* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.85 MB | |
| 2026-02-26 14:47:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  184 | 275 | 1992. december 14. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 23-tól 27-ig. Határozatok száma: 172-tól 180-ig Napirendi pont: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpelláció 3.) Javaslat középfokú oktatási intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Előterjesztés a Szociális Foglalkoztató folyószámlahitel szerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat az 1993. év január 1-től új helyi iparűzési és vállalkozók kommunális adója bevezetésére, valamint az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltsége rendszeréről szóló 2/1992. (I. 10.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Beszámoló a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi illetményének folyósításáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke 7.) Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többszörösen módosított 5/1985. (XII.5.) sz. rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 8.) Javaslat a közművelődési intézmények magasabb vezető állású dolgozói vezetői megbízatásának határozott idejű átalakítására. (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 9.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város úthálózat hierarchiájának szabályozására (írásban) Elóadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz.elnöke 10. Javaslat az Első Magyar Gyógyhely Alapítványban való részvételre (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11. Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (szóban) Elóadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke 12. Gerencsér Tibor Nagykanizsa, Városkapu krt. 11/a. szám alatti lakos eseti segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakás és nem lakás bérleméneknek az Ingatlankezelési Intézmény részére történő átadására hasznosítás céljából (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazd. Biz. elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-16/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1992. december 14-i üléséről Rendeletek száma: 23-tól 27-ig. Határozatok száma: 172-tól 180-ig Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. december 14-én (hétfő) 10.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Koczfán Ferenc. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Fazekas István mb. jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia városi főépítész, Tóthné Krémer Mária főelőadó, Markó László csoportvezető, Gáspár András csoportvezető, Kenyeres Borbála csoportvezető, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Sorosi Miklós pályázó, Mihalkó Lajos a szociális foglalkoztató vezetője, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet titkára. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülést megnyitom. Kérem vegyük fel a napirendi pontok közé a "Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakás és nem lakás bérleményeknek az Ingatlankezelési Intézmény részére történő átadására hasznosítás céljából" című előterjesztést. Van-e további javaslat? Pilczer Éva: Kérem, hogy a 6. napirendi pontot ma ne tárgyaljuk, a VOLÁN-nal egyeztetés történt, az anyagot átdolgozzák, e témát még ebben az évben meg kell tárgyalni. Kérem, hogy az interpellációt követően kerüljön sor a 7. napirendi pont megtárgyalására és a 10. napirendi pont pedig a 4. legyen. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a 6. napirendi pont ma ne kerüljön megtárgyalásra? A közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az IKI-vel kapcsolatos előterjesztés ma megtárgyalásra kerüljön? A közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a 7. illetve a 10. napirendi pont 3. és 4. napirendi pontként kerüljön tárgyalásra? A közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpelláció 3.) Javaslat középfokú oktatási intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Előterjesztés a Szociális Foglalkoztató folyószámlahitel szerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat az 1993. év január 1-től új helyi iparűzési és vállalkozók kommunális adója bevezetésére, valamint az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltsége rendszeréről szóló 2/1992. (I. 10.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Beszámoló a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi illetményének folyósításáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke 7.) Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többszörösen módosított 5/1985. (XII.5.) sz. rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 8.) Javaslat a közművelődési intézmények magasabb vezető állású dolgozói vezetői megbízatásának határozott idejű átalakítására. (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 9.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város úthálózat hierarchiájának szabályozására (írásban) Elóadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz.elnöke 10. Javaslat az Első Magyar Gyógyhely Alapítványban való részvételre (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11. Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (szóban) Elóadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke 12. Gerencsér Tibor Nagykanizsa, Városkapu krt. 11/a. szám alatti lakos eseti segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakás és nem lakás bérieméneknek az Ingatlankezelési Intézmény részére történő átadására hasznosítás céljából (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazd. Biz. elnöke Napirend előtt Pilczer Éva: December 16-án a Csokonai iskola éttermében Dr. Csákai Iván képviselővel közösen lakossági fórumot tartunk, melynek témája az önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítése. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: A polgármesteri beszámoló arra hívja fel a figyelmet, hogy a Postakerti garázsügyben a testület ma döntsön. Hogyan képzelték az előterjesztők, hogy ezt a feladatot ma a közgyűlés meg tudja oldani? A tájékoztatóban olvasható, hogy a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Polgármesteri Hivatalnak 600.000 Ft pénzösszeget ad az állami gondozásban részesülő gyermekek után támogatásként. Ez az összeg elég, sok vagy kevés? Dr. Kereskai István: A tömbbelsőben 19 garázs épülne, az ehhez szükséges telkek licitálás utján kerülnek értékesítésre. A lakosság egyrésze kéri, hogy garázs épülhessen ott, mlg más része tiltakozik ellene. Az állami gondozott gyermekek után biztosított összeget a megyei önkormányzat a kérésünk figyelembevételével utalta át. Berezeli Emilia: Az észak-keleti városrész első ütemében már korábban is szerepelt a 19 garázs. A rendezési terv szerint földbesüllyesztett garázsokról lenne szó, mely megfelel a környezetvédelmi szempontoknak. Ezzel a megoldással az ottlakóktól nem vennénk el földterületet és a meglévő úthoz csatlakozna a garázssor. Farkas Zoltán: Stamler képviselő a lakosság kérelmét tolmácsolta ebben az ügyben, a kérelemben leírtak egyrésze nem felel meg a valóságnak, pl. a zöldterület nem csökken, azt az indokot, hogy a garázsok megépítésével a gyermekek számára a balesetveszély nő, el kell fogadnunk, de azt is tudomásul kell venni, hogy most is vannak ott garázsok. Olyanok is aláírták az ottlakók közül a tiltakozó levelet, akik a telekmegvásárláshoz pályázati anyagot kértek. Véleményem szerint mielőtt döntene a testület e tárgyban, egyeztetni kell az ott élőkkel. Fel kellene menteni a telekvásárlást a vállalkozási szabályzat előirásai alól, a garázsépítést csak az ottlakók részére biztosítani. Takács Zoltán: Már többször elmondtuk, hogy határidő módosításnak nem a polgármesteri beszámolóban van a helye. A 146/1992. sz. határozat végrehajtásánál konkrét dátum szükséges a határidő módosításához. Kérem, hogy a garázsügy is konkrét előterjesztéssel és határozati javaslattal legyen tárgyalva egy későbbi időpontban. Balassa Béla: A Postakerti garázsügyben bármilyen döntés is lesz, a lakók egyrésze azt sérelmezni fogja. Javasolom a lakók szerezzék meg az udvar tulajdonjogát és ők döntsék el, hogy oda kit engednek be, a 19 garázs tulajdonjogát ki szerezheti meg. Dr. Kereskai István: Nem tudom megígérni, hogy a polgármesteri beszámolóban a későbbiekben nem fordul elő olyan kérés, amikor határidő hosszabbításra lesz szükség, természetesen törekszünk ennek elkerülésére. A pályázatokat február végéig kell elbírálni, tehát március 31-ig kerüljön a testület elé az ezzel kapcsolatos előterjesztés. Palotás Tibor: Javasolom a hivatal készítsen előterjesztést a Postakerti garázsok ügyében, melynél vegyék figyelembe Farkas Zoltán alpolgármester és Balassa Béla képviselő által elmondottakat is. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Palotás képviselő javaslatával, hogy a két változatot vizsgáljuk meg (vállalkozási szabályzat feloldása, telektulajdon szerzés) és hozzuk a testület elé. A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Takács Zoltán: Kérem minden önálló döntést igénylő kérdés külön kerüljön szavazásra. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a 146/d/1992. sz. határozat határideje 1993. március 31-re módosuljon? A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Egyetértek Palotás képviselő javaslatával, de kérem, hogy annak a lehetőségével is foglalkozzunk, hogy ott ne épüljön garázs. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az előterjesztés mindhárom lehetőséget tartalmazza, és ezt megelőzően lakossági fórum tartására kerüljön sor, és ennek határideje 1993. február 28-a legyen. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A nagykanizsai Jogászegylet 30.000 Ft támogatást kért az önkormányzattól. Javasolja-e a testület ennek megadását? Magyar József: Nem az összeggel nem értek egyet, de egyre több igény érkezik. Az a javaslatom, hogy a jövőben aki pénzt kér, jelölje meg azt is, hogy mire kívánja felhasználni. Most nincs reális képünk erről. Dr. Kereskai István: Kérem a bizottságot képezzen tartalékot, hogy az évközben jelentkező ilyen jogos igények kielégítésre kerüljenek. Egyetértek Magyar képviselővel, indokolják meg, mire, milyen formában kívánják felhasználni. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 tartózkodással a 30.000 Ft-os támogatás biztosításával egyetért. Czupi Gyula: A kulturális alapot erre hoztuk létre, kérem a mostani kérést ne vegyük precedensnek. Tartalékot kell képezni, nem szabad, hogy ilyen ügyekben a közgyűlés döntsön. Dr. Kereskai István: A 13/1992. sz. határozat alapján a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola tornatermének építése folyamatban van. A beruházás előkészítése során a fejlesztési program módosult, a tornaterem részeként kivitelezésre került egy kondicionáló terem, melynek többletköltség igénye 1,5 millió forint. Aki egyetért a felemelt program megvalósításával, a módosított engedélyokirat kiadásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatóval összességében egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal egyhangúlag a polgármesteri tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 172/1992. számú határozat a) A közgyűlés a 106/1992, a 155/1992. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. A 146/1992. számú határozat d. ) pontjának határidejét 1993. március 31-re módosítja. b) A közgyűlés a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola tornaterem építésével kapcsolatos 1,5 millió forintos többletköltség igényt jóváhagyja. A többletköltség forrásaként az intézmény által átvett pénzeszközt jelöli meg. A többletköltség forrásoldalról így nem érinti a beruházáshoz jóváhagyott önkormányzati támogatás, illetve igényelt és biztosításra kerülő céltámogatás összegét. A közgyűlés az alapberuházó részére a felemelt program megvalósítását a fentiek alapján engedélyezi, megbízza a Polgármestert a módosított engedélyokirat kiadásával. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester c) A közgyűlés a nagykanizsai Jogászegylet részére 30.000 Ft önkormányzati támogatást biztosít. A polgármester az összeg átutalásáról gondoskodjon . Felelős: Dr. Kereskai István polgármester d) A Postakert utcai garázsok ügyében a hivatal készítsen előterjesztést három variációra (vállalkozási szabályzat feloldása, telektulajdon lakók által történő megszerzése, ne kerüljön sor garázsépítésre - ezesetben a rendezési terv módosítása) . Mindhárom lehetőségről az érintett lakókat lakossági fórumon tájékoztatni kell. Határidő: 1993. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpelláció Czupi Gyula: Amikor az építészeti értékek helyi védelméről tárgyaltunk, volt egy javaslatom, melyet a közgyűlés el is fogadott, viszont sem a rendeletben, sem a határozatok között nem szerepel. Kérelmem arra irányult, hogy a közterületen lévő különböző alkotások gondozását, ápolását valamilyen formában meg kell oldani. Lakossági fórumon vetették fel, hogy a közgyűlés közvetítését praktikusabban kellene megoldani, ugyanis 18.00 órakor kezdődik és sok esetben éjszaka 2-3 óráig tart. Kérésként hangzott el, hogy két részletben történjen a vetítés. Olyan választ kaptak, hogy ennek finanszírozási és egyéb vonzatai vannak. Szándékunk, hogy előterjesztünk egy olyan javaslatot mely erre irányulna, de előtte szükséges lenne tudni, milyen döntéseket kell meghozni az elképzelés megvalósítása érdekében, ennek milyen anyagi vonzata van és milyen egyéb feltételek szükségesek hozzá. Dr. Kereskai István: A Városi Televizió bevonásával megvizsgáljuk a kérdést és annak eredményéről Írásban adunk tájékoztatást. Dr. Fazekas István: Az építészeti értékek helyi védelmével kapcsolatosan tett bejelentést megvizsgáljuk. Lehetséges, hogy nem önálló határozattal történt a megfogalmazás, hanem csak formai határozat született. A rendeletben a határozat természetesen nem jelenhetett meg. Törekszünk arra, hogy a jegyzőkönyvben a rendeletek, határozatok pontosan tartalmazzák a vita során elhangzottakat és nem célunk azok meg nem jelenítése. A jegyzőkönyvben megfogalmazottakat figyelemmel kisérjük. Néha olyan gondunk van, hogy a határozatok nincsenek egyértelműen megfogalmazva, és ilyenkor mi fogalmazzuk meg utólag azokat. Ez természetesen nem helyes, az lenne a célravezető, ha a határozatok pontos megszövegezésére a testületi üléseken kerülne sor. A képviselő bejelentését megvizsgálom és arról tájékoztatni fogom, hogy javaslata milyen módon és formában került a jegyzőkönyvben megjelenítésre. Pilczer Éva: A Kanizsa Újságban hirdetések jelennek meg olyan tartalommal, hogy önkormányzati bérlakások megtekinthetők. Ebből arra következtetek, hogy el akarják adni az önkormányzati lakásokat. Szeretném ha az IKI illetve a hatósági osztály felhívná a lakók figyelmét, hogy önkormányzati lakást a bérlő nem adhat el. Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi felügyelőség tehergépkocsi parkolási ügyben több alkalommal tartott ellenőrzést, a hétvégén azt tapasztaltam, hogy a körzetemben (Csokonai u., Bartók B.u., Hevesi u., Teleki u., Rózsa u.) továbbra is sok teherautó parkolt. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a házak között, az útkereszteződésekben parkoljanak, ugyanakkor az áruszállító tehergépkocsik vezetőit birságolják. Dr. Spingár László: Az önkormányzati bérlakások nem képezik szabad forgalom tárgyát, csak hatósági uton kerülhetnek más személy tulajdonába. A hirdetéseket figyelemmel kisérjük, és ha 8 ilyet tapasztalunk, a szükséges intézkedéseket megtesszük. A hirdetések nagyrésze lakáscserére vonatkozik. Karmazin József: A környezetvédelmi felügyelőség féléves munkaprogram szerint végzi az ellenőrzéseket, ebben szerepelnek az akciószerű vizsgálatok is. Felhívom a felügyelőség vezetőjének figyelmét az akció folytatására. Dr. Kereskai István: Megkérdezem az interpelláló képviselőket és a testületet, hogy a választ elfogadják-e? Az interpellációra adott válaszokat az interpellálók valamint a közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag elfogadják. Magyar József: Rotary kupa versenyen vettem részt Zalaegerszegen, sajnálattal állapítottam meg, hogy a nagykanizsai önkormányzattól más nem jelent meg. Ezt azért is hiányoltam, mert jó alkalom lett volna véleménycserére. Ennek kapcsán vetődött fel bennem, hogy a sport szponzorálását át kell tekinteni önálló napirend keretében. Zalaegerszegen 20 % kedvezményt adnak a helyi adókból sporttámogatás esetén. Úgy érzem ezzel is érdemes lenne foglalkozni. Kérés érkezett hozzánk, miért nem foglalkozunk a kempingút szélesítésével, mert ha ezt megoldanánk, sok nehézgépjármű elkerülné a várost. A keleti városrészben lakók sérelmezik, hogy nincs zalaegerszegi hívószámos nyilvános telefon. Lehet-e ebben az ügyben segíteni? Kérem, hogy a visszahívható számot a telefonfülkére írják fel. Dr. Kereskai István: A sport önálló témaként a munkatervben szerepelni fog. Ennek anyagi vonzatát az 1993. évi költségvetéssel egyidejűleg lehet megtárgyalni. Zalaegerszegen rendeletben szabályozták, hogy mely esetben csökkenthető az adó. Ezt a témát a később tárgyalandó adórendeletnél vitassuk meg. A kempingút kérdését megvizsgáljuk, annak eredményéről a képviselőt tájékoztatni fogjuk. Úgy tudom a keleti városrészben lehetőség lesz zalaegerszegi hívószámos nyilvános telefonok elhelyezésére. Jelenleg olyan gondunk van, hogy az építési hatóság megkérdezése nélkül helyeztek el nyilvános telefonfülkéket, nem biztos hogy azok megközelítése megfelelő-e, nem gátolják-e a forgalmat. Telefonügyben a MATÁV-nál intézkedni fogunk. Megkérdezem, hogy a választ elfogadják-e? Az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő valamint a közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Czotterné Ivády Zsuzsa: Mikor lesz rendes telefonellátás Nagykanizsán? Mennyibe fog kerülni az igénylőknek, ha telefont kapnak? Kérem, hogy a közgyűlés mondja ki, mit akar tenni Expo ügyben.Júniusban ezzel kapcsolatosan megbeszélés volt a vállalkozók, képviselők részvételével, addig jutottunk, hogy ehhez pénz szükséges. A testület megbizásából veszek részt a Megyei Expo Tanács ülésein. Kérem a testület minél előbb döntsön ebben az ügyben. Dr. Kereskai István: A telefonellátással kapcsolatosan a MATÁV tájékoztatást adott, hogy április 30-ig vállalják a központ üzembehelyezését, június 30-ig megtörténnek az átkötések, hálózatbővítésre Nagykanizsán 1993. december 31-ig sor kerül. Az eddigi 8-12.000 Ft helyett mennyibe fog kerülni a telefon beszerelése, nem tudta megmondani a MATÁV képviselője. A telefonellátással kapcsolatosan az államtitkárral december 19-én megbeszélés lesz. Az ipartestület Expo iroda felállítását kéri és évi 2 millió Ft-ot a költségvetésből. Az 1993. évi költségvetés tárgyalása során kell eldönteni, hogy a testület indokoltnak tartja-e az Expo iroda felállítását Nagykanizsán. Az Expo ideje alatt, valamint az elő és utórendezvényekre 1996-ig több ciklusban lehet pályázni. A HSMK beadta igényét az Expóval összefüggésben jazz- és folklór fesztivál megrendezésére. A közgyűlésnek döntenie kell, hogy az ilyen rendezvények mennyiben szolgálják a város érdekeit, az Expóval összefüggésbe hozhatók-e. Javasolom önálló napirendi pont keretében ezt a témát megtárgyalni 1993. február 28-ig. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem, hogy az ezzel kapcsolatos előterjesztést a gazdasági, a városfejlesztési valamint az oktatási és kultúrális bizottság véleményezze. Czobor Zoltán: Azt kellene eldönteni, hogy az Expo iroda vállalkozói alapon működjön-e, vagy az önkormányzat által megszavazott pénzösszegből szervezi a rendezvényeket. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az Expo ügyét önálló napirendként 1993. február 28-ig megtárgyaljuk? A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással úgy foglal állást, hogy az Expo ügyét 1993. február 28-ig megtárgyalja. Takács Zoltán: Az interpellációnak ezt a rendjét nem tartom megfelelőnek. Kérek minden képviselőt írásban adja be az interpellációt, erre várható alapos, megfontolt válasz. Dr. Fazekas István: Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a települési képviselők a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A törvényből adódó kötelezettségünk, hogy 15 napon belül érdemi választ adjunk azokra a felvetésekre, amelyekkel kapcsolatosan a testület vagy az interpelláló 10 képviselő nem fogadja el a választ. Ez körültekintő munkát igényel a belső szervezeti egységek vezetőitől. Az a kérésünk, hogy a közérdekű önkormányzati ügyekben a kérdésfeltevéseket írásban nyújtsák be a polgármesterhez, legalább az ülés előtt 3 nappal. így a közgyűlésen érdemi választ tudunk adni. Czupi Gyula: Kérem az SZMSZ-ben tegyünk különbséget az interpelláció és a kérdés között. Balogh Tibor: Kérem, hogy a karácsonyi ünnepekben a 32-es járat a délelőtti órákban sűrűbben közlekedjen. Magyar József: Nem kérek Írásos választ. Dr. Kereskai István: Kérem, hogy az interpellációval kapcsolatos eljárásban az SZMSZ előirásait vegyük figyelembe. 3.) Javaslat középfokú oktatási intézmény vezetőjének kinevezésére (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Gerencsér Tibor: Bejelentem, hogy Laczó János a pályázatát visszavonta. Czupi Gyula: Sorosi Miklós pályázótól kérdezem, hogyan képzeli el az iskola jövőjét? Sorosi Miklós: Folyamatban van az eddigi szakközépiskolai osztályok átalakítása a világbanki támogatás alapján. Kb. tíz évre szól ez a program. Olyan szakembereket képezünk, akik a modern nyugati követelményeknek is megfelelnek. A gimnáziumi tagozatos osztályok (angol, német nyelvű) régóta működnek, a tanulók 80 %-a középfokú nyelvvizsgát tesz. Az elképzelések között szerepel egy természettudományos képzés kialakítása. Szeretnénk, hogy a felsőfokú intézményekbe nagyobb számban nyerjenek felvételt tanulóink. Az iskola felépítését jól ismerem, 16 éven keresztül igazgatóhelyettesként dolgoztam. Farkas Zoltán: Hogyan értékeli a pályázó, hogy a nevelőtestület 55,1 %-ban támogatta, és az ezzel ellentétes bizottsági állásfoglalást? Sorosi Miklós: A tantestület ilyen arányú támogatásának véleményem szerint az az oka, hogy két és fél év múlva betöltöm a nyugdíjkorhatárt. Czobor Zoltán: Miért nem pályázott az első alkalommal? Sorosi Miklós: Korábban nem állt szándékomban pályázni, az előző pályázó elutasítása után úgy éreztem, hogy mint a nevelőtestület legidősebb és legtapasztaltabb tagjának kötelességem segíteni mind a tantestületet, mind az önkormányzatot a pályázat benyújtásával. Minorics Piroska: Az oktatási és kultúrális bizottság új pályázat kiírását javasolta. Ez az előterjesztésben nem szerepel. Balogh Tibor: A bizottság javaslata miért nem került írásban a testület elé? Minorics Piroska: Az előterjesztést nem a bizottság készítette. Czobor Zoltán: Zárt ülés tartását javasolom. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a továbbiakban zárt ülésen foglalkozzunk a kinevezési üggyel? A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a zárt üléssel egyetért. Zárt ülés 12,15-13,10 óra között. Külön j egyzőkönyvben. Dr. Kereskai István: Két vélemény alakult ki, az egyik, hogy 30.050 Ft-os alapbérrel plusz 14.000 Ft-os pótlékkal nevezzük ki Sorosi Miklóst. A másik javaslat, hogy új pályázat kerüljön kiírásra. Czobor Zoltán képviselő a zárt ülésen javasolta a névszerinti szavazást. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a névszerinti szavazással egyetért. Czupi Gyula: Szeretném elmondani a nyilvánosság előtt is, hogy Sorosi Miklós kinevezésével nem értek egyet. Sorosi Miklós rendes, javakorabeli tanárember benyomását kelti, akinek kialakult értékrendje van. A bizottsági meghallgatáson és az itt elmondottak alapján az a véleményem, hiányzik belőle az, ami ma kell egy intézmény vezetéséhez. Dr. Kereskai István: Névszerinti szavazás következik. Ki ért egyet Sorosi Miklós kinevezésével? A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a kinevezéssel egyetért - a névszerinti szavazásról készített kimutatás a jegyzőkönyvhöz csatolva - és a következő határozatot hozza: 173/1992. számú határozat A közgyűlés az 1991. évi XX. tv. 104. §-a alapján 1993. január 01. napjától 1997. július 31. napjáig 12 - öt évre - Sorosi Miklóst a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának 30.050 Ft alapbérrel és 14.000 Ft pótlékkal kinevezi . Utasítja a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1993. január 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4.) Előterjesztés a Szociális Foglalkoztató folyószámlahitel szerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Marton István: A határozati javaslat második részét indokolatlannak tartom. Mihalkó Lajos: Nincs szükség a második részre. Czobor Zoltán: Javasolom maradjon meg a második rész is. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Marton képviselő javaslatával? A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az eredeti előterjesztéssel? A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 174/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., valamint a Szociális Foglalkoztató között megkötött folyószámlahitel szerződéssel 1992. augusztus 6-tól 1993. augusztus 3-ig terjedő időtartamra 5 millió forintos hitelkeret összeg megállapításával. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy az intézmény vezetőjével közösen a jelenleg érvényben lévő szerződéseket teljeskörűen tekintse át, illetve a felhatalmazás alapján a szükséges módosításokat hajtsa végre. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat az 1993. évi január 1-től új helyi iparűzési és vállalkozók kommunális adója bevezetésére, valamint az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltsége rendszeréről szóló 2/1992. (I.10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Markó László: A módosításoknál pontokba szedtük azokat a bekezdéseket, amelyek változnak. A méltányossági kérelmeknél a Gazdasági Bizottságot javasoljuk az eljárásban mint véleményező szervet, míg a vállalkozók kommunális adójánál a közszolgáltató szervezet csak akkor lenne adóköteles, ha egyébként társasági adókötelezettsége vagy a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége keletkezne. Takács Zoltán: Szeretném tudni, hogy a rendelet előkészítés során az érintett szervezetekkel ki milyen kompetenciával és milyen fokon tárgyalt és milyen megeggyezések születtek. Dr. Fazekas István: Az előkészítés során a bizottsági ülésen az érdekképviseleti szervek képviseltették magukat. A jövőben meg kívánom követelni a belső szervezeti egységek vezetőitől, hogy nekünk - akik a testületi ülés előkészítését végezzük - konkrétan írásba adják meg, hogy kik illetékesek egy adott témában, kiket tartanak szükségesnek meghívni a tárgyalásokra. Markó László: A Gazdasági Bizottság ülésén résztvettek a helyi magánkereskedők és kisiparosok képviselői, akik a mértékekkel kapcsolatban elmondták véleményüket. Ismertettük az egész adórendeletet, azt, hogy milyen változások várhatók. Ők 3 ezrelékes mértéket vettek alapul. Göndör István: Azzal, hogy a Parlament úgy fogadta el a törvényt, hogy az árbevételből a kereskedelemben dolgozók az eladott áruk beszerzési értékét levonhatják, ezzel az adóalapnak több mint 2/3-a eltűnik a kereskedelemben, ugyanakkor a termelő tevékenységet folytató vállalkozóknál a 100 %-os bevétel lenne az adó alapja. Én ezt igazságtalannak tartom, szerintem az érdekképviselet részéről a kereskedők mintha túlsúlyban lettek volna. Az előkészítő anyagban az van leírva, hogy az eddig alkalmazott adó mértékét nem vitatták. Javaslom, hogy ezt a 95-100 millió forint adómértéket őrizzük meg, emeljük fel a 2 ezreléket 6 ezrelékre és a mentességek közé fogalmazzuk be, hogy az a vállalkozó -mindegy, hogy egyéni vagy társas - aki 25 %-nál kisebb mértéket számol el az eladott áruk beszerzési értékénél, kapjon 50 %-os adókedvezményt, aki 25-50 % közé kerül 25 %-os adókedvezményt kapjon. Azokkal a javaslatokkal amiket Markó úr utólag kiosztott egyetértek, kérem támogassák a képviselőtársak. Javaslom, hogy az 1992-ben beszedett adónak 3 %-át a Polgármesteri Hivatal béréhez tegyük hozzá plusz a három havi jutalékot, és ezzel 14 egyszer és mindenkorra korrigáltuk a hivatal bérét. Ez azt jelenti, hogy egy adószakember kb. 300 ezer forint bruttó jövedelemhez juthat, de tessék belegondolni, hogy milyen nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy az érintett dolgozók érdekeltek legyenek, hogy az adót beszedjék és ne legyenek elcsábíthatok kétes üzletekre mivel csak a havi jövedelmüket kapják. Németh László: A Gazdasági Bizottság ülésén megtárgyaltuk, hogy a rendelettervezetet még egyeztetjük. Nem tudom mennyire lenne sürgős, hogy január l-ig meghozzuk ezt a rendeletet. Dr. Kereskai István: Ebben az évben kellene elfogadni ezt a rendeletet, mivel ha a rendelet 1993. január l-ig nem lép hatályba, akkor 1993-ban nem lehet alkalmazni a város polgáraira, illetve gazdálkodó szervezeteire mivel visszamenőleges hatállyal nem állapíthatunk meg kötelezettséget. Vagy ebben az évben elfogadjuk a módosítást, vagy pedig helyben hagyjuk a korábbi rendeleteket vállalva azt, hogy az adó alapja a jogszabály változás miatt mérséklődni fog, kevesebb adó fog befolyni. Czobor Zoltán: Bizottsági ülésen elhangzott, hogy nem lehet 1993. január 1-től visszamenőleges hatállyal adórendeletet alkotni. Ezért került elénk most ez a rendelet, hogy ma döntést hozunk vagy pedig ebben az évben kell még egy közgyőlést tartanunk. Az adó alapja az iparűzési adónál megváltozott, e miatt kellene ahhoz hozzáigazítani az adó mértékét, ha ez nem történne meg, akkor az új alaphoz viszonyítva 1 ezrelékes kiesésrő lenne szó. 3-3,5 ezrelék között van az a mérték ami a tavalyi szintet eléri. A helyi vállalkozók képviselője a 3 ezreléket elfogadta, szerintem a 3,5 ezrelék felé is hajlott volna. Javaslom ha a 3,5 ezreléket elfogadjuk, akkor a fél ezrelék kerüljön a vállalkozói alapba és a helyi érdekképviseleti szervek javaslatait figyelembe véve kellene ezt az összeget felosztani, pl. kezdő vállalkozók támogatása, stb. Szeretném tudni, hogy Göndör István javaslata az adó összetételében milyen változást eredményezne. Markó László: Az iparban háromszorosára nőhetne esetleg az adóteher, a kereskedelemben a 3 ezrelékes határral is lényeges csökkenés következik be az adóalapokra vetített adó kiszámításban. A 6 ezrelékes határnál a kereskedelmi vállalkozások esetében még mindig 40 %-os adócsökkenésre kell számítani. Kompenzálni még a 8 ezrelékkel sem lehet. Az iparvállalatoknál a megadott kedvezmény - mivel kapcsolatban Göndör úr javaslata elhangzott - az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítések értékének levonásánál 50 %-os lehetőséget adna arra a konpenzá-cióra, ami az ezrelék növelést okozná. Az a javaslat amit az előterjesztés tartalmaz, ugyanazt az összeget eredményezné, mint Göndör István javaslata. Magyar József: Meg kellene vizsgálni, hogy milyen módon lehetne kedvezményt adni azoknak, akik a sportot támogatják. Markó László: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város helyi iparűzési adóról szóló rendelete adókedvezményt ad úgy, hogy a helyi adóból 20 %-os mértékig leírható a helyi kultúra, oktatás, egészségügy, sport részére nyújtott támogatás. Bele lehet venni a mentességek 15 körébe ezt a javaslatot, de ez adókiesést okoz. Gerencsér Tibor: Célszerűnek tartom, hogy a vállalkozók, illetve gazdálkodó szervezetek adókedvezményt kapjanak az előbb már felsorolt esetekben akkor, ha az általa támogatni kívánt célra fordíthatják a pénzt. Ha a vállalkozó nem kap adókedvezményt, nem fog pénzt adni a sportegyesületnek és a sportegyesületek az önkormányzathoz fordulnak támogatásért. Dr. Kereskai István: Én úgy tudom, hogy kultúrális, sport, vagy oktatási célra vállalat támogatást az adózott eredményéből adhat. Kivétel ez alól a közcélú alapítvány. A vállalat ilyen támogatás esetében rosszabbul jár ha közvetlenül támogat valamilyen célt, mivel az adózott eredményéből adhatja ezt a pénzt, jóllehet utána 20 %-al kevesebb adót fizet. Szerintünk az a jobb megoldás, ha nem adunk adókedvezményt, hanem a befizetett adóból kellene kultúrális, oktatási és sport célokra fordítani. Takács Zoltán: Adjunk lehetőséget a vállalkozónak arra, hogy az általa befizetett adó bizonyos százalékáról rendelkezhessen. Dr. Kereskai István: Ezzel a testület azt mondaná ki, hogy a helyi adó akár 2, akár 10 % vagy bármely tetszőleges százaléka feletti rendelkezésről lemondana. Palotás Tibor: Nem minden vállalkozó szeretné meghatározott célra költeni adójának bizonyos százalékát. Véleményem szerint 5-10 % között lehetne az az összeg amit beépíthetnénk a költségvetésbe ilyen célra. Jesch Aladár: Véleményem szerint az adómentességet az adóalap bizonyos nagyságával kellene kapcsolatba hozni. Markó László: Akinek a nettó árbevétele nem éri el a 300 ezer forintot, az adómentes. Ezt a 300 ezer forintot lehet csökkenteni, de mindig az adóköteles árbevételből kell kiindulni. Bogár Gáspár: A vállalkozók kommunális adójáról szóló rendeletben a közszolgáltató szervezetet egészítsük ki a területi ellátási kötelezettséget vállaló vállalkozó háziorvossal, mivel a jövőben lesznek olyan háziorvosok, akik ezt a tevékenységet vállalkozóként fogják ellátni. Ez nem értéktermelő vállalkozás, hanem átvett pénzeszközzel gazdálkodó, ezért méltánytalan lenne, ha ez után adót kellene fizetni. Markó László: A közszolgáltató szervezetet csak feltételesen vettük adókötelesnek, ha a szervezetnek társasági adókötelezettsége, vagy a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezik, akkor adómentes lesz a helyi adó tekintetében. A közgyűlésnek kell arról dönteni, hogy a vállalkozó háziorvosnak megadja-e az adómentességet, ha az önkormányzat működteti a háziorvosi szolgálatot, ebben az esetben mint közszolgáltató szervezet, adómentes. Dr. Kereskai István: A jogszabály jelenleg erre nem ad lehetőséget . Ha a háziorvos vállalkozóként végzi ezt a tevékenységet, akkor nem tekinthető ez közszolgálati tevékenységnek. Bogár Gáspár: Ebben az esetben más módon adjunk kedvezményt. Czobor Zoltán: Támogatom a 6 ezreléket a kedvezményekkel együtt. Gerencsér Tibor: Nem hiszem, hogy akkora nettó árbevételük lenne ezeknek az orvosoknak, hogy adózniuk kellene utánna. Dr. Kereskai István: Ha most ilyen kivételt engedünk, akkor további esetekben is kivételt kell tennünk. Én nem támogatom ezt a javaslatot. Göndör István: Ez az adó leírható a költségekből és ismereteim szeint a vállalkozó orvos is elszámolja a költségeit. Döntsük el, hogy adót fizet-e ez az orvos a nagy költségvetésbe, vagy pedig valamivel kevesebbet fizet oda és hozzájárul a mi költségvetésünkhöz is. Magyar József: Mi dönthetünk most úgy, hogy a befolyt iparűzési adó 20 %-át meghatározott célra különítjük el és majd a költségvetés tárgyalásakor kell majd foglalkozni újból ezzel a kérdéssel . Böröcz Zoltán: Sajnálom, hogy a képviselőtársunk visszavonta javaslatát, de ennek ellenére én javaslom ennek a módosításnak az elfogadását. A másik dolog ami nehezen megvalósítható és hosszabb távon bonyodalmakat fog nekünk okozni, hogy ha a költségvetésbe bekerülő pénzeket megpróbáljuk elkülönítetten kezelni és azt elkülönítetten elszámolni, ez a lehető legrosszabb, mert egyrészt kezelhetetlen, pénzügyileg nehezen átfogható. Dömötörffy Sándor: Egyetértek a Börözc képviselővel abban, hogy nem lenne okos dolog lenne, ha mi megszabnánk, hogy melyik adónemből és hová adjuk. A városi költségvetés egységes költségvetés, a végén a képviselőtestület eldönti, hogy mennyit ad. Támogatnám a Takács képviselőtársamat abban, hogy az állampolgárok akik adóznak bizonyos mértékben beleszólhassanak, hogy mire legyen költve az az adó. Én azzal értenék egyet, hogy a vállalkozók a befizetett adónak a 20 %-a felett úgymond rendelkezhessenek olyan értelemben, hogy mire akarják fordítani. Dr. Kereskai István: Ez kezelhetetlen így. Nem lehet megcimkézni a pénzeket, hogy melyik forrást mire használtuk fel. Megkérdezem Böröcz képviselőt kíván-e szavaztatni a javaslatáról. Böröcz Zoltán: Igen. Dr. Kereskai István: Ha megbukik ez a sportfinanszírozás, akkor két dolog lehetséges, vagy becsukják a kapukat, vagy az önkormányzatnak fel kell vállalni annak az eldöntését, hogy mi az amit feltétlenül működtetni kell ebben a városban, mert a lakosság, a sportolni vágyók ezt igénylik. 17 Németh László: Ellenzem, mert a 20 % ha bejön, akkor nagyobb pénzben tudunk gondolkodni, azt különítsük el saját magunk, mi el tudjuk dönteni, hogy kinek kell az a pénz, mert ha apróként folyik be az a pénz, akkor lehet, hogy az a sportegyesület sem megy vele semmire. Böröcz Zoltán: Polgármester úrnak abban van igaza, hogy valószínű az önkormányzat fog előbb-utóbb sportegyesületeket fentartani, mert a vállalatok ki fognak vonulni. Én mégis azt mondom, hogy nem az önkormányzatnak kell ezt eldönteni, hanem lehetővé kell tenni, hogy egy egyesületnek fizessék be a helyi adót. Dr. Kereskai István: Göndör István módosító indítványa, hogy a helyi iparűzési adó legyen a nettó árbevétel 6 ezreléke, és kérem, hogy ismételje el a további részét. Göndör István: Két kedvezményt javasoltam. Az egyiknél aki 25 %-nál kisebb eladott áruk beszerzési értéket számol el 50 %, aki 25 - 50 % közöttit az pedig 25 %-os adókedvezményben részesüljön. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Göndör István módosító indítványával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Bogár Gáspár módosító indítványa, hogy a vállalkozók kommunális adóját ne kelljen fizetni annak a háziorvosnak aki vállalkozóként folytatja tevékenységét. Kérem, aki a javaslattal egyetért szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a helyi adóból 20 %-os mértékig leírható legyen a helyi kultúra, oktatás, egészségügy és sport részére nyújtott támogatás, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Markó László: A következő javaslat az volt, hogy a helyi adóból 20 %-os mértékig leírható a helyi kultúra, oktatás, egészségügy, sport részére, sportcélú alapítványokra történő befizetés. Magyar József: Elmondom, hogy az alapítványra befizetett pénzek versenysportok támogatására nem használhatók. Visszaélésra adnak okot. 18 Czupi Gyula: Nem Irható le az adóalapból, mert nem közcélú, de bárkinek adható. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Egy módosító indítványom van. Nagyon fontosnak tartanám, ha egy választási szabadság megnyilvánulna a vállalkozók részéről ebben a dologban, és próba képpen javasolom az első évben azt, hogy ez a mérték az eddigi 20 %-al szemben fogalmazódjon meg 10 %-ban és általános érvényű legyen, tehát ne legyen benn ez az alapítványos dolog. Balassa Béla: Szeretném kiegészíteni. Tekintettel arra, hogy egy közgyűlésen ezelőtt az építészeti értékek helyi védeleméről szóló tervezetben feltüntetett 3 ezrelék támogatás nem került elfogadásra, ezért azt kérném, hogy legyen kiegészítve a helyi értékvédelemre fordított költségek legális elszámolására is. Ez a helyi értékvédelem 9. §-a. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a helyi adóból 10 %-os mértékig leírható legyen a helyi kultúra, oktatás, egészségügy és sport részére nyújtott támogatás, kiegészítve ezt Balassa úr javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ezeken a módosító indítványokon kívül szövegpontosítást kiosztott az adócsoport vezetője, egyik az iparűzési adó, a másik a kommunális adó módosítása, aki ezt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 3 tartózkodással a szövegpontosító módosításokat elfogadja a testület. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt a helyi iparűzési adóról szóló rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 4 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 23/1992. (XII.14.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19 23/1992. (XII.14.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról. (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: Aki a vállalkozók kommunális adójáról szóló tervezetet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. 24/1992. (XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 24/1992. (XII.14.) számú rendelete a vállalkozók kommunális adójáról. (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségéről szóló rendelettervezettel kapcsolatban volt Göndör úrnak egy javaslata. Az 1992-ben befizetett adó 3 %-ával emeljük a béralapot? Göndör István: Igen, az 1992-ben befizetett adó 3 %-a lenne. Palotás Tibor: Ebben az évben megszavaztunk 3 havi fizetést premizálásként, ezt teljesítették is, mivel az adóbevétel 150 %-ra teljesült. Nem értek egyet azzal, amit a Göndör úr javasolt. Göndör István: Ez nem új növekmény, az összeg feltehetően ugyan akkora lesz, mit 1992-ben. Markó László: Igaz, hogy az 1992. évi bevételi tervünket 150 %-ra teljesítettük, de nem ez szabja meg a premizálás alapját, hanem az évben előirt adók teljesítésének x százaléka, ez pedig nem a költségvetésben kerül megállapításra, hanem az adó megállapítások folyamán. Dr. Kereskai István: Az adóügyi feladatot ellátó dolgozók csak előleget kaptak, és majd a végleges adóleszámolás után fogják megkapni a teljes összeget. Az a kérdés, hogy a megállapított 3 havi jutalék több, vagy pedig a befizetett adó 3 %-a. Aki egyetért azzal, hogy aaz 1992-ben befizetett adó 3 %-ával emeljük meg az igazgatási béralapot, és ebből permizáljuk majd az adóügyi feladatokat ellátó dolgozókat, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 25/1992. (XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20 25/1992. (XII.14.) számú rendelete az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségéről szóló 2/1992. (1.10.) számú rendelet módosításáról . (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 6.) Beszámoló a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi illetményének folyósításáról (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke Tóthné Krémer Mária: A közgyűlés előtt kaptuk kézhez a Kórház előirányzat módosítás iránti kérelmét, melyben kérik, hogy a saját többletbevétel - mely 2,7 millió forint - terhére a kiadásaikat is emelje meg a testület. A többletbevételek a következők: az egészségügyi szolgáltatásokra kifizetendő térítési díjak emelése, idegeneknek nyújtott élelmezési szolgáltatások, az alkalmazottak részéről nagyobb számban igénybe vett élelmezés térítési díj többlet, lakbérek emelése a nővérszállón, vér- és vérkészítmények, valamint gyógyszerkészítmények értékesítéséből adódó bevétel. A Kórház az élelmezésből bejövő többletbevételt az élelmezési költségek fedezésére fordítaná, az egyéb bevételek növekményét még nem határozták meg, hogy mire fordítanák. Dr. Kereskai István: Az intézményi tábla (3. számú) kiadási és bevételi oldala egyaránt 2,7 millió forinttal növekedne az előterjesztéshez képest. Kérem fogadjuk el ezt a javaslatot. Pilczer Éva: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést és elfogadásra javasolja. Az 1. számú melléklet szerint az intézmények 13. havi munkabérre benyújtott igényéhez képest 3.269 ezer forinttal kevesebb került kifizetésre. A többi táblázat csak előirányzat módosítást jelent a bevétel és kiadási oldalon, pénz vonzata nincs. A TÁKISZ a BM felkérésére 1992. április 1-én főfoglalkozású dolgozók köztisztviselői létszám alapján 1310 Ft/fő béremelést hajtott végre a Polgármesteri Hivatalból, és ezt központi bérfejlesztés volt. Sajnos ebből a béremelésből kimaradtak fizikai, részfoglalkozású dolgozók. Szeretném kérni a polgármester urat, hogy ennek a 48 dolgozónak visszamenőleg ebből a 3.269 ezer forintból, vagy az 1993-as költségvetés terhére biztosítsák az 1310 Ft bérfejlesztést. Tóthné Krémer Mária: A BM határozta meg, hogy milyen kódszámú köztisztviselők részesülhetnek ebben a bérfejlesztésben, és ebbe a körbe nem tartoztak bele a részfoglalkozásúak, a GYES-en, a GYED-en lévők. Ha ezeknek a dolgozóknak a bérfeljesztését most megszavazzák, akkor ez az idei évet már nem érintené, hanem az 1993-as évet terhelné ez a munkabér. El kellene dönteni most, hogy az 1993. évi tervezésnél ezeket az összegeket betervezzük-e. Dr. Kereskai István: Ez az összeg kb. 50 főnél havi 65.000 Ft-ot jelent, ez 12 hónapra plusz a TB járulék 1,1 millió forint 1993. évre. Visszamenőleges bérfejlesztés esetén ez 1,5 millió forint lenne. Palotás Tibor: Úgy érzem, hogy a hivatal dolgozóinak előirányzott 47 millió forintnak bőven elégnek kellett volna lenni mindenki számára megfelelő béremelésre. Dr. Kereskai István: Ezek a dolgozók a 47 millió forintból megkapták a 18 %-os bérfejlesztést, ezen kívül kapott 133 dolgozó (6-os kulcsszámú) 1300 forint havi központi béremelést. Aki egyetért azzal, hogy a Kórház-Rendelőintézet bevételi-kiadási előirányzatát 2,7 millió forinttal emeljük meg és ezzel együtt az intézmények előirányzata mindösszesen 2,7 millió forinttal növekedne, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az a 48 dolgozó -akik nem kaptak központi bérfejlesztést - 1992. július 1-től visszamenőleg megkapja az 1310 Ft/fő bérfejlesztést az 1993-as év terhére, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 13 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt a rendeletet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 26/1992. (XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/1992. (XII. 14.) számú rendelete az Önkormányzat 1992. évi költségvetéséről szóló 18/1992 . (XI.23.) az 5/1992. (III. 9.) számú rendeletekkel módosított 3/1992. (II.3.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7.) Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többszörösen módosított 5/1985 . (XII.5.) sz. rendeletmódosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 22 Stamler Lajos: A piacon ellenőrizetlen eredetű alkoholt árusítanak. A rendelet csak az ott üzemelő egységekre vonatkozik, így milyen alapon folyik ez az árusítás? Javaslom, hogy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya vizsgálja felül a piacfelügyelet jelenlegi működését, készítsen erről a munkáról egy értékelést, ha szükséges tegyen javaslatot és a TEFO közölje, hogy mire tudják ezt a vizsgálatot elkészíteni. Czupi Gyula: Egy olyan rendeletmódosítás van előttünk, amit most mindenképpen el kell fogadnunk, hiszen a piacon dolgozókat nem lehet két hét alatt kényszerhelyzetbe hozni. Kérem, hogy jövő évben ne decemberben kerüljön elénk ez a javaslat, hiszen akkor ugyanez a helyzet áll elő. Karmazin József: A piaccal kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy szabályozatlan állapototk uralkodnak, és az osztály készítsen működési rendet. Piac működését rendelet szabályozza, továbbá a jogszabályok, valamint a TEFO is készített egy külön szabályozást, amit a polgármester úr jóváhagyott. Véleményem szerint itt nem szabályozás hiányos, hanem ennek betartásával van gond. Az osztály a kért vizsgálatot 1-2 héten belül el tudja végezni. Szerintem akciószeű ellenőrzéssel lehetne a piacot rendbetenni, majd ezt az állapotot fenntartani, és kérnünk kellene az illetékes vámszervek és a rendőrség közreműködését. A rendelettervezet szövegét módosítanám azzal, hogy a piac nem a Nagyváthy, hanem a Zárda utcában van. Stamler Lajos: Itt személyi felelősséget kell megállapítani, ha a jelenlegi piacfelügyelet nem képes ellátni a feladatát, mivel amikor a Környezetvédelmi Felügyelet észrevételezte a piacon uralkodó állapotokat, akkor egy darabig rend volt, de két héten belül visszaállt az eredeti állapot. Farkas Zoltán: Nekünk azt kell eldöntenünk, hogy engedjük-e a szesz árusítást, vagy sem. Jelenleg az árusítást a rendelet tiltja, így a piacfelügyeletnek az a feladata, hogy ezeket az árusokat elküldje. Dr. Kereskai István: A városban kialakult helyzet nem teszi lehetővé, hogy megakadályozzuk a jogosulatlan kereskedést, hiszen ha ezeket az embereket a piacról kitiltják akkor egy sarokkal arrébb mennek és ott árulják tovább a szeszt. Németh László: Vannak kispénzű emberek, akik rá vannak kényszerítve, hogy szeszt áruljanak. A piacon szerintem kultúrált körülmények közt folyik az árusítás, nem úgy mint a kocsmáknál. Ha a rendőrség elzavarja ezeket az árusokat a piacról, akkor arrébb mennek és ott még helypénzt sem fizetnek. Szerintem kultúrált feltételek mellett meg kell engedni az árusítást a piacon. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a piacon történő szesz árusításról a jövő évben, 1993. június 30-ig döntsünk, kérem szavazzon. 23 A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a TEFO vizsgálja meg ezt a kérdést és vizsgálatának eredményéről 1993. február 28-ig tájékoztassa a közgyűlést, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 175/1992. számú határozat a) A Polgármesteri Hivatal Településellátási és Fejlesztési Osztálya vizsgálja felül a Piacfelügyelőség működését, a vizsgálat eredményéről - esetleges javaslataival - tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: 1993. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Karmazin József osztályvezető b) A Polgármesteri Hivatal Településellátási és Fejlesztési Osztálya a Zárda utcai piac területén az alkohol és alkohol tartalmú italok árusításának tilalma alóli felmentésre vonatkozó előterjesztést terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1993. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Karmazin József osztályvezető Dr. Kereskai István: Aki a szövegpontosítással a rendeletet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 27/1992. (XII.14.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/1992. (XII.14.) számú rendelete a vásárokról és piacokról szóló többszörösen módosított 5/1985 . (XII.5.) számú rendelet módosítására és kiegészítésére . (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 24 8.) Javaslat a közművelődési intézmények magasabb vezető állású dolgozói vezetői megbízatásának határozott idejű átalakítására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult- Biz. elnöke Minorics Piroska: (Felolvassa a határozati javaslatot.) Az említett kormányrendelet szerint a határozatlan időre kinevezett magasabb vezető állású dolgozók munkaviszonyát határozott idejűvé kell alakítani, és ez egy év. Czupi Gyula: Ezzel nem marad határozatlan idejű intézményvezetői megbízás? Dr. Kereskai István: Én úgy tudom, hogy nem, de a Humán Osztály meg fogja vizsgálni ezt a kérdést. Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 176/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 150/1992. (XI.20.) kormányrendelet 22. § (2) bekezdése alapján Papp Ferenc a Hevesi Sándor Művelődési Központ és Pintér Béla a Városi Könyvtár igazgatójának határozatlan időre szóló magasabb vezetői megbízását 1992. december 31. napjától kezdődően 1993. december 31. napjáig tartóhatározott idejű megbízatássá alakítja át. Utasítja a polgármestert az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: 1992. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Minorics Piroska: A költségvetési egyeztetés során vetődött fel az a probléma, hogy az általános iskolai gazdasági vezetők besorolására a B kategóriába van lehetőség, tehát a technikai dolgozókkal együtt. Javaslom, hogy B-ből a C kategóriába sorolják be. Tóthné Krémer Mária: A közalkalmazotti törvény alapján a dolgozókat fizetési fokozatba kell az iskolai végzettségük szerint sorolni. Mivel az általános iskolai és a közművelődési intézmények gazdasági vezetői kinevezésekor nem volt jogszabály arról, hogy milyen végzettség szükséges ezekhez az állásokhoz, elég volt a középiskolai végzettség és a középfokú szakmai végzettség. A közalkalmazotti törvény a középiskolai végzettségű dolgozókat a B kategóriába sorolja. Bármelyik technikai 25 dolgozóval, pl. kazánfűtővel, akinek középfokú végzettsége van, egy kategóriába sorolja a törvény a gazdasági vezetőt, aki az intézmény egész gazdálkodásáért felel. A törvény lehetőséget ad arra, hogy ezeket a dolgozókat a közgyűlés jóváhagyásával egyel magasabb kategóriába sorijuk. Kérjük, hogy a közgyűlés az általános iskolai és a közművelődési gazdasági vezetők besorolását hagyja jóvá azzal, hogy ne a B kategóriába, hanem a C kategóriába soroljuk be őket és írja elő akinél szükséges, hogy 5 éven belül szerezzék meg az előírt szakmai képesítést. Erről most kell dönteni, mivel a besorolásokat 1992. december 15-ig el kell készíteni. Dr. Fazekas István: Ezt a kérdést nem vettük fel napirendre, ezért úgy érzem, hogy most nem kell tárgyalnunk. Szeretném ha a jővóben csak olyan kérdés kerülne a közgyűlés elé, amit az illetékesek az SZMSZ szerint terjesztettek a közgyűlés elé. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az általános iskolai és a közművelődési intézményeknél dolgozó gazdasági vezetőket a B kategóriába sorolják be, és előírják - akinél szükséges - 5 éven belül a felsőfokú szakmai képesítés megszerzését, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 9.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város úthálózat hierarchiájának szabályozására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Jesch Aladár: Javaslom, hogy jobb megértéshez a térképet nézzék a képviselőtársaim. A térképet nézve látni lehet, hogy azok a főútvonalak melyek a Közúti Igazgatósághoz fognak tartozni, biztosítanák az áthaladást a városon keresztül, ezeket tekintjük főútvonalaknak. Több utat veszünk mi át mint amit Ók vesznek át tőlünk. Takács Zoltán: Az anyagban 1993-1995. évre kívánják rögzíteni a megállapodást. Ezt követő években mi lesz a sorsa a megállapodásnak. Jesch Aladár: A Közúti Igazgatóság ragaszkodott az 1995-ig meghatározott megállapodáshoz, mert a jelenlegi vezetés megbízatása 1995. év végén lejár. Palotás Tibor: Azt szeretném tudni, hogy a Camping út és a Bajcsai út régi szakaszát a 7-es útnak miért veszi át az önkormányzat üzemeltetésre? A 4,5 millió Ft nem ellensúlyozza azt, amibe ezeknek az utaknak a fenntartása kerül. Ezen az útszakaszon jelentős többlet költségek jelentkezhetnek, főleg most a csatorna építés után. Nem javaslom ennek a szakasznak az átvételét. Karmazin József: A Közúti Igazgatósággal többször egyeztettük az elképzeléseket. Palotás úr javaslatát is továbbíthatjuk és elképzelhető, hogy ezt a változatot is elfogadják. Az átvett új 2,7 - 2,8 szorosa az átadandónak. Vagyonértékben többszörösét kapja a város, de a fenntartási költségben is többszörösét jelenti számunkra. A Közúti Igazgatóság tett egy ajánlatot a költségtérítésre, de elég mértéktartó volt, mert 1995-ig tudja vállalni ezeket a költség kompenzációkat. Czupi Gyula: Ezzel a cserével van-e mód arra, hogy a kerékpárutat kialakítsuk, behjtást egyes utcákba szabályozzuk. Ha ezt nem lehet megoldani, akkor csak több költséget veszünk át, és nem látom Így az értelmét. Karmazin József: A működtetésbe jelent egy olyan különbséget, hogy az önkormányzati utaknál saját hatáskörbe tudunk megtenni ilyen lépéseket, mlg a Közúti Igazgatóság kezelésében lévő utaknál egy szélesebb, jóváhagyási kör működik. Czobor Zoltán: A Közúti Igazgatóság 1995-ig vállalja ennek a költségvonzatát, tekintettel az azt követő vezetésre vonatkozóan nem akarják magukat elkötelezni. Ez az aggályom nekem is meg van. Mi elmerjük-e kötelezni az önkormányzatot 1995. utánra. Lehet-e olyan megegyezés, hogy ez 1995-ig szóijón? Jesch Aladár: 1995-ig minden további nélkül elfogadhatjuk. 1995. év után bizonytalan a helyzet. Az a javaslatom, hogy 1995-ig fogadjuk el. Farkas Zoltán: Az az aggály, hogy a tulajdonviszonyok elrendezése mindenkorra szól, a KPM ajánlata pedig csak 1995-ig szól a költségek kompenzálására. Tehát az a kérdés, hogy a tulajdonba vétel nem történik meg, csak egy szerződéses viszonnyal ezek az utak önkormányzati gondozásba kerülnek és a tulajdonrendezésre 1995-ben kerül sor. Gáspár András: A 130 km-es önkormányzati úthoz kb. 6 km jönne. Ennek a fenntartása nem hiszem, hogy a városnak olyan nagy gondot okozna. Ha most egy megállapodással önkormányzati tulajdonba adunk utakat, az államnak pedig átadunk utakat ez nem 1995-ig szól, hanem ez végleges. Ha most kimondjuk, hogy ez így van, akkor az addig Így lesz amíg ezen nem módosítanak és nem attól függ, hogy 1995-ig kompenzál-e nekünk a Közúti Igazgatóság, vagy nem, hanem ez attól függ, hogy ha ennél ésszerűbb szervezés jön be, mert elkészül a 65-ös út átkötése a 7-re, vagy elkészül a-74-es út Magyar utcát és Palint megkerülő szakasza, abban az esetben tovább kell lépni megint. Ez megfelel a közgyűlés által elfogadott közlekedési koncepciónak. Czobor Zoltán: Lehet-e olyan megoldást találni ami erre az 1995-ig tartó időszakra szól, vagy nem? Jesch Aladár: Ezek az utak az önkormányzat tulajdonába kerülnek, a másik nem kerül a Közúti Igazgatóság tulajdonába. Gáspár András: Olyan megoldásba a Közúti Igazgatóság nem megy 27 bele és nekünk sem érdekünk, hogy csak ideiglenes megoldás legyen és 1995-ben visszacsináljuk. A 130 km út fenntartására 12 millió Ft-ot fordítottunk, a 6 km-re pedig kaptunk 3 évre 4,5 milliót. Jancsi György: Támogatom az előterjesztést több okból. Egyrészt a közgyűlés elfogadott egy közlekedési koncepciót és ezzel lehetőség lesz a városközpont zajának csökkentésére, még ha egy kis anyagi ráfordítást igényel is. Kérem a közgyűlést, hogy az előterjesztést fogadja el. Farkas Zoltán: Miért nem olyan megállapodásra törekszünk a Közúti Igazgatósággal, hogy Ók vegyék át az összes utat és adunk érte 1995-ig 10 millió Ft kompenzációt? Karmazin József: Itt nem arról van szó, hogy mi átadunk, meg átveszünk utakat, hanem van egy úthálózati rendszer, aminek van egy hierarhikus rendje és ezzel az elkerülő úttal felborult ez a rend ebben a térségben. Ezt kell valahogy helyretenni. Arról szó sincs, hogy a Közúti Igazgatóság működtetné az utakat. Elhangzott itt, hogy az út hossz növekmény 1/22-része a meglévőnek, a fenntartásra felajánlott összeg pedig 1/3 része. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk kb. 20 év fenntartását, finanszírozza a Közúti Igazgatóság és így már nem tűnik olyan rossznak ez az ajánlat. Palotás Tibor: Mégegyszer kérem, hogy a Bajcsy Zs. út kérdését nézzük meg, mert csatornázás készül Kiskanizsán. Csatornázás után az út burkolatot nehéz helyreállítani. Ha ez a Közúti Igazgatóság kezelésében marad, a város nem köteles átvenni rossz állapotban. Dr. Kereskai István: A Közúti Igazgatóság méltányolni tudja a Palotás képviselő által felvetetteket? Gáspár András: Attól tartok, hogy a Közúti Igazgatóság azt fogja mondani ahol ez a 3 út összefut a 7-es elkerülő útig, az a külsőségi szakaszba nincs szüksége. Erre a szakaszra nekünk sincs szükségünk, hogy a Kanizsán táblán kívál úthálózatot kezeljük. Meg kell kísérelnünk. Dr. Kereskai István: Van egy olyan módosító indítvány, hogy ezt a szakaszt hagyjuk a Közúti Igazgatóság kezelésében. Farkas Zoltán: Mennyiben függ össze a tulajdonviszonyokkal a forgalomszabályozás kérdése? Tapasztalatom szerint nem függ össze, mert a Közúti Igazgatóság szakembereinél meg van a tárgyalási készség és az ésszerű javaslat fogadása, a forgalom szervezés megvalósítása az 6 hatáskörükbe tartozó utaknál is. Gáspár András: Hiába bármilyen tárgyaló készsége van a Közúti Igazgatóságnak, a közlekedési koncepcióban előírt csillapított forgalomu belvárost nem tudjuk megcsinálni, nem lehet egy országos forgalmi főúton. Dr. Kereskai István: Palotás úrnak módosító indítványa volt, hogy ne vegyük át a Bajcsy Zs. utat a többi változatlan, aki egyetért, kérem szavazzon. 28 A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza: 177/1992. számú határozat A Közgyűlés az úthálózati hierarchia rendezése érdekében egyetért a következőkkel: a.) - 7-es sz. főközlekedési út városon átvezető keleti szakasza az elkerülő út és a Zrinyi M. u. csatlakozás között - 74-es sz. út Nk-Zeg-Vasvár II. r. főút, 7-es elkerülő út - Fő u. között - 61. sz. Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa II. r. főút Hevesi csomópont - Eötvös tér között - 6804 sz. Nk-gyékényesi ök., 74. sz. főút-Szemere u. között - 68354 sz. vhj. , 7. sz. főút-Zrinyi M. u. között - 7511 sz. Zalakomár-Nagykanizsai út, 7-es elkerülő 7-es sz. főút között az Önkormányzat tulajdonába kerül. b.) - Hevesi s. u., 61. sz. főút - 7. sz. főút között - Camping u., 7. sz. elkerülő - 7. sz. főút között - Zrinyi M. u., 7. sz. főút-Ady E. u. között - Szemere u., Ady e. u.-Csengery u. között az országos úthálózat rendszerébe tartozik és a Zalaegerszegi Közúti Igazgatóság kezelésébe kerül. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az útcserék végrehajtásához szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1992. december 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Jancsi György: Az önkormányzatok pályázatokat nyújthatnak be úthálózatfejlesztésre, a pályázatok benyújtásának határideje 1993. eleje. Meg kellene ezeket a pályázatoka nézni és utána járni. 29 Karmazin József: Mi már a pályázati kiírás elótt tudtunk a páylázatról, és máris megrendeltük a szükséges terveket és 1993. februárba kell benyújtani. Megfelelő idóben idefogjuk hozni a közgyűllés elé. 10.) Javaslat az Első Magyar Gyógyhely Alapítványban való részvételre (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A Magyar Gazdasági Kamara Víz- Csatornamű-és Fürdő Vállalatok Országos Szakmai Szövetsége a következő levéllel együtt küldte meg az alapító okirat tervezetét (felolvassa a levelet). Az alapítvány egy gyógyüdülő Rt. alapítását tűzi ki célul, ahol főleg azok az önkormányzatok érdeketek, ahol gyógyfürdők vannak, azonban a közelfekvő települések,így Nagykanizsa is profitálhat ebből a tevékenységből. Javaslom, hogy a közgyűlés nyilatkozzon arról, hogy részt kíván venni ebben az alapítványban és egy jelképes összeggel, 100 ezer forinttal támogassuk az alapítványt, és ha majd a végleges alapító okirat kerül elénk akkor dönthetünk majd az esetleges emelésről. Aki egyetért azzal, hogy az Első Magyar Gyógyhely Alapítványban alapító tagként résztvegyünk, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az alapítványt most 100 ezer forinttal támogassuk és majd a végleges alapító okirat elkészültekor döntsünk arról, hogy felemeljük-e a támogatás összegét, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 8 tartózkodással a következő határozatot hozza: 178/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Első Magyar Gyógyhely Alapítványban alapító tagként résztvesz, és az alapító okirat tervezetében megfogalmazott célok megvalósításának elősegítésére 100.000 Ft egyszeri támogatást biztosít. A Közgyűlés a végleges alapító okirat elkészülte után dönt arról, hogy a megszavazott támogatás összegén változtatni kíván-e. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 30 11.) Palotás Tibor önálló képviselői indítvány (szóban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Balogh György felolvassa az előterjesztést. (Csatolva a jegyzőkönyvhöz . ) Palotás Tibor felolvassa a válaszát. (Csatolva a jegyzőkönyvhöz.) Azért kellett ezt felolvasnom, mivel az ad hoc bizottság ülésén derült ki az, hogy nekem kellett volna bizonyítani amire az ad hoc bizottságot kértem. Valójában ez teljes félreértés ilyen formában, és legfőképpen az, hogy a PEB azon kívül, hogy másfél oldalas észrevételt tett, amit itt Balogh György a bizottság elnöke nem olvasott fel, pedig tudomásom szerint Böröcz Zoltán a PEB elnöke kérte, hogy szó szerint ismertessék a PEB állásfoglalását, melyből csak egy dolog hiányzott, az érték meghatározása. Kérem ma erről ne döntsön a testület, mivel olyan körülmény állt elő, hogy a PEB nem tudott véleményt mondani, értéket kimutatni. Balogh György képviselő által felolvasottakat elfogadhatatlannak tartom. Farkas Zoltán: Palotás Tibornak nincs igaza. Az egész ügyben végig az egyéni érdek, a saját követelésének nem teljesítése motiválta. A város kapott a keleti városrészben kettő orvosi rendelőt egy gyógyszertárat, amit a tanács 10 éven át nem tudott megvalósítani. Az önkormányzatnak 5,7 millió forintba került mindez, viszonyításként a palini orvosi rendelő és lakás 25 millió forintba kerülne. Ezen kívül felszabadul a Rózsa utcai rendelő, mely értéke 1,5 millió forint, ezzel csökkentve 4,3 millió forintba kerül a két orvosi rendelő. Úgy érzem ezzel az üzlettel mindkét fél jól járt, vesztett Palotás Tibor tervező és a kivitelező RYNO Kft. Palotás Tibor által elmondottakat cáfolni szeretném, ezért idézem az 1992. augusztus 31-i közgyűlésen általa e témában elmondottakat: "Imsereteim szerint a Zemplén Gy. úti orvosi rendelő valamint az Erzsébet téri gyógyszertár ingatlancserével kapcsolatos értékkülönbözet összege 2,8 millió forint plusz ÁFA, nem végleges. Kérem a polgármestert a közgyűléssel fogadtassa el, hogy ez az összeg tájékoztató jellegű, ettől bizonyos mértékű eltérés lehetséges." Számomra a "bizonyos mértékű eltérés" 20 %-ot jelent, jelen esetben 500 ezer forintot. Kérem a közgyűlést hallgassa meg az előzőekben általam idézett részről a hangfelvételt. (Ismertetésre kerül az 1992. augusztus 31-i közgyűlésen Palotás Tibor képviselő által elmondottak.) Böröcz Zoltán: A PEB megvizsgálta az ügyet, az ad hoc bizottság hat pontra kért választ. (Idéz a leveléből, mely a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Krémer József: A kábelkiváltást az EXIST Kft. fizette, erről mint műszaki ellenőrnek tudomásom van. Dr. Kereskai István: A közgyűlés elfogadja-e az ad hoc bizottság 31 jelentését és határozati javaslatát? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza: 179/1992. számú határozat A Közgyűlés - az ad hoc bizottság jelentése alapján - Palotás Tibor képviselő Farkas Zoltán alpolgármester és mások felelősségének megállapítására irányuló képviselői indítványában foglaltakat megalapozatlannak tartja, sőt megállapítja, hogy az ügylet révén a város két orvosi rendelővel és két gyógyszertárral gazdagodott, amelyben része volt elsősorban Farkas Zoltán alpolgármesternek. A testület Palotás Tibor képviselő közérdekbe burkolt, de egyéni érdektől sem mentes indítványától elhatárolja magát. Utasítja a jegyzőt, hogy az ad hoc bizottság által feltárt hiányosságok megszűntetésére a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Dr. Fazekas István mb. jegyző 12.) Gerencsér Tibor Nagykanizsa, Városkapu krt. 11/a. szám alatti lakos eseti segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjólési Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 180/1992. számú határozat A közgyűlés Gerencsér Tibor Nagykanizsa, Városkapu krt. 11/a. szám alatti lakosnak eseti segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helybenhagyja. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére törénő kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 32 13.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakás és nem lakás bérleményeknek az Ingatlankezelési Intézmény részére történő átadására hasznosítás céljából (Írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Balassa Béla: A javaslatban szerepel a lakások mellett a nem lakás céljára szolgáló bérlemények átadása is, ez mit jelent? Dr. Kereskai István: Arról van szó, hogy az ingatlanok értékesítéséről szóló rendeletből Takács képviselő javaslatára kivettük a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó tilalmat, tehát ugyanúgy értékesíthetők, mint a lakások. Farkas Zoltán: Mit jelent ez az átadás? Dr. Kereskai István: Felelős őrzésre való átadásról van szó, és nem tulajdonjog átadásról. Hasznosítás céljából (bérbeadás, lakáseladás) bízzuk meg ezzel a feladattal az IKI-t. Czobor Zoltán: Jogszabály miatt szükséges ez, ennek hiányában a megbízást az IKI nem tudja teljesíteni, tehát formai dologról van szó. Balogh György: Az elidegenítésről szóló rendelet tartalmazza azt is, hogy az IKI-t bízzuk meg ezek lebonyolításával. Miért van arra szükség, hogy így nevesítve kell átadni? Farkas Zoltán: Mennyivel változik (nő) az IKI joga ezáltal? Megbíztuk az IKI-t az értékesítéssel a bérlakások kezelésével, miért kell most külön még foglalkoznunk e témával? Dr. Lukácsa Erzsébet: A tulajdonosi jogokat közvetlenül nem az önkormányzat gyakorolja, hanem az IKI. Ezeket a lakásokat kezelni kell, ezért valakit meg kell bízni ezzel a feladattal. Balogh György: Véleményem szerint át kell fogalmazni a határozati javaslatot. Dr. Kereskai István: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője már nincs jelen a közgyűlésen, nem tud a feltett kérdésekre válaszolni. Ezért javasolom vegyük le a témát a napirendről, ma ne tárgyaljunk róla, ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 25 szavazattal egyhangúlag úgy foglal állást, hogy e témát leveszi a napirendről. 14.) Javaslat a közgyűlés következő ülésére. Dr. Kereskai István: A közgyűlés következő ülésének időpontjaként 1993. január 11-et javasolom, ki ért ezzel egyet. A közgyűlés 25 szavazattal egyhangúlag egyetért azzal, hogy a 33 közgyűlés következő ülésére 1993. január 11-én kerüljön sor. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja 21.45 órakor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
