Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 
389.41 KB
2006-05-31 11:01:16
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
439
2091
Rövid leírás | Teljes leírás (45.85 KB)

Zalai Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap

Zalai Közlöny 1879. március 3. 18. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

SAGY-KASIZ8A, IS\'9. márezlus 2-an.
IB-lls az&m
Tlzennyolczadlk évfolyam.

fii irre . . * .
n«ped irre . . 2 ■
! Egy nAm 10 kr
i
Hlrtfttéitk
ft haiAbof petiuorbaw
7. •
daaor 6 ■ min.ian
UTlbbi torirt 5 kr
KYILTTÉRHES
•aronkint 10 krirt >i-
leluek fel
Kiiicatiri illeték miadto \' _ i hirdeti\'irt kal« \'30 kr 6apt«iid5.
ZALAI KÖZLŐIT
elóbb: .Z -A. H. -A.-S OMOGYI

p.diC a kiadóhoi h«rm«tu?fl
intiiindSk :
NAQY KANIZSA
WllMlíaaai
Bérmentetlen lev&#171;l&#171;k. eaak iBiaart mankatár aakt6l f<t(adutnak rí
iKiairatok TÍMM D
N.-K&#187;nl&#171;&#171;város helih&#187;tÓ9Í?ána., ,n.-kanizsai 5nk. tűzoltó-egylet", &#9632; ,n.-k&#187;nlzi.&#171;l kereskedelmi a ip&#187;rbwik&#171;, &#8222;n.k.nlziial takarék&#187;énitár&#171;, a &#8222;zalamewel általános
&#171;, * ,n.-kanlzs&#187;i kl&#171;ded-ne&#187;el6 egyesOlet", a &#8222;soproni kereskedelmi n iparkamara B.-kMÍzí&#187;i kaifálMitinlny&#187;&#171; s több ménjei és városi egyesület hl&#187;&#187;Ulo&#171; értesltije.
Hclcnklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Hazai Iparosaink érdeke. III.
(Vége.)
Az ipartörvéoy tehát Magyarország-ban rósz, mert az orsság lakosainak körül-ményeivel nem kedvező viszonyban áll; azaz ezen törvény a külföldi ipartorvény kaptájára van ütve, holott népünk még a jelen időben az ily törvény mellett c<ak veszt, és veszteni fog mind addig, mig tőke pénzeseink az ipart fel nem karolják, s a kormány a belföldi iparcikkeknek kül piaczot nem teremt.
Magyarországon pár százezer iparos van, tehát pár százezer család van fűzve hozzája. Az iparosok most nem képesek megélni kézi munkájok után, annál ke-vésbé tudják adójukat fizetni. Mig tehát az ipanörvény az országnak pár százezer kiililns családot adott, addig ugyan annyi adu fizetőtől fosztja meg az ország pénz-tárát. &#8212;
Az ipar egyesületek vállalatai, az or-szágos kiállítások nagy vívmánynak tűnnek lel. Nem tagadom, hogy erkölcsi értéke van, de valóban csak annyit igazol, hogy Magyarország müipara jeles, és hogy ipa-rosaink hivatva vannak versenyre kelni más nemzetek iparosaival, mert az ott ki-állíttatni szokott hazai iparczikkcink ha nem emelkednek is csin kérdésében a kül-földi hasonczikkckkcl azonos színvonalra, de tagadhatatlan, hogy keveset engednek maguk clejbe, mig .belbecsét tekintve me-rem állítani, hogy azokat felülmúlják, mert tartóságuk, jóságuk erőjével azokat túlszárnyalják, s használhatóság tekinteté-ben a fogyasztóknak kedveznek, mert a külföldi gyártmányok mint: kályha, vas-Demüek, szövetek, bőrök stb. csak addig j jók, mig használatba vétetnek; a kályhák | sokszor az első vagy második erős tüzelés alatt megrepednek, a zárok, kilincsek egy heti használat után igazításra szorulnak, a szövetei az első gyűrődés után ócskává lesznek, a bóröK repednek. Vannak még, kik emlékezhetnek, hogy régebben, a ezéhek idején jő nevű hazai ipa-rosaink álul kiállított kályhák örökségül és egy állapotban szállottak a háztulajdo-nosra-; a zárok örök időket állottak ki hasz-. n ál ható állapotban ; a szövetek tartósága és (. jóságáról öreg uraink máig mintha mesét ,\' hallanánk, beszélik : hogy egy kabát vagy nadrág évekig tiszteséges kinézessél bírt folytonos használat mellett; a bőrök jósá-gát hirdette az, hogy p. o. egy csizma 2 &#8212; 3 talpat kiállott stb.
Ily esetek önkényt bizonyítják, hogy mig hazai iparunk jó és tartós czikkeket termelt, addig a fogyasztó közönség nem volt kitéve ama szükségnek, hogy lépten nyomon njjitsa kiadásait. Egyrész a z iparczikkekért a fogyisz tók nagy közönsége által milliókat képviselő tőke a hazai iparosok között jött forgalomba, misrészt a fogyasztó közönség sokkal ritkábban kényszeralt kia-dásokat tenni.
Nem vonhatom tehát, ismétlem két-ségbe ait, hogy a hazai iparczikkek kül-
csín tekintetében érdekessé, sót szükségessé teszik az ipar egyesületi kiállításokat, mert ezek által a gyártmányok külbecse emelke-dik, de másrészt a czél, t. i. iparunk emel-kedésével közretve, iparosaink anyagi javulása &#8212; elérve nincsen mert nem csak azon kell lenni, hogy a hazai ipar emelkedjék, hanem főleg arra kell törekedni, hogy hazai iparosaink ér-tékesíthessék termékei-ket, azaz a termékeknek piacz kell.
A termékeknek tehát piacz kell, és azt a kormánynak áll kötelességében te-remteni. Akiállitások piaczot nem képeznek; a kiállításokra csak néhány jobb módú iparos adhat tár-gyat, a kevésbé vagyonosak annak költsé-geit nem bírhatják meg, mert legyen bár termékük kifogástalan, állítsanak erejök megfeszítésének áráu bárminő remeket ki, azon költséget, melybe az nckick került, az időt. mely alatt a müvet végezték, a szál-lítási kiadásokat, a kiállítás ideje alatt el-töltött idejüket, ott tartózkodásuknak penz-bcli szükségleteit stb. mivel fizeti meg a kiállítás? felelet: éremmel. Az éremmel a szegény jeles iparos haza jó, vagy azt utánna küldik, s mig azt hiszi czél jat elérte, azalatt hon családja éhezik, mert a ter-mék előállításához és egyéb kiadásaihoz kénytelen volt rendelkezése alatti anyagi forrásait kimeríteni. -&#9632; Adó és egyéb végrehajtások által terhelve lett, magán nem segíthet, fizetni nem tud, a nyert érem felmutatása egyik végrehajtót sem fogja szerény lakától eltávolítani, s szűkölködő családját egyszer sem képes vele kibékiteni.
A tények ezt igazolják.
A dolgon segíteni kell, mert ha ré-gebben csak itt-ott találkozott egy iparos egyén, ki mnnkája után tiszteségesen meg nem élhetett, az is hanyagságának vagy más hibájának tulajdoníthatta azt. Ámde vissza lehet még gondolni, s azt hiszem vannak sokan, kik ismertek régibb ipa-rosaink között számosakat, kik kézi mun kájuk után nem ritkán tetemes vagyont szereztek, átalán véve pedig az egész osztály megelégedett anyagi viszonyban élt Pedig ezéhek voltak csak, és a hí-res ipartőrvény még elméletben sem volt meg.
Tömörülni kell tehát hazai iparosainknak, s egyetértőleg hatni oda, hogy a hazai ipar emelkedjék, de az iparosok élni is tudjanak; tegyék virágzóvá az ipart, de ne ámítsák magokat, hogy az érem munkájuk kiérdemelt bé-rét képviseli. Egyesüljenek és ta-nácskozzanak a fűlött, hogy mily módon lehetne, s kellene a hazai iparnak emel-kedését elóbb és elóbb vinni, és emellett ne felejtkezzenek meg azon fontos kérdé-séről se, hogy az ipart azért űzik, mert ntánnaélni, gyarapodni vannak jogosítva. Hogy pedig ebbéli czél-jukat elérve lássák, azon legyenek, hogy a hazai iparnak védtörvényt nyerjenek, és ez legyen első törekvésük, a kiállítások csak misodfoka törekvésük legyenek.
Szerény nézetem szerint az ország iparosainak egyesülni kellene, vállvetve a magas kormányhoz fordulni, ott előter-jeszteni szakavatottan az iparosok ha-nyatlását, adó fizető képtelenségét, kimu-tatni, hogy százezerekre menő iparos esa-lád maholnap koldus bottal fog járni, a közönség milliói az országból idegen föl-dön termelt iparczikkekért kiszivárognak, a fogyasztó közönség pedig zaklatva van az által, hogy szükségletei és igy kiadá-sai a rósz czikkek gyors elhasználása miatt folytonosak stb. s mindezek után a hazai iparnak &#8212; de iparosainknak is véd-törvényt eszközölni.
Ha ez sikerül, hazai iparosaink ér-deme lesz, hogy az évenként idegen gyárt-mányokért kivándorolni és soha vissza-térni nem szokott milliók &#8212; bent ma-radnak, és rövid idő alatt az ország bő pénzforgalomnak örvend, s ha már ha-zánk tengerek hiányában nagy kereskedő országgá nem válbatik is, de az ipar fejlesztése, abból szükségképpen folyó gaz dagulás általa földmivelés is nagyobb len-dületet nyer, a kereskedésre jótékonyan hat, s hamvaiból még egyszer a haza felemelkedhctik.
Dr. PABNEK LÁSZLÓ.
Bellatlncz, febr. 21. 1&#171;9.
Hogy ugyanazon egy államban hivata-los nyelv csakis egy lehet, azt ngy hiszem minden elfogulatlan ember be fogja látni. &#8212; De ugy is van ez Kurőpa-szertc minde-nütt, pedig hát Európában nem csak hazánk az, a melyben több féle nemzetiség lakik együtt, hanem kivéve Dániát, Vürtemberg Baden és még egy két kisebb államot, ki-sebb nagyobb mérvben valamennyi vegyes nemzetiségű állam, igy például Francziaor-szágban, Brctagneban arégicclta, a pirenei departamentekben &#8212; bask, az északi me-gyékben vallon nyelven beszélnek. &#8212; Spa-nyolhonban ott van a spanyol mellett a bask, és az úgynevezett román nyelv. &#8212; Belgiumban a franczia, vallon és Hiim nyel-vek vannak elterjedve. &#8212; az olasz állam bau Udine vidékén szlovének, a déli része-ken Nápolyban albánok és görögök is lak-nak. Szerbiában a lakosság ötödrészét olá-hok teszik ki. A kis Szászországban a né-meteken kivül vendek, vagyis saját nyel-vükön nevezve, szerbek is vannak, de hát mit mondjunk a terjedelmes orosz biroda-lomról a hol mintegy 80 féle nemzetiség lakik, azonban valamint ott, ngy a többi államokban csakis egy a hivatalos nyelv, következve hazánkban is csak egy lehet, és pe-diga magyar, nemcsak azért, mert a magyar az államalkotó nemzet, nemcsak azért, mert számban nagyobb minden egyes itt lakó nemzetiségnél, hanem már csak azért is, mert egy tömegben az ország közepét, az ország szivét lakja. &#8212; Avagy mit mon-danának az északnyugati megyékben lakó tót atyánkfiai, hogy ha az ország délkeleti me-gyéiben dívó oláh nyel? emeltetnék hivata-los nyelvvé és viszont. &#8212; Hogy tehát ezek szerint hazánkban csakis a magyar lehet a hivatalos nyelv, az buonros, hacsak, hogy
az országot darabokra szaggatni nem akar-nánk, de hát akkor is szerb testvéreinknek alig ha jutna ország, mivel hogy oly mér-nök nem létezik széles e világon, a ki ké-pes volna számukra csak egy közép nagy-ságú megyét is hasítani, minthogy sehol sem laknak nagyobb tömegben együtt. &#8212; így állván a dolog, az államnak kötelessége alkalmat nyújtani tehát, hogy a közös haza azon nem magyarajku polgárok gyermekei, kik anyagi helyzetüknél fogva nem képesek gyermekeiket vidéki magyar helyeken ta-níttatni, &#8212; a magyar, vagy is az állam-nyelvet, oda haza is megtanulhassák, ezt azonban csakis az által lehet eszközölni, hogy ha a népiskolákban a magyar nyelv köteles tantárgynak vétetik fel. &#8212; Külön-ben is nincs vegyes nemzetiségű állam Eu-rópában, a hol az államnyelv a népiskolák-ban ne taníttatnék, sőt a legtöbb ily állam-ban ez az egyedül tannyelv.
A nép örömmel fogja fogadni ezt az intézkedést, csak ne izgassák, aminthogy jelenleg is több nem magyar ajkú község belátva ennek czélszerüségét, és hasznát a közéletben, megköveteli az iskolatanitótól, hogy a gyermekeket magyar nyelvre is ok-tassa, és van is eredménye és haszna, mert már is többen az ifjabb nemzedékből, anél-kül, hogy nemzetiségükből kivetkőztek volna, képesek magukat bármely hatóság előtti megjelenésük alkalmával, tolmács közbe-jötte nélkül megértetni, és pedig rendesen több eredménynyel, minthogy a tolmácsok a mellett, hogy drágák, igen gyakran akár helytelen felfogásból, akár rósz lelküség-ből ferdén adják elő az ügyet. &#8212; Hogy az efféle tolmácsok aztán ama törvényt, mely a magyar nyelvnek taníttatását elrendelné nem szívesen vennék, tudni való, és nem is csoda hogyha ezek, a magyarul nem tudó iskolatanitőkkal együtt, minden alkalmat és eszközt megragadnak, hogy a népet a ma-gyar nyelv ellen izgassák. &#8212; No de ennek mégis van értelme, hogy hát mi okból, ha-bár helytelenül is, történnek az izgatá-sok, de hogy műveltebb nem magyar nem-zetiségű egyének is találtatnak, kik be nem látják azt, miként nemzetiségük az által még nincs veszélyeztetve, hogy ha az állam azt kívánja tőlük, hogy az állam nyel-vét tanulják meg, valóban nem lehet érteni és csak is rósz akaratuknak lehet tu-lajdonítani. &#8212; Sajnos dolog tehát, hogy akadtak olyanok is, kik nem átalották kül-dötuégileg arra kérni ö felségét a királyt, hogy a m. kir. vallás és közoktatási minisz-ter által tervezett azon törvény javaslatot, mely a magyar nyelvnek a népiskolákban kötelező tantárgyként való felvételéről szól, egyelőre ne szentesítse. &#8212; Avagy nem czélazerübb volna-e, hogy ha azok az urak inkább azt mondanák a népnek, &#8212; irne mi is tudunk magyarul és velünk együtt sok ezer nemzetiségünkben, de azért se mi, se azok, nem tagadtuk meg nemzetiségünket, nem is kívánja azt az állam, hanem csak is al-kalmat akar nyújtani, hogy a szegényebb sorsra nem magyar ajkú, de ugyanazon haza polgárai, az állam nyelvet oda haza az isko-lában megtanulhassák. &#8212; Két év előtt Ro-mániában a pitesti magyar iskolát bezáratta
TIZEN\'NYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY
MARCZIOS 2-án 1879.

a román kormány azért, mert nem volt benne egyszersmint romántanitó is alkalmam, &#8212; de hit a pitestiek azért nem lázongtak, Ba-karestbe se mentek küldőttségileg, hanem fogadtak román tanítót, mert be látták, hogy ennek igy kell lennie.
A magyar sohse kívánta a háziakban iakó nemzetiségeket nemzetiségüktől meg-fosztani, mert ha ez lett volna czélja, akkor meg nem történhetett volna az, a mi sajnos megtörtént, hogy p. o. Zemplén, Abaoj, Ing és más felső megyékben részint Er-délyben is egész magyar vidékek, amott eltótosodtak, emitt eloláhosodtak. &#8212; A magyar mindenkor lojális volt a nemzetisé-gek iránt, és az érdemet rallás és nyelv különbség nélkül jutalmazta, a minek fényes tanúbizonysága, a hazánkban lakó sok ezer szláv és román nemesség, kik valamint val-lásukat, ugy nyelvűket is hiven megőrizték. &#8212; Bizony bizony sokkal áldásosabb volna kezet fogva, egyesült erővel munkálkodni a közös haza felvirágzásán.
MOCSÁRY JÁNOS.
tárgyalások jegyzéke
a nagy-kanizsai kir. t\'órvényszéktlil. 1879. évi márctius G-ao :
14/79. Farkas Péter és tártai súlyos testi sértéssel vádoltek elleni ügyben régtárgjalás.
19/79. Molnár János erőszakos némi kö-zösüléssel vádolt elleDÍ ügyben végtárgvalás.
220/79. Jakupak István csalással vádolt elleni ügyben H-od biróaági Ítélet hirdetése.
219/79. Molnár József tolvajlassal vádolt elleni ügyben 17-od bírósági ítélet hirdetése.
301/79. Hencii Jótsef tolvajlással vidolt elleni ügyben Il-od bírósági ítélet hirdetése.
350/79. Sifter József talált vagyon jog-talan elsajátításával vádolt elleni ügyben Il-od birósági ítélet hirdetése.
362/79. Korgit. József súlyos testi sér-téssel vidolt elleni ügyben végtárgyalás. M á i c z i u s 7 é n:
15/79. Szabó József sikkasztással vádolt elleni ügyben vógtárgyaláa.
18/79. Ilóbor Ádám és társa kiishatósigi közeg ellen erőszakkal vádoltak elleni ügyben végtirgyaláí.
TÁRCZA.
Sátorhalma.
Tivol a földtől, melyei, legelüazür I>obhant meg szivem érted drága hou, Memtío az ambrák illatos lehútül Váljon mi t aj lik ott a dombokon ? Eresebb élet, tarka zagyvalékok Özöne fui el nemeim előtt Talán Rákociy várabúi jüvének A hSs leventék venni nj erCt ?
Nem hÜs leventék, uj kor BKÜlenÍDy*, A güe arSje Teri ott a port. Nem AZ ágyaknak füstje still a> t^fre. A mozdony u kád ja ott a filitjr.un.olyt Letarlott rútek kiépíti kígyóként Üuiüdik végig ttgy ut csillogúu. Mellette mintha katonák iennüuek, A hutai tartók állnak egy toron.
Idyli csönded, mit pycrkőcskorombin Dévaj diakok zaja honu meg, Kihalt BgűsEen. A Könyvi* partjain Elő esibaj zavarja lel kémet. Mit a nép .Ördög lo?4*-nak nevese, üj éltst fakasztott határidőn. Hogy hegyeidnek amayszin nedűjét Vigye világgá, ne vetaazen itthon.
A Várhegy,1) melyen jó víiröi barátok (lyakorlák egykor a s*ende erényt Leejté fője drága ékességát, &#8222;rfoglyaaka") helyett kopaazSzá levőn. &#8222;Kupankáuak"3) méltó &#171;&#171;o másodja igy lett Ai egykor ékea, most Urfejtt hegy &#8222;Gyilkostól"*) gépik voutatják világba, Ifit feldolgoznak mű 13 át Üresek.
Az ósi Sátorhegy váljon mit Tételt? Alján uDClyoek oly gyümölcs terem. Hogy midőn a jó súlyom) jő piacira, .Hajagoa"1) akkor sem gyümölcseién,
\') Bábabegynek ia neTezik azon a várói del-&#9632;lyilgati oldalán elterülő begyet, melyen az atoLtá &#9660;árotaladék 1866 Ur-napján oMzedmt, a melyet alakjáról vssorrú bábának is elnevezett az anyák i dadák nyelve.
*) A ufflfa gazdák a Várhegyet Boglyazká-Dak íi hívják.
5j Eaen hegy alatt terűi el S-A.-Ujhelv nagy reize.
*) A Boglyáik a begy lába a várói végen e névvel illettetik. Itt a faun ti állom*" is elAg hely-U-lwül a város k*leti oMala helyett.
) Három utnoi tokmáavba foglalva termő fenteaye izfl gyümölcs, melyet g&#171;ba vagy suba-darabokkal baláainak a Tisza-, l Bodrogból.
\\, A 8a torhegy bál* mögötti gyUmolci-lennó völgy.
255,79. Virág István tolvajlással vádolt elleni ügyben III ad birósági ítélet hirdetése.
280/79. Kohn Gábor jövedéki kihágással vádolt elleni ügybea 111-ad bír. itélet hirdetése.
379/79. Makovecz Mátyás jövedéki kihá-gással vádolt ellőni ügyben I só birósági itélet hirdetéM.
394/79. Hanzsekovits Borbála jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben I-so bír. itélet hirdetése.
395/79. Posstráczi Lukács jövedéki kihá gáasal vádolt rlleni ügyben I-sA bírósági itélet hirdetése. M.rcnue 13-án:
3501/78. HcgedUs János tol vaj lássál vá-dolt elleni ügyben végtárgyalás.
3545/7^. Bencsics János ujjoncz állítás elíli szökéssel vádolt ellent ügyben végtárgyaláa.
3687/7*. Baranasits József jövedéki ki-hágással vádolt elleni ügyben I-so birósági ítélethirdetése.
318/79. Kem György és társai tolvajláasal vádoltak elleni ügyben Il-od b író tág itélet hirdetése.
361/79. Blázsits Iván lopással vádolt elle-ni ügyben végtárgyalás.
Mirciim 14 én.
3502/73. Kiss József bírói sártöróaael vá-dolt elleni ügyben végtárgyalás.
173/79. Horváth látván tolvajláasal vádolt elleni ügyben vógtárgyalás.
Mircziui 20 án.
3507/79. Ujj György és társa jogosulatlan nősülésse) vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
303/79. Herczeg Vendel és társai tolvajlás bünrészességével vádoltak elleni ügyben vég tárgyalás.
Mirciius 21-én:
7/79. Kováts József és társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
8/78. Petróc*i György aikasztáasal vádolt elleni ügjben végtárgyalás.
M á r c s i u s 27 én:
341/79. ÍTegedüs József és társai súlyos és künnyü testi sértéssel vádoltak ellőni ügyben végtárgyalás.
Kelt: Na^y Karnisán 1879. február 2*. Kiadta: WLASSICS EJJE,
iroda igazgató.
A , Nagy-kanizsai dalárda*
végvonaglásban.
E kérded elég fontos arra nézve, hogy p helyütt ÍBmét megfelelő figyelemre méltassuk.
Többször hangsúlyoituk már, hogy es egylet városunk életében nagy jelentúséget ví-vott ki magának egyrészről, míg másrészről
Talán asert is áll fűje oly baszkén Odafenő mint egy tábor tátora. Mert innen néztek Árpád hős vitézi ,Nónia" ellen, hogy fut két czimbora.
A régi .Long\'-nak1) zoldelŐ cserfáin Teremnek-e még lépes gyöngyszemek? Éa .t csaciOg^, tarka seregélyek Most ia csoportosan ösönlenek ? Ac ősi élet e nyomát nem venté Sátorbalmátiak tán emlékéül, Nevének bármint ott a begy tBiótan, Avagy bár Sátoralja-UjhelyUl.")
J\'i Vályi rííitcuje ott van-e míe\'i A tnájiis kuthot láncsotva váljon? J<n*tU iván abból mindeo ember, (iondoktúl Uxve, h<igy meg nr haljon. A meredek és kica ZaóljomkÁt* Ax urt társaság kimegy-e meg? .< ircum dederuut\'-tal eltemetni, Kinek Noé elvette a fejét
L\'ngvár! te liárom&sáz aároa kíacsbáuyi, Ki *e aranyt csapokon fi.iyatod,1") Hány nagy beteget állítottál lábra, alt óta ti ad &#8212; ah! &#8212; nem láthatott\'.\' IVdig fájó izemében bus Iplkcan\'-k KéjHid mindig édeaden tan\' el5, Abányuor toltam keaembe ragadom Neved leirni drága, j<5 iiülS!
Megváltoaál Kinedhfn, meg helyedben, 1>(Í mánk a és erényben régi vagy. Hirdeti üit a ktasirom kis harangja, Éberen tartva, hátra ne maradj ! Épülj U testbén, mint sí ivem kívánja Ijégy a szellemben ves^r és király ! Ha majdan sorsod ugy ho&#187;a magával, A &#9632;ikra bármely társaddal kiáij I
SZERÉNY. ENDRE.
*) Erd&tég neve. Innen türtént fogmdáaból a fattatáa Retel patakán, iUetőleg a aosUni Honyvao át a Núma.hpgy felé a bonfoglaU* idején
") Mid&#187;n míg S.-A I\'jbely a Hodrog k;r.n-téteivel bírt dacsalni, a Néma hegy alatt elt&#171;rt.|ü agy nevezett Longordíi helyen feküdt. t\'&#171; Sátorhaltna nevet vitelt
") Tályt Tfftván a jelet stónok &#8226; raf. lel kési a Kopsuka 6* Várhegy valamint a Sátorhejty által képeictt regényes völgy legb^naű tOvébííl forránoxu &#8222;május knt"-bo&#171; <*<y r^aitezét láncanltatott, hogy ha májusi hajnalokon ide tett kirándnláasi alkalmival honn feledné poharát, segítve legyet) a iri*< vix. iváikor feiedékenvBégéo.
10) A Magashegy- tttrében 3\'Ht fittew terül el, m*ljek messiiről néx<r&#171;, e%é*7. viirnsi képet tni-taUak, s , Ungvár" név alatt iamereteaek.
hivatásinak természeténél fogva társadalmuok-ban is lényeges s&#187;ereplésre vergődött.
Éb&#171;r bgyaleumeJ kísérve léte mindegyik mozzanatát &#8212; hu visszatükrötöi voltunk szá-mos fénypontjának; orümmel jártunk Ügyéhez, ahol pártolása-, terjedése- ét emeléséről volt a sió.
Fáj tehát, ha ma iránta a közönyösség félreismer he tlenttl annyira növekedett, hogy léte tán még csak napok kérdése; &#8212; de még inkább fáj, hogy a felmerült vészért nem a pártoló közönség, hanem as ügygyei közvet-lenül foglalkozó működő tagok vádolandók.
A acellemi törekvéseknek végre sikerült &#8212; es egylet részére &#8212; dactára annak, hogy már tftbbizben is téves útra került &#8212; a közön-ség melegebb érdeklődését, &#8212; rést vétet és pár-tolását állandósítani; de belélete &#8212; a kezelési erők hiányosak. &#8212; Ás alapszabályok eokseori megkerülése és ásásokban foglalt némi hézaguk is &#8212; okosxák leginkább fenn tarthatása oly sok* ssori veszélye*telesét.
As alapszabályok legérezhetfbb hézaga pedig az, hogy a tagsági képesség szűkebb korlátokra ssori tv* nincsen ; bizonyos &#8212; éret tebb életkorra súly épen nem tektettetik; &#8212; az elemek lényegesen eltérőkké válnak és tar-tósan egymás mellett mag nem férhetnek. &#8212; Meghasonlás meghasonlást köret és a választ mány ügye &#8212; as egylet sorsának intézése is utóvégre oly kesékre kerül, a melyek gyenge-ségük mellett as egylet jövőjére néive garan-cziát nyújtani nem képesek.
Keconatitutiót &#8212; gyökeres újjá alakítá-sát kívánjuk tehát amaz egyletnek!
Hol is vagytok, ti derék dalteetvérek ré-gibb időből, kik az egylet zászlaját dicsősége-sen lobogtatva &#8212; oly tetterűsen éa nemeskeb-lün fáradoztatok a kitűzött czél érdekében V ! Hát rumokba dőljön a verítékkel, nehéz mun kátokkal egykor oly fényessé tett siker? &#8212; Ott hagyjuk azt most gyermekjátékul, &#8212; hogy vele kénye kedve aserint mindenki ast tehesse, ami neki tetszik, hogy büntetlenül a baláldo-fést adhassa neki ? ?
Talpra, férfiak ! Sorakozzatok velünk ama háromssiuü lobogó alá, amely bennünket oly meleg testvériséggel barátságra, szeretetre és minden jó és nemesre lelkesített!
Dalárda kell nekünk, kell a közönségnek, koll vámsunknak éa kell drága hazánknak, hogy dicsőíthessük magasztaló zengzetes dal-larackkal! Éljen a anagy kanizsai dalárda" !
N. Kanisaa, 1X79. febr. 25.
iij. SINGEK SAMU
Hely! hírek
&#8212; A kis birtokosok földhitelintézetének
ügyében Összehívott vegyes bizottság befejezte
működését, as alapszabályokban foglalt eltéré-
seké t a kereskedelmi törvénytől tárgyszó
tv javaslat elkészült és egy emlékirat kíséreté-
ben már elő i&#187; terjesztetett a kormányhoz, azon
kérelemmel, hogy az a lehető leggyorsabban
nyujtaa be a tvjavaslatol a képviselőháznak,
hogy as még a folyó éri állami költségvetés
tárgyalása közben letárgyaltassék s éhez képest
a megajánlott állami segély összege még az idei
budgetbe felvétethessék. A létesítő bizottság
egyidejűleg ason kérelemmel ia járult a kor-
mányhoz, hogy engedtessék meg as intézetnek
zálogleveleket nyeremény dijakkal kibocsátani,
továbbá, hogy a kilátásba helyezett állami
kölcsön ne öt évre, hanem állandó kamatmen*
tesen udasaék az intézetnek.
&#8212; Húshagyó kedd estéjén a .Knro-
aá"-ban szokatlan zsibongás volt észrevehető:
a jövő nagyreményű készítői, politikus éa nem
politikus lábtyú- s egyéb művészei, bár jelen-
leg még serdülöncsök, köznyelven: inasok tar
tottak ott bált 10, mnnd tíz krajezár belépti
díj mellett. A jelen krónikája csak annyit jq-
gyra fel, hogy szörnyen sikerült, mert a vége
akkor lett, mikor egymást ki kergették a
teremből.
&#8212; BalaUm vidékéről két egymás
után nagyon rövid időkotben végrehajtott
öogyi\'kossági esetről kell becses lapját értesí-
tenem; &#8212; a dolog aanyival is inkább meg-
döbbentő, mert mindkét esetben egy raóg élete
tavaszát élő egyén lón ezen napjainkban már a
nép alsóbb osztályánál ia lábra kapott bűnös és
balfogalom áldozatává. Ugyanis Guoth Imre
éves alsó eörsi földmives február hó 1G án több társával a községi korcsmában égés* reg-gelig a Icgszilsjabb, minden esetre erőszakolt jókedvvel mulatván, ennek bevégeztéve) paj-tásaitól érzékenyen elbúcsúzott, haza ment, s ott egy máre czélra előkészített pisxtolylyal magát ssivon lőtte. A másik áldozat as előbbinél még ifjabb. Be lányi Juli 20 éves kóvagó-eőrsi haja-don február hó 18-án a boltban 2 csomó gyufát vásárolván ezt egy pohár vízben megáztatta, s a folyadékot mngitta, &#8212; minek következtében még azon nap borzasztó kinok között meghalt. &#8212; A* öngyilkossal; valódi oka itmerMl<"n, a biraiuuuaD uzl beszéli, buf? különösen az utóbbi
esetnél szerencsétlen szerelem volt a catastropha előidézője.
&#8212; JÓ fogást tettek a tihanyiak; &#8212; ne-
vezetesen ezelőtt mintegy 8&#8212;10 nappal a mi-
kor a jég pusztulása miatt a halászati java idény
már már végéhez közeledett a halaszok egy
Sreg társuk tanácsára az aszó fői bozótos partot
vevén munka alá, &#8212; mig egész télen át alig
tudtak a saját szükségletükre néhány apróbb
süllőt isazekaparni, &#8212; ei alkalommal oly rend
kívüli aaereocaés fogást tettek, hogy a maguk
hasznára visszatartott kóstolón felül 1780 frtot
kaptak a több, mint 100 másaira rúgott hal
készletért. &#8212; A fogott halak között igen ssép
példányok voltak, 3 mint mondják, csak nem
egy mázsásak. &#8212; A zsákmány legnagyobb
részenyomban a íogás után Bpestre lett szállítva.
&#8212; A frilmeghi takarékpénztár múlt
évi kimutatása szerint az üzlet forgalom
726.0C4 frt 50 kr.f mérlegszámlája 413*21 frt
4 kr. s veszteség nyereség számlája 36 353 frt
17 kr. Nyereség 7338 frt 79 kr., melyből jó
tékonyczélra 14G frt 7G kr. adatott e 400 rész-
vény után a 808/,,, vagyis részvényenként 14
frt 67 kr. fizettetik ki.

&#8212; A balatoni fuitásxok egy küldött-
sége járt e napokban Kemény Gábor b. keres-
kedelmi miniaternél, kérve őt, hogy a halászati
ipar emelésére a a hazai hal Aszok sorsának javí-
tása iránt a kormány kebelében akár törvény-
hozási akár közigazgatási utón némi intézkedés
történjék. &#8212; A miniszter a küldöttség tagjait
válaszában biztositá, hogy a kormány a halá-
szati ipar érdekében egy törvényjavaslatot ké-
szített, mely legközelebb kerül az országgyűlés
elé, &#8226; mely a halászok sorsán javítani fog.
&#8212; Ayili\'ános kös*Öne& A keszthelyi
takarékpénztár részvény társulat én a ciabren
deki takarékpénztár a jótékonyczélraszánt ösz-
szegből folyó évben is tíz tíz forintot, tekintetes
Szép László ur pedig két darab aranyat ado-
mányoztak a b.-füredi sseretetház számára. Ezen
nemeskeblü adományokért a nevezett adomá-
nyozóknak e helyen is hálás köszönetét fejezi
ki as intézet igazgató tanácsa nevéb-n Nagy
Áron igazgató.
&#8212; Csáktornyáról írják, hogy a 22-iki
jelmezea-tánczkoszoru jól sikerül\' Ízléssel késsült
jelmezeket lehetett látni. &#8212; A polg. egylet
könyvtára javára felü!fizettek. &#8212; Fehér J. 1
frt. Huszár N. 1 frt, Szeifert A. 1 frt, Sieakonw
Zs. b frt, Csesznák S. 1 frt, Majerc*ák N. 1 frtot.
A szíves adományukért köszönetet mond az el-
nökség. &#8212; 1 Iám vazé szerdán p&#171;d\'g a polg.
egylet helyiségeiben jelentek meg szép szám
mai az egylati tagok családjaikkal &#8222;hering-
&#171;chmausra." A legutóbb tartott választmányi
ülésen elhatároaUtott, hogy az egylet tagjai
számára ezentúl gyakrabban rendestetik ily
élvezetdus est él y.
&#8212; Sift-Gróthról irják, hogy f. hó 23 án
d. u. 3 órakor ott orkánszerü szélvész dühön-
gött erős menydörgés, villámlás és mogyoró
nagyságú jég^aés közt oly nagy erővel, hogy a
legvastagabb fákat gyökerestől ki szaki tá éa as
utczákon tizétrepité. Az orkán éa jegeséé egy
negyedóráig tartott és csak ennek megszűnté-
vel lehetett a szélvész álul okosutt istonyu ká-
rokat konstatált.!. A rom. kath. templom tornyát
a vihar a földre levetette, a toronyóra mutató-
lapjai a falak közül kidzakittAttak, egy ottani
polgár négy tehenét, melyek fölött az istálló
öBssedölt, vesztette el. Egy ház sem maradt
megkímélve, az ablakok összezuzatuk, sok
házról a fedelek egészen hiányzanak, sok bedőlt
vagy düledezú félben és igy lakhatatlan álla
pótban van. Legnagyobb kára azonban az ura
sagnak van, kinek juh istállója, melybfn 5&#8212;60*)
juh és bárány volt, beszakadt és ázott levő sse-
gény állatok majdnem felét romjai közé temeté,
továbbá a 2 emeletes uradalmi magtár teteje
lehordatott és szétromboltatott. Ember élet nem
esett áldozatul. &#8212; Zala folyó a tömérdek esőzés
folytán kilépett rendes medréből.
&#8212; A xala egér stég i n/legy.et 1879.
márczius 15 én az &#8222;Arany bárány* szálloda
casinói nagytermében sorsjátékkal egybekötött
táncikoazorut fog rendezni. Belépti díj 1 frt.,
Egy nyeremény Borsjegy 20 kr. A tiszta jőve
delem as egylet czéljairs, íug fordittatni. A ne-
mes törekvést melegen\' ajánljuk a közönség
méltó pártfogásába, mely a következő érzettel-
jea felhívásban foglaltatik: Felhívás. A sala-
egerssegi nőftgylet, hivatásához megfelelŐleg, a
szegények és nyomorultak segélyesését, a szen-
vedők ápolását vallás különbség nélkül tűzte
ki működésének főczéljául. Éten feladat meg-
oldása annál nagyobb és foDlo&#187;abb kötelességévé
válik az egyletnek, minél sanyaruabbak at idő
viszonyok a szegényekre nézve, éa minél nyo-
masztóbb a helyzet, mely reájuk nehezedik. S
hogy valóban elég sajnos éa szomorú a helyzet,
mutatja azon körülmény, miszerint a szegény-
ség napról napra kiterjed, a ssükölködők száma
folyton növekedik, és sokan azok köxül, kik
eddig egyletünket, hi.bir csak filléreikkel tá
mogatták, ma annak B*gély&#171;eé&#187;ér&#171; vannak
utalva. De egyletünk caokkení jövedelme ko- , .
ránt sem képes a fokozódó igényeket melylyel

ZALAI KÖZLÖNY.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
a tzükölkftdúk honink fordulnak, cuk némi-kép is kielégíteni. Oly etzkiizrikhöt kell tehát egyletünknek folyamodnia, melyek jövedelmét azaporitják ét etáltal képesté tetzik arra, hogy ügyefogyottaknak segélyt nyújtson. Éten ctél ból a nuegylet elhatározza egy torsjátékkal egybekötött tánczkotzoru rendetétét, melynek jövedelme ai egylet ienti czéljára lett fordítandó. Axon alázatos kérelemmel jirulunk tehát a város és vidéke nemeatzivu honleányaihoi, mi-szerint ezen ssent csélboz, bár mily igénytelen nyeremény tárgygyal hozzá járulni szívesked-jenek. Az egylet elfogad készpénzt ugy, mint minden más adományt, a legcsekélyebbet ép oly mély köszönettel, mint bár mily értéket tárgyat, és az adakozók neveit a .Zala* és &#8222;Zalai Közlöny" czimülapokban közhírré fogja tenni. Kéretnek a nemes adakozik a nyeremény tárgyakat f. évi márcziut 12-ik napjáig Rőten-berg Henrika urnfi, mint az egylet elnöknéjé-het elküldeni. Azon reményben, misterint éten felhívás nem fog eredmény nélkül elhangzani, fogadják a t. adaknzrik már &#187;16re is hála kife-jetésUnket melylyel maradtunk mély tisztelettel Zala-Egerszegen, 1879. február havában. A nöegylet nevében : Kosenberg Henrika.
&#8212; A xala-egersxegi polgári ifjúság
tánczvigalma alkalmával tett felültizetők és
atlumányozúk névsorából kimaradt Hunvátb M.
ur neve 2 írttal és Horváth Szidónia úrnő neve
1 frttal, melyet ezennel helyre igazítunk.
&#8212; Jégzajlás a Balatonon. Múlt pén-
teken egy roham megindította a Balatonon a
jeget. Egy nagy jégtábla a füredi furdóháznak
zúdult s annak felét &#8212; a férfi osztályt &#8212; nagy
reczegés közt öaszetuzta. A kár több ezer fo-
rint 9 minthogy a vízállás rendkívül magas,
még a jég eltisztulása után it érheti a fordohá-
zat veazély
Sorozás. F. évben Sflraeghen meg-
tartott sorozás alkalmával a hadkötelesek közül
be vált a közöshadsereghez : ötvenkilenc;, két
póttartalékos; a honvédséghez harmincz. Szt.-
Urúthoo a közös sereghet: harmincz, és négy
póttartalékos. &#8212; A honvédséghez került: bar-
minrzót.
&#8212; l>r. Krasovec* Ignác* urat gróf
Fmletics (lyörgy ur 6 excja Csáktornyán ura-
dalmi orvossá nevette ki.
&#8212; ROrUl hírek. Petrováczon (Botnia)
14 embi-r ("htvpusban halt meg. &#8212; Poroszor
jzágban a marhaveaz még mindig dühöng. &#8212; A székes-fehérvári kiállítást kormányunk 200O frttal segélyezte. &#8212; Mészáros Károly a &#8222;Ludas Matyi* szerkesztője a fővárosi Kékus-kurházban meghalt. &#8212; llg. Kuterházy l\'ál jegyet váltott Frigyes fóherczeg nejének nővére &#8212; Croy Eugénia herct\'gnovel. &#8212; Hírlik, hogy az allam-
hivatajnokok esental esüttben kapják 6teté-t&kat. &#8212; A mármrosi tőrvszéki elnök meghalt. Ztedényi, at .ontág gazdáaaának" hagyatéka 300,000 frt. &#8212; Vatuti ét gízhajótási ettttt árkeletpotlék márczius hóra nem számittatik. &#8212; A bécsi orieotal-muzenm Bpeeten kiállitátt rendet. &#8212; A lipótmezoi tébolydában egy örült agyon tzurta a foápolót. &#8212; N. Váradon 20 krosokat hamisítókat fogtak el. &#8212; A &#8222;Peater Lloyd\' múlt évben 41.599 frt 93 krt jövedel mesett. &#8212; A czarkowi kormányzó sebében meghalt.
KI nyert?
Prága,
Lemberg,
Stebea,
febr. 26 in: 37, 47, 87, 17, 67. . , 1,46,75,81,19. &#8222; , 68, 90, 79, 49, 82.
Vegyes hírek
&#8212; Jubileum Fiumiban april 23 in ét
24-én Fiume Magyarorazághos történt csatol
tatásának 100-ik évfordulóját, s egyntla! a ki-
rályi pár eiust lakodalmát is meg fogja ünne
pelni. Az ünnepély rendezésére kiküldött bízott
tág már javában működik.
&#8212; Elktutnált posta bélyegeket ismét kel
dik gyűjteni a chinaiak számára, Braunschweig
mellett van ugyanit egy hülye intézet, hol aa
ilyen bélyegekből szőnyegeket készítenek, me-
lyek China és Japánban vándorolnak ki, s ott
nagy keresletnek örvendenek.
&#8212; Oda a völtginy, de még mát ia. Kit*
llalámoeon a múlt vasárnap egy lakodalomnak
kellett volna végbemenni. Az örömapa még
az esküvő előtt átadta leendő vejének a kicsi-
nált hozományt, 400 forintot A vőlegény egy-
szer kiosont, a vissza sem tért többé. Megugrott
a hozománynyal.
Irodalom.
&#8212; Rautmtinn Frigytt vállalkozó szellemű kiadó ismét egy igen czélszeru és közhasznú vállalatot indított meg: &#8222;Magyar vasúti Lexi-kon* czimen, mely vasúti alkalmazottak, vala mint a vaauti ügyek iránt érdeklődő müveit közönség saárnára szerkitzt WUhrl Jaké a ma-gyar kir. államvasutak fökőnyvvezetflje. Az első füzet Stcphenson György arczképét ét a gőtmotdony rajzát hozza. Ara a ctinot kiállításit füzetnek 50 kr. Óhajtjuk, hogy nemcsak ha zánkban, de külföldön is méltó elitm<*réer; ta láljon, miután hiteles adatok alapján össze-állítja és folöleli raindalt, mi az Uleto körök nek kézi használatra szükséges.
&#8212; IliiagpótU vállalatot indított meg Raatmann Frigyet főváron könyvkiadó, t. i. A magyar tzent korona ortságainak megyei térképeit, rajtolva HaUek Ignáct at ontágot statittikai hivatal térképrajzolója által. At elto fttiet Pest Pilis-Solt-Kiakunmegyét, Temes , Kraato ét Kolotmegyét tarulmazza: elófizetéti ára a 80 térképnek 15 frt t hattá még a be-kötési tábla ingen adatik. Különben egyes me-i gyek térképeinek ára nagyobbaké 30 kr, kiteb I beké 20 kr. E legújabb adatok szerint kéttőlt térképeket a belUgyrninitterkörievélileg ajánlja a torTényhatóaágok pártfogasába. Örvendünk, hogy végre a német térképeket mellőzhetjük a speciális hazai müvet bírhatunk, azért a leg-melegebben ajánljak mind hatóságok, egyle-tek iskolák s egyáltalán a magyar kösonaég méltó fig; elmébe. At elto füzet uerketttoségi irodánkban megtekinthető.
Üzleti szemle.
Na&#169; Kaalziát, 1879. mamin. 1
E heh idíjirisooa ralid! aprilili váltoa.konr-sá>a álul tűotot* ki matat. Napjában rendeaea Hsbb-IzGrOuként változott ax idfi. Most tolatkek ogbolt pimpásik felettünk, alig ef- 6ra amlr. &#9632; stet felnik borinak a láthatárt et nemsokára aáporetö sza-kad reánk.
AB UEl&#171;tb&#171;n 0I7 eaekelv váltotáa tArtent, hogy a helyiét jelaéaere atoUó tajositáauak majrioem ne-röben irányadó lehetne. A forgaloai pang ; a gyakori etötének nrsaagatainkat annvira elronták, hogy h<-ti-váairaink majdnem minden hozatal nélkOI maradnak. Búza. Finom minSaégek űgyelemre találnak míg roszabb fajták iráol a keretiét hiányaik. Árak nem változtak.
Roai kissé jobb irányzatot követett; árak valamivel javullak.
Árpa ta aab egftazen alvoltak hanyagolva, árak hanyatlottak.
Tengeriben tulajdonoaok tolaágoa követelései végett csekély tlzlet fejlődhetett Árak nem váltottak.
Fehér bab a régióig ellanybolt; eladáaok eaak potomáron történhetnek
Bllkkonj iránt némi érdeklődéi volt éa.reve-hetS, minek kovetkettében árak falamivel emelkedtek.
Minűeég flaerint:
6-50 &#8212; 8 10 &#8212;
5J0 &#8212; 5 50 &#8212; ,
4-50 &#8212; 7 &#8226;_
5 20 &#8212; 5 50 &#9632;- .
4.10 &#8212; 4 40 &#8212; .
G- 6.50 &#9632;_ .
5. ._ .
4- 425 &#9632;.- \\
K. B
Búza . . . ROM . . , Árpa . &#8226; . Zab . . . Knkoriraa . Hab if.be.) Hab (tarka) Htikköny
8serket&#171;ztől Qwuet.
33f>2. lfj. A. S. A rzikk megjelent^ becsei ig.-ri-tere Kamolnak.
33S3. T. A. .Bm-ianó- jo, tnbbi nem.
MARCZIUS 2 án 1879. *" -^^&#8212;^-^&#8212;^
3354. O. P. A jelzett tárgy febr. 10-ín ada-tot! fal a vajoton; levelem fetr. 28-án a poatán
33oS. F. M. HpesL Jovo számra maradt
33"6 Sp. Rendbe hozzak.
3357. M Nem közölheti.
V 1 s 11 t I menetrend. A bnda-pesti időtmntató óra szerint,
Inétól Kutasáról
Vonat hova:
&#8226;&#8226;*&#9632; OraParc US
206 Etaek, Moai&#171;a,Dombovár s FIzm<ba 4 48 raggal
212 B.da-PaB,. ..!...".. 4 58 rí,g.l
SJ . . . . : 2 S d&#171;&#171;t.
S04 11 30 un,
USBaeabe (Saombathery, BaeaUjkaly íel&#171;)5 8 ra(K.l
*?i &#8226; 11 48 astv.
315 Boprooyba 3 gg jilnt
&#171;03 Tríaaatba *&#9632; Pragarbofon keraaattll
Qráca <&#8226; Decibe 4 50 ranel
°Ot Trieaatba ia Prágerhofon karaaattl
Oráea (a Racaba 1 47 ,,,&#8222;
KrkemJk Kanliaára AomiaV:
21S Easak, alobaea.nombovir . Fhimebol 1 41 dilnt
aU6 m _ _^ 11 1 1 &#171;.*_ -
&#8226;&#187; ;. :.::::::&#9632; ;*.s;;
S14BícbIH8aombatli. B4oa-Ujhely)í.l5Í 10 21 u&#171;..
S16 Bo\'p\'ronyból " . . . \' . . ." , H 53 "Jfe" tl4 BáeaUil Q,á&#171;, Marbarg, P^garhof
\'al!l 4 t-t reual
201 Triasat- aa Bieabol Uarburg, Prager-
&#187;&#187;f fal\'l 1 21 dalnt
J04 Tríeait- (a Villachb4l Prigarbof f.löl 11 &#8212; eatv-
Marbirgba OíaiUkoai. Villaoh aa Kranceelutba
a a . . PiaaaeafeathSl
Heti niaipttir.
&#8226;Urwlu 2 tél szaruin 8-lf 1879.

Hí- ia bati - ; Kath. aa pr ot. U 0 r 8 g ff
aap 1 aaptir j naptár
9. Jesus megkiaértetik a Klektől. H<té IV.
10 U. 4. lüjt
! 3 Betfö Kuniguud. 19 Arch.
4 Kedd Tbeophil 20 Loo c.

f) Saarda Kiator f 2t Timoth
6 CsItSrtok l\'rigyet 22 Eugen, 1
1 Péntek IA. Tam. t 23 Polyk.
a Saoabat l.L Jan. f 24 \\fmn
Felelős szerkesztő: BátWfi Lajos
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdita Józaef gyorssajtóján