* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 267.29 KB | |
| 2026-03-27 17:37:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  131 | 171 | 2000. január 11. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pontok: 1.) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (korábban kiosztásra került) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Marton István és Budai István képviselőt önálló indítványa (írásban) 2.) Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1990. évi rendelet módosításáról (korábban kiosztásra került) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 3.) Javaslat a Főkincstár létrehozására, a költségvetési koncepció határozati javaslatának 3. pontja figyelembevételével (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 4.) Javaslat Dr. Szabó Csaba, kórház főigazgató fegyelmi ügyének lezárására (ír.) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester J e g y z ő k ö n y v Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. január 11-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztína aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Beznicza Miklós osztályvezetők, Burján Emese kabinetvezető, Karmazin József városi főépítész, Dr. Nemesvári Márta főtanácsos, Erdős Péter főmunkatárs, Makrai Márton ügyvezető, Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Dr. Baumgartner Imre ügyvéd. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője. Törőcsik Pál: Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves vendégeink, kedves nézőink! Sok szeretettel köszöntöm Önöket mai közgyűlésünkön. Köszöntöm az illetékes vezetőket az osztályok élén, valamint a médiák megjelent képviselőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A mai soron kívüli közgyűlésünk megkezdése előtt engedjék meg, hogy néhány közérdekű tájékoztatást elmondjak Önöknek. Szeretnék egy rendezvényre meghívást tolmácsolni a képviselőtestület tisztelt tagjainak, valamint a kedves városi polgároknak. A Hevesi Sándor Művelődési Központ tisztelettel meghívja január 21-én 16,30 órakor a HSMK Kiállító- és Színháztermébe a Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett gálaműsorra. Kérem, hogy a rendezvényt súlyának megfelelően minél többen tiszteljék meg részvételükkel a rendezvényt. Egyúttal kedves képviselőtársaim az asztalukon találnak egy kis apró figyelmességet a Magyar Külkereskedelmi Bank Nagykanizsai Fiókja jókívánságai mellett. Megköszönjük a bankfióknak a kedves figyelmességét. Ezek után rátérünk a mai napirendi pontokra, ezzel a soron kívüli közgyűlés munkáját megkezdjük. Önök előtt vannak a napirendi pontok. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e észrevétel. Nincs. Ezért meghatározott sorrendben az első napirendi pont tárgyalását megkezdjük. Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására. Dr. Tuboly Marianna: A napirendről kell szavazni. Törőcsik Pál: Mielőtt az első napirendi pont tárgyalását megkezdenénk, kérném szavazzunk. A rendkívüli közgyűlésre való tekintettel napirendi pontonként kell Kérem a napirendi pontokra szavazatukat. Az első napirendi pontra szavazunk most. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: A második napirendi pontra szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: A 3. napirendi pontról szavazunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Negyedik napirendi pontról szavazunk. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendeket tárgyalja. Napirendi pontok: 1.) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (korábban kiosztásra került) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Marton István és Budai István képviselőt önálló indítványa (írásban) 2.) Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1990. évi rendelet módosításáról (korábban kiosztásra került) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 3.) Javaslat a Főkincstár létrehozására, a költségvetési koncepció határozati javaslatának 3. pontja figyelembevételével (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 4.) Javaslat Dr. Szabó Csaba, kórház főigazgató fegyelmi ügyének lezárására (ír.) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 1.) Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Marton István és Budai István képviselőt önálló indítványa (írásban) Kelemen Z. Pál: Ezt a témát a múlt közgyűlésen tárgyaltuk és szavaztunk. Mi változott azóta, mi indokolja, hogy ismét napirendre vettük? Törőcsik Pál: A legfontosabb oka az, hogy jelen pillanatban a szállítási díjak változatlanul hagyása mellett a városnak jelentős pluszkiadást jelentene, amennyiben változatlan formájában a régi rendeletünk lenne érvényben, ez több mint 30 millió forint kiegészítést jelentene, ezen mindenféleképpen valamiféle változtatást kell eszközölni. Erre különböző javaslatok voltak és vannak, ezért ezek szerint kérem mindenképpen a döntésüket. Marton István: A témának a közepébe csapva, egy kérdést kell feltennem elsőként. Az utolsó előtti és az 5. oldalon az utolsó mondatban az található, hogy összehasonlításként bemutatták néhány város 1999. évben alkalmazott hulladékgazdálkodási díját. Egy lakásra vetített éves átlag nettó díj forint/év. Szeretném megtudni, hogy amikor ez a hulladékszállítási alaprendelet érvénybe lépett 1993-ban, akkor ez az összeg mennyi volt Nagykanizsán? Törőcsik Pál: Nem tudom, hogy az illetékes osztály részéről tud-e valaki így most választ adni. Vagy az előterjesztésben, vagy annak kiegészítő anyagaiban szerepel-e erre valamiféle adat? Erdős Péter: Az 1993-as díjat most fejből meg nem mondom Önöknek, elnézést kérek ezért, de az 1993-as első szerződés, ami a kezemben van, hogyha ebből pár percet kapok, akkor ebből megpróbálom kiszámítani. Ebben helység alapú díj volt, ami azt jelenti, hogy január 1-től. A 93-as megegyezett a Városgazdálkodási Vállalat árával. Törőcsik Pál: Budai István képviselő úr kér szót, addig kérném ezt az adatot pontosítani, kérem Marton képviselőtársam türelmét addig. Budai István: Az elmúlt közgyűlésen én kifejtettem azt az álláspontomat, hogy az áremelési javaslatok közül az első számú javaslatot fogadom el a magam részéről, azért, mert én úgy tartom tisztességesnek, hogy amilyen mértékben emeljük a szolgáltatás árát, olyan mértékben részesedjen a lakosság is az áremelésből, és ha már egyszer van ilyen szerződésünk a Saubermacher-Ryno Kft-vel, amilyen van, akkor ezt a terhet egységesen vállalja fel az önkormányzat és a lakosság. Ezt indokolom azzal is, hogy a fogadóórámon több választópolgár ezt a kérdést több felvetette, ugyanis megjelent a Kanizsa Újságban egy olyan cikk, ami 19,3%-os áremelést domborított ki. … Elég nagy volt a felháborodás az én választókörzetemben. Úgy gondolom, hogy nem háríthatjuk át a lakosságra azokat a terheket, amelyeket esetleg egy előnytelen szerződés az önkormányzat terhére ró. Úgy gondolom, valamennyire hivatott vagyok arra is, hogy Marton úr felvetett kérdésére valamennyire választ adjak. Kinyomoztam az 1993-as papírjaim között és nekem itt fel van írva és a múltkor el is mondtam, hogy az 1993-as díj egy háztartásra vetítve 1368 Ft volt. Az egy háztartásra vetített díjat akkor mi úgy kalkuláltuk, hogy volt 60.000 helyiség és egy háztartásra 3 helyiséget vetítve számoltunk 20.000 helyiséget, nagyjából azonos a most közöltekkel. … És ha ezzel visszaszámolom az akkori áron a … 1368 Ft volt. Én a múltkor is elmondtam, hogy a mellékletnél érzek bizonyos csúsztatást, hiszen a táblázat, amely a városok nevét és a díjat tartalmazza azért a középmezőnyben hozza ki Nagykanizsát úgy hogy csak azt a számot mutatja ki, amit a lakosság fizetett, tehát a lakossági árbevételt ossza el a háztartások számával, holott én akkor is azt mondtam, és tartom is a véleményemet, hogy a szolgáltatás díja az, amit a szolgáltató megkap. Nem pedig az, hogy azt ki fizeti, természetesen azt sem közömbös, amit megkap. Ha így számolom, akkor az én számításaim szerint 6195 Ft-ra jön ki, tehát az elmúlt hét évben olyan 450%-os áremelés történt. Ugye volt azért közben… Tehát Marton úrnak mondom, hogy az én számításai szerint 1993-as díj 1368 Ft volt, ha Erdős úrnak más szám jön ki, szíveskedjen közölni. Én ismételten kérem a közgyűlést, hogy az 1. sz. változatot, a 9,8%-os lakossági áremelést és ennek megfelelően a különbözet emelést is kérem megszavazni. Törőcsik Pál: Annyit szeretnék elmondani, hogy a fogadónapomon számtalan megkeresés történt ugyanebben a témakörben. Vannak sajnos, akiknek ezeket a szemétszállítási díjakat nehéz kifizetni, valóban olyan a szociális helyzetük. Vannak olyanok is, akik kedvezményt kapnak a szemétszállításra, pedig nem igényelnék ezt a fajta támogatást és egy megemelt szolgáltatási díjat is ki tudnának fizetni. Azért én a kedves nézők felé – mivel ez zsebeket érintő kérdés, azért szeretném ezt forintosítani és azért próbáljuk megnézni mit jelent ez egy háztartásban a jelenleg érvényben lévő szállítási díj és az általam szándékozott emelési variáció. Mit jelent ez egy családban évente vagy egy napra vetítve és akkor kb. a kedves nézők is jobban tisztába jönnek vele, hogy milyen nagyságrendekről és milyen pénzekről dönt itt most ez a testület. Ezzel kapcsolatban csináltam egy gyors számítást. 6100 Ft-ot mondott ugye Budai úr jelenleg háztartás/év. 365 napra visszaosztva ez háztartásonként naponta 16 Ft 71 fillért jelent. Ha most 9,5%-os emeléssel számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy családonként naponta 1 Ft 60 fillér. Ebből a 6100 Ft-ból mennyi az amit a lakosság fizet és mennyi amit az önkormányzatnak ki kell egészíteni hozzá, akkor lehet hogy a számok még finomabbak és még pontosabbak lesznek. Elnézést ezért a matematikáért, remélem, hogy ezek a számok önmagában nem untatnak senkit, hiszen mindenkinek a zsebéről van szó, de azért csak tudják már a kedves polgárok, hogy 10 forintról, 100 forintról vagy ezer forintról van szó. Ha már ennél a dolognál tartunk, akkor ezt tisztázhatjuk. Budai István: Úgy gondolom, nekem címezte alpolgármester úr a kérdést, hogy mennyi a különbség. Ha azt mondjuk, hogy ez egy tavalyi szám, tehát nem a megemelkedett, az 5201 Ft, amit a lakosság fizetett, hiszen ebből ki lehet számolni, … hogy 900 Ft különbség van az önkormányzat terhére háztartásonként. Nem ez a problémám ezzel, hanem az a problémám, hogy így nem lehet számolni, hiszem kiszámolhatnánk percre is és akkor ki se tudnánk számolni. Itt azt kell kiszámolni, hogy ezt, ha most megemelem 20%-kal a lakossági terheket, akkor országos dobogós helyen vagyunk. Tudniillik én nem hasonlítanám ezt a díjat Szentendrével. Szentendre Budapest milliárdosainak a települési helye, sokkal könnyebben kifizetik ezt a díjat, mint mi itt Nagykanizsán a csökkentett díjat. Szentendrének olyan a körzete, olyan a helye, ismerem, mert városgazdálkodási időben többször voltam tapasztalatcserén Szentendrén és ott olyan a gyűjtési terület, hogy zegzugokban a hegyekben gyűjtik a szemetet. Én nem hasonítanám össze Szentendrével. Nekem az a véleményem, az egy jó ajánlat, ha szerződést kötöttünk arra, hogy a mindenkori inflációval emeljük a szemétdíjat, akkor ez egységesen emelkedjen a lakosság felé és az önkormányzat felé. Tudom, hogy lehetne megtakarítani költségeket, ezzel tisztában vagyok. De nem vállalhatja fel egy választott vezető azt a problémát, hogy utána a szeme közé vágják, hogy te akkor miért voltál ott. Nekem az a véleményem, ha már ez a szerződés ilyen balul sikerült, akkor tessék a következményeit vállalni. Az a kérésem fontoljuk meg ezt a dolgot, ne hamarkodjuk el, nem baj, ha újra idekerül, beszéljük meg, de semmiképpen nem kellene ilyen magas terheket róni, ez igenis kemény, nagyon sok embernek nehéz lesz kifizetni. Törőcsik Pál: Budai képviselőtársamat szeretném megerősíteni az álláspontjában, igaza van. Én is azzal kezdtem a kiegészítésemet, mielőtt ezekbe a számokba belementünk, hogy bizony vannak olyan családok, és ezzel szembe kell hogy nézzünk, akinek ilyen összeg kifizetése is problémát jelent. De azért, hogy a nagyságrenddel tisztában legyen a lakosság, én szükségesnek tartottam, hogy ezt közöljük. Én inkább a második részére gondoltam, arra a bizonyos kedvezmények rendszerének a felülvizsgálatára, a teherviselést próbáljuk oly módon változtatni, hogy akinek nem jelent különösebb nehézséget, hogy ilyen díjemelést a családi kassza kibír, akkor azokat ne részesítsük kedvezményben, tehát a kedv olyan módszert válasszunk, amely a terheket azokról a családokról venné le, akiknek tényleg ez a kis összeg kifizetése is problémát jelent, sajnos ez elég szomorú, de így igaz. Dr. Gőgös Péter: Három észrevételt tennék. A magam részéről semmiképpen nem tudok támogatni nagyobb mértékű emelést, mint az infláció ez az egyik, a másik pedig, hogy görgetjük éveken keresztül magunk előtt ezt az előnytelen szerződést, holott tisztában vagyunk azzal, hogy ez mennyire igazságtalan szerződés, aki nem tudja annak elmondom, hogy ez a szerződés azt tartalmazza, hogy a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése után még tíz évig él ez a szerződés. Tudni kell, hogy Kanizsán ez irreális dolog, szelektív hulladékgyűjtés nem fog megvalósulni, lehet hogy 20 éven keresztül sem tökéletesen. … Javasolnám a szerződéseknek a felülvizsgálatát, hátha találunk benne támadható pontot és minél előbb felül kell vizsgálni, revideálni kell. A harmadik dolog pedig szeretném megkérni Marton képviselő urat, hogy árulja el azt a bizonyos összeget, hiszen valószínű magának tette fel ezt a kérdést nem másnak, ő tudja megmondani. Törőcsik Pál: Igen, a mosolyt látva képviselőtársam arcán, valószínűleg van egy szám. Amennyiben egyeztetnek és hasonló szám jön ki Erdős Péter úrnak is, akkor azt hiszem jól számoltak mind a ketten. Marton István: Megvárom Erdős úr válaszát. Törőcsik Pál: Kérdezem Erdős Péter urat, van-e valami tájékoztató jellegű adata. Erdős Péter: Az 1993-as évi díjra vonatkozóan itt helyben jobb számot én sem tudok mondani, mint amit a Budai úr mondott, az körülbelül meg is felel a valóságnak, 1368 Ft, ami a 3 szobás átlagos lakásokra számított és helység alapú díjból ez jön ki valóban, ami ÁFA nélküli díj volt, és az ÁFA akkoriban 6 % volt ha jól emlékszem a számra. A szerződés rögzítette azt, hogy ebben a 93-as évben ez a VGV utolsó ára volt, azt egy az egyben átveszi, és ugyancsak a szerződésben van az rögzítve, hogy 1994. január 1-től, ott még nem százalék, meg nem infláció, hanem konkrét számmal rögzítette, hogy a 38 Ft-os helyiségdíj 68 Ft-ra emelkedik 1994. január 1-jétől. Így 1994-ben 2448 Ft volt az átlagos lakásonkénti díj + 6 % ÁFA és ettől kezdve fogalmaz úgy a szerződés, hogy évről évre az infláció + a szelektív gyűjtés bevezetését elősegítendő + 10 % áremelés vagy díjemelés fog a közgyűlés elé terjeszteni javaslatként. Ebből nagyjából az inflációkövetés valósult meg a díjemelés mértékeként a 10 % az nem. Hiszen abban a 96-97-es évben 20% fölötti infláció volt és a 10% nélkül is elég magas áremelést kellett produkálni, ennek következtében a szerződésben meghatározott és rögzített vállalkozási díj és a lakosságra terhelt díj összegében egyre nyílt az olló, tehát egyre nagyobb volt a kettő közötti különbség. Marton István: Ott folytatom, ahol képviselőtársaim abbahagyták, illetve az utolsó mondatával Erdős Péter úrnak, hogy attól kezdve aztán egyre nyílt az olló. Miért mondom én, hogy nyílt ez az olló? Azért, mert valóban a három szobás családokra vetítve 1368 Ft volt a díj 1993-ban és tökéletesen igaza van Budai képviselőtársamnak, hogy a hatos oldalon lévő 11 várost tartalmazó táblázatban, amelyen alsó középsőként vagyunk feltüntetve azzal a szerint nagyon csúnya szépséghibával, hogy a 2. oldalon lévő bázisadatokat ha megnézem, ez a 99-es évre kalkulált kiszámlázható összegsorból van számolva, azzal szemben, amit Budai úr is említette 1999 évre szerződött összeg. Ha a szerződött összeget nézzük, én a KSH-nak 1989 óta a hivatalos inflációs rátáját kikértem, ezzel kiszámoltam, hogy az 1993-as 1368 Ft-ról indult, akkor az 1999-ben elérhette volna a 4266 Ft-ot. Ezzel szemben Budai úrnak 6195 Ft, nekem 6088 Ft jött ki. Kérem, meg lehet nézni, a különbség döbbenetes. Arról nem is beszélve, hogy a 6-os táblázat egyébként is félrevezető, mert az utolsó előtti, vagyis 10. helyen van a hozzánk hasonlítható nagyságú város Zalaegerszeg 3898 Ft-tal és egy csillaggal megjelölve. A csillag azt jelenti, hogy a díj a lerakási díjat nem tartalmazza. Én úgy gondolom, ha egy összehasonlító táblázat készül, akkor ott a számoknak meg kell, hogy állják az összehasonlítás próbáját, illett volna a lerakási díjat is odaírni. Mivel ez nem történt meg, néhányan, köztük én is ennek utánajártunk, és kiderült, hogy ez alig éri el az 500 Ft-ot. Ha ezt hozzáadom a 3898-hoz, akkor az ugye nem éri el a 4400-at, szemben a mi 6100 Ft-unkkal, ami volt a tavalyi esztendőben. Tehát ez a ….. az inflációt meghaladóan több mint 1800 Ft-ot ugrott tavalyig, ezért mondom, hogy igaza van az Erdős Péternek, hogy bizony ez nyílott, az összeg pontosan ez volt. Ezen lehet vitatkozni, hogy ennek a tevékenységnek az ára mekkora, hogy ennek inflációkövetőnek kell lenni, vagy egy icipicivel több, de egészen biztos, hogy ekkora nem lehet, mint amekkora lett. Ha most megszavazzuk a 9,8%-ot, tehát az első változatot, mert a beterjesztettek közül én magam sem tudok semmi mást megszavazni, azzal a kiegészítéssel, amit kérem, hogy szavaztassák meg, hogy az önkormányzat nem ad egy fillért sem ezen kívül. Annál inkább sem, ezt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, igaz, hogy 30 napirend között, de december 21-én a 382-es határozata a közgyűlésnek intézkedik ezekről az ügyekről. Tehát konkrétan a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996.(III.10.) önkormányzati rendelet komplex felülvizsgálatát 2000. március 31-ig. Hiába beszélünk a díjkedvezményekről, ez közgyűlési döntés volt, addig a díjkedvezmények eltörlését ez a közgyűlés nem támogatja. És ugye a 2. pont, aminek szintén március 31. a határideje, hogy a polgármesternek felül kell vizsgáltatni a lakossági szilárd hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását szolgáló kötelező közszolgáltatás elvégzésére a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel megkötött vállalkozási szerződést. Tehát úgy gondolom, hogy a mai napon csak egy valamilyen százalékú díj elfogadása ennek a testületnek a feladata. Felhívom képviselőtársaim szíves figyelmét, hogy a hétfői napon mindenki megkapta ebben a témában – mert december 21-én született egy döntés - Budai István képviselőtársam önálló képviselői indítványát, és az enyémet is, amit szintén a múlt héten készítettem, tehát úgy gondolom, hogy a két képviselői indítvány, amely e kérdésekkel foglalkozik, meg a közgyűlésnek ez a dec. 21-i határozata összekapcsolódva az ügyet hosszú távon megnyugtatóan rendezni tudják. Röst János: Én úgy gondolom, hogy semmi értelme belemenni egy számháborúba, abban sem, hogy melyik városban mekkora összeggel van terhelve a szemétdíj szállításnak a mértéke, meg abban sem, hogy mikor, honnan és milyen számról indultunk. Én úgy gondolom, hogy egy díjnövekedésnél a bázisszámok mindenképpen mértékadóak, vagy ha nagyon alacsonyról indul, akkor nyilvánvaló nagyok az eltérések. Lényegesen nagyobb lehet, de egy magasabb bázisról magasabb összegű eltérésnél. A másik, hogy jelenleg van egy érvényes szerződés, amit úgy gondolom, hogy mindkét fél számára kötelező. Tehát nem lehet most azt mondani, hogy nem akarjuk betartani, természetesen felül lehet vizsgálni, lehet módosítani, de hozzá kell tenni, hogy a mindkét fél részvétele mellett. Meg lehet tenni azt is, hogy felbontjuk a szerződést, jogi következmények, illetve egyéb következmények értékelése után. A másik pont, amit szeretnék elmondani az a szelektív szemétgyűjtés. Nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy nem terjesztettük tovább ki, én úgy gondolom, hogy Európába csak úgy lehet elmenni, ha a szelektív szemétgyűjtés megtörténik Magyarországon is, beleértve Kanizsát is. Kanizsa, amikor elindult a szelektív gyűjtés az élharcosa volt ennek a módszertannak, jelenleg azt kell mondanom, hogy teljes mértékben megállt, és ilyen értelemben senkinek sem jó ez. … Én úgy gondolom, hogy ez szakmai problémakör, eddig mindenhol megoldották, nem hiszem, hogy Kanizsa kivétel lenne ez alól. Törőcsik Pál: Annyit el kívánnák még mondani, hogy ha még visszaemlékszünk, megéltünk most már egypár kormányváltást, hál Istennek a politikai váltógazdálkodás bevezetése óta és mindannyiszor elhangzottak a kérdések a kormányváltás után, amikor az új kormány hivatalba lépett, hogy úgy külpolitikai vonalon és egyéb vonalon egy új vezetésnek első feladata és első nyilatkozata az, hogy minden megkötött szerződést elismer, magára nézve kötelezőnek tart. Ez nem azt jelenti, hogy mindenbe belenyugszik, hanem azt jelenti, hogy minden ilyen államközi kapcsolatnak és egyáltalán a szerződéses jogrendszernek az alapja a római jog, ahol azt mondom, hogy egy szerződést akkor lehet felbontani a két szerződő fél között, amennyiben az egyik szerződő fél az általa vállalt kötelezettséget nem teljesített, avagy a szerződés megkötésének időpontjában valakit tudatosan megtévesztett vagy tévedésben tartott és nem akarom tételesen ezeket a dolgokat, ezekre megvan a lehetőség. Ezt meg is tagadtuk az elmúlt alkalommal, ennek megvan a felelőse és megvan a határideje. Én azt mondom, hogy mindaddig, amíg ez az érdekelt felek részvételével meg nem történik, addig természetesen a képviselő-testületnek mint döntést hozó szervezetnek, mert addig is joga van döntést hozni, de mindenképpen figyelembe kell, hogy vegye. Marton képviselőtársamnak volt ez a konkrét indítványa, ezt meg fogjuk szavaztatni, de én kérem képviselőtársaimat, hogy … Tarnóczky Attila: Röst képviselő felszólalása késztetett szólásra, annyit szeretnék megjegyezni, hogy sajnos tapasztalataim szerint a városnak azon a részén, ahol be lett vezetve a szelektív hulladékszállítás, ott sem megoldott a kérdés, és elsősorban a lakosság oldaláról egy speciális konténert….. Makrai Márton: Tisztelt Képviselőtestület! Én sem akarok belemenni a számháborúba, de konkrét időszakot szeretnék említeni. Az 1994-es díj az egy szerződött összeg volt a 93-as után, tehát nem százalékos arányban emelkedett, hanem egy fix díj volt, ami összességében 49 millió forint volt plusz másfél millió forint volt a lakossági kintlévőség, tehát 50 és fél milliót kapott a vállalkozó az 1994-es évben. A tavalyi évben 116,5 millió volt ez az összeg, a kettő között 230%-os különbség van, tehát ennyi volt a 6 évre terjedő áremelés. Az infláció ezzel szemben összeszorozva 254% volt ugyanebben az időszakban és az üzemanyag ára 49,60-ról 162,30 Ft-ra emelkedett, ami 300 fölötti emelést jelent. Tehát ezeket kérném összehasonlítani, amikor arról a bizonyos ollóról beszélünk, ami tulajdonképpen nem a mi hibánkból változott. Törőcsik Pál: Több hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. Szavazni fogunk a rendeletről. Először Marton István képviselőtársunk módosító indítványáról fogunk dönteni. Kérem képviselőtársamat, hogy fogalmazza meg pontosan a módosító indítványát. Marton István: Javaslatom az első pont: önkormányzat által fizetendő díjkülönbözet nélkül – egész pontosan. Tehát 9,8%. Törőcsik Pál: Tehát ez azt jelenti magyarul, hogy a 9,8%-os emelést az önkormányzat a szerződésben vállalt kiegészítését a Ryno felé ne fizesse. Jól értettem képviselőtársam indítványát? Birkner Zoltán ügyrendit kért. Birkner Zoltán: Elnézést kérek, de időt szeretnék kérni a szavazás előtt, mert szeretnénk Marton úrral beszélni erről a kérdésről. Törőcsik Pál: Tehát ügyrendi javaslat volt, ettől függetlenül ezt nem szavaztatom meg, két perc szünetet rendelek el egyeztetés végett. (Szünet) Marton István: Szomorú szívvel be kell, hogy jelentsem, meghátrálok. Ugyanis az én álláspontommal szemben sikerült észérveket felsorakoztatni, nevezetesen azt, hogy - nem szeretem azt, ha a képviselőtársak hangosan tesznek megjegyzéseket – nevezetesen ha a közgyűlés a Budai képviselőtársam és az általam benyújtott önálló képviselői indítványt az 1999. december 21-i közgyűlési határozat két pontjának végrehajtásával egy időben elbírálja, akkor nem érdemes bizonytalan jogi küzdelembe belemenni, ez volt az, ami miatt azt mondtam, hogy akkor én visszavonom ezt a javaslatomat és azt mondom, hogy az eredeti előterjesztés 1-es pontját hajlandó vagyok megszavazni és kérem a képviselőtársaimat, hogy ők is ezt tegyék. Törőcsik Pál: Köszönöm, nem kívánom kommentálni, annyit talán elmondanék, hogy bölcs belátás többet ér minden más adománynál. … nem kellett ez sem, hanem így egy normális döntést hoz. A szavazásra a továbbiakban – mivel a módosító indítvány visszavonásra került – eddigi szokásainknak megfelelően a radikálistól visszafelé fogunk szavazni, a már sokat vitatott és felvezetett praktikus okok miatt. Ezért először a 20%-os emelés mértékére kérem szavazatukat. Önök előtt a 20%-os változatnak a javaslata, kérem erről szavazunk most. A közgyűlés 7 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Következő változatunk az előterjesztés alapján 19,3% emelését jelentené. Kérem erről fogunk szavazni most. A közgyűlés 6 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Van egy olyan változat, amely 9,8%-os emelést eredményezne, ezzel kedvezményeket törölnénk el, az önkormányzat által fizetendő díjkülönbözetet mérsékelnénk. Ezt az eredeti előterjesztésben lévő javaslatot most én visszavonnám, hiszen ellentétes az eddig már elfogadott módosítással. Erről most szavazni nem szükséges, csak a teljesség kedvéért olvastam fel. Következő a 15% emelés mértéke. Kérem, erről szavazunk most, ez a 2-es változat. A közgyűlés 4 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Törőcsik Pál: Az első variáció, melynek az emelés mértéke 9,8%. Erről szavazunk most. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Törőcsik Pál: Önök előtt a rendelet, erről pedig egyben fogunk szavazni. Kérem képviselőtársaimat, hogy az általunk előbb hozott döntésünket megerősítve a rendeletet egyben fogadjuk el, kérem szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 1/2000(I.12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2000.(I.12.) számú rendelete a hulladékgazdálkodási díjakról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Törőcsik Pál: Önök előtt a közgyűlési anyagban szerepel egy rendeletmódosítás, ezt én most visszavonom, az első napirendi pont 2. részében szereplő javaslat, ezt én most visszavonom, erről nem fogunk határozni, és rátérünk a 2. napirendi pontra. 2.) Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1990. évi rendelet módosításáról Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Ismét előterjesztettük, Önök által ismeretes, az előterjesztésben a Plaza szerződésről van szó. Az építési engedély kiadásának a parkolóhelyek számának megállapításában volt még egyeztetni való. Számunkra a törvény lehetővé teszi, hogy az OTÉK szerinti parkolóhely kialakítását helyi rendelettel 50%-os eltérésben módosíthatjuk, ez a Plaza esetében azt jelenti, hogy a 420 parkoló helyett, 320-at építenénk, most konkrétan nem tudom, a lényeg, hogy a hiányzó parkolóhelyek száma 80. Amennyiben a rendeletünket az előterjesztés szerint módosítjuk, úgy az építési engedély kiadásának akadálya elhárul, és így a vételár különbözetet az építési engedély kiadásától a vevő egy összegben átutalja a számlánkra. Voltak aggodalmak, hogy esetleg precedens értékű döntést hozunk, aminek következtében mindenki élni akar ezzel a lehetőséggel. Én tájékoztatnám Önöket, hogy a legutóbbi nagy beruházó az megegyezés szerint az ott előírt parkolóhelyeket meghaladó mértékű parkolóhelyet kíván kialakítani az a vevő, akit most megnevezni nem kívánok, de Önök tudják pontosan, hogy kiről beszélek. Tehát ez a fajta veszély is úgy néz ki elhárult. Kérem, hogy az előterjesztés szerint ezt a támogatást megadni szíveskedjenek. Kérdem van-e kiegészítés, vélemény? Önöké a szó. Nem látok jelentkezőt, ezért a vitát lezárom erről fogunk most szavazni. Önök előtt a rendelet, kérem, aki a módosítással egyetért, erről szavazunk most. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 2/2000.(I.12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2000.(I.12.) számú rendelete a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1990. évi rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4.) Javaslat a Főkincstár létrehozására, a költségvetési koncepció határozati javaslatának 3. pontja figyelembevételével Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Képviselőtársaim megkaptak egy határozati javaslatot, egy mondatos határozati javaslat, mely szintén a mai napon szavazásra kerülne. Önöké a szó, a vitát megnyitom. Tarnóczky Attila: Egy dolgot szeretnék jelezni, hogy a … elfogadta a határozati javaslatot ebben a szövegezésben, megfelel annak a kérésnek, amit az Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal terjesztett elő. Kérem, legyenek szívesek az előterjesztést támogatni. Böröcz Zoltán: Szeretnék én is egy határozati javaslatot beterjeszteni azzal, amely nem zárja ki, amelynek az elfogadása nem zárjaki egyébként sem a most kapott határozati javaslatot, amit Tarnóczky úr most említett, hogy az Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztetett. Sem pedig az elmúlt üléseken beterjesztett határozati javaslatot nem zárja ki a gazdasági társaságok kivételével. Szeretném elmondani, hogy azok a képviselőtársak, akik e mellett érveltek, hogy az gazdasági társaságokat a Főkincstárral KOPI-val ne integráljuk változatlanul kitartanak úgy néz ki az álláspontjuk mellett. Viszont egy olyan megoldást javasolnak a gazdasági társaságok tekintetében, amely figyelembe veszi az Önök által elmondott és a Jegyzőn által az elmúlt ülésen elmondott érveket is. Nevezetesen azt, hogy célszerű a gazdasági társaságainkat, illetve a Kht-t vagy esetleg a Kht-inket, amennyiben lesznek, célszerű egy központból könyvelni, viszont kitartunk a mellett a véleményünk mellett, hogy ez az egy központ nem lehet a KOPI és nem lehet a hivatal szerkezeti része. Ezért megpróbálunk egy szövegszerű határozati javaslatot Önöknek megfogalmazni. Az a kérésem, hogy vitassák meg, és az a kérésem próbálják meg elfogadni. A határozati javaslatunk a következőképpen szól. A Közgyűlés utasítja a Polgármestert, hogy a 100%-os és az 51%-ot meghaladó mértékben Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és Kht-k egy könyvelő irodával való könyveltetésének feltételeit 2003. április 1-i határnappal pályázat utján teremtse meg. A Közgyűlés a pályázati kiírás véleményezésével a Pénzügyi Bizottságot és Ügyrendi és Jogi Bizottságot, a pályázat elbírásával a Pénzügyi Bizottságot, a vállalkozási szerződés véleményezésével a Pénzügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságot bízza meg. A pályázat kiírásának határideje 2000. január 31. Beadásának határideje: 2000. február 28. A pályázat elbírálásának határideje: 2000. március 10. A vállalkozási szerződés megkötésének határideje: 2000. március 20. Ez az a megoldás, ami megítélésem szerint egy értelmes kompromisszum, mind az egy irodából való könyveltetés, mind pedig a másik kérdés, tehát a KOPI-val való integrálásnak az elvetését, mindkettőt kimeríti. Az a kérésem, hogy a képviselőtársak ezt vitassák meg, és próbálják meg elfogadni. Maron István: Ez egy meglehetősen tömény határozati javaslat tervezet, de én a frakcióm nevében kérek egy 5 perc szünetet, hogy ezt átgondolhassuk, és megbeszélhessük. Birkner Zoltán: Elnézést kérek, alpolgármester úr véleményt szerettem volna hallani még mielőtt ez a szünet bekövetkezne én nagyon kíváncsi lennék Beznicza Miklós úr véleményére. Már csak azért is, mert tényleg nem vagyok itt, tényleg, igaza van Marton úrnak ez egy kicsit tömény volt nekem is. És Böröcz úr is azt kérte tőlünk, hogy beszélgessünk róla. Mielőtt kimennénk én azért a szakmát szeretném megkérdezni erről. Töröcsik Pál: Kérem a döntésem a kővetkező, 10 perc szünetet fogunk rendelni a vita érdemivé tétele érdekében javaslom, hogy az üggyel kapcsolatba Beznicza Miklós úr mondja el előtte a véleményét most a szünet előtt. Ha erre vállalkozni tud. Beznicza Miklós: Szünet után, mert ez annyira új, hogy hadd ne válaszoljak kapásból. Szünet után igen. Töröcsik Pál: Köszönöm, akkor még a vélemény kialakításnál, a szünet után Beznicza Miklós úré lesz elsőként a szó. Kérem, mivel már szünetet rendeltünk el ezennel 10 perc szünetet rendelek el. (Szünet) Töröcsik Pál: Tisztelt Képviselőtársaim folytatjuk munkánkat. A szünetben megfelelő egyeztetések és vélemény cserék folytak. Én mielőtt megadnám a szót Beznicza Miklós úrnak, szeretnék egy megközelítési módra javaslatot tenni. Elsősorban azt a célt nézzük, amit elérni szándékozunk. Nevezetesen azt, hogy az Önkormányzat tulajdonában, vagy résztulajdonában lévő intézményeit, vállalkozásait, annak működéséről megfelelő információi legyenek. Azt megfelelő kontroll alá tudja helyezni. Azt hiszem, hogy ebben közöttünk konszenzus van, minden javaslatot véleményem szerint ebből a megközelítésből kellene vizsgálni, hogy ezt a célt milyen módon tudjuk elérni. Amennyiben jobbító javaslatok érkeznek, ami ezt a célt elősegíti, valószínűleg konszenzust tudunk kialakítani. Most pedig megadom a szót Beznicza Miklós úrnak. Beznicza Miklós: Hát ezt a gondolatmenetet folytatva én azt hiszem valami félreértés van itt, ahogy észrevettem a szünetben. Ez a KOPI vagy könyvelő iroda nem Hivatalhoz fog tartozni, nem a Hivatal szervezeti egysége lesz, ha nem a Közgyűlés által létrehozott önkormányzati intézmény lesz. És nem Hivatali osztályt helyettesít, nem Pénzügyi Bizottságot, mint itt elhangzott. Egy önálló költségvetési szerv, amelynek a vezetőjét természetszerűleg a közgyűlésnek kell kinevezni. Ez a vezető vállalj a teljes pénzügyi számviteli fegyelemért a felelősséget. Ez a vezető vonható fegyelmi alá és bármilyen vétség alá, ha nem úgy történnek a dolgok. Na most amennyiben ez a variáció, ami itt elhangzott, akkor elnézést a kifejezésért, de nem csináltunk semmit. Ha olyan vállalkozás magyarul a négy vállalkozást könyveli a négy Kft-nek a könyvelését, akkor négy vállalkozást kell felelősségre vonni a pénzügyi számviteli fegyelemért. Ha ezt egy vállalkozás csinálja, akkor azt az egyet sem lehet felelősségre vonni. Tehát pont az lényege az én elképzelésemnek, hogy olyan szerv végezze a pénzügyi és számviteli munkákat, is és a könyvelési munkákat, amely szervi vezetője a közgyűlés által számon kérhető. Olyan adatot szolgáltat akkor, amikor a közgyűlésnek kell. Tehát én most is azt javaslom, hogy igen is valamilyen formában ennek egy közgyűlés által létrehozott szervnél kell összpontosulni különben nem érjük el azt a célt, amit ezzel a Főkincstárral kellene elérni. Birkner Zoltán: Frakcióvezetői minőségemben szóltam hozzá és szólók is hozzá. Böröcz úr javaslata mögött azért én ekkora veszélyeket, mint amit most Osztályvezető úr mondott azért nem érzek. De teljesen egyetért a frakciónk Beznicza Miklós úrral abban az értelemben, hogy valóban nevezett Főkincstár rendszert szeretnénk felállíttatni azzal a négy alponttal, ahogy ez ma már egyre inkább kikristályosodik. Még egy információt tán hozzátennék és erre hívnám fel figyelmüket tisztelt képviselőtársaim, bár ez Börörcz úrnak a javaslata sem zárja ki ezt azért hozzáteszem. Ugye ha itt mi a Főkincstárat bevezetjük, akkor tudniuk kell Tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy bizony ez munkahelyek megszűnését fogja eredményezni. Na most mi ragaszkodunk ahhoz, és ezt most ki szeretném jelenteni a Fidesz frakció nevében, illetve azt gondolom, hogy most ebben az esetben a FkgP–MDF-KDNP frakció nevében is, hogy azokból az emberekből álljon fel ez a Főkincstár, akik kikerülnek így a rendszerből. Ezzel tompítanánk egy kicsit ennek a munkanélküliség vonzatát, arról nem is beszélve, hogy intézményi feladtok ellátásáról lesz szó nagy részben, amelyet ezek a hölgyek, urak eddig is végeztek, tehát éppen ezért nem lesz tárgyidegen az a munkakör, amit nekik végezniük kell. Éppen ezért mi azt a verziót támogatjuk, ami előttünk fekszik, az a határozati javaslat, amelyik úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Főkincstár létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a Közgyűlés elé határidő: 2000. március 31. Felelős: Tüttő István polgármester és hozzáteszem, hogy sokat tűnődtünk Böröcz úr indítványán. A mögött is van természetesen igazság, hogyha egy független szerv kéri, hiszen talán gazdaságosabban, talán másképp kezeli, de ragaszkodnánk ennek az ilyen tompított megoldása, így azt hiszem egy kellemesebb megoldás. Töröcsik Pál: Több hozzászólást nem látok, ezért a vitát lezárom. Most pedig szavazni fogunk. Kedves Képviselőtársaim először a tárgyban elhangzott, módosító javaslatot fogom szavazásra föltenni, majd pedig az Önöknek kiosztott Birkner Zoltán frakcióvezető úr által az előbb ismertetett határozati javaslatról fogunk szavazni. Nem tudom, hogy szükséges-e Önöknek, hogy még egyszer Birkner Zoltán képviselő úr fölolvassa az indítványát. Amennyiben nem úgy erről fogunk szavazni most. A közgyűlés 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadja el. Töröcsik Pál: A másik határozati javaslatot teszem föl javaslatra, amit Önök ismernek polgármester úr előterjesztésében ezt a fajta általános előterjesztési változatot. Kérem, erről szavazunk most. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 1/2000.(I.11.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Főkincstár létrehozásához szükséges részletes javaslatot terjessze a Közgyűlés elé Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester. Töröcsik Pál. Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Tisztelt Képviselőtársaim, hölgyeim és uraim a következő napirendi pont tárgyalása előtt szeretnék Önöknek egy indítványt előterjeszteni soron kívüli ülés összehívására. Szeretném az okokat, illetve a soron kívüli ülés napirendi pontját ismertetni érkezett 9 képviselőtársam aláírásával az SZMSZ-ünk szerinti előírásban egy ilyen előterjesztés a rendkívüli ülés napirendje, amit a közgyűlésünk után hívnánk össze a mai napon. A napirendi pontja a Nagykanizsa I. Futball Club Szolgáltató Kft. támogatása, a Felügyelő Bizottságának kiegészítése, ügyvezető választása megüresedés miatt. Ezt annyiban szeretném kiegészíteni, hogy a Kft-énk működőképességének megőrzése végett, amit egyáltalán szükséges fontos és gyors döntések meghozatala érdekében van szükség ennek a napirendi pontnak megtárgyalására. A döntéshez, mint Önök tudják minősített többség szükséges kérem támogatásukat ez ügyben erről szavazunk most. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja Töröcsik Pál: Köszönöm Önöknek és ezzel a 4. napirendi pont tárgyalására térnénk át. Dr Szabó Csaba Kórház Főigazgatójának fegyelmi ügyének tárgyalására. 4.) Javaslat Dr. Szabó Csaba, kórház főigazgató fegyelmi ügyének lezárására (ír.) Előadó: Tarnóczky Attila vizsgálóbiztos Törőcsik Pál: Kedves képviselőtársaim, főigazgató úr, kedves vendégeink! A fegyelmi ügy lezárásának tárgyában napirendi pont tárgyalását megnyitom. Kérdezem Tarnóczky Attila alpolgármester urat, hogy az általa készített meghatározott jelentéshez kíván-e kiegészítést tenni? Tarnóczky Attila: Feltétlenül szólnom kell. Egyrészt szeretném, hogy a jelenlévők mindegyike, mert a TV adását figyelők úgy nézhessék ezt az adást, hogy tudjanak valamit arról az ügyről, amelyről most tárgyalunk. Tehát jelezni szeretném, hogy bár itt ülök, de a jogi helyzet az, hogy nem alpolgármesterként, továbbá nem a közgyűlés tagjaként. November 30-i közgyűlésen Önök, a közgyűlés – amelyben persze még én is részt vettem – felsorolta azokat a pontokat, amelyekben vélelmezte főigazgató úrnak kötelezettség szegését. És ezek után megválasztott – élénk tiltakozásom közepette egyébként meg kell, hogy mondjam – az ügy vizsgálóbiztosává. Ennek ellenére a vizsgálatot igyekeztem legjobb tudásom szerint korrektül elvégezni. Az anyag itt van Önök előtt mondjuk 3 kötetben: előzmények, vizsgálati anyag illetve a vizsgálóbiztosi jelentés formájában. Amit feltétlenül szeretnék tehát megtenni, hogy a vizsgálóbiztosi jelentést egészét ugyan nem olvasom fel, megállapításaimat fel kell olvasnom, különben érthetetlen, miről fogunk beszélni. A törvény arról is szól, és ezt is jelezni szeretném, hogy a vizsgálóbiztos a tárgyalás folyamatában részt vesz. Amit Önök rám osztottak, az valamiféle ügyészi szerepkör. Önök nélkülem a bíróság, és hát van az érintett főigazgató úr és a jogi képviselője. Látni fogják, hogy az a fajta javaslat, amit én letettem az asztalra, konkrét fegyelmi büntetést nem állapít meg. Ennek több oka van. Egyrészt a törvényi szabályozás a szabálysértésekhez nem köt ilyesfajta jól definiálható mértéket. Ráadásul nyilvánvaló, hogy a tárgyalás során el fognak hangozni – hogy úgy mondjam enyhítő körülmények - amelyeket figyelembe kell venni. Ezeknek a mérlegelése azonban nem az én szerepkörömbe tartozik, hanem az Önökébe. Ennek megfelelően kérem majd eldönteni, hogy milyen álláspontra helyezkednek a fegyelmi lezárását illetően. Megállapításaimat 4 pontba foglaltam össze, annak megfelelően, hogy Önök szintén 4 pontba szedve hogyan indították el a fegyelmi eljárást. Ezeket szeretném ismertetni. Marton István képviselő az 1999. március 23-i közgyűlésen a tájékoztató a Városi Kórház gazdasági helyzetéről napirendi pontnál kérdésként tette fel a büfé kiadását, a helyiség hasznosításából befolyó bérleti díjakat, valamint a mosoda bezárásával kapcsolatos bevétel és kiadás egyenlegéről kért tájékoztatást. A Közgyűlés elfogadta a polgármester javaslatát, hogy az áprilisi közgyűlésen ezekre a felvetésekre történjen válaszadás. Ezen előzmények után a főigazgató az 1999. április 22-i közgyűlésen szóban azt adta elő, hogy a büfé eredménye 350-400.000 Ft körül van. A revizori jelentés 1998. évben a számviteli nyilvántartás szerint 4.922.000 Ft, míg a pénzforgalmi adatok alapján 756.000 Ft veszteséget mutatott ki a büfé működésénél. A jelen vizsgálat során elrendelt célellenőrzés 1999. január 1. napjától 1999. november 30. napjáig 909.000 Ft veszteséget állapított meg. Ezzel azonban szembeállítja az 1.125.000 Ft értékű árukészletet és a mindösszesen 285.000 Ft összegű szállítói állományt. A főigazgató a meghallgatása során a revizori megállapításokat sem 1998-ban, sem 1999. november 30-ig nem vitatta, nyilatkozata szerint úgy emlékezett, hogy már a közgyűlésen is negatív eredményről beszélt. Véleményem szerint pontos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A vizsgálat második része. Ugyanezen a közgyűlésen a főigazgató egyértelműen nyilatkozott a jogerős munkaügyi perek ismeretében is, hogy az egészségbiztosítási pénztár törvény alapján átvállalta és kifizette az összes ezzel kapcsolatos költségünket, ami 4.200.000 Ft volt. A revizori vizsgálat szerint a vizsgálat időpontjában, azaz 1999. július 5-én a mosoda bérbeadásával kapcsolatos munkaviszony megszüntetések miatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem térítetten 8.937.000 Ft anyagi hátrány érte a kórházat. A jelen vizsgálat során elvégeztetett célellenőrzés kimutatta, hogy 1999. október 15-én az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről további 3.647.000 Ft került átutalásra erre a célra, így jelenleg pénzügyileg rendezetlen 5.289.500 Ft. Véleményem szerint a főigazgató jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata nem felelt meg a tényleges adatoknak, valamint nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta a Közgyűlést a költségviselésről, ugyanis a jelenlegi adatok szerint is több mint 5.000.000 Ft anyagi hátrány érte a kórházat. A vizsgálat harmadik része. Ugyancsak a kérdések között szerepelt az intézmény kezelésében lévő önkormányzati tulajdonú helyiségek hasznosítása, amelyre a közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint válasz nem hangzott el. A revizori jelentésekre alapított fegyelmi vétségre e körben a főigazgató akként nyilatkozott, hogy az intézmény helyiségeinek bérbe adásával kapcsolatos gyakorlat 1993 óta azonos és az egy évre kötött bérleti szerződéseket évente, emelt bérleti díjért, esetenként változó rendezési helyekkel és időtartamokkal folytatjuk. Az önkormányzat a hivatkozott 7/1994.(IV.18.) sz. rendelete (ez a vagyonrendeletünk egyébként) 1994. április 19-től hatályos. Ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni. Véleményem szerint az önkormányzat rendeletét a főigazgató saját bevallása alapján nem alkalmazza és 2 esetben nem kötött bérleti szerződést sem. A vizsgálat negyedik része. A revizori vizsgálatok tételesen megállapították, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által átadott működési finanszírozást felújítási és felhatalmazási célú kiadásokra fordították. Az 1999. évi felújítás teljes összege 39.081.239 Ft, ugyanezen időszakra a felhatalmazási kiadás teljes összege 178.613.321. Ft és az intézmény teljes működési bevétele 85.476.000 Ft. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a kórház gyakorlata ellentétes többek között az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltattak, az 1992. évi LXXXIV. törvény 17. §-ában foglaltakkal, valamint a 217/1998.(XII.30.) számú kormányrendelet 135. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Utóbbi az államháztartás működési rendjéről szól. A főigazgató a jegyzőkönyvi meghallgatásakor előadta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott forrás felhasználásának általános magyarországi gyakorlata szerint jártak el akkor, amikor azokat a kórház működéséhez alapvetően szükséges beszerzésekre fordították. Ezen források ilyen irányú felhasználása nélkül a kórház egyes működései tényleges veszélybe kerültek volna, veszélyeztetve még a sürgősségű szintű betegellátást is. A főigazgató összesített véleménye szerint az e körben tett valamennyi beszerzés lényeges eleme volt a kórház folyamatos működtetésének, így azok működési költségnek tekinthetők. A főigazgató az általa vezetett intézmény törvényes működésének biztosításáért felelős. Véleményem szerint a főigazgató a nyilatkozatát is figyelembe véve tudatosan figyelmen kívül hagyta a vonatkozó jogi szabályozást. Az előadottak szerint Dr. Szabó Csaba főigazgató a Közgyűlés 341/1999.(XI.30.) sz. határozatának 1.) pontjában terhére rótt közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegte, erre tekintettel javaslom a Kjt. – tehát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény - 45. § (2) bekezdésében megfogalmazott fegyelmi büntetés kiszabását. Egy megjegyzésem lenne. Az idézett törvények egyike időközben megváltozott, és az új törvény az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a kórháznak juttatott összegeknek megengedi immár a felhalmozási célú felhasználását is. A vizsgálat időpontjában, illetve az 1998-99-es évben azonban nem ez a törvény volt életben. Ennyit bevezetésként. Törőcsik Pál: Köszönöm szépen alpolgármester úrnak a jelentését. Kérdezem képviselőtársaimat először, hogy a jelentésben megfogalmazottakkal kapcsolatosan van-e valakinek kérdése? Amennyiben nincs, úgy kérném Dr. Szabó Csaba főigazgató urat, hogy az alpolgármester úr által ismertetett megállapításokra az észrevételeit és a reagálását tegye meg. Főigazgató úr, Öné a szó. Dr. Szabó Csaba: Amikor Önök november 30-án arról döntöttek, hogy fegyelmi vizsgálat tisztázza a kórház vezetésével és személyemmel kapcsolatosan elkövetett szabálytalanságok súlyát és az ezzel kapcsolatos következményeket, akkor én Kövér László miniszter urat idéztem. Szabad legyen megismételni az idézetet. Sajtótájékoztatón mondta a rendőrségi korrupciókkal kapcsolatos vádakra: „könnyű egy folyamatot elindítani, mert a vád világos, tömör, és hatásos. A védekezés unalmas, hosszú és hatástalan.” Szeretném ezek után nagyon röviden, tömören összefoglalni természetesen a személyes értékelésemet. Tekintettel leszek azokra a pontokra, amiket vizsgálóbiztos úr egymás mellé sorakoztatott, abban a sorrendben kívánok reflektálni az elhangzottakra. Hogy elegendően tömör legyek, arról magam gondoskodok arról, hogy szokásommal ellentétben fel fogom olvasni az összeállított anyagot. Hogy unalmas lesz-e, azt Önökre bízom. Hogy hatástalan, az majd eldől. Tisztelt Közgyűlés! A mosodai szolgáltatás vásárlása miatt kórházat ért anyagi hátrány kapcsán. A mosodai szolgáltatás vásárlására azért kényszerült a kórház, mert a meglévő kórházi mosodai technológia elavult, és nem volt üzembiztos. Ennek megújítása 1995-ös árakon 60-80 millió Ft-ba került volna, azonban erre nem volt forrás. Ekkor egy külföldi befektetővel a már megkötött szerződés is meghiúsult, a befektető elállt a szerződéskötéstől. Ezt követően a kórház felügyelő tanácsa és az egészségügyi bizottság előzetes engedélye alapján hirdette meg a kórház 1997. június 25-i közbeszerzési értesítőben a mosodai szolgáltatás vásárlását. A pályázat eredményhirdetésére 1997. szeptember 5-én került sor és 1997. november 1-től vásároljuk a Zala Patyolat Kft-től ezt a szolgáltatást. Erre vonatkozott Marton képviselő úrnak az a kérdése, hogy milyen haszon, vagy milyen kár származott a kórház mosodai szolgáltatás vásárlásából? A végkielégítések megtérítésére vonatkozó 1997. évi XLIII. tv. pedig az előbbiekkel ellentétben 1997. december 23-án lett kihirdetve. Ez a pályázat kiírásakor és elbírálásakor még nem volt ismert, ezért a tervezetthez képest anyagi hátrányról egyáltalán nem lehet beszélni. Menet közben azért kaptunk egyébként kevesebb pénzt az Országos Egészségbiztosító Kasszától az időközben hatályba lépett jogszabályhoz képest és a benyújtott ilyen irányú igényünkhöz képest, mert a kassza felülről zárt. Azt elismerem, hogy a kérdésre adott szóbeli tájékoztatásom pontatlan volt, mivel a tájékoztatást követően még volt igényünk az OEP felé, illetve kaptunk is pénzt tőlük. Összesen úgy, ahogy az a revizori megállapításban szerepel. Azonban semminemű érdekem nem fűződött ahhoz, hogy a valóságtól eltérő adatot mondjak. Ez tévedés volt, ami a különböző időpontokban igényelt és kapott végkielégítésekből fakadt. Összességében azonban most is azt mondom, hogy a mosodai szolgáltatás vásárlásával a kórház és az önkormányzat egy jelentős beruházást tudott elkerülni, és az átállás költségeinek nagy részét az OEP megtérítette. A büféről. A büfé a közvetett költségek leosztásával ténylegesen ma is veszteséges. Azonban a közvetett költségek a büfé bezárásával vagy bérbeadásával nem takaríthatók meg. A kórház 1995-96-ban már tett kísérletet a bérletes formában való üzemeltetésre, az akkori liciten azonban a bérleti díjat olyan magasra licitálták fel, ami nem volt kitermelhető a büfé forgalmától, és a vállalkozó így nem is fizette a bérleti díjat. A büfét be kellett zárni és azóta is végrehajtás folyik az akkori elmaradt bérleti díj beszedésére. Véleményünk szerint a jól működő kórházhoz hozzátartozik egy olyan büfé, ahol alkoholt és cigarettát nem árulnak, ugyanakkor üdítőn, szendvicsen és kávén kívül esetleg papírzsebkendőt, fogkefét, vagy akár zoknit is lehet vásárolni és a büfé nyitva tartása igazodik a betegek és látogatók szokásaikhoz, beleértve a hétvégét is. Őszinte sajnálatunkra mondom, hogy úgy tűnik, hogy a büfé ilyen értelemben történő működtetése legfeljebb nullszaldós lehet. A szerződésekről. Az tény, mint ahogy a vizsgálóbiztos úr említette és el is ismertem, hogy két bérleti szerződésünk nem volt rendben. Ezeket a revizorok megállapítását követően még szeptember hónapban rendeztük, erről a jegyzőasszonyt tájékoztattam. Eddigi gyakorlatunk szerint az orvosokkal a kórház kötött szerződést, amit mindig megküldtünk a jegyzőasszonynak. Mi azért kötöttünk szerződést, mert évente nem csak a bérleti díjat emeltük, hanem több alkalommal a bérlet tárgyát képező helyiség és a helyiségbérlet időtartama is változik. Ha a testület úgy foglal állást, akkor mi természetesen ezeket a szerződéseket bizottsági megtárgyalásra bármikor rendelkezésre bocsátjuk. A pénzeszközök felhasználásáról. A kórház 1999. évi felújításai, beruházásai az 1997. évi LXXXIII. tv. (3) bekezdése szerint történtek, amely így szól: „A finanszírozás keretében folyósított összeg, csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.” A törvényhelyet pontosan megjelöltem, és az idézetet felolvastam. Ami nem egyezik meg a vizsgálóbiztosi zárójelentésben írt felújítással, beruházással. És valljuk, és bizonyítani is tudjuk, hogy a kórház által vásárolt beruházásnak minősülő gép-műszer beszerzések mindegyike a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra lett fordítva. Ténylegesen meglévő, a kórház működését nem veszélyeztető forrás felhasználása e célra valóban előirányzat nélkül történt, azonban e városban és más kórházakban évek óta bevett gyakorlat, hogy minden évben a harmadik negyedévet követően kérünk előirányzat módosítást. Ezt igazolja adatokkal alátámasztva Papp Péter tanúvallomása a vizsgálati anyag második füzetének 33. oldalán. Végül néhány gondolat. Az 1999. július 5. és 16. között zajlott átfogó gazdasági-pénzügyi ellenőrzés, ami a mostani fegyelmi vizsgálat alapjául szolgált, a revizori csoport által korrekten elvégzett vizsgálat ugyanakkor direkt irányítás miatt csak hibák megállapítására korlátozódott. Hadd emeljem ki ezért az …. átvilágítási jegyzőkönyvéből az alábbi két mondatot (idézem): „A gazdasági rendszerek jelen állapotára az igényesség jellemző, a nagykanizsai kórház számviteli rendszere jól szerkesztett, igényesen kialakított. Messze a kötelező előírásokon és beszámoló rendszer elvárásain túli adatok megjelenítésére és szolgáltatására alkalmas, több rendkívül szimpatikus megoldást tartalmaz.” Ezt erősítette meg ez évben a Vikárius Kft. által végzett audit. Mindezek után a jegyzőasszony által szeptember 23-án megküldött ellenőrzés realizálása tárgyú levelére megtettük az abban előírt szükséges intézkedéseket. Ez ellen és a jegyzőkönyv ellen nem emeltünk kifogást, mivel az a 96/1987. Pm rendeletre hivatkozik és felelősségi záradékot nem tartalmazott. Időközben a vizsgálóbiztos úr tájékoztatott, hogy ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezték, azonban ez már hatályon kívül volt a vizsgálat időpontjában is. Engedjék meg, hogy vezetői álláspontom alátámasztására két, az elmúlt év utolsó napjaiban megjelent szakfolyóiratra hivatkozzak. Az egyik a Kórház című szakfolyóirat, ami a kórház vezetők Magyarországon közismert szakfolyóirata, másik az Egészügyi Menedzsment című folyóirat. Szabad legyen ebből Frajna Imre pénzügyminisztériumi államtitkárnak egy feltett kérdésre adott válaszát felolvasnom. A kérdés az ez évi költségvetésre vonatkozik. „Valóban feszített a költségvetés ám a helyzet az, hogy a kórházak ma is végeznek beruházásokat OEP pénzből, pedig ezt jogszabály tiltja. Az intézmények vezetői nem azért költik műszerekre a TB bevételt, mert nem tisztelik a törvényt, hanem mert az intézmény fenntartásához a betegek ellátásához erre kényszerülnek. A tulajdonostól nem kapnak, vagy nem időben kapnak pénzt az elhasználódott eszközök pótlására. Ennek tudatában két lehetőség van: vagy deklarálni kellene, hogy nem kell betartani a törvényt, vagy a törvényt megszegőket minden esetben fel kellene jelenteni. Mindkettő morbid, helytelen. Azt a szabályt, amit jó szándékból nem képesek betartani az intézmények, meg kell szűntetni.” Ez megtörtént 2000. január 1-jétől hatályosan. Köszönöm a szót, kérem vegyék figyelembe az általam elmondottakat. Törőcsik Pál: Kérdezném főigazgató úr jogi képviselője kíván még kiegészítést mondani az elhangzottakhoz? Dr. Baumgartner Imre: A tényálláson kívüli dolgokra szeretnék egy pár dolgot elmondani, eljárásjogi tételeket érintve. A vizsgálóbiztos úr, a zárójelentésének második oldalán foglalkozik az eljárási szabályokkal, megjelölve azt, hogy a Kjft. 46.§ (3) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó határidő a főigazgató úr esetében 1 hónap. Tehát levezeti azt, hogy a polgármester úr tudomására mikor jutott ez a bizonyos vizsgálati jelentés. Az álláspontját nem osztom. Elképzelhetetlennek tartom tisztelt képviselők azt, hogy egy 1999. július 5. és 16-án elvégzett jelentés - amelyet a főigazgató úrnak ’99. szeptember 6-án adtak át – a polgármester úr tudomására csak november 9-én került volna, és mivel ezt állítom, és ezt mondom, ebben az esetben a Kjt. 51./A § (1) bekezdés b.) pontja szerint a fegyelmi eljárást a főigazgató úr esetében meg kell szüntetni. Amennyiben ezt - nyilvánvalóan ez további vizsgálódás tárgya kell, hogy legyen – amennyiben ezt az álláspontomat nem osztaná a tisztelt közgyűlés, úgy további eljárásjogi dolgokra szeretnék rávilágítani. Ez az általam az előbb hivatkozott ellenőri jelentés, amely ellenőrzési jelentés egészen pontosan 616/1999. szám alatt folyt. A vizsgálóbiztos úr, a december 30-i 11.00 órás meghallgatáson feltette nekem a kérdést azt, hogy fenntartom-e az első meghallgatáson tett azon véleményemet, hogy nem tartalmazott felelősségbiztosítási záradékot – és itt a főigazgató úr is a mondandója végén hivatkozott erre – tehát nem tartalmazott felelősség-megállapítási záradékot ez a jelentés. Hogy miért mondtam én ezt, amikor ez a jogszabály ’99. február 1-jétől hatályon kívül helyezésre került. Most elmondom. Valóban hatályon kívül helyezésre került ez a jogszabály azonban éppen az ellenőri jelentés – ha meg tetszenek nézni a mellékletek sorában csatolva van – az átvételt, amikor a főigazgató úrral átvetették ezt a bizonyos ellenőrzési jelentést, éppen erre a jogszabályra vonatkoznak, tehát a 96/1987-es PM. rendeletre. Ergo ha az én felszólalásom egy hatályon kívül helyezett jogszabályra vonatkozik, akkor maga a vizsgálat, a vizsgálati eljárás is egy hatályon kívül helyezett jogszabályon alapult. Mondom ezt azért is, ugyanis ezt a jogszabályt – amire hivatkoztam – a 15/1999-es kormányrendelet helyezte hatályon kívül. Az ellenőrzést az álláspontom szerint e szerint kellett volna elvégezni és ez pedig (bejelöltem magamnak) a 19. §-ra hivatkozik, hogy ellenőrzési jegyzőkönyvet kellett volna felvenni abban az esetben a vizsgálatot végző személynek vagy személyeknek, amennyiben fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekedetet véltek felfedezni. E helyett ők a 23. §-ban említett ellenőrzési jelentést írták meg, amit egyébként címében és szövegezésében is azonos azzal az ellenőrzési jelentéssel, amelyet a hatályon kívül helyezett 96/1987-es PM rendelet alapján végeztek el. Még egy dolog. A Kjt.-hez fűzött kommentárt a fegyelmi vétségnél azt írja, hogy fegyelmi vétséget követ el, aki a magatartása vétkes megszegésével kárt okoz, vagy egyéb módon a munkáltató érdekét jelentős mértékben sérti. Ugyanez a Kjft. kommentár példaként említi azt, hogy mely esetben követ el fegyelmi vétséget az illető felé, többek között a munkaköri leírás előírásainak megszegése. Mint a mellékletekben is megállapítható (azt hiszem, hogy az 1. sz. mellékletben szerepel igen, az 1-es ügyirat). Dr. Szabó Csaba magasabb vezetői megbízása 1995. december 29-i dátummal. A főigazgató úrnak a mai napig nincsen munkaköri leírása. Nem hiszem, hogy ez az ő felelőssége és az ő hátrányára lehetne írni. Tisztelt Közgyűlés! Én gyakorlatilag kizárólag ezekre az eljárási kérdésekre kívántam rámutatni. A tényállással ismétlem, nem kívánok foglalkozni, mert azt elég rendesen kiveséztük már a vizsgálat időtartama alatt is, viszont nekem már egy konkrét, kialakított álláspontom van. Amennyiben az előbb említett Kjt. 51/A. § (1) bekezdésével nem értenének egyet, az 51. § (2) bekezdése azt írja, hogy nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. Én ezt a hivatkozott §-t tudnám a képviselőknek ajánlani és megfontolás tárgyává tenni. Törőcsik Pál: Köszönöm ügyvéd úr kiegészítését. Mindannyian tájékozódhattunk az álláspontról. Kérném, kíván-e hozzáfűzni illetve véleményt nyilvánítani ezzel kapcsolatosan, ezekre a megállapításokra. Röst János: Szeretném kérni jegyzőnő szakmai véleményét az elhangzottakra, illetve megkérem Beznicza urat, hogy tájékoztassa a jelenlévőket, hogy mekkora kölcsön és hány …. a kórház működésre az intézményhálózaton belül, hogy érzékeljük, hogy a kórháznál jelenleg mekkora összegről van szó. Törőcsik Pál: Megkérném jegyzőasszonyt, hogy a jogi felvetésekre a reagálást tegye meg. Dr. Tuboly Marianna: A vizsgálóbiztos úr az eljárás alatt ezekre a kérdésekre a hivataltól is rákérdezett, illetőleg jogi szakértőt vett igénybe, úgyhogy szeretném, majd ha a vizsgálóbiztos úr is megerősítené azokat, amiket reagálnék a kérdésre. Tehát az első eljárásjogi kifogás az volt, hogy a polgármesternek tehát egy feltevés volt, hogy kellett nem igaz, hogy nem tudott a polgármester úr korábban a revizori jelentésről. Erre vonatkozóan az iktatót illetőleg a polgármester úr titkárságán a revizori jelentés átvételét alpolgármester úr, mint vizsgálóbiztos megvizsgálta és én is valóban meg tudom erősíteni tekintettel arra, hogy korábban sem volt gyakorlat olyan súlyú vagy olyan revizori vizsgálatoknál, ahol fegyelmi eljárás nem indult, hogy a polgármester minden esetben megkapta volna ezeket a revizori jelentéseket. Jelen esetben sem kapta meg, csak akkor, amikor annak már a súlya azt indokolttá tette. A második eljárás jogi kifogás a PM. rendelet hatályon kívül helyezésére irányult. Valóban a jogszabályi hivatkozás helytelen volt, mert az hatályon kívül helyezésre került. Egyébként ez a PM. rendelet a revizori vizsgálatok lefolytatásának szakmai – jobbára szakmai – körülményeit írta le. Mankóul szolgált a revizoroknak, hogy hogyan kell egy revizori vizsgálatot lefolytatni, de a felhatalmazás az ettől függetlenül megvan, sőt ezt törvény tartalmazza. Az államháztartási törvény tartalmazza, illetőleg a hatásköri törvény, hogy a jegyzőnek a költségvetési intézményekben pénzügyi-, gazdasági ellenőrzést kell folytatni és ez hatályban volt és hatályban van a mai napig. A felelősségi záradék egyébként ebben az ügyben egyáltalán nem kardinális kérdés, hiszen az, hogy a revizor, aki ezt a vizsgálatot végzi ő ezt szakmailag indokoltnak tartja vagy sem, ez ebben az esetben nem játszik szerepet, hiszen maga a munkáltató az, amelyiknek ezt az eljárást indokoltsága esetén kezdeményeznie kell vagy sem. A harmadik eljárásjogi kérdés a munkaköri leírás. A munkaköri leírás hiánya – ami hiba egyébként természetszerűleg, hogy hiba volt, hogy 1994-ben azt hiszem, vagy 1995-ben nem készült munkaköri leírás, de nem akadálya annak, hogy ezáltal felmentést kapjon az, aki a jogszabályokat nem tartja be, hiszen a jogszabályok a magasabb vezető állású dolgozóra éppen úgy, mint a beosztott dolgozókra egyébként is mint minden magyar állampolgárra kötelező érvényűek. Beznicza Miklós: Nem tudom pontosan, hogy tetszett kérdezni, de két adatom van. Van egy olyan adat, hogy az intézményi költségvetéseknek 25,2%-a kb. a kórház költésvetése – bocsánat igen – a város költségvetésének 25,1%-a az intézményi költségvetéseknek pedig 36,9%-a. Ha erre tetszett gondolni. Törőcsik Pál: Kérdezem Röst képviselőtársamat, hogy a válasz kielégítő volt- e vagy kíván még. Röst János: Erre voltam kíváncsi, ezzel csak érzékeltetni szeretném azt a tényt gyakorlatilag, hogy maga az intézmény a városnak az életében mekkora szerepet játszik, illetve ha a költségvetési hányad, amivel gazdálkodnak, az alapvetően meghatározza az intézményi rendszert. Marton István: A vizsgálóbiztosi zárójelentés elején elhangzott, hogy ennek a fegyelmi eljárásnak a gyökerei valahová az elmúlt esztendőnek a tavaszára nyúlik vissza, hisz két ilyen kötegnyi melléklet, illetve vizsgálati anyag van. Ezekben nem érdemes úgy gondolom annak, aki alaposan áttanulmányozta mélyebb vitát kezdeményezni, hisz akkor ezt a napirendet akár reggelig is tárgyalhatnánk. Március 23-i közgyűlésen én egyébként 8 kérdést tettem fel, de kifejezetten örülök neki, hogy a vizsgálóbiztos a 8-ból mindössze 3-mal foglalkozott, illetve hát az április 22-i közgyűlési döntés értelmében ezek a kérdések lettek jobban körbejárva és kimondva. Részemre a harmadik negyedévi beszámoló – most én nem is akarom ezeket az összegeket elmondani, hiszen itt a számok zöme elhangzott – az maga volt a rémálom még akkor is, hogyha a főigazgató főorvos úr azt mondja, hogy általában előirányzat nélkül zajlanak a dolgok és hát tényleg a harmadik negyedév táján látszott kristálytisztán. Azt kell, hogy mondjam, hogy a főigazgató főorvos úr eléggé ügyesen szlalomozik a számok között, de sajnos még az előttünk lévő számok idézete sem pontos nála. És én az őáltala elmondottak kronológiai sorrendjében haladok. Az előzmények Dr. Szabó Csaba főigazgató fegyelmi ügyéhez című kötetnek a 8. oldala 5. ügyirata foglalkozik a mosoda ügyével, amelyben április 22-én azt mondja, hogy „a mosodaszolgáltatást sem azért adtuk vállalkozásba – és most szó szerint idézem – mert nyereségesen akarta azt valaki is üzemeltetni, hanem azért, mert nem volt 50 millió Ft forrás arra „ stb. stb. nem folytatom. Miért mondom ezt? Főigazgató főorvos úr ugye itt a leírt adatok ellenére bár 60-80 millió Ft-ot emleget, ami úgy gondolom, hogy lényeges eltérés. Ha egy intézmény egy város költségvetésének ¼-ét kiteszi, úgy gondolom, hogy az fokozott kötelezvény arra, hogy a hatályos törvényeket, kormányrendeleteket fokozottan igyekezzen betartani, és az elsőszámú vezetőnek pedig az erre való ösztönzés, illetve gondoskodás alapvető feladata. Miért mondom én ezt? A vizsgálati anyag 4 pontja közül ugye az előbb említettem a 2-at most visszatérek az elsőre, a büfére. Érvényes kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy kiegészítő, kisegítő tevékenységet nem folytathat veszteségesen senki sem, illetve az előző évi nyereségének a mértékéig szenvedhet el veszteséget a tárgy évben. Azt hiszem, hogy ezt nem érdemes tovább ragozni. Én a 4., tehát a november 30-án előkerült két ponttal foglalkozom egy kicsit részletesebben. Lehet itt vitatkozni, hogy milyen súllyal esik latba egy OEP finanszírozás abban az esetben, hogyha az elkövetés időpontjában még hatályos volt. Abban az esetben, ha a vizsgálat időpontjában még hatályos volt, de a tárgyalás időpontjában – mint itt elhangzott – január 1-jétől már nem az. Ennek a súlyának a megítélése értelemszerűen minden képviselőre rá van bízva. Ami nekem ebben nagyon nem tetszik az, hogy a tulajdonos falhoz van állítva tisztelt hölgyeim és uraim, mert a tulajdonos engedélye nélkül jelentős, nagy értéket képviselő eszközök lettek beszerezve. Ha valaki megnézte a 70 tételt – nem sorolom fel őket – én abban nagyon ügyes bontásokat is látok, pl. a számítástechnika 4 felé van bontva. Ha én ezt összeszedem, akkor ez meghaladja az 505 millió Ft-ot, de nem akarok a részleteivel foglalkozni én ennek. Egyszerűen az a borzasztó számomra, hogy a tulajdonosnak nem volt tudomására hozva idejében, nem volt módja érdemben ebben beleavatkozni, egyszerűen azt kell, hogy mondjam, minthogyha nem is lett volna tulajdonos. Itt elhangzott, hogy milyen csúnyák ezek a revizorok. Nem így mondták, de ez az eszmei mondanivalója az elhangzottaknak, mert hát a hibák feltárására törekedtek. Én amióta a világ a világ, minden revizori vizsgálatnak a hibák feltárására kell törekedni és a törvény előírja, hogy ezt két éve kell, hogy megejtse az önkormányzat az intézményeknél. Én úgy gondolom, hogyha ennek az intézménynek nem olyan lenne a súlya, mint amilyen – és ezt ugye Röst képviselőtársam megkérdezte, bár szerintem pontosan tudta – ennek töredékét nem akarok én itt most akaratok sokaságával előállni, hogy egy 20 millió Ft körüli beruházással, pl. a város első gimnáziuma már évek óta küszköd, hogy valamire jusson és az önkormányzat szedegeti össze innen-onnan a pár Ft-ot, hogy ez befejeződjön. Itt viszont sajnos a 70 tételből 28 tétel, vagyis a tételek 40%-a meghaladja az 1 millió Ft-os értékhatárt. És mondhatja bárki kérem hölgyeim és uraim, hogy nagyon elavult dolog már ez a törvényben rögzített 30 ezer Ft ugye ami nem minősül állóeszköznek, én alapvetően nem vagyok a páros összekacsintásoknak a híve, de ha ne adj’ Isten ilyen halmozó is lennék, akkor kb. 2 nagyságrenddel magasabb szintig még igen, ami nálam mondjuk az 1 millió Ft-os értékhatár. 28 esetben ez sajnos nem történt meg. Azt hiszem, hogy a másik 30 intézményünk bármelyikének a vezetője, ha csak 1/10 ennyit követett volna el, akkor bizony-bizony réges-régen nem lenne már a helyén. Én azt javaslom a vizsgálóbiztosi zárójelentéssel ellentétben – amely ugye tól-ig tulajdonképpen úgy sorolja fel, hogy fel sem sorolja igazából a kiróható fegyelmi büntetésnek a nagyságát – hogy miután azt hiszem, hogy sikerült érzékeltetnie a vizsgálóbiztosi jelentésnek is és annak is, amit én elmondtam, hogy a bizalom ebben az ügyben főigazgató úr személyét illetően elveszett. El kellett, hogy vesszen annak, aki felelősen gazdálkodik és gondolkodik az önkormányzati pénzekről. Ezért javaslom vezetői beosztásának visszavonással történő megszüntetését és kérek a napirend lezárásakor szavazást arról, hogy titkos szavazás történjen. Tarnóczky Attila: … vizsgálat hála Isten egyébként, nem is vizsgáltam. Ebből azt kellett megállapítanunk, hogy a közgyűlésen elhangzottak és a történtek nem álltak összhangban egymással. Ugyanez a helyzet a büfé kérdésében is. Egyetlen egy megállapítást tettem, hogy amikor pozitív eredményről beszélt főigazgató úr, abban az időszakban a büfé viszont veszteségesen működött. A rendelők kiadási ügyében azt kellett megállapítanom, hogy a vagyonrendelettel ellentétesek a történtek. Ez az állításom, úgy gondolom megfelel a valóságnak. A közgyűlés 1 éves határidőig adta intézményvezetők jogköreként a lehetőséget, hogy hasznosítsák a rájuk bízott vagyont tulajdonváltoztatás nélkül. Úgy gondolom, hogyha a bérlők.személye kéthetente változik akár éveken keresztül, az nem jelentheti azt, hogy egy éven túl ez a folyamat közgyűlési, illetve polgármesteri döntés nélkül folytathatók. Itt látok én ütközési pontot a rendelettel megemlítve a kettő, azóta rendezett, ezt még hozzá kell tennem bérleti jogkör esete. Az OEP finanszírozás vonatkozásában szándékosan és nem véletlenül kerültem elég nagy ívben azt a kérdést, hogy mire lehet fordítani ezt a finanszírozást. Azt jeleztem, hogy a hatályos törvény a történteket tiltotta. Az, hogy azonban az OEP és a kórház között kötött alapszerződés alapján mit kérhet számon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kórháztól, egyrészt nagyon nehéz lenne megállapítani, tekintettel arra, hogy a szerződés egy biankó szerződés, néhány résszel aktualizálva a kórházra és nem igazán alkalmas a pontos értelmezésre. Hogy mit kérhet igazán számon a kórházon az OEP, az csak egy bírásági döntés eredményeként állapítható meg. Ezt megjósolni nem tudom, nem is akarom természetesen. És ebből következik, hogy aztán az OEP a városon mit kérhet számon, az meg ennek a függvénye, tehát ezzel a kérdéssel én nem foglalkoztam. Egy dolgot viszont meg kell mondanom tisztességgel, hogy az államháztartásról szóló törvénynek a rendszeres és nagyfokú megsértését tapasztaltam, hiszen a kórháznak félévkor a féléves felújítási felhalmozási engedélyezett kiadási előirányzata 75 millió Ft volt, és ezen túl előirányzat nélkül 142 millió Ft elköltésre került. Nem soroltam fel, hogy a törvénynek mely pontjai lettek megsértve. Nem tudok teljes listát adni róla, de sok ponton sérült a törvény. Amit ügyvéd úr említett én az iratok alapján a polgármester úr tudomására jutás dátumát november 9-ében tudtam megállapítani. Ezt továbbra is tartanom kell. Valóban észleltem és ebben ügyvéd úrnak igaza van, hogy munkaköri leírása főigazgató úrnak hosszú-hosszú évek óta nincs, bár a nemrég elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat is utal arra, hogy ott vannak leírva a kötelességei, de valóban ez a jogi helyzet, hogy a hivatalban. ezt a fajta munkaköri leírást fellelni nem lehet, minden bizonnyal azért, mert sohasem készült el annak idején. Pótolni kell Törőcsik Pál: Köszönöm alpolgármester úr kiegészítését és reagálását. Természetesen jelezni fogom, amikor a fegyelmi határozat meghozatalának szakasza következik. Most abban a szakaszban tartunk, hogy mindent tényszerűen feltárhassunk, mindenki elmondhassa saját álláspontját. Ezért kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még az elhangzottakkal kapcsolatban információt kérni. Amennyiben kérdés, észrevétel van, tegyék meg. Nem látok újabb kérdést. Kérdezem főigazgató urat és jogi képviselőjét, hogy az elhangzottakra kívánnak-e még reagálni? A válaszuk nemleges. Több kérdés, hozzászólás egyik fél részéről sem érkezett, ezért én még egy kötelességemnek szeretnék eleget tenni, mégpedig egy olyan levél ismertetését, amit a vizsgálati szakaszban természetesen nem vettünk figyelembe éppen azért, hogy a tényszerűségét ne befolyásolhassa. Szeretnék ismertetni egy polgármester úrhoz eljuttatott levelet az egészségügyi dolgozók szakszervezetének önálló alapszervezete Nagykanizsa a feladója és a polgármester urat tájékoztatják a következő szöveggel: Tisztelt Polgármester úr! A kórház helyzetéről és főigazgatójának tevékenységéről 679 egészségügyi dolgozó nyilvánított véleményt, melyet tájékoztatásul mellékelek. Ez a tájékoztatás természetesen ebben a példányban itt van az aláírásokkal egyetemben. Én a részletes tartalmát szó szerint nem kívánom felolvasni. Annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez az egyöntetű vélemény az aláírók támogatásával a főigazgató úr szakmai intézményvezetői munkája és emberi kiállása mellett érvel és egyértelműen a főigazgató urat támogatják, és kérik ennek figyelembevételét mielőtt a fegyelmi döntést meghoznánk. Közben itt részletei nélkül tartalmaz ennyit a tény kedvéért el kellett, hogy mondjak. Zsoldos Ferenc: Én az előzetes Marton képviselőtársam részéről javasolt titkos szavazással szemben egyértelműen név szerinti nyílt szavazást javasolok. Teszem ezt mindenekelőtt azért, hogy lássuk és ismerjük - a szavazás gondolom egyébként is zárt ülésen történik – ezzel kapcsolatos álláspontunkat és véleményünket. Törőcsik Pál: Ügyrendi kérdésként merült fel, egyébként erről az ügyrendi kérdésről majd szavazni fogunk, de én az eljárási rendet most jelen pillanatban éppen a Tarnóczky Attila úr által elmondottak szerint szeretném majd egy határozathozatali szakaszra bontani, ami zárt ülés lesz. Ezen a zárt ülésen fogjuk természetesen az ügyrendiként most Zsoldos képviselőtársunk által elmondottakat szavazásra feltenni. Dr. Tuboly Marianna: A közalkalmazotti törvény 51. § (1) bekezdése szerint Zsoldos képviselőúr javaslata nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy kifejezetten a törvény előírja, hogy zárt ülésen hozza meg a döntését a fegyelmi tanács. Zsoldos Ferenc: Én a magam részéről is tartanám zárt ülésen, de nem titkos szavazással, hanem név szerinti nyílt szavazással. Törőcsik Pál: Kérdezem jegyzőasszonytól, hogy ennek akadálya van? Dr. Tuboly Marianna: Nincsen. Törőcsik Pál: Ennek nincs akadálya, erről természetesen szavazni fogunk. Kelemen Z. Pál: A titkos szavazás rendjét az SZMSZ 66. §-a szabályozza és hivatkozik a 27. § (2) bekezdésére. Itt egyik eset sem áll fenn, tehát ebben az esetben nem lehet elrendelni titkos szavazást. Törőcsik Pál: Köszönöm képviselőúr hozzászólását, természetesen ezekről mind szavazni fogunk. Én ezt a zárt ülésen fogom megejteni, sok egyéb észrevétel mellett természetesen. Dr. Fodor Csaba: Hogy visszatérjünk az érdemi részére a dolognak, azért nekem egy-két aggályom, véleményem is van a dologról. Én teljesen elfogadom a vizsgálóbiztos jelentés a tekintetben, ami arról szól, hogy bizony-bizony nem kaptunk pontos tájékoztatást kettő ügyben legalább. Ez ténykérdés, ezen olyan sok mindent nem lehet szólni. Én azt hiszem az a kérdés, hogy ezt a közgyűlés milyen súlyúra fogja megítélni. De ezeken a tényeken változtatni az anyagok alapján szerintem nem lehet. Nagyon helyesen fogalmazta meg alpolgármester úr, amikor ezt az anyagot elkészítette én azt gondolom. Ami a bérleteket illeti, valóban én is azt hiszem, hogy a bérleti szerződések megkötésével a főigazgató úr igenis jogszabályt sértett. Igenis a vagyonrendeletünk elmondja, hogy mit kell tenni és bizony-bizony ez a fajta magatartás mindenképpen a vagyonrendelet kijátszására szolgált. Arról nem is beszélve, hogy a jegyzőasszonynak aztán semmi köze hozzá, tehát a főigazgató úr nem tudom miért a jegyzőnek küldözgette a bérleti szerződéseket, míg a vagyonrendelet egyértelműen polgármestert ír, hiszen a polgármester a tulajdonost megjelenítője ebben az ügyben és ha ő kíváncsi a jegyző véleményére, akkor megkérdezte volna. Tehát így működik a dolog, de ahogy történt, ez maga az eljárás sem volt e tekintetben szerencsés, illetve hát nem az előírt jogszabálynak megfelelően történt. Én abba nem kívánok belemenni, mert nem értek hozzá, hogy ez a kapott nem tudom milyen melléklet, amely elég sokszor szerepelt, hogy ezek közül ….Szeretnék arra a kérdésre választ kapni, hogy azt írja itt a Magyar Kórházszövetség elnöke, hogy a Magyar Kórházszövetség tudomására jutott, hogy a működési bevételek által szükséges stb. miatt fegyelmi eljárás indult a főigazgató úr ellen. Szeretném, hogyha tájékoztatna, hogy mikor és ki tájékoztatta a Kórházszövetséget, mert úgy emlékszem, hogy amikor erről döntöttünk, akkor arról szólt a történet, hogy ebben az ügyben ezt a szót ki sem ejtjük, hogy működési bevétel lett felhasználva más célra figyelemmel arra, hogy nem tudtuk, hogy az OEP-nek mi lesz ehhez az hozzáállása. És azt mondtuk, ha jól emlékszem, hogy ebben az ügyben kizárólag alpolgármester úr tehet bármifajta nyilatkozatot, de őt is nyomatékkal felhívtuk, hogy ezt a szót ne nagyon ejtse ki és ne használja. Ehhez képest elég messze eljutott a hír, kiváló postagalambjuk volt. Nagyon örülök, hogy az egészségügyi dolgozók támogatják főigazgató urat, valóban fontos szempont lehet ez a döntés meghozatalánál. Arra azért szeretnék választ kapni valakitől, hogy szíveskedjen nekem megmondani valaki, hogy mennyi ez a bérleti díj, amiről itt szó van, ami két esetben nem kötött a főigazgató úr itt bérletet. Az egy havi bérleti díj az mennyi? Igazából milyen kár érte, vagy érhette az intézményt, mert ezt nem találtam meg, lehet, hogy felületesen olvastam. Fontos lenne az összegszerűséget tudni. Törőcsik Pál: Mielőtt a válaszra felkérném alpolgármester urat, amennyiben reagálni kíván a föltett kérdésekre, magam szeretném visszaidézni a legutóbbi zárt ülésen a fegyelmi vizsgálat elrendelésének előzményeként, hogy közös érdekünk volt úgy a fegyelmi vizsgálat alá vont főigazgató urat, valamint a közgyűlést, ezen belül a várost is, hogy erről lehetőleg minél kevesebb hír jusson ki. Nem tudom, hogy hogyan juthatott ki, illetve ki volt az, aki tájékoztatást adott. Én a magam részéről nem tudok erre válaszolni. Nem tudom, egyéb feltett kérdésre, ami az összegszerűségre és egyebekre vonatkozott ki az, aki esetleg tájékoztatást tudna adni. Tarnóczky Attila: Én nem tudom a számot megmondani, itt van gazdasági igazgató úr, meg tudják nyilván valóan kb. mondani, kb., hogy a rendelő kiadása az havonta mekkora bevétellel jár. Törőcsik Pál: Kérem a gazdasági igazgató urat, hogy ezzel kapcsolatban tájékoztasson bennünket, hogy milyen nagyságrendről van szó ez esetben. Papp Péter: Az ominózus két szerződéssel kapcsolatosan annyit, hogy a kettőnek a havi összege az kb. 15 ezer Ft. Az egyik szerződés esetén 10.500 Ft-ról megkötöttük visszamenőlegesen a szerződést, és a bérleti díj befizetése megtörtént. A másik szerződést pedig felmondtuk és felszólítottuk a hiányzó, a szerződéssel le nem fedett időszakra pedig felszólítottuk a bérlőt, hogy fizesse meg és folyamatba van. Dr. Baranyi Enikő: Fodor Csaba képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy a kérdésfeltevésre, a nagyságrendre vonatkozóan nagyon is egyértelmű volt és tudta is a választ, hogy nem nagy összegről, hanem elsősorban és azt hiszem, hogy egy nyelven fogunk ebben a kérdésben beszélni ennek erkölcsi vonatkozásában és ilyen szempontból van csak súlya. Jó? Tehát egyetértünk ebben. Törőcsik Pál: Kérdezem, hogy az érdekelt felek részéről, képviselőtársaim részéről van-e hozzászólás, kérdés, észrevétel. Milyen információkra, akinek szüksége van, kérem, tegye fel a kérdését. Főigazgató úr jogi képviselője kérdezem van-e az elhangzottakhoz még hozzáfűznivalója? Nincs. Azt hiszem a dolognak a tényfeltáró és első nyílt ülésre tartozó részét befejeztük. Több hozzászólás nincs, ezzel ezt a részt lezárom és innen egyértelműen a fegyelmi határozathozatalt megelőző zárt ülést fogjuk elkezdeni. Ennek feltételeinek biztosításáig 10 perc szünetet rendelek el. (Szünet) Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Törőcsik Pál: Munkánkat a nyílt ülésen folytatjuk. Mielőtt soron kívüli közgyűlésünket, melynek 4 napirendje volt, lezárnánk, mivel nyílt ülésen vagyunk ismertetném a határozatunkat. Dr. Szabó Csaba főigazgató-főorvos ügyében a fegyelmi bizottság meghozta a határozatát. Ennyiben kívántam tájékoztatni Önöket. 2/2000.(I.11.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint Fegyelmi Tanács Dr. Szabó Csaba Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza főigazgatóját a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt.) 45.§ (1) bekezdés alapján a vizsgálóbiztosi jelentésben foglalt, közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése miatt a Kjt. 45.§ (2) bekezdés a.) pontja szerinti fegyelmi büntetéssel sújtja. Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Törőcsik Pál jegyző alpolgármester |
