* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.65 MB | |
| 2026-02-20 15:25:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  229 | 344 | 1993. október 11. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 23/1993, 24/1993, 25/1993, 26/1993. Határozatok szám: 143-tól 146-ig. Napirendi pontok 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa garázsépítési lehetőségek beépítési tervei jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 4.) Javaslat az Általános Rendezési Terv szabályozási terve előírásainak módosítására és kiegészítéséré (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló 19/1992. (XI.23.) sz. rendelettel módosított 17/1992. (X.26.) sz, rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke 6.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat a nagykanizsai vásárokon és piacokon alkalmazandó helyhasználati, szolgáltatási és kölcsönzési díjakra (ír.) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodási rendelet elfogadására (ír.) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz, elnöke 9.) Javaslat a kommunális szippantott szennyvízelhelyezés problémáinak megoldására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakulási tervéhez szükséges alapadatokra (ír.) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke 11.) Egyéb a.) Farkas Mihályné ápolási díj fellebbezési ügye (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke b.) Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (ír.) Nagykanizsán a Hevesi Sándor és Munkás utca sarkán lévő 125 m2 alapterületű üzlethelyiség ellátó funkciójának fenntartása A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-14/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. október 11-i üléséről Rendeletek száma: Határozatok szám: 23/1993, 24/1993, 25/1993, 26/1993. 143-tól 146-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. október 11-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Dr. Bogár Gáspár, Jesch Aladár, Magyar József, Metzgerné Pilczer Éva. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor, Dr. Spingár László osztályvezetők, Berezeli Emília főépítész, Dr. Búzás Judit tisztifőorvos, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Szőke János a VGV igazgatója, Dávid Zoltán a Piacfelügyelőség vezetője, Dr. Nemesvári Márta, Schmidt László csoportvezetők, Nagy János a Városi Televízió munkatársa, Dr. Tamás István a Zalai Hírlap munkatársa. Dr. Kereskai István: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottaka. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. A napirendekkel kapcsolatosan van-e további vélemény, javaslat? Böröcz Zoltán: Kérem, hogy a Hevesi utca és a Munkás utca sarkán lévő 125 m2 alapterületű üzlethelyiség ellátó funkciójának fenntartásával kapcsolatos képviselői indítványomat - melyet a közgyűlést megelőzően nyújtottam be - ma tárgyalja a testület annak sürgőssége miatt, tudom, hogy ez ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzattal. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a képviselői indítványt ma tárgyaljuk? A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással felveszi napirendek közé a javaslatot. 2 Dömötörffy Sándor; Kérem, hogy a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakításával kapcsolatos 10. napirendi pontot a testület ma ne tárgyalja, jogszabályi változás miatt. Javasolom, hogy a témát a következő közgyűlésre a Városüzemeltetési és a Gazdasági Bizottság terjessze a közgyűlés elé. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással egyetért azzal, hogy a 10. napirendi pontot ma nem tárgyalja, az a közgyűlés következő ülése elé kerül. Balassa Béla: Javasolom, hogy a garázsépítéssel kapcsolatos 8. sz. napirendi pont az Általános Rendezési Tervvel kapcsolatos 3. sz. napirend előtt kerüljön megtárgyalásra. Takács Zoltán: Értelmezésem szerint a garázsépítési lehetőségek tárgyú javaslat miután az Általános Rendezési Tervet kívánja módosítani, ezért rendeletként kezelendő. így van-e ez? Dr. Henczi Edit: Igen, pontosan ez indokolja azt, hogy a garázsépítési lehetőségekkel kapcsolatos témát az Általános Rendezési Terv napirend előtt tárgyaljuk. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Balassa képviselő javaslatával? A közgyűlés 14 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a napirendi pontokat összességében - a módosításokkal - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) egyetért a következő napirendi pontok tárgyalásával; 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa garázsépítési lehetőségek beépítési tervei jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 4.) Javaslat az Általános Rendezési Terv szabályozási terve előírásainak módosítására és kiegészítéséré (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 3 5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló 19/1992. (XI.23.) szU rendelettel módosított 17/1992. (X.26.) sz, rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz» elnöke 6.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat a nagykanizsai vásárokon és piacokon alkalmazandó helyhasználati, szolgáltatási és kölcsönzési díjakra (ír.) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodási rendelet elfogadására (ír.) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz, elnöke 9.) Javaslat a kommunális szippantott szennyvízelhelyezés problémáinak megoldására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakulási tervéhez szükséges alapadatokra (ír.) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke 11.) Egyéb a.) Farkas Mihályné ápolási díj fellebbezési ügye (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke b.) Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (ír.) Nagykanizsán a Hevesi Sándor és Munkás utca sarkán lévő 125 m2 alapterületű üzlethelyiség ellátó funkciójának fenntartása Napirend előtt: * Krémér József ismerteti a Deák Ferenc emléknapokkal kapcsolatos programot. (A program a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Farkas Zoltán: Tisztelettel meghívom a lakosságot az október 23-í városi ünnepségre. Takács Zoltán: Kiskanizsa egyik képviselőjeként és ott lakó állampolgárként köszönöm a közgyűlés valamennyi tagjának, hogy támogatta e városrész csatornázásának megvalósítását, melynek átadása megtörtént. 4 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czupi Gyula: Kérdésem a 89/1993, sz. határozat végrehajtására adott jelentés 2. bekezdésére vonatkozik, van-e esély arra, hogy a bizottságok összehangoltan végezzék munkájukat és ne eseti megbízás alapján? Dr. Henczi Edit: Az elmúlt időszakban történtek arra kísérletek, hogy a bizottságok a saját feladataikat körülhatárolják. Több ilyen bizottsági ülésen is részt vettem. A kísérletek eredménytelenek maradtak, a bizottságok is az élet által diktált feladatokhoz igazították működésüket, így előre hosszabb távra nem tudták meghatározni, hogy milyen üggyel kell majd foglalkozniuk. Úgy gondolom egy bizottság nem attól működik jól vagy rosszul, hogy írásban rögzítve van a feladatuk. Dr. Kereskai István: A közgyűlés esetenként felhatalmazta bizottságait különböző jogkörök gyakorlására, ilyen pl. lakástámogatás odaítélése, 1993. évi költségvetés előirányzatainak felhasználási jogköre. Határozatlan időre nem telepített hatáskörgyakorlást. Minden bizottságnak munkatervet kellene készíteni, melyben meghatározhatnák, hogy félévente mivel kívánnak foglalkozni. Czobor Zoltán: Hiányolom, hogy szeptember 30-ig nem történt meg a bizottságok pontos feladatainak meghatározása, mint ahogy a 89/1993. sz. határozat azt megjelölte. Ez eredményezi azt, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság között rendszeresen vita van, hogy kinek mi a feladata. Kérem a bizottsági feladatok írásba foglalását. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés ill. a bizottság határozhatja meg, hogy mivel foglalkozik, a Polgármesteri Hivatal erre javaslatot tehet. Az ezzel kapcsolatos korábbi kísérletek eredménytelenek voltak, ezért a közgyűléstől kellene állasfoglalást kérni, hogy melyik bizottság milyen területtel foglalkozzon. Dr. Kereskai István: A bizottságok főbb feladatait az SZMSZ tartalmazza. A probléma az, hogy egyes kérdéseket a Városüzemeltetési, ugyanakkor a Gazdasági Bizottság is tárgyalhat. De gazdasági jellegű kérdés más bizottság munkája során is felmerülhet. A bizottságokban a fő feladatokon kívüli részletfeladatok átfedik egymást. Marton István: Mi értendő az alatt, hogy a kovásznai testvérvárosi szerződés aláírására "szervezési nehézségek miatt" nem kerülhetett sor? A 97/1993. sz. határozat végrehajtásáról szóló jelentésnél olvashatjuk, hogy a szemétlerakó végleges helyével kapcsolatos további információkat a két településen a lakossági fórum keretében adnak a szakemberek a következő napokban. Kérdésem, erre sor került-e, ha igen milyen eredménnyel? A 121/1993. sz. határozat hivatkozik arra, hogy a Jannus Pannonius Tudományegyetem és az Önkormányzat között megállapodás aláírására kerül sor. Mi ennek a tartalma, milyen fő kérdésekről 5 rendelkezik (férőhelyek száma)? Az intézményvezetők pályázatával kapcsolatos szakmai-szakértői bizottságokba ismertek-e a delegáltak nevei, összeült-e a bizottság? Dr. Kereskai István: A szervezési nehézség abból fakadt, hogy jűnius 2 3-án elküldtük a meghívót és a tervezett időpont előtt 10 nappal kaptunk választ, amikor már nem lehetett megteremteni a szerződés aláírásához szükséges feltételeket. A szemétlerakóhellyel kapcsolatos lakossági fórumra Újudvaron sor került, pozitív eredményről számoltak be a hivatal dolgozói. A másik fórumra tudomásom szerint e héten kerül sor, A Jannus Pannonius Tudományegyetem és a HSMK között kötendő megállapodásról van szóf mely tartalmát a közgyűlés korábbi közgyűlés önálló napirend keretében ismerhette meg. Remélhetőleg ennek aláírására a közeljövőben kerülhet sor, az időpontot még nem tudjuk. Az intézmények vezetőinek pályázatát elbíráló szakmai-szakértői bizottságok teljes összetétele ismert, e hét péntekén kerül sor az ezzel kapcsolatos ülésre. Marton István: A 89/1993. sz, határozat végrehajtásának az Állami Számvvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására kellett volna irányulnia, A közgyűlés a 183/1991. sz. határozatában felkérte az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot, hogy az SZMSZ 89. §-ában foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatal közreműködésével munkálja ki a polgármester, valamint a bizottságok feladat- és hatáskörét, énnek határideje 1991. december 31. volt. Ha nem akarunk ennek szellemében eljárni, akkor ezt a határozatot meg kell semmisíteni. Ugyanezen határozat további része felhatalmazta a polgármestert egyes hatáskörök gyakorlására. Az intézkedési terv 2. pontjának végrehajtásáról szóló jelentés első része tartalmazza, hogy a bizottságok önkormányzattól átruházott hatásköre tisztázott, gyakorlásuk megfelelően történik. Ugyanitt a továbbiakban az olvasható, hogy a közgyűlés és a bizottságok közötti munkamegosztás továbbra is eseti. Úgy gondolom, ha tisztázott az átruházott hatáskör, akkor nem lehet eseti. Ebben az ügyben nem történtek érdemi intézkedések. A most készült jélentés az intézkedési terv 5. pontjával nem foglalkozik, mely az Államháztartási törvény 15. - 16. §-ából eredő feladatokat taglalja. Ha a féléves, háromnegyed éves teljesítést nézzük, akkor várhatóan a bevételi többlet a 4-500 millió forintot meghaladja. A 8. pont kimondja, hogy a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények között ki kell dolgozni az információáramlás rendszerét, ezzel kell megalapozni az éves költségvetés megbízhatóságát. Ennek határideje június 30. volt. Megtörtént-e ez? Véleményem szerint e határozat végrehajtásáról készített jelentés olyan dolgokat állít, ami nem történt meg, ezért ezt nem fogadom el. Dr. Kereskai István: Véleményem szerint a költségvetéssel kapcsolatos irányelvek mindig időben kerültek kialakításra, ügy ahogy 6 az intézkedési terv 8. pontja tartalmazza. Ha erre nem történt jelentés, akkor azt pótolni fogjuk. Koczfán Ferenc: A revizori csoport miért a Gazdasági Osztályhoz tartozik, miért nem a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz? Dr. Kereskai István: A Szervezeti és Működési Szabályzat igy tartalmazza, ha ezen változtatni kíván a testület, akkor e rendeletet módosítani kell. Czupi Gyula: Kérésem, hogy ha Kovásznával kötünk testvérvárosi szerződést, akkor ne a szokásos sematikus szöveget alkalmazzuk, hanem külön fogalmazzunk bele egyoldalú feladatvállalást, mivel más az anyagi helyzet, mint a nyugati partnervárosoknál. A megállapodás tartalmazza kovásznai iskolások Nagykanizsán történő taníttatását. Elhangzott, hogy a bizottságok működését az élet által diktált tempó határozza meg. Elfogadom, hogy ez fontos és lényeges, de azt el kellene érni, hogy ha egy közgyűlési határozat valamely bizottságra feladatot ró, akkor arról az illetékes bizottság tudjon és határidőre teljesítse. Jó lenne, ha a bizottságok valamilyen "terv* szerint működnének, tehát az erre irányuló eredeti határozatunk jó volt. A tájékoztató tartalmazza, hogy a Kossuth téri közúti hidat a gépjárműforgalom elől október 29-vel le kell zárni. Súlykorlátozás miatt egyidőben 20 felnőtt gyalogosnál több sem tartózkodhat a hidat. Úgy gondolom ennek teljesítése nehézséget fog okozni. A Halottak napján jelentős gyalogos forgalomra kell számítani, ezért az ott biztonságosan történő áthaladást meg kellene szervezni, esetleg oly módon, hogy a járdarész egyik oldalán a temető felén, míg a másikon pedig onnét vissza történne az átkelést. Ehhez kérem a polgármester segítségét. Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 143/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 49/a/1993, a 89/2/3/13/14/1993, a 97/b/1993, a 101/b/1993, a 107/1993, a 121/1993, a 127/1993, 131/1993 és a 141/1993. sz. határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2.) Interpellációk, kérdések Dr. Kereskai István: Az interpellációs lehetőséggel sem írásban sem szóban a képviselők nem kívántak élni, ezért áttérünk a következő napirendi pontra. 7 3.) Javaslat Nagykanizsa garázsépítési lehetőségek beépítési tervei jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Jancsi György: Indokolt volt, hogy az egész városra kiterjedően megoldjuk a garázsépítés lehetőségét. A jelenlegi garázsok egy részének elhelyezése tűzvédelmi szempontból kifogásolható, nem megoldott a hulladékelhelyezés, ugyanakkor a lakóhelytől való megközelítése kifogásolható. Javaslatunkkal ezeket a hiányokat kívánjuk pótolni. Kérem az előterjesztés elfogadását. Balassa Béla: A határozati javaslat b. ) pontjában található, hogy a kialakításra kerülő garázsokat az érintett területeken többszintes, több lakásos tömbházakban lakóknak kell elsősorban felajánlani megvételre. Ezt ki kellene egészíteni azzal, hogy alapáron vásárolhassák meg. Javasolok egy f.) pontot a következő tartalommal: Kereskedelmi létesítmény értékesítésénél a városban bontásra javasolt pavilonok tulajdonosai, üzemeltetői kapjanak azonos feltételek esetén elővételi jogot. Czupi Gyula: Egyetértek azzal, hogy a garázsigényekre megoldást találjunk. A térképen ábrázolt garázshelyek egy része pl. keleti lakótelepen a 7-es felé eső részen olyan helyre kerülnének a garázsok, hogy ezáltal az ott élő emberek mozgástere (park, játszótér) csökkenne. Miért nem a Fortuna Étterem melletti részen, vagy a Teleki utcában a Laktanya mögött került kijelölésre terület, de ezt is feltételesen említem. További garázshelyek vizsgálatát tartom szükségesnek, Az igényeket kellene pontosan felmérni. Ne siessük el ebben a tárgyban a döntést. Dr. Kereskai István: Az előterjesztés tartalmazza, hogy a vizsgált garázshelyek közül 385 nem javasolt és 107 terület az, melyet a lakosság javasolt. Egyetértek azzal, hogy további lehetőségeket vizsgáljunk, de kérem a testületet döntsön az előterjesztésről, hogy az évek óta jelentkező probléma megoldásra kerüljön. Jancsi György: A Városfejlesztési Bizottság lakossági kezdeményezésre átfogó vizsgálatot végzett, hogy a városban hol helyezhető el garázs. Az anyag elkészültét követően annak ismertetésére lakossági fórumon került sor, de a Kanizsa Napokon is bemutatásra került. Most azokat a területeket javasoljuk garázsépítésre, melyekre a fórumokon nem érkezett vélemény, vagy azt támogatták. Hangsúlyozni kívánom, hogy most egy elvi engedély megadásáról van szó, míg a garázsépítéshez további hatósági engedélyezésre is szükség van. Farkas Zoltán: Nincs arról szó, hogy a lakossági egyeztetésen alkalmasnak talált területeken a város garázsokat építene. A területek alkalmasságát mondja ki rendezési tervszinten és azután egyedi hatósági eljárás keretében lehet az építési engedélykérelmeket benyújtani. A határozati javaslat b.) pontjában szerepel, hogy "a kialakításra kerülő garázsokat ..." itt a területről van szó. Véleményem szerint nem most kellene azt meghatározni, hogy a garázs- és üzlethelyek eladásával befolyt összeget milyen célra 8 lehet felhasználni, a c.) pontban városfejlesztési cél van megjelölve. Czobor Zoltán: A tervjavaslatok a most építendő garázsokat, mind külső megjelenésében, mind városképi szempontból megfelelően helyezi el. A már meglévő garázsok felújítása érdekében valamit tenni kellene, pl. a Téglagyár utcánál legalább az utca felé eső garázsok homlokzatának javítása szükséges. Marton István: Az előterjesztés tartalmazza, hogy hét nagykanizsai tervező szervezettől kértek árajánlatot, ebből három nyújtotta be az előzetes vállalkozási szerződését, melyből kettőnek a képviselője itt ül körünkben, mint képviselőtársunk. Az ezzel kapcsolatosan végzett munkát pozitívnak értékelem az ellenérzéssel együtt, mert sok szempontot kellett egyeztetni. Ezt tükrözi jól a 12 támogató és a 823 ellenvélemény. A határozati javaslat c.) pontjának törlését javasolom. Az anyagban ellentmondásokat látok, így a szakértői javaslat 6, pontja kimondja, hogy a Kossuth L. tér teljes építészeti és kertépítészeti, rendezési koncepciójának, ill. tervének elkészítése szükséges ahhoz, hogy új parkolóhelyek kialakításáról dönteni lehessen. A III. sz. terület Déli városrész táblázatnál még a módosított változatban is szerepel a Kossuth L. téren 50 garázs építése az előzőekkel ellentétben. Az ezzel kapcsolatos rajzokat nem láttam, ezért feltételezem, hogy ez utóbbi gépelési hiba. Nem tartom valószínűnek, hogy a Kossuth tér 7. sz. mögött 12 garázs épüljön, mivel kertről van szó, melyet fel kellene tölteni, hogy ott garázs épülhessen. Korábban már kiviteli tervdokumentáció is készült a kórház keleti részén garázsok létesítésére, a mostani anyagban ezt nem találom. Dr. Csákai Iván: Az előterjesztéssel egyetértek, de szeretném megkérdezni, hogy a tervben szereplő garázsok kivitelezése mennyibe kerül. Dr. Kereskai István: Esztétikus, környezetbe illő garázsokat szeretnénk, melyek kb. 200-400 ©Ft-ba kerülnének, a jelenlegi forgalmi értékük is hasonló nagyságrendű. A módosító indítványokat teszem fel szavazásra. Ki ért egyet azzal, hogy a b.) pont a következőket tartalmazza: A közgyűlé''s utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos szükséges intézkedést tegye meg. A kialakításra kerülő garázsépítésre alkalmas területeket a környéken többszintes, többlakásos tömbházakban lakóknak kell elsősorban felajánlani megvételre alapáron. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a határozati javaslat egy további ponttal történő kiegészítésével a következő tartalommal: A kereskedelmi létesítmény céljára szolgáló terület értékesítésénél a városban bontásra ítélt pavilon tulajdonosait illetve bérlőit illesse kedvezmény, azaz elővásárlási jog. 9 A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a c.) pont elhagyásával? A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal elfogadja a javaslatot. Czupi Gyula: Javasoltam, hogy a telepszerű elhelyezést ismételten meg kell vizsgálni és mindaddig ne döntsünk, amíg az igényeket nem ismerjük pontosan. Számomra nem egyértelmű, hogy ma 107 garázshelyet fogadunk el, vagy ennél többet. Dr. Kereskai István: Egyetértek a képviselő javaslatával, hogy a bizottság további garázshelyek létesítését vizsgálja meg a ma elfogadott 107-en felül és ha van ilyen, akkor azt hozza a testület elé. Ezt tartalmazza a határozati javaslat e.) pontja. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt összességében elfogadja a határozati javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 144/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa garázsépítési lehetőségeire vonatkozó * beépítési javaslatokat a módosított tervek szerint elfogadja és a távlati rendezési igényeket és környezetvédelmi, városképi hatásokat mérlegelve az alábbiakat határozza. a.) A tervezett létesítményekre a vállalkozói igényeknek megfelelően az egységes városképi megjelenés érdekében az engedélyezéshez szükséges terveket a Polgármesteri Hivatal a Városfejlesztési Bizottsággal véleményeztetve készíttesse el. A telkek a tervekkel együtt kerülnek értékesítésre, nyilvános meghirdetéssel. A vevők (vállalkozók) csak a terveknek megfelelő épületet építhetnek. 10 Határidő: 1993. december 31* Felelős i Dr. Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos szükséges intézkedést tegye meg. A kialakításra kerülő garázsépítésre alkalmas területeket a környéken többszintes, többlakásos tömbházakban lakóknak kell elsősorban felajánlani megvételre alapáron. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester c.) Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a jóváhagyott beépítési tervjavaslatok az ÁRT programjába és tervébe kerüljenek be. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d. ) Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a lakosság által javasolt garázshelyek lehetőségeit vizsgálja meg, az elfogadott 107 garázshelyen felül. A lakosság véleményének kikérése után a tervjavaslatot készítse el, és hozza döntésre a közgyűlés elé. Határidő: 1994. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester e.) A kereskedelmi létesítmény céljára szolgáló terület értékesítésénél a városban bontásra ítélt pavilon tulajdonosait illetve bérlőit illesse kedvezmény, azaz elővásárlási jog. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat az Általános Rendezési Terv szabályozási terve előírásainak módosítására és kiegészítésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Az előző napirendi ponthoz kapcsolódóan aki egyetért az Általános Rendezési Terv módosításával, kiegészítésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 11 23/1993. rx. 11.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 23/1993. (X. 11.) számú rendelete a 2/1982. (X. 28.) számú Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló Tanácsrendelet módosításáról és kiegészítéséről (A rendelet szövege, a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 5.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesí* téséről szóló 19/1992. (XI.23.) sz. rendelettel módosított 17/1992* (X.26.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz,, elnöke Balogh György: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság Balassa képviselő javaslatát megtárgyalta. Továbbra sem javasolja a házingatlanok elidegenítésére vonatkozó rendelet módosítását a képviselői javaslatnak megfelelően. Marton István: A javasolt módosítás 1. §-ának utolsó két sora 1. és 2, számú mellékletre vonatkozik, mi ezt nem kaptuk meg. Balassa képviselő javaslatával értek egyet, és kérem a közgyűlést fogadja el a módosítást, a vásárolni szándékozóknak csupán két hónap áll rendelkezésre, hogy eldöntsék a régi vagy az új jogszabály szerint akarják megvásárolni a bérlakást. Dr. Kereskai István: A 19/1992. (XI. 23.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 17/1992. (X. 26.) sz. rendelet 1. és 2. sz. mellékletére hivatkozik, mely változatlan, ezért nem került az most kiküldésre. Most a korábbi 3. § annyiban változna, hogy annak (1) bekezdéséből kikerülne a következő rész: "több lakásos házingatlanok, ahol a bérlők több mint 50%-a úgy nyilatkozik, hogy a vásárlási jogával nem kíván élni". Göndör István: Javasolom, hogy 20%-kal növeljük a lakásvásárlási kedvezményt még azoknál, akik bejelentették, hogy ez évben megvásárolják egyösszegű kifizetéssel a bérlakásokat. « Czobor Zoltán: A jelenlegi beterjesztésben foglaltakat ne fogadjuk el, hozzuk vissza a közgyűlés elé. Czupi Gyula: Vannak állampolgárok, akik választhatnak, hogy most vagy jövőre akarják-e megvenni az önkormányzati tulajdonú házingatlant. A jelenlegi szabályozás miatt azonban azoknak nincs választási lehetősége, ahol az állampolgárok 50%-a nem kívánt élni a vásárlási lehetőséggel. Ezért kellene a rendeletünket módosítani, hogy minden állampolgárnak megadjuk a választás lehetőségét . Farkas Zoltán: Göndör képviselő javaslata az első hallásra szimpatikusnak tűnik, de mégsem javasolom elfogadásra, mivel nem lenne tisztességes azokkal szemben, akik valamilyen feltétellel már szerződést kötöttek, becsapottnak érezhetnék magukat. Balassa Béla: Ha a javaslatomat elfogadja a testület, akkor még 50-60 napja lenne azoknak az embereknek, akik mérlegelni akarják vásárlási szándékukat, de a jelenlegi szabályozás szerint ezt nem tehetik. Dr. Henczi Edit: A lakástörvény 1994* január l-jén lép hatályba, a rendeletünk sem léphet hamarabb hatályba. Kihirdethetjük korábban, de a rendelkezéseit nem alkalmazhatjuk előbb. Vágvölgyi Tamás: Amikor az Ingatlankezelési Intézmény megkapta feladatul az önkormányzati lakások elidegenítését, akkor 16 000 forintos árban állapodtunk meg, feltételezve 51%-nak a jelentkezését. Ha ez a szabályozás feloldást nyer, akkor újabb problémák jelentkezhetnek, mégpedig az, hogy minden háznál el kell készítenünk a társasházzá alakítást, amely hatalmas összeg lenne. Az intézmény nem tudja felvállalni egy 5 6 lakásos épületnél, ahol 2-en, 3-an jelentkeznek, hogy társasházzá alakítsa, mert 30 000 forintból nem lehet ezt a munkát elvégezni és egyéb kiadások is vannak. Január 1-je után mindenképpen át kell dolgozni a megállapodást, ha megváltoznak a feltételek. Farkas Zoltán: Ha egy 5 6 lakásos házban 52-en kötnek szerződést az ott beszedett összeg kompenzálhatja azt, ahol kevesebb a szerződést kötöttek száma. Vágvölgyi Tamás: így igaz, ahogy elmondta az alpolgármester, de nem az a jellemző, hogy egy 56 lakásos épületben megveszik 52-en, hanem épp hogy elérik az 50%-ot. Palotás Tibor: Balassa képviselő javaslata semmit sem ér, ha az Ingatlankezelési Intézmény megteheti azt, hogy nem adja el a lakást 1-2 jelentkező esetén. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság nem vizsgálta ezt a problémát. Mondjuk ki azt, hogy ahol jelentkezik vevő, ott el lehet adni, fogadjuk el a rendelet módosítását . Dr. Kereskai István: Ha a rendeletből töröljük azt a részt, hogy a többlakásos házingatlanoknál, ahol a bérlők 50%-a úgy nyilatkozik, hogy vásárlási jogával nem kíván élni, akkor ez azt jelenti, hogy az 50% alatti jelentkezőknek is lehetőségük a lakás megvásárlására, ebben az esetben ugyanolyan körülmények között bonyolítja a vásárlást az IKI, mint ahogy eddig tette. Jelenleg azt nem tudjuk megmondani, hogy mikor kedvezőbb a lakás eladása. Az idén ha valaki meg akarja venni kézpénzben, akkor egy 1 milliós lakást meg lehet venni 420 000 forintért, jövőre pedig annyiért, ahogy a testület elfogadja a kedvezmények nyújtását. Dr. Henczi Edit: Az önkormányzati lakások elidegenítésével kapcsolatos rendelet kimondja, hogy az önkormányzat dönt a lakások elidegenítéséről és szabályozza azt is, hogy mikor nem idegeníthető el. Ha a közgyűlés a 17/1992. (X. 26.) sz. rendeletéből törli azt a részt "... bérlők több, mint 50%-a . ..", akkor csak az állampolgártól függ, hogy megveszi-e vagy sem a lakást. Az Ingatlankezelési Intézmény csak végrehajtója ennek az eljárásnak. 13 Dr. Kereskai István: Aki a rendelet módosításával az előterjesztésnek megfelelően egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 24/1993. fX. 11.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 24/1993. (X. 11.) s z» rendelete, a 19/1992. (XI, 23.) sz. rendelettel módosított 17/1992. (X. 26.) sz. rendelet módosításáról (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 6.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Balogh György: Javasolom, hogy a rendelettervezet 7. §-a, amely a családsegítésről szól, módosuljon "a törvényben meghatározott okon túl" helyett "a törvényben meghatározottakon túl legyen". Dr. Csákai Iván: A 7. §-nál elírás történt. A 3. §-nak egy (7) bekezdést javasolok: "Amennyiben az intézményvezető a hatáskörébe tartozó ellátás igénybevételéről nem dönt, azt elutasítja vagy megszünteti, ezzel a jogosult nem ért egyet, a kérelmet 15 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek." Takács Zoltán: A bekezdéseknél különböző feltétlek, kategóriák vannak felsorolva, ezek együttesen érvényesek-e vagy pedig külön-külön bármelyik feltétel megléte esetén lehet kezdeményezni a jogosultnak. Javasolom a vesszők után "és", "vagy" kötőszó használatát, akkor egyértelmű lesz mindenki számára. Dr. Nemes-frári Márta: Ezek nem összefüggő dolgokat jelentenek, tehát nem kell mind a három feltételnek együttesen meglennie. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a 7. § szövegpontosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki Csákai képviselő módosító javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 14 Dr. Kereskai István: Aki a rendelettervezetet összességében a módosításokra figyelemmel elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 25/1993. (X. 11.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/1993. (X. 11.) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 7.) Javaslat a nagykanizsai vásárokon és piacokon alkalmazandó helyhasználati, szolgáltatási és kölcsönzési díjakra (ír.) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Takács Zoltán: Szeretném, ha konkrét számokkal alátámasztott módon bizonyítanák, hogy a jelenleg befolyó árakból a piac nem tudja saját magát fenntartani. Csak akkor tudnám a javaslatot elfogadni, ha a bevétel teljes egészében a piacnál kerülne felhasználásra, ezáltal színvonalasabb ellátást tenne lehetővé. A, piac éves kiadásainak és bevételeinek a bemutatását kérem. Kovács János: A kiskanizsaiak sérelmezik a piacon lévő helypénz összegét, a négyzetméterre kivetített 100 forintot. Az ellenőrnek legyen arra lehetősége, hogy &X áru értéke alapjárt csökkentse a díjat. Dr> Kereskai István: Ebben az esetben a piaci helypénzszedó mondaná meg, hogy mennyit keli fizetni. (Sftndö.g . Iepf6nt Ml az oka annak., hogy a helybeli és a vidéki termelők Meszére eltérő díjtételt állapítottak meg a rendelettervezet készítőit Aránytalannak tartom ezt a különbséget. Dávid Zoltán: A megemelt díjtétellel a szemétszállítást, takarítást kell az elvárások szintéjére emelnünk, meg kell oldanunk egy illemhely üzemeltetését. Ez utóbbi előirányzata 1,7 millió forint, az üzemeltetése havonta kb. 100 000 forint, Az árbevételünk legnagyobb része kb. 3 millió forint a nagyvásárkor beszedett díjakból tevődik össze. A piaci rekonstrukciója során felhasználtuk a több éve befolyt plusz bevételeinket. Mi 200 Ft/m2-es díjtételt szerettünk volna javasolni, mivel virágokból 1 m3 területre sokat ki lehet rakni. Gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy a piacfelügyelő befolyéSölháS>iá az árakat, A helyi és a vidéki kereskedők közötti különbség abból adódik, hogy a helyi kereskedők ide fizetik a kommunális adőt, 15 Takács Zoltán: Irreálisnak tartom a virágok után 100 Ft/m2-es díj meghatározását, ez az élelmiszer után követelt dijaknak több mint háromszorosa. A 100 Ft/m2-es díj feloldására a következő alternatív javaslatot teszem. Maradjon meg jövőre is a 100 forintos ár, de ne több, és ezzel párhuzamosan javasolnám azt, hogy az igénybe vehető minimális terület ne egész négyzetméterenként változzék, hanem fél négyzetméterenként* Állításomat azzal igazolom, hogy ha valaki behoz egy vödör virágot - ez 40 cm-es hely - és a virág eladására ez a terület elegendő. A virágnál az A és B változatnál is 100 Ft/m2 szerepeljen. Bármilyen díj növelésére akkor tudok igent mondani, ha ebbe a rendeletbe befoglaljuk, hogy az ott realizálódott értéktöbblet mindenféleképpen a piac korszerűsítéséhez kerül felhasználásra. Dávid Zoltán: Az egész rendeletet módosítani kellene 0,5 m3/Ft díjtétel esetén, de természetesen ha a közgyűlés úgy dönt, akkor azt végrehajtjuk. Nem tartom szerencsésnek a fél négyzetmétert, mert mindenki elfoglal legalább 1 m2-es területet. Dr. Kereskai István: A kiadások között kell elismertetni amiről Takács képviselő szólt és nem a bevételekkel szembehelyezni. Göndör István: Az anyag elején 11/1991. (IV. 8.) városi tanácsrendeletről olvashatunk, feltételezem, hogy elírásról van szó. Dr. Henczi Edit: Igen, tévesen került megjelölésre. Czotterné Ivády Zsuzsa: A piac megítélésével az abba való invesz-tálással várni kellene addig, amíg kiderül, hogy lesz-e vásár— csarnok és mikor. Nem tartom szerencsésnek, hogy egy rendeleten belül szerepeljen a bevételi igény és a kiadásra fordítandó pénz. Nem tartanám jó megoldásnak, ha 1 m2-nél kisebb területre is díjtételt határoznánk meg, A 100 Ft/m2-es díjtétellel egyetértek. Boröc.z Zoltán: A rendelettervezetet bonyolultnak tartom, bízom azonban abban, hogy az elkészítők több éves tapasztalataikat figy e1embevéve tették meg javaslatukat. Úgy gondolom az 1, változat is elégséges ahhoz, hogy a piac tovább üzemelhessen. Dr. ..K,ere-skai István,: Ki étt. egyet azzal, hogy a. virág és koszorú után fizetendő négyzetmöterenkénti díj 100 forint legyen? A közgyűlés 15 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. . JCereska.í latvá.n,$ Ki ért egyet azzal, hogy a minimális ''terület 3,5 ml-rel növekedjen? h közgyűlés- 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 2 tartózkodássá 1 é javaslatét nana fogadia Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az 1. változat elfogadásával? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Takács Zoltán: A bevezetőben 2 alternatíva szerepel, az országos kirakodó vásárokon lévő díjakra a -helyi és nem helyi vásározók megkülönböztetésére vonatkozóan ezt meg kell szavaztatni. Én az A alternatívát javasolom elfogadni, Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az A alternatívával? A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a rendeletet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon, A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő rendeletet alkotja: 26/1993. (X. 11.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/1993. (X. 11.) sz. rendelete a 11/1991. (IV. 8.) sz., valamint a Nagykanizsa Város Tanácsának 6/1988. (XII. 5.) sz. és a 3/1988. (XII. 7.) sz. rendelettel módosított, a vásárokról és piacokról szóló 5/1985. (XII. 5.) sz, rendeletének módosítására (A rendelet szövege és melléklete a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodási rendelet elfogadására (ír.) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Biz. elnöke Dr. Henczi Edit: A 9. § második mondatában szereplő szeméttárolókat az önkormányzat bocsátja a lakosság rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak kell megvásárolni és a lakosság rendelkezésére bocsátani a hulladékgyűjtésre szolgáló edényeket? A 14. § (11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az edények áttöltése és átkutatása indokolatlanul tilos", helyette megfelelőbb lenne "az edények indokolatlan áttöltése és átkutatása tilos". A 20. § (4) bekezdése "a díjbeszedést az önkormányzat megbízottja végzi" . A külön megállapodás - mely az önkormányzat, és a vállalkozók között létrejött - tartalmazza, hogy nem az önkormányzat 17 ad megbízást a díjbeszedésre, hanem a vállalkozó, aki a munkát elvégzi. Dr. Búzás Judit: A szelektív hulladékgyűjtés pártján állok, de lehet, hogy amit felvetek nem azt fogja bizonyítani. Létezik olyan intézményi hulladék, ami a lakossági kommunális szemétbe bemehet. Rendelkezni kell arról is, hogy pl. az építési törmelék hova helyezhető el. A 8. § (4) bekezdése arról szól, hogy az ingatlanok tulajdonosai csak akkor mentesülhetnek a hulladékgazdálkodáshoz való csatlakozás kötelezettsége alól, ha saját, hatóságilag engedélyezett berendezéssel rendelkeznek a szemét kezelésére. Jelenleg nincs a városban ilyen helyi szemétfelhasználó ami engedélyeztetve lenne. A komposztálás más dolog. Kérdésem, hogy ezt ki engedélyezi? Tudomásom szerint Budapesten volt egy ilyen szelektív szemétgyűjtés, amely azonban kudarcba fulladt, mert az összegyűjtött szemét újrahasznosítását nem tudták megoldani. Fontos lenne, hogy az önkormányzatnak legyen garanciája arra, hogy az újrahasznosítás meg fog történni. A 10, §-nál az edényméreteket is megadják. Egy ingatlannál csak egy méretű edény használható. Javasolom, hogy a nagyobb méretű edényeket adják ki, mert az eddigi gyakorlat szerint mellé rakják a hulladékot, ha betelik a kuka vagy konténer. A lakosságot kötelezik-e arra, hogy csak a tisztított üveget helyezzék el a szemétgyűjtőben, vagy bármilyen üveg elhelyezhető. A 11. § (5) bekezdése a háztartási veszélyes hulladékról, annak évente kétszer történő szállításáról rendelkezik, e szabályozás újragondolását javasolom. A lim-lom gyűjtésről nincs szó a rendeletben. A 13. § (3) bekezdésére konkrét választ várok, nem értem a megfogalmazást . A 11, § (2) bekezdésében lévő szállítási időpont megjelölését nem tudom elfogadni a biohulladékra vonatkozóan, mert gyorsan bomló anyagról van szó. Dr. Kereskai István: Kérem a főorvosasszonyt, hogy észrevételeit írásban juttassa el hozzánk, most pedig javasolom, hogy vegyük le napirendről a téma tárgyalását és a következő ülésre hozzuk azt vissza*. Czobor Zoltán: A lakosság ilyen ügyben hova fordulhat kérdésével, panaszával? Hogyan ellenőrzi a díjbeszedést az önkormányzat, ha egyszer azt a megbízott végzi? A Gazdasági Bizottság nem tartja jó megoldásnak, hogy a megbízott szedi be a díjakat. Valamilyen megoldást kell találni, mert nem tudjuk ellenőrizni, ezért kell az ösztönzési rendszert beépíteni. Milyen folyószámlára folyik be a pénz, amit beszednek, hogyan lehet ellenőrizni. A szerződésben árat nem határoztunk meg, az a közgyűlés joga maradt. A 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy a díjakat a megállapodás tartalmazza, amely azt jelenti, hogy aki megszavazza ezt a rendeletet, az megszavazza azt a díjat is. A 21. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy évente január 20-ig tájékoztatni kell a lakosságot a dijak változásáról. Ez kinek a feladata? 18 Dr. Kereskai István: Elmaradt bizonyos egyeztetés, ezért az ügyrendi javaslatom, hogy vegyük le a napirendről és ha ezzel kapcsolatosan valakinek javaslata van, azt a jövő héten írásban a Polgármesteri Hivatal felé jelezze, majd ezt követően kerüljön ismételten a testület elé e téma. Stamler Lajos: Az elmúlt időszakban két egymást követő lakossági fórum volt, melyen a most felszólalók közül senki sem vett részt. Nagyon szívesen hallgattuk volna meg ezeket az észrevételeket. Takács Zoltán: Ez a szemétszállítási rendszer, mintegy lehetőség lesz felajánlva az ipari üzemek részére is. Az összegyűjtött hulladék elszállítására a 16. § számomra egyértelműen rendelkezik. A hulladék a szállítójárműre való felkerülése után a szállító tulajdonjoga. Neki kötelessége erről úgy gondoskodni, ahogy azt az egyéb előírások kötelezővé teszik. A megállapodás szerint az előterjesztett díjak 5 km-es távolságra vonatkoznak. Kérdésem, hogy azok érzik—e a felelősséget, akik nem engedik a szemét lerakását 5 km-en belül megoldani, ha a díj 50%-kal nőni fog a szállítási többletköltség miatt. Kérem a jegyzőnőt, hogy a jövő évi programunkban szerepeljen a folyékony hulladék elhelyezésére vonatkozó javaslat. Dr. Kereskai István: Aki egyetért ügyrendi javaslatommal, hogy e témát most vegyük le a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a hulladékgazdálkodási rendelettel kapcsolatos előterjesztést leveszi a napirendről azzal, hogy az írásos javaslatok figyelembevételével és a még szükséges egyeztetések elvégzése után e napirendet ismételten közgyűlés elé kell hozni. 9.) Javaslat a kommunális szippantott szennyvízelhelyezés problémáinak megoldására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. KeresRai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 145/1993. számú határozat A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a.) a kommunális folyékonyhulladék elhelyező telep üzemeltetésére vonatkozó megállapodást írja alá. 19 b.) a telep üzemeltetésével kapcsolatos szerződést a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalattal kösse meg* Határidő: 1993. október 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Egyebek a.) Farkas Mihályné ápolási dij fellebbezési ügye (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Az utóbbi időben azt a gyakorlatot folytattuk, hogy név nélkül teszünk említést a konkrét tényállásról. Czobor Zoltán: A viszonyokat ismerve azt javasolom, hogy a 7.000 Ft-ot 8.000 Ft-ra emeljük meg. Ezt határozati javaslat módosításként kérem felvenni. Dr. Kereskai István: Czobor űr módosító javaslata, hogy a fellebbezésnek részben adjunk helyt, és 1.000 Ft-al emeljük meg a megállapított ápolási díjat, aki ezzel egyetért, kérem szavazzon- A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 146/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Farkas Mihályné Nagykanizsa, Eötvös tér 8. sz. alatti lakos fellebbezésének helyt ad és az elsőfokú határozatot a következők szerint megváltoztatja: Farkas Mihályné részére megállapított ápolási díj összeget 8.000 forintban állapítja meg. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kézbesítéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester b.) Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (ír.) Nagykanizsán a Hevesi Sándor és Munkás utca sarkán lévő 125 m2 alapterületű üzlethelyiség ellátó funkciójának fenntartása Krémer József: Összességében van problémám az önálló képviselői indítvánnyal, mert olyan dolgot feszeget, amit nem kellene. 1992. júniusában döntött az önkormányzat arról, hogy mely pavilonokat 20 kívánja elbontani, melyek tarthatók meg, és melyek maradhatnak meg valamilyen formában, ha átépítésre kerülnek, A határozat végrehajtására egy év türelmi idót adott a közgyűlés, amely szerintem eléggé méltányos. Letelt a türelmi idő. Az önkormányzat ezen határozatának a végrehajtását sokan nem teljesítették. Nem értem, hogy ezek a szempontok miért nem vetődtek fel 1992. júniusáig, a rendelet hatálybalépéséig. Nem értem, hogy képviselőtársaim miért választják azt az utat, hogy egy koncepciójában együtt kezelt ügyet valamilyen személyes vagy egyedi indokkal próbálnak szétszedni. Ha ezt az önkormányzat igy ebben a formájában megengedi, akkor semmi sem akadályozza meg azt, hogy döntéseit komolytalanná tegyék. Amikor lejárt a határidő végrehajtása, akkor az önkormányzat döntött abban, hogy ezt az ügyet újra napirendre tűzi, a bizottságok is megvizsgálják előzetesen. Azt hiszem ez az út, amely járható. Takács Zoltán: A határozati javaslat két részre bontható. Az a.) része azt kéri, hogy 1994. június 30-ig engedélyezzük ennek az üzletnek a működését, ha jól tudom 1993. november 30. volt az eredeti határidő, Én nem látok olyan okot, amely indokolná, hogy egy ilyen kérésnek ne adjunk helyet. Ab.) pont az üzemeltetőnek azt a szándékát fejezi ki, hogy oda egy végleges létesítményt kíván elhelyezni, amiben a jelenlegi üzleti tevékenységét folytatná. Ha valaki hajlandó saját tőkéjét föláldozva komoly milliós befektetésbe kezdeni, akkor az számomra azt jelenti, hogy komolyan gondolja az illető a szándékát, a másik pedig azt is jelenti, hogy a környéknek szüksége van erre a létesítményre. Én támogatom a javaslatot. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés egy általános érvényű határozatot hozott, amelyben eldöntötte azt, hogy mely épületek maradnak meg és melyek azok, amelyek bontásra Ítéltettek. Ez az ügy pillanatnyilag egyedi államigazgatási ügy, kivéve akkor, ha az önkormányzat most úgy dönt, hogy általános érvényű határozata alól ez esetben kivételt tesz. Ha az állampolgár megfellebbezi a bontásra kötelező határozatot, akkor ennek az ügynek a lezárása kb. fél évet vesz igénybe. Véleményem szerint, ha az állampolgár megfellebbezi ezt az általános érvényű határozatot, akkor ez ügyben a Köztársasági Megbízotti Hivatal sem dönthet másként, csak a testület határozatának megfelelően, vagyis az elbontásra kötelezést továbbra i"s érvényesnek tekinti* Dr. Kereskai István: Ezeknek a létesítményeknek ideiglenes építési engedélye van, ha az Építésügyi Hatóság ezek bontását rendeli el, akkor azt meg kell tenni. A korábban megengedett ideiglenes létesítményeket, most valakik véglegesnek szeretnék tekinteni, mert az érdekeik úgy kívánják. A bérlő meg szeretné venni az alatta lévő területet, A jelenleg érvényes részletes rendezési terv e területre, ilyen létesítmény építését nem engedélyezi. Ha a kérésnek helyt adunk, akkor módosítani kell a részletes rendezési tervet. Jancsi György: Hasonló kezdeményezés volt már az ideiglenes jelleggel felépített üzletekkel kapcsolatosan, akkor a testület azok felülvizsgálatát 1993. november 30-ig rendelte el. Javaslatom, hogy ezt a kérelmet is az előbb említett igények 21 között szerepeltessük. Kezeljük együtt e két témát és november 30-ig kerüljön vissza a testület elé. Böröcz Zoltán: Képviselőtársaim által elmondottakkal nem értek egyet. Amit elmondtak az nem más, mint egy olyan fajta gondolkodás, miszerint minket azért küldtek ide, hogy mi rendeletekkel szabályozzuk a várost. Nyoma sincs bent annak, hogy mi a várost, vagy egyes polgárait, csoportjait segítsük. Arról van sző, hogy a testület döntött a Hevesi Sándor és a Munkás utca sarkán lévő nagy forgalmú élelmiszer bolt lebontásáról. Egyetértek azzal, hogy a várost bizonyos mértékben hosszú távon szabályozni kell, meg kell fogalmazni a koncepcióját. Azzal viszont , nem értek egyet, hogy az általunk elfogadott koncepció miatt képtelenek vagyunk megérteni egyetlen embert, és a környezetben vásároló emberek érdekeit, mert nekünk van egy olyan merev koncepciónk, hogy oda mi nem terveztük. Az Általános Rendezési Tervben semmilyen módosítás nem szükséges, igaz, hogy mi oda nem terveztünk be üzletet, de mást sem, és az üzlet eddig ott funkcionált és fontos ellátó feladatot látott el, és sok száz embert ezután is elláthat. Amiért mi annak az eltörlését javasoltuk, az az, hogy azt mondtuk, hogy ezek a Zöldért boltok esztétikailag, városképi-leg és egyéb színvonalon már nem felelnek meg, és volt jogalapunk rá, mert valamikor ideiglenesen épültek. Akik támadják a képviselői indítványomat, azok az élelmiszerellátó funkciót is meg akarják szüntetni, és egy olyan későbbi időpontra tolni, amikor nagy valószínűséggel már az eddig ott közmegelégedésre dolgozó vállalkozó nem tudna működni vagy legalább is egy olyan versenytárgyaláson kellene részt vennie, ami számára is méltánytalan és az ott vásárolók részére is méltánytalan. A Zöldért megszűnésével az egy budapesti hitelező bank tulajdonába jutott a bolt, aki felajánlotta eladásra. A bérlő meg szeretné vásárolni és a bontásra ítélt üzlethelyiség helyére egy városképi szempontból is megfelelő azonos funkciót ellátó üzletet építene maximum 6 hónappal kéri a legbontás határidejének meghosszabbítását, Dr. Kereskai István: Az előzőekben elmondtam, hogy ha a kérelmet .teljesítjük, akkor a részletes rendezési tervet kell módosítani. Rendeletmódosítás előtt az illetékes bizottság véleményét is ki kell kérni, ez most nem történt meg. Tudomásom szerint más is szeretné megvásárolni ezt a területet. Ha a bérlő kérelmének a testület mőst helyt ad, akkor mást kizárunk ebből a lehetőségből. Balogh Tibor: Mit jelent az, hogy az üzemeltető tudomásul véve a döntést négy társával a 3049/19. hrsz-ú földterületből vásárolt 540 m2 nagyságú területen építendő üzletek felépítése mellett határozott? Böröcz Zoltán: Amikor arról döntöttünk, hogy az ilyen típusú boltokat megszüntetjük, akkor a kereskedőknek egyetlen lehetőségük maradt az, hogy máshol próbálnak üzletet kialakítani. Tehát a kérelmező is ezért vállalkozott négy társával együtt üzlet építésére, melyhez a területet az önkormányzat biztosította kedvezménnyel. Ha Szomjas Zsoltné az általa kért területet megkapná, akkor ezt a kedvezményt visszaadja az önkormányzatnak, tehát a testület nem károsodik. A város rendezési tervében a kérelmezett helyen nem szerepel semmi. A főépítész szerint ez nem 22 ellentétes az Általános Rendezési Tervvel, tehát a döntés építészeti szempontból most meghozható. Czobor Zoltán: Egy észrevételt szeretnék tenni a mai ülésünkkel kapcsolatban. Úgy érzem nagyon sok olyan hozzászólás volt, amely a tárgyat ugyan, érintette, de programbeszédeknek tűnt. Kiderült, hogy külön képviselői javaslatokat kell behoznunk a közgyűlés elé ahhoz, hogy emberközeliek legyünk. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a rendeleteinknek kellene annak lenni. A demokráciának akkor felelünk meg, ha a meghatározott utat az ilyen képviselői indítványokkal bejárjuk, kivéve ha olyan idő, vagy egyéb szorító tényező van, ami ezt elkerülhetetlenné teszi. Úgy gondolom ez az eset nem az. Kérem képviselőtársaimat, hogy a közeljövőben ne váljon gyakorlattá az ilyen jellegű képviselői indítvány. Krémer József: Amit Czobor képviselőtársam elmondott, az számomra illúzió, bár én is ezt szeretném. Kérdést szeretnék feltenni az önálló képviselői indítvány benyújtójához. Mi az oka annak, hogy ezen a területen álló ideiglenes épület fennmaradásáért másfél évvel a határozatunk meghozatala után folyamodnak. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egyértelmű lesz-e a rendeletünk felülvizsgálatának eredménye. Lehetetlen, hogy a rendeletünk globális felülvizsgálata során pozitív döntés is születhet akár. Böröcz Zoltán: Egy tulajdonosváltás következett be a bolt esetében. Vagyis a Zöldért ismert helyzetéből adódóan egy bank tulajdonába ment át ez a bolt, melyet a bank el akar adni. A bérlőnek most volt esélye arra, hogy megkapja ezt az üzletet és oda nagyobbat építhet. Az ez ügyben hozott közgyűlési döntés ellen a Zöldért fellebbezéssel élt a Köztársasági Megbízott Hivatalhoz 1993. júniusában. El kell döntenünk, hogy csak rendeletalkotók vagyunk vagy egyedi esetekben is tudunk-e dönteni. Farkas Zoltán: Jancsi képviselő azt mondta, hogy nagyon sok hasonló probléma van a rendeletből adódóan. Ezek közül egy ügy most ide került az önkormányzat elé, tehát semmi akadálya nem lesz annak, hogy olyan döntést hozzunk és a rendezési tervet olyan értelemben módosítsuk, hogy az illető elérje azt amit szeretne. Vissza kell utasítanom, hogy rendelet alkotó önkormányzat vagyunk és emiatt az egyedi esetekkel nem foglalkozunk. Szerintem fnaga a módszer az, ami nem járható. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy érvényes rendeleteink szabályait a képviselők különböző ügyeket felvállalva megpróbáljanak egyedi döntéseket kicsikarni. Ha a lakosságot nagyon ki akarjuk szolgálni, akkor a rendezési tervet egy évben ötször módosítanunk kell, ha napirendre tűzzük. Ilyen módon ez szerintem nem kezelhető. Ügyrendi javaslatom, hogy képviselőtársaim fogadják el Jancsi György indítványát, hogy a novemberi közgyűlésen foglalkozzunk az üggyel. Böröcz Zoltán: Az alpolgármester azt javasolta, hogy a novemberi testületi ülésre hozzuk ezt a napirendet. Véleménye szerint nem lehet eljárás az, hogy érvényes rendeletünk ellenére az állampolgár ilyen eszközökhöz, módszerekhez folyamodik. Ez az állampolgár elment a területi képviselőjéhez Krémer Józsefhez, utána felkereste a polgármestert, majd eljött hozzám. Tulajdonképpen mindent 23 megtett annak érdekében, hogy kérje a városunk segítségét» Lehet, hogy egyedi ügyként kell kezelni, akkor is fel kell vállalnunk, és azt kell mondanunk, hogy nem, vagy azt, hogy igen, semmiképpen sem azt, hogy novemberben, mert ez számára értelmetlen döntés. A főépítésztől kérdezem, van-e kizáró oka annak, hogy e helyett az épület helyett a város esztétikájának megfelelő típusú épületet építsen ez a vállalkozó, ez ütközik-e valamilyen eddigi rendeletünkkel, általános rendezési tervünkkel? Berezeli Emília: A rendelettel ilyen értelemben nem ütközik, azzal a határozattal ütközik, amit a közgyűlés másfél évvel ezelőtt hozott. Rendezési tervi vonatkozásait felül kell vizsgálni, minden egyes olyan épülettel kapcsolatban, amelyet bontandónak ítélt meg akkor a közgyűlés a bizottsági, és rendezési tervi javaslatok alapján. Úgy érzem, hogy abban a körzetben az ellátottságot mesz-szemenőleg kielégítette, tehát a lakossági ellátást szolgálta ez az üzlet. Tudunk arról, hogy a Munkás utcában más helyre is kérnének ilyen üzletet. Ez a bolt az ellátást biztosítani fogja, de meg kell keresnünk azt a megoldást, hogy ott a környezetében hol tudunk minden szempontból -szolgáltatás, parkoló, egyéb - helyet biztosítani ennek az üzletnek. Dr. Kereskai István: Ha jól értem a választ, akkor mégis csak van rendezési terv vonzata. Jancsi György: A felülvizsgálatnak is az a célja, hogy azok a vállalkozók, akik az üzletkörüket már valahol kialakították nem versenyeztetési, hanem alapáron juthassanak hozzá a lehető leggyorsabban a területekhez. Ennek egyetlenegy módja, hogy be kell építeni a rendezési tervekbe, hogy hol helyezhetők el ilyen jellegű épületek, melyet a közgyűlésnek kell jóváhagyni. Ezért javasoltam, hogy ez az igény is kerüljön felülvizsgálatra és a novemberi testületi ülésen erről is be tudjunk számolni. Krémer József: Egyetértek Jancsi György képviselővel. Meg kívánom jegyezni, nem emlékszem arra, hogy ebben az ügyben bárki is fel-.keresett volna, de azt is el kell mondanom, hogy annak a területnek nem én vagyok a képviselője. Dr. Kereskai István: Ha most ebben az egyedi ügyben döntünk, akkor precédenst teremtünk arra, hogy ezután bárki egyedi problémáját a testület elé hozhatja. A bank mindaddig nem tudja eladni a felépítményt, amíg a közgyűlés ki nem mondja, hogy az alatta lévő terület is eladható. A bérlő azért fordult a közgyűléshez kérelemmel, mert a bank október 13-i határidőt állapított meg részére, amíg a boltot megvásárolhatja. Böröcz Zoltán: Többen is azt mondták, hogy november 30-ig feltételek teremtődnek ahhoz, hogy a bérlő akár meg is vehesse a területet. Ebben az esetben alapáron jut hozzá? Jancsi György: A garázsok esetében is a bérlők alapáron juthattak a területhez. Ez a szemlélet gondolom a jövőben sem fog változni. Balogh György: Számomra ez egyedi ügy. A lakossági érdeket az szolgálná, ha nem pont ott, hanem egy kijelölt helyen, a rendezé- 24 si tervben jóváhagyott helyen épülne fel. Németh László: Lehet oda építeni? Dr. Kereskai István: Anélkül, hogy módosítanánk a rendezési tervet, nem ad ki az építési csoport építési engedélyt oda. Németh László: Tehát az akkor nem igaz, hogy a városban én kinézek egy helyet és megkapom rá az építési engedélyt, építhetek-e, mit építhetek. Dr. Kereskai István: Jancsi György képviselő javasolta, hogy mivel egyed ügyről van szó most ne döntsünk, hanem novemberben, a többi kérdéssel együtt. Ez módosítja azt, amit a Böröcz képviselő kért. Aki egyetért azzal, hogy ezt az egyedi ügyet is novemberben, a többi más üggyel együtt kezelve hozzuk ide, és döntsük el a rendezési terv módosítása keretében is, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Böröcz képviselő úr indítványával így ahogy van, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az előterjesztést nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Szeretném bejelenteni, hogy 1993. október 21-én csütörtökön 18.00 órakor ünnepi rendkívüli közgyűlést tartunk a HSMK színháztermében, melynek egyetlen napirendi pontja a díszpolgári cím, és az ezzel járó aranygyűrű ill. plakett átadása. A munkaterv szerint a következő közgyűlés november 8. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. jegyző (Jy^Lt^- JMHhhfc Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
