* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.87 MB | |
| 2026-02-19 13:22:29 | |
 | |||||||
Nyilvános  201 | 290 | 1994. február 14. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 44/1994-től 55/1994-ig. Rendeletek száma: 3/1994-től 5/1994-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban) "A MÁV Rt. fejlesztési elképzelései Nagykanizsa vasútállomás utasfogadó magasperonjainak kialakítására" tárgyában 4.) Javaslat a 12/1993. (IV. 26.) számú rendelet módosítására (írásban) E16adó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás 1994. évi díjainak megállapítására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Javaslat az 1994. évi hulladékszállítási dijak meghatározására (írásban) E16adó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 8.) Javaslat a településrészi önkormányzatokról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Tájékoztató a Városi Könyvtár építésének előkészítéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat az 1995. évi címzett és céltámogatásos beruházások előkészítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a nevelési-oktatási intézményekben megalakuló iskolaszékek önkormányzatot képviselő tagjaira (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke 12.) Javaslat a Családi Iroda intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai-szakértői bizottság megalakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13.) Előterjesztés Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő telkek elidegenítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának mérséklésére ill. elengedésére beadott kérelmek elbírálásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 15.) Tájékoztató a Kanizsai Napok Alapítvány jövőjéről (írásban) Előadó: Balogh Tibor az Kanizsa Közéleti Klub elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-3/1994. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1994. február 14-i üléséről Határozatok száma: 44/1994-től 55/1994-ig. Rendeletek száma : 3/1994-t61 5/1994-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. február 14-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Metzgerné Pilczer Éva, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Jancsi György, Jesch Aladár. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Gerencsér Tibor, osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Tóthné Krémer Mária, Imre Béla csoportvezetők, Schmidt László a TEFO munkatársa. Teleki László szószóló, Kovács Antal a VÍZMŰ igazgatója, Tóth Ágoston főmérnök, Bukovics Jenő a VÍZMŰ gazdasági igazgatója, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője. Makrai Márton a SAUBERMACHER-RYNO vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa újság munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. A meghívóban szereplő napirendeken kívül van-e további javaslat? Dr. Henczi Edit: Kérem Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványát a testület vegye fel a napirendek közé, hallgassák meg Teleki László beszámolóját a cigányszószólói fogadónapi tevékenységről és Balogh Tibort a Kanizsai Napok jövőjéről. Indokolt a 12/1993. (IV. 26.) számú rendelet módosítása, valamint a céltámogatással kapcsolatos napirendek megtárgyalása is. Farkas Zoltán: Kérem, hogy a 12. napirendi pontot 3. napirendként tárgyaljuk. 2 Minorics Piroska: Javasolom, hogy a 12. napirendet ne tárgyaljuk meg ma, hanem a kővetkező ülésen, mivel további egyeztetés szükséges e témában. Dömötörffy Sándor: Egyetértek a képviselőnő javaslatával. Palotás Tibor: Interpellációnál kérek szót. Marton István: A 2. napirendnél 1 percet kérek. Czotterné Ivády Zsuzsa: A 2. napirendnél kérek szót. Balassa Béla: Bérlakások ügyével kapcsolatosan lenne kérdésem. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Polgármesteri tájékoztatót követően Böröcz Zoltán önálló indítványát tárgyaljuk meg? A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással ^ javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Teleki László kisebbségi megbízott rövid tájékoztatóját ma hallgassuk meg? A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet, hogy a mai napirendek között a 12/1993. (IV. 26.) számú rendelet módosításra kerüljön? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a céltámogatás lemondásáról ma tárgyaljunk? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Balogh Tibor tájékoztatója a mai napirendi pontok között szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 3 Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az óvodák működési adatairól és az óvodavezetők célszerű kinevezési rendjéről szóló tájékoztatót (12. napirend) ma ne tárgyaljuk? A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Palotás Tibor kérdést tegyen fel, és napirend előtt hozzászólhasson? A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Marton István képviselő a 2. napirendnél kérdést tegyen fel? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással ,a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Czotterné képviselőnő kérdést tehessen fel? A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Balassa Béla a 2. napirendnél kérdést tegyen fel? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki összességében a napirendi pontokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatokat elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban) "A MÁV Rt. fejlesztési elképzelései Nagykanizsa vasútállomás utasfogadó magasperonjainak kialakítására" tárgyában 4 4.) Javaslat a 12/1993. (IV. 26.) számú rendelet módosítására (írásban) E16adó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás 1994. évi díjainak megállapítására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Javaslat az 1994. évi hulladékszállítási dijak meghatározására (írásban) E16adó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 8.) Javaslat a településrészi önkormányzatokról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Tájékoztató a Városi Könyvtár építésének előkészítéséről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat az 1995. évi címzett és céltámogatásos beruházások előkészítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a nevelési-oktatási intézményekben megalakuló iskolaszékek önkormányzatot képviselő tagjaira (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke 12.) Javaslat a Családi Iroda intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai-szakértői bizottság megalakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13.) Előterjesztés Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő telkek elidegenítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának mérséklésére ill. elengedésére beadott kérelmek elbírálásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 15.) Tájékoztató a Kanizsai Napok Alapítvány jövőjéről (írásban) Előadó: Balogh Tibor az Kanizsa Közéleti Klub elnöke Napirend előtt: Palotás Tibor: Felhívom Tisztelt képviselőtársaim és a város lakóinak figyelmét, hogy a mai naptól a Független Kisgazda-, 5 Földmunkás- és Polgári Pártot képviselem. Egyúttal a Magyarok Nemzeti Szövetségének is tagja vagyok, mely a keresztény nemzeti összefogásért dolgozik. Teleki László felolvassa a cigányszószőlői fogadónapi tevékenységéről készített beszámolót. (Jegyzőkönyvhöz csatolva) 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Henczi Edit: A bajcsai városrész ismételten kezdeményezte a leválást. A Szervezeti és Működési Szabályzat úgy rendelkezik, hogy amennyiben a választójogosultak 15%-a kéri, akkor az önkormányzatnak ki kell tűznie a helyi népszavazást. A bajcsaiak több mint 15%-a fordult ilyen kérelemmel hozzánk. A Választási Bizottság megvizsgálja a kérelmet tartalmazó jegyzéket, ezt kővetően a következő testületi ülésre hozzuk az előterjesztést a helyi népszavazás kiírására. Az országgyűlési képviselőválasztással egyidejűleg javasolják a helyi népszavazás megtartását. Palotás Tibor: Az előterjesztés 2. oldalán olvashatunk a Csónakázó-tó és környékének komplex környezetvizsgálatáről röviden. A Zalai Hírlapban is megjelent egy cikk, melyből az derül ki, hogy a város lakossága számára előnytelen lépések történnek. Erről most nem kaptunk tájékoztatást. A közgyűlés hogyan fog bekapcsolódni ebbe a vitába, lesz-e a képviselőknek joguk véleményt nyilvánítani a lakosság igényével kapcsolatosan? Mi várható a jövőben? A tájékoztató utolsó pontja a Hevesi úton lévő szolgáltató egységek építésével kapcsolatos, erről részletesen olvashattunk a Kanizsa Újságban. Az új közös képviselő a lakók érdekében bírósághoz volt kénytelen fordulni, mivel nincs más jogorvoslati lehetőség. Kérdésem, van-e más mód arra, hogy a lakosság igényét is figyelembe vehesse Nagykanizsa lakossága, vagy pedig az önkormányzat vállalja, hogy bírói úton legyen döntés. Kovács János: A 212/1993. számú határozattal kapcsolatosan a helyi vállalati horgászegyesület vezetősége megkeresett, mivel olyan hír terjedt el a Csónakázó-tóval kapcsolatosan, hogy ott csupán 100 horgászhelyet engedélyeztek. Ez ellen tiltakoztak, mivel a horgászegyesületnek 2000 tagja van. Balogh Tibor: A 208/1993. számú határozat végrehajtásánál olvashatjuk, hogy az EXPO Iroda létrehozására tervezett 1 millió forint zárolása történt meg. Döntés van arról, hogy ezt az összeget az Ipartestületnek át kellett volna utalni. A 211/1993. számú határozat a Piarista Tartományfőnökség ingatlanigényével foglalkozik. Az ezzel kapcsolatos megállapodásról bővebb tájékoztatást kérek. Farkas Zoltán: A Csónakáző-tő témája nincs lezárva. A tanulmányban javasoltak a közgyűlés elé kerülnek megvitatásra, abban a testület dönt. Ezt megelőzi a Polgármesteri Hivatal 6 egyeztetése a horgászegyesülettel. A tanulmányterv tartalmaz a vízminőség védelme érdekében olyat, hogy korlátozza a horgászengedélyek számát. Számolni kell a környezet, a vízminőség védelme érdekében jelentős költségek biztosításával. Az IPOSZ a Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és az önkormányzat között megállapodás jött létre, mely értelmében az IPOSZ az EXPO Irodának biztosít helyet, a személy kiválasztása folyamatban van. Legkésőbb március 15-étől az Iroda megkezdi működését. Dr. Kereskai István: A Hevesi utcai üzleteknél egyedi építési engedély kerül kiadásra, melyet a lakók nem fellebbeztek meg, a határidő lejárt. A megállapodás-tervezetet elkészítettük Jelenits atya a Piarista Tartományfőnökség részéről még nem jelzett vissza. Március végéig kell az ezzel kapcsolatos előterjesztést testület elé hozni. Marton István: Amikor a Vagyonhasznosítási, Vállalkozási Szabályzatot elfogadta a testület, ugyanazon a napon foglalkozott többek között a Hevesi üzletsor témájával is. Nyilvánvaló, a közgyűlés azért tartotta ezt meg saját hatáskörében, mert a lakosság elég széles körét érintette, ha nem így gondolta volna, akkor nem tűzte volna napirendjére, ezért nem tudom elfogadni a válasz ezen részét. Olvashatjuk, hogy "eljárási hibát követett el a hivatal". Véleményem szerint nem ez történt, hanem a saját határozatunkkal kapcsolatosan a testület félre lett vezetve. Ha nem ezt történt volna, akkor 1992. december 31-ig a válaszban megjelölt feltételekkel a testület elé kellett volna hozni, vagy pedig közölni, hogy vegyük le a napirendről. Nem pedig úgy, hogy 1993. január 25-én a polgármester közölte, hogy a 109/b határozat rendben teljesült. Ezt a választ nem tudom elfogadni, erre kérem képviselőtársaimat is. Czupi Gyula: Véleményem szerint Bajcsa azért kéri elválását, mert nem kapott elég gondoskodást. Az újságban azt olvashattuk, a jegyzőnő nyilatkozott "menjenek, ha akarnak". Űgy gondolom, hogy ez nem a közgyűlés állásfoglalása. Támogatni kell őket, hogy teljes jogú kanizsainak érezzék magukat. Dr. Henczi- Edit: Lényegében a nyilatkozat tartalma megfelel annak, amit elmondtam: ha Bajcsa úgy látja, neki jobb, ha önálló településként él tovább, akkor a nagykanizsai önkormányzatnak ezt meg kell értenie és el kell fogadnia, nem akadályozhatjci meg abban, hogy önállóak legyenek. Igaz, hogy a cikk hangvétele nem ilyen kicsengésű. A bajcsaikat két évvel ezelőtt már jöttek ilyen igénnyel. A mai testületi ülésen önálló napirendi pontként szerepel a településrészi önkormányzatokról szőlő rendelettervezet. Jelenleg a kistelepülések fejkvótaként 2 millió forintot kapnak, de nem biztos, hogy 5 év múlva is így lesz. Erről is tájékoztattam őket. Krémer József: A 211/1993. számú határozat a Piarista Tartományfőnökség ingatlanigényével foglalkozik, a megállapodás sok olyat tartalmaz, amely sokunk által nem elfogadható. Kérem, hogy a piaristák képviselőivel ne tárgyaljanak intenzíven ebben a kérdésben. 7 Dr. Kereskai István: Ez a tervezet akkor válik véglegessé, ha azt a testület elfogadja. Palotás Tibor: Kérem, hogy saját hatáskörben módosítsuk a Hevesi uti pavilonok létesítésével kapcsolatos határozatot. Dr. Kereskai István: Egyedi államigazgatási ügyről van szó, melynek egyik oldalán több jóhiszemű állampolgár van. Ha a már kiadott határozatot saját hatáskörében az Építési Csoport módosítja, akkor ezek az állampolgárok, akik építkezni akarnak, ugyanúgy beperelhetnek bennünket, mint a lakóközösség. Fellebbezés nem történt, ebben az egyedi államigazgatási ügyben nem intézkedhetem. Dr. Henczi Edit: Ebben ma már nem lehet egvezkedni. Egyedi államigazgatási ügyről van sző, KMB-hez, bírósághoz lehet fordulnia a lakóközösségnek, ott terjeszthető elő, miért nem fellebbeztek. Farkas Zoltán: Egyedi államigazgatási ügybe az önkormányzat nem avatkozhat be, oda a rendezési terv engedélyez üzlethelyiségek létesítését. Nem értem Krémer képviselő miért mondta azt, hogy ne tárgyaljunk a piaristákkal, amikor erre közgyűlési döntés van. Marton István: Véleményem szerint a lakók beperlik az önkormányzatot. Krémer József: Teljesen egyértelműen fogalmaztam, én nem mondtam olyat, hogy a polgármester ne tárgyaljon. Németh László: A Városfejlesztési Bizottság foglalkozott a Hevesi uti pavilonokkal kapcsolatosan, azt elfogadta, támogatni kell a vállalkozásokat. Dr. Kereskai István: A közgyűlés a költségvetés tárgyalásakor elfogadta, hogy a közalkalmazotti illetményrendszer bevezetéséből adódó többletterhek fedezetének biztosítására 50.014 eFt hitel felvételt engedélyez. A pénzintézet erre vonatkozóan külön határozatot kér, ezért kérdezem meg, ki ért egyet az előterjesztés ezen részével. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a hitelfelvétellel kapcsolatos előterjesztést elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a Polgármesteri beszámolót a válaszokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a beszámolót elfogadja és a következő határozatot hozza: 8 44/1994 i «fT^ffiti határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. számú törvényben rögzített a közalkalmazotti illetményrendszer bevezetéséből adódó többlet terhek fedezetének biztosítására 50.014 eFt, azaz Ötvenmi11ió-tizennégyezer forint hitelfelvételt engedélyez. Felhatalmazza a ¡polgármestert az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt Nagykanizsai Fiókjához a hitelkérelem benyújtására és a hitelszerződés megkötésére. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester b.) a 163/1993, a 208/b/1993, a 211/1993, a 212/a/1993, a 3/a/1994, a 6/1994, a 8/a/1994, a 9/a/1994, a 43/1994 számú határozatok végrehajtásáról szőlő jelentést, valamint a fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztatót elfogadja. 2.) Interpellációk, kérdések Palotás Tibor: Milyen állapotban van Palin temetőbővitése? Az állampolgárok hozzászólhatnak-e ehhez? Van-e lehetőség a palini ravatalozóban öltöző helyiség kialakítására? Ki készíti Sánc csatornázási terveit? Imre Béla: Sánc csatornázási terveinek elkészítésére új pályázat kerül kiírásra, a többi kérdésre Palotás képviselőnek 15 napon belül adunk választ. Marton István: Az 199 3. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkezik. E törvény 1993. június 30-án került kihirdetésre, mely 78. §-ának (1) bekezdése a következőt mondja: "Ha a törvény hatálybalépése előtt a helyiség egészét vagy 50%-át meghaladó részét albérletbe, illetőleg bármilyen jogcímen használatra átengedték, a bérbeadó a szerződést 1994. március 1-jéig cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatja. A felmondási idő 1 évnél rövidebb nem lehet." Hány ilyen helyiség van a városban? Az elmúlt év november 8-án e törvényre felhívtam a figyelmet, szeretném, ha a Polgármesteri Hivatal, vagy az Ingatlankezelési Intézmény intézkedne ebben az ügyben, nehogy a városnak 8-10 millió forint többletköltségbe kerüljön. 9 Dr. Henczi Edit: Ebben az ügyben Marton képviselő az elmúlt héten megkeresett, ezért levélben az Ingatlankezelési Intézménytől kértem, hogy 8 napon belül közöljék mely ingatlant adták albérletbe. A határidő még nem telt le. Az adatok ismeretében tájékoztatni fogom Marton képviselőt. Felhívom a figyelmét a hivatkozott törvény 78. § (2) bekezciesére is. Czotterné Ivády Zsuzsa: A belvárosi szórakozóhelyek körül élő lakók (Ady u. 3-5, 11, 12, 14, Helyőrségi Klub, Erkel Művelődési Ház) nem tudnak pihenni hétvégén sem, nyáron különösen elviselhetetlen a helyzet. A Bazár udvarban lévő lakások lakói kerestek meg először a hajnalig tartó tekézés miatt. Az Ady u. 12. sz. alatt lakók petíciót akarnak benyújtani a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a nyitvatartás szabályainak megsértése miatt. Dr. Henczi Edit: A jogszabály értelmében az üzlet tulajdonosa bejelenti az önkormányzatnak ,hogy meddig tart nyitva. Mi csak korlátozást tudunk elrendelni, ha többen panaszt tesznek. Balassa Béla: Ki a felelős, hogy csak 350 bérlakást adtak el az elmúlt évben? Dr. Kereskai István: Azért nem történt meg az eladás, mert a vevők nagy része arra várt, hogy 5-6%—kai olcsóbban jutnak lakáshoz. Várták a végleges rendelet megjelenését. Dr. Henczi Edit: Az eladás folyamata lassú. Arra gondolt Balassa képviselő, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg miért ilyen lassú az ingatlaneladás? Balassa Béla: Tegyen a hivatal azt, amit jónak lát. Magyar József: A MOL Rt. és a ROTARY Kft. ajánlatot tett a cég melletti közterület ápolására az önkormányzatnak, mi történt ezzel? Dr. Kereskai István: Megvizsgáljuk, mely eredményéről a képviselőt tájékoztatjuk. Ki ért egyet az interpellációkra adott válasszal? A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a válaszokat elfogadja. 3.) Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban) "A MÁV Rt. fejlesztési elképzelései Nagykanizsa vasútállomás utasfogadó magasperonjainak kialakítására" tárgyában Magyar József: Egyetértek a képviselői indítvánnyal, idevenném a parkolási gondokat és az úthálózat felújítását is. Koczfán Ferenc: Ne írjunk levelet ebben az ügyben, mivel az ehhez szükséges pénzzel nem rendelkezünk. 10 Balogh Tibor: Egyetértek a képviselői indítvánnyal. Balassa Béla: A villamosítás során kettő vágány kerül kiépítésre. A levél tartalmazza azt is, hogy a jelenlegi rézsűben legyen ez, ne a Sétakert fáinak rovására kerüljön a villamosítás kiépítésre. Dr. Kereskai István: Véleményem szerint nemcsak levélben, hanem személyesen is fel kell keresnünk a MÁV vezetőit. Böröcz Zoltán: Nagykanizsa vasútja elmaradott. Budapesttől Balatonszentgyörgyig, majd Keszthelyig a villamosítás megtörtént, Nagykanizsáig azonban, mint fővonalon, nem. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést a kiegészítéssekkel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 45/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) megbízza Dr. Kereskai István polgármestert, hogy levélben, valamint személyesen is keresse meg a MÁV Rt. vezérigazgatóját a magasperon és aluljárórendszer nagykanizsai vasútállomáson történő kiépítése ügyében figyelemmel a képviselők által elhangzott javaslatokra (parkolási gondok megoldása, úthálózatfelújítás, a Sétakert fáinak fokozott védelme). Felelős: Dr. Kereskai István polgármester b.) felkéri Tarnóczki Attila országgyűlési képviselőt, hogy a MÁV Rt. Nagykanizsa vasútállomás utasfogadó magasperonjainak és aluljárórendszer kialakításának ügyében az önálló képviselői indítványban meghatározottak figyelembevételével a közlekedési miniszternél szíveskedjék eljárni. 4.) Javaslat a 12/1993. (IV. 26.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. 11 A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 3/1994. (II. 14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 3/1994. (II. 14.) számú rendelete az 1992. évi pénzmaradvány megállapításáról, felosztásáról, az 1993. évi előirányzat módosításáról szőlő 12/1993. (IV. 26.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Javaslat céltámogatás lemondására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatokat hozza: 46/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1993. évi 192/1974. MK közlemény 1/b. számú mellékletének 62. sorszámán, valamint az 1993. évi L. törvény 2. számú mellékletének 154. sorszámán jóváhagyott 14.000 EFt céltámogatásból 100 EFt-ról véglegesen lemond. A jóváhagyott céltámogatásból igénybevett és felhasznált összeg: 13.900 EFt. A támogatott cél megnevezése: Közműves ivóvízellátás Nagykanizsa-Fakos A lemondás oka: A beruházás befejeződött, az arányos céltámogatási összeget igénybevettük, a maradványról lemondunk. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 47/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1992. évi XXVI. törvény 2. számú mellékletének 1048. sorszámén, valamint az 1993. évi L. törvény 2. számú mellékletének 327. sorszámán jóváhagyott 25.200 EFt céltámogatásból 573 EFt-ról véglegesen lemond. 12 A jóváhagyott céltámogatásból igénybevett és felhasznált ősszeg: 24.627 EFt. A támogatott cél megnevezése: Záporkiömlő A lemondás oka: A beruházás befejeződött, az arányos céltámogatási összeget igénybevettük, a maradványról lemondunk. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat az ivóviz- és csatornaszolgáltatás 1994. évi díjainak megállapítására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdásági Bizottság elnöke Dömötörffy Sándor: A díjak emelése elkerülhetetlen. A Gazdasági Bizottság áttekintette ezen díjtételek országos átlagát és csak Győrben van a nagykanizsainál alacsonyabb díjtétel. A javasolt díj kizárólag a ráfordításokat fedezi és minimális 2-3%-os nyereséget tartalmaz. A város a főrészvényes és -amennyiben a dijak nem kerülnek emelésre, akkor az önkormányzatnak kell átvállalnia. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A lakosság részéről több észrevétel érkezett, hogy amennyiben csőtörés vagy egyéb miatt a közterületre folyik ki a víz, annak költségeit, fizetését ne a lakókra hárítsák. Dr. Kereskai István: Ferincz Jenő a Zemplén Gy. u. 3. sz. alatti lakótömb közös képviselője jelezte, hogy e témához hozzá kíván szólni, egyetért-e ezzel a testület? A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Ferincz Jenő: Szeretném átnyújtani a több ezer aláírást tartalmazó iratot, mely azt tartalmazza, hogy tiltakozunk a lakossági víz- és csatornadíj emelése ellen. Követeljük, hogy a lakosság számára már most magas ne emeljék. Javasoljuk,, hogy független szakértői bizottság ellenőrizze a VÍZMŰ teljes gazdálkodását és a díjemelés indokoltságát. Független szakértői bizottság alatt olyan bizottságot értünk, mely az önkormányzattól, a VÍZMÖ-től független és könyvvizsgálókból, valamint vízügyi szakemberekből áll. Ha panaszunkat érdemben nem kezelik, megtagadjuk a drágább vízdíj fizetését. Göndör István: A Gazdasági Bizottság elnökétől kérdezem, mi a véleményük a tulajdontárs önkormányzatoknak erről az előterjesztésről? Magyar József: Tudomásom szerint Kaposvárott 25%-kal csökkentették a díjtételt, olyan vállalkozónak adták ezt a szolgáltatást, akit külföldi technológiát alkalmazott. A 13 Gazdasági Bizottság figyelmét felhívom, hogy az ilyen jellegű tárgyalásokon szem el6tt kell tartani az Üzemanyag kérdését, az inflációt (termelői ár, dollár-forint változás). Törekedni kellene a vlZMÖ-nél is olyan fejlesztésekre, hogy a jelenlegi díjakat ne kelljen emelni. Czobor Zoltán: Kérem annak ismertetését, hogy Nagykanizsa rendszeréhez tartozó kistelepüléseknél, Hl. Nagykanizsán mekkora az önköltségi víz-, illetve csatornadíj. Véleményem szerint a regionális vízműveket szét kellene venni és mindegyiket a saját önköltségén üzemeltetni. Javasolom, hogy 1995. január l-jétől kerüljön kidolgozásra Nagykanizsa és regionális területére vonatkozó víz- és csatornadíj. Példa Szombathely, amely levált a többi regionális területről és saját önköltsége alapján meghatározott vízdíjat fog fizetni, így bekövetkezik az az állapot, hogy csökken a vízdíj. A VÍZMŰ-nek is követnie kellene ezt a példát. Elvártam volna, hogy e mellé az anyag mellé kapunk egy elképzelést arról, hogy milyen módon lehetne a VÍZMÖ-nél költségeket csökkenteni. Böröcz Zoltán: A 3. § (2) bekezdése tartalmazza: "a csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül, hogy annak beszerzése honnan történt." Az egyértelmű, hogy a bekötött ivóvízvízmennyiség, amit a VÍZMŰ szolgáltat, mérhető kibocsátott vlz szempontjából. Jelenti ez azt is, hogy egy vállalkozónak vagy vállalatnak saját víznyerési lehetősége van pl. vízházakkal, fúrt kutakkal, ezt a vízmennyiséget is köteles vagyok-e mérni és hitelesíttetni a VÍZMŰ-vel és ezután is csatornadíjat fizetni? Koczfán Ferenc: Hallottunk arról, hogy Kaposváron csökkentették a vízdíjakat, mi errő a VÍZMŰ Vállalat véleménye? Kovács Antal: Szerintem is a díjmegállapítás mostani formája idegen a korábban megismert technikákhoz képest, amellyel egy vállalkozó egy termelődíjat próbál érvényesíteni. Viszont mi nem vagyunk vállalkozók, hanem közszolgáltatók, amelyben a szolgáltatási kényszer teljesen egyértelmű. 1993. december 7-én sor került az Ártörvény módosítására, amellyel a korábbi minisztériumi ármegállapítás helyett a települési önkormányzat az ármegállapító. A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt nem tudtuk Magyar képviselő úr által említett egyeztetéseket végrehajtani, de természetesen a következő alkalommal már annak figyelembe vételével terjesszük közgyűlés elé javaslatunkat. Kell egy olyan bizottság, amely a szakma teljes mélységét képes pénzügyi, gazdasági, műszaki oldalról átlátni. Mi azt a költségalapot hoztuk a testület elé a bizottságon keresztül, amelyik feltétlenül indokolt ahhoz, hogy a cég üzemeljen és ahhoz, hogy számottevő veszteség ne keletkezzen. Ameddig a VÍZMŰ átalakulására nem kerül sor, addig az alapító önkormányzatoknak a működéshez szükséges pénzt biztosítani kell. Tudomásom szerint Kaposvár kivételével más városokban ezen díjak összege nem csökkent. Teljesen nyitottak vagyunk minden szakmai hozzáértést hordozó bizottság vagy a hivatal vizsgálatára. 14 Számolnunk kell az inflációval, az energia árakkal, a technikai fejlesztést nem tudjuk miből megoldani. A képződő amortizációs alapunk felújítás jellegű rekonstrukciós munkákra nyújt fedezetet. Göndör képviselő kérdésére a válaszom, hogy a 70 ármegállapltási jogkörrel rendelkező önkormányzatnak több mint a fele juttatta már vissza elfogadva a javaslatunkat. Egyedül Balatonmagyaród képviselőtestülete jelezte, hogy nem fogadja el a 49 forintos vízdíjat, helyette 46 forintot kér. Czobor képviselőnek válaszolom, hogy a város önköltsége a 49 forint átlagönköltség helyett 44 forint 20 fillér. Gyakorlatilag 5 forintnyi a különbség és ha ezt a város fogyasztásával összeszorzom, akkor az 25-26 millió forint díjkompenzáció a kistelepülések felé. Mérlegre kell tenni, ha a részvénytársaság megalakul, hogy a részvénytársaság működésében ez a jogosítvány hogyan működik, de ebben a pillanatban a közös vállalat működésében ez a díjkülönbözet másképp elképzelhetetlen, mint úgy, hogy amit nem fizet meg a területen lévő fogyasztó, azt az önkormányzat kezesként kénytelen megfizetni. Böröcz képviselő kérdésére a válaszom, hogy tényleg van olyan szennyvízkibocsátó, ahol nem a tőlünk vásárolt víz az elszámolás alapja (pl. Sörgyár, Patyolat), ahol saját víztermelés van, azokra vonatkozik a csatornadíj alapjául ez a kitétel. Sajnos a jelenlegi 27/1975. Kormányrendeletből adódóan nics mód arra, hogy a csatornahálózatba kerülő vizet, ill. a szolgáltatás diját különböző címen - veszteségekkel - csökkenthessük. A kertes településrészeken megoldható méréssel a különböző célú vízfelhasználás (öntözővíz, stb.) az önkormányzat megbízhat bennünket ennek kimunkálására, akkor lehet gondolkodni a csatornadíj ily módon való megállapításáról. Göndör István: Ebből az előterjesztésből nem derül ki, hogy a Gazdasági Bizottság minden körülményt körüljárva jutott el ahhoz az árjavaslathoz, amit elénk terjesztett. Az, hogy pár év múlva milyen szolgáltatási dijakról kell alkudoznunk, az nagyban függ attól, hogy a VÍZMÖ-ben, mint társaságban kik fogják képviselni a tulajdonost. Itt vegyes tulajdon lesz, tulajdonos társak leszünk és úgy fogunk tárgyalni, hogy mi, a város hozzájárulunk a városkörnyéki településeknek valamely szolgáltatásához, jelen esetben a vízszolgáltatásához. Áthidaló megoldásként javasolom, hogy ezt a napirendet május után tárgyaljuk újra, így lehetőségük lesz addig összeszedni, hogy milyen és milyen mértékű költségeik lesznek, amit mi vagy elfogadunk vagy nem fogadunk el alapként egy új ármegállapításba. Czobor Zoltán: Eddigi tapasztalat, hogy igazán hatékony vizsgálatot nem lehet készíteni. Az önkormányzat sarokba van szorítva, ugyanis a vállalatok többségében (pl. Volán) remekül tudják, hogy hogyan lehet megvédeni azt, amit letesznek papíron és utána az a válasz, hogy rendben van ha nem fogadják el, de akkor ennyi milliót kell az önkormányzatnak támogatásként adni. Megoldás nem igen van. Amikor vállalatvezetői állások pályáztatása történik, akkor kérni kell a pályázótól, hogy milyen költségfeltételekkel tud annak a vállalatnak az irányítására vállalkozni és a döntést ennek figyelembevételével meghozni, majd a későbbiek során számonkérni tőle. Nem tartom járható útnak az ellenőrzés révén 15 a különösebb árcsökkentést. Szerintem is az önköltségét fizesse a város, ne vállalja el tőle távol eső települések vízdíját. Ennek figyelembevételét kellene hangsúlyozni akkor, amikor a VÍZMÖ átalakul részvénytársasággá. A szétszedést én a részvénytársasággá alakuláskor javasolom. Nem tudom, hogy van-e lehetőség az önköltséghez igazodó vízdíjmegállapításra már január l-jétől annak ellenére, hogy többségi tulajdonosok vagyunk. Tudom, hogy ha a többi település nem fizeti a megemelt víz díját, akkor mint többségi tulajdonos kénytelenek leszünk kipótolni. Magyar József: Kétségtelen, hogy a VlZMÖ piaca adott, tehát munkát nem kell keresnie, mint más vállalkozónak. Ennek is megvan az előnye, így kb. tudja, hogy egy évben mennyi vizet fognak elhasználni. A kaposvári üggyel kapcsolatban arról nem hallottam semmit az igazgató úrtól, hogy ott fejlesztés is volt. Szerintem olyan irányban kellene gondolkodni, hogy külön kellene venni az ipari és lakossági vízdíjat. Egyetértek Göndör képviselővel abban, hogy ma ne döntsünk ebben az ügyben. Palotás Tibor: A szennyvíztelep rekonstrukciója azért történt, hogy gazdaságosabb, jobb, olcsóbb üzemeltetést biztosítson a városnak. Kiskanizsán kb. 1700 fogyasztó lett bekötve a csatornahálózatba, ami azt jelenti, hogy remélhetőleg 1-2 évig nem kell arra külön ráfordítani. Ez a VÍZMŰ hatékonyságát kell, hogy javítsa. Véleményem szerint nem szabad árat emelni, az infláció miatt sem indokolt ekkora mértékű áremelés. Javaslatom, hogy ma ezt ne tárgyaljuk, vegyük le a napirendről, készítsék elő úgy, ahogy Göndör képviselő kérte és kb. május hónapban tűzzük napirendre mellékelve azokat a kimutatásokat, amelyek alapján a közgyűlés felelősséggel dönthet. Farkas Zoltán: Nagykanizsa város önkormányzatának megfontoltan kell döntenie, lehet, hogy el kell fogadja ezt a 25% körüli díjemelést akkor, ha azok a vizsgálatok, amelyekre itt ésszerű javaslatok elhangzottak, végre lettek hajtva. Amennyiben azonban, ha az összeállt szakértői bizottság megtalálja a lehetőséget arra, hogy>elkerüljük ezt a mértékű díjemelést, akkor a szükséges mértéket szabad csak a lakosságra terhelni. Érdekes folyamat, hogy a víz fogyasztása drasztikusan csökken azóta, mióta a díj emelkedik és az vízórák egyre nagyobb mértékben beszerelésre kerülnek. Meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e egy korábbi mértékű, tfehát jóval nagyobb vízfogyasztást lekezelő vállalati szervezetre, nem kell-e átgondolni az egész szervezet működtetését és költségvonzatait. Véleményem szerint is folytassuk le ezeket a vizsgálatokat és májusban kerüljön a téma ismételten a közgyűlés elé. Böröcz Zoltán: Monopolhelyzet mindig is volt és mindig lesz is, ilyen típusú cég a VÍZMÖ. Véleményem szerint az egyik járható módszer az, hogy a főtevékenység meghagyása mellett, minden más tevékenységet privatizálni kell. Magyar József: Miért nincs külön ipari- illetőleg lakossági szennyvíz? 16 Dömötörffy Sándor: Egy szakértői bizottság átvilágíthatná a vállalatot és javaslatát a közgyűlés elé hozhatná. A dijakat módosítani lehet közületi ivóvíz díjra és lakosságira. Kovács Antal: Ha úgy gondolják, hogy a vállalat átvilágítása megoldja a problémákat, akkor mi állunk elébe. Mi a Gazdasági Bizottságnak korrekt adatokat adtunk, nem szándékoztunk félrevezetni a testületet. 1993-ban a víz, csatorna szolgáltatáson 12 millió forintos veszteségünk volt. A tartalékalap felélése mindaddig folytatódni fog, amíg meg nem kapjuk a kompenzációt. 1994. július 30-ig 1993-as díjakon számlázunk, de ez havonta 8 millió forint kiesést jelent, ha a kompenzáció elmarad. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az 1993-as mérlegadatok alapján külső szakértő szervezettel is megvizsgáltatva tekintsük át ezt az áremelést újból, majd terjesszük a testület elé májusban, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy a most elfogadott határozat lakossági ivóvíz díjára vonatkozzon, az ipari víz díját azonban emelni kellene. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet ezzel a javaslattal? A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 48/1994. stámú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat 1993. évi mérlegadatait külső szakértő bizottság vizsgálja meg, annak figyelembevételével alakítsa ki az ivóvíz— és csatornaszolgáltatás díját. Az ezzel kapcsolatos előterjesztés a közgyűlés 1994. május. 16-i ülésére kerüljön. Felhatalmazza a polgármestert az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat az 1994. évi hulladékszállítási díjak meghatározására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A hulladékszállítási díjat ne helyiségszám szerint állapítsák meg, hanem személyenként. 17 Czotterné Ivády Zsuzsa: Szeretném tudni, hogy ki üzemelteti a szemétlerakót Bagolán, és melyik jogszabály alapján? A lakossági hulladékok lerakási díja 150 Ft/m1 + ÁFA, hogy számították ki ezt az összeget, eddig mennyi volt ez az összeg, és ki állapította meg? Az ipari hulladékok és az idegen beszállítások lerakási dija 300 Ft/m3 + ÁFA. Ki számít ez esetben idegennek? Az önkormányzatnak mennyi jövedelme származott eddig a lerakási díjakból? A rendelettervezet szerint a lerakási díjak beszedésére a telep üzemeltetője jogosult, kinek keletkezik így jövedelme, az önkormányzatnak? A telep rekultivációs munkálatainak befejezése után a lerakási díjakat felül kell vizsgálni, mikor fejeződik be a rekultivációs munka? Ha az önkormányzat ma nem tud dönteni, akkor a 2. § szerinti beszállítás milyen díjjal fog működni? Palotás Tibor: Ki és mikor építi az új szemétdepó helyét, ki lesz az új depó üzemeltetője? Fizetett-e és mennyit szeptembertől decemberig a Saubermacher-RYNO Kft. a szemétlerakásért? A rekultivációt kifizették-e már a cégnek? A VGV egyszemélyes kft lesz, vagy pedig vegyes kft lesz-e? Metzgerné Pilczer Éva: Hogy lehet azt megoldani," hogy csak a ténylegesen elvégzett szolgáltatás után kelljen fizetni a vállalkozóknak és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak? Czobor Zoltán: Az A változat 78-80%-os emelést jelent, a B. változat pedig 30%-ot. Javasolom, hogy a 2. § (1) és (2) bekezdését vegyük ki a rendeletből, mivel ez bent van a lakosságnak a szoba és egyéb helyiségek után számított díjaiban. A 150 Ft helyesen 140 Ft, ez a m3 ár az az összeg, amit a vegyesvállalat fizet a lerakásért és ezt szerződés szabályozza, ezért felesleges ebben a rendeletben szabályozni. A 2. § (2) bekezdése az ipari hulladékok lerakásáról szól, nem hiszem, hogy ezt a lakossági hulladékszállításnál kell szabályozni. Marton István: A ténylegesen elszállított m3-t kellene mérni lakásonként. Javasolom, hogy a 2. § (2) bekezdése maradjon ki. Farkas Zoltán: Egyetértek azzal, hogy a szobák száma nem megfelelő vetitési alap a díjakra, hanem a kukák számát és az ürítés gyakoriságát kellene figyelembe venni, akár már második félévtől, de legkésőbb 1995. január l-jétől. A bagolai szeméttelepet jelenleg a VG Kft. üzemelteti az önkormányzat megbízásából. A rekultiváció előreláthatólag 2-3 évig fog tartani, de az is lehet, hogy 5 évig. A lerakási díjat az önkormányzat határozza meg abban az esetben is, ha a kft-ból vegyestulajdonú kft lesz, mivel a nagyobb tulajdoni hányad az önkormányzaté marad. Idegen beszállító mindenki a Saubermacher Kft-n kívül, mivel a lakossági hulladék szállítására kizárólagos szerződést kötöttünk a kft-vel. A kft szelektív gyűjtést készül bevezetni és ha idegen szállító nem ezzel a technikával szállítja oda a szemetet, ennek a m3 ára lényegesen magasabb kell, hogy legyen. Az új depót a VGV-ból és a Saubermacher-RYNO Kft-ből létrejövő társaság fogja megépíteni. A rekultiváció költségei tartalmazzák a lerakási díjat, ennyivel kevesebbet fizetünk a rekultivációért. Az önkormányzatnak eddig nem volt a lerakásból 18 bevétele, mivel ez a VGV-hez folyt be. A vállalkozók problémáját is megoldja, ha a dijat a szemétmennyiség után kell fizetni. Schmidt László: A rekultiváció nem lett kifizetve, a szerződés szerint három részletbe kell fizetni. Eddig 10 millió Ft került kifizetésre, 12,8 millió Ft pedig majd a teljesítés után. A munkák előreláthatólag márciusban befejeződnek. Farkas Zoltán: Márciusig üzemelteti a kft a telepet, utána a VG Kft. lesz az üzemeltető, mely szintén fizeti a lerakási díjat. A szeptembertől számított lerakási díj ami a rekultiváció költségébe beszámít. Az árak kialakulása az előterjesztésben benne van. Makrai Márton: A Saubermacher-RYNO Kft. a VGV-vel kötött szerződés alapján a négy hónapra fizeti a szemétlerakási díjat. DömötörffY Sándor: A Gazdasági Bizottság a 30%-os emelést javasolja elfogadni. Magyar József: Arra szeretnék választ kapni, hogy.van ez, hogy a szelektív gyűjtésnél mind a négy edénynél a bérlőnek kell a bérleti díjat fizetni. Makrai Márton: Az első négy edényfajtánál 10%-os ÁFÁ-t számoltunk, ezt kell majd módosítani. A Polgármesteri Hivatallal kötött szerződésünkben a szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet nem jelent plusz költséget a lakosságnak. Ezek a bérleti díjak csak a maradék szemét gyűjtésére szolgáló edényzetre vonatkoznak. Ezek a szállítási díjak tartalmazzák az évenkénti kétszeri veszélyes hulladékgyűjtés díját, valamint a lerakási díjat is. Czotterné Ivády Zsuzsa: Szeretném tudni, hogy az eddigi szemétdíjak hogy lettek megállapítva. Egy évben kb. 50.000 - 60.000 m3 lakossági, valamint ugyanennyi ipari hulladék keletkezik, erre havonta 8 millió Ft lerakási díj. Az önkormányzat 22,8 millió Ft-ot különített el a rekultivációs költségekre, gondolom ehhez fog hozzáadódni ez a havi 8 millió Ft. Szeretném ha az általunk elfogadott lerakási díj egyformán vonatkozzon a Nagykanizsa közigazgatási területéről beszállítóra. Stamler Lajos: Lényeges különbség van a lakossági hulladék, és az ipari nem veszélyes hulladék között. Az egyik a lakossági hulladék kezelése, elhelyezése az önkormányzati feladat. Kötelező, tehát nem olyan amit felvállalunk, vagy sem, ezt kötelezően el kell látnunk, de szolgáltatás, amiért nekünk a szolgáltatás diját be kell szednünk, a másik hulladéknak az a része, ami ipari jellegű, ill. az, ami idegen beszállítónál képződik. Arról van szó, hogy Nyugat-Európában azért tud gazdaságosan működni, mert hatalmas dotáció van rajta, tehát állami, tartományi támogatások. Magyarországon pillanatnyilag ez nincs. Abban az esetben, ha mi ugyanolyan feltétellel engedjük idegen beszállítónak ebbe a rendszerbe a belépését, akkor azt érjük el vele, hogy akivel szerződést kötöttünk tönkre fog menni. 19 Farkas Zoltán: Ki kell hangsúlyozni, hogy az ipari hulladék elhelyezése nem kötelező önkormányzati feladat. Stamler Lajos: Ahhoz, hogy azt a rekultivációt - ami pillanatnyilag folyamatban van - végre lehessen hajtani, minimum egy kompaktort kellett hozni. Bagolán egy olyan korszerű hulladéklerakási technológia került alkalmazásra a rekultivációnál, ami a következő telepnél is működni fog. Czupi Gyula: Ha márciusban befejeződik ez a rekultiváció, akkor azt jelenti, hogy ez a rendelet két hónapra szól, mivel a következőket tartalmazza: "a telep rekultivációs munkálatainak befejezése után a lerakási díjakat felül kell vizsgálni az üzemeltetési költségek függvényében". Mit jelent a rekultiváció? A rekultiváció befejezése után a lerakási díjakat a Saubermacher-RYNO Kft. szedi-e be, ha nem akkor hirdessük meg és a pályázónak fizessünk ki a lerakási díjból annyit, amennyi a költsége, a többi pedig megmarad. Dr. Kereskai István: Tovább kell olvasni, és együtt kell értelmezni. Amíg ide szállítunk erre a telepre, addig él a rendelet. Schmidt László: A rendelettervezetben szereplő lerakási díjak alatt a lokalizációs munkák befejezését kell érteni és ez a rekultiváció első üteme, mely a bagolai szeméttelepen tűzoltás formájában valósul meg. Plusz költségként merül fel, pl. folyamatos földtakarás, rézsüépítés. A depónia üzemeltetése kb. 2,8 millió Ft-ba kerülne havonta és ezért szerepel a rendelettervezetben, hogy a lerakási díjakat felül kell vizsgálni az üzemeltetési költségek függvényében. Koczfán Ferenc: Szerintem a 33%-os emelést nem a lakossággal kellene megfizettetni, hanem az önkormányzatnak kellene vállalni. Palotás Tibor: A lerakási díjnak az önkormányzathoz kellene befolyni, nem a kft-hez, és a kft-nek ki kell fizetni a munkadíjat. Lényeges a rendelettervezet 2. § (2) bekezdése. Mi az, hogy idegen beszállító? Idegen beszállító szerintem az lehet legfel-jebb, aki Sormásról hoz ide szemetet. Semmiképpen sem lehet idegen beszállító az, aki itt dolgozik Nagykanizsán és ipari hulladékgyűjtéssel kíván foglalkozni. Mi csak a lakossági hulladékszedésre kötöttünk szerződést a Saubermacher-RYNO Kft-vel, még bárki számára nyitott. Kérem, hogy az "idegen" szó helyett az kerüljön be - ha el tudjuk fogadni a rendeletet - hogy "a közigazgatási határon kívülről érkező hulladék esetében". A telep üzemeltetője jogosult a lerakási díj bevételére, meg kell határozni most, hogy meddig, hány hónapig üzemeltető a Saubermacher-RYNO Kft. és attól kezdve érvényes az (5) bekezdés, amikor már más lesz az üzemeltető, akkor új szemétszállítási díjakat kell meghatározni. Javaslatom, Matoltsyné felvetésével együtt, hogy nem a szobák után kellene fizetni a díjat, hanem a mennyiség után valamilyen módon, ezért úgy érzem, hogy ez a rendelet ma nem fogadható el. A kft és az önkormányzat érdekeit nem kellőképpen tükrözi. Kérem, hogy a lerakási díjat az önkormányzat szedje be, hisz 6 jogosult erre, mert ő a telep 20 tulajdonosa és azután fizesse meg a cégnek az elvégzett munka után járó dijat. Szeretnék választ kapni arra, hogy ki és mikor építi az új szemétdepót és ki lesz az új depónak az üzemeltető je? Megengedhet6-e az, hogy két hónapnál tovább is a Saubermacher-RYNO Kft. legyen a jelenlegi bagolai szeméttelep üzemeltetője. Véleményem szerint ez elfogadhatatlan. Farkas Zoltán: Véleményem szerint amikor a rekultiváció első üteme befejeződik március végén, attól kezdve a VG Kft. lesz a szeméttelep üzemeltetője és rajta keresztül fogja az önkormányzat beszedni a bérleti díjat. Az új depóniát a VG Kft. fogja megépíteni az osztrák tőkeemelést követően, tehát amikor vegyesvállalattá alakul. Technikailag a terület adott, a tulajdonjog megszerzése a probléma. Elképzelhető, hogy az első félév során meg tudjuk szerezni ezt a tulajdont és akkor elindulhat az új szemétdepóniának az építése. Az üzemeltetését a VGV-ből alakuló vegyes kft fogja végezni, amiben az önkormányzati tulajdon mindig meghatározó lesz. A 2. §-sal kapcsolatban az is jó, hogy a közigazgatási határon kívülről, csak nem sok értelme van. A közigazgatási határon kívülről érkező szállításoknál majd az üzemeltető VG Kft. megmondja, hogy mennyiért lehet oda lerakni. Az ipari hulladékok és az idegen beszállítások lerakási dija 300 Ft/m3 + ÁFA. Az 1. pont azt mondja, hogy a lakossági hulladékok lerakási dija 150 Ft/m3 + ÁFA. Oda más nem fog vinni lakossági hulladékot csak a Saubermacher-RYNO Kft., mert kizárólagos vele a szerződés. Az ipari hulladékot bárki viheti, mindenki 300 Ft-ot fog fizetni érte m3-ként. Ez a rendelet nem ösztönzi az ipari cégeket. Palotás Tibor: Az "idegen" szót mégis szakszerú kifejezéssel kellene felváltani. A rekultivációs munka első üteme ez év márciusában befejeződik, ezért kérem hogy ebbe a rendeletbe írjuk be, hogy a lerakási díjak beszedésére 1994. április l-jétől a VG Kft. jogosult. Dr. Henczi Edit: Szeretném kérni, hogy a 2. § (2) bekezdését módosítsák, "az ipari hulladékok és idegen beszállítások lerakási díja" helyett "a nem lakossági szemétlerakási díj" szerepeljen. Németh László: Ha nekem egyszer elszállítják a szemetemet és nekem több szemetem van, én odaviszem akkor idegen vagyok. Egy m3 alatt nem vagyok idegen, egy m3 fölött idegen vagyok. Marton István: Az a véleményem, ha a 2. § (1) pontját kihagyjuk, akkor nem történik semmi. Ugyanis ez a pont egy árkalkuláció köztes állomása a kizárólagos beszállítónál. A (2) pont szerintem felesleges, de ha ragaszkodik hozzá a testület akkor úgy kellene módosítani, hogy a nem kommunális hulladékok bárki által történő szállítása esetén 300 Ft/m3 + ÁFA a lerakási díj. Külön kellene számlázni a szállítást és a lerakást. A 2. § (5) pontjának a javaslata módosítandó, mert nem rekultivációs munkálatok befejezéséről van sző, hanem lokalizációs munkálatok befejezéséről. Kiegészítésként hozzátenném, hogy a kivitelező a teljes komplex rekultiváció minél további elhúzódásában érintett. 21 Czupi Gyula: A 2. § (4) bekezdését következőképpen javasolom módosítani: "a lerakási díjakat az önkormányzat szedi be". Az (5) bekezdésnél ugyanaz a javaslatom: "a telep lokalizációs munkálatainak befejezése után", és egy (6) bekezdést javasolok: "A bagolai hulladéktároló Üzemeltetését az önkormányzat megpályáztatja. Beszedi az önkormányzat és kifizeti azt a költséget, amibe kertil az üzemeltetése". Metzgerné Pilczer Éva: A 2. § (2) bekezdésénél javasolom a következő megfogalmazást: "az ipari hulladékok és Nagykanizsa közigazgatási területéről beszállítások lerakási dija 300 Ft/m3 + ÁFA". Hiányzik a rendeletből, hogy mennyiért fogadjuk be a Nagykanizsa közigazgatási területén kívülről beszállított hulladékot. Palotás Tibor: Ne hagyjuk el a 2. § (1) bekezdését. 1994. április l-jétől a Városgazdálkodási Kft. szedje be a lerakási díjat. Ha az (5) bekezdésnél a rekultiváció helyett a lokalizáció kifejezést használjuk, akkor csak két hónapig lesz érvényes a most hozandó rendeletünk. Ezt figyelembe véve mikor kell újra megállapítani a lerakási díjat? Dr. Kereskai István: Egyetértek azzal, hogy ha a lokalizáció befejeződik, akkor felül kell vizsgálni. A tervezet tartalmazza, hogy az üzemeltetési költségek függvényében kell ezt a felülvizsgálatot megtenni. Farkas Zoltán: Ha a rekultiváció helyett a lokalizáció szót használjuk, ez elfogadható, mert ez a pontosabb kifejezés. Elfogadhatónak tartom azt a javaslatot, hogy a dijat április 1-jétóí a Városgazdálkodási Kft. szedi be. A (6) bekezdéssel való kiegészítéssel nem értek egyet, miért kellene nekünk pályázatot kiírni. Az új depónia létrejöttéhez a VG Kft-nek vegyes vállalattá kell alakulnia és csak 6 múködtetheti, mert az önkormányzat így érvényesítheti érdekeit. Javasolom a B variáció elfogadását. Czobor Zoltán: A módosításokra tett javaslatokkal egyetértek, kivéve azzal, hogy az önkormányzat szedje be a lerakási díjakat, ezt a Városgazdálkodási Kft. végezze. Czupi Gyula: Továbbra is az a javaslatom, hogy a díjakat ne a szállító szedje be, hanem az önkormányzat. Göndör István: A versenysemlegesség elvét kellene követni. A rendelet tartalmazza azt, hogy bárki, aki a városban szemétszállítással foglalkozik, erre szerveződik, az az általunk korábban a szelektív hulladékgyűjtésnél megfogalmazott elvek betartásával végezheti ugyanezt. Dr. Kereskai István: Módosító javaslatként hangzott el a 2. § (2) bekezdésére: "a nem kommunális hulladékok lerakási díja 300 Ft/m3 + ÁFA" legyen. Ki ért ezzel egyet? 22 A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el a 2. § (4) bekezdésére: "a lerakási dijakat az önkormányzat szedje be". Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Módosító javaslatként hangzott el a 2. § (4) bekezdésére, hogy 1994. április l-jétől a hulladéklerakási díjakat a VG Kft. szedje be. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Czupi képviselő javaslata, hogy a 2. § (5) bekezdése módosuljon: "a lokalizációs munkák befejezése" legyen "a rekultivációs munkák befejezése" helyett. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 18 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Czupi képviselő kérte, hogy a 2. § (6) bekezdéssel egészüljön ki. Czupi Gyula: Az erre vonatkozó javaslatomat visszavonom. Dr. Kereskai István: A korábbiakban már utaltunk arra, hogy a 2. § (1) bekezdésében megjelölt lakossági hulladékok lerakási díja helyesen 140 Ft/m3 + ÁFA és nem 150 Ft/m3 + ÁFA, a kisegítő anyag is tartalmazza ezt. Az előterjesztő a B variáció elfogadását javasolja, ezért először ezt teszem fel szavazásra. Ki ért egyet a B változattal? '' A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a rendelettervezetet összességében -módosításokkal - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 23 4/1994. (II. 14.) sz&nú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/1994. (II. 14.) számú rendelete a hulladékszállítási díjakról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8.) Javaslat a településrészi önkormányzatokról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Göndör István: Javasolom a 6. § (3) bekezdésének kiegészítését: "a településrészi önkormányzat működési költségeit a közgyűlés költségvetési rendeletében határozza meg". A 7. § egészüljön ki (5) bekezdéssel: "a településrészről befolyt helyi adók felhasználásáról a településrészi önkormányzat dönthet". Balogh György: Véleményem szerint ha egy településrészi önkormányzat létrehozását határozza meg a közgyűlés, akkor a költségkihatásairól is akkor kell dönteni. A város költségvetése egy egész, azt nem tehetjük meg, hogy az onnan befolyót oda költjük el. Ez nem így működik. Palotás Tibor: A településrész önkormányzatnak nem az lenne a feladata, hogy az ott befolyó pénzekről döntsön, hanem annál jóval nagyobb összeget szerezzen meg a településrésznek pl. Bagola - 10 millió forint. Ne legyen behatárolva, hogy mikor alakulhat meg egy településrészi önkormányzat. Dr. Kereskai István: A tervezet szerint a kihirdetés napján lép hatályba a településrészi önkormányzatról szóló rendelet, mely az SZMSZ 6-os számú melléklete. Az előterjesztés tartalmazza a településrészi önkormányzat létrehozásának feltételeit, nem szabályoz úgy, hogy csak január l-jétől hozható létre. Kovács János: A tervezet nem ad a településrészi önkormányzatnak döntési jogosultságot, mivel olyan tájékoztatást kaptunk a jogászoktól, hogy törvény erre nem ad lehetőséget. Dr. Kereskai István: A törvény nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat saját jogosítványait átruházza a településrészi önkormányzatra. Viszont adható önálló jogosítvány a településrészi önkormányzatoknak. Koczfán Ferenc: A településrészi önkormányzati testület vezetője miért csak települési képviselő lehet? Dr. Henczi Edit: Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezik így. Czupi Gyula: A településrészi önkormányzat a bizottságokhoz hasonlóan működne. Míg a bizottságok önálló döntési jogosultsággal rendelkeznek, addig ez a településrészi 24 önkormányzatra nem mondható el. Nem lehetne-e találni olyan dolgot, amiben határozhatna? Dr. Kereskai István: Rendelkezésre bocsátható településrészeknek egy pénzügyi alap, melyből út, járda stb. rendbetétele oldható meg. Dr. Henczi Edit: Önkormányzati jogkörben önálló döntési jogot nem kaphatnak, ezért kerUlt a rendelettervezetben is úgy megfogalmazásra, hogy közreműködik, véleményt nyilvánít, szavazati joga van. Czobor Zoltán: A településrészek egy-egy képviselőt választottak, ha velük nem elégedett a lakosság, akkor legközelebb másik képviselőt kell választaniuk vagy megoldás az is, hogy a várostól leválnak. Ezt az előterjesztést a képviseleti rendszerben nem igazán tudom elhelyezni, nem látom az igazi súlyát. Balogh György: A rendelettervezet tartalmazza mindazokat a jogokat, melyeket a törvény a településrész számára lehetővé tesz. Böröcz Zoltán: Véleményem szerint, ha a településrészek ilyen igénnyel lépnek fel, akkor azt támogatnunk kell. Göndör István: Ha ezzel a rendelet megalkotásával segítjük a településrészeket, akkor el kell fogadnunk. Elő kell segíteni a peremterületen élők körülményeiknek javítását, ennek biztosítása érdekében anyagi áldozatot kell hozni. Koczfán Ferenc: Egyéni vagy listás települési képviselőről van sző az 5. §-ban? A 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat ülését a polgármester indítványára össze kell hívni, mi értendő ez alatt? Dr. Kereskai István: Egyéni választókerületi megválasztott települési képviselőről van szó. Dr. Hencei Edit: Ha a polgármester kezdeményezi - valamilyen rendezetlenség, szabálytalanság stb. miatt -, akkor össze kell hívni, tehát köteles összehívni a településrészi önkormányzat ülését. Németh László: A településrészeket az eddigieknél jobban kell segítenünk. Kovács János: A településrészi egyéni választókerületben megválasztott képviselőnek a munkáját segítené egy helyi testület, akivel a képviselő problémák esetén azonnal felvehetné a kapcsolatot, meg tudná beszélni a gondokat. Palotás Tibor: Az 5. §-nál úgy kellene fogalmazni, hogy csak településrészi önkormányzati képviselő lehet. Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy a polgármester a bajcsaiak képviselőivel elszakadásuk előtt tárgyalást folytasson, hogy mik 25 a sérelmeik. Utána a képviselőtestület megnézné, hogy ezek orvoslására mit tehet. A kirendeltségek mfiködését nem tartom megfelelőnek. Két évvel ezelőtt kértem a miklősfai kirendeltség átszervezését, azóta sem történt semmi ebben az ügyben. Kérem a jegyzőnőt, ebben az évben történjen erre intézkedés. Dr. Henczi Edit: Ez két évvel ezelőtt valóban felmerült. Azt kérték, hogy a kirendeltséget vigyük át a faluházba, erre mondtam azt, hogy a jelenlegi helyén az állampolgárok megszokták. Kérésként hangzott el, hogy egy szociálpolitikai ügyintéző legyen a kirendeltségen. Ha egy ilyen ügyintéző a kirendeltségen van, de minden más ügyben a Polgármesteri Hivatalhoz kell jönni, akkor ez nem oldja meg a városrész problémáját. Azt viszont nem tudjuk megoldani, hogy minden szakágazat egy-egy ügyintézője dolgozzon a kirendeltségen. Mindezeket Dömötörffy képviselővel akkor megbeszéltem. Palotás Tibor: Javasolom, hogy ha az a szándék, hogy szűkítés legyen az 5. 5-sal kapcsolatban, akkor azt kell megszavaztatni, ha nem az a szándék, akkor pedig azt kell megszavaztatni. Farkas Zoltán: Ha a törvényben is így szerepel, mint ahogy az 5. §-ban került megszövegezésre, akkor változtatás nélkül kell hagyni. Szerintem mindig a költségvetés tárgyalásakor kell a településrészi önkormányzati vezető által megjelenitett igényeket megtárgyalni. Dr. Kereskai István felolvassa az önkormányzati törvény ide vonatkozó részét, javasolja, hogy ennek megfelelően az 5. § változatlan maradjon. Göndör István: Ki kellene mondani, hogy a helyi adók hány %-át (70-80%) kapná a településrész. Nem lenne korrekt, ha a peremterületek rovására a városközpont előnyhöz jutna. Farkas Zoltán: A szándék tiszteletre méltó és egyet is értek vele. A módszer azonban veszélyes, mivel a következő években komoly anyagi nehézségekkel kell szembenéznie az önkormányzatnak. Meg vagyok győződve arról, hogy minden településrész, amely Nagykanizsától le akar válni, rosszul jár. Mire elég Bajcsán a 2 millió forint? Ha polgármestert vagy jegyzőt tart el, már elfogyott a 2 millió forint. Többe fog kerülni az ottlakóknak pl. az autóbuszmenetjegy, mert a jelenlegi helyijárat megszűnik, távolsági autóbuszok fognak közlekedni magasabb tarifával. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (3) bekezdése módosuljon a következők szerint: "a településrészi önkormányzat működési költségeit az éves költségvetés keretében a közgyűlés határozza meg", kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 26 Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a 7. § (5) bekezdéssel történő kiegészítésével, hogy a helyi adóból befolyt összeg felhasználására javaslatot tesznek? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a két módosítással együtt a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 5/1994. (II. 14.) ssámú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 5/1994. (II. 14.) számú rendelete a települési önkormányzatokról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 9.) Tájékoztató a Városi Könyvtár építésének előkészítéséről (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: Miért csak ma foglalkozunk ezzel a témával, amikor sürget a határidő? Imre Béla: Az ágazati minisztérium most tette közzé azt a követelményrendszert, ami meghatározta, hogy mi szükséges ahhoz, hogy címzett támogatást tudjunk benyújtani. Dr. Kereskai iBtván: A beruházási szabályzatunkban van egy olyan pont megfogalmazva, amely az ilyen esetekben lehetőséget ad a közvetlen megbízásra. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az anyagban az szerepel, hogy a címzett támogatás elnyerésekor a saját erő az épület átadásából származó kártérítésből adódik. Mekkora az esélyünk arra, hogy ezt a kártérítést megkapjuk és ez az összeg kiadja a saját erőhöz szükséges összeget? Dr. Kereskai István: A Kincstári Vagyonszervezettel aláírtunk egy megállapodást az egyházzal közösen, amelyben ez az összeg szerepel 1994. első félévi esedékességgel, azzal a kitétellel, ha akkor nem folyósítják ezt az összeget, abban az esetben nem tudunk kiköltözni a könyvtárból. 27 Krémer József: Az előterjesztéssel egyetértek, de kérdésem, hogy a Városfejlesztési Bizottság miért nem véleményezte. Imre Béla: Volt egy olyan bizottság, amely a könyvtár előkészítésével foglalkozott, kiegészítve az Oktatási és Kulturális Bizottság tagjaival, ök megtárgyalták és az általuk készített javaslattal került az anyag a testület elé. Palotás Tibor: Más, sokkal jelentéktelenebb témában joga és kötelessége a Városfejlesztési Bizottságnak javaslatot adni, most e fontos kérdésben e bizottság véleményét nem kérték ki, de bevonták az Oktatási és Kulturális Bizottságot, akik között egyetlen szakember sincs. Miért nem helyi tervezőkollektíva készíti a könyvtár tervét (ZALATERV)? Miért távolival terveztetnek? Kérem a közgyűlést, hógy a város helyi érdekei érvényesüljenek és az, amit egyszer eldöntött ez a testület, ne lehessen egy ilyen előterjesztéssel felrúgni. Czupi Gyula: Az esély csak akkor van meg, ha a pályázat feltételeinek megfelelünk. Ha ez a terv nem kerül holnap a minisztériumba, akkor nincs esélye annak, hogy kaphassunk központi támogatást. Tudom, hogy a demokratikus érzéseinket sérti, hogy nincsen szabad pályázat, de a sürgősség teszi, hogy ilyen megoldásokat kell alkalmazni. Kérem, hogy a lehetőséget használjuk ki. Farkas Zoltán: Az ad hoc bizottság javaslata volt, hogy a Középület Tervező Rt-vel tárgyaljunk először a tanulmányterv elkészítése ügyében. Az engedélyezési terv fél millió forintba kerül. Palotás Tibor: Továbbra is az a véleményem, hogy ha a Középület Tervező Rt. képes erre, akkor más tervező szervezet is képes rá. Imre Béla: Abban a tenderben, amit a közgyűlés korábban szavazott meg, ott három második helyet kapott pályázó volt, nem volt ezek között a KANIZ SATERV. Palotás Tibor: Javaslatom, hogy a Középület Tervező Rt. helyett a kanizsai, kft. kapja meg a munkát. Gerencsér Tibor: Nálam van a tervpályázat zárójelentése ajáírva a zsűri valamennyi tagja által. Első díjat nem adott ki a zsűri. Második díjban részesült a 2-es számú pályamű, amelyet a Középület Tervező Rt. készített, továbbá a 3-as számú pályamű, melyet Vadász György társaság tervezett és ki volt emelve az 5-ös számú pályamű, a Noll Tamás vezette társaság. Palotás képviselő által kifogásolt nem volt benne ebben a körben. Holnap be kell adni a Művelődési és Közoktatási, valamint a Belügyminisztériumba ezt az anyagot. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Palotás képviselő javaslatával, hogy ZALATERV Kft. készítse az engedélyszintű tervet, kérem szavazzon. 28 A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 49/1994. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az új könyvtár építésében címzett támogatási igény benyújtását határozza el és az előkészítés ütemtervét a következők szerint jóváhagyja. a.) Címzett támogatási igény előzetes egyeztetése Határidő: 1994. február 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) Címzett támogatási igény végleges benyújtása Határidő: 1994. április 14. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c.) Kiviteli tervek elkészítése (címzett támogatás jóváhagyása esetén) Határidő: 1994. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 102/1993. számú határozattal jóváhagyott beruházási célokmány pénzügyi ütemezését a végösszeg változatlanul hagyásával a következők szerint módosítja. Költségek alakulása Év 1993. 1994. 1995. 1996. Összesen Költség-előir. 900 2.100 200.000 210.000 413.000 29 Forrás összetétele Megnevezés 1993. 1994. 1995. 1996. Összesen Összes forrás 900 2.100 200.000 210.000 413.000 Ebből: - saját erő 900 2.100 75.000 75.000 153.000 - címzett támogatás - - 125.000 135.000 260.000 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyúttal hatályon kívül helyezi a következő határozatait. 82/1992. sz. határozat "c" pontjának utolsó kettő bekezdését 47/1993. sz. határozat "b" pontját 102/1993.sz. határozat "b" pontját Felelős: Dr. Henczi Edit jegyző 10.) Javaslat az 1995. évi címzett és céltámogatásos beruházások előkészítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 50/1994. számá határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. évre céltámogatási igényt nem nyújt be, kivéve -a 49/1994. számú határozatban megfogalmazott - a Városi Könyvtár építéséhez. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a nevelési-oktatási intézményekben megalakuló iskolaszékek önkormányzatot képviselő tagjaira (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kult. Biz. elnöke Krémer József: Szükséges-e, hogy az iskolaigazgatókat a fenntartó nevezze ki ugyanazon iskola iskolaszékébe? 30 Gerencsér Tibor: Négy ilyen eset fordul elő, melynek az az oka, hogy több mint 60 személyt kellett keresnünk, aki az önkormányzatot képviseli az iskolaszékekben. A javaslattételre az iskolákat is felkértük. Kérem fogadják el az előterjesztést. Gerencsér Tibor: Az Oktatási törvény és annak végrehajtási rendelkezése időtartamot nem határoz meg, ezért az Oktatási és Kulturális Bizottság sem javasolt időpontmeghatározást. A megválasztott személyek bármikor visszahívhatók. Göndör István: Javasolom, hogy az iskolaigazgatók ne vehessenek részt saját iskolájuk iskolaszékében, és az önkormányzat képviseletében sem. így nem értek egyet azzal, hogy Minorics Piroska a Dr. Mező Ferenc Gimnázium iskolaszékének tagja legyen, 6 ott dolgozik. Koczfán Ferenc: Egy képviselőt hány helyre lehet jelölni? Saját iskolájában egyetlen tanárt sem jelöljünk az iskolaszékbe. Dr. Kereskai István: Nincs ilyen megkötés. Nem csak képviselők lehetnek tagjai az iskolaszéknek. Balogh György1 Én célszerűbbnek tartanám, ha nem az önkormányzat, hanem a tanári kar kérné fel az igazgatót iskolaszék tagjává. Minorics Piroska: A Mező Ferenc Gimnáziumban dolgozom, önkormányzati képviselő vagyok, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke és hogy mindezek mellett elvállalnám az iskolaszéki tagságot ennek az az oka, hogy hosszabb távon szeretnék az iskoláért dolgozni, mint ez a képviselői mandátum időtartama. Természetesen azt is elfogadom, ha a képviselők ezzel nem értenek egyet. Dr. Csákai Iván: Véleményem szerint az iskolaigazgatók képviselni tudják az önkormányzat érdekeit, nem látok ellentmondást ha az iskolaszék tagjai lesznek. Dr. Kereskai István: Öt olyan iskolaigazgató, ill. pedagógus van, akit saját iskolájába javasolunk iskolaszéki tagságra. Tegyük-e át őket más intézménybe vagy más személyeket javasol helyettük a testület? Balogh Tibor: Mi indokolja, hogy az iskolákhoz eltérő számban javasolnak személyeket? Gerencsér Tibor: Követelmény, hogy az iskolaszékben a szülők, pedagógusok és az önkormányzat képviselői azonos számban vegyenek részt. Czupi Gyula: Kisebb létszámban kellene megállapítani az iskolaszék tagjait. Milyen időtartamra válasszuk őket? 31 Dr. Kereskai István: A létszámon már nem tudunk változtatni, ugyanis a tantestületek kijelölték mely pedagógusok vegyenek részt e munkában és a szülőket is felkérték. Krémer József: Sneff Máriát javasolnám iskolaszéki tagnak, és szívesen látnám Minorics Piroskát más iskolaszék tagjaként is. Minorics Piroska: Köszönöm, máshol nem vállalom. Dr. Csákai Iván: Nem szabad az önkormányzatnak megakadályoznia azt, hogy az iskolaigazgatók saját intézményükben az iskolaszék tagjai legyenek. Czobor_Zoltán: Összeférhetetlennek tartom ezt. Az iskolaigazgatókat a tanári oldal létszámában kellett volna megjelentetni. Ahol egy-egy tag hiányzik az iskolaszékból, azoknál az intézményeknél a következő alkalommal döntsünk a hiányzó létszámok betöltéséről. Dömötörffy Sándor: Én egyetértek az előterjesztéssel, kérem szavazzunk. Göndör István: Amennyiben az iskolaigazgatót saját intézményének iskolaszékébe választjuk, akkor én ezt úgy értem, hogy az iskola pedagógusai nem javasolják az iskolaszékbe, hanem mi a tulajdonosi oldalról tesszük ezt. Böröcz Zoltán: Teleki László szószólót javasolom a Hunyadi János Általános Iskolába. Kérem azt a három képviselőt, aki eddig nem vállalt iskolaszéki tagságot, most tegye meg. Czupi Gyula: Véleményem szerint az nem lehet akadály, ha most valamennyi iskolaszéknél a teljes tagságot nem tudjuk megválasztani. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy az eddig ilyen feladatot nem vállalt három képviselő is legyen tagja valamely iskolaszéknek. Egyetértek Teleki László személyével is. Gerencsér Tibor: A jelenlévő képviselők közül Koczfán és Palotás képviselők nem vállaltak eddig iskolaszéki tagságot. Dr. Kereskai István: Kérem Koczfán képviselőt, hogy a Zemplén Győző Általános Iskola iskolaszéki tagságát fogadja el, Palotás képviselőtől pedig kérem, hogy a Palini Általános Iskolánál fogadja el. Koczfán Ferenc és Palotás Tibor elfogadják a felkérést. Balogh Tibor: A tantestület választott, hogy ki képviselje az 6 érdekeiket, ha most a közgyűlés nem ért egyet azzal, hogy az igazgató a saját iskolájában önkormányzati részről az iskolaszék tagja legyen, akkor vagy kimarad ebből, vagy egy korábban választott pedagógus nem vehet részt ebben a munkában. Balogh György: Ügyrendi javaslatom, szavazzunk arról, összeférhetetlennek tartja-e a testület, hogy az igazgatók az 32 iskolaszék tagjai legyenek az önkormányzat képviseletében a saját iskolájukban. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az igazgatók ne legyenek az iskolaszék tagjai az önkormányzat képviseletében saját iskolájukban? A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az eredeti előterjesztéssel? A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. számú törvény 59. §-a alapján megbízza az alábbi személyeket, hogy a megalakuló iskolaszékekben tagként az önkormányzatot mint fenntartót képviseljék: 51/1994. számú határozat Bolyai János Ált. Isk. Németh László képviselő Ruszkáné Szélig Ibolya (P.M.Hiv.) Tóth Lászlóné (P.M.Hiv.) Hevesi Sándor Ált. Isk. Dr. Kertész Edit (gyermekorvos) Dr. Kotnyek István (biz.tag.) Bodzái Tiborné (P.M.Hiv.) Hunyadi János Ált. Isk. Dr. Bálint János (jogász) Czupi Gyula képviselő Horváth Ferenc (igazgató) Körösi Csorna Sándor Á.I. Czobor Zoltán képviselő Gáspár András (P.M.Hiv.) Jancsi György képviselő Miklósfai Ált. Isk. Imre Béla (P.M.Hiv.) Dömötörffy Sándor képviselő Nagyrác uti Ált. Isk. Göndör István képviselő Weinhoffer Lászlóné (P.M.Hiv.) Vuk Lajosné (P.M.Hiv.) Müller János (P.M.Hiv.) Palini Ált. Isk. Balogh György képviselő Sabján Imre (igazgató) 33 Petőfi Sándor Ált. Isk. Péterfy Sándor Ált. Isk. Rozgonyi Ált. Isk. Rőzsa uti Ált. Isk. Arszin György (KDNP) Ferenc József (VGV) Bácsi Géza (Rendőrség) Dr. Csákai Iván képviselő Lehota János képviselő Marton Györgyi (újságíró) Krémer József képviselő Mayer Ferenc (bizottsági tag) Partiné Dr. Szmodics Györgyi (P.M. Böröcz Zoltán képviselő Dr. Lukácsa Erzsébet (P.M.Hiv.) Artner Lászlóné (P.M.Hiv.) Templom téri Ált. Isk. Vécsey Zsigmond Ált. Isk. Zemplén Győző Ált. Isk. Zrinyi Miklós Ált. Isk. Zeneiskola Sneff Mária képviselő Mayer Ferenc (biz.tag.) Kovács János képviselő Smidt István (MDF) Róka Ferenc (Szolgáltató ig.) Bozsoki Imréné (igazgató) Marton István képviselő Balogh György képviselő Pátkai József (igazgató) Dömötörffy Sándor képviselő Balassa Béla képviselő Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő Gáspár András (P.M.Hiv.) Berceli Emilia (P.M.Hiv.) Középfokú intézmények: Batthány Lajos Gimnázium Balogh Tibor képviselő Dr. Szabó Csaba (orvosigazgató) Czobor Zoltán képviselő Cserháti Sándor Sz.I. Kovács János képviselő Tóthné Krémer Mária (P.M.Hiv.) Horváth Miklós (TUNGSRAM) Dr. Mező Ferenc Gimnázium Gazdag Istvánné (Bank) Minorics Piroska képviselő Takács Zoltán képviselő Széchenyi István Sz.I. Dr. Spingár László (P.M.Hiv.) Dr. Lukácsa Erzsébet (P.M.Hiv.) Czupi Gyula képviselő Thüry György Sz.I. Dr. Spingár László (P.M.Hiv.) Lakatos József (Dél-Zala) Göndör István képviselő Zsigmondy-Winkler Sz.I. Dr. Henczi Edit (jegyző) Gerecs László (MOL Rt. ig.) György Pál (KÖGÁZ Rt. vezérig.) Határidő: 1994. február 21. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 12.) Javaslat a Családi Iroda intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai-szakértői bizottság megalakítására (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czotterné Ivády Zsuzsa: Miért a zalaegerszegi és szombathelyi Családi Iroda képviselői legyenek a bizottság tagjai? Gerencsér Tibor: A praktikussági okokat tartottuk szem előtt, hol van legközelebb jól működő családi iroda. Ezért esett rájuk a választás. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 52/1994. sg?"»" határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Családi Iroda vezetői állására beérkező pályázatok szakmai-szakértői véleményezésére a következő összetételű bizottságot kéri fel: a.) A nagykanizsai Polgármesteri Hivatal anyakönyvezetője Karádi János b.) A zalaegerszegi Családi Intézet delegáltja c.) A szombathelyi Családi Iroda képviselője A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a bizottság működéséhez szUkséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 13.) Előterjesztés Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő telkek elidegenítésére (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 35 Németh László: A határozati javaslat a.) pontjával értek egyet. További kedvezményeket kellene biztosítani számukra. Dr. Henczi Edit: Nem társulási, hanem közmú hozzájárulásról van szó. Krémer József: A Városfejlesztési Bizottság szigorú feltételeket határozott meg az e.) pontban. KUlön felhívom a figyelmet arra, hogy olyan személyek kapják meg a telkeket, akik két éven belül elkezdik az építkezést és öt éven belül befejezik, (e. pont (2) bekezdés) Balogh Tibor: A Nemzetiségi és Etnikai Bizottság az e.) pont elfogadását javasolja. Teleki László: Az ivóvíz és villanyhálózat kiépítésére hozzájárulást nem kell fizetni. A szennyvízcsatorna hozzájárulás 50.000 Ft, melyet a társulat működési ideje alatt a társulat részére 10 éves részletben lehet megfizetni. Most 10.000 forintot kellene befizetni ahhoz, hogy a 2 évi lemaradást behozza az, aki most kezd el építkezni, a továbbiakban pedig ugyanazok a feltételek. Javasolom, hogy az e.) pontot vegyék figyelembe, mert az a legcélszerűbb. Dr. Henczi Edit: Az építési jogszabály szerint 3 éven belül kell az építkezést befejezni, illetve 1 év hosszabbítást kaphat. Ha az állampolgár igazolja, hogy a szerzéstől számított 4 éven belül beépítette, akkor nem kell a kiszabott illetéket megfizetni. Tehát az e.) pontnál az 5 helyett 4 évet kell figyelembe venni. Czobor Zoltán: Gazdasági Bizottság javaslata a d. ) pont volt.Ebben a pontban meghatározott elvet szeretném az e.) pontra is kiterjeszteni. A telket ingyen, vagy 15.000 Ft-ért adtuk. Mi történik, ha tovább adják. Erre az esetre lett ad.) pont meghatározva, miszerint ilyen esetben a 150.000 Ft vételárat kell fizetni. Az e.) pontot én is jónak tartom, egészítsék ki a d. ) pont kötelezettségével. Dr. Henczi Edit: A két pont ellentétes egymással. A Városfejlesztési Bizottság azt mondja, hogy ingyen adjuk a telket, de a közműveket fizesse, a Gazdasági Bizottság 150.000 forintért adja a telket^ abból 15.000 forintot fizessen ki, de ha közben eladja, akkor a 150.000 forintot fizesse ki. A vételár részben akkora az ellentmondás, hogy összefogalmazni nem lehet. Czobor Zoltán: Az e.) pontot ki kellene egészíteni azzal, hogy a telket 150.000 forint vételárért adjuk, amit csak akkor kell kifizetni, ha az illető 4 éven belül eladja azt. Egyéb esetben nem kell kifizetni. Balassa Béla: A törvény írja elő, hogy az adásvételi szerződéstől számított 4 éven belül beépítési kötelezettség van. Ebben az esetben illetékmentes. így kerüljön az e.) pontba. 36 Czupi Gyula: Ha csak az e.) pontot fogadjuk el, akkor a hivatal eszköztelen marad arra az esetre, ha valaki nem teljesiti a teendőket. Teleki László véleményét kérem ebben ügyben. Balogh György'' Czobor képviselőtársam javaslatát fogalmazom meg, hogy az önkormányzat 150.000 forintért adja el a telket, ez csak akkor kerül kifizetésre, ha - mielőtt oda ingatlant építene - el kívánja adni. Dr. Csákai Iván Nem szeretném, ha az lenne a dolog vége, hogy ezt az önkormányzati telket, vagy majdan házat a szociálpolitikai keretből az önkormányzatnak kelljen finanszírozni. Dr. Kereskai István: Jelenlegi szabályaink szerint az első lakáshozjutás támogatásán kívül semmiféle lehetőségünk nincs segíteni. Dr. Henczi Edit: Tehát a következő lenne a szöveg: az ingatlan vételár 150.000 forint. 4 éven belüli elidegenítés esetén a vételárat meg kell fizetni. Ha a vevő időközben a lakását felépítette, a vételárat kifizetettnek kell tekinteni, az elidegenítési tilalmat a Földhivatalban az ingatlanról töröltetni kell. A közműveket ki kell fizetni. Egy kitételt még bele lehetne fogalmazni, hogy az ingatlan megszerzéséhez szociálpolitikai támogatást az önkormányzattól nem kérhet. Czupi Gyula: Arról nincs semmi, hogy ha nem épít és ott marad parlagon. Dr. Henczi Edit: Amennyiben nem kezdi el 4 éven belül a beépítést, akkor az eredeti áron, visszavásárlási jogunk van. Ezt minden szerződésben kikötjük. Teleki László: A 4 évet 10 évre felvinném, mert ez alatt jár le a közmfitársulati befizetési kötelezettség is. Javasolom, hogy az eladásról való döntés előtt kérjék ki az Etnikai és Nemzetiségi Bizottság véleményét. Dr. Henczi Edit: Az elmondottak alapján a határozati javaslat a következők szerint módosulna: a vételár 150.000 forint, 10 éven belüli elidegenítés esetén a vételárat egyösszegben, azonnal ki kell fizetni. Ha a meghatározott idő alatt alatt építke.zik a vevő, az elidegenítési tilalmat töröltetni kell, a közmüvek költségét az itt meghatározottak szerint kell fizetni. Dr. Kereskai István: Tehát a két első évet a vételkor, a többit pedig a társuláshoz hasonlóan egy-egy évben. Aki ezekkel a kiegészítésekkel el tudja fogadni az előterjesztést, igennel szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 37 53/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Szepetneki utcában lévő építési telkeket az alábbi feltételekkel értékesítésre kijelöli. Az építési telkeket az igénylők részére 150.000 forint vételárért értékesíti azzal, hogy a vevőnek az adásvételi szerződés megkötésekor nem kell vételárelőleget fizetni. Ha a vevő az ingatlant a vonatkozó építési szabályok szerint 4 éven belül beépíti és 10 éven belül azt nem adja el, úgy a vételárat az eladó teljes egészében elengedi. Amennyiben a vevő a feltételeket nem teljesíti, úgy a vételár azonnal és egyösszegben esedékessé válik. A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a vevő a közműköltségeket (gáztársulási és csatornatársulati díj) az alábbiak szerint fizesse meg: Az .első két év részleteit a szerződéskötés időpontjában egyösszegben, a fennmaradó részt pedig 8 év alatt, évi egyenlő részletekben. Eladó az ingatlanra, a vételár megfizetése biztosítására, 10 évi időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba. A közgyűlés felkéri az Etnikai és Nemzetiségi Bizottságot, hogy az ingatlanok eladását megelőzően a vételi igényeket véleményezze. Határidő: 1995. január 31-jétől évente január 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 14.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának mérséklésére ill. elengedésére beadott kérelmek elbírálásához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Göndör István: Javasolom, hogy a Képcsarnok Vállalat ajánlatát fogadjuk el. A szerződésben kösse ki az IKI, hogy ez a díj csak addig alkalmazható, amíg ez a terem, mint képcsarnok funkcionál. Ha a profilja megváltozik,a szerződési feltételek is megváltoznak. Ez nem egy nagy jövedelemszerző tevékenység, és a művészetpártolás is fontos. A másik, Simon Péter orthopédcipész esete, ahol szintén javasolom, hogy a kedvezmény mértéke 50%-nál nagyobbmérvű legyen. Fontos, hogy ilyen cipész legyen a városban. Ab.) pontban lévő javaslattal egyetértek. Czotterné Ivády Zsuzsa: Simon Péter esetében a 728 forint/hó bérleti díjjal értek egyet. 38 Palotás Tibor: Göndör képviselő felvetését támogatom Simon Péterrel kapcsolatban. A Rendőrség irodájának bérleti díját miért nem kellene megemelni? Állami szerv, meg tudja fizetni. Tehát a határozati javaslat b.) pontjával nem értek egyet. Czobor Zoltán: A Képcsarnok esetében mi is úgy látjuk, hogy a művészetet támogatni kell, de ez nem azt jelenti, hogy a Képcsarnok Vállalatot. Ezért nem értünk egyet a díjelengedéssel. A művész és a csarnok által megállapított árkülönbség a művészi alkotásoknál elképesztő. A javaslatom, hogy ezt az összeget ne engedjük el, inkább tegyük a kultűrális és művészeti alapba és a művészeknek adjuk oda. A Rendőrségnél azért javasoltunk támogatást, hogy azon városrésznek a rendőri-ellátását ezzel javítsuk, félve attól, hogy esetleg megszüntetik azt. Balassa Béla: Egyet értek Czobor képviselő által elmondottakkal. Böröcz Zoltán: Az a.) pontra vonatkozó javaslatát Göndör képviselőnek támogatom. Háromszoros bérleti díj emelkedést el tudtak fogadni, ezt kellene támogatni. Rendőrséggel, kapcsolatban Czobor képviselővel értek egyet. A Simon Péterrel kapcsolatban, az 5o%-os emeléssel egyetértek. Farkas Zoltán: Ilyen előterjesztésekkel a város közgyűlésének nem szabadna foglalkozni. Ha most engedünk, következő közgyűlésen jóval több ilyen jellegű kérés lesz. Vannak más források is a különbségek kiküszöbölésére, pl. alapítványokon keresztül. Többek között létezik a Közbiztonságért Alapítvány, aminek én vágyók az elnöke. Ha a rendőrség a kuratóriumhoz fordul, biztosan támogatjuk a bérleti díj fizetésében. A művészeket oly módon támogassuk, ahogy azt Czobor képviselő elmondta. Simon Péter esetében adókedvezményt adhatunk, vagy egyéb támogatást, de a bérleti díját nem engedhetjük el. Németh László: Egyetértek Farkas úrral. Az utca másik oldalán ugyanekkora területért 200 ezer forinttal több bérleti díjat fizetek. Ha elengedünk díjakat, jönnek a privatizált gyógyszertárak is stb. Czobor Zoltán: A Képcsarnok nem egyedül végzi e tevékenységét, a művészek máshol is árulnak, pl. bútorboltokban, azok is zsfirizettek. Mégegyszer kijelentem, hogy az engedményt nem-tudom támogatni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Farkas Zoltán indítványával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 54/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának mérséklésére illetve elengedésére benyújtott 39 kérelmekkel érdemben nem foglalkozik, azokat visszaadja a helyiségek kezelésével megbízott ingatlankezelési intézménynek. Javasolja, hogy az érintettek ismételt megkeresésével kíséreljék meg az egyezség létrehozását. Amennyiben a bérleti díjban nem tudnak megállapodni, úgy forduljanak bírósághoz. A Városi Rendőrkapitányságnak javasolja, hogy a Rózsa u. 6. sz. alatt lév6 ingatlan bérleti díjának támogatása érdekében forduljon a Nagykanizsa Közbiztonságáért Alapítvány Kuratóriumához. Határidő: 1994. február 15. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 15.) Tájékoztató a Kanizsai Napok Alapítvány jövőjéről (írásban) Előadó: Balogh Tibor az Kanizsa Közéleti Klub elnöke Balogh Tibor: Az elmúlt ülés alkalmával mindenki megkapta azt a levelet, melyben le van írva, miként alakul a Kanizsa Napok jövője. (Felolvassa az előterjesztést.) Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy fogadjuk el a tájékoztatót és magam részéről a kuratóriummal megkezdem a tárgyalásokat. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja a tájékoztatót és a következő határozatot hozza: 55/1994. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyólag tudomásul veszi a "Kanizsai Napok jövője" című tájékoztatót. Felkéri a polgármestert, hogy a Kanizsa Napok Alapítvány kuratóriumával vegye fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy az alapítvány rendezvényei hosszabb távon is a város egyik kiemelkedő kulturális és gazdasági rendezvényei legyenek. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 40 Dr. Kereskai István: A közgyűlés következő ülésére 1994. március 21-én kerül sor. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést 21.45 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István polgármester |
