* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 407.58 KB | |
| 2006-06-01 08:57:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  543 | 1835 | Rövid leírás | Teljes leírás (60.56 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. május 15. 39. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. yAGT-KA5rra8A, 1879. május 15 én. 39-llE Tlsennrolcsadlk évfolyam. mi t<n<t Uménrak a I A lap ntlla f ttlet! kSsU ! narkMit anTsg-i rétiét Ulet5 k5»i«inények pedir a tadóhoi béraeatvs wthttidSk: HaGY-KANIZSA Wlusltskál. Bérmsotstlso leval«k. csak ismert nmnkatar-uktdl fog-adtatnak el. HMstSSsk < hasiból petiuorbao 7, máioduor 6 t nuodaa torábbi torért 5 kr. NYIL.TTÉKBEH ■orooksut 10 árért Té- \\ tetuek fel. \'\' Kincstári illeték míndea r e(7~ hirdMéiirt kOlS k 30 kr SntuK. -=— II i lEisiratok riam kUd.to.k- ZALAI KÖZLÖNY előbb: .Z A T-. -A.-S O M O G "X" N.~K«jiU«s.váro« hefjíi»tÓ8i?án»fc, „n.-k»nlzs»l önk. tüioltó-egylpf, > ,n.-kanix«al kereskedelmi Iparbank*, „n.-ksnimal takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótes-tület*, a .n.-kanizsai kltded-neielo egyesület", a .soproni kereskedelmi • iparkamara n.-kaBiiaai külfálagitmiaja- s több megyei é« rárosi egyesület hlTatalos értesltíje. Heíenkiní kétszer, vasárnap- s csütórtököu me^Jeleuö vegyes tartalmú lap. Ujabb erdőtörvény-Javaslat. Az erdóipart egész ujabb korunkig általában sehol sem mélutták kellő figye-lemre, daczára annak, hogy nem csupán nemzetgazdászati, de közgazdasági és egész-ségügyi tekintetből is igen nagy fontos-sággal bir. Az erdőt nem tekintek más-nak, mint a természet szimbavehetó ado-mányának oly helyeken, hol egyéb hasz-navehető dolog már ugy sem létezhet, s melyet e szerint tetszésüktől függőleg bármely idő és mennyiségben — amint a körülmények kívánták — hasznukra fordithatának. Nem ismerve az erdők fenn-állásának rendkívüli szükségességét, nem gondolva azok hiányának következményei-vel : folytonos pusztításnak valának ki-téve, anélkül, hogy a kipusztitott helye-ken uj erdőt létesíteni valakinek eszébe jutott volna. Ezen szomorú tény következménye lón azután, hogy nem csupán egyes ki-sebb területek, de országrészek változtak meg ugy, hogy ahol a nép csaknem munka nélkül kapta a legbővebben a természet adományait az erdők kipusztitása ntán legmegfeszitettebb munkájával alig tudá életét tengetni. Ennek szomorú követ-kezménye lón az is, hogy oly helyek, me-lyek eddig nem ismerek a vizáradásokat, szárazságot: az erdúk kipusztitása után legyakrabban sujtattak ezek által. Be van bizonyítva, hogy Sicilia, az ókorban Róma és Karthágó ezen Eris almája, a legdasabban tenyésző, legeny-hébb vidék : a folytonos erdő pusztítás miatt jutott oly állapotba, hogy éghaj-lata rekkenúvé, s ezáltal vidéke kopárrá, dúsan termő talaja pedig terméketlenné vált; s népe, a hajdan annyira irigyelt siciliai nép nyomorba sülyedt. Tény az, hogy Francziaországban a Rón folyó ret-tentő károkat okozó áradásai azon fékte-len erdőpusztitás következményei, mit a felszabadult nép elűzött földes urainak erdeiben vitt véghez a Rón vidékén. 8 végül hazánkban a Tisza gyakori áradá-sainak okául sem vehetünk mást, mint ama rendszertelen pusztítást, mit a már-marosi erdőkben vittek véghez. Ily szomorú intések végül figyelmessé tették a tudományos világot az erdőket illetőleg, s kezdek ettől fogva belátni, hogy mily fontos szerepet játszanak azok a természet háztartásában. Belátták, hogy nem csnpán azért léteznek az erdők, hogy kivágatásuk által egyoldalú hasznot hajt-sanak, de rendkívüli nagy befolyást gya-korolnak valamely hely éghajlati és ta-lajviszonyaira is. Hol erdő létezik, ott az éghajlat szelíd, enyhe a levegő egészsé-ges, s a talaj üde nyirkosságAnál fogva dúsan termő, míg hol erdő nem létezik, ezen előnyökkel ritkán találkozunk. Kern tekintek többé a hegyek beerdósitését a természet álul egyoldalú adománynak, de annak mélyebb okát is fedezték fel, mi az erdők azon megbecsülhetetlen tulaj-donságában rejlik, hogy a hegyekből eredő áradások, vízmosások ellen erős védgátat képeznek. Egy szóval az erdők hasznosságá-nak sokoldalúsága s azok fentartásának szükségessége be lón bizonyítva, s czél-szerü intézki dések tétettek az erdőkeze-| lést illetőleg. Törvénjek hozattak, melyek korlátok közé szoriták a féktelen erdő-pusztítást, s határokat vontak, melyek nek keretén belül az erdőirtás minden ká-ros utókövetkezmény nélkül üzhetó. Ter-mészetes, hogy más államokkal együtt hazánkban is érvényre lettek emelve eme törvények, miután erdőterületeink igen jelentékenyek, s mint ilyenek roppant tőkét képviselnek. Mhd e mai napig változatlanul fenn-álltak e törvények, mintán azonban mai viszonyoknak, követelményeknek egészben nem felelnek meg, ujabb erdóügyi tör-ványjavaslat hozatott, mely nem oly rég tárgyaltatott a képviselőház erdőügyi-bi-zottsága által, s mely főbb vonásaiban a következő: miután oly területeken, hol az erdő kiirtatik, rendesen a talaj ter-mőképessége van veszélynek kitéve, vagy a kiirtás által mintegy szabad ut nyitta-tik a viz, kő vagy futóhomok áramnak : ily területeken az irtás, de legtöbb eset-ben még a tarvágás is szigorúan tiltatik; sót, hol ily területek léteznek, azoknak bcerdósitése kimondatik, még pedig a ma-gánbirtokos, vagy ha ez erre nem képes az állam segélyezése mellett társulatok utján. Az egész törvényjavaslat elég szi-gorú, s czélja az, hogy a már is aggasz-tólag nagy mérvet öltött erdő-pusztitások-nak véget vessen, s egy állandóan biztos jövedelmet nyújtó általános erdökczelési mód állapitassék meg. Igaz, hogy más ál-lamokkal ellenkezőleg a szorosan vett ma-gán erdőbirtokok mikénti kezelését és ki-használását — bár szükségesnek tartaná — nem szorítja korlátok közé, és ennek okát mai nyomasztó gazdasági birtokvi-szonyainknak tudja be. Erdőrendészeti hatóságul első fok-ban a törvényhatóságok közigazgatási bi- zottságait, másod fokban a ministeriumot nevezi meg, s a törvényjavaslatban kife-jezett intentiók okszerű és igazságos vég-rehajtására szakképzett közegeket tart szükségesnek felállítani. Hegnevezi a ki-sebb erdei kihágások, lopások vagy ká-rok elbírálására a hatóságok fórumait, s szigorúan intézkedik az erdő égések ese-teiben történt mulasztásokat illetőleg, me-lyek meggátlására külön intézkedéseket ír körül, miket csak helyeselni lehet. Végül egy országos erdei alap létesítését ezé-lozza, mely az erdőgazdaság előmozdítá-sára fordittatnék, melyet tiltott cselek-mények elkövetői jelen törvény javaslat alapján pénzbüntetésekben fizetnének. Tekintve megyénk erdészeti viszo-nyait, szivünkből örvendhetünk eme tör-vényjavaslat hozatalának, mely hivatva van erdőiparunknak mint általában; ugy megyénkben is oly lendületet adni, mi által az egyik jelentékeny s állandó jöve-delmi kutforrása lesz, anélkül, hogy a jö-vőben annak valami kárát latnuk. GARAY SÁNDOR. Sümegh-Mlhályfán aprll végén. Nemei jellemre matat, ba tikra átáll va-laki aj elnyomottak érdekében, igazság szere-tetre mutat, ha alaptalan vádak ellen küldünk ha e vadak bár nem minket illetnek. Bessenyei Emi Zala Szt.-Gróth járáainak országgyűlési képviselője ennek jelét adá, mú.őn az elnyo-mott > alaptalanul megtámadott magyarországi néptanítók védelmére az országházában síkra szilit. Az óraiig öasiee tanítóit öröm szállta meg, hallva, bog; még is találkozik valaki, ki ügyüket felfogja, ki kész ókét nehéz munká-jukban erkölcsileg védelmezni. Eme orom s hálának kifejezést adandó a sümeghi járás Unitiköre elhatározta, hogy TÁRCZA. Távolból. Néba Déb*, kinézek KI ahUkon, A táj íelé merre KÍTPTO vágya TOO. Ott keretem a távolban arcrodat, Ssep galambom, kit szeretnem nem uabad. Gondolatom ott idős a töliy alatt, Hol KÍvemnek li<~ értelme föl fakadt. 8 el m ereiig az Örömt«Ij«n múlt felett, A mikor még egyfltt voltam ott veled. Ks te linykám, fig mosolylyal kérdésed : Boldogságunk tiMtt lets e mint ai ég ? Mely felettünk azúr kekjében ragyog. — Szép leánykám, nem felejted e napot? Hogy feledned ? 1 — HÍM én lem feledhetem, Féoje áWSr elten lotet fellegen. S el el nézem basán azt a csillagot, A mely ked*ee emlékedből rám ragyog. Bár bebornlt felettünk a UiiU ég, Boldogságunk un tt«*%é\\jm dnlta wét De aráTembei, •érteüen a* érzelem, M«ly efjflU el • egyfttt Bálik majd Telem. Cs. L. A kártyahŐH. (Bél Irta: Hsukul* Lajos. (Folytatás ) — Lám mire nem képes a kártya, ki hinné est ? — De asjnot, hogy igy van ... a kártya játék oly helyzetbe képes ai illetőt horni, hogy az a mürolódé* legalacsonyabb fokára eaik ! Nem azánja a. embereket egy ily kártyahóa, csak össseosJasoiott péasSk után vágyódik, a melynek elérésére minden rszközt megragad. Hogy példát említsek, épen egy barátom jutott általa azomoru helyzetbe. — Ennyire nem hittem volna ót eltérni, az igazság ösvényéről, mily dolgoknak kell tanuja lenni as embernek! — szólt fájlaló han- gon Mnrgit. Hogyan ia tudja valaki magát annyira elragadtatni a kártya által, mikor jól tudják az illetik, hogy mily azeiencaétlenségek szülője azok as egyszerű p*pir darabkák ! . . . — Ok ia igy gondolkodnak, midőn a kártya csábító színezetét nem látják, de midőn a feléjök oly édesen tekingető péoshalmazt is megpillantják, annak gyors ides tova vándorlá- sát veszik éssre, minden tartózkodások dsozára lsasankiot bele bocaátkoanak a játssátba. Sseg^ny barátomat is oly megvetendő módon fosztotta ki utolsó filléreiből. Sőt még midőn minden pénzét elvesztve egy szivar fisé-tésre kérte, gúnyosan ki ia neveté. — Aladár oly élénken oly hiven beszélte el e dolgokat, mintha szem\'souja lett volna mindennek. — Oh Istenem! . . . mily asivtelen, majd nem hihetetlennek gondolná as ember és lám milyen. Margit, Lássld iránti bisalma ezen dol-gok hallattára, mintás erős napsugaraknak ki t«tt jégdarab agy fogyott. A hang, melyen as\' ifjú ssólt, as események változatos ssin keve-réke, teljesen meggyósték hiszékeny szivét. Nem kétkedett nagyon, hogy a hallottak nem légből kapottak, hanem biztoa alapon nyugvó reaslelek. Ennyire nem hitte Láatlót alásülyedve. Veséri asm asjoálá esuián a asinesetek nagymérvű fogy ásatását, tudta, hogy a kép ez által teljes egöatszé alakul s ily színeseden na-gyon jó magyarásatu! szolgál Margitnak. Nemde, ha legmeghittebb barátunktól, szeretetünket, iránta táplált vonzódásunkat, a ross hírnév és megvető dolgok hallatára, ké-pesek vagyuok tőle megvobniV A bizalom csi-rájára rideg, fogyasztó szellőt fuval, az esemény szomorú állapota. Kóslékenységüak fonalát megszakítja a való meggondolása. Kokon ér-zeteink, gondolat körük, mely eddig virágos mosón hordozott bennünket, a kórok, tövisek, homokos és kopár talajára vezet. A mily édeaen óhajtottuk őt eddig látni, ezután épen oly tarióikodók iparkodunk leuni. Képzeletünk szobrász* által alkotott rokon kép, más alakban, más tekintetben testesül meg. As elnézés most teljesen kialssik belő-lünk. Helyébe a szemrehányás, minden csekély segnek nagyító képe tárul elénk. Nemde barátunk is éssrevevé, — ily ta* lálkoaáa alán, — hidegségünket. Tartózkodott Ságunk legmélyebb magyarázatába iparkodik bocaájtkozni képzeletében. Eazébe juthattak oly dolgok, események, a melyeket velünk nem is közölt. Tekintsünk csak oly női szivekbe, a me-lyekbe a szerelemnek bisnnyos mérve honol; a hol a boldogaágok, örömök és a legártatlanabb érsetek enyelgtek egymással. Mily gyorsan el* űzik a dolgok és képzelődések ellenkező olda-lának bebizonyuláaa azokat. Margit is «• álnok szavak által érzéket-len Ion László iránt. Most már belátta atyjá-nak intő saavait, melyeket oly bangsulylyal és er«Jylyel intézett esivéhes. Végképen azonban Lászlótól nem tudott elidegenedni, nem bírta csekély érzetét oly any-nyira elszigetelni a halottak nagy árja és csap kodó, hullámai által, hogy mint elkülönített sziget tűnjék fel, mely s hozzá jutást minden oldalról óriási vistömeg által váJssstja el, meg-akadályozza. Erié azonban, hogy érzetei egy része, mig nem adá fel a remény kecsegtetőét. Szülei előtt sürü árnyak képződtek László iránt. Atyában esen ujabbi hírek a régen táp Iáit bizalmatlanságra és LiszJo iránt viselt hi-degségre oly hatással voltak, mint a kiszára-dásnak indult növéDyre, as üdítő eső. limét uj fejlődésnek, uj erősbodésnek indult. Volt azonban valaki, s ki László szeren-csétlenségének és ross hírnevének megvetendő kalmároskodását fájó ssivvel kisérte. Hogy esen rokon lélek ki volt azt ké-sAbbi eseményekből megtudjak. IV. Vezéri Aladárt jó barátjánál találhatjuk fel. Igen megbízható ismerése lehetett, mert oly dolgokat kérdezgeted tőle, a minőket a< ember bizony nem közöl bár kivel as ő helyzetében. A kis szobában caak ők ketten vullak. — Tudod Aladár — szólt barátja, - ez olyan dolog, a melyet as ember maga magától aajál leleményessége utján legjobban bir elvé-gesni, másnak tanácsa, soha sem elégíti as em-ber forró vágyait, mint ások, a melyek asját agyunkban támadtak. Ha akarod épen, ezt megteheted, hogy annál jobban elhigyjék, ed digi szavaid igazságát. Mert bármily bizton tndjuk, hogy erős az ültetett fa, s hogy ki nem dől, jobb azunbin, ha valamivol megtá-masztjuk. \' ZALAI KÖZLÖNY. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM választmánya által a fenntnevezett orsiággy\'i-lési képviseld urnák háláját a kössönetót fogja kifejhetni; mi czélra ia a> kör választmánya april hó 23-an Bessenyei Eroö urnái tisztelgett Nehéi volna ásón valódi vendégszeretet, ■ ama szivélyesség kifejezésére, mely ly el Bes-senyei ur a küldöttséget fogadta, szavakat ta-lilni, elég lfi» tán mondanom: hogy minden egyes tagja rftvid perczt-k után egéss otthonos uak éreste magát. Bánfy Alajos ur, mint a kör II. elnöke elmoodá meleg Atérzett szavakban, mily jót esett a tanító világnak az, hogy ö HZ ország színe előtt, ugy mint magán le őrben a tanítók pártfogójának s barátjának mutatkozott ; hogy Magyarország néptanítói büszkén nevezik üt, a tanítók képviselőjének. Ezután szóló áttért a népneveié* ügyére, sz&kavatottságtral ecsetelte annak fény- és árnyoldalait, rámutatott, hol éa mi módon kellene segíteni. Ssóló végzőleg monda hogy belátja, miszerint a m&gaa kormáuy aka-dályokkal, pénzügyi kalaraitásokkal küzd, de ha minden országgyűlési képviselő a népneve-iéi ügyét annyira szívén hordozandja mint Ő — Bessenyei — akkor beteljesült miért any-nyian eped ve imáznak: Népnev*»léa jöjjen » te országod. — Kívánta végre, hogy Isten még soká a haza m nevelésügynek éltesse. A jelen voltak nemcsak furmasserüen, hanem a szív mélyéből kiállták a. hangos éijeot. Mert hiss a rideg valóban oly jól esik tudni azt, hogy oly emberre találtunk, ki bajainkat érti, tudói hogy van valaki, ki az ügyt, mely-nek szolgálunk, szivén hord»«za. Bessaoyei Ernő ur erre megható szavak kai viszoazá; miszerint ő c tiszteletet, melyre a jaráaunitói részesítettek, nem méltó; — tet-tét, a kötelesség és az igazságszeretet HUgaU mázta, amennyiben ő megvan gy\'zúdve, hng? Magyarország tantestülete az ország1 becsületére válik, hogy tudja miszerint e testűiét, bár AZ onság ókét kellíUeg nem díjazza, mindamel-lett hun teljesíti kötelességét. Végre biztositá a tantestületet, hogy ő a tanítókat folytÜQ Umo-gatni fogja, valamint erre Magyarország leg-több képviselője is kész! Bessenyei ur egész beszédén szivjóság a szerénység mutatkozott, minden szava ama térti ura mutatott, kinek élte a közjónak aien lelve van. Ezután a küldöttséget Tóth Lajos ur \'-gyenként bemutatta, csak hamar élénk tár-salgás fejlődött, vitatás alá került a társadalmi élet majdnem minden ága, valamíut politikai életünk in. A beszéd oly vígan és élénken folyt hogy észre sem vettük mily g\\ors léptekkel halad az idd, míg az üres gyomornak oly éde-sért csengő hang: „Ebédre11 nem tudata velünk hogy már jó ideje annak, mióta e valódi ne-mes ember hajlékába léptünk. Az ebéd fölött, mety lakomának is beil-lett volna, — Bessenyei Ernő megkezdve a felköszöntések snrát, poharÁt emelt« a tanítókra, kik hivatva vannak a világ szabadságit hir-detni, élénk B meleg nzavakban ecsetelte a ta-nitók nehéz, de nemes hivattatását, mondva, hogy a műveltség emelkedésével a tanítók a\'-rsa is javul, éltette Magyarhon tanttóit s különös elismerőleg nyilatkozott * sümeghi járás taní-tóiról. Erre Könnye ur.mint járástanitó körének elnöke, köszönte meg a sdves indulatot, él-tetve a hasa e kitűnő képviselőjét Bessenyei Ernőt. Esután LOb Ignáci emelé poharát, ecse-telve a hasa jelen sajnos viszonyait, a történe-lem fnn alán követve, monda, hogy a basa sor-iát a fiú javíthatják ; élteti mindazokat, kik a hasa javának szánják éltüket: ezek kosé so-rolja Bessenyei Eruőt, ki számos év óta min-den körülmény kost csak a közjót c*élo*za tet-t-ive1, kinek a haxa érdekében tnég námos évet kíván. Bánfy Alajos atin\'én a házi gazdára emelte poharát, szava gyújtó volt, de ki tndná mind e talpra esett putiárknssöntéfleket elmoa dani, melyek olt mondattak. A nemes házigazda nem csak szívessége által nyeré meg vendégeinek szivét s háláját, hanem egy tény elbeszélése hangnu éljenreger-jeazté az öeet«s jnienvoltakat Nem tehetem. hogy rövid Btavakban itt ezt el*> ne adjam : Tóth Lajos ur, mihálytai Unit*, ki a fa iskola keselése álul annyira kitüntette magát, hogy a megyénk gazdasági egyesülete őt az álula nytijiható legnagyobb jutalomban r&ze sitette, a jutalom átadása végett Straka Gá-bor a türjei uradalom főtisztelnndó korminy-?óját, valamint tekiatetes Forintos Kálmán urat küldötte ki. Éten alkalmat a sttmegh mi balyfai iskolaszék melynek derék elnöke B«*sae-nyei Ernő ur, nem hagyta elmúlni annélkül, hogy oly tettet ne követtek volna el,melydicst árasat a megünnepelt tanítóra a a hazafias is-kolaszékre; ugyanis april 22 én mint azon nap melyen a gazdasági egyesület kiküldöttei ünne-pélyeseu átadták a jutalmat a funtnerezett ta-nító urnák, Bessenyei Ernő elnök által egybe-hívott iskolaszék jeles Unitújának eddigi mű-ködéséért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki, melynek egy passuaa így hangzik: „As iskolaszék tagjai, kik évek óta tanúi voltak azon fáradhatlan szorgalomnak s lelki-ismeretes törekvésnek, melyet Tóth Lajop ur tanusitott, midőn nem csak a szellemi ismere-tek mezejére vezette tanonczait. hanem a fa né-meti tó* buzgó felkarolásával s a gyümölcsésset megktfdv-eitetésével a nemes erkölcsök alapját igyekszik lerakni ai ifjú nemzedék kebelébe, mélyen meghatva elnök előterjesztése által el határozták, hogy e nap emlékét jegyzőköny-vileg ingják megörökíteni s e jeg} zökónyvet e nap emlékéül a kitüntetettnek átnyújtani, nem épen azért, hogy a szeretet B bizalom e nyílvá-nulása as, ő jövő eljáránáoál ösztönül szol-gáljon, mert hiszen az ónzéstelen szenvedély a a tiszta Öntud >t eléggé jutalmazva érzi magát a sikeres eredmény által, hanem mert a testület minden tagja érzi, hogy az ünnepalt egyén ju-talmának dicsfénye visszasugárzik a községre és inkoliiszékre is, mely őt büszkén vallja ma gáéoak. Fogadja tehát Tóth Laji>a tanító ur a* iskolaszék lfg*>szintébb elismerésének, tisztele-tének és ünnepelve* hálájának kifejezését". Hogy mit éreztek a jelenvoltak, kik Tóth Lajosban a kartársat, a barátot s kt zvet7e ön-magukat is tisztelve érezték, ezt mondanom felesleges, egy fénysugár ez, mely a tanítók sö-tét egén áttört mintegy biztatva, hogy a telhők flloezlandaoak s egy jobb kor viradand, mely b*o a nemzet napBiánvsaiban, a nemzet j\'lte-vóit fogja látni, s fuleJemeloiÓket »son polcsra, melj Ókét joggal illetné. — Mind egyikünk ason meggyőződéssel távozott, hogy e kor csakhamar bekövetkeznek; ha honatyáink költ, minél több Bessenyei ErnÓ volna. LÖB IGNÁCZ. Kottorti árvlí. Kottori, májai 10 én 1879. Egekig ható jajgmtások s vessedeímek telfitt fájdalom már mindennapivá vált; azért csak röviden Írom m*{r, hogy folyó hó 7-én éjfélután Kottori mezővárosát a Mura viz« kí-méletlenül három oldalról ugy meg rohanta, hogy a reggeli órákban a város közepén a leg-magasabb ponton álló néhány házat kivéve, vasút és állomásával együtt tökéletesen el öntötte. — Sxivsiaggató volt hallani és látni a vesze-delemtől szabadulok sírásait és hajtépéseket; — mondom jobb nem irni róla; — eleget olvas-tunk Szegedről, legyen ennyi elég ebből, ha már a sors meg követelte tőlünk is, hogy ha-sonló csapást éljünk át. Hirschler Testvérek, kiknek az állomáson raktáruk van, óriási kárt szenvedtek, de nem tekintették ők ezt! előttük mellékes dolnggá vált; legelsők voltak a vénhelyén, meolő eez-kÖ»eikkel, és nem rakva zsebre kezeiket ugy dolgoztak, mi ember erő felettinek nevezhető, egyik esi *m ÁJ át ledobva haBÍg érő vízben ment a megrémült dologra alkalmas emberek előtt példát muiatn:, mig a másik ruhástól mindé n est ül mentett, a harmadik csónakkal, a ne gyedik kocával hordta a m<-nekulúki-t többed magukkal helybeli és Domboruikkal. Az ötödik pedig élelemért sietett és as nap \'öbb nsáz fo-rin\'nál érőt osztottak ki két ishen, egy szóval a ki Ókét látta mentő angyaloknak tekinté. A veszély be érkeztéről a helybeli állo-mási főnök a kanizsai forgalmi felügyelőséget azonnal értesítette a hol furgalmi főnök Eklér ur ró\'g\'ön intérVedntt egy mentő vonat ki kül-déséről — e] is indult Kanizsáról már reggel 5 óra 30 perczkor, de fájdalom csak a Mura hidjáig mehetett, hanem hozeáuk már nem, mivel a Mura már a pályán keresztül folyva, azt meg rongálta; nzerencaétícnségüok között tehát még szerencse volt, hogy csónak es ko-csikkal menekülhettünk Domború felé; mert a szó szoros értelmében többi utaink tóakre vol Uk téve. Helyből Polák család is osztott kenyeret, a vidékről pedig Csáktornya szépen ki tett ma-gáért, Vranc*ics wolgabiró ur maga érkezett hozzánk a katasztrófa utáni délután 2 órakor nagy mennyiségű élelmi szerek és mentő esz-közükkel felszerelt munkásokkal, ugy asután a többi falvak küldtek es küldenek naponta élel-mezést a knrülhdül 160 kn|du*eá vált család között kiosztandó Mostanig 24 ház dőlt össs?, 6U d ül ü fel ben van és 3öO megrongált állapot-ban áll a 4Ü0 házzal bíró Kottori ban. Az emiitett mentő vonatot számosan ki-sérték, köztük Bécsből Ackerl építészeti főfel-ügyelő, Kamutárói Eklér forgalmi főnök és a budapesti vatut és hajózási főfelügyelőség! biz-tos Thali urak kilenczedtkén jöhettek be hói- MÁJUS 15-én 1879. sánk gyalog és csónakkal, ugyanekkor érkesett alispán ur is kocsival, valamint Csesznyák é* Terbocz szolgabirö (az utóbbi már a veszély napján délután is itt volt) és Schftrf megyei mérnök urak általános intézkedéseket esskö-sölni. - A nagy vis most már ugyan el folyt, de még mindig saomoru napokat jósol as időjárás, sord hideg, hóval kevert eső esik, s a i*él orkánként üvölt; — vasúti közlekedésünk jobbra balra be van BiÜatetve, remijük ason-ban rövid idő alatt a megrongált pálya fel épfil, különösen a midőn oly erélyes fáradhatatlan sxakért\'* egyén működik mint Ackerl főfelügyelő és oldalán Johansen kanizssi felügyelő ar*k. őrizzen a jó Isten további csapástól, de félünk! Feanti közlemény hes még a következőket vettük: Kottori, május 12. Tagnap a Mars Grácsnál ismét V/t mé-tert áradott, Csáktornyánál pedig a Ternova vize szintén erős áradásnak indult; — el képzelhető tehát, hogy egy ujabb árviz be érkezesétől ré-mültünk meg, mitől óvjon Isten bennünket, mert must a midőn minden árok, minden berek tele vízzel, tul haladná az utóbbit, de nem na gyitok, elmosná Kottorit. A midőn e sorokat írom, 9 óra estve ér-kezeit tudósítás, hogy Grácznál 0*4 métert és Spielfelduél 0 2 métert apadott a Mura; hála Is\'en! ez egy kicsit csillapítja felizgatott hely-zetünket. V\'rancsica szolgabiró ur Csáktornyáról ma ismét itt van nagymennyiségű sterrol, — való\' ban nagy elismerést érdemel as ily szép gon* doskodás. Adja eg hogy jó vő tudósításom jobb kö-rülményekről eredő lehessen. ö») * Tis*t#lt mankaUrannk e histoi kn«leménjei ■tyaiogpontin kaidé Mar*»Kereszturi|r ■ onnan vo iialtftl. K0*«önet a készségért! 8«erk. Helyi hírek. t BELUS JÚZSEFNÉ sz. Vidra Teréz asszony. A „Kiadeduevelű Egyénidet" óvodáján gyáaz-lobogó leng, szomorúan jelenti as intését egyik bazgó választmányi tagjának elhunytát; a di csőült nő lelke egéss bevétel viseltetett es intézmény iránt s ha nagy itt a veszteség, mennyivel nagyobb hátrahagyott csaladjánál, kiket odaadó szeretettel, a leggyengédebb von-zalommal nevelt, ápolt, őrködött felettük, s mily leirhaüan mély a fájdalma a boldogult A konyhában levő kíváncsi ml, szintén tanuja akarván lenni a beszélgetés tárgya bak ai ajtóhoz halódott. — Csak Bzólj barátom tudom, jól, hogy mily ügyes szoktál lenni az ily dolgokban, ren- desen eltalálod a legjobb eszközt, A melylyel asután könnyen kivehető a terv. — Azt épen tanácsolhatom — szólt (JIIBI táv, — igy hívták Láazló barátját, — hogy ai illető fiatal ember nevét — hogyan is hívják? — „Ssederti László\'-nak. — A hírlapokban — folytatá — kiléte* ted, hogy ilyen, m«f olyan bűntettet köve- tett el! — — Az ám barátom — azakitá félbe Aladár. — — Nos, micsoda? — Ezt éppen n«m leh«tne róla állítani, nem barátom, válaszaxnnk olyasmit, a minek igaztigát senki acm vonj.. ké\'s:gbe?! No már miért nem, tehát terveidnek jó kivitelére sajnálod az eszközöket? Ssólj csak mi a foglalatossága? — A foglalatossága? szólt zavartan Ala- dár megütöd ve a kérdésen. — Ai, — az no« ? — Bizony ezt nem tudom, de annyit hal lottam, hogy szenvedélyes káruáxó. Hiszen ennél jobb foglalatusaága, mea-(erségf nem is lehet ez esetben, a meJy által legkönyebben árnyat lehet rea vwni. Mindketten örvendtek a nemÍB gondolt jó eszmén. — így ni, legjobb leac. Valamelyik hír- lap njHondásr^t jól megfizeted, hogy tégy* a lapba: Szederti László egy eié^gé ismert kár ya barlang hőse, miuláo sikerült két, — vagy elég lesz egy embert hálójába rántani s attól öt, vagy nem bánom akár 10 nzer forintot ki fosztani, — köröztetik. Az ajtó hát* megett álló nő keblét e sza-vak hal láttára egy kü>önös érzés fogta el. Szive erőség dobogott. — Nos megvagy ezz--l elégedve ? ^^ — Nagyon jó, — less is hatása — hiába, deTO^fEveruk vagy te! AlaU.\'r oem is remélte hogy ily jó tanácscsal tog barátjától távozni, uly megelégedettnek mar régóta nem érzé ma gát Mig az nap elsietett az X*i laphos. Oly mohó kiváocaiságg&l, oly nagy ér-deklődéssel, soha sem óhajtá már már látni a hírlapot és roéginkább ason sorokat, melyek reája oly üdvös hatást rejtenek magokban. Élénk vrgya teljesen kiél égi ttetett, mi-dón a ,hírek" rovatában feltalálta a megnyug-tató sorokat. Kétszer, háromszor is átolvasá. Mindinkább örvendett azért, mert még saj\'ó-hiba sem fordult elő benne, mely némileg csor-bítana a dolgon. Ha a szedő gyerekkel ekkor találkozhat nék — gondola magában, — azonnal jó borra valót nyomott volna kíaruszos markába. Mi több, még e két szót: Szedcrfi László ritkított belükkel szedte. Oiy sokáig régóta nem tartott egy hírla-pot kesében, mint ekkor. A pinezér már maga is szerette volna más jó vendégek keséi kosé adni, ami végre csak bosszú várakozás után sikerült. Aladiir a kávéházat gyors léptekkel el-bagy va, a nem mersze levő szivar tőzsdébe Bie-tett, hogy azon becses hírlapot megvegye. Ara, nvm\' oly csekély volt, ugy hogy ha esetleg a oinos szivar árus leány bármit is kért volna érte, késs örömest, teljes készséggel kifizette volna. Pedig ezelőtt, mily ssánakozól&g rakta ki a krajcárokat a kis papiros darab-káért. — Ezután boldogságot gondolataitól elra-gadtatva, Margitok felé sietett. Ai ut, melyen haladt, soha sem nyúlt előtte oly hosszúnak, mint épen most. A hatás melyet az ártatlan betűk ösazhangvato* alak-jókban jelentoségökkel gyaknrolai fognak, már már elöra kecsegtelé. As eddigi ocsárlásait, ason hashoz hason-litá, melynek alapja nem biztos, a jelenlegi azonban oly m4vészi kesékből kikerült egész-nek tekinté, mely mindenkit meggyőz arról, hogy nem ámítás. A hírlapot oly édesen rejtegette el belső ssebeb**, mi&t azon boldog ifja, kit eIf-lejihet-ién kedvese, eUó viszonzásul szerelmének, illa-tos levéllel boldogitá meg. Margit kis asztalkája mellett Ült s a ke-zében levő fehérneműt varrogatta. — Oh mily szorgalmas kegyed! — szólt Aladár legnyájaaabb hangon, bármikor vagyok bátor luugUto^atni, mindég a munka és elfog- laltság édes karjai között találom. — Mit tehetek mást, — midőn annyira unatkozom úgyis csak e csekélység van még bátra s asután teljesen el készítem. Margit leakará tenni a fehérneműt s ke-sével nyájasan intett Aladárnak, hogy foglaljon helyet. — Oh kérem szólt Aladár, ne tessék asért megszakítani foglalatosságát,.. világért sem !. . Aladár már szerette volna as ajaágot elő-venni, de sehogysem talált jó átmenetet e tárgyra. Végre is elhatárosá, hogy nem tartja oly sokáig zárva a nagy sötétségben. Lassacs-kán előhúzta, mintha zsebkendőjét akarta volna inkább keresni — Ah «n is, — szólt Margit a papírra tekintve, — de as irodalommal foglalkozik, míly boldog lehetnék, ha én is néha néha érzel- meimet, fájdalmaimat a belükre bízhatnám. Talán vénet irt avagy más csikket, oh — foly- tatá Margit mintegy e tárgy iránt igen érde- kelve — mily szép tulajdon az emberben, ha egyazeru soraiba, szavaiba oiy hatást, lelkesü- lést bír önteni. Vagy talán tárcza csikket irt, — oh mily forrón szeretnék ily becses munkával fogtál kosni ? Aladár nem birt egy szót sem felelni. Hiszen ő nem igy akarta, nem asért vette elő, gondola magában — hogy dicsekedjék vala-milyen csikkel. Észre vette, hogy mily bajba hozta őt most az újság papiros. — Mily szép — folytatá ssünet nélkül Margit midőn as író egyszerű szavaival as igazság, jóság, képseletét ojy szép színeseiben képes elővarázsolni; midőn a haragot, boszut, as álnokot oly híven tükrözi elő mugtestesitve; majd midőn ai érselmek festéséhes kesd, ecae- tét oly biztosan mártja minden kebelbe. Ugy « Aladár ön is ilyesmivel ssokott foglalkozói V A „nemet* kimondani, ekkor — Alsdár a sségyen legnagyobb fokának elérkestét vélte volna. Ilyenkor midőn oly bizton becséinek. róla, mily kínos lett volna annak kiejtése. — Össsessedve minden erejét reszkető hangon monda: Oh igen, es legkedvesebb foglalkoKásoml — Ex valóban furcsa, mikor as ön trtvét még nem haliam fel említeni. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HÁJU9 15-fa 1879. 4Hal oly tiazta hűséggel szereiéit é« becsült férjnek, kinek nagy családja iránti gondjait a kedves nő, a (orrén szeretett »nya híven meg-owU. Ha van a részvétnek enyhíti hatáaa, ugy e kftztiszteletu családnál lehel, mert a bol-dogult bűnek kora elhunyta feletti részvét ■ fájdalom általános. A caaládi gyászjelentés igy nöl: Belua József maga ás gyermekei: Emília, Lajos, Anna, Paulin, Teréz és László, ugy édes atyja id. B-lus József, nemkttlönben testvérei: Belua Károly, Anna, férjezett Szmodics Jóisefné és Lasiló nevében fajdalomteljes szivvel jelenti felejthetetlen jó neje a illetve hón szeretett édes anyjuk, menye éa sógornőjük Belus Józaefné alületott Vidra Toreíia asszonynak élte 38. bol dog házassága 19-ik évében hosszabb beteges-kedés folytán május 12 én déli 12 órakur tör-tént gyászoa elhunytát. A drága halottnak földi maradványai f. hó 14-én délután 4 órakor fog-nak örök nyugalomra tétetni ; az engeszteli szent mise áldozat pedig másnap, 15 én d. e. 10 órakor fog a Szent Ferenczrendüek egyha-zában a Mindenhatónak beniutattatni. Kelt Nagy Kanizsán, május 12 én 1879. Béke ham vain ! Áldás emlékezetén ! — A nagy-kanizsai nyilv. polg. isk. ifjúság egy uj zongora beszerzésére 1879. máj. 24-én Nagy-Kanizsán, a .Zöldfa" czimü kert ben hangverseuynyel egybekötött zártkörű ta- vaszi ünnepéi} l rendel. Klauz Lajos, elnök. Rendező-bizottsági ugok: Dtmtsch Jakab, Friedliinder Zsigmond, Hiezlberger Lajos, Ke- resitury Kálmin, Komlosy Kálmán t r. Lub- licz Zsigmond, üsztsrreicber József, Késs Lajos, Schaller János, Tnpimmor József, Vörös Jó- zsef, Wieland Gyula t. r. A ineghivó másra át nem ruházható, éa csakis ennek elómutatása mellett válthatókbelépti jogyek folyó hó 22. é» 23 án délelőtt 10— 12-ig és délután 4—tiig a polgári iskolai épületben földszint jobbra 3. az. alatt éa este a pénztárnál. Belépti dij : szemé- lyeukint 50 kr. Felülfizelések köszönettel fo- gadtatnak és hírlapil»g nyugtáztatnak. Kezdete d. u, 5 órwkor. Kedvezőtlen idö esetén május 31-én tartatik meg. Müsorozat: I. ,S«lzal", előadja a polg. isk. ének- éa zenekar. II. Kivo- nat a .Sevillai borbély* dalműből, előadja a polg isk. zenekar. III. „Keaerü pohár" Bánk ]iíu- dalműből, előadja a polg. isk ének- és zen-kar. IV. Szavalat. Előadja KereBztury Kálniin, VI. oszt. tan. V. „Magyar népdalok", előadja a polg. iak. ének- és zenekara. VI. „Szívből", polka, előadja a polg. isk. zenekar. Vll- Karéo^k a „Lucia" dalműből zenekar- kísérettel. VIII. ,A bajusz" Arany Jánostól, szavalja Sóiét György, IV. ostt. tan. IX. .Tánczra tel! * gyorspolka előadva a polg. iak. ének és zenekara által — A íMgy-kanlzsai tögymnasiumban ax írásbeli érettségi vizsgálatok május hó 19., 20. és 21. napjain fognak m gtartatni, a szóbe- liek pedig június hó 7 én veszik kezdetüket. N. Kanizsáu, 1879. május 12. Az igazgatóság. — Meghívó. Van szerencsém a nagy- kanizsai ónk. tűzoltó egyletnek 1879. évi május hó 22. délelőtt U. órakor a városháza nagy ter- mében megtartandó közgyűlésre megbivui. A közgyűlés tárgyai: 1) Elnöki jelentés. 2) A Aladárt e néhány szó, majd lerántotta a székről. Ily kínos helyzetre, — mint ex alka-tomkor volt — még nem emlékezett. Nagy kínjai közepett még is talált feleletre. — ligy van, . . . igeo, valóban nem hall- hatta azt senki sem és nem is otvaahatá; VHU- inint nem szólhatott legjobb akarólag senki sem, mert álnevek alatt irok. LJgy ?! ... ez még szebb önre nézve. Talán most is megjelent egy beszélve? — Jelenleg nem, mert sajnos egyéb dol- gaim annyira elfoglalnak, hogy legjobb akara- tom mellett sem tudok oly nyugalmas időhöz jutni, a melyet irásra haszoálhatDék fel. Hanem egy hirt olvastam e lapban, a mely kegyedet is érdekelheti. — Micsoda hír lehet az, a mely még en- gem is érdekel, különös . - . talán csak tréfál? — Tessék kérem, ezen rövidke, — s ezzel bosszú ujával az .újdonságok" czimü hosszú rovatban egy pontra mutatott. Margit keiébe vévé a hírlapot s olvasott: — „A fővárosi közönség előtt eléggé ismeretes azon egyéniség, a ki ocsmány tetteit nemcsak az éjek sötét leple alatt, hanem még világos nappal is üzé. Miután itt már nyomá- ban jártak, jónak látott tovább áli&ni,B a vidé- ken mint ismeretlen folytatni ember nvutasát, Nem régen — mint biztos forrásból értesülünk — Vóro«kön két vagyonos családapát rántott hálójába s pénzeket, — mely mcghaladá *» 50C) ret — a* ntolsó fillérig kicsikarván hír- leleu tovább állt. A szerencsétlenül járt család apák kérelmei folytán a csalót a rendőrség köröz., » mindent megtesz, hogy keséi közé ke rítM. A péns zsaroló neve : S lederf i László, mindenki óvakodjék tÓle." Ah micsoda? Szederfí László ó* — Lacii! nem, az nem lehet! kiáltott rémülten Margit. scám vizsgál ók jelentése. 3) v választmány, titkár ésksámvissgálók megválasztása. 4) Netáni indítványok. Tisztelettel Orossváry Gvula egyleti elnök. A muködÓ tagok kürt jellel hivat-nak össze. — Zalamegye köstissteletü alispánja Svastics Benó ur, a mint a kottorii vészről a táviratot vette, axonnal kocsin útnak indáit s a göcseji sártengeren keresstül hatolva csütörtö- kön Kralyet-eczen át Kottoriba érkezett, folyton távirati összeköttetésben volt a belügyministe- riummal. Domború és Lég radon át ismételve megjelent a vész színhelyén s a kellő intézke- dés etet megtette, személyes megjelenése az ál- talános csapás közepe;te felviditólag hatott. Nagy elismeréssel szólt Hirschler Testvérek öufeláldozo tevékenységéről s áldozatkészségé- ről, kik különben is Alsó Muraköi lakosságá- nak üzleti ténykedésükkel egyedüli kenyérke- reset adományozói. Ugyssinte a szomstédváro- Bok nemes sep\'edelmezéseiről is elismerőleg nyi- latkozott. Kanizsáról Amtmann Mihály csapat- parancsnokkal 6 tűzoltó a több magánzó segélyre akart menni, de a vonatok beszüntetése miatt visszatérniük kellé. Zalamegye nagyérdemű alispánja a mindazok, kik a vész Bzinhelyén megjelenve, önfeláldozó tevékenységet fejtettek ki és számos segélynjujtók, fogadják ember- baráti szép tetteikért hálás kösaönetünket! Emberélet tudomásunk szerint sem esett áldo- zatul. A Muia vice szerdán 3 méter 60 centi- méter magassága volt 0 felett, szombaton 1 m. 60 cm.-re apadt. Végül megjegyezzük, hogy az „Egyetértésben" közlött kot\'orii árvisforrada- lom merő koholmány. Sem elfogatás nem tör- tént, sem katonaság nem hivatott. Kár iiy rém- hírekkel izgatni, ugyÍB az elemek által izgatott kedélyeket — Mjpnen. Lu perei bek János ollári uradalmi gépész e napokban váltott j*gyet Gróber József keszthelyi várost tanácsos kedves leányával Ilonával. -- A Balaton a folytonos esőzések kö-vetkeztében igen nő. így Keszthelyen a múlt hét elején oly nagy volt a viz, hogy a Balaton-nál levő vendéglő egészen visbe állt, sőt a vis a vendéglőn tul vagy 30—40 lépésnyire kiha-tott. A fürdöszitlga lakása összeomlott A lö-völde már mintegy két hó óta ussik. A múlt vasárnap dühöngött erőt keleti szél olyannyira felkorbácsolta a Balaton hullámait, hogy e fé kezhetlen B dühöngő elem a Biigetfürdőnek a jégtoriadáskor el nem pusztult részét egésseo elseperte. — GyÁSMhir. Potyundy Francsiska úr- hölgy 79 éves korában végelgyengülés követ- keztében, folyó évi május hó 3 áu reggeli 6 órakor Keszthelyen jobblétre ssenderült. Áldás és örökbéke lebegjen porai felett. — Béwixetl as előmunkálatok nagy- ban folynak. Ha az idő engedi a fürdő május hó 15 én fog megnyittatni. — Bellatincx május 8 án 1879. Folyó hó 6-án városunkat is, a szegedihez ugyan aiig hasonlítható, de mégis váratlan katastropha érte, ugyanis már hajnalban a városunkon ke- resztül csendesen folydogáló Csernecs nevű pa- tak, mely különben tartós esőzések folytán se — Már miért nem kérem? tessék as ada- tok eléggé megvilágítják a 6*tal ember ki- vuliát! — Tehát még sem bírt a nyerési vágy- gyal megküzdeni?! Lám mennyire kértem a szerencsétlent — és ime most ily szégyent hordó híreket kell róla haltanom. — A fogadás, melyet kegyednek tett, — most kitűnt — csak félre veietés egyik neme, gondola igy mesterségét ismét űzheti. — Képzelje csak, még esküvel is meg- erósité javulását, éa ime . . . — Aa ily embereknek as eskü haszná- lata, köznapi dolgok kosé számiltatik. Né- hány krajezárért is képesek hamis es- küt mondani. Amit az egyik órában megfo- gadtak, azt a másikban gúny mosolylya 1 képe- sek megmásítani. Mily szégyen az az emberi- ségre, hogy mily gombák tenyésznek a társa- dalomban* Nem ébred fel keblökben az ön meg- tagadás legcsekélyebb érzete sem. Leiköket a félelem, vissza irtózás kis árnya sem tölti el. Oly higgadt oly biz(o« érzülettel rejtik alook cadökedetöket a valónak köpenyt alá, hogy a dolog nem igaz volta felől még képseiŐdni sem merünk. Igji van ez, de sajnos, hogy oly szám- talanssur ismétlődik. — Látja kérem — sióit Margit, mintán ai ifjú szavait figyelemmel végig hall gáti, — Dim titkolom ön előtt, — bár nem kellene elmondanom, László iránt, — miután éltemet menté meg, — bírtam keblemben az elnézésnek bizonyos nemével, de most, mídón javulásának ily ellen későjét kell hallanom, as ís teljesen meg szűnt bennem. — Így szokott ez rendesen lenni; — ■sóit Aladár, — a ramény kecsegtető sugara, at események jobbutáaát, — változását hordja macával, de lám m*noyire csalódunk, midőn szokott kiönteni, minthogy forrásai a város vé-gén turintén a rónán találtatnak, most a Vas-megyéből jövő visek és a Mara folyamból táplálékot nyerve, sebes robajjal kesdett áradni ugy annyira, hogy délfelé már majdnem min den uteta vii alatt állott, és a pínciék, udvarok, kertek s némely alantabb fekvésű hasak is megteltek viszel, és csak as a »erencser hogy ai áradat nappal jött, különben valówinfl hogy nem csak házi állatok, de talán ember-élet is esett volna áldosatul a bőse elemnek, mely csak másnap reggel kezdett ismét apadni, és azóta folyvást apadóban van. — A kár, me-lyet es árviz as épületekben, kertekben és a vetésekben okozott, éterekre rug. — Postát már két nap óta egyik felől se kaptunk. — AM alföíd^&umei vasút nagy-várad- essékí része, ugy essék-villányi szárnyvonalá- nak május 15-től szóló aj menetterve sserkess- tőségi irodánkban megtekinthető. — A netne*-dédi majális a kedvezőt- len időjárás miatt bisonytalan időre elhalau* tatott. — Leienye, május 2. (Érkezett májas 13-án.) Rátki hegyen, melynek tulajdonosai többnyire muraköziek, több pinczetörés tör- tént s minthogy a tettesek nyomára jöttek, azok elfogatása végett foglyárok küldettek ki, a kik a hegyre mentek, gyanítván, hogy a ta- vaszi munkát tömegesen teljesítők közt a tet- tesek is feltalálhatok lesznek. Csakugyan ugy történt, több pincsatöró ott találtatott, akiket midőn foglyárok bekísérni akarUk volna, a többi ott levő domasinecsi emberekkel ellenállo- tak ugyannyira, hogy már tettlegességre ke- rült a sor, miközben egyik fog ly árnak fegyve- rét egy ember megkapta, s igy történt, hogy as elsült s két egyént megsebesített, és végre a dolog árra fejlődött ki, hogy a három fog- lyárnak kellett eredmény nélkül távotoiok. — A fenntí eset azonnal as alispáni hivatalhoz feljelentetvén, néhány napra a főcsendbistos számos foglyárral megjelent, akik az ellentál- lókat Domásineczen összeszedték, mi által több B különféle tol vaj] ásóknak nyomára jöttek, s jelenleg as ügy a letenyeí kir. járásbíróságnál van, holis as erélyes vizsgálat most már véget érve, a kir törvényszékhez fog áttétetni. Ujab- ban azonban nagyobb baj fenyegeti Rátka vi- dékét, ugyanis a Mura folyó már annyira a domb alá került, hogy az ai országút közepén ketlérepedt, agy látszik a Murába törekszik, mert alját folyton nagy darabokban ragadja magával, mi által as utón levő repedés folyton nagyobbodik, s Így as útnak már csakis fele használható, a domboldalban épült házak lakói pedig a veszély miatt kitiltattak. — Es érdem- ben ugy látszik folynak is intézkedések, mely es ideig csakis a vizsgálásból áll, s némelyek szerint a veszély nem oly nagy, minőnek lát- szik, holott néhány hónappal ezelőtt nem ís számítottak arra, hogy ama nagy pontot ís oly könnyedén ragadja magával, mint ast a mel- lette elterülő szántóföldekkel tette, mi által némely embernek összes vagyouát elmosta, most már pedig as egyedül megmaradt házát sem használhatja, és nem tudja melyik órában omlik a Mura gv omrába. Hasonló veszély számitgatásatnk épen az ellenkeső ssomoru vég-zet télé vesetnek. As ifjú akiről kegyed néha említést tett, oly elválhatlan fokra lépett, a melyről talán sohasem szándékozik el távozói. A jó tanácsok halmaza, csak idő veszt égetés, a fáradozás éretlen, silány gyümölcse. (Folyt, következik.) Hajgató Sándorhoz. Csak nem haltát meg édes Sanyi kim ? Ha ígem, akkor ett a 1 ereiét Nem tudom hová, merre küldjem cl? Pokolba nem lom bim én csimedei. — Mert bit pokolba mind oda jutunk Hol ran jajgatia ■ fájdalom örök, Hol ne in feltetek, mint ssól a mete, Hanem f«h>rek ott az ördögök. Es a vilÁg esry órjái nagy pokol Hol a leányok — — — picsioy angyalok — — No biti képzelem, hogy bMiajtkodol Hogy miért lőttem ilyen nagy bakot, ördög £■ leány ily kút fogalom ? P«dig hit látod oly rokon felek. Hogy tlválaaztni, mint terttál a fSt, E két fogalmit ep agy nem lehet — — — — Na de en egén mái mondó vagyok (E ssent igauág oly önkénytelen AkaiH t-\'llamra, hogy as életet Igj másolás, ha kell le festenem.) Ugy elhajlgatál, — majdbogr kimondUm Oly t*ép a berek, — Bsól a caattogáojr Te megtanalud régen énekét 8 mégis oly uömyen ballgatn Síndorkim. Rég haliam dxlod, talán lenondtil, — Talán flhagy/d e rOgöl atat? fi lelked együtt keres ibolyát Tőm helyeit tán rózsákat knUt ? Dalolj, dalolj *□ ngy plbsllgatom A te éniked — éo ngy ueretem. Dalolj, <Uluij hát, mert megérheted, A hali* lombbal én is leesem, latin reléd I SIÓ fenyegeti Ssemenye községet is, hol a Mura már a kertek alatt van, s nemsokára a hasak-hoz is hessemtelenkedik, * alig fog a rátki par-ton segitetni, már is elóájl as ujabbi baj, Stö-ménye község megmentése, hacsak azt nem akarjak, hogy a túlsó partjára ne kerüljön. Hissssflk asonban, hogy erre a sor nem kerűiénd, s a nagyobb bajok bekövetkezte etótt, habár tetemM költséggel is, a dolgon segítve leend. — Rövid hírek. Soldósná válópert in. ditott. — New-Yorkban lH83-ban világkiállítás less. — A laibachi papírgyár kazánja szétrofc baut. — Bpesten az Eötvös-eeobor májns 25 en leplei te tik le. — Kossuth atyjának síremléke felállittatott as alsó dabasi sírkertben. — F. évi marcsius hóban 145 hajó ment tönkre a tengereken. — Június 2-án tartatik Székes-fehérvárott a III. orss. iparos ifjúság vándor-gyűlése. — Mait szombaton este kelet felöl egy üstökös csillag volt látható. — Ó-Szolcsván egy fold míves 125 éves korában halt meg, egéai életében nagy ivó volt. — Fengler Anna 63 évig ssolgilt egy és ugyanazon helyen N.-Bányáo. Kinyert? Bécs, május 10éo: 40, 73, 71, 76, 82 Grács, „ 9 5tí, 80, 60, 5,52. Temesvár . , 62, 69, 47, 57, 82. Irodalom. (E rovat alatt megemlített munkák Nagy Ka-nitsin Wajdits Jó*sef kflnyvkereak-déae Utal meg-rendelhetők.) — Priviayéy Pál gyöngyösi távirdaállo- mási fÓnök „Magyarország nem volt, hanem less" csirnu három kötetes regényt irt, előfize- tési ára 3 frt. Bolti ára 4 frt less. As előfizetési pénsek Gyöngy Ősre küldendő* f, évi május végéig. — A „Képét Családi Lapok\' 15-ik fü- zete érdekes tartalommal megjelent, czimképül igen asépkisolajfestménynyela „játszótársak.* O felségeik arczképeivel 1854.1879-böl. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 30 kr. — A mFigyalöM májusi füzete megjelent Csaplár Benedektől: Révai iskolázása Szegeden, Kerékgyártó Elektől. Tompa M. költészete sal. jeles munkákkal. Ára egyes füzetnek 1 frt. Szerkeszti és kiadja Aigner-Abafí Lajos. Egy szántogató reflexiói. A multaknak édes emlékei uláo vissza sem mosolyodnak többé — és igy azivQnk. aggodalommal telt érceiméit mereng? vágy, aóbaj a tőrt remény si-ratja. — Csak agy nagyjában ha. körültekintünk Ht-juk, hogy örömet már semmiben nem Idillik ; mos-toha napok, uomoru napok a mezekkel megláto-gatott minket a nagy ég! Anyagilag ma mar ssfl-géay népünk, hogy és miként fog bontakozni AS 6 labyrinthntaból nem tudjuk? — Az egyházi é* világi hivatalnokokon kiviil alig találunk embert, ki meg-nyiigTiat találna a jelenben és bátran nésne a jötó elé ami steretetüok Által szentelt hazánk földjén: mennyi kitartaaa éi fárasztó munkája a népnek veaz áldoxatoi a jelen időjáraaaa], — graisálaak a síelek pasxtit&na**, a viiek él minden ami a positaláinak jeleit magán hordja, attól ksrul vetettünk. A Bala-ton, Dráva, Mara, Zala és több apró* folyamok me-gye szerte kiöntötték és magokkal Bodorták mi nt-jokban állott nem kiméire vetéseinket sem ; a bol esea vtsek n«m pUB»üt&nak, ott meséink, réteink, le-gelőink még is viz al&tt illaaak; egyes dombos he-lyeken as ótsiek a sok eiösé« következtében főleg a basa és as árpa megsárguitak, nagy részben pedig a rouda tegst tönkre. ROM vetéseink oly ritkák, hogy as nem fogja meg adni a bel éretett magot. A asólö ez ideig kellő nedvkeriagéebe nem jött, holott mit évek-ben es idotijban már 4—5 centi magasaágu hajtá-sokon a termelő gyönyörködhetett. Marba és birka állományaink ember emlékezet óta, ily szenvedő álla-potban nem tengődött mtnt ma nap. Társas életünk lohad, — nincienek nemes szórakosásaink, nincs igazi köséletdnk, ily situátiÓk után elmondhatjuk, hogy .romliinak indáit hajdsn erős magyar; — %*.%-dasági egyletünk ez idő szerint hallgat és si-rami nemű eleijeit nem ád, — mintha nem is minket gazdákat mjun* s véghetet len elemi csapás; ha minden ssép és nemes iránt ssiveiokben, ereinkben Árpád vére basog, ha minden jó és hasznosnak mely czélbos veselS pártolói vagyunk, ugy annak van ér-telme ; asonban, hogy a za\'amegyei gaidaaági egylet mely egyesek által oly hévvel pirtolUtík mily ssé-pet, jót, hasznosat és csélhot vesét? eredményt ho-sott — avagy fog a gasdaközöőségnek a jövőben esskOsolni as elöttflnk ez ideig .Gordioaí csomó", melynek megoldását a gazda közönség oly rég óhajtja. — HeljsetQnket, bajainkat megtekintendő és or-voaUndó kivá&atoE, hogy fl\'tpán ífr a megyébrn mielőbb körutat tenne, és általános gazdasági vesz-teségeinket figyelmére méltatná, melyrül as illető helyen érdemleges jelentését beterjesztené. A tálam egy ei bisottminyi tagok Biegrálailt-tása erdemében a miat a tavaasi mántogatást befe-jeztük, azonnal felflsúlajonk. Szerkesztői üzenet. 3467. H. M. .Reményem.\' Nem adható. 3468. L. A kiváot kBoyr (Rágott csillagok.) készséggel atkflldetett A miflik fel51 oinu tndomA- ■ank. Antiquárns kOnyvjegyzetébeo bisODyotan meg- találhatja. 3469. T. B. Letenyén 4-én kelt becses leve- ledet 10-én kaptak meg s igy megkésett ; egyéb- ként az elem rombolásáról hottunk köslétt 347a Többek kérdeiósködésére, hogy mért nem referálunk a megyei k5igyBlésről, m«gj<*gy*siük, hogy a kszlekedé* fenakadása miatt a*poatai1af ér-keiaüdett adatuk nem jutottak keséinkbe*. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. MÁJUS 15 iú 187Ö. H I R D E T É S E K Vendéglő megnyitás Vasúti menetrend A budi-pesti idómutató óra szerint, Indái Kanixaárál Vaut »»»■ ■\' „«„ Orx Perc. US 306 E..-k, IJ..bee.,i>>iv.t>ovir ■ Kinmíb. 4 (8 reggel S15 . . . . 2 *> ÍU" •if! BniU PeRre * »« reggel 2Ui 2 6 eelat. 204 # II 30 e.tve 31 < Becbe iH.,,mb«tb.lj, BeciUjbel; í.le)5 8 reggel 301 . H 48 eim 315 Sopronba S 38 4..O1. 203 Trieaibe «■ Prágerhofon kereeatal (Jrici é- Béc.bo 4 58 reggel 201 Tricstbe ég Frág-\'rliofon keresttül Uricx é« Bécb. 2 47 délnt Érkezik Kanizsára hóimét: .\'16 Es«ík, Mobic. Dombóvár » FiumíbiSI 1 41 delut »K , . . . 11 II eetve Ü03 Buda.Pe.trül < 20 reggel. \'jOl „ 2 5 délut. 211 \'„ 9 44 ejtve 3l4Re>.b31 (8comb»lh. Bí\'-a-Ujbelj)fel5l 10 27 eitve 3112 „ . .4 5 reggel 316 S<»pron)l>ól 11 53 délei. 214 Bínhíl Qráca, Uarburg, Pragerhof falni 4 12 reggel 2-11 Tri.nt í. Ker.eiU Karburg, Prager- „,.< f.1,11 1 21 délül. 204 Trii\'ist- «« Villádból Prágerhof telBI 11 — e.tve Mtrbnrzba eaatlako.á. Vill.ch •■ Krance.fe.lbOi . riaaeeefe.tból Felelős "szerkesztő: Bátorfi Lajos. Nagj-K»niisin, nyomatott a kiadó laptulíjdonos Wajdits József gyorssajtójin |
