* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 198.01 KB | |
| 2026-03-23 15:27:00 | |
 | |||||||
Nyilvános  125 | 173 | 1999. március 30. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés 1. Napirendi pontok: 1. Javaslat a kiskanizsai településen lévő általános iskolák további működésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 2. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) sz. rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város informatikai stratégiája 1999. (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. március 30. (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Zoltán Pál, Kiss László Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezető. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Köszöntöm megjelent képviselőtársaimat, vendégeinket, a sajtó képviselőit és a hivatal apparátusát. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Aki egyetért a Javaslat a kiskanizsai településen lévő általános iskolák további működésére című előterjesztés napirendre vételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló rendelet módosításának napirendre vételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért a Nagykanizsa Megyei Jogú Város informatikai stratégiája című előterjesztés napirendre vételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Javaslat a kiskanizsai településen lévő általános iskolák további működésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 2. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) sz. rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város informatikai stratégiája 1999. (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Napirend előtt: Tüttő István: Korábbi közgyűlésünkön döntöttünk arról, hogy a város napján elismerésben részesítjük Berkes Józsefet, aki időközben elhunyt. Mindannyiunk nagy fájdalmára elhunyt Erdős László úr is, aki szintén városunk kiemelkedő személyisége volt. A gyászoló családoknak az önkormányzat nevében részvét táviratot küldtünk, de kérem Önöket, hogy az elhunytakra egy perces néma felállással emlékezzünk. 1.) Javaslat a kiskanizsai településen lévő általános iskolák további működésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Kérem képviselőtársaimat, hogy vegyék elő a szünetben kiosztott határozati javaslatokat, amelyek az eredeti előterjesztéshez képest pontosításokat tartalmaznak. A város gazdasági helyzete mindenki előtt ismeretes, mint ahogy az is, hogy költségvetésünk ¾-ed részét intézményeink fenntartására fordítjuk, miközben a központi költségvetésből egyre kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok. A jelenlegi intézményrendszert változatlan formában fenntartani lehetetlen, és ha mégis megkíséreljük, akkor az a város anyagi helyzetének romba dőlését fogja eredményezni. Tudni kell azt is, hogy az intézmények finanszírozása miatt sok fontos terület támogatására nem nyílt lehetőségünk és véleményem szerint ez a tendencia nem folytatható. Az átvilágításra feltétlenül szükség van, de vannak olyan helyzetek, amikor átvilágítás nélkül is láthatók a visszásságok. A jelenlegi intézményhálózat fenntartását kérdőjelezi meg a gyermeklétszám alakulása is, hiszen a költségvetés nem intézményeket finanszíroz, hanem a tanulók után adja az állami támogatást. A Nagyrác utcai iskolába 12 főt írattak be, ami azt eredményezi, hogy az alsó tagozatban 20 fő alatti lesz az osztálylétszám, miközben a Templom téri Iskolában ennél lényegesen nagyobb. Az előterjesztés azért is indokolt, mert csak akkor tudjuk biztosítani az oktatás megfelelő színvonalát, ha a felső tagozatot a másik iskolába költöztetjük. Az előterjesztés két változatot tartalmaz, egy radikálisat, mely szerint az egész iskolát átköltöztetnénk és egy kevésbé radikálisat, mely szerint csak a felső tagozatot költöztetnénk át. Az első esetben nagyobb lenne a megtakarítás, kiegyensúlyozottabbak lennének az osztálylétszámok és megszűnne az ingázás is viszont iskolabusszal kellene szállítani a gyerekeket, ami költségként jelentkezik. Nehézségekbe ütközne az épület hasznosítása tekintettel arra, hogy nem a város forgalmas részén van. Probléma az is, hogy a Kisrác utcai óvoda távol lenne az iskolától és vélhetőleg erősödne az a tendencia, hogy a gyerekeket belvárosi iskolákba iratnák be. Én a részleges átköltöztetés támogatom amelynek hátránya, hogy alsó tagozatban alacsony lenne az osztálylétszám, kisebb lenne a megtakarítás, viszont megszűnne az ingázás, két helyen is biztosítva lenne a városrészben az alapfokú oktatás. Az épület hasznosítására vonatkozó terveket az előterjesztés rajzos melléklete tartalmazza. A Kisrác utcai óvoda beköltözne a régi műemlék jellegű iskolaépület új részébe, amelynek eredményeként egy szoros kapcsolat alakulna ki a két intézmény között. Az éttermi rész is megmaradna és ha az óvodát átköltöztetnénk anyagi megtakarítás is lenne. Javaslom, hogy a felső tagozat átköltöztetését szavazza meg a testület és a szavazásnál először a teljes átköltöztetésről döntsünk. Antalics Dezső: A szülőket március 16-án, illetve 24-én tájékoztatták az elképzelésekről, akik egyik alternatívát sem tartották elfogadhatónak. Egy korábbi határozat értelmében az alapító okiratban az szerepel, hogy az iskola egy soros beiskolázást biztosít a településrészen, ennek ellenére azonban évről évre a tagintézmény megszüntetését helyezték kilátásba. A kialakult helyzetben a szülők belvárosi iskolákban iratták be gyermekeiket. Negatív diszkriminációként értékelik a szülők azt is, hogy az intézkedésre az átvilágítás előtt kerül sor és nem látnak garanciát arra sem, hogy az épületet hasznosítani lehet. Sérelmezik a körzethatárok megváltoztatását és indokolatlannak tartják az átszervezést. Felhívnám a figyelmet arra, hogy hat pedagógus veszítené el állását. A teljes átköltöztetéssel több mint hét millió forint lenne a megtakarítás, ami magában foglalná a működési kiadásokat is. A másik esetben a megtakarítás 3.482.000 Ft lenne. A szülők kérik, hogy az átvilágítást követően térjük vissza az átszervezésre. Dr. Gőgös Péter: Mérlegeljük a döntés várható erkölcsi, politikai vonzatát. Ha a felső tagozatot megszüntetjük, az az alsó tagozat megszűnését is, hiszen a szülők nem fogják beiratni gyermeküket ebbe az iskolába. Ha kisebb a megtakarítás, akkor megéri-e felvállalni a döntést. Balogh László: Mint szülő és mint pedagógus együtt érzek a tiltakozókkal, de reális, szakmai érvek alapján kell döntenünk. Szomorú, hogy gyermekeink sorsáról a számok alapján kell jó döntéseket hoznunk, de nem tehetünk másként. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a javaslatot két alkalommal is megtárgyalta és egyhangúlag a B változatot támogatta. Legfontosabb szakmai érveink a következők voltak: a 20 tanulócsoport befogadására alkalmas Templom téri Iskola korszerű színvonalon tudja ellátni az egész térség oktatási feladatait. A jelenlegi állapot fennmaradása azt a tendenciát erősítené, amely a két iskola közötti létszám aránytalanságában mutatkozik meg. A két intézmény vezetője szakmailag egyetértett a B változattal. A B változatban foglaltak megvalósítása az kiskanizsai iskolahelyzet nyugvópontra kerülését eredményezné. Dr. Csákai Iván: Kérem, hogy a rajzon kékkel jelzett résszel most ne foglalkozzunk, hiszen a tegnapi bizottsági ülésen nem tudtuk tárgyalni az anyagot. A jövőben tárgyalni fogunk az orvosi rendelő elhelyezéséről, de kérem, hogy ezzel ma ne foglalkozzunk. Tarnóczky Attila: A kék résszel az új előterjesztés nem foglalkozik, ellenben felkéri az illetékes bizottságokat a hasznosítási lehetőségek megtárgyalására. Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk általában a szakma véleményéhez igazodik és jelen esetben a többség a B változatot támogatta. Többször elhangzott már, hogy oktatáspolitikánk nem intézmény, hanem pedagógusközpontú, ezért szükségesnek tartjuk az intézmények számát a valós élethez igazítani. Az, hogy a Nagyrác utcai iskolában kevés gyerek van annak az az oka, hogy a szülők a belvárosi iskolákba iratják gyermekeiket. Az iskolabusszal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nemcsak Kiskanizsán van messze az iskola. A ligetvárosiakra miért nem gondolt eddig senki? Tarnóczky Attila: Az intézményi átszervezéssel együtt természetesen az alapító okiratot is módosítjuk. Véleményem szerint átvilágításra hivatkozni ott, ahol a tények is igazolják az átszervezés szükségességét, teljesen felesleges. Az épület hasznosulása a kevésbé radikális változat esetén megoldott. A megtakarításnál figyelmükbe ajánlom, hogy a Kisrác utcai óvoda átköltöztetése után az épület működtetésére, fenntartására már nem kell pénzt fordítanunk. Nem értem azt a felvetést, mely szerint ha a felső tagozatot megszüntetjük, akkor a szülők az alsó tagozatba sem fogják beiratni a gyerekeket. Ha ez így lenne, akkor azoknak van igazuk, akik a radikális változtatást támogatják. Véleményem szerint az alsó tagozat működtethető és működtetni is kell, mert a városrész nagysága és a buszhálózat miatt indokolt az intézmények fenntartása. Valóban nincs máshol iskolabusz, de máshol nem is ilyen ritka a buszjáratok száma. Ács György: Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az iskola ügye ismételten szerepel a napirenden. Az iskolát 1928-ban alapították azzal a céllal, hogy a városrész oktatási központja legyen. Az intézmény többször volt hasonló helyzetben, de a problémát mindig megoldották és az iskola, amely egyébként a helybeliek támogatásával épült, tovább működhetett. A korábbi döntés értelmében kiürített épületrésszel a város nem a jó gazda gondosságával gazdálkodott. Az épület romhalmazzá vált. Többször elhangzott, hogy a 8 osztályos iskola megmarad, mégis újra és újra napirendre kerül az iskola sorsa, amihez a Művelődési Osztály is hozzájárult a beiratások manipulálásával. Ha mindig azt hallani, hogy az iskolát bezárják, akkor valóban nem fogják a szülők beiratni a gyermekeiket. A Kisrác utcai óvodából 15-20 tanköteles gyereket lehetne minden évben a Nagyrác utcai iskolába beiratni. Sajnos a bajcsai városrész a Bolyai Iskolához tartozik ahol többszörös túljelentkezés van, holott a Nagyrác utcai iskola közelebb lenne. Véleményem szerint ha a városrészben fejlesztésekre került volna sor, akkor nem kellene az iskolát bezárni. Az épület egyébként kimondottan iskolának épültek, így semmi másra nem lehet hasznosítani. A Művelődési Osztály elhatározásának következtében az illetékes bizottság megtárgyalta az anyagot és ezt követően került sor a szülőértekezletre. A városrész képviselője is csak később értesült arról, hogy az intézményt meg akarják szüntetni. Az előterjesztésben szereplő döntési alternatívákat nem tudjuk támogatni és kérjük, hogy az átszervezésre csak az átszervezést követően kerüljön sor. A szakmai indokokat nem tudjuk elfogadni, hiszen nem valószínű, hogy a szülők a Templom téri Iskolába fogják beiratni gyermekeiket. Nem láttunk olyan kimutatást sem, ami igazolná, hogy a város ezzel az intézkedéssel jelentős összeget takarít meg. Ezért az összegért érdemes egy városrészt feláldozni? Nem hiszem, hogy az iskolabusz költsége valóban annyi lenne csak, amennyi az anyagban fel van tüntetve. Ez félrevezetés. Javaslom a képviselőknek, hogy jöjjenek el a Jakabkúti utca végére és gyalogoljanak el a Templom téri Iskoláig. Az iskola tavalyi átalakítására 6 millió Ft-ot költöttek, ami a jelenlegi helyzet alapján kidobott pénz volt. Úgy érzem, hogy a választási hadjárat során nem azt ígérték, amit most tesznek. Az iskola megszüntetése ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztünk, amit sokan aláírtak. Az aláírásokat tartalmazó íveket átadja a polgármesternek, mely a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Osztályom nevében visszautasítom az elhangzott vádakat. Kérem, hogy a saját ötleteimmel hadd gazdálkodjam és ne mások mondják meg, hogy mit kell tennem. Nem szeretném elmondani a bizottsági ülésen elhangzott szakmai érveket, de ha valaki kíváncsi rá, annak szívesen elmondom. Osztályunk olyan előterjesztést készített, amit számunkra feladatként meghatároztak. Mi nem rendeljük el, hogy hová irassák be a tanulót, viszont az törvényi kötelességünk, hogy számítások alapján meghatározzuk, hogy melyik az az iskola, amely köteles felvenni a tanulót. Az iskolát minden esetben a szülő választja és az intézmény igazgatója dönt a tanuló felvételéről. Az előterjesztés elkészítésekor a Szent Flórián téri óvodában 24 tanköteles korú gyermek volt és 8 bajcsai tanköteles. A körzet kijelölése nem törvénytelenül történt, mert bajcsai tanulókat nem jelölhettük ki a Templom téri Iskolában, hiszen a számok alapján ezt nem tehettük meg. Mi csak azt az iskolát jelölhetjük ki, ahová a tanulót végül fel kell venni. Nem kötelezhetünk senkit arra, hogy hova járjon iskolába. Törőcsik Pál: A választások előtt nemcsak az intézményekről esett szó az állampolgárokkal való találkozás során, hanem a város gazdasági helyzetéről is. A negatívumok nemcsak Kiskanizsát érintették, hanem az egész várost, melynek a következményeit közösen viseljük. Ha a gyermekek száma csökken, akkor el kell gondolkodnunk az intézményrendszer átalakításán. A szülők valójában elismerik a tényeket, de azt kérik, hogy a döntéssel várjuk meg az átvilágítást. És utána mi lesz? Mondjuk azt, hogy mi nem akarjuk az átalakítást, de az átvilágítás alapján be kell zárnunk az intézményt. Már most tudjuk, hogy mi a megoldás és nincs szükség a Művelődési Osztály sugalmazására. A cél az, hogy a városban olyan fejlesztéseket hajtsunk végre, ami további pozitív változásokat eredményez. Azt is el tudom képzelni, hogy a bezárás helyett közvetett hasznosításra kerül sor, ami lehetővé teszi az intézmény jellegének megőrzését. Abban nem tudunk segíteni, hogy a gyerekeket abba az iskolába irassák, ahová mi szeretnénk. Én nem támogatom az intézmény teljes megszüntetését, mert ez nem lehet célunk. Nem szabad úgy járnunk, mint a másik iskola bezárása esetén. Az épület Kiskanizsa közös kincse volt és sajnos hagytuk, hogy erre a sorsra jusson. Tüttő István: Azt is mérlegelni kell, hogy a gyerekek korszerűbb körülmények között tanulhatnak. Cserti Tibor: Kérem, hogy a szavazás előtt tartsunk szünetet. Az intézménnyel kapcsolatos téma napirendre kerülése egy hosszú folyamatnak az eredménye. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a iskolának már alapításakor nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint amekkorát kellett volna. Ez az intézmény mindig is gazdaságtalanul működött és mindig kevés tanulója volt. Olyan döntést egyébként most sem tudunk hozni, amely mindenki számára megnyugtató lenne. A döntés-előkészítés folyamán láttam, hogy az általános és középiskola telepítésére 100 millió Ft állt rendelkezésre. Akkor az önkormányzat azt mondta, hogy ez az összeg mindenképpen a kiskanizsai városrészben kell, hogy maradjon, és a Nagyrác utcai Általános Iskola felújítására kell fordítani. Nem tudom, hogy a gyerekek szempontjából mi lenne a jó megoldás. Én csak azt látom, hogy a képviselőknek dönteniük kell az intézmény sorsáról és a város intézményhálózatának hosszabb távon történő fenntartásáról. Véleményem szerint ennek érdekében az átvilágítási programra mindenképpen szükség van. Sajnálom az intézményben dolgozókat, mert jó munkát végeztek és a szülőket is sajnálom, mert a tiltakozási akciókon kívül más lehetőségük nincsen. Akkor tudom elfogadni a telephely megszűntetését, ha az intézmény tovább működik. Dr. Fodor Csaba: A költségvetéssel kapcsolatban elhangzott megjegyzések és érvek azt támasztják alá, hogy gazdaságilag valóban indokolt az intézmény megszűntetése és az osztályok áthelyezése a Templom téri iskolába. Azt gondolom, hogy ilyen esetben nagyon fontos a város helyzete, a szülő és a nevelőtestület érdeke, de a legfontosabb szempont a tanulók érdeke. Az oktatási koncepció kapcsán el kellene gondolkodni azon, hogy érdemes-e a peremkerületi iskolákat bezárni. Valóban olyan iskolákat kell-e bezárni, ahol a gyerekek ki tudnak menni a tanórák közötti szünetben az udvarra, és amelyek viszonylag távol vannak a nagy forgalmú utaktól? Azt hiszem, hogy célszerűbb lenne a peremkerületi iskolákat megtartani és fejleszteni. Ha valaki az előterjesztésben szereplő döntések között őszintén akar választani, akkor nem tehet mást, mint a radikális változatot szavazza meg. Javaslom, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Kelemen Z. Pál: Mivel a korábbitól eltérő határozati javaslatot kaptunk az ülés előtt, szükségesnek tartom, hogy a szavazás előtt 5 perc technikai szünetet tartsunk. Tüttő István: Az előterjesztést megtárgyalta az Érdekegyeztető Tanács is. Megkérem Tóth Lajos urat, hogy ismertesse a Tanács véleményét. Tóth Lajos: Nemcsak az Érdekegyeztető Tanács, hanem ágazati szakszervezetünk is megtárgyalta a problémát és tudomásom szerint meg is kapták állásfoglalásunkat. Az abban leírtakhoz tartjuk magunkat. Két dolgot mégis elmondanék. Egyrészt szeretnék utalni a közoktatási törvény megfelelő paragrafusára, amely kimondja, hogy közoktatási intézmény megszűntetését, átszervezését csak úgy teheti meg az önkormányzat, ha megfelelő szintű oktatást biztosít helyette, de a gyermeknek és a szülőnek nem okozhat ezzel aránytalan terhet. Véleményünk szerint ebben az esetben megvalósulna az aránytalan teher. Ami a gyermeknek teher, az a szülőnek is többletterhet jelentene bizonyos vonatkozásban. Szóbeli kiegészítésem másik része az, hogy munkanélküliséget fog eredményezni az intézmény megszűntetése. Mindenképpen osztom azoknak a véleményét, akik azt mondják, hogy oktatási intézményt megszűntetni vagy átszervezni csak úgy szabad, ha tisztában vagyunk ennek minden következményével, és olyan döntést hozunk, amelyet kompromisszumos megoldásként el tudunk fogadni. Tüttő István: Szeretném felidézni azt az oktatási koncepciót, amely 1996-ban készült, amely egy évvel későbbre prognosztizálta az intézmény megszűntetését. A probléma előrehozását nem a koncepció hibájának tartjuk, hanem az aktualitása egy évvel korábban jelentkezett. Birkner Zoltán: A FIDESZ frakció a kérdést illetően megosztott. Ennek az iskolának a kérdése már többször előkerült, de a közgyűlés soha nem hozott végleges döntést a problémát illetően. A radikális döntés ellen van egy fontos érv, amit Tarnóczky úrtól hallottunk. Ha mi a kevésbé radikális döntést fogadjuk el, akkor lehetőséget adunk arra, hogy az épület újra élettel töltődjön meg. Ha megmarad egy alsó tagozat és az óvoda, akkor be tudja tölteni az épület azt a szerepet, hogy ennek a településrésznek a kulturális központja marad. Ha most a közgyűlés a radikális döntés mellett foglal állást és az önkormányzat tulajdonában marad az épület, akkor mit fogunk két év múlva mondani az itt ülőknek? Hogyan fogjuk megmagyarázni, hogy miért hoztuk a döntést? Böröcz Zoltán: Szakmai szempontokból az „A” és „B” változat egyaránt elfogadható. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság állást foglalt a „B” változat mellett, de számára is mindkét változat elfogadható. Nekem elsősorban azzal kell foglalkoznom, hogy a költségvetés helyzetére hosszú távon milyen hatást gyakorol az „A” vagy „B” változat. A Pénzügyi Bizottság elnökeként nem tehetek mást, mint hogy a „B” változatot támogatom. Tüttő István: A vitát lezárom. Megkérdezem a napirend előterjesztőjét, hogy összefoglalásként kíván-e szólni. Tarnóczky Attila: Említettem már, hogy szándékunk az, hogy az iskola helyén lakások épüljenek. Véleményem szerint egy döntés mindig az adott körülményekre való reagálás. Ha a körülmények radikálisan megváltoznak, akkor a korábbi döntés értelmét veszti. A Művelődési Osztály védelmére annyit szeretnék mondani, hogy nem manipulálta az osztály a beiratkozásokat. A folyamat, amelyben az egyeztetés történt, a törvények szerint zajlott le, és megfelel a demokrácia szabályainak is. Elismerem azonban, hogy a szülők jogos érdekeit bizonyos mértékben sérti. 2,5 millió Ft megtakarítást jelent az áthelyezendő óvoda és meg lehet takarítani az óvoda felújítási költségeit is. Megkaptuk a Zala Volán ajánlatát és a költségeket úgy számolták, hogy a telephelytől az iskoláig és vissza való szállítást fedezze. Fodor úr felvetésére azt válaszolnám, hogy a szélsőséges változat, mi szerint a jó levegőre szállítjuk a diákokat érthető, de megítélésem szerint az ötlet megvalósíthatatlan. Böröcz Zoltán úrnak annyit szeretnék mondani, hogy bár szakmai szempontból mindkét változat elfogadható, de nincs két egyforma változat. A szavazásról a következőket szeretném mondani. A polgármester felteszi szavazásra a radikális változatot, melynek elfogadásához relatív többség kell, azaz a jelenlévők több mint felének szavazata. Amennyiben ez megtörténik, a kevésbé radikális változatról szavazás már nem lesz. Mindkét változatot lehet igen szavazattal támogatni, de aki szeretné, hogy a második változat kerüljön elfogadásra, az az elsőt ne támogassa, mert nem lesz alkalma a második változatra szavazni. Én a kevésbé radikális változást támogatom. Tüttő István: Aki az Általános Iskola Kiskanizsa Nagyrác utcai telephelyének megszűntetéséről szóló határozati javaslat 1. pontját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el. Tüttő István: Aki az Általános Iskola Kiskanizsa Nagyrác utcai telephelyén működő 5-8. osztályig történő áttelepítéséről szóló határozati javaslat 1. pontját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. a) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a határozati javaslat 2. a) pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. b) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a határozati javaslat 2. b) pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott a következő határozatot hozza: 90/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Nagyrác utca 26. szám alatti épületet továbbra is fenntartja az 1-4. osztályos tanulók fogadására és oktatására. A térség 5-8. osztályos tanulói tanulmányaikat 1999. szeptember 1-től a Bajcsy Zsilinszky u. 67. szám alatti iskolarészben folytatják. A tanulók közlekedését a két iskolát összekötő menetrend szerinti járat biztosítja. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.a) a megüresedett épületrészbe 2000. szeptember 1-ig beköltözteti a Kisrác Óvoda 3 csoportját. Az új funkciót biztosító egységek kialakításához a 2000. évi költségvetés a szükséges fedezetet biztosítja. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.b) felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot és a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, vizsgálja meg a megüresedett épület fennmaradó részének hasznosítási lehetőségét. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) a tanulócsoportok elhelyezése, az intézmény feladatellátása tekintetében az Alapító Okirat módosítását jóváhagyja. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások megtérítésére a központosított előirányzatra pályázatot nyújt be. Határidő: 1999. október 20. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének „Az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről” szóló, többször módosított 32/1997. (VII.1.) sz. rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretnénk azokat a katonai temetőket besoroltatni a helyi védettséget élvező területek, illetve objektumok közé, amelyek megítélésünk szerint megérdemlik ezt a megkülönböztetett figyelmet a város részéről. Tarnóczky Attila: Az előterjesztést támogatom. Hozzátenném, hogy most a millennium alkalmából kiírt pályázat esetében lenne lehetőség a felújításra, rendbetételre. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a szovjet-bolgár katonai temető és német katonai temető megnevezéseket használjuk a hősi temetők helyett. Kiss László: Úgy tudom, hogy az van egy jogszabály az önkényuralmi jelképek használatáról. A szovjet hősi temetőben még mindig található egy vörös csillag az emlékműnél. Úgy vélem, hogy ezt a csillagot ne helyezzük helyi védelem alá. Tüttő István: Temetőkre nem vonatkozik ez a törvény. Aki Kelemen Z. Pál módosító indítványával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 9 ellenszavazattal a módosító indítványt elfogadja. Tüttő István: Aki a rendeletmódosítással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 14/1999. (III. 30.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1999.(III.30.) számú rendelete az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló többször módosított 32/1997. (VII.1.) sz. rendeletét az alábbiak szerint módosítja. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Kiss László úr által felvetett véleményt meg fogjuk vizsgáltatni, mert arról megoszlanak a vélemények. Tudomásunk szerint a temetőkre ez a kitétel nem vonatkozik. Amennyiben a felvetés jogos, akkor a szerint fogunk eljárni. 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város informatikai stratégiája 1999. (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Tüttő István: Kérdezem Törőcsik Pál urat, a napirend előterjesztőjét, hogy kíván-e az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tenni? Törőcsik Pál: A határozati javaslatban egyértelműen szerepel, hogy mi a további teendő. A bizottságok vizsgálatai után felvetődött egy olyan igény, hogy a koncepcióban szereplő munkacsoport, amely a programot megvalósítja vegye fel a kapcsolatot a Kábeltel Kft-vel és olyan cégekkel, amelyek az információ és kapcsolatteremtés terén megfelelő segítséget tudnak nyújtani. Györek László: Mint a stratégia egyik kidolgozója szeretnék kiegészítésként néhány dolgot elmondani. Azt hiszem, hogy manapság nem lehet kétséges, hogy szükség van-e egy ilyen informatikai stratégiára és kell-e pénzt fordítani egy ilyen jellegű informatikai rendszer kiépítésére, avagy sem. A tanulmány két fő fejezetből áll, a Polgármesteri Hivatal átalakításáról szóló részből, másrészt a városi informatikai hálózat kiépítéséből. A hivatal informatikusa részt vett az anyag kidolgozásában és elképzelései beépültek az előterjesztésbe. Kiemelném a technikai feltételek kiépítését, a számítógépes fejlesztést és a személyi feltételeket. Meglátásom, hogy egy ekkora hivatalban egy informatikus kevés. A személyi feltételek közé tartozik az is, hogy a hivatal dolgozói megfelelően és hatékonyan tudják-e kezelni az új technikai berendezéseket, ezért javasoljuk egy oktatási program kidolgozását is. Az átalakítás segíti a jobb információ-áramlást az egyes osztályok, a hivatal és az önkormányzat, valamint az önkormányzat és a lakosság között. A város stratégiájának kialakítása kapcsán mindenekelőtt a térinformatikai rendszer kiépítését emelném ki, valamint a lakossági ügyintézés megkönnyítését, és a lakossági információk széleskörű nyilvánosságra hozását. A távoktatás és a távmunka olyan dolgok, amelyek a kormányprogramban is a prioritások között szerepelnek. Az intézmények összeköttetése az általunk javasolt megoldással viszonylag egyszerűen megvalósítható. Szólnék még a hivatal, valamint a város Internet hozzáféréséről. Tény, hogy az Internet fejlődését nem tudjuk megállítani, ezért rövid határidőn belül csatlakoznunk kell hozzá. Itt említeném meg a városmarketing ügyét is, mely a világhálón keresztül nagyon könnyen elérhető. Úgy gondolom, hogy a városban az Internet hozzáférés már megvalósult. Kérem a képviselőket, hogy a határozati javaslatot fogadják el. Tüttő István: Kiegészítésként hozzátenném, hogy informatikus végzettséggel rendelkező munkatársunk van még a hivatalban. A térinformatikai rendszer kiépítése a 100 millió Ft-ot meghaladja. Fel kell vennünk a kapcsolatot a Földhivatallal, mert közösen kellene a térinformatika kialakítása ügyében pályáznunk. A városmarketinggel kapcsolatban jelezhetem, hogy az a csoport, amelyik ezzel foglalkozik, már megalakulóban van és a tagok munkába állása ütemezetten történik. A városmarketinggel kapcsolatos lehetőségekről már konkrét bemutató anyagot is megtekintettünk és élni is kívánunk a lehetőséggel. Tarnóczky Attila: Két technikai jellegű módosítást szeretnék előterjeszteni. Javaslom, hogy az 1. pont a következőképpen módosuljon: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a város informatikai koncepcióját és a határozat mellékletében szereplő beruházási és fejlesztési programot jóváhagyja. Véleményem szerint a 4. pont egy nagystílű ígérvény, melyet adott esetben nem lehet teljesíteni. A következő módosítást javaslom: a beruházási és fejlesztési program adott költségvetési évre eső részét évenként határozatban rögzíti, és a felmerült költségek fedezetét költségvetésében biztosítja. Véleményem szerint jövőre is végig kellene gondolni, hogy mire van lehetőségünk. Tüttő István: A gyakorlatban ez másképp nem is valósulhat meg. Tóth László: Képviselőcsoportunk is áttekintette Nagykanizsa Megyei Jogú Város informatikai stratégiáját. Javaslom a közgyűlésnek, hogy az előterjesztést utalja vissza munkabizottsági szakaszba, és az ügyben a későbbi ülésünkön döntsünk. Az új munkabizottságtól lényegre törő, a szükséges és elégséges feltételeknek eleget tevő 3-5 oldalba sűrített átdolgozott koncepciót várok el, mely a stratégián kívül taktikai elemeket is kell, hogy tartalmazzon a konkrétan megfogalmazott célok és feladatok rögzítésén túl azok pénzügyi vonzatát is bemutatva a mai áron becsülve. Indokaim a következők: már az előterjesztés címe is hibás, hiszen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiájáról beszélhetünk. Nem szerencsés, hogy az előterjesztésben összekeveredik a város és az önkormányzat, beleértve az intézményhálózatot, valamint a hivatalt. Úgy gondolom, hogy először az önkormányzat rendelkezzék minden igényt kielégítő informatikai rendszerrel, és csak utána nézzünk a jövőbe. Megállapítható, hogy az előterjesztés általános, a mennyiség a minőség rovására ment. A saját magunk által kidolgozott anyag, hatásosabb és célravezetőbb stratégiai koncepciót eredményezett volna, mint a különféle kommunikációs és informatikai tanulmányokból való kiollózásos szerkesztési mód. Jelen állapotban az előterjesztés maximum vitaanyagnak tekinthető. Marton István: Egyetértek Tóth László úrral abban, hogy az előterjesztés lehetett volna rövidebb is. Nem értem az anyagban írt intelligens város elnevezést, ilyenről még nem hallottam. Tüttő István: Az intelligens város, mint fogalom létezik és a város is alkalmazkodni szeretne hozzá. Marton István: Az 1. számú melléklet rövid távú tervekről szól. A Polgármesteri Hivatal két épületének összeköttetését nagy sebességű üvegszálas kapcsolattal javasolja az anyag. Mivel nincs számszerűsítve, hogy mi lenne a legmegfelelőbb, ezért nem tudom eldönteni, hogy melyik lenne a gazdaságos megoldás. Szeretnék egy egyszerű gazdaságossági számítást látni a megtérülést illetően. Örülnék, ha realizálható lenne városunkban is az, mint Zalaegerszegen, hogy a kiépítés költségeit az önkormányzat, valamint a városban működő cégek, szervezetek hozzájárulásaiból finanszíroznák. Ismerve azonban a városban működő cégeket, ezt én csak naiv elképzelésnek tartom. Törőcsik Pál: Nem kérném ki magunknak, hogy intelligens városnak nevezzenek bennünket. Az intelligens szó annyit jelent szó szerint, hogy logikusan gondolkodó. Remélem, hogy a város szeretne a logikus dolgok között eligazodni. Azt hiszem, hogy barátkoznunk kellene a gondolattal és felnőni hozzá. Kelemen Z. Pál: Az a véleményem, hogy az ügyet utaljuk vissza bizottsági szakaszba. Felajánlom képviselőcsoportunk szakértői gárdáját egy ennél célratörőbb koncepció kidolgozásához. Tarnóczky Attila: Abban egyetértünk, hogy a számítástechnikai terület fontos a számunkra, de arról vitatkozni, hogy az előterjesztésben kinek mi tetszik, kilátástalan dolog. Javaslom, hogy a határozati javaslat 5. pontjában fogalmazzuk meg, hogy idén az erre szánt összeget milyen célra használja fel a város. Tüttő István: Ez a bizottság nem ugyanolyan, mint amelyeket a közgyűlés hoz létre, hiszen itt egy szakmai munkacsoportról van szó. Györek László: Megpróbálok logikusan haladni a kérdések megválaszolásában. Ha pl. egy számítógép ára 260 ezer forint, akkor ez a koncepció fél év múlva nem lesz érvényes. Egy-két év alatt olyan változások állnak be technikai téren, amelyek egy koncepcióban nem írhatók le. A számítástechnikai piac olyan gyorsan fejlődik, hogy fél, 1 éves elavulások vannak a technikai eszközökben, nem beszélve a szoftverekről. Aligha hiszem, hogy ezt koncepció szinten megemlíthetjük. Javasoljuk a határozati javaslatban ezt koordináló munkacsoport működését, amely konkrétan figyelemmel tudná kísérni a koncepcióra tekintettel azt, hogy mi hogyan működik, mi mennyibe kerül, melyik a legjobb, és nyilvánvalóan ezt javaslom elfogadásra. Elhangzott, hogy az anyag általános. Véleményem szerint pontosan ez a koncepció lényege. Azért próbáltuk meg pontosabban, jobban megmagyarázni a dolgokat, mert tudjuk, hogy a képviselők többsége nem informatikai szakember. Szükségét éreztük annak, hogy mind a képviselők, mind a lakosság tisztában legyen azzal, mit jelentenek az itt felsorolt dolgok. Az „ideológiai sallangok”-kal kapcsolatosan reméltem, hogy senki nem próbálja azt felvetni, hogy bármiféle párt, vagy ideológia felmerülhet az anyag kapcsán. Tekintettel arra, hogy a munkabizottság, nem ilyen alapon jött létre. Nem hiszem, hogy pártonként kellene létrehozni egy munkabizottságot, vagy csoportot, ez nem pártkérdés, nem ideológiai kérdés. A „polgárbarát önkormányzat” szerintem érthető kifejezés. Szeretnénk, ha az önkormányzatban már meglévő értékek, köztük UNIC szerver, megmaradnának, mert nem hiszem, hogy lesz pénze az önkormányzatnak arra, hogy mindenből újat vásároljon. A beruházások sorrendjét illetően szakmai kérdésről beszélünk. Természetesen a létrehozandó munkacsoport ezt átdolgozhatja, a közgyűlés is véleményezheti, de ez már nem tartozik a koncepció keretei közé. A költségek valóban magasak, de itt az önkormányzat intézményeiről van szó és nagyon sok pályázati lehetőség van. Pontosan ilyen célokat támogatnak, amelyeket leírtunk. Kétségtelen tény, hogy szerepelnek az anyagban különböző kormányzati és egyéb tanulmányokból átvett dolgok. Úgy gondolom azonban, hogy talán nem célszerűtlen dolog, ha nálunknál is komolyabb szakemberek által már kidolgozott és működő dolgokat átveszünk. Nem érzem ezt hibának. Javaslom a képviselő úr által létrehozandó munkacsoportnak, hogy tekintse át a meglévő tanulmányokat, a kormány informatikai stratégiáit, az önkormányzati informatikai stratégiát és vegyék át belőle azokat, amelyek megfelelnek. Marton képviselőtársamnak válaszolom, hogy a mesterséges intelligencia szakkifejezés hatására neveznek egyes városokat „intelligens város”-nak. Tüttő István: Tudomásom szerint Székesfehérvár is intelligens város. Györek László: A térinformatikai rendszer költségeivel kapcsolatosan az eddigi tapasztalatok szerint a költségnek kb. 10-15%-a városi költség. Sok városban kiépült már, az adatok innen származnak. Kelemen képviselőnek igaza van, hogy ez nem pályázat, nem is annak szántuk, ez egy koncepció, amit később részletezni kell. Törőcsik Pál: Egyetértek Tarnóczky alpolgármester módosító javaslataival. A munkacsoportnak bárki tagja lehet. Egy informatikai stratégiát kidolgozni nem akármilyen feladat. Dr. Fodor Csaba: Egyetértek azzal, hogy a munkacsoport egészüljön ki szakemberekkel és az új anyagot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság soron következő bizottsági ülésén tárgyalja meg. Az új felállású munkacsoport – amely nem jelenti azt, hogy a régiek nem lehetnek tagjai – próbáljon meg ebből a stratégiai anyagból érthető, előremutató és következtetések levonására alkalmas koncepciót összeállítani. A határozati javaslatok némelyikét törvénysértőnek tartom. Bízom abban, hogy Törőcsik alpolgármester előterjesztésével legközelebb nem fog ide kerülni olyan anyag, amelye törvényességi szempontból ne lenne ellenőrizve. A 3. határozati javaslat alapján nem hozhat létre a polgármester munkacsoportot, a beruházások és a fejlesztéseket koordinálására. A beruházásokra, fejlesztésekre a közbeszerzésről szóló helyi rendeletünket kell alkalmazni, mely többek között szabályozza a bíráló bizottság összetételét és feladatait is. Úgy gondolom, hogy ezt ki kellene venni innen. A 2. ponttal kapcsolatosan a polgármesternek semmiféle olyan felhatalmazást adni nem szabad, hogy a beruházások elindításához szükséges szerződéseket kösse meg, ezért javaslom ennek törlését. Korrekt, törvényeknek megfelelő határozat készüljön, és olyan stratégia kerüljön kidolgozásra, amelyet végre lehet hajtani. Tarnóczky Attila: A 3. pont hibás értelmezésének érzem azon álláspontot, hogy az a beruházási szabályzatnak nem felel meg. Itt egy koordináló munkacsoportról van szó, amelyben Önök is részt akarnak venni. A munkacsoportnak nem az a feladata, hogy kiválassza a beruházót. Itt tanácsadói csoportról van szó. Birkner Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke elfelejtette elmondani, hogy az anyagot már tárgyaltuk, és azt egyöntetűen támogattuk. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a koncepció valójában egy távlati terv. Érdemes Tóth képviselő javaslatát elfogadni olyan szempontból, hogy egy kisebb vagy másfajta munkacsoport is álljon fel. Kérem, fogadják el a koncepciót. Tüttő István: Egyetértek Fodor képviselővel és továbbra is aggályaim vannak a 2. ponttal kapcsolatosan, ugyanis nem végrehajtható. Nem köthetek meg semmilyen szerződést, amíg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság nem hagyta azt jóvá. Dr. Fodor Csaba: Én nem azt mondtam, hogy nem tárgyalta meg, hanem azt mondtam, hogy törvényességi szempontból nem nézte meg senki az anyagot. Az igaz, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság foglalkozott az üggyel, és döntött arról, hogy közgyűlés elé terjeszthető az anyag. Az, hogy polgárbarát vagy nem, vagy hatóságcentrikus-e, az már más kérdés. Az önkormányzatnak vannak hatósági feladatai, és azok elvégzésétől nem lehet eltekinteni, de vannak olyan feladatai is, amelyek nem hatóságcentrikusak, az pedig nem polgárbarát, hanem ügyfélcentrikus, és szolgáltató jellegnek hívják. Erre gondolt Tóth képviselő. Kérem a polgármestert, szavaztassa meg a Tóth képviselő javaslatát, mely szerint egészüljön ki a bizottság, és az itt elhangzott módosításokat figyelembe véve, készüljön egy új anyag. Törőcsik Pál: Visszavonom a határozati javaslat 2. pontját. Tóth László: Javaslom, hogy az előterjesztés legyen visszautalva munkabizottsági szakaszba, és az új munkabizottság lényegre törő, a szükséges és elégséges feltételeknek eleget tevő, sűrített, átdolgozott koncepciót terjesszen a közgyűlés elé, amely a stratégián kívül taktikai elemeket is tartalmazzon a konkrétan megfogalmazott célok és feladatok rögzítésén túl azok pénzügyi vonzatával. Tüttő István: Aki Tóth képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester javaslatával – kiegészítés 5. ponttal az 1999. évi keret felhasználására a munkacsoport dolgozzon ki javaslatot – kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester javaslatával – az informatikai koncepciót és a határozat mellékletében szereplő beruházási és fejlesztési programot hagyja jóvá a határozatra utalva vissza –, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat 3. pontja úgy módosuljon, hogy a munkacsoport egészüljön ki, amire a polgármesternek adnak felhatalmazást-, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester javaslatával, - a beruházási és fejlesztési program adott költségvetési évre szóló részét évenként határozatban rögzíti a közgyűlés és a felmerülő költségek fedezetét költségvetésében biztosítja – kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért az április 30-i határidővel, és a teljes határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 91/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a város informatikai koncepcióját és a határozat mellékleteiben szereplő beruházási és fejlesztési programot jóváhagyja. 2.) megbízza a polgármestert, hogy egészítse ki a koncepcióban szereplő beruházásokat és fejlesztéseket koordináló bővített munkacsoportot. 3.) a beruházási és fejlesztési program adott költségvetési évre szóló részét évenként határozatban rögzíti és a felmerülő költségek fedezetét költségvetésében biztosítja. 4.) felkéri a munkacsoportot, hogy az 1999. évi keret felhasználására dolgozzon ki javaslatot Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 16.55 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült) Kmf. Dr. Lukácsa Erzsébet Tüttő István aljegyző polgármester |
