* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.51 MB | |
| 2026-02-23 13:16:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  213 | 326 | 1993. november 15. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 159-tól 170-ig Rendeletek száma : 29/1993. Napirendi pontok 1/a.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester b.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás intézményvezető 2. Javaslat az Önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköréről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 118/1993. sz.határozata ellen a Köztársasági Megbízott törvényességi észrevételének és a Gazdasági Bizottság javaslatának megtárgyalása (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 4. Előterjesztés a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Városi Könyvtár igazgatói állásának betöltésére (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kultúrális Biz.elnöke 5. Tájékoztató az önkormányzat adóhatósági tevékenységéről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Javaslat a környezetvédelmi információs iroda létrehozására (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 7. Javaslat oktatási intézményvezetők közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kultúrális Biz.elnöke 8. Dr. Bogár Gáspár 1 sz. egyéni választókerület képviselőjének képviselői mandátumáról és a népjóléti bizottsági tagságáról való lemondása (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9. Előterjesztés a Zala Megyei Gyógyszertári Központ privatizációjáról (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 10. Javaslat gazdálkodó szervezetek feladatának módosítására, illetve új intézmény létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11. Javaslat az észak-keleti városrész részletes rendezési terv programjának módosítására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 12. Javaslat a Nagykanizsa városközpont részletes rendezési terv programjának módosítására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 13. Javaslat Az Erzsébet tér - Fő út - Deák tér városképi fejlesztésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 14. Javaslat a 158/1993. sz. határozat módosítására (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-16/2/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. november 15-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 159-tól 170-ig Rendeletek száma : 29/1993. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. november 15-én (hétfő) 9.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Krémer József, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Metzgerné Pilczer Éva, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Koczfán Ferenc, Kovács János. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia városi főépítész, Dr. Nemesvári Márta csoportvezető, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Teleki László szószóló, Dr. Szöllősi Edit az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tagja, Laczó Éva KKDSZ Szakszervezet, Vadász János, Borbáth Erika, Kertész Károly a szakmai zsűri tagjai, Papp Ferenc, Ernszt Katalin, Horváth Gábor, Pintér Béla pályázók, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a Kanizsa Extra munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Újság munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, a folytatólagos ülést megnyitom. Az elmúlt közgyűlésen meghatároztuk a mai testületi ülés napirendjeit, azok sorrendjét. Van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel, javaslat? Marton István: Javasolom, hogy az első napirendként megjelölt önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet és a 9. napirendi pont az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítése, mely előterjesztője Vágvölgyi Tamás egy napirendi pont keretében kerüljön megtárgyalásra. 2 Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Metzgerné Pilczer Éva: Kérem, hogy a 14. napirendi pont, mely a Humán GESZ-szel kapcsolatos, 10. napirendként kerüljön megtárgyalásra . Dr. Henczi Edit: A Városgazdálkodási Vállalat átalakításáról döntött a testület a 158. sz. határozatában. A Kft. megalakítását 1993. szeptember 30-ban állapította meg. E határidő ill. határozat módosítását kérem. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, a következő napirendi pontok tárgyalásával ért egyet: l/a.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester b.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás intézményvezető 2. Javaslat az Önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköréről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 118/1993. sz.határo- zata ellen a Köztársasági Megbízott törvényességi észrevételének és a Gazdasági Bizottság javaslatának megtárgyalása (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 4. Előterjesztés a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Városi Könyvtár igazgatói állásának betöltésére (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kultúrális Biz.elnöke 5. Tájékoztató az önkormányzat adóhatósági tevékenységéről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Javaslat a környezetvédelmi információs iroda létrehozására (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 3 7. Javaslat oktatási intézményvezetők közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kultúrális Biz.elnöke 8. Dr. Bogár Gáspár 1 sz. egyéni választókerület képviselőjének képviselői mandátumáról és a népjóléti bizottsági tagságáról való lemondása (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9. Előterjesztés a Zala Megyei Gyógyszertári Központ privatizációjáról (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 10. Javaslat gazdálkodó szervezetek feladatának módosítására, illetve új intézmény létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11. Javaslat az észak-keleti városrész részletes rendezési terv programjának módosítására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 12. Javaslat a Nagykanizsa városközpont részletes rendezési terv programjának módosítására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 13. Javaslat Az Erzsébet tér - Fő út - Deák tér városképi fejlesztésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 14. Javaslat a 158/1993. sz. határozat módosítására (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző l/a.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czupi Gyula: A lakásfenntartási támogatás és a lakásvásárlásnál lévő havi törlesztő részlet összekapcsolható-e? Czotterné Ivády Zsuzsa: Információm szerint az Alkotmánybíróság több hónap múlva dönt e témában, ezért kérem, hogy rendeletünk 1994. január l-jétől lépjen hatályba. Takács Zoltán: A 4. § (4) bekezdését törlendőnek tartom a rendelettervezetből, ne tegyünk különbséget, ha valaki saját jogon vagy egyenesági leszármazóként jutott a kárpótlási jegyhez. Erre tekintettel a 4. § (1) bekezdését is módosítani javasolom. Metzgerné Pilczer Éva: Ha ma nem lesz döntés, akkor kérem, hogy a jelenlegi rendelet mondja ki annak hatályba lépését. A döntésre legyen két hónap átfutási idó. Nagyobb hátrányt jelentene, ha ma döntenénk, és az Alkotmánybíróság tartalmilag módosítaná a törvényt, mert akkor semmi értelme nem lenne, hogy a lakók elé olyan feltételrendszert állítsunk, amelynek nincs megalapozottsága és pár héten belül hatályon kívül helyezik. Marton István: Javasolom a 4. § (1) bekezdésének kiegészítését "... saját jogán szerzett kárpótlási jegyét felhasználhatja vagy egyeneságbeli rokonára átruházhatja ...". Ebben az esetben a 4. § (4) bekezdése elmaradhat, az (5) és (6) bekezdés (4) ill. (5) bekezdésre módosulna. Göndör István: Javasolom, hogy a 4. § (4) bekezdéséhez egy C változatot írjunk Marton képviselő javaslatára figyelemmel. Balogh György: Tudomásom szerint az Alkotmánybíróság hamarosan dönt e témában, ezért ma nem kellene a rendeletet megalkotni. A 4. § (4) bekezdés 1. változata benn kell, hogy legyen a rendeletben. Egyetértek a C változattal történő kiegészítéssel. Marton István: Elfogadom Göndör képviselő módosító javaslatát. Dr. Spingár László: Véleményem szerint a lakásfenntartással kapcsolatos rendeletünket ezzel összekapcsolni nem szükséges. Az 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati tulajdonú házingatlanok vételár megfizetéséhez helyi önkormányzati támogatás nem vehető igénybe. A költségeknél, ami a lakásfenntartással kapcsolatos azonban mindként esetben figyelembe vehetők. Dr. Henczi Edit: Ha a törvény nem lép hatályba, akkor a helyi rendelet sem léphet hatályba, ez arra épül. Tehát a rendeletet meg lehet alkotni, azonban hatályba léptetni nem lehet, az az Alkotmánybíróság döntésétől függ. Farkas Zoltán: A bérlakások eladását, értékesítését ne keverjük össze a szociálpolitikai kérdésekkel, így a havi törlesztő részletek fizetését sem fogjuk támogatni. A havi közös költségek (rezsi) támogatása azonban mindkét esetben elképzelhető. Czupi Gyula: Fontoljuk meg költségként számbavehető-e a lakásvásárlás havi törlesztése, ha nem, akkor is módosítani kell a rendeletünket. Ezt kell tisztázni. Dr. Kereskai István: A lakásfenntartáshoz szociálpolitikai támogatást biztosítunk, a lakásvásárláshoz azonban ilyen címen nem. A rendelettervezet ezt egyértelműen tartalmazza. Módosító javaslatként hangzott el, hogy a 4. § (4) bekezdése egy C változattal egészüljön ki azzal, hogy a kárpótlási jegyet az egyeneságbeli leszámazónál azonos módon kell számítani, tehát mintha a saját jogán szerezte volna. Ki ért ezzel egyet? 5 A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással egyetért a javaslattal. Farkas Zoltán: Kérem ma ne alkossuk meg ezt a rendeletet, hanem az elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal készítse el a rendelettervezetet és azt hozza a következő testületi ülésre. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenázavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Takács Zoltán: Javasolom, hogy a C variáció maradjon, míg az A és B variációt hagyjuk el. Cserti Tibor: Szükséges lenne a lakásgazdálkodásról, annak felté-telrenszeréről, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről, gazdálkodásáról rendelet alkotása. Kérem, hogy komplex lakásgazdálkodási koncepció készüljön. Legkésőbb december közepéig a Polgármesteri Hivatal, az Ingatlankezelési Intézmény, a négy rendelet készítésében közreműködő bizottság javaslataikat terjesszék a közgyűlés elé. Ennek anyagi vonzata beláthatatlan. Dr. Henczi Edit: Természetesen tudjuk, hogy a téma komplex és ennek minden részletét ki kell dolgozni, bizonyos területein már dolgozunk. De pl. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásával kapcsolatban addig nem érdemes helyi rendeletet alkotni, amíg a Köztársasági Megbízott Hivatallal fennálló vitákat nem rendeztük, ill. a cégbírósági bejegyzés nem történt meg. A Polgármesteri Hivatal ezt a témakört komplexen kezeli, de nyilvánvaló, hogy mind a négy rendeletet nem lehet egy időpontban megalkotni, és az előkészítés is csak ütemenként tud megtörténni. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy kerüljenek ide az említett rendeletek december közepéig, ha megvan a feltétele? A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a 4. § (4) bekezdés C változattal történő kiegészítésével? A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Göndör István: Ügyrendi javaslatom, ismételjük meg a szavazást. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezzel a C változattal az egyeneságbeli 6 leszármazóknál is ugyanaz az elbírálás lenne a kárpótlási jegyeknél, mintha saját jogon szerezték volna. Dr. Kereskai István: Ismételten felteszem a kérdést, ki ért egyet a 4. § (4) bekezdés C változattal történő kiegészítésével? A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a rendelettervezet 4. § (4) bekezdése az A változatot tartalmazza? A közgyűlés 16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az A változatot elveti. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a rendelettervezet 4. § (4) bekezdése az B változatot tartalmazza? A közgyűlés 3 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a B változatot elveti. Dr. Kereskai István: A szavazások nem vezettek eredményre, ezért javasolom a testületnek a következő alkalommal tárgyaljunk az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelettervezetről. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. b.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás intézményvezető Vágvölgyi Tamás: Az anyag elkészítése után érkezett kérelem: Utca név Lakás szám Vételi szándék Rákóczi u. 46. 8 1 Terv u. 5. 1 1 Ady u. 25. 4 1 Szemere u. 8/A 5 1 Kérem, hogy további négy házingatlan elidegenítéséhez járuljon hozzá a közgyűlés. 7 Cserti Tibor: Kérem, hogy addig ne szavazzanak erről, amíg az egységes lakásgazdálkodási koncepció - az általam javasolt módon - ide nem kerül Önök elé döntésre. Dr. Kereskai István: A közgyűlés korábban döntött arról, hogy nem kell több mint 50%-os vásárlási igény ahhoz, hogy az önkormányzati lakás eladható lehessen, ezért az osztályvezető javaslata nem elfogadható. Balogh György: Történt-e egyeztetés a Városfejlesztési Bizottsággal a katalógust illetően? Vágvö1gyi Tamás: A közgyűlés rendeletét vettük figyelembe. Az igény alapján készítettük el az előterjesztést. Balassa Béla: A 2. § (5) bekezdésében szerepelni fog a Városfejlesztési Bizottsággal való egyeztetés. Úgy emlékszem, ezt a korábbi rendelet is tartalmazta. Az elidegenítés tárgya az épület bruttó befogadómérete, vagy a területe is? Vágvölgyi Tamás: Az elidegenítést úgy végeztük, hogy ahol terület volt, akkor azzal együtt történt az értékesítés. Ha a testület másképp dönt, akkor annak megfelelően végezzük az értékesítést. Csak olyan lakások kerülnek elidegenítésre, melyek nincsenek a tilalmi listán. Cserti Tibor: Az IKI megbízás alapján végzi e tevékenységet. Azonos helyrajzi számú ingatlanok értékesítését változtatás nélkül terjeszti elő, akkor várhatóan jelentős kár éri a várost. Ha leválasztható, önállóan értékesíthető, beépíthető házingatlanokat értékesít, akkor az egyeseknek előnyt, míg másoknak hátrányt jelent. Kérem, hogy a korábbi döntéstől függetlenül az értékesítési lista kerüljön felülvizsgálatra. Dr. Henczi Edit: Az elidegenítésről szóló rendelet 3. § (1) bekezdése a nem jelölhető ki elidegenítésre kategóriát tartalmazza, míg a (2) bekezdés az építési és átalakítási korlátozással elidegeníthető lakásokról rendelkezik, ez utóbbit eladás előtt a Városfejlesztési Bizottsággal és a főépítésszel egyeztetni kell. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy ma ne tárgyaljuk meg ezt az előterjesztést, csak az egyeztetést követően? A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el, úgy dönt, hogy tovább folytatja a napirend tárgyalását. Vágvölgyi Tamás: A műemléki védettség és helyi védelem alatt álló épületekben, területeken lévő lakások elidegenítését korábban már a Városfejlesztési Bizottsággal és a főépítésszel egyeztettük. Marton István: Kérem, ne vitatkozzunk most erről, támogatom az intézmény vezetője által elmondottakat. 8 Czobor Zoltán: Az én véleményem is az, hogy ne vitatkozzunk tovább erről. Dr. Henczi Edit: Az eredeti jegyzékben van-e műemlék vagy műemlék jellegű épület? Jancsi György: A mostani előterjesztést az IKI nem egyeztette, korábban azonban egy jegyzék alapján az megtörtént. Dr. Kereskai István: Az IKI vezetője elmondta, hogy a mai előterjesztésben nem szerepel olyan házingatlan, mely külön egyeztetést igényelne. Czotterné Ivády Zsuzsa: Hónapokig húzódott a lakáseladás, rendeletet alkottunk, listát fogadtunk el. Véleményem szerint nem kell minden házat külön egyeztetni. Czobor Zoltán: Ha rendeletet alkotunk, azt be kell tartatni. Farkas Zoltán: Ennek a listának az egyeztetése megtörtént. Kérem szavazzunk az előterjesztésről. Jesch Aladár: Kérem szavazzunk. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a javasolt lista kiegészüljön néggyel (Rákóczi u. 46., Terv u. 5., Ady u. 25., Szemere u. 8/A) ? A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést kiegészítéssel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést a kiegészítéssel együtt elfogadja és a következő határozatot hozza: 159/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés 1. sz. mellékletben felsorolt, valamint a következő négy ingatlant elidegenítésre kijelöli: Utca név Lakás szám Vételi szándék Rákóczi u. 46. 8 1 Terv u. 5. 1 1 Ady u. 25. 4 1 Szemere u. 8/A 5 1 9 Utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét az elidegenítések végrehajtására. Felelős: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője 2. Javaslat az Önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköréről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Takács Zoltán: Nem értek egyet azzal, hogy bármely bizottság egyetértési jogot kapjon. Ez ne szerepeljen a rendeletben. Jesch Aladár: A bizottságok feladatai között szerepel olyan, hogy "figyelemmel kíséri", ilyet a rendelet ne tartalmazzon. A 10. oldalon a Városüzemeltetési Bizottság a véleményezi résznél olvasható, hogy "közüzemi és kommunális szolgáltatást végző önkormányzati vállalatok, gazdasági társaságok tevékenységét". Kérem, az "önkormányzati" kifejezés maradjon ki. Czupi Gyula: A döntést segítené elő, ha a bizottságok elmondanák véleményüket az előterjesztésről. Jesch Aladár: Minden bizottsági elnök megkapta a rendelettervezetet és kérték, hogy határidőre írásban jelezzük észrevételeinket, javaslatainkat. Én azt kifogásoltam, hogy egyik helyen észrevételemnek megfelelően javították, míg másik helyen nem a "figyelemmel kíséri" kifejezést. Balogh György: A "figyelemmel kíséri" kifejezés alatt értendő az is, mint például hibát észlel, azt jelzi, egyet nem ért vagy javaslatot tesz. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elfogadhatónak tartja a rá vonatkozó részt. Takács Zoltán: Ellentmondásosnak tartom, hogy a Városfejlesztési és Gazdasági Bizottság egyetértési jogot gyakorol ugyanabban a témában, a kettő együtt nehezen érvényesülhet. Ezért módosító indítványként javasolom, hogy "egyetértési jog"-ot ne szerepeltessünk a bizottságok hatáskörénél. Göndör István: Támogatom Takács képviselő javaslatát. Az Oktatási és Kulturális Bizottságnál miért kiemelt az olasz és a francia nyelv képzése, a nem nyelvszakos nevelők nyelvszakos képzése? Miért a bizottság feladat- és hatáskörénél kívánjuk ezt meghatározni? Töröljük ezeket a tervezetből. Czobor Zoltán: Szeretném, ha a Gazdasági Bizottság egyetértési jogát pontosítanánk. Az egyetértési jogok gyakorlásánál olvasható az 5-10 millió forintos értékhatár, a Vállalkozási Szabályzatban is. Marton István: Az éves költségvetésről szóló rendelet véleményezését 8 bizottságnál írja elő e tervezet, míg a 9-nél a PEB-nél I ifi az éves költségvetési koncepciót is. Melyik bizottság fogja ezt össze? Az operatív kidolgozást a Polgármesteri Hivatal végzi. Az évek során végig küzdöttem a 9 bizottság ellen. Itt is kitűnik, ha ezt a tervezetet jóváhagyja a testűlet, akkor káosz lesz, hisz öt jól működő bizottság el tudná látni mindazokat a feladatokat, amelyek a tervezetben szerepelnek, A jelenlegi feladatok minden területen átgyűrűznek, mint ahogy ezt Jesch, Takács képviselő is emlí tette, Jancsi György: A Városfejlesztési Bizottságnál az "egyetértési jog" alatt lévő rész kerüljön a "véleményezi" alá, a 9. oldal alján lévő egyetértési jog gyakorlás, mely a városfejlesztési célok érvényesüléséről szól, pedig az "ellenőrzéshez" is. Dr-. Csákai Iván: A Népjóléti Bizottság minden javaslata a rendelettervezet ben beépítésre került, Jesch Aladár: Egyetértek Göndör képviselővel t. rövidebben kerüljön megjelölésre, javasolom a "nyelvi képzés" kifejezést * Gerencsér Tibor; Az idei évben a közgyűlés céltartalékot szavazott meg olasz-francia nyelvképzésre, nem nyelvszakos nevelők nyelvszakos képzésére, gondolom ezért került így az előterjesetésben megjelölésre. Javasolom helyette "dönt a céltartalék felosztásáról" meghatározást. Czobor Zoltán: Módosító javaslatom a Gazdasági Bizottsághoz tegyük be az éves költségvetési koncepció véleményezését a% első bekezdéshez, Farkas Zoltán: A Városfejlesztési Bizottság döntési jogánál olvasható, hogy egyéb "kisebb volumenű", e helyett egyszerűbb kifejezést kellene találnunk. Böröcz Zoltán: Az előterjesztés a PEB jogkörét megfelelően tartalmazza. Javasolom, hogy az éves költségvetési koncepció véleményezése itt ne szerepeljen, nem e bizottság feladata az, kerüljön át a Gazdasági Bizottsághoz,. Egyetértek « Humán ös?t„á!y vezetőjének javaslatával, Dr. Kereskal . István; Takács képviselő javasolta, hogy az "egyetértési jogot" töröljük és az alatt felsorolt feladatoka'' tegyük a "javaslatokhoz". Ki ért ezzel, egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a jav«*«Játot, elfogad ja . py .„ Kexes.kai . ] ^tYÁnj J»«® képviselő java»lat.* "liqyeiewmel kf. séri'''' ; fejelés töri ése, Jesch .-. Aladá l , Kéréseffa''e 4 etet be r> # t - ■ >t ■ ttírlés-re került emiai ti ''javaslatomat vis^zavonoiíi Dr. Kereskai István: Jesch képviselő javaslata az "önkormányzati" jelző elhagyása. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottságnál a döntési jognál "dönt a céltartalékról" kifejezés legyen? A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Gazdasági Bizottságnál az 5-10 millió forintos értékhatár megjelölést töröljük? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással, a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Jancsi György képviselő javaslata, hogy a Városfejlesztési Bizottság "egyetértési jog" alatt felsoroltak kerüljenek a "véleményezési" kategóriába, az első bekezdés az "ellenőrzési"-be is. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Czobor képviselő javaslata, hogy a Gazdasági Bizottság véleményezési jogkörébe vegyük be a költségvetési koncepciót. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Városfejlesztési Bizottság döntési jogánál a "kisebb volumenű" kifejezés maradjon ki, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Böröcz képviselő javaslata, hogy a PEB-nél a költségvetési koncepció véleményezése maradjon ki. Ki ért ezzel egyet? 12 A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a rendelettervezetet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal a következő rendeletet alkotja: 29/1993. (XI. 15.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1993. (XI. 15.) számú rendelete az önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköréről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 118/1993. sz. határozata ellen a Köztársasági Megbízott törvényességi észrevételének és a Gazdasági Bizottság javaslatának megtárgyalása (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Henczi Edit: A közgyűlés 1993. július 14-én hozott 118/1993. számú határozata ellen a Köztársasági Megbízott törvényességi észrevételt tett. A közgyűlés feladata, hogy döntsön erről az észrevételről. Amennyiben a közgyűlés az észrevételt elutasítja, akkor várhatóan Dr. Hegedűs Tamás bírósághoz fog fordulni ez ügyben. Marton István: Szeretném tudni, hogy ez a Kft. milyen tevékenységet végez most? Dr. Kereskai István: Az egyszemélyes Kft. megbízta az Ingatlankezelési Intézményt, hogy a Kft. vagyonát kezelje. A Kft. cégbírósági bejegyzése még nem történt meg, hiánypótlásra szólítottak fel bennünket, ami folyamatban van. Takács Zoltán: Ezeket az ingatlanokat nem kellett volna társasházzá alakítani mielőtt a Kft-be visszük? A Köztársasági Megbízott észrevételében leírja, hogy ezeket az ingatlanokat az önkormányzat törzsvagyonába vonta, majd apportálta. Igaz-e ez? Ha az önkormányzati vagyont Kft-be visszük, történik-e tulajdonos változás? Dr. Henczi Edit: A cégbírósági bejegyzés azért nem történt meg, mivel az ingatlanok nem lettek társasházzá alakítva, ezt pótolni 13 kell. Az ingatlanokat nem vontuk be a törzsvagyonba. Itt az önkormányzat egyszemélyes Kft-jéről van szó, tehát szó sincs tulajdonosváltozásról. Álláspontunk szerint nem történt vagyon-elvonás, mivel az ingatlanvagyon továbbra is a nagykanizsai önkormányzat tulajdona, csak jogszabály hatálya alól lett kivonva ez a vagyon. Czobor Zoltán: Kérem a közgyűlést, hogy erósitse meg a 118/1993. számú határozatot. Takács Zoltán: Az alapító okirat egyértelműen azt mondja, hogy a társaság ügyvezetője önállóan jogosult a társaság ügyeiben és képviseletében eljárni. Mától kezdve ennek a közgyűlésnek semmi joga, semmi beleszólása nincsen a Kft-be vitt vagyontárgyak tekintetében, kivéve egy-két dolog. Marton István: Ez a Kft. jó négy hónap alatt csak egy dolgot csinált, a tevékenységi körébe tartozó feladatok végzésével megbízta az Ingatlankezelési Intézményt. Egyértelmű, hogy a törvény kijátszása volt a cél, hiszen a törvény elfogadása és a kihirdetése között alapította az önkormányzat ezt a Kft-t. Két és fél évvel ezelőtt elmaradt, az önkormányzati részvénytársaság - ami a vagyont is kezelte volna - megalapítása, és ez lényegesen többe került a városnak, mint amibe ez kerülne, ha mi ezt a határozatunkat visszavonnánk. Palotás Tibor: Amikor a határozatot hoztuk, rögtön utána felvetődött a kérdés, hogy a Kft. hogyan fog gazdálkodni. Mindenki tudja, hogy egy Kft-nek nyereségadót is kell fizetni. Felvetődött, hogy ez a Kft. olyan mértékű nyereséget fog produkálni, ami után magas jövedelemadót, nyereségadót is kell fizetni, ezzel kapcsolatban semmi nem hangzott el. Czobor Zoltán: A nyereséggel különösebb probléma nem lesz, mivel nem lesz nyereség. Több mint 10 millió Ft-tól esne el az önkormányzat, ha a jogszabálynak megfelelően értékesítené az ingatlanvagyonát . Farkas Zoltán: Gondolják meg a képviselőtársaim azt, hogy az önkormányzatnak a legjövedelemtermelőbb vagyonáról van szó. Ez az a vagyoni kör, amely leginkább alkalmas arra, hogy a jelenlegi állapotában megtartva az önkormányzatnak egy biztos és könnyen kiszámítható bevételi forrást jelentsen. Amikor a Kormány rájött arra, hogy a kárpótlási törvény és a sok egyéb kiadás az állami költségvetésből nehezen finanszírozható, akkor sorban alkották azokat a jogszabályokat, amelyek sértik az önkormányzati törvényt. Én azt mondom, hogy erősítsük meg ezt a határozatot. Göndör István: Javasolom, hogy fogadjuk el a Gazdasági Bizottság javaslatát, ha kell a bíróság előtt vitatkozzunk az igazunkról. Németh László: Úgy gondolom, hogy ha egy kicsit előrelátó egy vállalkozó, akkor saját üzletet akar, mivel Nagykanizsán nagyon magas a bérleti díj. Szerintem 4-5 év múlva senkinek sem kell majd önkormányzati bérlemény. 14 Balogh György: A Köztársasági Megbízott az 1993 évi LXXV1I1. törvényre, és a 32/1969 (m<''S0«$ ''Kormányrendeletre hivatkozott. Határozatunk meghozatalakor a törvény még nem lépett hatályba, tehát jogszerűen jártunkéi, A 32/1969, (IX.30.) Kormányrendelet, az állami tulajdonban álló ingatlanok elidegenítéséről szól, és ez a mi esetünkben nem áll fenn, mivel az ingatlantulajdont apportba vittük. A 13/1989, (XII.16.) IM számú rendelet c.) pontja értelmében az apportálás a tulajdonosi jog átruházását jelenti, ezen nincs vita, mi is így látjuk, de nem elidegenítést. Törvénysértőnek találta a Köztársasági Megbízott, hogy zárt ülés keretében tárgyaltuk ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy a ma elhangzottak is bizonyítják, hogy indokolt volt a zárt ülésen történő tárgyalás. Az Ügyrendi ,és Igazgatási Bizottság 4 szavazattal, 1 ellenszavazattal javasolja a határozati javaslat elfogadását. Palotás Tibor: Ez esetben egy törvény alóli kibújásról van szó, másrészt arról is, hogy a kárpótlási jegyeket ne az állam által meghatározott értékben kelljen elfogadni. Az önkormányzatnak, a város érdekeit keli képviselni, de ne feledkezzenek meg képviselőtársaim az állampolgárokról, valamint a vállalkozókról, Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza; 160/1993 ._ számú határozat A közgyűlés a Köztársasági Megbízott által a 118/1993. számú határozat ellen előterjesztett törvényességi észrevételét - az 1990, évi LXV, tv. 99. § (1) bekezdése alapján - megvizsgálta. A törvényességi észrevétellel i.em ért egyel, ezért az 1993, július 14-i közgyűlésen hozott 118/1993. számú határozatában foglalvakat, amellyel létrehozta a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzati Vagyonkezelő Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaságát, hatályában megerősít|, Felkéri a jegyzőt , hogy a>ttS:.agáIö.c.rő-JL eredményéről a Köztársasági Megbízott Zala Megyei Térület | Hivatalát tájékoztassa Határidő.. 1993, november Felelős i Dr«. Hencz.i Edit jegyző 15 4. Előterjesztés a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Városi Könyvtár igazgatói állásának betöltésére (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke Dr. Henczi Edit: Papp Ferenc megkeresett és közölte, hogy véleménye szerint a pályázati kiírás pontatlan volt, mivel a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdés c.) pontjára - melyben a szakmai követelményeket állapítják meg - az előterjesztés, ill. a korábbi határozat nem utal. Ezzel kapcsolatban megkerestem a Köztársasági Megbízotti Hivatalt, hogy törvénysértő-e a pályázati kiírás. Dr. Hegedűs Tamás nevében a KMB Hivatal úgy nyilatkozott, hogy a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet hivatkozott §-ának a) b) c) pontja alapján kell az önkormányzatnak dönteni, ellenkező esetben törvénysértő lesz a határozat. Az a) b) c) pont együttes feltételt tartalmaz, ezek közül egyik pontot sem lehet kiragadni. A Köztársasági Megbízott felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy a 6. § (6) bekezdés c.) pontját vegyék figyelembe a pályázat elbírálásakor. A pályázatot a fíözművelődési Közlönyben kellett meghirdetni. A pályázati kiírás az alábbi szöveggel jelent meg. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) a Hevesi Sándor Művelődési Központ (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) igazgatói állásra szakirányú egyetemi vagy főiskolai vagy nem szakirányú egyetemi és főiskolai, szakirányú munkaköri szakvizsga, 5 év szakmai gyakorlat. Az állás betölthető 1994. január l-jétől. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Humán Osztályára kell benyújtani. A kinevezés 5 évre szól. Ez a szöveg a szokásos gyakorlatnak megfelel. A pályázati kiírást megelőzően van egy tájékoztató a kulturális intézmények vezetőire és más közalkalmazottakra vonatkozó pályázati feltételekről, mely tartalmazza a pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet tartalmazza a jogszabályok által előírt pályázati feltételeket, és ezt a pályázati felhívás nem tartalmazza. A jogszabály alapján a pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül történik. A pályázatokat a meghirdető szerv címére kell benyújtani, kivéve ha a meghirdető ettől eltérő címet jelöl meg. Dr. Kereskai István: Döntenünk kell arról, hogy elfogadjuk-e a Köztársasági Megbízott törvényességi észrevételét, mivel ez esetben új pályázatot kellene kiírni. Véleményünk szerint a kiírás törvényes volt, a bírálatnál kell minden szempontot figyelembe venni. Minorics Piroska: Az Oktatási és Kulturális Bizottság mind a három pályázót alkalmasnak találta a Művelődési Központ vezetői állására. Vadász János: Nagykanizsa város Művelődési Központja egyike az ország olyan művelődési központjának, amely élvonalában van a magyar művelődési intézményrendszernek. Az anyagi nehézségek 16 ellenére megállja helyét, ez köszönhető a kitűnő szakmai gárdának és az első számú szakmai vezetőnek. A megújulási képességet emelem ki. Fontosnak tartom, hogy a közgyűlés ma szakmai szempont alapján döntsön a pályázat ügyében. A Köztársasági Megbízott tájékoztatójában arról ír, hogy a döntéshozatalnál mind a három szempontot vegye figyelembe a testület. A KKDSZ egy pályázót, Papp Ferencet tart megfelelőnek. A szakmai szakértői bizottság is őt javasolta első helyre. Minorics Piroska: Kérem a pályázók megkérdezését arról, hozzájárulnak-e a nyilvánossághoz. Jesch Aladár: Megkérdezem a pályázókat, akkor is így készítették volna el a pályázatukat, ha a Köztársasági Megbízott észrevételeinek figyelembevételével történt volna a kiírás? A pályázók úgy nyilatkoztak, abban az esetben is ugyanezt a pályamunkát nyújtották volna be. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a testület azzal, hogy a Köztársasági Megbízott észrevétele ellenére tárgyaljuk, döntsünk az igazgatói állások betöltéséről a jogszabályi előírásnak megfelelően? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Megkérdezem a pályázókat, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ügyüket nyilvánosan tárgyaljuk? A nyilvános tárgyalást mindhárom pályázó elfogadja. Marton István: Az 1993. július 5-i ülésen írt ki pályázatot a testület az igazgatói állásokra. Már akkor törvénysértést követett el a testület, mivel fél évvel korábban kellett volna a pályázati kiírást megtenni. A Köztársasági Megbízott azt állapította meg, hogy többszöresen törvénysértő a határozat. Meddig mehet ez így? Dr. Kereskai István: Véleményem szerint nem törvénysértő a határozat, mert hivatkoztunk arra a rendeletre, amit előír a jogszabály és aki pályázni akar, annak módja, lehetősége van a jogszabályt megnézni. Palotás Tibor: Van-e mód a törvénysértés megszüntetésére a pályázat kiírása nélkül? Dr. Henczi Edit: Ha igaz az, hogy törvénysértést követtünk el, amikor a 150/1992. sz. Kormányrendeletnél a c.) pontot kihagytuk, 17 akkor ezt nem lehet korrigálni másképp, csak új pályázat kiírásával. A Köztársasági Megbízott levele is úgy szól, hogy a szabálytalanságot korrigálhatjuk akkor, ha a c.) pontot is figyelembe vesszük a döntésnél. Ha ez így igaz, akkor mégsem törvénysértő a kiírásunk, csak pontatlan. Tehát az önkormányzatnak joga van ma dönteni, de a törvénysértés elkerülése érdekében mind a három szempont szerint célszerű mérlegelni. Borbáth Erika: A szakmai bizottság döntését azon szakmai szempontok alapján mérlegelte, melyek a pályázatban megfogalmazódtak, másrészt azokat az eredményeket is figyelembe vette, melyeket a HSMK az elmúlt tíz évben felmutatott. Papp Ferenc pályázatában szimpatikus az, ahogy törekvéseit megfogalmazta. A pályázat elbírálásához felhasználtuk a HSMK 1992. évi munkájáról készített adatokat. Ez bizonyítja, hogy a szakmai mutatók jók, az önkormányzat támogatása mellett tíz millió forintos éves bevételre tett szert, mely országosan is példa értékű garancia a jó működéshez. Papp Ferenc bibliográfiája bizonyítja a kiváló szakmai tevékenységét. A bizottság egyértelműen Papp Ferenc pályázatának elfogadását javasolja. Kertész Károly: A Magyar Könyvtári Kamara és a szakmai-szakértői bizottság mindkét pályázatot alkalmasnak tartja. Czupi Gyula pályázata nagyon részletes. Felsorolja mindazokat a feladatokat, melyeket a Városi Könyvtárnak meg kell oldani. Pintér Béla pályázata rövidebb, szikárabb, koncepciózusabb elképzeléseket tükröz, csak a lényegre szorítkozik. A bizottság figyelembe vette a szakmai teljesítményt, szakmai multat, szakmai fórumokon való részvételt, szakmai publikációt. Ezek alapján a jelenlegi igazgató, Pintér Béla pályázatát támogatja elsősorban, fenntartva azt, hogy a Czupi Gyula pályázata is értékelendő, alkalmas. A következő ciklusban Pintér Bélának meg kellene kapnia a lehetőséget, hogy azokat a folyamatokat, amelyeknek a kimunkálását elkezdte, befejezhesse, hiszen ez Nagykanizsa város javát szolgálja. Lehota János: Három nagyszerű népművelő pályázott erre az álláshelyre, mindhárom munkáját tisztelem, becsülöm. A Művelődési Központnak egy vezetője lesz. Ügyrendi javaslatom a polgármester szavaztasson arról, hogy a közgyűlés el tudja e képzelni mindhármat igazgatónak. Aki 14-16 szavazatot kap, arról kellene a továbbiakban beszélnünk, majd azt követően ismételten szavazni. Takács Zoltán: Vadász úrtól kérem, fejtse ki véleményét a másik két pályázóról is. Lehetőséget kell adnunk a pályázóknak, hogy az esetleges publikációikról, szakmai dolgozataikról tájékoztatást adhassanak. A HSMK-ban vannak olyan bérlemények, amelyek sorsa az új igazgató megbízásával inogni látszik. Kérem a pályázókat fejtsék ki a bérlőkkel kapcsolatos véleményüket (pl. TIT). Mi a szándékuk az albérletben lévő szervezetekkel? Dr. Kereskai István: Ha erre konkrét megállapodás van, azt nem lehet egyoldalúan felmondani. Bárki lesz is az igazgató, a jelenlegi bérleti vagy egyéb jogviszonyban lévőkkel a törvény alapján kell eljárni. 18 Marton István: Nem értek egyet Lehota képviselő javaslatával és kérem a testületet, hogy ne fogadja el. Részt vettem az Oktatási és Kulturális Bizottság e témával kapcsolatos közel 8 órás ülésén. A bizottság elmondta, hogy kit, milyen arányban talált alkalmasnak. Úgy gondolom, ennek a bizottságnak a testület valamilyen irányú befolyásolása lett volna a feladat és nem az, hogy mindhárom alkalmas. Tehát hiányolom a rangsorolást. Jancsi György: Kérem a pályázók kapjanak lehetőséget arra, hogy pár percben elmondhassák elképzeléseiket. Dr. Kereskai István: Marton képviselő elmondta, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság nem nyilvánított véleményt. Lehota képviselő javasolta, hogy a testület nyilvánítson véleményt arról, alkalmasnak tartja-e a három pályázót erre az állásra. Ki ért egyet azzal, hogy szavazzunk Lehota képviselő javaslatáról? A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással úgy foglalt állás, hogy az alkalmasságról most nem szavaz. Ernszt Katalin: Tisztelem a HSMK munkáját, azonban egyet hiányolok belőle, Nagykanizsát magát. Pályázatom elsősorban arra tér ki, hogy nagykanizsai kisközösségekkel, alkotóközösségekkel hogyan lehetne úgy megtölteni ezt a Házat, hogy jobban képviselje Nagykanizsa kulturális érdekeit. Elképzeléseim szerint a város felnőttoktatását - továbbkézését, átképzését - is felvállalná ez az intézmény, a mai gazdasági helyzetben Magyarországon ezt nagyon fontos kérdésnek tartom. Azt tudom mondani, álljon referenciaként a nagykanizsai Tiszti Klub munkája, úgy érzem jól szolgáljuk a kanizsai közönséget. Horváth Gábor: Vállalom, hogy másfajta Művelődési Központot szeretnék. Pályázatomban 18 pontban fogalmaztam meg, amelyek megítélésem szerint prioritást és szakmaiságot illetően nincsenek benne a HSMK munkájában. A szakmai programot lebontottam részterületekre (művészeti nevelésre, közösségépítésre), megneveztem mindazokat a személyeket, akiknek a munkáját fontosnak tartom ennek megvalósításában. Papp Ferenc: A városban 9 közművelődési intézmény van, a velük való együttműködésben sajátos feladatot vállalt fel a HSMK. A pályázatomban kifejtett gondolatok épülnek arra az elmúlt években kifejlesztett szakmai gyakorlatsorra, a színházi neveléstől kezdve a komolyzenei koncertek rendezésén át. Szeretném kiemelni, és ez már az intézményen és hatókörén is túlmutat, ez már a város imázsát is erősítené, olyan rendezvényekre gondolok mint az Alpok-Adria Nemzetközi Jazzfesztivál közép-európai szintű színvonalas megrendezése, az Expo 1996-ig való felfuttatása. Ez ügyben a Magyar Rádióval konkrét tárgyalásaink vannak és biztosítva érzem, hogy 1996-ig a város egy színvonalas rendezvénnyel gazdagodik. Ugyancsak fontosnak érzem pályázatomból kiemelni azt a törekvésemet, amely azt célozza meg, hogy a közművelődési 19 intézménynek létkérdése és nagyon fontos szakmai kihívása egy felsőoktatási intézmény létesítése. Meggyőződésem, hogy az az együttműködési megállapodás, amely a közgyűlés és a Janus Pannonius Tudományegyetem között kialakult, amely alapján a Hevesi Sándor Művelődési Központ az eddigi szakmai munkája elismeréseként az egyetem gyakorló intézménye lett, lehetőséget nyújt arra, hogy valamikor 2000 körül - első lépcsőben - a városban felsőfokú intézmény létesüljön. Második lépcsőben elképzelhetőnek tartok egy kihelyezett egyetemi vagy főiskolai konzultációs központot, aminek még a ház helyet adhat, tehát nem igényelne az önkormányzattól elhelyezést és tanári kart, hiszen vannak a városban olyan szociálpolitikusok, közművelődési szakemberek, akik megfelelő oktatógárdát jelenthetnek. Valamikor 1997-98 körül el tudom képzelni, hogy erre a konzultációs bázisra épülve kihelyezett főiskolai kar, míg 2000-2002 körül önálló főiskolai kar létesülhetne, amelyhez természetesen már épület és tanári kar is kellene. Kiemelem azt a nyitottságot, amellyel a művelődési központ a városban szerveződött közösségeknek helyet adott, pl. a belvárosi nyugdíjasklub, a magányosok klubja, a Kanizsa Közéleti Klub stb. 30-35 szakkör működik. Másik két pályázótársam koncepciójában nagyszerű elemek vannak, amelyeket megválasztásom esetén természetesen én is felvállalok. Úgy tudom elképzelni, hogy ez a fajta székhelytevékenység, a városkörnyéki tevékenységgel kiegészülve alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy komolyan gondolja Nagykanizsa Megyei Jogú Város szerepkörét és feladatkörét. Meggyőződésem, hogy a Hevesi Művelődési Központ ezzel a nyitottsággal, a város természetes vonzáskörzetére kifejlesztett, kialakított hatáskörével és súlyával nemcsak egyszerűen Dél-Zalát, hanem Somogy megye egyes részeit is vonzáskörébe tudja kapcsolni. Vadász János: Jogos volt a felvetés, hogy a másik két pályázóról nem szóltam korábban. Ennek az volt az oka, hogy a KKDSZ részéről a pályázati kiírásnak minden pontját nagyon komolyan vettük mindhárom pályázónál, és ebből következően - bármennyire is elismerjük őket - formai okokból kiesnek. A két másik pályázatot is megismertük, vannak azokban kitűnő gondolatok, de összességé-ben a másik két pályázat arról tesz tanúbizonyságot, hogy egy ilyen nagyintézménynek a működtetéséhez, a gazdasági-társadalmi szerkezetbe való illeszkedéséhez a szükséges komplex és realitást is felismerő gondolkodás a két pályázó anyagából hiányzik. Egy ilyen nagy intézményt a mostani nehéz költségvetési körülmények között nagyon nehéz vezetni, hiszen állandóan egyensúlyozni kell a saját forrású bevétel és a költségvetési támogatás összege között. Felvetődött ezzel összefüggésben az Oktatási és Kulturális Bizottság szerepe is. Nem véletlen, hogy a 150/1992-es kormányrendeletben nincs megemlítve a szakmai szakértői bizottságon túl semmi más bírálatra jogosított bizottság. Úgy szerepel a kormányrendeletben, hogy a szakmai szakértői bizottság javaslata alapján dönt az illetékes testület a vezetői megbízatás kiadásáról. Részt vettem a kormányrendelet alkotásában, így a jogszabályalkotó részéről ismerem a gondolatokat, ez azt jelenti, hogy a szakmai szakértői bizottságnak a kompetenciáját, tehát a szakmaiságnak a mindenek elé helyezését kívánta a jogszabályalkotó biztosítani. 20 Az a cél, hogy a közművelődési, közgyűjteményi intézményekben azok a szakemberek kapjanak vezetői megbízásokat, akiktől elvárható, hogy az intézmények tevékenységét továbbfejlesztik. Borbáth Erika: Horváth Gábor felvetésére elmondom, hogy nem csupán negatívumot emeltünk ki a pályázatából, hanem pozitívumot is. Tettük ezt éppen azért, mert amikor a szakértői bizottságot felkérték erre a munkára, a polgármester űr és a Gerencsér úr kifejezetten azt kérték tőlünk, hogy karakteres véleményt fogalmazzunk meg arra vonatkozóan, hogy melyik pályázatot tartjuk alkalmasnak továbbításra és képviseletre. így alakult ki az, hogy Papp Ferenc pályázatát részletesen értékeltük azért, mert teljesen egyértelmű volt a bizottsági döntés abban, hogy Papp Ferenc pályázata tartalmazza azokat az elemeket, amelyek garanciát jelenthetnek az intézmény további működésére. Ugyanakkor azt gondoltuk, hogy a másik két pályázatban is vannak értékes elemek és ezt meg is fogalmaztuk a szakértői véleményben. Horváth Gábor azt sérelmezte, hogy éppen egy fagylaltozó létesítését hoztuk fel példaként, hozhattunk volna fel számtalan példát, ugyanis a pályázat, ha csak egy elvi pályázatot nézünk, egy átgondolt pályázat, ami rengeteg ötletet tartalmaz, ugyanakkor nem tartalmazza azokat a garanciákat és azt a felelősséget, amellyel ezek megvalósíthatók lennének. Éppen ezért ezt a rangsort állapítottuk meg. Minorics Piroska: Az Oktatási és Kulturális Bizottság csak az SZMSZ-ben meghatározott ügyrendi menet miatt tárgyalta a témát. Vadász úr említette, hogy Horváth Gábor és Ernszt Katalin esetében formai kizáró tényezőket találtak. Átolvastam a szakértői véleményeket, de én ezeket a formai hibákat nem találtam meg. Szeretném ha elmondaná, hogy konkrétan ezek melyek voltak, és ha lehetséges, akkor a pályázóknak lehetőséget adjunk a korrigálásra. Én úgy gondolom minden pályázatnak az elbírálását, hogy akik alkalmasak - hiszen Önök sem mondták ki azt a másik két pályázóról, hogy alkalmatlanok - azoknak az esélyegyenlőséget megadjuk. Ha az esélyegyenlőséghez az kell, hogy a korábbi szakmai munkájukat ismertessék, akkor erre lehetőséget kapjanak itt. Dr. Kereskai István: Én azt hiszem, hogy itt formai hiányosságról lehet szó, többen említették, hogy a publikációs jegyzéküket nem tették mellé. Véleményem szerint eléggé szubjektív dolog valaki kiváló szakmai munkájának a megítélése. Vadász János: A közművelődési és a közgyűjteményi szakma egy nagyon kicsi szakma, mindenki mindenkit ismer. A közművelődésen belül néhány ezren dolgoznak, a művelődési otthoni hálózaton belül még kevesebben. Közülük a kiemelkedő szakmai tevékenységet, amelyet a kormányrendelet előír a szakmai szakértői bizottság teljesen természetes módon értékelte volna. Ha most én sorrendet állítok Papp Ferenc és a másik két pályázó között, akkor Papp Ferenc egy országosan ismert kiváló népművelő, akinek ezt egyébként éppen 1990-ben ismerte el a Magyar Köztársaság egy "Kiváló népművelő" kitüntetéssel is, amihez képest a másik két pályázó kollegánk szakmai ismertsége, szakmai tevékenysége messze 21 elmarad Papp Ferenc eddig felmutatott szakmai kvalitásai mögött. Szakmai publikációs tevékenységük, a szakmai közéletben való részvételük - az eddigi tevékenységről beszélek, mert a kormányrendeletben az eddigi tevékenységről van szó - szintén nem olyan közismert a közművelődési szakmában, mint Papp Ferencé. Éppen ezért fontos a c.) pont értékelése. Én el tudom képzelni, hogy a későbbiekben megteremthető egy esélyegyenlőség, de a kormányrendelet a mostani pillanatot veszi alapul, mert azt mondja, hogy az eddigi szakmai kiválóságát lehet valakinek értékelni. Eszerint vagyok kénytelen azt mondani, hogy itt formai kizáró okok léptek elő. Balogh György; Elismerve mindazon igazságokat, amelyeket most már több ízben elénk tárt - bár én nem tartom kimondottan etikusnak -a 3 pályázó közül csak egyről szól, ha mégoly elismerően is, főként azért, mert Papp Ferenc munkáját és szakmai minőségét úgy többé-kevésbé ismerjük, ha nem is tudunk ilyen szakértő módon nyilatkozni. Egyetértek azokkal, akik azt mondták, hogy nem volt törvénysértő a pályázat kiírása. Viszont ha nem veszünk minden szempontot figyelembe és úgy választunk igazgatót, akkor törvénysértést követünk el, ahogy azt a köztársasági megbízott is hangsúlyozta. Ezért egyértelmű választ kérek a szakmai szakértői bizottságtól arra, - bár az 5 tagu bizottságból csak egy fő van jelen - hogy Papp Ferencen kívül a két másik pályázó is alkalmas, vagy alkalmatlan a tisztség betöltésére. Mert ha nem felelnek meg, akkor nincs miről vitatkoznunk, maradt egy jelöltünk, akit vagy elfogadunk, vagy sem. Azt mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy olyan oldalról támadható legyen a döntésünk, hogy formai hibát követtünk el. Borbáth Erika: Miután a bizottság tagjai engem kértek fel a képviseletre és véleményünket írásban is megfogalmaztuk, elmondhatom, hogy 5-en egyértelműen Papp Ferencet javasoljuk az alkalmasságra, amennyiben a c.) pontot is figyelembe vesszük. Takács Zoltán: Abból kiindulhatunk, hogy a szakmai bizottság a véleményének kialakításakor a többször idézett c.) pontot figyelembe vette. Ezek után a jegyzőkönyvből hadd olvassak két mondatot: "3-an adták be pályázatukat, azok az alaki, tartalmi követelményeknek megfelelnek." Másik, amikor a két pályázóról van szó: "Mindkét pályázó eddigi szakmai munkája és eredményei feljogosították őket arra, hogy a siker reményében pályázhatnak." Ez számomra azt jelenti, hogy a szakmai bizottság nem lát se tartalmi, se formai okot arra, hogy visszavonassa a két nem támogatott pályázó pályázatát. Jancsi György: Az idézett mondatra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pályázatok az alaki, tartalmi szempontoknak megfelelnek. Most pedig egy teljesen ellentétes véleményt hallottunk. Tehát vagy ez, vagy az nem állja meg a helyét. Ezt tisztázni kell. Minorics Piroska: A hozzászólásokból kiderült, hogy a tartalmi hiányosság a publikáció és a szakmai tevékenység vázolásának 22 elmaradása volt. Szeretném kérni, hogy a pályázók 3 percben mondják el eddigi szakmai tevékenységüket. Dr. Kereskai István: Én megszólíthatom újra a jelölteket, de azt hiszem nem változtat a lényegen. Úgy látom azon van a vita, hogy ki mit ért kiemelkedő szakmai munkán, vagy formális tevékenységen. Valóban publikációs jegyzéket csak egy pályázó adott be, de hogy ki végzett kiemelkedő szakmai munkát, pl. egy külső pályázó esetében nagyon nehéz eldönteni. Valóban igaza volt abban Takács Zoltánnak, hogy a bizottság a jegyzőkönyvben úgy fogalmazott, hogy az alkalmassági feltételnek mindhárom pályázó megfelelt. Ezek után azt nehezen tudom elfogadni, hogy ennek valaki nem felelt meg, de azt el tudom fogadni, hogy a három közül leginkább, első helyen az felelt meg, akit a szakmai bizottság megjelölt. Czobor Zoltán: Úgy érzem, hogy a szakmai bizottság túlnőtt a feladatán, neki az lett volna a feladata, hogy elmondja a véleményét és itt lezárja a kérdést. A c.) pontot ugye úgy értelmezzük, hogy a másik kettő nem felel meg, a szakma őket nem ismeri annyira. Azt kell hogy mondjam, lehet, hogy a szakma nem ismeri, sőt lehet, hogy a város lakossága sem ismeri őket annyira, de a város lakossága ismeri mind a Hevesi Művelődési Központ, mind a Helyőrségi klub működését is, és erről van véleménye a városnak és a képviselőknek is. A Művelődési Központ egy kicsit későn kezdte a kampányt, nekem az a véleményem, hogy az elmúlt 10 évben nem annyira jól működött, az utóbbi 1 évben nagyon jól működött, tehát a vezetője igenis bizonyította, hogy erre a posztra alkalmas, mindenképpen lehet támogatni. A Helyőrségi Művelődési Ház nem az utolsó egy évben kezdte a kampányt, hanem sokkal előbb, ki merem jelenteni, hogy a városban egyértelműen jó megítélés alá esik, jó munkát végeznek. Mégis mi a kifogás az ottani vezetővel szemben, amit már korábban is többször hallottam. Ez pedig az, hogy a művelődési központot nem úgy kell vezetni, mint a másik művelődési otthont, és aki ennek megfelel, az nem felel meg annak. Én erre azt mondom, hogy ez nem így van, - bár a két művelődési intézmény különböző feladatokat végez - de aki egyik helyen megfelel, az a másik intézményt is tudja vezetni. Én ezen indokok alapján úgy érzem, hogy mindketten megfelelnek a tisztségre, és adjuk meg a lehetőséget a bizonyításra. Gondolom a harmadik pályázó is bizonyított valamilyen mértékben ott ahol volt, nem ők tehetnek arról, hogy nem a város első intézményében volt alkalmuk arra, hogy bizonyítsanak. Farkas Zoltán: Szeretném ha lezárnánk a vitát abban, hogy a másik két jelölt formai ok miatt kizárható-e vagy sem. Felolvasom a c.) pont szövegét a közlönyből: "Kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység." Szerintem akkor lehetne a másik két embert kizárni, ha a "vagy" helyett "és" szerepelne, mert akkor kiemelkedő szakmai és tudományos tevékenységet együtt követelne meg, de itt a megfogalmazás vagylagos. Én azt hiszem, ha a másik két pályázó is versenyben marad, akkor sem követ el a közgyűlés jogtalanságot . 23 Magyar József: Másfél órája tárgyaljuk e napirendet, eddig úgy érzem felesleges időpocsékolás volt. Végső soron volt egy pályázat, megállapítottuk, hogy nem volt teljesen korrekt, de megszavaztuk, hogy elfogadjuk, mert törvényt nem sértünk vele. Szavazás után elolvastuk a szakértői bizottság véleményét, van az Oktatási és Kulturális Bizottságnak egy véleménye, vannak pályázatok, úgy érzem kár már tovább ragozni. A szakértői bizottság a sokat hangoztatott véleményével inkább árt az ügynek, mintsem elősegítené a megoldást. Kérem hogy hagyjanak bennünket dolgozni. Göndör István: Felkértünk egy szakmai bizottságot, hogy minősítse a pályázókat, miután a bizottság nem hozott olyan eredményt, mint amit néhány képviselőtársam látni, hallani szeretett volna, tényleg úgy van, ahogy Magyar József mondta, már másfél órája vergődünk, de nem mondjuk ki, hogy kivel, mivel van gondunk, vagy egyáltalán mit akarunk. Az Oktatási és Kulturális Bizottságtól azt vártam volna el, hogy állítsanak fel egy rangsort, s nekem a kételyem azért ilyen mély, mert előttem van a múlt közgyűlés óta ez a jegyzőkönyv, amely szerint adva vannak ezek a pályázatok, és én boszorkányüldözést látok ebben a kétszer 7:1 és egyszer 3:5 arányú szavazásban akkor, amikor egy szakmai bizottság egyértelműen az egyik pályázót az első helyre teszi. Én azt vártam volna, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság 4-5 pontban fogalmazzon meg olyan dolgokat, amelyeket a megválasztásra kerülő vezetőtől elvárunk. Én amikor azt javaslom, hogy Papp Ferenc pályázatát fogadja el a tisztelt közgyűlés, akkor én mellé azt mondom, hogy a Művelődési Központban a szolgáltató jelleget még jobban ki kell domborítani, a testvérvárosi kapcsolatokban nagyobb szerepet kell adni, az ifjúsággal, az egészen fiatalokkal többet kell foglalkozni a megszűnt Ifjúsági Ház után, és a városi ünnepekkel való fokozottabb törődést. Ha ma megválasztjuk az igazgatót, mi alapján fogunk számonkérni egy év múlva vagy 5 év múlva bármit is. Dömötörffy Sándor: Nem értek egyet azzal, hogy itt boszorkányüldözés folyik. A szakértői szakmai bizottság vezetőjét elfogultnak érzem, mert az írásos véleménnyel - amelyet a bizottság minden tagja aláírt - ellenkező véleményt tolmácsol a bizottság elnöke. Azt viszont nagyon etikátlannak tartom, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság megítélése után a pályázók,- vagy nem tudom kik voltak - fordultak a köztársasági megbízotthoz, hogy törvényességi óvást emeljen a pályázati kiírás miatt. Nekem az a véleményem, nagyon fontos, hogy mindkét intézmény élére új erők kerüljenek, egy új vérkeringés induljon be. Annak ellenére mondom ezt, hogy elismerem a HSMK és a Könyvtár vezetőjének szakmai munkáját. A másik két pályázót is alkalmasnak tartom az igazgatói poszt betöltésére, de én Ernszt Katalint javasolom, mert a gazdasági menedzselési képességét jobbnak tartom. Ami még mellette szól, hogy a jelenlegi munkahelyén magasszínvonalú munkát végzett. Palotás Tibor: Nemcsak azért nehéz a döntés, mert azt kell eldönteni, hogy ki a legalkalmasabb az intézmény vezetésére, hanem azért, mert elfelejtjük, amit korábban annyiszor hangoztattunk, 24 hogy elsősorban a szakmai szempontok érvényesüljenek. Ma ezt nem lehet kimondani, mert a különböző pártok támogatását a személyek nem egyformán élvezik. Ezért tehát ma tudjuk, hogy a megosztottság tökéletes. Nem kívánom ezt részletezni, hiszen ezt Önök legalább olyan jól tudják mint én. Azt kérem, hogy ne politizálás legyen a közgyűlésben, hanem szakmai és városérdek, és eszerint próbáljunk meg ma dönteni. Mindannyian tudjuk, hogy Ernszt Katalin a Helyőrségi Művelődési Otthont jól vezeti, miért kellene neki onnan eljönni. Horváth Gábornak is megfelelő állása van. Papp Ferenc hogy végezte feladatát a Művelődési Központban, azt Önök nagyon jól tudják. Egyszer én önálló indítványt is beadtam, az abban megfogalmazott negatívumok a mostani elbíráláskor az igazgató előnyére válnak, hiszen ő a házért harcolt foggal, körömmel, a munkatársainak a lehető legtöbb fizetést, a háznak az önkormányzattól a legnagyobb támogatást megszerezte. Ez ma az ő érdeme. Lehet, hogy a közgyűlésnek nem pozitívuma, hogy minden szempontból elfogadtuk Papp Ferenc beszámolóit, követeléseit. Régóta vagyok a társadalmi vezetőség tagja a Művelődési Központban, üléseinken mindig kritikusan elmondtam a jók mellett a kifogásaimat is, Papp Ferenc ezt mindig komolyan vette és a kéréseket igyekezett" teljesíteni. Azt kérem, hogy legyenek következetesek és elsősorban szakmai döntést hozzanak, és gondolják meg szükséges-e a másik két pályázót a jó állásából, a jól végzett munkájából elmozdítani csak azért, hogy itt ezzel a nagy házzal kísérletbe bocsátkozzanak. Gerencsér Tibor: Megismétlem a szakmai szakértői bizottság jegyzőkönyvéből azt a mondatot, amelyik kiindulópont lehet a tárgyaláskor: "A pályázatok az alaki, tartalmi követelményeknek megfeleltek." Felmerült a hozzászólások kapcsán az, hogy meg kell fogalmazni az intézményvezető számára a feladatokat. Ezt mindenképp meg kell tenni, megítélésem szerint olyan módon, hogy a közgyűlés kérje fel az Oktatási és Kulturális Bizottságot, fogalmazza meg a Művelődési Központ számára azokat a feladatokat, amelyeket rövid távon el kell érni, az intézmény igazgatóját 1 év múlva be kell számoltatni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabályok, amelyek alapján működnünk kell meglehetősen szűk utat hagynak a közgyűlés számára. Ugyanis a sokat idézett 150/1992-es kormányrendeletnek van egy 8. pontja is, ez pedig így szól: a magasabb vezetői és az önálló intézményvezetői beosztásra megbízást a munkáltatói jogkör gyakorlója ad a bizottság javaslatának figyelembevételével . Sneff Mária: Az a véleményem, bármelyik pályázó lesz is a nyertes, nem születik rossz döntés. Alapvető különbség a pályázatok között, hogy van egy olyan, amelyik a hagyományos utat kívánja továbbfolytatni, van másik két pályázat, amelyek hasonlítanak egymáshoz szemléletmódjukban, másságukban, frissességükben, újat akarásukban. Itt a képviselőknek azt kell eldönteni, hogy melyik szemléletmóddal azonosulnak. Böröcz Zoltán: Azt kérem, ne essünk abba a hibába - mint korábban már többször előfordult, - hogy felkérünk egy szakmai bizottságot de az általa adott véleményt nem fogadjuk el. Én kénytelen vagyok 25 hagyatkozni az 6 véleményükre, de ha köztünk van nagyobb közművelődési szakember mint ők, akkor az saját felelősségére szavazzon a véleményük ellen. Ha úgy érzi valaki, hogy a közművelődési intézményekhez kevesebbet ért, akkor kérem, hogy nyilvánosan szavazzon a szakmai bizottság véleménye mellett és szakadjunk el pártfrakciós és kollektív gondolkodás és egyéb dolgoktól. Megállapítottuk a napirend tárgyalásának elején, hogy nem követtünk el a pályázat kiírásánál törvénysértést, de a köztársasági megbízott levele felhívja arra a figyelmet, hogy a döntésnél a c.) pontot is figyelembe kell venni. A c. ) pontra vonatkozóan viszont nem hangzott el értelmezés. A megfogalmazás úgy szól, hogy a vezetői kinevezés kritériuma a kiemelkedően magas szakmai vagy tudományos tevékenység, amely fogalomkörbe sok minden tartozik, azoknak egy részét a jelöltektől nem kérdeztük meg, ők pedig a pályázatukban nem írták le. Ilyenek többek között: milyen kitüntetéseik vannak, publikációk, nyilvános tanulmányok, szakmai pályázataik vannak-e egyéb területeken, ösztöndíjakat megpályáztak-e, szakmai tanulmányutakon részt tudtak-e venni és annak tapasztalait tudták-e hasznosítani. Mindez a c.) pontnak valamilyen értékelésébe tartozik. Sajnos úgy gondolom, hogy a döntés nem ezek alapján fog megszületni. Magyar József: Attól függetlenül, hogy nem vagyunk közművelődési szakemberek, ha elolvasunk egy pályázatot, arról lehet véleményünk. A három pályázatból kettő összehasonlítható egymással, a harmadik teljesen más. Papp úr pályázata valószínű azért más, mert ennek az intézménynek a vezetője, ő kb. 8 pontban összefoglalta azokat a kulturális szakterületeket ahol ilyen tevékenység folyik, mit tervez, de bővebben nem fejtette ki. A Horváth Gábor pályázata azzal indul, hogy röviden leírja azokat a területeket, ahol valamilyen változtatást javasol, és utána leírja, hogy hogyan képzeli. Ernszt Katalin pályázata hasonló ehhez, ő nem csinál összegzést, hanem egymás után végighaladva írja le elképzeléseit. Az a gond, hogy a három pályázatot nehezen lehet összevetni. Az intézmény jelenlegi vezetője nem nagyon fejtette ki, hogy milyen változtatásokat akar, valószínű azért, mert ő tudja, hogy mekkora költségvetési keretből működik a ház. Nem tartom elítélendőnek azt sem, hogy a másik két pályázó különböző vállalkozásokból akar pénzt szerezni, amit a pályázatukban kifejtenek. Balogh György: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság nevében a szavazásra vonatkozóan javaslatot teszek a közgyűlésnek. Úgy gondoltuk először, hogy az alkalmasságot egyenként megszavaztatjuk, 15 igen szükséges ahhoz, hogy jelölt lehet, szavazásra bocsátható a pályázó. Én ugyan feltettem egy ügyrendi kérdést Borbáth Erikának és arra azt a választ kaptam, hogy nem. Most nem tudok minek higyjek, a leírt véleményüknek, amely úgy szól, hogy az alaki, tartalmi követelményeknek megfelelnek. Ebből én azt gondoltam, hogy mindhárom pályázó alkalmas. Ehhez még hozzátartozik a következő bizottsági megállapítás is: mindkét pályázó eddigi szakmai munkája és eredményei feljogosították őket arra, hogy a siker reményében pályázhattak. Én ezt úgy értelmezem, hogy egyezik a bizottságnak a véleménye a leírtakkal, hogy a szakmai munkájuk megfelel a követelményeknek. Kérem, nyilatkozzon mégegyszer. 26 Borbáth Erika; Az, hogy a bizottság leírta azt, hogy megfelel a szakmai alaki és szakmai tartalmi követelményeknek azért tette, mert bennünket szakértői véleményre kértek fel. Nem vagyunk jogászok állástfoglalni az ügyben, hogy a jogi formulának megfelel-e. Amikor mi azt írjuk le, hogy az eddigi eredményeik feljogosítják őket arra, hogy siker reményében pályázzanak, ez nyilván csakis az egyénre vonatkozott, nyilván azért, mert az egyénnek voltak olyan szakmai sikerei és eredményei aminek alapján úgy gondolta, hogy pályázhat. A siker reménye nem a szakmai bizottság véleménye, hanem az az ember, aki benyújtja a pályázatát egy intézmény vezetésére, ő saját maga szakmai tevékenysége alapján ítéli ezt meg. Balogh György: Ehhez úgy gondolom nem is kell jogásznak lenni, a c.) pont azt tartalmazza, hogy kiemelkedő szakmai vagy tudományos munka áll-e mögötte. Ezt ki állapítja meg, ha nem a szakértői zsűri. Nagyon sajnálom, hogy ez a szakmai zsűri nem tette le a voksát, csak arra, hogy kit, milyen arányban javasolnak az első helyre. Valamilyen értékelést szerettünk volna hallani a másik két pályázóról is. Kérdezem mégegyszer, hogy az írásos vélemény alapján alkalmasnak tartja-e mindhárom pályázót a szakmai szakértői bizottság? Borbáth Erika: A szakértői bizottság többsége, 3 fő azt mondta, hogy nem tartja alkalmasnak a másik két pályázót arra, hogy a pályázatot elnyerje. A szövegben benne van, hogy hárman nem tartották megvalósíthatónak a két pályázó terveit. Balogh György: Az, hogy nem tartották megvalósíthatónak, az messzemenően nem azt jelenti, hogy nem alkalmas egy intézmény vezetésére. Az intézmény vezetése egyrészt áll a szakmai, másrészt az emberi oldalból. Én se formai, se alaki kifogást nem tudok a másik két pályázó ellen tenni. Vadász János: A jogszabályalkotó akarata az volt, hogy minden esetben egy szakmai szakértői bizottság szíveskedjen egyértelmű állást foglalni. Önök azért bírálták a szakmai szakértői bizottságot, mert ezt megtette, miközben ez a jogszabályi kötelezettsége. Jogszabályi kötelezettsége az, hogy egy pályázót világosan, egyértelműen javaslatba hozzon. Ez megtörtént. A szakmai szakértői bizottság a jogszabályalkotó akaratának megfelelően megtette a javaslatát. Megtehette volna azt is, hogy a többi pályázóról nem szól, de a szakmai szakértői bizottság volt olyan tisztességes, hogy hozzáfűzze a másik két pályázóval kapcsolatos véleményét is az 5:0 arányban hozott javaslatához. Én azt kérem, hogy a szakmai szakértői bizottság javaslata felett döntsenek elsőként, és jelzem azt, hogy a KKDSZ részéről fenntartjuk a másik két pályázóval kapcsolatos c.) ponttal összefüggő formai kifogásunkat. Dr. Kereskai István: A szakmai szakértői bizottság véleményét ha a közgyűlés akarja elfogadhatja, ha akarja nem. Mégegyszer áttanulmányoztam a szakmai véleményt, számomra teljesen egyértelmű, hogy első helyre jelöli Papp Ferencet, de nem mondják ki a másik 27 két pályázó alkalmatlanságát sem. Ha nincs több vélemény, akkor szavazzunk a pályázókra. Balogh György: Kérem a testületet, hogy először a vezetői helyre való alkalmasságra szavazzunk ABC sorrendben. A legkevesebb igen szavazatot kapott pályázó kiesik a választásból, ugyanezt megismételjük a következőnél ahol már csak két pályázó indul, és utána a maradó egy pályázóra szavazunk, akinek a kinevezéséhez 15 igenlő szavazatra van szükség. Kérem, hogy a javaslatról a testület vita nélkül döntsön. Dr. Kereskai István: Aki elfogadja Balogh György javaslatát, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az első fordulóban Ernszt Katalin alkalmasságával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Horváth Gábor alkalmasságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Papp Ferenc alkalmasságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: A szavazás alapján Ernszt Katalin és Papp Ferenc jutott a következő fordulóba. Aki Ernszt Katalint tartja alkalmasabbnak, az kérem szavazzon. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: Aki Papp Ferencet tartja alkalmasabbnak, kérem szavazzon. 28 A közgyűlés 13 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: Ernszt Katalin kapott több igen szavazatot. Aki egyetért azzal, hogy Ernszt Katalin legyen a Művelődési Központ igazgatója, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el Ernszt Katalin kinevezését. Dr. Kereskai István: Megállapítom, hógy a pályázat elbírálása, a szavazás végeredménye azt hozta, hogy nem tudtunk ma dönteni. Új pályázatot kell kiírni. Kérem a testületet szavazzon az új pályázat kiírásáról a 150/1992. Kormányrendelet részletes felsorolása mellett. A közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással egyetért az új pályázat kiírásával. Minorics Piroska: Azt javasolom, hogy a pályázat a rendelet alapján azonnal kerüljön kiírásra, a jelenlegi vezető megbízását addig az időpontig hosszabbitsuk meg, amíg a sikeres pályázati lezárás meg nem történik. Dr. Kereskai István: Kérem aki ezzel egyetért, szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Magyar József: A szakértői bizottsággal kapcsolatban milyen lehetőségei vannak a közgyűlésnek, újabb személyt javasolhatunk-e? Dr. Kereskai István: Jogszabály mondja meg, hogy a szakértői bizottságban mely szervezetek képviseltethetik magukat. ,Ennek megfelelően határozatot hoztunk a szakértői bizottság létrehozására, amelybe az általunk elfogadott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak. Ha most ezzel a testület több tagja nem ért egyet, meg lehet változtatni, de ezt a kiírást most nem érinti. Dr. Henczi Edit: Kérni kell ezektől a szervezetektől, hogy más személyt delegáljanak a bizottságba, mint akiket az előző fordulóba javasolt. Dr. Kereskai István: Ennek a napirendnek van egy második része, a Könyvtár igazgatói állásának elbírálása. A szakmai vélemény elhangzott. Kertész úr elmondta, hogy mindkét pályázó pályázatát értékelhetőnek tartotta a szakmai zsűri, első helyre a jelenlegi igazgatót, Pintér Bélát, a második helyre Czupi Gyulát javasolja. 29 Megkérdezem a két pályázót, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ügyüket nyilvánosan tárgyaljuk A nyilvános tárgyalást mindkét pályázó elfogadja, Balogh György: A szavazás menetére azt javasolom, hogy mindkét pályázóra szavazzunk, aki több igenlő szavazatot kap, arra mégegyszer szavazzon a testület, és ha akkor is megkapja a 1.5 szavazatot, őt kell megbízni a könyvtár igazgatói teendőivel. Dr . Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért , kérem szavazzon, A közgyűlés a javaslatot 18 igen szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Czupi Gyula legyen a Könyvtár igazgatója, kérem szavazzon igennel, A közgyűlés 7 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Pintér Béla legyen az igazgatója az intézménynek, kérem szavazzon A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással szavazott. Dr. Kereskai István: Mégegyszer kérem szavazatukat, ki ért egyet azzal, hogy Pintér Béla legyen a Könyvtár igazgatója? A közgyűlés 16 igen szavazattal, 5 tartózkodással egyetért Pintér Béla könyvtárigazgatói kinevezésével* Dr. Henczi Edit: A kinevezést követően dönteni kell az igazgató alapbéréről, illetőleg béréről.. Pintér Béla ieienlegi alapbére 43=100 Ftf vezetői pótléka 7,100 Ft. 1994. janeér l-jétől amikor a Közalkalmazotti bértáblázat bejön, az alapbérből ne« kell dönteni, mert. az a kor és a munkaviszonyban töltött idő'' 61 függ,, viszont a vezet ő• pótl ékról igen, Az ú j jogszabály szerint a vezetői pótlék 2f) - 22 ezer forint között van, . a közgyűlésnek dönteni kell arr »''»1, mennyi vehetői pótlékot állapit, meg 1994 • január I "ji - tő „ 30 Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy alapbérét és vezetői pótlékát most hagyjuk változatlanul, 1994. január l-jétől vezetői pótlékát emeljük 20.000 Ft-ra. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon . A közgyűlés 19 igen szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előbb elfogadott szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: 161/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állására a jelen közgyűlésen új igazgatót nem bíz meg, mert egyik pályázó sem kapta meg a kinevezéshez szükséges szavazati arányt. Az állás betöltésére a 150/1992. (XI. 20.) sz. Kormányrendelet valamennyi idevonatkozó feltételének figyelembevételével új pályázatot ír ki: Az állás elfoglalásának ideje: A pályázat elbírálását követő 1 hó-hónapon belül A megbízás 5 évre szól. A pályázatokat a megjelenéstől számított 1 hónapon belül kell a szükséges mellékletekkel együtt - oklevélmásolat, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, szakmai önéletrajz, vezetői program, publikációs jegyzék - a Polgármesteri Hivatal Humán Osztálya részére (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) megküldeni. Meghirdetett vezetői álláshely Képesítés és egyéb feltételek Juttatások bér, pótlék, egyéb Hevesi Sándor Művelődési Központ 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9. a.) Szakirányú egyetemi Bér: a közalkalma- végzettség vagy - nem szakirányú egyetemi végzettség és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga zottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint - főiskolai közművelődési képzettség 31 b.) Legalább ötéves szakmai gyakorlat ÁEI: A pályázat elbírálását követó 1 hónapon belül c.) Kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység oklevélmásolat - 3 hónapnál nem régebbierkölcsi bizonyítvány - szakmai önéletrajz - vezetői program - publikációs jegyzék Utasítja a polgármestert, hogy a pályázat kiírásáról haladéktalanul intézkedjen. Papp Ferenc igazgatói megbízását meghosszabbítja az új sikeres pályázat lezárásáig. Határidő: 19 93. november 16. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. január l-jétől 1998. december 31-ig, ötéves határozott időtartamra a Városi Könyvtár igazgatói feladatainak ellátásával megbízza Pintér Bélát, alapbérét a közalkalmazotti törvényben meghatározottak szerint, vezetői pótlékát 20 eFt-ban állapítja meg. Határidő: 1993. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 7. Tájékoztató az önkormányzat adóhatósági tevékenységéről (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással az önkormányzat adóhatósági tevékenységéről készített tájékoztatót elfogadja. 32 8. Javaslat a környezetvédelmi információs iroda létrehozására (írásban) Elóadó; Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke Stamler Lajos a környezetvédelmi biz. elnöke Stamler Laios: A pályázat kiírásánál a szakmai végzettség szerepeljen, mert nagyon fontos kérdés. Jancsi György: Nem tudjuk teljes egészében átlátni ennek az irodának a tevékenységi körét. A rendezési tervnek egy nagyon erős tartalmi követelménye a környezetvédelem. Szeretnénk az együttműködést ezzel az irodával. A fő feladatok között szerepeljen az együttműködés, az előkészítés, a jóváhagyás, a végrehajtás egyaránt. Dr. Kereskai István: Aki az elhangzott kiegészítéssel együtt elfogadja a környezetvédelmi információs iroda létrehozását, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással az információs iroda létrehozásával egyetért, és a következő határozatot hozza: 162/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése környezetvédelmi információs iroda felállítását támogatja. Megbízza a polgármestert, hogy az iroda létrehozásával kapcsolatos további intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1993. december 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9. Javaslat az oktatási intézményvezetők közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt.és Kult.Biz.elnöke Farkas Zoltán: Olyan munkakörök megszüntetéséről van szó, amely tanévhez kötődik. Az a véleményem, hogy a felmentéssel a tanév végét meg kellene várni. Ma szereztem tudomást arról, hogy olyan igény jutott el a hivatalba a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumtól, amelyben megfogalmazódott az, hogy szeretnék, ha a kollégium nem önálló intézményként működne a továbbiakban, hanem a Cserhátihoz hasonlóan iskolakollégiumként és így a kollégium vezetőjének kinevezése a Dr. Mező Ferenc Gimnázium igazgatójának a hatáskörébe tartozna ezentúl. Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül logikus kérés, de itt is a jelenlegi vezetőnek a felmentése csak a tanév végén kezdődjön, tehát június 30-ával. 33 Gerencsér Tibor: Az oktatási-nevelési intézményekben azt a gyakorlatot követtük, hogy a vezetők munkaviszonya mindig a tanév végén szűnjön meg és ebből a gyakorlatból kiindulva javasoltuk ennek az intézményvezetői állásnak a megszüntetését is. Ebben az esetben már 8 hónappal korábban el kell indítani az eljárást, és ebből fele időre, tehát 4 hónapra fel kell menteni a munkavégzés alól a dolgozót. Ha most ettől eltér a közgyűlés, akkor a későbbiekben a vezetők mindig kérvényezni fogják, hogy ők egyedi elbírálás alapján még valamennyi ideig munkaviszonyban maradjanak. Ebben az esetben tehát precedens értékű döntést hoz az önkormányzat, mert ha hozzájárul, akkor módot teremt arra, hogy a későbbiekben mások is kérjék ezt a lehetőséget. A két intézmény vezetője ez év szeptember ill. október hónapban betöltötte az 55. életévét, a javaslat szerint pedig jövő év július 31-vel szűnne meg a munkaviszonyuk. Farkas Zoltán: Azt a tanévet, amit engedtünk elkezdeni egy intézményvezetőnek, fejezhesse is be, úgy javasolom, hogy 1994. június 30-tól legyen felmentve. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy június 30-tól mentsük fel és attól számítva szűnjön meg a munkaviszony mindkét személy esetében? A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: A határozat többi részét, ezzel a módosítással együtt aki el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 163/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagy Emiiné a Leánykollégium igazgatója és Lőrinc Árpádné az Űrhajós uti N&pközi Otthonos Óvoda vezetőjének közalkalmazotti jogviszonyát 1994. március 1. napján kezdődő felmentéssel - nyugdíjazás miatt -1994. október 31. napjával megszűnteti és nevezetteket 1994. július 1. napjától a munkavégzés alól mentesíti. Utasítja a polgármestert az ezzel kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére. Határidő: 1994. január 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 34 8. Dr. Bogár Gáspár, az 1 sz. egyéni választókerület képviselőjének képviselői mandátumáról és a népjóléti bizottsági tagságáról való lemondása (Írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr.Kereskai István: Dr. Bogár Gáspár képviselő egészségi állapota miatt mondott le. Kérem fogadják el lemondását. Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 164/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi Dr. Bogár Gáspár Nagykanizsa, Alkotmány u. 75. sz. alatti lakosnak, az 1. sz. egyéni választókerület képviselőjének képviselői mandátumáról és a népjóléti bizottsági tagságáról történő lemondását. A közgyűlés a saját és a választópolgárok nevében elismerését és köszönetét fejezi ki Dr. Bogár Gáspárnak a képviselőtestületben és a Népjóléti Bizottságban végzett munkájáért. Utasítja a jegyzőt, hogy levélben keresse meg a Választási Bizottságot az időközi választás kitűzése érdekében. Határidő: 199 3. november 10. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 9. Előterjesztés a Zala Megyei Gyógyszertári Központ privatizációjáról (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: az előterjesztés 2. változatát javasolom elfogadni . Dr. Kereskai István: Aki az alpolgármester javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a 2. változatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 35 165/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése igényt tart a Zala megyei Gyógyszertári Központ, mint tanácsi alapítású közüzemi vállalat vagyonából az önkormányzati törvény alapján járó vagyonrészre. Felkéri az alpolgármestert, hogy a határozatról a Megyei Közgyűlés Elnökét értesítse. Határidő: 1993. november 20. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester 10. Javaslat a gazdálkodó szervezetek feladatának módosítására, illetve új intézmény létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A határozati javaslatnak két változata van. Egyik szerint maradjon a jelenlegi rendszer, a másik szerint ketté kell venni ezt a mamutintézményt úgy, hogy az óvodákra egy önállóan gazdálkodó intézményt hoznánk létre. Marton István: Az előterjesztés 3. oldalán személyi feltételek megteremtésére be van ütemezve 1.997.000 Ft, míg a dologi többletelőirányzatok forrás szükséglete 1.503.000 Ft. Ennek összegét kellett volna megadni, mert akkor derült volna ki, hogy ez 3,5 millió forint. Ugyancsak nem történt meg a 4. oldalon lévő számok összeadása sem, amely 9 millió forint. Tehát szemben áll az első változat 3,5 millió forintja a második változat 9 millió forintjával. Voltam a Gazdasági és Kulturális Bizottság ülésén, mely ezzel a témával foglalkozott, ott nem egészen arról volt szó, hogy ezt a szervezetet ennyi felé javasolják szedni, mint az l-es változat, de a leírt javaslat jobb, mint az ott elhangzott. Nem vagyok híve a szervezetek szaporításának. Azt kérem társaimtól, hogy a 1. sz. változatra voksoljanak. Cserti Tibor: 1994. január l-jétől költségvetési tervezés .szempontjából az államháztartási törvény végrehajtási rendelete a korábbiakhoz képest többletfeladatot ró az önkormányzatokra. Ez azt jelenti, hogy részben önállóan működő költségvetési intézmények esetében is önálló költségvetést kell készíteni, a HUMÁN GESZ esetében is. Részt vettem az óvodavezetők részére tartott megbeszélésen, ahol a működőképességet vizsgáltuk, el tudják fogadni mindkét változatot . Én kérem Önöket, hogy az 1 sz. változatra szavazzanak. Gerencsér Tibor: Minél kevesebb az intézmény, annál egyszerűbb a hivatal dolga, e szempontból egyértelmű az összevonás. A szakmai szempontok mást mondanak. Ez a város legnagyobb költségvetési intézménye 300 millió forintos költségvetéssel. 36 Ezen intézményben megalakítása óta növekedtek a feladatok, most már a szociális segélyek, bölcsődék, óvodák, Nevelési Tanácsadó, 2 konyha, karbantartó műhely, Családsegítő Központ is hozzá tartoznak, de a közeljövőben szándékaink szerint az alapellátást is ide kellene kapcsolni. Az intézmény szervezetileg belül nem megbontott, szerkezetileg mindenki mindenféle területtel foglalkozik. Költségelemzést nem tud megfelelően végezni napi munkája során. Szakmailag mindenképp a különválás lenne indokolt. A kialakításnál a kezdeti költség nagyobb lenne, de ennek a felhasználása már egy éven belül meghozná az eredményt, ha ezt a területet népjóléti, illetve oktatási területekre osztanánk. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság 4:2 arányban az 1. pontot javasolja. Kemény kritikát kapott az intézmény, miszerint nem szolgáltató, hanem inkább irányító jellegű. Azt kérem az intézményvezetőtől, hogy a szolgáltatásra, a hozzá tartozó egységek segítésére helyezze a hangsúlyt és akkor a javasolt szervezeti változtatás jó eredményt fog produkálni. Dr. Csákai Iván: A Népjóléti Bizottság javaslatára került ez a téma a másik két bizottság elé. Nekünk is az a véleményünk, hogy ez az intézmény az utóbbi időben nagyon sok plusz feladatot kapott. Én a Humán Osztály vezetőjével értek egyet. Dr. Kereskai István: Bármely változatot is fogadjuk el, meg kell említenem, hogy a részben önálló intézményeink közül nincs mindnek vezetője, tehát további lépés lesz, hogy ezek betöltésére a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. (Bölcsődei Igazgatóság, egészségügyi alapellátás) Dr. Nemesvári Márta: A 74/1993. sz. közgyűlési határozat tartalmazta, hogy a szervezetet felül kell vizsgálni, ennek kapcsán kezdte meg a Népjóléti, valamint az Oktatási és Kulturális Bizottság az átalakítás megszervezését. A határozati javaslat 1. sz. a.) pontja nem tartalmaz intézményátalakitási feladatkört, csak pluszlétszámot ehhez a területhez. A Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény kialakítása gazdasági szempontból volt kívánatos, logikus összevonni az intézményeket. Összehasonlítva a két ágazatot, mi a kihasználtsághoz igazítottuk a létszámot és úgy csoportosítottunk át a szociális területre és a GESZ-hez is. Nem tisztázott még, hogy az alapellátást milyen mélységében kapja meg a GESZ. Véleményem szerint ez csak az épületállománnyal kapcsolatos gondnoksági kört takarja, és még marad a kórháznál egy terület, amit ők is igyekeznek leadni. Arra gondoltunk, hogy alap-, és szociális ellátás kerüljön egy helyre. A 9 millió forint nem biztos, hogy a hivatalnak kell biztosítani. Mindkét határozati javaslat b. ) pontja a jelenlegi X. sz. Bölcsődéhez gondolja vonni a feladatot, mert ennek az intézménynek kinevezett vezetője van. A Batthyány uti intézmény vezetője pedig lenne a helyettese, a másik kettő intézmény pedig részlegként működne. Ezek nem önálló intézmények, csak költséghelyként jelennének meg a GESZ-nél. 37 Lőrincz Lászlóné: Tavasszal a HUMÁN GESZ megkapta a segélyezéseket, ugyanakkor vetődött fel, hogy ezzel egyidejűleg az intézmények kialakítását, átszervezését is meg kell kezdeni. Mamutszervezet vagyunk, ahol az oktatási - egészségügyi ágazat érdekei mindig ütköznek és még hozzá jön a segélyezés. Jobb lenne, ha csak szociális, egészségügyi feladatokat és intézményeket látnánk el. Nem irányítunk, mi gazdálkodó intézmény vagyunk, a rendelkezésünkre bocsátott pénzeszközöket minél hatékonyabban, gazdaságosabban szeretnénk felhasználni, az intézményeket működtetni. Igaz, van sok olyan feladat, amit a kinevezett intézmény vezetőjének, mint munkáltatónak kell megoldania. Ezt én nem tudom megváltoztatni, nem az én részemre végzik ezt a feladatot, hanem tőlünk is valaki kéri azt. Takács Zoltán: Számomra egy átszervezés csak azt jelentheti, hogy egy szervezet racionálisabban, hatékonyabban, gazdaságosabban működik. Az előterjesztésben viszont azt látom, hogy komoly átszervezésről van szó. Én nem gondolom, hogy ettől a szervezet jobban működne, de azt igen, hogy lényegesen többe kerül. Kérem, hogy egy szakember indokolja meg, hogy ez az átszervezés hogy lesz hatékony, mert ha ezt nem látom, akkor egyik változatot sem tudom megszavazni. Cserti Tibor: Mindenképp az átalakítást meg kell tenni január 1-jétől. Ez a szakma által indukált végrehajtási kényszer, mert az Országgyűlés államháztartási rendelete ezt kimondja. Lényege, hogy az azonos tipusú, szakmailag önállóan működni képes intézmények gazdasági szempontból is nyerjék el önállóságukat. Ez az előterjesztés nem állítja azt, hogy így gazdaságosabb lenne a folyamat. A hatáskör leszervezésével a jelenlegi feltételek mellett talán még hatékonyabban lehetne működtetni ezt az együttes intézményrendszert. Feltétlenül ki kell alakítani, el kell határolni a nagy egészen belül a részben önálló költségvetési intézményeket. Kérem Takács képviselőt, szíveskedjék ennél jobb javaslatot adni, olyat, amely gazdaságosan is működik. 1994. rendkívül nehéz gazdasági év lesz. A szakmai önállóság mellé méginkább a gazdasági önállóságot ki kell bontani. Gondolkodni kellene, a 17 önálló óvoda szakmai működtetésénél, hogy megfelelő-e a kihasználtság. Dr. Nemesvári Márta is elmondta, hogy azt is vizsgálni kellene, hogyan lehetne kitermelni a másik oldal önálló működésének előfeltételeit. Czobor Zoltán: Ezen intézményeknél a legjobb megoldás az lenne, ha mindegyik önállóan gazdálkodna, de ez sem pénzügyi, sem egyéb okok miatt nem lehetséges, de a távlati cél ez kell, hogy legyen. Ez volt a bizottság kialakult véleménye is. Ehhez vezető út első lépcsője a határozati javaslat l-es pontja lenne. Kérem, hogy erre szavazzunk. Farkas Zoltán: Olyan nagy területet ölel fel ez az intézmény, hogy nem várható el annak vezetőjétől, hogy minden részterületet teljes mélységéig átlásson. Megkapták a segélyezéseket, az egészségügyi alapellátást is. A Társadalombiztosítás nem fogja tovább finanszírozni a kórháznál ennek működtetését, a kórház 38 egyáltalán nem fog ragaszkodni érte, 19 felnőtt, ugyanennyi gyermekkörzeti rendelő és annak személyzete ügyei-dolgai. Nem tudom elképzelni, hogy egy intézmény ezt megnyugtató módon le tudja vezényelni. Pl. ki fogja megszűrni azt, hogy mely körzeti orvosi intézménynek milyen felszereltségűnek kell lenni, mely intézmény kapjon új műszereket, felszerelést, melyik ne? Én a kettéválasztás mellett vagyok. Takács Zoltán: Ügyrendi javaslatom az, hogy a közgyűlés következő ülésére jól előkészítve hozzuk vissza ezt az anyagot, most vegyük le a napirendről, mert Cserti Tibor előadása engem nem győzött meg. Dr. Kereskai István: Aki Takács képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot. Palotás Tibor: Farkas Zoltán és Takács Zoltán képviselőkkel értek egyet. Az általuk elmondottakat a Humán GESZ vezetője és Dr. Nemesvári Márta is megerősítette. Dr. Nemesvári Márta felszólalása után a Gazdasági Osztály vezetője elismerte, hogy a költségvetési előirányzatokat módosítani, pontosítani lehetne, de más vélemények szerint a 9 millió forintot el lehetne tüntetni, ugyanis ágazaton belül kell ennek a forrását megkeresni. Én is azt kérem, hogy a közgyűlés jobb előkészítéssel újra tárgyalja ezt a napirendet. Az intézmény vezetője is azt mondta, hogy ekkora intézményt szakmailag, gazdaságilag átfogni szinte lehetetlen. Ha Önök nem így látják, akkor ki kell mondani, hogy az intézmény vezetése nem jó, és másik vezetőt kellene kinevezni, aki képes maximálisan eleget tenni a feladatoknak. Ha a hozzáértők azt látják, hogy legalább kétfele kell bontani, akkor miért kell nekünk más állásponton lenni. Marton István: Elfogadom az alpolgármester érveit, csak más végkövetkeztetésre jutok. Egy majdani átalakítást akkor alapoznánk meg, ha most elfogadnánk az l-es változatot. A polgármester véleményét is elfogadom, miszerint legközelebb sem leszünk,közelebb a megoldáshoz. Képviselőtársaim nem mérik fel kellően, hogy a költségvetésünk milyen helyzetbe kerül. Hibáztatom a várost vezető győztes SZDSZ-FIDESZ koalíciót, a Hivatal Gazdasági Osztályának vezetőjét is, hogy sorozatban, 3 éven át kiabálták a farkast, és most, amikor már itt van a kertek alatt, senki sem veszi komolyan. Biztos vagyok benne, hogy a következő költségvetés sokkal nehezebb lesz, mint az idei és a két megelőző, mert ezek sétagalopp-számba mentek. Én az 1. sz. változatot javasolom. Gerencsér Tibor: A gazdasági osztályvezetővel történt konzultációm után arra hívom fel a figyelmet, hogy az idő sürget bennünket, mert a költségvetési év kezdete már itt van, az új stábot fel kell állítani. Kb. 400 millió forintos költségvetése lesz ennek az intézménynek, ha egyben marad. Ez egy integrált, homogén 39 intézmény, nem tagolódik szervezeti egységekre, mint a szakfeladatai . Jesch Aladár: Ha a következő testületi ülésre mégis előterjeszthető lenne ez az anyag, akkor jó lenne, ha 11, illetve 12 részleg mellett szerepelne azok anyagi vonzata is. így az egész áttekinthetetlen. Szakmailag is elfér egymás mellett, úgy, ahogy pl. a miskolci egyetemen a gépészmérnök és a jogászképzés, ahol egy közös rektor látja el az irányítást. Ez itt is megoldató. A vezetőnek elsősorban gazdasági vezetőnek kell lenni, a részlegvezetőknek pedig olyanoknak, akik az adott szakmához értenek. Czobor Zoltán: Ellene szavaztam, hogy.újabb ülésen foglalkozzunk vele, mert megfelelőnek érzem az előkészítést. A Gazdasági Bizottság az óvodavezetőket is megkereste. Az alsószintű vezetők úgy érzik, hogy a saját területükön a pénzügyi dolgokat befolyásolni nem tudják, ez abból adódik, hogy felsőbb irányítással, pénzek átcsoportosításával nincs is lehetőségük erre. Ezt a problémát nagyobb önállóság biztosításával, nagyobb beleszólással, intézményen belül nagyobb érdekképviselettel lehetne megoldani, amely célt szolgálnák az intézményen belüli önálló egységek. Hosszú távon ezeket az intézményeket meg kellene szüntetni, majd KFT formában felállítani, mert ez lesz a jövő útja. Mindezek érvek alapján a l-es változatot támogatom. Minorics Piroska: Az Oktatási és Kulturális Bizottság is megtárgyalta a javaslatot és mi is az l-es pont mellett foglaltunk állást. Az óvodák egy része elégedetlen a jelenlegi gazdasági ellátással, de a korábbi ellátó rendszerrel is. A kevésbé költséges megoldásra szavazunk. Dr. Kereskai István: Felhívom szíves figyelmüket, hogy az 1. sz. változatnál szavazás esetén egyszerű többség elégséges, a 2. sz. változatnál legalább 15 szavazat szükséges. Aki egyetért azzal, hogy az l-es változatot fogadjuk el, a. / -b./ ponttal együtt, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki el tudja fogadni a 2-es változatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a 2. változatot nem fogadja el. Cserti Tibor: Szerintem intézményátszervezési javaslat volt ez, ahhoz valóban minősített többség kell, függetlenül attól, hogy szervezeten belül, vagy kívül van. Az Önök helyében úgy értelmezem a kérdést, hogy a koncepcionális átszervezési javaslatra vonatkozóan döntöttek. A Humán Osztály vezetőjének az intézmények 40 alapító okiratát, és az 1994. évi tervkoncepciót is ide kell terjesztenie. Ezt a kijelentést azért tettem, hogy törvényességi szempontból ne hogy valaki kifogásolja. Dr. Kereskai István: Nem hoztunk létre önállóan működő intézményt, az előterjesztés 1.) pontja részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodási feladatairól szól. Tehát nincs új intézmény létrehozásáról szó, csak feladatbővítésről. Mégegyszer kérem, hogy aki egyetért az 1. sz. változattal, szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 166/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) egyetért azzal, hogy a Humán GESZ mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv ellátja a szervezeti keretén belül működő és az előterjesztés "1" pontjában felsorolt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek gazdálkodási feladatait. b.) ezzel egyidejűleg létrehozza a négy szakmailag önálló bölcsőde helyett a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézményt úgy, hogy a jelenlegi X-es sz. bölcsődéhez vonja a szakmai felügyeletet. Utasítja a polgármestert, hogy a szervezet átalakításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1993. december 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11. Javaslat az észak-keleti városész részletes rendezési terv programjának módosítására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Balogh Tibor: A határozati javaslat b. ) pontja szerint "a II. sz. Táglagyár kérdésében a közgyűlés a területre a tulajdonos által készíttetett hatásvizsgálat és a szükséges szakhatóságok, valamint a lakosság véleményének figyelembe vételével dönt". Ugyanakkor az Általános Rendezési Tervben zöldterületként szerepel. Hogyan értelmezzem a határozati javaslat általam felolvasott b.) pontját? 41 Berezeli Emília: A 86/1993. sz. kormányrendelet értelmében egyes tevékenységekre vonatkozóan környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. A Téglagyár ezt nem készítette el. Az ART programja is zöldterületnek tünteti fel a lakóterület környezetében. Ameny-nyiben a Téglagyár e rendelet értelmében elkészítteti a környezeti hatásvizsgálatot, akkor lakossági fórumot kell tartani. Tehát a témát a hatásvizsgálat eredményével visszahozzuk a közgyűlés elé, vagy a rendezési terv jóváhagyásakor fogjuk Önök elé terjeszteni. Dr. Kereskai István. Mindenképp kell hatástanulmány, ezt jogszabály írja eló. Vagy a hatástanulmány, vagy a részletes rendezési terv jóváhagyásakor újra vissza kell térnünk erre. Határidőjavaslat is van, 1994. év I. negyedévének vége. Balogh Tibor: Tudomásom szerint már 2 hete a Polgármesteri Hivatalban van a Szombathelyi Környezetvédelmi Felügyelőség véleménye, amely itt nincs figyelembe véve. Olyat is hallottam, hogy a Polgármesteri Hivatalból megpróbálták befolyásolni a Szombathelyi Környezetvédelmi Felügyelőséget, - hogy olyan véleményt hozzanak, ami nekik is tetszik. Ez visszatetsző. Az elkészített hatástanulmány kimondja, ha ezer tonna szenet égetnének el a téglagyári kemencékben, akkor a megengedett szennyezettségi érték 17%-át bocsátja ki a gyár. Berezeli Emilia: Valóban november 8-i dátummal megkaptuk a budapestiek által készített mérési eredményeket. A hatástanulmány a rendelet értelmében kétféle lehet, előzetes vagy részletes. Mivel ez egy bezárás után újra működésbe hozott üzem, ami lakóterületeket érint, ezért úgy érzem, hogy mindenképp a mérési eredmények prognosztizálását is kell adnia a Téglagyárnak. A mérési eredményekből nem derül ki, hogy milyen nagyságrendű, jellegű, mértékű igénybevételnek voltak akkor a kemencék kitéve. A meglévő mérési eredmény csak egy része az előírt hatástanul-mánynak. Itt mindenre vonatkozóan nekik kell javaslatot adni. Nem csak a környezeti terhelésre, hanem a szállítási útvonalakra, szénégetésnél tonna/év és hogy milyen mennyiségű téglát fognak termelni. Azzal, hogy 5,5 millió tömör kisméretű téglát égetnek, ebből még az önkormányzat nem tudhatja, hogy ez mennyire veszélyes a környezetre. Eladáskor is, és ma is ez a terület zöldterületként szerepel a rendezési tervünkben. Palotás Tibor: Érthetelen, hogy miért van most itt napirenden ez az ügy, mikor ma a közgyűlés döntésképtelen. Aki ért a rendezési tervhez, az látja, hogy e téglagyár szerepe a tervben jelentős. Ezt a téglagyárat megvásárolnák, ha itt továbbra is dolgozókat lehet foglalkoztatni, ezt támogatni kell. Sürgősen intézkedni kell, hogy a hatástanulmány mielőbb készüljön el, mert tudom, hogy maximum másfél hónap alatt készít el a hozzáértő cég, azt sem értem, hogy miért a magánosoknak kell elkészíttetni, mikor ez önkormányzati feladat lenne. Vegyük le a napirendről a rendezési tervmódosítást. Dr. Henczi Edit: A Téglagyár ügye már évtizedes ügy. A város, amikor az Észak-Keleti városrész megépítéséről döntött, megkeres- 42 te a Téglagyár vezetését és nyilatkozatot kért arra vonatkozóan, hogy itt kívánnak-e a jövőben is termelést folytatni. Akkor a II. sz. Téglagyár vezetése, illetve a kaposvári központ úgy nyilatkozott, hogy rövid időn belül a telepet felszámolják és itt téglagyártás nem lesz, ezen információ birtokában döntött a tanács a városrész felépítéséről. Azt is el kell mondani, hogy az önkormányzat nevében még a privatizációt megelőzően felléptünk az ÁVÜ-nél és kértük, hogy e terület kerülhessen önkormányzati tulajdonba, a levél indokolásában a fentiekre is hivatkoztunk. Ennek ellenére - dolgozói privatizációval - eladták e telepet úgy, hogy ott téglatermelés folyhat. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásáért nem mi vagyunk a felelősek. Nekünk, az egész város érdekét kell figyelembe venni akkor, amikor a rendezési terv elfogadása kapcsán ezen iparterület megszüntetéséről, vagy fennmaradásáról döntünk. Dönteni azonban csak a hatástanulmány birtokában tud az önkormányzat. Berezeli Emilia: A Táglagyár vezetésének kifejezett kérése, hogy ez tégylagyár maradjon és a 7-es elkerülő és a> Petőfi utca vonalát lehetőség szerint engedjük más területfelhasználási egységbe besorolni. Amennyiben mi azt most nem tudjuk megtenni, akkor ők nem tudnak a földeladásokból olyan összeghez jutni, amivel a hatástanulmányt és egyéb kérdéseket tudnák rendezni. Ez az önkormányzatot hátrányosan érinti, mert ezek a területek jelenleg lakóterületbe vont területek. A szabályozás, területfelhasználás arra irányul, hogy ezeket a területeket vállalkozásba tudjuk vonni. Ezeket a területeket az önkormányzat megvette, ezért a pénzgazdálkodásunkat is fogja veszélyeztetni. A hatástanulmányt március 31-ig bármikor benyújthatja az önkormányzathoz a Téglagyár. Attól függetlenül, hogy a rendezési terv tervszinten mikor válik szükségessé, e kormányrendelet kötelezi az önkormányzatot, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt ki kell függeszteni és ugyancsak lakosági fórumot kell külön tartani erről, mint ahogy minden rendezési tervről ez előírás. Jancsi György: A rendezési terv azért készül, hogy az itt élő emberek igényeit próbálja kompromisszumos összhangba hozni. Nem tehetjük meg, hogy csak 25 ember érdekeit vegyük figyelembe, mert akkor törvénytelenséget követnénk el. A rendezési terv készíttetésével, azok végrehajtásával kapcsolatban központilag szabályozott törvények intézkednek, ezeknek próbálunk meg eleget tenni. A környezetvédelmi hatástanulmányt nem csak a Téglagyárnak, hanem minden olyan vállalkozónak el kell készíttetni, aki olyan tevékenységet kíván folytatni, ahol fennáll annak gyanúja, hogy mások életét hátrányosan befolyásolhatja. Ez elől az önkormányzat nem zárkózhat el, sőt kötelezően támogatni kell. Javasolni azt tudom, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésénél esetleg fele összegig el lehetne menni, de ez is megítélés kérdése, met nem arról van szó, hogy az önkormányzat a Nagykanizsán működő cégek munkálatait magára vállalja, hanem arról, hogy olyan rendezési tervi állapotot próbáljon meg összehozni, ami garantálja a területen, vagy egyes településrészeken élők normális kompromisszumos egymás mellett való élését. Kérem Önöket, hogy ne vegyük le a napirendről. Újból 43 fogunk ezügyben találkozni, mert a területfelhasználási övezeteknek a besorolása kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozik. És minél később születnek meg ezek a döntések, annál később lesz érvényes rendezési terv. E terület hasznosítása azért fontos, mert a területen az önkormányzatnak viszonylag nagy tulajdonjogi érdekeltségei vannak. Ahhoz, hogy itt bármiféle építést lehessen kezdeményezni a már rendezett Hevesi utcai két sávban, erre a tervi anyagra mindenképp szüksége van azoknak, akik ezt használni szeretnék. Palotás Tibor: A környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményének hiányában esetleg olyan döntés hozhatunk most, amire aztán később hivatkozva, mégis megakadályozhatjuk pl. a Téglagyárnak a működését. A gyárat különböző funkcióju területek veszik körül. A környezetvédelmi hatástanulmány elsőrendű fontosságú lenne ahhoz, hogy ma a rendezési tervről döntsünk. Lényeges a vonzata az egész tervezési területtel kapcsolatban. A főépítész azt mondta, hogy márciusig ráér a hatástanulmány, de mi történik akkor, ha a hatástanulmány kimondja, hogy itt téglagyár nem üzemeltethető, mert a már tervezett beépítéshez nem kapcsolható. Mivel 80 ember foglalkoztatásáról van szó, meg kellene nézni, hogy milyen feltételek mellett lehetne tervezni annak a környezetében más funkciókat. A gyár már ott van, én a sorrendiséget vitatom. Dr. Kereskai István: Ez a határozati javaslat csak arra utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy kezdje el a tervezést és terjessze a közgyűlés elé elfogadásra. Göndör István: Az első lakóház és a Táglagyár között nincs 100 méter távolság. Adottság, hogy ott a gyár, és ott a lakótelep. Ezt valamikor, valakik már eldöntötték. Kérdésem, hogy van e esélye egyáltalán egy téglagyárnak olyan környezetvédelmi hatástanulmányt készíttetni, ami alapján ott maradhat. Itt az a lényeg, hogy ki merjük-e mondani, hogy azért, mert ott korábban már lakótelepet építettünk, maradhat-e ott a Téglagyár? Palotás Tibor: Nem kívánom e témát levetetni a napirendről. Dr. Kereskai István: Aki el tudja fogadni a határozati javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattl, 2 tartózkodással elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 167/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Észak-Keleti Városrész Részletes Rendezési Tervét módosító programjavaslatot elfogadja. A városrész rendezési programját a területre vonatkozó fejlesztési célok (1. sz. melléklet) alapján megállapítja. 44 A megalapozott tervkészítés érdekében az alábbiakat határozza: a.) Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a rendezési program alapján készíttesse el a részletes rendezési tervet, és azt terjessze jóváhagyásra a Közgyűlés elé. Határidő: 1994. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) A II. sz. Téglagyár kérdésében a Közgyűlés a területre a tulajdonos által készíttetett hatásvizsgálat és a szükséges szakhatóságok, valamint a lakosság véleményének figyelembevételével dönt. Határidő: 1994. március 31. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 12. Javaslat a Nagykanizsa városközpont részletes rendezési terv programjának módosítására Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Jancsi György: Az előterjesztés több fórumon került megvitatásra. Az anyagba az elhangzott észrevételek beépítésre kerültek. Ha ma további észrevételek hangzanak el, azok is beépítésre kerülnek és a tervezési munkafázisok újra a testület elé kerülnek. Palotás Tibor: Nagykanizsa városközpont részletes rendezési tervének nyugati határa miért a Zrínyi utca meghosszabbítása? Szándékos, vagy véletlen ez, hisz ismert, hogy a közgyűlés elfogadta az autóbuszpályaudvar és környékének részletes rendezési tervprogramját, amit be kellett volna építeni ebbe a részletes rendezési tervmódosításba is. Magyar József: Az 1 sz. melléklet első lapján a 002 blokkban feladat van megjelölve, amit nem találok a határozati javaslatban. Ha ott rendet akarunk tenni, annak költségvetési vonzata van, szanálási okok miatt. Szépen alakult a Sneff tér belső részének átalakítása, kivéve a bolhásmozi lebontása miatti állapotot, valamint az ott virító 4 garázst. Ha ott előbbre akarunk lépni, akkor szembe kell nézni azzal, hogy az érintetteket tisztességesen kártéríteni kell. Korábban arról volt szó, hogy a vállalatokat bevonjuk a városkép szépítésébe, akkor az olajipari vállalatok azt vállalták, hogy e terület rendezésébe segítenek, a zöldterületet karbantartják, ennek fejében az olajipar által közterületre épített parkoló üzemeltetését átvennék úgy, hogy az ott lakók ezeket a parkolókat igénybe vehetnék. Ez egy komplex dolog, de onnan indulna, hogy el kellene dönteni, mi legyen a garázsokkal. 45 Berezeli Emília: Ha a Zrínyi utca és a 74-es út kiváltásáról van szó, arra válaszom, hogy az általános rendezési terv is ezt az utat nem a 74-es út kiváltásaként kezeli, hanem a Magyar utca kiváltásaként, miután a Magyar utca teljes egészében, a 7-es elkerülő csomópontig olyan szűk szélességben megy, hogy ezt a forgalmat nem tudja levinni. Tehát kb. a Dózsa György utca vonalában a régi rendezési tervnek megfelelően egy átvezetés történik és a kertek végében menne az az út, amely a városközponthoz csatlakozó vásárcsarnok RRT-ben is működik. A Múzeum térrel kapcsolatos véleményemet a határozati javaslat a.) pontja is tartalmazza, mivel ott eltérés lenne a rendezési tervtől, lakossági, szakmai és egyéb vélemények alapján. Sajnos a bolhásmozit nem tudjuk úgy megtartani, hogy az átvezetést ne tudjuk biztosítani a Múzeum térről a Rozgonyi utcára, mert ha csillapított forgalmú is lesz a Fő út, akkor is olyan forgalom megy rajt, hogy az átvezetést biztosítanunk kell. Ez nem azt jelenti, hogy egy állandó átjárást teremt, hanem az ottlakók egy bizonyos kijárát fognak kapni. A szóban forgó 6 garázsra vonatkozóan a Városfejlesztési Bizottság javasolta, hogy vegyük vissza a zöldterületbe, vagyis a garázsokat meg kell szüntetni és a mostani telekhatárokig lehet a beépítést biztosítani. Van egy ilyen elvi engedély is a Hatósági Osztály előtt. Dr. Henczi Edit: Az ott lévő garázsokkal kapcsolatban született már döntés. Ezek magántulajdonú garázsok. Fölajánlottuk a tulajdonosoknak, hogy a Berzsenyi utcában helyette építünk másik garázst, csak azt ők nem fogadták el. így a következő lépés, hogy mi megépítjük a garázsokat, majd bíróságon keresztül próbáljuk azokat elfogadtatni. Tulajdonról van szó, más mód nincs a megoldásra. Magyar József: Ha annak idején tulajdonba adták a garázshelyeket, garázsokat, ennek konzekvenciáját mindenképp viselnünk kell. Ha bírósági ügy lesz belőle, akkor még a következő önkormányzat idejében is ott fognak állni a garázsok. Inkább próbáljunk megegyezni a tulajdonosokkal. Dr. Henczi Edit: Nem fogadják el a kárpótlást, ők ott akarnak maradni. Jancsi György: Örülök, hogy Magyar képviselőt zavarja a Múzeum téren lévő állapot, de remélem minden állampolgárt így van ezzel. A régi könyvtár és a Muskátli presszó közti terület egy szemétlerakóhely. A Múzeum tér, ÁFÉMSZ belső udvara, a Zsinagóga udvara úgyszintén. Az önkormányzat szervezőkészségére appellálva, összehangolva a tulajdonosi igényekkel, ez a terv azt célozza meg, hogy elindítsa, illetve majd megszüntesse ezt az áldatlan állapotot. Ez nem a rendezési tervek készítésénél, hanem az 1994. év költségvetési tárgyalásánál dől el. Hangsúlyozni szeretném, hogy minden költségvetés tárgyalásával kapcsolatos megbeszélésen kértem - bizottságunk nevében is -, hogy támogassa az önkormányzat ezen területek mielőbbi rendbetételét. Ettől a képviselők mereven elzárkóztak, ez kitűnik a költségvetésből is. A Zrínyi utca átkötő szakaszától nyugatra eső terület azért nincs bennt a városközpont rendezési tervében, mert Palin, az északi városrész és Miklósfa sincs. 46 Marton István: A Tűzoltóság keleti (hátsó) kijáratánál az út mindkét oldalára parkolók vannak tervezve, déli oldalára pedig sportpálya. Ezt kicsit furcsának találom, mivel jelenleg játszótér van ott. A déli oldalra nem helyeznék el parkolókat, ez ügyben meg is kerestek a lakosok. A 909 tömbszámmal jelzett területen a tisztiház felé eső oldalon már el lehetne helyezni garázsokat. A 908 tömbszám alatt (Kossuth tér 7.) a terv két sorban garázs épülne, itt 1,5 méteres szintkülönbség van, az óvodánál hasonló a helyzet, ezért kértem már korábbi testületi ülésen is, hogy ide ne létesüljenek garázsok, kerüljön ez a terület kivételre, ennek ellenére bennt maradt a tervben. Palotás Tibor: Nem kaptam arra a kérdésemre választ, hogy az 1. sz. mellékletben a 101 sz. tömbben az autóbuszpályaudvar közvetlen közelében miért nem szerepel a közgyűlés által elfogadott részletes rendezési terv. (Vasút-DÉDÁSZ-i rész) Fontos lenne az autóbuszpályaudvar bővítése. A Rozgonyi - Zrínyi u. terve most mást tartalmaz, parkolók szerepelnek, ugyanakkor a közlekedési koncepcióban ez a terület gyalogos központként szerepel. Nem lehet az itt megrajzolt módon kialakítani a Zrínyi-u. átkötését a Kórház utcával. Ennek tervezését a korábbiakban a közgyűlés megbízásából az én cégem végezte kiviteli terv szinten, mely kifizetésre is került, azonban itt meg sem jelenik rendezési terv szinten. Kérem, hogy a már korábban elfogadott közlekedési koncepciót alkalmazza a testület. Berezeli Emília: A 101-es tömbnél, ahol intézményterület van a program tartalmazza, hogy a nyugati területekkel együtt külön tervben határozandó meg. A tervezési terület a Bátory utca végéig szanálandó telkek végéig tart. A buszpályaudvarnál az eredeti elképzeléshez képest történt változás. Jeleztük is, hogy ez két változattal történik. Az egyiknél önálló útként szerepel a Rozgonyi utca továbbvezetésében az út és a buszpályaudvar forgalma külön működik. A második változat esetében jelentős zöldterületek elvonása árán tudnánk ezt megvalósítani. Az eredeti városközpont RRT-ben a Fő utca sétálóutcaként szerepel, most viszont csak forgalomcsillapítást kapna. A Rozgonyi-Zrínyi utcában a korábbi kétsávos közlekedés helyett most egyirányú egysávos a közlekedés, és az út keresztmetszet enged még annyit, hogy kerékpárút is felfestésre kerüljön. A Palotás képviselő által említett körforgalmat a tervben nem szerepeltetjük, ebben a közgyűlés nem döntött, de kiviteli terv szinten szerepel. Jelenleg a Zrínyi u. Teleki útra való átvezetése egy elhúzott csomóponttal van megoldva terv szinten. A képviselő javaslata részben elhúzott csomópontra, körforgalomra vonatkozott. Cserti Tibor: A közgyűlés részletes rendezési programot fogadott el, és nem részletes rendezési tervet, ezért nem tartalmazza az előterjesztés a Palotás képviselő által felvetetteket. Véleményem szerint a képviselői javaslatok a tervbe beépítésre kerültek, kérem döntsenek arról. Jancsi György: A tervezési terület mellett van egy teljesen rendezetlen ügy, ezt azért hagytuk érintetlenül, mivel nem tudjuk, hogy a tervi rész kié, a szerzői jogok kire, milyen 47 hatással vannak és nem akarta a Városfejlesztési Bizottság az önkormányzatot olyan kellemetlen helyzetbe hozni, hogy más szellemi terméke rendezetlen jogi vitába kerüljön. Az útvonal vezetésére vonatkozó tervezési munkát ugyanaz a tervező végezte, aki közreműködött - az elfogadott - a városi közlekedési koncepció kidolgozásában. Dr. Kereskai István: Most egy programjavaslatról van szó, mely elfogadása esetén az Általános Rendezési Tervbe beépülne, és az elfogadásra ismételten a közgyűlés elé kerülne. Palotás Tibor: A most előterjesztett anyag más, mint a korábban közlekedési koncepcióban meghatározott. Ne változtassunk a terveken, amikor már mint említettem, a kiviteli terv is elkészült. Én körforgalmat terveztem, a budapesti tervező pedig hagyományos csomópontot. A programterv áprilisban került elfogadás rs f 3z/ hogy a hivatkozott terület kié, véleményem szerint lényegtelen. Egyetértek Marton képviselővel, hogy legalább a terepviszonyokat vegyék figyelembe. Krémer József: A Városfejlesztési Bizottság a programra mintegy 30-40 észrevételt tett. Nem budapesti, hanem pécsi tervezők készítették. Ha a képviselőknek további észrevételeik, javaslataik vannak, azt a tervezők felé jelezni kell. Javasolom a tervezők figyelmét felhívni arra, hogy a város közlekedési koncepciójának figyelembevételével készítsék a tervet. A Kórház-Zrínyi utca kereszteződésénél én is a körforgalmat tartom jobb megoldásnak . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az előterjesztéssel, a határozati javaslattal, azzal, hogy a tervező figyelmét hívjuk fel Krémer, Marton, Palotás képviselők által javasoltakra? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 168/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa-Városközpont RRT-t módosító programjavaslatot elfogadja. A városrész rendezési programját a területre vonatkozó fejlesztési célok (1./ 2., 3. melléklet) alapján megállapítja. A megalapozott tervkészítés érdekében az alábbiakat határozza: a./ A programterv szakmai, bizottsági és lakossági véleményezése alapján az alábbiakat a tervkészítés során figyelembe kell venni: - Hunyadi utca keleti oldala a Rozgonyi és Királyi Pál utca között útszélesítés miatt nem kerül szanálás 3Tel f ctZ utca egyirányú marad, 48 Rozgonyi utca déli oldalán az új beépítést, a meglévő telekhatárok figyelembevételével korrigálni szükséges, Szennyező ipari üzemek kitelepítése javasolt a városközpontból, Sugár út teljes hosszában a távlatban is kétirányú marad, parkolás a jelenlegi állapotban javasolt, Zsinagóga tömbbelsőre külön hasznosítási terv készítése szükséges, A Dél-Zalai Áruház déli oldalának irányadó szabályozási vonal korrekciója szükséges az Alsóvárosi templom látványa érdekében, Piac tömb belsejére irányadó szabályozás és funkció meghatározás javasolt az országos tervpályázat ajánlásai alapján, Erzsébet téren a térszíni parkolás a távlatban nem javasolt, zöldfelületi rehabilitációja szükséges a tervpályázat és a visszahelyezett szobor figyelembevételével, Volán pályaudvartól északra központi parkoló tervezése javasolt, Eötvös téren a távlatban az térszín alatti parkoló felett zöldfelület kialakítása javasolt, Mind a kerékpárút, mind a parkolás kiépítése a zöldfelület lehetőség szerinti megtartásával javasolt, A két alternatívával jelölt javaslatok közül a Volán pályaudvarra a 2. változat, az Arany J. és Királyi P. utca összekötésére vonatkozóan az 1. változat javasolt a terv szinti kidolgozásnál, A 008 és 009 tömb belsejében a bontás utáni rekonstrukció a térszín alatti parkolás lehetőségének figyelembevételétörténjen, a megbízható minőségű végeredmény érdekében szükséges az önkormányzat "fennhatóságát" minél nagyobb területre kiterjeszteni. Csak így biztosítható a térség városi érdekeket is szolgáló átépítése, a feladat nagysága szükségessé teszi az önkormányzatnál (vagy annak felügyelete alatt) működő team létrehozását, mely az egész folyamat szellemi irányítója, szervezője a megvalósítás valamennyi fázisában. E team alapvető feladata a lehetséges vállalkozók felkutatása, a területen jelenleg működő intézmények, vállalatok, magánemberek, valamint a város érdekeinek egyeztetése. 49 - zrínyi u. - Kórház u. - Teleki u. körforgalmi csomópont kiviteli tervjavaslatok rendezési tervbe való beillesztésének külön vizsgálata szükséges a közlekedésfejlesztési koncepció figyelembevételével, - a 909 tömbben a Tűzoltóság melletti sportpálya, valamint a felette tervezett parkoló déli oldala nem javasolt, - a 908 tömbben a Kossuth tér 7. sz. telkén a sorgarázselhelyezés nem javasolt, - az autóbuszpályaudvar bővítésének javaslatát a Vásárcsarnok RRT programja szerint tartalmazza a terv Határidő: 1994. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b./ Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a rendezési program alapján készíttesse el a részletes rendezési tervet, és azt lakossági fórum, valamint a szükséges szakhatósági egyeztetések megtartását követően terjessze jóváhagyásra a Közgyűlés elé. Határidő: 1994. március 31. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester c./ Gondoskodni kell arról, hogy az Általános Rendezési Tervtől eltérő javaslatok tervi visszacsatolása megtörténjen. Határidő: 1994. március 31. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 13. Javaslat Az Erzsébet tér - Fő út - Deák tér városképi fejlesztésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Czupi Gyula: Mit kell az alatt érteni, hogy a városközpontban elhelyezett reklámfeliratok vizsgálati anyagát a javaslatok szerint a közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja? Ha elfogadjuk a tanulmánytervet, ez azt jelenti, hogy az meg is valósul? Van költségvetési vonzata is? Dr. Kereskai István: Az előterjesztés és annak melléklete tartalmazza a városközpontban elhelyezett reklámfeliratok felülvizsgálatát. Ha ezt változtatás nélkül veszi tudomásul a testület, ez jelenti azt, hogy az előterjesztésnek megfelelően. 50 Az utcabútorok kihelyezése az anyagi lehetőségek függvényében és természetesen az egységes városkép és a kerékpárút figyelembevételével történne. Balogh Tibor: Az anyag tartalmazza, hogy megtörtént a homlokzati portálok, reklámok vizsgálata. Ki engedélyezte a Fő utcában a volt virágbolt helyén a kiugró portált, amely teljesen stílustalan ahhoz az épülethez? Dr. Henczi Edit: Az ott folyó munkát többször leállítottuk, mivel a tervtől eltérő volt az, majd a Városfejlesztési Bizottsággal történt egyeztetést követően kaptak engedélyt. Az eredeti kérelem nem ezt tartalmazta. Úgy érzem sokunk ízlésével a jelenlegi sem egyeztethető össze, ennek ellenére, mint említettem, az egyeztetést követően az engedélyt a Polgármesteri Hivatal kiadta. Berezeli Emília: A többszöri egyeztetést követően adtuk ki az engdélyt az említett üzletnél. A mellette lévő üzleteknek is ugyanolyan homlokzati megjelölést írtunk elő. A tervjavaslat az utcabútorok elhelyezését tartalmazza, ezzel azt szeretnénk elősegíteni, hogy a Fő úton bizonyos árusítás megoldható lenne. A reklámok elhelyezését is egységes szempontok szerint szeretnénk biztosítani. Czupi Gyula: A választ úgy értelmezem, hogy ha a határozatot elfogadjuk, akkor az előterjesztésben leírtakat fogadjuk el pl. 2. sz. mellékletben olvasható "a homlokzaton sok, és több fajta reklámtábla van elhelyezve, melyek egységesítésre szorulnak. Napfényvédő ponyvák, közterülethasználati engedéllyel nem rendelkeznek. Bolt bejáratának két oldalán és felett egységes, cég feliratú reklám elhelyezhető". Ezzel egyetértek. A Főútvonal mellett sakkozó táblák elhelyezését tervezik, úgy gondolom, kevesen lesznek, akik odaülnek a szennyezett levegő miatt. A Széchenyi téren átmenő forgalom van tervezve, ez megvalósul, hogyha elfogadjuk az előterjesztést? Örülök annak, hogy az aszfaltos területre fák ültetését javasolják. Dr. Kereskai István: Ez egy programjavaslat. Elfogadása esetén beépül a városrendezési tervbe, melyről a testületnek döntenie kell és akkor fogadja el, hogy hol, mit valósít meg, amelynek természetesen anyagi vonzata is van. Göndör István: A homlokzati reklámok engedélyezése milyen formában történik? Engedélyezett-e a merőleges reklám? Dr. Kereskai István: A Polgármesteri Hivatal konkrét igények alapján bírálja el, hogy engedélyezi e a reklám kihelyezését. Czupi Gyula: Továbbra is kétséges számomra a határozati javaslat b.) pontja: "a belváros utca- és térberendezési tanulmánytervet a terv szerint jóváhagyja". Ezek szerint a jóváhagyást követően elindul a munka? Dr. Kereskai István: Ha a terv elfogadásra kerül, akkor az anyagi lehetőségeink függvényében valósítjuk meg, lépcsőzetesen. 51 Czupi Gyula: Továbbra is az a kérdésem, hogyha elfogadjuk a tervet, akkor azzal együtt a forgalommódosításokat is elfogadjuk? (Pl. Széchenyi tér kávézó elé való behajtás, Csengery utcáról való kihajtás) Dr. Kereskai István: A határozati javaslat alapján azt mondhatom, ha azzal egyetért a testület, akkor a tervet fogadja el és az utcabútorok elhelyezéséről dönt. Cserti Tibor: Az utcabútorok kihelyezéséről dönt a testület, ezt követően a konkrét elhelyezéshez építési, hatósági engdély szükséges. Fontos figyelembe venni az esztétikumot és az üzletpolitikát. Egyetértek a reklámtáblák egységes kivitelben történő elhelyezésével, meg kell felelniük a városképi szempontoknak, városi beruházásban kellene megvalósítani. Takács Zoltán: Előttünk egy javaslat van. Gondolom a Városfejlesztési Bizottság mint előterjesztő, több közül választhatott. Szükségesnek tartom, hogy teljes körű tájékoztatást kapjon a javaslatban szereplő utcabútorokról (kerékpártároló, pad, asztal). Jancsi György: Az előbb elfogadásra került a belváros programja. A mostani előterjesztés nem erre vonatkozik. A Hatósági Osztály engedélye szükséges az utcabútorok elhelyezéséhez. így elkerülhető, hogy alaktalan, csúnya, ízléstelen dolgok kerüljenek elhelyezésre. Cél a környezetre jellemző bútorzat kialakítása. A megvalósításhoz önkormányzati fedezet kell, ill. utasítás a Polgármesteri Hivatal részére, hogy ezt meg kell oldani. Takács Zoltán: Ha Jancsi György képviselő által elmondottakat jól értelmezem, akkor a határozati javaslat nem jó, mivel az a következőképpen hangzik: "... javasolt utcabútorok elhelyezésre kerülnek." Itt viszont most az hangzott el, hogy majd valamikor valamilyen utcabútorok elhelyezésre kerülnek, melyről a testület egy más alkalommal dönt. Jesch Aladár: Javasolom, hogy a határozati javaslat a.) pontjába kerüljön be, egyes (kifogásolt) reklámok eltávolítása, pl. a ROTARY Kft-nek is ezt meg kell tennie. Hiányolom a határozati javaslatból, hogy nincs intézkedés a reklámok tulajdonosai, felé. Dr. Henczi Edit: A kifogásolt reklámok eltávolítására az intézkedések a hivatal részéről már folyamatban vannak. Jancsi György: A Fő út - Erzsébet tér - Eötvös tér szakaszán ezeket javasoljuk elhelyezni, ami nem zárja ki azt, hogy a város más területén ilyen, vagy ennél magasabb színvonalú utcabútorok nem helyezhetők ki. Ezzel azt is szerettük volna elérni, hogy a városban ne egyetlen ilyen jellegű pavilon kerüljön felállításra. Balassa Béla: A kiállítási anyag egyfajta esztétikai látványt is nyújt. Azt akarja bemutatni, hogy legalább ilyen színvonalú utcabútorokról és elárusító pavilonokról vagy mobil mozgóárus termékekről van szó. Ennek a finanszírozását csak átmenetileg 52 végezné a város, kb. 200-250 eFt-ra lenne szükség az elárusító asztal érdekében. Elképzelhető, hogy a Polgármesteri Hivatal előcsarnokában kerülne sor az ezzel kapcsolatos kiállításra. Amennyiben ezzel a közgyűlés egyetért, akkor kérem, hogy az 1994. évi költségvetés megállapításakor a forrást is jelöljék meg. Dr. Kereskai István: Jesch képviselő javasolja az a.) pont kiegészítését "a kifogásolt reklámok eltávolítására" szövegrészszel. Aki ezzel a módosítással az a.) pontot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a b. ) pont módosításával a következők szerint: "A közgyűlés a belváros utca- és térberendezési tanulmánytervét elfogadja. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Fő út, Erzsébet tér - Eötvös tér közötti szakaszán az elkészült kerékpárutat figyelembe véve, az egységes városkép érdekében a javasolt színvonalú utcabútorok elhelyezését tegye lehetővé." ? A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Balassa Béla: Javasolom a határozat kiegészítését egy c.) ponttal, amely azt tartalmazná, hogy a megvalósításhoz, terjesztéshez átmeneti finanszírozásként 10 millió forintot biztosít a közgyűlés az 1994. évi költségvetésből maximum 3 hónap időtartamra. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Balassa Béla: Megkívánom jegyezni, hogy mivel ennek forrásfedezetét a közgyűlés nem fogadta el, így teljesen mindegy, hogy milyen határozatot hozott. Dr. Kereskai István: A költségvetés tárgyalásakor e témára vissza lehet térni. A közgyűlés az előbb elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 169/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városközpontban elhelyezett reklámfeliratok vizsgálati anyagát a javaslatok szerint az 53 előterjesztésnek megfelelően elfogadja azzal, hogy a vizsgálatot ki kell terjeszteni a belváros teljes területére. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt a további intézkedések megtételére, a kifogásolt reklámok eltávolítására. Határidő: 1994. május 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés a belváros utca- és térberendezési tanulmánytervét elfogadja. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Fő út, Erzsébet tér - Eötvös tér közötti szakaszán az elkészült kerékpárutat figyelembe véve, az egységes városkép érdekében a javasolt színvonalú utcabútorok ''elhelyezését tegye lehetővé. Határidő: folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 15. Javaslat a 158/1993. sz. határozat módosítására (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Folytatólagos ülésünk első ülésrészében döntött a testület a VGV átalakításáról, illetve a Kft. létrehozásáról a 158/1993. sz. határozatában. A vállalat megszüntetésére és a Kft. létrehozására ugyanaz a határidő szerepel, 1993. szeptember 30. A vállalat vezetésének az a kérése, hogy a vállalat megszüntetésének határideje: 1993. szeptember 30. maradjon, de a Kft. létrehozására 1993. október 1-i határidő legyen. Kérem, hogy a testület értsen egyet a korábban hozott határozatban a Kft létrehozására megállapított határidő módosításával 1993. október 1-jére. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) egyetért a határozat határidejének módosításával és a következő határozatot hozza: 170/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 158/1993. sz. határozatában jóváhagyta a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató 54 Vállalat átalakítását, 1993. szeptember 30. időponttal. Ezen időpontot 1993. október l-re módosítja. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Ki ért azzal egyet, hogy következő ülésünk munkaterv szerint november 29-én 14.00 órakor legyen? A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) egyetért azzal, hogy a közgyűlés következő ülésére 1993. november 29-én 14.00 órakor a HSMK-ban kerüljön sor. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. > / / ■>" Dr. Kereskai István polgármester Dr. Henczi Edit jegyző |
