* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.03 MB | |
| 2026-02-26 16:05:41 | |
 | |||||||
Nyilvános  207 | 308 | 1992. június 22. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Folytatólagos ülés Határozatok száma: 85-től 93-ig. Napirendi pontok: 1.) Javaslat az 1991. évi pénzmaradvány felhasználására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 2.) A FLOREÁT Alapítvány Kuratóriumába tagok választása (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3.) Képviselői indítvány piarista iskola alapítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár képviselő 4.) Javaslat az ingatlantulajdonosok zaklatásával kapcsolatban (szóban) Előadó: Takács Zoltán képviselő 5.) Javaslat "Nagykanizsa Labdarúgásáért" Alapítvány létrehozására (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Takács Zoltán képviselő vélemény nyílvánitása Balogh György képviselő napirend előtti felszólalásával kapcsolatban 7.) Önkormányzati apport bevitele az Alfától az Omegáig Kft-be (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 8.) Javaslat a folyamatban lévő beruházások 1993. évi céltámogatási igényének megújítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 9. ) Balogh Tibor önálló képviselői indítványa a Világkiállítással kapcsolatos nagykanizsai feladatokról (szóban) 10. Javaslat a SZÖVAUT kezelésében lévő Csengery utcai ingatlan rendezésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 11. A TSZ-szel kötendő adásvételi előszerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-8/1992 . NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE 1992. június 22-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 85-töl 93-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. június 22-én (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Németh László, Palotás Tibor, -PilCzer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Dr. Bogár Gáspár, Dömötörffy Sándor, Dr.Kereskai István, Minorics Piroska, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr.Fazekas István, Cserti Tibor osztályvezetők, Tüske Tibor, Dr. Lukácsa Erzsébet, Imre Béla csoportvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa. Farkas Zoltán: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Ma a június 8-án elfogadott és még meg nem tárgyalt napirendi pontok szerepelnek. Kérem a közgyűlést az Alfától az Omegáig Kft-be az önkormányzati apport bevitel ügyét vegye fel a napirendi pontok közé. Van-e más javaslat? Dr. Henczi Edit: Kérem a testületet tűzze napirendre a következő témákat: céltámogatások megújítása, Nagykanizsa , Hóvirág u.52. szám alatti ingatlan eladási árának mérséklése, Kiscserföi hegyen lévő zártkerti ingatlanok értékesítése, Önkormányzati tulajdonban lévő zártkerti ingatlan értékesítése, Nagykanizsa-Miklósfa mórichelyi zártkertben lévő ingatlan értékesítése, Javaslat a Múzeum téri ingatlan értékesítésére vonatkozó 2/1992. számú határozatának módosítása, Javaslat a város közigazgatási területét érintő vízfolyások önkormányzati tulajdonba vételére, Javaslat a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat kezelésében lévő Csengery utcai ingatlan rendezésére. Kérem továbbá, hogy két ápolási díj és egy segélyezési ügyben benyújtott fellebbezést zárt ülésen tárgyaljon a testület, mivel személyiségi jogokat érint. - 2 - Stamler Lajos: Kérem, hogy a szennyvíziszap kezelésével kapcsolatos témát a pénzmaradvány napirend keretében tárgyalja meg a testület. Balogh Tibor: Az egyebek napirend keretében önálló képviselői inditványt kívánok tenni a világkiállítás nagykanizsai feladataival kapcsolatosan. Kovács János: Információim szerint az Erkel Ferenc Művelődési Ház Alapítványának alapító okiratát a polgármesteri hivatal megkapta, miért nem szerepel ez a mai napirendi pontok között? Dr. Henczi Edit: Ha arról az alapító okirattervezetröl van szó, amit két hónapja kaptunk, akkor az cégbírósági bejegyzésre és a közgyűlési tárgyalásra is alkalmatlan. Nem tudok arról, hogy ujabb tervezet érkezett volna a hivatalhoz. Ugy nem lehet egy alapítvány támogatásáról dönteni, hogy nincs megfogalmazva a célja, a kuratóriumi tagok száma. Észrevételeinket a titkárság vezetője írásban közölte az alapítványt készítőkkel. Cserti Tibor: Szükséges lenne, hogy az előterjesztők készítsék elő ezt az anyagot, nyújtsák be a hivatalhoz, most annak hiányossága miatt tárgyalni nem tudjuk. Kovács János: Egyetértek azzal, hogy az illetékesek a következő közgyűlésre megfelelően előkészítve hozzák az anyagot. Czotterné Ivády Zsuzsa: E téma tárgyalásához kérem a DKG vezérigazgatóját is meghívni. Takács Zoltán: Ügyrendi kérdésben kérek szót. Én úgy tudtam, hogy egy közgyűlés 11. napirendi pontjára vagyunk hivatalosak, a meghívóban is az szerepel, hogy folytatólagos ülés. A Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint a június 8-án megszavazott és meg nem tárgyalt napirendekkel szabadna csak foglalkozni, újabbak felvételére nincs mód. Cserti Tibor: Igazat kell adnunk Takács képviselőnek, mégis szeretném felhívni a figyelmet az önkormányzat jogos érdekeinek védelmére. Jelen esetben olyan témákat készített elö a gazdasági osztály, amelyek létfontosságúak és határidőhöz kötöttek. Pl. a céltámogatással összefüggőek, ha ezeket ma nem tárgyalja meg a közgyűlés, akkor ennek pénzügyi hatása 60 millió forint. Nagyon fontos lenne a SZÖVAUT-tal kapcsolatos téma megtárgyalása, ugyanígy a TSZ-szel kapcsolatos előszerződés jóváhagyása is. Ez utóbbi a városrendezési kérdésekkel függ össze. Dr. Henczi Edit: A vízfolyások tulajdonbavételével kapcsolatosan július l-ig nyilatkozni kell a Vagyonátadó Bizottságnak, ezért e napirend sürgősségi tárgyalását kérem. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy az Alfától az Omegáig Kft ügyét ma tárgyaljuk? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a céltámogatások a napirendek között szerepeljenek? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy a SZÖVAUT Csengery utcai telepének értékesítése ma megtárgyalásra kerüljön? A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy a TSZ-szel kötendő adásvételi előszerződés a napirendek között szerepeljen? A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a vízfolyások tulajdonbavételével ma foglalkozzunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Farkas Zoltán: Aki a napirendi pontokra tett javaslatokkal összességében egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő napirendi pontokat fogadja el: 1.) Javaslat az 1991. évi pénzmaradvány felhasználására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 2.) A FLOREÁT Alapítvány Kuratóriumába tagok választása (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3.) Képviselői indítvány piarista iskola alapítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár képviselő 4.) Javaslat az ingatlantulajdonosok zaklatásával kapcsolatban (szóban) Előadó: Takács Zoltán képviselő 5.) Javaslat "Nagykanizsa Labdarúgásáért" Alapítvány létrehozására (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Takács Zoltán képviselő vélemény nyílvánitása Balogh György képviselő napirend előtti felszólalásával kapcsolatban 7.) Önkormányzati apport bevitele az Alfától az Omegáig Kft-be (Írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 8.) Javaslat a folyamatban lévő beruházások 1993. évi céltámogatási igényének megújítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 9. ) Balogh Tibor önálló képviselői indítványa a Világkiállítással kapcsolatos nagykanizsai feladatokról (szóban) 10. Javaslat a SZÖVAUT kezelésében lévő Csengery utcai ingatlan rendezésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 11. A TSZ-szel kötendő adásvételi előszerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester NAPIREND ELŐTT Stamler Lajos: A Csónakázó tó környékén kialakult helyzet tarthatatlan. Az eltűnt táblákat sürgősen ki kell helyezni. A Környezetvédelmi Felügyelet ezt a polgármesteri hivatalnak írásban jelezte, a VGV azonban még nem intézkedett. A tó vízgyűjtő felületét az elmúlt hónapban három szennyezés érte, ami miatt a tóban való fürdés veszélyessé vált. A Pápai Talajerögaz-dálkodási Vállalat a szippantott szennyvizet a tóba engedte, a Tóvendéglöböl szintén szennyvíz került bele, ugyanígy a szarvas-marhatelepröl is. Czotterné Ivády Zsuzsa: Megkeresett a Hungária Nagykanizsai Sportrepülő Egyesülete és kérték, hogy az 1991. évi pénzmaradványból kapjanak támogatást. Böröcz Zoltán: A Magyar utca és a 7-es elkerülő szakasz csomópont lámpáinak üzemeltetése ügyében intézkedést kérek. A lámpa 19.00 órakor sárga villogóra vált és utána törvényszerűen következnek a balesetek. Kérem az Alpolgármester azonnali intézkedését annak érdekében, hogy a lámpa az éjszakai órákban is működjön. Farkas Zoltán; A megfelelő intézkedést megtesszük. Czupi Gyula: Egy esztendeje annak, hogy idegen csapatok fenyegető jelenléte nélkül él az országunk. Most lesz június 30-án első éve annak, hogy kivonultak a szovjet csapatok. Méltóképpen szeretnénk megemlékezni, tisztelettel hívjuk a közgyűlés tagjait, a város lakóit a Vasemberház dísztermében tartandó ünnepségre, az MDF helyi szervezete nevében. 1.) Javaslat az 1991. évi pénzmaradvány felhasználására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető - 5 - Cserti Tibor: Két témáról kellene tárgyyalni, amelyek nagyon szorosan összefüggnek egymással, az egyik a pénzmaradvány elszámolása, a másik az oktatási célfeladatokra biztosított 7 millió forintnak a felosztása. 37 millió forintos igény gyűlt össze, amely naponta növekedik, ugyanakkor az elosztható pénzügyi keretösszeg 6,5 millió forint, amiből 871 ezer forintot a polgármester saját hatáskörben felosztott. Az anyagot a bizottságok egyeztették, a legfontosabb kérdésekre, igy az oktatásfejlesztésre, környezetvédelemre, az intézmények számviteli rendszerének gépesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Kérem a közgyűlést, döntésénél vegye figyelembe az ajánlást is. A melléklet külön tartalmazza az oktatási területen elképzelt fejlesztéseknek az indokolását is. Palotás Tibor: Az igénylistán nem szerepel a Szakmunkásképző Fiúkollégium és műhely, valamint a Péterfy Altalános Iskola fűtésrekonstrukciója. Mikor történik meg az igénylista ezekkel való kiegészítése? Cserti Tibor: A felvetettek ismertek előttünk, a gázkazán rekonstrukciót igényoldalról az anyag tartalmazza, míg a másik két témát nem, mert az igények felmérésének záros határideje volt. Semmilyen akadályát nem látom annak, hogy megfelelő indokolás esetén a közgyűlés pótlólag foglalkozna ezzel a témával is. Göndör István: Az anyag azért nem tartalmazza a Sportrepülő Egyesület kérését, mert későn érkezett az igény? Cserti Tibor: Igen, emiatt nem szerepel az anyagban. Magyar József: Mit jelent a csoportbontás? A város különböző oktatási intézményei jelentős igényeket nyújtottak be, mi történne, ha a kért pénzeket nem kapnák meg? Mely intézményeknél kerül sor számítógépes fejlesztésre? A 12-13. pontban szerepel a város fáinak rendszeres kezelése, valamint a zöldterületek rendbetétele 3 millió forintos értékben. Véleményem szerint ebből a keretből a város fáinak kezelését meg lehetne oldani más feladatok rovására. Tüske Tibor: Valamennyi oktatási intézmény elkészítette a tartalmi fejlesztés programját és ezekben szerepel a csoportbontás is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy bizonyos tárgyak oktatásakor kisebb csoportokat alakítanak ki az eredményes oktatás érdekében, ami viszont jelentősen megnöveli a költségeket. Ebben az évben 14 millió forintos igény van ilyen célra, ebből van olyan, amely halasztható, így a tényleges igény 10 millió forint. Cserti Tibor: A középiskolák kivételével az összes önállóan gazdálkodó intézmény számítógépes ellátása tervezve van. Ez azt jelentené, hogy kb. 50 %-os támogatást nyújt az önkormányzat az érintett intézményeknek. Ezek beszerzése folyamatban van. A 2. sz. melléklet tartalmazza az oktatási intézmények 1992. évi fejlesztésének finanszírozását. A Thűry György Kereskedelmi - 6 - Szakközépiskolánál beruházás is előkészítés alatt van , ezért ott az egyedi jellegű beszerzés esetében bizonyos mértékű csökkentést tartalmaz a javaslat. Lehota János: Magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből a mai napig nincs csoportbontás, bizonyára anyagi fedezet hiánya miatt. Jesch Aladár: A városüzemeltetési bizottság véleménye, hogy a városban lévő fák vegyszeres kezelését el kell végezni, ha nem is 1,2 millió forintért, de egy csökkentett összeggel el kell indítani ezt a munkát. Fontosnak tartjuk a zöldterületek rendbetételét, továbbá indítani szerettük volna a sétakerti rekonstrukciós pályázatot, ez utóbbira azonban nincs pénz. Dr. Henczi Edit: Ismerteti a Magyarországi Cigányok Kultúrális Szövetsége Zala Megyei Tagszervezete, a Vöröskereszt Városi Szervezete és a Református Lelkészi Hivatal támogatásra irányuló kérelmét. (A kérelmek a jegyzőkönyvhöz mellékelve). Krémer József: Minden igényt jogosnak tartok, súlyozni kellene az igényeket, mivel 40 millió forintos kérelemmel szemben 6,5 millió forint áll rendelkezésre. Fontosnak tartanám a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola igényeinek kielégítését. A számítógépes rendszer kiépítésével egyetértek, de megdöbbentem azon, hogy még nem döntöttünk róla, de a beszerzés már elindult. A város fejlesztése és fejlődése érdekében - mint ezt már korábban is elmondtuk - célszerű lenne jó helyen fekvő területeket megvásárolni, így az önkormányzat befolyásolhatná azoknak a területeknek a fejlesztését. A mai napirendek között szerepel egy adásvételi előszerződés a TSZ-szel, a pénzmaradványból az ilyen és ehhez hasonló ingatlanok megszerzése érdekében pénzt kellene biztosítani. Az anyag a rendezési tervek készítésére, a város közlekedésének fejlesztésére nem tartalmaz előirányzatot, holott ezt nagyon fontosnak tartanám. Stamler Lajos: A város olyan rendezési tervvel rendelkezett, mely szerint az elkerülő útszakasz a Városkapu krt. vonalában legyen. A felüljáró a Szekeres József utcában épülne, ezzel a belvárost tehermentesítenénk, meg lehetne oldani a kerékpáros közlekedést, a sétáló utcát, azonban a keleti városrész kétszer akkora terhelést kapna. Már többször kértem, hogy egy városi utfejlesztési koncepció keretében kerüljön e kérdéskör vizsgálatra. Jancsi György: A Fö utca 21-ben található az átmeneti szállás. Nem tudom, hogy miért a város központjában kell elhelyezni a menekülteket, amikor a földszinti részen a Kereskedelmi Kamara kirendeltsége található, az emeleten pedig a szálláshelyről bűz terjeng. Máshol kellene elhelyezni ezeket a személyeket, javasolom, hogy a hivatal gondoskodjon annak megoldásáról. A közgyűlés a 45/1992. számú határozatával a Garai utcában lakóépületek engedélyezési terveinek elkészítését mondja ki, erre azonban a szükséges pénzeszköz nem áll rendelkezésre. A városfejlesztési bizottság véleménye az, hogy a Garai''utcai garázsok el- - 7 - adásából befolyó pénz egy részéből el lehetne készíteni a terveket és lehetőség lenne a vállalkozói tevékenységekre is. Koczfán Ferenc: Egyetértek azzal, hogy a Garai utcában a tervezett dokumentumokat el kell készíteni, az anyag szerint 320 ezer forint áll rendelkezésre e cél megvalósítására. Szeretném, ha a Kossuth tér rendezése, a Szentháromság szobor restaurálásával egyidöben megtörténne, talán a lekötött pénzek kamataiból biztosítani tudnánk az ehhez szükséges összeget. Farkas Zoltán: A Szentháromság szobor restaurálását nem az önkormányzat, hanem a Városszépítő Egyesület végzi, de a környezet rendezése lehet egy városi hozzájárulás is. A Fö utca 21. számú épület helyiségeit egy vállalkozó bérelte és jótékony célból a Városi Vöröskereszt Szervezetnek adott át használatra több helyiséget, melyet a menekültek távozása után a szervezet továbbra is hasonló célra kívánta használni. Valóban nem megfelelő helyen van ehhez a funkcióhoz. Czupi Gyula: Kellemetlen hír volt a számomra, hogy a miklósfai fiókkönyvtár beindításához szükséges pénz nem áll rendelkezésre. Palotás Tibor: Véleményem szerint a Jancsi képviselő által említett tervet el kell készíteni, az ehhez szükséges összeget a hivatali gazdálkodás keretében kell megteremteni. A költségvetési kiadások között nem szerepel az Erzsébet téri obeliszk bontási statikai tervének költsége, ebből az követke-zik-e, hogy továbbra is éveken keresztül megmarad. Bejelentem, hogy ez nem lehet akadály, az obeliszk bontásának tervezését a Kft-nk vállalja és ha kell a lebontását is. A lakosság elvárja a közgyűléstől, hogy legkésőbb október 2 3-ra a bontás megtörténjen. Cserti Tibor: Nagyon nehezen érzékeltem a hozzászólásokból a konstruktív javaslatot, talán egyedül Koczfán képviselő volt az, aki javaslatot tett arra is, hogy minek a terhére valósítsuk meg. Az intézményi számítástechnikai fejlesztés érdekében az előkészítést megtettük, mert az a számviteli munka megfelelő végzésének feltétele. A Garai utcával kapcsolatosan ismert az építőközösség által beadott kérelem. Az ottlakók prioritást élvezve akarják megszerezni a garázsokat, de ott vállalkozói igényeknek megfelelő létesítmények tervezése is szerepel. Az értékesítés még nem kezdődött meg, ha a közgyűlés úgy gondolja, megelőlegezheti az ezzel kapcsolatos lebonyolítás költségeit, de akkor abban is dönteni kell, hogy minek a terhére valósítja meg. A közlekedésfejlesztési koncepció részeként szó volt az észak-keleti lakóövezet beépítéséről, valamint a temető és a budapesti vasutpart közötti lakóterületről, ez utóbbi a Szekeres József utcai ut tervezési része, mely egy millió forintos kiviteli terv összeggel az idei elképzelések között szerepel. Ugy gondolom, Palotás képviselőnek az obeliszkkel kapcsolatos bejelentését meg kell köszönnünk és kérem a testületet fogadja el a jószándékú felajánlást. - 8 - Dr. Henczi Edit: A Fö u. 21. szám alatti helyiség kiutalása igénybevételi díj megállapítása nem közgyűlési hatáskör, hanem egyedi államigazgatási ügy, erről a testületnek nem kell döntenie. Arról viszont a testületnek kell határoznia, hogy visszamenőleg elengedi-e mindazokat a költségeket, melyeket a vöröskereszt szervezet kért. Farkas Zoltán: Többen felvetették a fák rendszeres kezelésének a kérdését, arra kérek javaslatot, minek a terhére valósuljon meg. Jesch Aladár: A javasolt igénykielégités között egy 2 milliós és egy 2,5 milliós tétel szerepel. Ezekből kellene kb. 600 ezer forintot biztosítani a fák és a zöldterületek rendbetételére. Csordásné Láng Éva: Nem tudom elfogadni Jesch képviselő javaslatát, hogy a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola már csökkentett költségvetéséből további összegeket vonjanak el. A város egyetlen olyan intézménye vagyunk, amelynek a költségvetése a normatív finanszírozás alapján 36,25 millió forint, a közgyűlés jóváhagyott költségvetése alapján viszont 30,08 millió forintot kaptunk. A hiányzó 4,2 millió forintra benyújtottunk a pótigényünket, mivel csoportbontások miatt szükséges ez az összeg. Továbbá kértünk könyvelői létszámot, 6 órás mosónői státuszt, szeretnénk megoldani a kőtelező nyelvoktatás feltételeit, valamint a három osztályfejlesztéshez is bérre lenne szükségünk. A vendéglátóképzés eddig a Centrál Étteremben történt, az ottani változás miatt 80 gyermek gyakorlati képzését kellett máshol megoldani. Kérem a közgyűlést mérlegelje igényünket. Cserti Tibor: Egyetértek az igazgatónő által elmondottakkal, kérelmük már egy csökkentett igényt tartalmaz. A szakfeladatok közül a Farkas József utcai 1 millió forintos költségvetési terv felülvizsgálatából biztosítani lehetne pénzösszeget a fák rendszeres kezelésére és a még megmaradó 400 ezer forintot pedig más feladatokra lehetne felhasználni. Magyar József: Számomra nem egészen érthető, hogy a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola miért nem kapta meg azt a fejkvótát, amely jár az intézménynek. Farkas Zoltán: Ugy gondolom egyet kell értenünk a gazdasági osztály vezetőjének azon véleményével, hogy ne próbáljunk érdemben hozzányúlni a javaslatban foglaltakhoz, mert olyan kényes egyensúlyról van szó, amit lehetetlen helyreállítani ha megbomlik. A Dózsa György, Petőfi, Honvéd u. közötti szakasz csatornázási tervének előirányzott összege 200 ezer forint. Tudomásom szerint a Petőfi utca csatornázása beruházási célként szerepel, melynek fedezetét máshonnét kell biztosítani. Lehetőségünk lesz még arra az I. félévi gazdálkodási munka értékelésekor, ahol a szükségszerűség azt megkívánja, átcsoportosításokat, módosításokat hajtsunk végre. - 9 - Cserti Tibor: Kérem a közgyűlést, hogy e témához kapcsolódóan hallgassa meg az Anperox Kft jelenlévő képviselőjét a szennyvíziszap kezelés ügyében. Posta Zsolt: A nagykanizsai szennyvíztelep elkészítését a Kft-nk versenytárgyalás utján vállalta, mely átadásra került. A szennyvízkezelési technológia befejező része az ami az iszapkezeléssel foglalkozik. Ez az iszapkezelő technológia az Egyesült Államokból származik, 1988 óta sikeresen alkalmazzák, mely során a szennyvíziszapból mezőgazdaságilag hasznosítható durva homok készül magas foszfor és nitrogén tartalommal, a benne lévő virusokozókat egy pasztörizálással eltávolítja. Ehhez a technológiához ez év februárjában jutottunk hozzá, ennek a megvalósítását javasoljuk Nagykanizsának is, mivel ismerjük az itteni szennyvíziszap gondokat. Ezt a tervezési programot ajánljuk fel az önkormányzatnak, a vízjogi engedélyezési tervet augusztus 31-ig elkészítjük azzal a feltétellel, ha a munkával a Kft-t bízza meg az önkormányzat, ebben az esetben a végzett munkáért a jövö évben kell fizetni. Ami jelenleg Nagykanizsán van e területen, azt várhatóan az új környezetvédelmi törvény be fogja tiltani, tehát mindenképpen generálmegoldásban kell gondolkodni. A technológia európai terjesztője angol, az angol bankok rendkívül kedvező hitelt is nyújtanak a technológia európai elterjesztéséhez. Stamler Lajos: A Környezetvédelmi Felügyelet legfőbb problémája a szippantott szennyvíz illegális elhelyezésének a folyamatos bírságolása, ellenőrzése. A Pápai Talajerögazdálkodási Vállalat un. barázdás szennyvíz elhelyezési rendszere meglehetősen vitatható módon kezeli a szennyvizet. Ugyanakkor a monopolhelyzetével visszaélve lehetetlenné teszi a szennyvízszippantással foglalkozó kisiparosok ezirányu tevékenységét. Az új módszerrel a szennyvízkezelés évi költségei 10 millió forinttal csökkennének, így nagyon rövid idö alatt megtérülne a beruházás. Farkas Zoltán: Ha azt akarjuk, hogy augusztus 31-ig elkészüljön a pályázat benyújtásához szükséges terv, akkor most állást kell foglalni abban, hogy élni kívánunk ezzel a lehetőséggel és a jövö évi költségvetés terhére 4 millió forintos kötelezettséget kell vállalni. Palotás Tibor: Kérem a közgyűlést előre ne vállaljon kötelezettséget 4 millió forintra, a Vízmű Vállalatnak kellene ezt megtenni, mivel a létesítményt ö fogja hasznosítani. Jancsi György: Amikor az 1992. évi költségvetés tárgyalása történt, illetve az előkészítő bizottsági munkák folytak, már akkor világos volt mindenki előtt, hogy az ezévi költségvetés radikális mértékben csökkentette a városüzemeltetési, városfejlesztési feladatokat .Ott elhangzott egy kompromisszumos megoldás, ha évközben lesz lehetőség, akkor az elvont pénzeszközöket visszajuttatja az önkormányzat. Az utóbbi 10 évben a városüzemeltetési feladatokra összességében kevés pénz jutott, gondolok itt a lakóépületek állagmegóvására, utak, fák gondozására, stb. Változtatni kellene ezen a -lő- gyakorlaton az 1992. évi költségvetés módosításakor, illetve a jövö évi költségvetés megállapításakor. Stamler Lajos: Ha elfogadjuk azt a javaslatot, hogy a Vízmű Vállalat vállalja ennek a beruházásnak a költségeit, akkor valószínű az évi 10 millió forintos szennyvíziszap kezelési költségből a vállalat azt megoldani nem tudja. Farkas Zoltán: Kit terhel a 10 millió forintos szennyvíziszap kezelési költség? Stamler Lajos: Természetesen azokat, akik csatornadíjat fizetnek, ezt az összeget utána vissza lehet forgatni.Hangsúlyozni kívánom hogy ha nem oldódik meg a szippantott szennyvíz kezelése hamarosan többszörösére kell emelni a környezetvédelmi felügyelet létszámát, hogy az illegális hulladéklerakás ellen fel tudjanak lépni. Koczfán Ferenc: Ezt a beruházást indítani kellene, mint a tájékoztatóból megtudtuk, viszonylag kevés anyagi ráfordítással jelentős nagyságú szennyvizet tisztít ez az eljárás. Felvetődött, hogy a költségeket a vízmű vagy az önkormányzat fizesse-e. Véleményem szerint a Vízmű Vállalat átalakításának kérdését is meg kell oldani, várhatóan az év végéig RT-vé alakul, a vállalati vagyon nagyrésze önkormányzati tulajdon lesz. Posta Zsolt: Nincs felhatalmazásom, hogy a tervezési díjakkal kapcsolatban engedményt tegyek, ha helyi kivitelezőt találnánk, akiknek az árai kedvezőbbek, a bekerülési költség jelentősen csökkenthető. A tervezési díj a kivitelezési tervvel együtt 6,8 millió forint. Farkas Zoltán: Javasolom, vegyük le ezt a kérdést a napirendről, ugy gondolom a közgyűlés nem felkészült arra, hogy egy 120 millió forintos beruházás elindításáról most döntsön. Ésszerűnek tartom azt a javaslatot, hogy a vízmű vállalat finanszírozza ezt a beruházást, mivel a hasznosításból származó bevétel nyilvánvalóan a vállalaté. A vízmű vállalat önálló szervezet, gazdálkodásáról maga dönt. A közgyűlés megfelelő előkészítés után térjen újra vissza e kérdésre és döntésünkről tájékoztatjuk az Anperox Kft-t. Cserti Tibor; Le kellene zárni ezt a kérdést, de a kockázatát mérlegelni kellene. Az ilyen jellegű beruházás a céltámogatottak közé tartozik, ugyanakkor lehetőség van a vízügyi- környezetvédelmi alapból is pályázat elnyerésére, és mindehhez kapcsolható az előzőekben már emiitett angol kedvezményes hitel.A pályázat benyújtási határideje augusztus 15, ehhez létesítési engedély kell. Mi úgy gondoljuk, hogy előzetesen lehetőséget kellene adni, hogy a Polgármesteri Hivatal megindítsa a szükséges intézkedéseket. Marton István: Nekem az a véleményem, jól meg kell fontolni döntésünket e kérdésben, hisz egyszer a kivitelezés költségeként 150 millió forintról értesülhettünk, míg más alkalommal ha helyi kivitelező van 80 millió forintról. Ugyanakkor arra is kell gon- - 11 - dőlnünk, ha elkészülnek a csatornák a Katonaréten, Kiskanizsán, a Petőfi utcában, akkor a szippantott szennyvíz a felére fog csökkenni. Természetesen a lehető leggyorsabban meg kell oldani a szennyvíziszap kezelését, de annak pénzügyi vonzatát is vizsgálni kell. Stamler Lajos: A szippantott szennyvíz mennyisége nem fog jelentősen csökkenni a térségben, mert a környékbeli önkormányzatoknak ez a kérdése megoldatlan. Palotás Tibor: A Farkas József utcai hídnak a tervezését elindí-totta-e a Polgármesteri Hivatal, ugyanis e célra 1 millió forint biztosított. Véleményem szerint ez a felüljáró nem azt a célt szolgálja amit Stamler képviselő emiitett, hogy a város azon részébe irányítsuk Nagykanizsa forgalmát, hanem azt, hogy egy rendkívül kedvező adottságú terület beépíthető legyen. Természetesen a közlekedési koncepciót meg kell tárgyalni, s minél előbb napirendre tűzni. Farkas Zoltán: Amikor a közgyűlés döntött az 1992. évi költségvetésről és benne erről a tételről, akkor nem jelölt meg határidőt, hogy mikor kell a tervezési munkát elindítani és befejezni. Értelemszerűen ez évben kell ezt elvégezni, és december 31-ig kell a kifizetést eszközölni. Aki az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 85/1992. számú határozat a) A közgyűlés az 1991. évi szabadrendeltetésü pénzmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot a 3. sz. melléklet a) pontjában foglaltaknak megfelelően 6554 EFt összegben jóváhagyja . Megbízza a Polgármestert, hogy a pótelőirányzat biztosításáról az érintetteket értesítse,-és az előirányzat-nyilvántartásokon a módosítást vezesse át. b) A közgyűlés az oktatásfejlesztési feladatokra előirányzott 7.000 EFt felosztását a 3. sz. melléklet b) pontjában foglaltaknak megfelelően jóváhagyja. Megbízza a Polgármestert, hogy az egyes intézményeket érintő feladatokat az intézményvezetőkkel koordinálja, annak végrehajtását folyamatosan ellenőrizze illetve az ezzel kapcsolatos pótelőirányzat leszervezésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1992. szeptember 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 12 - 2.) A FLOREÁT Alapítvány Kuratóriumába tagok választása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A közgyűlés az elmúlt ülésén FLOREÁT Alapítványt hozott létre, melynek kuratóriumát 4 önkormányzati és 3 a RYNO Kft által jelölt személyből kívánja kialakítani. A Kft Dr. Málly Vera, Bocskorné Boros Hedvig és Makrai Mártonné személyeket jelölte, továbbá javaslatot tettek arra, hogy a közgyűlés válassza be a kuratóriumba Dr. Kereskai Istvánnét (aki időközben jelezte, hogy nem kíván résztvenni ebben a munkában), Farkasné Bolin Ildikót, Dr. Búzás Juditot, Karmazin Józsefnét, Báthoryné Dr. Vránics Gizellát. Palotás Tibor: Milyen feladatot látnak el a kuratórium tagjai? A javasolt személyek között egy-két szakember van, így hogyan fog működni az alapítvány? Dr.Henczi Edit: Az elmúlt közgyűlésen a képviselők megkapták az alapító okiratot, amelyben a kuratóriumról és annak feladatairól is szó volt. A RYNO Kft javaslatát ismertettem, a közgyűlés pedig dönthet úgy, hogy a javasolt személyeket, vagy másokat választ a kuratóriumba. Stamler Lajos: Dr.Matoltsyné Dr. Horváth Ágnest és Czotterné Ivády Zsuzsát javaslom. Krémer József: Sólyomvári György kertészmérnököt és Pilczer Éva képviselőt javasolom, nem kérdeztem meg, vállalják-e. Azt tapasztalom, hogy az elmúlt közgyűlés óta nem történt előrelépés e kérdésben, egyetlen bizottság sem tárgyalta. Farkas Zoltán: Felkérem a városüzemeltetési bizottságot, hogy a közgyűlés következő ülésére július 6-ára készítse elő a javaslatot. Kérem, hogy most a témát vegyük le a napirendről. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a témát leveszi a napirendről. 3.) A Piarista rend által működtetett iskola elhelyezésének ügye Előadó: Jesch Aladár képviselő Jesch Aladár: A Piarista iskola létrejöttéről a közgyűlés a márciusi ülésén döntött. Az iskola kialakítása lényegében a beiratkozással megindult. Az előterjesztéshez mellékeltem a Tartományfőnök nyilatkozatát, melyet mint a rend korábbi diákjának, a nevemre küldtek meg. Eszerint, ha a közgyűlés alapít egy katolikus iskolát, akkor az a város által alapított, de a rend által fenntartott fokozatosan kiépülő iskola lenne. Ez nem jelentené a kezdésnél, hogy gazdaságilag is önálló lenne, hanem elképzelhető, hogy egy másik iskola hatáskörébe tartozna és igy történne az ellátása. Ha ezt a határozati javaslatot igy elfogadjuk, akkor utána kell az illetékeseknek, a bizottságnak - 13 - a polgármesteri hivatalnak azt a megoldást megtalálni, ami kölcsönösen megfelel a rendnek, a már beiratott diákoknak és a többi iskolának is. Dr. Henczi Edit: Ez a határozati javaslat így nem jó. Iskolát úgy lehet alapítani, hogy a nevét, a székhelyét, a költségvetését, a tevékenységi körét meg kell határozni, mely alapító okirattal történik. Legfeljebb arról dönthet most a testület, hogy ilyet kíván létrehozni, ehhez a feltételeket megteremti és amikor azok elkészülnek, akkor a testület elé hozza döntésre. Pilczer Éva: A gazdasági bizottság állásfoglalása, hogy amennyiben a Piarista Rend az általános iskolát önálló intézményként kívánja létrehozni és az ezzel kapcsolatos alapító okirat tervezetet az erre vonatkozó MüM rendeletnek megfelelően engedélyeztetésre megküldi, úgy azt támogatja. Az esetleges anyagi támogatás összegét a konkrétan benyújtott igények alapján mérlegeli. Állami fenntartású intézményként történő indítását nem javasolja. Balogh Tibor: A Batthyány utcai épületben beindul-e az oktatás? Jesch Aladár: Kérem a közgyűlést, foglaljon úgy állást, hogy az önkormányzat katolikus iskolát alapít. Tüske Tibor: A Batthyány utcai épületet fel tudjuk szabadítani és át tudjuk adni a Rendnek. Eredetileg úgy indult, hogy ezt az intézményt a Rend tartja fenn, és ehhez a tanulók létszámának megfelelően a fejkvótát át kell hogy utalja a Polgármesteri Hivatal. A tárgyalások során ez úgy módosult, hogy a Rend anyagi támogatást nem vállal, amennyiben a város ezt az osztályt, iskolát megalakítja, ennek az iskolának ingyenes használatára adja azokat az épületeket csereingatlanként, amelyek egykor a Piarista Rendházé voltak. El kell dönteni, hogy a testület vállalja-e, hogy fenntart egy ilyen intézményt, mig a Rend a szellemi, lelki bázist jelentené. Abban is állást kellene foglalni, hogy új intézményként jöjjön létre, vagy egy meglévőhöz csatlakozva. Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy ezt létrehozza, akkor azt javasolnám, hogy valamelyik intézményhez csatoltan működjön, mivel 17 jelentkezővel nem valószínű hogy létre kell hozni egy iskolát. E témához kapcsolódóan tájékoztatni szeretném a képviselőket, hogy a jövö tanévre 662 gyermek iratkozott be a város általános iskoláiba. Ezeknek a gyerekeknek az ellátására 31 tanulócsoport szervezését javasoltuk. Három intézménynél a tervezettnél kevesebb gyermek iratkozott be, köztük a Vécsey iskolába, ezért javasolnám, ha létrejön a katolikus osztály ehhez az iskolához csatoltan történjen annak a szervezése. Magyar József: Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az irásos előterjesztést, akkor valószínű, hogy a Piarista Rend eláll ettől a szándékától. Gondolom, hogy igényt fog tartani az épületeire, és nem kíván egy olyan városban iskolát alapítani, ahol nem úgy fogadják ezt a kezdeményezést, ahogy ők ezt elvárták. Az az - 14 - érzésem, a kevésszámú jelentkezésnek az is oka, hogy bizonytalanság vette körül az iskola megalapítását, ami a szülőket a döntésüknél befolyásolta. Tudomásul kell venni, hogy az országban lassan mástipusu iskolák lesznek, és az önkormányzatok nem válogathatnak abban, hogy egyrészét támogatja, a másrészét nem. Farkas Zoltán: Arról van szó, hogy a közgyűlés korábbi határozatában üdvözölte, hogy a Piarista Rend Nagykanizsán iskolát szeretne indítani. Most nem egyértelműen ez a helyzet, mert ha ez lenne, akkor itt lenne előttünk a Piarista Rend iskolaalapító szándékát kifejező okirata és kérelme, hogy az önkormányzat az iskola működéséhez mekkora összeggel járuljon hozzá. Most a Rend azt várja el a testülettől, hogy alapítson egy iskolát a Rend számára. Azt is el kell mondani, hogy egy ad hoc bizottság nem olyan régen felmérte, hogy a városban 1995-ig két általános iskolát kellene megszüntetni, mert ennyivel csökken a gyermeklétszám. Ugy gondolom, hogy ebben a helyzetben új iskola alapítását nem célszerű fontolgatni. Jesch Aladár: Javasolom a határozatban kimondani, hogy a közgyűlés szándékozik egy katolikus szellemű iskolát indítani vagy alapítani, melyet a piaristák fognak irányítani. Pilczer Éva: A javaslatot akkor tudnám elfogadni, ha 600 gyermek iratkozott volna be és nem 17. Ha az elmondottakat vesszük alapul bármelyik rend kérésére iskolát alapítunk és a sajátjainkat megszüntetjük? Balogh Tibor: Ne úgy fogalmazzunk, hogy katolikus szellemű, hanem keresztény szellemű iskola. Dr. Henczi Edit: Az alapító okirat nem készült el. Véleményem szerint az intézmény működési feltételeit július-augusztus hónapban nem lehet úgy biztosítani, hogy szeptembertől indítható legyen. Koczfán Ferenc: Amennyiben a keresztény szellemű oktatás az 1992-9 3-as oktatási évben nem indul, úgy kérem vegyük le e témát a napirendről. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Cserti Tibor: Május 21-én a Piarista Rend képviselőivel és a miniszteri biztossal tárgyalást folytattunk. Megállapodtunk abban, hogy Nagykanizsán az 1992-93-as tanévben - amennyiben arra lehetőség lesz - két osztály indítására kerül sor rendi iskolaként. Azzal nem értek egyet, hogy állami iskolában egyházi oktatás legyen. Jelenleg egy osztálycsoport indításának 1,5 millió forintos pénzügyi hatása van. - 15 - Palotás Tibor: A közgyűlés és a hivatal jószándéka ebben az ügyben nem vitatható. A Piarista Rend nem tudta vállalni, hogy Nagykanizsán rendi iskolát indít. Az iskola támogatói megpróbálták meggyőzni a tartományiönököt, hogy nem kell mást tennie, mint az ügy mellé állítani a Rendet és a közgyűlés meg fogja oldani a többit, erre több év áll rendelkezésre, mert elképzelések szerint az iskola felmenő rendszerrel indult volna. Amennyiben a testület ebben az évben nem hoz létre katolikus szellemű iskolát - mivel váratlan igény volt -, kérem teremtsük meg azt a lehetőséget, hogy a 17 beíratott gyermek és az őket oktató 3 pedagógus a Batthyány utcai épületben nyerjen elhelyezést. Jesch Aladár: Módosítom javaslatomat. A közgyűlés támogatja egy keresztény szellemű iskola alapítását és ennek működéséhez az irányító Piarista Rendnek az anyagi támogatást biztosítja. Balogh György: Magyarországon iskolaalapítási joga van bárkinek, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az iskoláknak az állam a központi költségvetésből normatív támogatást ad. Minden egyéb kötelezettség az irányítót terheli. Ismert, hogy szűkösek a lehetőségeink, felvetődött iskolák megszüntetése és ekkor olyan javaslat hangzik el, hogy alapítsunk az egyháznak iskolát, aki ehhez szellemi irányítást ad. Göndör István: Egyetértek azon véleményekkel, hogy vegyük le a témát a napirendről, és megfelelő előkészítés után kerüljön ismételten a testület elé. Böröcz Zoltán: A mi felelősségünk, hogy a 17 beíratott gyermek oktatási lehetőségét megoldjuk. Jesch képviselő módosító javaslata keresztény szellemű iskola létrehozásáról szól, holott a tartományfőnök katolikus iskolához kért támogatást. Jesch Aladár: A közgyűlés dönthet úgy, hogy a tartományfőnök levelében foglaltakat nem fogadja el, tehát nem katolikus iskoláról, hanem keresztény szellemű iskoláról dönt. Az alapító okiratba be kell venni, hogy az anyagiak biztosítottak. Marton István: A városban 15 általános iskola működik, feleslegesnek tartom azon vitatkozni, hogy katolikus vagy keresztény szellemű iskola. Nem tudom elképzelni, hogy a közgyűlés alapítson egy ilyen iskolát, de az elindult kezdeményezést, a beíratott 17 gyermek oktatását valamilyen formában meg kell oldani. Pilczer Éva: A bizottság javaslata továbbra is az, hogy amennyiben a Piarista Rend elfogadja a Batthyány utcai épületrészt és ott egy önálló intézményt hoz létre, a kezdéshez szükséges anyagi támogatást a közgyűlés adja meg. Lehota János: A Piarista Rendnek el kell döntenie, akar-e a városban iskolát alapítani, ehhez a közgyűlés a hajlandóságát kinyilvánította. - 16 - Balogh György: Ha ma a közgyűlés úgy dönt, hogy alapit egy ilyen iskolát, akkor az azzal járó összes kötelezettséget is vállalnunk kell, tehát azt is, hogy 8 vagy 12 évig finanszírozzuk ezt az intézményt. Czupi Gyula: Az előterjesztést ma kaptuk kézhez, az alapítás hatásait véleményem szerint most felmérni nem tudjuk, az Oktatási és Kultúrális Bizottság sem tárgyalta meg, ezért egy későbbi időpontban kellene ezzel foglalkozni. Farkas Zoltán: Többen próbálták kitalálni a Piarista Rend szándékát, mivel a levélből egyértelműen nem állapítható meg, ezért is értettem egyet Koczfán képviselő javaslatával. Nem tartom lehetségesnek, hogy ez évben a keresztény szellemű oktatás beinduljon, abban kell gondolkodnunk, hogy a 17 gyermek oktatása egy osztályban történjen-e vagy sem. Jesch Aladár: Ki kell mondani, hogy a közgyűlés támogatja egy keresztény szellemű iskola alapítását, működéséhez az anyagi támogatást induláskor biztosítja. Azt is ki lehet mondani, hogy jelen tanévben ez csak egy másik iskola keretei között lehetséges. Ez a döntésűnk további tárgyalási alapul szolgálhat a Renddel. Palotás Tibor: Kérem ma ne döntsünk, a következő testületi ülésre készítsék elö az anyagot. Magyar József: Olyan megoldást kell találnunk, hogy az iskola szeptemberben indulni tudjon. Ha ez nem történik meg, akkor a piaristák nem alapítanak itt iskolát, hanem visszakérik a régi épületeiket és utánuk a bérleti díjakat. Próbáljunk Jesch képviselő javaslatáról dönteni. Balogh Tibor: Egyetértek, hogy ezt a témát most zárjuk le és hozzuk a következő testületi ülés elé. Mondjuk ki, hogy a közgyűlés támogatja a keresztény szellemű iskola indítását, ez legyen a tárgyalás alapja. Balogh György: Az elmúlt alkalommal már kinyilvánítottuk szándékunkat. Takács Zoltán: Ebbe az iskolába várhatóan nagykanizsai gyerekek járnak majd, minden gyermek oktatását az önkormányzatnak kell biztosítani. Pilczer Éva: A városban minden általános iskolás gyermek oktatása megoldott. Cserti Tibor: A régi rendi épületekért csereingatlan került felajánlásra, a jogszabály értelmében sem bérleti díj, sem másféle kártalanítás nem jár, a törvény csak tárgyalási kötelezettséget ír elö. Koczfán Ferenc: Ismételten kérem, vegyük le a témát a napirendről azzal, hogy két hét múlva megfelelő előkészítés után kerüljön a - 17 - testület elé az anyag. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással úgy dönt, hogy a piarista iskola ügyét július 6-án tárgyalja. 4.) Javaslat az ingatlantulajdonosok zaklatásával kapcsolatban Előadó: Takács Zoltán képviselő Takács Zoltán: A lakókörzetemben élő idős emberek a segítségemet kérték, melyhez véleményem szerint közgyűlési határozat szükséges. Gyakori, hogy nyugdíjas emberekhez valamilyen ürüggyel pl. adatgyűjtés miatt különböző személyek bekopognak. Ezek az idős emberek feltették a kérdést, jól tették-e, hogy beengedték lakásukba ezeket az embereket és adatokat szolgáltattak ki. Kérem a közgyűlést, bízza meg a Polgármesteri Hivatal jogi csoportját, dolgozza ki a feltételeit annak, hogy milyen igazolást lehetne adni azon személyeknek, akik különböző felméréseket végeznek, hogy a lakosság előtt egyértelmű legyen az illető hivatalos minősége. Dr. Henczi Edit: Megértem az állampolgárok aggodalmát és a képviselőnek is igaza van, hogy valamiféle védelmet kíván biztosítani a zaklatókkal szemben. Az önkormányzat nem kötelezhet arra senkit sem, hogy a hivataltól ilyen igazolást kérjen, másrészt mi a hivatalban sem tudhatjuk, hogy az illető valóban olyan tevékenységet folytat-e, erre tőle igazolást nem kérhetünk. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok előírják, hogy minden vállalat, intézmény, amelyik az állampolgároktól különböző adatokat kér (óraleolvasás, statisztikai felmérés stb.) az ezzel a munkával megbízott dolgozóját köteles igazolással ellátni, melyet a dolgozó köteles felmutatni, mielőtt az állampolgárhoz bemegy. Attól nem tudjuk megvédeni az állampolgárokat, hogy különböző vállalkozók a lakásukon felkeressék és szolgáltatásaikat felajánlják. A felvetésre átfogó szabályozást készíteni nem áll módunkban. Farkas Zoltán: A közgyűlés azt megteheti, hogy felhívja a város lakosságának figyelmét a képviselői felvetésben foglaltakra. Ki ért egyet azzal, hogy a jogi iroda vizsgálja meg az igazolás kiadásának lehetőségét? A közgyűlés 9 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Farkas Zoltán: A döntés ellenére a jogi irodával megvizsgáltatom milyen lehetőség van a kérelem teljesítésére és annak eredményéről a képviselőt írásban tájékoztatom. - 18 - 5.) Javaslat "Nagykanizsa Labdarúgásáért" Alapítvány létrehozására Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Javaslom, hogy a Nagykanizsa Labdarugó Sportjáért Alapítványt a közgyűlés szüntesse meg, mivel nem tölti be célját és hozzon létre új alapítványt "Nagykanizsa Labdarúgásáért" címmel. Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 86/1992. számú határozat A közgyűlés a "Nagykanizsa Labdarugó Sportjáért" Alapítványt megszünteti, "Nagykanizsa Labdarúgásáért" címmel alapítványt hoz létre, a mellékelt alapító okiratban foglaltak szerint. Utasítja az Alpolgármestert, hogy az alapítvány bejegyzésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Takács Zoltán képviselő vélemény-nyilvánítása Balogh György napirend előtti felszólalásával kapcsolatban Takács Zoltán: Azért nem napirend előtt kértem szót, nehogy ugyanabba a hibába kerüljek, mint Balogh György képviselő. Nem javaslatot kívánok tenni, hanem felhívni a figyelmet azokra a tévedésekre, melyet Balogh György képviselő elkövetett és a hangulatkeltő kijelentéseket szeretném cáfolni. Véleményem szerint képviselőtársam napirend előtti felszólalása SZMSZ ellenes volt. Meglepetéssel vettem észre, hogy ma is előfordult ilyen akkor, amikor egy folytatólagos ülés valahányadik napirendje előtt napirend előtti felszólalásra ad lehetőséget a levezető. A felszólalásra jelentkező azt nem mondja el milyen témában kíván szólni és az sem kőtelező rá, hogy a hozzászólás időtartama 5 perc. Balogh György képviselő felszólalása során 3 szabályt sértett meg és elkövette azt a súlyos etikai vétséget, hogy olyan időben és alkalommal hangoztatott különböző állításokat, amikor tudta, hogy senkinek nincs módja arra, hogy azt megcáfolja. Erre az én figyelmemet ö hívta fel. Az egyik etikai vétségnek azt tartom, hogy nem adott lehetőséget arra, hogy bárki válaszoljon azokra az állításokra, amelyeket ö hangoztatott. A másik, hogy állításait semmilyen érvekkel nem támasztotta alá, a harmadik, hogy az én javaslatomat, melyet 12 képviselő aláírt ö azt ultimátumnak nevezte. Ultimátum-e az a beadvány, amely arra irányul, hogy tárgyaljuk a benne foglaltakat . - 19 - Az az állítás, hogy mi itt egy parlamenti ellenzék szerepét próbáljuk játszani, ez sértő is lehet, nem az a célunk, hogy a közgyűlés munkáját megbénítsuk, ellenkezőleg a közgyűlés minél hatékonyabb munkáját kívánjuk elősegíteni. Azt a jogunkat kérem hagyják meg nekünk, hogy más szempontból ítélünk meg egyes témákat. Balogh György: Ez tulajdonképpen politikai vita, aminek nem itt a közgyűlés előtt van a helye. Ugy gondolom sok olyan problémát felvetett Takács képviselő is, amelyet akár a nyilvánosság előtt is kölcsönösen tisztáznunk kellene. A napirend előtti felszólalásomat nem tartom törvénytelennek, mert bár folytatólagos ülésről volt szó de egy hét után folytatódott külön napirendi pontokkal. Véleményem szerint minden felszólalás ami a napirendek előtt hangzik el, az napirend előttinek tekintendő. Napirend előtti felszólaláshoz minden képviselőnek joga van 5 percben az SZMSZ értelmében, amikor napirendre nem kerülő tárgykörben vélemény nyilvánítható, melyet vita nélkül vesz tudomásul a testület. Ezzel élt a korábbi ülésen Takács képviselő, melyre akkor az SZMSZ előírásai szerint nem reagáltam, de a folytatólagos ülésen meg kellett tennem. Napirend előtti felszólalásomat nem vitának szántam, nem tudom milyen etikai vétséget ró rám Takács képviselő, hiszen ö volt az, aki olyan kijelentést tett, ha a kérésük a megfogalmazott határidőig nem teljesül, akkor kivonulnak a teremből. Mi ez ha nem ultimátum? Takács Zoltán: Továbbra is fenntartom, hogy Balogh György képviselő az SZMSZ előírásait sértette, ugyanis egy ülésnap addig tart amig valamennyi elfogadott napirendi pontot meg nem tárgyaljuk, függetlenül attól, hogy közte pár perc vagy egy hét telik el. Fenntartom az etikátlanságra vonatkozó véleményemet is, mert ha valaki vitára okot adó vagy ingerlő kijelentést tesz olyan időben, amikor tudja, hogy jogszabály tiltja az arra való reagálást. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság vizsgálja meg milyen gyakorlatot kövessünk az ilyen esetekben. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással megbízza az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot vizsgálja meg az SZMSZ-nek a napirendi előtti felszólalásra vonatkozó rendelkezését. Jancsi György: Az SZMSZ pontosan meghatározza mi a feladata a közgyűlésnek és mi a bizottságnak. Általában amikor nagyobb jelentőségű témák szerepelnek a testületi ülésen, többnyire azok a képviselők, akik bizottsági tagok, de az ülésen nem vesznek részt, olyan kérdéseket tesznek fel, melyekre a bizottsági ülésen részletes magyarázatot kapnának és nem a közgyűlést kellene bizottsági ülésnek felhasználni. Ezt kellene az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságnak elősegíteni. - 20 - Farkas Zoltán: Ki ért egyet Jancsi képviselő javaslatával? A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. 7.) Önkormányzati apport bevitele az Alfától az Omegáig Kft-be Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Az írásban kiküldött anyagban 21,2 % az önkormányzati üzletrész nagysága, ez a szám helyesen 26,8 %. Palotás Tibor: A mai közgyűlést megelőzően a képviselők két oldalas leiratot kaptak a Kft-től, amiben indokoltuk az eredeti előterjesztés jogosságát, és az eredetileg megszavazott közgyűlési határozatot. Ebben az van, hogy 15,3 %-os nyereséghányadot kaphat az önkormányzat, ennek figyelembevételével készült el a társasági szerződés is. A Kft alaptökéje megalakulásakor 11,1 millió forint volt, melyhez az önkormányzat 4,1 milliós telekértékkel csatlakozott. Kérésünk az volt, hogy az önkormányzat vegye azt figyelembe, hogy a Kft nem emelheti meg a törzstökéjét, mert erre a jogszabály lehetőséget nem biztosít, ezért nagy gondot okozott számunkra, mi módon lehetne biztosítani, hogy a Kft kevésbé károsodjék. Hisz a tárgyalás során az is egyértelművé vált, hogy a felhalmozott vagyon megváltoztatására sincs mód, mivel azt a jogszabály a törzstöke arányához köti és ezért kellett a szindikátusi szerződésben azt is rögzítenünk, hogy a Kft nem képez felhalmozott vagyont. A társaság alapítóinak az álláspontja az volt, hogy az önkormányzat a 4,1 millió forintos apport mellett a társaság működési eredményéből olyan arányban részesedjen, mint az építőipari szövetkezet és az állami gazdaság. Kérem a képviselőket, az alpolgármester előterjesztését jószándékunak tekintsék, nehogy az az érzés keletkezzék bárkiben is, hogy az önkormányzat számára a Kft valamilyen nyereséget szeretne magának akár a legkisebb mértékben is biztosítani. Kérem a közgyűlést, hogy a társasági szerződésnek az eredeti számadatait fogadja el és azon ne változtassunk. Kérdésem az, hogy mit kell érteni a határozati javaslat 2. mondata alatt? Én ezt olyan általános megfogalmazásnak tartom, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat által megbízott képviselő aki a testületet képviseli a Kft ülésein tulajdonképpen semmit sem tehet, nem intézkedhet, nem dönthet a közgyűlés megkérdezése nélkül. Farkas Zoltán: Véleményem szerint a határozati javaslat korrekt és minden szempontból megfelel annak a közgyűlési határozatnak, ami az előterjesztés 2. oldalán az l-es számú mellékletben van. Természetesen a közgyűlésnek joga van mérlegelni a körülményeket és ettől eltérő határozatot hozni. Azt figyelmükbe ajánlom, ha a mi üzletrészünk 26,8 %-ot tesz lehetővé, de mi beleegyezünk abba, hogy a felét kapjuk, akkor szerintem ebből az következik, hogy értékesítés esetén is csak ennyit kapunk érte. - 21 - Cserti Tibor: Kérdésem az apportérték nagyságához kapcsolódik. A képződő nyereség alapjaként a 26,8 % nem szolgálhat, akkor fenntartja-e a társaság, az önkormányzattal szemben fennálló ajánlatát? A szindikátusi szerződés módosításának első pontja azt mondja ki javaslatként, ha a régi kosaras piacnak a megszűnését a vásárcsarnok elkészültekor az önkormányzat nem mondja ki, akkor a Kft alapvető célja hiusul meg, ezért biztatási kártérítési pert indít az önkormányzat ellen. Amennyiben az önkormányzat ezzel nem ért egyet, akkor mi a Kft szándéka, eláll-e az eredeti elképzelésétől, elfogadja-e továbbra is az önkormányzatot a Kft-ben? Palotás Tibor: A telekingatlan felét érné, ha a százalékos arány csökkenne. Semmi köze nincs a telekingatlannak és a bevitt vagyon értékének, valamint a nyereség felosztásának egymáshoz. A társasági törvény írja elö, hogy meg kell határozni a nyereség felosztását a törzstöke arányában. A Kft véleménye, hogy a nyereséget a most meglévő vagyon arányában osszuk fel. Ez nem a szindikátusi, hanem a társasági szerződésben került rögzítésre. Ugy érzem a képviselők sem kívánhatják a Kft-től, hogy azért járjunk rosszul, mert az önkormányzat egy évvel később, most beszáll már egy felértékelődött vagyonnal, amely a Kft eddigi munkájának az eredménye. A gazdasági osztály vezetője által felolvasott szindikátusi szerződés első mondatával a Kft teljes mértékben azonosult:"A Kft alapító tagjai kijelentik, hogy a Kft-t elsődlegesen a vásárcsarnok megépítésére hozták létre" szövegrészt kérjük benthagyni, az utána kővetkező részt a közgyűlés törölheti. Ha a társasági szerződésben a Kft olyan nyereségfelosztási százalékot kénytelen elviselni amilyen a mostani előterjesztésben szerepel, akkor arról a Kft közgyűlése dönt. Jancsi György: Javaslatom ai-, fogadjuk el Takács képviselőnek ennél a napirendi pont tárgyalásánál is azt a javaslatát, hogy vizsgálja meg egy bizottság és azt kővetően kerüljön a testület elé. Az Alfától az Omegáig Kft kérdéseit a megalakulása óta úgy tárgyaljuk, hogy az ülések előtt kapjuk meg az anyagot, holott az SZMSZ erről teljesen másképp rendelkezik. Farkas Zoltán: A mai előterjesztést a képviselők időben kézhezkapták, a Kft kiegészítő anyaga volt az, ami a közgyűlés előtt került kiosztásra, ez utóbbi véleményem szerint nem olyan horderejű anyag, aminek tanulmányozására hosszabb időt kellett volna fordítani. Abban egyet lehet érteni az ügyvezető igazgatóval abban, hogy méltánytalan lenne, ha az önkormányzati földet 500 Ft/m2-es áron vinnénk be a Kft-be, amikor ők 250 Ft/m2-es áron vitték a társaságba. Miért lenne az önkormányzatnak a részesedése dupla? Azonban arra nincs mód, hogy átalakulás nélkül saját vagyonukat felértékeljék. De az is igaz, hogy a közgyűlés nem úgy döntött, hogy 2 millióval száll be a vállalkozásba, hanem 4,1 millióról szól a határozat, amely 26,8 %-nak felel meg. Göndör István: El kellene fogadnunk Jancsi képviselő javaslatát, hogy a kővetkező közgyűlés elé kerüljön ez az anyag alaposan előkészítve. Egy teljes társasági szerződést szeretnék látni, - 22 - nemcsak azokat a részeket, amelyekre a módosítás vonatkozik. Egyetértek azokkal a véleményekkel, mely szerint a Kft ingatlanait most felértékelni nem lehet, erre csak akkor lenne mód, ha RT-vé alakulna. Én ragaszkodom ahhoz, hogy az önkormányzat üzletrész aránya 26,8 % legyen a Kft-ben, mert úgy érzem nekünk egyfajta kötelezettségünk van a piaccal, a piacon árusítókkal szemben. Ezt pedig akkor tudjuk biztosítani, ha a szindikátusi szerződésben nem úgy kerül rögzítésre, hogy minden tagnak egy szavazata van, hanem tulajdoni vagy tökearány szerint, és mivel bizonyos döntésekhez 75 %-os arány kell, ami azt jelenti, hogy a mi 26,8 %-unkkal bizonyos jogosítványunk van beleszólni. A szindikátusi szerződést a közgyűlés előtt elolvasásra kaptuk meg, javaslom, hogy azt így ne fogadjuk el. Böröcz Zoltán: Nekem is az a véleményem, hogy ma ebben a témában nem tudunk dönteni, egy bizottságot kellene megbízni a megfelelő előkészítéssel és ismételten a közgyűlés elé hozni. Németh László: Egyetértek abban, hogyha egy új vállalkozó belép egy Kft-be, akkor nem biztos, hogy ugyanannyi százalékon osztozik mint a már bentlévö tagok. Azt nem tartom korrekt dolognak, hogy a közgyűlés nem mondta ki, hogy a vásárcsarnok elkészülte után megszűnik az un. kosaras piac, igy az árusok továbbra is a jelenlegi helyükön maradnak, ezzel a Kft-nek jelentős konkurenciával kell számolni. Balogh György: Ügyrendi javaslatom az, hogy zárjuk le a vitát, bízzunk meg egy bizottságot az anyag megfelelő előkészítésével és azt kővetően kerüljön a közgyűlés következő ülése elé. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a gazdasági bizottság készítse elő ezt a témát és a következő ülésre hozza? A közgyűlés 15 szavazattal, egyhangúlag a javaslattal egyetért. 8.) Javaslat a folyamatban lévő beruházások 1993. évi céltámogatási igényének megújítására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Farkas Zoltán: Ki ért egyet a határozati javaslat a) pontjában foglaltakkal? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 87/1992. számú határozat A közgyűlés a záporkiömlö építését tovább kívánja folytatni, a beruházás megvalósításához központi - 23 - céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1993. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 4800 EFt-tal biztosítja. Határidő: igénybenyújtásra: 1992. június 25. megvalósításra: 1993. december 31. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Ki ért egyet a határozati javaslat b) pontjában foglaltakkal? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 88/1992. számú határozat A közgyűlés a Bolyai J. Általános Iskola tornaterem építését tovább kívánja folytatni, a beruházás megvalósításához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1993. évi költségvetési rendeletében jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 5833 EFt-tal biztosítja. Határidő: igénybenyújtásra: 1992. június 25. megvalósításra: 1993. december 31. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Ki ért egyet a határozati javaslat c) pontjával? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 89/1992. számú határozat A közgyűlés a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola tornaterem építését tovább kívánja folytatni, a beruházás megvalósításához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1993. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 26.400 E Ft-tal biztosítja. Határidő: igénybenyújtásra: 1992. június 25. megvalósításra : 1993. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Ki ért egyet a határozati javaslat d) pontjával? - 24 - A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 90/1992. számú határozat A közgyűlés Kiskanizsa városrész csatornázásának megvalósításához - a társulattal való egyeztetésnek megfelelően - központi céltámogatást igényel, a saját forrásként feltüntetett 16200 EFt lakossági tehervállalás alapján. A saját forrás időbeni biztosítására az önkormányzat garanciát vállal. Határidő: igénybenyújtásra: 1992. június 25. megvalósításra : 1993. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Ki ért egyet a határozati javaslat e) pontjával? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 91/1992. számú határozat A közgyűlés a Középiskolai Leánykollégium felújítását tovább kívánja folytatni, a felújítás megvalósításához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1993. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 700 EFt-tal biztosítja. Határidő: igénybenyújtásra: 1992. június 25. megvalósításra : 1993. december 31. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: Ki ért egyet a határozati javaslat f) pontjával? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 92/1992. számú határozat A közgyűlés a Cserháti Mezőgazdasági Szakközépiskola Kollégiumának felújítását tovább kívánja folytatni. A felújítás megvalósításához központi céltámogatást igényel. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az 1993. évi költségvetési rendeletében a jelzett - önkormányzati pénzalap - összeget 10500 EFt-tal biztosítja. Határidő: igénybenyújtásra: 1992. június 25. megvalósításra : 1993. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 25 - 9. ) Balogh Tibor önálló képviselői indítványa a Világkiállítással kapcsolatos nagykanizsai feladatokról Balogh Tibor: Kérem a képviselőtestület véleményét arról, hogy a város önállóan is kíván-e kapcsolódni a Világkiállításhoz. Amennyiben pozitív döntés lesz, úgy a jövő hét folyamán lehetőség lenne arra, hogy a Világkiállítási Iroda egyik kormánytagjának és több társaság képviselőjének részvételével, a képviselők és a kanizsai vállalkozók bevonásával e témában konzultációra kerüljön sor. Ennek alapján ki lehetne munkálni egy tervet, hogy milyen rendezvényekkel venne részt városunk és mit támogat. Lényegesnek tartom, hogy augusztus 20-ig ez kidolgozásra kerüljön, mert amennyiben a világkiállítási rendezvénysorozatba a nagykanizsai események nem kerülnek be, abban az esetben semmiféle támogatást nem kapunk. Ismételten kérem a közgyűlést, döntsön arról, be akar-e kapcsolódni a város önállóan, vagy csak megyei szinten a rendezvénysorozatba. Farkas Zoltán: Én úgy gondolom, hogy a város önállóan is részt kíván venni a rendezvényekben, hiszen korábbi ülésének egyikén társadalmi bizottságot hozott létre, melynek elnöke a polgármester és feladata, hogy feltárja, felmérje, hogy városunk milyen eseményekkel, rendezvényekkel kapcsolódhat a világkiállításhoz. Ez a feladat a közgyűlés társadalmi-gazdasági programjának egy részét képezi. Balogh Tibor: Javasolom, hogy e munkában a társadalmi-gazdasági program kidolgozásával megbízott munkabizottság is vegyen részt. A megbeszélés időpontja 1992. június 29-én 14.00 óra legyen. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a felvetettekkel? A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 93/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy Nagykanizsa város az EXPO ''96 rendezvénysorozatban a megyei önkormányzat által szervezett programokon túl önállóan is vegyen részt. Utasítja a jegyzőt, hogy 1992. június 29-én 14.00 órára a Vasemberház dísztermébe a konzultációt szervezze meg. A rendezvényre meg kell hívni az EXPO Szervező Iroda képviselőit, a képviselőtestület tagjait, a társadalmigazdasági program kidolgozásával megbízott munkabizottságot, a gazdálkodó szervek képviselőit, a vállalkozókat . Határidő: 1992. június 29. Felelős : Balogh Tibor képviselő Dr. Henczi Edit jegyző - 26 - Farkas Zoltán: Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképtelenné vált. A felvett napirendi pontok közül a Csengery uti telephely kérdése, illetve az adásvételi előszerződés megtárgyalása elmaradt, ezek a kővetkező soros ülés (július 6.) napirendi pontjait fogják képezni. A közgyűlést határozatképtelenség miatt bezárom. Kmf. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
