* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.71 MB | |
| 2026-02-27 13:06:04 | |
 | |||||||
Nyilvános  183 | 252 | 1992. február 10. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 19-től 22-ig Napirendi pontok 1. Az ad hoc bizottság beszámolója a Polgármesteri Hivatal bérköltség tervezéséről (írásban) Előadó: Marton István az ad hoc bizottság tagja 2. Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és Ig. Biz. elnöke 3. A VGV. szemétszállítási és kéményseprési díjak emeléséről szóló árbejelentése (írásban) Előadó: Szőke János igazgató 4. Nagykanizsa vásárcsarnok részletes rendezési tervkoncepciójának bemutatása Előadó: Palotás Tibor képviselő 5. A városi könyvtár elhelyezésének ügye Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 6. Közérdekű bejelentés 7. Pápai József eseti segély fellebbezési ügye (zárt ülésen) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke 8. Javaslat az 1992. március 9-i ülés napirendjére A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-2/2/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE (folytatólagos) 1992. február 10 - i üléséről Ha t ár o z a tok szám a: 19-től 22-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. február 10-én (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Dr. Bogár ■ Gáspár, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, DR. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Böröcz Zoltán, Balogh Tibor, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Szőke János a VGV igazgatója, Dr. Búzás Judit tisztiorvos, Cserti Tibor, Dr. Fazekas István, Gerencsér Tibor, Karmazin József, Dr. Spingár László osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Budai István a VGV főkönyvelője, Pintér Béla könyvtárigazgató. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom . Ma az 1992. február 3-i közgyűlésen már elfogadott de meg nem tárgyalt napirendi pontok kerülnek megvitatásra. Van-e más javaslat? Pilczei hva: A kepviselök koltsegtéritésenek tárgyalását 2. napirendi pontként kérem felvenni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a költségtérítés napirendként v?] n f p 1 vp 1"r 1 pvp 1 és s íavnso1 t sorrendben va 1 ő tárciyslásávaí Kbj. eiti szavazzon. - 2 - A közgyűlés 16 szavazattal 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Dr. Kereskai István: Aki a ma tárgyalandó napirendi pontokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a következő napirendi pontok tárgyalásával ért egyet: 1. Az ad hoc bizottság beszámolója a Polgármesteri Hivatal bérköltség tervezéséről (írásban) Előadó: Marton István az ad hoc bizottság tagja 2. Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke 3. A VGV. szemétszállítási és kéményseprési díjak emeléséről szóló árbejelentése (írásban) Előadó: Szőke János igazgató 4. Nagykanizsa vásárcsarnok részletes rendezési tervkoncepciójának bemutatása Előadó: Palotás Tibor képviselő 5. A városi könyvtár elhelyezésének ügye Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 6. Közérdekű bejelentés Pápai József eseti segély fellebbezési ügye (zárt ülésen) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke 8, Javaslat az 1992. március 9-i ülés napirendjére Dr. Kereskai István: A "Nagykanizsa Rokkantsportjáért" Alapítvány című napirend tárgyalását azért nem javasoltam, mert a kéreí.zck azt visszavonták. NAPIREND ELŐTT Czupi Gyula: Az MÜF-es önkormányzati képviselők álláspontját ismerteti a Polgármesteri Hivatal 1992. évi bérfejlesztésével kapcsolatosan. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva) - 3 - Dr. Henczi Edit: Tájékoztatom a város lakosságát, hogy Zala megyében önvédelmi csoportok alakulnak, az Országos Szövetség már létrejött. Február 8-án a Zala Megyei Rendőrfőkapitányságon tartott értekezleten megalakult a megyei szervezet, Nagykanizsán 8 fővel ugyancsak létrejött. Eszmei irányitója Balogh Tibor képviselő. A közeljövőben ismét felhivást fogunk közzétenni, és akik ugy gondolják, hogy lakóhelyükön e tevékenységben részt kivánnak venni, azok a képviselőnél vagy nálam jelentkezhetnek. Farkas Zoltán: Két témáról kivánok tájékoztatást adni. Az egyik a nagykanizsai repülőtér hasznosítása. A HM-ből érkezett végleges álláspont értelmében azokat a tevékenységeket, amelyeket a Hungária Repülőegylet ott folytat engedélyezik, de a bővitéshez nem járulnak hozzá, és arra sem látnak lehetőséget, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljön. A nagykanizsai telefonellátás gyorsítására létrehozott ad hoc bizottság tagjaként résztvettem Gyurkovics államtitkárnál tartott megbeszélésen, melyen városunk országgyűlési képviselője is részt vett. Az egyezség értelmében a MATÁV vállalta, hogy a jelenleg Nagykanizsán működő 5600 telefonvonal 1993. április 30-ig rákötésre kerül az uj digitális központra, amely ezáltal európai színvonalon használhatóvá válik. Elképzelhető az is, hogy mindez év végéig megvalósul, ha semmiféle műszaki-technikai nehézség nem lép fel. A bővítéssel kapcsolatosan pedig az az álláspont, hogy a MATÁV 1993 végéig biztosítja Nagykanizsának a betervezett 12 ezer vonalat és a városkörnyéknek a 8.000-et, tehát összesen 20.000 vonal rákötését. 1. Az ad hoc bizottság beszámolója a Polgármesteri Hivatal bérköltség tervezéséről (írásban) Előadó: Marton István az ad hoc bizottság tagja Farkas Zoltán: Én szeretném levonni az ügy tanulságait, mivel képviselőtársaim közül többen aláírásukkal ellátott dokumentumban állapították meg felelősségemet az ügy politikai színezete kapcsán. Anélkül, hogy ezt a felelősséget elhárítanám magamtól, szeretnék megfogalmazni egy másik felelősséget is, ami legalább olyan súlyú, mint az enyém vagy a polgármesteré ebben az ügyben, ez pedig nem más, mint a képviselői felelősség. (Az üggyel kapcsolatosan elmondottak a jegyzőkönyvhöz mellékelve). Takács Zoltán: Palotás Tibor "elitélésével" addig értek egyet, hogy az a hangnem amit választott sértő volt. Sajnálom, hogy ő nem tájékozódott megfelelő mértékben mielőtt megtette azt a hozzászólását. De mi a helyzet az ügyben? Igaz, hogy nem 50 %-os bérfejlesztést tapasztalt, de s szám 18 és 50 % között van - 4 - A közgyűlés 18 %-os bérfejlesztést határozott meg, a költségvetésben r i r! +1• !•■ pnv béremelést, ami n®n ek tcv •ncT? v-3 ?n''. tebcít ellentmondás van. Mi igaz a költségvetésben a 18 %. vag> : .-* millió forint? Javasolom a költségvetésben a szükséges korrekciókat végezzük el, módosítsuk. Farkas Zoltán: Az előkészítő szakaszban én voltam az, aki azt mondta, hogy az előterjesztés 25 %-os bérfejlesztést tartalmaz. A bizottság jelentése is ezt bizonyítja, 25,37 %-ot állapított meg. Ez egy bértömegfejlesztés, ennyivel kell megemelni a hivatali bértömeget, hogy a dolgozók bérszínvonala 18,1 %-kal emelkedhessen. A közgyűlési döntések olyan többletfeladatokat is meghatároztak az elmúlt időszakban a hivatal számára, amelyek ezt az arányt indokolttá teszik. léhát nem 18 és 55 % között vagyunk, hanem 25,3 %-nál. Takács Zoltán: A tavalyi és az idei bértömeg 34 %-os emelkedést jelent. A bérszínvonal egy főre 24,9 %-ot mutat. Marton képviselő számai szerint, ha a bérszínvonal 18,5 %-kal emelkedett volna csak, akkor 2,9 millió forinttal lehetett volna csökkenteni a 47 millió forintot. Elnézést kérek az 55 %-kért, az valóban magas. Farkas Zoltán: Marton képviselőt kérdezem, egyetért-e Takács képviselő által elmondott számokkal? Marton István: Tulajdonképpen senkivel sem tudok egyetérteni, a bizottság anyaga tartalmazza a mi javaslatunkat, vagyis a 47.094 ezer forintot három részre szedve kell vizsgálni. A főfoglalkozásúak bérét a tavalyihoz hasonlitjuk, mely 6,1 %-os növekményre van tervezve és erre jön még 18,6 %, igy adja ki a 42.050.000 Ft, ami a jelentés szerint 25,37 %-ot jelent. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tavaly 1,6 millió forint volt, ebben az évben majdnem kétszerese lenne. Ha elfogadjuk az idei évre tervezett 3 millió forint növekményt, akkor ez a hivatal dolgozóinak bérére visszavetitve torzitana. Harmadik részként javaslom külön kezelni a létszámfejlesztésre beállított 1,5 millió forintot. Ha a béralap összesent vizsgáljuk, akkor 34 %-os eltérést kapunk, de ez a szám önmagában hamis. Ezért javasolom, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kezeljük külön a főfoglalkozásúak bérétől. Ha szeptemberben kiderül, hogy ez tul lett tervezve, akkor ne lehessen közgyűlési döntés nélkül a főfoglalkozásúak béréhez innét st^soportositani. A munkavégzésre irányuló egyéb iooviszony közel 3 millió forintjára teljesen indokolatlan bérfejlesztést is rátenni, ami 964 ezer forint. Ha a közgyűlés által elfogadott 18,1 %-os bérfejlesztéshez ragaszkodunk, akkor nem ennyit kell levenni, hanem 2976 ezer forintot. Palotas libor: Belátom, hogy a multheti vita hevében meg nem engedett stilusban szóltam. Azt is sajnálom, hogy a PEB jelentése - 5 - és javaslata a költségvetéssel kapcsolatban, valamint a saját gondolataim nem eléggé különültek el egymástól. Szeretném ismertetni a PEB levelét: ''Yij: ■ júk hogy 199". január 31-én a Polgármesteri Hivatal megjelent vezetőitől az 1991. évi béralapra vonatkozóan kapott számadatok eltértek az 1992. február 6-i egyeztetés során közölt adatoktól. A PEB elnöke a vizsgálatot megelőzően egy héttel jelezte a polgármesteri hivatal illetékes vezetőjének a vizsgálni kiván témák körét. A PEB tiltakozik az ellen, hogy hivatalos vizsgálata során helytelen tájékoztatásban részesült." A levelet Czoborné dr. Pintér Ildikó, Horváth József és Palotás Tibor irták alá, mig Minorics Piroska, aki a vizsgálatban részt vett a levelet nem irta alá. A legutóbbi alkalommal az általam emiitett 55 % túlzottnak tünt. Ezek a számok ugyanis nagymértékben függnek attól, hogy mi a veti-tési alap. A félreértést az okozta, hogy a polgármester által bejelentett 2,5 milllió forint életút biztositási összeget az engedélyezett bértömegbe nem számítottam bele és ezért emelkedett az 55 %-ra. Később kiderült, hogy ellentétben van az itt elhangzottakkal a tavalyi 4,9 millió forint állományon kivüli bérből 3,3 milliót átcsoportosítottak az állományon belüli dolgozók fizetésére. Ezért a tavalyi engedélyezett 29,7 millió forinton felül további 3,3 millió forintot osztottak ki a hivatal dolgozói között jogszerűen, csak akkor erről nem tájékoztatták a PEB-et az illetékes vezetők. Ha összehasonlítjuk az idei és az elmúlt évi béralap összegét, akkor a kettő közötti különbség 35,6 A dolgozók létszáma 1991 és 1992. január l-jén megegyezett, ez azt jeletni, hogy változatlan létszám mellett történik a bérfejlesztés. Évközben 5 főt elengedett a hivatal, ugyanennyien nyertek felvételt és most erre kértek 1 millió forintot, amit a béralku tárgyalás során az illetékesek vagy tudomásul vesznek, és ha a közgyűlés is elfogadja, akkor jogos, de nem automatikus, mivel létszámnövekedésről nem volt szó. Az utólag megkapott kimutatásban másfél millió forint szerepel azzal, hogy az útlevél kezelők részére van előirányozva, akik még nem dolgoznak, és munkábaállitásukhoz a közgyűlés hozzájárulása szükséges, de elképzelhető, hogy a jelenlegi állomány is el tudja látni ezt a feladatot. Tiltakozom az alpolgármester előbb elmondott szavai ellen, ő azt állította, hogy nem történt semmi lényeges hiba. Marton István képviselő vizsgálata szerint közel 3 millió forint nem indokolható a költségvetés tételei között. Ezt a vitát nyilván nem itt kellett volna lefolytatni, de mivel a hivatal vezetői erre módot nem adtak, ezért voltam kénytelen itt elmondani. Dr. Kereskai István: Visszautasítom a képviselő szavait. Palotas iibor: Mi megkérdeztük, hogyan tervezik a bért, a polgármester válasza az volt, hogy alulfizetett az apparátus. Én is azt mondom, hogy mindenki kapja meg a fizetését az elvégzett munkáért. Ha a hivatal 18 %-os bérfejlesztést jelent be és ezzel PToinhpn 35 -öt rrve7 akkci* 3 7 3 véleményem, hoov 37 enoedélvezett s.-:ámot a hivatal kapja meg. a különbözetet pedig azok, akik legjobban elmaradottak a fizetésben. Ha ez a beszélgetés abba az irányba fordul, hogy én önöket vagy a várost becsaptam, akkor a KMR hivataltól kivizsgálást kérek, arra vonatkozóan, hogy a gaz- oasági osztály vezetője által loi rtak milyen mértékben szakszerűek, - 6 - mennyire fedik a valóságot. Cserti Tibor: Az 1992. évi költségvetési terv előkészítése több lépcsőben történt, ennek legutolsó stádiumájb''an a bizottsági szintű egyeztetések után jelentette be a PEB vizsgálati igényét, hogy január 31-én délelőtt folyamán, hogy az ellenőrzést du. 14 órakor kívánja megtartani. A PEB részletes vizsgálati programot nem biztosított részünkre, az erre vonatkozó igényét sem ismerhettük. Igaza van Marton képviselőnek abban, hogy erre akár 1991 végén is lehetőség lett volna. A vizsgálatot végzők részére igény szerint a szükséges anyagokat rendelkezésre bocsátottuk. A bizottság a béralapot kiemelten vizsgálta. Feltételeztük, hogy a szakmai módszerek figyelembevételével teszik ezt. A bizottság azonban a saját módszerét követte. Ezt követően a kettő tagu ad hoc bizottság részére is a szükséges információkat megadtuk. A bizottság 25,37 %-os bérnövekedést állapított meg, az általunk 18,1 V-os bérfejlesztéshez viszonyítva. Fogalmi kérdésről van szó, az eltérés oka a tervezés módszertanából adódik. Az állami költségvetési intézményekre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint az automatizmus számításának alapja a béralap egésze és nem a besorolás szerinti béralap. Marton István: Elhangzott, hogy a béralkunak már meg kellett volna történnie, szerintem december hónapban, illetőleg mindenképpen a költségvetés elfogadása előtt. Én ebben az ügyben legjobban azt sérelmezem, hogy a közgyűlés nem lett kiszolgálva kellőképpen. A költségvetési javaslatban több olyan 10 millió forintot meghaladó összeg szerepel, mely tartalmi kibontása nincs mellette. Az egyoldalas beszámoló utolsó előtti bekezdésében lévő 1 millió forint nem maradhat bent, én a 2,9 millió forintot is kivenném a költségvetésből azzal a megszorítással, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony sem csoportosítható át, csak közgyűlési engedély-lyel az ősz folyamán. Dr. Kereskai István: A Palotás képviselő által felvetetteket már hónapokkal ezelőtt tisztázni lehetett volna. A költségvetésben tervezett 47 millió forintnál a szakemberek be tudják bizonyítani, hogy 18,1 %-os bérszínvonal emelés mellett bizonyos feladatnövekedések miatt miért növekszik a bér. Nincs kibékíthetetlen ellentét a bértömeg és a bérszínvonal-növekedés mögött. A jelentés szerint nem tartják jogosnak az állományon kívüliek bérére vagy a különböző megbízási dijakra bérfejlesztést tegyünk, ugyanakkor az intézményeknél is igy kezeltük ezt. A közgyűlés döntési joga, hogy állást foglaljon a bérfejlesztés nagyságáról, fogalmazhat meg feladatokat a hivatal felé, de több bizalommal kellene lenniök az apparátus irányába. Göndör István: Az ügyrendi és igazgatási bizottság véleményét szeretném elmondani. A múltkori ülésen számok halmazata hangzott el, melyek nem voltak egymással összefüggésbe hozhatók. Átlagbérről, ^^-■■íc-hjp-p-p^^ -f- p r \'' p t p "f- +■ hn-p''i 1 pn^Ql pcpf + c7p Ho 1 pní nl<phh "7 S S % — 0.1 kulcsról, ami egy dologra jó, hogy a város közvéleményét befolyásolja. A PEB egyik legfontosabb feladata lenne a hivatal költségvetéséről szóló dokumentáció vizsgálata, a tervszámok összeállítása, mely nem történt meg. Kifogásoltuk miért nem kerültek napirendre a korábbi fordulóban ezek a kérdések, igy azonban lehetővé vált akár a polgármester, akár a hivatallal szembeni bizalom megingatása. A vitát újrakezdhetnénk, melyek azok a tételek, amelyeket bele kell érteni a bérfejlesztés alapjába, ha a bérfejlesztést átlagbérben gondoljuk. Ha Palotás képviselő korrektül akart volna eljárni, mivel ezekben a kérdésekben nem volt ''ájékozott, akkor a költségvetési vita elején feltehette volna ezeket a kérdéseket. Palotás Tibor: A legalacsonyabb bérből élőket szeretném ha a közgyűlés segitené, tehát az óvodákban dolgozókra gondolok. Erre 4,1 millió forint kellene, mig a városi könyvtárban dolgozóknak 600 ezer forintra lenne szükség, ami kb. 10 %-os bérfejlesztést jelent. Ennek forrásaként az elhangzott 3 millió forintot valamint további 1,7 millió forintot a mult évi pénzmaradványból kellene biztosítani . Jancsi György: Az önkormányzat tegye lehetővé, hogy minden képviselőre ugyanaz a törvény vonatkozzon. Mindenkinek lehetősége volt decembertől nyomon követni a költségvetés alakulását. A bizottságok írásban tették meg javaslataikat, majd azt követően előkészítő megbeszélésekre került sor. Kötelezővé kellene tenni, hogy olyan lényegi változásokat, mint amit Palotás képviselő vezetett elő a költségvetés tárgyalásánál, ami alapvetően megakadályozta a költségvetés elfogadását illetve teljesítését, ezeket ne lehessen beterjeszteni előzetes megvizsgálás nélkül. A képviselőtestület feladata azoknak a tevékenységi köröknek az ellátása amiért létrejött és nem pedig olyan feladatokkal kell foglalkozni, melyek a vitát személyi vagy politikai sikra terelik. Javasolom, hogy az ügyrendi és igazgatási bizottság vizsgálja meg hogy a közgyűlésnek kötelessége-e foglalkozni olyan előterjesztésekkel, melyek teljesen előkészítetlenül, megalapozatlanul kerülnek a testület elé. Ennek határidejeként a közgyűlés következő ülését kérem megjelölni. Pilczer Éva: A 3 millió forintról való döntést függesszük fel, mivel a képviselők költségtérítésének emelésével az előre betervezett költségvetési összeg kevés lesz. E témával az ügyrendi és igazgatási bizottság foglalkozott. Gerencsér Tibor: Az óvodák 1991. október havi átlagbér kimutatását ''.''lapulvéve .j 10 %-os ¡¡'' fejlesztés 12 hónapra 44 %-ös TB járulékkal együtt > , rn x i 11 ú i o r i n t. Dr. Kereskai István: A 3 millió forint TB járulékkal együtt sem több 4,5 millió forintnál. Palotás Tibor: Ezért kell figyelembevenni a pénzmaradványt is, eddig TB járulék nélküli összegekről volt szó, nyilvánvaló a hivatal - 8 - költségvetésénél is csökken a TB járulék is, és ez fedezetet nyújt. Marton István: Pilczer képviselőnő által elmondottakból azt érzékelem, hogy a testület azért akar elvenni a hivataltól, hogy jórészt magának biztositsa azt az összeget. Javasolom a 2,9 millió forintot az általános tartalékba tegyük, Balassa Béla: A képviselői költségtérítés független a hivatal béremelésétől . Palotás Tibor: Javasolom, hogy a 3 millió forint sorsáról ma ne döntsünk. Dr. Kereskai István: Palotás képviselő javasolta az óvodai és könyvtári dolgozók 10 %-os béremelését és hogy erről a következő alkalommal megfelelő előkészítés után döntsünk. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 5 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 16 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Takács képviselő javasolta, hogy a 18,1 %-os béremeléssel értsen egyet a testület, illetve a 2,9 millió forintos előirányzatot vegyük ki a 47 millió forintból és azt tegyük a tartalékba . Farkas Zoltán: Takács képviselő két javaslata ellentétes egymással, mert vagy ugy döntök, hogy 18,1 %-kal emelem a bérszinvonalat, vagy ugy, hogy elveszek 3 millió forintot és akkor 13 vagy 15 Vkal emelem a bérszínvonalat. Le lehet venni a 13 havi bért is, vagy az 1,8 millió céljutalmat is, akkor az alapbérben megvalósulhat a 18,1 %-os bérfejlesztés, de mégis bekövetkezik a jövedelemcsökkenés, mivel az 1991. évi bázisadatok a 13. havi jutalmat is tartalmazták . Jesch Aladár: Ne határozzuk meg ezt az összeget, mivel elképzelhető, hogy a 2,9 millió forint nem annyi lesz, hanem a már elfogadott 18,1 \ feletti megtakarítás kerüljön a tartalékalapba. Palotás Tibor: Ez a javaslat teljesen elfogadhatatlan, ha az ad hoc bizottság jelentését elfogadjuk, akkor csak 3 millió forinttal kell a 47 milliót csökkenteni, ha béralku történne, abban sz e:. ötben 4-5-6-9 millió is levonható. Dr. Kereskai István: Az emiitett 3 millió forintot az igazgatási bérköltségből vegyük le TB járulékkal együtt és azt helyezzük tar- t g 1 á I'' H - t- Farkas Zoltán: Hajlandó vagyok megszavazni 3 vagy 5 millió forint csökkentést, de nem ugy, hogy közben 18,1 %-os bérfejlesztés is megszavazok. Akkor maradiunk abban, hoov elveszünk 3 millió forintot és nem beszélünk arról. hoc milyen mértékű bérfejlesztésre e - lene tcsá::j. - 9 - Takács Zoltán: Visszavonom a javaslatomat. Krémer József:Számomra nyilvánvaló, hogy a közgyűlés a bérszínvonal emelését 18,1 %-ban határozta meg. Megítélésem, szerint a hivatal az előirásoknak megfelelően számította ki a bérszínvonal emelését. Véleményem szerint az ad hoc bizottság javaslata ezzel ellentétes, nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számolt. Az én fogalmam szerint ha 18,1 %-os bérszinvonalemelkedést szeretnénk a hivatalban elérni, akkor nincs plusz 3 millió forintunk. Ezzel az egész vitával Palotás képviselőnek sikerült elérnie, hogy a város lakossága bizalmatlanná váljon a közgyűlés egyes tagjaival, vezetőivel, a hivatal kollektívájával szemben. Dömötörffy Sándor: Én ebben a témában a gazdasági osztály vezetője által elmondottakat elfogadom. Kérem ne vitatkozzunk tovább, szavazzunk az ügyben. Cserti Tibor: Kérem, ha a bérfejlesztés mértékének csökkentésére sor kerülne, annak százalékos mértékét is határozza meg a testület. Farkas Zoltán: Véleményem szerint az ad hoc bizottságnak alapvetően igaza van abban a kérdésben, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében feltüntetett 2,9 millió forintot ha itt terveztem meg, akkor arra nem kell 18,1 %-ot tervezni. Tehát a 2,9 millió forintnak a 18,1 %-a levehető anélkül, hogy sérülne a hivatali dolgozók bérszínvonal emelése. Az 1,8 millió forintos céljutalomról ugyanígy levehető a 18,1 %-os fejlesztés. A két tételből 1 millió forint körüli összeg az ami megtakarítható. Szerintem ez még lehetővé teszi a dolgozók számára a 18,1 %-os bérfejlesztést, viszont számolni kell azzal, hogy a jövedelemnövekedésük nem lesz ilyen mértékű. Marton István: Az anyag tartalmazza, hogy a főfoglalkozásuk elmúlt évi bére 33,5 millió forint volt, ez az idén 25,37 %-os növekményt tartalmaz, ha az egészet nézem, akkor 34 %-osat. Ha az általam javasolt 3 milliós csökkentéssel vetítem egybe az idei és a tavalyi béralapot, ennek eredménye 25,5 %-os növekedés. Két lehetőség van: vagy a 968 ezer forintos csökkentés, ahogy az alpolgármester javasolta, vagy a 2,976 ezer forintos. Továbbra is az a véleményem, hogy abszolút értékben kell meghatározni és nem százalékosan. Cserti___Tibor: Ha a 7 millió Ft betervezett bérszínvonal fejlesztés do azt a Kentési niei- ctK-. s . 11,2 %-os bérfejlesztés jön ki. Mapvar ln^sef• A7 ellenzéknek az a dolga, hogy a hibákra azonnal 1 -''csapjen, és azt korrekt módon tegye, a hatalmon lévők:.ei; plg a leiaua ta, hoyy ezt gyorsan Korrigálja. iehat éri azv. ja vasi c..n, hogy a jövőben ezt a taktikát próbáljuk betartani. - 10 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy 2.976.000 Ft béralappal és ennek TB járulékával csökkentsük a polgármesteri hivatal költségvetését és tegyük az általános tartalékba, az szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Jesch Aladár: A korábban tett javaslatomat visszavonom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a 964.000 Ft-tal és annak TB járulékával csökkentsük a béralapot és azt tartalékba helyezzük, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el, mivel a költségvetés módosításához szükséges minősitett többséget a javaslat nem kapta meg. Dr. Kereskai István: A javaslatok egyike sem kapta meg a költségvetés módositásához szükséges szavazati arányt, ezért az 1992. február 3-án megalkotott 3/1992. számú rendeletben foglaltak hatályosak . 2. Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapítására (irásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke Pilczer Éva: Az ügyrendi és igazgatási bizottság megtárgyalta az önkormányzati képviselők költségtérítéséről szóló rendelet módositását. A módositás azért indokolt, mert 1992. január 1-től a költségtérítés is a jövedelemadó kategóriába tartozik. A bizottság ugy döntött, hogy a képviselők költségtérítését a polgármester mindenkori alapbéréhez viszonyítja igy elkerülhető lesz a többszöri módositás. Javaslatunk szerint százalékos arányban kivánjuk meghatározni az összeget, melyen csak akkor változtatunk, ha a Parlament módosítja a polgármester fizetését. Dr. Bogár Gáspár: A polgármester alapbérét érinti-e a több órán keresztül vitatott hivatali költségvetés? Felvetődik a kérdés, hogy a képviselő akkor nem végez munkát, amikor a közgyűlésen nem vesz részt, illetve a bizottsági munkában? Véleményem szerint a területi képviselő többet dolgozik kint a választókerületében, m.vv.ha részt vesz a közgyűlésen. Or. Henczi Edit: A polgármester bére közgyűlési hatáskör, melyet •Mindig egyedileg határoz meg a testület. - 11 - Bogár képviselőnek igaza van abban, hogy aki egyéni választókerületet is képvisel az akkor is tevékenykedik, ha éppen a testületi ülésen nem vett részt. Viszont a képviselőket nem lehet ugy elkülöníteni, hogy listás vagy egyéni választókerületből került a testületbe. A bizottság álláspontja, hogy minden képviselő havonta egy testületi ülésen vagy legalább 1 bizottsági ülésen vegyen részt, mégiscsak kötni kellene a dijazást, hogy ténylegesen és kimutathatóan végzett testületi munkát. A másik álláspont az lehet, hogy a képviselőségért- függetlenül attól, hogy a testületi munkában résztvett-e vagy sem, - alapdij kerüljön megállapításra. Palotás Tibor: A javaslat 4. pontja már az elmúlt évben is gondot jelentett, mely azt tartalmazza, hogy a képviselő nem jogosult a költségtérítésre, ha a közgyűlés vagy a bizottság munkájában az adott hónapban nem vett részt. A 4. pontot ugy kellene megfogalmazni, ahogy az elmúlt évben is módosításra került. Aki nem jár bizottsági ülésre, velük szemben valamilyen szankcionálást kellene bevezetni, mivel a bizottsági ülések egyre inkább ellaposodnak. Ugy szabályozzuk, hogy csak a bizottsági ülésre, a bizottsági munkára vonatkozzék. Farkas Zoltán: Javasolom ugy meghatározni, hogy negyedévente 3 alkalommal vegyen részt a képviselő vagy a bizottság, vagy a közgyűlés munkájában. A 4-es pontot teljesen eltörölni nem indokolt. A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvek jelenléti ive szolgálhatna a kifizetés alapbizonylataként. Stamler Lajos: Én nem tudom elképzelni, hogy van olyan bizottság, amely havi 1 üléssel minden feladatát el tudja látni. A közgyűlésen való részvételnél előfordulhat, hogy valaki pontosan olyan ügy miatt van távol, ami a képviselői munkájához tartozik. Kérdéses, hogy milyen módon kerül ez rendezésre, mit tekintünk elfogadottnak a távolmaradást illetően. Takács Zoltán: A polgármester és az alpolgármester mint képviselő és mint bizottsági elnök is fizetést kap? Dr. Henczi Edit: A polgármester és alpolgármester is ugyanolyan képviselő,mint önök, tehát minden tétel rátevődik az alapdíjra, mert az plusz feladat. Az a képviselő, aki egy bizottságnak is tagja vagy elnöke többet dolgozik, mint aki "csak" képviselő. A képviselői díjazásnál is a polgármester alapbérének 40 %-áig mehet el a díjazás. Takács Zoltán: Nem értek egyet a költségtérítés százalékban történő meghatározásával, különösen akkor, hogyha a polgármester és az alpolgármester béréhez kötjük azt. A javaslatban jogi ellentmondást látok, ugyanis ha azt megszavazzuk, akkor abban leszünk érdekeltek, hogy minél feljebb emeljük a polgármester fizetését, illetőleg amikor szavazunk erről a kérdésről azt kell hogy kijelentsem, hogy mivel az én tiszteletdijam is ehhez kötődik, ezt zeférhetetlennek tartom és ezért tartózkodnom kell a szavazástól. - 12 - Ezt az előterjesztést elviekben elhibázottnak tartom, kérem vegyük le a napirendről. Stamler Lajos: Az előterjesztés ügyrendi ellentmondást tartalmaz, saját költségtérítésünket nem szavazhatjuk meg. Pilczer Éva: A polgármester fizetését jogszabály határozza meg, a miniszter fizetésének maximum 80 %-át kaphatja. Ennek mértékét a kormány döntésétől függően változtathatjuk meg. Németh László: A 20.000 Ft költségtérítés összegét magasnak tartom, a hivatal dolgozói ennyit kapnak egész havi munkáért. Javaslom, hogy a tavaly megállapított költségtérítés maradjon érvényben . Marton István:Az előterjesztésben az szerepel, hogy az a képviselő, aki egy bizottságban tag egy másik bizottságnak pedig elnöke, az a polgármester alapbérének 40 %-át, vagyis 20.000.- Ft-ot kap egyhavi munkáért. Ez elgondolkoztató, amikor egy országgyűlési képviselő főállásban 32.500 Ft-ot kap. Azt is ki kellene mondani, ki az aki alkalmas, illetőleg nem a bizottsági elnöki és tagsági feladatokra. Az erre vonatkozó határozatunk határidejét március 31-re módosítottuk. Amig ezek a kérdések nem dőlnek el, én ellenzem, hogy rendelkezzünk önmagunk javadalmazásáról. Koczfán Ferenc: A 20.000 Ft-os összeget túlzottnak tartom, javasolom, hogy csökkentsük. Dr. Henczi Edit: Az arányok érzékeltetése miatt el kívánom mondani, hogy Székesfehérvár önkormányzata 1991. januártól a polgármester alapbérének a települési képviselőségért 10 %, egy bizottsági tagságért 15 %, kettő bizottsági tagságért 20 bizottsági elnöki tevékenységért 30 %-ot itélt meg. Emellett költségátalányt, illetve összvonalas bérletet biztosított. Jesch Aladár: Módosító indítványom, hogy tartsuk meg a korábbi költségtérítést, esetleg arról lehet szó, hogy az adónak megfelelő fix összegben 40 %-kal megemelni. Palotás Tibor: Amig döntés nem lesz ebben a témában, addig kérem, hogy az elmúlt évben megállapított költségtérítést folymsitsák számunkra. Dr. Kereskai István: A már megállapított költségtérítés folyósítását a képviselőknek biztosítjuk, azonban ehhez az szükséges, hogy az adóztatás módjára kiadott nyilatkozatot a hivatalhoz minél előbb juttassák vissza. Farkas Zoltán: Ha a költségtérítés ügyében ma érdemben nem foglal állást a közgyűlés, kérem a képviselőket, értsenek egyet azzal, - 13 - hogy a hivatal végezze el a tavalyi költségtérítés bruttósítását. Dr. Kereskai István: A javasolt bruttósítást és annak megfelelően a költségtérítés folyósítását a hivatal csak abban az esetben teheti meg, ha ezzel kapcsolatosan a rendeletet a képviselőtestület módosítja. Takács képviselő javasolta, hogy e témát vegyük le a napirendről és az ügyrendi és igazgatási bizottság dolgozza át a költségtérítésre vonatkozó javaslatot ugy, hogy ne %-os mértéket tartalmazzon. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 5 szavazattal, 2 ellenszavazattal,u15 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Németh László képviselő azt javasolta, hogy a költségtérítés mértékét ne változtassuk. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 5 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 16 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Jesch képviselő javasolta, hogy maradjon a tavalyi költségtérítés, amelyet 40 %-kal emeljen meg a testület az adó miatt. Az ezzel kapcsolatos rendelettervezetet az ügyrendi és igazgatási bizottság a következő ülésre hozza a testület elé. A közgyűlés 7 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: A módosításokkal nem értett egyet a testület, most az eredeti előterjesztést teszem fel szavazásra. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással az eredeti előterjesztést nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Marton képviselő javasolta, hogy ne foglalkozzunk addig a költségtérítéssel, amíg a bizottságok ügyét át nem tekintjük. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 4 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr Kereskai Istvánt ce 1kérern az üovrendi és ioaznatási bizo11sá — yu i., ncgy a tsstület kovttkező u 1 ésérs &z elhangzott íaodositásokr; figyelemmel, készítsen uj előterjesztést. - 14 - 3. A VGV szemétszállítási és kéményseprési dijak emeléséről szóló árbejelentése (írásban) Előadó: Szőke János igazgató Szőke János: A közgyűlés a 61/1991-es számú határozatában utasította a vállalat vezetőit, hogy a VGV jövőjére vonatkozóan készítsen javaslatot. Tekintse át közvetlenül a lakosságnak végzett tevékenységek reális és áthárítandó költségeit. A határozatnak megfelelően vizsgáltuk ezeket a költségeket, azok csökkentése érdekében sok belső intézkedést tettünk. Ezek az intézkedések azonban nem tudták ellensúlyozni a növekvő árhatásokat. Elkészítettük az 1991. évi mérleget, mely tartalmazza, hogy a lakossági szemétszállítás veszteséges volt, míg a kéményseprés nyeresége minimális. Emiatt vált indokolttá a javasolt mértékű díjemelés. A szemétszállítás, kéményseprés öt ponton érinti a még érvényben lévő 3/1987-es számú környezetvédelmi tanácsrendeletet. Kérem a közgyűlést, hogy a második félévben a tanácsrendeletet vizsgálja felül. Palotás Tibor: Mi célja volt az áremelés bejelentésének, milyen köze van a közgyűlésnek ehhez? Szőke János: Önkormányzati vállalat vagyunk, ugy érezzük, hogy e tevékenységi körben végzett munkánkról ezzel összefüggésben a szolgáltatások dijáról tájékoztatni kell az önkormányzatot, a lakosságot. Palotás Tibor: Ha nem a közgyűlésnek kell döntenie a szolgáltatások dijáról, akkor ugy érzem, nem kellene szerepeltetni e témát a napirendek között. Ha pedig mégis a közgyűlésre tartozik, akkor azt kérdezem, hogy jogos-e ez az emelés, foglalkozott-e a közgyűlésből valaki e témával. Van-e beleszólása a testületnek abba, hogy egy önálló vállalat hogyan emel árakat. Dr. Henczi Edit: A szemétszállítás is olyan közszolgáltatás, amely önkormányzati feladat. Ha ezt vállalkozási formában nem lehet megoldani, akkor az önkormányzatnak kell biztosítania. A képviselőtestületnek olyan befolyása van, hogyha ezeket a terheket nem ki-vánja áthárítani a lakosságra, akkor átvállalhatja, ezt megteheti, de azt nem, hogy nem veszi tudomásul, mert ebben az esetben az önkormányzat nem árhatóság. Jesch Aladár: Amennyiben az önkormányzat ugy dönt, hogy hozzájárul a szolgáltatások dijához, véleményem szerint azt is a lakosság fizeti. Az árbejelentést tudomásul kell venni. ''a^kas Zoltán: Palotás képviselőnek e témában részben igaza van. Szeretném hallani, melyik bizottság vizsgálta meg, hogy jok-e az előterjesztésben szereplő számok, azok, amelyek indokolttá teszik az áremelést. Mennyire vannak a realitás talaján. Nem lehetne-e mérsékelni és ha a közgyűlés nem járul hozzá a dij emeléséhez, akkor mi lesz az a szám, amit a képviselőtestületnek támogatás cimén azeév végén a vállalat benyújt. Amigí ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, e témában nem tudok állástfoglalni. Jesch Aladár: A szolgáltatások dijainak vizsgálatával a városüzemeltetési bizottság foglalkozott, a VGV igazgatója és a gazdasági vezetőjének tájékoztatása alapján. Véleményünk szerint az év közepére az átalakulás megtörténik, az árakat a jelenlegi kalkuláció alapján tudomásul vettük. Marton István: Az 55-56 %-os áremeléseket magasnak tartom^ de tudomásul kell vennünk. Meggyőződésem, hogyha az elmúlt év juniusában a tervezett átalakulást a közgyűlés nem akadályozza meg, akkor most nem szerepelnének ilyen magas számok. Balassa Béla: Tudomásom szerint a polgármesteri hivatalon belül van egy olyan kezdeményezés előkészületben, ami a kommunális szolgáltatások vállalkozásba adását segiti. Göndör István: Véleményem szerint az legyen a rendezőelv, hogy aki igénybeveszi a szolgáltatást, az fizesse meg. Hallhattunk arról, hogy a vállalat átalakulás előtt van, célunk az kell, hogy legyen, hogy ne vegyünk át a végén veszteséget. Azt szeretném kérni, hogy évente két alkalommal kerüljön sor a kémények tisztítására. Budai István: Ugy gondoltuk, hogy mivel a lakosság nagy részét érintő szolgáltatásról van szó, tájékoztatjuk a közgyűlés milyen intézkedéseket kivánunk tenni. Szeretnénk elkerülni, hogy a vállalat veszteséges legyen, s annak fedezetét esetleg az önkormányzat költségvetéséből kelljen biztositani. Dr. Kereskai István: Megkérdezem a testületet, hogy tudomásul veszi-e a VGV árbejelentését. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a VGV által végzett kötelező jellegű szolgáltatások 1992. évi dijairól szóló árbejelentését tudomásul veszi. 4. Nagykanizsa vásárcsarnok részletes rendezési tervkoncepciójának bemutatása (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő Balassa Béla: Olyan beruházásokat, amelyek vállalkozói alapon valósulnak meg önkormányzati pénzek nélkül, azokat támogatni kell, - 16 - de nem olyan módon, ahogy a közgyűlés az apport megszavazásakor tette. Ugy gondolom, ha az apport bevitelének a feltételei előre nincsenek tisztázva, a garanciák megállapítva, abban az esetben egy bianco csekket ad az önkormányzat a vállalkozásnak, egy olyan csekket, amit később fognak kitölteni. Egy vállalkozás lehet nyereséges és veszteséges is. Farkas Zoltán: Melyik bizottság véleményezte az anyagot? Jancsi György: A városfejlesztési bizottság tárgyalta ezt a témát. A bizottság véleménye, hogy a program alapvetően elfogadható, de szükségesnek tartja a határozati javaslat c./ pontjában is megfogalmazott vizsgálatok elvégzését. Javasoljuk a lakótömb,, az öregek háza, MÉH telep funkciók elhelyezésének felülvizsgálatát, pótolandó munkarészek, környezetvédelmi vizsgálat, terhelhetőség, zöldterület vizsgálat, közlekedési vizsgálat, városi főépitésszel történő egyeztetés dokumentálása, közmű- és szakhatósági egyeztetések, környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottság állásfoglalása, gazdasági bizottság, gazdasági és TEFO osztály állásfoglalása, hatósági osztály állásfoglalása illetve annak dokumentálása. Elsősorban azokat a szakmai elképzeléseket és előírásokat próbáltuk érvényesíteni, amelyet a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium az önkormányzatok ágazati működtetésével kapcsolatosan előirt. Göndör István: A közgyűlés korábban hozott határozatában azt mondta ki, hogy ezen a területen szándékában van egy vásárterület létesítése. Azt nem tartalmazza a határozat, hogy ezt az Alfától Omegáig Kft-vel akarja megépíttetni. Itt pedig már elindult egy vállalkozás, mely a területtel apportként számol, az üzleti feltételek mint ahogy Balassa képviselő emiitette, azonban nem kerültek megállapításra. Véleményem szerint először ezeket a dolgokat kellene rendezni és csak azt követően beszélni az előterjesztésről. Farkas Zoltán: Azzal, hogy itt az alapkőletétel is megtörtént, ez egy szimbolikus jelentőségű dolog volt, azt jelezte, hogy a város nem fogja akadályozni azt, hogy egy vállalkozási törekvés ezen a területen megvalósuljon. A közgyűlés november 4-i ülésén ugy döntött, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő földterületeket, melyek az érintett területen vannak a vásárcsarnokkal kapcsolatos vállalkozásba apportként beviszi. Arról nem döntött, hogy milyen mértékben és mikor. A városfejlesztési, városüzemeltetési és gazdasági bizottság vezetőit bizták meg javaslat kidolgozásával az apport-bevitel kritériumára vonatkozóan. Ahhoz, hogy az előterjesztést érdemben lehessen tárgyalni, szükséges, hogy a bizottságok a megbízott feladatot elvégezzék, továbbá szükséges az is, hogy a városfejlesztési bizottság által megjelölt 8-10 tétel is szerepeljen a végleges anyagban. Jancsi György• A pécsi tervező vállalat elkészítette a város területfejlesztési illetve területhasznosítási koncepcióját, amely tartalmazza milyen jellegű tevékenységeket milyen övezeti besorolás - 17 - sal lehet a város területeibe vonni. Ezt az elmúlt évben a VÁTI-val az önkormányzat felülvizsgáltatta. Azok a javaslatok, amelyeket mi a közgyűlésnek tettünk hogy kerüljenek beépitésre, azok szakmai garanciákat fognak adni arra, hogy ez a területfejlesztés a jelenleg-érvényben lévő mind épitési, mind területfelhasználási, mindpedig környezetvédelmi országos elképzelésekkel egybehangzóak legyenek. Balogh György: A 186/1991-es számú önkormányzati határozat tartalmazza azt,h ogy a közgyűlés felkéri a városfejlesztési, városüzemeltetési és gazdasági bizottság vezetőjét dolgozzanak ki javaslatot, hogy az apportként való bevitel esetén milyen feltételeket határoz meg a vállalkozónak és ezt terjessze a közgyűlés elé. Számomra ez azt jelenti, hogy tényként fogadta el a közgyűlés az apportként való bevitelt, viszont ez csak akkor valósul meg, ha azok a feltételek, amelyeket a 3 bizottság kidolgoz, a közgyűlés elfogad, teljesülhet és a vállalkozó részéről is elfogadásra kerülnek. Palotás képviselőtől kérdezem, milyen nagyságrendű ez a beruházás, ennek megvalósulásának milyen reális feltételei vannak, érdemes-e abba másoknak - kisebb-nagyobb vállalkozásoknak pénzzel beszállni. Stamler Lajos: Milyen garanciák vannak arra, hogy az önkormányzat által apportként bevitt telekérték nem az esetleges hitel fedezeté ül szolgál. Az a kérdésem, hogy a mi határozatunkra van-e ilyen veszély, ha nincs, akkor amennyiben az apport marad, milyen garancia van arra, hogy ez nem következik be. Krémer József: Egyetértek azzal, hogy a városnak szüksége van ezen a területen egy vásárcsarnokra. Azonban nem értek egyet a vásárcsarnok kialakításának a módjával, amely a konkurenciát kivánja kizárni, és ezzel kényszerhelyzetet teremt. Korábban is hangoztattam, hogy a vásárcsarnok mellett egy un. "kosaras piac" maradhasson a város közepén, talán ott ahol jelenleg van, ezt a lehetőséget is elveszik a várostól, mert arra a területre az önkormányzat pályázatot irt ki, amely egyértelműen tartalmazza, hogy a piac máshol kerül elhelyezésre. Marton István: Az anyag az építészeti, tervezési kérdésekkel foglalkozik, azonban a gazdaságival nem . Jó lenne, ha a város birtokában lévő területről egy hivatalos értékbecslés lenne, olvashatnánk arról, hogy a tervezett beruházásból mekkora a város esetleges részaránya, milyen objektumok lesznek, mekkora alapterületű a vásárcsarnok, a sportcsarnok, az öregek háza, mekkora az objektumonkénti beruházási összeg ezévi árszinten, vagy láthattunk volna egy beruházási ütemtervet bontásban. Dömötörffy Sándor: A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Nekünk is az a véleményünk, hogy nagyon sok tisztázatlan dolnp van a beruházás körül. Az elképzelésünk nogy a bizotLsag következő ülésére meghívjuk a^ Aixátői az U ■ ig Kft képviselőit és ott tisztázzuk ezeket a kérdéseket. Igaz, hogy a közgyűlési határozat nem mondja ki, hogy a Kft kapja meg - 18 - ezt a beruházást, de viszont van egy olyan határozat, amely kimondja, hogy az apport-bevitel lel számolni kell és,erre vonatkozóan a bizottöáyaknaK javaslatot keli Kidolgozni. A Kit megvette., a környező területeket, tehát a közgyűlés, a város kész tények előtt áll. A terület becsült értéke 11 millió forint. ■■ ■ ~ H'' i i ''" t '' ir ■ 2* Berezeli Emilia: A jogszabály a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja a rendezési tervek programjóváhagyását. Megtörtént a tervnek az előzetes szakhatósági egyeztetése, a vizsgálati munkarészeket el kell végeztetni, amelyhez kérjük a közgyűlés véleményét, mivel olyan fejlesztési koncepciót tartalmaz, amely a városközpont terhelhetőségét figyelembe kell hogy vegye. Jancsi György: Most a városfejlesztési koncepció tervszintű előkészítő programjóváhagyásával kell foglalkoznunk. Azzal, hogy mik kerüljenek ebbe a programba, milyen távlati megvalósításban milyen formában, később is foglalkozhatunk, az már üzleti dolog. Dr.Kereskai István: Az elmondottak alapján azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a testület akkor tud jól dönteni a program elfogadásában, ha a városfejlesztési bizottság által javasolt vizsgálatokat elvégeztetnénk. Az apportérték meghatározásával kapcsolatosan az önkormányzat határozata 3 bizottság elnökét kötelezte a javaslat kidolgozására. Amig az ezzel kapcsolatos anyag nem áll rendelkezésünkre, a téma ezen részével foglalkozni nem tudunk. Palotás Tibor: Most egy tervet kellene véleményezni, amelyet az Alfától az Omegáig Kft rendelt meg a beruházás megvalósitása érdekében, mert részletes rendezési terv nélkül ezt az épitményt nem lehet engedélyezni. E területre általános rendezési terv nem készült, igy ennek módositása is szükséges, az elfogadásra kerülő részletes rendezési terv alapján. Az előterjesztésbe véletlenül került be az állatvásártér, a hatósági egyeztetés során egyértelművé vált, hogy itt ennek elhelyezésére nincs lehetőség. Az itt bemutatott tervnek az lenne a feladata, hogy azt a képviselők véleményezzék. Az előterjesztésben van egy jelentős észrevétel a bizottság részéről, ami a zöldterületarányra vonatkozik. Ez egy könnyen feloldható kérdés, hisz valójában itt egy vásárváros tervei bontakoznak ki. Szivesen fogadnánk az ilyen jellegű észrevételeket. Ezt a tervet a környezetvédelmi, városfejlesztési, a gazdasági bizottság is megtárgyalta, az érdekeltekkel a szükséges egyeztetések megtörténtek, lényeges változás a korábbi adatokkal szemben nincs . Balogh György: Javasolom szavazzunk arról, hogy foglalkozunk-e a továbbiakban ezzel a témával ma, vagy vegyük le a napirendről. Jancsi György: Kérem a környezetvédelmi bizottság elnökének véleményét erről a témáról, mert az összes terv, ami most készül a városban /közlekedésfejlesztés stb./ a környezetvédelem jobb álla- notba hozását szolgálja és ez bizonyos részben kapcsolódik az a16- teriesztéshez. - 19 - Az önkormányzatnak joga van ahhoz, hogy bizonyos területen fejlesztéseket hajtson végre. Ebben az esetben a képviselőtestület nem kezdeményezett, hanem az Alfától az Omegáig Kft. A Kft be-! adott egy tervet, a terv készitőjének tudni kell, hogy mit kell tartalmaznia egy programtervi előterjesztésnek. A legkritikusabb-nak a! környezetvédelmi, az ut- és közmüszervekkel történő egyeztetést tartom. A bizottság a problémát abban látja, hogy az elkészített anyag nem teljes, viszont ennek realitását támogatjuk az emiitett anyagok pótlását követően. A bizottság a következő határozat elfogadását javasolja: A közgyűlés a nagykanizsai VOLÁN Pályaudvar és környéke rendezési terv programjavaslatának megalapozásához az alábbi munkarészek elkészítésétf kéri i «.Környezetvédelmi vizsgálat, zöldterületvizsgálat, közlekedési vizsgálat, városi főépitésszel történő egyeztetés dokumentálása, közmű- és szakhatósági egyeztetés dokumentálása, környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottság állásfoglalása, TEFO állásfoglalása, gazdasági bizottság állásfoglalása, gazdasági osztály állásfoglalása. A vásárcsarnok és fedett piac funkciója egyértelmű és meghatározható. További létesítmények funkciója felülvizsgálandó. Alternatív hasznosítási javaslatokat kell adni, hangsúlyozottan javasoljuk a lakótömb, öregek háza, állatvásár, MÉH telep funkciók elhelyezésének felülvizsgálatát. Balogh György: Nem kaptam választ egy igen lényeges kérdésemre, álom-e vagy valóság, ami az előterjesztésben szerepel. Szeretném kijelenteni, hogy én a mostani piac illetve egy kulturált kosaras piac elkötelezett hive vagyok. Meggyőződésem, hogy a város lakossága is ezen a véleményen van. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem szüntettük meg ezt a piacot, hanem azt mondtuk, amennyiben a városközpontban az uj piac létrejön, akkor majd a funkciója megszűnik. Palotás Tibor: A válaszom az, valóság lesz, amit leirtunk. Sajnos ezt a tervet nem lehet rövid idő alatt elkésziteni, kérem hogy véleményükkel segitsék munkánkat,a város szépítését. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a beruházás vállalkozási alapon elkészüljön, igy sor került már hatósági és több bizottsági egyeztetésre . Stamler Lajos: A régi piac rekonstrukciós tervéről az volt a véleményem, hogy az környezetvédelmi szempontból nincs kellően megalapozva. A terv nem ugy volt előkészítve, hogy a környezetvédelmi hatások mérhetők lettek volna. Az előterjesztés ilyen szempontból nem megalapozott. A körnvezetvédel mi alapvizcgá! s4: elkérzültét bevetőén lehet a témáról vitatkozni. Koczfán Ferenc: Egyetértek a Jancsi képviselő által javasoltakkal, de hiányolom, hogy határidő nem került megállapításra. hz Aliátél az Omegáig Kft-nek különböző tervszolgáitatásokat Írunk elo, a tervek nem kevés pénzbe kei ülnek, ugy gontícj.ü;;i, ezekt''t az összegeket a városnak kellene megfinanszírozni. Dr. Kereskai István: A tervek elkészítéséhez szükséges összeget biztosítani nem tudjuk, a beruházás vállalkozási formában valősolna meg. Göndör István: Határidőt nem tudunk megjelölni. Ha a vizsgálatok elkészülnek, azt követően tudjuk a témát megvitatni. Jancsi György: A vizsgálatok eredményét a módosított programjavaslattal ismételten elő kell terjeszteni közgyűlési jóváhagyásra. Határidőt nem javasolunk, mert az a teljesítéstől függ. Balogh György: Egyetértek a városfejlesztési bizottság.által javasolt határozattal, azzal a kiegészítéssel, hogy aZ ily módon előkészített anyagot az előterjesztő hozza a képviselőtestület elé vitára. Dr. Kereskai István: Aki a városfejlesztési bizottság által javasoltat elfogadja, a Balogh képviselő kiegészítésével együtt, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 19/1992. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa VOLÁN autóbusz pályaudvar és környéke, a vásárcsarnok és fedett piac rendezési tervével kapcsolatos tájékoztatót tudomásul veszi. A programjavaslat adta lehetőségeket, azok előnyös és kedvezőtlen hatásait, a terület városszerkezetben elfoglalt távlati funkcióját mérlegelve az alábbiakat határozza: A közgyűlés a Nagykanizsa Volán autóbusz pályaudvar és környéke rendezési terv programjavaslatának megalapozásához a következő munkarészek elkészítését kéri: - környezetvédelmi-, zöldterület- közlekedési vizsgálat, - városi főépítésszel történő egyeztetés dokumentálása, - közmű- és szakhatósági epveztetés dokumentálása. - 21 - a környezetvédelmi-, a városüzemeltetési és a ;a/.dasági bizottság állásfoglalása, - a településellátási és fejlesztési osztály, valamint a gazdasági osztály állásfoglalása, A váráscsarnok és fedett piac funkciója egyértelmű és meghatározható, további létesítmények funkciója felülvizsgálandó. Alternatív hasznosítási javaslatokat kell adni, hangsúlyozottan javasoljuk a lakótömb, öregek háza, állatvásár, MÉH telep funkciók elhelyezésének felülvizsgálatát. Az ily módon előkészített anyagot az előterjesztő hozza a képviselőtestület elé vitára. Felelős : Palotás Tibor az Alfától az Omegáig Kft ügyvezető igazgatója 5. A városi könyvtár elhelyezésének ügye Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető Czupi Gyula: A javaslat a hivatal osztályait bizza meg, hogy találjanak megoldást a könyvtár elhelyezésére. Ezzel egyetértek, de javasolom, hogy az egész tevékenység koordinálására alakuljon egy ad hoc bizottság, mely megfelelő körültekintéssel vizsgálja meg a kérdést. Ez a bizottság a felmerült ötleteket, javaslatokat egyeztetné a könyvtárakkal, az osztályokkal, és ezt összegezve tájékoztatást adna a testületnek, hogy mely épület alkalmas a könyvtár elhelyezésére, milyen ütemezéssel lehetne azt megoldani, vagy ha nem talál ilyen épületet, akkor arról adjon számot, hogyan, hol kellene megoldani, milyen tervek alapján, milyen finanszírozással. A bizottság elnökének Farkas Zoltán alpolgármestert, tagjainak Jancsi György, Koczfán Ferenc, Marton István képviselőket javasolom (Farkas Zoltán, JaNCSI György, Koczfán Ferenc a bizottsági tevékeny séget vállalják). Marton István: A mai nap tapasztalata alapján ugv döntöttem, hnnv nemcsak az állandó bizottsági tevékenységemet fejeztem be, mint amit a mult tavasszal már megtettem, hanem a különböző ad hoc bizottságokban sem kívánok a továbbiakban közreműködni. Czupi Gyula: Manvar József kén visel, őt javasolom. Magyar József: Vállalom a feladatot. - 22 - Palotás Tibor: A piactömb tervpályázatát fel lehetne használni a könyvtár épitésének a gondolatához is. A tervpályázati kiirás a piactömbbe vegyes.funkció elhelyezését engedi meg. A tervpályázatot: kiiró bizottságnak küldhetünk levelet, hogy a feladatot ezzel kibővitve készitsék a pályázók. ?] i :„ Krémer József: Az ad hoc bizottságba Czupi Gyula képviselőt javasolom. Czupi Gyula: Vállalom a megbizatást. A bizottságba Pintér Bélát, a könyvtár vezetőjét is javasolom. Karmazin József: A tervpályázatot biráló bizottság nagy hangsúlyt helyez arra, hogy: a jogszerűség biztositott legyen. E bizottságnak a kérdések lezárásáig volt lehetősége kiegésziteni a programot, melynek határideje február 7. Tehát ennek módosítására már nincs lehetőség, azonban a program kiirása tudja ezt. a feltételt, tehát ha a pályázók élnek ezzel a lehetőséggel, akkor lesz köztük ilyen változat is. Dr. Kereskai István: A kiirásban kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, illetve funkciók vannak megjelölve, amelybe mindent bele lehet érteni. Elképzelhető, hogy a tervező olyan elgondolást is hoz, amelyet most Palotás képviselő javasolt. Kérdezem Pintér Bélát, elfogadja-e a bizottsági tagságot? Pintér Béla: Vállalom a bizottsági tagságot. Kérem, hogy ne csak az elhangzott ötletet tárgyalja a testület, hanem minél több alternativ javaslatot és ezek összevetésében lenne a bizottságnak nagy feladata. Dr. Kereskai István: Czupi Gyula képviselő módositó határozati javaslatot tett, határidőnek mit jelöljön meg a testület? Czupi Gyula: Április 30-át javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az ad hoc bizottság létrehozásával és a javasolt személyekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért az ad hoc bizottság létrehozásával és a javasolt személ vekkel. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a határozati javaslattal, az elhangzott módositásra is figyelemmel, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: - 23 - 20/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elhatározza, hogy a városi könyvtárat funkciójának megfelelő épületben kell véglegesen elhelyezni. Ennek érdekében ad hoc bizottságot hoz létre. A bizottság elnöke: Farkas Zoltán alpolgármester tagjai: Jancsi György, Koczfán Ferenc, Magyar József, Czupi Gyula képviselők, Pintér Béla könyvtár vezetője. A bizottság munkájának segitésére utasitja a Humán, valamint a Településellátási és Fejlesztési osztályt, a városi főépitészt. Arra kéri az ad hoc bizottságot, hogy az intézmény és a gazdasági osztály bevonásával terjesszen elő javaslatot a könyvtár elhelyezésének módjára. Az előterjesztést véleményezze a városfejlesztési, valamint az oktatási és kulturális bizottság. Határidő: 1992. április 30. Felelős : Farkas Zoltán ad hoc bizottság vezetője Érintett osztályvezetők Pintér Béla igazgató 6. Közérdekű bejelentés Czotterné Ivády Zsuzsa: Javaslatot szeretnék megfontolásra ajánlani Véleményem szerint városunk lakóinak előnyére válna, ha gondolkodnánk azon, hogy a Máltai Szeretetszolgálatot Nagykanizsára megpróbáljuk betelepiteni, komoly segitsége lehetne a szociális és egészségügyi területnek. Konkrét ötletem arra vonatkozóan nincs, hogyan lehetne ezt helyileg lebonyolitani, de ugy gondolom, akár bizottságot, akár ad hoc bizottságot létrehozhatnánk erre. Ha a közgyűlés jónak tartja ezt a javaslatot, akkor másfél-két hónapon belül ki lehetne dolgozni ezt az ajánlást, ezt követően megkeresnénk Kozma plébánost aki ezügyben segítségünkre lenne. Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a népjóléti bizottság vegyen részt ebben az előkészítő munkában, azt követően a későbbiekben kerüljön testület elé a javasolt téma, április hónapban. A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag egyetért azzal, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal kapcsolatos téma a közgyűlés áprilisi ülése elé kerüljön. 1- Pápai József eseti segély fellebbezési ügye (zárt ülésen) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke A fellebbezési ügyben elhangzottakat a zárt ülésről készitett jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 21/1992. számú határozat A közgyűlés Pápai József Nagykanizsa, Zárda u.13. szám alatti lakos eseti segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helybenhagyja. Utasítja a polgármestert, hogy a kérelmező részére az indokolással ellátott elutasító határozat megszerkesztéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8 . Javaslat a közgyűlés 1992. március 9-i ülésének napirendjére. A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 22/1992. számú határozat A közgyűlés a következő ülését 1992. március 9-én /hétfőn/ 14 órakor tartja. Napirendi pontok Polgármesteri tájékoztató. Környezetvédelmi tanácsrendelet felülvizsgálata. (I. fordulós táróvalás) Vásárcsarnok részletes rendezési tervkoncepciója. - 25 - A piac működtetése, illetve vállalkozásba adá sának ügye. Javaslat a szociális intézmények fizetendő téritési dijakra. Az önkormányzati tulajdonú házingatlanok érté kesitéséről szóló rendelet (I.forduló) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, bérleti dijának megállapítása. Tájékoztató a kulturális alap felosztásáról. ci / Javaslat az egyházi ingatlanok visszaadására. Képviselők költségtérítése. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf . jegyző Dr. Kereskai István polgármester |
