* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 254.7 KB | |
| 2026-03-23 17:05:32 | |
 | |||||||
Nyilvános  123 | 189 | 1999. május 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, azt Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan és a Király u. 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 29.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.) Előadó: Kámán László intézményvezető 30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratainak módosítására(írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Zárt ülés 33.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterem (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezető, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Kámán László IKI vezető, Ferencz József ügyvezető. Megjelentek: Lukács Ibolya KANIZSA Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai kirendeltségének vezetője, Molnár László a KANIZSA EXTRA Szerkesztősége valamint a Magyar Rádió és Körzeti Stúdió képviseletében. Munkánkat a soros ülésen elfogadott napirendi pontok tárgyalásával folytatjuk. Törőcsik Pál: Kedves TV-nézők folytatólagos közgyűlésünkön sok szeretettel köszöntöm önöket. Üdvözlöm a sajtó megjelent képviselőit, meghívott vendégeinket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több, mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom. Munkánkat a soros ülésen elfogadott napirendi pontok tárgyalásával folytatjuk. Napirendi pontok: 26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, azt Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan és a Király u. 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 29.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.) Előadó: Kámán László intézményvezető 30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratainak módosítására(írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Zárt ülés 33.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Napirend előtt: Törőcsik Pál: Mielőtt folytatólagos közgyűlésünk munkáját megkezdi, felkérném Ferencz József urat, a Ryno Kulturális Menedzseriroda képviseletében, hogy az elmúlt napokban gyermeknappal kapcsolatos rendezvénnyel mondja el gondolatait. Ferencz József: Elnézést kérek, hogy ezt a fórumot, ezt az ülést használom fel egy olyan dolognak a lezárására, amit a múlt hét végén tartottuk az Erzsébet téren, aminek volt egy gyereknap része is, és a gyereknapon belül volt egy olyan esemény, ami eddig még Nagykanizsán nem volt, ez pedig a Dominó dilinek hívott rendezvény, amelyen képviselők és a gyerekek mintegy dominó versenyt és bajnokságot rendeztek. Ezt követően tartottunk egy ünnepélyes eredményhirdetést, és mivel a képviselő urak jó néhányan nem voltak jelen a díjkiosztón ezért ezt most vagyok kénytelen pótolni. Összességében azt kell, hogy elmondjam, hogy megítélésem szerint nagyon sikeres, a gyermekek részére kimondottan felemelő élmény volt és nagy élmény volt, hogy a polgármester úrral, alpolgármester úrral, és a képviselőkkel dominózhattak profi módon. 9-en vettek részt a testületből, a gyerek részéről több tucat, összesen 56 futamot vívtak. Úgy gondoljuk, hogy a nyert és a nyeretlen versenyek arányában valamilyen formában mégis csak emlékezetessé szeretnénk tenni a képviselőknek, illetve a polgármester, alpolgármestereknek ezt a rendezvényt. Ezért úgy gondoltuk, hogy ennek eredményeként diplomát adunk ki azoknak, akik részt vettek ezen a versenyen. Meg szeretném kérni, hogy akik itt vannak, - mert jó néhányan hiányoznak – a diplomát vegyék most itt át tőlem. Részt vett ezen a versenyen és eredményesen teljesítette a Dominó dili feltételeit Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Csákai Iván, Gyalókai Zoltán, Györek László, Teleki László, Tóth László, Tüttő István valamint a végén a gyerekek és a képviselők között a bajnokság végeredményeképpen kis dominóbajnokot és nagy dominóbajnokot avattunk a nyert és a nyeretlen versenyszámok arányában. A kis dominóbajnok Viharvári Eszter lett és a képviselők között a nagy dominóbajnok pedig Tarnóczky Attila. Neki egy emlékplakettet is adnánk át ebből az alkalomból. Bízom benne, hogy jövőre még többen vesznek részt még nagyobb lelkesedéssel. További jó munkát kívánok. Törőcsik Pál: Köszönjük szépen az elismerést. Most pedig folytatólagos közgyűlésünket megkezdjük. Képviselőtársaim, mint ahogy tudják, legutóbbi egy héttel ezelőtti közgyűlésünk alkalmával 8 napirendi pont maradt, amit nem tárgyaltunk meg. 26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan, Király utca 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Törőcsik Pál: Az előterjesztő nevében szeretnék mindjárt egy változást bejelenteni a határozati javaslat résznél. Az elmúlt közgyűlésen ugyanis a források tekintetében már bizonyos döntés született. Ezt a módosított határozati javaslatot képviselőtársaim megkapták. Az eredeti előterjesztéshez képest nem két variáció, alternatíva szerepel benne, hanem polgármestert bízza meg a költöztetések lebonyolításával, valamint a fölmerült pótelőirányzatot a 114/1999. számú közgyűlési határozat 4. pontja szerinti beruházási okmány módosításából származó 34 millió 360 ezer önkormányzati megtakarításból biztosítja. Ennyi lenne a változás. Megnyitom a vitát. Dr. Csákai Iván: Nem ehhez a napirendi ponthoz. Én tudom azt, hogy az SZMSZ nem engedi meg, hogy napirend előtt szólaljunk föl, ezért kérem, hogy a napirendek után szeretnék 2 percben észrevételt tenni a ballagás és környékén felmerült anomáliák miatt. Törőcsik Pál: Képviselőtársaim szavazásra teszem fel a kérdést. Amennyiben a napirenden kívüli felszólalással egyetértenek, kérem szavazzanak. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a napirenden kívüli felszólalást elfogadja. Röst János: Hasonlóképpen Csákai Iván képviselőtársamhoz, én is ehhez kívánok hozzászólni. Egy kérdésem lenne az alpolgármester úrhoz. Az szeretném megkérdezni, és vagy zárt ülésen vagy pedig a közgyűlés végén válaszoljon rá, illetve tájékoztasson bennünket, hogy jelenleg milyen stádiumban van a Pláza értékesítése? Törőcsik Pál: Folytatólagos közgyűlésünk 8. napirendi pontja zárt ülés, engedjék meg, hogy ennek keretén belül tájékoztassam képviselőtársaimat. Jogos a kérdés. (A válasz valójában a soron kívüli zárt ülésen hangzik el!) Kelemen Z. Pál: Én a napirendhez szeretnék hozzászólni. Észrevettem, hogy a korábbi 4 pontos határozati javaslathoz képest 3 pontosra módosult a napirendi pont határozata. Ha a múlt héten bevették volna a programba, akkor e szerint a 4 határozati javaslat szerint tárgyalnánk. Ma kaptunk egy módosítást, amit Tüttő István valami T betűs aláírt, nem tudom ki volt. A lényeg a lényeg. A két határozati javaslat között iszonyú nagy különbség van. A mi képviselő csoportunk az eredeti határozati javaslatot tárgyalta meg. A hármasat képtelenség is volna. Bocsánatot kérek, de nincsen nálam a 114/1999. számú közgyűlési határozat 4. pontja, úgyhogy nem tudom miről van szó. Azt javaslom, hogy ezeket a határozati javaslatokat a módosított határozati javaslatokat a mai közgyűlés ne vegye figyelembe, ugyanis megkaptuk a közgyűlés anyagát, lehetett volna hozzá módosító javaslatokat tenni bármikor az ügy tárgyalása folyamán. Én az eredeti javaslatot tudom elfogadni vagy méltányolni, vagy az ügy elnapolását kérem. Törőcsik Pál: Képviselőtársamnak erre módja lesz, hogy a megfelelő határozati javaslatot támogassa. Tarnóczky Attila: Hivatkozok az SZMSZ 76.§-ára, mely megadja a lehetőséget a szavazás megkezdéséig a határozati javaslat megváltoztatására. Ez az egyik érvem. Ha ezt nem fogadják el önök tekintettel, hogy a T betűs Tüttő aláírás fölött az én T betűs másik nevem szerepel, akkor legyenek szívesek módosító javaslatnak tekinteni, hiszen módosító javaslattal aztán végképp bármikor lehetséges indítványt tenni. Törőcsik Pál: Mielőtt Birkner Zoltán úrnak megadnám a szót, mivel elhangzott az a bizonyos 114/1999. számú határozat, Imre Béla urat kérném, hogy ennek a tartalmát ennek a forrásnak ismertesse és akkor kicsit közelebb leszünk a megoldáshoz. Imre Béla: A határozat mivel határozati számmal van jelölve, ezért elmondanám röviden a tartalmát. Ezt egy korábbi közgyűlésen, az áprilisi közgyűlésen hagyta jóvá a testület, amikor arról volt szó, hogy a csatornázás utáni ÁFA visszaigényléssel módosul a beruházási program, és ez az összeg gyakorlatilag a jóváhagyott költségvetéshez képest egy olyan korrekciót jelent, amely ezt az összegű megtakarítást jelenti a palini csatornázás vonatkozásában. Nem kívántuk a további csökkentést pillanatnyilag testület elé terjeszteni. Ez volt az egyeztetés témája függetlenül attól, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság foglalkozott azzal az üggyel is, ami korábban napirendi pont volt a múlt heti ülésen a palini csatornázás további megtakarításának kérdésköre egyelőre halasztódik. Birkner Zoltán: Imre Béla megadta a választ. Kelemen Z. Pál képviselőtársamnak szerettem volna segíteni a döntés meghozatalában, valóban erről van szó. Ez előkerült, és Gazdasági Bizottságon tárgyaltunk is és beszélgettünk erről, de akkor most már tudjuk a választ. Dr. Tuboly Marianna: Az szeretném megerősíteni Kelemen úr kérdésére, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta ez a határozati javaslat úgy gondolom, hogy leegyszerűsödött. Az első pontban a képviselő-testület nem dönt, ezt tekinthetjük némiképpen törvényességi kérdésnek is, hiszen a hivatal vezetőjének a polgármester úrnak megvan ahhoz a joga, hogy a megfelelő elhelyezésről döntsön. A VIA Kanizsa Kft. elhelyezése volt még ezek között, ami közgyűlési hatáskör lett volna, azonban a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a VIA Kanizsa maradhat az eredeti helyén, tehát ez ily módon nem jelent döntési kényszert. A 3. pontban szintén egyszerűsödésnek tekinthető a határozati javaslat, hiszen már egy közgyűlési döntésen megjelölt előirányzat lehetőséget jelöl meg. Az eredeti javaslat pedig egy olyan előirányzatot jelölt volna meg, amihez feltételezett lett volna egy közgyűlési döntés. Én azt hiszem, hogy előbbre vagyunk a megoldásban, és kérem, hogy képviselő úr vegye figyelembe. Györek László: Egy módosító javaslatom lenne a 2. számú határozati javaslathoz. Gyakorlatilag az 1. oldalon található szöveget kellene beemelni a határozati javaslat 2. pontjába a következő megfogalmazásban: Az informatikai hálózat kiépítését a következő megoldással támogatja - az első oldalon található pontok - belső strukturált telefon- és számítógép-hálózat kiépítése a MATÁVCOM 5 éves futamidejű lízingajánlata szerint és a 2. pont, az Eötvös tér 16. szám alatti épületet stb. Ennek a szövegnek a beemelését kérem. A 2. pontba az első oldalon található két pontból álló szöveg beemelését. Törőcsik Pál: Mint előterjesztő támogatom. A 2. ponthoz beemelésre kerülne az első oldal telefon- és számítógép-hálózat kialakításával kapcsolatos két pont. Kelemen Z. Pál: Imre Béla úr elismerte, hogy a palini csatornázás megtakarításának kérdésköre halasztódik. Azt vélem, hogy az ÁFA- kérdés is több mint kétséges ebben az ügyben. Ezért én ezt a napirendi pontot nem javaslom megszavazásra. Egyébként elfogadom Tarnóczky alpolgármester úr álláspontját, hogy ezek módosító indítványok. Birkner Zoltán: Egy kicsit kérdőjelekkel mondok most valamit. Nem tudom és nem értettem most teljesen Kelemen Z. Pál képviselőtársam, hogy mire gondolt akkor, amikor azt mondja, hogy ez nem időszerű az ÁFA kérdésének ide behozatala. Ezt már egyszer megszavaztuk közgyűlésen. Nem egészen értem, hogy most hogy nem kerülhet ez ide bele ebbe a pontba, és hogy nem lehet forrásként feltűntetni ezt az összeget, amit már egyszer megszavaztunk közgyűlésen. Törőcsik Pál: Jegyzőasszonyt megkérném, hogy olvassa be a határozat szövegét, hogy egyértelmű legyen ezzel kapcsolatban. Dr. Tuboly Marianna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, és akkor csak a 4. pontot olvasom: a Palin városrész csatornázásának a 4/1999. számú közgyűlési határozata jóváhagyott beruházási programjának a 9. pontját a 3. számú melléklet szerint módosítja. Felhatalmazza a polgármestert a módosított beruházási program aláírására. Marton István: A határozati javaslat tervezett 3. pontjának utolsó pontjának mondatával van gondom, mert ugye ez így hangzik, hogy utasítja a polgármestert, hogy a fenti előírás biztosítását a költségvetési rendelet legközelebbi módosításakor a költségvetésbe vezesse át. Tudomásul kell venni, mert ez már kb. 9. éve van így, hogy nem történik olyan közgyűlés, ahol így vagy úgy ne nyúlnánk bele a költségvetésbe. A legközelebbi módosítgatás az ugyan elmegy mint fogalom, de szeretem, ha ezt pontosítjuk, és ezzel azt szeretném megakadályozni, hogy 5 percenként módosítgatva legyen a költségvetési rendelet. Lehet pontosítani és kimondani, hogy az első féléves tájékoztató tárgyalásakor esedékes módosítás, amikor lesz kb. 50 vagy 100 módosítás, és azt ugye valamikor augusztus végén fogjuk tárgyalni. Véletlenül se legyen az, hogy egy évben mondjuk módosítjuk harmincszor a költségvetést, ennek legyen 8 vagy 10 nyoma, és akkor szegény képviselők nem csinálnak mást, mint kilószám lapozzák a papírt. Hanem amikor eljön annak az ideje, ki kell alakítani egy ilyen gyakorlatot, hogy mindenképpen aktuális, hogy egy féléves tájékoztatókor, vagy éppen a ¾ évesnél végképp aktuális amit mindig november végén szoktunk tartani. Nekem az a kérésem, hogy ez legyen bent. Törőcsik Pál: Szavazás előtt pontosítjuk és szavazni fogunk róla. Böröcz Zoltán: Marton úr gondolatát próbálnám egy kicsit továbbfejleszteni azzal, hogy ez a megfogalmazás is maradhat, de ez költségvetés módosításnak minősül, és minősített többséggel kell elfogadni. Az lenne a furcsa megoldás, ha most elfogadnánk egy kötelezettséget, de azt mondjuk, hogy nem módosítjuk a költségvetést, majd csak az első féléves tájékoztatókor, ugyanis mi a helyzet akkor, ha akkor valaki „nemet” nyom. Akkor gyakorlatilag ma kötelezzük el magunkat, ma módosítunk költségvetést ez meggyőződésem a 3. pont szerint. Ez egy minősített többségű szavazás nyilvánvalóan. A másik dolog. Birkner úrnak igaza van abban, hogy egy határozatot már elfogadtunk a 114/1999. számú közgyűlési határozat 4 pontját. Azért arra felhívom a figyelmét, hogy nem egységes igenléssel szavaztuk meg, mert az ÁFA visszaigénylés ténye ma is vitatott többek részéről. Dr. Tuboly Marianna: A szavazás módjával kapcsolatban korábban is szerettem volna jelezni, hogy nagyon egyetértek Böröcz úr észrevételével. Jelen pillanatban az SZMSZ nem úgy rendelkezik, én arra kérném a képviselő urakat, hogy míg az SZMSZ-t ennek megfelelően nem módosítjuk, egy határozattal ezt a szavazási módot erősítsük meg, hogy a jövőben minden költségvetést érintő határozati javaslat minősített többséggel kerüljön elfogadásra. Elnézést kérek, én úgy tartom korrektnek, mert jelen pillanatban az SZMSZ a minősített többséget igénylő szavazásokkor nem tűnteti fel ezt a pontot. Tarnóczky Attila: A kérdést megfontolásra ajánlanám olyan kérdésként, amit most hipp-hopp eldönteni nem kell, mert hogyha most ezt elfogadjuk, az azt jelenti, hogy az önkormányzat eddigi 9 éves működési gyakorlatával szemben egy teljesen másfajta gyakorlatot vezetünk be annak minden egyes következményével. De ugye senki sem fogja azt mondani nekem, hogy eddig mondjuk akármilyen tételű beruházás, felújítás vagy pályázati összeg megszavazásakor minősített többséget követeltünk volna a határozat elfogadásához. Végig kellene gondolni, hogy ez az út hová vezet. Marton István: Mindhárom előttem szólóval, tehát a jegyzőnőtől kezdve a Tarnóczky alpolgármesterrel, a Böröcz Zoltánnal, mindenkivel egyetértek, mert teljesen logikus dolog az, hogyha valamihez minősített többség kell a meghozatalához, akkor azt ugyan már ne lehessen nem minősítettel módosítani. A Böröcz úrhoz annyi kitérőt tennék, hogy ezt eléggé részletesen próbáltam ecsetelni, hogy az átvezetésre mondom, amit mondok. Tehát ne legyen az, hogy minden közgyűlésen módosítunk jó párat, és akkor a következő közgyűlésen kapunk egy nagy köteg anyagot, a módosított költségvetéshez. Azt kell mondani, hogy ezt papíron megjelölik egy évben kb. háromszor. Ezt megjelölik az alap költségvetési rendelet, a féléves tájékoztató után, meg a ¾ évest, illetve a legvégén a zárszámadás teszi kerekké azt, hogy lezárunk egy esztendőt. Tehát itt az átvezetésről szólt az, amit én mondtam, úgy gondolom fontos hangsúlyozni. Igaza van az alpolgármester úrnak, hogy ennek különböző vonzatai lehetnek, de én tisztességesnek és erkölcsösnek azt értem, amit Böröcz úr javasolt illetve a jegyzőasszony megerősített, hogy bizony nem akarok most ötleteket adni, de ez a létező legjobb kiskapu lenne, hogy átnyomorítunk valamit 20 fillérért, aztán egyszer meg módosítjuk 1,20-ra vagy 2,40-re aztán a végén rámegy a fél költségvetés mondjuk egy komolyabb beruházásra. Ez kivédendő, de talán tényleg nem kell ezt ebben a pillanatban eldönteni, hanem végiggondolni minden oldalirányú ágazását ennek mint lehetőség és ráérünk a következő közgyűlésen dönteni. Akkor talán népesebbek is leszünk, mert ettől a létszámtól minősített többséget várni csak olyan esetekben lehetséges szerintem, amikor nincsen semmi fék, mármint politikai jelleg. Dr. Tuboly Marianna: Még egyszer szeretném megismételni, hogy jelenleg jogilag nem kötelező a minősített többség. Azonban még talán egy gondolatsort hozzá lehetne tenni ahhoz, amit Tarnóczky úr mondott, hogy ma már olyan költségvetésünk van, amikor minden plusz pótlólagos forrás hitelt érint. Azt hiszem, hogy ez is egy olyan momentum, ami megfontolásra ajánlott. Cserti Tibor: Szeretnék egyetlen gondolattal részt venni a vitában. Azt hiszem majdnem mindenki a maga hogy mondjam jó gazda módjára történő gazdálkodás került előtérbe, és ennek meg kell felelni jogilag és tartalmilag is. Azt hiszem elhíresültem az elmúlt időszakban arról, hogyha bizonyos költségvetési témában bizonyos döntésnek bizonyos forrás oldali igénye volt, akkor azonnali hatállyal a forrás is oda lett mellé rendelve. Hogyha nem volt meg a külön szavazással gyakorlatilag a közgyűlés megjelölte. Azt hiszem, hogy mindenféle magyarázkodás nélkül az Államháztartási törvény a költségvetési gazdálkodással összefüggő törvény, plusz a mi költségvetésünk végrehajtási rendelete együttesen meghatározza a gazdálkodási szabályokat. Ez való igaz, amit a jegyzőnő mondott, hogy az SZMSZ külön taxatív felsorolással vagy egyéni megjelöléssel a költségvetést érintő olyan jellegű témáknál, ahol nem belső átcsoportosításról van szó, vagy a belső hatáskörök, vagy bizottságok, vagy valamely szintekhez rendelt hatáskör gyakorlásáról van szó, hanem olyan kötelezettségvállalásról, ami túlterjeszkedik a költségvetés beltartamán, és forrást igényel én meg mondom őszintén, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatnak megfelel ugyanolyan témának tartom, ami minősített többséget igényel és amennyire ismerem, minden magyar város gyakorlatában ilyenkor minősített többség szükséges. Különben az van, amit a Marton is mond. Helyesnek tartom az SZMSZ-nek külön ezt a dolgot így szabályozni. Egyébként a minőségi többséget igénylő szavazást elrendelni. Törőcsik Pál: Igen, érthető a képviselő úr aggodalma. Kiss László: Marton úr hozzászólásához csatlakoznék. Őneki, ha jól tudom az volt a kicsengése a hozzászólásának, hogy nem feltétlenül szükséges ezt ma feltétlenül eldöntenünk. Teszem ezt azért is, mert 3 különböző határozati javaslat van itt előttünk, amelyek bizonyos mértékig egymásnak ellent mondanak. Nekem az lenne a javaslatom, az előterjesztők a határozati javaslatokat fésüljék össze egy egységes szerkezetbe, még egyszer gondoljuk végig, hogy mit kell itt megcsinálni, mert pl.: a VIA Kanizsa Kft. szerepel az előterjesztésben a térképeken már nem, mivel másképp, máshova akarják elhelyezni, vagy másképp gondolják az elhelyezésüket. Azt hiszem, ezt újra kellene dolgozni egységes szerkezetbe a legújabb változatnak megfelelően és visszatérhetünk erre a témára később. Törőcsik Pál: Ahogy látom több hozzászólás nincs. Az én véleményem az, hogy ezzel kapcsolatosan azok az információk rendelkezésünkre állnak. Módosító indítványok hangzottak el, a döntéshez megfelelő információink rendelkezésre állnak. Kelemen Z. Pál: Két ügyrendi javaslat hangzott el. Az enyém volt elsősorban, hogy napoljuk el a kérdést, és most Kiss képviselőtársam is az elnapolását kérte. Kérem, hogy erről szavazzunk. Törőcsik Pál: Ügyrendi javaslat hangzott el Kiss László képviselőtársam részéről. Aki egyetért azzal, hogy a napirendi pontot elnapoljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Kiss László hasonló jellegű javaslatát nem tudom van-e értelme még egyszer feltenni szavazásra ennek értelmében? Folytatjuk a vitát. Györek László: Most már a felszólalásom gyakorlatilag elavult. Fel akartam hívni a figyelmet, hogy a határozati javaslatok között van olyan pont, amelynek fontos lenne, ha minél gyorsabban meghoznánk. Éppen ezért nem javasoltam volna, de ezek szerint. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az a fajta határozati javaslat, amely önök előtt fekszik az asztalon, világos, áttekinthető, semmiféle ellentmondásokat nem tartalmaz. Felvet bizonyos ellentmondásokat, amelyek korábban megemlíthetők lettek volna olyan értelemben, hogy nem kell itt a) és b) változat formájában beleszólni abba, hogy melyik osztály hová költözzék ebben az épületben, hanem az arra illetékes polgármester és természetesen a jegyző a beköltöztetést a tényleges igényeknek, hiszen azt is meg kell nézni, hogy az osztályok által bejelentett helyfoglalási igények megalapozottak vagy sem elvégeztethesse. Ellenben jelezni szeretném, hogyha ez az épület- helyreállítás nem fejeződik be, akkor azok a költségek, amelyek a költségvetésben elfogadott ingatlanértékesítési tervek vannak, nem realizálhatók. Ez nem egy olyan dolog, amit hétről hétre, hónapról hónapra el lehet napolni, vissza lehet hozni, majdcsak történik valami alapon. Törőcsik Pál: Mivel több hozzászólás nincs, a vitát lezárom, és szavazni fogunk a határozati javaslatról. Először a módosító indítványokat teszem fel szavazásra az elhangzás sorrendjében. Györek László úr 2. ponthoz tett indítványt, ezt befogadtuk, erről azt hiszem külön szavazni nem kell. A határozati javaslat 3. pontjához Marton István képviselő úr tett kiegészítő javaslatot. Kérem, fogalmazza meg pontosan és erről szavazzunk. Marton István: A legközelebbi helyett pontosítva az „első féléves tájékoztató tárgyalásakor esedékes” vezesse át. Törőcsik Pál: Azt hiszem, ha befogadjuk a javaslatot, akkor nem szükséges erről szavazni. Egyetértünk, akkor ez is bele fog kerülni a határozati javaslatba befogadással. Most sorrendben szavazni fogunk. Aki egyetért a határozati javaslat 1. pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Törőcsik Pál: Aki egyetért a határozati javaslat 2. pontjával és Györek László kiegészítésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Törőcsik Pál: Aki egyetért a határozati javaslat 3. pontjával és a Marton István által tett kiegészítéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 158/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Deák tér 5. sz. és az Erzsébet tér 21. sz. ingatlanok értékesítését célzó költöztetéssel a polgármestert bízza meg. 2.) Az informatikai hálózat kiépítését a következő megoldással támogatja: • a belső strukturált telefon- és számítógép-hálózat kiépítése a MATÁVCOM 5 éves futamidejű lízingajánlata szerint • az Eötvös tér 16. sz. alatti épület és Erzsébet tér 7. sz. alatti épület optikai kábellel történő összekötése a Kábeltel Kft. ajánlata szerint támogatja. 3.) A szervezeti egységek elhelyezéséhez szükséges pótelőirányzatot, 15.700 eFt-ot a 114/1999. sz. közgyűlési határozat 4. pontja szerinti beruházási okmány módosításból származó 34.360 eFt önkormányzati megtakarításból biztosítja. Utasítja a polgármestert, hogy a fenti előirányzat biztosítását a költségvetési rendelet első féléves tájékoztató tárgyalásakor esedékes módosításakor a költségvetésbe vezesse át. Határidő: 1999. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester Röst János: Arra szeretném kérni alpolgármester urat, hogy kérjen ebben állásfoglalást a Közigazgatási Hivataltól, ugyanis véleményem szerint a költségvetés az egységes szerkezet ilyen értelemben egyetlen jellemét nem lehet módosítani minősített többség nélkül. Nem lehet kiemelni, áttenni és nem lehet ….szerint módosítani. Tarnóczky Attila: Csodálkozom kedves képviselőtársaim. 9 éven keresztül a kutyának nem jutott eszébe állásfoglalást kérni, SZMSZ-be belerakatni, most egyszerre kiderül, hogy mindenféle határozatnál költségvetést módosítunk. Igazuk van, de még egyszer mondom bármit ír a Közigazgatási Hivatal vezető, hogy SZMSZ-t kell módosítani minősített többséggel megint csak természetesen. Így működik a dolog, mert ettől lesz a kérdés SZMSZ-szel szabályozva. Cserti Tibor: Határozottan továbbra is azt állítanám, hogy minden egyes kérdés az elmúlt időszakban is minősített többséggel járt. Nem tudom elképzelni, hogy ne legyen egy ilyen fontosságú kérdésben valamilyen egység a tisztelt képviselők között. Ezért javaslatomnak a lényege az lenne a 3. pontra visszatérve, szíveskedjék új szavazást elrendelni és tekintettel arra, hogy a képviselők egy részét tartalmi és formai szempontból zavarja a megjelölt javaslat, e helyett javaslom, hogy ebbe az esetbe a korábbi téma tartalmi tisztázásáig hitelfelvételt megjelölni forrásoldalon. Elvileg bővíthetünk, nyilvánvaló. Ez jogilag is mindenféleképpen helyt álló lenne. Dr. Tuboly Marianna: Összefoglalnám a vitát. Arra tettem javaslatot, hogy indokolt lenne minősített többséggel szavazni róla, merthogy költségvetést érint. Annak ellenére, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat nem így rendelkezik, és ilyen módon meg kell, hogy jegyezzem Cserti úrnak, hogy a Közigazgatási Hivatal mindezidáig ezek szerint 9 év távlatában ezt nem tette szóvá és nem kifogásolta. Ez állítólag nem egyértelmű. A visszaemlékezések alapján nem 100%-kos, talán így össze lehetne foglalni. A vitában ez is kikristályosodott, hogy az SZMSZ-ben a minősített többségnek akkor lenne indokoltsága, hogyha pótlólagos forrás igénybevételére utalna a határozati javaslat. Szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi az nem igényel pótlólagos forrást, mert benne van a jelenlegi költségvetésben. Viszont amit most Cserti úr legújabb felvetése valóban pótlólagos forrást igényelne, hiszen hitel. Azért tettem korábban javaslatot, hogy az ügyrendivel lehetett volna ebben állást foglalni. Míg nem oldottam meg a vitát, azt hiszem tovább kell lépnünk. Törőcsik Pál: Mivel ez SZMSZ módosítást igényel, és ehhez egy ilyen folytatólagos közgyűlés keretén belül nem alkalmas, hogy ebbe állást foglaljunk, későbbiek során módosítási javaslattal fogunk élni az SZMSZ felé ez ügyben, és mindenképpen megnyugtatóan tisztázódik a helyzet. Visszatérve képviselőtársam aggodalmára, véleményem szerint minden olyan lényeges információ elhangzott és nem hiszem, hogy megtévesztésben részesültek a képviselők, hanem a döntésüket korrekt módon meghozták, a vitát lezártuk, a szavazást megtartottuk. Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom jól értettem-e, feltételezem, hogy nem alpolgármester úr akar ennek a kezdeményezőjének lenni, ennek meg van a maga útja, módja. De hát miért kellene most az SZMSZ-t módosítani? Törőcsik Pál: Az előbb elhangzott egy bizonyos idővel ezelőtt, hogy jelen pillanatban az SZMSZ szerint nem szükséges minősített többség a döntéshez. Ahhoz, hogy minősített többséggel szavazzunk, azért az SZMSZ-t módosítanunk kell, és ezt az SZMSZ módosítását nem akartuk a jelenlegi közgyűlésen lefolytatni. Ezért mondtam, hogy erre majd sor kerül, ha az SZMSZ-ben módosítani akarunk, de ezt jelen közgyűlés keretein belül nem tartom indokoltnak, és nem tartom jónak. Ezért a napirendi pontot és annak vitáját lezártnak tekintem, és áttérünk a következő napirendi pontunkra. 27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Önök előtt az előterjesztés. Az előterjesztő nevében szintén egy változást kívánok bejelenteni. A határozati javaslat, amit önök megkaptak, két változatot tartalmaz. Az első változatot visszavonom, és önök előtt van egy határozati javaslat, ami tulajdonképpen nem új, csak átfogalmazza az eredeti kettes változatot és sok mindent egyértelműbbé tesz. Tartalmilag nem tér el attól. A vitát megnyitom, kérem hozzászólásaikat. Kelemen Z. Pál: Megint ugyanaz az eset fordul elő. Van egy előterjesztőnk, az eredetiben, akit úgy hívnak, hogy Tüttő István, és van ehhez egy képest egy visszavont. Én azt hiszem, hogy Tüttő István vonhatja vissza a határozati javaslatát. Ön azt mondta, hogy visszavonja. Második határozati javaslat Törőcsik Pál ellenjegyzésével. Tekintsük a másodikat módosító indítványnak? Tarnóczky Attila: Hála Isten képviselő úr ezt a másodikat nem az én T betűm jelzi, úgyhogy elmondhatom a véleményem, hogy miről szól ez a vita. Arról szól ez a vita kedves képviselő úr, hogy Törőcsik Pál alpolgármester ebben az esetben előterjesztő. Véleményem szerint a polgármester az előterjesztő, és ebben az esetben távolléte miatt az alpolgármester teljes jogkörben helyettesítő természetesen előterjesztő Törőcsik Pál. Úgyhogy van joga a 76.§ szerint megváltoztatni, értelmesebbé tenni a határozati javaslatot, kiegészíteni azt, hogy ne maradjanak benne gikszerek. Tessék már elhinni nekem, - bár nem biztos, hogy el tetszik hinni , - hogy polgármester úrnak sem lenne ellenére a beterjesztett határozati javaslat. Nem arról van szó, hogy a háta mögött az ő elképzelésével ellentétes dolgokat akarunk önökkel elfogadtatni. Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy én nem olvasom kellőképpen alapossággal az előterjesztéseket, de téves az alpolgármester úr megjegyzése, hogy tartalmában nem új, de igenis új ez. Ha az 5. pontot megnézzük, az új előterjesztésnek, én azt nem találtam a korábbi se egyes, se kettesben, ami arról szól, hogy a nagytermet az ott elhelyezkedő pártok ingyen használhatják térítés nélkül, de ki nem sajátíthatják. Tömören, velősen ez a lényege. Én meg azt gondolom, hogy ez teljesen új, ezt ebben a formában a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta és erről szó sem volt. Én azt gondolom, hogy az új határozati javaslatot el tudom fogadni az 5. pont nélkül az újat, de az 5. pont nélkül, mert ez viszont elég alaposan módosítja a korábbi beterjesztést. Törőcsik Pál: Igen, valóban ez az egy nem szerepelt az előző verzióban, viszont nem csak pártokról van szó, hanem az épület bérleti jogviszonyban álló valamennyi bérlő számára, tehát nem csak pártok és egyéb szervezetek, hanem az épület valamennyi használójának ez a lehetőség biztosítva lenne. Véleményünk szerint nagyon sok olyan rendezvény van, amit megfelelő nagyságú terem híján nem lehet megfelelő körülmények között lebonyolítani. Maradna tulajdonképpen ez a terem továbbra is önkormányzati tulajdonban, ez arról szólna, hogy nem adnánk ki bérbe, tehát semmiféle más dologról nem szól, csak egy ilyen közös hasznosítási lehetőségről, úgyhogy ez a dolognak a lényege. Dr. Fodor Csaba: Tudvalevő, és a Gazdasági Bizottságon többször tárgyaltuk ezt a kérdést, és mindig az merült fel, hogy nincs kellő anyagi forrás az önkormányzatnak arra, hogy ezt az épületet megfelelő módon rendbe rakja, karban tartsa az épület-gépészeti munkáit el tudja végeztetni. Most én kérdezem, ha a nagytermet valaki használja, annak bizonyos, ha nem is bérleti díj, de azért valamifajta működési költségek, rezsiköltségek felmerülnek, és én azt gondolom, hogy akik ott bérleti díjat fizetnek, azok megfizetik az ott meghatározott összegben a saját maguk által kizárólagosan használt ingatlanrészek irodáknak a bérleti díját és megfizetik a hozzá tapadó rezsiköltséget. Én azt kérem, én az 5. pontot abban az esetben fogom tudni elfogadni, amennyiben bevesszük, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság dönti el. Használni lehet természetesen, de eldönti, hogy ennek mennyi a per órás használati díja, ami lehet, hogy kedvezőbb lesz, mint a bérleti díj, de hogy meg kell, hogy haladja a rezsiköltségeket, azt hiszem, hogy mindannyiunk számára evidencia. Törőcsik Pál: Mielőtt Tarnóczky úrnak megadnám a szót, itt az előterjesztésben egyértelműen kiderül, hogy a Gazdasági Bizottság kapja meg azt a kompetenciát, én azt hiszem, hogy ennek különösebb akadálya nincs, de itt az előterjesztését a határozati javaslatban ezek itt egyértelműen szerepelnek. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, az igénye jogos, hogy a Gazdasági Bizottság az evidenciákat megállapíthassa. Erre lesz is alkalma bőven, mert azért jelzem, hogy itt olyan szervezet, hogy pl. pedagógus nyugdíjas klub jelentkezett azzal az igénnyel, hogy hetente egyszer összejöhessenek foglalkozást tartani, amelyektől nagy pénzt leakasztani sajnos nem lehet, vagy azt lehet mondani, hogy ilyen termet nem tudunk biztosítani, vagy hozzájárulni a tényhez, hogy ettől a társaságtól, pl. sok bevételre nem számíthatunk. A másik dolog amit megjegyeznék. A Gazdasági Bizottság igényeivel az előterjesztés új változata szerintem összhangban áll. Az eredeti változatnak meg volt az a hibája elnök úr, ami sajnos a mi figyelmünket is elkerülte, de a Gazdasági Bizottságét is, hogy miközben arról nyilatkozunk, hogy az egész épületet hasznosításra kijelöljük, megjelöljük, hogy az első és második emeleten a gazdasági társaságok, magánszemélyek, harmadik, negyedik emeleten a társadalmi szervezetek és pártok, de hogy a földszinten mi történik, arról szó sincs az eredeti előterjesztésben, és ezt a riátust ugye pótolja az a fajta elképzelés a földszinten ott van az orvosi rendelő – növekvő helyigénnyel egyébként- és van ez a nagyterem, amit nem biztos, hogy az épület működtetése szempontjából oda kéne adni valakinek. Hogy hogyan működtetjük, az egy jogos felvetés, de valahogy hozzátartozna ez az irodaházhoz egy nagyterem, ahol bejuthatnának az ott működők valamiféle rendezvényigénnyel. Dr. Baranyi Enikő: Megdöbbentő számomra, mert egyrészt egy látszólagos aggódást érzek, hogy a költségbevétel és ne a források bővüljenek. Nekem az az érzésem, hogy ennek a nagyteremnek a bérleti díjával kapcsolatos hercehurca nem igazán a frappáns és rugalmas közgyűlés levezetést támogatja, hanem inkább egy ilyen oda-vissza játéknak a része. Fodor úr helyében inkább annyit tettem volna meg, és – ne haragudjon, hogy ezt így mondom – hogy az 5. határozati ponttal kapcsolatban ilyen és ilyen módosítást kérek, maradjunk térítésmentesen, hanem későbbiekben a Gazdasági Bizottság ha kompetenciába utalják, a méltányosan elszámolható térítési díj megállapítását. Kérem, azóta már azt hiszem, hogy egy következő napirendi pontnál járhatnánk, mert tudtunk volna már szavazni. Úgyhogy most odaadom a szót, és tessék akkor folytatni. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom a dologról, azért voltam kénytelen szólni többször is vagyok kénytelen, mert helytelen volt a napirend felvezetése. Igenis tartalmában módosul az eredeti előterjesztés egyszerre. Ezt alpolgármester úr, levezető elnök közölte, tehát ez helytelen volt, ezt meg kell jegyeznem azt gondolom. Felhívva azon képviselőtársaim figyelmét, akiknek elkerülte volna. A „használó szervezetek” kifejezésben szíveskedjenek az eredeti előterjesztést megnézni, hogy hány gazdálkodó szervezet van ebben az építményben. Én azt gondolom, és nem a pedagógus alapszervezet, vagy nyugdíjas alapszervezetet érinti a dolog, de mondjuk azt nem szeretném, hogyha a gazdálkodó szervezetek is ezt ott térítésmentesen használhatnák. Nem iszonyú bevételt szeretnék ebből remélni, hanem azt remélem, hogy azok a költségek megtérülnek, amik a nagyterem használatával merülnek fel. Nem lesz mindig nyár, és nem lesz mindig este 9-kor és ½ 10-kor is világos, hanem lesz tél is. Ebben részt vesznek pártok is, és én azt gondolom, hogy nem feltétlenül kellene támogatni a pártokat arra, hogy ilyen nagytermet nagygyűlések helyéül bármikor, térítés nélkül használjanak. Azt hiszem, hogy a korrektség az, hogy a Gazdasági Bizottsághoz kellene telepíteni ismételten ezt a jogosítványt, és a Gazdasági Bizottság megmondaná, hogy pl. a szakszervezet térítésmentesen használhatja, hogy a pártok a rezsiköltségért használhatják, vagy a gazdálkodó szervezetek rezsiköltség és x Ft/m2. Ezt a Gazdasági Bizottság hadd mondja meg, és erre szólt a módosító indítványom, melyet továbbra is fenntartok. Törőcsik Pál: Fodor Csaba képviselőtársam nyitott kapukat dönget, hiszen a határozati javaslatban egyértelmű, hogy a Gazdasági Bizottság kompetenciája lesz ennek megállapítása. Röst János: Segítek, a 3. pontban van egyébként ez bent. Pont ehhez kívánok hozzászólni. Aggályosnak tartom, hogyha egy Gazdasági Bizottság dönt el politikai kérdéseket, mert végül is ez az lesz. A második mondandóm pedig, hogy a mondat mindenképpen kettéválásra ítéltetett, ugyanis a 3. pont úgy szól: A Közgyűlés a társadalmi szervezetek, pártok által fizetendő bérleti díj, valamint 2000-től a rezsiköltség meghatározására felkéri a Gazdásági és Városüzemeltetési Bizottságot. Ebből nem derül ki, hogy a pártok részére határozza meg a rezsiköltséget, vagy pedig a gazdálkodó szervezetek részére is meghatározza. Vagy kérném pontosítani egyrészt, és kettévenni külön pontként, másrészt viszont nem javasolnám, hogy a Gazdasági Bizottság pártok és szakszervezetek részére döntsön. Jöjjön be közgyűlés elé rezsiköltségképpen, mert ne történjen meg az, hogy ott érdekek, pártok valamilyen szinten maguknak megszavaznak ingyenes használatot. Ezt nem szeretném. Mindenképpen a közgyűlés elé tartozik, és a nyilvánosságra tartozik. Cserti Tibor: A Fodor úr által indokoltakkal alapvetően egyetértek. Nem a politika jellege miatt, hanem azzal, hogy valójában tényleg úgy tartom, jelentkezzünk be az 5. pont megfogalmazásával. Külön kihangsúlyozom, semmi kifogásom a pártok törvényes működése ellen, és nyilvánvaló, hogy valahol kell működni nekik akár nagyrendezvényeken, akár kisebb rendezvények esetében. Ugyanez vonatkozik a társadalmi szervezetekre is. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy ilyen nagyterem használata fontos a pedagógus társadalomnak minden egyes esetben, ilyen nagyságrendben van szüksége. Tökéletesen hiányzik számomra a működtető szervezet. Ennek a hiánya végigmegy az egész anyagon. El nem tudom képzelni, a korábbi időszakban jól tudjuk, hogy hogyan működött. Intézmények csatoltan gyakorlatilag portása egy konkrét funkcióra volt használatos. Ma a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási osztályának szervezeti rendszerébe telepítve, ami az átmeneti időszakban egy szükséges rossz volt, ha úgy tetszik. A működtető szervezet hiánya viszont a későbbiek során hogyan képzelhető el? Mindenkinek kulcsot adunk? Ha mindenkinek, akkor azt jelenti, hogy bárki átjáróház nyilvánvaló. Elvileg a bérlők számára jogos, valahogy be kell közlekedni. Nyilvánvaló, valakinek koordinálni kell, bármilyen szituációban is a nagyterem használatát, annak összes kiegészítő egységeivel együtt. Tessék mondani ki fogja ezt? Megint a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási szervezete? Nem hiszem, hogy tökéletes lesz. Éppen ezért a Városgondnokság szerepe, meg egy olyan további kiegészítő javaslatsor kapcsolódik hozzá, vagy kapcsolódhat hozzá, amit én az előterjesztésben nem látok kiolvasni. A 3. pont nyilvánvalóan nem terjed ki a gazdálkodó szervezetekre. Azzal a 2. pont foglalkozik. Nem tartom szerencsésnek minden esetben, hogy bizottsági szintre telepíteni a bérleti díjakat és a funkciós használat koordinálását és engedélyezését. Alapvetően jó szándékú előterjesztésnek tartom és minél előbb döntést a témában, de pontosításra is javaslom mindenféleképpen. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a Cserti képviselő úr által felvetett problémára legalábbis részben választ ad a mostani 4. pont, amely az IKI kezelésébe adja az intézményt. Természetesen igaza van képviselő úrnak, kell egy gondnok, gondoskodni kell a takarításról, fűtésről, gondoskodni kell a vagyonbiztonságról. Tudomásom szerint nemrég törtek be az épületbe, végigjárva az irodákat és meg is kaptam a felkérést, hogy közöljem, hogy azóta az ott működő szervezetek őrséget tartanak fenn, hogy a betörő ezzel tisztába legyen, hogyha újra akar próbálkozni. Ezeket a kérdéseket meg kell oldani. Az előterjesztésnek épp az a lényege, hogy az IKI keretében ez megoldható. Marton István: Figyelve képviselőtársaim vitáját nekem az a javaslatom, hogy az 1. és 2. pontot érdemi vita nem volt, tehát azt nyugodtan lehet hagyni. A 4. pont rukkoljon elő 3.-nak, az 5. pontból legyen a 4. úgy, hogy „a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a földszinti nagytermet az épületet használó szervezetek tevékenységükhöz kapcsolódó rendezvények céljára használhassák”. Az 5. pont legyen a 3. azzal az apró kiegészítéssel, hogy a közgyűlés a társadalmi szervezetek, pártok által fizetendő bérleti és eseti használati díj, valamint 2000-től a rezsiköltség meghatározására a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízza meg. Azt hiszem, hogy ebben minden benne van. Röst János: A 3. pontot a következőképpen módosítanám. A közgyűlés a gazdasági szervezetek és magánszemélyek által fizetendő bérleti díj, valamint …ami korábban bent volt, az maradjon bent a társadalmi szervezetek és pártok helyett. Nincsen bent a 2000-től a 99-ben bent van, azt követően pedig nincsen bent. A pártok viszont ne kerüljenek be a hatáskörébe Gazdasági Bizottságnak, a közgyűlés hatásköre maradjon azt javaslom mindenképpen. Törőcsik Pál: Ez egy módosító indítvány volt Röst János úr által. Tarnóczky Attila: Kedves képviselő urak, kedves párttagok. Hogyha önök azt akarják javasolni, hogy abba a házba párt ne kerüljön be, legyenek szívesek indítványozni. Szavazzunk róla. Közlöm önökkel, hogy a pártok jól érzik magukat ott, ahol most vannak. Ingyen laknak önkormányzati helyiségekben. Ehhez tessenek a próbálkozásokat viszonyítani, amit itt szánni akarnak a pártoknak. Lehet azt mondani, hogy a pártok ezt fizetnek, azt fizetnek, akkor marad minden a régiben. A pártok lakáshoz nem fognak élni, a pártok irodákban fognak élni, amelyek úgyis maradnak természetesen. Ez persze nem érint minden pártot, mert van olyan párt, ami ugye örökölt tisztességes apanázst az elmúlt évtizedekből. Más pártok viszont úgy vannak, ahogy vannak. Marton István: Úgy gondolom, hogy teljesen fölösleges akármilyen pártos irányba elmozdulni, mert ezek a pártok jelen vannak az illetékes szakbizottságban is, és ott szórakoztassák el egymást, és ne itt bennünket, meg a nézőket. Kérem a szavazást. Törőcsik Pál: Több hozzászólás nincs, a vitát lezárom és szavazni fogunk az előterjesztett határozati javaslatról. Először a módosító indítványokat teszem fel szavazásra. Tekintettel arra, hogy az 5. pontjához több módosító indítvány is érkezett egyrészt a Fodor Csaba képviselő úr részéről, másrészt Marton képviselő úr részéről. Kérem pontosítsuk akkor a módosítás szövegét. Dr. Fodor Csaba: Nem pontosítok, mert a Marton képviselő úr utóbb elmondott indítványa bent van. Nincs értelme a módosító indítványomnak. Törőcsik Pál: Kérném, hogy Marton képviselőtársam pontosítsa a módosító javaslatát, mielőtt szavaznánk. Marton István: Csak azt tudom szó szerint elmondani, amit az előbb. A határozati javaslat 1. pontjához semmi, a 2. pontjához semmi. A 4.-ből lesz a 3. és semmi kommentár. Az 5.-ből lesz a 4. úgy, hogy „ a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a földszinti nagytermet az épületet használó szervezetek tevékenységükhöz kapcsolódó rendezvények céljára használhassák. Majd a szavazáskor eldől, hogy az azt követő módosítások mit kapnak. Ez a pont három szóval módosul: „a pártok által fizetendő bérleti és eseti használati díj”. Ebbe benne van minden, nem szintenként jelöljük meg, hanem kulturálisan befed mindent. Tehát bérleti, és eseti használati díj. Mert az eseti használat értelemszerűen csak a földszinten merül föl, de ezt majd részletezhetjük annak, aki gépelte. Törőcsik Pál: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslat 1. pontját. Törőcsik Pál: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Dr. Baranyi Enikő: Azt gondolom, hogy most ezen kellene végigmenni, és hogy most lesz akkor a 4. napirendi pontból a 3. Hogyha a Marton féle javaslatot végig megszavaztuk, elnézést kérek Röst képviselőtárstól, de lehet, hogy már az ő javaslatára a szavazat már csak formálissá válik, ha ez megkapja a megfelelő többséget. Röst János: Kérném az SZMSZ szerint szavaztasson alpolgármester úr, az elhangzás sorrendjében. Törőcsik Pál: Időrendi sorrendben először a Röst János módosító indítványa volt. Kelemen Z. Pál: A legutolsó SZMSZ-ünk a módosító indítványokat az elhangzásuk sorrendjében kell megszavazni, tehát nem a legutolsót, hanem egy esetet kivéve, ha a logikai sorrend másképp kívánja. Ezt tessék eldönteni levezető elnökként, úgy fogunk szavazni. Törőcsik Pál: A logikai sorrend azt kívánja, hogy a Marton képviselő indítványát szavazzuk folyamatosan. A 4. határozati pont helyet cserél a 3.-kal és változatlanul marad. Aki ezzel egyetért, szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Az 5. határozati pont kerül a 4. helyére a Marton István által elmondottak szerint. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: A régebbi 3. legyen az 5, figyelemmel a kiegészítésekre. Törőcsik Pál: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 159/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) kijelöli irodaházként történő hasznosításra a Nagykanizsa, Petőfi u. 5. szám alatti épület I-IV. emeletét. A helyiségeket Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata megtekintett, felújítás nélküli állapotban, iroda funkcióban bérbe adja 2002. december 31-ig a következők szerint: - a gazdasági társaságok, magánszemélyek az I. és II. emeleten, - a társadalmi szervezetek és pártok a III. és IV. emeleten kerüljenek elhelyezésre. 2.) egyetért azzal, hogy a gazdasági társaságok és magánszemélyek számára 550 Ft/m2/hó + ÁFA bérleti díj legyen meghatározva úgy, hogy a bérlet ellenértéke évente az infláció mértékével emelkedjen. A rezsiköltséget 1999. évre 300 Ft/m2/hó + ÁFA összegben határozza meg. 3.) 1999. július 1-től az épület kezelői jogát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ingatlankezelési Intézményének átadja azzal, hogy a kezelő a villamos energia leválasztását a tanműhelyről 1999. szeptember 1-ig, a vizesblokkok kialakítását, felújítását 2000. szeptember 30-ig oldja meg. 4.) hozzájárul ahhoz, hogy a földszinti nagytermet az épületet használó szervezetek tevékenységéhez kapcsolódó rendezvények céljára használhassák, ez azonban kizárólagos használatra egyetlen szervezetet sem jogosít fel. 5.) A társadalmi szervezetek, pártok által fizetendő bérleti és eseti használati díj, valamint 2000-től a rezsiköltség meghatározására a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízza meg. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek hozzászólása. Amint látom, hozzászólás nincs, a határozati javaslatot szavazásra teszem fel. A határozati javaslat 3 pontjáról egybe szavazunk. Röst János: A következő kérdést szeretném feltenni, hogy a rendezési terv rendbe van-e ennél az értékesítésnél. Kálócziné Éberling Márta: A következő közgyűlés elé fog bejönni önök elé a Thúry laktanya és környéke szabályozási programtervének elfogadása. A rendezési terve még nincsen meg az ingatlannak. Vevő is tud róla, várhatóan az ősszel fogja a közgyűlés ezt elfogadni. Azért szerepelt az előterjesztésben az, hogy mivel a rendezési terv nincsen meg és nem lehet telekalakítást csinálni, ezért csak adásvételi előszerződést tudnánk a vevővel kötni. Ő ezeket a részleteket ismeri, és ilyen feltételekkel írásban nyilatkozott, hogy elfogadja a vételárat és az értékesítést. Törőcsik Pál: Aki a határozati javaslat mindhárom pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot és a következő határozatot hozza: 160/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért azzal, hogy a nagykanizsai 3110/1 hrsz-ú, 5 ha 3829 m2 területű ingatlanból kb. 6000 m2 –t a JESS-IMMO Kft. 6000 Ft/m2 áron megvásárolhasson. 2.) a földterületen lévő épületeket vevőnek kell elbontania, az azzal kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzése vevő feladata és költsége. 3.) felhatalmazza a polgármestert, hogy a Thúry Laktanyára vonatkozó programterv közgyűlési jóváhagyása után az adásvételi előszerződést aláírja. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 29.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.) Előadó: Kámán László intézményvezető Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. Tarnóczky Attila: Javasolnám, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal, de egyébként ez a többire is vonatkozik, hogy a melléklet szerint fogadjuk el az új alapító okiratot. Törőcsik Pál: Tarnóczky képviselőtársunk kiegészítő javaslatával együtt teszem fel szavazásra a kérdést. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 161/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ingatlankezelési Intézmény Alapító Okiratának módosítását a melléklet szerint elfogadja és felhatalmazza a polgármestert a Módosított Alapító Okirat aláírására. Határidő: 1999. május 30. Felelős : Tüttő István polgármester Kámán László intézményvezető 30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Törőcsik Pál: Ahogy az előbb Tarnóczky képviselőtársam kiegészítésként elmondta, az 1.- 3. melléklet szerint. Kérem van-e valakinek hozzászólása, kérdése? Nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 162/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítását az 1-3. sz. melléklet szerint elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására. Határidő: 1999. június 1. Felelős : Tüttő István polgármester 31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek kérdése, észrevétele? Aki a határozati javaslattal, kiegészítve a mellékletekkel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 163/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ alapító okiratának módosítását a mellékletek szerint elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására. Határidő: 1999. június 1. Felelős : Tüttő István polgármester 32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Törőcsik Pál: Kérdezem Balogh László bizottsági elnök urat, hogy kíván-e kiegészítést tenni? Balogh László: A beszámolót az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta. Röviden szeretném a lényegét felemlegetni. Az 1999/2000. tanévi középiskolai beiskolázás még az előző oktatási tárca új rendelete szerint bonyolódott. El kell ismerni, hogy sajnos kaotikus viszonyok teremtődtek így. Mert csak a beiratkozásnál zárul le véglegesen a felvételi eljárás, ami június vége felé várható. A jövő évben változások lesznek, melyek remélhetőleg jó irányba vezetnek. A 9. évfolyamba felvételt nyert tanulók száma Nagykanizsán 1085 fő, ennek megfelelően 33 osztály indulna a 9. évfolyamon. Az érettségire épülő szakképzésről röviden. Az idei évben érettségiző 638 tanuló alapján figyelembe véve, hogy kb. a fele jelentkezik szakképzésre, 15 érettségire épülő szakképzési csoport meghirdetését javasoljuk. A tájékoztatót az OKSB egyhangúlag elfogadta, mert a jelentés egyértelmű. Kérem a határozati javaslatok támogatását, melynek lényege az, hogy a beszámolót elfogadjuk. A 2. pontban az OKSB dolgozza ki a szempontjait a 2000 és 2001. tanévre a középiskolai felvételekre. A 3. pontban az érettségire épülő szakképző osztályok számának meghatározásakor ez lényeges. 24 fős átlaglétszámot veszünk alapul. Kérem támogassák a határozati javaslatot. Gyalókai Zoltán: A 3. oldalon felolvasnám, hogy mi van a szövegbe leírva. A más megyékből jelentkezők mely esetekben és milyen mértékben részesüljenek előnyben a Nagykanizsa és vonzáskörzete tanulói előtt. Ezt nem egészen értem, szeretném, ha valaki megmagyarázná. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretnék először is kérni egy módosítást, amit azóta jelzett az intézmény. A Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola faipari technikus fél csoport indításának pillanatnyilag nem látja lehetőségét. Tudni kell, hogy az idei évben egyetlen kimenő osztályuk sincs ebben a szakmában, tehát mind más iskolákból történő beiskolázással tudnának a feltételeit megteremteni. Meg van hirdetve a csoport, amennyiben lesz rá jelentkező, a döntést úgyis csak augusztusban tudják önök meghozni, tehát igazából elviekben most pillanatnyilag nem nagyon jelent plusz döntési igényt, de ezt tájékoztatásképpen szerettem volna elmondani. A beiskolázási felvételi szempontsort szeretném most pontosítani, mert ez úgyis visszakerül a közgyűlés elé. Kizárólag ajánlás lehet, hiszen törvény nem ad lehetőséget az önkormányzati testületnek, a beiratkozás beavatkozására az intézmény vezetője dönt a tanuló felvételéről. Nyilván ezen ajánlás tartalmazhatja azt, amit a képviselő úr felvetett, hogy amint látják az adatokból 77 más megyéből való jelentkezés van. Azt a jogot természetesen törvényileg kötelezettsége van a városnak biztosítani, hogy nagykanizsai 14 éves tanulóknak a beiskolázása garantált legyen, azaz 16 éves korig tart a tankötelezettség, erről az adott önkormányzat köteles gondoskodni. Az idén előállhatott volna az a helyzet, hogy – és van is 12 olyan tanulónk, aki nagykanizsai illetőségű, de nem nyert felvételt egyetlen iskolánkba sem- de van 77 más megyéből felvett tanuló. Ehhez azt is pontosítanom kell, hogy a középiskoláztatás megyei kötelezettség. Azt gondolom, hogy jogos, hogy ebben a szempontsorban egyik ajánlás az legyen, hogy a nagykanizsai tanulóknak egy bizonyos fokig előnyt kell élvezni, hisz őt kötelező nekünk felvenni. Gyalókai Zoltán: A más megyéből jelentkezőknek milyen esetben …(mikrofon nélkül elismétli újra a mondatot) Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ennek is megvan a magyarázata. Van olyan iskolánk, amelyik országos beiskolázású. Pl. az olajos ágnak a beiskolázása országos. Hogy milyen feltételek mellett kívánja előnyben részesíteni, ez majd az ajánlásból kiderül. Egyetlen egyet tudok pontosan mondani, hogy az önkormányzatnak kötelessége 16 éves korig a nagykanizsai tanulóknak biztosítani az iskoláztatást és természetesnek tartjuk, hogy a vonzáskörzetben (tehát a kistérségnek nevezett vonzáskörzetben) ugyanez a lehetőségnek kell, hogy legyen. A más megyét azért nem lehet kizárni, hiszen Somogy megye a csurgói körzetig világos, hogy azok a szülők hátrányos helyzetbe kerülnének, hogyha nem iskoláznánk be. Az előny megfogalmazása természetes, hogy majd az ajánlásoknál ki fog derülni. De csak ennek figyelembe vételével lehet bármilyen előnyt megfogalmazni, hogyha ezt a kötelezettségünket teljesítettük. Kiss László: Két észrevételem lenne. Egy kérdés, és egy észrevétel. Az egyik egy mondat, hogy a városunkon és a környéken túlról jelentkezettek magas száma majdnem 20% és felveti az egyes iskolák körzeteinek átgondolását. Úgy vélem, hogy ezen nem kellene gondolkodnunk, tekintve, hogy egy város akkor tudja a központi szerepét betölteni, hogyha vonzerővel rendelkezik a környezete számára. Igaz ez az oktatásra és igaz ez a munkavállalásra is. Azt hiszem, hogy ma a munkavállalóknak több mint 20%-ka érkezik vidékről. Nem értem ezt a felvetést. A másik. Más szakmában, pl. autószerelő szakmában indítható-e az idén évfolyam érettségizettek számára? Ha igen, akkor milyen módon, ha nem, akkor pedig miért nem? Ez a kérdésem. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A beiskolázási körzet ugyan ahhoz a kategóriához sorolható majd és idézőjelbe van téve egyébként ez a beiskolázási körzet, mert ez nem az a körzet, amiről szó volt az általános iskolában. Csak egy részben, amit az előbb is mondtam. Kell, hogy legyen egy iskola, amelyik a nagykanizsai tanulót be fogja majd írni középiskolában is. A szakmák indításáról szeretném felhívni a testület figyelmét arra, hogy tavaly elfogadásra került minden intézmény pedagógiai programja. A pedagógiai programja az adott iskolának rögzítette, melyik évben, milyen szakmát és milyen formában kívánja indítani. Az iskolák ezen pedagógiai programjuk értelmében hirdetik meg minden évben a képzésüket. Azt hadd tegyem még hozzá, hogy testületi döntés és igazgatói döntés természetesen a következő évi beiskolázás, illetve a szakmák meghirdetése. Nincs akadálya tudomásom szerint az iskola tervezi a vasút illetve a közlekedéshez kapcsolódó két szakmának a hirdetését az érettségizettek számára. Arról kell azonban önöket tájékoztatnom, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy nagy számú jelentkezéssel számolhatunk, de ebben döntést önök augusztus végén tudnak hozni. Önöknek kell dönteni, hogy 5 tanuló esetében elindítják-e pl. azt a szakmát. Ha a tanuló ezt választja, nincs kizárva a szakma megszerzése elől, hiszen Zalaegerszeg vagy Keszthely, tehát az együttműködésben a 3 város közül valamelyik biztos, hogy kínálni fogja a felvétel lehetőségét. Tudni kell azt is, hogy az új szakképzési törvény szerint két évig még és ehhez még azt is hadd mondjam, hogy Nagykanizsa egy évvel előbbre hozta látva ezt a problémát, tehát az új típusú képzés bevezetését kettő évig még nincs lehetőség a most bent lévő tanulók esetében az autószerelő szakmára történő képzésre. Ez csak más intézményekből történő odajelentkezésből lehet elvileg. Törőcsik Pál: Több kérdés nincs, képviselőtársaim elegendő információ birtokába vannak ahhoz, hogy szavazni tudjunk. A határozati javaslat 3 pontját egybe kívánom feltenni szavazásra. Kérdezem van-e aki ragaszkodik a pontonkénti szavazáshoz. Nem látok jelzést, ezért a 3 pontról egybe szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 164/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a középiskolai beiskolázásról szóló beszámolót elfogadja. 2.) felhatalmazza az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a törvényi előírások figyelembevételével dolgozzon ki felvételi szempontsort a 2000/2001 tanévi középiskolai felvételekre. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) az 1999/2000 tanévben indítandó, érettségire épülő szakképző osztályok számának meghatározásakor 24 fős átlaglétszámot vesz alapul. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Törőcsik Pál: Folytatólagos közgyűlésünk nyilvános tárgyalásra szánt napirendi pontjainak végére értünk. Képviselőtársaim önök elfogadták Dr. Csákai Iván képviselőtársunk napirendek utáni felszólalását, ezért mielőtt zárt ülést rendelnék el, - ugyanis a következő napirendi pont Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozásáról szól – amit SZMSZ szerint zárt ülésen kell tárgyaljunk, ezért most megadom a szót Dr. Csákai Iván képviselőtársamnak. Dr. Csákai Iván: Két hétvégén ballagási ünnepséget tartottunk városunkban. Gyerekeink számára ez egy nagy ünnep volt. A ballagás felemelő hangulatát nagyon rontotta a Környezetvédelmi Felügyelőség tevékenysége. Ilyenkor sokan érkeznek autóval az ünnepségre. A felügyelőség munkatársai sok esetben megengedhetetlen hangon tárgyaltak a rokonokkal. Sorban bűntettek meg embereket 2000 Ft-okra. Kérek megfelelő intézkedést az idei évre. Ezen büntetések elengedését kérem, és ezzel összhangban a jövőre nézve a jövő évre szolgáljon tanulságul nekünk is, hogy hozzunk egy olyan rendeletet a ballagás időpontjában a parkolást ingyenessé téve és fölkérve a rendőrséget a ballagás környékén a ballagás időpontjában a zavartalan közlekedés biztosítására. Törőcsik Pál: Tudjuk azt, hogy minden középiskolai intézménnyel rendelkező város életében minden évben kiemelkedő alkalom a ballagás. Szomorúan hallottam, hogy ilyen atrocitások előfordultak. Ennek értelmében a szükséges információkat meg fogjuk szerezni és tájékoztatni fogjuk a tett intézkedésről. Mielőtt zárt ülést rendelnék el a következő napirendi pont tárgyalásához, jelezném képviselőtársaimnak, hogy várhatóan soron kívüli közgyűlésre kerülne sor. A zárt ülés feltételeinek biztosításáig 5 perc szünetet rendelek el. 32.) Előterjesztés „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntést a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 15.55 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Törőcsik Pál jegyző alpolgármester |
