* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.58 MB | |
| 2025-07-07 15:40:01 | |
 | |||||||
Nyilvános  148 | 901 | 1991. január 21. | Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlése Napirendi javaslat: 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2. Tájékoztató a rendkívüli szociális juttatásokról Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 3. A város egyes utcáinak, köztereinek névváltozása Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 4. A Cserháti és Zrínyi kollégiumok átszervezesenek ügye Előadó: Lehota János az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke 5. A Városi Televízió gazdasági önállósága Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 6. ZÖLDÉRT ABC ügye Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7. Kórház-Rendelőintézet helyiségeinek bérbeadása Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 8. Megyei jogú városok érdekképviseleti szervéhez való csatlakozás Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 9. Megüresedett bizottsági helyek betöltése Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 10. Palotás Tibor összeférhetetlenségi ügye Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 11. Tömegközlekedési díjak emelése Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Javaslat a szociális válsághelyzettel kapcsolatos intézkedések megtételére és Népkonyha létesítésére A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: NAGYKANIZSA. MEGYEI JOGÚ VAHOS POLGÁRMESTERE 1-1/1991. MEGHÍVÓ Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlését az 1990. évi LXV„ törvény 12, § /2/ bekezdésében biztosított jogkörömben 1991. .január 21-én /hétfő/ 14 órára összehívom. Azn ülés. helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /Nagykanizsa, Széchenyi tér 5*7 Napirendi javaslat: 1« Polgármesteri tájékoztató Előadó; Farkas Zoltán alpolgármester Tájékoztató a rendkívüli- szociális juttatásokról Előadó; Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke \J(3y A város egyes utcáinak, köztereinek névváltozása Előadó; Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöl M») A Cserháti és Zrinyi kollégiumok áts zervezesenek ügye Előadó■ Lehota János az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke 5« A Városi Televízió gazdasági önállósága Előadó - Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 6. ZÖLDÉRT ABC ügye Előadó• Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7. Kórház-Rendelőintézet helyiségeinek bérbeadása Előadó - Dr, Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 8. Megyei jo^ú városok érdekképviseleti szervéhez való csatlakozás Előadó; Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 9. Megüresedett bizottsági helyek betöltése Előadó. Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 10. Palotás Tibor összeférhetetlenségi ügye Előadó - Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke 11. Tömegközlekedési díjak emelése E1őad6: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Az Ifésí^flltlfeftél ******* C^H^ ^«-r ) ¿¿pá* |T"'' Nagykanizsa, 1991. január SJ fiz ét €s .. 1 gi| H '' • V Í L- -1 oj Dr. Kereskai István * w y KüT-tpifuMA Nagykanizsa Ategyei jogú város önkormányzatának Népjóléti Bizottsága 7* áj ékoztató a rendkívüli szociális juttatásokról l*/ Az egyszeri gyámügyi segélyek elosztásáról• a MQgyei jogú város Közgyűlésének IqqO, december 3-án kelt döntése alapján rendkívüli gyámügyi segélyekre 2,500.000.- Ft állt rendeIkezésre, A. döntés értelmében az anyagilag nehéz helyzetben élő gyermekes családok segélyezésére lett a biztosított összeg felhasználva, Alapelvként lett meghatározva, hogy elsősorban a nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők részesüljenek a biztosított összegből, a gyámügyi tevékenység során sajnos mind több az olyan család, ahol mind a két szülő munkaviszonya mellett súlyos anyagi gondokkal küzdenek, a létfeltételhez szükséges összeg sem áll rendelkezésükre, Egyre növekvő a megélhetési gondokkal küzdő családok száma« Emiatt a szükséges ellátásra, élelmezésre, tu-~ házkodásra, iskolai felszerelések beszerzésére, napközi otthoni, menzai térítési díjra anyagi fedezet nem áll a családok rendelkezésére, A rendszeres nevelési segélyezés egyik feltétele, hogy a családban élők jövedelme önhibájukon kívül nem éri el a mindenkori saját jogú nyugdíjminimumot, amély jelenleg 4,751,- Ft, de egyébként a gyermekek nevelése biztosított, A rendkívüli segélyezésnél, amely alkalomszerű, azt kell figyelembe venni, hogy a gyermek részére biztosítson olyan feltételt, hogy a családokat átmeneti jövedelem kiesés miatt segítse anyagiakkal, A biztosított ősszegben részesülők azok a gyermekek voltak, akik anyagi okok miatt veszélyeztetettek, Egyszeri segély összegének alsó határa 2,000,- Ft, mig a felső 4*0G0,- Ft volt, A családok részére biztosított összeg elosztásánál figyelembe lett véve a kiskorúak száma mellett az anyagi jövedelmi viszony is. Segélyben részesültek a nyilvántartott rendszeres és rendkívüli segélyezetteken kívül azok4 akiket az intézmények /óvoda, iskola/ jeleztek megkeresésünkre, Minden intézmény soronkivül segítette a hatóságot ebben a munkában, javaslatot kértünk a városban működő két cigányszerve-■ zettől, akik még a környezettanulmányokat is elkészítették és ugy juttatták el hozzánk a kérelmeket. Ebben a munkában szoros kapcsolatot alakítottunk ki a családsegítő Központtal, A közgyűlés tagjainak javaslata tette teljessé a támogatottak körét, A város lakossága a hírközlés utján is tudomást szerzett a lehetőségekről és éltek is vele, 2 2./ Felnőttek szociális támogatására 2,500,- m/Ft állt rendelkezésre. 2,500 db 1,000,- Ft-os vásárlási utalványt vásároltunk a Dél-Zala skála áruházban és a csemege vállalatnál. személyenként 2000,- Ft értékű utalványt adtunk, A döntés értelmében utalványban részesültek: 7.G00,- Ft alatti - munkanélküli segélybevt részesülők - jövedelem nélküli, állást kereső munkanélküliek - egyedül élő 6,500,- Ft alatti nyugdíj ások - nyugdijas korú házaspárok közül az egy nyugdíjból élők, két nyugdíj esetén a lo.coo,- Ft-ot meg nem haladó nyugdíjjal rendeIkezők - ápolási díjban részesülők - volt állami gondozottak - a mozgássérültek érdekvédelmi szervezete által javasolt mozgássérültek - rehabilitációs vonalon dolgozó és alacsony jövedelemmel rendelkező értelmi fogyatékos fiatalok - rendszeres szociális segélyben részesülők Az utalvány kiadásánál környezettanulmányt készítettünk ős vizsgál-tuk az Iggo, évben adott egyéb szociális juttatások mértékét is, /Szociális étkeztetés, eseti segély gyakorisága, idősek klubtagság,stb, Munkánkat segítették az érdekvédelmi szervezetek és felhasználtuk a Rendelkezésünkre álló nyilvántartásokat, Az egyénileg jelentkezőktől a személyi igazolvány és nyugdíjas csekkszelvény bemutatását kértük, az egyedülélésről nyilatkozatot írattunk alá, A támogatottak az utalványt övömmel fogadták, a hiányzó ruhaneműt és élelmiszert így pótolni tudták, A jogosultak körébe nem tartozó /családban élők, magasabb nyugdíjjal rendelkezők/ személyek több ejsetben sérelmesnek találták, hogy nem kaphattak utalványt, A városban több mint 1o ezer nyugdíj as és több száz munkanélküli él, A rendelkezésünkre álló 2500 db utalvány csak egy szűkebb réteg támogatására volt elegendő, /2, sz, melléklet/ Nagykanizsa, I99I, január I5, I sz L w «6- # ras 1 lék let az egyszeri segélyben részesített kiskorúakról család száma Kiskorúak száma ősszeg forintban l gyerekes 256 256 645.500.- 12 gyerekes 349 698 73l»000.- 3 gyerekes, vagy tőbl 3C2 I002 l.llO.OCOt- Összesen; 907 I95Ó 2.486.50c, - K l M U T A T Á S v 7 ¡lí 7 i t ¿5 T 3 Q ü i VA Ü ¿ t íl O a vásárlási utalványban részesülő felnőttekről z.sz, melléklet munkanéIkú-li segély állást he=-rtső munkaidőikül i . egyedülá.1-ló nyugd, /Ó.500 Ft alatti/ egy nyugdíjból élő házaspár /l0.000 Ft-ig''/ volt állami gondozott : őrclekvő- i áehni ézerv. által javasolt vsolási aljoan részesülő rendszeres segélyezett Q 7. . o L /1 755 if? ló 2Q 39 óo jCffl cpu/íLliÁ , 3. (<UL€(UÁMtk£) Nagykanizsa Megyei Oogu Város Közgyűlése Városfejlesztési Bizottsága Tisztelt Közgyűlés ! A Városfejlesztési Bizottság 1991, január 15-én tartott kibővített ülésén megtárgyalta Nagykanizsa város utcáinak, tereinek névváltoztatását. A bizottság az ülésre meghivta az Oktatási és Kulturális Bizottságot, a Nagykanizsai Városvédő Egyesületet, a Miklósfai Városszépítő Egyesületet, a Kanizsai Közéleti Klubot, a Pécsi Akadémiai Bizottság tagját, a Nagykanizsai Történelmi Emlékbizottságot, a Múzeum és a Könyvtár vezetőit, illetve történészét, a Nagykanizsán működő pártokat és a Polgármesteri Hivatal munka-t ársait. A Városfejlesztési Bizottság úgy itéli meg, hogy a tárgyi téma nem szakmai jellegű, hanem társadalmi, politikai kérdés. Ezért a bizottság ebben a témában nern kiván állást foglalni, viszont szükségesnek tartotta a javaslat megtételéhez elengedhetetlen információk megszerzését, a város lakói véleményének megismerését, intézmények, pártok és társadalmi szervezetek javaslatainak figyelembe vételét. Továbbá figyelembe vette a Nagykanizsai Református Gyülekezet Presbitériuma, a Környezetvédelmi Klub Elnökségének, valamint Dömötörffy Sándor és Takács Zoltán képviselők javaslatait. A Városi Televizióban 1991. január 8-tól január 15-ig közzétett, az Igazgatási osztály által összeállitott előzetes névváltoztatásokat ismertető javaslat véleményezésére az ülésig mindösszesen 9 javaslat érkezett. Az 1. sz. mellékletben szereplő első nyolc utcára vonatkozóan már 1990. évben széleskörű közvéleménykutatást végzett az Igazgatási osztály. Az érintett utcákban és tereken lakó 1375 családnak, illetve állampolgárnak kérte a javaslatát, véleményét. A megkérdezettek köréből csak 305 javaslat érkezett. A bizottság a kibővitett ülésen a jelenlévők véleményét elfogadva az alábbi javaslatot terjeszti a Közgyűlés elé: Határozati javaslat: 1./ A közgyűlés az 1. sz. mellékletben foglalt névváltoztatásokkal egyetért, Indokoltnak tartják, hogy az érintett utcákban és tereken lakók akarata ós véleménye érvényesülhessen a névváltoztatásokban . Ezért a közgyűlés felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy 1991. február 20-ig tájékoztassa az érintett utcák, terek lakóit a javasolt névváltoztatásokról és az ezzel együtt járó feladatokról. 2 2./ A Polgármesteri Hivatal a Városfejlesztési Bizottság 1991. február 27-i ülésére a lakossági véleményekkel ellátott anyagot készitss elő, hogy azt a bizottság az 1991. március 4-i közgyűlés elé döntésre be tudja terjeszteni« 3./ A bizottság vizsgálta az utcanévtáblák Műszaki Osztály által javasolt tipusát és költségét, A Kandeláber Rt. által gyártott, zománcozott utcatábla öntött kerettel tipusát elfogadja, kisebb méretekkel úgy, hogy a táblák feliratára, valamint méretére a Műszaki Osztály javaslatát a bizottság 1991» február 27-i ülésére dolgozza ki, hogy azt megvizsgálva a közgyűlés elé terjeszthesse. 4./ Oelenleg csak az utcanév táblákra vonatkozó tájékoztató jellegű költségek ismeretesek, a kihelyezés költsége nem. A Mű8zaki Osztály a bizottság 1991. február 27-i ülésére az utcanévtáblák, valamint a kihelyezés költségeit vizsgálja meg és javaslatát készitse elő, hogy azt megvizsgálva a Városfejlesztési Bizottság a közgyűlés elé tudja ter-j eszteni. Nagykanizsa, 1991. január 16. Városfejlesztési Bizottság 1. sz. melléklet Nagykanizsa város utcáinak, tereinek névváltoztatásáról. Jelenlegi elnevezés □avasolt elnevezés Vöröshadsereg út Lenin út Somogyi Béla utca Zetkin Klára utca Stromfeld Aurél utca 1-13, 18-20. Stromfeld Aurél utca 15-19, 22. Hamburger Oenő utca Sneff tér Munkásőr utca Alpári Gyula utca I. Bolgár Hadsereg út Néphadsereg út Béke út Tolbuchin sétány Kun Béla utca Schönherz Zoltán utca Oswald 3ózsef utca Kilián György utca Latinka Sándor utca Brónyai Lajos utca Kulich Gyula utca Andrejka denő utca Várkonyi György utca Sugár út iFő út Király utca Szent Imre utca Zárda utca Nagyváthy utca Batthyány utca Múzeum tér Gara.y utca páratlan oldal Gara:y utca páros oldal Szent István út Teleki utca Csengery út Papp Simon sétány Vécsey utca MAORT utca Erdész utca Kassa utca Babóchay utca Wlasa.cs utca Gyulay köz Csokonai utca Tripsmmer Gyula utca 2 Jelenlegi elnevezés Fabik Károly utca Farkas Oózsef utca Zalka Máté utca Korvin Ottó utca Sziklai Sándor utca Kállai Éva utca Karkecz Károly Braun Éva utca Hámán Kató utca András Lajos utca Asztalos Oános utca Tanácsköztársaság tér Landler Jenő utca Dózsa György tér Ságvári Endre utca Polai Ciános utca Mező Imre utca Makarenko utca Köztársaság tér Rózsa Ferenc utca Razganyi-Kölcsay-Hunyadi utcák által határalt tór Oavasolt elnevezés Szekeres Oózsef utc Levente utca Madách Imre utca Corvin utca Belus Oózsef utca Halvax utca Bolyai Oános utca Bethlen Gábor utca Mária utca Muraközi Utca Egry Oózsef utca Templom tór Pivári utca Szerit Flórián tór Szent Rókus utca Szigeti utca Körmös utca Iskola utea Kápolna tér Rózsa utca Kálvin tér 2. sz. melléklet "örténeti áttekintés a javasolt utcák ós terek nevének változtatásához. Vöröshadsereg út - Sugár út A Sugár út megnyitáséra 18S3-ban került sor a régi Babóchay ház elbontásával. A megnyitott Sugár úton rövidesen két új katonai laktanya is épült* két egymás mellett fekvő telken. A 46-as gyalogezred kaszárnyáját 1890-ben avatták* A 20-as honvédek laktanyáját két év múlva. 1904-ben a honvéd laktanyában helyezték el a piarista gimnáziumot ideiglenesen. 1923-től átalakítás után megkezdődött a tanitás az új gimnáziumban. 1885-ben itt a Sugár úton épitette fel székházát az 1836-ban alakult Nagykanizsai Polgár Egylet. Az épület melletti parkot is sokáig Egylet kertnek nevezték. E parkban épült fel 1927-ben íieggyaszay István tervei alapján a városi szinház épülete. Az utcát 1938-ig Sugár útnak hivták, majd Szent István Sugár útnak nevezték el, s 1945. után Vöröshadsereg útnak. A nagykanizsaiak ma is Sugár útnak emlegetik. Lenin út - Fő út A XVIII. sz. elején az öt irányba ágazó postautak mentén a határba hosszan kinyúló utcák keletkeztek. Két központ jött létre: a mai Szabadság tér ós az Eötvös tér területén. A kettőt a /Fő út/ a Piarczi út kötötte össze. Az 1753. évi "Belsőségek birtok-ive" a mai Lenin utat és a Szabadság teret összefoglaló néven "Piarczi utca"-ként emliti. A XIX. sz. elején már különválik a két terület, a "Fő út" és a "Gabona piac" /Szabadság tér ma/. A XVII. sz.-ban a Fő út mentén jöttek létre a város legfontosabb épületei: a "hercegi vár" /ma a íiúzeum épülete/, s a Batthyány család által emelt uradalmi épület /későbbi nevén a Vasemberház/. A XIX. sz.-ban a pénzügyi, kereskedelmi, hivatali élet központja volt. A századfordulón a városban működő 10 pénzintézet közül 5 a Fő úton állt. A biztosító társaságok is itt béreltek, illetve épitettek székházat maguknak. Itt állt az 1873-ben épitett egykori Városháza is. Az .1373« évi utcarendelet szerint új elnevezést kapnak Nagykanizsa terei, utcái, a Fő út elnevezés azonban megmarad. Ezt az utcanevet használják 1945-ig, majd Sztálin útnak hivják, 1962. óta Lenin út. Somogyi Bála utca - Király utca A török kiűzése után újonnan létrejött városban fontos szerepet játszott a keleti-nyugati irányú pécsi-varasdi főközlekedési út, mely a két városrészt Kis és Nagykanizsát is összekötötte. Az 1753-ban kelt telekkönyvi kimutatás szerint Német utca néven már szerepelt a mai Somogyi Béla utca is. Az 1864. évi katesz-teri térképen az utca már nem Német, hanem Varasdi utcaként szerepelt. 1873-ban a Városi Tanács rendelete az utca nevét Király utcára változtatta, s ez az elnevezés maradt meg a II. világháború végéig. Zetkin K. utca - Szent Imre utca A Csengery út és a Kazinczy út /ma Ady E. utca/ összeköttetésének biztositására 1875-ben nyitották az ország legnagyobb közjogi méltóságáról elnevezett Nádor utcát. Az új utcában épült fel a város első óvodája, melyet 1871. októberében nyitottak meg 39 apróság számára. 1938-ban Szent István király halálának 900-» évfordulóján a Szent Oobbot országos körútra inditották a magyar városokban* Nagykanizsára 1938. junius 12.-én érkezett az Aranyvonat. Az esemény emlékére a Sugár utcát Szent István Sugár útnak, a Nádor utcát pedig Szent Imre herceg utcának nevezték el. Stromfeld Aurél utca - Zárda utca és Nagyváthy utca A Stromfeld A, utca Nagykanizsa talán legkanyargósabb utcája. Az utca bejáratánál a bal oldalon a város legrégibb lakóháza állt egykor, Berge Kristóf városparancsnok háza, melyet 1983-ban bontottak le. A jobb ddalon a mai Dói-Zalai Áruház helyén a Szartory család földszintes lakóháza állt. Az utca ós a város legjelentősebb barokk műemléke az Alsóvárosi Plébániatemplom s a Zárda. Az épületről nyerte elnevezését a XVIII. században megnyitott utca is, amelyet a múlt században is Zárda utcának neveztek. A kis utca nevét az 1373-as tanácsrendelet sem változtatta meg. A kanizsai ferences rendháznak emléket állító utca nevét, melyet csaknem 150 évig használtak, méltán állitja vissza a város. Nagyváthy János /1755-1819/ gazdatanitó. Atyja elszegényedett nemes, asztalosmester volt Milkolcon. Sárospatakon tanul jogot, teológiát, majd főúri nevelő lesz. Később pesten Mitterpacher előadásait hallgatja az egyetemen, aki nagy hatással van ró. Mint élelmezési tiszt végigjárja Ausztriát, Olaszországot, Belgiumot. Miután leszerel, szabadkőműves lesz. Ennek révén sikerül gazdatisztként elhelyezkednie. Barátságot köt korának nagy haladó szellemeivel. Széchenyi Ferenc támogatásával kiadja fő művét: "A szorgalmatos mezei gazda" /Pest, 1791./ cimmel. Könyvében számos ma is helytálló szaktanácsot közöl az állattenyésztés és a növénytermesztés köréből. 1792-ben Festetich György meghivására átveszi a keszthelyi uradalom vezetését. Kitűnően megszervezi a roppant birtokot, hazánkban első izben vezeti be a kettős könyvelést. Ráveszi Festetichet a Georgikon megalapitására, s annak vezetője lesz. Megbizatásának lejártával Csurgóra vonul vissza. A végkielógitésként kapott 40 holdas gazdaságát mintaszerűen műveli s közben irodalmi tevékenységet folytat. Hamburger Oenő utca - Batthyány utca 1873-ban-Belus Oózsef polgármester idején - új elnevezést kapott az utcák nagy része. Ekkor nyerte el új nevét a Gábor utca, melyet az 1848. áprilisában alakult első felelős magyar kormány miniszterelnökéről Batthyány Lajosról nevezték el. A Batthyány Lajos utca 14. számú házban működött a század elejétől a II. világháborúig a főszolgabirói hivatal, ahonnan a járásba tartozó községek felügyeletét, irányitősáí végezték. A főszolgabirói hivatal mellett főként lakóházak sorakoztak. Sneff tér - Múzeum tór Az 1945. után kialakitott kanizsai terek egyike a belvárosban a Sneff tór. A téren jórészt az 1950-es, 60-as években épült lakóházak állnak a Zala Megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság irodaháza mellett, A tér déli oldalán látható az egykori Batthyány kastély L-alaku épületének udvari homlokzata. Ma Kegykanizsa legrégibb épülete. A város első földesura Grasics báró kezdte ópiteni 1705-ben a vár tégláiból. Később a Batthyány család kezébe került, a kanizsaiak "hercegi vár"-nak nevezték, el. 1945-ig itt működött a hercegi erdőhivatal, ma a Thury György Múzeumnak ad otthont. A Fő út 5-7. sz. alatti épületben étterem ós fogadó is működött Korona szálló néven, 4 Munkásőr utca, Alpári Gy. utca - Garay utca Az 1880-O3 években megnövekedett városi lakosság számára már szűknek bizonyult a belváros. Új utcák nyitására volt szükség. Ekkor nyitják meg a Vizi utcát a Bécsi utcától /ma Magyar utca/ keleti ira nyban. Az 1873-as évi városi tanácsrendelet szerint Garay Oános költőről nevezték el a Vizi utcát. Garay János pályafutását hőskölteményekkel, novellákkal, útirajzokkal kezdte. Az 1840-es években élénk hirlapirói tevékenységet folytatott. 1842-től a Jelenkor és a Regélő Pesti Divatlap szerkesztője. A Kisfaludy Társaság tagja. 1843-ban jelent meg legmaradandóbb alkotása az "Obsitos" c, költeménye. 1848-ban Vörösmarty javaslatára a Pesti Egyetem magyar''irodalom tanárává nevezték ki. A szabadságharc után állásától megfosztották, s haláláig, 1853-ig sokat nyomorgott, betegeskedett. Garay nevét megőrizte az utca a két világháború közötti időbon is, sőt az 1970-es évekig. A Garay utca miridkét oldalának kisajátításából megépült új házsorok a Munkásőr illetve Alpári Gy. utca elnevezést kapták. Néphadsereg utca - Teleki utca Az 1873-as utcarendelet szerint nevezik el Teleki utcának, Teleki László grófról. Teleki László /1811-1861./ Politikus, iró, MTA tagja, drámairónak indult, de hamar politikai tevéken ységre váltott at « Az 1843—44. országgyűlés főrendi ellenzékének leghatározottabb alakja. 1844-ben a Védegylet elnöke, 1848. elején az Ellenzéki Kör elnöke lett és 1848-ban Pest vármegye függetlenségi haladó szellemű képviselője. 1848, szeptemberétől a magyar kormány párizsi követe. Már 1849-ben egyenjogúságot követelt a nemzetiségek számára. A szabadságharc bukása után is Párizsban maradt, 1852-ben halálra Ítélték, és távollétében képletesen felakasztották. /1859-ben Kossuthtal és Klapkával megalakitották a Magyar Nemzeti Igazgatóságot./ Az 1861. évi országgyűlésen a radikálisabb Határozati Párt vezére lett. 1861. május 8-án az országgyűlés döntő szavazása előtt azonban öngyilkos lett. (Teleki Sámuel /1845-1916./ Afrikautazó, felfedező. 1885-ban utazott Afrikába, 1888-ban fedezte fel Afrika két nagy sóstavát, a Rudolf és a Stefániatavat, és a Teleki vulkánt. Bejárta Szudánt, Indiát és a Kelet-indiai szigetvilágot.) Béke utca - Csengőry utcs Csengery Antal /1G22-18Ü0,/ ReformpoliTiícu s, publici -;ta, közgazdász^ történetire, az MTA tagja. Az 1843-44« évi országgyűlésről tudósitásokat irt Kossuth Pesti Hlflöpjábáj majd "345-49. között e lap szerkesztője. A centralistákhoz tartozott. 1049-ben a Szemere-kormány belügyminisztériumában tanácsos. 1857-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagja volt. Szorgalmazta a Földhitelintézet felállításátk melyn ;k 1863-tól ügyvezető titkára volt, 1857-től az MTA folyóirata, a Budapesti Szemle szerkesztője, jelentős része volt a kiegyezési tárgyalások előkészítésében. 1869-től halál óig, 1880-ig Nagykanizsa város képviselője. Az utca déli részét az 1800-as évek elején Ivón utcának hivták, ennek folytatását a Fő út felé /észak felé/ az újonnan nyitott utcát Takarókpénzt ár utcának nevezték el* Az 1873-as utcarendelettől kezdve az utcn neve együttesen Csengory ut 1945-ig. 1962-ig Vorosilov utca5 azóta Dóké utca. Tolbuchin sétány - Papp Simon sétány Qr* J^KOP Simon geológus professzor, a kutatási geológiai osztály, ma j d"H5zoTajTe rmelő üzemek vezetője, később vezérigazgatója, 1945» után tanácsadó. A Rákosi rendszer halálra itélte, de ő a börtönben is dolgozott, ottani munkájának eredményéhez kötődött a nagylengyel! olajmező geológiai felfedezése. Államunk a közelmúltban rehabilitálta ós poszt-humus "Széchenyi dijjal" ismerte el munkásságát. Kun Gúla utca - Vécsey Zsigmond utca Vécsey Zsigmond /1865-1913./ (ElokeTo^orontáli családból származott, az aradi vértanú, Vécsey tábornok rokona volt»} 1893-ban hivták meg a nagykanizsai Városi Rendőrség élére és 1896-ban választották meg polgármesternek. 18 évig, haláláig volt a város polgármestere. Nevéhez fűződik a Oózsef-laktanya épitése, az ahhoz vezető utcák kiépítése, iskola építések, (Rozgonyi uti, kiskanizsai Templom téri iskola, a gimnázium áthelyezése a Sugár uti laktanyába, a polgári iskola átépitése,) Séta kert létesítése, kanizsai gyárüzemek letelepítése, város-szépít észét c Az utca a két: világháború közötti időszakban viselte Vécsey Zsigmond nevét. 6 Schönherz Zoltán utca - MAORT utca A MAORT utca nevének visszaadása miatt már nem kell szégyenkezni, hiszen az a Magyar-Amerikai Olajipari Rt-nek a röviditése, amely hazánk első legtőkeerősebb vegyesvállalata volt, ós működése megyénkés városunk fejlődésének megalapozója és elinditója. Erre emlékezteti nemcsak az olajosok nagy családját, hanem városunk lakosságát is. Lctinka Sándor utca - Babochay utca Babochay György /1035-1913./ Nagykanizsán született 1035-ben. A csehi Babochay családból származott, amelynek már hosszú közéleti múltja volt Nagykanizsán, városbiró volt Dr. Babochay József (1800) Babochay dános (1C33, 1060,1065). Vármegyei szolgálatba lépett Zalaegerszegen, majd birónak nevezték ki Nagykanizsára, 1076-tól városi főjegyző, majd 1070-ban polgármesterré választják. 10 évig 1096-ig volt polgármester. Nevéhez fűződik Nagykanizsa utca villanyvilágításának bevezetése, az utcák kikövezése, uj utcák nyitása pl. Sugár út. Brónyai Lajos utca - Wlassics utca VVlassics Gyula /1052-1937./ Dogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, miniszter, A nagykanizsai gimnáziumban tanult. 1095-1903 között vallás-és közoktatásügyi miniszter. A millenium alkalmából 1000 népiskolát állitott fel. Polgári reformokat kezdeményezet, pl. nők .felvétele a bölcsész-, gyógyszerész- és orvosi karra, nyomdai köteles példányok stb. 1090-95 ós 1903-1906 között budapesti egyetemi tanár. 1090-1901 között az MTA másodelnöke. 1910-ban a főrendiház, majd 1927-1935. között a felsőház elnöke. 1923-tól tagja volt a hágai választott biróságnak. 1945. előtt nevezték az utcát IVlassics Gyula utcának. Kulich Gyula utca - Gyulay köz Dr. Gyulay Zoltán okleveles bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi tanár, Kossuth dijas. 1934-ben Mihályiban furómunkásként kezdte gyakorlati munkáját, gyorsan lett üzemvezető, majd tervezééi osztályvezető. 1945. után a MAORT vezérigazgatója lett. Nevéhez számos kőolaj termelési és olaj-gázszállitási lótesitmény tervezése fűződik. 1951-től a miskolci Nehézipari Egyetem Tároló-Mechanikai, nemzetközi tekintélyű professzora. 7 Az olaj ipari mérnökképzés megszervezője. Hosszabb ideig a Vécsey u, 5. sz, alatti házban lakott család- jüval együtt Várkonyi György utca - Tripammer utca Tripammer Gyula (1057-1916.) ■ —h ''>i »m wilyiiii i nufaüMwwg. » '' Az ¿845-oen alakult Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatója volt. Az 1094-ben alakult Nagykanizsai Szépitő Egylet ügyvezető elnökeként ő szervezte meg 1896-ban a Sétatér lótositését0 A kényesebb növényeket, diszcserjéket ő maga ültette, 1925-től a Sétákért főútját (temetŐhidtól - Béke utca) Tripammer sétánynak nevezték el. Az utcának a Várkonyi György utca volt az első neve, Várkonyi György államvédelmi hadnagyról nevezték el, aki 1956-ban halt meg. Fabik K. utca - Szekeres József utca Dr. Szekeres József /1G55-1921./ Országos Üiru sebészorvos, 1004-től a félépült nagykanizsai kórház igazgató-főorvosa volt 37 éven keresztül haláláig. A II, világháború előtt is Szekeres József utcának hivták. Sziklai Sándor utca - Belus József utca Gelus József /1G32-1080./ Gyógyszerész, az Igazság gyógyszertár tulajdonosa, 6 esztendeig 1072-70 között volt Nagykanizsa város polgármestere, A városi közigazgatás átroformálása, a piacok rendezése, Nagykanizsa utcáinak új elnevezéséről szóló tanácsi rendelet, s új utcák nyitása pl. Nádor utca (Zetkin K. u.) fűződik a nevéhez. Az utcát 1945 előtt Belus József utcának hivták. Kállai Éva utca - Halvax utca Mclvcx József /1015-1G77./ Szakmája német varga volt, 1060-ban választották meg Nagykanizsa város első polgármesterének. 1072-ig töltötte be ezt a hivatalt. Nevéhez fűződik a gimnáeiumnak főgimnáziummá fejlesztése, a polgári fiúiskola létesitése, a Kazinczy utca (Ady u„) kikövezése, a Csengery utca megnyitása stb. Az utcát 1945 előtt is Halvax József utcának hivták. Hámán Kató utca - Mária utca Az utcát Coreth Máriáról, Batthyány-Strattmann László herceg feleségéről nevezték. Dr. Batthyány-Strattmann László /1G70-1931/ szemorvos, emberbarát, az MTA tagja Körmenden kórházat épitett és tartott fenn, a szegény betegeket kórházában ingyen gyógyitotta. Nagykanizsán uradalma és bérházai voltak. A két világháború közötti időszakban hálából feleségéről, Máriáról neveztek el utcát Nagykanizsán JAVASLAT középfokú kollégiumok megszüntetésére, átszervezésére Tisztelt Közgyűlés '' Városunkban jelenleg 926 kollégiumi férőhely biztosítja a középiskolai és szakmunkás tanulók diákotthoni elhelyezését. Az intézményekben 561 tanuló igényli a kollégiumi ellátást, igy a kihasználtság 60 % körüli. A nevelőmunkát 33 tanár végzi, az egy főre jutó tanulólétszám 17r igy a nevelőmunka személyi feltételei optimálisak. Felméréseink alapján a középiskolai tanulók létszámának növekedésével a kollégiumi elhelyezést igénylők aránya csak mérsékelten emelkedik, A kihasználtsági mutatók és az. eltérő működési körülmények alapján indokolttá vált a kollégiumok helyzetének áttekintése, egy ésszerűbb, gazdaságosabb működési és szervezeti rendszer kialakítása. A jelenleg működő öt intézmény közül a Kőolajbányászati és a 4o6>-os Szakmunkásképző Intézet kollégiuma iskolakollégiumi keretben j a Hámán Kató Leánykollégium, a Zrinyi Piukollégium és a Cserháti Kollégium pedig részben önálló intézményként működik. Az előbbi intézmény gazdálkodási feladatait a Dr.Mező Ferenc Gimnázium, mig a két utóbbi intézményét a Cserháti Szakközépiskola gazdasági csoportja látja el. Különösen kritikus a helyzet a Cserháti esetében, ahol egy épületkomplexumon belül három önálló igazgatású intézmény működik. A nevelőmunka hatékonyabbá tétele, a gazdasági feladatok egységes irányítása, a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás, valamint a Zrinyi és a Cserháti Kollégium nevelőinek kérése alapján javasoljuk a közgyűlésnek, hogy a Cserháti és Zrinyi Kollégiumokat mint részben önálló intézményeket szüntesse meg, A jövőre nézve javasoljuk, hogy a Hámán Kató Leánykollégium funkciójához hasonlóan a 4o6-os Ipari Szakmunkásképző Intézet Kollégiumában - ahol rendkivül alacsony a kihasználtság — egy városi középiskolai kollégium alakuljon ki, és a Zrinyi kollégium tanulói itt nyerjenek elhelyezést. A többi kollégium pedig - köztük a Cserháti is - iskolakollégiumi keretben működjön. 2 Fentiek alapján alternatív titározati javaslatokat terjesztünk a Közgyűlés elé: a-/ Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlése a Cserháti és Zrinyi Miklós Fiúkollégiumot mint részben Önálló intézményeket megszünteti, szervezetileg összevonja, Á szervezetileg összevont intézmény gazdálkodási feladatait a Cserháti Sándor Gépészeti Szakközépiskola mint önállóan gazdálkodó egység biztosítja, A ssrakmai feladatok irányítását az intézmény igazgatója által kinevezett kollégiumvezető látja el* b0/ Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlése a 4o6~os Ipari Szakmunkásképző Intézet Kollégiumában városi középiskolai fiúkollégiumot létesitc- Egyetért azzal, hogy a megszűnő Srinyi Miklós Fiúkollégium tanulói itt nyerjenek elhelyezést» a Cserháti Kollégium pedig iskolakollégiuiaként működjön, A létrehozott városi fiúkollégium részben önálló intézményként működjön? Az intézmény gazdasági ügyeit a 406—os Ipari Szakmunkásképző Intézet gazdasági csoportja bonyolitsa, a szakmai feladatok irányitását pedig a közgyűlés által kinevezett igazgató lássa el» e»/ Nagykanizsa megyei jogú város közgyűlése a Cserháti és Zrinyi Miklós Kollégiumokat szervezetileg összevonja és részben önálló intézményként működteti,-. Az intézmény gazdálkodási feladatait a Cserháti Sándor Gépészeti Szakközépiskola gazdasági csoportja látja ele A szakmai feladatok irányitását a közgyűlés által kinevezett igazgató végzi„ Határidő; 1991« augusztus lc Felelős 5 Dr.Kereskai István Nagykanizsa,, 1991 - január 15® Oktatási és Kulturális Bizottság Népjóléti Bizottság Javaslat A szociális válsághelyzettel kapcsolatos intézkedések megtételére és Népkonyha létesítésére h lakosság szociális helyzetében bekövetkező változások tendenciája sürgős intézkedéseket tesz elkerülhetetlenné, A Népjóléti Minisztérium szociális válságkezelő programok irodáját hozta létre, Ehhez hasonló, szakemberekből álló csoportok kialakítását és egy felelős, gyakorlott szakember kijelölését ajánlják az önkormányzatok részére, az adott időszak acut szociális vcilság-ielenségeinek kezelésére, helyi programok kidolgozására, a végrehajtás megszervezésére és koordinálására, A helyi programok kialakítását az adott lakosság szociális igényszintje szerint javasolják kialakítani, Az önkormányzatok által kijelölt szociális válságkezelő szakemberek célra orientált tájékoztatását, felkészítését a Népjóléti Minisztérium vállalj a, A helyi krizishelyzetek megoldásához a központi költségvetésből pénzügyi támogatást is biztosítanak, Ezen ígérvény kilátásba helyezése miatt megkerestük a válság irodát a llépj ólé ti Minisztériumban, Rövid helyzetismertetés után elmondtuk, hogy Nagykanizsa városban népkonyha és segítő szállás kialakítására Lenne szükség, Előzetes egyeztetés alapján január hónapban február l-i kezdéssel a népkonyha üzemeltetéséhez és kialakításához gc%-ban hozzájárulnak, ka a megállapodást még januárban meg tudjuk kötni, /Melléklet szerint/. Egyéb célok támogatását /segítő szállás, stb0/ pályázati rendszerben tudják támogatni, Tekintettel arra, hogy az átmeneti "segítő szállás" csak egy későbbi időpovitban jöhet létre, a népkonyhát nappali melegedővel tudnánk üzemeltetni, Február l-től a már szociális étkeztetést végző Attila utcai GESZ konyha el tudná vállalni a plusz 50 fő élelmezését, a szükséges éttermi rész kisebb átalakítással kialakítható, /l plusz "JC és tusoló/* ^ Létszámot a felszabadult bölcsődei gondozói helyekből tudjuk biztosítani. Az első fogyóeszköz beszerzéshez konkrét felajánlásaink is vannak, A konyha felügyeletét - ahogy az országban kialakult gyakorlat - a Családsegítő Központra kel lene bízni. 2 — Javasoljuk a testületnek, hogy a fentiekkel kapcsolatban foglaljon állást és hatalmazza fel a Népjóléti Bizottságot a szükséges intézkedések megtételére. Nagykanizsa, I99I. január I5. V< \ Dr.csákai ivan í Népjóléti Bizottság EL no ke / 1, sz. melléklet Népkonyha költségei Éle Imezés .* 50 fő 334 x 40 Ft Munkabér; 12,000 x I2 Uő TB 43 % Fogyóeszköz beszerzés; Evőeszköz, tányér 5 db asztal 20 db szék munkaruha Tisztító szer Energia, közmüdij; Kialakítás l VJC, l zuhanyzó óóí 144 ■ 000 ól„Qöö 5.000 10,000'' 32.Ú&Ö 5 . OOO 50#0Ő§ 60,Oöü 1*035*900 ka csak tl?C és átadó,ak 300 * 000 kor 50.ezer ■ . < • iU. Ál 1*335» POC I99I, évben Minisztérium biztosit Élelem 50 % Kialakításra Saját; Ez évre önkormányzattól; /Ha :csak l PC ez az összeg 250 ezer kialakítás, fi • összesen 20 ezer energia •3 -> A DC.( O O H- • %J»Js. IOO.ooí 434.000 ZC5.9-C 696,000 270,000 kevesebb/ Baqyfcánizs* Hagyai 3ogu Város foigáiawterl Hivatala ï< jékoit>t<5 Magykanizsa város utcáinak, tereinek névváltoztatásra érkezett javaslatokról. A Nagykanizsa Vároa Tanácsának 1990. március 3-án tartott ülésén hozott A/1990, sz. határozat &./ pontja alapján, az állampolgárok, valamint a pártok részéről megfogalmazott igény alapján neqkezrif.-dott az utcák és terek nevének negváltoztatösával Kapcsolatos feladat végtehajtása. A testület a pártokkal egyeztetve ügy döntött, hogy a javasolt változtatásokat három Ütőmben végezzük sl. Az első ütemre vonatkozóan az anyag elkészült, széleskörű közvélemény kutatást végeztünk a város polgárainak megkérdezésével, tnyábbá a helyi televizití részletes Képes beszámolót közölt. A váns hetilapjában 3 "Kanizsa1* újságban az MöF cikksorozatot Indított. Az elsO ütemben 1990. december 33-ig az alábbi utcán, terek bevonását javasolták! 3elenleai elnevezés Javasolt elnevezés A változat 3- változat Vdríshadsereg út „enin út 3omogyi 8. utca ¿síkin K, utca Gtrorafeld Aurél utca ^T^rv—utca) Halaöurger Jen6 utca Ve Szabadság tér Sneff tér (J Munkásúr utca Alpári Gyula utca Az érintett utcákban és polgárnak kértük a java: jogukkal. (Sugár út (fő Út Szent István "\»gár út F5 út Kirá?y utca Szent Imre herceg u. (Szent Imre u. LZárda utco+W*^ )Zárda utca ífr Terv utca (Batthyány utca ) >—^----r-n --- (vj?abadság tér ) Korona tér Garai utca Dr.Sabján Gyula utca ílatthyány Lajos ;ítca Erzsébet tér Korona tér Garai Oános utca teresken laké 1375 családnak, illetve állam-¡latát, véleményét. 305~en éltek ezzel a A Vnrnshactscreo utca Sügér útra történi elnevezésére 72 válás? érkezett, 65 esc?fcbeo a Javaslattal egyetértettek, 7 fő kért«, hagy a toljes ®lneve2és, Szent István Sugárét legyen, Ez az ütc# l$3S~ig Széni István Sogárut volt. e?t kt> vetSen Sugárutra rövidítették. A Lenin útnak f5 útra történi ölnevozésével 41-en értettek egyet 3 szeraáiy közül l állampolgár a jelenlegi nevet tartatta Indokol nak iovftiifta is, 2 esetben fontosába dolgok ejegoldását látnák indokoJ tnak. I ál leápolgár a Somogyi Üélá., Illetve Király utcáké tovább folytatását Javasolta.» • személy padig n#p értett egyet a úttal, de bc-lye tto mást non javasolt. A 3ofs»ooyl 3c la utcának uteára történ" változtatásival £''r- értettok agyét. ? ótiedjpoYgár nem, A Zetkín Klára utcának Szent Imre utcára tártán változtatásira 4 j.Uanpoiyár kildütt t»c egyetártO javaslatot. -1 Strunfcití Aurél utcának Zétúz utcára történd változtatása váltotta ki a legnagyobb vitát, a 4? javaslatból 20-an értettek egyet az áj névvel, 18 nem, és 4 15 mást javasolt. Az elutasítők kózüi többen indoké!ták véleményüket. Stroafeld Aurái utca no ve oop sár ti az itt lakúkat iríák továbbá a Zárda utcából oár ogy tág 1 a seií* asracít. Javasolták, Negyváthy Jánosról /1755-3.319/ a«2datanitáról az utcát elnevezni, egyben azt kérik, hogy az Ady Endre utcából nyilö Pedagógus lakásszövetkezet lakóházai kapják aag @ íj» }y. v4thy János utcanevet, A terv utca változtatására 4 állampolgár e Vámhivatallal történt egyeztetés után küldte sl vóieraényét. 2~en értőnek egyet a Seb jó Gyula utcára törtériG változtatással, 2 állampolgár ón a Vámhivatal nen értett egyet a javasolt, változtatással,* A Maaburgor Jmő utcának 3atthyány utcára terténű változtatáséra 24 áU aapolgár küldte vissza a javaslatot, közülük ?3~an egyet-őrtottek,falg ! óllanpolgár indoka az volt, hogy ezzel )árú koH-s»5;joket kevés nyugdijából mm tudja fedezni, A? állampolgároknak ogyőb kötelezettsége morált fel, anyagi őket ion terhelheti» A Szabadság térnek Crzsóbet térre tttrtdnf. változtatására 24 visszaküldött javaslatból 22-en egyetértettek, ? ál la-npojrár nera értett egyet, okát non indokolták, A Sneff térrel kapcsolatos javaslat ugyancsak vitát idézett el''. A Kovászos ter elnevezéssel egyetértett 2, oem értett egyet 13, rsig nás elnevezést javasolt 39 áDamnnlnár. A 39 álUflaalgár közül 22-en Korona, a többi javadat Bem, ¡■■p Oozár, Mátyás Király, Kolozsvár tér elnevezést javasolta 3 A Munkásőr utcának Garat utcára történd változtatására '') egyat< <*rtf, javaslat árkozett, Alpári Gyula utcai lakók Közül 54-c»n azt kérték, hogy mivol az 3 általuk lakott épülitek s Garai utcai kertek kisa.iátitáea által «negszorzett ingatlanokon őpUlt, ez 32 utca kapia ne^ a Garai utca nevet. A javaslattal agyat lehet érteni, megoldhatá a két utcanév -jgyüttes változtatása, saerfc a j^íamlagi Munkásőr utca a Garai tea páratlan, nig az Alpári Gyula utca a oáros házszásiczást c»t.gkaphat Ja, \z T. ''jtentKjn javasolt változtatások utca éo tár névtáblák «1 • súsifitósi ¿a kihelyezési költsége oJOzetec. számítás szerint •jvjgk .:zc''». ¿ti a 2 0H. OCCi. - ot. Az dl Janoo.) górok tacraöszetesen f*2acsak a maguk által lakott jtcák alnevazásáre kúldtök he javaslatukat, 15 \-óan egyetértitek a tervezett utcanevek változtatásával. junius iA-én a testület úgy dSntütt, huyy a tanával rsór Tűtr foglalkozik ós ''.;ií%éo azt -#aplrend;)drö 1 levette, A náscitMk ás harmadik 3t&<abcn tervezett változtatásokhoz az árintűtt állampolgári véleményt ^¿n kdrtuk. de rioazogyültóttíik az lyány eket ¿3 feljegyeztük a beérkezett javaslatokat, amelye \z alábbiak azarlnt fogla''tu* .ssszo. II. Jtfífl jelenlegi 01 r.cve/4s í. Bolgár Hadsereg üt íephadsoreg űt íolbuchin «iá tá"y vu- ftéla utca •ichdnharz ¿oltón utca Oswald József utca Kilián György utca „atinka Sándor utca 3rónyai Lajos utca Xultoh Gyula utca Andrsrjka DenO utca Várkonyl György utca •lavasol t elnevező a a^M-fi-xH Srcn'' ^sfíör? (A (lelek!) Sámuel (£> (Csengcry) Anta! (nt) Dr . (^Papo Sinon sét .TnvD (Vécsoy)?3igmond <íjtv ^rT^yulay holtán utca" AiAQRT utca) (xaasa utca (BabC/Chay) György (utca (Ííeaics^GyuJ a (utc^) HAÜRT klte- Q^rűtJ köz ^ •Nagyvárait- utcs Trlpawwsar Gyula utca Ili ütem Üelenlsgi elnevezés 3sva80lt elnevezés fabik Károly utca Farkas József utca lalka Háté utca >1 V lil üli''! U S.CÍ3 Síik lat Sándor utca Kéllal tva utca Karkecz Károly utca Jraue íva utca Háftán Kató utca András Lajos utca Május 1, utca Asztalos ,.»enes utca Tanácsköztársaság tér Landler Jenő utca Dózsa György tár ''jágvári Endre utca ?oiai János utca Mez 3 Imre utca Szekeres József utca Levente utca Mátyás király utca Torna Egylítt utca a Taksony utca Zrínyi Tlona utca § r 1 a utca Muraközi utca ''Jveggyári utca Halva* József utca íewpiom tér pí vár 1 utca Szent Rókus utca Báb? utca ''<ntraCc utca Magykanizaa, 1990, dccecber 6 Lukácsa Erzséfwt osztályvazatí Nagykanizsa város utcáinak, tereinek névváltoztatása Utcanévtáblák A névváltoztatással érintett utcák és terek névtábláinak elhelyezési igénye: Utca neve__Utcanévtábla ( db) Vöröshadsereg u. 18 Lenin ut 10 Somogyi B.u. 10 Zetkin K.u. 4 Stromfeld A.u. 5 Terv u. 4 Hamburger u. 10 Szabadság tér 10 Sneff tér 2 I. Bolgár H.u. 4 Néphadsereg u. 13 Béke u. 29 Tolbuchin sétány 2 Kun B.u. 11 Oswald u. 12 Kilián Gy.u. 4 Latinka S.u. 6 Brényai u. 6 Kulich Gy.u. 8 Andrejka J.u. 4 Fabik K.u. 10 Farkas J.u. 12 Zalka M.u. 6 Korvin O.u. 4 Sziklai S.u. 3 Kállai É.u. 4 Karkecz K.u. 10 Braun É.u. 4 Hámán K.u. 6 Tanácsköztársaság tér 6 - 2 - Utca neve Utcanévtábla (db) Mező I.u. Landler L.u. Dózsa Gy. u. Ságvári E.u. Polai J.u. 12 24 4 6 4 Összesen: 287 db Várható költségigény: I. Aluminium lemezből készülő tábla Készítője: SZKÜ Nagykanizsa, Téglagyári u.20. Ára: 700 + ÁFA/db Össz. bekerülési költség: 200.900 Ft+ÁFA II. Zománctábla Készítője: KANDELÁBER Világítástechnikai és Fémipari RT Szentendre, Kőzúzó u.5. A) Utcanévtábla aluminium kerettel. Ára: 80 x 45 cm natúr 2.300 FtfÁFA/db festve 2.480 FtfÁFA/db össz. 660 .100Ft+ ÁFA össz. 711. 760Ft+ ÁFA 65 x 35 cm natúr 2.200 FtfÁFA/db festve 2.380 FtfÁFA/db össz. 631. 400Ft+ ÁFA össz. 683 . 060Ft+ ÁFA B) Utcanévtábla keret nélkül Ára: 70 x 35 cm 55 x 25 cm 900 Ft+^FA/db össz. 258.300+ÁFA 820 Ft+ÁFA/db össz. 235.340+ÁFA III. Vörösréz lemez utcanévtábla: Beszerezhetői Barkácsbolt Nagykanizsa* Béke u.,21. Áv&t 5Ö0 rt áb t?sss . bekef01és1 k? 11&é£ : 141. %5ű Ft IV. Öntött lilrl^ilfe.fn igériy szerinti anyagbe1 (pl: alumíniumt bronz).és formában« Készito : pKS Ktlfrgilzem Nagykanizsa Ar: Anyagtál.^ fáradt ¿02 é® mennyieégt51 filggcer, ŐGO~5ÖQC? Ft/dK - k - tfj utcanévtáblák elhelyezésének előírásaira javaslat: 1. Az utcanévtáblát az utca kezdetén, végén, valamint minden betorkolló utcánál, mindkét oldalon fel kell szerelni. 2. Az utcanévtáblát keritésen, ezek hiányában külön tartószerkezeten, vagy az épület homlokzatán - jól látható helyen - kell elhelyezni. 3. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, vagy használója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. Amennyiben az utcanévtábla elhelyezésével az ingatlanon kár keletkezik, azt a kihelyezésért felelős szerv köteles meg-tériteni. 4. Megváltozott utcanevek tábláit a tájékozódás zavartalansága érdekében az elnevezéstől számitott két évig eredeti helyükön kell hagyni és piros szinü, átlós áthúzással kell ellátni. Az új utcanévtáblát az áthúzott régi tábla mellé kell felszerelni. A régi utcanévtáblát két év múltán az elhelyező szervnek el kell távolitania. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1976.(111.15.) MTTH számú rendelete az utcanévtáblák kihelyezését, pótlását a Városi Tanács VB. épitésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv hatáskörébe utalta. Nagykanizsa, 1991. január 14. Időszerűtlenné vált utcatábláik cseréjéhez ajánljuk Budapest és sok más város történelmi belvárosát díszítő, forgalmat segítő, esztétikus ÜTCANEVTABLAJNKAT ES HAZSZAMTABLAINKAT Zománctáblák - acéllemezből, tüzizománcozott kivitelben. Az alap és a betűk színét, valamint a betűk formáját a megrendelők kívánsága szerint készítjük el. Alumíniumkerettel - mely könnyű, de nagy szilárdságú mértéktartóan díszes és többféle- képpen felszerelhető. Szállítható festve vagy nyersen, ez esetben idővel sötét antik színt kap. A keretre kívül szükség szerint még kiegészítő zománctábla is felszerelhető. Korhű és modern környezetbe egyaránt illik. Keret nélkül - így olcsóbb és minden környezetbe illik. Kiegészítő táblákkal ellátható. Utcanévtábla kerettel NT-004-00 natúr festve NT-004-01 natúr festve Méretek ¡qgi_ Árak 4v- 80 x 45 cm Ft + ÁFA Mo ^see-Ft + ÁFA 65 X 35 cm Z íPöl-SÖQ- Ft + ÁFA 13<Pé>*J700-Ft'' + ÁFA Utcanévtábla keret nélkül NT-004-00-01 NT-004-01-01 70 x 35 cm 3o£)-729-Ft + AFA 55 x 25 cm $£Q 600- Ft + ÁFA Házszámtábla kerettel MT-003 natúr festve 32 x 25 cm t AFA 000 Ft + ÁFA Házszámtábla keret nélkül rfT-003-01 25 x 18 cm kbO 396- Ft + AFA Az árak 1990. május 31-ig történő megrendelés esetén érvényesek VÁRJUK ÉRDEKLŐDÉSÜKET! Szíves figyelmükbe ajánljuk egyéb termékeinket is. |
