* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 376.48 KB | |
| 2026-03-27 14:18:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  117 | 134 | 1999. szeptember 8. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pont: 1.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állásáról és várható lezárásáról (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. szeptember 8-án (szerdán) 15.00 órakor tartott soron kívüli ülésén. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Dr. Szabó Edit könyvvizsgáló, Stahl György végelszámoló, Dr. Kovács Lóránt ügyvéd, Palotás Tibor kisebbségi tulajdonos, Kalmár István, Dr. Boa László bizottsági tag. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent kedves vendégeinket, az apparátus tagjait. Tíz képviselő fordult hozzám írásban, és szabályos körülmények között és kérték egy soron kívüli, vagy rendkívüli közgyűlés összehívását. A határidő 8 napon belül teszi kötelezővé számomra a közgyűlés lebonyolítását, illetve összehívását. Megállapítom, hogy a jelenlévők száma alapján, hogy a közgyűlés határozatképes, de természetesen a mai nap csak azt a napirendet tárgyalhatja, amit a kérelmezők megjelöltek. Ez pedig az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állása és várható lezárása. Ez volt a fő téma. Elsőként Önök megjelölték, hogy a Polgármester adjon tájékoztatót a végelszámolás jelenlegi állásáról. Én tájékoztatom Önöket. Természetesen napirendre vesszük. Meg kell, hogy szavazzák a mai nap soron kívüli ülésének napirendjét. Én most elmondtam, hogy az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolások állása és várható lezárása, és mindazon kérdésekre pedig a válaszokat megadom, amit a tisztelt képviselők írásban benyújtottak. Kérem, szavazzunk a napirendről. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja: 1.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állásáról és várható lezárásáról (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Felvetődött az a kérdés, hogy zárt ülésen foglalkozzunk a kérdéssel, vagy sem. Én a magam részéről nem tartom szükségesnek. Tehát nem teszek rá javaslatot, hogy zárt ülésen tárgyaljuk. Hát remélem azért olyan jellegű részletkérdésekbe nem megyünk bele, ami esetleg az önkormányzat érdekeit sértené, vagy pedig a mások tulajdonos érdekeit sértené. Azért megkérdezem a társtulajdonost, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétele. Mivel, most az Alfától az Omegáig Kft.-ről beszélünk. Jó, hát akkor köszönöm megerősíti, hogy nem kívánja az ellenkezőjét. Tisztelt Közgyűlés! A soron kívüli közgyűlést kezdeményező levelükben az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatosan tettek fel kérdéseket. A végelszámolás állásáról a következő tájékoztatást adom Önöknek. A társaság vagyontárgyainak átadásával illetőleg az azt követő adóelszámolások pénzügyi rendezésével 1998. október hónap folyamán a végelszámolás eljutott egy olyan stádiumba, amikor befejezése belátható és rövid időn belül megvalósulhatott volna. A végelszámolási zárómérleg elkészítéséhez egyetlen függően maradt ügyet a végelszámoló díjazásának kérdését kellett tisztázni. A képviselő-testület illetve szakbizottsága többször tárgyalás eredményeként nem szavazott meg a 90.000 Ft havi díjon felüli juttatást. A végelszámoló előbb kilátásban helyezte, majd meg is indította peres eljárását a díjazásának megállapítására az arra illetékes bíróságon. A vagyonfelosztásról a tulajdonostárssal és a végelszámolóval több alkalommal egyeztettünk. Legutóbbi időkben 1999. április 2-án, április 28-án. A megbeszélésen alkalmanként részt vettek a cég és a hivatal képviselői is, többek között az alpolgármester urak is. Az április 28-i megbeszélésen született egyezség szerint 1999. április 30-i állapotnak megfelelően a végelszámoló tájékoztató mérlegét elkészítette és a tényleges értékadatokból kiindulva elkészítette vagyonfelosztási javaslatait, több változatban. Az elkészült anyagokat 1999. május 11-én tárgyaltuk meg. A magunk részéről a felosztásnál a társaságban képviselt tulajdoni arányokat tartottuk elfogadhatónak. A kisebbségi tulajdonos a felosztásnál figyelembe venni kért olyan tételeket, amelyek megítélése szerint a többségi tulajdonosnál vagyonnövekedést illetve a társaságnál a felosztható vagyon csökkentését okozták számára hátrányosan. illetve megítélése szerint, tehát Ő ezzel indokolta, hogy ezért szükséges. (Ilyen volt a földterületek értékének ingatlanszakértővel történő megállapítása, a hitelezési veszteségként leírt Gyergyák-féle követelés, a megépített utak értéktöbblete, valamint ÁFÁ-ja, késedelmi kamat és még lehetne sorolni az ISDN telefonközpont). Korábban annak az igényét is felvetette, hogy 15 mFt olyan kamattétel szerepel az Önkormányzat oldalán, amelynek a kialakítására neki nem volt hatása. Ettől a későbbiekben elállt. Az egyeztetésen mindkét fél által elfogadható javaslat nem született. Ezért javasoltam a végelszámolás lezárásának 1999. június 30-i határnapot. Időközben a jegyzőnő megbízásából jogi szakértői vélemény készült. A szakértői anyag alapján a közgyűlés 206/1999. (VII. 9.) határozatában intézkedés sorozatot fogadott el. A közgyűlést követően 1999. július 12-én megbeszélést tartottunk az érdekeltekkel, ahol szóban tájékoztatást adtam a közgyűlés döntéséről (A határozat és a jegyzőkönyv írásban nem állt még rendelkezésemre). A törvényi határidő figyelembevételével július 27-re taggyűlést hívtunk össze. Megítélésem szerint a közgyűlési határozatban foglalt határidőket betartani maradéktalanul nem lehetett. A taggyűlésre a végelszámoló készített zárómérleg tervezetet és vagyonfelosztási javaslatot. Az elkészített anyagok nem a közgyűlési előterjesztés mellékletében megfelelően történek, de a tartalmuk alapján úgy gondoltam a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tájékoztatására alkalmasak. A bizottság részére függetlenül a soron kívüli közgyűlés kezdeményezésétől a tájékoztató elkészült. 1999. szeptember 2-án a bizottság tárgyalta az ügyet. A vitában elhangzott vélemények egy része ugyan további tisztázást igényel, de az leszűrhető volt, hogy a lezárás sikertelensége esetén a végelszámoló személyének megváltoztatását azonnal kezdeményezni kell. A tájékoztatómérleg szerint 1999. június 30-án a végelszámolási költségek esetleges módosulása nélkül 7.751 e Ft felosztható vagyona van, illetve volt a társaságnak. Jogi szakértőnk közreműködésével szeptember 3-án a végelszámoló részére levelet írtunk a taggyűlés összehívásának kezdeményezése céljából. A taggyűlés általunk kért napirendjei: Az auditált végelszámolási zárómérleg és zárójelentés, valamint a vagyonfelosztási javaslat megtárgyalása A végelszámolásról, a végelszámolóról szóló döntés meghozatala Egyebek b. A polgármester mint a többségi tulajdonos Önkormányzat képviselőjének beszámoltatása: Ez a b.) pont az Önök által írt kérelemben volt b.) pontként meghatározva. Hogyan képviselte a tulajdonosi jogokat az elmúlt két évben, a hivatalba lépése óta? A Vásárcsarnok építésének időszakában, kezdetben alpolgármesterként, majd polgármesterként képviseltem a tulajdonos Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A kifejezetten a Vásárcsarnok megépítésére létrehozott kft. végelszámolását, a tagi gyűlés 1997. október 15-i határozatában, a létesítmény kivitelezésének befejezése előtt határozta el akkor, mikor még számos funkcionálisan nélkülözhetetlen, a járulékos munkákhoz tartozó munkafolyamatok elvégzése, esetenként műszaki tervezése, hatósági engedélyeztetése, kiviteli szerződésének megkötése is hátra volt, mivel azokra csak az épület kivitelező ZÁÉV Rt építési területről való levonulása után tudta átadni, illetve kerülhetett sor. Ezen időszakban a megépített Vásárcsarnok létesítményt és a kft korábban szerzett minden ingatlanvagyonát vettük számba. Azok átadására 1998. augusztus 31-én került sor az Önkormányzat részére. A „Vagyonátadási-Megállapodás”-t, mely záradékot is tartalmaz a közgyűlés 1998. szeptember 22-i soron kívüli ülésén a 239/1998. számú határozatával fogadta el. Ezt követően remény látszott arra, hogy a végelszámolás rövid időn belül lezárul. Időközben a végelszámoló javaslattal élt – a kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos kérésének teljesítésére. Erre emlékeznek rá, hogy meg is tárgyalta a bizottságok és a véleményük alapján a közgyűlés. – a végelszámoló díjazásának elismerése ügyében. Ezzel is szintén foglalkoztak. Ezt a javaslatot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntési hatáskörébe utalta a közgyűlés a 346/1998. számú határozatával 1998. december 31. határidővel. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak a.) A végelszámoló díját kellett volna meghatározni Az a.) pontja ez volt a határozatnak. b.) A kifizetés feltétele volt a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítése. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem teljesítette a közgyűlés határozatát. 1999-ben folyamatos egyeztetések voltak a megállapodás érdekében, hiszen mindig kötöttem magam Szabó Edit könyvvizsgáló 1998. 01.15-i szakvéleményéhez, melyben az áll: „Az Önkormányzat a tulajdonostárssal egyezzen meg a vagyonfelosztás, a hitelezők kiegyenlítésében.” A vagyonfelosztásnál vegye figyelembe a tulajdonostárs tartozását. Ennek szellemében jártam el, de megegyezni nem tudtam. Az Önkormányzat testületétől nem kaptam olyan felhatalmazást, hogy akár perrel való fenyegetettség árán is befejezzük a végelszámolást. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy mind a mai napig a minimális mozgásteret sem biztosították számomra az Önkormányzat gazdasági társaságainál, miszerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolókat (mérlegeket) sem fogadhattam el előzetes bizottsági vélemények nélkül. Holott a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre állnak gazdasági szakemberek, akik véleményét előzetesen mindig kikértem. Az Önök által „biztosított” hatáskörömmel éltem. Az ügy pikantériája, hogy a Végelszámoló azt veti a szememre, hogy csak az önkormányzati bizottságok, valamint a közgyűlés döntéseit képviseltem illetve képviselem a vele való tárgyalások alkalmával. Önök pedig azt kifogásolják, hogy nem hajtottam végre azokat! A végelszámoló helyett más személy kijelölését, a Cégbíróságtól felmentését soha semmilyen elfogadott határozat nem adta feladatul számomra. A megállapodás-keresés igénye minden esetben felülkerekedett a döntésekben. Indokaként a költségek indokolatlan megnövekedésének elkerülését hozták illetve hoztuk fel. Miért maradt el 1998. ősszel az új önkormányzati testület részletes tájékoztatása a folyamatban lévő, elhúzódó végelszámolás való állapotáról, az elhúzódás okáról, az Alfától az Omegáig Kft tevékenységéről és működéséről? A polgármestert nem kötelezi arra jogszabály, hogy folyamatban lévő ügyekről automatikusan tájékoztatást adjon. Az anyagok a képviselők részére hozzáférhetők voltak. az 1998. év végi tárggyal kapcsolatos döntésekkor tájékoztatást kaphattak a végelszámolás állásáról, a tulajdonostárs valamint a végelszámoló követeléséről. Akkor a megállapodásra reális esély volt. a végelszámolás befejeződött volna. A zárójelentés, zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat részletes anyagai a közgyűlés illetve bizottságok elé kerültek volna. Ismertesse álláspontját a végelszámolás mielőbbi lezárásának lehetőségével kapcsolatban/a fenti kft taggyűlésén történt megbeszélések, egyeztetések összefüggésében. Stáhl György végelszámoló úrnak küldött levelem vázolja a teendőket, amelyet mellékeltem a meghívóhoz. Miért nem hajtotta végre az 1999. 07.09-i közgyűlés ide vonatkozó határozatait? A közgyűlés 206/1999. (VII. 09.) számú határozatának 1.) a.) pontja: 1999. július 12-én egyeztető tárgyaláson, melyről jegyzőkönyv készült szólítottam fel a végelszámolót a közgyűlési határozatban foglaltak elkészítésére. A Közgyűlés határidőként július 15. és 22. jelöl meg. Felhívom a figyelmet, hogy a kft taggyűlésének, egyedüli hivatalos fórumának, szabályszerű összehívásának a törvény szerint minimum 15. nap a határideje. Ebből következik, hogy ha a határozathozatallal egy időben küldtem volna ki a felszólítást, a végelszámolónak, akkor sem lett volna lehetséges a teljesítés. 1.) b.) határozat arról szól, hogy a zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kézhezvétel után adjam át a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak, hiszen csak annak függvényében lehet aláírni. Ezeket eleve már a teljesíthetetlen határidő után a kft hivatalos taggyűlésén 1999. július 27-én kaptam kézhez, melyek a határozatnak megfelelően a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé terjesztettem. 1.) c.) pont – és itt szeretném megjegyezni, hogy anyag csak az lehet, amit elkészít a végelszámoló, az anyagot nem én írom, a végelszámoló kötelessége ennek a prezentálása. Ezt az anyagot kaptam, világos, hogy ezt tudtam Önöknek továbbítani - szerint Palotás Tibor tulajdonostárs által kért magasabb „díjazás” milyen jogalapon történt? Nem fogadtam el – ugyanis ez azt preodikálja, hogy megtörtént a magasabb díjazás, erről szó sincs. Nem fogadtam el és nem is fogok elfogadni olyan vagyonfelosztási javaslatot (hacsak a Közgyűlés másképp nem dönt), amely az egyik tulajdonos javára, illetve a másik kárára megváltoztatja a vagyonfelosztást. Erre utaltam a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak átadott anyagban is. A határidő itt sem teljesíthető az előbbi okokra visszautalva. 1.) d.) pont határideje még nem járt le. Teljesítésére ismét felszólítottam a végelszámolót, amely a meghívó mellékletében olvasható. 2. Határozati pont. az új végelszámolóra vonatkozó határozatot, illetve annak alpontjait tartalmazza. A végelszámoló felmentését nem tudtam volna a Gazdasági társaságokról szóló törvény szerint végrehajtani, mert a mai napig sem tudok konkrét személyt javasolni új végelszámolóként. (A végelszámoló felmentésével egy időben az új végelszámoló beállítása szükséges!) Ez ügyben egyeztetések folynak a megbízott jogi szakértő Dr. Kovács Lóránt segítségével. Kérdésként vetem fel a Közgyűlés kívánja-e személyét kinevezése illetve megválasztása előtt megismerni? A hatályos csődtörvény szerint a korábbi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a végelszámolásra, amennyiben azok a korábbi törvény hatálya alatt indultak. A jogi szakértőnk szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény pedig ettől eltérően a már hatályban lévő jogszabályok szerinti eljárást deklarálja. Ez pedig számomra jogi aggályt jelentett. Ezt követően bíztam meg Dr. Kovács Lóránt ügyvéd urat jogi tanácsadó, illetve esetenkénti képviselői feladattal. A július 9-i közgyűlésre készített szakvéleményét még Dr. Tuboly Marianna jegyzőnő megbízásából teljesítette. Az Alfától az Omegáig Kft az 1999. július 27-i taggyűlésén a végelszámoló részéről átadott anyagokat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megerősítő illetve módosító javaslataival, határozataival újra tárgyalhattam volna kft taggyűlésen a társtulajdonossal és határozathozatallal a végelszámolás befejezését is elérhettük volna. Egyébként az Önök által kezdeményezett soron kívüli közgyűlés előtt egy héttel Törőcsik alpolgármester úrral megbeszélést folytattam és javaslatot tettem, hogy a végelszámolás lezárható legyen. Másnap tájékoztatott, hogy a frakció, illetve hát a megfelelő személyek, akik egyben a soron kívüli közgyűlést kezdeményezték javaslataimat nem tudja támogatni. Ezt tudomásul vettem. 3.) a.) határozati pont. Iratok átadása: A társaság működésével kapcsolatok iratokat a végelszámoló szerint már átadta, bár felszólítottam a teljes körű átadásra. A törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. 3. b.) Tájékoztattam a végelszámolót, hogy az iratokat az Önkormányzatnál helyezze letétbe. Feltételeinek megteremtése a Polgármesteri Hivatal feladata. Határideje irreálisan lett meghatározva. 4. Határozati pont A kártérítési eljárásra vonatkozó határozat végrehajtása a kft feladata. A határozatot átadtam a végelszámolónak. Csak ebben a szituációban az ügy azért érdekes, mert éppen annak a végelszámolónak kellene kezdeményezni kártérítési eljárást saját magával szemben, aki még a helyén van, aki közben bírósági eljárást kezdeményezett pontosan annak az ügynek a kapcsán, mely a díjazására vonatkozik. Ez megint egy olyan szituáció amellyel majd számolnunk kell. Tisztelt Közgyűlés! A 286/1997. számú közgyűlési határozat, azaz a végelszámolás elrendelésétől 1999. nyaráig 15 határozatot hozott a közgyűlés a tárgykörben. Az 1998-ban megválasztott testület – tehát itt közösen - a kft-t érintően 3 határozatot is hozott. A végelszámolást elrendelő kft taggyűlés után a csődtörvény előírásainak eleget téve elindítottam a végelszámolás folyamatát. Megjegyzem, hogy sem műszakilag, sem pénzügyileg be nem fejezett beruházást bonyolító, többségében Önkormányzati tulajdonú kft-énkkel szemben alkalmaztuk ezt az eljárást. Káros hatással volt a befektetni szándékozókra, szította feleslegesen a közhangulatot. Ezen idő közben egy európai mértékkel mérhető, minőségileg kiváló (díjjal elismert), bekerülésében szakértők által kedvezőnek nyilvánított Vásárcsarnokkal gazdagodott Nagykanizsa városa. Az eltelt idő igazolta: közmegelégedésre. Ezek után tisztelt Közgyűlés határidő módosítást kérek az 1999. 07.09-i közgyűlés határozatainak végrehajtása érdekében. Természetesen ugyanazon feltételekkel, mint, ahogy azt meghatározták. Köszönöm a figyelmüket. Önöké a szó. Marton István: (Elnézést, ha a táblát törölnék, akkor talán a jelentkezés is látszana.) Tüttő István: (De nálam nincsen senki jelentkező, azért..) Marton úrnak megadtam a szót. Marton István: Köszönöm ezt nem hallottam, én még csak bejelentkezem. Tüttő István: Sőt az ülés előtt már kétszer megjelent a neve. Marton István: Tisztelt Közgyűlés! Azt hiszem az itt ülő hölgyek és urak közül senki sem vitatja, hogy nagy horderejű, de talán azt is mondhatnám, hogy rendkívül nagy horderejű lezáratlan ügyről van szó. És, hogy miért én kérek szót a Fidesz Magyar Polgári Párt és a Független Kisgazdapárt MDF közös frakció nevében, az azért van, mert a két frakció engem bízott meg azzal, mint azt a képviselőt, aki az ügyet sajnálatos módon kezdettől ismeri, ezért engem bíztak meg, hogy ismertessem a képviselő urak és hölgyek álláspontját. Én sem mennék visszább a történelemben, mint Polgármester úr, de mielőtt ezt elkezdeném örülök neki, hogy tulajdonképpen kezdeményezésünknek a soron kívüli közgyűlés kezdeményezésének az anyagát tulajdonképpen felolvasta és, hát úgy is néz ki, hogy megpróbált rá választ adni. Majd kiderül, hogy ez kit elégít ki. Ami viszont engem már a meghívóban zavart, hogy itt egy írásbeli tájékoztató volt ígérve, hát ez elmaradt. Mert itt egy Stáhl úrnak címzett másfél oldalas levél van helyette, és ami igazán zavart az, hogy javaslat zárt ülésre. Ezt viszont örömmel nyugtáztam, hogy nem kéri Polgármester úr, mert úgy gondolom, hogy az adófizetők forintjainak a sorsáról nem szabad zár ülésen dönteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy valakinek olyan mondanivalója van, hogy három, vagy öt mondatot nem óhajt a nyilvánosság előtt elmondani, hogy akkor azt kérje, hogy az ülésnek azt a pár percét nyilvánítsuk zártnak. Sajnálatos, nagyon sajnálatos, hogy a végelszámolás megkezdése óta – bár Polgármester úr felsorolta milyen határozatokat hozott a közgyűlés azóta – tulajdonképpen érdemi előrelépés nem történt. Mire alapozzuk? Én mivel a képviselő hölgyek és urak jó része nem ismeri az ügynek az eredetét én azt mondom, hogy addig kell visszamenni, és itt nem akarok untatni senkit, de ennek a Kft.-nek van egy könyvvizsgálója annak volt egy jelentése az 1997-es év beszámoló felülvizsgálatáról, amelyet én annak idején már elmondtam Önöknek, de mivel a résztvevőknek nagyobbik fele nem ismeri, ezért ezt kívánatosnak tartom, hogy megismételjük. Összefoglaló megállapítások. Ezek ugye, hogy zajlott a beruházás. Á Vásárcsarnok és járulékos létesítményeinek tényleges bekerülési költségei jelentősen meghaladták a tervezettet. A beruházás műszaki előkészítése nem volt megfelelő, mivel a járulékos létesítmények költségeit nem tartalmazta beruházási előirányzat. A Vásárcsarnok épület kivitelezési költségei is jelentősen meghaladják körülbelül 30 %-al a tervezettet, mely szintén a nem megfelelő műszaki előkészítésre és a tervezési hiányosságokra vezethető vissza. A bekerülési érték 1 ¼ %-ban meghatározott műszaki ellenőrzési díj nem tette érdekelté a műszaki ellenőrzést végző céget költségek minimalizálásában. Bizonyos nagyságrendű munkák esetében indokolt lett volna munkák versenytárgyaláson való meghirdetése, illetve több ajánlat bekérése. A társaság üzleti tervet 1996. és 1997. évekre nem készített. Így az üzletek és a kosaras piac árának megállapítása mindenféle előzetes számítás nélkül történt. A vállalkozókkal kötött adásvételi szerződések fix összegről szólnak. Nem tartalmazzák a felmerült többletköltségek áthárításának lehetőségét. A fél millió forint feletti szerződések esetében a társasági szerződéssel ellentétesen nem született taggyűlési határozat, vagyis tulajdonosi döntés azok jóváhagyásáról. Írja a Kft. könyvvizsgálója Markó András úr 1997. december 15-én. Egy hónappal később a címét szó szerint idézem „Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottsága által készítendő az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatos jelentéshez.” Szabó Edit okleveles könyvvizsgáló készítette az Önkormányzat felkérésére, mint az Önkormányzat könyvvizsgálója. Szintén csak az összefoglalást emelem ki. A könyvvizsgálói jelentés összefoglalójához tett megállapítások és az önkormányzati határozatok sorozatos elszabotálása alapján valószínűsíthető, hogy amennyiben a végelszámolási folyamat a jelenlegi végelszámoló elképzelései szerint elhúzódik az önkormányzat tervezhetetlen, kilátástalan működését veszélyeztető mértékű adósság terhekhez jut. Ezt én egészítem ki, hogy láteszi szavak. Az Önkormányzat minden eddigi törekvése ellenére az immár végelszámolás alatt álló Kft. öntörvényi közegben él, az Önkormányzat érdekérvényesítési lehetősége messze elmarad tulajdoni hányada arányánál. A végelszámolás napokon belül lezárható írja a könyvvizsgáló és javasolja az 1991. évi idevonatkozó törvény alapján felelősségre vonás kezdeményezését. Tehát ez 1998. január 15-én, kérem képviselő hölgyek és urak, már ilyen sajnálatosan nézett ki. Egészen röviden arról szól a történet, hogy nem egészen egy évig tartó munkának a végelszámolása egy hónap híján két év alatt nem tudott befejeződni. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezután a könyvvizsgálói jelentés után egy héttel tartott közgyűlésen a végelszámoló úr vitába keveredve egyik jelenleg is itt ülő képviselő társammal azt mondta, hogy néhány napon belül lezárható a végelszámolás. Erre én akkor visszakérdeztem úgy konkretizálva a kérdést, hogy az 1998. december 31.-ig befejezhető ? A válasz egyértelmű igen volt. Azt hiszen ezek után eléggé értetlenül állunk, hogy 1999. szeptember 8-án még mindig csak itt tart az ügy. A legutolsó Kanizsa Újságban megjelent egy interjú, ami végelszámolás feljelentés címmel készült Sthál úrral, és hát Tüttő úrral is. Ebben a Stáhl úr úgy gondoljuk, hogy kimond egy nagyon nagy igazságot, a gond az és ezt szó szerint idézem, „hogy a Polgármester úr nem él megfelelően a törvény adta jogával, nem foglal állást olyan ügyekben ….” Én úgy gondolom, hogy amit Polgármester úr mondott, mármint hogy az Önkormányzat nem adott szabadkezet őneki bizonyos ügyek intézésében ezt vissza kell fordítani. Mert bizony eleinte megvolt a szabadkéz, amelyet ugye akkor még az 1988-as VI. törvény, majd később a tavaly életbe lépő ezt felváltó törvény biztosított. Hogy azóta bizonyos fokú korlátozások történtek, azt én a magam részéről, mármint a közgyűlés részéről természetszerűen, azt én a magam részéről a legtermészetesebbnek tartom. Ugyanis Polgármester úr sokáig nem tette meg az elvárhatót sem, és ezért kényszeredett helyzetben volt az Önkormányzat. Korlátozni kellett bizonyos jogokat. Sajnálatos módon itt a határidők nagyon gálánsan csúsznak általában hátra, mert a 206/1999. július 9-i számú határozat határideje, zömmel másfél hónappal ezelőtt lejártak. Meggyőződésem, hogy egyetlen képviselő sem tette volna szóvá, hogyha egy vagy két hét csúszás van, hiszen nem is volt akkoriban közgyűlés. Éppen a tegnapi közgyűlés napirendjei bizonyították be számunkra, hogy mivel nem történt érdemi lépés, ez a polgármesteri tájékoztatóba három-négy sorban ismét el lett volna intézve. Egy dologban viszont maradéktalanul egyetértek Polgármester úrral, nevezetesen hogy ennek a határozatnak – mivel kivétel nélkül szinte mindegyik határideje lejárt – ezeket a határidőket módosítani kell. Ezért mindjárt el is mondom a javaslatainkat. Ezek bevezetőben kicsit eltérnek az alaphatározattól, mert van olyan ami már aktualitását vesztette és azt hiszem, hogy ezt egy kicsit ki is kell egészíteni. Egyébként nagyon sajnálatosan állapítottam meg, hogy Polgármester úr megemlíti, hogy tényleg még a mai napig sincs új végelszámolója az ügynek, és ha a törvény erejének, amely ugye az ilyen ügyeket egy éven belüli lezárását írja elő ilyen ügyeknek, ez gyakorlatilag második éve, vagy már majdnem két éve húzódik és még mindig nincs személy a képbe, hát ez több mint sajnálatos megítélésünk szerint. Tehát akkor a határozatok előtt úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek meg kell állapítani, hogy Tüttő István polgármester nem hajtotta végre ezt a fenti hivatkozású 206/1999. július 9-i számú határozatot és ezért végrehajtására ismételten felkéri és póthatáridőket ad. És ezeket tekinthetik olyan javaslatoknak, amelyekről szavazást kér a soron kívüli közgyűlést kezdeményező képviselők csoportja. Ahol nincs eltérés azt hiszem az idő spórolása céljából érdemes nem felolvasnom részletesen. Az 1/a. határozat az gyakorlatilag, sőt az 1/b. meg az 1/c. is marad változatlanul csak az abban rögzített lejárt határidejűeket szeptember 30-ra kérjük módosítani. Ezek akkor, mivel itt biztatást kapok arra, hogy hát olvassam fel, hát megteszem. Én spórolni akartam az idővel. Haladéktalanul szólítsa fel Stáhl György végelszámolót a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére és a tagoknak való átadására, valamint a Kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5-ös számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre. Mint említettem szeptember 30. az új javasolt határidő. Felelős értelemszerűen ugyanaz, aki eredetileg volt, Tüttő István polgármester. 1/b. Az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az önkormányzat gazdasági és városüzemeltetési bizottsága elé és azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet. Szintén szeptember 30-i határidővel. 1/c. A bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6 %-os törzsbetéte szerinti értéknél és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki, szintén szeptember 30. 1/d. Gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon. Ezt október 30-ára javasoljuk módosítani. 2. Amennyiben Stáhl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőre eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot. A továbbiakat javasoljuk elhagyni, feleslegesnek ítéljük meg. Határidő szeptember 30. És hogy ne tűnjön nagyon soknak, mivel vannak új pontok is, amik az aktualitásukat vesztették, azokat javasoljuk törölni, tehát ilyen a 2/b, 2/c. és a 2/d., ezekkel a továbbiakban nem kell foglalkozni. A 3. pont úgy módosul, hogy az Alfától az Omegáig Kft mindazokat az iratokat adja át a polgármesteri hivatal illetékes osztályainak, amelyek az önkormányzatot, mint tulajdonost a társaságban megillet ahhoz, hogy az önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni. Ez is június 21-e helyett szeptember 30. A b) nem kell. A 4. pont az megváltozna, a 206-os 4. pontjához képest a következők szerint javasoljuk: a közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az 1999. január 1. utáni taggyűlések részletes jegyzőkönyveit a már átadott 1999. július 27-i kivételével, amelyre egyébként már Ön is hivatkozott, a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a közgyűlés tagjainak küldje meg. Határidő: szeptember 15. 5. pont lenne a korábbi 4-es pont azzal az eltéréssel, hogy a „haladéktalanul” szó kikerül, vagyis a Kft. indítson kártérítési eljárást Stáhl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt, a kártérítés összege Stáhl György által 1999. január 1. óta a felmentéséig felvett díjának összege. Határidő: szeptember 30, Ezen kívül még két új pont: 6. pontként a közgyűlés utasítja a polgármestert vizsgálja, szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy a többségi tulajdonos az általa befektetett mintegy háromnegyed milliárd forintért milyen értékű tulajdonhoz jutott a vásárcsarnokban. Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési bizottságnak számoljon be, a teljes szakértői anyagot a bizottsági tagoknak az ülés előtt egy héttel juttassa el. Határidő: 1999. november 1. Úgy gondolom, hogy póthatáridőnek nagyon humánus. És végül a 7. pont: a közgyűlés megállapítja, hogy az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásának elhúzódásához hozzájárult Tüttő Istvánnak mint a többségi tulajdonos képviselőjének magatartása. A polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést és a szakbizottságokat megfelelő gyakorisággal, az elvárható részletességgel és alapossággal a végelszámolás elhúzódásának valódi okairól. A többségi tulajdonos számára biztosított törvények adta lehetőségeket nem használta ki és nem tett új kezdeményezéseket a végelszámolás elhúzódásának megakadályozására. Ennek értelemszerűen nincs határideje, mert ez egy megállapítás. Köszönöm, a későbbiekben majd még ismét szólok. Tüttő István: Köszönöm. Egyetlenegy mondatot szeretnék most egy pillanatra nagyító alá helyezni. Marton úr éppen a Stáhl úr által mondottakat próbálja úgy beállítani, hogy az ellenem irányul. Egy dolgot azonban kifelejtünk belőle, hogy nem éltem azokkal a jogokkal, amelyek törvény adta jogaimmal. A Stáhl úr nem azt kifogásolta, hogy miért nem mentettem fel valószínű, hiszen ez furcsa lett volna, hiszen ezzel a jogommal élhettem volna, épp ezt kéri rajtam számon a közgyűlés, legalábbis vélhetően. Hanem pontosan arra utalt, hogy én nem voltam hajlandó olyan döntéseket hozni, ami éppen esetleg a közgyűlésnek lett volna hátrányos, én pedig így értelmeztem az Ő általa elmondottakat. Azt hiszem mindkettő attól függ, hogy ki honnan nézi, megállja a helyét. Köszönöm, mást nem kívántam ehhez szólni. Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Azzal kezdeném, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívása úgy érzem, hogy jogos volt. Én nem írtam alá, nem kerestek meg vele, ettől függetlenül egyetértek vele. Viszont a polgármester úr által megküldött meghívó lényegében nem tartalmaz semmi egyebet, mint egy Stáhl úrnak írt levelet, ami úgy gondolom nem elégíti ki azt a tájékoztatási lehetőséget, amit a képviselőknek meg kell hogy kapjanak. A gazdasági bizottságnak készült anyag, ha legalább azt eljuttatták volna a képviselőtestület tagjaihoz, akkor a képviselők most valamivel felkészültebbek lennének, mint jelenleg. Nem mindenki ismeri ennek az ügynek a folyamatát, én se mennék vissza évtizedeket, lassan most már úgy lehet jelölni, hanem visszamennék 1998 januárjához, amikor a végelszámolásnál elkészült a könyvvizsgálói jelentés. A könyvvizsgálói jelentés alapján az akkori jegyző hivatalból feljelentést tett az ügyészség felé, aminek következtében két dolog történt. Az egyik, hogy Palotás Tibor feljelentette a jegyző asszonyt, majd pedig az ügyészség visszaadta az ügyet kivizsgálásra, szerintem helytelenül és szakértői vélemények készültek. A szakértői vélemények elkészülte után valamikor ősszel az utolsó közgyűlések táján volt egy közgyűlés, ami ezt összefoglalta és alapjaiban elég részletesen kitárgyalta a szakmai részét a beruházásnak. Én ezekre nem térnék vissza, úgy gondolom, hogy elég hosszú lenne, maga a sűrített változata több mint 15 oldal volt, úgy emlékszem vissza, a testület tagjai amennyiben kíváncsiak ezt megtekinthetik a hivatalban. Nagyon tanulságos történet lenne ennek az elolvasása. Továbblépnék, és itt inkább a személyes motivációkat próbálnám feszegetni Marton István képviselőtársam elég mélyen belement a szakmai részébe. Mi történt azt követően. Bármilyen úgymond jogsérelem érte a végelszámolót illetve a résztvevőket, ennek a reakciói a következők voltak. Feljelentették a következő jegyző asszonyt illetve a másik alpolgármestert is, Törőcsik Pált. Ugyanakkor a sajtóban bármikor volt ez beszédtéma, illetőleg bármilyen színtű nyilatkozat, annyi történt, hogy Stáhl úr kioktatta Tüttő István polgármester urat, Krémer József alpolgármester urat, Törőcsik Pált, gyakorlatilag bárkit, aki ebben az ügyben bármilyen módon ellentétes véleményt képviselt. A motivációk mik lehetnek végeredményben, hogy így elhúzódott a végelszámolás, nagyon egyszerű tényt mondok a pénz, ugyanis jelenleg két pénzügyi probléma van, egyik a Stáhl úr végelszámolói díja, amit úgy gondolom, hogy méltánytalanul magas összegben próbál meghatározni, úgy, hogy előtte ezt nem reklamálta meg, amikor elfogadta a megbízást, a másik pedig Palotán Tibornak az az összeg, amit úgy gondolnak ők, hogy jár neki mint kisebbségi tulajdonosnak. A másik ilyen problémakör az ügynek az elhúzódása, ugyanis hogyha egy jelentős beruházástól minél távolabb elérünk időben, akkor egyrészt unalmassá válik mindenki számára aki ebben közreműködik, tehát gyakorlatilag lehet rá legyinteni, hogy már megint ezzel foglalkozunk, másrészt a kivizsgálásra való hajlam, mert végül is a végelszámoló nemcsak a végelszámolást nem tette meg, de véglegesen sem számolt el az egymilliárdos beruházással. Én úgy gondolom, hogy erre is sort kell keríteni, amiket elmondott Marton István javaslatokat én azokkal egyetértek és szeretném ha minél hamarabb az ügy lezáródna, amennyiben a végelszámoló nem hajlandó ennek eleget tenni, én úgy gondolom, hogy elég türelmes volt ez a testület is, rövid időn belül el kell érni, hogy ezt valaki más befejezze. Köszönöm. Tüttő István: Tóth László úr kíván szólni. Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr! Ha Önben az ügy kezelését illetően jogi aggályok merültek fel, miért nem kérdezte meg a Jegyzőnőt, a hivatal vezetőjét a kialakult helyzet jogszabályi keretek közötti megoldása érdekében. Köszönöm, ennyi lett volna a kérdésem. Tüttő István: Szeretném ezt is egy kicsit hosszabb időtávlatra visszavetíteni. Az teljesen világos, hogy a hivatal nem rendelkezik és nem rendelkezett korábban sem olyan szakjogásszal, aki a gazdasági ügyekben jártas lett volna. Azt azonban bátran mondhatom, hogy igazán jogi oldalról segítséget korábban nem kaptam. Én úgy gondolom, hogy azok az ülések, ahol ezeket a témákat tárgyaltuk, egyértelműen alá is támasztják, sőt az egész vásárcsarnokkal kapcsolatban engem elég kellemetlen helyzetbe is hoztak több esetben, hiszen a bíróság a volt piactéren lévő üzlettulajdonosok keresetére eltiltott engem személy szerint, hogy engedélyezzem, magyarul ettől a gyakorlattól eltiltott a bíróság, hogy az áttelepítést megoldjuk. Ebben a kérdésben nem állt mellém a helyi polgármesteri hivatali „vezetés”, sőt azt tanácsolta, hogy ne lépjem meg. Kénytelen voltam ezt felülbírálva megtenni és én úgy érzem, hogy a Legfelsőbb Bíróság nemrég hozott ítélete, amelyben az én igazamat deklarálta, utólag is azt mondom helyesen tettem. De hát azért nézzünk bele, hogy ebben a szituációban nekem pontosan ezzel a döntéssel saját lelkiismeretemet kellett megnyugtatnom, de egyben szembe kellett néznem azzal, hogy úgy cselekszem, amivel éppen a jogi vonal hogy úgy mondjam számomra nem ezt tanácsolja. Magyarul nem veszem figyelembe éppen azoknak a javaslatát, akiknek az a feladata, hogy részemre olyan tanácsot adjanak, ami ebben az esetben nemcsak ésszerű, hanem jogszerű is. Ez az egyik oldal. A másik: az új jegyzőnő valóban megbízta Dr. Kovács Lórántot az üggyel kapcsolatos kérdés rendezésére. Én erre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy helyesen tette, velem ezt gyakorlatilag telefonon egyeztette, mert éppen szabadságon voltam, meg tudtuk ezt így beszélni. A probléma gyakorlatilag pontosan abból a jogi aggályból fakadt, amit az előbb itt felolvastam és Önök részére ismertettem, pontosan az volt a fő dilemmám, hogy megtehetem-e a jogszabályoknak megfelelően. Jegyzőnőtől én kérdeztem több alkalommal, Ő sem tud egyértelmű választ adni, és ezért döntöttem én úgy, hogy Kovács Lóránt úr, aki ebben jártas és gyakorlata van, én a Jegyzőnő által megbízott ügyvédnek ismét megadtam azt a bizalmat, megbízást adtam. Ennek az a lényege, úgy tűnik, hogy a hivatal és vélhetően hosszabb távon sem leszünk abban a helyzetben, hogy szakjogászokkal leszünk megerősítve, és kénytelenek vagyunk igénybe venni azokat a külső szakembereknek a tudását, akik minket ebben segíthetnek. Egy biztos, hogy az ügy kimenete talán ennek függvényében felgyorsul, tehát végeredményt előbb kapunk, de meg kell azt is mondanom, hogy nem lehet azt mondani énszerintem, hogy január 15-e után két-három nappal vagy két-három hónappal ez az ügy lezárható lett volna. Mert azért gondoljunk bele, abban az időben még a jogszabály csak azt tette lehetővé, hogy a cégbírósághoz fordulunk, javaslatot teszünk egy új végelszámoló kijelölésére, ennek megvan a maga átfutási ideje, az új végelszámoló két perc alatt nem fogja ezt az ügyet, hiszen eléggé több alkalommal is tárgyalt és eléggé kényesnek talán egy kicsit „felfújtnak” tűnt ügyeket nem szoktak az ilyen esetben a megbízott szakemberek félvállról kezelni és két perc alatt elintézni, hanem nagyon alaposan körbejárják és nagy biztonsággal kívánnak ez ügyben nyilatkozni és aláírást is adni, hiszen számukra komoly felelősséggel is jár. És ezek a körülmények alapvetően befolyásolják ezen személynek az üggyel kapcsolatos időigényét és nem is beszélve arról, hogy nagyon jelentősen befolyásolják ezzel kapcsolatban a díjazás igényét. Mert nem kívánom most az Önöknek előre mondani, hiszen még nem tudtunk érdemben tárgyalni olyan személlyel aki vállalta volna ennek az ügynek az érdemi továbbvitelét, de hát ez csak akkor szükséges, ha Stáhl úrral nem tudunk és a társtulajdonossal a legközelebbi időszakban megállapodni, illetve ha azt a bizottság jóváhagyja, akkor természetesen megtörtént, ha nem, akkor ismét még ennek az ügynek a folytatása kell hogy menjen, illetve aszerint kell eljárni, ahogy Önök a határozatot meghozták, de ennek megvan az a logikája, hogy nem hiszem, hogy ötvenezer forintért fogunk találni valakit, aki azt mondja, hogy gyerekek ötvenezerért viszem a zászlót és Nagykanizsa megyei jogú városnak az ügyeit rendezem. De azt hiszem, hogy ebben az esetben nem is a pénz a fontos, mert egy elfogadható összeget Önök felé úgy is közölni fogjuk, hogy mennyiért vállalja, amennyiben meghaladja azt az Önök által meghatározott mértéket, mert akkor ugye feloldást kell kérnem a közgyűléstől hogy ilyen értelemben adja áldását, vagy pedig keressünk más megoldást. Én ezt a momentumot is szerettem volna kiemelni, nehogy azt higgyék, hogy csupán az üggyel való nemtörődés és az ügynek az automatikus, időben való eltolása hogy a feledés homályába menjen, függetlenül attól, hogy ennek költségvonzata van. Nem ez vezérelt minket, hanem a folyamatos szándék a megegyezésre, amely sajnos a mai napig nem jött létre. Hát most ugye ahogy Önök is határoztak, ennek az ilyen jellegű egyeztetésnek már rövid a határideje, el fogjuk dönteni, ha sikerül megállapodni akkor gyorsan lezárul, ha nem, akkor gyorsan, de más módon. Most ennyit, a szó Gyalókai Zoltán uré. Gyalókai Zoltán: Tüttő úr a bevezetőjében hivatkozott Törőcsik urral való tárgyalására kb. két héttel ezelőtt. Ha lehet, szeretnék erről többet tudni, ha ez nem titkos. Szabó Edit könyvvizsgálóhoz lenne néhány kérdésem. Mekkora a Kft. jelenlegi vagyona? Keletkezett-e veszteség a végelszámolás kapcsán? Mibe kerül az Alfától az Omegáig Kft végelszámolása havonta a városnak? Tüttő István: Egyáltalán nem titkos ügyről van szó. Én Törőcsik úrral megbeszéltem egy olyan programot, ami gyakorlatilag hasonlít ahhoz, amit itt a határozatok tartalmaznak, csak azzal a momentummal, hogy próbáljuk a társtulajdonos és a Stáhl úr igényeit is érvényesíteni. Bár azt is hozzá kell tennem, ebben a megbeszélésben volt egy olyan pont, amire hát azt mondtam, hogy semmi garanciát nem tudunk arra vállalni, hogy Stáhl úr igénye kielégítése esetén is az Ő hozzáállása változna, hiszen Ő már korábban is bírósághoz fordult a díjának a megállapítása érdekében, de egy biztos, hogy mint tárgyalási alap javíthatta volna az esélyeket. Erre vonatkozóan Törőcsik úr azt ígérte, hogy beszél a frakcióval, másnap korrektül jelezte, hogy nincsen esély az ilyen jellegű ügy kezelésére. Tehát én csak azért említettem, hogy próbáltuk az ügyet több csatornán, több formában is rendezni és segítséget is kértem még ilyen értelemben alpolgármester úrtól, mert azt hiszem hogy úgy mondjam az ő meggyőző készsége éppen az Önök irányába sokkal nagyobb mint az enyém. Erről ennyit. Marton úr kíván szólni. Marton István: Később. Tüttő István: Jegyzőnő kíván szólni. Dr. Tuboly Marianna: Elhangzott Tóth képviselő úr részéről egy kérdés, hogy miért nem kérdezte a jegyzőt, ha jogi problémája van. Úgy gondolom, hogy egy kiigazításra illetőleg korrektebb válaszra kell hogy itt szorítkozzam. Tudniillik az első szakvéleményben már készült ami az én törvényességi felülvizsgálati ellenjegyzésem mellett került az Önök asztalára, már kitért erre a jogi problémára, úgyhogy azt hiszem ez minden képviselő előtt világos. Második esetben pedig a legutóbbi gazdasági bizottsági ülésen merült fel ez a jogi probléma Polgármester úr részéről, hát egyértelmű jogszabállyal ugye ha az nincsen, nem lehet szolgálni, helyette azonban a jogértelmezés és a jogi szakvélemény pótolja az állásfoglalást, ami meg is történt, sőt kiegészült egy cégbírósági bíróval való konzultálásra való hivatkozással is, hogy ebben az ügyben történt eset illetőleg precedens jellegű történés az ugye a szeptemberi gazdasági bizottsági ülésen történt. Azt hiszem, hogy így korrekt a válasz. Tüttő István: Igen, de hát azt azért tudni kell, illetőleg Önök is tudják, hogy a jogi aggályaimat abban az időben kellett magamban megfogalmazni, amikor éppen annak a júliusi határidőnek kellett eleget tenni és ez az az időszak, amikor engem senki sem tudott arról meggyőzni, hogy most kinek van igaza. Most már elfogadom, megbíztam az ügyvéd urat, természetesen amit ő ebben az ügyben képvisel, leír felelősséggel vállalta és ki is jelentette, ebből a szempontból megnyugodtam, hogy biztosan azok a kérdések, amelyek nekem aggályosak voltak, az általa jelzett módon elfogadhatók lesznek. Ezek után megkérdezem, hogy Stáhl urat hallgassuk meg, hátha olyasmit mond, ami esetleg a többiek hozzászólását… a könyvvizsgálót? Bocsánat, a könyvvizsgálónak feltettek egy kérdést, legyen kedves válaszolni. Dr. Szabó Edit: Három konkrét kérdés hangzott el. Mennyi az Alfától az Omegáig Kft vagyona jelenleg, illetve a június 30-i zárómérlegében, gondolom, hogy pontosíthatom így. A Kft. a saját könyvvitele alapján a mérlegében 7,8 millió forint eszközértéket mutat ki ami követelésből és készpénz értékből áll. Tulajdonképpen ennek a forrásoldala az, amivel én egészen nem értek egyet, olyan felállásban ahogy ezt a Kft. lekönyvelte. Ezt az eszközállományt a Kft. könyvei szerint forrásoldalon 30 milliós tőketartalék finanszírozza 16,.1 millió saját jegyzett tőke, amiből ugye 16 millió az önkormányzaté, százezer a kisebbségi magánszemély tulajdonosé, felhalmozott 35 millió forint összegű eredménytartalékot mínuszban, tehát ennyi vesztesége volt az előző időszakokat tekintve összesen és még a januártól az elszámolás időszak végéig 2,5 millió forint veszteséget számolt el. Én ezt a 30 milliós tőketartalék sorsát annyiban vitatom, mint könyvvizsgáló, hogy az önkormányzat 1997 decemberében határozatokkal átadott 22,5 millió forint összegű pénzeszközt ez pénzügyi folyósításra is került, az önkormányzat könyveiben ez felhalmozási célra átadott pénzeszköz megjelöléssel könyvelődött és mutatódott ki az önkormányzat beszámolójában. Magát azt a tényt, hogy ez egy végelszámolás alatt lévő gazdálkodó szervnél saját tőkeként, saját tartós forrásként jelenhet meg ezt is vitatom, de mivel a 22 millióra ráutaló magatartással az önkormányzat ezt engedélyezte, azt mondtam, hogy akkor a Kft a vagyonmérlegében a tőketartalék soron a 22 milliót szerepeltetheti joggal és felvetődik akkor, hogy a 7,5 millió forint hova kerüljön, véleményem szerint a Kft. veszteségét növeli. Abban az esetben, hogyha ezt a gondolatmenetet elfogadjuk, rögtön eltűnik a Kft. vagyona, hisz annak a kimutatott eszközértéknek egyértelműen megjelenik a tulajdonosa, ami tulajdonos pedig csak az önkormányzat lehet, tekintettel arra, hogy ezt a pénzügyi injekciót ő nyomta ebbe a végelszámolás alatt lévő Kft-be a végelszámolás időszaka alatt. Tehát a Kft. kimutatása szerint a vagyon 7,8 millió, én azt mondom, hogy felosztható vagyon nincs, mert a maradvány eszközérték teljes egészében az önkormányzat jogosultsága. A vesztéségére kérdezett rá a képviselő úr. A Kft. a könyveiben 35.750.000 Ft veszteség akkumulációt könyvel eredménytartalékként mínuszba, 2,6 millió mérleg szerinti eredményt hoz, most ebből, ha a végelszámolás megindítása kori veszteséget … 38-39 millió Ft veszteséget halmozott fel a végelszámolás során. Most hogyha ezt az előbbiek alapján a 7,5-et még ehhez rakjuk, akkor 45 millió Ft összeget, és akkor ebből egy egyszerű osztás alatt a végelszámolás 19 hónapja alatt havonta 1,7 millió Ft veszteség képzése jut. Azt hiszem ezek voltak a konkrét kérdések. Mint könyvvizsgáló ezt tudom mondani, ugyanakkor, mint közgazdász és gazdasággal foglalkozó ember azt mondom, illetve azt tudnám javasolni, hogy amennyiben a könyvvizsgálói véleményemet figyelmen kívül hagyja a többségi tulajdonos, én ebben az esetben is az ügy lezárását javaslom, mert sajnos az eddigiek bebizonyították azt, hogy teljesen ráhatás nélkül működik akár végelszámolási folyamatát tekintve ez a bizonyos kft., akár azt megelőző időszakában. A veszteség halmozódása kilátástalan, és ráhatás nélküli, és ezért mindenképpen amennyiben kompromisszumkészség felmerül a kisebbségi tulajdonos és a végelszámoló részéről és ez felgyorsítaná az ügyet, akkor azt mondom, hogy bizonyos összeg erejéig a kompromisszum az, ami a leggazdaságosabb lehet az önkormányzat javára is. Tüttő István: Kérdezném, hogy most hallgassuk meg Stahl urat, vagy menjünk tovább? Cserti Tibor: Ha megengedik, én élnék előtte a hozzászólás jogával, talán valamit befolyásol és talán kompromisszumkészség irányába is tereli a mai közgyűlést. Azt hiszem, hogy 662 nap telt el pontosan a végelszámolási határozat meghozatalától számítva. A mai meghívó a végelszámolás állására vonatkozó tájékoztatóra hívott bennünket, illetve a várható lezárásáról szól, és gyakorlatilag a meghívó mellékleteként egy két oldalas anyagot találunk, ami gyakorlatilag az én olvasatomban a 206/1999.(VII.9.) számú határozat a) pontjában foglaltakat igyekszik pótolni konkrétan. Fel szeretném hívni a figyelmet mindjárt arra, hogy ennek a határideje – bár Marton képviselő nagyon alaposan ….elmondta - , hogy lejárt július 22-én, azonban maga a levélben foglaltak is önmagában hiányosak, merthogy szót ejt, hogy a határozat másik részében foglaltakat ami szakbizottsági ülésen került kialakításra, nem tartalmazza, tehát nem kéri fel a végelszámolót maga a zárójelentés mellékleteként a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azon szerződések tételes elemzésére, illetve azok hatásait a végelszámolásra és költségeire. Tüttő István: Nem tudom, a melléklet oda került-e mert a melléklet pontosan az 5. számú melléklet, és az pontosan tartalmazza. Cserti Tibor: Ha jól értelmezem, és én legalábbis így értelmeztem, hogy szó szerint végrehajtását, gyakorlatilag a végrehajtó felé nem tolmácsolta a határozatnak, és én ezt megmondom őszintén lehet, hogy olyan hiányosságnak tartom, amely befolyásolhat egy későbbi ugyanebben a témában összehívandó közgyűlést. Én magam részéről egy alkalommal szeretnék ezzel a témával foglalkozni. A mai ülés így nem szerencsés módszertanilag sem, mert ugyan szakbizottsági ülésen ezek az anyagok szerepeltek, de a képviselőknek egy jelentős része azok, akik nem a Pénzügyi Bizottság illetve Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagok, azok nem ismerik a mai állást, és a könyvvizsgálói hozzászólás után is csak sejthetik, hogy mai helyzetében miről van szó. A meghívó szerint és ugye a könyvvizsgáló utalt rá, hogy egy kiürült kft-ről van szó, aminek nincsen befektetett eszközállománya, gyakorlatilag a saját tőkéje két részből áll: követelésállománya és pénzeszközállománya. Ennek a nagyságrendje gyakorlatilag 7,8 millió Ft. Feladat ma ennek a felosztása. Röst képviselő úr elmondta, hogy itt vitatott követelésállomány is van a végelszámoló részére, illetve a kisebbségi tulajdonos részéről. Gyakorlatilag én ezek után a beruházás szakmai részét nem kívánom elemezni, már Marton képviselő úr kitért rá, de én nem tekintem feladatomnak. Ha majd valamikor sor kerül rá, akkor el fogom mondani, hogy tényleges tipikus példája annak az önkormányzati magatartásnak, hogy hogy nem szabad egy ilyen beruházást megvalósítani, és ez nem ennek a napirendnek a témája. Gyakorlatilag akkor koncentrálni kellene ennek a nagyon gyakorlatias végrehajtására. A magam részéről el tudom fogadni azt a gondolatsort, mert egyébként egy politikai akarat is ha jól értelmezem megtestesít, de megmondom őszintén nem tartom pragmatikusnak az 1. b) pontját, mert a polgármester és a közgyűlés között megy egy labda, hogy van egy kiskorúsított polgármester a végrehajtás tekintetében ma már a végrehajtásnak ezen szakaszában és az 1 b) pont pontosan arról szól, hogyha a tisztelt végelszámoló felkérése alapján beterjeszti a zárómérleget a zárójelentést, és a vagyonfelosztási javaslatot a kft. taggyűlésére, akkor megint nem fogadhatja ő el, hanem tessék ide visszahozni Gazdasági Bizottsági szintre, és ez a labda így időtlen időkig mehet tovább. A magam részéről tehát hogyha amennyiben hajlandóak a b) pont módosítására, és most már igazán ilyen értékű a felhatalmazás kiterjesztésénél ezt javasolnám, mert pragmatikusnak tartom. Azt is tudom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen a javaslatomra egyhangú döntetlen született ebben a témában. Érdemben rációt láttak benn, de igazán mégsem akarták ezt így működtetni, hanem tiszta világos, ha úgy tetszik felelősségrendszerrel végigvinni ezt az egész lezárási folyamatot. Bejezésképpen. Azt hiszem, hogy mindenféleképpen szükség van majd valamikor az egész beruházásnak az utóértékelésére, mert számtalan olyan koordinációs jellegű beruházás vár még megítélésem szerint a városra, ahol egy korábbi beruházásnak a jó és rossz példáit mindenféleképpen le kell vonni, megvalósítani. Befejezésképpen. Én azt hiszem, hogy jóval egyszerűbb egyébként ennek az ügynek most a pragmatikus lezárása, és erre kérném a tisztelt képviselőtestületi tagokat, hogy koncentráljunk az ügynek eme fázisára. Most tényleg ha valakit megsértenék, akkor elnézést kérek. A magam részéről szégyellem, hogyha gyakorló gazdasági vezetők – márpedig szép számmal vannak ebben a városban – ezt a műsorunkat nézik, akkor gyakorlatilag megmosolyogtatható, tudniillik döntő tulajdonosi és szavazati súly mellett számomra is érthetetlen, miért nem lehetett rendkívül rövid idő mellett ezt a végelszámolást lezárni. Tüttő István: Szeretném idézni könyvvizsgálóasszony ajánlását. Ő most is még ezek után is, hiszen a megállapításai egyáltalán nem hízelgőek, mégis azt tanácsolja most is, hogy a megegyezés lenne a legésszerűbb, mert az a legolcsóbb. Én ezt külön kihangsúlyoztam. Mindig is ez volt a fő probléma, hogy az önkormányzatnak a megegyezés lenne a leggyorsabb, és a legkevésbé költséges megoldás, de hát ugye a lehetőségeink korlátozottak. Kiss László: Két kérdést szeretnék feltenni, azaz szinte ugyanazt a kérdést, de két személynek. Az 1998. január 15-én kelt könyvvizsgálói jelentés már előre vetíti az esetleges veszteségek, és a jelentős veszteségeknek a képét, ezért javasolta, hogy ezt az egész végelszámolási folyamatot minél előbb zárjuk le. Láttuk, hogy polgármester úr ezt követően megállapodásra törekedett a végelszámolóval, a többségi tulajdonos és a kisebbségi tulajdonos közötti összhang létrehozásában. Ez nem sikerült, és így nem került az ügy lezárásra. Cserti úr már az előbb hivatkozott egy-két Gazdasági Bizottsági megállapításra, én is erre térnék vissza. Ott felmerült ez a kérdés, feltettük ezt a kérdést úgy Dr. Kovács Lóránt ügyvéd úrnak, mint a Szabó Edit könyvvizsgáló hölgynek. A kérdés az, hogy ezen megállapodás hiányában és ezen megegyezés hiányában ez a végelszámolási folyamat korábban lezárható lett volna-e? Azt hiszem, ebben a kérdésben kell itt döntenünk, és a könyvvizsgáló hölgytől azt kérdezem, hogy véleménye szerint most mennyi idő alatt zárható le ez a folyamat? Dr. Szabó Edit: Konkrétan az volt a kérdés, hogy jelenlegi állapotában mikor zárható le legelőbb és mikor lett volna lezárható. Véleményem szerint az ügy akkor lett volna lezárható, hogyha egy klasszikus végelszámolási folyamat bonyolódik. 1997. november 14-ével fejezte be a kft. a normál gazdálkodását, és 15-ével indult el végelszámolás. 1998. január 20-i példányában láttam a cégközlönyben a végelszámolásra vonatkozó hirdetmény megjelenését. Ezt követően 40 vagy 45 nap áll nyitva a hitelezőknek az igényük bejelentésére. Ezt követően én úgy gondolom, mivel nagyon kevés volt a kft. hitelezőinek a száma gyakorlatilag a ZÁÉV Rt. volt a legnagyobb és még egy néhány, én úgy gondolom, hogy a klasszikus végelszámolási folyamat akár március, április elejére - 1998-ról beszélek – lezárható lett volna, amennyiben a vagyonátadás is megtörténhetett volna. Ebből a gondolatmenetből kimarad az, hogy közben még mindig beruházott az észak-nyugati vagy az északi út beruházás folyt, vagy más műszaki teljesítmények elszámolása és aktiválása, de én úgy gondolom, hogy ezt nem egy végelszámolás alatt lévő kft.-re kellett volna testálni, illetve klasszikusan nem az ő feladatkörébe tartozik, hanem az önkormányzatnak vannak egyéb működő gazdasági szervezetei, akiket a lebonyolítással úgy gondolom meg lettek volna bízva. A jelenlegi állapotában a végelszámoló elkészítette a zárómérleg-javaslatát, most a többség tehát ezt el kell fogadni a taggyűlésnek, ami ugye az önkormányzatból és a kisebbségi tulajdonosból áll. Az elfogadást követően és a vagyonfelosztás elfogadását követően szerintem napok kérdése, hogy az ügy lezárható. Ésszerű kompromisszum esetén egyszerűen nem látom okát annak, hogy tovább agonizáljon ez a kft. és tovább létezzen a probléma város szemében. Törőcsik Pál: Ha a kisebbségi tulajdonos nem fogadja el, akkor mi a helyzet? Dr. Szabó Edit: Hát akkor én osztom az ügyvéd úr már Gazdasági Bizottságon kifejtett véleményét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján ugye a taggyűlésben szavazati arányok alapján dönthetők el kérdések és én akkor azt javaslom, hogy ezzel most már élni kell ezzel a törvény adta jogával a többségi tulajdonosnak. Tüttő István: Könyvvizsgáló nő is ugye megerősíti, hogy azon határozat, amit hozott a közgyűlés önmagában is magában foglalja a megegyezésre való szándékot, csak ezt szeretném kihangsúlyozni, mert a közgyűlés engem nem utasított arra, hogy mentsem fel a végelszámolót, hanem azzal bízott meg, hogy készítsük el közösen a végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, illetve nem közösen, hanem hát a bizottság elé terjesszük. Én innen szeretném jelezni a tulajdonostársnak, hogy szíveskedjék átgondolni azokat a lehetőségeket, ami előttünk áll és valóban a megegyezés szándékával. De tudomásul kell venni azt is, hogy az a tulajdonos akiről éppen a végelszámoló jelezte, hogy nem dönt, továbbra sem teheti meg, hogy a bizottság döntésének a mellőzésével foglaljon állást, tehát ezt az ügyet még egyszer vissza kell vinni és azt követően kerülhet sor arra az ún. szavazásos döntéshozatalra, ami hát a törvény adta lehetőség természetesen. Budai István: Az késztetett hozzászólásra, hogy Szabó Edit könyvvizsgáló nő a Gazdasági Bizottsági hozzászólása óta úgy érzem, hogy mondjam konszenzust próbál teremteni a tekintetben, mert akkor még az is vitatott téma volt, hogy a tőketartaléknak nevezzük-e azokat a pénzeszközöket, amit az önkormányzat átadott. Úgy gondolom most már ez egyértelműen kimondható, hogy igenis az. Én számviteli törvényből készültem és ugye a számviteli törvény 26. §-ában kimondja, hogy tőketartalék részét képezi a fejlesztési célú juttatások összege. Tehát a véglegesen átadott fejlesztési célú juttatások összege. Úgy gondolom, hogy ez most már köztünk többet nem lesz vita. A következő problémám a Szabó Edit könyvvizsgáló hölgy hozzászólásával az, hogy ha úgy számoltuk volna el a tőketartalék átadást, hogy a nettó értékét hozzuk a könyveiben, akkor sértettük volna a számviteli törvény bruttó elszámolás elvét, ugyanis az azt mondja ki, fölolvasom: „A bevételek és költségek, illetve követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.” Tehát azt úgy kell kimutatni, ahogy az események fölmerülnek. Nekem az a véleményem, hogy a kft. számvitelében jól szerepel a 30 millió tőketartalék és jól szerepel az önkormányzat által ebből a tőketartalékból levont 7 millió valamennyi OTP által kifizetett beruházási kamat is, ugyanis a számvitel ide vonatkozó előírásai szerint az üzembe helyezésig felmerült beruházási hitelkamatot aktiválható költségként kell elszámolni és ez így került elszámolásra. Tehát eredményt nem érintő kérdés. Ha úgy számolnám el, ahogy Editke mondja, akkor kérem szépen, ha egyéb bevételként ezt elkönyveltem volna, akkor növelné az eredményemet, tehát gyakorlatilag a felosztható vagyon ilyen alapon ugye nem változna, mert megnövelem az eredményt, meg az egyéb ráfordítás is annyival több lenne, tehát gyakorlatilag nem okoz ez gondot. Sértene még egy számviteli előírást a tartalom elsődleges a formával szemben elvét, ugyanis azt mondja, ha én nem tőketartalékként könyveltem volna, mindegy hogy a közgyűlési döntés hogy született, a tartalom a lényeg, itt ilyenkor nem azt kell nézni, hogy mit írt le az önkormányzat közgyűlése amit mondott, hanem ilyen tartalommal határozta meg, Ha ez fejlesztési célú pénzeszközátadás, akkor ez igenis ez tőketartalék, de azt hiszem ezen már túl vagyunk. Én ennyit szerettem volna mondani és én úgy gondolom és kérem a tisztelt közgyűlést, hogy várja meg az önkormányzati közgyűlés azt a mérleget, amit majd a kft könyvvizsgálója auditál, tudniillik ránk nézve, tehát magára a kft-re nézve az a mérvadó. Én szívesen veszem az Editkének a véleményét, meg ha olyan, hogy elfogadható, akkor el is fogadom, de úgy gondolom, hogy a kft-re vonatkozó előírásokat a kft könyvvizsgálója mondja meg, mert vagy ő auditálja vagy nem. Ha nem auditálja, akkor kijavítjuk, ha őneki olyan igényei vannak. Nekem az a kérésem, hogy várjuk meg és én biztos vagyok abban, hogy abban a mérlegben nem 7.751.000 Ft-os felosztható eredmény lesz, hanem kevesebb lesz, mert ahogy az idő megy, a pénzük fogy kérem szépen és ebből ugye valahol majd egyszer megáll ez az összeg. De azért azt szeretném elmondani, és úgy gondolom, hogy ez ide tartozik még, mi beszélünk ilyen nagy összegű 35 milliós veszteség felhalmozódásról, ez a veszteség a kezdetektől számítva jött össze, ugyanis azért mindig az eredménytartalékba helyeződik a kft vesztesége, de olyan okokra vezethető vissza, hogy a végelszámolás során, tehát a végelszámolás időszakában fizettük mi, nem mi, bocsánat a kft., de az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből fizettük ki az önkormányzat által át nem vállalat ÁFA összegét, közel 12 millió Ft-ot. Egy féléves bankkamatot még mi fizettünk a végelszámolás időszaka alatt 15 millió Ft-ot, hát szóval ha abból a 30 valahányból levonom a 27-et, akkor már nem olyan nagyon-nagyon borzasztó a dolog. Boa Laci biccegetsz, de így van ez kérlek szépen, hidd el nekem. Így van és ha most nézem én csináltam egy számítást és reggel ezzel foglalkoztam, mert úgy gondoltam, hogy hát ezzel érdemes foglalkozni valamennyit, sőt én bevontam ebbe a kérdésbe a kft. könyvvizsgálóját is és maximális egyetértésével találkoztam az elszámolás technikáját illetően. Ha most nézem, akkor a havi költség, Zoli azt hiszem neked volt ilyen dolgod, hogy mennyibe kerül ez még, ha most nézem és nem számolok mást, mint a most felmerült olyan fenntartási költséget, amit azért fel kell vállalnunk, akkor ez olyan havi 200-210 ezer Ft. Hát ha ez úgy megy tovább az élet, akkor ugye ez a dolog akkor ennyivel fogy. Nekem is az a kérésem kérem szépen, mind aki az ügyet valamennyire ismeri, hogy konszenzust kell találni és a harag rossz tanácsadó szoktuk mondani és nekem az a kérésem, hogy próbáljunk konszenzusra jutni ebben a dologban és ha ez sikerül, akkor biztos, hogy rövidesen meg lehet ezt a kérdést oldani. Röst János: Teljes mértékben egyetértek a könyvvizsgáló asszony véleményével. Én ugyanúgy gondolom, hogy ez a végelszámolás lezárása az első hat hónapban megtörténhetett volna. A 45 napos észrevételt követően akkor úgy gondolom, hogy minden egyes követelés felmerült, napok kérdése lett volna az, hogy ezeket a követeléseket, illetve kifizetéseket korrigálva megoldják. Az, hogy a dolgot egyértelművé tegyem szeretném megkérdezni a végelszámoló urat, hogy nyilatkozzon itt most előttünk, hogy hajlandó-e javasolni a tulajdonarányos felosztást a kft. taggyűlésén, ez az egyik, a másik pedig, hogy hajlandó-e lemondani a korábbi követeléséről, illetve jövedelmezéséről. A Palotás Tibort nem kérdezem meg ebben a kérdésben, mert úgy gondolom, hogy a szavazataránya nem hiszem, hogy befolyásolná döntésünket és egyébként is neki lehetősége van, ha nem ért ezzel egyet, hogy bírósághoz forduljon. Marton István: Először egy kérdésem lenne, mert én úgy emlékszem, hogy Gyalókai képviselőtársam az ügyvéd szakértőhöz is intézett kérdést és még nem hallottuk ebben az ügyben nyilatkozni, és akkor annak ismeretében mondanám a véleményemet. Dr. Kovács Lóránt: Igen lezárható a végelszámolási folyamat. Mint ahogy azt a korábbi jelentésemben is leírtam az abban foglaltakat csak megerősíteni tudom és változatlanul fenntartom. A végelszámoló úr, amennyibe elkészíti a zárójelentés, zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot, hogy ha ez nem is olyan tartalommal készült el, ahogy az a nagy tulajdonos számára elfogadható ez ott a taggyűlésen egy módosító javaslattal módosítható és ennek az elfogadásáról ezután a taggyűlés szavaz. A taggyűlés a társasági törvény, illetve a társasági szerződés rendelkezése alapján ¾-es többséggel hozza meg a döntését, ami azt jelenti az esetünket, az Alfától az Omegáig Kft-nél az önkormányzat részesedése 99,4% a kisebbségi tulajdonos részesedése 0.62%, tehát a ¾-es többség bőven megvan magyarán el lehet fogadni a zárómérleget, el lehet fogadni a zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot is. Még egy zárójeles félmondat a vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatban. Amennyiben a végelszámoló úr olyan vagyonfelosztási javaslatot terjeszt elő, amelyik a tulajdonostársak számára nem fogadható el, akkor a taggyűlésen bármelyik tag terjeszthet elő módosító javaslatot, amit utána szavazásra lehet bocsátani és ennek a kérdésében ugyanúgy ¾-es többséggel hozható határozat. Hogyha valakinek nem tetszik ez a határozat, akkor az érdekei védelme érdekében bírósághoz fordulhat és ott ezt megtámadhatja, de elfogadható és a döntés meghozható. Tüttő István: Én rögtön annyit kérdeznék Kovács úr, hogy ebben az esetben, ha ő a helyszínen bejelenti, hogy bírósághoz fordul annak van-e a végelszámolás szempontjából valamilyen halasztó hatálya. Dr. Kovács Lóránt: A kérdést nem értem pontosan. Röst János: Van-e halasztó hatálya a benyújtásnak? Dr. Kovács Lóránt: Mármint ki jelenti be? Tüttő István: A helyszínen bejelenti, hogy nem ért vele egyet, bíróság, tehát független a bíróság és az ottani döntés, tehát halasztó hatálya nincsen a bírósághoz fordulásnak, ugye? Röst János: És a lezárásnak. Dr. Kovács Lóránt: Ha valamelyik tulajdonosárs… Tüttő István: Vagy a végelszámoló azt mondja, hogy kérem, így nem vagyok hajlandó elkészíteni, ugye akkor az van, hogy fel kell menteni automatikusan, a másik fél pedig bejelenti, hogy bírósághoz fordul. Dr. Kovács Lóránt: Igen, így van. A társasági törvény ezt a lehetőséget… Tüttő István: De ez magát a végelszámolás befejezését nem befolyásolja. Dr. Kovács Lóránt: Hát én azt gondolnám, hogy miután a végelszámolási zárómérlegről a döntés megszületik ebbe az esetbe és utána a végelszámoló befejezi a folyamatot, akkor miután megvan a döntés és megvan a tisztségviselők felmentése minden szükséges döntés megszületett, akkor a végelszámoló kötelessége az iratokat beterjeszteni a cégbíróság felé és a cégbíróságtól a cég törlését kérni. Namost hogyha a kisebbségi tulajdonos indít egy pert, akkor a bíróságnál ezt a perindítást a cégbíróságnál be lehet jegyeztetni. Elvileg végül is ez lehet kihatással a végelszámolási eljárás befejezésére, de miután az eljárás le van zárva én azt gondolnám, hogy a bíróság és a mérleg be van fejezve, tehát vége van a folyamatnak, igazából utána már senki díjazásban nem részesül, költségek nem merülnek fel. Ebben az esetben a meglévő vagyon az esetleges követelésre fedezetet nyújt, amiből ki lehet elégíteni és akkor itt egy zárójeles mondatban még arra is kitérnék, hogy amennyiben a végelszámoló úrnak is van ilyen jellegű igénye. Polgármester úr is mondta, hogy megindította az eljárást a kft. ellen, akkor a végelszámolási zárómérlegben erre az összegre is lehet egy tartalékot képezni és ezt félre lehet tenni, ezt letétbe lehet helyezni, akár bírósági letétbe is, tehát lehet gondoskodni erről, hogy a folyamat minél gyorsabban lezárható legyen. Végül is az önkormányzat érdeke ez. Stáhl György: Ebben a teremben kétféle ember van, van egy olyan, akit a törvény teljes vagyonával tesz felelőssé azért, amit cselekszik, ez a végelszámoló. Mindenki más tulajdonképpen az illetőnek a szerszámával próbálja a csalánt verni senkinek itt a teremben nincs személyes jogosultsága személyes felelőssége a kérdésben. Csak közvetett. Még a két tulajdonosnak is korlátozva van a felelőssége a bevitt tulajdonok arányában, és nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha azt mondanám, hogy a polgármesternek, aki a képviselője a jogi személyiségű tulajdonosnak tulajdonképpen felelős mert ez a felelősség teljesen elsimítható. Tehát a helyzet a következő. Én vagyok a teljes vagyonommal a felelős a végelszámolásban ennek megfelelően a törvény nekem jogokat ad. Itt kijelentem a város közvéleménye előtt, hogy minden cselekedetem, mint végelszámolónak megfelelt ennek a jogosítványnak és a törvényességnek. Ugyan ezt nem mondhatnám el az Önkormányzatról nem azért, mert talán nem tudhatná, hogy mi a törvény ha nem abba a szerencsétlen helyzetbe van épp a polgármester, hogy ide bizottságokhoz kell elhozni olyan dolgot amiben járatos én vagyok, mert minden döntésében a Kft-nek ott vagyok, és bizonyos mértékben a Palotás úr aki a tevékenységben részt vesz. Nem állítom a polgármesterről, aki természetes képviselője a másik tulajdonosnak , hogy ugyanilyen mértékben tájékozott lenne nem is várom el tőle. Én a magam részéről a törvényeket betartottam és tiszteletbe tartottam, sőt azt is amit az önkormányzattal megállapodásokat kötöttem. A törvény azt mondja, hogy nekem jogom van a Kft vagyonát értékesíteni szükség és belátásom szerint. Nem hiszem, hogy Önök a törvényt korlátozhatnák. Ellenben amikor megállapodtunk, hogy én ne értékesítsek semmit a Kft vagyonából én legnagyobb tisztességgel betartottam. Most jön a hülye kérdés, és én csodálkozom, hogy felnőtt emberek ilyen hülyék tudnak lenni, azt meri kérdezni valaki, ez nem ide szól, hogy valaki azt kérdezi, hogy hogyan. Tüttő István: Megkérem Stahl urat, hogy a minősítéseket hagyjuk el. Stahl György: Hogy hogyan kaphat a kisebbségi tulajdonos a 0,621 ezrelék aránynál nagyobb részesedést. Ki mondott ilyet. Soha már nem egy vagyonfelosztási javaslatot letettem a polgármester úrnak, összesen négyet azt tartalmazta, soha egyetlen egyszer sem haladta meg a részesedési arány. Csak, hogy uraim azt figyelembe kell venni, hogy nekem mivel jogom van a Kft vagyonát értékesíteni a legjobb kondíciók mellett kell a céget kezelnem. Tehát minden vagyonával úgy gazdálkodjak, hogy a legjobb feltételek jöjjenek ki. Ha én eladom történetesen amikor létrejött a hat hónapos huzavona, hogy hogyan fizessük ki ezt a bizonyos 100 milliós ÁFA terhet, akkor az a veszély fennállt, hogy esetleg nem lehet végigvinni a végelszámolást, noha az önkormányzat vállalta, hogy mindenért helyt áll. És gyakorlatilag foglalkoznunk kellett vele. Ebbe a pillanatban hogy az a földtulajdon amit könyvértéken én a megállapodásban odaadtam az Önkormányzatnak ezzel sértve a kisebbségi tulajdonos érdekét. Önök ezt nem korlátozhatják, mert ugyan nagyon okos határozatokat hoznak ebben, de gyakorlatilag mégsem helyettesíthetik a törvényhozókat. Itt mindjárt válaszolok arra, amit tulajdonképpen kérdezett tőlem a Röst úr, hogy gyakorlatilag én auditált mérleget én akkor fogok letenni, amikor minden költséget ismerek. Tehát az a határozat, amit július 9-én hoztak amit épp most javasolnak, a részemről semmisnek tekinthető. Én ilyet a jogszabály szerint nem teljesíthetek. Önök tőlem ezt hiába követelik engem a törvény ebben a kérdésben feljogosít és azt mondom nem uraim, várják meg amíg minden költséget ismerek, és akkor auditált mérleget, és én nem tudom, hogy a Szabó Edit kinek milye azt tudom, hogy a Kft-nek tulajdonképpen van szerződött könyvvizsgálója és az ő auditálása után fogok ilyen mérleget letenni. Ez az egyik. A másik a polgármester egyszer kétszer elmondta, hogy július 1-jével én pert indítottam a Kft. és az önkormányzati tulajdonos ellen. Azt kértem a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy jár-e a végelszámolónak díj avagy nem. Nyilvánvaló, hogy két lehetőség van, vagy jár vagy nem, és annak függvényében akár megegyezhetünk vagy el van intézve a kérdés. De ez a körülmény azt jelenti, hogy amikor megindul ez a per akkor az összeférhetetlenség miatt létrejön vagy megáll ez a folyamat és gyakorlatilag meg kell várni a bíróság döntését. Lehet ezt másképp magyarázni, de valószínű nem fog megfelelni a valóságnak. A másik, hogy azt kérdezik, hogy én igényt tartok-e a végelszámoló díjazása. Sajnos nem én követtem el azt az ostobaságot, elnézést a kifejezésért, hogy egy működésben lévő Kft-re kimondtam a végelszámolást. Holott még én, mint ügyvezető számtalan döntést kellett hoznom, műszaki gazdasági döntéseket és beruházás megvalósítását. Ne, hogy azt higgye valaki, hogy akár egy jogi személyt, ha odaállítanak végelszámolónak, vagy egy ügyvédet, hogy abban a pillanatban egy szakmai vállalatnak például ő lesz az elsőszámú vegyészmérnöke, villamosmérnöke, vagy valamilye holott ezekre a tevékenységekre, amit egy Kft visz és folytat szakmai előírások, szabványok és egyebek úgy vonatkoznak, hogy azt teljesíteni kell. Ha ez felmerül abban az esetben bármely végelszámolónak szakértőt kell alkalmazni az költségbe kerül. Tehát én nyugodtan mondom, hogy első pillanattól kezdve én végeztem az ügyvezetői munkámat, és gyakorlatilag mutassa meg nekem valaki azt a határozatot, amikor engem ebből a pozícióból visszahívtak. Tessék megnézni a végelszámolásra vonatkozó törvényt, ami kimondja, hogy ez a pozíció pl: az utolsó tagi gyűlésen szűnik meg, akkor mentik fel ezeket a pozíciókat. Engem senki nem mentett föl, és aki idáig nyomozta, hogy én felveszem a fizetésemet vagy nem, annak nagyon nyugodtan kijelentem igenis felveszem. Ezután is felfogom. A másik dolog ebbe a kérdésbe, hogy semmibe veszik azt a jogot, amivel engem a törvény felruház és a kötelezettségeimet. Miért. A hátam mögött megbíznak szakértőt szakértésre ezt megtehetik. De nem tehetik meg, hogy a szakértői jelentést a Kft jogosultjával nem tárgyalják meg, majd utána úgy gondolják, hogy ezt visszacsatoljuk a Kft egészére. Nem csak az én végelszámolói jogaimat sérti, de a másik tulajdonos tulajdonosi jogát amit a társasági törvény viszont biztosít. Már tavaly elkövették ezt az ostobaságot amikor azt a bizonyos veszprémi és egyéb szakértői jelentéseket az illetékesek háta mögött akik tudtak volna ahhoz érdemben hozzászólni. Most is ez történt. Semmibe veszik azt, hogy bejelentettem a tiltakozásomat szóban és írásban éppen a Kovács Lóránt úr alkalmazásával szemben miután meggyőződésem, hogy összeférhetetlenség van. Én az ügyvédi kamarához fordultam ebbe az ügybe. Azt sem tartom titokba, bár nem szeretném megmondani a személyeket, ahol azt tapasztaltam, hogy a Kft-t valaki megkárosította, rendőrségi feljelentést tettem. Folyamatban van. Idetartozik szigorúan. Gyakorlatilag tehát én azt mondom, hogy amit Önök határozatot hoztak július 9.-én annak nem volt meg sem az erkölcsi, sem a szakmai alapja, mert olyan megállapításon alapult ami de fakto bebizonyosodott, hogy tévedés, és gyakorlatilag ezt sehol nem korrigálták. Nem hallok arról, hogy elfogadták volna a tiltakozásomat, vagy történt volna valami. Én, mint végelszámoló következésképpen kijelentem, hogy ahogy eddig éltem a jogaimmal ezután is élek, és csak a szerint vagyok hajlandó végrehajtani azt a határozatot amit olvastam. Megmondom őszintén ennek a 95%-a nem végrehajtható. pl: nem adok ki semmiféle iratot mindaddig, amíg az én felelőségem fennáll. Hiába kérik, másrészt a törvény is intézkedik, hogy mit kell tenni az iratokkal. Most akkor én vegyem figyelembe, hogy mit akar a többségi önkormányzat, a többségi tulajdonos? Hát megyek abba az irányba, amit a törvény előír. Oda fognak kerülni az iratok amit a törvény előír. Intézkedik rá a vonatkozó jogszabály. Lehetne velem tárgyalni, de diktátumokat egyáltalán nem vagyok hajlandó elfogadni. Köszönöm. Marton István: Ha most döbbenten állnék, akkor valószínűleg leülnék, de egyelőre csak döbbenten ülök az itt elhangzottak miatt. Ez valami elképesztő, minősíthetetlen, és mielőtt bármit mondanék a napirendhez kapcsolódóan, Stahl úr mondanivalóját, főleg annak hangvételét visszautasítom, a közgyűlés nevében. Akinek ez nem tetszik az nyugodtan tiltakozhat esetleg szavazást kérünk róla. Mert ilyeneket, hogy csalány, meg felnőtt hülyék, meg, hogy ki kinek a kicsodája, ez elképesztő, én kilenc év alatt ebbe a terembe ennyi ocsmányságot nem hallottam. Bár egyszer Stahl úr tett rá kísérletet. Erről ennyit, és, hogy visszahűtöm magamat tisztelt hölgyeim és uraim. Egyik képviselőtársam már célzott rá, a FIDESZ Magyar Polgári Párt részéről, én mint a Független Kisgazdapárt és az MDF frakciójának felkért napirendi előadója állítom, hogy Tüttő úr olyan ajánlatáról nem tudok ami az ügy lezárására, illetve annak az előbbre vitelére vonatkozott volna. Tehát ilyen nem jutott el hozzám. Hogy miért nem ezt nem tudom, viszont a dolgot vissza lehet fordítani kérem, nem zárom ki, hogy Tüttő úr, mivel mi már hónapok óta dolgozunk erre valamiféle információt szerzett és esetleg tett valami kísérletet amiről hangsúlyozom én nem tudok. Na most a Stahl úrról még annyit, lehet, hogy az hiba volt, hogy egy működő Kft-t végelszámolt az akkori testület, ez lehet hogy hiba volt. De azt most már utólag azt mindenki megállapíthatja, hogy egészen biztosan, hogy az hiba volt, hogy őt bízta meg ennek a folyamatnak a lezárásával. Akkor a részletekről. Bár Röst úr nagyon jól foglalta össze azokat a fontos részleteket, amelyekkel mi nem kívántunk foglalkozni, ismerve az ő korábbi munkásságát, joggal számíthattunk rá, hogy ezeket elmondja. Nagyon örülök, hogy Röst úr, Cserti úr, ügyvéd úr, elmagyarázzák, de remélem, hogy az itt ülők zömének elmagyarázzák azt de remélem, hogy az itt ülők zömének ismétlés volt a tananyagból, hogy 75%-kal olyan döntést hoz egy tagja a KFT-nek, kérem amilyet csak akar. Természetesen a törvényesség korlátain belül. Tehát én nagyon sajnálom, hogy egy kisebbségi tulajdonosunk volt, aki ennyi gondot okozott éveken át ennek a városnak, ennek a testületnek sajnálom, hogy nem 50, vagy 500 volt aki 24,9 %-kal rendelkezett, mert akkor biztos, hogy nem folyik hónapokon át, éveken át, semmi téren egyeztetés Cserti úr mondott egy figyelemre méltót, nevezetesen azt, hogy az általunk határozati javaslatként elfogadásra javasolt anyag az túl laza határidőket tartalmaz. Én erre azt mondom, hogy jó szándékúan laza határidőket tartalmaz tisztelt hölgyeim és uraim. És amikor mi megfogalmaztuk, akkor még alternatív határidőket és alternatív feladatot is tartalmazott úgy gondolom, hogy az előző hozzászólás után polgármester úr alternatívája egy, azaz egy lehetséges változatra zsugorodik ez majd a szavazásnál kiderül, hogy ki, hogy látja ezt ennek ellenére mi nem kívánunk ezen a határozati javaslat tervezeten módosítani, hiszen mi hangsúlyozom, legalább két változatot ebbe beleépítettünk. Visszatérve a beruházásra. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ez 1992-ben vállalkozói alapról indult, és döntő többségű önkormányzati beruházássá silányult. Itt nem a produkció műszaki színvonaláról van szó, bár felolvastam én a Kft-nek a saját pénzen tartott könyvvizsgálójának az ezzel kapcsolatos állásfoglalását is. Tehát mindenkinek el kell, hogy mondjam, hangsúlyozva, hogy nem a létrehozott értékről szó a vita, ha nem a beruházás bonyolításáról, az azzal kapcsolatos tevékenységről. A végelszámolás kapcsán természetesen. Aki itt két órán keresztül ül, az tudja, hogy a végelszámolásról beszélünk, de ha ezt valaki igényli, akkor akár, minden második mondatomba is beépítem. Sajnálatos kérdés a nép részéről azért felvetődik, hogy miért fogy a pénz most is, amikor már így áll, hogy napokon belül lezárható, de ez nekem nem újdonság, mert mint említettem én is, ez 1998. december 22-i közgyűlésen is elhangzott, még sem történt semmi. Azt is ki kell mondani, hogy én igazat adok a Stahl úrnak, hogy Tüttő úr gyakorlatilag bizottsági döntések mögé igyekszik bújni, és még a Cserti úrnak is ezzel kapcsolatban, hogy egy bizonyos fokú kiskorúsítást jelent, valóban, ez kétségtelen, mivel már ilyen témákban meg kellett, hogy rendüljön ennek a testületnek is a bizalom, a polgármester úrban. Végül, hogy egy kis humor is legyen a dologban én teljesen igazat adok Tüttő úrnak abban, hogy hát én úgy gondolom, hogy az én részemről humornak helye nem volt, és itt van most a humor, hogy valóban Stahl úr amikor ezt a nyilatkozatot adta, akkor nem a felmentésére utalhatott. Én nagyon örülök, hogy polgármester úr azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy ő nem hozott a közgyűlés számára hátrányos döntéseket. Erre azt mondom, hogy még szép. Bízunk benne, hogy a mostani több hónapos határidő módosítások eredményeként ez az ügy még ebben a naptári esztendőben lezárul, kérem a vitának a lezárását és az általam beterjesztett határozati javaslatról a szavazás elrendelését. Röst János: Annyiban kérném Marton István képviselő társamat, hogy legyen szünet, ugyanis Stahl úrnak, a véleménye lehet, hogy befolyásolja a javaslatokat. Ugyanis egyértelműen kijelentette, hogy nem kíván közreműködni pozitívan a végelszámolási folyamatban. Amennyiben ezt most lehet tudni és érthető akkor én azt kérném, hogy legyen egy szünet, és amennyiben módosítás van, akkor ha nem így gondolta akkor kérném, hogy helyesbítsen. Birkner Zoltán: Szeretném egy kicsit nyugodtan folytatni a munkát, tehát térjünk csak vissza az ezelőtti kérdésre. Uraim bocsássák ezt meg nekem, mielőtt szünetet kérnénk, azért én nagyon, nagyon kíváncsi lennék, a önkormányzat által felkért ügyvéd úrnak a véleményére. Arról, amit nekünk Stahl úr mondott, ugyanis ha most tényleg tisztán szeretnénk látni, akkor legyen olyan kedves mondja el Ön mint ügyvéd, hogy Stahl úr állításai megállják-e a helyüket vagy sem. Köszönöm szépen. Uraim beleegyeznek ebbe? Tüttő István: Mivel ez nem ügyrendi javaslat volt, akkor megszavaztatom Marton úr ügyrendi javaslatát, hogy fejezzük be. Nem vonta vissza. Marton István: Akkor visszavonom. Az ügyvéd úr meghallgatásának az időtartamára természetesen. Egyébként ha már nálam van szó én azt elmondom, hogy én nem tartom célszerűnek a szünet a tartását, mert mint elmondtam és előterjesztettük, ez a határozati javaslat alternatívát tartalmaz, amiből én úgy gondolom, hogy Tüttő úr már csak egy úton járhat, de az nem indokolja azt, hogy egy szót is megváltoztassunk az előterjesztésen. Tüttő István: Ügyvéd úr válaszol a kérdésre. Dr. Kovács Lóránt: Köszönöm szépen a szót, először is ki kell igazítanom Stahl urat mert tárgyi tévedésben van, hogy nem javasolt eltérő százalékú felosztást, mint amennyi a tényleges vagyon, írt egy levelet az Alfától Omegáig Kft tulajdonosainak mint végelszámoló, ennek a levélnek a kelte 1999. május 10. Nem ismertetném végig a levelet, az utolsó 5. pontjára térnék ki. A mellékelt kalkulációs tájékoztató 1-3. változatai egy zérus értékű végelszámolói díjazáson alakulnak. További spekulatív változatoknak nincs értelme mivel a díj megállapítására induló polgári perben a díj a felosztható vagyon 0 és vagy esetleg annak teljes értéke között változhat. A változat amit aláírt a Stahl úr az első változat szerint a könyv szerinti érték felosztása az alapítók tulajdoni hányada alapján Palotás Tibor 0,621%, önkormányzat 99,379%. A 2-es változat szerint Palotás Tibor részére 14,17%, ezt nem én mondom, ezt a Stahl úr írta le, ez pedig nem 0,6 az önkormányzat részére 85,83%. A 3-as változat szerint Palotás Tibor úr részére 13,04%, az önkormányzat részére 86,96%. Tehát ez az első része. A második része amiben a Stahl úr tévedésben van, és a korábbi levelezésből is ez kiderült, és én az augusztus 12.-i taggyűlési megbeszélésen megpróbáltam elmagyarázni neki, de vagy ezt nem hitte el, amit mondtam, vagy nem kérdezte meg mástól, de a lényege ennek az egész dolognak az, hogy ebbe a Kft-be döntő mértékben tulajdonos az önkormányzat. Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás elsősorban a közgyűlésnek a hatáskörébe tartozik, és az önkormányzatot a Kft taggyűléseken illetve egyéb kérdésekben a polgármester képviseli. Tehát a közgyűlés bármiféle olyan kérdést a hatáskörébe vonhat és arról tárgyalhat, amelyet úgy gondol, hogy ezt közgyűlés elé célszerű vinni, és ebből kiszeretnék fejteni a képviselő urak az álláspontjukat és határozatot kívánnak hozni. Ezek a határozatok irányt kell, hogy szabjanak az önkormányzatot képviselő polgármester úr számára, vagy is a közgyűlés igen is, hogy hozhat a polgármester úr számára kötelező határozatot, aminek alapján a polgármester úr ezt a határozatot megpróbálja érvényesíteni, a szavazataránya alapján a Kft taggyűlésében, tehát ezért lehetőség van arra, hogy az önkormányzat közgyűlési határozatban kimondja azt, hogy a KFT vagyonmérlegét, zárójelentését véleményezze és jóváhagyja az önkormányzatnak a gazdasági bizottsága, és a gazdasági bizottság határozatának az értelmében tud annak elfogadásáról, vagy annak elutasításáról a Kft taggyűlésen a polgármester úr szavazni. Ő ezt az önkormányzati álláspontot köteles érvényesíteni. A Stahl úrnak abban igaza van, hogy mint végelszámoló, ő korlátlan vagyoni felelőséggel tartozik, abban viszont nem osztom az álláspontját, hogy senki más nem osztozik, és nincs semmi felelőssége ebben az ügyben, ha mást nem itt az uraknak a város polgárai felé de ez az én magánvéleményem politikai felelőssége mindenképpen van. A másik része, hogy a taggyűlésen egyik tulajdonostársam adhat utasítást a végelszámolónak, illetve az ügyvezetőnek, tehát utasítást nem adhat, viszont hozhat olyan határozatokat amelyek a végelszámoló illetőleg az ügyvezető működését befolyásolják. Tehát ha társasági szerződésben vagy valamilyen más közgyűlési határozatban egyértelmű kereteket szabnak a vezető munkájának, akkor az a szerint köteles eljárni, hogy ha ezt nem tudja vállalni, vagy nem ért egyet akkor le lehet köszönni a tisztségről, természetesen mert nem akarja vállalni a felelősséget. Még egyszer félreértés ne essék, én a tudomásom szerint a probléma a korábbiakban az volt, és én abban látom, hogy a Stahl úr megfelelő jogi végzettséggel nem rendelkezik, ugyanakkor a Kft taggyűléseken jogi kérdésekben foglalt állást. Álláspontom szerint tévesen. Én erről a dologról nem kívánok nyilatkozni, nem látok esélyt arra, hogy meg tudnám győzni. A másik része, és itt már kitértem az összeférhetetlenségre, hogy ami felvetődött azt kezdettől fogva mondja, én állítom, hogy nincs, miután nem a Kft-vel állunk szemben, hanem az önkormányzatnak a tulajdonosnak a felkérésre a végelszámolási folyamat gyorsítása, és lezárása érdekében vettem részt és próbálom segíteni a munkát. Tehát a válaszom végül is ezzel kapcsolatban az, hogy természetesen állok ennek a kérdésnek elébe, de én továbbra is állítom, és azt gondolom, hogy nincsen összeférhetetlenség. Tehát most nem tudom, hogy minden kérdésre tudtam e válaszolni, illetve kielégítő volt-e a válasz. Válaszoltam rá, hogy a Stahl úr tárgyi tévedésben volt. Képviselő úr, erre szavas választ nem lehet erre adni, de én azt gondolom, hogy a mondandóm értelme az, hogy több ponton ne. Dr. Fodor Csaba: Teljesen igaza van Birkner frakcióvezető úrnak, valóban nyugodtan, indulatoktól mentesen kellene erről az ügyről szót váltanunk és én meg is kísérlem. Én magam sem tartottam szerencsésnek Stahl úr hozzászólását, de ami a kérdések feltevőire vonatkozó megjegyzését illeti azt én nem veszem magamra, mert én nem tettem fel semmiféle kérdést a polgármester úrnak. ami a lényeg viszont az mégis csak, hogy először azt kellene eldönteni, hogy a végelszámolás alatt működik-e taggyűlés, ha igen akkor a taggyűlésnek milyen jogosítványai vannak a végelszámolóval szemben, ha nincs akkor pedig mit lehet tenni. Ebben a kérdésben én nem osztom az ügyvéd úr álláspontját, de én már láttam olyat is, hogy két ügyvéd képvisel, de még olyat, hogy öt ügyvéd képvisel teljesen más álláspontot adott ügyben, még is szóba álltak egymással és vitatkoztak, tehát az, hogy valakinek más a véleménye az nem jelenti azt, hogy nem lehet vele eszmét cserélni. Ezt csak megjegyzem. Abban teljesen egyetértek ügyvéd úrral, hogy nincs összeférhetetlenség, szerintem sem áll fenn, amire a Stahl úr hivatkozik. Bár megítélés kérdése, de ez összeférhetetlenségen kívül eső kérdés, hogy pont ügyvéd úr csinálta annak idején az alapító okiratot. Elég jelentősen részt vett ennek a társaságnak a működésében a kezdetekben, de nem erre célzott gondolom én a Stahl úr, hanem arra célzott, hogy az ügyvéd úr telkét, elég búsás, 10 millió Ft-ot meghaladó értékben kellett megvásárolni kényszerhelyzetben is, gondolom ezért mondta, hogy összeférhetetlen helyzet alakulhat ki. Én azt gondolom, hogy mindez nem alapozza meg az összeférhetetlenséget. Amit a polgármester úr tett ajánlatot, azon az ajánlattételen Marton képviselő én is jelen voltam, valóban nem került szóba az, hogy esetleg Önt kellene tájékoztatni ebben az ügyben, de engem is felhívott alpolgármester úr és velem is közölte, hogy a FIDESZ frakció nem tartja elfogadhatónak ezt az ajánlatot. Volt bent egy kompromisszumos más jellegű megoldás is, nem is tagja ő a FIDESZ frakciónak én azt gondolom, hogy innentől nem baj, hogyha kívül maradt volna. De nem ez jelenti. Annak meg külön örülök, hogy az egyeztetést annak tudja be, ha a polgármester úr dolgozik az csak azért történhetett mert ő már hónapok óta dolgozott és a polgármester úr tudomást szerzett erről, akkor én elvártam volna, ha én hónapok óta dolgozom ezen a pár kérdés leírásán, akkor a határozati javaslatokat is szíveskedett volna mellé tenni, akkor megkaphattuk volna időben. Én most hallottam először a határozati javaslatok jó részét, én azokról nem tudtam, célszerűbb lett volt István korrektebb az anyag és akkor komplettebb lett volna az előterjesztés és akkor a Cserti Tibor úrnak is könnyebb lett volna dönteni, mert első hallásban azért vannak itt elég megfoghatatlan dolgok. Ugyanis az én álláspontom szerint azt kértem volna, köszönöm szépen, hogy megtetszik ismételni. Álláspontom szerint az első határozatban és most tényleg indulatoktól mentesen azt kellene eldönteni, hogy a július 9.-én meghozott határozat csomag azért mégis csak egyfajta tévesen nem megalapozottan készült jogi szakvélemény bár nem szeretem ezt a kifejezést, de jogi szakvélemény alapján született mert igen is az, helytelen megállapítást tartalmaz, és pontosan a végelszámolóval szemben. Tehát igenis, ha a közgyűlés tisztességesen akar eljárni, akkor azt kell mondani mindezek ellenére, hogy továbbra is fenntartja azt, hogy ez így nem folytatható, mert teljesen egyetértünk mi magunk is, be kell fejezni a végelszámolást korrekt módon. Az önkormányzat igen is jusson már hozzá ahhoz a vagyonhoz ami megilleti, tisztességesen. Ehhez az is hozzátartozik, hogy azt is kellene mondanunk, hogy Stahl úr helytelen az a megállapítás miszerint Ön nem tett eleget a törvény szerinti egy éves tájékoztatási kötelezettségének, mert eleget tett. Mint utóbb kiderült az anyag mondjuk nem erről szól. A határozatoknál egyébként arról szól a dolog, hogy össze kell hívni a polgármesternek és intézkedni kell, hogy hívják össze a taggyűlést, de hát ott a törvényi határidők mégis csak a napokban szoktak meghatározódni ebben az esetben például, és nem árt, hogy ha valaki leírja, hogy előterjesztés, akkor mondjuk a 9 meg a 15 összeadja az 24 és semmiképpen nem 21. Tehát eleve olyan határidőket szabtunk meg a polgármester úrnak ami bizony a fennálló szabályok szerint betarthatatlan. Én innentől azt gondolom, hogy jobban tenné a Marton képviselő úr ha visszavonná x. dik határozati javaslatát, miszerint állapítsa meg a közgyűlés, hogy a polgármester úr így, meg úgy, ejnye bejnye milyen csúnya ember mert nem dolgozott. Nem dolgozhatott, mert a határidő olyan volt amilyen, amire a határidők lehetőséget adtak azt megtette, utána közgyűlési szünet volt, a bizottságok sem üléseztek és az volt a feladata, hogy az elkészített anyagot nyújtsa be a Gazdasági Bizottságnak. Arról nem tehet, hogy az anyag nem olyan amilyen, amilyet mi elfogadnánk, de maga az a tény, hogy ez benyújtódott ez megtörtént, akkor amikor elkészült. Én ezt kérem, hogy ezt a részét vonja vissza, legalább is a közgyűlés többsége ne szavazza meg, ami pedig a végelszámolás tényleges érdemi részére vonatkozik, a végelszámolás befejezésére vonatkozó határozati javaslat arról meg azt gondolom, hogy valóban meg kell szavazni, szigorú feltételeket, szigorú határozatokat kell hoznunk, és azoknak a végrehajtását be kell tartani. Gyalókai Zoltán: Fodor képviselőtársam figyelmét felhívnám Szabó Edit könyvvizsgáló mondatára miszerint a törvények szerint e végelszámolás 1998. március végéig lezárható lett volna, Stahl úr 1998. december eleji szóbeli ígérete amiről szó szerinti jegyzőkönyv is van a Gazdasági Bizottsági ülésen, mondta, hogy három, négy nap alatt lezárható az ügy, december 31.-ig. Ehhez képeset most újabb egy, kettő vagy akár három hónap határidő hosszabbítás teljesen mindegy. Ezt az ügyet már régen le kellett volna zárni, nem hiszem, hogy a közgyűlésen múlt, hogy ezt az ügyet nem zártuk le. Köszönöm. Marton István: Én úgy gondolom, hogy ha a július 9-hez hozzá kellett volna adni 15 napot, az ugye július 24 ha valaki nem tudja ezt megcsinálni a kiírt mondjuk július 22.-re, két nappal csinálja meg akkor ezért sem a közgyűlés sem egyetlenegy bizottsága szavát nem hallhatja. Végül is miután a polgármester javasolta annak idején a végelszámoló személyét, én bíztam benne a törvény által előírt plafon 15 nap akár rövidíthető néhány nappal, beleférhetett volna még az eredeti határidőbe is. Mint említettem, tisztelt uraim, néhány nap csúszásért nem is tudott volna szólni sem a közgyűlés, sem annak a bizottságai, és nem is akart volna szólni, tehát, hogy ha akart volna sem tudott volna, mivel fizikailag képtelenség lett volna a nyári szünetben. Én úgy gondolom, hogy a mi javaslataink végtelenül korrektek, nagyon lojálisak és adnak egy újabb átlagosan két hónapos kibúvót. Ezt aki akarja megszavazza, aki nem akarja nem szavazza. Mint hangsúlyoztam az előbb ezek alternatív javaslatok, a végelszámoló mostani hozzászólása viszont megerősít abban a hitemben, hogy az alternatívából a polgármester úrnak egy azaz egy út marad, de ez nem jelenti azt ,hogy mi bekorlátozzuk arra az egy útra, soha nem lehet tudni, hátha a másik úton is eredményesen végig lehet menni, bár ez a másfél éves csúszás ugye ha 1998 március végét nézem napjainkig nem valószínűsíti, hogy ezen az úton kell mennie, de ezt neki kell eldönteni törvény erejénél fogva. Kérem a napirendnek most már a lezárását. Tüttő István: Palotás úr még szeretne szólni. Marton István: Nekem erről az a véleményem, hogy lehet erről szavazást elrendelni, de ha 500 kistulajdonosunk lett volna, akkor szerencsés helyzetbe lennénk, mert akkor nem kellett volna egy pár tized százalékos, azt is mondhatom, hogy zsarolásnak évekig áldozatául esni ennek a tisztelt testületnek. Akkor szóba se került volna, hogy hallgassuk meg mind az 5oo-at. Tüttő István: Valószínű nem figyelt, hogy jeleztem. Marton István: Láttam én is, nem tartom szerencsésnek, de ettől még lehet szavazni, ha a testület megadja neki a hozzászólás jogát. Dr. Baranyi Enikő: Ügyrendi javaslatom az lenne én egyet értek Marton István úr utolsó mondatával, de ugyanakkor azt hiszem, hogy a kisebbségi tulajdonostársat, az illem is azt diktálná, hogy meghallgassuk, és én azt kérem, hogy erről szavazzunk. Tüttő István: Kérem szavazzunk róla. A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Mivel Cserti úr is javasolta, innen is olyan vélemény érkezett, hogy most befejeznénk és szünetet tartanánk. Szünetet rendelek el. Szünet Tüttő István: A szünetben módomban állt tárgyalni a végelszámolóval és a tulajdonostárssal. Most szeretném jelezni, hogy 1999. szeptember 15-ére taggyűlést hívunk össze. Az időponthoz a tulajdonostárs is hozzájárul, tehát nem szükséges tartani a 15 napot. A végelszámoló beterjeszti azokat az anyagokat, amelyeket kértem. El fogom fogadni – amennyiben megfelel azoknak a feltételeknek, amellyel az önkormányzat megbízott – ennek ellenkezői esetében szavazással, ahogy az ügyvéd úr ezt javasolta. A forgatókönyv a rendelkezésünkre fog állni, ennek a döntését meghozzuk. Amennyiben nem terjeszti elő a végelszámoló úr ezen napon a mostani megbeszélésünk ellenére a zárójelentést az 5. számú mellékletnek megfelelően elkészítve azokat az anyagokat, amelyek úgy szól, hogy záró mérleg, vagyonfelosztási javaslat, akkor a felmentését fogom úgy elérni másnap csütörtökön, hogy azon a napon a taggyűlésnek nem a befejezését, hanem az úgynevezett felfüggesztését fogom megszavazni, és így mód van az újabb határidő kicsúszásának kizárására. Egyetlen egy súlyos feladat van, erre az időre meg kell oldanunk – ha ez így idáig fajulna – az új végelszámoló személyét. Bízom abban, hogy erre is sor kerül. Természetesen ennek az egy kérdőjelnek a fennállását sajnos nem tudom teljes biztonsággal szavatolni. Ez pillanatnyilag a helyzet. Marton István: Nagyon örülök, hogy Tüttő úrtól ezeket a szavakat hallottam. Ez is alátámasztja a határozati javaslat-tervezetünknek az indokoltságát, mert úgy nézem, hogy az ügy szerencsés fordulatot vehet, és a részünkről alternatív javaslatokat tartalmazó határozati javaslat-tervezet talán mégsem egyirányú utca lesz, mint ezelőtt fél órával itt többen gondoltuk. Most felolvasnám a határozat-tervezetet. Azért olvasom fel, mert ugyan egyszer már felolvastam és szó szerint, tehát ezt ki lehetne venni, de mindenki tudja azt, hogy miről szavazunk és ha csak erre az ügyre gondolok, - mert több száz ügyre gondolhatnék ahol szóbeli előterjesztés alapján zajlott le a szavazás – ha azt gondolom, hogy a Vásárcsarnok beruházásával kapcsolatban egyszer 150 millió Ft-ot egyszer szóbeli előterjesztés alapján sikerült annak a testületnek megszavazni, akkor talán egy kis határidő-módosítást és kiegészítést el lehet ezzel fogadni. Köszönöm, és akkor hozzákezdenék az ismertetéshez. A vita véget ért, tehát már csak az van, hogy én a határozati javaslat-tervezetet ismertetem. Természetesen pontonként, nem is gondolhatom másként. Tüttő István: A jogi szakértő jelentkezik, hátha olyat mond, ami esetleg fontos az ügy kezelése szempontjából. Dr. Kovács Lóránt: Két megjegyzést szeretnék tenni a Fodor Csaba kolléga úr nyilatkozatával kapcsolatban. Én nem voltam tulajdonosa és én nem adtam el telket sem az önkormányzatnak, sem az Alfától Omegáig Kft-nek. Ez az egyik, én ott jogi képviseletet láttam el. A másik része pedig, hogy hogy került az a mondat és hibás a végelszámolói vagy ez a jelentés amit én írtam. Én azt gondolom, hogy az abban foglaltakat fenntartom. Az a dolog úgy született, (az ügy érdemére és a lezárásra kihatással nincsen) de mivel a Fodor úr ezt fölhozta, el kell hogy mondjam, hogy én megkaptam a végelszámolással kapcsolatos dossziét azt teljes terjedelmében laponként átnéztem. Ez egy 200-as iktatószámú irat. Ebben a polgármester úrnak a levelét megtaláltam, a polgármester úr levelére küldött végelszámolói választ nem találtam meg. Ezt én csak a Cégbíróságnál találtam meg, ahova a végelszámoló küldte el. Mint utólag utána néztem ennek a dolognak, és utána én a polgármester úrtól rákérdeztem, hogy kapott-e választ több alkalommal telefonon is, illetve személyesen is. Azon a Gazdasági Bizottsági ülésen is rákérdeztem, amelyen a Fodor úr is részt vett, hogy nem kapott-e erre a levélre választ. A polgármester úr válasza ha jól emlékszem úgy volt, hogy „nem kaptam, vagy nem találkoztam vele”. Kérem szíveskedjék megerősíteni. A lényeg, hogy én azt mondom most is, hogy az ügy érdemére nincsen befolyással, mint utólag kiderült tévedésből a Polgármesteri Hivatalban egy másik aktába iktatták be ezt a levelet, tehát én nem is találkozhattam vele. Én abból tudok dolgozni uram, amit nekem átadnak. Én az önkormányzathoz nem mehetek be, ott az irattárban nem kutakodhatok, nem forgathatom fel. Én utánanéztem, polgármester urat megkérdeztem, tehát akkori legjobb tudomásom és a rendelkezésemre álló információk alapján döntöttem. Csak ezt a két kiegészítést szerettem volna, hogy ne maradjon elvarratlan szál. A másik pedig, hogy a polgármester úr már a múltkori alkalommal a bizottság ülése után kérdezte tőlem, hogyha felmerül annak a lehetősége, hogy új végelszámolót kell kijelölni, akkor úgyis menten utána érdeklődtem a Bíróságon, és van is egy lista nálam itt, majd a polgármester úrnak odaadok. A felszámolók névjegyzékében akik fel vannak véve, és a megyében illetve Somogy megyében, Vas megyében folytatnak ilyen tevékenységet. A Zala Megyei Bíróságon 8-9 ilyen cég van, ebből én 6-ot megjelöltem. Majd a polgármester úr hogyha szükséges lesz, akkor őneki múlik eldöntsék, hogy válasszanak erről a listáról. A felszámolók tudják megfelelő szakmai tapasztalattal, hozzáértéssel és háttérrel is rendelkeznek, hogyha ez szükséges, akkor ezt én majd átadom, és őket fel lehet kérni. Tüttő István: Amik itt elhangzottak, Önök emlékeznek rá, hogy Tóth László úrnak van egy interpellációja, amelynek az a témája, hogy ez az ún. ominózus iktatás hogy történt, és miért került mégis ilyen megállapítás bele az anyagba. Én azért nem foglalkoztam vele, mert tudtam, hogy vissza fogunk térni rá, hiszen az az anyag majd a legközelebbi interpellációs témánál előkerül, hacsak most nem döntünk abban, hogy én most megkövetem innen Stahl urat, mert valóban az a levél 1998. december 9-i dátummal datálódott, és december 12-ével már iktatásra került. Ő valójában nem tehát ez az a két nap, ami alatt hozzánk eljutott. Az iktatása megtörtént, külön én ráírtam, hogy kérem iktatni, és 1 példányt kérek egy másolatot, de valóban az történt, én pedig ugye nem tudom, hogy az iktatásnál hova kerül a 315-ös számú ún. fakkba került bele, ami szintén a Vásárcsarnokkal foglalkozó ún. dosszié, de hát nem pontosan azokat az alapdokumentumokat tartalmazó dokumentumtárba került bele. Ez okozta ezt az ún. tévedést. Stahl urat most megkövetem, és valóban nyilvánosság előtt el kell, hogy ismerjük, hogy az az információ, hogy ő nem küldte meg annak idején a Cégbíróság részére a kötelezően előírt jelentési kötelességét, az nem állja a helyét, megküldte. Ezzel tartoztam az ügy tisztasága, illetve igazság érdekében. Az, hogy most az iktatással kapcsolatos ezen anomáliának más vetülete van-e az most nem tartozik az ügyhöz. Dr. Fodor Csaba: Valóban pontatlanul fogalmaztam, mert valóban ebben az ominózus telek ügyben az ügyvéd úr jogi képviseletet látott el a családja résztulajdonos volt, vagy a családjában azt hiszem a felesége, de most már nem mondok senkit se, de ha jól emlékszem így volt, tehát valóban nem ő tulajdonolt, és ebben korrekt az álláspontja. Nem ez az ügy lényege itt valóban. A másik az, én tényként állapítottam meg, hogy az az irat nem tartalmaz valamit, és nem azt mondtam, hogy ebből szándékosan kimaradt, vagy szándékosan nem került értékelésre valamifajta „bizonyíték”, de attól még, hogy az ügyvéd úr nem találta ezt meg, attól még amit leírt, az téves, és ettől még ez tényként tény marad. Én csak ennyit mondtam, és nem minősítettem az ügyet, és nem is kívánom. Tüttő István: Azt hiszem, hogy ez a része már úgyis olyan szakaszban van, hogy majd eldöntik az illetékesek, hogy ennek mi lesz a végső kicsengése. Mivel több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Döntenünk kell a határozati javaslatokról. Marton urat megkérem, hogy szíveskedjék soronként, illetve pontonként felolvasni, és utána szavazunk. Marton István: Egy kérdést kell feltennem. Ahol semmi változás nincs, csak a határidő, azt ismételten mondjam el? Tüttő István: Igen, hogy mégis tudjuk miről van szó. Marton István: A 206/1999.(VII.9.) számú határozat módosítása, kiegészítése. (Mindig annyit olvasok fel, ami után szavazást kérek) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy Tüttő István polgármester nem hajtotta végre a 206/1999.(VII.9.) számú határozatot, ezért a módosított határozat végrehajtására ismételten felkéri, és az alábbi póthatáridőket adja: Tüttő István: Most szavazunk? Marton István: Igen, erről szavazni kell, mert vagy maradhat ez a bevezető vagy nem. Tüttő István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással elfogadja. Marton István: Az I. a) pont változatlan lesz. Haladéktalanul szólítsa fel Stahl György végelszámolót a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére, és a tagoknak való átadására, valamint a kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemezését, azok hatásait a végelszámolás és a költségkeretre. Amit a törvény előír, de a komplexitás miatt benne kell, hogy legyen. Tüttő István: Az előbb bejelentettem hogy hogyan. Aki az elhangzott javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: b) az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az Önkormányzat Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága elé, és azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet. Határidő: 1999. szeptember 30, vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül. Felelős: Tüttő István polgármester. Tüttő István: Szeretném megismételni, amit az előbb elmondtam. Ha ezt megszavazzák, akkor én nem tudom végrehajtani amit ajánlottak. Akkor vissza kell hoznom akkor is, hogyha olyan anyag jött, ami teljes mértékben megegyezik az Önök által kérttel. Én a következőt mondtam. Ha a végelszámoló beterjeszti és megegyezik azzal, amit a közgyűlés korábban meghatározott, akkor azonnal elfogadom, hiszen Önök elé fog kerülni, azonnal felelősségre vonhatnak, hogyha ez nem így történik. A másik verzió az, hogyha ez nem így történik, akkor én azonnal szavazással korrigálni fogom ahogy ügyvéd úr elmondta a forgatókönyvet. Ha pedig nem kapok ilyen előterjesztést, akkor abban a pillanatban vagy azt kell kezdeményeznem, hogy azonnal felmentem, vagy pedig ha valami olyasmi adódik, hogy mégis fel kell függeszteni az ülést, akkor másnap kerül erre sor. Ezt ajánlottam. Ez módosító indítvány. Marton István: Ez tulajdonképpen nem módosító, hanem az eredetihez való ragaszkodás. Azt mondom, hogy szavazzunk róla. Tüttő István: Melyikről a tiédről? Marton István: Igen, ami itt van. Tüttő István: Semmi probléma nincs, azt az egy kiegészítést kell tenni, „kivéve az az eset, amikor a végelszámoló által beterjesztett anyagok megfelelnek az Önkormányzat korábbi vagy mostani elvárásainak. Marton István: Igen, elfogadható így. Cserti Tibor: Nem zárja ki a kettő egymást egyébként, annak ellenére én magam sem javasoltam a b) pontot, mert felesleges, esetleges időbeli hosszabbításnak vélem. Megvan ennek a jogi megoldása. Az a) pont azt mondja ki, hogy 8 napon belüli elkészítésre és átadásra szólítja fel a polgármestert, és 15 napon belül gyakorlatilag a taggyűlést meg kell tartani azt kéri. A kettő között olvasatomban van 7nap. Pontosan ez a 7 nap alkalmas arra, hogy az átadott anyagot beterjessze a Gazdasági Bizottság ülésére, függetlenül attól, hogy annak az anyagnak milyen a tartalma. Tüttő István: Akkor ugye az kellene, hogy akkor halasszuk el. Cserti Tibor: Önmagában nem alkalmas azt akartam mondani, hogy a polgármester úr nem kérhet bennünket arra, hogy amennyiben megszavazták a b) pontot, akkor eleve határidő módosítást kér. Ez nem indok ebből a szempontból. Belefér a törvényes határidőbe. Tüttő István: Akkor amiben megállapodtunk az most nem érvényes, mert akkor én is ragaszkodom a 15 napos határidőhöz, mert azon idő alatt valóban meg lehet ezt oldani. De azt, hogy jövő szerdán döntsünk, az ebben az esetben kizárt. Marton István: Most akkor kérem, hogy egyben szavazzunk a kiegészítésről, meg az eredeti b) pontról. Tüttő István: Aki a kiegészítéssel, és az eredeti b) ponttal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: c) pont. A bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os……a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki. Határidő: 1999. szeptember 30. ….a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül. Felelős: Tüttő István polgármester. Tüttő István: Szeretném megkérdezni, hogy erre szükség van-e, ugyanis én nem fogom elfogadni, és akkor miről számoljak be? Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Végül is ő indokolta már többször, hogy milyen alapon kéri. Az, hogy ennek van-e jogalapja vagy nincs, azt majd esetleg a Bíróság eldönti, ha oda fordul. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: d) pont. Gondoskodjon róla, hogy az Önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon. Határidő: 1999. október 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Tüttő István: Egy kérdést azért feltennék, mert ugye ez taxatíve kijelenti, hogy az összes vagyon rendelkezésre álljon. Marton István: A társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon. Tüttő István: A mihamarabb és az október 30. között az a különbség, hogy az egyik az megmondja, hogy mikorra, a másik meg azt, hogy mihamarabb, azt pedig nem tudom. Akkor úgy kellene, hogy beszámolási kötelessége 1999. október 30., és akkor eldöntik, hogy ez. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: 2. pont. Az alpontokat azt hiszem, hogy az előzmények ismeretében ejteni lehet, tehát az egyetlen egy gondolatkör. Amennyiben Stahl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőben eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését, és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot. Határidő: 1999. szeptember 30. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: A 3. pont is egy ponttá zsugorodik. Az Alfától az Omegáig Kft. mindazokat az iratokat adja át a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak, amelyek az Önkormányzatot mint tulajdonost a társaságban megillet ahhoz, hogy az Önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Tüttő István: Szeretnék valamit kérdezni. Valakinek meg kellene határozni, hogy mik azok az iratok, amik hiányoznak, illetve mik azok, amik törvény szerint szükségesek. Én jeleztem ebben az általam felolvasott anyagban, hogy engem úgy tájékoztatott a végelszámoló, hogy mindent átadott. Én pedig felszólítottam arra, hogy mindent adjon át. Magyarul nem tudom pontosan, hogy a kettő között mi az eltérés? A jogi képviselő majd megfogalmazza. Marton István: Pont azt akartam kérni, hogy ezzel a közgyűlés, mint alkérdéssel, ne foglalkozzon. Budai István: Nekem az a kérésem, hogy vegye figyelembe a tisztelt közgyűlés, meg a határozati javaslatot lediktáló Marton úr, hogy feltételezhetően ezt a zárómérleget, zárókimutatást, vagyonfelosztási javaslatot APEH vizsgálat alá vetik, és akkor nehogy az a probléma keletkezzen ebből, hogy a határidőket éppen az APEH vizsgálata miatt nem tudjuk tartani. Tudniillik a zárómérleget 1997-ben megvizsgálta, most szerintem ezt a két évet durván át kell vizsgálni. Ezt azért vegyétek figyelembe, amikor ezeket a kérdéseket eldöntjük. Tüttő István: Erre is van jogi megoldás. Másolat készül hitelesítve is. Budai István: Nem a leadásra gondoltam. A könyvelés alapbizonylatait megítélésem szerint eredetiben kell bemutatni az APEH-nak. Azt nem lehet lemásolni. Röst János: Elkértem ma a Hivataltól – lehet, hogy ezért is feljelent egyébként Stahl úr – azt a jegyzéket, amit átadott gyakorlatilag a Hivatal részére. Itt átnyálazva, átlapozva nagyon egyszerű döntést lehet hozni. Mindent adjon át, amit még nem adott át, vagy nyilatkozzon, hogy a birtokában nincsen több ügyirat, illetve több dokumentáció. Nem akarom felsorolni, hogy jelenleg mi hiányzik belőle, de aki ehhez ért, az meg fogja tudni mondani. Tüttő István: Teljességi nyilatkozatra szólítom fel a taggyűlésen, és akkor megtesszük. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Marton István: Új 4. pont, de nem újdonság. A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az 1999. január 1. utáni taggyűlések részletes jegyzőkönyveit a már átadott - 1999. július 27-i kivételével – a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a közgyűlés tagjainak küldje meg. Határidő: 1999. szeptember 15. Tüttő István: Egyetlen egy aggályom van, hogy nincsen taggyűlés ebben a szituációban, de hát szavazzuk meg. Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Tüttő István: Ne vegyük zokon, hogyha én csak a taggyűlések jegyzőkönyveit küldöm meg. Marton István: Igen-igen, ez egyértelmű. Most jön az 5. pont, ami korábban a 4. volt. A kft. - a korábbiból a haladéktalanul szót ki kell venni – indítson kártérítési eljárást Stahl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt, a kártérítés összege Stahl György által 1999. január 1. óta a felmentéséig felvett díjának összege. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Tüttő István: A pert ki kezdeményezi? Ki indítsa meg? Ügyvéd urat kérdezzük majd meg. Amíg a kft.-t a Cégbíróság véglegesen meg nem szűnteti, addig a kft. létezik, csak nem tudom ki fogja a kft. ügyeit intézni. Két tulajdonosa van. Kérdésem elhangzott, ha válasz van rá, hallgatom. Lehet-e ezt így végrehajtani? Én a magam részéről mindent végrehajtok, ha lehet. Szavazzunk, és majd jogilag tisztázzuk. Ha valami oka lenne, problémát okoz, akkor visszahozzuk. Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Marton István: 6. pont. Én úgy gondolom az Önkormányzat ennek az ódiumát már jópárszorosan megfizette, de tényleg szaladjunk. A közgyűlés utasítja a polgármestert, vizsgálja, szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy a többségi tulajdonos az általa befektetett mintegy ¾ milliárd Ft-ért milyen értékű tulajdonhoz jutott a Vásárcsarnokban. Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak számoljon be. A teljes szakértői anyagot a bizottsági tagoknak az ülés előtt 1 héttel juttassa el. Határidő: 1999. november 1. Felelős: Tüttő István polgármester Tüttő István: Végül is egy úgynevezett vagyonfelértékelés. Meg lehet tenni, ennek semmi akadálya, csak ennek forrásigénye is van. Marton István: Én úgy gondolom, hogy a Hivatal van annyira felkészült, hogy egy hozzávetőleges értékelést, ami plusz mínusz 2% belül, de akár 5% belül is megállja a helyét, el tudja készíteni csak azért, hogy néhány 10 millió Ft pontosságig tudja mindenki minősíteni. Tüttő István: Azt akkor tegyük hozzá, hogy nem kell hivatalos értékbecslés. A Hivatal megoldja. Marton István: De talán úgy is megy, hogy először elkészül az egyik, és annak az ismeretében majd később dönt a tisztelt testület, hogy a másikhoz is ragaszkodik-e. Tüttő István: Szeretném, ha döntenénk, hogy ezt elfogadjuk-e? A Hivatal meg fogja oldani. A kiskorú polgármester nem emel kifogást. Marton István: Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot tájékoztassa, ez a bizottság alakítsa ki a az álláspontját, és úgy jöjjön vissza a közgyűlés elé. Ez teljesen értelemszerű egyébként. A közgyűlés a beszámoltató minden esetben. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Marton István: Utolsó pont. A közgyűlés megállapítja, hogy az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának elhúzódásához hozzájárul Tüttő István polgármester úrnak, mint a többségi tulajdonos képviselőjének magatartása. A polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést, és a szakbizottságokat megfelelő gyakorisággal, az elvárható részletességgel, és alapossággal a végelszámolás elhúzódásának valódi okairól. A többségi tulajdonos számára biztosított törvények adta lehetőségeket nem használta ki, és nem tett új kezdeményezéseket a végelszámolás elhúzódásának megakadályozására. Nincs határidő. Tüttő István: Van egy javaslatom. Az önkormányzati testület is magát egy kicsit próbálja ugyanilyen szemszögből. Meg a Pénzügyi Bizottság elnöke, aki folyamatosan ugye nem ösztökélt erre. Aki a határozati javaslat 7. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 259/1999.(IX.8.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy Tüttő István polgármester nem hajtotta végre a 206/1999.(VII.9.) számú határozatot, ezért a módosított határozat végrehajtására ismételten felkéri és az alábbi póthatáridőket adja: 1.a) Haladéktalanul szólítsa fel Stahl György végelszámolót, a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére, és a tagoknak való átadására, valamint a kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 1.b) Az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az önkormányzat Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága elé és azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet – kivéve az az eset, amikor a végelszámoló által beterjesztett anyagok megfelelnek az önkormányzat korábbi vagy mostani elvárásainak. Határidő: 1999. szeptember 30. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül Felelős : Tüttő István polgármester 1.c) A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os törzsbetéte szerinti értékénél és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki. Határidő: 1999. szeptember 30. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül Felelős : Tüttő István polgármester 1.d) Gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész a rendelkezésre álljon. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) Amennyiben Stahl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőben eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) Az Alfától az Omegáig Kft végelszámolója a birtokában lévő valamennyi iratot adja át – illetve nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a teljes iratanyagot átadta - a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak, amelyek az önkormányzatot, mint tulajdonost a társaságban megilletik, hogy az önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy az 1999. január 1. utáni taggyűlések részletes jegyzőkönyveit - a már átadott 1999. július 27-i kivételével – a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a közgyűlés tagjainak küldje meg. Határidő: 1999. szeptember 15. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) Az Alfától az Omegáig kft indítson kártérítési eljárást Stahl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt. A kártérítés összege Stahl György által 1999. január 1. óta a felmentéséig felvett díjának összege. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 6.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert vizsgálja, szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy a többségi tulajdonos az általa befektetett mintegy ¾ milliárd Ft-ért milyen értékű tulajdonhoz jutott a Vásárcsarnokban. Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak számoljon be. A teljes szakértői anyagot a bizottsági tagoknak az ülés előtt 1 héttel juttassa el. Határidő: 1999. november 1. Felelős : Tüttő István polgármester 7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának elhúzódásához hozzájárult Tüttő István polgármester úrnak, mint a többségi tulajdonos képviselőjének magatartása. A polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést és a szakbizottságokat megfelelő gyakorisággal, az elvárható részletességgel, és alapossággal a végelszámolás elhúzódásának valódi okairól. A többségi tulajdonos számára biztosított törvények adta lehetőségeket nem használta ki és nem tett új kezdeményezéseket a végelszámolás elhúzódásának megakadályozására. Zsoldos Ferenc: Javaslom a tisztelt a közgyűlésnek, hogy az eredeti álláspontnak megfelelően szeptember 14-én tartsuk meg a folytatólagos közgyűlést, mert a jelenlegi helyzetben az idő már eléggé előre haladt, azt hiszem a terem belső légköre sem olyan, hogy nyugodtan tudnánk dolgozni. Kérem a javaslatomat szavaztassa meg a polgármester. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Szeretném jelezni, hogy vannak olyan napirendek, amelyek halasztása azért maradt el a tegnapi napon, pl. a fegyelmi ügyben dönteni kell, azért halasztottuk el, mert úgy volt, hogy folytatjuk ma. Az ügyrendi javaslat úgy hangozott el, hogy 14-én folytassuk a közgyűlésünket. Dr. Baranyi Enikő: Azt a 2-3 napirendi pontot kellene megjelölni, amelyek határideje miatt mindenképpen ma dönteni kell, és úgy lesz 14-én a folytatólagos. Tüttő István: A javaslat úgy hangzott el, hogy jövő kedden folytassuk soros ülésünket. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 260/1999.(IX.8.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülését 1999. szeptember 14-én tartja. Határidő: 1999. szeptember 14. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
