Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
15.22 MB
2010-02-17 08:51:45
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
858
3194
Rövid leírás | Teljes leírás (260.52 KB)

Zalai Közlöny 1904. 010-013. szám március

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
43. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1904. március hó 8-én
10-ik szám
XLII1. évfolyam.
Előftxcttoi ár: Ejéu étro , . 10 kor, - 611 Fél íire ... 6 kor. — flll. NfRfdÍTM . . 8 kot. 50 flll. Efr;e> síim 30 flll.
H I R D E T É 8 E « S htiiboi pctiuorbali 14, mi-rutnor 12, ■ minden tOTlbbl lorírt 10 fill.
N Y I LTTÉ RBEN
petit koronként 20 flIUrírt vitetnek fel.
I
részvénytársaság,* .nagykanizsai és nőegylet,\' „D.-k&nizeai ár. jótékony
hbtenkint
A lip írellcmi rétiét 111615. minden köiloméoy * íelelöl iicrkesttó nevére, «i anyagi részt IlletS k»i-leoiények p.\'dlg n kiadj nevíre cinixetien Xaírkanlzsira
mentve lűléiendík. ,
Rérmentetlen levelek nem fo^nl-t&tmk el.
Köriratok vlsszausiu küldetnek
A nagykanizsai .Ipar-Testület," a „nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság,\' a „Kotori takarékpénztár a galamboki Önkéntes tttzolté egylet,\' a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület,\' a .nagykanizsai tanítói járáskor/ a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete." a .katonai hadastyánegylet,\' a „soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagykanizsai kttlválasztibányának hivatalos lapja.
egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap.
A drágaság.
Általános a panasz Kanizsán és az egész országban, hogy a használati és fogyasztási cikkek roppant mód megdrágultak az utóbbi időben s ennek következtében a megélhetés viszonyai, melyek nálunk amúgy sem voltak kedvezők, még súlyosabbakká váltak.
Hogy ez a panasz mindenképpen jogosult, igen jól tudjuk, mert mindannyian egyaránt érezzük. Semmilyen társadalmi osztály nem vonhatja ki magát a kedvezőtlen viszonyok alól. mert a drágaság általános egységes, mindenhova s mindenre kiterjedő. A nyersanyagok ára épugy felemelkedett, mint az ipari készítményeké; az élelmi cikkek értékét azonképpen felsrófolták, mint a használati tárgyakét. Mindezek következtében természetesen drágább lett a munka ára is, a mi valósággal betetézi az általános viszonyok kellemetlen alakulását. Most már valósággal nehéz kérdéssé lett a megélhetés egész Magyarországon s bizony mester legyen az, a ki eze ket a viszonyokat kibírja.
A súlyos állapot okait kutatva, bőségesen válogathatunk az előidéző körülmények tömegében Elsősorban itt van az évek óta rosszabbnál-rosszabbul alakuló gazdasági helyzet, a maga nagy változataival s gyors fordulataival. Egyik végletből a másikba julottuok; a mikor már egész gazdasági élelünk kényszerflleg berendezkedett a 6-7 forintos búzaárak alapjára s a közfogyasztás minden viszonyaiban ehhez az olcsó élethez alkalmazkodott, akkor egyszerre beütött a hirtelen fordulat: 14—15 forintig szökkent fel a buza ára. A
ki már most életviszonyait a 6 forintos búzaárak alapján építette meg, vájjon milyen súlyos dilemmába jutott a nagy változás nyomán. De hát az a. magas gabona-ár futólagos volt, egy félesztendő alatt elmúlt. Ez igaz, ámde időközben jól megrendítette s alaposan kiaknázta a nagy fogyasztóközönség fizetőképességét, — ez is bizonyos. És az amugyis kedvezőtlen viszonyok közepette egy ilyen futólagos zsarolás-féle kétségkívül meg-gyengiti az emberek zsebét.
Ebben a gyengeségben, melyet az éveken át tartó rossz gazdasági viszonyok okoztak s a mely az emiitett drágasággal súlyosbodott, — ebben van a mostani helyzet egyik főoka.
Háború idején régi tapasztalás szerint mindig beüt a drágaság. A pénz megdrágul — mit jelent az közérthető nyelven ? Azt jelenti, hogy a pénz vásárló értéke csökken, vagyis ugyanazért a 100 koronáért, amelyért előbb, mondjuk például 50 méter szövetet lehetett kapni, ma csak 40 métert adnak s igy tehát, ha mégis 50 méter szövetet akarunk venni, akkor többet kell érette fizetnünk, mint 100 koronát. Nyilvánvaló ebből a példából, hogy a pénz megdrágulása az állalános fogyasztóközönségre nézve tulajdonképpen az áruk megdrágulását jelenti s igy megérihető az is, hogy szintén nagy mértékben hozzájárult a mostani általános drágaság előidézéséhez.
És a harmadik ok? Ez tulajdon képpen gazdasági életünk szervezetlenségéből ered. Sehol a világon önös érdekek egy egész ország gazdasági életén oly szabadon és korlátozatlanul nem uralkodnak, mint minálunk. S a kartellek sem virágzottak soha olyan
általánosan, mint mostanában, a fogyasztóközönséfc valósággal prédájára van adva minden kiszipolyozó törekvésnek; a legolsőrendü élelmi cikkekre épugy megegyezhetnek az eladók a vevők ellenében, mint a nélkülözhetetlen ruházati tárgyakra. Gazdasági életünk organizációja még embriójában sincsen kifejlődve; ezt a helyzetet persze kihasználja mindenki, aki élelmes. Immár kartell szabja meg a liszt, a petróleum, a gyertya, a cukor, a szesz, a bőr, a keményítő, a papír és tudja az ég, hogy mi minden másnak az árát; mindezeknek a kartelleknek egyetlen célja az, hogy a fogyasztóközönség megsarcolása révén maguknak minél nagyobb jövödelmet szerezzenek. S mivel ebbeli törekvésük érvényesítésének semmi sem áll útjában, természetesen nem ismernek korlátot a fogyasztóközönség kiaknázásában.
A sok egyéb helyi körülményen kivül legfőként az okoknak ez a három főcsoportja okozza a jelenlegi nagy és általános drágulást. Bizony olyan okok ezek, melyeket jórészt el kell türnünk, a nélkül, hogy bajunkon segíthetnénk s nyugodtan várnunk kell a drágaság természetes elmúlását. De tanulságai is vannak a mostani helyzotnek, nevezetesen abban az irányban, hogy gazdasági életünket szervezni s az egyes pontokon előretolakodó magánérdekeket megfelelően korlátozni kell. Ha majd elmúlik a mostani drágaság, akkor okvetlenül gondoskodnuuk kell arról, hogy hasonló okok máskor közre ne játszhassanak 8 a magyar nép sok baját ne súlyosbítsák, tetézzék.
TÁRCZ A.
Átok és hízelgés.
— A ,Z.UÍ KiilOny* tirctj.. —
Volt egyszer egy kövér ember, Ki azért volt olyan kövér. Meri sok volt az ellensége, Kiknek megette kenyerét. Azok szidták és átkozták S mennél jobban átkozódtak, ú meg annál jobban hízott.
Egyszer aztán ellsnségi Kihallgattak és helyettük Támadának jó baráti. Kik dicsérték, hízelegtek, S ettül ugy megsováuykodotl, Hogy belehalt; tanusSg ez: Atok hizlal, hízelgés ront.
J. M.
Japán dolgok,
— A .Zal»t K0il6ny< eredeti Urcij.. _
„I ara a little geisha gey" - mig fülemben cseng Miss-Mary Halion kacérkodó nótája, az ó gésaéletéról. Még él képzeletemben Pierre Loti bájos könyve, -Ohrisauthemum asszonyságról" és az ö szép országáról — mert én most egészen belegabalyodtam a japáoizmusba, amióta
a japáni művészet csoporlkiállitását\' láttam az itteni „Szecesszió" e célra berendezett épületében.
Megtanulhatják ott. akik ra.ég eddig nem tudták, hogy a modern művészeten végigvonuló áramlat a messze keletről jutott el hozzánk és az apró sárga nép művészei voltak a mi legifjabb gárdánknak példaképei.
Újból bebizonyul az a tétel, hogy mentő\' messzebb nyúlnak vissza a múltba, annál ujabbnak tonik föl az alkotási modor. — Mutatták: ezt az angol praerafaelisták. mutatták a divat mesterei és ezt tanusitja napjaink képzőművészeti iránya is. A napkelet országának évezredes művészetét hozták be ide az elkoptatott, agyonstilizált minták felfrissítésére — s ami olt :a másik hamiszferán századok hagyománya volt, azt nálunk ujitás gyanánt vették át a művészek. Anti jót á mélyebb értelmot a szecesszió műirányzala produkált^annak mind a japánizmus volt a szülőanyja, vagy legalább is a keresztapja. A szecesszió irányzat kinövései és szertelenségei azonban távol- állanak a napkelet művészetétől, mert ez a legkisebb részletig és a legparányibb technikai fogásig mélyen átgondolt munkát produkál.
A japáni stílus jellemzése a műtárgyak látása nélkül vajmi nehéz; az a sokféle japáni tárgy, porcellán, nippes legyező, doboz, amely mifelénk közkézen forog, nem ad igazi képet arról a sajátságos és rendkívül finom Ízlésről, mely a japán művészetet jellemzi, mert e lárgyak éppen a külföld, a nyugat használatára jóval
Az uj főispán
városunkban.
A múlt szombaton Hertelendy Ferenc Zalavármegye oj főispánja eljött hozzánk is, hogy bemutatkozzék a megye másik főhelyén is és meglátogassa városunk közönségét, amelynek ezentúl bizony nagy szüksége lesz egy buzgó és tehetséges uj megyei vezetőre. Az érkezés napjáo városunk utcái ÜDnepi mezt öltöttek magukra s lobogók százai lengtek a házak tetején, a Fő ut és Er/sébetkirályné-tér villany-oszlopait zöld ágakkal díszítették fel és a galyak közé piros, fehér, zöld villany-golyókat helyeztek, hogy az estéli fáklyás szerenád annál fényesebb és díszesebb pompájú legyen. A rosz időjárás mellett is az utca szokatlan tiszta volt és a járó kelők kíváncsian nézték mindezt és kérdezgették: ki jön? mikor jön? Kivonulás a Taanthoz, megérkezés és bejövetel a városba.
Alig hangzott el a déli harangszó, az utca népe már kisebb-nagyobb csoportokba tömörüli, várva a főispánt és tárgyalva atinak viselt és viselendő dolgait. Délután 1 óra körül programmszerüen a város vezetőiből és képviselőiből álló fogadó bizottság kezdett a városi palotában gyülekezni, Pompásabbnál-pompásabb fogatok sorakoztak az egész Fö-ut hosszában és az összes fogadók összegyűltével meg-iodult a díszes kocsisor, élén egy remek négyesfogattal, a vasúthoz.
1 óra öO perckor berobogott a bécsi személyvonat és megérkezett Hertelendy Ferenc ióispán kíséretével együtt, melyben résztvettek: Csertán Károly alispán. Bogyay Elemér főispáni titkár, Odor Gé/a zalaegerszegi péozügyigaz-gotó, Traztyánszky Ödön megyei árvaszéki elnök, Árvay Lajos m. főjegyző, Thassy Kristóf m. tiszti ügyész, Háry István dr. m. t. föorvo-, Ruzsicska Kálmán dr. kir. tanfelügyelő és Hangay Géza erdőtaoácsos. A fogadásra megjelent városatyáink és városi hatósági közegeink élőkön Vécsey Zsigmond polgármesterrel lelkes éljenzéssel fogadták a megérkezetteket és polgármesterünk üdvözlő beszédében tolmácsolta a város örömét azon,
hogy uj főispánunkat körünkhe jönni látjuk és abbeli reményét fejezte ki, hogy főispánunknak itt tartózkodása lehetőleg kellemes lesz ugy rá nézve, mint abogy megérkezése a városnak kedves.
A főispán válaszában köszöntötte az eléja kijötteket, megköszönte díszes fogadtatását, amelyre aunál Is inkább számított, mert előbb, midőn csak átutazásában érinté városunkat, az őt üdvözlő és hozzácsatlakozó küldöttség fogadása e reményt méltán le.keltette benne. Bátran lép, úgymond, e város falai közé, mert ismeri, hogy ennek mily szüksége van egy buzgó megyei vezetőre, de érzi magában sz akaratot, hogy városunk anyagi és erkölcsi tőkéit gyümölcsözővé fogja tenni. Lelkes éljennel fogadták e beszédet, majd a további kölcsönös bemutatkozások és üdvözlések után elindultak a díszes fogatok a vároB szive felé.
Nagyszámú közönség gyűlt össze a Fó-ut és Kazlncy-utca torkolatánál éa nyugtalanul lesték a kocsik jövetelét. Amikor egyszerre a Kazincy-utca fordulatánál előtűnt a két ünnepi ruhás lovasrendőr, általános moraj zúgott a tömegben: most jön, itt jön, amikor pedig hozzájuk ért a főispáni négyes fogat, rajta polgármesterünk mellett az uj főispánnal üdvözlő éljen-ok törtek elő a várakozók soraiból. A főispán kíséretével együtt az Arany Szarvas szállodába hajtatott, ahol megszállt.
A város tisztelgése * főispánnál.
Délután öt órakor fogadott a főispáo. Az üdvözlő küldötlségek sorában ott találjuk különböző hitfeloVezeteinket, a civil és katonai balóságokat, egyesületeinket és iskoláink deputáciőját. A városház tanácstermében iogadotl a főispán, az első emeleten. A lépcsőház feljáróját zöld fenyő-galyak és fénylő villanylámpák díszítették. A lépcsőkön délszaki növények és pálmák voltak elhelyezve és az uton kellemesen sétáltak fel a fényesen kivilágított díszterembe az üdvözlők, ahonnan az alábbi sorrendben vonultak a főispán elé:
1. A városi képviselőtestület Vécsey Zsigmond polgármester vezetése alatt.
kiáltóbb és felületesebb módon, készitvék mint a japéuiak saját külön használatára szánt műtárgyak. — Ók mindent ősrégi hagyományok alapján készítenek és egész világfölfogásuk, érzelemviláguk, rendkívüli lelkiismeretes munkálkodási modoruk visszatükröződik alkotásaikban.
Az általuk kidolgozott motívumok már tárgyuknál fogva is, de még sokkal inkább a technikai kivitel szempontjából a mi régebbi művészetünktől merőben különböznek, bár ók is csak abból a kifogy-hatlan forrásból merítenek, melyet Hamlet e szavakkal jellemez: „Az ember igazi tanulmánya az ember," t. i. az ó lelki, érzelmi és tesli világa.
A japáni művész minden egyes keze-vonásába béleönti egész ügyességét, s a legnehezebben megmunkálható anyagok földolgozásában végtelen torelmet tanúsít. Náluk nem ismerik az islésrontó olcsó tucatmunkákat, hanem s legkisebb darab is egyenesen a művész kezéből kerül használalba. És a kézi ügyesség .ezen rendkivol magas foka náluk nem vezet sablonos, modoros kidolgozásra, hanenf minden vonás és vésel, melyet valamely művön végeznek, uj és egyéni. Európai szem, mely megszokta a mi művészeink kiálló színezését, sokszor tolakodó eredetiségét (és ez nem csak a szecesszió úttörőire vonatkozik) — a mi szemeink, mondom, sokszor talán egyhangúaknak találják a japáni föstmények tárgyait, körvonalaik idegenszerűségét, — de ha több figyelmet szentelünk nekik, láthatjuk azt az igazi művészi egyéniséget, mely nem-
csak a művészt, hanem müvét is kiemel\' a többi közül. A nyomási és szinezési technikák némely faját, pld. a színes fametszeteket, már századokkal ezelőtt oly magas tökélyre emelték, amelyről nekünk máig sincs forgalmunk. Az aquarellt nálunk jóval az olajfestés fejlődése után kezdték művelni, mig amott a.távol keleten századokkal ezelőtt már virágzott. A mult században élt a japánok egyik leghíresebb művésze, Hokusai — ki megfestette a japániak szent hegyéi, a „Fuji r-t 36 különböző nézetben. Ezen kartonok akkorák, mint egy fél újságlap és talán 4—6 szin van hozzájuk használva,\'—de olyan tökéletes és finom hangulatu képeket, mint ezek, igazán csak japáni művész tud produkálni a maga csöndesen, de mélyen érző lelkével és végtelenül ügyes kézimunkájával.
Amiben azonban mi európaiak leginkább löllelheljük a japáni művészet sajátosságát, az a lakktecbuika .és az ötvösművészet.
Amint nálunk a zománcozást, (email) ugy alkalmazzák a kelet ázsiai művészek a lakkfódést a műtárgyak bevonására. Az ó lakkjuk azonban nem olyau könnyen romló anyag, mint a mi fénymázaink, hanem századokat álló kőkemény és gyönyörű színezésű zománcbevonat, melyet fényes fekete, tompa vörös, aranysárga, stb. szinekben állítanak elő. A mi hölgyeink keztyütartónak s ilyesminek szokták a japáni modorú lakkdobozokat használni többó-kevésbbó finom kivitelben, ott azonban apró-cseprő „nippes\'-tól kezdve a hatalmas családi ereklyetartóig minden
__„-„,Jn és alakban állitjék elő az ilyeneket. A laktbevonatra még drágakövekből, aranyzománcból, vagy gyöngyházból remekül összerakott betéteket alkalmaznak, ugy. hogy az alkotó művész éveket szán rá egy-egy ilyen tárgy elkészítésére, melyet aztán az oltani műkedvelők méregdrágán megfizetnek.
Az ötvösművészet gyönyörű darabjait csodálhatja az ember a kiállított ksrd-fogantyuk, késtokok és bonbonniéresz\'erű apró dobozok, (orvosságtartók) kivitelén.
Midóu ezeket a kimondbatlanul finom .és eredeti dolgokat nézzük, újra csak megerősödik bennünk az a hit, hogy H\'em volna manapság a képzőművőzetnek nálunk olyan ujdonszerü hatása, ha azoknál a sárgabőrü ezermestereknél nem járt volna iskolába a fiatal gárda.
A kiállított japáni gyűjtemény egy berlini" műértő japánista, Fischer Adolf tulajdonából /aló, ki a távol keleten évekon át gyűjtötte a japán művészet remekeit és monográfiákat is irt ezen eszes és ügyes nép éleiéről, müveiről.
Hiába — ha az európai ember a leg-okosabbnak is tartja magát a föld kerekén, de azért ó korántsem a legügyesebb. A gyárak, a tömegek rontják meg müveink qnalitásait, s « nagy, szent Művészet szempontjából többet ér egy kicsi kéz gyönge kslspácsülése, mint a roppant gőzgép hatalmas pőrölyverése.
Maros Bódog.
Lapnak mai számához negyediv melléklet van csatolva. "iJS®
XLin. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
190*. MiBCIUS í-én.
2. A városi tisxtikar élén, ugyancsak > polgármesterrel.
3. A rím. katbolikus pl ébá d i a Görög Ioca vezoté-re alatt
4. Ai ov. ref. hitközséget lelkésze Kádár Lajos vezette.
6. Az ág. ev. hitközség Hütter L«jo» lelkész vezetése Bl«tt.
6. Az izr. hitközség élén Neumann Ede dr. főrabbival.
7. A m. kir. nagykanizsai SO. honvéd gyalogezred, a cs. és kir. nagykanizsai 48. gyalogezred tisztikara éa a helybeli csendőrparancsnokság Cech József honvéd ezredes térparancsnok vezetése alatt.
8. A kir. törvényszék, járásbíróság és Ügyészség Tóth László törv. elnök vezetésével.
9. A Ker. Jótékony Nőegylet Hertelendy Béla ügyvéd v. a.
10. Az Izr. Jótékony Nőegylet Vidor Samuné olnökné v. a.
11. A főgimnázium tanári kara, Horváth György igazgató;
12. a járási szolgabiróság és a járási tőrv. hatósági bizottsági tagok, Viosz György főszolgabíró;
13. a mozgó posta-hivatal, Kaflks György főnök;
14. s posta és táv. hivatal Sommer Náthán fónök; .
15. a ro. kir. adóhivatal, Utvös Emil pénztáros;
1$. a kir. közjegytőség, Plihál Viktor dr. közjegyző;
17. az ipartestület Geisl Viktor testületi elnök;
18. a felső kerosk. iskola tanári kara, Bon Samu igazgató;
13. az áll. polg. fiu- éa leány iskola tanári kara, Bartha Gyula dr. igazgató;
20 az áll. elemi iekola tanári kara. Vencel Rozső igazgató;
21. az izr. elemi iskola tanári kara, Bun Samu igazgató;
22. a déli vasúti tisztikar, Pilitz Gyula állomás főnök;
23. a nagykanizsai és járási gazdakör, Jerfy Adolf elnök és
24. az oaztrák magyar bank tisztviselői, Hiemescb Frigyes helybeli fönök vozetése alatt.
A vezetők mindegyike üdvözlő beszéddel járult a föitpán elé, aki mindegyik beszédjére válaszolva, az összes küldöttségeknek mosigérte a tőle kitolbető mindennemű támogatási. Különösen a Gazdakör voiotőjének igérto meg jövőbeli munkásságát, mert az uj egyesületnek,, nemes éa hasznos céljainak megvalósítására, nigy szüksége van oey a kormáuy előtti buzgó pártfogóra Mire a tisztelgések befejeződtek, már hét óra felé közelgett.
Fáklyás menőt, szerenád é» üdvöxló beszéd.
Esto a főispán a népnok is bemutatkozóit. Hét óra előtt az Eötvös-téren pár száz lámpionOJ és fáklyás gyűlt ős-ze és Innen a városház elé vonult a hol nagyszámú tömeg várakozott az estéii ünnepre. A Kő ut a szines villany lám-pák, a lámpionok és fáklyák fényétől eeész nappali fényességben tündökölt. Mikor a főispán megjeiont kíséretével a városház erkélyén, zúgó éljenzés fogadta Az Irodalmi éa Művészeti Kör dalárdája már helyén állott az erre az alkalomra készített pódiumon és csakhamar felhangzott Huber Károly Fohász-a. Ar. ének elhangzása után Nith Norbert, a szószékről is már jól ismert szónok beszélt. A főispán kinevertetése városunk közönségének tetszésével találkozott, mondta szónok, annál inkább is, mert mostani helyzetünkben nagy szükségünk van arra, hogy egy buzgó, tehetséges és okos vezérlő férfin vigye a kormány előtti dolgainkat, aki bizonyára tudni fogja bajainkat, bisz\' bölcsője városunkban ringott. Városunk határszéli helyzete nagy feladatot ró ránk. valóságos missziót teljesiiüuk ml a magyarság ez oldali védbástyái és e missziónk teljesítésében nem csupán erkölcsi erőre, honfiúi erényre, a hazaszeretetre, hanem anyagi támaszra is szükségünk és az anyagi támogatást, kereskedelmünk, iparunk és mezőgazdaságunk felvirágoztatását uj fői-pánuoktói várjuk. Ebbeli munkásságra kérjük megyénk uj fejét és ennek teljesedése reményében üdvözöljük váro\'unk falai közt. Viharos éljenzés követte a szónok beszédét
Hertelendy Ferenc főispán valóban tokttigérő beszéddel felelt. Mindenekelőtt a leghálásflbban köszöni meg a szép fogadtatást. Gondolta, hogy városunk szívesen fogja őt látni, de ai ennyire impozáns fogadtatásra igazán nem szá-
mított A hozzá füiött reményeknek cse kély erővel ugyan, de a tőle kitelhető szorgalommal éa buzgósággal igyekszik megfelelni. Tudja, hogy városunk exponált helyzeténél fogva, hivatását anyagi segítség nélkül nem teljesítheti, de azon fog lenni, a mint az énekben is elhangzott, hogy egyotértéssel éa üdvös együtt-munkálkodással e nehézségekkel meg-kütdhessünk. A szép fogadtatás újbóli megköszönésével fejezte be beszédét.
Az írod. és Múv. Kör dalárdájának magyar népdalaival végződölt a fényes est és a főispán lejöve a városház erkélyéről a fáklyások és a közönség sorlala között a Szarvas szállodába ment, a hol már a baoketten jelenlevők várták.
A bankett.
A főispáni banketten a Szarvas Szálló nagytermében 160-an vettek részt. Dacára annak, hogy a rendezóbizoltság nem éppen demokratikusan állapította meg a teríték árát, a város szioe-jsva megjelent, hogy ezzel is kifejezze nagyrabecsülését, az uj főispán személye iránt. A közönség már teljes számban volt együtt, midőn a főispán városunk polgármesterével és a megyei központból érkezett vendégekkel megjelent. Az érkező főispánt a zenekar a Hertelendy indulóval fogadta és a jelenlévők dörgő éljenzés közepette felálltak. Az asztalfőn a főispán ült, lóic jobbra az aliapán, balra városunk polgármestere. Ott ültek továbbá: Dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő, Odor Géza pénzügy-igazgató, golsei Guttmann Vilmos kir. tanácsos nagyiparos, Tóth László kir. törv. elnök, Élek Lipót keresk. tsnác-os, Array Lajos megye: főjegyző. A harmadik fogásnál Hertelendy Ferenc főispán emelkedett szólásra éa lendületes szavakban éltette királyunkat, amit a jelenlévők állva hallgattak.
Dr. Bentzik Ferenc a főispánra emelte poharát. Hertelendy Béla az alispánra mondott pohárköszöntőt. Dr. Schwarz Adolf a veudégekül jelenlévő megyei notabilitásokat éltette. Általános figyelem közopette most a főispán emelkedett szólásra. Igaz meghatottsággal mond köszönetet a személye iránt tanúsított bizalomért és szeretetért, melyet most még csak anticipálnak neki, de amelyet a jövőben ki is akar érdemelni. Bizik a rendelkezésére álló vezérkarban, mely hivatása magaslatán áll. Célja elérésében reménykedik a megyo közönségében is, mely minden szépért és jóért lelkesedik, c.skis a vállvetett munks lehet eredményes és őzért kéri Nagykanizsa város . törvényhatósági bizottsági tagjait, hogy buzgón vegyék ki részüket a megyei közügyek intézéséből. Hangsúlyozza az összetartás és a hivatások barmoniájának szükségességét. A mezőgazdaság ipar és kereskedelem egymást kiegészítik és összhangzásuk fontos állami érdek. Poharát Kanizsa város közönrégére emeli. A főispán szavait lelkes éljenzéssel honorálták. Lenkey Károly ötletes toastjában elmondta a Hertelendy induló szövegét és a főispánt éltette. Csertán Károly alispán az egyetértésre és a megyei közönségre üriti poharát. Arvay Lajos megyei főjegyző Nagykanizsa város vendégszerető közönségét éltette. Dr. Ruzsicska Kálmán ovatori ékesszólással és msgas eszmei tartalommal mondott pohárköszöntőt Véesey polgármesterre. I*en szép volt párhuzama a hatalom ereje és a szeretet hatalma között. Simon Gábor a főispán apjának emlékére, Rapoch Gyula a főispánra, Dr. Neumann Ede pedig Dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőre mondtak pohárköszöntőket. Toastokat mondtak még Véesey Zsigmond a főispán nőjére, Orosdy Lsjos kir. ügyész az alispánra, Csertán Károly az igazságszolgáltatás képviselőire. Az ételrend következő volt: 0114.
Tok UULmizUssal. Bélula kstOiví. Kacsa és járté Y egy fi saliu. Sarfall.
QUrdloetto. Sajt Kivé.
Borok: Fehér-Pogáoyvári: Vörös-Villányi; Littke Casino pezsgő. Az illusztris társaság Sárközi zenekarának muzsikája mellett a késő éjjeli órákig maradt együtt.
Vasárnapok.
Eorvele,.
Hangok a tömegből. Az erkélyen ax uj főispán izónokolt, háta mögött ax udvar kiválasztott urai cilinderben és ünnepélyes ábrázattal atatisxtállak, alant pedig ax emberek ezrei hóban, fagyban. Tízben éljeneztek és egymás tyukazemét taposták. Oh boldog óra, óh varázsos téli eat I Öh bűbájos egyetértés 1 Exer torok egyszerre
kiáltja ax éljent, bár a fülek gyengék, hogy a főispáni beszédet teljesen kivehesaék. Végre hát megértettük egymást Exer ember közt nem akad egy is, ki külön-véleményt jelentene be, ki ha nem ii dolgozna dinamittal, pokolgéppel, Nép-axavával, de legalább orrának fortissimo való fuvásával, vagy egy piszaxel nem-tetszéiét fejezné ki... teszem azt... az időjárás vagy a rendőrök szokatlanul tapintatos viselkedése felett. Hol a legény, ki káromkodjék, mikor mátok imádkoznak, ki sir, ha a többi nevet és nevet, ha mások sírnak? Hol a legény, ki Lucifert képviselje az egyetértés ez unatmas harmóniájában?
De mi ez?
Az udvar urai méltatlankodva csóválják fejüket: ,Hogyan? Hát Kanizsán még egy becsületes fáklyásmenetet, szónoklatot, üdvözlő énekeket és a hozzávaló ezer éljeuzőt sem lehet megrendelői?\' Mi ez?
Ex: hangok a tömegből.
,Éljen az obstrukció! Éljen a szocializmust Abcug Tiszai\'
Nem kiáltja ezer ember, se kilencszáz, se nyolcszáz, de kiáltja egy, tiz, tizenöt ....mondjunk sokat: negyven torok. Ex nem közvélemény, ex nem egy város általános meggyőződése, de mégis véle-mény, mégis meggyőződés, mely elég sbhoz. hogy letagadni ne lehessen. Csóválta is az udvar a fejeit: helytelenítette a dolgot. Pedig gyerekség az egész. Nem állok jót, hogy oz a negyven torok, midőn az obstrukciót, a szocializmust éltette, vájjon nem azt hitte e, bogy exzel a főispánnak tetsző dolgot mivel ? Hisz ők nem akartak rosszat. Egyszerüeu megunták a zavsrtslan éljenzést és jol-szavakat szedtek elő n tarisznyából. Ma pedig a legdivatosabb jelszó ax obstrukció, a szocializmus és a miniszterelnök neve. Ax a — mondjuk — negyven borízű, gyanús hang nem akart ezzel véleményt kifejezni, noki csupán jelszó kellett Mint ahogyan jolsxó kellett a kisújszállási parasztoknak. Mikor ezeket József főherceg meglá\'ogatta. csodálkozva tapasztalta, hogy a parasztok a bevonulási ut montén a becsületes, megszokott .éljen" helyeit kivétel nélkül ,vivát"-ot kiáltanak. Midőn a fenséges ur o csodálatos jelenség felől a falu birájától felvilágosítást kért, sz igy magyarázta meg a dolgot: ,Én tanítottam meg őket a vivátra. uram. mert ha éljent klán a mi népünk, sohasem tudja mellőle a Kossuth Lajos novét elhagyni. Dí azért azt nem rossz szívvel teszi." Pedig hát kár volt a kisújszállásiakat vivátra tanítani, mert ha az .Éljen Kossuth Lajos\'-t kiáltottak ia volna, ezzel is á főherceget akarták volna éltetni. így ez a ml oppoziciónk is. Nem megbízható es hinni csupán egy a föld alól jövő rekedt bsuguxk \'ehet, mely a főispán hires borpincéire célozva ordította:
.Meg kő nyittanyi a ki-pincét.
Ez talált] Ez vélemény volt és nem csupán tartalmatlan jelszó
Úristen I Mi minden volt a hanghordozásban és magában a baunban kifejezve! Vágy, remény, megszentelt képviselő választási tradíciók joga és őszinte, mély meggyőződés.
Meg kell uyitaoi a kizpincétl____Ez
őszinte szól... Ez az egyedüli ut a népszerűséghez... Sic itur id astral...
Kártyázó asszonyok.
(Tudvalevőleg ferblit. makaói, huszonegyeit és egjéb bazard-játékokat ma már nem a férfiak játszák a kávéházakban és kaszinókban, mert olt nem szabad, hanem az asszonyok otthon. Olt szabad. I«n érdekesek ezek az asazo-itpárlik. telve vannak motívumokkal, melyek a uóknél gavallérabb htjlamu lényeknek száz párbajhoz is szolgáltatnának okot)
Hu.-zonegyes. Játszik: A.-né. B.-né, B.-né 14 éves huga és egy joghallgató.
A.at. (B.-né húgához, ki előtt sok aprópénz, fekszik.) Maga, édesem zokat nyer. (Ösztönszerűleg a pénzhalmaz felé nynl, mely B.-né huga előtt leksxik.)
B.-né buga. (Egy sanda kis leány, gyors mozdulattal eltakarja vagyonát Tiltó mozdulat kíséretében hevesen:) kérem ... kérem ...
• A.-at. (Sértődötten.) Csak nem hiszi, hogy ellopni akarom?
B-ai kaft. Én nem hiszek semmit.
A.-ai. (Felpattan.) Hallja, kis Fruska, ez mégis szemtelenség. Hogy mer. maga engem meggyanúsítani I ?
B.-«é."No de .... A múltkor Keresx-lesné ugyanezt mondta ölnek, akkor még sem haragudott meg.
A-at. Én akkor haragszom, amikor nekem tetszik. A msgt kártyái bol vannak?
B-at. Itt van. (Kiszedi őket a zsebéből.)
A.-at. Hál I harmadik? Három kártyát kapott
B.-M. Nem igaz, csak kettőt Moet maga gyanúsít? ... Mit művel ax autal alatt?
A-ai. SemmitI Tudja?!... Maga hármat kapott. Meg kell olvasni a kártyákat! (Megolvassák a kártyákat... Bsx-ízesen harmincnégy.)
Jsfáai. De hölgyeim, ex mégis ikands-lum I
*.-•*, B.-aé, B.-.4 tan (a jogásxhoi.) Mi skandalum? Még maga beszél? Maga apilllerl
Jstáiz. De engedelmet kérek.. .
A.-ai. Ne kérjen semmit. .-. Azt hiszi, mert ügyvéd lese, joga van csalni?
Jeiáiz. De hölgyeim, esküszöm nini 1 Hát a bankból hová lett s korona? Egy korona is volt benn ...
Ali. (Hirtelen a jogászhoz.) Húszon-egy I... Pirosdinnó és makktizes I... Kérek busz krajcárt
iHitx. Hát ezeket hODnan szedte nagyiád, hisz még nem is osztottam?
B il buta (gúnyos mosolylyal.) A gólya hozta. (A.-nébez különös nyomatékkal.) A bankból hiányzó korooa ügyére ne térnénk viasza?
B.-ai (húgához, súgva.) Csacsi I Ezt • kérdést ne bolygasd •. .
A.-ai. (Felpattan, a kártyákat lecsapja.) Maga kiállhatatlan bakfiseb, kikérem magamnak ...
Jajiar. De hölgyeim . ..
A.-aé. Kikérem magamnak! Itt mindenki csal. lop ...
B.-né. (Felugrik.) Hallja!...
A. aé. Csak maga hallgasson I ... Fizesse meg a busz krajcáromat.... Jézus! . ..
(B.-né hirtelen mozdulattal lecsavarja a villaoyl és a bankot akarja a sötétbeo beseperni, azonban keze az asztalon hat másik kézzel találkozik, melyek hasonló cél érdekében indultak útnak. Iszonyú lárma támadt, melyből csak foszlányai hallatszanak a jogász hangjának: ,Do hölgyeim... de kisasszony!...* A haza. érkező A. és B. uraknak van dolguk, mig feleségeiket lecsendesíteni tudják.)
B. or, feleiére li B. aé fcags (távoznak.)
B.-né (férje karján zokogva.) Soha,
Géza. soha ... ide a lábamat bo nem teszem . .. Esküszöm ...
B. ar. Látod, édes, uey-e mondtam ...
A.-né. (Per apropos B.-né után kiált.) Aztán a jövő csütörtökön elgyertek ám I Folytatjuk I ..
Jogász (pénzét olvasva) Kifosztottak cudarul . . . Skandalum.
B.-na. (Könnyein keresztül magáról megfeledkezve mosolyog.) ,Dd, édos, talán már szerdán folytathatnók 1?\' . ..
És szerdán folylatják.
■V. s
A kertészet s a köznevelés.
A nevelés s tanítás eszköze ezután a szépművészet lesz.
De ha a kultuszminiszter e tényezőt tanítási eszközül a tanrendszerbe bevezeti, akkor, hogy célját tökéletesebben ás teljesebben elérje, csatolja hozzá még a kertészetet i», vagyis kapcsolja össze a saját működését a főldmivelésOgyi miniszterével.
Minden időnek, minden korszak, min-deo nemzetnek .megvoltak a maga, természettől áliblet1, feokölt szellemű fér-fiai. A mieink közül, hogy csak egyet említsek, (Petőfit), nemesen és mélyen érző szívről tesz tanúságot
A növényeknek az emberi szív- és lélekre való nemesítő hatását a művelt külföld már rég fölismerte. A tanintézetek, nyilvános épületek és magánházak usy vannak építve, hogy azok környezetét lehessen növényekkel díszíteni. És ez nemcsak egészségügyi, hanem eazléti-kai szempontból is uiy vannak elrendezve. hogy minden ember gyönyörtléget találjon bennök. Axt mondotta egy természettudós: .Mutasd meg házadat és annak környékét a megmondom, hogy ki vagy.\'
Hogy pedig eme célt elérhessék, a szép Iránt való érzetet már gyermek korától fogva fejlesztik. E gondot ápolás nélkül éppen oly hidegen hagyná ott is ax embereket, mint axt mlnálnnk szomorúan kell tapasztalnunk, tudniillik, bogy ax Ifjúság abban leli legnagyobb örömét, ha a nagy fáradaáitgal és költséggel létesített ültetvényeket megrongálhatja, a fákat össxefaricakál hatja, a virágokat önxetépheti t a füvet összetaposhatja.
A műve(t nyugaton (de még iU sem általánosan, csak némely helyeken) a növények iránti ixeretetat már a óvodákban kexdik a gyermek szírébe csepegtetni a ezt folytatják ax egyetemig. A gyermekek már ax iskolában kexdik nemcsak nevét, hanem gondozását la
játszva megismerni; sxóral mint édes testvérek együtt, egymás oldala mellett fejlődnek, nőnek.
Ha a taoulólfjuaágga! már ax elemi iskolában megkedveltetjük a virágokat és ültetvényeket, akkor majd nem kell sxomorusággal tapasztalnunk azt a vandalizmust, melylyel a város fiatal csemetéit márciustól kezdve késő nyárig pusx-lltják.
. HÍREK.
— Személyi hírek. Csertán Károly alispán, Odor Géza kir. pénzügyigazgató, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tan-felügyelő, Hangay Géxa erdőlanácaoi, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök, Thsssy Kristóf m. tiszti ügyész, dr. Háry litván m. tiszti főorvos, Árvsy Lsjos megyei főjegyző Zalaegerszegről f. évi február hó 27-én és 28-áo a főispán kíséretében városunkban Időztek.
— Kirendelés. A m. kir. igazságügy-miniszter dr. Nagy István sümegi kir. járásbíróság! aljegyzőt, a sümegi kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyésztégi megbízottnak állandó helyetteséül rendelte ki.
— Anyakönyvi statisztika. Ez év legkisebb hónapjában, az elmnlt február hóban született városunkban 78 gyermek, kik közül (örvényes 32 fiu és 24 leány; házasságon kívüli 4 fiu és 10 leány, mégis 2 fiu és 1 leány halva született. Halálozások száms 55, melyből 26 fi. és 29 nőnemű volt. Házasságkötés céljából 14 pár jelentkezőit Házasságot pedig 32 pár kötött. Vegyes házasság 4 esetben jött létre.
— Esküvők. Március hó 20-án unja esküvőjét Radó Róbert, az alsó domborui UJIaky Hirscbler és fia cég tisztviselője, Bun Samu nagykanizsai iskola igazgató leányával. Bon Ida kiaasazonyoyal.
Ugyauezon napon köt házasságot Weisz Ignác, nagykanizsai kereskedő, Kosén leld Alajos, nagykanizsai szikvizgyáros leányával, Irén kisasszonyoyal.
— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Molnár Vince, rendelkezési állapotba helyezett állampéoxtári segédpénztárnokot, a zalaegerszegi kir. pénzügy-igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. m. kir. pénzügyi számvizsgálóvá, végleges minőségben, kinevezto.
— Áthelyezés. A m. kir. igasságügy-roiniszier Freytag Géza, letenyei kir. Járásbirósági telekkönyvvezetőt, a kuu-balasi kir. járásbírósághoz helyezte át.
— Főigazgatói látogatás. Spitkó Lsjos a székesfehérvári középiskolai tankerület főigazgatója csütörtökön délután városunkba érkezett, hogy főgimnáziumunk tanügyi állapotát megvizsgálja.
— Ax írod. és Kóv. Kör felolvasó délutánja. Az írod. és Mfiv. Kör vasárnnp tartotta uiolsó felolvasó délutánjainnk egyikét. A műsor ugy irodalmilag, mint művészetileg tartalmaa éa előadása slko-res volt Schima János főgimnáziumi tanárnak Lenauról irt tanulmányát, a mely a költő életével éa műveivel élénken és sokatmondó rövidséggel foglalkozik. olvasta fel elsőnek Csóti Márk. Ez nláu Prager Hona k. a. és Hofrichter Emma zenetanárnő Játszották hegedűn Schubert Andante-jét és Beethoven Rondo-ját A művészies játékért mindketten zajos tapsokat arattak. A zongora kíséretet Prager Margit k. a. szolgáltatta. Ábrányi Emil .Kereaem az Isteot* cimü költeméoyét Kornise Géza szavalta erre. A szavaló meglepő organuma éa ügyessége nagy hatást keltett, ugy, hogy ráadásul .Telefon a vidéken" c. vig monológot kellett elszavalnia. Majd Ábrahám Kata k. a. játózott zongorán és brevuroa ügyességgel játszotta Gaál Ferenc .Magyar rapsodiá\'-ját A műsor utolsó számában Révay József dr. tanár olvasta fel alkalmi komikus épossát. A felolvasó ax idei farsang báljait mesélte el sikerült epikus vers formában és axntán nagyszámú közönség között Hertelendy Ferenc főispán, Csertán Károly alispán, Ruzsicska Kálmán dr. tanfelügyelő is jelenvolt
— A könyvnyomdászok társas Yacaorq*. Akik ax egésx farsangban csak meghívókat és falragaszokat nyomtak a mulatóknak, most maguk is egy kis szórakozást keresnek. A nagykanizsai könyvnyomdászok sxakegyeaülete f. hó 12-én este \'/,9 órakor ax .Arany Szarvas" éttermében társasracaorát rendez, amely alkalommal Nagy 8amu lapnnk kiváló munkatársa olvai fel a nyomdászok életéből egyes képeket. A társasvacsorára a meghívókat már szétküldték. Egy teriték ára 2 korona. A felülfizetéseket ax egyleti könyvtár-alap javára fordítják. Ax estélyen műkedvelői előadások it lesznek. Teritékre
XUII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904. MifiCroS 6-én.
szíves előjegyzések « egyesület minden tagjánál, valamint Eicbner és ídatters-dorler utak üzletébeo eszközölhetők. A teritékek megállapítása végett az elö-jegyzések csak március h6 10 éig elfogadhatók. A műsor a következő: Felolvasás, tartja: Nagy Samu hírlap író. .Kox és Box,\' 1 felvonásos kacagtató vígjáték. Előadják: Halasi M. kisasszony, Oszeszli Viktor és Ifj. Zalai Károly urak. ,fcgy lírai költő keservei," vig monolog, előadja: Frankó Ferenc ur.
— Zsúr. A nagykanizsai Izr. Jöt. Nőegylet holnap, (március 6-án,) a szokott helyen és időben zsurt rendez; ezen z.sar Bilit az eddigiektől és különös súlyt helyez a gyermekeit mulattatására; lesz is ott ének, szavalat, mindenféle zeue, meg ízletes és olcsó ozsonna is.
_ \\ koldulás alkonya. Ismeretes,
hogy városunk szegényei eddig szabadalmat kaptak plétábla alakjában a városban való koldulásra. Szegényeink ezt ugy értelmezték, hogy a bolthelyiségek előtt és a házakban koldultak. A koldulás ezoo módja ellen a kereskedők, bár évszázados szokáson alapult, állást foglaltak. A szegényügyi bizottság foglalkozott ezzel az ügjgyel és javaslatot tett a pénzügyi bizottságnak, hogy a 9000 k. segélyezést 10000 koroDával eme\'je fel, ellenben a városban a koldulás tiltassék el. A pénzügyi bizottság a szegényügyi bizottság javaslatát elfogadta és a javaslatot a városi képviselőtestület elé terjeszti. A tapasztalat fogja kideríteni, hogy a Begélyfelemelés elegendő lesz arra, hogy a koldulás a város területén megszűnjék.
— A villamos világítás terjedíise. Isuiét egy sereg hazai városunk határozta el a villamos világítás bevezetőiéi. Vác városa a Ganz éa társa céggel szerződött. A telep felépitéae 200 000 koronába kerül, melynek fedezésére a város kölcsönt vesz fel. Szalmár városa ia bevezeti az utcák villamos világítását, de házi kezelésben. Nagykároly város a villamos világításra a Ganz és társa cég ajánlatát fogadta el olyképpen, hogy saját költségén megépítteti a telepet a céggel, mely aztán art bérbe veszi. Hatvan város a villamos világításra nézve a Hazai villamossági rt-gal lépett szerződésre. Jászberény városa 1904. március \' 15 iki határidővel pályázatot hirdet a villamos világira berendezésére.
— Zálogház és fiUszerkereskedés. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amelylyel kimondja, hogy a kézizálogüzletek ékazerkereskedéssel kapcsolatosan nem gyakorolhatók. A rsndelet végrehsj tására. illetve az emiitett kettős üzletek szétválaszlására végső határidőül a miniszter 1905. május 1-ét tűzte ki.
— Nagy Idők tanuja. Panovicb Antal, volt 48 as honvéd őrmeníer, majd Rigács község jegyzője, lebroár 26-án Sümegen elhunyt. Temetése a még éló hajtársak és b közönség nagy résztvétele mellett történt.
— Fejlődő bnlntonpart. A Balaton somogyi partjának fejlődése évről-évre-nagy lépésekkel halad előre s ms már a fejlődésnek Dem nélkülözhetetlen előfeltétele az angol töke és külföldi vállalkozó. Hirt adtunk már arról, hogy B ilaton Földvárt egy teljesen magyar vállalat vette meg s nagy beruházások árán modern fürdővé igyekszik tenni. A telepet gróf Széchenyi Viktor liz évvel ezelőlt alapította s jóllehet egy péozcsoport jelentékenyen nagyobb összeget ajánlott érte, mint a mostani tulajdonos részvénytársaság, a magyar vállalatnak adta el a fürdót. A részvénytőke teljes ősszegében he vso fizetve » már ebben az évadban megkezdik a beruházásokat. A gyógyterem a nyárra készen lesz.
— A déli rssnt és ni állami tisztviselők. A déli vasút igazgalósága az állami tisztviselőknek és alkalmazottaknak egyik városból a másikba való hurcolkodástiál, ha ez az illetők hivatali áthelyezése folytán történt, 00 százalékos költözködés! szállítási kedvezményt adott. Az igazgatóság most ezt a kedvezményt beszüntette a erről értebitette az összes minisztériumokat.
— Vasút a Baltion menWn. A veszprém-tapolcai balatonparti 82 km. hosszú h. é. vasút, engedélyezési tárgyalását m. hó 26-án tartották meg a kereskedelemügyi minisztériumban. A bizottság megállapította az építési feltételeket, a vasút költségvetését és az engedélyokirat szövegét. Hogy a Balaton éBzaki pattja és a főváros között minél gyorsabb összeköttetés létesüljön, az engedélyesek 45 km. óránkénti maximális sebesség engedélyezését kérték, mely kérelmet a bizottság azon feltétellel, hogy az egész "•sut zúzott kőbe lesz ágyazva, pártolőlag terjeszti a kereskedelmi miniszter elé.
— Batthyány Lajos pipája. Minden magyar ember szemében kegyeletes ereklyeszámba menő érdekes tárgygyal gazdagodott a Daruay-muzeum. A nagy és nemes vértanúnak, Batthyány Lajos első felelős miniszterelnökünknek tájt-pipája ez. A pipa hosszú egyenes pipa. Előlapján Batthyány Lajos monogrammja, fölötte kilencágú grófi koronával látszik, domborinűben. A pipa ezÜBtkupakos s a száját körítő ezüstkarikán 13 as próbaszám van, amelyet készítésének évszáma: 1844. vesz körül. A pipa története szeriDt Batthyány ez.t használta az Újépületben s ralkor ulolső uljára szólította a halálos ítélet, neki ajándékozta börtönőrének. Ez azután fiára hagyta az érdekes ereklyét, kitől egy horvátországi muzfumba került. Innen szerezte meg Darnay Kálmán s napokban.
— Léghajóval a Balatonon át. Kiess bécsi mérnők kormányozható léghajójának első felszállása a Balaton taván fog megtörténni. Kress jelenleg Oroszországban időzik, de már áprilisban Magyarországba jön az előkészü\'etek megejtésére. Krets már egy izben felszállt léghajójával, de akkor kísérlete balul ütött ki. Azóta léghajóját módosította. A király is anyagi segítséggel támogatta.
— A jőtőkoay Izr. nőegylet. F. hó 6-án tartja évi rendes közgyűlését délután 3 órakor »z izraelita hitközség tanácstermiben. Tárgysorozat: 1. Elnöici megnyitó és jeluntés. 2. A pénztár-forgalmi és vagyonkimutatás előterjesztése és a számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az alapszabályok szerint kilépő 10 választmányi tsg: Blau Lajossá. KOrs.ch-ner Igoácué, Ledofski Árminoé. dr. Neumann Kdéné, Polliik Árminué. Rosen-teld Adolfné, dr. Rothschild Jakabné, Sebért/. Richardné, Tauber Alajosné ás Weiser Jó/.sefné uruők helyett mások, vagy ezek újbóli megválasztása 3 évre. 4. A számvizsgáló-bizottság megválasztása. 5 Netáoi indítványok. A pénztár bevételei Tollak 7850 K. 35 611., kiedásai 7321 K. 08 fii]., ebből azonbau segedelmekre 4933 K. 61 fillért forditotisk. A nőegylet gyümölcsözőié; elhelyezett vagyona 36293 K. 94 611.
— Snassz, eatfcly, A nagykanizsai Kaszinó március 1-éii tartotta farsangi snassz-estélyét. Az. estély nem felelt meg a snassz-szónak, amely aunyit jelent, hogy kopott, szegényes, mért a hölgyek mind báli-öltözékben jelentek meg, de azért a megjelentek, mint régi jó ismerősök jól mu>attak egymással. Jelen voltak : dr. Blau Sintonné. B umen>chein Viimosní, dr. Eugel Sándorné, Fischer Sándorné, Grünhut Aífrédné, Goldstein Fülöpné (Temesvár), Goldstein Jakabné, Laendler Aotalné (Szepetnek) Lengyel Bernátné, Ledofsky Armioné, Lówy Arnoldné, Práger Béláné, Rosenberg Richárdul, Hoaei fe\'d Józsefné, dr. Rothschild Samuné, dr. Schön Fülöpné, dr. Schwarc Adofné, Weiser Józsefié, Weissmsyet Lipótné. — Blau Margit, Bsrts Rózsi, Fischer Margit, Goldstein Ella, Goldstein Margit, Goldstein Erzsi (Temesvár), Grünhut Lueie, Lsendler nővérek (Szepstnek), Lengyel Margit, Magyar Olga (Budapest), Prseer Ilona, Ptager Margit, Scherz Róza és \'ffeisz Ella.
— Hamis aranyak. Vármegyéikben a hamis 10 koronás aranyak va\'unak elterjedve, legalább erre enged következtetni, hogy egyik zalamegyei vssoti állomáson egy atyafi ilyen hamisított 10 koronással akarta jegyét kifizetni. Kajta vesztett Megmotozásakor többet is talál tak nála. A vizsgálat a legerélyesebb szigorral folyamatban van a gyártók kézrekeritésére.
— Klsltanfzsal takarékpénztár. Bár az első híradáskor megjósolhattuk volna az eredményi, hogy t. i. a kiskaoizsai ben-szülöttek közt az egyetértés s lehető legziláltabb lévén, önmaguk jólétét és kényelmét előmozdító intézmény ott nem létesíthető, és ugy lön a jelen esetben íb. Az életre való eszme csak 80V,-al valósult meg, vsgyis mielőtt létesülhetett volna — megbukott. Bukását illetéktelen egyének interveotiója is előmozdította. Mint értesülünk, ezen oem remélt sikeren is felbuzdulva, az eszmét a napirendről nem vették le, hanem annak megvalósítását egy későbbi, alkalmasabb időre halasztották. Alapos a kilátás, a remény, hogy a mi késik, az esetleg nem molik. A mozgalmat figyelemmel kisérjük.
— Öngyilkosáig. F. hó 2-án a Prtger. hofból jövő 204. számú gyorsvonat, a Csáktornyái tanitó-képezdéhez közel íévö sinntra Gervay Albert, a Csáktornyái állomásfőnöknek fia, öngyilkossági szán-dékből a vonat elé vetette magát A mozdonyvezető az öngyilkosnak szán-dekát észrevette, s azonnal a gyorsféket működésbe hozta és a vonatot megállította.

De már későn volt A vonat az, öngyilkost nem gázolta ugyan el egészen, hanem az egyik lábát leszakította a törzstőt és a testet 3—4 méter magasságba a levegőbe röpítette. Különös ezen szomorú esetnél, hogy a leszakított lábat csak itt Kanizsán vették észre, mikor a vonat megállt, mert a féktuskón be volt szorítva. Hogy mi okból tette meg ez a fiatal ember, azt nem tudjuk. Még meg kell jegyeznünk, hogy az illető itt Kanizsán 3 évvel ezelőtt az érettségi vizsgát kitűnően letette.
— Pángyülés. Zalaegerszegen (február 28-án — mint előző számunkban már jeleztük, — a függetlenségi & negyvennyolcas Dgron-párt, vármegyénk területére pártszervező gyűlést tartott. Ezen gyűlésre Eitner Zsigmond, Hellebrouth Géza, Holló Lajos és Ugrón Gábor országgyűlési képviselők is leutaztak és beszédet is tartottak. A pártgyülést Bosnyák Géza nagybirtokos vezette. Ifjabb Eitner Zúgmond indítványára bizalmat szavazott a nemzeti nyelv és önállóságért küzdő pártnak. Végre ezen párt megalakulván elnöke Bosnyák Géza, jegyzője pedig Eitner Sándor és Háry Dezső lett.
— Leégett község. A bánokszent-gjörgyi tűzről utólag még a következő részletekről számol be a M. P. A tüz a plébánián ütött ki s azért a plébános kára a legjelentékenyebb. A marhákat alig tudták kiszabadítani, azután pedig elszéledtek s a lovakat Zalaegerszegen tudlák csak elfogni. Nagy kárt szenvedett az urodalom is, elégelt egy magtár, mely telve volt könnyen gyuladó, sőt robbanó szerekkel. A nagy szél miatt az oltás majdnem lehetetlen volt, mert a szél egész égő zsuppokat kapott fel s vitt különböző irányba. A plébános pajtáján és takarmányán kívül a lángok martaléka lelt kilenc gazdának gazdasági épülete és takarmánya. Az épületek csak részben voltak biztosítva éa a csapás nagyságát ezenkívül növeli még az a körülmény, hogy az idei takarmáoyszük esztendőben takarmányt venni alig lehet. Maga a tüz bosszú müve. A tettest elfogták
— A villamos lámpák szaporítása és elhelyezése kérdésében kiküldött bizottság a mult hét folyamán megbízatását bevégezte és jelentését a hét folyamán a világítási bizottság elé terjeszti. Mint értesülünk a bizottság 29 izzólámpa szaporítását 20 nak áthelyezését é8 mintegy 100 egész éjjel égő izzólámpának szaporítását hozza javaslatba Pápán.
— Baleset. Juss Nándor, gróf Fes-tetich Jenő felső-mibályíalvi fővadásza február 26-án. körútjáról hazamenőben, egy gyalogbidnál oly szerencsétlenül esett el, hogy a vállán lévő löltött vadászfegyver elsült és a lövedék szive tájékán súlyos sérülést okozott
— Hirdető szoba. Eddig tudomásunk volt hirdető tábláról, oszlopról és Nagykanizsa r. t rárosban hirdető házfalakról, de hirdető szobáról még nem hallottunk 1 Pedig igy van 1 A közegészség hátrányára, az oly foutos és üdvös rendelet egy példánya, a rendőri .bejelentő hivatalban, a következő tartalommal van felfüggesztve: „A portörlöt, vagy szőnyeget ablakból, balkonról az utcára kirázni 4 (négy) korona pénzbüotetés terhe mellett tilos."
— 100 éves jubileum. Az egész világon, shol protestáns vallású hivők vannak, ünnepélyes istenitisztelettel ünnepük meg a britt és angol külföldi biblia terjesztő vállalat megalapításának 100-ik évfordulóját. Ezen alkalomból városunkban az ev. ref. éa ág. hitv. ev. templomokban hotaap, március hó 6-án d. e. 10 órakor kezdődő jubiláris isteni, tisztelet lesz.
— Kakas Márton. A vidámságnak éj elmésségoek valóságos tűzijátékát produkálja ezen a héten is a Kakas Márton. Képei és írott apróságai egyaránt olyanok, hogy a legkomolyabb kritikánál is jobban megvilágítják a politikai és társadalmi élet uj eseményeit. Az első oldalnak kacagtatóan mulatságos képét, a mely a színfalak mögött készülődő obstrokciót figurázza ki, Linek Lajos rajzolta. A másik színes képet, a budapesti háziúr remek típusát, Jeuey Jeuő festette meg sunyi humorral és annyi igazsággal, hogy szinte magyarázó szöveg nélkül is megértené mindenki, hogy mit akar mondani. Ház Miklós ezeu a héten is két pompás képpel szerepel a Kakas Márton rendes rajzolói közt, akik közül Bér Dezső sem msradt el a maga finom, elmés rajzaival. Az irott részben is van egy csomó apróság, a mely nemcsak elmés és mulatságos, hanem valósággal művészi in.
— A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre, postán való szétküldéssel, két korona busz fillér. Előfizetni
legcélszerűbben, a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., a Rökk Szilárd-utca 4. számú házában van.
— Hirdetmények. A cs. és kir. bécsújhelyi katonai akadémia kezelő bizottsága az akadémiának tisztekként a közös hadseregbe lépő hallgatói számára szükséges egyenruházati cikkek szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatok benyújtási határideje folyó évi március 19. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesitjülf, hogy a vonatkozó réBzIetes hirdetmény hivatalos helyiségünkben megtekinthető és esetleg megszerezhető. Sopron. 1904. évi február hó 28-án. A ketületi kereskedelmi és iparkamara.
A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület folyó évi augusztus hó 28-ikától szeptember bó 4-éig terjedő mezőgazdaság kiállítást rendez, a mely nemcsak a mezőgazdasági terményeket, hanem a mezőgazdaság körébe vágó ipari éa háziipari készítményeket (mezőgazdasági eszközöket és gépeket) is felöleli. Erről az érdeklődőket oly magjegyzéssel értesítjük, hogy a kiállításra vonatkozó részletes fölvilágositásokat a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület adja meg. Soproo, 1904. évi február hó 28-án. A kerületi kereskedelmi ás iparkamara.
— Gazdák, ha nagy terméshez akarnak jntnl, Mauthner-féle magvakat vessenek. Idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, Maulhner Ödön cs. és kir. udvari magkereakedése Budapesten, Rottenbiller-utca 33. mindenkinek ingyen megküldi. A kitűnően tisztított, legnagyobb csiraképességgel bíró, fajtiszta magvak árai alacsonyak. Különösen fölemlitendők az impregnált takarmányrépamagvak és a legnemesebb gabna-félék dus választéka.
— Számtalan ellsmerőlevél és azon hiteles orvosi nyilatkozatok, melyeket a fővárosi, vidéki és külföldi kórházakban folytatott kísérletekről és szók kiváló eredményeiről állították ki, bizonyítják, hogy a Zoltán-féle kenőcs a csuz és köszvényes bajok bizlos gyógyszere. Üregje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában, Bpesten.
Emeleti lakás kiadó
Keszthelyen a föutczán, — utcz&i kilátással. A legélénkebb forgalmi helyen, mely áll, több szoba, egy konyha és egyéb mellékhelyiségből, kut a házban, s. a. t. 1904. május 1-töl kiadó.
Ugyanott egy bolti helyiség is kiadó 1904. május 1-től, eBetleg azonnal is. Közelebbi értesüléssel szolgál Lázár Ignác Sándor, Keszthelyen.
törvényszéT.
— A csaló vlgfec. Schlesinger Sándor, állítólag cipész, 1902. év április havában Rosetifeld Ede helybeli gép-raktároshoz beállított azzal, hogy ideiglenesen, mint utazót, Rosenfeld vegye fel. Schlesinger megbízást is kapott Roseufeldtől, hogy üzleteket köthet és midőn, mint ügynök utazói körútján - volt. beállított László-pusztára Urvolt József birtokoshoz és egész rábeszélő! erejével ráakarta venni a gazdát, hogy tőle egy varrógépet vásároljon. A midőn pedig ez legjobb igyekezetével sem sikerült, nehogy a ptovizióból elessék, a kötvényt és az ügyleti váltót ő maga Urvolt József és neje Tassi Rozi aláírásokkal kiállította és Rosenfeldnél 8 korona províziót felvett
Kosenfeld felszólította később Urvoltat ügyleti kötelezettségeinek teljesítésére, ez azt válaszolta neki, hogy ő Schlesin-gernek semmit alá nem irt, a nejének mondott Tassi Rozi pedig egy nem létező személy. Rosenfeld feljelentést tett a főkapitányságnál Schlesinger ellen, a főkapitányság pedig az ügyet az ügyészséghez küldte át.
A kir. törvényszék mult hó 24-én tartotta ez ügyben a főtárgyaláat, a mikor is vádlottat csalás bűntettével eszmei halmazatban lévő oklrathamisitás miatt, tekintettel az általa jogtalanul szerzett összeg csekély voltára, 6 havi börtönre Ítélték.
— Akinek a rendőr nem imponál. A magyar nép csak oem tudja megtanulni, hogy a hatósági közegeket, tehát a rendőröket is, hivatásnk teljesítése közben bántalmazni nem szabad. Számtalan az esetek száma, melyekben a bíróságoknak a büntetőtörvény szigorát kell alkalmazni a rendőrség embereinek ellenszegülők irányában. A korcsmai virlus viszi a falu ■ műhelyek hőseit a fogházak celláiba, ahol hosszabb ideig ráérnek a felett
; ;.r.;.j -v&u;:
elmélkedni, hogy mint asiondik: röndnek muszáj lönnil
Matosa Mibíly csáktornyai legény is megakarta mutatni, hogy neki a rendőr nem imponál. Mulatozás közben a rendőrt, a ki nyugalomra intette, nyakánál megragadta, a miért az el uralt héten 4 napon át kincstári ebédre volt a helybeli fogházban marasztalva.
— A tolvaj koldusasszony. Szegényügyi szabályrendeletünk annyira késik, hogy már bsjokuak az okozója is lesz. Azt mondják az alkalom szüli a tolvajt. Már pedig jobb alkalom soh\'aem kell, mint mikor kolduló szegényeink házrólházra járhatnak és benyithatnak áz elő-szobákbs, végigmehetnek a folyosókon. Ilyenkor bizony nem imádkoznak, hanem arra gondolnak, hogy könyörgés nélkül is mihez juthatnak hozzá.
így tett Ekker Antalné koldusasszony is, aki nagyon szereti a szép szőnyegeket éa vánkosokat és már többször szerzhtt magának ilyesmiket, csütörtöki körutfti alkalmával, özv. Schwarz Samuné lakását látogatta meg egyik csütörtökön, s mivel senkit sem talált otthou, a folyosóról egy szőnyeget elemelt. Az utcán azután találkozott egy ismerősével, akinek gyanúsnak tünt fel a koldusasszony kendője alól kilógó szőnyeg és egy éppen arra jövő rendőrt figyelmeztetett erre, aki a tolvajt bekísérte a kapitányságra. A kir. törvényszék többszöri visszaesés tekintetbevételével az obligát 6 havi börtönnel sújtotta a koldusasszonyt.
IJROÍDALOM
— Pályázat tarka krónikára. A .Pesti Napló" szerkesztősege pályázatot hirdet tarka krónikára. A beküldendő pályázatok jutalmazására 500 korona pályadíjat állapított meg, a melyet a négy legjobb tarka között a következőképpen osztanak meg: Első díj háromuis korona, 2-fk dij százötven korona, 8-ik diS szás korona, 4-ik dij ötven korona. A pályázat március 1-én kezdődik és a pályázat eredménye a húsvéti szánban leaz kihirdetve. A beérkezett pályamunkák megbírál áíAaál maga a nyers téma jő csak azámitásba; ezzel sok fölösleges peonarágástól óhajnak megkímélni a pályázót. A beérkezett anyagot — szűkség szerint átdolgozva — napról-napra közölni fogják a Pesti Napid „Tarka Krónika" rovatában De természetesen csakis azokat, amelteket érdemesnek tartanak arra, hogy egyáltalán résztvegyenek a pályázatban. Mioaen leközölt tarka krónika mellé odanyomtatják a beküldő nevét vagy — kívánságára — jegyét. Jeligéi levelek nem szükségesek, de ha valaki titokban óhajt maradni, álnévvel és jeligés levéllel is élhet. Azok a krónikák, amelyek jegy és név nélkül fognak megjelenni, — nem vesznek részt a pályázatban. A biráló-bizottaág tagjai: Szerdahelyi Sándor, Suráayi József, Kóbor Tamás, Gerő Ödön és Nagy Endre.
Hzerkeaxt&Hfg : Dr. Vill&nvi Henrik, felelős sserkeaztő. Kiadó : Jfj. WajdUs Jáutef.,
9 frt 90 kr.-tól -43 frt 25 kr.-ig egy teljes ruhára. — Bórmentve ós már elvámolva a házhoz szállítva- — Nagy míntagyüjtemény azonnal. Henneberg selyemgyár Zürich.
Minden családnak
saját jól felfogott érdekében e»akís »
Kaifrréiner-féle
Kneipp-maláta kávét
tzabadna pótlékül használni* a mindennapi kivéitalhoz.
VEGYES.
- KBIsí használatra. Testrészek fiidalmai, ctuxoi éa köszvényes hajók és mindennemű grultdások a \',*«ll-f«e illtirlllH\' inl gyógyíttatnak bizlos • Ikerrel. Egy kor. 1-90. Síétküldés naponként ntánvétallet ■oll A. gyógyszerész, cs. éa kir. ndv. Billilé állal BéS, I. Tüchliaban 9. A vidéki gyógyszertárakban és anjagkereskedéiskben haUi;.«oBan Mell.féle készítmény kéreodó az S gjríri jelvényével és aláírásával.
ZALAI KOZLÖNT >90*. MARCI08 6-én.
XUH. ÉVFOLYAM.
ÁRAK
Húsvétig
a következő feltűnést keltő
kivételes árak
érvényesek.
■ p nnn méter legújabb tavaszi 68 nyári divatkolme kiváló minőségekben
0 UUU 115/130 cini. széles................ \'
ftft nnn méter legújabb mosókolmo. mint batist, zephyr. saün. mosótamine. divat,
ZU.UUU vászon, creton ................... - • ; • M nner
10 000 ra-t"-lcguj,bb züriclli divat36lyem 1,,ousok slb" g K. íio
3000 tavaszi nöi feioitó\'kiv<16 si4v<"mi cio«áoíi "Mbis • •
2500 NÖÍ ">S»j>»b elegáns szabii, szolid angol muukaszSvetból
. K. 10 50 . K. 8-60
6000 NÖi blou6, Sí6"?6\'0 UÍP dir*\' mosókelmékból.........K 1 99
2500 Nöi alsóf»i0lmya\' k0l6nbSzó minta klotb, lOstre, kord vjgy mo8Ókolmékb6l K 2-48
5000 N°\' 8zalmakalaP\' PO"1!^ S1ÍP modellök..........K. 2 —
3000 Nöi füz0, lo®obb *"bis királ4 ,ny,g............K\'175
6000 Fiu gyerirl0lcnlha. "ioos niiDtik.............K. 1*80
4000 Kötény, kedvelt minták.................97 fillér
mm- Azonkívül leggazdagabb válaszlék minden létező «6vet é. ruházati cikkbö., továbbá vászonáruk. chiffonok, zsebkendők szőnyegek, függönyök, garnitúrák slb-
bámulatos olcsó árakon.
Császár és királyi udvari szállítók.
LUDWIG ZWIEBACK & BRÚDER
BÉCS, VII2. MARIAHILFER8TRAS8E 111.
Egyedüli szét küldési ház a Monarchiában, mely versenynélküli oloó áraknál minden rendelést 15 koronától teljesen
bérmentve küld.
Megtekintésre méltó mmtagyüjtemények
■ Pompásan illusztrált divatárjegyzékek.
jót&llva, szolid, gyapjú, mosó és selyemszövetekben kívánatra ingyen és bérmentve.
AILKA SUCHARD
Csak , .
alpesi tej kakaó
czukorból aili Páratlan különlegesség.
jlt:
Uralt; illáin rMíVthuó r(yének beds. p«i| bankbiibln loriicrycknek riultl. fisntéere valé cledijAri, At 1SS3 ítí XXXI t ■<•. alapján. Töke kockául »«• k&l cím! »xor-atommal kOsnyco elífhelí
bi«*u 300— 600 korooa keretet. W A|ánlalok Inltiead&k a .Sitr(«M Híradó- kiadóhivatalénak, po»laS6k ISO Bodapcjr.
Gyár: NTERQES-ÜJFALU (Esiteríom m.) Sfirgönycím: Eternit Balajesl. Telefoi )l -92. G?ár: 7ÖGSLABRÜCK FetsS Awitrla
ETERNIT-PALA
WW Elpusztíthatatlan, könny0, tetszetős, olcsó is tűzálló tetófedöanjag.
ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS BUDAPEST, VL, Andrássy-ut 33.
Elsőrangú referenciák. — Jótállás. — Évi gyártás 1500 kocsirakomány. — Kérjen ismertetést.
obooBoooobooooooáoaooonooooaoo


jpiashajtó labdacsaig
mellek évek óta > legjobb eredménnyel basználtatvin és a legkiválóbb orvosok által cnint gyengMen hashajié, feloldó szer ajánl-tatnak, aa emésztést nem akadályozzák, teljesen ártalmatlanok. Cukrozott alakjuk végeit a gyermekek i» szívesen veszik.
Ernr 15 pllolát tartalmazó doboz 30 fillér, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pIlolAt tartalmaz, csak 2 korona 0. é. 2.45 korona Ssszeg elózetea beküldése esetén egy tekercs bérmentesen küldetik.
VÉD ifll/ Neusteln FOlöp hashajtó labdacsait. Valódi ■VCnilUIV csak, ha minden doboz hátsó oldala a tórvé-Inyíleg bejegyzett .llell Leopold* védjogytlokkel, vórís-fekeio I nyomással van ellátva. Védjegyezett dobozaink-, utalványainkig csomagolásainknak a .PHILIPP NKU8TEJN APOTHEKER* | aláírást kell UrUlmazniok.
REU8TEII FOLŰP
(yáfyssfrtára a .Saeat-Lipótbos\' Z. K. ■/.
Kaktir Kacykaaisaán: BKLD8
OOOOOOOO OOQOOQOOOOO3000
Pénzt, sok pénzt,
barnaként 1000 koronáit kereshet mindenki titztea. séfesen minden szakiime-
ret nílkal.
Koldjc be csínét E. 91t jelije alatt a kOutkesi caiare: Anaoncen-Abtel-lnac dfj ,*«rkir\'
XaaakelB.
oooocxxxxxxxioaoaoaoooaoooooociooacxxxxxxxxxxxxxxxxjooocóooTC
□ooooocxrooooooooooooooQi?!
M O LL- FELE
I SEIDLITZ-POR
Csak axxor rai&dlaV. ha mlndoíytk dobos KoU A. rMJosyét és
alálráaát tftatetl fel. A Kall A.-féli Saldlltz-rarak unn n»nkaUu a lecoakacaabb nanr- ás at-tsaUáatabsak, jjo»orjarc« íi (yotaoebir, rOgsOtt smrafceáis, aijbiataloa, vk talalás. aranyér <• a lefkolinbeijkb >41 kttagittak ellen, a jelta kisUxerntl iTtlsedak óta mlndlz aa^jrebb alteijedAit szentelt. — Ara «fy tsaaaaétalt sra-dall dabazaak 2 kar
H amit I tt»ofc tür vényllen fen ylttBtnek.
I MOLL-FÉ LE I
SOS - BORSZESZ
C*ak akkor valódi,
XHXXXXKKttKXXKA
ha mindenik Oret MOI.L A. rWjetyM <0ntnU tal ■A. MaH* felirata dnozattal Tan airra. A Nell-ttle s4s.kar szesz nemettaen mint (ájdaleaesMaplU kaMrzalltsl szsr koanlnj, <*yéb kOretkezotnyeinil " " ■ kae. 90
éa a mtbolfs áaezett araáttl traf ára
lefHaerataaebb aépazer. - E|y
MOLL Gyermek szappanja.
L<(«aoeaabb, lejnjabb Bódiaer ezerint kiesitek nemek <a Ml a szappan • Mr ekezart áaalisára lyerseakak a felalttek rásztea.
ára darakeaklat - 40 «IU 6t Urat — I kar. M tu. _Minden darab nyergek-szappan Mail A. vádjatyáinl ran ellátva.
Fóazétköld 77:
Moll A. gyógyszerész, Cl. és klr. udvari szülité által,
Bécs: Tuchlanhen 9. az. VMtkl aacresdeléeek naponta postutUrát aellect u\'MuatMk.
A raktárakban ttuík határozottan MOLL A. aláirátátaX ás vtíjtgyiotl átlátott kíaüményeket kin*.
Nyomatott Ifj. Wajdiia József könyvnyomdájában Nagykanluio.
NAGYKANIZSA, 1904. március hó !2-*n.
II-ik tzim
XLIII. évfolyam.
Bliflt\'tí*i
Etítx ívre . 10 kor. — 611 Fíl í"« . . . 0 k«r. — Olt. Neiry.-d.Wre 4 kor. ÍM1 fill.
KKJ-HB nxftm áO (III.
HIRDETÉSEK b hj.íboi petluortiAn lí, mii>(Hl«or 12, i minden io7Íblil vorírt 10 Ali.
NYÍL TTFRIE«
petit aorobkéut 2(1 Síiéiért vitetlek fel.
nőegylet,*
A nagykanizsai .Ipar-Testület,\' a .nagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' . „ n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete,* a .katonai hadastyánegylet,
nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság, * a .Kotori takarékpénztár a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület,* a .nagykanizsai tanítói járáskör," a
A ]ap wellemi réuét illeti minden köxUmóny a f«lelff« Ixericeutö nevére, kx n-jígi részt illető közlemények pedig a lciid6 nevére citotetten Nagykanizsára bérmentve intéaondök.
Bértnentetlon levelek nem fogtd-uu»k el.
Köriratok vissza nem kUldetnek
nagykanizsai keresztény jótékony soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagykanizsai külrálasztmányának hivatalos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Március 15.
(A. S.) A magyar nemzet 1848. március 16-ének évfordulóját üneppé avatta. Halálnak és születésnek év-lordúlója e nap. — Ma 56 észten -tendeje halt meg a régi jobbágy-világ és született még az ifjú szabadság, kit később piros vérrel keresztelt meg a fold népe s kovácsolta szántóvasait kardokká, kaszáit dárdákká; s még a beteg is azt mondotta: Hős vagyok ....
És ennek a nagy napnak emléke, mégis halványulni kezd a nemzet Öntudatában. Megszüut volna a magyar szeretni hazáját? Nem! Az akkor századok éta erőszakkal elnyomott nemzeti érzést lángra lobbantá a szabadság szele, akkor uj volt, lelkesített ; ma pedig már ez a nap egy megszokott, évről-évre előforduló üneppé vált. Akkor e nemzet lelkesedő ifjú korát élte, azóta férfiúvá lett s nem szavak, de tettek lelkesítenék.
Tovább haladt, fordult a világ egyet azóta; változott sok minden, a régiből csak kettő maradt meg: az ellenség és a harc, Ellenünk az, aki akkor volt, harcra hiv, mint akkor harcra hívott, de eszköze * más, a fegyver megváltozott. Mikor karddal törtek ránk, karddal védtük magunkat, ma serény munkával, szótalanul harcol az ellen: kovácsoljátok kardjaitokat száutóvasakká, dárdáitokat kaszákká s a beteges mondja ezt: Erős vagyok én!
Koldus országnak szolga népe van, szabadság csak gazdag országban virulhat; ezt pedig ma. nem kardokkal és dárdákkal, hanem szántóvassa!
és kaszával, erős akarattal és kitartó BinukáYal lehet kivívni.
Nemzeti jövendőnknek- két alapja van: egyik az erős akarat, mely véd a belső ellenség ellen; a másik a kitartó munka, mely a külső ellenségtől védelmez.
*
A 48-as márciusi eszméknek első ellensége a hon határain belől támadott. Felkeltek a nemzetiségek, hogy a magyar szabadságnak zsenge hajtását letörjék, míg meg nem erősödött. A százados álmaiból felébredt magyarnak még hálaadásra sem jutott ideje felébredése reggelén, kardja után kellett nyúlni, hogy védje, magát.
Hogy minő volt a harc s utánna mi következett, ki-ki jól tudja. Századokon keresztül nem szenvedett ugy a magyar, mint 49-tól 67-ig, de százados szenvedései alatt nem fejlődött lelkében akkorát, mint e 17 esztendő keserves napjaiban. És az utáana következett szabadabb lélekzésnek első teendője volt, hogy a 48-ban ellenünk fordult hütelen zemzetiségeket keblünkre öleltük, felejtve mindent, egy jobb jövendő reményében.
*
Egy Isten van a világon minden népek számára, a nagy, az igazságos, az örök Isten és aí ő nagy igazságos és örök törvénye a munka, az önálló nemzeti mnnka, minden népekre egyformán kötelességeket ró.\'
Ha a 48-as események vívmányait fönn akarjuk tartani e. nemzet számára, küzdeni kell azért most is, mint akkor kellett.
De megveri a gondviselés e népet, ha még sokáig vesztegel s újra meg
TARCZ A.
A háború.
hu: tlrgal C!i|(l.
— A .Z&ki Kodony* tárcája. —
Nápolyban történt. Esténkint penziónk vendégei mind összegyűltek az étkezi-; terem asztalánál, az idegenek között volt egy loldim is, egy nyugalmazott kapitány.
Ebéd után a kapitáuynyal fölmentünk az én szobámba, két kényelmes karosszéket kiállítottunk a széles erkélyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílott a városra és a Vezuvra. Ott aztán szivarozgatva és teázgatva Ötöltük agyon az estéket.
Az újságok tele voltak messzi világrészekben dúló háborúk híreivel, beszélgetéseink tehát jobbára a háborúk körűi forogtak s igy szinte önkéntelenül szóba kerültek a háborúk borzalmai is.
Én amellett kardoskodtam, hogy a kulturának a háboruf egyáltalán el kellene törülnie a föld színéről, de ha már olyan elkerülhetetlen rossz a háború, amelyet végképp kiirtani nem lehet, akkor okvetetlenül enyhíteni kell borzalmait és kegyetlen-- kedéseit. ;
. A kapitány azonban velem szemben azt az álláspontot vitatta, hogy a kegyetlenkedések éppen olyan elkerülhetetlenek, mint a bábom maga.
— A kuliuráról pedig ne beszéljen nekem uram, — mondta a kapitány, — mert a kultura csak elallatja az emberben lévő állatot, de el nem pusztítja. & ez az állat minden alkalommai életre i«
! kél, mihelyt az úgynevezett kulturember ; lulteheti magát a mindennapi élet korlátain. 1 Emlékszik még a párisi jótékonysági bazár égésére? Jut eszébe, hogy mit csináltak akkor az előkelő klubgavallérok a gyönge és balálra rémült asszonyokkal\'! Legázolták óket uram és az ökleikkel vertek utat maguknak a kijáratokig. És igy van -ez mindig, valahányszor csak ébredezni kezd az a bestia.
Emlékszem a szerb háborúból egy esetre. Krivet elótt történt. Én a montenegróiak soraiban harcoltam. Ezek a nyers, kegyetlen harcosok igazán értettek hozzá, jbogy miként kell hósileg verekedni és meghalni. Eteknek az embereknek élén az ember minden nagy cselekedetre, még a lehetetlenre is képesnek érzi magát.
A mi különítményünk a futóárkokban feküdt ütegünk elótt és várta,a parancsot a fehér sáncok rohamtámadására. A parancs azonban késett és a napok ólomlassnsággal teltek. Szinte rozsdát vert rajtank az unalom. A tüzérség vagy. a gyalogság mindennap kezdett ngyan valami csetepatét, de egy félóra alatt rendesen vége volt mindennek. ,
Unalmunkban messziről tanulmányozni kezdtük a fehér sáncokat és arról tanakod-tank egymás között, hogy honnan lehetne eredményes támadást intézni a sáncok ellen. Ugy délfelé, mikor éppen javában vizsgálgattak látcsöveinkkel az erődítményeket, egyszerre észrevettük, hogy a várból egy csomó török tiszt lép ki, akik között két polgári ruhába öltözött ember <s volt. A csoport előtt két török katona valami festóállványt vitt, amit aztán a vár
nem tanulja szeretni hazáját, ugy mint 48-as elődei szerették. Azok honszerelmüket bátorsággal és vitézséggel a harc mezején mutatták ki: a küzdtér megváltozott, a csatasikon gyárak emelkedtek és szántóföldek terülnek el. A\' honszerelemnek ma- a mnnka a fölszabadult gazdaság a meg: mutatója. Kovácsoljátok karajaitokat szántóvasakká, dárdáitokat kaszákká; mondja a beteges is: Erős vagyok i
Ez üonep ma már nemcsak arra való, hogy egy nemzedéket dicsőítsünk olyan tettekért,. melyben nekünk nem, hanem csak apáinknak volt része. Kik az élők közül a 48-as eseményekben tevékeny részt vettek, sugározza be őket a bősöknek minden dicsősége, de a mai nemzedékre még nem dicsőség, haitem először nagy, hazafias munka vár.
Koldusok alkonya.
A nyomor régi, megszokott szimbólumának, a számozott réztáblának kora lejárt Kanizsái!. A Zalai Közlöny legutóbbi számában fairt adlnnk arról, hogy a város a szegények segélyezésére \'eddig kiutalt évi 9000 koronát még 10000 koronával megtoldotta a már ezentúl évente 19000 koronát fog szétoszlani a város szegényel között. E bőkezűség ellenében pedig eltiltja a magánosoktól való koldulást.
Derék, üdvös dolog ez nagyon. Végét fogja vetni egy gazdaságilag nem éppen hasznos és emellett szerfelett inesztetlkua foglalkozásnak: a koldulásnak. Nem fog többé toprongyos alakok személyében örökké itt kísérteni a társadalom nyugtalan lelkiismerete, a koldusok serege, egy kifogyhatatlan szemrehányás mindnyájunk ellen, kiknek örömökben is Van részünk. A jótékonyság gyakorlása tagadhatatlanul erény,\' erény a legnagyobbak köaül, de mint minden erény követése, terheit is\', különösen ha a bét bizonyos napján száz,
kétszáz emberrel szemben kell gyakorolnunk. Az az összeg, melyet csütörtökön, ként a koldusok között kiosztottunk, bizonyára nem vágott nagy léket zsebeinken, de mi inkább vagyunk hajlandók hetenként ennek az összegnek akár a kétszeresét Is egy kézhez, egy summában lefizetni, mint azt rendes foglalkozásként kora reggeltől késő eatlg fillérenként szétosztani, bizony nem a legrokonszenvesebb külsejü koldusok között. Az áldozatot. melyet csütörtökönként a jótékonyságnak hozott, senki sem sokalta, de tűrhetetlennek tartotta száz, kétszáz türelmetlen, követelö embernek folytonos zaklatását. Nincs szükség rá, hogy e tekintetben Parlttffiit játszuk. Megmondhatjuk nyíltan, hogy a réztáblás koldusok nagyon kellemetlen lények, bár hozzátehetjük, hogy ez nem egyéniségüknek hibája. Mostoha eoisnk, szenvedéseik kivetkőztették őket minden emberi méltóságokból, elrabolták tőlük erkölcsi érzéküket és érzéküket a társas élet nemesebb konvenciói iránt Külsejük nem csnpán szánalomraméltó, de\'gyakran szándékosan, visszataszító is. Ruházatuk szenyes, ök maguk sok esetben visszatetsző betegségtől vannak ellepte. Tudjuk, hogy amit ezek átélnek, az már a nyomor maximuma, mégis őszintén megvalljuk, hogy a velük való folytonos érintkezés, egész megjelenésük, viselkedésűk, nem képesek bennünk a szánalom igaz hangját felkelteni. Amit adunk, azt kötelességszerűen adjuk és nem minden boszankodás nélkül. Mindenki csak a hozzáhasonlót tudja igazán sajnálni, e megtört, vegetáló alakok-bsn pedig mi hasonmásunkat nem vegyünk képesek felismerni. Ezek már végképp kiáltottak az élet nijából és várják a halált, őszinte szívvel, rokonszenvvel segítjük a szerencsétleneket, kik még részt vesznek mindnyájunk harcában, küzdenek és remélnek, de a \'cél nélkül teugődőkről Szeretnők, ha a társadalomnak külön szerve gondoskodna. Legyen az állam, a város vagy egyesületek ezeknek retlrója.
Kanizsánál modernebb városokban, hol a szegény ügyet nem mint a Csáki szalmáját kezelik, a koldulás már rég tilos,
előtti ■ téren letettek a földre és a két polgári ruhás alak mögéje vonult, a tőrök lisztek csoportja pedig visszatért a várba.
A jelenet mindnyájunkat nagyon kíváncsivá tett, egy legény azonban nem tudta legyőzni tudnivágyát és vigyázatlannl kimerészkedett a futóárok védősáncából. Csak a fejét tolta magasabbra egy kicsit a a következő pillanatban a vár melletti állvány mögött könnyp füstfelhő szállt fel 8 a mi emberünk átlőtt fejjel, holtan zuhant vissza a fntóárokba lábaiuk elé.
A mi embereink erre sortűzzel feleltek, de az az ember ott az állvány mögött, ugy látszik, tejesen tisztában volt fegyvereink hordképességével. mert nyugodtan megmaradt helyén s golyóink közelébe sem jutottak. ,1
Kárt nem igen tehettünk benne, mulatság kedvéért elkezdtünk hát évődni vele. Egy rúdra tűzött montenegrói sapkát dugtunk ki minduntalan a földsánc mögött és a titokzatos állvány mögött mindannyiszor felszállt a kis füstfelhő , és egy pillanattal később golyó farta át a rúdra fűzött montenegrói fezt.1
Félelmes lövővel volt dolgunk, meri golyói közül alig hibázott egy is. Vigyázni kellett fehát nagyon és óvakodnunk a sáncból élőmászni, ha nem akartnnk ólmot kapni a bordáink közé.
Így tartott ez a dolog délutáni bárom óráig. Akkor megint kijött egy csomó török tiszt a várhói, as állványt visszavitték és a két polgári\' rnháa elment ebédelni. Mátféli óra niulva újra kezdődött a játék, és tartott egész alkonyatig. Azon az elsőj napon két emberünkét
ölte meg és négy legényünket sebezte halálra az ismeretlen.
Másnap ismétlődölt a dolog. >
A montenegróiak magukon kivül voltak. Mindenikük kész volt ngyan a bátor férfinak való hálálni, de lesból lelövetni magát, mint valami vadállatot, egyik sem akarta.
A harmadik napon végre tűrhetetlenné lett a helyzet és hajnalban előállott egy Petko Ohristics nevű, hetven esztendős, óriás termetű aggastyán és csendes, nyugodt hangon jelentette ki, hogy véget vet a dologuak. Vette fegyverét, keresztet vetett magára ós megindult.
Mikor az öreg alakja eltűnt szemeink elől, valamennyien szokatlanul elcsendesedtünk a futóárokban.
Egy óra telhetett el a feszült várakozásban, mikor végre a várból, mint minden reggel, akkor is kivitték azt a bizonyos állványt és a tér közepén fölállították. Aztán \'megkezdődött a vadászat reánk. Két-három sapkánkat összelőtte már az ismeretlen onnan az állványa mögül, mikor egyszerre váratlanul a sáncoktól jobbra eső sűrűségben ls felrebbent az a bizonyos könnyű füstfelhő, s a következő pillanatban az állvány mögött végigzuhant a földön egy ember.
Látcsöveioken tisztán kivehettük a jelenetet. A várból tőrök katonák rohantak elő, sietve felszedték a holttestet éa az álványnyal együtt magukkal vittek. Aztán tüzelni kezdtek n sűrűség felé, át is kutatták mindenütt az öreg Petkó után, aki ugy látszik becsülettel beváltotta igéretét és a másvilágra segítette a mi vadászunkat.
De vájjon neki nem esett-e valami to||a?
azonban e tilalom dacára is azokban a vámsukban alkalmasint jobb életük van a szegényeknek, mint oálnnk. Most kezdünk rátérni mi is a helyes útra, bár a pillanatban még nem vagyunk képesek felfogni, hogy mit kezdhet el a város 19000 koronával. Ennek a rendezési akciónak természetesen az legyen az alfája, hogy a szegények ne rövidüljenek. A város legalább is oly összeggel segélje őket, mennyit azok ösazek^ldulni tudtak. 19000 korona előirányzata mellett pedig ez alig lesz lehető. Az-eddigi 9000 koronából — mint haltjuk — a város egy-egy koldusa havonta átlag negyven krajcárt kapott; a 19000 koronából tehát kaphat a legjobb esetben 2—3 koronát. Ez az összeg pedig nevetségesen kevés. Egy hónapra való sárgarépát Bem lehet érte kapni. Megtiltani a koldulást ily csekély ellenérték mellett egyenes utalás az éhenhalásra. Ha már komolyan elkezdtük a szegényügy rendezését, ennél bizonyára radikálisabb eszközökre van szükség és szükség van erre különösen nálunk, hol a szegényeket istápoló intézmények csaknem teljesen hiányoznak. Mindenesetre érdeklődve várjuk, miféle eredményekkel fog járni a városi segély felemelése és bízunk benne, hogyha a következmények Igazolni fogják, hogy 19000 korona még kezdetnek sem sok, nem leszünk stükkeblöek és est az összeget megfelelően fel fogjuk emelni.
Nem lebecsülendő a kérdés fontossága sem, hogy ez a 19000. korona hogyan osztassák szét A legprimitívebb formája a dolognak az, ahogyan ez eddig tőrtént. Eddig ugyanis valamelyik városi hivatalnok oldotta meg e kérdést olyképpen, hogy havonta a városháza kapnbejárata alatt osztogatta az aprópénzt a koldusoknak. Ennél inpraktikusabb és csúnyább megoldást képzelni sem lehet. Nem reméljük, hogy ez a zzélea kezelés. a formában továbbra is meg fog maradni. Nem akarunk kész tervezettel előállánl, de tudjuk, fcogy némely városokbán azt az ügyet igen célszerűen intézik el. Mintaszerű rendezése a szegényügynek 19000 koronától ugyan nem várható, de kivánjnk, hogy ez az öBszeg is a lehető legjobban hssznáftaasék fel. Szükséges az élővigyázat, hogy való-
Nem. Egy félóra múlva épen és sértetlenül toppant közénk. Izzadt volt és be volt lepve sárral, porral, de mosolygott. A haja szála se görbült meg a kalandban.
Hangos zsivió fogadta az öreget és száz tenyér nyúlt feléje kézszoritásra és egyikünk sem gondolt abban a pillanatban arra, hogy az öreg Petko éppsn olyan ember-vadászaton volt, amilyen miatt mi felháborodtunk.
Később hadifoglyainktól tudtuk meg, hogy az öreg Petkó D. lordot, a híres oroszlán- és tigris-vsdászt lőtte le, aki csupa passzióból vett részt a háborúban és éppen olyan cinikns nyugalommal lesett az emberekre, mint odalent a dsnngelekben az oroszlánokra és a tigrisekre ... És közben mindennap jó étvágygyal és nyugodt lélekkel ebédelni is tudott...
— Látja uram, — fejezte be a kapitány elbeszélését, — ez a kultura, ami az embereket megnemesili... ügye milyen nemes volt ez az ember-vadász előkelő, dúsgazdag angol lord? I.. . Hagyjon békét nekem uram az ön kultúrájával 1
limriíi.
Négy dolgot akar minden ember jobban tudni a másiknál: tüzet éleszteni; a vasúti menetrendben a keresett vonalat megtalálni; rossz irásu levelet elolvasni és jogűgyekben Ítéletet mondani.
Angol közmondás.
XUII. ÉVFOLYAM.
ban támogatásra érdemesek segélyez-teasenek és a vároa ajándéka no a munkátlanság ragója legyen.
A 19000 borona megajánlása mindenesetre\'fontos lépés a ezegényügy rendelése terén, azonban a kezdeményeiéi stádiumán tol ezzel a lépéssel még nem mentünk. Fillérek osztogatásával a nyomort megszüntetni nem lehet. Intézményekre van szükség, melyek a jótékonyságot rendszerrel és nagyobb hatással gyakorolják. Intézményekre van szikség, melyekben más városok, különösen Ausztria városai oly gazdagok és mi oly szegények vagyunk. Valóban csodálat fog el bennünket, ha a különben nem nagyon rokonszenves Németország szegényügyi viszonyéival foglalkozunk. A néuiet alaposság és rendszeretet e téreu igazán bámulatraméltó gyümölcsöket termett. Hogy egyebet ne említsünk, pl. az elberfeldi kiváló módja a szegényügy rendezésének, mely immár egész Németországban elterjedt, mintaképünk lehet a követésre. Ennek a lényege formájában az. hogy a városok szegényei lakhelyük szerint csoportokba osztatnak és minden &—6 családból álló csoport felügyeletére és támogatására biztos neveztetik ki; a tartalom lényege pedig az a helyes törekvés, hogy a még munkabíró erők mint hasznothsjtó tagok megmentessenek a társadalom részére. E nagyszabású rendezés költségei természetes direkt, vagy indirekt adók utján a tehetősebbekre hárulnak, Ily indirekt adó például Szászországban a kutyaadó.
Az éjjeli menedékhelyek, Bzegények-líáza, melegedő-szobák, dologházak és munkaközvetítő intézetek a nyugaton oly természetes és megszokott intézmények, mint nálunk pl. az általános munkésképzö, mely elitbálokat rendez. Ha semmi tekintetben sem akarjuk tenni, de a humanizmus terén emeljük le kalapunkat Németország és Ausztria előtt és kövessük őket.
Vasárnapok.
Egyrolcg.
A családnév.
Gorkij Maximnak vau egy elbeszélése, melynek az a csattanója, hogy egy csavargó, kit az egész világ csak elcsúfított keresztnevén bivott, a meghatottságtól sirva fakadt, mikor valaki udvariasságból a családnevén szólitotta. Az én emberem ugyan nem fakadt sirva, de boldog volt, midőn rég elfeledett nevét szíves emlékébe idéztem.
. Ki volt ez sz ember?
Csavargó nem. Azzal nero tárgyalok. Pincér volt. Egy fokkal feljebb a piccolónál és egygyel lejebb a fizető pincérnél. Névleg: Lujzi .... Lujzi és semmi egyéb. Család neve a hosszas kávéházi gyakorlatban nyomtalanul eltűnt, megsemmisült. Egyszerűen elsikkasztották.
Szombat este azzal a biztos és kétségbeejtő tudattal mentem el a helybeli pincérek, mészárosok, stb. atb. (ezek a stbik nem érdemrendekre vonatkoznak) báljára, hogy ott szörnyen fogok unatkozni. Nem hittem, hegy csak egy ismerősre ie fogok akadni. Kétszer, háromszor végignéztem a rendezők végnélküli névsorát: az eredmény semmi. Csupa ismeretlen, soha nem hallott név.
Képzelhető, hogy meglepett, midőn a rendezőkben csupa ismerősöket fedeztem fel. Alig volt kőztük egy, kit én illő jóakarattal legalább egyszer már ne figyelmeztettem volna, hogy a feketekávét nem lábviznek kérem. Egytöl-egyig kedves, régi ismerősök, a Lujzik, Pisták, Ferik és Jánosok serege.
.Hogyan, — kérdeztem Lujzit, az Imperial kávéház pincérét, ki elsőnek üdvözölt — hát az itt sürgő ismerős urak tulajdonosai ama cifra neveknek, melyek a megbivón olvashatók ?E
.Igen — válaszolt Lujzi — bár kávéházi fülnek képtelenül hangzik, de tény, hogy mindnyájunknak van becsületes családi neve. De miért mondja ön, hogy e nevek cifrák?"
,Hát nem cifra, hogy ne mondjam, komikus ez a név: Mramorák ? Mramorák Alajos ?"
Lujzi gondolkodva helyezte mutató ojját homlokára és elmélázva mondta:
.Mramorák ... Mramorák Alajos ... Valóban furcsa név... de oly ismerős I Határozottan ismerőii ki lehet az?* Végignézett a\'szollagos rendezőkön ... de hiábsl Nem tudott rájönni, hogy az a bizonyos Mramorák kicsoda. Fejét csóválva, vállait vonogatva vegyült el a táncolók tömkelegében:
Én már rég megfeledkeztem a tótokról általában és specialiter Mramorákról midőn valaki hevesen megrántotta frakkom szárnyát Lujzi volt. 8zegény Lujzi, a
szava elcsuklott és szemeiben könyek csillogtak.
,A Mramorák, az Alajos — suttogta — igen a Mramorák .. .Nos?*
,Én vagyok. Ez a nevem, de a kávéházban, hol Lujzinak, csupán Lnjzinak hivnak, elfeledtem. A főnököm mondta meg o pillanatban, hogy a Mramorák ... az én vagyok.*
Nagyon elszomorodott. Én a meghatottságtól remegő bangón biztosítottam Lujzit jóakaratom felől — ha Mramoráknak hivják is. Hisz utóvégre nem tehet róla: .Lujzi, én magával szivem mélyéből rokonszenvezek és Ígérem, bogy ezentúl ... . Alajosnak fogom szólítani.* Az újságírók barátja. Azt hiszem, nem csak nekem, de mindén újságírónak van egy vagy több jóakarója, ki abban a szerénytelen véleményben van, hogy nélküle valószínűleg tönkremenne az egész hazai hírlapirodalom. Ezek a jóakarók, a hírlapírók eme támaszai azok, kik cipőjük talpától cilinderük tetejéig témákkal vannak tele, melyeket a legjobb akarattal kötnek ujBágiró nyakára. Ok ugyanis abbao a naiv bitben élnek, hogy az újságírásban az első és fókellék a téma. Az alkalmas, a jó téma. A kidolgozás,. az mellékes, ahhoz csupán idő és türelem kell, mely két másodrendű kellékkel azonban a .támasz* sajnos nem rendelkezik. A témák kitalálásához, felfedezéséhez Invenció, lángelme és nagy érzések szükségesek. Ezeknek pedig ö bővében van a feleslegig. Igaz ugyan, hogy a vezércikk, a tárca, a hirek és egyéb rovatok természetével, mivoltával, nincs éppen tisztában és elbesréléseket ajánl vezércikknek, politikai tanulmáoyo-kat tárcáknak, ez azonban nem változtat a tényen, hogy ö témával gazdagon el van látva és a téma a Í6:
A napokban a korzó sarkán elfogott az én témás barátom. Már messziről integetve, mosolyogva jelezte az örvendetes eseményt: téma akadt.
ö. Hah, ifja barátom, magának hallatlan szerencséje vau, hogy ma találkozik velem.
Én. Valóban szerencsémnek tarlom. Ö. Ismét van. - Van! ön azt kérdi, hogy mi van? Nos, bát téma van. Az \' éjjel jutott eszembe és mindjárt elhatároztam, hogy ezt a gondolatot nem hagyom nyomtalanul elröppeni. Közölni fogom az éu kedves, ifjú újságíró barátommal. Én. Vezércikk?
ö. Esetleg. De inkább tárca. A lényeg, a .tényállás* röviden az, bogy az (haog-aulyozva) az izraelita jótékony , nőegylet 2surjain — sonkát is tálalnak fel Szavamra I Mit szól hozzá?
Én. Valóban meglepő, — hogy ne mondjam: skandalum.
6 (A hatást szemlélve rajtam, mely azonban abszolúte nem mutatkozik.) Higyje el, nem találok elég erős kifejezést, melylyel a nőegylet eljárását jellemezzem. Kérem, írjon\'erről egy cikket és rántsa le az álarcot e visszás állapotokról. Én önnek már sok szívességet tettem. Gondolataimat ezentúl is közölni fogom, de esetébe e témáról egy sziporkázó, erős vezércikket, vagy tárcát kérek. A téms, kolosszális, nemde? Én. Sőt pirami-dá-IÍ81 6. No, látja. Az eset pedig ... Én. Fatális.
Emberem azzal a biztos tudattal távozik, hogy engem módfelett lekötelezett. Látón még, bogy az utcasarkon egy ismerősével találkozik és ballom, amint affektált idegességgel panaszkodik.
.Az embernek annyi a dolga, azt sem tudom, hol áll a fejem. Most is éa adtam ötletet vezércikkhez egy újságírónak — hisz oly szegények az istenadták!* Én pedig cikket irok — a jutagyárról.
Háztartástan.
Érdekes kis könyv akadt tegnap a kezembe. Háztartástan a címe. A felsőbb leányok a leánypolgárikban ebből tanulnak meg gazdálkodni. Miután nem ismertetést irok, elég lesz, ha a könyv unalmának csupán egy-két érdekesebb részéi mutatom be. *
A könyv célja, hogy bármily neveltetést! és hajlamú leányból is kirakatba való, mintaszerű gazdaasszonyt neveljen. Célját pedig ilyféle tanításokkal igyekszik, elérői.
Első pont: a takarékosság. Takarékoskodni\' pedig többek között oly módon kell, bogy ebéd után a zsiros edényeket, tányérokat ne mossuk el. hanem piszkosan, zsirosan állni hagyjuk, mjg a zsír teljesen megfagy, hogy ily állapotban — a szappanfőzéshez anyagot szolgáltasson. Mikor egy anya a vizsgán leányát e
ZALAI KÖZLÖN?
tételből felelni hallotta, hamisítatlan keleti dialektusban felkiáltott: .ügy éljek ... tiszte wirtschaftl"
A takarékosság követelménye az is, bogj a rongyos ruhát ne dobjuk el, hanem, mint rongyot lehetőleg használjuk fel, ellenben ha bútoraink kopni kezdenek, óvakodjunk a reparaturától és egy percig se habozzunk uj bútorokat beszerezni. így megtakarítjuk a repara-tura költségeit.
A háztartástan legearkalatosabb tétele: a beosztás. A jó gazdaasszony minden elsején beosztja havi jövödelmét és az ily módon előirányzott budgetet egy fillérrel sem lépi tul. A budget tételei természetesen a lakbér, a ruházkodás, az élelem stb. stb. megtakarítás és végül a különfélék. Mikor én e ponthoz értem és Bzemeim első pillanatra a .megtakarítás* é« .különfélék* cimü tekintélyes tételekre irányultak, érthető izgatottság, az öröm izgatottsága vett rajtam erőt. Hogyisne, hisz én itt meg fogom tanulni hogy jövedelmemből,, melyet eddig minden hó végén kölcsönügyletekkel kelleti támogatnom, hogyan takaríthatok meg valamit és emellett még úgynevezett .különfélékre" is költbetek. Azonban sajnos, örömem korai volt. Keresztül lapozgattam a könyvet egyszer, tízszer, még a táblájáról is levakartam a papirost, de nyomát sem taláitam az enyémhez hasonló jövedelem beosztásának. A legkisebb évi jövődelem, melynek beosztásával a könyv foglalkozik S—4000 forint, minek ballatira a fentidézett anya bizonyára így kiáltana fel: Minek tudjon az én leányom gazdálkodni, ha neki négyezer forint évi jövedelme van?*
És így megy ez végig. így nevelődik a leány, ki hőmérővel nézi a levest és tüz nélkül akar ebédet főzni, mert a tűzrakást a szakács könyv nem írja elő. Egyébként semmi gáncs: én a legnagyobb tisztelettel viseltetem minden gazdaasz-szony és minden szakácsné iránt, mióta tudom, bogy a szappanfőzésnek és a mosogatásnak kézikönyve van.
yn !íi.
HIREK.
— A közigazgatási bizottság Her-telendy Ferenc főispán elnökletével 8 án tartotta havi rendes ülését. Megemlítjük, bogy az adómunkálatok fennakadás nélkül folyamatbao vannak, de a befizetés a különböző tartozásoknál majduem teljesen szünetel. — A sorozási muukálatok elő vannak készítve. A . közgazdasági munkálatok a folytonos esőzések miatt majdnem teljesen szünetelnek, az utak a folytonos csapadék miatt annyira meg--romlottak, hogy a forgalom a legnagyobb nehézségekbe ütközik.
— Áthelyezés. A déli vasút társaság igargatósága Schilbátn János, fűtőbázi főnököt hasonló minőségben Székesfehérvárról Nagykanizsára helyezte át.
— Uj anyakönyvvezető, A m. kir. belügyminiszter, az andráshidai anyakönyvi kerületbe Ellroann Béla segéd-jegytöt. anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki, teljes hatáskörrel.
— KÖzgj&lösek. A nagykanizsai izr. hitközség folyó évi március hő 13-án. vasárnap délután 8\'/, órakor a hitközség tanácstermében évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Eiőt-járósági jelentés az 1903. évről. 2. Az 1903 évi 8zárszáDiadások előterjesztése. 8. Netáni indítványok tárgyalása 4. 10 előljárósági-, 6 számvizsgáló-bizottsági tagésöközségkerüieti képviselő választása.
Az Izr. Jót. Nőegylet március hó 6-án tartotta évi rendes" közgyűlését Vidor Samuné örökös elnök elnöklete alatt. Az évi számadást Bévész Lajos egyleti titkár, jelentés alakjában terjesztette elő. A számadást tudomásul vette, a felmentést a számadóknak minden irányban meg-adts. A közgyűlés jegyzőköoyvi köszönetet szavazott dr. Schvarc Adolíné választmányi tag indítványára, Vidor Samuné elnök és Sotnmer Sándorné pénztárnoknak. Majd pedig a tiz választmányi tagsághelyet a régiekkel töltötte be.
•— Kinevezések. A- m. kir. pénzügyminiszter Szultzberger Alajost, vármegyénk volt főszámvetőjét, a budapeet-vidéki m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pén/Ogyi számvizsgálóvá végleges minőségben kinevezte.
A ra. kir. pénzügyminiszter Láng Lajos pénzügyi számvizsgálót, a zalaegerszegi kir. pénzügyigazgalóság mellé rendelt számvevőséghez, pénzügyi számtanácsossá, végleges minőségben nevezte ki.
A nagykanizsai kir. tőrvényszék elnöke, Kovács Kálmán napidíjas hivatalszolgát,
a letenyei kir. járásbírósághoz, harmadosztályú hivatalszolgává nevezte ki.
— KArelns 15. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola ifjúsága 1904. március 15-én az intézet nagytermében hazafias ünnepet rendez. Műsor: 1. Marseillaise. Énekli az ifjúság énekkara. 2. Megnyitó beszéd. Mondja Buxbaum Dezső tanár ur. 3. Bach: Tavasz ébredése. Előadják hegedűn: Morgenatern D. a. 0. t. és Neumann F. a. fi. X Zongorán kíséri: Strem Károly, 4. „A nemzetnek*. Irta: Petőfi. Szavaija: Kaufmann Jenő k. o. t. 6. Ünnepi beszéd. Mondja: Krauaz Ödön felső o. t. 6. Blocb József: 211 Magyar ábránd. Hegedűn előadja: Filipich Kornél f. o. t._ Zongorán kiiéri: Benkő Oszkár f, o. t. 7. Népdalok. Előadja az ifjúság énekkara. 8. Pályázatok eredményének kihirdetése. 9. Induló. Előadja az ifjúság zenekara. Kezdete d. e. fél 11 órakor.
Az 1848. március 15-dikéuek emlékére a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör in méltó ünnepet rendez a Polgári Egylet nagytermében a következő műsorral: 1. Himnusz. Előadja a kör dalárdája. 2. .1848. március 15." Ábrányi Emiltől. Szavalja: Németh György ur. 3. Emlék-boszéd Tartja: Kádár Lajos ev. ref. lelkész ur. .Nemzeti dal." Petőfi Sándortól. Szavalja: Gártner Antal ur. ö. .Nemzeti zászló". Huber Károlytól. Elő-adja a kör dalárdája. Az ünnepély 1904. évi március bó lS-én délután félnégy órakor kezdődik.
A nagykanizsai főgimnázium hazafias tanári kara és ifjúsága f bó 15-én délelőtt 1848. márc. 15-nek emlékére, az intézet rajztermében kegyeletes ünnepélyt rendez. — Műsor a kővetkező: 1. Himnusz. Előadja az intézeti ének- és zenekar. 2. Szabadságharcaink rövid története; jellemzésük és eredményeik. Irta és (elolvassa: N. 3. Magyar népdalok. Előadja az intézeti zenekar. 4 Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Szavalja: Cigáoy Ignác Vni. o. t, zongorán kiséri Gergely Géza VIII. o. t., hegedűn Gógl Vilmos VIL o. t. 5. Riadó. Cncortó! Énekli az intézeti énekkar. 6 Záróbeszéd. Tartja: Bentzik József Via o. t. 7. Toborzó. Arany Jánostól. Előadja az intézeti ének-és zenekar.
— Mozgópostáaok eBtélye. A március hó 9-én tartott nagykanizsai mozgóposta tisztikarának .családias jellegű lársae-estélye" az Arany Szarvas szálloda termeiben, nagy részvét mellett, fesztelen kedélyes baoeutatban folyt le. Az estély erkölcsi tekintetből várakozáson felül sikerült; anyagiakról pedig szólni nem lehel, mert belépti-dij nem volt. Ilyen és hasonló .estélyt* többször is szívesen látunk
— Személyi hlr. Spittkő Lajos, a székesfehérvári tankerület főigazgatója néhány napig városunkban tartózkodott, mely alkalommal főgimnáziumunk tanulmányi állapotát vizsgálta meg. A vizsgálat eredménye teljes megelégedésének kifejezése volt. Március 6 án a főgimnázium gyakorló iskolája .Bajza\'-ünnepet rendezett, melyen a főigazgató ie jelen volt. A főgimnázium ének- és. zenekara pedig szerenádot adott tiszteletére; március hó 8-án a déli vonattal távozott el városunkból.
— Halálos baleset. Jakabfi György* zalasientjakabi földmives gazdát március hó 7-én a mibáldi határban lévő Öröm hegyben, saját lova oly szerencsétlenül rúgta meg halántékon, bogy rövid szenvedés után meghalt.
— Házasság. Weisz Ignác ruhakereskedő f. bó 20 án köt házasságot Rosen-feld Irén kisasszonynyal, Rosenfeld Alajos kereskedő leányával
— Böjti vigalom. Ezt természetesen csak a vendéglősök, kávésok, mészárosok és pincérek ,engedhetik meg maguknak, mert a farsangban az urak által rendezett vigalmak szolgálatában kellett lenniök, a mikor is bő alkalmuk volt a mulatozás tbeoriáját elsajátitaniok és ngy látszik fel és kihasználták az alkalmakat, mert a március tfó 8-án rendezett vigalmnk vigau folyt le és tartott szinte két napig, 8-án kezdődött- és 9-én d. e. 8 órakor végződött.
— Kőművesek mozgalma. A nagy-, kanizsai kőművesek mozgalmat indítottak aziránt, hogy a munkaadók csak olyan munkásokat alkalmazzanak, akik az Országos építő-munkások és segédmunkások egyesületének tagjai. A munkaadók ezen kívánságot nem akarják teljesíteni. Sztrájk várható.
— öngyilkos finánc. Saláta\' Sándor, 27 é\'vea, a nagykanizsai pénzügyőri sza-
. kaszhoz beosztott Vigyázó, március hó 8-án reggel %6 órakor, a szakaszon, szolgálati fegyverével halántékon IStte
1904. MÁRCIUS 12-én.
magát és azonnal meghalt. Az öngyilkosság oka gyógyithatlan betegség voit Előző éjjel kimutatta magát.
— Kuruc Újság nagykanizsai mellékletének március bó 10-én délután megjelent rendkívüli kiadása élénk érdeklődést keltett, amennyiben az aznapi országházban történt meglepő nagy fordulatot hozta köztudomásra. A nevezetes nap eseménye pedig az volt, hogy az obstrukeió leszerelt és Tisza Istváu miniszterelnök visszavonta házszabály módosító javaslatát. A rendkívüli kiadásból közel 2000 példány fogyott el.
— Gyermek zsar. F. 16 6-án gyermek zsúr volt a nagykanizsai Kaszinó dísztermében. Gyermek zeurnak azért nevezik ezt a zsurt. mert már nem illetlenség, ba erre gyermek is elmegy. És melyik szülő ne volna büszke, ha gyerekét mutogathatja, különösen hs a gyermek & művészetével ie produkálhatja magát. A mesterek is ilyenkor sziveseu lépuek ki a nyilvánosság forumára. Briher István, Schoszberger Bernát és Telemán Sándor, Sterneck Zsigmond tanár tehetséges tanítványainak bizonyultak. Pollák Miksa zenetanár leányai pedig megmulatták, hogy a természet őket nagy tehetséggel áldotta meg és hogy atyjuknál szorgalmasan folytatják a zongorázásban tanulmányukat.
— Jatagyár Kaposvárott. Iiroét egy nagyobb gyár létesítésétől esett el városunk, nem, rosazu! mondjuk, nem ugy esett el, hsnem a kezünkben volt és ... kiengedtük. A városi tanácshoz tegnap érkezett az alapítók beadványa, melyben kérvényüket visszavonták és a biztosítékul letett 4000 koronájukat visszakérik
— Jubiláns közgyfllés. A keszthelyi jótékony nőegylet a mult héten tartotta 2ö-ik közgyűlését. Az egyesület csendben működik és működését a számtalan jó és nemes tettel dicsérik.
__Kntba ugrott. Coma Ferenc pacsai
földmives, legényember, március hó 5 én. a Gurdon nevü lányán lévő kútba ugrott, mire kihúzták, már halott volt. Tettének oka ismeretlen.
— Gyümölcsfák gondozása. — A márciusi enyhe időjárást a gazdák arra használják fel, hogy kertjeikben, gyümölcsöseikben lévő gyümölcsfákról, a kártékony rovarokat magában rejtő hernyó.-fészkeket és tojásokat összeszedik és szedetik, miáltal gyümölcsöseikben egyrészt nagyobb hozamot, másrészt pedig féregmentes, szép gyümölcsöt biztosítanak maguknak. Ezen eljárás nem csak kívánatos, de az erre vonatkozó törvény azt szigorúan meg is követeli, mert a mulasztókat szigora büntetéssel sújtja.
— Hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék elnöke árlejtési hirdetményt bocsátott ki az alsólendvai kir. járásbíróság uj fölszerelésére, a régi szerel-vények kijavítására « egyéb munkálatok végzésére, összesen 8000 korona költségelőirányzattal. Az ajánlatok benyújthatók az összes munkákra vagy külön-külön a) az uj szerelvényekre, b) a régi bútorok kijavítására és átfestésére, c) az átköl-tözködéssel egybekötött munkákra. A munkálatok részletes költségvetése és a föltételek a zalaegerszegi kir. törvényszék irodaigazgatójánál megtekinthetők. Az ajánlatok benyn|tási határideje folyó évi április bó 8ának*d. e. 11 órája. Sopron, 1904. évi március hó 8 án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
— Aki kertjét szereti, szép virágokat és kitűnő konyhakerti terményeket akar, az fedezze magszükségletét Mauthoer Ödön cs. és kir. udvari magkereskedésében Budapesten, Rottonbiller-utca 88. A cég idei .árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosan ismert, világhirfi, kitűnő magvakon kívül, még a különösen érdekes és meglepő konyhakerti- és virágojdonságoknak egész sorozatát is tartalmazza.
— A gyermekek Idegessége. Általános tapasztalatok mindinkább azt bizonyítják, hogy korunk csapása, az idegesség, nem (HUa^jMc a gyermekévekben veszi kezdetét. Ennek oka leginkább abban rejlik, hogy a gyermekeknek meggondolatlanul alkohol tartalmú és izgató italokat nyujtunk, mint bor, sör és kávé. Csak nem régen ismételten hangsúlyozta egy híres tudós, hogy Hynemű itaJokat 14 éven aluli gyermekeknek egyáltalán uem szabadna adni. A babkávé helyébe a Kathreiner-féíe Kneipp-maláta kávé vált be a legjobban. A gyermekek erő: teljés egészsége és virágzó kinézéao megérdemli azt a kis fáradságot, hogy. részükre a kávét kűlöu elkészítsük.
■ - - .. -v
Közieméiig
a 30 óv óta forgalomban tevő Mros
mm^B^j . Néhány hónappal ezel&t egy B>pg>p nova ttrlet~
ember megkiííriette, hogy a ,,8«rB«r-fé»o & « j1 szappanok é« kátriny-ppopatb<wwo»" el-CüSibS nevezés használati jogát vitássá tegye; hogy igy a ml ? t "g gyártmányaiot rérén hireasó lett nevet haamálva, más ff—f szappanokat hozzoa forgalomba- igy attrahnnnk rolt g^A—ai képviselőnk, ctr Sachs Lajos ur Utal Bécsben, a » t magas es. kir. kereskedelmi miaiazteriutmtál panaszos-
rig ként föllépni; ennek kövatkoztében tíkabkaos tudomásra SjjSgg& hozzuk, hogy 19CÖ. docc m b er >6-4 n kelt 13062. * ; j számú uéleltel kimondatott, hogy jogunk *an a mi „Bcrger-Mlo gyógy- *» tucappa-
fa^^j natiskai, a Bei*0«r-féle k*tréa**»p|MMit és i ■ \' Bcrger-íélo giyMri»4iitráNy«u|^wtt, Bor-
Sg«r-félG kön-karti^ny-sxappaert" atb. ezen ktBön címmel ellátni es vedje^yünsőn ez«n szól használói. így tei>át a m> jóliaraert különlegességeinket támlán is, mmt azelőtt a lönti jelzóasel lógjuk lorgriomba _ -
borai.; kérjük ennólfOgva saját érdeké- É-^^Jb bon a nagyérdemű közínséget, hogyf Ubb4 - iniaden más gyártmányoknál való c- KjsbSuB
—g cserótesnoK éa tévedesbe eitesae* ekjét ylllirili\'i^ veendő, állandóan flj-yeijen arra, hogy U^^^ a csomagoláson >s raiia Kell lennie, a rm (áruért »éá-f í h h»Blflo««ek jp *
f—fj érr mi itr)ól
S iegyünk ós cégjegyzésünk nincs rajta, ugy kérjük, hogy a szaopant, tmal nem a mi híres és óv óta jóoevü
S gyártmányainkkal -azonosat, utasítsa vissz*.
Troppau és Bécs, 19->4. ictmiár hó.
Hell G. és társa.
8 ÜÜi Ráktár Nagykanizsán: Práger Béla gyógyszertára
1 M—3 valamint M&gyarorazág több gyógytárában.
A S&lvator-forrás igazgatósiga Eperjesen
g ffi kiadóhivataléban.
HIRDETÉSEK.
A Rlchtor-féle
LlnlmsBt.Cm. som.
HersonJ - Pala - Eipellw
egy rigi kipróbált háósxcr, & mely már több mint 33 ir íta mef-
Kilial6bod6miSlfe51«ll«linMtatik
Uintüftil. tttail 6s «HUt««WL
Tntóa. Silányabb utánzatok miatt SSS ixSáLrttskorévatoaak tegyünk 6a caákis éwd&ti üvegeket.
árban a laetöbb gyögyawrtixban kapható. yíraltfcTTörík
sok pénzt,
havonként 1000 koronáig kereshet mindenki tisztességesen minden szakismeret nélkül.
Küldje bo czimét E. 97$. jelige alatt á következő czimre: AnnonCén-Abtöi-long de 8 „M erkur" Mannhelm.
Budapesten.
\' BlemFJliitiiUü
eUtx. it Ur.:«aTÁri **kUiuflc-l




XUM. ÉVFOLYAM.
1904. MAKCIÜS t2 ín.
Emeleti lakás Mádé
Keszthelyen a föutczán, — ntezai kültóssll. A legélénkebb forgalmi helyen, mely 411, több Szoba egy konyha és egyéb
BellékhelfségbőliutaM.W,
7 a. t. 1904. május 1-től.kiadó. \' Ugyanott egy bolti helyiségig ki&aT 1904. május 1-tól, \'esetleg
azonnal is. Közelebbi értesül&sel ezol-gál Uzár lynác Sándor, Keszthelyen.
közgazdaság.
A disznózsír veszedelme.
_ A Mk««-J»ir. —
Ha az utóbbi ívek zsirárait eíemBgyre
Hü Bí QWUUÍ CTÍ. -----------
TMíszOk, azt taláijatc. hogj e8é«"
uőgteleQ íej:Sdé8t, xisszaM&t i uokmlaoul manas setléaársbkal ala-caoay . diezaózeír-árak állanak nemben ; meri míg a di»ín6»ir-áfak mm. ként mmtígy 8—9 k. áresést tüntetoek.tel addig a íenéfiárak ugyanezen kél hónap alatt 5—6 k. emelkedést mutatnak, m, átlagszámítást véve, mintegy 16 k. értékciOlikeDés a isir árában.
Érthetetlen, egyenesen megmagyaráz-hatlan jelenség volna a disznízsir árának csökkenése, ha tisztán a sertéspiac alakulásiból akarnók kimagyarázni, mert a legtermészetesebb lolyamat az, hogyha az áru, melyből valamely nyeratermény elóállittatik, drágul, akkor a belőle elC-állitott nyeraterméoyek áránsk is emelkednie kell Mivel a disznózsírnál ennek a természetes folyamatnak éppen ellenkezőjét tapasztaljuk, világos, hogy itt az áralakulásra idegen téuyezök gyakorolnak befolyást. .
Az idegen befolyást, a disznózsír értékveszléséoek okát nem nehéz megtalálni ; ez a kókusj-zsir.
A kókusz-zsir (v»j) 100 kilója nagyban ma 92 k., a disznózsír mm.-ja pedig vagy 60 k.-val drágább. 33%-nyi hOlünb-Bég az árakban igen nagy a ez teszt
megmagyarázhatók bogy a kóknsz-zsir
fogyasztása folyton terjed, erésódik 8 a vidéken is mindenfelé hosszabb idő óta kurrens áru. A kóknaz-zsir nagymérvű beözönlése folytán a magysr és osztrák kormány még tavaly a raffiöált kókús\'z-zairadékot az addig fizetett 1 arany forintos behozatali vám kedvezményétói megfosztva, a 10 arany forintos zsirvám-létel alá vonták. A 10 arany forintos vám hatása csakhamar érezheióvé vált, olyannyira, hogy raffinált kókusz-zsiradék most már alig érkezik a monarkiába. De nem arra való az élelmesség, bogy egyszerűen beadja a derekát. Néhány osztrák gyár merészet és nagyot gondolva, kiókumlálta amiak a módját, hogy a 10 arany forinloB vámmal versenyképtelenné lett kókusz-zsiradéket miként állilhatja elő ő maga. Egyszerien berendezkedtek a kókusz-zsiradék raffinálására és rengeteg tőmegll raf6nálatlan kókusz-zsiradékot hoznak be. Ennélfogva a kókusz-zsir, a mely a disznózsir árát lenyomja, nemcsak, hogy nem kerdl kisebb mennyiségekben forgalomba, hanem ellenkezőleg; a forgalom megnőtt, mert a raffinálás nyere-xégének megszerzése a versenyképességet még jobban növeli.
A kókusz-zsir raffinálására berendezkedett néhány osztrák gyár ilyíormán kezébe keritetto a közős vámterület sertéazsir-piacáuak a soraát
Olyan jelenség ez, amely fölötte figyelemre méltó akkor, amidőn Ausztriában, legnagyobb disznózBÍr- és hizott sertés-fogyasztó piacunkon 1908-ban nagyobb mennyiségű Itókusz-zsiradékot (168.870 mm.) fogyasztottak, mint oda tőlünk átvitt sertészsírt (84.127 mm.)
Olyan intézkedések kellenek tehát, melyek a baj elharapózásának megakadályozására alkalmasak. M. K. .L.
— A söripar kívánság*!. A hazsi sörgyárak 1903.-ben több sört termeltek, mint az előző évben, mert a termelés 1.237.987 hektoliterről 1322.867 hektoliterre emelkedett, de arra való tekintettel, hogy az évi sörtermelés már közel volt az 1.600.000. hektoliterhez és hogy a 8ÖrfŐzók száma évről-évre kisebb lesz, nem lehet tagadni, hogy a söripar nálunk már évek dta hanyatlik. Ennek íőoka a túlságosan nagy adóteher. A pénzügyminiszter ugyan már három évvél ezelőtt kilátásba helyezte a túlságos nagy sör-adópótlék leszállítását, de azért a dologban semmi sem történt A Magyar sörfőzök egyesülete most elhatározta, hogy feliratban sürgeti meg a kormábyuál az adóleszálliiást. A Magyarországi Vidéki Böríőzík egyesülete azt határozta, hogy egy Sörfőzéai kísérleti állomás és kiBér-
■ ÜK
leti sörgyár fölállítása, a kűllöldl sör
beözönléaét előidéző vámvisszaélések és a csempészet megakadályozása, az ital-mérési törvény hátrányos intökedöleinek megszüntetése, végül » sörazállitást tarifák mértéklése végett felterjesztést intéz a földmivslésügyi-, kereskedelmi- és pénz-ügyminíszterekhez. Ezenkívül a vasárnapi munkaszElnetröl szóló rendelet oly értelmű megváltoztatását kérik, hogy a sör szállítása vasárnap is történhessék.
ijroidxlőm
- A Magyar Könyvtár e havi sorozata nagyérdekü útirajzokat nyújt Tóth Rezsőtől, aki felhasználva az .Adria északafrikai járatainak kényelmes alkalmatosságát, bejárta e vidéket és most eleven színekkel festi az ottani parti városok tarka és mozgalmas életét.
Északafrikai kikötők" cimü kia munkáját haszonnal és gyönyörűséggel foWa olvasni mindenki. — A régi magyar irodalom köréböl most Gyöngyösi Mván van soron, akinek epikus u.üvei közül dr. Koltai Virgil a .Porából megéledett Pbönix\'-et rendezte sajtó alá és látta el jó bevezetéssel és jegyzetekkel. Gyöngyősi köteles olvasmány középiskoláinkban. melyek ezt a kitűnő és olcsó kiadást bizonynyal örömmel fogják venni. — A külföldi szépirodalom kiválóbb munkáinak sorozata is folytatódik a .Magyar Könyv-lár"-ban; ezúttal -az olasz szinmüköltészet egy európai hirre vergődött remeke jelenik meg benne, a melyhez a budapesti Vígszínház egy nagy sikerének emléke
is fűződik. Bracco. ,Hütelenl* je valóban
egyike a modern dráma legszellemesebb éa legmuiattatóbb termékeinek. A .Magyar Könyvtár* e fűzetekkel már a 372-dik széniig nőtt: egy-egy szám ára csak 30 fillér. Teljes jegyzéket szivesen küld a kiadóhivatal Lampel R (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés, Budapest, Andrássy-ut 21.) ---— í--
JOr. Villányi Henrik, felel5« nerkeiztö. Kiadó: Ifj. Wajdits JOztel,
VEGYES.
— Megbízható gyi»ktz«lé«. Zarart eméiz-
téuel ellátott gyének, kik étrágyhiányhan, felfúvódásb&n, gyomorgórcsökben ét rendetlen Bzékelé-iben szentednek, a ,Moll-féle wldlitz-por" használsta által róvid idó mnlra viuza-nyerik egé*»»égtlket- Egy dobox ára 2 koropa. Szétküldés naponta ntánrétellel Moll A. gyógyszerész, cs. és Idr. udv. szállitó által Bócb,Tj. Tnchlanben 9. Yldékl gyógyszertárakban.hatá-rozouan M»ll-íéle kétzitmény kéreádó a* ő gyári jelrényével és aláírásával.
m f
B
US
2 -
bl UJ
FOHTOS
GTOMORBAJOSÖ&NAK!
Nyilt tér ;
rovat alatt köröttekért nem villái felelösaézet a sierkeestSaég.
Vese, bugyhólyae, hugydara és a köszvénybántalniaK ellen, továbbá a légzó és emésztftftí szervek humtos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a IJtbion-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelyo les*. "HnKyhajtó hatása! í
Kellemes ui\'l m | w tmp- emésilhelo:
Kapható ásrányriíkereakedésekben és gyógyszertárakban. ^
Étrágyhlányt, gyomor-fájdalmakat, émelygést,
gjomorgyengeséget, eméBxtósl zavarokat, Í5-ftjást stb. raogssöntet
—--— azonnal a TilágbirÜ valódi
etmSÁPr BBiD^féle
NARIÁCELU GYOMORCSEPPEK.
Sok ezer köszönő éa elismerő nyilatkozati Kis öreg használati utasítással 80 fillér,
nagy üveg 140 korona. -t-t— Gyógyszertárakban kapható. — FSraktár: BRADY C. gyógyszertára a »M.agyar Királyhoz* Bécs, honnan kívánatra Ingyen küldetik az érdekes .Spenialbrosobür,\' 5 kor. bekaldése ntAn ö kis üveg, 4.50 kor, beküldése mellett 3 nagy üveg les* bérmentve kü^ve^ Képviselet Magyarország részére: TOROK JÓZSEF gyógyszertára Budapest, Király-utca 12
Óvakodjunk utánzatoktólI A. yalódi, MAR1A-CEUÍ gyomorcsepp-k fenti védjegygyel és aláírással kell, hogy ellátva legyenek.
. "Síi,..
fogorvos
speeziálista Budapestről
folyö hó 14-én megkezdi működését Nagykanizsán
& Korona Szálloda L em., Sngár-uü épületében.
legajabb módszer szerint helyben elkészíttetnek.
A ltgkifálóbti orvosi siaktekintéljek tooálják a
ROHITSX
Idillt gége- és légcsdhurutnál.
<- _D ÍO _o


XLffl. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZÍÖNY
1904. MÁRCIUS 12-én.
Húsvétig
a következő feltűnést keltő
kivételes árak
érvényesek.
ír nnn méter legújabb tavaszi és nyári divatkelme kiváló minőségekben Felfalt
lü.UUU 115/130 ctm. széles..................70 fillér.
AA ArtA méter legty\'abb mosókelme, mint batist, zophyr. aalin, mosótamine, divat,
ZU.UUU vászon, croton stb....................24 fillér
Irt (Ifid méter legújabb zürichi divatselyem blousolí slb.-nek legkiválóbb
IU.UUU rajzok.......................K. 1-10
3000 tovaszi nöi felöltö. tivá16 sWvetból elegáns szabás.......K. 1060
2500 legnjabb elegáns szabás, szolid angol munkasz5vetból . . . K. 8 50
mosékelmékból
Felfelé
K 199
6000 Nöi blous- szíp diral ! 2500 Nöi alsószoknya, tolónbózó minta klutk, iDstre. kord v^gy mosókelmákból K 2 48
5000 Mői asatoialeslap, pompós szóp modellok . .....-...... ......-K. 2-—
3000 nsi fi^ ,e?i°bb s"t,á3 kirái6 ""j"®.......j.....Ki 176
6000 Ku gyerm«kruha, csinos minták.............K- 180
4000 Kötény.keiWel1 mü,UUt................. 97 6llér
SV Azonkívül leggazdagabb választék minden létezi szövet és ruházati cikkből, további vászonáruk, chiffonok, zsebkendők, szőnyegek, függönyök, garnitúrák stb:
bámulatos olcsó árakon.
Császár és királyi udvari szállítók.
LUDWIG ZWIEBAGK & BRÚDER
BÉCS, VIIS. MA.RIAHILFERSTRA8SE 111.
Egyedüli szótküldési ház a Monarchiában, mely versenynélkiíli oldsó áraknál minden rendelési 15 koronától teljesen
bérmentve küld,
Megtekintésre méltó mintagyüjtemények jó!é""\'SM,iá\' ^Srf" k,vanatra
Pompásan illusztrált divatárjegyzékek.
6jár: NTERGES-ÜJFALU
SftrcSnrclm: Etetőit Baflapest. Telefon 12 -92, Gfár: 7ÖCKLABRUCK Felső-Ausztria
ETERNIT-PALAifflmCEM™
HATSCHEK LAJOS SZAB
■V Elpusztíthatatlan, könnyű, tetszetős, olcsó Is tüzlilló tetó fedónnyag.
ETERNIT MÜVEK HATSCHEK LAJOS BUDAPEST, VI., Andrássy-ut 33.
Elsőrangú referenciák. — Jótállás. — Évi gyártás 1500 kocsirakomány — Kérjen ismertetést. Ezen anyag kapható Sartory Oszkár urnal Nagykanizsán.
M O LL- F E LE
SEiDLITZ-POR
Caak
akieor valódiak, ha mlndogyilt dobos alAlriaát tttntotl fel.
Költ A. vékonyét éa
A Mail A.-file Saldlltz-porsk tartói gyógjhatiaa a legmakacinbl. gyomor- ét «l-tettbiatalMafc, gyomorgarca U gyomorhér, rögxQtt azikrekadei, nujbioialom v*r telolít, aranyér és a legkalinbOióbb nil betejlégek ellen, e jelea bitiijernck íiTlixedek óta mindig nagyobb elterjedést sserzQlt. — Ara agy lepeoeételt ere-dotl doboznak 2 kar
Hamisítások tiSrvénylieg fenyittetnek.
M OL L-F ELE I
111m ma
ba mindegyik Öreg MOLL A. .éjjenét «»<"U lel .A. Mail- felirata ínoiatuü van airía, A Mell-fila IW bedfirz»SI6íl ezer kWiréoy,
1»|dt.—..................... ...
cím éa a megbaléi egyéb köretkejményelnél tejiimeretexebb népner. - E,y
Csak akkor vatödl,
aófl-barazeaz nevezetesen mint f&ldalemosllli caoz és a megbfllés egyéb köretkesa ónozott aredotl 8vag ara I kár. 90 tlll.
MOLL Gyermek szappanja. ;
Legfinomabb, logajabb módsxcr sserint kóultek gyermek ós bölgy szappan i a blr oktzerB áfaláaára gyaraiekak a falaittak részére.
•ira darabaaklat — 40 flIL Bt darab — I kar. 80 «». Minden darab gyermek-aiappan Hall A. védjegyével van ellátta.
F 6 s 1 é t k a 1 d é~s: ~
Mell A. győgyszerász, cs. és kir. udvari szállító által, ]
Bécs: Tachlauben 9. az. , „
Vldóki megrendelówk naponta poiuatinvét mellett te<|uluetnek. A raktárakban Üssék határozottan MOLL A. aláírásával it védjegyévél ellátott készítményeket kérni.
\'■Kanizsán Rosenfeld Adolf Fiai.

Férfiak ingyen kapnak
olyan uj talilmlnyu orvoúgol, mely az clve<£tcU eröt újra meghozta, Pnibacsomagot f, egy oldalas könyvet po.tin, jól beeiODta^™- tngycu kapjil: mindazok, a leik érte irtuk. Kz a logbl-inu1atramil(6bb csodaotvotiig, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kihigiiok folyt in nemi bajokban, nlfiliiben, valamint elvculteu férfierő ben szenvednek. Ex okból clhalárOzta! ar intézet, hogy egy ingyen orvo»Agot magyarázó könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. £xzel a hJ^ior-vossiggal a baj otthon gyógyítható, i mindazok a kik a fiatalkori kih&g&sokböl >zirmazó némi bajokban, azellemi elgyengülésben,vagy krúniku* bajokban wenvednek, otthon gyógyithatjik magukat, Ez a gyógyszer közvetetlenül azokra a *zcr-vekte hat, a bol a megerőxödéz sitik léget ciodi-lato» eredménynyel gyógyítja a* évek óta tartó betegségeket, öreg, fiatal egyaránt irhát State MeUtaü Instilutoak az alant jehett cirnro, a honnan a csomagot rögtön ólkaldik. Az intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából ax otthonukat nem hagyhatják el. A pióbacíomag megmutatja hogy mily könnyen MgyógyMatók ebből a rerteneto* bajból otthon. Az intézőt kivételt nem tesz; Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orrosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen b« van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: State Medical Institute, 17 Elektron Building, Fort Wayno, In<L Amerika.
A levelek mindig bérmcnteiUendök.
- WU-
-- T»I6 eltdáíirc,"\' ár 188S; éti
XXXI t -c. alapján. Tőke ét koekáxtt nélkül sémi Bxorv&lotamal\' könnyen elérhető
hMoaU 800-500 korwai kereset. •T, Ajánlátok fatésondfik a .Síewncw Hiwtdó\' kitdóhivAtalioak, postafiók 180 BodijéitiT^
melyek évek óta a legjobb eredménnyel használtatván éa a legkiválóbb orvosok által mint gyengéden hashajtó, feloldó 8*er ajánl-tatnak, az emésztést nem akadályozzák, teljesen ártalmatlanok. Cukrozott alakjnk végett a gyermekek is szivenen veszik.
Efrr 15 pllnlát tartalmazó dobos 80 fillér, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 plInlÁt tartalmaz, csak 2 korona O. ó. 2.45 korona összeg előzetes b^kQldése esetén egy tekercs bérmentesen küldetik.
IfÉD líllf Neuateln hashajtó labdacsait. Valódi
NUMVA csak, ha minden doboz hátsó oldala a Wrvé-Inyileg bejegyzőit ,ÍIeil Leopold" védjegyünkkel, vörös-fekete nyomással van ellátva. Yédjesyezett dobozaink-, ntalványaink-| és csomagolásainknak a „PHILIPP NEU8TBIN APOTHEKER* aláírást kell tartalmazniok.
■ E U 8 T E IN FÜLÖP -
gfógy**«rt4ra a .Sieot-LIpőtho*\' Z. K. •/„
TflüíT, I. Btt., Piank«»gasae 6. = Eaktár Nagykanizsán: BELUS LAJOS éa BEDC GYüLA gy6gyK©rétx«koéJ.
ooooaoűőocxjoaa cxxxxx3oocxxxxxxxk>m
X**X***XXKK**XKKX**HH**M*****
IIGHT\'
II
„SZARVAS
Legjobb, legkia-, dósabbés ezért a legolcsíbb szappan-Minden kártékony l»z-zákaveréstíHv
Mindenütt kaphatö
A bevásárlásnál vigyázzunk kQI&nisen arra, a .Schteht* névvel, s a fenti legyen ellátva.
JikAinítaíl Ifi w.iiliia JbWf IcAm .mnunaáiáhan
NAGYKANIZSA* 1904. március hd \'9-én
Ig-ife szám
Előfizeti** <lr: Eí«i* évre . . 10 kor. — flll KI írre ...\'■> kor. — 011. Nnynlévre . 2 kor. 50 (111. Bgjrw sr.4m 20 ml.
H 1R D E T É SE*
5h«iáljt.»i.rlilicrbalil4,nii<oil«or 13, ■ uiatlcü toribbi sorírt 10 fill
NYÍLTTÉ RBEN
pollt „ormiként 40 filléréit vételnek fel.
A nagykanizsai .Ipar-Testület," a részvény társasig," .nagykanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet," nőegylet," „d.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézéte," a
XLIII. évfolyam.
A Iap szellemi részét illeti minden k&zlemőny s íelelSs szerketztS nevénv nr. SDyagi részt illctS közlemények pV-dÍR a. kiadó nevére citnzettca Nagykanizsára bérmentve Intézendfik.
BérmMitotlih levelek nem Fottftd-tatnak el.
Kéziratok visszanőni kllldAEueí;
„nagykanizsai Takarékpénztár részvénytársaság," a .Kotori takarékpénztár
a .nagykanizsai kisdednevelő egyesület," a .nagykanizsai tanitói járáskör," a .nagykanizsai keresztény jótékony katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMI? HETILAP.
A diploma.
A diplomára ma rossz világ jár. Szellemesen indokolta ezt egy magyar szociologus azzal, hogy ma rossz idők járnak minden olyan papirosra, melyek nincsenek ellátva koponokkal. Valamikor a kntyabőrnek volt becsülete, ulána a pergamentnefc és csak azután következtek a többi kófic papírok. Ma a velinpapirosok állnak legfelül, a melyekből készítik a szelvényeket. Régebben a diploma birtokosát honoraciornak nevezték, tiszteletreméltónak. Nem volt szükségképpen nemes, mert azzá csak születés, vagy királyi adomány tehetett, de tudományért kiváltságos állást foglalt el a többi nem nemesek felett. De nemcsak tisztességben részesült a honoracior, de jómódban is, mert megfizették. Nem proletár volt, de volt biztos, szilárd exisztenciája. Akkor a diploma szerezte a knpont, ha ugyan létezett már ez & mindenható nyomtatvány, ma — nem mondom, hogy a kupon szerezhet diplomát — de a diploma, a tiszta tudós ritkán, elvétve segít gondtalan élethez, annál kevésbbé gazdagsághoz. A francia forradalom forrongó árja felszínre dobta egyéb hatalmas e9zméi mellett a szellem pozícióját is. Legfőbb lénynek, Istennek deklarálta sz észt. Ebben is túlzott. Csak annyit akart kifejezni, hogy támogassátok a tudóst és tiszteljétek a szellemet. Az utókor, mely világboldogító eszméit megtisztítva a szenvedély reátapadt sarától a maga javára érvényesiteni tudta, a szellem kultusát nem vette át programmjába. Ledöntve a nemesség bálványát, nem állitá helyébe a tudásét, de aranyborjut faragott a pénzből. És ma ugy
állunk, hogy a diplomának nincsen olyan értéke, a melyet az elnyerésére fordított munka nehézsége és hosszú ideje megérdemelne; ott állunk, hogy az az osztály, mely a modern társasadalom épületét tudásával és kitartó munkájával a szabadság és a humanizmus eszméinek hódolva felépítette, elvesztette kezéből a vezető szerepet, általadván azt a vagyonnak, a .haut fináncé" -nak, a mely jelenséget általán ogy szokták megjelölni, hogy a latei-ner osztály csődbe jutott. Több a passzívája, mint az aktivája. A munkája, a tudása tObb, mint a jutalmazása. Az anyagi termelés terén tevékenykedők első sorban a maguk javára termelnek és vagyon lesz az osztályrészük. A vagyon tiszteletet hoz, befolyást, vezérszerepet. Nem természetszerűleg és nem mindenkor, csak bizonyos viszonyok között és manapság. Akkor, mikor ádázabb lesz az életküzdelem és nehezebb az ut, mely jóléthez vezet és e mellett az életigények is növekednek: becsülete lesz annak, akinek van. Tisztelik a vagyon-t és megvetik a niucseu-t Hajdanában az részesült tisztelet és jé módban, a ki mások javára is munkált. Csak a tudásnak van meg az a hatalma, hogy birtokosa cselekedeteinek az Önzetlenség látszatát adja, csak a szellemnek van meg az a reflex, ereje, moly másokra is fényt vet, mikor magáért dolgozik. Ennek a szellemnek munkások valának a honoraciorok. Ma is ők azok, de a pénz bálványa polcukról letaszította őket. Közöny váltá fel a régi becsülést, proletariátus és szegénység a biztos exisztenciát orvosok, ügyvédek, tanárok, tanítók; hivatalnokok elégedetlenkednek helyzetükkel. Megdöb-
bentő adatok kerülnek napvilágra és orvosságokat keresnek a bajok saná-lására.
Igen is oka ennek az általános materialisztikus irányzat, a vagyon roppant ísszehalmozódása, mely pótol mindent, a mit tudás, munka és szellem adhattak valamikor. Még a művészet is érzi ennek súlyát, s bár vagyoniing — általában véve — mindenütt nagyobb támogatásra talál, mint hajdankorban, a tiszteletnek és lelkesedésnek olyan jeleivel, a milyen-•nel például Pctrarkat elhalmozták kartársai, ma már nem találkozunk a művészeknél sem.
Csudálatos ez a jelenség, ha fontolóra veszszttk, hogy a lateiner osztály ; igen hatalmas tényezőket tart a kezében. A sajtót, melylyel irinyithatja a tömegek gondolkodását és uralkodik felettük, a közoktatást, az igazságszolgáltatást és a törvényhozás és kormányzat is az 6 vezetése alatt áll jérészben. A mint a civilizált nemzetek történetének folyamán minden nyitásnak, minden, a haladás felé törő eszmének és mozgalomnak a lateiner osztály "völt felidézője; 1rí-~ nyitója és kieszközlője, ugy ma is birtokában van annak a képességnek, hogy a saját pozícióját újra felemelje a régi polcra és bizonyos, hogy ba önnönmagát el nem adja idegen érdeknek és maga is nem hűsöl az aranyborjú árnyékában, hanom a saját érdekében fejti ki tevékenységét, az övé lehet ismét a vezérszerep az államban és a társadalomban. A múltban az Osszeség, ma a saját érdekében van szüksége erejére, hogy tiszteletet és jólétet biztosítson magának. Osztályának minden elemében más irányú orvoslís szükséges, hogy az.
anyagiakban segíthessen, de hogy tiszteletet parancsoljon és vezető lehessen, meg kell őriznie méltóségát és meg kell mutatnia a tudás hatalmát. Csak a szellem uralma biztosítja az emberiség haladását, az anyag uralma visszafejlődéshez vezet. Ezért van a tudásnak joga arra, hogy uralkodjék.
Vali, nincs.
Mikor a bűvész a közönség szemeláttára dobja a levegőbe az arany forintokat, hogy aztáo valakinek az orrából húzza ki azokat, — szokott ilyesféle szavakat mondani. Ha városunk előhala-dásán dolgozó férfiak munkájára tekintünk, bizony mi is sokszor elmondhatnánk e szavakat, ha egészen nem is igy: volt, nincs, de egy kevés módosítással igen: lehetett volna, de elszalasztottuk. Bizony nem egyszer jártunk már ugy, hogy egy nagyon is örvendetes és szép reményekkel kecsegtető UirrSI veszünk tudomást, amely városunk nagygyá emelkedését és tán a két városrésznek a gyárvárossal leendő természetes összekapcsolását is engedi velünk remélni, de ez az örvendetes hír, miként egy helyi kis krajcáros is írja: a városi képviselőség indolenciája folytán nagy szomorúságunkra nem valósul meg. "" így\'járfunlt anégut\'éSfö~nípok\'&an\'is.\' A városunkban létesíteni ígért juta- és pamutfonógyár vállalkozói kérvényüket visszavonták és igy bizonyosak lehetünk beooe, hogy mikéota leogyár és dohánygyár ügye nem jött dűlőre, ugy a juta-gyártól is elestünk. Pedig beláthatnák jó városatyáink, hogy a nagyipar mai kifejlődésekor mennyire fontos a városok gazdaságában a gyárak alapítása. Amidőn a lőke termelő erejének tulbatalmasodása a kisipart életképtelenné teszi, nem szabad mindeo percben elszalasztanunk a jó alkalmat, hogy a nagyiparnak minél nagyobb terjedelemben való kifejlesztésére törekedjünk, gyárat minél többet alapítsunk és ezáltal az iparosok osztályából a munkásokká lett társadalmi elemeknek kenyeret adhassunk. Városunk gazdasága
bizony e tekintetben elég szegény s igy h» bármi módon ezen segíteni letet, minden lehetőt meg kell tenni, nem pedig nemtörődömséggel a szegénység és prole-láriátust terjeszteni.
A remélt julagyár alapításának fucsba-menését pedig nagyban előidézte ez a városunkban más egyéb tekintetben is uralkodó nemtörődömség. Azt a hirt halljuk ugyanis, hogy Bányai Mór az egyik vállalkozó azért vonta vissza kérvényét a várostól, mert az ügynek gyorsabb elintézése lett volna szükséges, ez pedig ugy lett volna lehetséges, ha mindjárt a legelső közgyűlésen, amely ez ügyben dönteni hivatott volt, kellő számú városi képviselő jelent volna meg és a további lépéseknek az útját megnyitotta volna, Bnuál inkább is, mert előzőleg a városi tanács és a pénzügyi bizottság a vállalkozók ajánlatát elfogadhatónak találta. Mindez azonban másként történt és amikor a jogügyi, bizottság egy egész délutáni ülés után elkészítette a vállalkozókkal kötendő szerződést any-nyira, hogy azt haladéktalanul a köz-8yülés elé lehessen terjeszteni, — megjött a vállalkozók értesítése is, hogy vállalaluktól elállanak, mert másutt kedvezőbb körülményekre találtak. Hogy ez mennyire jellemző közigazgatásunk gyorsaságára és a város ügyeivel való buzgó foglalkozására, azt különösen kiemelnünk nem szükséges. Veszteni, vesztettünk azzal, hogy ez így dugába dőlt, ha talán nem is sokat, de mindenesetre azt az áldásos dolgot, hogy városunkban ismét néhány ember kenyeret kereshetett volna.
Hogy azonban a fucsbament jutagyár ügyét teljes mugvllágitásban láthassuk, egy más világításban is megkell tekintenünk ez ügyet és talán ezen az oldalon vigasztalódni fogunk némileg.
A vállalkozók a városi tauácshoz beadott kérvényükben megállapították azokat a feltételeket, amelyeket a várostól kérnek, hogy gyárukat felállíthassák. Ezek közt a feltételek között a szokásos ingyen telek és városi pótadó s kövezetvám elengedésének megadása melleit ott volt még egy nagyon megfontolandó feltétele: a 200.000 korona tőrlesztéses kölcsön megadása. Azt hisszük, hogy főleg
TARCZ A.
A női sziv.
ina: Riad Tardlay
— A .Zalai Közlöny.\' tArcíja. —
Szemközt álltak egymással, két magas gyertyától megvilágítva, melyek fénye a nő arcát még halványabbá, a férfiét még. sötétebbé tette.
Virágillattal volt terhes a levegő. Ugy tetszett, jninthd minden utcai lárma egyszerre -elnémult volna, hogy ezáltal is érthetőbbé váljék a beszédje annak a férfinak, aki most kezdett szólani. Vagy talán a nő úgyis érzéketlen volt minden más hang iránt ?
— Ha most egymástól elválunk, aunak örökre keli történnie — szólt a férfi.
A válasz leheletszerűen hangzott:
— Azt ón jól tudom.
— Es ez nem bánt téged?
A férfi hangja esdekelt, de tekintete szemrehányó volt.
— Azt te jobban tudod ...
líosszu szünet következeit.
— Csak azt szeretném tudni— szólt ismét a férfi, — hogy miből van a női sziv 1
A hölgy ijedten riadt vissza, midőn a férfi ujjai kézcsuklóját átfogták.
— Hiszen te összeborzadsz, ha megérintelek l — tette hozzá keserűen a férfi — te. aki \'.,!.")\'\'
— Hagyd el, kérlek 1
E szavakat halkan és esdően ejtette ki . nő, de a férfit egészen elnémították.
Erro a nó nekibátorodott és tekintete szilárd elhatározással tapadt a férfi szemére.
— Nekem, Albert, nekem nom szabad téged meghallgatnom.
— És te igy akarsz tovább élni s el akarsz távolítani magadtól, anélkül, hogy megsajnáluSI, auélkül. hogy . .. ?
— Oh ezt nem akarom! — szakította félbe hevesen a nő a férfit! Mi későn ismertük meg egymást 1 Most akarnál megtanítani a szerelem minden édosségére, mikor már nem vagyok szabad ?
— Tudod, hogy mennyire szeretlek, férjed egész lényedet nem becsüli annyira, mint én a kisujjadat I
K szavakat fzinte rekedten és nagyon halkan ejletto ki a férfi. A nó pedig,. anélkül, hogy tudta volna, a férfihoz simult ós ájuláshoz hasonló érzés vett rajta erőt. A férfi félremagyarázta ezt a mozdulatot és szinte vad erővel szorította ót magához.
Hirtelen lámadt zaj zavarta meg őket: kis gyermeklábaknak nehézkes < léptei . . .
A férfi nem szólt semmit, de oly hirtelen bocsátotta el a nőt, hogy az alig hirt ogy székhez odavánszorogni, j
A férfi gyorsan eltávozott
És a fiatal asszony az ablakhoz ült. Szeme az átellenben levő házak kivilágított ablakaira tapadt, anélkül, hogy valamit látott volna, míg végre- bejött a komorna, aki jelentette..hogy,ideje-volná öltözködni.
Az ezüstnek és a poharaknak alulról fölhallatszó csöngése arrá emlékeztette a nőt, hogy az ebédnél nagy. társaságét kell fogadnia.
Tudomást sem látszott venni arról, hogy a komorna felöltöztette és nemsokára
megjelent vendégei közt — mosolyogva, ragyogva, figyelmesig, látszólag vidáman.
. És az egész idő alatt mintha jéghideg kézzel markolt volna szivébe az eltávozott férfi . . .
Örült vágy szállta meg: otthagyni vendégeit és kifutni a hideg éjszakába . . . messzire . . . egyedül . . .
A férje lépett a szobába s ez a körülmény öt kötelességére emlékeztette. A férfi kissé elkésett s bizonytalan, támolygó léptekkel, civakodást kereső hangulatban jött be. Szemében ott ült az a kifejezés, amelyet a nő mér annyira ismert s amitől annyira félt
Mostantól fogva ugy tetszett neki, hogy az egész társaság szeme könyörtelenül ó reá van szegezve, és mindezek közt legjobban fájt neki a részvétet eláruló tekintet...
Mikor aztán a férjével magára maradt, azt a nagy vigyázatlanságot követte el, hogy közölte vole gondolatait.
. Nem jól választotta meg a pillanatot. És mikor magára maradt, sötétpiros sáv képződött hófehér nyaka körűi; s a falhoz kellett támaszkodnia, hogy el ne essék. Vad gyűlölet lángolt a szemében.
Ajkait erősen egymásra szorította, mikor Íróasztalához lépett.
— Mást gondoltam — irta a nő. — Ez végre is a mi szabadalmunk: nőké s tudom, nem haragszol meg érte.
A levélhordó másnap reggel elvitte ezt a néhány sort egy st. Jamee-nteai ház levélszekrényébe, honnan az inas az előszoba asztalára tetté és.a közönyös arcú
komorna egy csésze kávéval együtt bevitte uráuak a szobijába.
Az ur azonnal megismerte a kedves nő kezeirását, megismerte a gyöngéd ibolya-illatot, mely a levélről áradt feléje, majd elolvasta.
— És én nem hittem — mormogta halkan — hogy ezzel a kedves gyermekkel még valaha találkozni fogok!
Válasza igen rövid volt. — Ma este ...
nyolc órakor.\'— Charing-Crossban. ♦
Sötét volt az este. A Thémse parija a Batter8eahid Iáján csodálatosan, szokatlanul csöndes .volt..
Majd nagy dübörgéssel kocsi érkezett, melyből nó -szállott ki, s odakiáltott a kocsisnak:
-—Várjon meg itt I — és tovasietetta fal mellett,, miközben teli tüdővel szívta a jé friss levegőt, melynek a zárt kocsiban oly nagy hiányát érezte, ós álmodozva tekintett a folyóra, mely ott zuhogott tova a kópartok között.
Egyszerre egy sötét alakot pillantott meg, mely a viz szélén közeledett feléje. Egy gondolata támadt és villámgyorsan rohant le a lépcsőkön.
— Mit akar, az- Istenért, szerencsétlen asszony I — susogta, miközben égy fiatal nő karját kapta meg, aki szitkozódva lökte ót vissza magától. — Talán bele akar ugrani, a vizbe?
— Mi köze hozzá ? ... Törődjön a maga dolgával I
— Kérem, ne haragudjék — könyörgött a másik nő. — Legyen hozzám őszinte.
Talán szükséget szenved ? . .. Illeg, hogy segítsek magán I
A fiatal nő dühösen lökte el magától a feléje nyújtott teli erszényt.
— Nem a szegénység az én bajomi Most sem vagyok szegényebb, mint mindig voltam. Hagyjon nekem békét!
— Szóljon, az Istenért! Talán elmondhatná nekem, . hogy mi a baja ? ^..-.
— Nos,-„ha már annyira kíváncsi, hát hallja. Meghalt a kis fiam! ... No, most már tudja ön! — szólt az asszony elfulladó. elcsukló hangon.
—. A gyermekét vesztette el ? —- kérdezte a másik nő megindultan.
— Azt bizony I . . . Mert a féljem ... esküvőnk után már a negyedik héten elkezdett iuni és folyton ütlegelt — folytatta bizalmasan, a fialal nó. — Ezt még csak kibírtam volna; de mikor azt láttam, hogy a kis fiamat is mindig veri, nem tudtam tovább tümi és otthagytam az uramat.
Könnyek lopódzottak szemébe és elfordította a fejét, mintha röstelné ezt a
Pedig nekem igazam volt!.. Mégis mit nyertem vele? — zokogott a szegény asszony. És hogy választ nom kapott, élénkebben igy folytatta: — Olyan voltam, mint\' az őrült, nem törődtem én már semmivel. Mikor aztán férjein lakat mögé került, valakire ráhallgattam, aki nem jó tanácsot adott. & tudja-e, mi lett a büntetésem? — és erre megragadta á mellette álló : nő puha, fehér karját, — Elvették tőlem a gyermekemet. De raiég ez sem volt elég. Látnom kellett szegénykét meghalni! Kiálltam a sok verést, nem
. Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva.
XLIII. ÉVFOLYAM.
ez a teltétel adott okot arra, hogy az ügy oly hosszasan húzódott és erre a vállalkozók számíthattak is. A midőn padig most halljuk, hogy ugyancsak Bányai ur é» társa Kaposvárott létesítenek egy jutagyárat, de minthogy a várostól kölcsönre nem volt kilátásuk, ettól a fel tételüktói elállottak és a szükséges pénit pénzintézetnél .fogják felvenni, — feltűnik nekünk a dolog, vájjon miért nem cselekedtek nálunk is hasonlóképpen? Jól tudhatták, hogy bizony nagyon meg kell fontolnunk, hogy egész idegeneknek, minden biztosítás nélkül százezreket kölcsönözzünk. Azt mondjuk, hogy biztosítás nélkül, mert bizony egy jntsgyár pajtaszertt építkezésében nagyon kevesen látták volna a kölcsönadott tóke biztosítását. Ha tudták tehát a vállalkozók, hogy kölcsön kérésük ily akadályokba ütközik és ha tudták, a mint ezt Kaposvárott szándékoznak tenni, hogy a kölcsönt pénzintézetnél Is megkaphatják, miért nem tettek nálunk is igy? Hisz az a csekély eltérés, amit a városnak és egy pénzintézetnek fizetendő kamatkülönbözetben láttak, ha vállalatuk ■ sikeres kimenetelét remélték, csak nem okozhatta azt, hogy feladják vállalkozási tervüket nálunk, Bányai ur levele szerint, ebben a kedves városban, ahol annyira szerettek volna lakni. Egyenlítő annak a magyarázatát nem tndjnk elgondolni, hogy miért nem tettek nálunk is ugy, mint a Bzomszéd Somogyban, de talán pár év raulva egész tisztán láthatjuk az ügyet.
Ha már most sz, hogy a dugába dóit jutagyár mellett a kölcsön kért 200.000 korona a városnak biztosan megmaradóit, illetve, hogy az miatt nem kellett ujabb adósságot csinálnunk, — meg is vigasztal némileg bennünket és Bányai nr kívánatit az Isten meghallgatja s meg-áldja ezt a kedves Kanizsát, ugy nem sokat vesztettünk azzal, hogy nem lett. jutagyárúnk, mert a 200.000 korona árán városunkban jövedelmezőbb intézményeket is segélyezhetünk, — az ügyből mégis okolhatnának városatyáink a jövőre nézve és. tán fennhsgynak már nemtörődömségükkel, hozzá fognak látni egyéb ügyeinkhez, hisz\' oly sok bajunk van mindenfelé, hogy egy gyár elvesztését ezeknek igazi orvoslása könnyen fogja pótolni.
Mga
Kömives-sztrájk.
írják a Ispok, hogy 20000 munkás sztrájkol a fővárosban. Kanizsa sincs nélküle: a kőmivesek már hetek őta szemben állanak az építőmesterekkel és vállalkozókkal. Sokalják a munkaidőt Ma a dologidő reggel 6-tól, este 6-ig tart. Közben óra szünet van a reggelire, 1 óra az ebédre. Most 1 órát akarnak a reggelire, s I\'/j órát az ebédre. Azonkívül azt akarják, hogy a muokásközvetitő intézetnek joga legyen a munkáscsoportokat váltogatui. A valamely vállalkozónál egy időben foglalkoztatva levő mnukás létszámot joga legyen például 3 hétre ujjal felcserélni, ezt ismét más csoporttal felváltani. A cél ezzel az, hogy valamennyi munkásnak biztosítva legyen bizonyos összegű keresmény.
bántam, akárhogy megszólnak is érto, mindaddig — folytatta szenvedélyesen — míg a kis fiam életben volt. De mit remélhetek még? Menjen innen kérem, 1 hagyjon magamral Az ilyen nők, mint maga — és erre megvető tekintettel mérte végig a fiatal asszonyt — akik a gyerme- : keiket cselédekre bizzák és hétről-hétre alig látják ófcot: nem tudják, mi az anyai szeretet I
— De hát. . . talán csak nem akar meghalni ?
—■ Most, mikor ön ebben meggátol, természetes, hogy nem.
És a szegény asszony zokogva fordította el a fejét.
A fiatal nő odavánszorgott a várakozó kocsihoz.
— Hajtson haza! — szólt gyönge baugon.
— Hová parancsolja a nagysága? ...
Az nrnő a kocsi egyik sarkába húzódott
és megmondta a lakását.
Otthon aztán láztól izgatott kérdó pillantást vetett a bámész cselédekre.
— Regináidnak . . . talán . . . nincs semmi baja? — kérdezte remegő bangón. — Remélem, a dada fönn van nála?
— Azt hiszem: fönn vau, nagysága kérem.
Kalapját, köpenyét ledobta egy székre s csak ugy rohant föl á lépcsőn a második emeletre. A megijedt dadát félretolta útjából s odabornlt egy fehér ágyacska főié.
Kőmiveaeínk első kívánsága miatt ngyan nem volua szabad sztrájknak lenni. Ezt a munkaadóknak teljesíteniük kellett volna, amint kimondatott Aki nem dolgozik naponkint annyit, mint a munkás, annak nincs joga sokallani, ha ez a munkaidőt mérsékelni akarja. Ha én naponkint csak 5 órát dolgozom, impertinens vagyok, ha annak, ki 12 órát dolgozik, azt mondom, mikor 2 óra szünetet kér tőlem, hogy az sok, 8 10 őrát dolgozni kevés.
Már a második kívánság kivihetetlen. Azt nem lehet kívánni senkitől, hogy a munkásai megválasztásának jogáról lemondjon. Bolond volnál Minden részeges embert, minden ügyetlent és dologtalant igy a nyakába sózhatnának, mihelyt nem tetszenék a pofája az intézet előtt Nem is értjük munkásainknak ezt a kívánságát. A jó munkás mindig kap munkát. Micsoda nagy altruizmus szállta meg őket, hogy készek ott hagyni helyüket és munka nélkül maradni azért, hogy mnnka nélkül levő társaiknak munkát juttassanak? A dolog gyanús. Az a azine, mintha dologidő közben néhány heti pihenésre vágyakoznának, s igy akarnák e miatt lelkiismeretük és kötelesség-érzetük előtt a felelősséget önmagukról áthárítani a közérdekre és a kényszerűségre.
Építőink ma már azt mondják, hogy ók sztrájkolnak. Xebát Wok ont van. Munkásokat fognak hozatni. Ha nem kapnak, szünetelnek. Azt mondják, ki bírják tovább. De sőt az a tervük, hogy a sztrájkolókat csak igen megrostálva veszik vissza.
A sztrájkok gyakorisága, tartamuk és terjedelmük nagysága élénken demonstrálják, mennyire szükséges volna a munkás-kérdésnek törvényhozási uton való rendezése, ugy a mnnkaidő szabályozásánál, valamint a kötelező biztosításnál és egyéb ily intézkedéseknél, melyek csak gyátno-litanak de a dolog lényegét nem érintik, ma már megállanunk nem lehet. Ha a bajt valóban orvosolni akarjuk, még attól sem szabad visszariadnunk, hogy a munkabért szabályozzuk. Nagy szó ez. Ellene mond a szerződési szabadság nsgy elvének és azok, akik a szabad verseny visszáságait bizonyos tereken nem akarják észrevenni, bizonyára ennek az elvnek szentségét állítanák a mozgalom elé, mély a munkabárt csak részben is k takarná vonni a szerződéskötés szabadsága alól, de be kell látnunk, hogy a társaságban élő embernek abszolút szabadsága semmi téren sem lehet, s mindenütt korlátokat kell vonni, ahol a társaság érdeke ugy kívánja. Már pedig a termelés folytonossága, s a fogyasztás biztositása oly két nagy érdek, melynek kedvéért még a munkabér szabályozásába is bele kell szólnunk, ha ez a két érdek más eszközökkel nem elégíthető ki.
És a dolog technikailag aotn oly kivihetetlen, mint az első pillanatra látszik. A létminimum, melyet a munkásnak biz-tosilani kell, 10 éves időszakokra mindig megállapítható. Ezt kellene törvényben biztosítani a tanulatlan munka számára. Ez után igazodnék a napszám is oly törvényszerűséggel, mely hajlithalat-lan és kivételt nem tűr. Ezzel azután elesik az a kifogás is, hogy ily módon csak az állandóan szerződött munkás bérét lehetne szabályozni. Ez a létmini-
Forró ujjai bemélyedtek az arattyszöko hajfürtök közé és halvány ajka rátapadt a harmatos, rózsapiros szájacskára. ■
A gyermek nyugtalanul mozgott ágyában, álomtól ittasan nézte a föléje hajló kedves arcot s fehér karocskáít szorosan kulcsolta anyja nyakaköré.
Másnap reggel aztán hosszú levelet kapott az a férfi, aki oly sokáig várt reá — hiába.
És bár a férfi válasza nagyon barátságos és nagyon nyájas volt, mégis kesorü csalódás érzett ki minden sorából ós mikor az utolsó szavakat olvasta, borzongás futotta át tagjait és teljes elhagyatottság
ériele vett rajta erőt *
Sok idő mnlt el azóta és az a férfi s az a nő, akik akkor a gyertyafénynél utóljára állottak szemben: sohasem látták viszont egymást.^
De minden tavasz hoz a nő számára üdvözletet, amely nagy, fehér dobozban szokott érkezni s amelyben friss ibolyák illatoznak puha mohpárnán.
Olyan színűek, mint az asszony szemeii amelyek némán, el nem sirt könyek ködfátyolán néznek le reájuk, miközben az idő gyorsan repül tova, szive pedig felveszi a régi küzdelmet azzal a szüntelen vágyódással, njely évról-évre erősbül a amelyet az idő nem csillapít.
ZALAI KÖZLÖNY
mum azután mindenesetre feljebb emelendő, mint a mai tényleges minimum. Mert hiszen ép a sztrájkok oka, hogy a munkás munkáját nem látja eléggé jutalmazva. És a létminimum megszabná a gazdasági törvények erejével a tanult munka minimális bérét is. 8zóval midenféle-fajta munkának irányzója volna, s bizonyos minimumon felül a szabad verseny sértetlenül maradna.
Az a bajunk, hogy sohasem ütünk a szeg fejére. A léoyeget kerülgetjük. Belefúlunk a sok intézkedésbe, a jóakaratú törekvések halmazába, a a gordiosi csomót szálanklnt akarjuk kibolyozni. A munkás-kérdés csak a munkabér kérdéséve! oldható meg. Ez a dolog Hűbner-sarka. Ha ehhez nem nyulunk, soha ki nem irthatjuk a fenét, mely társadalmunk testén rágódik.
Xa.
HÍREK.
Az első osztály alkonya.
A bajorok kezdték ezt a kérdést feszegetni. Az osztrákok is mozgolódnak és a M. L V. igazgatósága is foglalkozik az eszmével. Sőt a sajtó is szenvedélyesen kezdi vitatni a kérdést: Legyen-e a vonaton első osztály? íme a levélváltás, mely az ügygyei foglalkozik és melyet szó-szerint vettünk át a Környék és Vidéke cimü laptársunktól: Nagyságos Asszonyom!
A mint a napilapokban olvasni méltóztatott, komolyan foglalkoznak azzal az eszmével, hogy a vasutakon az elBő kocsiosztályt beszüntessék. Tudva azt, hogy Nagyságodat mennyire érintené ez az uj rendszabály, amennyiben Nagyságodat arra késztetné, hogy hozzá nem méltó plebs sel utazzék, azzal a kérelemmel íordulnnk Nagyságodhoz, méltóztassék véleményét erről a kérdésről velünk közölni. Ezzel a véleménynyel azoknak tábora fog erősödni, kik ezen szociáldemokrata rendszabály ellen küzdenek. És ez sokat nyom a latba. Nagyságodat vagyoni állapota, kiváló öltözködési modora és a szegényebb hölgyektől irigyelt fent-uszó társadalmi pozíciója különösen arra kvalifikálják, hogy első osztályban utazzék.
Kíváncsian nézünk b. levelének elébe. Válasza reményében mindenkor maradunk szolgálatkész hivei.
A Környék és Vidék szerkesztősége.
A levél nem sokáig késett, őnagysága rőtsaszioü levélboritékban küldte levelét a szerkesztőséghez, moly sietett ezt a korszakalkotó nyilatkozatot lapjában cicerós betűkkel kinyomatoi. A levél a következő:
Igen tiszteli szerkesztő url
Szívesen teszek eleget b. kívánságának. Engem megdöbbenteit az a hir, hogy a vonatok első kocsiosztályát be akarják szüntetni. Én kora ifjúságom óta megszoktam, hogy elsó osztályban utazzam és most erről a drága pénzen megvásárolt kedvezményről egyszerre mondjak le? Minő szemekkél fog rám tekinteni az ajtón álló kalauz. Eddig leemelve sapkáját mindig megméllóságozott, mikor ajtót nyitott Ezután parancsolólag rám fog kiabálni: .Tessék beszállni!\' Az állatnáson mindenki nézett, ha beszálltam. De boldog volt egy-egy ismerői hölgy, ha odaintettem magamhoz, hogy beszélgessek vele. Ez a körülmény csak emelte az invitált bölgy nimbuszát És a kisebb állomásokon I Ha kinéztem az ablakon az állomás egész személyzete reám szegezte szemét. A nők is az állomást épület ablakaiból csak engem néztek. De az utazó nrak közül íb nem egy fenszterlizett nekem. Nem egy tette fel magának ezt a kérdést: kl ez az előkelő hölgy? Ha tényleg az első osztályt megszüntetik, mindennek végei A mindent egyengető sárga irigység képes csak ilyen gyűlöletes rendszabályok! megteremtéséről Hát érdemes gazdagnak lenni, ha mások a pnkkadásik nem irigyelnek bennünket? És ez az utazó közönség a második osztályban I Szent Isteni Milyen totya alakoki Vigéc népség, köznapi asszonyságok vörös, kidolgozott kezekkel. Rüpök magaviseletű ifjoncok és tudom is éo még ki. Szóval, az egész demokrata canallle, amely még azt az asszonyt is megbámulja, aki útközben cigarettára gyújt és matróz sapkát hord.
Ez, tisztelt szerkesztő ur, a jövő perspektívája. És ezt nevezik haladásnak.
holott ez semmi egyéb, mint az egyéni szabadság korlátozása. Azért le a gyűlölt kollektivizmussal 11
Hive
gogánfai Qánvenik Arpádné, szűL Nagy Arabella.
Átvettük ezt a levélváltást a .Környék éa Vidéké\'-bőL Alkalmasnak tartjuk • leveleket arra, hogy a kérdés tisztázódjék. Egyben jellemzetesek la e levelek a magasabb körök fölfogására nézve. (A szerk.)
A házadó revíziója.
Még a mult év folyamán tőrtént, hogy elhatározta Arad város törvényhatósága, hogy a házadótörvény revíziója iránt felir a törvényhozáshoz és egyben az összes törvényhatóságokat hasonló intézkedés megtételére hivja feL Erre az intézkedésre pedig az birts a várost, hogy míg a városi házakat házbéradó terheli, addig a nagyközségekben házosztályadót fizetnek, e két adónem különbsége folytán könnyen előállhat az az anomália, hogy a városban levő földszintes viskók ugyanannyi, vagy még több adót fizetnek, mint a nagyközségekben fekvő kastélyok. A házadótörvény revíziója iránt a törvényhozáshoz intézett felirat tehát a házbéradó leszállítását célozza; de miután ez az állami költségvetést erősen megrövidítené, az ez által- származott hiányt a házosztályadó arányos felemelésével pótolandónak tartja ez a felterjesztés. A felirat azonban a közbejött obstrakció miatt csupán addig jutott, hogy kiadták a kérvényt a bizottságnak. Azóta már több törvényhalóság küidött a Házhoz pártoló feliratokat e tárgyban, de egyelőre eredmény nélkül. Nemsokára valószínűleg Kecskeméten fogják megtartani a polgármesterek országos értekezletét. Ezeo az értekezleten ismét Bzóvá teszik a bázadó revízióját és e célból ott fogják ismertetni az egész mozgalmat E célból Arad városa felhívta az összes törvényhatóságokat, hogy azon felirataik szövegét, amelyekkel a szóban forgó javaslatot pártolták a törvényhozásnál, másolatban küldjék be. Erre azért van szűkség, hogy a polgármesterek országos értekezletén tartandó felolvasásban az egyes városok speciális érdekei és speciális okai ia fel legyenek sorolva, amely érdekek vagy okok alapján pártolólag állottak Arad város felirata mellé. Az ország összes törvényhatósági joggal felruházott városának polgármes- -tereiből alakolt értekezlet állásfoglalása mindenesetre nagy súlyt fog adoi a feliratnak; erre különben nem is lesz nagy Hzükség, mert értesülésünk szerint a minisztériumban készen fekszik a házadó revíziójáról szóló törvényjavaslat, mely azonban az obatrukció miatt időtlen időkig nep fog a Ház elé kerülni.
— Március 16. A tavaszodó évvel ismét ránk köszöntött a szabadjág ünnepe. Mint minden esztendőben, most is &zent kötelességnek tartotta a magyar nép, hogy kegyeletes szívvel, hálás lélekkel meg. üunepelje a szabadság megszületésének emlékezetes évfordulóját Városunk lobogó diszt öltött Iskolákban az előadások helyett hazafias ünnepségeket rendeztek.
A nagykanizsai Irodalmi ée Művészeti Kör, a Polgári Egylet nagytermében rendezte a nagy napra emlékeztető-ünnepélyt A felállított emelvény diszitése, a rendező figyelmét dicséri. Szép és előkelő közönség töltötte meg a termet A kör dalárdája által előadott Hymnusz elhangzása után Németh György, Ábrányi Emil ,1848. március lö.".cimű hazafias költeményét szavalta el. Utánna Kádár Lajos tartott emlékbeszédet, majd GSrtner Antal a .Talpra magyar" ,. .-t szavalta és végül a kör dalárdája a .Nemzet! zászló* cimü énekkel az ünnepélyt bezárta.
A főgimnázium ifjúsága méltó ünnepélyt rendezett A szereplők — az előkelő és nagyszámú hallgatóságot — szabatos előadásukkal mintegy lebilincselték. Kár, hogy ezen minden tekintetben élvezetes ünnepély, a főgimnázium szűk rajztermében\'folyt le, megérdemelte volna a .Polgári Egylet\' dísztermét isi Píckel Ferenc értekezése: Cigány Ignác .Hortobágyon" Petőfi melodrámája; Bentzik Ferenc szónoklata és az ének- és zenekar precíz előadásai, maradandó emléket hagytak a hallgatóságban. A tapsok igazi áradata volt jutalmuk. Minél több alkalmi ünnepély rendezésére felkéri a bálás hallgatóság a tanári kart.
A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola Ujnsága f. hó 16-én . a márciusi napok emlékére sikerült ünnepet rendezett. A Marseillaise lelkesítő hanghullámai után Bnxbaum Dezső tanár ur szép szavakkal ecsetelte a nagy nap jelentőségét Ezután Morgenstern Dezső alsó o. t., Neumann
1904. MAKCIÜS 19-én.
Frigyes a. o. t, Strém Károly köz. o. t. és Sterneck Zsigmond zenetanár közre-müködéBével zenedarabokat , adtak elő, Kaufmann Jenő köz. o. t szavalta Petőfi Sándor „A nemzethez* cimü költeményét Az ünnepi beszédet Krausz Ödön felső 0. t mondta. Majd Filipieh Kornél első o. t. hegedűszólója következett Benkő Oszkár f. o. t. zongorakiséretével, melyet" az intézet jól szervezett énekkarának szépen előadott népdalai követtek. Ezután Domány Ármin tanár ur lépett a dobogóra, a pályázatok eredményét hirdette ki. Eszerint a közgazdasági tételre két munka, az irodalmira egy érkezett De. A 10 koronás dijat KrauBZ Ödön f. o. t. közgazdasági dolgozata nyerte el. Az ünnepet zeneinduló zárta be.
— Újoncok szánta. Vármegyénkben az 1908. évre felhívott újoncok Bzáma 9465, mely szám a járások szerint következőleg oszlik meg: nagykanizsai járás: 824; keszthelyi járás: B8T;- tapolcai járás: 1036; letenyei járás: 615; perlaki járás: 981; sümegi járáa: 691; zala-szentgrőt! járás: -424; csáktornyai járás: 992; alsó-lendvai járás: 1088; zalaegerszegi járás: 706; pacsai járás: 602; novai járás: 410: Zalaegerszeg r. t. város: 172 és Nagykanizsa r. t város: 887; vagyis összesen SÍ46Ő újonc kerül március hó 21-től április hó 80-ig a sorozó bizottság elé.
— Halálozások. Rublik Gabriella Anna a nagykanizsai közkórház apáca főnőknője elhunyt március 15-én Nagykanizsán 66 éves korában. A boldogult mintaképe volt a nő önfeláldozásnak, keresztényi szeretet ós valláaOBságtak. Nagy. műveltsége, mely távol volt minden fanatizmustól, szivjósága éa lelki nemessége a kórházban töltött 9 év alatt mindenkinek szeretetét és nagyrabecsülését megszerezte számára. 8 e szeretet a március hó 17-én törtéut temetése alkalmából valóban megható módon nyilvánult meg. Annak a véghetetlen nagyközönségnek, mely megjelent a végtiaztességen minden egyes tagján észrevehető volt a meghatottság és őszinte igaz réaziét a veszteség fölött. Mélyen megrendítő volt a Testvérek fájdalma, melynek visszafojtott érzése a gyászszertartás alatt hangos zokogásban tört kl. S most ott nyugszik.az ébredő természet szent ölében. Legyen neki. könnyű a föld 1
Németh Lajos szabómester, a szabó-munkások és munkásnők szakegyletének elnöke, március hő 13-áo 42 éves korában elhuuyt Nagykanizsán.
— Tombola. A nagykanizsai Izr. Jót Nőegylet választmánya március 12-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a népkonyha áldásos működését. —" ez évadra — március hó 18-án. bezárja, mégis a következő évad alapja javára jnniua hó ő-éa tombolát rendez, kizárólag hazai iparcikkekből értékes nyerem ény tárgyakká I.
— Nyomdászok esteije. A nagykanizsai könyvnyomdászok szakegyesűlete március hó 12-én az .Arany Szarvsa* szálloda éttermeiben jól sikerűit társas-estélyt rendezett A műsornak minden egyes pontja, a nagyszámban megjelent közönség érdeklődését kielégítette és az egész estély rendezése a vezetők jó ízlését árulta el. A műsor pontjai következőleg folytak le: 1. Nagy Samu szép tehetséggel megáldott fiatal hirlapiró „a hivatása magaslatán álló szedőgyerek\' cimü humoros felolvasásával méltó elismerést szerzett 2. Moller Adél és Ifj. Hrabovezky Ede zene egyvelegje igen ügyes és elemesen volt előadva. 3. Halasy Mariska cigányzene kísérettel előadott magyar dalait megkellett ismételnie. 4. Rotter Tilda .Vallomás* monologja meglepő volt, .oly természetes közvetlenséggel adta, hogy már eddig is számos komoly kérője akadt 6. Frankó Ferenc „egy lirai kijltő keservei* — előadásával a közönséget többszőr megnevettette. Az összes szereplők megérdemelt tapsot, a hölgyek ezenfelül még szép csokrot is kaptak. A társas-vacsora elköltése után a hangulat vidám lett) majd pedig tánc fejezte be az igazán kellemes estélyt
— Ej any»k5njwezetók. A m. kir. belügyminiszter a felsőmihályfal\'i anyakönyvi kerületbe Simon István helyettes körjegyzőt anyakönyvvezetővé teljes hatáskörrel, a monostor-apáti anyakönyvi kerületbe, Horváth Márkns segédjegyzőt teljea hatáskörrel, a Csáktornya vidéki anyakönyvi kerületbe Marinovics Ferenc segédjegyzőt korlátolt hatáskörrel, anyakönyv-vezető helyettessé nevezte ki,
— Tilos a ^dohányzás. A kereskedelmi minisíter 1904. évi április hó 1-vel életbéiépő oly tartalmn rendeletet adott ki, hogy az összes vasúti állomások várótermeiben, zárt váró helyilégekboa
XUII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KOZ.LÖNY
1904 MÁRCIUS 19 (.«■
é, ahol két íttereto «n, azok fóhÍDJozni nem ^"ad. * ,0nst0"
eddig minden kowiban volt egy dohányzó1 P^lg egy.
lu g két I-n. OBztélyu egé* kopsi TI Uaégheí képest eutlegegy HL "It. kocsi i». lesz a .nem dohányzók
Vilmos elnóklete alatt f. hó 13 á" kS-
gvfllést tartott. Barta Lajos titkér fej olvasta évi jelentését, melyet. MgBJ helyesléssel vett tudomásai A másnap megejtett választáson a kilépi tagokai
"Ír> TKere«tCi«ékony Kóegylet
fo^h^or.Urfia-^dástrende, "l5l soroz6S: Az 1903. évre felhivott
badköwlesek sorozását, - ^rmegyénk. fAeniatén — S következő sorrendben meg: Nagykanizsai járás (Nagykanizsán) 1904. március hó 21, 22, 23 l 24-én. Polgári elnók Hertelendy Béla, polgári orvos Dr, Mayer Ferenc; Keszthelyen: március 21, 22 és 2<?-áo P. a Dr. Dezsényi Árpád, p. orv.
Dr Háry István; Tapolcán: március
26, 28, 29, 30 és április 6-án, p. e. bftó Putbeáuy Géza, p. .<>«- Dr. D-ák Jené; Letenyén: március 26, 26 és 29-én, P- e. Dr. Tuboly Gyula, p. o v. Dr. Böhm Szidney; Per lakon: április 6 7, 8, 9 és 12-én, p. e- Dr. Tuboly Gyula, p. orv. Dr. Bóhui Szidney. Süm e-gen: április 8 9 és 12 én, p. e Gy5-mörey János, p. orv. Lukovics Gábor
Zalaszentgróton: április 14 és
15-én, p. e. gróf Batthyány Pál, p. orv. Dr. Mizner Náthán. Csáktornyán: április 14, 15, 16, 18 és 19 én, p. e. Tóth István, p. orv. Dr. Kovacs.ca Ferenc. Alsóiéi,dván: április 21, 22, 23, 25 és 26-án. p, e. Dr. Hajós Mihály, p. orv. Dr Király Mór. Zalaegerszegi iárás (Zalaegerszeg) április 18, 19, 20 és 21 én, p. e. Cserián Károly, p.
orv. Dr. Háry István. Zalaeger8zeg r l városban április 22-én, p. e. Csertan Károly, p. orv. Dr. Háry István. Pacsin április 25, 26 és 27-én. p. e. Szentmihályi Dezső, p. orv. Dr. Fodor Gyula. Nován: április 28 és 29-én, p- e. Csertán Károly, p. orv. Dr. Székely József és végre Nagykanizsa r-t. városban április 29 és 30-án, p. eln. Csertán Károly, p. orv. Dr. Háry István.
- Ai írod. és Művészeti Kör szórakoztató délutánja. Az irodalmi kör mult vasárnapi délutánja e tél folyamán már az OtSdik volt a maga nemében, azonban műkedvelő közönségünk tehetsége ugy látszik, még a legkevéebbé Bém merült kj. Tartalmas és. mulatságos felolvasást tartolt Ka]csók Leo főgimnáziumi tanár, a két görögtől, melynek a Kuruc Újságban tiltakozó visszhangja támadt. Kiválóan sikerült pontja volta programmoak Wittenberg Annuska kisasszony hegedü-játéka Neumann Józsa k. a. zongora-k\'iséretu mellett. Wittenberg kisasszony válóban bravúrral, sok érzéssel és felfogással játszotta Vieuxtemps Koncertjeit Krausz Margit kisasszony helyesen leifogott és sok kedélylyel előadott szavalata szintén nagyon tetszett. Végül az irodalmi kör dalárdája magyar dalokit énekelt bzokott precizitással.
—■ KöszöaetnyilTánitás. A nagykanizsai könyvnyomdászok szakegyletének rendezősége ez\'ütőn is köszönetet mond: Nagy Samu és Hrabovszky Ede OK&uak, Moller Adél, Halasy Mariska és Kotter Tilda kisasszonyoknak az estélyen való szives közreműködésükért, továbbá Weisz L. és F. uraknak, a meghívók és műsorok ingyenes szállításáért, valamint a felül-fizetőknek, akik a következők: Franz Lsjos 10 kor., Keich Gyula 8 kor., Mueset Ferenc, ifj. Wajdita József, Leitner Ödön, Fischel Lsjos, Weisz Ernő 2—2 kor. Németh Gyula, Riga, Március, Farkas Jenő, Eberliu József, Székely Lajos, Fleisehacker József, Krausz ■ Jakab, Schmüller Ferenc 1—1 korona.
— Rablógyilkoséiig. Megrendíti eset színhelye volt március hó 16-re virradó éjjel, a szentjakabi rózsahegy egyik pinceháza (présháza.) Ugyanis eddig még ismeretlen tettesek Magyar János és nejét brutáliB módon agyonverték éa kirabolták. Az eddigi nyomozstból megállapítható, hogy a tettesek a gazdát valami űrügy alatt a pince házából kicsalták éa mintegy 118 lépés távolságban ütötték agyon, ezután á tettesek visszamenve az asz-Bzonyt — ki ágyában feküdt — ütötték agyon. Ezután pedig az ott lévő kútnál megmosakodtak. Hogy mennyi pénzt éa mit mindent raboltak el, a megindított széleskörű vizsgálat lesz hÍFatva kideríteni. Érdekes a dologban még az is, hogy a halott asszonyra ■ lakást rázárták.
— Az országút csaldl. Állandó rovatot lehetne nyitni az olyan .furfangos csalási esetekről, mint a milyennek március hó 16-áu városunkban megtartott hetivásár alkalmából egy jobb módú falusi gazda lelt sí áldozatja. Történt pedig, hogy Szollér István, nomogyszenl-miklósi gazda egy pár ökrét 670 koronáért eladván, a vasúti rakódó állomáson midőn átadta, egy ismeretlen férfi furakodott melléje, majd pedig beszédbe elegyedve hazafelé kisérte, útközben egy harmadik, mellettük elhaladva zsebkendőjével kirántja tárcáját, — és nem veszi é82re— i mi atyafiak kísérője felkapja a .talált\' erszényt, osztozkodási ürügye alatt egy félre eső helyre csalta, itt mér a harmadik ismeretlen rájuk tör és követeli az általa elvesztett pénztárca visszaadását A tárca azonosságának megálla-pitbatása céljából Szollár latváu pénztárcáját is vizsgálat alá vette, majd visszaadta, hogy az nem az övé, maid a másik tárcájában az övét felismerve, verekednek és egymást kergetve elmenekülnek. Atyafink pedig a nagy zűr zavarban nem vette észre, hogy tulajdonképpen őt rabolták meg.
— Tavasz. A kalendárium is, de a tapasztalat szerint is Józseí napján kezdődik a mindenséget uj életre keltő tavasz. Ez alkalomból olvasóink figyelmébe ajánljuk a közmondássá vált azon igazságot, hogy: .Tavasznak, parasztnak, ne higyj a két ravasznak." A tavaBzi napsugár különösen a szabadban pajkosan játszó gyermekek felöltőjét csalja le, miáltal azok tüdőgyulladást, vagy más halált hozó betegséget szerezve, a temető halmait szaporítják idő előtt
— Vörös kakas. Galambokon március lő-én este Kiöli János odavaló gazda pajtája eddig ismeretlen okból kigyulladt és elégett. A szélcsendes időnek és a gyorsan megjelent tűzoltóknak köszönhető, hogy ezen pusztító elem tovább nem terjedhetett. A kár — biztositás révéu — legusgyobbrészben megtérül.
— Általánosan Ismeretes, hogy a csut és köszvéuyes bántalmak legjobb gyógyszere a Zoltán-féle kenőcs, moly még a legmakacsabb csuz- és köszvényes bajokat is néhány n»p alatt meggyógyította mit számtalan köszönő levél bizonyít Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában Bpesten.
— A Magyar Nők Közművelődési Köre, társulva az Országos Irodalmi Szövetséggel, nagyobb akciót indít meg a-vidéken, ugy a maga érdekében, valamint az 0.1. Sz. érdekében is, amelylyeV vállvetve baladva, terjeszteni kívánja a magyar irodalom révén a magyarságot széles e hazában. Hogy ebben nagy segítségére lehetnek a vidéken lakó lelkes magyar asszonyok, azt mindenki tudja. Felszólítják a városukban lakó hölgyek közül egynéhányat, akikhez ügyük támogatásáért fordulhatnak. Az egylet elnöke báró Dániel Ernőné. Tagsági dijak a kör pénztárosa Dr. Farkas Gyuláué VI. Gyár-utcn 48. címére küldendők.
— Kakas Márton. A parlamenti béke derűje ragyogja be a Kakas Márton legújabb számát. Hogy a váratlanul bekövetkezett fordulatot képben és írásban ily hirtelen ki tudta aknázni, művészi és irói gárdájának fegyelmezettségét s mindig alkotásra kész éberségét mutatja. A címkép, a mely Bér Dézső művészi rotin-jét hirdeti, egyenesen szenzációs hatású. A miniszterelnök fejét rajzolta meg a művész nisztikus színezéssel s olyan furfangos teknikával, hogy bármiképp fordítsuk is a képet, hipnotizáló tekintettel néz velünk farkasszemet És hatását érezve, igazat kell adnunk az alája irt szövegnek, a mely e képet Szvengáli gról-nak nevezi. Épp ily művészi, de kacagtatódMeulatságos az Éder Gyula rajza, uiM^ Héderváry gróf miniszteri kiuevezé£r%ilgált témául. Az obstruk-ció leveréséről, a mely oly komoran iudnlt és oly derűsen végződött, Linek Lajos rajzolt egy kettős képet s ugy eltalálta vele az utolsó napok hirtelen változó boruját és derűjét, hogy jobban már alig lehetett volna. Elmés és mulatságos a Feiks Jenő színes képe is, a mely a békére áhítozó oroszt gúnyolja ki s pom pásan rajzolta meg a szabadelvű párt harcias felvonulását Jeney Jenő. A kisebb képek szinte élő tanúi Ház Miklós nagyra-törő talentumának. Az irodalmi rés: az aktuális apróságokkal és vidám ötleteknek Ízléssel összeállított gyűjteménye. A Kakas Márton előfizetési ára negyedévre bárom korona. Egyes száma ÍÖ fillér, kapható minden ujságelárusitónál.
— Gazdák, ha nagy terméshez akar nak jutni, Uauthuer-féle magvakat vessenek. Idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, Mauthner Ödön cs. éa kir. udvari magksreskedése Budapesten,
Hottenblller-utca 88. mindenkinek ingyen megküldi. A kitűnően tisztított, legnagyobb csiraképességgel biró,,. fajtiszta magvak árai alacsonyak. Különösen fölemlitendők az impregnált takarmányrépamagvak és a legnemesebb gabna-félék duB választéka.
— Itt a tavasz! Tavaszi és nyári ruháink rendbehozása sok gondot okoz. ba netn tudunk egy imegbizható céget, ahova azokat vogyi tisztítás vagy festés végett küldenénk. Olvasóinknak melegen ajánlhatjuk Berkec István ntóda (lulajd. Kovács Endre) kelme-selyem festő éa vegyltisztitó gyárát Budapesten Kinizsy n, 14/b. Fenti , cég 40 éves fennállása és jó hírneve elegendő garantiát nyújt aira nézve, hogy a beküldött férfi és női ruhák, függönyök, hímzések, terítők stb. stb. pontos éa kifogástalan elkészítését biztosítsák. Árjegyzéket a cég ingyen küld és 20 koronánál nagyobb összegű megrendelésnél a csomagot bérmentve küldi.
— Egészséges gyomorhoz mindenekelőtt rendes erőteljes emésztés szükséges. Sajnos, éppen ez irányban azonban sokszor vétkezünk és igy támad: a gyomorrontás, étvágytalanság, székrekedés, álmatlanság, főfájás, kólika, vérszegénység stb. Ne mnlassza el tehát senki jő és hathatós óvószert haBznáini, mely ugy a gyomrot, mint az egész emberi szervezetet érősiti, gyógyítja éa jó egészségben tartja. Ilyen szer egyedül csak a valódi Brádi-téle máriacelli gyomorcsep-pek, évtizedek óta kipróbált zamatos izü, biztos hatásn bázi gyógyszer az összes \'gyomorbsjokoál. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban. Utánzatoktól óvakodjunk.
Emeleti lakás kiadd
Keszthelyen a föutczán, — utczai kilátással. A legélénkebb forgalmi helyen, mely áll, több szoba, egy konyha és egyéb mellékhelyiségből, kut a házban, s. a. t. 1904. május 1-től kiadó.
Ugyanott egy bolti helyiség is kiadó 1904. május 1-től, esetleg azonnal is. Közelebbi értesüléssel szolgál Lázár Ignác Sándor, Keszthelyen
TÖRVÉNYSZÉK.
— A -kehes ló. Korunkban az erkölcsök annyira bauyatló félben vannak, hogy napról-napra találkozunk mindenféle alakban megjelenő csalásokkal. Nagyon elterjedt foglalkozás ma az üzérkedés és nyerészkedés és e foglalkozásnak uem egyszer kerülnek a büntető törvénykönyvvel összeütközésbe. Nem rég adtunk hírt, hogy egy utazó csalta meg főnökét, most pedig egy lóslkusz hasonló nemű tettéről szólunk.
Wolfsohn Vilmosról szól az ének, aki a mult évi augusztusi vásáron dicsérő szavakkal kínálgatta paripáját Brück Márkus helybeli szállítónak. Brück mielőtt a lovat megvette, annak kedves egészségéről tudakozódon az eladótól, aki megköszönte a szives tudakozódást és váltig erősítgette, hogy a ló teljesen egészséges. De mikor Brűck mégis a ló egészségi állapotában egy kis meghűlést vélt feltalálni és a vételár egy részét magánál akarta visszatartani, a kupec garantirozott egész vagyonával, hogy ha a ló beteg, ő vagyonos ember, azt visszafogja venni. Természetes, hogy mindennek az ellenkezője történt. Orvosi vizsgálat után kiderült, hogy a kis paripa gyógyit-batlan betegségben szenved, kehes.
Brück Márkus polgári pert indított Wolfsohn ellen, de a végrehajtásnál kiderült, hogy egy filléroyi vagyona sincs, tehát az ügy a büntető törvény elé került F. hó 7 -én tartották a főtárgyalást, amelyen vádlottat, tekintve, hogy a ló lényeges tulajdonságát eltagadta és magát vagyonosnak mondotta, s igy ravasz fondorlattal magának hasznot és másnak kárt okozott, a csalás miatt 1 havi fogházra ítélték.
— Tanulságos eset. Két novakoveci fiatal gyerkőc a novakoveci hegyen két izben bement másnak a pincéjébe e onnan mintegy i kor. 80 fill. értékű bort ellopott Mivel azonban a pinceajtót álkulcscsal nyitották ki, betöréses lopás miatt kerültek a vádlottak padjára és a kir. törvényszék a 92. § szakasz tekintetbe vételével, amely az enyhítő körülmények tulságánal fogva a legenyhébb büntetés kiszabását iija elő 6 havi börtönre Ítélte a vádlottakat.
E csekély jelentőségű esetnél meg kell jegyeznünk, a mint mír ^illetékes körükben is többszőr hallottuk, hogy
mennyire szükségét érezzük egy büntető novellának. Büntető törvénykönyvünk (1878. évi V. t c.) ósdías codificatorai mennyire nem ismerték még az élet különféle eshetőségeit, amidőn alkotásuk szerint 4 kor. értékű dolog ellopása miatt, csak azért; mert álkulcsot használ valaki, két fiatal gyerköcre is a legenyhébb büntetés 6 havi börtön. Bíráink a legjobb akarat mellett is kötve vannak a törvény betűihez és lelkiismeretük ellenére drákói szigorral kell Ítéletüket kimondani. Eléggé bizonyítja ezt a jelen eset, & melynél nem is annyira gonosz szándékot, mint inkább pajkosságot látunk, amely társadalmi baját sokkal enyhébb módón lehetne gyógyítani, — mert hisz a modern büntetés intenciójának ennek kell lenni — mint 6 havi börtönnel.
— Gyilkosság. F. hó 14-én a Szent-Jakab községhez tartozó Rózsahegyen Magyar János éa felesége holttestére találtak. A helybeli főszolgabiróság 15-éu helyszini szemlét tartott, a vizsgálóbíró 17-én a hullákat felboncoltatta. A környék összeB csendőr-őrseit mozgósították a nagy alapon megindult nyomozás eredménye érdekében. A gyilkossággal az elhaltak egyik rokonát gyanúsítják.
■ 3xerke9*utoég : J>r. VUUlnvi Henrik, felelős sserkesxtö. Kiadó : Jfí. WajdUs Józnet.
Ponlarfl Selyem
60 kr.-tól 8 frt 70 kr -ig méterenkint blousok és ruháknak, — Bórmentte éa már elvámolva * háxhos szállítva. — Nagy minta gyűjtemény azonnal. Hennoberg selyemgyár ZQrich.
V E G T E S.
— Tartót gy&flyalkBr. Fájdalmas caatn&l, a derék-, teatréwek és a fórjai köaztényea báa-talmain&l a .Mail-féle Bóe.bor»zeaz4-azel való béáömtfés i ikerrel ha áznál tatlk. Exy üreg ára kor. 1 90 Szétküldés naponta utáuTétellol Moll A« Byógyazeréax, ca. éa kir. udr. stállité által Bécs, I Tuchlauben 9 Vidéki gyégyazertáralc-ba\\i\' éa anyagkcrcskedősekben határozol tan M«ll-félb készítmény kérendő a* 5 gyári jelfényórel és í aláírásával.
Ny ilttér
Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a azerkesxttSség
GYERMEK-g LISZT?
ISECSEWÖK.GyOMORBETEGEKálÁBAOOZÓK RÉSZBE
DKiserleti raélokra fél dobozokálKoronaOJ
rendelkezésre állnak a ÍIERUW hAhdornal féle . fí feaklárban Budapest, iv. Kossuthlanautaa 7sa.
Vese, húgyhólyag, hngydara és „ kSszTénybántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bántalmBiuál, orvosi tekintélyek által a Llthlon-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelje lesz. Hpgyhajtő hatása!
uSI | KöDOjeu flB&ithtö
Kapható áarányrlzkereakedésekbon éa
gy égyaxertárakb au. A Sahator\'íorráa igazgatósága Eperjesen
KKKKKKKKXKKXXK
E0
Wllhelm Ferenc, gyógyazeréas, ca. és kir. udvari azállitő uroak Neunkirchen-ben, Alié-Ausztria.
Ka az ály.
Van szerencsém itt e helyen köszönetemet kifejezői azért a csodás hatásért, mely az öa kitüoÖ Wilhelcn-féle aDtiarth-ritikue anüreumatikua rértiaxtité-teáijának használata utáa nyilvánul. Evvel a teával egy söttSi aaazonyt teljesen meggyógyítottam, habár ezt az aaazonyt már háromnegyed óv óta a környék legjobb orvosai gyógykezelték és már lemondottak, ax életéről. Ezen kura^állal a tea oly kedvelt lett itt a környéken\', hogy Török József gyógyszerész, Budapest, Királyutca 7. bizonyosan nagy mennyiséget ad el a sQltői gazdáknak
Ax én házamban ii megtörtént, hogy én nálam alkalmazott fiatal ember oly élea oíozfájdalmakat érzett, hogy se kezét, se lábát mozgatni nem tadti, de az Ön teájától három csomagnak elhasználása után tejesen meggyógyult Én is használom ezt a teát kétszer évente éB megvagyok győződve, hogy az nekem jót tesz. Mégegytzer a gyógyultak leghálásabb köszönetét kifejezve, maradok kitűnő tisztelettel
Hohldampf Mihály, bérlő Naszályban, u, p Totia, Magyarország.
Kapható Frauz Wilhelm, gjógy-8£8ré8z, cs. éő kir. udvari szállitó-Dál Neunkircheu, Alaó-Ansztria, valamint a nevesebb gyógyszertárakban és drOguerjákbun.
1 csomag.2 kor. a raktárból. Egy posta küldemény 15 csomag 24 kor. bérmentve az os7.tr. magyar monarchia posta állomására.

11 CL i l 9 I
jÜEGMÍTÁS*
1 Nagykanizsai Ipartest
f. évi márczius hó 27-én d. u. 2 órakor tartja
.liigyiléiit
az Ipartestület helyiségében, amelyre ft kiküldöttekét az aláp- S szabályok 27. §. alapján ez uton is tisztelettel meghívja
az ELNÖKSÉG.
TÁRGYSOROZAT.
1. Az igazgatóság évi jelentése.
3. Az évi zárszámadások előterjesztése és a félmentvény jj| megadásai. ,.
S. Az 1004. évi költségelőirányzata.
4. 48 kiküldött megválasztása.
5. A felügyelő-bizottságban 2 rendes és 2 póttag
6. Választott bíróságban 4 rendes és 2 póttag, a nem biztosítottak csoportjából 2 rendes és 1 póttag megválasztása.
Férfiak ingyen kapnak.
oly in uj Ulilminyu orvos&got, mely ar clvcxztctl erőt újra meghoxzi, Próbacsomagoi s egy site oldalas könyvet |>otlin, jól bewomngolra. ingyen kapj&k ml tulajok, a kik írté iroak. Ex a lcgbi-mulatraraíltóbb c»odaotvossigf mely megmentett «reket. * kik fiatalkori kih&gások folylin nemi bajokban, srifilítben, valamint- elvwzitett férfierő ben szenvednek. Ez okból elhatározta a? inthet, hogy egy iiigyeu orvo»Agot nugyar&zó könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. iizxel a hizior-vössiggal a baj otthon gyógyítható, t mindazok a kik a fiatalkori kihágisokból tzármxcó némi bajokban, uollomi olgyöngUlésben,vagy krónikus bajokban sxcnvodflck, otthon gyógyilhatjik magukat. Ex a gyógyszer körvetetlenttl azokra a szervekre h*t, a hol x mcgerSiödCt stUkségcs c»odi-latos eredm^nynyol gyógyítja a* érek óu tartó betegtígeket. Öreg, fiatal egyaránt irhát State Mcdical Institutnak az alant jelzett cimro, a honnan a csomagol rögtön elküldik. Áx Intézet !eg-iokibb azokat akarja megmentein, a kik kezelj oéljiból az otthonukat nem hagyhatjuk eL A\' pióbacsomag megmutatja bogy mily könnyen kigyógyithatók ebből a rettenetes bajból otthon. Az Intézet kivételt nem tesz. Mindenki irhát érett© bárhonnan magyarul, mjre titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag ocvoifágot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon móg ma. A csomag oly szépen bo van csomagolva, hogy a tartalmát »enki*em fogja megtudni. A tevelet Így kell cimeznl: Stato Medlcal institutc, 17 Elektron Building, Fort Wayno, Ind- Amerika.
A levelek mindig bérmentesitcndSk.
P felvétetnek elap | ——
| ffi kiadóhivatalában. ife
Lwíaomiibb, legqjabb módiier .xarint kinket gyemsk ét Mljy uappln 1 t bir akiiért ipoltiira nyaraakak • felníttek riaiért 1
ir« darabonklnt - 40 íll. Öt darab — I kor. 80 III. _Mlndm darab gyermek-ampinn Hall A. v<J|»gyt»tl na eltitw.
FdmitklIUii: i
«wi A. gyógyszerész, es. á8 kir. udvari ízáilitd által, jj
Bécs : Tuchlauben 9. s& I i;.
Vidéki megrendelések naponta posUattolt mellett ttJletittótnek. ! \' |
A raktárakban tették határozottan MOLL A. aláírásával ü \' védjegyével ellátott kéaitményeket kémi: Raktár. Nagy-Kamzt&n Rosenfeld Adolf Fiai.
NjciniMott lij. Wajdits József kliayvuyomdijábau Nagykanizsán.
M O LL- FÉLE
Pénzt, sok pénzt,
havonként 1000 koronáig kereshet min de old tfwrtes-ségösen minden íaaklsme-ret nélkül.
Kölnje be crímét E. 979. jelige ólait a kiWetkeaŐ erinfre: lAnaoacen-Al>teI-lungr dea .Merkar"; Mannhelm,
1 SEBDLITZ-POR I
hm iiíalial MIMI
bármily álliia megbírható egyének buda-pesii b»nkhixban lors Jegy eknek réwlet-fizcíésre való eladásira, az 1888. éri XXXI, t -c. alapján. Töke és kocWaat nél-kQl némi szorgalommal könnyen elérhető
havonta 800—500 korona kemei MT* Ajánlatok intéxendök a .Szerencse Híradó* kiadóbirataUnak, postafiók .180. Bodapeat,
Egyedüli szétküldés] ház a Monarchiában, mely versenynélküli olcsó áraknál minden rendelést 15 koronától teljesen
bérmentve küld.
XLin. ÉVFOLYAM.
Császár és királyi udvari szállítók.
LUDWIG ZWIEBACK & BRÚDER
BÉCS, V113. MARIAHÍLFERSTRA8SE 111._ \'
ARAK
a következő feltűnést keltő

IC Í1AA méter legújabb tavaszi és nyári divatkelme kiváló minSségekben FeiMs
I0.UUU 115/130 ctm. széles..................70 fillér.
O/l nnn méler legújabb mosókelme, mint batist, zephyr, satin, mosótamino, divat,
ZU.UUU vászon, creton stb.................. 24 fillér
méter legújabb zürichi divatselyem blonsok stb.-nek legkiválóbb
rajzok.......................
10.000
3000 taTaszi felöltö. királ6 elegáns szabás ....
2500 le8"jílb\'í elegáu3 szabás, szolid angol munksszövetból
K. 110 K. 1060
. K. 8-50
6000 Nö1 bious\' szép d!rat mos6k<,imékMi.........K 199
2500 Női alaószoknya, különbüíó minta kloth, lastre\', kord vagy mosókeJraékbóI K 2 48
gQQQ Női szalmakalap, pompás szép modellok .... y \'"•\'"T"; " ■ K\' 2\'"~
3000 Nöi faz3, lesiobb s2abis kivál4 .................K"175
6000 Flu gyermelíra11^, csinos minták . . ........ . . K. 180
4000 kötény, kedvelt minták
97 fillér
Azonkívül leggazdagabb választék minden létezi szövet és ruházati cikkből, továbbá vászoniruk, chiffonok, zsebkendők, szőnyegek, függönyök, garaitm-ák stb.
bámulatos olcsó árakon. "W
Megtekintésre méltó nimtaffyüjtemények Mvánatra
ingyen és bérmentve. \'
Pompásan illusztrált divatárjegyzékek.
Ciak ftkKor valódlak. hu mindegyik dobói Moll A. védjogvét éa
aláiráíét ttatotl fsl. A Hall A.-file Saldlltl-pirik tartói gjígfhatiaa > lesmakaci.bb gyoa<r- ét a|. tíltbutal.ak, íTomorssrc ii gyomorhír, r5g.5u Jiékrükadei, míjbkitaUm vér ^\'ÍH\' vífl4r, \' "»l l"taí.é,.k ellen, . jele, h»,l««mek
ertmedok ót» mindig nagyobb eltnjejíat •tenott. — Ara «« lapaoaátalt <r»-d«tl dabaznak 2 kar.
NAGYKANIZSA, 1904. március hó 2S-án.
13-ik szám
XLIII. évfolyam.
Eiőrititi\'i
Ktf.. évre . . 10 kor. - 611 KM <"" . ■ ■ << kor- — «»• ■ fttyMUn* > k"r- r\'"
Kví\'-* MV.BVII 1111.
HIRDETÉSEK b h«tl.vi j.i,liui>rb»n U,iitiaoil»x«»r 12, ■ tmuilvu tovild.l voreri 10 Ml
N V I LTTÉ R BEN
pelít .oronkSnl 20 illírért vitetnek fel.
~ A nagykanizsai .Ipar-Testület, ■ á
A l.p Kellemi részét Illeti minden kBslemény a fel 018 a Bzcrkeuttá nevére, ax anyagi résst illető költemények pedig a kiadó nevére eimxetten Nagykanizsára . bör-tnentTe intéxend&k.
Rármeatetlet, levelek nem fogadtatnak el.
KdxlratokYlgSK&QOlm küldetnek
„nagykanizsai Takarékpénztár részvény társaság, * a .Kotori takarékpénztár részvénytársaság,* .nagykanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagykanizsai kisdedneveló egyesület,\' a .nagykanizsai tanitól járáskor," a .nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet " n.-kanizaai far. jótékony nőegylet," „szegények típintézete," a..katonai hadastyánegylet,\' a .soproni kereskedelmi iparkamara,\'nagykanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.
wfttenkint egyszeri szombaton megjelenő vegyes tartalmi] hetilap.
Nagyhét.
Mikor a tavasz beköszönt, a fák már lombosak, a kék égen megjelennek a fodros bárányfelhők, a nap jótékony meleget áraszt, eljön a hasvét, az egész emberiség egyik legszebb, legmagasztosabb ünnepe.
Mint az élet, mely télen csupán a szél dühöngésében mutatkozik, másként teljesen hiányzik a természetből, tavaszszal megjelenik, s láthatatlan erővel szőnyeggé varázsolja a kopár főidet, gyönyörű kék szintire festi az eget, ugy az ember szive is a hosszú hidegség, érzéketlenség, erkölcsi halál után, megismerte a szeretet, isteni eszméit, megtanult lemondani, tűrni és szenvedni, s a pusztában ösztönökkel tévelygő eszes állatból ember lett a szónok igazi értelmében.
Ki ne gondolna a Bethlehemben született Messiásra e napokban, ki töviskoronái viselt, gyalázatot türt és szenvedett, odaadta életét azokért, kik üldözték, mert .nem tudták mit cselekesznek."
Elmélkedjünk, vlzsgáljnk önmagunkat, saját üzemeink lássák meg saját hibáinkat, mérlegeljük bün szerint a büntetést, mily eredményre intünk. Ha Jézus Krisztus a hibátlan, bűntelen istenember kereszthalált szenvedett, mit érdemiünk mi, gyarló, bűnös korlátolt lények, kik méltók sem vagyunk arra, hogy az ő szent nevét ajkainkra vegyük. Ilyenkor tudatában lehetünk saját semmiségünknek, belső értékünk Jézushoz képest semminél is kevesebb, mégis rongydarabokat aggatunk magunkra, fintorítjuk orrunkat, ha alacsonyabbak közé keveredünk mint mi vagyunk,
egy nálunknál szebb, vagy gazdagabb, előkelőbb, vagy műveltebb egyént megfojtanánk egy kanál vízben, mert különb vagy jobb sorsban van mint mi — ez a felebaráti szeretet.
Mi, kik kényességben növekedünk fel, mindig többet kívánunk. A foglalkozás nélküli napszámos szeretne gyári munkás lenni, a munkás fél-ügyelő, a felügyelő gyártulajdonos, a nagyiparos báró, a báró gróf, a gróf herceg. Ha megkérdezzük az embereket, mindegyik szegénynek vallja magát, a nagyságos nr épp ugy, mint a szegény éhenkórász, ki tizedmagával lakik egy kis szobában.
Mily különbség van .a két egyenlő hangzású felelet között, az egyik igazat mond, a másik valósággal káromkodik, mindegyiknek alapja az
Legcsekélyebbért, egy célzásért vagy egy kis tréfáért, semmi sértésért párbajra mennek az emberek, s vérrel akarják lemosni a becsületről a foltot. Szegény korlátolt elméjű egyének. Telve hibákkal, bűnös -hajlamokkal, csekély szóért képesek leszarni, lelőni egymást némelyek.
Egymást gyalázzuk, rágalmazzuk, szemben hízelkedünk, hátul titokban ássuk a vermet, minden ok nélkül legtöbbször tönkre teszszűk mások becsületét, ha valaki szemünkbe mondja az igazat, minden erőnket és tehetségűnket az illető megsemmisítésére törekszünk fordítani. Így tartjuk meg a Megváltó tanítását: .aki téged kővel dbbál, dobd visBza kenyérrel.* Mi még meg is fordítják, ha valaki kenyérrel dob meg bennünk, visszadobjuk kővel.
Vallásosság, kevés van már bennünk, nagyon kevesen gondolnak
Istenre. Mily -boldogság, ha valaki vallásos, szertartásosság, nélkül, igaz meggyőződéssé válik szivében Isten létezése, olvassa a szentírást, elmélkedik az evangélium szavai, mondásai, tanításai felett, beismeri gyarlóságát, az Üdvözítő szenvedéseire gondol, bűneinek sokasága és kicsinységének tudatában a többi emberek boszan-tásait könnyen eltűri, a töviskorona, keresztrefeszités mellett az élet küzdelme, felebarátaink támadása gyenge simogatásnak tűnik fel. Kövessük az ő tanítását, ne gyűlölködjünk, tartsuk meg a világ legnutgaaztosabb értelmű mondatát, azt az örökbecsű-mondását: .Szeressük ellenségeinket is.* Az ember az élet küzdelmében nem .gondol eszményi dolgokra, pedig eszmény nélkül megélni, megelégedni nem lehet, a megelégedettség nélkül pedig boldogság nem létezik. Ha. máskor nem, most nagyhéten, a leg-jelentőségteljesebb jelképek és megható szertartások közepette tisztítsuk meg szivünket a földi salaktól és szenteljük minden gondolatunkat, a Messiás emlékének, ki érettünk emberré >le$t & :annyit:i8z«&?id«tt^<—
Tiszteljétek \' a mesterembert.
Megbecsüljük-e vájjon ötl Nos, igen. megbecsüljük, de csak a magunk módja szerint Ki a főrészese ennek a nemzeti munkának ? A magyar mesterember. Éa bát nem moodjnk épen, hogy nálunk a mesterembert nem becsülik meg, , de egészen bizonyos, hogy nem ugy becsülik meg, amint kellene. Ez a megbecsülés, tudja Isten, valami olyan nem becsületes. Nem igazi. — Nem . az, a minek lennie kellene. Nálunk az iparos afféle iparos polgártárs. Jóságosan veregetjük a vállát és a világért sem vagyunk
kényesek, töt inkább erősen hangoztatjuk, bogy nincs köztünk különbség; bogy ó is olyau ember, mint mi. Hanem ezt persze csak mondjuk. Csak mi mondjuk. Merje csak a polgártárs is mondani, majd meghallja .a véleményünket.
Mit, bogy az iparos akkora ur volna, mint az írnok ur? Az iparos, a kinek szurtos a keze, olyau ur, mint a finom segédjegyző, a ki keztyüt visel? Elvben igenis egyenlők vagyunk és megbecsüljük egymást, hanem a másiktól elváljuk, hogy minket mégis valamivel jobban megbecsüljön, mint a hogy mi, boldog egyikek becsüljük őt. Mivelhogy nekünk jogunk van őt becsülni, de neki kötelessége kellő tisztelettel és alázattal néznie fel mireánk.
Egyszóval, a sokat hangoztatott megbecsülésben , nincsen őszinteség. Cifra beszédekben magasztaljak az iparnak nagy nemzeti jelentőségét, de kicsinyelve nézünk le/az iparosra, a ki ennek a nagy nemzeti erőtányezőnek a szolgálatára szenteli életét. A legutolsó ripacs-színész is nemzeti spostol, a kinek a kajásző-szent-heverdeli nemzeti színház, ban való első fellépéséről megemlékezik az egész magyar sajtó.
Egyszer a lapoknak valamelyike megírta körülményesen, hogy a kereskedelmi miniszter megnézte egy asztalos legújabb müvét, de az asztalos neve hiányzott a tudósításból. A miniszter kísérete ott volt a legkisebb segédfogalmazóig, de az asztalost nem említette meg.
A tele tüdővel lármázó képviselő, vagy városatya, a ki egész életében nem tett egyebet, csak szónokolt de kocintott azokkal, a kiknek vállain emelkedett a dicsőség és hatalom felé; a selypítő, nyávogó, vagy ordító és grimaszokat vágó komédiás, a kinek "nemzeti kultürmunká-ban való részvétele (ma, az Osztrigás Micik és Bar-Eochbak fénykorában) legalább ia nyolctizedrésznyire képzelőd és; a XXXIII. jótékony asztaltársaság elnöke és a bizonytalan foglalkozású nagyságos urak, a kik abból élnek, hogy jelen van nak esküvőkön és temetéseken: mind-mind több jogot formálhatnak a nyilvános elismeréshez, mint a magyar iparos. \'
Az ipart erősen pártoljuk mostanában.
Igazán meglepő eredményűvel folytatja hódító útját. Ennek a hatalmas mozgalom-nak, erős a hitünk, maradandó nyomai is lesznek. Bizonyos meglepődést tapasztalunk mindenfelé, mikor lassanként kiderül, hogy mennyivel különb, mennyivel nagyobb, mennyivel értékesebb máris a magyar ipar, miot az elfogultság és tájékozatlanság hitte eddig. \'Az elfogultság és tájékozatlanság tette jórészt, hogy a hazai ipar sohogy sem tudj.* elfoglalni azt a helyet, amely a magyar piacon megilleti. A magyar ipar most kezdi meghódítani az ö legitim fogyasztási körét A gazdasági téren váló. elismertetés úttörő harcában ne feledkezzünk meg egészen az ipar társadalmi recepciójáról se. A magyar ipar pártolását hirdetvén, ne feledkezzünk meg a magyar mesteremberekről, a kik nélkül végre ia nincs magyar ipar.
És épen most, mikor a nagy nemzetkőzi versenyben szép és értékes, diadal előtt állunk, ébredjünk a tudatára annak, hogy a tisztes ipart nemcsak frázisképen kell megbecsülnünk.
A költő azt mondja: Tiszteljétek a közkatonákat; nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Talán nem időszerűtlen ennek a mondásnak ez a kis variációja:
— Tiszteljétek a mesterembereket; nagyobbak ők, mint a képzelődő álnágy-ságok.
Dr. Soltba Adolf.
Por és hamu.
Nemsokára végét éljük az önmeg-tartózkodáe idejének, a nagyböjtnek. Lemossuk homlokunkról a ránk hintett hamut,amely emlékeztet bennünket, hogy a porból lettünk és oda.is fogunk visszatérni, De bár lemossuk is magunkról e szép gondolatra emlékeztető jelet, a gondolat mégis meg fog marad, i emlékünkben, mert városunkban minduntalan megfogjuk találni a megsemmisülés syrn-bolumát, a port Bizony furcsa egy kissé a megsemmisülés gondolatát ilyen prózai dologgal egy hasonlatban fcszeállitani, de a> böjti hangulat meg, hogy lássák, azok, akik ez ügyben tenni hívatottak, mennyire fontosnak táláljuk városunk ez
TARCZA.,
Két sousárt .Ibolyát.
lm: J. Rlcard.
— A .ZiUi\' KöilCnj* ttretje. —
— Ob, kedves uram ... Vegyen egy kis ibolyát 1 Nézze, milyen szépekl Egészen frissek... És csak két sous egy csokor .. .
Nedves, hideg decemberi este volt. Sűrö köd feküdte meg a várost és az aszfalt sáros, piszkos felületén bágyadtan Csillogott az utcalámpák világossága.
A megszólított egy idősebb .korú úriember voit és. éppen a közeli vendéglóból lépett ki, ahol jól megvacsorázott. Az egész emberen meglátszott az a jóleső érzés, amit egy jó vacsora és néhány pohár kitűnő bor szokott felidézni.
— Ob, kedves uram, vegyen egy kis ibolyát... Két sous egy csokor . . . — ismételte a virágárus leány.
A leány; felemelte arcát az ismeretlenhez. Kicsiny, szinte gyermeki arc volt a?, du már magán viselte a párisi utcaleányok minden romlottságát. „Bj ;. .
Hogy milyen idős lehetett?
Volt talán vagy tizenkét esztendős. De lehetett több is. Pontosan nehéz lett volna megmondani, mert egész alakja finom, szinte törékeny volt. Világosszőke bajá kuszáltau hullott halvány arcocskájára és nagy, mély tekintetű szemei kérve és ezerféle Ígérettel, kifejezéssel telve függtek az idegenen. :Es;ehhez az. a mosolygás a kicsiny : gyermekajkon. Az a. mosoly. ... a mindent tudó, romlott asszony mosoly-
gása volt az, amoly azt a gyermekarcot egészou inegöregitette.
A megszólított úriember szórakozottan a zsebébe nyalt hogy valami aprópénzt keressen elő, közben azonban meg sem álloU, s a kis virágárus leány ugy topogott mellette apró, gyors léptekkel, kosarát nyújtva feléje. Az öreg ur végignézett a gyermeken és.hirtelen meglassitá meuését.
— Háuy esztendős vagy ? — kérdezte a kis leáuytól.
A gyermek egy pillanatig habozott, aítáu pedig felegyenesedett, mintha-kicsi, törékeuy testét megakarná növelni és ugy felelt:
— Tizenöt és fél.
-- Tizenöt és fél? — ismételte az.öreg ur csodálkozva és megállott egy villamos lámpa alatt.
Elég különös csoport volt az ott a lámpa alatt, amint az elegáns, prémes köpenyo, lakkcipós úriember a rongyos virágáfaí leánynyal beszélgetett. A képet a villanylámpa kékes világossága ezüstözte be, amely még fehérebbé tette az öreg ur deresedő haját, és bajuszát.
Az öreg ur oldob.ta szivarját és elkezdte a gyermeket kikérdezgetni, hogy már régen jár-e az utcákon ; tí _ van-e,családja és hogy hol láflk. ...
A gyermek bájos közvetlenséggel .\'felelt a kérdésekre, de - az a b.üoös, asszonyi mosoly folyton ott lebegett az ajkán.
— Nem, még alig egy hónapjai hogy kint vagyok az uleán. Legfeljebb egy hónapja. Eddig édesanyámnak segítettem és a kis testvéreimre vigyáztam otthom Hogy hol jakunk? Ob,.nagyon méssze l-.....
A Moutmartreon. Amióta mama betog . . .
Ellnél a mondatnál az. öreg ur félbeszakította a kis Icáuyt:
— Eh, ugyan! Már ismerem ejt a történetet a beteg anyával ós a kis testvérekkel ...
A leánynak azonban egyszerre kipirult az arca és hevesen, szinte indulatosan, kapkodva beszélt : ;
— Nem, az nem mese, uram, amit mondok 1 Ez a tiszta igazság 1 . .*. Mama beteg volt. Nagyon beteg . . . Hanem azért eleinte mégsem akarta megengedni, hogy kijöjjek az utcára virágot árulni. . . Végre ő . . . a mama férje veszekedni kezdett vele és erőszakolta .. .
— A mamád férje? — kérdezte az öreg ur. — Hát az nem a te édesapád?
— Nem, — felélt a kis leány — legalább nem hiszem.
A gyermek arcát könnyű pir. futotta el és lesütötte szemeit.
Az öreg ur. egy pillanatig hallgatott, aztán pedig újra kérdezni kezdett:
— És aztán sok pénzt keresel így? Szoktál kapni néha uraktól-is ajándékot?
Ezekre a kérdésekre aztán habozás nélkül megfelelt a kis leány és valami büszke öntudat is volt a szavaiban:
,— Igen; a mult héten egy. ur stáz sonst adott pékem. De az sokkai-sokkal öregebb volt, mint ön uram •
— Hallod I — mondta mást az öreg ur — ha jó és engedelmes leszel, tíz frankot adok neked és azonfelüUmégveszek mindent, amit csak kívánsz: játékot,-ruhát vagy . .. . ■ \' ■
— Igazán?;!;.— kiáltott.\'.a gyermek
kimondhatatlan gyönyörűséggel. — Ajándékot akar nekem venni? Akármilyen drágát?-. .< Igazán?! Oh az gyönyörűséges lesz! Milyen boldogság! Nekem soha nem ■ volt még semmim, mert az ibolyák árát haza kell vinnem, az a pénz nem az enyém ... ■
Az öreg ur szótlanul nézte a gyermeket,\' akinek arcát a váratlan öröm valóságosan\', ragyogóvá tette és kétszer is válasz nélkül hagyta a leányka\'kérdését: f "•■, <\' ^ •"?-*> Ff
— Akármilyen drága lehet ? Akármilyen drága?
—i Akármilyen drága! — felelt végre az őrég ur komolyan. . \' \'..\' : .\',
— Ah uram, milyen jó önl\' Akkor.; hát mindjárt meg is mutatható^ önnek, . bogy mire vágyóm. Nincs, messze innen. Eljön\'velem? El i>... Én majd talán előre megyék, hqgy áz emberek észre ne vegyék, hogy velem jön. Sikolyán,rongyos, vágyók és ez kellemetlen lehet önnek . . .y
— Nem, csak gyere szépen mellettem és beszélj ivalaqoit,. ét felelt az öreg ur. Nos mit kívánsz hát tulajdonképpen ? .. . Valami ékszert? .\'.\'..\'
- — Oh nem ! Valami nagyobbat! Hanem nem szólok addig semmit. Inkább lássa -ön a saját szemével,, bogy milyen gyö-nyörü...
Éa amint ott tipegett az öreg ur.oldalán,I gyorsait össze-vissza csacsogott, mint egy kicsi,, tulboldóg madárka: : / s - jaj;-csak ne legyen nagyon drágái ,-.-.•.-: Tizennégy náp óta játok már .minden reggel az elé a bolt elé. Ah, hiszen olyan
Lapunk mai számihoz negyediv melléklet van csatolva.
\' • \' i j \' í : h "\';. :: . .->\' \' í,
borzasztóan szeretném, hogyha az enyém lennel... Meg is akartam már venni, de azt hiszem, hogy rettenetesen drága lehet, azonkívül, meg a pénz sem-\'\'az enyém éy. Ah, uram,, nézze! Nézze, itt van a kirakatban 1 . . .
Egy kis papírkereskedés előtt állottak, amelyiknek kirakatát csak alig világították meg a szegényes gázlángok. Az öreg ur meglepetve állott meg a bolt előtt és előrehajolva kereste, hogy mit kívánhatott meg a kis virágáros leány olyan nagyon abban a szegényes kirakatban.
A gyermek hallgatott s mintha mindenről megfeledkezett volna msga körül, csak a kirakatot bámulta. ! ~ ügy-e gyönyörül — kérdezte végre a csodálattól és -sz-izgatottságtól remegő bangón, míg kis kézévél egy karcsú szobrwákári\'mntatott: A szüsanya glóriás, naiv stilizálásu, kis porcellán szobrára í. ,
— Hát ez kell nelted 1 — kérdezte; az öreg ur\'meglépetve,\' — \'ez^a szobor?\'
-— Igen ; ugy-e"... ugy^e,:ho\'gy nagyon drága lesz? — mondta-a gyermek félénken és a kétség, a lelki gyötrelem lerajzolódott kicsike gyermek-arán.
— Nem. nem! — kiáltott az öreg ur sietvi. — yárj esak-itt a holt előtt,\'majd bemegyek.
Belépett a boltba, a gyermek pedig az ablakon keresztül leste, hogy mint veszi\'ki egy segéd aezobrocskátakirakatból,-\\ aztán becsomagolja és átadja az Öreg urnák. Végre kijött l ...
Egy pillanatig szótlanul nézte a kis virágárus leányt, aki a^idegtől remegve,

S-
XLIU. ÉVFOLTAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904. MABCnjS 26-án.
állapotával foglalkozni, ezért állítottuk e sem éppeo hasonlatos dolgokat egymás
mellé.
Kitavaszodott már, sőt hivatalosan is tavasz van és ha a terméazet nem oly szeszélyes, hogy egyik percben már a nyárra kell gondolnunk, a másikban pedig a hideg északi szél havas-esőt zudlt a nyakuok köré, — örömmel sétálunk az enyhe, napsugaras utcákon. Ez az egyedüli évszak, melyben városunk utcáin tűrhető állapotok vannak, különösen olyankor, midőn a tél hava nyomtalanul eltűnik. Őszszel a sár, télen a síkosság, nyáron a nagy hőség és por tart vissza bennünket a sétától, agy, hogy rajongva várjuk a tavaszt, amidőn a természet kegyességéből élvezettel szívhatjuk a tiszta levegőt és sétálhatunk a napsugaras utcákon. Csakhogy megjelennek ám az utca első fecskéi is: az utcaseprők. Elkezdik hosszantartó, egyhangú munkájukat és itt-ott már látjuk a nyári porfellegek előhírnökeit a levegőbe, vagyis inkább az emberek tüdejébe szállani. Már tavaszi sétánkban is kellemetlenkedik a por. És ilyenkor akaratlanul is elgondoljuk, még ha a nagyböjti hamura és a porrá válásra nem is gondolunk, hogy az a folytonos piszkos állapot, amely eddig minden nyáron változatlanul megmaradt, az idén nem fog-e megváltozni ? Vájjon a tisztelt városatyák nem féltik-e saját egészségüket a bacillusokkal telt levegőtől, még ha a népével nem is törődnének is? Ismételten csak a régiek maradnánk, hogy utcáiokon bokáig érő porban kell járnunk, a főbb utakat heleukéut csak egyszer seprik, akkor is több port 8iórnak a levegőbe, mint amennyit a szemétlerakodó helyre visznek, agy, hogy ha valaki egészségét kockáztatva ilyenkor az utcára megy, azt gondolja, hogy a Szahara sivatagban érte utol a számum és csak a falnál tapogatózva tud előre haladni. Ez eddig így volt De nem is volt csoda. Hisz csupán 3—4 utcaseprő és két szemét-hordó-kocsi biztosította eddig Nagykanizsa r. t. város köztisztaságát és ez a pár ember is, ahelyett, hogy a port az utcáról eltakarította volna, öntözés nélkül Iszonyú porfellegeket kavar az ut közepén, amely ellepi ruhánkat, beszemtelenkedik orrunkba és tüdőnkbe. És ennek volt a neve eddig utcatisztitás ? Ilyen muuka tett eleget a köztisztaságnak?
Hogy ez az állapot tovább így nem maradhat, azt mindenki beláthatja, aki józan észszel bir, még városunk vezetői is. Példát kell vennünk mér a rendesebb városoktól és utánoznunk azokat. Ha nem is megyünk mindjárt Budapestre, mert ha ilyen példát említenénk, könnyen azt mondanák: Pesten, egész másként van ott, könnyen lehet ott, hanem csak néhány kisvárost tekintünk, mint Szombathelyt, vagy Vanzsdot, Kőröst, mennyivel más állapotot találunk ezekben a köztisztaság szempontjából, mint városunkban. Pedig a kisvárosok, hogy jönnek egyéb tekintetben, mintamilyen a nagyság, népesség, forgalom, a ml városunkhoz? Csakhogy ezekben a városokban törődnek a köztisztasággal, nem akarják, hogy hs egy idegen hozzájuk megy, legelőször is a város nevezetességei közül annak piszkos volta tűnjék fel. Tisztogatják tehát utcáikat és pedig észszerűen, rendszeresen és alaposan. Nálunk pedig e módozat közül egy -sem található meg, pedig csakis e módokon érhetjük el, hogy utcáink tiszták lesznek.
Az észszerüség magával hozza, hogy az utcákat ne akkor tisztogassák, amikor azokon a legnagyobb forgalom van, hanem vagy a kora reggeli órákban, vagy pedig éjjel, amint ezt a fővárosban is teszik. Nálunk mindig délfelé, vagy délután sepernek éa egyrészt a közlekedést\' meglassítják, másrészt pedig az utcákon járóknak kellemetlenkednek. Az észszerüség megkívánja továbbá, hogy mielőtt a port seperni kezdik, azt jól felöntözzék, hogy könnyen összegyűjthető legyen, ne pedig a levegőbe szálljon, és nem ugy kell azt felöntözni, mint nálunk teszik, hogy egy öntöző kocsival csak végig hajtatnak az utcán és ezzel elég, ugy, hogy mire a seprők munkájukhoz fognak,
de boldogságtól csillogó szemekkel várt reá a bolt előtt, aztán odaadta neki a csomagot és gyöngéden megsimogatta a gyermek szőke fejecskéjét. - — Nesze itt vau a Mária-szobrod és .. . és ne még itt husz frank ... Ma este nem kell már több ibolyát árulnod...
;V_.:Haném már most siess haza, hogy ágyba kerülj 1 — így mondta.
... Es az öreg ur sietve eltűnt a novemberi éjszakában . . .
már az öntözésnek nyoma sem látszik. A szemetet pedig ne nyitott kocsikban, hanem fedeles, zárt kocsikban hordják, hogy az ne szóródjon ismételten el.
A rendszeresség legelső sorban kellő számú utcaseprőnek rendszeres elosztását, esetleg minden nagyobb utcában egy kettőnek állandó felállítását testi kívánatossá, a kik egy felállított ládába folytonosan gyűjtik ax elhulló szemetet és mindig ügyelnek az utca tisztítására. Rendszeres utcatisztitás csak ugy lehet-séges, ba nem minden héten egyszer, hanem főbb utcáinkat mindennap, a kisebb forgalmú utcákat pedig egy héten legalább háromszor seprik. Végül psdlg az alapos utcatisztogatás csak akkor lesz meg, ha a kellő számú munkás munkájára felügyelőket állittunk, esetleg ezzel a teendővel a rendőrséget bízzuk meg, (természetesen, ha kellő számszapo-ritás mellett majdsu minden utcában láthatunk egy rendőrt) ezeokivül pedig egy nem épen költséges seprőgépet szerzünk be, a mely éjjel nagyon jő és gyors szolgálatot tesz és az utciseprők munkáját nagyon megkönnyíti.
Csakis ezeken a módokon lehetséges az, hogy már egyazer elmondhassuk, hogy meg lehet bárki elégedve utcáink képével. Azt hlszszűk, hogy ez a dolog van olyan fontos, hogy némi áldozatot és fáradságot is hozhat érte a város. Ha maga tudja kezelni azt a két gömbölyű vaskocsit, ugy az utcák tisztítására is gondolhatna és. az eddigi tanhatatlan állapotnak véget vethetne. Reméljük, hogy képviselőtestületünk ezt usm hagyja tovább, hisz\' a képviselő urakoak sem lehet valami kellemes egész nyáron át a port szívni. Vagy tán ők az elől a fürdőkbe menekülnek? De nem azért gyűléseznek-e egész áveo át abban a cifrán festett teremben, hogy a város népéről, annak egészségéről ia gondoskodjanak? Mert bizony, t képviselő urak, a nép az itthon dolgozik egész nyáron át és készíti a képviselő urak ruháit, csizmáit, hogy mire haza jönnek, mindenük meglegyen. Ez a nép pedig, amely nem mehet fürdőre, elvárja azt, hogy itthon legalább az utcáo járhasson, ne kelljen neki az óriási port szívni és magát a bacillusokkal telt levegővel megfertőztetni.
siga.
HÍREK.
A marhavásárról!
Panaszos levelet kaptunk egy tiroli marhakereskedőtől a marhavásár terének elhanyagolt állapota miatt. A levél kiterjeszkedik egyéb viszonyainkra is. Azért érdemesnek tartottuk annak közlését. A levél igy szól: Tisztelt Szerkesztő url
Nem kerülhette el a város közönségének figyelmét az az örvendetes jelenség, hogy a felhajtás marhákban az utolsó hónapokban nagyon megszaporodott. Ném tudom, hogy miért vao éppeo Nagykanizsán és környékén anuyi marba, hogy még Ujházy ia (az egyedüli magyar színész, kit ismerek,) belefáradna őket megolvasni, de tény az, hogy az utolsó hetivásáron vagy 900 at hajtottak fel. Ennek a híre messze vidékre járt el. Karintjá-ból és Tírolországból vagy lő vevő volt Nagykanizsán, és tudva azt, hogy a parasztok mily drága pénzen adják el mirháikat, egy pár országos csaló is betért Önökhöz, hogy a termelő parasztokat meglopja az országúton, mikor hazafelé baktatnak. Mennyire elképedtem azonban, mikor kimentem a marhavásárra és láttam azt a feneketlen sarat, azt a Mandzsúriához illő pár szál deszkával körülkerített helyet ott a Király utca végén, ntelyet marhavásárnak neveznek és a melyen 3230 korona helypénzt szednek évenkmt az állattenyésztőktől, akik ids terelik marhájukat. A marhák összeszorítva éhesen bőgnek az állásban. A vevők térdig feneketlen sárban gázolnak. No, gondoltam magamban, ez a város nem becsüli meg a marháit, hogy ilyen szállást ad nekik. Aha II itt az embernek van nagy értéke. Mert :az ember annyit ér, mint a mennyit másnak, vagy egymásnak használ. Bementem a kávéházba. Ott ült az asztalnál egy halom emb9r, aki szapulta a távollevőket. Este a korzó szorongott emberektől. Délután a klubba vezetett be egy isme-merős mészáros barátom. Tele volt. Mindenki ugy játszott ott, mintha világéletében se tett volna mást. Hát elmélkedtem magamban. Itt az emberek uem munkások. Itt egymásnak uem használ-
nak. Itt csak az az ur, aki nem dolgozik, akkor Itt emberanyag nem értékes. Annál feltűnőbb, hogy a marhát se becsülik meg, pedig a marhahús kilója 1 K. 50 t, sőt 2 K. Mikor erre a meggyőződésre jutottam, nem állhattam meg, hogy az Ismerős bsromorvos barátomtól meg ne kérdezzem: .mondja csak orvos ur, mit becsülnek meg Önök Itt Nagykanizsán? Az emberek egymást meg nem becsülik, a marhát semmibe se veszik, hát akkor minek van értéke? 1 Hml Furcsa kérdési Felelt a baromorvos. Aztán egy kérdéssel fordult hozzám: Tud-e maga fontoskodni?
— Éq? Sokkal egyszerűbb nép vagyunk ml, semhogy ilyennel foglalkoznánk.
— No lássa, mondja a baromorvos, nálunk mindenki csak annyit ér, amennyire fontoskodni tud. A fontoskodást becsülik.
Én, tisztelt szorkeszlő ur, Tamás vagyok ebben: én nem javítom idegen emberek szokásait, de ba soraimmal a marhavásár hihetetlen állapotán javítani tudnék, akkor levelem közzétételének volna némi gyakorlati baszna.
Önre bízom tehái, tiaztelt szerkesztő ur annak eldöntését, hogy levelemet nyilt levélnek akarja-e tekinteni vagy sem ?
Maradtam kiváló tisztelettel Sterzing Frigyes marhakereskedő.
— Személyi hlr. Dr. Schack Béla1 a felső keresk. iskolák kir. igazgatója f. hó 20-án és 21 -én Nagykanizsán tartózkodott és megvizsgálta a felső keresk. iskolák tanulmányi ügyeit.
— Eskttvó. Radó Róbert a domborui . Ujlaky és Hirscbler cég főtisztviselője f. hó 20 áu lépett házasságra Bun Ida kisasszonynyal, Bun Samu felső keresk. iskolai igazgató leányával. A templomban Dr. Neumaan Edo főrabbi éa Kartsehma-roff Leo főkántor végezték az esketési szertartást nagy közönség jelenlétében. Esketés után az örömszülök házában ebéd volt. melyre megjelent Dr. Schack Béla a felső keresk. iskolák kir. igazgatója is és felköszöntötte Bun Samu igazgatót és családját
— Magántisztviselők ügye. A
magántisztviselők orsz. szövetsége, holnap, virágvasárnapján alakítja meg Nagykanizsán a helyi bizottságot A központ Krenzer Lipót kolozsvári akadémiai tanárt, a magántisztviselők orsz. szövetségének fótitkárét és a magántisztviselők lelkes barátját, valamint a szövetség jelenlegi titkárát Dr. Iritz Miksát küldi le. Az alakuló gyűlést a .Szarvas" vendéglő uj termében tartják meg délután \'/,8 órakor. Kanizsa összes magántisztviselőit még ha nem tagok is, a végrehajtó bizottság szívesen tátja a közgyűlésen.
— A Balaton leosapoláaa ellen, mely\' tavaly is egy méterrel leszállította a Balaton vizének magasságát, az érdekeltek f. hó 19-éti memorandumot adtak át Tallián Béla löldm. miniszternek, melyben kimutatják, hogy a sok fürdőtelep veszedelmét és a parti levegő mocsárláz! a hátramaradt láp és ingováoy okozza. Ez ügyben az érdekeltség értekezletet tartott Budapesten, m\'elyuek lefolyásáról a M. P. a kővetkezőket irja: A Balaton mellett levő megyékből, főleg a balatoni fürdőhelyekről nagy küldöttség tisztelgett a képviselőházban Tailiáu mioiszteroél, a Balaton vize mesterséges apasztásának megszüntetését kérve. A deputációt Her-telendy Ferenc főispán vezette a miniszter elé. A küldöttség előbb a Royal-szállóbau értekezletet tartott, amelyen megállapította a földmivelésügyi kormányhoz Intézendő memorandum szövegét & kérvény kifejti, hogy a Balaton szintje a tavalyihoz képest nyolcvanöt, centimétert esett Az óriási víztömeget a Sió zsilipen eresztették le. A mesterséges apasztás ugy a gőzhajózási, mint különösen a fürdő-részvénytársaságoknak és az egész balaton-parti forgalomnak kárt okoz, amely nincs arányban a vlzcsökkenés révén a partok mentén növekvő rét és nádasterületekböl kivehető haszonnal. Tailiáu miniszter szívesen fogadta a küldöttséget Somogy-megyei főispánsága idejében kormánybiztosa volt a Sió-zsilipnek s igen jíl ismeri a most fölmerült kérdést. Neki, mint miniszternek, állandó figyelemmel kell kisérni a közgazdasági érdekeket is, de azt hiszi, hogy a Balaton apasztásánál főleg közegészségügy,! kérdések dominálnak. Keresni fogja, hogy minden érdek lehetőleg respektáltassék él az esetleges differenciák klegyenliuessenek, evégből még májas hónapban az összes érdekelt
szférákat nagy, értekezletre fogja összehívni. Az értekezlet valószínűleg Balatonfüreden lesz. A küldöttség köszönettel fogadu a miniszter válaszát.
— Gazdag városok. Pénz a világ kereke, azt tartja a közmondás. Ahol sok a pénz, ott gyorsabban forog a világ is. A .Pénzügyi Compass" legutóbbi (1903. évi) kötete, mely Immár a tizen-harmadik évfolyama a Kormos Alfréd szerkesztette eme kitűnő pénzügyi évkönyvnek, érdekes adatokat közöl arról, hogy az egyes magyar városok takarékpénztáraiban és pénzintézeteiben mennyi takarékbetét van elhelyezve. Ezek szerint 10 millió koronánál több betét vau a következő vár030kbau, még pedig: Pozsonyban 68 millió kor., Aradon 46 millió kor., Nagyváradon 86 millió kor., Temesvárott 81\'/, millió kor., Debrecenben 27 millió kor., Fiúméban 27 millió kor., Nagyszebenben 26 millió kor., Kassán 26% millió kor, Miskolcon 24 millió kor, Kolozsvárott 24 millió kor., Pécsett
, 22•/. millió kor., Győrött 21 millió kori, Szegeden 21 millió kor., Székesfehérvárott 20 millió kor., Szabadkán 16\'/» millió kor., Brassóban lö\'lj millió kor-, Szombathelyen I6\'|, millió kor., Esztergomban 16 millió kor., Nyitrán 16 millió kor., Besztercebányán 14 millió kor., Kőszegen 12>|» millió kor., Sopronban 12 millió kor., Veszprémben 12 millió kor, Hódmezővásárhelyen ll\'|, millió kor., Szolnokon ll\'h millió kor., Zom-borban ll\'/j millió kor., Nyíregyházán 11 millió kor., Baján 10\'J, millió kor., Eperjesen lO\'/j millió kor., Nagykanizsán lO\'/a millió kor., Szatmáron 10\'J, millió kor., Nagyszombaton 10 millió kor., Újvidéken 10 millió kor.
— Gőzhajózás ■ Murán. Nagy fontosságú hírről tudósítanak bennünket, mely különösen megyénk dőli részét érdekli. Grád tőkepénzesekből alakult társaság komolyan foglalkozik az eszmével, hogy Gráctól Barcsig lapoafenekü gőzösökkel rendes hajójáratot létesítsen a Murán Légrádig, azontúl pedig a Dráván egész Barcsig.
— Halálozások. Nusszer János, gelsei bérlő márciusi 19-én életének 66-ik évében Gelsén elhunyt Neje, szül. báró Hagen Irma, gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolják.
Etlényi János felső rajki földbirtokos március 23-án életének 62 ik évében elhunyt Neje szül. Zehetner Emma és öt gyermek, valamint nagyszáma rokoDság siratja halálát
— Az Első nagykanizsai Magyar Asztaltársaság jótékonycélu egyesület, március hó 24-én este tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tagok és érdeklődők nagyszámmal jelentek meg. Elnöknek egyhangúlag megválasztották Horváth Istvánt, alelnöknek Lodner Ferencet, főjegyző leU Agh Éde és aljegyző Tautsits Béla, pénztárnokká Novácky Lajos, ellenőrré pedig Wsisz Izsó választatott meg. Ezenkívül a választmány 8 rendes és három póttaggal, a számvizsgáló bizottság pedig három taggal szintén megalakult. A közgyűlés végén Horváth István eluök a beadott indítványokat terjesztette\' elő. Ugyanis néhány tag a jelenlevők nagy lelkesedése között azt indítványozta, hogy az egyesület részére festessék meg Kossuth Lajos életnagyságú képe. Az indítványt legnagyobb örömmel vette a közgyűlés tudomásul, azzal a hozzáadással, hogy a kép 1906. szeptember 19-én az akkor rendezendő ünnepen, mely Kossuth Lajos születésének 103 évfordulója, s amit az egyesület az egész város közönsége bevonásával ünnepel, leplezzék le. Közgyűlés után bankett volt, melyen mint halljuk, már is csinos összeg folyt be.
— A soproni IparklállNás pénzügyi bizottsága elhatározta a kiállítás katalógusai összeállítását és az egyedüli eláru-sitát jogát bizonyos összeg ellenében vállalkozóknak bérbeadni; felhívatnak ennélfogva a soproni kamarakerűlet összes nyomdái illetőleg mindazok, akik ez iránt érdeklődnek és igényt tartanak arra. hogy vonatkozó ajánlataikat, amelyekben a kiállítás pénztárába fizetendő összeg pontosan kiteendő, legkésőbb f. é. április hó 5-ig a kiállítás Irodájába (Sopron keres ki s iparkamara) nynjtsák be, ahonnan minden további felvilágosítás és a közelebbi féltelek szóval vagy írásban ingyen megadatnak.
— Kőműves sztrájk. A helybeli kőműves munkások o mult szombaton, mintán vezetőik hosszabb Ideig tanácskoztak, az építőmesterekkel; kimondták a sztrájkot A mesterek még mindig nem hajiandik kívánságaikat teljesíteni, melyek közölt több alaptalan é» ésiszerűtlen Uf van, mint a milyen pld.: az, hogy az építők munkásaikat csak a szakegyletbea megállapított sorrend szerint fogadhatják,
vagyis azokat nem tetszésük azerint alkalmazhatják, hanem, a mint a munkások ezt előirják. Az ilyen kívánalmak természetesen lehetetlenné teszik a sztrájk megszűnését s csak az ezektől való elállás esetén rémüljük, hogy a munkások a mesterekkel kibékülnek.
— Estély. Az írod. s Műv. Kör csütörtökön este tartotta családias estélyét a Polgári Egyletben. Az estélynek hosszantartó műsora volt, melynek számai közül kiemelendő a „Loreley" kvartett, „Bar-
\' rarolle* duett és a .Legénybucsu* monolog. A műsor után tánc volt
— Az Irodalmi és Művészeti Sör igazgató tanácsa f. hó 24-én ülést tartott, melynek tárgyát a Dunántúli Dalosszövetség átirata képezte, melyben a kör dalárdáját mint a szövetség tagját a f. évi augusztus hó I4*én és 15-én Pécsett tartandó-\'kerületi dalversenyen való részvételre felszólítja és egyúttal azon kérdést is intézi a körhöz, hogy nem volna-e hajlandó ezen alkalommal egyúttal a szövetséget meghívni az 1906. évi dalversenynek Nagykanizsán leendő megtartására.
A dalárda egy előértekezleten egyhangúlag megállapodott abban, hogy az idei pécsi dalversenyen részt kíván venni, még pedig nem csak mint közreműködő, hanem mint versenyző is.
Az értekezlet ezen elhatározását az azou elnöklő Csótí Márk Bzakoszt elnök közölte a kör Igazgató tanácsával, mely azt örömmel éa helyesléssel vette tudomásul. Egyúttal azonban elhatározta, bogy sürgős átiratot intéz a vároa tanácsához, hogy a dalversenyre idéjövő 700—800 dalos fogadásában anyagilag is támogassa. Amennyiben ezen segély kielégítő mértékben rendelkezésre fog állani, ugy mi sem fogja akadályozni azt, hogy az 1S06. évi szövetségi dalverseny városunkban tartassák meg, örömmel és büszkeséggel gondolhatnak tehát már most arra a lehetőBégre,- hogy 2 év mnlva városuok egy országos jelentőségű fényes kulturális ünnepély színhelyévé lehet
— A kolduló báró. F. hó 22-éu a helybeli rendőrség letartóztatta Scotty Jenő bárót, aki züllötten, elrongyolva jött városunkba és a rendőrkapitányságnál engedélyt kért a kéregetésre. Az elzüllött báró fia volt egykori Scotty.báré tábornoknak és valamikor. Pozsonyban és Budapesten a legelőkelőbb körökbe volt bejáród. Az utóbbi időben azonban az erkölcsi sülyedés lejtőjére lépett Adósságokat csinált és a pesti éjjeli életnek ismert alakja volt Egy mulatása alkalmával összeütközésbe jött a büntető törvénykönyvvel, . amiért a budapesti büntető bíróság körözte. A rendőrség átadta az ügyészségnek, amely még aznap éjjel Budapestre kísértette.
— A aorozás. Városuukban hétfőn kezdték meg az újoncok kiválasztását. A város a legények vig éa. szomorú danájától egészen megélénkült, négyen-öten összefogózva, felpántllkázva jönnek a Polgári Egylet felől a besorozott legények, örömükben és bánatukban kurjantanak néhányat a Fő-uton, aztóu kocsira ülnek és hazahajtanak, -hogy otthon elmondják, hogy (nem októbernek 1-éu) májas 9-én be kell rakkolni.
— Zene s korzón. Az ajjáalakult tűzoltó-zenekara mult vasárnaptól kezdve minden vasárnap \'/,12 óra után a korzóu játszani fog. Már maitkor is örvendetesen láttuk ezta nagyvárosiasttolgot, különösen azért, mert a zenekar játéka most teljesen élvezhető. A zenekar ezen uj reformálása nagy érdeme Dinuj József karmesternek.
_ Közgyűlés. A nagykanizsai Ker. Betegsegélyző-Pénztár VIII. évi rendes közgyűlését f. évi április 4-én délután 2 órakor, a tagok csekély résztvevőse, miatti határozatképtelenség esetén pedig április 10-én fogja megtartani a városház dísztermében. Az esetleges indítványokat a közgyűlést megelőző 8 napon belQl kell az elnöknél Írásban benyújtani. A közgyűlés tárgysorozata a következő lesz:.
1. Az igazgatóság jelentése 1908; évről.
2. A mnlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 8. Zárszámadások és pénztári kimutatások előterjesztése. 4. A felűgyelő-bizottsíg\'jelentése. 5. Igazgatóság, felügyelő-bizottság és választott bíróság választáss. 6. Egyéb indítványok. • — Hazafias ünnep. A Kath. Legényegylet is a többi egyesületek módjára bazafiasan ünnepelte vasárnap este március lő.-o emlékét s egyúttal Kossuth halálának 10 éves évfordulóját, a kör helyiságében. Az ünnepi beszédet Kopá-csy György főgimnáziumi tanár tartotta, aki nagy hatással ecsetelte a márciusi nagy nap vívmányait és hosszasan beszélt Kossuth érdemeiről. Reíthoffer Gyala Ábrányi egyik márciusi dalát, Jakab József pedig egy Kossuthról irt költe-
XLffl. ÉVFOLYAM.
ZALAI KOZLÖKY
1904. MÁRCIÜS 26-Sd.
mínjt szavalt Horváth György főgimnáziumi igazgató záróbeszédével ért véget az ünnepség, amelyen a megjelent körin-aég az egyleti helyiséget zsúfolásig
me^ÖAmgjtíanlzeal Általános Mnnkás-képzó ■ Egyesület íb hazafiasan mog-Bnnepelle a márciusi nagy nap emlékét. Az ünnepség keretében Weisz L»)« Oeyvéd tartotta az ünnepi beszédet, lotn Károly a .Nemzeti dal\'-t, Mo^r Irén a .Magyar nó"-t szavalta. Fóliák M\'b melodrámát adott elé, sí egyesQ e dalárdája pedig a Hyn>mi«t és a Szózatot énekelte. . .
_ A külföldi postautalványok. A posta- és távíró vezérigazgatóság ad. ja a közönséggel, hogy ápr.lis elsejétől kezdve a külföldre Címzett postautalványokat a föladók nem mint eddig koro-naértékre, hanem a rendeltetési ország pénzértékére kötelesek kiállítani. A rendeltetési ország pénznemére kiállított postautalványokra a koronaértékben befizetendő összegeket a Kivevő postahivatal állandó kulcsok alapján számitja ki és a ÍSladóvevónyben ugy mint eddig, a korona értékben befizetett összeg átvételét nyugtázza. Az utalványozás dija szintén a befizetett koronaértékQ összeg alapján számítandó ki. At átszámításnál használt kulcsokat, nemkülönben azt is, hogy az egyes országokba, moly pénznemre kell a postautalványokat kiállítani, a királyi posta- és táviróhivatalokbau a közönségnek könnyen hozzáférheti helyér, kifüggesztett átszámítási táblázatokból lehet megtudni. Az átszámilási táblázatok s királyi postahivataloknál megszerezhetők. Ugyancsak április elsejétől kezdve a külföldi feladók, illette postahivatalok a külföldről Magyarországba küldött postautalványokat koronaértékben fogják kiállítani. E postautalványoknak a magyar postahivatalok részéről való átazámitása tehát elesik. A külföldre szóló csomagokat terhelő utánvételeket, csomagokon és a hozzátartozó szállítólevélen s az utánvételt lapon továbbra is koronaérték-bou kell kitenni. Az átszámítást a rendeltetési postahivatalok fogják végezni ugyanolyan kulcs alapján, amiről a Magyarországba szóló postautalványok kiállítására uj blanksttákat bocsát forgalomba. A. régi nemzetközi utalványűrlapok csak március. 31-ig érvényesek. £ napon -tul július 31-ig a közönség a birtokában levő használatlan régi lapokat ráfizetés nélkül bármely postahivatalnál uj blan-kettákért becserélheti.
— A Ker. Jótékony Nőegylet mult vasárnap szépszámukőzönség előtt tartotta szórakoztató délutánját. A délután sikere ugy a szereplők müködéaéj, mint a jótékonycélra felhasználaudó bevételt tekintve, oagy volt A szép műsor szavalatból, zeneszámból és egy uránial előadásból állott, farkas Vilma leány-polgári iskolai tanítónő Vörösmarty .Szép Ilonkáját" szavalta melodrámai alakban, a szavalathoz Horváth Erzsi adta a zongora-kíséretet. Mindkettőt tapssal jutalmazták megható előadásukért. Ezután Hofricbter Emma. Kánc Kálmánná, Horváth György és Gürtler István adták elő a .Loroley* uéityest, míud a négy zenész játéka művészi színvonalon állott. Végül Horváth György főgimuáziumi igazgató bemutatta az Uránia tudományos színház két darabját az „Alpesek"-et és a „Rajna mellékét," valóban gyönyörködted vetített képekbeo. Az ismertetést Csóti Márk tanár olvasta föl.
—- Ipartestületi hőzgjOlés. F. hó 20-án tartotta a nagykanizsai ipartestület évi rendes közgyűlését, amelyen számos tag vett részt Geizl Viktor ipartestületi elnök vezetése alatt és Halvax Frigyes iparhatósági megbízott kiküldése mellett. A gyűlés megnyíltával felolvasták a mult évi jegyzőkönyvet, majd az előljáióság és számvizsgáló bizottság évi jelentését és a zárszámadást, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott Komáuovlcs Pál és Tóth Ltjoj felszólalása után következett a tisztujitáa és pedig az elnöki állásnak S évre való betöltése, 22 ren-deB és 5 elöljárósági póttagnak és 20 ipartestületi betegsegélyzö pénztári kiküldöttnek a megválasztása. A választás QSrtner Vilmos korelnök vezetése és 34 tagu szavazatszedő bizottság közreműködése mellett a következő eredményű lett: Elnök: Geiszl Viktor. Alelnökök: Dante Kálmán, Varga János. Elöljáróság: Muzlkár Vince, Keller Mátyás, Szattler Károly, Horváth József, Pilczer Albert, Nagy Károly, Nóvák István, Tőrök Ferdinánd, Tóth Lajos borbély, Perger Imre, Plkler József. Topolits János, Rosenthal Géza, Totola Lajos, Csillag Károly, üchwarz Mihály, Szécsenyí István, 8zélin-Rsr Antal, Reíchenfeld Albert, Hlatkó János, Hoch Fülöp, Zampa Antal. Pót-
fanok: Németh György, Steiner Fölöp, Pfeiffer Jakab, Orazágh Kálmán, Torok Gyula. Számvizsgálók: Kanfmann Mór, Kohn Ssmu, Darvas János. Póttagul: Sírközy Kálmán. Sallér Lajos 86 elnöki szavazatot nyert, Gutmann Sándor pedig 2-őt Geiszl Viktor 33 szavazat többséggel az ipartestületi elnökévé választatott.
— A klsk»nlz«il Polgári Olvasókör vasárnap este tartotta márciusi hazafias ünnepét a kör helyiségében. Szépszámú és lelkes polgár gyűlt össze és együtt érezve a műsoron szereplőkkel, rótta le. igazi kegyeletének adóját. Első számnak a kör lelkes iOusága énekelte a ,Hym-nusz\'-t, majd ifj. Hegedűs György a kör elnöke nyitotta meg üdvözlő szavaival az ünnepséget Szabó István szavalta ezután hazafiaB tűzzel Badó .Talpra magyar"-ját, amelyre a dalárda Árpád apánk ... kezdetű hazafias dalt énekelte. Következett ezután az ünnepi beszéd, amelyben Hegedűs György joghallgató, szép szavakkal ecsetelte a nagy nap fontosságát és hazafiúi szeretetre, önállóságra hívta fel ja lelkesen éljenző polgá-, rokat. A nagyhitásu beszéd után Tislér János dörögte él Petőfi harci riadóját, • .Nemzeti dalt." A műsor hetedik pontja Haba Miklós felolvasása volt a régi időkről és nagy emberekről, amelyben Kossuth és Széchenyi működését méltatta ügyes áttekintéssel. A műsor még mindig tovább tartott A dalárda a .Tavasz elmúlt.." kezdetű Kossuth-nótát énekelte, Weisz Ernő mély érzéssel és nagy hatással szavalta Petőfi ,Egy gondolat bánt engemet" c. versét, végül a „Szózat" elhangzásával az igazán hazafias és nagy terjedelmű műsorral bíró ünnep, véget ért.:
— Jótékony nrl ni. Az Izr. Jótékony Nőegylet köszönetet szavazott özv. Mayer-hofer Sándorné úrnőnek, aki férje nevének megörökítése végott 100 koronát adományozott a népkonyha szegényei aegélyezésére.
— Itt a tavasz I Tavaszi és nyári ruháink rendbehozása aok gondot okoz, ha nem tnduok egy megbízható céget, ahova azokat vegyi tisztítás vagy festés végett küldenénk. Olvasóinknak melegen ajánlhatjuk Berkec István utóda (lulsjd, Kovács Endre) kelme-selyem festő és vegyitiBztitó gyárát Budapesten Kinizsy u. 14/b. Fenti cég 40 éves fennállása és jó. hírneve elegendő garaetiát nyújt arra nézve, hogy a beküldött férfi és női ruhák, fűggöoyök, himzések, teritők atb. atb. pontos és kifogástalan elkészítését biztositeák. Árjegyzéket a cég ingyen küld és 20 koronánál nagyobb összegű megrendelésnél a csomagot bérmentve küldi.
— Aki kertjét szereti, szép virágokat és kitűnő konyhakerti terményeket akar, az fedezze msgs\'zükségletét Mautbner Ödön cs. és kir. udvari mag-kereskedésében Budapesten, Rottenbiller-utca 33. A cég idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosau ismert, világhírű, kitűnő magvakon kívül, még a különösen érdekes és meglepő konyhakerti, és vírágujdooságoknak egész sorozatát is tartalmazza.
— A Magyar Festőművészet Albuma. A magyar könyvkiadványok terén, feltűnést keltő diszmüvel fog a Pesti Napló olvasóinak karácsonyi ajándékul kedveskedni. Címe: A Magyar Festőművészet Albuma, és gyönyörű foglalatja lesz a magyar festőművészet remekeinek: Kupec-kjtől és Mányokitól kezdve a jelenkorig, mikor Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula és Zichy Mihály vezetésével, hatalmas gárda szolgálja a magyar festőművészeiét. A magyar irodalomban nem jelent még meg ehhez hasonló nagy koncepciójú diszmfi. Ötven nagyszabású magyar festmény fogja e díszmunkát ékesíteni, művészi reprodukciókban. E gyönyörű könyvet karácsonyi ajándékul megkapja a .Pesti Napló" minden állandó előfizetője és díjtalanul megkapja mindama uj előfizetője, aki egész éven át fél vagy negyedéveukiot vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizet elő a .Pesti Naptó"-ra. A- .Pesti Napló" előfizetési ára: egy évre 28 kor. Szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VI., Andráasy-ut 27.
— A Terseny sehol sem nagyobb napjainkban, mint a napi sajtó terén. Krajcáros, meg két krajcáros lapok teremnek gomba módra; mások függetlennek hirdetik magukat, holott vagy « kormány vagy egy nyerészkedő pénz-csoport diktálja elveiket A valóban intelligens magyar olvasó-közönséget azonban már nem lehet félrevezetni, nem lehet eltántorítani régi, megszokott lapjától, mely érdekelt híven szolgálja s melyet éppen bátor 8zó kimondásáért és f űggetlenségeért szeretett meg évek hosszú
sora óta. Ilyen lap a Pesti Hírlap, mely napjainkban kétségtelenül a legkedveltebb, legelterjedtebb napilap, független a kormánytól, pártoktól és érdekcsoportoktól, szabadelvű megalkuvás nélkül ét demokrata minden izében. A Pesti Hírlapot ma is, mint már negyedszázad óla mindenkor, a politikai és szépirodalmi írók legjelesebbjel támogatják. Legtartalmasabb, legváltozatosabb és legnagyobb terjedelmű napilapjaink között Speciális rovatokkal és speciális kedvezményekkel az olvasóközönség részére. Minden előfizető ajándékul kap évenkiot egy diszes nagy képes naptárt s kedvezményes áron járathalja a legjobb divatlapot. Művelt ember ma már nem lehet el újságolvasás nélkül, kivált mikor szeozációs események vannak készülőben, mint ez: Idén. Azért magunk részéről is csak melegen ajánlhatjuk a Pesti Hírlap megrendelését, melynek előfizetési ára egy hóra 2 korona 40 fillér, negyedévre 1 korona » a Divat Szalonnál egyStt 9 korona. Az előfizetést a kiadóhivatalba (Budapest, V. Váci körut 78.) legjobb postautalvány-nyal küldeni, bnnét mutatványszámokat is lehet kérni.
— Haladnnk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész országban a mozgalom, minden ház végeihez, elejéhez és kertjébe lugas-szőllőket ültetni, már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánkban, hol tömegesen lel nom karolnák. Hit ez nem is csuda, mert nézzük meg például Fehértemplom \' városát a hol alig vau ház, melyet óriási törzsű lugas-■ szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot ar. érés kezdetétől egész tél folyamáu finom csemegeszőlőkkel, mioden évben terem a legcsekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában. ábrán is bemutatott .Szölőlugast ültessünk" czímtt hirdetésüoket olvasóink becses figyelmébe, — Színes fény-nyomatu árjegyzékek mindönkinek, ki címét tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek.
ELADÓ HÁZ! .
A Vörosmarty-utcában eay föld-szintes, - cserépzsindelyes, csinos ftáz, három szobával, bárom kony bával és mellék épületekkel szabad kézbői Jutányos áron azonnal eladó. Bővebb felvilágosítást ad a tulajdonos: Farkas Vince Yörös-raarty-utca 5. sz.
negyedévre két korona kedvezményes áron rendelhetik meg a Magyar Hírlap előfizetői. Előfizetési ár: A Magyar Hírlap as ingyen könyvajándékkal 1 hónapra 2 korona 40 fillér. A Magyar Hirlap negyed-érre 7 korona. A Magyar Hirlap félévre U korona. Mutatványszámot kívánatra Mívesen küld a Magyar Hirlap kiadóhivatala Budipest, V., Honvéd-utca 10.
— A. primadonna estélye. Egyik színházunk bübfjos primadonnájánál bizalmas estély volt a napokban: talán tizen vagy tizenketten vol* luk együtt, a háziasszony fiatul nép barátnói, néhány mágnás, köztük egy főispán, pir képviselő és két iró. A vendégmflvéssnők egvlke a közönség ixléséről kezdett beaxéini, melyet nem lehet raegtóvcsxU»ni. jnlg \'ax egyéni islös gyakran téved a legkényesebb iáiért emberek is hihetetlenül elvetik néha a sulykot. A primadonna erre igy sxólt: Sxeretném tudni, ki milyennek gondolja axt a bixonyos legkényesebb ixlést 1 E kérdés nyomában houxabb wxxbo-csere indult, mindenki, aki sióhox jutott, el akarta mondani ax erre tonatkoxó véleményét. Végre megszólalt a fílspin. ,Hit ha valaki igaxi kényes íxWst akar taoulminyoxni — uólt mosolyogva, figyelje meg a közönség magatartását akár a művészetekkel, akár a« irodalommal sxemben. Ke»deiben mindenki megelégedett a deklamáciéval s az egyszerű díszletekkel. Később a >xavaláshoz jött az ének, a lényét kiállítás, pompás jelmexek, de ma már tánc Is kell és igy megy er az irodalomban is. A lapok kezdetben Írtak politikáról és köxölték a legújabb hirekc-t s a köxönség boldog volt, hogy dr&ga pénzen ilyen lapokat kaphatott. Később divatba jött a tárcaélkk, a novella, a regény, már nem i* lap, a melyben versek nincsenek a legjobb poétáktól, visszaemlékezések a legelső íróktól, egy lap pláne cikkeket közölt maguktól a miaiszterektSl és legnevesebb államférfiaktól. De még ex mind semmi. Ugyanez i lap, melynek élén Kossuth Ferenc, EótvSs Károly és Fenyő Sándor állanak, évek óta ugy kéaxQI, hogy benno minden társadalmi osztály mgtalálja a maga érdekei képviseletét, akiknek valami teljesűletlen vágyuk vagy reményük van, csak ebe* a laphex Írnak és föltéve, hogy jogos a kívánságuk, szósxólóra találóak benne. .Ah, hiszen a méltóságos ar ax Egyetértésről beszélj" Kiáltott fel a primadonna. .Nem én - felelt a főispán — én a legkényesebb ízlésről beszé ek, a mit ez a lap kielegiteni törekszik, méc pedig példát tudok rá, hogy sikerrel. Én egyszer véletlenül .tanúja voltam két vár-mrgyei Jegyző sxóváltizának. Az egyik dicsérte az Kgyetértést, a májiik kifogásolta, hogy nem közöl divatképeket. JÁx. igaz, telelt ax első, de küldi a Divat Saalopt negyedévenkiot l frtért." .Más lapok ajándékkönyveket is küldenek szét." .De egyik se ol^at, mint mint az idei RAkócy-Albom, melyet meg most ia mogkap minden uj elöflzotő.* Hát ez is igas, do más lapot ma már hét koronáért kapni negyed évre. pNo, minden néven nevezendő tisztviselők ugyanezért a kedvezményes árért kapják meg az Egyetértést is.- .Ébben ax esetbea fqjexte be beszédét a főispán az Egyetértésről el lehet mondani, hogy politikai függetlenségével, értesüléseinek gyorsaságával, sxépirodalmi gazdagságával csakugyan a legkényesebb Ízlést ia kielégíti\' « az egész érdekes társaság egyhangúlag igazat adott a szónoknak és elhatározták, hogy á most kezJődő, évnegyedre valamennyien előfizetnek a magyar uri körök e r- gi elvhfi lapjára.
Nyilttór
e rovat alatt köalöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.
NESTLÉM^-
MflsMttk^.tohxfeWhTOlfon szwtvedok számira. iUlüphsiógyógyMertárak is drogueriékban. Kisérleli czeloKra fél dobozoki 1 Korona.a; fi lisztéit szűlMzflótok protwdobozQk és röpi rátok ingyen rendelkezésre állnak 3 NERUDANAXDORNAL fele . • a<«slil3ib3nBtio*it5T:ivlta»iilltLa|Wuieza7$z. -js.
Emeleti lakás kiadó
Keszthelyen a föutczán, — utczai kilátással. A legélénkelib forgalmi helyen, mely áll, több szoba, egy konyha és egyéb mellékhelyiségből, kut a házban, s. a. t. 1904. májas 1-től kiadó.
Ugyanott egy bolti helyiség is kiadó 1904. májtts 1-től, esetleg azonnal is. Közelebbi értesüléssel szolgál Lizár Ignác Sándor, Keszthelyen.
Stcrkestiöstig : Dr VUUMvi Henrik, iololiSt t.erkoulS, KUdó : Ifi. Wai&lU JtHUtf.
selyem
SO kr .tói 11 írt 3!i kr.-ij mttersoklot. — Bírmtowc tt mlr clrtaoln a hiikoz tzillltva. N»«y mioUffyöjtfltoény aioaoal. Heanebery aolyemejáf. ZUrlch.
„Parádés kocsit kirutiUk, kl magyarul ét valaaily szláv lyilvit beszél. Tájékozást és fslslstst ad Kilchlng Igazgaté, Baslija (Bor«áth-ország.)
IRODALOM
— A Magyar Hírlap tizennegyedik évfolyamát éli. Ez a, tizennégy esztendő a Magyar Hirlap elvhűségének, a magyar érdekek védelmében kifejtett állandó nivis harcának a tanaságtétele. Kedret-ményei is páratlanok a Magyar Hírlapnak. Januárius óta uj érdekes irodalmi vállalatot Indítót meg a „Magyar Hírlap regény-tára" címmel. A vállalat minden hónapban egy-egy kötetet ad ki a legjelesebb magyar és külföldi írók műveiből. Ezeket a köteteket a Magyar Hírlap előfizetői havonkint teljesen ingyen kapják a még a postai szállítást is a Magyar Hirlap fizeti. Mások számára, akik nem előfizetők, ezek a kötetek egyenkint egy korona husi fillérbe kerülnek, ugy hogy ax egész évfolyam\' ára. tizenkét. koront lesz. Ked-ményes áron kapják » Magyar Hirlap előfizetői az .Ország-Világ" gyönyörű szép képes hetilapot A Magyar Hirlap és a Ország-Világ előfltetésí ára együtt negyedévre kilenc korona é« ötven fillér. A Dint Szalont a- legjobb divatlapot,
Kérjen mindenki
ujit éideWbcn
Valódi Kathreiner-féla
Kneipp-maláta kávét
csak oly ctomagokbm. a melyek a Kneipp pátet védjegyet éa a Kath-relacr nevet viselik,\' és kétölje gondolta a siliuy uiioixtok eltogadisit.
V E €5 Y E S.
— Biztos jyójyhttU. Mladaiok, kik mai emíBtéi vagy ixékrekedéi kórükeztitxn fd-foTÓdiabas, liomlMbJto, RíiJizbAo, étvity-
Yese, hogyhólyae, hngydara és a kSszTénybántalmak ellen, továbbá a légei és emésztési szervek huratcs bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lltblon-forrás
SALVATOR
sikerrel rendelre lesz. Hngyhaj tó hatásn!
Kellcnes. ui I | tajee tm\\[é
Kapható ásványvixkereskedósekben és gyógyszertárakban A Balvator-forráa igazgatósága Eperjesen
lányban vagy egyéb bajokban szenvednek, t valódi aMtlt-fél« stldllfct parak- hssmátata által biztos gyógyulást érnek el. Egy\' doboz ára 2 kor. 6zétk<Údés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész, a tói BéczTX Tuchlauben
cs. és kir. udv. száÜiuJ-, A vidéki gyógyszertárakban határozottan MlU A. készítménye az 5 gyárt jetréayérol ék aláírásával kéroodő.
10$ő8./tk. 90S.
Árverési Iiirdetméxiy.
A aagykanizs&i kir. ts&ék, miot tkvi balóság közhírré teszi, hogy a nagykanizsai takarékpénztár r.-t. végrehajtatnak Varga Imre és neje Skrivaoics Mari nagykanizsai lakósok végrehajtást szenvedettek elleni 700 kor. tőke, ennek 1901. évi jnnius hó 16. napjától járó 8% kamatai, a lejárt kamatok 8% késedelmi kamatai, 47 kor. 20 fit!, per, 28 kor. 70 fiU. végrehajtás kérelmi, 29 kor. 80 fill. árverés kérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó b a nagykanizsai 4662. sx. tkvben A f 612. hrst. alatt felvett ház, udvarral éa kerttel 1500 kor. becsértékben
1904. évi április hó 16. napján délelőtt 10 órakor
ezen tkvi hatóságnál Dr. Tuboly Gyula felperesi Ögyvéd vagy helyettese közben-jöttévei megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kivánók tartoznak a becsár JO°j0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsa, a kir. tőrvényszék, mint tkvi hatóságnál, 1903. évi december hó 13. napján.
Férfiak ingyen kapnak.
olyan uj találmánya onroságot, mely az elvcsitett erőt újra meghona, PrObacsomagot s egy iiii oldalas könyvc<. potíkn, jöl bcctom*golr», lagycu kupjik mindazok, a kik értő ixnak. K-c a legbá-muTatraméltóbb csodaorvozsig, m«ly megmentett exreket. a kik fiatalkori ktbigisok folytán nemi bajokban, szlftllsbeo, valamint elvoixltctt férfierő ben neurídnck. Ex okbOl elhatározta ax intézet, hogy egy ingyen orvoságot magyarázó könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. lixiol a háxior-voitággal a baj otthon gyógyítható, i mindazok a kik a fiatalkori klhágázokbOl zzármaxO némi bajokban, txellcml elgyöogülé*ben,vagy krOnlkut bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magokat. £* a gyógyszer közveteÜenQl azokra * szervekre hat, a hol a megerősödés szükséges csodálatos eredménynyel gyOgyitja az . évek OU tartó betegségeket. Öreg. fiatal egyaránt irhát State Medici! Instkútnak az alant jelzett címre, a honnan a, csomagot rögtön elküldik. Az intését leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljáböl az. otthonukat nem hagyhatják el. A piőbactomag megmutatja, hogy mily könnyen kígyOgyithatók ebből a rettenetei bajból otthon. Az intézet kivételt nem tetz. Mindönki irhát érelto bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett posta-fordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könywd együtt. Irjoa még mx. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy kell dmeznl: State Medical Insrituto, 17 Elektron líuüdiog, Fort Wayno,. Ind. Amerika.
A levjlek mindig bérmentesUendök.

-m
XLIII. ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY
1904. MÁRCIUS 26-án.
ARAK
Húsvétig
a
következő feltűnést keltő • SUfr kivételes árak érvényesek.
méter legújabb tavaszi és nyári divatkelme kiváló miuőségekben Felfelí
15.000 $
Qéte: ^ _ , ...
ászon, creton slb.............-......24 fillér
néter legújabb zürichi divatselyem blousok slb.-nek legkiválóbb rajzok.......................K. l-IO
3000 tavas2i nöi felöltö, kiváló szövelból elegáns szabás.......K. 1060
2500 Női alj, legújabb elegáns szabás, szolid angol muukaszóvetbóli \'. . . K. 8\'60
5/130 ctm. széles ...."...-...........70 fillér.
Ofi nnn m^r legújabb mosókelme, mint batist, zophyr, satio, inosótamino, divat,
ZU.UUU vászon, creton slb.............-......
10 000 mít6r leí;U^aljl> züriolli divatselyem blousok slb.-nek legkiválóbb
Felfelé
199
6000 Női blous> fO\'6ny5rn -^P divat tnosókolmékból.......
2500 Nöi aleószokl,7a- különböző minta kloth, lostre, kord vsgy mosókelmékből K 2-48 5000 Nöi s2almakalaP\' PomP4s sléP modellok . . ■ k\'- 2 —
3000 fUz0, \',,®oi)b 9Mbás kiv416 aDjr*K.........
6000 Fiu gyermekruha, csinos minták...........
4000 Kötény, kedvelt minták .......
K. 1-76 K. 1-80 07 fillér
Azonkívül leggazdagabb választék minden létezó 8-sövet éa ruházati cikkből, továbbá vászonáruk, ehiffonok, zsebkendők, szőnyegek, függönyök, garnitúrák stb.
bámulatos olcsó árakon. \'
Császár és királyi
udvari szállítók.
LUDWIG ZWIEBACK & BRÚDER
BÉCS, VIIS. MARIAHILFERSTRASSE U l.
Egyedüli szétküldeni ház a Monarchiában, mely versenynélMftli olcsó áraknál minden rendelést 15 koronától teljesen
bérmentve küld.
Megtekintésre méltó inmtagyüjteméiiyek
: Pompásan illusztrált divatárjegyzékek.
jótállva, siolld, gyapjú, mosó ós selyemszövetekben kívánatra HT ingyen és bérmentve. "Ml

SUCHARD
Csak , . . , .
k \';-•< alpesi tej
B B|| ■..:: kakaó
"«« czukorból all ^ ^^ Páratlan ■ . . - különlegesség.
birmily álliw msjbitbatő egyónek budapetii bftokbizbftn íorajogyekuok r«»xlot-fixetésro való oladAi&ra, IX 1883. évi XXXI. t -c. alnpjin. Tőke ót kockát&t nél-kQl némi txoryalotntnal könnyen elérhető
havonta SOO—500 korona keretet. BŰT Ajánlatok íntáxeodők a. .Sxereoete Híradó"* kiadőblvataUuak, postafiók 180 BadapetL
Pénzt, sok pénzt,
karonként 1000 koronáig kereabet mindenki tiixtcj-•égetea minden «*kíime-rot nélkol.
ÍCQldje b« aitnét E. 979 jelige alatt a k5,etlicij extmre: Anitoncon-Abtel-ltrng des .Xerltir-Hannherm.
melyek évek óta u legjobb eredménnyel használtatván és a legkiválóbb orvosok által mint gyengéden hashajtó, feloldó szer ajánl-tatnak, az emésztést nem akadályozzák, teljesen ár-. .. , . „ talmatlanok. Cukrozott
alakjuk végett a gyermekek is szívesen <veszik.
S/^n\'"!?\', t?r.ta,m"\'5 dobo» 80 fillér, egy tekeres, mely 8 dobozt, , tehát 120 pllnlnt tartalmaz, csak 2 korona o. é. 2.45 korona összeg \' > _olőzetes beküldése esetén egy tekercs bérmentesen küldetik. <
" KÍ R líllf N«n«t«in Fülöp hasbajtó labdacsait. Valódi £ l\\tnuui\\ csak, ha minden doboz hátsó oldala a tőrvé- £ nyileg bejegyzett .Hell Leopold- védjegyOnkkel, vörös-fekelo C nyomással van ellátva. Védjegyezett dobozaink-, utalványaink- 5 és csomagolásainknak* „PHILIPP NEUSTEIN APOTHEKER* 5 aláírást kell tartalmazniok. 5
■ E U 8 T Ell F ÖL 6 P *
gyégyKCrlira a „Sient-Lipíthoi- z. K. ■/„ I
lUkUr lí&gyktnitíin: B^Vjol^nráS*^^^\'
ao«x»ooixiocwboQoooooa-^^--- J"
xxxxxxxxxxxx»x
1780./tk. $04.
ii
A nagykanizsai kir. tszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy.-Remete Géza agy véd nagykanizsai lakós végrehajlatónak Málék Barát Ferenc kisrécsei lakós végrehajtás szenvedett elleni 80 kor. 40 611. tőke. ennek 1893. évi április hó 19. napjától járó 6° „ kamatai, 74 kor. 20 fill. per, 11 kor. 80 fill. végrehajtás kérelmi, 18\'kor. 30 fill. korábbi, 16 kor. 30 fill. jelenlegi árverés kérelmi, továbbá Győrffy János ügyvéd 54 kor. tőke s jár. s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó, a a nagy-récsei 667. bz. tkvben (8602.—8608.) hrsz. Mária-hegyi szőlőnek Barát Ferencet illető s Hegedűs György s neje Málék Anna javára előjegyzett fele része 672 kor. becsértékben
1904. évi május hó 14. napján d. e-10 órakor
Nagy-Rácsé községházánál Remete Géza és Győrffy János felperesi ügyvédek vagy helyetteseik közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 /0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni.
Nagykanizsán, a kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1904, évi március hó 1. napján.
M O LL- FELE
I SEIDUTZ-POR I
Csak alcKor valódlak. hu mindegyik dobos Moll A, vádjegyét éa
aláírását tünteti fel. A Mail A.-féla Salálllz-ptrsk tartói gjégjhatisn a legmakacmbb gyutr- is al-tatbiatalaak, gyomorgörcs <• gyomorbér, rOgiOtt sxákraltsdie, mijb&talom, vár talalás, aranyár bt a legkitenbOsSbb >41 htlftlgtk ellen, e jeles hásiueroek értlMdek óu mindig nagyobb elterjedést saenett. — ára egy, lepeojétolt era-datl dobszttak 2 kar.
HaroUltátok tiirvényllea fenyíttetnek.
SOS - BORSZESZ
Csak akkor valódi, >* mindegyik Oreg MOLL A. r«j<*y« tonteü lel
——- .A. Mail- felirata dmnutal\'váa rima. A Koll-féto
soD-borozcsz DtreieteMn mint HldatMMiKlaalU kaUrziilttl tztr konviay,
STz.? J^Ca^f.k^T^1^ - ^
MOLL Gyermek szappanja.
legfinomabb, legajabt. m6d«er uniót készítek gyermek és hölgy szappan a Mr tktzsrl ápolására ffamekek a Mxttak rászán.
in daraboaklat - 40 «ÍU ót darab - I kere tit. Minden darab gyernek-azarpaa Hall -A. vMjlfyivermi ellátva.
"■■; F ő s z é t k 11 1 d é\'s:
Mell A. flyőgyszeróez, M. é* kir. udvari száilité által,
Béca: Tnchlauben 9. sz. . Vidéki mcjrendeléíck naponta postautiarét mellett toliMittotnok.
A raktáraiban touik hatórotottem MOLL A. aUHrátáscd t» - vtíjegytvl tüátott kíaüminyektt kérni. Sqktár: Nagy-Kamuán Régenféld Ad»lf : Fiái.

. Nyomatott Ifj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagykanizsán.


ÉÉáMMÉmm