek; azt várja a kereskedő, maga ''kínálja a gazda; sok erdőn hizott, kövér sertvés, do nem veszik mert magas áron tartják, .a kukoricaáni hizlalástól mcsszo áll a makkom hizlalás. A soproni sertvés koreskedök majd egészen elmaradtak; tán hegyen-völgyön ömlik a zsir? Az eleségár — legfeljebb napi szükségletekre, s a malmok számára vásároltatván —igy áll: Bum 8 ft 20— 22 kr. Kozs 2 ft G kr. Kukoricza 2 ft. Árpa 1 ft GB kr. Zab 1 ft 10 kr. Hajdina 2 ft. (m. p.)
Mxigetvár, fobr. 1G. Buza 3 ft. — 3 ft 30 kr. Rozs 2 ft 20 kr. Kukoricza 2 ft 2B kr. Zab 1 ft 20 kr. Egy szekér széna (10—12 mázsával) 14 ft. Egy szo-kér éteti i való szalnn G—7 ft. (r. 1.)
Fér», fobr. 12. Mult héten tartatott r> idén olsö országos vásár) az idő kedvezett; sok eladó, kevés vevő jött össze ; az árak alantiak valának ; különösen a szarvasmarhában lehetett válogatni; a bor szinto alanti áron kel. (r. 1.)
KiiUHzentiniklÓH, fobr. hóban. Piaczi áruk: Tiszta buza B frt GO kr. Kétszores 4 frt 80 kr. Kozs 3 ft 20 kr. Zab 2 ft 40 kr. Árpa 3 ft 20 kr. Kukoricza 3 frt GO kr. Köles G frt Bab 4 frt 80 kr. Borsó G frt. Lencso G ft GO kr. Burgonya 4 ft BO kr. pesti mérőnként. Széna 1 frt GO kr. Szalma GO kr. mázsánként. Bor 3—B ft akóiikónt. Egy öl kemény tűzi fa 13 frt. Puhafa 8 ft. Piaczi árunk többnyiro fölül áll a pesti piaczi árakon, ugy hogy gyakran a pesten vett áru-czikkek (élelmiek) itthon nyereséggel adatnak ol.
ft lapok kiadó-hivatala tisztelettel felkéri a t. olvasóközönségét, hogy ha valakinek tudomása lenne t. tíene István urnák (ki 1859-ben n csurgói szolgabírói hivatalnál volt alkalmazva) jelenlegi tartózkodási helyéről, — szíveskedjek azt az illető kiadó-hivatalnak ínielébb tudtára adni. ►
Friss vetőmagvak u. m.
Lóhere, valódi franczia luezerna.
Lóhoro, stájer vörös.
Róti here, fehér hollandi.
Perje, (Heygras) angol s franczia.
Baltaczim, (Esparcet).
Czukor- s takarmány-czékla-répa.
Tarlórópa, fehér kerek.
Bükköny s mohar.
Mezei komacsin, (Timotcusgras).
AkáCzfa, s különféle erdei famagvak.
Kerti veteménymagvak.
BMT Tová-Dt)^: fM Marmarosi nmrlmsó, fekete. Tengeri marhnsó, vörös. Paraffin kocsi- h gepkcnó''cs. Angolna, sardina s más különféle halak. Sajtok, strachino, pannazán, ementáli, groyi, schwar-zenbergi unt., jó minőségben h jutányos áron kaphatók:
Fesselliofer József kereskedésében,
fa városház-cpületben) N.-Kanizsán.
Blaaó t>lrtol£.
Somogymegye, Vése helység határában 1200 □ ölével számított'' 170 hold axántriföld és kaaxálldból álló tagosltott nemesi birtok, melynok egy része belsőségül is használható, eladó. Bővebb értesítést ad Mésző Lajos ur Mczö-Szt.-Györgyön (Veszpréramcgyé-ben). Utolsó posta Lepsény.
Földbirtokotok éigyArtulajdonoiok, Ipa. rótok, kőnégek, tett iletek ét magAny/ók, kik elégiégei biitoiiték mellett, köli aönt ki-vAnnak felvenni, Igen k''dveiö feltételek alatt két. tökéket felvi hetnek.
Bérmentei felnólltAi ikra köielebb tudó-.itAtt adnak. Frlmoiit llenrik és Ndiit''H Angoli JóxMpr.
Bóctben, Wand) itAllodAbau 149 ajtó. 4-1
40,000 ezüst forint nyerhető!
r. évi fet>ruAr 28-éin,
neuyvenezer forint a főnyeroményo a badrni naKyherrxcgttéx állaiu-v«Huti kölcHÖn-aornjií tékának, melynél 400,000 nyeróaiátu, ezek közt 64-szer 40,000 frt., — 12-szer 3B.000 frt., — 23-szor 1B,000 frt., — 2-szer J2,000 frt., — Bö-ször 10,000 frt., — 40-szór 6000 frt.. — 68-sxor 4000 frt, — 3GG-sxor frt., — 1944-szer 1000 frt., nyéromény leend 1 Egy sorsjegy ára
2000
Hat
3 frt. osxtr. értékben. 15
Hogy azonban 0 szilárd sorsjátékban minéf többen csekélyebb összoggel is részt vohcssci\,ek : >/a Vi «orsjogyek is kaphatók 1 frt. BO és 7B krért 0. ért. és igy csekély 7B krért 40,000 frt. nycreményrésxletben lohet részesülni.
Ssives megrendelések ax illetmény beküldcWveJ pontosan toljcslttetnek, s a nyarő saámok haladéktalanul közöltetnek-
SQBOtt

[4-2]
''I
Allerneueate
Grosse Geldverloosung
von 2 Millionen 400,(100 Mark,
in welcher uur Gevlnne gezogen werden, garautirt von der freien Ntadt Hamburg. Kln Original-Loos kostet t Rthr. Pr. Crt.
Kill halbes „ „ n 1 n n »
Zwei viortel n n kosten f n „ n Vier achtel „ „ „ 1 „ „ „
Unter 10,700 Gewinnen befinden sich llnuptreflVr von Mark 200,000 100,000, 60,000, 30,000, «0,000,15,000, H mal 10,000, ''i-mal 8000, «-mal OOOO, 4-mol 6000, 8-mal 4000, 18-mal 3000. 50-mal tOOO, 0-mal 1500, O-mal 1*00, lOO mal lOOO, 100-mal 600 cte.
Boginn der Ziehung am 18. kommenden MoiiiiIk.
Kein anderes Stlats-Unteriiohmen bietet bei gleicher Solidität und bei einer verhltltnissinHisig kleinen Kllilagc so groHHf C''hanren dar.
Untor meiner in weltrbter Ferne bt-kaiinten und all((emeiu beliebten Geschäfts-Deviso:
„Gattes Segea ßoi Goüal44
wurde im verflossonen Jahre am Mai zum 17. Male und am %5. Juli zum 18. Male das grdhttte Loua, sowie In dea letzten 3 Monaten t Mal der nröhste llauptKewimi bei mir gewonnen.
Auswärtige Aufträge mit HitnCssen soll*t nach den rntfrrnt''alen Gegenden, führe Ich prompt und verarhwieg n aus, und sendo Hmllicbe /iehuiigHÜHteit und tiewlii.ngelder sofort nach Entscheidung zu.
Uz, Na hin. Colin, Banquirr in Hamburg.
Wajdlis József könyvkereskedésében
Nagy-Kanizsán
kaphatók ínindennomU lcvólpapirok, a legfinomabb iró- ds rajzsierok, ugy szinte clfogadtatik a divatba jött b névvel ellátott jeligés levelek a látogatéjegyck legosino»b modorbani ké»zíté»o, molyok az alább látható jegyzék Bzcrínt a legpontowtbban teljesíttetnek. AiJ eiryzék:.
Ifj. Luaxmann J. (i.
>lrok 1
Levélpapírok 8-nd rétben.
tOO dib. fehér, egy»ierVen fényltve, frt. kr. borítékkal ét névvel ellAtva
ciak................1
— . ft hér rovatol (gerlppl) . . 1
— . feb-''r fényltve..........1
— . kék fényltve..........1
— . fehér dnplAn fényltva (dop-
Klt aallnlrt)..........1
k dnplAn fényit»« ... 1
— . fehér ronaloiott .... 1
— , kék vonalnsott .... 1
— . fi bér rovAlkos .... 2 —
— , kék rOvAtkos..........S _
— , f. kér koeikiaott .... t (0
— , kék koetkAioll .... 1 10
— , f. h''r rovat. • krany metn. t 60 . kiilöuf. tjnekkd (coleur) . S 60
— , » , rovató» t 80
60 60
To 10
80
80 80 80
Levélpapírok 4-ed rétben.
100 drb. f»h?r fényltve..... 1
— , , rovatot..........1
— , , fénvltv...... 1
— , kék fényltv............1
— , fehér dnplAn fényltve . . V
— , fehér rovatoaott .... t
— , kék vonal.>aott .... S
— , fehér rovatol..........8
— , kék rovatol..........t
— , fehér korgkAaoM .... 8
— , kék kocikú ott ... . <
— , i''eh''r, arany metitésicl . 8
— , k linffl* i''lnekksl ... I
— . kúlónf. nlnikkel rovatoiva 8
100 db Idtogatójegy duplán finyltvt
10 60 <0 »0 80 80
40 40
&0/ 60 60
Istvélpnpiroimfgrendelöknek
Allampspirok ksreakeJóic majn. 1 rankf. rtban , __________
Wajdíu Józsof kiadó laj>- éu nyomdatuUjdonoi hagJ-Kauizsán*
Kaeken kivül nAmvlAiokra, iiAlHtólevelekr«, reeieptekro való nyomtatiaok leh tö leg
elfogadtatnak ét pontoian teljaeitutoek.
frt. 30 kr. Liok 1 frt.
•lóbbéil