* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 279.01 KB | |
| 2026-03-27 14:26:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  129 | 160 | 1999. október 4. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 1. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) 2. Dr. Baranyi Enikő és Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban) 3. Antalics Dezső önálló képviselői indítványa (írásban) 4. Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban) 5. Györek László önálló képviselői indítványa az adatvédelemről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/1999.(VI.22.) számú és 11/1999.(III.23.) számú rendeletével módosított 43/1995.(XII.20.) számú belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletek módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 7. Javaslat a 11/1994.(V.2.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezetője 8. Javaslat a 05 hrsz-ú út részbeni megszüntetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. október 4-én (hétfő) 14.30 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József főépítész, Imre Béla, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Kámán László IKI vezető. Megjelentek: Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa. Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent vendégeinket és az apparátus tagjait. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A folytatólagos közgyűlés napirendi pontjait ugye nem kell elfogadni, de szeretném jelezni, hogy mivel előterjesztője vagyok a 8. számú napirendi pontnak, elnapolását javaslom. A 10. napirendi pontra vonatkozó javaslatomat pedig most visszavonom, mert erre vonatkozóan nekem más elképzelésem is van, de azt még egyeztetnem kellene. Aki az elnapolással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 301/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódására és a létszám csökkentésének I. ütemére című napirendi pontot elnapolja. Határidő: 1999. október 12. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy közben két olyan témakör vetődött fel, amelynek megtárgyalása a mai nap szükséges. Előre jelezném, hogy soron kívüli közgyűlésre kerülne sor, amint befejeztük a mostani folytatólagos közgyűlésünket. Az egyik egy határozat módosítása, a Ryno Kft-vel kötendő szerződés miatt, a másik pedig – azt hiszem Önök megkapták a Javaslat a prevenciót szolgáló bűnmegelőzési akadályverseny programjára és részletes költségigényére. Ez pedig azért válik szükségessé, mert az idő miatt. Erre vonatkozóan majd a döntésüket meghozzák, bár 8-an már aláírták. Kérem, hogy erre készüljünk fel, tehát ne menjünk el. Később lesz kiosztva, most nyomtatják az anyagot, mert ez ma reggel kaptunk jelzést, hogy ezt meg kellene ma tárgyalni, ha Önök is hozzájárulnak. Napirendi pontok: 1. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) 2. Dr. Baranyi Enikő és Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban) 3. Antalics Dezső önálló képviselői indítványa (írásban) 4. Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban) 5. Györek László önálló képviselői indítványa az adatvédelemről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/1999.(VI.22.) számú és 11/1999.(III.23.) számú rendeletével módosított 43/1995.(XII.20.) számú belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletek módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 7. Javaslat a 11/1994.(V.2.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezetője 8. Javaslat a 05 hrsz-ú út részbeni megszüntetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 1.) Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Kérdezem Marton urat, hogy az indítványával kapcsolatban, amely rendelkezésünkre áll, van-e esetleg még kiegészítenivalója? Marton István: Ismertetem azt az apró változtatást, amit javasoltam a korábbi rendeltben, bár képviselőtársaim megkapták az eredeti rendeletnek a külkapcsolati terv című fejezetét. Az eredeti és az én általam között eltérés, - amit a bizottságok egyébként megvitattak és támogattak – a 4. § (3) bekezdésében az utolsó fél mondatba két szó beszúrása. Az eredeti, „melyet a költségvetésben garantálni kell” helyett, közbeszúrva, „melyet a költségvetésben az éves keretösszegig”. Azt hiszem ezt nem kell különösebben magyaráznom, hogy mi ennek a jelentősége. Mondjuk, ha x Ft volt az éves keretösszeg, és elfogyott félévkor, akkor nem lehet szó arról, hogy mondjuk 2x-ra emeljék föl, és akkor az garantálva van, hanem az éves költségvetésben elfogadottig kell garantálni. Azon kívül, hogy lesz-e valami és ha lesz, az mi lesz, az egy másik téma. Az igazi változtatás a 4. § (4) bekezdésének - ami azt kell, hogy mondjam meglehetősen érthetetlen, sőt értelmetlen volt - a kétfelé vétele. Eredetileg így hangzott, hogy a „külkapcsolatok összeállítását és pénzügyi tervezését a rendezvények (utazások, fogadások) időtartamának költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölésével kell előkészíteni, és azt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá”. Ez meglehetősen bonyolult, sőt tényleg, ahogy említettem eléggé értelmezhetetlen mondat. Pontosabban, ebbe mindenki azt értelmez bele, amit akar, és ez egy nagy veszély. Ezt úgy javaslom kétfelé választani, világos két bővített összetett magyar mondattá, hogy „a külkapcsolati tervnek a rendezvények (utazások, fogadások) időtartamának, költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölését kell tartalmaznia”. A másik fele szintén lényegesen érthetőbb: „a delegációkban közpénzen résztvevőket – és itt a közpénzen van a hangsúly kérem tisztelt hölgyeim és uraim – az utazás megkezdése előtt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel jelöli ki”. Ennek a mikéntjét is többféleképpen lehet elképzelni. Én ebbe most nem akarok részletesen belemenni, de ez a dolognak a lényege, hogy a közgyűlésnek tudni kell róla. A szakbizottsági meghallgatások során az egyik bizottság – most hirtelen nem mondom meg pontosan, hogy melyik – de javasolt még egy mondatot ehhez az 5.§-hoz, amit én el tudok fogadni. Ez így hangzik, hogy „a nem önkormányzati utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűlésen ismerteti”. Ennek egyszerűen az a jelentősége érzésem szerint, hogy így tudják a képviselők, hogy az önkormányzati delegáció nem közpénzen utazó tagjai kicsodák, és talán a város minket néző tisztelt közönsége is megtudhatja. Tüttő István: Erre is van mindig példa. Marton István: És erre is van mindig példa, és értelemszerűen az eddigi 5. pont lenne a 6. és semmi eltérés nincsen. Kelemen Z. Pál: Szeretnék észrevételt tenni ehhez a javaslathoz, az 5. ponthoz. Az már egy kicsit pongyola megfogalmazás, hogy közpénzen, mert sokféle közpénz létezik. A költségvetést terhelőt még érteném is, az értelmezhető lenne. Alapítványi pénzek, kormánypénzek, megyei közgyűlés pénzei stb. hadd nem mondjam, hogy mi minden még a közpénz a világon. A közpénz túl tág fogalom, a költségvetés terhelő. Másrészt, ha ez a megfogalmazás megvan, akkor nem a delegáció vezetője jelöli ki a delegáció tagjait, hanem mint valaha a kiváló dolgozói címeket a munkásgyűlésen adták oda, hogy ő még nem utazott, meg nem volt kiváló dolgozó, akkor most ő menjen. Ez enyhén szólva vicc lenne. Képzeljék el, hogy Orbán Viktor utazik Ausztriába, és a Parlament dönti el, hogy kiket vihet magával. Azt hiszem, hogy a delegációvezető jelöli ki a delegáció tagjait, és ezt az 5. pontot éppen ezért nem javaslom elfogadni. Kérem, vegyék fontolóra észrevételemet. Amennyiben elfogadást nyerne, költségvetést terhelő címszó legyen a közpénz helyett. A város költségvetését terhelő. Tarnóczky Attila: Jelezni szeretném, hogy valakinek bizottságnak, vagy a képviselő úrnak meg kellene fogalmaznia a rendelettervezetnek a rendelet, tervezetszerű formáját, mert ez nyilvánvalóan nem az pillanatnyilag még. Azt is meg kellene fontolni, hogy az (5) bekezdés szerinti igény mire vonatkozik, ugyanis a 4.§, amit módosít az (5) bekezdésben többek között, az a külkapcsolati tervről szól egészében. A mostani fogalmazás azt jelenti, hogy a külkapcsolati tervben szereplő rendezvények esetén igaz ez, talán még azt is jelenti, hogy a külkapcsolati tervben gyakorlatilag egy évre előzőleg rögzíteni kellene, hogy ki utazik, és ilyen módon a dolog eléggé nehézkessé teszi az életünket. Még egyszer jelzem, hogy a 4.§, amit módosít, az egészében a külkapcsolati tervet boncolgatja. Marton István: Először Kelemen képviselőtársamnak annyit azért közölni kell, hogy az Önkormányzat nem kis parlament így indításként, a másik pedig közpénz alatt értelemszerűen nem érthető más, mint amit Te is említettél, hogy a költségvetést terhelő pénzekről van szó. Nem ragaszkodom egyik kifejezéshez sem, de énnekem egyértelmű, hogy közpénz, ide nyugodtam lehet költségvetést terhelő összeget is írni, hogy jelöli ki, de ahelyett is énnekem megfelel a hagyja jóvá, de azért ezt a nyilvánosság kizárásával nem lehet csinálni, és itt ez a szándék vezérelt engemet, amikor ezt a javaslatot letettem. Tarnóczky alpolgármester úrnak pedig azt tudom mondani, hogy ha ez nem is meríti ki a határozati javaslat fogalmát, akkor az anyagban a 4.§ elé oda kell írni, hogy határozati javaslat-tervezet természetesen addig, amíg nem kerül elfogadásra, és akkor rögtön kimeríti. A 4.§ (4) azért van kétfelé szedve 4. és 5.-re mert az egyik az a résztvevők körét jelöli meg, a másik pedig a konkrét személyek kijelölésével foglalkozik, és ezt igenis kétfelé kell mély meggyőződésem választani. A jelöli ki helyett felőlem a hagyja jóvá is ugyanolyan tökéletesen, azon pedig én nem nyitok vitát, hogy közpénzen, vagy költségvetést terhelő pénzen, mert ez az én megítélésem szerint ugyanaz, és szerintem is ennek ugyanannak kell lenni. Bármelyik kifejezést el tudom fogadni természetesen. Tarnóczky Attila: Az első felvetésemre adott válaszra reagálnék. Ez egy rendelettervezet, nem határozati javaslat, és ennek megfelelően kell rendelkezni egy bevezető résszel, rendelkezni kell arról, hogy a régi rendeletnek mely pakszusait hogyan módosítja, és egy hatályba léptető résszel is rendelkeznie kell. Dr. Fodor Csaba: Amikor túlzott bátorsággal a múlt közgyűlésen azt javasoltam, illetőleg az ezt megelőző előző közgyűlésen azt mertem javasolni, hogy ezt többek között vegyük le napirendről, mert a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta, akkor Marton képviselő és Baranyi képviselőasszony azt mondták, hogy nem is kell, mert ez visszakerül bizottsági szakaszba, most meg döbbenten tapasztalom, hogy nem erről szól a történet, hanem arról, hogy már tárgyalja tartalmában a közgyűlés. Akkor itt valaki valakiket félrevezetett, félreértés történt, és ezt le sem vettük napirendről. Így hangzott el alpolgármester úr, de ez lényegtelen most már, ha már bent vagyunk a vita kellős közepében, csak megjegyeztem. Álláspontom szerint ez a módosított 4. szakasz új (5) bekezdés módosítás egy kicsit aggályos lehet így, én azt gondolom, hogy a polgármester és az alpolgármester urak éppen aki a delegációvezető, az ő felelőssége, hogy kikkel kíván külföldre utazni, adott esetben milyen delegáció-összetételre van szükség, tehát gazdasági, környezetvédelmi, oktatási, vagy sorolhatnám azokat a tevékenységeket, amelyekben igen egy oldalról. Más oldalról viszont ez az előzetes jóváhagyás igény, visszacsöppentene bennünket egy pár esztendővel ezelőtti eljárási rendbe, amit az élet igazolt, hogy nem követhető, hiszen vannak olyan megkeresések, amelyek egy napos ilyen megkeresések és éppen az, hogy pár nap alatt kell eldönteni éppen, hogy ki ér rá az adott szakterületről a képviselők közül, aki tud menni, ugye legutoljára talán ha mindenkinek az emlékezetébe idézem azt az ominózus ausztriai egy napos utat, amin a Gazdasági Bizottság két tagja részt tudott venni az elektromos rendszernek a felülvizsgálatával kapcsolatos. A közgyűlés döntött is erről. Ha most ebben mindig közgyűléseket kellene dönteni, hát megbolondulna a közgyűlés én azt gondolom. Abban viszont teljesen egyetértek Marton képviselő úrral, a nyilvánosság fontos kérdés, a nyilvánosságot tájékoztatni kell, mert azért itt a nyilvánosság más szerepet nem kap, mert a többi az már demagógia, mert hiszen a nyilvánosság arról szól, hogy megkapja a kellő tájékoztatást. Most az a kérdés, hogy ezt előtte kapja meg az utazás előtt, vagy az utazás után. Azt gondolom, az eddigi gyakorlat helyes a polgármesteri beszámolóban pontosan kell megjelölni, hogy ki, miért, hol volt, és mellé kell csatolni a szokásoknak megfelelően az útijelentéseket is. Azt hiszem, hogy a nyilvánosság igénye, ami nagyon helyes követelmény, ezt így mindenképpen tudjuk tartani. Azt mondom, hogy az (5) bekezdése ennek a módosításnak így aggályos, és ellehetetlenítené az egészet. Marton István: Amit Fodor képviselőtársam említett, ez a bizottsági viták során is felmerült, én erre azt tudom most is mondani, amit akkor mondtam, hogy vis major esetek most eddig is voltak, és ezután is lesznek, a szabályozás soha nem azokra vonatkozik. Természetesen, ha van egy ilyen, egy nap alatt dönteni kell, egy napos dolog, akkor az utána visszajön a polgármesteri beszámolóban, és akkor azt tudomásul veszi a közgyűlés. Úgy gondolom, hogy ebben nincs közöttünk vita. A közgyűlés ugye kijelölheti úgy is a delegációt, hogy azt mondja, hogy Dr. Fodor Csaba vezet egy háromfős delegációt, és vagy hozza vissza ki a másik kettő, vagy majd számoljon be a következő közgyűlésen, de ekkor már valamit tudnak róla úgy a testületi tagok, mint például a város polgárai. Én úgy gondolom, hogy ebben hatalmas nagy a szabadságfok, és nem nagyon értem egyeseknek az aggódását. A másik, és ezt Tarnóczky alpolgármester úrnak szól, hogy én nagyon örülök kedves alpolgármester úr, hogy a régi formáját kezdi visszanyerni, már ami a dolgok pontosságára való törekvését jelenti, ezt a nélkül mondom, hogy most konkrét példákat mondanék arra, amikor ezek fölött hanyag eleganciával átlépett. Ha ez folytatódik, akkor kénytelen leszek példákat is mondani. Tüttő István: Tarnóczky úr válaszol, utána pedig javaslatot teszek az elnapolására, és közben a bizottságok majd megtárgyalják. Tarnóczky Attila: Emlékeim szerint ilyen példát Marton képviselő már tett, de hát szíve joga, hogy tegyen ahányszor csak akar, ettől függetlenül egy rendelettervezet szövege az egy rendelettervezet szövege, nem pedig egy szépirodalmi dolgozat. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy azért is ezt az (5) bekezdést talán ebben a formában nem kellene elfogadnunk, mert a közpénzeken nem csak képviselők hála Istennek utaznak, már amikor utaznak, hanem a Hivatal dolgozói intéznek innen, onnan, amonnan, volt rá példa, és lehet is rá példa. Azt gondolom, hogy az pedig munkáltató döntés kérdése kell, hogy legyen, ne hogy a közgyűlésen szavazgassunk még ezekről is. Azt javaslom, hogy valóban a célszerűség okán ezek maradjanak az eddigi helyükön, tehát polgármester, alpolgármester, és jegyzői hatáskörben, mert különben nehézkessé válik a rendszer, de ha Marton képviselőnek az az óhaja, hogy ez kerüljön be, amit elmondott, és ez a veszélye az ügynek mert ha a vis major lép föl, vis majorról, mint olyanról vagy sürgős, rendkívüli esetről maga a rendelettervezet nem beszél, de éppen ezért, ha föllép egy ilyen eset, és netán ilyen eljárás történik, akkor a következő közgyűléseken ismételten a volt delegáció vezetőt, a polgármestert, vagy bármelyik alpolgármestert kényelmesen meg lehet támadni, hogy megszegte a rendeletet, hiszen felhatalmazás híján olyan magatartást tanúsított, amire csak az előterjesztő szóban célzott, de hát leírva viszont nincs. Én azt gondolom, hogy így ez nem fogadható el. Marton István: Én nem nagyon látom ezt a gondot, amit Fodor képviselőtársam mond, mert itt a munkáltató jog nem csorbul, főleg nem csorbul akkor, ha mondjuk egy képviselő a delegáció vezetője, amire számtalan példa volt a közelmúltban is. A másik pedig alpolgármester úrnak azt mondom, hogy hát ha valaki egy szépirodalmi alkotást vél felfedezni, akkor az gyengén áll a szépirodalom ismeretében. Ez egyszerűen egy rendelet módosítása, tehát nem egy alapvető rendelettervezet, hanem egy több oldalas rendeletben két apró pontocskán való módosítás, és ha én tudtam volna a szándék kialakulásakor, hogy ebből a pici kis ügyből ekkora vita lesz, akkor komolyan mondom, be sem adom, de hát most már akkor végigcsináljuk. Tüttő István: Engem az tévesztett meg, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság megtárgyalta, és ennek következtében úgy gondoltam, hogy a rendeletmódosítási feltételeken túl vagyunk, de látom, hogy érdemes tovább gondolni, mert néhány pontban pontosításra szorul. Javaslom, vegyük le a napirendről, bizottsági szakaszba utalom. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor tárgyaljuk tovább. Mivel több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Szavazzunk róla. Módosító indítványok is hangzottak el. Fodor úr javasolta az 5. pont elhagyását. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ezt követően még Marton úr felolvasta egy bizottságnak – pontosan most nem tudom melyik bizottságnak – egy mondatát, amivel kiegészül. Ha Te el tudod fogadni, akkor azt úgy kell értenem, hogy a rendeletmódosítás része. Tessék felolvasni. Marton István: Ez az egyszerű mondat a következő: A nem önkormányzati utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűléssel ismerteti. Tehát tudják azt, hogy ki az a két busznyi ember, aki mondjuk megy Kovásznára, ha nem is mind név szerint, de mondjuk bemondják, hogy ilyen együttes, olyan együttes és amolyan együttes. Nem értem itt a fölvetődő aggályokat, mert ezt a kását messze nem eszik olyan forrón tisztelt hölgyeim és uraim, mint amilyen forróra itt fel van festve. Dr. Tuboly Marianna: Akkor nyilván a rendelet címe megfelelően Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának x/1999. számú rendelete az Önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendelet módosításáról. A bevezető mondatot nem olvasnám, ami arról szól, hogy az Önkormányzat a külkapcsolatok szabályozásának módosítására az alábbi rendeletet alkotja. 1.§ a rendelet 4 szakasz (3-5) bekezdése helyére az alábbi, (3-6) bekezdés lép. Akkor itt az Önök előtt levő szöveg lesz a (3-6.) bekezdésig. Tüttő István: A jelöli helyett hagyja jóvá. A 6. nem jó, mert a korábbi 5. az értelemszerűen kimarad. Dr. Tuboly Mariann: A korábbi 5. marad. Úgy értelmeztem, hogy az marad. Ezért lesz (3-6) bekezdés. Akkor a 2. szakasz ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Tüttő István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a jegyző által tett kiegészítéssel egyetért és a következő határozatot hozza: 302/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendelete módosítása tárgyában a jegyző által tett kiegészítéssel egyetért. Dr. Fodor Csaba: De a tartalmát nem. Tüttő István: Akkor szavaztassam meg pontonként? Igaza van Fodor úrnak, mert ugye a rendeletet részleteiben. Dr. Fodor Csaba: Elhangzott egy módosítás is, ami az eredetihez képest mégiscsak az utolsó mondat. Arról külön kell szavazni. Gondolom én. Tüttő István: Marton úr olvassa fel azt a mondatot, azzal kezdjük a szavazást. Marton István: Az általam javasolt 5. pontot ugye? Tüttő István: Úgy van. A hagyja jóvá az rendbe van, és ahhoz jön még egy mondat bizottsági javaslat. Marton István: A delegációkban közpénzen résztvevőket az utazás megkezdése előtt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel – itt a módosítás benn – hagyja jóvá. A nem önkormányzati utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűléssel ismerteti. Tüttő István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki a 4.§ (3), amely …..rangsorát, melyet költségvetésben - az éves keretösszegig - garantálni kell. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ezt követően a 4. pont. A külkapcsolati tervnek a rendezvények (utazások, fogadások) időtartamának, költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölését kell tartalmaznia. Marton István: Bocsánat, de ennek önmagában már nincs értelme, úgyhogy nem tudom, hogy miről szavazunk. Tüttő István: Akkor befejeztük, tehát nem fogadtuk el ezt a módosítást, azért javasoltam én, hogy dolgozzuk át. De hát akkor értelemszerűen ezt lezártuk, mivel nem módosítjuk a korábbi rendeletünket. 303/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szóló 19/1997.(IV.22.) számú rendeletének módosításával nem ért egyet. 2.) Dr. Baranyi Enikő és Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Kérdésem, hogy a bizottság tárgyalta? Tóth László: Bizottsági szakaszba kérem utalni. Tüttő István: Akkor bizottsági szakaszba utalnánk. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 304/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Baranyi Enikő és Tóth László képviselők polgármesteri rezidencia létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 1999. október 28. Felelős : valamennyi bizottság elnöke 3.) Antalics Dezső önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: A jelenlegi sétakert, vagy a millenniumi parknak a kérdésével foglalkozik. Bizottsági szakaszba kérném, hogy döntésükkel utalják bizottsági szakaszba. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 305/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Antalics Dezső képviselőnek a Sétakert felújítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 4.) Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban) a.) Városi emlékhely, valamint emlékmű létrehozása Tüttő István: Az indítvány a magyar államiság 1100 éves történetét, illetve az emlékhely és emlékmű avatással kapcsolatos javaslattal foglalkozik. Itt hasonló a kérés ugye, hogy bizottsági szakaszba utaljuk? Tóth László: Nem, már volt. Tüttő István: Bocsánat, igen itt van a bizottsági döntés. Kérem erről az előterjesztő úrnak kiegészíteni valója van-e? Tóth László: 8 percben szeretném indokolni az önálló képviselői indítványomat. Tüttő István: Mennyi, 8? Miért otthon elmondtad már? Tóth László: Lemértem. Tüttő István: Egy kérésünk lenne. Ha lehetne, kevesebb idő alatt meghatározni, de figyelünk. Tóth László: Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak! Ha ma végigsétálunk a világ bármely nagyvárosának utcáin, terein, lépten-nyomon szobrokra, emlékművekre bukkanunk, de nem mindig volt így. Az emlékművek tömeges megjelenése a köztereken egybeesik, hogy nagyirányú társadalmi átrendeződéssel a tömegek megjelenésével, a politikában az állami politika ezzel párhuzamos változásával. A köztereken elhelyezett műalkotásoknak két fő típusa különböztethető meg: az egyik csoportba a díszítőszobrok tartoznak, ezek között csupán egy adott hely díszítése, humanizálása ….léptékűvé tétele ebből eredően méretükkel, formájukkal a környezetükhöz alkalmazkodnak. A köztéri alkotások másik csoportját az emlékművek képezik. A szakirodalom, és a jelenlegi emlékmű állítási gyakorlat két altípusukat különbözteti meg: emlékmegőrző alkotások, és politikai emlékműveket. Emlékmegőrző a kompozíciók, mellyel önálló képviselői indítványom újszerű megközelítéssel vonatkozik, tulajdonképpen nemzeti emlékművet, átmeneti típust képeznek a díszítőszobrok, és a politikai emlékművek között. Miért emlékmű felállítását javasoltam, mivel tud hatni egy emlékmű? Egy társadalom történeti tudatának formálásában évezredek óta köztudottan nagy jelentőségük van a múltat idéző szimbólumoknak, jelképeknek, emlékműveknek. Az emlékmű állandó jelenlétével a mindennapi még ha látszólag tudatlan szembesülés révén az általa hordozott tartalmat rögzíti a köztudatban. A maradandó anyagból az állandóság igényével elhelyezett közösségi, rendeletetési alkotások révén szó, nem lehet kizárólagos szándék a történések megörökítései. Allegorikus, szimbolikus, vagy jelszerű megnyilatkozásként általános érvényű mondandót, jelentést hordoznak. Tudom, és elfogadom, hogy a vezércikkek, szónoklatok, ünnepségsorozatok sokkal hajlékonyabb, sokkal gazdagabb tudattartalmak megjelenítésére alkalmasak, de a pillanatnak szólnak. Az emlékmű mondanivalója ehhez képest kevésbé árnyalt, elnagyoltnak tűnhet, de elsősorban gyermekeink, unokáink, a jövő nemzedéke számára kell, hogy szóljon, a ma üzenetét hordozva. Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak! Vajon mit üzen a mának 1000 esztendős államiságunk? Vajon csupán az-e a magyar államalapítás üzenete, hogy a térségben sok más nálunk korábban ideérkezett néppel ellentétben éppen mi voltunk képesek maradandó államot alapítani, méghozzá olyat, amelynek védelme alatt az évszázadok során több nem magyar nép is nemzetté válhatott? A nemzetönérzetnek az a sajátossága, hogy kedve, érzelme szerint válogat a történelmi tények közül, s természetének megfelelően általában a dicsőt, a számára kedvezőt választja. Éppen ezért először arra kell rákérdeznünk, hogy vajon az az uralmi, hatalmi keret, amelyben a magyarság István királlyá koronázásáig elhelyezkedett, nem állam volt-e maga is? De bizony mondja erre számos történész. Ezer esztendővel ezelőtt tehát inkább ….következményekkel. A magyar nép államot, életmódot és hitet változtatott, illetve cserélt. Az állam, az életmód és a hit megváltoztatása a korábbi hazánkba hozott szabadságjogok elvesztésével és feladásával járt, a nagy többség számára. István halála után súlyos áldozatokat követelő trónviszályok, testvérháborúk, lázadások következtek. De az ezer esztendő igazolta Szent Istvánt, és a nála semmivel sem kisebb államférfit, az apa, Géza fejedelem állam, életmód, és hitváltoztató törekvéseit. Ritkán esik szó arról, hogy István király annak idején azért ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának, azért tette meg Jézus anyját a magyarok patrónájának, hogy biztosíthassa az ország szuverenitását a római pápa ellenében. De az sem feledhető, hogy ezekben az évtizedekben senkinek sem lehetett fogalma arról, hogy mindaz, ami vele megesik, hova fog vezetni. Úgy célszerű a történelmi tűnődést a mához kapcsolni. Aligha erőltethető a párhuzam, hogy az ezer esztendővel ezelőtt történteket ahhoz hasonlítjuk, ami mostanában történik meg velünk. A legújabb rendszerváltás kitüntetett céljainak egyike a szuverenitás, vajon mennyiben, és milyen formában áll összhangban korunk követelményeivel? Éppoly kevésbé tudjuk erre a választ, mint Géza és István a saját céljaikkal kapcsolatban. Ámbár az is lehetséges, hogy még kevésbé. Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak! Az évfordulók megmerevedett hősöket, hiba nélküli szoborszerű jellemeket, a történelmi események beállításában fekete fehér színeket alkalmazó publicisztikai megemlékezéseket hívnak életre, torzulást hoznak a társadalmat, magunkat, történelmünket érintő látásmódunkban. Vajon mi lehet azoknak a történelmi eseményeknek, hagyományoknak a sorsa, amely nem köthető születéshez, győzelemhez, vereséghez, vagy egyéb politikai eseményhez, mely mégis a legszorosabban hozzátartozik a modern magyar társadalom társadalmi, politikai egészének megteremtéséhez. Tisztelt képviselőtársaim! A történelem nagy ajándéka, hogy nekünk, a 3. Önkormányzat képviselő-testületének adatott meg a sors kegyelméből az a soha vissza nem térő lehetőség, hogy városunk életében először összefogással állíthatunk emlékművet az utókor számára. Nem csak vétek, hanem megbocsáthatatlan bűn lenne nem élni, e történelem adta lehetőséggel. Befejezésül. Egyetértve napjaink legeredetibb, megkockáztatom legnagyobb hazai szobrászával Melokkó Miklós gondolatait idézem: „A szobor, és elhelyezése az egész látvány, egy új gondolat. Magasabb rendű műveltség szükséges ahhoz, művelten megrendelő, hogy a szobrászat újra az emberi kultúrához tartozzék. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete megfelel az előzőleg említett ismérvnek. A fentiekre figyelemmel a nemzeti emlékmű elkészítésére, felállítására vonatkozó önálló képviselői indítványom érdekében kérem a közgyűlést, képviselőtársaim támogatását, valamint a név szerinti szavazást. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az önálló képviselői indítványt megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta. Tarnóczky Attila: Megelőzve a név szerinti szavazás várható traumáját, szeretném közölni a véleményemet, ami egyértelmű nem, nem és nem. Annál inkább szeretném ezt közölni, mert Tóth László képviselőúr volt olyan kedves, és kinevezett az egész elképzelés felelőseként. Jeleznem kell, hogyha a közgyűlés ezt megszavazza, akkor én ennek a feladatnak nem fogok tudni eleget tenni minden bizonnyal. Nem hiszem alapjában véve, hogy ezer év mindenféle áldozatainak kell egy közös emlékművet állítani. Hadd olvassam fel az előterjesztésből, hogy kik mindennek, de nem biztos, hogy teljes a felsorolás: honfoglalás és államalapítás, pogánylázadások, pártütések, tatárjárás, törökdúlás, parasztfelkelések, lázadások, reformáció és ellenreformáció, inkvizíció, Habsburg uralom, felkelések és szabadságharcok, forradalmak és ellenforradalmak, világháborúk és megszállások. Eleve úgy gondolom, hogy egy emlékmű, amely mindenkié olyan értelemben, hogy mindegy, hogy ki gyilkolt adott esetben kicsodát, a senkié egyben. De ráadásul az a véleményem, hogy elindult ebben a városban egy nem igazán kedvező folyamat. Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy városszépítés ürügyén emlékműveket potyogtatunk – már elnézést kérek – egyes tereinkre egyre többet és többet. Sajnos azt kell mondjam, hogy a Városvédő Egyesület e vonatkozásban kicsit tévútra került, amikor a kezdeti nagyon hasznos tevékenységét ebbe az irányba módosította. Nem kellene ezt tovább folytatni, hanem a pénzünket, a város pénzét, és a mecénások pénzét annak az ápolására, rendbetételére kellene elsősorban fordítani, ami már megvan ebben a városban. Nem pedig emlékművekre. Így is ugye két emlékmű erre az évre még függőben van. Egyik a kiskanizsai emlékmű, másik az aradi vértanúk emlékműve. Ajánlatos lenne egyet pihegni mindezek után, és mással foglalkozni. Ráadásul a határozati javaslat igazából értelmezhetetlen számomra, mert fogalmam nincs, hogy a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságnak és a főépítésznek, meg hát nekem is, miféle emlékművet kellene ezen az alapon megterveztetni. Emléktáblától a szoborkompozícióig minden belefér, de ha már Önök úgy döntenek, hogy ezt támogatni is kell, akkor legyenek szívesek egy keretösszeget is megjelölni hozzá, amiből ki lehet indulni, hogy emléktábla lesz ez vajon a rá szánt pénz függvényében, vagy valami egész hatalmas alkotás. Magam részéről nem tudom támogatni az elképzelést. Röst János: Nem vitatom Tóth László úr jó szándékú véleményalkotását, és javaslatát, de úgy gondolom, hogy Tarnóczky Attila véleményét kell, hogy elfogadjam, majdnem szó szerint. Bevallom őszintén, Nagykanizsán én fákat, bokrot, virágot és szökőkutat kívánok látni, nem pedig emlékművet. Semmilyen módon. Kérném azt, hogy a jelenlegi állapotban ne támogassa, a város költségvetése se teszi lehetővé egyébként ennek az emlékműnek a költségeit. Gondolom, jövőre sem leszünk gazdagabbak, és ha egy tölgyfát javasol valahova emlékhelyként, azt támogatni fogom. Kelemen Z. Pál: Amit Tóth László úr javasol, az nem egy emlékmű, az az emlékmű. Tudniillik minden emlékmű konkrét dolgokhoz kötődik, minden emlékmű megossza a társadalmat valamiféleképpen. Az emlékmű egységgé kovácsolja a társadalmat, és egységgé kovácsolja az emlékezést abban a kontinuitásban, ami a magyar államiság ezer éve. Jó ötletnek tartom. Eszembe jut 1995-ben Finnországban jártam, és a saloi temetőben a ’17-es vörös felkelés áldozatai vannak eltemetve. Egyik oldalon a vörösök, a másik oldalon a fehérek, és középen egy hatalmas gömbölyű márvány van, nincs rajta egyetlen szó sem, az az elesettek emlékműve, és mind a két sírt ápolják. Egy nemzeti megbékélés, a múltunkkal való megbékélés, valamiféle ilyesmi, valami ilyen megoldást kívánna, és próbáljunk ebben együtt gondolkodni. Tóth László: Meg kell, hogy mondjam, nem először döbbenek meg Tarnóczky Attila alpolgármester úr szemléletén, világmódján. Szíve lelke, ő el tudja magát helyezni ebben a mostani világban, nem kívánok vele foglalkozni. Ez is egy vélemény. Nagyon megkönnyítette Kelemen Z. képviselőtársam a mondanivalómat. Igenis ez az emlékmű. Ilyen még Nagykanizsán nem volt. Teljesen rosszul fogja meg alpolgármester úr az önálló képviselői indítványom mondanivalóját, lényegét, és éreztem, hogy valószínűleg lesznek, akik nem értik meg az üzenetét, ezért egy kicsikét hosszabbra, 7,5 percben sikeredett kiegészítésben próbáltam indokolni, hogy mire vonatkozik ez az emlékmű. Azért nem írtam bele keretösszeget, mert ez tulajdonképpen gyakorlat is. Nem akarok a millenniumi városnapra, meg egyéb városnapi rendezvényekre célozgatni kedves alpolgármester úr, mikor több ízben tettem szóvá közgyűlésen, hogy határozzunk meg ezekre összeget. Ez elmaradt. Nem valami nagy emlékműre, hatalmas nagy szoborra gondoltam. Lehet az 3 db tölgyfa, vagy kis oszlop, bármi lehet, csak hogy örökítsük meg az utókor számára, hogy volt egy második évezred, és erre vonatkozott az indítványom, amiben nem csak dicső múlt képeire kell emlékezni, hanem voltak igen is ártatlan áldozatok is. Erre vonatkozik az indítványom. Kérem képviselőtársaimat, hogy ne vegyék figyelembe Tarnóczky alpolgármester úr véleményét, mert úgy gondolom, hogy nem helyes, hogyha most ebben észrevételét magukévá teszik. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Szeretném emlékezetükbe idézni a 209/2/1999. számú határozatot, mely a városi emlékhely emlékmű létesítésére vonatkozik a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részéről, amely így szól: „Az Erzsébet tér rendezésének részeként a lehetőségek figyelembevételével a teret utcabútorokkal kellene megtölteni. A bizottság a millenniumi évfordulóhoz kapcsolódóan egy városi emlékhely létesítésének elvi lehetőségét támogatja”. Itt kérdésem is lenne, hogy ez egyben az Erzsébet tér rendezését is jelentené, tehát hogy ez az emlékhely egyben az lenne, vagy csak ez egy gondolat, amely része a város ilyen jellegű fejlesztésének. Antalics Dezső: A bizottságunk részletesen megtárgyalta ezt az önálló képviselői indítványt, és akkor merült fel, hogy miután a bizottságunk előtt már többször szerepelt az Erzsébet tér élettel való megtöltése, ezt ütemezni kell, és ennek részeként – nem egy horribilis összegről van szó, ahogy Tóth képviselő úr mondta – hanem meg kellene tervezni egy olyan méltó emlékhelyet, ami az élettel való megtöltés mellett egy ilyen emlékmű is belefér. Tehát gyakorlatilag nem egy új rendezési tervről van szó, hanem egy egyszerű, viszonylag költségkímélő, de mégis az Erzsébet tér élettel való megtöltése, amibe belefér a szökőkút stb. és a zöldek is, és ahogy a korábbiakban megfogalmazták képviselőtársaim. Tarnóczky Attila: Megint az Erzsébet tér rekonstrukciójánál vagyunk. Az Erzsébet térnek a kisköltségi rekonstrukciója, ami élettel tölti meg, az egy nem létező elképzelés véleményem szerint. Ilyen nincs. Azt nagy költségen esetleg élettel meg lehet tölteni, de a költség az biztosan igen komoly költség, mondjuk 50 millió Ft. Mondtam egy számot. Most hogyha az Erzsébet térben gondolkodunk ráadásul, akkor az Erzsébet tér közepére már elnézést kérek, kis emlékoszlopot állítani jó szívvel megint csak nem tudnék, mert egyszerűen nincs összhangban a tér hatalmas méreteivel. Oda valami nagyobb szabású kellene. Azt hiszem, hogy a jövő évben nem leszünk abban a helyzetben, hogy sem egy nagyobb szabású emlékművet létrehozzunk, sem hogy a viszonylag jó állapotban lévő Erzsébet térre – kivétel a közepe, ahol van az a volt talapzat – érdemben foglalkozzunk, és oda nagy pénzeket költsünk. Egyébként is képviselőúr egyik interpellációjában mindenkit ledorombol azzal, hogy szórjuk a város pénzét, közben egymás után jönnek az indítványai, - van itt másik példa is említhetném – amelyek viszont viszik a város pénzét kisebb, vagy nagyobb mértékben, mint polgármesteri rezidencia. Ezeket én nem tudom egyszerűen összegezni. Tüttő István: A vitát lezárom, nincs több jelentkező. Elhangzottak az észrevételek, vélemények, kiegészítések. Határozati javaslat csak egy van, legalábbis előttem, és van egy határozat már, az pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozata. Kérdezném az előterjesztő urat, hogy melyiket szavaztassuk? Tarnóczky Attila: A Városfejlesztési Bizottság határozata nem része az előterjesztésnek, az csak egy tájékoztató anyag. Az nem egy határozati javaslat véleményem szerint. Tüttő István: Nem, ők így határoztak. Tarnóczky Attila: Az saját határozata a bizottságnak. Nem küldte ide elénk. Tüttő István: A határozati javaslat előttünk van. Tarnóczky úr jelezte, hogy nem kíván részt venni ennek az ápolásában. Jelöljünk ki más felelőst. Polgármestert lehet még. Akkor előbb döntsük el, hogy kell-e felelős. Szeretném a következőt feltenni kérdésképpen, ugyanis ebben döntünk arról, hogy 2001-ben ezt az emlékművet már fel is avatjuk. Ez pedig bizonyos értelemben biankó csekk, mert tudni kellene, hogy ez milyen lesz, mekkora lesz, mennyibe fog kerülni, mennyi idő alatt készíthető el? A következőt javasolnám: elviekben, ha meg is szavazzák, ezzel az ún. továbbmunkálással együtt szabadna csak a költségvetés előtt még visszahozni, amelyben már valamilyen információnk van erre vonatkozóan is, mert most ha eldöntjük, akkor azt hiszem, hogy erkölcsileg mindenki arra adja a szavazatát, hogy ezt meg kell csinálni. Függetlenül attól, hogy tudnánk, hogy mit és milyen költséggel. Ez pedig saját felelősségünk, hogy ebben inkább még egy közbülső, illetve folyamatos gondolkodást kell azt hiszem közösen végezni. Éppen ezért én megkérdezném Tóth urat, hogy az avatásra vonatkozó határidőt fenntartja-e, mert akkor elvi kérdéssé válik a dolog, hogy elviekben támogatjuk-e? Ezt kérdezem Tóth úrtól. Tóth László: Átgondolva a dolgot úgy gondolom, hogy mindenféleképpen valamilyen határidőt meg kell jelölni, mert hogyha nem jelölünk meg határidőt, csak elviekben támogatjuk, akkor tulajdonképpen nem csinálunk semmit. Javaslom, a Horváth György képviselőtársam által felállított Emlékbizottságnak a megnevezését a munkák koordinálásával kapcsolatban. Valóban lehet, hogy nem kellőképpen precízen fogalmaztam meg határozati javaslatot, ezért nem is tettem semmilyen konkrét emlékműállításra javaslatot, csakhogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hogy lássuk meg, hogy mennyibe kerülhet egy akármilyen, de időtálló emlékmű, de nem akármilyen, tehát egy tisztességes emlékmű létrehozása a városnak. Tüttő István: Azért kérdeztem én rá, hogyha most azt is eldöntjük, hogy mikor legyen az avatása, akkor ugye már azt eldöntöttük, hogy meg kell csinálni, és akkor avatni kell anélkül, hogy tudnánk. Ezt a kérdést tettem fel. Tóth László: Lehet október 23., vagy 2002, de még a harmadik évezred első évében, vagy a második évében lenne ezt célszerű megvalósítani, vagy augusztus 20. Tüttő István: Vagy a lehetőségekkel összhangban. Tóth László: A lehetőségekkel összhangban. Kelemen Z. Pál: Van az Emlékbizottságunk, amelyik az államalapítás 1000 éves évfordulójával foglalkozik. Ez része lenne, lehetne annak. Azt javasolnám, hogy határozati javaslatban kérjük fel az Emlékbizottságot, hogy bizonyos határidőn belül – 40 napon belül, 30 napon belül – juttasson el egy javaslatot a közgyűléshez egy ilyen emlékművel kapcsolatban. Tüttő István: Akkor ez lenne a módosítás. Erről szavaznánk, mert azt követően tényleg dönteni tudunk, hogy lehet-e ilyet felvállalni, mikorra. Én szeretném, ha a Tóth úr ezt elfogadná. Akkor 40 napon belül. Aki az előbb elhangzott javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Az eredeti határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Aki a név szerinti szavazással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. (A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvhöz mellékelve.) A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 306/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem ért egyet Tóth László önkormányzati képviselő indítványával a városi emlékmű és emlékhely létrehozására. b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város rangjához méltó megjelenítésére az Interneten (honlap) Tóth László: Ehhez tulajdonképpen nem kívánok semmit sem hozzáfűzni. Tüttő István: Magam részéről annyit tennék hozzá, hogy feltétlen szüksége van a városnak ennek a honlapnak a megindítására. Kérem a véleményüket. Tarnóczky Attila: Tóth László képviselőúrnak ezt az indítványát magam is támogatom, viszont arra emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a múltkori polgármesteri beszámolóban volt egy anyagban, amelyben a Mátrix Kft. jelezte, hogy ő is szívesen végezné ezt a fajta munkát, amit itt a második bekezdésben a Kanizsa Újságra akarunk bízni. Lehet, hogy más cégek is harmadik, negyedik, vagy mit tudom én hány cég létezik, azt a kérdést vetném fel, hogy nem lenne-e célszerűbb ezt a munkát megpályáztatni? Györek László: Remélhetőleg még az idén tárgyalni fogja az Önkormányzat Tóth Lászlóval közös indítványunkat, amely egy kft-t hozna létre az Önkormányzat az informatikai hálózat karbantartására, működtetésére. Én úgy gondolom, hogy ez a feladat – amint az szerepel is abban az előterjesztésben – tulajdonképpen teljesen lefedi azt, amit Tóth László képviselőtársam most indítványozott. Ebben az esetben nyilvánvalóan nincs értelme annak a kérdésnek sem, hogy ezt a munkát megpályáztatni, vagy nem pályáztatni meg. Az előterjesztéssel egyébként teljesen egyetértek, de úgy gondolom, hogy amennyiben abban az ügyben pozitív döntés születik, ez a kérdés megoldódik. Tarnóczky Attila: Akkor nem tudom. Tóth László képviselő urat kérdezem, hogy nem tudja-e elképzelni, hogy a második bekezdés kimaradna a mostani határozati javaslatból, ha létrejönne az Önök által indítványozott kft. – akkor ezek szerint ez végezné a munkát, ha jól értem – ha meg nem jönne létre, akkor még mindig lehetne dönteni arról, hogy ki végezze ezt a munkát, mert akkor a két indítvány ezek szerint bizonyos mértékben üti egymást, hiszen létrehozunk egy kft-t, előtte meg a Kanizsa Újságnak odaadjuk ezt a munkát. Marton István: Érdekelne a Tarnóczky és a Györek urak által elmondott felvetéssel kapcsolatban Tóth úrnak a véleménye, de ha tovább megyek azon, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, akkor nemcsak a 2-et kell kihagyni, hanem a 3-ban a határidőt is módosítani kell december 31-ig. Azzal szinkronba, amit Györek úr mondott, hogy várhatóan az év végéig megtárgyaljuk, de nekem kialakult véleményem akkor lesz, hogyha látom a különbséget az Önök kettőjüknek, tehát Tóth úrnak és Györek úrnak a közös indítványa illetve e között. Én tudom, hogy ez egy sokkal komplexebb, nagyobb dolog, ez annak egy kis szegmense, csak nem látom be, hogyha ez ez év végéig elfogadásra kerülhet, akkor egy hónappal korábban ezt miért kell megcsinálnunk, de lehet, hogy azért ez az álláspontom, mert nem vagyok a szükséges ismeretek birtokában. Dr. Fodor Csaba: Elsősorban eldöntendő kérdés, hogy mennyire tartjuk mi fontosnak, hogy a honlapon megjelenjen Nagykanizsa. Ha azt gondoljuk, hogy igen, és azt gondoljuk, hogy ennek a határideje igen rövid kell, hogy legyen, akkor bizony erről a kérdésről ma tartalmában döntenünk kell. Ha elfogadnánk azt, amit Györek képviselő mondott, akkor az idén ebből nem lenne semmi. Figyelemmel arra, hogy Marton képviselőnek teljesen igaza van, ahhoz egy nagyon korrekt, pontos előterjesztés kell, hogy mi legyen egy újonnan alakuló gazdasági társasággal, ugye annak az előterjesztésnek lesznek gazdasági, szervezeti, egyéb kritériumai, amit bizottságokon meg kell tárgyalni, utána közgyűlés elé kell hozni, és ha első körben simán átcsúszik az ügy, ebben az évben nem sok esély van arra, hogy abból a kft-ből lesz valami. Tüttő István: Meg is kell alapítani. Dr. Fodor Csaba: Igazából a honlap meg csak csúszik. Én azt gondolom, hogy erre a mezsgyére most ne térjünk rá. Ha lesz olyan kft. majd meglátjuk, hogy mit csinál, ha viszont ez annyira fontos, hogy ez mihamarabb meg kell hogy valósuljon, akkor valamilyen megoldást kell találni, hogy ez most minél gyorsabban megindulhasson. Az, hogy a Kanizsa Újság Kft. vagy nem Kanizsa Újság Kft., ez kihagyható kérdés innen, de ha kihagyjuk, akkor is határidőt kell oda tenni, és ezt sürgősen el kell indítani én azt gondolom. Arra most ne térjünk rá, amit a Györek úr mondott, az elhúzza az egész ügyet. Tüttő István: Egy kérdés azért felvetődik bennem. A Kanizsa Újság Kft-t megbízzuk, és ő ezt ingyen és bérmentve egyéb forrásigény nélkül elvégzi, vagy pedig valamilyen ellenszolgáltatás fejében? Erről azért ismeretünknek kellene lenni. Györek László: Tulajdonképpen helyt is adnék Fodor képviselőtársam véleményének, mert való igaz, sürgősen és gyorsan szükség van Nagykanizsa városának az Interneten való megjelenésre, de nem tudom, hogy a képviselőtársaim közül ki készített már ilyen honlapot? Ki tartott már karban ilyen honlapot? Tudja-e hogy ez mivel jár, mit kell itt tenni, milyen eszközök kellenek hozzá stb.? Mert úgy gondolom, hogy ha ez nyilvánvaló lenne, akkor az is nyilvánvaló lenne, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Létrehozni még csak lehet, de az olyan lesz, azt nem érdemes létrehozni. Működtetni pedig megint egy külön feladat, az emberpróbáló dolog, az információigényes dolog. Kell hozzá háttérszolgáltató – az Önkormányzat lenne ez – de még nem tudja ezt csinálni, hiszen ilyenje még nem volt. Pontosan többek között ezért is szerettük volna, vagy szeretnénk Tóth Lászlóval közös indítványomban ezt az ügyet is rendezni, de hát ez nem megy egy héten belül. Azt meg lehet tenni, erre mód van, hogy valaki összeüt gyorsan egy vázat, kiírja, hogy Nagykanizsa város stb. Ehhez nem kell semmi, ezt megcsinálja a Hivatal informatikusa, vagy akárki én is. De hát itt azért még sem erről lenne szó úgy gondolom, és Tóth László is gondolom úgy gondolta, hogy ez egy tényleg komoly megjelenés, ahogy az egy megyei jogú városhoz illik és illendő. Tüttő István: Györek úr most nem ezt tárgyaljuk. Nem ezt a fontos és komoly ügyet tárgyaljuk, hanem a honlap-kérdést tárgyaljuk. Tóth László: Úgy látom, hogy csak a második pontról folyik a vita. Polgármester úrnak a figyelmét felhívnám, hogy odaírtam, hogy szerződéses jogviszony keretében, természetesen senkitől sem várható el, hogy ingyen dolgozzon. Miért pont a Kanizsa Újság Kft-re esett a választásom? Mert önkormányzati tulajdonú kft., úgy gondoltam, hogy a pénzek maradjanak az Önkormányzat keretén belül. Természetesen bárkivel meg lehet ezt csináltatni, de pontosan azért vonatkozott az indítványom a Kanizsa Újságra, hogy a mi kutyánk kölykét tápláljuk már elnézést, hogy ezt a hasonlatot hozom elő. Hogy milyen összefüggés van a július 2-án önálló képviselői indítványom és a … Egyértelmű, hogy ha az megvalósul akkor a most tárgyalt napirendet valószínűleg annulálni kell, de nem tudjuk, hogy mikor lesz belőle valami, lesz e egyáltalán belőle valami, nem tudjuk, hogy, hogy fog az működni. Most az a feladat nagyon gyors feladat, hogy azonnal holnap kezdődjön meg az a munka, hogy lássák, hogy Nagykanizsa él a számítógépes világhálózat ugyanis most nincs fönn semmi Nagykanizsa Megye Jogú Város Önkormányzatáról, erre vonatkozott június 9-én az önálló képviselői indítványom és sajnos azt kell, hogy mondjam nincs a mai napi egy akkut probléma, és erre kérem képviselő társaimat, hogy ezt így szavazzunk meg, azon lehet morfondírozni, hogy most a Kanizsa Újság vagy más szervezet kapja meg, de úgy gondoltam, hogy ha a Kanizsa Újság írja meg Kanizsa életével kapcsolatos írásokat akkor úgy is számítógépen történik az adatrögzítés akkor simán át lehet venni egy háttér információnak formátumban és akkor egy csapásra két legyet ütünk. Ez volt bent, köszönöm. Marton István: Most már kezdem érteni a kérdéskört és az a vélemény alakult ki bennem, ha nekem valaki azt tudja mondani, hogy a két dolog megvalósulása között van mondjuk fél év eltérés, akkor igenis meg kellett csinálni, ha nincs fél év akkor nem érdemes vele foglalkozni. Hát úgy gondolom, az egy akkora időtartalom, hogy ez a kérdést el tudja dönteni. A telek függvényében mondok igent vagy nemet, hogy, hogy tartható ez az idő. Tüttő István: Egy biztos, hogy most egy Kft alakítsunk, ahhoz minimum 2 millió Ft-t le kell tenni,és utána jövőre egyet az már hármat. Ez az alapkérdés azt jelenti, hogy idén ezt nem tudjuk megcsinálni, ez valószínű. Hozzátesszük még a megalakulásig pár hetes vagy hónapos idő tartalmat, fél év valószínűleg beleszaladunk. Ezt a választ adnám nagy valószínűséggel ez az idő kifutás. Tarnóczky Attila: Nem tudom, hogy az a változat megfelelne e, hogy kerülne a második bekezdés és a harmadik úgy módosulna, hogy a munka vállalkozásba adását, koordinálását, és ellenőrzését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalja mert úgy gondolom, hogy legalább is le kéne ülni, ha másnak nem egy bizottságnak azokkal a jelentkezőkkel, akik valamit mondanak, hogy mit tudnak csinálni hogy fog kinézni a elképzelésük szerint ez a holnap. Hiszen úgy gondolom, hogy a tartalma azért elég fontos kérdés. Ez ügyben nem csak nyerni lehet, ha nem veszteni is, ha színvonaltalan. Tüttő István: Van e valami észrevétel? Megkérdezem az előterjesztő urat, hogy amit Tarnóczky úr javasolt azt elfogadja-e? Marton István: Nem. Kelemen Z. Pál: Kérlek szépen csak egy kérdésem van, egyébként jó az a bizottság. Milyen megfontolásból annak a bizottságnak. Szeretném megkérdezni Tarnóczky urat, hogy miért éppen Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak, mert már ott fű, fa, lomb, virág van, gondolom ez is odatartozik. Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úr én felhívom a figyelmét, hogy ezt a bizottságot nem én említem az előterjesztésben Tóth képviselő úr. Én csak nem akartam újabb bonyodalmakat kelteni arra, hogy még egy bizottságot bevonunk ebbe a munkába. Nekem tökéletesen mindegy, hogy melyik bizottságé. Györek László: Kiegészíteni akarom Tarnóczky alpolgármester urat. Van egy úgynevezett Informatikai Bizottság, amelyet a Közgyűlés hozott létre, pont ilyen célokra a javaslom ezt Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, annak a bizottságnak ilyen jellegű hatáskört nem lehet adni amit itt Györek képviselő úr elmondott. Tehát ez felejthető ebből a szempontból, el is kell felejteni. Tüttő István: Szakmai véleményt ad. Dr. Fodor Csaba: Szakmai véleményt azt adhat, csak döntést nem hozhat az a bizottság. Hát azért vannak rendeletink, amelyek fölállítanak idézőjelbe tett ad hoc bizottságokat vagyoni ügyekben, beruházási ügyekben döntéseket hozhatnak. Tehát azokat a döntéseket ott kell meghozni, és azt gondolom, hogy azért nem kellene egyetlen egy állandó bizottságnak ezt a feladatot adni. Az természetes, hogy szakmai véleményt valakiknek kell adni ebben az ügyben. Egy oldalról a hivatal az informatikus szakembereinek, más oldalról pedig ennek a bizottságnak, amit Györek képviselő úr említett, mert az oda tartozik valóban nem a Városfejlesztési Bizottsághoz. Tüttő István: Bennem az a kérdés is felvetődik, ha marketinggel foglalkozó szakemberek is vannak már a hivatalban, hát akkor nekik lenne az alapvető feladta, hogy ezzel foglakozzanak például. Na jó akkor a vitát lezárom. Tarnóczky úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra, bár hallottuk, hogy Tóth úr nem fogadta el, visszavonod? Tóth László: Igen. Tüttő István: Kérem, akkor döntsünk a javaslatról. A lényege az, hogy 1. határozati javaslat NMJV. Közgyűlése egyetért azzal, hogy a város rangjához méltó tartalommal és kivitelezéssel készüljön a várost hűen reprezentáló honlap, vagyis a weblap címért. Kérem, aki ezzel egyetért vagy nem ért. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadta a javaslatot. Tüttő István: Ebben szerepel az, hogy szerződéses jogviszony kertében a Kanizsa Újság Kft., Sienet Kft. kapna megbízást ennek a munkálatoknak az végzésére. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Tüttő István: A harmadik, a koordinálással pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utaljuk, de felhívnám a figyelmet a marketing csoportra. Nem, nem módosítottunk csak felhívtam a figyelmet A harmadikról szavazunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Tüttő István: A határidő 1999. november 30. maradhatna, Marton úr javasolta a december 31-et, de hogyha minél előbb szeretnénk, akkor kérem a határidőt is fogadjuk el, november 30. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 307/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1) egyetért azzal, hogy a város rangjához méltó tartalommal és kivitelezéssel készüljön el a várost hűen reprezentáló honlap. Honlap címe: WWW.NAGYKANIZSA.HU 2) egyetért azzal, hogy a városi honlap szerkesztési munkálataira a Kanizsa Újság Kft.-t a számítástechnikai munkálatok elvégzésére a Sienet Kft-t – szerződéses jogviszony keretében - megbízza. 3) a munka koordinálását és ellenőrzését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalja. Határidő: 1999. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) Györek László önálló képviselői indítványa az adatvédelemről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdésem lenne az előterjesztő úrhoz, hogy van-e kiegészíteni valója. Györek László: Igen lenne. Az iménti eljárás már jelezte, hogy az emberek milyen fontosságot tulajdonítanak az adatvédelemnek. Már eleve kihúzzák, de én úgy gondolom, hogy ma amikor és remélhetőleg egyre inkább diplomáciai fejlesztések Nagykanizsa városát is eléri, és a különféle adataink is gyűlnek egyre csak gyűlnek az önkormányzatnál is többek között, akkor az adatvédelem egyre fontosabb kérdéssé válik. Minden nyilvántartónak ugyanis rólunk nem tudom, hogy mennyire nyilvánvaló ez. Hol születtünk, mennyi pénzt keresünk, mennyi adót fizettünk, tavaly, tavaly előtt, illetve idén mennyit fogunk majd, gyermekeink számát, és így tovább, és így tovább, mint nézünk a tv-ben. Az persze egy bizonyos pontig szükséges dolog, de én úgy gondolom, hogy az állampolgároknak joga az hogy adataikat csak ott, és csak azok használhassák fel, akik erre illetékesek és valamilyen céllal teszik mindezt. Természetesen az általam előterjesztett rendelet tervezet az alapoz adatvédelmi törvényre is. Anyagban a második számú melléklet, amit hivatal nem tudom milyen megfontolásból fűzött az én javaslatomhoz. Mindezeket én tulajdonképpen egy kicsit, hogy mondjam, hogy a lényegét kiszedve tartalmazza. Két dologra hívnám fel a figyelmet, az egyik az, hogy az adatvédelemhez, véleményem szerint hozzátartozik, hogy az én adataimmal, hogy bánnak az adatgazdák, hogy szakkifejezést használjak. A negyedik szakasz, harmadik bekezdésében szerepel az én javaslatom szerint egy ilyen pont, hogy a polgárok személyi adatai lakcíme üzleti célokra nem adhatók tovább. Erre azt írja a hivatal, hogy ezt sajnos nem lehet megvalósítani, hiszen ez ellent mond a törvény megfelelő szakaszában. Hát én nem tudom, olvastam a törvény megfelelő szakaszát, előtte is meg most is elolvastam, még egyszer elolvastam. Lassan már kívülről tudom, de én sehol nem látom a törvényben megfogalmazva azt, hogy kötelező nekem mint önkormányzatnak adatot szolgáltatni XY-nak mondjuk, aki valami féle kereskedelmi célokra akarja felhasználni, mondjuk reklám célokra szeretné a 30-40 éves korosztályt megkeresni. Én nem látok ilyet a törvényben, ugyanakkor pontosan szabályozza azt, hogy, hogy lehet azt tovább adni, és tovább lehet adni természetesen, de ahhoz azonban szeretnék ragaszkodni, hogy önkormányzat a saját polgárai adataival ne üzleteljen. Úgy gondolom, hogy erre mód és lehetőség van, a törtvény ilyet nem szab. Magán véleményem szerint, ez a törvény teljes félreértésén alapul a törvény célja ugyanis nem az, hogy biztosítsa az adatok forgalmát, hanem, hogy védje az állampolgároknak jogait. A másik pedig az, hogy az én tervezetemben az első számú mellékletben szerepel egy ilyen, hogy a részletszabályozást a jegyző által kiadott az a bizonyos szabályzat tartalmazza., az ugye nyilvánvalóan a második számú határozatban nem szerepel . Nem is tudom miért, pedig hát ez egy természetes dolog lenne, hogy tulajdonképpen a jegyző csinálja és úgy tudom, hogy készül is egy ilyen szabályzat. Ennek megfelelően ragaszkodnék az első számú mellékletben általam megfogalmazottakhoz, azzal a kitétellel, hogy a 3.§ 2.-3. bekezdése az természetesen átkerülhet tehát nem fontos, hogy itt megjelenjék hiszen a jegyző belső szabályzatában ezek szerepelhetnek. Annyi lenne a kiegészítésem, tehát nem támogatom a megváltoztatott második számú mellékletet, ragaszkodnék az elsőhöz azzal, hogy a harmadik szakaszban a 2-3 bekezdést azt elhagyni javaslom. Kelemen Z. Pál: Csákai Iván bizottságunk elnöke nincs itt, engedjék meg, hogy elmondjam, bizottságunk megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolt Györek László képviselő úr indítványát, ami pedig a negyedik szakasz 3. bekezdését illeti, én úgy vélem, hogy jogi akadálya nincs ki fog derülni, a Közigazgatási Hivatal mérlegén, ha ilyen fajta aggályosság van. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Ügyrendi és Jogi Bizottság is megtárgyalta, és a második szerinti szűkített változatot támogatta. Jól emlékszem Tóth úr? Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A rendelet tervezettel kapcsolatosan el kell azt még mondani. Főleg ez az ominózus 4.§ (3) bekezdés, hogy az állampolgárok adata üzleti célra nem adható ki. Az állampolgárok személyes adataira vonatkozó törvény 17. szakasza és a 19. szakasza szabályozza, hogy milyen célokra, milyen feltétellel lehet kiadni az adatokat. Amennyiben az állampolgár nem akarja, hogy marketing üzleti célokra az ő adata kikerüljön akkor az állampolgárnak ez lehetősége és a joga meg van, azon az útón módon, hogy letiltja az adatának a kiadását. Ezt az állampolgárnak egy külön kérelem alapján kell kérni a nyilvántartótól, aki ezt követően az egész központi nyilvántartáson keresztül átvezetik. Tehát ez a rendeletnek ez a szakaszának ilyen módon történő megfogalmazása ellentétes a törvénnyel és azt mondom, hogy így kategorikusan nem jelenthetjük ki. Én személy szerint ezzel nem értek egyet. Vannak a rendeletnek olyan szabályozásai is, amelyek szerintem célszerűen az adatvédelmi szabályzatba kell, hogy beleépüljenek és ezek be is épülnek és nem rendeleti szintű szabályozást igényelnek, mivel nem állampolgár és hatóság közötti jogviszonyra vonatkoznak. Én továbbra is azt mondom, hogy a szűkített forma fogadható el, ez a szűkített forma nem ütközik a jogszabályba. Tüttő István: Én nem vagyok jogász, de számomra elég aggályos az a törvény, amely úgy forgalmaz, legalább is, ahogy idézték, hogy nem adható ki, ha én előre jelzem, hogy nem adható ki. Hát én pedig úgy fogom fel mivel rendelkeznek az adatommal, engem meg kéne kérdezni, hogy hozzájárulok-e. Itt van a bukfenc szerintem, de hát én ehhez nem értek. Györek László: Teljesen egyetértek az előttem elmondottakkal, sajnos a törvény nem így fogalmaz, de ennek ellenére kérem az Osztályvezető Asszonyt, olvassa fel azt a törvényi részt, amely megtiltja azt, hogy én ne adhassak ki üzleti célokra adatokat, amelyik kifejezetten azt mondja, hogy ha valaki kéri, én köteles vagyok kiadni üzleti célokra. Kérem, szépen ezt legyen szíves felolvasni. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Tehát a törvény 19 § /1/ bekezdése felsorolja, hogy milyen célokra lehet felhasználni az adatokat és a c) és a d) pontja közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállításához. A következő szakaszokban 3 bekezdésben 4 bekezdésben szabályozza azt, hogy ez a kérelem milyen feltétel esetén tagadható meg illetve teljesíthető. Tehát itt a törvény ezt az adatszolgáltatást részletesen leszabályozza a kiadás és megtagadás feltételeit is, és ezekben a szakaszokban nem hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy részletszabályozást iktasson be. És a törvény elején rendelkezik arról, hogy milyen módon, milyen formába tilthatja le az állampolgár az adatát. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy jogi értelmezésbe most nehéz belemenni, Röst János: Egy kérdést szeretnék feltenni a polgármester úrhoz, hogy törvényes-e az, hogyha az átvilágító cég egy kanizsai Kft-nek vagy intézménynek a dolgozói személyi adatait megkapja. Kap mondjuk egy munkaszerződést, amibe lényegébe olyan adatok is bent vannak, amik gondolók a saját érdekében nem kiadható, és nem kérdezték meg a dolgozókat úgy tudom. Tüttő István: Nem tudok válaszolni, mivel az előbbi okfejtésben is én úgy éreztem, hogy a törvény az a logika szerint működik, mint ahogy én elképzeltem. Nem tudok rá, de hát majd kérjük rá a jogi vonalat, hogy ezt próbáljuk meg. Kelemen Z. Pál: Lehet, hogy én is naiv vagyok a polgármesterrel úrral és Györek képviselő társammal együtt. Az abszurdum elképzelhető, hogy 54 000 kanizsai állampolgár - mondjuk a gyámokat meg a kiskorúakat tekintettel - bejön a hivatalba és azt mondja, hogy na én letiltom, hogy nekem üzleti adataim legyenek. Ki nem kivitelezhető. Kérem, én az első számú mellékletben foglaltakat fogom, támogatom és a többi képviselőtársamat is erre szólítom fel. Tüttő István: Jó csak ugye a ezzel kapcsolatban, pedig az a szakvélemény, hogy mi nem szűkíthetjük a törvényt, mert ez már szűkítése lenne. Magyarul szorosabb. Tarnókczky Attila: Hát Tisztelt Közgyűlés, arra lehet sorsunkat, hogy a Közigazgatási Hivatal elolvassa a rendelet tervezetünket, figyelembe vesz minket vagy sem, de az biztos, hogy a törvény által szabott határokat nem léphetjük át ez 100%-ig biztos. Ha nem tetszik a törvény, akkor tehetünk kezdeményezéseket, hogy módosítsák, de egyszerűen nem léphetünk túl. Lehet, hogy nem fogják egyébként észrevenni. Majd adott esetben feljelent bennünket egy cég, aki szembesül a mi rendeletünkkel. Nehéz helyzetbe kerültünk, mert itt van két rendelet tervezet. Én annak idején úgy tudtam, hogy Györek képviselő úr elfogadta ezt a szűkített változatot. Már az is bizonytalan, hogy melyikről kellene szavazni. Györek László: Utoljára szeretnék szólni elnézést. Tüttő István: A vitát lezárom. Györek László: Nem értek egyet a törvény ezen értelmezésével, a törvény szellemével tökéletesen ellentmondó dolog lenne az, hogyha én nem mondhatnám azt, igenis nem fogom tovább adni az adataimat, amikkel én rendelkezem, amelyeket kötelezően kikérek bárki mástól. Ha ez mégis így lenne és a Közigazgatási Hivatal ezt mondjuk úgy elutasítaná amiben nem hiszek egyébként, akkor viszont én úgy gondolom, hogy kötelessége a városnak az és ezzel majd ki kell egészíteni akkor ezt a rendeletet, hogy minden egyes adatszolgáltatásnál apró betűvel, vagy inkább nagy betűvel hívja fel az adatszolgáltató figyelmét, pontosabban az állampolgár figyelmét arra, hogy letilthatja az adatainak üzleti célokra történő továbbadását. Tüttő István: Hátha ez nem így van, akkor érdemes. Van-e még kérdés. Úgy látom nincsen az Ügyrendi és Jogi Bizottság a kettes számú melléklet szerintit támogatja. Az előterjesztő az önálló képviselői indítvány készítője pedig az egyes verziót, azzal a kikötéssel, hogy a hármasból a 2-3-as elhagyásával egyetért. Fodor úr szeretne kiegészítést tenni, tessék. Dr. Fodor Csaba: Csak annyit kívántam hozzászólni, hogyha előterjesztő visszavonja a 2 bekezdést, akkor a 4 szakasz 2 bekezdése is, ami jelszó tulajdonosáról szól, ami 3 szakasz 2 bekezdése határozza meg, akkor azzal csinálni kéne valamit. Tüttő István: A 4 szakaszból akkor más nem, nem esik ki. Jó. Hát először rendeleti javaslat lesz. Nagykanizsa Megye Jogú Város Közgyűlése megalkotja ilyen és ilyen számú rendeletét a személyes adatok szolgáltatásáról lesz majd a végén, de először szavazzunk a 2-es számú mellékletről, mert azt bizottság is tárgyalta és azt javasolta, hogy azt támogassák. természetesen egy utána, amennyiben nem azt fogadják el utána megyünk az egyes számúra. Kérem erről szavazni. A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem szépen azzal a kiegészítéssel, illetve azzal a visszavont paragrafus alpontokkal, a 3.§ 2-3 és értelemszerűen és a 4.§ (2) bekezdésének elhagyásával az egyes számú mellékletről döntünk, most kérem, szavazzanak. A közgyűlés10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 308/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az adatvédelemről szóló rendelet megalkotásával nem ért egyet. 6.) Javaslat Nagykanizsa Megye Jogú Város Közgyűlésének 30/1999.es számú és a 11/1999. számú rendeletével módosított 43/1995. belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletek módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics Dezsőt úr bizottság elnökét kérdezném, mint előterjesztőt, hogy van-e a napirendi ponttal kapcsolatban észrevétele, illetve kiegészíteni valója. A belterületi határvonal módosításával kapcsolatosan. Antalics Dezső: Miután a jogszabályoknak megfelelően a belterület bevonási kérelmeket két bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta kérem a közgyűlést, hogy támogassa a határozat elfogadását. Marton István: Már azt sem nagyon értettem, hogy ez az anyag néhány hónap után, hogy került ide ismét vissza. Az anyagban írva vagyon, hogy a bizottságban én képviseltem a kisebbségi véleményt azzal az indoklással, hogy a 7-es úttól északra lévő területek belterületbe vonása során, ne keletkezzen zárvány külterület. Igen ez volt az én kisebbségi véleményem most. Egyébként felhívnám a figyelmet arra, hogy pár hónappal ezelőtt ez volt a hivatalnak a hivatalos álláspontja is. Azért sem értem, hogy most ez ide került, mert az első oldal utolsó mondatát nézzük, hogy a megjelölt iratok közöl 03/1-es és a 05/32 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonosai a kérelem szerinti szándékukat megváltoztatják ingatlanjaikat nem kívánják belterületbe vonni ezek nagyon jelentős belterületi ingatlanok, tehát ezek visszaálltak az eredeti szándéktól, nem kérik. A döntés előkészítése során a 03/4-es helyrajzi számú is jelezte, hogy azon szándékát, tehát is jelezte azon szándékát, amely szerint ingatlanát a belterülethez kívánja csatolni. Na most a 0364-es, aki megnézi a térképet az mindössze néhány négyzetméter, tehát én egyszerűen nem értem azt, hogy több 10 ezer négyzetméter visszaáll, néhány négyzetméter meg hozzátevődik és akkor a hivatal mindjárt új előterjesztést készített, illetve valamelyik bizottság kezdeményezésére, új előkészítés, új előterjesztés készül. Úgy gondolom, hogy az azóta bekövetkezett változások pontosan ellene kellene, hogy hassanak annak, hogy ez megtörténjen. Igenis nagyon nem szerencsés dolog, ha ilyen zárvány területek képződnek sajnálatos módon. Tehát a belterületbe beékelt zárvány külterület lesz. Egyszerűen nem értem, hogy hogy, kerülhetett ez ide az elsőt az ugye arról szó sem eset, de ezt a másodikat mindenkinek javaslom, hogy ne szavazza meg. Tüttő István: Van-e még észrevétel. Antalics úr erre vonatkozóan tudna-e erre valamit mondani. Antalics Dezső: Tudomásom szerint a kérelem elutasításának nincs jogi alapja, ezt a tájékoztatást kaptam a főépítész úrtól éppen ezért javaslom a közgyűlésnek az Ügyrendi és Jogi Bizottság, illetőleg a mi bizottságunk állásfoglalásának megfelelően a szavazást. Kelemen Z. Pál: Mindnyájan tudjuk, hogy a nagykanizsai vasút villamosítás akkor fog befejeződni, ha megépül a 120/2 x25 KW–os alállomás, ez egy ilyen egy lábon álló gyenge villamosítás. Ez a rendelet elősegíti ezt, hogy megépülhessen ez az alállomás és a VIACOM, illetve Siemens megépíthesse a teljes energia betáplálást, ezért kérem az eredeti határozat szerinti megszavazást. Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő gondolatával egyetértek természetesen, de hát az igazából két rendelet tartalmát tekintve, hiszen két teljesen különböző helyen van. Nyilván egy külterületet belterületté. Így hát akkor inkább azt javasolnám Marton képviselő úrnak, hogy egyetért, amit elmondott legyen módosító indítvány. A 2.§ maradjon ki ebből a rendeletből és akkor előbb szavazzunk. A transzformátor állomásnak az űgyét senki kétségbe nem vonta. Tüttő István: Van-e még észrevétel, úgy látom nincs, akkor zárjuk le. A rendeletünkbe kettő olyan terület van megjelölve módosítási javaslatban, amely az előbb elhangzott. Természetesen a Nagykanizsa, úgynevezett Kanizsa Vár transzformátor állomás kialakítására vonatkozó részt teszem fel először szavazásra, teljesen város érdek és térség érdeke is, hogy ez megvalósuljon kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadta a javaslatot. Tüttő István: A következő pedig a 7-es főút Petőfi út csomóponttól északkeletre gazdasági terület céljára. Egy kérdést azért feltennék a vagyongazdálkodás felé, hogy van-e ezzel kapcsolatban olyan, ami mellette vagy ellene szólna. Kálócziné Éberling Márta: Igazából nem tudok rá mit válaszolni, illetőleg, ha most a nagy nyilvánosság előtt elmondom, hogy az önkormányzat számára hosszútávon mi lenne a jó, akkor nem hiszem, hogy az önkormányzatnak jót tennék vele. Tüttő István: Én tudom, mi lenne a jó. Köszönjük. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy mi a jó. Marton úr azt javasolja, hogy ne menjünk bele ilyen úgynevezett szakaszokba, hanem várjuk meg, amíg Európa uniós árakon majd megvehetjük. Kérem, szavazzunk. Tehát, aki igent nyom az egyetért e rendelettel, de akkor újra szavazzunk. Akkor most Marton úr javaslatáról szavazzunk, mert nem értelmeztük egyformán. Kérem elindítani, tehát aki, igent nyom az azzal ért egyet, amit Marton úr javasolt, hogy ezt töröljük. Nem vonjuk be. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Felteszem szavazásra, az eredeti javaslatot. Szavazzunk. A közgyűlés 5 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatra, az egészére teszem fel. Kérem, szavazzunk. Tehát azzal a kiegészítéssel, hogy már egyik pontját elutasítottuk. Tehát a többit egybe, igen. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 49/1999.(X.5.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/1999.(X.5.) számú rendelete a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó többszörösen módosított 43/1995.(XII.20.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7.) Javaslat 11/1994.(V.2.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezetője Tüttő István: Az Ingatlankezelési Intézmény Vezetőjét kérdezem, a téma végül is a lakások és helyiségek bérletéről szóló rendelet, és lakásbérlet megszűnéséről és módosításáról van szó. Kérem Kámán úr van-e kiegészíteni való. Kámán László: Nincs. Tüttő István: Kérdezem önöket van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Rendeletmódosításról van szó, szintén minősített többség szükséges. Kérem szépen második paragrafusként beléptetjük, hogy mikor lép életbe, de nem október 1-jével mert az ma már elmúlt, a kihirdetés napján ez a 2.§. Kérem, ez alapján döntsünk. A közgyűlés 18 szavazattal, (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet hozza: 50/1999.(X.5.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1999.(X.5.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletéről szóló többször módosított 11/1994.(V.2.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Végül is egy Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány bérlőkijelölési jogáról döntöttünk, mert szeretné a város az egyik elismert művészét a Jókai utcai Alkotóházba elhelyezni, de mivel a művészeti alapnak van erre jogosítványa, hát ezeket a lépéseket meg kell tenni, hogy reményeink szerint ki is jelölje az illetőt. Köszönöm. 8.) Javaslat a 05 helyrajzi számú út részbeni megszüntetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt van ez a határozati javaslat és egyben a rövid előterjesztés. Az önkormányzat érdeke, hogy ezt a döntést meghozza a hulladéklerakóval kapcsolatos engedély megszerzése érdekében. Kérem, határozati javaslat 1. pontjáról döntünk, kérem, szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Itt felvetődik a kérdés, mivel vagyonról döntünk, kell e minősített többség, de meg van csak, hogy a következőnél kérdezem a kettesnél. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 309/1999.(X.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a mellékelt vázrajz szerint a 05 hrsz-ú út területéből 3131 m2 nagyságú területrész leválasztásával egyetért. Hozzájárul, hogy a leválasztott területre vonatkozóan a 931 m2 út művelési ág törlésre kerüljön és a terület a telekhatárok rendezésével a hulladéklerakó területéhez tartozzon. Utasítja a polgármestert, hogy a telekhatár rendezését és az út megszüntetésének hatósági engedélyezését rendezze. 2. a mellékelt vázrajz szerint a 05 hrsz-ú út területének 931m2 út részét a forgalomképtelen vagyontárgyak köréből kiveszi és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köré sorolja. Határidő: 1999. október 15. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
