* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 614.99 KB | |
| 2026-03-27 16:44:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  132 | 179 | 1999. december 21. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 1) Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) 2) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 3) Javaslat a Rózsa u. 9. szám alatti Vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 4) Előterjesztés a Mikkamakka Játékközpont részére történő térítésmentes helyiség használatba adásáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 5) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzat rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996. (III.10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 6) Javaslat Nagykanizsa Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 7) Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 8) Javaslat Nagykanizsa-Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 9) Javaslat Nagykanizsa volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 10) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995. (V.23.), 36/1995. (XII.19.), 8/1998. (III.24.), 24/1999. (VI.15.), 25/1999. (VI.15.), 31/1999. (VII.14.), 52/1999. (X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995. (IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 11) Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 12) Intézményi átköltöztetésekhez kapcsolódó engedélyokiratok jóváhagyása (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 13) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 14) Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Györek László képviselő Tóth László képviselő 15) Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Györek László képviselő Tóth László képviselő 16) Előterjesztés az Önkormányzat Vagyonrendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 17) Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 45/1999. (VII.28.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 18) Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 19) Előterjesztés a Zrínyi M. u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 20) Előterjesztés a Nagykanizsa, Zárda u. 1970 hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 21) Tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 22) Előterjesztés szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 23) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 24) Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató KFT. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. december 14-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Partiné Szmodics Györgyi, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Tárnok Ferenc, Erdős Péter a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Bálits Károly a MÁV NTE vívó szakosztályának vezetője, a Mikkamakka Alapítvány képviselője. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője. Törőcsik Pál: Köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A mai folytatólagos közgyűlésünk megkezdése előtt, néhány közérdeklődésre számot tartó bejelentést szeretnék tenni. Először is Képviselőtársaim találhattak az asztalukon két könyvet. Az egyik Ász-Press Kiadó Nagykanizsa gondozásában megjelent Ki Kicsoda Nagykanizsán című kiadvány, mely az Önök asztalán a kiadó jóvoltából található, egyben kívánják Önöknek, kellemes ünnepeket és boldog új évet. A másik ilyen kiadvány a Vendégváró sorozatban, Látnivalók Nagykanizsán és Zala megyében. Előzetesen szeretném tájékoztatni Tisztelt Képviselőtársaimat, hogy a mai folytatólagos közgyűlésünk után soron kívüli közgyűlést hívunk össze. A javasolt napirendi pontok, amit majd Önök el fognak remélhetőleg fogadni, egy Polgármesteri Tájékozató az Önkormányzat pénzügyi helyzetéről. A második napirend Javaslat saját hatáskörű előirányzat módosítására. A harmadik az ANTS Baseball és Softball Club támogatási kérelme. A négyes a Zalaegerszeg Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatalnál ilyen számú határozat elleni fellebbezés, írásban. Ötödik Javaslat a gépjármű várakozó helyek létesítéséről szóló rendelet módosításáról. Erről majd megfelelő időben természetesen az SZMSZ-ünk előírása szerint szavazni fogunk. Ezek után megkérném Tarnóczky Attila alpolgármester urat, a közlendő elmondására. Tarnóczky Attila:: Polgármester úr kérésére kértem szót, szeretném megismételni Polgármester úr meghívását január 1-jén hajnali 1 órára az Erzsébet térre minden kedves Kanizsai Polgárnak, Képviselőtestület tagjainak együtt búcsúztatva az ezerrel kezdődő éveket. Polgármester úr reményei szerint köszöntheti a megjelenteket, kérjük, hogy akinek módjában áll vigyen magával pezsgőt. akinek ez nem állmódjában az is legalább pezsgőős dugót, hiszem ezek a dugók valahol. a városban mind annyiunk számára egy rozsdamentes tartályban elhelyezésre kerülnek itt a dátum váltás fordulójának emlékére. Töröcsik Pál: Most pedig folytatólagos közgyűlésünk munkáját megkezdjük. Kérem képviselőtársaimat, hogy az Önök által ismert napirendi pontok tárgyalási sorrendjét határozzuk el. Különböző szempontok egyrészt vendégeink is vannak. Kérem, kinek van javaslata a tárgyalni kívánt napirendi pontok sorrendjére vonatkozóan. Zsoldos Ferenc: Tisztel Elnök úr nem a napirenddel kapcsolatban, kívánok szólni. Egy kanizsai polgártársunk felkért ara, hogy Polgármester úr egészségi állapotához kapcsolódva, minél előbbi felgyógyulást kívánnak, és kívánják azt, hogy egészségesen kezdje el a következő 2000. éves időszakot. Tehát a január 1-jét követő időszakot és végezzen továbbra is eredményes munkát. Töröcsik Pál: Azt hiszem, hogy valamennyiünk nevében innen kívánunk a polgármester úrnak mielőbbi teljes javulást és foglalja el helyét közöttünk. Balogh László: Javasolni szeretném, hogy a Vívócsarnokkal kapcsolatos napirendi pont és a Mikkamakka Játékközponttal kapcsolatos naprendi pont kerüljön előbbre lehetőség szerint, a költségvetési koncepció utánra, mert vendégeket üdvözölhetünk ezen két napirendi pont kapcsán. Töröcsik Pál: Tehát a 16–os napirendi pontra érkezett, hogy a második napirend után. A másik napirendi pont a 19-es napirendi pont. Antalics Dezső: Javaslom, hogy a 17-es napirend pont, mivel a múlt közgyűlésen már egyszer teljes egységben szerepelt a 4–es napirendi ponttal. Tehát azt követően kerüljön megtárgyalásra, valamint a 14-es napirendi pontot a 7. után, tehát 8. napirendi pontként tárgyalni. Töröcsik Pál: A 14–es napirendi a 3-as után? A 7-es után, valamint a 17-es naprendi pont, pediglen a 4-es után. Végül is logikus. Látom több javaslat tárgyalási sorrendre nem érkezett, ezért, kérdezem képviselőtársaimat az előbbi módosításokkal, illetve javasolt sorrendekkel egyetértenek-e. Erről kérem, szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1) Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) 2) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 3) Javaslat a Rózsa u. 9. szám alatti Vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 4) Előterjesztés a Mikkamakka Játékközpont részére történő térítésmentes helyiség használatba adásáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 5) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzat rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996. (III.10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 6) Javaslat Nagykanizsa Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 7) Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 8) Javaslat Nagykanizsa-Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 9) Javaslat Nagykanizsa volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 10) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995. (V.23.), 36/1995. (XII.19.), 8/1998. (III.24.), 24/1999. (VI.15.), 25/1999. (VI.15.), 31/1999. (VII.14.), 52/1999. (X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995. (IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 11) Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 12) Intézményi átköltöztetésekhez kapcsolódó engedélyokiratok jóváhagyása (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 13) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 14) Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Györek László képviselő Tóth László képviselő 15) Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Györek László képviselő Tóth László képviselő 16) Előterjesztés az Önkormányzat Vagyonrendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 17) Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 45/1999. (VII.28.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 18) Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 19) Előterjesztés a Zrínyi M. u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 20) Előterjesztés a Nagykanizsa, Zárda u. 1970 hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 21) Tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 22) Előterjesztés szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 23) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 24) Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató KFT. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 1.) Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) Töröcsik Pál: Első napirendi pontként Marton István úr önálló képviselői indítványa, került megjelölésre. Marton István: Kérem a Közgyűlést, hogy az általam benyújtott önálló képviselő indítványt helyezze bizottsági szakaszba. Egy mondatban az önálló képviselő indítványnak lényege az, hogy Nagykanizsa- Sánci település részén a hullakamra gyakorlatilag használhatatlan állapotban van, és ezért kellene oda egy ravatalozót építeni. Töröcsik Pál: Több hozzá szólást nem látok, ezért kérem bizottsági szakaszba való utalásról szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással bizottsági szakaszba utalta. 378/1999. ( XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Marton Istvánnak a sánci településrészen új ravatalozó építésével kapcsolatos önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 2000. január 31. Felelős : valamennyi bizottsági elnök 2.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Töröcsik Pál:. Kérem, több alkalommal tárgyaltunk ezzel kapcsolatosan Sok egyeztető fórumot megjárt bizottsági üléseket, frakcióegyeztetéseket. Mindezek után kérdezem képviselőtársaimat ezzel kapcsolatos véleményüket, hozzászólásukat, mondják el. Ezzel a vitát megnyitom. Lehet, hogy a monitoromon nem látszik, vagy vallóban nem látok hozzászólásra jelentkezőt. Balogh László: Tisztelt Közgyűlés a téma súlyosságára való tekintettel én javaslom a pontonkénti tárgyalást. Töröcsik Pál: Azt hiszem, hogy Önök előtt fekszik itt a határozati javaslatok - pontokba foglalva - a legutóbbi módosított változata. Az 1. pont az egy összefoglaló. A 2-es még ugye nem került ki, ezek azok a bizonyos rendeletmódosítások, amik az elmúlt közgyűlésen már megszavaztunk. Az első olyan napirendi pont, illetve ezen belül a 3-as pont a KOPI-val kapcsolatos javaslat, előterjesztés. Dr. Horváth György: Tudom azt, hogy ez koncepció és tervezet, de én arra hívnám fel a figyelmet, most vagyunk a tervezés időszakában, hogy megfontoltan történjen és költségarányosan történjen. Két példát is említenék. Az egyik a tavalyi Kanizsa Újság és a Városi TV. Ugye vagy kimondani azt, hogy nincs rá szükség, vagy normális támogatást kapjanak. Ugyanígy felhívnám a figyelmet a tavalyi iparűzési adó játékra, fordított értelembe, hogy például nem szerepel, logikus volt a Pannon Tükör azt vagy támogatjuk, vagy nem támogatjuk, bár ne hogy a pályázati részre a pályázati pénzre már a pályázati lehetőség OKSB lesz 100 Ft, akkor 10 millió Ft-ot pályázzanak rá hát teljesen értelmetlen. Nem látom és felhívnám a figyelmet arra, az Aradi Vértanúkkal mi lesz, hiszen az idei költségvetésben sehol nem találtam rá utalást. Ott vannak a szobrok valahol hát a felállítására sor kerüljön. És utoljára fogom említeni azt, hogy tudomásom szerint minden város, nagyobb községek is a millenniumi ünnepségekre, a nagy magyarságra valamit meghatároztak kivéve Kanizsa. Ezt egyenesen én nevetségesnek tartom, de mondom utoljára, megmutatom, mert ez évben is egy fillér nélkül rendeztünk színvonalas ünnepségeket. Na de ezt így nevetségesnek tartom, tehát nem úgy kell magyarnak lenni, hogy mondom a számot, hanem, hogy cselekszem is. Mert tisztában vagyok, és pontosan tudom, hogy hány városnál mennyi mekkora összegeket tekintenek, nem tudom, hogy az oka, tessék megmondani, hogy mi az oka. Töröcsik Pál: Elnézést kérek képviselő társamtól a tárgyra, szeretném kérni, a 3. pontot. Fontos dolgokat mondott természetesen. Csak a jelen pillanatban a KOPI–val kapcsolatos Főkincstár létrehozásával kapcsolatban gondoltuk a vélemények kifejtését, ha erre kér szót külön az egy más kérdés természetesen. Dr. Horváth György: Nem történt szavazás az ügyben, hogy vagy a határozati javaslatnak megfelelően történjen. Történt szavazás? Nem. Tehát ez esetben úgy érzem jogosan szóltam. És akkor mikor mondhatom el ezeket? Mert most pont a tervezés időszakában van. Hát ha történik szavazás, akkor elnézést, akkor én visszavonom és elnézést kérek. Töröcsik Pál: Félreértés ne essen, nem a tartalmával van kifogás. Ez természetesen egy megfelelő helyen, ha odaérünk nyilvánvalóan tárgyalni fogjuk, szó sincs erről csak elhatároztuk, hogy pontonként megyünk végig és el fogunk érni erre a pontra is ezért figyelmeztettem képviselőtársat. Böröcz Zoltán: Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy Pénzügyi Bizottság tárgyalta természetesen a határozati javaslatot és a bizottság azzal módosítással ért egyet a Főkincstár létrehozásával, hogy 2000. március 31-ig a Főkincstár létrehozásával kapcsolatos részletes javaslatok kidolgozása megtörténjen azzal, hogy a KOPI-hoz rendelt feladatok közül a IV. számú Könyvelő Iroda, amely a Kft-k és a Kht-k könyvelését végezné, ne kerüljön KOPI részeként kidolgozásra. Budai István: Én csak egy kérdést szeretnék föltenni, hogy mennyire sikerült ebben a koncepcióban érvényt szerezni a Vikárius Kft által készített feladat ellátási, gazdálkodási és költségvetési koncepciónak. Tudniillik én az 1. számú mellékletben ennek még a csíráját sem vélem felfedezni. És mikor lehet ebből valami. Tarnóczky Attila: A kiosztott és mellékelt anyagban minden képviselőtársam megtalálhatja a Vikárius anyag beérkezésének sorrendjét. Egy csomagról van szó, különböző határidőkkel, amit most Önök megkaptak az egy koncepció. Önök is tudják, de jelezném általában is, hogy ez a koncepció véleményezésre minden Kft-be, minden intézményhez ki lett küldve. Ennek alapján alakult ki a végleges változata és, hogy ha ez elfogadásra kerül, akkor annak folytatásaként, jönnek a további lépések. Még egyszer azt tudom mondani menetrend szerint. Tehát az első lépésnél vagyunk, hiszen megjegyzem tájékoztatásként, hogy az idei költségvetési adatok bevitele a rendszerbe, még nem is történhetett meg, hiszen nem jutottunk az év végére. Balog László: Remélve azt, hogy pontonként haladunk. Gondolom logikus az, hogy az első pontról a legvégén tárgyaljuk, mint általános pontról. Bizottsági szinten legtöbb helyen így történt, és akkor most én úgy értelmezem, hogy a 3. pont kapcsán lehet megszólalni. Ezért az OKSB nevében ezt tenném. Azzal együtt, hogy nem akarván minden pontnál húzni az időt a magam részéről néhány általános megjegyzésem is lenne az egész koncepcióval kapcsolatban. Mint látható tíz radikális illetve volt plusz egy, plusz egy pont amiről már a múlt héten döntöttünk. Tehát tíz radikális, de átgondolt lépésről lenne szó, a kilábalást jelentené a jelenlegi sanyarú helyzetből. Azonban ez egy munkaanyag, vitaanyag, szándék nyilatkozat, nem végleges döntése. Ezt tükrözi én azt gondolom, az előttünk lévő határozati javaslat sor. Mely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és hát itt van rögtön ez a 3-as pont, amelyet a legfajsúlyosabbnak érezhetünk ebben a KOPI Főkincstár kérdését. Én a bizottság véleményét szeretném továbbítani. Mi is azt gondoltuk és mondtuk, hogy jelen formájában még ez egy kidolgozatlan anyag. Egy ilyen súlyos témában már a kezdet kezdetén is bővebb megfontoltságot és előkészítettséget igényelnék. Tehát jelen formájában még nem tudjuk kimondani a támogatást, de megértve azt, hogy alapelv az idei évben 2000-ben, hogy a város hitelt nem vehet fel e szerint kell költségvetést tervezni és a kiadás tervezéshez át kell szervezni az intézményeket. Épp ezért az OKSB a koncepciót pontonként ugye megtárgyalva, egyhangúlag szavazott a javaslatok támogatásáról. És hát ebben a formában, amely ennél a pontnál azt jelenti, hogy a Főkincstár KOPI dolgában módosítási javaslatunk van a jelenlegi szövegtervezethez képest, amelynek lénye az, hogy csak felkérjük a polgármestert, hogy dolgoztassa ki a nagy kincstár működtetésének lehetőségét, tehát az elvileg egyetért szóösszetétel maradjon ki. Mert úgy érezzük ez, hogy ez a legfajsúlyosabb pont és nem mondhatjuk ki egy három hónapos munka előtt már az elvi egyetértést. Tehát még egyszer mondani szeretném a szövegszerű környezetet, tehát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert, hogy a Főkincstár 2000. július 1-jei létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a Közgyűlés elé. Határidő 2000. március 31. Felelős: Tüttő István polgármester. Ez lenne az OKSB javaslata. Tarnóczky Attila: Hogy az előterjesztett határozati javaslat sorozat, valóban mindenhol tartalmazza az elvileg egyetért fordulatot indokkal. Az indok pedig az, hogy valóban súlyos, hadd ne mondjam sorsdöntő lépések, megtételének szándékáról van szó. Ne higgye senki, hogy polgármester úr vagy mi itt ketten függőségi viszonyban vagyunk, akár a Kincstár gondolatával, vagy akár bármelyik átszervezés gondolatával. A közgyűlés természetesen dönthet úgy, hogy ezekre nincs szükség. Ennek a következménye véleményem szerint igen egyszerű. A sanyarúnak ígérkező 2000-es költségvetéshez, ugyan csak sanyarú 2001-es és 2002-es költségvetés fog óhatatlanul kapcsolódni. Azt azonban ne kérje senki, sem a Hivataltól, mert a Hivatalra is itt komoly feladatok hárulnak, se tőlünk, hogy olyasfajta egyeztetési folyamatba, olyasfajta tervezési folyamatba belekeveredjünk, anélkül a minimális garancia, ami nem is garancia, de minimális esély nélkül, hogy miután az összes ütközést felvállalva elkészül ez a nagyon-nagy munkát igénylő előterjesztés, kialakuljon az a helyzet, hogy a közgyűlés többsége azt mondja, hát köszönöm szépen én nem ezt akartam. Ennek nem sok értelme van. Nem sok értelme van a kedélyeket akkor csigázni, akkor az elején kell kimondani tisztességgel, hogy nekünk Kincstár nem kell. Szerintem a következményei nem lesznek barátságosak a dolognak, természetesen a másik döntésnek sem. De hát a helyzetünket éppen ez jellemzi, hogy kellemetlen és kellemetlen döntések között viszonylag szabadon választhatunk. Röst János: Szeretnék vitatkozni Tarnóczky Attilával, és hasonlóképpen kérném az összes pontnak az elvileg mondatrésznek törlését. Ugyan is ez az anyag gyakorlatilag számomra nem annyira meggyőző, hogy biankó csekként ezt aláírjam. Nem beszélve arról, hogy ha ezt itt most megszavazzunk azt követően 3 hónap múlva vagy 4 hónap múlva, már mindenki fog rá emlékezni, hogy ezt akarta a közgyűlés és kötelező kogensként fogjuk alkalmazni. Tisztelettel kérném a testületet, hogy az összes határozatai javaslatnál ez a módosítás kerüljön be. Töröcsik Pál: Mondom ehhez a ponthoz több hozzászólást nem látok. 4-es pontra térnénk át. Ez pedig, amennyiben úgy döntünk, hogy pontonként folytatjuk le ezt a vitát és pontonként szavazunk, akkor először ennek a pontnak, illetve ehhez a ponthoz érkező módosító indítványokat teszem föl szavazásra. Böröcz Zoltán úrnak nem tudom, hogy volt e módosító indítványa, volt. Kérném, hogy pontosítsa a módosító indítványát, mielőtt szavazásra bocsátanánk. Böröcz Zoltán: Tehát a Pénzügyi Bizottságnak van módosító javaslata, amelynek lényege az, hogy egyetért a KOPI létrehozásával, de feladatai közül a Könyvelő Iroda feladatát, amelyek Kft-k és Kht-k könyvekését végzi, ez ne kerüljön kidolgozásra, tehát a KOPI tervezetében sem kerüljön be. Ez a lényege. Töröcsik Pál: Ezt mivel indokolta a bizottság? Böröcz Zoltán. Én akár a bizottsági ülést is megismételhetem alpolgármester úr, de a szavazás három egy arányban történt, tehát elég meggyőző. A dolog lényege az, hogy nem nagyon van rá példa, egyébként hogy Gazdasági Társaságokat könyveltetnénk intézménnyel. Sőt tovább megyek, jelenleg talán az intézményeink feladatkörében nem is tartozik, talán nem is végezhető, bár ebben kétségeim vannak. Egyszerűen Gazdasági Társaságot intézménnyel könyveltetni az egy gazdasági nonszensz, ha szabad ezt mondanom. Teljesen más rendszerű a könyvelése egy gazdasági társaságnak, másfajta irányítása van, másfajta megfogalmazásokat igényel, számunkra nem képzelhető el. Töröcsik Pál: Köszönöm a véleményt, erről a módosító indítványról szavazni fogunk. Én az eredeti előterjesztést javaslom elfogadásra. Na most szavazunk. 3-as módosító indítványról szavazunk, amit most a Böröcz úr elmondott. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadja el. Töröcsik Pál: A Következő módosító indítvány Balogh László úr indítványa volt. Balogh László úr indítványa erre a 3-as pontra vonatkozott, hogy kéri az elvileg egyetért szó kihagyását, a Röst úré, pedig az összesre vonatkozott, ezért erről a kettőről külön fogunk szavazni. Ebbe az esetbe a Röst úr javaslatával kezdjük, mert Ő a szigorúbb. Kérem, nem értek egyet, mint előterjesztő, de szavazunk róla természetesen. Kérem, szavazunk erről. A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a módosító javaslatot. nem fogadja el. Töröcsik Pál: Következik Balogh László úr módosító indítványa, az előterjesztő nem ért egyet. Köszönöm szavazunk. Cseri Tibor úr kérem, ismételje meg a szavazást. Cserti Tibor: Szeretném megismételtetni, hogy miről kell nyilatkozni. Töröcsik Pál: Módosító indítvány a Balogh úré úgy hangzott, hogy a 3-as pontban az a két szó, hogy elvileg egyetért, ez maradjon ki a szöveg többi része az változatlanul maradjon. A Balogh úr módosító indítványa ez volt. És erről kérnénk az állásfoglalást. Én elmondtam, hogy, mint előterjesztő nem támogatom Igen. A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a módosító javaslatot. nem fogadja el. Töröcsik Pál: Most pedig az előterjesztés szerinti verzióról szavazunk. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Töröcsik Pál: Tehát egyetlen. Ugorjunk következő napirendi nem napirendi ezen belül a 4-es határozati javaslatnál tartunk, ahol a lakás elidegenítési rendelet módosítása szerepel, valamint a nem lakás céljára szolgáló helységek hasznosításáról szóló rendelet, vagy elidegenítéséről szóló rendelet módosítása. Kérem ehhez való hozzászólást. Birkner Zoltán: A viták további folytatása előtt a frakcióm nevében kérek 2 perc szünetet. Töröcsik Pál: Köszönöm szünetet rendelek el. (Szünet) Töröcsik Pál: Kedves Képviselőtársaim egy kis figyelmet kérek folytatjuk munkánkat Második napirendi pontunk a tárgyalásban határozati javaslatunkat vettük át és a 4. pontunk az, amivel folytatjuk. Kérem, hogy a 4. napirendi ponttal kapcsolatosan, tegyék meg észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat. Tisztelt képviselőtársaim a határozat 4-es pontjában a következő módosítást teszem fel előterjesztésre Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert a lakáselidegenítési rendelet módosítására azzal, hogy Fő út 8. szám alatti lakások elidegenítési tilalmát fenntartja. Ez az egyik, a következő bekezdésben: a nem lakás céljára szolgáló helységek elidegenítésére szóló rendelet módosítására azzal, hogy a belvárosi üzletek Deák tér, Fő út, Erzsébet tér és ehhez csatlakozó utcák első épületeinek elidegenítését fenntartja. Ez a 4. határozati javaslati pont. Kérem, mondják el véleményüket. Marton István: Hozzászólása nem érthető! Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni alpolgármester urat, én értem a jó szándékú módosítását, de mi az értelme, hisz ez még úgyis visszakerül a közgyűlés elé igaz? Törőcsik Pál: Természetesen. Dr. Baranyi Enikő: Akkor miért kell felsorolni itt a listát. ….. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy ennek a felsorolásnak……… ilyen szempontból Felolvasom,…… mint a közgyűlés, mert az egy nagyobb fogalom, de előterjeszteni ezt az eljárást, de nem biztos, hogy most teljesen ….. Dr. Baranyi Enikő: Megkérdezném Törőcsik alpolgármester urat, hogy akkor aggályai vannak és ezért kellett ezeket felsorolni. Ez az előterjesztés és egyben a módosító indítvány. Törőcsik Pál: …Nem nekem szólt….. ebben különböző szándékokat láttam. …. képviselőtársakkal is egyeztettünk, mert az a szándék vezérelt bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos … és a hozzá kapcsolódó előterjesztés fogja konkrétan tartalmazni… Van-e egyéb észrevétel a 4. ponthoz? Úgy látom nincs, módosító indítvány … az előterjesztés kiegészítéseként … Na most én ezzel kapcsolatban nem egy konkrétan utcákkal egyebekkel egyértelműen körülhatárolható valami, úgyhogy nem tudom mennyire szolgálná ez a pontosítást. Marton István:………….. ez valamikor 1982-ben keletkezett az akkori városrendezési tervek szerint már szó volt arról, hogy az Eötvös tértől indulva lefelé a Rozgonyi utcán a mostani alsó körgyűrű alatt, a Király utcánál, a körfogalomnál majd egyenesen föl a Zrínyi utcán beérve az Eötvös térbe én erről a területről beszélek, mert ez a városmag. Ezt ki lehet egészíteni azzal, amit alpolgármester úr mondott, meg esetleg mással is, mert az a felsorolás nem teljes. Én úgy gondolom, hogy nagyobb védettséget jelent, ennek a legértékesebb területnek. És ez nem egy új fogalom, de nem ártana, hogy ha tényleg átmenne a köztudatba. Töröcsik Pál: Így már, kezelhető a képviselőtársam javaslata, ugyanis ez már konkrétumokat tartalmaz. Ezen túlmenően, én javaslom azt, hogy az előterjesztésbe, a belső körgyűrű pontosan kerüljön meghatározásra, hogy később semmiféle értelmezési vitára okot ne adhasson. Ezért oly módon javaslom a belső körgyűrűt, mint meghatározást, hogy ezt egyértelműen körül fogjuk írni a határozati javaslatban. Cserti Tibor: Azért emelkedem fel, vagy maradtam ülve szólásra, mert elvárható a szakmaiság is körünkben. Van itt városrendezőink is. Amennyire én jól tudom akkor ez a városközpontról készült rendezési terv konkrétan behatárolja a területet. És ez a terület pontosan a szóban forgó terület. Tehát ezért vannak nekünk városrendezési szabályzási tervlapjaik előírásaink, és gondolom itt vannak a szakmának a képviselői is erősítsenek meg vagy cáfoljanak meg ebben a dologba. Nem tudom, új fogalmakat kreálunk? Töröcsik Pál: Egyetértek Cserti úr fölvetésével és ő is azt a szándékot képviseli, hogy egyértelműsítsük. Mivel én konkrétan nem tudok ilyen meghatározás tenni vitát kizáró módon egyértelműen meghatározza ezért a szövegbe gondoltam belevenni és pontosítani, de a szándék egy irányba hat. Köszönöm, egyéb hozzászólást nem látok ezért, mivel az én előterjesztésemben, illetve a megváltoztatott módon, valamint a Marton képviselőtársunk által javasolt pontosítással együtt én egybe tenném föl szavazásra a kérdést. Kérem, szavazzunk a 4-es pontról. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta. Töröcsik Pál: Következik az 5-ös, amelyben az IKI átszervezésével, és az átszervezésre vonatkozó részletes javaslat előterjesztésével kapcsolatban. Kérem ezzel kapcsolatban van-e. A régi és új anyagban a számozás között eltérés lehet, ezért most kérem a számozástól az új anyagban, a vékonyabb anyagban az 5-ös pontként szerepel. Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek megfelelően vegyék figyelembe az 5-ös pont az IKI-vel kapcsolatos előterjesztést jelenti. Kérem, van-e vélemény? Kiegészíteném a határozati javaslatot azzal, hogy a befejező mondat, úgy kerülne a határozati javaslatba. Felkérve a Polgármestert az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a Közgyűlés elé azzal, hogy az intézmény önállósága nem sérülhet. Ez volt egy másik ilyen javaslat. Véleményt hozzá szólást nem látok ezért szavazásra teszem fel a kérdést. 5-ös határozati javaslatról kérem, szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja. Töröcsik Pál:. Következik a 6-os a Szociális Foglalkoztató átszervezésével kapcsolatos előterjesztés, melybe március 31-ig Polgármester úrnak előterjeszteni kell erre vonatkozóan. Kérem erre vonatkozóan, van-e hozzászólás nem látok. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja. Töröcsik Pál: Következik a 7-es Cserháti Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, valamint a Zsigmondi - Winkler Műszaki Középiskolák két középiskolába történő átszervezésével kapcsolatban. Balog László: Az OKSB nevében és átszervezést elkezdő kisbizottság nevében muszáj néhány szót szólnom. Az átszervezést sok minden indokolja, részint a Piarista rend törvény szerinti jogos igénye, részint a demográfiai folyamatok csak egyetlen egy szemléletes példát, hadd mondjak, míg az idén négy 9. osztály indult, úgy 2003 szeptemberében huszonnégy 9. osztály fog indulni. Aztán a műszaki képzésben meglévő párhuzamosságok is szintén erős indokát adják annak, hogy ez az átszervezés elkezdődjön, megtörténjen. Még pedig 2000. szeptember 1-jei tanévtől. Jelenteném azt, hogy a szakma csoportok dolgában egy nagyon erős egyeztetés megkezdődött. Talán nincs messze, hogy végleges legyen az álláspont. Ezzel kapcsolatban egy 7- fős kisbizottságra való javaslat még a mai közgyűlésen elhangzik. Én szeretném jelezni azt, hogy az előterjesztés, illetve a határozati pont szövegében én nagyon szeretném, ha ez nem jönne ez elő vita alapként, hogy kettő vagy egy én nagyon egyértelműen utalnék arra, hogy a bizottságunk két, tehát a három középiskolából két középiskolává történő átszervezésre adott javaslatot és megerősítést. Tehát nem egy, és nem három, nem négy. Mert pedagógiailag nem indokolt vízfejű mamutintézmények létrehozása, ezt szakmai bizottságunk egyhangúlag így gondolja, ezért kérem, bízzanak az Oktatási Bizottság szakmaiságában. azt hiszem, van benne elég pedagógus. És még véletlenül se gondoljanak az egy iskolává szervezésre. Tarnóczky Attila: Balogh képviselő úr jelezte, hogy szükség lenne és magam is egyetértek ezzel, egy bizottság felállítására, amely az előmunkálatokban segítené a Hivatal dolgozóit, illetve biztosítaná az intézmények részvételét a munkalatokban való aktív közreműködést. Egy elő bizottság már elkezdte a működést 6 emberrel, a 3 érintett igazgató úrral, illetve Balogh Imre úrral az osztálytól és Balogh László úrral a bizottságtól. Azt javasolnám kiegészíteni két emberrel, Nemes Pál jogász úrral. Dr. Nemes Pállal és Dr. Horváth György képviselő úrral. Tehát úgy szólna a határozati javaslat és ezt kiegészítő módosító indítványként, kérem majd szavazásra bocsátani, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az átszervezési munkák előkészítéséhez szakmai bizottságot kér fel. Tagjai. Janzsó Antal, Balogh András, Tóth László, Balogh Imre, Balogh László, Dr. Nemes Pál, Dr. Horváth György. Töröcsik Pál: Kérem van-e még hozzászólás vélemény ehhez? Marton István: Én a magam részérő azt kell, hogy mondjam egyenesen imádom, ha óvnak a gondolatoktól. Itt az előttem szóló szakbizottság elnök szavaira utalnék, azok számára mondom ezt, akik esetleg nem kellő intenzitással figyeltek. Korábban is mondhattam volna én ezt egy hosszabb beszédet ezzel a koncepcióval kapcsolatban, de úgy érzem, hogy ez az a pont, amikor elérkeztünk ahhoz, hogy szólni kell. Annak idején a Hivatal megítélésem szerint, a körülményekhez képest egy rendkívül tisztességes koncepciót dolgozott ki. Aminek most itt különböző egyeztetések után egy alapvetően nagyon azt kell, hogy mondjam nagyon keményen felhígított mutánsával van dolgunk. Ugye itt korábban kerek-perec ki lett mondva, hogy az előterjesztés szerint, most meg majd nem mindegyik pontnál ott van, hogy elvileg egyetért. Hát még jó, hogy annyira nem ragaszkodunk annyira az alliterációkhoz, elvileg esetleg egyetért, vagy esetleg elvileg ért egyet. Ez dolgot az én szememben alapvetően komolytalanná degradálja. Ha valaki megnézi ezt a most megkapott vékony anyagot, illetve annak a két előzményét, ott mindegyikben 9-es számú mellékletként szerepel ez a középiskolai összevonás, ahol ha a kettő melletti érveket, úgy érzem kénytelen vagyok felsorolni. Egy komplett iskolavezetési apparátus felszabadul (igazgató, helyettese, gazdasági vezető, gazdasági csoport, gyakorlati oktatás vezető, helyettesei) hát erre azt mondom, hogy ha háromból egyet csinálunk, akkor mindebből kettő szabadul fel. Második pont. Számos a jelenlegi képzésben meglévő párhuzamosság megszűnik. Úgy gondolom, hogy ha a háromból egyet csinálunk, akkor több ilyen szűnhet meg, mintha a háromból kettőt csinálunk. A várható tanulólétszám csökkenés kezelhető. Ez mindegyik változatra egyformán igaz. A Zsigmondi – Winkler Műszaki Középiskola elhelyezése megoldódik a piarista tulajdonba lévő épületek, piarista rendnek történő visszaadása után. Gondolom ez sem szól ellene annak, hogy a háromból ne kettő, ha nem egy legyen. Az adott szakma csoporthoz tartozó és itt jön a számomra nagyon érdekes lényeg, tehát adott szakma csoporthoz tartozó szakmák képzése a legalacsonyabb szakmai szinttől a legmagasabb szintig egy intézményhez kerül. Tetszenek érteni? A háromból kettőt akarok, de ez akkor így egybe kerül. Hát úgy gondolom, hogy ha véletlenül is, de ahogy gyerekek szokták mondani, kijött az igazság. A jelenlegi tanterem problémák hosszú távú megoldása. Az teljesen mindegy indifferens, hogy kettőbe vagy egybe vonjunk-e össze. Megteremtődik a tanulók képességeinek jobban megfelelő képzés kiválasztásának lehetősége. Kérem itt elhangzott, ami itt ugye, egyik mindegyikre igaz, hogy pedagógiailag előnyösebb a háromból kettőt csinálni, mint egyet. Én nem vagyok pedagógus, bár oktattam már az évtizedek során középiskolában is, ezek az érvek amik elhangzottak engem messze nem győznek meg arról, hogy a háromból kettőt kell csinálni, és nem csak egyet. El kívánom mondani, hogy, mivel ezzel a kérdéssel hivatalból is kellett foglalkoznom néhány évvel ezelőtt, hogyha a három iskolát összevonjuk, akkor öt év múlva a három iskola várható létszáma annyi lesz, legyenek erősek, mint öt évvel ezelőtt, tehát a 94-95-ös tanévben a Széchenyi - Zsigmondyé együttesen volt. És én kívánom, hogy az előrejelzések már, ami a gyerek számot illetik, ne legyenek olyan pesszimisták, mint ami pillanatnyilag látható. Bár azt kell, hogy mondjam, hogy az elmúlt tíz évet nézve mindig egy kicsit többre taksáltuk a várható gyerek létszámot az intézményekben, mint amennyi végül is lett. A csökkenő ütem természetes figyelembevétele mellett. Az én számomra nem ér, hogy egy ilyen mamutiskola. Ugyan annyi telephelye lenne, mint annak az egy iskolának mint, hogyha kettőt csinálunk a háromból. Mert hát a telephelyek száma gyakorlatilag adott, tehát sehol sem jönne össze annyi gyerek, ami egy optimális létszámhatárt felül múlna. Egy ilyen valóban van a városban, az pedig a város elit iskolája a Batthyány Gimnázium, ahol több mint ezer gyerek van. Én úgy gondolom, hogy ha egy iskolát csinálunk és lesz neki kettőt vagy éppen három telephelye, akkor ezt a számot meg sem közelíti az ott oktatásban lévő tanulóknak a száma. Tehát, ha ez testület egy héttel ezelőtt, az elmúlt ülésen 55 konyhai dolgozónak útilaput kötött a talpára nem jókedvéből, hangsúlyozom, hanem szükségből, akkor ennek ismeretében, meg a hasonlóan tervezett ettől lényegesen szigorítóbb intézkedések, vagy várható intézkedések ismeretében számomra elfogadhatatlan, hogy két iskolába vonjuk össze ezt a hármat. Itt a normális megoldás csak az egy iskola lehet. Ha ezt nem teszi meg ezt a Közgyűlés, akkor az utódtestületnek a negyedik szabadon választott önkormányzatnak, olyan gondokkal kell szembesülnie, mint amivel ez a testület most szembesül. Én azt hiszem, hogy ezt az előre mutató lépést ennek a testületnek kötelessége megtenni. Balogh László: Sajnálom, hogy erre a vitára most itt sor kerül. Tisztelt Marton István képviselőtársam, én azt gondolom, hogy igen is egy ilyen kérdés kapcsán a pedagógiai szempontok legalább akkora súllyal eshetnek a latba, mint a gazdasági szempontok. Sőt fogadja el azt képviselőtársam, hogy van tapasztalatom a mamutintézményekről. Ami még működik, és jól működik, csak nézzünk a számokra rá. Ez az iskola, ha így állna fel, tehát egy iskola lenne 2115 fővel működő iskola lenne jövő szeptemberben. Igaz, hogy 2003–ra ez 400- 450 fővel ez kevesebb lenne. Bízzunk már abban, hogy ezért ez olyan nagyon-nagyon sokkal még sem fog csökkeni, és higgye el, hogy ha egy iskolában nincsenek közösségi terek, ha legalább egyféle bezártság közös élménye nincs meg tanárnak diáknak, egyszerűen ez szakmai adat, humán ökológiai szempontból is lehetetlen a nevelés. Mert végül is azért az lenne a legfontosabb. 300-400 fő az ideális iskola méret. Ehhez képest gondolják meg, hogy mi lenne ez az egy iskola, amit tervezne Marton István. Ezzel együtt indoka van az átszervezésnek, ezt már elmondtam még egyszer, nem akarom ismételni magamat, nem hiszem, hogy normális lenne egy vízfejű mamut intézményt létrehozni, nevelési szempontokból. Tarnóczky Attila. Valóban minden fajta változat felmerült előnyeit mérlegelve. Bár, hogy ha bizonyos előnyöket veszünk alapul, akkor a 6 középiskolából egyet kellene csinálni. És ez nyilvánvalóan olyan tett lenne azért, amire nem vetemedhetünk szakmai okokból. Azt kell mondjam, hogy ebben az egyeztetési folyamatban, ami valóban lezajlott a Művelődési Osztály végig azt az álláspontot képviselte, hogy szakmai szempontból a kettővé szervezés állja meg a helyét. Az Oktatási Bizottság ugyan csak, és hát, mint Önök is látják, hiszem megkapták a Megyei Oktatási és Kulturális Bizottság véleményét, akinek a véleményére rá vagyunk utalva, ők is a kettő intézménnyé szervezést tartják jó megoldásnak. Az lehetséges és elég baj, hogy lehetséges, mert a gyerek létszám fogyását jelenti, hogy öt év múlva újabb probléma fog felmerülni, de nem vagyok benn biztos benne, hogy öt éves leendő problémákat kell most megoldanunk. Ráadásul azt hiszem, hogy az az egy iskola, ami létre jönne az joggal, okkal kifogásolható lenne a méretei miatt. Nyugodjunk bele, azt javaslom, hogy majd öt év múlva mások majd megint elgondolkodnak, hogy kell-e valamit csinálni, vagy sem. Kelemen Z. Pál: Több képviselőtársammal megtárgyaltam ezt a kérdést, nem a frakción beleül, frakción kívül is. És két dolgot szeretnék elmondani az egyik az az, hogy amennyiben úgy dönt a közgyűlés , hogy két iskolát hoz létre, célszerű lenne, és mindenképpen célszerű lenne, ha ez az új középiskola nem csak intézményeiben, hanem szellemiségében is a Széchenyi István Szakmunkásképzőre és Szakiskolára alapulna azért, nem csak azért, mert történelmi hagyományaiban ez a Dunántúl első tanonc iskolája volt. Nem a Dunántúl hanem Magyarország első tanonc iskolája volt De ez nem egy érdem ez egy állapot. Hanem a sokoldalú képzés és a képzési szemlélet miatt, sokkal gyakorlatiasabb, sokkal tovább fejleszthető intézmény. Másrészt ami, arról a dologról hagy mondjak véleményt, amitől Marton képviselőtársam óv minket, és Marton képviselőtársam támogat elgondolkoztató, amit Marton István úr mondott. Elgondolkoztató, hogy létre jöjjön Nagykanizsán egy politechnikum, egy egységes ipari oktatási központ. Gondolkodjunk ebben a kérdésben és ne dobjuk ki azt még, tavaszig, amíg a határozat. vagy amíg ki kell dolgozni, hogy milyen verziót dolgozzunk ki. Antalics Dezső: Én maximálisan el tudom fogadni a szakma véleményét azokkal az érvekkel, amelyet Balogh László képviselőtársam megfogalmazott. Marton úr mondanivalójához két témában szeretnék reflektálni, az egyik az, hogy kifejtette abban az esetben, hogyha egy iskolavezetéssel oldanánk meg a három intézmény működtetését, akkor két vezetés megspórolódna. Hogyha áttanulmányozzuk az oktatási törtvényt, akkor messze nem így működne. A másik téma a párhuzamosság. Kérem tisztelettel, van egy testület, a testület foglalkoztatja a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályát. Ott van egy középiskolai referens. Én úgy gondolom, hogy a főigazgatói teendőket el tudja látni az oktatási középiskolai referens, tehát felesleges ezért egy főigazgatót kinevezni, a testületnek a mamutintézmény élére. A másik dolog Kelemen Z. Pál úrhoz, annyit hogy most ne menjünk bele szakmai vitába, hogy ki kit fogad be. Itt arról van szó, hogy két intézmény meghatározott profilokkal, változatlan profilokkal a teljes szakképzés keresztmetszetét föl tudja vállalni. Véleményem szerint ez a kilenc soros beiskolázás, ami a leendő új iskola 2000-es indulását jelenti, ideális arra, hogy a teljes keresztmetszetét a szakképzésnek meg tudja, a szakiskolától egészen a fél főiskolai képzésig bezárólag meg tudja valósítani. És ugyan ez nyilvánvalóan megvalósulhat a Cserháti Sándor Szakközépiskolában is. Úgyhogy messzemenőkig csak a háromból kettő változatot tudom elképzelni. Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy sokaknak sok ideje van, de én azt gondolom, hogy talán célravezetőbb lenne, hogy ha az elnök úr felhívná a figyelmét a hozzá szólóknak, hogy miről szól a napirendi pont. Arról szól, hogy javaslat készüljön vagy egy változatú legyen, vagy olyan változat legyen, amiben van egy egyes, és van egy kettes megosztás. És majd márciusban döntünk. Én azt gondolom, hogy erről kellene most szavazni, és nem arról, hogy melyik iskola meg mi lesz vele, mert az még idő előtti és nem vagyunk az információk birtokában, és nem akarunk erről dönteni. Csak erről szeretnénk. Töröcsik Pál: Értem Fodor Csaba úr képviselő fölvetését, viszont módosító indítvány volt és erről mindenképpen ha valaki úgy gondolja, hogy be akar egyes pontokhoz módosító indítványt tenni, mint erre már volt példa, akkor erről kénytelenek vagyunk. Egyébként elvileg, amit mondott egyetértek vele. Nem erről van szó, csak ha valaki módosító indítványt tesz, azt meg kell tárgyalni és arról szavazunk kell. Marton István: Fodor képviselőtársamnak felhívom a figyelmét, hogy feltehetően azért, mivel oly sok anyagot kaptunk az elmúlt napokban és kb. 3-4 változat van a legutolsó szerint ex katedra mereven kettő mellett tette le voksát az aki ezt előterjesztette, ez és ez ellen. Én az írásos anyagról beszélek és én ez ellen emeltem fel a szavamat. De tovább megyek, szeretném tudni mik azok a pedagógiai szempontok, amik gyengítik az általam kifejtett álláspontot. Mivel vitatkozhatok? Nem most akarom megtudni, majd Böröcz képviselőtársam is mindjárt megérti, hogy ha egy fél perc múlva befejezem. Amit Tarnóczky alpolgármester mondott az remélem csak a … Fogalmaznom pedagógiai szempontok mögé bújó vagy kik azok a pedagógiai szempontok mögé bújó egyedek, magyarul kik a lobbistái annak, hogy kettő legyen és ne egy. De én a szakmát a tavasz folyamán nyílt vitára hívom ki, bármilyen tömegkommunikációs fórumra, mert szeretném az érveket ütköztetni. Ugyanis én, amit eddig hallottam, láttam, olvastam, az végtelenül gyönge ahhoz, hogy ebből kimondjuk, hogy kettő lesz. Márpedig kettő lesz, ezért és már be is fejeztem. Kérem megszavaztatni azt a módosító javaslatomat alpolgármester úr, hogy egy, azaz egy. Törőcsik Pál: Én azt mondom, hogy ezzel kapcsolatban létrejön majd egy bizottság, ami itt az előbb már javaslatba került – amennyiben Önök megszavazták. Az egyéb dolgokat nem akarom minősíteni. Most kijelenteni, hogy kettő vagy egy, ez esetleg prekoncepció lenne. Egyébként ezekről a módosító indítványokról szavazni fogunk. Zsoldos Ferenc: Egy dologról azért ne feledkezzünk el. Nekünk időtlenül kell döntenünk kellő időben, mert nem tarthatjuk sem a város, sem a vonzáskörzete lakosságát, fiataljait olyan értelemben bizonytalanságban, ami a továbbtanulásukat illetően jelentkezik. Tehát véleményem szerint március az már túlságosan késő. A gyerekeknek fel kell készülni, a szülőknek is fel kell készülni arra, hogy a pályaválasztás során mi legyen a jövő. És ezért mi nagyon nagy felelősséggel tartozunk. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy most egy igazgatóság alatt működő intézményrendszer alakuljon ki vagy kettő igazgatóság alatt, hanem pontosan meg kell majd határozni az adott bizottságnak, hogy melyik iskola milyen jellegű, milyen szakterületeken, milyen típusú osztályokat indít, mert csak így lehet jelentkezni. A jelentkezés pedig januárban gyakorlatilag el kell, hogy dőljön függetlenül attól, hogy mikor van a beiratkozási idő. Kérem ehhez fel kell készülni. És ha ezt a döntést mi halogatjuk, akkor nagyon komoly, nagyon nagy problémát, nagyon sok gondot idézünk elő, ezt pedig egyetlen képviselő – velem együtt, saját magamat is beleértve nem vállalhatja. Tehát nekünk nem elhúzni, nem latolgatni, hanem határozottan, egyértelműen, világosan állást kell foglalnunk, hogy ennek megfelelően az illetékes osztály – ugye a Művelődési Osztály ebben a dologban, ezen a területen időben tudjon lépni. Tehát nekünk ma ebben a kérdésben le kell tennünk a voksunkat. Törőcsik Pál: Kérdezném az illetékes szakosztályvezető asszonyt, kíván-e hozzászólni az elhangzottakhoz? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azt szeretném kérni, hogy ezt a döntésüket ma hozzák meg az ütemezés, hogy hogyan kell, ezért mi nyilván vállaljuk a felelősséget, hogy kellő időben szülessen meg döntés, hisz ez bizonyos fokig szakaszolható. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ma már nem szakmára jelentkeznek a gyerekek, hanem a 9. évfolyamra, 9. osztályba általános képzésre. A szakképzés konkrét megválasztása legkorábban a 10. osztály végén történik, tehát innentől kezdve – hisz ez már bent van a tájékoztatóban, hogy melyik iskola hány osztályt indít – hogy ennek az átszervezését majd hogyan lehet megoldani, hogyha háromból kettőbe – és ezt azért mondom természetesen a pedagógiai indoklást is le fogjuk tenni, hogy miért javasoljuk a háromból kettőbe történő átszervezést, mert előre jelzem, amit az egyik oldalon megspórolnak, a másik oldalon ki kell adniuk majd. Költségként jelentkezni fog, ami elsősorban a neveléssel összefüggő kérdések természetesen teljes részletezéssel, tudományos háttérrel. Hisz az elmúlt időszakban többször vettünk részt hazai és nemzetközi rendezvényeken, ami erről szólt. Ígérem, hogy ezt a hátteret kidolgozzuk. Én azt kérem, hogy legkésőbb ma azt a döntést, hogy kezdjük el vagy ne kezdjük el az átszervezést, hozzák meg. Ha Önök azt a döntést hozzák, hogy háromból kettőbe azt dolgozzuk ki. Ha háromból egyet, azt dolgozzuk ki, és természetesen majd a közgyűlési döntést megvárjuk, de kérem, hogy a döntést ma hozzák meg valamilyen szinten. Törőcsik Pál: Képviselőtársaim látom több hozzászólás nincs, ezért a vitát lezárom. Most pedig a módosító indítványokról fogunk szavazni. Az SZMSZ-ünk szerint először a radikálisabb javaslattól indulunk, és először Marton István képviselő úr javaslatát, módosító indítványát teszem fel szavazásra, mi szerint a három iskolából egy iskolát kell létrehozni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Ezek után Balogh László úr módosító indítványát – amelyben arról döntünk, hogy kettő iskola legyen. Az én előterjesztésemből ez ki van húzva, úgyhogy bocsánat. Tehát akkor, ha már erről szavaztunk, akkor majd az egészről szavazunk, tehát jelen állapotban, a jelenlegi döntés szerint kettő iskolába történő átszervezésről döntöttünk. Akkor most az a) pontot teszem fel szavazásra, illetve az eredeti előterjesztést teszem fel szavazásra. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Újabb olyan ponthoz értünk el, ami már. Cserti Tibor: Hogy ezen a napirendi ponton is túl legyünk, áthidaló javaslatom van, ha lehet módosító indítványom. Hagyjuk ki a kettőt meg az egyet. Én egy ilyen polémiába nyilvánvalóan nem mentem bele. Egyetértek az átszervezésével és ennek a szakmai anyaga meg fogja adni majd rá a választ. Egyébként azt hiszem elfogadható ez a szakmai osztályvezető részéről is. Egyetértek az intézmények átszervezésével. Törőcsik Pál: Döntöttünk, hogy nem döntöttünk, úgyhogy. Cserti Tibor: Kérem szépen, ha nem jó, akkor én visszavonom a javaslatomat, amelyben nem kívánok szavazni róla. Tehát akkor először elnök úr tessék feltenni ezt a kérdést. Törőcsik Pál: Ez egy áthidaló megoldás. Ez egy új verziót jelent. Amennyiben Cserti úr javaslatát felteszem szavazásra. Amennyiben az iskolák számának megjelölése nélkül a három iskola átszervezését. Kérem erről szavazzunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Következik Tarnóczky Attila alpolgármester úr kiegészítő indítványa ehhez a ponthoz. Ez lehetne ennek a 7-nek a b) pontja, amelyben egy bizottság felállítására tesz javaslatot. Önök hallották a bizottság – kis figyelmet kérnék képviselőtársaimtól, hogy mivel fontos ügyről van szó szeretném hogyha koncentrálnának erre. Tehát az elhangzott nevekkel és az alpolgármester úr kiegészítő javaslatával aki egyetért. Erről fogunk szavazni most. Kérem egybe szavazunk erről. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: A 7-es ponthoz volt-e valakinek olyan kiegészítő indítványa, amelyről nem beszéltünk? Nem volt. A 7-es pontot lezártuk. A következő a 8-as pont, a 8-as pont a Hevesi Művelődési Központ kht-vá történő átalakításával kapcsolatos előterjesztés. Határidő: március 31. Kérem képviselőtársaimat ez ügyben. Röst János: Remélem minden képviselőtársam elolvasta a beterjesztésnek ezt a részét. Ha elolvasta, akkor feltűnt gondolom mindenkinek az utolsó egy mondat, amely így hangzik: „A jelenlegi ügyvezetője korábban az intézmény igazgatóhelyettese volt (az igazgató nem vállalta). Aki jól ismerte az intézményt és a benne rejlő lehetőségeket.” El kell mondanom, hogy egy konzerv anyagról van szó. Aki ezt az anyagot elkészítette, még arra sem vette a fáradságot, hogy ezt a mondatot kitörölje belőle. Lehet, hogy kecskeméti lehet, hogy győri. Törőcsik Pál: Ez melyik előterjesztésben van? Az énszerintem egy olyan anyag lehetett, ahol valami sajtóhiba, vagy nyomdahiba volt, mert abszolút oda nem illő más előterjesztésből is oda keveredő, a számítástechnikai anomáliákból eredő probléma volt. Tehát semmi köze – valószínűleg tartom – hozzá. A számítástechnikai eszközöket is emberek kezelik. Ez egy másik kérdése a dolognak. Nyilvánvaló, hogy fölösleges. Én gondolom mindenki előtt a határozati javaslat van. Ez ügyben Balogh László úré a szó. Balogh László: A Kulturális Bizottság nevében muszáj szólnom jelezve azt, hogy tárgyaltuk, bőven tárgyaltuk az előterjesztést, és egyhangúlag támogatjuk a kht-vá való átszervezést. Egy dologra azonban való igaz, nagyon kell majd figyelnünk, és erre tételmondatszerűen fel is hívnám a figyelmet. Ez az a bizonyos szerződés, amelyet az önkormányzat és a kht. köt. Tehát a HSMK kht-vá való szervezését nagy odafigyeléssel kell megtenni, mert nem mindig szerencsés a kultúra piacosítása. A kultúrára igenis áldozni kell felülről is, mert csak vállalkozói közegben könnyen eltűnhet az érték és a mérték. A kötelező feladatokat az önkormányzat és a kht. között megkötött szerződés tételesen rögzítheti és kell, hogy rögzítse. Erre nagyon oda kell figyelnünk majd. Már most felhívnám erre a figyelmet. Tehát a bizottság egyhangúlag támogatja a javaslatot. Az a bizonyos szövegkörnyezet, az egy idézőjel nélküli, valóban sajtóhibás rész volt, de tudható, hogy honnét keveredett oda. Én a részletekkel most a közfigyelmet nem untatnám. Dr. Baranyi Enikő: Felkérem alpolgármester urat, hogy legyen szíves nyomatékosan és ismételten megkérni a képviselőtársakat, hogy az így adott határozati pont lényegét érintő és nem szakmai koncepciókat érintő hozzászólások legyenek. Most arról kell kizárólag dönteni, hogy egy ilyen előterjesztést kíván-e a testület március 31-én az asztalra tetetni. Ha igen, nyomjuk meg a gombot, menjünk tovább. Éjfélig itt fogunk szakmai koncepciók mellett vitatkozni, mert pro és kontra érveket mindenki tud egyébként minden témához ütköztetni. Törőcsik Pál: Ez mindenkinél akkor derül ki, amikor már hozzászólt. Marton István: Feszültségoldás céljából mondanék két mondatot. Röst képviselőtársamat meg kell, hogy nyugtassam. Az a mondat az éberség próbája volt, amit néhányan kijártak. Tóth László: Most kaptuk meg a KKDSZ alapszervezetének és a Közalkalmazotti Tanács kétségeit megfogalmazó levelét. Én ennek az utolsó bekezdését idézném, és ez lenne az egyedüli kérdésem. Magam is egyetértek azzal, hogy célszerű tartanánk, ha országos szakmai szervezetektől állásfoglalást kérnénk a HSMK közhasznú társasággá történő átalakításával kapcsolatban. Megkérdezném Tarnóczky Attila alpolgármester urat, hogy megtörtént-e ez, vagy csak egy bizonyos átvilágítási kényszer miatt? Tarnóczky Attila: Képviselő úr nem történt meg, mivel fogalmam sincs pillanatnyilag, hogy a közgyűlésnek szándékába állt volna átalakítani a Művelődési Házat kht-vá. Amint Önök ezt a szándékot kinyilvánítják, akkor a törvény teljes tiszteletben tartásával mindenféle egyeztetés és állásfoglalás kérés meg fog történni. Röst János: Örülök, hogy Marton képviselőtársam örül. Ezzel csak azt akartam egyébként jelezni, hogy a Vikárius Kft. ezt az anyagot nagy valószínűséggel több városnak is eladta. Törőcsik Pál: Az egyéb magánvéleményekre vagy szót kérnek és elmondanak napirendi pont keretén belül, vagy a folyosón kérem megtárgyalni, és ne zavarjuk az ülés rendjét vele. Több hozzászólást nem látok, ezért erről a pontról szavazni fogunk. Kérem szavazunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Törőcsik Pál: 9-es pont, határozati javaslat a Mindenki Sportpályája, Ady úti teniszpályák és a Sportszálló más szervezetben való működtetésével való egyetértést tartalmazza. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatokat terjessze a közgyűlés elé. Kérem, kinek van véleménye, hozzászólási javaslata? Nem látok, vitát lezárom. Szavazunk a kérdésről. Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Következik a 10-es. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a létszámleépítés költségeinek megtérítésére kiírt pályázatra nyújtsa be az átszervezések kihatásaként jelentkező igényeket. Határidő: Március 31. Kérdés, javaslat, hozzászólást nem látok. Szavazni fogunk erről. Kérem most szavazzunk! A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Törőcsik Pál: Mielőtt a végszavazást megejtenénk, ami az 1-es pontban testesül meg, én mint előterjesztő visszatérnék a 3. pontra, ami az előbb nem került megszavazásra. Mindenképpen egy módosítást javaslok. Elhangzott egy olyan indítvány, módosítás, hogy az úgynevezett főkincstár létrehozásával a KOPI létrehozásában a feladatok között az önkormányzati tulajdonú kft-k, kht-k könyvelése nem szerepelhet. Ez a kitétel. Ez volt egy javaslat. Én a következővel szeretném ezt kiegészíteni. Közben rendelkezésünkre állt a Vikárius átvilágításának tényszerű adathalmaza. Ebből kiderült, hogy az önkormányzati tulajdonú társaságaink könyvelésével, elszámolásával – ha nagyon finoman akarok fogalmazni, és elég kíméletesen – akkor komoly problémák merültek föl. Ezt szeretnénk, és egyik célja volt az eredeti előterjesztésnek, hogy a kft-k is kerüljenek be főkincstárba, illetve a KOPI keretein belül. Szakmailag lehet akceptálni azt a módosító indítványt, hogy a könyvelést a kft-k végezzék el. Viszont azt nem tudom támogatni, hogy az ellenőrzési lehetőségeink a kft-ink és a kht-nk gazdasági működésének törvényessége számszaki, és könyvvizsgálati szempontból történő korrektsége ez a hivatal és az önkormányzat számára ellenőrizhető legyen. Ezért, hogyha ezt a pontot módosítva újból Önök elé hoznám, csak egy olyan kitétellel tudnám támogatni, amelyben egy külön pont szerepelne abban, hogy ellenőrzésre olyan módszert kell kidolgozni, amelyek legalább olyan hatékonyan képesek a kft-k és kht-k működését ellenőrizni, mintha a KOPI-ban történne a könyvelésük. Ezt az ellenőrzési lehetőséget véleményem szerint semmiképpen sem hagyhatjuk el. Ez egy kompromisszumos lehetőség lenne. Szakmailag indokolt kérésükkel kapcsolatban. Ezt kívántam előterjeszteni. Dr. Tuboly Marianna: Meg kell, hogy jegyezzem törvényességi szempontból is, és a miatt is, mert az önkormányzatnak felelőssége van az önkormányzati vagyon hatékony működtetése irányában, hogy a gazdasági társaságok, kht-k külön magáncégekkel történő könyveltetése és külön ellenőrzése több anyagi forrásokat vesz igénybe és nem eléggé hatékony. Úgyhogy én azt javasolnám a tisztelt képviselőknek, hogy ezt a témát vegyék, vagy javaslom, hogy tekintsék át újból vagy vegyék elég komolyan, és a könyvelésüket is önkormányzati ellenőrzés alá vonják közvetlenül, mert az önkormányzati vagyon nagyon nagy hányadát teszi ki, és gyakorlatilag jelen pillanatban – mint ahogy ezt egy komoly átvilágító cég elemzése is kimutatja – meglehetősen ellenőrizetlenül, hatékonytalanul és szabálytalanul működnek. Cserti Tibor: Amiért szót kértem, az a konkrét témával kapcsolatos, és általában az lenne a javaslatom, hogy az általános jelleggel, a koncepcióval összefüggő gondolataikat képviselőtársaim még nem mondhatták el. A kérdésem lényege az – én most feltételezésekbe nem bocsátkoznék erre lehetőséget kapunk-e vagy nem. Egyéb vonatkozásban osztom a jegyzőnő észrevételét, bár sommásnak tűnik számomra az a kijelentés, hogy nagy pazarlással hat – pontosan nem tudom, hogy ezt a szót használta – hatékonytalanul működnek ezek az önkormányzati vagyon elemek felhasználásával működő közhasznú társaságaink illetve kft-ink. Én azt hiszem, hogy az ellenőrzési kötelem teljesítése eddig is a társasági jog keretein belül megoldható lenne. Az egy másik kérdés, hogy nyilvánvalóan a hétköznapi finanszírozás. Számomra a KOPI az finanszírozási tevékenység irányítását, végzését, kapcsolattartási témakörét jelenti. Ott egy fokozottabb önkormányzati gyeplőt jelent. A kettő nincs egymással ellentétben. Én a magam részéről nem látok antagonisztikus, feloldhatatlan ellentétet. Törőcsik Pál: Válaszolva Cserti úr felvetésére módja lesz elmondani még az 1-es határozati javaslat szavazásra bocsátása, végszavazás előtt. Ezt a 3. pontot újból elő kívántam hozni. Nagyon fontos dologról van szó, és ezért kell ebben újból véleményt egyeztetni. Kiss László: Nekem az a javaslatom, hogy a 3. pontot hagyjuk az eredeti változatban. Én úgy vélem, hogy az önkormányzati kft-k, ugyanúgy az önkormányzat vagyonát képviselik, mint bármelyik más intézmény. Én nem tudom elfogadni azt, hogy kht., vagy kft más könyvviteli, számviteli könyvelési irányelvek szerint kerüljön könyvelésre. Én azt hiszem a közgyűlésnek és az önkormányzatnak az a feladata, hogy a vagyonára vonatkozóan bármikor maximálisan felvilágosítást kaphasson. Én csak az egységes elképzeléseket tudom támogatni. Böröcz Zoltán: Egy-két dologra szeretném felhívni csupán a figyelmet, és biztosan nem szólok többet ebben a dologban. A Pénzügyi Bizottság vizsgálta egyszer már talán el is mondtam. Jegyzőnő mondja, hogy azért jobb lenne a KOPI-ban, mert nem elég hatékony meg mit tudom én. Most valamit szögezzünk le: amit mi igazából a KOPI-hoz rendeltünk volna, az a könyvelése. Egy könyvelés soha nem hatékony, vagy nem hatékony. Soha nem ellenőriz, hanem rögzít egy bizonyos gazdasági folyamatot pénzben kifejezve. Magyarul nem hatékonynak, hanem objektívnek kell lennie. A legnagyobb értékének azt tartom a gazdasági társaságainknak – és kérem, hogy a hivatal részéről senki ne sértődjön meg, és Önöket is erre kérem – a legnagyobb értéke – ha szabad azt mondanom az, hogy nem hivatal által irányított és nem közvetlen a hivatal által befolyásolt. E miatt az erénye miatt hoztunk létre egyébként a gazdasági társaságot elsősorban. Az ellenőrzés bocsássanak meg, ha úgy gondoljuk, hogy bármelyik gazdasági társaságokat naponta valaki itt be akarja számoltatni, és ráadásul még úgy érzi, hogy ehhez joga is van, az kérem, hogy ebben a kérdésben ne foglaljon állást, inkább kapcsolja ki a gépét. Az ellenőrzése egy gazdasági társaságnak a GT-n keresztül létrehozhatunk egy felügyelő bizottságot, megvalósítható. Évente kötelező beszámolója van a tulajdonos felé, amit mi fogadunk el, utasítunk el, vagy befolyásolunk. És az ellenőrzése még külön az SZMSZ-ben rendelkeztünk, hogy a polgármester úr megbízásából a Pénzügyi Bizottság, ami rendkívüli ellenőrzést is tarthat. Ha ezen kívül még valaki ellenőrzést tart szükségesnek, én azt egy olyan plusznak tartom – bocsássanak meg, de ami már végül is meg is fojthat egy gazdasági szervezet működést. Törőcsik Pál: Örülök Böröcz úr érvelésének, mert ez pontosan azt támasztja alá, hogy minden további nélkül a KOPI keretein belül is lehetnének, mivel a könyvelés az nem tud hatékony lenni vagy egyebek. Az objektív, tehát nem közvetlen ráhatással van, nyugodtan elférhetne a KOPI keretein belül is. Dr. Tuboly Marianna: Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam eléggé felhívni a figyelmet arra a problémára, ezért javasolnám, hogy a Vikárius anyagát minden képviselő olvassa el. Az összes gazdasági társaságról egy komoly elemzés készült. Ebből megállapítható, hogy nemcsak hatékonytalanul, hanem szabálytalanul is működnek, és úgy gondolom, hogy ebben a felfogásban azt mondani, hogy a gazdasági társaságoknak az az előnye, hogy a hivatal nem foglalkozik vele, azt hiszem súlyos tévedés és úgy gondolom, hogy a Pénzügyi Bizottság eddigi általam ismert ellenőrzési tevékenysége – ami nem is volt – nem is elegendő ezen a téren. Ezt bizonyítja ez az elemzés. Röst János: Az előterjesztőtől kérnék egy egyértelmű választ, hogy itt kizárólagosan csak könyvelési tevékenységről van szó a KOPI esetében, vagy pedig van olyan hátsó gondolat, amely egyéb társaság létrehozására törekszik? Törőcsik Pál: Az előterjesztésből ez azt hiszem egyértelműen kiderül. Nem a gazdálkodásba való beleszólás, egyszerűen egy könyvelésnek a szakmai vitelére és egy egységes rendszerbe való beintegrálásáról van szó, amely egy folyamatos, naprakész, azonnali nyomon követhetőséget tesz lehetővé, hogy a költségvetésünket, vagy a cégeink működését rendszeren belül bármikor ellenőrizni tudjuk. Önmagában véve ez sem jelent nagyobb betekintést vagy nagyobb behatást. Én pontosan, mint vállalkozó értem azt, hogy tehetetlenségi nyomatékot, ami egy önkormányzatnak a működéséből adódik, azt ne vigyük bele egy gazdasági egységbe, de erről itt szó nincs. Épp az előbb elhangzott érv bizonyítja ezt, hogy egy könyvelés, az egy objektív, végrehajtó. Ő azt könyveli, amit számára a szakma, a szakvonal átad. Tehát közvetlen ő nem mondja meg, hogy mit csináljon, mit ne csináljon. A szabályok, könyvviteli szabályok szerint könyvel. Tehát semmiben nem zavarja, nem befolyásolja az önkormányzati kht-k és kft-k működését. Meghagyja azokat az előnyöket, amelyek a gazdasági társaságok létéből fakad, és a mozgásterüket nem gátolja, viszont van egy olyan biztos hátterük, ami a könyvelés egyéb vonatkozásában a szabályszerűségnek a törvényi előírásoknak való megfelelésre egy garanciát jelent. Ez az egyik rész. A másik, hogy mivel az önkormányzatnak nemcsak egy ilyen gazdasági egysége van. Betekintési lehetőséget ad, egy kézbe tudja tartani, és gyorsan információhoz juthat a működésükkel kapcsolatosan. Önállóságukat, mozgásterüket nem befolyásolja. Ezért ajánlom újból megfontolásra. Dr. Tuboly Marianna: A mostani vitából úgy tűnik ki, mintha az önkormányzattól is szeretnék függetleníteni ezeket a gazdasági társaságokat. Szeretném kijelenteni, hogy az önkormányzat nem önjáróan működik. Ezért számomra elég furcsa, hogy a gazdasági társaságokat a hivataltól próbáljuk távol tartani. Hogyha ilyen szándék van, akkor az meg már több mint gyanús, mert miért lenne káros a hivatal? Talán az ellenőrzés tekintetében volna káros a hivatal? Szeretném, hogyha világosan beszélnének a képviselők, mert hovatovább úgy tűnik, hogy az önkormányzati közgyűlés nem akarja, hogy a gazdasági társaságok az önkormányzat és Kanizsa város népének érdekei szerint működjenek. Azt hiszem, hogy ez mindannyiunknak közös érdeke. Marton István: Én örömmel venném, hogyha a mostani vitában egy kicsit a hivataltól elkanyarodnánk, de azért mielőtt ezt megtesszük én kérem, hogy a szakosztálynak a vezetője fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. Ez az egyik. A másik pedig egy kérdés. Valamikor, már nem is emlékszem rá pontosan mikor, ez az önkormányzat választott egy átvilágító bizottságot. Emlékeim szerint ebben az átvilágító bizottságban van 5 tag. Ha jól emlékszem 3 önkormányzati képviselő, a hivatal jegyzője és a hivatalban a mindenkor érintett szakosztály vezetője. Ha valamit rosszul mondtam kérem, akkor egy tőlem elhivatottabb ember egészítsen ki, vagy javítson ki. Kérdésem az, hogy van esély arra, hogy ez a bizottság valaha működjön, mert közölnöm kell, hogy én még, mint ennek a bizottságnak a tagja egy tapasztalatcserén vettem részt, ami elég fárasztó volt. Pont az egyik közgyűléssel esett egy időpontba, aminek eredményeként életemben másodszor nem voltam közgyűlésen. Még azt sem mondom, hogy haszontalan volt. De úgy gondolom, hogy ezt az átvilágító bizottságot illő lenne működtetni. Talán nem is jól fogalmaztam. Nem illő lenne működtetni, hanem már lett volna, mert az e heti program szerint november első napjaiban nekünk már anyagot kellett volna kapni itt a sokat emlegetett Vikáriustól. Nem mondom tovább, kérdésemre várom a választ. Böröcz Zoltán: Többedszer érzem, de most egész határozottan el is hangzott jegyzőnő szájából egy olyan feltételezés, hogy lehetséges, hogy a képviselőkről, akik bizonyos koncepciót támogatnak vagy nem, hogy esetleg el is akarnak titkolni gazdasági társaságnak az ügyeit a város népe előtt. Szeretném jegyzőnőt tájékoztatni, hogy leghatározottabban visszautasítom ezt a kijelentést, mert bármelyik oldal felé is hangzott el, vagy bármelyik képviselő felé, akkor én ezt is egy rosszindulatú, sőt hadd ne mondjam politikai megnyilvánulásnak tartom, ami a jegyzőtől teljesen elfogadhatatlan. Az a javaslatom, hogy ezek után elnézést kell kérnie Önnek a közgyűlés jelen lévő tagjaitól. Tehát ennyit arra a megjegyzésre, amit Ön tett. A tartalmi kérdéshez hadd reagáljak annyit, hogyha Ön azt állítja, hogy azzal, hogy a könyvelés hol van elhelyezve, hogy ez a könyvelés a KOPI-ban van elhelyezve, ezzel tulajdonképpen nagyobb rálátást biztosít a hivatalnak, a hivatalon keresztül az önkormányzatnak vagy a testületnek egy adott gazdasági társaság működésére, akkor jelzem, hogy ez a legelfogadhatatlanabb állapot. Egy könyvelés az egy gazdasági társaságnak a szigorú belügye, ezt megbízás alapján szokták végeztetni, vagy önmaga végzi, és a könyvelésnél kijutó információ – legyen az hivatal, hivatalnok, hivatalvezető vagy önkormányzati képviselő – szigorúan elvetendő, ugyanis ez egy bizalmas tevékenység. Tehát ebből többletinformációt, ha bárki kap, akkor azt a könyvelő céget - legyen az KOPI vagy magántársaság abban a pillanatban el kell meneszteni. Tehát szeretném még egyszer felhívni a figyelmet, hogy a gazdasági társaság és a testület közötti kapcsolatot nem szorosabbra akarjuk fűzni, hanem korrektté tenni, a törvénynek megfelelő ellenőrzéseket kellene végezni és a tulajdonos érdekeit érvényesíteni. Ez semmiképpen sem az ún. cégbe való belelátást jelenti akár könyveléssel vagy bármilyen úton keresztül, hanem szigorú rend megkövetelését tulajdonosi oldalról. Törőcsik Pál: Pontosan témánál vagyunk, ugyanis én is azt mondom, hogy egy cégnek hogy kire bízza a könyvelését, az a cégnek a legszentebb belügye. Mivel egy egyszemélyes kft. vagy kht-ról van szó, ki az az egy személy? Az önkormányzat. Tehát kinek a legszemélyesebb belügye? Hát az önkormányzaté. Ezért nem tudom mi kifogás van az ellen, hogyha mi ezt a kht-ba akarjuk bevinni, vagy 1 ezred %-ban ki még tulajdonos. Én nem értem ezt a logikai ellenvetést. Ilyen szempontból… Dr. Tuboly Marianna: Én azt kértem a képviselőktől – nevezetesen akkor most Böröcz úrtól –, hogy szíveskedjék pontosan fogalmazni, vagy nyíltan fogalmazni, mert azt előnyként feltűntetni, hogy a hivatal nem foglalkozik a gazdasági társaságokkal úgy gondolom, hogy nem helyénvaló kijelentés. Pontosan akkor, amikor a gazdasági társaságok – céloztam arra, hogy nem eléggé hatékonyan működnek – erre készült egy elemzés, és kijelentettem, hogy szabálytalanul is működnek, és azt is állítottam, hogy a Pénzügyi Bizottság ellenőrző tevékenysége ezen a téren elégtelen. Mindez azt bizonyítja, hogy az önkormányzat és a gazdasági társaságok közötti kapcsolatot ellenőrzés terén rendkívül szorosra kell fűzni. Ha ezt az önkormányzat 100%-os tulajdonosa a gazdasági társaságainak, és megállapítja, hogy szabálytalan a könyvelésük is vagy a működésük is – ez részletkérdés –, ezért javasoltam, hogy ezt a napirendet kellő információ birtokában tárgyalja meg a közgyűlés, mert itt olyan információk lehetnek, amik jelen pillanatban nem állnak a képviselők rendelkezésére, akkor ennek alapján eldönthető, hogyha kiváló az eddigi működésük, ha erről Önök meg tudnak győződni, akkor minden maradhat a régiben. De én felhívom a figyelmet a szabálytalan működésre és a nem kellő tulajdonosi érdekek érvényesítésének a lehetőségére is, vagy az eddigi gyakorlatára is. Törőcsik Pál: A szabálytalan működésnek vannak egyéb konzekvenciái is, amit a tulajdonosnak – jelen esetben az önkormányzatnak – kell levonni. Tarnóczky Attila: Marton képviselő kérdésére annyit válaszolnék, hogy a HIR bizottság a Vikárius Kft. tényleges anyagait fogja tárgyalni. Az első most született meg koncepció tervezet szintjén. A vélemények begyűjtése után a HIR bizottság feladata magaslatán elkezdheti a munkát. Kiss László: Nem akartam hozzászólni, de az előbb elhangzott, hogy a könyvelés egy gazdasági társaságnak a 100%-os belügye. Ezzel tökéletesen egyetértek, de ehhez hozzá kell tennem, hogy a tulajdonosnak viszont 200%-os belügye. Viszont mi vagyunk a tulajdonosok, tehát maximálisan azt az álláspontot tudom képviselni, hogy a KOPI-n belül történjen az összes gazdasági társaság könyvelése. Ez az egyik. A másik. Mivel jegyzőasszonnyal egyetértek ebben az ügyben, én részemről nem tartok igényt az elnézéskérésre, amit képviselőtársam javasolt. Budai István: Az kényszerített szóra, hogy ugye szakmailag azért valamennyit én is foglalkozok könyveléssel, és én is úgy gondolom, hogy a könyvelés az rögzíti a gazdasági eseményeket, azért van. Annyiban azért tovább bővíteném, hogy a jó könyvelő, meg a jó adószakember azért ad bizonyos olyan információkat a gazdasági társaságnak, amelyet ő könyvel és ő ismer, ami hasznára lehet az élet során, tehát nemcsak könyvel, hanem megfelelő kontaktus esetén ez annál több, annál sokkal több. Én ezért azt mondom, hogy mivel jellegében, természetében egész más egy gazdasági szervezet, egy gazdálkodó szervezet, mint a költségvetés, ezért én is azzal értek egyet, hogy ne vigyük be a KOPI-ba, hanem igenis ezt csinálja, vagy szervezze úgy a gazdasági társaságnak a könyvelését, ahogy neki tetszik. Vagy maga csinálja, vagy azzal csinálja, akivel akarva. A tulajdonosi ellenőrzést én nem ebben látom, hanem abban látom, hogy az önkormányzatnak vannak bizottságai, az önkormányzat tartsa rajta a szemét a társaságain és a Pénzügyi Bizottságon keresztül, de a revizori csoporton keresztül is - itt az Ágira is gondolok én – igenis megfelelő ellenőrzést lehet tartani. Az sem igaz – és ebben vitatkoznék a jegyzőnővel – hogy a Pénzügyi Bizottság nem csinált még ellenérzőst. Csinált. Lehet, hogy nem tud róla Ön, de igenis vannak jegyzőkönyveink, ami lehet, hogy egyszer majd idekerül. De én azt szeretném, hogy a Pénzügyi Bizottság megállapításainak hatása legyen, amikor mi a bizottsági álláspontot majd ide fogjuk a közgyűlés elé terjeszteni. Nekem továbbra is az a kérésem, hogy nem az dönti el a kérdést, hogy ki könyvel, az a kérdés, hogy jól könyveljen, korrekt legyen, tisztességes legyen és megfelelő ellenőrzést gyakoroljon fölötte az önkormányzat megfelelő bizottsága és az önkormányzat arra kijelölt csapata. Meg hát van egy Felügyelő Bizottság is. Általában ugye az egyszemélyes kft-knél és szerintem abban is lehet bízni. Ez nem kardinális kérdés ez énszerintem. Törőcsik Pál: Én azt hiszem, hogy az megfontolandó, amit a Budai úr mondott, és egyet is értek vele, csak ez nem zárja ki, hogy a KOPI nem tudna esetleg ugyanilyen színvonalon és ugyanilyen segítséget adni egy gazdálkodó testületnek. Tehát ez egyfajta prekoncepció, hogy eleve egy másodrendű, vagy egy sokkal kevésbé hatékony szervezetnek tételezzük fel eleve a létrehozandó KOPI-t, amelyik csak hátráltatná a gazdasági egységek működését. Birkner Zoltán: Először is elnézést kérek, hogy ennyi mindent nyomtam. Tisztelt hölgyeim és uraim ezt most azért mondom, hogy egy kicsit engedjék ki a gőzt. Azt mindenki érzi, hogy ez az a pont, az a 3. pont, ami tulajdonképpen ennek a mai napnak az egyik legfontosabb pontja – vagy legalábbis jelentős pontja – a főkincstár felállítása fontos. Azzal mindannyian egyetértünk, hogy a főkincstár első, második, harmadik lépése – van ehhez egy melléklet, ezt tényleg azoknak mondom, akik ezt nem látták – felállítása, nem lesz könnyű és ahhoz, hogy július 1-jén működhessen, bizony most nekünk valamit mondanunk kellene a tisztelt Gazdasági Osztályvezető Úrnak, és a hivatalnak. Na most nekem az az álmom, hogy ez viszonylag széles konszenzussal történjen meg, ez a döntés. Hogy ez megtörténhessen – és ezt majd kérem, hogy erről beszélgessünk és ezért nyomtam ügyrendi gombot – a szavazásnál talán két verziót érdemes felvetni. Van egy engedő verzió, és van egy radikálisabb verzió. Ugye van egy eredeti tulajdonképpen, és ehhez képest van egy módosított. Azt gondolom, hogy mindenféleképpen szeretném, hogyha ez ma megszavazásra kerülne. Tisztelt Uraim! Bocsánat Hölgyeim és Uraim! Ha nem történne meg, kérem Önöket, ne vessük el ezt a kérdést, tárgyaljunk akkor újra róla. Tehát ha ma nem megy keresztül egyetlen egy verzió sem, és nagyon nagy sürgősséggel újra vegyük elő valamikor a közeljövőben, mert még egyszer mondom, ez azért az egyik legnagyobb átalakítás. Ha e mögül most kibújunk, akkor a jövő évi átalakításnak egy nagyon fontos pontját veszítjük el és utólag még egy dolgot szeretnék kérni, hogy most már tényleg hallgassuk meg Beznicza urat, hiszen már többszörösen felszólíttatott tisztelt osztályvezető úr, hogy mondja el a véleményét erről a kérdésről. Beznicza Miklós: Itt valami fatális félreértések vannak. Ami itt le van írva ebben a KOPI anyagban – mert most hívhatjuk KOPI-nak vagy bárminek – itt szó sincs arról, hogy a gazdasági társaságok jogi, szakmai önállósága egy picit is sérülne. Szó sincs erről. Pusztán egy olyan könyvelői irodáról van szó, egy olyan központi könyvelőirodáról, amely elvégezné a négy, öt, vagy hat gazdasági társaság könyvelését. Itt a jegyzőnő, amit elmondott: én nagyon kérem, bárkinek odaadom azt az anyagot, amelyet az átvilágító cég leírt ezekről a kft-kről és kht-król. Itt szakemberek vannak. Olyan főkönyvi számlaszámok vannak használatban, amelyek ’94 óta nem élnek. Törőcsik Pál: Nyílt ülésen vagyunk. Beznicza Miklós: Akkor is elmondom nem név szerint mondom, tehát nem tudja ki. A mérlegük egy része nem fedi a valós állapotot, nem folytatom. Hiába kérünk információt, ezek az információk hamisak. Tehát ahány kft. vagy nem kht. nem mondok neveket mindenhol hamisak és megkérdőjelezi bizonyos mérlegek valódiságát azóta, amióta ezek a kft-k léteznek. Számviteli politikájuk nincs, nem folytatom. Olyan óriási hiányosságokat tártak föl itt, hogy egyszerűen borzasztó, és nem beszélve arról, hogy bizonyos adatok két-három éve nincsenek keresztülvezetve sem a Cégbíróságon, sem a saját könyvükben. Pusztán arról van szó, hogy teljes jogi, szakmai, gazdasági önállósággal egy könyvelőirodában esetlegesen egy könyvvizsgálóval – mert néha ott olyanok is vannak, hogy a könyvvizsgáló sem vette észre. Fekete fehéren leírva, de nagyon szívesen odaadom, elég vastag anyag kielemezve. Pusztán erről van szó. Semmilyen szakmai önállóságot nem kívánunk sérteni ezzel. Cserti Tibor: Örülök, hogy a Beznicza úr után szólhatok. Én is úgy látom, mint Birkner úr, itt ellenfeszülnek nagyon a mellek, és a kedélyek borzolódnak, ugyanis többről van szó, mint egyszerű technikai kérdésről, hogy ki, kinek, hol, mikor, hogyan könyvel. Elhangzottak olyan summás megállapítások, amik elgondolkodtatók. Gyakorlatilag a történelembe visszanyúlunk, gazdasági társaságokat hozott létre az önkormányzat, ebből a szempontból teljesen mindegy - ez már szakmai finomítás csak, hogy kft. vagy közhasznú társaság – de a feladatok ellátására, közérdekű feladatok ellátása abból a szempontból, hogy hatékonyan oldja meg a feladatait, gazdaságosan oldja meg a feladatait. Ebből a szempontból a tulajdonosi jogok gyakorlását én magam is már emlékeztek rá több ízben ostoroztam, ha úgy tetszik. Az elhangzottak még inkább meggyőztek arról, hogy a tevékenység szakmai ellátása mellett gondot, problémát, sőt ennél riasztóbb jelek is vannak. Én nem vitatom egyébként azt az anyagot, ami jó lenne tényleg, hogyha szélesebb körben publikus lenne. Ezek után én magam is veszem a fáradtságot és elolvasom. És azért kértem egyébként szót általános elveknél még mindig nem annál tartok csak ennél a konkrét témánál. Jó lett volna, hogy a felkérés alapján – és most tényleg ne vegyék sértésnek ezt tőlem – hogy a 2000-es koncepció az egy olyan keresztbe ágyazva születik meg, amikor egyfajta szakmai átvilágítási anyag, és itt konkrétan a Vikáriusnak a szakmai megállapításai előttünk hevernek és ennek kapcsán fogalmazhattuk volna meg a határozati javaslatokat. Nem tartom kulcskérdésnek és …. kérdésnek, és ha úgy tetszik, módosítási javaslatom van konkrétan ennél a pontnál. Semmi, de semmi nem fog történni ha év közben, gyakorlatilag a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben szavazunk a közhasznú társaságok kontra KOPI-val összefüggő kérdésben. Miért? Eddig is elmondtam, az már csak a történelemnek a polémiája, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásáról külön meg kell győzni a hivatalt az elmúlt időszakban…., hogy igen, kötelező napirendi pontok vannak. Meg kell szavazni az előző évi zárszámadást, annál kapcsolatosan is, és az elkövetkező üzleti tervet. Ott a mérlegbeszámolót el kell fogadni, hadd ne mondjam, szóval annak megvannak a szakmai követelményei. Az előttem szólók nagyok szépen ezt a dolgot elmondták. Gyakorlatilag a javaslatnak az a lényege, hogy igenis tegyenek eleget a tisztelt ügyvezetők a beszámolási kötelmüknek, így külön napirendi pont keretén a tulajdonosnak és ott térjünk vissza ezekre a kérdésekre. És engedtessék meg még két további gondolat. Azért az nem megnyugtató tisztelt Beznicza úr, tisztelt Jegyzőnő, és most nem Önöknek, hanem elődeiknek címzem ezt a dolgot, hogy azért vannak ezeknek a társaságoknak, ugye egyszemélyes társaságokról van szó kivétel ugye ott, ahol nem kötelező a könyvvizsgáló …… és azok is elsikkasztanak bizonyos dolgokat. Hát az a könyvvizsgálónak a tevékenysége másról szól. Van egy harmadik. Az ellenőrzésnek a szerepe. Itt most már nagyon sok szempont elhangzott, de az ellenőrzésnél én a Pénzügyi Bizottságnak a szerepét kóstolóba láttam itt a jegyzőnő által. És én nem kívánok részt venni az Önök kettőjük vitájában, de azért engedtessék meg minden olló poszt a tulajdonos kezében ott van és miről beszélek? Hát kérem szépen. A hivatalnak van egy állandó ellenőrző apparátusa, és hogyha gyakorlatilag még a halvány lila – úgymond ködük mert az megfogalmazódik, hogy kérem szépen itt valami bajok vannak – azért ott el lehet végezni, hogy cél, téma, utó és komplex elemzést. Tudom, ez nem az intézményvezető szabályaival összefüggésben, de a Pénzügyi Bizottság felkérése alapján, hiszen az erre vonatkozó határozat az megvan. Én a magam részéről egyszerűen még egyszer azt mondom, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlását ez az önkormányzat az elmúlt időszakban és itt van a testületnek a felelőssége nem tartotta be, ehhez a szakmai hátfalat mindenféleképpen biztosítani kéne. Javaslatom még egyszer: önállóan, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben, amikor beszámolnak a tisztelt egyszemélyes kft-k, illetve a közhasznú társaságok ….hanem teljes körben, akkor térjünk vissza a KOPI kérdésére. A mai nap úgy látom ebben a kérdésben egyértelmű, a többségi szavazatokat bíró döntés születni. Nem is látom egyébként annyira sürgősnek ezt a dolgot, hogy ezen múljon a koncepciónak a kérdése. Törőcsik Pál: Én a következőt mondanám. Elhangzottak itt kemény érvek. Ha valami a mellett szól, hogy itt nagyon gyorsan rendet kell tenni és nagyon gyorsan be kell avatkozni, hát ezek keményen a mellett szóltak. Ha azt mondtuk, hogy ami az eredeti előterjesztés valamiféle jól működő olajozott és mindenféle szempontból megfelelő rendszerből szeretnék kiforgatni a kft-ket, akkor egyetértenék vele. De sajnos a jelentések és az átvilágítás egyértelműen azt bizonyítja, hogy ilyen esetben a központosítás és az ilyenfajta integrálás és egyéb intézkedés mindenképpen indokolt. Dr. Tuboly Marianna: Szeretném leszögezni, hogy egyik képviselő úrral és hölggyel sem vagyok polémiában, hiszen a céljaink megegyeznek, néminemű technikai véleményeltérések vannak. Pl. Cserti úr mondatát szeretném kiragadni egy fél mondatát: „hogyha bajok vannak, akkor ellenőrizni kell”. Én úgy gondolom, hogy a központosított könyvelés – nevezzük most ennek – nagyon jó technikai eszköz arra, hogy érzékelni lehessen a bajokat, vagy akár meg lehet őket előzni. Azt hiszem, hogyha külön könyvelő társaságok vannak, akkor nagyon nagy energiákat erőforrásokat kell mind a Pénzügyi Bizottság, mind az ővele együttműködő pénzügyi revizorok részéről fordítani a gazdasági társaságok ellenőrzésére és ez nagyon rendszeressé kell tenni, mert hiszen erre hívtam fel a figyelmet, hogy véleményem szerint most nagyon hébe-hóba van, ha van ellenőrzés. Cserti Tibor: Egy kérdésre szeretnék választ kapni. A kérdésre kérdés. Megint visszafordulok, ezért indokolt a KOPI létrehozása pontosan ebben az esetben. Kérdésemnek az a lényege, hogy tényleg nincs más eszköz? És a jegyzőnő gyakorlatilag az észlelések alapján máris ellenőrzést rendelt-e el a témában? Felhasználtunk-e minden eszközt gyakorlatilag az itt észleltek kezelésére? Tehát mi indokolja azt, hogy idő előtt komplexen a társaságok tulajdonosi jogok gyakorlása nélkül, az ügyvezető beszámoltatása nélkül, a Felügyelő Bizottsági tagok beszámoltatása nélkül döntsünk előrehozva egy ilyen témában? Sürgetve érzem magam, ugyanakkor bizonyos témában pedig úgy érzem, nem tettünk meg mindent – lehet, hogy csak nekem vannak averzióim a dologgal kapcsolatosan és még egyszer elnézést kérek, hogyha valamiből kimaradtam volna. Dr. Tuboly Marianna: A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzéséért a közgyűlés felel. A jegyző a tulajdonos szempontjából nem is létezik – már elnézést kérek. Tehát egy figyelemfelhívó ellenőrző szerepe van, de azt a jó szándéka szerint teszi meg, hiszen a törvény erejénél fogva a jegyző nem küldheti a gazdasági társaságokhoz a revizorokat a tulajdonos jóváhagyása nélkül. Ezt szeretném, hogyha Ön megértené. A másik kérdése pedig az volt, hogy miért sürget a dolog. Én javasoltam, hogy ezt meg kell fontolni, erre külön figyelmet kell fordítani, akár el is kell napolni ezt a kérdést kellő információ birtokában. Törőcsik Pál: Szeretném, hogyha ez az oda-vissza válasz megszűnne, mert ebben a dologban úgy érzem kimerítettük a kérdést. Többen állnak hozzászólásra várva még. Cserti Tibor: Nem exponálom a témában többet magam, úgy érzem, hogy visszaéltem eddig is a türelmükkel, de azért engedtessék meg szólni. Egy picit látszattevékenységnek tartom ezt a dolgot. Igaza van, a jog nagyon kemény kereteit figyelembe vesszük, a tulajdonosi jogok gyakorlásában a jegyzőnek közvetlen szerepe nincsen, de a tisztelt testületnek a felhatalmazása a Pénzügyi Bizottság, a jelenlévő bizottság részére megadta az ellenőrzésnek a jogosultságait, és a Pénzügyi Bizottság elnökével a hibák észlelését – már egyáltalán ha hibákat észlelünk márpedig a megbízásos alapon a Vikárius anyag ugye erre enged következtetni – az én véleményem szerint kutya kötelessége lenne a témában a vizsgálatot máris elrendelni. Én erre kérdeztem rá. Tudom egyébként ennek a lehetőségét, a kioktatást meg köszönöm. Szóval én tartalmiakban szerettem volna előremozdítani a dolgot ezzel kapcsolatban. Elnézést kérek, többet nem fogok szólni. Tarnóczky Attila: Elnézést, most már nem bírom tovább. Az, hogy milyen problémák merültek fel a kft-ink-nél azt az átvilágítás folyamata …. évről évre, gondolom senkinek sem szándéka átvilágítani ezeket a kft-ket. Dr. Gőgös Péter: Felhívnám a figyelmüket az átvilágító cég, tehát a Vikáriusnak a javaslatára, mely szerint a kincstári szervezet feladatköreinél szinte minden egyes pontban úgy fogalmaz, hogy a teljes költségvetési intézményre vonatkoztatja. Hiszen ez érthető, hisz mi vagyunk a tulajdonosai a kft-knek és az eddigi ellenőrzési gyakorlataink sajnos csődöt mondtak. Lássuk be a focinál, vagy bármelyik más kft-nél lehetne hibákat találni, mint ahogy az ellenőrzés fel is tárta a hibákat. Egyetlen egy dologra van szükségünk nekünk, hogy naprakész rálátásunk legyen. És hogy ez kinek érdeke, hát nyilván nekünk és hogy kinek nem érdeke ez, hát az nyilván a másik oldal. Én azt szeretném mondani, hogy igenis kardinális kérdésnek tartom, hogy a KOPI könyvelési rendszere terjedjen ki bizony ezekre a kft-kre, kht-kra, hiszen naprakész rálátásunk így lesz, így tudunk csak prognosztizálni és így tudunk korán felfedni bizonyos fonákságokat. Dr. Baranyi Enikő: Hozzászólásom is ügyrendi. Mind a kettőt nyomtam. Tehát én a magam részéről szeretném megköszönni az osztályvezető úrnak és az eléggé rövid, és tőmondatokat, amit itt meghallottam. Ez meggyőzött 100%-osan engem arról, hogy valóban az önkormányzatnak jó tulajdonosának kéne lenni. Nem igazán értem ezt a hosszú dilemmát és vitát, hisz ugyanakkor számos intézménye van az önkormányzatnak és fel sem merül, hogy az adott szakterület, szféra a kitűzött célja és a funkciója az intézménynek azért fog sérülni, mert a könyvelést nem tudom én hol végzi. Meg van mondva, hogy hol kell végezni. Én úgy gondolom, hogy akkor, amikor olyanfajta hiányosságokat, amit Beznicza úr elmondott, az volt az a pont, ami után mindenkinek el kellett dönteni, és valószínű, hogy akkor már eldöntötte, hogy milyen gombot fog nyomni. Saját magunkat ismételjük. Van egy előterjesztési, van egy előterjesztő, a 3. pontról kellene (ugye a 3. pont) szavaznunk. Én azt kérem, hogy szavazzunk arról, hogy a vitát zárjuk le és most már szavazhatnánk. Törőcsik Pál: A vita lezárására ügyrendi javaslat történt. Kérem vannak még hozzászólók, de erről szavazni fogunk. Én arra kérném, miután a vitát lezártuk, erről most először is szavazni fogunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Úgy gondolom, hogy erről a pontról már szavaztunk, tehát igazából nincs mit lezárni. A vita az 1. pontról szólt, tehát úgy gondolom, a 3. pontról nem is lehet szavazni jogszerűen. Törőcsik Pál: Igen, én a 3. pont – ez egy új előterjesztést fogok a 3. pontról megfogalmazni, mielőtt a végszavazást megejtenénk, ezért most 5 perc szünetet rendelek el. (Szünet) Törőcsik Pál: Tekintettel, hogy nagyon fontos részéhez érkeztünk el ismét ennek a koncepciónak a tárgyalása során és a 3. határozati javaslat egyszer már szavazásra került, én közben szeretnék ezzel kapcsolatban tekintettel a felmerült körülményekre újra szavaztatni. És kérdezem a képviselőtársaimat erről szavaznánk, az újraszavazással kapcsolatosan a 3. sz. határozati javaslatra. Kérem erről szavazunk most. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Két verziót szeretnék felolvasni, amelyről szavazni fogunk. Az egyik: a 3. sz. határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elvileg egyetért a Főkincstár 2000. július 1.-i létrehozásával és felkéri a polgármestert, hogy a Főkincstár létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé, a feladatai között az önkormányzati tulajdonú kft-k, kht-k könyvelése nem szerepelhet. A másik javaslat, amiről szavaznunk kell, ugyanez a szövegkörnyezet: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elvileg egyetért a Főkincstár 2000. július 1-i létrehozásával és felkéri a polgármestert, hogy a Főkincstár létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. A koncepcióban a KOPI feladatai között a kft-k és kht-k könyvelése is szerepeljen. Először szavazásra az kerül, amelyet először olvastam fel, amelyben a KOPI feladatai között a kft-k, kht-k könyvelése nem szerepel. Erről szavazunk most. Mielőtt még szavaznánk Cserti Tibor ügyrendi gombot nyom. Cserti Tibor: Nekem is volt egy módosító indítványom, gyakorlatilag finomít a dolgokon, kérem megszavaztatni. Törőcsik Pál: Kérem Cserti Tibor urat, hogy a módosító indítványát ismételje meg. Cserti Tibor: A módosító indítványom lényege az volt, hogy a gazdasági társaságok KOPI-ba történő szervezéséről döntés most ne szülessen, egészen a gazdasági társaságok 1999. évi mérlegbeszámolójának elfogadásáig. Ennek függvényében térjünk vissza erre a kérdésre. Tehát gyakorlatilag ez is egyébként március 31, összefügg ez a két időpont, de szakmailag nyilvánvalóan mást tartalmat takar. Meg kell ismeri, hogy milyen problémák voltak, ennek a szakmai, működési, pénzügyi, finanszírozási… Törőcsik Pál: Pontosan értem, és erről fogunk először szavazni. Először tehát Cserti képviselő úr módosító indítványát, amelyben azt kéri, hogy most ne döntsünk, a szöveget nem kívánom ismételni, világos miről. Erről szavazunk most. A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Most arról szavazunk, amit az előbb mondtam, amelyben a kft-k és a kht-k nem szerepelhetnek a KOPI szervezetében. Erről szavazunk most. A közgyűlés 3 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Most pedig arról szavazunk, hogy a KOPI szervezetében a kft-k és a kht-k könyvelése is szerepeljen. Erről szavazunk most. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Ezek után az 1-es határozati javaslatról szavazunk, amely így hangzik: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a részletes tervező munka alapjául elfogadja a 2000. évi költségvetési koncepcióra előterjesztett javaslatot azzal, hogy a VIKÁRIUS Kft. által az intézményi körre kidolgozott költségvetési tervjavaslatok kerüljenek előterjesztésre, határidő: február 15. Ügyrendi gombot nyom Birkner Zoltán. Birkner Zoltán: Sajnos bejött az, amitől tartottam. Azt gondolom, hogy erről még beszélgetnünk kell, és most ezt szeretném kérni. A legközelebbi soros közgyűlésünkre vegyük napirendre ezt a kérdést, addig ismételten tárgyaljunk erről. Azt gondolom, hogy a lehető legrosszabb megoldás született itt most, ugyanis nem …. adtunk felhatalmazást arra… ez ügyben, holott a Főkincstár létrehozásának legtöbb részével mindenki egyetért. Tehát akkor most nagy tisztelettel kérem Önöket uraim és most Alpolgármester urat is, hogy vegyük a következő közgyűlésünk napirendjei közé ismételten ezt a kérdést, addig beszéljünk róla bizottságokban újra, mert ezt most nem szabad így hagyni, ahogy történt. Törőcsik Pál: Kérem a következő, az 1-es határozati javaslatról ettől függetlenül szavazunk. Kérem értelme van. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 379/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a részletes tervezőmunka alapjául elfogadja a 2000. évi költségvetési koncepcióra előterjesztett javaslatot azzal, hogy a Vikárius Kft. által az intézményi körre kidolgozott költségvetési tervjavaslatok kerüljenek előterjesztésre. Határidő: 2000. február 15. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) felkéri a polgármestert, hogy a • lakáselidegenítési rendelet módosítására azzal, hogy a Fő utca 8. sz. alatti ingatlan továbbra is elidegenítési tilalom alatt áll • a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítására azzal, hogy a belső körgyűrű (Eötvös tér, Rozgonyi utca, Vásár utca, Kalmár utca, Király utcai körforgalom, Zrínyi utca, Kórház utca) által érintett épületek elidegenítési tilalmát továbbra is fenntartja. • a koncepcióban megjelölt ingatlanok hasznosításának feltételeire vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. február 29. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) elvileg egyetért az IKI 2000. június 30-val történő átszervezésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé azzal, hogy az intézmény önállósága nem sérülhet. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) elvileg egyetért a Szociális Foglalkoztató 2000. június 30-val történő átszervezésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) elvileg egyetért a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola, a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskolák átszervezésével és az átszervezési munkák előkészítéséhez szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai: Janzsó Antal Balogh András Tóth László Dr. Balogh Imre Balogh László Dr. Horváth György Dr. Nemes Pál. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. február 29. Felelős : Tüttő István polgármester 6.) elvileg egyetért a Hevesi Sándor Művelődési Központ közhasznú társasággá történő átalakításával Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 7.) elvileg egyetért a Mindenki Sportpályája, az Ady u.-i teniszpályák és a sportszálló más szervezetben való működtetésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 8.) felkéri a polgármestert, hogy a létszámleépítés költségeinek megtérítésére kiírt pályázatra nyújtsa be az átszervezések kihatásaként jelentkező igényeket. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) Javaslat a Rózsa utca 9. szám alatti vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítása (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Cserti Tibor: Hozzászólása nem érthető! Törőcsik Pál: A mai döntésünk értelmében ez mindenképpen vissza fog kerülni és egyeztetéseken fog még keresztülmenni. Szerintem nem minden tanulság nélküli lesz az az egyeztetés, amit ebben az ügyben fogunk még tenni. Azt hiszem a koncepcióval kapcsolatosan bőven lesz lehetősége minden képviselőtársamnak kifejteni a véleményét. A mai szavazás eredményét tekintve azt hiszem, hogy ez a következő közgyűlésen hasznosabb lesz. Ezért tehát a 16. napirendi pontként a Rózsa utca 9. szám alatt vívócsarnok használatára szóló megállapodás meghosszabbítása a következő napirend. Balogh László: Tényleg csak a lényegre szorítkozva, a megállapodás meghosszabbításáról szóló javaslatot 3 bizottság is megtárgyalta, ketten az „A” verziót támogatták, egy pedig nem foglalt állást az időtartamban. December 31-ig szól a megállapodás és egy tételmondat a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet és a VIVERE Alapítvány hivatkozva a sportegyesület vívóinak eddigi eredményeire kéri a megállapodás meghosszabbítását. Ők 15 évre kérik, mondván, hogy méltán lehet büszke a vívóklub az eredményeire és ugyanígy a város is. Én a méltatást most nem hoznám elő, mindenki olvashatja, ráadásul a vívócsarnok egy általános iskolával együtt használódik, tehát nem jár bővebb pénzkiadással, így én azt gondolom, két bizottsági véleménnyel a hátam mögött, hogy nyugodtan tehet a város egy hosszú távú pozitív gesztust a minőség és a mennyiség indokolásában. Nem hiszem, hogy ebben az esetben nem a méltányoló szempontok kellene, hogy győzzenek. Kérem az „A” verzió támogatását. Marton István: Minden elismerésem a vívóké. Csak azt nem nagyon értem, hogy a méltánylandó sportbeli sikerek hol függnek azzal össze, hogy 5 vagy 15 évre hosszabbítunk-e meg egy bérleti szerződést. Én úgy gondolom, hogy a rövidtávú szerződéskötés az értelmetlen, a hosszú távú meg majdnem ugyanolyan értelmetlen, mert az elkényelmesedést serkenti. Tehát én, úgy látszik ma a tisztelt Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak velem kapcsolatban nincsen jó napja, mert én nem tudom támogatni az ő állásfoglalásukat. Én a Művelődési Osztály álláspontjával értek egyet, nevezetesen, hogy 2005-ig kössük meg és 2005-ben az új testület majd eldönti, hogy van-e olyan állapotban a vívócsarnok a jó gazda gondosságával, mint jó bérlők eljárnak-e kellően. Én nem tudom ezt támogatni annál inkább sem, mert ezzel kapcsolatos negatív példa éppen a közelmúltban volt egy, nem kívánom megnevezni az illető sportegyesületet, de a város északi területén működött és a hosszú távú szerződés után 2 évre minden borult. Nagyon bízom benne, hogy a vívóknál ilyen gond nem lesz, de 15 év az elképesztően hosszú idő. Ami jelenti azt szerintem, hogy nyugodtan lehet ez 3 x 5 év, és ez összességében 15 év, vagy akár 50 év is, ha ilyen eredményeik lesznek, de a mai világban 5 évtől előbbre látni, hogy valaki vindikálja azt a jogot, hogy 5 évtől előbbre lát, szerintem meglehetősen felelőtlen. Kelemen Z. Pál: Úgy vélem, hogy ma mindenki a biztonságra törekszik, és ebben a 15 évben benne van ennek az igényében ez is. Úgy gondolom, hogy nem túlzott igény, és én ezért tekintettel a vívók teljesítményére, és klub nagyszerűségére, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a változatot támogassák, a 15 évet. Törőcsik Pál: Kíván még valaki szólni? Nem látok jelentkezőt, ezért a vitát lezárom. Látom, hogy jelen van a vívó szakosztály képviselete, megadom a szót. Bálits Károly: Köszönöm a megtisztelő lehetőséget, hogy a vívó klub, pontosabban a MÁV NTE vívói nevében kérjem az Önök további támogatását, azzal a jelenléttel, amit Önök lehetővé tettek. Ezt a vívótermet 16 évvel ezelőtt határoztuk el építeni, saját magunk és saját elhatározásunk jól felfogott érdekében. Gazdái vagyunk a teremnek, hiszen az építési költségeknek, az akkor bekerülő építési költségeknek folyó forintban kifizetett részének több mint 60%-át a vívók gyűjtötték össze és biztosították a városnak azt a lehetőséget, hogy vívóterme, illetőleg iskolájának tornaterme legyen. Továbbiakban 7 millió egynéhány százezer forint nyilvántartási értékbe került akkor a megvalósítás után a terem nyilvántartásba, ennek a differenciált részét, ami nem forintban, hanem társadalmi tevékenységben és a vállalatok által adott anyagi eszközökkel kvázi az egész termet mi építettük meg, ha úgy tetszik közhelyen, városi helyen a saját részünkre. Miután saját részünk a világban sohasem létezik, valahol valakikkel meg kellett osztozkodnunk, részben anyagi, részben eltartási okból. A város akkor azért határozott úgy, hogy 15 évre a rendelkezésünkre adja, s ha megengedi a Marton úrnak külön említeném ezt a fontos dolgot, hogy mit értek 5 év alatt és mit értek 15 év alatt. Én tudom, hogy vannak közgazdászok, akik 5 évnél tovább tényleg nem látnak, de sajnos, de aki a jövőjét akarja magának csinálni az legalább 15 évet látni óhajt ebből a világ folyásából, ugyanis az egy lényeges momentum. Mi akkor azért kaptuk meg 15 évre ezt a lehetőséget, mert befizettük előre a használati díjat. Most ugyanezt csináltuk azzal, hogy építettünk ott akkor kopár helyen, kb. ma építési áron számítva, de értékét számítva nem, kb. 8 millió forint értékű parkot. Ez a park egyébként. ha eladásra kerülne 80 millió forintot érne szakemberek szerint. Ha azt veszem alapul, hogy a kimutatás szerint 1 millió 300 ezer forintba kerül az iskolának az egész …., ahol ők kétharmad részt igényelnek és mi csak egyharmadot, ha leosztom az évest, akkor ez kb. 400 ezer forint. Ha 8 millió forintot a 15-tel leosztom anyagi okokból, az szintén 450 ezer forintot tesz ki. Továbbiakban, miután egy önkormányzat nem lehet olyan alakulat, hogy ezer forintonként gyűjtsön össze számottevő összeget, a vívók képesek voltak arra, hogy ezer forintonként összegyűjtsenek annyi pénzt, hogy a felújítás, tehát a 15 év után esedékes – és itt van az, hogy 15 évre illik látni egy építményben -, 1.300.000 Ft-tal támogatják a felújítást, amihez részben önkormányzati, részben állami pályázati úton nyertek támogatást. Ha most ezeket összeszámolom és visszaosztom, akkor kiderül, hogy a vívók, akik ebben tevékenykedtek, előre kifizették a bérüket. Ez a dolog anyagi oldala. A másik: a vívószakmai oldala. A vívás egy olyan sport, ahol kb. 8 év után lehet azt mondani valakiről, hogy te most már elmehetsz és jobbfajta versenyeken is részt vehetsz. Ez történt most. Azok a kislányok és azok fiuk, akik odajárnak, és ma világversenyeken vesznek részt, mint válogatottak, ezek 8-10 éve járnak oda. Tehát egy ciklusra biztosítottan egy vívószakosztálynak az eredményes és korrekt működése érdekében szükség van minimum 10-12 évre. Az már csak technikai játék, hogy 12-őt vagy 15-öt veszek alapul. Én köszönöm azoknak a megértő uraknak és hölgyeknek, kik felmérik szakmailag is, hogy erre miért van 15 évre szükség, kérem e két okból van 15 évre szükség. Én nagyon köszönöm, hogy Önök lehetővé tették és külön köszönöm, félreértés ne essék, minden oldalra vonatkozik, akik fiatalos gondoskodással és gondolkodással konstatálják azt, hogy itt gyerekekről van szó, méghozzá azokról a gyerekekről, akik majd Önöket el fogják tartani 15 év múlva. Engem már nem kell eltartani, én 69 esztendős vagyok. Ezek a fiuk és lányok lesznek, akik a várost reprezentálják olyan versenyeken, mint amit májustól is rendeztünk és az elkövetkezendő időben világkupa versenyek sorozatban rendezünk. Köszönöm, hogy meghallgattak és kérem tisztelettel, hogy a 15 év mellett foglaljanak állást. Bicsák Miklós: Én nagyon röviden egy másodpercben igazolom, hogy amit Bálits úr elmondott, ha ma a képviselőtársaim elolvasták a Zalai Hírlapot, az első oldalon a vívással foglalkozik, Kiss György edző úrnak a fényképével. Ez is prezentálja, hogy városunkban a vívósport milyen eredményekkel és egyéb dolgokkal a város hírnevét öregbíti. Marton István: Én egy másodpercig sem vitattam azokat az érdemeket, amiket kiváló barátunk Bálits úr itt előadott, de meg kívánom jegyezni, hogy ebben az esztendőben, amikor éppen lejár a szerződés, kiváló eredményeket értek el a vívók, hát én igenis úgy gondolom, hogy nem kell okvetlenül 16 évig, hanem bőven elég 5 esztendőre odaadni. Tarnóczky Attila: Sajnálom, hogy a vita olyan formát kezd ölteni, hogy ki tartozik kinek, a város a vívóknak, a vívók a városnak, ki mit épített, ki mit támogatott. Szeretném leszögezni, hogy mindkét javaslat a vívók támogatásának javaslata. Tehát ilyesfajta szétválasztása a két javaslatnak teljesen alaptalan. Törőcsik Pál: Kíván-e még valaki, nem? A vitát lezárom, szavazni fogunk. A határozati javaslat Önök előtt lévő része. Az első határozati javaslat a.) pontjáról szavazunk, ami 15 éves bérbeadás. Kérem erről szavazunk most. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Kérdés, hogy vagyon érintő kérdésben minősített vagy egyszerű többség kell-e? Kérem mi a jogi álláspontja jegyző asszonynak? Dr. Tuboly Marianna: Eddig minden több évre kiható, vagy olyan évre kiható kötelezettségvállalás esetében, ami nem szerepelt az elfogadott költségvetésben, minden esetben minősített többséget javasoltunk. Az, hogy az előbbiekben a koncepció általános részre nem volt minősített többség, ennek az az oka, hogy az egy tervező munka alapjául szolgáló koncepciót fogadott el és abban konkrét kötelezettségvállalás, forint nem szerepel. Törőcsik Pál: Tehát jelen helyzetben akkor ez minősített többséget igényel? Dr. Tuboly Marianna: Igen. Törőcsik Pál: Amennyiben minősített többséget igényel, egyébként a határozati javaslat alatt minősített többség igény van feltüntetve az előterjesztésben. Legalul található. Röst János: SZMSZ-ben meg kell nézni, hogy van ez benne. Törőcsik Pál: Jegyző asszony még egyszer válaszol erre. Dr. Tuboly Marianna: A korábbi költségvetési vitánál, amikor olyan költségvetési kiadásról szavazott a képviselőtestület, amely nem szerepelt az elfogadott költségvetésben, akkor ezt a vitát részletesebben kifejtettük vagy a véleményemet elmondtam, mely szerint valójában kötelezettséget vállalni olyanra, ami nincs az elfogadott költségvetésben, csak rendelettel szabad. Jelen esetben több éves kihatású kötelezettségvállalásról van szó, ami meg kell, hogy jelenjen az adott évek költségvetési rendeletében. Ezért minősített többség a véleményem szerint az elfogadható és törvényes. Cserti Tibor: Meggyőződésem szerint, hogy az előterjesztésnek a része a határozati javaslat és nem rendeletet érint, ezért minősített többséget nem igényel. Tulajdonban ilyen értelemben változást nem indukál, költségvetési tétel eddig is térítésmentes volt, ezután is az lesz. Ilyen értelemben, az hogy javasolt, egyetértek egyébként. Általában, ha valami az önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódik és több évre, általában igen. Jelen esetben ez három fő elemet nem érint. Fel szeretném hívni a figyelmet, és azért kértem ügyrendit, mert ha van amikor újra kell szavazni, szíveskedjenek átgondolni, akkor most szükség van rá. Miért? Gyakorlatilag azért, mert a kuratóriumnak van egy másik állásfoglalása. Karcsi bácsi kicsit szégyenlősen elmondta. Ez az alapítvány uraim közadakozásból, amellett, hogy missziót tölt be, nem mondom, hogy milyeneket, gondolom jól ismeritek 1.350.000 Ft-tal kötelezettséget vállalt az ISM felé. Együtt nyertünk. Együtt szeretnénk felújítani, együtt szeretnénk használni azt az önkormányzati tulajdont. Hát tegyük lehetővé közösen. Javaslom, hogy szavazzunk újra, próbáljuk meg együttgondolkodva. Röst János: Nem kell újra szavazni. Az SZMSZ 62. §-a egyértelműen rendelkezik, ez nem tartozik a hatálya alá. Nem rendelet, a felsorolásban nem szerepel, én úgy gondolom teljesen felesleges, megkapta a többséget, menjünk tovább. Tarnóczky Attila: Annak idején, amikor ez a téma először felmerült és lassan háromnegyed éve van, én akkor felvetettem ezt a kérdést. Magam is úgy gondoltam, hogy egy határozati javaslat minden esetben egyszerű többséget igényel. Ezzel a kérdéssel a közgyűlés nem óhajtott foglalkozni érdemben és onnantól kezdve határozatok sorát hoztuk úgy, hogy minősített többség volt előírva és ennek alapján lett elvetve vagy megítélve. Hogyha most ebben a kérdésben a közgyűlés megváltoztatja eddigi gyakorlatát, akkor szerintem ennek visszamenőleges hatálya bőven van, az előzőekben hosszadalmas viták során meg nem szavazottnak nyilvánított változatok azok mind meg vannak szavazva egyszerű többséggel, ugyanilyen gondolatmenet alapján, mint ez a javaslat meg lett szavazva egyszerű többséggel Önök szerint. Lehet, hogy igazuk van, de még egyszer azt mondom, hogy az SZMSZ-ben az átalakítás után egyértelműen tisztázni kell, de hozzáteszem, hogy ezt a gyakorlatot háromnegyed éve folytatjuk hozzászólás nélkül. Törőcsik Pál: Következő kérdést teszem fel szavazásra. Elhangzott egy javaslat Cserti úr részéről, tekintettel arra, hogy nem mindenki előtt volt világos, hogy minősített többséget igényel vagy nem, arról szavazunk, hogy megismételjük-e ennek érdekében a szavazást. Erről most szavazunk. Ismételjük-e meg a szavazást. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Önök úgy döntöttek, hogy ismételjük meg a szavazást. Ezért most külön felhívom a figyelmet, hogy a döntésünkhöz minősített többség szükséges. Ennek tudatában újból felteszem szavazásra a kérdést, a határozati javaslat 1-es a.) pontját, amennyiben 2015. december 31-ig. Kérem erről szavazunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Még egy szavazás van, a 2-es sz. határozati javaslat, ami egy szövegmódosítás. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 380/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) mint tulajdonos használatba adó, a használatba vevő MÁV Nagykanizsai Torna Egylet és a VIVERE Gyermekvívási Alapítvány részére a Nagykanizsa Rózsa u. 9. szám alatti vívócsarnokot térítésmentesen használatba adja az alábbiak szerint: • az önkormányzat biztosítja a MÁV NTE és a VIVERE Alapítvány részére a csarnok használatát hétfőtől-péntekig 15-20 óráig, hétvégeken iskolai rendezvény kivételével teljes időtartamában. • az önkormányzat további támogatásként vállalja a csarnoképület üzemeltetését, ennek keretében a közüzemi költségek viselését, 1 főállású karbantartó (gondnok) foglalkoztatását, a csarnok takarítását, környezetében rendben tartását. A megállapodás érvényességi ideje 2015. december 31. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: 2000. január 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a „Megállapodás” (4) pontjában a Zemplén Győző Általános Iskola helyett a „földrajzilag legközelebb álló oktatási intézmény” szövegrészt hagyja jóvá. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Bálits Károly: Köszönöm azt, hogy Önök tényleg a gyerekeket pártolják és nem esetlegesen más nem éppen egyértelmű individumkat. Köszönöm a segítségüket. És úgy vegyék kérem, hogy egy öreg ember is megköszöni Önöknek. 4.) Előterjesztés a Mikkamakka játszóközpont részére történő térítésmentes helység használatba adásáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Balogh László: Van egyféle párhuzam az előző napirendi ponttal, mivel egyértelmű álláspontom van, ezért szeretnék érvelni mellette nagyon röviden. Néhány kiegészítő mondat hadd hangozzék el az előterjesztéshez képest. Ezt a Mikkamakka játszóközpontot Budapesten 1994-ben hívta létre egy pszichológusokból álló csoport, melyet az e célra létrehozott kiemelt közhasznú alapítvány működtet. Elsősorban prevenciós jelleggel 9 éves korig fogadják a gyermekeket, szerteágazó munkájuk során a családokra is építenek. A Családügyi és az Oktatási Minisztérium is úgy döntött, támogatják a módszer országos elterjedését. Így Kanizsán is hamarosan megkezdhetné munkáját a Mikkamakka országos pénzből, mi csak a helyet adnánk és a benne dolgozók társadalmi munkában tevékenykednének. Három bizottság is támogatta az elképzelést, így az OKSB is egyhangúlag. Egy szép pozitív üzenet lehetne így karácsony előtt ez a játékközpont a kanizsai kisgyerekeknek és szüleiknek, nagyon kérem támogassák. Felhívom a figyelmet arra, hogy egy év után felülvizsgáltatjuk a megállapodást, de kérem, hogy a 3 évre szóló megállapodást támogassák. Dr. Horváth György: Balogh László urat annyival egészíteném ki, hogy ismerve a programjukat igazán nagyon nemes, valóban a prevenciót illetve a gyerekek ilyen irányú nevelését segíti. Sajnos erre még nem volt lehetőség a városban. Biztos, hogy kamatozni fog a következőkben is. A támogatását ajánlom képviselőtársaimnak is. Tarnóczky Attila: Az elképzelés hasznosságában magam is reménykedem, ugyanakkor meggyőződésem, hogy az Oktatási bizottság előterjesztése egy olyan helyet jelöl meg az alapítványnak, ami nem igazán arra való. Nem biztos, hogy abban az épületben kell működnie egy ilyen az eddigiekhez képest teljesen más rendeltetésű intézménynek, csoportnak és hozzáteszem, hogy ez az irodaház, ami társadalmi szervezetek részére került kiajánlásra, betelepítésre, azok a földszinti részen tartalmazza azt az egyetlen, még meglévő helyiségrészt, azt a két nagy szobát, amelyik összenyitható, amelyik bármelyik társadalmi szervezet részére lehetőséget adhatna arra, hogy ott valamiféle nagyobb létszámmal, akármilyen rendezvényt létrehozhatna anélkül, hogy helyet kellene bérelni itt, ott, amott. Én azt javaslom, hogy ezt a helyet most adjuk oda az alapítványnak, de próbáljunk megfelelőbb helyet, ez nem kizárt találni, megüresedhetnek ilyen alkalmas helyiségek még a belvárosban is. Tehát a javaslatom az, hogy szóljon úgy a határozat, hogy 2000. január 1-jétől - alkalmasabb elhelyezés találásáig – legfeljebb 3 éves szerződést kössön stb. És akkor kívánom, hogy olyan helyet találjunk, ha lehet, ami az alapítványnak is tökéletesen megfelel, de az irodaház funkcióját is meghagyja az eredeti elképzelés szerint. Törőcsik Pál: Az alapítvány részéről kíván-e valaki hozzászólni? Az alapítvány képviselője: Négy kollégámat is képviselem akkor most itt, amikor Nagykanizsán szeretnénk létrehozni a már említett Mikkamakka játéktárat. Hogy miben gondolkoztunk? Mi úgy gondoljuk, ami igaz is, hogy a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, mondhatjuk azt is, hogy ez a munkája. Mi a játékot elismerjük egyetemes emberi tevékenységnek, tiszteljük a gyermeket, jogaikat tiszteletben tartjuk és szeretnénk biztosítani azokat. Ezen gondolatok mellett kezdtük el szervezni a játéktárat, amely szolgáltatása nagyon sokrétű. Családi nevelést megerősítendő jellege van, amikor édesanyák, apukák gyermekeikkel együtt, hangsúlyozom együtt játszhatnak ebben a minőségileg felszerelt játéktárban, prevenciós jellegű ahogy említette az Oktatási Bizottság elnöke, hisz egész korai időszakban fel lehet ismerni azokat a részképesség hiányokat, kieséseket, amiket korrigálni lehet ahhoz, hogy ne legyen tanulási zavar a későbbiek folyamán, másodlagosan magatartás, viselkedészavarok és deviáns magatartás ne alakuljon ki. Tehát egy hosszú távon megtérülő, de nagyon jó befektetés lenne ez a városnak. Kiegészítésként még annyit a tisztesség kedvéért szeretnék elmondani, hogy a munkánk egy része társadalmi munka, minimális bérezést az alapítvány biztosít számunkra, ezt a tisztesség így kívánja hogy elmondjam. A felszerelést és a játékokat a minisztérium támogatja 3 évig ugyan mindig csökkenő finanszírozással, de biztosítanák számunkra. Európai hírű ez a játéktár, ami Budapesten működik és Dunántúlon az egyetlen lenne. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsán egy ilyen szolgáltató centrum működtetése az nagyon jót tenne a város hírének is, a gyermekeinkről meg nem is beszélve. Köszönjük a 3 bizottság támogatását, szeretném még végszóként azt is elmondani, hogy természetesen egyeztettünk a Művelődési Osztály vezetőjével és természetesen felkerestük Nagykanizsán mindazokat az intézményeket, akik a 9 éves korú gyermekekkel találkoznak munkájuk során. Velük egyetértésben, velük együttműködve és az ő munkájukat kiegészítve szeretnénk a munkánkat végezni, amelyhez az Önök támogatását kérnénk a mai napon itt és most. Kiss László: Az előterjesztést áttanulmányozva látom, hogy a játékközpont egy újfajta szolgáltatást kínál a családok számára és felsorolja, hogy mit. Aziránt érdeklődnék, hogy ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele milyen költségkihatással jár, díjmentes-e vagy esetleg kell-e érte fizetni, vagy milyen módon akarják ezt megvalósítani. Az alapítvány képviselője: A nagykanizsai játéktár a budapesti játéktár részeként működne egy darabig, tervbe van véve, hogy 3 év múlva teljesen önálló lehet. Pillanatnyilag Budapesten minimális díjat, alapítványi befizetést kérnek a játékhasználatért. Úgy tudom, meg jól tudom, Budapesten 200 Ft volt. Külön bérletet is lehet igényelni, természetesen hozzá kell tenni, hogy innen még senki nem lett elküldve azért, mert nem tudott fizetni. A szociális helyzet igénybevétele itt ugyanúgy érvényesül. A budapesti Mikkamakka vezetőjének az az álláspontja, hogy ezekre a nagyon drága játékokra sokkal jobban vigyáznak a szülők abban az esetben, ha egy kicsikét érződik, hogy anyagilag is felelősek érte. Az Alapszabályzatba le van fektetve, hogy minden ilyen összeg visszafordítandó kötelezően a játék további beszerzésére. Ebből a befolyt összegből sem a bérezés, sem a rezsi, sem egyéb költség nem fizethető. Kimondottan a játékvásárlásra fordítható vissza. Le van fektetve az alapszabályban. Cserti Tibor: A magam részéről támogatom mindenféleképpen az előterjesztést, a nemes célokat többen méltatták. Javaslom időnként közgyűlés tartásának színhelyéül… A harmadik: természetesen valószínűsítem, hogy a határozat elfogadásához az előterjesztésben foglaltakkal ellentétben nem egyszerű szótöbbség szükséges hanem minősített, tekintettel, hogy térítésmentes használatba adásról van szó. Törőcsik Pál: Köszönöm Cserti úr felvetését, én magam már kijavítottam az előterjesztésben az előbb már mi is megtettük. Több hozzászólást nem látok, ezért a vitát lezárom. Először Tarnóczky alpolgármester úr módosító indítványáról, illetve határozati javaslatáról szavaznánk. Ez úgy szól, hogy 2000. január 1-től – alkalmasabb hely megtalálásáig – legfeljebb 3 évre szóló időtartamra. Erről szavazunk most, minősített többség szükséges. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Most a határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúan) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 381/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy évenkénti meghosszabbítással 2000. január 1-től - alkalmasabb hely megtalálásáig – legfeljebb 3 évre szóló időtartamra szerződést kössön a Nagykanizsa, Petőfi u. 5. szám alatti épület földszintjén lévő, a melléklet szerinti kb. 104 m2 alapterületű helyiség térítésmentes használatáról a következők szerint: Rezsiköltség fizetési kötelezettség nélkül 2000. december 31-ig, ezt követően az önkormányzat 2000. november 30-ig vizsgálja felül az alapítvány képviselőjével a következő évi rezsiköltség fizetés mértékét. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996.(III.10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Dr. Horváth György: Azt kérdezném meg, hogy amit Ferincz Jenő odatett nekünk az asztalra, most az törvény, vagy a rendelet törvénytelen, törvényes, mert ha törvénytelen, az Alkotmánybíróság másként döntött, akkor hogyan szavazzunk róla. Semmiféle állásfoglalás nem volt. Én így nem tudom eldönteni az ilyen paragrafus-számok alapján, hogy mi legyen most. Elég terjedelmes a szöveg, nem tudom. Dr. Tuboly Marianna: Nem tudok válaszolni, mert nem olvastam ezt az anyagot. Györek László: Az Alkotmánybíróság által kimondott szakasz, amit idéz a levélben Ferincz úr, az valóban egy megtörtént döntésnek az idézése úgymond, és azt kifogásolta az Alkotmánybíróság ebben a döntésében, hogy ez a díj, amit itt most megszabunk ez a mi hatáskörünkbe van megszabva, holott több más díj is nem így van, hanem a különféle államigazgatási eljárás keretében állapítják meg, mint pl. a tömegközlekedési díjak, amiről éppen múlt héten volt döntés. Egyébként ha már itt van a szó nálam, többet nem szeretnék szót kérni, a gazdasági Bizottság ülésén előkerült többféle verzió arra, hogy ezeket a díjakat hogy is kellene megállapítanunk. Én úgy vélem, hogy egyrészt addig, amíg tisztán nem látunk ebben az ügyben, visszatérnék egy kicsit arra, amit a tömegközlekedési díjakkal kapcsolatban elmondtam, amíg tisztán nem látunk ebben az ügyben, az inflációnál nagyobb mértékben emelni ezeket a díjakat úgy gondolom, meggondolatlanság lenne, éppen ezért ezt javaslom. Budai István: Én azt szeretném elmondani ezzel kapcsolatosan, hogy van az önkormányzat és a Saubermacher-Ryno Kft. között egy szerződés, amire az előterjesztés is hivatkozik, egy 1998. április 7-én megkötött szerződés, amely megítélésem szerint is több sebből vérzik. Én úgy gondolom, hogy ezt a múltkori felvetésünk alapján vizsgálat tárgyává fogja tenni a Jogi Bizottság. Én a magam részéről a 4 változatból egyelőre azt tudnám egyelőre elfogadni a szerződés értelmében, hogy a tavalyi alapdíjat, illetve az elején kezdem. Végső soron énszerintem a szolgáltatás díja nem az a díj, amit a lakosság megfizet, hanem az a díj, amit a szolgáltató azért kap. Éppen ezért én csúsztatásnak érzem az előterjesztés valahányadik oldalán azt a felsorolást, ami arról szól, hogy több városban mennyi a díj. Itt a háztartások számával visszaosztott lakossági befizetésekről van szó, és ilyen címen a 7. helyen említ bennünket. Amennyiben ehhez hozzátesszük az önkormányzati támogatást, akkor ezzel a díjjal mi nagyon erősen a 2., vagy 3. helyen vagyunk, ha Tapolcát nézem. Ezzel együtt az én számításaim szerint 6.195 Ft az egy háztartásra jutó szemétdíj, ami 1993 óta 450%-kal növekedett, évi 75%-os átlaggal. Azt kérném és azt mondom, hogy ez jelentős változás az életünk során, és ezt az ügyet úgy már ne feszegessük tovább, hogy a lakosságra terheljünk mi 15 meg 20%-os meg ilyen javaslatok is vannak ebben. Én azt mondom, ha már egyszer sikerült egy ilyen rossz szerződést kötni akkor 1998. április 7-én, akkor ennek az ódiumát ne a lakosság viselje most, ha akkor az önkormányzat szempontjából rossz szerződést kötöttünk, akkor az önkormányzat legalább annyit viseljen el belőle, mint a lakosság. Tehát én csak az első számú változatot tudom csak javasolni, nem szüntetnék meg semmiféle kedvezményt, hanem 9,8%-kal növelném a lakossági terheket egyelőre és 9,8%-kal nőne az önkormányzati teher. Én ezt azért tartom így elfogadhatónak, mert ilyen szerződésünk van egyelőre érvényben. Fenntartom azonban azt, hogy amennyiben ténylegesen kiderül az, hogy ez a szerződés így megváltoztatható, akkor a későbbiek során a változtatás jogával éljünk. Én úgy gondolom, hogy a több sebből vérzést, amit az előbb említettem, az megérne egy külön napirendet, de ezt most ne vitassuk, ez egyelőre árelfogadást jelent. Énnekem az a kérésem, hogy az első számú változatot szíveskedjenek magukévá tenni tisztelt képviselőtársaim. Erdős Péter: A helyzet a hulladékdíjjal kapcsolatban a következő. Ahogy Budai úr is említette, van egy érvényes vállalkozási szerződésünk a hulladékgyűjtő céggel, amely rögzíti, hogy ezt a tevékenységet milyen árbevétellel végzi el. Ez az árbevétel két részből jön össze, egyrészt a lakosságra terhelt díjból, másrészt az önkormányzat által kifizetendő díjkülönbözetből. A jelenlegi díj nem fedezte a szerződésben vállalt kötelezettséget, ez ebben az évben egy jelentős összeg volt, hogyha inflációmértékben emeljük a lakosságra terhelt díjat, akkor ugyanilyen mértékben emelkedik az önkormányzat által fizetendő különbözet is, ez egyszerű matematikai alapon jön ki. Az önkormányzat által fizetendő díjkülönbözetet ráadásul növeli az a kedvezménytömeg, amit az önkormányzat rendelete alapján a lakosság számára biztosítunk, Ez ebben az évben 8,5 millió körüli összeg volt, nyilván ez is tovább növekszik a díj emelkedésével. Az Önök előtt lévő előterjesztés tulajdonképpen két dolog. Az egyik a hulladékszállítási díj meghatározása. Erre az előterjesztésben szerepel 4 változat és egy 5., amit a Gazdasági Bizottság ehhez még hozzátett. A 4 változat közül a 3. és 4. változat csak akkor igaz, ha a másik előterjesztéssel is foglalkoznak, amelyik a kedvezmények eltörléséről szól. Amennyiben a kedvezményeket nem törlik el, akkor a 3. és 4. változat nem is igaz. Tehát a kedvezmények eltörlésével lehet foglalkozni meg lehet nem foglalkozni, de hogyha azzal nem foglalkozunk, akkor marad az 1-es, 2-es és a Gazdasági Bizottság által vázolt 5-ös változat. Az előterjesztésben ez pontosan ki van munkálva, hogy ez milyen százalékos emelést jelent a lakosság részére, milyen emelkedést jelent az önkormányzat költségvetésében, bármelyiket természetesen el lehet dönteni, bármelyiket ki lehet választani annak megfelelően alakulnak a kötelezettségek, csak azt kérem, hogy ekkor a költségvetésben ennek megfelelően le legyen követve a döntésnek a hatása. Amit a Ferincz Jenő idetett az asztalra én ezt eddig nem olvastam, most látom. Ez az alkotmánybírósági határozat, amire ő hivatkozik, ez valóban létezik, ez nem Nagykanizsáról szól. Ez az alkotmánybírósági határozat arról szól, hogy az Alkotmánybíróság az elmúlt időszakban 95-ös törvény az, amit vizsgált, tehát 1995 óta a hulladékszállítással kapcsolatban az ország különböző pontjairól számtalan észrevételt kapott. Az Alkotmánybíróság mindig azt vizsgálja, amit kérdeznek tőle, ezeket eldönti, de miután túl sok ilyen észrevétel volt, foglalkozott magával a törvénnyel is, amit az Országgyűlés meghozott, és azt állapította meg, hogy ez a törvény nem igazán jó és kötelezte az Országgyűlést, hogy 2000. június 30-ig javítsa meg, változtassa meg, módosítsa erre vonatkozó törvényét. Én úgy gondolom, hogy az élet meg nem állhat, addig, amíg az Országgyűlés egy új törvényt nem hoz, addig ránk a régi törvény vonatkozik, illetve a régi törvény alapján kell eljárnunk és a régi törvény, valamint a céggel kötött szerződés ezt a lehetőséget biztosítja számunkra, ami az előterjesztésekből kiderül. Tehát én azt kérem, hogy a munkánkhoz az szükséges, hogy döntés szülessen arról, hogy melyik díjemelési változatot támogatja az önkormányzat, beleértve a díjkülönbözetet is és hogyha olyan változatot szeretne bevezetni, pl. a 3-as, 4-est, akkor viszont feltétlenül szükséges foglalkozni a hulladékgazdálkodási rendelet módosításával is, mert ahhoz az is szükséges, hogy a kedvezmények is eltörlésre kerüljenek. Tarnóczky Attila: Én ettől egyszerűbbnek látom a helyzetet. Van 5 különböző %-ot megnevező döntési lehetőségünk, ezekből kell egyet kiválasztani a leendő rendeletbe. Ennek természetesen különböző következményei aztán vannak, anyagi következményei a városra, költségvetésünkre nézve, de az árukapcsolást most nem kell megtennünk megítélésem szerint, ellenben döntenünk kell a Gazdasági Bizottság javaslatáról, miszerint a kedvezmények radikális mostani megszüntetésével ne foglalkozzunk, hanem március 31-ig adjunk megbízást ennek a rendszernek a kedvezményeket megállapító rendeletnek a felülvizsgálatára. Úgy hiszem, ha ezt a kettőt megtesszük, akkor természetesen az a 2. rendelettervezet nem lesz aktuális, arról már szavazni sem kell. Ezt tartanám most követendő megoldásnak. Törőcsik Pál: Hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom, szavazni fogunk. Tehát mint ahogy említettük Önök előtt 4 díjemelési mértékre van határozati javaslat, egy 9,8%-os mértékre, egy 15%-osra, egy 9,8 a hármas variáció, 4-es variáció egy 19,3%-os. Az ötödik variáció pedig a 20%-os emelés és ezzel együtt egy március végi előterjesztés a kedvezményekkel kapcsolatosan, amit a Gazdasági Bizottság mond. Tehát az 5 változat közül egyet választunk. Sorrendben haladunk, az 1-es: a díjemelés mértéke az inflációval egyező 9,8%. Természetesen minősített többség szükséges. Kérem az 1-es verzióra szavazunk. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: A 2-es változatról szavazunk, a 15%. A közgyűlés 15 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: A 3-as variációról szavazunk. A közgyűlés 3 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: A 4-es variációról, ami 19,3%. A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Szünetet rendelek el. (Szünet) Törőcsik Pál: Az 5. verzió, a 20%-os változat következik. Kérem, erről szavazzunk most. A közgyűlés 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Két határozati javaslat található még, amiről szavazni mindenképp érdemes. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalásáról. 1-es: a bizottság szükségesnek tartja a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. számú önkormányzati rendelet komplex felülvizsgálatát, március 31-ig, azonban a díjkedvezmények eltörlését nem támogatja. Igen, addig. Második: a bizottság javasolja, a Polgármesteri Hivatal illetékesei vizsgálják felül a lakosság szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását szolgáló kötelező közszolgáltatás elvégzésére a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel megkötött vállalkozási szerződést. Erről a kettőről fogunk külön-külön szavazni. Először az elsőről. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással javaslatot elfogadták. Töröcsik Pál : A 2-es számú határozati javaslatról szavazunk. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal( egyhangúlag) javaslatot elfogadja. Töröcsik Pál : Mielőtt a napirendi pontot lezárnám, jól látom Cserti Tibor úr ügyrendi gombot nyomott. Cserti Tibor: Igen Elnök úr. Meggyőződése, hogy a 3. pont, mivel része a Gazdasági Bizottság beterjesztésének, önállóan is megül ….hanem annál bővebb tartalommal…. Szavazni kell róla. Tarnóczky Attila: Van indoka Kedves Képviselő Úr. Az az indoka, hogy Gazdasági Bizottságnak azok a tagjai, akik ezt az előterjesztést tették, részben legalább is, semmi eddigit nem szavaztak meg. Kivéve legkisebb díjemelést. Ehhez képest a 20% plusz még 5% egészen komolytalan ötletnek tűnik pillanatnyilag. Röst János: Nem hiszem, hogy mérlegelés tárgya, hogy alpolgármester úr mit tesz fel szavazásra. Marton István: Ugyan ezt szerettem volna mondani. Erdős Péter: Elnézést kérek, hogy szólni merészelek, de a jelen pillanatban nincs megszavazott díj. Valamit meg kell szavazni, mert ha marad az idei díj, az a legrosszabb megoldás a költségvetés szempontjából. Na de az, az pénzbe kerül. Ezt a jelenleg érvényes szerződés alapján ezt a cég kérni fogja a különbözetet. Dr. Fodor Csaba: Örülök neki, hogy Erdős Péter megértette az előbbi szavazást, de ez nem ide tartozik. Erről ennyit. A másik pedig az, hogy abban … ha a Gazdasági Bizottság beterjeszt egy javaslatot, akkor már bocsánat, minden tiszteletem az alpolgármester úré, nincs joga levenni, meg kell szavaztatni. Az Elnök úr szíveskedjen élni azzal a hatalommal, amivel éppen ez a közgyűlés felruházta. Tarnóczky Attila: Igaza van képviselőtársamnak. De nekem is. Töröcsik Pál: Mivel mindenkinek igaza van. A 3-as naprendi pontot mind azon kommentárral, ami itt elhangzott. Ez így hangzik, felolvasom: A 2000. január 1-jétől érvényes díjemelés mértékét 20%-os emelést tart elfogadhatónak azzal, hogy 2000. májusa után a helyzet felülvizsgálatát követően, esetleg további 5% díjemelés megvalósítását megvizsgálja. Ez az előterjesztés. Uraim erről szavazunk most. A közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 382/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) szükségesnek tartja a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996.(III.10.) számú önkormányzati rendelet komplex felülvizsgálatát 2000. március 31-ig és addig a díjkedvezmények eltörlését nem támogatja. 2.) felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa felül a lakossági szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását szolgáló kötelező közszolgáltatás elvégzésére a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel megkötött vállalkozási szerződést. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Töröcsik Pál: Ezzel a napirendi pontot befejeztük. A hulladékgazdálkodásról szóló módosított törvény természetesen... 6.) Javaslat Nagykanizsa Principális - Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Nagyon röviden, az idő nagyon előrehaladott, valóban szó volt én javasoltam napirendi pontként a még 17-esnek az együtt tárgyalását, hiszen arról van szó a …. is megegyeznek. Arról van szó, hogy egy rendelettervet és egy helyi szabályzatot kell elkészíteni. Kiemelném a legfontosabb pontját a …………. beruházás jelentőséget kapjanak. Úgy gondolom, hogy mivel ezt Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangúan támogatja, kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy támogassa ezt az előterjesztést. Töröcsik Pál: Igen képviselő úr a napirendi pont elő van jegyezve, tehát sorba fogjuk, ami a rendezési tervek ügyét tekinti egymás után tárgyaljuk. Van-e több hozzászólás, észrevétel? Nem látok, ezért a vitát lezárom. Szavazunk a határozati javaslatról, szavazunk most. Önök előtt van. A közgyűlés 21 szavazatta (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 383/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Vár u. - Kemping u. két oldala- 7.sz. fkl. út elkerülő szakasz - Lazsnak csatorna - vasútvonal által határolt területet rendezés alá vonja . A rendezésterv készítésének célja: - a tervezési terület jelenlegitől eltérő más célú felhasználási lehetőségének és feltételeinek a vizsgálata. - munkahelyteremtő beruházások telepítésének rendezési tervi megalapozása. - a területen lévő nagy kiterjedésű zöldterület, az ökológiailag indokolt természeti egység lehatárolásával részlegesen más célú hasznosítási feltételeknek a vizsgálata, kidolgozása, - A területről nyugtra lévő, eltérő felhasználási terültek városrendezési, környezeti építészeti kapcsolatának megoldása, feltételrendszerének kidolgozása. - a településrész szerkezeti rendszerének, közlekedési feltételeinek és létesítményeinek a fenti célok figyelembevételével történő átalakítása. A terv készítése során törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek vélemény-nyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti döntést nyilvánosságra kell hozni. Határidő: - a tervezési vállalkozásba adására- tervezői ajánlatok alapján- és a nyilvánosság biztosításra: 2000. január 15. - a terv jóváhagyására előterjesztésére: 2000. július 31. Felelős: Tüttő István polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Hozzászólás nincs, kérem, erről szavazunk. A közgyűlés 21 szavazatta (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 384/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Vár u. – DKG EAST – belterületi határ – Nagykanizsa-Szombathely – vasútvonal által határolt a melléklet szerinti 1. sz. területet rendezés alá vonja. A rendezési terv készítésének célja: • a tervezési terület jelenlegitől eltérő más célú felhasználási lehetőségének és feltételeinek a vizsgálata, • a munkahelyteremtő beruházások telepítésének rendezési tervi megalapozása, • a terület környezetében lévő, eltérő felhasználású területek városrendezési, környezeti, építészeti kapcsolatának megoldása, feltételrendszerének kidolgozása, • a településrész szerkezeti rendszerének, közlekedési feltételeinek és létesítményeinek a fenti célok figyelembevételével történő átalakítása. A terv készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek véleménynyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti döntést nyilvánosságra kell hozni. Határidő: - a tervezési munka vállalkozásba adására – tervezői ajánlatok alapján – és a nyilvánosság biztosítására 2000. január 15. - a terv jóváhagyásra előterjesztésére: 2000. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 8.) Javaslat Nagykanizsa – Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Töröcsik Pál: Kérdezem a Bizottsági Elnök urat, hogy van-e hozzáfűzni való? Antalics Dezső: Nagyon röviden, itt egy végleges népszavazásról van szó, de hát ez a közgyűlést több ízben megjárta, beépített a javaslathoz. Tehát gyakorlatilag nincs rá módja a közgyűlésnek módosítást tenni és ugyanez vonatkozik a következő napirendi pontra a Thury Laktanya és környéke azzal a különbséggel, hogy a területi főépítész úr módosította és nem fogadta el azokat a kedvezményekkel, amiket javasoltunk, nincs mást tenni, mint azokat a módosításokat, amik a rendeletben javításra kerültek, gondolok a beépítési százalékok módosítására. Nincs más lehetőség, el kell fogadni. És miután a következő napirendi pontot is, nevezetesen ami az általános rendezési terv hatályos és ezzel kapcsolatos rendeleteit hatályon kívül helyezi. Tehát itt magyarul egy csomagban kérném szépen tárgyalja. Marton István: Teljesen egyetértek a rendeleti javaslattal, viszont van egy olyan momentum, amit megengedhetetlennek tartok, nevezetesen az, hogy ha egy ilyen anyag végképp kikristályosodott stádiumba kerül ide döntésre a közgyűlés elé, akkor ne legyen hozzá rajz melléklet, hogy legalább a területet lássuk, hogy mekkora az, amit pontosan érint. Ez nem volt korábban gyakorlat, hogy ne tettek volna rajzot melléje. Tehát a végső stádiumban mindenképpen szükséges. Meg hát a koordináció a továbbiakban. Töröcsik Pál: Van-e még hozzászólás? Nincs. A vitát lezárom. Kérem a rendeleti javaslatról szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal ( egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 63/1999. (XII.22.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 63/1999. (XII.22.) sz. rendelete Nagykanizsa – Palin Új Városrész szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 9.) Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Töröcsik Pál: Elnök úr az előbb elmondta ezzel kapcsolatban is a véleményét. Van-e még ezzel kapcsolatban hozzá szólás? Nincs. Így a rendeleti javaslatról Thury Gy. laktanya és környékéről szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal ( egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 64/1999.(XII.22.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/1999. (XII.22.) sz. rendelete Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 10.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19.), 8/1998.(III.24.), 24/1999.(VI.15.), 25/1999.(VI.15.), 31/1999.(VII.14) és 52/1999.(X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995.(IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Töröcsik Pál: Kérem határozati javaslatról, most szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 385/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 65/1999.(XII.22.) számú rendelet 1. számú melléklete szerinti területre vonatkozó Általános Rendezési Terve szabályozását, kivéve a tömbökre vonatkozó, hatályon kívül helyezett szabályozási elemeket, mint településszerkezeti tervet megalkotja. Töröcsik Pál: Most pedig a rendeletről és a rendeleti javaslatról egyben szavazunk Kérem ugyanennél a napirendi pontnál. Szavazunk most. A közgyűlés 22 szavazattal( egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 65/1999. (XII.22.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 65/1999.(XII.22.)sz. rendelete a 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19.), 8/19998.(III.24.), 24/1999.(VI.15.), 25/1999.(VI.15.), 31/1999.(VII.14) és a 52/1999.(X.13.) rendeleteivel módosított 12/1995.(IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz kapcsolva.) 11.) Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Töröcsik Pál: Kérem Önök előtt, van a határozati javaslat. Kinek van hozzászólása? Nem látok jelentkezőt. Intézkedési ütemterv összeállításáról, végrehajtásáról, végrehajtás szervezéséről, Kanizsa közlekedésében, olyan beruházások, végrehajtásra, ami a mozgáskorlátozottak közlekedését segíti. Úgy érzem, vannak pótolni valóink. Ennyit kívántam még hozzá tenni, amennyiben nincs több hozzátenni valónk. úgy a határozati javaslatról szavazunk. Úgy gondolom, hogy egy szavazással döntünk az ügyben. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 386/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az akadálymentes Nagykanizsa megteremtése érdekében az alábbi ütemtervet fogadja el: Önkormányzati program az építmények és területek akadálymentes használatáért: I. Vizsgálat: 1.) Önkormányzati intézmények akadálymentessé tétele - van- e már ilyen, annak minősége megfelelő-e, szükséges intézkedések - akadálymentesség kialakításának feltételeinek megteremthetősége (műszaki vizsgálat költségbecsléssel) Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda Határidő: 2000. június 30. - akadálymentesség kialakításának erősorrendje az igénybevétel szerint Felelős : Szociális és Egészségügyi Osztály Határidő: 2000. június 30. 2.) Közterületek akadálymentessé tétele - meglévő közterületi létesítmények (pl.: döntött szegélyek, mozgáskorlátozott parkolók) állapotának vizsgálata, helyreállításuk , szükséges átépítésük, költségelése, erősorrend felállítása az igénybevétel szerint Felelős : VIA Kanizsa Kht. Határidő: 20000. június 30. - Közterületek, akadálymentessé tételének további feltételrendszerének kidolgozása költségelve, intézkedési ütemterv javaslattal. Felelős : VIA Kanizsa Kht. Határidő: 2000. június 30. II. Intézkedési ütemterv összeállítása 1.) Az I. pont vizsgálati dokumentációinak alapján az önkormányzati intézkedési ütemterv tervezetének összeállítása, egyeztetése, képviselő-testületi előterjesztése. Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda Határidő: 2000. október 31. 2.) Kapcsolatfelvétel a nagyobb, nem önkormányzati intézményekkel ( bankok, biztosítók, rendőrkapitányság tűzoltóság, ÁNTSZ, APEH, stb.), Vállalatokkal kereskedelmi egységekkel, sport egyesületekkel, kulturális intézményekkel, tömegközlekedési vállalatokkal. Ismertetni velük az önkormányzat által elfogadott intézkedési ütemtervet, felkérve őket a végrehajtáshoz való kapcsolódásra (várható intézkedésekről tájékoztatást kérni), utalva a végrehajtás önkormányzati támogatására. Felelős : Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügy Osztály Határidő: 2000. december 31. III. A végrehajtás szervezése a.) a Közgyűlés jóváhagyott ütemterve szerinti igények költségvetésben történő szerepeletetése Felelős : Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztály Költségvetési Iroda Határidő: évenként a költségvetés összeállításakor b.) éves ütemek, vállalkozásba adása, végrehajtásának felügyelete Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda Határidő: folyamatos c.) külső források koordinálása, bevonása a megvalósításba Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda Határidő: folyamatos d.) beszámoló évenkénti közgyűlési előterjesztésben a végrehajtott munkákról Felelős : Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda Határidő: évenként 2005. december 31-ig Az intézkedési ütemterv végrehajtása során minden fázis előkészítésébe be kell vonni a Mozgáskorlátozottak Egyesületét. 12.) Javaslat intézményi átköltöztetéshez kacsolódó engedélyokiratok jóváhagyására (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Töröcsik Pál: Itt ismertek az okok, kíván-e ezzel kapcsolatosa valaki hozzászólni. Tarnóczky Attila: Az előterjesztés megindíthatóvá tenné azokat a munkákat, amelyeket korábban a közgyűlés elfogadott kezdve azzal, hogy a csapatrendelőbe költözne a Szent Imre utcai Szociális Otthon és folytatva-folytatva a költözések sorozatát. Bizottsági ülésen többször fölmerült, hogy miért nem mondom el a megtakarításokat. Annak idején ismertettük. Szóban felolvasnám. a kiürülő épületek estében a szükséges felújítási költségek nem jelentkeznek, 26 millió Ft Ebben nincs benn a Szent Imre utcai Szociális Otthon megbecsülhetetlen felújítási költsége lenne, ha esetleg egyáltalán fel lehetne újítani. A működtetési költségen kívül az épületben megtakarítható 4,2 millió Ft, mindezt éves szinten mondom személyi jellegű megtakarítás az összeköltöztetés révén, éves 9 millió Ft-ra tehető. A kiürült épületek eladásából 65 és 76 millió Ft bevétel képződhet a Vagyongazdálkodási Iroda javaslata szerint. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ez egy dominó rendszerű előterjesztés volt annak idején is, hogy az első lépésben nem kezdünk bele akkor, az összes többi lépés is el fog maradni. Beleértve, hogy a múltkor egy héttel ezelőtt megszavazott konyhai átalakítások nem történhetnek meg és hosszabb távon, többlet támogatással a Lazsnaki Szociális Otthon nem lesz átkötöztethető, reményeim szerint egyébként ebben a ciklusban lehetséges lenne az Űrhajós utcai Óvoda épületbe. Kérem, ezt legyenek szívesek megfontolni. Az összeg komoly összeg, de még egyszer mondom, egyszer már megszavazásra került. Talán mondókámat itt is elmondom, nem akartam, de hát itt a hangulat úgy alakult, hogy megismétlem, amit a Gazdasági Bizottságon már előadtam. Angol gyerekmondóka, így szól: egy szeg miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett. Máskor verdd be jól a patkószeget. Ezzel szerettem volna Önöknek érzékeltetni, hogy amennyiben kihúzzuk a szöget, milyen következmények lesznek. Dr. Csákai Iván: Annyit mindenképp szeretnék mondani, hogy tudomásul kell venni, hogy jelenleg a szociális otthonaink úgy működnek, hogy nincs működési engedélyük. Ideiglenes működési engedélyük van, amelyik bármelyik pillanatban visszavonható. Tehát a szakmai feltételeknek nem felelnek meg. Azt, hogy megtakarítás vagy sem, én nem hiszem, hogy az öregeknél és az elesetteknél annyira számon kellene kérni, hogy mekkora a megtakarítás. Énszerintem a megtakarítás az, hogy hány embert tudunk ellátni megfelelő körülmények között, és tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi intézményeinknek az eladása az már alapjában megtakarítás számunkra, hisz ezekre az intézményekre nekünk nem kell költeni. A lazsnakinak a felújítása beláthatatlan pénzbe kerül, a többit elmondta alpolgármester úr. Én kérem, hogy tessék megszavazni az átköltöztetést. Én úgy érzem, ennyivel tartozunk azoknak az öreg embereknek, akik ide kénytelenek menni és ellátásra szorulnak. Marton István: Jól látom, hogy 5 hónappal korábban mi 47 millió Ft-tal kisebb beruházási összeget szavaztunk meg ugyanerre a célra? De, ha jól látom, akkor az úgy egy 47 millió Ft-os patkószeg, ami ha visszaosztom az idővel, akkor havonta 10 millió Ft növekedés. Ilyen beruházásra kell azt mondanom, hogy minél gyorsabban valósuljon meg, mert különben nincs ember, aki ezt kifizeti. A dologgal én tökéletesen egyet értettem csak a módszert nem szeretem. Nem szeretem azt, hogy adagolva, így csúszó növekményként kell tudomásul venni a dolgokat, azt nagyon nem szeretném, ha mondjuk 3-4 hónap múlva az új költségvetés elfogadásával körülbelül egy időben kiderülne, hogy még újabb 10 milliók merültek fel. Bízom benne, hogy ez nem történik meg egyébként, ha ez az egész beruházás együttes megvalósul, akkor valóban e téren sokkal jobban fogunk állni, mint úgy egyébként áll a város. Tarnóczky Attila: Azt hiszem képviselő úr én számolok jól. Az eredeti koncepció elfogadáskor, az idei költségvetésben és a jövő évi költségvetésben ígérte a közgyűlés 239 egész valahány tízed millió Ft-ot erre a célra, vagy kerekített értékben 240 millió Ft. Az más kérdés, hogy az idei költségvetésben ígért 12 millió Ft-ot a Közgyűlés már volt szíves elhasználni teljesen másra. Tehát valószínűleg innen származik a számítástechnikai eltérés. Lehetséges Képviselő úr, hogy a balsejtelme valóra válik. Remélem nem így lesz. Szakértőkkel tárgyaltam, hogy a jelzett költségből megvalósítható-e a beruházás, azt mondták igen, akár kisebb költségből is. Azt tudom mondani, hogy amennyiben a pályáztatás során, ezek a költségek nem teljesülnek, akkor visszahozzuk a Közgyűlésre a munkák elindítása előtt megfontolásra, hogy mi a teendő. De még egyszer mondom, hogy remélem, hogy benne maradunk. Nem álmaink palotáját kell természetesen megépíteni, hanem egy korszerű szociális otthont. Dr. Tuboly Marianna: Gazdasági Bizottsági ülésen is elmondtam, tájékoztatásul, figyelem felhívásaként, most is elmondanám a Közgyűlésnek, hogy az előzetes költségvetési tervezéshez vagy nevezhetjük a koncepció mellékletét képező számítási anyaghoz képest, nagyon sok minden nem szerepel ebben a számítási anyagban. Így többek között az intézményi átköltöztetésnek a 173 milliója sem szerepel a koncepciónkban. Nem szerepel a Zala Volán 40 milliója, nem szerepel a konyha kialakítás 50 milliója, nem szerepel a most meg nem szavazott szemétdíj emelés miatti önkormányzati többletfinanszírozás. Ez olyan 200 millió körüli összeg. Kizárólag figyelem felhívásként mondtam. Ezt valahogy pótolni kell. Kelemen Z. Pál: Evidens előterjesztéseknél ritkán szoktam az előterjesztés mellett szólni. Ez egy olyan előterjesztés, olyan nagy ívű és olyan koncepciózus előterjesztés, hogy jó szívvel ajánlom minden képviselőtársam figyelmébe, hogy szavazzuk meg. Szavazzuk meg ezért, mert rettenetes állapotok vannak a szociális szférában, más megoldás, ennél olcsóbb megoldás ezekre az állapotokra nincsen. Ennek a testületnek már közel egy évtizedes határozata van arra, hogy szociális otthont épít. Úgy néz ki, hogy a közel jövőben sem pénzügy egy önálló, új szociális otthonra. Ezen megoldás ezeket a gondokat feloldja. Egyetlen dolgot szeretnék mellette még látni, mert én már megtanultam más intézményeknél, más beruházásoknál, az úgy nevezett járulékos költségeket. Ezek itt nincsenek benne, ha itt lennének, annyival több lenne, akkor is megszavaznám, de a pontosság kedvéért, azért azt jó lenne tudni, hogy út, bejárat építés pl.: a Thury Laktanyánál elég nagy átalakítás és lesz járulékos költség. Még egyszer summázatként, Kérem, szíveskedjenek megszavazni. Tarnóczky Attila: Hát útépítés úgy gondolom, hogy ebből az összegből nem fog kijönni, és valamiféle hatalmas tereprendezés sem. De azt hiszem, hogy ha szeptember1-jéig ez az építkezés befejeződhet, és a költözés megtörténik, akkor erre még mindig nem késő. Út egyébként vezet, ez a mai laktanya kapun keresztül. Azt viszont tisztességesen szeretném elmondani Önöknek, hogy hatalmas teherről van szó, annak a következménye, aki megszavazza, legyen vele tisztában, hogy bizony, hogy nem jut mindenfajta, amúgy indokolt intézményi felújításra ebben az esztendőben pénz, sőt. És én egyetértek Csákai képviselő úrral, hogy az idősek esetében ronda dolog a hasznosságra hivatkozni, de mégis csak az az alapvető véleményem, hogy a 2000-es esztendőben azokat a intézményi előrelépést bizonyító és hozó beruházásokat kellene megtenni, amelyek viszont megtakarítással járnak 2001-től kezdődően. A többit arra sajnálattal azt kell mondjam, indokolt, de halasszuk el a többi évre, a későbbi évekre. Marton István: Remélem, nem értették félre se Kelemen képviselőtársam, se Tarnóczky Attila alpolgármester úr, amit mondtam. Nem a tartalommal van, a belbeccsel a bajom. Lehet, hogy igaza van alpolgármester úrnak, hogy itt 12 millió másra lett fordítva, na de kérem, itt az a szám szerepel, hogy összesen 238 millió nincs odaírva, hogy mikor, meg mennyi, meg hogyan. A másik számsor végén meg az szerepel, hogy 285, a különbség bárhonnan is nézem 47 millió Ft. Nekem az a gondom ezzel, hogy ha most jól vagyunk tájékoztatva, amit nagyon merek remélni, akkor miért nem voltunk ezelőtt öt hónappal jól tájékoztatva akkor, amikor a megfelelő döntéseket kellett meghozni. És ez a különbség tényleg ez tényleg 47 millió. Tarnóczky Attila: Valószínűleg nem ugyanazokról a számokról beszélek. Nálam itt van kb. fél évvel ez előtt határozatnak a szövege, abban az idei évben 12 millió Ft-ot szántunk erre a célra és 227 millió Ft-ot a jövő évben, ez 239 millió Ft. Ebben áll szemben az előterjesztés összesen 240 millió Ft-os költsége nem? Marton István: Nem? Tarnóczky Attila: Miért nem? Dr.Csákai Iván: Csak két dolgot, annyit, hogy a megtakarításokhoz hozzá lehet számítani 120 milliót a jelenlegi szociális intézményeknek olyan helyzetbe hozatalára lenne erre szükség, hogy engedélyt megkapják. A másik pedig, hogy út, bejárat ne felejtsük el ennek a csapatrendelőnek, külön bejárata van, nem kell a főbejáraton menni, hanem külön bejárata van, külön kapuval és semmiféle útépítésre nem lesz szükség, kapunyitásra nem lesz szükség. Töröcsik Pál: Kérdezem van-e még hozzászólás? Marton István: Akkor lehet, hogy tényleg nem azokról a számokról beszélünk. De ennek az anyagnak a határozati rész hátoldalán ott van, hogy intézményi áthelyezések, kalkuláció. Én erről beszélek az 1. számú mellékletről, ahol nem időszakonkénti bontásban, hanem tényszámként, a 210/1999.(VII.9) határozat szerint 238 millió szerepel, most pedig ez 47-tel több. Hangsúlyozom az majdnem indifferens, hogy ez 1-2-3 év alatt valósul meg, ha intézményi áthelyezések kalkulációját nézem. Tehát igenis öt hónappal később ez később 47 millióval kerül többe. Bár kétségtelen, hogy az anyag második oldalán erre valami utalás van. És én hangsúlyozom, hogy egyetértek vele, meg is fogom szavazni. Csak nem szeretem, ha valami visszakerül néhány hónap elteltével, és akkor ugye, most azt mondhatom, hogy gyakorlatilag biankóba vették a testületnek az ígéretét, mert ez a szám olyan 20%-kal nagyobb. Amit én szerintem általában és talán itt is megengedhetetlen. Tarnóczky Attila: Értem most már miről van szó. A dolog magyarázata a következő. A Műszaki Osztály elkészítette az eredeti költségbecslést. A Műszaki Osztály ezek után, most az ősszel, télen kezembe nyomott egy másikat. Egy másik ember munkájaként a kettő nem volt, köszönő viszonyba, ezt jelzi az 1. számú táblázat. De még egyszer mondom a határozati javaslatokban, tessék már összeadni a milliókat nem ez szerepel. Még egyszer mondom, hogy a Műszaki Osztály ……………. Túl fogjuk lépni, így működik a építőipar, meg a tervezők és a különböző cégek. Ebből kell kihozni, olyan tervet kell készíteni, ami ebből megépíthető. És megépíthető meggyőződésem szerint, hogy hanem ide visszahozzuk az ügyet és hamut fogunk szórni a pénzre. Tárnok Ferenc: Annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban, hogy amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr elmondott megerősíteném. A beruházási okmányokban az eredetei összegek szerepelnek. Mi jelezni kívántuk, hogy ezt kicsit alá lett kalkulálva. A lebonyolítóval közösen ismételten átnéztük, a intézményi egyeztetések ismét megtörténtek, a beruházási okmányokban az eredeti összegek szerepelnek. Amennyiben a pályáztatás során ettől eltérő magasabb összeg kerülne ki, akkor ismét visszahozható ez a közgyűlés elé, a beruházási okmány módosítására, illetve egyéb döntés születhet az ügyben, ennyit szerettem volna. Cserti Tibor: Az előterjesztést támogatom, azokkal az ódiumokkal együtt, amit megfogalmaztam. Aggályok tényleg vannak ezzel kapcsolatosan. Mert itt 20%-os költségbecslés azért eléggé markáns, gondolom a két, … jobb költségbecslés…… Amiért szót kértem a következő, a Gazdasági Bizottsági ülésen elhangzott, hogy egy olyan fajsúlyú beruházási okmány előterjesztéséről van szó, aminek nem csak beruházási vonzata van, ha nem azt üzemeltetni is kell a későbbiek során. És lehangzott az, hogy hát egy pici veszekedéssel, az előterjesztésekben, amikor a tisztelt bizottság most már nem tudom hányadik alakalommal helyeselt, hogy az üzemeltetés költségvonzatáról is szólni kell, az előterjesztés kapcsán a későbbiek során. Jó lett volna itt is legalább egy … vonatkozóan készíteni. Szóval a beruházási okmányoknak ez egy kötelező sora. Hát arról van szó fenntartás, működtetés … önkormányzati költségvetésből. Ezt mi magunk is tudjuk, de itt még jobb szívvel szavaztuk volna meg, ha tudtuk volna mennyi az a mennyi. Töröcsik Pál: Több hozzászólást nem látok, ezért a vitát lezárom. Határozati javaslatként szerepel Önök előtt 4 pont, erről fogunk szavazni. Külön szavazunk minősített többséget igényel a szavazás. Kérem a határozati 1. pontja a Szent Flórián tér 17. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Töröcsik Pál: 2-es számú határozati javaslat. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Töröcsik Pál: 3-es számú határozat. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Töröcsik Pál: 4-es számú határozati javaslat, kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 387/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért a Szent Flórián tér 17. szám alatti épületben működő óvodai ellátás tevékenység Bajcsy Zs. úti Általános Iskolába történő áthelyezése 26.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 26.000 ezer forintot az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) egyetért a Kisrác u. 25. szám alatti épületben működő óvodai ellátás Nagyrác u 26. szám alatti Általános Iskolába történő áthelyezése 20. 000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 20.000 ezer forint az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) egyetért a Szent Imre úti Idősek Otthonának, valamint a Corvin utcai I.sz. és a a Templom téri II. sz. Gondozóházak Thury Laktanya csapatrendelő épületbe történő áthelyezése 173.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 173.000 ezer forintot az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) egyetért az Űrhajós u. 6 szám alatti épületben működő óvodai ellátás Corvin u.2. szám alatti intézménybe történő áthelyezése 14.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés forrásként 14.000 ezer forintot az engedélyokirat szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: Megvalósításra: 2000. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 13-14. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tóth László és Györek László képviselők Tarnóczky Attila: Felvetem a kérdést, hogy a két napirendi pontot, a Sportrendeletet, bár önálló képviselői indítvány és ezt nem lenne érdemes egyben tárgyalni. És persze külön szavazunk, ha gondolják, akkor csináljuk ezt kérem. Töröcsik Pál: Kérem amennyiben egyetértenek én azt mondom, tárgyaljuk együtt, mert összefügg. Kívánnak-e külön szavazást, rendeljünk el a dologról vagy egyértelmű. Külön fogunk szavazni, de az, hogy egybe tárgyaljuk, de arról külön szavazást óhajtanak-e? Nem. Közfelkiáltással együtt fogjuk tárgyalni. Több bizottságon is hasonló módon történt. Önöké a szó. Balogh László: Túl vagyunk sport fórumon az OKSB kétszer is megtárgyalta, mind a két napirendi pontot. A kis bizottság sokszor összejőve együtt dolgozott és itt vagyunk a jelen pillanatban. Jogosan felmerült igény, városunk rendelkezzen a sport területén is olyan stratégiával, amely legalább középtávon láthatóvá teszi a célkitűzéseinket. Az írásos anyagot több mint százan megkapták, ezért én most nem mennék bele a részletekbe természetes módon, hanem csak a lényeget emelném ki, az újdonságokat. Három ilyen van leginkább. Első: kiemelten kezelt 6 sportágról beszélünk, 3 csapat sportág melyek a legnagyobb hagyományokkal rendelkeznek, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás Három egyéni sportág, melynek mozgáskultúrája több sportágnak is alapját képezi. Atlétika, úszás, vívás. Másik fontos, hogy fontosabb szerepet számunk a diák sportnak és az utánpótlás nevelésnek. Harmadik a sportkoncepció szerves része az új sporttámogatási rendelet. Hogy miét volt erre szükség? Városunk gazdasági lehetőségei erősen behatároltak, pénzeszközök híján vagyunk. Épp ezért tiszta képet akarunk a sport finanszírozás rendszerében. A koncepció, mint látlelet is segítheti a jövőbeni világosabb és egyértelműbb viszonyokat, mely jelenleg nem a legfelhőtlenebb. Külön szó szerint szeretném kiemelni „Önkormányzatunk különösen fontos önként vállalat feladata a helyi közszolgáltatások körében a testnevelés és a sport támogatása”, de tudomásul kell vennünk, hogy a város nem tud eltartani 42 sportegyesületet, 2200 igazolt sportolót 69 szakosztályban több mint 30 sportágban. Köztük kb. 10 esetben élvonalbeli csapatról van szó. 117 képesített edző irányítja ezt a sokszínű, sokrétű munkát. És hát lehetne persze a nagyon szép válogatott és nemzetközi szintű eredményeket is emlegetni. Imponáló dolgok, számok ezek, amelyre büszkék is lehetünk. De a jövő egy új struktúrájú átgondolást igényel, ezért készült a sportkoncepció és a sporttámogatási rendelet. Az új tervezetben néhányaknál meg van az előrelépés lehetősége, bizony sokaknál esetlegesen a visszalépésé. Ezen a helyzeten a szponzorok áldásos tevékenysége segíthet, és a rendszerben benne van egy további forrás, amely nem is annyira anyagi, hanem az odafigyelés kérdése. Például: nem megoldott az iskolák és a városi sportegyesületek közötti hatékony együttműködés. Sajnos egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a jövőben nem lesz mód év közbeni, év végi esetleges póttámogatások adására oly módon, mint az eddig történt. Tarnóczky Attila: Magam is úgy gondolom, hogy tisztán érthetően kell itt véleményt nyilvánítani, hogy az a fajta naiv hit, ami esetleg övezheti ezt az előterjesztést az arról szól, hogy pénz és több pénzt fog osztani a város erre a célra, az nem megalapozott. És ezzel kapcsolatban van némi aggályom mindkét előterjesztéssel, nem igazán veszi ezt tudomásul. Hát egyik vonatkozásban kiemelt sportágakról beszél, miközben a rendelettervezetről, hogy ha a szándék azonos mind kettőben kiderül, hogy hát azért nem is kiemelt sportágakról van szó, hanem kiemelt sportágak kiemelt szakosztályairól, ami a realitásokhoz már hozzátartozik, hiszen egy sportágon belül van, férfi - női szakág és a jó Isten tudja, hogy adott sportág esetében hány egyesület. Mindegyiknek a fenntartását nem tudjuk átvenni, hiszen amikor ez a hatalmas rendszer működésbe jött, akkor bizony volt jó néhány cég, amely azóta megszűnt és támogatta a sportot, a megmaradt egyesületek, illetve megmaradt cégek is egyre kisebb mértékben akarják vagy tudják támogatni a sportot. És mindez a finanszírozási igény a mecénásság igénye felé hárul igényként. És ennek minden bizonnyal nem tudunk teljes mértékben eleget tenni. Én azért azt vártan volna a sportkoncepciótól, hogy lenne egy-két sportág, néhány szakosztály, amire azt mondjuk, hogy ez a miénk, akkor ezt mi támogatjuk, ha eredményes, ha nem a jövő reményében. A többieknél ez a lehetőség természetesen lényegesen kisebb lenne. Meg kell jegyeznem a rendelettervezettel kapcsolatban, folytatva azt a gondolatsort, hogy tizenegy célon válna oszthatóvá alapon, válna oszthatóvá a rendelkezésre álló nem milliárdos nagyságú összeg. Ez szerintem igen jelentős elaprózódást fog eredményezni, remélem talán nem így lesz. De felhívnám az Oktatási Bizottság. Sport Bizottság figyelmét erre a bizonyos ötödik tartalékalapra, arra szükség lesz, Hölgyek, Urak. Tehát amikor a százalékot meg fogják állapítani, akkor legyenek szívesek gondolni az esetleges vészhelyzetekre. Mert azt viszont szeretném elkerülni. És ezt nem, hogy bejelenteni kellene csupán, hanem ezt a rendeletbe bele kellene szövegezni, hogy az a fajta rendszer, hogy kiosztjuk a pénzt, aztán félévkor, háromnegyedévkor év végén mindenki jön a pótigényeivel, az kezelhetetlen. Ezt én a következőképpen tudom elképzelni a rendelettervezetben jelezni, ha lennének szívesek a 2. §-hoz lapozni, én az első mondatot úgy alakítanám át, hogy az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor meghatározott összeg erejéig támogatja közhasznú sporttevékenységet. Ez számomra azt jelenti, remélem mások számára is, ennyi, nem több. És ugyanakkor a végén ezt azért tételesen is közölni kellene a támogatott egyesületekkel a 10.§-ban úgy fejezném be azt a mondatot az utolsó rész elhagyásával a mondat után. És tudomásul veszi mármint a támogatott, hogy a támogatás a rendezvényre, illetve a költségvetési évre vonatkozóan az önkormányzat részéről tovább nem növelhető. Ezt úgy gondolom, hogy minden egyesületnek, amelyeket támogatunk írásba kellene adni, hogy ő erről tudott, amikor megkapta a támogatás. Kérném szépen erről a két módosító indítványról szavazni majd. Dr.Csákai Iván: A két előttem szóló kivesézte a sportkoncepciót, nekem csupán egyetlen egy hiányérzetem van. Ha már hat sportágat kiemeltünk van egy olyan sportág ebben a városban, amelyik száz- százhúsz gyerekkel foglalkozik ez a sakk és ezt a sportágat is szeretném, ha a kiemeltek közé be vennénk. Az elaprózódással egyetértek. Röst János: Ott folytatnám, ahol Dr. Csákai Iván abbahagyta én is a sakk miatt kértem elsősorban szót. Én úgy gondolom, hogy a város egyik olyan sportágáról van szó, amelyik először is adott három képviselőt a testületnek. Egyik Marton István, Tarnóczky Attila és jó magam is, szóval ez már egy pozitívum. Na most komolyra fordítva a szót. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsa városban a sakknak nem csak abban van szerepe és jelentősége, amit a versenysakk végez, illetve hoz, hanem a gyermekeknek a fejlődéséről is szó van. Én mindenképpen javasolnám, hogy kerüljön be a kiemelt csapat sportágak támogatási körébe, ez lenne az egyik javaslatom. A másik, hogy maga a sportkoncepció igazából egy túl általános jellegű anyag. Igazából azokat a problémákat, amik a várost érintik ne szabályozza. Nem beszélünk valóban a szakosztályról, nem beszélünk konkrétan a sportkörökről. Én azt szeretném kérni és javasolni, hogy valamilyen szinten legyen beállítva ebbe a koncepcióban, vagy minden évben a költségvetésnél, hogy a költségvetés hány százalékát kérnénk erre fordítani, illetve azon belül határozzuk meg, hogy annak melyik hányada versenysport, és melyik hányada tömegsport. Ha ezt nem teszzük meg, akkor teljesen egy ilyen szövevényes rendszer alakul ki, és megint nem érünk el vele semmit. Igazából bármikor, bármit felül lehet akkor bírálni, bármikor, bármely sportág előléphet egy másik változattá. Ugyanígy szeretném, javasolni az 5.§.(1) bekezdésnél, amiben az szerepel, az OKSB évente állapítja meg sportkoncepcióban meghatározott sportági kereteken belül a kiemelt sportegyesületeknek a körét, hogy ezt ne az OKSB hatásköre legyen, hanem a Közgyűlésé. Ugyanis nem kívánom fölértékelni a döntési kompetenciájukat, de úgy gondolom, hogy abban dönteni, hogy egy Olajbányásznak mi legyen a sorsa, vagy mondjuk a MÁV-nak vagy más sportágnak én úgy gondolom, hogy a Közgyűlés kompetencia nem pedig bizottsági. Óvnám ettől a bizottságot, hogy ezt magára vállalja. Az alatta lévő 2-es pont pedig, ahol másról van szó, szintén támogatnám abba, hogy viszont ők döntsenek. Tehát amit én még egyszer kérnék az egyik az, hogy a sakk kerüljön bele a kiemelten támogatott sportágak közé, a csapatsportágba, illetve azon gondolkodjunk el, hogy lehetne megállapítani százalékos arányokat a két sportnem között, tehát e versenysport és a tömegsport között, illetve az, hogy milyen százalékot határoznánk meg a költségvetésen belül. Egyébként, hogy ha ezt megvizsgáljuk, hogy az utolsó tíz évben a város melyik évben mennyit költött sporttámogatásra, egy nagyon érdekes adatot kapnánk. Györek László: A sportkoncepcióról, mivel az nem az én, illetve a mi előterjesztésemben kerül elő csak annyit szeretnék mondani, hogy a hat sportág kiválasztásával kapcsolatban, ahogy alpolgármester úr is mondta valójában ez is egy kicsit még sok. Én személy szerint, bár nem az én előterjesztésem, nem tudom támogatni, semmilyen más sportág elismerve eredményeit és nagyra értékelve eredményeit támogatni ezt. A rendeletről viszont pár szót azért mondanék, elfogadom egyébként alpolgármester úrnak a javaslatait a rendelet ezen pontjainak módosítása, tehát szükségtelen gondolom erről szavazni. Miről van szó? Én nem érzem úgy, hogy ez elaprózott lenne, egyszerűen csak arról van szó, hogy szeretnénk tisztán látni és megpróbálni egy kicsit objektívebben eldönteni, a viszonylagosan szerény összegeket, amelyeket a sportra a város tud fordítani a következő években. Úgy gondolom, hogy a rendelettervezet ezt biztosítja a megfelelő kiegészítésekkel együtt természetesen. A rendelettervezet az úgy gondolom, hogy tartalmazza, mind a verseny és élsport, mind pedig a szabadidő, illetve az iskolai sportra kijelölhető összegeket is. Nem szakosztályokat támogat az kétségtelen, hanem sportágakat támogat. Ez nem azt jelenti, hogy minden szakosztályt az adott sportágban támogatni kell, csak azt, hogy lehet, természetesen. Én úgy gondolom, hogy ennek a rendeletnek az elfogadása talán azt fogja eredményezni, hogy tisztábban látunk majd sportügyben. Illetve valóban nem fordulnak elő olyan anomáliák, mint amilyenek ebben az évben, előfordulhatnak. Még egy dolgot azért, hadd említsek meg, a sport fórumon, ahol mind a rendelettervezet, mind a sportkoncepció megtárgyalásra került, nagyon sok kritika érte a eredményességi támogatásokhoz kapcsolódó úgynevezett pontrendszert. Belátom, hogy mint nem szakember, nem sport szakember, hogy valóban egyes kérdéseket lehet vitatni, de ha kérdem én ha nincsen objektív rendszerünk arra, hogy, hogy döntsük az egyes elért eredmények között, amelyet jól tudjunk, hogy nem lehet összehasonlítani, akkor mi alapján döntünk? Szubjektív módon, gondolom, de szubjektív módon is csak úgy lehet dönteni, ha érték sorokat állítunk fel magunkban vagy valahol. És én úgy gondolom, hogy mindenféle szubjektívizmus elkerülése érdekében, s azért, hogy ezután semmilyen vád ne érjen semmilyen bizottságot, aki dönt ezekben a kérdésekben, hogy egy ilyen rendszernek a bevezetése, hát tiszta és világos és mindenki számára érthető kiszámolható azonnal átlátható lesz. Ezért javaslom az elfogadását, egyetértve Tarnóczky úr módosító javaslataival. Töröcsik Pál: Magam, annyival egészíteném ki, hogy ha ez egy eszköz lesz, ez a fajta értékelési rendszer és nem egy olyan kötelező doktrína, amely esetenként gúzsba köti a döntéshozót és nem pedig segíti. Ennek a használatával kapcsolatosan szerettem volna elővezetni. Dr. Horváth György: Abba a helyzetbe vagyok, hogy két alkalommal is tárgyalták és mind a kétszer távol voltam a bizottsági ülés azon részéről. Két kérdésem és egy megjegyzésem lenne. Az általános helyzetértékelésnél hogy kell értelmezni ezt a mondatot, hogy társadalmi stb. – a testkultúrával korábban kialakult hibás értékrend következtében kedvezőtlen anyagi tárgyú feltételeket teremtettek - nem tudom mi ez. A sportkoncepció első oldal általános helyzetértékelés, és a 10. oldal 3-as pontja a sportcélok és feladatoknál – a városi sportrendezvények pénzdíjazása. Hát én őszintén szólva arra gondolok, hogy pénzért versenyeket rendezni. Gondolom, hogy nem….. pontosabb megfogalmazást kérnék. Nyilván ezeket évente vagy meghatározott időben felül kell vizsgálni, hiszen szükséges és az élet azt kívánja. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy mi az egyéni sportág, meg mi a csapatsportág. Énszerintem csapatsportág az, ahol csapatok egymással szemben vannak, így pedig ez csak a labdajátékokra terjed ki. A másik, nem lehet eldönteni, most elnézést, hogy a sakkozókat mondom, de ha megszakadnak ott csak egyetlen sakk csapat szerepelhet ugye, tehát egyetlen lehetőséget szerezhetnek. Ugyanakkor például egy úszásban ilyen-olyan csapatok indulnak és hát, hogy lehet összemérni. Tehát nem lesz ez olyan egyszerű, de én hiszem azt, hogy körül tekintéssel, gondossággal. Hát a pontok összeadásával biztos, hogy nem fog menni. Azt én már előre merem mondani, hogy hiába adjuk össze a pontokat, és aki a legtöbb pontot kapja az ilyen–olyan arányos díjazásba kerül. Nagyon nehéz a helyzet. Én alpolgármester úrral szemben azt mondanám, hogy mégis azt kellene nézni, hogy megadni a lehetőséget, hogy minél több gyerek sportolhasson. A város sportvezetői, a szakosztály irányítói mindent megtesznek annak az érdekében, hogy létezzen a szakosztály. Tehát a hiányzókat megteremti, oda állanak melléjük a szülők is és ez inkább érdekünk lenne, minthogy az utcára szórjuk ki a 2200 vagy 2500 gyerek közül, mondjuk 1800-t azért, hogy 3 vagy 6 szakosztály, illetve …… sportág működjön. Nagyon gondosan kell eljárni valószínű, hogy ebben kevés lesz az OKSB, másokat is be kell vonni, hogy lehet ezt megfelelő módon eldönteni. Tarnóczky Attila: Én egyetértek Horváth képviselő úrnak az utóbbi gondolatával, már mint a nagyszámú gyerek sportoltatásával. Meggyőződésem, hogy ez az a terület, amit nekünk fokozottan kiemelten támogatni kell. Eddig nem ezt tettük, egy egész másfajta, tömegeket másképp megmozgató rendezvények támogatásába öltünk mondjuk 100 milliós nagyságrendbe pénzt. Innen lehetne meg…. Marton István: Már többen dicsérték ezt a koncepciót, aminek szerintem is vannak pozitív elemei, de azt kell, hogy mondjam, hogy ez az egész az általános elveket felrúgja. Miért mondom ezt? Én évtizedekkel ezelőtt úgy tanultam és ma sem próbálja senki sem bemagyarázni az ellenkezőjét, hogy az úgynevezett alap sportágakból három van, aki majd másképp tudja az biztos mondja, egy atlétika, kettő szertorna, három úszás. No ez itt az egyéni sportágaknál már legalább az atlétika és az úszás szintjén kiemelésre került. Hát sajnálatos eléggé el nem ítélhető helyzet, hogy atlétikáról nálunk már nem beszélhetünk, főleg ha összehasonlítjuk a 70-es 80-as évekkel, amikor magyar bajnokokat adott a kanizsai atlétika. Hát úszásba? Versenyszerű úszás az olyan szinten áll Kanizsán ebben a pillanatban, hogy a versenyszerű vízilabda az magasabb szinten van és tán többen is vannak a vízilabdázók, mint az úszok. Ezt csak azért mondom, mert az itt ülők körében ez nem biztos, hogy köztudott. A szertornát, azt már tízegynéhány évvel előtt sikerült ugye kilőni. Most én azzal tökéletesen egyetértek, hogy a helyi sajátosságot figyelembe kell venni, és például ahogy kialakult nálunk és egyre jobb eredményeket érnek el a vívóink, az megérdemli, hogy kiemelt sportág legyen. De a csapat sportágakból kiemelt három sportágat, ha megnézem, akkor hol szerepelnek a kosárlabdázóink? A második vonalba. Kézilabdázóink? Harmadik vonalban. Futballistáink első osztályban állnak kieső helyen. Nem akarom nagyon ragozni, amit itt többen, többek közt Röst úr is említettek a sakkal kapcsolatban, azt hiszem, hogy messze a legeredményesebb ebben a pillanatban a városban. Kettő pontra állnak az első helyzettől, ami ugye ha 40 pontja van az elsőnek és 38 a harmadiknak, akkor az nem egy nagy lemaradás, tehát pillanatnyilag is a legfelsőbb osztályba, egy olyan sportágba, ami világviszonylatban is jegyzett magyar szinten. Tehát a világranglista első húsz helyezettje között azért ott találunk inkább három, mint kettő magyart. Hát ennek a csapatnak az talán nem ártott volna, ha az előttem szólók említik, vagy egyesületnek négy csapata van, amiből három a minősági sportot képviseli, tehát egy van a legmagasabba, kettő van az NB II-be, abból az egyik, azt mondhatnám, hogy ifjú újonc csapat, mert a Tungsram és Batthyány közösen indítja. És vannak még a még kisebb gyerekek, a megyei bajnokságban. Tehát én úgy gondolom, hogy ami a legeredményesebb és évek óta nagyon jó eredményeket mutat fel, az iskolai oktatásban egyre inkább előre tör, mert hát azért, nem csak teste van az embernek, és a szellemet sem árt pallérozni. Az teljességgel méltánytalan lenne, ha kiemelt kategóriába nem kerülne be. Ezen kívül még tán annyit kéne, hogy elmondjak, hogy Tarnóczky úr két, ha jól emlékeszem két javaslatot tett. Az elsővel egyetértek, de a másodikat azt egyszerűen, ilyen gyerekek közötti ipiapacs játéknak tudom csak felfogni. Egyszerűen komolytalan az, hogy odaírjuk, hogy az éves összeg, azért éves összeg, mert nem lehet több. Hát kérem szépen, ha valaki megkapja az éves összeget, akkor az nem gondolhat másra, nem gondolhat arra, hogy ebből majd félév múlva, háromnegyedév múlva, több lesz. Tudom, hogy Tarnóczky úr mindjárt, azt fogja mondani, hogy az eddigi évek gyakorlata nem ez volt. Én egészen biztos vagyok benne, hogy következő évek gyakorlata sem ez lesz. Más kérdés, hogy közelíteni kell hozzá. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a testület nem teheti meg azt, hogy a sakkot nem a kiemeltek között kezeli. Mint, ahogy azt mondom, hogy a kiemeltek közé kell tenni ugyan csak hasonló okok miatt, például a vívást is. Ami hangsúlyozom, hogy nem tartozik az alap sportágak kategóriájába. Én még azon is elgondolkodnék, hogy előbb-utóbb talán nem ártana, ha a szertorna is olyan szinten állna a városban, mint mondjuk állt, tizenöt vagy éppen húsz évvel ez előtt, mert rendkívül egészséges. És azt hiszem, hogy ezért nem lehet az alap sportágakat annyira mellőzni, mint ahogy ez a koncepció szerintem mellőzi. Tarnóczky Attila: Igaza van képviselő úrnak, kitalálta mit akarok mondani, de hát való igazság az, hogy itt egyébként engem itt képviselőtársaim közül, meg hát egyesületi emberek közül is azzal bíztattak, újabb és újabb összegek megszavazására, hogy nem volt tiszta év elején, hogy ennyi van és nem több. És hát egyszer legyen tiszta. Töröcsik Pál. Pontosan az az iparűzési adó 10%, ami kalkulálhatatlan volt jóformán, és év közben előfinanszírozások fordultak elő, hogy működést biztosítsunk és senki nem tudta, végül is miből gazdálkodhat. Ez kétségtelen, hogy nagy előnye….gazdálkodhat. Ez egyértelmű. Kelemen Z. Pál: A rendelet Tarnóczky Attila képviselő úr módosító indítványaival meg fogom szavazni. A melléklettel vannak bajaim, az eredményességi támogatással. Engedtessék meg nekem kijelenteni, lehet, hogy ez bántani fog valakit, csak szakszerűség nincs bent. Ugyanis azért azt be kell látni, hogy bajnokságot nyerni egyik sportágban nem ugyanolyan nagy érték, mint a másik sportágban kiesni az első osztályból. Hogy példát mondjak: tartósan középmezőnyben játszani egy kézilabda csapatnak az első osztályban nagyobb teljesítmény, mint baseballban bajnokságot nyerni éppen a helyi sajátosságok és a magyar sajátosságok miatt. Bizonyos esetekben rosszabb csapatokat támogat több ponttal. Kiesik az első osztályból az 0 pontot kap, aki a középosztályból vagy a harmadik vonalból jut fel az pontot kap, pedig a kettő között azért egy klasszis különbség van. Nagy különbség van, és mindezek alapján én átdolgozásra javasolom. A kiemelt sportághoz én is mondhattam volna a sakkhoz hasonló súlyú sportot, még akkor is, ha képviselőtársaim ezt nem ismerik el. Ezt a sportot úgy hívják, hogy ökölvívás. Bizonyos népcsoportoknál, Magyarországon, pl. a cigány kisebbségeknél nagyon nagy nevelő hatása van és a világon mindenütt. … Az ökölvívásnak hagyománya van Kanizsán, de én nem tettem, mert úgy gondoltam, hogy valahol meghúzták a határt, de ha ez a határ bővítésre kerül, akkor kérem, vegyék figyelembe az ökölvívást. Végül, itt beszéd közben jutott eszembe a kézilabda említésénél és ha utána megró a levezető elnök, akkor el fogom fogadni, hogy Siti Beát idén a legjobb női kézilabdázónak választották Magyarországon ebbe a kitűnő kézilabda csapatba. Valahogy ne felejtsük el a közgyűlés nevében táviratban üdvözölni és gratulálni neki. Balogh László: Nem akarom húzni végtelenségig a szót, de azt hiszem, ez olyan téma egyébként, hogy optimális megoldást nem találnánk évekig sem akár. Ez egy koncepció az első része, természetes, hogy általános. Ezt nem rovom hibájának. És természetes, hogy ebben a komplex témában optimális megoldás nincs, és nem lehet olyan megoldást találni, amivel mindenki egyetértene. Ez miért van? Ez azért van, és egy kicsit utalnék vissza Horváth György képviselőtársamra, hogy igenis rossz gyakorlat volt, vagy van, vagy lesz az az idő, egy olyan időszak, amikor a sport a politikával összekapcsolódik. A 90-es évekre ez az állapot úgy tűnt egy időre, hogy megszűnt és éppen ez teremtett a sportfinanszírozásban gondot. Éppen ezt kéne helyi szinten helyrehozni. Még egy utalás Horváth György megszólalására, hogy a városi sportrendezvények díjazása, ez egy minimális pénzdíjazás, ez nem tétel ebben a dologban. Emiatt én azt hiszem, hogy nem lenne érdemes kivenni. Százalékos meghatározás az mindig is a sportosok vágyálma volt, és ez eddig soha nem került be. A jövőben én örülnék neki, ha ez meghatározó lenne, de azt hiszem az idei költségvetés nem az a költségvetés lesz. Tarnóczky úr javaslatait én is el tudom fogadni, hogy most az OKSB vagy a közgyűlés határozza meg a %-os felosztást, tessék elhinni, hogy az nem kellemes feladat. Ha a sportbizottság szakmaiságában megbíznak, én azt gondolom átadhatják ezt a jogot, de döntsenek bölcs belátásuk szerint. Csak egy rövid mondattal: az idei anomáliák és azok a plusz támogatások azért alakultak ki, mert az igazából egy féléves támogatási rendszer volt, ezt mindannyian tudjuk, a jövőben remélhetőleg a beépített dolgok miatt nem fordul ez így elő. Az eredményességi támogatás? Ezt sem misztifikáljuk. Jelentheti mondjuk a teljes sportösszeg 80-85%-ának egyharmadát. Ez most való igaz egy kísérlet és természetes, hogy lehetne sokkal jobban felépíteni, én azt kérem, hogyha tudnak egy kicsit is azonosulni vele, ebben a formájában fogadják el és támogassák. Cserti Tibor: Megítélésem szerint koncepcionális elemeket tartalmazó egységes anyagnak felfogható. Bizony azokat a kritikai észrevételeket osztani kell. Én egy dologra hívnám fel a figyelmet azzal, hogy maximálisan egyetértek és támogatom a sakknak a bekerülését, és miért ne támogatnám, hiszen tényleg széles réteget mozgat meg a városban. Kritikai észrevételem, hogy tényleg gyenge a pontrendszer, ami főleg az eredményességi rész. Csak egy dologra hívnám fel a figyelmet, azt vártam, hogy az elnök úr, akinek a szívéhez közelebb áll a sportrepülés, megemlíti, hogy vannak itt világbajnokok is, akik világbajnoki címet úgy szereztek, hogy éppen nem bajnokságban vettek részt. Tehát világcsúcsot úgy javítottak, hogy egyáltalán ponttámogatásban nem is részesíthetők a jelen előterjesztés szerint, ha jól értelmeztem. Tessék kijavítani. Tehát világcsúcsot javít, de nem bajnokságban, nem rendezvényen nyert, nem egy megmérettetés során szerzik ezt a dolgot. Ilyen értelemben ezt mindenféleképpen korrekcióra javaslom. Én egy kicsit, tényleg sértődés ne essék, osztom azokat az aggályokat, ami adott keret felosztásánál megfogalmazódik, sportra nagyon kevés jutott a költségvetés kapcsán. Ennek kapcsán módosítani kellett a 10%-os helyi adórendeleteinket, én úgy gondolom, hogy a 10% ez leegyszerűsítése nagyon ennek a 10%-os témakörnek, a 10 % nem arról szólt, arról is, de alapvetően egy döntési jogosultságról a tisztelt vállalkozói, gazdálkodói körnek. Ha nem töltötte be teljes mértékben hivatását a belső százalékos arányokat stb. én a magam részéről inkább tovább finomítottam volna, de nem …. a sport finanszírozását. Én a magam részéről is elfogadásra javaslom ezt a dolgot azzal, hogy egy év után, de rövid időn belül megint tapasztalat, vagy a korrekcióra legyen lehetőség és egy év után térjünk rá vissza és módosítsuk. Törőcsik Pál: Azt mondom, hogy valóban ennél a rendeletnél és majd a mellékleten - amit több kritika is ért és némileg joggal -, mint ahogy a puding próbája az, hogy megeszik. Itt is, amikor majd ezt a fajta mellékletet segédeszközként használni kell arra, hogy hogyan és mi módon tudom a támogatásokat és egyebeket honorálni, akkor majd beválik vagy nem, vagy kijönnek azok a hibái, amik az alkalmazhatóságát akadályozzák. Az viszont illúzió, hogy mindenegyes sportban előfordulható eredményt, egyebet le tudok szabályozni. Ezért van az egyéni mérlegelés lehetősége. Ez nyilvánvaló, hogy mindig adott kell, hogy legyen és nem szabad hogy gúzsba kössön bennünket és mechanikusan alkalmazzuk ezeket a dolgokat. Kelemen Z. Pál: Én javasolom, hogy zárjuk le a vitát. Az előbb a Siti Beával kapcsolatos meghatódottságom miatt nem mondtam el a végén, hogy az én módosító indítványom az arról szólt, lehet, hogy kiderült abból, amit mondtam, de nem valószínű, hogy ezt a mellékletet ne fogadjuk el, utaljuk vissza az OKSB-nek egy szakszerű kidolgozásra január végéig, szakemberek megkérdezésével. Ez lenne a határozati javaslat 2. pontja. Törőcsik Pál: Egyrészt ügyrendi javaslat volt a vita lezárására. Erről szavazzunk, ámbár mivel több hozzászólót nem látok, egyébként is lezárom a vitát, akkor erről külön nem szavazunk. Ezért azt mondom, hogy a sportkoncepcióval kapcsolatos észrevételek elhangzottak több képviselőtársamtól is a sakk, mint kiemelt támogatandó sportág, elhangzott az ökölvívás, mint kiemelni javasolt és nem tudom hangzott-e el valami más. Kérdezem az OKSB elnökét, erről mi a véleménye? Balogh László: Előterjesztőként a sakkot bár elvileg nem támogattam, de most tudom tolerálni, az ökölvívást most ad hoc jellegű dolognak tartanám, nem javaslom az ökölvívást. Törőcsik Pál: Felteszem a sakkot, mint kiemelt támogatandó sportágat. Erről szavazzunk, bekerüljön-e a sportkoncepcióba. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Kérdezem, a másik javaslat az ökölvívás. Erről szavazzunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: A sportkoncepcióval kapcsolatban volt-e módosító, a többi, ami javaslat beérkezett javaslat, nálam ami feljegyzésre került; az a rendeletre vonatkozik. Azért mondom, most külön fogunk szavazni, és amik ehhez érkeztek módosító indítványok erről szavaznánk. Mivel a sportkoncepcióval kapcsolatos módosító indítványokról szavaztunk, most szavazni fogunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúan) elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 388/1999.(XII.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója 2000-2004. című előterjesztést elfogadja azzal, hogy a kiemelten támogatandó sportágak között a sakknak is szerepelnie kell. Megbízza az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot a Sportkoncepció végrehajtásának folyamatos koordinálásával. Határidő: 2004. december 31-ig folyamatos Felelős : bizottsági elnök Törőcsik Pál: A sporttámogatási rendelettel kapcsolatosan Tarnóczky úrnak kettő módosítása volt a 2. és a 10. §-hoz, amit az előterjesztők elfogadtak, ezért erről külön nem szavazunk. Ha az előterjesztők elfogadják és beleépítik, akkor… Tarnóczky Attila: Lehet, hogy félreértettem a Györek képviselő úrnak a mondatait, akkor elnézést kérek, de azt mondta, hogy elfogadja, sajátjának tekinti, beveszi a rendelet előterjesztésébe. Az SZMSZ ad megoldást, mert az biztosítja az előterjesztőnek azt a jogot, hogy az előterjesztését a szavazás pillanatáig bármikor megváltozassa. Törőcsik Pál: Pontosan ezen megfontolásból mondtam azt, hogy ne szavazzunk róla. A másik Röst János képviselőtársunk javaslata az 5. §-nál. Kérem pontosítsa. Röst János: Két OKSB döntési lehetőség szerepel, én csak az elsőt szeretném módosítani, amelyik arról szól, hogy a sportkoncepcióban meghatározott sportági kereteken belül ne ő jelölje ki a kiemelt szakosztályoknak a körét. A későbbi %-os elosztását már meghagynám az ő kompetenciájukba. Én azt javasolnám, hogy ugyanúgy ahogy most, mi határozzuk meg, hogy melyik sportágak a kiemelt sportágak, azt követően döntse el az OKSB annak a %-os megoszlását. Törőcsik Pál: Kérdezem az előterjesztőket, mi a véleményük? Györek László: Nem tudom támogatni. Törőcsik Pál: Az előterjesztők ezt a változatot nem támogatják. Kérem, erről most szavazunk, minősített többség kell. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Kelemen Z. Pál javasolja, hogy a mellékletet ne fogadjuk el, a rendeletnek a jelenlegi mellékletét, hanem átdolgozásra adjuk. Kérdezem mi az előterjesztők álláspontja? Györek László: Nem támogatom. Törőcsik Pál: Kérem, most mi szavazzunk erről. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Most a rendeleti javaslatról fogunk szavazni. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 66/1999.(XII.22.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 66/1999.(XII.22.) számú rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszeréről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 15.) Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Györek László és Tóth László képviselők Törőcsik Pál: Önök előtt az indítvány, kérdezem az előterjesztőket, kívánják-e szóban kiegészíteni. Györek László: Nem akarok igazán hosszú lenni, úgy gondolom az előterjesztésben minden benne van, és az esetleges kérdésekre nyilván majd megpróbálunk Tóth László képviselő társammal együtt válaszolni. Egy rövid bevezetést azért, hogy mindenki pontosan tudja, miről van szó. Ez év első felében fogadta el a közgyűlés Nagykanizsa város informatikai koncepcióját, amelyben középtávú tervként szerepelt az egységes hivatali és egységes önkormányzati informatikai hálózat létrehozása. Tulajdonképpen ez az előterjesztés ennek a folyománya. Miért volt erre szükség? Úgy gondolom, ha valaki figyeli a világban körülötte zajló eseményeket, akkor azzal teljesen tisztában van, hogy az informatika tulajdonképpen a korunk egyik legnagyobb „dobása”. Manapság informatika nélkül tulajdonképpen egy cég, de akár egy város is nem élhet, nem létezhet. Régebben utakat kellett építeni, hogy tudjunk rajta járni, aztán vízvezetékeket, hogy eljusson a víz a házakhoz, aztán kellett építeni gázvezetéket meg telefont, manapság pedig ugyanilyen szükség van arra, hogy információs csatornákat építsünk ki, tulajdonképpen mindenkihez. Az információ ma az egyik legnagyobb érték, mégpedig olyan érték, amelyből Nagykanizsának is igencsak sok van. Ez tehát egy olyan érték, amelyet szerintem, szerintünk vétek kihasználatlanul hagyni. Nagykanizsa város informatikai hálózatának kialakításához mi úgy látjuk, célszerű lenne egy közhasznú társaságot létrehozni, amely alapvetően 3 körben látná el a feladatát. Az első kör maga a hivatal, amelyben ugyan működnek számítógépek, ezt mindannyian tudjuk, azonban semmiképpen sem olyan rendszerben, hogy az információk, amelyek valahol ott vannak, megfelelően kinyerhetők lennének és a döntéshozók számára is kinyerhetően legyenek ott. Második köre ennek az önkormányzat lenne, egészen pontosan a hivatal és intézményei együtt, egy integrált rendszerbe összevonva, a harmadik kör pedig a lakosság, illetve az egyéb szervezetek, gazdálkodó szervezetek, akár különféle egyéb intézmények. Egységes és integrált rendszer lenne mondom én, de természetesen a megfelelő titkosítási szabályok betartásával, amelynek a részletes kidolgozása természetesen magának a közhasznú társaságnak a feladata lenne. Mennyibe kerül mindez? Én igazából ellenérvként eddig csak ezt az egy „érvet” hallottam. Az előterjesztésben szerepelnek a megfelelő összegek, lehet azt mondani, hogy ez sok, én inkább azt mondom, hogy kevés, ennyi van erre jelenleg a városnak. Képesek vagyunk-e ezt kifizetni? Azt hiszem nem ez a kérdés. A kérdés most az, hogyha ezt nem tesszük meg, akkor lesz-e lehetőségünk később ezt megtenni, vagy csak nagyon nagy ráfordítások árán tudunk csatlakozni a mellettünk ebben is elszáguldó világhoz. Úgy gondolom, hogy ezt a lépést mindenképpen most kell megtennünk, és nem utolsó sorban azért is, mert valamiben Nagykanizsa első lehet. Ezt nagyon komolyan mondom, Magyarországon jelenleg egy ilyen integrált rendszer még nem működik. Úgy gondolom, hogyha Nagykanizsa a régiók kapuja valódi, valamilyen szinten régió-központ szeretne lenni, akkor ebben igazán az lehet és felmutathatja a régió és Nagykanizsa értékeit is. Úgy gondolom, hogy bevezetésnek ennyi elég és nyilván ha kérdés, probléma merül fel, akkor megpróbálunk válaszolni. Törőcsik Pál: Kérem képviselőtársaimat, hogy kérdéseiket, észrevételeiket tegyék meg. Tarnóczky Attila: Kiosztottam egy felsorolást, amely tartalmazza azokat a kérdéseimet, amelyek szerintem megválaszolást az előterjesztésben nem nyertek. Nem fogom őket felsorolni, elég hosszadalmas lenne. Egy dolgot még hozzátennék. Emlékeim szerint, de tényleg így van, hoztunk egy határozatot – lehet hogy már nem érvényes – arról, hogy bevezetjük a 0 bázisú költségvetési tervezés folyamatát. Ennek jegyében itt az intézményekben terjesztésre és használatra került egy program, és higgyék el nem volt nagy élvezet alpolgármesterként találkozni gazdasági vezetőkkel, akik ennek a programnak a megtanulása során nagyon sok bizonytalansággal, problémával szembesültek és hát amúgy is érvényes a közmondás, hogy „járt utat járatlanért el ne hagyj”. Sokan ezzel a szemmel közelítettek a kérdéshez, de tény, hogy rengeteg munkát végeztek. Legfőbb probléma, ami felmerült ennél a munkánál az, hogy már most is két számítógépes nyilvántartást kellett nekik kezelni, egyikben a TÁKISZ felé teljesítették kötelezettségeiket és egy teljesen másik. Itt most megjelent egy harmadik program, aminek a jóságát egy pillanatra nem szeretném kétségbe vonni. Egy dolgot viszont szeretnék, elismerve, hogy életfontosságú, hogy az intézmények összekötésre kerüljenek és legyen egy naprakész számítógépes hálózatunk arra, hogy mi történik az egyes intézményekben. A kérdésem az, alapvető kérdésem, hogy ez a harmadik program illeszthető-e a VIKÁRIUS programjához vagy nem. Az alkérdés persze, hogy a 0 bázisú költségvetés tervezésének az idei módszerét a későbbiekben akarjuk-e használni, mert ha nem, akkor természetesen bármilyen program elfogadható, bár akkor az a kérdés, hogy ezeket a költségvetési tervezéseket ki fogja jövőre elvégezni. Györek László: A kérdésekről először, amelyeket Tarnóczky alpolgármester úr a saját neve alatt jegyez. Én úgy gondolom, hogy az összes kérdésre válaszolni nem is szükséges, hiszen a határozati javaslat nem azt mondja, hogy megalapítjuk ezt a céget, hanem, hogy a kidolgozását január 15-ig be kell fejezni és akkor közgyűlés elé fog kerülni, ahol részletesen mindazok a kérdések kidolgozásra fognak kerülni. Úgy gondolom ezzel többet foglalkozni most nem kell. Néhány kérdésre egyébként tudnék természetesen válaszolni, mint pl. az utolsóra, ezzel a program kapcsán. Nem tudom, hogy alpolgármester úr mennyire tájékozott az informatikai rendszerek működésében, itt azért nem ilyen egyszerű a dolog, hogy itt egy program, ott meg egy másik meg egy harmadik, és hogy akkor három programot kell kezelni. Szó nincs semmiféle programról, sőt programokról sem. Ez egy informatikai rendszer. Az informatikai rendszernek különböző elemei vannak, vannak hardver elemei, vannak szoftver elemei és a szoftver elemeknek is vannak még elemei. Éppen ez a rendszer, ami a mi előterjesztésünkben szerepel a POLIS 2000, ez egy moduláris felépítésű rendszer és hadd olvassam fel a hivatal mellékletét: „az önkormányzatnak nem kell véglegesen elköteleznie magát egy rendszerkörnyezethez, mivel a jelenlegi számítástechnikai eszközök a feladatok elvégzésére jól integrálhatók, biztosítható tetszőleges adatbázis kezelő használata stb.” Úgy gondolom, hogy ez a kérdésre egyfajta válasz. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy ez egy integrált informatikai rendszer kiépítésének akadálya, mármint hogy a VIKÁRIUS Kft. egy programot használ, amit, szóval használ egy programot, ez nem lehet akadálya egy egységes informatikai rendszer létrehozásának. Tarnóczky Attila: Remélem, hogy így van. De úgy gondolom, valamiféle szóba állás szükséges lenne január 18-ig vagy akármeddig, mert azért a veszély az fenyegető veszély, egyébként való igaz képviselő úr a számítástechnikához korlátozottan értek, szakértő céget, a VIKÁRIUS-t kérdeztem meg, hogy látnak-e aggályos kérdéseket az előterjesztésben. Az ő véleményükből közöltem itt valamit, kiegészítettem a saját kérdéseimmel. Úgy gondolom azért valóban megválaszolandó kérdések, nekem tökéletesen megfelel, hogyha január 18-ig a dolog megoldódik, de komoly ügyről van szó, az óvatosság fontos. Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek még kérdése? Mivel nincs több kérdés a vitát lezárom és az előterjesztésnek egy határozati javaslatáról kell hogy döntsünk. Önök előtt van a határozati javaslat, a 11. oldalon láthatók a költségelemek. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés szerint elvileg egyetért az informatikai kft. létrehozásával, felkéri a polgármestert, hogy a Kft. létrehozására vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. január 15. Van-e javaslat? Nincs. Amennyiben nincs, … Tarnóczky úr ügyrendi gombot nyom. Tarnóczky Attila: Nekem egy kérdésem lenne, biztos, hogy a polgármester felelős az előterjesztésért? Mert nem biztos, hogy meg tudja csinálni. Nem kellene esetleg az előterjesztőket megnevezni felelősként, hiszen ők tudják, hogy miről van szó, milyen elképzeléseik vannak, másként nem nagyon fog működni. Törőcsik Pál: Kérdezem az előterjesztőket, hogy az előterjesztésért felelős Györek László és Tóth László és a határidő január 15-e. Györek László: A felvetés teljesen jogos, köszönöm szépen alpolgármester úr, Valóban mi foglalkoztunk vele a legtöbbet, de úgy gondolom, hogy mögöttünk nem áll egy hivatal, aki az előkészítő munkában segít, ezért az a javaslatom, hogy a felelős Tüttő István polgármester helyett Törőcsik Pál alpolgármester legyen. Törőcsik Pál: Fejemre szóltam. Aki ezzel egyetért, akkor most a határozati javaslatot azzal a módosítással, hogy felelős Törőcsik Pál alpolgármester. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 389/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztés szerint elvileg egyetért egy informatikai kht. létrehozásával. Felkéri az alpolgármestert, hogy a kht. létrehozására vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. január 15. Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester 16.) Előterjesztés az önkormányzat vagyonrendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: A vagyonrendelet következne, de visszavonom. Januárban újra előterjesztésre kerül. Felteszem szavazásra a kérdést, hogy ezt a témát elnapoljuk a januári közgyűlésig. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 390/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat vagyonrendeletének megtárgyalását a januári soros közgyűlésig elnapolja. Határidő: 2000. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester 17.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtható szociális támogatásról szóló 45/1999.(VII.28.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Kelemen Z. Pál: Szeretném megköszönni, hogy a rendelettervezet a mai napra elkészült, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság kezdeményezett a múlt közgyűlés alkalmával. Egy apró módosítást javasolnék az e) pontban, egyébként a rendelettervezet elfogadását javaslom. Az apró módosítás az e pontban a következő: ápoló és az ápolt közös háztartásban él, illetőleg az ápoló tartós ottléte környezettanulmánnyal bizonyítható. A rendelet módosítása azért szükséges, mert nem mindig élnek közös háztartásban, lehet, hogy a szomszéd utcában él, de ott alszik az ápoltnál, illetve tartósan ott tartózkodik. Erről egy környezettanulmánnyal, szemrevételezéssel egy gyakorlott szociális szakértő szinte pillanatok alatt meggyőződik. Én ezt a módosítást javasolnám. Dr. Csákai Iván: Bizottságunk javaslatára került be újra ide ez a javaslat, az ápolási díj újra megállapítása és mi úgy gondoljuk, hogy az a 208 fő aki jelenleg ebben részesül, ki kell mondani, hogy kihalás utján jó néhány meg fog szűnni, de évente 2-3 ember aki évente ide jelentkezik. Bizonyos megszorításokat bevettünk ebbe a rendszerbe, az eredeti rendeletünknek egyik pontjával van nagyon nagy problémánk, nevezetesen az 1. §. 6. francia bekezdésének az utolsó mondatával vagy teljesen képtelen és a háziorvos igazolja. Ezt, hogy a háziorvos igazolja, szeretném kivetetni, és ehelyett azt, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fős bizottságot bíz meg hogy bírálja el, hogy alkalmas-e arra, hogy az ápolási díjban részesüljön. Tarnóczky Attila: Megfontolásra javaslom a rendeleti javaslatot. Komoly ügyről van szó, jelzi egyrészt a 208 a jelenlegi létszám. Jelzi egyébként az is, hogy 30-40 millió forintos kiadást jelent éves szinten a városnak és hadd ne soroljam fel, hogy az összes többi szociális támogatás mennyit jelent, aminek töredékét kapjuk meg állami támogatáskor. Maga a felvetés, hogy esetlegesen egy háziorvosi javaslat elegendő ebbe a rendszerbe bekerülésre más feltételek mellett valóban aggályosnak tartható. Egy háziorvos és az érintett között olyanfajta kapcsolat van, amely kapcsolat nem biztos, hogy adott esetben a háziorvost a probléma reális megítélésére ösztönzi. Nagyon finoman akartam fogalmazni, nem biztos, hogy sikerült. Az a fajta dolog viszont, hogy 3 tagú bizottságot nevez ki a Szociális Bizottság, nem tudom milyen körből egyébként – remélem nem a saját kebeléből, mert az…. lenne, az pillanatnyilag ötlet szinten mérlegelendő. Én azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy napoljuk el a kérdést a januári közgyűlésre, addig a Szociális és Egészségügyi Bizottság terjessze elő pontosan, hogy miféle orvosi vizsgálattal dönthető el objektív módon, hogy az illető ebbe a körbe bekerülő személy vagy sem. Annál inkább megtehetjük ezt, mert megismétlem, amit múltkor elmondtam, hogy a jogászok állásfoglalása szerint az utolsó rendeletmódosítás után a korábban ápolásban részesültek. illetve ápolóik a rendszerből nem kerülnek ki. Tehát a dolog nem annyira sürgő, hogy most rögtön helyre kellene hozni egy hibánkat. Viszont nem szabad most egy másikat elkövetni azonnal. Kelemen Z. Pál: A bizottság 3 tagja orvos, van közöttünk egy szülész-nőgyógyász, van közöttünk egy sebész, van közöttünk gyermekorvos, szóval ezt nem lehet a dilettánsok gyülekezetének tekintetni. Ezen kívül kérem szépen abban a bizottságban a kórház szociális főnővére is ott van, azonkívül abban a bizottságban kiváló szakemberként a mozgássérültek megyei vezetője is ott van. A bizottság képes ilyesmit elbírálni, és képes létrehozni társadalmi munkásokkal olyan személyeket, akik ezt elbírálják. Én ezt az érvet nem tartom elfogadhatónak. Dr. Csákai Iván: Tulajdonképpen megelőzött Kelemen Z. Pál egyrészt, a másik pedig az, hogy ez a közgyűlés létrehozott egy bizottságot és hogyha a bizottság kompetenciájába nem lehet utalni egy 3 fős bizottság kijelölését, akkor hozzuk vissza januárra. Ennyi a véleményem. Tarnóczky Attila: Nekem élénk fantáziám van kedves képviselő társaim, de hogy bizottsági üléseken orvosi vizsgálatok is történnek eléggé bizarr ötletnek tűnik. Mindenesetre az is elképzelhető lehet, hogy elvonulnak Önök egy rendelőbe és valóban vizsgálódnak. Szerintem szó fogja érni a ház elejét ebben az esetben, de fontolják meg, a javaslatomat fenntartom. Még egyszer megismétlem, hogy a januári közgyűlésig semmilyen érdek nem sérül és egy megfontolt döntést lehet hozni. Törőcsik Pál: Én azt hiszem, hogy félreértés van valahol a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata a 3 fős, nem tudom, hogy ő a bizottság tagjaiból gondolta ezt a három fős bizottságot, én úgy vettem ki, hogy nem okvetlenül a bizottság tagjai sorából, hanem ez lehet bárki, szakorvos stb. Dr. Csákai Iván: Ezért vetettem fel azt, hogyha a bizottság kompetenciája arra nem terjed ki, hogy 3 főt kijelöljön, akkor visszahozzuk januárra. Törőcsik Pál: Több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Először a módosító indítványokról szavazunk. Az első, a legdrasztikusabb rész: alpolgármester úr javasolta az elnapolást és a januári közgyűlésre való vissza hozatalt. Tarnóczky Attila: Nem drasztikus. Törőcsik Pál: Hát nem drasztikus, ez a legerősebb javaslat. Szavazunk. A közgyűlés 7 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Kelemen Z. Pál módosító javaslata az 1. §. e.) bekezdés kiegészülne, a szöveget kérem Kelemen Z. Pál úr pontosan idézze. Kelemen Z. Pál: Az ápoló és az ápolt közös háztartásban él, illetőleg az ápoló tartós ottléte környezettanulmánnyal bizonyítható. Törőcsik Pál: Erről szavazunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Második módosító javaslat Dr. Csákai Iván úr részéről. Kérem pontosítsa a javaslatát. Dr. Csákai Iván: A 6. franciabekezdés ugyanebben a §-ban, vagy teljesen képtelen és ezt nem a háziorvos, hanem a Szociális és Egészségügyi Bizottság által meghatározott 3 személy felülvizsgálja. Törőcsik Pál: Képviselőtársaim a „felülvizsgálja” helyett az „igazolja” kifejezést javasolják. Akkor igazolja, így egyetért vele Csákai úr? Dr. Csákai Iván: Igen. Törőcsik Pál: Erről szavazunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Most pedig a rendelet egészéről szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 67/1999.(XII.22.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 67/1999.(XII.22.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 45/1999.(VII.28.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 18.) Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Ha nincs kérdés, hozzászólás, kérem szavazzunk erről. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúan) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 391/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház „A” épületének rekonstrukciójához - az 1997. évi XLV törvény 1. számú mellékletének 54. sorszámán – jóváhagyott 531.000.000 Ft címzett támogatási keretből 99.302 Ft maradványról lemond. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 19.) Előterjesztés a Zrinyi u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Balogh László: Az OKSB a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány jogos kérelmét természetesen egyhangúlag támogatta. Néhány értelemszerű módosítást kértünk, ez be is került az anyagba. Megjegyzem, hogy kisebbségi vélemény volt, hogy a használatbab adási szerződés 2001. december 31-ig kerüljön meghosszabbításra, mert ez az akkreditálási folyamatot előnyösen befolyásolhatná. Nagykanizsa nem mondhat le a közeljövő egyik legpozitívabb üzenetének minél bővebb és egyöntetűbb támogatásáról. Birkner Zoltán: Csak egy megjegyzésem lenne. Önök és én is az előbb gondolkodás nélkül 15 évre megszavaztuk a vívócsarnokot. Az előbb a Mikkamakka Háznak 3 évre gondolkodás nélkül megszavaztuk a támogatást. Uraim, mi ez a negatív diszkrimináció. Legyen kedves valaki magyarázza el nekem, mert ezt én nem értem. Tehát mi ez az egy év. Már csak azért is kérdezem ezt Önöktől Uraim, mert van egy-két megjegyzésem, persze ez csak nekem nem tetszett, még egyszer mondom nem a kuratórium nevében nyilatkozom, hanem Birkner Zoltán képviselő nevében nyilatkozom. Van egy ilyen mondat pl. a kiegészítésben, hát az nagyon tetszett, az 5. pont az oktatási tevékenységnél a főiskola és a főiskolai jellegű képzéseknek elsőbbséget biztosít. Kérdezem én, hallottak Önök arról, hogy ott esetleg ruhaipari szövetkezetet szeretne ott valaki berendezni? Azt szeretném ezzel érzékeltetni Önökkel, hogy ez csak az én szememet szúrta, még egyszer hozzáteszem, hogy egy kicsit úgy érzem, hogy ilyen bizalmatlanság jelent meg ennek az ügynek a kapcsán, holott éppen el kell mondjam Önöknek, hogy most sikerült egy másoddiplomást képzést szervezni Nagykanizsára, talán olvasták a különböző fórumokon és médiumokban. Ez annyit jelent, hogy februártól Nagykanizsán egy másoddiplomás menedzserképzés fog indulni, azaz az alapítvány teszi a dolgát, mellette párhuzamosan folyik az akkreditációs eljárás. Annak nem tudjuk a kimenetelét. Én most megkérdezem Önöktől, hogy aki azt javasolta, hogy csak egy évre kapja meg használatba az alapítvány azt az épületet, az felmérte-e ilyen kitétellel, hogy ezzel talán az akkreditációs folyamatot felgyorsítják. Kérem szépen ez egy, ne haragudjanak nem akarom minősíteni, ez egy elképzelhetetlen elképzelés, ugyanis az akkreditáció pontosan azt követeli meg, hogy minél több épület minél tartósabb használattal legyen egy adott induló főiskola kezében és ez abszolút abnormális ami ez ellen hat, és még egyszer mondom, hogy semmiféle szinten nem befolyásolja az akkreditációt az, hogy egy évre vagy fél évre adja-e át a város ezt az épületet. Még egy megjegyzésem lenne, az előbb a vívócsarnok kapcsán hallottunk egy-két számot. Uraim, a város eddig rengeteget tett a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítványért. Ezt köszöni az alapítvány, ezt elmondhatom az ő nevükben is. És ez most a magam nevében mondom: csak azt elfelejtik sokan, hogy az az épület, amely most egy tökéletesen berendezett és működtetett épület, abban még kb. 45 cégnek 30 millió forintja fekszik. Azaz Önök valami olyasmiről akarnak dönteni, illetve hát került elő így az anyag egy évre, hogy az alapítvány felhajtotta ezt a plusz 30 milliót, ezzel az egész város értékét emelte 30 millió forinttal, az ég egy adta világon nem kér csereértékként semmit, és akkor erre egy éves. Az a javaslatom kérem tisztelettel, hogy ugyanolyan eljárással mint az összes többi, pl. a Mikkamakka háznak, azt gondolom ez is van annyira fontos ügy, és ezzel nem a Mikkamakkát akarom leértékelni, 3 évre szeretném kérni ezt a használatba adási szerződést. Köszönöm és elnézést kérek, hogyha kicsit más hangnemben fogalmaztam. Tarnóczky Attila: Én igazából arra a bejelentésre szeretnék visszatérni, amit Birkner képviselő is jelzett, miszerint az egy éves használatba adás az az akkreditációs folyamatot gyorsítja. Hát ez volt a mai este, ami elég furcsa este volt, legmulatságosabb bejelentése. Az akkreditációs folyamat elindult, ezek után egy dolog lehet még, hogy a minisztériumban az akkreditációs bizottsághoz és a parlamenthez ezt a gyorsító határozatunkat elküldjük. Aztán várjuk, hogy gyorsítja a folyamatot vagy sem. Hát ne! Kelemen Z. Pál: Én itt hallgattam Birkner urat, csak nem egészen értem, mert itt valakinek célzott valamit, ki az aki módosította a szerződést. Én az előbb hallottam Balogh László urat, aki azt mondta, hogy 2001. december 31-ig is esetleg. Akkor Balogh László úrnak mondta többes számban, mert én nem ismerek senkit sem, aki módosítgatott volna a szerződésen vagy bármiben ellenkezett, hogy hosszú távon ez a létesítmény hosszú távon a főiskolához kerüljön, ilyenfajta ellenkezést én nem tapasztaltam. Tessék már megmondani, hogy ki módosítgatott itt, kért szót? Dr. Horváth György: Én nem emlékszem erre az egyébfajta módosítgatásra pedig ott voltam. Egyet viszont felajánlok társadalmi munkába, hogy kijavítom legközelebb ezeket a helyesírási hibákat. Hát nézzétek, szégyellem magamat. Marton István: Horváth képviselőtársam által elmondottakkal kapcsolatban csak annyit, hogy nem neki kellene szégyellni magát ebben az ügyben. A másik, én alapvetően vitatkozó típus vagyok, de itt a 2. oldal első bekezdésében 4 bizottság álláspontját tükrözi a 2. sz. melléklet, én azért a 4 bizottság egyöntetű álláspontjával nem szívesen vitatkoznék és talán nem is kellene az ügyben mélyebb vitát folytatni, szakbizottsági szakaszban ez megtörtént, a 4 bizottság javaslatával egyetértek, megszavazom. Törőcsik Pál: Több hozzászólás nincs, a vitát lezárom, szavazni fogunk. Először Birkner Zoltán úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra. Kérem képviselőtársamat pontosítsa a módosító indítványt. Birkner Zoltán: Egyetlen dologról szól, hogy nem 2000. december 31-ig, hanem 2002. december 31. napjáig. Ez a használatba adási szerződés 4. pontjánál, tehát itt szeretnék módosítást kérni. Törőcsik Pál: A módosító indítványról szavazunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Most pedig az egész előterjesztésről és a határozati javaslatról fogunk szavazni. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 392/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal 1998. október 8-án kötött használatba adási szerződést a melléklet szerint módosítja azzal, hogy a 4. pontban megjelölt határidő 2002. december 31. Határidő: 2000. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester Törőcsik Pál: Marton István képviselő úr ügyrendi gombot nyom. Marton István: Ez akkor azt jelenti, hogy a 2-es számú melléklet így lép érvénybe? Törőcsik Pál: A 4. pontban a határidő 2002. december 31. Marton István: Bocsánat, de nem erről szavaztunk. Arról szavaztunk, így szól a határozati javaslat, hogy a közgyűlés a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvánnyal az 1998. október 8-án kötött használatba adási szerződést a mellékelt szerződés szerint módosítja. Törőcsik Pál: Igen. Marton István: A mellékelt szerződésben nem ez van. Törőcsik Pál: Éppen azzal a módosító indítvánnyal, azért először azt módosítottuk, és a módosított használatbavételi szerződés szerint. Nem? Sorrendiségét tekintve először a módosító indítványról szavaztunk, utána pedig a… Kérem ez sorrendiségét tekintve így történt, köszönöm szépen. A jegyzőkönyvben vissza lehet nézni. Marton István: Fel kellett volna olvasni, hogy hogy szól az az egy mondat és az nem történt meg. 20.) Előterjesztés Nagykanizsa, Zárda utca 1970-es hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést és a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: A bizottság nem ért egyet a bérleti jog visszavásárlásával, természetesen ezzel párhuzamosan nem tudja elfogadni az 1600 Ft/m2 bérleti díjat sem és felkéri a közgyűlés a polgármestert a keresetlevél benyújtására a 2. pontnak megfelelően. Törőcsik Pál: Mint ahogy hallottuk, az Ügyrendi és Jogi Bizottság a 2. határozati javaslati pontot támogatja. Egyéb vélemény? Több hozzászóló nincs a vitát lezárom, szavazni fogunk. Először az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslatáról szavazunk, kérem az Elnök urat, ismételje meg a határozatukat. Tóth László: A következő határozati javaslatot terjesztem a közgyűlés elé: A közgyűlés nem ért egyet a bérleti jog visszavásárlásával, természetesen nem tudja ezért elfogadni az 1600 Ft/m2 bérleti díjat sem. Ezért a bérleti díj megállapítása érdekében felkéri a polgármester urat a keresetlevél benyújtására. Magyarul nem kívánjuk visszavásárolni a bérleti jogot. Cserti Tibor: Fajsúlyos kérdésről van szó, én úgy ítélem meg….. nem tárgyalta. Ennek lehet, hogy valamilyen oka van. Én javaslom ennek a kérdésnek jelen pillanatban a napirendi pontról való levételét. Törőcsik Pál: Ügyrendi javaslat volt a napirendi pontról való levétele, ezt fogjuk először megszavazni. Van-e még észrevétel, javaslat? Nincs. Kérem az ügyrendiről szavazunk először. Cserti képviselőtársunk indítványozta, hogy a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság tárgyalja meg az ügyet és vegyük le napirendről. Ügyrendi javaslat történt, ezután erről szavaznunk kell. Ha az ügyrendit előterjesztő Cserti Tibor kíván módosítani ezen, akkor megteheti még a szavazás előtt, mert az ő ügyrendi. Cserti Tibor: A kérdés lényege az, hogy van-e olyan szempont…. a döntés következtében…. Ha van ilyen, akkor tessék előhozni. … Törőcsik Pál: Addig akkor képviselő úr az ügyrendi javaslatát vonja vissza. Igen. Mivel egyszer a vitát lezártuk, akkor szavazzunk arról, hogy a vitát erről újra megnyissuk-e. Van valakinek olyan, amit el kíván mondani? Akkor újra megnyitjuk a vitát, mert egyszer lezártuk. Tehát most ha újra, akkor szavazni kell, hogy megnyitjuk a vitát róla. Ha van valakinek érdemi. Erről most szavazunk, aki a vita megnyitása mellett. Kérem erről szavazunk. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Kinek van érdemi észrevétele, ami befolyásolna? Böröcz Zoltán: Időközben jutott a tudomásomra jegyzőnőtől egy olyan tény, ami a döntésünk meghozatalát valójában sürgeti, pontosabban jelentős anyagi hátrány érheti esetleg az önkormányzatot, ha nem megfelelő döntést hozunk. Tehát ez az oka annak, hogy én sem tudtam és én is tiltakoztam volna, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági nem tárgyalta. Viszont az a kérésem, hogy jegyzőnő ezt mondja el nekünk hangosan. Ha úgy érzi, hogy ez önkormányzati érdekből nem teheti meg nyílt ülésen, akkor kérem mondja el úgy, hogy a témát ne érintse, de magát a joghelyzetet igen. Nem kell ezért szerintem zárt ülést tartani. Előttünk van írásban, jegyzőnő meg tudja úgy fogalmazni, hogy nem említ neveket. Tehát van ennek egy sürgetettsége, most tudtam meg és ez befolyásolja a döntésemet. Kérem, hogy hallgassuk meg. Törőcsik Pál: Kérdezem a jegyző asszonyt, hogy van-e mód a képviselőket nyílt ülésen tájékoztatni erről? Dr. Tuboly Marianna: Röviden annyit mondanék, hogy a kereset indítás elhúzódása hátránnyal járhat. Ennyit röviden, akkor a részletekbe nem megyek bele. Törőcsik Pál: Képviselőtársaim számára egyértelmű. Van-e még, aki ezzel kapcsolatban véleményt akar, mielőtt a vitát lezárnánk? Nincs? Akkor a vitát lezárom. Kérdezem Cserti képviselő urat, hogy kíván-e? Ez természetes, csak a napirendről való levételt és elhalasztást nem. Jó. Mert az ügyrendit egyszer visszavonta. Tehát akkor marad az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke által elmondott és Önök által már ismert javaslat. Erről fogunk szavazni most, kérem tegyük meg. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 393/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem ért egyet a bérleti jog visszavásárlásával, és nem tudja elfogadni az 1600 Ft/m2 bérleti díjat sem. A bérleti díj megállapítása érdekében felkéri a polgármestert a keresetlevél benyújtására. Határidő: azonnal Felelős : Tüttő István polgármester 21.) Tájékoztató a szervezetett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Képviselőtársaim előtt van. Hozzászólást nem látok. A vitát lezárom, szavazni fogunk róla. A határozati javaslat Önök előtt, hogy a tájékoztatást tudomásul vették. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 394/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a szervezett bűnözés elleni törvényből eredő feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 22.) Előterjesztés a szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (szóban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Önök előtt van az előterjesztés. Hozzászólás nincs. Határozati javaslatot kell megfogalmazni ebben az ügyben, amely úgy szól, hogy a közgyűlés hozzájárul a kettő fő alkalmazásához és a támogatás feletti rész kifizetéséhez. Így szólna a határozati javaslat. Kérem erről szavazzunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 395/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa és környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Közhasznú Társaság által működtetett szociális gondozó és szervező projektben 2000. évtől kezdődően részt kíván venni és 2000. december 31-ig 2 fő foglalkoztatásának költségeihez – 20.000 Ft/hó/fő – hozzájárul. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 23.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban) Elóadó: Balogh László bizottsági elnök Balogh László: Kérem támogassák. Törőcsik Pál: Egyéb hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Szeretném itt kiemelni, hogy nem egyszerű, hanem minősített többséget igényel azt hiszem. Ez költségvetést érintő dolog, ezért minősített többség. Tehát minősített többséget igényel, kérem képviselőtársaimat szavazzunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 396/1999.(XII.21.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem támogatja a város tagságát Az Ifjúságért – Önkormányzati Szövetségben. Törőcsik Pál: Óriási csapás érte volna, ha 54 ezer Ft erejéig, holott ehhez nekünk igen jelentős érdekünk fűződött volna. De most már eső után köpönyeg. Most pedig zárt ülést fogunk elrendelni. Egy pillanat, még nem menjenek el képviselő társak, mert zárt ülésről is szavaznunk kell. Kérem a zárt ülésről szavazzunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. (Szünet) 24.) Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Ennél a napirendi pontnál zárt ülést kívánunk. Erről az előbb próbáltunk szavazni, most újból szavazásra teszem fel, zárt ülésről fogunk dönteni most. Kérem a zárt ülésről szavazzunk. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Akkor ismét szünetet kell elrendelni, vagy van még aki kint tartózkodik? Dr. Tuboly Marianna: Ehhez elég az egyszerű többség. Cserti Tibor: Akkor ebben a témában harmadszor szavazunk. Tarnóczky Attila: Azért kedves képviselőtársaimat figyelmeztetném a helyzet fonákságára. Ugye a törvény, de az SZMSZ is úgy szól, hogy zárt ülést tart fegyelmi eljárás megindítása alkalmával, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ebben a helyzetben az érintettet megkérdezni nem tudjuk, de adott esetben nagyon kényelmetlen, akár peres helyzetbe is kerülhetünk. Dr. Fodor Csaba: Miről szavazunk most? Törőcsik Pál: Legyen-e zárt. Újból szavazunk zárt ülésről. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A zárt ülésen hozott 397/1999.(XII.21.) számú határozat nem került kihirdetésre. Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás hiányában az ülést 22.50 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Törőcsik Pál jegyző alpolgármester |
